Megoldókulcs a. című kötethez

Megoldókulcs a Történelem feladatsorok az írásbeli érettségire III. című kötethez

MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST

Szerkesztői megjegyzés A megoldások szerkesztése során azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy kötet minél kisebb terjedelmű legyen. Ezzel kettős célt kívántunk elérni: egyrészt így a lassabb internetkapcsolattal rendelkező kollégák is rövid idő alatt le tudják tölteni a könyvet; másrészt a számítógép képernyőjén könnyebben kezelhető vagy akár olcsón kinyomtatható. A fenti célok érdekében, a feladatokon belül az egyes válaszok nincsenek üres sorokkal elválasztva egymástól, csak abban az esetben, ha másként félreérthetőek lettek volna az egyes megoldások. A táblázatoknak csak a válaszokat tartalmazó oszlopait közöljük, kivéve az előbbihez hasonló eseteket.

2

1. ISMÉTLÉS 1.1.a A: Buddha – buddhizmus, megvilágosodás, nirvána, középút, Visnu kilencedik megtestesülése B: Augusztusz (Augustus) – principátus, princepsz, Pannónia, a római császárkor kezdete C: Szent István – a magyar államalapítás, apostoli hatalom, egyházmegyék, királyi vármegye D: Nagy Károly – Frank Birodalom, grófság, őrgrófság E: Periklész (Periklés) – athéni demokrácia, sztratégosz F: Hunyadi Mátyás – zsoldoshadsereg, füstpénz, harmincad (koronavám) G: XIV. Lajos – merkantilizmus, abszolutizmus, nemzeti hadsereg H: Zrínyi Miklós – török kérdés, eszéki Dráva-híd, vasvári béke I: Kolumbusz Kristóf – Amerika, Santa Maria J: II. Rákóczi Ferenc – szabadságharc, brezáni kiáltvány, rendi konföderáció, ónodi országgyűlés 1.1.b C, F, H, J D D, G

I I I

B

E A

I

1.1.c AE Kr. e. 3000

Kr. e. 2000

Kr. e. 1000

B

D C

időszámításunk kezdete Kr. u. 1

Kr. u. 1000

F I GHJ Kr. u. 2000

1.1.d Őskor Kr. e. 3000 Kr. e. 3000

Ókor

Kr. e. 2000

Kr. e. 1000

476 időszámításunk kezdete Kr. u. 1

Középkor

Kr. u. 1000

Újkor XX. század 1500 1901 2009 Kr. u. 2000

3

1.2.a Periklész idején Athén államformája arisztokratikus köztársaság volt. Hamis, mert: 1. területi alapon szerveződött és nem a származási elv érvényesült 2. demokratikus elvek domináltak. A hatalmi ágakat szétválasztották. Igaz, mert a bírói (héliaia), a törvényhozói (ekklészia) és a végrehajtói (bulé) hatalom elkülönült. A politikai életben a körüllakók is részt vehettek. Hamis, mert csak a teljes jogú athéni állampolgárok vehettek részt a politikai életben. A területiség elve a népgyűlésben is érvényesült. Igaz, mert az athéni demokrácia területi alapon szerveződött.

H

I

H I

1.2.b a Kr. e. V. század közepén a sztratégoszi címé (tisztségé) Periklész törvényhozás: ekklészia végrehajtás: bulé bíráskodás: héliaia Az ekklészia és az osztrakiszmosz tekinthető az athéni demokrácia alappilléreinek, mivel a népgyűlés fejezte ki a teljes jogú athéni állampolgárok akaratát; másrészt az osztrakiszmosz biztosította a zsarnoki uralom elkerülését. 1.3 A hun–magyar elméletet írja le. Szabadok voltak, másrészt rendelkeztek a birtokadományozás jogával. fejedelmi nemesi rangra emelés; egyéni válaszok a közösségtől korlátlan, de a közösségtől függő a középkorban a rendiséget Törvényes eljárás nélkül nem tartóztathatták le őket; egyetlen uruk a király; jövedelmeikkel szabadon rendelkezhettek. ellenállás joga Teljes adómentesség, csak honvédő háborúban voltak kötelesek részt venni. II. András, 1205–1235 a keresztes hadjáratokban való részvételre az Aranybulla, 1222 a harmincegyedik pontját Amennyiben az uralkodó nem tartotta be az Aranybulla pontjait, hűtlenség vádja nélkül felléphettek ellene. A rendek érvényesíthették akaratukat az uralkodóval szemben. a koronázási esküt A magyar rendek egyik fontos eszköze volt a XVI–XVII. században akaratuk érvényesítésében. 1. §. [... ] E Magyarországnak minden főpap, egyházfő és báró urai és többi mágnásai, nemesei és előkelői nemességükre és világi javaikra nézve a szabadság, kivételesség és adómentesség egy és ugyanazon előjogát élvezik; nincs is valamely úrnak nagyobb és valamely nemesnek kisebb szabadsága. Innen egy és ugyanazon törvénnyel és szokással, és a törvényszékeken szintén ugyanazzal a törvénykezési eljárással is élnek, egyedül csak a vérdíj mennyisége tekintetében különböznek egymástól.

az aranybulla 1351. évi felújítását módosította a nemesi végrendelkezés szabadságát (ún. ősiség törvénye); egységessé tette a jobbágyok terheit (kilenced törvény) – ez a köznemesek érdekeit szolgálta 4

Egységesítette a nemesi társadalmat. A jogilag egységes nemesség létrejöttében volt fontos állomás a dokumentum. 1.4 vár (az uradalom központja) legelő jobbágytelkek

erdő szántó ugar tó

1.5 adók adó (dézsma – tized) robot, kilenced, ajándék 1.6 Anglia, Németalföld, É-Itália, Franciaország, Német Császárság nyugati és déli része földrajzi elhelyezkedésük kedvező (kereskedelmi szempontból) gazdasági-társadalmi berendezkedésük (olcsó bérmunkások) manufaktúrák jelenléte textilipar Az olcsó textíliák felvevőpiaca Kelet-Közép-Európa. Megnőtt a gyapjú iránti igény. 1.7 manufaktúra az egyes emberek más-más munkafázist végeznek termelékenyebb alacsony előállítási költség gyorsabb előállítás versenyszellem bérmunkások 1.8 Államtípus és század: rendi monarchia (XIII–XVI. század) Államtípus és század: abszolutizmus (XVII. század) Államtípus és század: alkotmányos monarchia (XVII. századtól Anglia) Államtípus és század: hűbéri állam (XI–XIII. század) 1.9 Bizánci Császárság, Szerb Fejedelemség, Horvát Királyság, Lengyelország, Kijevi Nagyfejedelemség, Angol Királyság, Wales, Írország, Skót Királyság, Almoravida Birodalom, Fatimida Kalifátus, Navarrai Királyság, Aragóniai Királyság, Barcelonai Királyság, León-Kasztília Királyság Oszmán Birodalom, Oroszország, Porosz Királyság, Habsburg Birodalom, Spanyolország, Hollandia, Svájc Német-római Birodalom, Francia Királyság, Magyar Királyság, Pápai Állam, Szicíliai Kettős Királyság Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom

5

1.10. 38 millióval nőtt éhínség (1315–1317 között), pestisjárvány (1347–1350 között) folyamatos népességszám-emelkedés, összesen 36 millió fővel A harmincéves háború (1618–1648) jelentős emberáldozatokat követelt Európától. 1. 11. A: ókori Görögország – Niké-templom (a Kr. e. V. sz. közepe) – ión oszlopok használata B: ókori Róma – vízvezetékrészlet – boltívek használata C: dzsámi – iszlám művészet – középkor – gazdag, csipkeszerű díszítés D: sienai dóm Gótikus stílus – középkor – – csúcsívek, fiatornyok, magas belmagasság (XII–XV. század) E: diósgyőri vár – középkor – Magyarország – gótikus stílus (XII–XV. század) F: Palazzo Vecchio, Firenze – középkor – Itália – az „ezerkétszázas évek” művészete; „palota” – zárt belső udvar, a reneszánsz felé mutató homlokzati tagolás (XII–XV. század) G: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (vagy La Gioconda) (1503) – reneszánsz stílus (XIV–XVI. század) – a táj és az ember összhangja, fény-árnyék füstszerű átmenete H: Lorenzo Bernini: Szent Péter tér, Róma – barokk stílus (XVII–XVIII. század) – célja: a meggyőzés, lenyűgözés; monumentalizmus I: Barokk stílus (XVII–XVIII. század) – illuzionisztikus térábrázolás, a végtelen felé vezető perspektíva kitágítja az épület terét

6

A FELVILÁGOSODÁS KORA (1721–1789). MAGYARORSZÁG ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE A XVIII. SZÁZADBAN

2. A FELVILÁGOSODÁS 2.1 A felvilágosodás korai szakaszát naiv materializmus jellemezte. Igaz, mert a felvilágosodást korai szakaszában, a megelőző korszakok hagyományait mellőzve, szigorúan csak az ésszerű, az anyagban hívő gondolkodás jellemezte. A mechanikai világkép kialakulását a természettudományok fejlődése segítette elő. Igaz, mert minden dolog (így az emberi test) működését a természettudományokhoz hasonlóan és annak segítségével igyekeztek leírni, megmagyarázni. A felvilágosult gondolkodók szerint a világegyetemet – és benne az embert mint összetett mechanizmust – természeti törvények irányítják Igaz, erre utalnak Newton és La Mettrie gondolatai is. A középkor istenfelfogása a felvilágosodás korában sem változott. Hamis, mert a filozófusok egy része kezdetben tagadta (ateizmus), másik része pedig csak részben fogadta el (deizmus). A filozófia vizsgálati módszerei változatlanok maradtak. Hamis, mert elsősorban a tapasztalás és a racionalizmus határozta meg azt.

I

H

I

H

I

H

I

H

I

H

2.2 Forrás(ok) betűjele A, B C, D, E A, B C, D, E Az empirizmus módszere az indukció, míg a racionalizmusé a dedukció. 2.3.a A közösség céljáról ugyanúgy kell ítélni, mint az egyes ember céljáról. [...] Ha - teszem azt - mind K az egyes embernek, mind a közösségnek a végcélja testi volna, tudniillik a test élete és egészsége, a kormányzás tiszte az orvosra hárulna. Ha pedig a végső cél a vagyon bősége volna, akkor valami gazdász lenne a király. Ha a közösség elérhető nagy java az igazság megismerése volna, akkor a király hivatása volna tanítani. Ámde úgy látszik, hogy a közösség célja helyesen élni. Azért gyülekeznek közösségbe az emberek, hogy együttesen nemesen éljenek; s ezt egyedül nem tudnák elérni. (Aquinói Szent Tamás, XIII. századi teológus) Az embert (aki természettől fogva szereti a szabadságot és a mások feletti uralmat) azoknak az önkorlátozó intézkedéseknek a bevezetésére, amelyek közt, mint látjuk, az államban él, végső soron csakis az a szándék készteti, hogy ily módon önfenntartásáról és élete zavartalanabb folyásáról gondoskodjék. Vagyis szabadulni akar abból a nyomorúságos hadiállapotból, amely [...] az ember természetes érzelmeinek mind az ideig szükségszerű következménye, amíg nincs valamilyen látható hatalom, hogy kordában tartsa: a büntetéstől való félelem eszközével a természeti törvények megtartására kényszerítse. A szuverén képviselő uralkodó nem követhet el semmit alattvalóival szemben, amit bármilyen alapon indokoltan igazságtalanságnak vagy jogtalanságnak lehetne nevezni, hisz minden alattvaló értelmi szerzője az uralkodó minden cselekedetének. Az uralkodó K jogainak tehát csak az szab korlátot, hogy ő maga Isten alattvalója, amiért is köteles a természeti S törvényeket megtartani. (Thomas Hobbes, 1651) 7

Az ember [...] teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt. A természet nem csak arra ad jogot, hogy megvédje javait - azaz életét, szabadságát és vagyonát - mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntethesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. Ha rendkívül súlyos bűnről van szó, még halállal is sújthatja a vétkest. Ámde az államban ez nem lehetséges: az államban a polgárok meg vannak fosztva természeti jogaiktól. Ez a jog az államra van átruházva, amellyel ez a szükséghez képest intézkedik, de ezek az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna. A magánbíráskodás megszűnésével a szuverenitás az államra száll át. Törvényeket fognak hozni. Másrészt a közösség megbíz egyeseket a törvények végrehajtásával. Ezek az emberek megszüntetik a polgárok közt felmerülő ellentéteket, és a törvényben megszabott büntetéssel sújtják azokat, akik a társadalom egésze vagy annak egyes tagjai ellen vétenek. [...]

S

S K S S

S mivel a hatalom kihasználására amúgy is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben mind a törvényhozó hatalmat, mind a törvények végrehajtásának hatalmát, megfelelően rendezett államokban, ahol úgy veszik figyelembe az egész érdekét, ahogyan kell, a törvényhozó hatalom külön személyek kezébe van letéve, akiknek, S ha megfelelő módon összegyűlnek, hatalmuk van arra, magukban vagy másokkal együtt, hogy törvényeket alkossanak, de miután megalkották, ezeket elkülönítik tőlük, és ők maguk is alá lesznek vetve az általuk hozott törvényeknek. ( John Locke, 1683) A szerződés a következőkben áll. Minden személy, valamennyi képességével együtt, az általános K akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk. A népképviselők tehát [...] csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek K végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá; az ilyen törvény nem törvény. [...] A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyeket akarata ellenére fogadtak el, és azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat – ez teszi őket polgárrá és szabad emberré. Amikor valamilyen törvényt terjesztenek a népgyűlés elé, voltaképpen nem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy elvetik a javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat megfelel-e S vagy sem az általános akaratnak, vagyis a nép akaratának. Azzal, hogy leadja szavazatát, mindenki véleményt mond a kérdésben, és a szavazatok összeszámlálása nyilvánítja ki az általános akaratot. [...] Aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész testület fogja engedelmességre kényszeríteni; más szóval: kényszeríteni kell őt, hogy szabad legyen. ( Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, 1762) 2.3.b John Locke gondolatai mutatnak hasonlóságot Rousseau társadalmi szerződésével. Locke szerint az emberek jogaikat (természeti jogaik) az államra ruházták, és az állam ezzel a szükséghez képest intézkedik (pl. a törvényhozás szintjén). Rousseau-nál ezek a gondolatok a népképviseletben jelennek meg. A népképviselők megbízottai a népnek és a törvények születésénél arról döntenek, hogy azok megfelelnek-e vagy sem az általános akaratnak. 2.4 állam: az emberek társulásával létrejött, az egyének fölött álló személy (köztársaság, politikai társadalom) polgár: a főhatalom részesei, az állam egyenkénti alkotói Az állam fogalmába ma bevonjuk a feladatait is (a társadalom egész életét irányító intézmények rendszere), nem csak az alkotóelemeit határozzuk meg. A polgár szó a XVIII. században a hatalom részeseit jelentette, míg ma ez ettől tágabb fogalom (a magyar állampolgár 18 év feletti, politikailag aktív személy).

8

2.5 Turgot: ellenzi az állami beavatkozást, a gazdasági liberalizmus híve Adam Smith: Az állam csak megteremtheti a gazdasági élet alapfeltételeit, a fejlődés hajtómotorja a munka. alapvetően mindkét szerző ellenezte 2.6 A: az ember természeti jogai B: népszuverenitás C: az antik zsarnokölési elv 2.7 A magyar nyelv elavult – a szókészlet nem felelt meg a kor elvárásainak. Nyelvújítás gondolata. A magyar nép és a kultúra, tudományok felvirágzásának záloga a nyelv megújítása, a latin mellőzése. a korai nyelvújító mozgalom (XVI–XVII. század) reformáció Ágis tragédiája, 1772

9

3. HATALMI VISZONYOK A XVIII. SZÁZADBAN 3.1

HO

1 2 3 4 5 6 7 8

Z OS OR

R.

I ZK S RO

BI

L DA O R

O

NÉMETPO RÓMAI BIRODALOM Cseho. LOM ria ODA s zt R I FRANCIA u B A RG KIRÁLYSÁG SVÁJC SBU B MAGYAR HA KIRÁLYSÁG 1 V

2 34 5 6

7

CE EN EL

SPANYOL KIRÁLYSÁG

DIA AN L L

SZÁRD KIRÁLYSÁG

PORTUGÁL KIR.

M

ÁN ÉS D ÉG SÁG RV Y NO KIRÁL

NAGY-BRITANNIA

a Lengyel Királyság határa 1771-ben

SVÉD KIR.

IK

ÖZ

SZICÍLIAI KETTŐS KIRÁLYSÁG

T.

8

OS ZM ÁN -TÖ

RÖ KB IRO

DALO M

Milánói Hercegség Genovai Köztársaság Pármai Hercegség Modenai Hercegség Luccai Köztársaság Toszkána Pápai Állam Montenegró

Nagyobb konfliktusok: 1. spanyol örökösödési háború (1701–1712) 2. északi háború (1700–1721 3. osztrák örökösödési háború (1740–1748) 4. hétéves háború (1756–1763) 5. Lengyelország felosztása (1772, 1793, 1795) 3.2 1470 és 1760 között az európai hadseregek létszáma 85 000-ről 1 175 000-re nőtt (közel 14-szeres növekedés) Oroszország az ország lakosságának nagysága az állam berendezkedése, gazdasági helyzete , ráfordításai Poroszország A költségvetés 85%-át a hadseregre fordította. Jól felfegyverzett és alaposan képzett hadsereggel rendelkezett. Szilézia, Nyugat-Poroszország 3.3 Nagy Katalin (1762–1796) cárnő megerősödött hadseregével több sikeres háborút vívott, és jelentős területekkel növelte Oroszország területét (pl. D-i irányban; illetve Lengyelország felosztása). Távlati célja az Oszmán Birodalom elleni háború volt, erre utal a karikatúra. 10

3.4 A XVIII. századi, felvilágosult abszolutista uralkodók (II. József, II. [Nagy] Frigyes, II. [Nagy] Katalin) alapvető célja az állam feltétlen szolgálata volt. A hangsúlyozott javító szándék (újítások, modernizációs kísérletek) eszmei alapját a felvilágosodásban kell keresni; de gyakorlatilag a rendszer a korábbi korszakokat konzerválta (pl. a feudalizmust Magyarországon és Oroszországban). 3.5

g, i

b, j

a d, h e

c, f

11

4. AZ ÉSZAK-AMERIKAI GYARMATOK FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚJA 4.1

ol

sp

an

yo

an go l

fr a

n

c

ia

*

g an

l

*A francia területek 1763-ra angol kézre kerültek. 4.2 Az angol–francia hétéves háború (1756–1763) után (amely angol győzelemmel zárult) fokozatosan erősödött a 13 gyarmat függése Angliától. Az 1776-ban kiadott Függetlenségi Nyilatkozat világosan megfogalmazza a konfliktus okait. Korlátozta Anglia a gyarmatok kereskedelmét; hozzájárulásuk nélkül adókat vettettek ki rájuk; növelték a vámterheket. Belső önállóságukat fokozatosan megszüntették, beavatkozott (Anglia) a bírói, törvényhozói testületek működésébe; korlátozta a bevándorlást. A gyarmatok saját hivatalrendszere mellett Anglia önkényesen új (angol) hivatalnokokat küldött ki. 4.3.a Hatalmi ág Törvényhozás Végrehajtó hatalom Igazságszolgáltatás

Intézmény, hivatal, testület Kongresszus, a 13 szövetségi állam parlamentje Elnök, miniszterek, szövetségi hivatalok és kormányok Legfelső bíróság, szövetségi bíróságok

4.3.b Az adott állam törvényhozása szerint, de alapvetően a felnőtt fehér férfiak. 25 év feletti, hét éve amerikai állampolgár, a választás idején az adott állam lakosa és nem fekete a paritás (arányosság) elvét A szenátusba államonként 2-2 szenátor jutott be, függetlenül a tagállam létszámától. A kölcsönös ellenőrzés és korlátozás biztosította a hatalmi ágak szétválasztása mellett a demokrácia működését. Az egyes államok külön törvényhozással (belső törvényekkel) rendelkeznek.

12

5. MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADI HABSBURG BIRODALOMBAN 5.1 Nemzetiség Horvátok Németek (svábok) Románok Szerbek Szlovákok Ukránok (ruszinok)

A letelepedés módja bevándorlás betelepítés bevándorlás bevándorlás belső vándorlás bevándorlás

Honnan érkeztek? Délről, a törökök elől menekültek Rajna mente Havasalföld, Moldva Délről, a törökök elől menekültek É-Dunántúl, Alföld, peremvidékek Kárpátok felől

5.2 Középszinten szétválasztották, de a király személye/ellenőrzése összekapcsolta őket. helytartótanács, állandóan működő bíróságok – feljebbviteli fórumok: Királyi Tábla, Hétszemélyes Tábla az udvari hivataloknak: kamara, haditanács, konferencia/központi tanácsadó szerv A Habsburg Birodalom része lett és Magyarország külön kormányzatát megerősítették. a rendi gyűlés és az uralkodó erőviszonyaitól függően a vármegye nemesi vármegye, függetlenségével a központi hatalom ellenpólusa 5.3 A vámrendelet a felvilágosodás jegyében született. Célja a birodalom kereskedelmének felvirágoztatása volt. Igaz, mert ezt fogalmazta meg a vámrendelet bevezető része is. A vámrendeletben nem a merkantilista gazdaságpolitika elvei érvényesültek. Hamis, mert az importcikkekre magas volt a vám, míg az exportra az alacsony vám volt jellemző. A rendelet Magyarország mezőgazdasági jellegét erősítette. Igaz, mert Magyarország kiviteli termékeinek jelentős része mezőgazdasági jellegű volt. A rendelet Magyarország ipari fejlődésére is kedvezően hatott. Hamis, mert iparcikkekből behozatalra szorult, és Magyarország elsősorban mezőgazdasági ország volt.

I

H

I

H

I

H

I

H

5.4 Az 1767-es Urbárium kiadásának birodalmon belüli célját elsősorban az adózás kérdése határozta meg. Az adómegajánlás joga a rendek egyik fontos joga volt az országgyűléseken (az újoncozás mellett); és fontos eleme volt a rendi dualizmus rendszerének (ezt erősítette meg az 1712–1715. évi országgyűlés is). Magyarország a birodalmon belül mind területileg, mind adóbevételeket tekintve jelentős részt képviselt. A birodalom által folytatott háborúk (1741–48: osztrák örökösödési és 1756–63: hétéves háború) is indokolták az adóbevételek növelését. Azonban erre a XVIII. sz. első felének országgyűlésein nem vagy csak kis mértékben került sor, így Mária Terézia a rendek kizárásával (1765-től nem hívott össze országgyűlést) rendeleti úton vette védelmébe a jobbágyságot (1767: az Urbárium kiadása). 5.5 Az eszmei adóegység az egy jobbágytelek volt, amely két pozsonyi mérő nagyságú belső részből és külső tartozékokból állt. A külső tartozékok: helységenként a földterület minősége alapján meghatározott nagyságú szántó (általában 8–12 hektár), rét és kaszáló. az eszmei adóegységhez viszonyítva arányosan kevesebben munkajáradék: heti 1 nap igás (állattal végzett munka) vagy 2 napi kézi (állatok nélkül végzett) robot, melyet beszámítással dologidőben (vetés, aratás, begyűjtés stb.) duplán lehetett igénybe venni. Pénzzel való megváltását erőltetni nem lehetett.

13

terményjáradék: kilenced, hegyvám a kötelező; a többi a heti szolgálatba beszámítható pénzjáradék: évi 1 Ft két részletben porció, a borkimérés mint földesúri jog, malomhasználat a jobbágyság mint eszmei adóalap védelme 5.6 elavult kormányzati rendszer, kevés az adóbevétel vármegyei nemesség, az Erdély és a Határőrvidék és a jobbágyság, mivel a mágnások/nemesek már szembehelyezkedtek az udvarral Erdély és Határőrvidék felkarolását javasolta Kaunitz elsőként, mivel a hasonló reformokat csak ezek után lehet Magyarországon is véghezvinni. 1. A felvilágosult abszolutizmus gondolata – Mária Terézia, II. József rendeletei 2. Az uralkodói abszolutizmus megvalósítása – Mária Terézia 1765-től nincs országgyűlés 3. Erdély, Határőrvidék: nem csatolták vissza 4. 1767 – Urbárium – Mária Terézia a felvilágosult abszolutista uralkodó eszményképe 5.7 Miután semmi sem fekszik annyira szívünkön, mint az Istentől kormányzásunk alá rendelt országok jóléte, gondoskodni kívánunk arról, hogy a mindkét nembeli ifjak nevelése, amely a nemzetek boldogulásának legfontosabb alapja, nagyobb figyelemben részesüljön. [...] Mert a helyes neveléstől függ az emberek egész jövendő életmódja, a nagy elmék kiképzése és a népek gondolkodásának formálása, amely sosem érhető el, ha jól megválasztott nevelési és oktatási rendelkezések a tudatlanság sötétjét meg nem világosítják, s ha nem részesül mindenki társadalmi állásának megfelelő oktatásban. [...] Az oktatásban pedig nem szabad csupán az emlékezetet terhelni, s az ifjakat a szükségesnél több fejből megtanulandó ismerettel gyötörni, hanem arra kell törekedni, hogy az elméjüket fölvilágosítsuk, mindent megértessünk velük, s rávezessük őket arra, hogy a megtanultakat nyugodtan és teljesen kifejezzék. Mindkét nembeli gyermekeknek, kivétel nélkül, iskolába kell járniuk hatodik életévüktől fogva, ameddig csak a jövendő társadalmi állásuknak és életmódjuknak megfelelő tárgyakat teljesen el nem sajátították, ami a tizenkettedik életév előtt aligha történhet meg. (Allgemeine Schulordnung, 1774) Mindig fontos szerepet játszott a jó erkölcsű népek körében az ifjúság helyes nevelése és az egész oktatás irányítása, mert úgy látták: ez az ország szilárd alapja, ettől függ a közjólét. [...] Arra kell törekedni, 1. hogy mindegyik nemzetiség – amennyire ez kivihető – saját anyanyelvi iskolákkal rendelkezzék, s ezeket olyan tanítók vezessék, akik nemcsak anyanyelvüket beszélik, hanem az országban szélesebb körben használt más nyelvekben is járatosak annyira, hogy – ha a helyzet úgy kívánja – azokat taníthassák. [...] 3. hogy ennek a király által elrendelt oktatásnak a jótékony hatása egyenlőképpen kiterjedjen az állampolgároknak minden egyes rétegére, a falusiakra, a mezővárosiakra, a szabad királyi városiakra, a megyék és a hadsereg tisztségviselőire stb. egyaránt. [...] I. Kezdjük a nép fiain, és oktatásukban arra figyeljünk, hogy azokat a készségeket alakítsuk ki bennük, amelyek elsősorban az alázatos és igaz keresztény kötelességeinek teljesítésére vonatkoznak; továbbá azokat, amelyek az ilyen növendékek különféle életpályájának feladatát teszik, amennyiben felnőtt korukban vagy földművelők, vagy mesteremberek, vagy családfők, vagy végre az emberi társadalom bármely más tagjává lesznek: egyszóval, hogy azok, akiknek a természet nagyobb szellemi tehetséget juttatott, felsőbb tanulmányaikra az alkalmas alapot a nép-, vagyis nemzeti iskolákban vessék meg. [...] II. A népiskolák felállítása után gondoskodni kell azokról az ifjakról, akik ezek elvégzése után tovább folytatják tanulmányaikat, és a latiniskolákban eltöltött néhány év múlva abbahagyván a tudományokat, más intézményekhez lépnek át. Nevezetesen: 1. valamely iparág gyakorlására vagy kereskedelmi pályára, 2. mezei gazdálkodásra vagy kincstári és más, magánosoknál vállalt szolgálatba, 3. községi vagy városi kisebb hivatalokba, 4. katonai pályára, 5. bányászatra és pénzverő hivatalba, 6. saját otthonuk és vagyonuk gondozására, 7. népiskolai tanítóságra, 8. végre komolyabb tudományok tanítására. (Ratio Educationis, 1777) 14

nemzetiségi nyelvű tanítás általánosan kiterjed minden településformára modernizált, többlépcsős iskolarendszer Nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is tanítanak. az ifjúság helyes nevelése – ettől függ az állam jóléte gyakorlati tanulmányok/tantárgyak népiskola – általános iskola latiniskola – középiskola „más intézmények” – szakképző iskola, felsőoktatás

15

6. II. JÓZSEF URALKODÁSA MAGYARORSZÁGON 6.1 a türelmi rendelet (1781) a vallási türelem szűkebb jogokat biztosít a szabad vallásgyakorlathoz képest: a vallás gyakorlásának csak bizonyos feltételeit adta meg (engedélyezett helyek, hivatalviselés). a keleti keresztényeket – a vallás autokefál (önálló) jellegére utal az 1731. évire, amely az 1681. évi alapokhoz tért vissza az állami alkalmazottak hivatali esküjére (korábban a protestánsoknak is katolikus esküt kellett [volna] letenni) nyelvrendelet (1784) latin: ha az adott nemzet nem műveli, akkor nem használható magyar: nem mindenütt elterjedt és a tájszólások is nehezítették az alkalmazását a hivatalos életben az egységes birodalom gondolata népszámlálás, közigazgatási rendelet jobbágyrendelet (1785) megszünteti a jobbágy elnevezést szabadon tanulhattak örökíthették a javaikat az 1514. évi – a röghöz kötést tartalmazta Nem jelentett valódi jobbágyfelszabadítást, mivel személyében nem szabadították fel a jobbágyot; csak nevét és javait örökíthette. az adóalap védelme, hasonlóan Mária Teréziához 6.2 kb. 5,5 millió fővel nőtt a XVIII. század eleji újranépesítés (betelepítés, betelepülés, belső vándorlás), illetve a bel- és külpolitikai nyugalom 58,45%. magyar, román, szlovák, horvát, német Magyarország: magyar Szlavónia: szerb – sokác Horvátország: horvát – bunyevác Erdély: román Határőrvidék: szerb – sokác Magyarország lakosságát a XVIII. század végére a kb. 5,5 millió fős növekedésen kívül az etnikai viszonyok változása is jellemezte. Bár a magyarság aránya ekkor 58,45%, az etnikai tarkaság is jellemző. A legnagyobb lélekszámú nemzetiségek a magyaron kívül ekkor a románok, szlovákok, horvátok és a németek voltak. Létszámbeli növekedésük gyökere a XVIII. század eleji újranépesítés volt (betelepítés, betelepülés és belső jobbágyvándorlás) a török kiűzése után. 6.3 II. József (1780–90) uralkodását áttekintve joggal nevezhetjük felvilágosult abszolutista uralkodónak. Alapvető célja az állam érdekének szolgálata volt. Ezt nemcsak az emlékirata, hanem Kaunitz kancellár és Kazinczy Ferenc visszaemlékezése is megerősíti. Uralkodói pályájára tudatosan készült. Mária Terézia uralkodása (1740–80) idején „közvetítőként” dolgozott a nép és a királynő között. Példaképe a porosz II. Frigyes volt az európai uralkodók közül. Céljának megvalósításához eszközként az abszolutista kormányzást választotta; tízéves uralkodása alatt kb. 6000 rendeletet adott ki. Rendeleteinek egy része a birodalmi egység gondolatához kapcsolhatók (1784: német nyelv államnyelvvé tétele vagy a hivatalnokszervezet kiépítése), míg egy másik csoportja a társadalmi bázis kiépítését segítette (1781: türelmi rendelete, 1785: jobbágyrendelete). Magyarországon a jobbágyság és a protestánsokon kívül a haladó gondolkodású nemesek is támogatták (pl. Széchenyi Ferenc, Teleki Sámuel, Kazinczy Ferenc). Politikáját természetesen támadták is. Halálos ágyán három rendelet kivételével az összeset visszavonta. Ez volt az ún. „nevezetes tollvonás”.

16

7. ÖSSZEFOGLALÁS 7.1 Ország a XVIII. században Magyar Királyság (Habsburg Birodalom) Új-angliai gyarmat Poroszország Habsburg Birodalom Oroszország

Főváros-e ma? napjainkban Szlovákia USA Németország Ausztria Oroszország

+ + +

7.2 II. Frigyes Thomas Jefferson II. Katalin Jean-Jacques Rousseau George Washington 7.3 Gazdaság elmélettel kapcsolatos fogalmak a XVIII. századból. A merkantilizmus az állami beavatkozást hangsúlyozta, a fiziokratizmus ugyanezt ellenezte. A gazdasági liberalizmus a szabadverseny híve volt. Magyarország XVIII. század eleji újranépesítésével kapcsolatos fogalmak. Irányát tekintve is vannak különbségek (kívülről: betelepítés, bevándorlás – belülről: belső vándorlás) és jellegét tekintve is (a kormányzat hatása: betelepítés, önálló: bevándorlás, belső vándorlás). 7.4 II. (Nagy) Frigyes; II. (Nagy) Katalin; Mária Terézia; VI. (III.) Károly III. Károly, mivel nem volt kapcsolata a felvilágosodással. Voltaire; Locke; Montesquieu; Diderot Locke, mivel ő az angol felvilágosodás képviselője, míg a többiek a franciáé. 1740–1780; 1767; 1777; 1775–1783 1775–83 az Egyesült Államokkal kapcsolatos évszám, a többi Magyarországhoz kapcsolható. 7.5 a felvilágosodáshoz kapcsolható fogalmak Mária Terézia személyével/uralkodásával kapcsolatos fogalmak és intézkedések (rendeletek) a hatalommegosztás elve 7.6 D B C A E

17

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS A FORRADALMAK KORA (1789–1849)

8. A NAGY FRANCIA FORRADALOM 8.1 Az 1789-ben kirobbant francia forradalom nem csupán XVI. Lajos (1774–1792) személyéhez köthető, az okokat tekintve figyelembe kell venni az uralkodása előtti időszak eseményeit/jelenségeit is. A francia társadalom még 1789-ben is feudális volt; a polgári társadalom elemei nem voltak fajsúlyosak, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kiváltságosokat (szűz réteg) a harmadik rend és a parasztság tartotta el. Az elavult államgépezet, a súlyosbodó pénzügyi problémák (jelentős kiadások: hadsereg, udvartartás és az államadósság kamatai), a rendszeresen visszatérő éhínség mellett az előnytelen képviseleti rendszer (a harmadik rend nem tudta jogait érvényesíteni) is növelte a feszültséget. 8.2 A: a három császár szövetsége B: a labdaházi eskü C: XVI. Lajos kivégzése D: az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata E: a Bastille ostroma F: a francia nép terhei G: a királyság halotti menete H: a kofák menete F, B, E, H, D, G, C, A 8.3.a F Első cikkely. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak. 2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. F Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szembeni ellenállás. 3. Minden főhatalom lényegénél fogva a nemzettől származik. Semmiféle testület és semmiféle F egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered. […] 6. A törvény a közakarat kifejeződése. Minden állampolgárnak jogában áll személyesen vagy F. képviselői útján részt venni a törvények megalkotásában. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Minthogy az állampolgárok a törvény előtt egyenlők, az erkölcs és tehetség szerinti megkülönböztetésen túl minden polgár megkaphat bármilyen méltóságot, állást és közhivatalt. [...] M 10. Senkit sem szabad meggyőződése, még vallási meggyőződése miatt sem zaklatni, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet. M 11. A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, a törvény által meghatározott esetekben az e jogával való visszaélés miatt azonban felelnie kell. gondolat- és véleményszabadság vallási, etnikai és más identitásbeli meggyőződések elfogadása 8.4 különbségek: Franciaországban az aktív polgárok a közigazgatásban is részt vettek. egyezések: szétválasztott hatalmi ágak cenzusos választójog: nem a teljes lakosság vesz részt a politikai életben

18

Az angol kétkamarás rendszerű, míg a francia törvényhozó testület az elektori rendszerrel egészült ki. Franciaországban: kidolgozottabb közép- és alapszinten, és az aktív polgárok is részt vettek benne. Angliában: a miniszterek 1-1 részterületet irányítottak, de a kormány tetteiért közösen vállalták a felelősséget a parlament előtt. A király Franciaországban részt vett az állami életben (törvények szentesítése, vétó, a kormány kinevezése, ellenőrzése) míg Angliában formális a király szerepe. 8.5 1792 augusztusában XVI. Lajost és családját a Temple börtönébe zárták. XVI. Lajos szökési kísérlete, porosz- és osztrák katonai sikerek 1793 őszéig köztársaság 8.6 Sorszám a képen 1. 2. 3.

Mennyiség neve térfogat tömeg hosszúság

Mértékegység neve és jele V [e] m [kg] l [m]

8.7 A: XVI. Lajos (1774–1792): francia uralkodó, aki inkább a vadászatokon és lakatosműhelyben töltötte az idejét, mintsem az országgal foglalkozott. B: Marie Antoinette: Mária Terézia lánya, XVI. Lajos felesége, „a gyűlölt osztrák nő” C: Saint-Just: a „terror arkangyala” ,Robespierre jobbkeze D: Marat: a Jakobinus Klub tagja, eredetileg orvos, majd újságíró. Charlotte Corday gyilkolta meg. E: Robespierre: eredetileg a „hegypárt” tagja, majd a jakobinus diktatúra idején a „centrum” irányzat képviselője. 1794-ben kivégezték. F: La Fayette: a nemzetőrség parancsnoka, az amerikai függetlenségi háború hőse. G: Danton: eredetileg népszónok. A jakobinusok mérsékelt irányzatának képviselője volt: célja a terror és a diktatúra mérséklése, a háború befejezése. 8.8 D A E F B C 8.9 Az 1793. június 2-től 1794. július 27-ig (thermidor 9-ig) tartó időszakot a francia forradalom történetében a jakobinus diktatúra időszakának nevezzük. Megítélése a történeti irodalomban sokszor ellentétes. A király kivégzése után (1793. január 21.) Franciaország helyzete válságosra fordult: polgárháborús belső viszonyok, Anglia, Ausztria, Poroszország irányából pedig külső fenyegetettség volt jellemző. A polgári forradalom félbemaradt vívmányai, feudális rendszer megszüntetése, földosztás véghezvitele, ehhez a korszakhoz kapcsolható. (Általános választójog terve is – ezt nem vezették be.) Háború kérdésében a jakobinusok a folytatás hívei voltak, ehhez kapcsolható az 1793. szeptember 29-i ármaximáló rendelet is. Belsőleg azonban számos ellentmondással találkozunk: erőteljes központosítás, a szabadságjogok megvonása és a diktatúra fokozása: 1793. szeptember 17-i gyanúsakról szóló törvény. A forradalmi törvényszékek egyre több elitéltet küldtek a guillotine alá. A terror a francia seregek győzelmei után sem szűntek meg, bár erre már nem volt szükség. Az öncélúvá váló terrort a konvent összeesküvése döntötte meg 1794. thermidor 9-én (július 27-én). Robespierre-t (a korszak vezetőjét) és híveit kivégezték.

19

9. A NAPÓLEONI HÁBORÚK 9.1 térképvázlat számainak sorrendje a szövegben: 5, 4, 3, 7, 2, 6, 1 1. 1793 2. 1799. november 9. (brumaire 18.) 3. első konzulja 4. konzulátus 5. polgári törvénykönyvet 6. közoktatást 7. 1804 8. trafalgari 9. kontinentális zárlat 10. Oroszország 11. Portugáliával 12. 1812 13. Borogyino 14. „népek csatájában” 15. Waterloo 16. 1821 9.2 Oroszország, Portugál Királyság, Oszmán Birodalom, Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága Norvégia, Poroszország, Osztrák Császárság, Magyar Királyság Spanyolország, Rajnai Szövetség, Varsói Nagyhercegség, Nápolyi Királyság, Svájc Hollandia, Belgium, Itáliából: Milano, Etruria, Illyria 9.3 alagút légi vízi egyiket sem, helyette gazdasági blokádot vezetett be lásd előző kérdések – egyéni válaszok

20

10. AZ ELSŐ IPARI FORRADALOM 10.1 eredeti tőkefelhalmozás: kialakultak a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei: tőke, bérmunkásság manufaktúrák: a modern termeléshez kedvezőbb technológiai rendszer, mint a céh gyarmatok: nyersanyagkitermelő hely ; felvevőpiac polgári forradalom: lebontja a feudális gátakat, társadalmi rendszert nincs háború a szigeten: a nyugodt belpolitikai helyzet kedvez a belső átalakulásnak Angol Nemzeti Bank: tőkét, elsősorban hitelt biztosított 10.2 A: szövőgép: Cartwright 1769 (Nagy-Britannia), Jacquard 1805 (Franciaország) B: fonógép: Arkwright 1787 (Nagy-Britannia) C: gőzgép: Watt 1769 (Nagy-Britannia) D: gőzhajó: Fulton 1807 (USA!) E: gőzmozdony: Stephenson 1814 (Nagy-Britannia) F: eszterga: Maudslay 1797 (Nagy-Britannia) 10.3 szenet vasúton szenet vasúton vasércet vasúton szerszámgépek, gőzgépek textilipari gépeket vasúton nyersanyag szövő-, fonógép, gőzgép Tevékenységük szorosabban összekapcsolódott, a közlekedés fejlődésével a nyersanyagok/alapanyagok feldolgozása inkább a forráshelyen történt. elsősorban a gőzgépet, mivel ez működtette az egyes gépeket (vasút, szerszámgép, munkagép) 10.4 hasonlóságok: manufaktúra, női dolgozók, gyártulajdonos különbségek: gépesítés (gőz), kevesebb munkaerő (emberi) Az ipari forradalom találmányaival már kevesebb emberi munkára volt szükség. Az emberek feladata inkább az ellenőrzés volt. gyártelepek, iparvidékek kialakulása, a természet átalakítása kibontakozott az ipari forradalom, 1769-től használták a gőzgépet levegő- és vízszennyezés 10.5 elsősorban a déli területekre: London, Bristol iparvidékeknek kedvezőbb területek: hegyek (szén, vasérc) közlekedési szempontból is előnyösebb területek Az északabbi területek népsűrűsége is növekszik: Manchester, Skócia D-i része. az ipari forradalom elterjedése, kedvezőbb életfeltételek, városok kialakulása, növekedése 10.6 38% város

vidék 62%

város 60%

40% vidék

21

A vidéki lakosság aránya csökkent, a városié nőtt az ipari munkások számának növekedése miatt. urbanizáció 10.7 400% 800% 314% Földrajzi adottságai (kontinensnyi méretű állammá növekedett) miatt. Európa pedig több országot foglal magába. Nem kapcsolódtak be az ipari forradalomba. 10.8.a Elemzési szempont: Mely államok népessége növekedett számottevően 1700–1800 között? Elemzés: Habsburg Birodalom 8,0-ról 28 millióra Poroszország 2-ről 9,5 millióra

n.a.

Elemzési szempont: 1800-ban melyik állam emelkedett ki lakosságszám szempontjából? Elemzés: Oroszország (37 millió fő) Elemzési szempont: Milyen általános tendencia figyelhető meg a diagramokon? Elemzés: 1700–1800 között jelentős a lakosságszám emelkedése

22

11. A XIX. SZÁZAD FŐ ESZMEÁRAMLATAI 11.1

Burke a reformkonzervatív irányzat képviselője volt.

I

H

I

H

I

H

I

H

Hamis, mert a lassú és átgondolt reformokat elfogadja.

A reakciós konzervatívok elfogadják a szólás- és véleményszabadságot. Hamis, mert ez a „gonoszság” táptalaja.

A konzervativizmus teljesen elveti a reformokat. Hamis, mert létezett a reformkonzervatív irányzat.

A konzervativizmus szemben áll a liberalizmussal. Igaz, lásd különösen XVI. Gergely pápa gondolatai.

11.2 nacionalizmus etnikai alapon – olasz származás A középkori nemzetfogalom a papokat és a nemeseket takarta, míg a XIX. századi a társadalmi helyzet szerint szélesebb körben értelmeződött (etnikai alapon). a Risorgimentohoz Önállóan, az olasz nemzet magában teremti meg az egységét. 11.3 az egyén szabadsága Az egyénnel szemben alkalmazott ellenőrző és kényszerítő tevékenységnek egyetlen alapja lehet: az önvédelem. Itt az egyént a képességeinek birtokában lévő felnőttként értelmezi (kimaradnak a gyermekek, nem nagykorúak, fejletlen társadalmak tagjai). Jogok és kötelességek egyenlősége. Él a népszuverenitás elve. A tiszta demokrácia szinte lehetetlen és alapvetően nem ellentéte a monarchiának. az ókori Görögországban (Athénban) arisztokratikus és demokratikus a demokratikust, mert itt megvalósulhat (biztosabban) az egyén szabadsága 11.4 proletariátus – a XIX. század dolgozó osztálya burzsoázia – a gépek, gyárak tulajdonosai jellemző a magántulajdon és a vagyoni különbségek nincs magántulajdon, helyette a közös megállapodás szerinti elosztás és a vagyonközösség a jellemző nem – egyéni válaszok igen, vagyoni alapon 11.5 Az elnevezés eredete conservo (megőriz) liber (szabad) natio (nemzet) szocio-, szociális (közösség) socius ~társ

Központi gondolata hagyomány (társadalmi, politikai értelemben) egyén nemzet a közösség, a társadalom

Képviselői Burke, XVI. Gergely pápa Mill Smith Mazzini Marx, Engels, Saint Simon

23

12. A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA. EURÓPA NAGYHATALMAI A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 12.1 az orosz cár, az osztrák császár és a porosz uralkodó: I. Sándor, I. Ferenc és III. Frigyes Vilmos a napóleoni háborúk után a „Szentháromságra” utalva: vallás, béke és igazság Anglia, Törökország és a Pápai Állam kivételével az európai államok sorra csatlakoztak konzervativizmus a francia forradalom eseménysorára utal A francia polgári forradalom a jakobinus diktatúrába, majd közjátékkal Napóleon uralmába torkollott. A lassú ívű változásokat elfogadja. 12.2 1820-as évek 1830-as évek

Spanyolország, Portugália, Oroszország, Nápoly, Piemont, román fejedelemségek, Görögország Belgium, Spanyolország, Portugália, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Német Szövetség

12.3 A polgári átalakulásért és az önállóságért küzdő Európában a XIX. század első felében több ízben forradalmi hullámok törtek ki. Ezek közül a legjelentősebb 1848 tavaszán volt (Bécs, Pest, Párizs). A napóleoni háborúk után létrejött Szent Szövetség alapjaiban ellenezte az ilyen jellegű változásokat, így Oroszország, valamint a porosz állam szabad kezet kapott a forradalmak leverésére. (Anglia az egyensúlypolitika híve, a francia polgárság nem támogatta a forradalmakat Európa más országaiban.)

24

A POLGÁROSODÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON. REFORMKOR, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1790–1849)

13. MAGYARORSZÁG 1790–1825 13.1 Elválaszthatatlanul és felosztathatatlanul a birodalom része lett. Kormányzatilag független. Uralkodója az osztrák császár – magyar trónon királyi címmel. Dalmát-, Horvátország és Szlavónia igazgatása a magyar királyi Helytartótanács alá került. Háromévenkénti országgyűlés összehívását szavatolta az uralkodó. A karok és rendek a működést nem akadályozzák. Az újoncozás kérdése kikerült az országgyűlés témái közül. Az engedmények (viszonylagosak) az abszolutizmustól való eltérésnek köszönhetőek. 13.2

Szabadság és Egyenlőség Társasága

• köztársaság kikiáltása • • teljes polgári átalakulás • • a nemesi kiváltságok eltörlése • • a Habsburg-uralom megdöntése • • tagjai a megyei nemesség soraiból kerültek ki • • káté formában írták meg programjukat • • az ország területét a nemzetiségek lakóhelye szerinti autonóm területekre osztották volna • • a beszervezett tagok nem ismerték egymást, titoktartást fogadtak • • a jobbágyrendszer felszámolását szorgalmazták, de a jobbágyot pusztán telke bérlőjévé akarták tenni • • a hatalmat közvetlenül a nép kezébe kívánták adni •

Reformátorok Társasága

25

14. A RENDI ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A MEGYERENDSZER 14.1 A törvényhozás menete a reformkorban szentesíti

KIRÁLY vagy

felirat FELSŐTÁBLA tagjai főpapok és főnemesek

elutasítja

a törvényjavaslatokat (felirat formájában eléterjesztve)

visszaküldi újratárgyalásra

üzenetváltások

vármegye

ALSÓTÁBLA tagjai vármegyék, szabad királyi városok, káptalanok, szabad keületek, a felső táblán jelen nem levő nemesek küldöttei követutasítások

14.2 Az 1791. évi 13. törvénycikk értelmében a reformkori országgyűléseket háromévenként hívták össze, bár a gyakorlatban a bécsi politikát ténylegesen irányító államférfiaktól függött az országgyűlés összehívása és feloszlatása. A megyei közgyűléseken és a kerületi üléseken dőlt el, hogy az alsótáblára küldött követek milyen álláspontot képviseljenek. A törvényhozás folyamatát lassították a korlátlan időtartamú felszuólalások, a két tábla közötti üzenetváltások. A táblák által elfogadott törvényjavaslatot a rendek feliratban közölték az uralkodóval (aki szentesítette vagy elutasította). Ennek az ügyvitelnek köszönhetően számos tárgyalt téma csak évtizedes késéssel válhatott törvénnyé. 14.3 D E A B C

26

15. A REFORMKOR 15.1 a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar Magyarország adottságai elsősorban a mezőgazdaságnak kedveztek, másrészt a kettős vámrendelet (1754) is ezt erősítette tovább. az ország északi része: hegyvidék – itt a vasipar és gépgyártás volt jellemző; míg az Alföldön a mezőgazdasághoz kapcsolható: cukor-, bőripar, illetve szeszgyártás mezőgazdasági exportőr és iparcikk-felvevőhely volt 15.2 jobbágyság alacsony arány a társadalomban (Nyugat-Európához képest viszont nagyon magas!), eladósodottság Feudális társadalomszerkezet (a százalékos aránya), birtokuk aprózódott, a modernizáció a hitelrendszer hiánya miatt lehetetlen volt. a zselléresedés – telkük nagysága 1/8 jobbágytelekké zsugorodott (vagy kisebb volt) népességnövekedés, illetve az árutermelő majorságok növekedése 15.3.a

A sorrend az óramutató járásának megfelelően halad, a magyarokkal kezdve 15.3.b Elemzési szempont: Hogyan változott a magyarság aránya 1840-re 1790-hez képest? Következtetés: 41,55%-ról 37,6%-ra csökkent Elemzési szempont: Mi jellemezte etnikailag Magyarországot? Következtetés: A XVIII. századhoz hasonlóan a tarkaság Elemzési szempont: Nevezze meg a legfontosabb nemzetiségeket! Következtetés: magyar, román, szlovák, német 15.4. 1840. évi törvény: önkéntes örökváltság 1848. évi törvény: általánosan kötelező örökváltság Az 1848. évi törvény által megfogalmazott általánosan kötelező örökváltság volt a jobbágyság számára a kedvezőbb. Ez a változat az alacsonyabb helyzetű jobbágyokra is vonakozott; ugyanis nem kellett a megváltáshoz szükséges pénzösszeget összegyűjteni. A törvény hatályba lépésével a feudális rend teljesen megszűnt.

27

földdel vagy föld nélküli felszabadítás ki fizeti a földesúrnak a kárpótlást? 15.5 1832–36 1825 1839–40 1829–30 15.6 1. 1791 3. Georgikon 5. Anglia 7. 1825 9. Lovakrul 11. Wesselényi Miklós 13. Stádium 15. 1760 15.7.a Gazdasági reformok Társadalmi reformok

2. Széchenyi Ferenc 4. lipcsei/győri 6. Török Birodalom 8. Magyar Tudományos Akadémia 10. Hitel 12. Világ 14. Batthyány

1, 2, 3, 4, 7, 8, 9 5, 6, 10, (11), 12

15.7.b egyéni válaszok a táblázat és ismeretei alapján 15.8 egyéni válaszok Válaszában a következő szempontokat érvényesítse: – gazdasági elképzelések: úthálózat fejlesztése, folyamszabályozások, iparfejlesztés, a kereskedelem segítése – társadalmi elképzelések: államnyelv kezelése, a szellemi elit összefogása 15.9 B, L, H, I, E, F, J, G, D, A, M, C, K, N 15.10 egyéni válaszok – válaszában a következő szempontok szerint dolgozzon: – gazdasági elképzelések: ősiség eltörlése, polgári tulajdonviszonyok kialakítása, kötelező örökváltság, önálló nemzeti ipar – társadalmi elképzelések: jogegyenlőség, közteherviselés, szabadságjogok – egy politikai nemzet gondolata 15.11 Széchenyi: könyvek, országgyúlés, -, ősiség megszüntetése, polgári tulajdonviszonyok, iparfejlesztés, - önkéntes, törvény előtti egyenlőség, részleges közteherviselés, a birodalmon belül mersékelt autonómia, türelmes-óvatos politika Kossuth: újságcikkek, közélet, - ősiség megszüntetése, polgári tulajdonviszonyok, önálló nemzeti ipar, - általánosan kötelező - állami kárpótlással, jogegyenlőség, közteherviselés, nagyfokú önállóság, egy politikai nemzet 15.12 egyéni válaszok a táblázat és a 7. és 10. feladatok alapján 15.13 A: Széchenyi István (1791–1860): a 30-as évek politikai alakja, a Batthyány-kormány közlekedésügyi minisztere B: Báró Wesselényi Miklós (1794–1850): erdélyi arisztokrata család tagja, Széchenyi bírálója: Balítéletekről (1831) C: Kölcsey Ferenc (1790–1838): a Himnusz szerzője; az 1832–36-os országgyűlésen szónokolt D: Kossuth Lajos (1802–1894): birtoktalan nemesi családban született, jogot tanult, a 40-es évek politikai alakja, a Batthyány kormány pénzügyminisztere E: Deák Ferenc: „a haza bölcse”, a reformkorban is aktív volt, a Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, a kiegyezés (1867) központi alakja 28

16. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC I. 16.1.a 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését a sajtószabadság bevezetése 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten a végrehajtó hatalom Buda-Pesten legyen, ne Bécsben 3. Évenkinti országgyűlést Pesten a törvényhozó hatalom Pesten ülésezzen, ne Pozsonyban 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben jogegyenlőség megvalósulása 5. Nemzeti őrsereg magyar honvédelem megszervezése 6. Közös teherviselés közös adózás, nemesi adómentesség megszüntetése 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése a feudalizmus épületének lebontása 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján a politizálók körének kiterjesztése 9. Nemzeti Bank magyar bank létrehozása, a hitelélet felélénkítése 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk magyar honvédelem 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak a politikai elitélteket engedjék szabadon 12. Unió Erdéllyel való egyesülés 16.1.b 1, 11 4, 8 6, 7, 9 2, 3, 5, 9, 10, 12 16.2.a Helyszín Pilvax kávéház Landerer nyomdája Nemzeti Múzeum Városháza

Esemény Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével innen indultak el. Lefoglalták, majd a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot. Délután itt gyülekezett a tömeg. A múzeumtól ide érkező tömeghez csatlakozott a liberális nemesség egykét vezetője (Nyáry Pál, Klauzál Gábor) Kiszabadították a bebörtönzött Vasvári Pált. Este a korábban betiltott Bánk-bánt adták elő.

Budai Vár/Helytartótanács Nemzeti Színház 16.2.b híd

hajó

Pilvax kávéház Városháza

Nemzeti Színház

Landerer és Heckenast nyomdája Nemzeti Múzeum

29

16.3 Szám 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Név Batthyány Lajos Szemere Bertalan herceg Eszterházy Pál Klauzál Gábor Kossuth Lajos Mészáros Lázár Széchenyi István báró Eötvös József Deák Ferenc

Tisztség miniszterelnök belügyminiszter a király személye körüli miniszter ipar- és földművelésügyi miniszter pénzügyminiszter hadügyminiszter közlekedés- és közmunkaügyi miniszter vallás- és közoktatásügyi miniszter igazságügy-miniszter

16.4.a feudalizmus felszámolását segítő 9, 10, 12, 14 8, 9, 10, 110, 13, 15, 18, 20 polgári átalakulást segítő 4, 5, 16, 17, 23, 24 3, 22, 30 7, 19, 21, 22, 30 16.4.b – Habsburg Birodalom és Magyarország kapcsolata, önálló magyar külügyminisztérium – elsősorban polgári forradalomról volt szó, a birodalom és Magyarország viszonyát később kívánták részletesen rendezni (bár a törvényekből a magyar szándékok tökéletesen kiolvashatók) 16.5 az ország- és a kapcsolt részek szülöttei, vagy honosították magukat 20 éves, büntetlen férfi, vagyoni cenzusnak megfelelnek a fentieken túl: 300 ezüstforint értékű házzal, földdel rendelkeztek; vagy saját tulajdonú műhellyel, kereskedelmi teleppel, gyárral bírtak; kézműves és legalább 1 segéddel dolgoztak; évi 100 ezüstforint jövedelem; értelmiség; városi polgárok 24 éves, magyarul beszéltek 20 év alatti nők, gyermekek, büntetettek Százalékos arányukat tekintve kedvező, mivel Angliában (1832-ben) a lakosság 4,8%, addig Magyarország 7–9%-ára terjedt ki a választójog. – magyar állampolgár – korhatár – büntetlen előélet (közügyektől nincs eltiltva)

30

17. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC II. 17.1 Száma a térképen

Név

5.

Pákozd

1. 8. 7. 9. 6. 4. 2.

Schwechat Kápolna Hatvan Tápióbicske Isaszeg Vác Nagysalló

10. 12. 11. 3.

Debrecen Temesvár Világos Komárom

Események 1848. szeptember 29.: Mága János vezetésével a magyarok legyőzték Jellasics seregét 1848. október 30.: a magyar csapatok vereséget szenvedtek (Mága János vezetésével) 1849. február 26–27.: Dembinszky Henrik – Windischgrätz (Győr) A tavaszi hadjárat – 1849. április 2.: a magyar csapatok győztek Tavaszi hadjárat – 1849. április 4.: a magyar csapatok győztek Tavaszi hadjárat – 1849. április 6.: a magyar csapatok győztek Görgey Artúr itt aratott győzelmet 1849. április 10-én Görgey a fősereggel itt aratott győzelmet 1849. április 19-én 1848. december 30-tól a magyar kormány székhelye, 1849. április 14.: Függetlenségi Nyilatkozat 1849. augusztus 9. Bem József vezette csata – magyar vereség 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr itt tette le a fegyvert. az utolsó magyar kézen maradt vár

17.2 Válaszában a következő elemekre térjen ki: 1791:10 tc.: Magyarország: megerősítették, hogy az ország elválaszthatatlanul és oszthatatlanul a Habsburg Birodalom része, de független, saját állami léttel és törvényekkel bír 1848. április 11.: ! rendezetlen kérdés a Birodalomhoz fűződő viszony 1849. március 4.: szorosabb kötelék a Birodalomhoz 1849. április 14.: Magyarország független – trónfosztás az események mozgatórugói: – a birodalmi érdek – a polgári forradalom – a szabadságharc sikerei, csatavesztései 17.3 A Habsburg-ház Magyarországot törvényes önállóságától és alkotmányos szabadságától megfosztotta. a tavaszi hadjárat sikerei (1849 áprilisa) Magyarország (a vele egyesült Erdéllyel) független állam a Habsburg-ház trónfosztása békére törekszik az ország kormányzati rendszerét a nemzetgyűlés rendezi – addig Kossuth Lajos a kormányzó USA, 1776. július 4. Függetlenségi Nyilatkozat 17.4 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: 1. – a Függetlenségi Nyilatkozat ellenére az ország külpolitikailag elszigetelődött: Anglia: nem érdeke a Habsburg Birodalom bomlása – ez ellensúlyozza az orosz és a francia expanziós törekvéseket Franciaország: hasonló Angliához, ellenezte a német egységet, illetve az orosz befolyás növekedését Oroszország: a lengyel kérdés miatt szükséges a poroszokkal és az osztrákokkal való együttműködés

31

2. a magyar haditerv: külön-külön legyőzni a támadókat (sikertelen) – összpontosítás: Komáromnál, Szegednél – sem sikerült – folyamatos katonai sikertelenségek – jelentős katonai túlélő 3. belső problémák – Kossuth és Görgey ellentéte – ingadozó tisztikar 1849. augusztus 11.: a haditanács és a kormány Görgeyt tejhatalommal ruházta fel, Kossuth lemondott – a tényezőket figyelembe véve: Görgey döntése reálpolitikai döntés 5. Magyarország etnikailag meglehetősen tarka volt a jelzett időszakban. A korszak egyik eszméje, a nacionalizmus jelentős hatással volt a Magyarországon élő nemzetiségekre (pl. anyanyelvű igehirdetés igénye). Az egy politikai nemzet gondolata. A kitűzött reformok Magyarország teljes lakosságára vonatkoztak nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Külön nemzetiségi politika nem létezett. A magyarok ellen fordította a nemzetiségek egy részét az udvar. Ezt használta ki a szabadságharc elindulásakor: 1848. szeptember 11. Jellasics átkelt a Dráván.

32

18. A KETTŐS FORRADALOM KORÁNAK MŰVÉSZETI ÉLETE. A MAGYAR NEMZETI KULTÚRA 18.1 A stílus neve és a képek száma Klasszicizmus 1, 2, 3, 4, 5, 6 Biedermeier 8 Romantika 10, 7 „Plain air” 9 18.2 Alekszandr Szergejevics Puskin Stendhal Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Wolfgang Amadeus Mozart Joseph Haydn Petőfi Sándot Arany János Honoré de Balzac Johann Wolfgang Goethe Ludwig van Beethoven Bessenyei György Berzsenyi Dániel Csokonai Vitéz Mihály

Anyegin Vörös és fekete Himnusz Zalán futása Varázsfuvola; Don Giovanni Teremtés; Évszakok; „Üstdob”-szimfónia Nemzeti dal Toldi Goriot apó A rémkirály Egmont-nyitány Ágis tragédiája A magyarokhoz Dorottya

18.3 A XIX. század első felének jellemző művészeti stílusa a romantika. Közép-Európában és Európa azon területein, ahol ekkor zajlottak a polgári átalakulás küzdelmei, sajátos színezetet kapott a stílus. A művészek alapelve volt a „művészet a haladásért”. A művészek a saját eszközeikkel, a műalkotásokkal adtak bíztatást az átalakulásoknak („vátesz szerep” – Petőfi idézett költeménye). A múlt értelmezése is sajátos: a dicső múltat elevenítették fel példaképként – akkor is erős volt a magyar nemzet (Katona: Bánk bán, Erkel: Hunyadi László).

33

19. ÖSSZEFOGLALÁS 19.1 Száma a térképen 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Helyszín Anglia Oroszország Korzika Görögország Párizs Berlin Bécs Pozsony Pest-Buda Debrecen Arad

Rövid leírás az ipari forradalom hazája Európa „csendőre” itt született Napóleon az 1820-as évek mozgalmai közül csak itt vívták ki a függetlenséget a polgári forradalmak XIX. századi mintaképe forradalmi mozgalom helyszíne: 1833, 1848 az Osztrák Császárság fővárosa a magyar országgyűlések helyszíne a reformkorban forradalmi helyszín 1848-ban itt mondták ki a Habsburg-ház második trónfosztását itt végezték ki 1848/49-es szabadságharc (magyar szabadságharc) főtisztjeit

19.2.a L 1780

1790

KA

C 1800

I 1810

F

1820

19.2.b jakobinus diktatúra Franciaországban, mozgalom Magyarországon (K–A) a reformkor kezdete Magyarországon (G–E) forradalom M.o.-n, Európában (B – H) 19.2.c egyéni válaszok 19.3 4, 6, 11, 18, 19, 20, 22, 29, 30, 31, 32 3, 10, 17, 29, 30, 31, 32 1, 5, 6, 15 1, 33 21, 23, 33 2, 3, 7, 8, 9, 10, 13, 14, 16, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 33 19.4 egyéni válaszok 19.5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

34

A C D E C A E

G, E 1830

D, J 1840

B, H 1850

A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA (1849–1914)

20. A HATALMI VISZONYOK VÁLTOZÁSA EURÓPÁBAN 20.1 Oszmán-török birodalom, Osztrák Császárság, Magyar Királyság, Porosz Királyság, Szárd Királyság, Toscana Német Császárság, Olasz Királyság, Osztrák–Magyar Monarchia, Románia, Bulgária, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina Anglia, Franciaország, Oroszország, Svájc, Portugália, Spanyolország a nacionalizmus és a nemzeti egység gondolatával; az Oszmán Birodalom felbomlott 20.2 Korszak Ókor

Németország Római Birodalom germán törzsek

Középkor

Német-Római Császárság 1356 önállósodtak a választófejedelmek

Kora újkor

Német-Római Birodalom (névleges)

XVIII. század

Német-Római Birodalom (névleges)

XIX. század első fele

Német Szövetség Porosz Királyság

Olaszország Római Birodalom Német-Római Császárság, majd az itáliai városállamok önállósodtak Pápai állam – városállamok – királyságok – Pápai állam – királyságok – Pápai állam – Habsburg Birodalom – Pápai állam – királyságok, államok

20.3 Garibaldi Mazzini Cavour 20.4 – köztársaság: biztosítja az emberek szabadságát, egyenlőségét európai példák erre mutatnak nincsenek meg Itáliában a monarchia elemei – liberalizmus: „egy nemzet minden tagja az isteni és az emberi törvény értelmében arra hivatott, hogy szabad” – nacionalizmus „Az Ifjú Itália egységes, mert egység nélkül valódi nemzet nem létezik.” – francia forradalom, „Szabadság, Egyenlőség, Emberség” 20.5 Szárd–Piemonti Királyság (1859) Az 1848/49-es forradalmak után az egyetlen jelentős olasz állam. 1852-től miniszterelnöke Cavour, aki vezető szerepet szánt az egységben az államának. 1859-ben a franciákkal együtt győzték le az osztrákokat.

35

Olasz Királyság (1861) A Habsburgok közép-itáliai uralmának a megdöntése után népszavazásokkal a szárd királysághoz csatlakozó államok, illetve Garibaldi dél-itáliai felszabadításaival létrejött állam Olasz Királyság (1870) a Velencével (1866) és Rómával (1870) kiegészült olasz egységállam 20.6 A A A A A A A A A A A

P P P P P P P P P P P

20.7 Az Olasz Királysággal egyesült a Lombard-Velencei Királyság. Feloszlatták a Német Szövetséget, helyébe 1867-ben létrehozta Poroszország az Észak-Német Szövetséget. 1871-ig állt fenn. kimaradt az egységes német államból, hadisarcot kellett fizetnie 20.8 Megoldásában a következő szempontokra térjen ki: a porosz külpolitika irányvonalai: 1. Ausztria elszigetelése 2. Franciaország semlegessége 3. Oroszország semlegesítése 4. Anglia jóindulata Anglia: támogatja Poroszországot (nem avatkozik be) mert az ellensúlyozhatja Franciaországot. Oroszország: a poroszok támogatják a lengyel felkelés során, így az semleges maradt Franciaországnak: Bismarck területeket ígért, így az semleges maradt Ausztria: elszigetelődött Porosz–osztrák háború (1866) – Ausztria kiszorult a Német Birodalomból 1867 Poroszország vezetésével létrejött az Északnémet Szövetség – új veszély: Franciaország Porosz–francia háború (1870) – külső erők nem avatkoztak be (Bismarck politikája) – 1870. IX. 2. Sedan: a francia sereg letette a fegyvert. 1871. I. 18.: kikiáltották a Német Császárságot

36

21. POLGÁRHÁBORÚ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 21.1.a 1. békeszerződés – Ohio 2. vásárlás – Missouri 3. szerződés – Florida 4. átadás – Arizona 21.1.b Ha egy terület lakossága elérte a 60 000 főt, kérhette felvételét az unióba. 21.2 É É É É É É É É É É

D D D D D D D D D D

21.3 1860-ban a Republikánus Párt jelöltje, Abraham Lincoln lett az elnök, a déli államok ezután sorra léptek ki az USAból. rabszolgaság kérdése, kereskedelmi kérdések az Egyesült Államok függetlenségére Angliával szemben fegyveres ellenállás Déllel szemben polgárháború (1861–65) 21.4 A polgárháborút 1865-ben az északiak nyerték meg. 1865 1870 egyéni válaszok

37

22. GYARMATOK ÉS GYARMATTARTÓK 22.1.a Venezuela Bolívia Kolumbia Ecuador Brazília Argentína Paraguay

Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Portugália Spanyolország Spanyolország

A I E F H M K

22.1.b Peru, Chile Guyana – angolok, hollandok, franciák 22.2

Oroszország

Korea Perzsia

na ok, Kí g á s n á zsiai k Kzp-á Burma

India

Anglia Franciaország

38

Vietnam

Jap

án

Egy e Álla sült mo k

An gli

Span

yolo

.

a

Rio de Oro

Fr

an

cia

Ol o.

as

zo

rsz

á

Bel

Francia Eg yenlítői g OlaszAfrika Brit- Szomália Kelet-Afrika gli

a

m eto ág

An

rsz

Belga-Kongó Mozambik

gli a

NémetDNy-Afrika

Né

Dél-afrikai Unió

to.

Né

lia

me

gá

m

rtu

giu

Po

An

22.3 Anglia, Németország, Franciaország, Oroszország

39

23. NAGYHATALMAK ÉS KATONAI-POLITIKAI SZÖVETSÉGEK A SZÁZADFORDULÓN 23.1 egyéni válaszok Válaszában a következő szempontokra térjen ki: – a Török Birodalom a XVIII. században fokozatosan gyengült → a XIX. század közepére a nagyhatalmak számára is nyilvánvalóvá vált (II. Miklós cár gondolata) – a „Balkán-konfliktus okai”: a balkáni államok önállósodási törekvései: 1830 független Görögország 1862 független Románia 1882 független Szerbia 1912 első Balkán-háború – jellemzők a balkáni államok egymás közötti konfliktusai is: 1913 második Balkán-háború – mivel a Török Birodalom omladozik és a létrejövő balkáni államok még gyengék, így hatalmi vákuum alakult ki: Oroszország és Osztrák–Magyar Monarchia érdekszférája, ütközési pontja Oroszország jelszava: a pánszlávizmus

23.2 Évszám 1879 1882 1892, 1893 1904 1907

A szövetség neve kettős szövetség hármas szövetség francia–orosz szövetség antant angol–orosz egyezmény

Szövetséget kötő országok Németország/Osztrák–Magyar Monarchia Kettős szövetség/Olaszország Franciaország–Oroszország Franciaország–Anglia Anglia–Oroszország

23.3 egyéni válaszok A válaszában a következő szempontokra térjen ki: az antant létrejöttének mozgatórugói: 1891 Franciaország – Oroszország: a németek által fenyegetettek (az osztrákokkal karöltve) Anglia álláspontja: érdekei kezdetben ütköztek a franciákkal Afrikában, az oroszokkal Ázsiában később rákényszerült, hogy a vetélytársaival szemben összefogjon a német gyarmati igények, hadsereg ellen szerződések sorozata (1904, 1907)

40

24. GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK 24.1 A: Távíró – Samuel Morse, gyorsította az információáramlást B: Telefon – Graham Bell, gyorsította az információáramlást C: Dinamó – Jedlik Ányos, az elektromos árammal működő találmányok elterjedését segítette D: Elektromos izzó – Thomas Edison, megváltoztatta az emberek hétköznapjait – „hosszabb nappalok” E: Rádiótávíró – Guglielmo Marconi, gyorsította az információáramlást F: Repülőgép – Wilbur és Orville Wright, a közlekedés fejlődött – távolságokat legyőzték G: Automobil – Gottlieb Daimler és Carl Benz, a helyi közlekedés gyorsult, kényelmesebbé vált 24.2 bérházak ló vontatta „villamos” utcai közvilágítás 24.3 Anglia, Belgium, Svájc, Franciaország, Németország, Norvágia, Svédország, Ausztria (OMM), Olaszország, Spanyolország, Magyarország (OMM) Az első ipari forradalomban (is) résztvevők még tartották helyüket. A megszülető új államok gyorsabb ütemben fejlődtek. Az új vasútvonalak részben az új ipari központokhoz kapcsolódtak, részben pedig a felzárkózó területekre voltak jellemzők. a terület adottságaitól függően nehézipar és könnyűipar 24.4 Az iparvidékek körül jelentős népsűrűség koncentrálódott. Németország, Olaszország, Lengyelország, Osztrák–Magyar Monarchia nemzetállami és egységtörekvések a második ipari forradalomba való bekapcsolódás az iparvidékek és a nyersanyagtermelő helyek körül Balkán (a Török Birodalom bomlása után a kialakuló nemzetállamok még gyengék), Oroszország

24.5 D A B C 24.6 egyéni válaszok Válaszában a következő szempontokra térjen ki: ipari forradalmak elhelyezése térben és időben: 1. az első ipari forradalom (1780–1860): kiindulási helyszíne Anglia, majd átterejdt a kontinensre 2. a második ipari forradalom (1860–1914): ez csak az első szakasza (USA, Németország, Japán)

41

életmódbeli változások/környezeti változások az éhínség visszaszorult, jobb egészségügyi és higiéniás körülményeket teremtettek a városi életforma elterjedése – társadalmi rétegek/városi funkciók szerinti negyedek kialakulása új közlekedési eszközök: földalatti villamos robbanómotoros autó repülő léghajó lerövidült az utazási idő, felgyorsult az élet távközlési eszközök megjelenése: felgyorsult az információáramlás megjelenik a környezetszennyezés 24.7 munkásvédelem, családvédelem, gyermekvédelem a család egységének a kérdése, a munkaadók túlzott terhei, fiatalkorúak és gyermekek, nők kihasználása I–II. Internacionálé, Párizsi Kommün

42

A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849–1914)

25. A KIEGYEZÉSHEZ VEZETŐ ÚT FŐBB ÁLLOMÁSAI 25.1 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: A világosi fegyverletétel után kivégzések, súlyos börtönbüntetések jellemezték a Habsburg-hatalom bosszúhadjáratát. Az európai közvélemény felháborodása miatt az uralkodó menesztette Haynaut. (Használja a kronológia évszámait!) a Bach-rendszer jellemzői (1850–1859): központosított irányítás (vármegyék helyett kerületek) felszámolták a liberális alkotmányosság minden elemét (1851: szilveszteri pátens) 1853: úrbéri pátens – Ferenc József elismerte a jobbágyfelszabadítást német államnyelv az intézkedések fogadtatása: ellenállást váltott ki az elnémetesítés jellemző magatartásformák: passzív rezisztencia (pl. a női karkötő, hivatali élet nehézkessé tétele) – köznemesség emigráció – Kossuth Lajos aktív ellenállás – merénylet a rendszer bukásának okai: külpolitikai elszigeteltség az osztrák uralom fenntartása túlterhelte az államháztartást (államadósságok, költségvetési hiány) a modernizációk ellenére a birodalom nem osztrák lakossága jelentősen ellenállt 25.2 Az októberi diploma a Pragmatica Sanctiót tekintette az államjogi viszonyok alapjának. A diploma bevezetőjében erre hivatkozik. Közjogi tekintetben az uralkodó az 1848. áprilisi törvényekhez képest nagyobb önállóságot biztosított Magyarországnak. A lényeges kérdésekben továbbra is a központi birodalmi minisztérium döntött. A törvényhozás az országgyűlések és a birodalmi tanács hatáskörébe került, alárendelve az uralkodónak. Lásd a diploma idézett részének utolsó bekezdése. A polgári átalakulást elősegítő törvények a szabadságharc leverését követően is érvényben maradtak. A diploma bevezetőjének második bekezdése ezt tartalmazza.

I

H

I

H

I

H

I

H

43

25.3.a

25.3.b Magyarország, Horvátország Szerbia és a többi délszláv ország a népek szabad beleegyezésével külpolitika, kereskedelem, szövetségi diplomácia szövetségi szerződés elfogadása, a szövetség hivatalos nyelvének elfogadása szövetségi tanács belső alkotmány, nemzetiségi és etnikai kérdés 25.3.c Válaszában a következő szempontokra térjen ki: az USA alkotmányához hasonlítható a tervezet (5., 6., 10., 11. pontok) a földrajzi kiterjedés és az etnikai történeti különbözőség 25.3.d egyéni válaszok 25.4 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: Deák Ferenc álláspontjai: 1861: az 1860-as októberi diploma és az 1861-es februári pátens után elutasítja az osztrák centralizáló álláspontot (lényegében az 1847-es viszonyok visszaállítását) – inkább az 1848-as április törvényekhez kíván visszatérni: még élt Deákban 1848 szelleme 1864: a bécsi udvar felkereste Deákot, a tárgyalási alapot a Pragmatica Sanctio képezte (1865: Deák „húsvéti cikke”) a reális kompromisszum felé hajlott az osztrákok Königgrätz után sem gyengültek meg eléggé nem volt és nem lesz külföldi támogatottsága a magyar függetlenségnek Kossuth Lajos ez utóbbi álláspontot 1848 elárulásának tekintette (jogfeláldozás). 25.5 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: belpolitikai (+ külpolitika) viszonyok

44

Bach-rendszer (1851–59): – 1857-re: gazdasági válság, államcsőd veszélye – 1859 solferinói vereség: a Birodalom külpolitikailag is elbizonytalanodott Bach-menesztése 1860: októberi diploma (1847-es viszonyok) 1861: februári pátens (birodalmi összparlament) 1861–65: Schmerling provizórium időszaka –erősödött a kompromisszumkészség mindkét oldalon magyarok: – konzervatívok (Apponyi): megegyezés Béccsel – Deák húsvéti cikke (Pragmatica Sanctio elvei + megegyezés kell) osztrákok: – állandó anyagi gondok – külpolitikai bizonytalanság (Königgrätz) 1867: kiegyezés

45

26. A KIEGYEZÉS 26.1 Pragmatica Sanctio (1723), ide vezethetők vissza a Habsburg Birodalomba való beintegrálódás törvényes keretei. A minisztereket az uralkodó nevezte ki a miniszterelnök előterjesztése alapján, a reális unió kialakulásával magyarázható. had-, kül- és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy az uralkodó kezébe került újoncok megajánlása a közös minisztériumok felügyeletére létrehozott delegáció (bizottság) az arányosság (egyenlőség) elve alapján a létszám a két fél egyetértésével alakul, maximum 60 fő/birodalomrész egyéni válaszok a törvénycikk alapján 26.2 Reális unió, mivel nemcsak az uralkodó személye volt közös, hanem a hadügy, külügy és a pénzügy is. a császári és királyi hadsereg irányítása, közös minisztériumok, az osztrák minisztérium irányítása a magyar miniszterek kinevezésre A magyar parlament és a Reichsrat által küldött delegációk (tagok) ellenőrizték a közösügyi bizottságokat. Magyarországgal egy állami közösséget képezett, de külön területtel és saját törvényhozással, kormányzattal bírt. különállását megszüntették 26.3 Lengyelország

Szlovákia

Ukrajna

Ausztria Románia Szlovénia Olaszország

Horvátország

Szerbia

26.4 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: Kossuth: Magyarország feladta függetlenségét Deák: reális kompromisszum osztrákok: magyar győzelem (negatív fennhanggal), kényszerűség általános magyar közvélemény a korszakban: – Magyarország önállósága elveszett – 1848/49 elárulása (visszalépés) – Ausztria gazdaságilag kihasználta Magyarországot mai megítélése: Magyarország számára a felzárkózás és a modernizáció korszaka

46

27. GAZDASÁGI FELZÁRKÓZÁS ÉS VÁROSIASODÁS. A FŐVÁROS FEJLŐDÉSE 27.1 Magyarország csak a törvényes beleegyezésével elvállalt adósságokat köteles fizetni a közös költségvetés 30 (majd 36) %-át vállalta Magyarország a birodalom kifelé és befelé is vámegységet alkotott egységes súly- és mértékegységrendszer bevezetésének terve egyéni válaszok 27.2 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: Magyarország a századfordulóra gyorsan fejlődő agrár-ipari országgá vált (a nemzeti jövedelem megoszlása 1913ban: mezőgazdaság 43,7%, szolgáltató ágazatok 31%, ipar és bányászat 25%) a gazdasági fejlődést segítették elő hitelfelvételi lehetőségek javulása korszerű közlekedési hálózat kiépülése (pl. vasúthálózat államosítása, javuló közutak, fejlődő hajózás) és hírközlés közös vámterület külső versenytől a védővámok óvták a magyar árukat a mezőgazdaság modernizálása (pl. modern gépek bevezetése) a hazai ipar védelmét, támogatását segítő 1881. évi törvény 27.3 búza, kukorica, burgonya, takarmánynövények, árpa rozs, zab az ugaré, mert elterjedt a vetésforgó használata 8,6%-kal, mivel jelentőssé vált az istállózó állattartás vetésforgó, gépesítés 27.4 A: Eötvös Loránd – gravitációs inga – (1902) a gravitáció térbeli változását mutatja ki B: Bláthy Ottó – Déri Miksa – Zipernowsky Károly: elektromos transzformátor (1885) – a villamosenergia szállítását teszi lehetővé C: Jedlik Ányos – öngerjesztő dinamó (1861) – elektromos egyenáram előállítása D: Kandó Kálmán – villamosmozdony – a vasúti közlekedés fejlesztése E: telefonközpont – Puskás Tivadar (1879) – lehetővé teszi a telefon széles körű használatát 27.5 1872 (1873) Óbuda, Buda, Pest földrajzi elhelyezkedése: gazdasági-politikai és kulturális központ volt Podmaniczky Frigyes Margit híd, Ferenc József híd, Erzsébet híd, Vásárcsarnok, Tőzsdepalota Psalmus Hungaricus 27.6 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: Budapest e néven 1873-tól szerepel az egyesítéssel Európa legdinamikusabban fejlődő városa lett 47

folyamatos és dinamikus lakosságnövekedés közlekedési központ kiépült a városi közlekedés (lásd a táblázatot) jelentős építkezések (hidak, középületek) jellemzővé vált a nagyvárosi kultúra (sajtó, kávéházak) településszerkezetéhez alakult a városkép Buda: közigazgatási központ Pest: kereskedelmi és ipari központ Óbuda: mezőgazdasági termékek termelése 27.7 Magyarország vasúthálózata 1867 és 1913 között jelentősen fejlődött (sűrűsödött). A hálózat Budapest-centrikus maradt. A változások az ipari forradalomba való bekapcsolódással és Magyarország gazdasági fejlődésével (tőkés) magyarázhatók. Fejlődött a közlekedés, megélénkült a kereskedelem, a települések közötti kapcsolat, amely segítette az ország gazdasági fejlődését. A dualizmus korában befejeződött az Al-Duna szabályozása, lezajlott a Tisza-szabályozás. Elhárultak az árvízveszélyek (vagy mérséklődtek), jelentős földterület hasznosítása vált lehetségessé.

48

28. A POLGÁROSODÓ TÁRSADALOM. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS 28.1 nagybirtokosság: c, 5 nagypolgárság: b, 4 történelmi középosztály és kispolgárság: e, 2, 11 polgári középosztály és kispolgárság: g, 3 birtokos parasztság: f, 10, 8 szakmunkások: a, 12, 6 mezőgazdasági napszámosok és cselédek: d, 1, 9, 7 28.2 mezőgazdasági/torlódott csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, nőtt az ipari és a harmadik szektorban dolgozóké bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés a mezőgazdaságban dolgozóké elsősorban az iparban a közszolgálatban és az egyéb szektorban dolgozók számarányának növekedése 28.3 A polgári állam kiépülésének elemei: iskoláztatás kérdése közbiztonság védelme vallásgyakorlás szabályozása polgári házasságkötés bevezetése nők egyenjogúsítása (ipari) munkásság védelme 28.4 A volt jobbágynépességnek mintegy a fele föld nélkül szabadult fel. Jellemző volt a földínség. A parasztság birtoktalan vagy törpebirtokos rétegét érintette legjobban a kivándorlás. 1905–1907 – a nemzetiségi kérdés kiéleződésekor Délvidék, Horvátország Ny-i része, a szlovákok és ukránok lakta területek magyarok, szlovákok, kárpátukránok 28.5 41,55%-ról 48,3%-ra nőtt asszimiláció, kivándorlás az egyes területek etnikailag homogénebbé váltak 1. Magyarország (mai) – magyar 2. Szlovákia (mai) – szlovákok 3. Románia (mai) – románok + magyarok + németek 4. Kárpátalja (mai) – ruszin 5. Horvátország (és Szerbia) (mai) – horvát + szerb 6. németek a dualista kori Magyarország több pontján 28.6 az egy politikai nemzet gondolatával – Magyarország minden polgárát(nemzetiségtől függetlenül) ugyanazok a jogok illetik meg Kossuth Lajosnál a reformkorban Az egy politikai nemzet gondolata nehezen volt elfogadható számukra, mivel így asszimilálódnának (feloldódnának). 49

28.7 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: 1868: horvát–magyar kiegyezés: a közel 700 éves kapcsolat miatt volt szükséges rendezni a kérdést: a horvátok használhatták zászlójukat, címerüket, nyelvüket belügyeiket a báni kormány intézte nemzetiségi törvény: az egy politikai nemzet gondolatának jegyében 1895: az izraelita vallást törvényesen bevett vallásnak nyilvánították 1907: Lex Apponyi: a nem magyar tanítási nyelvű iskolába járó diákoknak a 4. évfolyam végére már jól kell tudniuk magyarul. 28.8 A: történelmi középosztály B: nagypolgárság C: segédmunkások D: mezőgazdasági napszámosok, cselédek, nincstelenek 28.9 vályogvető, zenész, teknővájó vándorlás (kereskedés, alkalmi munka) hagyományos (nagycsaládi) keretek pl. a zenész élet

50

29. TUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZETEK A SZÁZADFORDULÓN. A DUALIZMUS KORÁNAK MŰVELTSÉGE 29.1 A: plain air – Edouard Manet: Reggeli a szabadban B: impresszionizmus – Claude Monet: A felkelő nap impressziója C: posztimpresszionizmus – Paul Gaugin: Tahiti nők D: impresszionizmus – Edgar Degas: A táncteremben E: szimbolizmus – Auguste Rodin: A gondolkodó F: realizmus – Ilja Repin: Hajóvontatók a Volgán G: posztimpresszionizmus – Paul Cézanne: Csendélet almáskosárral 29.2.a Név 1. Charles Darwin 2. Friedrich Nietzsche 3. Albert Einstein 4. Karl Marx 5. Sigmund Freud

Kapcsolódó képek betűjele 3, a, A 2, b, E 1, c, D 5, d, B 4, e, C

29.2.b 1. Az evolúciós elméletet az emberiség kialakulására is alkalmazta, ami ellentétes volt a vallásos világképpel. 2. A régi világ értékei elveszítették tartalmukat („Isten meghalt”), az eltömegesedés jellemző – az önmagának értéket adó, felsőbbrendű ember tud csak kitörni. 3. a fizikai gondolkodásmód új alapokra helyezése 4. új történelmi, politikai és társadalomszemlélet: alapja a közösség és az egyenlőség 5. A tudatos emberi magatartások mögött tudattalan késztetések húzódnak meg. 29.3.a Feltaláló

Találmány

Nobel Mengyelejev Röntgen Edison

dinamit periódusos rendszer röntgen izzólámpa

Kapcsolódó képek 14 13 12 8

Daguerre

fényképcső

7

Lumière testvérek

mozgófilm

5

Bell Marconi Morse

telefon rádiótáviró távíró

9 10 15

A találmány jelentősége bányászat, hadiipar fejlődése kémia megújulása orvostudomány, diagnosztizálás fejlődése a hétköznapi élet komfortja a valóság, pillanat megörökítése, dokumentáció változása a valóság, pillanat megörökítése, dokumentáció változása hírközlés, kommunikáció fejlődése hírközlés, kommunikáció fejlődése hírközlés, kommunikáció fejlődése

29.3.b a táblázat alapján egyéni válaszok

51

29.4 Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál! Olykor matrózi nép, kit ily csiny kedvre hangol, Albatroszt ejt rabúl, vizek nagy madarát, Mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol, Míg sós örvényeken lomhán suhannak át. Mint a Montblanc csúcsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél. Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély. Szeme a rácsok futásába veszve úgy kimerült, hogy már semmit se lát. Úgy érzi, mintha rács ezernyi lenne s ezer rács mögött nem lenne világ. Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Csák én bírok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: A mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam.

Madách Imre: Az ember tragédiája Charles Baudelaire: Az albatrosz

Vajda János: Húsz év múlva

Rainer Maria Rilke: Párduc

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én

Babits Mihály: A lírikus epilógja

29.5.a Válaszában a következő szempontokra térjen ki: 1896: a honfoglalás ezeréves évfordulója, a millenniumhoz kapcsolódóan számos kiállítás nyílt meg, melyek a magyarok ezeréves múltját (művészeti is) mutatták be (pl. Alpár Ignác: Történelmi emlékcsoport). Ehhez kapcsolódik a historizmus mint művészeti stílus, amely a romantika egyfajta folytatásaként a „dicső múltra” emlékeztet (nyíregyházi római katolikus templom). 29.5.b egyéni válaszok 29.6.a Elsősorban az alapfokú oktatást – 6 és 12/15 éves kor között kötelezővé tettte az iskolába járást. Szabályozta az elemi népiskolák tantárgyait, illetve felsőbb népiskolák/polgári iskolák létrehozásának feltételeit. 1777 Ratio Educationis 1806 (II.) Ratio Educationis Mivel az előző két szabályozás részben elavult, részben pedig mert azok nem voltak hatékonyak és korszerűek. 29.6.b a) hittan/etika b) írás/olvasás c) matematika d) nyelvtan e) kommunikáció/olvasás f ), g) környezetismeret, földrajz, történelem h), i) földrajz k) – l) társadalmi ismeretek 52

m) ének-zene n) testnevelés 29.6.c

felső elemi (10 évtől)

polgári

gimnázium vagy reaáliskola

szakirányú középiskola

alsó elemi iskola (6–10 29.7 Válaszában a következő szempontokra térjen ki: történelmi háttér: a „boldog békeidők” társadalmi különbségek: 1. arisztokrácia, nagypolgárság, magasan képzett értelmiség (zenei, színházi élet, kiállítások, igényes irodalom) 2. városi közép- és kispolgárság (mulatók, kávéházak, kocsmák) a tömegkultúra jelenségei kávéházak hírlapok, képeslapok, élclapok színházak: Nemzeti (1827) Népszínház (1878) Vígszínház (1896) film: 1896 az első filmvetítés zene: opera operett telefon turizmus sport: társadalmi csoportonként, városrészenként tornaklubok

53

30. ÖSSZEFOGLALÁS 30.1 Európa a XIX. század második felében és a századfordulón EURÓPA ÁLLAMAI „KLASSZIKUS” NAGYHATALMAK:

ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZ EGYSÉG: 1861 (ÉV) NÉMET EGYSÉG: 1871 (ÉV) Bulgária, Szerbia Montenegro, Görögország

Anglia Franciaország Oroszország

A HATALMI VISZONYOK MEGVÁLTOZÁSA MÁSODIK IPARI FORRADALOM RÉSZT VETTEK BENNE: Németország Olaszország Osztrák–Magyar Monarchia

NEM VETTEK RÉSZT BENNE: Anglia Franciaország Oroszország

GAZDASÁGUKNAK PIACOKRA ÉS NYERSANYAGOKRA VOLT SZÜKSÉGE gyarmatok kérdése NAGYHATALMI SZÖVETSÉGEK ÉS ELLENTÉTEK

1904 1907

ANTANT Anglia Franciaország Anglia Oroszország

KÖZPONTI HATALMAK Németország 1879 Osztrák–Magyar Monarchia Kettős szövetség 1882 Olaszország

A második ipari forradalom és következményei MÁSODIK IPARI FORRADALOM 1860–1914 (IDŐPONT) FONTOSABB TALÁLMÁNYOK: periódusos rendszer, Bessemer-eljárás (acélgyártás), szénszálas izzó, robbanómotor HÚZÓÁGAZATOK: vegyipar, villamosipar, harmadik szektor ÉRINTETT ORSZÁGOK: USA, Németország, Japán NÉPESSÉG: folyamatos növekedés – városba szivárgás (urbanizáció) AZ ÉLETMÓD VÁLTOZÁSAI: – új fizikai világkép – erősödő polgárság –> polgári életmód – megjelenik a szociálpolitika TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK: FELSŐ OSZTÁLYOK polgárság IPARI MUNKÁSSÁG A MUNKÁSMOZGALOM KEZDETEI

54

FŐ TEORETIKUSAI: Marx, Engels a munkás- PÁRTOK MEGJELENÉSE a nők EGYENJOGÚSÁG KÉRDÉSE A „MODERN” VÁROSI ÉLETFORMA ELTERJEDÉSE: – gyors urbanizáció – társadalmi rétegenkénti, foglalkozások szerinti városrészek – tömegközlekedés megindulása – javuló életkörülmények ( JELLEMZŐI) 30.2 A kiegyezéshez vezető út VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL 1849. VIII. 13. (IDŐPONT) HAYNAU RÉMURALMA 1849–50 (ÉVSZÁM) BACH-KORSZAK 1850–59 (ÉVSZÁM) FŐBB JELLEMZŐI: központosított irányítás, nincsenek alkotmányos elemek, német államnyelv

FORMÁI:

NEMZETI ELLENÁLLÁS passzív rezisztencia, emigráció, aktív ellenállás

A RENDSZER CSŐDJE KÜLPOLITIKAI OKOK: külpolitikai elszigeteltség, solferinói csata BELPOLITIKAI PROBLÉMÁK: túlterhelt államháztartás, a nem osztrák lakosság ellenállása BACH MENESZTÉSE SCHMERLING-PROVIZÓRIUM 1861–65 FŐBB JELLEMZŐI: mérsékelt abszolutizmus mindkét oldalon erősödött a kompromisszumkészség

(ÉVSZÁM)

A KIEGYEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE AZ OSZTRÁK ÁLLÁSPONT ÉS MAGYARÁZATA: a kompromisszum (inkább): állandó anyagi gondok, külpolitikai bizonytalanság A MAGYAR ÁLLÁSPONTOK ÉS MAGYARÁZATUK: – megegyezés Béccsel – konzervatívok – kiegyezés – Deák: ennek van (volt) realitása a kialakult viszonyokban – emigráció: elutasítás: a magyar uralmat veszélyeztette volna a Kárpát-medence felett – 1867: A kiegyezés 30.3 egyéni válaszok 30.4 A E C D B

55