Megoldás a lakossági eladósodás ellen
Budapest, 2010. november 23.
1
Bevezető A tél, és a komoly hidegek közeledtével a napi politikai közbeszédnek egyre inkább témájává válik, hogy egyre többen vannak, akinek a családjában nincsen biztosítva az elemi létfenntartás lehetősége. Sajnos sokan vannak, akik számára a villany, gáz, vagy bármilyen fűtésre, világításra szolgáló lehetőség elérhetetlennek bizonyul. De egyre többen sodródnak abba a helyzetbe, hogy tartozásuk olyan hatalmasra nőtt, hogy egyre kilátástalanabb számukra a helyzet. Véleményünk szerint nem tartható fent az az állapot, hogy kikapcsolási moratóriumot hirdetve, egy nem valódi, hanem álságos helyzetet tart fent a mindenkori kormányzat. Természetesen a politika szempontjából ez egy gyors, és akár logikusnak is nevezhető intézkedés. És ahogy az elmúlt években láttuk, egyre nagyobb verseny alakult ki a kormányok, és ellenzéki pártok között abban, hogy ki milyen moratóriumot (kilakoltatási, kikapcsolási, elárverezési, stb.) tud meghirdetni, vagy követelni. Azt már régóta mondják azok a civil szervezetek, akik a nehéz helyzetben lévő emberekkel foglalkoznak nap, mint nap, hogy hosszú távon ez nem megoldás. Ennek két oka is van: •
•
amennyiben nem engedem, hogy tartozása miatt valakit kikapcsoljanak a szolgáltatásból, kilakoltassanak lakásából, akkor számára nem is válik prompt megoldandó kérdésnek, hogy valamilyen módon, valamilyen mértékben fizessen. Ez a rövid távon kényelmes állapot azt eredményezheti, hogy napról-napra növekszik a tartozása, amely végül olyan adósságcsapdába sodorja, amelyből képtelen lesz kimászni; amennyiben azok, akik valamennyire tudnak fizetni, azt látják, hogy másoknak „nem kell” kifizetni a havi gáz, vagy áramszámlát, akkor ez ezeket a tömegeket is erre a magatartásra fogja sarkalni.
Az anyag elkészítése során konzultáltunk több civil szervezettel is. Köztük a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által megtett kezdeményezéseket is megismertük (Tarnabod – Befogadó Falu, Veszprém – Pokoli Torony), amelyek bizonyítják, hogy anélkül, hogy az embereket ne ösztönöznénk a megoldásra, hanem csak türelmi időt adunk neki, nem lehet tartós megoldást adni. Többen alapvető szemléletváltást szorgalmaznak a közüzemi fogyasztás területén. A jelenlegi rendszer fogyasztásra ösztönöz, akár a család teherbíró képességén felülire is. Annak ellenére használják az elektromos készülékeket, vagy fűtenek gázzal, hogy a hónap végén nem lesznek képesek kifizetni a számlát. Ez pedig az eleje egy adósságcsapdának. A mindenkori kormányoknak azzal kell számolnia, hogy ideig-óráig megmenthető a szolgáltatásból való kikapcsolástól az, aki nem fizet. De egyszer minden moratórium véget ér, és akkor derül ki a keserű igazság. Véleményünk szerint, amit több szakértői anyag is alátámaszt, tömegek lesznek, akinek akkora mértékű tartozása lesz, hogy esélyük sem lesz annak rendezésére megállapodást kötni a szolgáltatókkal. Egy politikai elemző cégtől talán furcsa, hogy nem napi politikai történésekkel értékelésével foglalkozik, és nem politikai termékeket értékel, hanem maga is – rossz szóval élve – termékkészítővé válik. Ugyanakkor úgy éreztük, hogy a Policy Agenda szakértői képesek voltak olyan tudásra, ismeretanyagra szert tenni, amely feljogosít minket az alkotásra. Ezért is vállalkoztunk arra, hogy egy konkrét problémára megoldást keressünk, és azt jogszabály-módosítással együtt kompletten a közvélemény számára prezentáljuk. A munka során folyamatosan konzultáltunk olyan szakemberekkel, aki nap, mint nap találkoznak azokkal a családokkal, ahol a napi megélhetés infrastrukturális feltételei nem adottak. Látják, hogy a politikai ígéretverseny okozta jogszabályok 2
inkább erősítik az eladósodás folyamatát, és nem megoldást kínálnak. Az általunk vázolt javaslat nem igényel adófizetői forintokat, nem teszi szükségessé, hogy indokolatlanul megkülönböztessük, és előnybe részesítsük azokat, akik nem fizetik áram számlájukat. De mindenképpen arra alkalmas, hogy aki akar, vagy hagyja, hogy tegyenek érte, az képes lesz saját magának és gyermekeinek európai szintű életet biztosítani. Ezzel az elemzéssel (vitairattal?) az volt a főcélunk, hogy beszéljünk erről a problémáról. Időben talán még nem késő, mivel az igazi hideg napok előttünk vannak, de média logika szempontjából nem is távoli, mivel már éjszakánként néhol fagyok is vannak. Cégünk egyik főprofiljaként kommunikációval is foglalkozik, ezért tudjuk, hogy az emberek számára azok a témák válnak érdekessé, amelyek könnyen elképzelhetőek, amelyek akár szomszédunkban is lejátszódhat. Úgy érezzük, hogy most van az az idő, amikor fel kell hívni a figyelmet azokra, ahol semmilyen fűtési, világítási lehetőség sincsen, ahol a gyerekek gyertyafénynél tanulnak, ahol az adósságok miatt esély sincsen az európai szintű életre.
Mik az emberi élet minimum feltételei? A gazdasági válság okozta társadalmi sokk azt is eredményezte, hogy egyre többen, köztük gyerekes családok is kerülnek olyan helyzetbe, hogy az emberi élte minimális feltételeit sem tudják megteremteni. Az anyag készítése során több szervezet szakemberével is konzultáltunk, amely alapján a minimum feltételeket az alábbiakban rögzítettük: -
lakhatási feltételek biztosítása; élelmiszer, ruházat; gyermekes családok esetén az iskoláztatás feltételeinek megteremtése.
A lakhatási feltételek biztosítása az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága szerint a következőket jelenti: -
-
legyen biztosított a lakhatás jogi biztonsága, azaz senkit se lehessen kilakoltatni, utcára tenni, csak jogilag rendezett módon; alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna fűtés,világítás); megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére); emellett az országok lakáspolitikájában figyelmet kell fordítani arra, hogy az biztosítsa az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (pl. idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, természeti katasztrófák áldozatai).
3
Sok elemzés foglalkozott azzal, hogy a magyar lakásszerkezet egyik legfőbb baja, hogy sokan erejükön felül tulajdonhoz jutottak. A hitelre vásárolt ingatlan elvesztése egyik napról a másikra rántja az utcára az embereket, anélkül, hogy lenne idejük, lehetőségük felkészülni erre a helyzetre. Talán nem vitatott tény, hogy nem attól válik valaki tartós lakhatási feltételekkel rendelkezővé, ha tud venni magának lakást, hanem akkor, ha tartósan tud ilyet biztosítani. De a mostani elemzésünk nem is arra keresi a választ, hogy ezt hogyan lehet biztosítani, hanem a lakhatás egyéb feltételeivel foglalkozunk. Talán szintén vitán felül áll, hogy elemi igény, hogy világítás, fűtés és ivóvíz szolgáltatás legyen egy család számára. Az elmúlt években egyre többet lehetett hallani arról, hogy a lakosság számára nehézségeket okoz a rezsiköltségek előteremtése, és folyamatosan nőnek a tartozásaik. Nehéz arra statisztikákat találni, hogy melyik közmű szolgáltatónak mekkora a kintlévősége, mivel ezt üzleti titokként kezelik. De az elmúlt években megjelent adatok elrémisztőek, és több becslés alapján is látszik, hogy a lakossági tartozás elérheti a 60 milliárd forintot is. A Habitat for Humanity Magyarország „Lakhatási szegénység és lakáspolitika – diagnózis és ajánlások” című dokumentuma szerint „A magyarországi háztartások átlagosan jövedelmük egynegyedét költik el lakásfenntartásra, de ez az arány az alacsony jövedelmű háztartások esetében még magasabb. 2003-ra a lakásfenntartási kiadások a háztartások több mint 20%-a – jellemzően az alsó jövedelmi decilisekbe tartozó háztartások – esetében meghaladták a kiadások 30%-át. Ebben nemcsak a háztartások alacsony jövedelme játszik szerepet: épp a szegényebb háztartások élnek a legrosszabb energiahatékonyságú lakásokban (panellakásokban, rossz műszaki állapotú házakban). A legszegényebb családok jövedelmének 35-45 százalékát is kitehetik a befizetendő közüzemi díjak (ez egy a legalsó jövedelmi decilisbe tartozó átlagos 3 fős háztartás esetében a valamivel 70 ezer forint feletti összjövedelemből 25-32 ezer forintot jelent!). Magyarországon saját bevallása alapján másfél millió ember nem tudja megfelelően fűteni otthonát, ami jól jelzi, hogy az energiaszegénység a társadalom jelentős részének problémát okoz.” 1 A KSH legfrissebb adatai szerint2, míg 2003-ban lakásfenntartásra, és háztartási energiára az egyfőre jutó kiadás 18,1%-a ment el, addig ez 2008-ra felemelkedett 22,3%-ra. Érdekes, hogy csak a fővárost nézzük, akkor ez az érték magasabb (2003: 19,1%, 2008: 22,9%), mint az ország más településein. Sőt Budapesten a lakhatással kapcsolatos kiadások folyó értéke 2003 és 2008 között 65%-kal növekedett. Az adatok szerint a fogyasztói árak drasztikusan megnőttek 2003 és 2008 között. Az elektromos energia esetében 63,5%-kal, a vezetékes gáznál 108,2%-kal, míg a központi fűtés, távhőnél 77,5%-kal. Ez pedig azt mutatja, hogy a lakosság egyre inkább növekvő kiadással kell, hogy számoljon. Ez pedig előrevetíti, hogy egyre többen tudják késedelmesen fizetni a havi számláikat. Egyre gyakoribb lesz az a kérdés, hogy mit lehet tenni az ellen, hogy egy család ne veszíthesse el elemi lakhatási feltételeit. Mostani elemzésben arra keressük a választ, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy legalább elemi feltételek (világítás, fűtés3) legyen a lakásban.
1
http://www.habitat.hu/files/0602_lak%C3%A1spolitikai%C3%A1ll%C3%A1sfoglal%C3%A1s_Habitat_final.pdf KSH Statisztikai Tükör IV. évfolyam 95. szám 3 vízszolgáltatás is ide sorolandó, de annak kikapcsolása nem lehetséges, csak korlátozzák a fogyasztást. 2
4
Mikor kapcsolható ki a szolgáltatás? Jogszabályok sora védi a fogyasztókat attól, hogy egyik napról a másikra fűtés vagy villany nélkül maradjanak. Az egyik legfontosabb ezek közül az ún. védendő fogyasztói státusz.
Védendő fogyasztó Az új villamos energia törvény a legnehezebb helyzetben lévő fogyasztókat védelem alá helyezi. Ez azt jelenti, hogy a védendő fogyasztók jogosultak bizonyos kedvezményekre, szolgáltatásokra, melyek azonban a villamos energia árát nem érintik. Védendő fogyasztók lehetnek a szociálisan rászorulók, és a fogyatékkal élők. Szociálisan rászoruló fogyasztó: Az a természetes személy, aki, vagy akinek háztartásában élő személy részesül az alábbiak valamelyikében: • • • • • •
rendszeres szociális segélyben ápolási díjban időskorúak járadékában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.
A szociálisan rászoruló fogyasztók az alábbi kedvezményekben részesülhetnek: • •
részletfizetési kedvezményt és fizetési haladékot kaphatnak évente egy alkalommal, meghatározott feltételekkel előre fizetős mérő felszerelését kérhetik (az előre fizetős mérő hasonlóan működik, mint a feltöltő kártyás mobiltelefon)
Fogyatékkal élő fogyasztó Az a természetes személy, aki, vagy akinek háztartásában élő személy részesül az alábbiak valamelyikében: • • •
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban, a vakok személyi járadékában, a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban.
Ez azt jelenti, hogy akár 3 millió fogyasztót is megillethet ez a kedvezmény, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha vállalják a kártyásmérő felszerelését, akkor nem lehet kikapcsolni a szolgáltatást náluk. Természetesen ennek alapfeltétele, hogy képes legyen a felhalmozódott tartozásról megállapodást kötni a szolgáltatóval. Azaz, akinek több százezer forintos tartozása halmozódik fel, az 5
képtelen lesz olyan részletfizetést kérni, amelyet tartósan fizetni is tud. Szakemberek szerint a kulminálódott tartozásállomány nem haladhatja meg a százezer forintot, mert efölött képtelenek kilábalni az adósság-csapdából.4 A védendő fogyasztói státusz önmagában nem oldja meg a problémát, és nem tartja fent annak a lehetőségét, hogy a szolgáltatás ne szűnjön meg. Kikapcsolási moratórium A korábbi kormányok válasza a téli megfagyások ellen a kikapcsolási moratórium volt. Annak érdekében, hogy senki se maradjon fűtés és áram nélkül a fűtési időszak alatt (október 15-április 15) nem lehet kikapcsolni náluk a szolgáltatást. Ez arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy ha megszorulnak, akkor inkább azokat a számlákat fizetik be (pl. mobiltelefon), ahol könnyen megszüntethetik az előfizetésüket. Ezzel szemben a védett szolgáltatásokat nem fizetik, amely miatt halmozódik a tartozás összege. A rendszer sajátossága miatt, ha valaki például júliusban fizeti be az utolsó számláját, azt csak április 16-án lehet először kikapcsolni a szolgáltatásból. Ez pedig minimum nyolc havi tartozás felhalmozást eredményez. Természetesen ez egy jól hangzó intézkedés, amelyet csak és kizárólag akkor szabad megszüntetni, ha egy tartósabb védőernyőt képes az állam kidolgozni.
Mi lehet a megoldás? Annak érdekében, hogy senki sem maradhasson minimum infrastrukturális feltételek nélkül, szükséges, hogy legalább egy olyan lehetőség legyen a lakásban, amely fűtési lehetőséget ad. Ez a szolgáltatások közül álláspontunk szerint leginkább a villany lehet. Az áram elemi feltétele annak, hogy világítani lehessen, és lehetőséget biztosít a fűtésre is. Természetesen nem tartós megoldás, mivel környezetszennyezőnek5 tekintik, de szükséghelyzet esetén nem várható el, hogy alternatív fűtési módok kerüljenek kiépítésre. Az előrefizetős kártyás mérő lehet a megoldás Ahogy az elemzésünk elején is leírtuk, azoknál, ahol a család teherbíró képessége gyakran a rezsiköltségek előteremtésére sem elég, ott alapvető szemléletváltásra van szükség. Olyan rendszer kell, amely védelmet nyújt, és megköveteli a takarékoskodást. Véleményünk szerint többszörösen kipróbált technika az előrefizetős fogyasztásmérő. Ez azt jelenti, hogy a kártyás mobiltelefon mintájára, előre kell a fogyasztónak feltöltenie a fogyasztási keretét, amelynek a terhére lehetséges a későbbiekben a szolgáltatást igénybe vennie. Egy ilyen kártyás mérő arra is lehetőséget ad, hogy szociális támogatások, adományok, vagy civil szervezetektől természetbeni segítségek erre kerüljenek rá. A kormányzat mostani intézkedése, amely például a családi pótlékot bizonyos esetben teljes mértékben természetbeni juttatásként adja, is ebbe az irányba mutat. Azaz egy krízishelyzetben a segítség lehetőségét biztosítja ez a rendszer. A korábbi kormányzati ciklusokban már voltak erre mutató szándékok, mivel egy 2004. évi kormányhatározat6 szerint 2005. évben programot kell indítani az előrefizetős fogyasztásmérő készülékek elterjesztése érdekében. A modellprogramra 150 millió forintos támogatás állt rendelkezésre. A programban saját kérésükre az alábbi lakossági villamosenergia-fogyasztók (a továbbiakban: fogyasztók) részesülhettek: 4 5
6
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=21910 http://greenpeace.hu/index.php?m=kampany&alm=3&sub=4&lap=166&id=170
1048/2004. (V. 14.)kormány határozat 6
- természetes személyek, akik a az általuk lakott ingatlan fenntartása érdekében és a törvény szerinti mértékéig vételeznek villamos energiát. Továbbá sem továbbadásra (pl. albérlő részére), sem ipari fogyasztásra alkalmas együttméréssel nem rendelkeznek, valamint a csatlakozási teljesítmény nem haladja meg a 32 A-t, és - adósságkezelési szolgáltatásban részesülnek, vagy korábban ilyen szolgáltatásban részesültek (bármely típusú adósság miatt), vagy közüzemi villamosenergia-díjhátralékuk miatt a villamosenergia-szolgáltatás kikapcsolásra került, és vállalják, hogy hátralékuk törlesztése érdekében az adott Áramszolgáltatóval fizetési megállapodást kötnek. A támogatás formája természetbeni szociális juttatás, melynek három eleme van: egyrészt a mérőkészülék beszerzésének és felszerelésének (vagyis az első mérőcserének) támogatása, másrészt hozzájárulás a villamos energiafogyasztáshoz, harmadrészt bizonyos esetekben áramdíj-tartozást csökkentő támogatás nyújtása (a részleteket lásd később). A villamos energia fogyasztáshoz történő hozzájárulás felső mértéke: 1.320 kWh-nak megfelelő összegű támogatás. A támogatás biztosítása havi 110 kWh-ás egységekben történik, amelyet a fogyasztó az adatok fogadására alkalmas előrefizetős fogyasztásmérő segítségével vételezhet és használhat fel, miután a kódot a fogyasztási helyen felszerelt előrefizetős fogyasztásmérőbe betáplálta és az azt elfogadta. A fogyasztó – a mérőkészülék felszerelésétől számított legfeljebb 12 hónapon keresztül – jogosult az államilag támogatott villamosenergia igénybevételére. Amennyiben a támogatott kWh villamosenergia-mennyiségen felül kíván fogyasztani, saját költségére vásárolhat további egységeket a szolgáltatótól. A projekt forrásának fedezetet kell nyújtania - az előrefizetős fogyasztásmérők bruttó beszerzési költségének 50%-ára, - az első mérőcsere díjának 100%-ára, - a fogyasztónként 1.320 kWh mennyiségű, 26,8 Ft + ÁFA / kWh egységárú villamos energia fogyasztási költségének megfizetésére, valamint - a programot lebonyolító adósságkezelési tanácsadó szervezetek (a továbbiakban: tanácsadó szervezet) működési költségeihez való hozzájárulásra. A program tapasztalatait a szakértők összefoglalták egy dokumentumban7: - amennyiben a támogatott 110 KWh villamosenergia nem volt elegendő a fogyasztó számára, úgy saját költségén, piaci áron további egységeket (30, 60, 90, 180 KWh) vásárolhatott. A többlet energia biztosítása volt a legbonyolultabb, illetve ennek a megoldása jelentett lényegesen több szervezési feladatot. A legfontosabb az volt, hogy biztosítsák az ügyfelek számára, hogy a szervezet nyitvatartási idején belül, de ügyfélfogadási időn kívül is intézhessék a plusz feltöltő kód vásárlását. Erre azért volt szükség, mert az ügyfelek többsége akkor jelentkezett feltöltő kódért, amikor már elfogyott, vagy majdnem elfogyott a támogatott villamosenergia és sürgőssé vált a feltöltés. A szervezetek többsége vagy rugalmasan kezelte az ügyfélfogadási időt, vagy az igényeknek megfelelően átalakította az ügyfélfogadási rendet. Nagyon sok esetben az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó szervezetek meghosszabbították az eredeti nyitvatartási és ügyfélfogadási időt azért, hogy biztosítsák a lehetőséget azoknak is, akik csak a munkaidejük lejárta után tudták intézni ügyeiket. Sok szervezet biztosított péntek délután ügyfélfogadási időt, hogy hétvégére ne 7
www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=21515
7
-
-
-
maradjanak áram nélkül azok, akiknek várhatóan hétfőig nem elég a még rendelkezésükre álló energia mennyiség. Plusz feltöltő kód vásárlása esetén ez ügyfél felkereste az adósságkezelési tanácsadást nyújtó szervezetet, ahol megkapta a számára szükséges feltöltő egység árának megfelelő – a szolgáltató által a nevére előre kiállított - postai befizetési csekket. A csekk befizetése után az igazolószelvényt visszavette az adósságkezelési tanácsadóhoz, aki ezt követően call-centeren, sms-en, vagy fax-on keresztül kérte a szolgáltatótól a feltöltő kódot. Az így kapott kódot átadta az ügyfél részére, aki otthon a kód beütésével tudta aktiválni a vásárolt energia mennyiséget. Több esetben problémát okozott, hogy az áramszolgáltató által üzemeltetett call-center egyes munkatársai tájékozatlanok voltak a programmal kapcsolatban, nem tudták kit kell kapcsolniuk kódgenerálás ügyben. Ez lényegesen megnehezítette és meghosszabbította az ügyintézést. Néhány szervezet az ügyfelek igényeihez igazodva a kódlekérés módjait (vonalas telefon, mobil telefon, sms) tartalmazó használati útmutatót készített, melyet átadott azoknak az családoknak, akik erre igényt tartottak. A továbbiakban ezek az ügyfelek maguk intézték a plusz feltöltő kódok vásárlását. Pozitív eredményként jelenik meg, hogy a szolgáltatók adatai alapján a program végére teljesen kiegyenlítésre került (ELMŰ-ÉMÁSZ), vagy jelentősen csökkent (DÉMÁSZ, E-ON) a résztvevő háztartások korábbi áramdíjhátraléka. Másik nagyon pozitív és előzetesen elvárt eredmény, hogy a programban résztvevő háztartások áramfogyasztása – a fogyasztók megítélése szerint - egy év alatt átlagosan 25,5 %-kal csökkent, azaz megtanulták takarékosabban használni a villamos energiát.
A projekt keretében 1084 háztartásban került felszerelésre az előrefizetős fogyasztásmérő készülék. A program előzetes elvárását igazolja, hogy a háztartások majdnem háromnegyede (72 %) azt nyilatkozta, hogy a készülék használata óta jobban odafigyel az áramfogyasztására. Ahhoz, hogy ne maradjanak áram nélkül, folyamatosan figyelniük kellett a készüléken az áramfogyasztás alakulását. A fogyasztók 59 %-a szerint a készülék használata előtt a háztartásában több, vagy sokkal több áramot használtak. Ennek a kísérleti programnak volt egy nagy előnye a későbbi évek szempontjából. Lehetőséget adott arra, hogy az emberek szempontjából leszűrhetőek legyenek a rendszer előnyei/hátrányai. A záródokumentum szerint a legtöbben az alábbi pozitívumokat fogalmazták meg: - könnyen és pontosan követhető a fogyasztás mértéke - nincs éves leolvasás, havonta annyit kell fizetni, amennyi a tényleges fogyasztás - nem lehet hátralékot képezni, nincs készülék visszaszerelési díj - takarékoskodásra ösztönöz, hamarabb ki- vagy lekapcsolják a magasabb fogyasztású eszközöket, ha látják, hogy sokat fogyaszt - a gyerekek is hozzászoktatja a takarékos fogyasztáshoz - a készülék praktikus, korszerű, biztonságos - könnyebben lehet számolni a lakásfenntartási kiadásokkal. Hátrányként az alábbi problémák fogalmazódtak meg az ügyfelek részéről: - bonyolult, körülményes és nehézkes a kódlekérés - a telefonálás a kód lekéréséhez sokba kerül - anyagilag nem mindig oldható meg az előrefizetés 8
- sok időbe telik a plusz feltöltő kód intézése. A program folytatására csak törvényalkotás szintjén került sor, mivel beépült a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) rendelkezései közé. 2007. január 1-től az előrefizetős készüléket azok igényelhetik, akik: - lakásfenntartási támogatásban részesülnek, - vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozásuk miatt a szolgáltatást kikapcsolták, - tartozásuk megfizetése érdekében megállapodást kötnek a szolgáltatóval, és - legalább egyéves időtartamra vállalják a készülék rendeltetésszerű használatát. A felszerelt készülékek működtetését segíti az a szabály, amely szerint azon személy részére, akinél ilyen készülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában kell nyújtani (a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 22.§-a) Az előrefizetős készülék biztosításának további feltétele, hogy az illetékes települési önkormányzat megállapodást kössön a készülék biztosításáról a területén működő áram-, illetve gázszolgáltatóval (ezen megállapodás tartalmazza a kódhordozó formájában nyújtott lakásfenntartási támogatás igénybevételének és a készülék működtetésének szabályait is). A készüléket nyújtó önkormányzatok a készülékek beszerzési és felszerelési költségének 90%-át a központi költségvetésből visszaigényelhetik. A fentieken túl a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény az ún. védendő fogyasztói kör - szociálisan rászoruló, illetve fogyatékkal élő fogyasztók – külön kedvezményeként nevesíti az előre fizető mérőhöz való jogot, a részletfizetés, illetve fizetési haladék, és egyéb kedvezmények mellett. Azt látni lehetett, hogy igazi áttörést nem hozott ez a rendszer, mivel azokon próbált segíteni, ahol kikapcsolták a szolgáltatást. A kártyás mérő elterjesztése érdekében, de legfőképpen azért, hogy az igazi krízisben lévők is segítséghez juthassanak a 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet szerint azon személy, aki a. megfelel a krízis-támogatás általános jogosultsági feltételeinek (nagykorú, nem részesül nyugdíjban, meghatározott jövedelmi szint alatt él, teljesülnek az átmeneti segéllyel kapcsolatos kritériumok), és b. még nem részesült (vagy családtagja nem részesült) krízis-támogatásban, és c. háztartásában sem 2009. november 15-én, sem a kérelem benyújtásának időpontjában nem vehető igénybe fűtési célú vezetékes energiaforrás, vagyis o a lakásban a vezetékes áram- és gázszolgáltatás egyaránt ki van kapcsolva, vagy o a kérelemben megjelölt lakcímen nem áll rendelkezésre vezetékes gázszolgáltatás, és az áramszolgáltatás kikapcsolás következtében nem elérhető fix - 50 ezer Ft összegű - vissza nem térítendő támogatásban részesül. További feltétel, hogy az áramszolgáltatás kikapcsolása a válsággal összefüggésbe hozható - azaz 2008. szeptember 30-át követően következett be. Az összeg meghatározott része - 20 ezer Ft - minden esetben a fogyasztó fennálló hátralékának törlesztésére fordítódik (az ezt meg nem haladó tartozás esetén a szolgáltató a tartozás teljes összegét jóváírja). A támogatás fennmaradó része, amennyiben az ún. előrefizető mérőkészülék felszerelését a szolgáltató biztosítani tudta, a mérőt ingyenesen felszerelték, az összeg pedig a speciális mérőkészülékre kerül feltöltésre, mint lefogyasztható energiamennyiség. 9
Sajnos nem készült szakmai összefoglaló erről a támogatási formáról, így nem lehet tudni, hogy végül is hány lakást kapcsoltak vissza a rendszerbe. Az előzetes tervek szerint ez ezer lett volna. Kártyás mérővel a tartozások ellen Megvizsgáltuk, hogy a korábban már kipróbált előre fizetős kártyás mérő felszerelése hogyan lehetne tovább ösztönözhető a lakosság körében. Amennyire megismertük a készülék piacot az látszik, hogy ma igazán hatékony eszköz kizárólag az áramszolgáltatás szempontjából áll rendelkezésre. Az látszik, hogy előre fizető fogyasztásmérő a gázszolgáltatásban megfelelő mértékű háttérrel nem áll rendelkezésre. És mivel néhány éven belül az ún. okos mérők8 terjednek el a szolgáltatási piacon ezért rövid távon nem is várható, hogy ez biztosított legyen. Ugyanakkor a kezdeti tapasztalatok az áramszektorban azt mutatják, hogy biztosított a lakosság kártyásmérővel való ellátása, illetve a feltöltési back-office kiépítése. Ennek alapján azt javasoljuk, hogy jogszabályi eszközökkel ösztönözni kellene ezen mérők elterjedését. Megvizsgáltuk a jelenlegi jogszabályi környezetet, és ebből az látszik, hogy a mostani rendszer lehetőséget ad ilyenek felszerelésére, de nem ösztönzi ebbe az irányba a fogyasztókat. Ezért radikális fordulatot javasolunk. Sajnos a mostani rendszer fogyasztásra ösztönöz. Ennek során akár kilenc hónapon keresztül is védettséget élvez az a fogyasztó, aki nem tud fizetni. Ahhoz, hogy ez megváltozzon meg kell változtatni a jogszabályi környezetet. Ezért azoknál a fogyasztóknál, akik 45 napnyi tartozást halmoznak fel, a szolgáltató öt munkanapon belül felszereli az előre fizetős kártyás mérőt. A fogyasztónak csupán annyi a kötelezettsége, hogy megállapodást kell kötnie az elmaradásának rendezésére. Ugyanakkor, mivel 1,5 hónapnyi tartozást lehet felhalmozni, ezért egy átlagos család esetén sem fogja meghaladni a 20-25 ezer forintot. Ekkora összeg, még kezelhető mértékű tartozásnak számít. A szolgáltató köteles a kártyás mérőt saját költségén felszerelni, és a feltöltési lehetőségeket biztosítani hozzá. Ezzel biztosított marad a szolgáltatás folyamatossága a fogyasztónál, és elkerülhetővé válik az adósságcsapda kialakulása is. Amennyiben bevezetésre kerül ez a rendszer, akkor szükségtelenné válik a kikapcsolási moratórium, mivel így csak azoknál lesz teljesen megszüntetve a szolgáltatás, ahol egyáltalán semmilyen együttműködési képesség sincsen. Azaz nem engedik be a szolgáltatót, hogy lecserélje az órát, vagy nem írják alá a részletfizetési megállapodást.
Civilek szerepe Álláspontunk szerint egy ilyen radikális változtatás akkor lehet sikeres, ha szinten minden bajba került fogyasztó mellé sikerül mentori segítséget adni. Önmagában az, hogy előrefizetőssé tesszük a szolgáltatást, az nem elég. Akiknek a hónap közepére eddig is elfogyott minden pénzük, azok számára csak ideig-óráig jelent ez megoldást. A szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy erős mentori rendszerre van szükség. 8
A fogyasztók energia-felhasználásáról valós idejű információt nyújt, ami tartalmazza az egyedi gáz és elektromos áram felhasználási adatait, a fogyasztás költségét és hatását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására.
10
A szolgáltatóknak is jól felfogott érdeke, ha valahol felszerelésre kerül az előrefizetős fogyasztás mérő, akkor azt használják is az ügyfelek. Ezért véleményünk szerint társadalmi szerepvállalásuk keretében egy alapot kellene létrehozniuk arra, hogy civil szervezetek szakemberei érdemi, és valódi segítséget tudjanak nyújtani a nehéz helyzetben lévők számára. Lehet, hogy pár hónapos krízis után sikerül olyan életmodellt kidolgoznia egy családnak, amely révén rendezni képes tartozásait. De erre a pár hónapra szoros segítséget, olykor felügyeletet is biztosítani kell számára. Tapasztalataink szerint ez nem valósítható meg anélkül, hogy a terepen lévő civil szervezetek ne kerüljenek bevonásra. A szolgáltatók által létrehozandó alapból krízis segítséget lehetne adni azoknak, akik a legnagyobb hidegben áram (ezáltal fűtés) nélkül maradnának. Támogatást kaphatnának azok, akik egy-két hónapra (munkahely elvesztése, betegség) nem képesek fizetni. De minden ilyen segítség csak akkor működik, ha egy szakember szinte napi kapcsoltban lennek a rászorultakkal. Támogatási alap működése A költségvetés helyzetének ismeretében kevés esélye van annak, hogy képes legyen a kormány egy ilyen rendszert anyagilag is megsegíteni. A másik probléma a költségvetési forrásokkal, hogy a hozzájuk kapcsolódó adminisztráció miatt lassan képesek segítséget célzott segítséget adni. Ezért tartjuk reálisnak, hogy az áramszolgáltatók hozzanak létre egy ilyen pénzügyi alapot. Az alap forrásai felett a szolgáltatók által felkért, nagy szakmai tapasztalattal és hálózattal rendelkező civil szervezetek rendelkeznének. Ezekből a forrásokból lehetőség lenne azoknak a családoknak a megsegítésére, ahol kártyás fogyasztásmérő került felszerelésre. A támogatás a következőkre lenne felhasználható: -
tartozás rendezésében valós segítség; időszakonként feltöltése a kártyának (főleg nagy hidegek előtt); mentori segítségnyújtás (munkahelyhez jutás támogatása, tanácsadás, téli ruházat beszerzése, árammal működő fűtőtestek beszerzésének támogatása).
Amennyiben valaki maximális 50 ezer forintos összegű támogatást kap, az a példa kedvéért a következő opciókból állhat össze: -
három hónapon keresztül 100 kWh áram kb. 14-15 ezer forint; egy olajradiátor beszerzése kb. 15 ezer forint; tartozásban fizetésében való segítségnyújtás 10 ezer forint; mentori segítség 10 ezer forint.
Ez a támogatás lehetőséget ad arra, hogy a családnak a leghidegebb időszakban biztosan legyen fűtése. Tartozását, mégha átmenetileg megszorul, fizetni tudja, és segítséget kapjon ahhoz, hogy rendezhesse életét, munkához jusson. Amennyiben a példával számolunk, akkor egy 50 millió forintos pénzügyi alap 1000 krízisbe került család megsegítésére lenne alkalmas. Természetesen amennyiben nem mindenki kapná meg a maximális segítséget, akkor a támogatottak köre nagyobb lehetne. A kormányzat szerepe Annak érdekében, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben is működőképes rendszert lehessen létrehozni, racionálisan nem számoltunk azzal, hogy a kormányzat ebbe az irányba bővíteni tudná a szociális támogatási rendszerét. Középtávon természetesen nem kizárt egy ilyen lehetőség, de véleményünk szerint akkor járunk el racionálisan, ha nem erre építjük fel az egész rendszert. 11
Ugyanakkor a kormányzat aktív támogatása nélkül nem valósítható meg egy ilyen program. Minimális követelmény, hogy a szükséges törvénymódosítások, és végrehajtási rendeletek kerüljenek elfogadásra, és még a téli hidegek beállta előtt elindulhasson a program.
Utószó helyett Reméljük ez az írás legalább gondolatébresztőnek alkalmas. Úgy érezzük, hogy nem mehetünk el a probléma mellett, és kötelességünk valami kísérletet tenni a megoldásra. Minden ilyen javaslat, akkor ér valamit, ha azt képesek vagyunk elfogadtatni másokkal is, és partnereket találni az ügy mellé. Azok a civil szervezetek, akikkel beszéltünk szakmailag egyetértettek a javaslattal. Ezért gondoltuk, hogy második lépésként közzétesszük a széles nyilvánosság számára ezt a javaslatcsomagot. Nem biztos, hogy az általunk vázolt modell a helyes, vagy egyetlen helyes megoldás, de arra biztos, alkalmas, hogy beszéljünk róla. Egy kicsit provokatívan letölthető formában mellékeljük azt a törvényjavaslatot, amelyet szakértőink dolgoztak ki, és csak be kell írnia a nevét annak az országgyűlési képviselőnek, vagy képviselőcsoportnak, aki nevére veszi ezt a kezdeményezést. A program természetesen kibővíthető, továbbvihető. Technikai fejlesztés kérdése, hogy a gáz, vagy a vízszolgáltatásra is bevezethető legyen. De, ahogy jeleztük a realitásként, az első lépés a villamosára szolgáltatás.
12
Melléklet
2010. évi … törvény
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXVI. törvény egyes, a szolgáltatás megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról
Az Országgyűlés a villamos energia szolgáltatás igénybevevőinek a szociális helyzetükre is figyelemmel levő biztonságos ellátása, a lakhatást és megélhetést veszélyeztető tartozások kialakulásának megelőzése érdekében az alábbi törvényt alkotja.
1. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 36. § (2) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki: „h) a 47. § (7)-(7a) bekezdéseiben meghatározott esetekben.”
2. § (1) A Vet. 47. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a lakossági fogyasztóval kötött csatlakozási szerződésben részes hálózati engedélyesnél: a) a lakossági fogyasztó legalább negyvenöt napi számlatartozást halmozott fel, b) a villamosenergia-kereskedő által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre, c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és előre fizető mérő felszerelésének kötelezettségéről a negyvenötödik nap elteltét követően a lakossági fogyasztót írásban értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és külön jogszabály alapján megillető kedvezményekre, valamint arra, hogy amennyiben a lakossági fogyasztó az előre fizető mérőnek az értesítés kézhezvételét követő tíz napon belüli felszerelésébe nem egyezik bele, valamint az előre fizető mérőnek az értesítés kézhezvételét követő tíz napon belüli felszerelését, üzembe helyezését akadályozza, vagy meghiúsítja, a villamos energia ellátásból való kikapcsolására kerül sor.
13
(2) A Vet. 47. §-a a (7) bekezdést követően a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A (7) bekezdés c) pontja alapján felszerelt előre fizető mérő tulajdonjogára, a felszerelésével, feltöltésével kapcsolatos költségek viselésére, valamint a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünetre a 64. § (7) és (8) bekezdésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
3. § A Vet. 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az előre fizető mérő feltöltése a védendő fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a védendő fogyasztó javára más is teljesítheti. A villamosenergia-kereskedő és a védendő fogyasztó megállapodhatnak arról, hogy az előre fizető mérőre feltöltött összeg legfeljebb 25%-a a fennálló számlatartozás és kamatainak törlesztését szolgálja. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.
4. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a) a Vet. 57. § (1) bekezdésében a „késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra” szövegrész helyébe a „késedelem miatt az előre fizető mérő felszerelésére, továbbá a késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra” szövegrész, b) a 170. § (1) bekezdés 34. pontjába a „védendő fogyasztók” szövegrész helyébe a „védendő, valamint a 47. § (7)-(7a) bekezdésének hatálya alá tartozó fogyasztók” szövegrész lép. (3) E törvény a kihirdetését követő harmincegyedik napon hatályát veszti.
14
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A lakossági közüzemi szolgáltatások, így a villamos energiával kapcsolatos szolgáltatások nyújtása körében is jelentős problémaként fogalmazódik meg – a világgazdasági válság jelen körülményeire is figyelemmel – a felhalmozott közműtartozások kezelése. A tartozások – és az azok következményeként alkalmazható szolgáltatásból történő kikapcsolás – kettős problémát vet fel. Egyrészt a szolgáltatás igénybevevőinek élethelyzetét rendkívüli mértékben elnehezíti, ha az alapvető létbiztonságot és a mindennapi létfenntartást biztosító szolgáltatásokhoz nem jut hozzá, így a lakosság szociális biztonságának védelme érdekében lehetőség szerint meg kell akadályozni a szolgáltatásból történő kikapcsolást. Azonban ha a fogyasztó a szolgáltatás kikapcsolásának elmaradására figyelemmel úgy veszi azt igénybe, hogy továbbra sem tudja annak ellenértékét megfizetni, akkor jelentős tartozások halmozódhatnak fel, amelyek teljes összegéért felel a fogyasztó a polgári jog szabályai alapján. Így végső soron jelentős közműtartozás halmozódhat fel, amelynek eredményeképpen – megfelelő jövedelem és ingóság hiányában – a fogyasztó esetleges tulajdonában álló ingatlan képezheti tartozás a kiegyenlítési alapját. Ez az élethelyzet nemcsak a fogyasztó, hanem a szolgáltató számára is kedvezőtlen, hiszen a szolgáltató csak hosszas késedelemmel és gyakran csak részlegesen jut hozzá az őt megillető ellenszolgáltatáshoz. Ennek az igényérvényesítésnek – illetve részleges teljesülésének – (többlet)költségeit a piaci logika alapján kezelve az árképzése során is figyelembe vesz, így a közműtartozások a lakosság határidőben fizető tagjainak is érezhető terhet jelenthetnek. Mindezen probléma kezelése érdekében a javaslat olyan megoldást ajánl, amely egyrészt biztosítja a szolgáltatáshoz való hozzájutást, úgy azonban, hogy ne lehessen jelentős tartozásokat felhalmozni. Ennek érdekében a jelenlegi kikapcsolási szabályok úgy módosulnának, hogy lerövidülne a tartozás felhalmozására lehetőséget adó „türelmi idő”, azonban ezen idő lejártát követően nem a szolgáltatásból történő kikapcsolásra, hanem az előre fizető mérő (közismert nevén a kártyás fogyasztásmérő) felszerelésére kerülne sor. Ezen megoldás biztosítja azt, hogy a fogyasztó a tartozás ellenére is hozzáférhessen a szolgáltatáshoz, azonban csak a saját és az állami, önkormányzati támogatásokból fedezett anyagi erejének megfelelő mennyiségű energiát vegye igénybe, így ne halmozzon fel további tartozást. A fennálló követelések csökkentése érdekében a javaslat azt is lehetővé tenné, hogy a szolgáltató (villamos-energia kereskedő) és a lakossági fogyasztó megállapodást köthessen arról, hogy a feltöltött összeg egy meghatározott része a tartozás és kamatainak csökkentését szolgálja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. § Az 1. § szabályai alapján a tartozás felhalmozása esetén, a kikapcsolás elkerülése érdekében is lehetőség van az előre fizető fogyasztásmérő felszerelésére.
2. § 15
A 2. § módosítja a Vet. hatályos, kikapcsolásra vonatkozó szövegét. Ennek megfelelően lerövidülne a tartozás felhalmozására lehetőséget biztosító időszak 90 napról 45 napra (e körben jelzem/jelezzük, hogy ezzel egyidejűleg indokolt a Vet. végrehajtási rendeletének téli kikapcsolási moratóriumra vonatkozó szabályát is újragondolni), azonban ezen időszak végeztével nem kikapcsolásra, hanem előre fizető mérő („kártyás fogyasztásmérő”) kötelező felszerelésére kerülne sor. Kikapcsolásra csak akkor kerülhet sor, ha az előre fizető mérő felszerelésébe a lakossági fogyasztó nem egyezik bele, vagy a felszerelést, üzembe helyezést megakadályozza, meghiúsítja. A kikapcsolás elkerülését célzó előre fizető mérővel kapcsolatban a védendő fogyasztókat megillető előre fizető mérő szabályait kell megfelelően alkalmazni.
3. § A jelenlegi kormányrendeleti szintű szabályozást korrigálva a 3. § módosítása lehetővé tenné, hogy a szolgáltató és a fogyasztó megállapodjanak abban, hogy az előre fizető mérőre feltöltött összeg meghatározott hányada (legfeljebb ¼-e) a fennálló tartozás és kamatkövetelésének csökkentését szolgálja.
4. § A 4. § kellő felkészülési időt – harminc nap – biztosít a szolgáltatók és a fogyasztók számára, valamint pontosítja a szabályozás módosításával érintett egyéb törvényi rendelkezések szövegét.
16
…/2010. (…) Korm. rendelet
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 1-8., 1018., 20-21., 25-29., 31-34., 36-37., valamint 39-40. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:
1. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2009. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 24. §-át megelőző címe helyébe a következő cím lép: „Előre fizető mérő kötelező felszerelésének, valamint a lakossági fogyasztók villamosenergiaellátásból történő ki- és visszakapcsolásának rendje”
2. § (1) A R. 24. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő lakossági fogyasztó a tartozását nem fizette meg, a villamosenergia-kereskedő a kikapcsolást megelőző, a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a fogyasztót a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a 23/a. számú melléklet szerinti, kérelemként használható adatlapot.” (2) A R. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő természetes személy fogyasztó a tartozását a (2) bekezdés szerinti felhívás és tájékoztatás ellenére nem fizette meg, és nem kérelmezte eredményesen a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét sem, a villamosenergia-kereskedő a tartozás fennállásáról a (2) bekezdésben meghatározott értesítés kiküldését követő 5 napon belül egyidejűleg a tartozás fennállásáról írásban vagy a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően elektronikus úton értesíti a felhasználási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) és a felhasználási hely szerint illetékes gyámhivatalt (a továbbiakban: gyámhivatal). (3) A R. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(4) Amennyiben az érintett fogyasztó vagy a háztartásában élő személy - a 30. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti fogyasztó esetében a jegyző nyilvántartása szerint, a 30. § (1) bekezdés f)-g) pontja szerinti fogyasztó esetében a gyámhivatal tudomása szerint - a 30. § (1) bekezdése szerinti ellátások a) valamelyikében részesül, arra jogosult, illetve a 30. § (1) bekezdés g) pontja hatálya alá tartozik (a továbbiakban e § és a 37. § alkalmazásában együtt: ellátásban részesül) , a jegyző vagy a gyámhivatal - a hatáskörébe tartozó ellátások vonatkozásában - a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül felhívja az érintett fogyasztó figyelmét arra, hogy a fizetési késedelem a VET 47. § (7) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolást eredményezheti, tájékoztatást nyújt a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről és a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, továbbá a fogyasztó részére megküldi a 23/a. számú melléklet szerinti adatlapot, melyen az adott felhasználási hely tekintetében egyidejűleg igazolja, hogy a fogyasztó a VET tekintetében szociálisan rászoruló személynek minősül, b) valamelyike iránti kérelmet nyújtott be, és annak elbírálása folyamatban van, a jegyző vagy a gyámhivatal - a hatáskörébe tartozó ellátások vonatkozásában - a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül felhívja az érintett fogyasztó figyelmét arra, hogy a fizetési késedelem a VET 47. § (7) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolást eredményezheti, tájékoztatást nyújt a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről és a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, továbbá a fogyasztó részére megküldi a 23/a. számú melléklet szerinti adatlapot, és a fenti intézkedésekről a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a villamosenergia-kereskedőt.” (4) A R. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Amennyiben a villamosenergia-kereskedő a Vet. 47. § (7) bekezdés c) pontja értesítésben köteles felhívni a lakossági fogyasztót, hogy a) az értesítés kézhezvételét követő 2 munkanapon belül egyeztessen a villamos-energia kereskedővel vagy az általa megjelölt közreműködő gazdálkodó szervezettel az előre fizető mérő felszerelésének időpontjáról és módjáról, b) az a) pontban foglalt egyeztetés elmaradása esetén az előre fizető mérő felszerelésére az értesítésben foglalt időpontban kerül sor, valamint, hogy az előre fizető mérő felszerelésének megtagadása, a felszerelés, üzembe helyezés akadályozása vagy meghiúsítása esetén a szolgáltatásból történő kikapcsolásra kerül sor. Az előre fizető mérő felszerelésére legkorábban a Vet. 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti értesítés fogyasztó általi kézhezvételétől számított 5 napon belül kerülhet sor, lehetőleg 14.00 és 18.00 óra között. Nem kerülhet sor az előre fizető mérő felszerelésére munkaszüneti napon, ünnepnapon, külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon. A R. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az előre fizető mérő felszereléséről a villamosenergia-kereskedő a felszerelést követő 5 munkanapon belül, a feltöltési kód megjelölésével együtt értesíti a (4) bekezdés szerinti jegyzőt vagy gyámhivatalt.” A R. 24. §-a a (6) bekezdést követően a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Amennyiben a lakossági fogyasztó nem egyeztetett felszerelési időpontot a villamosenergiakereskedővel, vagy annak közreműködő gazdálkodó szervezetével, s az (5) bekezdés b) pontja szerinti 18
időpontban sem tette lehetővé a villamosenergia-kereskedőnek, vagy a közreműködő gazdálkodó szervezetének az előre fizető az előre fizető mérő felszerelését, vagy a lakossági fogyasztó akadályozta vagy meghiúsította az előre fizető mérő felszerelését, üzembe helyezését, a villamosenergia-kereskedőnek az (5) bekezdés szolgáltatásból történő megfelelő alkalmazásával ismételten meg kell kísérelnie az előre fizető mérő felszerelését. Amennyiben az ismételt üzembe helyezési, felszerelési kísérlet eredménytelen lenne, a villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztót a szolgáltatásból kikapcsolhatja. A R. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Amennyiben a villamosenergia-kereskedő (3) és (6) bekezdés szerinti értesítése olyan személyre vonatkozik, aki a 30. § (1) bekezdése szerinti, a jegyző vagy a gyámhivatal hatáskörébe tartozó ellátásban nem részesül, a jegyző, illetve a gyámhivatal e körülmény megállapítását követően haladéktalanul intézkedik az e személyre vonatkozóan kapott adatok törlése iránt.” A R. 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az előre fizető mérő felszerelését, valamint a kikapcsolást és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetést tértivevényes levélben kell a lakossági fogyasztóval közölni.”
3. § (1) A R. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodásban foglaltakat a szociálisan rászoruló fogyasztó nem tartja be, és nem egyezik bele a villamosenergia-kereskedő kezdeményezésére az elosztói engedélyes által felajánlott előre fizető mérő felszerelésébe sem, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, akkor a szociálisan rászoruló fogyasztó villamosenergia-ellátását az engedélyes megszüntetheti, a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó szerződést felmondhatja.” (2) A R. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a mérő felszereléséig felhalmozódott és fennálló tartozások kiegyenlítéséről a villamosenergia-kereskedő és a szociálisan rászoruló fogyasztó, valamint az a lakossági fogyasztó, akinél a Vet. 47. § (7)-(7a) bekezdése alapján előre fizető mérőt szereltek fel, helyeztek üzembe, köteles megállapodni. A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint a megállapodást megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított a) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 4 hónap, b) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó, de 3 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 10 hónap, vagy c) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 3 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó tartozás esetén 12 hónap. A részletfizetés időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.” (3) A R. 32. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 19
„(9) A (6) bekezdés szerinti megállapodásban a felek rögzíthetik, hogy ha a szociálisan rászoruló fogyasztó, valamint az a lakossági fogyasztó, akinél a Vet. 47. § (7)-(7a) bekezdése alapján előre fizető mérőt szereltek fel, helyeztek üzembe, az előre fizető mérő feltöltésekor a befizetett összeg 25%-át a kereskedő a fennálló tartozás csökkentésére fordíthatja, feltéve, hogy az előre fizető mérő felszerelésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a VET-ben, valamint e rendeletben foglaltaknak megfelelően eleget tett.”
4. § (1) Ez a rendelet ……………….-án lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. 32. § (1) bekezdésében a „három havi (90 napos” szövegrész helyébe a „negyvenöt napos” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályáét veszti a R. 24. § (11) bekezdése. (4) Ez a rendelet ………………..-án hatályát veszti.
20
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormányrendelet tervezete a Vet. módosításával összefüggő legfontosabb változtatásokat tartalmazza, a Vet. módosítás következményeit vezeti át.
Ad 1. § Az 1. § a vonatkozó rendeleti címen vezeti át, hogy nemcsak kikapcsolásra, hanem elsősorban előre fizető mérő felszerelésére kell sort keríteni a fennálló közműtartozások rendezése során.
Ad 2. § A 2. § meghatározza az előre fizető mérő felszerelésének elkerülése érdekében a villamosenergiaszolgáltatónak a szociális hatóságok felé fennálló – az intézkedés előtti segítségnyújtást lehetővé tevő – szignalizációs kötelezettségét, valamint az előre fizető mérő felszerelésének, valamint a felszerelés elmaradása esetén a szolgáltatásból való kikapcsolásnak az eljárási rendjét.
Ad 3. § A Vet. módosítására figyelemmel a 3. § korrigálja a szociálisan rászoruló fogyasztókra vonatkozó szabályokat, illetve azt bizonyos esetekben a nem szociálisan rászoruló, de előre fizető mérővel rendelkező személyek tekintetében is alkalmazni rendeli. 4. § A 4. § tartalmazza a hatályba léptető rendelkezéseket. Figyelemmel arra, hogy a Vet. módosulásával a szolgáltatás kikapcsolása helyett a tartozás fennállása esetén az előre fizető mérő felszerelését írja elő, s csak az együttműködés hiánya esetén kerülhet sor a kikapcsolásra, ezért a módosítás javaslatot tesz a téli kikapcsolási moratórium deregulálására.
21
