PEDAGÓGIAI NAPOK KÜLÖNSZÁM XVIII. évfolyam 2014. február 25.
PEDAGÓGIAI NAPOK MEGNYITÓJA
ÓVODAPEDAGÓGIAI NAPOK
KOMMUNIKÁCIÓS UTAK ÉS KIUTAK
AMIT A TANTÁRGYI ÉS AZ EGYÉB MÉRÉSEKRŐL TUDNI KELL
SZÁMOLJUNK LE A SZÁMOLÁSI NEHÉZSÉGEKKEL JÁTÉKOSAN! Számolási készséget fejlesztő eszközök a PRIZMA EGYMI kölcsönzőjében
JÓ TANULÓ, JÓ SPORTOLÓ DIÁKOK 2013-ban
Péterffy Balázs tankerületi igazgató nyitotta meg a Pedagógiai Napok rendezvénysorozatát Tisztelt Vendégek! Kedves Kollégák! Kedves Gyerekek! Kedves Szülők! Sok szeretettel köszöntök mindenkit, aki jelenlétével megtisztelte a rendezvényt! Külön köszönetet szeretnék mondani a szervezőmunkáért a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Kabinetnek és tagintézmény-vezetőjének, Tarján Évának, valamint a koncertnek otthont adó Zeneiskola igazgatónőjének, Jankó Katalinnak! Egy esztendővel ezelőtt ugyanitt állva Kodály Zoltán életművének méltatásával kezdtem a monológom, születésének 130. évfordulójának apropóján. Az idei évben többen is jubileumi évfordulóhoz értek a magyar zeneművészet jeles alkotói közül. Egressy Béni a 200., Lavotta János és Bihari János pedig a 250. születésnapját ünnepelné 2014-ben. Fontosnak tartom, hogy a hazai zeneszerzőket, muzsikusokat zenepedagógusokat megőrizzük emlékezetünkben, büszkén visszatekintve rájuk, munkásságukból erőt merítve a mai gyermekek és fiatalok művészeti neveléséhez. Bár pénzalapú, az azonnali, kézzelfogható eredményeket értékelő világban élünk, gondoskodnunk kell az emberi lelkekből sarjadó virágokról, amelyek óvó – féltő ápolása a pedagógusok és különösen a művésztanárok feladata. A Pedagógiai Napok rendezvénysorozat, amely idén már a 24. születésnapját üli, a kerület egyik legfontosabb oktatási rendezvénye. Ezt a hagyományt folytatni kell, szeretném, ha a negyedszázados és a fél évszázados jubileumot is itt, együtt ünnepelhetnénk meg azzal a jóleső érzéssel, hogy munkánk nem volt hiábavaló, az iskoláinkba járó gyermekeket, fiatalokat nevelő-oktató szakemberek olyan tudás birtokosai, amely folyamatosan a legkorszerűbb pedagógiai elveket, a legmagasabb szintű szakmai tudást ötvözi az emberséggel és a szeretettel. A hagyományok minden ember számára fontosak, különösen igaz ez a pedagógusokra, akikről Edmondo de Amcis A Szív című naplóregényének egyik fejezetében ezt írja az édesapa a gyermekének: „Tiszteld és szeresd a tanítódat, fiam! ... mert egész életét oly sok gyermeknek szenteli… mert megnyitja és fölvilágosítja az értelmedet és neveli a lelkedet…”. A tanítók, gyógypedagógusok, óvodapedagógusok, tanárok lelkesedése abból a hitből fakad, hogy az új nemzedék értelmi és érzelmi gyarapodásának elősegítése szent kötelességük. Olyan hagyomány ez, amelynek eredete a történelem kezdetére nyúlik vissza. A lelkesedés azonban mit sem ér a hivatás fortélyainak ismerete nélkül. Éppen ezért igen fontosak azok a rendezvények, találkozók, konferenciák, amelyek a módszertani továbblépés lehetőségét biztosítják, új ötletekkel, gondolatokkal teszik gazdagabbá a résztvevőket.
2
A közelmúlt jogszabályi változásai alaposan átalakították a korábban megszokott formákat, eljárásrendeket, hagyományokat. A Kabinet munkatársai folyamatos önképzéssel igyekeznek a lehető legmagasabb szintű segítséget nyújtani a kerület iskoláinak és óvodáinak egyaránt, legyen szó pedagógus portfólióról, mérésekről vagy szakmódszertani megsegítésről. Áldozatos munkájuk fontosságát és szerepét Gróf Klebelsberg Kunó, a nagy kultuszminiszter szavaival lehetne jellemezni a legjobban: „Mi magyarok talán az organizáció terén vagyunk a legsikertelenebbek, és ennek oka az a katasztrofális balhit, hogy elég törvényt alkotni, elég részleteket rendelettel szabályozni, elég egy kisebb vagy nagyobb palotát emelni, és már megszerveztük az intézményt. Pedig a súlypont egészen máson van. Szakszerűen képzett, ügyszerető emberekre van szükség; ez az élő leltár a lényeg, mert enélkül a törvény és rendelet csak sajtpapír, az intézmény palotáját pedig jobb lakásokká, boltokká vagy raktárakká átalakítani.” Sokan, sokszor beszélnek a tanárokról, munkájuk fontosságáról, gyakran kritikákat is megfogalmaznak velük szemben, hiszen az oktatás hasonlít a labdarúgáshoz vagy a politikához: mindenki ért hozzá. Az elcsépelt frázisokra éppen ezért nem is szeretnék kitérni, megteszik ezt helyettem éppen elegen. Egy aktuális pedagógus tulajdonságra azonban mindenképp fel kell hívnom a figyelmet: a pedagógusok nagy többségében él az igény a szakmai megújulásra, az önképzésre. Ez hatalmas erőt jelent, olyan erőt, amelyre az oktatáspolitikának építenie kell, mivel ez adja azt a biztonságot, hogy az egymást követő generációk mindegyike felkészülten, saját kompetenciáit megismerve és kihasználva válhat hasznos és boldog tagjává szűkebb és tágabb pátriájának egyaránt. Ezt a megújulási készséget kívánja elősegíteni a rendezvénysorozat, amelyet, ha csak egy jó ötletet tud adni egyetlen pedagógus kollégának, amellyel ő eredményesebben tud dolgozni, már megérte megszervezni! A Pedagógiai Napok rendezvényei lehetőséget nyújtanak a tanárok, tanítók számára az önképzésre, a megújulásra, az ötletek átvételére és az egymástól történő tanulásra egyaránt. A kínálatból mindenki kedvére tud válogatni. A hagyományoknak megfelelően ma este egy csodálatos koncerttel kezdődik el a programsorozat, kiemelve lelkünket a mindennapi gondok, problémák sodrából. Kívánom, hogy a zenéből erőt merítve, feltöltődve folytathassuk a hétköznapok alkotó munkáját! A Pedagógiai Napok programsorozatot ezennel megnyitom.
3
Óvodapedagógiai Napok 2014. február 27. - március 13.
Bp. XIII. ker. Önkormányzat Egyesített Óvoda
Óvodapedagógiai Konferencia
A konferencia védnöke Dr. Tóth József polgármester PROGRAMOK
Konferencia Helye: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ Budapest XIII. kerület József A. tér 4. Ideje: 2014. február 27. csütörtök, 8.30 - 12.30 óra Program 8.30 - 9.00 Regisztráció 9.00 - 9.30 dr. Tóth József polgármester úr megnyitó beszéde Óvónői kórus szereplése 9.30 - 10.15 Kreativitás, merészség, spontaneitás, kíváncsiság Farkas Aranka pszichológus 10.15 - 11.00 Az óvodai mozgásos tevékenységrendszer az új alapprogram tükrében Dr. Csányi Tamás PhD, egyetemi adjunktus 11.00 - 11.30 SZÜNET – A tagóvodák hagyományőrző projektjeinek és a pedagógusok, valamint a gyerekek által készített kreatív játékok és eszközök kiállítása szakmai könyvek vásárlási lehetősége, Konferencia büfé 11.30 - 12.15 A kreativitásszerepe a gondolkodásfejlesztésében és a tehetséggondozásban Dr. Kelemen Lajos PhD, pszichológus, főiskolai docens 12.15-t -12.30 A konferencia lezárása
4
Az Óvodapedagógiai Konferencia előadásainak összefoglalója
Farkas Aranka: Kreativitás, merészség, spontaneitás, kíváncsiság „Az űrhajózó emberiségnek a kreativitás olyan létkérdéssé válhat, mint a jégkorszak ősemberének az intelligencia.” (Mérei Ferenc) Pszichológusként azt tapasztaltam, hogy a terápiás munka során a folyamat egyik legfontosabb mozgatórugója mindig a kreativitás. Kreativitás alatt szűkebb értelemben alkotó gondolkodást, tehát kifejezetten intellektuális kognitív folyamatot értünk, tágabb értelemben azonban magában foglalja mindazokat a tényezőket, melyek képessé teszik az embert arra, hogy rugalmasan gondolkodjon, értékes produktumot hozzon létre, és megoldja a kihívásokat, melyekkel napról napra szembesül. Minden egyén alkotóvá válhat, és minden élethelyzetben létezik kreativitás. A gyerekek óvodás és kisgyerekkorban a kreativitás páratlanul magas szintjét érik el. Rajzi kifejezésmódjukban, dalaikban, verseikben, világmagyarázó elméleteikben, sajátos nyelvhasználatukban, szójátékaikban a spontán alkotókedv burjánzásával találkozhatunk. Mivel a kreativitást könnyen átvihetjük egyik területről a másikra (pl. művészetről a tudományba), így a kisgyermekkori kreatív tevékenység tapasztalatai igen messzire vezethetnek, ahogyan az is, ha egy gyermek önálló kreatív kezdeményezései nem tudnak kibontakozni. Előadásom a kreativitás pszichológia hátteréről, a kreatív folyamat feltételeiről, a kreatív pedagógiát gátló és serkentő tényezőkről, a kreativitás pszichológiai „felhasználásáról”, valamint a kreativitást serkentő szemléletről és technikákról szól. Dr. Csányi Tamás Az óvodai mozgásos tevékenységrendszer az új alapprogram tükrében a címe az előadásomnak. Bemutatom benne az új ÓNOAP mozgás fejezetének módszertani jellemzőit, illetve a korszerű óvodai testneveléssel szemben támasztott alapvető követelményeket. Dr. Kelemen Lajos Előadásom címe: A kreativitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében és a tehetséggondozásban. Tartalmi elemei: a kreativitás meghatározása, kutatásának rövid története, szerepe tehetségazonosításban. Játékos, interaktív feladatok a kreativitás fejlesztésére.
5
a
Bemutató foglalkozások
Bemutató 1. Időpont: Helye: Téma: Moderátor:
2014. február 28. péntek Kezdés: 9 óra Madarász Tagóvoda (1131 Madarász V. u.3.) A kreativitás kibontakoztatása a művészeti nevelés eszközeivel Meggyes Jánosné tagóvoda-vezető
Bemutató 2. Időpont: Helye: Téma: Bemutató: Moderátor:
2014. március 5. szerda Kezdés: 8.30 óra Csupa Csoda Tagóvoda (1133 Hegedűs Gy. u. 123-125.) A gondolkodási képességek fejlesztése az Okos(koc)ka eszköz alkalmazásával Dani Katalin óvodapedagógus Molnár Gabriella tagóvoda-vezető
Bemutató 3. Időpont: Helye: Téma: Bemutató: Moderátor:
2014. március 6. csütörtök Kezdés: 8.30 óra Gyöngyösi Tagóvoda (1131 Gyöngyösi u.69-71.) Mozgáskultúra fejlesztése, tánc az óvodában Tatár Péterné óvodapedagógus Koltainé Balogh Katalin tagóvoda-vezető
Bemutató 4. Időpont: Helye: Téma: Bemutató: Moderátor:
2014. március 13. Kezdés: 8.30 óra Pitypang Tagóvoda (1139 Üteg u. 30.) „Paripám csodaszép pejkó”- kreativitás a mozgásfejlesztésben (testnevelés a szabad levegőn) Gulyás Éva óvodapedagógus Iván Endréné tagóvoda-vezető
6
Kommunikációs utak és kiutak I. Egy olyan témával foglalkozik írásom, amely átszövi életünket, amelyben mindnyájan érintettek vagyunk. Hisz a nap minden pillanatában kommunikálunk; s lényegében a kommunikáció hiánya, elmaradása is egyfajta kommunikáció. A konfliktusok jelentős része a kommunikáció zavaraiból ered, mint ahogyan a jó színvonalú kommunikáció segít a problémák tisztázásában, nagy részben hozzájárul a hatékony konfliktuskezeléshez. A következőkben szeretnék bemutatni kommunikációs lehetőségeket, tévutakat, és a gyakorlatomban megjelenő, általam eredményesnek vélt kiutakat is. Mi is az a kommunikáció? Legáltalánosabb értelemben információátvitelt, információcserét jelent valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv, jelbeszéd) segítségével. Mit is szeretnénk a kommunikáció során? Azt, hogy minket megértsenek, és mi is megértsük a másik felet. Azonban esetenként hiába adott a rendszer minden eleme: az adó, a vevő, a csatorna stb., általában megjelennek a kommunikációs folyamatban a zavarok is. Egy történetet szeretnék elmesélni: „A szultán egyszer azt álmodta, hogy minden fogát elvesztette. Mihelyt felébredt, azonnal az álomfejtőhöz fordult, hogy megtudja, mit jelent az álom. – Micsoda szerencsétlenség, Uram! – felelte az. – Minden elveszett fog egy- egy hozzátartozód elvesztését jelenti. – Arcátlan fickó! – kiáltotta a szultán. – Hogy merészelsz ilyet mondani? Takarodj a szemem elől! Ötven botütést a szégyentelennek! Azután egy másik álomfejtőt hívatott. Amikor az az álomról értesült, így kiáltott fel: – Micsoda szerencse! Uram, Ön minden hozzátartozóját túl fogja élni. Felvidult a szultán arca és így szólt: – Köszönöm barátom! Menj azonnal a kincstárnokhoz, hogy adjon neked ötven aranyat! Útközben így szólt a kincstárnok az álomfejtőhöz: – De hiszen te sem értetted másként a szultán álmát, mint a másik álomfejtő! Mire az ravasz mosollyal így válaszolt: – Jól jegyezd meg: bármit is mondasz, minden azon múlik, hogyan adod elő!” Mire tanít engem a szultán álma? Arra mindenképpen, hogy milyen fontos az, hogyan fogalmazzuk meg a gondolatainkat, mennyire figyelünk oda az apró részletekre. A jéghegy modell bizonyára ismert mindenki számára – az egyik kedvenc modellem a kommunikációban is. A jéghegynek csak nagyon kis része látszik ki a víz alól, a nagyobb rész láthatatlan. A kommunikáció esetében majdnem ugyanez a helyzet. A legfontosabb tényezők gyakran nem (tisztán) érzékelhetőek, mégis meghatározóak. Ha a felszínen maradunk, folyamatosan csak a "tünetekkel" találjuk szemben magunkat, de soha nem érthetjük meg, hogy mi húzódik meg ezek mögött, mik a valódi kiváltó okok, motivációk. Az eredményes kommunikáció célja a „jéghegy” rejtett részét láthatóvá tenni, mindenekelőtt megteremteni a lehetőséget, hogy tisztázhassuk, jól értettük-e azt, amit a másik közölni akart velünk. A kutatások nagyon érdekes megfigyelésekre, következtetésekre vezettek: kommunikációnk során a verbális elemek, a szavak mindössze 7 %-ban vannak hatással az eredményre. A vokális rész (hangerő, hangszín, intonáció) 5-6-szor fontosabb a szavaknál (38%), a nonverbális elemek (térköz, testtartás, stb.) pedig 7-8-szor fontosabbak, mint a szavak (55%). Ennek tudatában állíthatjuk, hogy a hatékony kommunikációs helyzet nem nélkülözheti a személyes találkozást. Ha pedig ez nem történik meg, akkor az említett rejtett elemekből nagyon kevés az, ami felszínre kerül.
7
Napjainkban a technikai eszközök útján történő kommunikáció (sms, e-mail, chat) jelentős mértékben meghaladja a hagyományos kommunikációs módokat. A jó kommunikációnak számtalan korlátja létezik, tulajdonképpen az a meglepő, ha bármilyen üzenet keresztüljut a rendszeren. A zavart a kommunikációk java részénél maga a küldő és a fogadó okozza, szándékoltan vagy akaratlanul. Nehezíti a helyzetet, hogy az élmények, érzések még annyira sem kommunikálhatók közvetlenül, mint a gondolatok. A nem jól kifejezett érzelmek, szükségletek, a másikra való figyelés hiánya, a másik meghallgatásának alacsony minősége szükségtelen konfliktusok kialakulását segíti elő. A szegényes, erőtlen kommunikáció is gyakran félreértésekhez vezet. Következzék néhány konkrét példa az imént felsoroltakra:
Előfordulhat, hogy a küldő már hiányos üzenetet kódol. Ennek oka lehet az, hogy a küldő számára is bizonytalanságokkal, homályos részletekkel terhelt az üzenet, de oka lehet az is, ha a küldő szándékosan tart vissza információkat. Korlátozóvá válhat a megértés, vagy félreértelmezésre ad okot, ha a kimondott szavak és az azokat kísérő mozdulatok nincsenek összhangban egymással. Ugyanaz a szó mást jelent különböző emberek számára. Gyakran fordul elő, hogy amit mondunk, másképp értelmezik, mint ahogy szerettük volna. Az üzenet fogadását ugyanis nagyban befolyásolja a hallgató tudattartalma, elvárásai, elképzelései. Éppen ezért nagyon fontos a kommunikáció során egyrészt a minél pontosabb meghatározás, másrészt, ha kényes témát kell megbeszélni valakivel, akkor, miután elhangzott a közlés, különösen érdemes visszakérdezni, mondjuk így: "Szeretném tudni, érthetően mondtam-e el a problémámat. Elmondanád, hogy mit hallottál tőlem?". Az sem mindegy, hogy mennyire objektív a megfigyelésünk a kommunikációs helyzetben, hisz ami az egyik oldalról 6-os, az a másikról 9-es. Nélkülözhetetlen, hogy megfelelően körüljárjuk a különböző nézőpontokat. A pontos, ítéletmentes, objektív megfigyelés a kommunikáció fontos, egyben egyik legnehezebb része.
A következő jó tanácsokat érdemes végiggondolni: Móra Ferenc: „Ha a nők azt mondják: igen, az sokszor nemet jelent. A nem majd mindig igent, s a soha többnyire azt: nemsokára.” Rambala Éva: „Annyiszor szeretném megrázni az embereket, és azt mondani: mit veszítenél, ha nem azt mondanád, hogy ez hülyeség, vagy nincs igazad, hanem azt, hogy én ezt másként látom, vagy másként tudom. - Kedvenc definícióm a hülye fogalmára: Másként gondolja, mint én. „ Thomas Gordon szerint a kommunikáció korlátai és megrontói a közléssorompók. Azok a hozzászólások, amelyek megállítják, akadályozzák a kommunikációt. A közléssorompók a másik fél magatartásának irányítására való törekvést fejeznek ki. Gordon szerint ezek: - ítélkezés (kritizálás, címkézés, diagnosztizálás, értékelő dicséret), - megoldások közlése (utasítás, fenyegetőzés, moralizálás, zárt kérdések, tanácsadás), - a másik aggodalmának megkerülése (elterelés, logikai érvelés, megnyugtatás). A felsorolt fogalmak egy részéről könnyen el tudjuk képzelni, hogy a kommunikáció akadályozói, ám hogyan válhatnak pozitívnak ítélt dolgok gátoló tényezőkké? A mások számára nyújtott tanácsok olyan üzenetek, amelyekből kitűnik, hogy a beszélgető partner nem bízik abban, hogy társa képes saját maga megoldani problémáit. A tanács felsőbbrendű magatartást sejtethet, azt, hogy én jobban tudom, neked mire van szükséged. A dicséret sem mindig hasznos, sokszor kifejezetten negatív hatásai vannak. Az olyan pozitív értékelés, mely alaptalan, az én-képpel nem egyezik meg, haragot ébreszthet, bizalomhiányhoz vezethet. 8
A tapasztalatok szerint 90%-ban alkalmazzuk a közléssorompókat olyan esetekben, amikor a társalgásban résztvevő másik félnek valamilyen problémája van. Az esetek 90%-ában ily módon megakadályozhatjuk kommunikációs partnerünket abban, hogy megossza velünk problémáját, vagy kifejezze igényét, és így előrébb jusson a megoldásban. A közléssorompókat az el nem fogadás nyelvének nevezik. Ha meg akarjuk érteni a másik érzését vagy gondolatait, akkor el kell fogadnunk azt, amit az illető pillanatnyilag átél. A közléssorompók használata jó helyen, jó időben nem feltétlenül káros, de fontos, hogy odafigyeljünk, mikor, hogyan alkalmazzuk őket. Gordon szerint a hatékony, konfliktusmegoldáshoz vezető kommunikáció két fontos eleme az érthető üzenet (világos kifejezés, én-üzenetekkel) és a tiszta vétel (az értő figyelem technikája). Az elfogadás nyelve az a visszaigazolás, amely tükrözi a beszélő által kifejezett gondolatok és érzések megértését. Ha a másik gondolatait, érzéseit saját szavainkba foglaljuk (visszatükrözés), és összefoglaló módon, kijelentő mondatban visszajelezzük, az illető azt elfogadhatja vagy pontosíthatja. Ezt az empátiás meghallgatást nevezi Gordon értő figyelemnek. „Egyszer egy diák megkérdezte professzorát: Tanár úr! Mi a jó társalgás titka? A professzor feltartotta egyik ujját és ezt mondta: Hallgass! Hosszú szünet után a diák megszólalt: Hallgatok… és? -Hát ez a titka – válaszolta a professzor.” (Geoffrey Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve) A bensőséges kommunikációhoz az is hozzátartozik, hogy tudtára adjuk beszélgetőtársunknak, hogy figyelünk rá, és ezzel további közlésre inspiráljuk. A statisztikai adatok szerint a figyelés ébrenlétünk óráinak nagy részét leköti, mégis nagyon kevesen figyelünk jól: információs szinten a szóbeli kommunikáció 75 százalékát hagyjuk figyelmen kívül, értjük félre vagy felejtjük gyorsan el. Folytatás a következő számban Gálné Molnár Klára
Amit a tantárgyi és az egyéb mérésekről jó tudni A mérésekért felelős munkatársammal, Juhász Gizellával beszélgettem a kerületi és az országos mérésekről. A témának az ad aktualitást, hogy idén is – mint az utóbbi években mindig -, lesznek kerületi mérések az iskolákban. Krétakör: Miért van szükség külső mérésekre? JG: Minden iskola számára nélkülözhetetlen, hogy a különböző tantárgyakkal és a kompetenciaterületekkel kapcsolatban bizonyos időnként objektív információt kapjon a tanulók tudásáról, a kapott eredmények elemzése pedig megtörténjen, melyek ismeretében ki lehet jelölni a fejlesztések irányát és módját. Az eredmények a fenntartó számára is fontos információkat szolgáltatnak. Krétakör: Mióta vannak a kerületben ilyen mérések? JG: A XIII. kerületi Önkormányzat Minőségirányítási programja a Fenntartói ellenőrzési, értékelési rendszerében fogalmazta meg jó néhány évvel ezelőtt ezzel kapcsolatos koncepcióját. A koncepció egyik eleme a tanulói tudás- és neveltségszint mérése, melynek megvalósítása a 2004-2005-ös tanévtől érvényes ütemterv szerint történt. Így minden tanévben a kerületi önkormányzat feladatként
9
fogalmazta meg számunkra a kerületi mérések lebonyolítását. A mérések tartalmát, idejét, a mérésben érintettek körét az éves munkatervünkben rögzítettük. A fenntartóváltást követően a munkatervben foglaltakat a XIII. kerület Tankerülete vezetőjével egyeztettük, jóváhagyásával valósítottuk meg, így történt ez ebben a tanévben is. Krétakör: Mitől függ az, hogy az adott évben milyen kerületi mérésekre kerül sor az iskolákban? JG: A koncepció kialakításának több összetevője is volt. Éveken keresztül voltak például helyesírásmérések, volt olyan év, amikor több évfolyamon is. Itt lehetőség nyílt egyrészt követő mérésekre, ilyenkor látni lehet ugyanannak a populációnak a különböző években elért teljesítményét. Másrészt volt olyan cél is, amikor azt vizsgáltuk, hogy különböző tanévekben ugyanaz az évfolyam (pl. 6. vagy 8. évfolyam) milyen eredményeket ér el ezen a területen. A mérési koncepcióban fontos szempontként szerepelt, hogy a természettudományos tantárgyak is fókuszba kerüljenek, mert ezt a területet külső mérések viszonylag ritkán vagy egyáltalán nem vizsgálják. Így került sor különböző tanévekben természetismeret (5. évf.), fizika-kémia (7. és 8. évf.) és biológia-földrajz (7. évf.) kerületi mérésekre. Az előző tanévben nem volt, de azt megelőzően gyakoriak voltak az idegen nyelvi mérések (6., 7. és 8. évfolyamokon), valamint az informatikai tudást vizsgáló mérések is. Fontos elemei a mérési koncepciónak a gyerekek neveltségi szintjének, tanulási szokásainak vizsgálata. Megfelelő tanulási stratégiák kifejlesztésével a tanuló olyan tanulási feladattal is eredményesen megbirkózhat, amely egyébként nem felelne meg veleszületett tanulási stílusának. Mindenki tanulási stílusában vannak viszonylag erős és gyenge pontok, amelyek megismerése rendkívül fontos. Ha sikerül tudatosítani a gyenge pontokat, akkor kifejleszthetők olyan tanulási stratégiák, amelyek segítségével ezek a hátrányok megszüntethetők vagy jelentősen csökkenthetők. Több éven keresztül vizsgáltuk egy korosztálynak az egészséges életmóddal kapcsolatos válaszait. A mérés céljaként azt jelöltük meg, hogy felhívjuk az osztályfőnökök és az iskolavezetés figyelmét a tapasztalt tendenciákra. Az adatok összevetésével sikerült néhány jelenséget megállapítanunk, amely a napi pedagógiai gyakorlat tapasztalatait megerősíti, vagy olykor megkérdőjelezi. A neveltségi mérésekre általában ősszel kerül sor. Krétakör: Hány mérésben vesz részt egy diák a kerületben az általános iskola nyolc éve alatt? JG: A mérések különböző szintűek lehetnek. Az iskolák nagy részénél a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint végeznek méréseket alsó és felső évfolyamokon egyaránt, például tanév elején, vagy zárásként a tanév végén akár minden évfolyamon több tantárgyból is. Az iskolai mérések esetében általában a helyi munkaközösségek alakítják ki az értékelés kritériumait. A kerületi mérések közül jó néhánnyal találkozik egy tanuló a nyolc év alatt, hiszen alsóbb évfolyamok egyikén is részt vesz legalább egyszer kerületi mérésben, felsőbb évfolyamokon pedig legalább kétszer. Az előző tanévben már nem került sor az országos 4. évfolyamos készség- és képességvizsgálatra. Az a gyerek, aki ilyen mérést még írt, az 3 országos (4., 6., és 8. évfolyam) felmérésben vesz, vagy vett részt iskolai tanulmányai első nyolc évében. Krétakör: Van-e következménye annak, ha egy iskola vagy osztály mérési eredménye sokkal gyengébb, mint az országos átlag? JG: Az országos méréseknél jogszabályok írják elő a minimálisan elérendő pontokat a két kompetenciaterületen. Ha a tanulók törvényben meghatározott százaléka nem éri ezt el, akkor az iskolának fejlesztési tervet kell készítenie.
10
Krétakör: A kompetenciamérés eredménye mire használható? JG: Támpontot adhat a fenntartóknak, az iskoláknak objektív önértékelésükben, és segíthet a tanároknak a fejlesztési tervek összeállításában. A kompetenciamérés feladatai nem alkalmasak a kompetenciafejlesztésre. A feladatok célja az, hogy a szövegértési képességről, a matematikai eszköztudásról minél rövidebb idő alatt minél pontosabb képet adjon. Ezért a feladatok megoldásához sokszor több művelet elvégzésére, bonyolultabb gondolatmenet követésére van szükség. A feladatok felhasználása csupán mérési céllal ajánlott a tanórákon. Nem javasolt a teszteredmények felhasználása a tanulók osztályozására, mint ahogyan a kompetenciamérés eredményei csak fokozott óvatossággal használhatók a tanárok értékelésében is. Krétakör: A kerületi mérésekről milyen visszajelzéseket kapnak az iskolák, tanárok? JG: A kerületi tantárgyi mérések már több éve áprilisban kerülnek sorra. Fontos nekünk, hogy minél hamarabb tájékoztatást adjunk az eredményekről. Ezért a javítással szinte párhuzamosan folyik az eredmények statisztikai feldolgozása, így már május második harmadában az iskoláknak kiküldjük az egyéni, osztályonkénti és iskolánkénti eredményeket feladatonként is, és összesítve is. A részletes elemzés a nyár folyamán készül el, ekkor kerül sor az egész minta eredményeinek az elemzésére, értékelésére, valamint az iskolánkénti elemzésekre. Az elemzésekben általában külön szerepel a nemek szerint képzett részminták eredménye. Ezek ismeretében, az iskolák következő évi munkaterveiben a fejlesztési feladatok megfogalmazhatóak. Krétakör: Milyen külső mérések lesznek ebben a tanévben a kerületi iskolákban? JG: Áprilisban lesznek a kerületi mérések. Matematikából a 3. és a 7. évfolyamon, történelemből pedig a 6. évfolyamon. E tanév májusában pedig kompetenciamérésre kerül sor a 6., 8. és a 10. évfolyamon. Gerbner Zsuzsa
Számoljunk le a számolási nehézségekkel játékosan!
Számolási készséget fejlesztő eszközök a Prizma EGYMI kölcsönzőjében Az ember már az őstársadalomban használt eszközöket a nevelés, tapasztalatátadás során. A történelemtudomány tanúsága szerint a homo sapiens gyermekek apjuk és anyjuk munkáját figyelve, utánzás útján sajátították el az ismereteket: a szemléltetés ősi formájaként a szülők többször és lassabban is elvégezték a különböző műveleteket. Az életre való felkészítés valószínűleg kicsinyített eszközökkel, játékosan zajlott. A nevelés, oktatás folyamatában a mai napig kiemelt szerepe van a különböző eszközöknek, játékoknak, hiszen a tanítási órán vagy egyéb foglalkozáson lehetőséget nyújtanak az élményszerű tanuláshoz, fejlesztéshez és szemléltetéshez. A Prizma EGYMI eszközkölcsönzője ehhez a folyamathoz szeretne segítséget nyújtani ingyenes szolgáltatásaival. Több mint 2000 kölcsönözhető eszközzel, játékkal várjuk azokat a kerületi szakembereket és szülőket, akik új ötletekkel szeretnék színesíteni a foglalkozásaikat vagy gyermekükkel eltöltött szabadidejüket. Az alábbi bemutatóban kölcsönzőnk számolási készséget fejlesztő játékaiból készítettem válogatást, az egyes eszközökhöz képet és leírást mellékeltem. Jó szórakozást, örömteli játékot kívánok mindenkinek!
11
Szám sudoku
4 éves kortól A játék tartalma: 8 játéktábla, 96 számkártya /0-4-ig/, játékszabály, megoldókulcs Játékosok száma: 1-8 gyermek részére Ennek a mókás játéknak a SUDOKU játék az alapja. Az üresen maradt cellákat a játékosok töltik ki a számokkal úgy, hogy minden sorban és oszlopban a számok pontosan csak egyszer szerepelhetnek! 4 különböző nehézségi fokozatú tábla található a játékban, melyeket színekkel és számokkal is megjelöltek. /1-es legkönnyebb, 4-es legnehezebb/
12
Részekre bontható alma
8 éves kortól A játék 4 almát tartalmaz, részekre bontva 10 részből áll, ezért célszerű 10 gyermekkel játszani. Az almákat részekre szedjük, és kiosztjuk 10 gyermek között. A feladat lehet az, hogy színek és formák szerint alkossanak csoportokat, és rakják össze a részeket. Az lesz a nyertes, aki a leghamarabb megtalálta a hovatartozását, és összerakta az almát. Kiderül, hogy a sötétpiros alma egy egész, nincs részekre bontva, ezek után megbeszélik az egész fogalmát. Második lépésként a csoportok szétszedik az almákat, megszámolják a részeket. Megbeszélik a tört fogalmát, nevező, számláló, törtvonal, leírják írásban, törtalakban: 1/1, 2/2, 3/3, 4/4. Az egésszé összerakott almát minden csoport újra szétdarabolja az adott részekre. A játékvezető utasítása alapján összehasonlításokat végeznek: Melyik a több: az 1/2 vagy az 1/3? Több példán keresztül végeznek összehasonlításokat, ezeket megpróbálják elmondani és leírni. Pl.: 1/2 > 1/3. Végül az egésszé összerakott almát minden csoport újra szétdarabolja az adott részekre.
13
Számoljunk 30-ig! Társasjáték
3 éves kortól Kis zöld hal úszik a tengerben, keresi a kincseket. Tudsz segíteni neki? A játékokat két fő tudja játszani. 1. variáció (10-ig kell számolni) A kincses ládás játékkártya hátoldalán egy vagy több kincs található. Húzz egyet, és számold meg, hogy hány van! Rakj ugyanannyi érmét a homokformádba! Az lesz a győztes, aki először tud 10 érmét összegyűjteni. 2. variáció (30-ig kell számolni) A zöld halas játékkártya hátoldalán egy vízi élőlény vagy kincs található. Húzz egyet, és számold meg, hogy hány olyan élőlény vagy kincs van a játéktáblán! Számolj le magadnak ugyanannyi érmét! Az lesz a győztes, aki először tud 30 érmét összegyűjteni. 3. variáció (30-ig kell számolni) Az érmes játékkártya hátoldalán egy szám található. Rakd sorba az érméidet 1-től 30-ig! Húzz egyet a zöld halas játékkártyából! Számold meg, hogy hány vízi élőlény vagy kincs van a játéktáblán abból, és fordíts fel annyi érmét! Az lesz a győztes, akinek először fordul fel a 30-ig érméje. A végén addig kell húzni, amíg pontosan annyit fordíthat fel, ahány érméje van még.
14
Fincsi sütik csuporban
3 éves kortól
A játék tartalma: 1 nagy csupor és 10 db süti, mely jól tapintható számmal és pontokkal van ellátva. A játék leírása: 1. A gyerekek megtanulják a számokat 1-től 10-ig a kedves, színes sütik segítségével. 2. Ismerkedj meg a „sütikkel”! A süti egyik oldalán a szám, a másik oldalon a mennyiség. Tapintsd ki! Nevezd meg! 3. Tedd a csuporba a sütiket! Tapogasd ki a számot vagy a mennyiséget, majd mondd meg! Ha jól válaszoltál, Tied a süti! 4. Tedd növekvő sorrendbe a sütiket! 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10 5. Tedd csökkenő sorrendbe a sütiket! 10,9,8,7,6,5,4,3,2,1 6. Válassz ki kettő sütit! Mondd meg, melyik a több! 7. Gyakorold a számok bontását! A színek segítenek. 8. A gyermek elé tegyünk ki egy sorozatot!/ Pl. 2,5, 3,7,1; 4,8,2,9, stb. A sorozatot akkor növeljük, ha a gyermek ügyesen válaszolt/ A gyermek jól nézze meg! A sütiket keverjük össze! A gyermek rakja ki a számokat jó sorrendbe! /Figyeljünk a balról jobbra haladásra!/ 9. Mondjunk számokat a gyermeknek! Ezt válogassa ki a sütik közül! Ezt húzza ki a csuporból! Keresse meg a számokat, és meséljen róla számtannyelven! /Pl.: 6 páros szám, kisebbik szomszédja az 5, nagyobbik szomszédja a 7, bontott alakjai:6+0, 1+5, stb./ 10. Vásároljunk 2db sütit! Írjunk róla számtannyelven! Mit mond a kép?
15
*
Acéltábla keretben, mágneses számok
3 éves kortól 1 darab acéltábla és játékhoz szükséges mágneses számok A játék menete: A játékosok száma: 2 – 3 gyermek. A mágneses tábla kiválóan alkalmazható pakolgatásra, csoportosításra, sorozatok alkotására, műveletképzésre stb. A mágneses eszközöket, amelyet előzőleg a játékhoz kiválasztottak, kiteszik összekeverve a játékasztalra. Szempontok szerint szétválogatják, és elkezdik felrakni a mágneses táblára. A szempontokat mindig a játékvezető találja ki a tervezett fejlesztésnek megfelelően, pl.: lehet csoportosítás, színek-formák szerinti válogatás, főfogalom alá rendezés, sorozatok alkotása, irányok szerinti rendezés, stb. Az ötletek elsősorban a kiválasztott játéktól, a kitűzött fejlesztéstől függenek. A nyertes az lesz, aki a leghamarabb hibátlanul elkészül a megoldandó feladattal. Leszedéskor hangosan megnevezik a használt eszközöket. A fejlesztő eszközökről az ismertetőket Schultz Adrienn készítette.
16
A Jó tanuló, jó sportoló díjat 2013-ban a következő tanulók kapták:
Az Eötvös József Általános Iskolából Mogyorósi Ádám floorballozó és Péter Bálint labdarúgó,
az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskolából Hajdrik András úszó és Tóth Dániel kézilabdázó,
a Hegedüs Géza Általános Iskolából Szentesi Luca ritmikus sportgimnasztikázó,
a Gárdonyi Géza Általános Iskola Herman Ottó Tagiskolából Görbics Zsófia vízilabdázó,
a Hunyadi Mátyás Általános Iskolából Pergel Blanka karatézó,
a Kolping Általános Iskola és Gimnáziumból Hais Dorottya tornász és úszó,
a Németh László Gimnáziumból Malák Péter kézilabdázó és Földes Soma vívó,
a Budapest XIII. Kerületi Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskolából Gombkötő Emma atléta és Lengyel Iván úszó,
a Számítástechnikai Általános Iskolából Balatoni Abigél atléta,
a Számítástechnikai Általános Iskola Tomori Pál Tagiskolából Esztári Zsombor cselgáncsozó.
Szerk.: Prizma EGYMI Pedagógiai szakmai szolgáltatás 1134 Budapest, Váci út 57. Tel. 340-8980 http://www.pszk.bp13.hu e-mail:
[email protected]
17
Felelős kiadó: Tarján Éva Szerkesztő: Gerbner Zsuzsa Korrektor: Ligetfalvi Mihályné
