Ingyenes
PÜSPÖKLADÁNYI
A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIV. évfolyam 1. szám • 2013. január 30.
HÍREK
Megkezdte működését a Püspökladányi Járási Hivatal
Új feladatot kapott január 1-jétől a Rendezvényközpont, vagy ahogy a ladányiak emlegetik, a volt „pártház” épülete. Több évtizedes szünet után ismét visszaállt a járási rendszer Magyarországon, s ahogy a múltban, Püspökladány most is kiemelt szerepet kapott, 12 sárréti települést összefogva járásközpont lett. Ahogy arról több alkalommal beszámoltunk már, a járási rendszerrel, s a kormányablakok kialakításával az állam célja az volt, hogy egyszerűbbé és költséghatékonyabbá tegye a hivatalos ügyek intézését. A püspökladányi járási hivatalba még a napokban költöztek be az irodák és a dolgozók az önkormányzatoktól, de a munka zökkenőmentesen folyik Vadász Ferenc irányításával, őt kérték fel ugyanis a hivatal vezetésére. Vadász Ferenc 1966-ban született Püspökladányban. 1987-ben a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán általános üzemgazdászként, majd 1996-ban a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán általános közgazdászként végzett. 1989-től az APEH-nél, 1993-tól a K&H Banknál, majd 2008-tól 2010-ig a Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulásnál TISZK közalkalmazottként dolgozott. 2011 óta mostani kinevezéséig a püspökladányi polgármesteri hivatal osztályvezetője volt. Nős, három gyerek édesapja, s azt mondja, eddigi munkája legnagyobb elismerésének tartja, hogy őt kérték fel a sokrétű és komoly feladatra. (Folytatás a lapban) DSA
Nyert az önkormányzat pályázata,
idén közel 300 gyerek táborozhat ingyenesen a Balatonnál!
A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága egy – az önkormányzat által írt – pályázatot nyújtott be tavaly az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez „Ezerarcú Sárrét” címmel. A pályázatot a napokban elbírálták, s 25 millió forintot nyert általa Püspökladány, amit a gyerekekre költ a város. A hír valóban igaz, mondta el lapunknak Dombi Imréné polgármester. Tavaly még a megyéhez tartozott a múzeum, idén viszont már az önkormányzat üzemelteti, elkezdték az egyeztetést azzal kapcsolatban, hogy a nyertes pályázat kerüljön át mihamarabb az önkormányzathoz, mint fenntartóhoz. A pályázat az oktatási intézményeket érinti, s az önkormányzat különböző táborok, valamint foglalkozások szervezésére szeretné fordítani a 25 millió forintot. Polgármester asszony elmondta: a pályázat100%-ban támogatott, önerő nincs. Több rendezvény fog belőle megvalósulni: versenyek, vetélkedők, illetve 9 bentlakásos tábor. A nyertes pályázat révén 2013-ban 9 nyári táborban közel 300 gyermek juthat felejthetetlen élményhez teljesen ingyen. Dombi Imréné polgármester asszony azt mondja: az önkormányzat azért támogatta és szorgalmazta a pályázat megírását, benyújtását, hogy segítse a rászoruló családokat, gyerekeket a táborokkal és a nyári foglalkozásokkal. Ezzel kapcsolatban polgármester asszony hamarosan találkozóra hívja a szülőket, ahol egyeztetnek majd a részletekről.
2
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
Évértékelő 2012 A naptári év fordulóján minden ember, egy település közössége, egy nemzet egyaránt leltárt készít az előző időszak eseményeiről. Fontos dolog az elvégzett munka értékelése, hiszen ezen kell, hogy alapuljanak a jövőbeni célok. A 2012-es évet a nagy horderejű változások jellemezték, ami nem önmagáért való volt. Az emberek, a települések, az ország érdekében változtatni kellett az életünket korábban meghatározó szabályokon. Változtatni kellett a pénzügyek világában. Az a rendszer nem jó, ahol az emberek fedezetlen, kockázatos hitelek tömegét vehették fel (devizahitelesek), eladósodtak az önkormányzatok, és az ország tartozásai is a működőképességet veszélyeztették. A lehetőségekhez mérten segíteni kellett a devizahiteleseket, meg kellett szüntetni ezt az „uzsorás” hitelezési formát. Az állam és az önkormányzatok közötti munkamegosztás során a települések olyan feladatokat voltak kénytelenek elvégezni, amire az állam nem adott pénzt, így a falvak, városok eladósodtak. Az 5000 fő alatti települések teljes adósságállományát, míg az e fölöttiek adósságának 40-70 %-át rendezte az állam december hónapban. Püspökladány tartozásainak 70 %-át átvállalja a kormányzat. Ennek pontos összegéről, indokoltságáról, technikai lebonyolításáról helyben egyeztettünk Tállai Andrással, a Belügyminisztérium államtitkárával. Az évek során felgyülemlett adósság rendezése mellett, a költségvetési hiány csökkentése érdekében indokolt volt állami támogatásra pályázni (ÖNHIKI), amelynek elnyert összege 101.870.000 forint. Ez az összeg a város további zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Csökkenteni kellett az ország adósságállományát is, azzal a szándékkal, hogy csökkenjen a külföldtől való függőségünk. Annak érdekében, hogy ezek az intézkedések hosszabb távon is eredményesek legyenek, új alapokra kellett helyezni az állam és az önkormányzat közötti feladatellátást. Az állam létrehozta a járási hivatalokat, amelyek az okmányirodák, szociális és gyámügyek mellett, többek között a munkaügyi központtal, földhivatallal, állategészségügyi- és élelmiszerbiztonsággal, falugazdászi hálózattal kapcsolatos feladatokat látják el. Püspökladány, hagyományos térségi szerepét betöltve, járásközpont lett, ami a település erejét, komolyságát mutatja. A járási hivatal székhelye a Kossuth utca 6. szám alatt van, vezetője szintén püspökladányi, Vadász Ferenc személyében. A város, a térség lakóinak ügyintézése sorában 2013-ban új fejezet kezdődik, amikor a járási hivatal keretében megkezdik működésüket a kormányablakok. Ez a szolgáltatás azt jelenti, hogy az állampolgároknak nem kell egy ügyintézés során a különböző hivatalok különböző irodáit bejárni, a kormányablaknál egy ügyintéző segítségével az összes problémát megoldják. A települések számára jelentős feladat volt az oktatás finanszírozása. Az önkormányzatok adósságállományának jelentős része abból is adódott, hogy az oktatási feladat olyan mértékben alul volt finanszírozva a korábbi időszakban, hogy az tarthatatlan volt, és ennek a kormányzatnak ezen változtatnia kellett. Megalakultak a járási intézményfenntartó központok, és az a cél, hogy kialakuljon egy olyan iskolai hálózat, ahol az esélyegyenlőség biztosított a különböző adottságú településeken tanulóknak. Egy rugalmas, színvonalas, hatékony iskolai rendszer működtetése a jövőbeni feladat.
Az állam a 3000 fő alatti településeken az oktatás teljes finanszírozását átvállalta, míg ezen létszám fölött, így Püspökladány esetében is, 2013. január 1-től a működési költségek terhelik a város költségvetését (a munkabérek, járulékok, szakmai kiadások az állam által finanszírozottak). Az igazságosság szellemében változik az önkormányzatok költségvetése is, ahol az állam több feladatot vállal, ott csökken a települések központi finanszírozása. Nagyon sok más területen is újra kellett gondolni a legfontosabb szabályokat. A közüzemi szolgáltatásokat (gáz, elektromos áram) biztosító cégek jelentős része még az 1990-es évek közepén külföldi tulajdonba került. Fontos döntés volt, hogy a lakások rezsidíja január 1-től 10%-al csökkenjen, hiszen az nem lehet járható út, hogy az országban keletkezett nyereségből szinte kizárólag a külföldi tulajdonosok részesüljenek. Ezzel egy időben a külföldi tulajdonban lévő energiaszolgáltatók visszavásárlása is megkezdődött, lehetőség szerint. Újra kellett gondolni a felsőoktatás szabályait, hiszen a magyar adófizetők pénzéből tanult értelmiségi fiatalok sok esetben úgy vállaltak külföldön munkát, hogy Magyarországon egy napot sem dolgoztak. A rendszer hibája, hogy sokan olyan végzettséget szereztek, amivel egyáltalán nem lehetett elhelyezkedni. Az új szabályozás lényege, hogy létszámhatár nélkül lehet életképes szakokra jelentkezni. Térítés nélkül csak a valós időszakban lehet tanulni, nem pedig 8-9 évet. Aki állami vagy önkormányzati területen vállal munkát a diploma megszerzése után, annak költségét az állam visszatéríti, illetve ha gazdálkodó cég foglalkoztatja, akkor a vállalkozás adókedvezményben részesülhet. Aki külföldön vállal munkát, attól jogos elvárás, hogy térítse vis�sza a képzés költségeit, vagy vállalja, hogy bizonyos ideig Magyarországon dolgozik. Értékteremtő közfoglalkoztatást kellett szervezni, hiszen sehova sem vezetett az a módszer, hogy a közmunkások céltalanul kísérgették egymást. A mezőgazdasági termékek előállítása, a csatornák, utak karbantartása látható eredményt teremtett, de kétségtelen tény, hogy a munkafegyelem területén még vannak javítanivalók. Növekedett a minimálbér, 2013. január 1-től 5,2 %-kal emelkedtek a nyugdíjak, egyszerűsödtek az adók (KATA). Erősödtek a civilszervezetek, a települések közösségei. Öröm volt látni a Ladányi Nyár rendezvénysorozatot. A civil szervezetek, intézmények minden alkalommal színvonalas rendezvényekkel kápráztattak el. Új fejezet kezdődött a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltése területén az Ifjúsági Ház megnyitásával. Püspökladányban a pályázati forrásokból szép eredmények valósultak meg. 2012-ben öt nagy beruházás indulhatott el, ami szinte példa nélküli a megyében. A belvízelvezetés, a szennyvízhálózat építése, fejlesztése, az ivóvízminőség-javító beruházás, a gyűjtő- és kerékpárút-építés újabb szakaszai. Közel 2 milliárd forint értékű pályázatot nyert az elmúlt időszakban a város, amelyhez csak gratulálni lehet a település polgármesterének, az önkormányzati képviselőknek, a hivatal dolgozóinak, a város tevékeny lakóinak. 2013 márciusában megkezdődhet a „kiskórház” építése, és reményeink szerint még ebben az évben meg is valósul az új, önerőből elkészült egészségügyi, szociális intézmény. A leírtak ellenére mégsem lehetünk teljesen elégedettek, hiszen nagyon sok embernek nincs versenyképes munkahelye, biztos megélhetése. A modernizáció, a gépesítés, az átalakuló gazdaság súlyos következménye ez. Az eddig végzett átalakítások szükségszerű pontosítása mellett a jövőbeni legfontosabb feladatunk a munkahelyteremtés. Püspökladány város vezetőinek, valamennyi lakójának köszönöm támogató segítségét! A település egész közösségének eredményes, boldog új esztendőt kívánok! Bodó Sándor országgyűlési képviselő
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
3
Megkezdte működését a Püspökladányi Járási Hivatal (Folytatás az 1. oldalról) – A választás, a döntés, amellyel az én személyemet látták alkalmasnak ennek a tisztségnek a betöltésére, számomra hatalmas elismerés. Gondolom közrejátszott ebben, hogy a korábbi munkáim során szerzett tapasztalatokat úgy látták, itt tudom hasznosítani, én is így gondolom egyébként. A hivatal elkezdte a munkát, az új állami elhatározás alapján a lakosságközpontú ügyintézést próbáljuk megvalósítani – mondta lapunknak Vadász Ferenc. A püspökladányi járáshoz tartozó települések: Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen. Az ellátandó feladatkörök pedig: okmányirodai szolgáltatás, gyermekvédelmi és gyámügyek, egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek, és a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség. A járási hivatal székhelye Püspökladány, ezen kívül még 4 olyan kirendeltség van a rendszerben, ahol állandó ügyfélfogadást biztosítanak a lakosság számára, ezek Kaba, Sárrétudvari, Földes és Bihartorda. Vadász Ferenc azt mondja: eddig pozitív visszajelzéssel éltek az ügyfelek, nem volt fennakadás az átállásban. – Azokat a feladatokat látjuk el, amelyeket korábban a polgármesteri hivatalokban tudtak elintézni az ügyfelek. A járási hivatal szervezetén belül működik az okmányiroda, a hatósági osztály, és mint szakigazgatási szerv ebben az épületben kapott helyet a gyámhivatal is. Ők eddig a polgármesteri hivatalban tevékenykedtek, most itt a Kossuth utca 6. szám alatt dolgoznak. A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal (időskorúak járadéka, alanyi és normatív alapon megállapított közgyógyellátásra való jogosultság,
Jegyzet
Nagyot léptünk előre Két nehéz év van mögöttünk. Azért csak kettőről beszélek, és nem huszonkettőről, mert ez a kettő alapjaiban más volt, mint az azt megelőző két évtized. 2010-ben olyan mélyponton volt morálisan az ország, hogy a társadalom minden bizalmát elveszítette az addig kormányzó pártok iránt. A rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy a társadalom változtatni akarása, és ez eredményezte, hogy végre meglépte azt, amire még nem volt eddig példa: teljes felhatalmazást adott ezeknek a változtatásoknak a véghezvitelére. Tette ezt úgy, hogy alapvetően az egyén és a közösség is inkább a megszokott életvitelt szeretné fenntartani, hiszen az egyfajta kiszámítható biztonságot is jelent. Ez így természetes. Ugyanakkor a változás égetően szükséges volt a gazdasági és politikai viszonyok átrendeződése miatt. A korábbi kormányok – félve a társadalmi bizalomvesztéstől – elodázták, tovább tologatták a feladatokat, amelyeket a társadalom elvárt pedig tőlük. Ez eredményezte végül azt, hogy olyan elsöprő erejű volt 2010, és azt is, hogy az azóta nagy lendülettel véghezvitt változások üteme nem hat nyomasztólag a társadalom számára. Persze nem is hathat, mert a magyar emberek hátára az elmúlt két évtized alatt olyan terheket raktak, amelyekből csak levenni lehet, hiszen több már nem fért el, és nem is bírnánk többet. Ennek ellenére mégis úgy tűnik, hogy tartjuk magunkat minden nehézség dacára. Él bennünk a remény, hogy lehet jobb is… És erre már vannak biztató jelek: csökkent az államadósság, el-
ápolási, emelt összegű ápolási díjra való jogosultság, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság), a kommunális igazgatással összefüggő feladatok (pl. temetőengedélyezés), a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi, igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek. Szabálysértési hatáskörben 2012. április 15-étől már a kormányhivatal jár el, 2013. január 1-jétől a járási hivatal hatósági osztálya. A járási gyámhivatal jogosult eljárni a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos ügyekben (pl. ideiglenes hatályú elhelyezés, védelembe vétel), a szülői felügyeleti jog gyakorlásával, gyermektartásdíjjal, kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, örökbefogadásra való alkalmassággal, családi jogállás rendezésével, gyámsági és gondnoksági, valamint vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekben. A gyermekvédelmi ellátások közül azonban egyes gyermekvédelmi támogatások (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, az óvodáztatási támogatás) továbbra is jegyzői hatáskörben maradnak, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban pedig a települési önkormányzat képviselő-testülete a döntéshozó szerv. A munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok is járási szinten végzik a feladataikat. Jelenleg az okmányiroda még nem került át a járási hivatal székhelyére, egyelőre a városházán látják el a feladataikat. A kormányablak kialakítása után költözik majd a Kossuth utca 6. szám alá. Akkor megvalósul az úgynevezett egyablakos ügyintézés, ami lehetővé teszi, hogy az ügyfél egy helyen intézzen el egy olyan ügyet például, amivel eddig két-három hivatalt kellett, hogy felkeressen. viselhető mérték alatt maradt a költségvetési hiány, nőtt a foglalkoztatás, sőt pozitív a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, és várható, hogy 2013-ban is lesz gazdasági növekedés. Úgy tűnik, hogy Magyarország végre stabilizálta a pénzügyi helyzetét, és talán az IMF-megállapodásra sem lesz szükség. Reményeink szerint megszűnik ennek folyományaként a túlzottdeficit-eljárás is, hiszen három egymást követő évben is valósággá válhat, hogy a költségvetést az európai normák szerint meghatározott határokon belül tudja tartani a kormány. Természetesen az egyik legjobb fokmérője a kormányzat ténykedéseinek, hogy az emberek mindebből mit fognak érzékelni, és azt hogyan élik meg. Ami már ma kézzel fogható eredmény, hogy csökkentek a rezsiköltségek. Ezt az intézkedést már régen meg kellett volna lépni, hiszen miközben Magyarországon mélyen az európai átlag alatt keresnek az emberek, eközben Ciprus után mi fizetjük a legtöbbet rezsire az egész kontinensen. Tarthatatlanná vált, hogy ilyen magas rezsiköltséget kelljen fizetniük a háztartásoknak. A másik, szintén pozitív hatású intézkedés a társadalom számára, hogy hosszú évek után nőtt a minimálbér, így növekszik a lakosság vásárlóereje. Teljesen új, példanélküli tett, hogy a kormány az önkormányzatokat kiváltsa a reménytelenül megnőtt adósságaikból. A települések e nélkül minden bizonnyal összeroskadtak volna e teher alatt. A sorból nem maradhat ki a közszférát, a nyugdíjasokat, a leendő egyetemi hallgatókat vagy a vállalkozásokat érintő változások sem, amelyek reményt adnak arra, hogy végre kilábaljunk jelenlegi „sanyarú” helyzetünkből. Ehhez persze meg kellett tenni az első, jó nagy lépést… Rásó János
4
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
Újabb 300 fő kaphat munkát idén a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulatnál
Egyelőre csak sorakoznak a szerszámok a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat raktárában, de valószínűleg már nem sokáig, hiszen a tavalyi sikeres közmunkaprogram után idén – úgy tűnik – ismét lehetőség nyílik közel 300 fő foglalkoztatására. A pályázat még elbírálásra vár, de a jelek szerint akár 380 millió forintot is nyerhet a társulat a 2013. évre. Az elmúlt évben 246 főt foglalkoztattak több munkaterületen, február elejétől december 31-ig – mondta el lapunknak Takácsné Hári Ildikó igazgató. A Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulatnak 35 fős állománya van, ezt mintegy 10-15 fő szerződéses dolgozóval egészítik ki minden évben, de többletmunkaerő szükséges a feladatok ellátásához, ezért jött számukra jól a közfoglalkoztatás, mint lehetőség. A közmunkások segítségével Püspökladány külterületén mintegy 40 km csatornának a gaztalanítását, cserjézést, illetve a műtárgyak karbantartását végezték el a 2012. évben. A társulat a tavaly nyert 320 millió forintot teljes egészében a közmunkaprogramra fordította. Idén a dolgozókat még nem vették fel, hiszen most történik a tavaly dolgozottak szerződéseinek megszüntetése. Szeretnék a tavalyi évben foglalkoztatott személyeket újra visszavenni, illetve ahol igény van rá, ott létszámot bővíteni. A közmunkaprogramban dolgozók végzettsége változatos, a 8 általános iskolai végzettségtől egészen a felsőfokú végzettségig. A tapasztalatok szerint a dolgozók örülnek a lehetőségnek, hiszen sokan évekig otthon voltak munka nélkül, és a kereset magasabb, mint a segély összege. Nem
beszélve arról, hogy a legtöbb foglalkoztatott számára létkérdés a munkalehetőség. A társulat stabilan gazdálkodik, és hosszú évtizedek óta megbízható pont a vízkezelés terén Püspökladányban. Ám napvilágra kerültek olyan hírek a közelmúltban, mely szerint a vízgazdálkodási társulatok állami kézbe kerülnek. Igazgató asszony elmondta: a cég várakozó állásponton van, és bízik abban, hogy számítanak majd rájuk az öntözési hivataloknál és a vízügyi igazgatóságoknál. – Jelenleg a változatlan, régi formában működünk, de változások előtt állunk, nem tudjuk még, hogy konkrétan mi lesz a társulattal. Ebben az évben áll fel az öntözési hivatal, illetve az összes társulat által üzemeltetett műnek a vagyonkezelése és üzemeltetése valószínűleg a vízügyi igazgatósághoz fog kerülni. Tulajdonképpen várakozó állásponton vagyunk. Működésünk gazdasági alapját az uniós pályázatoknak a forrásai adják, de jövőre már nem valószínű, hogy lesznek ilyen lehetőségeink. Bízunk benne, hogy a belügyminisztérium minimális forrást nyújt majd az alaptevékenységünkhöz. Ez még nem derült ki, ez egyfajta bizakodás a részünkről – mondja Takácsné Hári Ildikó. A folytatódó közfoglalkoztatással kapcsolatban sem kapott még a cég pozitív értesítést, de pályázatuk jó, és remény van arra, hogy februártól újabb 300 ember számára biztosítsanak munkát a városban. Ennek révén pedig folytatódhat a vízkezeléshez szükséges csatornatisztítási és egyéb tevékenység 2013-ban is. Erdei Anett
Oklevéllel köszöntötte a város a 90. életévüket betöltött idős embereket Püspökladány Város Önkormányzata a Segítő Kezek Szociális Szoláltató Központ közreműködésével ez évben is oklevéllel, valamint ajándékkal kedveskedett a város legidősebb polgárainak. Püspökladányban összesen 69 főt tartanak számon, aki már betöltötte a 90. életévét. A csekély figyelmességgel az idősek iránti tiszteletet és megbecsülést szeretné kifejezni a város. Dombi Imréné polgármester asszony a Református Idősek Otthonában – ahol 10 kilencven év feletti idős ember él – elmondta: fontosnak tartja, hogy támogassuk az idős embereket, hiszen Tőlük vettük át azokat a munkákat, eszméket, amit jelenleg a püspökladányi aktív társadalom folytat. Az ajándékokat polgármester asszony a Segítő Kezek munkatársaival adta át az időseknek, akiknek nagy örömet okozott, hogy ilyen megbecsülésben van részük. Az ajándékozás egy közös énekléssel zárult, mellyel az idősebb generáció is kifejezhette háláját a város számára. Az önkormányzat a Segítő Kezek közreműködésével nem csak az Idősek Otthona lakói számára vitt ajándékot, személyesen is ellátogattak minden 90 év fölötti lakoshoz városszerte. Köztük Tóth Lajosné Rózsika nénihez is, aki tavaly töltötte 103. életévét. Az idősek helyzetét nemcsak a helyi önkormányzat, hanem a kormány is fontosnak tartja, hiszen Európa-szerte nyugdíjcsökkentés történt, míg Magyarországon emelésre számíthatnak az idősek. Ebből is látszik, hogy a kormányzatnak mennyire fontos a
nyugdíjasok támogatása. Az idősebb generáció több odafigyelést, gondoskodást, szeretetet igényel, és megteszünk minden tőlünk telhetőt, hiszen tudjuk, hogy egy apró segítség, gesztus milyen sokat jelenthet számukra. Az általuk birtokolt bölcsesség és tapasztalat semmivel sem pótolható – véli Dombi Imréné polgármester. Erdei Anett
Háztáji növénytermesztés és tartósítás, a Start munkaprogram dolgozóinak képzése, a projekt 2013. évi céljai A TÁMOP 2.1.6. „Újra tanulok” kiemelt projekt keretén belül 1,5 éves „háztáji növénytermesztés és tartósítás” képzésen vesznek részt a Start-munka mintaprogram dolgozói. A Türr István Képző és Kutató Intézettel kötött az önkormányzat egy együttműködési megállapodást, így a képzést ők tartják. Az oktatás elméleti, illetve gyakorlati órákból tevődik össze: a gyakorlati órákat a napi munkavégzés során, az elméleti órákat pedig a költségvetési üzemben, a projekt központi épületében tartják. A képzés már tavaly télen megkezdődött, a résztvevők pedig ezen a héten az első modulból már vizsgát is tesznek. Az oktatáson összesen 38 fő vesz részt, nyomtatott formátumú tananyag áll rendelkezésükre. Az órákon a dolgozók jegyzetelnek, tanulnak, akárcsak az iskolában. A képzésnek köszönhetően meglévő ismereteiket bővíthetik, így munkavégzésük is hatékonyabb lesz. Jelenleg téli átmeneti közfoglalkoztatási programban foglalkoztatja az önkormányzat a Start-munka mintaprogramban tavalyi évben dolgozottakat, a mintaprogram várhatóan március 1-jén indul. Az idei program létszámban, területben és feladatkörben is bővülne az eddigihez képest. 2013 januárjától a közfoglalkoztatásért járó havi bér növekszik, ez jó hír a dolgozóknak is!
2013 márciusától folytatódik a zöldségtermesztés, az eddig termesztett zöldborsó, zöldbab, vöröshagyma, burgonya, paprika, paradicsom, uborka mellett újabb zöldségfajokat is termesztenének a dolgozók: sárgadinnye, fokhagyma, sütőtök, cékla, csemegekukorica, póréhagyma, fejes káposzta, szárzeller. Egy újabb fóliasátrat is fel fognak építeni a dolgozók, ebben hónapos retket, salátát, valamint valamennyi paprikát, paradicsomot, uborkát fognak termeszteni vegyszermentesen, a meglévő fóliasátorban ebben az évben is palántanevelés lesz. Új ágazatként jelenik meg a baromfitartás: a dolgozók tojótyúkot fognak nevelni. A projekt központi telephelyén egy meglévő ólat újítanak fel a foglalkoztatottak, az udvar területét már a tavalyi évben elkezdték rendbe tenni. Az állatoknak a takarmány egy részét is a dolgozók termesztik majd: búzát, kukoricát és cirkot. Az állattartás célja a zöldségtermesztéssel együtt ismét a közkonyhák alapanyaggal való ellátása, a helyi értékteremetés. Együttműködve az egyéb értékteremtő Start munkaprogram dolgozóival a cirokból seprűt kötnek, a tojásból tésztát készítenek, a zöldségfélékből pedig savanyítanak a mezőgazdasági projekt foglalkoztatottjai – a telephelyen ezekre is lehetőség lesz. Babits Zsófia
5
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
A hónap madara
Csonttollú Ritka vendégnek számít településünk környékén ez a gyönyörű madár. A csonttollú (Bombycilla garrulus) a verébalakúak rendjébe tartozó faj. Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-35 centiméter, testtömege 32-35 gramm. Világosbarna és vörösesbarna szín jellemző rá. Fején mozgatható tollbóbita van, torka fekete. Csőre a tövénél széles, az itt eredő selymes tollak – a hideghez való alkalmazkodás miatt – az orrnyílásukat is beborítják. A háta gesztenyebarna, míg a testalja vörhenyes fahéjszínű. Szárnya hosszú és hegyes, rajta sárga és fehér mintázat látható. Az öreg madarak másodrendű evezőinek hegyi részén a tollgerinc megnyúlt, élénkpiros lemezkét alkot. Innen kapta a csonttollú nevet. Európának az északi részén elterjedt, elsősorban fenyvesekben költ. Mint úgynevezett inváziós madár kóborol, így kerül hozzánk is. A Farkasszigetben négyszer jelent meg az elmúlt évtizedben, általában december végén vagy január elején. Bármilyen fás-bokros élőhelyen előfordulhatnak, ahol táplálékot találnak, de legkönnyebben kertekben, parkokban, útszéli fasorokban, erdőszéleken figyelhetők meg, ahol a díszfák és díszcserjék bogyótermésétől a kertekben maradt fagyott gyümölcsig, a különféle rügyekig sokféle növényi táplálékot fogyasztanak. A megfigyelt csapatok néhány tucat egyedből álltak. Nagy vízigényű faj, ezért gyakran látható olyan helyeken, ahol még inni is tud. A csonttollú könnyen megfigyelhető madár, mert költőhelyén, az északi fenyőerdőkben ritkán találkozik emberrel.
Köszönetnyilvánítás a tehetséges diákoknak
Oklevéllel jutalmazták a tanulókat a Városházán Az előző évek hagyományait követve idén is jutalmazta a város a jó tanuló diákokat. A Városházán Püspökladány valamennyi iskolájának és óvodájának kimagaslóan teljesítő tanítványai kaptak oklevelet annak jeléül, hogy az önkormányzat nagyra becsüli szorgalmas munkájukat, amit nemcsak önmagukért, jövőjükért, hanem a városért is tesznek. Az ünnepséget Dombi Imréné polgármester nyitotta meg. Beszédében elmondta: hálás a szülőknek az otthoni támogatásért, szeretetért, és természetesen a pedagógusoknak is, hiszen nélkülük a gyerekek nem tudták volna ezeket a kiváló eredményeket elérni. Valójában pedig a diákok azok, akik számára – azzal, hogy jól tanulnak és megmutatják a tehetségüket sport vagy humán, illetve reál területen – a legnagyobb köszönet jár. Ez a legkevesebb, amivel az önkormányzat hozzá tud járulni sikerükhöz, hogy biztatja őket, és elismeri, hiszen van olyan diák, aki az országhatáron túlra is elviszi Püspökladány nevét. A továbbiakban az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, Kovács Krisztina segítségével polgármester asszony átadta az okleveleket a 72 diáknak. A szülők és a gyerekek örömmel vették át a jutalmat. Az iskolaigazgatók javaslata alapján az alábbi diákok és felkészítő tanárok munkája részesült elismerésben. Erdei Anett Egyesített Óvodai Intézmény Farkas Péter Mezeivirág Tagóvoda, Kóti Csilla a Nyitnikék Tagóvoda volt óvodása Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény Berecz Janka 7. c osztályos tanuló, Hári Anna 7. c osztályos tanuló, Somogyi Viktória 7. c osztályos tanuló, Tomka Joel 7. c osztályos tanuló, Sárkány Veronika Szonja 4. c osztályos tanuló, Dodó Bence 5. a osztályos tanuló, Daróczi Péter 3. a osztályos tanuló, Darabos Asztrik 4. a osztályos tanuló, Tomka Mózes 3. a osztályos tanuló, Gulyás Gyula 3. a osztályos tanuló, Ludányi Lili 3. a osztályos tanuló, Balogh Petra 6. a osztályos tanuló, Varanyi Barbara 5. b osztályos tanuló, Tőkés Vivien, Nagy Hanga, Imre Dalma, Hegedűs Panna, Tőkés Enikő, Törő Adrienn, Veres Vivien, Bóné Boglárka, Varga Noémi Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény Kiss Aletta, Zsikla Dóra, Varga Viktória, Keresnyei Nóra, Sárándi Bende, Karacs Gergő, Nádházi Gergő, Kiss Patrik, Szabó Zoltán, Tenkés Dávid, Gali István, Oláh Pál, Szabó Patrik, Sanyó Imre, Gali Dávid, Erdős Csörsz, Kiss Ádám Zoltán
Az inváziót kiváltó okok még ma sem ismertek pontosan. A néphit főleg természeti csapások előjelét látta a faj tömeges megjelenésében. Az mindenesetre bizonyos, hogy az inváziós szokás ös�szefügg a költőhelyen megváltozott táplálkozási lehetőségekkel, az egyedsűrűséggel, illetve korosztályi összetétellel. A csonttollú népi elnevezései: selyemfarkú csontmadár, selyemfarkú, selymeg, fenyőmadár, kontyos fenyőmadár. Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft. Rásó János fotó: internet
Hírek PÜSPÖKLADÁNYI
ISSN:0866-1375
Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Biróné Szabó Brigitta
Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény Kárai Brigitta 7. a osztályos tanuló, Kotra Zoltán 7. a osztályos tanuló
Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:
[email protected]
Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Palya Dóra 6/6. osztályos tanuló, Palya Máté 6/2. osztályos tanuló, Oláh Károly 11.a osztályos tanuló, Berecz Debóra 6/3. osztályos tanuló, Danyi Eszter 6/3. osztályos tanuló, Ferenczik Lilla 6/3. osztályos tanuló, Horváth Petra 6/3. osztályos tanuló, Racolta Bianka 6/3. osztályos tanuló, Török Tímea 6/3. osztályos tanuló 12.e. és 11.b. osztályokból: Császár Krisztina, Ferenczik Kitti, Gali Mónika, Horváth Emese, Kádár Edit, Lapos Réka, Ordasi Nóra, Tóth Anita, Varga Diána, Vass Alexandra, Tenkés János 9.a osztályos tanuló, Tomka János 9.a osztályos tanuló, Jeney Tamás 9.a osztályos tanuló, Kiss Gergő 9.b osztályos tanuló, Papp Melánia 11.a osztályos tanuló, Balla Tibor 6/1. osztályos tanuló, Sólyom Dóra 9.b osztályos tanuló
Nyomdai előkészítés : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány
Erőss Lajos Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Németh Balázs Marcell 2. osztályos tanuló, Rácz Imre Vince 6. osztályos tanuló
6
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
Schubert István kapta 2012-ben az év mecénása díjat Átadták az év mecénása díjat december 20-án, az önkormányzati ülést megelőzően a polgármesteri hivatalban. Az első átadásra 2004-ben került sor, azóta csaknem minden évben, 2008-at kivéve, odaítélte a képviselő-testület ezt az elismerő címet.
Dombi Imréné polgármester asszony lapunknak elmondta: Püspökladány Város Önkormányzata a kitüntetést minden alkalommal olyan embernek adta át, aki sokat tett a városért. Az év mecénása díjat az önkormányzat azon személyek munkásságának elismerésére alapította, akik a város oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, közművelődési, sport, tudományos, művészeti területein kiemelkedő támogatást nyújtottak. Minden évben egy ilyen díj adományozható, amelyet 2012-ben Schubert István, a NORTON-4 Kft. ügyvezetője kapott meg. A díjra több intézmény és szervezet javasolta Schubert István személyét, hiszen évek óta önzetlenül segíti a város iskoláit, rendezvényeit. A megtisztelő díj ez alkalommal egy oklevél és egy Győrfi Lajos szobrászművész által készített bronzplakett volt, melyet a díjazott Dombi Imréné polgármestertől vett át. Az Oktatási Bizottság elnöke, Kovács Krisztina a díj átadását megelőzően a következőképpen méltatta Schubert Istvánt: „Schubert István 1961. április 27-én született Püspökladányban, tanulmányait is itt, a település iskoláiban végezte. Az általános
Nevek és az ő ladányi kedves viselőik…
Boldog névnapot, Károly! Január 28-a Károly névnap. A név a török eredetű karul, karvaly madárnévből származik, jelentése karvaly, turul. Eleinte arisztokrata, nemesi, majd polgári családok választották gyakran a Károly nevet. Később általánosan népszerűvé vált, ma is gyakori. Városunkban ennek a szép keresztnévnek egyik viselője Kotra Károly gépjárművezetés-oktató. – 1962. március 12-én születtem Püspökladányban. A családban a „Harmadik Kotra Károly” vagyok. Mivel nagyapám és édesapám is ezt a nevet viselte, így törvényszerű volt, hogy én is Károly legyek, sőt a nagyobbik fiam is a Károly nevet kapta. Gyerekként általában Karcsikának szólítottak, míg később már inkább Károlynak. A közeli hozzátartozóim és barátaim szólítanak Karcsinak. A ke-
iskola után a szakmunkásképző elvégzése következett, tudta, egy dolog biztos, és amit nem lehet elvenni Tőle, az a megszerzett tudás. Ezt követően a helyi gimnáziumban folytatta tanulmányait és megszerezte az érettségi bizonyítványt. Megnősült és két gyermeket neveltek fel feleségével. A gyermekek ma már egyetemet végzett, felnőtt, dolgozó emberek. 1999-ben született meg az elhatározás a NORTON-4 Kft. megalapítására, amely folyamatosan bővülő, növekedő, egyre erősebb vállalkozássá fejlődött. Bátran pályáztak, és erőfeszítésüket siker koronázta. A fejlődést a létszámnövekedés is mutatja. Öt fővel kezdték el a munkát, jelenleg azonban a két tulajdonos 35 főt és 10 szakmunkástanulót foglalkoztat. Fő profiljuk a gépi forgácsolás és a finomlakatos munkák. Többnyire mezőgazdasági gépalkatrészeket gyártanak, valamint a mezőgazdasági feldolgozóipar, hűtőüzem, konzervüzem számára speciális eszközöket. A bányaiparnak pedig alkatrészeket és még számos fémipari alkotóelemet. Schubert István és felesége évtizedek óta nagy szeretettel, odafigyeléssel és jelentős anyagi támogatással segítik városunk oktatási intézményeit. Ha a dagasztógép elromlik, kilyukad az üst, a NORTON-4 csapatára azonnal számíthatnak, Ők mindig azonnal a segítségére sietnek az iskoláknak. Azonban a mentőknek, tűzoltóságnak és a múzeumnak is komoly segítséget nyújtanak sok-sok éve már. A városi nyuszifutást 20 éve szponzorálják, de a kerékpártúra támogatása is évről évre megvalósul, tavaly a fődíjat is Ők ajánlották fel. A városi rendezvényekhez nagylelkűen adakoznak, szinte minden civil és központi megmozdulást önzetlenül segítik valamilyen formában. Kérjük, lehetőségeihez mérten továbbra is támogassa városunk közösségeit, hogy egy jobb és élhetőbb Püspökladányt tudjunk adni a gyermekeinknek. Kívánok jó egészséget és a munkában sok-sok élményt. Nemrég született unokájukhoz nagyon sok boldogságot, a vállalkozásukhoz pedig kitűnő gazdasági eredményeket. Az év mecénása díjra Schubert Istvánt tiszta szívből tudjuk ajánlani, és gratulálunk a kitüntetettnek” – mondta a kitüntetettet méltatva Kovács Krisztina Schubert Istvánról a díj átadása kapcsán. Erdei Anett resztnevemmel kapcsolatban soha nem volt semmi problémám, de annál több a vezetéknevemmel. Nehezen értik meg, és gyakran rosszul is írják le. Igen szokatlan és ritka név. Úgy szoktuk mondani, hogy aki Magyarországon Kotra nevű, az nekem mind rokonom. Szeretem a nevemet, mert rendkívül ritka, bárhol elhangzik, mindenki, aki engem ismer, pontosan tudja, hogy rólam van szó, nem tévesztenek össze mással. Magyarországon csak ketten birtokoljuk e nevet: a nagyobbik fiam és én. A Kálvin téri általános iskolába jártam, majd a debreceni Landler Jenő Szakközépiskolában érettségiztem, és ott szereztem technikusminősítőt is. Érettségi után rövid ideig a Fatelítőn dolgoztam, majd több mint öt évig a nádudvari KITE-nél. Huszonhárom évesen lettem gépjárművezetés-oktató, és ma is ez határozza meg a hivatásomat. Eleinte az MHSZ-nél és a Magyar Autóklubnál, majd pedig – immár több mint két évtizede – vállalkozóként tevékenykedem ezen a szakmai területen. Úgy tartják, hogy a Károly névvel rendelkezők nagyon szeretik a természetet, és igyekszenek minél több időt a szabadban tölteni, sőt olyan foglalkozást is találni, amit a falakon kívül űzhetnek. Fogékony az élet szépségeinek különféle megnyilvánulásaira. A Károly becenevei: Károlyka, Kari, Karcsi, Karcsika, Karesz. Híres történelmi szereplők, művészek, tudósok, sportolók viselték, viselik a nevet: Kisfaludy Károly költő, drámaíró; Balzsay Károly ökölvívó; Eperjes Károly színész; Lotz Károly festőművész; Sándor Károly labdarúgó. Rásó János
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
7
Elbúcsúzik városunk rendelőintézetétől Dr. Tusz Emília
Felelősségteljes döntés az orvosi pálya választása, s általában egy életre szól, ahogy Dr. Tusz Emília esetében is, hiszen doktornő eddigi életet a beteg emberek gyógyítására szentelte. 18 éve dolgozik Püspökladány rendelőintézetében tüdőgyógyász és radiológusként, most azonban megszakad ez a kapcsolat, hiszen elköltözik a városból, gyermekei közelébe, a Dunántúlra. Doktornő szorgalommal, ám nagyobb szerénységgel végezte orvosi feladatát Püspökladányban, így közelebbről nem volt alkalmuk – vagy csak keveseknek – megismerni Őt. A búcsú okán azonban lehetőséget kaptunk Tőle erre. – Hajdú-Bihar megyében születtem, egy viszonylag kis településen, Zsákán. A szüleim fizikai munkát végeztek. Gyerekkoromban elég sokat betegeskedtem, és volt a faluban egy doktor bácsi, aki rendkívüli ember volt. Nagyon értett a betegek nyelvén, tudta, kivel kell kesztyűs kézzel bánni. Nos, ez a doktor bácsi volt az én példaképem, neki köszönhető, hogy elhatároztam, orvos leszek –mondja doktornő. A Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézetben kezdte a pályát, majd a veszprémi évek után a berettyóújfalui kórházhoz került, ahol hosszú ideig dolgozott, s mint elmondta, nem bánta meg, hogy a tüdőgyógyászatot választotta, hiszen ez egy speciális, érdekes területe a gyógyászatnak. Ezután 1989-ben szakvizsgát tett radiológiából, valamint ultrahang diagnosztikából. A hír hallatán, hogy Püspökladányban radiológust keresnek, elhatározta, elvállalja a munkát, és 1994-ben Püspökladányba költözött. Elmondása szerint már a kezdeti években könnyen beilleszkedett, ezen felül pedig olyan asszisztencia fogadta, akikkel kitűnő volt az együttműködés. Az első perctől kezdve megkapta tőlük a kellő segítséget. Próbált bekapcsolódni a közéletbe is, indult az önkormányzati választáson, de hamar rájött, hogy ez nem neki való feladat. Dr. Tusz Emília kezdetben tüdőgyógyászként dolgozott,
majd mellékállásban az asszisztencia által elkészített röntgen, valamint ultrahang felvételek kiértékelését végezte a püspökladányi rendelőintézetben. Időközben pedig kialakultak közvetlenebb kapcsolatok is a páciensekkel, ugyanis – doktornő elmondása szerint – egy tüdőgondozóban mindig több idő jut a betegre, mint egy sima szakrendelésen. Doktornő úgy véli, nemcsak ezen a területen, hanem az orvosi pályán is a sikerélményt legfőképpen az adja, ha időben sikerül megállapítani a problémát, és minél hamarabb megszüntetni azt. Több olyan betegség van, aminek a meggyógyítása itthon, Püspökladányban nem lehetséges. Ilyenkor a betegeket továbbküldte a debreceni Klinikára, a Kenézy Kórházba, vagy esetleg a Budapesti Tüdőklinikára . Dr. Tusz Emília azt is megosztotta velünk, az utóbbi 10-15 évben kitűnőek a gyógyszerek az asztma kezelésére. Az idő elteltével a röntgenfelvételi technika, valamint a filmkidolgozás jelentősen nem változott. Automata előhívó segítségével, filmre dolgoznak, mint régen. Nagyobb előrelépés inkább az ultrahangban tapasztalható, ugyanis a mostani berendezéssel – amiről korábban televíziónk már hírt adott – sokkal szélesebb körű vizsgálatokat lehet elvégezni. Korkedvezményes nyugdíjban csak bizonyos szakmák képviselői részesülhetnek, köztük a különböző sugárzásoknak kitett egészségügyi dolgozók. Dr. Tusz Emília ezt már évekkel ezelőtt megigényelte, és emellett látta el az eddigi feladatait. S most, 18 Püspökladányban eltöltött év után itt hagyja a várost, és egy Vác közeli kis faluban telepszik le, de a hivatását folytatja a váci Kórházban. Doktornő lapunknak elmondta: Püspökladányban mindig vendégnek érezte magát. A személyes kapcsolatait természetesen továbbra sem szünteti meg. Bízunk abban, hogy a város jó vendéglátónak bizonyult, és érdemes lesz hozzánk vis�szatérni, ha nem is a rendelőintézetbe, de azokhoz az ismerősökhöz, barátokhoz, akik számára hiányozni fog. Erdei Anett
Nem a víz minősége lett rosszabb, a szabvány változott Püspökladányban is megjelentek az arzénmentesítő konténerek a napokban. Minderre azért van szükség, mert az Európai Bizottság határozata alapján Magyarország december 25ig kapott haladékot, hogy teljesítse az ivóvíz arzéntartalmára megszabott európai uniós határértékeket (10 mikrogramm/ liter). Idén decemberig csak egy 2001-es kormányrendelet melléklete adott átfogó képet az ország településeinek ivóvízminőségéről. Aszerint Hajdú-Bihar 82 helységéből 50-ben volt a víz arzéntartalma a megengedettnél (a korábbi 20 mikrogramm/ liternél is) magasabb. Ez az évek óta folyó vízminőség-javító beruházásoknak köszönhetően jelentősen javult, az Országos Környezetegészségügyi Intézethez bejelentett adatok alapján – a december elején közzétett lista szerint – megyénkben jelenleg már „csak” 30 településen okoz gondot az arzén. Az ÁNTSZ pedig folyamatos vizsgálatokkal biztosítja hazánk ivóvízellátásának ellenőrzését. Keserű László jegyzőtől megtudtuk, hogy kezdetét vette az „Öntsünk tiszta vizet a pohárba” elnevezésű ivóvízminőség-javító beruházás Püspökladányban is. Ennek 2014. májusig kell elkészülni. Addig szükséges az alternatív megoldást alkalmazni a városban. Két ponton, a Vajda utca–Északi sor sarkán és a Damjanich–Kálvin utca kereszteződésében lett felállítva a szűrőkonténer, beüzemelésük folyamatban van, de a vízműtelepen addig is biztosítva lesz a szűrtvíz-szolgáltatás, mivel itt már beszerelték az arzénmentesítő víztisztító berendezést. Az országban kétszáz konténeres szűrőberendezést állítanak fel. Hajdú-Bihar megyében 30 településen, térségünkben Báránd,
Biharnagybajom, Nádudvar, Sárrétudvari és Szerep községben kerül elhelyezésre ilyen konténer vagy lajtos kocsi. Orvos szakember szerint egyik település lakosságának sincs oka az aggodalomra, ugyanis a kisebb koncentráció (10-50 mikrogramm) hosszan, évtizedekig tartó bevitele esetén is csak sok év elteltével okozhat észrevehető tüneteket (például a bőr fokozott elszarusodása, elszíneződése). A szervezetbe került arzén 60-95 százaléka egyébként 5 napon belül kiürül a vizelettel. Hozzájuthat tehát a lakosság az arzéntól szűrt vízhez Püspökladányban, három helyen, de ezzel egy időben folyamatban van a városi vízműtelep arzénszűrőinek telepítése is. A legfontosabb tény azonban, hogy a szűrt víz biztosítása egy kötelező szolgáltatás. Nem azt jelenti, hogy romlott a víz minősége, hanem meg kell felelni az uniós határértékeknek. Az ivóvízminőség-javító programra pedig Püspökladány megnyerte a pályázatot, s annak kivitelezése folyamatban van.
8
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
JELES NAPOK FEBRUÁRBAN Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek, illetve a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg. A gazdák úgy tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell gyújtani, távol tartja a villámcsapást és a jégverést. Ismert időjárásjóslás kötődik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve előjőve barlangjából meglátja az árnyékát, ezért visszamegy, és még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idő van, nem tart már sokáig a hideg. Február 3. Szent Balázs püspök napja. Balázs a torokbetegségek ellen védő szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát nyelt fiút. Mivel Magyarországon még a XX. század első felében is – a védőoltás bevezetéséig – rettegett és sok áldozatot követelő betegség volt a diftéria, más néven to-
Változások a múzeum körül Elmondhatjuk, hogy a kormány által meghirdetett és elindított átalakítás a társadalom minden szegmensét érinti, így a közművelődést is. Ennek következménye, hogy a Karacs Ferenc Múzeum működésében is fenntartóváltás történt. 2013. január 1-től Püspökladány Város Önkormányzata lesz a fenntartó. 2011-ben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzathoz tartozott az intézmény. 2012-ben a MIK-hez (Megyei Intézményfenntartó Központ) került, ebben az évben pedig városunkhoz, mivel 2012. december 31-én megszűnt a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, melyhez 20 múzeum tartozott. Ezek a változások szigorú törvényi szabályozások keretei között zajlottak le. Az ok pedig nem más, mint a takarékosság.
A Karacs Ferenc Múzeum területi múzeummá vált. Ezt a rangot a szakfelügyeleti vizsgálat után kapta meg. Szakmailag a fent említett változás nem befolyásolja a múzeum működését, hiszen továbbra is a debreceni Déri Múzeum a „szaktanácsadója”. Nagy öröm az mindannyiunknak, hogy ami jogosan minket illet, az most már jogilag és törvényesen is a miénk: a városunk része, a városunkhoz tartozó. Köszönet illeti ezért polgármester asszonyunkat, Dombi Imrénét és a képviselő-testületet, hiszen az ő munkájuk tette lehetővé, hogy zökkenőmentesen zajlott le az átadás és átvétel. A döntést ez ügyben az önkormányzat részéről nemcsak a lokálpatriotizmus inspirálta, hanem a racionalizálásra való törekvés. A Sárrétnek – ami magába foglalja Püspökladányt és a környéken lévő 13 települést – egyetlenegy múzeuma van: a Karacs Ferenc Múzeum.
rokgyík, érthető, hogy ennek a szentnek komoly kultusza alakult ki. A balázsolás alkalmával a katolikusoknál a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe, és könyörgő imát mond érte. Szokásban volt az iskoláskorú gyermekek balázsjárása is. Ez a Gergely-naphoz hasonló adománygyűjtő szokás, amikor a maskarába öltözött gyerekek köszöntik a háziakat, azok pedig a tanítónak adományokat küldenek (szalonnát, tojást, zsírt). Február 19. Zsuzsanna ótestamentumi nőalak napja. A gyönyörű asszonyt fürdés közben a vének meglesték, majd házasságtörés hamis vádjával illették. Zsuzsanna azonban tisztázta magát, és a véneket elítélték. Ezt a bibliai történetet adták elő az ún. Zsuzsanna-játék során dramatizált formában. Ehhez a naphoz is kötődik időjárási megfigyelés. Állítólag ekkor szólal meg a pacsirta, melynek éneke a tavasz közeledtére utal. Február 24. Mátyás napja. Azt tartják, ha hideg az idő, Mátyás feltöri a jeget, ha viszont nem talál, akkor csinál, azaz hirtelen időjárás-változást vártak ettől a naptól. Egyes vidékeken azt tartják, hogy a Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz. A patinás épületet 1902-ben egy itt élő nagygazda építtette. A szocializmus éveinek kezdetén az ÁVH tartott rá igényt. Múzeumként 1978. október 1-től működik. Nyilvánvalóan az épület mind kívül, mind belül felújításra, fejlesztésre szorul. Ennek megvalósításához szükséges – a kötelezően adott állami támogatáson túl – a város hozzájárulása, működtetése, és természetesen minden pályázat adta lehetőséget ki kell használni. A jelenleg megnyert pályázatból – a terv szerint – Szűcs Sándor emlékkiállítást igyekeznek létrehozni az ott dolgozók. A múzeum igazgatója, Kiss Istvánné (Erzsike) elmondta, hogy az erősen a költségek függvénye, hogy mit tudnak idehozni és bemutatni a nagyközönségnek. Eszerint neves művészek képeit például csak magas biztosítási költségeken lehet kiállítani. Így többnyire a megfizethető időszaki kiállítások és a megyében forgó vándorkiállítások azok, amiket elérhető áron be lehet mutatni. A múzeum saját anyagával is büszkélkedhet, amit vándorkiállításon mutatnak be: Szülőföldünk térképei. A múzeum vezetője, dolgozóival együtt, az igényeket is igyekszik felmérni, és ehhez igazítani a kiállítások megszervezését. A 2013-as tervben szerepel a Szűcs Sándor emlékkiállításon túl egy régészeti kiállítás. Sőt helyi, fiatal képzőművészeknek is teret adnak. Jól sikerült a testvérvárosi kiállítás is. A múzeum igazgatója bátorít mindenkit, aki kutatni szándékozik régészeti vagy néprajzi területen, jöjjön el a múzeumba, mert lehet, hogy értékes, máshol fel nem lelhető anyaghoz férhet hozzá. Az igazgatónő hív és vár mindenkit, akit érdekel az itt összegyűjtött és kiállított anyag. Annál is inkább, mert a látogatottság szintje befolyásolja az állami támogatás mértékét. Kedves Olvasó! A múzeum a püspökladányiaké, a miénk! A fenntartóváltás is ezért történt. Mert milyen is az ember? Ha én vagyok valaminek a gazdája, másképpen figyelek, vigyázok rá, mintha csak idegenként rám bízták volna. Kedves Olvasó! Abban a reményben fogalmaztam meg gondolataimat, hogy írásom hívogató lesz múzeumlátogatásra, mert újra mondom: az kevés, hogy az önkormányzat és a múzeum dolgozói fáradoznak a magyar nemzeti kultúra e részének megőrzéséért. A múzeumok hívatottak a nemzet kulturális javainak őrzésére. Mindannyian tudjuk, hogy felbecsülhetetlen szellemi és tárgyi örökséget óvnak, őriznek és adnak tovább nemzedékről nemzedékre. A Karacs Ferenc Múzeum csak akkor igazán a miénk, csak akkor válhat valódi értékké, kinccsé, ha nekünk is szívügyünk annak felülvigyázata. Tódor Györgyné
9
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
Pezseg az élet az „Ifiházban” Több mint 20 év és még néhány hónapos előkészület után ismét Ifjúsági Ház működik Püspökladányban. Bár csupán néhány hónapja nyitotta meg kapuit az intézmény, mégis városszerte tudják a diákok, hogy hol is van az „Ifiház”, és mit kínál nekik. Püspökladány Város Önkormányzata kezdeményezésére az év elején megindultak a tervezések és a munkálatok egy több éve majdnem üresen álló épület új funkcióval történő megtöltésére. Az átalakítások azt a célt szolgálták, hogy minél hamarabb működjön a város központjában egy, az ifjúság számára bármikor elérhető, kulturális szórakozóhely, ahol rendezvényeket lehet tartani, közösségi életet élni, ismerkedni, amire 20 éve nem volt önálló színtér. A vakolás, festés és az új berendezések, melyhez pályázati támogatást kapott a város a Hungarocontrol Zrt.-től, fiatalos és otthonos hangulatot teremtettek. Az ifjúsági Ház minden nap nyitva van a délutáni és esti órákban, elérhető bárki számára kulturált időtöltés céljából. Csupán még pár hónap telt el az Ifjúsági Ház hivatalos megnyitása óta – 2012. június 22. –mégsem könnyű feladat sorba szedni az eddig megrendezett programokat. A megnyitó alkalmával szervezett szabadtéri diszkó nagy sikert aratott, a karaoke partyról nem is beszélve, amit azóta havi rendszerességgel megrendezünk. A jó hangulatot nem nehéz megteremteni, mivel mindig sok lelkes önkéntes és „sztárjelölt” hallatja hangját. A nyár folyamán az udvar előnyeit kihasználva több alkalommal sütés-főzés zajlott, s idővel baráti társaságok, osztályok maguk is szívesen kezdeményezték ezeket az alkalmakat. Szerveztünk együttműködésben Airsoft-bemutatót, filmmaratonokat, olimpiai heteket sportversenyekkel és kivetítéssel. Szabadtéri sütésekkel, kürtőskalács- és gofrisütéssel, labdarúgó Eb-döntővel, csocsó- és lábteniszbajnoksággal tarkítottuk a nyári szünetet. Szeptemberben tovább bővítettük a sort, hiszen az eddigi programjaink mellett, számos klub vette kezdetét. Voltak kezdeményezések, próbálkozások, de érdeklődés hiányában nem mind végződött eredményesen, sikerrel. A társasjátékklubban kártyajátékokkal, activityvel, rulettel, jengával és számos ötletes kellékkel várjuk a játékokat kedvelő fiatalokat. Hamarosan indulnak a versenyek, vetélkedők (Activity, Egy perc és nyersz). Elindult ősszel a sakk-kör, novemberben az asztaliteniszklub és a bokszedzések. A házirend betartása mellett, mindenki szabad akaratából járhat a foglalkozásokra, vagy bekapcsolódhat, ha kedvet érez hozzá, mindezt térítés nélkül. A klubfoglalkozások mellett hétvégekre egyéb szórakozási alkalmakat szervezünk a fiatalok javaslata és igénye alapján. Ehhez folyamatos párbeszédre van szükség, amihez az itt dolgozó kollégák jó partnernek bizonyulnak. A városközpontban található épületben és zárt udvarán számos kültéri program és sportolási lehetőség várja a lelkes fiatalságot. Csocso, pingpong, nyáron a lábteniszpálya, a kosárpalánk rendszeresen használatba van véve. Év elején csocso és pingpong házibajnokságokat hirdetünk. Az egyre népszerűbb halloweeni ünnepkör alkalmával félelmetes külsőt vett fel az Ifjúsági Ház épülete. Tök-Éjt és Iszony-túrát, azaz bátorságpróbát tartottunk a gólyavári erdőben, melyen 300400 fiatal és felnőtt vett részt, illetve 20-30 fiatal közreműködött a kivitelezésben. Márton-napi ludasságok című rendezvényünk alkalmával népi hangulat költözött intézményünkbe. Decemberben fergeteges táncházat tartott a Darvas Zenekar. Az Ifjúsági Ház szolgáltatásai közé tartozik, hogy helyet biztosítunk a különböző táncegyüttesek, csoportok próbáinak. Állandó „vendégünk” ezáltal a Kenderkóc Néptáncegyüttes, időközönként a Lolita Mozgásstúdió. Ezek a táncpróbák egészültek ki a szalagtűzős táncpróbákkal, ahol számos osztály lázas készülődésének lehettünk szem- és fültanúi, és újabban zenekari próbákra is biztosítunk helyet. Előzetes bejelentés után helyszínt biztosítunk a különböző baráti társaságok összejöveteleinek, szülinapi zsúroknak, osztályprogramoknak, leánybúcsúnak. Az épületben működik no-
vember óta a KEKSZ Egyesület által fenntartott és működtetett Önkéntes Pont Iroda. Termeinket egyre többféle tevékenységre keresik, igénylik és bérlik. Augusztusban értesültünk róla, hogy a „TAN-GO” nevet viselő projektünkre intézményünk elnyert 28 199 277 forintot, a programok 80%-a pedig az Ifjúsági Házban az általános iskola felső tagozatosai és a középiskolás tanulók számára valósul meg. A TAN-GO pályázat keretében ősszel elindult szakköreink közül kiemelkedő a Drámakör és a Könnyűzenei Énekstúdió. A teljesen újszerű foglalkozásokat nagy érdeklődés övezi, hiszen az elmúlt években nem voltak hasonló témában ingyenesen elérhető lehetőségek. Az elmúlt fél év működése után elmondhatjuk, hogy nagyfokú önkormányzati támogatás mellett, fiatal, dinamikus munkatársakkal és segítőkkel sokszínű kínálatot tudunk biztosítani a 12-35 év közötti korosztály számára. Az önkéntes segítők tábora egyre csak bővül. Ez a tendencia alapvető és nagyon lényeges számunkra, hiszen a fő célunk, hogy minél több fiatalt be tudjunk vonni az Ifjúsági Házban megvalósuló közösségi eseményekre. Vannak és voltak sajátos, számunkra is új problémák, de a fiatalok támogatásával és megfelelő szakmai segítséggel ezeket a tényezőket időben kiküszöböltük. 2013. januártól új foglalkozásokat, újabb típusú rendezvényeket tervezünk indítani, és a jelenleg működő foglalkozásinkba folyamatos a bekapcsolódási lehetőség. Törekszünk arra, hogy időben és minél több felületen értesüljenek a fiatalok az Ifiház kínálatáról. A mindennapos tapasztalataink alátámasztják, hogy ezen a területen, ezzel a célcsoporttal lehet és van feladatunk. Ráczné Fekete Ilona kulturális menedzser és a püspökladányi Ifjúsági Ház csapata
Városvédő szemmel
Elfeledett határneveink – Nagy-ér A folyószabályozást megelőző időkben a Nagy-Sárrét a Berettyó mocsara volt, de a Tisza kiöntéseinek jó része is e területen haladt a Körösök irányába. A rétséget számos lassú, sekély medrű vízfolyás hálózta be. Ilyen volt a település határában húzódó Nagy-ér is. Püspökladány a Nagy-ér bal partjára települt. A Nagy-ér – a bele ömlő Német-érrel együtt – nyugat és dél fe1ő1 vették körül a települést. A Nagy-ér szolgáltatta az itt élőknek és állataiknak a vizet, halával és a sok vízi szárnyas húsával, tojásával táplálta a letelepülőket. Nádasából készültek az első ladányi kunyhók, házak, és ez adta a tűzrevalót is. Az ellenség elől a Nagy-ér nádasában rejtették el holmijaikat, oda hajtották be állataikat, sőt – sárréti szokás szerint – maguk is a nádasban kerestek menedéket. A Nagy-ér igen kiváló nádat termett. Egyes leírások arról adnak tájékoztatást, hogy gyakran termett közel öt méter hosszú és több mint öt centiméter vastag nádat. A Nagy-ért egy 1770 körül készült térkép széles víznek mutatja a falu körül, amely vizét főleg a Nyakvágó-érből kapta. Ez a Nagy-érszigetnél kettévált, és keleti ága lett a Nagy-ér, amely DK-re fordult, a Göre-sziget és a település déli oldala mellett folyt. 1840 után gáttal zárták el a Nyakvágó-értől, és gyakran legelőként használták. A múlt század elején vályogvető gödrök létesültek rajta, amelyekből a Jóléti-halastavak létesültek. A Nagy-ér valójában nem volt olyan széles, mint amennyi helyet ma a tavak medrei elfoglalnak. Ezeket a tómedreket az ér mögött magasan kiemelkedő Érsziget oldalából ásták, a település belterületének terjeszkedésékor. Az Érszigetből épült fel a Darányi-, Petri- és Újtelep legnagyobb része. A Darányi-telep épülése során szűnt meg a Nagy-ér jobb partján az Északi temető. Részben a Nagy-ér kiszáradt medrében épült fel a XIX. század közepétől a Déli sor, sőt a Jókai utca páros számú, részben az Arany János, Kinizsi, Wesselényi, Csokonai és Madách utcák egy része. Rásó János
10
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
Üzenet a szülőföldnek Somogyi Ilona Betty két évtizede került el Püspökladányból Törökországba, és jelenleg Isztambulban él családjával.
– Hogyan kerültél ebbe a csodálatos országba? – Évekig táncos voltam a budapesti Moulin Rouge-ban, majd létrehoztunk egy balettcsoportot, amellyel számos országban felléptünk, köztük Törökországban is. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, akivel immár 20 éve élünk együtt Törökországban. Isztambul a harmadik város, ahol lakunk. 10 évig Bursaban, majd közel 8 évig Antalyan éltünk, és már közel 3 éve költöztünk Isztambulba. Mi szeretünk költözni, így mozgalmasabb az életünk, sok embert és új varosokat ismerünk meg. Most is éppen egy másik országba készülődünk. A férjem már oda is költözött, mi majd a nyárra tervezzük az áttelepülést. Ezt az életvitelt annyira meg lehet szokni, hogy egy idő után már a gyermekek mondják, hogy költözni kellene. Két lányunk van: Deniz, az idősebb filmrendezőnek tanul, Demi, a kicsi pedig divattervező szeretne lenni. Tehetségesen rajzol, és mindig alkot valamit, épp abból, ami a keze alatt van. – Mivel foglalkozik egy magyar családanya és feleség Törökországban? – Jelenleg otthon dolgozom, fordítóirodáknak végzek munkát, és talán életem legkényelmesebb szakaszát élem. Mondhatnám azt, hogy a gyerekek és a háztartás mellett van időm végre magammal is foglalkozni. Edzésre járok, nyelvet tanulok, rajz- és kerámiaóráim vannak. Évek óta vágytam arra, hogy tartsak egy kis szünetet, hogy legyen időm eldönteni azt, hogy mi szeretnék lenni. Igen, most valami mást szeretnék csinálni, mint eddig, mert már voltam táncos, vezettem programot a tv-ben, voltam hosszú évekig fitneszedző, üzletasszony és fordító is. – Említetted, hogy nemrég költöztetek Isztambulba. Miért választottátok ezt a metropoliszt?
– Isztambulba a lányom egyeteme miatt jöttünk. Nem akartuk ebbe a 15 milliós városba egyedül hagyni őt. Antalya után nem mondhatnám, hogy könnyen megszoktam ezt az óriási várost, hiszen imádtam ott élni, és ez a város épp az ellentéte. Hatalmas, mindenhol tömegek vannak és óriási távolságok. Mindamellett mégis nagyon elbűvölő. Ezt is ki kell próbálni! Látnivaló viszont van bőven: színházak, opera, koncertek, kiállítások és a bazár. Ezeket mind nagyon szeretjük, csak ne kellene órák hosszat utazni oda és vissza. Ezt körülbelül úgy tudnám érzékeltetni, mintha naponta bejárnánk Püspökladányból Budapestre dolgozni vagy tanulni. Az emberek többsége így él, és ezt már természetesnek is tartják. – Hogyan fogadtak Törökországban? – Erre a kérdésre az az időszak jut az eszembe, amikor összeházasodtunk a férjemmel. Volt, aki fenntartásokkal fogadott, hiszen én egy európai nő vagyok, aki teljesen más kultúrából származik. De azt hiszem, hogy a legtöbben nagyon hamar megszerettek, és a bizalmukba fogadtak. Nálam azért ez nem volt annyira gyors. Amikor először jár külföldön az ember, akkor elköveti azt a hibát, hogy gyakran összehasonlítja az országot a hazájával, és így persze nehezebb az adaptálódás. Igazán akkor kezdtem el jól érezni magam, amikor megtanultam a nyelvet, és elkezdtem dolgozni. Ez kb. 2 évbe telt! Aztán amikor elkezdtem dolgozni, és már ki tudtam fejezni magam, sokkal, de sokkal sikeresebb és boldogabb lettem. Nyitottam egy fitnesztermet, és azzal párhuzamosan dolgoztam a tv-ben is. Táncot tanítottam óvodákban és iskolákban, így rengeteg embert megismertem, és sok jó barátom lett, akikkel még ma is tartjuk a kapcsolatot. – Magyar nőként hogyan élsz a török emberek között? – Már annyira ismerem az emberek gondolkodásmódját és a kultúráját, hogy azt szokták mondani, hogy „már te is török vagy”! Ilyenkor mindig elmosolyodom. Igen, bevallom, már nem tudnék Törökország nélkül huzamosabb ideig élni – de nem vagyok török. Megvan ugyan az állampolgárságom, de én annyira büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, hogy sosem bólintok rá, amikor ezt mondják nekem. – Isztambul két földrészen is elterülő város. Melyik részén élsz? – A város ázsiai részén élünk, közel a tengerparthoz. Aki egyszer tengerparton élt, már nem tud a tenger nélkül élni. Az európai rész rettentően zsúfolt, és szinte semmiféle növény nincs ott. Az isztanbuliak azt mondják, hogy az ázsiai részen kell élni, az európai részen pedig dolgozni. A lányom egyeteme az európai részen van, ezért naponta utazik Ázsiából Európába és vissza. – Milyen az a közösség, amelyben élsz? – Itt sokkal lazábbak az emberek a magyarokhoz képest. Szeretnek együtt lenni, szórakozni, vásárolni és utazni. Imádnak jól öltözni és ápoltnak lenni, és fontos számukra az ízléses, tiszta lakás. Ugyanakkor nagyon segítőkészek, és nagy jelentőséget fordítanak a vendégek fogadására. Olyannyira, hogy erre külön szobát tartanak fent. Sőt aki megteheti, annak bejárónője is van. Szeretik a luxust. – Hogyan viszonyul hozzád a férjed családja? – Szeretem a férjem családját, nagyon aranyos emberek. Nagy a család, és jó az összetartás közöttük. Az anyósomat és az apósomat kifejezetten szerettem, de ők sajnos már nincsenek közöttünk. A férjem is nagyon jó fej, jó férj, és jó családapa. Mivel ő már külföldön van, így most nagyon hiányzik nekünk. – Törökországban milyen a nő szerepe a családon belül? – Szerintem mindenhol a világon egyforma. A nő irányítja a családot, még ha kívülről ez máshogy is hat. A nő áll a középpontban, aki egyengeti a családtagok életet, jövőjét. Talán sokan azt hiszik, hogy itt a nők a háttérbe vannak szorítva. Szó sincs erről. Csak Törökország keleti részén fordul ez elő, ahol nagyon elmaradottak az emberek, de ezt én is csak a tv-ből tudom. Nem jártam még arra. Olyan nagy a távolság, hogy busszal talán 35-40 órát is kellene utazni odáig. – Olyan életet találtál itt, amilyet reméltél, mielőtt ideérkeztél? – Igen olyat, és földrajzilag is tökéletes. Persze ez nem csak a
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
11
helytől és az élet adta lehetőségektől függ, hanem tőlünk is. Tudnunk kell élni, és tudnunk kell azt, hogy mit akarunk az élettől. – Milyen emlékeket őrzöl a szülővárosodról? – Húúú, hát, ha hazagondolok, akkor mindig boldogság áraszt el. Nagyon jó gyerekkorom volt, hála a szüleimnek és a barátaimnak. Szerintem Püspökladány ideális hely egy gyermeknek. Először is biztonságos, és nem túl nagy, ezért szabadon nőhetsz fel. Sokat jártunk gyerekkorunkban egyedül a strandra, a Farkasszigetbe, a parkba. Itt Isztambulban egy gyermek nem mehet egyedül sehova. Az akkori Zójába jártam általános iskolába, és imádtam. Pingpongoztam, atlétikáztam és zeneiskolába is jártam. Mozgalmas életem volt már akkor is. Nagyon sok barátom és sok jó tanárom volt, akik határozott szerepet kaptak az életemben. Sárosi Karcsi bácsi, Lavotta Kamilla, Hári Margó tanárnő és még sokan mások. Ők szeretették meg velem a sportot és a zenét. A barátaim nevét azért nem szeretném ide írni, mert nem akarok senkit megbántani azzal, hogy kifelejtem. – Milyen gyakran jársz Püspökladányban? – Nem járunk nagyon gyakran, mert dolgozunk, és a gyerekek is tanulnak, ám amikor csak tudunk, hazamegyünk, hiszen hiányzik
a család és a barátok. És persze meg kell, hogy említsem, hogy hiányzik a Túró Rudi, a téliszalámi, a savanyú káposzta és a tejföl is. Legutóbb a múlt nyáron voltunk otthon családostól egy hónapig. Nagyon sok várost, múzeumot, arborétumot bejártunk. Szenzációs élmény volt. Két év után újra együtt voltunk a családdal és a barátokkal. A lányok is annyira jól éreztek magukat Magyarországon, hogy el is döntötték: itt is akarnak élni majd. – Vannak elveid, amelyek meghatározzák az életedet? – Szeretni! Mindent és mindenkit úgy, ahogy van. Elfogadni jót és rosszat, mert így sokkal könnyebb és jobb az élet. Egyszer élünk, ezért fontos, hogy sok dolgot megtapasztaljunk! Utazni, olvasni, enni, zenét hallgatni, szóval röviden: élvezni tudni az életet! – Mit üzensz a püspökladányiaknak? – Azt, hogy érezzek magukat jól a bőrükben, és szeressék, segítsék egymást. Ez ott nagyon egyszerű, hiszen mindenki ismer mindenkit. De ha valaki nem érezi jól magát, akkor ne szomorkodjon egy percig sem, mert arra nincs idő, hanem lépjen, merjen változtatni, próbáljon szerencsét máshol. Egy a lényeg, bárhol vagy, bárki vagy, sose felejtsd el, hogy honnan jöttél! Rásó János
Sokadalom Assisiben
semmiféle büntetést sem helyezve kilátásba. Ezalatt a hatalmas U alakú sátrat felállították, s a kereskedők gyorsan elfoglalták az előre bérelt standokat. Ez a sátor az élelmiszerárusoknak ad helyet. Van itt minden: a gumicukortól a válogatott sajtokig, a forró csokitól – de micsoda finom, igazi forró csokitól – a szarvasgombás szalámiig, s a vattacukortól a túrós buktáig, ami csak „szem-szájnak ingere”! A másik téren is emeltek ilyen sátrat. Az a bazárnak ad helyet, ahol emléktárgyakat, piperecikkeket, virágot, kisebb ruhaneműt, sálat, sapkát, meg még ki tudná felsorolni, mi mindent árulnak. Itt is nagy a tömeg, pedig még alig nyitották meg a vásárt. Hiába vannak azonban rengetegen a sátrakban, senki sem tolakodik rajtam kívül. A vejemhez igyekszem, hogy üdvözöljem. Vevőktől körülvéve akadtam rá, alig tudtunk szót váltani, de ez így van jól, hisz azért bérelt ő is standot, hogy jó forgalma legyen. Mondanom sem kell, hogy mindkét sátor fűtött, ha nem is nagyon, de a kinti zimankóban bizony jól esik. Térzene hangjai szűrődnek át a zsibongáson – egy mellékutcából fúvószenekar masírozik ki a térre, elől a tamburmajor helyett egy trombitás diktálja az ütemet. Gyermekkorom emlékeit idézte fel bennem e jelenet. Otthon, Nagyváradon a Szigligeti Színház előtti Bémer téren játszott katonazenekar minden péntek délután… A tereken más szórakoztató dolgok is várják a látogatókat. Forralt boros bódé a felnőtteket, póni lovaglás a gyerekeket, aszfaltfestés a képzőművészeket; a vasúti közlekedés őskorát idéző gyermekvonat városnézésre ösztökéli az érdeklődőket, s a keskeny, nyaktörő utakon „száguldva” igazi látványosságot nyújt a rajta utazóknak. Késő estig tart a forgatag, délben is alig csökken valamicskét, de este fél kilenckor hirtelen kiürülnek az utcák, terek, s csupán néhány lézengő nézegeti a továbbra is nyitvatartó üzletek kínálatait. Vacsoraidő van. Ezt pedig a jól nevelt taljánok a nap legfontosabb órájának tartják. Szűk óra elteltével újból megjelentek a látványosságra éhes látogatók, és éjfélig hullámzik a nép vidáman beszélgetve, nevetgélve, itt-ott egy dal is felhangzik, ami még meghittebbé teszi az ünnepi hangulatot. Mikor a toronyban elharangozzák az éjfélt, a kereskedő zárják a boltokat, a standokon levő árut letakarják, a sátor ajtaján behúzzák az ajtókat, s tovább már csak az őrök maradnak meleg kabátjukba burkolózva a helyszínen. És persze a carabinierik lassan köröznek a városban, ügyelve a rendre, a biztonságra. A hideg éjszakában csillagok ragyognak a város felett, csend van, indulunk haza… Assisi, 2012. december 08. Bige Szabolcs Csaba
Gyakran van valamilyen ünnepség, látványosság a városban. Ez a mostani ünnep, vásári forgatag december 6–9-ig tart. Maga az ünnep az „Immaculata conceptio”, azaz Szűz Mária szeplőtelen fogantatása, a naptár szerint december 8. Erről így ír Jankovics Marcell: „A középkor derekán már teljes virágában pompázó doktrína értelmében, mely dogmatikus hittétellé azonban csak meglehetősen későn, 1854-ben vált IX. Pius intézkedése nyomán, Mária az idők kezdetén kiválasztatott arra, hogy Krisztus megtestesülésének edénye legyen, s éppen ezért szeplőtelennek kellett lennie, az eredendő bűntől szabadnak, amit a tan terjesztői úgy racionalizáltak, hogy Mária nem érzéki vágyban fogant. (Említésre érdemes, hogy nyugati hagyományok szerint az ünnep szerzője egy magyar királyi vérből származó pap lett volna.)” Mária születésnapja, szeptember 8-a Kisboldogasszony vagy Kisasszony napja, éppen kilenc hónapra van december 8-tól. Most, bár zimankósnak ígérkezik az idő, már gyülekeznek a templom előtti téren, és szorgalmas kezek hihetetlen gyorsasággal, bódékat, sátrakat állítanak fel. A látogatók is percről percre többen lesznek, s az érkező gépkocsik alig találnak maguknak helyet. Egy Fiat éppen a taxinak fenntartott részen áll meg. Utasai kiszállnak, s a gépkocsivezető megelégedetten kattantja a központi zárat. Nem messze egy kisebb csoport központjában egy olasz rendőr cseveg néhány csinos hölggyel, de figyelme mégis éber, mert biccentve búcsúzik, és a frissen leparkolt gépkocsihoz sétál. Udvariasan köszön a tulajdonosnak, és szól, hogy tilosban parkol. Amaz kérdően felhúzza a szemöldökét, mondván, hogy nem lát semmilyen tiltó táblát. A közeg erre az úttesten látható feliratra mutat intve, hogy itt nem maradhat. A sofőr beül a kocsiba, s tanácstalanul körülnéz, hova is mehetne innen. Akkora tömeg van itt a templom körül, hogy mozdulni sem mer az autójával. Fél, nehogy valakit meglökjön, vagy ilyesmi. „Még ez hiányzana a büntetés mellé, amit a tilosban parkolásért kapok!” – gondolja bánatosan. „A minap is Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál 30 000-re büntettek, mikor a taxi drosztjában álltam meg, hogy a feleségem kiszálljon” – folytatja a morfondírozást. A rendőr megáll a kocsi mögött, két kezét kinyújtva elirányítja az embereket az útból, és int, hogy jöhet lassan hátramenetben az autó. Szépen a fal mellett a sarokig húzódnak, ekkor int, hogy rendben van, kiszállhat a gépkocsivezető. – Máskor jobban figyeljen, hova áll le! – zárja az ügyet a közeg, és szétnézve tovább lép, keresve az alkalmat, hogy segíthessen,
12
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
Újszülöttek köszöntése December 23-án a Városháza tanácstermében köszöntötte Dombi Imréné polgármester és az önkormányzat képviselő-testületének tagjai azokat a családokat, akiknek 2012 jeles esztendő volt, kisgyermek születésének örülhettek. Az anyukák, apukák és a babák, akik részt vettek a kedves, műsoros rendezvényen, apró ajándékot és egy oklevelet kaptak, mely tanúsítja, hogy Püspökladány számon tartja és örömmel fogadja minden új lakóját. A kellemes délutánon a szülőknek vendéglátásban, a gyerekeknek – az óvó néniknek köszönhetően – bensőséges percekben volt részük, csend honolt a teremben. A köszöntés után pedig az apróságok többsége álomba merült.
Elődeink nyomában
A paraszti közösségi élet alapja a tánc
Az egykori sárréti falu társadalma számára a tánc igen fontos szerepet kapott. Meghatározó volt az ünnepek során, és a munkás hétköznapokat is színesebbé tette. A falusi fiatalság talán legkedveltebb szórakozása volt, és egyúttal a fiatalok ismerkedési lehetőségeit és az emberekkel való érintkezés társas formáit is jelentette. Nemcsak a fiatalkorban – nőtlenként, hajadonként –, hanem később is nagyon fontos volt az egyén számára a tánc ismerete. Gyakran – egyes közösségi esemény, ünnep alkalmával – szinte követelmény volt, hogy a résztvevők táncolni tudjanak. Volt olyan alkalom is, elsősorban a családi ünnepeken, a táncok rendjét és hangulatát az idősebbek irányították, illetve megpróbálták a hagyományok alapján befolyásolni. Ugyanis ezeken az összejöveteleken nemcsak a fiatalokat hozták össze, hanem itt mulatták ki magukat a házasemberek is. Így tehát az egyén számára nagyon fontos volt, hogy tudjon táncolni, és még arra is törekedett, hogy az éppen divatos táncokat időben megtanulják, hiszen ezzel magára irányíthatta a másik nem figyelmét is. A szülők is szorgalmazták, hogy gyermekeik, főleg ahogyan az ifjúkorhoz közeledtek, mindenképpen tökéletesítsék tánctudásukat, mert amúgy is szégyen volt, ha valaki nem tudott táncolni. Az ilyeneket megszólták, sőt gyakran nevetségessé is tették. Az eladó lányok között kapósabb volt az ügyes mozgású, és a leányok azokat a legényeket kedvelték, akik szépen táncoltak és jó beszédűek voltak. A táncokkal együtt tanult meg a fiatalság viselkedni, és így vált részesévé a falu közösségi életének. A szórakozásra szolgáló vagy mulató, illetve virtuskodó táncok mellett a falu hagyományai számon tartottak bizonyos szokásokhoz kapcsolódó vagy rituális jellegű táncokat is. Ilyenek voltak például a lakodalmi szokások táncai. A lakodalom neves személyeinek, a násznagyoknak, vőfélyeknek, nyoszolyólányoknak jól kellett ismerniük ezeket. Hiszen várhatták, hogy utána még hosszú ideig, mind a betöltött szerepről, mind a táncolási módról véleményt formált a lakodalom népe. A falu igyekezett megismerkedni a divatos táncokkal és a polgári társastáncokkal is. Ezek a városokból, a különböző társadalmi osztályoktól vagy esetleg átutazó más népektől jutottak el hozzájuk. Szerepük nem volt egyértelmű, és gyakran rövid ideig szerepeltek a szórakozásban. De azért egy részük a hagyományos táncrendbe is beépült. Elterjesztésükben különösen nagy szerepük volt az iparosmestereknek, akik sok vidéket bejártak. Terjesztették a hazatérő katonák, cselédlányok vagy a hivatásos tánctanárok, sőt a falusi értelmiségi is. A táncalkalmak egy része maga a tánc kedvéért jött létre, de főleg a társadalmi érintkezés egyik formáját jelentette. A tánchelyre a falu egész lakossága összejöhetett, fiatalok, házasok, idősebbek egyaránt. Ha nem is táncolt mindenki, de gyönyörködött a látványban. Megfigyelhették a fiatalok viselkedését, tánctudását, táncbeli magatartását. Persze ezeket aztán hosszú ideig lehetett még „elemezgetni”. Az ilyen összejöveteleken a társas szórakozás volt a fő cél, hiszen a falusi parasztok élete olyan sok munkát kívánt, hogy közben csak csekély alkalom nyílt a találkozásra, ismerkedésre. A társas kapcsolatok megteremtésének lehetősége és az összetett szórakozás is vonzóvá tette az ilyen összejöveteleket. Ez a fajta falusi táncos „közösségi élet” főleg a 19. század második felétől az első világháborúig volt meghatározó. Egyes részei, bizonyos formái, főleg a hagyományőrző tevékenységeknek köszönhetően még ma is megtalálhatók a Nagy-Sárrét településein. Rásó János
13
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
Az első püspökladányi újság 1896/97-ből
„Az idő temetője ismét gazdagabb lett egy sírhalommal, s mi vénültünk mindnyájan egy esztendővel!” Ezekkel a sorokkal kezdi Erőss Lajos református lelkész az általa szerkesztett és kiadott, 116 éve megjelent „Püspökladány” című hírlap 1897. január 1-ji számát. Kecskés Gyula tanító és helytörténet-kutató szerint a „Püspökladány” című lap településünk LEGELSŐ ÚJSÁGJA!
A „Püspökladány” című hírlap története
A „Püspökladány” című közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi lap 1896. október 15. és 1897. október 1. között jelent meg kéthetente, Erőss Lajos lelkész kiadásában és szerkesztésében. A lap közel egy évet élt meg, végül azért szűnt meg, mert nem volt kellő érdeklődés és fizetőképes kereslet a hírlapra. Magáról s a lap megjelenéséről ezt írta Erőss Lajos a „Püspökladány” című hírlap legelső számának bevezető cikkében (1896. 10. 15.): „Ide s tova 3,5 éve lesz már, hogy mint a helybeli evangyélium szerint reformált egyház megválasztott lelkipásztora Püspökladányban letelepedtem, s ezen úgy helyrajzi, mint egyátalán forgalmi s kereskedelmi tekintetben nagy jövővel bíró s 10.000 lelket számláló község viszonyaival közelebbről megismerkedhettem. ……… Azt azonban 3 és fél évi itt létem ideje alatt is nem egyszer sajnosan kellett tapasztalnom, hogy legnemesebb szándékaink is félremagyaráztatnak, hogy nincs helyi sajtónk, vagyis olyan organumunk, mely a közügyek fejlesztésére irányult eszmék hullámait a kellő megvitatás, felvilágosítás vagy éppen tárgyilagos bírálat csatornáin át a lakosság minden rétegeibe bevezesse ……… Nos? hát e rég érzett szükségleten akar segíteni a “Püspökladány”. Mint helyi s egyelőre csak 2 hetenként megjelenő lap kicsiny körben fog ugyan mozogni és olvasóit sem a politikával, sem világboldogító bölcselmi nagy eszmék fejtegetésével nem fogja mulattatni: de lesz rá gondunk, hogy mindennek a daczára is tartalomdús legyen s a mi benne nyilvánosságra jön, legalább községünk gondolkodni szerető lakosságában érdeklődést keltsen.” Ilyen nagy és nemes tervek, lelkesedés dacára a lapot végül 1897. október 1-jén adták ki utoljára, mely szám „Epilogus”-ában Erőss Lajos hangot ad csalódottságának, és magyarázatul szolgál a lap „pályafutásának bevégzése” miatt. Megvallja, hogy „bár önzetlen munkásságomért nem egyszer öltögette felém nyelvét a rosszakarat s dobálta sáros parittyaköveit a rágalom: bizvást elmondhatom, hogy ezek ugyan nekem egyetlenegy éjszakai nyugalmamat sem zavarták meg, se munkakedvemet el nem vették”. Ami a megszüntetés valódi oka volt, az az, hogy bár sok szellemi és erkölcsi támogatója volt a „tudományosan képzett, erkölcsi integritásban magasan álló s társadalmilag kvalifikált derék férfiak” körében, de „csak egyetlen feltevésemben csalatkoztam. Abban nevezetesen, hogy törekvésemet a nagy közönség is méltányolni fogja s annyi előfizetőm legalább is akad, hogy a lap élete anyagilag biztosítva leend. Ezt vártam, ezt reménylettem! Reményem azonban meg nem valósult. Alig 3 havi hírlapírási munkálkodásom után ugyanis arról kellett meggyőződnöm, hogy mi még egy ilyen lap fenntartására szellemileg elég erősek nem vagyunk. …… Lel-
kesedtem, dolgoztam, buzdítottam s… fizettem tehát egy teljes esztendeig…! de mert vagyonom nincs s azok közé tartozom, – Istennek legyen hála! – kik eszök, szorgalmok s munkájok után élnek: tovább immár nem rongálhatom anyagi érdekeimet, hanem kedvetlenül bár, de bevonom a vitorlákat…beszüntetem a “Püspökladány”-t”. Erőss Lajos az újság írásairól, szellemiségéről, saját újságírói stílusáról ezt is elárulja: „A “Püspökladány”…… ha talán olykor-olykor darázsfészekbe nyult is s egyeseknek kellemetlen perczeket szerzett, azt ne higyje, ne gondolja senki, hogy ezzel közügyeinknek ártalmára lett volna. Azt senki szememre nem vetheti, hogy valaha a személyeskedés vezetett volna.” Végül a püspökladányi újságírás jövőjére is tesz utalást, mikor ezt írja Epilogus-ában: „Jönnek talán majd a közel jövőben kedvezőbb idők s a nagyközönség is meggyőződik arról, hogy Püspökladánynak egy heti lapra van szüksége.” Erre végül legközelebb majd csak 1911-ben került sor a Püspökladány és Vidéke folyóirat első szériájának megjelenésével. Ez a „Püspökladány” hírlap 1896–1897. évi megjelenésének története, mely az újság felkutatható számaiból bontakozik ki előttünk. Erőss Lajos lelkész soraiban megelevenedik az 1900as évek eleji Püspökladány és lakosságának élete, társadalmi és emberi viszonyai, értékrendje is.
Püspökladány látképe a katolikus templomból a „Püspökladány” című hírlap megjelenésének idejében (fotó kb. 1900-ból) A „Püspökladány” című hírlap 1897. január 1-ji száma A hírlap az alábbi érdekes cikkeket, írásokat tartalmazza, melyek az 1896-os év Püspökladányába repítenek vissza bennünket: A II. évfolyam 1. száma Erőss Lajos lelkész „Boldog uj esztendőt!” című újévi köszöntőjével indul, majd a „Tárcza”című rovatban Janet Pál tollából olvashatjuk „egy olvasni szerető asszony” vallomását, mely a leánygyermekek neveléséről szól. Ez a cikk hűen szemlélteti az adott korszak erkölcsi kívánalmait, éles különbséget téve a fiú- s a leánygyermekkel szembeni elvárások között. Ezt követi Pongrácz Géza cikke, a „Néhány szó az ivóvízről” című írás, mely sok érdekes információt tartalmaz Ladány „vízkészletéről” és artézi kútjai helyzetéről, szükségességéről. Ezt egy jelenlévő személy által íródott beszámoló követi, aki az „Izraelita hitközségi előljáróság választásá”-ról tudósít, mely a leírtak szerint igencsak puskaporos hangulatban, zajos körülmények között zajlott le. A cikkből megtudhatjuk a közgyűlési választás eredményét is. Ezután egy nagyon részletes kimutatás következik
14
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
„Az ev. ref. egyház uj harangjaira adományoztak” címmel megjelent írásban, mely lista nem az összes adakozót tartalmazza, annak csupán egy töredékét, kiknek száma csak e közleményben közel 300 fő. Ennyi püspökladányi lakos nevével ismerkedhetünk meg e cikkből. Ezt követi egy értekezés, mely „A fővárosból” származó fontosabb eseményeket gyűjti össze. Ezután következik a „Hírek” rovat, melyben sok érdekes kishír olvasható, amelyek az 1896. év végén községünkben vagy a környékünkön történt fontosabb eseményekről számolnak be (pl. szolgabíró-választásról, friss jegyesség bejelentéséről, tisztségviselő-választás eredményeiről, elhalasztott táncmulatságról, Ladányban megrendezett gazdasági előadásról vagy a nagyváradi róm. katolikus püspökség vagyonának bemutatásáról). Az utolsó oldalon a „Csarnok” című rovat cikke a törökök és a keresztyének viszonyáról íródott, felkavaróan szemléletes és kegyetlenségekről beszámoló tudósítás formájában. A lap az „1896. október hó 1-ső napjától érvényes téli vasúti menetrenddel” és Simonffy királyi járásbíró „Idézési hirdetményé”-vel zárul.
Kecskés Gyula „Püspökladány újkori története helyneveiben” című könyvéből további érdekes információkat is megtudhatunk Erőss Lajosról. Püspökladányban számos érdem fűződik Erőss Lajos nevéhez. 1894-ben a földet követelő nincstelenek mozgalmát támogatta és kiharcolta, hogy a vallásalapítvány szakítson a régi gyakorlattal, és ne csak a nagybérlőknek adja haszonbérbe a határt. Így osztották ki az első kisbérleteket 1895-ben a Battonyáson. Ugyanezen évben kezdeményezésére kéttantermes iskola épült. 1896-ban a református egyház régi, elhasználódott harangjait az ezredéves ünnepek alkalmából újakkal cseréltette ki. Ő indított Püspökladányban először helyi lapot, a Püspökladány nevű közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi kéthetenként megjelenő hírlapot, melynek szerkesztője és kiadója volt. Erőss Lajosról utcát neveztek el Püspökladányban, mely utcát 1913-ban három méter szélesen kikövezték, 1965-ben pedig bitumennel fedték le. Ma már református általános iskola is viseli a nevét városunkban.
Az újság első oldalának fejlécéből a következő információkat tudhatjuk meg: a lap minden hónap 1-jén és 15-én jelent meg, előfizetési ára egész évre 2 forint, félévre 1 forint, negyedévre 50 krajcár volt. A szerkesztőségről az alábbi információkat ismerhetjük meg: „Szerkesztőség és kiadóhivatal, hová a lap szellemi részét illető közleményeket, előfizetési és hirdetési díjakat irányítani kérjük: Ev. ref. lelkészi hivatal, Püspökladány.” Az utolsó oldalon két fontos információ kap még helyet, az egyik hogy a lap felelős szerkesztője és a laptulajdonos: ERŐSS LAJOS volt, valamint a kiadás helyeként megjelölve: „Nyomatott a ‘Szoboszló és Vidéke’ könyvnyomdájában H.-Szoboszlón”. A hírlapban rengeteg korabeli név, ladányi lakos neve szerepel, érdemes átolvasni, melyek a ma is élő és használatos családneveink, valamint a Ladányban már nem fellelhető családnevek. Izgalmas felfedezés lehet az olvasónak, amikor rátalál egy-egy őse nevére. Az újság címének írásmódjával kapcsolatban megjegyzendő, hogy hivatalosan 1901-től írják a Püspökladány szót egybe, előtte az évszázadok folyamán Kecskés Gyula gyűjtésében több mint 40 alakja, írásmódja is szerepelt. A név mai írásmódjáról tudjuk, hogy egy belügyminiszteri rendelet 1901. május 30-án – az országos községi törzskönyvbizottság javaslata alapján – a Hajdú vármegye területén fekvő községek neveinek írásmódját szabályozta, városunk nevét Püspök-Ladány helyett azóta írják hivatalosan Püspökladánynak. Az Erőss Lajos szerkesztette újság címében ennél korábban – az 1890-es évek végén – ezt, a köznyelvben akkor már elterjedt írásmódot használta, bár a cikkekben még keveredik a régi és az új írásmód használata. Arra is van példa azonban, hogy okleveleken, levélpapírokon 1901 után még évekkel később is az akkor már nem hivatalos formát használták, azaz a régi Püspök-Ladány alakot.
A „Püspökladány” hírlap 1897. január 1-ji száma teljes egészében megtekinthető és elolvasható a Püspökladány Anno honlap
ERŐSS LAJOS (1857-1911) református lelkész, az első püspökladányi újság szerkesztője és kiadója 1857-ben született a Bihar vármegyei Darvas községben. A helyi iskola elvégzése után a Debreceni Kollégium diákja lett, itt tette le az érettségi vizsgát 1876-ban. Ezután a debreceni teológiára nyert felvételt, 1883-ban a bázeli és berlini egyetemen fejezte be tanulmányait. Egy évig gimnáziumi segédtanár, ezután kémeri, földesi, majd 1893-1899 között püspökladányi református lelkész volt. 1899-ben került el Püspökladányból, amikor a debreceni főiskola teológiai tanárává választotta. 1908-ban a Tiszántúli Ref. Egyházkerület püspöke lett. 1911-ben hunyt el, végrendelete szerint Püspökladányban temették el. Végakarata szerint Kiss Ferenc püspökladányi lelkész imádkozott érte.
(www.puspokladanyanno.hu) Antikvár menüjében. Megyaszai Szilvia
KÖSZÖNTÉS A Püspökladányi Református Egyházközség és az egyházközség presbitériumának nevében Pella Pál lelkipásztor és Mosolygó Lajos gondnok 2013. január 6-án 100. születésnapja alkalmából köszöntötte György Antal nyugalmazott lelkipásztort. A gyülekezet minden tagja hálás Istennek, hogy „Tóni bácsi” itt él, alkot, szolgál közösségünkben. György Antal mindig példát adott elénk, hogy nehéz körülmények között is helyt kell állni munkánkban, és Krisztusba vetett hitünk által minden nehézséget legyőzhetünk. Könyvei által nemcsak gyülekezetünkben tanít és szolgál, hanem egész református népünk erősödhet hitében. Reméljük, hogy sokáig köszönthetjük „Tóni bácsit” közöttünk. Pella Pál
Lapzárta után érkezett a szomorú hír, hogy György Antal 2013. január 20-án elhunyt.Tóni Bácsi emlékét megőrizzük! Püspökladányi Hírek szerkesztősége
15
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
SPORTHÍREK Bemutatkozott a Lokiban
Püspökladányi kézilabdázó mutatkozhatott be a DVSC NB I-es női kézilabda csapatában. A mindös�sze 17 éves Faragó Fanni a Loki legutóbbi Magyar Kupa fellépésén ölthette magára először a debreceni élvonalbeli gárda mezét, s pályára lépését követően a gólszerzők közé is feliratkozva tette emlékezetessé debütálását. Faragó Fanni a Loki felnőtt csapatában lépett pályára
Hazai siker az I. Erőss Lajos Vándorkupán
Első alkalommal mérhették össze focitudásukat a 2002-2003-as születésű ladányi általános iskolások az MLSZ Bozsik intézményi program keretein belül. Az I. Erőss Lajos Vándorkupa névre keresztelt villámtornát a Bozsik program püspökladányi szervezete és az Erőss Lajos Református Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szervezte és rendezte. Városunk négy iskolájának csapatai körmérkőzéses rendszerben mérték össze a tudásukat. A tornát végül a két győzelmet és egy döntetlent elérő házigazda Erőss iskola nyerte meg az egy-egy győzelmet, döntetlent és vereséget elkönyvelő Kálvin téri iskola csapata előtt. A Petri telepi iskola a kálvinosokkal megegyező eredménnyel, ám rosszabb gólaránnyal szorult a harmadik helyre, míg a Petőfi iskola csapata a 4. helyen végzett. A legjobb kapus Sanyó Imre (Petri), a legjobb játékos Daróczi Dávid (Petőfi), a legjobb védő Rozsnyai Péter (Erőss), a gólkirály Berde Márton (Erőss) lett.
streetball meccsek mellett hagyományosnak mondható dobóversenyeken – így a hárompontos, a 2Ball és a büntető dobásokon – debreceni, derecskei és hajdúhadházi fiatalok vitték a prímet. Streetball-ban a gyerek kategóriában a karcagi Bulls alakulata vívta ki a győzelmet. A 16-20 év közötti korosztályban Tűzrevaló néven egy olyan csapat nyert, amelynek tagjai a helyszínen verbuválódtak össze. Az életkorhoz nem kötött, úgynevezett Vegyes kategóriában ladányi siker született: a Katicák névre keresztelt győztes társaság tagjai Sólyom László, Szabó Zoltán, Nagy Bence és Andrási Csilla voltak. A felnőtteknél a Hajdúhadházi Farkasok I. az előcsatározások során egyaránt kiverte a legutóbbi két győztest, a Kisújszállást, valamint a Szolnoki Tabánt is, így megérdemelten nyerte meg a viadalt – tájékoztatta lapunka Tóth Imre, az esemény főszervezője.
Győzelem a tavaszi idénynyitón
Győzelemmel kezdte a tavaszi szezont a PASZE a megyei I. osztályú asztalitenisz-bajnokságban. Az Andrási Zoltán, Tőkés Tamás, Kovács József, Szabó István összeállítású együttesünk a Hortobágy III. vendéglátójaként 11-7 arányban diadalmaskodott, s ezzel továbbra is a 4. helyet foglalja el a tabellán.
EB bronz után világbajnoki ezüst
Két nemzetközi versenyen is kiválóan helytállt Nagy Sándor naturál testépítő. A Budapesten élő ladányi sportember több hazai megmérettetést követően előbb a Tatabányán megrendezett Európa-bajnokságon szerzett bronzérmet, majd a Szlovákiában megtartott világbajnokságon 16 ország versenyzői között egyedüli magyar indulóként lett ezüstérmes a 70 kilogrammos kategóriában.
Az I. Erőss Lajos Vándorkupa résztvevői
Jó tanulók – jó sportolók
Az idén is lehetett pályázni Hajdú-Bihar megye Jó tanuló, jó sportoló díj elnyerésére, s ezt ezúttal is sokan megtették. A díj elnyeréséhez legalább 4,8-es tanulmányi átlag mellett országos dobogós helyezés szükségeltetett valamilyen sportágban. Városunkból a kerékpár és duatlon sportágban elért eredményeiért Tomka János, Tomka Joel és Tomka Boáz mellett a lábteniszező Zsikla Dóra és Zsikla Fruzsina kapott díjat.
Megkezdődött a teremfoci rájátszás
Bár lapzártakor egy forduló még hátra volt a teremfoci bajnokság alapszakaszából, ám a rájátszás alsó-, és felsőháznak összetétele tulajdonképpen ekkorra kialakult. A legjobbak, szám szerint hat csapat a felsőházban folytatja a pontvadászatot. Itt az FMF, a Szarvas Elektro, a Szerag-GNight, és a Dream Team helye e sorok megírásakor már biztos volt, de a Bulls és a Reno Vako Petri SE is minden bizonnyal ott lehet az elitben. Utóbbiak számára a Sziszi SE tehet keresztbe, e csapatnak papíron maradt még esélye a felsőházba kerüléshez. Biztosan a Stoni, a Pl. Galaxi, az Arany Ászok és a TDT folytatja az alsóházban.
Immár hatodszor volt Kosárdzsembori
Ez már a hatodik Kosárdzsembori volt városunkban, s a negyedik, amelynek a Gellér Sándor sportcsarnok adott otthont. A Kelet-Magyarországon egyre nagyobb hírnévnek, s ez által egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sportrendezvény az idén is vonzotta a sportág szerelmeseit. A
Nagy Sándor a világbajnoki dobogó második fokán
Kettős ladányi diadal a karcagi villámtornán
Miközben a legtöbb ember a szilveszterre készülődött, városunk sakkozói december 29-én rapid villámtornán vettek részt Karcagon. A viadalon 30 fő indult, s 7 forduló során 2x15 perces gondolkodási idővel játszottak a résztvevők. A versenyen végül kettős ladányi siker született: ifj. Egri László 6 győzelemmel és egy döntetlennel végzett az első helyen, míg Egri László 4 győzelem mellett egy-egy döntetlennel és vereséggel a második helyen zárt.
Évbúcsúztató viadal gazdag éremterméssel
Decemberben rendezték meg Balmazújvárosban a König Trade Kupa futóversenyt, amelyen a közelmúltban megalakult püspökladányi Sárrét SE versenyzői is remekül szerepeltek. A gyerek korcsoportok egységesen 800, míg a nagyobbaknál 1600 méteres távot teljesítettek az indulók. Ez a viadal volt a csapat évbúcsúztató versenye, s a termés 5 arany-, 4 ezüst-, és 4 bronzérem volt. Íme a Sárrét SE versenyzőinek eredményei: I. korcsoport: 2. Tomka Ruben. II. kcs: 1. Tomka István, 2. Darabos László, 3. Daróczi Tamás. III. kcs: 3. Tóth Boldizsár. IV. kcs: 1. Daróczi Péter, 2. Tomka Mózes. V. kcs: 1. Darabos Asztrik. VI: kcs: 2. Tomka Boáz. Serdülők: 1. Tomka Joel, 3. Tomka János. Ifjúságiak: 1.Papp Bence. Felnőtt nők: 3. Daróczi Erika.
A jó tanuló, jó sportoló eredményeket lapunk következő számában tesszük közzé.
16
Püspökladányi Hírek 2013. január 30.
Több ezer játékkal, ajándékkal érkeztek Püspökladányba a fischamendi krampuszok
Esett az eső december 15-én, nem kedveztek az égiek a II. Krampuszfesztiválnak, ennek ellenére közel 2000 ember gyűlt össze a főtéren az esti órákban, hogy megnézze a fischamendi krampuszokat, hogy része legyen a tavalyi élményben, amikor az óriás jelmezes figurák bemutatkoztak nálunk. A rendezvényt egy testvérvárosi látogatás előzte meg szeptemberben, ahol a képviselők és polgármester asszony megegyezett a krampusz egyesülettel, hogy idén is egy vendégszerepléssel ajándékozzák meg Püspökladányt a fischamendi krampuszok. A rendezvény már kora reggel elkezdődött a polgármesteri hivatal udvarán egy városi disznótorral, melyhez többen is hozzájárultak. Egy helyi vállalkozó és a Városüzemeltető Kft. ügyvezetője is felajánlott egy-egy malacot. A feldolgozott sertéshúsból különféle sárréti finomságok készültek, amelyet a délután folyamán bárki megkóstolhatott a polgármesteri hivatal udvarában. A krampuszok érkezéséig mindenki kedvére válogathatott az enni-, inni- és látnivalók kínálatából. A színpadon egymást követték az előadások. Felléptek a TAN-GO könnyűzenei stúdió énekes növendékei és a Lolita mozgásstúdió táncosai is, valamint a CSIMI ütőegyüttese. Aztán megérkeztek a krampuszok. Rémisztő jelmezekben összesen 17 maszkos figura riogatta a közönséget. A rémisztő, ugyanakkor tréfás figurák igen hamar népszerűvé váltak az emberek körében. A jókedvű tömegben szemmel láthatóan mindenki élvezte a mókát. A krampuszfelvonulás után a színpadon Dombi Imréné köszöntötte a megjelenteket és a vendég krampuszokat. Köszönetet mondott a fischamendi krampusz egyesület elnökének, hiszen nemcsak a vidámságot hozták magukkal Ausztriából, hanem több ezer ajándékot is a ladányi gyerekeknek. Karl Pohl, a krampusz egyesület elnöke lapunknak elmondta: örömmel készültek a fesztiválra, és nyár óta gyűjtötték a fischamendi lakosok a különböző játékokat, hogy elküldjék tőlük ide, a testvérvárosba. Az ajándékozás után az est sztárvendégei léptek fel. A népszerű Groovehouse együttes félórás koncertet adott a jelenlévőknek. Tüdősné Rábai Sarolta