Meghívó
Benyovszky-kápolna és parkerdõ átadó ünnepségére Tengelic, 2014. május 16., Péntek, 9:30
Tisztelettel meghívom a felújított Benyovszky- kápolna megáldására és a parkerdõ felújítás I. ütemének ünnepélyes átadására. Gõbölös Péter vezérigazgató
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Programok (2014. május 16. péntek): Találkozó: 9:30 Hotel Orchidea parkolója 10:00: A Vadászkamara Kürtegyüttesének megnyitója 10:10: Köszöntõk, beszédek Gõbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója köszönti a vendégeket Dr. Kövér László, a Magyarország Országgyûlésének elnöke mond beszédet Dr. Jung László, az MFB Agrár- és Turisztikai Befektetési Fõigazgatóságának ügyvezetõ igazgatója mond beszédet Gáncs István, Tengelic polgármesterének köszöntõje 10:45: Dr. Udvardy György pécsi megyés püspök kápolna benedikálása (megáldása) 11:15: Népdal elõadás - Fóris Dóra 11:30: Tengelici Általános Iskola kisdiákjainak és a tengelici Mézeskalács Óvoda óvodásainak mûsora 11:50: Szalag átvágás 12:00: Fakultatív programok (túra a parkerdõben vagy kézmûvesség a gyerekeknek)
Állófogadás a közeli Hotel Orchideában (Felsõtengelic) Parkolási lehetőség: a Hotel Orchidea parkolója 2
Benyovszky-család története Ősi nemesi család, melynek eredete egyes források szerint egészen Aba Sámuel király (1041-1044) koráig vezethető vissza. A későbbi századokban, például Károly Róbert idején (1308-1342) Vághy néven említették családtagjaikat. Mivel a család 1330-ban részt vett a Károly Róbert és felesége elleni merényletben, ezért lengyel földre menekültek a királyi bosszú elől. A család leszármazottai csak Zsigmond idejében (14191437) tértek vissza magyar honba. 1396-ban a török ellen vívott nikápolyi ütközetben tanúsított bátorságuk miatt Zsigmond király újra a nemesek közé fogadta őket, helyreállítván török elleni 1396-os Nikápolyi ütközet, ahol Vághy ezzel a család becsületén esett A(későbbi Benyovszky) család helyreállította becsületét Forrás: Wikipédia csorbát. 1423-ban Zsigmond földet adományozott nekik Trencsén megyében, mellette pedig címerjogot nyertek.
Nemesi címer Az évszázadok során több, ámbár egymásból eredeztethető címert használt a Benyovszky család. 1423: Kékben zöld hármas halom koronás középsőjén szarvaival felfelé állított ezüst holdsarló szarvain egy-egy hatágú arany csillag. Sisakdísz: pajzsalak, a félhold közepéből kinövő két fehér strucctoll. Takarók. kék-arany, vörös-ezüst. 3
Benyovszky családi címerek 1423-ból és az azt követő évtizedekből
Benyovszky családi címerek 1778 és 1792-ből
forrás: benyovszky.uw.hu
A testvérpárnak adományozott földön, az általuk alapított községet Benyónak és Urbanónak nevezték el. Innen eredeztethető a két nagy ág, a Benyovszky- ág valamint az Urbanovszky-ág. A két település a mai Szlovákia északi részében lenne található, azonban a történelem viharai miatt ma már önállóan nem létező települések. A néhai Benyó, Puchótól 10km-re keletre, Benyólehota néven található. 1566-ban Bécsben Miksa király új adományt és egyben adomány megerősítést ad Benyóra és Urbanóra Benyovszky Györgynek, valamint az Urbanovszky család 12 férfi tagjának. Benyovszky György négy fia; Gábor, Burian, Ádám és Miklós által terjed tovább a család, megalkotva a négy nagy ágat a családfán. A család Burian- ágának leszármazottai között keresendő a jóval későbbi Tolna megyei birtokot is öröklő gr. Benyovszky Rezső (ám néhány helyen Rudolfként említik). Buriannak két fia ismert, Simon és György. Györgynek szintén két fia 4
lett András és Mihály. Érdekesség, hogy András unokája Imre (16931751) és felesége örökölte a benyói, ősi családi birtokot. A Benyó-hegyen épült családi vár volt a helyszíne a lőpor készítésének, melynek egyenes következménye volt a Rákóczi szabadságharc kirobbanása. Innen és gyakorlatilag ezzel indult a szabadságharc. A legenda szerint a várban az „Ördögnek való lisztet” kevertek, amihez salétromot és faszenet öntöttek. A szerteágazó rokonsági kapcsolatok és letelepedések miatt a család leszármazottai szétszéledtek Nagy- Magyarország különböző területére. Mihály ágára már jellemző, hogy nem az ősi családi birtokon élt, az 1678-as birtokos nemesi összeírásban nevét Nyitra megyéhez kötődően lehet megtalálni. Mihálynak két fia született: Sámuel és Pál. Sámuel volt az apja a Benyovszky család talán legismertebb tagja gr. Benyovszky Móricnak (1741-1786). Az ifjú gróf francia lovag, lovassági tábornok, nemzetközi hírű katona és stratéga volt. Igen kalandos életet tudhatott maga mögött. Katonai szolgálatának köszönhetően gróf Benyovszky Móric, magyar gróf, beutazta Kamcsatkát, Amerikát, FranciaorszáMadagaszkár királya forrás: benyovszky.uw.hu got, sőt Madagaszkáron a helyi őslakosok királ�lyá is avatták. Külhoni szolgálata alatt hazai javait és földjeit elbirtokolták, így hosszas magyarországi pereskedés után tért csak vissza Madagaszkárra, ahol végül francia golyó által lelte halálát csata közben. Móric lett az első, valóban grófi rangot elnyerő családtag a Benyovszky ágban, melyet Móric halála után huszár őrnagy öccse, Emánuel is megkapott Mária Teréziától. Emánuel fia Benyovszky Zsigmond, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, aki később feleségül vette gróf Draskovich Ágnest. 5
gróf Benyovszky Rezső A frigyből 1842-ben Pesten fiúgyermek született, gr. Benyovszky Béla. Ő felnőttként a Tolna vármegyei „Tengeliczy” Gindl(y) Máriát vette feleségül. A Gindl(y) család eredetileg győri kereskedőfamília volt, akik hadi és logisztikai feladataik ellátásának ellentételezéseként kaptak birtokot a tengelici homokvidéken Lipót császártól. A területhez tartozott Tengelicpusztán kívül Medina, Bikád, Hídvég, Apáti és Hídja is. A birtok első uradalmi központja a mai Felsőtengelicen lehetett. A Gindly és Benyovszky család összeállásából új és felszabdalt szerkezetű, ám helyi viszonylatban mégis nagy uradalom jött létre. A Gindly család tolnai ágának kihalása végett a birtok végül a Benyovszky családé lett. Béla és Mária elsőszülött gyermeke, gróf Benyovszky Rezső 1874. január 28-án született meg Tengelicen. Középiskolát a fővárosban végezte, majd ez után, a nagy múltú németországi hohenheimi mezőgazdasági akadémián szerzett oklevelet. 1895-ben, nagyon fiatalon átvette a család hatalmas birtokai felett az irányítást és gazdálkodást. Sikereit és birtokainak nagyságát mutatja, hogy az 1900-as évek elején Tolna vármegye négy legnagyobb adófizetői közé tartozott. Később a katonaságnál is megmutatta vakmerő elszántságát, és a főhadnagyi rangig vitte. 1903-ban a főrendiház állandó tagjává nevezik ki. Politikusi pályafutása 1904-ben kezdődött, mikor az előző országgyűlési képviselő Pichler Győző halála miatt rendezett időközi választáson elnyerte a kölesdi kerület mandátumát. 6
A mezőgazdaság széleskörű támogatásával, éleslátásával és őszinteségével nyerte el a választópolgárok támogatását.
„Mindenkor szemem előtt lebeg ama elvitázhatatlan tény, hogy földmívelő állam vagyunk s így a törvényhozás minden egyes tagjának szent kötelessége, a kisbirtokosok, a földművesek érdekeit szívükön hordozva azok megélhetését biztosítani, anyagi gyarapodását előremozdítani.” (gróf
Benyovszky Rezső 1904. Választási beszéde forrás: Tolna Megyei Levéltár)
Az ezt követő általános választáson egybehangzóan újraválasztották képviselővé. A függetlenségi, vagy 48-as párt tagja volt.
„Én a Függetlenségi eszmék híve vagyok. Teljesen meg vagyok győződve, hogy szeretett hazánk csak akkor lehet boldog, ha politikailag és anyagilag teljesen független.” (gróf Benyovszky Rezső 1904. Választási beszéde forrás: Tolna Megyei Levéltár)
A következő 1910- es választáson már nem indult. 1929-től második feleségével, Lantos Zsófiával a budapesti Petőfi Sándor utca. 19. szám alatt lakott. 7
A felsőtengelici Benyovszky-kápolna története A gróf Benyovszky Rezső (Rudolf) a magánéletében nem volt olyan szerencsés, mint karrierjében. Első feleségével, a budapesti származású Salamon Zsófiával öt gyermekük született, azonban csak egy élte meg az idősebb gyerekkort. Felesége halála után másodszor is megnősült. Ebből a házasságból azonban már nem születtek utódok. Első házasságából származó öt gyermek, mielőtt elérték volna az egy éves kort mind meghaltak. Emánuel, a második gyermek volt az egyetlen, aki megélhette a 13. életévét, azonban az ő élete is tragikusan ért véget, még élete kibontakozása előtt. A korabeli újságok fellelhető beszámolói szerint egy este a gróf és EmáA kápolna 100 évesen, felújítás előtt nuel fia a parkban tett séta közben várták a vacsorára hívó jelet. Emánuel egy ártalmatlannak tűnő játék pisztolyt vitt magával a parkba, hogy unalmát elűzze vele. A fiú vígan durrogtatta pisztolyát, apja pedig örült, hogy fiának kitűnően jó kedve van és pár percre magára hagyta. Míg a gróf a kastélyban tartózkodott, tisztázatlan körülmények között a fiú a fejéhez fordíthatta a pisztolyt és elsüthette. A parkba visszatérő apja a gyermek vértől átitatott, ájult testét találta csak, mellette a játék pisztollyal. A család nyomban bevitte a fiút a paksi rendelőbe, ahol azonnali operációt javasoltak, így másnap reggel hordágyon hajóval a Dunán Budapestre szállították a Fasori Szanatóriumba. Válságos állapota nem javult, és 8
1913. június 10-én a baleset következményeként életét vesztette a kis Emánuel. A vigaszt nem találó gróf fia emlékére és végső nyughelyének szánva, Boldogságos Szűz Mária tiszteletére kápolnát emeltetett 191314-ben. A parkerdő közepén álló magányos, de méltóságteljes téglaépületet ma már csak Benyovszky-kápolnaként tiszteljük. A kápolna püspök általi felszentelése a megépítést követően nem történt meg, hanem az épület csak plébánosi áldásban (benedikálásban) részesült a Ten- A Benyovszky-képolna (Boros Andrea festménye) gelici Plébánia Házi Krónikája szerint 1916. március 9-én, Aulik Dávid helyi plébános által. A gróf 1954-es halálát követően, kérésének megfelelően őt is ide temették. A Benyovszky család Burian nagyágon belüli Sámuel ága Emánuel halálával egyben meg is szakadt. Ezzel maga a tengelici birtok, kastély és a kápolna sorsa is megpecsételődött. A helyiek szerint már a kezdetektől fogva élt a legenda, miszerint Benyovszky gróf mesés kincseket rejtett el a kápolnában, ezért a hosszú évtizedek alatt többször feltörték az épületet, nem kímélve semmit az eredeti szándék szerint örök nyugalmat biztosítandó épületben. Állapota és környezete évről évre romlott. 9
Kápolna felújítás a közjó érdekében A magyar állami erdészeti részvénytársaságok, köztük a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vidéki elhelyezkedésük és a rájuk bízott erdő-, valamint földvagyon révén küldetéstudatszerűen kutatják fel az állami területen lévő rejtett történelmi értékeket. A Gyulaj Zrt. természeti környezet szépsége és rendezettsége mellett különös figyelmet fordít a vagyonkezelt területein fellelhető emberkéz alkotta építmények és épületek fokozatos felújítására, állaguk rendbetételére, hogy ezzel vonzóbbá tegye az erdőt és a vidéket mindenki számára. A szemmel látható megújulás mögött azonban ennél még több, a szem számára már nehezen érzékelhető A kápolna felújítás közben munka és erőfeszítés rejtőzik. Erőfeszítés arra, hogy a vidéki múltat nem hagyhatjuk elveszni, hogy a valaha virágzó táj múltja, egyben a jövője is lehessen e tájnak. Ennek szellemében a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 2013-ban hosszas előkészületek után saját vagyonkezelésében lévő állami területen található hányattatott sorsú családi kápolna, a Benyovszky kápolna saját erőből történő renovációja mellett döntött.
A kápolna felújítás közben
A 2013. év végén elkezdődött felújítási munkálatok az erős megrongálódás és a kifejezetten rossz állapot miatt egészen 2014. késő tavaszáig elhúzódtak. 10
A munkálatoknak köszönhetően a kápolna teljes tetőszerkezete megújult, a téglakerítés és a repedező téglafalak kijavításra, valamint újjáépítésre kerültek. A fém tolvajok évtizedes barbár tevékenysége miatt hiányzó kovácsoltvas kerítés és ablakrácsok, valamint bádoglemez tető teljes egészében pótolva lett. A végtisztességnek, valamint a földi és égi törvényeknek eleget téve a kápolnában nyugvó gróf és gyermekei földi maradványai újbóli temetési szertartáson lettek végső nyugalomba helyezve, megadva a tiszteletet Tolna megye egykori egyik legnagyobb gazdálkodójának és földbirtokosának. Így a pontosan 100 éve épített kápolna 2014. tavaszára a gróf eredeti szánA felújítás utáni jubileumi állapot dékának megfelelően, újból teljes méltóságában állít emléket a gróf Benyovszky képviselőinek, örök nyugalmat adva az ág utolsó leszármazottainak. A Gyulaj Zrt. szerint a felújított kápolna egyszerű, mégis magasztos pompájával egyszerre állít maradandó emléket a Benyovszky család eme kihalt ágának, a valaha virágzó Tolna megyei Gindly-Benyovszky uradalomnak, valamint az állami erdészeti részvénytársaságok értékmegőrző és teremtő munkájának, egyszersmind biztosít kulturált pihenést és rekreációt a múlt építőköveiből építkezve a jövő generációjának. 11
Parkerdő – az első Tolna megyében, botanikai különlegességekkel Az erdő, mint természetes közeg és élettér az egyik legősibb és legautentikusabb rekreációs tere az embernek. A tágabb értelemben vett erdő és természetes környezetben a pihenés szempontjából belevehetjük a A tengelici parkerdő vidék számos gyönyörű parkjait, parkerdeit is. A parkerdők, mint Magyarország egykori arisztokratikus történelmének szimbólumai a vidék valódi, történelmi értékét mutatják mind a mai napig is. A gyakran botanikai különlegességekkel tarkított vidéki parkok és parkerdők a múltjukból fakadóan a jelenen átívelve a jövő generációjának is nyugalmat, pihenést, kikapcsolódást nyújthatnak. A Gyulaj Zrt. által vagyonkezelt területeken található épületek gazdagsága mellett kifejezett értéket képvisel a Benyovszky kápolnát körülölelő ősfás jellegű parkerdő is, melyet a Zrt. most megújított (I. ütem). A Felsőtengelicen lévő GindlyBenyovszky kúria parkja volt Tolna megye első természetvédelmi területe. A 36 hektáron elterülő arborétum jellegű 12
Parkerdei pihenő tó
park már 1952-ben országos védelmet kapott, mely védelmet sajnos feloldottak, és helyi védelműre módosítottak a ’70-es években folyt átalakító munkálatok következményeként. Legutoljára a helyi önkormányzat 24/2007. (XII.19) rendelete erősítette meg a védettség fenntartását. A tengelici parkerdő télen
A park idős és némely esetben kifejezetten méretes faegyedei mellett legnagyobb értéket talán az egyes források szerint Magyarországon belül csak itt megtalálható kalábriai fenyő (Pinus nigra spp. calabrica) állomány jelenléte adja. Ritkasága és különlegessége miatt érdemes a faj részletesebb ismertetésén elidőznünk. Nevét a mediterrán dél- olaszországi Calabria régió magyarosított változatából kapta. Botanikai leírója itt, az olasz csizma hegyén, Szicília előtti régiójában írta le először a Pinus- nemzetség eme faját. Korzikában, Calábriában és Szicíliában honos, ahol 900-1800m tengerszint feletti magasságban, legtöbbször őskőzeten (gránit) vagy vulkáni talajon nő. A legkedvezőbb alaki tulajdonságokkal rendelkező feketefenyő-alfaj. Tengelici parkerdő részlet
Nagy termetű, jobb termőhelyeken akár 40 méteres magasságot is elérő fa. Vé13
kony ágai, keskeny koronája van, tűi 7-12 cm hosszúak, élénk zöldek, hajlékonyak, kissé hullámosan hajlottak. A kalábriai fenyő e szép állománya és egyedei mellett a park további érdekességekkel szolgál. A parkban kifejezetten szép és nagy egyedei találhatóak a keleti ostorfának /Celtis occidentalis/ is. Szép példányokat lehet még megfigyelni a virginiai borókának /Juniperus virginiana/, a platánnak, valamint számos juhar- és hársfajnak. Legutóbbi botanikai felmérés szerint a parkban 50 fafaj található. A ’70-es években a park területének legvizenyősebb részén az ottani Éri- patak felduzzasztásával egy horgásztavat létesítettek, amelynek vízszint szabályozására egy külön tározó is készült. A tavat 1975ben szintén helyi védettségűnek nyilvánították. A park és környezetének madárvilága is említésre méltó. A park fáin megtalálható költő madárként a szigorúan védett fekete harkály, macskabagoly, kék galamb, holló, sőt még egerészölyv is.
A felújított kápolna ősfás, parkerdei környezetben
14
A Benyovszky-kápolna és parkerdő elhelyezkedése
15
Összeállították: Kovács Tamás Gál László Varga Kamilla Fotók: Gőbölös Péter
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 7090 Tamási, Szabadság u. 27. Tel:74/573-940 Fax:74/473-985 www.gyulajzrt.hu
[email protected]
/ Gyulaj Hunting Hungary
/ Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
