Meghatározó változások a vadászati jogban

Hirlevel_2012-2_a4szam.qxd

2012.07.15.

20:20

Page 1

A Somogy Megyei Vadászkamara és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége lapja

V. évfolyam 2. szám

§

Meghatározó változások a vadászati jogban Az elmúlt hónapokban született vadászatot érintõ jogszabályi változásról szeretnék egy rövid tájékoztatót adni, valamint kérni Önöket arra, hogy a készülõ vadásztörvénnyel kapcsolatos javaslataikat tegyék meg. A vadászokra kedvezõ változások történtek a vadászfegyver tartásával és megszerzésével kapcsolatos jogszabályban, amelyet már régóta kezdeményezett az OMVK, most sikerült elérni. Ezen változások nyilván már ismertek tagjaink elõtt, hiszen széles publicitást kaptak. A tartási és szállítási szabályok könnyítése mellett alapvetõ változás, hogy nem kell 5 évente meghosszabbíttatni a tartási engedélyeket, mert azok visszavonásig érvényesek. Tartási engedéllyel rendelkezõknek pedig külön fegyvervásárláskor nem kell fegyvervásárlási engedélyt kérni, hanem a jogszabályban elõírt szigorú bejelentési kötelezettség mellett vásárolhatnak fegyvert. Új szabály viszont - és szintén vadászokra kedvezõ megoldás született,- a lõfegyverek mûszaki vizsgáztatásával kapcsolatos kérdéskörben. Módosításra került a 31/2006. (VI.1. )GKM rendelet,- amely a fegyverek vizsgálatáról szól, annyiban, hogy a már használatban levõ vadász - és sportlövõ fegyverek az idõszakos vizsgálat alól mentesek, lényegében tehát nem kell a már meglevõ fegyvereket fegyver mûszaki vizsgára idõszakonként bemutatni. Ez alól két kivétel van, ha a fegyveren fõdarabcserét, vagy teherviselõ elemén, az elsütõ - és biztosító szerkezetén javítást hajtottak végre, illetve ha a fegyvert átruházzák. A bemutatási kötelezettség a javítást végzõt, illetve értékesítés és megszerzés esetén a fegyvertõl megváló személyt terheli. Nem közvetlenül a vadászokat, hanem a vadásztársaságokat, mint egyesületeket érintõen új szabályok léptek életbe 2012. január 1-tõl. Ezen idõpontig a vadásztársaságok jogi szabályozását az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendezte. 2012. január 1-tõl a PTK. 1959. évi IV. tv. 61. és 64. paragrafusai tartalmazzák az egyesületekre vonatkozó, így a vadásztársaságokra vonatkozó szabályokat. Új törvény is lépett hatályba január 1-jével a 2011. évi CLXXV. tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról. A vadásztársaságok elnökei részére az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara részérõl összeállított részletes tájékoztatót a megyei Vadászszövetség megküldte a tagjainak. A lényeges változásokat tartalmazó tájékozatót elolvashatják a honlapunkon (www.omvk-somogy.hu honlapon, Vadászszövetség címszó alatt). Elérkezett az idõ és megérett a helyzet arra, hogy új vadászati törvényben szabályozzák a vadászat- és vadgazdálkodás idõtálló kereteit. Az 1996. óta hatályban levõ törvény számtalan hiányosságának kijavítására és egy mûködõképes, méltányos vadászati törvény megalkotására lenne szükség. Az OMVK és a Védegylet ezen dolgozik, melynek érdekében egy társadalmi vitát kezdeményezett a vadászati törvény alapelveinek vonatkozásában. A 2014. májusban lejáró földvásárlási moratórium és ezzel kapcsolatosan az új földtörvény megalkotása mellékvizén, az új vadászati törvény elfogadására is lehetõség nyílhat a következõ évben. Az alább felvetett lényeges kérdésekben kérem véleményüket, amelyet írásban, vagy e-mailben ([email protected]) kérem megküldeni. A vélemények összesítésére szeptember elején kerül sor. A vadászatra jogosulttól külön levélben a Szövetség is kérte a véleményüket, ezen válaszok figyelembe vételével is szeretnénk egy egységes megyei álláspontot kialakítani. 1. A vad tulajdonjogának kérdésköre. A hatályos jogszabály szerint a vadon élõ állatok kizárólag az állam tulajdonában vannak. Kérdés: Az állami tulajdonra tekintettel növekedjen-e az állam felelõsségvállalása a vadért? 2. A vadászterület és kialakításával kapcsolatos kérdéskör. A vadászati tv. 8.§.2. bek. rögzíti, hogy mely területek nem minõsülnek vadászterületnek.

Kérdés: Elegendõ -e a meglevõ szabályozás, vagy indokolt annak bõvítése? Felmerült a kérdés, hogy a vadászterület határát az eddigi gyakorlat szerint a tulajdonosok 1/3-a által kezdeményezett földtulajdonosi gyûlés többségi határozata alapján állapítsa meg a hatóság, vagy a vadászterület határát,- amely szakmai kérdés a megyei vadgazdálkodási tanács javaslatára a vadászati hatóság állapítsa meg, tehát gyakorlatilag kijelölje a vadászterületeket. Természetesen ezen területen belül a további kérdésekben (képviselõ, vadászati jog hasznosítása) a földtulajdonosok többsége döntene. Eltérõ vélemények vannak a vadászterület nagysága vonatkozásában. Az eddigi tv. ezt 3000 hektárban határozza meg. Kérdés: Maradjon-e ez a mérték? A vadgazdálkodási szempontok a nagyobb, a tulajdonosi szempontok a kisebb vadászterületet indokolják. 3. A földtulajdonosi közösségek jogi helyzete. A földtulajdonosi közösség a vadászati törvényben létrehozott jogi személyiség nélküli formátlan jogközösség, amelynek elõzménye nem volt és semmi más ismert jogi formához (társadalmi szervezet, gazdasági társaság) nem hasonlítható. A földtulajdonosi közösségnek ezért számtalan gyakorlati problémája rendezetlen. A vadászati tv. nem rendezi, más tv. pedig nem vonatkozik rá. Kérdés: Maradjon-e a vadászati közösség jelenlegi szabályozatlan formája, vagy a vadászati jogot csak haszonbérlet formájában lehessen hasznosítani? 4. A haszonbérlet kérdésérõl. A jelenlegi szabályozás szerint haszonbérlõ a vadászjeggyel rendelkezõ tagokból álló egyesület, a vadásztársaság, vagy gazdasági társaság lehet, amely a terület legalább 25 %-át mezõ-erdõgazdálkodás céllal hasznosítja. A felmerülõ kérdések az alábbiak: Ki lehet haszonbérlõ? Csak a tv. eddigi rendelkezései alapján vt. vagy gt., vagy más is, esetleg magánszemély? A haszonbérleti szerzõdés hatósági jóváhagyását írja elõ a jelenlegi szabály. Ahol vizsgálni kell, hogy egy vadászra legalább 100 ha vadászterület jusson, illetve a haszonbérleti díj mértéke megfelelõ-e az adott területen. Kérdés: A haszonbérleti díjat piaci viszonyok határozzák-e meg, avagy a vadászterület vadeltartó képessége alapján minõségi kategóriába sorolják-e a vadászterületeket és kategóriánként alkalmazzák-e a maximális bérleti díjat? A haszonbérleti szerzõdések 10 éves idõtartamával szemben több kifogás érkezett, indokolt-e a vadgazdálkodás hosszabb távú céljainak megvalósítása érdekében 15 esetleg 20 évben meghatározni? 5. A hivatásos vadászok kérdésköre. A jelenlegi szabály szerint 3000 hektáronként kell hivatásos vadászt alkalmazni, ezt a gyengébb adottságú és nehezebb gazdasági helyzetben levõ vadászatra jogosultak a gazdasági kényszer hatására „papír hivatásos vadásszal" oldják meg, aki tényleges munkát nem végez. Mekkora területen kellene hivatásos vadászt alkalmazni és figyelemmel kell-e lenni a terület vadállományára és minõségére? Ugyanakkora területre szükséges-e egy hivatásos vadász egy vadban bõvelkedõ területen, vagy egy sokkal rosszabb adottságú vadászterületen? Szükséges-e a hivatásos vadász feladatainak, hatósági szerepének bõvítése, részére jogosítványok biztosítása a hatékonyabb fellépés orvvadászok ellen és a természeti értékek védelmében? ---> Folytatás az 5. oldalon


2012.07.15.

20:20

Page 2

2

Házunk tájáról

Somogy Megyei Vadásznap – 2012. m

Hagyományõrzõ huszárok hozták be a zászlókat

A Barcs mellett található egykori Széchenyi-kastély parkját, amelyben a tanintézmény erdészeti tagozatának kollégiuma és gyakorlati oktatóbázisa található, már kora délelõtt megtöltötték az érdeklõdõk. Fél tízkor a zászlóbevonulással kezdetét vette a megnyitó: a lobogókat a III. Ferdinánd Somogyi Hagyományõrzõ Huszár Egyesület két huszárja vitte fel a színpadra. Ezt követõen a színpadon állók és a közönség együtt elénekelték a nemzeti himnuszt, majd Kulcsárné Vasas Veronika a Városi Fúvószenekar Kamaraegyüttesének kíséretében elõadta a Vadászhimnuszt. A himnuszok után a Dráva Völgye Középiskola kürtösei elfújták a Terítéken az õzbak szignált és a Vadászkürtös üdvözlést, majd Horváthné Madarász Zsuzsanna, a Dráva Völgye Tagintézmény igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Mint mondta, nagy öröm és megtiszteltetés volt a dolgozók és a diákok számára a felkérés, hogy szer-

A Dráva Völgye Középiskola kürtösei fújták a köszöntõt

Megnyitó: Dr. Bodnár József az OMVV alelnöke

vezzék meg és bonyolítsák le a vadásznapot, a megye egyik legnagyobb szabadtéri rendezvényét. Az iskolában fél évszázada folyik erdészeti és vadászati oktatás, amely során nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos nevelésre is. Emellett fontosnak tartják a két szakterület gazdag hagyományainak átadását is a tanulóknak. Az igazgatónõt Berend Ferenc, a megyei vadászszövetség elnöke követte, aki a vadászkamara és a védegylet nevében köszöntötte az egybegyûlteket. Úgy fogalmazott: reméli, hogy a vadásznap ugyanolyan ünnep lesz, mint a tavaszi szalonkavárás gyönyörûsége vagy az õszi szarvasbika orgonája. Kiemelte, hogy Somogy az ország egyik legnagyobb megyéje, vadban pedig talán a leggazdagabb. Berend Ferenc után Dr. Bodnár József, az OMVV alelnöke Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, a védegylet elnöke nevében és megbízásából nyitotta meg hivatalosan a rendezvényt. Emlékeztetett: az elsõ megyei vadásznapot több mint két évtizede ünnepelték, és elsõdleges célja azóta is az, hogy a látogatók megismerkedhessenek a vadgazdálkodással, a vadá-

szattal, a vadászokkal. A vadászat valaha az élelemszerzés módja volt, ám mára a fõ funkciója az ember által megbontott természeti egyensúly helyreállítása, szabályozása - mondta. Ez vonatkozik a méltán világhírû somogyi vadállományra is. Ez a gazdálkodási ág összhangban mûködik a környezet- és természetvédelemmel, a mezõ- és erdõgazdálkodással, ám ezzel együtt hivatás, szakma, miként kikapcsolódás és szenvedély is. Somogyban jelenleg 86 vadgazdálkodó - vadásztársaságok, cégek, földtulajdonosi közösség mûködik, és 2898 sportvadász valamint 232 hivatásos vadász van, tette hozzá. A vadásznapok elmaradhatatlan része a Szent Hubertus mise, Középrigócon ezt Sass Rudolf esperes-plébános celebrálta 10 órától, egy frissen elejtett õzbak felett. A mise után Dr. Boda Pál elnök átadta az OMVK Somogy megyei területi szervezetének aranyérmét Barkóczi Istvánnak, a SEFAG Zrt. vezérigazgatójának, eddigi életútja elismeréseként. Munkája jelentõs eredményeként emelte ki a méltatás, hogy a méltán világhírû lábodi területeket sikerült integrálnia a SEFAG Zrt.-be, fenntart-

Népes vendégsereg. A vadásztársaságok sátrai körül nagy volt a nyüzsgés

Mintegy háromezer látogatót vonzott a jeles esemény


2012.07.15.

20:20

Page 3

3

Házunk tájáról

. május 26. – Barcs-Középrigóc

A vadásznapon hatvanöt új vadász tett fogadalmat a Somogy Megyei Vadászkamara zászlaja elõtt

Változatos gyermekprogramok a játszóházban

va és fejlesztve az ott folyó kiemelkedõ vadgazdálkodást. Az OMVV kitüntetéseit Dr. Bodnár József és Berend Ferenc adta át. A Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakettet a Mikei Földtulajdonosok Vadásztársasága kapta, ezt Rácz Béla, az egyesület elnöke vette át. A Magyar Vadászatért Emlékérmet Borosán István, a Gyótai Vadásztársaság vadászmestere kapta. A Nimród Vadászérmet Herczegfalviné Demeter Erzsébetnek, a megyei kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatósága vadászati és halászati osztályvezetõjének és Németh Ferencnek, a Lengyeltóti és Környéke Trófea Vadásztársaság elnökének adták át. A megyei kamara 2010-ben alapított emlékplakettet a nyugdíjazott hivatásos vadászok számára „A vad és vadászat szolgálatáért” Somogyban elnevezéssel, idén ezt Tóth Sándor, a Zselici Vadásztársaság egykori vadõre kapta. A Mikei Földtulajdonosok Vadásztársasága a Kadarkúti Rendõrõrs részére százezer forintot ajánlott fel egy eredményes orvvadász elfogásért,

repjárószemle, vadászkutya bemutató, szarvasgomba keresés. A Vadászok utcájában megtalálható volt minden, ami vadászat: vadász-festõmûvész, fegyvermester, vésnök, fafaragó és a ragadozó csapdázást valamint vadkár elhárítási módszereket bemutató kiállító is. Nem maradhatott el a lövészverseny, illetõleg a vadásznapi fõzõverseny sem, 13 csapat (köztük 10 vadásztársaság) nevezett a gasztronómiai megmérettetésre a legváltozatosabb vadétkekkel. A Somogyi Vadászhölgyek Klubjának sátrában ismét nagyszabású jótékonysági süteményakciót tartottak: a hölgyek által házilag készített süteményekért cserébe kapott adományt az idei évben a barcsi székhelyû, sérült gyermekeket gondozó Szivárvány Gyógypedagógiai Intézménynek ajánlották fel. A nap végén a vadászhölgyek 211 000 Ft-ot adhattak át Szemere Márta igazgató asszony részére. Kemenszky Péter

ezt Illés Norbert rendõr õrnagy, az õrs parancsnoka vette át. A Hubertus Kereszteket Oláh Csaba, a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke és Berend Ferenc adta át. A kitüntetések átadása után következett az ifjú vadászok fogadalomtétele. Kemeszky Péter, a megyei vadászkamara titkára elmondta: hatvanöten voltak, ami még Somogy megyében is kiemelkedõ. Rendszerint negyven körül van az elsõ ízben vadászjegyet kiváltók száma. A titkár a fogadalomtétel elõtt elmondott beszédében emlékeztetett: az 1998-ban a Somogy megyei - és akkor egyben országos - vadásznapon meghonosított hagyomány célja, hogy az új vadászok a nyilvánosság elõtt vállalják: a vadászatnak, mint õsi szenvedélynek etikus követi lesznek. Hozzátette azonban: csak a fogadalomtételtõl senki nem lesz igazvadász, ez egy hosszú és folyamatos út, ami az idõsebb nemzedéken is múlik. A nap további részében különbözõ rendezvények és programok biztosították a látogatók számára a tartalmas délutánt: a koncertek, néptáncelõadások mellett volt solymászbemutató, te-

Külön köszönet: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Barcs Város Önkormányzata BITT Kft Kaposvár HM Kaszó Zrt. KOTO Autóház Kft. MLSZ Somogy Megyei Igazgatóság OMVK SM-i Területi Szervezete SEFAG Zrt. Sió-Car Kft Siófok Sió-Motor Kft. Somogy Megye Vadgazdálkodói Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézménye A fõzõverseny egyik gyõztese

Szemere Márta igazgató asszony a Vadászhölgyek által gyûjtött adománnyal


2012.07.15.

20:20

Page 4

4

Házunk tájáról

Vadásznapi kitüntetések Kamara Aranyérme kitüntetésben részesült: Barkóczi István - okleveles erdõmérnök, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakett kitüntetésben részesült: Mikei Földtulajdonosok Vadásztársasága. Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetésben részesült: Borosán István - a Gyótai Vadásztársaság vadászmestere. Nimród Vadászérem kitüntetésben részesült: Herczegfalviné Demeter Erzsébet - a Somogy Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának Vadászati- és Halászati Osztályvezetõje. Németh Ferenc - a Lengyeltóti és Környéke „Trófea” Vadásztársaság elnöke. Az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete által 2010-ben alapított "A vad és vadászat szolgálatáért Somogyban" elismerésben részesült: Tóth Sándor - a Zselici Vadásztársaság nyugállományba vonuló hivatásos vadásza. Hubertus Kereszt Gyémánt fokozat kitüntetésben részesült: Id. Jakus László - a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének kerületvezetõ vadásza. Kovács József - a Korpadombi Vadásztársaság és annak jogelõdjének elnöke 20 éve. Perák László - 17 évig a Kutas és Vidéke "Kossuth" Vadásztársaság vadászmestere volt. Dr. Spingár Ferenc - a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrányi Vadászegyesületének titkára több cikluson keresztül. Hubertus Kereszt Arany fokozat kitüntetésben részesült: Bíró László - a Somogysimonyi Szent Hubertus Vadászegylet gazdasági felelõse, majd több évtizeden keresztül vadászmestere volt. Bognár László - A Mezõcsokonyai "Rákóczi" Vadásztársaság Intézõ Bizottságának tagja, az Ellenõrzõ Bizottság elnöke. Ficsór János a Surján- Kapos Völgye Vadásztársaság Intézõ Bizottságának tagja, gazdasági felelõse. Dr. Gombos Sándor - a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrányi Vadászegyesületének alapító tagja, az egyesület Intézõ Bizottságának tagja. Kétszeri László - a karádi Kossuth Vadásztársaság volt titkára, jelenlegi elnöke.

Kovács László - a Csurgói Vadásztársaság 1988-1999. közötti elnöke, 1999tõl vadászmestere. Lõke Ákos - A Szent Benedek Vadásztársaság gazdasági vezetõje. Mészáros István - a Jutai Makkos Vadásztársaság Intézõ Bizottságának tagja. Mónos Zoltán - a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének kerületvezetõ vadásza. Nagy József - a Fonó és Környéke Földtulajdonosi Közösség volt közös képviselõje, aki távolléte miatt az elismerést késõbb veszi át. Németh Antal - a Somogysimonyi Szent Hubertus Vadászegylet volt vadászmestere. Németh László - a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészetének kerületvezetõ vadásza. Dr. Paller Endre - a Rigóci Baráti Vadásztársaság alapító tagja, jelenleg a vadásztársaság gazdasági felelõse. Szabó Lászlóné - a Kálmáncsa és Környéke FTK. etikus vadásza, a Somogyi Vadászhölgyek Klubjának alapító aktív és meghatározó tagja. Udvaros Zoltán - a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrányi Vadászegyesületének alapító tagja, több cikluson keresztül elnöke. Varga Zoltán - a Gyótai Vadásztársaság tagja. Hubertus Kereszt Ezüst fokozat kitüntetésben részesült: Akkerman József - a Szent Benedek Vadásztársaság alapító tagja, az Ellenõrzõ Bizottság elnöke. Juhász György - a Szent Benedek Vadásztársaság alapító tagja, volt Intézõ Bizottsági tag. Kozári Gyula - a Szent Benedek Vadásztársaság titkára. Ördög Dezsõ - a Szent Benedek Vadásztársaság alapító tagja, az Intézõ Bizottság tagja. Simon József - a Szent Benedek Vadásztársaság hivatásos vadásza. Varga Árpád - a Szent Hubertus Vadászegylet Somogysimonyi fegyelmi bizottságának volt elnöke, jelenlegi földtulajdonosi közös képviselõ. Hubertus Kereszt Bronz fokozat kitüntetésben részesült: Czink István - a Nagybaráti Vadásztársaság alapító tagja, 10 évig volt vezetõségi tagja. Garamvölgyi János - a Csurgói Vadásztársaság tagja. Kiss István - a Nagybaráti Vadásztársaság alapító tagja. A Somogy Megyei Vadászszövetségben eltöltött több évtizedes munkája elismeréseként emlékplakettet kapott Dr. Göndöcz Gyula úr a Zselici Vadásztársaság elnöke.

Hivatásos vadász továbbképzés Az OMVK SM Területi Szervezete Hivatásos vadász osztálya - a korábbi gyakorlattól eltérõen - idén májusban tartotta meg a hivatásos vadászok kötelezõ szakmai továbbképzését. Ezzel egy korábbi ígéretünket váltottuk valóra, hiszen az év végi osztályülésen való kötelezõ megjelenés sokak számára okozott problémát, egyfelõl a vadászati elfoglaltság, másrészt a karácsonyi nagybevásárlások miatt. Az osztályülésnek a Vadgazdálkodási Tájközpont adott helyet, az újonnan átadott, amúgy minden igényt kielégítõ oktatási tömb a nagyszámban megjelent hivatásos vadász kollégák számára már-már szûkösnek bizonyult. A korábbi években átlagosan 100 fõ megjelent hivatásos vadászához képest a mostani továbbképzésen 162 fõ jelent meg, ami a megye 234 hivatásos vadászára vetítve 69%-os részvételt jelent. Dr. Varga Gyula alelnök köszöntõjét követõ általános bevezetõjében beszámolt az alelnöki értekezleten a hivatásos vadászok éves kötelezõ szakmai továbbképzési rendszerének megváltoztatásáról, valamint a hivatásos vadászok országos szakmai versenyének lebonyolításáról. Elõbbivel kapcsolatban még nincs végleges álláspont, az elképzelések is sokfélék, de az körvonalazódni látszik, hogy olyan megoldásra van

szükség amely - akár jogszabály-változtatás árán is megakadályozza a hivatásos vadász szakma felhígulását, a "kvázi" hivatásos vadászok alkalmazását. Fontos kiemelni, hogy ez a kezdeményezés a hivatásos vadász kollégáktól indult, ezért a Kamarának kiemelten kell kezelnie, hogy a kellõ támogatást megadja az általa képviseltek részére. Az országos szakmai versennyel kapcsolatban eldõlt, hogy annak házigazdája a Gemenc Zrt. lesz (2012. augusztus 9-10.), a tavalyi elsõ 3 helyezett automatikusan meghívást kap az országos versenyre, így 19 + 3 fõ, azaz 22 fõ fog indulni, köztük a tavalyi évben nyertes, megyénket képviselõ Németh Sándor hivatásos vadász kollégánk is. Vatulik Zsolt a SMRF Közrendészeti Osztály fõelõadója elõadásában aktuális témákat feszegetett a hivatásos vadászok szolgálatteljesítés közben tanúsított magatartásával és jogkörével kapcsolatban. A közelmúlt sajnálatos eseményei kiemelt jelentõséget adtak mondandójának, reményeink szerint a változásban lévõ jogszabályi háttér a hivatásos vadászok jogkörét legalább a mezõõr és a természetvédelmi õr szintjére fogja emelni. Részletesen beszá-

molt a hallgatóságnak az aktuális és a várható jogszabályi környezetrõl, az intézkedés (igazoltatás, ellenõrzés, tettenérés) során kívánatos fellépésrõl, a fegyverhasználat indokoltságáról és egy sor egyéb, nagyon fontos, és a hivatásos vadászok által talán kevésbé ismert körülményrõl (kommunikáció). Az igazoltatás gyakorlati végrehajtása "élesben", hivatásos vadász kolléga bevonásával történt. A probléma súlyosságát és aktualitását mi sem jelezte jobban, mint az, hogy sokan gyakorlati tapasztalatból vett példákból merítve tették fel kérdéseiket. Herczegfalviné Demeter Erzsébetet a Kormányhivatal Vadászati és Halászati Osztály osztályvezetõje rövid hozzászólásában az elmúlt idõszak történéseit foglalta össze, külön kitérve a hatósági ellenõrzések során tapasztalt hiányosságokra és leggyakoribb hibákra (dokumentációk vezetése, nagyvadazonosító jel felhasználása). Az ebéd elfogyasztása után az érdeklõdõk Nagy Jánossal a bõszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont vezetõjével vadföld-gazdálkodási, illetve hullott agancs bemutatón vehettek részt. Dr. Varga Gyula, hivatásos vadász osztály alelnöke


2012.07.15.

20:20

Page 5

5

A Vadászszövetség hírei

Somogy megyei vadászok székháza Létrejött az érdekképviseletek között a megegyezés, a Zárda utcai iroda új néve: Somogy megyei vadászok székháza A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége életében jelentõs változások történtek a 2012-es év tavaszán. A legjelentõsebb, hogy a Vadászkamarával történt együttmûködési megállapodás kezd testet ölteni. Az egyik legfontosabb mérföldköve a megállapodásnak az, hogy a Szövetség tulajdonában lévõ székház, - a két szervezet felismerve, hogy mindkettõ érdekképviseltje a somogyi vadász - 30 %-ban a Kamara tulajdona lett. A Kamara ilyetén ingatlan illetõség bevásárlásával nem mindenki értett egyet a választmányban, így a küldöttgyûlésen három ellenszavazatot kapott és egy tartózkodás is volt, de a döntõ többség elfogadta a vezetõség ezirányú javaslatát. Az OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete (Kamara) 7.500.000,- Ft vételárat fizetett a Szövetségnek a 3/10 tulajdonrészért, amely vételárnak az értékmegállapítása két felkért és független ingatlanforgalmi értékbecslõ szakvéleménye alapján történt. A Kamara ezen felül a jövõben, havonta, a fennmaradó tulajdoni hányadra kiegészítõ bérleti díjként 80.000,- Ft -ot fizet a Szövetség részére. Az iroda fenntartása és üzemeltetése pedig közösen történik majd a két szervezet részérõl. A vételárként kapott pénz hozadékát a Szövetség a jelentõsen terjeszkedõ, túlszaporodott aranysakál megállítására tervezi fordítani, méghozzá - jelen pillanatban egyéb pályázati források hiányában egy megyei - vadgazdálkodási pályázat kiírásával és a tagszervezeteivel együttmûködve. A másik jelentõs változás, hogy - a két szervezet vezetõségeinek döntése értelmében - a Somogy Megyei Vadásznap az idei évtõl más más helyszíneken, a megye különbözõ pontjain kerül megrendezésre. A szervezõk azért döntöttek így, hogy a megye közel 90 vadászat-

ra jogosultjának mindegyike úgy érezze, hogy a rendezvény közelebb kerül hozzá, és tagjaik - vadásztársaink is szívesebben és könnyebben vehessenek részt az évente megrendezett jeles eseményen. Az idei Középrigóci Vadásznap megítélésünk szerint nagyon jól sikerült, külön köszönöm a Barcs és környéke, valamint a megye más szegleteibõl érkezett és bemutatkozó vadásztársaságainak, a SEFAG Zrt-nek, a HM Kaszó Zrt-nek az aktív segítséget és színvonalas részvételt. Természetesen a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Középiskolája minden tanárát és diákját külön dicséret illeti a lelkes és szakszerû munkájáért. Az eltelt idõszakban a napi feladatok is meghatározóak voltak. Részt vettünk a hatóság által összehívott Vadgazdálkodási Tanács tavaszi, az éves vadgazdálkodási terveket jóváhagyó értekezletén. Itt külön kiemeltük a hibás lelövések retorzióját, miszerint a jogosultaktól a törvényes szakmai munkát meg kell követelni, de ez nem lehet egyszerre a vadászatra jogosultak anyagi ellehetetlenülésének okozója, vagyis a szigorításokat a gímszarvas érdekében átmeneti idõ biztosításával kell foganatosítani. A másik sarkalatos téma, - ami nem csak ezen az ülésen merült fel - a vadkárok mértéke. Sajnos eddig - jogszabályi hiányosságok miatt nem sikerült a vadkárszakértõk jegyzékbe vételének szigorítása, de a tárgyalások tovább folynak. Határozott javaslatunk, hogy az a „szakértõ”, akinek megállapításai miatt a felek rendszeresen bíróságokon kötnek ki, vagy akiknek szakvéleményeit a bíróság jelentõsen (nagyságrendekkel akár) rendszeresen megváltoztatja és számtalanszor súlyos anyagi hátrányt okoznak a gazdáknak és a jogosultaknak egyaránt, kerüljön le a jegyzékrõl, szakértõi tevékenységet ne folytasson és anyagi felelõsséget is vállaljon.

A fegyvertartás és szerzés 2012-ben erõsen megreformált (liberalizált) módja remélem mára mindenki elõtt ismert. A székházban is beszerezhetõek és az érdekképviseletek honlapjáról is letölthetõek a vásárláshoz, átadáshoz szükséges nyomtatványok. Az elkövetkezendõ hónapok jelentõs kampánymunkája az új vadászati törvény megalkotása lesz. Az országos elnökség kifejezett kívánsága, hogy a törvénymódosító javaslatait minden megyei Szövetség és Kamara küldje el, hogy a széles körbõl kikerülõ többségi vélemény legyen majdan megfogalmazva. Ezért minden vadászatra jogosult vezetõségét kérem, hogy összegezze azon témaköröket, javaslatokat amit fontosnak tart az adott közössége és ezt juttassa el a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének székházába (Kaposvár, Zárda u. 18., vagy [email protected] e-mail címre) legkésõbb szeptember közepéig, hogy október közepére országosan összegezni lehessen a megyei álláspontot. Természetesen emellett az egyéni javaslatok is fontosak, hiszen vadászéletünk fontos fordulópontja lehet az újjáalakított vadászati törvény. Tisztelt Vadászatra Jogosultak, Kedves Tagszervezetek! A Szövetség továbbra is fõ feladatának tartja, hogy tagjai mindig naprakész információkhoz jussanak, ezért mind elektronikus mind postai úton a továbbiakban is elsõként tájékoztatjuk Önöket. Az év hátralevõ részében eredményes vadászatot és jó gazdasági évet kívánok valamennyi Szövetségi Tagnak! Vadászüdvözlettel: Berend Ferenc, Somogy Megyei Vadászok Szövetsége elnöke

Meghatározó változások a vadászati jogban --->> Folytatás az 1. oldalról

§

6. A trófeabírálat rendszerérõl. Vissza kell-e állítani a trófeabírálat korábbi rendszerét, mely szerint a mínusz pontos trófeák anyagi természetû szankciót vontak maguk után? Az esetleges szankciókat a vadász vagy a vadászatra jogosult viselje? 7. A vadkárok kérdésköre. Újragondolandó ez a kérdéskör is. Van olyan javaslat, hogy a jelenlegi 5 % helyett legalább 20 %-ra kellene emelni a kárnak azt a mennyiségét, amit a földhasználónak kellene viselni. Ez a földhasználót is hathatósabb védekezésre ösztönözné. Tisztázandó kérdés feltétlenül a Vtv. azon rendelkezése, hogy a földhasználó is köteles közremûködni a vadkárok megelõzése és csökkentése érdekében. Mi ennek a közremûködésnek a tartalma, formái? Szükség van-e ennek törvényi leírására és szabályozására? 8. Jelentõs problémák adódnak a mezõgazdaságon kívüli károkért való felelõsség, így elsõsorban a gépjármû és vad ütközésének szabályozásában. A mai jogi szabályozás arra élezõdik ki, hogy a vadveszélyt jelzõ tábla hatálya alatt történt-e az ütközés? (Mert ez esetben a vadászatra jogosult kármegelõzési kötelezettségének eleget tett és felróhatósága nem állapítható meg.) A Vtv. 78. §. 4. bekezdése ugyanakkor csak vadveszély esetén írja elõ a vadászatra jogosult részére közúti jelzések elhelyezését. Minden útszakaszra nem rakható tábla, mert a veszélyre felhívó

jellegét veszti el. Miként kellene ezen a szabályon változtatni? A gépjármûvezetõ felelõsségét milyen szempontok alapján lehetne vizsgálni? Felmerül a közút fenntartójának felelõssége is, aki a közút biztonságos használatáért felelõsséggel tartozik. Így autópálya létesítõje és fenntartója köteles kerítést létesíteni, amely távol tartja a vadon élõ állatokat. Az autópálya használatáért jelentõs díjat szed. Ha a közútkezelõ által létesített kerítés ellenére vad kerül az útra mennyiben felelhet ezért a vadászatra jogosult? Megmagyarázhatatlan gyakorlat továbbá, autópályákon vadveszélyre figyelmeztetõ táblák kihelyezésre, ami egyre gyakoribb. Nem tisztázott, hogy ilyen tábla esetén milyen magatartást kell az autósnak tanúsítani autópályán?

Kérem, a fenti kérdésekre - saját tapasztalataik alapján, ha van észrevételük és válaszuk azt e-mailben vagy írásban tegyék meg, melyet a közös vélemény kialakításánál figyelembe veszünk. Az észrevételek és vélemények alapján kialakított megyei álláspontot szeptember hónapban a honlapunkon közzé tesszük. Minden vadásztársamnak eredményes és élményekben gazdag vadászatot kívánok az õszi szezonra! Vadászüdvözlettel: Dr. Boda Pál, OMVK SM-i Ter. Szerv. elnöke


2012.07.15.

20:20

Page 6

6

Kynológia

A német fürjészeb Szándékosan választottam témaként olyan vadászkutya fajtát, amelyet nyugodtan kijelenthetem, kevesen ismernek, de még kevesebben használnak vadászterületeinken. Ennek oka nem kellõen feltárt. A fajta kiváló vadásztulajdonságokkal, fizikai, lelki és idegrendszeri felépítéssel rendelkezik. Szárazon és vízen, apró,- és nagyvad vadászatánál eredményes segítõje a vadásznak. Ezt a fajtát a vadászok álmodták meg, vadászok tenyésztik kizárólag vadászatra, vadászoknak! Ez olyannyira igaz, hogy a szépségkiállításokon e fajta nincs is jelen! Egyetlen hátránya a szõrzete, amely a hazai vadászati viszonyokhoz hosszúsága és viszonylagos puhasága miatt nem elõnyös! Mit is kell tudnunk e fajtáról? E fajta mai megjelenéséhez hasonló kutyákat, már a XVII. században megörökítettek vadászjeleneteket ábrázoló festményeken. Ezeken a képeken a hálós fürj vadászatokat ábrázolták, amint a vadászkutyák hasalnak a madarak elõtt a vadászok pedig dobóhálóval fogják be a fürjeket. Az így dolgozó kutyák innen kapták fürjészeb, fürjészvizsla elnevezésüket. A fajta ismertsége az 1800-as évek közepétõl számítható. A polgárság vadászati lehetõséghez jutása késztette a vadászokat arra, hogy egy igénytelen, viszonylag olcsó mindenes vadászkutya fajtát alakítsanak ki. A népszerûsítés és a tenyésztés kezdete Robert Friedrich nevéhez kötõdik. Az alapító fedezõ kan, - egyben 1834.-ben az elsõ regisztrált egyed - Lord Augusta egyszínû barna egyed volt, majd ehhez került párként Wanda Augusta szintén egyszínû barna szuka. A tenyészpártól származó alomban két barna, a többi barna-fehér foltos, illetve trikolór színû volt. Harmadik színként a vörös jelent meg. A tenyésztõ érdekes megállapítást tett, miszerint a barna alapszínû egyedek kiegyensúlyozottabbak és rövidebben keresõk szemben a foltosakkal, amelyek nem ritkán a vadásztól távolabbi keresõk voltak. A tenyésztés kezdetén feladatuk a vad légszimatos keresése, majd megállása és az elejtett vad apportozása volt. A szakszerû tenyésztés és az egyedek nyilvántartásának elõsegítésére 1903ban létrehozták a Német Fürjészeb Tenyésztõk Egyesületét. Megalkották az elsõ tenyész- és munkavizsga szabályzatot, ami a mai napig érvénybe van, de ezt követõen nem fordítottak komoly hangsúlyt a fajta terjesztésére, népszerûsítésére. A tenyésztés meglehetõsen "leült". Új lendületet Rudolf Friess tenyésztõi és kiképzõi munkája hozott. Ennek lényege a vadmegállás és a mezei munka háttérbe szorítása, erõsítve ez által a kajtató munkát. A tenyésztési követelményekbõl is kihagyta ezen tulajdonságok örökletes számon kérését. Elõtérbe került a vízi és az erdei munka! Az 1930 -as években bekerült a tenyészetekbe a Bretagne spániel, amivel a nyugodt vérmérsékletet akarták szilárdítani. A keresztezés következményeként megjelent a vörös

szín, amelynek következtében kis idõ elteltével kialakult az egyszínû õzvörös változat. A céltudatos tenyésztés elsõsorban a német nyelvterületen terjedt, fõleg Svájcban és Ausztriában. Kis egyedszámban ma már Dániában, Svédországban, Csehországban és Szlovákiában is alkalmazzák a vadászatokon. A fajta "szerencséjére" népszerûsége a küllemre tenyésztõk körében nem terjed, így a tenyésztés kizárólag vadászkézben tartható, garantálva belsõ értékeit. A fajta hazai vonatkozásáról túl sokat nem mondhatunk. Dr. Prezenszki János Heves megyei fõvadász kezdte svájci bíztatásra a fajta meghonosítását. Célja fõleg a hivatásos vadászok körében történõ elterjesztése volt. A nála született almot kihelyezte és figyelemmel kísérte sorsukat. 1996-ba Subosits Károly Svájcban élõ délvidéki magyar származású tenyésztõ segítségével megalakították a Magyarországi Német Fürjészeb Klubot. Elsõ jelentõs ténykedésük volt, hogy a Svájci Német Fürjészeb Klubbal karöltve, a FAUNA Rt. területén nagyszabású tenyészszemlét, a fiatal kutyák képesség vizsgáját, valamint munkavizsgát rendeztek bemutató jelleggel, svájci, osztrák, luxemburgi és német kutyák részvételével. Ezen szerencsém volt bíróként résztvenni. Fûtõ Tibor teljesítménybíró sporttársammal kaptunk meghívást e rendezvényre. Ekkor ismerkedtem meg e fajta fantasztikus vadászképességeivel úgy apróvad, mint nagyvad vadászat tekintetében. A vizsgák jó vadászterületen, kiváló hangulatban zajlottak. A magyar részrõl érdeklõdõk, mint kuriózum tekintették, de egybehangzó véleményként fogalmazódott meg az elégedettség. Mire alkalmasak és milyen a viszonyuk a vadászathoz? Erre azt hiszem az 1996. 07.24-én elfogadott fajta standard adja meg legpontosabban a választ. A német fürjészeb általános megjelenése, közepes méretû, hosszúszõrû, nemes fejû, erõs csontozatú és nagyon izmos kajtatókutya. Arányaiban hosszabb, mint a magassága. Testarányai: Testhossz és a marmagasság aránya: 1,2:1 Mellkas mélység aránya a marmagassághoz: 0,5:1 Arcorri rész aránya az agykoponyához: 1:1 Viselkedés, temperamentum: Aktív szenvedélyes vadász, barátságos, magabiztos, tanulékony, jól kezelhetõ és alkalmazható, sohasem félõs vagy agresszív. Jellemzõi: erõs keresési ösztön; jó a légszimata és jó nyomkövetési hajlama; megbízhatóan ad hangot; jó a szaglása; jó apportozó és kiváló a vízi munkája; az élõ vaddal kemény; önállóan dolgozik, de mindig kezelhetõ, ha megfelelõ kiképzést és egyértelmû utasításokat kap. Megbízhatóan követi a sebzett vadat és keresi az elveszettet. Kiváló mindenes vadászkutya, kiemelendõ az erdõs, bozótos területen és vízben végzett munkája. A vadmegállás háttérbe szorult a tudatos tenyésztõi munka kapcsán. A vadászatokon elvárható a magas intelligenciá-

ja miatt az összetett feladatok végrehajtása. Kiválóan alkalmazható apróvad vadászatokon egyéni és társas vadászatra egyaránt. Fedett terepen hajlamos messze keresni, nyíltabb területen "puska alatt" keres. Ennek ellenére a kapcsolat tartása kiváló. Szaglása akár légszimattal, akár csapán elsõrendû. Keresési stílusa körkörös, de megtanítható más keresési modorra is. Gyors, ennek ellenére nem hagy ki vadat. Rövid keresésre kell ösztökélni, mivel a vadat nem állja, azt megtalálást követõen azonnal felveri, így a vadász csak ebben az esetben kerülhet lövéshez. Apport készsége elsõrendû, néha hajlamos a vad túlzott birtoklására. Nádasokba könnyen beküldhetõ, önállóan dolgozik a vadat magabiztosan kihajtja. A rókával szemben is bátor, esetenként le is fojtja. Kifejezetten szereti a vizet, ott kitartóan dolgozik. Nagyvad vadászatokon vaddisznóhajtásban elsõrendû, nagy és kitartó hanggal dolgozik. Bármilyen nagyvadat hajt, ezért a disznón kívüli fajok hajtásáról le kell nevelni. A sebzett nagyvadat vércsapán követi, azt dermedtre és állóra csaholja. A csapa követésekor könnyen átválthat légszimatos keresésre. Ezt tiltani kell. Kiképzésekor a fegyelmi munkára nagy gondot kell fordítani, késõbb ezt meghálálja. Fegyelmezett kutyánál az önálló munka végzése soha nem válik öncélú vadászattá. Hazai állomány jelentéktelen, a megalakított klub nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. A fajta tenyésztésével néhány megszállott vadász foglalkozik. Remélem nem adják fel és mindent elkövetnek a fajta, vadászok közötti népszerûsítése érdekébe. A magam részérõl elsõsorban hivatásos vadászoknak ajánlom vegyes vadas, vagy nagyvadas vadászterületekre. Felhívnám a figyelmet a vaddisznó kerti, vagy szabadterületi vadászatain kifejtett eredményes alkalmazhatóságára. Ma már egyre több helyen veszik igénybe a vaddisznóhajtásokra szervezõdött hajtókutyás brigádokat. Itt viszonylag sok fajta vadászkutyát alkalmaznak, több-kevesebb sikerrel. Ezek a kutyák nagy igénybevételnek vannak kitéve, amit nem minden fajta tûr egyformán. Megérne egy próbát a fürjészeb kipróbálása. E vadászati módnál nagyon fontos a gazdával való kapcsolattartás, a megfelelõ szintû önálló munkavégzési képesség, a vezethetõség, bátorság, a megbízható hangadás és kajtató képesség, valamint a stabil idegrendszer. E tulajdonságok ebben a fajtában mind együtt vannak. Vízi munkánál a nagyterítékû récevadászatokon éppúgy alkalmazható, mint az egyéni vadászati módoknál. Fáradhatatlan kajtat a nádban, apportoz nádból és nyílt vízrõl. A sebzetten menekülõ récét kitartóan hajtja vizuálisan és "spúron" egyaránt. Minden körülmények között ajánlható, de kizárólag vadászoknak. Lakásba tartása nem kívánatos. Egyébként kiváló alkalmazkodó képessége okán a kertes házban jól megfér a gyerekekkel is. Érdeklõdés esetén a kynológiai szakbizottság további felvilágosítást és segítséget tud nyújtani. Pomázi Ágoston, kynológus


2012.07.15.

20:21

Page 7

Íjászat, solymászat

7

Íjászok a vadásznapon Másodszor ért minket vadászíjászokat az a megtiszteltetés, hogy részt vehettünk, a megyei vadászkamara, és vadászszövetség által rendezett Somogy Megyei Vadásznapon, május 26-án. Idén új helyszínen került megrendezésre a méltán népszerû, sok látogatót vonzó esemény. A szervezõk választása a Barcs-Középrigóci Dráva-völgye Középiskolára esett. Utólag megállapíthatjuk, jó döntés született. Idén szerencsére az idõjárás is kegyes volt hozzánk. Mi vadászíjászok csakúgy mint tavaly a Vadászok utcájában kaptunk megjelenési lehetõséget, a solymászok, és a csapdázók mellett. Így együtt képviseltük a hagyományos vadászati módokat. Hamar elmosódtak a sátrak közötti határok, és az érdeklõdõk komplex képet kaptak ezekrõl a vadászati módokról. Érdeklõdõbõl pedig szerencsére nem volt hiány. Nagy öröm volt számunkra, hogy a vadászíjászat iránt az érdeklõdés továbbra is évrõl- évre növekszik. Valamint, hogy a kíváncsiskodók több ismerettel rendelkeznek, mint tavaly. Már

nem az volt a kérdés, hogy "Hány vesszõ kell egy vad terítékre hozásához?", sokkal inkább a tematikus csatornákon látott, hihetetlennek tûnõ elejtések eszközeire voltak kíváncsiak az érdeklõdõk. Nyíló pengés vadászhegyek, álcaruhák, csigás íjak utáni érdeklõdés mind erre utalt. Ez is egy lépés azon az úton, hogy a következõ vadászgeneráció már ne valamiféle csodabogárnak tartsa azokat a vadászokat, akik nem puskával vadásznak. Az is bebizonyosodott, hogy az úgynevezett hagyományos vadászati módok, nem csak a vadászok utcájában jönnek ki jól egymással. A tavaly megrendezett íjász, solymász közös vadászat sikere bizonyította, hogy a vadászterületen is tökéletesen kiegészítik egymást. Összefoglalva, egy jó hangulatú, a megszokott magas színvonalon lebonyolított rendezvényen vehettünk részt, amit ezúton is szeretnék megköszönni a szervezõknek. Harnos Tibor, rovatvezetõ

Tavaszi teendõk Tavasztól a solymászok tevékenységének jelentõs része egy nem túl látványos szakaszába fordul. A vadász madarak nagy része vedletõ volierbe kerül, ahol a lehetõ legnagyobb nyugalom és a megfelelõ étrend biztosítása mellett rövidesen megkezdi az elõzõ évi tollazatának lecserélését. Ez egy nagyon fontos élettani folyamat, ami legjobb, ha minden évben teljes egészében végbe megy, hiszen akkor a vadászmadár minden vadászidényt frissen növesztett, ép, egészséges és évrõl évre javuló minõségû tollazattal tud megkezdeni. Ennek érdekében kerülni kell a madár zavarását vagy a körülmények megváltoztatását, ami a vedlés megszakításával vagy abbahagyásával járna. Ezért van az, hogy a legtöbb solymász nem tud eleget tenni a felkérésnek, hogy a tavasz vagy a nyár folyamán szervezett rendezvényeken a madarával jelenjen meg. Tehát erre a célra nem feltétlenül a vadászmadarainkat használjuk. Vannak úgynevezett bemutatós madarak amiket legtöbbször már fiatal koruktól arra nevelünk, hogy rendezvényeken, elõadásokon jelenjenek meg és a résztvevõk számára testközelbe hozzák a solymászat, ragadozó madár tartás egy kis szeletét amit ilyen helyeken meg lehet mutatni. Ezek a megjelenések nem csak a látványosságuk miatt fontosak, hanem a legtöbb ember számára ezek adnak lehetõséget, hogy solymásszal és madarával találkozhasson, feltehesse a régóta érlelõdõ kérdéseit vagy akár a meglátni és Solymász-llovas tábor az Arany Sólyom Fészkében Idén elsõ alkalommal várjuk a kedves vendégeket az Arany Sólyom Fészkében tartandó 5 napos táborainkra. Szeretnénk bemutatni õseink életét, életmódját egy évszázadok óta fennálló –Kis Balatontól 20km-re lévõ – erdészlakban. Az ide látogató gyerekek átélhetik és megtapasztalhatják a természet közeli életmódot a somogyi erdõk szívében.

megszeretni elv alapján eljegyezze magát a solymászattal. A madaraink tenyésztése is erre az idõszakra esik, ami valójában a tenyészmadarak felkészítésével már a kora télen megkezdõdött de a fészkelés, költés, fióka nevelés márciustól a nyár derekáig tart. A tenyésztés önmagában egy olyan bonyolult, összetett, specializálódott tevékenység amit az újkori solymászat hívott életre egyrészt a növekvõ solymászati igények , másrészt a szabadon élõ állományok nagy részének fokozott veszélyeztetettsége miatt. Mára a solymászok jóvoltából, gyakorlatilag bármilyen ragadozó madarat tudunk ember által biztosított körülmények között tenyészteni. Ez azt jelenti, hogy ha egy faj szabadon élõ állománya végveszélybe kerül, akkor zárt téri tenyésztéssel még biztosítható a fennmaradása, ami már több esetben elõfordult. Tehát a solymászok számára ez az idõszak is dolgos mindennapokat jelent, amelyek kívülrõl talán nem látszanak túl érdekesnek, pedig valójában roppan fontosak, hiszen ezzel alapozzuk meg a következõ vadászidényt. Lóki György, fõsolymász Programjaink: • Sólymokkal való együttélés • Lovaglás, lovas túrák • Kézmûves foglalkozásokra: agyagozás, nemezelés stb. • Íjászat • Állatsimogató A táborok június 25- étõl indulnak augusztus végéig, hétfõi kezdéssel.

A táborok tartalmazzák a napi négyszeri étkezést, szállást (erdészlakban). A táborok részvételi díja: 25 000 Ft/fõ. Jelentkezni az alábbi elérhetõségeken: Telefon: 06 30 229-8951 Email: [email protected] Web: www.aranysolyomfeszke.hu www.facebook.com/AranySólyomFészke


2012.07.15.

20:21

8

Page 8

Szalonka fürkészés

Szalonka monitoring 2012 tavaszán A negyedik tavaszi megfigyelés összesítõjét készítve egyre több kérdés marad megválaszolatlanul. Mi lehet az oka, hogy az idei esztendõben az elõzõ évekhez viszonyítva nagyon kevés szalonkát észleltünk. Az adatok május végére álltak össze. Nagyon furcsa most a szalonkákról beszélni, amikor a már a vadkár a fõ téma, meg hát hol van már a csodálatos tavasz.

Azért érdemes néhány igen fontos gondolatot, észrevételt papírra vetni, mert szalonkás berkekben erre várnak. Mi történt ezen a tavaszon? Idézek a naplómból. Nagyon vártam a márciust, mert a tél folyamán sok áttelelõ szalonkával találkoztunk. Az idõjárás január végéig szinte tavaszi volt. A cudar idõ februárban köszöntött be, úgy, hogy hó is esett bõven, de nem csak nálunk, hanem a mediterrán területeken is. Március elsõ napjaiban egy-két szalonka elejtésérõl kaptunk hírt, majd azután, jöttek a sopánkodó telefonok, hogy alig–alig látni Somogy Balaton parti területén, ugyan akkor, a Szántódi a Bõszénfai megfigyelõ pontokon szépen mozgott a szalonka. Általános volt az a meglátás, hogy idén nagyon szeszélyesen vonult és jóval kevesebbet figyelhettünk meg. Igazolja a fentieket a statisztika? Jöjjenek a számok! Vizsgálódás, a monitoringozás 48 megfigyelési ponton történt, Február 11.-tõl április 28.-ig, 12 héten át, minden szombat este. (12 alkalommal). Ez, az 576 „pillanatfelvétel”, amely tartalmazza az idõjárási adatokat, a látott, hallott szalonkák számát, valamint azon hoszszúcsõrûek adatait, amelyeket a mintagyûjtés kapcsán sikerült elejteni. Somogy megye 407db szalonka elejtésére kapott engedélyt, amelybõl 176 szárny mintát kellett továbbítani a soproni egyetemre. Mi valósult meg ebbõl? 407 szalonkából csak 208 db került puskavégre, a tervezetnek, csak az 51%-a. Így nem csoda, hogy az elvárt szárnyminta is kevesebb lett, mert 176 db-ból csak 153 db-ot továbbíthattunk (73,5 %-ot). Köszönet ezért, azoknak a kollégáknak, akiknek lehetõsége adódott, és az elõírt mennyiség felett teljesített.

Négy tavaszi megfigyelés adataival rendelkezünk. Büszkék lehetünk magunkra! Töretlen a lendület, korrekt az adatszolgáltatás. Együtt van minden ahhoz, hogy egy év múlva a munkánkat befejezve, olyan megdönthetetlen érveket tárjunk az E.U. elé, ami a szalonka TAVASZI vadászatának legalizálását engedélyezi (ez az un. derogáció). Hasonlítsuk össze az eddigi éveket. (lásd 1. grafikon)

Ha, az elõzõ három év átlagát vesszük alapul, ami 580 db, akkor, ehhez viszonyítva az idei esztendõben látott 336 db, ez 42 % -al kevesebb! Jobban szembetûnõ a csökkenés, ha a monitoring pontokon látott szalonkák számát elemezzük. (lásd 1. táblázat) Meglepõ, hogy csak 7 ponton láttak 10 szalonkánál többet! 41 helyen 10 szalonkánál kevesebbet! Nézzük most, a begyûjtött 208 minta alapján hogyan alakul a kép. A megfigyelési idõszaknak csak egy része mintagyûjtés idõszaknak, ez március1-tõl-április 10-ig tart. (lásd 2. grafikon) Láthatjuk, hogy a terítékre került 139 db szalonka (67%), 14 nap alatt március 18.és 31. között esett. A többi 69 db nagyon elaprózva és elhúzódva került begyûjtésre. Március elejétõl 18.ig 43 db, április elsõ dekádjában 26 db. „Nyögvenyelõsen.” De hol voltak a szalonkák? Az biztos, hogy a SEFAG Szántódi területén igen! Mert ott 35 db-t láttak és 8 mintát vettek (Jakus László). Kaszóban Bencze László 16, Gyótán Szehágel István 15, Nagybarátiban Pánczél Roland 15, és Balatonszetgyörgyön Szabó Zoltán és természetesen társaik 10 db szalonkát figyeltek meg. És hol nem? Hát nagyon sok helyen. A vadászatra jogosultak közel 10% ban 5 ponton nem tudtak mintát venni (és mint már említettem 24 helyen alig láttak) Ecseny, Mezõcsokonya, Töröcske, Barcs, Kisbárapáti. Kicsit „tudathasadásos” az, hogy voltak, olyan pontok, ahol a monitoring ideje alatt nem, vagy csak alig láttak szalonkát, de a mintát be tudták gyûjteni a közbe esõ idõkben. Mi az oka, hogy idén csak ilyen kevés szalonkával találkoztunk? Nem ritka, hogy egy-egy év gyengébb a többinél. 35 éve figyelem, jegyzetelem a szalonkás élményeimet, most hogy átnéztem ezeket találtam utalást arra, hogy 1991- be és 1993-ban is nagyon gyenge volt a szalonkavonulás. Szalonkás társaim szerint, elsõ ok a rendkívüli szárazság volt. Ezzel csak részben lehet egyet érteni, mert például ott ahol elõzõ években a vizesebb (ártéren) jó mozgás volt, most nem, pe-

dig alkalmas lett volna. Vagy például egyes helyeken alig, addig légvonalban nem messzebb 3-5km re esõ területen intenzív volt a vonulás. Kaptam olyan információt, hogy olyan 15 éves telepített nyarasban illetve közvetlen környékén, ahol puskapor száraz volt a környék több szalonkát láttak, mint a bevált helyeken. Az biztos, hogy az idõjárás alakulása nagyban befolyásolja a vonulást. A vonulás kezdetekor nagy hó borította az Adria környékét. A szalonka nem tudott táplálékhoz jutni, ezért elképzelhetõ hogy másfelé tartott, eltért a megszokott útvonaltól. Látható hogy a megfigyelt terület felett két hét alatt vonult át a szalonkák kétharmada. Szeretnénk megköszönni, a két szalonkás kollégának, Rugovics Sándornak (Kisbárapáti) és Németh Sándornak (Bõszénfa) hogy a „kötelezõ” adatszolgáltatáson túl is megosztotta megfigyeléseit velünk. Kérdés-kérdés hátán, csak a válasz akadozik. Találgatások, vélelmezések, elmefuttatások, vannak és lesznek. Hát nem csodálatos, hát nem titokzatos, rejtélyes a mi kedvencünk az erdei szalonka? Kemenszky Péter, Kollmann Ferenc 1. grafikon Az évente megfigyelt szalonkák száma

2. grafikon A gyûjtött minták idõbeli megoszlása

1. táblázat A monitoringpontokon megfigyelt madarak száma db

hány standon? 0 1 1-5 24 6-10 17 11-15 3 16-20 3 21 db felett 1

arány 2% 50% 34% 6% 6% 2%

ez 2011-ben – 20 % 25 % 25 % 18 % 12 %


2012.07.15.

20:21

Page 9

9

Vadászutcánk mesterei

Bárándi Gábor a vadászpuska mûves Amikor elhangzik a név: Bárándi Gábor, megyénk vadászainak túlnyomó többsége be tudja azonosítani kirõl van szó. Õ az, aki a vadászpuska mûves szakmát hivatásként mûveli, feltéve rá az egész életét. Tõzsgyökeres Toponáriként az alapfokú tanulmányait az akkori Szalma István általános iskolában végezte. Felsõsként lehetõsége nyílt részt venni az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) lövészklubjának munkájában, igaz akkor még csak légpisztoly-légpuska mûfajban. Feltett, megmásíthatatlannak tûnõ szándéka volt, hogy õ mindenáron hivatásos katonatiszt lesz. Az indítatással nem is volt gond. Már óvodáskorában is a - padlásfeljáró õrzõjeként - a nagyapa által faragott fapuskával - látott el õrszolgálatot. Középfokú képzésben az ipari szakközépiskolában (lánykori nevén a Gépészben) részesült. A szakma királyaként számon tartott szerszámkészítõ szakon. Szerettei szerint ez sem volt a véletlen mûve, mert Gábor valamit mindig javított, szerelt, vagy éppen bütykölt. A hõn áhított határõr tisztiképzés rajta kívül álló okok miatt csak egy megvalósulatlan álom maradt. Egészen prózai oka volt ennek, ugyanis a számára vágyott határõr tiszt (gyík) helyett nem akart gépesített lövész tiszt (nyúl) lenni. Ezzel egyidejûleg - legnagyobb bánatára - a felsõfokú képzésben való részvétel is meghiúsult. A sorkatonaságig visszalevõ idejét a toponári Kapostáj MGTSZben töltötte mezõgazdasági gépszerelõ minõségben. Igaz, hogy a mezõgazdasági gépszerelésben semmiféle elõképzettsége nem volt, de a sereget nem zavarta abban, hogy a harckocsi javító részleghez irányítsák. Szerencsére ez a tévedés viszonylag hamar kiderült, s így kerülhetett - megfelelõ szponzorokkal - az oly nagyon várt fegyverjavító mûhelybe. Számára ez volt a lehetõ legjobb ami csak történhetett vele az angyalbõrben. Miután meg volt benne a kellõ érdeklõdés, szorgalom és kitartás, nagyon jó és színvonalas elõtanulmányokat folytathatott a késõbbi hivatásához. Igaz addig még volt egy-két vargabetû. Leszerelése után eltölthetett egy nyúlfarknyi idõt Geges István fegyverjavító mûhelyében, de az ezt követõ idõszak már nem a vadászpuska mûvességrõl szólt. Életének ebben a szakaszában volt áruszállító sofõr, raktáros és majdnem biztosítós is. Az ezredfordulón nagy dilemma elé került legyen é biztosítási ügynök vagy az újonnan nyílt Tibáld féle fegyverjavító mûhelyben puskamûves. Mindannyiunk hasznára és a szakma javára is az utóbbit választotta. Szán-

déka komolyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy még abban az esztendõben jelentkezett Csongrádra a Diana Vadász Felnõttképzõ vadászpuska mûves szakára. Õ volt az egyetlen az évfolyamban, aki tanulóként már mûvelte is a szakmát. Dokumentumok igazolják, hogy mindezt kitûnõ eredménnyel tette (elmélet 5, gyakorlat 5). A Balla Sándor, Horváth Attila, Bárándi Gábor trió a megyénkben folyó ezirányú tevékenységének meghatározó márkája volt. 2011 év végéig a Szent Hubertus Kft vadászpuska mûvese volt. Jelenleg saját toponári mûhelyében végzi mindezt nagy mûgonddal. A Somogy Megyei Vadásznapok Vadászutcájának illusztris egyénisége. A vadászattal Bene Csaba vadászcimborája révén került kapcsolatba és Balla Sándor atyai jó barátja támogatásával teljesülhetett ki ezen szenvedélye. Az elsõ vadját – ami egy vaddisznó süldõ volt – a bárdi szélben az õ kíséretében ejthette el. Ars poetikáját egy amerikai író Napoleon Hill fogalmazta meg: „A lelkesedés általában automatikusan jön, amikor valaki megtalálja a hozzá legjobban illõ munkát, s azt teszi, amit a legjobban szeret.” Bárándi Gáborról fenntartás nélkül állítható: õ megtalálta a hozzá legjobban illõ munkát, amit ráadásul a legjobban szeret is. Máj Péter, a Kulturális Bizottság elnöke

Darkó-Apor József a festõmûvész Ajánló: Darkó-Apor József a Vadászok Utcájának a kezdetektõl fogva aktív tagja. Képei szín és formavilága híven tükrözik a természet szépségét, a benne élõ vad jellegzetes mozdulatait, formavilágát, szinte megelevenítve elõttünk azt. Mûvészi sokoldalúságát jellemzi, hogy lovas festményein kívül élethû csendéletei is szemet és lelket gyönyörködtetõek. Sokoldalú mûvészrõl van szó, aki a Vadászok Utcájában, a Vadásznapi rendezvényeken rendszeresen bemutatja technikáit a nagyközönségnek, a nap végére egyegy remekmûvet formálva a vászonra. Pár éve egy kedves ismerõsöm megkért, találjak neki olyan mûvészt, aki megfesti a Középrigóci kastélyt, és természetesen Jóskát ajánlottam.... a mû olyannyira jól sikerült, hogy elbûvölte megrendelõjét. Bátran ajánlom Önöknek is egy-egy kedves ingatlan, egy jeles vadászesemény, vagy becses trófea megörökítésére Darkó-Apor Józsefet a Somogyi Vadászok Festõjét! Elérhetõsége: [email protected], tel: +36 20/426-2094. Kemenszky Péter Darkó-Apor József vagyok, Besztercén, Erdélyben születtem 1958. 02. 27-én. 1988-ban települtem Magyarországra Marosvásárhelyrõl. Jelenleg

Kaposváron lakom. Az érettségi, majd a gépipari technikum elvégzése után, korábbi rajztanáraim bíztatására 3 évig rendszeres látogatója voltam a marosvásárhelyi Mûvészeti Népiskola festészeti szakának. A már gyermekkoromban megszeretett rajzolást és a rajztanáraim segítségével kifinomított grafikát ettõl az idõszaktól az olajfestészet váltotta fel. Lehetõségem volt a különbözõ festészeti technikák elsajátítására a gipszminta utáni rajztól a bonyolultabb festészeti eljárásokon át, egészen az élõ modell, a portré

ábrázolásáig. A festményeim vázlatrajz, majd bõvített grafika alapján készülnek. Természetszeretõ és tisztelõ embernek tartom magam. Az igazi kikapcsolódást, pihenést számomra egy mezei séta, az erdõ megfigyelése, egy patak csobogása, a táj csillogása tudja igazán biztosítani. Alkotásaim a realisztikus stílust képviselik. Festõi világomból kizárt minden modernség, képeim meghatározója a természetes látásmód. Kedvenc témáim a ló és vadászjelenetek, de az utóbbi idõben fontos szerepet kaptak a tengeri és hajós képek is. Tagja vagyok a Pannon Art Line Alkotómûvészeti Egyesületnek, valamint a Mûvészetbarátok Egyesületnek. Számos egyéni és közös kiállításon részt vettem Somogy, Tolna, Baranya megyékben és Budapesten. Állandó kiállításom megtekinthetõ Kaposváron a Somogy Megyei Vadász Szövetség irodájában a Zárda utca 18. szám alatt. Megrendelésre vállalom egyéni festmények elkészítését: portré, kedvenc állat, elejtett vad stb.


10

2012.07.15.

20:21

Page 10

Somogyi Vadászhölgyek Klubja

Somogyi Vadászhölgyek K Kirándulás

Szabó Lászlóné Klári barcsi klubtársunk szervezõmunkájának köszönhetõen emlékezetes kiránduláson vettünk együtt részt. Április 22-én reggel gyülekeztünk mi és kísérõink a barcsi kikötõben, a köszöntések után kihajóztunk a csak számunkra elõállott hajóval a Dráván.

istállókban. Picit beszélgettünk az esõben a teraszon és a társaság egy részével még betértünk a drávaszentesi Ürmös István fafaragóhoz. Pista bácsi bemutatta sok szép kisplasztikáját, melyek nagyrészt vallási ihletésûek, beírtam a Klubunk nevében a vendégkönyvébe is. Engedjék meg, hogy egy kis történetét elmeséljem: - Még II. János Pál pápa életében elhatározta, hogy megformázza Õt egy kb. 60-70 cm-es fafaragványban. Majd egy évig kereste a megfelelõ fát, de nem találta azt a darabot, amelyben látta volna a megformázandó alanyt, Karol Wojtylat. Sokáig keresgélt, de nem lelte... és… A Szentatya halála napján botlott bele abba a fadarabba, amibõl kifaragta a sokunk által szerettet pápa szobrát, melyet a temetéséig befejezett! Úgy hiszem, hogy ez lehetett a halála utáni elsõ csodatétele, amit elkövetett! Dobtunk pénzt a különlegesen kifaragott perselybe is, majd elköszöntünk az Ürmös házaspártól.

Simonfa

Késõbb kikötöttünk a csomoros nyárról (fekete nyár) elnevezett Csomoros szigeten. A „kikötõt” elõször senki nem vette komolyan, aztán mégis csak igaz volt... Ugyanis egy érintetlen partoldalhoz húzódtunk, majd a kapitány egy farönkhöz erõsítette a sodronyt. Palló segítségével léptünk a szárazföldre. Végig sétáltunk a szigeten lévõ tanösvényen mely az ott honos élõvilágot hivatott demonstrálni a magunkfajta turistáknak. A táblákon bemutatott növények és állatok közül néhányat meg is láthattunk az érintetlen szigeten. Fedélzetre lépett csapatunk a jó kis séta után, és élvezve a Dráva két partján elénk táruló meseszép tájat a napos idõben, hajóztunk hosszasan egy nagy kanyart téve a barcsi kiindulópontig. Kikötés után a Barcstól 5 km-re lévõ Drávaszentesen épített DunaDráva Nemzeti Park központi épületében kialakított bemutató teremben fogadtak minket és egy rövid szóbeli ismertetõ után megnéztünk egy filmet a Nemzeti Parkról. A filmen látott állat és növényvilág egy részét a másik épület emeletén lévõ kiállító teremben preparátumok formájában, testközelben is megtekintettük. A nagy gasztronómiai élményt nyújtó ebéd elõtt felköszöntöttük Klárit szülinapja alkalmából egy kis ajándékkal. Egyben megköszöntük neki a sok fáradozását és munkáját, amit a Klubunkért eddig tett. Sült szürkemarha és baboskáposzta enyhítette éhünket. Nagyon finomak voltak az elegánsan felszolgált fogások. Ezt tetézte desszertként Klári által sütött 4 féle süti! Majd megtekintettük a szürkemarha gulyát és a sok õshonos állatot a karámokban,

Dr. Horváth László jegyzõ úr Simonfa Község Önkormányzata nevében meghívta Klubunkat április 29-re a Zselici Horgász-Vadásznapra. Klingler Mesi és férje indultak a horgászversenyen, magam elsõ fogásként fõztem bográcsban egy nagy adag tejszínes, tormás szarvasborjú ragulevest, fõ fogásként Szabó Lászlóné Klári barcsi és Kovács Zsoltné Zsuzsi ladi barátnéink megalkották a babos disznóból készült somogyi vad fatányérost: grillezett húsok, pirított gánica, salátaágyon, áfonyával és ajvárral bolondítva. Természetesen többen segítettek nekünk a kedves klubtársaink és párjaik közül, hogy eredményesen szerepelhessünk a fõzõversenyen. Eközben sokak élvezhették Kemenszky Péter megyei fõvadász úr tartalmas elõadását a Zselicség vadállományáról. Gyönyörû idõben és kulturált, szép környezetben történt fõzés és a levesem elfogyasztása után (ízlett mindenkinek…) kis társaságunk jó hangulatban várta az eredményhirdetést! A tisztelt zsûri tagjai - Sajni Balázs atya plébános, Kocsonya Kálmán gasztronómiai tanácsadó, a Royal étterem séfje és Kemenszky Péter - a mi mûveinket tartotta méltónak az elõkelõ elsõ helyezésre! Nemcsak rendkívül ízletesek voltak a zsûri elé vitt étkeink, hanem nagyon igényesen szervíroztuk is azokat, hozzáillõ italokat kínálva melléjük! Boldogan vettük át a minket megilletõ serleget, majd visszavonulás után együtt örülve szép sikerünknek - eltüntettük Klári vad fatányérosa összes alkotórészét! Igen finom volt minden!

Vadásznap

Az idei somogyi vadásznapon május 26-án - immár harmadszor voltunk jelen, mint Somogyi Vadászhölgyek Klubja. Idén is adománygyûjtést szerveztünk a Vadászok utcájában lévõ sátrainkban. Ezúttal a barcsi központú Szivárvány Gyógypedagógiai Intézményt támogattuk a házi készítésû süteményeink „értékesítésébõl” befolyt összeggel. Klubunk tagjai áldozatos munkájaként sütött rengeteg finomságot mind pénzzé tettük, így a nap végén 211 000 Ft-ot nyújthattunk át az intézet igazgatóasszonyának, Szemere Mártának, aki nagy örömmel és köszönettel vette át adományunkat! Ezúton is nagyon szépen köszönöm a Somogyi Vadászhölgyek Klubja tagjainak, hogy idõt, pénzt, energiát nem kímélve sok sütit sütöttek, köszönöm továbbá a kedves vadász és nem vadász látogatóközönségnek, hogy kisebb-nagyobb adományukkal hozzájárultak akciónk sikeréhez! Bizton állíthatom, hogy minden "fogyasztónak" nagyon ízlettek a finomságok! Kenesei Vitália jóvoltából kávét is ihatott, aki nem akart sütit enni. Páratlan volt az összefogásunk, amit mi egy jó célért egy emberként azon a napon tettünk. Trófeáinkat is megmutathattuk a látogatóknak, két tartóállványon sorakoztak büszkeségeink. A fõzõversenyen ismét indult Klubunk nevében Szabó Lászlóné Klári, aki megint kitett magáért és a Klubért! Óriási munkával, rengeteg energiával vetette bele magát a már mûvészi szintû gasztronómiai munkába. Ezúttal is fõ segítsége Kovács Zsoltné Zsuzsi volt. Tárcsalapra szelídített vaddisznó csülök, házi metélt babos tésztával és vadásznapi ízharmónia: zöldséggel töltött szûzpecsenye, vaddisznó copf, vajban, mézben párolt gyümölcs került a tisztelt zsûri elé. Logónkkal díszített terítõn, ízléses dekorációkkal ékesített asztalon tálaltuk fel a különlege-


2012.07.15.

20:21

Page 11

Somogyi Vadászhölgyek Klubja

11

k Klubja élménybeszámolója sen ízletes étkeket. A szépséges terítés csak fokozta a zsûri szimpátiáját és elégedettségét. Klári és a csapatunk munkáját különdíjjal jutalmazta. Az eredményhirdetés után boldogan vehettük át a jól megérdemelt szép serleget! Ám nemcsak ezért gratulálhattunk Klárinak ezen a szép napon, ugyanis a kitüntetettek között õ is átvehette az OMVK Somogy-megyei Területi Szervezete által felterjesztett Hubertus Kereszt Arany fokozatát a Somogyi Vadászhölgyek Klubjáért végzett önzetlen szervezõ és közösségépítõ tevékenységéért, gasztronómiai alkotásaiért és kiváló karitatív célokat szolgáló és közösséget építõ - ötleteiért, szorgalmáért, áldozatos munkájáért. Egy igazi vadászias, korrekt, példamutató vadásztársunk Klári! Szívbõl gratulálunk ezúton is Neki. Energiája, tettre készsége sokunknak követendõ példa. A vadásznapi koronglövõ versenyen is képviseltük klubunkat. Elsõ helyezést ért el Geges Istvánné Ani, második lett Szíj Istvánné Edit. Gratulálunk a szép eredményért. Így a nap végén bõven volt okunk örülni, lazítani és jókedvvel még sokáig kötetlenül együtt lenni a szép környezetben lévõ bázisunkon.

zimalomnak nevezett csodaszép, ízléses rezidencián. A házaik, az udvaruk és a tavaikkal körülvett környezetük szívet melengetõ összhangja lenyûgözött mindnyájunkat. Kovács Judit vezetésével jókedvû túrát tettünk a vidraparkba. Este finom vadvacsorát élvezhettünk Gyöngyvér jóvoltából a tavakra nézõ udvaron igazán idillikus, páratlan körülmények között. Majd sötétedés után háziasszonyunk férje, Rácz Béla meggyújtotta nekünk az óriási, általa épített, máglyaként megrakott tüzet, amit körülülve - csodálva a magasba törõ szikrákat - jól elbeszélgettünk. A parádés, nagy tûz elaludt késõbb - ám mi nem. Még sokáig nem bírtunk nyugovóra térni. Délelõtt érkeztek a férfiak, s már a kibõvült vendégseregnek Béla isteni bácskai ponty tokányt fõzött bográcsban ebédre. Ezután Kemenszky Péter tartott nekünk az árnyas fák alatt - a tõle már

Ráczéknál Mikében

Június 16-án szíves meghívásnak tettünk eleget. Ráczné Gádor Gyöngyvér klubtársunk hívott minket mikei otthonukba egy baráti, kötetlen összejövetelre. Délután gyülekeztünk a mikei ví-

Somogy megyei utánkeresõk Somogyország még mindig a vérebezés, a vérebesek fellegvára. A vadászok és vadászatra jogosultak figyelmébe ajánljuk az alábbi utánkeresõ listát, amelyen a Somogyban hadrafogható vérebesek találhatóak. Az egyéni vadászatokon sebzett nagyvadon kívül szeretném felhívni a figyelmet a hajtó, - és terelõ vadászatokon való utánkeresésre, a kollegák kézséggel állnak a vadászok rendelkezésére. Somogy megyei vérebes utánkeresõk (hadrafoghatók): Ács Kornél Lábod 30/956-3481 Böhm István Lábod 30/217-5948 Dr. Buzgó József Kaposvár 30/430-1122 Gonda Attila Szabás 30/598-0126 Juhász Attila Mesztegnyõ 30/598-0152 Kámi János Nagyatád 30/349-5280 Kapronczai Tamás Böhönye 30/901-4225 Kecskés József Somogyszob 30/258-1336 Kiss Gyula Lad 30/401-4045 Lengyel Sándor Kutas 30/927-8820 Márkovics József Kaposvár 30/394-4045 Márton Attila Kaposvár 30/937-8241 Nagy Árpád Lulla 30/901-4252 Nagy Péter Kéthely 30/401-5593 Nyúl András Csokonyavisonta 30/927-8822 Ozvári Zoltán Kereki 30/901-8637 Szûcs Zoltán Mike 30/334-4728 Tóth Pál Barcs 30/460-9896 Dr. Buzgó József, a Magyar Véreb Egylet elnöke

megszokott tudományos igényességgel elõadást az õzbakról. A tartalmas ismeretfelfrissítést fórum jellegû kötetlen beszélgetés követte a témával kapcsolatban. Megköszönjük Gyöngyvérnek és Bélának a feledhetetlen, szép baráti hangulatú hétvégét, a nívós vendéglátást és az összetartó jószándékot.

Meglepi

A kamara titkárának, Kemenszky Péternek névnapja alkalmából jókívánsagainkat fejeztük ki, pezsgõs koccintásra is sor került. Mindenki sokat dolgozott annak érdekében, hogy Klubunk ennyi szép élménnyel gazdagodott. Jókat tettünk, s jól! Várjuk szeretettel az új vadászhölgyeket is Klubunkba a [email protected] e-mail címre! Somogyvári Erika Rita, Klubfelelõs

Lõszertöltõ vizsga Tisztelt Vadásztársak! Kedves Kamarai Tagok! A lõfegyverektõl és lõszerekrõl szóló 39/2012 (III. 12.) törvény értelmében a vadászoknak (is) lehetõségük nyílik a lõszerek újratöltésére. Ennek feltétele az úgynevezett lõszertöltõ vizsga, amelyet a megyei rendõrkapitányságok szerveznek a Polgári Kézilõfegyver és Lõszervizsgáló Kft felügyeletével.

A vizsga díja: 10.000,- Ft. A vadászkamarák a rendõrséggel együttmûködve vállalták, hogy az elõzetes vizsgaigényeket felmérik és továbbítják azt az illetékes kapitányságok felé. Kérjük a Tisztelt Tagjainkat, hogy amennyiben lõszertöltõ vizsgát kívánnak a közeljövõben tenni, azt irodánk felé telefonon (82/526-288), vagy e-mailben ([email protected]) az elérhetõség megadásával jelezni szíveskedjenek! Kemenszky Péter, az OMVK SM titkára


12

2012.07.15.

20:21

Page 12

Somogyi Vadászok Hírlevele

Vadhúsvizsgáló képzés Megfelelõ számú érdeklõdõ esetén képesített vadhúsvizsgáló képzést indítunk. Jelentkezési határidõ: 2012. július 31. A letölthetõ jelentkezési lapot postán (OMVK SM. Ter. Szerv. 7400 Kaposvár, Zárda u. 18.), faxon: 82/526-288 vagy e-mail-ben ([email protected]) szíveskedjen eljuttatni.

Helyreigazítás

Az elõzõ számunkban hiányosan jelent meg a vadászbáli támogatók névsora. Tavaszi József úr jelentõs összeggel, 100.000,- Ft-tal támogatta önzetlenül a rendezvényt. Az érintettõl elnézést kérünk és újfent megköszönjük nagyvonalú támogatását. A szerkesztõk

A SOMOGY MEGYEI VADÁSZKAMARA ÉS A SOMOGY MEGYEI VADÁSZOK SZÖVETSÉGE LAPJA

Felelõs kiadó: OMVK SM TERÜLETI SZERVEZETE; Tel./fax: 06 82/526-288, 82/526-287, E-mail: [email protected] www.omvk-somogy.hu Felelõs szerkesztõ: Kemenszky Péter titkár, Olvasó szerkesztõ: Máj Péter a Kulturális Bizottság elnöke, A szerkesztõbizottság tagjai: Pomázi Ágoston (kynológia), Lóki György (solymász sarok), Harnos Tibor (íjászat), Somogyvári Erika Rita (hirdetés szervezõ) Nyomtatás: Corvina Nyomda Kft., 7400 Kaposvár, Raktár u. 23. Nyomtatás idõpontja: 2012. július 16.

Kaposvár, Kutyakiképzõ Iskola 2012. július 22. e-m mail: [email protected] 702-1 1725, Tel: +36/70-7 702-1 1720, +36/70-7 Fax: 82/424-7 781

Meghatározó változások a vadászati jogban

Recommend Documents