Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért
Szakmai beszámoló 2OO9
1
Tartalom
1. Bevezető
4
2. Tevékenységek
5
2.1 Drop-in (alacsonyküszöbű szolgáltatás)
5
2.2 Szenvedélybetegek nappali ellátása
6
2.3 Szenvedélybetegek közösségi ellátása
8
2.4 Megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés)
9
2.5 Félutas lakás program
10
2.6 Közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatása
11
3. Terápiás csoportok
11
3.1. Csoporttevékenységek
12
3.1.1 Félutas csoport
12
3.1.2 Önsegítő csoport
12
3.1.3 Szülőcsoport, munka a hozzátartozókkal
12
3.2 Speciális terápiák, önsegítő csoportok
13
3.2.1 Színházterápia
13
3.2.2 Zeneterápia
14
3.2.3 Fotóműhely
15
3.3 Speciális terápiák, sporttevékenységek
17
3.3.1 Sziklamászás
17
3.3.2 Foci
18
3.3.3 Pingpong
19
3.3.4 Stop – step
19
3.4 Független csoportok - Nyitott Ház Program
2
19
4. Szenvedélybetegek speciális oktatási programja
19
5. Szervezet, Alapítvány
22
5.1 Munkatársak
22
5.2 Kuratórium
22
6. Megvalósított pályázatok
22
7. Európai Önkéntes Szolgálat – EVS
23
8. Külföldi szakmai utak
23
9. Szakmai események, konferenciák, képzések
24
10. Szakmai tervek
24
11. Mellékletek
25
3
1.Bevezető
A Megállóban törekszünk arra, hogy elmossuk a határt az élet és a terápia között, olyan teret és közeget hozzunk létre, melyben érdek és megfontoltság nélkül cselekedhetünk. Kapcsolatainkról igyekszünk „lehámozni” a merevséget, az álszentséget, az elhatalmasodó sztereotípiákat. A hitelességet állítjuk szembe a rafinált álszakmaisággal, az egyszerűséget a hazugsággal és a spontaneitást a sémák diktatúrájával. A tevékeny ember optimizmusával és a konkrét érzéki tapasztalásokkal küzdünk a félelem, a magány és a fenyegetettség érzése ellen. A részvételt és a személyiség megnyilvánulását hangsúlyozzuk a passzívan megemésztett szórakozás és az örökös fogyasztói kielégületlenség helyett. Fontosabbnak tartjuk az élet örömét és a szív érzékenységét az értelem tudálékos vágyainál és a tengernyi meghatározhatatlan morális parancsok rémuralmánál. Nyitott alkotó emberként, és nem szakemberként keressük az érvényesülésünket.
Az 1997 óta működő volt drogfüggők által alapított Megálló Csoport 12 éve van jelen a hazai drogproblémával foglalkozó szervezetek között. Tevékenysége egy összefüggő szolgáltatási hálót nyújt, melyben egyénre szabott problémakezelési módszerek alkalmazásával, támogató szolgáltatások biztosításával a programjaikba bevont személyek erőforrásaira építve kívánják elérni, hogy a szenvedélybetegek talpra állása, józan életvitele mellett társadalmi integrációjuk erősödjön. Mindezzel esélyt és lehetőséget teremtenek a minél korábbi munkába álláshoz, illetve képzési és foglalkoztatási programokba való bekapcsolódásukhoz. E hosszú távú támogatási formát a közösség fenntartó, segítő és önreflektív erejének felhasználásával alkalmazzák annak érdekében, hogy az egyes személyeket a „bármilyen pozitív változásra” irányuló törekvéseikben erősítsék. A szenvedélybetegek sok esetben a társadalomban elszigetelten, támogató szociális közeg nélkül, nehéz körülmények között élnek, és még a rendezett háttérrel rendelkezők is gyakran szembesülnek a társadalom elutasító attitűdjével. A kezelésben résztvevők elsősorban a fiatal korosztályból kerülnek ki, 16-28 év közöttiek, akik - mire ellátásba kerülnek - már többéves droghasználói múltra tekinthetnek vissza. Ennek következményeként gyakran kimaradnak az iskolából, nem fejezik be tanulmányaikat, elveszítik motivációjukat, így szinte lehetetlenné válik számukra a munkaerőpiacra való belépés. A Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért eddigi tapasztalatai, valamint az általa nyújtott szolgáltatások széles köre elősegíti a szenvedélybetegek ellátásba való bevonódását és megmaradását, evvel ösztönzőleg hatva az életük egyéb területeire is.
4
Munkatársaink multidiszciplináris, összeszokott stábot alkotnak, melyben a tapasztalati szakembereknek éppoly fontos szerep jut, mint az addiktológiai szakorvosnak. Jellemző a magas motiváltság, a hozzáértés és az elkötelezettség. Az Alapítvány széleskörű tevékenységéből adódóan rendelkezik a képzések, foglalkozások lebonyolításához szükséges helyiségekkel, tárgyi feltételekkel. Az Alapítvány intézményi keretek között különböző feladatokat lát el, így például:
Szenvedélybetegek nappali ellátása, fejlesztő-felkészítő foglalkoztatása
Szenvedélybetegek közösségi ellátása
Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
Megelőző- felvilágosító szolgáltatás.
Az Alapítvány mindezeken túl részt vesz az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) programban is.
2. Tevékenységek
2.1 Drop-in (alacsonyküszöbű szolgáltatás) A Megálló Csoport tevékenységének bázisa, szerveződési központja a Megálló Ház. Ez a VIII. kerületben, a Szigony utcában egy önálló, 350 négyzetméteres épületben működik. A tömegközlekedéssel jól megközelíthető, részben akadálymentes épületben napi 12 órás nyitva tartással végezzük tevékenységeinket. „Nyitott ajtó” programunk annyit tesz, hogy minden reggel 9 órakor kinyitjuk a ház ajtaját, és este 9-kor zárjuk be. Ez idő alatt bárki beléphet a házba, ahol munkatársaink fogadják őt. A „nyitott ajtó” programmal párhuzamosan működik az ügyeletes/recepciós szolgálati rendszerünk, amivel a ház forgalmát mérjük. A „beesők” alatt azokat az embereket értjük, akik nem konkrét céllal érkeznek a Megállóba, tehát a belépés pillanatában nem tartoznak egyik önsegítő csoporthoz sem, és a többi programunkra sem „regisztráltak”. Alacsonyküszöbű szolgáltatásunk a 2009-es évben is folyamatosan működött. Szolgáltatásunkat főként információkérés céljából keresték fel az érdeklődők, illetve 5
időszakosan a mosási és tisztálkodási lehetőségeket is igénybe vették. A ház - légköréből adódóan - vonzó hely a céltalanul kóborló fiatalok számára, akik gyakran jöttek be akár csak a sportolási lehetőség miatt is. A megkereső munka minden héten csütörtökön 17.00-21.00-ig történt, mely során több fiatallal is találkoztunk, akik csoportokba verődve várták az estét. Őket igyekeztünk információkkal ellátni és beinvitáltuk a házba. Az utcai megkeresést a Kék Pont Drogkonzultációs Központ Kálvária Tűcsere Programjával együtt kezdtük meg a fontosabb VIII. kerületi illegális intravénás droghasználó területeken (játszóterek, romházak). Ez a közös munka 3 hónapig tartott. Ezek után kollégáink a fiatalabb középiskolás korosztályt célozták meg, akik még nem érintettek az intravénás droghasználatban, hiszen a mi ártalomcsökkentő programunk nem végez tűcserét és nem fókuszál intravénás drogfogyasztó populációra. Ártalomcsökkentő felvilágosítást mind a házba beérkező, mind az utcai munka során velünk kapcsolatba kerülő klienseknek az igényeikhez és szubkultúrájuk igazodva adtunk. A személyes beszélgetéseken túl a legtöbb megkeresés telefonon történt, ahol általános információkat és tanácsokat kértek (sóvárgással, fertőzéssel, szűréssel, leállással, stb. kapcsolatos kérdések). A megkeresések egy része a világhálón keresztül futott be. Ezek az emailes, blogos, fórumos érdeklődések ugyanúgy válaszra találtak, a www.stpogroup.hu weboldalunkon. 2009-ben megközelítőleg 393 „beeső” volt, ami nagyságrendileg 500 látogatást jelentett. Ebből 266 volt csak egyszeri igénybevevő, 127 személy pedig rendszeresen látogatta a házat. A Megállóban 2009-ben a kliensek által eltöltött idő összesen 565 óra volt. Ez a következőképpen alakult az egész évre levetítve:
< 1 óra: 1-2 óra: 2-3 óra: 3< óra:
371 156 35 12
2.2 Szenvedélybetegek nappali ellátása A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidős, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok szervezését és lebonyolítását, valamint 6
alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatást nyújt. A szenvedélybetegek nappali intézményében olyan programokat szervezünk, melyek elősegítik az ellátást igénybe vevők rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való elérését. Ennek megfelelően a nappali intézmény programjai nyitottak, az intézményi ellátást igénybe nem vevő személyek számára is hozzáférhetőek. A szenvedélybetegek nappali intézménye az intézményben szervezett foglalkozások és programok révén törekszik az életmód-változtatás ösztönzésére és a visszaesés megelőzésére. Az intézményben dolgozó szociális munkások révén szükség szerint kapcsolatot tart az ellátott kezelőorvosával vagy az egészségügyi gondozást végző szakemberrel, továbbá a hozzátartozókkal. Nappali ellátásban minimum 50 fő részesülhet, ez a szám 2009-ben 53 személy volt. A Megálló épületében eltöltött idő az összes kliensre nézve összesen 6153 óra volt, amire jellemző volt, hogy a tanév végi periódusban, tehát az áprilistól-júliusig tartó időszakban ugrásszerűen megnőtt a ház forgalma. Fontos alapgondolatok a nappali ellátással kapcsolatban
A szerhasználat köré csoportosuló életvitelüket a kliensek felcserélhetik a Megállós programokkal. A házban szerezhetnek új kapcsolatokat, átmenetileg vagy véglegesen helyettesíthetik a bennük keletkezett űrt és kitölthetik itteni sorstársi és baráti kapcsolatokkal.
A jelenlévő személyek, sorstársak és munkatársak olyan példaképek lehetnek, akik természetes válaszutak a házba csak betérő vagy terápiában is résztvevők számára. Személyes példát állíthatnak egymásnak a terápiások, segítők, tanárok és bárki, aki valamilyen szinten bekapcsolódik a Megálló életébe.
Szerhasználónak tartjuk azt az egyént, aki még nem kapcsolta össze szerhasználatával jelenlegi vagy az ittléte közben felmerülő problémáit. A terápiások kisebb nagyobb idő alatt tudnak csak reális célokat kitűzni, vagy belátni azt, hogy szerhasználatuk gátolja őket tanulmányi vagy egyéb eredményeik fejlődésében. Rendkívül fontosak a visszajelzések, mind a tanároktól, mind a csoporttársaktól, valamint a segítőktől is. Itt lehetőség van a szerhasználattal kapcsolatos problémák megoldására, feldolgozására és átértelmezésére, az egyén önmagára találására, önmaga megértésére.
Visszaesőként a közösség megtartó erejét is tudják használni a kliensek, mert nem mindennapi, hogy valaki szenvedélybetegségéről nyíltan tud beszélni egy olyan helyen, ahol megértik őt és személyre szabottan tudnak megoldásokat javasolni az életéhez. Az ittlévők szert tehetnek a visszaesés megelőzésére szolgáló tudásra, aminek kapcsán önállóvá válhatnak, valamint idővel egyénenként változóan kialakulhatnak olyan kötödések is, amik már megtartó erőként funkcionálhatnak az elért absztinenciát tekintve.
7
Próbáljuk elősegíteni az önállóságot, hogy a kliens a nappali programok kapcsán megszerzett józanságát vagy erre az életvitelre való igényét az intézményen kívül is megtartsa, és egyéb kapcsolat rendszerein belül is képviselni tudja ezeket az értékeket.
Lehetőség van az egyéni szükségletek figyelembevételére. Ezt jól tükrözik az egyénre szabott napi- és heti rendek, melyek szinte minden terápiásnál másképp állnak össze.
2.3 Szenvedélybetegek közösségi ellátása A Megálló Csoport Alapítvány közösségi szenvedélybeteg-ellátásának célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a pszichoszociális rehabilitációt, valamint a tanácsadás minden formáját próbáljuk kiterjeszteni a szenvedélybeteg otthonára illetve lakókörnyezetére is. Segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében, a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában, a szociális és mentális gondozásukban, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva. A közösségi szenvedélybeteg-gondozás keretében ellátottak köre, elsősorban a saját otthonukban élő, nem akut állapotú, addiktív betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget. 2009-ben 44 fő részesült közösségi ellátásban, ami 10%-kal több mint az előírt minimum 40fős létszám. Az említett 44 személy közül négyen helyezkedtek el, ami a tervezett létszámnak megfelelt. A gondozási órák száma 2967 volt. Az önellátási képességek javuló tendenciát mutattak az ellátottak körében, a tervezett 20 fő helyett, 35 esetben valósult meg. A közösségi ellátás szolgáltatásai Állapot- és életvitel-felmérés: célzott egyéni beszélgetés. Problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések. Problémaelemző terápiás csoport működtetése. Egyéni esetkezelés: a személy igényeihez, szükségleteihez, addikciója fokához és jellegéhez igazított segítő kapcsolat folyamatos fenntartása a tartós józanság 8
eléréséig, a reintegráció megvalósulásáig, a természetes mikroközösségek megtalálásáig, napi tevékenységek megszervezése, azok heti rendbe történő szervezése és követése, a segítői kapcsolatvezetésbe a kortárs és sorstárs környezet bevonása, valamint új, egészséges kapcsolatrendszer kialakításának támogatása. Készségfejlesztés: az életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása; tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről. Alkotó és önsegítő csoportok működtetése. Speciális konzultációk szervezése szakemberekkel, tréningek szervezése és megvalósítása. Pszichoszociális rehabilitáció: a szabadidő szervezett eltöltésének segítése; tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről; pszichoszociális tanácsadás; kapcsolattartás ártalomcsökkentést végző szervezetekkel. Szabadidős programok, események szervezése és lebonyolítása. Folyamatos információgyűjtés és áramoltatás, tájékoztatás szóban és szórólapok révén a szenvedélybetegeket ellátó helyekről, lehetőségekről. Folyamatos kapcsolatépítés és kapcsolattartás egészségügyi, szociális, kulturális és szabadidős szervezetekkel és intézményekkel. Együttműködő projektek szervezése, megvalósítása. Csoportokkal végzett munka: önsegítő csoportok szervezése és működtetése. Alacsonyküszöbű szolgáltatás: ahol bárkit feltételek és elvárások, terápiás szerződés, térítés, betegbiztosítás (TAJ- kártya), valamint név közlése nélkül is fogadunk. A segítség könnyen, gyorsan és sokak számára elérhető, nem feltétel az absztinencia.
2.4 Megelőző-felvilágosító szolgáltatás (Elterelés) Az elterelést azon túl, hogy a szükséges szakmai normáknak és sztenderdeknek megfelelően működtetjük, igyekszünk úgy beépíteni a programjaink rendszerébe, hogy az odajárókkal a segítői kapcsolatot a kötelező megjelenéseken túl is fent tudjuk tartani. A szolgáltatás csoportfoglalkozásokból és egyéni esetkezelésből áll, amihez komoly adminisztrációs tevékenység társul. 2009-ben sikerült tartanunk saját szakmai programunkat, ami azt jelenti, hogy az elterelések alkalmával, a kliensekkel való kapcsolat bizalmi síkra, segítői szakaszba tudott kerülni. A szolgáltatás aktuális tematikáját az adott csoport összetételéhez igazítva alakítottuk. Az elterelés során a résztvevők önismereti jártasságra tettek szert, valamint konfliktus- és stresszkezelő készségük is fejlődött. Intézményünk hangulatának, szemléletének köszönhetően több résztvevő is visszajár beszámolni aktuális élethelyzetéről, vagy akár tanácsot kérni.
9
A szolgáltatásban részesülő kliensek száma 2009-ben:
Adott évben kezdte Adott évben igazolás 12
Előző évben kezdte
Adott Következő Adott évben évre évben megszakadt áthúzódik részigazolás 4
11
0
Adott évben igazolás
Adott évben megszakadt
Összesen
12
1
40
2.5 Félutas program A félutas lakások és programok általános jellemzője, hogy a bentlakásos rehabilitációs intézményi kezelés után, de az intézményről való teljes leválás előtt, „félúton” beiktasson egy elemet, ahol mindkét „világ” hatásrendszere érvényesül. Az intézmény beleszól még a félutas programban résztvevő életébe, szabályokat határoz meg, elvárásokat támaszt, programokat és feladatokat ad, de ezek megvalósulását, végrehajtását már sokkal kevésbé kontrollálja, mint a rehabilitációs program ideje alatt. A félutas programban az ellenőrzés feladata a szintén programból érkező lakótársakra hárul, így mint sorstárs közösségek a kliensek nagy önállóságával működnek. A másik hatásrendszer, ami itt befolyásolja, s egyben kihívás elé állítja a lakókat, abból a „nehezen megfogalmazható” térből érkezik, amit nevezzünk itt élet- vagy társadalmi térnek, esetleg normál környezetnek. Ide sorolódik a család, a munkahely, az iskola, az utca, a város, a forgalom, a televízió s minden hely és impulzus, ahol a bentlakó interakciói létrejönnek, viszont az e kapcsolatokban résztvevő partnerek a civil ember attitűdjével és nem terápiás szemlélettel viszonyulnak a félutashoz. A félutas lakás ilyen értelemben speciális tér, itt az első perctől kezdve igazi emberi találkozások zajlanak. Alapfeltétele a bentlakásnak a teljes absztinencia, amit az ott lakók önreflexión és a csoportos kontrollon keresztül igyekeznek megtartani. Ha valakiről kiderül, hogy megszegte az absztinencia szabályát, kikerül a félutas programból, ami viszont nem jelenti azt, hogy a Megállóban ezek után nem kaphat segítséget a nappali ellátás keretein belül. Tapasztalataink szerint erre a programra egyre nagyobb az igény, így szeretnénk minél több félutas lakást létrehozni. Gondolkodunk egy a „Józan Babák Klub Alternatív Terhesgondozás”-sal való együttműködésen, ennek keretén belül pedig egy anyaotthon létrehozásában.
10
A programba bevont kliensek háromféle szempont alapján kerültek be 2009-ben a félutas lakásba: 1. Akik a Megállóban, a terápiájukban már eljutottak egy olyan szintre, hogy a „kinti” életben is igyekeznek helytállni. 2. Akik egy bentlakásos rehabilitációs intézetben elvégezték terápiájukat, vagy megszakítják a kezelésüket. Fontos, hogy ezekben az esetekben is a tartós józanság a cél. 3. A Megállóban terápiásként jelenlévő fiatalok közül azok, akiket megítélésünk szerint ki kell emelnünk az otthoni környezetből, mivel azt tapasztaljuk, hogy józanságuk akadályoztatva van. 2009-ben összesen 12 fő lakott a félutas lakásunkban, ebből 3 fő töltött ott hat hónapot egyhuzamban.
2.6 Közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatása Együttműködve a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatával, a Megálló, mint munkáltató fogadja a közérdekű munkára ítélteket. 2009-ben 4 főt tudtunk könnyű fizikai munkakörben foglalkoztatni. A Pártfogó Felügyelői Szolgálattal kialakított együttműködő kapcsolatunk lehetővé tette, hogy azokat az elítélteket, akik a droghasználatban érintettek, hozzánk, mint munkáltatóhoz irányítják, hogy büntetésüket letölthessék. Azt reméljük, hogy az elítéltek a nálunk töltött idő alatt segítséget kaphatnak esetleges pozitív változásukra való motiváltságukban is, hiszen józan emberek között kell lenniük, dolgozniuk. A „közmunkára” ítéltekkel az a tapasztalatunk, hogy a nálunk letöltött büntetés a hasznukra válik.
3 Terápiás csoportok
A Megálló összes kliense, terápiása, diákja, munkatársa egy közösséget alkot, melyet bátran nevezhetünk nyitott terápiás közösségnek. A Megálló Ház pedig az a terápiás tér, amiben az összes tevékenységünk zajlik. A Megálló igazi vonzerejét, megtartó erejét az önsegítő jellegnek köszönheti. A közösség összetartozását erősítő spirituális tevékenységekre kifejezetten nagy az igény. A Megálló ilyen jellegű alapjait az önsegítő csoportok teremtik meg.
11
3.1. Csoportterápiák A Megállóban a segítők és „öreg terápiások” által koordinált, heti rendszerességgel bíró, strukturált csoportbeszélgetések zajlanak, melyeknek csoporttól függően saját szabály- és normarendszerük van. Ezeket összefoglaló néven csoportterápiáknak nevezzük. 3.1.1 Félutas csoport A csoport célja a józanság megtartása, amit a bentlakók az önmagukon és az egymáson alkalmazott kontroll segítségével gyakorolnak. Ezek a kliensek általában nem tartózkodnak sokat a Házban, viszont kapcsolatban állnak a Megállóval. A csoportfoglalkozásokon átbeszéljük velük, hogyan élnek a lakásban, mik az aktuális közös és egyéni problémák, megvitatjuk, hogy jó irányba haladnak-e stb. Ez a csoport azért is kötelező a számukra, mivel a munkahellyel rendelkező félutasok ritkábban jelennek meg személyesen is a Házban. A félutas programban résztvevőkön kívül ezt a csoportot más nem látogathatja. 3.1.2 Önsegítő csoport Megálló önsegítő terápiás csoportja heti 3x2 órában, hétfőn, szerdán és pénteken van a Megálló Házban. A csoport látogatottsága 8-16 fő/csoport. 2009-ben megközelítőleg 156 csoportfoglalkozás volt a Megállóban.
3.1.3. Szülőcsoport, munka a hozzátartozókkal Segítőink a hozzánk járó fiatalok szülei és hozzátartozói számára is rendelkezésre állnak, amennyiben erre igény van. A szülők és hozzátartozók a havonta rendezett szülőcsoportokon egymással is találkozhatnak. A hozzánk járó szenvedélybetegek 2009-ben főként a tizen-, illetve huszonéves fiatal korosztály képviselői voltak, nagyrészük családban él, napi kapcsolatban áll szüleivel, hozzátartozóival, ezért a szülőkkel való munkára is nyitottak vagyunk. A havi csoportfoglalkozásokon túl számtalan megbeszélés volt a szülőkkel telefonon és személyesen egyaránt. E megbeszélések a napi praktikus ügyintézésektől a tanácsadáson át több témakörben zajlottak. Több esetben fogadtunk olyan fiatalokat, akiket védelembe vettek és/vagy gyermekek átmeneti otthonában laktak. Az ő ügyeikben esetkonferenciákat, többszereplős esetmegbeszélő teameket tartottunk az őket ellátó otthon szakembereivel, családgondozóikkal, pártfogóikkal, valamint velük és szüleikkel. 12
3.2 Speciális terápiák alkotó-önsegítő csoportok
3.2.1. Színházterápia Színházterápiás csoport: heti 2x2 órában, látogatottság: 4-10 fő. A „Színház Megálló” időt és teret teremt az önmagukat kereső fiataloknak. A színház-és a társművészetek eszközeit arra használjuk, hogy a résztvevők mélyebb és tartalmasabb kapcsolatot alakíthassanak ki egymással és önmagukkal. A színházi próbák közösen végzett gyakorlatokra és sok beszélgetésre épülnek. A gyakorlatokhoz a csoportvezető felhasznál mindent, ami a csoport aktuális érdekeit szolgálja: drámaterápiás játékokat, mozgás- és tánc-gyakorlatokat és beszédtechnikai és zenei elemeket. Darabjaink nem hagyományos értelemben vett színdarabok: a szereplők, - akik nem színészek - gondolat-és érzésvilágát fejezik ki, amihez felhasználunk minden nekünk megfelelő szöveget: verseket, prózai műveket, saját szövegeket, szakácskönyvet, stb.. Drogprevenciós foglakozásaink gyakori vezető eleme a Színház Megálló bemutatója. A csoportban folyamatosan dolgozó és fellépő szenvedélybetegek ezen alkalmakkor a kábítószeresek új arcát képesek megmutatni, ami nagyban csökkentheti a velük kapcsolatos előítéleteket. A 2009 évi munkánkban a fő irányelv a nyitottság erősítése volt mind az egyénekben, mind a közösségben. Az volt a cél, hogy a Megálló Házban napi szinten megjelenő terápiások mellett „külsős” tagok is bekapcsolódjanak a színháztréningekbe, valamint a születő előadásokba. Ez a cél teljesült, de másképp, mint amire számítottunk: a „külsősök” olyan fiatalok lettek, akik terepgyakorlatra (szociális munkás és pszichológia szakos) érkeztek a Megállóba, és annyira megragadta őket a színházterápiás módszer, hogy tartósan csatlakoztak a munkába. Néhányan közülük az óta is a stabil színházas „mag” tagjai. Más szempontból azonban nem sikerült teljesíteni azt az irányelvet (azaz hogy még több potenciálisan lehetséges célcsoportot célozzunk meg, elérjünk és behozzunk a Házba). Jövőbeli terveink erre vonatkozóan: hirdetéseket feladni, szórólapokat terjeszteni rehabilitációs intézetekben, drogambulanciákon és különböző nappali ellátó helyeken, kulturális központokban, egyetemeken, iskolákban és egyes szórakozóhelyeken. 2009-ben tehát olyan előadások születtek, amelyekben közösen dolgoztak terápiások, segítők, volt terápiások és gyakornokok. Ezen kívül augusztusban az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretein belül 10 fővel Lengyelországba utaztunk, ahol szintén voltak színháztréningek. A Megálló Színház Csoport céljának tartja, hogy olyan személyeknek adjon lehetőséget a színházi tréningek vezetésében, akik korábban Megállós terápiások voltak és jelenleg is a csoport aktív tagjai, valamint fontosnak tartja, hangsúlyosabbá kell tenni a színházterápiát az új terápiások körében. Feladatunknak tekintjük ezen kívül, hogy konkretizáljuk a fentebb említett reklámkampányt a szélesebb körű célcsoport megszólítására, elérésére. Ezen több új kommunikációs munkatárs fog dolgozni. 13
A 2010-es évben egy projekt által bekapcsolódik a munkába Magács László, a Merlin Színház vezetője. Ez újabb mérföldkövet jelenthet a Színház Megálló életében, hiszen nyitunk egy professzionális színházi munka irányába, megtartva és fejlesztve a színházterápiás módszereinket is.
3.2.2 Zeneterápia A Zörgőkör nevű zeneterápiás foglalkozásunkat mostanra műhelymunkának tekintjük. Ehhez használt és egy korábbi pályázaton megnyert - eszközeink ugyanis saját teret igényelnek, és így a zeneszerkesztés és stúdiómunkák alkotóműhelybe szorították a foglalkozásainkat. Ennek előnye a folyamatos működés (hogy mindig lehet foglalkozni egy-egy zeneszámmal), ugyanakkor hátránya, hogy amikor a másfél órás délutáni Zörgőkört tartjuk, tíz-tizenkét ember szorul be egy mintegy 12 négyzetméteres terembe. Új eszközeink a zeneszerkesztő program és a mini stúdió. A digitális eszközök sokkal érdekesebbé, színesebbé teszik a zeneműhely foglalkozásait, s ezek által sikerült nyitnunk a számítógépek világában növekedő fiatalok felé is. Ennek kapcsán olyan változások indultak be a zörgőkör életében, amikkel nem is számoltunk: ilyen például a közös zenehallgatás. Amikor valaki szeretne egy dalt feldolgozni, beülünk vele a műhelybe, meghallgatjuk többször a számot, átbeszéljük a lehetőségeket, beállítjuk a tempóját, stb. Ilyenkor a fiatalok sokkal jobban megnyílnak és bátrabban állnak neki az éneklésnek, mintha az egész közösség előtt kellene ezt tenniük. Ezt a módszert jelenleg is továbbfejlesztjük oly módon, hogy mindenkire külön egyszemélyes műhelymunkát szánunk, mielőtt bevesszük az általa hozott dalt a közös repertoárunkba. Az igazi változást mégis az jelenti, hogy a hagyományos kamarahangszereket digitális zenével fuzionáljuk. Dalainkhoz segítségként (mivel nem vagyunk profi zenészek) effekteket, dobalapokat, kiegészítő „dallamszőnyegeket” használunk, teltebbé és élvezhetőbbé téve azokat. Megszólalásuk így sokkal professzionálisabb, mint az eddigi hangzásaink. Ez bátorítja a zenei önkifejezésben kevésbé tehetséges résztvevőket is, hogy fejlesszék a ritmustartást, tegyék kreatívabbá zenei képeinket. Azt is fontos megemlíteni, hogy a bonyolult technikai háttér nyújtotta lehetőségek kiaknázása számunkra újabb kihívásokat is hozott magával. Ezen eszközök kiismerése, megfelelő használata, karbantartása, rengeteg tanulással jár.
14
A munkánkat professzionális zenészek is segítik: egy hangmérnök, és egy zenekarvezető segítő is rendelkezésünkre áll. Az ő tippjeik által sikerült új hangszereket vásárolnunk, valamint hozzájárultak ahhoz is, hogy zenekaruk számait újrahangszerelve fölvegyük a repertoárunkba. Együttműködünk ezen kívül még, a Leo Amici Alapítvány zeneterápiás csoportjával is, akik feldolgozzák az általunk írt számokat, ahogyan mi is játsszuk az ő dalaikat. 2009-ben 15 alkalommal volt prevenciós előadásunk közép-és felsőoktatási intézményekben az egész ország területén. Ezek közül két nagyobb rendezvényt kiemelkedően fontosnak tartunk: a Szenvedélyek Napját, és a Társadalomtudományi Piknik elnevezésű eseményt. Megálló est két alkalommal volt az elmúlt évben: húsvétkor és karácsonykor, a Megálló Alapítvány épületében.
A zeneműhely három fő eleme: A hagyományos Zörgőkör, melyen heti kétszer két órában, kedden és csütörtökön átlagosan 8-16 fő vesz részt. Ebből körülbelül 10 főnek ajánlott a zeneterápia, ők rendszeresen részt is vesznek a foglalkozásokon, 2-3 fő alkalmanként látogatja a Zörgőkört, valamint 2-3 külsős is csatlakozik hozzájuk. Ezeken a foglalkozásokon a közös zeneszámainkat (saját szerzemények és feldolgozások) gyakoroljuk, és folyamatosan készülünk egy-egy fellépésre, amely repertoárral prevenciós előadásokra járunk. Az angol zeneműhelyünk gyakorlatilag egy zenés angolóra fogalmát meríti ki. Ez heti egy alkalom kétszer negyvenöt perces óra keretében, és a kezdő, illetve középhaladó csoportok diákjainak szól, ahol alkalmanként 3-5 fő van jelen. Mivel sokan angol nyelvű dalokat hoznak feldolgozásra a zeneműhelybe, ezért ennek a foglalkozásnak lényege a szöveg értelmezése és tanulása. A zeneműhely stúdiómunkái, melyeken felvételeket készítünk a Zörgőkörben használt dalokról, illetve azokhoz önálló zeneszerkesztést végzünk (digitális szerzemények), valamint effekteket készítünk a színházterápiás foglalkozásaink előadásaihoz.
3.2.3 Fotóműhely A Megálló Fotóműhely a Megálló Csoport Alapítvány égisze alatt jött létre 2006-ban, és negyedik éve működik Kapolka Gábor sajtófotó díjas fotográfus vezetésével. A műhely tagjai a Megálló - mint drogterápiás és oktatási intézmény - terápiás és tanulói köréből kerülnek ki. Munkájuk során, autonóm módon választott, javarészt saját életükhöz, élethelyükhöz, 15
mindennapjaikhoz, világszemléletükhöz kapcsolódó témákat dolgoznak fel erős expresszív hatásokkal átszőtt dokumentarista stílusban. A Műhely három éves működése során 2009-ben jutott el arra a pontra, hogy kellő számú, állandó és/vagy visszatérő alkotóval büszkélkedhet, és a minőségi kiállítóhelyek világára vonatkoztatva is érett képanyaggal rendelkezik. Nem kívánjuk eltitkolni, hogy a Megálló Csoport égisze alatt alkotó művészek nem kész fotográfusok, nem ismert alkotók, és hosszú fejlődési pálya áll még előttük. Munkáik érzelmi ereje, spontaneitása és őszintesége, valamint a műhely keretében végzett fotográfiai tanulmányaik azonban alkalmassá tették/teszik őket tartalmilag erős, esztétikai értelemben koherens képi közegek megalkotására. Az alkotók munkája egyedi, gyakran helykereső módon ötvözi a „hórusz archívumok” spontán esetlegességekre épülő, ugyanakkor személyes érzelmektől áthatott, őszinte esztétikai világát, valamint a műhelymunka során elsajátított klasszikus és modern formanyelvi elemek jellegzetességeit. Munkáik erős önkifejező erővel bíró, expresszív, őszinte fotográfiák, melyek gazdag érzelemvilágról és a radikalizmusoktól mentes, alanyaik/témáik méltóságát megőrző, meglepően érzékeny témakezelésről tesznek tanúbizonyságot. 2009 novemberében az ArtBázis Galériában volt a Fotó Műhelynek kiállítása. A képek témája a személyes érzelemvilág és azt leképező sajátos látásmód, láttatási mód. Az alkotók egyfajta kollektív személyes naplóként rögzítették a mindennapi eseményeket: az oktatás és a terápia világát, utazásaikat, magánéletük tereit, a baráti közeget. Az anyag sajátossága, hogy egyszerre alkalmas arra, hogy érzelmi kifejezések gazdag tárházaként tekintsünk rá, és hogy egyfajta antropológiai keresztmetszetét adja a fiatal alkotók életének, történéseinek. A kollekció egy harminc darab – egyedi képekből, kép-párokból és triptichonokból álló – 50x60 cm-es külméretű, paszpartuzott és keretezett képanyag lett. Ígéretes tárgyalások folynak a képanyag további, országos rendezvénynek számító képi és/vagy összművészeti program keretében történő bemutatásáról is, ezek előkészületi munkái azonban még nem tekinthetők lezártnak. Az eddigi visszajelzések alapján reálisnak tűnik az az állítás, hogy a képanyag bemutatására 2009ben és azt követően több galériában vagy művészeti fesztivál keretében is sor fog kerülni. Bár a Megálló Fotóműhely elsődleges célja a művészeti önkifejezés és az értékalkotás, a többéves munka tapasztalatai azt mutatják, hogy az itt végzett alkotói tevékenység pozitív 16
terápiás erővel is rendelkezik. Így a tervezett kiállítási anyag létrejötte, valamint a hozzá kapcsolódó kiállítások megvalósulása ezen cél kiteljesedését is segítené.
3.3 Speciális terápiák, sport tevékenységek 3.3.1. Sziklamászás A sziklamászás évek óta a Megálló terápiás programjának része. A segítők között több tapasztalt és képzett sziklamászó is van, akik régóta dolgoznak ezzel a célcsoporttal. A sziklamászás terápiás értékei közül kiemelkedik az egymásrautaltság, a kölcsönös bizalom és a függés megtapasztalása. Ilyen érték még a hegyi kommunikáció (amin az élet múlhat) világossága és egyértelműsége, az energiagazdálkodás, a döntések meghozatala, a kockázatvállalás, az alternatív útvonalak között a helyes, járhatómegtalálása, félelmeink leküzdése, annak megtapasztalása, hogy mennyiben gátol bennünket a félelem, a napi sikerek és kudarcok feldolgozása, a fejlődési görbe megtapasztalása. Fontos még ezen kívül a sziklamászás technikai ismereteinek, nagyon világos logikai problémamegoldó rendszerének megismerése és a biztonságérzet relativitásának megtapasztalása. Ezek az értékek, gondolatok, impulzusok azok, melyeket személyenként mindenki garantáltan átél egy sziklamászással töltött nap után. Ez a fajta terápiás programelem is főként az önismeretre épít. A mászást irányító segítők a program alatt megtanítják a mászás technikai ismereteit, mesélnek a sziklák történeteiről, kalandos mászó-utakról, és a helyi történelmi és kulturális emlékeket is bemutatják a csoportnak. A legfontosabb mégis az a szemléletmód, ahogyan ők a természethez, a mászáshoz, az emberi értékekhez hozzáállnak: nélkülöznek minden pökhendiséget, a mászásban nem a versenyszellemet, hanem az alázatot mutatják, a hegyeket nem meghódítják, hanem „felkéredzkednek rá”. Pedagógiai szempontból is figyelemreméltó a teljesítményük, hiszen a fontos mozdulatokat többször, türelmesen megmutatják, a rosszabb fizikai tulajdonságúakat éppúgy sikerélményhez juttatják, mint azokat, akik félnek a magasságtól. Egy-egy sziklamászó túránkra a csoport gyakran, mint „horda” érkezik, s mint közösség távozik.
17
A 2008-as évhez képest előrelépés történt nem csak a mászások számát, hanem a falak magasságát tekintve is. 2009-ben Magyarországon 5-6 alkalommal voltunk kint terepen, s átlagosan 4-10 fő vett részt a programokon. Két alkalommal „idegen” falakat is meghódítottunk: az ausztriai Hohewand közel 200 méteres magasságával óriási kihívás volt számunkra, Lengyelországban pedig két hetet töltött el egy 10 fős csapat. Fontos megemlíteni, hogy olyan helyekre igyekeztünk eljutni, ahol mindenki a képességei szerint tud mászni, ahol több nehézségi fokozatú fal van, s ezért az esetleges fizikai hiányosságok nem annyira jelentősek. A program várt eredménye, hogy az abban résztvevő drogfüggő fiatalok újraértelmezik az életükhöz fűződő viszonyukat: megmaradnak az oktatásban, családjukban és az ellátásban, befejezik terápiás programjukat, tudatos lépéseket tesznek lelki és fizikai egészségük helyreállításáért, újrafogalmazzák emberi kapcsolataikat, felismerik azok fontosságát, valamint saját szerepeiket. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az ilyen programban részt vett emberek 80%-a aktívan és hosszan tartóan részt vett a Megálló Csoport Alapítvány egyéb terápiás programjaiban vagy jelentkezett bentlakásos rehabilitációs kezelésre. 3.3.2 Foci Az idén is rendszeresen, minden hét péntekén az Orczy kertben fociztunk. A futball nem csak rendszeres testmozgást biztosít a résztvevőknek, hanem olyan sűrűn látogatott „belépő” is a Megálló programjaiba, ami lehetővé teszi a fiatal terápiások számára, hogy olyan emberekkel találkozhassanak, akik már józanon élik mindennapjaikat akár a Megállón kívül is. Ez a nagy hagyományokkal rendelkező program a pályán több szenvedélybeteg „generációt” is összehoz. Az idő előrehaladtával jól megfigyelhető a játék színvonalának változása, emelkedése, valamint az emberek viselkedése is sokat változott a pályán. Az újonnan érkezett terápiásaink a csapatért való küzdelemmel, odaadással a futballmeccsek alkalmával mutathatják meg legkönnyebben viszonyulásukat a közösséghez,. Focicsapatunkkal rendszeresen járunk bajnokságokra, amit Drogrehabilitációs otthonok, Anonim Alkoholisták, Névtelen Anyagosok szerveznek, valamint folyamatosan játszunk együtt a Belvárosi Tanoda és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat focicsapatának tagjaival. A létszám - mivel nyitott pályán játszunk - az évszaktól függően változó: tavasztól őszig nagy látogatottságnak örvend a focipálya (van hogy egyszerre 20 fiatal is játszik), ezzel szemben a téli időszakban erősen lecsökken a résztvevők száma. Egy alkalom általában két órán át tart. A nemek arányát illetően többségben fiúk játszanak, de néhány alkalommal lányok is csatlakoznak a csapathoz, egyikőjük pedig rendszeresen jár az edzésekre. 18
3.3.3 Pingpong A pingpong olyan program a Ház életében, amin szinte kivétel nélkül mindenki „részt vesz”. A játék általában spontán módon szerveződik, azonban egyfolytában működik: játszanak a foglalkozások közti szünetekben, pihenésképpen, valamint napi kör-kihívásos versenyeken. Bárki játszhat bárkivel a Ház nyitva tartásának teljes idejében egymást tanítva és fejlesztve. A pingpong a Megállóban igazi vonzerő. 3.3.4 Stop-step A Megálló legújabb sport aktivitása a zenés, ingyenes és nyitott step-aerobic óra, amelyhez csak egy kényelmes edzőcipőt kell magával hoznia az érdeklődőknek, valamint egy csepp ritmusérzéket és kitartást. 2009-ben minden pénteken 16-17 óráig voltak megtartva az órák, átlagosan 3 fő jelenlétével.
3.4 Független csoportok – Nyitott Ház Program A Megálló Csoportban 2009-ben is „otthonra leltek” olyan különféle szakmai és önsegítő csoportok, melyek helyszíne a Megálló Ház, azonban azok lebonyolításában a Megálló stábja mint házigazda nem vesz részt. 2009-ben az alábbi csoportok választották tevékenységük helyszínéül a Megálló Házat: MOMO (Gyermekvédő Alapítvány, szerdánként, szupervízió) MOZAIK (Keresztény Homoszexuálisok Önsegítő Köre, csütörtökönként, önsegítő csoport) NA (Narcotics Anonymous, szerdánként, önsegítő csoport, megközelítőleg három hónapig voltak foglalkozásaik a Házban) ACA (Adult Children of Alcoholics, hétfőnként, önsegítő csoport), LÖK (Lelki Önsegítő Kör, 2 hetente pénteken) Társasházi Közgyűlés (alkalmanként) A Nyitott-ház program széles spektrumú, ezért különféle egyéni és társadalmi problémákban érintett embereket vonz a Megállóba.
4. Szenvedélybetegek speciális oktatási programja A Megálló Csoport oktatási programja szervesen épül az Alapítvány tevékenységei közé. Célunk, hogy a tanulás a fiatalok józanodásában motivációs tényezőként és erkölcsi irányadóként egyaránt szerepet játsszon. A nálunk eltöltött évek alatt igyekszünk visszaadni a kliens életkedvét, reális önértékelését, önbizalmát. Törekszünk arra, hogy az érettségi 19
bizonyítvánnyal olyan fiatalokat engedjünk útjukra, akik valódi érettséget szereztek Programunk által, azaz képesek önállóan, megbízhatóan helyt állni a munkaerőpiacon, ahol természetesen a bizonyítvány megszerzésével máris sokkal nagyobb eséllyel tudnak megfelelő megélhetési formát találni. A programba való bekerülést egy felvételi beszélgetés előzi meg, ahol a jelentkezőn kívül még a Megálló Csoport segítői és tanárai közösen, egyenrangú partnerként ülnek le kideríteni, hogy az adott fiatal hogyan és milyen módon tudja a teljes rehabilitációs programot a hasznára fordítani, valamint ebben milyen helyet kaphat az oktatás, az érettségire való felkészülés. Programunk működési alapja az ún. személyre figyelő attitűd, ami azt jelenti, hogy mind a tantárgyankénti óraszámok kialakításában, mind pedig a vizsgák, sőt, az érettségi vizsgák időben való ütemezésében is elsődleges szempont a fiatal saját haladási tempója, lelkiállapota, egyéni készségei. Másik jelentős sajátossága a programnak, hogy az oktatás kis létszámú, maximum 6-8 fős csoportokban történik, ezzel is lehetőséget adva a tanárnak, hogy az adott fiatalra több figyelmet tudjon szentelni. Ezeken a csoportfoglalkozásokon a tanulókat egyenrangú félként kezeljük, kerülve a hagyományos, frontális jellegű oktatás által gyakran sugallt alá-fölé rendelt helyzetet. Tudásukról a fiatalok a negyedévenként megrendezett vizsgaidőszakokban tudnak számot adni. Ilyenkor mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli vizsgákon igyekszünk a majdani érettségi vizsgák viszonyait szimulálni, hogy a diákok minél többször tudják gyakorolni az ilyen szituációkat. Ezen kívül természetesen a szorgalmi időszakban is igyekszünk minél gyakrabban reális és hiteles visszajelzéseket adni, ezzel is elősegítve, motiválva a hatékony tanulást. Az oktatási program adminisztrációját a benne részt vevő segítő-oktatók végzik. A haladási adminisztrációt a negyedévek elején tanmenetek készítése, szorgalmi időszakban pedig haladási naplók vezetése biztosítja. Közös adminisztrációra egy évben négyszer, a vizsgákat követően került sor. Minden negyedévre új órarend készül, melyet a tanárok szintén közösen készítenek el a szorgalmi időszakok elejére. A fiatalok számára tantárgyi kurzusokat hirdetünk meg, egy tantárgyból pedig meghatározott mennyiségű kurzus elvégzése kötelező. Az alapozó kurzusokat ún. tematikus kurzusok követik. Programunk működésben kiemelkedő jelentőségű a Belvárosi Tanodával való együttműködés. A Tanoda stábjában heti rendszerességgel vesz részt a Megálló oktatási programjának vezetője, ezzel nagyban hozzájárulva a két intézmény közti kommunikáció és információáramlás elősegítéséhez. 2009-ben a következő jelentős döntéseket hoztuk: - Megkönnyítettük a Tanoda és a Megálló közötti “áthallgatásokat”, illetve az átiratkozást. - A diákigazolvány-ügyeket teljes mértékben a Tanodába helyeztük át, így egyszerűsítve az eljárási folyamatot. - Az adminisztráció terén egyfelől szorosabbra fűztük a kapcsolatot a Tanodával, másfelől pedig csatlakoztunk az internetes nyilvántartást biztosító AROMO-programhoz.
20
A korábbi, körülbelül negyedévenkénti felvételiket felváltotta az ún. állandó felvételi. Ez annyit jelent, hogy programunk a Megálló Házhoz igazodva folyamatosan nyitva áll az új jelentkezők előtt, akik egy rövid, nagyjából egy hónapos próbaidő után kaphatnak nálunk tanulói jogviszonyt. Ezt némileg bonyolítja a tanköteles fiatalok egyre gyakoribb esete. E tekintetben a legjobb megoldásnak azt tartjuk, hogy igyekszünk kapcsolatot felvenni és tartani a diák előző intézményével. A 2009-es év során 11 fiatalt vettünk fel az oktatási programba, és 4 fő jogviszonya szűnt meg kimaradással. Diákjaink közül 5 fő a Belvárosi Tanodában folytatja tanulmányait (természetesen minden programunk továbbra is nyitva áll előttük), 2 diák pedig a Tanodából került át a mi oktatási programunkba. A 2009-es évben összesen 7 diákunk érettségizett sikeresen különböző tantárgyakból: 2 fő angol nyelv, 2 fő magyar nyelv és irodalom, 3 fő pedig matematika tantárgyból sikeres vizsgát tett.
Dilemmák A vizsgaidőszak hatékonyságának kérdése Tovább szigorítottuk a vizsgarendet, pl. a jegy megszerzését a szóbeli vizsgák elején való megjelenéshez, valamint az értékelésen való részvételhez kötöttük. A szorgalmi időszak hatékonyságának kérdése Tapasztaltuk, hogy a diákok csak a vizsgaidőszak előtti utolsó napokban kezdenek el tanulni, gyakorlatilag teljesen kihasználatlanul hagyva a szorgalmi időszak adta időt. Így viszont a vizsgaidőszak és az előtte lévő hajrá hetei alatt teljesen hanyagolják a terápiájukat, és ez gyakran okoz feszültségeket, problémákat. Ezért bevezettük a szorgalmi időszak alatti jegyszerzés lehetőségét, mely eredmények nagyban befolyásolják a vizsgajegyet. Józanság és érettségi vizsga kérdése A korábbi teljes absztinencia követelménye mellett felmerült, hogy bizonyos esetekben a mértékletes szerfogyasztás is elég lehessen ahhoz, hogy valakit érettségizni engedjünk. E tekintetben még folynak a viták. Jövőkép Az oktatás és az érettségire való felkészítés fontos része a Megálló programjainak. Cél továbbra is ennek a programnak a megtartása és fejlesztése. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a Megálló Házban működik ez a programunk és nem máshol. Bár az új ingatlanba való költözés
21
miatt vannak aggályaink, mégis bízunk benne, hogy a tanítás is a megszokott színvonalú marad. Szeretnénk a jövőben is folytatni az együttműködést a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakiskolával, mely működésünkhöz a jogi alapot biztosítja.
5. Szervezet, Alapítvány
5.1 Munkatársak 2009-ben összesen 44 főt alkalmazott az alapítvány, amiben benne foglaltatik az állandó munkatársak és a Megállóban foglalkoztatottak száma is. Ebből a létszámból 20 fő szakmai munkatársként vett részt az alapítvány tevékenységeiben, 24 fő pedig foglalkoztatottként került alkalmazásba. 5.2 Kuratórium 2009-ben a Megálló Csoport Alapítvány a Szenvedélybetegekért kuratóriumában változás nem történt. Kuratóriumi elnök: Olaszy Csaba, a kuratórium tagjai: Kathy Zsolt és Puy Tamás.
6. Megvalósított pályázatok
2009-ben összesen 36 pályázatot nyújtottunk be, amiből 18 volt nyertes. Összesen 111 millió forintot kaptunk, ebből közel 80 millió forintnyi összeg az év végén került kifizetésre, ami a felhasználás tekintetében az elkövetkezendő évek működését segíti elő. A 2009-es évben az előző évből áthozott, és a tárgyévben az összes elszámolási és beszámolási kötelezettségnek eleget tettünk. Arányszámok tekintetében, az összes benyújtott igény 32°%-át kaptuk meg támogatásként. A Megálló Csoport tevékenységére.
Alapítvány
Szenvedélybetegekért
22
büszke
a
sikeres
pályázói
7. Európai Önkéntes Szolgálat - EVS
A 2009-es esztendő az EVS (European Voluntary Service) program szempontjából sikerrel kezdődött, ugyanis a magyar Nemzeti Iroda elfogadta jelentkezésünket a küldő és koordináló pozíció mellett fogadó szervezetté való akkreditálásra, így 2009-től már teljes körűen akkreditáltak lettünk az Európai Önkéntes Szolgálatban. Megkezdhettük a felkészülést önkéntesek fogadására, és az erre való pályázat megírására. Küldő szervezetként két projektben vettünk részt: egy akkori terápiás kliensünk töltött önkéntesként egy hónapot Franciaországban, valamint csoportos önkéntes tevékenységre egy 10 fős csoporttal Lengyelországba utaztunk egy hónapra a Fudacja Domin fogadó szervezethez a „Tiszta fejjel a tiszta környezetért” projekt keretén belül. A projektet sikeresen megvalósítottuk mind az előkészületek, mind a megvalósítás, befejezés és értékelés tekintetében. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat munkatársai alkalmazkodva a hátrányos helyzetű fiatalok igényeihez helyben, azaz a Megálló Házban tartották meg a záró-értékelő találkozót. A projekt beszámolója elérhető a Megálló EVS adatbázisában. Az EVS nagy hangsúlyt fektet a benne dolgozó ifjúsági munkások, mentorok képzésére, minden akkreditált szervezet képviselőjének /koordinátorának, mentorának/ legalább egy nemzetközi képzésen részt kell vennie. Így munkatársunk 2009-ben beadta jelentkezését a franciaországi SOHO képzésre (a rövidítés a Sending Organization és a Host Organization szavak kezdőbetűiből áll össze), ami 2009. április 1-5. között Lille mellett, Wattignes-ben tartottak. Ez a képzés kapcsolatépítésre remek lehetőség volt, hiszen a 28 résztvevő 9 országból érkezett. 2009-ben az első projekt is elindult, amiben már koordináló szervezetként vettünk részt, és amelynek címe „Egy szelet életre szóló tanulás Magyarországon” lett. A bizottság pozitívan bírálta el a projektet, így 2010-ben először fogadhatunk EVS önkénteseket a Megálló Házban. Egy francia és egy német önkéntes 2010. március 1-én kezdi meg egy éves tevékenységét.
8. Külföldi utak, túrák
2009. április 19-25.: Lengyelország, Mniszkow 2009. május 24-30.: Lengyelország, Rzedkowice 2009 augusztusa: Lengyelország, Rzedkowice, EVS 2009. szeptember 10-14.: Olaszország, Trieszt, foci 2009. november 11-16.: Szlovákia, kalandtúra 23
9. Szakmai események, konferenciák, képzések
2009. április 17-19.: Pszinapszis, ELTE Szakmai Fórum 2009. szeptember 24-26.: EFSC Konferencia, Hotel Hélia Budapest 2009. november 11-12.: NDI, kommunikációs tréning 2009. november 19-21.: MAT konferencia
10. Szakmai tervek
A 2009-es évben nyilvánvalóvá vált a vezetőség számára, hogy a megnövekedett szakmai igényeknek egyre nehezebben tud eleget tenni a kis létszámú stáb, így fölmerült a bővülés lehetősége. A következő területeken mutatkozott munkaerőhiány: foglalkoztatás, utcai szociális munkás, pályázatok írása, valamint az alapítvány kommunikációja. Ezen munkakörök betöltésére, szakmailag fölkészült munkatársakat kerestünk. Ahhoz, hogy a meglévő szervezeti struktúra és az abban helyet foglaló munkatársak minél hatékonyabban és sérülés mentesebben tudjanak átállni a növekvő létszámú, átalakulóban lévő szervezet igényeihez, és a frissen az alapítványhoz csatlakozó új munkatársak minél hamarabb beilleszkedjenek, valamint a fent említett területek akadálytalanul bővüljenek és elinduljanak, a vezetés egy szervezetfejlesztési folyamatot tervez 2010 tavaszára. A szervezetfejlesztéstől nem csak a személyi változások zökkenőmentes megoldását, hanem az egész szervezetet érintő új irányvonalak meghatározását, kialakítását is reméljük. A fent említett változások magukkal hozták azt az igényt is, hogy a Megálló Csoport Alapítvány új épületbe költözzön, mivel a meglévő ingatlan nem vagy csak nehezen képes befogadni a megnövekedett létszámot. Ezért a Józsefvárosi Önkormányzatot kerestük meg ezzel a problémával.
24
Mellékletek
25
1.sz. Melléklet
Részletek az Európai Önkéntes Szolgálat keretin belül megvalósított „Tiszta fejjel a tiszta környezetért” elnevezésű projekt résztvevőinek úti beszámolóiból (2009. április 19-25. Mniszków)
A buszút nagyon unalmas volt, de túléltem. Mikor pihenőztünk kb. 2 óránként, akkor kullancsok elől menekültünk meg fociztunk. A benzinkúton 420 forintért vettem egy croissant úgyhogy nagyon lehúztak, na, mindegy erről ennyit. Peti, 2009.04.19.
Sipi vagyok. A hely zsíros. Robert meg társai nagyon fajin emberek. Először azt hittem, hogy szar lesz a társaság, de nem és nagyon örülök, hogy mindenki jó arc. Csaba is Vera is mindenki jó arc itt. Örülök, hogy itt lehetek. A lovaglás fasza volt. És most itt mindenkit szeretek kajak. :) Sipi
Nagyon fáradt vagyok, hűha, valahogy mostanában minden beszámolót így kezdek. Ez nem igazolja, ha összecsapottan írok. Már az ide utat élveztem, kíváncsi voltam, mi alakul ki, hogy fogjuk viselni. Úgy gondoltam, mindenki próbálkozik, hogy kihozza magából a maximumot és ezt jó látni. Nagyon jót tesz nekem ez a hely, nem akarok innen elmenni. Megszerettem minden egyes sziklát, tájat, ember és úgy amúgy az egészet. Akárhányszor ilyen hangulatba kerülök, azon imádkozok, hogy ez minél hosszabb ideig maradjon így. Itt kéne maradni. Már most alig várom, hogy visszajöjjek ide. Minden egyes szikla, út örömteli élmény volt, büszke voltam magamra. Az is feltűnt, hogy amikor a "kéménymászás" sziklának nagyon úgy indultam neki, hogy "hát ezt simán" aztán le is csúsztam a falról már az első lépésnél. Persze ez jól megpiszkálta a hiúságom és az út feléig agresszívan másztam, kapkodtam, aztán vettem egy mély levegőt, lenyugtattam magam, és láss csodát, sokkal jobban másztam. Már megint sikerült egy jó kis jellemhibámra rávilágítanom, és ami a kivételes az egészben, hogy inkább adok elég időt magamnak a gondolkodásra. És ebből eddig csak jó sült ki. A titok az, hogy nem szabad hagynom magamnak, hogy a saját magamnak szánt hazugságaim túl messzire vigyenek, hanem viszonylag hamar le kell buktatnom magam. Robert egy nagyon jó példa számomra abban, hogy milyen szeretnék leni. Nagyon megszerettem őt, törekedni akarok rá, hogy továbbra is ezen az úton maradjak, amin ez a hét elindított. És még van egy nap, ami örökké is tarthatna felőlem. Ha most otthon maradtam volt és úgy írnék beszámolót valószínűleg tele lenne azzal, hogy szidom magam és bömbizek, hogy mennyire rakat szánalom vagyok. Itt viszont észreveszem a pozitív tulajdonságaimat, és úgy sem tudnék túl sok negatívumot írni erről az útról. Remélem, még visszajövök. Eszti, 2009.ápr.23.
26
Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehettem. Megkedveltem mindenkit, szerintem mindegyikünk értékes ember. A Robert fantasztikus ember, én is irigylem. Azon gondolkoztam, hogy mennyire a megszokások rabjai tudunk lenni, itt arra gondolok, hogy hol éljünk, pl. jó legyen a közlekedés; legyen közel a közért stb. Túl fontos lett a kényelem, pedig ha ezt egy kicsit el tudnánk engedni, simán élhetnénk akár ilyen helyen is. Talán sokkal többet adna, mint egy "kiváló infrastruktúrájú" hely. Ami még tanulságos nekem ebből a sziklamászásból, hogy az életemet is úgy kell csinálnom, mint egy szikla megmászását. Itt arra gondolok, hogy igazából az se jó, ha lenézek mászáskor, azaz átvitt értelemben nem érdemes a múlton rágódni, mert hátráltat a haladásban. Az se jó, ha mászáskor azt figyelem mikor érek fel, mert magasnak tűnhet a csúcs és esetleg, elmegy a kedvem tőle vagy azt gondolom "ha ez már biztos nem sikerül" de ha azt nézem, hogy, oké most mit tudok csinálni, milyen lépést vagy fogást találok és nem nézek se előre, se hátra, akkor egyszer csak fent vagyok a csúcson vagyis elérhetem a céljaimat. Köszönöm, hogy itt lehettem! Péter, 2009.04.24.
Egyedül csak a hideggel nem vagyok kibékülve. Meglepődtem saját magamon, nem hittem volna, hogy ennyire fogom élvezni a mászást és a túrázásokat. Az inspektorainkat nagyon csipázom, Robertet főleg, mert jó szándékú és türelemmel mindig figyeli a bénázásaimat és próbál segíteni. Ez a "nyaralás" (Kikapcsolódás) nekem 1 igazán különleges élménnyel is gazdagított. Most ültem először lovon. Ez az egyik felejthetetlen élményeim közé fog tartozni. Így a hét vége felé szomorúan veszem tudomásul, hogy vissza kell menni a szmogos városba, és már nem élvezhetem a tiszta levegőt és a csodaszépkilátást. Tami
Helló füzet megint én vagyok =) Nagyon jó nap volt ez. Sziklamászás, sziklatúra meg valami kötéscsúszka. Very Nice csak megszívattak, hogy elhagytam a mászó csukám meg a beülőm és visszafordítottak a cuccokért, hogy nyomatékosítsák bennem, hogy a cuccaimra vigyázni kéne. Eléggé mufurc lettem, de ezt mindenki leszarta. De igazából megérdemeltem. Elég zavaró volt, hogy Vera mindig baszogat és lenéz. Próbálok a kedvébe járni, de mindig balul sül el. Fárasztó, hogy azt se engedi, hogy vitatkozzak, akkor meg minek pofázik. Klasszisokkal jobbnak érzi magát és ez dühítő. Belefejelt a cigimbe kiégett a fejpántja millió 1-szer bocsánatot kértem, de ő, akkor is felhánytorgatja a dolgot. Na, mindegy majd még írok. By: Peti
27
2. sz. Melléklet
Beszámoló a Színház Megálló 2009-es évi munkájáról, eseményekre lebontva Január 5 tréning, alkalmanként 7-9 résztvevő. 2 fellépés: január 20-21. Örkény, 400-400 fő néző. Február 7 tréning, alkalmanként 6-8 résztvevő. 1 fellépés: február 19. Kiskunmajsa KEF. Március 8 tréning, alkalmanként 6-10 résztvevő. 1 konferencia: március 12-én a Bárczyn, Színházi-nevelési hálózat a közoktatásért, részt vettek Kiss Tímea, Olaszy Csaba. Április 3 tréning, alkalmanként 5-7 résztvevő. (Kiss Tímea 5 napos franciaországi képzésen vett részt /EVS/, valamint a Megálló április 1925-ig Lengyelországba utazott sziklamászásra /Mniszków/, így színházas szempontból ez inaktív hónap volt.) Május 5 tréning. Alkalmanként 5-10 résztvevő. 2 fellépés:
május 13. Megálló Nap, egész napos nyitott művészet-terápiás workshopok /színház, zene/ 20 fő résztvevő. május 20. Kesztyűgyári Prevenciós Nap /színház, zene/ 80 fő néző.
(Május 24-30.: a Megálló Lengyelországba utazott sziklamászásra.) Június Június 3-23. Kiss Tímea táppénzen (Széchenyi Fürdő nappali Kórház, porckorongsérv miatt.) Ez idő alatt Pap Tibor helyettesített a tréningeken, nincs adat róluk.
28
Július (Július 4-14. Kiss Tímea szabadságon.) 4 tréning, alkalmanként 5-8 résztvevő. Augusztus 4 tréning, alkalmanként 5-7 résztvevő. (Augusztus 16-29. a Megálló Lengyelországban, Kiss Tímea vezette EVS csoport.) Szeptember 8 tréning, alkalmanként 5-10 fő résztvevő. 1 fellépés: szept. 24. EFSC konferencia, Hotel Hélia, 40 fő néző. Október 8 tréning, alkalmanként 5-8 résztvevő. November 9 tréning, alkalmanként 5-8 résztvevő. November 24-én 2 órás tréning Bárczys hallgatókkal, Novák Géza Máté (21. Színház) csoportja. December 5 tréning, alkalmanként 6-9 fő résztvevő. 2 workshop: dec. 1-jén 2 órás workshop Bárczys hallgatókkal, Novák Géza Máté csoportja, 25 fő. dec. 4-én 2 órás workshop ELTE pszichológus hallgatókkal, 12 fő. dec. 7-én RTL Klub forgatása a tréningen a „Házon kívül” című műsorba. Dec. 9. Megálló Est fellépés „Mutass egy embert, aki jó”, 80 fő néző.
29
3.sz. Melléklet Részletek a Félutas Lakás Programban résztvevő kliensek naplóiból Szóval a Betbettel sikerült egy térben és időben lennem egyik este. Ez plusz némi kitartás és az, hogy sikerült erőt venni magamon, elég volt egy beszélgetés erejéig. Mondjuk én úgy éreztem, hogy inkább nekem van szükségem erre, főleg arra, hogy kivel mi van. Érdekes, dolgokról beszélgettünk, talán nem az a fontos, hogy mikről, hanem inkább az esett jól, hogy egy kicsit kinyílt felém. A másik két alkalom, mint már írtam, a Nagmarral kapcsolatos, a lengyelországi élménybeszámolóit mondta el nekem. Itt is azt emelném ki, hogy kérés nélkül kezdte el mesélni az élményeit. Amúgy mi meg főleg ritkán vagyunk egy hullámhosszon, és nekem talán még jobban is esett. Amúgy részemről telnek a napok főleg a szokásossal, ami munka, tanulás, kikapcsolódásnak pedig olvasni szoktam. Legfőképpen az augusztusi angliai tanulásom és munkavállalásom elintézésében tevékenykedek a fennmaradó szabadidőmben. Ami szerencsére nem sok van, mert némi vendéglátós munkát is sikerült találnom. Ezzel legalább némileg irányba tudok kerülni anyagilag. Vagyis ha kifejezetten boldog nem is vagyok, de legalább egyre jobban tudok boldogulnia körülöttem lévő világban. Ezek a hetek a félutasba számomra egy kicsit felemásak voltak. Egyrészről egyre jobb a kapcsolatom a Nagmarral. Másrészről azt érzem, hogy minél közelebb kerülünk egymáshoz, mint sorstársak, annál jobban sérülhet az intim szférám. Sajnos sérül is, ha nem is olyan eget rengetően. Bár, mint szinte mindig, most sem a konkrét dolog a lényeg. Hanem az, hogy kérdezéssel ezek a súrlódások is elkerülhetőek lennének. Vagy legalábbis úgy érezném, hogy nem vagyok átverve. Ugyanakkor meg ilyen esetekben azt gondolom, hogy ezekben én is benne vagyok, mert nem tudok magamnak elég tiszteletet megkövetelni. Pedig ilyenkor úgy érzem, hogy ez szükséges lenne ahhoz, hogy meg tudjam őrizni a méltóságom. Szóval nehéz megtalálnom azt, az egyensúlyt, ami nem arról szól, hogy minden nap veszekszünk az utóbbival szemben. Természetesen mindezt leszámítva én mostanában sokszor örülök, hogy a Nagmar ott lakik. Főleg ha arra gondolok, hogy az elején milyen ellenérzéseim voltak vele kapcsolatban. A legutóbbi héten beteg volt és sokat beszélgettünk esténként. A legkellemesebb csalódásom egyike közé tartozik, hogy teljesen ki tudtam közben kapcsolódni, és jól éreztem magamat. Valamint szerintem sok dolog is akad, amit tudok tőle tanulni, vagy amit jól lát velem kapcsolatba. Ezzel egyetemben az is igaz, hogy egyébként nem vagyunk sokat egy helyen, így nem is tudunk összeveszni. Ezt akkor fedeztük fel, amikor éppen azon tűnődtünk, hogy már nem szoktunk veszekedni. 30
A Betbettel nem sokat találkozunk, így vele kapcsolatban nem sok minden történik a mindennapjainkban. Mondjuk, azt egyszer még szívesen látnám, hogy olyan jól van, mint régebben volt. Aztán velem kapcsolatban még amit érdemes tudni, hogy most már sikerült eljutnom az elmúlt hónapban egy olyan anyagi szintre, amit szerettem volna. Addigra az is kiderült számomra, hogy bár pénzügyileg megvan a kivezető út, életvezetés szempontjából megint csak egy hosszútávon élhetetlen helyzetbe hoztam magam. Szóval némi átszervezéssel azt várom, hogy egy megfelelő délelőttös munka jobban szabaddá teszi a hétvégéimet, és lesz elég időm pihenni is eleget. Valamint a vendéglátással kapcsolatos pénzügyi bizonytalanságok is elmúlnak, ha végleg kikerülök az erre irányuló ráutaltságomból. Ugyanis mint sokszor, megint csak szezon helyzetbe kerültem, munka van fulladásig, viszont semmi biztos dolog hosszútávon. Aztán én sem tervezem, hogy annál tovább vendéglátózom, mint szükséges. Összefoglalva a kapcsolati kisebb sikereim mellett és az anyagi aggodalmak heteiben, tanulásban is vannak kisebb nagyobb sikerélményeim, Ennek különösen örülök, mert ez egy olyan fontos dolog nekem, ami jelentősen meghatározza a jelenlegi életkörülményeimet. Vagyis én ezt olyan befektetésnek veszem a jövőbe, ami az egész életemre kihat. Ebben, akárcsak a józanságomban, szeretnék olyan tudatos lenni, hogy az legyek, amit lenni szeretnék.
31
4. számú Melléklet Az e-therapy lehetőségei az addiktológiában - Gelsei Bernadett
A téma aktualitása az Európában egyre terjedő internetes – online – e-tanácsadás (etherapy) különböző formai, különböző területeken. Az EMCDDA egy tanulmányban gyűjtötte össze az Európai Unióban az addiktologia területén megtalálható weboldalakat, szakembereket, módszereket. A hivatkozott tanulmány alapján az előadásban ismertetem a kiemelt holland, cseh, lengyel jól működő példákat, reflektálva a hazai lehetőségekre, azoknak bemutatására, a fejlesztendő területekre. Bemutatom az európai tagországok gyakorlata közötti különbségeket es sajátosságokat. Az alábbi kérdésekre keresem a választ: – Milyen online szolgáltatások léteznek? – Hogyan tud működni az e-tanácsadás alkohol, drog- es egyéb függőségeknél? – Mik a módszer előnyei es hátrányai? – Kiknél lehet a legjobban alkalmazni? Bemutatom továbbá a Magyarországi Online Lelki Tanácsadó Egyesület szakmai céljait, és jövőbeni lehetőségeit az e-tanácsadás területén szenvedélybetegeknél.
Szubsztitúciós terápia alatt álló betegek rehabilitációja és reszocializációja.
Próbavizsgálat: Gelsei Bernadett 1., Petke Zsolt 2.,3. 1. Megálló Alapítvány a Szenvedélybetegekért, Budapest 2 Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ, Budapest 3. SE TTI, Addiktológiai Tanszék Bevezetés: A téma aktualitását az új Nemzeti Drogstratégia előkészülete adja, melyben jelentős szerepet kap az ártalomcsökkentést es a reszocializáció. A szociális foglalkoztatáson belül a fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás nagyon eredményes e két területen, de a fenntartó-helyettesítő kezelés alatt álló ópiátfüggők esetében a fent említett ellátások nem mindennaposak egyenlőre Magyarországon. 32
Cél: Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy lehetséges- e a rehabilitációs intézetből emittált (hosszabb ideje szermentes) kliensek es a szubsztitúciós terápiában levő betegek együttes reszocializaciója, illetve ez utóbbi betegek foglalkoztatásának módozatai. Módszerek: A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás intézményünkben a következőképpen zajlik: a bekerülés feltétele az absztinencia 3 hónapos megtartása vagy a helyettesítő kezelésben való stabil részvétel. A gyakorlatban a rehabilitációs otthonból frissen érkezettek (10 fő) illetve az évek óta methadon kezelésben résztvevő, abban megrekedt, de motivált kliensek (3 fő) vettek eddig reszt. Heti illetve havi értékelés egyéni es csoportos célzott beszélgetés, valamint SWOT-Analízis, mint módszertant használtunk. Mindkét területről érkezők fele az elvárások ugyanazok, az elakadásaik es foglalkoztatásból fakadó nehézségeik sem különülnek el egymástól jelentősen. Eredmények: Azt találtuk, hogy a fejlesztő-felkészítő foglalkozásokba bevont szubsztitúciós ópiátfüggők szociális paraméterei ígéreteseknek bizonyultak a rehabilitációs terápiákon kívül maradtakkal szemben, jóllehet, a rehabilitációba való bekerülés feltételei között az alacsony küszöbű ellátásénál sokkal magasabb elvárások vannak, elsősorban, ami az absztinencia betartását, a foglalkozásokon való aktív részvételt, illetve a szorosabb kontrollt illetően. Ezzel együtt, bar viszonylag kis esetszám állt rendelkezésre, biztató eredményként könyvelhető el. Valamennyi szubsztituált beteg kábítószer-absztinens volta terápia ideje alatt, tanulmányaikat újrakezdték, illetve a foglalkoztatás terén sem észleltünk számottevő lemaradásokat tiszta társaikhoz képest, egy kis túlzással azt is valószínűsíthetjük, hogy a motiváló környezet hatására (is) sokkal eredményesebb a reszocializaciójuk, mint kizárólag szubsztituált betegek között végzett rehabilitáció során. Következetések: Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy bár az eredmények az ópiátszubsztitucio alatt álló betegek rehabilitációja/reszocializációja terén, mindenképpen ígéretes, nagyobb léptű fejlődést tapasztaltunk, megfelelő esetszám illetve validált vizsgálati módszerek hiányában, egy hasonló témában elindítandó, szélesebb alapokon fekvő kutatást tartunk szükségesnek.
33
