Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól
Joint Urban and Agglomeration Network projekt
2012 A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary‐Serbia IPA Cross‐border Co‐operation Programme finanszirozásával készült.
A Joint Urban and Agglomeration (JUAN) projekt ötletgazdája és megvalósítója a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület
Projektvezető: Schwertner János Szakmai vezető: Tóth Róbert Szerbiai projekt partner: Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine Igazgató:Valentina Ivanić
A tanulmány készítője: Tapasztó Dénes és Tóth Róbert A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület vállalja a felelősséget, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió, vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.
2
Tartalom Előszó.................................................................................................................................................................... 5 1.
Bevezető ................................................................................................................................................. 7
1.1
Célkitűzések ...................................................................................................................................... 7
1.2
Koncepcionális keretek és struktúra definiálása ................................................................. 8
1.3
A projekt rövid bemutatása ...................................................................................................... 10
2.
A régió társadalmi-gazdasági helyzetének statisztikai elemzése ................................... 11
2.1.
A régió gazdasága .................................................................................................................... 12
2.2.
A Dél-alföldi régió fontosabb infrastrukturális mutatói .............................................. 24
2.3.
A régió demográfiai és foglalkoztatási jellemzői .......................................................... 31
2.3.1.
Demográfiai jellemzők ................................................................................................... 31
2.3.2.
Foglalkoztatási helyzet .................................................................................................. 36
2.4.
A régió megyéinek forrás abszorpciós mutatói ............................................................. 39
2.5.
Város és vidéke a Dél-alföldi régióban ............................................................................. 45
2.5.1.
Város és városhálózat fogalmi hátterének tisztázása ........................................ 45
2.5.2. A Dél-alföldi régió DAOP-ból finanszírozott városfejlesztési logikája 20072013 között .............................................................................................................................................. 47 2.5.3.
Beavatkozási logika és fejlesztési irányvonalak................................................... 53
2.5.4.
A Dél-alföldi régió városhálózata ............................................................................... 57
2.6.
Város és gazdaság ................................................................................................................... 60
2.7.
A Pólus program........................................................................................................................ 64
3.
Az elemzési módszertan bemutatása ........................................................................................ 67
4.
Adatelemzés célcsoportonkénti bontásban ............................................................................. 73
4.1.
Települések ................................................................................................................................. 73
4.1.1.
A városfejlesztés alapelveinek értékelése .............................................................. 73
4.1.2.
Fejlesztési tapasztalatok ............................................................................................... 74
4.1.3.
Javaslatok a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan ..................... 76
4.2.
Szakértők..................................................................................................................................... 77
4.2.1.
A városfejlesztés alapelveinek értékelése .............................................................. 77
4.2.2.
Fejlesztési tapasztalatok ............................................................................................... 77
4.3. 4.3.1.
Közreműködő szervezet ......................................................................................................... 78 Program megvalósítás során szerzett tapasztalatok .......................................... 78 3
4.3.2.
5.
Javaslatok a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan ..................... 79
Integrált Városfejlesztési Stratégiák komparatív elemzése.............................................. 80
5.1.
Célrendszer analízis ................................................................................................................. 82
5.2.
Akcióterületek lehatárolása .................................................................................................. 83
5.3.
A szegregáció szempontjának figyelembevétele .......................................................... 86
5.4.
Fejlesztési projektek beazonosítása, a beruházások indokoltsága........................ 87
5.5.
Város és környezete kapcsolata ......................................................................................... 91
6.
Az eredmények összegzése tematikus bontásban ............................................................... 94
7.
Felhasznált irodalom ........................................................................................................................ 99
8.
Mellékletek ......................................................................................................................................... 100
4
Előszó Joint Urban and Agglomeration Network, vagyis Egységes Városi és Agglomerációs Hálózat. Már 2010 végén, 2011 első hónapjaiban, vagyis projektünk tervezése során az urbánus környezet és az ezt határoló térség egységes szemléletbe foglalt vizsgálata volt a célunk. Egyértelmű volt ugyanis számunkra, hogy 2007-2013 között Magyarországon csupán elkezdődött egy hosszú folyamat, amikor is a városok lehetőséget kaptak a stratégiai szemléletű helyi fejlesztési kezdeményezések megvalósítására. E beruházások hatásukat tekintve azonban természetszerűleg befolyással vannak város és környezete, sőt adott esetben két városi rangú település kapcsolatára. Mára egyértelművé vált számunkra – és erre tanulmányunkban részletesen ki is térünk – hogy a fenntartható városfejlesztés a 2014-2020-as többéves Európai Uniós pénzügyi időszak egyik kulcs prioritása lesz. Hazánkban részben a regionális operatív programok, részben a különböző ágazati operatív programok (pl. a TIOP keretében finanszírozott „Agóra PÓLUS – Pólus- illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása” című pályázati kiírás) keretében zajlottak, zajlanak a települési környezetet jelentős mértékben átalakító fejlesztések. E programok eredményeinek fenntarthatósága, működtetése és adott esetben továbbfejlesztése ugyanakkor részben a következő, 2014-2020-as Európai Uniós pénzügyi időszakra nyúlik át. Az új programozási időszakban a tagállamok és Brüsszel által ellenjegyzett partnerségi megállapodások minimum 5%-os forrás allokációt rögzítenek majd a városok által végrehajtandó Integrált Területi Fejlesztési programok (Integrated Territorial Investment – ITI) számára. Mindez, együttesen az ugyancsak a megállapodásban rögzített indikátor célértékekkel kiemelt felelősséget ró a tagállami programozási feladatokat lebonyolító intézményrendszerre. A JUAN – Joint Urban and Aglomeration Network projekttel célunk szakmai háttértámogatást nyújtani egy olyan fejlesztési periódus programozási munkálataihoz, melyben deklaráltan priorizált célcsoportként, kedvezményezettként jelennek meg az integrált fejlesztési stratégiákat megvalósító városok.
Jelen tanulmány keretében áttekintésre kerülnek a Dél-alföldi régió fontosabb társadalmi-gazdasági mutatói, elemezzük a településfejlesztést célul tűző
5
fejlesztési programok tapasztalatait, valamint áttekintésre kerülnek a programozási területen lezajlott városfejlesztési projektek. A kérdőíves elemzés formájában gyűjtött adatok alapján képet nyújtunk a fejlesztésekben leginkább érintettek tapasztalatairól.
Az integrált városfejlesztési stratégiák összehasonlító elemzésével be kívánjuk mutatni a stratégiai dokumentumok legfontosabb paramétereit, kiemelve azokat a legjobb gyakorlatokat, melyek az IVS-ek továbbfejlesztése kapcsán támpontot jelenthetnek. A komparatív elemzés során város és agglomerációja viszonyrendszerének vizsgálatát kiemelten kezeljük. Végül mindezek alapján javaslatokat fogalmazunk meg a következő, 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozóan.
6
1. Bevezető 2007 és 2013 között a településfejlesztés az Európai Uniós fejlesztések homlokterében áll. A városi infrastruktúra, a települési környezet fejlesztésére úgynevezett ágazati- és regionális operatív programok által finanszírozott felhívások keretében egyaránt sor kerülhet. Tanulmányunkban e komplex, integrált projektek megvalósítása során szerzett gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésére, értékelésére teszünk kísérletet. A következőkben el kívánjuk helyezni jelen tanulmányt a projekt eredmény hierarchiájában, rögzítjük a megalapozó tanulmány alapvető céljait. Mindezek mellett bemutatásra kerülnek a tanulmány tematikáját meghatározó koncepcionális keretek, valamint definiáljuk a tanulmány struktúráját. A bevezető fejezetben néhány szóban felvázoljuk a projekt szakmai tartalmát, ezzel mintegy tematikus kontextusba helyezve jelen dokumentumot.
1.1 Célkitűzések A Joint Urban and Aglomeration Network (JUAN) keretében olyan, a határ mindkét oldalán egységes értelmezési mezőt biztosító, komplex kutatási programot kívánunk lebonyolítani, mely egyrészt lehetővé teszi a magyarországi város rehabilitációs programok 2014-2020 között történő továbbfejlesztését, másrészt szakmai háttértámogatást nyújt a szerbiai települések integrált szemléletű fejlesztéspolitikájának kialakításához. E hosszútávú célkitűzés szellemében a projekt megvalósítása során törekszünk a tervezési tapasztalatok megosztására, a magyar és szerbiai tervezési gyakorlat közös elemeinek beazonosítására, kifejlesztve egyúttal egy olyan módszertant, mely alapvetően a helyi döntéshozók és szakemberek kezébe ad hatékony tervezési eszközt. Jelen dokumentum, mint a fent leírt tevékenységeket megalapozó tanulmány kísérletet tesz a régióban a Dél-alföldi Operatív Program által finanszírozott projektek keretében lezajlott, vagy éppen zajló városfejlesztési programok átfogó elemzésére. Ennek során egyrészt átfogó célcsoport elemzéssel rávilágítunk a programok tervezése és megvalósítása során kialakult partnerségi mechanizmusok gyengeségeire és erősségeire, másrészt az IVS-ek komparatív elemzésével a kimeneti dokumentumokat is összevetjük, értékeljük. Ezzel nem csupán rögzíteni kívánjuk a fejlesztési projektek aktuális státuszát, de átfogó módon, egységes struktúrában kívánjuk bemutatni a régióban a térségi 7
központokban zajló fejlesztési folyamatokat. Alapvető célunk mindezzel egy olyan elemző anyag elkészítése, mely megfelelő hátteret biztosít a 2014-2020-as Európai Uniós pénzügyi időszakban tervezett fejlesztések előkészítéséhez.
1.2 Koncepcionális keretek és struktúra definiálása Ahhoz, hogy szakmai javaslatokat fogalmazhassunk meg az integrált városfejlesztési programok továbbfejlesztése, illetve egy új típusú városfejlesztési program struktúra kialakítása kapcsán, mindenekelőtt átfogó képet kell kapnunk az aktuálisan zajló fejlesztésekről. Az átfogó elemzést célszerű oly módon elvégezni, hogy a kapott adatok, információk értelmezhetőek és értékelhetőek legyenek egy új, a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakban meghatározó szemléletmódban is. Az integrált, fenntartható városfejlesztés mint megközelítés mód egységesen kezeli a városok fizikai megújítását célzó intézkedéseket az oktatást, a gazdasági fejlődést, a társadalmi befogadást és a környezetvédelmet elősegítő beavatkozásokat. Ezek a kihívások a demográfiai változásoktól kezdve a gazdasági stagnálás munkahelyteremtésre és társadalmi előrehaladásra gyakorolt következményein át a klímaváltozás hatásáig terjednek. A kihívásokra adott válaszok kiemelkedően fontosak lesznek az Európa 2020 stratégiában felvázolt intelligens, inkluzív és fenntartható társadalom kialakítása szempontjából. A komplex megközelítés különösen indokolt, amennyiben 2014-2020 között várhatóan úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) keretében lesz lehetőség komplex városfejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. Célja biztosítani az adott területhez kapcsolódó integrált stratégiák megvalósítását, egyfelől rugalmasságot biztosítva az operatív programok kialakításához, másfelől az egyszerűsített finanszírozás által lehetővé tenni az integrált intézkedések hatékony megvalósítását. Alapvetően top-down megközelítésű eszköz, azaz elsősorban a kormányzati intézményrendszer felől érkező kezdeményezésekre épít, de kapcsolódhatnak hozzá bottom-up akciók is. Végrehajtása részben vagy egészben helyi szintekre delegálható, de az ERFA források városfejlesztésre elhatárolt 5%-os forráshányad használata esetén kötelező a legalább részleges delegálás.
8
Alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integrált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fejlesztési szükségleteire irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek. Az ITI mindezekkel együtt ideális eszköz egy adott várostérségben végrehajtott integrált lépések támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által támogatott prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését. Az ITI tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, a városkörnyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Akár egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is alkalmazható az intézkedések összehangolásának elősegítésére. Az ITI-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét – ezzel összhangban európai területi együttműködések (ETC) keretében is alkalmazható. Az ITI-tervezésű beavatkozásoknak is illeszkednie kell természetesen az alkalmazott OP-k prioritásaihoz. Finanszírozási oldalról az ESZA, ERFA és KA-források bevonását az eszköz egyaránt lehetővé teszi. A kistérségi központok esetében ugyancsak releváns lehet a várost és környezetét egységben kezelő fejlesztési program. A közösségvezérelt helyi fejlesztést (CLLD) az 1991 óta működő LEADER szemléletmódra és annak uniós vidékfejlesztési sikereire épül. Hasznosítási terepét a régiók alatti szintek jelentik, helyi léptékben egészítve ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. Célja a helyi közösségek és szervezetek mozgósítása és bevonása, az Európa 2020 stratégia céljainak (intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődés) szem előtt tartása mellett. Alapvető alkotóelemei közé tartoznak a LEADER programokból már ismert helyi akciócsoportok (melyeknek a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk, oly módon, hogy a civil és a magánszektort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50 %-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok abszolút többségével), valamint a helyi fejlesztési stratégiák. Utóbbiak célja meghatározni, mik a fejlesztési igények és a területi lehetőségek, ismertetni a célkitűzéseket és a stratégia cselekvési tervét. A most zajló programozási ciklushoz képest újdonságnak számít, hogy a közösség által irányított helyi fejlesztésének egységes módszertanát kell majd alkalmazni az összes alap és régió tekintetében; az uniós alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek; illetve különféle pénzügyi ösztönzők is beépítésre kerülnek. Az utóbbiak közé tartozik, hogy azon operatív programoknál, melyeknél egy teljes prioritási tengely CLLD-eszközökön keresztül 9
valósul meg, az ERFA-ESZA részről biztosított maximális finanszírozási arány 10 százalékponttal növekszik. EMVA források esetén ennek maximuma 80-90%, míg az EHA esetében 75%. Az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a CLLD választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében azonban alkalmazása kötelező. A jelenleg rendelkezésre álló szakmai anyagok alapján egyértelműen látható, hogy 2014-2020 között az eredmény orientált fejlesztések kerülnek előtérbe. Ennek megfelelően az egyértelműen rögzített indikátor struktúra, és ezzel párhuzamosan a folyamatos monitoring tevékenység létfontosságú lesz az Európai Uniós források hatékony felhasználásához. Az integrált programok lebonyolításában ugyancsak kiemelt jelentősége lesz a helyi, alulról jövő szerveződéseknek, melyek adott esetben önálló fejlesztési programok megvalósítását menedzselhetik teljes körű, vagy részleges döntési kompetenciákkal. A jelen tanulmányhoz kapcsolódó felmérés célcsoportjait éppen ezért oly módon definiáltuk, hogy azok a fejlesztések előkészítésében, lebonyolításában megjelenő partnerségi hálót teljes egészében lefedjék. Adatlapokkal kerestük így meg a települési fejlesztési dokumentumokat készítő városokat, a munkába bevont szakértőket, illetve a városfejlesztési programokat finanszírozó felhívásokat menedzselő közreműködő szervezetet. A kérdőíves megkereséseken túl a korábban elkészített szakmai dokumentumok komparatív elemzésére is hangsúlyt fektetünk. Terítékre kerülnek így reprezentatív módon a régióra jellemző várostípusokhoz rendelhető integrált városfejlesztési stratégiák (IVS), de – erősítve az esélyegyenlőség, mint horizontális fejlesztési elv megjelenését – külön kitérünk az antiszegregációs tervek bemutatására, értékelésére is. A települési stratégiai dokumentumok elemzését összehasonlító módszertannal, előzetesen rögzített értékelési alapelvek mentén végezzük el, kiemelt fókusszal a célhierarchiára, az akcióterületek lehatárolására, a szegregáció kérdéskörére, a konkrét fejlesztési projektek eredmény központú vizsgálatára, illetve a város és környezete kapcsolatrendszer elemzésére.
1.3 A projekt rövid bemutatása 2012 nyarán már rendelkezésre állnak azok az Európai Uniós rendelettervezetek, melyek várhatóan meghatározzák a 2014-2020-as fejlesztési időszak jogszabályi kereteit. A dokumentumok alapján látható, hogy a kontinens városrégióinak, urbánus központjainak fenntartható fejlesztése kiemelt prioritás lesz a következő években.
10
Az úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) keretében nem csupán városfejlesztési, de akár határon átnyúló fejlesztések lebonyolítására is lehetőség nyílik, így ezen komplex fejlesztések megfelelő előkészítése mind Magyarországnak, mind pedig Szerbiának elemi érdeke. Új elem ugyanakkor az is, hogy a városfejlesztési projektek a fenntarthatóság szempontjának érvényesítése mellett immár település és környezete, város és agglomerációja egységes szemléletben való fejlesztésére is lehetőséget nyújtanak. Amint azt korábban is jeleztük, a Joint Urban and Aglomeration Network (JUAN) projekt alapvető célja a városfejlesztési tervezési kompetenciák megerősítése a határ menti térségben. A cél elérése érdekében a szerbiai partnerrel számos közös tevékenység lebonyolítására kerül sor. Projektünk keretében mindkét partner (a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület és a Vajdasági Regionális Fejlesztési Ügynökség) megalapozó tanulmányokat készít, melyek összegzik a helyi településfejlesztési tapasztalatokat. Ezekre építve – a megalapozó anyagok lényegi elemeit egységes struktúrában kezelő, azokat mintegy szintetizáló – összegző tanulmány készül, majd közös tevékenység keretében egy olyan módszertani anyag összeállítására kerül sor, mely alapvetően a projekt által tett módszertani javaslatokat, megállapításokat ülteti át a gyakorlat nyelvére. A módszertan felhasználását a lehető legszélesebb körben szeretnénk biztosítani, így a dokumentumra építve egy képzési programot is kifejlesztünk a JUAN keretén belül. A projekt részeként számos workshop megrendezésére is sor kerül, melyek elsősorban a tapasztalatok átadásának, a közös értelmezési keret kialakításának fórumai lesznek. A projektet konferencia zárja terveink szerint, ahol az eredmények széles kör számára kerülnek bemutatásra.
2. A régió társadalmi-gazdasági helyzetének statisztikai elemzése A megalapozó tanulmány elején célszerű megvizsgálni azt a gazdaságitársadalmi környezetet, amelyben a városfejlesztési programok lebonyolításra kerülnek. Ennek megfelelően részletesen áttekintjük, hogy milyen tendenciák érvényesültek a Dél-alföldi régió, valamint a három megye legfontosabb gazdasági, társadalmi és infrastrukturális mutatóinak változásában.
11
2.1. A régió gazdasága Egy átfogó, elemző dokumentumban a statisztikai típusú adatok elemzése megfelelő elméleti keretet teremthet a téma specifikus értékelési fejezetek számára. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan alakultak hosszabb időtávban a Dél-alföldi régió, illetve a régió megyéinek gazdasági mutatói. Elemzésünkben alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosan elérhető on-line adatbázisára támaszkodunk.
Bruttó hozzáadott érték (2002‐2010, ezer millárd Ft)
Forrás: KSH‐TSTAR
A fenti ábra a bruttó hozzáadott érték alakulását mutatja országos viszonylatban. Látható, hogy a 2008-as év az ezredforduló óta tartó bővülés tendenciáját megtörte, ám az is érzékelhető hogy ez a tendencia – remélhetően nem átmeneti jelleggel – 2010-től folytatódik, hiszen ebben az évben ismét emelkedett a bruttó kibocsátás volumene és elérte a 22,60 ezer milliárd forintot.
12
Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Magyarországon, db (2000-2009)
Forrás: KSH-TSTAR
A regisztrált vállalatok számának alakulása országos szinten folyamatos bővülést mutat. Az évezred első évtizedének elején 1 094 445 darab vállalkozást rögzítettek Magyarországon, míg ez a szám 2007-ben 1 233 734 darab volt. A 12,72%-os bővülés 2008-ban, az őstermelők APEH regisztrációjával emelkedik jelentősen. A működő vállalkozások száma kapcsán kisebb mértékű emelkedő tendenciáról számolhatunk be országos viszonylatban. Amíg 2000-ben 625417 darab működő vállalkozás volt Magyarországon, addig 2009-ben már 688 996 darab. 2006-ban és 2008-ban láthatunk ugyan egy-egy köztes maximumot (707 756 db, illetve 701 390 db), de ezeket rendszer szerűen visszaesés követi.
Regisztrált és működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régióban, db (2000-2009)
Forrás: KSH-TSTAR
13
Ha a regisztrált és működő vállalkozások számának alakulását regionális szinten vizsgáljuk látható, hogy az előbbi kategóriában az országos folyamatokat „másoló” tendencia érvényesül. 2000 és 2007 között 123 013 darabról 131 078 darabra nő a regisztrált vállalkozások száma, hogy azután 2008-tól az ismert okok miatt nagyságrenddel nőjön a számuk. A működő vállalkozások számát illetően ugyanakkor regionális szinten egy az országostól kismértékben eltérő folyamatot láthatunk. Míg ugyanis 2000-től 2005-ig folyamatosan nő a számuk (10,84%-kal), addig ez a tendencia 2006-tól megtörni látszik és 2009-ben ismét már csupán 78 660 darab működő vállalkozásról számolhatunk be a régióban.
A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak a vállalkozások számához kapcsolódó mutatók a régió megyéiben.
Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Bács-Kiskun megyében a regisztrált vállalkozások száma jelentős bővülést mutat a vizsgált időszakban. 2000 és 2007 között 23,34%-kal bővült. Míg ugyanis az évtized elején 48 818 darab regisztrált vállalkozás volt a megyében, addig ez a szám 2007-re 60 214 darabra ugrott, sőt 2010-re elérte a 94 678 darabot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 2005 végén egy köztes csúcsértéket, 54 018 darab vállalkozást rögzíthettünk.
14
Működő vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db (2000-2009)
Forrás: KSH-TSTAR
A működő vállalkozások esetében 2000 és 2005 között tapasztalhattunk egy dinamikusan bővülő időszakot, ekkor a cégek száma 10 százalékot is meghaladó mértékben bővült. Az évtized közepétől azonban stagnálásról számolhatunk be, sőt a 2009-es érték (32 379 db) az előző évihez képest kissé csökkent és már a 2002 évi adatokhoz (32 577 db) közelít. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak Békés megye vállalkozásainak adatai 2000 és 2010 között.
Regisztrált vállalkozások száma Békés megyében, db (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Békésben a regisztrált vállalkozások száma egészen 2005-ig folyamatos bővülést mutat. Az időszak elején regisztrált 30 022-es szám 5 évvel később már 35 100, vagyis egy hatodával emelkedett a regisztrált vállalkozások száma. 2005 után 15
kisebb visszaesést láthatunk, hogy azután újra egy dinamikus bővülés induljon nem kis mértékben az őstermelők APEH regisztrációjának köszönhetően.
Működő vállalkozások száma Békés megyében, db (2000-2009)
Forrás: KSH-TSTAR
A Bács-Kiskun megyei mutatókkal ellentétben Békésben egyértelmű visszaesést mutat a működő vállalkozások számának alakulása. 2009-re lényegében az évtized eleji értéket sikerült elérni úgy, hogy a csúcs a 2002-ben rögzített 20 259 db vállalkozás volt. A vizsgált időszak végére így közel fele annyi vállalkozás működött Békésben, mint Bács-Kiskunban.
Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megyében, db (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
16
Csongrád megyében, hasonlóan a másik két megyéhez bővülésről számolhatunk be a regisztrált vállalkozások számát illetően. 2000-ben 44 173 darab céget, 2005-ben pedig már 46 815 darab vállalkozást regisztráltak a megyében. A 2006-os kisebb visszaesést követően azután újabb bővülés következik, hogy 2010-ben már 76 775 darab regisztrált vállalkozásról számolhassunk be.
Működő vállalkozások száma Csongrád megyében, db (2000-2009)
Forrás: KSH-TSTAR
Csongrád megye a működő vállalkozások számának alakulását illetően köztes helyzetben van a másik két megyéhez viszonyítva. Míg visszaesésről itt is beszámolhatunk, ennek mértéke ugyanakkor nem éri el a Békésben mért értéket. Az időszak elején rögzített 25 473 darab vállalkozás 2005-re már 29 005-re emelkedik, hogy azután 2007-ben és 2009-ben már a 28 ezres érték alá is lépjen. A növekedés így összességében 8,68%-os. Amint láthatjuk, Csongrád megyében a működő vállalkozások száma meghaladja a Békés megyei értékeket, de elmarad a Bács-Kiskunban mértektől.
Miután áttekintettük a vállalkozások adatait regionális és megyei szinten, vizsgáljuk meg hogyan alakul hosszabb időtávon a regisztrált- és működő vállalkozások száma a régió gazdasági-társadalmi fókusz térségeiben, a négy megyei jogú városban.
17
Regisztrált és működő vállalkozások száma Kecskeméten, db (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
2000 és 2009 között Kecskeméten mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások esetében jelentős bővülésről számolhatunk be. A fenti diagramon látható, hogy a városban 2000-ben 14 302 db regisztrált vállalkozást tartottak számon, míg a működő cégek száma 8 224 db volt. Előbbiek száma 2009-ig 31,41%-kal bővült, míg az utóbbi kategória esetében némileg alacsonyabb, 16,7%-os növekedésről adhatunk számot. Látnunk kell Kecskemét esetében továbbá, hogy a regisztrált vállalatok esetében 2007-ig folyamatos a növekedés, majd 2008-ban a már ismert okokból kiugró adatok rögzítésére került sor.
Regisztrált és működő vállalkozások száma Békéscsabán, db (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Békéscsabán a Kecskeméten látottaktól jelentős mértékben eltérő tendenciákat tapasztalunk. A regisztrált vállalkozások esetében 2007-ig lényegében minimális 18
(6%-os) növekedés látható, hogy azután 2008-tól itt is kimagasló értékek jelenjenek meg. Összességében a városban a regisztrált vállalkozások száma 28,83%-kal emelkedett.
A működő vállalkozások esetében – szemben a Kecskeméten, de összhangban a Békés megyében megfigyelt tendenciákkal – csökkenésről számolhatunk be. A vizsgált időszakban a békési megyeszékhelyen a számuk 5088 db-ról 4953 darabra csökkent (2,65%-os csökkenés).
Regisztrált és működő vállalkozások száma Hódmezővásárhelyen, db (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Csongrád megye kisebbik megyei jogú városában Hódmezővásárhelyen felemás képpel szembesülünk. A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2007 között emelkedett (11,39%-kal), a működő vállalkozások száma ugyanakkor hosszabb időtávon szinte stagnált. Míg a referencia időszak első évében 2842 db működő cég volt a városban, addig számuk 2009-ben 2883 darab volt. A növekedés mindösszesen 1,44%.
19
Regisztrált és működő vállalkozások száma Szegeden, db (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Szegeden 2000 és 2009 között 23 610 darabról 26 846 darabra nőtt a regisztrált vállalkozások száma. Ugyanebben az időszakban a működő vállalkozások száma 13 726 darabról 14 356 darabra nőtt, vagyis a pozitív irányú változás 8,13%. Ez kismértékben ugyan, de alulmúlja a megyei szinten mért változást (8,68%). A következőkben tekintsük át hogyan alakult a k+f beruházások volumene a Délalföldi régióban és megyéiben 2008 és 2010 között.
A Dél-alföldi régió és megyéi K+F adatai (2008-2010) Időszak
K+F tevékenység területe (megye) Dél-Alföld
2008. év
2 164 832
Bács-Kiskun megye Békés megye Dél-Alföld
980 999 3 083 154
Bács-Kiskun megye Békés megye
231 632 340 011
Csongrád megye Dél-Alföld 2010. év
1 101 753 82 080
Csongrád megye
2009. év
Összes kutatási, fejlesztési (K+F) beruházás (1000 Ft)
2 511 511 2 542 698
Bács-Kiskun megye
497 464
Békés megye
151 625
Csongrád megye
1 893 609
Forrás: KSH-TSTAR
A legnagyobb értéket mutató 2009-től mind 208, mind 2010 adatai jelentősen elmaradnak. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg 208-ban Bács-Kiskunban 20
zajlottak jelentősebb k+f beruházások – 1,1 milliárd forint, a teljes regionális volumen 50,87%-a –, addig 2009-ben és 2010-ben már Csongrád megyéhez köthető a legmagasabb megyei érték (a regionális szintű volumen 81,44, illetve 74,47%-a). Látható, hogy Békés megye jelentős mértékben elmarad a másik két megyétől k+f beruházás tekintetében, egyedül 2009-ben tudta megelőzni BácsKiskun megyét.
A következőkben érdemes megvizsgálni hogyan alakultak a 2007-2013-as Európai Uniós időszakban kiemelten kezelt ágazat, a turizmus fontosabb mutatói a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban. Elemzésünk a 2000-től 2010-ig tartó időszakra terjed ki. Vizsgálatunk során külön értékeljük a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek, a külföldi vendégek, illetve a vendégéjszakák számát.
Kecskemét fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
A vizsgált időszakban Kecskeméten mind a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, mind a külföldi vendégek száma, mind pedig a vendégéjszakák száma kapcsán csökkenésről számolhatunk be. A vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen mutató 2000-es éréke (53 476 fő) 2010-re 45 877 főre csökkent (14,21%-os csökkenés), míg a külföldi vendégek esetében ennél nagyobb visszaesésről számolhatunk be, hiszen míg az időszak elején a mérté érték 24 064 fő volt, addig ez a szám 2010-re 14 835 főre csökkent. A visszaesés mértéke tehát 38,35%-os. Ha a vendégéjszakák számának alakulását vizsgáljuk azt tapasztaljuk, hogy 104 481 főről 88 801 főre esett vissza a mutató értéke, ami 15%-os csökkenést jelent.
21
Békéscsaba fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Békéscsaba esetében a vendégek száma kapcsán jelentős visszaesést tapasztalunk. 2000-ben még 18 929 fő vendéget regisztráltak a településen, 2010-ben ez az érték már csak 15 208 fő volt. A csökkenés jelentős, mintegy 19,65%-os. A külföldi vendégek számának alakulása sem mutat sokkal kedvezőbb képet, hiszen a 6039 fős kezdő értékről az évtized végére 3334 főre csökkent a mutató, vagyis a visszaesés mértéke eléri a 40%-ot is (44,79%). A vendégéjszakák száma tekintetében ugyanakkor a békési megyeszékhelyen komoly bővülés érhető tetten. 2000-ben 29 255 db, 2010-ben pedig már 35 697 db vendégéjszakát töltöttek el a településen, ami 22,02%-os növekedést jelent a mutató esetében.
Hódmezővásárhely fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
22
Hódmezővásárhely esetében látható, hogy a vendégek száma 2000 és 2010 között jelentős mértékben bővült. Abszolút értékben az mutató természetesen elmarad a három megyeszékhelyen rögzített értéktől, ám a növekedés így is egyértelmű. Míg 2000-ben 5963 fő, addig 2010-ben 8708 fő vendéget rögzítettek a településen. A külföldi vendégek kapcsán sajnos nem ennyire kedvező a kép. 2000 és 2010 között 13,27%-kal 1717 főről 1945 főre bővült csupán a számuk úgy, hogy a mutató étéke 2006-ban még 2662 fő volt.
Hasonló tendencia látszik érvényesülni a vendégéjszakák száma tekintetében is. A vizsgált időszak elején rögzített 12 220-as érték 2010-re 18 453 darabra bővül, ám 2007-ben még 31 175 vendégéjszakát tartottak nyilván Hódmezővásárhelyen.
Szeged fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Tekintsük át végül Szeged turisztikai mutatóinak alakulását. A csongrádi megyeszékhelyen 2000-től 2007-ig jelentős bővülés volt tapasztalható a vendégek számát illetően. Ez időszak alatt a mutató értéke 116 549 főről 139 107 főre emelkedett, vagyis közel 20%-os (19,35%) volt a bővülés. 2008-tól azután jelentős visszaesés volt tapasztalható, hogy azután 2010-ben ismét korrigáljon a mutató. A külföldi vendégek száma lényegében 2008-ig folyamatosan emelkedett, 36 564 főről 44 960 főre ugrott. Ekkortól azonban csökkenés tapasztalható, így a 2010ben mért érték (35 388 fő) már alulmúlja a 2000-ben mért adatokat (36 564 fő). 23
A vendégéjszakák száma tekintetében a 2006-os csúcsértéket követően (281 793 db, 2000 óta 30,45%-os növekedés) folyamatos visszaesés tapasztalható, és a 2010-es korrekció sem tudta biztosítani a 2000-ben mért kiinduló értéket.
2.2. A Dél-alföldi régió fontosabb infrastrukturális mutatói Az infrastrukturális mutatók vizsgálata során külön-külön értékeljük az ivóvíz vezeték hálózatba bekötött lakások számának alakulását, a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások számának változását, valamint a háztartási gázfogyasztók számának alakulását.
24
A Dél-alföldi régió ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
A fenti ábrából látható, hogy a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között folyamatosan bővült a Dél-alföldi régióban. Míg a vizsgált időszak elején 503 659 darab lakásról számolhatunk be, addig 2010-re már 543 064 db lakás bekötése történt meg. A bővülés így 7,8%-os. A háztartási gázfogyasztók száma már nagyobb dinamikával bővült, számuk 2000 és 2010 között 431 464 db-ról 496 468 db-ra nőtt, vagyis a bővülés 15,06%. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma még jelentősebb mértékben nőtt. Míg a mutató értéke 2000-ben 173 458 db volt, addig 2010-ben már 326 893 db ilyen lakásról lehetett számot adni. Összességében a növekedés a 88%-ot is meghaladta.
25
Bács-Kiskun megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között 192 683 darabról 209 461 darabra emelkedett Bács-Kiskunban. A bővülés mértéke így a regionális növekedés mértékét meghaladóan 8,7%-os volt. A háztartási gázfogyasztók számát illetően hasonló tendenciáról számolhatunk be. 156 270 darabról 182 809 darabra nőtt a számuk a vizsgált időszakban, a növekedés 16,98%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma a régiós tendenciához hasonlóan ugyancsak jelentős mértékben, a regionális szintű bővülés ütemét is meghaladva 102%-kal bővült.
26
Békés megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Békés megyében a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 146 965 darabról 158 114 darabra nőtt, mely bővülési ütem (7,58%) elmaradt a regionális értéktől. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között 126 304 darabról 145 235 darabra nőtt a megyében. A növekedés mértéke (14,98%) közelít a regionális átlaghoz, ám elmarad BácsKiskun megye értékétől. 2000 és 2010 között a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma 44 233 darabról 88 563 darabra nőtt, vagyis – összhangban a regionális és Bács-kiskun megyei tendenciákkal – 100%-os bővülésről számolhatunk be.
27
Csongrád megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Csongrádban a vizsgált időszakban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 164 011 darabról 175 489 darabra nőtt. A 6,99%-os növekedés mind a regionális értéktől, mind más megyék adataitól elmarad. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között 148 890 darabról 168 424 darabra nőtt, a bővülés így 13,11%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma 73 138 darabról 124 679 darabra nőtt, a változás mértéke (70,47%) ugyancsak elmarad a regionális értéktől.
28
ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma a Dél-alföldi régióban, db (2003-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Ha az ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetések számát vizsgáljuk látható, hogy regionális szinten az utóbbi kategória értéke 2009-ben érte el a csúcsot, majd 2010-ben kisebb visszaesés következett be. Összességében 2003 és 2010 között 191 803 darabról 259 423 darabra nőtt a számuk, ami 35,25%-os bővülés. Az ISDN előfizetők száma ugyanakkor 2008-ig kisebb kilengésekkel bővült, majd 2008-tól indult csökkenésnek. 2010-ben igen komoly visszaesést rögzíthetünk, így összességében a csökkenés mértéke meghaladja a 25%-ot.
ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Bács-Kiskun megyében, db (2003-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
29
Bács-Kiskun megyében a vizsgált időszakban 59 188 darabról 89 370 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, vagyis a bővülés 51%-os, ami jelentősen meghaladja a regionális értéket. Az ISDN vonalak esetében BácsKiskunban már 2006-ban megindul a csökkenő tendencia, így 2010-re a megyében már csupán 13 622 darab előfizetésről számolhatunk be. A csökkenés mértéke 21,99%-os, kis mértékben a régiós érték alatt marad.
ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Békés megyében, db (2003-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
Békés megyében 54 951 darabról 71 514 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, a növekedés mértéke így 30%. Ez a Bács-Kiskunban és regionális szinten rögzített értékektől is elmarad. Az ISDN előfizetések száma – mely egyébként is igen alacsony volt Békés megyében – jelentős mértékben csökkent. Míg 2003-ban 5288 db előfizetést regisztráltak, addig ez a szám 2010ben 3910 darab volt. A 26,05%-os csökkenés meghaladja a regionális értéket is.
ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Csongrád megyében, db (2003-2010)
Forrás: KSH-TSTAR
30
Csongrád megyében a 2003-2010 közötti időszakban 77 664 darabról 98 539 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma. A 26,87%-os növekedés mind a regionális értékhez viszonyítva, mind pedig a másik két megye mutatóihoz képest alacsonynak mondható. Az ISDN előfizetések tekintetében megállapítható, hogy egészen 2008-ig egy bővülési folyamatnak lehetünk tanúi, ekkor azonban a tendencia megtörik és 2010-ben már csupán 8 840 db előfizetést tartottak számon a megyében.
2.3. A régió demográfiai és foglalkoztatási jellemzői 2.3.1. Demográfiai jellemzők A régió demográfiai jellemzői – összhangban az általános országos tendenciával – kedvezőtlen folyamatokról árulkodnak. Néhány adat összehasonlításából azonban azt láthatjuk, hogy a régió, illetve egyes megyéi demográfiai szempontból egyáltalán nem homogének, jelentős területi különbségek mutatkoznak. Jól megmutatkozik ez többek között az ezer lakosra jutó élveszületések számánál. A Dél-alföldi régióban 2010-ben mindössze 8 élveszületés jutott 1000 lakosra, ami az országos értéktől (9 fő) elmarad. Ugyancsak kedvezőtlenebb a régiós halálozási mutató (13,8) az országosnál (13). Ennek megfelelően a régiós természetes fogyás (-5,8) mértéke is kedvezőtlenebb, mint az országos mutató (-4). A fenti folyamatok eredményeként a Dél-Alföld lakossága öregedik, amit alátámaszt az öregedési index kedvezőtlen változása is. 2010-ben a regionális öregedési index 127,2 volt, ami ismét kedvezőtlenebb az országos adatnál (114,7). Ráadásul ez a mutató is egyértelműen a kedvezőtlen tendenciákról árulkodik: a régiós öregedési index 2007-ben még 116,3, 2009-ben 123,9 volt. A Dél-alföldi régió népességének változása korcsoportonként, 2000-2010 között (fő)
Időszak
Állandó népességből a 0-17 évesek száma (fő)
Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő)
Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)
2000. év
280 013
823 505
288 268
2001. év
275 667
820 748
288 782
2002. év
271 714
817 191
290 643
2003. év
266 674
813 867
292 161
2004. év
261 638
810 565
295 487
2005. év
257 301
812 306
296 007
2006. év
252 764
809 478
297 375
31
2007. év
247 587
806 669
300 623
2008. év
242 631
802 426
304 475
2009. év
236 978
797 382
308 865
2010. év 231 276 790 990 Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett táblázat
313 384
A korcsoportos adatok egyértelműen árulkodnak regionális szinten a 0-17 éves korosztály csökkenéséről, ami a gyermekvállalás fokozatos visszaszorulását és az első gyermekszületés későbbi időpontra tolódását jelzi. A gyermekkorúak aránya a lakosságon belül 2000-ben még 20,12% volt, 2010-ben már csak 17,32%. Ugyancsak csökken a 18-59 évesek száma a régióban: míg a lakosságon belüli számuk 2000-ben még 823.505 fő volt, 2010-re 790.990 főre csökkent. Ez százalékosan nem jelent lényegi differenciát a régiós összlakosságon belüli mindenkori arány tekintetében: a korosztálycsoport a vizsgált 10 év során mindvégig mintegy 59%-át jelentette a régiós lakosságnak. Ezzel szemben a 60 éves és annál idősebb lakosság száma és aránya is megnőtt: míg 2000-ben a lakosság 20,71%-a tartozott ebbe a csoportba, addig 2010-re már 23,46%-uk. Az alábbi ábra 10 év távlatában mutatja a régiós népesség változását. A DélAlföld lakónépessége 2000-2010 között 5,2%-kal csökkent. Ez a népességfogyás jelentősen meghaladja az időszakra jellemző országos mértéket (2,1%). A régió tíz év alatt 71.917 fős veszteséget szenvedett el, amely meghaladja Békéscsaba 2010-es lakónépességét (64 ezer fő).
A Dél-alföldi régió lakónépességének változása 2000-2010 között (fő) 1 400 000 1 380 000 1 360 000 1 340 000 1 320 000 1 300 000
1 380 387 1 373 194 1 367 064 1 360 214 1 354 938 1 347 294 1 342 231 1 334 506 1 325 527 1 318 214 1 308 470
1 280 000 1 260 000 2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
32
Hosszabb időtávra kitekintve a fogyás még szembetűnőbb: 1990-ben a régiós lakosság 1.396.719 fő volt, ez 1995-re 1.375.046 főre esett vissza. 1990-hez viszonyítva, a fogyás mértéke 2010-re 6,32%-os (88.249 fő). A népességfogyás a régió egyes belső területein jelentős különbségeket mutat, s ez már megyei szinten is megmutatkozik. Míg Csongrád megye 2,0%-os, BácsKiskun megye 4,2%-os, Békés megye drasztikus, 9,9%-os népességveszteségen esett át (40.117 fő). Települési szinten is jelentős eltérések mutatkoznak. Egyes térségek – és itt hangsúlyosan utalnunk kell a leghátrányosabb helyzetben lévő térségekben található településekre – igen súlyos népességveszteséget szenvednek el folyamatosan. 2000-2010-ig a legtöbb dél-alföldi város népessége fogyást mutatott, kivételként lehet megemlíteni Szegedet (2,79%) és Kecskemétet (5,26%), valamint Mórahalmot (9,99%).
Az alábbi diagram jól szemlélteti a népesség alakulásában végbemenő tendenciákat egyes települések esetében. A kedvezőtlenebb helyzetű települések esetében a népességfogyás a 10%-os mértéket is meghaladja, így például Bácsalmás, vagy Csongrád esetében is.
Népességveszteség, illetve növekedés 2010-ben, a 2000-es népességhez viszonyítva (%)
Szeged Makó Csongrád Gyula Békéscsaba Kecskemét Bácsalmás -14,00
-12,00
-10,00
-8,00
-6,00
-4,00
-2,00
0,00
2,00
4,00
6,00
8,00
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
Érdemes megvizsgálni a természetes népmozgalom, valamint a vándorlás alakulását is a lakónépesség alakulásának tükrében. Ismert tény, hogy a 33
gyermekszületések száma alacsony Magyarországon, míg a halálozások száma ezt többnyire meghaladó.
Természetes népmozgalom a Dél-alföldi régióban (fő)
-5 000 -5 500
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év év év
-6 000 -6 195
-6 234
-6 318
-6 305
-6 500 -6 712
-6 724
-7 000
Dél-Alföld (BácsKiskun, Békés, Csongrád)
-6 616 -6 995
-6 894
-7 316 -7 500
-7 668
-8 000
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
Ábránk tanúsága szerint a természetes fogyás egyértelműen hozzájárul a régió lakosságának csökkenéséhez. Bár a különbség mértéke évente változik, a halálozások száma minden évben jelentősen meghaladja a születésekét régiós szinten.
Természetes népmozgalom a régió megyéiben (fő) 0 -500
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év év év
-1 000 -1 500
Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye
-2 000 -2 500 -3 000 -3 500
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
34
Amint látható, a régiót alkotó három megye területén a vizsgált időszakban mindig negatív volt a természetes népmozgalom előjele, azaz, a halálozások száma meghaladta a születésekét. Ez a tény önmagában erősen hozzájárul a népesség folyamatos csökkenéséhez, amit némileg kompenzálhat ideális esetben a vándorlás kedvező alakulása.
Természetes népmozgás a régió megyéiben az adott éves népesség arányában (%) 0,00 -0,10
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év év év
-0,20 -0,30 Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye
-0,40 -0,50 -0,60 -0,70 -0,80 -0,90
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
A területi szintű különbséget szemlélteti jobban a fenti ábra, amelyen a népesség természetes fogyását az adott éves népességhez viszonyítjuk. A Békés megyei fogyás egyértelműen jelentősebb és komoly veszélyeket hordoz magában. Az állandó vándorlásokból, azaz a lakóhely változásból adódó különbözet alkalmas szemléltetni azt, hogy egy adott település, térség mennyire tud vonzó körülményeket teremteni lakosai számára. A Dél-alföldi régió összesített vándorlási különbözete 2002-2010 között folyamatosan negatív tartományban van, azaz az elvándorlók száma meghaladja a régióba betelepülőkét. Ábránk a régió és az egyes megyék állandó belföldi vándorlási különbözetét szemlélteti. A diagram tanulmányozása alapján egyértelmű, hogy Békés megye „húzza le” radikálisan a régió adatait is, bár a vándorlásból egyértelműen hasznot élvező megye nincs a Dél-Alföldön.
35
Állandó vándorlási különbözet a Dél-alföldi régióban és megyéiben 2002-2010 között
500 0 -500
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év
-1 000
C
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, C songrád) Bács-Kiskun megye C songrád megye
-1 500
Békés megye
-2 000 -2 500
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
2.3.2. Foglalkoztatási helyzet
A régió foglalkoztatási helyzete az elmúlt évek során egyértelműen romlott. Ezt számos mutató megfelelően jelzi, ezeket fogjuk elemezni a következők során. A Dél-alföldi régióban 2010-ben 483,1 ezer foglalkoztatott volt. Ez 1,59%-kal kevesebb, mint 2006-ban (490,9 ezer fő), és 2,48%-kal alacsonyabb a 2007-es adatnál (495,4 ezer fő). A gazdasági válság miatt megindult visszaesés 2008 év végén már érezhető volt, az év végén a régiós foglalkoztatottak száma 489,6 ezer főre csökkent. Foglalkoztatottak száma 2006-2010 között a Dél-alföldi régióban (ezer fő)
500 495
495,4 490,9
489,6
490
483,1
485
Foglalkoztatott, ezer fő
480
475,5
475 470 465 2006
2007
2008
2009
2010
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
36
Ábránkból látható, hogy 2006-2010 között 2007-ben volt a legtöbb foglalkoztatott a régióban, 2008-2009-ben jelentős visszaesés történt, majd 2010-ben javulás következett be. A munkanélküliségi ráta alakulása is jól tükrözi a folyamatot: 2006-2007-ben nem érte el a 8%-ot, 2008 végére már a 9%-hoz közelített, 2009-2010-ben pedig egyaránt 10,6%-on állt, azaz stagnált. A munkanélküliségi ráta változása a Dél-alföldi régióban, 2006-2010 között (%)
12
10,6
10 8
7,8
7,9
10,6
8,7
6
Munkanélküliségi ráta
4 2 0 2006
2007
2008
2009
2010
Forrás: KSH
Jól nyomon követhető ez a változás a nyilvántartott álláskeresők számának alakulásán. Országos viszonylatban a 2000-es adathoz képest (372.409 fő) 2010-re 58,77%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma (591.278 főre). A Dél-alföldi régió adatai némileg kedvezőbbek: a változás 56,98%-os, így 2010ben 86.840 fő volt nyilvántartott álláskereső a régióban. A változások a három megyét nem egyformán érintették. A legkedvezőtlenebb folyamatok Bács-Kiskun megyében mentek végbe, itt az időszakon belül 65,85%-kal, Békésben 53,59%-kal, míg Csongrád megyében 48,75%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Az alábbi ábra szemlélteti a fenti folyamatot, párhuzamosan ábrázolva a régió három megyéjében lezajlott folyamatokat. Láthatjuk, hogy 2010-re szerénynek mondható pozitív változás történt az álláskeresők tekintetében. A diagramvonalak emelkedésének meredeksége 2008-2009-ben jól szemlélteti, hogy Bács-Kiskun megye szenvedte meg legjobban a gazdasági válságból adódó veszteségeket.
37
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Dél-alföldi régió megyéiben 2000-2010 között (fő)
40 000 35 000 30 000 25 000
Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye
20 000 15 000 10 000 5 000 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év év év
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
A 180 napnál tovább nyilvántartott álláskeresők száma is jelentősen emelkedett, mutatva, hogy a munkaerőpiacról kiszorulók jelentős része hosszú időn keresztül nem tud visszatérni újra a munkával rendelkezők közé.
A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Dél-alföldi régió megyéiben 2000-2010 között (fő)
25 000 20 000 15 000
Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye
10 000 5 000 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év év év
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
38
A tartósan munka nélkül maradók száma és aránya is Bács-Kiskun megyében emelkedett meg a legjobban a vizsgált időszakban. Fontos kiemelni, hogy a 180 napnál hosszabb ideig nyilvántartott álláskeresők száma mindhárom megyében nagyobb arányban emelkedett, mint az álláskeresők száma. Bács-Kiskun megyében ez azt jelenti, hogy a 2000-es 10.773 főről 2010-re 19.913 főre emelkedett a 180 napnál hosszabb ideig nyilvántartott álláskeresők száma, a változás mértéke 84,84%-os. Békés megyében az emelkedés 65,51%, Csongrád megye esetében pedig 52,28%-os.
A települési szinten vizsgált különbségek jól mutatják a régión belüli jelentős különbségeket. Igen kedvezőtlen folyamatok mentek végbe 2000-2010 között a nyilvántartott álláskeresők száma tekintetében az időszakban, többek között Kiskunhalason (2,63-szoros emelkedés), Jánoshalmán (2,4-szeres emelkedés), Bácsalmáson (1,82-szeres emelkedés). A megyeszékhelyek közül Békéscsaba a legnagyobb vesztes (2,05-szeres emelkedés), míg Kecskeméten 1,52-szeresére, Szegeden pedig 1,33-szorosára emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma.
2.4. A régió megyéinek forrás abszorpciós mutatói A következőkben összehasonlító elemzés keretében vizsgáljuk meg először a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye forrás abszorpciós mutatóit, különös tekintettel a benyújtott, támogatott és leszerződött projektek darabszámára.
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye összesített forrásabszorpciós mutatói I.
Forrás: saját szerkesztés
39
A fenti ábrából látható, hogy a vizsgált időszakban összesen beérkezett 2611 db pályázatból 1004 darab (38,45%) érkezett Bács-Kiskun megyéből, 749 darab (28,68%) Békésből és 858 darab pályázat Csongrádból. Az összes támogatott pályázat (1204 darab) 37,54%-a (452 darab) Bács-Kiskun megyéhez köthető, míg 25,66% (309 darab) Békés megyéhez, 36,79% (443 darab) Csongrád megyéhez. Ha megvizsgáljuk, hogy a benyújtott pályázatok hány százalékát támogatták a bíráló bizottságok azt látjuk, hogy Bács-Kiskun megye esetében ez az arány 45,01%, Békés megye esetében 41,25%, míg Csongrád megye esetében 51,63%. A nyertes projektek darabszámát tekintve tehát Csongrád megye Békés megyénél mintegy 10%-kal, Bács-Kiskun megyénél pedig mintegy 6,6%-kal eredményesebben pályázott a vizsgált időszakban. Az eddig szerződéssel rendelkező 1017 darab pályázat 36,08%-a (367 darab) köthető Bács-kiskun megyei megvalósítási helyszínhez, 26,45%-a (269 darab) Békés megyében valósul meg, míg 37,46%-a Csongrád megyében kerül megvalósításra. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan oszlott meg 2007 és 2012 áprilisa között a beérkezett-, támogatott-, valamint leszerződött pályázatok száma Bácskiskun megyében a DAOP prioritásai között. Ahogy láttuk, Bács-kiskun megye megvalósítási helyszínnel mindösszesen 1004 darab pályázatot nyújtottak be a projektgazdák.
Bács-Kiskun megye összesített forrásabszorpciós mutatói I.
Forrás: saját szerkesztés
40
Az összes benyújtott pályázat 32,37%-a (325 darab) gazdaságfejlesztési témakörhöz kapcsolódott. Kimagasló még és szinte azonos a közlekedésfejlesztés (251 db, 25,00%) és humáninfrastruktúra fejlesztési prioritási tengely súlya (225 db, 22,41%). A pályázatok darabszámát tekintve jóval szerényebb a turisztikai fejlesztések prioritási tengelyre benyújtott pályázatok súlya: a 113 projekt a megye projektjeinek 11,26%-át jelenti. Az 5. prioritástengelyen mindössze a benyújtott pályázatok 8,96%-a jelent meg (90 darab).
Bács-Kiskun megyében a benyújtott pályázatok közül 452 darab támogatására került sor (az összes 45,02%-a). Ennél Csongrád megye némileg rendelkezik jobb mutatóval (51,63%), míg Békés megye eredménye (41,26%) valamivel kedvezőtlenebb. A legtöbb támogatott pályázat a gazdaságfejlesztés prioritási tengelyhez (173 darab, az összes támogatott pályázat 38,27%-a), illetve humáninfrastruktúra prioritási tengelyhez (125 darab, az összes támogatott pályázat 27,65%-a) volt köthető. 45 darab projektről született pozitív támogatói döntés a 2. prioritási tengelyen (9,96%), míg ugyanez a szám a 3. prioritási tengely esetében 79 darab (17,48%). A térségfejlesztési prioritáson 30 darab pályázat esetében született pozitív döntés. Megkötött szerződés a megyében 367 darab volt az időszakban. E tekintetben a humáninfrastruktúra fejlesztési prioritási tengely (124 projekt, 33,79%) valamint a gazdaságfejlesztési prioritási tengely áll az élen (106 darab, 28,88%). A humán fejlesztések esetében kiemelkedő, hogy a támogatott projektek 99,20%a szerződéssel rendelkezik. Hasonlóan jó ez az arány a közlekedésfejlesztés esetében (92,41%), Hasonlóan jó arányban – 30 támogatott projektből 29 esetben – kötöttek szerződéseket az 5. prioritási tengelyen (térségfejlesztés) is (97%). A turisztikai prioritási tengelyen 45 támogatott pályázatból 35 esetben van már támogatási szerződés (77,78%-os arány), miközben az összes megkötött szerződés 9,54%-a kapcsolódik turisztikai projekthez.
Csongrád megyei megvalósítási helyszínnel összesen 118,5 milliárd forint támogatási igény érkezett be a DAOP Közreműködő Szervezethez. Összegszerűen a legmagasabb támogatási igény az 5. prioritási tengelyhez köthető, itt 21,16%-át (25 milliárd forint) rögzíthettük a teljes igénynek. A közlekedésfejlesztési prioritáson ez az arány 20,99%, míg a turisztikai prioritáson 20,91%, a gazdaságfejlesztési prioritási tengelyen pedig 19,67%. A teljes volumenhez viszonyítva a humán infrastruktúra prioritási tengelyhez a támogatási igények 17,28%-a köthető.
41
Ha a megítélt támogatás összegének tematikus megoszlását vizsgáljuk látható, hogy az összesen mintegy 73,39 milliárd forint közel negyede, (17,83 milliárd forint) a második, turisztikai prioritási tengelyhez kapcsolódik. Magas, 21,62%-os az aránya az 5. prioritási tengelynek (térségfejlesztési akciók) is, melyet sorrendben a közlekedésfejlesztési prioritás (18,58%), a humáninfrastruktúra fejlesztési prioritás (18,32%), majd a gazdaságfejlesztési prioritás (17,18%) követ. Leszerződött összeg tekintetében Csongrád megyében az tapasztaljuk, hogy a 62,44 milliárdos összeg legnagyobb hányada, 24,09%-a az 5. prioritási tengelyen megkötött szerződésekhez kapcsolódik. Az összes szerződött összeg 21,09%-a a 3. prioritási tengelyhez (közlekedésfejlesztés) kapcsolódik, 19,29%a a turisztikai prioritási tengelyhez köthető, míg 18,68%-a a 4. prioritáshoz (humáninfrastruktúra fejlesztés). A regionális gazdaságfejlesztési tengelyen megkötött támogatási szerződések a teljes volumen 16,85%-át fedik le. Végül ha a kifizetések előrehaladását vizsgáljuk meg, azt tapasztaljuk hogy a megyében megvalósuló projektek részére kifizetett 42,35 milliárd forintos összeg közel 25%-a a 4. prioritási tengelyhez kapcsolható. A kifizetések 22,32, illetve 20,41%-a történt a 3. és a 2. prioritási tengelyeken, míg az 5. és az 1. prioritás a kifizetések 18,06, illetve 14,31%-át tudhatja magáénak.
A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan alakul a régió megyéiben egy főre vetítve az igényelt támogatás, a megítélt támogatás, a leszerződött támogatás valamint a kifizetett támogatás összege. Az adatelemzéshez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető statisztikai adatbázisban szereplő adatokat vettük alapul.
Igényelt támogatás (Ft/fő)
Megítélt támogatás (Ft/fő)
Leszerződött támogatás (Ft/fő)
Kifizetett támogatás (Ft/fő)
Bács-Kiskun megye
207 318,13
103 324,22
88 509,41
52 587,83
Békés megye
226 741,46
111 602,58
97 996,64
63 639,63
Csongrád megye
280 491,00
173 595,07
156 032,06
100 557,43
Régiós átlag
235 923,35
127 886,44
112 540,71
70 869,03
Láthatjuk, hogy az igényelt támogatás tekintetében Csongrád megye mutatója meghaladja a régiós átlagot, Bács-Kiskun megye értéke pedig kismértékben alatta marad. Békés megye mutatója a régiós átlag 88%-át éri el. A megítélt támogatás tekintetében Tovább nyílik az olló, hiszen Csongrád megye értéke (173 595 Ft/fő) a régiós átlag 1,36-szorosa, míg Bács-Kiskun és Békés megye értéke elmarad a régiós adattól. A leszerződött és a kifizetett támogatás 42
tekintetében azt tapasztaljuk, hogy Csongrád megye mutatója közel kétszerese a Békés megyei értéknek, míg a Bács-Kiskun megyei mutató a Csongrád megyei érték 60-65%-a körül mozog.
A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan alakul a a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program programterületén megtalálható két megye, Csongrád és Bács-Kiskun kistérségei esetében a város rehabilitációs források felhasználása.
A DAOP 5.1-es intézkedésén igényelt kistérségeinek esetében (Mrd Ft)
és
megítélt
összeg
nagysága
Bács-Kiskun
megye
Forrás: saját szerkesztés
Természetesen az igényelt támogatás tekintetében a Kecskeméti kistérség kimagaslik, ugyanakkor a kistérségből több település is nyújtott be városrehabilitációs témájú projektet. Közel 1 milliárd forint támogatási igény érkezett be a Kalocsai kistérségből, ahol a megítélt támogatás összege is meghaladta a 900 millió forintot. A legalacsonyabb támogatási igény a Kunszentmiklósi kistérségből érkezett (132 millió forint), és ugyanehhez a kistérséghez köthető a legalacsonyabb megítélt támogatási volumen is. A következőkben vizsgáljuk meg, hogy a városfejlesztési témakörben hogyan alakult a Bács-Kiskun megyei kistérségek pályázói sikeressége.
43
Megítélt támogatás/Igényelt támogatás aránya Bács-Kiskun megye kistérségeinek esetében (%)
Forrás: saját szerkesztés
Látható, hogy az igényelt forrást maradéktalanul egyedül a Kiskunfélegyházai kistérség részére ítélték meg, itt szociális városrehabilitációs projektet hajtott végre a kedvezményezett Kiskunfélegyházi önkormányzat. A legkedvezőtlenebb mutatóval a Kiskőrösi és a Kunszentmiklósi kistérség rendelkezik, de a Kecskeméti kistérségben is csupán az igényelt forrás 45,63%-át ítélték meg.
A DAOP 5.1-es intézkedésén igényelt és megítélt összeg nagysága Csongrád megye kistérségeinek esetében (Mrd Ft)
Forrás: saját szerkesztés
44
Csongrád megye kistérségei esetében ugyancsak a megye székhely Szeged kistérsége emelkedik ki. A támogatott pályázatok esetében összességében az igényelt forrás 91,61%-át ítélték meg a pályázóknak. Magas, közel 1 milliárd forint értékű támogatási igény érkezett be a Csongrádi kistérségből, valamint a Makói kistérségből. A megítélt forrás tekintetében a legmagasabb összeget – Szegedet követően – a Csongrádi kistérség részére ítélték. Jelentősebb eltérés az igényelt és a megítélt támogatás összege között csupán Mórahalom esetében rögzíthető. Ennek oka, hogy a város szociális város rehabilitációs projektje nem nyert támogatást.
Megítélt támogatás/Igényelt támogatás aránya Csongrád megye kistérségeinek esetében (%)
Forrás: saját szerkesztés
Forrásfelhasználás kapcsán a legsikeresebb a Kisteleki kistérség volt, de a Makói, a Szentesi és a Csongrádi kistérségek is jó hatásfokkal pályáztak. A legrosszabb mutatóval a Mórahalomi kistérség (64,67%) rendelkezik. Összességében mindazonáltal megemlíthető, hogy az igényelt támogatás összegét jelentős mértékben nem csökkentették a bíráló bizottságok, vagyis a projektek közel az eredeti költségvetéssel valósulhattak meg a Dél-alföldi régió városaiban.
2.5. Város és vidéke a Dél-alföldi régióban 2.5.1. Város és városhálózat fogalmi hátterének tisztázása
A város fogalmának definiálására tett kísérletek jellemzően két fő tudományos irányban indulnak el. Az első ebben a megközelítésben – a politikai definíció –
45
egyértelműnek mondható: az a település számít városnak, amelyik városi címmel bír. Ennél talán cizelláltabbnak mondható, ugyanakkor természetesen részleteiben jelentősen képlékenyebb a város funkcionális definíciója. A megközelítések e csoportja szerint az ország településeinek körét inkább a településhálózatban betöltött szerepük, a közvetlen vonzáskörzetükben ellátott funkcióik alapján oszthatjuk városi és nem-városi településekre. A probléma itt természetesen a határvonal kijelölése: mivel kell egy település több legyen ahhoz, hogy egyikük város legyen, míg a másik nem rendelkezik ugyanilyen ranggal? A kérdés a lehető legegyszerűbben bizonyos könnyen hozzáférhető statisztikai változók, statisztikai mutatók segítségével válaszolható meg – ilyen például mindenekelőtt a lakosságszám –, de a vonatkozó szakirodalmak általában különféle egyéb, úgynevezett kompozit mutatókkal próbálják minél pontosabban meghatározni a városok azon körét, amely megfelel saját munkadefiníciójuk elvárásainak. Ezen indikátorok több, logikájukban is jelentősen eltérő módon definiálhatók. A legáltalánosabban bevett módszernek a városi rangú települések különféle szolgáltatások és intézmények jelenlétén keresztül történő osztályozása bizonyul. A metodika alkalmazása során a kutató elkülöníti a lakossági igények különböző intenzitású szintjeit – kezdve a helyi kiskocsmától, haladva a postán, bölcsődén, általános iskolán, cipészen, középiskolán és színházon, illetve mozin keresztül a műveseállomásig és egyetemig. Más irányból közelítik meg a funkcionális városdefiniálás kérdését a vonzáskörzet-elméletek. Ezek szerint nem az intézményi kínálat az elsődleges, hanem hogy a bizonyos módon meghatározott alapvető városi szintű intézmények-szolgáltatások a környező, alárendelt települések mekkora körét látják el, mekkora azok lakosságának száma és aránya. E megközelítés fő hátrányaként szokás felhozni, hogy inkább csak illusztratív, mintsem rangsorképző ábrázolásra alkalmas, mivelhogy érzéketlen a település-földrajzi viszonyok térségi-regionális különbségeinek hatékony érzékeltetésére. A vonzáskörzetes elképzelések elsősorban a mezőváros, ez a – Magyarország bizonyos területein ma is domináló – településtípus kapcsán szembesülnek módszertani problémákkal, mivel ezek nem rendelkeznek vonzáskörzettel, nem „tartanak el” falvakat, azokat inkább saját struktúrájukba integrálták. A városhálózat fogalma természetesen szorosan kapcsolódik az eddig tárgyaltakhoz: nem csak a falvak és a városok között állnak fenn funkcionális különbségek; a városok maguk is hierarchikus rendbe szerveződve biztosítják a különböző, a szélesebb agglomeráció népességét ellátó intézmények és szolgáltatások eltérő szinteken történő biztosítását. Az azonos hierarchiaszintekbe tartozó városok eloszlása a hazai és a nemzetközi szakirodalom alapján meghatározható szabályszerűségeket követ, biztosítva az ország többé-kevésbé egyenletes lefedését az említett – elsősorban intézmények és szolgáltatások jelenlétében manifesztálódó – javakkal. Noha az egyes szintek 46
lehatárolása bizonyos mértékig mindenképp egyéni koncepció kérdése, az egyes szakmai megközelítések nem különböznek túlzottan nagymértékben a magyarországi városhálózat felépítését illetően. A hálózati pozíciók jelentősen korrelálnak a lakosságszámmal is, ennek megfelelően első szintjét egyértelműen Budapest alkotja, mint főváros, és mint az ország egyetlen nemzetközi jelentőségű metropolisza. A következő szint a regionális központoké, amelyek többek közt a felsőoktatás, az egészségügyi ellátás, illetve bizonyos igazgatási funkciók – mint a fejlesztéspolitika – fő országos központjainak otthonai. E központok tagolhatóak teljes, részleges és hiányos funkcionalitású csoportokra, annak megfelelően, milyen spektrumát kínálják a regionális penetrációjú intézményeknek-szolgáltatásoknak. Többkevésbé egyértelmű még a megyeszékhelyek hierarchiaszintje is (noha az iméntihez hasonló módon szintén tovább osztható), nehezebben meghatározható ugyanakkor a közép- és kisvárosok elhatárolása. Ennek fő oka, hogy míg Magyarországon a korábbi szintek megfeleltethetőek bizonyos igazgatásszervezési logikának (noha nem mindegyik NUTS2 régió központja üti meg a funkcionális városhálózati fejlettség szintjét, illetve a megyék központjai sem esnek teljes körűen egybe a megyeközponti funkciójú városok körével), a közép- és alsó szint ilyetén elhatárolásának nincsenek hagyományai. A hajdanvolt – és rövidesen újra bevezetésre kerülő – járásrendszer ugyanis keverten képviseli a kép várostípust; továbbá a magyar településhálózat fő sajátosságát adó alföldi mezővárosok faluhiányos vidékein is jelentős nehézségeket jelent a kis- és középvárosi szint elhatárolása.
2.5.2. A Dél-alföldi régió DAOP-ból finanszírozott városfejlesztési logikája 2007-2013 között
Jelen fejezet célja, hogy bemutassa a Dél-alföldi régióban jelenleg a DAOP forrásainak felhasználásához kapcsolódóan alkalmazott városfejlesztési szakmai irányvonalat, az annak kialakítását befolyásoló főbb folyamatokat. A Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) és a későbbiekben a kapcsolódó akciótervek (2007-2008, 2009-2010, 2011-2013) kidolgozása alapvetően az alábbi dokumentumok figyelembe vételével történt meg:
1. „Kohéziós politika és városok: a városok hozzájárulása növekedéséhez és foglalkoztatási helyzetéhez”, 2005 2. Kohéziós politika és a városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és bizottsági kommunikáció, 2006. július 47
a
régiók
és az agglomerációk foglalkoztatottságához:
3. Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, 2007. május 4. Területi Agenda, 2007. május 5. A Dél-Alföld Régió városhálózata közös fejlesztésének megalapozása I. (MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, Kecskeméti Osztálya) 6. 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról, valamint a 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról 7. A ROP IH által rendelkezésre bocsátott útmutatások és egyéb kapcsolódó jogszabályok
A fenti dokumentumok közül a 2007-2013-as időszakra jellemző városfejlesztési logika kialakításában koncepcionálisan meghatározó jelentősége van a „Kohéziós politika és városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatási helyzetéhez”1 című szakanyagnak. A dokumentum legfőbb célja, hogy alátámassza és kiegészítse a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Közösségi Stratégiai Irányelveket, mégpedig a városi vonatkozások részletes kidolgozásával és megerősítésével. Az anyag tartalmaz olyan javaslatokat, amelyek célja segíteni a Strukturális Alapok 2007-2013-as időszakra vonatkozó programjainak kidolgozását. „A városok a növekedés és foglalkoztatás mozgatórugói” A dokumentum a városok fejlődésben játszott szerepével kapcsolatban leszögezi: „Az Európai Unió akkor viheti leginkább sikerre a növekedési és foglalkoztatási céljait, ha valamennyi régiója, különösen a legjelentősebb termelékenység növekedési és foglalkoztatási potenciállal rendelkező régiók, képesek betölteni saját szerepüket. A városok e törekvésnek elengedhetetlenül fontos elemei. Itt található a legtöbb munkalehetőség, vállalkozás, felsőfokú oktatási intézmény, s ezek a helyek játsszák a legfontosabb szerepet a társadalmi összetartó erő érvényesítésében is. A városok a változások középpontjai is, amelyek alapja az innováció, a vállalkozókészség és az üzleti növekedés.” A tanulmány tehát a városok térségekben betöltött szerepét hangsúlyozza, kiemelve azok foglalkoztatási, oktatási és innovatív szempontú kiemelt szerepét a régiókon belül.
1 Kohéziós politika és városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatási helyzetéhez Brüsszel, 2005.11.23.
48
A Dél-alföldi régión belül – figyelembe véve fenti szempontokat – alapvetően a legjelentősebb városainkról beszélhetnénk csak: Szegedről, Kecskemétről, Békéscsabáról, valamint Hódmezővásárhelyről és Bajáról. Ezen települések mellett azonban számos másik város is tölt be határain túl mutató funkciókat, többnyire kistérségi szinten, hiszen a megyei és regionális szintű funkciók többsége a megyei jogú városokban koncentrálódik. „A vonzó városok” kérdése A vonzó városok szókapcsolat két különböző jelentéssel is bír: egyrészt magában hordozza alapjelentését, miszerint a városok belső szerkezete és képe, infrastrukturális állapota kiemelkedő fontosságú mind az ott élő lakosság, mind a települést érintő gazdasági folyamatok szempontjából. Ezzel párhuzamosan, azok a városok, amelyek vonzó képet tudnak nyújtani a külvilág számára, ténylegesen képesek lesznek arra, hogy magukhoz vonzzák az embereket és a befektetéseket is. A városi vonzerő négy kiemelt eleme a Bizottsági dokumentum szerint a
közlekedés, megközelíthetőség és mobilitás,
a szolgáltatásokhoz hozzáférés,
a természeti és fizikai környezet, valamint
a kulturális ágazat.
Vállalkozások, innováció, kutatás-fejlesztés
és
kényelmi-szórakozási
lehetőségekhez
való
1) közlekedés, megközelíthetőség és mobilitás Magyarországi viszonyokat ismerve, egyértelmű számunkra, hogy a települési vonzerő egyik legfőbb eleme a közlekedés. A helyközi és távolsági hálózatokhoz való kapcsolódások, azaz a megközelíthetőség, igen nagy jelentőséggel bírnak a piacokhoz való hozzáférés szempontjából. Napjainkban, amikor egy-egy jelentős beruházás egy térség számára létfontosságú bevételeket és munkahelyeket jelenthet, a megközelíthetőség még fontosabb szerepet játszik. Emellett azonban a városon belüli tiszta, hatékony, megfizethető és eredményes mobilitás is fontos mind a gazdasági hatékonyság, mind a lakosság életminősége szempontjából. A magyar városok az európai városokhoz képest többnyire hátrányban vannak külső közlekedési kapcsolataik minőségét tekintve. Az autópályák kiépítettsége még 2012-ben sem olyan szintű, hogy a külföldi befektetők számára 49
egyértelműen vonzók legyenek. Bár az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépések történtek, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy más országok is dinamikus fejlesztésekbe kezdtek e téren. A Dél-alföldi régió szemszögéből elmondható, hogy a városaink egy része – elhelyezkedésük, vagy a megközelíthetőséget szolgáló infrastruktúra minősége miatt – továbbra is nehezen megközelíthető, így semmiképpen sem nevezhetőek beruházási szempontból vonzónak. Szem előtt kell tartani, hogy a települések még összefogásuk esetén sem képesek saját erejükből a jó minőségű külső kapcsolatok megteremtését megoldani, így ez nemcsak a városi hatóságok, hanem elsősorban a nemzeti kormányzat feladataként jelenik meg. A városon belüli mobilitás ugyancsak komoly kihívást jelent a 21. század Európájában. Magyarországon az elmúlt években számos – hazai szempontból – nagyváros kezdte meg elektronikus tömegközlekedésének fejlesztését. Ezek a beruházások azonban számos kérdést felvetnek, többek között a lakosság részéről beidegződött szokásokkal, így a túlzott gépjármű közlekedéssel kapcsolatban is. Az autós és tömegközlekedés mellett a városok többsége egyre több teret nyit a kerékpáros belterületi közlekedés számára is, azonban ennek gyakorlati megvalósítása hazánkban nagyon sok, kevésbé megalapozott megoldást is szült már.
2) A szolgáltatásokhoz hozzáférés
és
kényelmi-szórakozási
lehetőségekhez
való
A városok alapvetően kiemelkednek a kisebb települési szintekhez képest a különböző elérhető szolgáltatások száma és minősége szempontjából. Az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás, a kis- és nagykereskedelem, valamint a közigazgatás terén is kiemelkedő, saját területi határaikon túl is mutató szereppel bírnak, többször, mint egy-egy térség központi települése. A különböző elérhető szolgáltatások kiemelten fontosak elsősorban az életminőség, másodsorban a városi versenyképesség szempontjából. A szolgáltatások munkahelyet adnak a lakosságnak, ugyanakkor a betelepülő beruházások szempontjából elengedhetetlenek, figyelembe véve a cégek motivációs attitűdjeit a telephelyválasztással kapcsolatban. A települési szolgáltatások, ahogyan erre már utaltunk, sokszor a térségi központ elve alapján, míg más esetekben a szomszédság szintjén működnek. Az adott szolgáltatással nem rendelkező szomszédos helyek gyakran ellátás nélkül maradnak mindkét esetben: egyrészt azért, mert a jól működő szolgáltatások ezeken a helyeken esetleg kevésbé elérhetők; másrészt viszont a helyiek esetleg különféle okok miatt (pl. közlekedés hiánya, bizalmi korlátok) nem tudnak eljutni a távolabb eső szolgáltatásokhoz.
50
A 21. században számos területen nyílik lehetőség az ügyintézések elektronikus intézésére, így a közigazgatás terén is. Ez a megoldás – megfelelő technikai háttér megléte esetén – közelebb vihet egyes szolgáltatásokat a lakossághoz, azonban gátat vet a megszokott és Magyarországon elfogadott és támogatott személyes ügyintézés rendszerének.
3) A természeti és fizikai környezet A magyarországi városok a második világháborút követően jelentős infrastrukturális veszteségeket szenvedtek el. Sok esetben megváltozott a város belső szerkezete, közlekedési hálózata és lapvetően sérült értékes épületállománya. A közterületek vesztettek eredeti funkcionális jelentőségükből és minőségileg is alacsonyabb szintre kerültek. Mindez szemben áll azzal a ténnyel, hogy az emberek olyan városokban kívánnak élni és dolgozni, ahol a természetes és ember által beépített környezet is a lehető legjobb minőségű, a levegő megfelelő minőségű, a pihenést és rekreációt a megfelelő szolgáltatások mellett csendes és tiszta közterületek, zöld területek is biztosítani tudják. Az 1990-es, de még inkább a 2000-es évek elejétől megindult városrehabilitációs beruházások egyik fő területe így nem véletlenül célozza pont ezt a területet. A városi területek környezetminőségét nagymértékben befolyásolhatják a város terjeszkedésével kapcsolatos különféle problémák, gondolva itt alapvetően a környező kisebb települések beolvasztására, amellyel egy új, urbanizáltság szempontjából alacsonyabb szint kapcsolódik a városi területhez. A magyar városok tipikus problematikáját jelenítik meg a lakótelepi életforma által létrehozott, többnyire 4-10 emeletes, előre gyártott elemekből létrehozott épültek. Egy 2006-os KSH tanulmány2 alapján elmondhatjuk, hogy a régió minden hetedik-nyolcadik állampolgára lakótelepen, minden tizedik panellakásban él. Megépítésükkor ezek a lakások jóval komfortosabbak voltak, mint a korabeli nem panellakás-állomány, mára nagy részük bőven rászolgált a felújításra, korszerűsítésre. Az épületekkel kapcsolatban sorban lépnek fel a különböző infrastrukturális problémák: rossz a külső és belső hő- és hangszigetelésük, korszerűtlenek és elhasználtak a külső nyílászárók, az évek során tönkrementek a különböző vezetékek, beleértve az elektromos, víz és szennyvíz vezetékeket is. Mivel a probléma többnyire nem egyszerűen lokális, a lakóközösség összefogása lenne szükséges ahhoz, hogy ezeket az épületeket megfelelő lakókörnyezetté alakítsák át és egyben gazdaságossági szempontból is kedvezőbb helyzetbe hozzák. Közismert, hogy a többnyire nem szabályozható a fűtés miatt a lakások rezsiköltsége a fűtés tekintetében jóval magasabb, mint az új építésű házak 2
Panellét a Dél-Alföldön, KSH Szegedi Igazgatósága, 2006
51
esetében. Mindezt a problémahalmazt tetézi a távfűtés szolgáltatási környezetének rendezetlensége, a tulajdonosi közösség összetettsége és az energiaracionalizálás szűk lehetősége is. Ennek ellenére mára elmondható, hogy a magyar lakótelepi épületállomány kisebb hányada részben meg tudott újulni, azonban ez a legritkább esetben járt együtt alternatív energiaforrások költséghatékony alkalmazásával, többnyire az épületek külső szigetelésére korlátozódott.
4) Kultúra A városok egy-egy szélesebb, vagy szűkebb értelemben vett térség kulturális központjai. Ez nem jelenti azt, hogy a kultúra kizárólagos megjelenési színterei, azt viszont igen, hogy a kultúra sokszínűsége leginkább városi sajátosság. A hosszú távú kulturális jövőkép alapvető kapcsolat lehet egy város gazdasági és társadalmi fejlesztési tervei között, amely hozzájárulhat egyedisége révén az erősebb identitástudat kialakulásához is. A kulturális intézmények fejlesztése ebben az értelemben is alapvető városi érdek, melyet a várostervezés és városi megújulás szerves részeként kell felfogni. Ahogy a környezeti tényezők, úgy a kulturális lehetőségek is kulcs fontosságú meghatározói egy város vonzerejének, hiszen a változatos kulturális élet alapvető feltétele és megkötő ereje a magasabban kvalifikált lakosságnak és munkaerőnek. Emellett a magasabb színvonalú kulturális élet a szolgáltatások speciális ágait is képes becsalni a városokba, tovább színesítve és emelve ezzel a települések vonzerejét.
5) Vállalkozások, innováció, kutatás-fejlesztés A jelentősebb városok – lévén, hogy többnyire helyet adnak a felsőoktatási intézményeknek és a sokszor azokhoz kapcsolódó kutató helyeknek is – a fentiek mellett a szélesebb értelemben vett gazdaság, innováció és kutatás-fejlesztés központjaiként is működnek. Ebből a szempontból a magyar városoknak valóban csak egy szűkebb részéről beszélhetünk, olyan településekről, melyek méretük, jelentőségük és helyzetük, valamint felsőoktatási potenciáljuk révén komoly hatást tudnak gyakorolni nagyobb környezetük gazdasági és társadalmi helyzetére. A vállalkozások megtartása, fejlesztése a városok részére elengedhetetlen. Egyrészt a vállalkozások munkahelyeket biztosítanak a lakosok részére, másrészt részt vesznek a lakosok ellátásában szolgáltatásaik, illetve előállított termékeik révén.
52
Az innovatív vállalkozások is többnyire a jelentősebb városokhoz és egyben a felsőoktatási intézményekhez, valamint kutató helyekhez kapcsolódnak. A termelékenység növekedésének legfőbb mozgatórugója többek között a K&F, az innováció, és egyre inkább az információ alapú társadalom alkalmazása, illetve az ott történő beruházások. Ebben a környezetben azok a városok mindenképpen előnyben lesznek az elkövetkező évek és évtizedek során, amelyek képesek kihasználni a tudásban rejlő potenciáljaikat és a tudás alapú gazdaság nyújtotta új lehetőségeket.
2.5.3. Beavatkozási logika és fejlesztési irányvonalak
Elmondható tehát, hogy alapvetően a fenti EU-s városfejlesztési irányelveket figyelembe véve került kialakításra a Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) városfejlesztéshez kapcsoló támogatási logikája is. Az operatív program áttekintésekor az alapvető kapcsolódás már az átfogó cél leírásakor megjelenik: „(…) a Dél-alföldi régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése (…)” Ez a cél egyértelműen csak akkor teljesíthető, ha képesek vagyunk a régió legjelentősebb településein érvényesíteni a fejlesztési logika legalapvetőbb irányait, azaz, a legfontosabb célokra tudunk koncentrálni. „A fejlesztések jelentős hányada a 2007-13 közötti programozási időszakban a városokban, térségi központokban fog megjelenni, hiszen ezeken a területeken sűrűsödnek a társadalmi-gazdasági folyamatok, tevékenységek. Fontos, hogy a fejlesztések integráltan szolgálják a városfejlődést és olyan fejlődést generáljanak, melyben a városok élhető lakókörnyezetet biztosítanak, élő társadalmi-gazdasági élettel rendelkezzenek és dinamizálják térségüket, vonzáskörzetüket. A városoknak a regionális fejlődés valós motorjaivá kell válniuk, melyben aktívan képesek térségük dinamizálására.” 3 Az operatív program tehát a városokat, mint a régió motorjait, a 2007-2013 között megvalósítandó fejlesztések központjaiként és további fejlesztések generátoraiként nevesíti. „A fejlesztések kiemelten fókuszálnak a regionális központok, fejlesztési pólusok húzóerejének növelésére, a 15 ezer főnél népesebb középvárosok térségszervező
3
Dél‐alföldi Operatív Program, 53. oldal.
53
képességének növelésére, valamint a rurális térség-központok funkcionális megújítására.” 4 Az operatív programban definiált fejlesztési irányvonalak mentén hangsúlyt kap a koncentráció elve is: a program a beruházásokat a többféle funkciót ellátó központi városok mellett a nagyobb, népesebb települések, valamint nem városi térségek városainak funkcionális fejlesztése irányába igyekszik terelni. „A városi beavatkozások integrált megközelítése nélkülözhetetlen a fejlesztések céljainak minél hatékonyabb eléréséhez. A támogatások révén a városfejlesztési akcióknak hozzá kell járulniuk a lisszaboni célok eléréséhez, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, helyet adva az üzleti tevékenységek, a közigazgatás működésének, valamint az oktatási és kulturális élet funkcióinak fejlesztéséhez. Ezek mellett a programban a belső városi problémák, a városok élhetőségi, társadalmi-környezeti szempontjai is kiemelt szerepet kapnak, míg a leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek fejlesztése, a társadalmi kirekesztés problémájával veszélyeztetett, vagy azzal küzdő városi területek rehabilitációja is fontos hangsúlyt kap.” 5 Az integrált, több komponensű és változatos projektelemekből építkező városfejlesztési projekt alapesete is felvázolásra kerül. A DAOP a későbbiekben a következő, konkrét fejlesztési projekttípusokat nevesíti:
1. Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció A szociális városrehabilitációs akciók a települések fizikailag leromlott, slumosodó területeit érintik. Az intézkedés keretei között lehetőség nyílik olyan városrészmegújítási programok lebonyolítására, melyek középpontjában többlakásos lakóépületek és környezetük fizikai és szociális megújítása áll. Ezek az akciók számos ESZA-típusú intézkedést is magukba foglalhatnak, melyek – kiegészítve a fizikai jellegű tevékenységeket – teljessé teszik az akcióterületek fejlesztését. A fejlesztéseknek több komponensből kell felépülniük, együttesen járulva hozzá az akcióterület megújításához.
2. Főutca típusú akciók: város-, városrész központ revitalizáció A főutca típusú település-megújítási akciók középpontjában a városközpontok gazdasági, kulturális, turisztikai és – egyes esetekben – kistérségi központi 4
Dél‐alföldi Operatív Program, 53. oldal.
5
Dél‐alföldi Operatív Program, 53. oldal.
54
funkcióinak erősítése áll. A többnyire fizikai jellegű intézkedésekre épülő tevékenységek nem érinthetik lakófunkcióra használt épületek felújítását. A fentiek mellett az operatív program lebonyolítását részletező akciótervekben már megjelenik a városi örökség védelmére irányuló, kisebb volumenű projekteknek is helyet adó fejlesztési irány, valamint a régió megyei jogú városait kiemelten támogató komplex városfejlesztési vonulat is. Ezzel a tipizálással a program lefedte a teljes régiós városhálózatot és lehetőséget kínált minden városi szintű településnek a fejlesztési elképzelések megvalósítására.
2007-2008-ban megjelentek az első pályázati felhívások a konvergencia régiók városfejlesztési forrásainak vonatkozásában. Ekkorra már véglegesen kirajzolódott a Dél-alföldi régió városhálózatához illeszkedő pályázati rendszer és a belső forrásmegosztás. A DAOP városfejlesztési intézkedéseihez ennek megfelelően a következő komponensek kerültek hozzárendelésre: 1) Megyei jogú város komplex fejlesztései: a régió négy megyei jogú városát érintő, kiemelt eljárásrendben kezelt fejlesztéseket szolgáló komponens, amely mind funkcióbővítő, mind pedig szociális típusú városrehabilitáció megvalósítására lehetőséget nyújtott. Az érintett települések: Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely. 2) Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése: a régió kistérségi központjai számára elkülönített forrásokból funkcióbővítő projektek megvalósítására nyílt lehetőség. A fejlesztési komponens 21 település (a 25-ből 21 kistérségi székhely) számára volt nyitott, a megyei jogú városok itt nem versenyezhettek. 3) Integrált szociális típusú városrehabilitáció: eredetileg a 15 ezer főnél népesebb települések részére fenntartott fejlesztési komponens, amely a későbbiekben nyitva állt minden városi jogállású település számára. 4) Kisléptékű városfejlesztés: a régió kistérségi székhely kategóriába nem tartozó városai és 5.000 főnél népesebb egyéb települései részére kialakított pályázati komponens. A fejlesztésekre fordítható támogatás összege projektenként 50 millió forintot nem haladhatta meg.
A fenti irányvonalakhoz kapcsolódóan tehát 2007 végétől jelentek meg a pályázati felhívások és a kapcsolódó útmutatók és egyéb szakmai iránymutatások. Lévén, hogy komplex projektek kialakítását várták a pályázat
55
kiírói, a 4. pontban szerepeltetett „kisléptékű” fejlesztési irányvonal kivételével minden pályázati kiírás „kétkörös rendszerben” került meghirdetésre.
A DAOP keretei között az alábbi rendszerben jelentek meg a pályázati felhívások: 1. DAOP-2007-5.1.1: Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció: A pályázat célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén, a szegregált településrészeken élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása es megfordítása. Lehetséges támogatásban részesülő pályázók a Dél-alföldi régió 15 ezer főnél magasabb lakónépességgel rendelkező városainak (kivéve a megyei jogú városok) helyi települési önkormányzatai lehettek. 2. . DAOP-2007-5.1.2/A: Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése: A „Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése” komponens olyan projektek megvalósítását támogatta, melyek célja a település- illetve településrész központok gazdasági, kulturális és – egyes városok esetében – kistérségi központi funkcióinak erősítése. Támogatásban részesülő pályázók a Dél-alföldi régió városi rangú kistérségi székhelyeinek (kivéve a megyei jogú városok) helyi települési önkormányzatai lehettek. 3. DAOP-2007-5.1.2/B: A városi örökség megőrzése és korszerűsítése: A pályázati kiírás megfogalmazása szerint a kistérségi székhelyi funkcióval nem rendelkező városok vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen a településkép javítása, a kulturális és természeti örökség bemutathatóvá tétele. A pályázati felhívásra pályázatot nyújthattak be a Dél-alföldi régió városi rangú helyi – települési önkormányzatai, a kistérségi székhelyek kivételével. 4. DAOP-2007-5.1.2./C: Megyei jogú városok integrált fejlesztése: Az egyes városok méretéből és funkcióiból adódóan az egyes fejlesztési típusok különböző problémákra fókuszálva tartalmaznak beavatkozásokat. A megyei jogú városok részére mind a funkcióbővítő, mind pedig a szociális a típusú városrehabilitációs fejlesztési lehetőségek nyitottak voltak. A kedvezményezettek a Dél-alföldi a régió megyei jogú városainak önkormányzatai lehettek.
5. DAOP-2009-5.1.2/A: Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése: a feltételek megegyeztek a 2007. évi kiíráséval, azzal a kitétellel, hogy a korábbi nyertes pályázók nem indulhattak az új kiíráson. 6. DAOP-2009-5.1.2/C: Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai: a 2007-ben megjelent kiemelt felhívással azonos
56
alapfeltételekkel. 2010-ben a felhívás kiegészült, ekkor már csak szociális városrehabilitációs projektek megvalósítására adva lehetőséget. 7. DAOP-2009-5.1.2.B: A városi örökség megőrzése és korszerűsítése: A régió kisvárosai és nagyobb községei esetében a településkép vonzerejének növelése céljából az egy-egy közterületre, utcára, épületre stb. kiterjedő kisléptékű infrastrukturális beavatkozások elősegítik a településkép javítását, növelik a lakosság elégedettségi szintjét. A konstrukció célja a település életében jelentőséggel bíró központi területek, építészetileg értékes épületek, és az azokhoz kapcsolódó közművek megújítása volt. A potenciális pályázók köre kibővítésre került a5.000 főnél népesebb lakónépességű és 100 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű nem városi rangú településekre is. 8. DAOP-2009-5.1.2.D Integrált városfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. 2009-ben, az LHH program részeként funkcióbővítő városrehabilitációs program került előkészítésre az adott régiók nevesített települései részére. A Dél-Alföldön ez a program Mezőhegyest, Sarkadot és Bácsalmást érintette. 9. DAOP-5.1.1-12 - Szociális célú városrehabilitáció. A 2012-ben megjelenő felhívás a korábbi alapfeltételekkel jelent meg. Pályázóként jelenhettek meg a megyei jogú városok közül azok, amelyek nem rendelkeztek a kormány által nevesített szociális célú városrehabilitációs projektjavaslattal, valamint a nem megyei jogú, de városi jogállású települési önkormányzatok.
A kiírások alapvetően összhangban álltak az Operatív Program céljaival, bár a hangsúlyok a szociális rehabilitáció felől jelentősen eltolódtak a funkcióbővítő komponens irányába.
2.5.4. A Dél-alföldi régió városhálózata
A Dél-Alföldön a sajátos történeti- és településfejlődés egy speciális településhálózat kialakulásához vezetett. Az egykori mezővárosok tágas határukkal, népes tanyavilágukkal egyazon közigazgatási keretek között egyesítették a várost és vidékét. Ennek az örökségnek a nyomai a mai napig meghatározzák a Dél-Alföld településhálózatát. Egy viszonylag sűrű és méreteiben kiegyensúlyozott városhálózatról beszélhetünk. A városok száma 2001-2010 között 43-ről 53-ra növekedett. 2005-ben és 2006ban két-két település, 2008-ban és 2009-ben egy-egy település, majd 2010-ben négy település kapott városi rangot a régióban. Az ezt követő két évben újabb
57
várossá nyilvánítás nem történt a térségben. 2012-ben így a régiós települések 20,87%-a városi rangú. Jól mutatja a városok jelentőségét, hogy az itt élő 949.034 fő a teljes régiós lakosság (1.308.750 fő) 72,53%-a. Településszerkezeti szempontból elmondható, hogy 2011-ben két 100 ezer főnél népesebb (Szeged és Kecskemét), illetve egy 50-100 ezer lakos közötti – hazai értelemben – nagyváros (Békéscsaba) alkotja a régió városhálózatának gerincét. A középvárosi hálózatot hét, 25-50 ezer fő közötti népességgel rendelkező település képviseli, közöttük a legnépesebb a régió – előzőek mellett – negyedik megyei jogú városa, Hódmezővásárhely, 47 ezer fővel. A városrendszer széles bázisát alkotó kisvárosok között elkülöníthető egy 10 ezer főnél népesebb és egy 10 ezer főt el nem érő városkategória. Előbbibe 12 település, míg utóbbiba 31 település sorolható 2011-ben.
A különböző városkategóriákba tartozó városok száma 2006-ban és 2011-ben
Kategória
Városok száma db, 2006
Lakónépesség fő, 2004
Városok száma db, 2011
Lakónépesség fő, 2011
10.000 fő alatt
25
176 204
31
188 942
10-25.000 fő
11
163 223
12
178 824
25-50.000 fő
8
265 670
7
233 634
50-100.000 fő
1
65 691
1
64 074
100.000 fő és felette
2
271 175
2
283 560
Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat
A táblázatból látható, hogyan változott az egyes kategóriákba tartozó települések száma 2006-2011 között. Azt azonban nem mutatja a táblázat, hogy több település, a népességcsökkenés miatt, alacsonyabb kategóriába került. „A Dél-Alföld Régió városhálózata közös fejlesztésének megalapozása I.” című tanulmány 6 hangsúlyozza: „Az egyes városi szinteket nemcsak népességük különbözteti meg egymástól. Az ellátott funkciók sokszínűsége és azok területi hatóköre hasonló módon differenciálja a városi rangú településállományt. A településfejlesztés módját, lehetőségeit is alapvetően befolyásolja az adott város 6
A Dél-Alföld Régió városhálózata közös fejlesztésének megalapozása I.
58
mérete és az általa ellátott funkciók köre. A városfejlesztés tartalmi elemei az adott város, illetve városkategória ismeretében különbözőek.” A tanulmány a fentiek mellett hangsúlyozza: „Egy település akkor válik funkcionális értelemben várossá, ha a saját lakosság szükségleteinek kielégítésén túl már térségi szerepkörrel is rendelkezik. Ez olyan funkciók megjelenését feltételezi, amelyek már nem a lakóhelyi „komfortot” szolgálják, s nem a mindennapos szükségleteket elégítik ki. A régióban viszont számos olyan kisvárost találni, amely nem rendelkezik jelentősebb vonzáskörzettel. Ez koránt sem csupán a legkisebb városokra értendő. A dél-alföldi településfejlődés sajátosságainak (mezővárosi örökségnek) köszönhetően számos 10 ezer főt meghaladó népességű városra is igaz, hogy városi mivoltát belső tartalékaiból meríti, s úgy épít ki városi funkciókat, hogy közvetlen vonzáskörzete mindössze egy-két községre terjed ki.” Fontos kiemelni továbbá, hogy „éles verseny folyik a nagyobb városok között a különböző erőforrásokért (tőke, vállalkozások, képzett munkaerő, közösségi beruházások stb.). Azok a városok, akik ezen a téren is helyt szeretnének állni, a versenyképességüket kell megerősíteniük. Ez magába foglalja, hogy az adott város vonzó legyen, mint lakóhely, befektetési (tőkevonzó) helyszín, turisztikai célterület stb., és mindenek előtt alkalmassá váljék a térségi funkciók megszerzésére, megtartására és megerősítésére. A vállalkozások versenyképességének javításához a működésüket meghatározó helyi-térségi „környezetük” fejlesztése szükséges.” Az 1. számú melléklet tartalmazza a régió városainak listáját és lakónépesség adatait. A táblázat adatai szerint az 53 dél-alföldi város közül 22 Bács-Kiskun megye 10 kistérségében, 21 Békés megye 8 kistérségében, míg 10 város Csongrád megye 7 kistérségében helyezkedik el. A táblázat jól mutatja, hogy a régió 9 kistérségében 1 város található, melyek egyben a kistérség székhelyei is. 9 kistérségben 2 város, 3 kistérségben 3 város, 3 kistérségben 4 város és 1 kistérségében 5 város található.
A 2007-2013-as Európai Uniós tervezési időszak új korszakot nyitott a magyarországi városfejlesztés terén. Már az operatív programok megtervezésekor jól látszott, hogy a regionális, azaz a területi alapú és nem az ágazati típusú programok fognak helyet és forrást biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek alapvetően a városi jogállású településekhez kapcsolódnak. A regionális operatív programok belső tartalmi struktúrájának kialakítása során végül formát öltött az a prioritás szerkezet, amelyben a városfejlesztés, mint 59
önálló fejlesztési téma jelent meg. Bár az elnevezés nem minden régió esetében konzekvens és nem is minden esetben egyezik egyértelműen csak a városfejlesztéssel, az adott prioritáson belül mind a tartalom, mind az e célra allokált forrás szempontjából elmondható, hogy a városfejlesztés kiemelkedő területté vált. A Dél-alföldi régió esetében a regionális operatív program (a továbbiakban DAOP) 5 prioritási tengelye közül az ötödik, a „Térségfejlesztési akciók” foglalja magába a városfejlesztést. Az 5. prioritás teljes forrása a DAOP-ban 183.317 EUR-on lett rögzítve, amely összeg 280 Ft/EUR árfolyamon számítva 51,3 Mrd FT-nak felel meg és a DAOP teljes forráskeretének közel 21%-át teszi ki. A fejlesztési prioritás azonban nem csak városfejlesztési programok finanszírozását hivatott támogatni, hanem helyt ad egy másik intézkedésnek is, amely a „Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság” elnevezést kapta. Az előzetes forrásallokációk alapján a két intézkedés közötti forrásmegoszlás nem egyenletes, a „Városfejlesztési akciók”-ra valamivel nagyobb forráskeret lett tervezve.
A DAOP prioritásai és forrásai
Prioritási tengely 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés 2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztések 3. prioritás: Közlekedési infrastruktúra fejlesztés 4. prioritás: Humáninfrastruktúra fejlesztése 5. prioritás: Térségfejlesztési akciók 6. prioritás:Technikai segítségnyújtás Összesen:
A prioritás kerete (Millió EUR)
A prioritás kerete (Milliárd Ft)
Százalékos megoszlás
152,843
42,796
17,35%
161,334
45,173
18,32%
186,053
52, 094
21,12%
165,580
46, 362
18,80%
183,317
51,328
20,81%
31,713
8,879
3,60%
880,841
246,635
100,0%
Forrás: Dél-alföldi Operatív Program
2.6. Város és gazdaság Egy település helyi gazdasági beágyazottságát számos statisztikai mutatóval elemezni, értékelni lehet. Jelen tanulmány helyzetelemzési fejezetében külön bemutattuk, hogyan alakult a régió nagyobb településein, gazdasági-oktatási 60
centrum térségeiben a regisztrált és működő vállalkozások száma. Láthattuk, hogy a négy megyei jogú város esetében csak Kecskemét és Szeged kapcsán lehet érdemi növekedést kimutatni a működő vállalkozások tekintetében, míg Békéscsabán csökkenésről, Hódmezővásárhelyen pedig stagnálásról számolhattunk be e mutató tekintetében. Megítélésünk szerint a statisztikai mutatókon túl egy helyi, települési gazdaság erejét, dinamizálhatóságának mértékét jól mutatja az aktorok fejlesztési hajlandósága, vagyis az hogy milyen mértékben készek külső forrást bevonni versenyképességük megőrzése, javítása érdekében. Az elhúzódó gazdasági válság nyomán beálló akkut forráshiány következtében a vállalkozói szektor és az önkormányzatok is elsősorban az Európai Uniós támogatásokra támaszkodhatnak beruházásaik finanszírozásakor. Ennek megfelelően érdemes áttekinteni, hogy például a Dél-alföldi Operatív Program 1. Regionális gazdaságfejlesztés prioritási tengelye kapcsán, hogyan alakult kistérségi viszonylatban a megítélt forrás mértéke, és ez milyen kapcsolatban áll az adott térségi központ pályázói számára megítélt forrás mértékével. Elemzésünkkel így nem csupán arra kapunk választ, hogy a térségi központ mekkora szerepet játszik a helyi gazdaság szervezésében, de egyértelművé válik számunkra az is, hogyan alakul kistérségi szinten a gazdaságfejlesztési források területi megoszlása. A megyei jogú városok esetében természetesen külön vizsgáljuk a megye központ/megye viszonyrendszert is. Elemzésünk alapjául a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető adatbázis szolgált (http://www.nfu.hu/content/58).
Elemzésünk során a régió összes kistérségét megvizsgáltuk, és a rendelkezésre álló adatok alapján a megítélt támogatás tekintetében három kategóriát tudtunk felállítani. Az elsőbe azok a térség központok kerültek, ahova a kistérségbe megítélt gazdaságfejlesztési forrásnak legalább a 85%-a került. Második kategóriába soroltuk azokat a városokat, ahova a kistérségi pályázók részére megítélt támogatás 60-84,99%-a került. Végül kialakításra került egy olyan halmaz, melybe azok a térségi központok kerültek, ahova a 60% -nál kevesebb került a kistérségi pályázók számára megítélt támogatásból.
A Dél-alföldi régióban összességében 2007 és 2012 között mintegy 31 milliárd forint támogatás megítélése került sor gazdaságfejlesztés témakörben a DAOP forrás keretének terhére. Ebből az összegből a térségi központ településeken megvalósított projektek részére 22,43 milliárd forintot ítéltek meg a bíráló bizottságok. Ez az összeg a teljes megítélt támogatásnak mintegy 72 százaléka.
61
A Térségi központ részesedése a kistérség számára megítélt forrásokból (%)
Forrás: szerzők saját szerkesztése
Az ábrából látható, hogy 7 darab kistérség esetén gazdaságfejlesztési témakörben kizárólag a térségi központba jutott Európai Uniós forrás. E hét kistérség közül a legmagasabb összeg, mintegy 1,13 milliárd forint Kisteleken megvalósuló pályázatok számára lett megítélve. Ugyancsak magas, mintegy 644 millió forint támogatás jutott a Csongrádi kistérség központjába is. A legkevesebb, mintegy 142 millió forintot a Sarkadon projektet megvalósító pályázók kaptak.Látható az ábrán, hogy kistérségükön belül a legmagasabb forrás abszorpciós mutatóval rendelkező települések listáján két megyei jogú város is található. Békéscsabára 1,21 milliárd forint támogatás érkezett a DAOP 1. prioritási tengelyéről (ez a teljes kistérségi forrás 98,14%-a), míg Hódmezővásárhelyre a kistérség pályázói számára megítélt összes forrás 91,52%-a (1,37 milliárd forint) jutott.
Összességében látható, hogy a régió 25 darab kistérsége közül 11 esetben a térség számára megítélt DAOP-os gazdaságfejlesztési forrás legalább 85%-a jutott a térségi központba. E kistérségek közül kettő Bács-Kiskun megyében található, 4 darab Békésben és 5 darab Csongrád megyében
62
A Térségi központ részesedése a kistérség számára megítélt forrásokból (%)
Forrás: szerzők saját szerkesztése
A második kategória élén 84,91%-os mutatóval Békés városa található. A kistérség pályázói számára összesen 660 milliárd forint támogatás lett megítélve, melyből 560 millió forint került a térségi központba. Hasonlóan magas mutatóval rendelkezik Kecskemét (6 milliárd forint megítélt támogatás 83,58%-a), és Kiskunfélegyháza (1,066 milliárd forint megítélt támogatás 83,54%-a). A térségbe jutó DAOP-os gazdaságfejlesztési forrás 77,09%-a került a Mórahalomi kistérség központjába (1,014 milliárd forint), míg Szegedre az összes megítélt összeg 74,57%-a jutott (5,143 milliárd forint). Kiskunmajsán projektet megvalósító pályázók számára a térségi gazdaságfejlesztési támogatás 71,34%a jut, míg a kategóriában legalacsonyabb mutatóval Kiskunhalas városa rendelkezik, ide a kistérségi pályázatok számára megítélt regionális gazdaságfejlesztési források 64,05%-a jutott (568 millió forint).
A Térségi központ részesedése a kistérség számára megítélt forrásokból (%)
Forrás: szerzők saját szerkesztése
63
A harmadik kategóriába 7 darab kistérségi központot sorolhatunk, melyek közül 4 darab Bács-Kiskun megyében, 3 darab pedig Békés megyében található. Összességében Mezőkovácsháza a térségi gazdaságfejlesztési források 36,19%át mondhatja magáénak (147 millió forint), míg a közel hasonló mutatóval rendelkező Kunszentmiklós 222 millió forint támogatási összeggel 35,7%-ot. A legkevesebb forrás a kistérségi központok közül Kalocsán megvalósuló projektek számára lett megítélve, hiszen míg a kistérségbe több, mint 700 millió forint érkezett, addig a város pályázói ennek alig 9,5%-ával, mintegy 67 millió forinttal gazdagodtak.
2.7. A Pólus program A fejlesztési pólusok gondolata a 2005-ös Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban öltött elsőként testet. A dokumentum szerint az Országgyűlés a) Budapestet és agglomerációját kiemelt fejlesztési pólussá, b) Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városokat fejlesztési pólussá, továbbá c) Székesfehérvár, illetve Veszprém városát fejlesztési társközponttá jelöli ki; d) továbbá szükségesnek tartja a pólusokkal együttműködő fejlesztési tengelyek, valamint a vonzáskörzetük dinamizálására képes nagyvárosok gazdasági térszervező szerepének megerősítését.
Ezen kijelölések mögött a dokumentum egyfelől általános beavatkozási célokat fogalmaz meg (lakónegyedek felújítása, közbiztonság javítása, stb.); másfelől területi alapon szerveződő gazdasági hálózatos (pl. klaszter) együttműködések kialakítását szorgalmazza. A magyarországi fejlesztési pólusok hálózatát az alábbi ábra mutatja be.
64
A fejlesztési támogatásoknak az elképzelések szerint a legversenyképesebb, export-orientált vállalatoknál kellett volna lecsapódniuk. 2005 végén az érintett városok 100-100 millió forintot kapnak pólusprogramjaik kidolgozására, melyek 2006 során készültek el és 2007 folyamán kerített sort a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azok értékelésére. Ezek a programok az alábbi ágazati fókuszokat szánták a pólusvárosoknak:
Miskolc
Technopolisz
Mechatronika, vegyipar, IKT, nanotechnológia
Budapest
Innopolisz
Egészségipar, IKT, környezettechnológia
Szeged
Egészségügy, környezetvédelem, mezőgazdaság,
Biopolisz
szoftveripar Győr
Autopolisz
Autóipar, gépgyártás, logisztika, megújuló energiák
Debrecen
Agropolisz
Agrárium, infokommunikációs technológia, környezettudomány, gyógyszerészet, biotechnológia
Pécs
Az életminőség pólusa
Egészségipar, környezetipar, kulturális ipar
65
Székesfehérvár Veszprém
Fejlesztési Tengely
Járműipar, logisztika, környezetipar, informatika, mechatronika
2008-ban állt fel a Pólus Programiroda, ekkor készültek el a stratégiák, és néhány, a programhoz tartozó pályázat is elindult. Az időközben beálló koncepcionális változások nyomán azonban a pólusprogramoknak ekkorra két alappillére van: a „horizontális gazdaságfejlesztés” és a „vállalkozásfejlesztési pillér”. Ezzel az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció városfejlesztési célkitűzései lekerültek a napirendről, mindössze akkor jutnak szerephez a városok, amikor a horizontális gazdaságfejlesztés a pólusvárosokban megvalósuló fejlesztéseket és az adott városok oktatási, kulturális, egészségügyi regionális vezető szerepét előmozdító beruházásokat támogatja. A 2008-2009-es három akkreditációs kör során végül összesen tizenöt Akkreditált Innovációs Klaszter elismerésére került sor, elsősorban biotechnológiai, orvostudományi, IT és csomagolás technikai területeken. A program koordinációs feladatait a Pólus Programiroda, illetve helyi szinten a Hálózatfejlesztési Irodák látták el, míg az adminisztratív és módszertani segítségnyújtási feladatok ellátása a helyi pólus irodákra hárult. A programmal kapcsolatos tapasztalatok fő eredője a csalódottság: a kezdetekben kialakult pólus program összehangolt koordinációja semmivé vált, a program részekre esett. Az eredeti programterveknek csak egyes részei valósulhatnak meg, azok is a standard operatív programokon keresztül, azokba lényegében beolvadva.
66
3. Az elemzési módszertan bemutatása Magyarországon a 2007-2013-as fejlesztési periódus során – követve az Európai Uniós elveket – a városfejlesztési források felhasználásának mintegy alapvető feltételévé vált az átfogó megalapozó stratégia készítése. Ennek vált formai keretévé és eszközévé az úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégia. Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS bevezetésének és alkalmazásának egyik célja az volt, hogy ezzel az eszközzel a városokat hozzá lehessen segíteni közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdult a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az akcióterületek jelentik ebben a logikában azokat a városon belül jól elkülöníthető és konkrét határvonalakkal körülírható területi egységeket, amelyek egy-egy komplex fejlesztésnek keretet adnak. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat-képviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének.
67
Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg. Az IVS formai tartalmi követelményeit a „Városfejlesztési kézikönyv” nevű szakdokumentum tartalmazza. A kézikönyv tartalma nem korlátozódik a városfejlesztési stratégiára, hanem részleteiben foglalkozik a városfejlesztés problematikájával és az IVS mellett a városfejlesztési projektek tipizálását is elvégzi. Legterjedelmesebb és legrészletesebb fejezete az integrált, komplex városfejlesztés alapjául szolgáló és egyfajta megvalósíthatósági tanulmányként is szolgáló akcióterületi terv tartalmi követelményeit definiálja. Ugyancsak lényegi tartalmi elemként jelenik meg a városfejlesztő társaságok, mint a menedzsment szervezetek létrehozásának és működtetésének speciális eszközeinek kérdése. Végül, a kézikönyv bemutatja az antiszegregációs terv felépítését és elkészítésének módját.
Tanulmányunk elemzési szakasza két, eltérő módszertanra épülő elemzésen alapul. Az első blokkban két, egymással szorosan összefüggő kérdőíves felmérés analízisét végezzük el, míg a második a Dél-alföldi régióban a MagyarországSzerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program programterületén megtalálható településeken készült IVS-ek komparatív elemzésével foglalkozik.
1. A kérdőíves felmérés rövid módszertani bemutatása Az első kérdőív az integrált városfejlesztési stratégiákat készítő és/vagy készíttető városok részére került megküldésre, míg a második azon szakértők részére, akik a konkrét városfejlesztési stratégiák készítésében részt vettek. A. A városok számára összeállított kérdőív a következő struktúrában készült el: 1) A település beazonosítása, településnagyság szerinti kategorizálása. A kérdés során a kistérségi székhely minősítést is kértük megadni. 2) A városfejlesztés alapelveinek értékelése a. Az első kérdés a városfejlesztési kézikönyv hasznosságát volt hivatott felmérni (kézikönyv minősége, program szintű célok stb.). b. A 2007-2013-as időszak városfejlesztési programjainak elsődleges céljának meghatározása, választható opciók alapján.
68
c. Fejlesztési célok előzetes megfogalmazása a következő Európai Uniós fejlesztési időszakra vonatkozóan, választható opciók alapján. 3) Város és környezete stratégiai kapcsolódási pontjainak beazonosítása, a város és agglomerációja közötti társadalmi-gazdasági kapcsolódások feltérképezésével a. A település és környezete között jelenleg fennálló kapcsolat meghatározása, választható opciók alapján. b. A város és környezete között lévő kapcsolati háló erősségének értékelése. 4) A megvalósult, vagy megvalósítás alatt lévő városfejlesztési projekttel kapcsolatos projekttervezési tapasztalatok (előkészítési szakasz, műszaki-szakmai tartalom kialakítása, forrás tervezés stb.). felmérése. a. A projekt-előkészítés során tapasztalt problémák és akadályok felmérése, választható opciók alapján. b. A projekt szakmai tartalma kialakításának módja, konzultációs folyamatok feltérképezése. 5) Projektfejlesztési tapasztalatok a. A projektfejlesztés meghatározása, alapkérdései. b. A projektfejlesztés jövőbeni lehetőségeinek feltárása. 6) Megvalósítási tapasztalatok (projekt ütemezés jelentősebb problémák beazonosítása) felmérése.
–
útvonaltervvel,
a. A megvalósítás során fellépő problémák azonosítása előzetesen megadott opciót alapján (jogszabályi akadályok, műszakitervezési akadályok, pénzügyi akadályok, humánerőforrás akadályok, projekttartalom változtatás, adminisztratív problémák, kivitelezéssel kapcsolatos problémák. A válaszolók több felmerült problémát is azonosíthattak. b. A megvalósításnál használt útvonalterv alkalmazásának kérdése. 7) Az indikátor célértékek teljesítése kapcsán felmerülő kérdések és problémák a. A célértékek megadásával kapcsolatos problémák. az b. Javaslatok kapcsolódóan.
indikátorok
69
jövőbeni
meghatározásához
8) 2014-2020 között végrehajtandó fejlesztésekkel kapcsolatos kérdések a. A következő Európai Uniós pénzügyi időszakra tervezett fejlesztések előzetes tipizálása (gazdaságfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztés, települési környezet minőségének fejlesztése, szociális típusú városrehabilitációs fejlesztések, egyéb). b. Partnerség a fejlesztések előkészítésében c. A fejlesztési forrásokat előteremtése
A kérdőívek célcsoportját a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program programterületén megtalálható települések, illetve az ott dolgozó területfejlesztési, településfejlesztési szakemberek alkotják.
B. A szakértők számára összeállított kérdőív a következő struktúrában készült el: 1) A városfejlesztés alapelveinek értékelése a. Az első kérdés a városfejlesztési kézikönyv hasznosságát volt hivatott felmérni (kézikönyv minősége, program szintű célok stb.). b. A 2007-2013-as időszak városfejlesztési programjainak elsődleges céljának meghatározása, választható opciók alapján. 2) Az önkormányzatokkal való együttműködés tapasztalatai a. Az önkormányzatok felkészültsége tervezésére és lebonyolítására.
a
komplex
fejlesztések
b. Szakértők bevonásának módja és az együttműködés szintje 3) A műszaki tartalom kialakítása kapcsán felmerülő kérdések a. A műszaki-szakmai tartalom kialakítása együttműködés a szakértőkkel.
kapcsán
tapasztalható
b. A Közreműködő Szervezet szerepe a projektek előkészítésében és megvalósításában
A szakértői kérdőívek célcsoportját a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program programterületén megtalálható települések által 70
megbízott területfejlesztési, településfejlesztési szakemberek alkotják, akik az IVS-ek készítésében operatív módon részt vettek.
A kérdőívek elemzése során a válaszolók egyes kérdésekre adott válaszait összegezzük témakörönként. Első körben a városoktól visszaérkezett válaszokat tekintjük át a következő fejezeteknek megfelelően:
A városfejlesztés alapelveinek értékelése
Fejlesztési tapasztalatok bemutatása
Javaslatok a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan
Ezt követően kerül sor a szakértői kérdőívek áttekintésére és elemzésére a fentiekkel azonos tematikus bontásban. Végezetül a közreműködő szervezet megvalósítási tapasztalataival és 2014-2020-as időszakra vonatkozó javaslataival foglalkozunk.
2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák komparatív elemzése Az IVS-ekre specifikált értékelési szempontrendszer került kidolgozásra, melynek segítségével a településfejlesztési dokumentumok összevethetőek, értékelhetőek lesznek, illetve megállapításokat tehetünk a szakmai anyagok tartalmát illetően. Az elemzési körbe igyekeztünk reprezentatív módon minden, a MagyarországSzerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program programterületén megtalálható település típus IVS-ét bevonni. Az IVS-ek komparatív elemzése az alábbi tematikus bontásban történt meg: 1. Célrendszer analízis: A vizsgálat során három alszempontot elemeztünk, úgy, mint az általános cél definiálásának minőségét, a tematikus vagy stratégiai szintű célok meghatározását, illetve az utóbbiak számosságát vagyis hogy hány darab cél rögzítésére került sor a célpiramisban. 2. Akcióterületek lehatárolásának elemzése: Elemzésünk során vizsgáltuk, hogy az akcióterületek kijelölését városrészi szintű helyzetelemzés elkészítése előzte-e meg, majd vizsgáltuk a stratégiában meghatározott fejlesztési területek számosságát. Végül áttekintettük, hogy az akcióterületek az elemzés és a SWOT alapján önálló fejlesztési portfolióval rendelkeznek-e? 3. A szegregáció szempontjának figyelembevétele és megjelenése az egyes stratégiákban: Áttekintettük, hogy az IVS-hez kapcsolódó Anti71
szegregációs Terv átfogó elemzést ad-e a szegregátumokról, illetve hogy milyen minőségű ez az elemzés, valamint megvizsgáltuk hogy az Antiszegregációs Terv konkrét beavatkozásokat tartalmaz-e a szegregátumokhoz kapcsolódóan, és milyen jellegűek ezek a programok, fejlesztések. 4. Fejlesztési projektek beazonosítása, a beruházások indokoltsága: Vizsgálatunk során külön elemeztük a fejlesztési projektek beazonosításának módját, illetve hogy a beruházások indokoltsága, alátámasztottsága milyen szintű. Áttekintettük, hogy az egyes projektekhez legalább a főbb pénzügyi adatok (költségvetés) rendelkezésre állnak-e, illetve hogy a projektek eredményei számszerűsíthetőek-e. A célhierarchiához való visszacsatolásként megvizsgáltuk, hogy a projektek kapcsolódnak a városrészi szintű célokhoz. 5. Város és környezete kapcsolata: áttekintettük vajon a célstruktúra hivatkozik-e város és környezete kapcsolatrendszerére, vagy hogy az akcióterületek kialakításánál figyelembe vették város és környezete kapcsolatát. Ugyancsak megvizsgáltuk, hogy a projektek között található-e várost és környezetét egységesen kezelő beruházás.
72
4. Adatelemzés célcsoportonkénti bontásban Korábban már bemutattuk az elemzés alapjául szolgáló kérdőívek tematikus felépítését. A tanulmány mellékletei között megtalálhatóak a teljes kérdőívek. Amint azt már felvázoltuk, kétféle kérdőív is készült: az egyik azon városi jogállású települések részére, amelyek a Dél-alföldi régión belül készítettek Integrált Városfejlesztési Stratégiát és egyben a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program programterületén találhatóak. Ennek megfelelően mintegy 12 települési önkormányzat – kistérségi székhely város – és 6 szakértő részére került kiküldésre a kérdőív. A visszaérkezett és egyben értékelhető kérdőívek száma a települések részéről 7 volt, míg a megkeresett szakértők közül 5 kitöltötten küldte vissza a kérdőívet.
4.1. Települések 4.1.1. A városfejlesztés alapelveinek értékelése
A városfejlesztési támogatási források fontos szerepet játszanak a települések életében. Az elmúlt 5-10 év során az EU-s társfinanszírozással támogatott projektek kiemelt fontosságot kaptak. A 2014-2010-as időszakkal kapcsolatban ma már sejthető, hogy a városfejlesztés ismét fontos szerepet fog kapni a fejlesztési rangsorban. Bizonyára ez is megmutatkozik abban, hogy valamennyi válaszoló érdeklődik a JUAN projekt további eredményeiről és tevékenységeiről. A megkeresett és választ is adó települések méretüket tekintve igen változatosak: az 5.000 fő körülitől (Mórahalom) a régiós központig (Szeged) minden kategória megtalálható közöttük. Valamennyi válaszadó település kistérségi székhely kategóriába tartozott. A városfejlesztési kézikönyvvel kapcsolatosan feltett kérdésre többnyire egyhangú válasz született: a válaszolók többsége hasznosnak és hasznosnak tartotta a kézikönyvet, olyan segédanyagnak, amely segítette a projekt tartalmi kialakítását. A hatos skálán három 4-es és három 5-ös pont mellett azonban egy 2-es is született, ami jelzi: nem mindenki számára volt egyértelmű és könnyen kezelhető a dokumentum. A 2007-2013-as fejlesztési időszak városfejlesztési céljainak meghatározására kértük fel a települések szakembereit a 2.2 kérdésben. A kérdés részben arra is próbált rávilágítani, hogy a programban meghatározott célok (OP és EU-s 73
determinációk) milyen elképzeléseiben.
szinten
jelentek
meg
a
települési
szakemberek
A válaszok alapján azonban az látszik, hogy az integrált és komplex fejlesztéseket elváró szint helyett (amelyre az e válasz utalt) a legtöbben (5 válaszadó) az a választ jelölte meg: „Élhető lakókörnyezet kialakítása”. Igaz, hogy az e válasz is megjelölésre került 4 esetben, hiszen több válasz is adható volt. A következő EU-s tervezési időszak fejlesztési céljainak meghatározására kért fel a következő kérdés, amely ismét a komplex szemléletet kereste a szakemberek elképzeléseiben. A válaszok viszonylag egyenletesen megoszlottak a „Fenntartható közlekedés, fenntartható települési környezet” (4 választás), a „Gazdasági környezet fejlesztése” (4 választás), az „Integrált és komplex városi fejlesztések elősegítése” (4 választás) és a „Város és környezetének komplex fejlesztése” (4 választás) A 2014-2020-ban leginkább várható fejlesztési irányvonalra („Város és környéke stratégiai kapcsolatainak erősítése”) azonban mindössze 2 választás esett. A harmadik kérdéskör város és környéke stratégia kapcsolódási pontjait kívánta feltérképezni. Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen szintű a város kapcsolata közvetlen környezetével, csak 1 válaszadó jelölte meg az „eseti” választ, míg a legtöbben a „hagyományos térségi központ-agglomerációs település kapcsolat” választ adták meg (4 választás). A „Milyen erősségűnek értékeli a város és környezete, valamint a környező települések kapcsolatát” kérdésre 6 fokozatú skálán kellett megjelölniük a választ a településeknek. A kérdés motivációja ismét az volt, hogy előreláthatóan 2014től a város és szélesebb értelemben vett környezete együtt jelenhet meg a térségfejlesztési elképzelésekben. A válaszok alapján az átlagpontszám 3,6 volt, ami azt mutatja, hogy a kapcsolat erősítése mindenképpen fontos lesz az elkövetkező időszakban.
4.1.2. Fejlesztési tapasztalatok
A kérdőív második blokkja a meglévő városfejlesztési előkészítési és tervezési tapasztalatokat kívánja felmérni. Az első kérdés az előkészítés során felmerült akadályokat térképezi fel. A válaszokból egyértelműen tükröződik, hogy a felvetett problémák reálisan meglévő akadályok voltak. A válaszadók közül 5-en megjelölték felmerült problémaként a következőket „műszaki tervezési folyamat és az engedélyeztetés lassú volt” és a „pénzügyi háttér megteremtése problémát okozott” válaszokat. 4 válaszadó jelölte meg a „pályázat benyújtásához kötelező dokumentáció elkészítése nehézkes és bonyolult volt (Integrált Városfejlesztési 74
Stratégia, Akcióterületi terv)” pontot. A „projekt előkészítése gördülékenyen zajlott” választ nem jelölte meg senki. A válaszadóknak lehetősége volt egyéb címszó alatt kiegészítő választ is adni. Ezzel a lehetőséggel egy szakértő élt, a következőt emelve ki: „A tulajdonosi jogok gyakorlásának nehézségei a beavatkozással érintett ingatlanon”. A következő kérdés a projektdokumentáció kialakításához kapcsolódó konzultációs folyamatokra kérdezett rá. A társadalmi egyeztetés elvárásai az IVS módszertanban egyértelműen megjelentek, ennek megfelelően (a válaszok alapján) a városok alkalmazták is annak módszereit. 5 válaszadó jelölte meg a „szélesebb közvélemény bevonásával, hosszas konzultációs munka keretében” és az „A döntéshozók szakértők bevonásával alakították ki az optimális szakmai tartalmat választ és mind a 7 a „Szakmai csoportok bevonásával zajlott egyeztetés” választ”. A projektfejlesztési tapasztalatok felmérése volt a következő blokk feladata. Előzetes hipotézisünk és tapasztalataink alapján a projektfejlesztést – mint a kétkörös pályáztatás alapvető elemét – nem mindig fogadták lelkesen a projektgazdák. Ennek megfelelően a „hasznos volt jelenlegi formájában, komoly hozzáadott értékkel bírt” választ csak 2 válaszadó adta meg, míg 4 a „segítséget jelentett, de módosítani, fejleszteni kellene a folyamaton” opciót jelölték meg. 1 szakértő a „nem volt jelentős hozzáadott értéke” válasszal élt. A jövő projektfejlesztése kapcsán is érdeklődött a felmérés, leginkább azt vizsgálva, mire irányuljon a tevékenység. A válaszadók közül 2 az „alapvetően a forrás tervezésre fókuszáljon” választ, míg 3-3 a törekedjen a város és környezete közötti együttműködés stratégiai összhangjának megteremtésére a „műszaki tervezési folyamatban is nyújtson segítséget” válaszokat. A projektek megvalósítása a tapasztalatok szerint komoly akadályokba ütközött, melyek oka sokszor a külső szemlélő számára nem világos. Következő kérdésünk erre a probléma halmazra irányult, azzal, hogy feltérképezte a legtipikusabb problémákat. A megjelölt lehetőségek mindegyikét bejelölték a projektgazdák. A legkevesebben (2 válaszadó) az „adminisztratív problémák” pontot jelölte be, 6an a „projekttartalom változást”, 5-en a „műszaki tervezési akadályokat”, míg 4en a „pénzügyi akadályokat”. A felmérés az egyik legproblematikusabb területre is rákérdez: az indikátorokra. A hipotézis szerint a legtöbb pályázónak adódtak problémái az indikátorok értelmezésével, tervezésével és teljesítésével. A legtöbb estben – feltételezésünk szerint – az indikátorok célértékeinek megtervezése, mint kiinduló alap is problémát jelentett. A válaszok szórnak, de legtöbben (4 válaszadó) a „hozzávetőleges értékek lettek megadva” válasszal éltek. Ez egyértelműen jelzi annak a problémagócnak az alapját, mely a későbbiekben, a megvalósítás és monitoring időszakában komoly problémát okozott. A rosszul, vagy
75
hozzávetőlegesen köszöntek vissza.
megadott
indikátor
értékek
a
teljesítések
igazolásakor
A jövőben az indikátortervezés jelentősebb hangsúlyt kell kapjon, mivel az EU a 2014-2020-as időszakban kiemelten fog fókuszálni a teljesítések megfelelő alátámasztására. Kérdésünk arra vonatkozott, hogy milyen módon történjen a jövőben az indikátortervezés. A válaszadók két opciót jelöltek meg legtöbbször. 5-en adták meg a „figyelembe kell venni a város és környezete kapcsolatát meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatokat” és 4-en a „teljesen újra kell gondolni a monitoring rendszert”. Ez utóbbi válasz „népszerűsége” jelzi, hogy a projektgazdák erős ellenérzésekkel gondolnak a jelenlegi indikátor rendszerre.
4.1.3. Javaslatok a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan
A 2014-2020-as tervezési előkészületek tanulmányunk készítésekor már zajlanak. Kérdőívünkben azt fel kívántuk mérni, hogyan készülnek a települések az új időszakra, milyen fejlesztéseket terveznek. Az első vonatkozó kérdés azt elemzi, milyen fejlesztések lebonyolítását tervezik a városok. A felsorolt lehetőségek mindegyikét megjelölték a válaszadók, de nem azonos gyakorisággal. A legtöbben (5 válaszadó) a települési környezet minőségének fejlesztését emelték ki, 4-4 szakember pedig az „elsősorban a gazdaságfejlesztésre fókuszál (ipari parkok, ipari területek fejlesztése)” és az „elsősorban a humán infrastruktúra fejlesztésére kíván fókuszálni (iskola, óvoda, egészségügyi- és szociális intézmények)” választ adta meg. 3 város tervezi szociális típusú városrehabilitációs projekt megvalósítását. Lehetőség volt külön válasz megadására is, e helyen 2 város is az energetikai, valamint az innovatív közlekedési fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt. A következő kérdés arra vonatkozik, hogyan kívánja a település a környező településeket bevonni a felkészülésbe. A legtöbb, 6 válaszadó a „szakmai egyeztetés helyi, térségi szinten” választ jelölte meg, de 4-en választották a „előzetes, széles körű szakmai egyeztetés a környező települések döntéshozóinak bevonásával” választ is. A kérdőív utolsó szakasza „A város milyen módon kívánja előteremteni a fejlesztési forrásokat?” kérdést tette fel. Válaszolóink közül 5-5 a „Helyi adóbevételekből” és az „Állami támogatással” válaszokat adták meg.
76
4.2. Szakértők A szakértői kérdőívek rövidebb, koncentráltabb formában, de a fentebb már megismert problémakörökre koncentrálva igyekeztek felmérni a kérdéseket. 4.2.1. A városfejlesztés alapelveinek értékelése
A szakértők szemszögéből lényegi kérdés volt, mennyire vélték használhatónak a városfejlesztési kézikönyvet. A 6-os skálán a válaszadók 4,4 pontos átlagértéket értek el, ami azt mutatja, hogy a szakdokumentum alkalmazása nem volt teljesen felhőtlenül könnyű és egyszerű. A szakértői kérdőívek előnye abban rejlik, hogy több szakember lényegi szöveges kiegészítést is tett. Az egyik ilyen kiegészítés a következőként szól: „Módszertani eszközként megítélése vegyes: bár alapvetően jó és hasznos volt kézikönyvként, egy idő után átminősült egy pályázati útmutatóvá, ahol az NFÜ / régiók / bíráló bizottságok ragaszkodni kezdtek minden egyes pontjához és mondatához, sok esetben értelmetlenül számon kérve azokat.” A sokatmondó kiegészítés alapvető pályázattechnikai kérdéseket vet fel, amelyekre a következő fejlesztési időszakban érdemes koncentrálni.
4.2.2. Fejlesztési tapasztalatok
Az elmúlt időszak városfejlesztési céljaira vonatkozóan 4 válaszadó megjelölte azt a célt, amely valójában a programozási időszak háttéranyagaiban is rögzítve volt: „Integrált és komplex városi fejlesztések elősegítése”. Emellett azonban a szakértőknél (2 válaszadó) is megjelenik az az opció, ami a városok részéről érkező elvárást tükrözi: „Az elmúlt évtizedekben elmaradt alapvető fejlesztések finanszírozása”. Az önkormányzatokkal való együttműködésre vonatkozó kérdésre 3-3 válaszadó adta meg a nem voltak felkészülve a fejlesztések komplexitására, illetve a „nem rendelkeztek a megfelelő erőforrásokkal a fejlesztések lebonyolításához” válaszokat. Mindkét válasz azt tükrözi, hogy a szakértők véleménye szerint a települések nem voltak minden esetben felkészültek az integrált projektek tervezésére és megvalósítására. A szakértők részéről fontos észrevételeket vártunk azzal kapcsolatban, hogyan kezelték őket megbízóik, az önkormányzatok. 4 válaszadó kiemelte a „kifejezetten partnerként kezelték és kikérték szakmai véleményüket” választ, de
77
megjelenik a „megfelelő módon vonták be az együttműködésbe” és a „nem tekintették partnernek a munka során” válasz is. A szakértői kérdéssor utolsó része a projektek műszaki tartalmának kialakítása során felmerült tapasztalatokat összegzi. Az első kapcsolódó kérdés azt elemzi, hogy a város vezetése milyen szinten volt nyitott a projekt kialakításakor a külső véleményekre. 4 válaszadó a „nyitott volt a további szakmai javaslatokra” 3 pedig az „önálló elképzelésekkel rendelkezett” választ jelölte meg, ami azt mutatja, hogy bár a települések többnyire konkrét elképzelésekből indultak ki, többnyire elfogadták a jobbító szándékú kiegészítéseket. A Közreműködő Szervezet feladatvégzésének értékelése nem feltétlenül a pályázók feladata, azonban a vélemények mindenképpen fontosak. A válaszadók közül 4-en „A Közreműködő Szervezet nagyban segítette a program előkészítését” választ adták meg,míg 4-en a szintén pozitív „A Közreműködő Szervezet szakértői felkészültek voltak” választ. A „közreműködő szervezet nem járult hozzá a projekt sikeréhez választ azok a szakértők adták meg, akik több KSZ-szel is együtt dolgoztak. Tanulságos az egyik szakember kiegészítése: a) „volt olyan KSZ, amely kifejezetten pozitívan, proaktívan és ténylegesen segített a város elképzeléseinek a programhoz való illesztésén, párbeszédet biztosítva a város és a régió/NFÜ között; b) a legtöbb KSZel jó, pozitív volt a kapcsolattartás, egyértelmű volt a segítő szándék, de a KSZek alapvetően nem tudtak átlépni a hatóság szerepéből a tanácsadó szerepbe; c) és volt olyan KSZ, amely inkább akadályozta a projekt megvalósítását: több hónapon keresztül „fektette” a projektet az NFÜhöz való benyújtás előtt, hónapokon keresztül nem válaszolt egyetlen emailre sem, a nehezen elért személyes konzultációkat követően a megígért anyagokat sem küldték el.”
4.3. Közreműködő szervezet 4.3.1. Program megvalósítás során szerzett tapasztalatok
A KSZ részéről egészen más megközelítést tapasztalunk a válaszok megfogalmazásakor. A KSZ tapasztalatok – csak vázlatszerűen – az alábbiak szerint foglalhatóak össze: a) A települések, mint pályázók alkalmazkodnak a fejlesztési lehetőségekhez, alapvetően nem érdekeltek az összetett, integrált, nehezebben tervezhető és lebonyolítható projektek megvalósításában. b) A városok menedzsment kapacitása véges és túlterhelt. 78
c) A városok alapvetően nem voltak felkészülve a komplex projektek tervezésére és megvalósítására. d) A projektek megvalósítása pénzügyi, műszaki és menedzsment szempontból is számos problémát vetett fel. e) Az egyik legkomolyabb probléma halmaz a megvalósítás és monitoring időszakban jelentkezett. Az indikátorok és egyéb vállalt teljesítések igazolása nem várt meglepetéseket és kellemetlenségeket okozott. f) A projektek fenntartása részben még a jövő problémája, azonban az eladósodó önkormányzatok részéről joggal merül fel a kérdés, hogyan fogják tudni a komoly fejlesztéseket éveken át fenntartani. 4.3.2. Javaslatok a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan
A városfejlesztéshez kapcsolódóan a legfontosabb problémák orvoslásán – lásd fentebb – túl a legfontosabb kérdés az új időszakra való felkészülés tudatos megkezdése. Azok a települések lehetnek ebben az időszakban sikeresek, amelyek megismerik az új komplex projektek kialakításához kapcsolódó elvárásokat és ennek megfelelően elkezdik a szélesebb körű egyeztetéseket határaikon belül és közvetlen környezetükkel is.
79
5. Integrált Városfejlesztési Stratégiák komparatív elemzése A Dél-alföldi régió városainak jelentős része az elmúlt években – felismerve, hogy komplex fejlesztési programjaik, beruházásaik lebonyolításához Európai Uniós forrásokra lesz szükség, elkészítette pályázatokban jogosultsági kritériumként elvárt integrált városfejlesztési stratégiáját. Az integrált városfejlesztési stratégia, mint új tervezési dokumentum bevezetését az indokolta, hogy a meglevő, jogszabályok által szabályozott tervezésirendezési dokumentumok sorából hiányzott egy olyan középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum, mely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési gondolkodását.
Az integrált városfejlesztési stratégia módszertani meghatározásának négy kulcseleme, alapvető hozadéka a következő:
A hosszú lebontása
távú
városfejlesztési
célok
középtávú
programokká
való
a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, pontos problémafeltárás alapján a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához
a városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni,
a tervezés során megvalósítandó partnerség nem csupán egy adminisztratív módon igazolandó tevékenység, hanem a teljes IVS folyamat kulcselemeként tekintendő: a partnerségi alapú tervezésen múlik, hogy a kijelölt célrendszer kellő támogatottsággal, legitimitással bír-e, és ily módon középtávon megvalósítható-e
Fentiek figyelembevételével egy az IVS-ekre specifikált értékelési szempontrendszer került kidolgozásra, melynek segítségével a településfejlesztési dokumentumok összevethetőek, értékelhetőek lesznek, illetve 80
megállapításokat tehetünk a szakmai anyagok tartalmát illetően. Az elemzési körbe igyekeztünk reprezentatív módon minden, a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program programterületén megtalálható település típus IVS-ét bevonni. Ennek megfelelően vizsgáltuk a térség meghatározó gazdasági-társadalmi centrumainak (Kecskemét, Szeged, Hódmezővásárhely) városfejlesztési stratégiáját, de a programterületen érintett két megye, Bács-Kiskun és Csongrád több kistérségi központjának (pl. Baja, Kalocsa, Makó, Kiskőrös) IVS-e is elemzés tárgyát képezte. Összességében 12 darab stratégiai dokumentumot tekintettünk át. Külön értékeltük az IVS-eket, mely vizsgálat alapján maximálisan 16 pont volt szerezhető. Ugyanígy vizsgáltuk, hogy az egyes értékelési szempontoknak mennyi stratégiai dokumentum tud megfelelni, itt százalékos értékelést végeztünk.
Előzetesen annyit mindenképpen kijelenthetünk, hogy a vizsgált szempontok alapján jelentős szórást mutatnak az integrált városfejlesztési stratégiák.
A vizsgált települési integrált városfejlesztési stratégiák pontozása 1-16-os skálán
Forrás: saját szerkesztés
Az élbolyban a három vizsgált megyei jogú város közül Szeged, illetve Csongrád városa végzett, de magas pontszámokat kapott a másik két megyei jogú város (Kecskemét és Hódmezővásárhely), valamint Kalocsa és Makó is. Kevesebb pontszámmal kellett beérnie Mórahalomnak, Kiskunmajsának míg Orosháza, Szentes és Kiskőrös a középmezőnyben végeztek. A következőkben az összehasonlító elemzés főbb megállapításait mutatjuk be részletesen, a főbb elemzési témakörök szerinti bontásban. 81
5.1. Célrendszer analízis Az integrált városfejlesztési stratégiák elemzése során kiemelt hangsúlyt fektettünk a stratégiai célhierarchia vizsgálatára. A vizsgálat során három alszempontot elemeztünk, úgy mint az általános cél definiálásának minőségét, a tematikus vagy stratégiai szintű célok meghatározását, illetve az utóbbiak számosságát vagyis hogy hány darab cél rögzítésére került sor a célpiramisban. A városfejlesztési kézikönyv három szintű célhierarchia felépítését írta elő. Ennek megfelelően tehát egy 15-20 évre szóló átfogó cél definiálása volt szükséges a város egészére vonatkozóan, majd ezt követte az ennek elérését segítő középtávú (7-8 éves) célok meghatározása. Végül a beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás következett. Minden városrészhez szükséges volt egy konkrét cél megfogalmazása, mely referenciapontját képezi a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek.
A vizsgálat során megállapítottuk, hogy az IVS-ek felénél nem került beazonosításra általános cél, míg jövőkép egy-két stratégiából hiányzott csupán. Az általános célok (pl. Szeged: „„Szeged tartós térnyerése a formálódó új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára”) és a jövőkép (pl. Makó: „Makó váljék a mainál vonzóbb, kiváló életfeltételeket biztosító, versenyképes, térségi és határon átnyúló központi szerepkörét hatékonyan erősítő gazdasági, kulturális központtá valamint turisztikai célponttá”) megfogalmazása minden esetben egyértelmű, szabatos, talán egyedül a hódmezővásárhelyi IVS-ben keveredik a cél és a jövőkép tartalma. Stratégiai/tematikus célok ugyanakkor definiálásra kerültek minden integrált városfejlesztési stratégiában. A tematikus célok számát illetően megállapíthatjuk, hogy a legtöbb város 1-2 darab (41,67%), míg harmaduk 3-5 tematikus célt azonosított be. A települések negyede ötnél több tematikus célt definiált a stratégia készítése során. A legtöbb tematikus célt (7 darab) Kiskunmajsa, illetve Hódmezővásárhely (6 darab) rögzítette, míg Szentes, Csongrád, Orosháza 2-2 darab tematikus célt definiált. A célok tematikus vizsgálatát követően kijelenthetjük, hogy az élhető környezet biztosítása, a település vonzerejének javítása gyakorlatilag horizontálisan visszaköszön minden IVS-ben. Gyakori tematikus, stratégiai cél a gazdasági potenciál erősítése is (Szeged: „A gazdaság élénkítése, befektetés ösztönző város imázs; Kiskőrös: „A történelmi hagyományokra építő harmonikus kisvárosi arculat kialakítása a gazdasági és turisztikai vonzerő fejlesztése érdekében”; Szentes: „A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és 82
képzettségi szintjének növelése”; Csongrád: „Természeti és kulturális értékekre alapozó turisztikai fejlesztések, vállalkozói potenciálok fokozott hasznosítása”), de a térségi szerepkör erősítése is több esetben megjelenik már a célhierarchiában.
Összességében megállapítható, hogy a tematikus célok száma nem befolyásolja jelentős mértékben az integrált városfejlesztési stratégia minőségét. Míg Kecskemét és Hódmezővásárhely viszonylag magas számú célt definiált, a magas pontszámot szerző csongrádi IVS-ben csupán kettő darab ilyen célt találhatunk.
5.2. Akcióterületek lehatárolása Az IVS-ek alapvetően hosszútávú fejlesztési célokat rögzítő stratégiai szintű dokumentumok. E célrendszert konkrét projektté, fejlesztéssé városrészi, majd akcióterületi szinten transzformálja a város, így a városrészek és ezzel párhuzamosan az akcióterületek lehatárolásának minősége kulcsfontosságú lépés. Az elemzésünk során vizsgáltuk, hogy az akcióterületek kijelölését városrészi szintű helyzetelemzés elkészítése előzte-e meg, majd vizsgáltuk a stratégiában meghatározott fejlesztési területek számosságát. Végül áttekintettük, hogy az akcióterületek az elemzés és a SWOT alapján önálló fejlesztési portfolióval rendelkeznek-e. A városfejlesztési módszertan szerint a településnek nem csupán azt az egy-két akcióterületet szükséges kijelölnie, melyet a 2007-2013-as regionális operatív programokból tervez megvalósítani, hanem városmérettől és városszerkezettől függően azt a maximálisan 8-10 rehabilitációs akcióterületet, amelyek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelkedő fejlesztési célterületei.
Az akcióterületek lehatárolása kapcsán első körben azt vizsgáltuk, hogy az akcióterületek kijelölése előtt készült-e városrészi szintű helyzetelemzés. Ennek jelentősége abban áll, hogy az akcióterületek kijelölésének módszertanát és később a kapcsolódó projektek indokoltságát logikailag a városrészek lehatárolásából lehet közvetlenül levezetni.
83
Az akcióterületek kijelölését városrészi szintű helyzetelemzés elkészítése előzte meg
Forrás: saját szerkesztés
Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy – változó minőségben ugyan, de – minden település készített városrészi szintű elemzést, értékelést. Kiskunmajsa integrált városfejlesztési stratégiája az egyetlen dokumentum, ahol ilyen fejezetet nem találtunk. A legtöbb városrészt Kalocsa (11 darab), majd Szeged és Kecskemét (10-10 darab) határolta le. Utóbbi esetében a 10 városfejlesztési körzet közül öt a város központi belterületét foglalja magába (Történelmi városterület, Északi kertvárosi öv, Nyugati kertvárosi öv, Széchenyiváros és Déli városrészek). Speciális körzet a Zöld folyosó, amely egyaránt tartalmaz bel- és külterületi részeket. Külön körzetet képez a központi várostest körül elhelyezkedő hat, népesebb szatellit település. A város külterülete – a több mint 13 ezer fős népesség, az eltérő területhasználat és a NATO repülőtér speciális követelményei okán – három városfejlesztési körzetre tagolódik (Kertségek, Tanyás külterület, Repülőtér és védőövezete). A lehatárolás során SWOT készült, a hosszú távú jövőképet meghatározták városfejlesztési körzetenként. Makó és Hódmezővásárhely esetében 8-8 városrész került lehatárolásra, míg a többi település 3-4 darab városrészt definiált. A városrészek lehatárolásánál megállapíthatjuk, hogy a település mérete, a lakosságszám, vagy akár a funkció ellátottság összhangban van a városrészek számával, hiszen a megyei jogú városok 8-11 darab, míg a kisebb települések –Kalocsa és a 7 városrészt definiáló Szentes kivételével – ennél jóval kevesebb városrészt határoztak meg.
84
A következőkben a beazonosított akcióterületek számát vizsgáljuk meg részletesebben. Az alábbi diagram az akcióterületek számának megoszlását mutatja az áttekintett települési IVS-ek esetében.
A beazonosított akcióterületek száma
Forrás: saját szerkesztés
A települések negyede esetében 3 darab, vagy annál kevesebb akcióterületet azonosítottak be, míg egyharmaduk (33,33%) 4-5 darab, 41,67% pedig 5-nél több akcióterületet nevesített az integrált városfejlesztési stratégiában. A legtöbb akcióterületet Szentesen (9 darab) alakították ki, de magas az akcióterületek száma Csongrádon és Kecskeméten (7 darab), illetve Makón és Kalocsán (6-6 darab) is. A két másik megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely 5, illetve 3 darab akcióterületet definiált. Ha az akcióterületek funkcionális karakterisztikáit vizsgáljuk látható, hogy jellemzően minden integrált városfejlesztési stratégiában megjelenik a központi, „belvárosi” akcióterület, sőt – mint azt láttuk például Kecskemét esetében – a központi városrész akár több akcióterületet is magában foglalhat. A központi területek mellett több helyen megjelenik az úgynevezett innovációs és gazdaságfejlesztési funkcióval meghatározható akcióterület. Ez történt például Hódmezővásárhely, Kalocs vagy Makó esetében, míg Szegeden a Biopolisz Park Akcióterület egészségipari, és tipikusan belvárosias funkciókat is magáénak tudhat. Több település esetében – ilyen például Hódmezővásárhely, Szeged vagy Kecskemét – szociális város rehabilitációs jellegű akcióterületek lehatárolására is sor került. A megyei jogú városok esetében erre nyilván nem kis mértékben hatott ösztönzőleg az a tény, hogy szociális város rehabilitációs projektet kötelező volt előkészíteniük.
85
Az akcióterületek áttekintését lezárandó megvizsgáltuk, rendelnek-e projekt csomagokat az egyes akcióterületekhez.
hogy
az
IVS-ek
Az akcióterületek az elemzés és a SWOT alapján önálló fejlesztési portfolióval rendelkeznek
Forrás: saját szerkesztés
Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy a városok többsége, 83,33%-a jobb vagy rosszabb minőségű projekt portfoliót rendelt az akcióterületekhez. Legtöbbször egyszerű projektlistáról beszélhetünk, melyhez optimális esetben tervezett költségvetést is rendelt a város. A projektek beazonosításával kapcsolatban részletes megállapításokat teszünk az 5.4-es fejezetben.
5.3. A szegregáció szempontjának figyelembevétele Az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása kiemelt szempont a 2007-2013-as városfejlesztési programokban. Az alacsony státuszú társadalmi rétegek helyzetének javítása érdekében végrehajtandó programok az IVS-ek mellékletét képező úgynevezett anti-szegregációs tervben kerültek rögzítésre. Az integrált városfejlesztési stratégiák vizsgálata során áttekintettük, hogy az IVShez kapcsolódó Anti-szegregációs Terv átfogó elemzést ad-e a szegregátumokról, illetve hogy milyen minőségű ez az elemzés, valamint megvizsgáltuk hogy az anti-szegregációs Terv konkrét beavatkozásokat tartalmaz-e a szegregátumokhoz kapcsolódóan, és milyen jellegűek ezek a programok, fejlesztések. A városfejlesztési kézikönyvben leírtak szerint az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Anti86
szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló konkrét fejlesztési programokat.
Az anti-szegregációs tervek (ASZT) áttekintését követően azt tapasztaltuk, hogy gyakorlatilag mindegyik település elkészítette az integrált városfejlesztési stratégia kötelező mellékleteként funkcionáló dokumentumot. Az ASZT-ket áttekintve megállapítható, hogy Kiskunmajsa kivételével mindenhol igen magas színvonalú dokumentum készült, figyelembe véve a módszertani szempontokat. Az ASZT-k városi, sőt egyes esetekben városrészi szintű helyzetelemzéseket is tartalmaznak, több esetben pedig (pl. Szentes vagy Orosháza, illetve Szeged esetében), a KSH által rendelkezésre bocsátott adatok alapján utcákkal lehatárolva mutatják be az egyes területek jellemzőit. A helyzetelemzések az infrastrukturális körülmények (ivóvíz ellátottság, szennyvíz-, gáz szolgáltatás, szilárd útburkolat) mellett többek között a rendszeres szociális segélyben részesülők arányát, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők arányát vizsgálták. A romák aránya a lakónépességen belül , valamint a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának alakulása ugyancsak vizsgálat tárgyát képezte.
Az anti-szegregációs tervek program szinten rögzítik a beavatkozásokat, de Kecskemét esetében prioritások, Szeged esetében tematikus fókusz területek biztosítják a programozási keretet. Baja és Hódmezővásárhely esetében ki kell emelni a magas színvonalon kidolgozott projekteket. A programozási logika a települések többsége esetében hasonló, így szociális- és lakhatási integrációt biztosító programok, mobilizációs, oktatási és foglalkoztatási programok kerültek definiálásra. A beavatkozások kapcsán a városok külön jelezték, hogy rövid, közép-, vagy hoszú távú fejlesztésekről van szó.
5.4. Fejlesztési projektek beazonosítása, a beruházások indokoltsága A fejlesztéseket a célhierarchiával, illetve a városrészek és akcióterületek kijelölésével megalapozó integrált városfejlesztési stratégia indikatív projektlistát is tartalmazhat. A konkrét fejlesztések részletes bemutatására ugyanakkor az integrált városfejlesztési stratégia mellett elkészített másik szakmai dokumentum, az akcióterületi tervben kerül sor. Vizsgálatunk során külön
87
elemeztük a fejlesztési projektek beazonosításának módját, illetve hogy a beruházások indokoltsága, alátámasztottsága milyen szintű. Áttekintettük, hogy az egyes projektekhez legalább a főbb pénzügyi adatok (költségvetés) rendelkezésre állnak-e, illetve hogy a projektek eredményei számszerűsíthetőek-e. A célhierarchiához való visszacsatolásként megvizsgáltuk, hogy a projektek kapcsolódnak a városrészi szintű célokhoz. A városfejlesztési kézikönyv megfogalmazása szerint az akcióterületi terv a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervekre építve, a város középtávú városfejlesztési céljait megfogalmazó integrált városfejlesztési stratégiában elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenység összehangolt megvalósítási terve. Az akcióterületi terv így a megvalósítás komplex (városrendezési, műszaki, pénzügyi) forgatókönyveként szolgál az önkormányzat számára. Az akcióterületek rögzítésén túl természetesen elvárás volt az is, hogy a települések végig gondolják, stratégiai időtávban milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani, és ezt milyen forrásból, milyen finanszírozási háttérrel tervezik. Ennek megfelelően komplex vizsgálatunkban az akcióterületekhez rendelt fejlesztési projektek értékelése is helyet kapott. Az alábbiakban a kapcsolódó értékelés eredményeit közöljük. Az elemzés rávilágított, hogy a települési IVS-ekben (a vizsgált dokumentumok 91,67%-ánál) a fejlesztési projektek akcióterületekhez egyértelműen köthetőek. Egyedül Mórahalom esetében jelentett problémát a projektek és az egyes akcióterületek összerendelése. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen részletezettségű a projekt lista.
Az egyes projektekhez rendelkezésre állnak
legalább
Forrás: saját szerkesztés
88
a
főbb
pénzügyi
adatok
(költségvetés)
Amint az a fenti ábrából látható, hogy 83,33% esetében legalább egy előzetes költségterv kapcsolódik az adott projekthez. Makó és Mórahalom esetében költségek nem kerültek a projektekhez rendelésre. A módszertan szerint elvárás volt a finanszírozási forrás megjelölése is, ennek a szempontnak a többség ugyancsak megfelelt. Kalocsa esetében az egyes akcióterületekhez feladatcsoportokat azonosítottak be, valamint ezekhez rendeltek egy becsült összes költséget. Kiskőrös stratégiai dokumentumában összefoglaló táblázat mutatja be az egyes városrészekhez, illetve a városrészeken belül az akcióterületekhez kapcsolódó projekteket. Összes költségvetés rögzítésre került. Kecskemét anyagában az akcióterületen végrehajtandó program indoklását követően részletesen bemutatásra kerül a projekt portfolió.
A projektek eredményei számszerűsíthetőek
Forrás: saját szerkesztés
Amint arra már korábban utaltunk, a monitoring megerősítésével az eredmény orientáltság kerül a következő többéves Európai Uniós fejlesztési időszak homlokterébe. Az új programozási időszakban a tagállamok és Brüsszel által ellenjegyzett partnerségi megállapodások minimum 5%-os forrás allokációt rögzítenek majd a városok által végrehajtandó Integrált Területi Fejlesztési programok (Integrated Territorial Investment – ITI) számára. Mindez, együttesen az ugyancsak a megállapodásban rögzített indikátor célértékekkel kiemelt felelősséget ró a tagállami programozási feladatokat lebonyolító intézményrendszerre. Ennek megfelelően az indikátorok meghatározása, a korrekt és tartható célértékek definiálása alapvető elvárás már csak azért is, mert a vállalt
89
kötelezettségek nem teljesítése minden esetben egyértelmű forrás megvonást eredményez a jövőben. Sajnos, amint az a fenti diagramból látható, az integrált városfejlesztési stratégiákban bemutatott projektek esetében indikátorok előzetes rögzítésére csupán az esetek 16,67%-ában, vagyis két esetben Szegeden és Kalocsán került sor. Itt kell megjegyeznünk, hogy a módszertan alapján ugyan ez nem is volt elvárás, hiszen az akcióterületi terv már konkrét vállalásokat rögzít akcióterület szinten, míg a funkció bővítő és szociális rehabilitációs pályázati kiírások további mutatók kapcsán kértek vállalásokat.
Végül a projekt portfolió analizálása kapcsán vizsgáltuk, hogy a projektek kapcsolódnak-e a városrészi szintű célokhoz. Mindez a stratégia vezéreltség és a célstruktúra koherenciájának biztosítása kapcsán bír jelentőséggel.
A projektek kapcsolódnak-e a városrészi szintű célokhoz
Forrás: saját szerkesztés
Az ábrából látható, hogy a projektek részben vagy egészben illeszkedtek a városrészi szintű célokhoz. Több esetben (Kalocsa, Szentes, Csongrád, Baja, Orosháza) a projektek nem csupán akcióterülethez, de városrészhez való illeszkedése is bemutatásra került.
90
5.5. Város és környezete kapcsolata Ahogyan azt korábban már jeleztük, az IVS egy adott település hosszútávú fejlesztési célokat rögzítő stratégiai szintű dokumentuma. Egy város ugyanakkor közigazgatási-, adminisztratív-, gazdasági-társadalmi kapcsolatrendszerével meghatározza és befolyásolja közvetlen környezetét. A 2014-2020-as fejlesztési időszakban ezen felismerés alapján komplex, integrált a várost és környezetét egységes egészként kezelő fejlesztések megvalósítására nyílik lehetőség. Ez az új szempont azonban a jellemzően 2008-2010 között elkészített városfejlesztési stratégiák felülvizsgálatát, adott esetben továbbfejlesztését kívánja meg. A továbbfejlesztés egyik lehetséges iránya természetesen a partnerség és az együttműködés kérdése lehet. Elemzésünk során e szakma területet is vizsgáltuk oly módon, hogy áttekintettük vajon a célstruktúra hivatkozik-e város és környezete kapcsolatrendszerére, vagy hogy az akcióterületek kialakításánál figyelembe vették város és környezete kapcsolatát. Ugyancsak megvizsgáltuk, hogy a projektek között található-e várost és környezetét egységesen kezelő beruházás. A 2007-2013-as fejlesztési időszakban is történtek kezdeményezések ezen komplex szemlélet érvényesítésére, a városfejlesztési módszertan ugyanakkor csak nyomokban tartalmaz erre utaló jeleket, illetve nem volt teljesen egyértelmű e szempont érvényesítésének szükségessége. Az IVS-ekben be kellett ugyan mutatni, hogy történt-e a szomszédos települések közötti koordináció, annak mechanizmusai bemutatatásra kerültek-e, ám ezek a fejezetek csak elvétve tartoznak az IVS-ek legjobban kidolgozott részei közé. A partnerségre vonatkozó fejezetrésznél nem volt elvárás a településközi egyeztetések bemutatása, bár a helyzetelemzésben külön ki kellett térni a város szerepének meghatározására a településhálózatban.
E fejezetről elmondható, hogy az IVS-ekben jellemzően tartalmazza azokat a kötelező elemeket – így például a többcélú kistérségi társulás alapdokumentumaira történő hivatkozás – melyek korábban relevánsnak tűnhettek a településközi koordináció szempontjából. A járások létrejöttével, és az önkormányzati feladatok átadásával azonban jelenleg komoly átalakulás megy végbe az önkormányzati rendszerben, így ezeket a szempontokat a 2014-2020as időszakra felkészülés kapcsán mindenképpen újra kell gondolni.
91
A célstruktúra hivatkozik város és környezete kapcsolatrendszerére
Forrás: saját szerkesztés
A fenti ábrából látható, hogy célok szintjén a települések 83,33%-a szerepeltette a várost egy szélesebb kapcsolatrendszer részeként. A megyei jogú városok alapvetően szélesebb kontextusban, kistérségi és regionális perspektívában értelmezik a város kapcsolatrendszerét (pl. Kecskemét: „az európai és magyar középváros-hálózatban regionális hatású, központi szerepkört betöltő, kulturális és idegenforgalmi centrummá, megtartva, fejlesztve főiskoláját és közoktatási hálózatát”; Hódmezővásárhely: „térségi együttműködésre nyitott önkormányzat, hálózatokat alakító gazdasági és civil szereplők”). Mindezek mellett a kisebb települések, így például Makó is jövőkép, valamint tematikus cél szinten rögzíti a térségi kapcsolatrendszer erősítésének szükségességét: „Erősödjön meg a város középfokú térségközponti intézményi szolgáltatói háttere és ki határon átnyúló tevékenységekre is A tematikus cél elsősorban a város központi szerepkörét erősítő funkcionális elemek minőségi fejlesztését foglalja magában, mindazon funkciókét és intézményekét, amelyekkel a város saját népessége mellett térsége és tágabb vonzáskörzete számára is biztosítja az ellátást. Cél ezen funkciók olyan szintű minőségi megerősítése, hogy a város központi szerepköre stabilizálódjék és Szeged régióközpont elszívó ereje kevésbé érvényesüljön. Érintett ellátási területek: az egészségügy, alap és középfokú oktatás, kultúra, kereskedelmi vállalkozásfejlesztést elősegítő szolgáltatások, és mindezek határon átnyúló hatáskörű funkcionális kiterjesztései.”
92
Érdekesebb lesz a kép azonban, ha továbblépünk és azt vizsgáljuk, hogy az akcióterületek kialakításánál figyelembe vették-e az adott település és környezete kapcsolatát.
Az Akcióterületek kialakításánál figyelembe vették város és környezete kapcsolatát
Forrás: saját szerkesztés
Nos láthatjuk, hogy a városok háromnegyedénél ezt a szempontot figyelmen kívül hagyták. Szeged, Csongrád és Makó esetében ugyanakkor kiemelhető, hogy az akcióterületek oly módon kerültek kijelölésre, hogy ezek funkciója reflektál város és agglomeráció kapcsolatrendszerére. Csongrád esetében CsongrádBokros (önálló település egységként) szerves részét képezi a stratégiai fejlesztéseknek, kifejezetten sajátos adottságai (turisztika-borászat) miatt került nevesítésre.
Ha továbblépünk, és immár a fejlesztési projektek kapcsán vizsgáljuk azt, hogy város és környezete kapcsolatrendszere megjelenik-e, illetve milyen mértékben érvényesül a komplex térségi szemlélet, sajnos azt kell mondanunk, hogy tovább romlik az összkép.
93
A projektek között található várost és környezetét egységesen kezelő beruházás
Forrás: saját szerkesztés
A városok 91,67%-ánál nem jelenik meg olyan projekt, mely a város környezetét is érintené, és csupán 8,33%-ot – 1 települést, Csongrádot – hozhatjuk fel pozitív példaként. Itt külterületi út, illetve vízvédelmi fejlesztés jelenik meg önálló, a településrészt érintő projektként.
Összefoglalva a vizsgálat eredményeit azt látjuk, hogy a magas színvonalú szakmai dokumentumok több esetben egységes logika mentén készültek. Ezt talán nem kis mértékben befolyásolta az a tény is, hogy az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítéséhez összeállított útmutató tartalmaz egy az IVS-ek értékelésére vonatkozó javaslatot is. Ha a város és környezete viszonyrendszerét taglaló kérdéskörre fókuszálunk megállapíthatjuk, hogy míg célok szintjén ez egyértelműen prioritásként kezelt, addig az akcióterületek definiálása és különösen a fejlesztési projektek beazonosítása kapcsán már háttérbe szorul ez a szempont.
6. Az eredmények összegzése tematikus bontásban Megalapozó tanulmányunkban kísérletet tettünk a Dél-alföldi régióban lebonyolított városfejlesztési programok átfogó elemzésére. Áttekintettük a fejlesztések tartalmi kereteit meghatározó programozási környezetet, és röviden 94
bemutattuk a városok számára rendelkezésre felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokat.
álló
fejlesztési
források
A megalapozó tanulmány részeként lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeinek bemutatása előtt áttekintést adtunk város és vidéke kapcsolatáról a Dél-alföldi régióban, majd bemutattuk a régió városhálózatát. A tanulmány részeként elkészítettük 12 város integrált városfejlesztési stratégiájának összehasonlító elemzését, ahol külön figyelmet fordítottunk az esélyegyenlőség, illetve a fenntarthatóság elveinek érvényesülésére. A következőkben összefoglaljuk tanulmányunk főbb megállapításait, melynek során az alábbi szempontokra kívánunk fókuszálni:
Regionális források felhasználása (térségfejlesztési akciók)
LHH kistérségek városfejlesztési programjai
Gazdaságfejlesztési tapasztalatai
városfejlesztésben közreműködő szereplők kérdőíves megkeresése
integrált városfejlesztési stratégiák elemzésének főbb következtetései
források
a
DAOP
felhasználásának
5.
prioritás
térbeli
tengelyén
elemzésének
A regionális források felhasználása kapcsán láttuk, hogy a Dél-alföldi városok komoly erőforrásokat mozgósítottak fejlesztéseik lebonyolítására. Alapvetően az látható, hogy a települések mind megfelelő képzettségű humán erőforrással, mind pedig stabilnak mondható finanszírozási háttérrel rendelkeztek a fejlesztések megvalósításához. Utóbbi szempont kapcsán ugyanakkor kiemelendő, hogy a városok jelentős hányada deviza, illetve forint alapú kötvény kibocsátással teremtette elő a beruházásokhoz szükséges önerőt, mely a közeljövőben komoly már komoly egyensúlyi zavarokat okozhat az adott város költségvetésében. A városfejlesztési források felhasználásának vizsgálata során láttuk, hogy a megyei jogú városok külön, a részükre – kiemelt projekt eljárásrenddel – meghirdetett kiírásokon pályázhattak támogatásra. Ezek a pályázati kiírások a hagyományos kétfordulós rendszernél magasabb támogatási összeghez engedtek hozzáférést vagyis jelentősebb volumenű fejlesztéseket lehetett megvalósítani. A kiemelt projektek és a kétfordulós pályázati rendszer sajátosságaként a végleges támogatói döntést megelőzősen projektfejlesztési szakaszon megy keresztül a pályázat, jórészt ennek – vagyis a projektfejlesztés során a projektgazda és a Közreműködő Szervezet szoros együttműködésének köszönhető, hogy a megítélt
95
támogatási összeg támogatástól.
csupán
kismértékben
tér
el
az
előzetesen
igényelt
Kisléptékű projektek megvalósítására is pályázhattak a régió városai, ezekben az esetekben – a projektek kisebb volumene miatt – projektfejlesztésre nem került sor, és a megítélt támogatási összeg ezekben az esetekben sem tér el komoly mértékben az előzetesen megjelölt támogatási igénytől. Mindez azt jelenti, hogy egyrészt a pályázati kiírások – noha a téma komplexitásából adódóan nem a legegyszerűbb nyelvezetet használták – egyértelműen rögzítették a feltételeket, másrészt a városok is felkészültek voltak a programok előkészítésére majd lebonyolítására.
Az LHH kistérségek városfejlesztési programjai kapcsán megállapíthatjuk összegzés gyanánt, hogy a három érintett kistérségből (Bácsalmási, Jánoshalmai és Kisteleki) a kistérségi székhely komoly mértékben jutott Európai Uniós forráshoz. Jánoshalmán 454 millió forint, Bácsalmáson a „Tudás és Információ Akció Terület” fejlesztésére 247 millió forint támogatást nyert a település. Kistelek még jelentősebb, 665 millió forint támogatást nyert a funkcióbővítő projekt megvalósítására. Az integrált fejlesztések alapvető módon változtathatják meg egy település arculatát, a településen élők életminőségét. Egy hátrányos helyzetű kistérségben ez különösen igaz akkor, amikor más fejlesztési forrás a települési környezet javítására nem áll rendelkezésre. Az LHH kistérségekben megítélésünk szerint akár komplex, integrált program keretében, de mindenképpen szükséges továbbvinni ezt a fejlesztési irányt, akár szociális városrehabilitációs elemekkel bővítve. A gazdaságfejlesztési forrás felhasználás térbeli elemzésének tapasztalatai egyértelműen jelzik egyrészt a térségi központok kiemelt szerepét, másrészt azt, hogy egyes térségek (például Csongrád vagy Makó és vonzáskörzetük) nem tudtak megfelelő forrás abszorpciót felmutatni e téren.
Noha a DAOP gazdaságfejlesztési prioritásán egyes pályázati kiírásoknál (például telephelyfejlesztés, inkubátorházak fejlesztése) regionális szinten kiemelten preferált ágazatok meghatározására került sor. Ilyen például a gumi-, műanyag termék gyártása, gép, berendezés gyártása, élelmiszer, italgyártás és az üveg gyártása. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes térség specifikus szektorok (például élelmiszeripar) támogatása kifejezetten problematikus. Ennek elsődleges oka a jelenlegi fejlesztési periódusban érvényes single fund finanszírozásban rejlik, vagyis hogy a regionális operatív programok támogatása ERFA alapból biztosítható, EMVA-ból nem, így az agrár típusú fejlesztések a 96
vidékfejlesztési támogatások között jelenhettek meg. Ugyancsak a több alapból történő finanszírozás eredményezte, hogy az ERFA támogatásokból bizonyos paraméterekkel rendelkező települések (népességszám és –sűrűség) ki voltak zárva projekt helyszínként. Remélhetően a 2014-2020-as fejlesztési periódusban érvényes komplex megközelítés és eszközrendszer ezekre az anomáliákra is megoldást kínál.
A városfejlesztésben közreműködő szereplőket kérdőívekkel kerestük meg. Célunk egyrészt a projektfejlesztési tevékenység során szerzett tapasztalatok feltárása, másrészt a 2014-2020-as fejlesztési időszak során kialakítandó programozási struktúrára vonatkozó javaslatok, elképzelések összegyűjtése volt. Kérdőíveinket a városi közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint városfejlesztési projektek előkészítésében, lebonyolításában közreműködő fejlesztési szakértők töltötték ki és küldték vissza. Összességében megállapítható, hogy a projektfejlesztési folyamat megítélése nem teljesen egyértelmű. A válaszadók számos kritikát fogalmaztak meg az eljárással kapcsolatban, így ennek felülvizsgálata a következő időszakra való felkészülés egyik kulcs mozzanata. Ugyancsak jelezték a válaszadók, hogy az egyes mutatószámok, indikátorok rögzítése – és a későbbiekben teljesítése – kapcsán komoly problémák merülhetnek fel. Ezek alapvetően a tervezési bizonytalanságra vezethetők vissza, ám mindenképpen jelzés értékű hogy ez a téma a 2014-2020-as időszakban szintén kiemelt jelentőséggel bír. A fejlesztési szakértők visszajelzése alapján a városok sok esetben nem voltak teljes mértékben felkészülve a komplex fejlesztési programok tervezésére és lebonyolítására, emiatt azután számos adminisztratív és szakmai probléma merült fel a projektek előkészítése során. A Közreműködő Szervezet részéről számos olyan megállapítás érkezett, mely mindenképpen megfontolandó a jövőre vonatkozóan. Ezek közül kiemelnénk ismételten a projektekkel kapcsolatos monitoring tevékenység jelentőségét, mely már a megvalósítás lezárása során, illetve a fenntartási időszakban is komoly anomáliákat tárt fel egyes projektek kapcsán. E tervezési hiányosságok kiküszöbölése prioritást kell, hogy élvezzen. A Közreműködő Szervezet megítélése szerint ide kapcsolódik egy másik kérdés, a fenntarthatóság problémaköre. Noha több esetben inkább belváros rekonstrukciós programról beszélhetünk integrált városfejlesztés címén, számos olyan eleme van a projekteknek, melyek működtetése, fenntartása többlet terhet jelent a településeknek. Az önkormányzati rendszer átalakításával, a városok bevételi lehetőségeinek csökkenésével párhuzamosan a felvett hitelek kamatterhei
97
növekednek, így kérdéses hogy milyen forrásból tudják majd a projektgazdák fejlesztéseiket fenntartani, működtetni.
Az integrált városfejlesztési strtaégiák elemzésének főbb következtetései közül kiemelnénk, hogy az IVS-ek magas színvonala, sok esetben a térségi szereplők bevonásával végrehajtott előkészítő munka mindenképpen jelzi, hogy ezek továbbfejlesztésre alkalmas dokumentumok. A célstruktúra az anyagok többségében megalapozott, ezekre egyértelműen ráépülnek a tervezett fejlesztési irányok. Látni kell ugyanakkor, hogy a közép- és hosszú távú célokhoz általában rövid távon megvalósítandó projekt csomagok kapcsolódnak, melyek előkészítettsége hagy némi kívánnivalót maga után. Problematikus továbbá, hogy a módszertan megköveteli ugyan város és környezete kapcsolatának bemutatását, ám ez minden esetben kimerül a városban elérhető, ám a kistérség teljes lakosságát, vagy a város szélesebb vonzáskörzetét érintő szolgáltatások bemutatásában. Város és agglomeráció kapcsolatának újragondolására, illetve az IVS-ben bemutatott céloknak a térség egészére való kiterjesztésére azonban sajnos egyetlen dokumentum sem vállalkozik.
98
7. Felhasznált irodalom
Panellét a Dél-Alföldön, KSH Szegedi Igazgatósága, 2006
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról (http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm)
Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára (ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG)
Kohéziós politika és városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatási helyzetéhez, Brüsszel
Factsheets: Integrated Sustainable Urban Development; Community-led Local Development (http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm)
99
8. Mellékletek
100
Kérdőívelemzés összefoglaló értékelő táblázat – Városok I.
igen
b
Makó
igen
b
Mórahalom
igen
a
a
b
5
1
1
2
1
4
1
4
Szeged
igen
c
Jánoshalma
igen
a
5
igen
c
d
e
1
1
3
3.1
a
b
c
d
e
1
1
1
1
1
1
f
a
b
3.2
c
d
1
1
1
1
1
1
f
1
1
5
Kecskemét
2.3
4
4.1
4.2
5
5.1
5.2
2.1
1
Kiskunhalas
város
kistersegi székhely
2.2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
a
b
c
5
1
1
1
1
4
1
1
5
1
1
1
d
3
1
3
1
a
b
c
1
1
1
1
1
1
A tulajdonosi jogok gyakorlásának nehézségei a beavatkozással érintett ingatlanon.
1
1
e
d
a
b
1
1
1
1
1
1
1
1
a
b
c
1
1
1
1
1
d
1
1
1
d
1
1
1
c
1
1
1
1
1
c Útmutatókkal kapcsolatos felmerülő kérdések.
Hódmezővásárhely
igen
b
4 4
1 5
2
0
3
4
1 0
4
2
4
4
1 4
1
3
2
4
5
1
1
1
3,6
5
5
4
101
0
1
1
1
5
7
5
1 0
2
4
1 1
0
2
3
3
Kérdőívelemzés összefoglaló értékelő táblázat – Városok II.
város
6
6.1
6.2
7
h
7.1
a
b
c
d
e
f
g
a
b
c
1
1
1
1
1
1
1
3
1
1
1
1
1
5
7.2
d
e
a
b
1
8
c
d
1
1
e
f
8.1
a
b
c
d
1
1
1
8.2
e
a
8.3
b
c
d
1
1
1
e
a
b
c
d
e
1
Kiskunhalas Makó 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4
1
1
1
1
4
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
települési energetikai megoldások
1
1
Energetikai, innovációs és közlekedési fejlesztésekben lenne érdekelt a város.
1
1
1
1
4
4
5
3
3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Mórahalom
Szeged
1
Jánoshalma
1
1
1
4
1
1
1
1
1
1
1
2
4
1
1
1
1
Kecskemét
Hódmezővásárhely 4
1
1
1
1
5
4
3
6
4 2
4
0
3,57143
1 0
2
3
4
1
1
1
1
5
0
102
0
1 4
6
1 2
0
5
1 1
5
1
0
Kérdőívelemzés összefoglaló értékelő táblázat – Szakértők
Tanácsadó cég
HBH Euroconsulting Hat Penna Fejlesztő és Tanácsadó Kft. Székely Lajos e. v.
1.1
1.2
2.1
2.2
3.1
3.2
5
d
a
c
b
b
4
b, d
b, c
a, b, c
a, b
a, b, c, d
5
d
a, b, c
a, b, c
a, b
a, b, c
4 4
c, d b
b b, c
c a
b a
a d
103
Integrált Városfejlesztési Stratégiák komplex értékelése
Szempont megnevezése
Kecskemét Szeged Hmvhely Baja Csongrád Kalocsa Kiskőrös Szentes Makó Mórahalom Orosháza Kiskunmajsa Score 1. IVS célrendszerének komplexitása
Általános cél definiálásra került Stratégiai/tematikus célok definiálásra kerültek Stratégiai/tematikus célok száma 1-2 Stratégiai/tematikus célok száma 3-5 Stratégiai/tematikus célok száma 6-
1
1
1
0
0
1
0
0
1
0
0
1
6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
12
0
0
0
1
1
0
1
1
0
0
1
0
5
0
1
0
0
0
1
0
0
1
1
0
0
4
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
3
2. Akcióterületek lehatárolása Az akcióterületek kijelölését városrészi szintű helyzetelemzés elkészítése előzte meg Az akcióterületek száma 1-3 Az akcióterületek száma 4-5 Az akcióterületek száma 5-nál több Az akcióterületek az elemzés és a SWOT alapján önálló fejlesztési portfolióval rendelkeznek
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
11
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
0
1
3
0
1
0
1
0
0
0
0
0
1
1
0
4
1
0
0
0
1
1
0
1
1
0
0
0
5
1
1
1
1
1
1
0
1
1
0
1
1
10
0
1
1
11
3. Fejlesztési projektek beazonosítása, a beruházások indokoltsága Az egyes fejlesztési projektek akcióterületekhez
1
1
1
1
1
1
104
1
1
1
egyértelműen köthetőek Az egyes projektekhez legalább a főbb pénzügyi adatok (költségvetés) rendelkezésre állnak A projektek eredményei számszerűsíthetőek A projektek kapcsolódnak a városrészi szintű célokhoz
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
1
1
10
0
1
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
1
1
11
4. Szegregáció Az IVS-hez kapcsolódó Antiszegregációs Terv átfogó elemzést ad a szegregátumokról Az IVS-hez kapcsolódó Antiszegregációs Terv részletes elemzést ad a szegregátumokról Az Antiszegregációs Terv konkrét beavatkozásokat tartalmaz
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
11
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
11
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
11
5. Város és környezete kapcsolata A célstruktúra hivatkozik város és környezete kapcsolatrendszerére Az Akcióterületek kialakításánál figyelembe vették város és környezete kapcsolatát A projektek között található várost és környezetét egységesen kezelő beruházás
1
1
1
1
1
0
1
1
1
1
1
0
10
0
1
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
3
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
13
15
13
12
14
13
11
12
13
8
12
8
105
KÉRDŐÍV
Város neve A városfejlesztési projekt azonosítója Kapcsolattartó neve Kapcsolattartó elérhetősége
E-mail:
Telefon:
Kér a későbbiekben tájékoztatást a JUAN projekt aktuális eredményeiről, tevékenységeiről?
Igen
Nem
1. A település beazonosítása. Az Ön települése: a) b) c) d)
város 20 ezer fő lakónépességig város 20 ezer 1 fő népességtől 50 ezer fő népességig város 50 ezer 1 fő népességtől kistérségi székhely település
A kistérségi székhely minősítést kérjük, a lakónépességtől függetlenül megjelölni, amennyiben releváns.
106
2. A városfejlesztés alapelveinek értékelése (kézikönyv minősége, program szintű célok stb.)
2.1.
A 2007-2013 közötti városfejlesztési pályázatok kidolgozásakor használt városfejlesztési kézikönyv szerkezete mennyire volt egyértelmű, mennyire segítette a projekt tartalmi kialakítását? Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 a teljes mértékben)!
1
2.2.
a) b) c) d) e) f)
2
3
4
5
6
Megítélése szerint mi a 2007-2013-as időszak városfejlesztési programjainak elsődleges célja? Kérjük, aláhúzással jelölje a választ.
Élhető lakókörnyezet kialakítása Az elmúlt évtizedekben elmaradt alapvető fejlesztések finanszírozása a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése Fenntartható városi környezet kialakítása Integrált és komplex városi fejlesztések elősegítése Egyéb…………………………………….
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
2.3.
a) b) c) d) e) f)
Milyen fejlesztési célok megfogalmazását tartaná célszerűnek a következő Európai Uniós fejlesztési időszakban?
Fenntartható közlekedés, fenntartható települési környezet Város és környéke stratégiai kapcsolatainak erősítése Gazdasági környezet fejlesztése Integrált és komplex városi fejlesztések elősegítése Város és környezetének komplex fejlesztése Egyéb…………………………………….
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
107
3. Város és környezete stratégiai kapcsolódási pontjainak beazonosítása, a város és agglomerációja közötti társadalmigazdasági kapcsolódások feltérképezésével 3.1.
a) b) c) d)
Jelenleg milyen szintű a kapcsolat település és környezete között? (külterületek, ipari, mezőgazdasági, egyéb hasznosítású területek, tanyás területek, közeli települések)
eseti jellegű konkrét projektekre korlátozódik rendszeres, stratégiai alapú kapcsolat hagyományos térségi központ-agglomerációs település kapcsolat
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető. 3.2.
1
Milyen erősségűnek értékeli a város és környezete, valamint a környező települések kapcsolatát? (1 a leggyengébb, 6 a legerősebb.) 2
3
4
5
6
4. A megvalósult, vagy megvalósítás alatt lévő városfejlesztési projekttel kapcsolatos projekttervezési tapasztalatok (előkészítési szakasz, műszaki-szakmai tartalom kialakítása, forrás tervezés stb.). 4.1.
Ütköztek-e akadályokba a projekt előkészítése során?
a) Igen, a műszaki tervezési folyamat és az engedélyeztetés lassú volt. b) Igen, a pénzügyi háttér megteremtése problémát okozott. c) Igen, a pályázat benyújtásához kötelező dokumentáció elkészítése nehézkes és bonyolult volt (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Akcióterületi terv) d) Nem, a projekt előkészítése gördülékenyen zajlott. e) Egyéb………………………………………………. Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető. 108
4.2.
A projekt szakmai tartalmának kialakítása hogyan, milyen konzultációs folyamat keretében zajlott?
a) A szélesebb közvélemény bevonásával, hosszas konzultációs munka keretében b) Szakmai csoportok bevonásával zajlott egyeztetés c) A döntéshozók szakértők bevonásával alakították ki az optimális szakmai tartalmat d) Egyéb……………………………………………….. Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
5. Projektfejlesztési tapasztalatok (együttműködés a Közreműködő Szervezettel, tartalomváltozás stb.) 5.1. a) b) c) d)
A projektfejlesztés alapvetően:
hasznos volt jelenlegi formájában, komoly hozzáadott értékkel bírt segítséget jelentett, de módosítani, fejleszteni kellene a folyamaton nem volt jelentős hozzáadott értéke Egyéb…………………………………………………..
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
5.2.
A projektfejlesztés a jövőben:
a) alapvetően a forrás tervezésre fókuszáljon b) törekedjen a város és környezete közötti együttműködés stratégiai összhangjának megteremtésére c) a műszaki tervezési folyamatban is nyújtson segítséget d) Egyéb………………………………………………… Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
109
6. Megvalósítási tapasztalatok (projekt ütemezés – útvonaltervvel, jelentősebb problémák beazonosítása)
6.1. a) b) c) d) e) f) g) h)
A megvalósítás során az alábbi akadályokba ütköztünk: jogszabályi akadályok műszaki-tervezési akadályok pénzügyi akadályok humánerőforrás akadályok projekttartalom változtatás adminisztratív problémák kivitelezéssel kapcsolatos problémák Egyéb…………………………………
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
6.2.
Az útvonalterv milyen mértékben segítette a megvalósítást?
Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 a teljes mértékben)!
1
2
3
4
5
6
7. Az indikátor célértékek teljesítése kapcsán felmerülő problémák 7.1. a) b) c) d) e)
A projektek keretében tervezett indikátorok:
célértékei reálisak voltak meghatározása során komoly szakmai viták zajlottak hozzávetőleges értékek kerültek rögzítésre nem kellő körültekintéssel lettek meghatározva nem alkalmasak a projekt céljainak és kimeneteinek mérésére
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
110
7.2.
Az indikátorok meghatározása során a jövőben:
a) figyelembe kell venni a város és környezete kapcsolatát meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatokat b) figyelmen kívül hagyhatjuk a város és környezete kapcsolatát meghatározó tényezőket c) komplex tervezési folyamat lebonyolítására van szükség helyi szinten d) teljesen újra kell gondolni a monitoring rendszert e) új bázis- és célértékek rögzítése szükséges program- és projektszinten egyaránt f) nagyobb hangsúlyt kell fordítani az ún. horizontális mutatókra Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
8. 2014-2020 között végrehajtandó fejlesztésekkel kapcsolatos kérdések 8.1.
A következő Európai Uniós pénzügyi időszakban milyen típusú fejlesztések lebonyolítását tervezi a város?
a) elsősorban a gazdaságfejlesztésre fókuszál (ipari parkok, ipari területek fejlesztése) b) elsősorban a humán infrastruktúra fejlesztésére kíván fókuszálni (iskola, óvoda, egészségügyi- és szociális intézmények) c) a települési környezet minőségének fejlesztését tűzi ki célul d) szociális városrehabilitációs fejlesztéseket tervez e) Egyéb………………………………………………….. Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
8.2.
A város az alábbi módon kívánja bevonni környezetét és a környező településeket a fejlesztések előkészítésébe:
a) széleskörű társadalmi konzultáció a civil szervezetek és a lakosság bevonásával
111
b) előzetes, széles körű szakmai egyeztetés a környező települések döntéshozóinak bevonásával c) szakmai egyeztetés helyi, térségi szinten d) közös fejlesztési koncepció és stratégia készítése e) Egyéb……………………………………….. Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
8.3.
a) b) c) d) e)
A város milyen módon kívánja előteremteni a fejlesztési forrásokat?
Helyi adóbevételekből Hitelfelvétellel Állami támogatással Kötvénykibocsátással Egyéb:……………………………
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
112
KÉRDŐÍV
Tanácsadó cég neve Kapcsolattartó neve Kapcsolattartó elérhetősége
E-mail:
Telefon:
Kér a későbbiekben tájékoztatást a JUAN projekt aktuális eredményeiről, tevékenységeiről?
Igen
Nem
1. A városfejlesztés alapelveinek értékelése (kézikönyv stb.) 1.1.
A városfejlesztési kézikönyv szerkezete egyértelmű volt-e, segítette-e a projekt tartalmi kialakítását? Kérjük, aláhúzással jelölje a választ. Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 a teljes mértékben)!
1
2
3
4
113
5
6
1.2.
a) b) c) d) e)
Megítélése szerint mi a 2007-2013-as időszak városfejlesztési programjainak elsődleges célja? Kérjük, aláhúzással jelölje a választ.
Élhető lakókörnyezet kialakítása Az elmúlt évtizedekben elmaradt alapvető fejlesztések finanszírozása fenntartható városi környezet kialakítása Integrált és komplex városi fejlesztések elősegítése Egyéb…………………………………….
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
2. Az önkormányzatokkal való együttműködés tapasztalatai 2.1.
Megítélésem szerint az önkormányzatok:
a) felkészültek voltak és hozzáértő szakembereket delegáltak a feladat elvégzéséhez b) nem voltak felkészülve a fejlesztések komplexitására c) nem rendelkeztek a megfelelő erőforrásokkal a fejlesztések lebonyolításához Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
2.2.
Az önkormányzatok a szakértőket:
a) megfelelő módon vonták be az együttműködésbe b) nem tekintették partnernek a munka során c) kifejezetten partnerként kezelték és kikérték szakmai véleményüket Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
114
3. A műszaki tartalom kialakítása kapcsán felmerülő kérdések 3.1.
A műszaki tartalom kialakítása során a város vezetése
a) önálló elképzelésekkel rendelkezett b) nyitott volt a további szakmai javaslatokra c) kifejezetten kérte a szakértők közreműködését Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
3.2. d) e) f) g)
A közreműködő Szervezet szerepe a folyamatban A Közreműködő Szervezet nagyban segítette a program előkészítését A Közreműködő Szervezet szakértői felkészültek voltak A Közreműködő Szervezet nem járult hozzá a projekt sikeréhez Egyéb megállapítás……………………………………………………
Fenti kérdés esetében több válasz is megjelölhető.
115
