Megalapozó dokumentum Pilis Város óvoda felújítási projektje A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében megvalósítandó bölcsődei, illetve óvodai infrastruktúra-fejlesztésekhez
VEKOP-6.1.1-15
Készítette:
E-dictum Alfa Kft. 2016.04.29.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
2.
3.
4. 5.
6. 7.
A PROJEKT BEMUTATÁSA ...................................................................................................... 3 1.1. A működési környezet bemutatása ................................................................................. 3 1. Népességi adatok, HH és HHH gyermekek bemutatása ........................................................ 5 2. Nevelési, gondozási helyzet .................................................................................................. 6 3. Az elmúlt 15 év infrastrukturális beruházásai a beruházással érintett Intézmény tekintetében .......................................................................................................................... 7 2.1. Problémák, szükségletek bemutatása ............................................................................. 7 1. A szolgáltatás nevelési, gondozási tevékenységének problémái, szükségletei..................... 7 2. Felmerülő kapacitáshiány...................................................................................................... 7 A PROJEKT CÉLJAI, ILLESZKEDÉSE ........................................................................................... 8 1. A projekt átfogó és specifikus céljai, elvárt eredményei....................................................... 8 2. Megvalósulandó célértékek .................................................................................................. 9 3. A projekt kapcsolódása más projektekhez, fejlesztésekhez ............................................... 10 4. A fejlesztési igény kapcsolódása korábbi pályázati konstrukciókhoz.................................. 10 5. Hozzáférhetőség és területi különbségek változása ........................................................... 11 6. Partnerségi kapcsolatok ...................................................................................................... 11 A PROJEKT TARTALMA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ................................................................. 12 1. Férőhelybővítés ................................................................................................................... 12 2. Infrastrukturális tevékenységek bemutatása ...................................................................... 13 3. A megvalósítandó beruházás önállóan támogatható és nem támogatható tevékenységei16 4. A fejlesztés szükségessége .................................................................................................. 16 5. Ingatlankiváltás.................................................................................................................... 16 6. Ingatlanvásárlás ................................................................................................................... 16 7. Környezetkímélő megoldások ............................................................................................. 16 8. Eszközbeszerzés................................................................................................................... 16 9. Főzőkonyha ......................................................................................................................... 18 10. A projekt során nem támogatható, de önerőből megvalósítandó tevékenységek ............. 18 11. Járműbeszerzés ................................................................................................................... 18 12. Parkolóhelyek tervezése ..................................................................................................... 18 13. Kisgyermekellátás területén jártas szakember ................................................................... 18 KOCKÁZATOK BEMUTATÁSA................................................................................................ 18 1. Kockázatok........................................................................................................................... 18 FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJAI ..................................................................................... 19 1. A létrehozott kapacitások fenntartása ................................................................................ 19 2. Projekteredmények fenntarthatósága ................................................................................ 19 3. Várható demográfiai trendek alakulása .............................................................................. 20 TERÜLET-SPECIFIKUS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK BEMUTATÁSA ............................................ 20 CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK ................................................................................................ 20
2
1. A PROJEKT BEMUTATÁSA 1.1.
A működési környezet bemutatása
Pest megye dél-keleti részében, a Dunától keletre, Budapesttől 46 km-re, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 26 km-re fekszik, a 4-es főút mellett. A Gödöllői-dombság nyúlványán, a Monor-Irsai dombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. A város határában található a Gerje patak forrásvidéke. Pilis gazdag történelmi múlttal és emlékekkel rendelkező település. A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki az ősi település, melyről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kőkori, bronz- és vaskori leleteket, a II - IV. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna (nagy Sóút) mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu, a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven laktak kisebb közösségek. Az utóbbi területen épült fel az 1300-as évek előtt a kora középkori Szentlélek templom, amely a jelenlegi település ősi magját képezi. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a tatárdúlás után újjáépítették. Az 1851-ben kiadott Fényes Elek Magyarország geographiai szótára bőséges adatokkal írja le, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900. év óta csak ez a község tarthatta meg eredeti nevét. A jelenleg ismert, 1326-ban keltezett első írásos emlék- egy öröklésről szóló okirat - már Pilis néven említi a települést. Karácsony János: A magyar nemzetségek c. munkájában olvasható egy Pylis nevű nemzetség, akik Árpád fejedelemmel jöttek az újhazába. A Pylis nemzetség megszállás jogán bírta ezt a vidéket. A község első ismert birtokosa - ahogyan több írásos emlék is bizonyítja a Pylisi család volt, innen kapta településünk a nevét. A falu a török időket hosszú évekig átvészelte, a budai Szandzsákhoz tartozott adózni. Az 1592-es évben elpusztult és hosszú időre lakatlanná vált. Pilis 1722 utáni újratelepítése Beleznay János nevéhez fűződik. Az öröklés jogán idekerülő Beleznay feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát és 1710 körül emeletes kastélyt építtet olasz építőmesterekkel. Feleségével 1720 táján kezdenek hozzá a község újratelepítéséhez. A Nyitra megyei Ürmény községben 1722. május 24-én - feleségével együtt - személyesen írják alá azt a megállapodást, melynek nyomán tömegesen jöttek az új, szlovák ajkú betelepülők Pilisre. Ezt követően megindul a betelepülés a közeli pusztákról, Dunántúl és Délvidék irányából is, amely megindítja a település fejlődését. Már 1724-ben evangélikus iskola kezdi meg működését. Ez idő tájt is működtek iparosok, ezek azonban nem tartoztak még céhek kötelékébe. Szárazmalom, mészárszék, fogadó, borbély és egyben felcser is működött. A szőlőtermesztés a dolinai dombok lankáin jellegzetes tevékenysége volt a helybelieknek, ahogyan ezt egy 1768-as felmérés adataiból tudni lehet. Az 1770-es évektől Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária is jelentős építkezésbe kezdett. A település több pontján jó minőségű agyag volt található, amelyből ún. "tyehlónyákban", téglaégető kemencékben állítottak elő a pilisi téglát. Ebből a téglából épült fel hazánk második legnagyobb, 1000 ülőhellyel rendelkező evangélikus temploma, ebből bővítették az iskolát, készült a lelkészlak és a csodálatos új Beleznay épület, az ún. Sárga kastély.
A város területét tekintve 47,30 km², lakóinak száma a 2015-ös adatok alapján 11 489 fő. Népsűrűsége 242,22 fő/km².
Lakosság számának alakulása 11600 11400 11200
11503 11493 11489 11410 11410 11489 11498 11457 11424 11429 11281 11139
11000 10905 10721 10800 10600 10452 10400
20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14
10200 10000 9800
A városnak ma több mint tizenegyezer lakosa van, infrastruktúrája gazdagodik és itt épült meg Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű vákuumos rendszerű csatornahálózata, amely a legfejlettebb technológiát képviseli ezen a területen. Pilis Városa a nagy forgalmú 4.sz. főút és a Budapest – Cegléd - Szolnok vasútvonal mentén a fővárostól 46 km-re helyezkedik el. A gödöllői-dombvidék utolsó lankái észak-keletről határolják a tipikusan alföldi települést. A község lakóinak többsége földművelésből élő magyar család leszármazottja, valamint a mintegy 200 éve betelepített néhány szlovák család utóda. Napjainkban növekvő tendenciát mutat az itt élő csekély számú cigány család népessége is. A település lakossága folyamatosan gyarapszik a “beköltözőkkel", akik Borsodból, Nyírségből és Budapest panellakásaiból érkező, többségében sok gyermekes családok. A fővárosi munkalehetőségek a családoknak viszonylagos anyagi biztonságot nyújtanak, ezért a 70-es évek igen magas létszámú demográfiai hullám csúcsa után (180-190 fős éves születésszám) a következő években tapasztalt születésszám visszaesés az 1980-as évektől kezdődően megállt (110-120 fő) és azóta stagnál. Az óvodáskorúak száma a településen évente 400 fő körüli. A szülők budapesti munkahelyei miatt kialakult "ingázó" életmód nagyfokú óvodáztatási igényt jelent a családok részéről illetve azt is, hogy gyermekeik napközi otthonos elhelyezésére tartanak igényt. A családok többségének jövedelmi forrásai alacsony szintűek, így meglehetősen magas a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodákban. A családon belüli nevelési lehetőségek a bejárás miatti idő hiányából fakadóan csökkentek, és a megváltozott életkörülmények miatt a gyermekek élményforrásai is beszűkültek. Ezek a tények az intézményes nevelésre meglehetősen nagy feladatot rónak, és bőséges tennivalót adnak, hogy az óvodai nevelés valóban a családi nevelés kiegészítője legyen, hogy
4
elősegítse a gyermekek személyiségének fejlődését, egyénenként változó testi, lelki szükségleteinek kielégítését. Az óvodai közösség keretein a hátrányos helyzetűeket megkülönböztetett figyelemmel nevelik, elősegítve náluk a szocializálódás folyamatát. Az intézmény a gyermekcsoportok szervezésénél törekszik a vegyes korcsoportú közösségek kialakítására. A kialakításnál figyelembe vesszik, hogy életkoronként megközelítően azonos számú gyermek legyen a csoportban. A szülők igénye alapján figyelnek a testvér-kapcsolatokra, továbbá törekszenek a nemek egyenlő arányú megjelenítésére. Az óvodába jelentkezők évenkénti létszámától és korától függően esetenként osztott, vagy részben osztott korcsoportokat is szerveznek. A gyermekcsoportokba lehetőleg azonos számban szervezik hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Ügyelve arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az egyes csoportokon belül a 20 %-ot ne haladja meg. 1. Népességi adatok, HH és HHH gyermekek bemutatása A Játékország óvoda alapítója és fenntartója Pilis Város Önkormányzata, alapításának dátuma 1991.12.04. Az intézmény székhelyintézete a Hétszínvilág székhelyóvoda (2721 Pilis, Rákóczi út 42.). Emellett van két tagintézménye is, a Meserét tagóvoda (2721 Pilis, Kávai út 19.) és a Gesztenyéskert tagóvoda (2721 Pilis, Attila út 8.) Jelen pályázatban a székhelyóvoda nem vesz részt csak a két tagintézménye. Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám 420 fő, ami a 350 rendelkezésre álló férőhely 20%-al már megnövelt értéke. A csoportok száma 14.
Gyermekek megoszlása a székhely- és tagintézmények között (fő) 58
199 133
Hétszínvilág székhelyóvoda Meserét tagóvoda Gesztenyéskert tagóvoda
Jelenleg az intézménybe 390 gyermek jár, ebből 133 fő a Meserét tagóvodába, 199 fő a Hétszínvilág székhelyóvodába és 58 fő a Gesztenyéskert tagóvodába.
5
Létszám
SNI
HH
HHH
Hétszínvilág székhelyóvoda
199 fő
8 fő
2 fő
7 fő
Meserét tagóvoda
133 fő
4 fő
14 fő
26 fő
Gesztenyéskert tagóvoda
58 fő
4 fő
3 fő
9 fő
A Hétszínvilág székhelyóvodába járó 199 gyermek közül 1% vagyis 2 fő hátrányos helyzetű és 3,5% azaz 7 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A Meserét tagóvodába járó 133 gyermek közül 10,5% vagyis 14 fő hátrányos helyzetű és 19,5% azaz 26 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A Gesztenyéskert tagóvodában az 58 gyermek közül 5% vagyis 3 fő hátrányos helyzetű és 15,5% azaz 9 fő halmozottan hátrányos helyzetű.
2. Nevelési, gondozási helyzet A Játékország óvoda alapítója és fenntartója Pilis Város Önkormányzata, alapításának dátuma 1991.12.04. Az intézmény székhelyintézete a Hétszínvilág székhelyóvoda (2721 Pilis, Rákóczi út 42.). Emellett van két tagintézménye is, a Meserét tagóvoda (2721 Pilis, Kávai út 19.) és a Gesztenyéskert tagóvoda (2721 Pilis, Attila út 8.) A 3 óvodába összesen 350 férőhely biztosított, de a Képviselő-testület évente hozzájárul a felvehető gyermeklétszám 20%-os növeléséhez, mivel jogszabályváltozás következtében minden harmadik életévét betöltött gyermeket be kell íratni. Férőhelyet tekintve a Hétszínvilág székhelyóvodába a maximális 175 fő helyett jelenleg 199 gyermek jár. A Meserét tagóvodába a maximum 125 fő helyett 133 gyermek, a Gesztenyéskert tagóvodába pedig a maximum 50 fő helyett 58 gyermek jár. Ezek a számok még a megengedett 20%-os férőhelynövelésen belül vannak, a Hétszínvilág székhelyóvoda esetében 13,7%-al, a Meserét tagóvoda esetében 6,4%-al, 16%-al lépi túl a maximum férőhelyet. A településen működik Pilis Gyermekotthon elnevezésű intézmény, amely óvóda, általános iskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola. A Pilisen működik egy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Budapest által fenntartott Pilis Gyermekotthon elnevezésű többcélú intézmény, amely óvóda, általános iskola, speciális szakiskola, és készségfejlesztő speciális szakiskola egyben. Az intézmény feladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, alapfokú iskolai oktatása, ezt követően két évfolyamban előkészítő speciális szakiskolai oktatása. Feladat ellátás helye 2721 Pilis, Kossuth Lajos út 31. Pilisen kívül működik még Cegléden és Gyömrőn is összesen 9 telephelyen. Napközi otthont és pedagógiai szakszolgálatot is működtetnek, feladatuk az ideiglenes és tartós nevelésre utalt különleges szükségletű gyermekek és ép intellektusú testvéreik gyermekotthoni ellátása, valamint utógondozása. Az oktatási és szociális feladatokat is ellátó intézmény a négy telephelyen 117 fő foglalkoztatottjával a város legnagyobb munkahelye. Az intézmény a Pilis, Kossuth Lajos út 31. alatti székhelyen az óvodában 25 fő, általános iskolai nevelés oktatásban 80 főt, nappali rendszerű szakiskolai oktatásban 30 főt lát el.
6
3. Az elmúlt 15 év infrastrukturális beruházásai a beruházással érintett Intézmény tekintetében
Beruházás éve
2008
Beruházás tevékenységei, műszaki tartalma vázlatosan
Óvodabővítés: -nevelőszoba -gyermekelkülönítő -logopédus helyiség -orvosi szoba -szertár -tornaszoba -vizes blokk -dajkaöltöző -akadálymentes WC -kerékpár és kuka tároló -18 db parkoló
Beruházás értéke (Ft, bruttó)
Beruházás Jelen projekttel való finanszírozási átfedés ismertetése forrása (támogatás (tevékenység esetén kódszám szinten) megjelöléssel)
214.367.570
A korábbi pályázat során a fejlesztés csak a székhelyóvodát érintette és csak a bővítéssel érintett helységekbe kerültek új bútorok. Jelen projekt során a korábbi beruházással nem érintett tagóvodák kapnának új berendezést. További kültéri játékok beszerzése szükséges a magas gyermeklétszám miatt, hogy a szabadban töltött idő alatt minden gyermek hozzáférjen a kültéri játékokhoz.
Eszközbeszerzés: -torna eszközök -kültéri játékok -új helyiségekbe bútorok, -elavult konyhai berendezések cseréje
2.1.
KMOP-2007-4.6.1. számú felhívás keretében 192.930.813 Ft támogatás lett megítélve.
Problémák, szükségletek bemutatása
1. A szolgáltatás nevelési, gondozási tevékenységének problémái, szükségletei A köznevelésről szóló 2011/CXC tv. szerint az óvodában, egy csoportban a maximális létszám 25 fő. Az óvoda szinte mindig átlépi a maximális létszámot. Sajnos a csoportlétszámok kialakításánál nem tudjuk figyelembe venni azt sem, hogy az SNI-s gyermekek 2 főnek számítanak. Az óvodai tanuláshoz szükséges eszközök pótlása szükségszerű, különösen fejlesztőjátékok vásárlásával. Szükségszerűvé vált az udvari játékok bővítése a mai elvárások figyelembevételével és a „Zöld Óvoda” jelleggel összhangban. 2. Felmerülő kapacitáshiány Az intézménybe felvett gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát a Hétszínvilág székhelyóvoda esetében 13,7%-al, a Meserét tagóvoda esetében 6,4%-al, 16%-al. Jelenleg a Hétszínvilág székhelyóvodába, 7 csoportba a maximális 175 fő helyett jelenleg 199 gyermek jár. A Meserét tagóvodába, 5 csoportba a maximum 125 fő helyett 133 gyermek, a Gesztenyéskert tagóvodába, a 2 csoportba pedig a maximum 50 fő helyett 58 gyermek jár.
7
A gyermekek számának alakulása a településen az elmúlt években, korcsoportos bontásban
450 400 350 300 250
0-2 évesek
200 3-5 évesek
150 100 50
20 0 20 0 0 20 1 0 20 2 0 20 3 0 20 4 0 20 5 0 20 6 0 20 7 0 20 8 0 20 9 1 20 0 1 20 1 1 20 2 1 20 3 14
0
Jelenleg más településről bejáró gyermekek száma 0 fő. Az utóbbi 3 évben férőhely hiány miatt fel nem vett vagy elutasított gyermek nem volt, intézményünk senkit sem utasít el, ezzel is segítve a családok munkavállalási lehetőségét. A váróslistán lévő gyermekek, valamint a felvételi körzetből eljáró gyermekek száma 22 fő.
Óvodába beírt gyermekek számának alakulása 448 423 414 433 436 428 426
407 417 409 387 395
366 358
20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
2. A PROJEKT CÉLJAI, ILLESZKEDÉSE 1. A projekt átfogó és specifikus céljai, elvárt eredményei Az óvoda elsősorban a szülők igényeinek megfelelően szervezi szolgáltatásait, melyeket a nevelőfejlesztő tevékenységbe ágyazva valamennyi gyermek igénybe vehet.
8
A felzárkóztatást és tehetséggondozást segítő szolgáltatások az óvodában a logopédia, melynek célja a nyelvelsajátítás folyamatában felmerült zavarok, sérülések kiküszöbölése szakember segítségével. Az egyéni fejlesztések melyek célja a nagycsoportban egyéni felzárkóztatás és tehetséggondozás fejlesztő pedagógus segítségével. A további fejlesztő játékok beszerzésével az intézmény célja a gyermekek egyéni fejlesztésének elősegítése, további bővítése. Ezen kívül az óvoda szervez kirándulásokat, lovasiskolai programot. Hétköznapokat és ünnepeket színházi előadásokkal és gyermekprogramokkal gazdagítják a nevelési év folyamán. 2. Megvalósulandó célértékek Mutató neve
Mértékegység
Bázisérték
Célérték
A fejlesztéssel érintett bölcsődei ellátást nyújtó új intézmények száma
db
nem releváns
nem releváns
A fejlesztéssel érintett intézmény bölcsődei férőhelyeinek száma
db
nem releváns
nem releváns
Az intézmény felújítással érintett bölcsődei férőhelyeinek száma
db
nem releváns
nem releváns
A fejlesztéssel érintett intézményben a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma
fő
nem releváns
nem releváns
A fejlesztéssel érintett intézményben a bölcsődei ellátásban részesülő SNI gyermekek száma
fő
nem releváns
nem releváns
A fejlesztéssel érintett intézményben a bölcsődei ellátásban részesülő HH gyermekek száma
fő
nem releváns
nem releváns
Az intézményben újonnan bölcsődei munkahelyek száma
db
nem releváns
nem releváns
Az intézmény fejlesztéssel érintett óvodai ellátást nyújtó telephelyeinek száma
db
2
2
A fejlesztéssel érintett intézmény új óvodai férőhelyeinek száma
db
0
0
Az intézmény felújítással érintett óvodai férőhelyeinek száma
db
0
0
A fejlesztéssel érintett intézményben óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma
fő
350
350
A fejlesztéssel érintett intézményben az óvodai ellátásban részesülő SNI gyermekek száma
fő
16
16
A fejlesztéssel érintett intézményben az óvodai ellátásban részesülő HH gyermekek száma
fő
19
19
A fejlesztéssel érintett intézményben újonnan létrehozott óvodai csoportszobák
db
0
0
új
létrehozott
9
Mutató neve
Mértékegység
Bázisérték
Célérték
A fejlesztéssel érintett intézményben újonnan kialakított tornaszobák száma
db
0
0
A fejlesztéssel érintett óvodai intézmények száma
db
2
2
Az intézményben újonnan óvodai munkahelyek száma
db
0
0
száma
létrehozott
3. A projekt kapcsolódása más projektekhez, fejlesztésekhez A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns 4. A fejlesztési igény kapcsolódása korábbi pályázati konstrukciókhoz A korábbi pályázat során a Hétszínvilág székhelyóvoda volt érintett, melynek köszönhetően a bővítésével, korszerűsítésével és eszközbeszerzésével a gyermeklétszámhoz és az integrált neveléshez szükséges megfelelő feltételek biztosítottak. A bővítés során hét új helyiség (tornaszoba, fejlesztőszoba, orvosi szoba, nevelői szoba, szülői tárgyaló, dajka öltöző, elkülönítő) és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő helyiségek kerültek kialakításra. Megvalósult a teljes akadálymentesítés, az udvaron az EU-s előírásoknak megfelelő játékok kerültek telepítésre. Az intézmény tagintézményeit ez a pályázat nem érintette így jelen projekt során a két tagintézmény fejlesztésére kerülne sor. Jelen fejlesztés során az alábbiak kerülnek megvalósításra: 1. Meserét tagóvoda - Homlokzati hőszigetelés a lábazat alsó síkjáig, padlásfödém hőszigetelése - Tető héjazatának felújítása és cseréje - Nyílászáró szerkezetek cseréje - A légcserét biztosító szerkezetek beépítése - Fűtési rendszer korszerűsítése - Megújuló energiafelhasználók alkalmazása (napelemes rendszer telepítése) - akadálymentesítés - Legionella elleni védekezés - Vizesblokk felújítás - Eszközbeszerzés 2. -
Gesztenyéskert tagóvoda Homlokzati hőszigetelés a lábazat alsó síkjáig, padlásfödém hőszigetelése Tető héjazatának felújítása és cseréje Nyílászáró szerkezetek cseréje A légcserét biztosító szerkezetek beépítése Fűtési rendszer korszerűsítése Megújuló energiafelhasználók alkalmazása (napelemes rendszer telepítése) Belső falak újra vakolása, festése, burkolatok cseréje Akadálymentesítés
10
-
Legionella elleni védekezés Vizesblokk felújítás Eszközbeszerzés
5. Hozzáférhetőség és területi különbségek változása Pilis közigazgatási területéről minden gyermek felvételre kerül, a beiratkozás vonzáskörzetében ellátatlan gyermek nem várható. Területi különbség a projekt következményeképp nem változik. Az óvodák épületének a településen való elhelyezkedése nem változik. Az óvoda hozzáférhetősége továbbra is adott a környékbeli és helybeli családok számára. Az intézmény továbbra is ugyanannyi csoporttal fogadja a helybeli, valamint a környező településekről érkező óvodás korú gyermekeket. A tervezett eszközbeszerzés és felújítás hatására az óvoda felzárkózhat felszereltség és infrastruktúra tekintetében a környékbeli, jobban ellátott intézményekhez, ezzel is csökkentve az óvodák és a székhely óvoda közötti különbségeket. 6. Partnerségi kapcsolatok Az óvoda jelenleg is kiterjedt szakmai kapcsolatokkal rendelkezik. A település intézményeivel és civil szervezeteivel is kiváló kapcsolatot ápolunk. Rendszeresen tartunk a környező települések óvodapedagógusainak részvételével képzéseket, találkozókat. Alapítványokkal való kapcsolat: Szülői kezdeményezésre mindhárom óvodánkban működik alapítvány, melyeknek segítségével a gyermekek óvodai életét programokban gazdagabbá, óvodai környezetüket eszközökben változatosabbá tudjuk tenni. A Meserét tagóvoda alapítványa a Napsugár Alapítvány a Gesztenyéskert tagóvodáé pedig a Szivárvány Telepi Alapítvány. Az alapítványok közvetlenül vagy az óvodai oktatáson keresztül támogatják az óvoda céljait - óvodai helyiségek dekorálása, - szakmai folyóiratok beszerzése, - szakmai pályázatokhoz a szükséges anyagi háttér biztosítása, - az óvodai foglalkozásokhoz szükséges felszerelés beszerzése, - óvodai rendezvények szervezése, - kirándulások szervezése, - természetjáró túrákhoz a hiányzó összeg pótlása, - sporttevékenység támogatása, - új és korszerű pedagógiai programok bevezetése. Iskolával való kapcsolat Ezen kívül az óvoda vezetője, és az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a területileg illetékes általános iskola vezetőjével és az általános iskola érintett alkalmazottjaival. A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. Az óvodások iskolával való ismerkedése, tanórák rendszeres és folyamatos látogatása. Az iskola bemutatkozásának megszervezése óvodai szülői értekezleteken. Az ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel jellemzik a kapcsolatot.
11
Egyéb, kulturális és közművelődési intézményekkel való kapcsolat Az óvoda nevelőtestülete - nevelési évenként - az éves munkatervben kijelöli, hogy az adott évben elsődlegesen melyik közművelődési intézménnyel kívánja a kapcsolatot „elmélyíteni”. Az óvoda a település könyvtárával - a gyermekcsoportok évenkénti könyvtárlátogatásán keresztül - tartja a kapcsolatot, a látogatások szervezői a gyermekcsoportok óvónői. A közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás összeállítása előtt az óvoda vezetője a szülők közösségét tájékoztatja a lehetséges programokról, és a szülők által elfogadott programokat szervez az intézmény óvodásai számára. A kapcsolattartás kiemelt területei például a színházlátogatás szervezése és a kiállítások megtekintése.
3. A PROJEKT TARTALMA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 1. Férőhelybővítés A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns, mert nem irányul férőhelybővítésre. Az aktuális évi OSA adatlapok alapján a gyermekek száma eléri a megadott férőhelyek számának 115%-át. Az adatok alátámasztásához az releváns OSA4TANU adatlap a04t18 tábla (gyermekek száma óvodai feladatellátási helyenként), valamint az OSA2FELH adatlap a02t13 tábla csatolásra kerülnek a megalapozó dokumentumhoz. Az óvodai végzős csoportokból visszatartott gyerekek száma az utolsó 3 évben: Meserét tagóvoda Csoport neve
2013
2014
2015
Kiscsikó Gézengúz Pillangó Csipet csapat Süni
3 3 3
3 1 1 1 1
3 2 3 1 -
Gesztenyéskert tagóvoda Csoport neve Cicamica Micimackó
2013 1 2
2014
2015
3 2
6 2
A 0-6 éves korosztály száma a következők szerint alakult az elmúlt 3 évben:
0-2 éves 3-5 éves 6 éves
2013 324 fő 333 fő 120 fő
2014 362 fő 332 fő 98 fő
2015 367 fő 360 fő 109 fő
12
3-6 éves korosztály számának várható alakulása a következő 3 évben:
3 éves 4 éves 5 éves 6 éves
2017 137 145 115 121
2018 133 137 145 115
2019 121 133 137 145
Születések és halálozás aránya az utóbbi években a településen
Születés Halálozás
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 102 135 109 98 112 113 94 126 109 124 153 176 155 157 156 131 161 138 137 135 123 120 forrás: KSH
2. Infrastrukturális tevékenységek bemutatása Meserét tagóvoda Jelenlegi állapot bemutatása: Meglévő épületszerkezetekben felmerült hibák, problémák: - Hiányos homlokzati és zárófödémen lévő hőszigetelés. - Elöregedett, rossz filtrációjú nyílászárók. - Korszerűtlen fűtési technológia - Felázott lábazat és parapet Fejlesztés: - Homlokzati hőszigetelés a lábazat alsó síkjáig, padlásfödém hőszigetelése A külső oldali hőszigetelésre a falazott külső határoló szerkezetek mára elfogadhatatlanul alacsony U értéke miatt van szükség. A fűtési díjak és általában az energiaköltségek csökkentése sürgető feladat, amely közvetlenül a használókra is hatással lehet. A falazott tartószerkezetek szellőznek, ezért a külső hőszigetelés páraáteresztő képessége fontos. A páradiffúziós görbék nem metszhetik egymást, a falon belül lecsapódás nem keletkezhet. 15 cm vastag hőszigetelés kerül felragasztásra, dübelezés egyidejű alkalmazásával. Az épületrészek az lábazat alsó síkjáig kapnak külső hőszigetelést. - Tető héjazatának felújítása és cseréje A padlásfödémre egységesen 30 cm Rockwool AirRock LD kőzetgyapot hőszigetelés kerül, szabadon terítve, védőfóliával lefedve, járható rész biztosításaként pallók rögzítésével. - Nyílászáró szerkezetek cseréje A nyílászárók állapota általánosságban rossz es az épület magas fűtési költségeinek ez az egyik fő oka. Az új nyílászárók háromrétegű üvegezésű, PVC nyílászárók, az energetikai auditnak megfelelő U értékkel. - A légcserét biztosító szerkezetek beépítése Jelen ütemben a légcsere a meglévő nyílászárókon keresztül, filtrációval történik, mely nyílászárócserét követően a nyílászárókba épített résszellőzők révén biztosított. - Fűtési rendszer korszerűsítése
13
-
-
-
-
-
A jelenlegi fűtési rendszer teljesen elbontásra kerül. Az ingatlan területén 6 db talajszonda kerül kiépítésre. Az épületet 1 db AERMEC WRL101XHT víz/víz (Fűtőteljesítmény: 28,52 kW; Hűtőteljesítmény: 27,5 kW) típusú hőszivattyú segítségével fűtik és hűtik. Puffertartály mérete: 1000 liter. A hőleadók típusa: Galletti Estro parapetes fan-coilok. A faicoilok vezérlése a hozzá tartozó vezérlőegységgel történik helységenként. A hőközpontban a csővezeték hálózat acélcsövekből kerül kialakításra. A keletkező hőveszteség minimális értéken való tartása érdekében a pincében lévő fűtési vezetékek 50 mm vastag kőzetgyapot szigeteléssel kell ellátni. Megújuló energiafelhasználók alkalmazása (napelemes rendszer telepítése) Az épület tetőszerkezetén napelemes rendszer kiépítésére kerül sor alumínium és rozsdamentes acél anyagú, típustervek szerint készülő rendszerelemek segítségével. Kiépítendő napelemes rendszer csúcsteljesítménye: 84 x 260 Wp = 21,84 kWp. Napelemek száma összesen: 84 db Akadálymentesítés Akadálymentes parkolás és az épület akadálymentes környezetének kialakítása. Bejárat, előtér és belső terek akadálymentesítése. Akadálymentes belső közlekedés és akadálymentes mosdó kialakítása. Legionella elleni védekezés Az épületben a jelenlegi HMV tárolók elbontásra kerülnek és 750 literes indirekt tároló kerül beépítésre,melyet a hőszivattyú lát el hőenergiával. A HMV tároló a pincébe, a hőszivattyú és a puffertároló mellé kerül elhelyezésre. A pincében lévő melegvíz vezetéket 50 mm vastag kőzetgyapot szigeteléssel kell ellátni. A forrázás elleni védelem miatt vizesblokkonként 1-1 termosztatikus keverőszelepet kell beépíteni. A HMV termelési rendszerbe automatikus fertőtlenítő programot kell létrehozni, mely rendszeresen 60 °C felé melegíti a melegvíz hőmérsékletét. A használati melegvízellátó rendszer cirkulációs vezetékhálózatának a feladata az, hogy a csapoló helyeken kifolyó víz azonnal meleg legyen. A cirkulációs szivattyút termosztatikusan kell vezérelni úgy, hogy a melegvíz hőmérsékletének 2°C-os csökkenése esetén induljon el. A cirkulációs szivattyú kikapcsolását könnyen hozzáférhetővé kell tenni, hogy hosszabb távollétekkor (pl. téli/nyári szünetekben) energia megtakarítás miatt egyszerűen kikapcsolható legyen. Vizesblokk felújítás A WC helységek vizes berendezési tárgyai, csempézete elavult állapotban vannak. Szükséges a helyiségek teljes felújítása. Eszközbeszerzés Részletes leírása a 8. pontban található, valamint a beszerzendő eszközök listája a 4. számú mellékletben került csatolásra. A melléklet tartalmazza az egyes eszköz beszerzésének indoklását.
Gesztenyéskert tagóvoda: Jelenlegi állapot bemutatása: Meglévő épületszerkezetekben felmerült hibák, problémák: - Hiányos homlokzati és zárófödémen lévő hőszigetelés. - Elöregedett, rossz filtrációjú nyílászárók. - Korszerűtlen fűtési technológia - Felázott lábazat és parapet Fejlesztés: - Homlokzati hőszigetelés a lábazat alsó síkjáig, padlásfödém hőszigetelése A külső oldali hőszigetelésre a falazott külső határoló szerkezetek mára elfogadhatatlanul alacsony U értéke miatt van szükség. A fűtési díjak és általában az
14
-
-
-
-
-
-
-
-
energiaköltségek csökkentése sürgető feladat, amely közvetlenül a használókra is hatással lehet. A falazott tartószerkezetek szellőznek, ezért a külső hőszigetelés páraáteresztő képessége fontos. A páradiffúziós görbék nem metszhetik egymást, a falon belül lecsapódás nem keletkezhet. 15 cm vastag hőszigetelés kerül felragasztásra, dübelezés egyidejű alkalmazásával. Tető héjazatának felújítása és cseréje A padlásfödémre egységesen 30 cm Rockwool AirRock LD kőzetgyapot hőszigetelés kerül, szabadon terítve, védőfóliával lefedve, járható rész biztosításaként pallók rögzítésével. A padláson lomtalanítási munkák szükségesek. Nyílászáró szerkezetek cseréje A nyílászárók állapota általánosságban rossz és az épület magas fűtési költségeinek ez az egyik fő oka. Az új nyílászárók háromrétegű üvegezésű, PVC nyílászárók, az energetikai auditnak megfelelő U értékkel. A légcserét biztosító szerkezetek beépítése Jelen ütemben a légcsere a meglévő nyílászárókon keresztül, filtrációval történik, mely nyílászárócserét követően a nyílászárókba épített résszellőzők révén biztosított. Fűtési rendszer korszerűsítése A jelenlegi fűtési rendszer teljesen elbontásra kerül. Az ingatlan területén 3 db talajszonda kerül kiépítésre. Az épületet 1 db AERMEC WRL051XHT víz/víz hőszivattyú (Fűtőteljesítmény: 13,88 kW; Hűtőteljesítmény: 13,7 kW) segítségével fűtik és hűtik. Puffertartály mérete: 500 liter. A hőleadók típusa: Galletti Estro parapetes fan-coilok. A fai-coilok vezérlése a hozzá tartozó vezérlőegységgel történik helységenként. A hőközpontban a csővezeték hálózat acélcsövekből kerül kialakításra. A keletkező hőveszteség minimális értéken való tartása érdekében a pincében lévő fűtési vezetékek 50 mm vastag kőzetgyapot szigeteléssel kell ellátni. Megújuló energiafelhasználók alkalmazása (napelemes rendszer telepítése) Az épület tetőszerkezetén napelemes rendszer kiépítésére kerül sor alumínium és rozsdamentes acél anyagú, típustervek szerint készülő rendszerelemek segítségével. Kiépítendő napelemes rendszer csúcsteljesítménye: 29 x 260 Wp = 7,54 kWp Napelemek száma összesen: 29 db Belső falak újra vakolása, festése, burkolatok cseréje Vakolatjavítás, Festés: Minden helyiségben a nyílászárók cseréje után a vakolatot javítani kell, majd újra festeni a helyiségeket. Burkolatok: A közlekedők jelenlegi linóleum burkolatát el kell bontani, helyére kerámia lapburkolatot kell készíteni. A foglalkozók parketta burkolatára, laminált burkolat kerül. A mosdókat és vizesblokkokat újra kell burkolni, a falak kerámia burkolatát le kell verni és új lapburkolatot készíteni 180 cm magasságban. Akadálymentesítés Akadálymentes parkolás és az épület akadálymentes környezetének kialakítása. Bejárat, előtér és belső terek akadálymentesítése. Legionella elleni védekezés Az épületben a jelenlegi HMV tárolók elbontásra kerülnek és 500 literes indirekt tároló kerül beépítésre, melyet a hőszivattyú lát el hőenergiával. A HMV tároló a pincébe, a hőszivattyú és a puffertároló mellé kerül elhelyezésre. A pincében lévő melegvíz vezetéket 50 mm vastag kőzetgyapot szigeteléssel kell ellátni. A forrázás elleni védelem miatt vizesblokkonként 1-1 termosztatikus keverőszelepet kell beépíteni. A HMV termelési rendszerbe automatikus fertőtlenítő programot kell létrehozni, mely rendszeresen 60 °C felé melegíti a melegvíz hőmérsékletét. A használati melegvízellátó rendszer cirkulációs vezetékhálózatának a feladata az, hogy a csapoló helyeken kifolyó víz azonnal meleg legyen. A cirkulációs szivattyút
15
-
-
-
termosztatikusan kell vezérelni úgy, hogy a melegvíz hőmérsékletének 2°C-os csökkenése esetén induljon el. A cirkulációs szivattyú kikapcsolását könnyen hozzáférhetővé kell tenni, hogy hosszabb távollétekkor (pl. téli/nyári szünetekben) energia megtakarítás miatt egyszerűen kikapcsolható legyen. Vizesblokk felújítás A WC és a zuhanyzó helységek vizes berendezési tárgyai, csempézete elavult állapotban vannak. Szükséges a helyiségek teljes felújítása. Eszközbeszerzés Részletes leírása a 8. pontban található, valamint a beszerzendő eszközök listája a 4. számú mellékletben került csatolásra. A melléklet tartalmazza az egyes eszköz beszerzésének indoklását. Mini Kressz pálya: A gyermekek a közúti közlekedés legvédtelenebb és legveszélyeztetettebb szereplői. A tudatos magatartás kialakításában, a baleseteik megelőzésében nagy szerepet játszik a biztonságos közlekedésre való nevelésük. A közlekedésre nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Szükséges megtanítani nekik a legfontosabb táblák jelentését és az olyan alapvető szabályokat, mint például a zebra előtti körül nézést, az úttesten való áthaladást. A mini KRESZ pályán a gyermekek kipróbálhatják és nagyon könnyen meg is tanulhatják, hogyan lehet biztonságosan közlekedni.
3. A megvalósítandó beruházás önállóan támogatható és nem támogatható tevékenységei A projekt keretén belül önállóan támogatható tevékenységként infrastrukturális beruházás és eszközbeszerzés valósul meg. Infrastrukturális fejlesztésen belül pedig az épület és a játszóudvar felújítása. Eszközbeszerzésen belül kültéri és beltéri játékok, bútorok beszerzése a cél. Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek közül a megújuló energiaforrások alkalmazása érinti a pályázatot. A Kávai úton 21,84 kWp méretű rendszer kerül kiépítésre, mely 84 db napelemből áll. Az Attila úti óvodában 7,54 kWp méretű rendszer épülne, 29 db napelemmel. Háztartási méretű kiserőműnek minősülnek, így nem engedélykötelesek. Akadálymentes parkoló a hatályos jogszabályokban előírt számban kerül kialakításra. Azbesztmentesítés nem érinti a beruházást, mivel az óvoda területén nem található ilyen anyag. 4. A fejlesztés szükségessége A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns, mert nem történik férőhelybővítés/új férőhely létrehozása. 5. Ingatlankiváltás A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns. 6. Ingatlanvásárlás A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns. 7. Környezetkímélő megoldások Az önkormányzat napelemes (villamosenergia-termelő) rendszert építene, többek között a betervezett környezetbarát talajszondás hőszivattyús rendszer elektromos fogyasztásnak ellátása céljából az óvodák épületén.
16
Meserét tagóvoda: Az épület tetőszerkezetén napelemes rendszer kiépítésére kerül sor alumínium és rozsdamentes acél anyagú, típustervek szerint készülő rendszerelemek segítségével. Kiépítendő napelemes rendszer csúcsteljesítménye: 84 x 260 Wp = 21,84 kWp. Napelemek száma összesen: 84 db A kiépítendő napelemes rendszer költségvonzata a tervezői költségbecslés alapján 9 224 995 Ft. Gesztenyéskert tagóvoda: Az épület tetőszerkezetén napelemes rendszer kiépítésére kerül sor alumínium és rozsdamentes acél anyagú, típustervek szerint készülő rendszerelemek segítségével. Kiépítendő napelemes rendszer csúcsteljesítménye: 29 x 260 Wp = 7,54 kWp Napelemek száma összesen: 29 db A kiépítendő napelemes rendszer költségvonzata a tervezői költségbecslés alapján 3 150 000 Ft. Az épület az EDF DÉMÁSZ ZRT. közcélú villamos hálózatára kapcsolódik. Az épület tetőszerkezetén napelemes rendszer kiépítésére kerül sor alumínium és rozsdamentes acél anyagú, típustervek szerint készülő rendszerelemek segítségével. A környezetkímélő hőszivattyús rendszernek köszönhetően minimum 20%-os megtakarítással számolhatunk. 8. Eszközbeszerzés, nevelési-gondozási helyzet ismertetése A jelenlegi eszközállomány tekintetében a nevelési-gondozási feltételekkel együtt fejlesztés szükséges: pl. bútorzat, nagymozgást, kognitív fejlesztést segítő eszközök, kül- és beltéri játékok. Beszerezni kívánt eszköztípusok ismertetése: A beszerzendő eszközök között beltéri bútorok; használati tárgyak; fejlesztő játékok és eszközök; kültéri játékok valamint kültéri bútorok szerepelnek. Beltéri bútorok: Szekrények, fektetők, ágytárolók stb. melyek az óvodai mindennapok során használatos tárgyak tárolására szolgálnak, valamint a gyermekek komfortérzetének növelését célozzák. Használati tárgyak: Takarók, szőnyegek, abroszok, törölközők stb. melyek az óvodások számára a mindennapok során használt nélkülözhetetlen tárgyakat foglalják magukba. Fejlesztő játékok és eszközök: Fontos a fejlesztő, ingerekben gazdag környezet biztosítása a gyermekek számára, melyhez ezek az eszközök hozzájárulnak. Ezen eszközök segítségével az óvódások észrevétlenül játék közben fejlesztik egy-egy készségüket, valamint bizonyos fejlesztő játékok érzelmi felesztő hatással is vannak. Segítenek feldolgozni és oldani a feszültséget. Segítenek a gyermekek számára az iskolaérettség kritériumainak elérésében. Kültéri játékok: Fejleszti az egyensúlyérzéket, a koncentrációt a térérzékelést, az ügyességet, erőnlétet, állóképességet, javítja a mozgáskoordinációt, így kedvező hatással vannak a gyermekek fizikai fejlődésére. Kültéri bútorok: Fa építmények, padok, asztalok, faházak melyek a szabadban eltöltendő időt teszi komfortosabbá. A beszerzendő eszközök listája a 4. számú mellékletben került csatolásra. A melléklet tartalmazza az egyes eszköz beszerzésének indoklását.
17
Személyi feltételeink: A dolgozók létszáma jelenleg 59 fő az alábbi bontásban:
Óvoda pedagógus Pedagógiai asszisztens Dajka Konyhai dolgozó Takarító Óvoda titkár Ügyintéző Óvoda pszichológus Logopédus Összesen
Hétszínvilág székhely óvoda (pályázattal nem érintett) 15 2
Meserét tagóvoda
Gesztenyéskert tagóvoda
10 2
4 -
5 1 1 19
2 1 7
7 2 2 1 2 1 1 33
9. Főzőkonyha A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns. 10. A projekt során nem támogatható, de önerőből megvalósítandó tevékenységek A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns. 11. Járműbeszerzés A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns. 12. Parkolóhelyek tervezése A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns. 13. Kisgyermekellátás területén jártas szakember A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns.
4. KOCKÁZATOK BEMUTATÁSA 1. Kockázatok Kockázat
Valószínűség
Hatás
Kezelés módja
A projekt meg nem valósulása sikertelen pályázat esetén
nem mérhető
Nem történik eszközés infrastruktúra fejlesztés
Esetleges sikertelen pályázat esetén a beruházás meg nem valósulása
18
A projekt megvalósításának időbeli eltolódása
kicsi
A kivitelezés akadályozza a rendes működést
Nagyon pontosan ütemezett és végrehajtott kivitelezés
A tervezett költségvetéshez képest többletköltség felmerülése
kicsi
Játszóudvar kialakítása, fontos eszközök beszerzése háttérbe szorul
Rugalmas átállás költségkímélő megoldások egy-egy felmerülő probléma esetében
A megvalósítás késedelmet szenvedhet a közbeszerzési eljárás sikertelensége esetén
kicsi
Szolgáltatás indítása eltolódik
Alapos és minden részletre kiterjedő közbeszerzési eljárás
Polgármesteri Hivatal szervezeti változása
kicsi
Hosszadalmas betanulási folyamat, a projekt csúszása
Folyamatos, megfelelően dokumentált projektmenedzsment; Belső tréningek
Nem egyértelmű a projekttagok feladata, tisztázatlan felelősségi körök
kicsi
Feladatok megoldatlansága, a projekt csúszása
Megfelelő végzettségű, kompetens projekttagok kiválasztása, határidők, feladatok, hatáskörök meghatározása
5. FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJAI 1. A létrehozott kapacitások fenntartása A pályázatunk férőhelybővítést nem tartalmaz, így plusz költség várhatóan nem keletkezik a projekt későbbi fenntartásával kapcsolatban. Finanszírozási szempontból a fejlesztés színhelye része a települési gyermekjóléti és oktatási rendszernek, amely működését a normatív támogatási rendszer és az önkormányzat biztosítja. A projekt megvalósulása után a megerősödő települési intézményrendszer tartósan biztosíthatja az önkormányzat számára a feladatellátás sikerét. Az óvoda működése jelenleg 212.090.000 Ft-ba kerül. Egy gyermekre 495.785 Ft/év normatív támogatást kap az intézmény. A működtetéshez szükséges esetleges további forrást az önkormányzat saját költségvetésében biztosítja minden évben. 2. Projekteredmények fenntarthatósága A projekt keretében megvalósuló napelemes fejlesztés a pályázó alaptevékenységét illetően díjbevételt nem generál, de a villamosenergia költségek csökkenése révén a beruházás következtében elért költségmegtakarítás pozitív hatással lesz a pénzáramra. A Kávai út napelemes rendszer várható termelése 23836,8 kWh/év, ennek alapján kb 1.195.770 Ft (bruttó)
19
megtakarításra lehet számítani. Az Attila utcai óvodában várhatóan 420.111 Ft (bruttó) megtakarításra számíthatunk, ami 8374,6 kWh éves villamos-energia termelésnek felel meg. A gyermekek számának alakulása azt mutatja, hogy az intézmény nagy valószínűséggel 100%-on felüli kihasználtsággal fog működni, ami biztosítja a gazdaságos üzemeltetést. A szakmai fenntarthatóságot az intézményi integráció, valamint a szakmai együttműködések biztosítják (pl. Családsegítő). Az óvodának együttműködése a Polgármesteri Hivatallal van a gazdasági tevékenység ellátására. Valamint vannak alapítványai is az óvodának, de ezek pénzzel nem támogatnak, esetleg eszköz beszerzéssel. 3. Várható demográfiai trendek alakulása Várható demográfiai trendek a beruházással érintett feladatellátási hely/szolgáltatás szerinti településen: 2015 823
0-6
2016 833
2017 839
2018 845
2019 857
2020 865
2021 872
2022 879
2023 895
Várható demográfiai trendek az intézményfenntartói társulások esetében a társulás valamennyi települése vonatkozásában. A segédletben megjelölt szempont jelen projekt esetében nem releváns.
6. TERÜLET-SPECIFIKUS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK BEMUTATÁSA
1.1.
A projekt elősegíti a Pest Megyei Területfejlesztési Program TM2.a projektcsomagjának megvalósulását.
Illeszkedik a Pest megyei intézmények fejlesztése és építése [TM2intézkedései] a) projektcsomag: Oktatási alapintézmények (bölcsőde, óvoda, családi napközi, általános iskola) fejlesztése [TM2.a] projektcsomagjához.
2.2.
Bölcsődei és óvodai férőhely létrehozását/meglévő férőhely fejlesztését projektgazda költséghatékonyan valósítja meg
212 852 875 Ft / 175 Fh = 1 216 302 Ft
A beruházás előkészített a pályázó részéről
Nem építési engedély köteles. Az erről szóló nyilatkozat mellékletként felcsatolásra kerül a pályázathoz. A felmérési terv rendelkezésre áll, a tervezett állapotot az akadálymentes tervfejezet tartalmazza.
2.4.
7. CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK 1. A projektgazda és a kisgyermekellátás területén jártas szakember projekt tervezésében és kivitelezésében történő részvételére vonatkozó megállapodást (nem releváns) 2. A kisgyermekellátás területén jártas szakember önéletrajzát (nem releváns) 3. Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet levele (nem releváns) 4. Beszerzendő eszközök listája (csatolva) 5. OSA4TANU adatlap a04t18 tábla; OSA2FELH adatlap a02t13 tábla (csatolva)
20
