Még most is emlékszem arra, amikor kapcsolatba kerültem az önfejlesztés világával

JIM DORNAN

A SIKER TÍZPARANCSOLATA

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: James M. Dornan: Strategjes for Success Network TwentyOne. Global Business Support Systems, USA, 1997 Copyright © 1997 by Network TwentyOne All rights reserved. Printed in the United States of America. Fordította Görög Gabriella Második kiadás Fedéltipográfia: Szakálos Mihály Hungarian edition © Network TwentyOne Kft., 1996,2000. Hungarian translation © Görög Gabriella, 1996,2000.

ELÕSZÓ

Amikor megismerkedtem Jim és Nancy Dornannel, rögtön tudtam, hogy "nyerõk". Hihetetlen e mberpár, két csupaszív, csodálatos személyiség, és ami ennél is fontosabb, világos jövõképp jövõkép pedig jórészt mások segítésére összpontosul. Miután közelebbi ismeretséget kötöttem Jimmel, hamarosan rájöttem, hogy sok azonos igazságo eztünk fel az életben, olyan igazságokat, amelyeket az ember vezetõként ismer meg. Jim úgy i a siker, a belsõ gyarapodás és a vezetés titkait, ahogy kevesen. Éleslátása segítette a v yik legeredményesebb üzleti szervezetének felépítésében. Jim és Nancy sikerének kulcsa a személyiségfejlesztés - elõbb önmaguké, azután a környezetü kednek abban, hogy ezt a tudást A siker tízparancsolata olvasóival is megoszthatják. Ez a könyv kiváló útmutató a belsõ gyarapodáshoz, mert harminc év tapasztalatait és meglátásai en olvasmányos kötetbe. Megtanulhatjuk belõle, miként válhatunk olyan pozitívan gondolkodó erré, aki hatékonyan kezeli a stresszt és a kudarcot. A kötet útmutatását követve életre sz kíthatunk ki, célokat tûzhetünk magunk elé, megtanulhatunk jobban gazdálkodni az idõnkkel. l fejleszthetjük vezetõi és kommunikációs készségünket. Mire a könyv végére érünk, készen á gasabb szintre emelkedjünk! Sikerre áhítozunk? Akkor lapozzunk, és olvassunk tovább! Ha átültetjük a gyakorlatba a tíz etben összefoglalt elgondolásokat, a siker szinte elkerülhetetlen. És mihelyt megkezdõdik a folyamat, rajtunk a sor, hogy olyanokat találjunk, akiket szintén sikerhez segíthetünk . John Maxwell, Atlanta, Georgia

BEVEZETÉS

Még most is emlékszem arra, amikor kapcsolatba kerültem az önfejlesztés világával.

A McDonnell Douglas fiatal mérnökeként a kaliforniai Long Beachben dolgoztam, ott kapt am a kezembe David Schwartz The Magic of Thinking Big (A nagyratörõ gondolkodás varázsa) címû kötetét. Addigra megbirkóztam a repülõ- és ûrhajómérnöki diploma megszerzésének nehézségeivel a Purd felvérteztem magam a mérnöki pályára - legalábbis azt hittem. Ám néhány havi ténykedés után kezdtem úgy érezni, hogy elvétettem valamit. Mûszaki képzetts munkahelyet biztosíthatott, de nyilvánvalóvá vált, hogy az igazi siker nehezebben megtalálh tó dolog; a legtöbb embernek van elképzelése az állásszerzésrõl, de fogalma sincs a siker e Emlékszem, úgy éreztem, kicsúszik kezembõl a saját jövõm. A felsõfokú végzettség, a szakmai y akár kimagasló hozzáértés és fáradhatatlan munka "jutalma" végül sok esetben zsákutcát je kudarcélmény, leépítés, létbizonytalanság és elégedetlenség azok számára, akik egykor nagy álmokkal vágtak neki az életnek. Nyilvánvaló volt, hogy valami hiányzik, valami, ami vagy javíthatná az esélyeimet a végsõ s e, vagy legalább kevesebb stresszel terhelt élethez vezetne. A nagyratörõ gondolkodás varázsa egészen egyszerû könyv volt, nem mérhetõ az aeroelaszticit hez vagy a kvantumfizikához, mégis mélyenszántó a maga egyszerûségében. Újszerûen hatott rám a felismerés, hogy az ember hozzáállása és gondolkodása legalább annyi , mint a tudása. Nos, ez több mint huszonöt esztendeje történt, és akkoriban igen kevés effajta könyv volt f alomban. Napoleon Hill Think and Grow Rich (Gondolkozz, gazdagodj!), vagy Norman Vincent Peale Power of Positive Thinking (A pozitív gondolkodás hatalma) címû mûve éppoly klassziku nak számított, mint Dale Carnegie-tõl a How to Win Friends and Influence People (Siker kalauz). Mérnökagyam tüstént megragadta ezeknek az alapelveknek a logikáját, s ez mindörökre megvált t. Nem a szokásos értelemben véve elméletiek vagy tudományosak, de a célkitûzés, pozitív gondo ozzáállás egyszerûen megfogalmazott elvei valóban kulcsot adtak a sikeres élethez, még elmé téren is. Az önfejlesztés ma már kiterjedt szakma, olyan nagyszerû írókkal és gondolkodókkal, mint De Waitley, Zig Ziglar, Stephen Covey, John Maxwell és még annyian, hogy felsorolni is sok lenne. Szinte negyedszázada tanulmányozom ezeket a szerzõket, némelyikükkel össze is barátkoztunk. száz könyvet olvastam errõl a témáról, de ennél is fontosabb, hogy megpróbáltam alkalmazni foglaltakat. Akár férjként és édesapaként, akár vezetõként igyekeztem sikert aratni, személyiségemben ke podnom, változnom, hogy továbbléphessek az élet következõ, magasabb szintjére. A sok tanulást sok cselekvés, néha kudarc és csalódás, de mindvégig kitartás, végül pedig s e, és ennek eredményeként ma már szenvedélyesen vallom az ezekben az elvekben megfogalmazo tt értékrendet. Az élet sok mindenre megtanított. Kifogyhatatlan erõt árasztó feleségemmel, Nancyvel házass eddigi huszonkilenc esztendeje alatt három gyermeket neveltünk fel, ami különösen kamaszév ikben nem volt könnyû. Eric fiunk születése után újabb kihívással kellett szembenéznünk, ami mély tartalmat adott Nyitott gerinccel jött világra, emiatt harminc agymûtéten esett át, és most elektromos megh jtású kerekes székébõl gazdagítja páratlan észrevételeivel mindennapjainkat. Emellett szinte a semmibõl hoztam létre egy olyan vállalkozást, amely jelenleg tizennyol c országban mûködtet irodákat. Ha Isten is úgy akarja, még sok további feladatra számítok a jövõben. Munkám révén lehetõségem nyílik arra, hogy járjam a világot, és ezrekkel ismerkedjem meg, a tén szeretnének sikerstratégiát találni. Akadnak közöttük szabad foglalkozású értelmiségiek, orvosok vagy ügyvédek, aztán egyházi em ztviselõk, vállalkozók és vállalatvezetõk, sõt, még diákok is. De mindannyian szeretnék tudni, mi kell ahhoz, hogy sikeres életet éljenek, vagy siker es vezetõvé váljanak és másokra hassanak. Megbízásaim nemegyszer távoli, számomra egzotikus helyekre visznek. Rendszeresen dolgozo m Magyarországon, Lengyelországban, Kelet-Európa-szerte. Sokat ténykedtem Törökországban, Görögországban, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Dél-Amer t Kínában.

Gyakran kerülök kapcsolatba olyanokkal, akik eddig nemigen találkoztak ezekkel a fogal makkal, és jókora lemaradást kell pótolniuk. Utazásaim során gyakran megkérnek, hogy foglaljam össze azokat az elveket, amelyek követésé sikeresen élek és fejlõdöm. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy sûrítve mutasson be néhány fontos területet, miáltal k, akik komolyan vágynak az igazi sikerre, alapot találnak, amelyre építhetnek. Remélem, hogy ezek az egyszerû igazságok segítséget nyújtanak saját sikerstratégiájuk kidol J.D.

TARTALOMJEGYZÉK

ELÕSZÓ 1 BEVEZETÉS 3 ELSÕ RÉSZ: A SIKER VELÜNK KEZDÕDIK 7 1. A sikeres ember... POZITÍVAN GONDOLKODIK 9 2. A sikeres ember... TULTESZI MAGÁT A KUDARCON 35 3. A sikeres ember... ELÕRELÁTÓ 61 4. A sikeres ember... CÉLOKAT TÛZ KI 81 5. A sikeres ember... IDÕBEOSZTÓ 105 6. A sikeres ember... TUDJA KEZELNI A STRESSZHELYZETET 127 MÁSODIK RÉSZ: A SIKER MÁSOKKAL FOLYTATÓDIK 141 7. A sikeres ember... NAGYRA ÉRTÉKELI A KAPCSOLATOKAT 143 8. A sikeres ember... MEGTANUL KOMMUNIKÁLNI 159 9. A sikeres ember... HISZ A MOTIVÁCIÓBAN 187 10. A sikeres ember... JÓ VEZETÕ 207 UTÓSZÓ 227

Elsõ rész: A SIKER VELÜNK KEZDÕDIK Elsõ fejezet A sikeres ember... POZITÍVAN GONDOLKODIK

Az attitûd - a hozzáállás - a legfontosabb sajátosság, amely a sikeres embert jellemzi. Ha ttitûdje és gondolkodásmódja pozitív, ha szereti a kihívásokat és a nehéz helyzeteket, az m r. Lowell Peacock Kicsi különbség van az egyes emberek között, de ez a kicsi különbség nagyon sokat számít. A ség az attitûd. Ami sokat számít az az, hogy az attitûd pozitív vagy negatív. Clement Stone

HOZZÁÁLLÁSUNK HATÁROZZA MEG A NAGYSÁGUNK Csak egy karnyújtásnyira vagyunk a sikertõl. Az életben a sikeres és a sikertelen emberek közötti különbség az, hogy a sikeres emberek életét a legjobb pillanataikban született gond ik, hatalmas optimizmusuk és mérhetetlen tapasztalatuk irányítják és vezérlik. A sikertelen bereket viszont múltbéli kudarcaik és kétségeik irányítják és vezérlik. A sikertelen emberek azt próbálják majd elhitetni velünk, hogy mások tették õket ilyenné. A ndják majd, hogy a körülmények határozzák meg helyüket az életben. Azt mondják majd, hogy n

tnek arról, hogyan éreznek. De nem a körülmények tesznek bennünket azzá, amik vagyunk. Végeredményben mi vagyunk felelõ zért, ahogy az életet látjuk. Victor Franki, aki a náci Németország egyik haláltáborának túlélõje, a következõket mondta: szabadság utolsó mozzanata az, amikor adott körülmények között még megválaszthatod a hozzá Maltbie D. Babcock véleménye szerint: "A leggyakoribb hibák egyike, és egyúttal a legköltsé ebb is azt hinni, hogy a siker valami rendkívüli szellemi képességnek, varázslatnak köszönh valami olyasminek, aminek nem vagyunk birtokában." A sikert azonban igenis olyasvalami határozza meg, ami a mi irányításunk alatt áll. A mi a ttitûdünk eredménye. Azt, hogy meddig jutunk el az életben, a gondolkodásmódunk határozza m jobban, mint bármilyen más egyéb tényezõ az életben. Attitûdünk rengeteg olyan dolgot meghatároz, amely az életben történik velünk: 1. Ahogy mi viszonyulunk az élethez, az élet is úgy fog viszonyulni hozzánk. 2. Ahogy mi viszonyulunk másokhoz, mások is úgy fognak viszonyulni hozzánk. 3. Az, ahogy hozzálátunk egy feladat megoldásához, bármi másnál jobban meghatározza az ered kerességét. 4. Minél feljebb tekintünk egy értékrendben, annál jobb lesz a hozzáállásunk. Nem csoda, hogy azt mondják, attitûdünkkel mi magunk alakítjuk ki értelmi, érzelmi, fizikai szellemi környezetünket. A pozitív hozzáállás azonban még nem garantálja a sikert. Feltétlenül megkönnyíti a mindenn , de nem garantálja azt, hogy mindent elérünk majd, amit akarunk. Az ellenkezõje viszont igaz. Negatív hozzáállással biztos, hogy nem leszünk sikeresek. Még soha életemben nem láttam olyan embert, aki nem megfelelõ attitûdje ellenére sikeres le t volna. A NEGATÍV HOZZÁÁLLÁS NEGATÍV HATÁSAI Az agyunkat leginkább foglalkoztató gondolatok miatt vagyunk azok, akik. A negatív gon dolatok olyan negatív embert eredményeznek, akit saját negatív körülményei gátolnak. Egy negatívan gondolkodó személy olyan, mint az az ember, aki héjastul nyelt le egy tojást . Nem mert megmozdulni, mert attól félt, hogy eltöri, és nem mert leülni sem, mert attól fé hogy akkor kikölti a tojást. A következõkben felsorolok hat olyan kedvezõtlen dolgot, amely a szüntelen negatív gondolk odásból adódhat: A NEGATÍV GONDOLKODÁS BEFELHÕZI GONDOLATAINKAT A DÖNTÉSEK KRITIKUS PILLANATAIBAN Ha valaki az életben mindig csak a negatív dolgokat keresi és találja meg, akkor ez nehe zen legyõzhetõ szokássá válik. Amikor adódik egy pozitív lehetõség, a negatív ember ezt nem és így soha nem is ragadja meg az alkalmat. Minden körülményt úgy tekint, mint akadályok s zatát. Mi a különbség egy akadály és egy lehetõség között? A fõ különbség az ember attitûdjében va Abraham Lincoln, aki sokak szemében az Amerikai Egyesült Államok történetének legnagyobb el e volt, azt mondta: "A siker úgy alakul ki, ha kudarcról kudarcra haladsz, mégsem veszít ed el a lelkesedésedet soha." Jó eljárás az, ha nem vagyunk hajlandók elfogadni a negatív gondolatokat, amíg alaposan fel nem derítjük a pozitív dolgokat. Amikor a pozitív gondolkodás attitûdjét gyakoroljuk, sokka nyebben tudjuk a jó döntést meghozni a kritikus pillanatokban. A NEGATÍV GONDOLKODÁS RAGÁLYOS A régi mondás, amely szerint "a hasonszõrûek összetartanak", valóban igaz. Ez sokkal inkább evehetõ az embereken, mint az állatokon. Azok az állatok, amelyek összetartanak, már erede ndõen egyformák, de az emberek akkor változnak meg és válnak hasonlókká, amikor sok idõt tö együtt. Már bizonyára észrevette, hogy akik régóta házasok, azok kezdenek egyformán viselkedni, és még külsõre is hasonlóvá válnak. Ez legjobban az attitûd területén figyelhetõ meg. Ha sok idõt töltünk el negatívan gondolkodó emberekkel, ez hatással lesz ránk. Olyan ez, mintha sugárzásnak lennénk kitéve. Rövid idõn keresztül túléljük az alacsony dózi a folyamatosan érnek, akkor meghalunk. A NEGATÍV GONDOLKODÁS

TÖNKRETESZI AZ ARÁNYÉRZÉKET Bizonyára találkozott már olyan emberekkel, akik mindent "felfújnak". Ha apró rés támad a t úgy viselkednek, mintha legalábbis hurrikán tombolna. Semmi mást nem látnak meg az életben csak ami végzetes és szomorú. Ezek azok az emberek, akik Murphy törvényét választották. Már bizonyára hallotta: "Semmi sem olyan könnyû, mint amilyennek látszik; minden sokkal to vább tart, mint várnád; ha valami elromolhat, az el is romlik, méghozzá a lehetõ legrosszab pillanatban." Ehelyett én az életet Maxwell törvényén át nézem, azaz: "Semmi sem olyan nehéz, mint amilye látszik; minden sokkal kifizetõdõbb, mint várnád; és ha bármi jó történhet, az a legjobb pi meg is fog történni." A Murphy törvényeit követõ negatívan gondolkodó emberek esetében az a legrosszabb, hogy a d ok jó oldalát meg sem látják. A sikeres emberek mindennek a jó oldalát keresik, hogy a lehe eket korán felismerve tudjanak dönteni. (Ezt a gondolatot egy késõbbi fejezetben jobban kifejtem.) Semmi sem olyan nehéz, mint amilyennek látszik; minden sokkal kifizetõdõbb, mint várnád; és ha bármi jó történhet, az a legjobb pillanatban meg is fog történni. A NEGATÍV GONDOLKODÁS CSÖKKENTI A REMÉNYT Ahol nincs a jövõbe vetett hit, ott a jelenben nincs erõ. A negatív gondolkodás lerombolja a hitet, és aláássa a reményt. Ez lassan, de biztosan rombolja a negatívan gondolkodó erkö , megsemmisítve lendületét. A NEGATÍV GONDOLKODÁS KORLÁTOZZA LEHETÕSÉGEINKET Az emberek képtelenek huzamos ideig olyan módon viselkedni, amely nincs összhangban az önmagukról alkotott képpel. A negatívan gondolkodó emberek nemcsak a körülöttük levõ világ legrosszabbat, hanem saját magukról is. Keveset várnak el, és rendszerint még kevesebbet kapnak. Amikor új ötletekkel közelednek feléjük, a válaszuk általában a következõ: "Ez soha nem fog sikerülni." "Eddig még soha nem csináltuk így." "Remekül megvagyunk enélkül is." "Ezt nem engedhetjük meg magunknak." "Erre nem vagyunk felkészülve." "Ez nem a mi asztalunk." Ahol nincs a jövõbe vetett hit, ott a jelenben nincs erõ. Salamon király, aki a világ legbölcsebb uralkodója volt, a bibliában azt mondta: "Mert ami nt vélekedik az õ szívében, ilyen õ." Más szavakkal: Az emberek azzá lesznek, amit hisznek. Az ember nem képes olyan dolgoka t elérni, amit meg sem céloz. És soha nem céloz meg olyan dolgokat, amelyekrõl meg van gyõz e, hogy soha nem is érheti el. Ha egy negatívan gondolkodónak alacsonyak az elvárásai saját magával szemben, akkor a saját lyzetét nehezíti meg, hogy bármit elérjen. Önmaga a lehetõségei legnagyobb ellensége. A NEGATÍV GONDOLKODÁS MEGAKADÁLYOZZA, HOGY ÉLVEZZÜK AZ ÉLETET A negatívan gondolkodók tengeribetegek mindvégig az életük útján. Nem törõdnek a jelennel, tak a jövõbõl. Sokan közülük elfogadták Chisolm törvényét, amely szerint: "Amikor úgy tûnik, hogy a dolgok jobban mennek, valami valószínûleg elkerülte a figyelmedet." A negatívan gondolkodóknak a pohár soha nem félig van tele, hanem mindig félig üres. A legr sszabbat várják, és kapják is az életben. Arra a fiatal hegymászóra emlékeztetnek, aki egy ztalt vezetõvel kelt útra a hóborította csúcsokra. A fiatalember korán reggel hirtelen egy félelmetes csattanásra riadt fel. Azt gondolta, eljött a világ vége. "A jég megrepedt a napsütés hatására - jegyezte meg a tapasztalt vezetõ. - Ez nem a világ v hanem egy új nap kezdete." Ha azt akarjuk, hogy teljes egészében éljük az életet, elérjük a lehetõségeinket és élvezzü t, akkor pozitívan kell gondolkodnunk - a körülmények ellenére.

A POZITÍV GONDOLKODÁS EREJE Alfred A. Montapert szerint: "Az a környezet, amelyet magad alakítasz ki,... a gondo lataidból,... a hitedbõl, ... a képzeletedbõl, ... az életfelfogásodból ..., az egyetlen ol klíma, ahol élni tudsz." Ha a gondolkodásunk pozitív, akkor a környezetünk is olyan lesz. Micsoda hihetetlen gond olat! Vagy amint Robert J. Hastings mondta: "Helyek és körülmények soha nem biztosítják a boldogs t. Önmagadban kell eldöntened, hogy akarsz-e boldog lenni. És ha egyszer eldöntötted, a bo ldogság sokkal könnyebben jön el." Sokan azt hiszik, egyesek arra születtek, hogy pozitívan, mások pedig arra, hogy negatív an gondolkodjanak. Igaz ugyan, hogy bizonyos hajlammal születünk, de azt le is tudju k gyõzni. A lényeg az, hogy: A pozitív gondolkodást bárki megtanulhatja, függetlenül körülményeitõl, vérmérsékletétõl és Felsorolok tíz olyan alapelvet, amelyek segíthetnek gyakorolni, fejleszteni a pozitív gondolkodás képességét. CSELEKEDJÜNK, JÁRJUNK, BESZÉLJÜNK ÉS GONDOLKODJUNK ÚGY, MINT AZ A SZEMÉLY, AKIVÉ VÁLNI SZERETNÉNK! A legtöbb ember arra vár, hogy pozitívan érezzen, mielõtt pozitívan cselekedne. Ezek az emb rek fordítva látják a dolgokat. Az attitûd követi a cselekvést. A pozitív cselekvés pozitív gondolatokhoz vezet. És a pozitív gondolatok pozitív attitûdhöz tnek. Azok az emberek, akik negatív gondolkodással indulnak, soha nem válnak olyan poz itív emberekké, mint amilyenek lenni szeretnének, ha arra várnak, hogy érzéseik vigyék õket a cselekvés során. Az attitûd követi a cselekvést SIKERES, POZITÍV GONDOLATOK JÁRJANAK A FEJÜNKBEN! A multimilliomos amerikai gyáriparos Andrew Carnegie azt mondta: "Az az ember, aki képes arra, hogy saját elméjét teljes egészében birtokolja, az bármi mást es birtokolni." Ha pozitívan kezdünk gondolkodni és sikeresnek látjuk magunkat, akkor sikeressé is kezdünk ni. Ha egy sikeres élet gyümölcsét szeretnénk learatni, akkor úgy kell dolgoznunk, mint egy far ernek. Nem vethetünk el csak úgy egyszerûen néhány pozitív magvat azt várva, hogy a további törõdjön saját magával. Folyamatosan öntöznünk kell a magvakat, és gondoznunk a növekvõ növényeket. Ha elhanyagolju akkor a negatív gondolatok gyomjai biztosan megerednek, elszívják a talajból a tápanyagot , és addig fojtogatják pozitív növényeinket, amíg azok meg nem halnak. Arra gondoljunk, ami pozitív és sikeres! Ne tápláljuk a gyomot! Ahogy a biblia szerint Pál apostol mondta a filippiek-nek: "Egyébként, testvéreim, arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dic séretre méltó, ami erényes és magasztos." ÁRASSZUK MAGUNKBÓL A JÓLÉT, AZ ÖNBIZALOM ÉS A HATÁROZOTTSÁG ATTITÛDJÉT! Ahogy egyre pozitívabbá válnak tetteink és gondolkodásunk, úgy fog fokozatosan kifejlõdni b k a jólét érzése, úgy fog nõni az önbizalmunk, és egyre céltudatosabbak leszünk. Ahogy ezek megtörténnek, a többiek is egyre jobban vonzódni fognak hozzánk, mert az emberek szeretik a pozitív emberek társaságát. Használjuk fel mások felénk irányuló pozitív érzelmi visszah zitív kapcsolatokat alakíthassunk ki, és segítsünk másoknak is, hogy egyre pozitívabbá válj BÁRKIVEL TALÁLKOZUNK, ÉREZTESSÜK VELE, HOGY Õ A LEGFONTOSABB EMBER A FÖLDÖN! Rohanó világban élünk. A legtöbb ember rohan, csakis arra a feladatra összpontosítva, amely teljesítenie kell. Többnyire nem szakítanak elég idõt azokra az emberekre, akikkel kapcsol atba kerülnek. Ha idõt szánunk azokra az emberekre, akikkel találkozunk, és pozitív módon figyelmet szente k nekik, ez meghatározó élmény lehet számukra. Úgy érzik majd, jó napjuk volt, mert örömet nekik, és ezt viszonozni is fogják. BÁRKIVEL TALÁLKOZUNK, ÉREZTESSÜK VELE, HOGY SZÜKSÉG VAN RÁ, HOGY FONTOS ÉS ÉRTÉKES EMBER!

Mindenki arra vágyik, hogy fontosnak, értékesnek érezhesse magát, és hogy tudja, szükség va z emberi mivoltunk lényege. Ha ily módon viszonyulunk az emberekhez, akkor pozitív érzel mekkel fognak viseltetni - saját maguk iránt, és irántunk is. Olyan helyzet áll elõ, ahol mindkét fél gyõztesnek mondhatja magát. Mint ahogy a XIX. századi amerikai filozófus-költõ Ralph Waldo Emerson mondta; "Az élet eg yik legszebb kárpótlása az, hogy egyetlen ember sem tud õszintén segíteni egy másikon anélk y ne segítene ezzel saját magán is." További elõnye annak, hogy másokkal éreztetjük a fontosságukat az, hogy viszonzásképpen õk tik velünk, hogy mi is fontosak vagyunk. Az, ahogyan az emberrel bánnak, pontosan tükröz i azt, ahogyan õ bánik másokkal. Ez pontosan olyan, mint annak a két embernek az esete, akik új városba költöztek. Egyikük, amikor a város határához ért, megállt egy benzinkútnál, az alkalmazottól: - Milyenek az emberek ebben a városban? Az alkalmazott válasza a következõ volt; - Milyenek voltak az emberek ott, ahonnan jött? - Rettenetesek és barátságtalanok - válaszolta az elsõ érkezõ. - Hát, bizony ebben a városban is pontosan ugyanolyanok - mondta az alkalmazott. Késõbb a második férfi is megállt ugyanannál a benzinkútnál, és ugyanazt kérdezte az alkalm nt az elsõ. - Milyenek az emberek ebben a városban? Az alkalmazott ismét visszakérdezett; - Milyenek voltak az emberek abban a városban, ahonnan érkezett? A második férfi azt válaszolta: - Csodálatosak voltak. Mindenki nagyon barátságos volt. Erre az alkalmazott így felelt: - Ugyanilyennek találja majd az itteni embereket is. Az alkalmazott nagyon jól tudta : Ugyanazt az attitûdöt kapjuk másoktól, amelyet magunkkal hozunk. MINDENKIBEN A LEGJOBBAT KERESSÜK! A legrosszabb emberben is van jó tulajdonság, és a legjobb emberben is van rossz tulaj donság. Azt látunk meg másokban, amit keresünk. Csodálatos családdal, barátokkal és kollégákkal vagyok körülvéve. Ez részben Isten ajándéka or eredménye annak is, hogy pozitívak az elvárásaim az engem körül ve võkkel szemben. Gyakran mondogatom azoknak, akikkel együtt dolgozom, hogy tekintsenek magukban min den embert, akivel találkoznak, "10" pontosnak. Más szavakkal, ha egy 10 pontos skálán érté eljük (10 a legmagasabb) az embereket, akkor mindenkitõl azt várjuk el, hogy 10-es leg yen! Sokkal gyakrabban nõnek fel az emberek a pozitív elvárásainkhoz, semmint gondolnánk. Kellemes érzéssel tölti el az embereket, ha a legjobbat keressük bennük. Ez arra készteti õ , hogy valóban a legjobb oldalukat mutassák. És ez hozza létre a pozitív, eredményes környe et. CSAKIS AKKOR BESZÉLJÜNK AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTUNKRÓL, HA AZ JÓ! Kevés dolog okoz negatívabb érzéseket az emberekben, mint ha valaki állandóan a megromlott gészségi állapotáról beszél. Az elsõ vagy a második alkalommal az emberek együttérzést tanú ingerültté és negatívvá válnak. Kerülni kezdik ezt a társukat. Az egészségi állapotunkkal kapcsolatos rossz híreket csak a családunkkal és a legközelebbi ainkkal osszuk meg! A LEGJOBBAT KERESSÜK AZ ÚJ ÖTLETEKBEN! A pozitívan gondolkodók folyamatosan keresik az új ötleteket. Ezek fokozzák számukra a sike elérésének lehetõségét. Ahogy a francia író, Victor Hugó mondta: "Semmi sem erõsebb, mint az a gondolat, amelyne k eljött az ideje." Egyesek úgy gondolják, hogy nagyszerû ötletek csak a zseniknek jutnak eszükbe. Pedig megta lálni a nagyszerû ötleteket inkább hozzáállás, mintsem hajlam kérdése. Egy széles látókörû, kreatív ember mindenhol az ötleteket keresi, ahol csak tudja. És eközb ik visszautasítani minden olyan gondolatot, amelyet még nem állt módjában alaposan megvizs gálni.

Azt mondják, Thomas Edison, aki a világ egyik legnagyobb feltalálója volt, akkor tett na gy felfedezéseket, amikor valamely sikertelen találmányát vizsgálva észrevett egy-egy elõre m látott felhasználási lehetõséget benne. ÓVAKODJUNK A KISSTÍLÛSÉGTÕL! A pozitívan gondolkodók nem fecsérelnek idõt és energiát jelentéktelen dolgokra, mert a kic yesség mellékvágányra terelheti õket. Ez akkor történhet meg, amikor valamilyen jelentéktelen dolog rossz és aránytalanul heves reakciót vált ki valakibõl. Nézzünk meg néhány ilyen szörnyû reakciót kicsinyes helyzetekben: Egyszer egy kínai császár háborút indított egy törött teáskanna miatt. 1654-ben Svédország és Lengyelország azért harcolt egymással, mert a svéd király észrevet nevét egy hivatalos értesítésben csak két "stb." követte, míg a lengyel királyéban három vo Úgy 900 évvel ezelõtt Modena és Bologna között vita támadt egy kút mentõvödre miatt, amel hatalmas háborúskodásba torkollott. Franciaország és Anglia közötti háborúhoz vezetett az, hogy egy pohár víz ömlött de Torey A vassyi mészárlást és a harmincéves háborút az robbantotta ki, hogy egy kisfiú kaviccsal ta de Gruise herceget. Valószínûtlen, hogy bármelyikünk is háborúzni kezdene kisstílûsége miatt, ám saját magunkat s boldogtalanná tehetjük ily módon. Ne felejtsük el: Az ember pont akkora, mint azok a dolgok, amelyek felidegesítik õt! TANULJUNK MEG ADNI! Albert Schweitzer orvos és afrikai misszionárius ezt mondta: "Az emberi élet célja, hogy szolgáljunk, könyörületet mutassunk, és akarjunk segíteni másokon." Felismerte, hogy a legpozitívabb, amit egy pozitív gondolkodó tenni tud az az, hogy máso knak ad. Harry Bullis, a General Mills igazgatótanácsának volt elnöke a következõ tanáccsal látta el t: "Felejtsék el, hogy jó üzletet akarnak kötni, és összpontosítsanak a szolgáltatásra, amelye ak!" Felfedezte, hogy amint emberei figyelme a másoknak nyújtandó szolgáltatásra irányul, rögtön erõsebbé, meggyõzõbbé és ellenállhatatlanabbá válnak. Hogyan tudna bárki ellenállni annak, aki problémája megoldásán fáradozik?! "Azt mondom az embereimnek, hogy ha minden reggel azzal a gondolattal indulnak, hogy »Annyi embernek akarok ma segíteni, amennyinek csak lehet«, akkor sokkal könnyebben férkõznek a vevõik bizalmába, és sokkal több üzletet kötnek. Az, aki hozzásegíti embertárs dogabb és könnyebb élethez, az az eladás mûvészetének legmagasabb fokára ért el." Másoknak adni egyfajta életmóddá válik, és lehetetlen megjósolni, hogy ez micsoda pozitív e hez vezet. Errõl az a történet jut eszembe, amit egyszer egy Sadhu Sundar Singh nevû emberrõl hallott am. Egy napon a Himalája hágóján haladtak társával. Egyszer csak meglátták, hogy a hóban fe gy ember. Sundar Singh szeretett volna megállni és segíteni a szerencsétlenen, de társa el lenezte. Azt mondta: "A saját életünket kockáztatjuk, ha magunkra vállaljuk ezt a terhet." De Sundar Singh nem volt hajlandó otthagyni azt az embert a hóban-fagyban. Miközben társ a búcsút intett neki, Sundar Singh felvette a szegény utazót a hátára. Nagy erõfeszítések á õt tovább, és teste fokozatosan felmelegítette a fagyott embert, aki ettõl újjáéledt. Hama egymás mellett mentek tovább. Mire utolérték a barátját, az már halott volt - megfagyott a hidegben. Ebben az esetben Sundar Singh mindenét, amije csak volt - még az életét is - hajlandó lett volna odaadni egy másik emberért. Ennek során életet talált. Érzéketlen társa viszont azt gondolta, hogy menti az életét, de ehelyett elvesztette azt. A POZITÍV GONDOLKODÁS GYÜMÖLCSE A POZITÍV ÉLET A pozitív gondolkodás megváltoztathatja az életünket. Segítségével olyan helyzetbe kerülhet bármilyen vállalkozást sikerre vihetünk. A pozitívan gondolkodó személy néhány jellemvonása (több is van, de a felsoroltak önmagukba gendõek lehetnek, hogy elindítsanak a siker útján) következik. ÖNBIZALOM

Amikor pozitívan gondolkodunk, hiszünk magunkban, és másokban is. Ennek eredményeként van b rságunk ahhoz, hogy új dolgokat próbáljunk ki, és kockázatot vállaljunk. Következésképpen t Az idõ múlásával jobban megértjük, hogy mit tudunk és mit nem tudunk megtenni, hogy mi tesz sikeresebbé. Idõvel még a sikertelenség sem áshatja alá az önbizalmunkat, mert tudjuk, hogy a hibák elle azok maradunk, akik vagyunk, és hiszünk abban, hogy a jó dolgok hosszú távon még jobbakká v . KEZDEMÉNYEZÕKÉSZSÉG Az önbizalom fejleszti a kezdeményezõkészséget. Ha hisszük, hogy az élet pozitív, ez belénk ja az új dolgok kipróbálása iránti vágyat. Akik negatívan szemlélik az életet, azok csak vá ban reménykednek, hogy a rossz dolgok nem fognak velük megtörténni. Amikor pozitív a hozzáállásunk, akkor türelmetlenül várjuk, hogy új tapasztalatokat gyûjtsü gok történjenek meg velünk. KITARTÁS Ha hiszünk benne, hogy pozitív dolgok fognak történni velünk, akkor addig próbálkozunk, amí an be nem következnek. Még a kudarcok ellenére is képesek leszünk folytatni, mert tudjuk, hogy jó dolgok állnak el k, ha nem adjuk fel. KREATIVITÁS Albert Einstein, a zseni ezt mondta: "Tapasztalataim szerint alkotómunka nem vihetõ végbe, ha valaki boldogtalan és elégedetlen." A pozitívumokra való összpontosítás fejleszti a kutatásra, kérdésfeltevésre és új válaszok ajlandóságot. Amikor pozitívak vagyunk, a világ tele van határtalan lehetõségekkel. Vagy mint Pogo, a Walt Kelly által rajzolt pozitív rajzfilmfigura egyszer mondta: "L eküzdhetetlen mennyiségû lehetõséggel állunk szemben." VEZETÕI KÉPESSÉG Jó vezetõvé válni egy életen át tartó folyamat, de a többiekhez fûzõdõ kapcsolatokkal kezdõ ek olyan embert, akit nem kedvelnek - legalábbis nem sokáig. És az emberek nagyon ritkán kedvelik negatív társaikat. Napóleon megállapítása szerint: "Egy jó vezetõ a reménnyel kereskedik". A vezetõk a körülöttük levõ emberekbe a siker reményét és az önmagukba vetett hitet csepegt sé teszik az embereket arra, hogy elérjék céljaikat. NÖVEKEDÉS A pozitív hozzáállás sok ajtót nyit meg elõttünk. Egyik ilyen ajtó a növekedés lehetõsége. tûd vágyat ébreszt a növekedésre, és a folyamatos növekedés egyike a sikeres emberek legköz bb jellemzõinek. AZ EREDMÉNYESSÉG KÉPESSÉGE W. W. Ziege azt mondta: "A megfelelõen gondolkodó embert semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy elérje céljait, és a világon semmi sem segíthet azon, akinek nem megfelelõ a ho záállása." Ha pozitívan gondolkodunk, képesek vagyunk eredményeket elérni. Olyan helyzetbe tudjuk h ozni magunkat, ahol nemcsak reagálunk, hanem mi kezdeményezünk. Ha a sikerrõl van szó, az embereket nem centiméterekben, kilogrammokban mérik, nem végzett ségük, illetve családi hátterük alapján ítélik meg. Csakis gondolkodásmódunk számít, hiszen eg teljesítményünket. A gondolkodásmód egyike azon kevés dolgoknak az életben, amelyet kont lálni tudunk. Valaki egyszer azt mondta: "Nem irányíthatjuk a szelet,... de hozzá igazíthatjuk a vitorláinkat" Soha ne becsüljük alá az attitûdünk erejét: Az a valódi énünk. Bensõnkben gyökerezik, de gyümölcsei láthatóak. A legjobb barátunk vagy a legádázabb ellenségünk. Õszintébb és tartalmasabb, mint szavaink. Ez az, ami vonzza felénk vagy taszítja tõlünk az embereket. Nem elégedett, amíg kifejezésre nem jut. Múltunk könyvtárosa. Jelenünk szószólója. Jövõnk prófétája.

A pozitív hozzáállás nem mindig garantálja a sikert, de elindít a sikerhez vezetõ úton. Az, elérjük-e a sikert, attól függ, mit csinálunk ezen az úton. A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK A következõ tevékenységekbõl próbáljunk olyan sokat beépíteni az életünkbe, amennyit csak l sznos lenne feljegyzéseket készíteni, hogy ellenõrizhessük, hogyan haladunk. Mint minden más esetben, pozitív gondolkodóvá is egy hosszú folyamat során válhatunk. Ha ké következõ tevékenységeket véghezvinni egy éven át, azt fogja tapasztalni, hogy szemléletmó élete fantasztikus minõségi fejlõdésen ment keresztül. 1. Minden héten válasszon egy pozitív idézetet (kezdheti néhány, ebbõl a fejezetbõl származó idézettel is)! Írja fel az idézetet egy kis k zon a héten mindenhova vigye magával! A nap folyamán idõnként olvassa el, és gondolkodjon r jta! A kártyát olyan helyre tegye, ahol egész nap jól láthatja, például az íróasztalára, az rfalára, vagy a fürdõszobatükörre! Az idézetet tegye gondolatai szerves részévé azon a héte 2. Válasszon valakit ismerõsei körébõl, akivel kapcsolatban rendszerint negatív gondolatai annak! Határozza el, hogy pozitív tulajdonságokat fog keresni ebben a személyben, és a neg atív gondolatait váltsa fel ezekkel! Ha hisz Istenben, akkor imádkozzon is, hogy áldja m eg ezt a személyt! 3. Minden héten legyen egy "10 pontos" napja! Reggel, amikor felkel, higgyen abban, hogy mindenki "10 pontos" lesz, akivel azn ap találkozik, és kezelje is úgy õket, mintha azok lennének! El fog ámulni azoknak az ember knek a reakcióján, akiket eddig mellõzött vagy alábecsült! Nagyon sok kapcsolata fejlõdésne ul majd. 4. A hét egy napját jelölje ki a "pozitív gondolkodás napjának"! Egész napra zárja ki a szó yan szavakat, mint "nem tudom", "soha" és "nem fogom"! A nap folyamán, olyankor, ami kor egyébként azt mondaná: "Nem fog sikerülni", "Ezelõtt soha sem csináltuk így", "Nem tudo egtenni", vagy valami ilyesmit, mindig kérdezze meg magától, hogy mit LEHET tenni! A m indennapi teendõi között keresse a rejtett lehetõségeket és a kedvezõ alkalmat! 5. Legalább egyszer egy héten keressen alkalmat arra, hogy másokon segíthessen! Lepje me g valamivel a házastársát vagy a gyerekeit! Segítsen egy szomszédnak vagy egy munkatársának egyen kisebb szívességet egy idegennek! Ha valakinek névtelenül segít, az még jobb. Kétszer n áldott lesz.

Második fejezet A sikeres ember... TULTESZI MAGÁT A KUDARCON

A kudarc csak akkor kudarc, ha nem tanulsz belõle. Dr. Ronald Niednagel A kudarcot vallottak kilencven százaléka valójában nem bukik el... Egyszerûen csak feladják Paul J. Meyer

Az ember sikerét meghatározó egyik legalapvetõbb tényezõ az, hogy hogyan kezeli a kudarcot. Mindenkinek, aki sikerre vágyik, stratégiákat kell kifejlesztenie a kudarc legyõzésére. Aki nem ezt teszi, azt a kudarc bizonyosan elkedvetleníti, és ez bukáshoz vezet. FÉLELEM A KUDARCTÓL Kudarc - már maga a szó hangzása is negatív. Milyen más szavak - kivéve a "halált" - ébresz ilyen félelmet az emberekben?! Amikor azt halljuk valakirõl, hogy kudarcot vallott, rögtön a következõ gondolatok jutnak eszünkbe: ez az ember szegénységben él - talán barátok nélkül -, elkerüli a szerencse, ninc ozitív jövõ, talán még remény sincs. Számos oka lehet annak, miért félnek az emberek a kudarctól. Néhányat felsorolok közülük: FÉLELEM A KRITIKÁTÓL A történelem legnagyobb alakjait igen keményen kritizálták, õk mégis a végsõkig kitartottak yik kedvenc példám erre a XVIII. századi brit evangelizátor, George Whitefield. Többet pocskondiázták, mint bárkit abban a korban. Ellenségei azzal fenyegették, hogy megöl bérgyilkosokat fogadtak fel. Kiközösítették és kiutasították a városból, de õ maradt. Kizá kból, és arra kényszerítették, hogy az utcán prédikáljon. Ördögnek öltözött bohócokat fogad

lták õt. Sárral, tojással, paradicsommal, döglött macska darabjaival dobálták, sõt többször Korának legnagyobbjai - dr. Samuel Johnson, Sir Joshua Reynolds, Olivér Goldsmith, William Hogarth, Horace Walpole, Buckingham hercegnõje -; megvetésükkel sújtották õt. Õ azonban a kritikák és az akadályoztatások ellenére folytatta küldetését. Emberek ezrei jö hogy meghallgassák. Walesben és Skóciában prédikációt! tartott bányászoknak. Sikerült pénzt gyûjtenie árvaházak javára. Whitefield valószínûleg tíz "kudarcot" élt át esténként elalvás elõtt, és nap mint nap egyr tikákkal kellett szembenéznie, mégsem adta fel. Szíve mélyén tudta, hogy amit csinál, az he s, és tovább folytatta. A történelem legnagyobb alakjait igen keményen kritizálták, õk mégis a végsõkig kitartottak. Ha olyan ember, aki fél a kritikától, akkor csak arra összpontosítson, amirõl tudja, hogy h lyes, és ne törõdjön azzal, mit mondanak mások. Mindig lesz olyan, aki negatív dolgokat mond. Amint azt Lloyd Cory megállapította: "Száz szorta könnyebb dolog kritizálni, mint alkotni." FÉLELEM A KOCKÁZATVÁLLALÁSTÓL Walt Disney, a XX. század egyik legkreatívabb személyisége azt mondta: "Minden álmunk valór válhat - ha van bátorságunk lépéseket tenni ezért." Ha minden embernek, akinek valaha nagyszerû ötlete támadt, lett volna bátorsága ahhoz, hog y véghez is vigye azt, akkor egészen más világban élnénk. Az igazság viszont az, hogy csak yon kevesen gyõzik le félelmeiket, amelyek megakadályozzák õket abban, hogy merjék vállalni kockázatot. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, meg kell ragadnunk az alkalmat! Vállalnunk kell a kockázatot. Vállalnunk kell, hogy kimászunk a faágra, ha el akarjuk érni gyümölcsöt. FÉLELEM AZ ÖNBIZALOM ELVESZTÉSÉTÕL Norman Vincent Peale azt mondta: "Hidd el, hogy legyõztek, hidd ezt folyamatosan, és ez hamarosan ténnyé válik." Néhányan azért félnek a kudarctól, mert attól tartanak, hogy emiatt elveszítik önbizalmukat ek eredményeként olyan helyzetbe igyekeznek kerülni, ahol nem érheti õket kudarc. Sajnos ez a hozzáállás egyúttal olyan pozícióba is helyezi õket, ahol semmilyen rendkívüli nem tudnak elérni. Kiszolgáltatják magukat a középszerûségnek, ami egyáltalán nem segít önb Kevéske magabiztosságukat is megfertõzik kételyeik. Ha már amúgy is megkockáztatjuk önbizalmunk elvesztését, miért ne tennénk úgy, hogy a legjo juk kihozni magunkból?! Ha megpróbáltuk, és mégis elbuktunk, legalább nem veszítettünk semmit sem. Ha megpróbáltuk, és ezzel bármilyen sikert értünk el, máris jobb helyzetben vagyunk. Lényegében ez azt jelenti: Ha nem próbálunk meg semmit tenni a sikerért, soha nem is lesz esélyünk az elérésére. FÉLELEM ATTÓL, HOGY NINCS MÁSODIK LEHETÕSÉG A kudarcra vonatkozóan az emberekben meglevõ egyik leggyakoribb félelem az, hogy miután hibáztak, nem is lesz több esélyük, hogy sikert érjenek el. Ha ezek az emberek tudnák, hogy hány olyan híres, sikeres ember van, aki az elsõ alkalommal kudarcot vallott, az bizon yára reményt adna nekik. Henry Ford véleménye szerint: "A kudarc az egyetlen lehetõség arra, hogy még okosabban kez djük újra." Márpedig Ford nagyon is ismerte a kudarcot. Elsõ két alkalommal hatalmasakat bukott. H armadik próbálkozása azonban sikert aratott: a Ford Motor Company azóta is egyre erõsebb, é ma egyike a világ legnagyobb autógyártóinak. Egy másik híres "bukás" egy olyan fiatalemberhez kapcsolódik, akinek álma vágya az volt, ho y elvégezze az Amerikai Egyesült Államok Katonai Akadémiáját West Pointban, és hogy utána h olgálja. Jelentkezett a West Pointba, és kétszer elutasították. A harmadik alkalommal végül felvették. A fiatalember neve Douglas MacArthur. Végül az USA egyik legmagasabb rangú táb ornoka lett, és a Szövetséges Erõk fõparancsnoka a Csendes-óceán dél-nyugati térségében a II. világháború idején. Henry Fordhoz hasonlóan nem egyszer, hanem kétszer is kudarcot vallott az álmai megvalósítá vívott harcban. És Fordhoz hasonlóan sohasem adta fel. Az életben senki sem kerülheti el a kudarcot. Hihetetlenül egyszerûnek tûnhet, de igaz. Ha

dd ismételjem meg: Az életben senki sem kerülheti el a kudarcot! Ennek a ténynek az ismeretében alapvetõ, hogy képesek legyünk a kudarcainkat megfelelõképpe ezelni. Ha ezzel tisztában vagyunk, többé nem pazaroljuk arra az idõt és az energiát, hogy lkerüljük a kudarcot, ehelyett inkább arra koncentrálhatunk, hogy hogyan kezeljük azt sike resen. Sok jószívû, értelmes, keményen dolgozó ember hagyja, hogy a kudarc felülkerekedjen rajta. kor akadályba ütköznek, feladják. Hisznek a negatív gondolkodású emberek szavainak, miszeri nem lehet megvalósítani az álmokat. A világ tele volt és van olyan potenciális nagy emberekkel, akik túl hamar adták fel. A le gtöbb ember úgy hal meg, hogy sohasem használta ki lehetõségeit. Szerencsére akadnak kitartó emberek is, mint például a lengyel zongorista, Ignace Padere wski. Amikor zongorát választotta, a zenetanára azt mondta neki, hogy túl rövidek az ujjai . Vagy Enrico Caruso, a nagyszerû olasz tenorista, aki midõn elõször felkeresett egy tanár t, az közölte vele, hogy a hangja olyan, mint az ablak résén befütyülõ szélé. Egy másik személy, aki kitartó volt, a viktoriánus Anglia nagyszerû államférfija, Benjamin raeli. Amikor elsõ ízben próbált a Parlamentben felszólalni, a képviselõk lepisszegték, és tek, amikor a következõket mondta: "Bár most leülök, eljön még az idõ, amikor hallanak majd " RECEPT A KUDARC LEGYÕZÉSÉRE A nagy dolgokat idõrõl idõre véghez vivõ emberek azok, akik makacsul túlteszik magukat kuda caikon. Állhatatosak és kialakítják sikerstratégiájukat. Ha sikeres kíván lenni, ki kell fejlesztenie egy stratégiát a kudarc legyõzésére. Következzen néhány ötlet, amelyek hiszem, hogy segítenek. HATÁROZZUK MEG A KUDARCOT! Az elsõ lépés a kudarc legyõzésében, hogy felismerjük, mi is az valójában: idõszakos vissza nem végleges, hacsak nem tesszük azzá. A késedelmek nem szükségszerûen végzetes kimenetelûek, a ránk nehezedõ nyomások nem állandó Tekintsük úgy a kudarcokat, mint a sikerhez vezetõ út mérföldköveit, nem pedig úgy, mint a koporsószögeket! Az, hogy miként tekintünk a bukásra, teljességgel a hozzáállásunk függvénye. GONDOLJUK ÁT KUDARCUNKAT, HOGY TANULJUNK BELÕLE! William A. Ward szerint: "A kudarc a tanítónk legyen, ne a temetkezési vállalkozónk. ... A kudarc késlekedés, nem pedig vereség. ... Ideiglenes kerülõ út, nem pedig zsákutca." A kudarcot úgy tekintsük, mint amibõl tanulhatunk. Ha képesek vagyunk így tekinteni a kudarcot, ez új erõt ad a második lépés megtételére a ku gyõzése felé vezetõ úton. A sikertelen emberek megpróbálják egyszer, nem sikerül nekik, és azonnal feladják, figyelmü irányba fordul. Ezen mottó szerint élnek: "Ha elsõre nem sikerül, semmisítsd meg a kísérle kudarc minden bizonyítékát." A sikeres emberek ezzel szemben megpróbálják elõször, és ha nem sikerül, átgondolják a kuda ogy tanuljanak belõle, és újból nekilendülnek. Ha szükséges, még meg is ismétlik a folyamat y még többet tanuljanak hibáikból. Kitartásuk miatt végül is sikert aratnak. Következõ alkalommal, amikor kudarcot vallunk, gondoljuk át, hogy mi történt, és próbáljuk tíven érzékelni, hogy mi okozta azt! Ennek megvizsgálásával és a korrekciók elvégzésével le a nekifutni, és a következõ alkalommal már okosabbak és képzettebbek leszünk. ISMERJÜK FEL GYENGESÉGEINKET! A saját kudarcunkból való tanulásnak a legnehezebb része az, hogy felismerjük saját gyenges ket, és szembe tudjunk nézni velük. Ehhez teljesen õszintének és becsületesnek kell lennünk nt felismerjük gyengeségeinket, önfegyelmet kell tanúsítanunk, hogy legyõzzük azokat! Sok történelmi alak élete szolgálhat példaként. Az egyik legjobb példa Lord Nelsoné, aki An egyik hõse lett. Egész élete során tengeribetegségtõl szenvedett. Ugye nem is szükséges rámutatni, hogy az az ember, aki legyõzte Napóleon flottáját, nem eng e, hogy ez meggátolja karrierjét. Nemcsak megtanulta, hogyan éljen együtt személyes gyenge ségével, de felül is kerekedett rajta. Legtöbbünknek megvan a saját verziónk a "tengeribetegségre". Egyeseknek ez fizikai, másokna

lelki probléma. Ennek a legyõzése általában valóságos háború, amelyet csendben megvívunk m Olyasmi ez, amiért sohasem fogunk kitüntetést kapni. De amikor igenis sikerül, semmi sem árnyékolhatja be az elégedettséget, hogy kitartottunk, és nem hagytuk, hogy egy személyes udarc vesztünket okozza. MÓDOSÍTSUNK ELKÉPZELÉSEINKEN! A kudarc legyõzésének másik fontos eleme, hogy megfelelõképpen módosítani kell elképzelései ker elérése érdekében. Nem lehetünk úrrá a kudarcon úgy, hogy újra és újra megismételjük a gyesek épp ezt teszik. Ugyanazokat a hibákat ismétlik, mégis különbözõ eredményekre számítanak. Errõl egy történet jut eszembe, amelyet egy kiváló St. Louis-i plasztikai sebész mondott el nekem. Volt; egy ügyfele, egy fiú, aki csuklóból elveszítette a kezét. Amikor a fiatalembert hátrányos helyzetérõl kérdezte, az így válaszolt: "Én nem vagyok hátr yzetû, uram, csak éppen nincs jobb kezem." Az orvos késõbb megtudta, hogy a fiatalember a fõiskola futballcsapatának egyik legjobb gólszerzõje volt, aki nyilvánvaló fogyatékossága ellenére sem adta fel. Egyszerûen megtette séges módosításokat a siker érdekében. ÁLLJUNK ÚJRA JÁTÉKBA! Ezzel elérkeztem a kudarclegyõzés stratégiájának utolsó pontjához. Megtörtént az elemzés és most már csak játékba kell állni újra - mint a fiúnak, aki elveszítette a kezét. Ha ezt nem zük meg, sohasem lesz lehetõségünk, hogy sikert arassunk. Nem lehet tanulni hibák nélkül. Fletcher L. Byrom állítása szerint: "Közhely, hogy a hibáinkból tanulunk, de én keményebben lmazok: Nem lehet tanulni hibák nélkül." Talán furcsán hangzik, de gyakran lemérhetjük, mennyire vagyunk hajlandóak új dolgok kiprób tanulni azzal, hogy megszámoljuk, hány hibát ejtettünk. Ha az év végén visszatekintünk, és ndhatjuk, hogy "nem hibáztam", akkor valószínûleg nem is erõltettük meg magunkat eléggé, ho olgokat próbáljunk ki. Ha azt mondhatjuk, hogy "sok hibát vétettem, de csak azért, mert me gpróbáltam erõfeszítéseket tenni, fejlõdni és kockázatot vállalni", akkor valószínûleg tanu elõrébb juthatunk. Aki merész az életben, sokat elérhet. Ám sokat is hibázhat. Ha tanulunk a hibákból, azok valószínûleg a nagyobb sikerek felé veze AZ ELBÁTORTALANODÁS MAGVAI A szakadatlanul sikerre törekvõ, ám kudarcot valló emberek számára az egyik legnagyobb prób l az elbátortalanodás területén adódik. Mindenki megtapasztalja a kudarcot - hisz ez elkerülhetetlen -, ám nem szükségszerû, hogy mindenki megtapasztalja az elbátortalanodást is. A kudarc voltaképpen külsõség. Azt jelenti, hogy nem értünk el egy célt, vagy nem sikerült danunk egy feladatot. Az elbátortalanodás azonban bennünk játszódik le. Életünk során mindannyiunkban elvetik az elbátortalanodás magvait. A fõ kérdés az, hogy mit k majd velük. Öntözzük és tápláljuk õket, hogy növekedésnek induljanak, és végül megfojtsanak bennünket, possuk õket, hogy ne legyen lehetõségük megnõni és ártani nekünk. Nézzünk meg most négyet a legáltalánosabb okok közül, amelyek elbátortalanítják az embereke Tekintsük õket úgy, mint olyan magvakat, amelyeket megakadályozhatunk abban, hogy növekedés ek induljanak, és bátortalansággá fejlõdjenek! ÉNKÖZPONTÚSÁG Az elbátortalanodás egyik gyakori oka az önzés. Ha valaki csak saját magára koncentrál, és minden egyes eseményét olyan szemszögbõl vizsgálja, hogy vajon az õ számára mennyi hasznot akkor ez az ember az elbátortalanodás magvait öntözi. Elbátortalanodott, lehangolt embereknek gyakorta javasolják, hogy menjenek más emberek (fõleg náluk szerencsétlenebbek) közé, és tegyenek értük valamit. Ennek rendszerint az az ye, hogy kevesebbet törõdnek saját magukkal. Ahogyan egyre önzetlenebbek lesznek, úgy kezd majd csökkenni a bátortalanságuk is. Ha könnyen kedvünket veszítjük, akkor nekünk is érdemes megpróbálkozni másokon segíteni. Az önmagunkon való segítésnek nagyszerû módja az, ha jót teszünk másokkal. FÉLELEM ATTÓL, HOGY ELSZALASZTOTTUK AZ ALKALMAT

Kevés dolog bátortalanítja el az embert gyorsabban annál, mint az a hiedelem, hogy elsza lasztott egy lehetõséget. Ez a szorongás reményvesztettséghez vezet, a reményvesztettség pe elbátortalanít. Nem szabad elfelejteni, hogy a lehetõség mindig ígéretesebbnek tûnik, amikor már elment mel ettünk, mint amikor közeledik felénk. Más szavakkal: Sokak számára sokkal könnyebb az elszalasztott lehetõséget meglátni. Sokkal ezebb észrevenni azt a lehetõséget, amelyik még nem jött el. Aki könnyebben veszi észre az zalasztott lehetõséget annál, mint ami még elõtte van, az valószínûleg bátortalan. De a jó y: Mindig vannak új lehetõségek a látóhatáron, akár látjuk õket jelenleg, akár nem. Két dolgot tehetünk, hogy megóvjuk magunkat az elbátortalanodástól: 1. Legyünk elõrelátók! Ha észben tudjuk tartani azt, hogy folyton-folyvást új lehetõségek a kkor kevesebb idõt töltünk el azzal, hogy azokon bánkódunk, amelyekrõl lekéstünk. És nem fo bátortalanodni. 2. Tanuljuk meg felismerni az adódó lehetõségeket! Ha begyakoroljuk azt, hogy felismerjük a lehetõségeket, akkor képesek leszünk megragadni õket. Beszéljünk sikeres emberekkel, olya kal, akik megragadták az alkalmat! Kérdezzük meg tõlük, hogyan ismerték fel õket! Olvassunk gy emberekrõl szóló könyveket, és próbáljuk megtanulni, hogyan voltak képesek arra, hogy si ek legyenek! Gyakoroljuk folyamatosan a lehetõségek keresését! FÉLELEM ATTÓL, HOGY A SIKER NEM AZONNALI A siker még a sikeres embereknél sem egyetlen pillanat mûve. Állandó, folyamatos erõfeszíté redménye. Ha ezt megértjük, akkor kevésbé bátortalanít majd el az, ha nem egyetlen nap lefo alatt válunk sikeressé. Egy statisztika, amelyet a National Retail Dry Goods Association készített az Egyesült Államokban, kimutatja, hogy az üzletkötõk majdnem fele feladja az elsõ sikertelen kísérlet . Az üzletkötõk 48%-a az elsõ hívás után abbahagyja. Az üzletkötõk 25%-a a második hívás után hagyja abba. Az üzletkötõk 15%-a a harmadik hívás után hagyja abba. Az üzletkötõk 12%-a a harmadik hívás után is folytatja. (Nekik köszönhetõ az eladások 80%-a Ahogy azt George H. Mathason mondta: "Gyõzünk - nem valami látványos módszerrel -, azért gy , mert folytatjuk!" A bátorság, kitartás és állhatatosság értékét aligha lehet meggyõzõbben ábrázolni, mint a k etével. Az 50. oldalon levõ felsorolásban a jobb oldali számok az életkorát jelölik, amikor az esem történt vele: Kudarcot vallott a munkájában 22 Pályázott az állami törvényhozó testületbe, de vereséget szenvedett 23 Újra kudarc érte a munkájában 24 Megválasztották az állami törvényhozó testületbe 25 Meghalt a kedvese 26 Ideg-összeroppanása volt 27 Vereséget szenvedett a szóvivõi pozícióért folytatott küzdelemben 29 Vereséget szenvedett az elektori pozícióért folytatott küzdelemben 31 Vereséget szenvedett a kongresszusi választásokon 34 Beválasztották a kongresszusba 37 Vereséget szenvedett a kongresszusi választásokon 39 Vereséget szenvedett a szenátusi választásokon 46 Vereséget szenvedett az alelnökségért folytatott küzdelemben 47 Újra vereséget szenvedett a szenátusi választásokon 49 Az Egyesült Államok elnökévé választották 51 Ez az ember Abraham Lincoln volt, sokak szerint az Egyesült Államok legnagyobb elnöke. Soha ne feledjük, hogy nincs arra semmi garancia, hogy a siker azonnali lesz. Legg yakrabban jelentõs idõt vesz igénybe. Azok az emberek, akikrõl azt gondoljuk, hogy pillanatok alatt lettek sikeresek, néha éveket dolgoztak azért, hogy arra a szintre jussanak, ahol jelenleg vannak. Õk azok, akik kitartottak, tudva, hogy azok lesznek sikeresek, akik nem hagyják elbáto

rtalanítani magukat. CÉL ÉS TERV HIÁNYA Végezetül, sok ember azért bátortalanodik el, mert nincs a siker eléréséhez szükséges célja Thomas A. Edison öt olyan tényezõt írt le, amelyeket mint feltaláló a legfontosabbnak tarto t. Azt tükrözik, hogy a cél ismeretében hogyan tervezett. Ezek a tényezõk a következõk: 1. Képesség az elérendõ dolog meghatározására. 2. Képesség, hogy a gondolataink a célra irányuljanak, miközben az eléréséhez szükséges min lkezésünkre álló forrást felhasználunk. 3. Képesség, hogy nem törõdve a kudarcokkal, tovább keressük a sikerhez vezetõ utat. 4. Képesség, hogy állhatatosak legyünk még annak tudatában is, hogy más is megpróbálta és b , ugyanazt az elgondolást és módszert használva. 5. Képesség, hogy higgyük, a megoldás létezik, és megtaláljuk, ha állhatatosak vagyunk. Edison olyan ember volt, aki nem hagyta magát elbátortalanítani. Még akkor sem fontolgatta, hogy abbahagyja, amikor laboratóriuma az összes felszerelésével együtt megsemmisült egy tûz során. Ezt úgy tekintette, mint lehetõséget az újrakezdésre, m mények között. Célokat kijelölni és jól gazdálkodni az idõvel, olyan fontos dolgok, hogy a harmadik, negye ik és ötödik fejezeteket ezeknek szenteltem. ÚRRÁ LENNI AZ ELBÁTORTALANODÁSON Talán mi magunk, vagy valaki, akit ismerünk, megtapasztalta már az elbátortalanodást. És ta nem tudjuk, mi a teendõ. Ne essünk kétségbe! A bátortalanság bátorsággá változhat. Négy olyan eljárás következik, amely segíthet úrrá lenni az elbátortalanodáson. CSELEKEDJÜNK POZITÍVAN! Amint azt már az elsõ fejezetben is említettem: soha nem fogunk cselekedni, ha a tenni akarás érzésére várunk. Elõször cselekedni kell, azután következik az érzés. Egyszer hallottam egy történetet egy költõrõl, aki a kertjében sétálgatva egy madárfészket . Vihar seperte le a fáról és tette tönkre a fészket. Míg szomorúan mélázott a romokon, fel fára, és azt látta, hogy a madarak máris egy újat építenek az ágakon. Nem engedték, hogy a usztítása elbátortalanítsa õket. Máris pozitívan cselekedtek. KEZDJÜNK POZITÍVAN GONDOLKODNI! Szintén az elsõ fejezetben volt szó arról, hogy csak egy karnyújtásnyira vagyunk a sikertõl add mondjak még egy példát a pozitív gondolkodásra és állhatatosságra. Minden idõk egyik leghíresebb versenylova volt Man O'War. A kétéves Man O'War hat egymást követõ versenyt nyert meg. Aztán 1919-ben egy Upset nevû lóval szemben veszített elõször. A verseny elõtt a lovak szokatlanul hosszú idõt, mintegy öt percet vártak a startbokszban. A start elõtt mindig ideges Man O'War nagyon gyengén kezdett, a hét ló közül ötödikként ra A telivér lovak ijedõsek, és néhányan közülük, akik hozzászoktak a gyõzelemhez, rossz kezdé dják a versenyt. Nem így Man O'War. Bátran megpróbált felzárkózni. Mire a verseny a fél távhoz ért, már a ne lyre került. A táv háromnegyedénél már harmadik volt. A célvonaltól harminc méternyire már rgével egy vonalban volt a feje. Ha kicsivel hosszabb a verseny, biztosan megnyert e volna. De itt még nincs vége a történetnek. Egy évvel késõbb újra találkoztak egy versenyen, és ez 'War fölényes gyõzelmet aratott. Ha úrrá akarunk lenni bátortalanságunkon, gondolkodjunk pozitívan! Ha azt hisszük, hogy képesek vagyunk megnyerni a versenyt, akkor van is rá esélyünk! Ha az t hisszük, hogy elveszítettük, így is lesz! TANULMÁNYOZZUNK POZITÍV PÉLDÁKAT! Az elbátortalanodás elleni küzdelem legjobb módja, hogy pozitív és kitartó embereket tanulm zunk, és igyekezzünk õket felülmúlni. Azok, akiket tanulmányozunk, lehetnek személyes ismer k, vagy olvashatunk életrajzokat, és megvizsgálhatjuk azokat az emberi tulajdonságokat, amelyeket nagyra becsülünk, és azt, hogy hogyan fejlesztették azokat. Majdnem mindenhol találhatunk erre példákat. Nagyon élvezem a XIV. századi mongol császár, Timur-Lenk történetét, akit egyszer egy olyan zitív példa ihletett meg, amit a természetben figyelt meg. Hadseregét egyszer legyõzte - s zétkergette egyik ellensége. Maga a császár egy elhagyott istálóban rejtõzött, amíg az elle apatok átkutatták a vidéket. Ahogy ott feküdt reménytelenül és leverten, Timur-Lenk megfigyelt egy hangyát, aki egy sze

m kukoricát próbált meg átvinni egy függõleges falon. A mag nagyobb volt, mint a hangya mag . A hangya 69-szer próbálta meg átvinni a magot a falon. 69-szer esett vissza. A hetve nedik próbálkozásnál áttolta a kukoricaszemet a fal felett. Timur-Lenk egy kiáltással talpra ugrott. Végeredményben õ is gyõzedelmeskedhetne! És gyõzöt rvezte erõit és megfutamította az ellenséget. Végezetül birodalma! a Fekete-tengertõl a Gan z felsõ részéig terjedt ki. FEJLESSZÜNK POZITÍV KITARTÁST! Az egyéni siker egyik legfontosabb összetevõjének az állhatatosság tûnik. Napoleon Hill - a ink and Grow Rich (Gondolkodj és gazdagodj) szerzõje -Amerika több mint ötszáz legsikerese bb emberének életét tanulmányozta, akik közül sokukat személyesen is ismerte. Mindegyikük sikertörténetében talált egy közös vonást: a kitartást. Ezek az emberek a soroz darcok ellenére is kitartottak. Úgy tûnt számára, hogy kimagasló sikereket csak azok értek akik hihetetlen akadályokat gyõztek le, és ezzel együtt a saját bátortalanságukat is. Megfigyelése hasonló Booker T. Washington amerikai feltalálóéhoz: "Megtanultam, hogy a sik ert nem annyira az elért pozíción kell lemérni, hanem inkább azokon az akadályokon, amelyek t az ember legyõz a siker felé vezetõ rögös úton." Harold Sherman írt egyszer egy könyvet How To Turn Failure Into Success (Hogyan változ tassuk a kudarcot sikerré) címmel. A következõket olvashatjuk benne: 1. Nem adom fel, amíg tudom, hogy igazam van. 2. Hiszem, hogy mindent elõnyömre fordíthatok, ha a végsõkig kitartok. 3. Bátor leszek, és nem csüggedek soha. 4. Senkinek nem engedem, hogy megfélemlítsen vagy elijesszen a céljaimtól. 5. Küzdeni fogok, hogy legyõzzek minden fizikai hátrányt és kudarcot. 6. Megpróbálom újra és újra és megint újra, hogy elérjem céljaimat. 7. Új hitet és elszántságot merítek abból a tudatból, hogy ez idáig mindenkinek gyõzedelmes kellett a megveretés és viszontagság felett. 8. Soha nem adom meg magam a bátortalanságnak és a kétségbeesésnek, akármilyen akadállyal á s szemben. Ha valaki sikeres próbál lenni, soha nem szabad alábecsülnie az állhatatosság fontosságát. yike azon képességeknek, amit a bátortalanság legyõzése céljából fejleszteni kell. Íme öt tényezõ, amelyek segítenek a kitartás fejlesztésében. MEGHATÁROZOTT CÉL. Tudni, hogy mit akarunk, az elsõ és talán legfontosabb lépés az állhatat ejlesztése felé. A kemény elhatározások segítenek felülkerekedni a nehézségeken. VAGY. Viszonylag könnyû kifejleszteni és megtartani az állhatatosságot, ha olyan dologra h ajtunk, amelyet erõsen áhítunk. PONTOS TUDÁS. A tudat, hogy terveink alaposak (tapasztalaton vagy megfigyelésen alap ulnak), növelik kitartásunkat. A tudás helyetti találgatás az ellenkezõ hatást váltja ki. EGYÜTTMÛKÖDÉS. A megértés és a másokkal való harmonikus együttmûködés fejleszti az állhatat AKARATERÕ. Kitartáshoz vezet, ha egy meghatározott cél érdekében összpontosítunk a tervek k lezésére. MEGSZOKÁS. Az állhatatosság egyenesen következik a szokásokból. Az agy magába szívja, amit nnap tapasztal. Ha valaki sikeres próbál lenni, soha nem szabad alábecsülnie az állhatatosság fontosságát. Azok, akik megõrzik pozitív hozzáállásukat, képesek élvezni az életet függetlenül attól, ho it csinálnak. De azok, akik arra is képesek, hogy legyõzzék kudarcaikat és elkerüljék az el talanodást, annak az elõnyét is élvezhetik, hogy elõrehaladnak, bármilyen célt tûznek is ma lé. Képesek lesznek arra, hogy megvalósítsák álmaikat, és sikert érjenek el. Hadd meséljek el még egy történetet valakirõl, aki túltette magát a kudarcon, és elkerülte rtalanodást. 1490-ben Izabella királyné és Ferdinánd király felállítottak egy királyi bizottságot, hogy ozzák át Kolumbusz Kristóf vázlatait, aki új és rövidebb utat akart keresni a mesés Indiába A szakértõkbõl álló bizottság, Spanyolország vezetõ geográfusa és tudósa elnökletével megvi terveit, majd jelentést tettek a királynak és a királynõnek. Azt mondták, hogy Kolumbusz t rve nem végrehajtható. Szerencsére Izabella, Ferdinánd és - ami sokkal fontosabb - maga Kolumbusz is megõrizték e lszántságukat a kudarc lehetõsége ellenére. Semmibe vették a szakértõket, és a Nifia, a Pin anta Maria vitorlát bontottak. A történet többi részét már tudjuk. Kolumbusz igazolta, hogy Föld nem lapos, hanem gömb alakú. Ismeretlen földrészeket fedezett fel, és ezáltal radikáli

egváltozott az emberiség történelmének irányvonala. A történelem hemzseg olyan szakértõkrõl szóló meséktõl, akik meg voltak gyõzõdve arról, hog bizonyos dolgokat elérni. Még szerencse, hogy a Kolumbuszhoz hasonlóak nem törõdtek ezekk el a tudósokkal, túltették magukat a kudarcon, és akárhogy is, de sikert értek el. Ahogy ne ik sikerült, úgy nekünk is sikerülhet. A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Határozzuk meg a legutóbbi kudarcunkat és tanuljunk belõle azáltal, hogy feltesszük magu knak a következõ kérdéseket: Mi okozta pontosan a kudarcot? Mit tehetek következõ alkalommal, hasonló helyzetben, hogy növeljem sikerességem esélyeit Hozzájárult-e valamely személyes gyengeségem a kudarchoz? "Igen" válasz esetén mit tervez a gyengeségek legyõzésére? Mit kellene tenni, hogy "újra játékba álljak", ha eddig még nem tettem meg? 2. A kudarcok gyakran váratlan lehetõségekhez vezetnek. Vizsgáljuk meg életünk múltbeli kudarcait, amelyek végül olyan lehetõségeket adta ezünkbe, amelyeket máskülönben elkerültünk volna! Megfigyeléseink alapján gondoljuk át, mil etõségek merültek fel legutóbbi kudarcunk eredményeképpen! Mit tehetünk azért, hogy megraga az éppen adódó lehetõségeket? 3. Válasszunk ki három sikeres embert, akit ismerünk! Találkozzunk velük, és kérdezzük meg irõl ismerték fel a lehetõségeket, amelyeket aztán megragadtak életük során! Azt is megkérd tõlük, nem látnak-e olyan lehetõséget jelenleg, amelyet mi megragadhatnánk. 4. Olvassuk olyan emberek életrajzát, akiket csodálunk kitartásukért és azért a képességüké eszik magukat kudarcaikon! Írjuk le jellemvonásaikat és szokásaikat, amelyeket sikerességük dekében fejlesztettek ki! Ezután határozzuk meg azt, hogy hogyan tudnánk kifejleszteni u gyanazon személyiségjegyeket magunkban! 5. Írjuk le a kitartás ránk vonatkozó személyes kódexét (hasonlóan ahhoz, ahogy azt Herold an tette)! Függesszük ki oda a kódexet, ahol mindennap láthatjuk! Idõnként értékeljük ki ön hogy aszerint élünk-e vagy sem!

Harmadik fejezet A sikeres ember. ELÕRELÁTÓ

Akinek baj van a szemével, az nem látja meg, amit kellene; akinek baj van az éleslátásával, az nem teszi meg, amit kellene. ... Franklin Fteld A vak ember világának tapintása szab határt; a tudatlan ember világának a tudása; a nagy em világának a képzelõereje. E. Paul Hovey

AZ ELÕRELÁTÁS ÉRTÉKE Azok az emberek, akik a legnagyobb hatást gyakorolták nemzedékükre, "látnokok" voltak - fér iak és nõk, akik többet és messzebbre láttak, mint mások. Más szavakkal, azok, akik véghezviszik a dolgokat, rendelkeznek azzal a képességgel, ami t elõrelátásnak hívunk. Az értelmezõ szótár szerint az elõrelátás: "Valaminek tények felhasználásával és a képzelõe ztetése, megérzése, a várható körülményekkel való számolás. / Az erre való képesség." Az elõrelátás tehát egyfajta képesség, amikor többet látunk, mint ami elõttünk van. Néha úg ség, hogy valaki "olvasni tud a sorok között". Ez azt jelenti, hogy meglátjuk azokat a j elentõs dolgokat, amelyek esetleg mások számára rejtve maradnak. Képesség, hogy meglássuk a hetõséget. Az elõrelátás az is, amikor megjelenítjük a jövõt. Nem misztikus vagy prófétai úton értem e e gondolok. George Barna írta valaha: "Az elõrelátás egy kép a lelki szemeid elõtt arról, a dolgok hogy alakulhatnak, vagy hogyan kellene hogy alakuljanak majd egy késõbbi idõpontban." Hadd említsek egy példát: Walt Disney nagy képzelõerõvel és elõrelátással rendelkezett. Megálmodott egy helyet, ahol

tázia kulcsjelentõséggel bír, ahol kitalált helyszínek és alakok életre kelnek. Ez az elképzelés a kaliforniai Disneylandben vált valósággá elõször. Késõbb pedig létrejött ld Floridában, majd Japánban és Franciaországban is. Az ember foglalkozásának semmi köze a fantáziához és az elõrelátáshoz. Mindegy, hogy tehera ankár, fõiskolai igazgató, hivatalnok vagy földmûves. Nem a nincstelen a legszegényebb ember. Az a legszegényebb, akinek nincs meg ez a képe ssége. Az elõrelátás hatalmas elõnyt jelent, és a lehetõség hihetetlen ajtóit nyitja meg. Következzen néhány megfigyelés az elõrelátást illetõen. AZ ELÕRELÁTÁS TESZI ÖRÖMMÉ A MUNKÁT Az elért eredmények élvezhetõbbé teszik az életet. Semmi sem hasonlítható ahhoz az érzéshez ikor keményen dolgozunk és a munkát jól elvégezzük. Ez egyfajta beteljesülést jelent. Jó sz Ha ezek a kis beteljesülések egy nagyobb cél részei, akkor az izgalom egyre fokozódik. Min den feladat a nagyobb kép fontos építõelemévé válik. Még a legfüldhözragadtabb feladat is elégedettséggel tölthet el, ha látjuk a nagy cél megvalósulását. Olyan ez, mint az a történet, amely egy férfiról szól, aki három kõmûvessel beszélt egy épí Amikor a férfi az elsõ munkást kérdezte, hogy mit csinál, az azt válaszolta: "Dolgozom a fi etésemért." Amikor feltette ugyanezt a kérdést a második munkásnak is, az így felelt: "Tégl kok." Amikor azonban a harmadik munkást kérdezte meg, a kõmûves lelkesen így felelt: "Kate drálist építek!" Mindhárman ugyanazt a munkát végezték. De csak a harmadik embert motiválta elõrelátása. Lát redményt, és ettõl lett számára örömteli a munka. AZ ELÕRELÁTÁS MEGJÓSOLJA JÖVÕNKET Azok számára, akik nem rendelkeznek az elõrelátás képességével, nagy meglepetéseket tartoga váró jövõ. A változások szele ide-oda fújja õket. Nem egészen bizonyosak abban, hol érnek , és ott mi vár rájuk. Az élet kockázatos, és õk azt remélik, hogy az övék jóra fordul. Ha elõrelátóak vagyunk, és keményen dolgozunk azért, hogy elérjük a célunk, akkor sokkal va gy beteljesül az álmunk. Igaz, hogy a jövõ sohasem biztos. Íly módon mégis több az esélyünk e. Régóta ismert, mennyire fontos az elõrelátás a siker elérésében. Már mintegy háromezer évve jegyezték a bibliában: "Mikor nincsen a mennyei látásnak tudománya, a nép elszakad Istentõl Az elõrelátás - minden értéke ellenére - úgy tûnik, nem sok embernek adatik meg manapság. AZ ELÕRELÁTÁS GÁTJAI Az elõrelátás, akárcsak a megfelelõ attitûd, nem öröklött dolog. Olyan emberi tulajdonság e begyakorolható. Olyan emberi tulajdonság, amely elfojtható. Következzen néhány gyakori módja annak, hogyan korlátozható az elõrelátás. MÚLTUNK Múltunk talán bármely más tényezõnél inkább képes korlátozni bennünket. A jövõbeni lehetõsé eli sikereken vagy kudarcokon át szemléljük. Ha a múltunk különösen nehéz vagy sikertelen v akkor valószínûleg keményebben meg kell dolgoznunk azért, hogy elõrelátásunknak teret enged A természet nagyszerû példát ad erre a bolhacirkuszokban. Ezek a parányi rovarok hatalmasa kat ugranak, mindazonáltal sohasem lépnek túl egy bizonyos meghatározott magasságot. Úgy tû , mintha valamiféle láthatatlan mennyezetet érzékelnének. Vajon miért szabnak határt ugrásuk magasságának? Amikor elkezdik tanítani a bolhákat, üvegbura alá helyezik õket. Egy ideig a bolhák megprób kiugrálni, de az üvegmennyezetnek csapódnak. Jó néhány kísérlet után végül is abbahagyják y kiugorjanak behatárolt területükrõl. Amikor az üveget eltávolítják, akkor sem próbálnak meg többé kiugrani, mert múltbeli tapasz megtanította nekik, hogy nem juthatnak ki. Önkéntesen vállalt korlátaik áldozataivá válnak Ugyanez megtörténhet emberekkel is. Ha erõsen hisszük, hogy valami nem sikerülhet, akkor m agunk szabunk korlátot képzelõerõnknek. Legyenek nagyratörõ álmaink, és igyekezzünk kitágítani a korlátok szabta teret! Gondolkozzunk el ezen! Ne fedjük le üvegburával saját lehetõségeinket! A KÜLVILÁG HATÁSA Van egy történet apáról és fiáról, akik egy nap elindultak a vásárba, és magukkal vitték a Az apa felült a szamárra, a fiú gyalogolt. Ahogy mentek, azt mondták a nézelõdõk: "Micsoda szörnyûség, hogy amíg egy ilyen nagydarab e

szamaragol, addig az a szegény kisfiú gyalogol." Így az apa leszállt, és a fiút ültette a s ra. Az emberek ekkor azt mondták: "Mekkora tiszteletlenség. A fiú szamaragol, és az apa gyal ogol." Így mindketten felültek a szamár hátára. Ekkor az emberek azt mondták: "Micsoda kegyetlenség - ketten ülnek szegény szamár hátán." M ketten leszálltak hát a szamárról, és gyalogoltak. Az emberek így szóltak: "Micsoda bolondok! Gyalogolnak mind a ketten, míg a tökéletesen egé zséges szamár semmit sem cipel a hátán." Végül megérkeztek a piacra. Mindenki szájtátva bámult, mert a férfi és fiú cipelte a szamarat! Ahogy a szamaras férfi, mi is járhatunk úgy, hogy a külvilág felénk irányuló hatása miatt s tévesztjük, hova megyünk és miért. Jelentéktelen dolgok és semmitmondó kritikák vonják magu lmünket olyannyira, hogy nem marad hely gondolatainkban elképzeléseink számára. Ne engedjük, hogy ez történjen velünk is! PROBLÉMÁK Merjünk álmodozni - a problémák, körülmények és akadályok ellenére. A történelem zsúfolva van azokkal a férfiakkal és nõkkel, akik problémákkal kerültek szembe dacára sikereket értek el. Démoszthenész, a legnagyobb ókori szónok például dadogott! Amikor elõször próbált beszédet vetéssel ûzték el a szónoki emelvényrõl. De õ elõre látta, hogy nagy szónok lesz belõle. Ál t tett a szájába, és így gyakorolta a beszédet, túlkiabálva a tenger hullámainak robaját. Mások is úgy döntöttek, hogy véghezviszik elképzeléseiket: Július Caesar, annak ellenére, hogy epilepsziában szenvedett, tábornok, majd késõbb császár . Napóleon, alacsony származása dacára, ugyancsak császár lett. Beethoven belsõ látomásait zenébe, amikor süketen komponálta meg szimfóniáit. A szegénységben és bénán született Charl a viktoriánus Anglia legnagyobb regényírójává vált. Mindenkinek vannak problémái. Néhány hiba velünkszületett. A többit magunk idézzük elõ. Nem számít, milyen problémáink vannak, ne engedjük, hogy lerombolják jövõnkrõl alkotott elk et! A PERSPEKTÍVA HIÁNYA A perspektíva felbecsülhetetlen értékû, amikor az elõrelátásról van szó. Mert végül is, mi em a jelen körülmények és a jövõrõl kialakított elképzelések kivetítése életünk vetítõvászn Hallottam egyszer egy történetet a néhai Lord Nortcliffról, aki a London Times szerkesztõj e és tulajdonosa volt. Életének volt egy olyan idõszaka, amikor teljes vakság fenyegette. Amikor azonban a szakemberek megvizsgálták, semmi rendellenességet nem találtak. Miután me gtudták, milyen munkát végez, azt | a következtetést vonták le, hogy túl sokat használta sz ró betûs szövegek olvasására. Azt tanácsolták Lord Northcliffhek, hogy utazzon vidékre, aho nézhet az Isten megteremtette távoli horizonton. Ez az egyszerû gyógymód helyrehozta szemét A perspektíva hihetetlenül korlátozó. Az 1800-as években az Egyesült Államok Szabadalmi Hiv lában valaki azt javasolta, zárják azt be, mivel már semmi más értékes nem fedezhetõ fel. H egondolunk, micsoda fejlõdés ment végbe 1900 óta, hihetetlennek tûnik, hogy valaki ilyen j avaslatot tett. Ha problémáink vannak a perspektívával, próbáljuk a dolgokat másik szemszögbõl nézni. Tanul történelmet! Tanulmányozzunk más kultúrákat, és azután nézzünk a jelenre jövõbelátó szemek Amint azt Frank Gaines mondta: "Csak az képes lehetetlen dolgokat megtenni, aki látj a a láthatatlant..." JELENLEGI HELYZETÜNK Oliver Wendell Holmes szerint: "A nagy dolog a világban nem annyira az, hogy hol v agyunk, hanem az, hogy merre tartunk." Egyikünk sem választhatja meg, hol, mikor vagy hogyan kezdjük az életet. Nem befolyásolhat juk, hogy milyen helyzetbe születünk. De ahogy idõsebbek leszünk, egyre többször kerülünk o helyzetbe, ahol választanunk kell. Minél idõsebbek leszünk, annál többet választhatunk élet annál nagyobb felelõsséggel tartozunk az eredményért. Sokan nem így gondolják. Úgy hiszik, hogy végzetüket jelenlegi helyzetük vezérli. Belenyugs ak helyzetükbe, és úgy gondolják, nincs más választásuk. Ne essünk bele ebbe a csapdába! Évszázadokkal ezelõtt ez igaz lehetett volna, de ma már nem az. Majdnem minden lehetséges, ha eléggé akarjuk, és készek vagyunk megfizetni az "árát". Álmodjunk bátran! Óvatossággal még senki sem ért el sikert! Ne hagyjuk, hogy jelenlegi helyzetünk - akármennyire korlátozottnak tûnik is - elrabolja álmainkat!

ELKÉPZELÉSEINK VALÓRA VÁLTÁSA Hinni, hogy képesek vagyunk fejleszteni magunkat és tökéletesíteni az életünket, ez csak az sõ lépés. Ahhoz, hogy igazán értékesek legyünk, elõrelátásunkhoz egy másik fontos tulajdons ulnia: a képességnek, hogy meglássuk, hogyan válthatjuk valóra elképzeléseinket. Az, aki nem tudja elképzeléseit valóra váltani, csak egy álmodozó. Amire szükség van, az egy jól kidolgozott stratégia az álmok valóra váltásához. HATÁROZZUK MEG ELKÉPZELÉSEINKET! Ez a gondolat annyira egyszerû, hogy említésétõl már majdnem zavarba jövök, de egy elképzel tása mindig magának az elképzelésnek a meghatározásával kezdõdik. Egyesek számára ez hihete ugyanis szinte úgy tûnik, mintha születésük pillanatában határozott elképzeléseik lettek vo el kapcsolatban. Ezzel szemben másoknak ez sok idõbe, elmélkedésbe, imádságba stb. telik. Ha sikeresek szeretnénk lenni, meg kell határoznunk az életre vonatkozó elképzeléseinket. Ezt senki más nem teheti meg helyettünk. Ha nem igazán a sajátunk, nem lesz meg a hajtóerõ az elszántság ahhoz, hogy véghezvigyük. Elképzeléseinknek a tehetségünkön, az álmainkon, a n és szenvedélyeinken kell alapulniuk. Az elképzelések rendkívüliek és másokat pozitívan befolyásolnak, különösen akkor, amikor va elképzelése megegyezik a végzetével - azzal a céllal, amelyért megszületett. VIZSGÁLJUK MEG JELENLEGI ÉLETÜNK! Elképzeléseink valóra váltása nem egyetlen pillanat mûve. Hosszú folyamat, hasonlóan egy utazáshoz. Amikor elszánjuk magunk egy útra, elõször is meg l határozni a kiindulási pontot. Ennek az információnak a hiányában soha sem leszünk képese tervezni a célhoz vezetõ utat. A következõ az útirány megtervezése és az utazási költségek számbavétele. Általában véve, minél távolabb állunk elképzeléseinktõl, annál hosszabb idõt vesz igénybe a - és annál többet kell fizetni érte. Az elképzelések valóra váltása érdekében áldozatokat kell hozni. A SOK APRÓ LEHETÕSÉGET CSERÉLJÜK FEL EGY NAGY ELKÉPZELÉSRE! Minden álomnak megvan az ára. Az áldozatok egyike, amelyet az elképzelésünk megvalósítása é g kell hoznunk, a szabad választás lehetõségével függ össze. Nem követhetjük álmainkat, és fenn minden választási lehetõséget egyszerre. Minden álomnak megvan az ára. Különösen az amerikaiak számára nehéz ezt elfogadni. Az Egyesült Államok kultúrájában igen k a szabad választás lehetõségét. Az egész piaci verseny ezen alapszik. Ám egy olyan személ , aki mindenáron sikeres szeretne lenni, egyszer eljön az idõ, amikor a sok apró lehetõség elyett el kell köteleznie magát egyetlen elképzelés mellett. Ez hasonló ahhoz a helyzethez, amikor valaki útelágazáshoz ér. Választhatja a számára legíg nek tûnõ utat, hogy célját elérje. Megteheti persze azt is, hogy nem választja egyik ösvény , fenntarthatja minden választási lehetõségét, de ennek következtében nem fog elõrehaladni. FEJLÕDÉSÜNKET ELKÉPZELÉSEINKNEK MEGFELELÕEN ALAKÍTSUK! Elképzeléseink megvalósításának fontos része saját személyiségünk alakítása. Aki azt gondol tások nélkül elõrejuthat az életben, az becsapja magát. Egy ember életében a pozitív változ dig szükség van egyéni fejlõdésre. Mivel személyes fejlõdés szükséges ahhoz, hogy megvalósí nket, a legjobb stratégia erre, ha elképzeléseinknek megfelelõen alakítjuk fejlõdésünket. Gondoljuk át, mit kell adnunk magunkból ahhoz, hogy megvalósítsuk elképzeléseinket! Azután ozzuk meg, mi az, amit meg kell tanulnunk ahhoz, hogy olyan emberré legyünk, amilyen ek lenni szeretnénk! Olvassunk könyveket és hallgassunk kazettákat, hogy megtapasztaljuk a fejlõdést! KERESSÜK SIKERES EMBEREK TÁRSASÁGÁT! Az elõrejutási folyamat része az emberekkel való kapcsolattartás. Az, hogy olyan emberekke l töltünk el idõt, akik már sikeresek, a legjobb módja annak, hogy tanuljunk tõlük. Figyeljük meg õket! Idõvel úgy kezdünk majd gondolkodni, mint õk. Igaz a régi közmondás: "M tolláról, embert barátjáról." SZÁMÍTSUNK A KERÉKKÖTÕKRE! Egy másik ok, amiért pozitívnak kell maradnunk elképzelésünket illetõen az, hogy ellenkezés ogjuk szembetalálni magunk.

Azok, akiknek nincsenek saját álmaik, képtelenek lesznek megérteni a mienket. A mi álmunk számukra egyenlõ a lehetetlennel. Azt mondják majd, hogy értéktelen, vagy ha lá is értékeit, azt mondhatják, hogy talán megvalósítható, DE NEM ÁLTALUNK! Ne lepõdjünk meg, amikor ellenfeleink felbukkannak! Ehelyett legyünk felkészülve rájuk! Leg en rendíthetetlenül pozitív az attitûdünk! NE TARTSUNK FENN BARÁTSÁGOT NEGATÍVAN GONDOLKODÓKKAL! Találkozunk majd olyan emberekkel, akik kritizálnak, és kétségeik lesznek elképzeléseinket etõen, de ez nem azt jelenti, hogy ezeket az embereket bizalmunkba kell fogadnunk vagy közeli barátságba kell kerülnünk velük. Legyünk szívélyesek mindenkihez, még akkor is, ha negatív, csak ne kövessük mint példaképet Ha velük barátkozunk, továbbra is csak kétségeikkel és negatív szemléletmódjukkal bombáznak zen addig, amíg magunk is hinni kezdünk bennük. Ennek következtében oda jutunk, hogy már ma unk is azt gondoljuk, álmaink nem válthatók valóra. FEDEZZÜNK FEL MINDEN LEHETSÉGES UTAT ELKÉPZELÉSEINK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ! Ahhoz, hogy elképzelésünk megvalósuljon, folyamatosan keresnünk kell, mi segíthet ebben. Me jünk új dolgokat kipróbálni! Azok az ötletek, amelyek sikeresek egy más területen, hasznosak lehetnek számunkra is. C sak az elképzelésünkre összpontosítsunk, de legyünk rugalmasak az úton, amely a sikerhez ve . Egy elképzelés megvalósítása újításokat igényel, és ha nem vagyunk nyitottak az új gondolat nem is lehetünk újító szellemûek. MÚLJUK FELÜL AZ ELVÁRÁSOKAT! Minden olyan stratégia, amelyet már említettem, segíthet megvalósítani elképzelésünket, de sem ér, ha nem akarjuk felülmúlni azt, amit egyébként is elvárnak tõlünk. Átlagos energiáva el senki sem valósíthatja meg álmait. Csak folyamatos erõfeszítéssel érhetünk el valamit! SEGÍTSÜNK MÁSOKNAK, AKIKNEK HASONLÓ ELKÉPZELÉSÜK VAN! Van egy másik stratégia is, amely elképzelésünk megvalósításához szükséges. Elõször talán a gondolat nem is fontos. De hamarosan rá fogunk jönni, mennyire lényeges. Ahhoz, hogy elképzelésünk megvalósuljon és álmaink valóra váljanak, segítenünk kell másokon Esetleg azt kérdezhetjük magunktól: "Miért foglalkozzam azzal, hogy másoknak segítek? Nem p zarlok ezzel értékes idõt és energiát, amit saját sikereim elérésére fordíthatnék?" A válasz az, hogy a másokkal való törõdésre fordított idõ soha nem vész kárba. Azonkívül ne ikeresek mások segítsége nélkül. A másoknak való segítség javítja a saját életünk és a minket körülvevõk életének minõségét. ek elképzelései a miénkhez hasonlóak, akkor mindannyian profitálunk ezzel. Így õk is megkap amit akarnak, és vágy ébred bennük, hogy õk is segítsenek nekünk viszonzásul. Ráadásul mind nulunk a másiktól. Ebben a helyzetben mindenki csak nyertes lehet. Ne nehezteljünk, ha valaki nem viszonozza segítségünket! Menjünk tovább, maradjunk pozitíva segítsünk másoknak! Nem lehetünk sikeresek mások segítsége nélkül. Az elõrelátás olyan kreatív szikrákat pattint ki és lobbant lángra, amelyek nagy eredmények eszik lehetõvé. Ahogy azt John Jay Chapman mondta: "A világ mindennél nagyobbra értékeli az elõrelátó ember t, és ez mindig is így volt." Az igazán nagy dolgok elõször csak azon nagy emberek agyában és szívében éltek, akik elképz így történik ez mindenkivel, aki sikert ér el. Az olimpiai bajnok atlétát nem kizárólag tud nem elõrelátása is segítette célja elérésében. Ugyanez igaz az üzleti életben is. Az elképz k azok, amik hajtanak bennünket elõre. És az álom beteljesülése határozza meg sikerünk szám . Elképzelések nélkül nincs miért harcolni, nincs cél, nincs feladat, amely reményt és motivá n. Mint azt Douglas Lurtan mondta: "Akkor hozod meg életed legfontosabb döntését, amikor me ghatározod, mit akarsz. Tudnod kell, mit akarsz, ahhoz hogy meg tudd valósítani azt." Amikor kialakítjuk elképzeléseinket, képesek leszünk meglátni azt, amit majd meg akarunk va ani. Elõrelátásunk vezet és ösztönöz arra, hogy mindenáron haladjunk az úton tovább. Az elképzelések, az álmok azok, amik hajtanak elõre.

Álmodjunk bátran! Csak akkor tudunk nagy dolgokat véghezvinni, ha álmaink merészek. A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Szánjunk egy napot arra, hogy gondolkozzunk, töprengjünk és imádkozzunk! Tervezzük úgy, y semmi ne vonhassa el a figyelmünket! Elutazhatunk akár vidékre is, ahol kibérelhetünk eg y hotelszobát erre a célra. Vigyünk magunkkal papírt és tollat, a naptárunkat, bármilyen kö , amely segíthet (ilyen a biblia, ha keresztények vagyunk)! Amikor már egyedül vagyunk, tegyük fel a következõ kérdéseket magunknak, és írjuk le válaszainkat: Milyen adottságaim vannak, mihez van tehetségem? Mi az, amit bárminél vagy bárkinél jobba udok csinálni? Mihez van kedvem? Van-e valami, ami hatással van rám, és további energiát ad ahhoz, hogy hezvigyem, amit szeretnék? Ha van, | mi az? Élettörténetemben van-e valami egyedülálló? Milyen tapasztalataim vannak, amelyek egyediv etnek engem? Mi az, ami az átlagtól eltérõ bennem? Mi a különleges abban a helyben és idõben, amelyben élek? Az elképzelés gyakran az ember sajátos körülményei hatására alakul ki. A földrajz, a politikai helyzet, a történelem, a ga kulturális háttér és sok más tényezõ játszhat benne szerepet. Írjunk le mindent, ami befol a lehetõségeinket! Milyen fontos emberekkel vannak kapcsolataim? Azok adottságai, tehetsége és szenvedélye, akikkel együttmûködhetünk, szintén feltárhat lehetõségeket, amelyeket magunk nem vennénk é Miféle szükségleteket szeretnék kielégíteni? Mi az a legcsodásabb dolog, amit akár egész életemben szívesen csinálnék? Ismételjük meg ezt az eljárást évente egyszer, vagy olyan gyakran, ahogy szükségesnek érezz zínûleg azt fogjuk tapasztalni, hogy elképzelésünk változik az évek során. Ha éveken át ugy d az elképzelésünk, akkor valószínûleg jó helyre összpontosítunk. Esetleg azt tapasztaljuk, lképzelésünk módosul vagy kibõvül az évek során, de nem változik meg drámaian. 2. Szánjunk néhány órát arra, hogy áttekintsük jelenlegi üzleti helyzetünk azért, hogy új e edezzünk fel, amelyeket eddig még nem vettünk figyelembe! Kövessük az 1. pontban leírtakat! Keressünk egy olyan helyet, ahol egyedül lehetünk, és vigyünk magunkkal minden szükséges es ! Ezek után válaszoljunk a következõ kérdésekre: Melyek azok az adottságaim, forrásaim, amelyeknek birtokában vagyok, de jelenleg nem h asznosítok? Az elõzõ kérdésre adott válasz eredményeképpen milyen lehetõségeim vannak? Ha forrásaim határtalanok lennének és tudnám, hogy minden erõfeszítésem sikerrel jár, akk ne a célom az üzletben? Ne feledjük: álmodjunk bátran! Ismerõseim közül kinek hasonló az elképzelése? Hogyan tudok segíteni nekik, és hogyan tud eni õk nekem?

Negyedik fejezet A sikeres ember... CÉLOKAT TÛZ KI Csak úgy lehetünk boldogok, ha mindig lebeg valamilyen igazán fontos cél a szemünk elõtt. Earl Nightingale A világ utat enged annak, aki tudja, merre tart. Ralph Waldo Emerson

Mostanra már bizonyára kezdi érteni, hogyan és miféle elemekbõl épül fel a sikerhez vezetõ . A siker elérésének teljes koncepciója velünk kezdõdik, azzal, ahogyan gondolkodunk. A mentális attitûdünkkel kezdõdik. Szorosan kapcsolódik ehhez az eltökéltség, hogy legyõzzü . Az ilyen attitûd pedig elvezet ahhoz a képességhez, hogy minden adódó lehetõséget és alka felismerjünk. Idõvel nemcsak a mindennapi tevékenységeinket segítõ elõrelátásunkat tudjuk m leszteni, hanem képesek leszünk egy sokkal különlegesebb, összetettebb elképzelés megvalósí Ahhoz, hogy sikert érjünk el, célokat kell kidolgozni. A helyes gondolkodás szilárd alapot biztosít a sikernek. De ez még csak az elsõ része a sik rhez vezetõ stratégiának. Ha már egyszer megvan az alap, elkezdhetünk építeni rá. Ahhoz, ho kert érjünk el, célokat kell kidolgozni. CÉLOK: A SIKER ÉPÍTÕKÖVEI

Sokat beszéltünk a sikerrõl, de azt még nem határoztuk meg, mit is jelent sikeresnek lenni . Kérdezzünk meg tíz embert, mit jelent a siker, és valószínûleg tíz különbözõ választ fogu Van, akinek a siker egy bizonyos nagyságú pénzösszeget jelent. Másnak azt, hogy nagyszerû s A harmadik azt mondja, õ akkor sikeres, ha hivatásában mindent elér. Vessünk egy pillantást egy sikeres emberrõl szóló szatirikus leírásra: Gyakorlatias ember az, aki tudja, hogyan kapja meg, amit akar. Filozófus az, aki tudja, az embereknek mit kellene akarniuk. Sikeres ember az, aki tudja, hogyan kapja meg,| amit akarnia kell. A siker egyik legjobb meghatározása, amit valaha is hallottam, így hangzik: "A siker egy arra érdemes, elõre meghatározott cél progresszív megvalósítása." Ez a meghatározás mindenkinél beválhat, függetlenül attól, hogy mire összpontosít az életbe saját értékünknek és elképzelésünknek megfelelõen alakíthatjuk a sikert. Ugyanakkor beláthatjuk, mennyire fontosak a célok. Meghatározott célok nélkül a siker elérh tlen, mivel az valójában a célok elérését jelenti. A célok többet jelentenek annál, mint egyszerûen csak meghatározni a kívánt végeredményt. E kon segítenek. A célok mérhetõ mérföldkövek a sikerhez vezetõ úton. Értékük roppant nagy, e következõ oldalakon. A CÉLOK MOTIVÁLNAK Amikor célokat tûzünk ki magunk elé, azok kétféle módon mûködnek: hatással vagyunk rájuk és ak ránk. Ahogy hatással vagyunk rájuk és megvalósítjuk õket, elnyerjük a beteljesülés érzés Sok ember számára a cél kitûzése és az eléréséért folytatott küzdelem olyan, mint egy játék l egyre több célt érünk el, munkamódszerünk és gondolkodásmódunk megváltozik. Nagyon fontos, hogy céljaink jól meghatározottak és elérhetõk legyenek. Ha a cél nem pontosan meghatározott, csökkenti a motivációt. Miért? Mert egy cél elérése felemelõ érzést jelent. Ha nem érzékeljük, hogy haladunk a célj lé, demoralizálódunk, és feladjuk. Elmondok egy, a való életbõl merített példát, amely megmutatja, mi történik azzal, aki nem érzékelni a haladást. 1952. július 4-én reggel a kaliforniai partokat köd borította. 21 mérföldnyire nyugatra, a atalina-szigeten egy 34 éves nõ gázolt be a Csendes-óceánba, és kezdett el úszni Kalifornia yába. Ha sikerrel jár, õ lenne az elsõ nõ, aki átússza ezt a távot. Florence Chadwicknek hívták, és õ volt az elsõ nõ, aki mindkét irányba átúszta a La Manche Azon a reggelen a víz zsibbasztóan hideg volt, a | köd pedig olyan sûrû, hogy Florence ali g látta az õt kísérõ csónakokat. Ahogy teltek az órák, milliók nézték a tévéközvetítést. Tö puskával üldözték el õket. Õ csak úszott tovább. A nagy úszások során nem a fáradtság volt , hanem a csontig hatoló hideg. Több mint 15 órával késõbb fáradtan és a hidegtõl zsibbadtan úgy határozott, nem folytatja eli csónakban ülõ édesanyja és edzõje unszolták, ne adja fel, mert hamarosan partot ér. De r elnézett a kaliforniai part irányába, semmi mást nem látott, csak ködöt. Néhány perccel k a és 55 perc - kiemelték a vízbõl. Órákkal késõbb, amint teste felmelegedett, kezdte átérezni, hogy kudarcot vallott. Azt nyil tkozta a riportereknek: "Nézzék, nem akarok mentegetõzni, de ha látom a partot, valószínûle egcsináltam volna." Mindössze fél mérföldre volt a kaliforniai parttól, amikor kivették a vízbõl. A késõbbiekbe latkozta, nem a kimerültség és nem is a hideg miatt adta fel, hanem mert nem látta a célját a ködtõl. Ez volt az egyetlen olyan alkalom, amikor Florence Chadwick feladta. Két hónappal késõbb sikeresen átúszta a távot. Nemcsak hogy õ volt az elsõ nõ, aki átúszta a Catalina-csatorná integy két órával megdöntötte a férfiak rekordját! Florence Chadwick nagyszerû úszó volt, mégis szüksége volt egy látható célra, ami motiválta ezvigye azt, amire különben is képes volt. Soha ne becsüljük alá a felmérhetõ célok kitûzésének fontosságát, amikor saját sikerünk ter A CÉLOK ÉRTÉKESSÉ TESZIK A MUNKÁT Ha a célról úgy véli az ember, hogy nem túl fontos, akkor a megvalósítására fordított munká y értéke lesz. Ennek éppen az ellenkezõje igaz, ha a cél érdekében érdemesnek tûnik dolgozn Ez az egyik ok, amiért fontos, hogy céljainkat az elképzeléseinkre alapozzuk. Amikor célja

ink olyan elképzelés megvalósításához járulnak hozzá, amely értékes a számunkra, akkor az a es lesz, amelyet a cél elérése érdekében kell elvégeznünk. A CÉLOK SEGÍTENEK FELÁLLÍTANI A FONTOSSÁGI SORRENDET A célok kitûzésének egyik nagy elõnye az, hogy a hétköznapokban segít a fontossági sorrende ni. Enélkül könnyen elõfordul, hogy olyan tevékenységekbe kezdhetünk, amelyek nem járulnak lképzelésünk megvalósításához. Aki elfelejti, hogy mi a fontos, az elvész a részletekben. A CÉLOK IRÁNYT SZABNAK KÉPESSÉGEINKNEK Jó néhány évvel ezelõtt egy újság címoldala mintegy háromszáz bálna hirtelen haláláról írt. ek, és egy öbölben megrekedtek. Frederick Brown Harris magyarázata szerint: "Az apró halak a halálba csalogatták a tenge ri óriásokat. Azok azért haltak meg, mert óriási energiát jelentéktelen dolgokra pocsékolta A célok nélküli ember hasonló a történetben szereplõ bálnákhoz. Hatalmas energiájukat és adottságaikat apróságokra pazarolják, s ezek eltérítik õket attól, an tenniük kellene. A célok segítenek abban, hogy összpontosítani tudjunk. A CÉLOK ADNAK ERÕT A JELENBEN A sikeres emberek a jelenben élnek és dolgoznak. Itt tudják céljaikat elérni. Ahogy azt Hilarie Belloc mondta: "Mialatt a jövõrõl álmodsz, vagy a múlton búslakodsz, a je en kicsúszik ujjaid közül és elmúlik." Bár a célok a távolba tekintenek, a jövõbeni megvalósulás felé - ezek teszik képessé az emb a jelenben éljen. Hogyan? Lehetõvé teszik számunkra, hogy a nagy feladatot kisebb felad atok sorának lássuk. Bármely elképzelés megvalósításán dolgozni célok sorozatának kitûzését és elérését jelenti. éppen elõttünk álló feladatra tudunk összpontosítani, miközben tudjuk azt, hogy erõfeszíté l elérjük céljainkat, amelyek elképzelésünk megvalósítása felé visznek, akkor sikeresek leh A CÉLOK LELKESÍTENEK Az egyik legáltalánosabb probléma a nehézségekkel küzdõ cégeknél a lelkesedés hiánya a dolg A lelkesedés nélküli emberek ritkán érnek el átlagon felüli eredményt. Viszont ha az embereknek vannak céljaik, akkor az fokozza munkamoráljukat és lelkesíti õke t. A célok adnak értelmet minden ember munkájának. A CÉLOK SEGÍTENEK ÉRTÉKELNI A HALADÁST Közös probléma a sikertelen emberek körében az, hogy ritkán értékelik ki elõrehaladásukat. gy nem fogja fel, hogy az önértékelés mennyire fontos, vagy nem áll módjában lemérni az elõ el nagyságát. A célok a kiértékelés eszközéül szolgálhatnak. Amikor céljaink pontosan meghatározottak és or elõrehaladásunk lemérhetõ abból, mennyire kerültünk közel céljaink eléréséhez. Ez megkímél bennünket attól, hogy megtapasztaljuk annak a feltalálónak a kellemetlen helyze , aki egy éven át dolgozott legutóbbi találmányán. Nagy küszködéssel megalkotott új szerkezete kerekek, fogaskerekek, áttételek, csigák és lám állt. Amikor valaki megkérdezte: "És mire jó?", a feltaláló azt válaszolta: "Ó, semmire - de jól nem?" A CÉLOK RÁKÉNYSZERÍTENEK, HOGY ELÕRE TERVEZZÜNK A sikeres emberek elõre terveznek. Soha nem várnak arra, hogy mások mondják meg, mit csi náljanak. Nem engedik, hogy mások irányítsák õket. Az, aki nem tervez elõre, soha nem is fog elõre jutni. Például itt van Noé. Nem várta meg, míg elered az esõ, már elõtte építeni kezdte bárkáját. A célok segítenek abban, hogy elõre tudjunk tervezni. Arra késztetnek, hogy amit el akar unk érni, kisebb megoldható egységekre bontsuk. Amikor fel akarjuk térképezni a kapott fel adat megoldásához vezetõ utat, tûzzünk ki célokat. A XVIII. századi felfedezõ és államférfi, Benjamin Franklin ezt írta önéletrajzában: "Mindig az volt a véleményem, hogy egy átlagos képességekkel rendelkezõ ember is nagy válto at okozhat és nagy dolgokat vihet véghez, ha jó tervet készít." A CÉLOK A HANGSÚLYT A TEVÉKENYSÉGRÕL AZ EREDMÉNYRE HELYEZIK A sikertelen emberek gyakran összetévesztik a tevékenységet az eredményességgel. Úgy gondol hogy a tevékenység - különösen a nehéz munka - hozza meg a várt sikert. Pedig a tevékenység nem biztosítja a sikert. Eredményre kell hogy irányuljon.

Ennek a gondolatnak egyik legjobb példájául a nagy francia természettudós, Jean-Henri Fabr e egyik kísérlete szolgál. Olyan hernyókat tanulmányozott, amelyek hosszú menetekben, egymá követve másznak a fákon. Fabre egy csapat hernyót egy hatalmas virágcserép peremére helyezett úgy, hogy mindegyik ér en hozzá az elõtte lévõhöz. Az így kialakított kör mozogni kezdett, és vég nélküli menetet a közelükben ételt helyezett el. Ahhoz azonban, hogy az ételt elérjék, meg kellett volna sz kítaniuk a sort. Fabre arra számított, hogy bizonyos idõ elteltével beleunnak a hasztalan menetelésbe, és el ndulnak enni. De a hernyók nem így tettek. Merõ megszokásból haladtak tovább a virágcserép - körbe és körbe, hét nap és hét éjjelen át. Addig folytatták volna, amíg éhen nem halnak. A menetelõ hernyók egyfajta ösztönt követtek, szokást, hagyományt, példát, múltbeli tapaszt zabványt vagy nevezzük bárminek. Keményen dolgoztak a semmiért. Sok sikertelen ember hasonlít hozzájuk. Összetévesztik az elfoglaltságot a teljesítéssel, a vékenységet az eredménnyel. Csak a sikerre irányuló tevékenység biztosítja a sikert. A célok megóvnak attól, hogy velünk is ez történjen. Amikor célokat tûzünk ki és rendszeres jük elõrehaladásunkat, akkor figyelmünk természetszerûleg áthelyezõdik a tevékenységrõl az Ahogy elérjük céljainkat, kezdjük megtanulni, mit is kell tennünk ahhoz, hogy ez megtörténj Gyakran azt vesszük észre, hogy kevesebb idõ alatt több értéket hozunk létre. Ennek következtében pedig magasabb célokat fogunk kitûzni, merészebb álmokat fogunk dédelge . HOGYAN TÛZZÜK KI A CÉLOKAT? A célokat pontosan meg kell határozni, elérésüket megtervezni, a tervek alapján cselekedni, majd kiértékelni a folyamatot. A körülmények olykor megkövetelik, hogy szorgalmasak legyünk. Ahogy változunk, úgy változna ink is. Ne feledjük, sokkal fontosabb az, ami bennünk zajlik le célunk elérésének folyamata során, mint az, hogy elérjük. A célok kitûzése életmóddá kell váljon. A legtöbben nem így születünk. Következzen hat lépés, amelyeket meg kell tennünk, hogy célo junk felállítani. ELSÕ LÉPÉS: HATÁROZZUK MEG, mi AZ ELKÉPZELÉSÜNK ÉS A KIINDULÁSI PONTUNK! Az elõrelátás a harmadik fejezet témája volt. Ha a fejezet végén levõ gyakorlatokat elvégez r már valószínûleg van határozott elképzelésünk, és tudjuk, honnan kell kiindulnunk. Mindke s a sikerhez. Elképzelés nélkül nem tudjuk, merre tartunk. Kiindulási pont nélkül pedig nem djuk feltérképezni az utat. Hiába van térképünk és tervünk, még így is reménytelenül elvesz . Teljesen haszontalan a térkép és a terv, ha nem tudjuk, hogy az adott pillanatban éppen hol vagyunk! MÁSODIK LÉPÉS: VILÁGOSAN FOGALMAZZUK MEG SZÁNDÉKAINKAT! Bob Townsend írta könyvében: "A vezetõ egyik fontos feladata, hogy az õt követõk figyelmét összpontosítsa." Nekünk is szükségünk van valamire, ami megmutatja a helyes irányt és segít, hogy a feladatr oncentráljunk. A legjobb, ha szavakba öntjük és leírjuk, mik a szándékaink az életünkkel kapcsolatban. Tulajdonképpen mindenki vágyik rá, hogy felfedezze, mi a célja életének. Ha ezt világosan k ndjuk, segít majd, hogy összpontosítani tudjunk, és eredményesek maradjunk. Ha elképzelésün meggyõzõdésünkre alapozva megfogalmazzuk szándékainkat, ez abban is segít, hogy pontosan me tározzuk céljainkat. HARMADIK LÉPÉS: SZÁNDÉKAINK ALAPJÁN FOGALMAZZUK MEG CÉLJAINKAT! Ha megvan az elképzelésünk és megfogalmaztuk szándékainkat, készen állunk arra, hogy kitûzz osszú távú céljainkat. A célok a teljesítmény mértékével (mint például száz termékegység eladása) vagy idõtartamma egyórás gyakorlás) határozhatók meg. Attól függõen, hogy mit szeretnénk elérni, a cél élet e vonatkozhat.

A következõkben felsorolok néhány példát, mely területeken állíthatunk fel célokat: Személyes fejlõdés Testi fejlõdés Szellemi fejlõdés Szakmai teljesítmény Barátságok Családi kapcsolatok Pénzügyek Kezdjük azzal, hogy leírunk minden olyan célt, amely eszünkbe jut. Elõször ne foglalkozzunk azzal, hogy a célok mennyire életképesek, hogy rövid vagy hosszú távú célok-e. Ezen a ponton kreatívnak kell lenni, és merészen álmodozónak. Végül ha már mindent leírtunk, ami eszünkbe jutott, egyeztessük céljainkat és már leírt szá együk fel a következõ két kérdést: 1. Elképzeléseim megvalósítása felé segítenek-e céljaim? Ha megnézzük céljaink, és úgy talá em egyeznek meg szándékainkkal vagy elképzeléseinkkel, akkor két választás lehet: (a) az eg kidobni és elfelejteni; vagy (b) átgondolni, mik a szándékaink. Választani kell a két lehe közül. Nem tudjuk megvalósítani az elképzelésünket, és nem leszünk sikeresek, ha nem az el k megfelelõ célokat állítunk fel. 2. Leírtam-e minden célt, amely elképzelésem megvalósításához szükséges? Ha úgy látjuk, hog a váltásához további célokra van szükségünk, írjuk le azokat is. Miután céljainkat meghatár dhetjük a sikerhez vezetõ stratégia kidolgozását. Minden kitûzött célnak és a teljesítéséhez szükséges cselekedetnek a szándékainkat kell tükröznie. Úgy gondoljunk céljainkra, mintha piramist építenénk. A piramis öt részbõl áll. A legfelsõ rész a legkisebb és a legkoncentráltabb. Egész életre t tartalmazza. Ha az egyes részeket nézzük, azt látjuk, hogy elõször az alacsonyabban fekvõ róbb célok sokaságát kell teljesíteni ahhoz, hogy a felettük levõ nagyobbak is teljesüljene Életre szóló célok Hosszú távú célok Középtávú célok Rövid távú célok Rendszeres tevékenységek Íme egy áttekintés az öt célszakaszról. Életre szóló célok: Itt az a hozzávetõleg 2-5 olyan cél található, amelyeket életünk során alósítani. Hosszú távú célok: Ezek azok a célok, amelyeket azért tûztünk ki magunk elé, hogy segítsene célunkat. Általában véve ezek azok a célok, amelyeket körülbelül tíz év alatt kívánunk elér at kitûzni több mint tíz év távlatában is, de nem bölcs dolog. Minél távolabbiak a célok, a tározottak és annál változékonyabbak. Ennek ellenére fontos hosszú távú célokat felállítani Középtávú célok: Ezek általában olyan célok, amelyeket öt-tíz éven belül kívánunk elérni. Rövid távú célok: E célok teljesítéséhez általában egy-öt évre van szükség. Rendszeres tevékenységek: Ezek azok a feladatok, amelyeket naponta, hetente, havonta teljesítünk rendszeresen azért, hogy elérjük rövid távú céljainkat. Ezeket idõbeosztásunk . (A következõ fejezet témája.) NEGYEDIK LÉPÉS: CSELEKEDJÜNK! Megfogalmazhatjuk a szándékainkat, és fáradhatatlanul tûzhetjük ki céljainkat, ennek ellené mmit nem érünk el, ha nem cselekszünk. Ha nem cselekszünk, olyanok leszünk, mint az az emb er, akirõl egyszer hallottam: Világéletében szeretett volna eljutni Kínába. Elhatározta hát, hogy megtervezi az utat. Hón t töltött el azzal, hogy könyveket olvasva megtudjon mindent Kínáról - megismerje mûvészeté mét és kultúráját. Térképeket tanulmányozott minden tartományáról, majd részletes útitervet készített. Bejelöl yan helyet, amelyet meg akart nézni, beosztva az utazás minden óráját. A tervezett visszatérés után néhány nappal egyik barátja, aki tudta, mire készül, felugrott megkérdezte: - No, milyen Kína? A férfi azt válaszolta: - Hát, gondolom, csodálatos. Bár jómagam még nem láttam.

- Micsoda?! - kiáltott fel a barátja. - Hiszen annyi ideig tervezgetted. Mi történt? - Az az igazság, hogy imádok utazást tervezni, de ki nem állhatom a repülõtérre vezetõ utat tthon maradtam. A fontolgatás és tervezgetés nem helyettesítheti a cél elérését. Cselekvés nélkül a terv csupán álmodozás. ÖTÖDIK LÉPÉS: A TERVEK RENDSZERES KIÉRTÉKELÉSE Az elõrehaladás rendszeres kiértékelése ugyanolyan fontos, mint a cselekvés. Ahogy haladunk néha azt vesszük észre, hogy rövid távú céljaink nem visznek közelebb hosszú távú céljaink tleg úgy találjuk, hogy céljaink nem elérhetõek. Elõfordulhat az is, hogy valamelyik hosszú távú célunk nem megfelelõen járul hozzá elképzel lósításához. Ilyenkor el kell végezni a módosításokat. Minél újabb számunkra a célkitûzés mint feladat, annál valószínûbb, hogy elszámítjuk magunk rabban szükséges az újraértékelés és a célok módosítása. HATODIK LÉPÉS: ÜNNEPELJÜK MEG AZ EREDMÉNYT! Végül szakítsunk rá idõt, hogy megünnepeljük elért eredményeinket. Én mindig is hittem a ju ejében. Ha elérem valamelyik célt, amit kitûztem magam elé, megjutalmazom magam. Kis eredmény - kis jutalom. Nagy eredmény -nagy jutalom. Lássunk egy példát! Ha olyan munkám van, amelynek elvégzéséhez néhány órára van szükségem, azt mondom magamnak, unka befejeztével tartok egy rövid szünetet, eszem néhány falatot vagy megnézek egy meccset Amit soha nem engedek meg magamnak az az, hogy a kitûzött feladat végrehajtása elõtt jutal mazom meg magamat. AZ "EGYMILLIÓ DOLLÁROS SZEMÉLYES SIKER TERVE" Soha ne becsüljük alá a célok erejét! Egyesek számára nehéz feladat kifejleszteni azt a men ttitûdöt, ahol a tervezés a gondolkodás állandó elemévé válik. Itt van az, amit én az Egymi Személyes Siker Tervének nevezek. Négy olyan területe van, amely segít a tervezõ gondolkod elsajátításában: GONDOLKODJUNK TISZTÁN! Határozzuk meg pontosan, milyen célt kívánunk elérni! Azután minden idõnket és figyelmünket ljük e cél elérésének! DOLGOZZUNK KI TERVET CÉLUNK ELÉRÉSÉRE, ÉS ADJUK MEG A TELJESÍTÉS HATÁRIDEJÉT! Tervezzük meg gondosan, hogyan haladunk elõre: óráról órára, napról napra, hónapról hónapra ett tevékenység és a folyamatos lelkesedés erõnk kiapadhatatlan forrásai. BÍZZUNK ÖNMAGUNKBAN ÉS KÉPESSÉGEINKBEN! Amikor belevágunk valamibe, eszünkbe se jusson, hogy esetleg vereséget szenvedhetünk! Gy engeségeink és problémáink helyett koncentráljunk erõsségeinkre és képességeinkre! MAKACS ELTÖKÉLTSÉGGEL HALADJUNK A TERVÜNK MEGSZABTA ÚTON! Semmi sem pótolhatja az eltökéltséget. Határozottan valósítsuk meg tervünket az elénk torny dályok, kritikák, gátló körülmények és annak ellenére, hogy mások mit mondanak, gondolnak v ek! Kitartó erõvel, nagy fegyelemmel és koncentrált energiával fokozzuk eltökéltségünket! Aki csak vár, annak számára soha nem jön el a lehetõség. A tervezésnek, a célkitûzésnek és a célok elérésének képessége határozza meg sikerünket. Robert H. Schuller lelkipásztor azt mondta: "A célok nemcsak azért szükségesek, hogy motivá janak bennünket. Nélkülözhetetlenek az életben maradáshoz is." Aki csak vár, annak számára soha nem jön el a lehetõség. Még ma kezdjünk el célokat kitûzni magunk elé! Állapítsuk meg az irányt, amelyen el kell in nk. Mint Robert F. Mager mondta: "Ha nem vagy biztos benne, merre tartasz, könnyen elõfo rdul, hogy valahol máshol lyukadsz ki." Tegyünk meg mindent, ami képességeinkbõl telik, hogy elképzelésünk valóra váljon! Nehogy va hol lyukadjunk ki! A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Olvassuk át a leírt információkat, miközben meghatározzuk, mit szeretnénk elérni az élet képzelésünkre támaszkodva írjunk szándéknyilatkozatot magunknak! Legyen tömör, de elég álta hogy tartalmazza mindazt, amit tenni szeretnénk. Minden szavára emlékeznünk kell egész életünkben. Feltétlenül írjuk bele a következõket: Mire fogod összpontosítani minden tettedet?

Miért vágysz arra, hogy megtedd? Hogyan akarod végrehajtani? Következzen néhány példa a szándéknyilatkozatra: Orvosi hivatásom révén másokat akarok szolgálni, hogy annyi szerencsétlen embernek segítsek mennyinek csak lehetséges. Azzal, hogy másokat szeretek, tanítok és nevelek, segíteni akarok nekik, hogy felismerjék é etcéljukat, el tudják kötelezni magukat, és képességeiket maximálisan kihasználják, Istent e és szolgálva. Anyagi sikert akarok elérni az üzleti életben azáltal, hogy vevõimnek a legjobb árut és szo atást nyújtom, és így anyagi forrásaim felhasználásával gondoskodhatok családomról és mások Ha már leírtuk szándéknyilatkozatunkat, tekintsük át néhány héten át minden nap, hogy megbi unk róla, hûen tükrözi-e életcélunkat. 2. Szánjunk néhány órát arra, hogy kitûzzük a célokat! Kezdjük az életre szóló céllal! Hatá okat, amelyekre azért lesz szükségünk, hogy tervünk beteljesüljön! Még egyszer tekintsük át szóló célokat, hogy meggyõzõdjünk róla, megéri-e a fáradságot! 3. Szánjunk egy-két órát minden egyes életre szóló célunkra! A fõ célt tagoljuk szét pontos ott, hosszú távú célokra. A hosszú távú célokat bontsuk tovább rövid távú célokra. A rövidt e, amelyeket a naponta, hetente, havonta végzett tevékenységek révén teszünk meg! Ez lesz s kerünk tervrajza. 4. Amikor kidolgoztuk életre szóló céljainkat, már tudni fogjuk, mit is kell tennünk azért, gy sikeressé váljunk. Csoportosítsuk a napi, heti, havi feladatokat! (Az ötödik fejezetben arra vonatkozó tanácsokat találunk, hogyan is kell ezt csinálni.) 5. Értékeljük ki céljainkat! Vizsgáljuk meg, menynyire reálisak! Vizsgáljuk meg, mely célok dekében kell másokkal együtt dolgoznunk! Írjuk össze azokat a célokat, amelyek eléréséhez s an szükségünk, és készítsünk listát azokról, akik segíthetnek! (Ne feledjük - olyanokat vál a mienkhez hasonló célokat tûztek ki maguk elé!)

Ötödik fejezet A sikeres ember... IDÕBEOSZTÓ

Megfigyeltem, hogy a sikeres ember az alatt az idõ alatt halad elõre, amelyet mások el pazarolnak. Henry Ford A legtöbb idõt nem órákban, hanem percekben pazarolják el. Az a vödör, amelynek egy kis lyu an az alján, pont olyan üres lesz, mint az, amelyet szándékosan hagytak üresen. Paul J. Meyer

Képzeljük el, hogy van egy bank, amely minden reggel 86 400 dollár hitelt nyújt nekünk. A nap folyamán ebbõl az összegbõl annyit használhatunk fel szabadon, amennyit csak akarunk. Bármire felhasználhatjuk, amire csak akarjuk - egy feltétellel. Azt az összeget, amelyet nem költünk el, nem vihetjük át a másik napra. És nem is takaríthatunk meg belõle. Függetl hogy az elõzõ napi összegbõl mennyit használtunk fel, másnap újra 86 400 dollár lesz a szá Mit csinálnánk, ha ez történne velünk? Ha olyanok vagyunk, mint a legtöbb ember, gyorsan el tenénk minden pénzt minden nap. Elõször megvásárolnánk mindent, amire éppen szükségünk van. okosak vagyunk, megtaláljuk a módját, hogyan fektessük be a pénzt, hogy hosszú távon a leg t kapjuk vissza. AZ ÓRA KETYEG Akár tisztában vagyunk vele, akár sem, minden áldott nap szembe kell néznünk ezzel a ténnye A "bank" az idõ, és minden nap kapunk 86 400 másodpercet, amit úgy tölthetünk el, ahogy aka unk. És ha nem használjuk ki ezeket a másodperceket, akkor örökre eltûnnek. A sikeres emberek ismerik az idõ értékét. Amikor Thomas Edisontól megkérdezték, hogy mi a l ontosabb dolog a világon, azt válaszolta: az idõ. Benjamin Franklin pedig azt mondta: "Szereted az életet? Akkor ne pazarold az idõt, mert abból van az élet." A sikeres emberek ismerik az idõ értékét. Ha az emberek belegondolnának, a legtöbben egyetértenének Franklinnel. Az élet az a korláto

ott mennyiségû idõ, amely a Földön a rendelkezésünkre áll. Drágának tartjuk az életet - még zaroljuk az idõt, azt, amibõl az élet van. Hogy miért? Azt hiszem, hogy ennek számos oka van: 1. Az emberek nincsenek tudatában annak, hogy az idõ eltöltésének módját saját maguk irányí lliam A. Ward mondta: "Vagy urai vagyunk perceinknek, vagy rabszolgáivá válunk. Vagy f elhasználjuk az idõt, vagy az idõ használ fel minket." Az egyetlen különbség két ember között nem az, hogy mennyi idejük van - mert mindannyiunkna api 24 óra áll rendelkezésünkre -, hanem hogy azt hogyan használják fel. 2. Nem gondolják át, hogy valójában milyen kevés idõ áll rendelkezésre a siker eléréséhez. Valaki egyszer kiszámolta, hogy egy 72 évet élt átlagos amerikai mivel tölti el az idejét, a következõ eredményt kapta: 21 év alvás 14 év munka 7 év tisztálkodás 6 év evés 6 év utazás 5 év sorban állás 4 év tanu 2 év telefon-visszahívás 1 év elveszített dolgok keresése 3 év egyéb tevékenységek Ha a munkával töltött idõ alatt akarunk sikert elérni, akkor nagyon kevés idõ áll rendelkez kevesebb, mint az összes idõnk egyötöde. 3. Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi idõt elpocsékolnak. Sokan nagyon meggondolatlanul közelítik meg napi teendõiket. Eredményességi szintjük csak a töredéke ann int amit elérhetnének. 4. Sem módszerük, sem stratégiájuk nincs arra, hogyan gazdálkodjanak az idõvel. A legnagyob probléma, amely miatt az emberek annyi drága idõt elvesztegetnek az, hogy nem tervezi k meg idõbeosztásukat. Charles C. Gibbons mondta: "Az idõ megtakarításának egyik legjobb módja a gondolkodás és te zés. Öt perc gondolkodás gyakran megtakaríthat egy óra munkát." Ha értékes számunkra az idõ - és az kell legyen, ha sikert akarunk elérni -, akkor tervezzü elõre! IDÕTOLVAJOK Idõnk bölcs felhasználásának egyik legfontosabb stratégiája az, hogy drasztikusan csökkents lpocsékolt idõ mennyiségét. Végül is, azt már nem használhatjuk fel, amit elvesztegettünk. Ahogyan Lord Chesterfield mondta: "Azt javaslom, a percekkel törõdj; az órák majd törõdnek aját magukkal." Drasztikusan csökkentsük az elpocsékolt idõ mennyiségét! Következzen tíz fõ idõpocsékolás, amelyek kordában tarthatók hasznosan eltöltött idõnk menn dekében. ELVESZTETT DOLGOK KERESÉSE Albert R. Karr a Wall Street Journalben tett közzé egy közvélemény-kutatást, amely kétszáz lalat igazgatóinak megkérdezése alapján készült. Arra a megállapításra jutottak, hogy a vez tásban dolgozók évente mintegy hat hetet töltenek elkeveredett dolgok keresésével. Ez azt jelenti, hogy idejük több mint tíz százalékát vesztegetik el évente! Ha olyan helyzetben vagyunk, mint sokan mások, és mi is szüntelenül elveszett holmikat k eresünk, az egyetlen megoldás az, hogy megtanulunk összeszedettebbek lenni. Ha tehetjük, vegyünk fel egy titkárt vagy titkárnõt, aki rendben tartja dolgainkat. Ha ezt nem engedhetjük meg magunknak, találjunk ki különbözõ célravezetõ módszereket. Az eg jobb szabály, hogy minden olyat el kell dobni, amire már nincs szükség, a megmaradtakat pedig rendszerezni kell. Már több mint harminc éve egyszerû címszók alatt rendszerezek minden információt, és minden ken belül megtalálok. Érdemes kipróbálni! Mindenkinél be fog válni! LUSTASÁG Az idõbeosztás nem más, mint önmagunk irányítása. Sokak számára nehézséget okoz, hogy pozit djanak minden nap. Egyeseknél ez motivációs, míg másoknál fegyelmi probléma. Akadnak olyanok is, akik természe gva inkább hátradõlnek, minthogy elõrehaladjanak. Mások pedig szem elõl tévesztik, hogy mit ikor kell tenniük. Az idõbeosztás önmagunk irányítása. Ha a lustaság problémát jelent számunkra, akkor fogadjuk meg a következõ tanácsokat: 1. Használjunk határidõnaplót! Ha nem tudjuk figyelemmel kísérni, mikor mit kell tennünk, v k igénybe olyan segítséget, amellyel minden információt egy helyen tudunk rendszerezni! 2. Ne otthon dolgozzunk! Ha hiányzik a motiváció, talán helyváltoztatásra van szükségünk.

Sok ember nehezen tud kitörni a megszokott otthoni munkamenetbõl. Másoknak otthon elvo nja figyelmét a telefon, a csengõ, a családtagok, a szomszédok, a tévé, a rádió, az elvégze nka stb. Az otthonról való kimozdulás megkönnyítheti az összpontosítást. Talán már csak ez az egyetl t el attól, hogy elég fegyelmezetten dolgozzunk. 3. Kezdjünk korán! Semmi sem veszi el a kedvünk jobban, mint amikor hirtelen rádöbbenünk, h gy nincs idõnk elvégezni a munkát, mert már túl késõ van ahhoz, hogy elkezdjük. Sokan, amikor rájönnek, hogy idõ hiányában nem tudják elvégezni azt, amit elterveztek, leír egész napot, és semmit sem csinálnak. A megoldás az, hogy rendszeresen kezdjünk korán! ZAVARÓ TÉNYEZÕK Dr. Larry Baker, a Time Management Center, Inc. elnöke úgy vélekedik, hogy az alkalmaz ottak az õket félbeszakító dolgok miatt pocsékolnak el sok idõt. Az idõigényesség egyik oka, hogy nemcsak a félbeszakítás ideje vész kárba, hanem az az idõ a félbehagyott munkára újra összpontosítani tudnak. (Ritka az az ember, akinek nincs szüksé néhány percre ahhoz, hogy összeszedje gondolatait.) Íme néhány lehetõség arra, hogy elkerüljük vagy minimálisra csökkentsük a félbeszakító tény 1. Alkalmazzunk egy hatékony titkárnõt! Az egyik legjobb módja annak, hogy elkerüljük a félbeszakító tényezõket az, hogy legyen valaki a minket rendszeresen zavaró emberek között. Ha mi döntjük el, mikor fogadunk másokat, akkor nem vesztegetünk el olyan sok idõt az újraoncentrálásra. Bár ha ezt választjuk, akkor idõt kell szánnunk arra is, hogy néha bárki számára teljes mér hetõek legyünk, nehogy a velünk dolgozók úgy érezzék, kizártuk õket az életünkbõl, és ezért ránk. 2. Tanuljunk meg idõegységekben dolgozni! Ha olyasmin dolgozunk, amelyre nagyon kell koncentrálni, tanuljunk meg nagy idõegységekbe n dolgozni - akár 4-6 órát egyszerre! Tegyük ezt is a félbeszakító tényezõk elkerülése vége ztegetünk idõt az újra-összpontosításra. Sõt, amikor idõegységekben dolgozunk, lendületbe j b idõ alatt több munkát fogunk elvégezni. Különleges elõkészületeket kíván, hogy ennyi idõt nknak biztosítani. Az is elõfordulhat, hogy valami félreesõ helyet kell keresnünk, ahol se nki sem zavar. 3. Alakítsuk úgy ki az irodánkat, hogy ne zavarhassanak! Ha beleszólhatunk abba, hogy mi lyen legyen az irodánk, válasszunk olyat, ahol magunk dönthetjük el, mikor fogadunk másoka t. Például ne legyen olyan helyen, ahova az éppen arra járók beláthassanak egy ajtón vagy abla át, és bejelentés nélkül beszélni kezdjenek hozzánk. Ha lehet, az irodánk legyen olyan helyen, ahonnan a kijáratot és mosdót meg tudjuk közelíte i anélkül, hogy találkoznánk bárkivel. Erre azért van szükség, mert ha másokkal találkozunk edvesek és barátságosak akarunk lenni. Ha pedig épp késésben vagyunk, nagyon kellemetlen, h valaki harminc percen keresztül feltart. 4. Másképp használjuk a telefont! Sok ember valósággal a rabszolgájává vált a telefonnak ah hogy hasznos eszközként használná. Ha nem közvetlenül az irodánkban csörög, máris jobb a h elöljük ki a nap egy bizonyos idõszakát arra, hogy a telefonhívásokra válaszolunk! Ne feledjük, a telefon szolgál minket, nem fordítva! 5. Tanuljunk meg korán reggel dolgozni! Az a tapasztalatom, hogy a reggeli órákban kev esebb a zavaró tényezõ. Ha lehetõség van a korai munkakezdésre, ez pozitív lökést ad arra a napra, és megnöveli a m dõt. TEHERVISELÉS Saját termelékenységünk növelésének egyetlen forrása, ha másokra támaszkodunk. Ennek ellené gpróbálnak mindent egyedül elvégezni. A megoldás a munkamegosztás. A munkamegosztás során felismerjük mások különleges képességeit, és ennek alapján a legmegf kakörbe helyezhetjük õket, biztosítva számukra azokat a feltételeket, amelyek segítségével céljaikat. Ezzel mindenki nyer. A VÁRAKOZÁSI IDÕ HASZNOSÍTÁSA Hányszor kerültünk már olyan helyzetbe, amikor megvárakoztattak? Ennél idegesítõbb és idõpa yzet nincs is. Csak úgy kerülhetjük el ezeket a szituációkat, ha elõre tervezünk. Amikor utazom, viszek magammal valami munkát, így nem leszek ideges, ha a repülõgépem másfé

késik. Kinyitom az aktatáskám, és dolgozom. Tizenéves koromban apám arra tanított, hogy mindig legyen egy könyv a kesztyûtartóban, így orgalmi dugóban sem vesztegetem az idõt Van az autóban telefon és diktafon is, így útban hazafelé elintézem a telefon-visszahívások evelet diktálok, vagy rögzítek egy ötletet, amelyet különben elfelejtenék. Készüljünk fel, és használjuk ki a várakozási idõt! SAJNÁLKOZÁS ÉS ÁBRÁNDOZÁS Láttam egyszer egy festményt, amely forgalmas utcát ábrázolt tele száguldó jármûvekkel és l intetû emberekkel. A sürgés-forgás közepette ott volt egy hajlott hátú, kétségbeesettnek tû ellenkezõ irányba tartott, mint a többiek. A kép alatt a következõ felirat állt: "A tegnapot keresve." Sokan hasonlítanak erre a kétségbeesett emberre. Rengeteg energiát pocsékolnak arra, hogy a múltban elkövetett hibákon, az elszalasztott lehetõségeken rágódnak. Vagy a jövõrõl ábrán Ez idõpocsékolás. Dag Hammarskjold azt mondta: "Ne nézz hátra, és ne ábrándozz a jövõrõl! A kötelességed, a j a sorsod - az itt és most." Az ilyen gondolatokkal töltött pillanatokat a termelékenységtõl lopjuk el. Tanuljunk a hibáinkból, de gyorsan lépjünk tovább! És álmodozás helyett dolgozzunk azon, hogy céljainkat elérjük, és elképzeléseinket valóra v HALOGATÁS Egyszer egy megrögzött halogatót megkérdeztek, hogyan tudja napi munkáját elvégezni. "Egysz válaszolta. - Úgy teszek, mintha az elõzõ napi munkám lenne." Ha mi is ilyen halogatók vagyunk, valószínûleg rengeteg idõt elpocsékolunk. Az alatt az idõ att, amíg a halogató az elvégzendõ feladaton gondolkodik, nyugtalankodik miatta, kifogások at keres az elhalasztására és azután bûntudattal küszködik, már rég el is végezhette volna feladatot. Számos módja van a halogatás leküzdésének: 1. Döntsük el, hogy az adott feladatot el kell-e végezni! Néha, amikor úgy érezzük, a felad nem túl fontos, hajlamosak vagyunk elodázni a végrehajtását. Ha egy feladat valóban nem fon os, ahelyett, hogy félretesszük és aztán lelkifurdalásunk lesz miatta, inkább töröljük telj elvégzendõk listájáról. A hatékony idõbeosztás kulcsa, hogy tudjuk, mi lényegtelen, mitõl kell megszabadulnunk. 2. Osszuk meg a munkát másokkal! Idõnként akadnak feladatok, amelyek elvégzéséhez semmi ked Ha át tudjuk adni olyasvalakinek, aki jobban ért hozzá vagy szereti csinálni, akkor min d a ketten csak nyertünk rajta. 3. Gondoljuk át, mi haszna annak, hogy mozgásba lendülünk! Gyakran azért halogatunk, mert nem látjuk be, mi hasznunk származhat abból, ha elvégezzük a számunkra kellemetlen feladato . E probléma megoldásának egyik módja, ha céljainkat és elképzelésünket szem elõtt tartva viz az elvégzendõ feladatot. Ha a célhoz vezetõ út megéri a fáradságot, akkor számunkra is kön zálátni a feladat elvégzéséhez, amely segít a cél elérésében. 4. Fegyelmezzük magunkat! Sokak számára a halogatás életformává vált. Ha mi is közéjük tart k erõt magunkon, és a halogatás rossz szokását váltsuk fel jó szokásokkal! Tûzzünk ki határ k magunk hozzá! Idõvel munkamódszerünk is meg fog változni. A PROBLÉMAMEGÉRTÉS HIÁNYA Szemben a halogatással, sokan nekilátnak, hogy megoldják a problémát, mielõtt még elegendõ mációjuk lenne ehhez. Gyorsan meg akarják találni a megoldást - ami egyébként nagyon pozití -, de gyakran túl hamar cselekszenek. Ez komoly problémát okozhat, ha a gyors elhatározás szülte, és a gyakorlatba átültetett megoldást máris meg kell szakítani az új információ ha Ha mi is ilyenek vagyunk, a halogatóhoz hasonlóan nekünk is fegyelmeznünk kell magunkat. Kényszerítsük magunkat, hogy várjunk, amíg elegendõ információ nem áll a rendelkezésünkre leges megértéséhez. NEGATÍV ATTITÛD Az érzelmi zûrzavar energiaveszteséget okozhat, aminek következtében eredményességünk csökk tékenység, a viszály, a harag és egyéb negatív érzelmek megnehezítik számunkra, hogy a legj yújtsuk. Ha ilyen problémáink vannak, kérjünk segítséget! Ha úgy találjuk, hogy negatív az attitûdün k pozitív könyveket és hallgassunk motiváló kazettákat! Tegyünk meg mindent azért, hogy poz

ljunk a dolgokhoz! FONTOSSÁGI SORREND A rangsorolás képessége az egyik legfontosabb követelmény, ha jól akarjuk idõnket beosztani lyannyira fontos, hogy a témát közelebbrõl is meg kell vizsgálnunk. RANGSOROLJUNK A POZITÍV EREDMÉNYEKÉRT! A francia filozófus, Blaise Pascal azt mondta: "A legutoljára tudja meg az ember, ho gy mit kell a legelsõ helyre helyeznie." Sajnálatos módon ez nagyon sok emberre igaz. Fogalmuk sincs, hogyan rangsorolják felad ataikat, kötelezettségeiket. Ezek az emberek úgy gondolják, a tevékenység egyenlõ a megvalósítással, holott ennél mi sem bb az igazságtól. Minden véghezvitt cselekedetnek megvan a megfelelõ értéke számunkra. Ez az érték, ami adott nkon, tudásunkon, lehetõségeinken, elképzeléseinken és céljainkon alapul. Ha ketten ugyanazt a munkát végzik egy órán át, egyikük számára ez akár a hónap legértékese , míg a másik számára idõpocsékolás. Sokan úgy végzik el mindennapos teendõiket, hogy nem is törõdnek vele, milyen értéket képvi zámukra. Az egyik feladat pont olyan nekik, mint a másik, és ha tevékenyen telik a nap, boldogok. Sikeres ember így nem viszonyulhat az idõbeosztás kérdéséhez. A sikeres ember a fontossági sorrend stratégiájának segítségével osztja be idejét. HOGYAN ÁLLÍTSUK FEL A FONTOSSÁGI SORRENDET? Mielõtt eldöntenénk, mit csinálunk egy bizonyos napon, elõször összességében látnunk kell, juk az idõt eltölteni. Ennek érdekében a következõ három kérdést tegyük fel magunknak: 1. Mit várnak el tõlem? A fontossági sorrend felállítása mindig kezdõdjön azzal, amit elvár Vannak bizonyos kötelezettségek és feladatok, amelyeket feltétlenül el kell végezni. Érdeme eltenni a kérdést, szükség van-e feltétlenül ránk is egy munka elvégzéséhez. Azok a feladatok, amelyek elvégzéséhez nincs feltétlenül szükség ránk, átadhatók másnak. 2. Mi hozza számomra a legnagyobb hasznot? Az embereknek idejük és energiájuk legnagyobb részét a számukra legnagyobb hasznot hozó dol ra kellene összpontosítaniuk. Olyasmire, amit mindenki másnál jobban tudnak, ezért mindenk i másnál eredményesebbek benne. Én általában a Pareto-elvet követem: Az ember ideje 80%-át töltse azzal, ami neki a legtöbb hasznot hozza, 20% -át pedig egyéb tevékenységgel. 3. Mi okozza számomra a legtöbb örömöt? Néhány ember számára a legnagyobb hasznot hozó tevé a a legtöbb örömöt is. Ez sajnos nem mindig van így. Akárhogy is, muszáj olyan munkával is enünk, ami elégedettséggel tölt el, hiszen az öröm és elégedettség komoly motivációs tényez Az öröm és elégedettség motivál. HOGYAN TARTSUK MAGUNKAT A FONTOSSÁGI SORRENDHEZ? A számítógépes üzletember, H. Ross Perot mondta: "Minden olyasmiért, ami valóban kitûnõ és állandóan harcolni kell." Megértette ugyanis, hogy nem elég eldönteni, mi a fontos az ember számára. Azt át is kell ü tni a gyakorlatba, és keményen megküzdeni, hogy tartsuk is magunkat a rangsorhoz. A következõ három lépésbõl álló terv a segítségünkre lehet ebben: 1. Értékelés. Elõször is az elõzõ, fontossági sorrendre vonatkozó rész három kérdése alapjá ll tennünk. 2. Kiküszöbölés. Ezután küszöböljünk ki minden olyan feladatot, amelyet nem feltétlenül szü Amit lehet a feladatok közül, adjunk ki másoknak! 3. Becslés. Írjuk fel sorban azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk, hogy elérjü célunkat. Mindegyik mellé írjuk oda, elõreláthatólag mennyi idõt vesz igénybe végrehajtásuk, és kitõl leg segítséget. HOGYAN CSELEKEDJÜNK FONTOSSÁGI SORRENDÜNK ALAPJÁN? Ha már eldöntöttük, mit kell tennünk, akkor a továbbiakban e fontossági sorrend betartásáva cselekednünk. Adok egy tanácsot arra vonatkozóan, hogyan is kell a fontossági sorrendet betartva dolgozni: Minden napunk a fontossági sorrend felállításával kezdõdjön! Charles Schwab, a Bethlenem Steel, Co. elnöke egyszer fogadta irodájában az eredményessége

t vizsgáló szakértõt, Ivy Lee-t. Lee elmondta, lenne rá mód, hogy Schwab hatékonyabban igaz sa a vállalatot. Schwab elismerte, hogy jobban is mehetnének a dolgok. Azt mondta: "Tudjuk, mi a do lgunk. Ha mutat valami jobb módszert, hogyan végezzük el, hallgatok magára, és jól megfizet m." Lee azt felelte, húsz perc alatt ad valamit, ami legalább 50%-kal megnöveli az eredménye sséget. Ezután egy üres lapot nyújtott át Schwabnek, és ezt mondta: "Írja le a papírra a ha fontosabb dolgot, amit holnap el kell végeznie!" Amikor ez megvolt, így folytatta: "Most fontossági sorrendben számozza be õket!" Ez körülbe öt percet vett igénybe. Ezután Lee azt mondta: "Most tegye a papírt a zsebébe, holnap reggel vegye elõ, és nézze me az elsõ pontot! Csak az elsõt. Azonnal kezdjen is hozzá, és végezze el a munkát! Ne hagyja hogy bármi eltérítse! Azután folytassa az ezt kõvetõ feladattal, és így haladjon tovább, amíg vége nincs a munkai ! Ne aggódjon, ha csak egy vagy két dolgot sikerül elvégeznie, a legfontosabb feladatokk al foglalkozik. Tegyen így minden nap. Ha meggyõzõdött róla, hogy a módszer jó, próbáltassa embereivel is! Próbálkozzon, ameddig csak akar, aztán küldjön nekem egy csekket arról az ös grõl, amennyit önnek ér ez az ötlet." A beszélgetés nem tartott tovább fél óránál. Néhány hét múlva Schwab egy 25 000 dolláros cs -nek. Késõbb többször elhangzott, hogy jelentõs részben ez a terv tette az alig ismert céget a vi egnagyobb önálló acélgyártójává. És ez segítette hozzá Charles Schwabet ahhoz, hogy multimi belõle. Próbáljuk ki egy hónapon keresztül, és az eredmény lenyûgözõ lesz! Az emberek csodálkoznak nan van ennyi energiánk. Mi pedig tudni fogjuk, hogy nem lett több energiánk, csak meg tanultuk, hogyan aknázhatjuk ki a legjobban. A siker és a bukás gyakran csak az idõbeosztástól függ. C. Neil azt mondta; "Az idõbeosztásnak kell a legfontosabbnak lennie számunkra. Ha nem szervezzük meg a napunkat, az idõpocsékoláshoz vezet." A siker és a bukás gyakran csak attól függ, hogyan osztjuk be az idõnket. Roppant csábító g at, hogy néhány perc itt, vagy egy óra ott, nem számít semmit! Valójában azonban nagyon is Jó példa erre Alexander Graham Bell esete. Belllel egyidejûleg egy Gray nevû férfi is dolg ozott a telefon nevû szerkezet tökéletesítésén. Egy idõben sikerült megoldaniuk a problémát dalmi hivatalba azonban Bell ért elõbb, megelõzte Grayt két órával, így õ lett híres, a 120 különbség miatt. Legnagyobb vagyonunk a nap huszonnégy órája. Használjuk ki! A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Szánjunk valamennyi idõt (lehetõség szerint egy szombatot) rá, hogy irodánkat, munkahely et rendbe tegyük! Dobjunk ki vagy ajándékozzunk el mindent, amire nincs feltétlenül szükség 2. Nézzük át a zavaró tényezõkkel foglalkozó részt! Döntsük el, melyik terület jelenti számunkra a legnagyobb problémát, és a javasoltak juk ki egy hónapon keresztül! Jegyezzük fel, mennyivel több munkát végeztünk el. 3. Szánjunk néhány órát a következõ három kérdés megválaszolására, amelyek segítenek feláll endet! Válaszainkat röviden írjuk le! Mit várnak el tõlem? Mi adja számomra a legtöbbet viszonzásul? Mi jelenti számomra a legnagyobb jutalmat? 4. A következõ hónapban próbáljuk ki a módszert, amelyet Ivy Lee ajánlott Charles Schwabnek hónap végén vizsgáljuk meg, mennyit segített az új szisztéma eredményességünkben! 5. Szánjunk néhány órát a hónap megtervezésére! Vonuljunk félre a naptárunkkal és az elvégz zámítsuk ki, hogy az egyes feladatok elvégzéséhez mennyi idõre van szükségünk! A naptárunkb ssági sorrend szerint beírt feladatok mellé jegyezzük fel, mennyi idõt kell majd rájuk szán k!

Hatodik fejezet A sikeres ember... TUDJA KEZELNI A STRESSZHELYZETET

Nem a legkeményebb ütés küldi az embert a padlóra, hanem az, amelyik váratlanul éri. Joe Torres Ha nem tudod felvenni a harcot és nem tudsz elmenekülni, próbálj úszni az árral! Robert Eliot

Manapság az egyik legnagyobb probléma, amellyel az emberek szembesülnek - a stressz. Még a kiegyensúlyozottnak tûnõ sikeres emberek is szenvednek a stressztõl. A probléma súlyosságát mutatja az is, hogy míg a századfordulón az Egyesült Államokban a tí oribb halálozási ok kivétel nélkül valami fertõzés volt, addig az 1990-es évekre a stressze csolatos betegségek vették át a vezetõ szerepet. TAPASZTALATOK A STRESSZRÕL Amit nem értünk, azzal nem tudunk mit kezdeni, így mielõtt elkezdenénk a stresszhelyzet ke zelésérõl beszélni, álljon itt néhány, a témával kapcsolatos megfigyelés. ÉLETE SORÁN MINDENKIT ÉR STRESSZ A "Kerültél-e már stresszhelyzetbe?" kérdést fel sem tesszük, mert erre mindenki igennel fe elne. A kérdés az: "Mi és hogyan hat rád?" Bizonyos stresszhelyzetek elkerüléséhez az is elég, ha megfelelõ a mentális attitûdünk. A s z más formái nem elkerülhetõk, ezért meg kell tanulnunk kezelni az ilyen helyzeteket. EGYES STRESSZHELYZETEK POZITÍVAK IS LEHETNEK Azt mondják, a találékonyság szülõanyja a szükségszerûség. Hasonlóképpen nevezhetjük a stresszt is az eredményesség szülõanyjának. A stressz néha a le hozza ki az emberekbõl. A legjobb, legokosabb megoldás felfedezésére sarkallhat. Erre a fajta pozitív lendületre talán a feszültség és az izgalom szavak jobban illenek. A stressz egyeseket összetör, míg mások rekordokat döntenek meg hatására. A feszültség pozitív hatása különösen jól látható a mûvészek és sportolók életében. Sok szí obb alakítását, amikor számára fontos emberek ülnek a nézõtéren, és ennek tudata feszültté Ugyanez megfigyelhetõ bizonyos sportolók esetében is. Õk a legjobb teljesítményt a bajnoksá agy az olimpia döntõjében nyújtják. Különbözõ emberek különféleképpen reagálnak az ilyenfajta feszültségre. A stressz egyeseket k rekordokat döntenek meg hatására. SOK STRESSZ SZÜKSÉGTELEN Sokan feleslegesen aggódnak rengeteg dolog miatt. Szinte mintha szándékosan keresnék a f eszültséget adó helyzeteket. Ha ezzel kapcsolatban netán kétségeink vannak, nézzük meg a következõ számokat: 40%-a azoknak a dolgoknak, amelyek eljöttétõl az emberek tartanak, soha nem is következi k be. Az aggodalmak 30%-a olyan múltbéli döntésekkel kapcsolatos, amelyeken már nem lehet válto tni. 12%-a olyanok kritikájával kapcsolatos, akiket kisebbségi komplexus gyötör. 10%-a az egészséggel kapcsolatos, aminek köztudottan nem tesz jót az aggódás. 8%-ára mondhatjuk, hogy Jogos ok az aggodalomra. Ugye figyelemre méltó? Tíz stresszt okozó problémából nem egészen egy az, amely valóban ok a. A többi mind olyasmi, amelynek kiküszöbölését megtanulhatjuk. KÁROS, HA A STRESSZ SZOKÁSSÁ VÁLIK Korábban már említettem, hogy néhány helyzetben a stressz pozitívan hat és motivál. Ugyanak stressz ártalmas is lehet. Dr. G. Canby Robinson a Johns Hopkins Kórházban végzett felmérése révén megállapította, hog eteg közül 140 volt aggódó típus. Azt is felfedezte, hogy ezek több mint felének a stressz zta a tüneteket. Ha a stresszhelyzet folyamatos, szokássá válik. Dr. Selye János szerint az emberi szervezet a stresszre három lépcsõben válaszol. Ezek: ri adó, ellenállás, kimerülés. A következõképpen írja le az egyes fokozatokat: Riadóhelyzetben testünk felismeri a feszültségokozót, és felkészül a küzdelemre vagy a mene a belsõ elválasztású mirigyekbõl felszabaduló hormonok miatt van. Ezek a hormonok gyorsítják a szívverést és levegõvételt, emelik a vércukorszintet, fokozzák adást, tágítják a pupillát és lassítják az emésztést. Ezek ismeretében viszont választhatunk, hogy ezt az energiaáradatot küzdelemre vagy mene külésre használjuk-e fel.

Az ellenállási helyzetben szervezetünk a stressz okozta bármilyen károsodást képes helyreho . Ha azonban huzamos ideig jelen van a feszültség, szervezetünk nem képes a károk javítgatá foglalkozni, hanem továbbra is riadóhelyzetben marad. Ez a következõ helyzethez - a kimerüléshez vezet. Ha ez az állapot elég sokáig tart, kifejl nek különbözõ "stresszbetegségek", mint például migrén, fejfájás, szívrendellenesség vagy a is. Ha a kimerülési szakaszban továbbra is folyamatos stresszhatás ér bennünket, akkor szerveze k kifogy az energiából, és végül fel is mondhatja a szolgálatot. Dr. Selye információi alapján elmondhatjuk, hogy a stressz kezelésének legjobb módja, hogy lkerüljük, vagy gyorsan enyhítjük azt. A STRESSZ LEKÜZDÉSE A rossz hír az, hogy a világ telis-tele van olyan dolgokkal, amelyek stresszt okozha tnak. A jó hír az, hogy megtanulhatjuk, hogyan kell velük elbánni. Álljon itt néhány stratégia, amely segít a stressz sikeres kezelésében: LEGYEN MEGFELELÕ PERSPEKTÍVÁNK! Az egyik közös jellemvonása azoknak, akik másokkal szemben a stressz jelentõs részét el tud erülni az, hogy a körülményekre való tekintet nélkül képesek a megfelelõ perspektívát fennt Earle Wilson a perspektívát a következõ módon határozta meg: "A képesség, hogy a jelen pill t és eseményeket összefüggések tükrében szemléljük." A megfelelõ perspektívát nem helyettesíti semmi más. Ha legközelebb apróbb nehézségek miatt feszültté válni, gondoljunk az összefüggésekre! Segít majd, hogy a dolgokat reálisan lássuk NE MENEKÜLJÜNK A KOCKÁZAT ELÕL! A kockázattól való félelem stresszt okoz, és ez akadályt gördíthet a siker elérésének útjáb Charles Swindall az alábbiakat mondja a kockázatról: "Nincs kudarcbiztos terv. Nincs tökél etesen megbízható elgondolás. Az élet nem hajlandó ilyen tiszta és nett lenni... A megfutamodás sem biztonságos. Aki repül, kockáztatja, hogy lezuhanhat. Aki gyalogol, k ockáztatja, hogy orra bukik. Röviden, mindenki kockáztat, aki csak él. Nevetni annyi, mint megkockáztatni, hogy az embert bolondnak nézik. Sírni annyi, mint megkockáztatni, hogy érzelgõsnek tartanak. Szeretni annyi, mint megkockáztatni, hogy nem szeretnek viszont. Próbálkozni annyi, mint kockáztató a kudarcot. Akarod tudni a legrövidebb utat a sikertelenséghez? Add meg magad a stressznek, és men ekülj! Ne vállalj rizikót! Mondj nemet a bátorságra és igent az óvatosságra! Készülj fel a bbra!" Mivel az élet maga a legnagyobb kockázat, meg kell tanulnunk, hogy ne futamodjunk meg! Számítsunk a legrosszabbra, és mindig meg is kapjuk! Számítsunk a legjobbra, és gyakran el s érjük! KERÜLJÜK AZ ESZTELEN VERSENGÉST! Az utóbbi években egyesek "patkányversenynek" nevezik a versenyszférát az Egyesült Államokb Amirõl szó van, az egyfajta, szinte esztelen küzdelem az egy szakterületen dolgozó embere k között. Ezek az emberek ádáz harcot vívnak egymás ellen, és olykor még "pontozzák" is gyõ . Errõl Lily Tomlin azt mondta: "A gond az, hogy még ha gyõzöl is, csak egy patkány vagy." A mikor valaki beszáll a patkányversenybe ahelyett, hogy az elképzelése megvalósításához õt k ivõ céljai elérésén dolgozna, felesleges stressznek teszi ki magát. Nem számít, hogy mennyire keményen dolgozik, nem érezhet elégedettséget, mivel túl sok terü versenyez. Soha nem lesz "gyõztes", mert az, akit kizárólag az egyéni haszon iránti vágy v zérel, az soha nem tud annyit szerezi, hogy elég legyen. Dolgozzunk keményen! Törekedjünk céljaink elérésére! Ennek azonban soha ne lássa kárát egészségünk, családunk, sem embertársaink! ÓVAKODJUNK A TÚLTERHELÉSTÕL! Sokan egyre több felelõsséget vállalnak egészen addig, míg végül nem tudnak kellõképpen tel z potenciális stresszforrás. Ha mi is azok közé tartozunk, akik szeretnek új dolgokat kipróbálni és egyre többet magukra alni, idõnként álljunk meg, és gondoljunk bele, hogy nem csinálhatunk mindent magunk!

HIGGYÜNK! Dr. Harold Dodds azt mondta: "Nem a felgyorsult élettempó öl meg, hanem az unalom. Az ér zés, hogy semmi nem éri meg igazán a fáradságot, beteggé és boldogtalanná teszi az embereke A XX. században az életcél hiánya szinte járvány jelleget öltött. Az emberek már nem tudják iggyenek. Sokan felcserélik az értékeket a kétségekkel, a meggyõzõdést a fásultsággal. Friedrich Nietzsche, német filozófus felismerte, hogy az embereknek szükségük van valamifél hitre. Azt mondta: "Ha tudjuk miért, megtesszük szinte bárhogyan" A szilárd meggyõzõdés teszi képessé az embert, hogy bátran és méltósággal szembe tudjon néz lyzettel az életben. Minél mélyebb ez a hit, annál erõsebb az ember. És annál kevésbé valós ressz éri. ADJUK FEL JOGAINKAT! Mondhatni, az Egyesült Államok egyik "alapköve", "tartópillére" az a hit, hogy minden embe rnek vannak bizonyos elidegeníthetetlen jogai. Ez voltaképpen csodálatos gondolat, csakhogy az amerikaiak zöme ma már megszállottan harco l a jogaiért ahelyett, hogy vállalná a felelõsséget. Komoly gond, hogy ha a jogainkért harcolunk, vagyis igyekszünk "megkapni mindent, am ihez jogunk van" - ez nagyfokú stresszt és érzelmi kimerültséget okoz. Nem mindig leszünk k sek rá, hogy mindent megszerezzünk, amit csak akarunk, bármenynyire igyekszünk is. Az eredmény rendszerint az öt pusztító érzés: a harag, keserûség, bosszúság, gyûlölet és fé Mindenki hallhatta már a következõ állítást: "Jobb adni, mint kapni." Igaz ez a jogokra vonatkozólag is. Rá fogunk jönni, nyugodtabbak vagyunk, ha nem követelõzü k, ha nem harcoljuk ki, hogy mindig minden úgy legyen, ahogy mi akarjuk. Adni nagy öröm, és jelentõs mértékben csökkentheti is a stresszt. PROGRAMOZZUK ÁT AZ AGYUNKAT! Amit érzelmileg tapasztalunk, az legnagyobbrészt gondolkodásmódunk eredménye. A stressz se m kivétel. A tapasztalt stressz nagysága egyenesen arányos gondolkodásmódunkkal. Gondolkodásmódunk ped g egyenes következménye annak, hogy mit táplálunk be az agyunkba. A számítógépes szakemberek tudják, hogy amit a gép kiad, az attól függ, amit bevittünk. Ugy az az agyunkra is. Itt is a beviteltõl - amit olvasunk, nézünk, hallunk, látunk - függ a t eljesítmény: amit mondunk, gondolunk vagy teszünk. Tartsuk magunkat távol azoktól a negatív dolgoktól, amelyek a stresszt elõsegítik. Ismerek jó néhány félõs embert. Sötétedés után nem mennek az utcára még a saját környékükön ablakaikra, és zárakat az ajtóikra. A legtöbbjüknek azonban még soha nem volt saját megráz okkal. Ezek az emberek a tévében látott rengeteg negatív dolog miatt félnek. Vegyük tudomásul, hogy az agyunk folyamatos programozás alatt áll. És egyedül mi dönthetjük mit fogadjon be az agyunk. Tartsuk tehát magunkat távol mindazoktól a negatív dolgoktól és körülményektõl, amelyek a s lõsegítik! FORDULJUNK KIFELE! Mint már a második fejezetben említettem, azok, akik túlságosan önmagukra összpontosítanak, ran bátortalanok. Ennek eredményeképpen stresszhelyzetbe kerülnek. Ha úgy érezzük, hogy teljesen lefoglalnak saját gondjaink, szánjunk idõt arra, hogy másokon gítünk. Azzal, hogy másokon segítünk, gyakran magunknak teszünk jót. LEGYEN VALAKI, AKIVEL BESZÉLGETHETÜNK! A megtapasztalt stressz nagy része gyakran azért következik be, mert elfojtjuk érzelmein ket ahelyett, hogy megosztanánk másokkal. Az orvosok szerint annak, aki folyamatosan hagyja magában felgyülemleni indulatait a helyett, hogy kiadná õket, szinte biztos, hogy lesz infarktusa. Hogy elkerüljük ezt a fajta stresszt, alakítsunk ki kapcsolatot olyasvalakivel, akivel nemcsak a ránk nehezedõ problémákat, de pozitív ötleteinket is megbeszélhetjük! A legtöbb ember számára élete párja a legmegfelelõbb személy. Így van ez az én esetemben is eségem és én mindent megbeszélünk. Amikor kiválasztjuk magunknak beszélgetõpartnerünket, gyõzõdjünk meg róla, hogy vele teljes nték lehetünk-e. Olyannak kell lennie, aki nem fog ítélkezni felettünk, és soha nem használ fel ellenünk saját szavainkat.

Számítsunk a stresszre, mert el fog jönni! A stressz leggyakrabban annak az eredménye, ahogyan gondolkodunk arról, amit csinálunk , ami történik velünk. Az, hogy túléljük-e a stresszt, attól függ, hogyan kezeljük. Ahogy Alexis Carroll mondta: "Azok, akik nem tudják leküzdeni az aggódást - fiatalon hal nak." Számítsunk a stresszre - mert el fog jönni! Változtassuk meg gondolkodásmódunkat és szokása ! Kerüljük a stresszt, ha lehet! Ha mégsem megy, alkalmazzunk megfelelõ stratégiákat a kezelésére! Ne hagyjuk, hogy a stress váratlanul sújtson le ránk, és megakadályozzon sikerünk elérésében! A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Amikor legközelebb a mindennapi problémák aggasztani kezdenek, és ennek eredményeképpen tressz nehezedik ránk, próbáljunk meg segíteni másokon! Látogassunk beteg embereket a kórhá vigyünk játékokat az árvaházba, adjunk élelmet a hontalanoknak! Miután legyõztük kezdeti s nkat, idegességünket, rá fogunk jönni, hogy perspektívánk megváltozott. Máris nem tûnnek a problémáink olyan borzasztónak. 2. Szánjunk egy-két órát arra, hogy meghatározzuk és leírjuk meggyõzõdéseinket! Íme egy mód gy megtudjuk, hitünk elég erõs-e, hogy meggyõzõdésnek nevezhessük: A meggyõzõdés az a hit, amelyért készek vagyunk meghalni. 3. Töltsünk egy hetet azzal, hogy gondosan nyomon követjük a hatásokat, amelyek agyunkat ér k! Írjuk le, amit hallunk, látunk, olvasunk stb., az ezekre fordított idõvel együtt! Miután eltelt a hét, írjuk le mindegyik címszóhoz, hogy pozitív vagy negatív hatással volt-e ránk! ekintsünk semmit semlegesnek! Számítsuk ki a százalékokat, és határozzuk meg, hogy elegendõ pozitív anyagot táplálunk-e m 4. Ha nincs még megfelelõ módszerünk a stressz csökkentésére, határozzuk el, hogy ezen a hé találjuk! Próbáljunk sétálni, tollaslabdázni, teniszezni, golfozni vagy futni; fát vágni; c bálni - bármi jó, csak aktív szórakozás legyen. Ha megtaláltuk a legmegfelelõbbet, hetente legalább egyszer gyakoroljuk az illetõ tevékeny séget.

Második rész: A SIKER MÁSOKKAL FOLYTATÓDIK

Hetedik fejezet A sikeres ember... NAGYRA ÉRTÉKELI A KAPCSOLATOKAT Másokkal jól kijönni, ez a siker recepjében a legfontosabb hozzávaló. Roosevelt Minden más képességnél többet ér, ha az ember tudja, hogyan kell bánni az emberekkel. John D. Rockefeller

A SIKER ANNYIT TESZ, MINT BEVONNI MÁSOKAT Nemrég tanárok egy csoportjáról olvastam, akik meglepõdtek egy több mint kétezer munkáltató dött kérdõív eredményén. Ezt a kérdést tették fel: "Lenne szíves utánanézni, mi volt a cégénél történt legutóbbi három elbocsátás oka?" Három esetbõl kettõben - a munka típusától függetlenül - a válasz ugyanaz volt: "Azért bocsátottuk el õket, mert nem jöttek ki jól a többiekkel." A nagy dolgokat véghezvivõ üzletemberek felismerik az ember fontosságát. A. H. Smith, az E gyesült Államok egyik vasúttársaságának egykori elnöke azt mondta: "A vasút 95%-a az ember, 5%-a a vas."

Ez a megfigyelés tükrözi azt, amit más sikeres emberek is tudnak és amit különféle tudomány lmányok is bebizonyítottak. Ha megtanuljuk, hogyan bánjunk másokkal, akkor a siker felé vezetõ útnak a 85%-át már meg i ettük. És egyúttal az egyéni boldogság felé vezetõ út 99%-át is. A lényeg az, hogy kapcsolataink a magasba lendíthetnek vagy tönkretehetnek bennünket. Hitvesünkkel való kapcsolatunk minõsége meghatározza a gyerekeinkkel való kapcsolatunkat is A családi kapcsolataink adják meg az alaphangot. Nem láttam még olyan, hosszú távon sikere embert, akinek nem volt megfelelõ a kapcsolata hitvesével. Ugyanígy a kollégákkal, fõnökökkel, alkalmazottakkal való kapcsolatok minõsége is nagyban b ja sikerességünket. Ha kétségeink lennének efelõl, akkor tekintsük át a következõ adatokat: 1. Egy átlagos vezetõ beosztású ember munkaidejének háromnegyed részét tölti azzal, hogy má kel foglalkozik. 2. Bármely vállalat legnagyobb költsége - az ember. 3. Bármely vállalat legértékesebb, legnagyobb vagyona - az ember. 4. Minden tervet emberek hajtanak végre, vagy emberek hibái ítélnek kudarcra. Ha megtanuljuk, hogyan bánjunk másokkal, akkor a siker felé vezetõ útnak a 85%-át már meg is tettük. És egyúttal az egyéni boldogság felé vezetõ út 99%-át is. Ha sikeresek akarunk lenni - nem számít, mi a célunk vagy milyen foglalkozást választottun k -, tanuljunk meg pozitív kapcsolatokat kiépíteni másokkal! HOGYAN ÉPÍTSÜNK KI JÓ KAPCSOLATOKAT MÁSOKKAL? Jó kapcsolatokat nemcsak azok tudnak kialakítani, akik ilyen varázslatos képességgel szület ek. Ez a képesség megtanulható. A következõ oldalakon adok néhány tanácsot, amelyek segítenek a pozitív emberismeret kifejl tésében. Használjuk fel õket arra, hogy pozitív kapcsolatokat építünk ki másokkal! NE ÖNMAGUNKRA ÖSSZPONTOSÍTSUNK! Az elsõ lépés, amelyet mindenkinek meg kell tennie ahhoz, hogy pozitív kapcsolatokat tud jon kötni az, hogy ne csak önmagára összpontosítson. Drámai módon megnõ a jó kapcsolatok száma, amikor másokra is figyelni kezdünk. TÖRÕDJÜNK MÁSOKKAL! A jó kapcsolatok egyik kulcsa - és a sikeré is - egyik kedvenc állításom szerint: Az emberek nem törõdnek vele, hogy mennyit tudunk, amíg tudják, mennyire törõdünk velük. Se tehetség, iskolázottság vagy tapasztalat nem imponál annyira az embereknek, mint ha érzik , hogy õszintén, szívbõl törõdünk velük. Hiába vagyunk magasabb pozícióban, ha alárendeltün törõdünk vele, nem valószínû, hogy pozitív befolyást gyakorolhatunk rá. Ezt az elméletet a statisztikák is alátámasztják. A Wall Street Journalben nemrég tettek közzé egy tanulmányt. A felmérés, amelyet 16 000 vez tõbeosztású körében végeztek, azt mutatja, hogy a "legeredményesebb" kategóriába (13%) azok tak, akik legalább annyira törõdtek az embereikkel, mint a profittal. Ha jó kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni, akkor elõször is figyeljünk oda azokra az emberek akikkel dolgunk akad. Az emberek nem törõdnek vele, hogy mennyit tudunk, amíg tudják, mennyire törõdünk velük. TUDJUNK MINÉL TÖBBET RÓLUK! Kevés dolognak van pozitívabb hatása másokra annál, mint ha megismerjük õket, és emlékszünk pcsolatos dolgokra. Ha sokat tudunk az emberekrõl, ez pozitív jele annak, hogy törõdünk velük, és ez pozitív köteléket hoz létre közöttünk. Kiváló példa erre a történelembõl az, ahogyan Bonaparte Napóleon tudott hatni embereire. Ha regének minden egyes tisztjét név szerint ismerte. Szeretett a táborban kószálni, és ha egy szttel találkozott, név szerint üdvözölte, és elbeszélgetett vele. Soha nem mulasztotta el, gy érdeklõdjön a katona felesége és családja felõl. Mivel minden katonatiszt érezte, hogy Napóleon törõdik vele - ezt kérdései bizonyították -, az iránta érzett hûségük, elkötelezettségük. NE BECSÜLJÜK ALÁ AZT, AKIVEL KAPCSOLATBAN VAGYUNK!

Egyszer hallottam egy történetet egy fiatal politikusról. Lenyûgözõ kampánybeszédet akart t i, de amikor az elõadóterembe lépett, azt tapasztalta, hogy hallgatósága egyetlen emberbõl . Várt, azt remélve, hogy feltûnnek még páran, de senki sem jött. Végül így szólt a férfihoz: "Nézze, én még csak kezdõ politikus vagyok. Mit gondol, meg kel rtanom a beszédem, vagy hagyjam az egészet?" A férfi gondolkodott egy percig, aztán azt mondta: "Uram, én csak egy tehenész vagyok. A zt viszont tudom, hogy ha kitenném a szénát, és csak egy tehén jönne oda, én azt is megetet Sokan gondolkodnak úgy, mint a fiatal politikus. Nagy tekintélyre vágynak, de nem tudják , hogyan lehetnek hatással másokra. Akkor is gyakorolhatunk sok emberre nagy hatást, h a egyesével találkozunk velük. Fontos lehetõségeket mulasztunk el, ha ezt nem ismerjük fel. Pozitív várakozással tekintsünk minden ember felé, akivel csak találkozunk, és várjuk azt, hogy minden találkozás pozitív eredménnyel végzõdik! Mint fontos személlyel bánjunk mindenkivel, és úgy soha senkit nem fogunk alábecsülni! NE HASZNÁLJUK KI AZ EMBEREKET! Az egyik, amit a legjobban utálok, hogy egyesek úgy próbálnak elõrejutni, hogy másokat kiha ználnak. Ez nagy hiba, és nem is mûködik. Hosszú távon ugyanúgy káros ránk nézve is, mint a többiekr

A siker elérése idõigényes folyamat. Amikor másokból húzunk hasznot, akkor egy rövidebb úton próbálunk meg eljutni a sikerhez. E edig nem megoldás. Ahogy azt Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok egykori elnöke mondta: "Alkalmi áron nincs gyõzelem." KÉRJÜNK TANÁCSOT VAGY SZÍVESSÉGET! A pozitív kapcsolatok kiépítésének egyik módja talán meglepõ lehet számunkra: Kérjünk tanác séget! Az emberek szeretik fitogtatni szakértelmüket, és élvezik, ha olyan helyzetbe kerülnek, am ikor õk nyújthatnak segítséget nekünk. Ben Franklin például arról ír önéletrajzában, hogyan lehet szívességkéréssel átváltoztatni ráttá. 1736-ban Franklin be akart kerülni a parlamentbe. Biztos volt benne, hogy megkapná a jelölést, de egy nagy hatalmú ember ellene volt. Franklin tudta, vagy megszerzi annak az embernek a támogatását, vagy elveszíti a jelölést. "Miután meghallottam, hogy van a könyvtárában egy különlegesen ritka könyv - írta Franklin zában -, írtam neki néhány sort, elmondtam, mennyire szeretném elolvasni a könyvet, és megk , tegye meg nekem azt a szívességet, hogy kölcsönadja." A kérés hízelgett a férfi hiúságána Franklinnek a könyvet, és az egyik leglelkesebb támogatója lett. MINDIG "TEGYÜNK VALAMIT AZ ASZTALRA"! A legjobb kapcsolatok azok, amikor mindkét fél folyamatosan kap a másiktól. Ha kapcsolat unkat pozitívabbá kívánjuk tenni, akkor igyekezzünk, hogy minden egyes találkozásnál mi is k valamit az asztalra". Lehet az üzleti lehetõség, az egyéni elõrejutáshoz szükséges anyag, atás, bármi. Az legyen a vágyunk, hogy segítsünk másokat céljaik elérésében. LEGYÜNK TEKINTETTEL AZ EMBEREK ÉRZÉSEIRE! Az emberek érzelmi lények. Ha kapcsolatainkban sikeresek akarunk lenni, legyünk tekint ettel az érzéseikre. Ahogy azt dr. Paul Parker mondta: "Sikeresebben tudsz bánni az emberekkel, ha megn yered magadnak érzéseiket, mintsem ha értelmükre akarnál hatni." LEGYÜNK JÓ HALLGATÓSÁG MÁSOK SZÁMÁRA! Azok, akik kimagaslóan jól tudnak kapcsolatokat kiépíteni, azzal a közös jellemvonással bír hogy képesek figyelmesen meghallgatni másokat. Hogy jó hallgató váljék belõlünk, szükségünk van arra a képességre, hogy bátorítani tudjuk ogy magáról beszéljen. Rendszerint pár jól irányzott kérdés elegendõ. Ha kedvesek vagyunk és még kitartóak is, a legszótlanabb embert is rá tudjuk venni, hogy m

agáról beszéljen. ÉREZTESSÜK A MÁSIKKAL, HOGY FONTOS! Az elsõ fejezetben említettem, hogy a pozitívan gondolkodó ember többek között megfelelõen másokat, és érezteti velük fontosságukat. Ne feledjük, a Földön nincs fontosabb az embernél. Semmibe sem kerül megdicsérni valakit, kifejezésre juttatni iránta érzett tiszteletünket, v szont egyenesen csodát teszünk vele. További elõny számunkra, hogy ez elõsegíti az illetõvel való jó kapcsolatunkat. A Földön nincs fontosabb az embernél! LEGYÜNK SZAVAHIHETÕEK ÉS KÖVETKEZETESEK! Kevés dolog károsíthatja gyorsabban és komolyabban a barátságot, mint a megrendült bizalom. akkor következik be, amikor valaki nem következetes, azaz szavai és cselekedetei ninc senek összhangban egymással; vagy ha - akár szándékosan, akár nem - elmulasztja teljesíteni lezettségeit. Hitelünk elveszítése nemcsak a barátságot károsítja, hanem az üzleti kapcsolatokat is. A lehetõségek gyorsan elillannak, ha az emberek úgy vélik, nem számíthatnak ránk! KERÜLJÜK A VESZEKEDÉST! A vita egészséges és pozitív. A veszekedés azonban sohasem jó. Mi a különbség? A veszekedés annyi, mint megkísérelni "erõszakkal" megváltoztatni a másik ember véleményét. eredményeképpen az egyik fél "gyõztes" lesz, a másik pedig "vesztes", A vita azonban nem más, mint eszmecsere, amelynek célja, hogy megtalálják azt a megoldást, amely mindenki számára a legjobb. A veszekedés mindig kárt okoz. Még ha mi leszünk is a "gyõztesek", a másik emberrel való ka olatunkat lerombolhatjuk. Ha legközelebb elõfordul, hogy egy olyan emberrel találkozunk, akinek a véleménye különbözi iénktõl, akkor kövessük a következõ tanácsokat: 1. Örüljünk a nézeteltérésnek! Emlékezzünk a szlogenre: "Ha két üzlettárs mindig egyetért, kükre nincs szükség." Legyünk hálásak, ha felhívják a figyelmünket egy olyan pontra, amelyre azelõtt nem gondoltu Talán épp ez a nézeteltérés ad lehetõséget számunkra, hogy változtassunk álláspontunkon, m hozhatatlan hibát követnénk el. 2. Ne bízzunk az elsõ megérzéseinkben! Nézeteltérés esetén az elsõ természetes reakciónk a k óvatosak! Ha rögtön védekezésbe kezdünk, késõbb már nehezen tudunk változtatni helyzetünk 3. Uralkodjunk magunkon! A harag megnehezíti a kommunikációt. Ne feledjük, egy ember nag yságát az határozza meg, hogy mi hozza ki a sodrából. 4. Elõször figyeljünk! Adjuk meg a lehetõséget a másik félnek is, hogy beszélhessen. Hagyju gy befejezhesse mondanivalóját, ne ellenkezzünk, ne védekezzünk és ne támadjunk! A megértés hídját próbáljuk meg felépíteni, és ne a félreértés falát, amely elválasztja az 5. Legyünk õszinték! Keressünk olyan területeket, ahol elismerhetjük tévedéseinket. Kérjünk tot! Ezzel lefegyverezzük a másik felet, és csökkentjük ellenállását. 6. Ígérjük meg, hogy az õ ötleteit is átgondoljuk! Ha azt mondjuk, hogy az õ álláspontját i vesszük, akkor valóban tegyük is meg! Lehet, hogy igaza van. Gondoljunk bele, milyen kellemetlen lenne, ha ötletei figye lmen kívül hagyása miatt vallanánk kudarcot, és késõbb azt kellene visszahallanunk tõle: "P neki elmondani, de nem hallgatott rám." 7. Õszintén köszönjük meg érdeklõdését! Aki veszi a fáradságot arra, hogy vitába szálljon v z érdekli, mint minket. Úgy gondoljunk rá, mint olyasvalakire, aki valóban segíteni akar nekünk, és végül barátunkk 8. Halasszuk el a döntést, hogy mindkettõnknek legyen ideje átgondolni a problémát! Javasol unk egy másik idõpontot még aznapra vagy másnapra, amikorra a tények tisztázódhatnak! A találkozóra felkészülve tegyünk fel magunknak néhány kemény kérdést! Ne felejtsük el, cél ne egy, hanem két gyõztes kerüljön ki a vitából! Ne feledjük, bölcs ember az, aki kész elismerni tévedéseit. Másoktól azonban ne várjuk el! Ha arra törekszünk, hogy meggyõzzük a másik felet, tegyük ez nagyobb tapintattal! Elõször is biztosítsunk a másik félnek kiutat, így nem neheztel majd ránk, ha valóban meg k toztatnia véleményét.

Hozzuk tudtára, hogy az intelligens ember méltósága megtartásával is meggondolhatja magát! Másodszor, amikor csak lehetséges, hitessük el vele azt, hogy ez az õ ötlete. Ismételgessük észrevételeit, amelyek összhangban vannak azzal a nézettel, amelyet keresztül arunk vinni! Hozzunk fel minden birtokunkban lévõ bizonyítékot, amelyrõl tudjuk, hogy õ már hisz bennük! Végül, ha lehetséges, hagyjuk, hogy meggyõzze saját magát! Soha ne akarjuk, hogy elismerje, miattunk változtatta meg véleményét! Ez azt az érzést vált ja ki belõle, hogy az õ kárán lettünk gyõztesek. TANULMÁNYOZZUK AZ EMBEREKET! A pozitív kapcsolatok kiépítésének lényege valójában ez: Tanulmányoznunk kell az embereket! Ha valóban képesek vagyunk megérteni az embereket - tisztában vagyunk félelmeikkel, reménye kkel és álmaikkal -, akkor képesek vagyunk arra is, hogy kapcsolatokat építsünk ki velük. Beszélgessünk az emberekkel! Figyeljük meg õket! Ismerjük meg, hogyan gondolkodnak! Olvassunk könyveket és hallgassunk kazettákat - gyûjtsünk össze mindent mások bölcsességébõ kevésbé fontos az sem, hogy keressük az emberek társaságát és tudjunk meg róluk minél több Ez egyfajta életmód, amit haladéktalanul magunkévá kell tennünk. Tanulmányoznunk kell az embereket! A sikeres ember tisztában van a jó kapcsolatok értékével. Azon képessége, hogy eléri céljai megvalósítja elképzeléseit, nagyban függ a körülötte lévõ emberektõl, hiszen nem tud minde goldani. És nem is akar. Még a legbátortalanabb és legzárkózottabb ember is megváltozhat és megtanulhatja, hogyan áp a pozitív kapcsolatokat. Ha nem vagyunk született "kapcsolatteremtõk", akkor se essünk kétségbe! Inkább munkálkodjun képesség kifejlesztésén! Ha már tudunk másokkal együtt dolgozni, finomítsuk tovább ezt a képességet. A sikerre való szinte határtalan. A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Válasszunk ki minden héten valakit, és ismerjük meg jobban! Szánjunk idõt arra, hogy elb szélgessünk vele! Bátorítsuk, hogy beszéljen magáról! Ezek után tegyünk meg mindent azért, zzünk az általa elmondott információkra! Legközelebb, amikor újra találkozunk vele, ismereteink birtokában tegyünk fel bensõséges ké t! 2. Szánjunk egy kis idõt elmélkedésre, vajon nem mások kihasználása révén haladtunk-e elõre , akkor keressük fel az illetõt, akit kihasználtunk, és kérjünk bocsánatot, javasoljuk a ka olat helyreállítását! Változtassuk a kapcsolatot mindkettõnk számára elõnyössé, és fogadjuk nem követjük el ugyanezt a hibát! 3. Válasszunk ki valakit, akivel meg szeretnénk ismerkedni vagy üzleti kapcsolatba sze retnénk lépni! A következõ stratégiák egyikének kiválasztásával kezdeményezzük a kapcsolato Kérjünk tõle tanácsot! Kérjünk tõle szívességet! Ismerjük meg az illetõ érdeklõdési körét, majd szerezzünk néhány információt róla, és az al csak az õt érdeklõ dolgokról beszélgessünk! 4. Amikor egy barátunkkal vagy kollégánkkal találkozunk, készüljünk fel a találkozásra úgy, gyünk magunkkal valamit"! Vegyünk egy õt érdeklõ könyvet vagy kazettát! Tervezzük el, hogy gítjük õt egy jó üzlethez, vagy bemutatjuk valakinek, akit ismerünk és a hasznára lehet! Le reatívak! 5. Tanulmányozzuk az embereket, és megfigyeléseinketjegyezzük le! Idõnként nézzük át a felj ket, vonjuk le következtetéseinket az emberekrõl!

Nyolcadik fejezet A sikeres ember... MEGTANUL KOMMUNIKÁLNI

A kommunikáció nagy kihívása, hogy megértsd a másik fél véleményét, hátterét és gondolkodás erve megelõzheted a "kommunikációs csöndet". Wayne Pennington Add mindenkinek a füledet, de csak keveseknek a hangodat! William Shakespeare

Az elõzõ fejezetben arról beszéltem, hogy mennyire fontos a jó kapcsolatok kiépítése ahhoz, sikert érjünk el. Igazi siker ugyanis nem érhetõ el mások közrenûködése nélkül. Kapcsolataink sikere viszont nagyban függ kommunikációs képességeinktõl. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPOK Az értelmezõ szótár szerint a kommunikáció: "információk közlése vagy cseréje valamilyen er köz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztusok stb.) útján." Valójában azonban ennél jóval többrõl van szó. A kommunikáció magába foglalja két ember egy nyát. Ahhoz, hogy a kommunikáció hatékony legyen, folyamatos információáramlásra van szükség mind részérõl akár szóban, akár írásban. Sõt, kommunikáció ennél magasabb szinten is folyhat. Egyesek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy tudják, mások éppen mit éreznek. Amikor két ember kommunikálni próbál egymással, bármi megtörténhet. Következzen néhány példa arra, milyen üzenetek küldhetõk, amikor egy személy egy másikhoz b 1. Amit a beszélõ mondani szándékozik. 2. Amit a beszélõ valójában mond. 3. Amit a hallgató a beszélõ által elmondottakból megérteni vél. 4. Amit a hallgató hallani akar. 5. Amit a hallgató valójában hall. A felsorolt lehetõségek közül valamennyi fennáll minden mondatra vagy mondatcsoportra. A fé reértés lehetõsége óriási! Hogy a dolgok még érdekesebbé váljanak, a beszélõvel egyidejûleg a hallgató is küld a beszé s és nem verbális üzeneteket. Ezeket is lehet helyesen érteni vagy félreérteni. Valamint fi yelmen kívül hagyni. Ez rendkívül bonyolult folyamat. FEJLESSZÜK A POZITÍV NÉGYSZEMKÖZTI KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGÜNKET! Akadnak született kommunikációs tehetségek. Õk azok, akik bárkivel, bármirõl képesek hatéko unikálni. Másoknál ez nem így van. A kommunikációs készség azonban fejleszthetõ. Használjuk fel a következõ tanácsokat, tanuljunk belõlük, és tartsuk észben õket, hogy alka tudjuk, amikor kommunikálni szeretnénk valakivel! A kommunikációs készség fejleszthetõ! NE CSAK mi BESZÉLJÜNK! A leggyakoribb kommunikációs probléma az, hogy az egyik fél nem marad csöndben elég ideig a hoz, hogy a másiknak is legyen lehetõsége megszólalni. Ha örökösen beszélünk, nem tudunk figyelni. Emlékezzünk a régi mondásra: Isten két fület, d szájat adott. És ezt okkal tette. Ha úgy találjuk, hogy a beszélgetések során az idõ több mint fele részében mi visszük a szó lószínûleg túl sokat beszélünk. Gondoljunk arra, amit az elõzõ fejezetben már elmondtam: A másik ember érdeklõdési körére és igényeire kell összpontosítanunk. Eleinte nehéz megtanulni, hogy az idõ nagyobbik részében nem beszélnünk, hanem hallgatnunk ell. Ez szokássá, sõt életformává kell hogy váljék. NYUGTASSUK MEG A MÁSIK SZEMÉLYT! Ha a partnerünk feszült, akkor nehéz vele kommunikálni. Saját félelmeivel lesz elfoglalva a elyett, hogy ránk összpontosítana. És beszélni sem lesz kedve. Ha olyasvalakivel beszélgetünk, akit még nem ismerünk elég jól, vagy akirõl tudjuk, hogy gy an feszült, netán szégyenlõs, akkor igyekezzünk érzékelni, ha partnerünk nyugtalan! Figyeljük a szemét! Ha nem néz a szemünkbe, vagy üres tekintettel bámul ránk, akkor valószí zült vagy szégyenlõs. Bizonyos gesztusok is mutathatják a partner feszültségét: karba tett kéz, ideges babrálás, szorított fogak, túlságosan merev testtartás, elhúzódás a beszélõtõl stb. A nyugtalan emberek vonakodnak beszélni. A kérdésekre hajlamosak rövid válaszokat adni.

Amikor azt tapasztaljuk, hogy a személy, akivel beszélgetni szeretnénk, szégyenlõs vagy fe szült, meg kell nyugtatnunk, különben a kommunikáció korlátok közé szorul. Elõször is legyünk barátságosak, és mosolyogjunk, mert ennél semmi sem nyugtatja meg gyorsa n az embereket! Másodszor pedig legyünk jó vendéglátók! Kényelmes helyre ültessük, és kínáljuk meg itallal Végül pedig olyan témával kezdjük a beszélgetést, amelyik a másik felet szórakoztatja és ér zük családjáról, hobbijáról! Az a célunk, hogy egy harmonikus kapcsolatot alakítsunk, hogy a másik fél szabadon, mind en feszültség nélkül beszélhessen. ÉREZTESSÜK A MÁSIKKAL, HOGY MEG AKARJUK HALLGATNI! A pozitív kommunikáció egyik fontos jellemzõje a szavak nélküli reagálás - azaz a gesztusok lyeket a beszélgetések során használunk. A nem verbális reakció gyakran meghatározza a társalgás milyenségét. A negatív visszacsatolás akadályozza a kommunikációt, míg a pozitív visszacsatolás elõsegíti. A kommunikáció elõsegítésének egyik legjobb módja az, ha kimutatjuk érdeklõdésünket a másik iránt. Egyébként is jobb, ha az illetõ mondanivalójának megértésére összpontosítunk, mintse a. Nem tudunk hatékonyan odafigyelni beszélgetõpartnerünkre, ha közben saját válaszunk megfoga zásával vagyunk elfoglalva. TEGYÜNK FEL KÉRDÉSEKET! Amikor csak alkalmas, tegyünk föl kérdéseket, hogy további információkat szerezzünk, vagy t uk azokat a pontokat, amelyekben nem vagyunk egészen biztosak! Amellett, hogy segít a megértésben, ez bátorítja a másik felet, és bizonyítja, hogy figyelü nkívül további idõt ad a kapott információk feldolgozásához, és segít az összpontosításban. Amikor kérdéseket teszünk fel, mindig bátorítóan vagy semlegesen fogalmazzuk meg! Ha a mási úgy érzi, hogy kételkedünk vagy kihívóak vagyunk vele szemben, az inkább gátolja, mint seg ommunikációt. KÜSZÖBÖLJÜK KI A ZAVARÓ TÉNYEZÕKET! Vegyük figyelembe azokat a tényezõket, amelyek hátráltathatják a kommunikációt. Egyeseket zavar a zaj, a zene. Másoknak problémát okoz egy kényelmetlen szék vagy a szemébe tûzõ nap. Tegyünk meg mindent, hogy kiküszöböljük ezeket a hátráltató tényezõket, és soha ne firkálga unk az ujjainkkal és zörgessünk papírokat, míg másokkal beszélgetünk. Mindez zavaró, és azt sugallja, hogy a beszélõ szavai valójában kevéssé fontosak a számunkr LEGYÜNK TÜRELMESEK! Mindenki a maga módján és saját tempójában kommunikál. Fontos, hogy ezt tiszteletben tartsu Akkor se szakítsuk félbe a másik mondandóját, ha számunkra teljesen világos, hogy, mit akar ndani! Nemcsak az a célunk, hogy megértsük a másik személy üzenetének tartalmát. Éreztessük vele, teljük õt és a mondanivalóját is. Benjamin Disraeli mondta: A türelem a zseni nélkülözhetetlen tulajdonsága. LEGYÜNK EGYÜTTÉRZÕK! A kommunikációt nagymértékben segíti az empátia. Amikor valakivel beszélünk, próbáljuk az õ a dolgokat! Próbáljuk megérteni, miért gondolkodik úgy! Ahogy valaki egyszer mondta: Ha beleképzeljük magunkat a másik helyébe, rögtön nem akarjuk majd "helyre tenni" õt. NE PRÓBÁLJUNK KOMMUNIKÁLNI, HA DÜHÖSEK VAGYUNK! Mindenkit elönt a düh idõrõl idõre. Ilyen az élet. Ám ha a düh éppen kommunikálás közben ér eredmény katasztrofális lehet. A düh megváltoztatja a szavak jelentését. És egy mérges ember gyakran olyan dolgokat is kim nd, amit késõbb megbán. A harag ugyanakkor meggátol abban is, hogy figyeljünk a másikra. Ha egyre bosszúsabbak leszünk, miközben valakivel beszélgetünk, próbáljuk meg visszafogni m nkat a beszélgetés végéig. Várjunk, amíg lehiggadunk!

Ha nem vagyunk erre képesek, halasszuk el a beszélgetést akkorra, amikor racionálisan tu dunk hozzáállni. És ha már mérgesek vagyunk, ne keressük meg az illetõt, akire haragszunk, hogy megoldást ta junk a problémára! MINDIG EGYENES VÁLASZT ADJUNK, UTÁNA JÖHET A MAGYARÁZAT! A silányul kommunikáló emberek általános jellemvonása, hogy egyszerû kérdésekre komplikált sal válaszolnak. A legsikeresebb emberek az eredményre összpontosítanak, és amikor körülményes választ kapna egyenes kérdésre, türelmetlenné válnak. Ez úgy tünteti fel a válaszadót, mintha kitérne a végül a kérdezõ valószínûleg újra felteszi ugyanazt a kérdést egy egyenesebb válasz remény Amennyiben szokásunk, hogy indirekt módon válaszoljunk, emlékezzünk arra, hogy mások a tömö velõsebb válaszokat részesítik elõnyben, és próbáljunk kifejleszteni egy egyenesebb kommun tílust! Ne essünk a másik végletbe sem, hogy egyszerû igennel vagy nemmel válaszolunk. Egy kevés tö etinformáció megnyerõnek hat. Az emberek szeretik tudni a "miértet", ami a válasz mögött hú némi információ biztosítja õket arról, hogy tudjuk, mirõl beszélünk, nemcsak találgatunk. A KÉRDÉSFELTEVÉST ELÕZZE MEG A SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓADÁS! Az egyenes válaszok a legjobbak, de a kérdésfeltevésnél gyakran más a helyzet. Elõfordult m ndannyiunkkal, hogy váratlan kérdést tettek fel nekünk, amely zavarba ejtett. Nem vagyun k biztosak ilyenkor abban, mi a kérdés tárgya és miért tették fel. Ennek eredményeképpen ig héz választ adni rá. Amikor kérdezni szeretnénk, elõbb adjunk elegendõ információt, hogy a válaszadó lássa a kér gösszefüggését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy túl sok információt vagy egy hosszú történetet kell elmond nunk. Éppen csak annyit mondjunk, hogy a másik könnyen válaszolhasson! Kérdezés elõtt adjunk elegendõ információt, hogy a válaszadó lássa a kérdés célját és szövegösszefüggését. Figyeljük meg a következõ példán a kérdezés kétféle módja közötti különbséget: 1. "Mit jelent a »PD«"? 2. "Szeretnék kérdezni valamit. Múlt éjjel átnéztem a beszámolókat, és a számítógépben egy dtam, amelyet nem értek. Mit jelent a »PD«"? Amint látjuk, kérdésfeltevésnél egy kicsi információ igen sokat számíthat. TÉRJÜNK A LÉNYEGRE HAMAR! Felgyorsult világban élünk, ahol gyakran az idõ a legértékesebb vagyonunk. Ennek eredmények a kommunikáció akkor a leghatékonyabb, ha a lényegrõl szól. Minél kevesebb idõt és energiát töltünk kommunikálással, annál jobb nekünk. És minden, amit elkerülésére megteszünk, az segítség. Akár négyszemközt, akár csoportban kommunikálunk, a lényeg az, hogy hamar térjünk a lényegr tán adjunk kiegészítõ magyarázatot. így nemcsak az, idõvel takarékoskodunk, hanem a hallgatót is megóvjuk attól, hogy helytelen következtetést vonjon le. ISMÉTELJÜK ÖNMAGUNKAT, HOGY MEGÉRTSENEK! A hivatásos szónokok, akik hatékonyan kommunikálnak, megértik az ismétlés fontosságát. Azér k, mert a hallgatók gyakran nem értik meg elsõre a mondanivalójukat, mivel esetleg a koráb ban elmondottakra koncentrálnak. Ez kiváló módja a lényeg vagy a téma kihangsúlyozásának is. Sokan nem vesznek tudomást a négyszemközti beszélgetésben az ismétlés fontosságáról. Pedig zköz lehet. Amikor nem vagyunk biztosak benne, hogy a másik fél értette, amit mondtunk, próbáljuk meg elmondani más formában, vagy összegezve. Ne feledjük: megéri ismételni! KÉRDEZZÜK MEG HALLGATÓSÁGUNK VÉLEMÉNYÉT, HA ELLENKEZÉST ÉRZÉKELÜNK! A tapasztalatlan kommunikátorok gyakran követik el azt az alapvetõ hibát, hogy úgy gondoljá , a nézetkülönbségek leküzdhetõk, ha érveiket és szempontjaikat hosszabban vagy erõteljeseb etelik. A tapasztalt kommunikátorok tudják, hogy nem a még több beszéd a megoldás. Amire szükség va a nagyobb figyelem. A legtöbb esetben megegyezésre juthatunk, ha hagyjuk, hogy a másik beszéljen, és megtudjuk

, miért nem ért egyet velünk vagy ötletünkkel. Gyakran akadnak olyan tényezõk, amelyekrõl nincs tudomásunk. Vagy esetleg a hallgatónak va n ellenvetése, amit könnyen megválaszolhatunk, ha tudjuk, mi is az. Érdemes vitatkozni, mert ez hozza nyilvánosságra a tényeket. NÖVELJÜK ESÉLYEINKET A KEDVEZÕ VÁLASZRA! Ha pozitív kommunikációs készséggel rendelkezünk és azt hatékonyan is használjuk fel, akkor etnek nehézségeink egyes emberekkel. Különösen, ha új vagy más ötlettel állunk elõ. Az emberek nem mindig fogadják el az új ötleteket azonnal. A következõkben megadok három lehetséges választ, amit egy új ötlet felvetése esetén kaphat Visszautasítás: Az új ötletek elõször gyakran erõs ellenállásba ütköznek. Miután elõadjuk, dja az illetõ: "Ez nem fog sikerülni." Erre mi természetesen visszakérdezünk: "Miért?" "Mert ezt egyszer már megpróbáltuk" vagy "Senki sem csinált ilyet azelõtt" - hangzik majd a válasz. Tolerancia: Ha ötletünkre a következõképpen válaszolnak: "Nos, elfogadom, feltéve...", akko zleges a sikerünk. Amint megfelelünk a feltételeinek, azonnal haladhatunk tovább. Beleegyezés: Ha a másik ember saját akaratából és tiszta szívébõl elfogadja ötletünk, akkor ezdhetünk a megvalósításhoz. Meg is növelhetjük esélyeinket a kedvezõ válaszra, amikor új ötlettel állunk elõ. Biztosítanunk kell, hogy a kedvezõ válasz mind a négy alapfeltétele jelen legyen: 1. Partnerünk megérti az ötletünket. Az emberek nem fogadják el az ötleteket anélkül, hogy kivéve azokat az eseteket, amikor rákényszerítik õket a teljesítésre. Meg se próbáljuk megs a hozzájárulásukat, amíg biztosak nem vagyunk abban, hogy megértették ötletünket! 2. Ötletünk összhangban van partnerünk egyéni érdekével. Amikor az emberek hajlandóak elfog egy új ötletet, akár kimondják hangosan, akár nem, az elsõ kérdés, amelyet mindig felteszne z milyen hatással lesz rám?" Nem fogadják el azokat a dolgokat, amelyek több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoz nak. Amikor új ötlettel állunk elõ, mindig adjunk elegendõ információt arról, mekkora haszonnal számukra. 3. Ötletünk összhangban van a csoport céljával. Amíg felmerül az a kérdés, hogy az ötlet hogyan befolyásolja õket személy szerint, addig az megkérdezhetik, hogy a szervezetre milyen hatással lehet. Nem szeretnék, ha az ötlet megvalósítása során a szervezet sérülne. Ragaszkodnak ahhoz, hog let egyfajta fejlõdést jelentsen. Éppen ezért vázoljuk fel, hogy az új ötlet mekkora elõnyn a szervezet számára! 4. Partnerünk mind mentálisan, mind fizikálisan alkalmazkodik az ötlethez. Még ha jól beszé megértenek és meggyõzzük õket az ötlet jótékony hatásáról, akkor sem fogadják el, amíg meg , hogy meg tudják csinálni. Néha csak egy kis bátorításra van szükség. Máskor olyan magyarázatot kell adni, amely megak za az elbátortalanodást. És megint más alkalmakkor megfelelõ oktatásban kell részesíteni va megfelelõ felszereléssel ellátni az embereket. FEJLESSZÜK A KIS CSOPORTOS KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGÜNKET! Az a képesség, hogy egy kisebb csoporttal tudjunk egyszerre kommunikálni, folytonosan növekvõ fontosságú lesz, mivel a vezetõk egyre inkább csapatmunkában gondolkodnak. Sõt, Kenneth Blanchard úgy találta, hogy a vállalati vezetõk idejük 60-90%-át csapatmunkáva k, míg szinte semmiféle oktatásban nem részesülnek arra vonatkozóan, hogyan is kell ezt ten i. A kis csoportos kommunikáció a négyszemközti kommunikációra épít, de attól eltér a dinamiká dják, hogy a kis csoportos kommunikáció az, ahol mindenki beszél, senki nem hallgat, és mi ndent mindenki késõbb vitat meg. Különös, de néhányan nem kommunikálnak nyíltan egymás elõtt, még ha elismert szaktekintélye Mások mindarról beszámolnak a csoport adta biztonságban, amirõl különben négyszemközt nem b soha. Az évek során kifejlesztettem egy három részbõl álló szisztémát a hatékony kis csoportos ko munkára: ISMERJÜK MEG EMBEREINKET! Csoportunk tagjai mind különbözõ személyiségek, különbözõ erõsségekkel és gyengeségekkel. L , hogy különbözõ emberek nem kezelhetõk egyformán. A trükk, hogy megtaláljuk minden egyes személyiség kulcsát. A vezetõnek a kulcsot meg kell találnia, és azután használnia is kell azt.

A következõkben felsorolok néhány gyakori problémás esetet, és a módszert, hogyan bánjunk v A túlbuzgó: Mindig gyors, segítõkész típus. Minden adandó lehetõségre elsõként ugrik. Jó sz nehezíti a dolgokat, mivel állandóan beszélni akar, s ezzel megakadályoz másokat a közremûk Ha szükséges, tapintatosan állítsuk le másoknak feltett kérdésekkel. Köszönjük meg közremûk , hogy mások is szóljanak hozzá. Ha sikerül tapintatosan leállítani, rendkívül pozitív tagj a csoportnak, különösen amikor az elmondottakat összegezni kell. A megingathatatlan: Önfejû személy, aki visszautasít minden ötletet és javaslatot. Látszóla uldózerrel sem lehetne elmozdítani a helyérõl. A vele való legjobb bánásmód az, ha megkérjük a csoportot, hogy fejtsék ki véleményüket az agyjuk, hogy a csoport tagjai mutassanak rá, hogy tévúton jár! Az ünneprontó: Ez az a típus, amelyik minden ötletet a legrosszabb nézõpontból lát. Úgyszól m javasol önként jobb lehetõséget. A vele való legjobb bánásmód az, hogy minden egyes alkalommal, amikor valami negatívumra m utat rá, kérjük meg, adjon alternatívát. Jelezzük, hogy megértjük ellenvetéseit, de újra ha a javaslat pozitívumait! A csoport tagjait is kérjük meg, fejtsék ki õk is a véleményüket! A válogatás nélkül egyetértõ: Barátságos típus, aki tiszta szívbõl egyetért BÁRMELY javasla zzal sem, mennyire jó vagy rossz. Ne bízzunk túlságosan a véleményében! Udvariasan méltányoljuk lelkesedését, és aztán kérjük bb elméjû tagjainak véleményét! Az örökösen vitatkozó: Harcias egyéniség, aki élvezi, ha ellenvéleményen van. Sajnálatos mó oportunkban két ilyen akad, és összezördülnek, ez klikkekre oszthatja a csoportot. Ezzel a típussal úgy tudunk bánni a legjobban, ha felhívjuk figyelmét az összejövetel céljá két ilyen típusú ember vitába száll egymással, hangsúlyozzuk azokat a pontokat, amelyekben etérthetnek! A vitát egy, a témára vonatkozó kérdéssel szakítsuk félbe, vagy vonjuk bele a egyik megbízható tagját. Ha szükséges, kérjük meg õket nyíltan arra, hogy fejezzék be a ve Az összefüggéstelenül beszélõ: Az a típus, akinek jó ötletei vannak, de nehézséget okoz szá jtse. A vele való legjobb bánásmód az, ha érthetõbben és összefogottabban elismételjük a javaslat esen ügyelve arra, nehogy megbántsuk. Kerüljük az olyan kifejezéseket, mint például: "Arra dolsz..." vagy: "Amit mondani próbálsz..." A beszélgetõ: Ez a típus a találkozó egész ideje alatt folyamatosan a többiekkel beszélget, lenül attól, hogy amit mond, az a témára vonatkozik vagy sem. Elvonja mások figyelmét, és z rja a szónokot. Amikor az ilyen típusú embert próbáljuk kezelni, ne hozzuk zavarba mások elõtt! Szólítsuk n kérdezzünk tõle valami könnyût! Vagy ismételjük el a csoport egyik tagjának legutóbbi hozzá hogy õ is fejtse ki véleményét a témával kapcsolatban. Ez szinte mindig segít abban, hogy a közös témára koncentráljon. A fecsegõ: Élvezettel fejti véleményét bármivel kapcsolatban, kivéve az adott témát. Mondan lószínûleg a tárgyra vonatkozóan kezdi, de attól hamar eltér. A fecsegõ típussal bánjunk úgy, hogy vonjuk figyelmét újra a beszélgetés tárgyára, amint le majd folytassuk együtt tovább a közös feladatot! A másik módszer az lehet, ha rámutatunk, y érdekes dolgokat mond, csak "kicsit távol esik az éppen aktuális témától". Végsõ megoldás jelentõségteljesen pillantsunk az óránkra! A csöndes: Számtalan oka van annak, hogy az ilyen típus miért nem szólal meg: félénkség, bi alanság, fölény, közöny vagy unalom. Bármi legyen is az ok, nem válik a csoport hasznára, h nem sikerül szóra bírni. Ehhez viszont tudni kell a szótlanság okát. Tegyünk fel kérdéseket neki, így próbálva felkelteni érdeklõdését! Ha éppen mellettünk ül, válaszát hozzánk és nem a csoporthoz intézné! Dobjunk be egy provokatív kérdést, és figyel gy felizgatja-e õt! Ha szégyenlõs típus, õszintén bókoljunk neki, valahányszor hozzászól. A figyelmetlen: Csak testben van jelen, lélekben soha. Ahhoz, hogy felkeltsük érdeklõdését, próbáljuk megnyerni figyelmét! Tegyünk fel neki egy kü t, de úgy, hogy biztosan tudjon rá válaszolni, vagy ismételjük el a legutóbb elhangzottakat és ezzel kapcsolatban kérjük ki a véleményét! Esetleg ilyen megjegyzést is fûzhetük hozzá: mindenki a következõ kérdést, és fogalmazna rá választ?" A morgolódó: Akár hangot ad sértõdöttségének vagy jogos panaszának, akár nem, az ilyen típu angulatának elrontásával pocsékolja el az értékes idõt. Bánjunk vele úgy, hogy az idõ "szorítására" emlékeztetjük õt! Ha történetesen magánügyei mi y, mondjuk neki, hogy a találkozó után boldogan meghallgatjuk. Mutassunk rá, hogy nem vált oztathatjuk meg miatta az összejövetel témáját, és most az a célunk, hogy a dolgok olyan si gördülékenyen folyjanak, ahogy csak lehet! Esetleg megkérhetjük a csoport egyik pozitív tag

, hogy válaszoljon panaszaira. Ha megtanulunk pozitívan bánni a problémás emberekkel, sokkal könnyebb lesz számunkra csopo tunk tagjaival dolgozni. És ekkor valóban nagy eredményeket érhetünk el. MUTASSUNK PÉLDÁT! Semmi nem frusztrálja vagy ingerli jobban a csoportot, amely készen áll a munkára, mint az a vezetõ, aki nem készül fel a megbeszélésre. Nagyon fontos, hogy megmutassuk embereinknek, tudjuk, mit csinálunk, és akkor cselek szenek a legjobban, ha minket követnek. Amikor egy találkozóra készülünk fel, a következõ lépésekre fordítsunk figyelmet: 1. Készítsünk napirendet! A napirendkészítés nemcsak arra jó, hogy bizonyítja felkészültség csoportunk számára lehetõvé teszi, hogy a célhoz vezetõ úton velünk tartsanak. Jó ötlet a n elõre elkészíteni. Legyen tömör és érthetõ. Már néhány nappal a megbeszélés elõtt adjuk át legyen idejük áttanulmányozni, és nehogy meglepetések érjék õket! 2. Találkozzunk egyenként a csoport kulcsembereivel még a megbeszélés elõtt, és készítsük f gyon fontos a megbeszélés elõtti találkozó a húzóemberekkel, hogy legyen alkalmuk a kulcsfo sságú témák átgondolására. Íly módon számíthatunk támogatásukra amikor szükséges, és nem ha 3. Használjunk szemléltetõ eszközöket! A legtöbb ember vizuális típus. Használjunk ábrákat, t és képeket. 4. Készüljünk fel a lehetséges kérdésekre! Ne hagyjuk, hogy a csoport tagjai úgy érezzék, nem vagyunk eléggé felkészültek. 5. Magabiztosan, õszintén, pozitívan és nyugodtan lépjünk be a találkozóra! Az emberek több eszi attitûdünket, tehát viselkedjünk pozitívan! 6. Kerüljük azokat az általános hibákat, amelyek ártanak a megbeszélésnek! A vezetõ beosztá kát határozták meg annak, amiért egy találkozó sikertelen lehet. Íme közülük néhány: Rendszeresen tartanak megbeszélést, még akkor is, ha nincs mit megtárgyalni. A résztvevõk elhanyagolják a rájuk bízott feladatokat, és ennek a témától való eltérés, i lenség az eredménye. A találkozó levezetésével megbízott ember nem képes eleget tenni feladatának. Olyan a találkozó légköre, amely nem segíti elõ a jó társalgást. A találkozó túl hosszú ideig tart. Kommunikációs képességünk valószínûleg javulni fog, ha kiküszöböljük a fent említett általá EMELJÜK FEL EMBEREINKET! Tegyünk tudatos erõfeszítéseket azért, hogy a ránk bízott emberek elérjék azt, amit szeretn lesszük õket! Ez a következõ módokon valósítható meg: 1. Tanítsuk õket! Rendszeresen töltsünk idõt azzal, hogy tanítjuk õket - akár az összejövet kár négyszemközti beszélgetésen. Fõleg azokon a területeken foglalkozzunk velük, amelyben m gék! 2. Mutassuk be õket más jó vezetõknek is! Sok olyan jó vezetõ vagy gondolkodó van, aki segíteni tud embereinknek. Ajánljunk különbözõ cik könyveket és kazettákat, amelyek segítik õket az elõrejutásban és a tanulásban! 3. Növeljük hatalmukat azáltal, hogy felelõsségteljes munkát bízunk rájuk! Ne csak azért bí felelõsségteljes feladatokat, hogy a munka egy részét elvégezzék! Tartsuk szem elõtt egyén lõdésüket is! Néha azzal is segíthetünk képességeik fejlesztésében, hogy lehetõvé tesszük s elõsségteljes munka elvégzését. A jó vezetõ fejleszti az embereit. A hatékony kommunikációt megtanulni idõigényes folyamat. Ha nincs sok tapasztalatunk ezen a területen, akkor elsõre nehéznek tûnhet. Még néhány hibát is elkövetünk eközben. De fejlõdni fogunk. Miközben tanulunk, ne feledjük, hogy a kommunikációs hibák többsége aránylag gyorsan megold a azt mondjuk: "Sajnálom, tévedtem." Amikor már képesek vagyunk a hatékonyabb kommunikációra, egészen új világ nyílik meg elõttü kkel. Olyan helyekre jutunk el, és olyan dolgokat teszünk meg, amelyekrõl egykor azt hittük, l ehetetlenség. És olyan helyzetben leszünk, amely motivál másokat, hogy velünk tartsanak. A könyv utolsó két fejezetének témája a motiváció és a vezetõképesség. A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Legközelebb, ha olyan helyen járunk, ahol nyugodtan nézhetjük az embereket (például étte , park, egyéb nyilvános hely), akkor figyeljük meg a beszélgetõ párokat! Figyeljük arckifej t, testbeszédüket, gesztikulálásukat stb. Készítsünk magunknak "testbeszéd-szótárat"!

Tudásunk használjuk fel arra, hogy a jövõben jobban tudjunk kommunikálni. 2. A következõ kérdõív kitöltésével meghatározhatjuk kommunikációs erõsségeinket és gyenges alakit, akit jól ismerünk, mint például hitvesünket, egy közeli barátunkat, hogy õ is tölts alapján, ahogy õ lát minket! KOMMUNIKÁCIÓS KÉRDÕÍV PONTSZÁMOK 1=SOHA 2=RITKÁN 3=NÉHA 4=RENDSZERINT 5=MINDIG 1. A beszélgetések során az idõnek kevesebb mint 50%-ában beszélek. 2. Majdnem azonnal rájövök, hogy beszélgetõpartnerem nyugodt vagy feszült a beszélgetés kez 3. Tudatosan teszek olyan dolgokat, amivel megnyugtatok másokat a kommunikáció során. 4. Igyekszem egyszerû kérdéseket feltéve megmutatni beszélgetõpartneremnek, hogy figyelek r érdekel, amit mond. 5. Tudatosan kerülöm a zavaró tényezõket, amikor másokkal beszélek. 6. Türelmes vagyok, és nem szakítok félbe másokat. 7. Igyekszem megérteni a másik ember álláspontját, amennyiben az különbözik az enyémtõl. 8. Nem kezdeményezek veszekedést, és belerángatni sem hagyom magam. 9. Nem kritizálok másokat, akkor sem, ha helyesbítenem kell, amit mondanak. 10. Ha valaki feltesz nekem egy kérdést, igyekszem rövid, egyenes választ adni, és kerülni felesleges magyarázatokat. 11. Nem teszek fel váratlan kérdéseket, amelyekre nehéz válaszolni. 12. Amikor másokhoz beszélek, igyekszem fél percen belül a lényegre térni. 13. Amikor úgy tûnik, hogy partnerem nem érti, amit mondok, elismétlem mondanivalómat, átfo almazom vagy összefoglalom az elmondottakat. 14. Rendszeresen elvárom hallgatóimtól a válaszokat, hogy tudjam, megértették, amit mondtam 15. Amikor érzem, hogy beszélgetõpartnerem nem ért velem egyet, megkérdezem véleményét, és hogy kifejtse szempontjait. ÉRTÉKELÉS 60-75 Kitûnõ kommunikációs készséggel rendelkezik. 45-59 Jó kommunikációs készséggel rendelkezik. 35-44 Átlagos kommunikációs készséggel rendelkezik. -34 Kommunikációs készsége átlag alatti. Adjuk össze pontjainkat, majd azokat, amelyeket más adott nekünk. Általános képet kapunk ko munikációs képességünk szintjérõl. Ami még fontosabb, átnézve a kérdõívet meglátjuk azokat a területeket, amelyekben gyengébbe nk. Olvassuk újra a fejezetnek azon részeit, amely ezekkel a témákkal foglalkozott, és használj k fel hiányosságaink kiküszöbölésére. Három hónapon belül töltsük ki a kérdõívet újra, és állapítsuk meg, mennyit haladtunk! 3. Legközelebb, amikor új ötlettel állunk elõ, gondoljuk át, hogy a következõ négy feltétel n-e, és csak ezután várjunk választ! Az illetõ megérti ötletünk. Az illetõ hisz abban, hogy az ötletünk összhangban van az õ egyéni érdekeivel. Az illetõ hisz abban, hogy ötletünk összhangban van a szervezet céljával. Az illetõ képes mind mentálisan, mind fizikálisan alkalmazkodni az ötletünkhöz. 4. Szánjunk egy kis idõt arra, hogy kiértékeljük az általunk irányított csoportot! Írjuk le ink nevét egy-egy kártyára, és határozzuk meg, hogy a fejezetben felsorolt típusok közül ki ikbe tartozik. A név mellé a kártyára írjunk néhány szót, amely emlékeztet majd arra a stra ogy az egyes emberekkel bánnunk kell a megbeszélések alkalmával! Egy héten keresztül nézzük tyákat nap mint nap, de különösen a megbeszélés elõtt! 5. A következõ megbeszélést a fejezetben leírtak szerint tervezzük meg! Készítsünk napirend kozzunk a kulcsfontosságú emberekkel, készítsünk szemléltetõ ábrákat, készüljünk fel minden e, kezdjük a találkozót pozitívan és õszintén! Jó érzékkel kerüljük az általános akadályokat, amelyek hatással lehetnek a megbeszélés ered

Kilencedik fejezet A sikeres ember... HISZ A MOTIVÁCIÓBAN

A motiváció az, amikor ráveszed az embereket, hogy tegyék, amit te akarsz, és gondolják azt hogy õk akarták Dwight D. Eisenhower Senkibõl nem lesz jó vezetõ, ha mindent saját maga akar megtenni, vagy mindent a saját érde ek tekint. Andrew Carnegie

Három dolog tartja a világot mozgásban: az ötletek, azok megkedveltetése az emberekkel, ma jd végrehajtásuk. Az ötletekrõl már sokat tudunk. A pozitív gondolkodásból, az elképzelésbõl és a célok kitûz sztában vagyunk értékükkel. Már azt is tudjuk, mennyire fontosak az emberek. De hogyan tudjuk másokkal is elfogadtatni ötleteinket? Ha tudunk is kommunikálni, ez még nem jelenti azt, hogy meg is tudjuk gyõzni õket. Ezen a ponton jut fontos szerephez a motivációs képesség. A MOTIVÁCIÓ JELENTÉSE Mit jelent egy másik embert motiválni? A motívum szó jelentése: "egyfajta belsõ indíttatás, lzus, szándék stb., amely arra ösztönzi az embereket, hogy bizonyos módon cselekedjenek". A motiváció tehát azt jelenti, hogy másokat cselekedetek megtételére ösztönzünk. Manapság az emberek azt remélik, hogy egyfajta külsõ erõ, valamint a körülöttük lévõ embere d õket. De ha ez az ösztönzés kívülrõl jön, az csak átmeneti lehet. Ez pont olyan, mint az üzemanyaggal feltöltött autó és az üres tankú autó közötti különbség tó tankja üres, tolni kell. Ha nem tolják tovább, elveszíti lendületét és megáll. Ha viszon tóban tele a tank, akkor az üzemanyag állandó mozgásban tartja. Ugyanez igaz az emberekre és a motivációra. Amikor valakiben megvan a kellõ motiváció, akko elõre tud haladni. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, meg kell tanulnunk másokat motiválni. "Töltsük fel üzemanyag al tankjaikat." Egy közvélemény-kutatás alkalmával hetven pszichológus véleményét kérték ki, szerintük mi a abb dolog az emberi természettel kapcsolatban, amit egy vezetõnek ismernie kell. Több mint 65%-uk szerint a motiváció, azaz annak a megértése, miért éreznek és cselekednek berek úgy, ahogy. Ha nem vagyunk képesek motiválni másokat, akkor irányítani sem tudjuk õket. Ha pedig nem tudunk másokat irányítani, akkor mindent, amit el akarunk érni az életben, eg yedül kell végrehajtanunk. A MOTIVÁCIÓ VELÜNK KEZDÕDIK Hogyan kezdjünk másokat motiválni? Kezdjük saját magunkkal! Képtelenség mást ösztönözni, ha nem vagyunk érdekeltek a dologban. Az embereket nem gyõzi meg olyasvalaki, akinek ni ncs meggyõzõdése. Senkit sem fog lelkesíteni egy olyan ember, aki maga nem lelkes. Ha problémát okoz saját magunk motiválása, íme néhány tanács, ami segíteni fog: 1. Adjuk össze a kezdeményezés elõnyeit és a "nem kezdeményezésbõl" adódó hátrányokat! Néha djuk, hogyan kezdjünk hozzá, szükségünk van arra, hogy lássuk, mi hasznunk származik majd b . Utána pedig azt kell eldönteni, milyen negatív dolgok származhatnak abból, ha nem kezdünk hozzá. Ez éppen olyan, mint amikor el kell kezdenünk fogyókúrázni. Mivel elég nehéz erre motiváció , emlékeztetni kell magunkat arra, hogy mennyivel jobban és egészségesebben fogunk kinézni , ha sikerül lefogyni. Ugyanakkor gondoljunk a kövérség negatív hatásaira is, egészségünk l a nem kezdünk hozzá. Minél tovább várunk, annál rosszabb lesz a helyzet. Ha belegondolunk a kezdés elõnyeibe és a halogatás hátrányaiba, ez minden valószínûség szer fog. 2. Fejlesszük a sürgõsség érzését! Miután meggyõztük magunkat arról, hogy el kell kezdenünk bléma, amellyel szembe kell néznünk az, hogy valóban lássunk is hozzá. Ilyenkor szükség van , hogy érezzük a dolog sürgõsségét! Ahelyett, hogy kivárnánk az utolsó pillanatot a kezdésre, más szemszögbõl közelítsük meg a dezzük azt magunktól: "Mi az a legkorábbi idõpont, amikor nekikezdhetek?" 3. Dolgozzunk ki munkatervet! Egy másik módja annak, hogy rávegyük magunkat a cselekvésre, ha munkatervet készítünk. Ennek gyakran ösztönzõ hatása van, mivel leírva látjuk.

Továbbá, ha a nagy feladatot vagy a tervet kisebb részletekre osztjuk, akkor azok megv alósításával elérhetõbbnek tûnik az egész megvalósítása, amely ugyancsak motiváló hatású. 4. Ne várjunk arra, hogy kedvünk legyen elkezdeni! Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az emberek arra várnak, mikor lesz kedvük elkezdeni valamit. Ne essünk ebbe a csapdába! Lássunk hozzá azonnal, hisz tudjuk, hogy így helyes. Az érzelmek majd követik a cselekedet eket. 5. Ne várjunk addig, amíg megoldást találunk minden lehetséges problémára! Samuel Joh n azt mondta: "Soha semmit nem kísérelnénk meg, ha elõbb minden lehetséges akadályt le kell ne küzdenünk." A sikeres emberek gyorsan meglátják a lehetõségeket, ugyanolyan gyorsan döntéseket hoznak, azután rögtön cselekednek. Ha mi is sikeresek akarunk lenni, akkor kezdjünk hozzá most azo nnal! "Soha semmit nem kísérelnénk meg, ha elõbb minden lehetséges akadályt le kellene küzdenünk. A dolgok elvégzéséhez az egyéni motiváció vezet el. És felbecsülhetetlen értékû lendületet céljainkat valósítjuk meg. És ha egyszer már lendületben vagyunk, akkor hihetetlen akadály t leszünk képesek legyõzni. MÁSOK MOTIVÁLÁSÁNAK ALAPELVEI Az csak az egyik dolog, hogy motiváljuk magunkat a kezdésre, és lendületbe jövünk, de mások rávenni, hogy ötletünket megkedveljék és dolgozzanak is rajta, az már egész más. Saját motivációnkkal kezdõdik és azokkal a stratégiákkal folytatódik, amelyek minden emberh nak. A következõ ötleteket használjuk fel arra, hogy a körülöttünk lévõ embereknek egyfajta löké oz, hogy velünk tartsanak. KOMMUNIKÁLJUNK VILÁGOSAN! A jogászok elismerik, hogy manapság az emberek között felmerülõ vitás ügyek több mint a fel véleménykülönbségek vagy a megegyezésre való képtelenség miatt, hanem inkább a megértés hi Amikor megpróbálunk motiválni másokat, nem engedhetjük meg magunknak, hogy félreértsenek. B jünk világosan és érthetõen! Végül is amit nem értenek az emberek, azt nem is tudják megtenni. Mielõtt cselekvésre próbálunk rávenni másokat, tudjuk biztosan, mi az, amit kérünk tõlük! Tegyünk meg mindent azért, hogy olyan egyszerûen és világosan kommunikáljunk velük, ahogy c lehetséges! Világosan és egyszerûen kommunikáljunk! KÖTELEZZÜK EL MAGUNKAT A CÉL MELLETT! A legmeggyõzõbb ember az, aki teljes mértékben bízik és hisz ötletében, termékében vagy szo A történelem minden nagy alakjára jellemzõ, hogy hittek abban, amit csináltak. Elkötelezték gukat elképzelésük és céljaik mellett. Egyszer megkérdeztem egy nagy részvénytársaság elnökét, miképp választ ki valakit egy nehéz a. Azt mondta, mindig olyan embert keres, aki meg van gyõzõdve arról, hogy a feladat e lvégezhetõ. Ez a hit és elkötelezettség motiválja a feladat végrehajtására, és így képes mo s. Ebbõl az következik, hogy az embereket hitünk mélysége gyõzi meg inkább és nem a logikánk edésünk jobban hat rájuk bármi másnál. Ha szeretnénk másokat motiválni, akkor mutassuk ki elkötelezettségünket! DICSÉRJÜNK! Kevés dolog motiválja jobban az embereket, mint a dicséret. Az emberek a velük szemben f elállított elvárásaink arányában reagálnak. Ha azt mondjuk, hogy nagyszerû munkát végeznek, után még keményebben dolgoznak. A nyilvános dicséret pedig sokszorosan megtérül. Nemcsak az az eredménye, hogy az illetõ ke yebben dolgozik, hanem megnõ értéke mások szemében, és ez õket is arra motiválja, hogy olya egyenek, mint õ. TEREMTSÜNK BARÁTSÁGOS VERSENYT! Az emberekben megvan a természetes versenyszellem, és ez pozitív motivációt idézhet elõ. Da Carnegie a How to Win Friends and Influence People (Hogyan szerezzünk barátokat és hog yan befolyásoljuk az embereket) címû könyvében elmondja egy kohóigazgató történetét, aki Ch wabnek, a motiváció mesterének irányítása alatt dolgozott. A kohóban dolgozók nem teljesítették a normát, és Schwab megkérdezte, hogyhogy egy ilyen jó ekkel rendelkezõ igazgató nem tudja úgy irányítani a kohót, hogy az annyit termeljen, amenn it kellene.

"Nem tudom, mi a baj - válaszolta a menedzser. -Kérleltem õket, szorongattam õket; esküdözt m és átkozódtam; fenyegetõztem, hogy kirúgom õket, de az égvilágon semmi sem hatott rájuk. n nem termelnek többet." Beszélgetésük este zajlott le, éppen az éjszakai mûszak kezdete elõtt. Schwab egy darab kré az igazgatótól, majd az egyik munkástól megkérdezte: "Hány adagot csinált ma a mûszak?" "Hatot" - válaszolta a munkás. Schwab egy nagy 6-os számot írt a földre, majd továbbment. Amikor az éjszakai mûszak megérk tt, észrevették a földre írt számjegyet, és megkérdezték, hogy mit jelent. Megtudták, hogy járt a kohóban személyesen, és a nappali mûszak eredményét írta a földre. A következõ reggelen, amikor Schwab újra ellátogatott a malomba, az elõzõ napi 6-os helyett egy 7-es számjegy állt a földön. A nappali mûszak is észrevette a számot. Áthatotta Õket is eny szelleme, és elhatározták, hogy megmutatják, mire képesek. Lelkesen hozzáláttak, és ami efejezték a munkát, már egy figyelemre méltó 10-es szám volt a földön. És az a kohó, amely korábban jócskán elmaradt a többi üzem termelésétõl, hamarosan többet g bármelyik versenytársa a környéken. Schwab így magyarázta a történteket: "Ha azt akarjuk, hogy a dolgok elintézõdjenek, a legjobb, ha versengésre ösztönözzük az emb ket. Ez alatt nem valami kegyetlen pénzhajhászást értek, hanem a vágyat, hogy túltegyünk má ." EGYSZERRE CSAK KEVESET ADJUNK! Ha az embereket nevelni vagy motiválni akarjuk, nem jó, ha túl sok információval látjuk el t egyszerre. Kezdetben kevesebb információt adjunk, mint ami az egész munkához kell, és cs ak késõbb, a munka folyamán egészítsük ki! Ha valaki több információhoz jut annál, mint ami re befogadni képes, nagy az esélye annak, hogy sokat elfelejt közülük. Esetleg összezavarod k, viszont nem mer kérdéseket feltenni. Roppant negatív élmény lehet. A legjobb megközelítés az, ha csak annyi információt adunk, amennyi felébreszti a vágyat az nformáció kipróbálására. Így nem felejtik el, amit elmondtak nekik, kisebb sikereket is elé ek, ami további tanulásra motiválja õket. ERÕSÍTSÜK A SZEMÉLYES KAPCSOLATOKAT! Megfigyelte már, milyen könnyen motiválják azok az emberek, akik fontosak a számára? Amikor például hitvesünk vagy gyerekünk vágyik valamire, mindent megteszünk azért, hogy kívánságuk sük. Sokkal könnyebben tud olyasvalaki motiválni, akit kedvelünk. Az ilyen emberek vágyai és cél ai fontosak számunkra is. Hasonlóképpen könnyebb azokat az embereket motiválnunk, akik köze állnak hozzánk. Valójában minél közelebb áll hozzánk valaki, annál könnyebb motiválni õt. Ha olyan emberekkel vagyunk körülvéve, akiket motiválni szeretnénk, akkor erõsítsük velük a kapcsolatunkat! Hagyjuk, hogy jobban megismerjenek! Tudjunk meg mi is róluk minél többet! Ez erõsebb ala pot ad a kommunikációhoz is. HAGYJUK, HOGY AZ EMBEREK EREDMÉNYEKET ÉRJENEK EL! Az emberek szeretik az eredményeket. Egyszer egy pszichológus professzor végzett egy kísér letet annak bizonyítására, hogy az eredmények mennyire fontosak az emberek számára. Alkalmazott egy favágót, akinek a fejsze életlen részével kellett ütnie a fát. Közölte vele, hogy rendes munkaidõben kell dolgoznia, és a szokásos bér kétszeresét kapja. yetlen feltétel az volt, hogy a fejszét csak fordítva használhatta. A favágó fél nap után felmondott. "Látnom kell, ahogy a faforgácsok repkednek" -mondta. A körülöttünk lévõ emberek is pontosan ilyenek. Egyfajta jutalom számukra, ha eredményt érn Sokakat éppen ez éltet. Az autógyári munkás szereti látni, amikor a kész autó legördül a futószalagról. A fõszakács szereti tudni, hogy munkájával nagymértékben hozzájárult az esküvõi ebéd sikeré Elégedettség tölti el a szerelõmunkást, amikor látja, hogy problémák nélkül kilövik az Ûrha lgozott. Ha embereket akarunk motiválni, jutalmazzuk õket azzal, hogy eredményt érnek el! Mutassuk meg nekik az elkészült terméket! Adjuk tudtukra, hogy mekkora jelentõsége van mun kájuknak. Ez biztosan lelkesíteni fogja õket.

HIGGYÜNK BENNÜK! Minden ember szereti azt hinni, hogy fontos. Adjuk tudtukra, hogy hiszünk bennük, és e z motiválja õket! Adjuk tudtukra, hogy törõdünk velük! Adjunk reményt, és villantsuk fel el yes jövõt, amely elérhetõ számukra. Az, ahogyan az emberekhez viszonyulunk, meghatározza a számunkra végzett munkájuk minõségét eghatározza továbbá a motiváció szintjét. Ha problémának tekintjük õket, akkor bizonyosan a . Ha viszont sikeresnek tekintjük õket, akkor sikeresek is lesznek. HOGYAN KÖZELÍTSÜK MEG A MOTIVÁCIÓT? Az elõbb említett gondolatok alapvetõek. Nélkülük bizony nehéz másokat motiválni. De így eg ezek sem elegendõek ahhoz, hogy a motiváció mesterei legyünk. Ennek az oka az, hogy nem motiválható mindenki egyazon módszerrel. Frank O. Prior, a Standard Oil Company elnöke felismerte, hogy nincs olyan módszer, amelyik mindenkire egyformán alkalmazható. Azt mondta: "Egyesekre mosolyogsz, másokkal tanácskozol, megint másokkal szitkozódsz. Egyéni elvek alapján dolgozz velük, különben szé esen fellázadnak." Bár azzal nem értek egyet, hogy helyénvaló bárkivel szitkozódni, az tökéletesen igaz, hogy két egyforma ember. Mindegy, melyik megközelítést használjuk, amikor másokat motiválunk, de van egy módszer, am et figyelmébe ajánlok: Az emberek szívesebben követik példánkat, mint tanácsainkat. Amint azt Albert Schweitzer mondta: "Ha hatást akarunk gyakorolni másokra, a példamuta tás nem csupán a legfontosabb, hanem az egyetlen célravezetõ dolog." A vezetõ példaadásának kimondatlan üzenete a leghatásosabb motiváció. De néha még ennél is ség. Valamiféle különleges vonzerõre kell hivatkoznunk, hogy motiválni tudjunk. Fontos megjegyezni, hogy ha másokat meggyõzünk, hogy tegyenek meg valamit, az lehet mo tiváció, de manipuláció is. Hogy melyik a kettõ közül, az a meggyõzõ fél szándékától függ. Ha egyéni céljai szolgálatáb nipulációról van szó. Ha együtt haladnak egy cél felé, amely mindkettejük elõnyére válik, a Mindig motiválni kell másokat - soha nem manipulálni. A következõkben felsorolok néhány olyan vonzerõt, amellyel motiválni tudunk másokat. A HASZON VONZEREJE A haszon lehet bármiféle: érzelmi, pénzügyi, szellemi, fizikai stb. Motiválhatunk valakit a ra, hogy eddze a testét, mert fizikai haszna származik belõle. Rá lehet venni valakit, h ogy megtakarítson vagy fektessen be pénzt, mert ily módon anyagi elõnyökhöz jut nyugdíjas é . Meggyõzhetünk valakit arról, hogy vegyen új ruhát, mert jól fogja érezni magát benne. Ala a haszon vonzereje bárkit, bármire, bármilyen hosszú ideig motiválhat. Szeretnék egy fontos dologra emlékeztetni. Soha ne próbáljunk úgy meggyõzni valakit, hogy c ak a számunkra várható haszonra hivatkozunk. Ennél jobban semmi más nem fordítja ellenünk a mbereket. Az emberek szívesen tesznek meg olyasmit, ami mindkettõnk számára hasznos. De a legtöbb esetben, akár kimondják, akár nem, valójában arra gondolnak: "Mi hasznom származi bbõl?" Ha csak azt magyarázzuk el, hogy mi a mi hasznunk, akkor a másik fél sértve érzi majd magát AZ ÉRZELMEK VONZEREJE Az érzelmi vonzerõ nagyon erõs lehet. A történelem nagy szónokainak legtöbbje élt ezzel a m el. Egy történész azt mondta Bonaparte Napóleonról: "Amit elért, azt legalább fele részben szav ejének köszönheti." Az érzelmi vonzerõ gyors és lelkes reakciót válthat ki az emberekbõl. A humor, a szeretet, gyûlölet, a félelem, a részvét, a düh, mind nagyon hatásosak. Az érzelmeken alapuló motivá éppolyan gyorsan el is múlhat, mint ahogy megjelent. A SZÜKSÉGLETEK VONZEREJE A legalapvetõbb motivációs módszer, ha az emberek szükségleteire hivatkozunk. Voltaképpen m ennapos cselekedeteink legnagyobb részét a szükségleteink kielégítése utáni vágy vezérli. Douglas McGregor azt mondta: "Az ember követelõzõ állatfajta - amint kielégítette valamely zükségletét, rögtön egy másik vágy lép a helyébe. Ez a folyamat végtelen. A születéstõl a h mber folyamatosan azért küzd, hogy kielégítse szükségleteit." A szükségleteket öt területre oszthatjuk fel: 1. A biztonság igénye. A biztonság a legalapvetõbb minden területen. A létfenntartással kez , mint például élelem, menedék, ruházkodás. De idetartozik az érzelmi biztonság is. 2. A szeretet igénye. Szeretetre egy életen át szükségünk van. Az, hogy gyermekkorunkban me

ynyi szeretetet kapunk, egész életünkre kihat. Attól, hogy öregszünk, a szeretet iránti igé em csökken. A szeretet utáni vágy az egyik legfõbb motiváló eszköz minden ember számára. 3. A kreativitás kifejezésének igénye. Néhány emberben ez az igény igen csekély, míg olyano int a kiemelkedõ mûvészeknek vagy a történelem nagy alakjainak, éltetõ elemük. 4. Az elismerés igénye. Senki nem akar csupán egy szám vagy statisztikai adat lenni. Min dannyiunknak szükségünk van rá, hogy fontosnak érezzük magunkat. Éppen ezért az összes lehetséges motiváló tényezõ közül az elismerés a legdinamikusabb. 5. Új tapasztalatok igénye. Az emberekben megvan az a természetes igény, hogy új tapasztal atokat akarnak szerezni. Ez motiválja õket a Mount Everest megmászására, Afrika felfedezésé vagy új találmányok megalkotására. Senki nem akar örökre azon a szinten maradni, ahol éppen van. Mindig keressük az újat, a j obbat. Ez a vágy az emberek egyik legalapvetõbb vonása. Az emberek igényeirõl szólva valami olyan emberi tulajdonságra tapintunk rá, amely megvan mindannyiunkban. A történelem során elért csodálatos és fenséges eredményeink felé vezetõ úton is szükségleteink indítottak el bennün Az ember folyamatosan azért küzd, hogy kielégítse szükségleteit. AZ ADOTTSÁGOK VONZEREJE Mindenki szeret szakértõ lenni. Amikor úgy gyakorolunk hatást valakire, hogy a képességeire hivatkozunk, akkor az önértékelését vesszük célba. A megfelelõ mondat így hangzik: "Azért szeretném, ha te csinálnád meg, mert te vagy a legjo b. Te vagy a szakértõ." Charles Schwab azt mondta: "Még nem hallottam olyan emberrõl, aki nem végzett jobb mun kát és nem igyekezett jobban elismerõ légkörben, mint folytonos kritizálásnak kitéve." Amikor valaki adottságaira apellálunk, ez az elismerés kifejezésének legerõsebb módja. AZ ALKALOM VONZEREJE Néha a körülmények lehetõséget biztosítanak, hogy motiváljunk másokat. Városunk amerikai futballcsapata nemrégiben befutott a Super Bowl bajnokságba. Ez még so ha nem fordult elõ. Az emberek örömmámorban úsztak. A csapat és sikere volt a médiák fõ témája. A városban mind és a csapatról beszélt. A csapat színeiben pompázott minden, az épületek, a lakóházak és é csapat izgalomba hozta az embereket. És ez motiválta õket arra, hogy emléktárgyakat vegyen ek a csapatról, partikat rendezzenek, megszólítsanak idegeneket, amit különben nem tettek volna. Egy ilyen alkalom lehetõséget adhat arra, hogy úgy is motiváljunk másokat, ahogy eddig nem tudtunk. Máskor pedig maga az esemény szolgáltathatja a motivációt. Ez lehet olyan egyszerû is, mint egy barátunk születésnapja, amikor a többiekkel együtt valami meglepetéssel készülünk. Minden sikeres embernek van egyéni motivációja; ez ad erõt, hogy állhatatos legyen és legyõ minden akadályt, amit a körülmények, tévedések vagy akár saját attitûdje okozott. De a sikeres vezetõnek van egy másik képessége is. Nemcsak saját maga tevékenykedik, hogy m gvalósítsa elképzelését, hanem másokat is bevon, mert tudja, hogyan motiválja õket. Aki olyan képességekkel bír, hogy mások belsõ motivációjára tud tapintani, az megváltoztath világot. Olyan helyzetet hoz létre, amikor mindannyian gyõztesek lesznek. Az embereknek indokot szolgáltat arra, hogy megtegyék, amit igazán akarnak. A motivátor pedig, mintegy kitágítva képességei határát, megvalósíthatja elképzelését. És mindenki sikert ér el. A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Válasszuk ki életünknek azt a területét, ahol motivációra van szükségünk! Valami olyanna nnie, amiben hiszünk és amit el kell végeznünk, de nehezen szánjuk rá magunk. Ezután nézzük át a fejezetben leírt folyamatot, amely segíthet bennünket abban, hogy motivá legyünk! 2. Egy héten keresztül részesítsünk pozitív elismerésben másokat! Mindenben csak a pozitíva sük, és utána számoljunk be a többieknek! Dicsérjük meg embereinket nyilvánosan - különösen a családjuk és barátaik elõtt! Egyetlen h pozitív eredményt fogunk elérni. 3. Amikor legközelebb olyan helyzetbe kerülünk, hogy mást oktatunk, akkor egyszerre csak keveset adjunk! Elõször adjunk gyors áttekintést a feladatról, de csak a kezdéshez szükség formációval lássuk el! Segítsük hozzá, hogy a tanultakat felhasználva gyorsan kisebb sikere

érjen el! Azután lássuk el további információkkal, és segítsük újra alkalmazni a tanultakat! 4. Válasszunk ki egy olyan embert, akit motiválni szeretnénk! Lehet az munkatársunk, alk almazottunk, ismerõsünk, családtagunk stb. Ezután építsünk ki szorosabb kapcsolatot az illetõvel! 5. Legközelebb, amikor motiválni szeretnénk valakit, még mielõtt elkezdenénk, gondoljuk át, a fontos a számára - vegyük számba igényeit! Az igényeknek megfelelõen hassunk rá! Legyünk ak abban, hogy a rá gyakorolt hatás motiválni és nem manipulálni fogja, majd vegyük rá a cs kvésre!

Tizedik fejezet A sikeres ember... JÓ VEZETÕ A jó vezetõ nem hatalmat gyakorol - képességekkel rendelkezik. Becky Brodin Hogy a vezetõ jó vezetõ-e, azt meggyõzõdésének mélysége, ambíciójának mértéke, látókörének utatja meg. D. N. Jackson

Kisebb diadalokat egyedül is arathatunk; de a nagy gyõzelmeket, amelyek végül elvezetnek a sikerhez, egyedül nem lehet elérni. Márpedig amikor másokat kezdünk bevonni valamilyen cél elérése érdekében, elérkezünk a vezetés területére. Minden felemelkedés és bukás a vezetés függvénye. A VEZETÉS TERMÉSZETE Mi is pontosan a vezetés? Warren G. Bennis azt mondta: "A vezetés az a képesség, hogy el képzeléseinket valóra tudjuk váltani." A szó legtágabb értelmében ez igaz is. A vezetõ olya , aki képes saját elképzeléseit valóra váltani, de van itt még egy fontos tényezõ is - más A vezetõ nemcsak saját, hanem mások erõfeszítéseit is felhasználja, hogy megvalósítsa elkép ki azt gondolja magáról, hogy vezetõ, de senki nem követi, az csak sétálgat. Sokan úgy vélik, hogy a vezetõi képesség egy pozícióból vagy titulusból táplálkozik. Azt hi zért képes vezetni õket, mert abban a pozícióban van, az igazgató meg azért, mert a rangja almassá teszi rá. Ez nem így van. Aki csak saját pozíciójának szûk paraméterein belül képes irányítani, az nem is igazi vezet t John White is megmondta: "Az emberek nem programokat követnek, hanem vezetõket, ak ik ösztönzik õket." A legjobb definíció, amelyet eddig hallottam, a következõ volt: "Az irányítás - befolyásolás. Igazi vezetõ az, aki rá tud venni másokat, hogy kövessék." A vezetõi képesség az egyén személyiségével és elképzeléseivel kezdõdik. Ahogy azt az irány Smith mondta: "A vezetõk elõtérbe kerülnek, és ott is maradnak azáltal, hogy egyre magasab ra emelik a mércét, amellyel önmagukat mérik." A legjobb vezetõk folyamatosan fejlõdnek és tanulnak. Hajlandók megfizetni az árát annak, h gy vezetõk. Áldozatokat hoznak azért, hogy folyamatosan képezzék önmagukat, szélesítsék lát ználják lehetõségeiket. Ezáltal olyan emberekké válnak, akikre mások felnéznek. Azok az emberek, akik jó tulajdonságokkal rendelkeznek, rendszerint jobb vezetõkké válhatn ak, mint azok, akiknek ez nem adatott meg, viszont nem szabad elfelejteni, hogy ennyi még nem elég a jó vezetõvé váláshoz. A jó tulajdonságok mellett szükség van arra a képességre is, hogy pozitívan tudjunk hatni m a. A vezetõk pozitív kapcsolatokat építenek ki másokkal, elkezdenek törõdni velük, megtanul gyan kommunikáljanak velük, és miként motiválják õket. Az irányítás legfõbb tényezõi: a pozitív gondolkodás, a jellemesség, az elõrelátás, a jó kommunikációs készség és a motiváció. VEZETÉSI STÍLUSOK

Amint látjuk, a vezetõi képesség magából a vezetõbõl, eltökéltségébõl, elképzeléseibõl indu folytatódik, amikor a vezetõ ismeri az irányítható embereket, aztán lépésrõl lépésre vezeti k megvalósítása felé. Rosalynn Carter, az Egyesült Államok volt elnökének, Jimmy Carternek a felesége egyszer a következõket mondta: "A vezetõ arrafelé vezeti az embereket, amerre azok menni akarnak. A kiváló vezetõ pedig arrafelé, amerre nem feltétlenül akarnak menni, de menniük kellene." Minden vezetõ hatást gyakorol másokra, viszont mindegyikük másképp teszi ezt, bizonyos tény alapján, úgymint saját személyisége, az adott szervezet, ahol tevékenykedik, kultúrája, hag i és az adott téma mibenléte. Tulajdonképpen nem lehet egyetlen jó módszert meghatározni az irányításra. Ugyan a vezetõi képesség alapvetõ tényezõi azonosak, az irányítás stílusa nem. Voltaképpen a jó vezetõ gyakran változtat stílusán, vagy hozzáigazítja azokhoz a megfigyelé amelyeket az általa irányított emberek kapcsán tesz. Határozzuk meg az öt leggyakoribb vez tési stílust! A DOMINÁNS VEZETÕ A domináns vezetõ az eredmények elérésére összpontosít, és parancsokat ad. Általában nem tö latt lévõ emberek érzéseivel és reakcióival, míg az általa kiadott feladatokat elvégzik, és eti. Azok, akik szüntelenül ezt a vezetési stílust gyakorolják, általában vak engedelmességet kö k másoktól, kommunikációs stílusuk egyirányú, hajlamosak a negatív viselkedésre. A jó hír az, hogy amit az ilyen vezetõk meg akarnak csinálni, az általában hamar készen is , és úgy, ahogyan eltervezték. A rossz hír viszont az, hogy ellenszenvet ébresztenek az irányításuk alatt dolgozó emberekb n, a légkör félelemmel teli, és jelentõs az általuk irányított emberek közötti fluktuáció. Annak ellenére, hogy ezt a stílust egy jó vezetõnek nem szabad gyakran alkalmaznia - és fõl g nem szabad véglegesen áttérnie erre a stílusra -, vannak olyan pillanatok, amikor hatáso s lehet. Például, amikor válsághelyzet következik be. Emiatt van az, hogy a hadseregben ez a stílus a meghatározó. A katonáknak fel kell készülni arra, hogy a parancsokat azonnal és feltétel nélkül teljesítsék, a háború ugyanis válsághel Azok, akiknek még nincs tapasztalatuk az irányítás terén, azt gondolják, hogy az irányítás parancsolgatásból áll. Azt hiszik, a parancsok osztogatása nélkül az elért eredmény nem les an hatásos, és nem kívánt kompromisszumokat fog eredményezni. Ez nem igaz. Dwight D. Eisenhower, a II. világháború egyik tábornoka, aki késõbb az Egyesült Államok eln t, egyszer azt mondta: "Ha fejbe versz másokat, még nem jelenti azt, hogy irányítod is õke t - ez csak bántalmazás." A leghatásosabb vezetési stílusok figyelembe veszik az emberek érzéseit és gondolkodásmódját, illetve a jó kommunikációs készséget. A TÁRGYALÓKÉPES VEZETÕ Néhány vezetõ nyugtalanítónak tartja a megegyezés ötletét. Elfogadhatatlan kompromisszumot t számukra. Úgy érzik, fel kell adniuk elveiket, elképzeléseiket. Holott a tárgyalóképes ve em éri semmiféle veszteség. Ez annak a gyõztesnek a stílusa, aki másoknak is segít gyõzelme tni. A sikeres tárgyalóképes vezetõ minden alkalommal a "hármas gyõzelem" helyzetének létrehozás ik. Azt akarja, hogy gyõzzön (1) szervezete, (2) követõi és (3) saját maga is. Erre akkor képes, ha meg tudja ítélni, hogy mire van szüksége az általa irányított szerveze törõdik követõi igényeivel, és pontosan tisztában van saját vágyaival. Álljon itt néhány alapelv, amelyek segíteni fognak abban, hogy sikeres tárgyalóképes vezetõ elõlünk: 1. Ismerjük fel, hogy célunk a "hármas gyõzelem"! A vezetõ, aki e stílus szerint irányít, s m fogja elérni a kívánt sikert, ha nyertesek helyett újra és újra veszteseket teremt. Azok vezetõk, akik a folyamat során hagyják elbukni a másikat, bizalmatlanságot és neheztelést nak ki az emberekbõl. Ha a vezetõrõl az a hír járja, hogy döntései alapján mindenki csak nyerhet, az emberek mind erejükkel azon lesznek, hogy kövessék õt. Amikor választania kell, hogy ki kerüljön ki elsõ tesen, a következõ sorrendet tartja szem elõtt: elsõ az általa irányított szervezet, majd k végül õ maga. 2. Nagy elvárásokkal kezdjünk neki a tárgyalásnak! Egy feladat elvégzésének kezdetén az ere

folyásoló legmeghatározóbb tényezõ saját attitûdünk. Ha hiszünk abban, hogy képesek vagyunk megteremteni a "hármas gyõzelem" helyzetét, akkor v alószínûleg el is érjük azt. Ha viszont nem hiszünk benne, akkor valószínû, hogy nem is fog i. 3. Határozzuk meg elõre azokat a tényezõket, amelyek eltántoríthatnak a tárgyalástól! Egy tárgyalást sem szabad "mindenáron" folytatni. Ha úgy érezzük, hogy nem tudunk elmenekülni e tárgyalás elöl, fokozódik a valószínûsége, hogy "gyõztes-vesztes" szituáció jön létre. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, elõre meg kell határoznunk azokat az okokat, amiért félbeszakít egy tárgyalást. Következzen a saját listám: rossz attitûd bizalmatlanság gyõztes-vesztes forgatókönyv mindent megadsz és semmit sem kapsz fenyegetések titkok személyes támadások vagy kritika szûklátókörûség 4. Derítsük fel, mit akar a másik fél! Mivel az a célunk, hogy mindenki számára gyõztes szi ozzunk létre, jobb, ha a másik fél akaratával is tisztában vagyunk. Mielõtt nekikezdenénk e tárgyalásnak, szánjunk idõt rá, hogy ezt kiderítsük! Ezzel elérjük azt, hogy a feladat mind a könnyebb lesz, és a tárgyalást is gyorsabban le lehet majd vezetni. Amikor elkezdünk egy tárgyalást, gyõzõdjünk meg arról, hogy a másik fél is tudja, hogy mind pont szóba kerül. Ha csak késõbb, apránként merülnek fel az egyes vitapontok, ez meggátolha tárgyalás zökkenõmentes lefolytatását. 5. Mielõtt döntenénk, többféle választási lehetõséget hozzunk létre! A tárgyalóképes vezeté nagyobb erõssége az, hogy választási lehetõséget ad és rugalmas. Amikor határozott napirenddel fogunk hozzá egy tárgyaláshoz, és hiányzik belõlünk a választ iránti igény, nagyon valószínû, hogy a tárgyalás meg fog hiúsulni vagy pedig veszteseket e ez. 6. Ne mérjük össze egymással az engedményeket! Egyes tárgyaló felek úgy akarnak tisztessége ni, hogy megpróbálják az összes tárgyalási pontot egyenértékûnek tekinteni. Más szóval, azt õk beleegyeznek egy dologba, akkor a másik fél is köteles engedményt adni egy másik ponton Ha minden vitapont egyenlõ értékkel bír, akkor ez az elgondolás mûködhetne is. Ám ez sajnos y van. Egy általunk nyújtott engedmény felérhet akár a másik fél nyolc engedményével is. Pr g tehát olyan helyzetet teremteni, ami mindenkinek megadja azt az érzést, hogy gyõztes l ehet. 7. Jól gondoljuk át a képtelen ajánlatot is! Sohase dobjunk el automatikusan minden képtel ennek tûnõ ajánlatot egy tárgyalás során. A nagyszerû lehetõségek néha olyan dolgokban rejl lyek elsõ hangzásra felháborítónak tûnnek. A képtelen ajánlatok lehetnek a következõk: Dolgok, amelyekre még sohasem gondoltunk. Dolgok, amelyek kívül esnek a normális szerkezeten. Dolgok, amelyek extra erõfeszítéseket igényelnek. Dolgok, amelyek túl jók ahhoz, hogy igazak legyenek. Dolgok, amelyek kérdéseket vonnak maguk után. Minden ajánlatban az elõnyt keressük! Ezáltal rájöhetünk arra is, hogy a rejtett elõnyök sokszor túlszárnyalják a jól látható hát A tárgyalóképes vezetõi stílus nagyon hatásos lehet, különösen, ha kreatív és rugalmas embe ozunk. A RÁBESZÉLÕ VEZETÕ Néha olyan helyzetbe kerül egy vezetõ, amikor tisztában van azzal, hogy mi a legjobb sze rvezete és követõi számára, de azok még nem osztják véleményét. Ilyenkor lehet nagyon hatás us gyakorlása. A rábeszélõ vezetõ szavai pozitív erejét használja ahhoz, hogy az övéhez hasonló érzéseket keltsen másokban. Íme néhány alapelv, amely segíteni fog: 1. A szenvedély. Amint azt már a kilencedik fejezetben is említettem, az embereket csa

k olyan személyek tudják rábeszélni valamire, akik maguk is meg vannak igazukról gyõzõdve. zenvedély belsõ meggyõzõdésünk külsõ megnyilvánulása. 2. A magabiztosság. A vezetõ magabiztossága olyan érzést kelt követõiben, hogy megbízhatnak iben. Ha a vezetõt nem látják magabiztosnak, akkor még a nagyszerû ötletek átgondolására se rávenni õket. 3. A tisztánlátás. Ha nem vagyunk tisztában az emberek véleményével és érzéseivel, akkor ne elvezetni õket saját nézeteink irányába. Tudnunk kell, honnan induljunk ki! 4. Az érvek. Amikor már tisztában vagyunk vele, hol állnak embereink, jó érveket kell felho nunk, hogy meggondolják magukat. Nézzük át a kilencedik fejezetben található vonzerõfajtáka 5. A tisztesség, Arisztotelész a meggyõzés három alkotóelemét sorolta fel (logosz, ami az é hat, pathosz, ami az érzelmekre hat és ethosz, ami a szavahihetõséget jelöli). Aki meg aka r gyõzni másokat, szavahihetõ kell legyen. Ez a különbség egy rábeszélni tudó vezetõ és egy megalkuvó ember között. 6. A szeretet. Amikor rá akarunk beszélni másokat valamire, tekintettel kell lennünk az ér dekeikre, és ezt ki is kell mutatnunk. Mint azt már többször említettem, az embereket nem é dekli, hogy mennyit tudunk, ameddig látják, hogy törõdünk velük. A rábeszélõ vezetési stílu elemei az elõrelátás, a kommunikáció és a motiváció. A PÉLDAMUTATÓ VEZETÕ A példakép óriási hatással van az emberekre. Ezt minden szülõ tudja. Minden szülõ átéli azt ményt, amikor apró gyermeke visszamond egy-egy tõle hallott kifejezést. Amint egy kicsit idõsebbek lesznek a gyerekek, a szülõk megpróbálják meggyõzni õket arról, zt tedd, amit mondok, ne pedig azt, amit csinálok". Amikor viszont a gyerekek tize névesek lesznek, kezdenek úgy viselkedni, ahogyan a szüleik - függetlenül attól, mit mondan k nekik. Még felnõttkorban is erõsen befolyásolhat mások példája. Ha valaki olyan pozitív dolgot vis , amit nagyra becsülünk és azzal is tisztában vagyunk, hogy miért és hogyan tette, akkor te mészetesen az lesz a vágyunk, hogy mi is aszerint cselekedjünk. A pozitív példák pozitív cselekedetekre buzdítanak. Azokban, akik csatlakozhatnak hozzánk, mindig erõsebb az elkötelezettség, mint azokban, akik csak követnek. A BUZDÍTÓ VEZETÕ Ez a vezetés legmagasabb formája. A buzdító vezetõ kapcsolatokat épít ki embereivel, megosz velük pozitív elképzeléseit, motiválja õket, hogy higgyenek céljai megvalósulásában, és ez tosítja a szükséges feltételeket. Az általa irányított emberek a partnerei a siker elérésében. Pittacus, az ókori harcos és bölcs a következõket mondta: "Az embert az alapján lehet lemér hogy mit kezd hatalmával." Az átlagos vezetõ elsõsorban saját hatalmát kívánja megõrizni, mert úgy tekinti, mint korlá orrást, amit nem egykönnyen tudna mással helyettesíteni. A buzdító vezetõ viszont szétosztja hatalmát az általa irányított embereknek. Arra tanítja y vállalják át a hatalmat és a felelõsséget, majd tekintéllyel is felruházza õket. A körülö is kiveszik részüket sikerességébõl. Ezeknek a vezetõknek öt olyan jellemvonásuk van, amik miatt kimagaslanak a többiek közül: 1. Hisznek az emberekben. Még nem láttam olyan buzdító vezetõt, aki ne hitt volna másokban. Mindegyikük õszintén tiszteli az embereket, és segíteni akar nekik, hogy majd õk is segíthe nek neki. Csak akkor tudnak minket segíteni mások, ha valóban hiszünk abban, hogy segíteni tudnak ne künk. 2. Kiváló képet alakítanak ki magukról. A buzdító vezetõk azért képesek megosztani hatalmuk rekkel, mert kitûnõ képet alakítanak ki magukról. Tisztában vannak gyengeségeikkel, erõsség és meg vannak elégedve önmagukkal. Az a gondolat sem rettenti el õket, hogy esetleg valamelyik követõjük felülmúlja õket. 3. Segítenek másoknak kibontakozni. A buzdító vezetõ teljes szívbõl segíteni akar másoknak en és a továbbjutásban. Ralph Nader a következõket mondta: "A vezetés rendeltetése az, hogy tõk helyett egyre több vezetõt hozzon létre." A jó vezetõ pontosan így tesz, idõt, pénzt, energiát áldoz azokra, akik elõrébb akarnak lép 4. Vajszívük van. Segítõkészségük azt mutatja, hogy szolgálni kívánják embertársaikat. Azt a másokon segítenek, azzal egy jobb világot teremthetnek. 5. Teljes mértékig sikeresek. A buzdító vezetõk élõ példái a legnagyszerûbb vezetési elvekn sikerességének mértékét a hozzá legközelebb állók határozzák meg. Mivel másokkal, illetve m

dolgoznak, igyekezetük megsokszorozódik. A lehetõ legnagyobb siker elérésére törekszenek. Olyanok, mint Andrew Carnegie, a milliomos gyáriparos, aki az alábbi mondatot vésette sírkövére: "Itt nyugszik az az ember, aki tudta, hogyan vegye igénybe olyan emberek szol gálatait, akik jobbak voltak nála." Vezetési stílus Követelmény Eredmény Potenciális probléma Domináns vak azonnali negatív Tárgyalóképes kölcsönös gyõzelem vállalkozás ha az egyik fél nem tesz me k veszíteni fog Rábeszélõ másokat motiválni tud gyõztes attitûd ha hiányzik a motiváció, nem történ i Példamutató idõbeosztás hûség ha elbukik a vezetõ, nagy a kötõdés, a követõi jobb Buzdító erõforrás rendkívüli kétirányú, sikeresség és idõ befektetése, függõség A hatékony vezetõk az összes vezetési stílust alkalmazzák, de a legkiemelkedõbb vezetõk a b tûzik ki célul. Tudják, hogy mivel alapvetõ sikerességük másoktól függ, a sikerre akkor les nagyobb esélyük, ha segítenek másoknak, hogy azok még hatékonyabbak lehessenek. Az embert az alapján lehet lemérni, hogy mit kezd hatalmával. A buzdító vezetõ szétosztja hatalmát embereinek. Margaret Thatcher, Anglia volt miniszterelnöke a következõket mondta: "Hatalmon lenni olyan, mint úrinõnek lenni. Ha meg kell mondanod az embereknek, hogy ki vagy, akkor nem is vagy az." Vezetõnek lenni ugyanilyen. Ha híresztelnünk kell az emberek között, hogy mi vagyunk a vez etõjük, akkor valójában nem is vagyunk azok. Fejlesztenünk kell vezetõi képességünket. Így mberek felismerik, hogy mi vagyunk a vezetõjük. A rájuk gyakorolt hatásunk önmagáért beszél A SIKERHEZ VEZETÕ STRATÉGIÁK 1. Szakítsunk idõt arra, hogy a vezetési stílusokról naplót vezessünk! (Ha sok ember dolgoz a kezünk alatt, akkor elég, ha pár napig csináljuk, de ha kevés embert irányítunk, akkor le b egy-két hét kell.) Minden nap végén idézzünk vissza minden egyes szituációt, ahol szükség hogy irányítsunk másokat - alkalmazottakat, munkatársakat, családtagokat stb.! Egy vagy két mondatban idézzük fel a helyzeteket, majd határozzuk meg, melyik stílust használtuk! Ezután válaszoljunk a következõ kérdésekre: Melyik stílust használtam a leggyakrabban? (Ez jelzi a mi vezetõi stílusunkat.) A leggyakrabban használt stílus a leghatékonyabb-e számomra? (Ha a domináns stílust haszn leggyakrabban, meg kell tanulnunk ritkábban alkalmazni azt.) Melyik helyzetben melyik vezetõi stílus lett volna a leghatékonyabb? 2. Megtanulni, miképp váljunk mások példaképévé, azzal kezdõdik, hogy választunk magunknak Legalább két olyan személyt válasszunk ki, akiket modellként állíthatunk magunk elé! (Lega y olyan személyt válasszunk, akit ismerünk, és néha hosszabb-rövidebb ideig együtt vagyunk e.) Soroljuk fel a tõle (vagy tõlük) eltanulandó dolgokat, majd jegyezzük fel, hogyan tudjuk a zokat stratégiába átültetni! 3. Jó vezetõnek lenni azt jelenti, hogy alapos ismereteink vannak a vezetés folyamatáról, é folyamatosan fejlesztjük tudásunkat. Írjunk egy ránk szabott fejlõdési tervet! Vegyük bele vezetésrõl szóló könyveket, cikkeket, magnószalagokat! A legideálisabb terv legalább hetente egy kazettát, havonta egy könyvet és évente egy konfe enciát foglal magában. Ha lehetséges, keressünk valakit, aki velünk együtt, ugyanazon vagy asonló terv alapján akarja fejleszteni önmagát! Így meg tudjuk vitatni vele az ötleteket, é egít fenntartani lelkesedésünket. 4. Írjuk be közvetlen családtagjaink nevét! Minden névhez írjuk oda az illetõ legfõbb érdek dottságait, képességeit! Ugyancsak írjuk le álmaikat vagy életcéljaikat is! Ezután írjuk le hogyan segíthetjük õket céljaik elérésében! Lássunk hozzá rögtön tervünk végrehajtásához! 5. Állítsunk össze teljes listát azokról a családunkon kívüli emberekrõl, akikre befolyássa ! Ezután válasszuk ki közülük azt a húsz százalékot, akiknek segíteni akarunk kibontakozásu den név mellé írjuk oda a személy legfõbb érdeklõdési körét, adottságait, képességeit és ál , mit tartunk legjobb lehetõségüknek! Mindezek után készítsünk rövid tervet arról, hogyan szándékozunk segíteni nekik céljaik elé meg tervünket az illetõvel, hogy megbizonyosodjunk (1) hajlandóságáról, illetve arról, hogy ) elképzeléseink megegyeznek az övéivel!

Amint megadják beleegyezésüket, kezdjük el valóra váltani tervünket!

UTÓSZÓ

Gratulálok! Aki eljutott eddig az olvasásban, az bizonyára komolyan veszi a jövõjét. Jobbá r válni, pozitívan akar befolyásolni másokat. Ha a gyakorlatokra is fordított némi idõt, va éhes a változásra. Egyik kedvenc mondásom szerint: "Ha nem változtatunk irányt, ott fogunk kikötni, ahová most tartunk." Talán pozitívabb egyéniséggé kell válnunk. Ha múltunk kudarccal és csalódással terhes, meg k a hitünket, hogy magabiztosan haladjunk tovább. Esetleg a jövõkép hiányzik? Elõször is gy e saját jövõnkrõl alkotott elképzeléseinket, azután tanuljuk meg, hogyan adjunk másoknak is A cékitûzés, valamint az idõgazdálkodás és a stresszkezelés fontos szövetségesünk lesz utu Végezetül sikerstratégiánk kulcsa a kapcsolatteremtési és kapcsolattartási készség, a legkü kommunikáció, a vezetõi szerep vállalása, amelynek révén képessé válunk arra, hogy felelõss az általunk vezetettekre. Ahogy kedves barátom, Charlie Jones - becenevén "Fergeteges" - szokta mondogatni: "Máh oz öt esztendõre csupán két dolog különböztet meg bennünket mostani önmagunktól: az emberek megismerünk, és a könyvek, amelyeket elolvasunk." Tanuljunk egy életen át! Melegen ajánlom az alábbi köteteket: John Maxwell: Holnapra vezetõ lehetsz (Developing the Leaders Within You) John Maxwell: Nevelj vezetõket! ((Developing the Leaders Around You) John Maxwell: The Succes Journey (A siker útja) Maxwell-Dornan: Becoming a Person influence (Váljunk befolyásos emberré!) Ron Jensen: Make a Life, Not Just a Living (Megélhetés helyett élet) Zig Ziglar: Fenn a csúcson (Over the Top) Stephen Covey: Principled-Centered Leadership (Elvközpontú vezetés) Személyes megjegyzésként hadd fûzzem hozzá az eddigiekhez, hogy végsõ sikerstratégiánk a hi erint életünk igenis számít, mert olyan konkrét rendeltetéssel jöttünk a világra, amelyet s nem tölthet be. Ami engem illet, személyes célom mindig az, hogy kiderítsem, mi Isten szán déka az életemmel, azután szenvedéllyel és önbizalommal kövessem azt. Nem tarthat számot si az a stratégia, amely figyelmen kívül hagyja a hitet és az élet örök érvényû lelki megfont Talán nem azt kapjuk az élettõl, amit hitünk szerint megérdemlünk, de általában azt, amit v Gondolkozzunk merészen, szeressük az embereket, dolgozzunk szorgalmasan és becsülettel, Isten pedig gondoskodik majd a jutalomról. Nem fogunk csalódni.

A Network TwentyOne által kiadott üzleti segédanyagok és egyéb információk nem szavatolhatj sikert. Bár az itt bemutatott elvek másoknál beváltak, senki sem kezeskedhet afelõl, hogy e sorok olvasójának meghatározott mértékû sikert vagy jövedelmet eredményeznek. Mindazonáltal reméljük, hogy ezek a gondolatok értékesnek bizonyulnak majd vállalkozásának sztésében. HU ISSN 1219-5154 ISBN 963 86044 5 X Network TwentyOne Kft., Budapest Felelõs kiadó: a Network TwentyOne Kft. igazgatója Tipográfia és mûszaki szerkesztés: Szakálos Mihály Szedte és tördelte az Alinea Kft. Nyomtatta és kötötte a Marosi-Print Kft. Terjedelem: 13,48 (A/5) ív