MÉDIAISMERET SZABÓ ERVIN Könyvtár A szülő csoport minden helyszínen 3 különböző részből áll. 1. Négy tematikus előadást, illetve beszélgetést tervezünk, ami mindenki számára nyitott. Ezek a média és a gyermek kapcsolatát érintő legfontosabb kérdésekről zajlanak. Pro és kontra érvek felsorakoztatásával szeretnék segíteni a szülőket véleményük kialakításában. (célok: ismeretközlés és attitűdformálás) A központi könyvtárban rendezett tematikus előadások kiemelt promóciós célokat szolgálnak, neves szakértők részvételével. A két fiókkönyvtárban ezeket az alsós és a felsős csoportok vezetői fogják megtartani a központi helyszín vitáit követően és azok tapasztalataira, ismeretanyagára építve. Tervezett közönség ezeken a helyszíneken: főként a csoportokba bevont gyerekek szülei. A feldolgozás módszere itt a vita és a drámajáték. 2. A programba bevont alsós gyerekek szüleinek szánt 3 foglalkozás. Célunk, hogy erősítsük a gyereke és a szülők partnerségét a médiahasználatban. Konkrét fogódzókat szeretnénk nyújtani a szülők számára az otthoni, aktív médianeveléshez. (ismeretközlés, készségek, képességek fejlesztése, attitűdformálás) 3. A programba bevont felsős gyerekek szüleinek szánt 3 foglalkozás. Célunk, hogy erősítsük a gyerekek és a szülők partnerségét a médiahasználatban. Konkrét fogódzókat szeretnénk nyújtani a szülők számára az otthoni, aktív médianeveléshez. (ismeretközlés, készségek, képességek fejlesztése, attitűdformálás)
A PROMÓCIÓS CÉLÚ tematikus előadások vázlata ( A fiók könyvtárak előadási ezek tapasztalatira épül és ezt a vázlatot követi majd) Műfaj: a témában szakavatott szereplővel, szereplőkkel való nyilvános beszélgetés
Témakörök: 1. 2. 3. 4.
Audiovizuális gyermekműfajok: ezen belül a rajzfilm Talkshow műsorok műfaji sajátosságai és hatása a gyerekekre, fiatalokra Second Life- virtuális valóság- valóságos virtualitás Biztonságos Internet
Módszertan: A meghívott szakértők a beszélgetés előtt a témakörben felmerülő kérdésekből összeállított kérdéssort kapnak. A beszélgetést megelőzően a résztvevőkkel szerencsés külön-külön is leülni és megbeszélni - nem részletekbe menően - a kérdéssorra adható válaszokat, illetve a vendég esetleges észrevételeit, javaslatait, kiegészítéseit. E beszélgetések után állna össze a nyilvános beszélgetés végleges váza.
Célcsoport: Szülők, illetve olyan szakmabeliek, újságírók, érdeklődők, akik áttételesen saját nyilvános felületeiket használva közvetíteni tudják a szülők felé az elhangzottakat. A beszélgetések egyben azt is célozzák, hogy a programsorozat léte megjelenjen a nyilvánosság előtt, nagyobb publicitást kapjon.
Forrás: Foglalkozásra elkülönített összegek + könyvtár marketing keretéből
Foglalkozás menetrendje: 1. Vitaindító - a beszélgetés moderátora néhány mondatban összefoglalja a témaválasztás indokait, a téma jelentőségét, legfontosabb kérdésköreit. 2. Beszélgetés – az előzetes kérdések alapján, a kérdéssort rugalmasan követve. 3. Kérdések a közönség soraiból.
1. Audiovizuális gyermekműfajok: ezen belül a rajzfilm
1. Melyek ma a gyerekeknek szóló audiovizuális műfajok a különböző médiumokban (televízió, internet, rádió, videojáték) - korosztályonként, médiumonként? 2. Fejlődés lélektani megközelítésben melyek a gyerekeknek szóló tartalmak általános jellemzői? 3. Egy gyermek életében milyen funkció lehetnek az audiovizuális tartalmaknak? 4. Miért válhatott a rajzfilm a nyugati kultúrkörben gyermekműfajjá? Hogyan alakítja át a tartalmat a rajzfilmes forma? 5. A technika fejlődése hogyan alakítja át a gyerekeknek szóló tartalmakat? 6. Miben különbözik az anime a nyugati kultúrkörben készült rajzfilmektől? 7. Sorozatosság – narratív lezártság 8. Mi alapján választ sorozatot egy gyermek? 9. A hatályos klasszifikációs rendszer alkalmas-e a megfelelő szelektálásra? 10. Mit alakítana át a jelenlegi rendszeren? (meghívni tervezett vendégek: Z. Karvalics László, Bálint Katalin vagy Hreskó Edina (ORTT pszichológus szakértők)
2. Talkshow műsorok (ezen belül is a kibeszélő show) műfaji sajátosságai és hatása a gyerekekre, fiatalokra 1. Milyen műfaji sajátosságokat lehet azonosítani? 2. A talkshow műfajon belül milyen speciális műfaji sajátosságokat lehet azonosítani? 3. Mi a műfaj funkciója? Milyen igényt elégít ki, mivel, mitől tud érdeklődést kiváltani? 4. Kik a nézői ezeknek a műsoroknak a nézettségmérési adatok alapján? 5. Miért van az, hogy a hazai kínálatban középosztálybeli résztvevőket nem lehet látni ezekben a műsorokban? 6. Milyen gyártásbeli technikák (színek, kameramozgás, vágás, képaláírás stb.), szerkesztési gyakorlat jellemzi a műfajt? 7. Mi a műsorvezetők szerepe? 8. Mit keres a néző mások magántitkaiban? 9. Milyen változások érzékelhetőek a magánszféra és a nyilvánosság határának meghúzásában? Hogyan hat ez a folyamat gyermekkorban, illetve kamaszkorban a személyiség fejlődésére? 10. Milyen káros hatásai lehetnek ezek a műsorok a gyermekek személyiségfejlődésére?
(meghívni tervezett vendégek: a műfajban jártas médiakutató, elemző, Adrigán Erzsébet pszichológus, aki az ORTT számára a Mónika és Joshi Bharat c. műsorokat lélektani elemzését készítette el)
3. Second Life- virtuális valóság- valóságos virtualitás 1. Mi a játék szerepe a gyermek, illetve a felnőtt életében? Hogyan alakítja át a gyermekek játéktevékenységét a digitális technika? Milyen következményekkel jár ez az átalakulás? 2. Milyen műfaji jellemzőkkel írhatóak le az MMORPG játékok? 3. Milyen alapvető különbségek vannak a társasjátékok, a hagyományos (offline) videojátékok és az MMORPG játékok között? 4. Használati szokások: kik, mikor, hogyan játszanak az MMORPG játékokkal? 5. Vannak-e hasonló, kifejezetten gyerekeket megcélzó on-line játékok? 6. Milyen lélektani veszélyei lehetnek ezeknek a játékoknak? 7. Milyen hatással vannak az egyéni identitás alakulására az MMORPG játékok? 8. Mi a műfaj funkciója? Milyen igényt elégít ki, mivel, mitől tud érdeklődést kiváltani? 9. Valóság show – Second Life – leírható-e a két műfaj evolúciós megközelítéssel? (meghívni tervezett vendégek: Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársa, játékkutató (pl. Odrovics Szonja)
4. Biztonságos Internet 1. A digitális technika által átalakulóban lévő társadalmi változások, interperszonális viszonyok átalakítják-e, illetve ha igen, milyen módon a XX században kialakult gyermekképet? 2. A korosztályok különböző fejlődési jellemzőit figyelembe véve, milyen veszélyei lehetnek az internetnek az egyes korosztályokra nézve? 3. Lehet-e általános tételeket kimondani a korosztályokhoz kapcsolt potenciális veszélyekről? 4. Hány éves kortól, hogyan, mire használják a gyerekek az Internetet? – fogyasztási adatok? 5. Melyek az egyes korosztályokhoz kapcsolódó aranyszabályok a megfelelő biztonság megteremtéséhez? 6. Milyen lehetőséget biztosít a gyermekek védelmére a digitális technika? Melyek a praktikus védelemi lehetőségek? 7. Milyen kompetenciák fejlesztése szükséges kisgyermek és kamaszkorban a védelem megerősítésére?
(meghívni tervezett vendégek: Biztonságos böngésző programtól Schiroky Vilmos, és gyermekpszichológus)
A tematikus viták vázlatát kidolgozta: Nagy Kriszta
Alsós szülői csoportok (3 foglalkozás)
1. szülőcsoport A harmadik gyermekfoglalkozás után kerül rá sor. A projekt 3. hónapjában
A foglalkozás
1
időtartam
1. A program rövid bemutatása, célkitűzései, eddigi történések, eredmények.
15 perc
2. A gyermeki filmészlelés alapjai, a gyermekek tartalomválasztásának okai – rövid előadás
10 perc
3. A gyermeki észleléshez kapcsolódó azt illusztráló – saját élményre alapozott gyakorlatok.
20 perc
4. A gyerekek által használt médiumok, a használatra vonatkozó családi szabályok
15 perc
5. A szülők tartalomszűrési kompetenciájának erősítése gyakorlati példákon, kiscsoportos feladatokon keresztül.
20 perc
6. Kérdések- válaszok
10 perc
Könyvajánló: szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : A tartalomszűrési kompetencia fejlesztéséhez audiovizuális tartalom illusztrációként, számítógép, projektor, hangosítás.
Módszertani javaslatok 1. A program során fontos szem előtt tartandó szempont, hogy a
médiaélményekkel való foglalkozás érzékenyen érintheti a szülőket. A moderátoroknak fel kell mérni azt a mélységi szintet, ami a szülők számára még kezelhető, ugyanakkor megfelelő bevonódást eredményez. 2. Alapvető megközelítése mód az anonimitás. Ugyan a gyerekek produktumait bemutatjuk a szülőknek, de a jelenetek nem kerülnek nyilvánosan elemzésre, minősítésre.
Célkitűzések 1. A szülők ismerjék fel, hogy kapcsolatban vannak feladataik.
a
gyerekek
médiahasználatával
2. A tudatos médiahasználat kialakításához szükséges szülői kompetenciák erősítése. Ehhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek közvetítése. 3. A szülő ismerje fel saját gyermekét aktív médiafogyasztóként. Kapjon képet arról, hogy milyen médiumokat, milyen mennyiségben használ a gyermeke.
2. szülő foglalkozás - Média - erőszak – szexualitás A 6. gyerekfoglalkozás után kerül rá sor a program 6. hónapjában. A foglalkozás 1. Mi történt az elmúlt három gyerekfoglalkozáson, a gyerekek által készített tartalmak bemutatása.
2.
időtartam
10 perc
2. Mi a médiaerőszak? A médiaerőszak hatása a gyermekekre. (rövid előadás, kiscsoportos feladatokkal)
15 perc
3. Videojátékokról - valóság és virtualitás (rövid előadás)
15 perc
4. Bizonyos médiatartalmak hatása a pszichoszexuális fejlődésre. (rövid előadás)
15 perc
5. Gyakorlat a Windows Movie Maker-rel 25 perc
Könyvajánló: szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, projektor, hangosítás
Módszertani javaslatok 1. A gyerekek által készített alkotásokat bemutatjuk, de nem elemezzük. 2. A rövid előadásokat ppt formában is kivetítjük, hogy jobban követhető legyen, illetve így beilleszthetők a tartalmat jobban elhelyező illusztrációk (képek, mozgóképes anyagok) az előadásba. 3. A WMM kezelése alapjainak elsajátítása hasonlóan történik, mint a gyermekfoglalkozáson. A szülők is kiscsoportba rendeződnek, és a moderátor segítségével lépésre-lépésre sajátítják el a WMM használatát. Célkitűzések 1. A médiában megjelenő erőszak és szexualitás témakörében tájékozódási pontok nyújtása a szülők számára. Ha a szülők számára jobban érthetővé válik, hogy ezek a tartalmak miért, milyen hatásmechanizmuson keresztül lehetnek veszélyesek a gyerekek számára, a tudatos szülői jelenlét és kontroll nagyobb valószínűséggel valósulhat meg. 2. A WMM alapjainak elsajátítása lehetőséget teremt a szülő számára, hogy a gyermekével közösen hozzon létre médiatartalmat. Csökkenjen közöttük a technikai kompetenciákban megjelenő generációs szakadék. A szülő a számítógép kezelésével kapcsolatban is megélhesse, hogy kompetens szülő, és képes támaszként, orientáló szerepkörben részt venni gyermeke számítógépes tevékenységében.
3. Foglalkozás – Internet 10. gyermekfoglalkozást követően
A foglalkozás
időtartam
1. Játékos feladat – közös keresés, megadott témakörökben, szavakra.
10 perc
2. Médiahasználati szokások alakulása, mit csinálnak a gyerekek a neten, (miért?feltételezhető lélektani okok)- rövid előadás
15 perc
3. Biztonságos gyerekoldalak keresése a neten (kiscsoportos feladat)
10 perc
4. A szülők kiscsoportokban egy kiválasztott könyv tartalmához kapcsolódó 3-4 weboldalt keresnek, majd a csoportok bemutatják egymásnak a találatokat.
15 perc
5. Aranyszabályok – hogyan használjuk a netet, hogy gyermekünk épülését szolgálja. 6. Regisztráció egy honlapon/internethasználó szülők számára, tartalomfeltöltés a netre (kiscsoportos feladat)
20 perc
20 perc
Könyvajánló: szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, internetkapcsolat, projektor
Módszertani javaslatok 1. A szülőknek nagyon különböző szintű internet használati szokásai, készségei lehetnek. Nem baj, ha nagyon eltérő szinten lévő szülők kerülnek egy csoportba, mert a kiscsoportos feladatmegoldás biztosítja, hogy a szülők egymástól is tanuljanak, és a feladatmegoldások során ne érje őket frusztráció. 2. Az utolsó feladathoz viszont szerencsésebb, ha hasonló internetes készségekkel rendelkező szülők kerülnek egy csoportba. Célkitűzések 1. A szülők internetre vonatkozó ismereteinek fejlesztése. A tudatos szülői jelenlét és kontroll nagyobb valószínűséggel valósulhat meg, ha a szülők számára érthetővé válik: hogyan működik a net, mire kell mindenképpen odafigyelni, milyen veszélyeknek vannak kitéve a gyerekek. 2. A kontrollfunkció megfelelő betöltéséhez a szülők internet használati kompetenciájának erősítése. A gyermek partnerként tekinthessen a
szülőre az internethasználat során is, amely biztosíthatja a nagyobb biztonság helyzetét. 3. A szülő jobban képessé váljon megfelelő orientációs szerepkört betölteni a gyermek internethasználata során.
Az alsós szülői foglalkozások vázlatát kidolgozta: Nagy Kriszta
Felsős szülői csoportok (3 foglalkozás)
Előkészítés: Kérdőívet állítunk össze a projektben résztvevő gyerekek szülei számára, amelyből információkat kapunk a gyerekek és a szülők számítógép használati szokásaikról. (Az első találkozásunkat megelőzően töltetjük ki és kérjük be a kérdőíveket, és erre reflektálva szervezzük meg első személyes találkozásunkat.)
Első alkalom: Találkozásunk célja: A program megismertetése, a szülők problémáinak feltárása, engedélykérés, a médiahasználattal kapcsolatos nevelési kérdések csoportszintű feldolgozása, ezirányú kutatási eredmények ismertetése, közösséget, vezetőt és időt bisztosítunk arra, hogy a médiafelhasználással kapcsolatos aggodalmaikat, tapasztalataikat megosszák és kérdezzenek. Segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy a médiafelhasználással kapcsolatos nevelési attitűdjüket átgondolják, tudatosítsák, ha szükséges átdolgozzák. Tematika: -
-
Bemutatjuk a programot. A szülők engedélyét kérjük arra, hogy gyerekük részt vehessen a tanév 10 könyvtári médiafoglalkozásán. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megfogalmazzák saját gyermekük tekintetében a programban való részvétel célját. A kérdőívekből begyűjtött problémakörök, kérdéskörök megosztása Beszélgetőkör a szülőkkel az őket foglalkoztató kérdésekről, félelmeikről. Kiscsoportokban: pozitív – negatív lista készítése a gyerekek médiafelhasználásával kapcsolatban
-
Ötletbörze: Tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy ebben a tanévben még két alkalommal vehetnek részt a könyvtár médiaprojektjében. Megkérdezzük őket arról, hogy ezeket az alkalmakat mire szeretnék használni.
Második alkalom: (Körülbelül a program félidejénél) Cél: A szülők média felhasználási ismereteinek bővítése, tájékoztatás, a könyvtár használat kultúrájának mélyítése, a számítógép felhasználásának differenciálása Tematika: -
-
Tájékoztatjuk a szülőket a program (5 alkalom) eddigi tapasztalatairól és eredményeiről. A gyerekek által létrehozott anyagokat megmutatjuk a szülőknek (a gyerekek beleegyezésével) Őket is megkérdezzük arról, hogy milyen hatásokat vettek észre a gyerekeik számítógép felhasználási szokásaiban. A szülők által az első alkalommal felvetett témákkal foglalkozunk, kérdéseikre válaszolunk, az őket érdeklő területeken ismereteiket bővítjük. A szülő és gyermeke közösen eltöltött szabadidejének lehetőségei: a könyvtárban, a számítógép előtt – Fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy mennyire fontos a közösen eltöltött idő, és ezt nem válthatja fel a tv ill. a számítógép elé leültetett gyerek magánya. Annak tudatosítása, hogy, ha a szülő képes közelebb kerülni a gyerekek által jól ismert, és használt média világához, akkor partnerei lehetnek a saját gyermekeiknek. Annak tudatosítása, hogy a könyvek és a számítógép különböző célokra használható.
Harmadik alkalom: (A program végén) Cél: A program hatásainak összefoglalása, megbeszélése Tematika: -
A tapasztalatok és az eredmények összegzése A szülők visszajelzései A gyerekek alkotásainak megmutatása Lezáró szülői kérdőív kitöltése Gyerekbarát oldalak megmutatása A médiahasználat aranyszabályainak megismerése, tudatosítása Lezáró beszélgetőkör, ahol a szülők elmondhatják gondolataikat, javaslataikat
A felsős szülői csoportok vázlatát kidolgozta: Kovács Erzsébet és Drinóczky Viktória
