Mediációs és Választottbírósági (med-arb) Eljárási Szabályzat Készítette: Dr. Szigeti Zsolt (Győr) 2013 április Bevezető A leghaladóbb nemzetközi tapasztalat és gyakorlat figyelembe vételével, valamint tekintettel az egyeztetés legfontosabb nemzetközi alapdokumentumára, az ENSZ Közgyűlése által 1976-ban elfogadott és az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által készített Egyeztetői Minta Szabályzatra (UNCITRAL Concilliation Rules) került kidolgozásra a Magyarországon nagyon ritkán alkalmazott, XXI. század üzleti követelményeinek (olcsó, gyors, hatékony, diszkrét) megfelelő vegyes eljárási szabályzat, amely a hazai és nemzetközi vonatkozású jogvitákban egyaránt alkalmazható. Hazai jogi keretet alapvetően a 2002.évi LV. tv. jelenti Az elkészítés szempontja az volt, hogy a legmagasabb szintű szakmai elvárásoknak, valamint a gyakorlati igényeknek is megfeleljen. Az is szempont volt a lehető legegyszerűbb megfogalmazások és fogalmak használatával, hogy akár jogi képviselő nélkül is bátran alávethessék magukat a vegyes eljárásnak az üzleti élet szereplői, illetve az adott konfliktusban érintett természetes személyek, fogyasztók. Szemben az eseti (ad hoc) választottbírósági Szabályzattal, a jelen eljárás nemcsak az üzleti partnerek közötti (B2B), hanem az üzleti szereplők és a fogyasztók (B2C) közötti vita rendezés hatékony eszköze lehet. Azonban azzal a különlegességgel is bír, hogy szemben az általános mediációval a jelen vegyes eljárási szabályzat hatásköre csak azon ügyekre terjed ki, amelyek jellegüknél fogva választottbíróság előtt tárgyalhatók lehetnének, ha a felek nem választják a med-arb eljárást. A gazdaság területén belül ún. szektor semlegesnek is tekinthető, mert egy fogyasztóval történő jogvita esetén ugyanúgy alkalmazható, mint cégek egymással szembeni, például informatikai tárgyú konfliktusai esetén, azaz igénybevétele nem függ a nemzetgazdasági ágazattól. (tehát gazdasági és kereskedelemi tárgyú jogvitákban és nem büntető jogi, munkajogi, családjogi, tulajdonjogi konfliktusokban). A jelen Szabályzat szerinti med-arb eljárás megindítására csak abban az esetben van lehetőségük a feleknek, amennyiben a konfliktus, jogvita tárgyában nem indítottak és nem folyik köztük állami (rendes) bíróság illetve más eseti (ad hoc), illetve intézményes választottbíróság (pl. MKIK ÁVB) eljárás. Mintaklauzula (szerződési kikötésként) „Bármely jogvita, amely a jelen megállapodásból származik, azzal összefügg, különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy
értelmezésével kapcsolatosan keletkezik, a szerződő Felek alávetik magukat egy olyan mediációs-választottbírósági eljárásnak, amelynek mediátorválasztottbírája Dr. Szigeti Zsolt (9013 Győr, Pf.1251.e-mail:
[email protected], www.drszigetizsolt.hu). A mediációs-választottbírósági eljárásra a kizárólagosan megnevezett mediátor-választottbíró által elkészített és a jogvita rendezés igényének időpontjában hatályos „Mediációs és Választottbírósági (med-arb) Eljárási Szabályzat” rendelkezései az irányadóak, amelynek a szerződés aláírásakor hatályos állapotát, rendelkezéseit a Felek megismerték, megértették és jogvita rendezési eljárásukra kötelező jelleggel elfogadták. A Felek tudatában vannak, hogy a kikötés tartalmával ellentétesen, a jelen szerződésből származó jogvitájukat csak abban az esetben utalhatják jogszerűen az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami (rendes) bíróság, illetve ún. intézményes választottbíróság, vagy más eseti választottbíróság elé, ha a jogvita rendezés módjára és a bírói fórum megváltoztatására irányuló szándékukról szerződést módosító külön nyilatkozatban közösen határoznak.” Alávetési nyilatkozat minta (szerződésen kívüli, önálló, közösen aláírt formában) „Alulírott Felek között felmerült jogvita, amely a (szerződéskötés helye, ideje, szerződés tárgya) megkötött megállapodásból származik, azzal összefügg, különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatosan keletkezett, a szerződő Felek alávetik magukat egy olyan mediációs-választottbírósági (med-arb) eljárásnak, amelynek mediátor-választottbírája Dr. Szigeti Zsolt (9013 Győr, Pf.1251.,email:
[email protected],www.dr.szigetizsolt.hu). A mediációsválasztottbírósági eljárásra a kizárólagosan megnevezett mediátor-választottbíró által elkészített és a jelen alávetési nyilatkozat időpontjában hatályos „Mediációs és Választottbírósági (med-arb) Eljárási Szabályzat” rendelkezései az irányadóak, amelynek hatályos állapotát, rendelkezéseit a Felek megismerték, megértették és jogvita rendezési eljárásukra kötelező jelleggel elfogadták.” Amennyiben a Felek a jogvita tárgyát képező megállapodásukban korábban már tettek a jogvita rendezésére, illetve az eljáró fórumra vonatkozó kikötést, abban az esetben az alávetési nyilatkozatot az alábbi szövegrésszel kell kiegészíteni. „A jelen alávetési nyilatkozat a .….kelt szerződés joghatályos módosításának minősül a jogvita rendezés módjának vonatkozásában.”
I, Általános rendelkezések
I/1, Az eljáró felek a szerződési „Mintaklauzula” alkalmazásával, illetve a szerződésen kívüli alávetési nyilatkozat aláírásával tudomásul veszik, hogy a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó eljárással összefüggésben, semmilyen jogalapon és jogcímen jogi igényt az eljáró mediátor-választottbíróval szemben nem érvényesítenek. Továbbá az adott üggyel kapcsolatos más eljárásokban az eljáró mediátor-választottbíró tanúként, szakértőként nem nevezhető és idézhető a felek által. A felek tudomásul veszik, hogy szerződésen kívüli alávetési nyilatkozat, illetve a „Mintaklauzula” aláírásával vállalják azt is, hogy amennyiben ez mégis megtörténik a mediátor-választottbíró nettó 220.000 Ft kiegészítő honoráriumra jogosult tárgyalási naponként és felenként, amely tartalmaz 10% költséghányadot. I/2, Az eljáró mediátor-választottbíró kötelezi magát arra, hogy a tőle elvárható legnagyobb gondossággal, legmagasabb szintű szakmai ismeretei és gyakorlati tapasztalatai felhasználásával, függetlenül, pártatlanul, valamint a legszigorúbb titoktartási kötelezettség mellett folytassa tevékenységét. A mediátorválasztottbíró az elfogadó nyilatkozatában külön is nyilatkozik függetlenségéről, pártatlanságáról és arról, hogy amennyiben az eljárás bármely szakaszában olyan jellegű tény, adat, körülmény felmerülne, amely érintheti pártatlanságát azt haladéktalanul, írásban az ok megjelölésével közölni fogja a felekkel. I/3, Az eljáró mediátor-választotbírót az eljárás befejezését követő 5 évig elektronikus formában történő archiválási kötelezettség terheli. Az ügyről más hatóságoknak csak a felek együttes, írásbeli hozzájárulása esetén adhat információkat. I/4, A jelen Szabályzat alapján lefolytatandó eljárás választottbírósági részében a kommunikáció kizárólag elektronikus úton történik a felek, illetve az eseti választottbíró között. Kivételt képez ez alól a választottbíró által ítéletbe foglalt egyezség megküldése, kihirdetése, amely tértivevényes, ajánlott küldemény formájában, postai úton kerül megküldésre a felek részére. I/4, A felek tudomásul veszik, hogy az Eljárási Szabályzat rendelkezéseire más választottbíróság előtti eljárásban nem hivatkozhatnak, azt eljárásuk jogalapjául nem köthetik ki. II, Részletes szabályok 1.§. A med-arb eljárás hatásköre (1) Tekintettel a mediációs folyamatban esetlegesen létrejövő egyezség választottbírósági ítéletbe foglalásának lehetőségére, a med-arb eljárás hatásköre
a választottbíráskodásra vonatkozó törvényi szabályozáshoz igazodik. Ennek megfelelően megállapítható a hatásköre, ha - legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó természetes, vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és a jogvita gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos, ideértve a gazdasági társaságoknál, a társaságnak tagjaival illetve a tagoknak egymással szembeni jogvitájukat - a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkeznek - a med-arb eljárás kizárólagos hatáskörét szerződésben, illetve azon kívül szerződésmódosításnak minősülő alávetési nyilatkozatban kikötötték, ha pedig nincs a felek között írásbeli megállapodás, akkor önálló alávetési nyilatkozatban azt kikötötték - a jelen Szabályzat szerinti med-arb eljárás megindítására csak abban az esetben van lehetőségük a feleknek, amennyiben a konfliktus, jogvita tárgyában nem indítottak és nem folyik köztük állami (rendes) bíróság illetve más eseti (ad hoc), illetve intézményes választottbíróság (pl. MKIK ÁVB) eljárás Ellenkező bizonyításig érvényesnek kell tekinteni az elektronikus úton, egyszerű elektronikus okiratba (szkennelt) foglalt med-arb megállapodást is, vagy szerződéstől függetlenül, a felek által aláírt önálló alávetési nyilatkozatot is. A feleknek ezzel együtt írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy köztük nem folyik állami (rendes) bírósági illetve más eseti (ad hoc), illetve intézményes választottbírósági (pl. MKIK ÁVB) eljárás. (2) A med-arb eljárás kezdetén, az elfogadó nyilatkozat megtételekor a mediátor az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett figyelembe veszi azokat a hatásköri szabályokat, amelyek az eljárás tárgyára vonatkoznak, és kizárólagos hatáskört állapítanak meg valamelyik más állami (rendes), illetve intézményes választottbíróságnak. (3) A mediátor-választottbíró az eljárás teljes időtartama alatt folyamatosan, hivatalból vizsgálja a hatáskörre vonatkozó szabályokat és az eljárás bármely szakaszában megállapíthatja hatáskörének hiányát, valamint megszüntetheti az eljárást. Ebben az esetben az addig felmerült, megelőlegezett költségeket a felek viselik. (4) A szerződésben foglalt med-arb megállapodás önálló szerződésnek minősül, ezért az alapszerződés esetleges érvénytelenségének más bíróság általi esetleges megállapítása nem érinti a med-arb eljárás hatáskörére vonatkozó megállapodás érvényességét.
(5) A med-arb eljárás hatásköre elleni kifogás nem nyújtható be. (6) Amennyiben a mediátor-választottbíró hatáskörének hiányát állapítja meg, a megelőlegezett, felmerült költségeket a felek saját maguk viselik, ezen költségek végleges viselése felől az ügy eldöntésére hatáskörrel rendelkező állami (rendes), illetve intézményes választottbíróság fog dönteni. (7) A jelen Szabályzat alapján, az ügy tárgyára vonatkozó hatásköri szabályok betartásával nemzetközi jellegű jogviták is rendezhetők. (8) A jelen eljárásban fél egyéni vállalkozó, gazdasági társaság és természetes (magánszemély) is lehet. Gazdasági társaságnak a mindenkori hatályos magyar szabályozás alapján kell tekinteni a jogi személyiséggel nem rendelkező (pl. bt.), illetve a jogi személyiséggel rendelkező társaságokat (pl. kft.rt.). Az eljárásban kizárt, hogy kizárólag két magánfél (természetes személy) vegyen részt. 2.§. Eljáró mediátor-választottbíró (1) A vitában érdekelt felek tudomásul veszik, hogy a jelen Eljárási Szabályzat alapján, kizárólag Dr.Szigeti Zsolt (9013 Győr, Pf.1251) jogosult mediátorválasztottbíróként eljárni. A mediátor-választottbíró személyes azonosító adatai kizárólag az alávetési nyilatkozat együttes benyújtását követően, a mediátorválasztottbírói elfogadó nyilatkozat kiadásával együtt ismerhetők meg. A mediátor-választottbíró az elfogadó nyilatkozatban, arról is köteles nyilatkozatot tenni, hogy az 1994.évi LXXI.tv. 12.§.-ban felsorolt kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. (2) A jelen Szabályzat alapján csak egy mediátor-választottbíró kijelölésére van lehetőség, akinek (1)bekezdésben meghatározott személyét kell a feleknek a med-arb megállapodásba, illetve alávetési nyilatkozatba foglalniuk. (3) A mediátor-választottbíró nem képviselője a feleknek, az adott üggyel kapcsolatosan utasítást nem fogadhat el sem tőlük, sem pedig kívülálló, harmadik személytől. (4) A mediátor-választottbírói tisztség elfogadására tett nyilatkozat alapján a jogvitában érintett felek lemondanak az eljárás bármely szakaszában történő, a mediátor-választottbíró személyével szembeni kifogás előterjesztéséről. (5) A mediátori tisztség az eljárás írásbeli egyezséggel történő befejezésével, illetve a három eredménytelen egyeztetést követően, az eljárás eredménytelenné nyilvánításával, valamint a mediátor halálával, illetve 90 munkanapon túli, egészségügyi okból bekövetkezett tartós akadályoztatása miatt
szűnik meg. Az eredménytelenné nyilvánítást a mediátor foglalja írásba a felek aláírása mellett. A választottbírói tisztség az egyezség ítéletbe foglalásával, a választottbíró halálával, valamint 90 munkanapon túli, egészségügyi okból bekövetkezett tartós akadályoztatása esetén szűnik meg. A felek a választottbíró halála és egészségügyi okból történő tartós akadályoztatása esetén az adott jogvitára általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami (rendes) bíróságtól kérhetik az egyezség ítéletbe foglalását. (6) A hatáskör hiánya miatt elutasított med-arb eljárás során a megismert adatok, tények, körülmények, valamint bizonyítékok vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli a mediátor-választottbírót, amely alól csak a felek közös írásbeli felhatalmazása adhat felmentést. (7) A mediátor-választottbíró az eljárás lefolytatását csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha - az ügy tárgyára tekintettel nem állapítható meg a hatásköre - valamint ha az ügyben történő tárgyilagos közreműködést megítélése szerint már az eljárás kezdetén nem tudja vállalni - továbbá, ha a felek nem veszik figyelembe a választottbíró véleményét a jogsértő egyezségi rendelkezéssel kapcsolatosan, azaz nem válaszolnak 3 munkanapon belül, vagy ragaszkodnak az eredeti megszövegezéshez (8) A vitában érdekelt felek tudomásul veszik, hogy a mediátor-választottbíró sem személyében, sem pedig eljárásával kapcsolatosan semmilyen jogcímen nem perelhető az adott üggyel kapcsolatosan. (9) A mediációs eljárás jellegének megválasztása a mediátor kizárólagos jogkörébe és hatáskörébe tartozik a felek javaslatainak figyelembe vételével. A mediátor az eljárás időtartama alatt törekszik a felek közötti jogszerű egyezség létrehozására. 3.§. A med-arb eljárás helyszíne (1) A mediációs eljárás lefolytatására a mediátor tesz javaslatot a feleknek, a végleges helyszín kijelölése a felek véleményének kikérése és figyelembe vétele után történik. A mediátor döntése a helyszínnel kapcsolatosan kötelezi a feleket. (2) A választottbírói eljárási szakaszban az eljárás helyszínének a mediátorválasztottbíró lakóhelye tekintendő. Ez alapján a választottbírói eljárás helyszíne Győr városa, még akkor is ha kizárólagos elektronikus úton lefolytatandó, egyszerűsített írásbeli eljárásról van szó.
4.§. A med-arb eljárás nyelve Az eljárás nyelve a magyar, még abban az esetben is, ha az adott ügynek nemzetközi vonatkozásai is vannak. A mediációs eljárásban felhasználni kívánt idegen nyelvű dokumentumok hiteles magyar nyelvű fordításáról, valamint a dokumentum hitelesítéséről annak a félnek kell gondoskodnia, akinek az érdekében áll az erre történő hivatkozás az eljárás során. 5.§. Az irányadó szabályok és irányadó jog (1) A jelen Szabályzat választásával a felek megegyeznek abban, hogy a mediációs szakasz az eljárási kérdéseken kívül a magyar anyagi jog által biztosított keretben, a vonatkozó nemzetközi gyakorlat és szabályozás figyelembe vételével zajlik, a felek konfliktust lezáró érdekeinek maximális figyelembe vételével. Az eljárási kérdésekre kizárólagosan a jelen Szabályzat rendelkezései az irányadóak. (2) A med-arb eljárás választottbírósági részére – a mediáció során létrejött írásbeli egyezségét követően – szintén a magyar anyagi jogi szabályok az irányadók. Ez biztosítja, hogy a felek jogszabályoknak mindenben megfelelő peren kívüli kompromisszumot kössenek. A kötelezendően alkalmazandó irányadó jog tartalmába értendők a magyar anyagi jogszabályok azon részei is, amelyek nemzetközi szerződések, vagy más jogi normák alapján váltak a magyar jogrendszer részévé. Az eljárási kérdésekre kizárólagosan a jelen Szabályzat rendelkezései az irányadóak. 6.§ A med-arb eljárás dokumentálására vonatkozó szabályok (1) A mediációs első eljárási szakaszban a közvetítői tárgyalás előkészítése során a felek az ügyre vonatkozó dokumentumaikat, beadványaikat kizárólag elektronikus úton, egyszerű elektronikus okiratként (szkennelt), e-mailben továbbíthatják az egymás közötti, valamint a mediátor-választottbíróval történő kommunikáció során. (2) A közvetítői eljárásról a lényegi nyilatkozatok és álláspontok rögzítésével a mediátor egy rövid feljegyzést készít, amelyet a mediációs tárgyalási napot követő 3 munkanapon belül megküld aláírásra a feleknek. Ezt minden közvetítői tárgyalási napról el kell készíteni. A feleknek egy alkalommal van észrevételezési joguk a feljegyzéssel kapcsolatosan, a megküldéstől számított 2 munkanapon belül a pontos ok megjelölésével. Ha szükséges a mediátor a kijavított feljegyzést ismételten megküldi a feleknek, akik ebben az esetben már kötelesek aláírni és elektronikus úton visszaküldeni a közvetítőnek. A feleknek kötelező a közvetítő által megküldött e-mailt visszaigazoló jelzéssel
befogadniuk és megnyitniuk. A feleket és a mediátort kölcsönösen titoktartási kötelezettség terheli a feljegyzés és a közvetítői tárgyalás előtt és alatt megismert egyéb dokumentumok vonatkozásában. Ez alól felmentést csak az érintett felek együttes írásbeli nyilatkozattal adhatnak egymásnak, illetve a mediátor részére. (3) Amennyiben a felek között a közvetítői eljárás során írásbeli egyezség jön létre, azt írásba a felek foglalják és a tárgyalást követő 3 munkanapon belül elektronikus úton küldik meg a mediátor-választottbírónak a med-arb eljárás második szakaszának megkezdése, az egyezség ítéletbe foglalása érdekében. A feleket és a mediátor-választottbírót kölcsönösen titoktartási kötelezettség terheli az írásbeli egyezség tartalmával kapcsolatosan. Ez alól felmentést csak az érintett felek együttes írásbeli nyilatkozattal adhatnak egymásnak, illetve a mediátor részére. Ha nem jön létre a felek között írásbeli egyezség a három közvetítői tárgyalás során, abban az esetben a mediátor egy nyilatkozatban megállapítja az eljárás eredménytelenségét és rögzíti, hogy a felek külön alávetési nyilatkozatának hiányában nem kerül sor az eljárás választottbírósági szakaszára. Ezt a nyilatkozatot a mediátor elektronikus úton küldi meg a feleknek, majd az aláírt (szkennelt) példányokat saját aláírásával is ellátva, tértivevényes, ajánlott levélpostai küldeményként küldi meg a feleknek. (4) Az írásba foglalt egyezséget a választottbíró ítéletbe foglalja és tértivevényes, ajánlott levélpostai küldeményként közli és hirdeti ki. A tértivevény átvételének, aláírásának napja minősül a tudomásszerzés, közlés, kézhezvétel, kihirdetés napjának, és a teljesítési vagy egyéb eljárási határidők is ehhez az időponthoz igazodnak. Az ítéletbe foglalt egyezség vonatkozásában is titoktartás terheli a választottbírót, ez alól csak a felek közös, írásbeli nyilatkozata alapján mentesülhet. A választottbírót a titoktartási kötelezettség mellett az ítélet kihirdetését követő 5 évig elektronikus archiválási kötelezettség is terheli. (5) A telefonon történő és sms kommunikáció nem minősül joghatályos nyilatkozattételi lehetőségnek. A felek maguk között bonyolíthatnak ilyen jellegű kommunikációt, de a mediátor-választottbíróval nem. 7.§. A med-arb eljárás időtartama (1) A med-arb eljárás mediációs része három közvetítői tárgyalásig tart, a mediáció eredménytelenné nyilvánítása a harmadik alkalommal történik a közvetítő részéről. (2) Amennyiben a mediációs eljárási szakasz alatt a felek írásbeli egyezséget kötnek, az egyezségkötéstől számított 3 munkanapon belül ezt végleges változatban, szövegszerkesztésre alkalmas Word formátumban megküldik a
felek a most már választottbírói minőségében eljáró korábbi mediátornak, aki 5 munkanapon belül ítéletbe foglalja és megküldi, kihirdeti postai úton a felek részére. Ha a választottbíró a felek által megküldött egyezség rendelkezései között jogsértést észlel a magyar anyagi jog szabályai szerint, erre 3 napon belül felhívja elektronikus úton a felek figyelmét és javaslatot tesz a jogsértés orvoslására. (3) Ha a felek nem veszik figyelembe a választottbíró véleményét a jogsértő egyezségi rendelkezéssel kapcsolatosan, azaz nem válaszolnak 3 munkanapon belül, vagy ragaszkodnak az eredeti megszövegezéshez, a választottbíró mentesül választottbírói kötelezettsége és jogosultsága alól és megszünteti az ítéletbe foglalásra irányuló választottbírósági eljárást. Ebben az esetben elektronikus úton a választottbíró erről értesíti e feleket. 8.§. A med-arb eljárás költségei (1) A jelen Szabályzat szerinti med-arb eljárás költsége kizárólag négy részből áll: - mediátori tiszteletdíj - választottbírói tiszteletdíj - az eljárás választottbírói szakaszára vonatkozó, az állam részére, perértéktől függően a felek által közösen fizetendő 1% illeték, - valamint a felek saját jogi képviseletével kapcsolatos költségei. (3) A mediátori eljárási szakasz tiszteletdíja 22.000 Ft/fél amely tartalmaz 10% költségátalányt. A közvetítő tiszteletdíja független a jogvita tárgyának értékétől. A tiszteletdíj kifizetésére az önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetésére vonatkozó adószabályok az irányadók, mind a megállapításra, mind a számfejtésre, valamint a közterhek átutalására vonatkozóan. A közterhek levonásához és átutalásához szükséges választottbírói adatokat az eseti választottbíró írásban közli. A mediátor-választottbíró elfogadó nyilatkozatának feltétele a nettó tiszteletdíj számláján történő jóváírása. (4) Ha írásbeli egyezség jön létre a felek között, az ítéletbe foglalásra irányuló eljárásra nettó 55.000 Ft/fél tiszteletdíjra jogosult a választottbíró a mediációs eljárásban kapott honoráriuma mellett. Ez a tiszteletdíj is tartalmaz 10% költségátalányt. (5) A mediátori és választottbírói tiszteletdíj semmilyen körülmény alapján nem jár vissza, ha az eljárás hatáskör hiánya miatt megszüntetésre kerül, a hatáskörrel rendelkező más bíróság, illetve hatóság előtti eljárásban lesz jogosult a megelőlegező fél ezt a költség igényét is érvényesíteni a másik féllel szemben.
(6) A med-arb eljárás választottbírósági szakaszának feltétele a választottbírói nettó honorárium átutalása és a végleges egyezség aláírt szövegének megküldése mellett, annak igazolása, hogy a felek megfizették az állam részére a perérték (egyezségi érték) arányos 1% illetéket. A fizetési és igazolási kötelezettség nélkül benyújtott végleges egyezségi megállapodás hatálytalannak minősül, hiánypótlási felhívás kiadására nincs lehetőség. (7) A felek az esetleges jogi képviseletük költségeit az egyezségben kötelesek rendezni, arról a választottbíró hivatalból nem határoz. 9.§. A felek képviselete (1) A felek szabadon választhatnak képviselőt, jogi képviselőt a med-arb eljárásban. A jogi képviseletre vonatkozó magyar szabályozás alapján, jogtanácsos, vagy ügyvéd lehet jogi képviselő. Európai Közösségi jogász is lehet képviselője a feleknek, a közösségi jogász státusz igazolását mellékelni kell az iratokhoz. A jogi képviselethez szükséges meghatalmazást a mediáció előkészítő szakaszában kell írásban, elektronikus úton benyújtani. Ebben meg kell jelölni a jogi képviselő nevét székhelyét (jogtanácsos esetén lakóhelyét), valamint a bejegyzési számot, amennyiben ez nem szerepel a meghatalmazáson lévő jogi képviselői pecséten. (2) Mivel a jogi képviselet nem kötelező a med-arb eljárásban, amennyiben a felek jogi képviselő nélkül járnak el, a képviseletre vonatkozó mindenkori hatályos magyar szabályozás alapján kell a feleknek a képviseleti joggal rendelkező személyt meghatározni és az ő aláírásával kell ellátni a beadványokat, különösen az elfogadott írásbeli egyezséget Gazdasági társaság esetén a beadványok érvényességének feltétele a cégszerű aláírás. Eltérő rendelkezés hiányában a vezető tisztségviselők tekintendők a felek képviselőinek, a vezető tisztségviselő státuszukat a felperesi keresetlevél beadásakor, valamint az alperesi védekező irat előterjesztésekor az erről szóló iratmásolattal igazolniuk kell. (3) Amennyiben a felek nem jogi képviselővel járnak el a med-arb eljárásban ez semmilyen hátrányt nem jelenthet a felek számára. Az eljáró mediátorválasztottbíró szükség esetén szóban (a mediációs tárgyalás folyamán) és írásban (a választottbírósági eljárás folyamán) értelmezi a jelen Szabályzat rendelkezéseit a felek számára. Amennyiben lehetséges ez nem érinti a meghatározott eljárási határidőket, azaz értelmezés kérése esetén nem hosszabbodik meg automatikusan az adott eljárási határidő. Az értelmezési kötelezettség csak a jelen Szabályzat szerinti eljárási szabályok vonatkozásában
terheli a mediátor-választottbírót, az ún. anyagi jogi szabályokra (pl. Ptk.) nem vonatkozik az értelmezési segítségnyújtási kötelezettség. (4) Az eljárási jellegű értelmezési kötelezettség maximum három alkalommal terheli a mediátor-választottbírót. (5) A mediációs eljárási szakaszban, a közvetítő tárgyaláson csak képviseleti joggal személy rendelkező személy képviselheti a feleket, vagy olyan aki erre történő írásbeli meghatalmazással rendelkezik. 10.§. Lemondás a med-arb Eljárási Szabályzat megsértése miatti panaszjogról Az a fél, aki tudva azt, hogy a jelen Eljárási Szabályzat valamely rendelkezését nem tartották be vagy a felek vagy pedig a mediátor-választottbíró és az eljárásban továbbra is részt anélkül, hogy a Szabályzattól való eltérés miatti tiltakozását haladéktalanul bejelentette volna, úgy tekintendő, mint aki a tiltakozás jogáról lemondott. Ennek megfelelően az eljárás szabálytalansága miatt ilyen jogalapon, az eljárásban megszületett ítéletbe foglalt egyezség érvénytelenítését nem kérheti. 11.§.Az eljárás módja (1) A med-arb eljárásban a mediációs szakasz írásbeli és szóbeli tárgyalási részből áll, a választottbírósági eljárási rész pedig kizárólagosan írásbeli eljárás. Az egyezség megkötését követő második eljárási részben a felek és a választottbíróság közötti kommunikáció kizárólagosan elektronikus úton, emailben történik, kivéve az ítéletet. Az egyeztető eljárás és a tárgyalás nem nyilvános, arról a mediátor külső harmadik személyeknek semmilyen jellegű felvilágosítást nem adhat. (2) Az eljárás során a mediátor-választottbírónak tiszteletben kell tartania a felek egyenlőségét, egyenlő elbánásának elvét, valamint mindegyik félnek azt a jogát, hogy a beadványokat, bizonyítékokat és a med-arb eljárás jogcselekményeit teljes mértékben megismerhessék, valamint hogy a Szabályzatban meghatározott módon és határidőben álláspontjaikat kifejthessék. (3) A mediációs szakaszban, a közvetítő mindegyik félnek biztosítja a lehetőséget ügyük és álláspontjaik korlátozás mentes előadására. Az egyezséget követő írásbeli eljárás nem csorbítja a felek egyenlőségét és jogát ügyük végleges rendezésére.
(4) A mediációs eljárási részben a közvetítő saját szakmai belátása alapján állapítja meg a felek meghallgatási sorrendjét és annak időtartamát. A felek által megjelölt kérelmeket és bizonyítékokat köteles tevékenysége során figyelembe venni és értékelni. Ha kialakul a felek között az egyezség lehetősége, a mediátor segíti a feleket ennek szerződésbe foglalásában. Ez a kötelezettség csak abban az esetben terheli a közvetítőt, ha a felek nem jogi képviselővel járnak el. Az egyezség szerződésbe foglaláshoz nyújtandó segítség nem terjed ki az egyezségi megállapodás végleges megszövegezésére, megírására, ez a felek közös kötelezettsége. (5) Amennyiben bármely okból eredménytelenné válik a mediációs eljárási szakasz, a felek által addig kölcsönösen megismert adatoknak, tényeknek, körülményeknek, bizonyítékoknak más hatósági, illetve állami vagy választottbírósági eljárásban történő felhasználása felől a feleknek, a jelen Szabályzat rendelkezéseitől függetlenül, saját maguknak kell írásban megállapodniuk. Ez vonatkozik a közvetítői tárgyalásokról készült feljegyzések tartalmára is. Írásbeli megállapodás hiányában ezek az adatok, tények, körülmények, bizonyítékok más hatósági vagy bírósági eljárásban nem használhatók fel. 12.§. A med-arb eljárás megindítása A med-arb eljárás megindítása a „Mintaklauzulát” tartalmazó szerződés és ennek hiányában, a felek önálló alávetési nyilatkozatának a benyújtásával kezdőik. A mediációs szakasz nem kezdődik el a mediátor elfogadó nyilatkozatának aláírásáig, amelynek feltétele a felek által együttesen fizetendő tiszteletdíj jóváírása számláján, a 8.§, rendelkezéseinek megfelelően. 13.§ Hiánypótlás a med-arb ejárásban (1) A med-arb eljárásban fő szabályként hiánypótlásra nincs lehetőség, azaz az érdekelt feleknek kötelességük az eljárás megindításakor és annak folyamatában a legteljesebb körű információ nyújtással segíteni a mediátor tevékenységét. Tág értelemben vett hiánypótlás akkor merülhet fel, ha az egyezséggel zárult egyeztetést követően, a választottbíró részére ítéletbe foglaláshoz megküldött végleges egyezségi megállapodás szöveg anyagi jogi jogsértő elemet tartalmaz. Ebbe az esetben erre 3 napon belül felhívja elektronikus úton a felek figyelmét és javaslatot tesz a jogsértés orvoslására. A feleknek kizárólagosan egy alkalommal van lehetőségük nyilatkozniuk, a választottbírói felszólítás kézhezvételétől számítva 3 munkanapon belül. Az eseti választottbíró a hiánypótlási felhívást nem végzés formájában bocsátja ki, hanem elektronikus úton egyszerű elektronikus okirat (szkennelt) formában szólítja fel erre a feleket.
(3) Ha a felek nem veszik figyelembe a választottbíró véleményét a jogsértő egyezségi rendelkezéssel kapcsolatosan, azaz nem válaszolnak 3 munkanapon belül, vagy ragaszkodnak az eredeti megszövegezéshez, a választottbíró mentesül választottbírói kötelezettsége és jogosultsága alól. Ebben az esetben a 7.§. (3) bekezdés alapján elektronikus úton a választottbíró erről értesíti e feleket. 14.§. A med-arb eljárás elhalasztásának, felfüggesztésének kizártsága (1) Az eljárás gyorsítása érdekében, a jelen Szabályzat alapján a feleknek nincs lehetőségük az eljárás elhalasztását, vagy felfüggesztését indítványozni. (2) A mediátor-választottbíró azonban jogosult és egyben köteles is akadályoztatása miatt az eljárást hivatalból meghosszabbítani az akadályoztatás időtartamával. Ennek figyelembe vételével köteles a mediátor-választottbíró az eljárási cselekmények megtételét és határidejét meghatározni. A 90 munkanapon túli akadályoztatás esetén a med-arb eljárás megszűnik. 15.§. A med-arb eljárási cselekményeinek időpontja (1) A mediációs eljárási szakaszban a mediátor elektronikus úton értesíti a feleket az egyeztető tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, az első tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal. Az esetleges további tárgyalási napokat a felek és a közvetítő személyesen és közösen egyeztetik az első tárgyalás alkalmával. (2) A létrejött egyezség ítéletbe foglalására irányuló választottbírósági eljárási szakaszban az eseti választottbíró nem küld külön értesítést az ítéletbe foglalás időpontjáról, hanem a 7.§.(3) bekezdésének megfelelően intézkedik erről és postai úton megküldi, kihirdeti az ítéletet. Az esetleges eljárási jellegű értesítés (pl. hiánypótlás) időpontjáról nem köteles értesíteni a feleket, ezen cselekmények időpontjának az értesítés, illetve végzés kiadásának napja tekintendő. 16.§. A med-arb eljárásban az egyezség ítéletbe foglalásának tartalma és titkossága (1) A mediációs eljárásban létrejött írásbeli egyezség ítéletbe foglalása esetén, az ítélet kötelezően az alábbiakat tartalmazza: -
eseti választottbíró megnevezése ügy száma ítélet hozatal helye és ideje utalás a med-arb eljárásra és választottbíró korábbi mediátori eljárására felek és jogi képviselőik megnevezése
- felek által megkötött írásbeli egyezség szöveghű és értelemszerű ismertetése - választottbíró aláírása (2) Az eredményes mediációt követő választottbírói ítéletben – tekintettel a megkötött egyezségre - az eseti választottbírónak nincs ítélet indokolási kötelezettsége. (3) Az ítélet elválaszthatatlan részét képezi mellékletként a felek által megkötött és aláírt egyezségi megállapodás. (4) A választottbírósági ítélet kihirdetése írásban történik az ítélet egy példányának postai úton történő megküldésével. A felek tértivevényes ajánlott küldeményként kapják meg az ítéletet, a kihirdetés időpontja az ítélet átvételének napja. (5) A mediátor-választottbíró a felek hozzájárulása nélkül jogosult, kizárólag anonim módon, tudományos és oktatási célra felhasználni az adott ügyet. Ebben az esetben a felek azonosítására alkalmas adatokat, tényeket és más azonosításra alkalmas körülményeket nem lehet nyilvánosságra hozni. (6) A mediátor-választottbírónak az ítélet kihirdetésétől számított 5 évig elektronikusan archiválni kell az ítéletet és a mediáció egyéb iratait. Az 5 év leteltét követő 3 hónapon belül jogosult a választottbíró megsemmisíteni az archivált anyagot és csak egy feljegyzést készíteni, amely tartalmazza az adott ügy jellegét, az ítéletbe foglalt egyezség lényegét és a megsemmisített dokumentumok listáját. 17.§. A med-arb eljárásban hozott ítélet kijavítása (1) A felek az egyezséget tartalmazó ítélet kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, a hiba pontos megjelölésével elektronikus formában (e-mailben) kérhetik az eseti választottbírótól az ítélet kijavítását (pl. név, szám elírás). A felek az ilyen irányú kérelmükről a másik felet is kötelesek értesíteni és erről beadványukban nyilatkozniuk kell a választottbíróság felé. (2) A kijavítást követően a választottbíró egységes szerkezetben ismételten megküldi az ítéletet a feleknek, amely tartalmazza az ítélet kijavítására utalást annak indokaival együtt. A fél, vagy a felek együttes kérelmére a választottbíró 3 munkanapon belül köteles kijavítani az ítéletet.
(3) A választottbíró az ítélet megküldésétől számított 10 munkanapon belül hivatalból is kijavíthatja az ítéletet, ha olyan súlyú hibát észlel, amely szükségessé teszi az ítélet kijavítást. 18.§. A med-arb eljárásban meghozott választottbírósági ítélet véglegessége, jogereje és végrehajthatósága (1) A jelen eljárás keretében ítéletbe foglalt egyezség végleges és a felekre nézve kötelező, az ítélet első fokon jogerős és önkéntes teljesítés hiányában végrehajtható Magyarországon és külföldön az irányadó hazai jogszabályoknak, továbbá nemzetközi egyezményeknek megfelelően. (2) A választottbírósági ítélet jogereje megegyezik az állami (rendes bíróság) ítéletének jogerejével, ellen érdemi fellebbezésnek, felülvizsgálatnak helye nincs. (3) A felek az eljárás alapjául szolgáló „Mintaklauzula”, illetve az alávetési nyilatkozat aláírásával önkéntesen vállalták az ítéletben foglaltak teljesítését, végrehajtását. Amennyiben valamelyik fél mégsem hajtja végre önkéntesen az őt terhelő kötelezettséget, a jogosult másik fél a bírósági határozatokra vonatkozó bírósági végrehajtási szabályok alapján kérheti annak végrehajtását. (4) A med-arb eljárásban meghozott ítélet külföldi elismerését és végrehajthatóságát a részes országok körben a vonatkozó nemzetközi egyezmények biztosítják (New York-i Konvenció, Genfi Konvenció). (5) A külföldi elismerés végrehajtás kérése esetén a hitelesítéssel és fordítással kapcsolatos költségek a végrehajtást kezdeményező felet terhelik. A mediátorválasztottbírót a végrehajtási eljárás során semmilyen kötelezettség nem terheli. 19.§. A választottbírói ítélet érvénytelenítése (1) A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség ellen érdemi fellebbezésnek helye nincs, a vonatkozó nemzetközi szabályok figyelembe vételével, az 1994.évi LXXI.tv.54.§.,55.§.,56.§., rendelkezései alapján az ítélet érvénytelenítése kérhető az illetékes törvényszéktől az ítélet kézhezvételétől számított 60 napon belül az alábbi okok miatt: - választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége, vagy cselekvőképessége - a választottbírósági szerződés a magyar jog szerint érvénytelen - a választottbíró kijelöléséről, illetve az eljárásról nem volt szabályosan értesítve a fél, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni
- ítéletet olyan ügyben hoztak, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki (ha a határozat a választottbírósági szerződés keretén kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatóak azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezés vonatkozásában lehet kérni) - a választottbíróság összetétele, eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának - a vita tárgya nem tartozik választottbírósági útra - az ítélet a magyar közrendbe ütközik
