Grezsa Ferenc dr.
Média és mentálhigiéné (vázlat)
MÉDIA - tömegtájékoztatási eszközök Elektronikus • televízió, videó (film, játék), • rádió, • számítógép (Internet, játék, multimédia etc.) Nyomtatott • újság (napilap, hetilap, magazin) • reklám (poszter, szóróanyag, plakát etc.) Egyéb • telefon (mobiltelefon, fax, információs vonal etc.) • filmek (mozi) KONTEXTUÁLIS HATÁS!
A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. február; egész nap; Live
308
Teljes népesség Nem
331
Nő 282
Copyright ©2012 The Nielsen Company. Confidential and proprietary.
Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60+ Településtípus Budapest Megyei jogú város Egyéb város Község
199 255 409 233 211 162 190 265 311 369 434 282 295
© Nielsen Közönségmérés Kft.
320 318
ATV (perc/fő)
A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. február; egész nap; Live
308
Teljes népesség Iskolai végzettség 238
Felsőfokú Érettségi
307 345
Középfokú szakmai Legfeljebb 8 általános
317
Vásárlóerő PP A PP B
212 260 293
PP C
338
Copyright ©2012 The Nielsen Company. Confidential and proprietary.
PP D PP E
449
TV előfizetés Van
306 332
Nincs Otthoni internethasználat
418
Nem használ internetet 298
Asztali PC-n internetezik Hordozható eszközön (is) internetezik
241 ATV (perc/fő)
© Nielsen Közönségmérés Kft.
REKLÁMOK MEGJELENÉSI ADATAI 2015. február
Reklámok megjelenésszáma Szpot/nap Listaáras költés (millió Ft, kedvezmények levonása nélküli ár) Blokkok száma
Copyright ©2012 The Nielsen Company. Confidential and proprietary.
Reklámfilmek száma
530 918 18 961 49 775 66 280 1 035
Új reklámfilmek száma
412
Egy reklámfilmre jutó átlagos megjelenésszám
513
© Nielsen Közönségmérés Kft.
NAPI REKLÁMFOGYASZTÁS 2015. február; Live
Napi átlag OTS (kontaktusgyakoriság)
Napi reklámnézési idő
Teljes népesség
4-17
Copyright ©2012 The Nielsen Company. Confidential and proprietary.
18-49
45.9
17.7
64.9
24.3
50+
36.5 (perc/fő)
© Nielsen Közönségmérés Kft.
73.2
28.2
91.9
TOP 10 SZEKTOR – 2015. FEBRUÁR
A televíziós reklámok GRP (bruttó elérés) értékei alapján, 18-49 évesek; Live
Gyógyhatású készítmények
55 481 Élelmiszer
24 792
Kereskedelem
24 761 16 526
Szépségápolás Telekommunikáció Pénzintézetek
Copyright ©2012 The Nielsen Company. Confidential and proprietary.
Háztartási cikk
9 046 7 496 6 846
Szolgáltatás
6 183
Közlekedés
5 871
Szabadidő
© Nielsen Közönségmérés Kft.
4 630
TOP 20 TERMÉKOSZTÁLY – 2015. FEBRUÁR
A televíziós reklámok GRP (bruttó elérés) értékei alapján; 18-49 évesek; Live
Copyright ©2012 The Nielsen Company. Confidential and proprietary.
Megfázás, influenza elleni készítmények Vitamin, vitaminital Egyéb kereskedelem Egyéb gyógytermék Élelmiszerkereskedelem Fájdalomcsillapító, nyugtató Személygépkocsi Hitel-kölcsön Szeletes csokoládé Emésztést javító készítmények Hipermarket Puding, tejalapú desszert Mobiltelefon előfizetés/csomag Fogkrém Egyéb áruház Bőrgyógyászati készítmény Mobiltelefon szolgáltató Mozifilm Parfüm, kölni Édes kekesz / ostya
© Nielsen Közönségmérés Kft.
19 950 12 271 9 273 7 156 6 171 5 719 5 152 4 971 4 493 3 994 3 440 3 258 2 972 2 498 2 349 2 281 2 242 2 173 2 133 1 939
Elektronikus kultúra „A mikrotechnikai elektronikus eszközök és információkezelés növekvő részvétele, dominanciája, illetve általános elterjedése nyomán kialakuló értékek, ideálok, kontextusok, viselkedési szabályok, narratívák és diszkurzusok, illetve kollektív élményformák.” (Buda)
Technikai modernizációk - analóg jelenségek • társadalmi – filozófiai – szociálpatológiai jelentéssel felruházás • az életkörülményeket megváltoztatja • uniformizál, manipulál • társadalmi - pszichológiai problémákat okoz • a kulturális / lelki fejlődés eszköze • hatásai elsősorban az ifjúságra vonatkoznak • vita a hatásokról (pszichológiai, társadalomtudományi kutatások) • a tényleges hatás nem ismert (Buda)
Elektronikus kultúra - pozitív hatások (Buda)
• idő / információ, kényelem, kontroll élmény • pszichoszociális támogatás • szabadság élmény, kreativitás • versenyelőnyök • részvétel ↑ személyes hatókör ↑ • új tanulási lehetőségek (life long learning) • eszközhasználati jártasság ↑
Elektronikus kultúra - pozitív hatások folyt. (Buda) • globális kontextualizáció, kódrendszer • kvázi globális szimbolizáció, metaforizáció • kommunikációs tudatosság ↑ • új tanulási motivációk • önhatékonysági érzés ↑ (self efficacy) • segítség kérése ↑ (anonimitás) • „próbacselekvések” a problémamegoldásban
Elektronikus kultúra - problematikus hatás 1 (Buda)
• • • • • • • • •
A társadalom kettéválása „Nem használók” marginalizációja Rivalizáció, mint stressz A használattal járó pszichés / szomatikus ártalmak Visszaélésszerű használat Függőség (televízió / internet addikció) Emberi kapcsolatok érzelmi színtelenedése „Két kultúra jelenség” (a hagyomány háttérbe szorul a kommunikációban) Hagyományos kontextusok halványulása
Elektronikus kultúra - problematikus hatás 2 (Buda)
• • • • • • • • • •
Nem verbális kommunikáció ↓ Egyszerűsödő nyelv Érzelem-kezelési és coping stratégiák ↓ Én-tudatosság ↓ Belső konfrontációk ↓ Intergációs szakadékok ↑, kommunikációs zárlatok ↑ A napi életritmus változása Antiszociális késztetések ↑ (anonimitás) Deviáns nyilvánosságok ↑ Életciklusok változása Sebezhetőség ↑ (reklámok, manipuláció)
Internetes kommunikáció jellemzők (1) Metakommunikáció Ø Tudattalan folyamatok – „vetítővászon”
(Ormay)
projekció, introjekció, regresszió
Hiperszemélyesség
(Walther)
Internetes kommunikáció jellemzők (2) Dezinhibíciós hatás
(Suler)
anonimitás láthatatlanság szolipszisztikus introjekció disszociatív imagináció autoritás mérséklődése
A médiatartalom hatása (1) 1. Kiindulópontok • Szocializációs / piaci / hatalmi szerep • Virtualitás 2. Tézisek Szöveg (tartalom + ábrázolás) + Befogadó (szociokulturális helyzet + befogadás módja) Tömegkultúra
• Tájékoztató + kulturális + kereskedelmi funkció • Agresszió problematika • Szerializáció • Élmény-feldolgozási képtelenség (gyermekek) • Azonnali szükséglet kielégítés (reklámok) • Életkori különbségek • Morális pánik • Korlátozás / tájékoztatás / oktatás
Morális pánik (Cohen, 1972)
• Idealizált rend csoport / jelenség általi fenyegetettségének érzete • Szenzációkeltő / leegyszerűsítő média reprezentáció → a „fenyegető” azonosítása • Autoritatív megoldásokat sürgető közhangulat • Törvényi szigorítás • A jelenség regisztrált eseteinek száma ↑ • Jelenséggel / folyamattal kapcsolatos szimbolikus képzetek beépülnek a hiedelemrendszerbe → leegyszerűsítő magyarázatok
3. Következtetések • Életkori különbségek • Teljes műsorkínálat vizsgálata • Tartalom- (befogadás-) elemzési minták • Agresszió / valóság-reprezentáció kutatása • Teljes média kínálat • Média iránti elvárások • Közszolgálat újraértelmezése • Öncélú erőszak és szexualitás • Közoktatás / tanárképzés / egyetemi oktatás
A médiatartalom hatása (2) 1. Virtualitás • Korai személyiségfejlődés (realitás / képalkotás) • Virtualitás / realitás → hírtematika 2. Tömegkultúra • Egységes jelképrendszer → sajátszerűség ↓ (identitás)
3. Szerializáció • Azonosulási modellek, projekciós felületek • „Beavatási szertartás” • Dependens minták • Realitáskontroll ↓
4. Agresszió • Elaborációs lehetőség? • Modellkövetés • Kognitív elméletek • Arousal • „Negatív hírtematika” → kognitív torzítás → tanult tehetetlenség → depresszió ↑
Témacsopor tok megoszlása főműsor idős hír adókban, a hír egységek száma alapján (2000. Okt. - Dec., 3 hét) Forrás: Nyilas J. és Társai
16% belpolitika
18%
12% 13% 17% 15% 13% 14%
gazdaság
(
24% tár sadalompolitika
28%
17% 17% 7%
külpolitika
10%
3% 3% 21%
baj tematika
25% 47% 43%
8% 8% 9%
egyéb
0%
12%
10%
20% tv2
RTL
30% Duna TV
m1
40%
50%
Reklámok • értékek materializálódása • azonnali ösztön-kielégülés (dependencia) • álszimbólumok, hamis tudat / identitás
DEPENDENCIA versus AUTONOMIA?
„Vásárolsz” – kétértelmű „Megveszel” – kétértelmű „Vegyél” – most! „Sétapalack” – mehetsz tovább
A médiatartalom hatása (3) Kérdések • A „média hatás” mibenléte - szomatikus hatások? • Internet - használat, interaktivitás? • Közszolgálati / kereskedelmi média? • A cselekvés lehetősége? • (A fogyasztói társadalom paradigmája)
USA Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlásai, 1990 1. Gyermekorvosok és szülők oktatása 2. Gyermekek tv-használatának mérséklése (1-2 óra/nap) 3. Szülők alternatív tevékenységre ösztönzése 4. Szülők és gyermekeik közös televíziózása 5. Agresszív műsortartalmak mérséklése (forrás: Pediatrics)