SZENT ISTVÁN EGYETEM Gépészmérnöki Kar
LEVELEZŐ TAGOZAT Tanulási útmutató a
MECHANIKAI TECHNOLÓGIA tantárgyhoz
Összeállította: Dr. PÁLINKÁS ISTVÁN, Dr. PELLÉNYI LAJOS
Gödöllő. 2010
1. ELŐSZÓ A Mechanikai Technológia c. tantárgy keretében oktatott tananyag a gépészmérnök alapozó ismereteihez tartozik. Elsajátítása egyrészt a Gépelemek c. tantárgy tanulását könnyíti meg, másrészt elősegíti a növénytermesztés gépeivel, az állattenyésztés gépeivel, a motorokkal és gépjárművekkel foglalkozó gépszerkezettani ismeretek megértését. Akár gépek megtervezését, akár az üzemeltetését, karbantartását, fenntartását, ill. javítását tanulják a hallgatók, nélkülözhetetlen annak ismerete, hogy ezek milyen anyagokból és milyen gyártási eljárással készültek. A tantárgy megtanulása során elsajátított tudásra, azonban nemcsak mint alapozó tantárgyi ismeretekre van szükség. A gépészmérnök munkája során gyakran kerül olyan helyzetekbe, hogy eltörött, elkopott, vagy elveszett alkatrészt hazai vagy esetleg külföldi eredetű gépekben sürgősen pótolni kell. Előadódik olyan helyzet, hogy az alkatrész beszerzése nehézség beütközik és gazdaságos ennek a gépészmérnök irányításával történő gyártása. A gépészmérnöktől függetlenül attól, hogy milyen méretű cégnél tevékenykedik, elvárható, hogy az üzemeltetést és karbantartást megkönnyítő berendezéseket maga tervezze meg és gyártassa le. Ehhez is szükséges a Mechanikai technológia ismerete. Végezetül e tudásanyag elsajátítása alkalmassá teszi a gépészmérnököt arra, hogy ismereteit továbbfejlesztve más szakterületek számára is konvertálható tudásra tegyen szert. Az útmutató egyik célja, hogy irányítást nyújtson a levelező hallgatóknak a tananyagban történő eligazodáshoz. Másik célja, hogy néhány fejezetnél bemutassa a nappali tagozat előadásain ismertetett, a tankönyv ábráihoz képest egyszerűsített rajzokat.
2
2. A TANTÁRGY ELSAJÁTÍTÁSÁNAK MÓDSZERE A következőkben ismertetésre kerülő tanulási egységeknél részletesen szerepelnek azok az ábrák, amelyek megtanulása igen fontos a hozzájuk tartozó magyarázó szöveggel együtt. Ahhoz, hogy a vizsgán a szóban forgó ábrákat le tudjuk rajzolni, ezeknek a lerajzolását addig kell gyakorolni, amíg fejből biztosan nem sikerül. Célszerű, az ábrák lerajzolása után a velük kapcsolatos magyarázó szöveget is hangosan elmondani. Tehát a tananyag úgy sajátítható el leghatásosabban, ha az ábrákhoz tartozó szöveget tanulják meg. Ezen kívül a tankönyv többi részében a vastagon szedett szövegrészeket, mondatokat is jól meg kell tanulni. A továbbiakban ismertetésre kerülnek azok az ellenőrző kérdések, melyeknek a leírt módszer szerinti megválaszolása segítséget nyújt a vizsgára történő felkészüléshez. A tananyag kiemelt részeinek elsajátítását a házi feladat elkészítése könnyíti meg.
3
3. ÁL TALÁNOS INFORMÁCIÓK A tantárgy megnevezése: Mechanikai technológia Oktató Intézet: Gépipari Technológiai Intézet, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Tel: 28-522-949 A tantárgy felelőse: Dr. Pálinkás István főiskolai tanár
Tananyag: Mechanikai technológia !Beer Gy. szerk. : Mezőgazdasági gépek gyártása c. tankönyvből készült jegyzet.! Pálinkás I. szerk.: Gépgyártástechnológia példatár és oktatási segédlet Házi feladat: 1. Kivágó-lyukasztó szerszám tervezése. 4. RÉSZLETES FELKÉSZÜLÉSI ÚTMUTA TÓ A tananyag legfontosabb alapfogalmait és szakkifejezéseit a „Fogalomtár” tartalmazza. Ezek hiánytalan ismerete nélkül a tananyagból nem lehet levizsgázni!
4
A tananyagban előforduló legfontosabb alapfogalmak:
„MÉRÉS ÉS ELŐRAJZOLÁS” c. fejezet Durva hiba: ezt a hibát általában a mérést végző személy gondatlansága, képzetlensége okozza. Nóniusz: segédosztás Mikrométer: működési elve egy csavar és egy csavaranya egymásba hajtásán alapszik. A mérési eredmény a csavar elfordulási szögével arányos és a mérődobon olvasható le. Mérőhasáb: két párhuzamos mérőfelületű tükresítéssel készült hasáb. Mérőfelületeik nyomással egymásra csúsztathatók, és így egymáshoz tapaszthatók. Mérőeszközök ellenőrzésére, hitelesítésére használják. Abbe — féle elv: a munkadarab vizsgált mérete egyenesvonalú folytatása legyen az összehasonlítás alapjául szolgáló mértéknek. (1. ábra)
1. ábra. Az Abbe - féle elv Mérőóra: olyan összehasonlító mérésekre alkalmazott műszer, amelyen az egyenesbe vezetett mérőcsap elmozdulását fogaskerék-áttétel továbbítja a körosztás előtt mozgó mutatóra. Finomtapintó: a tapintó elmozdulása emeltyűs áttételezésen keresztül adódik át a mutatóra. Összehasonlító mérésre alkalmas műszer (pl.: mikrokátor, passaméter) 5
Mikrokátor: tapintójának elmozdulását egy, a hossztengelye körül megcsavart szalagrugó közvetíti a mutatóra. Passaméter: Méretkülönbségeket mechanikus áttétel teszi láthatóvá. Kisnyomású- ill. nagynyomású pneumatikus mérőműszer: összehasonlító mérésre alkalmas műszer. A méretváltozást nyomáskülönbség jelzi. Rotaméter: összehasonlító mérésre alkalmas műszer. Az átáramló levegő mennyiségének különbségével fejezi ki a méretváltozás nagyságát. Villamos elven működő mérőműszerek (p1. érintkezős, indukciós, és kapacitív mérőeszközöz): a mechanikusan tapasztalt hosszváltozást elektromos úton mérhető értékké alakítja át. A második szakaszban a villamos mennyiséget méri a műszer, majd a mért értéket a felhasználásának megfelelően kijelzőhöz vagy vezérlőberendezéshez továbbítja. Alakhűség-hiba: az előírt ás az alkatrész tényleges alakja közötti eltérés. Többfogméret: a fogaskerék két olyan ellenkező görbületű foggörbéje közötti távolság, amelynek párhuzamos érintői vannak. (2. ábra)
2. ábra. Többfogmérés Alakeltérés: a valóságos felület eltérései a névlegestől, a hullámosság és az érdesség. A hullámosság: a valóságos felületnek viszonylag nagy térközű, ismétlődő egyenetlensége, amelynek amplitúdója hullámhosszához viszonyítva kicsi.
6
Az érdesség: A valóságos felület hullámosságánál lényegesen kisebb egyenetlenség. (3. ábra)
3. ábra Az alkatrész felületének hullámossága és érdessége Érdességi profil: a vizsgált felület és egy célszerűen megválasztott sík metszésvonala. Átlagos érdesség (Ra): az észlelt profil pontjainak az elképzelt középvonaltól mért átlagos távolsága az alaphossz tartományában. (4. ábra)
4. ábra Az átlagos érdessége
Ra =
1 i =n Σ [ y( xi )] n i =1
ahol: n - az alaphosszon belül kiválasztott profilpontok száma, y(x i) — az egyes ordináták hossza a középvonaltól mérve Az egyenetlenségmagasság (Rz): az alaphosszon belül az észlelt profil öt legmagasabb és öt legmélyebb pontjának távolságából számított érték: 7
5
5
Σ y pmi + Σ yvmi
Rz = i =1
i =1
5
Idomszer: a mérettűrések előírta határok ellenőrzésére szolgál. T aylor - elv az idomszerekre vonatkozóan: kül- vagy belméret méréséhez „megy” és „nem megy” oldali idomszer szükséges. A „megy” oldali idomszernek rá kell mennie - illetve bele kell mennie a munkadarabba, a „nem megy” oldali idomszernek pedig nem! A „megy oldali” idomszer külső méret mérésekor az ellenőrzött test felső, belső méret mérésekor pedig az alsó határméreteit megtestesítő ellenidom, amely valamennyi illeszkedő méretet egyszerre mér, és így a mérethűséggel egyidejűleg az alakhűséget is vizsgálja. A „nem megy” oldali idomszer csak egy méretet mér._Alakhűséget nem_vizsgál. „ GÉPALKATRÉSZEK ÖNTÉSE” c. fejezet Fémes betétanyag: a nyersvas, a különböző öntvénytöredék és az acélhulladék. Tüzelőanyag: a kúpoló kemencében kokszot használnak. Salakképző anyag: a mészkő. Ötvöző anyag: leggyakrabban 50 vagy 45% szilíciumtartalmú ferroszilícium. Minta: a készítendő öntvényhez hasonló alakú fából, fémből vagy műanyagból készült test. Mérete mindig valamivel nagyobb az öntendő alkatrésznél, mert dermedésük során a fémek és ötvözeteik zsugorodnak. Mag: Az öntendő alkatrészen az üreg méreteivel egyező test, aminek biztosítania kell, hogy fém ne folyhasson a formának abba a részébe, ahol üregnek kell maradnia. Formázószekrény: a minta, a mag, illetve a formázóanyag befogadására és öszszetartására szolgáló keret. Beömlőrendszer: feladata a folyékony fémformába juttatása. A beömlőrendszer részeit az 5. ábra szemlélteti. 8
5. ábra. Beömlőrendszerek
Héjformázás: a tömör forma és mag helyett nagy szilárdságú, hőre keményedő kötőanyaggal kevert 5-50 mm vastag héjforma és mag készítése. Kokilla: rendszerint öntöttvasból készült öntőforma. Kéregöntvény: ha öntöttvasat kokillába öntünk, kéregöntvény keletkezik. Fröccsöntés: a megolvadt fémet sűrített levegővel vagy dugattyús préssel, nyomással juttatjuk a szorosan zárt kokillába. Présöntés: a pépes állapotú fémet dugattyús préssel, nyomással juttatjuk a kokillába.
„HEGESZTÉS” c. fejezet Hegesztés: munkadaraboknak egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, amelynek során kohéziós kötés jön létre. Hegesztett kötés: a hegesztési varratot és a hőhatás-övezetet foglalja magába. V arrat: az összehegesztendő munkadarabok megolvasztott anyagából és legtöbbször a megolvasztott hegesztőanyagból (hozaganyagból) közösen kikristályosodott anyagrész (6. ábra).
9
6. ábra. A varrat felépítése
Hőhatás övezet: az összehegesztendő munkadarabok varrat mellett elhelyezkedő anyaga, amely szobahőmérsékletnél magasabb hőfokra hevült a hegesztés során. (6. ábra) Acélkiválasztási rendszer: a hegesztett gyártmány alapanyagának kiválasztása oly módon, hogy az elkészített hegesztett gyártmány a legalacsonyabb üzemi hőmérsékleten is kellő biztonságot nyújtson a ridegtöréssel szemben. Szerkezeti tényező: figyelembe veszi a húzott szerkezeti elemek kialakításának és a hegesztett kötés igénybevételének a választandó acélminőségre való kihatását. Jelentőségi tényező: figyelembe veszi a hegesztett gyártmány egyes szerkezeti részeinek a jelentőségét a gyártmány rendeltetése és esetleges tönkremenetelének a következményei szempontjából. Hegesztőív: lényegében szilárd vagy folyékony halmazállapotú fémek közötti gázközegben végbemenő hosszan tartó elektromos kisülés. Hegesztőív statikus jelleggörbéje: a hegesztőívben mérhető összetartozó feszültség — áramerősség — értékek diagramja. Egyenes polaritás: az elektróda vagy hegesztőhuzal az áramforrás negatív sarkára van kapcsolva.
10
Pinch-féle effektus: a vezető (elektróda) keresztmetszetének csökkentésére törekvő mágneses erőhatás. (7. ábra)
7. ábra Pinch-féle effektus
Bevont elektródás kézi ívhegesztés: a hegesztőív megömleszti az alapanyagot és a bevonattal ellátott elektródát, amelyek közös ömledék fürdőjéből dermed meg a hegesztési varrat. A bevonat szerepe: az ívstabilizálás, a védőgázképzés, a salakképzés és a varratötvözés. Ívhegesztő áramforrások: olyan berendezések, amelyek a hegesztési feladattól függően egyen- vagy változó áramú ív létrehozására és folyamatos fenntartására alkalmasak. Hegesztőgép jelleggörbéje: az áramforrás által szolgáltatott áramerősség és feszültség összetartozó értékeit ábrázolja. Dinamikus jelleggörbe: kézi ívhegesztéskor bekövetkező gyors változások (p1.: gyakori rövidzárlatok a lecseppenés miatt) során a munkapont vándorlását bemutató diagram.
11
Munkapont: az áramforrás (hegesztőgép) jelleggörbe és a hegesztőív statikus jelleggörbéjének metszéspontja. Megmutatja, hogy adott ívhossz esetén milyen áramerősséggel és ívfeszültséggel lehet hegeszteni. Compaund - tekercselésű hegesztődinamó: pólusaikon egy mellék és egy főáramkörű tekercs helyezkedik el. Az egyik tekercset (S) a forgórésszel sorba, a másikat (M) párhuzamosan kapcsolták. (8. ábra)
8. ábra. Hegesztődinamó A WI - hegesztés: argonvédőgázas volfrámelektródás ívhegesztés. A volfrám elektróda és az alapanyag között jön létre a hegesztőív. Az ömledéket argonvédőgáz védi. (9. ábra)
9. ábra. AWI - hegesztés elve Gázlencsés hegesztőpisztoly: vékony huzalokból álló lyukacsos betéttel rendelkezik, amely lamináris gázkiáramlást biztosít. Használatával elérhető, hogy a fúvóka végétől 70-80 min távolságban is megbízható lesz az ömledék argonvédelme.
12
Nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű ívstabilizátor: szikrakisülés révén ionizálja az ívközt, és ezzel a volfrámelektróda alapanyaghoz történő érintése nélkül teszi lehetővé az ívgyújtást. AFI - hegesztés: argonvédőgázas fogyóelektródás ívhegesztés. A tárolódobra feltekercselt elektródahuzalt előtoló berendezés juttatja el a hegesztés helyére. A hegesztőív a huzal és az alapanyag között ég. Az áram hozzávezetése közel az ívhez történik, így nagy áramsűrűségek érhetők el. A megömlesztett anyag levegőtől való védelmét az elektródahuzal körül koncentrikusan elhelyezkedő fúvókán kiáramló argongázburok biztosítja. (10. ábra)
10. ábra AFI - hegesztés elve Belső vezérlés:
11. ábra. A belső vezérlés
13
— hegesztés stabilitása: ívhossz =1 —> állandó — huzaladagolás sebessége: ve = állandó Ha l0 —> l2 (megnő) è I0 —> I2 (lecsökken) è huzalleolvadás sebessége lecsökken è l2 —> l0 (lecsökken). Ha l0 —> l1 (lecsökken) è
I0 —> I1 (megnő) è huzalleolvadás sebessége
megnő è l1 —> l0 (megnő). Impulzusos (lüktető ívű) AFI - hegesztés: a hegesztési folyamat kezdetén a hegesztőhuzalt csak olyan nagyságrendű alapárammal terheljük (Ia), amely nem képes a huzal végét megolvasztani, csupán előmelegítésre szolgál. Az alapáramra ezután meghatározott nagyságú áramimpulzust adunk (Ip), aminek következtében a huzal vége hirtelen megolvad, és egy fémcsepp leválik (12. ábra)
12. ábra. Az impulzus változása CO2 (szén-dioxid) védőgázas ívhegesztés: alapelve azonos az AFI hegesztéssel. Lényegi különbség: a fúvókán kiáramló CO2-gáz magas hőmérsékleten történő elbomlásakor keletkező atomos oxigén megkötésére dezoxidensekkel (Mn, Si, Ti) ötvözött hegesztőhuzalt kell alkalmazni. Fedettívű hegesztés: A tekercselhető, fogyó, csupasz elektródahuzal és a munkadarab között létrehozott hegesztőív fedőporréteg alatt jön létre. A fedőpor feladatai: salakképzés, dezoxidálás, ötvözés, ívstabilitás, levegő kizárása. (13. ábra)
14
13. ábra. Fedettívű hegesztés
Bázikussági szám: a fedőpor kémiai összetételét fejezi ki.
B=
Bázikus oxidok tömege Savas oxidok tömege
Semleges tulajdonságú a fedőpor, ha B=1; savas jellegű ha B<1 és bázikus, ha B>1 Külső vezérlés:
14. ábra. A külső vezérlés Ha l0 —> l2 (megnő) è U 0 —> U2 (megnő) è huzaladagolás sebessége megnő è l2 —> l0 (lecsökken). 15
Ha l0 —> l1 (lecsökken) è
U 0 —> U1 (lecsökken) è huzaladagolás sebes-
sége lecsökken è l1 —> l0 (megnő). Alkalmazási terület: − tömegszerű gyártás (gépesített hegesztés), − nagy- és közepes vastagságú lemezek kötő- és felrakó hegesztése, − hosszú, egyenes- és e forgat ható varratok készítése. V arrat belső formatényezője (Ψ): a varratszélesség (b) és a varratmélység (h1) viszonya.
b h1
Ψ=
V arrat külső formatényezője (p): a varrat szélességének (b) és magasságának (h2) viszonya.
ϕ=
b h2
Plazma: az anyagok hőmérséklettől függő, termodinamikai egyensúlynak megfelelő arányban disszociált és ionizált gázállapotát értjük. Ebben az anyagállapotban elektronok és ionok, valamint atomok és molekulák vannak jelen. Hegesztéskor a plazmaállapot előállítására a villamos ív szolgáltatja az energiát. Plazmasugár-hegesztés: a villamos ív a volfrám elektróda és a rendszerint vízhűtésű plazmafúvóka között jön létre. A látható plazmasugárban nem folyik áram. Az ív és a plazmagáz (argon-, hidrogén-nitrogéngáz vagy keverékük) szűk furatba kényszerítése javítja az ív és a plazmagáz közötti hőátadást, ezáltal a plazma hőmérséklete, ill. hőtartalma lényegesen nagyobb. A hegfürdőt külön védőgáz óvja, amit a külső fúvóka vezet az ív , ill. a plazmasugár köré (15. ábra)
16
15. ábra. Plazmasugár hegesztés Plazmaív-hegesztés: a plazmafúvóka által leszűkített ív a volfrámelektróda és a munkadarab között ég (átvitt ív) (16. ábra).
16. ábra. Plazmaív - hegesztés Lézersugár: nagy energiájú, azonos hullámhosszúságú, monokromatikus sugárzás. Energiaközléssel egy atom elektronjai nagyobb energiaszintű pályára vihetők, ezáltal gerjesztetté válnak. Ha a gerjesztett atomra olyan hullámhosszúságú elektromágneses hullám (fény) esik, amelyet az alapállapotba való átmenetkor maga is kibocsát, indukált emisszió jön létre. Az indukált emisszió során a kibocsátott hullám energiája az indukált és a gerjesztett állapot energiájának összege. Ezt a folyamatot rezonátorban folytatva, a sugárzás energiája egyre nagyobb lesz. Meghatározott energiaszintnél a sugár kilép az ionokból és a hordozóanyagból álló aktív közegből. A kilépő sugár — megfelelő fokuszálás után —
17
igen nagy energiakoncentrációjú lesz (lO6 – 10 7 W/cm2). A lézersugár előállítására számos szilárd, folyadék és gáz anyag aktív közege áll rendelkezésre. Lézersugaras hegesztés: arra alkalmas berendezéssel előállított lézersugarat optikai rendszerrel kis átmérőjű foltra fókuszálva igen nagy energiasűrűség érhető el, amely képes a hegesztendő darabok megolvasztására‚ miközben a sugárzás energiája abszorpció révén hővé alakul. (17. ábra)
17. ábra. Lézersugaras hegesztés
Gázlánghegesztés:
az
egyesítendő munkadarabok
hevítésére
a
hegesztőpisztolyban képzett gázkeverék magas hőmérsékletű lángját használják. Elterjedt elnevezés még a lánghegesztés ill. autogénhegesztés. Disszugáz: az acetiléngáz palackozott formája, acetonban elnyeletve. Kisnyomású (injektoros) hegesztőpisztoly: az acetilén túlnyomása 0,1-1,0 bar. A hegesztőpisztoly injektorába vezetett 1,0-2,5 bar nyomású oxigén szívóhatása magával ragadja a kisnyomású acetilént, és azzal megfelelő arányban keveredik.(18. ábra)
18
18. ábra Kisnyomású injektoros hegesztőpisztoly a) nézete b) középső rész kinagyított metszete c) az égőfej
Lángvisszacsapás: akkor következik be, amikor a keverék gyulladási sebessége nagyobb, mint a gázkeverék kilépési sebessége. Semleges láng: a palackokból kb. azonos mennyiségű oxigént és acetilént fogyasztóláng. A lángban jól megkülönböztethető a kúpos mag, a fehér mag, a sárga mag és az előláng. (19. ábra)
19. ábra. A hegesztőláng
19
Acetiléndús láng: megnövekedett az acetilén égési övezete. A mag elveszti éles körvonalait. Az egész láng hosszabbá és intenzívebben sárgásfehér színűvé válik. Oxigéndús láng: Rövid, hegyes, éles vonalú magja van. A sötét redukáló előláng kiterjedésében erősen csökken, az egész láng megrövidül, és kékes színűvé válik. Balra hegesztés: elől halad a hegesztőpálca, s azt követi a hegesztőégő. A hegesztőpálca ás égő a munkadarabbal 60-70°-os szöget zár be. (20. ábra)
20. ábra Balra hegesztés Jobbra hegesztés: a hegesztőégő lángja a már hegesztett varrat felé irányul, tehát a hegesztőégő halad elől ás azt követi a hegesztőpálca. (21. ábra)
20
21. ábra. Jobbra hegesztés Ponthegesztés: az ellenállás-hegesztés egyik alapvető eljárása. Lényege, hogy az összehegesztendő, átlapolt lemezeket rézötvözetből készített, kúpos vagy gömbvégződésű elektródákkal, adott erővel összenyomjuk, majd nagy erősségű áramot vezetünk át rajtuk. A lemezek érintkezésénél lesz a legnagyobb ellenállás, itt fejlődik a legtöbb hő, ami az érintkező felületekhez képest szimmetrikusan elhelyezkedő, lencsealakú anyagot olvaszt meg. (22. ábra)
22. ábra Ponthegesztés
21
Munkarend-diagram: az ellenállás-ponthegesztés két legfontosabb paraméterének — Fh nyomóerőnek és Ih — hegesztőáram erősségének — változását szemlélteti. Kemény munkarend: nagy áramerősséggel és rövid hegesztési idővel végzett el1enállás ponthegesztés. V onalhegesztés: rézötvözetből készült, forgó, tárcsaalakú elektródák alkalmazása révén folyamatosan készített — az ellenállás-ponthegesztések elve alapján — egymás melletti pontvarratok. A hegesztési sebességtől (vh) és az áram frekvenciájától (f) függően, hermetikusan záró és pontsor varrat készíthető (23. ábra).
23. ábra. V onalhegesztés Leolvasztó tompahegesztés: az összehegesztendő munkadarabokat folyamatos közelítés során, a homlok felületükön helyileg képződő ívekkel bizonyos hoszszúságban leolvasztják, majd tengelyirányú erőhatásokkal tömörítik. A leolvasztásnak addig kell tartania, amíg a teljes homlokfelületen folyékony fémhártya alakul ki. A felületeken lévő oxidok - mind a folyékony, mind a szilárd halmazállapotúak - nagy biztonsággal a sorjába nyomhatók. Zömítő ellenállás — tompahegesztés: A munkadarabokat homlokfelü1eteiknél összenyomva, majd rajtuk áramot átvezetve, a fejlődő hő és az erőhatás együtte-
22
sen képlékeny alakítást hoz létre, amely kohéziós kapcsolatot teremt a két munkadarab között. A munkadarabok homlokfelületének és környezetének hőmérséklete nem éri el az olvadáspontot, illetve a szolidusz hőmérsékletét. Dörzshegesztés: olyan sajtolóhegesztés, amelynek kötéséhez szükséges hőmennyiség az egyesítendő felületek súrlódása révén fejlődik. Lángvágás: a fémek vágásának vagy darabolásának azon módja, amely szerint a fémet gyulladási hőmérséklete fölötti hőmérsékleten oxigén sugárral elégetik és kettéválasztják. Lángvághatóság feltétele: a vágandó fém oxigénben elégethető legyen és gyulladási hőmérséklete a fém olvadáspontja alatt legyen. Plazmavágás: plazmaívvel vagy plazmasugárral végzett darabolás. Hegeszthetőség fogalma: a hegesztendő anyaghoz, a hegesztőeljáráshoz és a hegesztett szerkezethez kapcsolódik. Hegeszthetőség helyi követelményei: legfontosabb a repedésmentesség, a kötés szilárdsága, a zárványtartalom és a fémtani szerkezet. Hegeszthetőségnek a szerkezetre gyakorolt hatása: legfontosabb követelmények a ridegtöréssel szembeni biztonság és a korrózióállóság. A hegesztési munkarend fontosabb tényezői: − a munkadarabok hőmérséklete, − a hegesztési paraméterek: az áramerősség, a feszültség, a hegesztési sebesség, − a hegesztési sorrend. Melegrepedés: bekövetkezése a varrat dermedésekor kialakuló szövetelemek alakváltozási képességétől, illetve a dermedés során fellépő zsugorodástól függ. Egyik fő okozója a varrat nem megfelelő kéntartalma, továbbá a nem megfelelő varratalak (keskeny, mély beolvadási varrat). 23
Hidegrepedés: szorosan összefügg a hegesztési hőfolyamat alatt keletkező fémtani szerkezettel, a hegesztett kötésbe kerülő diffúzióképes hidrogénnel és a hegesztés során ébredő feszültségekkel. A martenzit képződés az egyik fő okozója. Réteges repedés: a hengerelt termék felületére merőleges irányú alakváltozás jön létre. A réteges repedés elsősorban az acél szulfidzárvány — tartalmától függ. Ha az acél vastagságirányú kontrakciója kisebb 8%-nál, főleg akkor keletkezik. Forrasztás: azonos vagy különböző fémek olyan kötése, amelyeket csak az alacsony olvadáspontú hozaganyag, a forrasz köt össze. A forrasztás hőmérsékletén megolvadt forrasz dermedése közben az összekötendő felületekkel adhéziós kötést létesít.
„FÉMEK KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSÁNAK ELMÉLETE” c. fejezet Transzláció: a fémkristály egyes részei kristálytanilag meghatározott csúszási síkok mentén bizonyos, irányban egymáson elcsúsznak anélkül, hogy a két kristályrész elválna egymástól. Ikerképződés: a kristálynak két párhuzamos sík közé eső része az eredeti tükörképének megfelelő helyzetbe kerül. (24. ábra)
24. ábra. A fémkristály különféle alakváltozásainak elvi vázlata a) alakítás előtt b) rugalmas alakváltozás c) transzláció, d) ikerképződés Lágyulási (újrakristályosodási) hőmérséklet: az a hőmérséklet, amelyre az adott fémötvözetet felhevítve az alakváltozás következményei (szilárdság növe-
24
kedése, képlékenység csökkenése, keménység növekedése) részben vagy egészben megszűnnek. Alakváltozás okozta keményedés: a fémötvözet ellenállása az alakváltozással szemben megnő, további alakváltozást csak az előbbinél nagyobb igénybevétel hozhat létre. Alakítási szilárdság: az a belső feszültség, amelynek hatására az adott fémötvözetben a képlékeny alakváltozás megindul. Alakítási ellenállás: a gép által kifejtett nyomóerőnek és a munkadarab erőátvivő vetületterületének hányadosa. Alakítás mértéke: az alakváltozás irányába eső méretváltozásnak az eredeti méret százalékában kifejezett értéke. Lágyulás: az izzításnak a mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatása, tehát az alakváltozásnak az alakítási ellenállást növelő hatását szünteti meg. Újra kristályosodás: az izzítás során a fémötvözet kristályszerkezetében végbement változás.
„ FORGÁCS NÉLKÜLI MELEGALAKÍTÁS” c fejezet Kovácsolás: az a képlékeny alakítási eljárás, amely a fémet a rá jellemző lágyulási hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten, ütő-vagy nyomó igénybevétellel alakítja. Szabadalakító kovácsolás: ha az alakítást sík működő felületű üllő és kalapács között, egyszerű szerszámok segítségével, a munkadarab mozgatásával végezzük. Süllyesztékes (odor) kovácsolás: az alkatrész alakját és méreteit a szerszámtestben (süllyesztékben) kialakított, a kész darab alakjának és méreteinek pontosan megfelelő üreg adja meg.
25
Nyomókúp: a munkadarabnak a nyomófelületek széleitől 45°-os szögben kiinduló, kúp alakú részei, a szerszám és a munkadarab között fellépő súrlódás miatt, az alakváltozásban részt nem vett részei. (25. ábra)
25. ábra Nyomókúpok képződése kovácsolás közben a) a nyomókúp kialakulása, b) a teljes keresztmetszetre kiterjedő szemcsefinomodás, c) és d) a nyomókúpok záródása megfelelő átkovácsolással, e) nem tökéletes átkovácsolás Átkovácsolási tényező: az átkovácsolás mértékét jellemzi.
Y=
A0 A1
ahol: A0 - a munkadarab átkovácsolás előtti keresztmetszete [mm2] A1 - a munkadarab átkovácsolás utáni keresztmetszete [mm2] Nyitott süllyeszték: amelynél a sorja a kalapács és a süllyeszték, illetve a két süllyesztékfél között szabadon kifolyik. Zárt süllyeszték: a sorja részére a süllyesztékben csatornát munkálnak ki. Osztósík (osztás): az a sík, ahol a sorja kezdődik, vagyis zárt süllyeszték esetén, ahol a két süllyeszték fél összeér. Hengerlés: lényegében forgó mozgással folyamatossá tett nyújtó kovácsolás. Szúrás: a munkadarab hengerek közötti áteresztése.
26
Nyitott rúd- és lemezhengerlés: ha az üreg részben az alsó, részben a felső hengerben van. (26. ábra)
26. ábra. Nyitott rúd- és lemezhengerlés
Zárt üregű rúd- és lemezhengerlés: ha az üreg oldalait csak az egyik hengerben alakították ki, és az egyik henger benyúlik a másikba. (27. ábra)
27. ábra Zárt üregű rúd- és lemezhengerlés
Lauth-trió hengerállvány: ha a középső henger átmérője kisebb, mit a két szélsőé. (28. ábra)
28. ábra. Lauth-trió hengerállvány Univerzál - hengerállvány: az állványba négy hengert építenek. Széles, laposacélok vagy nagyméretű profilok hengerlésére alkalmas. (29. ábra) 27
29. ábra Univerzál - hengerállvány Mannesmann - féle lyukasztó hengerállvány: a tömör rúd lyukasztását két azonos irányban forgó, kitérőtengelyű, kettős kúpos henger végzi (30. ábra)
30. ábra. Mannesmann - féle lyukasztó hengerállvány Mannesmann - féle csőnyújtó hengerlés (pilgerezés): két ellentétes forgásirányú hengerrel történik, üregeik kialakítása olyan, hogy a hengerek félfordulatuk alatt nyomást gyakorolnak a csőre, másik félfordulatuk alatt viszont a csőnyomás nélkül marad. (31. ábra)
31. ábra Mannesmann-féle csőnyújtó hengerlés
28
Stiefel - féle lyukasztó hengerállvány: alakító szerszáma két párhuzamos tengelyű kúpos harang. A lyukasztás elve megegyezik a Mannesmann – féle eljáráséval Stiefel féle csőnyújtó hengerlés: a csövet kör alakú üregekkel ellátott hengerekkel a cső belső átmérőjével azonos átmérőjű dugóra hengerlik. (32. ábra)
32. ábra Stiefel féle csőnyújtó hengerlés
Erhardt - féle lyukasztás: a négyzetes keresztmetszetű 1150-1250 °C-ra felhevített búgát lyukasztóprésben vastagfalú edénnyé alakítják. (33. ábra)
33. ábra Erhardt-féle lyukasztás Erhardt - féle csőhúzás: a vastagfalú edényalakú darabot a tolópad húzótüskéjének végére helyezik, majd ez a meleg darabbal keresztülhatol a tüske tengelyében elhelyezett szükséges számú húzóüregen, miközben a cső fala a szükséges mértékig elvékonyodik. (34. ábra)
29
34. ábra Erhardt-féle csőhúzás
„ FORGÁCS NÉLKÜLI HIDEGALAKÍTÁS” c. fejezet Hidegalakítás: az alakítás a fémötvözetre jellemző lágyulási hőmérséklet alatt, szobahőmérsékleten kezdődik. Anyagszétválasztással alakító műveletek: a szerszámba helyezett lemezt a nyírószilárdságnál (Rms) nagyobb igénybevétellel terhelik, ennek hatására kialakul a kívánt forma. Kivágás-lyukasztás: a vágóbélyeg keresztmetszetének és a vágólap nyílásának alakja, illetve körvonala közrefogja a munkadarab méreteit. A vágóbélyeg megfelelő méretei kisebbek, mint a vágólapé. Ha a vágólap nyílásán áteső lemezdarab a munkadarab, kivágásról; ha csupán a hulladék, akkor lyukasztásról beszélünk. (35. ábra)
35. ábra Kivágás-lyukasztás Vágórés: a vágó (lyukasztó) bélyeg és a vágólapon lévő áttörés mérete között méretkülönbség (hézag).
30
V ezetőlapos (sorozat ill. francia) szerszám: a lyukasztás és kivágás térben különböző helyen, viszont egyidejűleg történik. A szerszám vezetőlapját a vágólapra erősítik, amelybe a bélyeg keresztmetszetével azonos furatot munkálnak melyben a bélyeg megfelelö, futó illesztéssel illeszkedik. Blokk-szerszám: a lyukasztás és kivágás térben ás időben egy helyen ill. egyidejűleg történik. V ezetőoszlopos szerszámházat alkalmaznak, amelynél a lyukasztó bélyeget(-eket) és a vágógyűrűt az alaplapban rögzített két vagy négy oszlop vezeti. A kivágóbélyeget az alaplapra rögzítik (36. ábra).
36. ábra. Blokk-szerszám Befogócsap: kapcsolatot létesít a sajtológép nyomófejével. Fejlap: ebbe rögzítik a befogócsapot. Nyomólap: a bélyegek nyomásának elosztására szolgál, megakadályozza, hogy a bélyeg benyomódjon a lágyabb fej lapba. Bélyegtartólap: feladata a bélyegek rögzítése (37. ábra). Oldalkés: a bélyegtartó lapra épített segédvágóbélyeg, amely a lemezsáv egyik vagy mindkét oldalán az előtolással egyenlő hosszú 0,5-3,0 mm széles sávot vág ki.
31
37. ábra. Kivágó-lyukasztó szerszám Mélyhúzás: tárcsa alakú sík lemezből húzó és nyomó igénybevétellel üreges testet alakítanak ki (38. ábra).
38. ábra. A mélyhúzás elve
32
Ráncfogó: az előgyártmányt a húzógyűrűhöz szorítja. (39. ábra)
39. ábra. A ráncfogós mélyhúzó szerszám működési vázlata a) az előgyártmány húzógyűrűre helyezése, b) a ráncfogó leszorítja a lemezt, c) a mélyhúzás folyamata, d) a teljes áthúzás
T eríték: a mélyhúzandó alkatrész kiinduló anyaga. Területe megfelel az üreges test felületének. Húzási tényező: az alakváltozás mértékére jellemző viszonyszám, a húzótüske átmérő (d) és a tárcsaátmérő (első lépésnél a terítékátmérő) (D) hányadosa:
m=
d D
Fémnyomás: sík lemezből, kis darabszám esetén, bonyolult forgástest alakú, üreges test előállítása. A sík lemezt kézi erővel és megfelelően kiképzett szerszámmal, egyszerű szerkezetű forgatóorsóra fogott nyomóformára kényszerítik. (40. ábra)
33
40. ábra Fémnyomás Hidegfolyatás: a lemezből vagy rúdból megfelelő alakra és méretre szabott előgyártmány
keresztmetszetét
nagymértékben
csökkentik, vagy
nyitott
süllyesztéküreg és nyomótüske segítségével üreges testé alakítják. Egyenes irányú vagy direkt folyatás: az anyag áramlása a nyomással azonos értelmű. (41. ábra)
41. ábra Egyenes irányú vagy direkt folyatás Fordított irányú vagy indirekt folyatás: az anyag áramlása a nyomással ellentétes értelmű. (42. ábra) V egyes vagy kombinált folyatás: ha az anyag útja részben a nyomással azonos, részben pedig ellentétes értelmű. (43. ábra)
34
42. ábra. Fordított irányú vagy indirekt folyatás
43. ábra. V egyes vagy kombinált folyatás Támolygó hidegsajtolás: az alakító bélyeg, - amely a nyomóerő kifejtése közben forgó és támolygó mozgást is végez, a kívánt alakot adó matricába sajtolja a készítendő munkadarabot. (44. ábra)
44. ábra. Támolygó hidegsajtolás GROB - rendszerű hideghengerlés: igen pontos fogaskerekek, kardán- és bordás tengelyek készíthetők. Az eljárás a bolygóhengeres hengerléshez hasonló, itt
35
azonban a munkadarab szakaszos forgó mozgást végezhet. Nem forog a munkadarab, amikor a görgők két irányból rávernek. (45. ábra)
45. ábra. GROB - rendszerű hideghengerlés
Sörétezés: szabadon mozgó ütőtestekkel végzett felületalakítás. A várhatóan nagy igénybevételt szenvedő alkatrész felületét mechanikus, gravitációs, pneumatikus úton felgyorsított acél- vagy öntöttvas golyókkal tömörítik.
„MŰANYAGOK FORGÁCS NÉLKÜLI ALAKÍTÁSA” c. fejezet Fröccs-sajtolás: első fázisban a hideg vagy kissé előmelegített anyagot az ömlesztőtérbe töltik. A zárt sajtolódugattyú csatornákon át nagy nyomással és sebességgel az alakítóüregbe fröccsenti a megolvadt anyagot. A hőre keményedő műanyagok szerszámot olyan hőmérsékletre melegítik, amely az optimális sütést lehetővé teszi. A hőre lágyuló műanyagok fröccs-sajtolásakor a szerszámot hűtik, az anyagtárolót pedig fűtik. (46. ábra)
36
46.ábra. Fröccs - sajtolás Fröccsöntés: a fröccsöntőgép ömlesztő hengerében képlékennyé vált anyagot nagy nyomással a késztermék alakjának megfelelő üregű szerszámba nyomják, ahol lehűl és az megszilárdul (47. ábra).
47. ábra Fröccsöntés
37
Extrudálás – fúvás kombinációja: az extrúderből kilépő plasztikus tömlőt fúvókán keresztül felfújják a kívánt alakra. (48. ábra)
48. ábra Extrudálás - fúvás kombinációja
Kalanderezés: olyan folyamatos alakítóművelet, amelynek során több, egymást követő forgó hengerpár a viszkózus anyagot fokozatosan egyenletes vastagságú réteggé alakítja. (49. ábra)
49. ábra. Kalanderezés
38
„MÉRÉS ÉS ELŐRAJZOLÁS” c. fejezet A tananyag az említett jegyzet 7-40. oldalán található. A gépalkatrész gyártás során használatos hosszmérés elméleti kérdéseivel, a legfontosabb hosszmérő műszerek működési elveivel, alkalmazásuk módszereivel foglalkozik e témakör. Ez a tanulási egység összefoglalja az egyedi gyártás sajátos műveletének, az előrajzolásnak a célját, módszerét és eszközeit is. A mérés automatizálásának lehetőségeit is érinti ez a fejezet. Az anyagrész tanulmányozása során a közvetlen, az összehasonlító és a közvetett mérési módszerek lényegét kell mindenkinek megtanulni. Ezt jól szemlélteti a fejezet első három ábrája. A nóniusz elvét, leolvasásának módját feltétlen el kell sajátítani ahhoz, hogy a mérőműszerek pontosan, rendeltetésüknek megfelelően leolvasni és így használni tudják (50. ábra). A fontosabb kézi mérőeszközök és hosszmérőgépek működési elvét, az elérhető mérési pontosságot kiemelten kell kezelni, hiszen ez az alkalmazási területeket határozza meg. Ezért javasoljuk a működési elv vázlatának megtanulását is. Az Abbe - hosszmérőgép elve a 7/a, a mikrokátoróra I l/b, a pneumatikus hosszmérés a 13. ábrán, a villamos elven működő hosszmérő műszerek működési vázlata a 14. ábrán látható. Az alakhűség és helyzetpontosság vizsgálatok során elsősorban a külső és belső hengeres, illetve a síkfelületek jellegzetes alakhűség hibáit kell felismerni és mérési lehetőségeit a tankönyv és az oktatási segédlet segítségével kell meghatározni (16. ábra). A fogaskerekek geometriai méretei közül csak azoknak a mérési módszerét és eszközeit kell itt elemeznünk, melyek a fogprofil sajátosságából adódnak. Itt ismét a mérési és működési elvre hívjuk fel a figyelmet. Elsősorban a 21/a., a 22/b. és a 23. ábrán látható vázlatok tanulmányozását javasoljuk.
39
Az alkatrészek felületének minőségét az alkalmazott eljárás, de elsősorban a szerszám határozza meg. Az alapfogalmak megtanulása után elsősorban az „Ra” átlagos felületi érdesség kiszámításának és mérésének módszereit szükséges megtanulni. Az idomszerek az alkatrészek sorozatgyártása esetén rendkívüli módon leegyszerűsítik és meggyorsítják a vizsgált méretek minősítését. Az idomszerek működésére vonatkozó törvényszerűségeket, melyet Taylor elvnek nevezünk, feltétlenül meg kell tanulnunk. Csak ezen alapelvek ismeretében lehet meghatározni, a munkadarab megfelelő méretéből kiindulva, az idomszerek névleges méreteit és tűréseit. Az idomszer méretezéséhez a 29. ábra nyújt segítséget. A Taylor-elvhez hasonlóan fontos a munka-, ellenőrző- és átvevő idomszerek közötti összefüggések ismerete, melynek megértéséhez a 33. ábra nyújt segítséget. Ellenőrző kérdések: 1. A közvetlen, összehasonlító és a közvetett mérési módok elvi kérdései. 2. A nóniusz elve ás leolvasási módja. 3. Az Abbe – féle mérési elv. 4. A mérőórák működési elve, használatuk módja. 5. A mikrokátor működési elve, mérési pontossága és felhasználási területe. 6. Vázlat a passaméter működési elvéről, használatának ismertetése, mérési pontossága. 7. A tolómércék és mikrométerek felépítése, mérési pontossága és használatuk módja. 8. A pneumatikus hosszmérés elve, a fontosabb pneumatikus hosszmérő műszerek felépítése. 9. Legalább egy villamos elven működő hosszmérő berendezés bemutatása. 10.A külső és belső hengeres felületek néhány jellegzetes hibája és mérési módja. 11 .Fontosabb menetmérési módok ismertetése. 12.A normál egyenes fogazású fogaskerék osztásának és többfogméretének mérési módszere. 40
13.A hullámosság és az érdesség fogalma. 14.Az „Ra” fogalma, meghatározásának módja és mérésének lehetőségei. 15.Az idomszerekre vonatkozó Taylor-elv. Lehet-e különbség a „megy” és a „nem megy” oldalak alakja között? 16.A munka-, ellenőrző és átvevő idomszerek. 17.Az aktív és passzív mérés közötti különbség. „GÉPALKATRÉSZEK ÖNTÉSE” c. fejezet A megtanulandó tananyag az említett jegyzet 43-55. oldalain található. Igen fontos tananyagrészek a következők: Az „Olvasztás”c. fejezetből a 38. ábra, a „ fejezetből a 40., a 42. és a 43. sz. ábrák, az „Öntés”c. fejezetből a 44-46 sz. ábrák, a „Nyomás alatti öntési eljárások”c. fejezetből pedig a 4’7-48 sz. ábrák a hozzájuk tartozó magyarázó szöveggel. Ellenőrző kérdések: 1. Ismertesse a vasöntvények előállításához szükséges betét-, tüzelő-, salakképző és ötvöző anyagokat. 2. A kúpoló kemencék felépítése, üzemeltetésük. 3. Homokba történő kézi és gépi formázáskor ismertesse a mintákról, magról, formázószekrényről és homokféleségekről tanultakat. 4. Ismertesse egy csőtoldat kézi formázásának menetét. 5. Milyen beömlőrendszereket ismer? 6. Ismertesse a precíziós öntésről tanultakat. 7. Ismertesse a kokillába történő és folyamatos öntést. 8. Ismertesse a fröccsöntést és a présöntést.
41
„HEGESZTÉS” c. fejezet A megtanulandó tananyag az említett jegyzet 57-130. Sz. oldalain található. A következő ábrák ismerete igen fontos, a hozzájuk tartozó magyarázó szöveggel együtt: - A „Kézi ívhegesztés”c. fejezet: 50-57. és 59-6 1 sz.: - A „Semleges védőgázas, volfrám-elektródás ívhegesztés (AWI)”c. fejezet:6264. sz. - Az „Argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (AFI)” és - A „Széndioxid védőgázas ívhegesztés”c. fejezetek: 66-68 sz.: - A „Fedettívű hegesztés”c. fejezet: 69-70. és 72 sz.: - A „Plazmahegesztés” c. fejezet: 74 sz: - A „Gáz fejezet: 7’7-83 sz: - Az „Ömlesztve sajtoló hegesztési eljárások”c. fejezet: 85-88 sz.: - A „Sajtolóhegesztési eljárások”c. fejezet: 90-92 sz.: - A „termikus vágás és darabolás” c. fejezet: 93 sz. - A „Hegeszthetőség”c. fejezet: 94-97 sz. Ellenőrző kérdések: 1. Ismertesse vázlat alapján a kis C-tartalmú acél hőhatás-övezetéről tanultakat. 2. Ismertesse vázlat segítségével az acélok hegeszthetőségéről, továbbá a hegesztési munkarendhez és repedésmentességhez szükséges nomogramokról tanultakat. 3. Ismertesse vázlat segítségével az erősen ötvözött acélok hegeszthetőségéről tanultakat (Schaeffier - diagram alapján).
42
4. Ismertesse a hegesztőív statikus karakterisztikájáról tanultakat. 5. Ismertesse vázlat segítségével a hegesztőív kialakulását kézi ívhegesztésnél, továbbá a hegesztőív jellemzőit argon-védőgázban. 6. Ismertesse vázlat segítségével a kézi ívhegesztés ömlesztő folyamatának egyes fázisait és a dinamikus jelleggörbéről tanultakat. 7. Ismertesse vázlat segítségével a kézi ívhegesztés áramforrásaival szemben támasztott követelményeket és a hegesztő dinamókról tanultakat. 8. Ismertesse vázlat segítségével a kézi ívhegesztésnél a hegesztőtranszformátorokról és egyenirányítókról tanultakat. 9. Ismertesse vázlat segítségével a kézi ívhegesztés elektródáiról továbbá a kézi ívhegesztés technológiájáról tanultakat. 10. Ismertesse vázlat segítségével az AWI - hegesztő berendezésről és hegesztőpisztolyról tanultakat. 11 .Ismertesse vázlat segítségével az AFI - hegesztő berendezésről tanultakat, továbbá a vezérlés elvét. 12.Ismertesse vázlat segítségével a széndioxid-védőgázos hegesztésről tanultakat. 13.Ismertésse vázlat segítségével a fedettívű hegesztésnél alkalmazható fedőporokról, huzalokról és ezek kombinációiról, valamint a hegesztési megoldásokról tanultakat. 14.Ismertesse vázlat segítségével a fedettívű hegesztés alapelveiről tanultakat, továbbá a vezérlés elvét. 15.Isrnertesse vázlat segítségével a plazmahegesztésről tanultakat. 16.Isrnertesse vázlat segítségével a gázlánghegesztésnél alkalmazott gázokról és gázpalackokról tanultakat.
43
17. Ismertesse vázlat segítségével a gázlánghegesztésnél alkalmazott nyomáscsökkentőkről, biztonsági szerelvényekről és hegesztőpisztolyokról taiiultakat. 18.Ismertesse vázlat és képletek segítségével a hegesztőlángról tanultakat. 19.Ismertesse vázlat segítségével a ponthegesztésről tanultakat. 20.Ismertesse vázlat segítségével a vonalhegesztésről tanultakat. 21. Ismertesse vázlat segítségével a lángvágásról és plazmavágásról tanultakat. 22.Ismertesse az alumínium, réz és ötvözeteinek hegesztéséről tanultakat.
„FÉMEK FORGÁCSNÉLKÜLI ALAKÍTÁSA” c. fejezet A megtanulandó tananyag az említett jegyzet 131-186. oldalain található. A következő ábrák ismerete igen fontos a hozzájuk tartozó magyarázó szöveggel együtt. A „Fémek képlékeny alakításának elmélete”c. fejezetből 99-101 sz. ábrák. a „Kovácsolás”c. fejezetből a 102-111 sz. ábrák, a „Hengerlés”c. fejezetből a 112-114 sz. ábrák, a „Forgácsnélküli hidegalakítás”c. fejezetből a 116-118 sz., továbbá a 125,127., 129-130 sz., 132-134 sz., 137-140 sz., a „Műanyagok forgács nélküli alakítása”c. fejezetből a 142-144 sz. ábrák. Ellenőrző’ kérdések: 1. Fémek maradó alakváltozása, a mechanikai tulajdonságuk megváltozása. A keményedési és lágyulási továbbá az újrakristályosodási diagram. 2. A kovácsolás alapfogalmai, célja, a nyomókúpok képződése és az átkovácsolási tényező. 3. A szabadalakító kovácsolás legfontosabb szerszámai és műveletei.
44
4. A süllyesztékes kovácsolás módszerei. 5. A kovácsolás néhány munkagépe. 6. Rúd-és lemezhengerlés technológiája. 7. Csőgyártási eljárások. 8. Darabolás, kivágás, lyukasztás alapfogalmai. 9. Kivágó-lyukasztó szerszámok ismerete. 1 0.Hajlítás, lemezhajlítási eljárások, számítási képletek. 11 .A mélyhúzás elve és szerszámai, számítási képletek. 12. Hogyan történik a hidegalakítás forgószerszámokkal. 13. Hidegsajtolás és folyatás technológiája. 14. Finom felületi megmunkálás képlékenyalakítással. 15. Műanyagok forgácsnélküli alakításának néhány módszere
„FORGÁCS NÉLKÜLI ALAKÍTÁS MŰVELETTERVEZÉSE” c. fejezet A megtanulandó tananyag az említett jegyzet 430-435. oldalain található. Rendkívül fontos a 315. ábra ismerete. A házi feladat rövid ismertetése: Kivágó és lyukasztó szerszám tervezése: A feladat elkészítéséhez felhasználható az említett jegyzet 157-166. oldalain található tananyag. Ezt a házi feladatot a példatárban lévő mintafeladat alapján kell elkészíteni.
45
