MAZSOLÁZÓ... 4 REFORM A Közös Agrárpolitika reformjáról hozott döntések... 5

TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

REFORM A Közös Agrárpolitika reformjáról hozott döntések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

HÍREK, ESEMÉNYEK Szerte Európában kevesebb a gabona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jusson, de maradjon is! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megalakult az Érdekegyeztetõ Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . OTP: termõföldalapú jelzáloghitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kárenyhítõ támogatásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az osztatlan közöst is lehet életjáradékra váltani . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A román gazdák többsége várja a csatlakozást . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2003, az Édesvíz Nemzetközi Éve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Együttmûködés az erdélyi magyar gazdák érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdõ = faültetvény? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Biciklire kilométerpénz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szántás, versenyszellemmel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7 8 8 8 8 9 9 9 10 10 10 11

KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Erõviszonyok és kilátások az új Közös Agrárpolitika hátterében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az EU cukoripari rendtartásának helyzete és ellentmondásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 12

CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Pályázz könnyedén, avagy a SAPARD reformok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hogyan lehet támogatáshoz jutni agrár-környezetvédelemmel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A titok nyitja: termelõi érdekérvényesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tejet igyanak a gyerekek Cola helyett! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bõvítés és élelmiszerbiztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bõséges állami támogatás a biogazdálkodóknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Támogatás a holland biogazdáknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bioélelmiszerek fejlõdõ piaca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új bioburgonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ökológiai oktatás szükségeltetik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Románia is a bio felé fordult . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 16 18 19 20 24 24 25 25 26 26

RIPORT Gyimesben jártam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

26

FALUSI TURIZMUS Néhány mondat az uniós falusi turizmusról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A francia kultúra és a falusi turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pillantás a szomszédba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gondolatok a bugaci tanyaturizmusról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hátizsákosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az uniós és a közép-kelet-európai falusi vendéglátásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28 29 31 33 33 36

FÓRUM A magyar falusi turizmusról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37

PIACI HÍREK Piaci elõrejelzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mozzarella Berlinben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Görög bio-tej beruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Holland igen a bio-tejtermékekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újra pezseg a hazai ásványvízpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elsõ azerbajdzsáni cukorgyár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szövetkeznek a baromfitenyésztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tisztán magyar tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

38 39 39 39 39 40 40 41

ARCKÉPCSARNOK Michaele Schreyer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

41

INTERNETFIGYELÕ – HONLAPBÖNGÉSZÕ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

42

KÖNYVESPOLC A falusi turizmus hagyományai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hétköznapi Európa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

43 43

2003. 8. évfolyam 8. szám

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

1

CONTENTS BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

REFORM Decisions of the CAP reform . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

NEWS, EVENTS Less grain throughout Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Is there enough and to spare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The Council for Reconciliation of Interests has been established . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . OTP: land-based mortgage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . About compensations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tenancy in common may also be inverted to life annuity . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Most of Rumanian farmers are waiting for accession . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2003, the International Year of Freshwater . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Co-operation for Hungarian farmers in Transsylvania . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Forest = plantation of trees? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Travel allowance also for bicycles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ploughing, with competitive spirit? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7 8 8 8 8 9 9 9 10 10 10 11

COMMON AGRICULTURAL POLICY Power relations and perspectives as the background of the Common Agricultural Policy . . . . . . . . . . . . Situation and contradictions of the common sugar market regulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 12

BEFORE ACCESSION Submitting applications easily, i.e. the SAPARD reforms . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . How to get supports through agri-environmental protection . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The key to the mystery: producers’ ability to enforce interests . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Let children drink milk instead of Coke! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Enlargement and food safety . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ample state aids for organic farmers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Support for Dutch organic farmers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Developing market for organic foods . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A new „bio-potato” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ecological education is needed . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rumania turns towards ecological production . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 16 18 19 20 24 24 25 25 26 26

REPORT I have been to Ghymes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

26

VILLAGE TOURISM Strict control . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . French culture and village tourism . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Outlook to the neighbours . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Reflections on farm tourism in Bugac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Backpacked people . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Village hospitality in the Union and East-Middle-Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28 29 31 33 33 36

FORUM The Hungarian Rural Tourism . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37

MARKET FORECAST Market forecast . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mozzarella in Berlin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Greek investment in organic dairy production . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dutch people say yes for organic dairy products . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Domestic market of mineral waters is fizzing again . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The first sugar plant in Azerbajan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Poultry breeders are forming an alliance . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Clearly Hungarian ownership . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38 39 39 39 39 40 40 41

PORTRAIT Michaela Schreyer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

41

INTERNET EXPLORER – HOMEPAGE BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

42

BOOKSHELF Traditions of village tourism . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Everyday Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

43 43

2

A Z E U R Ó PA I U N I Ó A G R Á R G A Z D A S Á G A

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 8. évfolyam 8. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

Agraeconomy of the European Union Volume 2003/8., Issue 8. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3

MAZSOLÁZÓ • Milyen irányt vesz a közös agrárpolitika? Régóta vajúdik a közös agrárpolitika reformja, a nehéz „szülést” 16 órás, maratoni tárgyalások elõzték meg. Végre azonban körvonalazódik. A fõbb elemek körül elgondolkodtató az az alapelv, hogy a termelõk közvetlen támogatása termelésük méretétõl független lesz. A kifizetések kapcsolódnak az Unió szigorú környezetvédelmi, állat és növényegészségügyi, valamint élelmiszerbiztonsági elõírásaihoz. Ugyanakkor az Unió bõvítésével a közös agrárpolitika az eddigieknél rugalmasabbá válik. (Akit a részletek érdekelnek, lapozza föl a 5. oldalt.) — • — • Szerte Európában kevesebb gabona termett, mert az aszály nem csupán hazánkat sújtotta. A jó minõségû tavalyi búza kiszállítását nem korlátozta (2003. július 28-ig) export tilalom. Ugyanakkor amiatt aggódik a Malomipari Szövetség elnöke, Csontos Attila, hogy nem hagyja-e el túl sok búza az országot. Bõvebben a 7. oldalon. — • — • A víz drága kincs. Az ENSZ felszólítja a világ kormányait, tudatosítsák a fenntartható édesvíz-használat, -gazdálkodás és -védelem fontosságát. A vízkincs megóvása érdekében elengedhetetlen az országhatárokon átívelõ együttmûködés. Ma 1,1 milliárd ember él a földön megfelelõ szintû ivóvíz ellátás nélkül. 2003 az Édesvíz Nemzetközi Éve. Bõvebben a 9. oldalon. — • — • Együttmûködési megállapodást írt alá az FVM részérõl dr. Németh Imre, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete részérõl Sebestyén Csaba nemrégiben Budapesten. Az együttmûködési megállapodás célja a hazai tudományos, szakmai ismeretek, tapasztalatok átadása az erdélyi magyar gazdák uniós csatlakozásra való felkészítésében. (Többet a 10. oldalon.) — • — • Bicikli kilométerpénz Norvégiában. Az autóhasználat csökkentése, és fõleg a lakosság egészségének védelmében, Norvégiában a kerékpárral megtett szolgálati útért kilométerpénzt fizetnek az önkormányzati alkalmazottaknak. A pedálozást azonban maximum 5 km-ig díjazzák, munkaidõn belül… (Többet a témáról a 10. oldalon.) — • — • Miért nem akar az Európai Unió változtatni a cukorpiaci rendtartásán? Az Unió a világ legnagyobb cukor-exportõre, de importõre is egyben. Brazília és a Cairns-csoporthoz tartozó országok mégis szorgalmazzák, – a WTO elõírásaival fenyegetõzve –, a cukorpiac liberalizálását. Az ellentmondásokról is olvashatnak a 12. oldalon. — • — • A SAPARD pályázatok még sok-sok eddig ki nem használt lehetõséget rejtenek magukban. A pályázati feltételek rugalmas változtatásával az agrártárca helyzetbe akarja hozni a termelõket. Bõvebben a 15. oldalon. — • — • Támogatások a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programból is igényelhetõk. A cél a környezetkímélõ mezõgazdasági módszerek elterjesztése és gyakorlata. Mivel hazánk az 1-es régióba tartozik – uniós besorolás szerint 80%-os társfinanszírozásban is részesülhet az, aki az agrár-környezetvédelmi program keretében pénzhez akar jutni. Bõvebben a 16. oldalon. — • — • Tejet igyanak a gyerekek Cola helyett. Ha sikerülne visszahozni 2003. szeptemberétõl az iskolatej akciót, enyhülnének a tehenes gazdák gondjai és a gyerekek is jól járnának. Az iskolaigazgatókon is múlik, hogy milyen a kínálat az iskolabüfékben. A tejpiac ellentmondásairól a 19. oldalon olvashatnak. — • — • Gyimesközéplok, Gyimesfelsõlok és Gyimesbükk három csángó magyarlakta falu Romániában, a Tatros folyó völgyében. Az itt élõ emberek fõleg állattenyésztéssel foglalkoznak. A kis közösségek összetartanak. A modernizáció káros hordaléka már ezt a távoli, tiszta vidéket is elérte és félõ, hogy nem elõnyére változik, hacsak tudatos fejlesztés nem segít megõrizni a vidék rendkívüli értékeit. (Riportunk a 26. oldalon.) — • — • A falusi turizmus az urbanizáció egyre szélesebb elõretörésével menedék lehet legalább a nyári szabadság idején a megfáradt, hajszolt városi embereknek is. Hogyan valósul meg a falusi turizmus Franciaországban, ahol igazán kitûnõen megszervezték, és hogyan nálunk? Mi az osztrákok titka? Hogyan tudnánk idecsábítania hátizsákosokat? Miért mostohagyerek a falusi turizmus Magyarországon? A falusi turizmus augusztusi számunk kiemelt témája. Bõvebben a 28. oldaltól. — • — Könyvismertetések, piaci hírek, Internetfigyelõ is kiegészíti augusztusi számunkat. 4


REFORM

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA reformjáról hozott döntések A Közös Agrárpolitika (KAP) megreformálására egyidejûleg több nyomós ok is sürgette az Európai Uniót. Ezek közül mindenek elõtt az újabb WTO tárgyalási fordulót kell kiemelni, amely az agrártámogatások körének szûkítésére, erõteljes leépítésére törekszik. A KAP reformja nélkül, különösen a termelés és a támogatások elválasztása nélkül, az Unió nehezen képviselhetõ és védhetõ pozícióba került volna. A KAP reformjáról még az új tagok felvétele elõtt akarták a döntéseket meghozni. A döntéssel lehetõvé válik a bõvítés pénzügyi feltételeinek biztosítása az agrárkiadások keretein belül, amelyet tavaly októberben a francia-német megegyezés alapján a 2006-os szinten 2013-ig befagyasztottak, pontosabban csak az inflációt követheti a növekedés. Az EU agrárreform sarokpontjai Az EU agrárminiszterei három kemény vitákkal tarkított tanácsülés után egyeztek meg a Közös agrárpolitika (KAP) alapvetõ reformjában. Az egyezség a tagállamoknak a reform sarokpontjainak megvalósításában – a termelés és a támogatások elválasztását illetõen – rugalmasságot enged meg, mindenek elõtt a két legfontosabb termékkörnél, a gabonánál és szarvasmarhánál. A bevezetés 2005. január 1-tõl feltételesen érvényes, megkezdése 2007. január 1-ig eltolható. Számos kivételt hagytak jóvá, különösen az állati prémiumoknál. A reform legfontosabb elemei a támogatások messzemenõ elválasztása a termeléstõl és a közvetlen támogatások kötelezõ átcsoportosítása az általános strukturális támogatások (vidékfejlesztés) céljaira (moduláció). Az eredmény – az összes módosítás ellenére – a Bizottsági elképzelések menetét tükrözi. A kompromisszumok ellenére az EU Bizottság javasolta fõ irányok szerinti döntések születtek, jóllehet visszafogottabb mértékben. Ebben lényeges szerepet játszott a kilátásba helyezett francia vétó, ami a Bizottságot és a görög elnökséget a megegyezés érdekében a reformjavaslatok módosítására, tompítására kényszerítette. Franz Fischler agrárfõbiztos eredeti javaslataival szemben jóval szerényebb összegek


csoportosíthatók át vidékfejlesztési célokra. Az eredeti javaslat 2006-tól 2013-ig lépcsõzetesen degresszíven csökkentette volna az üzemek támogatását. 5000–50 000 €/év támogatásnál 12,5%-kal, 50 000 €/év támogatás felett pedig 19%-kal. Ennek felvállalására a tagállamok többsége nem volt hajlandó. Az 1999-es berlini agrárreformhoz (Agenda 2000) képest gyorsan született meg a döntés, ami a fent vázolt kényszerítõ okokra vezethetõ vissza. A részletek kibontása, rendeletbe fogalmazása most következik, így az agrárminiszterek tanácsára további nehéz tárgyalások várnak. A reformdöntések az EU jelenlegi 15 tagjára vonatkoznak. Az új tagokra a Bizottság javaslata alapján külön elõírás rendelkezik majd, adaptálva átmeneti idõszakra a reform döntéseit, összhangot teremtve a csatlakozási szerzõdéssel. A legfontosabb reformokat az alábbiakban foglaljuk össze: A támogatások elválasztása a termeléstõl – üzemhez kötött támogatási rendszer bevezetése Az EU-támogatások termeléstõl való elválasztásának az a célja, hogy leépítsék a túltermelést. A gabonánál a jövõben a támogatások legalább 75%-át a termeléstõl és a gabonafajtól függetlenül hektáronként átalányként fogják kifizetni. Ennek a szektornak 19 milliárd eurós támogatása teszi ki a szubvenciók oroszlánrészét. Az átalánynál – a német követelésnek megfelelõen – választani lehet a szántóföldi- vagy a gyep/legelõ támogatás között. Az extenzív legelõre alapozó üzemek így viszonylag jobban fognak járni. A marhaprémiumok esetében az államok három lehetõség közül választhatnak: 1. A hímivarú marhák külön támogatását 75%ig továbbra is a termeléstõl függõen lehet kifizetni. 2. Alternatívaként marad az anyatehén prémium 100%-ig és a vágási prémium 40%-ig terjedõ termeléshez kötése. 3. A vágási prémium, mint eddig, 100%-ban a termeléstõl függõen fizethetõ ki.

5

REFORM DEGRESSZIÓ ÉS MODULÁCIÓ – átcsoportosítás vidékfejlesztésre A parasztok termeléshez kötött támogatásának egy része a jövõben többé nem közvetlenül az üzemekbe jut, hanem a vidékfejlesztésre (kötelezõ moduláció). Ennek során a támogatás mértékét 2007-ig lépcsõzetesen 5%-kal (2005: 3%, 2006: 4%) csökkentik. A befagyasztott eszközök 80%-ig (kivételesen 90%-ig – Németország) a tagállamok nemzeti költségvetésébe folynak vissza és ott strukturális támogatásként a vidéki térség javát szolgálják. A döntés ellentétes a déli tagállamok követelésével, akik ennek a megtakarításnak a szétosztását uniós szinten szorgalmazták. A moduláció csak az évente 5000 eurónál több támogatáshoz jutó üzemeket érinti. Az 5000 € támogatás átlagosan 16–20 ha-os üzemnagyságot takar. A moduláció az uniós üzemek 30%-át érinti, ezek a támogatások 80%-át fogadják ma. A közösségi keretbõl 10%-ot – szigorú feltételek mellett – „nemzeti” célokra lehet a jövõben felhasználni. Lehetõséget ad problémás ágazatok kezelésére (állatjóléti, –tartási támogatási jogcím). A támogatások további csökkentését (degresszió) nem tervezik. 2007-tõl azonban az agrártanácsnak évente az év közepéig döntenie kell a támogatás mértékérõl, ha a rögzített felsõ határ túllépésének veszélye fenyeget.

lépésben.(Ez a berlini döntéshez képest 10%nal nagyobb csökkentés a vajnál, a tejpor esetében azzal azonos mértékû). A tejkvóta Bizottság által 2007-re követelt megemelésérõl lemondtak, így a tejárak csökkentése megakadályozható. A tej irányára megszûnik. AGRÁRKÖLTSÉGVETÉS Az agrárkiadások összességében a néhány hónappal ezelõtt Brüsszelben elfogadott szinten maradnak, amely 2013-tól csökkentést irányoz elõ. 2006-ig nagysága kereken 40 milliárd euró, 2007-ben 45 milliárd euróra növekszik és 2013-ban 48,5 milliárd eurót fog elérni. A KAP-reform rövid értékelése magyar szempontból

Az EU a hazai termelõknek különbözõ termékekre minimumárat garantál, ami részben jelentõsen felette van a mindenkori világpiaci árnak. A mostani kompromisszum nem vezetett a piaci rendtartások mélyreható változásához. A gabonánál teljesen lemondtak az intervenciós ár csökkentésérõl, csak a tárolási idõszak havonkénti felárnövekedését csökkentették a felére. Eredetileg az EU-Bizottság a jelenleg tonnánkénti 101,31 eurós ár 5%-os csökkentését szorgalmazta, azonban ez Franciaország ellenállásán meghiúsult. A gabonánál a közvetlen kifizetés 63 euró/t maradt. Kivéve a rozst, amelynél az intervenciót teljesen megszüntették. Németországot, mint az unió legnagyobb rozstermelõjét, nagyobb mértékû modulációból viszszaszármazó összeggel kárpótolják. A vaj- és a soványtejpor minimum ára 2004tõl további 25, illetve 15%-kal csökken 4 ill. 3

A Közös agrárpolitikáról született egyezség magyar szempontból összességében pozitívan értékelhetõ az alábbiak tükrében: 1. A reform zöld utat biztosít a KAP jövõbeni hosszabbtávú mûködõképességéhez a kibõvített, immár 25 tagú Európai Unióban. 2. A reform erõsíti a piac szerepét, ezáltal a kedvezõ adottságú ágazataink – pl. gabona – elõtt nagyobb lehetõségek nyílnak meg. 3. A reform bizonyos lépéseket tesz a vidékfejlesztés szerepének növelésére. Új intézkedéseket vezet be (több támogatás a fiatal gazdálkodóknak, állatvédelmi költségek átvállalása, új támogatások az üzemeknek az EU-követelmények teljesítéséhez, minõség javításának támogatása). Nem biztosít lényegesen több keretet erre a célra, a tagországok azonban a moduláció révén visszaáramló forrásokat nagy rugalmassággal használhatják fel. 4. A reform nagy rugalmasságot enged meg a tagállamoknak a közvetlen támogatások alkalmazására és az új kötelezettségek idõbeli bevezetésére (a tagállam dönthet arról, hogy már 2005. január 1-tõl teljes körûen alkalmazza-e vagy sem az új elõírásokat, vagy csak 2007. január 1-vel vezeti be). Ezzel a döntéssel elismerte az Unió, hogy minél nagyobbá válik az EU, annál nagyobbak lesznek a tagországok közötti eltérések, a sajátosságok gyarapodásával csökken az egységes kezelés lehetõsége. A közvetlen kifizetések termeléstõl való elválasztásának mértékérõl a rögzített kereteken belül a tag-

6


PIACI RENDTARTÁS

REFORM – HÍREK, állam dönt (mit és mikortól milyen mértékben alkalmaz). Alkalmazható a regionalizáció elve, ezzel régiónként eltérõ intézkedésekre adva lehetõséget. Magyarország sem kezelhetõ egyetlen régióként, mert az EU elõírásai szerint egy régió legfeljebb 3 millió ha támogatásra jogosult területet foglalhat magába. 5. Garanciát kaptunk arra vonatkozóan, hogy a moduláció, valamint a reform által rögzített egyéb pénzügyi feltételek ránk nem vonatkoznak mindaddig, amíg a közvetlen kifizetésekbõl a jelenlegi tagállamokkal azonos mértékben nem részesülünk. A reformról született döntéseket összegzõ elnökségi dokumentum részét képezi a leendõ 9 új tagország (Ciprust kivéve) közös nyilatkozata, amellyel összhangban 6. Garanciát kaptunk arra vonatkozóan, hogy a reform pénzügyileg nem hoz rosszabb helyzetbe a Koppenhágában kötött megállapodásnál. A Csatlakozási Szerzõdés átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz. Ezzel összhangban a reform új intézkedéseinek átmeneti, ránk vonatkozó szabályait a Bizottság szeptemberig kidolgozza. Az átmenet és rendezése a legnagyobb kérdés. Az a célunk, hogy gyors és intenzív tárgyalásokkal tisztázzuk. Az agrárreform visszhangja a tagállamokban Az elhatározott agrárreform a tagállamokban vegyes visszhangot váltott ki. A tagállamok

ESEMÉNYEK

többsége egyidejûleg elégedett és elégedetlen az eredménnyel. A Német Parasztszövetség (DBV) a reformot hevesen kritizálja. Szétrombolja az egységes belsõ piacot, mondta Gerd Sonnleitner DBVelnök. Az agrárkompromisszum nehéz megterhelés a német gazdákra nézve. Csökkenni fog a jövedelmünk, ennek mértéke 1,2 és 2 milliárd euró között mozoghat. Az ártámogatást illetõen a gabonatermelõk sikert könyvelhetnek el, azonban a tejtermelõknek tudomásul kell venniük az árcsökkentést. Éppen a tejtermelésnél érintett a német termelõk egyharmada és itt a legnagyobbak a gazdasági nehézségeink. Az elválasztással, az EU-kifizetések termeléstõl történõ részleges leválasztásával egy „egyveleg” jött létre, mely az egyes tagországoknak túl sok mozgásteret hagy, és a parasztoknak „bürokratikus aránytalanságot” jelent. A reform pragmatikus megvalósítása „rendkívül nehéz”. A reform nem ösztönöz jövõbeni beruházásokra. Az elnök azt reméli, hogy a termelõk a végrehajtáshoz 2007-ig idõhaladékot kapnak. „Úgy látom, hogy nekünk és az EUnak néhány éven belül újra tárgyalnunk kell” – mondta Sonnleitner. Arra figyelmeztette Renate Künast szövetségi minisztert, „semmi esetre sem engedhetõ meg, hogy az egyes tagállamokban különbözõ szabályok érvényesüljenek.” SCHÜTZ NÁNDOR, FVM FORRÁS: AGRÁRMINISZTEREK TANÁCSA LUXEMBURG, 2003. JÚNIUS 24–26.

Szerte Európában kevesebb a gabona Az EU-15-ök gabonatermése átlagosan az idén csaknem 4 százalékkal csökkent, így nem éri el a 200 millió tonnát (199,95 millió tonna). A rizstermés az Európai Unióban 23%-kal kevesebb, mint az elõzõ évben. Németország, amely az Európai Unió rizstermelésének mintegy a háromnegyedét adja, az idén 30,4%-kal termelt kevesebb rizst, mint 2002-ben. A 10 csatlakozó országban még szomorúbb a helyzet. A búzatermés alig éri el összesen a 18,24 millió tonnát. Az árpa 8,47 millió tonna össztermést adott, viszont az elõzõ év-


ben 3%-kal többet termett. Kukoricából 8,77 millió tonna termést jeleztek elõre, ami 3,5%kal kevesebb, mint 2002-ben. Az átlagterméseket összevetve az EU-15ök és a 10 csatlakozó ország között, az derült ki, hogy a gabonafélék termelésátlaga a csatlakozó országokban minimum 0,5 tonnával alacsonyabb hektáronként, mint az ugyancsak aszály-sújtotta Európai Unióban. Fordította: T. E. Forrás: AgraFocus, 2003/július

7

HÍREK,

Jusson is, de maradjon is!

OTP: termõföldalapú jelzáloghitel

Az idei aszályos esztendõben a búzatermés nem éri el a 3 millió tonnát. Az ország igénye 2,8 millió tonna. A pékek, malmosok jól tudják, hogy a jó minõségû kenyérhez a régi és az új búzát keverni szükséges. Tavaly kiemelkedõen jó volt a búza minõsége. Szokás, hagyomány és gyakorlat szerint a jó minõségû ó-búzából mintegy 200.000 tonnát mindig tartalékolnak a következõ esztendõre átmenõ készletként. Tekintve a jó minõségû búza iránti felfokozott keresletet az idén mintegy 150.000 tonna ó-búzát exportáltunk. Csontos Attila, a Malomipari Szövetség és Terméktanács elnöke aggodalmát fejezte ki a nagyfokú búzakivitel miatt. Dr. Németh Imre miniszter szerint mintegy 400–500 ezer tonna búza exportjára lesz lehetõség az idén is. Ellentétben a tavalyi évvel Románia nem alkalmaz védõvámokat a magyar búzaexporttal szemben, mivel az aszály miatt búzahiány van délkeleti szomszédunknál.

Már kínálja termõföldfedezet mellett nyújtott, új konstrukciójú hiteleit az OTP Bank Rt. lakossági és vállalati ügyfeleinek. Ezeket a hiteleket azok vehetik igénybe, akiknek már van legalább öthektárnyi összefüggõ termõföldjük, illetve akik termõföldet vásárolnak.

FÖLJEGYEZTE: T. E. Elhangzott: 2003. július 25-én 17 óra 40 perckor, a Kossuth adón

Megalakult az Érdekegyeztetõ Tanács 21 érdekvédelmi szervezet részvételével több, mint egy évi vajúdás után 2003. július 14-én megalakult az Országos Érdekvédelmi Tanács (OÉT). Az ágazati érdekegyeztetés fontos állomásához érkeztünk, mondta dr. Németh Imre miniszter. Az OÉT elnöke dr. Szanyi Tibor politikai államtitkár lett. A felek nem várják azt, hogy a viták elkerülhetõk lesznek, de minden szinten nyitottak a gyümölcsözõ, az ügyeket elõrevivõ kezdeményezésekre, nyugodt légkörû tárgyalásokra. –t–

8

ESEMÉNYEK

Forrás: Magyar Nemzet 2003. július 16.

A kárenyhítõ támogatásokról A fagy- és aszálykárok enyhítése a mezõgazdasági kormányzat 10 + 50 milliárd forintos csomagtervet dolgozott ki, derült ki a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dr. Németh Imre és dr. Máhr András helyettes államtitkár által tartott sajtótájékoztatón. A károsultak gyorsan hozzájuthatnak a vissza nem térítendõ támogatásokhoz, a 10 milliárd forintos keretbõl. Az 50 milliárd forintos keret kedvezményes középlejáratú hitel formájában juthat a termõkhöz. (A jegybanki kamat 60%-a kamattámogatás és 1 évig nem kell törleszteni.) Fontos szerep jut az integrátoroknak, akiket a károsultak együttesen, vagy külön-külön is felhatalmazhatnak. A megyei FM Hivatal jogosult a kárérték megállapítására. Kárenyhítést csak olyan termelõ vehet igénybe, aki regisztrált és eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének is. Kárenyhítésre az a termelõ jogosult, akinél a kár értéke 30%-os, vagy afeletti. Ekkor a kárérték 30%-át térítik. Legkésõbb 2003. november 5-ig lehet benyújtani az FM hivatalokhoz az igényeket. Az 50 milliárd forintnyi kedvezõ hitelakcióban minden olyan bank részt vehet, akinek érdemi agrárkapcsolatai vannak. 10–12 bankkal folynak tárgyalások. (Kételyek is hangot kaptak a kárenyhítéssel kapcsolatban. Sokan vélik úgy, a 10 milliárdos kárenyhítés csak csepp a tengerben, nem sokat segít a termelõkön. Az ötvenmilliárdos hitellehetõség pedig nem érhetõ el mindenkinek, mert a bankok rangsorolják az igénylõket. Meglátjuk, hogyan valósul T. E. meg a gyakorlatban a csomagterv.)


HÍREK,

Az osztatlan közöst is lehet életjáradékra váltani A földet életjáradékért program kiterjed a részarányú és az osztatlan közös tulajdonú földterületekre is, tudtuk meg Benedek Fülöp címzetes államtitkár sajtótájékoztatóján. A programot mintegy 1,5 millió hektár osztatlan közös tulajdonú földre szeretnék kiterjeszteni. Az adott táblán belül a terület 25%ára, de legalább 3–5 hektárra, üzleti áron ajánlatot tesz az állam. Ha ez egyenként 500 ezer forint érték alatti, akkor gyorsított eljárással, akár egy hónapon belül rendezik. Jelenleg mintegy 15–20 ezer hektár felvásárlásával számol az állam. A felajánlásokat a területileg illetékes FM hivatalokhoz kell benyújtani. A cél egyrészt, hogy a földtulajdon használati viszonyok rendezõdjenek. Az életjáradék adómentességét visszamenõleg is garantálják. Eddig 5495 érvényes pályázat érkezett be, amely 10–12.000 hektárt érint. 9022 földrészlet szemlézése történt meg. A Nemzeti Földalapnak közös célokat kell szolgálnia. Ilyen például a félmillió hektár erdõtelepítési koncepció is. –t–

A román gazdák többsége várja a csatlakozást Keleti szomszédunk termelõinek hetvenöt százaléka támogatja a bõvítést, derült ki egy nemrég készített felmérésbõl. Bár nem várnak látványos változást, a gazdák úgy vélik, hogy az ország uniós csatlakozása sok szempontból javítani fogja a román mezõgazdaság helyzetét. A felmérésbõl kiderült az is, hogy a termelõk reálisan látják az agrárium helyzetét: több mint 44 százalékuk szerint a román agrárgazdaság még nem készült fel az integrálódásra. A megkérdezettek közel harmada nem tudta megítélni a felkészülés jelenlegi szintjét, a többieknek pedig nem volt véleménye ezzel kapcsolatban. K. V. AgraFood EastEurope 2003. március


ESEMÉNYEK

2003, az Édesvíz Nemzetközi Éve A riói Föld Csúcs óta egy világméretû víz mozgalom van kibontakozóban, melynek fontosabb állomásai az elsõ és második Víz Világfórum (Marrakes, 1997; Hága, 2000), a bonni Édesvíz Konferencia (2001) és a johannesburgi Fenntartható Fejlõdési Világtalálkozó (2002). A folyamat világméretûvé fejlõdése létkérdés. Ma 1,1 milliárd ember él a Földön megfelelõ szintû ivóvízellátás nélkül és 2,4 milliárd nélkülözi az emberhez méltó higiénés körülményeket. Ráadásul az elõrejelzések szerint a népesség növekedésének és az éhínség elleni küzdelemnek köszönhetõen a vízkivételek 40%-kal fognak nõni a következõ 20 évben. Ebbõl az következik, hogy az átlagos egy fõre esõ megújítható vízkészlet az elõrejelzések szerint 2025-ig az évi 6600 m3-rõl (2000. évi adat) 4800 köbméterre csökken. Ezek az aggasztó jelenségek arra késztették a politikusokat, hogy az ENSZ közgyûlés 55/196-os határozatával a 2003-as évet az Édesvíz Nemzetközi Évének nyilvánítsák. Az ENSZ felszólítja a világ kormányait, a nemzeteket, a nemzetközi és civil szervezeteket, hogy tudatosítsák a fenntartható édesvíz-használat, -gazdálkodás és -védelem fontosságát. Az Év felelõse a világszervezet két szakintézménye az UNESCO és a UNDESA (Gazdasági és Társadalmi Ügyek Szervezete). Az Európai Unió tagállamainak és a csatlakozó országoknak a fenntartható vízhasználatra vonatkozó közös célkitûzései a Víz Keretirányelvben fogalmazódnak meg. A Víz Keretirányelv (VKI) fõ eleme a vízgyûjtõszemléletû vízgazdálkodás. A vízgyûjtõ kerületekre 2009-ig el kell készíteni a vízgyûjtõ elsõ gazdálkodási tervét, például a Duna-medence egészére egy tervet. Ennek alapfeltétele az országhatárokon átívelõ együttmûködés. Környezetvédelmi és természetvédelmi közösségi szabályozással az EU 2015-re a felszín alatti és felszín feletti vizek jó állapotát kívánja elérni. Az EU Víz Keretirányelve új alapokra helyezi a vízvédelmet. – B. B.–

9

HÍREK,

ESEMÉNYEK

Együttmûködés az erdélyi magyar gazdák érdekében A keretmegállapodás lehetõvé teszi, hogy a Magyar Köztársaság évrõl évre, figyelembe véve a Kormány lehetõségeit, támogassa a határon túli magyar gazdálkodókat. Csávos György, az Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnökének megfogalmazása szerint a megállapodás az erdélyi magyarság számára igen értékes, mivel lehetõvé teszi, hogy szülõföldjén maradva bontakoztassa ki tehetségét és emberhez méltó életet éljen. Az együttmûködési megállapodást az FVM részérõl Dr. Németh Imre miniszter, és az RMGE részérõl Sebestyén Csaba elnök írták alá, melyre július 8-án került sor. Az együttmûködés célja a magyarországi tudományos és szakmai ismeretek, tapasztalatok átadása az erdélyi magyar gazdák uniós csatlakozásra való felkészítésében. Az együttmûködõ felek megállapodtak ab-

ban, hogy az FVM támogatja a magyarországi oktatási, szakképzõ intézetek és az RMGE által közösen szervezett tanfolyamszerû képzéseket; a szakmai ismeretek folyamatos bõvítése céljából az ERDÉLYI GAZDA címû szaklapot; valamint kedvezményes feltételeket nyújt az RMGE tagok magyarországi szakkiállításon való megjelenéséhez. A falusi turizmus fellendítése érdekében az FVM és az RMGE közösen támogatja az elektronikus kiadványok kiadását. Az együttmûködõ felek évente megrendezik közös gazdatalálkozójukat, ami a remények szerint az erdélyi és a hazai magyar gazdák személyes kapcsolattartását és együttmûködését szolgálja. A kölcsönös információcsere és a szakmai programok érdekében az FVM folyamatosan foglalkoztatja a határon túli RMGE referenst. –B. B.–

Erdõ = faültetvény?

Biciklire kilométerpénz

A New York Times közelmúltban világított rá az Amerikai Kõolaj Intézet (American Petroleum Institute) azon törekvésére, hogy „bóvli” tananyagot adjanak közre a globális felmelegedés és a Kiotói Jegyzõkönyv lejáratására. Az az Amerikai Szén-Alapítvánnyal és az Autógyárosok szövetségével együtt finanszírozza a „tanulófa” energiáról szóló részt. A „tanulófa” programot az Amerikai ErdõAlapítvány finanszírozza, és legfõbb mondandója az, hogy az erdõk „ellenõrzött fatermelõ farmerek”. A gyerekek a favágás szakzsargonját tanulják, és a tananyag azon a szemléleten alapul, hogy az erdõk pusztán csak a farost termelésére valók. Amikor a „tanulófa” készítõitõl számon kérik, hogy miért festenek ilyen szembeszökõen egyoldalú képet az erdõrõl, akkor azzal védekeznek: az erdõ valódi természete és az erdõirtás hátrányai túl bonyolultak lennének a gyerekeknek… A programban a tarvágás vagy a monokultúrák alig kerülnek szóba. Hogyan lehetséges ez? A válasz kézenfekvõ, hiszen a program finanszírozói bolygónk leghírhedtebb erdõirtói (Sierra Pacific, Weyer Haeuser és Pacific Plumber). Forrás: Lélegzet 2003/6

Norvégiában sokhelyütt az állam fizet azért, hogy az emberek kerékpárral tegyenek meg rövidebb szolgálati utakat. A cél az autóhasználat csökkentése és a lakosság erõnlétének javítása. Az ország egyes vidékein, például a délnyugat-norvégiai Sandnes városban 3,05 koronával (0,43 dollár) honorálnak minden egyes kilométert, amelyet kerékpáron tesznek meg a szolgálati úton lévõ önkormányzati alkalmazottak. Legfeljebb azonban 5 kilométerig díjazzák a pedálozást, és a fizetett biciklizésbe nem számít bele a munkahelyre való bejárás sem. A városatyák úgy tudják, hogy sehol másutt a világon nincs ehhez fogható biciklisösztönzõ program – jelentette a Reuters. Norvégiában egyébként mintegy 75 ezren kerékpárral mentek munkahelyükre a „Biciklivel a munkába” nevû szokásos éves kampánynap keretében. A kampány részeként a kerékpárutak mentén ingyenes reggelit osztottak azoknak, akik autójukat otthon hagyták. A világon elsõként Norvégiában 2004-tõl az ország összes éttermében és bárjában betiltják a dohányzást a 4,5 millió lakos egészségének megõrzése érdekében. Forrás: Lélegzet 2003/6

10


HÍREK,

ESEMÉNYEK

– KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

Szántás, versenyszellemmel? A hagyományoknak megfelelõen idén is van Szántóverseny. A regionális döntõk július 12-én kezdõdtek a Somogy megyei Orciban és szeptember 6-án fejezõdnek be Baktalórántházán. Az országos döntõre szeptember 27-én kerül sor Gyöngyösön. A növénytermesztés mûvészi és tudományos szintre való emeléséhez nélkülözhetetlen a minõségi agrotechnika betartása. A szántóversenyek hagyománya mindkettõt ötvözi. A verseny nem csak komoly szellemi és fizikai felkészültséget kíván a résztvevõktõl, hanem elhivatottságot és a föld iránti mély tiszteletet. A szántóversenyek hatalmas lehetõséget kínálnak arra, hogy az idõsebb szakemberek átadják tudásukat a fiatalabb generációknak. S ez a tudás túlnõ a szellemi határokon, mert a világbajnokságokon a versenyzõk olyan innovációkban bõvelkedõ technológiai csúcsmo-

delleket mutatnak be, amelyeket a talajmûvelõ gépek gyártói is megirigyelnek és fejlesztéseik során felhasználnak. Noha kicsiny országunk nem bõvelkedhet technológiai csodákban, kincset érõ szakmai tudásban azonban annál inkább. Az idei versenyeken is jelen lesz a szántás mestereinek apraja-nagyja. Ahogy azt már megszokhattuk, a versenyeket kulturális programok színesítik. A szervezõk idén is törekedtek a programok színpompás csokrának összeállítására. Például Jászkiséren veterán traktorok találkozója, Postagalamb Egyesület bemutatója, talajmûvelési eszközök kiállítása és gyakorlati bemutatója vonzotta a látogatókat. A országos döntõ gyõztesei az európai bajnokságra jutnak tovább. Minden kedves érdeklõdõt szeretettel várnak a szervezõk. –B. B.–

Erõviszonyok és kilátások az új Közös Agrárpolitika hátterében Két sikertelenül végzõdött és elnapolt, majd végül 16 órányi maratoni tárgyalás után, sikerült az uniós tagországok mezõgazdasági minisztereinek egyezségre jutni a Közös Agrárpolitika tervbe vett változtatásairól. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy változtatásra szükség van, hiszen az Európai Unió éves kiadásainak közel fele (100 milliárd euró) a mezõgazdasági gazdálkodók támogatására megy el. Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a jövõ évben csatlakozó tíz új tagország mellett, mely agrárgazdálkodók millióit hozza az Unióba, lehetetlen fenntartani az eddigi rendszert. A Franciaország vezette mezõgazdasági lobbi, Írországgal és Spanyolországgal együtt, egy ideig szembehelyezkedett a Franz Fischler mezõgazdasági biztos által elõterjesztett reformtervezettel, de kisebb kompromisszumokkal sikerült egyezségre jutni. A reform elvi alapvetése, hogy a gazdálkodóknak kifizetett támogatás nem a megtermelt termékmennyiségtõl kell függjön (ami gyakran túltermelésre serkentett, lásd: „vajhegyek”), hanem inkább a farm méretétõl és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételétõl, továbbá célja a


gazdálkodás biztonságának megteremtése kell legyen. A megállapodás pénzügyi lényege, hogy a KAP kiadásait a jelenlegi árfolyamon számítva 40 milliárd eurón kell tartani 2006-ig. Utána ez az öszszeg 45 milliárd euróra emelkedhet. Fischler elégedett az elért eredményekkel. „Biztos vagyok benne, hogy az új szabályok alapján Európának egy teljesen megváltozott, hatékony agrárpolitikája lesz” – mondta. Az angol mezõgazdasági miniszter, Margaret Beckett is azt nyilatkozta, hogy „a megállapodás valódi változást hoz”, melyet Anglia, Németországgal együtt már régen szorgalmazott. Végül Franciaország is elégedett, mert a mezõgazdasági miniszter, Herve Gaymard szerint a 9 milliárd euró, amit minden évben támogatásként kapnak, többé-kevésbé ugyanannyi lesz, mint volt korábban. Bõvebben a … oldalon. –SZ. S.– (Forrás: http://archives.tcm.ie/breakingnews/2003/06/17/story102900.asp, http://www.rferl.org/nca/features/2003/06/26062003175949.asp http://www.ictsd.org/biores/03-06-30/story2.htm)

11

KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

Az EU cukorpiaci rendtartásának helyzete és ellentmondásai Annak jeleként, hogy az Európai Unió bõvítésével felszínre kerültek a mezõgazdasági piacpolitikában feszülõ ellentétek, az EU cukorpiaci rendtartását a Közösségen belülrõl és kívülrõl érõ támadások felerõsödését tapasztalhatjuk. Számos szervezet (pl. az OXFAM brit segélyszervezet) készített tanulmányokat, melyekre támaszkodva egyes gazdasági érdekcsoportok, sõt ország-csoportok a gyakorlatban is fellépnek az EU cukorrendtartása ellen. Ezek általában az EU támogatásokkal életben tartott cukorexportjának megszüntetése mellett érvelnek, gyakran egyoldalúan. A közvéleménynek és a politikai döntéshozóknak nem kis nehézséget okoz az ellentétes érvelések közötti eligazodás. Az OXFAM szerint, például a fogyasztók és az adófizetõk pénzén fenntartott KAP cukorrezsimje, amely a cukorgyártóknak ugyan jól jövedelmez, megfosztja a fejlõdõ országok gazdálkodóit a piaci lehetõségektõl. A cukrot, mint „legkézenfekvõbb példát” mutatják be a KAP ellentmondásainak bizonyítására. Az elemzés érvelésének lényege, hogy mivel az EU cukorexportja termelési költségek alatti áron kerül piacra, a WTO szabályok értelmében dömpingnek minõsülne. Ezt a dömpinget a termelõk és a feldolgozók által fizetett illeték teszi lehetõvé, azt azonban a mesterségesen és aránytalanul magasan tartott cukorárakból fizetik be. A rendszer tehát nem önfinanszírozó – a fogyasztókkal fizettetik meg mûködését –, továbbá növeli a farmerek közötti jövedelemkülönbségeket, és többek között gátolja az erõforrások hatékony hasznosítását. Bírálatok érik az EU cukoriparának monopolisztikus szerkezetét is. Ezek azt kifogásolják, hogy nyolc olyan EU-tagország van, ahol egyetlen vállalat birtokolja az országos cukorkvótát. Az Egyesült Királyság és Franciaország kapja a legnagyobb kritikát, mivel e két állam termelésének negyedét távoli piacokra exportálja. Ezzel szemben az EU illetékesei azzal érvelnek, hogy a Közösség, a számottevõ export mellett, egyben a világ legnagyobb cukorimportõre; az EU-ba bevitt cukor évi 900 millió eurós értékébõl pedig 700–800 milliót tesz ki a fejlõdõ országokból érkezõ import.

Az ellenérdekelt csoportok támadásai mellett több olyan tudományos elemzés is napvilágot látott, mely árnyalja a kifogásolt cukorpiaci helyzetképet (pl. a svéd versenyhivatal vagy a finn agrárgazdasági kutatóintézet közelmúltban megjelent publikációi).

12


A WTO is kritizál A Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) belül a számos nádcukor-termelõ és -exportáló országot tömörítõ Világszövetség a Cukorkereskedelem Liberalizációjáért és Reformjáért (Global Alliance for Sugar Trade Liberalisation and Reform) elnevezésû érdekcsoport a cukorkereskedelem mielõbbi könnyítését sürgeti. Ez a jelentékeny csoport a világ cukortermelésének 50%-át adja és mintegy 140 ország véleményét képviseli, az EU gyakorlatát szembesítve a WTO 2001. novemberi, dohai fordulóján deklarált célkitûzéseivel. Dohában több cél elérése érdekében kezdõdtek meg a tárgyalások. Ezek közül a lényegesebbek: a piacorientált és tiszta kereskedelmi rendszer megteremtése, a mezõgazdaság világszínvonalának javítása, a piacra jutás érdemi könnyítése, az exporttámogatások leépítése, a kereskedelmet torzító belsõ támogatások csökkentése, valamint a legkevésbé fejlett országokkal szemben különlegesen kedvezményes bánásmód alkalmazása. A kritikák szerint a célok elérése érdekében az EU nem eléggé együttmûködõ a WTO-folyamat elõmozdításában: vonakodik leépíteni cukorpiaci támogatásait, elzárkózik a piacnyitástól. Gyakorlati lépésként 2002. októberében a Szövetség két legnagyobb tagja, Brazília és Ausztrália keresetet nyújtott be a WTO-hoz az EU exporttámogatási rendszere ellen. Az egyik fõ bíráló, Brazília, a világ legnagyobb cukorexportõre, azzal érvel, hogy míg a brazil piac lényegében liberalizált (a termelõk világpiaci árakkal szembesülnek), addig a többi exportáló ország, de legfõképpen az EU, vámvédelemmel, magas támogatott árakkal és exporttámogatásokkal segíti cukoriparát. (Hozzá kell tenni, hogy Brazília ugyancsak számottevõ támogatásokat alkalmaz, elég itt csupán a brazil fizetõeszköz 1995 és 2002 közötti, reálértéken 35%-os leér-

KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA tékelését említeni, ami a mezõgazdaság exportorientált ágazataira egyértelmûen pozitív hatást gyakorolt; ide sorolható továbbá az etilalkohol-gyártás támogatásának cukortermelést fellendítõ hatása is.) Mindazonáltal a Világszövetség meggyõzõdése az, hogy a leggazdagabb országok felelõsek a világ cukorpiacán kialakult torzulásokért. Ez az oka annak, hogy a világpiaci árak alacsonyak, és a fogyasztók ennek ellenére magas áron jutnak a cukorhoz. A liberalizációs elmélet szerint, amennyiben megszûnne az uniós cukorrendtartás, úgy a növekvõ kereslet és az élénkülõ kereskedelem eredményeként a világpiaci árak magasabbak és kiszámíthatóbbak lennének. A WTO-n belül emellett az agrárkereskedelem általános liberalizálásáért küzdõ Cairnscsoport is kifogásolja az uniós cukorpiac jelenlegi mûködését. A cukorpiac liberalizáció hívei egyetértenek a Cairns-csoport fõ céljával, azaz a mezõgazdasági termékek kereskedelmére ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint más árucikkekre. A cukor esetében fõ elvárásuk, hogy javuljon a piacra jutás, a belsõ támogatások ne torzítsák a kereskedelmet, az exporttámogatások szûnjenek meg. Brazil számítások szerint, ha a cukorpiac liberalizált lenne, úgy a jelenlegi 39 millió tonnáról 57 millió tonnára növekedne a cukor világkereskedelme évente. Különbözõ tanulmányok (pl. Világbank, FAO, OECD, Ausztrál Gazdaságkutató Központ stb.) szerint a világpiaci ár 10–33%-os sávban növekedne. A liberalizáció hatásainak megítélésével kapcsolatban az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításait tartja hitelesebbnek. Eszerint a cukorpiac teljes liberalizációja esetén mindössze 7%-os világpiaci áremelkedésre lehetne számítani. Az EU-beli vélemények szerint a világpiaci árat nem az uniós export, hanem valójában Brazília alakítja, aki a világpiaci részesedését akarja növelni. A brazil valuta, a reál leértékelése lehetõvé teszi ennek a politikának hosszú távú érvényesülését, mivel a gazdasági szereplõk számára változatlan gazdaságossági paraméterek mellett is jövedelmezõvé teszi a exportot. További tény, hogy az EU elsõsorban olyan fejlõdõ országokba exportál, amelyek nem cukortermelõ országok. Így nem lehet azt állítani, hogy ezek iparát tönkretenné támogatott exportjával.


Az EU védi termelõi érdekeit A cukorrendtartás azért épül a kínálat szabályozására, mert a cukor világpiaca tökéletlen piacként mûködik, hiszen világszinten túltermelés van, és a termelõk többségének költségszintje magasabb, mint a világpiaci árszint. A kínálatszabályozás eszközei: az évente kiigazított termelési kvóta és garantált ár; az ACP (afrikai, karibi és csendes-óceáni) országok számára biztosított vámmentes importkvóta garantált ár mellett; a kvótán felüli mennyiségre alkalmazott magas vámok; valamint a fenti három pillérhez társuló, WTO keretek közötti cukorexport. Ezt a piaci rendszert számos uniós ágazati érdekképviseleti szervezet védelmezi, pl. a CIBE (Európai Cukorrépatermesztõk Szövetsége), COPA (EU-s Mezõgazdasági Szervezetek Bizottsága) COGECA (EU-s Mezõgazdasági Szövetkezetek Bizottsága) és a CEFS (Európai Cukorgyártók Bizottsága), igen hatásos érveket sorakoztatva fel az EU Bizottsága elõtt a cukorpiaci rendtartás javára. Az EU-ban az érintettek intõ példaként a kávé világpiacára hivatkoznak, amelyet mintegy 10 évvel ezelõtt liberalizáltak – katasztrofális eredménnyel: a kávé világpiaci ára ingadozóvá vált, az ár rendszerint még a termelési költségek szintjét sem éri el. Mindez a termelõk szempontjából rendkívül kedvezõtlen, mivel a világ kávészektorában megszûnt a jövedelemstabilitás. (Az OXFAM egyébként a kávépiaci válságról is megjelentetett egy tanulmányt.) Az EU-t – többek között – az a vád is éri, hogy privilegizált keveseknek nyújt magas, garantált jövedelmet. Ezzel szemben azt az érvet hozzák fel, hogy a kvóták (egyelõre még) az EU országok között vannak szétosztva és jelenleg 300 ezer, 2004-tõl, az EU-bõvítés követõen pedig már 400 ezer termelõ részesül a kvótarendszer biztosította jövedelembõl. (A rendtartás „kedvezményezetteinek” széles körét azzal szokták jellemezni, hogy az EU-ban egy átlagos répatermelõ mintegy 50 tonna fehércukrot termel meg, átlagosan 6 hektáron.) Egy másik vád, hogy az EU cukorrendtartása 6,5 milliárd eurójába kerül a fogyasztóknak, azaz a fogyasztók indokolatlanul magas árat kénytelenek fizetni a cukorért. Annak tükrében, hogy a cukorfogyasztás döntõ része feldolgozott termékeken keresztül történik, ez nem teljesen megalapozott állítás, mivel a tapasztalat szerint a cukor ára és a feldolgozott termékek

13

KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA ára között nem fedezhetõ fel függvényszerû kapcsolat, ennek bizonyítéka, hogy a liberalizált cukorpiacú országokban is csak elvétve egyezik meg a fogyasztói ár a világpiaci árral. Feltételezhetõ, hogy az EU-ban a cukorár csökkenésének nem a végfelhasználó, a fogyasztó lenne a haszonélvezõje, hanem az élelmiszerfeldolgozók és a kereskedelem, mivel bizonyított, hogy a cukortartalmú feldolgozott termékek árai lefelé rugalmatlanok, azaz ezeknek az élelmiszereknek az árait a gyártók és forgalmazók abban az esetben sem csökkentik, ha a bedolgozott cukrot olcsóbban tudják megvásárolni. Egyedüli haszonélvezõk tehát csak a hatalmas piaci erõvel rendelkezõ élelmiszeripari felhasználók lennének. (Más kérdés persze, hogy ha az össztársadalmi hasznosságot vizsgáljuk, abba már az élelmiszergyártók elmaradt vagy esetleges többlet haszna is beletartozna, hiszen ez a szektor is fogyasztóként lép fel a cukorpiacon.) A EU piacnyitásának mértékét kevesellõ kifogásokkal szemben tény, hogy az ACP (afrikai, csendes-óceáni, karibi) országokkal és a legkevésbé fejlett országokkal kötött egyezmények alapján 1,6 millió tonna cukor kerül az EU-ba, amelyet magas közösségi áron vásárolnak meg. Ide tartozik az EU-Balkán egyezmény, amely alapján a volt Jugoszláv tagállamok (Szlovénia kivételével) saját termelésû cukrukat mennyiségi limit nélkül értékesíthetik az EU piacain (bár ezt a visszaélések miatt felfüggesztés fenyegeti). A legjelentõsebb azonban az, hogy 2009. július 1-jétõl a legkevésbé fejlett országok mennyiségi korlát nélkül exportálhatnak az EU-ba, garantált ár nélkül (ez az ún.

EBA – „Fegyverek kivételével mindent” – egyezmény). A legkevésbé fejlett, illetve az ACP országok részére az EU piacára történõ bejutás jelenleg évente mintegy 800 millió euró bevételt jelent. Ez több mint, például az USA, Kanada, Ausztrália és Japán importja által a fenti országoknak együttesen jutó bevétel. Milyen cukorrendtartás várható 2006 után? Az EU a cukorrendtartásának átalakításakor, a legkevésbé fejlett országok cukornádtermelõinek, valamint a kibõvített EU cukorrépa-termelõinek érdekeit egyaránt figyelembe fogja venni. Bár Franz Fischler, az EU mezõgazdasági fõbiztosa idén januárban azt nyilatkozta, hogy a cukorrendtartás kérdésének ez évi áttekintésekor a piacnyitási szempont kiemelt figyelmet kap, feltehetõleg nem kell radikális cukorpiaci reformra számítani. Ehelyett inkább egy olyan rendtartásra lehet felkészülni, amely alkalmazkodik a változásokhoz. Az EU 1968-ban bevezetett cukorrendtartásának nem ez lesz az elsõ, a változásokhoz alkalmazkodó kiigazítása. Az EU cukorágazata a WTO tárgyalásokon az ACP és a legkevésbé fejlett országok támogatására is számíthat, mivel azok a nekik juttatott elõnyök védelmében ellenzik a cukorpiac liberalizációját. Az EU a 2004-ben esedékes bõvítést is érvként tudja felhasználni, amikor már az eddigi 300 ezer helyett 400 ezer termelõ védelmére hivatkozik a cukorpiaci szabályozás további fenntartása érdekében. CSILLAG PÉTER

Summary No radical reforms are expected in the European Union’s sugar market. The WTO and especially Brazil – which represents a big share of the world’s sugar production – exerts pressure on the EU in order to liberalize the sugar market. The EU’s counter-argument is that by the enlargement in 2004 the EU represents the interest of not only 300 000 but 400 000 sugar beet producers. Furthermore, the European Community is also one of the biggest sugar importers besides exporting sugar (an amount of sugar worth 700–800 Euro from the total 900 million Euro sugar import to the EU originates from the developing countries). However, Brazil holds practically in its hands the establishment of sugar prices by devaluating strongly its money called Real. Brazil wants further liberalization of sugar market, in this way the amount sugar on the word market could increase from 39 million to 57 million tons.

14


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

Pályázz könnyedén, avagy a SAPARD reformok Dr. Németh Imre agrárminiszter a július 8-i sajtótájékoztatón hivatalosan is közzétette az EU STAR Bizottsága által, 2003. június 25-én elfogadott SAPARD tervre vonatkozó módosításokat. A változások értelmében a magyar vállalkozók az eredeti SAPARD pályázatoknál jóval kedvezõbb feltételekkel pályázhatnak. A változások leglényegesebb pontjai 3 területet érintenek. Elsõk között módosításra került a gazdaságilag életképes üzem korábbi definíciója. Eredetileg a vállalkozás akkor életképes, ha a mérleg

tás nem igényelhetõ. Az önkormányzatok pályázási kedvét hivatott ösztönözni az a módosítás, amely felmenti az önkormányzatokat a jelzálog bejegyzési köztelezettsége alól. Azaz a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó beruházást az önkormányzati tulajdonú forgalomképtelen ingatlanon is végre lehet hajtani. A pályázási hajlandóságot tovább növelheti az a tény is, hogy megemelkedett a támogatási szint és a támogatási volumen. A változásokról az alábbi táblázatban adunk tájékoztatást.

SAPARD terv módosítás elõtt Intézkedés

Mezõgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása

Alintézkedés

SAPARD SAPARD támogatás felsõ támogatás (%) értéke (M Ft)

SAPARD Terv módosítás után SAPARD támogatás (%)

SAPARD támogatás felsõ értéke (M Ft)

Gépbeszerzés

30

50

40

150

Épületfejlesztés

40

50

50

150

Egyéb gazdasági épület

40

50

50

150

Támogatható beruházás legnagyobb bekerülési költsége 250 millió Ft

Mezõgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása

40

szerinti eredménye 300.000,-Ft/fõ vagy a mérlegkészítésre nem kötelezett vállalkozás esetében 3.000.000,-Ft az egy fõre esõ éves árbevétel. A módosítás szerint a gazdasági életképességet az üzleti terv alapján a tesztüzemi adatok felhasználásával kell megállapítani. A mezõgazdasági vállalkozások beruházásainak tekintetében korábban a sertés-, szarvasmarha- és baromfi- ágazatok takarmánytermesztését segítõ támogatások részesültek elõnyben. A változások értelmében a kedvezményezettek köre a növénytermesztés ágazatait foglalja magába. Sok esetben a mezõgazdasági vállalkozások pályázati kedvét szegte az a feltétel, hogy a beruházás 25%-át saját erõbõl kellett biztosítani. Ez a feltétel annyiban módosult, hogy a 25%-nak megfelelõ saját forrást hitelbõl is lehet fedezni, de figyelembe kell venni azt, hogy erre a hitelre kamattámoga-


100

Támogatható beruházás legnagyobb bekerülési költsége 310 millió Ft

40

250

A támogatási források átcsoportosítása lehetõvé teszi, hogy a vidéki infrastruktúra fejlesztésére beadott pályázati kérelmek közül senkit se kelljen visszautasítani a források hiánya miatt. Az eddig benyújtott 1510 regisztrált pályázatból 350 érkezett a második körös SAPARD felhívásra, összességében a pályázatok 43%-a kapott pozitív elbírálást. A nyertes pályázatokat beküldõ vállalkozások jogi formáinak szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a társas vállalkozások mellett szép számmal szerepelnek egyéni vállalkozók is. A most bevezetésre kerülõ módosítások is a pályázati hajlandóság ösztönzését célozzák meg az egyéni vállalkozók körében. Várhatóan még júliusban meghirdetésre kerülnek az új pályázatok a módosított feltételekkel. –B. B.–

15

CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

Hogyan lehet támogatáshoz jutni agrár-környezetvédelemmel? Dr. Németh Imre az agrártárca vezetõje nyitotta meg a háromnapos gödöllõi AgriExpo 2003 címû kiállítást és vásárt. Az uniós csatlakozás elõtti idõszakban az agrárágazat történelmi jelentõségû változás elõtt áll, ezért a mezõgazdaságban tevékenykedõk számára az információ és a szakértelem a legfontosabb tényezõ – mondta többek között a miniszter. Erre az információátadásra adott jó alkalmat a kiállítás keretében megrendezett II. Agrárértelmiségi Tanácskozás, ahol lehetõség nyílt az agráriumban dolgozó szakemberek eszmecseréjére, valamint a csatlakozás elõtti feladatok megvitatására. Mészáros Gyula, közigazgatási államtitkár (FVM), elõadásában hangsúlyozta, hogy alapvetõ szemléletváltásnak, illetve alkalmazkodásnak kell végbemennie a társadalomban az elkövetkezendõ pár hónapban ahhoz, hogy a gazdálkodók sikeresen pályázhassanak uniós pénzekre. Magyarországon eddig a normatív támogatások jellemezték az agrárgazdaságot: aki belefért a keretbe az automatikusan kapott pénzügyi juttatást. Ennek úgy tûnik vége. A jövõben a fejlesztési támogatások igénylésekor komplex rendszerben be kell mutatni az egész termesztési folyamatot, a beruházás költségtervét, hogyan válik a tervezett fejlesztés által gazdaságosabbá a termékelõállítás. Amennyiben az objektív pontozási rendszer alapján alkalmasnak találják a pályázatot, lehetõvé válik a támogatás megszerzése. A termelõknek és az állami intézményrendszernek egyaránt még az idén be kell gyakorolni az uniós pályáztatás szisztémáját, hiszen 2004. május elseje után a „játszma élesre fordul”. Az EU integrált vidékfejlesztési rendszere lényegében a környezetkímélõ mezõgazdasági termelési módszerek elterjesztését, valamint az ezekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtását hivatott szolgálni. Erre épül a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, amelyet Tar Ferenc, fõosztályvezetõ (FVM) ismertetett. Az AGENDA 2000 reformcsomagban megfogalmazott agrárpolitikának nem csak a termesztés a célja, hanem egy olyan többfunkciós mezõgazdaság, ami úgy állít elõ értékes és egészséges élelmiszert, hogy közben megõrzi a vidéki tájat, a környezetet, az élõvilágot és új munkahelyekkel erõsíti a vidéki közösségeket. 2007-re gyökeresen

átalakul az EU agrárpolitikája is, így az alkalmazkodási nehézségeken felül Magyarországnak egy folyamatosan változó agrárpolitikával kell szembenéznie. Véleménye szerint a magyar gazdálkodóknak a leginkább kihasználható terület a vidékfejlesztési támogatások köre. A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programból igényelhetõ támogatások mértékét a mellékelt táblázat mutatja be. A szántóföldi növénytermesztés szekció ülését Rózsás Attila, a Budapesti Agrárkamara elnökének elõadása nyitotta meg. Egyetértve Tar Ferenc fõosztályvezetõvel a magyar agrárstratégia lényegét látja a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban. Mivel hazánkat az 1-es régióba sorolta be az Unió, akár 80%-os társfinanszírozásban is részesülhet az, aki az agrár-környezetvédelmi program keretében akar pénzhez jutni. A magyar mezõgazdaság várható támogatásainak forrásából is jól látszik az agrár-környezetvédelem prioritása: az EU területalapú támogatás kerete 73–75 Mrd Ft, uniós támogatás nemzeti kiegészítéssel 80–85 Mrd Ft lehet, az engedélyezett nemzeti támogatás 70–100 Mrd Ft, ezzel szemben agrár-környezetvédelmi projektekre pár év múlva 250 Mrd Ft lesz juttatható. A jövõ sikeres gazdálkodójának legfontosabb feladatai a csatlakozásig: 1. Munkájával készítse elõ az uniós regisztrációt. 2. Ehhez minél hamarabb rendezze a földtulajdon kérdését. 3. Gondolja át a jelenlegi vállalkozási forma versenyképességét. 4. Legyen tagja valamely TÉSZ-nek. 5. Tanulmányozza a GOF növényeket (gabonák, olajos magvúak és fehérjenövények). 6. Ismerje meg a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot. 7. Szakmai érdekérvényesítés céljából válaszszon képviselõ szervezetet.

16


A szekció üléseket követõ vita rendkívül izgalmas volt. Az indulatokat a földnyilvántartás problémaköre kavarta fel legjobban. A gazdálkodók saját eseteiket ismertetve egyértelmûvé vált, hogy osztatlan közös vagy földrészaránnyal rendelkezõk abban az esetben kaphatnak uniós regisztrációs számot, ha a földhivatalban kérvé-

CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok* – Tájgazdálkodás Agrár-környezet1. gazdálkodási Alap Program

Integrált növényter2. mesztési célprogram

23000

– Alternatív növénytermesztés

14–35000

– Csökkentett energiaigényû, környezetkímélõ növénytermesztési technológiák, talajvédõ alapprogram

19000

– Szántóföldi növények (kalászosak, kukorica, napraforgó, lucerna, burgonya, borsó)

27000

– Szántóföldi zöldségek (paprika, paradicsom, hagyma, fokhagyma, kabakosak)

30000

– Almatermésûek

50000

– Csonthéjasok és bogyósok

40000

– Szõlõ

40000

– Átállási idõszakban Ökológiai 3. gazdálkodás célprogram

– Átállt terület

– Szántóföldi növények

25000

– Zöldségek

30000

– Gyümölcs

40000

– Szõlõ

40000

– Rét-legelõ

10000

– Szántóföldi növények

20000

– Zöldségek

21000

– Gyümölcs

21000

– Szõlõ

21000

– Rét-legelõ

10000

– Vetõmag termesztés 4.

Gyepgazdálkodási célprogram

Legeltetésre alapozott gyepgazdálkodás

5.

Vizes élõhely célprogram

halgazdálkodás

Környezetileg érzé4. keny területek rendszere

Támogatás (Ft/ha)

30–50000 10000 8000

Védelemre szoruló területek fenntartható mûvelésének elõsegítése (pl. Szatmár-Bereg, Észak-Cserhát, ÕrségVendvidék, Hevesi-sík, Borsodi-Mezõség, Marcal-medence, Drávazug, Dunavölgyi-sík, Dévaványa,Turjánvidék, Szentendrei-sziget, Bodrogköz, Mosoni-sík)

Zonális kistérségi célprogram (szaktanácsNövényvédelmi elõrejelzõ rendszerek kiépítése 5. adás segítése, Agrár-környezetgazdálkodási szaktanácsadás Beregi-ártér, BékésCsanádi-sík)

10–50000

16–48000

*a 3/2003.(I.24.) FVM rendelet V. fejezete alapján

nyezik az önálló tulajdonná történõ átminõsítést. Ez a regisztrációs szám az alapja a parcella nyilvántartásnak, melyet mûholdas ellenõrzõ rendszerrel követnek nyomon, és segítségével lehet résztvenni a pályázatokon is. Mint kide-


rült, a gazdák törvény adta joga, hogy a tulajdonosok 51%-os beleegyezésével már kérhetik a nevükre történõ bejegyzést. BALOGH BEÁTA

17

CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

A titok nyitja: termelõi érdekér vényesítés Mint folyóiratunkban már többször közöltük a Termelõi Értékesítõi Szervezetek (TÉSZ) különleges szerepet töltenek be a zöldség-gyümölcs ágazatban. Az EU piacszabályozásának alapegységei, a magyar zöldség-gyümölcs termesztõk csak ezeken keresztül juthatnak támogatáshoz az unióban. A TÉSZ a tagjainak különbözõ szolgáltatások révén koordinálja az értékesítést, ezáltal válhatnak a termelõk versenyképessé a nyílt és erõs piaci versenyben. A 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet értelmében TÉSZ-eket a tagok létrehozhatnak abból a célból, hogy a termelést a kereslethez igazítsák; a kínálat koncentrációjának figyelembevételével segítsék a tagok által megtermelt termékek piacra kerülését; csökkentsék a termelési költségeket és stabilizálják a termelõi árakat, környezetbarát termesztési módszerek alkalmazásával védjék a környezetet; képesek legyenek biztosítani a termékeik tárolásához és értékesítéséhez szükséges technikai hátteret. A csatlakozás nehézségeinek mérséklése céljából TÉSZ-ek létrehozását ösztönzi a 3/2003.(I.24.) FVM rendelet is, hiszen egy példát kiemelve, a saját termelésû mezõgazdasági termék feldolgozásához szükséges beruházások költségének max. 50%-a vissza nem térítendõ támogatás, vagy kamattámogatás formájában igényelhetõ TÉSZ-ek esetében. A TÉSZ-eken túlmenõen a termelõi csoportok is figyelemre méltó piaci elõnyökhöz juthatnak az Unióban, szemben az egyedül boldogulni nem tudó termelõkkel. A termelõi csoportokban rejlõ lehetõségekrõl Barta István tanácsos (FVM) számolt be a Magyar Marketing Szövetség által az „AGRÁRHÍD” rendezvénysorozat keretében szervezett, „Megtermeltük, de hogyan adjuk el” címû vitafórumon. A termelõi csoport létrehozását a 85/2002.(IX.18.) FVM rendelet szabályozza. Megalakításának két gazdasági feltétele van: a 150 millió forintos éves árbevétel min. 70%-a saját termék értékesítésébõl származzon, valamint a 3 éves tagsági díj kifizetésével a tagok garantálják, hogy termékeik 100%-át a termelõi csoporton keresztül kívánják értékesíteni. A támogatási hátteret a TÉSZ-ekkel megegyezõen a 3/2003.(I.24.) FVM rendelet szabályozza. Ennek alapján a mûködési költségek fedezésére 25–30 vagy 40 millió Ft támogatás adható, az árbevétel arányában. Támogatásuk a csatlako-

zás utáni idõben is garantált, hiszen a csatlakozási szerzõdésben az Unió az elsõ 5 évben maximum 70 millió forintban határozta meg a mûködési hozzájárulást. A közgazdasági elv – miszerint a termékek piaci helyzete sokkal elõnyösebb, ha szabályozottan, nagyobb mennyiségben történik az értékesítésük –, támogatás nélkül is érvényesül, tehát nem a támogatások miatt kell ezeket a szervezeteket létrehozni, hanem az életben maradásért. A termelõi értékesítõ szervezet mûködésének ragyogó példája a Mórahalmi Szövetkezet, amelyet Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere mutatott be. Az 1995-ben létrejött szövetkezet sikerét abban látja, hogy legfõbb alapelvként a termelõi érdekközpontúságot tartják szem elõtt. A gazdálkodók földhöz való ragaszkodása kellõ motivációt nyújt ahhoz, hogy több ezer ember megegyezzen a közös érdekeiben. A közösségi szellemnek köszönhetõen még az sem okoz akadályt, hogy a termelés és az értékesítés térben és idõben egyaránt elválik egymástól. Példaként említette a dániai szövetkezetek intézményesített rendszerét, amely véleménye szerint Magyarországon is képes lenne hosszú távon megteremteni a termelõi érdekek érvényesítését. Beszédében a közösségi marketing fontosságára hívta fel a figyelmet. A szövetkezet erejével a termelõk olyan gazdasági potenciálra tesznek szert, amellyel már lehetõség nyílik a fogyasztói magatartás alakítására. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a csatlakozás elõtt a magyar termesztõknek nem csak az exportigényekre kell felkészülni, hanem arra kell törekedni, hogy megtartsák a magyar piacot, azaz próbálják meg Magyarországon értékesíteni áruikat. Ma Magyarországon rendkívül nagy szükség van arra, hogy a hazai fogyasztókban kialakuljon a magyar élelmiszer tisztelete és az, hogy a vásárlók, amikor csak lehet részesítsék elõnyben a hazai jó minõségû élelmiszert. Az áruk szabad áramlásában legyen a magyar termelõ a nyertes: az EU határain belül és Magyarországon is találják meg a termékek a fogyasztókat. A kiskereskedelem koncentrációja mellett a biológiai fajta-elõállítók radikális megerõsödése, illetve a technológiai átalakulás lesz hamarosan a meghatározó tényezõ a zöldség-gyümölcs ágazatban. Dániában, Írországban, vagy

18


CSATLAKOZÁSUNK a skandináv országokban a mezõgazdasági termékek 80%-a kiskereskedelmi áruházláncokon keresztül értékesül. Ebbõl is látszik, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok a piac nagy szeletét uralják. A dolog kettõssége abban rejlik, hogy ezekbe az üzletláncokba viszont csak egyöntetû minõséggel és jól szervezett árukínálattal rendelkezõ termelõk képesek bejutni, ami szinte lehetetlen a szövetkezetek koordináló tevékenysége nélkül. Lehota József, a SZIE Marketing Intézetének igazgatója a termelõi szövetkezetek szerepét a hatékony eladásban látja. A mezõgazdasági termelésben egyre inkább a minõség lesz az irányadó. Az élelmiszerek nyomonkövethetõsége fontos kritérium, ami már a termelés helyén elindul. Az elõadásokat Lux Róbert, a Magyar Zöld-

ELÕTT

ség és Gyümölcs Terméktanács fõtitkára figyelemre méltó és megszívlelendõ gondolata zárta: Magyarországnak kötelessége minõségi árukkal belépni az Unióba, hiszen egy frappáns hasonlattal élve az EU-ban ugyan úgy, mint minden klubban az új tagokat árgus szemek figyelik és a törzstagok vizslató kutyaként nyomoznak az elkövetett hibák után. Amennyiben pedig bármilyen problémát találnak az EU szakemberei a magyar élelmiszerek minõségében, a tagországok napilapjainak vezércikkeiben jelennek majd meg a magyar áru vásárlása ellen felhozott vádak. Ez pedig könnyû szerrel gátat szabhat áruink szabad áramlásának. BALOGH BEÁTA

Te j e t igyanak a gyerekek Cola helyett A világ számos országában ma már a tej és termékei fogyasztását elõnyben részesítik a hús fogyasztásával szemben. A dinamikus fejlõdést nemcsak a jövedelemnövekedés határozza meg, hanem a kereslet növekedése is. A fejlõdõ országokban a termelést nem korlátozzák kvótákkal. Az elõrejelzések továbbra is Kína, Pakisztán, India és Brazília vezetõ helyét rangsorolják. A fogyasztás emelkedése pedig ott lesz erõteljesebb, ahol az urbanizáció, a népesség és a jövedelem emelkedik. Ez továbbra is kedvezõ helyzeti elõnyt ad az Amerikai Egyesült Államoknak, ahol az évi 77 millió tonna tejtermelés az elkövetkezõ idõszakban évi 1 millió tonnával emelkedik majd. Az Európai Unió évi 121–122 millió tonna tejtermelést prognosztizál. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy 2009ig az egy tehénre jutó tejhozamot 1,4 százalék emelkedés jellemzi és a 20 milliós tehénállomány 2 millióval csökkeni fog. Magyarországon viszont a 2001-ben elõállított 2,1 millió tonna tej mennyiségét 2009-re több mint 10 százalékkal, 1,77 millió tonnára, a tehénállományt pedig 370 ezerrõl 280 ezerre kívánja zsugorítani. Ezek az adatok a 28. Tej Világnap alkalmából rendezett konferencián hangzottak el, amelyet a Gundel reprezentatív környezetében tartottak. A konferenciát élénk érdeklõdés kísérte, és napjainkban is hol gazdasági, hol politikai felhangot kap a téma. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy a


legnagyobb lehetõségek a sajt elõtt állnak, mind a termelésben, mind a kereskedelemben egy erõteljes növekedés jelentkezik, mivel a pizzériák, és a McDonlald’s gyorséttermek egyre több sajtot használnak fel. A fejlett országokban szintén inkább a sajtfogyasztás növekszik a már említett okok miatt is. Az EU a jövõben is szeretne sajtexportõr lenni, bár Új-Zéland és Ausztrália elõnye egyre jobban kiugrik (kb. 60%). Ugyancsak Új-Zéland a legnagyobb vajexportõr, de Ausztrália a vajnagyhatalom. A zsíros tejpor piacán a dinamikusan bõvülõ és olcsóbb újzélandi kínálat az EU piaci jelenlétét vissza fogja szorítani. Az EU-ban a tejkvóta következményeként állandósul a termelési többlet, támogatni kell a belsõ fogyasztást és az exportot is. Az ismert adatok milyen kérdéseket vetnek fel Magyarországon? Elsõsorban meg kellene változtatni a magyar lakosság táplálkozási szokásait – ezen belül tejfogyasztási szokásait. Ezt azonban kétség kívül a családok jövedelme határozza meg, s mivel Magyarország sajnos nem tartozik a világ gazdagabb országai közé, így hazánkban is a tejként való fogyasztása a legnagyobb. Jelenleg egy fõ évente csupán öt kg sajtot eszik, s ez az EU átlagának az egyharmadát sem teszi ki. Szûk egy éven belül hazánk teljes értékû tagország lesz. Számtalan elvárásnak kell majd megfelelnünk, hogy versenyképesek lehessünk. A mintegy 700 társas vállalkozás az

19

CSATLAKOZÁSUNK összes tej 85 százalékát termeli és a feldolgozók jó minõségû alapanyagot várnak. 26 ezer egyéni gazdálkodó, aki átlagosan négy-öt tehénnel rendelkezik, elsõsorban az észak-alföldi régióban él. Számukra nemcsak az okoz nehézséget, hogy az extra minõségnek meg kell felelni, hanem a szigorú környezetvédelmi rendszabályoknak is eleget kell majd tenni. A higénia betartása, a biztonságos élelmiszer-termelési és -feldolgozási elõírások kötelezõk lesznek miden tagállamra és minden termelõre, feldolgozóra. A szigorú rendszabályoknak és formáknak meg kell felelni az amúgy is szigorú világversenyben, s ez egyben az Unió elvárása is.

ELÕTT

A téma súlya miatt is igen nagy volt az érdeklõdés. A színvonalas konferenciának volt egy kis szépséghibája: a „Tej Világnapja” talán megérdemelt volna annyit, hogy a résztvevõket az asztaloknál meglephették volna némi tejtermékkel. S bizony azon is elgondolkodhatnánk – amit szinte minden résztvevõ szóvá is tett – nem lehetne-e visszaállítani az iskola-tej akciót, s ezzel két probléma is megoldódna. Miszerint: a gyerekek naponta rendszeresen – az ország összes iskolájában – egészséges italhoz juthatnának, és ezzel a megoldatlanak látszó tej túltermelés gondjain is enyhíteni lehetne. DR. SINÓROS – SZABÓ BOTONDNÉ

Bõvítés és élelmiszerbiztonság Az élelmiszerbiztonság az EU fogyasztóvédelmi- és egészségpolitikájának szerves része. A „gazdaságtól az asztalig” megközelítést ezért a csatlakozó országoknak is el kell fogadniuk. Ez nagy feladat elé állítja a csatlakozó országokat, ahol már történt elõrelépés, de még továbbiak megtétele szükséges. (Az élelmiszerbiztonsággal 2003/6–7. számunk külön rovatban is foglalkozik. A szerk.) Az új szerzõdés miként foglalkozik az élelmiszerbiztonsággal? 2002. decemberében Koppenhágában befejezõdtek a bõvítési tárgyalások. A tíz új tagállam1 2003. április 16-án Athénban aláírta a csatlakozási szerzõdést és az ahhoz csatolt csatlakozási törvényt. A csatlakozás kitûzött idõpontja 2004. május 1. Ettõl az idõponttól számítva lép hatályba a teljes létezõ EU joganyag (acquis) az új tagállamokban. A tárgyalások folytatódnak Bulgáriával és Romániával, amelyek esetében a csatlakozás tervezett idõpontja 2007. Az élelmiszerbiztonsági kérdések a csatlakozási tárgyalások két területe között oszlottak meg: – 1. fejezet: „Az áruk szabad mozgása” foglalkozik az élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályokkal; – 7. fejezet: „Mezõgazdaság” taglalja az állategészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel és az állatok takarmányozásával. 1

Az élelmiszerekkel foglalkozó jogszabályok tartalmazzák az általános szabályokat a higiéniára és ellenõrzésre, az élelmiszerek jelölésére, az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszerek csomagolására és a genetikailag módosított élelmiszerekre vonatkozóan. Az állategészségügyi szabályozás kiterjed az állategészségügyre, az állatok jóllétére, azonosítására és regisztrációjára, a belsõ piaci ellenõrzõ rendszerekre, a külsõ határellenõrzésre és az állati termékekkel kapcsolatos létesítményekkel szembeni közegészségügyi követelményekre. A növényegészségügyi-szabályozás kiterjed a növényegészségügyre (károsító szervezetek, gyomírtószerek), magvakra és szaporítóanyagokra és a növényekkel kapcsolatos higiéniára. Az állatok takarmányozásával kapcsolatos jogszabályok szabályozzák a takarmányok és adalékanyagok biztonságát, jelölését, a takarmányban található szennyezõanyagokat, az ellenõrzést és a felügyeletet. Mi az Európai Bizottság alapvetõ álláspontja a bõvítéssel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban? Az élelmiszerbiztonság olyan eleme a bõvítési folyamatnak, amelynél az EU nem vállalja annak kockázatát, hogy az élelmiszerbiztonsági színvonal csökkenjen, vagy hogy a fogyasz-

Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia

20


CSATLAKOZÁSUNK tók nagyobb kockázatnak legyenek kitéve. Az új tagállamok elismerik, hogy alapvetõ fontosságú az uniós acquis élelmiszerbiztonsági rendelkezéseinek való megfelelés. Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó joganyag nagyszámú jogszabályt tartalmaz, amelyek közül számos széles hatáskörû, az átvétel és végrehajtatás terén nagy igényeket támaszt. Alapvetõen fontos, hogy biztosítsuk a joganyag teljes körû átvételét minden egyes új tagállam esetében, valamint azt, hogy a csatlakozást megelõzõen még kellõ idõben megtörténjen a közigazgatási struktúrák és eljárások megerõsítése és reformja. A Bizottság ennek ellenére megfontolás tárgyává teszi korlátozott számú, kellõen indokolt kérés teljesítését az átvételi eljárásokkal kapcsolatban. Az állat- és növényegészségügyi ágazatban átmeneti idõszakokról folytak tárgyalások, azzal az alapfeltétellel, hogy az EUban ne növekedjen a közegészségügyi, állatés növényegészségügyi kockázat. Melyek a leendõ új tagállamok esetében az élelmiszerbiztonság fõ kérdései? A kulcskérdések a következõk: – az új tagállamok képessége az EU-nak megfelelõ ellenõrzések elvégzésére az EU-n belüli kereskedelemben és a harmadik országokból történõ import esetében; – a BSE-re vonatkozó EU-ban érvényes egészségvédelmi szabályok magas színvonalának való megfelelés; – az élelmiszer-feldolgozó létesítmények EUszabványoknak megfelelõ színvonalra hozása. Hogyan mûködnek majd a jövõbeni külsõ határok? A harmadik országokból származó import EU általi ellenõrzése egy határellenõrzõ állomásokból álló rendszert igényel, amelyet az EU szabványok szerint kell a harmadik országokkal közös külsõ határokon felállítani. Ebben a kérdésben az EU világossá tette, hogy nem hajlandó semmilyen kompromisszumra a létesítményeket és az eljárásokat illetõen. Csak a Magyarország és Románia közötti átmeneti határ különleges kérdésében állapodtak meg egy átmeneti idõszakra. Jelenleg mintegy 283 EU határellenõrzõ állomás van, amelyet a nemzeti hatóságok mûködtetnek. Ezeknek az állomások-


ELÕTT

nak a legtöbbje repülõtér, de vannak közúti és vasúti kapcsolódási pontok, amelyek elsõsorban az Unió keleti határán találhatók. A 12 új tagállam csatlakozása megnöveli a keleti határt Oroszországgal, és kelet felé kitolja a határt Belorussziáig, Ukrajnáig, Moldáviáig és Törökországig. Az új határellenõrzõ állomásokat azonos módon kell kiépíteni a horvát, szerb, montenegrói és macedóniai határon is. A 10 új tagállam jelenleg mintegy 51 határellenõrzõ állomás elkészítését javasolta a csatlakozás idõpontjára. A csatlakozás idõpontjában Németország, Ausztria és Olaszország keleti országhatárai az EU-n belüli belsõ határokká válnak. Ezeket a határellenõrzõ állomásokat be kell zárni, és helyettük az új tagállamok keleti határain kell felállítani határellenõrzõ állomásokat. További kikötõi határellenõrzõ állomásokat javasolnak felállítani a Balti-, Adriai- és Feketetengeri partokon. A gyakorlatban az állategészségügyi importellenõrzés a bemutatott állatok, vagy állati termékek okmányellenõrzését, azonosítását és fizikai ellenõrzését foglalja magában. Az elsõ EU határátlépési ponton elvégzett ellenõrzéseket követõen az állatok és termékek elvileg szabadon mozoghatnak a belsõ piacon. Ezért alapvetõ fontosságú, hogy a határellenõrzõ állomások felszerelése és eljárásai megfeleljenek az állat- és közegészségügyi biztonság fenntartása követelményének. Az állategészségügyi és más ellenõrzéseket végzõ határellenõrzõ állomások felállítása az új tagállamokban épületek, felszerelés és munkatársak biztosítását igényli a megfelelõ helyeken a szükséges határellenõrzések elvégzéséhez. Az EU jogszabályai elõírják a határellenõrzõ állomásokra vonatkozó minimális normákat attól függõen, hogy milyen termékek ellenõrzését kell azokon elvégezni. Az idõ azonban rövid és sok munka vár még elvégzésre. Mûszaki szempontból a munka jól halad, de az új tagállamok kormányainak minden tárcája együtt kell mûködjön ebben. A Bizottság gondosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és csak azokat a határellenõrzõ állomásokat hagyja jóvá és jegyzi be, amelyek teljesen elkészülnek a csatlakozás idõpontjára. A Bizottságnak jogi döntést kell majd hoznia az állategészségügyi határellenõrzõ állomások jóváhagyásáról a Tápláléklánccal és Állategészségüggyel Foglalkozó Állandó Bizottságban, amely a tagállamok képviselõibõl áll. A jó-

21

CSATLAKOZÁSUNK váhagyandó határellenõrzõ állomások jegyzékének elsõ tervezetét 2003. szeptemberéig állítják össze. Miért van még mindig szükség az élelmiszerfeldolgozó létesítmények feljavítására? Az új tagállamokban található egyes élelmiszer-feldolgozó létesítmények már megfelelnek az EU egészségügyi követelményeinek. Az új tagállamok közül hat2 kért átmeneti idõszakot további élelmiszer-feldolgozó üzemek feljavítására. Ezek az idõben és tartalomban korlátozott, engedélyezett átmeneti könnyítések 2006ig vagy 2007-ig tartanak. Az Európai Bizottság felkérte az új tagállamokat, hogy részletes tájékoztatást nyújtsanak az élelmiszer-feldolgozó létesítmények helyzetérõl, és kötelezõ feljavítási tervet nyújtsanak be mindazokra vonatkozóan, amelyekre az átmeneti idõszakot kérték. Ezenkívül súlyos feltételeket szabott az átmeneti helyzetben levõ létesítményekbõl kikerülõ termékek értékesítésére és külön jelölésére vonatkozóan: ezeknek a termékeknek az új tagállamok belsõ piacán kell maradniuk, nem adhatók el az EU-ban. Ezért ezeket a termékeket egyértelmûen meg kell jelölni úgy, hogy megkülönböztethetõk legyenek azoktól, amelyek értékesíthetõk az EU belsõ piacán. A Bizottság szigorúan ellenõrizni fogja a helyzetet ezekben a létesítményekben, és az új tagállamoknak a fejleményekrõl évente be kell számolniuk. Azoknak a létesítményeknek az esetében, amelyekre nincs átmeneti idõszak, és amelyek nem felelnek meg az EU jogszabályainak, a Szerzõdés egyértelmûen rendelkezik. Ha a csatlakozás idõpontjára az adott létesítmények nem felelnek meg az EU-normáknak, bezárják azokat. Az átmeneti idõszakot kapott létesítmények jegyzéke Bizottsági határozattal módosítható, de csak korlátozott mértékig. Milyen szabványoknak kell megfelelniük a vágóhidaknak, élelmiszer-feldolgozó üzemeknek és laboratóriumoknak? Az EU élelmiszerbiztonsági és állat- ill. növény-egészségügyi jogszabályai magas követelményeket szabnak. Ezért a legtöbb új tagállamnak nagy erõfeszítéseket kell tennie a haté2

ELÕTT

kony élelmiszerbiztonsági felelõsségi vonalak megszervezésére, az üzemek feljavítására, az analitikai és laboratóriumi kapacitás megteremtésére, a felügyelõ szolgálatok és laboratóriumok munkatársainak képzésére és foglalkoztatására, stb. Pillanatnyilag az új tagállamoknak sok olyan mezõgazdasági-élelmiszeripari létesítményük van, amely lehet, hogy nem felel meg a termelési lánc infrastruktúráját és szervezetét szabályozó EU jogszabályok részletes követelményeinek. Az élelmiszeripari üzemekben az EU szabályok végrehajtása nagyobb beruházásokat igényelhet akár a gyár egy részének átépítése/felújítása formájában. Azokat a létesítményeket, amelyek nem felelnek meg az EU szabályozásának, és amelyekre nem vonatkoznak az átmeneti szabályok, be fogják zárni. Annak érdekében például, hogy hatékonyan tudják a rovarirtószer-maradványt ellenõrizni, az új tagállamoknak szükségük lesz egy (mind a hazai termelésre, mind az importált élelmiszerre vonatkozó) mintavételi program és egy analitikai program elkészítésére, a szükséges laboratóriumi infrastruktúrára és eszközökre, megfelelõen képzett alkalmazottakra. Hatékony eljárást kell létrehozniuk a tételek azonosítására, az elemzések eredményeinek összefoglalására és a megfelelõ intézkedések meghozatalára arra az esetre, ha problémák merülnek fel. A laboratóriumokat a helyes laboratóriumi gyakorlat, pl. az ISO szabványai szerint szükséges akkreditáltatni. Hasonló követelmények vonatkoznak a hormon-, antibiotikum-maradványok és szennyezõdések, valamint a betegségek, mint például a BSE jelenlétének vizsgálatára is. Van-e a jövõbeli tagállamoknak különleges problémájuk a szarvasmarhák szivacsos agyvelõgyulladásával (BSE) kapcsolatban? Az összes leendõ új tagállam elismeri, hogy a BSE kockázata valós, és mindannyian progresszív módon alkalmaznak intézkedéseket annak érdekében, hogy kezeljék ezt a veszélyt. Mind egyetértettek azzal, hogy teljes mértékben meg kell felelniük az EU jogszabályoknak ebben a kérdésben a csatlakozás idõpontjá-

A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia (részletezve lásd a cikk végén)

22


CSATLAKOZÁSUNK ban. Ez vonatkozik az aktív BSE felülvizsgálatra, a különleges kockázatú anyagoknak a táplálékláncból vágáskor történõ eltávolítására, a takarmányozási tilalmak és a szarvasmarha és a marhafélékbõl származó termékek azonosítási rendszerének hatékony alkalmazására. Az összes ország végrehajtja a kérõdzõ állatok hús- és csontliszttel való takarmányozásának alapvetõ tilalmát, azonban csak öt ország3 hajtotta végre a teljes takarmányozási tilalmat. A többiek még mindig etetik a sertéseket és baromfiféléket hús- és csontliszttel, amely gyakorlat tilos az EU-ban. Nyolc ország már beindította a széleskörû BSE-vizsgálatot, a többi4 ennek beindítását 2003 folyamán tervezi. Az EU részt vesz a vizsgálati program finanszírozásában a Phare programokon keresztül. A Bizottság továbbra is szigorúan ellenõrzi a BSE-intézkedések végrehajtásának folyamatát. Ebben nem lehet megalkuvás. Milyen pénzügyi segítséget kapnak az új tagállamok élelmiszer-biztonsági rendszerük feljavításához? Ennek fõ eszközei: a Phare és a SAPARD. A határellenõrzõ állomások feljavításába történõ befektetéshez sok esetben a Phare programból nyújtanak segítséget. A húst, tejet, halat és más mezõgazdasági termékeket feldolgozó üzemek feljavításának (alkalmazkodás, átépítés vagy létrehozás) finanszírozását a SAPARD programokból biztosítják. Majdnem egy milliárd eurót különítettek el erre a célra. Az új tagállamokban a BSE-ellenõrzést is a Phare program keretében segítik együttes finanszírozással, és ezt a legtöbb új tagállam fel is használja. Hogyan követi nyomon a Bizottság az új tagállamokban az élelmiszer-biztonsági helyzetet? A jogszabályok átvételi és végrehajtási folyamatának figyelemmel kísérése a Bizottság egyik fõ feladata a jelen és a csatlakozás közötti idõszakban. A Bizottság ragaszkodni fog a teljes joganyagnak a csatlakozás idõpontjáig történõ átvételéhez a továbbiakban.

ELÕTT

A Bizottság Élelmiszer- és Állatgyógyászati Hivatala (FVO) fontos szerepet játszik annak ellenõrzésében, hogy az új tagállamokban menynyire tartják be az élelmiszerhigiéniai, állategészségügyi és növény-egészségügyi jogszabályokat. 2002-ben az elsõ számú feladat volt ellenõrzõ látogatások tétele a jelölt országokba. 2001 áprilisa és 2002 márciusa között elvégezték az összes jelölt ország általános felmérését. A kiküldöttek körüljárták az élelmiszerbiztonságra vonatkozó közösségi joganyag minden aspektusát, beleértve az állategészségügyet, állatjóllétet és növényegészségügyet. Az volt a céljuk, hogy általános képet kapjanak az EU-ba belépni szándékozó országok felkészültségérõl. Ezt követõen kezdõdtek meg a részletesebb felmérések. Ezeknek célja, hogy figyelemmel kísérjék az új tagállamoknak az EU jogszabályok végrehajtása során elért elõrehaladását. Idén fõleg arra a 10 országra összpontosítanak, amelyek 2004-ben csatlakoznak az EU-hoz. Ez 4–5 ellenõrzõ vizsgálatot jelent, melyek mindegyike a következõ öt tágabb területet foglalja magában: – élõállatok és állati eredetû élelmiszer, beleértve a létesítményeket is – importellenõrzés, ezen belül határellenõrzõ állomások – az átadható szivacsos agyvelõgyulladás (TSE) és a takarmányok – általános élelmiszerhigiéniai ellenõrzések – növényegészségügy Erre a vizsgálati programra költi az FVO 2003. évi forrásainak 40%-át. A Bizottság meg fogja osztani ezeknek a látogatásoknak a tapasztalatait a leendõ új tagállamokkal. Mi történik akkor, ha a megállapodás szerinti élelmiszerbiztonsági normáknak nem tudnak eleget tenni a csatlakozás elõtt? Minden jövõbeli tagállam keményen dolgozik azon, hogy eleget tegyen a kívánt normáknak, és az EU bízik abban, hogy ez sikerül is nekik. Az idõ most már rövid a csatlakozásig. Mindenesetre az EU nem köt kompromisszumot a normáira vonatkozóan, és ezért a Csatlakozási

3

Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia

4

Minden ország végzi a BSE-vizsgálatot, de Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia még nem végez olyan széleskörû BSE-vizsgálatot, mint amilyet az EU jogszabályok elõírnak.


23

CSATLAKOZÁSUNK Szerzõdés erre az eshetõségre gondolva gondoskodik egy kiegészítõ biztosítéki záradékról. A meglévõ biztosítéki záradékra (az Általános élelmiszertörvényrõl szóló 178/2002 számú rendelet 53. és 54. cikkelyei szerint) lehet hivatkozni, ha az élelmiszer vagy a takarmány kockázatot hordoz. A Csatlakozási Szerzõdés 38. cikkelye egy kiegészítõ biztosítéki záradékot nyújt arra nézve, ha a tárgyalásokon vállalt kötelezettségeket nem teljesítik, és ha ez a belsõ piac mûködésére nézve kockázattal fenyeget. Erre a csatlakozástól számított legfeljebb három évig lehet hivatkozni, azonban az ennek következtében hozott intézkedéseket ezen az idõszakon túl is lehet alkalmazni egészen addig, amíg a hivatkozott kötelezettségeket nem teljesítetik. A Bizottság akár egy tagállam kérésére, akár saját kezdeményezésre is cselekedhet. A biztosítéki záradékra már a csatlakozás elõtt is lehet hivatkozni a vizsgálatok eredményei alapján. Ez azután a csatlakozás elsõ napjával lép érvénybe. További információ: A Csatlakozási Szerzõdés letölthetõ az alábbi honlapról: http:://europa.eu.int/comm/ enlar gement/negotiations/treaty of accession 2003/ index.htm Átmeneti idõszakok Átmeneti idõszakok országonként az ágazatonkénti létesítmények számának felsorolásával: – Lengyelország: 332 húsipari létesítmény (2007. decemberéig), 113 tejipari létesítmény (2006. decemberéig), 40 halipari létesítmény (3 év); – Cseh Köztársaság: 44 húsipari létesítmény, 1 tojásüzem, 7 halüzem (2006. decemberéig); – Magyarország: 44 vörös húst feldolgozó létesítmény (2006. decemberéig); – Lettország: 29 halfeldolgozó létesítmény (2005. januárjáig), 77 húsüzem (2006. januárjáig), 11 tejfeldolgozó létesítmény (2005. januárjáig); – Litvánia: 14 húsipari létesítmény, 5 halfeldolgozó és 1 tejfeldolgozó létesítmény (2007. januárjáig); – Szlovákia: 1 hús- és 1 halfeldolgozó létesítmény (2006. decemberéig). FORDÍTOTTA ANGOL EREDETIBÕL: BONYAINÉ MIKES KATALIN Forrás: A Bizottság 03/88. számú memoranduma Brüsszel, 2003. április 23.

24

ELÕTT

Bõséges állami támogatás a biogazdálk odóknak A magyar bioágazat idén tekintélyes mértékû állami támogatásra számíthat. Az elmúlt hat évben 12 ezerrõl 102 ezer hektárra nõtt a biogazdálkodás területe, de ezt a kormány tovább kívánja növelni 300 ezer hektárra a Nemzeti Agár-környezetvédelmi Program segítségével. Magyarországon 1.050 biogazdaság van. Az ágazat bevétele tavaly 15–20 milliárd forint volt. A biotermékek kilencven százalékát az Európai Unióba és Svájcba exportáljuk, emellett egyre nagyobb mennyiségben szállítunk a közép-kelet-európai országokba is. Az ágazat a belsõ piacból várhatóan tíz százalékkal részesedik idén. A hazai belsõ fogyasztás csak akkor növekedne, ha emelkednének a jövedelmek, ugyanis a biotermékeknek túl magas az áruk. Ebben az évben az agrártárca külön hangsúlyt fektet a biogazdaságok támogatására. A szántóföldi növénytermelõk 25 ezer forintot kapnak hektáronként, a gyümölcs- és szõlõtermesztõk 40 ezer forintot a két éves átállási idõszakban. A biotermelõk elsõbbséget élveznek a vidékfejlesztési pályázatoknál. Idén az átállt gazdák hektáronként 30–50 ezer forintot várhatnak termésükért. Szakértõk szerint a csatlakozás elõnyös lesz a magyar biotermelõk számára, mivel az Európai Unióban nagyobb a kereslet, mint a kínálat. K. V. AgraFood EastEurope 2003. Március

Támogatás a holland biogazdáknak A holland agrártárca 2004 végéig szándékozik támogatni a biotermelésre átállókat, ellentétben az elõzõ miniszteri döntéssel. Öszszesen 5,5 millió eurót különítettek el erre az intézkedésre. A minisztériumnak az a célja, hogy 2010-re az ország mezõgazdasági területének 10 százalékát vonják be a biogazdálkodásba. K. V. World Organics News 2003. április 17.


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

B i o é l e l m i s z e r e k fejlõdõ piaca A biotermékek, az ökológiai termesztés követelményeibõl adódóan az élelmiszer-biztonság tekintetében élenjárók lehetnek az új uniós piacszabályozásban. A dinamikusan mûködõ ellenõrzött területeken alapvetõ követelmény a nyomonkövethetõség. A fogyasztók fokozódó érdeklõdése a termékek azon tulajdonságainak köszönhetõ, amelyek a szigorú termesztési szabályokból adódnak. Ilyen használati és élvezeti értékeket egyaránt növelõ tulajdonságok, például az antibiotikum-mentesség, a magas vitamin- és szárazanyag-tartalom. Megjelent a piacon az elsõ magyar biotej, melyet a Polimarketing Kft. Hozott forgalomba. A termék bemutatójára a Gödöllõi Agrárközpont Kht. által szervezett „Bioélelmiszerek minõsége és forgalmazása” címû konferencián került sor júniusban. Ráki Zsolt, a cég képviselõje elmondta, hogy az 550 tejelõ tehenet a Kõrös-Maros Nemzeti Parkban 500 hektáron legeltetik, valamint a megfelelõ minõségû takarmány biztosítására 1500 hektáron folyik termesztés. A vállalkozás 1999-ben kezdte meg az átállást, 2000-ben teljesen átálltak ökológiai gazdálkodásra, aminek az eredményeként 2002-ben minõsített takarmányt termeltek, valamint 2003-ban megjelenhetett a biotej is. A biotermesztésben rejlõ lehetõségek megalapozottak az Európai Unión belül. Szakemberek a biotermékek fogyasztásának növekedését jósolják, ami a közeljövõben akár másfélszerese is lehet a mainak. Magyarországnak ragyogó alkalma nyílhat piacbõvítésre, ha felveszi a versenyt az uniós partnerekkel. A biofesztiválon bemutatkozott a Biokecske Szakosztály is a kecsketejgyártó Naphegy Kft. képviseletében. Saját kisüzemükben dolgozzák fel a mintegy 70 kecskétõl származó tejet. A bio-kecsketej mellett különbözõ ízesítésû biosajtokat állítanak elõ. A biotermesztõk közül azok, akik juhtartással foglalkoznak rendkívül jó helyzetben vannak, hiszen a juh legeltetése még a védett területeken is kíméletes. Jól karbantartja a természetes ökoszisztémát, így az agrár-környezetvédelmi programba is illeszkedik a tartása. Felhasználása rendkívül sokoldalú: a tejbõl ízletes kefír és joghurt készíthetõ. A juhtenyésztõ ökogazdaság mûködését Csatári Gábor, az Awassi Rt. képviselõje ismertette. A mintagazdaság a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Prog-


ram támogatásait élvezve tevékenykedik 180 hektáros területen, 1600 db állattal. Az új-zélandi technológia szerint felépült tejház 50 millió forintos beruházással készülhetett el. Ennek a modern technikának köszönhetõen 2002-tõl ISO rendszerben mûködhet a tejfeldolgozás. A hazai biotermékek széles skáláján nemcsak tejtermékek szerepelnek, hanem biohúsok gazdag választékát is megtalálhatjuk. Napjainkban egyre többen foglalkoznak biomangalica tenyésztéssel. Bár a tiszta tenyészvonalból származó húsok kevésbé kedveltek a fogyasztók körében, a tenyésztõk reménykednek, hogy a fogyasztói igényeknek is megfelelõ hússzerkezet keresztezéssel létrehozható (nagy lapály x mangalica). A versenyképesség növelésének egyetlen útja létezik: jól felépített marketing politikával betörni a kereskedelmi üzletláncokba. A biotermékek forgalmazóinak meg kell találnia azt a piaci szegmenst, ahol széles körben és nagy mennyiségben lehet értékesíteni. Különbözõ felmérések szerint a biotermékek 30%-os, de akár 100%-os felárral is értékesíthetõk akkor, ha a marketing megfelelõ és jól láthatóan fel van tüntetve a termék bio jellege. –B. B.–

Új bioburgonya A Lady Belfour a világ elsõ burgonyafajtája, melyet speciálisan biotermesztésre nemesítettek. Angliában jól vizsgázott – nyilatkoztak az angol nemesítõk. A burgonyát elõször tavaly áprilisban vetették és az év szeptemberében takarították be. A teljes termés 400 tonnát tett ki. Ezt idén, a 2003–2004-es szezonban 20.000 tonnára növelik. Évrõl évre emelni akarják a mennyiséget. A Lady Belfour polc-élete hosszabb, és úgy tûnik az angol farmerek szívesen foglalkoznak vele. Az egyedüli limitáló tényezõ a hozam. Az új bioburgonyát Lady Belfour-ról nevezték el, aki a Talaj Szövetség (Soul Assiciation) megalapítója volt 1946-ban, s egyúttal a biogazdálkodás megalapítója is. FORDÍTOTTA: T. E. World Organic News, 2003. ápr. 67. Sz.

25

ÉLELMISZERBIZTONSÁG – RIPORT

Ökológiai oktatás szükségeltetik

Románia is a bio felé fordul

Eljött az ideje, hogy az ökológia tudományát még az érettségi elõtt oktassák a diákoknak, hiszen ez a fiatal nemzedék kemény környezetvédelmi feladatokkal néz majd szembe. A fiataloknak jól kell ismerniük a természet törvényeit, az ökoszisztémák felépítését és korlátait, valamint hogy milyen törvények alapján alakítja bolygónk sorsát az energia. Ezekkel az ismeretekkel felfegyverkezve lesznek képesek az éghajlatváltozások, a fajok gyorsuló kipusztulása és a fogyasztás lehetséges korlátozásának elemzésére. Csak ökológiailag tájékozott fiatalok tudnak vitába szállni olyan gazdasági számításokkal, amelyek figyelmen kívül hagyják az energiatermelés valódi költségét, vagy a GDP (nemzeti össztermék) számításából kihagyják a környezet pusztulását. Forrás: Lélegzet 2003/6.

A román minisztérium növelni kívánja a biogazdálkodásba vont területek nagyságát a jelenlegi 40 ezer hektárról 57.200 hektárra idén, és 75.500 hektárra jövõre. A bioállatállomány számát ugyancsak növelni akarja idén négyezerrel, jövõre tízezerrel a tavalyi húszezres állományról. Az ország fõbb bio export termékei a búza és a tejtermékek. Mindemellett szükséges Romániában a belsõ piac fejlesztése, valamint a termelési és ellenõrzési szabályok egyeztetése. A külföldre jutást segíthetné egy nemzeti biovédjegy, vagy márkavédjegy kialakítása. K. V. AgraFood EastEurope 2003. március

Gyimesben jártam Távoli, majd egyre közeledõ énekszó, szekérzörgéstõl kisérve a csöndes éjszakában. Majd a jól kivehetõ fiatal férfihangok: „csak a leszerelõ kiskönyvemet várom…”. Aztán új dalba fognak, de ez szomorú pentaton: „Imhol kerekedik egy fekete felhõ, abban tollászkodik sárgalábú holló…”. Hallgatom az éneket Gyimesközéplokon, a Csángó panzió nyitott ablakán keresztül, Romániában, 700 kilométerre Budapesttõl. Mélyet szívok a tiszta levegõbõl és elalvás elõtt, gondolatban újraélem a csiksomlyói búcsú felemelõ pillanatait.

Itt Gyimesben, a Kárpátok keleti lejtõjén, a Tatros folyó völgyében három színmagyar falu szinte egymásba épült: Gyimesközéplok, Gyimesfelsõlok és Gyimesbükk. A makadámút pora miatt is, végig az országút mentén zárt léckerítések sorakoznak. A virágpompába borult illatos hegyi kaszálók lenyúlnak a völgyekbe, sõt a házak udvarába. Mindenütt tisztavizû patakok, források a kertek végében, csobogók az út mellett. Ágra akasztott ivóbögre… Fõleg szarvasmarha-tartással foglalkoznak az emberek, de legalább egy tehén és egy ló hozzátartozik minden házhoz. Az állatok szemlátomást jól érzik magukat a dúsfûvû legelõkön

– tavasztól õszig kint legelnek. A nyári istálló inkább szárnyék, mint igazi istálló, a fejés idején terelgetik ide a jószágot. A téli istálló a lakóház udvarán található a többi gazdasági épület mellett. A csángók azt az archaikus, ízes magyar nyelvet beszélik, amit csak itt hallani. Közel érzem magamhoz õket. Köszönök, mint faluhelyet szokás az szembejövõnek. Könnyen szóba elegyedünk, s mikor megtudják, honnan jöttem, meghívnak a házaikba. Mintegy 200 ezer csángó él Moldvában, túl a Kárpátok láncán. Egyharmaduk beszél magyarul. Valamennyien római katolikusok. A hétfalusi csángók a barcasági magyar falvak lakói, a dévai csángók a Bukovinából Hunyad megyébe telepített székelyek. Maga a csángó elnevezés a csáng = ide’s tova kereng, eltekeredik, elcsavarog szó-

26


Zárt kerítések

RIPORT ból származik. Valójában nem nyugtalan vérük hajtotta a csángókat keletre, hanem a történelem viharai a századok során. A csángó szó elsõ említése 1400 körüli, Gyimesvidéke már Szent István király idejében is magyarlakta vidék volt.

A kaszálás, szénacsinálás idejét dologüdõnek nevezik. Fontos, hogy teljes virágzásban kaszálják le az illatos füvet, amit aztán forgatnak, majd ha megszárad, felkerül a hiuba (a szénapadlásra). A kalákába verõdött embe-

A gyimesi csángók népviselete (Greguss János rajza)

Összetartás és mértéktartás A csángókról azt tartják, hogy könnyen haragra gerjednek, de gyorsan meg is engesztelõdnek. Nehéz, küzdelmes életüket áldott humorérzékük könnyíti. Összetartanak. Patriarchális rend uralkodik a családban, ahol a férj viseli a kalapot. Mértéktartók evésben-ivásban. Kövér embert egyet sem láttam. A gyermekeket korán megtanítják dolgozni. Természetes dolog még ma is, hogy a 8–9 éves gyermek már erejéhez mért feladatot kap a családi gazdaságban. Összetartásuk, ami a magyarság körében ritka kincs, a közös munkák szervezésében nyilvánul meg a legszebben.


rek meghatározott sorrendben együtt kaszálják le a füvet. Mindenki mindenkinek segít, így idõben tudnak végezni. A kaláka Erdély-szerte ismert és alkalmazott. A gyimesi falvak szalagtelepülések. Nincsen faluközpontjuk. A templom is – a gyimesbükkiben jártam – a hegyoldalban van. A gyimesi katolikus templomokban a férfiak és fiúk baloldalon, az asszonyok, lányok a jobb oldalon ülnek. Föltûnt, hogy a férfiak körülbelül 1 méterrel magasabban ülnek, így mintegy „lenéznek” az asszonyokra, lányokra. Pünkösdvasárnap, – de mondják, hogy máskor is – dugig megtelik a templom. (A pap kissé fáradtan misézett, mert aznap már a harmadik miséjét tartotta…)

27

RIPORT – FALUSI

TURIZMUS

Meggondoltan

Melegítés és sebestej

Gyimesben összegyûjtöttem néhány gyakori családnevet: Hajnal, Tankó, Csilip, Bilibók. Igen gyakori, hogy megkülönböztetésül jelzõt tesznek a gyakori családnevek mellé, például: Fekete Tankó, Tankó, a berszán, Mozsikás Hajnal stb. A keresztnevek között a Csaba, Attila, Gyöngyvér, Enikõ a leggyakoribbak. Ezeket nem lehet románra fordítani… A hagyományok közül jó néhány ma is él. Az udvarláskor a lány a kezdeményezõ. A régi idõkben a csángó ifjú ahhoz a lányhoz ment guzsajosba, aki meghívta. A nyíltszívû és õszinte kezdet 2–3 évig tartó udvarlással folytatódott, majd rendszerint esküvõbe torkollott. A csángó fiatalok ma sem ugranak bele meggondolatlanul a házasságba. Elõször jól megismerik egymást. A csángó lakodalmaknak megadták a módját és megadják ma is, azonban mértéktartásuk a lakodalmi evés-ivásban is megnyilvánul. Egy kicsit lenézik, megszólják azt az embert, aki lerészegszik, „elázik” a lakodalomban. Szívesen táncolnak és ma is viselik a csángó ruhát.

Megépült a Csángó Panzió. Az igényes étterem, a jó kiszolgálás, sõt kerthelyiség ide csalogatja a vendégeket. A háromszintes épület kicsi, ám kényelmes apartmanokat rejteget, széles ágyakkal, fürdõszobával, televízióval. (Csángóföldön is elõszeretettel nézik, hallgatják a Duna televízió adásait.) Meggyõzõdésem, hogy a Csángó Panzió akkor fog igazán felvirágozni, ha a helyi gazdálkodók adják a biohúst, tejet, sajtot. Ha az itt termett, növényvédõ szert nem látott pityókából (krumpliból) fõzik a tárkonyos pityókalevest. Ha az étlapon ott lesznek a feledhetetlen ízû gyimesi ételek, mint a melegítés (sajt, vaj, tejföl, orda és tojás megolvasztva melegen tálalva). Ha reggelire sebestej (aludttej) is asztalra kerül. Biztos vagyok benne, hogy Csilip Árpád, a Csángó Panzió tulajdonosa mindezt meg is tudja valósítani. A Gyimeseknek azonban valahogy úgy kellene modernizálódni, hogy a táj érintetlen szépsége megmaradjon. Hogy a tisztavízû patakokba ne kerüljön mûanyag hulladék. Hogy csatornázás helyett a környezet- és élõvízkimélõ füzes-nyárfás „szennyvíz erdõk” tisztítsák meg a szennyvízet. Hogy a nyári éjszakák áldott csöndjét csak a tücsökzene mélyítse el, és ide ne juthasson el a diszkók dobhártya-repesztõ zajszennyezése. TAMÁS ENIKÕ Forrás: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása Magyar Lexikon Tankó Gyula: „Én es tudtam hazudozni” Népi humor Gyimesben

Felejthetetlen ízek A falusi vendéglátásnak ideális feltételei vannak a Gyimesekben. Meggyõzõdésem, hogy ez a táj rövidesen fel fog értékelõdni. A biohús termelés, a biotej és tejtermékek a gazdagság forrásai lehetnének! De hol van a pénz, a tõke, amely friss vért pumpálna a csángó falvakba?

Néhány mondat az uniós falusi turizmusról Az Európai Unióban a vidéki turizmus magába foglalja a falusi-, az öko- és az agrárturizmust. Kapcsolódik a mezõgazdasághoz: a termelõ adja a szállást, vagy a vendéglátó a közeli gazdaságok termékeit használja fel, illetve ajánlja. Az uniós definíció szerint a természetközeli vagy a vidéki élethez szorosan kapcsolódó vendéglátás a vidéki turizmus, amelyhez nem szükségesek a kifejezetten szállodákhoz köthetõ szolgáltatások. A vidéki turizmus vendégköre nagyobbrészt belföldi és a vendéglátóhely közelében lakik. Az eltöltött éjszakák számát tekintve meglehetõsen alacsony aránnyal részesednek ezek a szálláshe-

lyek az egyes országokban eltöltött összes éjszakák számához viszonyítva. Azokon a területeken több az átlagosnál eltöltött éjszakák száma, ahol a vidéki turizmus vízi turizmussal párosul, így ugyanis többféle kikapcsolódási lehetõség adódik. A vidéki turizmus jövedelemkiegészítõ forrása a kedvezõtlen adottságú földeken gazdálkodóknak. Ezeket a kezdeményezéseket Nyugaton bõségesen támogatják az állam, a kamarák és a helyi szervezetek. A jól mûködõ vidéki turizmus serkenti a gazdaság növekedését. A vidéki turizmus olyan komplex gazdasági egység, amely a helyi kisvállalkozásokat, állami

28


FALUSI

intézményeket, szervezeteket és más, a falusi vendéglátással közvetlen vagy indirekt kapcsolatban álló szolgáltatókat fog össze. Keresett vidékek a hollandiai Drenthe, Flevoland vagy Overijssel, Limburg Belgiumban, vagy Cumbria és Northumberland NagyBritanniában. Németországban az ökoturizmus hódít egyre inkább, Hidelang és környéke jó példa erre. A gazda gyógynövényekkel színezi és fûszerezi a saját maga által elõállított sajtot. A bio-büfé, ahol ezt árulja természetes anyagokból épült, napkollektor fûti. A Földközi-tenger szigetein, például Tenerifén is fogadnak vendégeket a gyümölcstermelõk. Az érdeklõdõk megismerkedhetnek a trópusi növények termesztésével, technológiákkal, részt vehetnek a munkákban, és megkóstolhatják a termékeket. 2000-es adatok szerint az Európai Unióban kilencmillió embert foglalkoztatnak a turizmusban, az évtized végére pedig körülbelül kétmillió újabb álláslehetõség adódik legnagyobbrészt a vidéki területeken. A vidéki turizmus pozitív hatással van a bruttó nemzeti össztermékre (GDP). Az Európai Unióban ez az érték 5,5 százalék, a szolgáltatásokon belül pedig 30 százalékot tesz ki (1999-es adatok). Szigorú követelményeknek kell megfelelniük a falusi turizmusra vállalkozóknak. Az egyes

TURIZMUS

nemzeti szervezetek feladata, hogy bizottságokat állítsanak fel, amelyek aztán járják a fogadóhelyeket, ellenõrizve a fizikai (szolgáltatás, infrastruktúra stb.) és nem fizikai (vendéglátás, szívélyesség, tájékoztatás, légkör stb.) minõségi megfelelõségét. A vidéki turizmus minõsége is témája lesz az idén október 3–5 között megrendezésre kerülõ európai kongresszusnak (ECRT-Europa Congress on Rural Tourism), amelyet Spanyolországban, Jaenben tartanak majd. Bõvebb információt kaphatnak a tanácskozás honlapján: www.europeanrtcongress.org/en.index.php vagy a szervezõ (European Federation for Farm and Village Tourism, amelynek Magyarország is tagja) honlapján: www.eurogites.com. A vidéki turizmus uniós felelõse Bruno Musti de Gennaro, aki Afrikában, Közép-Amerikában és Albániában foglalkozott vidékfejlesztéssel, agrárökonómiával és élelmiszerbiztonsággal. További információ található a vidéki turizmusról a www.europa.eu.int, az Európai Unió honlapján vagy a www.rural-europe.aeidl.be/ honlapon. KRIPNER VERONIKA Forrás: Statistics in focus 2002/14, www.idea-network.net/ideaNetwork/ old_expert _dett3.html

A francia kultúra és a falusi turizmus Mint mindenütt a világon, Franciaországban is egyre több formáját kínálják a kikapcsolódni vágyóknak az erre szakosodott cégek, szervezetek – kinek-kinek igényeihez és pénztárcájához igazítva a lehetõségeket. A napi élet felgyorsulásával, az egyre fokozódó urbanizációval, az egyre nyomasztóbb streszszel azonban többen akarnak szakítani, és fordulnak valamilyen ok miatt a vidék, a vidéki élet felé. Ennek egyik markáns megnyilvánulása a nagy agglomerációkat övezõ településekbe való kiköltözés – és az ún. periurbánus zónák kiterjedése-, ami azonban sajnálatosan egyre komolyabb konfliktusokat okoz a mezõgazdaságból élõk és a kiköltözõk viszonyában, de ennek okait most nem részletezzük.


Tagadhatatlan ugyanakkor az eddigi mezõgazdasági modell bizonyos szintû válsága, melyet a sorozatos és állandó ágazati krízishelyzetek jellemeznek Franciaországban: a két évvel ezelõtti marhahús-válság, a dél-francia borválság, a jelenlegi baromfiválság, a gabonatermelõk problémája a csökkenõ gabonaárak miatt, és még hosszan sorolhatnánk. A fentiek hatásai alól csak azok tudják többékevésbé függetleníteni magukat, akik igyekeznek mást, az adott régióra, esetleg megyére nem vagy csak alig jellemzõ tevékenységet végezni és a lehetõ legjobb piaci lehetõségeket megtalálni. Ennek egyik lehetséges kiútja a falusi turizmus számos lehetõségei egyikének megragadása és fejlesztése.

29

FALUSI Vonzó vidék A periurbánus zónák terjedéséhez képest sokkal kevésbé okoz a szereplõk számára feszültséget a vidéki turizmus, ami amellett, hogy gazdaságilag segíti a vidéken élõket, nem jár feloldhatatlan feszültséggel. Ennek a szabadidõ eltöltésnek is több formáját ismerjük. Legdrágább – és igazából csak a tehetõsebbek számára elérhetõ – a komolyabb anyagi áldozatot igénylõ ún. „Logis de France”-ot, ahol hangulatos vidéki kúriákban kialakított, magas komfortfokozatú szálláshelyeken pihenhet a vendég. A gazdálkodókhoz lényegesen közelebb álló ún. „Gites de France” lényege, hogy családok, baráti társaságok számára házakat adnak ki, rendszerint a gazdaságok közelében, ahol a vendégek fõzhetnek, részben vagy egészben igénybe vehetik a gazdálkodók szolgáltatásait: vásárolhatnak a gazdaság termékeibõl és térítés ellenében akár ott is étkezhetnek. Talán a legközelebbi kapcsolatot a gazdálkodás és a városi élet között mégis az ún. „Ferme auberge – Bienvenue a la ferme” (Isten hozta a gazdaságban) mozgalom jelenti, ahol egyes gazdálkodók az év és a hét jól meghatározott idõszakában ebédre és vacsorára fogadnak vendégeket és vendégszobai szolgáltatást is nyújtanak. Ebben a kategóriában több jól elkülöníthetõ szolgáltatással találkozhatunk, minden esetben nagyon szigorúan meghatározott feltételrendszerrel – és más-más logóval, amit a gazdaság bejáratán kifüggesztve meg is találunk:

TURIZMUS

– végül 472 „campings en ferme d’accueil” létezik, azaz olyan gazdaság, melynek területén sátorozni lehet.

– falusi vendégfogadó (ferme auberge), melybõl Franciaországban 574 található, – ún. „goûter à la ferme” a farm ízei, amibõl 200-at találunk szerte az országban, – a közel 2200, a gazdaságok termékeit helyben árusító „produits de la ferme” a farm termékei pont – 229 „fermes équestres”, ahol a lovagolni szeretõ vendég pihenhet, – 242 „fermes pédagogiques”, azaz a szó kicsit másabb értelmében vett tangazdaság, – 425 „fermes de découverte” farm a felfedezõ kedvûeknek, – 8 gazdálkodó birtokán lehet vadászni, ezek az ún. „chasses à la ferme” gazdaságok – 334 ún. „fermes de séjour”-t találunk hosszab idõre érkezõknek

Az 574 falusi vendégfogadó mindegyike kötelezõen hagyományos ízeket, tradicionális és az adott tájegységre jellemzõ ételeket kínál, melyekhez az alapanyagot döntõen az adott gazdaságban kell elõállítani. A fogadás szívélyes, és sok gazdálkodó szállást is tud biztosítani. A 200 „akkreditált” „goûter à la ferme” gazdaság sajátossága abban rejlik, hogy az ide látogató megkóstolhatja és megvásárolhatja annak termékeit, akár egy farmlátogatás, akár más, a közelben végzett szabadidõs tevékenységhez kapcsolva. Semmiképpen sem komplett étkezésrõl van szó, mint a falusi vendégfogadók esetében, hanem csupán kóstolásról. Ennek ideje szabott, a legtöbb megyében délután 15 és 18 óra között, de bizonyos esetekben akár reggeliként is, vagy szendvics formájában találkozhatunk vele. A 2154 közvetlen értékesítési ponton az adott gazdaság termékeit, francia kifejezéssel „produits de la ferme” kínálják a termelõk. A vásárló biztos lehet a termékek származását illetõen, és egy közvetlen kapcsolat is kialakul a fogyasztó és a termelõ között. Ilyen módon többek közt zöldségek, húsok, pástétomok, gyümölcsök, sajtok de akár kenyérfélék is vásárolhatók. Legyen az ember kezdõ, vagy gyakorlott lovas, a 229 lovasfarm egyikén hódolhat szenvedélyének és sok esetben szállást és étkezést is nyújtanak a vendégeknek. Felnõttek és diákok – akár iskolai program keretében is – egyaránt tanulságos látogatást tehetnek az ún. bemutató farmok egyikén, ahol a megtekintett mezõgazdasági munkák során a résztvevõk megismerhetik azok lényegét és a hozzá kapcsolódó realitásokat. A legtöbb ilyen farm egyébként a tanfelügyelet által is akkreditált. A 425 fermes de découverte betekintést enged a farmok mindennapjaiba, az ott folyó munkákba, megismertet azok természeti, gazdasági és humán környezetével. Mind felnõtteket mind gyerekeket akár egyedileg, akár csoportosan fogadnak. A vidéki élet iránt fogékony vadászoknak kínál lehetõséget szenvedélyük gyakorlásához az a nyolc gazdaság, ahol vadászokat fogadnak, ez az ún. la chasse à la ferme. Rendszerint szálláslehetõséget és étkeztetést is kínálnak ezek a gazdálkodók, és a kísérõk számára programokat ajánlanak. Ha huzamosabb idõre szeretne a turista vidéki környezetben pihenni, a 334 fermes de séjour

30


Gazdag kínálat

FALUSI mind szállást, mind értkezést valamint kikapcsolódási lehetõségeket kínál a vendégeknek. A fogadás mindemellett családias marad, ugyanis egy gazdaságban legfeljebb 25 vendéget fogadnak egyszerre, az étkeztetésnél pedig elsõsorban a farm termékeibõl készítik a fogásokat. A 472 campings en ferme d’accueil, azaz kempinglehetõséget biztosító farmon az épületegyüttes közelében találhatóak a legfeljebb 25 sátorhely kialakításra alkalmas, maximum 300 m²-es terület. Természetesen étkezni és a helyben termelt termékekbõl folyamatosan vásárolni is lehet. Termelõi piacok Csak a termelõ és a fogyasztó közötti közvetlen kontaktus megteremtésére és a helyi termékek megismerésére szolgál az ún. termelõi piacok megszervezése, melyet a legtöbb megyében valamilyen szinten a megyei agrárkamara vállal fel. A piacokat egy elõre megszervezett vásárnaptár szerint rendezik meg, sok esetben helyi rendezvényekhez is igazítva, de többé-kevésbé állandó napon: az Avignon közelében lévõ Graveson-ban például április elejétõl október végéig minden csütörtök délután, míg a Correze megyei Lissac-ban máskor. Ellentétben a városi piacoktól, ahol kereskedõk kínálják a nagybani piacról származó termékeket, itt a látogató valóban elsõ kézbõl vásárolhatja meg a friss töldséget, gyümölcsöt, hús, sajtot éppúgy, mint a farmokon feldolgozott termékeket: befõtteket, édességeket, stb. A Párizshoz közeli Seine-et-Marne megye kifejezetten gabonatermesztésre rendezkedett be, átlagosan 150 hektáros gazdaságokban jellemezhetõ. Ezek a gazdaságok a jelenlegi közgaz-

TURIZMUS

dasági környezetben a minimális nyereség és a ráfizetés határán egyensúlyoznak, de ez nem mindenki számára nyújt elfogadható perspektívát. Aki nem akar állandó létbizonytalanságban élni, az két lehetõség közül választhat: vagy felhagy a gazdálkodással, vagy igyekszik mást, a vidékre nem jellemzõt csinálni. Így tett az a gazdálkodó is, aki bõ egy évtizede átállt a megyére egyáltalán nem jellemzõ minõségi húsmarhatartásra (Blonde d’Aquitaine) és a falusi turizmusra, ami Párizs közelsége miatt igen jó: az embereknek nem kell túl messzire utazniuk, de mégis valóban hamisítatlan vidéki környezetben érezhetik magukat. A több mint száz állatot számláló állományt saját termelésû takarmánnyal hizlalja, maga végzi az állomány-szelekciót, a hús egy részét pedig a vendégek, más részét a helyi hentes közvetítésével a környezõ lakosok fogyasztják el. Meglepõ módon egyre inkább rákényszerül a közvetlen értékesítésre is, ami azt jelenti, hogy az általa hizlalt állatot az erre kijelölt vágóhídon levágatja, majd a bontást és csontozást végzõ „laboratórium” a húst vákuumfóliába kicsomagolja. A minõségi húsra vevõ, de az árral szemben érzékeny vevõk által megrendelt húst (természetesen több kilogrammos tételekrõl van szó) vagy a farmon veszik át, miután a termelõ azt saját hûtõkamrájában elhelyezte, vagy a bontótól közvetlenül egy hûtõkocsi szállítja a megrendelõhöz. Sajnálatos azonban – ám a megélhetés törvényei ezt diktálják –, hogy ezzel nem elsõsorban a nagykereskedelmi láncoknak, hanem a vele partneri viszonyban álló (de egyre inkább eltûnõben lévõ) falusi henteseknek teremt konkurenciát. SOMOGYI NORBERT MEZÕGAZDASÁGI ATTASÉ, PÁRIZS

Pillantás a szomszédra Gyakran halljuk ezt a kifejezést: „falusi turizmus”, de a hangsúly legtöbbször a „turizmus”ra helyezõdik, és a „falusi” értelme, tartalma egyre inkább háttérbe szorul, pedig a dolog lényege ebben rejlik. A „falusi” jelzõ nem pusztán egy földrajzi kategória, noha valóban egy nem urbanizált területen való vendégfogadást takar. A faluban élik a megszokott, mindennapi életüket és közben néhány szobát kiadnak folyamatosan, éveken át. Ez a tevékenység csak egy a sok közül, amely kitölti az életüket, hiszen emellett gazdálkodnak, leginkább állattartással 2003. 8. évfolyam 8. szám

foglalkoznak, illetõleg egyéb tevékenységeket is folytatnak. Erre az eredményes vendégfogadási módra találunk ideális példákat a szomszédos Ausztriában. Lofer egy kedves helység Salzburg tartományban varázslatosan szép természeti környezetben. A település belsõ és külsõ részén, a hegyvidék magasabban fekvõ, elszórtan beépített területein egyaránt találkozunk a vendégfogadásnak ezzel a módjával. A Bachmann-család egy régi 120 éves házban lakik, amelyhez egybeépítetten téli istálló is

31

FALUSI

TURIZMUS

Bachmann-család háza és vendégfogadója, ideális környezetben ideális pihenõhely

dégek ellátása a napi teendõk részeként, ahhoz illesztetten történik. A visszajárók körébõl adódnak egyre inkább a vendégek. Akad olyan vendég, aki már 35 éve minden nyáron 2–3 héten át a család vendéglátását élvezi. A ház eszközeit a vendégek ugyanúgy használhatják mint a háziak, sõt ha kedvük tartja, részt vehetnek a mindennapi munkákban is. Így a családdal bensõségesebb, közvetlenebb kapcsolat alakul ki. Az effajta vendégfogadásnak több pozitív és megszívlelendõ vonatkozása van. Az emberi barátságon, kölcsönös tiszteleten és szimpátián alapuló kapcsolat adja a biztos, visszatérõ vendégeket. Mindenki tudja, hogy mit várhat a

kapcsolódik (nyáron az állatok a néhány kilométerre fekvõ alpesi legelõn tartózkodnak). A házban négy, ízlésesen berendezett szoba van, ahol 10 személy egyidejû elszállásolására van lehetõség. A földszinten van a reggelizõ, berendezése nagyon hangulatos. A vendéglátáshoz reggeli is tartozik, a családi gazdálkodás során megtermelt tejet és az abból készült vajat, továbbá sajtot szolgálnak fel. (Az EU elõírásai szerint a család saját ellátására szolgáló tejtermelés tekintetében lazábbak a technológiai követelmények, mintha a központi tejbegyûjtõbe szállítanák a tejet.) A ven-

Nyári szállás a hegyekben

Bárki besegíthet a mezõgazdasági munkába

másiktól, a dolog közvetlen és kiszámítható. A vendégek megtapasztalhatnak, sõt részesei lehetnek egy más tempójú, más prioritási rendû mára lassan eltûnõ, de legalábbis átalakuló életstílusnak. A vendég a kitartó tisztes megélhetést nyújtó, nem robotszerûen végzett munkát látja. A teljes értékû életet adó életformát sok fiatal is folytatja, megtartva ezzel e vendégfogadási forma, egyben életstílus és megélhetési lehetõség fennmaradását. Az egész folyamat nem a tetemes összegbe kerülõ indító beruházásokra, hanem a folyamatos bõvítés, a mindig azonos szinten tartás, az állandóság és a kiszámítható hosszútávúság biztonságára épül. A példák alapján állítható, hogy ha valaki nem az egy-két szezonban való meggazdagodást tûzi ki célul, akkor hosszú idõre tisztes megélhetést, és jövedelemkiegészítést hozhat idehaza is a hasonló stílusú és szellemû vendégfogadás. KÉPEK ÉS SZÖVEG: LOKSA GÁBOR

32


FALUSI

TURIZMUS

Gondolatok a bugaci tanyaturizmusról Közeledve a csatlakozáshoz Magyarországon is felerõsödtek azok a vélemények, amik a vidékfejlesztés egyik kulcsát a turizmusban látják. A vidékiek számára megtartó, helyben tartó erõ lehet a turizmus erõsödése. Vajon segíti-e a többlábon állás lehetõségét, s megfelelnek-e a magyar vendégváró helyek az igényes hazai és külföldi turisták elvárásainak? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ, amikor a hajdan szebb napokat látott turista paradicsomban, Bugacon vendéglátással foglalkozó tanyasiakat kerestünk fel. Kivétel nélkül elmondható, hogy a vendéglátásra berendezkedett tanyán élõk tevékenységének csak egy részét teszi ki a turizmus. Egy olyan vállalkozót találtunk, aki nem bugaci lakos és a turizmus több változatával foglalkozik a szállásolástól és étkeztetéstõl a pusztai lovasbemutatóig terjedõen. A vendéglátáson kívül a fõ tevékenységi kör a gazdálkodás, nagyobb részt az állattenyésztés és a lótartás. A választható programok között elsõ helyen szerepel a lovaglás és a kocsikázás, ezért a vendégvárók elsõsorban lovakat tartanak, mind a sajátjaikat, mind másokét bérben. A lovak és a lovászok szinte a nap minden szakában a vendégek rendelkezésére állnak. A vendégek érkeznek is, de nem olyan nagy számban, mint ahogy azt a patinás bugaci név, s a Puszta vonzereje indokolná. Pedig a látogatókat rusztikusan berendezett 2–3 ágyas szobák, teljesen felszerelt és minden kényelemmel ellátott tanyák várják.

Valami mégis hiányzik! A faluban mûködõ Bugac Tours összefogja a vendégvárók körét, Kiskunfélegyházán megjelent egy kiadvány, melyben a bugaci szíves-látást is népszerûsítik, de az igazi összefogás és szervezettség még hiányzik. A tanyasiak tájékozatlanok az õket érintõ kérdésekben, támogatást nem igényelnek, vagy nem kapnak. A már meglévõ fogadók és tanyák a fennmaradásukért küzdenek, pedig kuriózumot kínálnak, egyenesen a magyarság egyik eszenciáját, a lovakat, a Pusztát, a jó borokat és a vendégszeretetet. Állami segítségre is szükség lenne a talpra álláshoz, hogy ne vesszen el, ami olyan régen hozzátartozik ehhez a vidékhez. Mint az a paraszttanya, amit nagyszüleink meséibõl megismerhettünk. Takaros udvar, fehérre meszelt épületek, gémeskút az udvarban, legelészõ gulya. Az udvarban tyúkok, kacsák, pulykák szaladgálnak, s távolabb egy facsoport alatt hûsöl egy csapat mangalica. Az ide betérõt igazi élmények várják már azzal is, ha a virágos tanyán sétál, de ha a Pusztára kíváncsi, a gazda szívesen befogja a négy ökröt a szekér elé, nyakukban száz évesnél is öregebb kolompok adják a sétakocsizás zenei aláfestését. A tanyák készek a vendégek fogadására, magas igényeknek is megfelelnek, de ahhoz segítség kell, hogy legyenek is olyanok, akik élni tudnak a vendégszeretetükkel. (Képösszeállítás a 2. borítón.) BARTOS MÓNIKA

Hátizsákosok ackpackers”. Így nevezik magukat angol szóval azok az utazók, akik megtalálhatók jellegzetes hátizsákjaikkal Nepál fennsíkjaitól a mexikói sivatagokig, Új-Zélandtól Kelet-Európáig. Fiatalok, szerte a világban kuporgatják a pénzüket, gyakran hónapokon, éveken át, hogy közéjük tartozhassanak, azaz belekóstolhassanak az utazásnak ebbe a kalandos formájába. Aki egyszer már megízlelte, soha nem akar más módon világot járni. Nem pusztán az utazásról van szó: életszemléletrõl,

B

„


igenlésrõl és tagadásról. Változásról és változtatásról. A „hátizsákosok” málhája több mint a fogkeféjük, a tartalék alsónemûjük és némi meleg ruha rossz idõ esetére. A hátizsákjuk jelenti az identitásukat. Ebben hordanak magukkal apró tárgyakat, amik az otthont jelentik, ha úton vannak, és ebben gyûjtik az utazások során összegyûjtött emlékeiket, egy apró követ a Himalája lejtõirõl, színes kagylókat az indonéz tengerpartról, kézzel faragott

33

FALUSI csecsebecséket, jelentéktelen jelentõs tárgyakat, amik az utazás emlékeztetnek, majd ha hazatérnek. Ez nem olyan, mint egy bõrönd, nem repülõtéren elkeveredõ poggyász. Szorosan a gazdájához simul, mindenhová vele tart, lehet rajta ülni, neki lehet dõlni, ha még aludni is lehetne benne, csigaház lenne. Az utazók ritkán kerülnek ki harmadik világbeli országból, néhányan vannak KözépKelet Európából, a legtöbben azonban a fejlett nyugati országok szülöttei. Ennek a magyarázata egyszerû: az életmódhoz szükséges anyagiak elõteremtése ezekben az országokban elképzelhetõ. Hogyan is indul tehát útnak az, aki ilyen formán szeretné megismerni a világot? A hátizsákos utazók nem keresnek fel utazási irodákat, hogy szervezett utakon vegyenek részt, nem rendelkeznek úti tervvel, nem foglalnak elõre szállást, és nem igényelnek idegenvezetést. Igyekeznek megtartani maguknak a szabad döntés lehetõségét utazásuk egész idõtartamára. Nem szeretnének elrohanni valami mellett, ami megragadja õket, és szintén nem bírnák ki hosszú ideig olyan helyen, ami unalmas, érdektelen vagy netán nyomasztó. A teljes szabadságot keresik, amibe nem fér bele a túlzott szervezettség. Az útrakelés elszakadást jelent, mindentõl ami „rendes”, „hétköznapi”, „szervezett”. A turistacsoportokkal, katonás rendben „kikapcsolódókkal” ellentétben, el kívánnak merülni az adott hely szellemiségében. Nem csupán átutazni rajta, kiszolgáltatni magukat vele, hanem benne élni, együtt lélegezni vele. Szeretnének magukkal vinni egy darabot belõle az otthonukba, érzések, mélyebb benyomások formájában is.

TURIZMUS

ban vagy autóstoppal vándorolnak, az utazás még se identitáskeresésnek, se romantikus kalandnak nem nevezhetõ. Õk egyszerûen idénymunkát hajszoltak szerte az Egyesült Államokban. Néha velük utazik egy különös alak. Jack Kerouac, az elsõ „utazó”. Kerouac nem tud megmaradni sokáig egy helyen. Rendes, majdnem „polgári” életet él, azonban idõrõl idõre elhatalmasodik rajta az érzés: mennie kell. Ilyenkor útra kel és beutazza a hatalmas északamerikai kontinenst. Útja során barátokra lel, ellenségek hátráltatják, számtalanszor kerül váratlan helyzetekbe, döntéseket hoz és másít meg. ÉL. Csupa nagybetûvel. Az író az ötvenes évek elején utazgat, könyve csak 1957-ben jelenik meg. Az ötvenes évek negédes, pomádés, vaníliás kólás amerikai világában nem tud teret nyerni az életérzés, amit az „Úton” képvisel. Közelednek viszont a hatvanas évek és vele a hippi kultúra. A korlátlan szabadság és függetlenség kultusza. A könyve a virággyerekek bibliája lesz. Az utazás divatba jön, életformává válik. Középosztálybeli amerikai fiatalok pingálják színesre Volkswagen kisbuszaikat és indulnak el a végtelen amerikai országutakon, hogy átéljék prófétájuk kalandjait. Elmúlnak a hatvanas, majd hetvenes évek. A hippikbõl yuppik lesznek. A hasispipát a televízió távirányítójára cserélik. A kisbuszok roncstelepre, a szegényes szütyõk a szögre kerülnek.

yesfajta elszakadás a hétköznapoktól feltételez valamifajta elégedetlenséget, nyugtalanságot, amelynek kiváltója lehet az otthoni, eltúlzott fogyasztói életforma elutasítása, a társadalmi berendezkedéssel való szembehelyezkedés, vagy pusztán fiatal korral járó hajlam a lázadásra, kívülállásra. Elszakadni a családtól, az iskolától, önállóvá válni néhány hétre, hónapra és dönteni saját sorsukról. Identitáskeresés, melynek során igyekeznek „felnõtté” válni. (Még akkor is, ha napjainkban, legtöbb esetben a szülõk hitelkártyája biztonsági tartalékként kéznél van.) A negyvenes-ötvenes évek amerikai csavargóinak, a hobóknak, akik marhavagonok-

z újabb generációk fiataljai távolabb keresnek kalandokat. Õk a hippi utazók szellemiségének örökösei, az elsõ „hátizsákosok”. India, Nepál, Indonézia, Thaiföld, illetve Mexikó, vagy akár Dél-Amerika egyéb tájai már nem elérhetetlenek. A nyugati életmód részleges begyûrûzésével a harmadik világbeli országok is elérhetõvé válnak. A korábbiakhoz képest már viszonylagos biztonságot nyújtanak a tapasztalatlan látogatóknak is. Képeslapokról, mozivászonról ismert tájak, épületek válhatnak valóságossá, olcsó fényképezõkkel megörökíthetõvé széles rétegek számára. A kilencvenes évekre azonban ezek, az úti célként szereplõ országok is komoly átalakuláson mennek keresztül. A helyiek, felismerve a turizmusban rejlõ hatalmas lehetõségeket, igyekeznek tökéletesen nyugatias, luxuskör-

34


l

A

FALUSI nyezetet teremteni a dollárral kitömött vendégeknek. Ötcsillagos szállodák épülnek, charterjáratok szállítják a népet kéthetes turnusokban, a minibárban márkás italok- és mûholdas televízió várja õket. Kõfalakkal és biztonsági kamerákkal védve, hermetikusan elzárva a helyi valóságtól töltik itt az idejüket a vendégek. Az élelmes vállalkozók minden igényt kielégítõ paradicsomi „szigeteket” hoztak létre, a sokszor félig-meddig nyomorban élõ országokban. Ezek a turisták szinte semmiféle kapcsolatot nem létesítenek az ország mélyebb kultúrájával, vagy népével, az átlag indiaival, mexikóival vagy thaiföldivel. (Ha mégis megteszik, például taxiba ülnek, vagy riksát bérelnek, általában alaposan ráfáznak, és csúnyán becsapják õket.) A programok túlszervezettek és minden idejét kitöltik a nyaralóknak. Délelõtt a kézmûvesek megtekintése, szuvenír vásárlás, délután templomlátogatás, fakultatív program, a szálloda légkondicionált kisbuszaival. A „kalandok” mûanyag- és pénzszagúak. A kéthetes turnusok nem engednek több idõt a kulturális elmélyülésre, nem is ez a cél. Van egy másik jellegû turizmus is, ezt képviselik a mai hátizsákos utazók. k turistaosztályon érkeznek, valamelyik nagyváros repülõterére, a hátizsákban benne van minden szükséges felszerelésük. Az otthontól távol töltött idõ rendszerint sokkal hosszabb, legalább egy hónap, de gyakran fél év, vagy még több is lehet. Az idõ az elmélyülést és az akklimatizációt szolgálja. Szemléletbeli azonosulásra vágynak a helyiekkel, annak érdekében, hogy a zárt kultúra megnyíljon és az utazó bepillantást nyerhessen a mindennapi életbe, a viselkedési szabályokba, akár udvariassági formulákba és átélhesse az emberek féltve õrzött belsõ gondolatiságát, a csodálatos épületek mögötti szellemi, spirituális világot. A vadregényes tájak és az azokon élõ emberek kapcsolatát. Ehhez az kell, hogy a helyben élõ emberek elfogadják, maguk közé engedjék az utazót. Ne a pénzes balekot, hanem az érdeklõdõ embert lássák benne, ne a felfuvalkodott fizetõvendéget, aki a pincéreket alázza, hanem az érdekes idegent. Azt a vándort, aki a világon mindenhol segítséget kérhet és kap-

Õ


TURIZMUS

hat, akivel szemben minden emberben zsigeri jóindulat fakad. Az elsõ személyes kapcsolatok, amelyekkel az utazók szembesülnek, gyakran kiábrándítóak Megérkezés után a helyi társadalmak legvisszataszítóbb képviselõivel találkoznak. Az utazási irodák hiénái, ezek az önjelölt ügynökök sáskahadként rohanják meg az érkezõket. Az utazók nem rendelkeznek úti tervvel, szállodafoglalással vagy hasonlókkal, rá vannak szorulva a helyiek segítségére. A hiénák messzirõl kiszagolják a tapasztalatlan utast és rávetik magukat. Fantasztikus ajánlatokkal bombázzák, hotelekbe fuvarozzák õket, és percenként baksisért nyújtják a kezüket. Az utazó nem tudja, mi történik vele, az árakkal nincs tisztában. Zavarodott és fizet. Csak hagyják békén. Alapvetõen a tempóval van gond. A nyugati világ rohanásához, olajozott mûködéséhez szokott ember nehezen boldogul más népek esetleg lassúbb tempójával, (ami bizonyos éghajlatokon az egészséges élet alapvetõ feltétele) állandóan úgy érzi, hátráltatják, keresztbe tesznek neki. Vitatkozik, türelmetlenkedik, ezzel csak még inkább rontva a helyzetén. Viselkedését gyakran, teljesen jogosan, sértésként élik meg a helyiek és azzal „hálálják” meg, hogy minden adandó alkalommal csúnyán becsapják. (Indiában és általában Ázsiában sajátosan viszonyulnak az ilyenfajta csaláshoz. Ha valaki elég ostoba ahhoz, hogy átverjék, akkor a csalás nem ütközik az erkölcsiségükbe.) A tapasztalatlan utazó kis szerencsével komolyabb megrázkódtatások nélkül vészeli át ezt az idõszakot és valódi „Backpacker” lesz. Ha eddig a szállodák zárt, biztonságos légköre esetleg csábította is, az akklimatizálódott utazó semmi pénzért nem vágyna többé a „falak” közé. Eddigre fel tudja venni a tempót, megtanul bizonyos kulcsszavakat, köszönéseket, gesztusokat. Egyre biztosabban mozog az otthonitól oly különbözõ világban. A személyes kapcsolatai, amelyeket keres, végre nem alkudozásban és ügynökökkel való vitákban merülnek ki. Az utazó megváltozik, ezt észreveszik az emberek, akik keresztezik útját. Az ügynökök, szélhámosok ügyet sem vetnek rá többé. Hagyják élni. Csupa nagybetûvel. Huber Márk

35

FALUSI

TURIZMUS

Az uniós és a közép-kelet-európai falusi vendéglátásról Spanyolország

Észak-Írország

A Spanyolországot felkeresõ turisták közül 2001-ben több mint egy millióan szálltak meg falusi vendéglátóknál, és átlagosan három éjszakát töltöttek el. Összehasonlításképpen: hat millió kempingezõ volt, akik átlagosan 5 éjszakát aludtak ott, apartmant kilenc millióan béreltek és átlagosan 9,5 éjszakára vették igénybe, míg a legtöbben, közel 60 millióan szállodában éjszakáztak véndégenként átlagosan 4 napot. A vidéki turizmusnál a július, augusztus és szeptember hónapok a legforgalmasabbak. Az országban található szálláshelyeknek csupán két százaléka adódik a falusi turizmusból; a szállások fele szálloda, egynegyede kemping és egynegyede apartman. A foglalkoztatottak száma a szállodákban a legtöbb: 79%, az apartmanok esetében 14%, a vidéki turizmusban négy százalék, a kempingekben csak három százalék. A turistáknak több mint a fele belföldi, harmincöt százaléka unióbeli, a többi vendég jórészt amerikai és japán. A leginkább látogatott vidékek: Katalónia, Andalúzia és a Baleár-szigetek. www.ine.es/en/espcif/turi02_en.pdf

Nagy-Britannia észak-írországi területén a vidéki turizmus fejlesztésére három millió fontot különítettek el idén. A pénzt a PEACE II (Peace and Reconciliation – Béke és Megbékélés) uniós program részeként az NRRTI (Natural Resource Rural Tourism Initiative – Természeti erõforrásokra alapozott vidéki turizmus kezdeményezés) megvalósításáért nyerte el a délarmaghi terület. www.dardni.gov.uk/pr2003/pr030129.htm Litvánia A vidéki turizmussal foglalkozó litván szervezet (Lithuanian Rural Tourism Association) adatai szerint az idei év elsõ két hónapjában összesen 11 200 fõ (19 százalékkal több mint tavaly ilyenkor) volt kíváncsi az ország egyes vidékeire. Közülük a leglátogatottabb az északra található Aukštaitija régió. Idén az országba 160 ezer turistát várnak, negyvenezerrel többet, mint tavaly. Jelenleg 670 falusi vendéglátóhely várja a pihenni vágyókat. www.urm..lt/data/15/EF225151342_nf.750.htm Csehország

Írország Kilenc százalékkal (5.6 millió turista) nõtt a látogatók száma Írországban 1999-ben, ami leginkább a LEADER I–II. programoknak és az agrárturizmus fejlesztésének volt köszönhetõ. A 2000-ben készített Nemzeti Turizmus Tervben is hangsúlyozottan szerepel a falusi turizmus. Fontosnak tartják, hogy a vidéki turizmus, mint szolgáltatás, egyedi termékként komoly marketinggel kerüljön piacra. Azt szeretnék, hogy a vidéki nyaralás sajátos élményekkel gazdagítsa az üdülni vágyókat. Cél az is, hogy minél szorosabb együttmûködés alakuljon ki a szállást adók és a turisztika más szolgáltatói között. Ezek érdekében az ír állam 190 millió eurót szánt kifejezetten a vidéki turizmus marketingjének fejlesztésére. Íme az ír csoda egyik titka. www.teagasc.ie/newsletters/ruraltourism/2001 04ruraltourism.htm

36

Az 1999 óta mûködõ SAPARD program kereteibõl jut a vidéki turizmus fejlesztésére is. A vendéglátóhelyek mellett a túraútvonalak, a kisvasutak, a helyi nevezetességek, a vidéki szervezetek és klubhelyiségek megõrzésére és fejlesztésére, valamint a vidéki történelmi mûemlékek rekonstrukciójára kapnak támogatást. www.mmr.cz/en/tourism/koncepce Észtország A vidéki turizmus még új és nem igazán ismert Észtországban: még nincs kellõ reklámja, sem szabályozott árrendszere és minõségi követelménye a termékeknek. Ezek ellenére egyre inkább hódít, ami azzal is magyarázható, hogy a speciális érdeklõdésû vendégkör igényeinek megfelelõ vendéglátóhelyek is vannak már. Egyre több turista érdeklõdik a rekreációs üdülési lehetõségek iránt. A vidéki turizmus divatos lett a városi emberek számára, ugyanis


FALUSI

TURIZMUS

az a mindennapi élettõl eltérõ élményeket és kalandokat ígér. Észtországban százezer ember dolgozik a turizmusban, és körülbelül háromezren a falusi turizmusban. A turizmus hat százalékkal részesedik a GDP-bõl egy 1999-es adat szerint. Ugyancsak négy éves adat: 4.3 millió észt korona folyt be a turizmusból az állam kasszájába, bár ennek 80 százaléka Tallinban maradt. A vidéki turizmus

– FÓRUM

átfogó intézkedéseinek és stratégiájának programját a PHARE program keretében indította útnak 1998 nyarán az észt Mezõgazdasági Minisztérium. A 2000-ben indult SAPARD program újabb támogatási lehetõséget jelentett: ennek keretében a vidéki élet sokszínûsége és a kisvállalkozások fejlesztése vált lehetõvé. www.agri.ee/eng/overviews/Yearbook/12.html KRIPNER VERONIKA

Fórum a magyar falusi turizmusról Ebben a rovatban, az eddigi gyakorlatnak megfelelõen a hozzánk e témában érkezett kérdésekre igyekszünk válaszolni. 1. Jelenleg hány vendégágy van Magyarországon a falusi turizmusban? 38 ezer volt tavaly a vendégágyak száma. (2002-es KSH adat) 2. Milyen támogatásokat vehetnek igénybe a falusi vendéglátók? Jelenleg nincs olyan támogatás vagy pályázati lehetõség, amelyet kifejezetten a falusi szállásadók igényelhetnének. A falusi vendéglátás jövedelemkiegészítõ tevékenységnek számít, és nem vállalkozásnak, a 110/1997-es kormányrendelet szerint. A falusi vendéglátó olyan magánszemély, aki maximálisan öt szobát, vagy tíz ágyat adhat ki gyógy- vagy üdülõhelynek nem minõsülõ községben vagy tanyás térségben, kizárólag idegenforgalmi céllal. Amennyiben a bevétele nem haladja meg az évi 600 000 forintot, nem kell adóznia a jövedelme után. Ez utóbbi kedvezményt a Falusi Turizmus Országos Szövetsége harcolta ki. A nemzeti, illetve az uniós támogatások elnyeréséhez olyan feltételeknek kellene megfelelniük, amelyeket jelenlegi jogi helyzetük nem tesz lehetõvé (az Európai Unió tagállamaiban is eltérõ a falusi turizmus jelentése). Szükségessé vált az említett rendelet módosítása, amelyrõl egyelõre még heves viták folynak. 3. Milyen irányban fejlõdik hazánkban a falusi turizmus? A ’80-as évektõl jött divatba ismét (ezelõtt az évszázad elején volt nagy keletje a falusi szállásoknak), a vendégek száma folyamatosan


nõtt, 2000-ben érte el a csúcsot, azóta egyre inkább csökken. A visszaesés mértéke évente 5–10 százalék, idén azonban a 15 százalékot is meg fogja haladni. A nagymértékû csökkenésnek két oka van: egyik a rendezetlen jogi helyzet, a másik az, hogy az üdülési csekket túl késõn kapták meg a munkavállalók. Az igen kedvezõ árú falusi turizmust szinte csak a kiskeresetû belföldiek veszik igénybe, akiknek viszont az üdülési csekk is jól jön nyaralásuk finanszírozásához. Összehasonlításképpen tavaly még ötmillió forint értékû csekket váltottak be a falusi vendéglátóhelyeken, idén mindössze egymilliót. 4. Mekkora a külföldiek aránya? Elenyészõ, egyáltalán nem jellemzõ, hogy külföldi a kevésbé jól felszerelt és kevés szolgáltatást kínáló falusi vendéglátóhelyen szállna meg. Ha vonzza a magyar falusi környezet, akkor inkább vásárol magának egy házat, amit igényeinek megfelelõen alakíthat. 5. Melyek a leginkább látogatott falusi turizmus célpontok? Azok a legkeresettebbek, amelyeket felkapott a média: ilyenek például az Õrség vagy a Mátra. Sajnos éppen a támogatás hiánya miatt nem jut pénzük maguknak a szállásadóknak tevékenységük reklámozására. Az országban egyedülálló, a falusi szálláskínálatot összefogó Falusi Turizmus Centrum sem tudja felvállalni egy-egy kiállításon való részvétel vagy prospektus kiadásának költségeit. Köszönet Koziár Miklósnak, a Falusi Turizmus Centrum vezetõjének segítségéért. K. V.

37

PIACI

HÍREK

Piaci elõrejelzés Az Európai Bizottság elõrejelzése szerint a marhahústermelésben óriási felfutás várható a 10 csatlakozó ország taggá válásával, 2004-tõl. A kínálat leszorítja az árakat, így várható, hogy 70–100 euró/tonnával olcsóbb lesz a marhahús. Ezzel mintegy 80 000 t fölösleg keletkezik,

EU közös piacára, amelyet vajjá és tejporrá dolgoznak föl. Az EU-15-ök csökkentik a vajtermelésüket és növelik a sajttermelésüket 0,5 millió tonnával. A növekvõ fölösleg vajból és tejporból lenyomja majd az árakat. A bõvítés egyik hatása lesz az új tagállamok baromfiexport növelése,

Az EU-15-ök fõbb mezõgazdasági termékeinek elõrejelzése 2002–2010 között; az EU-25-ök terményfölöslege 2010-ben termelés

kereskedelmi egyensúly (export mínusz import)

fogyasztás

Adatok 2002

2002

2006

2010

2010

gabonafélék (mt)

209,4 215,6 222,2 191,6 196,3 200,5 +11,5 +19,8 +20,9

46,0

45,2

48,3

27,80

búza (et)

103,3 109,3 113,9

95,5

98,9 101,7

+5,5 +11,1 +12,2

16,9

13,2

13,5

15,83

takarmánybúza (et)

106,2 106,3 108,3

96,1

97,3

98,7

+6,0

+8,7

29,0

32,0

34,9

11,99

1,86

1,97

2,13 –0,40 –0,38 –1,74

0,63

0,84

4,37

n/a

sajt (et)

7.215 7.514 7.691 7.096 7.432 7.660 +333 +311 +264

120

94

94

70

vaj (et)

1.924 1.784 1.721 1.725 1.733 1.732

+95

+62

+8

234

215

128

30

sovány tejpor (et)

1.085

782

+90

+99

+43

125

20

0

n/a

marha/borjúhús* (et)

7.454 7.580 7.572 7.451 7.601 7.599

+26

–21

–38

266

0

0

80

baromfi* (et)

8.933 9.227 9.568 8.538 8.959 9.316 +395 +268 +252

–

–

–

450

juhhús* (et)

1 030 1.054 1.039 1.293 1.328 1.326

–287

–

–

–

n/a

sertés* (mt)

17,79 18,33 18,63 16,56 17,21 17,45 +1,20 +1,12 +1,18

–

–

–

1,53

1,52

1,66

898

2010

1,77

825

2002

870

2006

843

2010

2002

–262

2006

fölösleg**

2010

rizs (mt)

2006

Átmenõ készletek év végi

+8,7

–274

*

nettó termelés (figyelembe vették az élõ állat importot és exportot), EU-25-ök piacképes fölöslege, et: ezer tonna, mt: millió tonna, n/a: nincs adat, illetve elõrejelzés Forrás: DG Agriculture, az agrárpiac alakulása 2003–2010 között

**

amelyet az Európai Unió belsõ piacain nem lehet eladni. A további elõrejelzések sem sok jóval biztatnak, minden területen növekvõ túltermelés várható. 2010-re 4,32 millió tonna rozsfölösleg, 3,05 millió tonna kukorica és rizsfölösleg várható. Nem kedvezõbb a helyzet a tej szektorban sem. A 10 csatlakozó ország 60%-kal több tejet hoz az

amely a 800 000 tonnát is elérheti, ugyanakkor mintegy 300 000 tonnára nõhet az EU-15-ök sertéshús exportja a 10 csatlakozó országba! Elgondolkodtató, hogy ez a jelentés éppen a CAP reform tárgyalásakor jelent meg, július közepén. FORDÍTOTTA: T. E. Forrás: AgraFocus, 2003. júliusi száma

38


PIACI

HÍREK

Mozzarella Berlinben

Holland igen a b i o - t e j t e r m é ke k r e

Az olasz Alceo Francia tejfeldolgozó cég 15 millió eurós beruházással Mozzarella sajtüzemet épített Berlinben, ahol naponta 200 000 kg biotejet dolgoznak föl. A végtermék a Mozzarella sajt. A berlini önkormányzat – azzal a feltétellel, hogy kizárólag biotejet dolgoznak föl a sajtüzemben – 6 millió euró támogatást nyújtott a cégnek. A tejet hajóval szállítják, amelyhez 30 hûtött tartály kapcsolódik. A német fõvárosban népszerûek az olasz termékek. 600 olasz vendéglõ mûködik Berlinben. Érdekesség, hogy a bivalytejbõl készült Mozzarella sajt évente 7 millió euróért talál vevõre Németországban. Hetente 2000 kg sajtot adnak el az áruházláncoknak úgy, hogy a sajtfeldolgozó kapacitás kihasználása jelenleg mindössze 40%-os. FORDÍTOTTA: T. E. World Organics News 2003/január 30., 62. szám

Jól halad a bio-tejtermékek elõállításában a Campina tejszövetkezet egy legutóbbi fölmérés szerint. 1300 fogyasztót kérdezett meg, csaknem 50%-uk úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen vásárol biotejtermékeket, tejet, sajtot, juhtúrót. Közel 70%-uk növelni szeretné a közeljövõben a bio-tejtermékek vásárlására fordított összeget. A 30 év alattiak valamenynyien úgy nyilatkoztak, hogy a bio-tejtermelést a jövõben fokozni kellene. A Holland Mezõgazdasági Élelmiszeripari és Halászati Minisztérium nemrégiben szélesebb körûközvélemény-kutatást szervezett e témában, és a fentiekhez hasonló eredményre jutott. FORDÍTOTTA: T. E. World Organics News, 2003/január 30., 62. szám

Görög bio-tej beruházás

Idén az elsõ negyedévben mintegy 120 százalékkal csökkent a hazai ásványvízfogyasztás. A látványos visszaesés oka, hogy az év elejétõl az uniós gyakorlattal ellentétben az ásványvíz áfáját 25 százalékra emelték. Az elsõ „sokkból” csak áprilisban tért magához a piac, a húsvéti ünnepek alatt és után azonban már némileg növekedett a fogyasztás. Sõt, az utóbbi két kánikulai hónapban néhány hazai palackozó valószínûleg eladási rekordot is döntött. A rossz évkezdet ellenére a szakemberek az idénre 8–10 százalékos forgalomnövekedésre számítanak. A hazai ásványvízfogyasztás az elmúlt 5 évben egyébként csaknem a duplájára nõtt, tavaly az egy fõre esõ éves átlag már elérte az 50 litert, vagyis összesen 500 millió litert értékesítettek. Ennek csupán 5 százaléka, 125 000 liter származott importból. Forrás: A vendég 2003/7–8. számából

A görög Macedonian Farma cég 1,76 millió eurót fektetett be egy bio-tejfeldolgozó egység megindításába. A feldolgozó elkészült. A beruházás a görög Mezõgazdasági Minisztériumtól 1 millió euró támogatást kapott. A Macedonian Farma a hazai görög piacra szállít bio-tejtermékeket 2003 második felétõl. A 80%-a három fivér tulajdonában van, akik a Tzitzikostas család tagjai, a maradék cég 20%-os tulajdont a Mergal görög sajtfeldolgozó cég birtokolja. FORDÍTOTTA: T. E. World Organics News, 2003/január 30., 62. szám


Újra pezseg a hazai ásványvízpiac

39

PIACI

Az elsõ azerbajdzsáni cukorgyár Az Azersun, azeri élelmiszer-feldolgozó társaság elkezdte Azerbajdzsán elsõ cukorgyárának építését – Rashad Nazarov, az Azersun képviselõje szerint. A gyár két éven belül megépül, kapacitása 200 000 tonna cukor, évente. Ennek az elsõ egységnek a felépítése mintegy 50–60 millió dollárba kerül. Két másik egység megépítésével a cukorgyár kapacitása a duplájára nõ meg. A gyár a helyi nyersanyagot dolgozza fel. Az Azersun ellátja a farmereket cukorrépa vetõmaggal és hitelt is nyújt a cukorgyár régiójában élõ, cukorrépát termesztõ gazdálkodóknak. Nazarov szerint a cég már kötött szerzõdést cukorrépa termesztésre a termelõkkel. Ha az azeri répa nem elegendõ, a társaság Iránból és Törökországból importál majd nyerscukrot. A megtermelt cukrot elsõsorban hazai szükségletre gyártják, a fölösleget Oroszországba, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre viszik ki. Azerbajdzsán 2002-ben 115 000 tonna cukorrépát termelt, amelyet Törökországba és Iránba szállítottak feldolgozás céljából. Azerbajdzsánban körülbelül 300 000 tonna cukrot fogyasztanak évente. Eddig nem volt saját cukorföldolgozójuk, ezért importáltak Oroszországból, Ukrajnából, Törökországból és Iránból. Fordította: T. E. AgraFood EastEurope, 2003. május, 248. sz.

HÍREK

Szövetkeznek a baromfitenyésztõk A hazai piacról is kiszorulhat a magyar baromfi Szövetségbe tömörült nemrégiben tíz déldunántúli és dél-alföldi baromfitenyésztõ szövetkezet. A szövetség elnöke Egyed László, a fornádi Bos-Fruct Szövetkezet vezetõje elmondta: az ágazat helyzete kritikus, a hazai tenyésztõk nemcsak az európai, hanem a magyar piacokról is kiszorulhatnak a csatlakozást követõen. A Magyar Baromfi Szövetkezetek Szövetségének tagjai, tíz dél-magyarországi – köztük a sásdi BST és Sábro, illetve a tamási Bos-Fructszövetkezet huszonötmillió vágócsirkét és négymillió vágópulykát állít elõ, ami a hazai vágóbaromfi egyharmadát jelenti. A szövetség elnökének választott Egyed László elmondta: a cél, hogy a baromfi termékpálya versenyképességét az európai uniós csatlakozásig növeljék. Jelenleg az ágazat helyzete kritikus, az alacsony felvásárlási árak és a magas költségek miatt a tenyésztõk egyre több veszteséget termelnek, s megkezdõdött a vagyonfelélés. Az uniós csatlakozás elõreláthatóan a költségek növekedésével jár, a gabona várható védõára 6–8 százalékkal növelheti a baromfi elõállítást önköltségét. A magyar baromfitenyésztés összeomlása pedig a jelentõs abrakfelhasználás miatt súlyosan érintheti a gabonatermesztést is. A szövetség tagjai úgy látják: a baromfitenyésztõk nem folytatnak intenzív érdekérvényesítõ tevékenységeket, bár a magyar export jelentõs hányadát adja a baromfihús. A magyar baromfi ötven százaléka exportra megy. A szervezet elnöke hozzátette: a mostani magas termelési költségek nem tarthatók, s az eredmény nem egyenletesen oszlik el a termékpályán. A magyar tenyésztõknek technológiai váltásra is szükségük lesz, az Európai Unió szigorúbban tekint a hozamfokozókra és állati antibiotikumokra. A Baromfi Szövetség nem pénzt, hanem együttmûködést kér a mezõgazdásig kormányzattól. A szövetkezeteken keresztül a szervezet több, mint háromszáz tagot tömörít. Terveiben egyebek közt szerepel egy szolidaritási alap létrehozása. Forrás: Tolnai Népújság, 2003. július 11.

40


PIACI

HÍREK

– ARCKÉPCSARNOK

Tisztán magyar tulajdon A Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. két húsüzemmel rendelkezik (Abda, Mosonmagyaróvár), 230 alkalmazottat foglalkoztat. Naponta mintegy 25–30 tonna Kaiser márkaterméket állít elõ. 2002-ben 4,75 milliárd forint árbevételt ért el a vállalkozás. Az adózás elõtti eredménye 411 millió forint volt. Termékei az ország 4500 boltjában, szupermarketjében kaphatók. A cég tulajdonosi szerkezetében május 29-tõl alapvetõ változás következett be. A 37,33 százalékos tulajdoni részaránnyal rendelkezõ Réti Attila

Michaele Schreyer

Az Európai Bizottság költségvetési politikáért felelõs tagja Személyi adatok: 1951 augusztus 9-én Kölnben született, német nemzetiségû. Tanulmányok: 1970–1976 Gazdaságtan és szociológia, Kölni Egyetem 1983 doktorátus megszerzése (Dr. rer. pol.), Ph.D. disszertációjának címe: „Transfer policy and fiscal federalism – problems of the allocation of responsibilities” Tudományos pályafutása: 1977–1982 Tudományos munkatárs a Berlini Szabadegyetemen, a Közpénzügyek és Társadalompolitika Intézetben


megvásárolta az osztrák többségi tulajdonos, dr. Peter Meckovszky 60 százalékos üzletrészét. Így a cég tisztán magyar vállalkozássá vált. A dolgozók 2,67 százalékos üzletrésze továbbra is változatlan. Dr. Peter Meckovszky a jövõben szakértõként segíti a kft. munkáját. A részben a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. finanszírozásával történt tranzakció egyben biztosítja a két üzem modernizálását. Forrás: Kisalföld, 2003. július 14.

1983–1987 Tudományos munkatársa és tanácsadója a Zöld Pártnak a Német Szövetségi Parlamentben (Bundestag) 1987–1988 Kutató a Gazdasági Kutatóintézetben (IFO) 1996–1999 Elõadó a Berlini Szabadegyetemen, a Társadalompolitikai Tanszéken Politikai pályafutása: 1989–1990 Környezetvédelmi és városfejlesztési miniszter, számos vállalat felügyelõbizottsági tagja 1991–1999 Parlamenti képviselõ (Berlin), a Központi Költségvetési Bizottság tagja, a Zöld Párt közpénzügyekben illetékes szóvivõje, az Állami Ingatlanok és Közpénzügyek Albizottságának tagja 1991–1995 Kormányzati Albizottsági tag a berlini állami parlamentben 1993–1999 Számos parlamenti vizsgálóbizottság tagja 1995–1997 az Államháztartási Alapok Albizottság elnöke 1998–1999 a „Büdnis 90” zöld csoport elnöke 1999-tõl tagja az Európai Bizottságnak Kiegészítõ információk: Az ENSz német társadalmi tagozatának igazgatótanácsi tagja Berlinben. Michaele Schreyer asszony 2002 szeptemberében tett látogatást hazánkban, Günter Verheugen, az Unió bõvítési biztosának kíséretében. Elérhetõségek és további adatok: http://europa.eu.int/comm/commissioners/schreyer/i ndex_en.htm –SZ. S.– (Forrás: Central Audiovisual Library, EC.)

41

INTERNETFIGYELÕ – HONLAPBÖNGÉSZÕ

Ebben a lapszámban a falusi turizmus témakörével foglalkozó honlapokból adunk ízelítõt. Közös jellemzõjük az az igen üdvözölhetõ törekvés, hogy igyekeznek könnyen hozzáférhetõen és nagyon felhasználóbarát formában megjeleníteni az információikat. Más honlapoknak is jó példával szolgálnak. http://www.falutur.hu A Falusi Turizmus Centrum honlapja (amely a Falusi Turizmus Országos Szövetségének és a Magyar Turisztikai Egyesületnek is alapító tagja). Szálláshelyekrõl, szolgáltatásokról, a szabadidõ egészséges eltöltésének lehetõségeirõl, kulturális kínálatokról és programokról ad részletes tájékoztatást. Szálláshely katalógusa az egész országot felöleli, és messzemenõen felhasználóbarát: kereshetõ tájegységenként, megyékként, településenként, és a választék kigyûjtésénél azonnal megmutatja, hogy személyenként mekkora lesz a szállásköltség. Kombinált keresõrendszerében lehet válogatni a szabadidõs elfoglaltságok típusa, a szállások komfortfokozata, étkezési kívánalmak és még a kedvenc háziállatunk elhelyezési lehetõsége szerint is. Külön akciós ajánlatokat is tartalmaz, és a szállásokról bõséges képanyag áll rendelkezésre. Az információk, a teljes katalógus és az árjegyzék szabadon letölthetõ vagy kinyomtatható. A szálláshelyek az interneten on-line is leköthetõk. Magyar, német és angol nyelven olvasható. http://www.agroservice.hu/agrotour.htm Az Agroservice Kft falusi turizmussal és ökoturizmussal foglalkozó weboldala. Az e témában aktuális hírek, programok mellett fõként hirdetéseket közöl, a vendéglátók részletes ajánlataival. Fõként észak-magyarországi helyiségeket tartalmaz. A vendéglátói adatbázisába való bekerülés térítésköteles. Magyarul, és részben angolul olvasható. http://www.erdelyiturizmus.hu/ Erdély hagyományos, falusi turizmusát is felölelõ honlap, a szálláshelyek részletes ismertetésével, fényképekkel, a környezet ismertetésével, és árakkal együtt. Szervezett utak, kulturális ajánlatok és eseménynaptár, aktuális hírek, útvonalinformációk, Erdéllyel kapcsolatos térképek, könyvek és CD-k web-áruháza egészítik ki a választékot. Magyarul érhetõ el. http://www.farmholidays.com Közvetlen EU-szomszédunk, Ausztria falusi turizmusára invitáló honlap. Magazin formában híreket, tájékoztatókat, szabadidõs tevékenységek szerint rendszerezett internetes linkeket mutat be. A tájékoztatók megküldéséhez személyes kapcsolatfelvételre is van lehetõség. Németül és angolul olvasható. –SZ. S.–

42


KÖNYVESPOLC Kovács Rezsõ (szerk.):

A falusi turizmus hagyományai Ez a könyv mindenkinek és mindenre jó. Egyszerre kaphatunk belõle általánosítható ismereteket a falusi vendéglátásról, és tanulságos, a gyakorlatba közvetlenül átültethetõ példákat. Dr. Kovács Dezsõ a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Intézetének Vidéki Turizmus Tanszékérõl olyan cikkgyûjteményt válogatott össze a turizmus hazai és külföldi szakirodalmából, mely felöleli a szakma teljes múltját hazánkban, a „monarchiabeli fürdõélettõl” a legújabb környezetbarát, „szelíd” turizmusig. Több-kevesebb részletességgel néhány más ország (Franciaország, Szlovénia, Wales) falusi turizmusának, farmturizmusának története is kirajzolódik az olvasó elõtt. Számos aspektusból értelmezik ezek az írások a falusi turizmus fogalmát, és felhívják a figyelmet a falusi turizmus értékmentõ, – megõrzõ szerepére. Több szerzõ is kifejti, hogy a falusi vendéglátás mesterség és hivatás, a vendégszeretet mellett

szakmai ismereteket igényel, és fejlesztéséhez, hatékonyságához komoly marketingtevékenység szükséges. Összehasonlításul nemzetközi tapasztalatok is helyet kapnak a könyvben. A vidéki vendéglátás különleges „ízei” is bekerültek a kötetbe, mint például a borturizmus. Végezetül vendéglátó-portrékat és esettanulmányokat találunk a kötetben a Mecsekbõl, Baranyából, Székelyföldrõl és a Balaton környékérõl. A témákhoz kapcsolódó bõségesen válogatott tízoldalas bibliográfia zárja a mûvet. A könyv a Hagyomány és vidék sorozatban jelent meg, az FVM támogatásával, és az FVM Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértõ Bizottsága jóváhagyásával készült. Az egyetemek és fõiskolák agrár-, gazdasági-, társadalomtudományi és idegenforgalmi karain javasolt tankönyv. Terjedelme 224 oldal, Beszerezhetõ a mezõgazdasági könyvesboltokban és az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában. –Sz. S.–

Hétköznapi Európa z Európai Uniót bemutató kiadványok sorában egyedülálló a júniusban megjelent „Hétköznapi Európa” címû interaktív CDROM. A multimédiás CD hétköznapi nyelvezettel, közérthetõ formában ismerteti az Unió mûködését, intézményrendszerét, a közösségi politika legfontosabb jogszabályait. A CD bemutatására az Országos Mezõgazdasági Könyvtárban került sor, ahol jelen volt Thomas Glaser, az Európai Unió magyarországi delegációjának információs és kommunikációs felelõse. Beszédében gratulált a szerzõknek a multimédiás anyaghoz, amelynek rendkívüli elõnye, hogy tömör kivonatot szolgáltat szakszerûen és egyben szórakoztató stílusban az Unió aktuális kérdéseirõl. Losonczi Lívia, az MTV Úton – Európa Magazin-

A


jának felelõs szerkesztõje és Madari Ákos, az Euro Info Service ügyvezetõ igazgatója állította össze az ismertetõ anyagot. Madari Ákos kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az adathordozó értékesítése az Euro Info Service-en keresztül történik internetes, vagy postai úton. A terjesztésre vonatkozó reklámanyagokat a napokban vehették kézhez az oktatási intézmények, valamint vállalkozások képviselõi. A CD extra szolgáltatásaihoz tartozik az interaktív jellege, ami abban nyilvánul meg, hogy az internetes kapcsolattal rendelkezõ felhasználók közvetlenül látogathatják a CD menüpontjaiban feltüntetett uniós oldalakat a világhálón. –B. B.–

43

Tájékoztató az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYÉRÔL Könyvtárunk a magyar agrárágazat gazdag EU-információs gyûjteményével várja tisztelt olvasóit: hétfôn, szerdán, csütörtökön és pénteken: de. 9 h-tól du. 16.30-ig; kedden: de. 9 h-tól este 19 h-ig. Tel.: 489-4900, tel./fax: 489-4939 augusztusi nyitva tartás: csütörtökönként 9–16.30-ig A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1000 könyv- és 50-féle folyóiratállomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. A könyv- és folyóiratállomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának printelése, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. Megjelenik elektronikus formában negyedévente. Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség van. A mágneslemezen vagy folyóirat formában megjelenô bibliográfia éves elôfizetési díja: 2000 Ft (+ ÁFA és postaköltség).

NAPI SZEMLE Tallózás 65 napi- és hetilapból a mezôgazdasági témakörben megjelent cikkekbôl. Megjelenik naponta. Éves elôfizetési díja: 52 500 Ft (+ ÁFA). A fenti kiadványokat megrendelheti a kiadónál: ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. 1253 Budapest 13, Pf. 15. Telefon: 489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

MAZSOLÁZÓ... 4 REFORM A Közös Agrárpolitika reformjáról hozott döntések... 5

Recommend Documents