MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09.

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09.

Elnök: Jó reggelt kívánok mindenkinek. Legelőször is, engedjék meg az itt lévő férfi társaim, hogy a nőket köszöntsem legelőször is, mivel tegnap nőnap volt, és szeretettel szeretném köszönteni az itt megjelent hölgyeket. Megállapítom, hogy az itt jelenlévők megfelelő képviselettel rendelkeznek. A VDSZSZ hívta össze a rendkívüli VÉT-et, 13 pontban határozta meg akkor, írásban a napirendi pontokat. Kérdezem a feleket, ettől eltérő napirendet óhajtanak-e, vagy van valami javaslatuk. Óhajt még a VDSZSZ esetleg több napirendet fölterjeszteni, mert akkor… az én papíromon csak 13 volt. Mivel a meghívóban meg volt jelölve az időpont, hogy 9—11-ig, és ezt a sok napirendi pontot megfelelően, hogy végig tudjuk tárgyalni, akkor időkorlátot kell, bevezetni, illetve javasolnám azt, hogy mivel 13-án előre jeleztünk egy rendes VÉT-et, akkor most a sok napirendi pontot figyelembe véve, ne legyen napirend előtt. Ehhez a felek hozzájárulnak? Úgy látszik, hogy nincsen, akkor nincsen napirendi pont, és akkor kérném szépen az előterjesztőt akkor, hogy tegye meg a napirendi javaslatát. VDSZSZ VDSZSZ: Üdvözlök mindenkit, a Zoltánokat is, ugye, tegnap volt Zoltán nap, akkor azt gondolom, hogy ez is hozzájárul, ha már itt napokat kiragadunk. Az esélyegyenlőség nevében. Na. Igaz, hogy 18 napirendi pontot terveztünk, megbeszélni. Arról nem tehetek, hogy nem mindenkihez jutott el. A másik az, hogy nem tudom, a 11 órát ki javasolta. A VÉT egyéb megállapodás híján az 9—13-ig tart, ez vonatkozik a rendkívüli VÉT-ekre is. Úgyhogy, ha végzünk 11 óráig, akkor végzünk, ha nem, akkor tovább tartunk. Hát, akinek dolga van, az elmegy. Hát, úgy látom, mindenki nagyon ráér, úgyhogy nincs ezzel gond. Azért is kell 18 napirendi pontot összeszedni, mert a nagy ráérésben, ugye, az isten malmai azért, őrölgetnek. És akkor ne húzzuk az időt, mindjárt az első napirendi pont, azon túl, amit leírtunk, különösebben sok hozzátennivalónk nincs az ügyhöz. Annyit, hogy szeretném bemutatni Gelencsér urat, aki a BKV-nál működő szakszervezetek képviseletében van, jelen. Együttműködés van közöttünk annak érdekében, hogy ez a végtelen baromság ne jöhessen létre, aminek ugye, semmi más célja nincs, mint az, hogy 30 milliárd forintot szépen át lehessen síbolni, mondjuk, a kedvenc fővárosi – hát – nagy támogatottságot élvező politikai egyesülésnek. Ezt látom ezekből, a dolgokból. Addig, ameddig lehet. Addig, ameddig lehet, amikor arról volt szó, hogy a MÁV Zrt. a privatizációs bevételeit mikre fordítja, milyen csodákra fordítja, ehhez képest meg akarja venni azt, amit korábban, mondjuk, ingyen odaadott, 1947-ben. Nagyon érdekes. Most megveszi, mert rászóltak. És a MÁV-nak a menedzsmentje hű eb módjára ezt veszi, és tárgyalgat. Nekünk meg, nem mond igazat. Mert, akkor, amikor erre rákérdeztünk, mindenki, mindenki az égvilágon – hát nem mindenki, de hát, hivatalosan mindenki – mondja a magáét, hogy erről nem tud, meg arról nem tud, nem tudunk semmiről. Kérem, idéztük a jegyzőkönyvet, a Minisztériumban is ezt megemlítettük, hogy én egyetlen céggel tárgyalok, és ez a cég kezdeményezte, akit a pénzügyminiszter kijelölt, ez pedig a MÁV—MÁV-START volt. Velük egyeztettünk, ők valóban, még megosztottak, visszaigazolták, hogy megvan

1

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. náluk a 30 milliárdos fedezet. Kérem, hogyha ebben, az ügyben tárgyaltak, ez azt jelenti, az én olvasatomban, hogy erről egyfajta vezetői döntés már született. Mert, el nem tudom képzelni, hogy mondjuk a Lipusz Feri elment volna a BKV-hoz valamikor, csak azért, mert ránéztem, és nem biztos… vagy a Wikidál Pista, és feltúrta volna a vezérigazgató-helyettesek egyikének a szabadidejét, és leültek volna vele, tárgyalni, a HÉV-ről, mondván, hogy nekik lenne rá 30 milliárd forintjuk a Cargo eladásából. Azt látom, amit már korábban is megjósoltunk, hogy ez a pénz is ebek harmincadjára jut, mint sok minden más, amit a MÁV, hát bármi módon, de pénzzé tudott tenni. Mi ezt meg kívánjuk gátolni. Arról is már szót ejtettünk több alkalommal, ha kell, akkor a sztrájkkal is, mert nem lehet azt tűrni, hogy szűk érdekcsoportok okán, akár a BKV… először, akár a MÁV, még inkább tönkre menjen. Ezzel a munkahelyek még inkább veszélybe kerüljenek, a bérezések, ezek az alamizsnaosztások még silányabbá váljanak, a szükséges műszaki beruházások elmaradjanak, és a vasút gyakorlatilag eltávolodjon Európától, és talán, hát, pár árvíz sújtotta délkelet-ázsiai állam vasúttársaságával jusson egy szintre, bár az is már kétséges számomra. Az, hogy állandóan az orrunknál fogva vezetnek bennünket, nem igazán tölt el, nagy örömmel. Hiányzik az őszinteség, ami személyileg is kifogásolható, viszont jogilag meg, egész egyszerűen tarthatatlan, hiszen a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések előtt, ugye, előzetesen, a szakszervezeteket tájékoztatni kell megfelelő szinten, ahogy azt a Munka Törvénykönyve előírja. A Minisztérium nem cáfolta egyébként, legutóbbi megbeszélésünkön, hogy ezek, a gondolatok tovább is élnek, és ezek, a tárgyalások valóban létrejöttek. Azért kértük azt, hogy a MÁV erről részletesen tájékoztasson bennünket, hogy ez az ügy hol tart. Hol tart, és arról is, hogy miért van az, hogy erről semmifajta tájékoztatást ez idáig nem kaptunk. Miért kell azt megkapnunk, ami nem baj, hogy őtőlük megkaptuk, a BKV-nál képviselettel rendelkező szakszervezetektől. Ez nem korrekt eljárás, azt kell, hogy mondjam. A MÁV, az nem hitbizomány, bármennyire is egyesek annak tekintik. És a MÁV munkavállalói, akik egy adott szint alatt vannak az MMK osztályban, nem alattvalók. Ha még nem jöttetek volna, rá. Nem Indiában élünk, korábban, még Gandhi előtt, ahol kasztrendszer működik. Jó? Várom a korrekt tájékoztatást Apavári úrtól, mondjuk, hiszen őt azért hívták meg erre. Józsitól, vagy Apavári elvtárstól, nem tudom, melyik szó kedvesebb a számára. Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltató óhajt-e reagálni? Munkáltató: Tisztelettel köszöntöm a Vendég urat is e napi tárgyaláson. Akkor, biztos, tud nekünk információt szolgáltatni arról, hogy milyen munkavállalókat érintő intézkedés várható, vagy tud újfent. A MÁV Zrt-nél a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő intézkedéstervezetről nem tudunk. Nem tudunk a HÉV megvásárlási szándékához kapcsolódó egyéb dolgokról. Azt tudjuk, hogy a BKV-nál, sajtóból, vannak előkészületek arra, hogy a HÉV-et önálló társaságba tegyék. A MÁV Zrt. azzal kapcsolatosan, hogy a különbözőfajta, esetleges, HÉV-vel kapcsolatos működéssel és ahhoz kapcsolódó álláspontjának kialakítása érdekében a február 17-ei igazgatósági ülésen kialakított egy álláspontot, hogyha ez szükséges, a tárgyalásokon mit és hogyan képviseljen. Tehát, gyakorlatilag a MÁV csak akkor érdekelt egy ilyen társaságnak a kialakításában, amennyiben többségi tulajdonszerzés lehetséges ebben, és a vásárlás, a vagyonértékelés szabályainak megfelelően történik, és az üzletrész, vagy eszközök megvásárlása. Ennyit tudok mondani a HÉV-vel kapcsolatosan, más információ, más előkészület erről, a cégen belül nincsen szó. Szakmai egyeztető tárgyalást annak

2

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. megfelelően, ahogyan a múltkori tájékoztatóban, nem tudom, melyik programon volt, valamelyiken, ahol együtt hallottuk, annyi, hogy kérték a MÁV-ot is, hogy vegyen részt egy ilyen esetleges szakmai előkészítő munkálatokban, se anyag, se információ más, ehhez kapcsolódóan, nincsen. Elnök: Köszönöm szépen. VDSZSZ VDSZSZ: Hát, akkor gyakorlatilag a MÁV Igazgatósága, érdekes, hogy nem jelennek meg ezek a csodadöntések mondjuk, a MÁV honlapján, ahol hát, minden egyéb megjelenik, kezdve a kiváló szakember kiválasztási folyamatról, és hát, sorolhatnám. Még egyszer olvasom. Megvan nálunk a 30 milliárd fedezet. Tehát, ha úgy tetszik, az árban is megegyeztek. Ebből a mondattól számomra, az következik. Tehát, Mariann, nem vagyok én hülye, bármennyire is annak tűnök… nagyokat röhögni. Hát, miért néztek hülyének? Megvan a mutyi. Az a helyzet, le van vajazva. Arra vártok, hogy mikor lesz olyan a politikai helyzet, hogy meg lehet lépni. Hát, nem lesz olyan. Hát, hogy gondoljátok azt, bárki is a MÁV-nál, hogy ezt a 30 milliárdot kidobja az ablakon? Egy lestrapált, nyomorúságos eszközállományú járműparkkal rendelkező, semmire nem jó cégért. Már bocsánat, a… azért, mert rájuk szóltak. Még nem késő, még van egy év. És kell valakinek 30 milliárd forint, mondjuk a választásokra. És jó ürügy előrántani a kalapból a BKV-nak a HÉV üzemegységét. Még egyszer mondom, kérem, ezt a MÁV ingyen adta oda a BKV-nak, vagy mit tudom én, milyen társaságnak, ami akkor volt, 47-ben. Rég volt. Nem is éltem. Ingyen. Most meg megvásárolná 30 milliárdért. A botrányos vagyonértékelés… a vagyonértékelésről jobb, ha nem beszélünk. Soroljam az ügyeket, Humwald elvtárs, Zuschlag elvtárs. Vagyonértékelések. A MÁV-nál a szakértői tanácsadók. FB anyagok, következmény nélkül. Mindenki olyan vagyonértékelést csinál, amivel megbízzák a vagyonértékelőt. Mikor ki van adva a vagyonértékelőnek, hogy 20%-kal alacsonyabban kell értékelni, mondjuk a MÁV ingatlanvagyonát. Meddig lehet még tönkretenni egy céget? Kérdezem. Miért húztok fel minket? Akkor, amikor arról volt szó, arról harsogtatok itt a sztrájktárgyalások során, hogy ez a százmilliárd mire kell. Mi ebben a korszerű, mi ebben az előremutató? Tessék elmesélni. Mert, ez abból, a pénzből van, abból a százmilliárdból van félretéve. Ebből, a 30 milliárdból legalább negyven korszerű villamos mozdonyt lehet venni. Legalább, negyvenet. Hány korszerű villamos mozdonya van a MÁV-nak? Tíz, amiből hét működik. De HÉV kell. Ugye? Ami szétesik. Mit csinál a MÁV a HÉV-vel? Mit csinál, mit kezd vele? Mikor a BKV se tud vele, kezdeni, erre a MÁV tud vele valamit kezdeni. Mikor, saját magával nem tud mit, kezdeni. Lásd, Záhony, amit átjátszottak a haveroknak. IK Kft, akit szintén át akarnak játszani a haveroknak. Hát, senkiben nem támad fel a lelkiismeret ezekben, a dolgokban? Senki nem tudja azt mondani, hogy eb ura fakó? Hát, hol maradt a vasutas tisztesség? Meg kell nézni ezt a székházat, a domborműveket a két oldalán. Azért, mert el akartok menni a Könyves Kálmán körútra, azért nem fog megváltozni a világ. Tűrhetetlen egyébként. Egyszerűen tűrhetetlen ez az egész mutyi, ami itt zajlik ebben a dologban. Egy lepusztult ócska hálózatot megvenni 30 milliárd forintért. Fizetni kellene, hogy átvegye valaki, kérem. Valamit értek hozzá. Legalábbis, van róla papírom, szemben másokkal, akik ugye… értenek hozzá, még papírjuk sincs róla. Vagyonértékelés gyanúsabbnál gyanúsabb cégek megbízásából. Ugye? Mutasson a MÁV egy olyan szerződést, amiből nem került ki, előnytelenül. Egyet mutasson. Majd a székháznál rátérünk. 317 forintos euróval, kétmilliárdért lehet bérelni egy évben egy székházat. De, lehet, hogy két és fél lesz, attól függ, mennyi lesz

3

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. az euró a válságban. Mikor az emberek attól rettegnek, lesz-e munkájuk, vagy nem lesz, erre 30 milliárd forintért a HÉV-re tárgyalgatunk egyetlen céggel. Miért beszéltek mellé, Mariann? Legföljebb összehívjuk a rendkívüli FB-t, aztán majd ő elmondja, az Igazgatóság mit határozott, ha nem fogunk választ kapni. Ilyen egyszerű. Ez tűrhetetlen. Ez hónapok óta téma. És mindent mástól kell megtudnunk. Mindent. Ja, és két egyforma mondat nincs a témában. Mi van ezzel, a HÉV-vel, meg akarja-e venni a MÁV, vagy nem. Vagy letett róla. Remélem, azt hallom, hogy igen. És arra költi ezt, a pénzt, amire ő is gondolja, meg, mi is gondoljuk. Mondjuk, arra, hogy kifizeti a járandóságait a MÁV alkalmazottaknak, a privatizációból, azt a 250 ezer forintot, nettó, és a fönnmaradó pénzt pedig valóban fejlesztésekre, eszközök vásárlására, korszerű eszközök vásárlására fordítja. És talán akkor nem fog öt és félórán keresztül tartani az utazás Nagykanizsáról Budapestre. Ilyenkor szónokoltok az újságokban, a vasút piacnyeréséről, az utasbarát szolgáltatásról, a menetrendről, a jóistenről, mindenről, és közben megy a vasútnak a szétzüllesztése. Mariann, ez a helyzet. Mi ezt látjuk. Lehet, hogy rosszul. Világosítsatok meg bennünket. Mi van a HÉV-vel? Igazgatósági határozat, ugye nem titkos? Mert nem is lehet az. Február 17-én, elég rég volt. Mikor volt az ülés a START-nál? Hát, akkor még a Kozák Tamás verte az asztalt, hogy erről szó nincs. Mérhetetlen felindultságában. Később aztán megnyugodott, mikor elővettük a jegyzőkönyveket. 18-án… 17-én még csapkodta az asztalt, hogy hogy mondhatunk ilyet. Akkor, 16, bocsánat. Hát, de akkor utána csalódott. De, utána is megnyugodott, mikor elővettük a jegyzőkönyveket… kollegák átadtak, ők már korábban odaadták. Hát, gyerekek, tisztára az 50-es évek. Olvastam róla, mikor előveszi, hogy jaj – azt mondja – ez nem a tanúvallomás, ez az ítélet. Azt gondoljátok, hogy itt ül egy sereg birka, akivel aztán mindent meg lehet csinálni, mindent meg lehet etetni… a boszorkánykonyhán, vagy az ördögtanyán, attól függ, ugye, ki, milyen nemű, frankón elvagytok. Az IK Kftvel el lehet ott mutyizni, az ingatlankezelő azt ad el, amit gondol, olyan módon, ahogy gondolja. Úgy lehet leszámlázni a javításokat, ahogy éppen a pillanatnyi érdekek diktálják. Soroljam? Mondtam, Mariann, itt van, aki szeretne azért tovább létezni, mint egy év, még nagyon sokan. Nem fog véget érni a világ 2010. márciusában sokaknak a MÁV-nál. És ne gondoljátok azt, hogy tűrni fogjuk azt, hogy amire elkerül ez az időpont, addigra üres legyen a kamra minden vonatkozásban. Csak az üres zsírosbödön maradjon. Tűrhetetlen ez a fajta hozzáállás, ahogy viszonyultok ezekhez, a kérdésekhez. Hát, azt hallgatsz, amit… figyelj, ha meguntad, akkor menjél. Úgyis elkéstél körülbelül tíz percet, az a tíz perc… akkor pont annyi. Hát, persze, hogy jobb. Miért jobb? Állandóan elkésel. Tessék? Hát, én nem tehetek arról, hogy itten a kasztrendszer megint divat, hogy itt csak az parkolhat, akinek épp olyan magas a méltósága. Nem is tudtam. A nemesi előjogokat, azt gondolom, már megszüntették elég rég óta. Jó? Elnök: Próbáljunk a napirendnél maradni. Jó? VDSZSZ: …a megjegyzés. Elnök: Az első napirendi ponthoz a munkáltató óhajt még valamit hozzáfűzni? Akkor, megadom a szót. Munkáltató: Én elmondtam a választ. Tehát, hivatalosan, a MÁV-nak az álláspontja ennyi van, a HÉV-vel kapcsolatosan, nem tudok egyéb részletekről, és nem tudok egyéb előkészítésről, és döntésről sem. A MÁV Zrt. Igazgatósága által elfogadott Üzleti

4

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. tervben, amelyet a Felügyelő Bizottság megtárgyalt, nincsen egyáltalán tervezve HÉV vásárlásra összeg, nem tartalmazza. Az óta új terv nem készült, tehát nem tudok ezzel kapcsolatosan más információról szolgálni, hogy bármilyenfajta felvetés merül fel. Amit mondtam, az pedig azzal kapcsolatos álláspontja a MÁV-nak, hogy amennyiben valaki, valamilyen irányban ezzel a szándékkal megkeresi, akkor a MÁV Zrt. és a START ezt képviseli. VDSZSZ: Bocsánat, szerintem, a képviselő nem mond igazat. Ez a helyzet. Nem tudom elfogadni a válaszát. Úgy látszik, hogy figyelmen kívül hagyja… nem. Hát, nem is értem. Egyszerűen, sértő módon hagyja figyelmen kívül a rendelkezésünkre álló dokumentumokból idézetteket. Elmondtam már, hogy az Üzleti tervben 30 milliárd forint el van különítve, pont az a 30 milliárd forint köszön vissza abból az emlékeztetőből, ami okán ez a napirendi pont… vagy jegyzőkönyv, bocsánat. Bocsánat, jegyzőkönyvből. Igen. 30 milliárd forint fedezet. Tehát, nyilvánvaló, a vagyoni értékbecslés hogy, hogy nem, már meg is történt, pont 30 milliárd. Hogyhogy milyen jegyzőkönyv? Leírtam ide. Mondom neked, milyen jegyzőkönyv. Jelen vannak a melléklet jelenléti ív szerint, a fél világ, és ezt, a szöveget, amit előbb már idéztünk, azt a Bolla Tibor, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettese mondta. Ugye, így volt. Nem? Gelencsér úr (BKV Szakszervezet): Hát, a jegyzőkönyv ritkán hazudik. VDSZSZ: Hát, szokott, de… Munkáltató: Bocsánat, ez egy BKV-s jegyzőkönyv? VDSZSZ: Az. És? Munkáltató: Hát, és én honnan tudjam, hogy a BKV-nál mi történik? VDSZSZ: De, leírtam ide. Ide leírtam, azért, hogy fölkészülhessetek, rá. Föl kellett volna hívni, mondjuk, telefonon. Te, Tibikém, tényleg mondtad ezt, vagy hamisítvány? Ja, tényleg mondtam. Hát, akkor jól van. Kivel beszéltél, Tibikém? Ja, hogy a Nyíri Janival? Hát, az más, az nem érdekes. De ha mondjuk, mással, akkor már érdekes, hogy ezt mondta. Szóval, úgy tűnik, hogy senki többet harmadszor, a MÁV megvette a BKVt. Egyelőre. Munkáltató: A MÁV nem vette meg a BKV-t, a MÁV a saját maga dolgaival foglalatoskodik, tehát nincsen ilyen típusú döntése a MÁV-nak, és nem tudom, hogy milyenfajta jegyzőkönyvből, és hogyan és miért kellene. Egyébként, én is azon gondolkodtam ma reggel, hogy az autódat eladom a nem tudom én kinek. Na? És akkor? Gondolkodni lehet, és meg is tárgyalhatom. Egy, nem biztos, hogy el tudom adni, második az, nem biztos, hogy az akinek mondtam, az meg akarja venni. VDSZSZ: Na de, kedves Mariann, a MÁV, a MÁV-START velünk egyeztetett. Ők valóban, még megosztottak, tehát ahogy leírtam, még azért dúl a… de, visszaigazolták, a megosztottságuk ellenére, hogy a fedezet, az megvan náluk. Nem is értem. A MÁV a BKV-val közli, hogy neki erre van 30 milliárdja. Nem értem a szituációt, hogy odatelefonálnak, vagy nem tudom, mit csináltak, hogy figyeljetek, hát itt a HÉV-em, hát

5

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. 30 milliárd. Ja, jó, hát arra megvan a pénzünk. És hát, ahogy hallom, itt mondja a kollega, hogy gőzerővel készítik elő az átadást a korszerű vontatójárművekre, korszerű szerelvényekre, a még korszerűbb pályára. Láttad már ezeket a HÉV pályákat, Mariann? Mondjuk, a csepeli térségben. Ilyen vadnyugati állapotokat észlelni rajtuk. Már csak az indiánok hiányoznak róla, meg a bölények. És az nagyon kell a MÁV-nak. Ugye, Feri, nagyon kell neked? A pályavasút meg se tudna élni nélküle. Hát, igen. Főleg az egyenáram, mi? Hát, milyen jól ki lehet azt használni,mi? 1100 voltot, ugye? Milyen jó lesz az. Erre kellett eladni a Cargót. Még egyszer mondom, hogy az SZDSZ, a fővárosi SZDSZ, vagy nem tudom, milyen SZDSZ gyarapodjon belőle. Az a helyzet. Mert, ez az ára, hogy létezhetnek. Az MSZP is, meg az SZDSZ is… rég, előrehozott választás lenne, ha kiugranának a buliból. És a MÁV fizeti ezt meg. Hát, egyszerűen tűrhetetlen, hogy politikai célokra használják fel a gazdasági társaságot. Tűrhetetlen. Kérem, politikai célra van az egész ügylet bevezetve. Én nem vagyok jogász, de nekem ez bűncselekmény. Ha már itt tartunk. Elnök: Óhajt még a VDSZSZ ehhez, a témához? VDSZSZ: Van, igen, van. Elnök: De, fölhívnám a figyelmet… VDSZSZ: Ne hívjál te föl semmit, semmire. Elnök: Hát, neked fontos… VDSZSZ: …sokkal fontosabb, apám, az, hogy neked holnapután lesz-e munkahelyed, vagy nem. Bolond gyerek. Elnök: Ebben igazad van, és a személyeskedést kikérem magadnak. Magadra mondhatsz, amit akarsz… VDSZSZ: Ne szóljál bele állandóan, mikor én beszélek. Jó? Elnök: Igen? Hát, azt hiszem, hogy nem csak te vagy itt ebben, a „hogyhívjákban”. VDSZSZ: …fölállsz, és elmész… ha nem tetszik, konzultáció is jó. Meg se szólalok ebben, a dologban, egyébként. Elnök: Én viszont, egyelőre én vagyok az elnök, ha ideülsz, akkor kérlek szépen, azt csinálsz, kérlek szépen, ami neked helyes. Én csak fölhívtam a figyelmet, te adtál itten 18 napirendi pontot, mindegyik, gondolom, fontos számodra, ez által, gondolom, hogy kérlek szépen, mindegyiket meg akarod tárgyalni. Hogy legyen idő. És utána, ha még van idő, akkor visszatérhetünk erre, természetesen, a témára. Úgy gondolom, hogy ebben az első napirendi pontban most nincsen, és akkor légy szíves, terjeszd elő a következőt. Jobban tennéd te is, ha hallgatnál néha. Nem mondanál sok butaságot. VDSZSZ: Én azt elhiszem, hogy jobban tenném, nagyon sokan örülnének neki, de hát, nem fogok. Peched van.

6

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09.

VDSZSZ: Szeretnénk korrekt választ kapni, vagy jöjjön valaki olyan, aki tud válaszolni. Ehhez is jogunk van. Jöjjön ide a vezérigazgató. Az Igazgatóságnak, mondjuk, elnöke nincsen féléve, valakije. Elnök: Munkáltató Munkáltató: Tehát, a hivatalos válasza az a MÁV Zrt-nek, ami Vezérigazgató úrral egyeztetett, megadtam, mást nem tudunk adni. Bárki jön ide, a válasz ugyanez. VDSZSZ: Tehát, akkor az a válasz, hogy a MÁV nem szándékozik megvenni a BKVnak a HÉV üzemét. Munkáltató: Igen. VDSZSZ: Helyes. Akkor, ezt kiemelten kérem a jegyzőkönyvben. Elnök: PVDSZ PVDSZ: Szóval, mi úgy látjuk ezt, a helyzetet, hogy jelenleg folynak bizonyos előkészületek, illetve gondolkodás arról, hogy mi történjen az elővárosi közlekedésben. Ennek során, összefüggésben nyilvánvalóan a BKV általános nehézségeivel, van egy olyan elképzelés is, amely egy önálló, a HÉV üzemeltetésére vonatkozó társaságot hozna létre, amivel kapcsolatban a MÁV gondolkodik azon, hogy beszálljon-e ebbe, vagy nem. Na most, ha jól értem ezt az igazgatósági döntést, az Igazgatóság arra próbált meg valamilyen taktikát kialakítani, hogyha ez komolyra fordul, és ebben valamilyen állásfoglalást kérnek tőle, akkor milyen feltételeket támaszt. Beszáll-e ebbe, a társaságba, vagy akik uralják a MÁV-ot, azok mondják neki, hogy szálljon be, akkor ezeken a tárgyalásokon mi legyen a MÁV álláspontja. Ugye, ez, ha jól értem, akkor történik meg, hogyha itt többségi tulajdont szerezhet a MÁV, és hát valós értéken kerül számbavételre ez a társasági vagyon. Szerintem, itt tartunk. Most, hogy ez mennyiben érinti a jelenlegi vasutasokat, azt én nem tudom, jelen pillanatban megállapítani. Az látszik, erőteljesen, hogy a VDSZSZ számára ez a változat szakmailag, vagy nem tudom, milyen okból, nem támogatott. Az összes többi fél, aki itt ül az asztalnál, még nem tudja… mi nem tudunk jelen pillanatban állást foglalni. Mi is úgy gondoljuk egyébként, hogy a Cargós privatizációs bevétel, az elsősorban a MÁV műszaki fejlesztésére kell, hogy fordítódjon, és az az illúziónk, vagy törekvésünk, ha tehetségünk van, akkor abba, az irányba próbáljuk, nyomni a dolgokat, hogy ebből az általános műszaki fejlődésben, ami lehetségessé vált a privatizáció bevétele realizálásából, a munkavállalók számára is jobb munkakörülmények, és hát minél több haszon jelentkezzen. Ennyi az információ. Én úgy látom, hogy az asztalnál ülők, munkáltatói oldalon, lehet, hogy szakértőket, tehát olyan szakértőket kéne a VDSZSZ-nek, tárgyalásba vonni ebben, a témakörben, akik foglalkoznak ezzel, a kérdéssel, intenzíven. Tehát, én úgy gondolom, hogy ez itt, VÉT keretében, idáig lehet eljutni. Köszönöm. Elnök: Köszönöm. VDSZSZ

7

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. VDSZSZ: Jó, hát engem most már… most már megnyugodtam, hát, kijelentette a MÁV, hogy nem óhajtja megvenni a BKV-t, hát innentől nincs gond vele, tehát akkor ezt, a 30 milliárdot… vagy a HÉV-et, bocsánat. Ezt, a 30… jó, persze, elnézést a nyelvbotlásért. Tehát, akkor ezt, a 30 milliárdot akkor már nem kell olybá tekinteni, hogy ez az SZDSZ kasszáját fogja gyarapítani, vagy a fővárosi önkormányzatét. Úgyhogy, akkor ez rendben van, ez a dolog, így, és nem pedig politikai célokra lesz fölhasználva, hanem, arra, amire az előbb már utaltunk, arra, a két elemre. A dolgot innentől fogva így fogjuk kommunikálni, hogy eredményes volt ez a napirendi pont, hiszen a munkáltató, korábbi álláspontját felülvizsgálva, ezt a döntést… nem, a korábbi álláspontja nem ez volt. Ne mondd, hogy ez volt a korábbi álláspontja, hiszen akkor ellentmondásba keveredünk a jegyzőkönyvekkel, és mindazokkal, az anyagokkal, amiket itt, most nem akarnánk felolvasni, de hát itt, birtokunkban… örülök neki. Hát, már megérte eljönnünk. Tehát, akkor a MÁV Zrt-ben eldőltek, hogy itt precízen idézzek, eldőlt a megosztottság, egység lett, és az egység abban jelenik meg, hogy a MÁV vállalatcsoport, a MÁV Zrt, mint ugye, a pénznek a gazdája, legalábbis papíron a pénznek a gazdája, hacsak az elvtársak nem mondják, hogy máshova kell eldugni, egyelőre még a gazdája, arra, az álláspontra jutott, hogy a BKV által üzemeltetett HÉV céget nem kívánja megvásárolni, erre a célra nem kíván, nem 30 milliárdot, de egy forintot sem, áldozni. Ez örvendetes tény, úgyhogy a Vasutas Magazin ezt meg is írhatja, hogy ezt sikerült elérni a fellépésnek, a közös fellépésnek. Örvendjünk. Köszönöm szépen, akkor ezt, a napirendi pontot így tudjuk lezárni, részünkről. Munkáltató: Én annyi kiegészítést tennék ehhez a dologhoz, hogy továbbiakban is ugyanazt mondjuk, amit eddig mondtunk. Ugyanis, a MÁV Zrt. Üzleti tervében nem volt szándékában, nem szól arról, hogy HÉV-et óhajt vásárolni. Egyébként is, nincsen olyan, ami megvásárolható, tehát gyakorlatilag miről beszélünk? Tehát, semmilyen formában, az álláspontunk folyamatosan ugyanaz, nem tudjuk, hogy miről van szó. Ha, amennyiben van ilyen társaság, és alakul olyan társaság, akkor viszont csak az érdekel bennünket, hogyha többségi dologról van szó, és megfelelő üzleti értéken. Ez az Igazgatóságnak a döntése. Tehát, egyrészt ma, ha jól tudom, a HÉV a BKV-nak a része, a BKV rendelkezik vasútvállalati működési engedéllyel, tehát akkor miről lenne szó a vásárlás tekintetében? VDSZSZ: Ezt elmondtam, hogy miről lenne szó. Hát, az egész egy nagy szemfényvesztés. Itt pusztán arról van szó, hogy hogy lehet 30 milliárdot a MÁV-tól, lenyúlni. Aminek az egyik, majd kitalálnak esetleg mást, de most egyelőre az egyik lehetséges magyarázata az, hogy a MÁV megvásárolja a HÉV üzletágat, ami egy forintot se ér, szerintem, de hát mindegy. A MÁV-nak semmiképpen sem, mert ingyen adta oda, 47-ben. Örülök annak, hogy az elvtársak ilyen jól megértik egymást, hogy mi volt 47-ben. Elnök: Köszönöm szépen. VDSZSZ, a második napirendre óhajt előterjesztést tenni? VDSZSZ: Jó. Hát, a második napirendi pont vonatkozásában is elég részletesen leírtuk azt, hogy mi a gondunk. Az a gondunk, hogy itt megint valami nem stimmel. Ha valaki szexuálisan zaklat bárkit, úgy gondolom, akkor nem az a megoldás, hogy áthelyezik, ha pedig nem igaz, akkor nem kell áthelyezni, mert akkor ugye, hát, méltatlanság éri őt. Egyébként, gondolom, a mellékletet megkaptátok, tehát ezt nem azért találtam ki, mert

8

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. ugye, hát, valamit meghallottam, hanem azért, mert hivatalosan fordultak hozzám. Nyilván a Felügyelő Bizottság is ezt vizsgálni fogja, de azt gondolom, hogy a VÉT-nek ahhoz meg joga van, hiszen a munkavállalók nagyobb csoportját – hát, nem tudom, hogy nagyobb csoportját, mert az nem derült ki, hogy pontosan hányat, igen, nőnap is, meg, mit tudom én – szóval, azért az nem megoldható, hogy egy túlfűtött, hát, potenciával bíró valaki, hát akaratuk ellenére, hát, Júliának nézzen mindenkit. Leszakad az erkély. Tehát, szeretnénk tudni, hogy most hogy volt ez. Szándékosan nem írtunk nevet, bár tudjuk, ugye, értelemszerűen, mert hát a mellékletben az e-mail, azt megkaptátok – nem? – a felkelő nap varázsa, című szonett, hát, nem szonett teljesen, mert hát formájában nem felel meg a szonettnek, de tartalmában majdnem eléri. Munkáltató: Tehát, akkor egyik oldalról, nem tudjuk, hogy… tehát, a… micsodát? A mellékletet megkaptam, igen. Aláírói tehát, ennek a mellékletnek, ilyen formában, nyugalmat akaró vasúti dolgozók. Tóth Mária, igen, aki nincs. De, Nagy József is van, persze. Tehát, százezer, vagy mit tudom én, mondjak még neveket? Tehát, ilyen formában. Kaptunk viszont levelet, az igazságot kereső és követelő vasutasoktól is, tehát akik épp azt írják le, hogy teljesen fel vannak háborodva, hogy milyen lejárató kampány indult, és legyenek kedvesek abbahagyni az illetékesek az ezzel kapcsolódó dolgot. De, hivatalos választ készített a Szamos Alfonz üzletágvezető úr. Jó. A borítékot nem küldted át. Jó. Tessék? Hát, jó. Na. Tehát, a VDSZSZ 310/2009. számú, rendkívüli VÉT összehívását kezdeményező levele második pontjára az alábbi tájékoztatást adom. Egyetértek abban, hogy a MÁV területén, és valamennyi vezető munkatárs érdekképviseleti szervezet kiemelt feladata az erkölcsi és morális tartás feletti szigorú őrködés, a nem kívánatos események feltárása, intézkedések foganatosítása, azok megelőzése és megszüntetése érdekében. Egyértelmű viszont, hogy az intézkedéseknek megalapozottnak, tényekkel alátámasztottnak, arányosnak, ha lehet, nevelő szándékúnak, a munkáltató kompetenciájába tartozónak, vagyis jogszerűnek kell, lennie. Döntések nem születhetnek emocionális alapon, néhányan, bármennyire szeretnék is azt esetleg. Biztosíthatom a VDSZSZ vezetőit, tagjait, hogy a vezető munkatársaimmal ezt az elvet valljuk, és ennek megfelelően járunk is, el, amelynek több esetben közvetlen tanúi is voltak, mint ahogy a levélben meg is említik. Tóth Mária valós, vagy nem valós személy levelét nem ismerem, arra nem tudok reflektálni. Egyébként itt van egy másik levél, azt is át tudjuk adni, ami egy másikról érkezett, úgyhogy ezt tudom válaszolni a második napirendi pont felvetésére. Elnök: Köszönöm szépen. VDSZSZ VDSZSZ: Jó. Hát, nem igazán értem, hogy a Szamos Alfonznak miért nem adták oda a mellékletként érkezett levelet. Ezt nem igazán értem. A másik pedig az, hogy hangsúlyozom, én azt vélem, hogy amit itt megírtunk, ez semmifajta prejudikációt nem tartalmaz, pusztán azt, hogyha ez így van, akkor gond, és ez nem megoldás, ha pedig nem így van, itt az illető elmondhatná, hogy miért nem igaz. Akkor viszont nem értem, miért kellett leváltani. Akkor, nem értem. Mert, akkor ennyi erővel bárkit kikezdenek, akkor az a következménye, hogy áthelyezik. Ha ez nem igaz, akkor vissza kell tenni oda, ahonnan jött, és mély elnézéseket kell tőle, kérni. Ha pedig igaz, akkor nem az a megoldás, hogy projektvezető lesz belőle. Ez a helyzet. Ez ilyen egyszerű. Elnök: Köszönöm szépen. VSZ

9

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09.

VSZ: Tisztelettel köszöntünk mi is, az érdekegyeztető tanácsülésen már a hölgyek is voltak, köszöntve, a magam részéről is csatlakozom ezen köszöntők közé, és hát Apavári urat is üdvözöljük, akinek régóta vágyálma, hogy visszatérjen ezen szellemi műhelybe, és hát részese legyen annak a sok minden jónak, ami itt történik, hiszen nem olyan sok időre, de kiesett ebből a szellemi izgalomból, és hát most pótolhatja. Ehhez a napirendi ponthoz szeretnék én is azért hozzászólni, bár nem nagyon örülnénk annak, hogyha ilyen Lewinsky ügyekkel foglalkoznánk itt az érdekegyeztető tárgyaláson, de hát azért kell, hogy hozzászóljak ehhez, a témához, és valamilyen megoldást ki kellene találni ennek, az ügynek a kezelésére, hiszen az utóbbi napokban nagyon sok telefont kaptam ezzel kapcsolatban én is, főleg ebből, a régióból. És hát pro- és kontravélemények jutottak el hozzám, amiből aztán pláne, én, mivel nem vagyok nyomozóhatóság, nem fogom tudni, megállapítani az igazságot. Azonban, kellene valamit kitalálni, mert valóban, ha rágalomhadjárat indult a munkavállalóval szemben, akkor valamilyen gazdasági érdekeket sértve, hallottam ilyeneket is, akkor ki kellene azt is deríteni, hogy ez igaz-e. Mennyire valósak azok, a levelek, amik vádolják az illetőt, illetve ha nem igazak, akkor meg, valóban, miért kellett onnan elhozni, és miért nem maradhatott továbbra is azon, a munkahelyen. Tehát, azért tisztavizet kellene önteni a pohárba, mert valóban, a morális válságnak a jeleit azért lehet észlelni, hiszen nemcsak ebben, a témában, hanem, vannak, akik képesek arra, hogy hamis igazolvánnyal, hamis igazolásokkal vállalnak munkát, hamis bizonyítványokat mutatnak be itt, a munkahelyeken, és ezt elfogadja a munkáltató. Tehát, nem lenne szerencsés, hogyha ilyenfajta magatartás elszaporodna, mert tisztességtelen lenne azokkal, a munkavállalókkal szemben, akik tisztességesen élnek, tisztességesen bejönnek ide, dolgozni, azért a kis fizetésért. Tehát, énszerintem, valahol el kellene kezdeni, meghúzni azt a vonalat, hogy eddig és ne tovább, bizonyos ügyekben. És adott esetben ezt is korrektül, tisztességesen le kellene zárni. Én várom a munkáltatótól azt a fajta rendező elvre valami javaslatát, amivel ezt a kérdést, bár tudom, nagyon nehéz, nem könnyű eset, de valami megnyugtató megoldás legyen. Sajnos, ahogy látjuk ezt a helyzetet, ez már elkanászodott, és nagyon nehéz lesz így is, akár a becsületet is visszarendezni, hogyha becstelenek a vádak, illetve magát az egész probléma kezelésére nagyon jó recept nincs is talán. Elnök: Köszönöm szépen. VDSZSZ VDSZSZ: Na. Hát, úgy gondolom, hogy a János is erősítette azt, amit elmondtunk az előbb. Pont az a lényege az ügynek, és továbbra is ehhez tartjuk magunkat, amennyiben a leírtakból némi részigazságok léteznek, amik nyomán a munkáltató lépett, azt szeretném megtudni, hogy miért tette, mennyiben volt ez bizonyított, és hangsúlyozom, ez akkor is így van, és így érzem, hogyha bármilyen egyéb oknál fogva adott személyekkel szemben az embernek, mit tudom én, vannak – hangsúlyozom, adott személyeket mondtam, nem egyet – nyilván szubjektív érzései. De ez nem megoldás. Hát, nem megoldás az, hogyha elkezd zörögni a haraszt, ugye, akkor nyilván fújja a szél, akkor megtalálom a legkényelmesebb megoldást, és fogom és eltávolítom onnan az illetőt. Ez sok emberben tüskeként létezik. Abban is, akit esetleg igaztalanul távolítottak el, a helyéről, meg azokban is, akik úgy gondolják, hogy ez nem megoldás. Mert, hogyha valakiket tényleg molesztál a hivatali hatalmával… vagy illetve, bocsánat, az más kategória, de azért, mert úgy gondolja, hogy a beosztásánál fogva valamifajta

10

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. fölényt élvez a beosztottjaival szemben, és ezt erre használja fel, hogy akár a női, akár a férfiúi, hát, vágyainak így próbáljon kiteljesedést szerezni, ez nem megengedhető. Sehova nem vezet. Hát, vegyen neki virágot, vigye el moziba, vagy mit tudom én, hódítsa meg, és akkor rendben van. Akkor nincs ezzel semmi probléma, félreértés ne essék. De, az, hogy mit tudom én, benntartja, és akkor valami ürüggyel, és… á! Hát, ez olyan, mint a… ez csúnya dolog, na. Nem elegáns. És akkor az sem megoldás, hogy akkor tegyük át más beosztásba, mert hiszen akkor ki védi meg az új helyen lévőket. Hát, most, ha férfi az illető, akkor be lehet tenni, mondjuk, a szerzetesek közé, de hát akkor az is kérdéses, hogy ott hátha akkor kedvet kap, és na. Tehát, a mai világban ez is olyan veszélyeket hordoz. Tehát, szeretnénk tudni, hogy mi volt itt a dolog, amiért mondjuk, a Veszprémi Lászlónak el kellett jönni Pécsről. Miért kaptad meg ezt a levelet, ezt az ellen levelet? A Túrós András, mondjuk, erkölcscsőszként kapta meg, vagy nem tudom, a Biztonsági Igazgatóságnak nincs ilyen jogosítványa, azt hiszem. Ugye, nincs? Vagy egyéb oknál fogva. Ha egyéb oknál fogva kapta meg, akkor nem értem azt, hogy ebben, a levélben foglaltaknak miért csak… hogy miért mondják azt, hogy nem igaz abból semmi. Mert ez február 28-ai ez a levél, és állítólag volt már számos vizsgálat, ami kiderítette, hogy ez nem így volt. Illetve, gondolom, az FB-ben úgyis vizsgálat lesz, és akkor majd az eldönti, hogy mi az igaz ebből, az ügyből. De, a lényeg az, hogy elég zűrös ez a dolog. Abban is egyetértek a Janival, hogy helytelen az, hogy bárki, a MÁV Zrt-nél, vagy a MÁV-START-nál csaljon. Nem egészséges. Az más kérdés, persze, hogyha… vizsgálni kell azt, hogy ezt milyen formában tette, ki tette, és a többi és a többi. Szóval, nem mindenkit kell azért a falhoz állítani, mert van fal. Itt is azért tartani kell az egyenlő elbánásmódot. Tehát, hogyha például valaki rendszeresen, egy vezénylőtiszt rendszeresen időadatokat ír át, statisztál, asszisztál, akár passzívan, akár aktívan, akkor ugye, nem asszisztál, ha aktív, hanem aktívan cselekszik, a MÁVSTART-ot károsító eljárásokban, akkor, gondolom, hogy nem feltétlenül az a legszerencsésebb megoldás, hogy magasabb beosztásba helyezem, csak máshová. De, rendben van. Ha így gondolja a START vezetése, hogy így megjavul, vagy így is hasznot hajt továbbra is, a START-nak, oké, de akkor legyen hasonlóan átgondolt a lépése avval szemben is, akit mondjuk, provokálnak, meg azzal szemben is, akiről még ugyebár be se bizonyosodott, de hát, ha esetleg megbotlott, akkor a büntetés mennyiben arányos, vagy a marasztalás mennyiben arányos az általa elkövetett dologgal. Amiről még ugye, nem derült ki, hogy igaz-e, vagy sem. Nincs ezzel probléma, csak még egyszer, akkor azonos mércével kelljen, mérni. Legalábbis, megpróbálni, mérni. Itt ugyanerről szól ez a történet, semmi egyébről. Lehet, persze ezen… jó, van, akit dicsérnek, és nyilván… meg, talán az ember ironizál is, de ettől függetlenül, az iróniát el lehet viselni, avval nincsen gond, hiszen az név nélkül is volt, és mit tudom én. De, az összes többi része, az nem jó. Az nem jó, hiszen óhatatlan, látszik már, hogy ilyen névtelen, hát az egyik… itt a boríték, én nem tudom, létezik-e ez a Tóth Mária, vagy sem, tényleg, nem tudom. Azt megtettem, különben, hogy a tudakozót felhívtam, hogy telefonszámot erről, a címről tud-e mondani, nem tudtak mondani, de másra nincs lehetőségem. Tehát, én nem tudom megkeresni a népesség nyilvántartó hivatalt, hogy mondja meg, hogy ezen, a címen ilyen nevű ember él-e, vagy sem, mert nem adják ki. Meg tudom keresni, csak nem fogják… tessék? Mondom, ezen, a címen. Mert ugye, ez az utca, ez létezik, és mit tudom én. Akkor, tényleg, beszéltem volna vele, azt megtettem volna, de nem volt rá lehetőségem. De, attól függetlenül, lássátok be, hogy amik itt írva vannak ebben a… és azt se értem, hogy a Szamos miért nem kapta meg ezt, a levelet. Itt az egyik, a nyugalmat akaró vasúti dolgozó, a másik meg az igazságot

11

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. kereső és követelő vasutasok. Most akkor Pécsen van két tábor, az egyik nyugalmat szeretne, a másik az igazságot keresi. Az egyik az epedezik a Veszprémi Laciért, a másik csapat kevésbé vágyik rá. Most kérdés, hogy kik írták. Lehet, hogy az egyiket írták a lányok, másikat a fiúk. Az isten tudja, nem tudom. Na, jó. Egy szónak is száz a vége, miért kellett a Veszprémi Lászlót leváltani a területi központvezetői státuszából, amikor, ahogy ezt a legutóbbi levelet olvasom kiválóan tette a feladatát. Igaz, hogy a gázt nem tudta bevezetni, Kaposvárra, de minden egyebet megoldott. Miért kellett leváltani? Elnök: Köszönöm. VSZ-t illeti a szó még. VSZ: Én is zaklatott vagyok, és megmondom, hogy miért. Azt gondolom, hogy történhetnek egy vállalat életében is olyan dolgok, amelyek egyébként önmagára a vállalatra is nagyon kedvezőtlenül hathatnak, és eshetnek vissza bizonyos dolgok. Én várom majd, hogy a Blikkben, vagy hol fog ez megjelenni, és akkor elgondolkozhatunk azon, hogy egyébként milyen hírnevünk lesz. Ez az egyik része. A másik meg, azt gondolom, hogy történhet olyan, amikor… főleg ebben, az esetben, amikor tisztázatlan a forgalmi helyzet, hogy akár mind a két félnek a személyiségi jogait sérthetjük, akár itt, a VÉT keretén belül is. De, azt gondolom, hogy ezt, a második napirendi pontot, ennek a jegyzőkönyvi részét, ezt félre kéne tenni, és nem kéne nyilvánosságra hozni. Azért javaslom, mert bárki egyébként, aki bárkire itt, bármilyen megjegyzést tesz, annak súlyos következményei lehetnek, oda, vissza. Én nem ismerem az ügyet, én annyit látok ebből, hogy van egy nagyon tisztázatlan helyzet, és úgy próbálunk meg, ítélkezni egyébként, hogy mondjuk, más esetekben komoly nyomozóhatóságok hónapokat töltenek el egy ilyen üggyel. Én azt gondolom, hogy nem engedhetjük meg magunknak ezt, a fajta, dolgot. És mind a két fél védelmében, vagy akár a több fél védelmében, és a MÁV védelmében is, azt gondolom, hogy az a helyes eljárás, hogyha ezt, a második napirendi pontnak a jegyzőkönyvi részét nem hozzuk nyilvánosságra. Hagy csámcsogjon rajta mindenki, de akkor annak a felelősségét, azt gondolom, hogy mi fogjuk egyébként, látni. És még egy dolgot. Meggyőződésem, hogy ez nem VÉT napirendjére való dolog, hanem, arról szól a történet, hogyha ebből gond van, probléma van, akkor bizony, ezt egy szűkebb konzultáció, egyeztetés keretében kell, rendezni, annak érdekében, hogy tisztán lássunk. Én egyik felet se védem, még egyszer mondom, meg, nem is tartom bűnösnek, nem tudom, hogy mi van mögötte. De, nem tartom tisztességesnek ezt, a fajta, dolgot. Lesüllyedünk arra az erkölcsi és morális válságra, amiről itt szó van gyakorlatilag, ebben, a dologban. Köszönöm szépen. Elnök: VDSZSZ VDSZSZ: Biztos, van, aki lesüllyed. Azt gondolom, hogy ez akkor lenne helyénvaló, ez a hozzászólás, hogyha nem történt volna intézkedés a MÁV részéről. De viszont történt. Én nem arra… ha nem történt volna semmi, és névtelen a levél, akkor különösebben, és nem így keresnek meg, akkor nem izgat az ügy. De viszont történt, intézkedés, tehát ebből az következik, hogy a MÁV ezt vizsgálta. Ha zárt körben és mutyiban vizsgálta, nem helyes. Mert, mást nem szokott zárt körben és mutyiban, vizsgálni, ahogy tudjuk. Még egyszer kérdezem, hogy mi szükség volt arra, hogy a munkáltató intézkedjen a levél nyomán. Megalapozott volt-e, nem, vagy megelőző, preventív jellegű, ugye, ilyen csúnya szót használok. Mi volt az oka? Egyszerűen, nem értem. Mi volt az oka? Ha itt

12

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. senki nem csinált, semmit. De, a Veszprémi Lászlót leváltották a központvezetői státuszából. Hát, ez valami magyarázatot csak, igényel, azon túl, amit az Alfonz leírt, mert azok általánosságok. Elnök: Köszönöm. Munkáltatót illeti a szó. Munkáltató: Hivatalos válasz, ami az üzletági vezetőnek a válasza, az egyik. A másik pedig, hogy nem váltottak le itt senkit. Tehát, a felek úgy állapodtak meg, hogy más területen fogja folytatni a munkáját. Hogy mi indukálta a Veszprémi úrnak ez irányú döntését, és hogyan tudtak ebben megállapodni, ez a vezető és munkatárs egyéni megbeszélésének a tárgyaként tekinthető. Nincs itt leváltva senki. Úgyhogy, én azt szeretném. A másik pedig az, hogy tényleg azt gondolom, hogy amilyen helyzet kialakul ebben a témában, nem idevaló, és egyáltalán… tessék? Hát, bocsánatot kérek, névtelen levelek valós, vagy valótlan tartalmáról vitatkozunk, nem létező felekre. Akik pedig nevesítve vannak benne, azokra pedig demolesztáló ez az egész történet. VDSZSZ: Bocsánat, Mariann, nem azon vitatkozunk. Azon vitatkozunk, hogy azt kérdezem, hogy a munkáltató miért gondolta úgy, hogy a Veszprémi László a továbbiakban nem lesz központvezető. Semmi összefüggés a levél között, a MÁV ebbéli cselekedetével? Semmi? Semmi? A levelet? Hát, a levelet én mit tudom én, tízen… várjál. 2008. 12.19, nem tudom, miért került csak most, hozzám. Igen. Illetve, akkor érkezett hozzánk, igen. Hát, mit tudom én, hol volt addig. Most kaptam meg. Munkáltató: Igen. És ha meg szabad kérdezni, eddig miért nem foglalkoztál vele? Miért akkor… VDSZSZ: Most mondom. Mert, most jutott a birtokomba. Egyébként december 17-én kelt a levél. Na, akkor kérdezem én, hogy akkor semmi összefüggés nincs a levélben foglaltak, és a Veszprémi László központvezetői tisztje, megszűnése között? Azért, érdekes lesz a válaszod, Mariann. Elnök: Munkáltató Munkáltató: Érdekes lesz a válaszom, hiszen, az intézkedés február utolsó napjaiban történt, a levelet meg a hétfői VÉT összehívóval nem küldted el, hanem valamikor szerdán kaptuk meg. Akkor most mi az összefüggés a kettő között? VDSZSZ: Mariann, akkor ezek szerint, mert ez a levél, ez december 17-én íródott. Nyilván, a MÁV vizsgálódott. Ugye? Igen. Nem figyelsz? Ide figyeljél, István, ne mondd, hogy nem kaptátok meg. Azt mondod, hogy nem kaptátok meg ezt, a levelet? Munkáltató: Múlt héten… VDSZSZ: Akkor, miért mondtad, hogy nem kaptátok meg? Munkáltató: Hát, mikor kaptuk meg?

13

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. VDSZSZ: Most mondtam, hogy múlt héten. Azt is elmondtam, azért, mert most jutott hozzám. Mit vihogsz? Csak nem gondolod, hogy hazudok neked? Nem vagy te olyan nagyember, hogy neked hazudjak? Hülyegyerek. Most kaptam meg, most jutott hozzám, tényleg. A franc tudja, miért. Jól van, mosdassátok csak a szerecsent. Ez így van. Nagyon helyes. Hátha egyszer titeket is mosdatni kell nyilván. Ugye? És akkor jó lesz. Na, jó. Nem kapok rá normális választ, úgyse fogom annyiban hagyni, erre mérget vehettek. Köszönöm. Lehet ezen vigyorogni, nagyokat, Bíró Tibor, aki a munkaügyi kapcsolatokért felel. Lehet ezen nagyokat vigyorogni, hogy egy felettes vezető ezt megengedheti magának. Vizsgálják, és akkor ez a döntés, hogy leváltják, és fölhozzák Pestre projektvezetőnek. Gratulálok. És letagadnak mindent utána. Megpróbálnak mindent letagadni. Nyilván, megvannak azok a jegyzőkönyvek, amik erről az ügyről készültek. Majd akkor vigyorogjál, jó? Hogy mi volt benne. Hogyhogy miről készültek, jegyzőkönyvek? Tessék, mondja meg a MÁV, hogy miért kellett leváltani a Veszprémi Lászlót a központvezetői posztról. Ő kérte? Magától? Nem érdekel. Azért, mert történt valami. Azért. Igen, azt. Azt, azt, azt érinti. Figyelj, mi lenne, ha te feleségeddel, vagy a nőddel csinálnának azt, ami benne van a levélben? Akkor is így röhögnél? Akkor olvasd el. Adok egyet – jó? – és olvasd el. Elnök: Munkáltató óhajt erre, reagálni, vagy már nem? VDSZSZ harmadik napirendi pontról óhajt előterjesztést tenni, szóban? Óhajt a harmadik napirendi pontra előterjesztést tenni, még szóban kiegészíteni? Köszönöm szépen. VDSZSZ: …jóember. Az csak szarházizik. Az is következmény nélkül. Elnök: A következő napirendre legyen szíves, szóbeli kiegészítést tenni, megkérném szépen a VDSZSZ alelnökét. VDSZSZ: Hát, most tettem. Most mondom. Ugyanebben, a témakörben szívesen meghallgatnánk a szolnoki csomópont vezetőjének is az elnézést kérő álláspontját, amiért természetesen, minden következmény nélkül leszarházizta a vasutas kollegáit, akik éppen sztrájkolni merészeltek őfőméltósága jelenlétében. Tessék. Ez is elég rég óta téma a VÉT-en, nem történt ez ügyben, semmi. De, ha mondjuk, egy váltókezelő azt merészeli mondani a főnökének, hogy kedves, jó főnököm, elmész te a jó édesanyádba, vagy még egyébként pár hasonló megjegyzést tenne, hozzá, nem tudom, mit csinálnának a MÁV-nál. Nyilvánvaló, hatvanhatezer eljárás kezdődne abban a pillanatban. Vagy rendben van, akkor ez bevett gyakorlat, hát bármikor, bárkinek ezt lehet mondani. A beosztottnak is nyilvánvalóan. Elnök: Munkáltató óhajt erre reagálni? Parancsolj. Munkáltató: Tehát, a szolnoki ügyről még anno a kollektív munkaügyi vita egyeztetései során megkaptad a hivatalos választ, azzal is, hogy… tessék? Azt, hogy… tehát, a két vezető kolléga beszélgetett, és ezzel kapcsolatos dolgot értettek félre a kollégák. Ez az egyik. A másik pedig, azon gondolkodtam, hogy ki, hogyan beszél a másikkal. Ha most visszahallgatnánk az elmúlt félórának a tartalmát, akkor én azt gondolom, hogy jól példázza azt, hogy milyen hangnemet mernek megengedni emberek a MÁV-nál.

14

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. VDSZSZ: Hát, nem tudom, kire célzol, gondolom nem rám. Akkor jól van. Hát, kedves Endre, az a helyzet, hogy a gerinc és a… igen. Igazad van, azt kellett volna, tenni, de hát ilyen világot élünk, hogy némi aggodalmak vannak abban, aki az igazságszolgáltatáshoz próbál fordulni, mert ugye, tűntek el már vérminták Kecskemét és Budapest között egy motorossal, amikor fölküldtek egy baleset… igen. Eltűnt a vérminta. Na, ennyit a… jó. Tehát, azért a magyar jogszolgáltatásban a bizalom meglehetősen alacsony szinten áll. Ugye? Sajnos, így van, hogy nem adják a nevüket hozzá, vagy fiktív a név, nem tudom, de attól még az ügyek megtörténnek. Mert, megtörténnek az ügyek. Egyébként, én azt gondolom, hogy nem állt szándékomban, senkit, nem is sértettem meg, szerintem, senkit. Az, hogy milyen szavakat használok, az szubjektív, használ itt más is mást, úgyhogy más is használ ügyes dolgokat, nincs ezzel gondom. Viszont, ez nem beszélgetés volt, hanem üvöltözés volt. Mert, hogyha beszélgetés lett volna, akkor nem hallotta volna három ember. Többen hallották, hárman írták ezt alá. Egyébként, el is ismerte az állomásfőnök, hogy ezek valóban elhangzottak, ezek, a megjegyzések, mert azon dúlta föl magát, ahogy hallom, hogy benézett az ablakon, és azt látta, hogy ott, nem tudom, fodrászkodtak éppen, vagy mit csináltak. Na, de hát miért ne tették volna, munkamentes időben? De, tökmindegy, Mariann. Az a lényeg, hogy az a fajta, viszonyulás, ami a beosztottak és a főnök között – főnökök? – munkahelyi vezetők között létezik, az némi kívánnivalót hagy maga után. Amikor a főnök lehülyézheti a beosztottját mások előtt, minden gond nélkül, nagy főnök, hát akkor nyilván, az állomásfőnök is megengedheti magának ezt, a hangot. És az a helyzet, hogy ebben még csak egy ejnye-bejnyét sem kapott. És hát most azt lehet mondani, hogy ez már rég történt, és miért hozom föl, miért beszélünk róla annyit. Mert, fontos. Fontos, hogy, hogy tudnak ezek, a kollegák egymás… a hétköznapokat hogy tudják egymással eltölteni, milyen világban. Hogy kezük, lábuk remeg, hogyha be kell menni a szolgálati vezető irodájába, vagy ott, mint egy kiskirály, bárki is kegyet oszt, vagy megvon. Itt ezzel van a probléma. Installálni kell, mint hajdan a jobbágy a földesúrnál. Hát, ezek, a problémák. Ezek, a problémák. Ami egyébként nemcsak ott van, félreértés ne essék, hanem, ebben, a házban is tetten érhető, Mariann. Ebben, a házban is tetten érhető. Nem kell Szolnokra menni. Azért bátorkodtam, felhozni. És valaki ezen jókat derül, hát ezt egyszerűen nem is értem, hogy egy ilyen… egyszerűen, nem fér a fejembe, hogy itt élünk együtt, egy közösségben, ez egy szűkebb közösség, marjuk egymást. Ami néha elő is fordulhat, és nincs is vele, gond, de, hogy ez folyamatosan így legyen, és ahelyett, hogy ez a társadalom, ez a vasutas társadalom összefogna, fellépne dolgok ellen, képes legyen félretenni a mindig meglévő ellentéteket. Azok persze, léteznek, hát a nélkül nincs emberi kapcsolat, de hogy csak a gyűlölködés történjék, az egymás háta mögötti szidalom, a gúnyolódás, és a többi és a többi, hát azt gondolom, hogy ez nem vezet jóra. És ráadásul méltatlan is. Úgyhogy, én itt legalább szemtől szembe mondom, nem a hátatok mögött mondok rátok. Nem mondok mást rátok, a hátatok mögött, mint amit a szemetekbe is megmondok. Nem így van? Hát, dehogynem. Olvashattátok nem? Amit leírok, az se más, mint amit itt elmondok. Akkor meg? Jó. Tehát, azt szeretném tudni, hogy mi lesz a sorsa ennek, az ügynek. Írtok egy levelet ennek, az embernek? Annyit nem tudtok megtenni, hogy megírjátok ennek a Drávucz nevű embernek, hogy szégyellje magát, és a jövőben tartózkodjon az ilyen kijelentéseitől? Erre nem vagytok képesek? Ezt olyan nehéz megcsinálni? Hogy vasutashoz méltatlan magatartást tanúsított, és megfeledkezett magáról, és ezt megjelentetné a Vasutas Magazin. Ez olyan nehéz? Hát, akkor azt kell, hogy gondoljam, hogy egyetértetek vele, hogy ilyen hangot használ a jobbágyaival szemben. Azok

15

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. nyilván, nem olyan műveltek, mint ő. Nem jártak tisztképzőre, mondjuk. Vagy mit tudom én, hová. Azt szeretném, hogy ezt, az ügyet tényleg, zárjuk le, mert részünkről az ügy akkor tekinthető lezártnak, hogyha egy ilyen tartalmú levél megszületik, és nyilvánosságra kerül, a többiek okulására is, hogy ez nem megengedhető hangvétel. Mint ahogy az sem megengedhető, hogy mondjuk, a pécsi állomásfőnök összetépjen egy levelet, amivel hozzáfordulnak a munkavállalók, és előttük összetépi, az angyalszárnyú. Na. Szeretnék rá, választ kapni. Elnök: Óhajt a munkáltató erre választ adni? Munkáltató: Minden körülmények között azt képviselem, és kérem minden kedves kollégától, hogy a vasutas társadalomnak megfelelő rangnak, és ehhez kapcsolódó szóhasználatot alkalmazzon. Lehet ez érdekegyeztető tárgyalás, lehet ez munkavállaló és munkáltató közötti beszélgetés, lehet ez szakmai együttműködés, lehet ez bármilyenfajta fórum, azt gondolom, hogy mindenkinek az az érdeke, együtt kell működnünk, együtt kell dolgoznunk és tevékenykednünk a cég érdekében. Az, hogy kinek, mekkora az orgánuma, és milyen hang, és hova hallatszik, és milyen formában, az pedig különböző, tehát én sem vagyok az a típusú, aki csendben tud beszélgetni, ezért általában mindig hallják, hogy hol, kivel és mit beszélek. Úgyhogy, Drávucz úrnak anno, még akkor felhívtuk a figyelmét, hogy legyen kedves a kollégákkal megfelelő hangnemben, és megfelelő módon beszélni. Ezt újabb formában, azt gondolom, hogy szükségtelen megtenni, ugyanis az elmúlt négy hónapban nem tudok róla, hogy bármi panasz is érkezett volna vele kapcsolatosan, illetve a munkavállalókkal megvalósított hangnemével kapcsolatosan. És abban pedig teljesen egyetértek, hogy a vélemény kinyilvánítása az a legtisztább, hogyha szemtől szembe mondják, és ez pontosan arról szól, és olyan formában, amilyet a háta mögött is beszélnek az embernek. Köszönöm. Elnök: Köszönöm szépen a munkáltatónak. Megkérném szépen a VDSZSZ-t, hogy a reformszövetség, harmadik napirendi pont, reformszövetséggel kapcsolatban, ha szóbeli kiegészítést tenne, azt megköszönném. VDSZSZ: Tudomásul vettem a Mariannak a válaszát, ha fölhívták a figyelmét a Drávucznak, a dolog részünkről lezártnak tekintendő, és bízom benne, hogy a megfelelő célját eléri, és nem fog a jövőben hasonló előfordulni. Meg, az összes többiben, amit elmondtál. Kiabálni én is szoktam, na és aztán? Hát, istenem, van ilyen. Meg, más is szokott. Szerintem, szándékosan senkit nem akarunk megbántani. Én magam, biztosan, nem. A reformszövetséggel kapcsolatosan pedig, szintén, gondolom, elolvastátok, amit írtunk, a dolog önmagáért beszél. Rendkívül zavaró volt számunkra az, hogy egy ilyen baromság megjelenik, a mit tudom én, az Indexen, és a MÁV, az hosszú ideig a füle botját nem mozgatta az ügyben. Meg is kerestük ennek kapcsán a Kommunikáción a Dorottyát, aki hát, tényleg, korrekt levélben válaszolt, és nincs is ezzel, gond. Abban, igen, hogy máskor sokkal odafigyelőbb, más esetekben sokkal odafigyelőbb a MÁV kommunikációja, az ilyen jellegű, a vasutat ért ügyekre. És ez pedig egy nyílt támadás volt, ráadásul, egy buta tárgyalás. Nem tudom, a figyelőben megjelent-e már az a cikk, amiről szó volt. Remélem, hogy igen. Ott szóltak aztán mellette is. Már, úgy értem, hogy mellettünk, a cikk ellen, meg, mi is a magunk tehetségéhez mérten, reagáltunk az ügyre. De, itt megint ugye, az merül fel, hogy jobb gazdája kellene, hogy legyen, a vasútnak. Azok, akik abban, az áldott állapotban vannak, hogy ezt, a céget vezethetik,

16

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. azok felelősséggel tartoznak ezért, a cégért, és ha lehet, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, vagy legalábbis, sokat meg kell tenni annak érdekében, hogy az enyészet útján ne járjon tovább ez a vállalat. Ennyi a történet, és nem több. Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltató Munkáltató: Azt szeretném kérni a kollegákat, a Kommunikációs Igazgatóság készített erre egy hivatalos választ, azt átadnám. VDSZSZ: Egész mást írt a Bükki Dorottya, felém. Na mindegy. Ezt nem is értem. Ezt nem is értem. A médiában elhangzott… vasúttal kapcsolatos konkrét javaslatait a MÁV Zrt. még nem ismeri. Március 6-án. Hát, hogy a jóistenben ne ismerné. A reformszövetség nevében egy ember, aki, ha jól tudom, a Mosóczinak volt valami samesza, amíg el nem ment innen, vagy ki nem rúgták, mit tudom én, írt hosszasan egy baromságot. Hát, hogyhogy nem ismerik? Hát, nincs sajtófigyelés? Hát, több milliót fizettek ki ezért. Nem ismeri. Azt monda, szakmai egyeztetések, konzultációk szükségesek, nyilván, a reformszövetség képviselőivel, ami nemcsak a MÁV menedzsment… nem. A reformszövetséggel nem kell konzultálni. Hát, miért? Hát ki az a reformszövetség? Hát, ki a rosseb az? Hát, azért, mert hülyeséget ír, nem a reformszövetséggel kell, hadakozni, hanem, azzal, a véleménnyel, ami megjelenik egy médiában. Amit elég sokan olvasnak. Mert, ha a Kisúttörőben jelenik meg, akkor nem probléma. Vagy a Munkásőr, című lapban, mert hát azt gondolom, nem sokan olvassák. Endre csóválja a fejét, akkor ezek szerint tévedek. Úgyhogy… na, de hát az Indexet azért nézegetik egy páran. És hát, amikor fölhívják a figyelmet arra, hogy a Vezérigazgató úr több újságíró előtt szakmai… kifejtette, hát azt elég hosszú idő elteltével fejtette ki. Nem másnap, hanem jóval később. Ez a probléma. Ezért is bátorkodtunk, napirendre tűzni, mert addig, ameddig ez a levél elkészült, addig még nem olvastunk a MÁV részéről semmifajta cáfolatot, az ügyben, március 2-áig. De hát ugye, ez is nyilván akkor bűn, hogy meg mertük írni. Jó. Ez is a reménytelenség kategóriájába tartozó napirendi pont volt. Ennyi volt. Mi leírtuk, a MÁV válaszolt, ami kár volt. De hát, ez van. Majd megmutatom, a Dorottya mit írt. Akkor? Nem lett volna azt, egyszerűbb, az a levél? Az rendben volt. Miért kellett ilyen marhaságot írni? Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltató óhajt erre még reagálni, vagy elég az átadott anyag? Munkáltató: Hogy ne legyünk talányosak, a Dorottya leírta az Alelnök úrnak a válaszában azt, hogy milyen sajtómegjelenések, és sajtótájékoztatót, háttérbeszélgetést szervezett a MÁV az elmúlt időszakban, ez pedig a VÉT meghívóra érkezett válasza volt a Kommunikációs Igazgatóságnak. Elnök: Köszönöm szépen. Akkor, térjünk át a negyedik napirendi pontra, ami a múlt év októberében, tragikus baleset történt a 100-as vonalon, címmel, szóbeli kiegészítést próbál-e tenni a VDSZSZ alelnöke? Köszönöm. VDSZSZ: Jó kérdés, hogy ehhez mit lehet. Hát, ehhez valóban, nem sok mindent lehet hozzátenni. Még talán annyit, hogy azt követően, egy vagy két nap múlva, megkaptuk, véleményezésre az E1-es utasítás megfelelő módosítását. Hát, hogyhogy nem, biztos a

17

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. véletlen szerencsés egybeesésének tudjuk… igen, akkor ez örvendetes, de az viszont semmiképpen sem, hogy hát gyakorlatilag több mint félév telt el, és még mindig nincsen egyébként az E1-esben ez a fajta, módosítás, beemelve. Hiszen, ezt véleményezésre kaptuk, amiben nekünk kifogásunk nincsen, ezt most mondom, úgyhogy, nem fogunk ráírni semmit, hiszen ebben egyeztünk meg, akkor. Az továbbra is probléma, de hát az nem ennek a része, hogy ott 15 kilométeres csökkentett sebesség álláspontunk szerint továbbra is hordozza a fokozott balesetveszélyt, egy ilyen szituációban. Más vasutaknál, nyilván, ez a sebesség emeltebb. Ebben sincs különösebb vita a pályavasút és a Biztonsági Igazgatóság között. Egyéb társaságok ódzkodnak, a Trakció, meg a TEB nyavalyog valamivel, nem igazán értem, hogy mi a problémájuk, vele, teljes körűen. De, az lényeg, hogy még mindig nincs, hangsúlyozom, bevezetve, ez a fajta eljárás. Hiszen, ezt még a véleményezést követően felküldik az NKH-nak, az jóváhagyja, és akkor kerülhet majd, gondolom, egykét hónap múlva, beépítésre az E1-es utasításba. Hát, ahhoz képest a Felügyelő Bizottság ebben már korábban azonnali lépést javasolt. Hát, itt tartunk. Itt tartunk. Nem kellene azért megint, embereknek meghalni, ha nem muszáj. És hát az is, továbbra is megmaradt a véleményünknek, hogy az, aki ezekért, az ügyekért felelős, az minden gond nélkül üldögél a helyén. Hiszen, az EIBnek a nem megfelelő kezelése, az nem új keletű kérdés, többéves probléma, nem egy baleset származott már belőle. Nem egy alkalommal, a vizsgálatok, ellenőrzések erre fényt derítettek, és a MÁV Trakció Zrt. képtelen volt erre egy hatékony megoldást lelni. Képtelen volt. Az a helyzet, Mariann. Tehát, azt kell, hogy mondjam, hogy a szakmai vezetés ezért felelős, ezért, a balesetért. Hangsúlyozom a szakmai vezetést. Tehát, nem a vezérigazgatóra gondolok, félreértés ne essék, hanem, a Trakció szakmai vezetésére. Elnök: Köszönöm szépen. A VSZ-t illeti a szó. VSZ: Ehhez, a témakörhöz szeretnénk egy kérdést megfogalmazni. Az utóbbi időben gyakorlattá vált, hogy a különböző utasításokat eltérő időpontban kapjuk meg. Részint most a legutolsót szeretném mondani, az E1-es számú utasítást megkaptuk, mondjuk, a Trakció Zrt-től két hete, és a MÁV Zrt-től múlt héten kaptuk meg, véleményezésre. Szerencsésebb lenne, hogyha ezek egy időben kerülnének átadásra, vagy közel azonos időpontban. De, nem az átadással van a gond, hanem, szerintem, az ilyen típusú utasításokkal jó lenne, hogyha valamilyen egyeztetési fórum lenne, hiszen azokat, a véleményeket, amelyeket az egyik társaság szempontjából megírunk, nem biztos, hogy a másik társaságnál azonos módon vevők erre, a történetre. Szerintem, szerencsésebb lenne, hogyha ezt, a gyakorlatot alkalmaznánk, a jövőt illetően, és akkor nem lennének mellébeszélések a társaságok részéről sem, az utasításokat illetően. Illetve, a szakszervezetek számára elfogadható, közel elfogadható olyan vélemények, amelyeket leírunk, bele is kerülnének az utasításokba, és a későbbiekben ezeken nem lehetne vitatkozni, akár itt, az érdekegyeztetésen, vagy bármelyik más társaság érdekegyeztető fórumán. Ezt csak javaslatként szeretnénk a munkáltatónak, átgondolásra. Elnök: Köszönöm. Munkáltatót illeti a szó. Munkáltató: Tehát, köszönettel vettük a javaslatot, akkor tudjuk átadni véleményezésre az anyagot, amikor megkapjuk. Tehát, abban, a pillanatban, amikor megkaptuk, akkor ki is küldtük véleményezésre. Minden cégnek kötelessége a munkavállalóit nagyobb csoportját érintő utasításnak a véleményeztetése, tehát ennek megfelelően, lehet, hogy

18

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. ami az egyik cég munkavállalóinak így jó, az a másik cég munkavállalóinak úgy jó, tehát minden cég önállóan kiküldi. Nem tudjuk összehangolni, mert én például nem tudtam azt, hogy egy héttel előtte már adott cégnek kiküldték. Én, amikor megkaptam, azonnal továbbadtam a kollégáknak, és félnapon belül kint volt véleményeztetésen, és ez egy ilyen formában véletlen egybeesés, hiszen gyakorlatilag, miközben érkezett a VDSZSZ-nek a megkereső levele, ez már úton volt. Elnök: Köszönöm szépen. VDSZSZ a következő napirendre. VDSZSZ: Még ehhez egy, nem szorosan, de kapcsolódik, a menesztés okán. Több állomáson, ugye, nagyobb állomásokon a menesztés elkerült a szolgálattevők hatóköréből, és maradt a vezető jegyvizsgálóknál. Ugye, megegyeztünk abban, hogy erre úgy kerül sor, hogy a készre jelentést és a meneszthetőséget, azt hangrögzítő berendezések fogják igazolni. Ezeknek a használatával számos gond és probléma merült fel, többek közt az, hogy nem használják, hangosbemondón tájékoztatja… tehát, nem a telepített, amin rögzítésre kerül, hanem, az utastájékoztató berendezésen tájékoztatják a vonat személyzetét a meneszthetőségről. Azon túl, a vonatszemélyzet sincsen kellően felkészítve arra, hogy miképpen tájékoztassa a rendelkező szolgálattevőt arról, hogy a vonat indulása kész állapotban van. Vita van, nem megoldható a pontos, időbeni menesztés. Vannak olyan megállapodások, talán, azt hiszem, Nyíregyházán, ahol nem is tudom, mire föl, mire hivatkozva, az van az együttműködési megállapodásban, vagy kapcsolódó megállapodásban, hogy a kijárati jelzőt az indulás előtt két perccel előtte kell szabadállásba helyezni. Hát, ilyet nem hallottam, mert ugye, az F1-es azt mondja, hogy csak… ugye? Na. Tehát, ez benne van. Na most, ezt aláírta a nyíregyházi pályavasutas is. Hát, szóval… aztán, ezek, a hangrögzítő berendezések egy csatornán működnek, nehezen elválaszthatóak azok a… tehát, nem lehet elválasztani, hogy melyik vonat személyzete jelenti készre a vonatot, félreértések vannak ebben, és vonatszám elértések, és a többi és a többi. Jó, ezeket nem bántásképpen mondom, csak azért, hogy figyeljetek erre, oda, és ha egy mód van rá, akkor ezeken, az ügyeken változtassatok ott, ahol gond van. Gyűjtsétek össze, bánom is én, de ebből zűrök vannak. Hát, igen, ebből vannak panaszok. Na. Hallottunk eleget erről. Jó? És ott, ahol a szolgálattevőtől elvettétek a menesztést, vagy el lett véve a menesztés, annak a feltételeit, azt tényleg, átmenetileg mindenképpen – gyakorlatát, bocsánat – a gyakorlatát mindenképpen ellenőrizzétek, és ott, ahol ezek, az anomáliák fölmerülnek, azokon pedig változtassatok. Azt gondolom, hogy megoldható az, hogy egyszerre csak egy hangrögzítő, egyszerre csak egy peronon lehessen ez technikailag kivitelezhető, forgalmazni. Hogy ne lehessen félreértés, mert ebből már volt, Miskolcon, hogy nem azt, a vonatot menesztették a jegyvizsgálók, amire a szolgálattevő engedélyt adott. Mert, egy időben indultak, de aztán, mondom, vonatszám elértés miatt nem az ment el. Elnök: Köszönöm. VSZ-t illeti a szó. VSZ: Amit az Igazgatóasszony… sajnálom, hogy kiment, de gondolom, figyeltek. Ez azért sántít egy kicsit, ez a történet, amit említett az Igazgatóasszony, mert a Trakciótól megkapott anyag, véleményezésre úgy került átadásra, hogy abban hasonlóképpen csatolva volt a TEB szakszolgálatnak a véleménye, vagy kialakított álláspontja. Tehát, azt gondolom, hogyha ezt a Trakció Zrt-től megkapjuk, akkor pláne, szerintem szerencsésebb lett volna, ha együtt, a MÁV Zrt-n is így kerül átadásra, és hát fontosak

19

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. azok, a konzultációk, hogy legyenek szakmai egyeztetések, mert azok, a problémák, amiket a Balázs is említett, természetesen, a menesztéssel kapcsolatban is kezdeményezzük is akkor, szerintem, ha már a József is itt van, akkor veszi ezt, a jelzést, hogy a START Zrt, és a pályás csapattal legyen ebben egy olyan konzultáció a szakszervezetek részéről, mert nemcsak Nyíregyháza, amit említett a Balázs, hozzánk is jöttek onnan jelzések, a menesztéssel kapcsolatos problémák, a miskolci régióból is jöttek olyan jelzések, hogy a külsősnek ki kell vinni az írásbeli rendelkezést, de, ha elmeneszti, vagy nem ér oda, akkor már neki menesztenie kell. Tehát, egymásnak ellentmondó információk vannak kint, a területen, és szerintem, ezeket, azt gondolom, hogy ti is úgy érzitek, hogy korrekten, tisztességesen leszabályozva, hogy kinek, mi a dolga, odakint, a külszolgálatnál, megnyugtatóan rendezzük. Mert, még mindig, pedig már majdnem egy éve kínlódunk ezzel, a dologgal, még mindig szerencsésen, nincs lezárva, és ezek az anomáliák, sajnos, ott vannak. Én azt gondolom, hogy egy ilyen szakmai konzultációt, mivel ketten kötöttétek ezt, a megállapodást, a START Zrt-vel, azt gondolom, hogy mind a két fél bevonásával, megnyugtatóan rendezni kellene ezt a menesztéssel kapcsolatos polémiát. Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltatót illeti a szó. Munkáltató: Köszönöm. A menesztéssel kapcsolatban felvetett érdekképviseleti dologra szeretnék tájékoztatást adni. Először is, a Miskolc kapcsán fölvetett dolgokat, azt kell mondanom, van némi valóságalapja, illetve volt, mivel másfél hete Bánréve állomáson tartott fórumon, ott a munkatársak fölvetették, és pont szerencsés helyzet volt, mert ott volt a csomóponti vezetés, az osztályvezető, velük meg is beszéltük, hogy bizonyos félreértések miatt helytelenül lettek helyi szabályok kimunkálva. Ezeknek a normális működési modelljét megbeszéltük, tehát pontosan olyan ajánlattal éltünk, amely az ország többi, jól működő helyén is működik, nem kell ismételten kitalálni dolgokat. Tehát, úgy gondolom, hogy a miskolci ügy, az rendeződött azóta, mert a szabályokat módosít… rendelkeztem. Tehát, rá fogok nézni, tehát most azt kell mondanom, hogy nem akarok blöffölni, hogy elkészült-e az új szabályozás. Ott konszenzust láttam vélni az érdekképviseletek oldaláról, illetve az én általam ajánlott megoldásokról. A nyíregyházi fölvetést, azt megköszönöm, utána fogok nézni. Erről nem volt információnk, ezt is meg fogom beszélni az adott területi vezetővel. Köszönöm szépen. Elnök: Köszönöm szépen. És akkor kérném szépen a következő napirendi pontra előterjesztést tenni. VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Jó, csak azért, mert te ilyen áldott állapotban vagy, hogy itt van a START képviselője is, a Józsefünk és hát a pályavasút is… szegény kisgyermek panasza, című kategória, ugye, a Császárszállás című állomásnak a nyűgje. Ott meg kéne állítani négy vonatot, naponta, hogy a váltás, az megtörténhessék, és ne kelljen biciklivel, lóháton, szamárháton, repülővel, helikopterrel, vagy más egyéb eszközzel odaérkezni. Na most, hát az egyébként igen agilis Végh László és a jutalomosztó központvezető se tudott még ezzel, a feladattal megbirkózni. Azt kérem, hogy az illetékesek, ha már így, nem tudom, véletlenül egymásra találtak, ezt oldják már meg. A vonatszám, gondolom, ismert. Nekem is itt van, föl van valahova írva, hogy mely négy vonatról lenne, szó. Mivel ez szolgálati célból való megállás, így gondolom, hogy a pályavasút el tud tekinteni attól,

20

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. hogy a megállási díjat beszedje a START-tól, így aztán nincs akadálya annak, hogy ez a négy vonat megállhassék Császárszálláson, és a… érkezhessenek a munkájuk… illetve, térhessenek haza. Van ennek valami olyan akadálya, ami az ENSZ-nek, vagy a biztonsági tanácsnak az összehívását igénylik, vagy megoldható egy ígérettel, hogy mit tudom én, záros határidőn belül ezek, a vonatok ott megállnak? József? Na. Értem. Elnök: Munkáltató óhajt erre reagálni? Munkáltató: Forgalmi Főosztály részéről mi is megkaptuk az információt, és írásban fölkértük a START-ot, hogy a soron következő menetrendi módosítás kapcsán ezt dolgozzák be. Tehát, mi ennyit tudunk tenni, per pillanat. VDSZSZ: Tehát, akkor megkértétek a START-ot, hogy az áprilisban esedékes – ugye, áprilisban esedékes a módosítás? – József, hallottad? Akkor jó. És? Ez nem számtalan, ez csak négy vonat. És ezt, a négy vonatot most, ebben a… mindegy, mi a megoldás, akkor ezek szerint számíthatunk arra, hogy Császárszálláson… megvizsgálják. Te is vizsgálni fogod? Akkor, remélem, hogy eredménye lesz. Jól van. Jó. Tehát, akkor az a lényeg, a pályavasút átírt a START-nak. Jó, feljegyeztük. Kössz. Elnök: A VDSZSZ alelnökénél volt a szó, akkor az 5-ös napirendre, hogyha esetleg reagálna. VDSZSZ: Ó, hát, az sose lesz vége annak, a történetnek, mert megint kaptunk egy… minek van vége mindjárt? Dehogy van vége a VÉT ülésnek. Kaptunk egy levelet, már megint, hosszasan, hogy miért nem köteles a pályavasút ellenőrizni a vállalkozó vasutak által, a hálózatán közlekedtetett szerelvényeket. Hát, ez elfogadhatatlan. Kérem, itt van ez a tetves HÜSZ. Ugye, nem fog följelenteni senki, hogy a HÜSZ-t tetvesnek neveztem? Ugye, nem sértettem meg a HÜSZ személyiségjogát? Jól van. Oké. Amelynek a 2.4. számú mellékletének a 16.§-a az, ami ezt, a lehetőséget megadja a pályavasúti személyzetnek, mint ahogy erre, mikor még béke volt közöttünk, a Forgalmi Főosztályvezető, címzetes igazgatója erre a figyelmet direkt felhívta. Így van. Így van. Így van, de nem, úgy volt, hogy te… van ilyen lehetőség. Vagy nem, bocsánat, a Túrós kért meg, hogy van ilyen… így van. Ez így van, na. És te megnézted, én is megnéztem, itt kiírtam kézzel, nézd meg, kézzel kimásoltam, és milyen régen, már látszik a papíron. Még a kígyót melengetett a lelkén, igen, még a macska is, már mindent csinált vele. Úgyhogy, az óta őrzöm, évek óta, és az óta nincsen ebben, a dologban előrelépés, csak a magyarázkodás. A forgalombiztonsági helyzet elég satnya, a MÁV hálózatán, mint ahogy erről a Vasútbiztonsági Igazgatóság beszámolójából értesülhettünk. Elég sok a vonatveszélyeztetés, különböző okok miatt. Én azt kérném, hogy a pályavasút éljen a lehetőségével, és találja meg annak a módját, hogy a közlekedő vonatokat az itt foglalt jogosultságainál fogva ellenőrizzék. Nyilván, a maga lehetőségein belül, természetesen. De, az nem megy, hogy mint az a három majom, nem látok, nem beszélek, nem hallok. Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltatót illeti a szó. Munkáltató: A Pályavasút Üzletágtól kértük, úgyhogy a pénteki napra hivatalosan lesz válasz is. Egyébként pedig részletes ellenőrzési tervek vannak, az elmúlt hónapokban

21

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. számos ellenőrzés volt kint, a különbözőfajta szakmai területeken, és ezen felül még a Nemzeti Közlekedési Hatóság is ellenőriz, folyamatosan. Tehát, bármilyenfajta konkrét észrevételetek van, akkor úgyis, nekem az a tapasztalatom, hogy direktben is fordultok irányukba, hogy ellenőrizzék. Elnök: Köszönöm szépen. VDSZSZ: Az tagadhatatlan, hogy szoktunk hozzájuk levelet írni, az általunk vizsgálni szándékozott ügyekben, vagy célszerűnek tartott ügyekben. Hát, elég soká tartanak ezek, a vizsgálatok, több hónapig. Most is meghosszabbították egy hónappal, nem tudom, mi a jóisten tart ily hosszú ideig. De hát ilyen eső után köpönyeg. Ezek, ugye, nem megelőző vizsgálatok, hanem, hát az esetek következményeit tudják csak, feltárni. Meg, a KBSZ is vizsgál, és mindenki vizsgál, de inkább itt a megelőzésről lenne, szó. Tehát, ez is a reménytelenség kategóriájába tartozó, de hát szóltunk miatta. Jó. És hát reméljük, hogy előbb, utóbb történik benne valami változás. Elnök: Köszönöm. Hogyha már a VDSZSZ-nél volt a szó, akkor a 6-os napirendi pontra, hogyha esetleg egy szóbeli kiegészítést mondana. VDSZSZ: A 6-os napirendi pontban is leírtam mindent. Nem tudom, mivel egészítsem még ki. Ha talán, valaki adna egy ötletet. Azt nem értem meg, hogy az a levél, amit elküldtünk a MÁV vezérigazgatójához, legalább az utolsó bekezdése valósult volna meg, hogy ameddig ez nem kerül normálisan, szabályozásra, addig az itt sorolt munkakörökben, a kocsirendező, tolatásvezető, vonali tartásvezető, saruzó munkakörökben az egyszemélyes munkákat tiltsák meg. Hát, nincs leszabályozva, mert egyedül dolgozhat. Azért. Szerintünk ez… a józanész. Ez így van. Nem. Nálam nincsen. Akkor… vagy akkor az tőlem eltűnik. Akkor az átkerül hozzád. Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltató óhajt erre reagálni? Munkáltató: Hát, ezzel kapcsolatosan hivatalosan kaptatok egy választ, miközben érkezett egy másik levél, tehát ha jól emlékszem, akkor valamilyenfajta szakmai egyeztetésről volt utoljára szó ebben a témában, ami a válaszlevélben keletkezett. VDSZSZ: Nem. Hát, a válaszlevélben fölsorol… ja, a mi válaszlevelünkben? Világos, de hát a szakmai egyeztetésnek se híre, se hamva, és azt kértük, hogy mindaddig, amíg ez az ügy nem rendeződik, addig is, ezekben, a munkakörökben az egyszemélyes munkavégzés legyen megtiltva. Ezt kértük. És erre ez a levél elég rég óta már… lehet, hogy úgy jártatok ti is, mint ahogy mi, hogy két hónap után jutott el hozzám, a levél, de – mikor kelt? – február 16-án írtuk meg a válaszlevelet arra, amiben elmagyaráztátok, hogy miért van igazatok. Az igaz, hogy javasoltuk, így van. Igen, igen, igen. Hát, de addig is, tehát addig is azt kértük a vezérigazgatótól, hogy ebben, a pár munkakörben az egyedül végzett munkát tiltsa meg. És mi ennek az akadálya? Hát, figyeljetek, még egyszer, hát, hadd ne soroljuk már, hogy mi az oka ennek. Egyszer már leírtuk. Nincsenek jól megvilágítva az állomások. Most már, ugye, 56 ezer vasúttársaság van, a létszám alacsony. Bármi történik az emberkével, hát, nincs, aki segítségére legyen. Hát, nem kap segítséget. Ott vérzik el, mondjuk. Hát, ez nektek is érdeketek lenne, hogy erre

22

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. való hivatkozással a létszámot tartani tudnák. Nem? Hát, nem is értem különben, hogy miért ez az ellenállás. Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltatót illeti a szó, illetve, mielőtt még megadnám, megkérném szépen, hogy a következő napirendi pontra is így tudna válaszolni akkor. És akkor gyorsabban haladnánk, mindjárt. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Tehát, én azt tudom válaszolni, amit a február 17-ai VDSZSZ felvetésére, az EBK terület válaszolt, hogy egyetértünk a VDSZSZ szakértői munkabizottság létrehozására irányuló javaslatával, amelynek megalakítására a szükséges intézkedéseket megtettük, a szakértői munkabizottságba igényelni fogjuk az érdekképviseletek szakértőinek delegálását is. Én azt tudom mondani ennek előmozdítása érdekében, hogy nevesítse valamennyi szakszervezet, hogy kit szeretne résztvevőként delegálni ebbe a szakértői munkabizottságba, és az EBK irányába pedig megtesszük azt, hogy legyenek kedvesek az egyeztetést megtartani. VDSZSZ: Na, de Mariann, hát, ha ilyen bizottság létrejön, az körülbelül 800 év múlva se fog döntést hozni. Munkáltató: Na, de te javasoltad. VDSZSZ: Az rendben van, na de hát, azt is javasoltuk, hogy addig is mi történjék. Arra szeretnénk választ kapni. Elnök: Munkáltató Munkáltató: A jelenlegi gyakorlattal van valami probléma? Évek óta nem történt ezzel kapcsolatosan olyan ok, ami a gyakorlat megváltoztatását, és a hatályos szabályozás megváltoztatását indokolná. VDSZSZ: Történni, történt, mert minden évben van egykét halálos üzemi baleset, úgyhogy azért történik, sajnos. Hát, konkrétan most nem tudom megmondani, hogy… mikor? Munkáltató: Az elmúlt négy évben nem volt olyan halálos üzemi baleset azokban a munkakörökben, amit te megfogalmaztál. Utoljára Békéscsabán volt, mikor egy KÖZÉRT-be elment… VDSZSZ: Te is ott voltál? Te nyomtad össze? Most azért, mert nem volt baleset, attól még lehet. Tehát, nem tudom, nektek miért… mondom még egyszer, nem értem a problémát. Hát, akkor, amikor ugye, azon próbálkozunk, legalábbis, mi őszintén, ti nem tudom, hogyan, hogy tudjuk tartani a munkahelyeket, tudjunk rá, magyarázatokat gyártani, hogy miért szükséges az a létszám, amennyi, ez egy jó ok rá. Jó ok rá, hogy az ilyen munkakörökben, hogy a MÁV, vagy bocsánat, a vasút veszélyes üzem, ezt senki nem vonja kétségbe, a kutya úristen nem kifogásolná azt, hogy ezekben, a munkakörökben két ember lásson el, szolgálatot. Senki, az égvilágon, rajtad kívül, ezek szerint. Gondolom, nem tiltakozna a Munkaügyi Felügyelet, nem tiltakozna a Gyurcsány Ferenc se, úgyhogy, nem tudom, ki tiltakozna. Csak el kellene rendelni.

23

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. Hogyhogy miért? Azért, mert veszélyes üzem, Mariann. Ennyi. Kell ennél több? Hogy egymásra tudjanak figyelni. Hogy ne menjen rajta végig, mondjuk, egy vonat. Munkáltató: Évek óta bevett gyakorlatról beszélünk. Egy évek óta bevett gyakorlatot kívánsz megváltoztatni, szakmai indokoltságot nem tudsz mellétenni, csak a foglalkoztatásból eredő indokoltságot hallottam ki összességében ebben a felvetésben. Tehát, a MÁV Zrt. nem utasította el azt a javaslatodat, hogy ezzel kapcsolatosan legyen szakértői egyeztetés, de semmilyen körülmények között addig nem változtatunk a jelenlegi gyakorlaton. Elnök: A VSZ-t illeti a szó. VSZ: Hogy haladjunk ebben, a történetben, mi is örülünk annak, hogyha ez a bizottság áttekinti ezeket, a kérdéseket, és akkor mondanánk is, hogy Szabó Gyula, részünkről a delegált ebbe, a szakértői bizottságba, és akkor nagyon gyorsan kezdje el a munkáját, ne várjunk annyi évet, mint amit a Balázs említett, hogy egy ilyen bizottságnak az a sorsa, hogy létrehozzuk, és aztán majd néha, néha üléseznek, hanem, ennek legyen eredménye, akár pro, akár kontra. Tehát, egyértelműen meg kell nézni, szolgálati helyenként, hogy hol alkalmazható az, vagy hol szerencsés az, hogyha a létszámban pozitív irányú elmozdulás történik. Elnök: Köszönöm szépen. Akkor, a következő napirendi pontra térjünk rá, hogy haladjunk is egy kicsit. VDSZSZ: Ezt nem értem. Hogyhogy haladjunk? Most haladni kell, vagy eredményeket elérni? Hát, nincs lezárva ez a kérdés, hát, sehova nem jutottunk el, csak odáig, hogy van egy bizottság. És azt mondja a Mariann, hogy a szakmai indokoltság. Hát, Mariann, hogyha mondjuk, Balatonszentgyörgy állomáson – remélem, nem fogok mellé – van, mondjuk egy tehervonat, ami éjszaka rendez, lehet, hogy olyan is történik. Van egy nyomorult kocsirendező, vagy… tolatásvezető, közémegy a két kocsi közé, összekapcsolja, vagy bármi, más, ott valami történik vele, akármi, megmozdul a vonat, vagy mit tudom én, nem jön elő. Ki a jóisten fogja észrevenni? Ki a jóisten? Senki. Senki. Nincs, aki ráfigyeljen. A szolgálattevő elvan a kuckójában, a mozdonyvezető más cég alkalmazottja, egyébként más cég alkalmazottja, és a többi és a többi. Egyszerűen, nem látom be, hogy mi oka van annak, hogy ezeken, a szolgálati helyeken, nincs olyan sok szolgálati hely, ahol ilyen jellegű tevékenység zajlik, az egyszemélyes munkavégzés tiltva legyen. Egyszerűen, nem értem. Ilyen okok miatt. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Tizenegy óra van, javasoltuk a mai egyeztetésnek az időpontjára a 9—11 óráig terjedő időszakot. Az én javaslatom az lenne, hogy pénteken úgyis rendes VÉT-et tartunk, addig, tehát a többire akkor megadjuk a választ. Folytassuk ott azokkal a napirendekkel. VDSZSZ: Hát, de nem értem, hogy miért 11-ig. Mondtuk, hogy egy óráig tart a VÉT. Ti javasoltátok, mi azt mondtuk, hogy nem fogadható.

24

MÁV Zrt. Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. március 09. Elnök: Munkáltatói oldalnak volt egy javaslata, a munkavállalói oldal el tudja fogadni? VDSZSZ: Most mondtam, hogy… hát, akkor elmész, Mariann. Csak ugye… igen. Nem tudom, ki fogja képviselni akkor, a MÁV-ot. Mert, ugye, az is benne van az Mt-ben, hogy az ilyen jellegű… igen. Még abban is benne van. Ugye? Hogy milyen szintű képviselettel kell, lenni. Mi? Munkáltató: Pénteken 9—13-ig, és akkor azt szeretném kérni, hogy a… VDSZSZ: Mariann, a pénteki VÉT elmaradt azért, mert. Jó? Most a hétfői VÉT is két óra. Lehet ezeket, a dolgokat így is rendezni, rendben van, tudomásul veszem. Munkáltató: Pénteken, 13-án rendes, előre meghirdetett VÉT. VDSZSZ: A pénteki VÉT, amire megkértük, mert ugye, pénteken meg kellett volna tartani a VÉT-et. Akkor, ugye, a Mariann megkérte, hogy jó, rendben van. De, arról nem volt szó, hogy hétfőn csak 11-ig lesz. Az a helyzet. Hát, igen, ez a legjobb megoldás. Tudomásul vettük. Nincs vezérigazgató-helyettes egy se, a láthatáron? Van négy a vasútnál. Vagy három biztos, van. Három van. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Azt szeretném megkérdezni az Igazgatóasszonytól, hogy a pénteki VÉT-en, amit mi is írásban átküldtünk napirendi pontra, javaslatot, akkor az napirendre is fog kerülni? Is-is. Amit átküldtünk, az… jó. VDSZSZ: De, ezt nem értem. Pillanat, ezt nem értem. Tudtátok jól, hogy 18 napirendi pont van, erre 11-ig… figyelj, formalizáljátok ezt a tárgyalást. Az egész érdekegyeztetés formalizálva van. Munkáltató: Balázs, a pénteki napon, meghatároztuk, 13-án, 9—13 óráig előre meghatározott VÉT van. VDSZSZ: Na, de ez meg rendkívüli volt, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, az időtartamra tekintettel is, mint a rendes VÉT-re. Ugye, Mariann? Egyszerűen ki van pipálva, és le van tudva… Elnök: Pénteken 9—13-ig rendes VÉT. Köszönöm mindenkinek a konstruktív részvételt.

25