MÁV Zrt. oktatás Buskó András, Kiss Balázs környezetvédelmi szakértı fımunkatárs
MÁV Zrt. Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Fıosztály
MÁV ZRt. környezetvédelmi szervezeti felépítése Fıosztályvezetı
foglalkozásegészségügyi csoport
munkabiztonsági csoport
környezetvédelmi csoport
irányítás szolgáltatás
Vasútegészségügyi Kht.
EBK területi szolgáltató központ Budapest
EBK EBK EBK területi területi területi szolgáltató szolgáltató szolgáltató központ központ központ Debrecen Miskolc Szeged
EBK területi szolgáltató központ Szombathely
EBK Területi szolgáltató központ Pécs
EBK területi szolgáltató központ Záhony
Környezetvédelmi Mőszaki szolgáltató központ
ALAPFOGALMAK • Környezetvédelem: A természetes és mővi környezetünk káros - elsısorban humán eredető - hatásoktól történı megóvása és fenntartása. • Természetvédelem: A természet élı és élettelen- tudományos, kulturális szempontból jelentıs - alkotóinak (emlékeinek, anyagainak) és azok közvetlen környezetének megóvását, fenntartását és bemutatását jelenti. • Környezetgazdálkodás: A környezetvédelemnél átfogóbb fogalom, melynek tárgyköre az ember és a környezete kapcsolatának minden vonatkozására kiterjed. Ökológiai értelemben a biológiai és technológiai folyamatok olyan összekapcsolása, amely lehetıvé teszi az ember számára maximális ill. optimális bioprodukciót. Alapvetı elve az elırelátás, az okság és az együttmőködés érvényesülése.
AZ EMBER CSUPÁN RÉSZE A TERMÉSZETNEK! • Biológiai értelmezésben: A földi evolúció csúcsán álló gerinces emlős, melyet agyának magas fokú fejlettségéből adódó példátlan gondolkodó-képessége emelt évmilliós átalakulás során a bolygó csúcsragadozójává. • Társadalmi értelmezésben: A társadalom legkisebb, önálló egysége. • Környezetvédelmi értelmezésben: Élőhelyünk (Föld) humán (emberi) eredetű környezetszennyezésének okozója, egyben környezetének egyik legszámottevőbb átalakítója.
KÖRNYEZET • Élı környezet = valamennyi élı növény, állat, mikroorganizmus (vírus, baktérium, stb.), az ember és az emberi társadalom. • Élettelen környezet: föld, víz, levegı, épített környezet. • Természetes elemei: a levegı, a föld termıtalajként nem mővelt része, a vadon élı növények és állatok. • Mővi (épített) környezetünk elemei: mővelt termıtalajok, öntözıcsatornák, termesztett növények, tenyésztett állatok, lakóterületek. •
Mikrokörnyezet: aktuális tartózkodási helyünk.
•
Mezokörnyezet: épület, udvar, lakóhely, településünk.
•
Makrokörnyezet: szomszédos települések, megyék, országok, világőr.
Környezet elemei talaj és földtani közeg felszín és felszín alatti vizek levegı
Környezetszennyezés
Környezetkárosítás
zaj és rezgés talajszennyezés vízszennyezés
kommunális hulladékok lokális (helyi)
légszennyezés
élıvilág
természet „mérgezése”
táj és tájképi elemek
tájrombolás
épített környezet
Káros hatások
veszélyes hulladékok erdıirtás technológiák üzemeltetése
Környezetvédelem környezetvédelem szükségessége, módja: megelızéssel, szőrıkkel, visszaforgatással
regionális globális
mértéke: - megelızés - elérhetı legjobb technika (BAT) - elérhetı legkisebb szennyezés
A vasútvonalak elvi környezeti hatásfolyamatai
TALAJ ÉS FÖLDTANI KÖZEG • A szilárd "földkéreg laza, termékeny takarója„. • Három fázisú polidiszperz rendszer benne szilárd, folyékony, gáznemő anyagok találhatók diszpergált állapotban. • Szilárd fázis 50%; Víz:40%; Levegı:10% • Talajszövet összetétele: 10-2mm kavics, 2-0,02mm homok, 0,020,0002mm iszap, 0,0002>agyag • Talaj szerkezete: rögös, morzsás, szemcsés, oszlopos, lemezes • Önálló természeti képzıdmény, mely a rajta élı magasabb rendő növényeket, folyamatosan el tudja látni vízzel és tápanyagokkal (termékenység). • A talaj állandóan változó, dinamikus (fizikai, kémiai és biológiai) folyamatok színtere, s elválaszthatatlan egységet képez a rajta élı magasabb rendő szervezetekkel. • A talaj „puffer közeg” a külsı hatásokat egy ideig tompítani képes.
30-45% 43-45%
5-20% 5-7%
ásványi anyagok talajlevegı
Szerves anyagok talajvíz
TALAJ FUNKCIÓI • Feltételesen megújuló természeti erıforrás: a használat során romlik, de ésszerő földhasználattal, agrotechnikai módszerek-kel és meliorizációval megırizhetı, regenerálható, • Élettér biztosítása: élettér a mikroorganizmusok tevékenységének, termıhely növényeknek és termesztett kultúráknak, • Elsıdleges biomassza termelés közege: bioszféra primer tápanyag forrása, • Hı, víz és növényi tápanyag raktározás, • Pufferközeg: bizonyos kedvezıtlen hatások kivédésére, mérséklésére képes, • Szőrırendszer: szennyezıanyagok kiszőrése, más környezeti elemek megóvása.
FELSZÍN ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK • Az emberi szervezet fı alkotóeleme a víz. Az újszülöttek testének 75-80%-a, míg a felnıtt emberi test 60-70 %-a víz. • Az ember étel nélkül hetekig bírja, ivóvíz nélkül csak másfél napig (pl. sivatag). • Az ivóvíz az egyetlen, semmi mással nem pótolható élelmiszer. • Egy ember az élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el (a világon kb. 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni).
A VÍZ FELADATAI AZ EMBERI SZERVEZETBEN • Segíti az emésztést és megakadályozza a gyomor elsavasodását. • Segíti a vesék működését, és optimálisra állítja be a test tisztulási folyamatait. • Segíti az összes anyagcsere folyamatot. • Erősíti a szívet és a keringést. • Javítja a szervezet immunrendszerét. • Aktiválja az idegrendszert és csökkenti a stresszre való hajlamot. • Növeli a koncentráló- és teljesítő képességet. • Frissességet és rugalmasságot kölcsönöz a bőrnek. • Elszállítja a tápanyagokat a sejtekhez. • Eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges termékeket, mérgeket. • Rugalmassá teszi az ízületeket a csontok összekapcsolásához.
Egy ember egy nap alatt 100-150 liter vizet használ el. Ennyire van szüksége. fürdés zuhanyozás wc öblítés mosogatás mosógép
75-95 liter 20-40 liter 11-26 liter 40 liter 120 liter
Egy lassan csöpögő csap, amit véletlenül nyitva felejtettünk vagy nem csináltatunk meg egy nap alatt 40-120 liter vizet pazarol el.
FELSZÍN ALATTI VIZEK Eredetük szerint: • a föld felszínéről beszivárgó vizek (felszín alatti vizek legnagyobb része), • a földkéreg hézagaiba került levegőből kicsapódó víz (kondenzációs víz), • egyes helyeken, főleg vetődések mentén a mélységből érkező és a felületről beszivárgó vizek keveredéséből származó kevert vizek.
Talajvíz: az első vízzáró réteg felett elhelyezkedő vízvezető réteg vize. Rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedő vizek, amelyek különböző mélységekben helyezkednek el. Karsztvíz: kémiai üledékes kőzetekben és a mészkő ill. dolomit hegységek üregeiben található vizek.
VÍZGYŐJTİK HIDROLÓGIAI KÖRFORGÁSA Vízgyőjtı hidrológia
Napsugárzás
Evapotranspiráció Tározás Csapadék
Talaj zóna
Felszíni lefolyás Tározás
Beszivárgás Tározás
Telítetlen zóna
Sekély víztartó Vízzáró rtg. Mély víztartó
Interflow
Átszivárgás
Talajvízpárolgás
Párolgás Tározás
Utánpótlódás Tározás
Tározás
Alaphozam Leszivárgás
KİOLAJSZÁRMAZÉKOK ÁLTAL SZENNYEZETT VIZEK HATÁSA
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÁLTALÁNOS FOLYAMATÁBRÁJA
LEVEGİ • A Földet körülvevő gázelegy vagyis a Föld körül a gravitációs erő által fogva tartott néhány száz kilométer vastagságú gázburok. • Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. ÖSSZETEVİI Állandó gázok: N2 78%, O2 21%, egyéb gázok 1% (He, Kr, Xe több ezer évig állandó), Változó gázok: CO2, CH4 metán, H2, O3 (tartózkodási idı néhány év), Erısen változó gázok: H2O (vízgız), SO2, NO2, NH4 (ammónia), H2S, stb. (tartózkodási idı - napok)
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FOLYAMATA
SZENNYEZİFORRÁSOK • • • •
természetes: adott környezeti elem kémiai - fizikai összetétele nem változik (vulkánkitörés: SO2, villámlás: NOx, erdı v. bozóttőz: CO, CO2) mesterséges: antropogén eredető (termelı, fogyasztó) helyhez kötött: gyárkémény, épület mozgó: közlekedés (autó, vonat, repülı stb.)
Csoportosítás halmazállapot szerint: • por, korom; • gázok, gızök (NO, CO, CH-k); • aeroszolok: - finom por, - füst, - köd. Csoportosítás keletkezés körülményei: • Primer: CO, NOx, SO2, stb. közvetlenül szennyez, • Szekunder: SO3, H2SO3 (kénessav), HNO3 (salétromsav) – napfény mint katalizátor
LÉGSZENNYEZÉS EMBERRE GYAKOROLT HATÁSAI kvarc, kovasav, szilikátok Azbeszt
szilikózis azbesztózis (karcinogén, rákkeltı) ⇒
szinergizmus (azbeszt + dohányzás)
Cement
cement-pneumokoniózis
SO2
szem illetve a tüdı nyálkahártyáját irritálja, SO2 + H2O → H2SO3 (savanyú kémhatású) -kis koncentráció - hosszú expozíciós idı = légcsıhurut, fertızés tüdıgyulladás, -nagy koncentráció (50 µg/m3) = tüdıvizenyı
NO2
nyálkahártya irritáció = tüdıgyulladás, tüdıvizenyı, a hemoglobinban lévı Fe2+ oxidáció Fe3+
Fluor
a vérpályákon keresztül a csontokra, fogakra fluorapatit formában beépül
CO
karboxi-haemoglobint képez a vérben (60-80 % esetén fulladást okoz)
Ólom (Pb)
koncentrációcsökkenés, agykárosodás, kromoszómakárosodás (születési rendellenesség)
Ózon (O3)
közlekedés eredményeként kerül a troposzférába, a növényeknél fotoszintézis gátlást, az embernél légszomjat, tüdıirritációt okoz (0,5 µg/m3) = fáradékonyság
Dioxidok (TCDD )
klórtartalmú mőanyag égetése során képzıdik klórakne = kiütéses megbetegedés
SZMOG Erısen szennyezett levegı és kedvezıtlen meteorológiai körülmények hatására füstköd (szmog) alakulhat ki. Típusa
Kialakulás feltételei
Hatása
Londoni (téli) szmog
Magas légnyomás, magas páratartalom, és -3 és +5 oC, SO2, por, koromszemcsék, kénsavcseppek
maró hatása miatt asztma, vagy akár halálos kimenetelő tüdıödéma is lehet
Fotokémiai (Los-Angelesi nyári) szmog
25-35 oC, alacsony páratartalom, 2 m/s alatti szélsebesség, ózon, a kipufogógázokból származó nitrogén-oxidok, valamint a szénhidrogének keveréke.
erısen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit
Rendkívüli intézkedéseket kell tenni, ha a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyezı anyag tájékoztatási, illetıleg riasztási küszöbértékét (szmogriadó).
A LEVEGİ ÖNTISZTULÁSA • • • • •
ülepedés (száraz, nedves), impakció (gravitáció hatásának érvényesülése, mérete miatt leesik), precipitáció - oldott anyag szilárd szemcsékké alakulása és kiülepedése (elektrikus, termikus [hideg felületen]), adszorpció – felületen való megkötıdés, fizikai reakció (szilárd anyagoknál, folyadékoknál), abszorpció – elnyelıdés, kémiai reakció (gázok folyadékban buborékoltatás)
KIBOCSÁTÁS ELLENI VÉDELEM • aktív: környezetbarát technológia használata (víz, oldószer stb.), változtatom a tüzelıanyagot (alacsony S tartalom) • passzív: kéntelenítés (nedves közeg, gipszé alakítom, elemi ként nyeletek el; aktív szenes szőrı alkalmazása stb.)
TERMÉSZETVÉDELEM • Célja a bioszféra állapotának, mőködıképesség-ének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben a élıhelyeknek és a természeti tájnak a megırzése, károsodásainak megelızése, mérséklése vagy elhárítása. • A természetvédelmi tevékenység középpontjában "rendszerként" a bioszféra áll. FUNKCIÓI • „élı múzeum elv” – a természeti értékek természetes körülmények közötti bemutatása • „génbank elv” – a természetes fajok genetikai tartalékainak megırzése • „eutrofizációs elv” – máshonnan kiszoruló fajok menedékhelye, a védett területek a biodiverzitás védelmét is szolgálják • „indikátor elv” – a természeti értékek érzékenyek a környezet változásaira ezért megfigyelésükkel jeleznek az embernek.
MIT ? Talaj (földtani értékek) Víz (víztani értékek) Levegı (levegı tisztaság) Növényvilág (növénytani értékek) Állatvilág (állattani értékek) Táj (tájképi értékek) Mővi környezet (kultúrtörténeti értékek)
MITİL VÉDÜNK ? - hulladék - zaj - sugárzás - hı - fény - erózió - rezgés - defláció - bőz - rablógazdálkodás - technológiák stb.
MIVEL VÉDJÜK ? - jog - szervezet - társadalmi bázis - oktatás-nevelés - kutatás - nemzetközi kapcsolatok - technológia - termelés - szabvány - hatásvizsgálatok
ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM • A zaj több eltérı frekvenciájú és intenzitású jel zavaró összessége. • A jelek forrása és frekvenciaspektruma attól függ, milyen zajról van szó. • Az információelméletben a zaj csökkenti a kommunikációs csatornán átvihetı információmennyiséget, azaz csökkenti a csatorna kapacitását. • A zaj leírására nem alkalmas egyetlen szám (pl. a hang intenzitása), ezért azt többnyire egy színképpel írjuk le.
SZOMBATHELY ÁLLOMÁS
SZOMBATHELY ÁLLOMÁS
ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A hang mechanikai hullám, azaz rugalmas közegben tovaterjedı rezgés. • infrahang: • hallható hang: • Ultrahang:
< 20 Hz 20 Hz < > 16000 Hz 16 KHz < > 100 MHz
HANGFORRÁSOK: lehetnek természetesek és mesterségesek (hangszerek, technikai és elektroakusztikai eredetőek). • Pontszerő: motor, generátor, transzformátor, kompresszor, kiegyensúlyozatlan forgó alkatrészek, fogaskerék, forgácsolás, szögverés, érintkezı gépelemek • Vonalszerő: közút, vasút, csıvezeték • Síkfelülető: üzemcsarnok homlokzata
HOGYAN TERJED A ZAJ? • Akadálytalan, szabad térben a hangenergia a távolsággal csökken. • A hangnyomás csökkenést a levegı elnyelése, a meteorológiai viszonyok (hımérséklet, nedvességtartalom, szél nagysága, iránya) módosítják. • Ha a hangforrás és az észlelési pont között akadály van a terjedés módosul. • A hanghullám energiája az útjában lévı akadályról (pl. falról) részben visszaverıdik, részben behatol a falba.
ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Célok: • A vasúti telephelyek optimális elhelyezése a zavarás (zajártalom) minimalizálásán alapszik • Útmutatók az elrendezéshez, tervezés és eljárások Zajforrások: • kitérık: a kitérın vagy kitérıcsoportokon történı áthaladáskor többlet zajterhelés, • karbantartás: a jármő- és kocsijavítás, karbantartási munkálatok során fellépı üzemi zajterhelés, • kürtök: a kötelezı hangjelzés során fellépı jelentıs, rövididejő zajterhelés. • járó motorú álló dízel mozdony, • kompresszor zaj stb.
Zajvédı fal
Rezgéscsökkentı elem
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Jogszabályi háttér: 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról - fenntartható fejlıdés, a jövı generációk létfeltételeinek biztosítása, - az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a felhasználás hatékonyságának növelése, a hulladék mennyiségének csökkentése, - az emberi egészség, a természeti és épített környezet, hulladék okozta terhelésének mérséklése.
HULLADÉK FOGALMA • Hulladék: bármely a 2000. évi XLIII. törvény 1. sz. mellékletébe (hulladékkategóriák) tartozó tárgy vagy anyag amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik,vagy megválni köteles (Q1-Q16). • Veszélyes hulladék: a Hgt. 2.sz. mellékletében felsorolt tulajdonságokkal rendelkezik, vagy ilyen anyagokat tartalmaz. A környezetre kockázatot jelentı hulladék (H1-H14). (robbanó, oxidáló, tőzveszélyes, irritáló vagy izgató, ártalmas, mérgezı, karcinogén, maró, fertızı, reprodukciót és az utódok fejlıdését károsító, mutagén…)
HULLADÉK!? NÉZİPONT KÉRDÉSE!?
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás: a hulladékok káros hatása elleni védelemnek a hulladékok teljes életciklusára kiterjedı tevékenységek össze-hangolt sorozata. Gyakorlatilag a hulladékok keletkezésének megelızését, csökkentését, a keletkezett hulladékok elkülönített győjtését és hasznosítását, a nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli átmeneti győjtését/tárolását és ártalmatlanítását foglalja magában.
ALAPELVEK
HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA Eredet szerint: - Települési vagy kommunális - Termelési (ipari, szolgáltatási, mezıgazdasági) Halmazállapot szerint: - szilárd - folyékony - iszap szerő - paszta szerő Környezeti hatás szerint: - környezetre nem veszélyes - környezetre veszélyes
HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK • Szelektív győjtés, azonosító felirattal • Termelıi nyilvántartás folyamatos vezetése (napra kész), megırzési kötelezettség • Veszélyes hulladék átadása csak átvételi jogosultsággal rendelkezınek (bizonylat) • Veszélyes hulladék szállítása csak szállítási jogosultság alapján (bizonylat) • Éves hatósági adatszolgáltatás (megırzési kötelezettség)
VESZÉLYES HULLADÉKOK GYŐJTÉSÉNEK RENDSZERE
• Munkahelyi győjtı a termelı telephelyein a technológiai részen • Üzemi győjtı a termelıdés és a kiszállítás idıbeli elválása, ill. a kisebb mennyiségek koncentrálása miatt, általában a TLK telephelyeken,
MUNKAHELYI GYŐJTÉS NYÍREGYHÁZA
ÜZEMI GYŐJTİHELY NYÍREGYHÁZA
ÜZEMI GYŐJTİHELY SZEGED
Dokumentációk a tervezéstıl kivitelezésig • • • • •
Ajánlati kiírások, Engedélyezési tervek, Bírálati tervek, Kiviteli tervek, Megvalósulási tervek.
Tervek • • •
•
•
•
Talajvédelem: - Termıréteg mentési terv. Levegıtisztaság-védelem: - Porszennyezés elleni védelem a kivitelezési munkák során. Vízminıség-védelem: - Felszíni és felszín alatti vizek védelme. - Vízrendezési munkák, csapadékvizek elvezetése szükség esetén tisztítása. Élıvilág védelem: - Hatásterület lehatárolása, élıhelymonitoring , teljes vegetációs ciklus vizsgálata. - Növény és állat áttelepítés. Hulladék: - Építési-bontási munkák során keletkezı hulladékok (hulladék tulajdonosa, vissznyereményi anyagok, minısítés stb.). Zaj: - Zajvédı falak tervei. - Passzív akusztikai védelem (nyílászáró szigetelése). - Rezgéscsökkentı elemek (pl.:CDM).
Utóellenırzések Az elvégzett kivitelezés felülvizsgálata: • Szakhatósági hozzájárulások megléte, • Megépült zajvédı falak és passzív akusztikai védelem hatékonyságának ellenırzése, • Technológiából kikerült anyagok és hulladékok sorsának ellenırzése, • Élıhely telepítések hatékonysága, áttelepített flóra utógondozása és monitoringozása (ha az adott projekt a fenntartási idıszakra elıírja).
“A természet nem szegi meg törvényét. Minden mindenbıl ered, és minden mindenné válik.” (Leonardo Da Vinci)
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
