Mátyás Újság Tillai Aurél jubileumi koncertje
2010. december I. évfolyam 2. szám
Iskolánkat az a megtiszteltetés érte, hogy nagykórusunkat meghívták Tillai Aurél 80 éves születésnapja alkalmából rendezett koncertre, amely 2010. november 20-án, a Kertvárosi Református templomban volt. Az estén az ünnepelt saját szerzeményei hangzottak fel. Vezényeltek a mester és tanítványai, közöttük Kunváriné Okos Ilona tanárnő, aki a mi kórusunkat vezette az est folyamán. A fellépők között mi voltunk az egyetlen gyerekkórus. Két művet adtunk elő: Délvidéki népdalokat és a Balatoni nótákat.
Impresszum VKI Mátyás Király Utcai Általános Iskola diáklapja Felelős kiadó: Bognárné Kapes Klára igazgató
Szerkesztők: Bertók Dorottya Rétháti Lili Vojcsik Márta Johanna
E szám írói: Arató Ágota Ehrbár Antal Fabi Rebeka Illés Panna Molnár Kíra Szabó Szintia
A koncerten velünk együtt 10 énekkar lépett fel, többek között a A tartalomból: Pécsi Református Kollégium Vegyeskara, a Mecsekkórus és a Pécsi Kamarakórus is. A koncert végén Tillai Aurél vezénylésével Viva la musica című szerzeménye hangzott el. Nemcsak az ünnepelt, hanem a Tillai Aurél jubileumi koncert hallgatóság is meghatottan és örömmel élvezte a szép kórusmuzsikát.
1
Novemberi hírcsokor
2-3
Riport Tillai Auréllal
4
Versenyeredmények Liszt emlékek Baranyában
5
Csipkefaoldal Ehrbár Antal: Ősz után tél Molnár Kíra meséje
6-7
Hull a pelyhes...
8-9
Így csinálják a nagyok: látogatás az UNIV Pécsnél
10
Öregdiákjaink:
11
Sólyom László Öregdiákjaink: Vörösné Károly Andrea
12
Novemberi hírcsokor NOVEMBERI ESEMÉNYEK 2010. november 2-5.
Budapesti kirándulás
Őszi szünet 2010. november 4. Budapesti kirándulás 2010. november 9. Tudományos konferencia és kiállítás a Magyar Tudomány Napja tiszteletére (Tini tudósok és Mini tudósok programja) 2010. november 11. Őszi nevelési értekezlet 2010. november 19. "Mint az angolok" projektnap 2010. november 20. Ünnepi hangverseny Tillai Aurél tiszteletére
2010. november 4-én az őszi szünetben iskolánk kirándulást szervezett Budapestre. Az ötödikesek és a harmadikosok a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi kiállításának megtekintése után csatlakoztak az első és második osztályosok csapatához, majd bevonultunk az Állatkertbe. A verőfényes őszi napsütésben mindent megnéztünk, amihez eljutottunk, amit lehetett megsimogattunk, megcsodáltunk. Pihenésképpen minden gyerek kijátszhatta magát az új játszótéren. Kísérőink Rozs Ági néni, Edit néni, Ági néni, Ervin bácsi és néhány szülő volt.
Tinitudós Konferencia A Magyar tudósok napja alkalmából 2010. október 26-án iskolánkban megrendeztük a Tinitudós Konferenciát. Alsósok és felsősök is szerepeltek: a kisebbek olyan találmányokat mutattak be, mint a gőzhajó, a golyóstoll és az autó, és előadást hallhattunk tőlük Széchenyi István közlekedésfejlesztést célzó tevékenységéről; a nagyobbak egyes tudósok életéről és találmányairól tartottak beszámolót. Ez utóbbiak közt szerepelt Irinyi János, Asbóth Oszkár, Rubik Ernő, Neumann János, Szentgyörgyi Albert, Bíró László, Puskás Tivadar. Bízunk benne, hogy az előadók közül többen is az ismertetett tudósokhoz hasonló eredményeket fognak elérni felnőtt korukban.
Mátyás Újság
2
Novemberi hírcsokor „Mint az angolok” projektnap November 19-én minden diák másként jött iskolába. Az osztályok egyenruhában sorakoztak az udvaron, hogy megkapják órarendjüket az angol órákhoz. Mindenkinek 30 perces órái voltak, 10 perc szünettel. Az ismertetés után a termek ajtóit kellet kidíszíteni angol képekkel. Egy- két tanuló a könyvtárban megtekinthette az angol tárgyakat, és kvízt tölthetett ki Angliáról. Az első szünetben narancslekváros pirítóst osztogattak a folyósón. A másodikban cheddart és olajos chipset ehettünk. Az órák után a tornateremben bemutattuk egyenruháikat. Végig nézhettük a 4/b gyönyörű táncát és a 6/a színdarabját.
A történelem szakkörösök látogatása az új Egyetemtörténeti Kiállításon December 1-jén iskolánk történelem szakkörösei Zsuzsa néni vezetésével ellátogattak a Klimó Könyvtár mellett lévő egyetemtörténeti kiállításra. A középkori gótikus hangulat és a halk gregorián zene felkeltette érdeklődésünket. Az egyetem alapítólevele mellett a kancellárokat, a tanárokat és a diákokat egy-egy életnagyságú bábú elevenítette fel. A Studiolo egy reneszánsz kori dolgozószoba, itt számítógépen különböző feladatokat lehet megoldani. Egy elektromos táblán láthattuk, hol voltak jelentős egyetemek a középkori Európában. A sok-sok látnivalóra szeretnénk felhívni a figyelmeteket, és arra, hogy érdemes megnézni a kiállítást.
Mátyás Újság
3
Beszélgetés Tillai Aurél karnaggyal Tillai Aurél 1952-ben végzett a pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének szakán, 1954-től 1960-ig ugyanott a Konzervatórium zeneszerzés és zeneelmélet szakán, 1960 és 1966 között a Népművelési Intézet ének- és karvezetői szakán tanult. 1952-től tanít a pécsi Tanárképző Főiskolán, 1982-től a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem zeneelmélet- és karvezetés-tanára. Karnagy, 1958-tól a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa, 1965-től a Mecsek Kórus élén. Nemzetközi és hazai versenyek, fesztiválok zsűritagja; hangszeres és vokális zeneműveket, tankönyveket, tanulmányokat, cikkeket ír. Kórusaival számos külföldi versenyen és fesztiválon vett részt, díjakat nyert. Liszt-díjas, a Kodály Emlékérem, a Pécs Közművelődéséért Emlékérem, a Janus Pannonius Emlékérem, a Magyar Örökség-díj, a Weiner Leó-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje.
Hogyan szólíthatom? - Hát engem mindenki tanár úrnak szólít.
Iskolái közül melyikre emlékszik vissza legszívesebben? - Én a Széchenyi Gimnáziumba jártam, amíg össze nem vonták a Nagy Lajos Gimnáziummal, ami addig egyházi iskola volt, és lett egy állami iskola a kettőből.
A mi iskolánkról van valamilyen emléke? - Személyes emlékem nagyon kevés van, mivel én nem jártam oda, csak a fiam, Attila. Akit szintén tanított Ica néni, mint apa kísértem oda és a fellépésekre.
Az első meghatározó zenei élménye mi volt? - Hát erre nagyon nehéz válaszolni. Nem tudom, tudod-e mi az a cserkészet? Mivel én zongorázni tanultam engem kértek meg, mint fiatal gyereket, hogy a tábortüzeknél vagy ahol együtt nótáztunk én vezessem az énekléseket. Gyerekként. Népdalokat énekeltünk, kánonokat, kisebb 2-3 szólamú dallamokat. Ilyen módon anélkül, hogy tanultam volna, a karvezetésbe belekóstoltam mindenféle gyakorlat nélkül. Később ezt jól tudtam kamatoztatni tanárként, mert ezek a gyerekkori emlékek és megszokások képességgé alakították azt a szerény kezdetet, amiben részem volt, később könnyebb volt a tanítványokkal együttdolgozni.
Ica néni nagyon sokat mesél Önről a kóruspróbákon. Ön kit tart tanárai közül a példaképének? - Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy Bárdos Lajos, akit te is ismersz művein keresztül, gyakorta lejött közénk Pécsre. Akkor nekem már megvolt a Pécsi Kamarakórus nevű együttesem a Nevelők Házában. Gyakran eljött előadásokat tartani, vagy próbákat a saját műveiből. Volt olyan Bárdos hangverseny, hogy kizárólag az ő műveit adtuk elő. A vele együtt folytatott munka közelebb hozta őt magát is és művészetét is hozzám. Később Franciaországban lemezt is készítettünk a Bárdos művekből. Ő több próbán is jelen volt. Erről a lemezről el lehet mondani, hogy az ő tevékenysége, munkája is benne van, hiszen a próbák alatt tanácsaival, apró kis belejavításaival segítette a művek előadását. Így a lemez közelebb áll a szerző elképzeléseihez, hiszen nemcsak a kottát láttuk, hanem nagyon sokat tanultunk ezek alatt a foglalkozások alatt tőle. Úgy érzem, hogy a legnagyobb hatással az én tanári, zeneszerzői tevékenységemre ő volt.
Munkássága alatt sok darabot írt. Van kedvence? - Nem tudok kiemelni egyetlen művet, mert számomra mindig a legutolsó darab a kedvenc, a legkedvesebb. Egy tucatnyi művet fel lehetne sorolni, amelyek közel állnak hozzám, talán a zsoltárfeldolgozásaimat lehetne kiemelni. Amikor az ember ír, azt olyan gonddal és szeretettel készíti, hogy a legközelebb az áll hozzá, amit legutoljára szerzett.
Most dolgozik valamilyen művön? - Egy nagyobb szabású úgynevezett zsoltárkantátán dolgozom, ami nagyzenekarra, kórusra és szólistákra készül. Egy tétele készült el ezidáig.
Szeretném megkérni, hogy üzenjen valamit a Mátyásos diákoknak! - Azt szeretném mondani, hogy a mai iskolarendszer egy kicsit távolabb van a művészetektől, mint a régebbi, mert kevesebb gondot fordítanak a lélek kiművelésére, hiszen nemcsak tudomány és bizonyos praktikus tantárgyak megismerésére van szükség, hanem az irodalmon és a képzőművészeteken és nagymértékben a zenén keresztül a léleknek egy másik oldalát kellene kiművelni. Az óraszámcsökkentés miatt a heti egy énekóra semmire sem elég. Tehát azt kívánom a mai diákoknak, hogy találkozzanak a zenével, de ne csak azzal a zenével, amit csak úgy eléjük öntenek a rádióknak olyan műsoraival, amelyek egy jóval hígabb zenei világot jelentenek, mint a klasszikus zene. Melyre érdemes figyelni, mert a lélekre ható zene építeni is tud meg rombolni is. Ha az ifjúságot az építő, a lelket nemesítő művészetek nevelnék, akkor szebb lenne az életük. Ha valaki zenélni tud, az olyan kincs a birtokába jut, amit más ember csak irigyléssel fogadhat.
4
Mátyás Újság
Novemberi versenyeredményeink A Világ Világossága Alapítvány intézményeinek fennállása 20. évfordulója
Gratulálunk!
Vers kategória Salamon Rebeka I. helyezés Vers kategória Illés Panna Mesemondás
III. helyezés
Iloskics Mátyás II. helyezés
November 26. Mezőszél Utcai Általános Iskola rendezte "Reading Star" városi, angol, olvasási verseny 6. osztályos korcsoport Somogyi Levente
II. helyezés
6. osztályos korcsoport Kiss Gergely
IV. helyezés
A szerkesztő ajánlata: Liszt emlékek Baranyában 1846. október 17-én Liszt Ferenc Szekszárdra érkezett barátja, báró Augusz Antal, Tolna vármegyei alispán invitálására. Október 18-án a szekszárdi vármegyeháza nagytermében nagy sikerű koncertet adott. A szekszárdi ünnepségen megjelent a pécsiek küldöttsége Witt János, a pécsi székesegyház kiváló hegedűsének vezetésével. Ünnepélyesen felkérték a nagy zeneköltőt és zongoravirtuózt egy pécsi hangverseny tartására. A mester készségesen eleget tett a felkérésnek. Október 24-én indult el Liszt Ferenc Szekszárdról Pécsre báró Augusz Antal és Petrichevics Horváth Lázár, a Honderű szerkesztőjének társaságában. Útközben egy éjszakára megszálltak Nádasdon, a püspök nyaralójában. Klimo György pécsi püspök 1751 és 1753 között építtette fel – a délre néző domboldalon – a barokk stílusú nyaralót. A kastélyt – Szcitovszky János pécsi püspök meghívására – a világhírű komponista, Liszt Ferenc is felkereste. Útban Pécs felé 1846. október 24-én itt szállt meg a művész, és itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét, Garay János Patakcsa című költeményére. Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra és a kastélyban Gebauer Ernő falfestménye őrzi e látogatás emlékét. A kastély falán emléktábla található a következő szöveggel: "E házban éjszakázott Liszt Ferenc a világhírű magyar zeneköltő Szekszárdról Pécsre utaztában 1846. október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak "A pataknál" című versére. Ez volt első szerzeménye magyar szövegre. 1870. szeptember 24-én ide újból visszatért."
Mátyás Újság
5
Csipkefa oldal Ehrbár Antal (8/a): Ősz után Tél
Ugyanolyan szép hideg
Növeszthetem hajamat,
Csípős őszi napnak indult,
Írhatom a dalomat,
Ilyenkor már egy növény sem virult,
De ez sem elég,
Az ágak csupaszok,
Elmagyaráztad, hogy ennek vége,
Körülöttem üres, szótlan emblémák
Búcsúcsókot sem kaptam érte.
Ragyogtak. Nem tudtam mire vélni,
Elmentél, én lefagytam…
Féltem boldog dolgokat remélni.
Álltam-álltam mozdulatlan.
Lehullt az első hó,
Nem hittem, hogy ez velünk is megtörténhet
Ősz után Tél következett
Hogy Ősz után Tél takarta a vidéket.
És ez így van jól. Suliba mentem nem sejtettem még, Hogy a mai nap lesz számomra a vég. Szépen indult, óra-óra után Mint az évszakok, Tél Ősz után! Eljött a délután, vártalak az óra után, De te nem jöttél, én nem tudtam mire véljem, Vártam, vártam, hogy felbukkanj, De mire eljöttél az ihlet elsuhant. Mert verset készültem Neked írni, De Te ezt nem tudtad hova tenni!
Mátyás Újság
6
Csipkefa oldal Molnár Kíra (5/b): A nyuszika és a Télapó Egy napon a Mikulás házában a manók szorgalmasan dolgoztak. A gyerekeknek csomagolták az ajándékokat. Hazánk erdeiben is már készültek a Mikulás eljövetelére. Mindenki levelet írt neki. A kis Nyuszi kívánsága az volt, hogy elmehessen a Mikulással a Déli-sarkra. A levelet olvasva a Mikulás megkereste Nyuszikát. Másnap este az ajándékok kiosztása után meglepte Nyuszikát. A kéményen keresztül surrant be a Mikulás. Nyuszika nagyon örült az ajándékoknak, és megdermedve nézte a fagyos ősz szakállát. - Mikulás, te nem fázol a hidegben? — kérdezte Nyuszika. - Nem, hiszen a tél az én időszakom.—mondta a Télapó. Nyuszika nem egészen értette, hogy mit szeretne ezzel mondani, és megkérte a Mikulást, hogy magyarázza el neki. Télapó elmondta a kis Nyuszikának, hogy ő tavasszal megsülne itt, és ezért övé a téli időszak. Azt meg azért mondta, hogy a tavasszal melege lenne odakint, mert a tavasz a nyuszikáé, aki a húsvéti tojásokat hozza. Ezért van az, hogy télen a Mikulás jön, és tavasszal a nyuszika.
Rétháti Lili (5/b) : Diák Murphy: Dolgozat Alaptörvény: Dolgozatot írni jó dolog....... b) Csak visszakapni nem az.
Mátyás Újság
a)..... ha közben kimegy a tanár. c) De nem írni még jobb!
7
Hull a pelyhes… Adventi koszorú Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
(Illés Panna (5/a)
rajza)
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
Adventi naptár Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német
édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. . Mátyás Újság
8
...fehér hó Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. A szintén használatos Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként.
Luca nap December 13-án kezdik a Luca szék készítését, minden alkatrészét különböző fafajtából faragják. Az az ember, aki karácsonykor, a keresztúton, az éjféli misére elviszi a Luca széket meglátja a boszorkányt, mert akkor szarvakat hordanak.
Szentcsalád-járás
A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a Szent Családot ábrázoló képet, és e képnél imákat mondanak, s kisebb szertartásokat mutatnak be. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehemben szállást kerestek maguknak.
Karácsony E keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. A karácsonyfát kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. A meleg időszak a bőségé volt, míg a hideg időszakot a sötétség és a nélkülözés töltötte ki. Ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni.
Mátyás Újság
9
Így csinálják a nagyok: látogatás az Univ Pécsnél
November 22-én a Mátyás Újság újságírói ellátogattak az Univ Pécs szerkesztőségének irodájába, amely a 48-as téren, a régi Szent Mór Kollégium épületében, a mai Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalában van. Az épületet gyönyörű homlokzat díszíti. Kíváncsian léptünk be a szentélybe, ahol az újság készül. A szerkesztőség nem rég költözött ide. Nagy meglepetésünkre az iroda csak három szobából állt. Az elsőben a terjesztési menedzserrel ismerkedünk meg. Ez a komolynak tűnő név valójában azt az embert takarja, aki kihordja az újságokat. Lehet, hogy ez így egyszerűnek hangzik, de 10.000 újságot két nap alatt mégsem könnyű kiosztani. Néhány érdekességet is megtudtunk az újság nyomtatásáról. Míg régebben vonattal küldtek fel egy CD-t Budapestre, ahol egy futár várta, ma már nem Budapesten, hanem Nyíregyházán nyomtatják a lapot, és nagy kamionnal hozzák Pécsre. Egy kedves fiatal hölgy, Harka Éva főszerkesztő vezetett körbe és mesélt az ott folyó tevékenységről. A három helyiségből álló szerkesztőségben sok íróasztalt, számítógépet, az újság már elkészült példányait és fiatalokat láttunk. Rákérdezhettünk az újságírással kapcsolatos érdekességekre. Láttunk például egy rendszerező táblázatot, amibe beírják, hogy ki, mikor, kiről vagy miről cikkezik. Ezt nagyon praktikusnak találtuk, mivel az ő lapuk sokkal nagyobb terjedelemben és példányszámban jelenik meg, mint a mi kis újságunk. Azt is megmutatták nekünk, hogy számítógépen történik az újság tördelése egy érdekes program segítségével. Úgy engedtek el bennünket, hogy ha bármire kíváncsiak leszünk a jövőben, mindig szívesen látnak bennünket.
Mátyás Újság
10
Öregdiákjaink Sólyom László volt köztársasági elnök úr is egykor iskolánk diákja volt. Köztársasági elnöki munkájáról, mostani feladatairól és iskolánkról őrzött emlékeiről faggattuk. Mivel foglalkozik most, hogy már nem dolgozik köztársasági elnökként? Figyelemmel kísérem az új alkotmány munkálatait. Folyóirat-cikkekben, interjúkban és konferencia-előadásokban elmondom a véleményemet. Egyébként is sokan megkeresnek szakmai és más ügyekben. A napokban például hosszan tárgyaltunk a koszovói alkotmánybíróság küldöttségével. Nagy öröm, hogy most sokkal több idő jut a családomra. December 9-én Pécsre utazunk, meghallgatni az új hangversenyteremben egy koncertet. Apai büszkeség is van ebben: a tervezők egyike a fiúnk. Elnöki utazásai során melyik ország, város volt a legemlékezetesebb és miért?
Szinte a világ minden sarkán jártam, és nagyon erős benyomások értek. Még az ismert európai országok is sokszor új arcukat mutatták. A legérdekesebbek mégis a Csendes-óceánt övező országok voltak: Dél-Amerika parti országai, Ausztrália, Malajzia, Korea, Japán. Érezni lehetett, hogy már itt dobog a világ szíve, itt dől el az emberiség jövője. A legmélyebben az Andok irdatlan magasságban fekvő városai és falvai érintettek meg: a számunkra még érthető régi európai hagyomány és a bennszülött kultúrák életerős vegyüléke, irreális földrajzi környezetben. Elnöki munkája eredményei közül mire a legbüszkébb? Arra, hogy sikerült megőrizni és felmutatni az alkotmányosság értékeit a politika torzításaival szemben. Hogy megőriztem függetlenségemet, és független jelölteket juttattam fontos pozíciókba. Hogy számtalan látogatásommal megerősítettem a határon túli magyarokban összetartozásunk, az egységes magyar nemzet érzését és hitét. Nálunk zenetagozat is működik az iskolában, ezért érdekelne bennünket, hogy milyen meghatározó zenei élmények érték élete során? Kérjük, emeljen ki néhányat. Gimnazista koromban a Zeneművészeti Szakiskola hallgatója is voltam. Az iskolával szomszédos Mátyás király utcai épületben voltak az óráink, sokszor kimentünk a fölső udvarba is. Az itteni együtt-zenélések, a Liszt Kórusban való éneklés, a nagy vendégkarmesterek próbáira belopódzás máig meghatározó maradt, bármilyen sok világhírű művészt hallottam is már azóta. Mi az iskolában büszkék vagyunk arra, hogy Ön is az intézmény tanulója volt egykor. Ön milyen emlékeket őriz az iskoláról?
Az alsó tagozatos osztályra és Schreier tanító bácsira emlékezem a legszívesebben. Harmadiktól jártam a Mátyásba. Sosem felejtem el, milyen szép és reményteli volt, amikor az alsó udvaron a fák fiatal levelei már árnyékot vetettek a szünetben. Ezt azt jelentette, hogy közeleg az év vége. Felsős osztályfőnökömre, Békeiné Margit nénire is nagy szeretettel gondolok. Nagyon jó magyartanár volt, és minden évben színdarabokat is betanított. De emberként is sokat adott nekünk. Mit üzen a mai mátyásos diákoknak? Most már úgy látom, hogy semmi sem fölösleges, amit megtanul az ember – akkor sem, ha éppen annak látszik. Ugyanis nincs nagyobb kincs, mint a gazdag képzettársítások képessége. Tudósként, közéleti tisztségviselőként is mindig erre támaszkodtam, és biztos, hogy a hétköznapi élet problémáiban is az így nyert kreativitás segít a megoldáshoz. Ebben a nagy gondolati hálóban pedig semmi sem felesleges, és sosem lehet tudni, mikor mi lesz hasznos. Még a pillanatnyilag érdektelent is könnyebb megtanulni, ha arra gondolunk, jó helyre kerül.
Mátyás Újság
11
Öregdiákjaink Édesanyám régóta a székesegyházi Palestrina kórus tagja, ahol több volt mátyásos is énekel. Ismerjétek meg közülük Vörösné Károly Andreát, akivel Arató Ágota beszélgetett!
Mikor és hogyan került a Mátyásba? Óvodás koromban tiszta hangom miatt beírattak zeneóvodába is, Agócsy Erikához. Így amikor iskolát kellett választani — bár az Uránvárosban laktunk— szüleim és keresztanyámék csak a Mátyásban gondolkodtak. Mondhatom, hogy a legjobb választás volt, mai napig a legkedvesebb iskolám.
Mi a legkedvesebb emléke? Nagyon sok élményben volt részem a 8 év alatt, hiszen a kórus– és néptáncszereplések és az azokat megelőző próbák sok örömet nyújtottak. Talán a legnagyobb élményt ötödikes koromban a Háry János megtanulása és előadása jelentette. Kodály Zoltán daljátékával Szesztay Zsolt akkori karnagyunk vezetésével léptünk föl nemcsak Pécsett, hanem Kecskeméten és Budapesten is. Nagy boldogságomra Örzse szerepét is elénekelhettem egy akkor nyolcadikos lánnyal felváltva.
Milyen volt az akkori iskola? A régi Mátyás elég kopott épület volt, de csak az állagát tekintve. Az ott folyó oktatás-nevelés viszont első osztályúnak bizonyult. A mindennapos éneklés, a zongora– és néptáncórák, közösségi és egyéni szereplés olyan többletet adtak, melyet gyakran emlegetek a tanítványaimnak.
Ki volt a legkedvesebb tanára? Nagy szeretettel emlékszem Molnár Panni nénire, aki első osztálytól kezdve tanította nekünk az éneket. A mai napig is rendszeresen alkalmazom egy-két hallást és ritmusérzéket fejlesztő „játékát” az óráimon. Felső tagozatból Koller Nándorné, Nelli néni nevét említhetném meg, aki következetes pedagógus volt, és érdekes földrajzórákat tartott. Azóta is szeretem böngészni a térképeket, s ezt neki is köszönhetem. A néptánc mellett Siptár Melinda néni hatására köteleződtem el annyira, hogy a középiskolában felvettek az akkor újjáalakuló Mecsek Táncegyüttesbe, s 10 évig ott táncoltam. A középiskola utolsó két évében néptáncoktatói tanfolyamot is végeztem, de táncolni jobban szerettem, mint a táncot tanítani. Így maradt az énektanítás, amire mindig is készültem.
Hogyan alakult későbbi pályája? A középiskolát szüleim kívánságára óvónőképzőben folytattam—bár felvettek a Kodályba is ének -zene tagozatra—, de óvónő soha nem akartam lenni, csakis ének-zene tanár. Persze az óvónőképzőnek is volt előnye, hiszen megszoktam a gyerekek előtt való „szereplést” és nagyon sok mondókát, körjátékot, gyerekdalt tanultam. Ezeknek nagy hasznát veszem a mai napig is az előképzős csoportokban. Az érettségi után mindjárt felvettek a Tanárképző Főiskola ének-zenenépművelés szakára, hiszen a zenei tanulmányaimat a középiskola alatt is folytattam a Liszt Ferenc Zeneiskolában. 1983-tól tanítok ének-zenét és szolfézst különböző általános és zeneiskolában. Az évek folyamán szükség volt arra, hogy a könyvtár szakot és az egyetem énekzene-karvezetés szakát is elvégezzem.
Mivel foglalkozik most? Jelenleg egy alapítványi művészeti iskola szolfézstanára és a kottatár vezetője vagyok.
Mátyás Újság
12
