Matyas, rlorián A magyar nyelv finnitesi i->
Purchased CBRAR1
I
HMM
RS1
I
5
for the
the
o\
IOIKIN ki
<>!
from the K
\
I
III
II
\
\1 \|)||
I
ISI
Olll sl
A MAGYAR NYELV FINNITESI TÖREKVÉSEK ELLEXEBEX.
>Q^ IRTA /
ns 9
é
i
oita % \
^%J^~ PÉCSETT, A LYCEUM NYOMDÁJÁBAN
AIAIASI ES GÖDREI
SISKOV1CS
TAMÁS URNÁK,
EGYKORI TANÍTVÁNYÁNAK
a szerz.
i*
fr
Elszó. A
magyar, nyelvére és szokásaira ujhooábao.
eurépai
álla
t
szntek
rettegni,
hogy
tapasztalak,
irányában.
vendégei
nem
genhez, konait
is
longának
mily
félelmes
Letelepedett
fösvény
lesz
lassankint
környez népek meg-
saját
\
oltókról
kétkedni: leti
miután
utazásának
Arra,
liony
Ki
kezetet
s
els részében, tudós,
oly szíves akart, a szí-
ily
felenépéhez.
bkez Ázsiai
Ide-
ro-
nevezetek
alatt,
egykor
Ezeknek magyar-
hogy magyar nem fog többé
honfiaink,
külföldi
aki
s
a viszontagságok; ide szál-
különféle
fölteszem,
-
ellenei
terjedelmes rokonságának maradványai.
rokon
vevék igénybe;
nála,
földjeit.
kényszeríted
hozzá
a
vendégszeretetét
megosztá velk
gazda
ves
a
.Mihelyt
e]különzve
nézve,
legújabban azt
a jász,
magyartalan eredetnek
bven
.1
eme y
bebizonyították.
kún, palóez
tartja,
Ke-
népfele-
mosolyogva
vál-
t
\
lat
ket,
—
voníihalunk;
nem
ismeri
nem
Jerney észrevételei!
f) Ez 1303-ban végkép
midn
készült,
hoc
libro
Persiamim
1-
közölte
coman
et
de
.
théque de Francois Petrarcha" cziin hIhH ,,In
biblio-
la
eredeHje rz
;
Comanicum
,
Alphabetum." E szótár ugy nevezeit coman része minélfogva a kunok
fbespnyökj
talár
Neumann
idézte
pei
tatár.
velök rokon ózok és pecsenegek
s
ajkuaknak állal
a n
De azon következte-
Klaprolh
persan
conlinentiir
m
o
f
híres
kún atyáukfiai nálunk mái
voll.
latin
a
,
iránt. (')
megtelepedtek
,Vocabulaire
ban
oklevélgyjteményein-
forgatta
czímlevesztése
fflossariiim
I
különösen
állitt.iinak,
ISIí-ben
Jeriipv
Ks hal sich selbsl ein
.
Wörterbuch ihrer fder Komanen wodurch die Abstammung dieses Vol
ziemlich ausführliches
Sprache
erlialten
kes, der ízen und Pelschenegen. welche
ausdiiicklirh versichert wird
eine
zusammen, wie
und dieselbe Sprache
redeten, iiber allén Zweifel rrliobrn
megjegyzi, hogy
Miié Jerney
wird."
„Valamely jámbor olasz
:
i
térít ö
barát
1303-ban azon fekete-tengermelléki tarlományokban,
hol
egykor kunok laklak, de mini közönségesen tudat ik
a
mongolok ell Moldvába,
és
Magyarországba
vonultak
az olt megtelepedett Tatár népek nyelvén szótári készil
késbbi századokban divatozó Cumania
és a
régi
ti
„Coman" czimmel XlX-dik század közepén már azi kövei
zethez alkalmazva azon talárok nyelvéi illeti;
s
ebbl
;i
kezíeiik az elfogul!
nyelve!
Bizony,
tudósok,
ily
eritica
hogy az mellett
Klaproth, Neumann, ós mindazok, KiK alapítják a
nius
lm
iria
kunok
Pannonira."
kunoknak
magában \
.1
régi
voll
vitathatná
mondotl szótárra
a
török-tatái nyelvségéi
Magyarország tönéncie
iáját foglalja
,i
bölcsen
hogj
a
Bonfi-
pannouiusok
miután czimén
áll
a
his
História
Petrarchaféle szótáj tehál ép
VII si nyelvnk Árpád
bog}
tésre,
Mello
tunk!
büntetése elnézte,
gyar-finnitésl
Folyton
pártolja.
.lerney
állal
die
Jazygen
mii
den
und
csak
s jelenleg
veszeit,
is
,
allén
s
dic
heut
zu
Kumanen gern
magyar -finnítink
Ern
neben
spáter
den
\erwandi
Jazygen
waren,
behanptel
nfi
den
kén
sind,
ehe
beweisen.
wie
lies
Jass.
Tagé magyarisch
Aueh
manen der Byzanlier
die die
Glossarium beweist.
riseh
erlaubl,
vi zás
in
Ingáin,
worden.
Die ungri-
Jaszak) spre-
plur.
sieh
Magyarén sie
wie
lieuliíien
Es
,
und die
aus. Alléin
tinnisirle
Tür-
isi
dies das bekannte
aber aueh histo-
Kumanen
nyomatéktalan. csábító phantom
n
aiil'treten,
noeh nichl
Magyarén auszugeben. Die allé
miatyánk, melj
„0b
Polowzer der Russen, oder Ko-
sind Türkén,
die
:
kerettelen leberresle ihrer Spra-
koinauische nielil
épülésére,
isi
neben
,
fúr den Urstock der
dies
mely azt
Lilauern
modernen Jassygen
der
felsóhaj-
nyilatkozatai
Kumanen wissen wir, dass
von
sloek der
fájdalmasan
nemtiidoinmi-ségnek,
a
>chen Jazygen íung. Jász, rhen
—
el-
Hanyagságnak, mely a ma-
Kunik
idézed
wenn aueh
lipwiesen,
a
ez
Ismétlem,
Vorfahren
den
tinn
ulan
vezértársai
és
,
für
den Ur-
tr kise he
mini a lumunkbeli kun
alapos vizsgálódás nélkül könnyen hi-
a történetek kilábolhatta]] hinárába vezeti." Keleti UtaI.
300.
I.
Vili
(magyarisoh-türkische) Dynastie,
Ungern, habén im Laufe
alté A dcl der
ehenfalls
Zeit
mi
rokonink, közt
(éledtük
hozzánk nem
kik
fölosztottak,
vesztették.
Számos
szavaik
különösen
,
hitele, kik
népek
hatalmast)
jobbári
is
el-
nem vala nyomtalan.
közöltettek
az uralkodó nyelvvel,
persáhan
most
a
merünk, örülvén, hogy ezáltal saink
hanem azon
,
öntudatukat
Enyészetük azomban
(•')
eredeti
melyekre
jöhettek,
nemzeti
s
(')
nyelvünket
honi
el
(lei-
Snraehe ihrer
l'innische
Unteiihanen angenoiiiinen. Nem
und der
,
könnyen
is
is-
ersödik honi króniká-
is
seink egyik legrégibb lakhelyükül Per-
3
siát jelölik.
)
(
Bulletin de
f
1'
2 í
)
classe iles Sciences hislniiques
la
Acailémie Impér. des sciences de
Tom.
VII
Még
a
n.
el
pulii
Pelersbourg
Sí.
de
l^">i>
20. 21. col. 314. 3i5.
kaukázusi
t
népek közöli találkoznak,
ajkú
magakai magyar származaluaknak hirdetk. Maga Samyl
fnök, már
1")
esztend
eltt,
elször
is
a
magyarok hogy-
lélérl Lndakozódotl mosdoki örmény látogatójától. i
'
i
\/ illet szövés helyei eléggé ismeretesek szer
már Persia
ime Kézainak szavai
Hunor IiIh
,
el
slalura
el
posteritas
colore
runt in loquela
,
1
1
íi
I
i
»»s
el
Blias
Perside
un is similes
sicul
de mivel egy-
„Menrolfc (Nemroth}
Wogor plures
eorum el
:
.
egyvalaki igazolnomis kívánta,
említéséi
Saxones
,
absque
-
procreavit.
Ili
-ni
inhabitant regionem,
lantummodo parum el Thuringi."
>
1
*
diffi
csaknem
IX Nyelvrokonaink, keveredve
idegenekkel linn.
lapp,
talni.
A mos
és
s
Albert
szomszédsági nílák:
Bél
idem
talál-
bemu-
lestvérekiil
föl-
németek.
és
Calepin
finnekkel,
Magyarjaink elejénle men-
Mátyás és Bayer a
az
a
,
csak
hasonlatokat
ügy
kárára
gyagyogó lapp
összeállila
idioma
Ungaroriim
- praelor Hunor
proclreasscl
,
lii
cl
eorum
:
el
posleritates
új
ro-
s inuii-
Lapponum
et
Ollónak,
szórúl szóra ismételtetik Turóczinál
idem Ncniroth -
magyar
szájából
vagy 150 szóhasonlatot,
1770." Tliotí
Ilafniae
jeges tenger
a
Köblön megíiyözödék az
hallani.
„Demonstralio esse.
össze
szótáraikból.
vetdvén
felöl:
:
népekben
vagy kereskedelmi viszonyoknak tulajdo-
,
hangokai véle
konság
nekünk
állítván
Sajnovies
inig
partjaihoz
ismeri
kivül,
azomltnn
Külföldiek
követék svédek,
öt
;
magyar szókat
lenetözének.
káját
elenyészlek.
kezdek okét
1657-ben
Molnár
menekülteken
Comenhis mondalik ezen atyafiság els
fedezjének egyes
honba
e
más eddig kevéssé
s
azokat,
íiaíák
az
a
dán
..Dicilur etiam
aka-
quod
Magor plures filios Pc rsi dem regio-
nom praedictam inhabitarent, slalura et colore siniiles velut Saxones et Turingi Hunnis, lanlummodo in loquela ,
mn
linini differentes." P.
garornm
históriáé
side, tandem P.
1.
C.
9
in
I.
C. 2. S másul!
:
..Priores
Hunnos sivelliingaros primiim palude
Maeotide
in
Hun—
Per-
commoralos esse'
:
elnökének
tleniiíi
nem
tetszeti
nek
hadairól,
nem
eleiérl
ábrándjainak;
hanem
a
„Über
die
den
a
mveltebb
morgenlándisehen.
hasonlatokkal attól
fönakadnak.
tartván,
Meri
idben,
hogy,
tetnék,
Siberia
kat,
volgai
nyázó
hogy
a
lapp
vad
Sprarhe,
mit
czimö könyvében.
ügyel
atyafiságból a
czitneo
mig ujabb
finnét csi-
magyarok
finn-magyar Kállay ur megjegyzi:
finn,
koldus
Ítele-
meg némely
tudósainkat
magyar nyelvrokonsága
népeit
cseremisz,
a
az
elismer-
vonulókat, ostváko-
tschnvasch,
és
más
olt
ta-
pogány népekéi rokonainknak kellene elfogadnunk,
a mit tenni
Ugyan
lapp
el-
hasonlatokért
rokonítási
a
szállá
ha a
a
s
mini
ludos
rokoníiás ellen,
utasított
1796."
e
Kar-
tudományos folytatóra;
799-beD
támogatá
borzadás
„Bizonyos
a
1
többen
hirdet
hungarischen
l,eipziLr
(alála
Gyarmathy
ellenben
:
nem
müve
Kezdett
der
ki-
álladalmi
Dugonics
lénynek
felszólalt e
délkeletre
Aehnliehkeil
egyáltalán
tekintélyek,
bevégzett
kinek
atyafisaga,
Nyilvánítás
külföldi
nem csak
nép
érzelm
honlias
kérdési
a
s
história.
a
daczára
Beregszászi
tének.
nala
tud
daczára
bizoltsággal,
oly
atyafiság,
törvényhozásáról, igen
nemtetszést, jeli
lapp
a
azomban,
Találkozók
ajaka.
ö
büszkeségünk
sorolja
elé
olt
tilia."
(Finn-magyar nyeli hit).
a finn-magyarság kül- és belföldi
XI
iktata
nyelvünkéi
gyar
embertl
a
seitl
megérdemlené
öröklött
tudományos módon igyekezzék helyre
rjil
sajnálja
vek
egyetlen
pártolására
tására,
:
Gmelin,
is
Büttner,
foglalkozók
;
s
nyelbizta-
hogy elleneink szenvedélyes
hanem okszer
szállíthassa.
bí-
Említtetnek
orosz akadémiai tudó-
Fischer,
Pallas,
De Sacy,
sok.
azokkal
elutasíthassa,
értékökre
valódi
által
továbbá
fordítani:
necsak
piszkolódásait,
az,
igazítani
más mveltebb
és fáradságát,
költségét
megtanulására, \aü:y
rálat
de ma-
Elhiszem!
törzsök alá."
finn
hogy eredetének, és bens mivoltának félreisme-
kincse,
ne
1782-ben minden habozás nélkül
„Rüdiger már
nártolójit,
Gatterer,
Dobrowszky
a két
Vdelung; Arndt, Ábel Rémusat, Klaproth, Kiehhoff, Dussieux, Balbi,
Gabelentz külföldi tekintélyek;
Miiller.
Sajnovies
Gyarmathy után, Molnár János, Révai, és
és
Sándor István „Vzóla,
magára
iünk iilliink
még,
heztettek
nek,
sem
Sajnovies le,
mely
mködéseik.
linn
folytatja
a
irt
hova
és
azok
sem
odább
nem
Gyarmathy
70,
a
külföldön
több
ur,
nézve,
Sajno\ies
kénlés
alatt
K álla y
dologra
bennünket; a
nálunk pedii;
most
nem
tél-
(1844-ben)
ott
haladást is
Gyarmathy munkai helyjól
megezáfolva
vitetett,
ideje
óta
nincse-
pedig azóta hogy
40 évnyi
idö folyt
nagyszer nyelvvizsgálatok
XII melyek Schlözer, Sajnovics, és liyarmaihy
(étettek,
nemhogy
tásait,
I.i
az
lelkesedésen
szopta,
anyatejével
az
magyar
Kívül, a
varunk,
Nyelvünk
halad.
együtt
mert
annak
külfölditl
keveset
véleménye,
magyar embertl, legjobb esetben
zést
nem
epén
tekintélyi
szómban jó akaraton
kívántatik.
Midn
s
juttatni,
lisáunak
után
okokkal
,
ma
melyek
is
ellenlVleinkiol.
siilnak
kat,
elnénemzeti
Ily
gazdag
is,
ha.
lionli
mint jelen
is
ily
sajtó
nemzeties buzaz mé»is
esetben,
telelik.
Beregszászi
han
nem
egjes lelkesebb
csak
galmának köszönhetni, közzé
is
fölötti
anyagi áldozat
kivül,
egyettal
ügyében
munkát csekély számú olvasója nem képes
tartalma alá
iró
nyelvet
tárgy
e
igényelhet.
vállalathoz
az
meg,
szüntetheti
egyetemes nyelvismeretben, a
az
s
ludomáiiynyal
külföldi
csak
tévedési
a
melletti
ügy
st egyenesen támogatják."
felforgatnák,
Természetes, lioüy
állí-
is
:
I)
lanak,
bizonyítván
érvényesek, Állításai
Egj
az
emberi,
és
törzsbeli
egyeznek. 2)
melyek
Pessler
Egj
emberhez, családi,
s
okai
monda a
a
linn atya*
magyar különb
czáfolatra
varnak
voltát,
turnézó
következkben öszponlo-
népek
nyelvök
törzsbeli
mint
ellent
népek
gyökérszavai'
azon
tárgya-
ilyenhez legközelebb ál-
társadalmi viszonyait jelölik, phy-
XIII foglalkodlalják,
sicai
eröjit
lelre
ingerlik,
alább
hasonló
—
minden
módún
rokon
szojárásban
fejezik
ki.
latin
nyelv
énen az ilyekben egészen
sonlag
népek
hangzik, közt
leg-
szláv,
ser-
látjuk
különbözik
Hogy egy pár száz szó
maradt, s
csak
lakott
azokat
mutatja,
azt
a
A
magyar szó-
finn
törzsben
ha-
hogy a magyar,
linn
két
e
hogy közóle egy két csoport
ott
is
messze vándorlásukban követte. 3)
A
:
magyar els szükségeinek északi
Ezt
gyiilö-
,
azon, vagy
nyelvekben, ezt a sémiekben.
inán,
járásoktol.
szereidre
félelemre,
— sem más
jelölésérc sajátlagos,
nyiigoli népekkel
Hol kezdte ezeket használni
(
Sem
sem az
nemközös szókkal
finnek,
—
bir.
sem mostani
környezete közölt. 4) A magyar ismer oly dolgokat, melyek
csak délibb Ázsiában, nem a finneknél faláltatnak; tehát megvoltak nála,
vatkozás
hasonlatra,
találkozásra után a
mieltt finnek közé a
kél
nyelv
belszerkezele
magyarok több tárgyal ismertek \ad nép
is
voltak, mint
valószín, hogy inkább a vad járásaikat a fordítva,
Hasztalan a
hi-
közöli;
egyes szólamok- és nyeh fordulatokban. Mi-
Icbb, s kevésbé
linn
5)
jutott.
linn
rokonsággal az
szerint.
ide érkezett
legel szomszédaik:
hordák idomították szó-
magyar nyelv szerkezete
seink amazoké
és jelöllek, mivel-
szerint,
mint meg-
Végre 6) Ellenkezik
a
magyarnak, egykorú Re-
XIV gino és Leo által fünlartoU jelleme, mely egyez a mo>lanival,
s
milyek a
linn
soha és sohol nem voltak.
népek
„Kél századnál tovább legeltettek kiri
olt
a
magyarok
a bas-
pusztákon, cseremiszek, \ofjakok, szyrjánek, permiek,
és vogulok közt, s talán ina
nyomorban, ha ok
toztak
is
ott
volnának, hasonlók az
hordákhoz nyerseségben, butaságban, tanyaságban,
említeti
és
\
volna." (')
dozott, a Persiára
is,
mint ezek, a linn néptörzshez tar-
Legújabban korán elhunyt Jerney fárahivatkozás
alapos voltának kimutatási-
ban, különösen „Keleti Utazás"
czimii becses
munkája má-
sodik kötetében: de következtetései, valamint Beregszásziéi is,
igen
terjedtek.
Beregszászi
zsidót, arabot, persál, (örököl.
a Persiában volt tatott,
melyre
lakással,
egy húzómban
hasonlított
Jerney nem elégedett
meg
hanem párthas azonosságot
azomban még mindig hiányoznak
vi-
a teljes
erej bizonyítékok. Ezen és hasonló ellenmüköilésck melleit,
honunkban nyelvészeti
is
divatossá, sót átalánossá kezd válni
intézetünkön urain;
—
ges gondoskodás! Megjutalmazná orosz kormány is;
i'i
AMh.
173
Bnnezés
;
egyetlen
segélyeztelik.
azt,
Fölösle-
a sokkal gazdagabb
hisz e törekvés az o alattvalóit közelrl
Fessler Geschichte der Ingein I.
a
és
22S
I.
Leipzig
1815
I
Bánd
érdekli.
Ugyanis, kállay szerint: „üyarmathy
—
Schlözer
által utlia igazítva
—
kinyilatkoztatván,
hogy kész az Uraira elmenni, ha segéd
kesék gyámolítanák
idkben."
;
könyvéi els Pál orosz (zárnak ajálá,
de jó szándéka elhangzott a háborús
S ha gyámolittatott volna
vágj magyar társalat által,
volt
mint
egy korunkban
az orosz Czar.
volna-e azon nrali mázas-
nak, nemzetiségünk szilárdítására, sikere,
is
nagyobb
fejlesztésére,
hasonczélzatiiiiak,
teljesített
melynek eredményei várva vártuk? Nemzetiségünk jó ügye-e, melyet Schlözer pártol, is
megtagadja,
nyomom gröblich,
s
sic
hirdeti
(
Xamen gebén, und
llnnnen, und
„Unsere
den Ingern,
miseht wohnen, und sich selbst
den
históriai nevét
sei! finn-lapp eredet északról költözött
csoportnak
wenn
magyartól még
ki a
die
Sehriftsleller
uun mit Slaven ver-
Magyar nennen,
einen frem-
innen alles zuschreiben
den Ungern geschrieben
steht.
.
was
altén
nen, noeh mit den Türkén, die zu Constantins Zeiten
ember
által
midn
ezt
méltánylani
'j
Mit akart ez a
Gyarmathy,
hagyá magát igazgattatni irja:
nem
„Lehetlen e részben tudni Schlözer
?
von
Denn diese
Madseharen habén nichis gémein, weder mit den
nonién \vohnten.''(
irren
in
HunPan-
midn
ily
S mit akar Kállay, el
nem
ismerni, és
érdemeit, mert
ö volt az,
C'J Allgemeine nordische Gescli. Halle 1771. S. 538.
:
ki
Gyarmathyt serkeoté és buzdíiá, a
még a
megvizsgálására
megultoziatá
s czimjét
kéziratot
keresztül nézte,
is
(
veszteségek után, mai napiglao
el
lan birtokunknak, áldozatkész róla terjesztett álliírekel
közbenjárással
nem
nyehágazatok
hiszem, hogy édes anyanyelvünknek, sok más
\zt
s
limi
,
nem
vitázhatott
sa
kegyelettel tartozunk;
nem csak
szóval
,
hanem
megczálölni kötelességünk.
is,
osztat-
telleges
E hiedelem,
elbizoltság csekély készültségemben, ösztönzött löl-
lépnem magyar-flnnítési törekvések ellen: nyomot és irányt matatva honszeretö
képzettebb tehetségeknek,
a
meggyö-
kerezett balvélemény megingatására, kiirtására.
A tárgyalás két részre A
1.
magyar
oszlik
liwiezók egyes szóhasonlatokal talállak linn- és
nyelv
között: vannak szóhasonlatok a
magyar
és
árja (szanszkrit, zend, párszi, ujpersa) nyelvek között. A
mennyi hasonszót
k
mény: Vagy az árja
mutatnak, annyit mulassunk mi. Eredis
magyar-rokon, vagy a
A mi e szóhasonlatok között tessék
ki
ki
mindkét részrl, jobbak
Mert ha, mini szerz tudja, a sonul
.
nem
csak
tigj
,
s
linn
is
linn
sem
állja a bírálatot,
t
az.
örül -
találtainak az árjában.
nem
rokon, s mégis ha-
mén: jobban hosonnlbat az
.-irja
,
kivel
XVII történelmi volí érintkezésünk szinte bizonyos. Igy a finn ha.
nem okoz aggodalmat
mindig
egyenl számú hason
sonlatoknak bármely számos volta az árját
hasonlítónak; lesz
szava, s több 2.
is,
ha
kell.
Az úgynevezett idomi hasonlatok ellenében szintoly
árja hasonlatok soroltatnak elé, \z
egyenl
eredmény, mint a szóhasonlatoknál.
föltételek mellett.
Els
Rész.
JI»K}ar-arja, és Hnii-ntagj ar anyagi hasonlatok. I.
magyar-árja hyelvbasonlatok.
Hjabb
A
S
m neve
z á
Észten. Hogy észten gyar-árja ersíti ..Ez
jöv
nek. a
k
= v a n
t
zattal
astan-hoz,
a
1
je atrajo o.
rendeltük
1
á s
i
unó
a
és
„Angirasza
lélek:
légvilág."
vármegyék-
ujp
hest-hez.
k.
-
=
talál-
Atrik kilenczünnepúek áldo-
(imádattal) birok." Ath. V.
gonoszlélek
nó,
(*)
angiraszo navagvá ista-
20. a berlini kiadás 342.
VI
a
istavan. Az Atharva Vedában
szkr.
tatik:
kcddet
szkr.
A'
-4 «' ii.
kívül
Gábor 1621 -ki levelében. Szilárdul
Belliién
hasonlat
felhozaüakon
= quindena (nyolczad kett)
edd
észten
z.
nyolczad értelm, az elbbi ma-
hasonlatokban
észten
k h e
Szanhitá 18. 3.
I.
manasz, viszonyítva mamanón tariksalokah „lélek a szkr.
Továbbá
Mami
ínythosi
(*) Magyar-arja nyelvliasnnlatok 1857. 6. lapon.
2*
személy:
20
maiin szvajambhuva
Mann.
létez
„önleg
Elfordul mint magyar személynév 12
l-ben.
1
=
lloNxui'kány ujp buzurg, s többesben buzurgan jeles, bölcs, vallásos emberek neveokiratilag w aEredeti értelme n a g y zete. .
:
zarka. Ez
roszabb érteményre jutott; mint ör-
is
dög (*) és manó. Ugy kereszténységgel csak
Istenét
mint
személynév
Elfordul
sértetlenül.
Bozorg
eredeti
Bozorg
..Praeinstaldns
alkalmával, a magyar
meg
tartotta
vallásának
ázsiai
látszik
fölváltása
alakjában. 12:JI
genere Boszlig".
tle
Polgárzatiak.
Innihár
Valódi
ó
=
alakú szó
persa
ham-
zend
szám,
b arai ti összehordani. sziét liam, szkr
cum,
lat.
—
bl. Ujpersa
Ház =
szkr.
és
bara, bére,
ambar lakni
ás z
tele,
megtölt.
di v
:
..égben a devák laknak.
i
risi
lakot csinált,
—
ban
ujp.
d e v á
RigV.
„tatra kaccsidr'sirászám
liiiios
ferre igé-
lat.
—
sza
ásza
csak re
á
sz
a
t
e
lakhely: otl
eg)
(letelepedett).
gencs. Az els magyar nyomtatvány-
i482-röl .draagha
genche neepeunk-
uec".
E szk özö k - k é sz i tmény ek.
Ár
==
szkr.
Ahrhics.
árá;
subula
abroncs
=
vargaár.
ujp.
ebrendsen ebrendsin
(*) Magyar-árja nyelvliasoiilatok. 10. lap.
21
bokagyürü,
karperecz,
armilla,
perisceüs.
Szláv
o br ucs.
Uör == ujp. Csizma
par
Csótár
csesmek dsojtan
ujp.
(dabagt kerde} br.
kikészíteti
ujp.
:.--
calceus.
pulvinar ephippu
=
Sándor Istvánnál csótár
,
stragula.
dorsuale.
Haczuka
szkr. ancuka köntös, finom kelme; Unam haczekam de veluto deaurato eidem emi
48
et dedi,
Ulászló
fl."
1496-ban
kincstartója
Kresznericsnél.
=
Ifm-anu,
H.és
= =
szkr.
-
kupa
szkr.
—
Haltba
harang
csengetyü.
khis dens seu
ujp
lájutorna lint
ujp.
ujp.
k
arain.
oultér
kinn ara húros zeneeszkoz.
kuta
puteus,
görög
elibe,
víztartó
edény.
v.aX\mzm
xalvftrj,
igébl.
=
liaiMl
ujp
lentett
dicitur
= =
Palást
Párua
kard kés; magyarul gladium
:
vei
Hord" (Inbásaii e. ujp. palasz vestis szkr.
bar ha na
h.
hajdan
is
azt.
je-
quod vulgariter
cultellum,
1278-ki
Kord)
oki.
lanea crassior.
upabarhana
pulvinar,
lodix.
Hi»(<»r
Saru
= =
ujp.
ujp.
ticos
csatár salar tculorium
dsarug genus
tegminis
altum.
pedum apud rus-
maximé usitatum.
Szék = ujp szeku sedile. Szoba = szkr. szabhá donius. Szabhám r-at
„a házat
körül járta
8 ;
parjacsa-
s'zabhámadje „szoba
közepén" Nalus x 17 és 21. Bopp cas a-val fordítja
„in
casae-medio." Szl.
szobba.
22
=
Tarisznya
talisza,
u.ip.
hippopera
ila-
Szl
garsac.
Tegez> (
==
terkes
u.ip.
pharetra, Szl.
I
árka cs,
olasz
urca sso.
Tepszi
=
tepsi, discus labro instructus, ex
ii.jp.
aerei
auro, vei argenlo.
=
Zabola
Zsák =
dsalili
szkr.
Ember,
Dajka
conibefB
cxak.
genus marsupii. Szl
természetiek
állal,
daja: ka kicsinyít. Szl.dojka doj-
ujp
=
reltoenare,
dsakbads
ujp.
teljica.
Húg
==
parzsi
Öcs ?= szkr. Özvegy
a n
kliuli,
mis a
Erdsinéi ü<
•
magános
társnélküli,
adhava és vidhava, lal Szi udova, germán Witlwo
még
\mIu;iIm!z
ud o
S(
fráter rainor natu.
aszahája
szkr.
hasonul
khu
ujp.
szkr.
:
vi ca.
=
%'ér (atyafi) Ilaráí. Hasonul
germán brúder,
bhrátr
beszédben
i.iinn
ainii i.
hanem
atyámfiai.
nem lelik,
szKr. latin
meri
szláv
Inai,
barátot jelent.
V
kisebb
scerelmes bralymnem a/
rralres,
Egyház min
szól hívei-
igj
és
hind
barátiban
hanoin társaság eszméje
mint magyar barátban.
,ba-
magyarul feleim,
Brúder,
Szanszkrit vráta,
atyafiság,
A
vráta.
rrater, persa berader,
nem
fivért,
halotti
hez;
fráter.
hozza hind-persa baráti násznép, me-
nyekzi vendégek;
szkr.
bér
hind-pcrsa
képvisel
A nyelvrokonok kzi
23 az
germán
eg}
tartott
fon
hozzá
hasonlót.
—
Freu ml
Bak =
hok,
hind
Bock.
bo; germán
ojp.
Hal = szkr. Kaláka lialncme. Gólya = ujp kolang ciconia.
Kakas
= Zab — Sas
khag gallina; dsadsa aquila
= ujp.
hind
—
Szilva
és
=
Paszuly
név ós tárgycsere.
ujp.
dsav
ujp.
zab.
,
haszala, baszila phaseolus.
ujp.
vilva,
szkr.
árpa
ti.jp.
bil
neme hindusz tan-
fa
ban ; melynek gyümölcse hasonul apró szilvához,
C'röui l - ==
s fája a kajszin
baraczkéhoz. l'ratoeva
marmelos.
szliva.
—
ujp
szkr.
Szl.
diremne absinthium agah arbor; áncsb bosszú
Acglc
vei
,
lenni
,
Ki
nyújtani
Cüyökér
—
gevher, arabosan dscvhcr,
ujp.
dsevhcr
origó:
dsán
i
eredete.
lélek
radix,
Gyökér
vagy gyökér, mini fenyér, vagy fenyer, de nem „gyök" mint nem „fény" meri oknélküli csonkítás.
= Opál = Kéz = CkÖcs
kutek
ujp.
szkr.
pala drágak.
kénes
rasza,
szkr.
dsata
ii
truncus.
cziisi
:
más
félérczek;
ra-
csere,
mint ujp.
ahen
s
név és tárgy
ahen inn réz. lámpa, ujp. csíragh
vas, latin
Csillag
=
csíragh rencsét!
i
rnsen! (fényl
csíragh
stella a vedai toztatta,
i
szír,
szahar
világosság, csillagot)
fény:
suk sze-
hajnalcsillag. Latin
zend ctare
mint magyar csillag,
r-jét
l-re
csíragh.
vál-
24
Hold* hód
=
Föld.
röd
Jerney
szkr.
kuhü,
udupa,
ü,
ka lávát.
=
hozta kapcsolatba
igével
ager sationibus faciendis expeditiis.
upj pel
Helynév Pél;
germán féld.
=
Hercx
zebán s=
a
i'.
\
.1
atah pá
At
—
mali
szkr.
ali;
li
a
(ur
1
fluctus
származékok
1
ire.
gyökéi
;
.i
i
.
és
ii
ige.
ati-ga át-men.
bahadur
ujp.
calor,
rizz.
anlh
szkr.
a
=
attól
lii
=
szkr.
ilátor
Szansz-
tigma
amu távolit mutató névamujá amngy, eo modo;
a
más; amutasz amott;
Ar
tznyelvü.
gyö ké r tanhoz
1
amott, auiugj
Audíalg)
vetond
acuere:
urere,
calidus acutus,
A ma .
=
zeban
s
( i
tids
gyökei
tik s na
.%
tíz
téz tíz tüzes, hegyes, éles
u.ip
kril
berch vu-
qui
uhedi nebula
k
szkr.
=
ujp.
1253-ki oki
cantur.
l'u/
zend berezal
,
„ad summitates montium
berz:
üüri
barhasz maya-
szkr.
Portis
,
magyai bá-
slrenuus;
38— ki oklevélben.
ujp. heves potentia majestas; Hcc* Beszéd — szkr. bhásá. régi szentírás -
Pordilások-
\
ban besze:
..e
példa beszél monda
lugyelmezjed e beszél"
Kczzcg
=
ujp.
t'r.mlar —
Dán.
bezeg pezseg
szkr.
cíidra
utolsó
Nyoma van
a kaszt-rendszcrl
korban,
mint
s
anárja
—
=
Luk
19.
9.
atlonilus, stupi
néposztály
még nem
fai
tus.
Indiában.
ismeri vedai
nemárja, idegen, em-
)
25 Illtetik,
ellentéte
s
tajáham szar-
arjának:
az
vam pacjánu jaccsa púdra, utárjah mindent
én
IV. 20.
Egy késbbi szfitra
ugyan
hettek
mi cíulia és árja.
látok
'».
pád rák
a
helyén
de az áldozat
nél,
kivül
vedi bahirvedi, püdrah. helyen, kivül a
cdrával
volt szabad a
árja az áldozat-
beszélni
sem
.Arja csak a brahman, ksa-
;
,
mert az
sem beszéltek mindennel, csak brahmánnal,
istenek
ksatrijával,
Qdrá val,
és
igy szóljanak egy
Calapatha a
—
dhih
ka
j
kellemi
más embernek: ,Mond
Ez avatott ember törvénye.
alkalmazlatik
o
alacsonnyal
'
pjaná jena
1
késbbi szansz-
„szövetkezni
i
(midn nagy
is
a
alávaló, gyalázatos:
becstelen, i
beszélriiök
Brahmana. A nemáija anárja szó,
-
QAdrára
kritban
Ha
vaicjával.
ezen cíidrának'.
mely
Az
Ne beszéljenek minden emberrel
zatoknál.
ezt
arjo antar-
:
mert ezek jelen lehetnek az áldo-
és vaicja,
fri.ja,
cselekmények-
Az árjának
(,'údra.
Veda.
szerint, jelen le-
vallási
a
Ath.
„Vele
Hitopadeca IV. 9. 25.
S épen
veszély ily
szám kell
az
fenyeget."
értelm magyar-
ban czudar.
Csapás
=
csapal colaphus; csapa\ becsapás,
njp.
dúlás.
Cseveg
=
ujp.
terrefactis,
Csipa
= lippis
ujp.
csavíden sed
el
esik h
delluviiim
magyar róka
S
csegis; kedeg,
vociferari,
liomine
et
lippitudo, k
és p
hajdan pedig.
de
passeribus
animalibas. et
csere,
humoris ex oculis mini
ujp.
lübah
rúka: csepegés,
ujp.
)
26
Csues = Han(ol)
szkr.
ss
dan
ujp.
claraoi
említeti
dizs
üsak a krónikások
vár.
deus deus
kiáltás,
ebbl
-
Dög = szkr. dakh destruere, occiderc. Döng = ujp. deng sonitus excollisione pidum
Wöw, =s
lignorum,
vei
Iielu
ujp.
ujp.
eredett-
duorum
iiiii,
lucidus
(armada —
in
lni
torreo,
Fazék, mintegy
ustio.
ujp.
la-
similiumve rerum ortus
clarus,
pez, póz coquere. Görögben
(pcóyi'v/iu
ifwos
ál-
Dézs nevezel miatl hozatik fi.
vélt
feliéi* ss
sonus mu-
meridics (nap sziu'-kn/epe
i
tal
dana
laetus;
coneentum edentum
lieniui
Dél — ujp. dil níz Dézs = ujp. dezs, nek
vertes
s iul,i
i
kharman
i<.
is
^peoyvvm
vágj
v".
fzék.
kh irmai)
acervu
fiuguni.
(eny
s=
Kinin pus, sauies vulneris
ujp.
(jár. gyárt ujp. k á
gár
keiden,
r,
alakban
kára,
szkr.
s
ragul
gyártást,
használtatik jeleni
teremtménytalkotó, teremt;
unni
karta lev
karlr,
i^
tevésl
Szla>
pl.
gái gei
aferidc
ahenger
\.i^
gyártó.
(yérfya
=
dsira
ujp.
lucerna.
Szlá*i
ugarcsai
gyertya-maradék
Hahota —
-
Halál
=s
s/Ki.
Hang
s=
ujp.
Has Hely
s= ss
szkr.
kakbatj
szkr. k
.i
raclnnnare.
la
K Ii,iiimI
eilm.
kauksa kaksi
szkr.
á la j a
lak,
küanidon
icsouare.
ventcr. lielj
nászi
szvar-
.
27
Ilindal --
= gy = lm =
szkr.
=
Hi(vu)
Hír
szkr.
itt
i
hva
1
i
áhvá
vocare,
hívás, név.
kirti lm
,
ir
mozdulni,
eredni;
iramlik
mozdul.
mel\ lyel
,
i.
sic
1
ima
szkr.
=
ml olajai
kirí dicsér említés
szkr.
=
h
szkr.
szkr.
lába
de
hnn-
laja hó-hel\
á
Iram
mennyben";
helyed
..nincs
szkr.
.
állal
els
mutató: ita cin
tárgyal
közelebbi
i
urna
ide jöjj
=
Hacz(ag)
szkr.
Kanouya —
Kar = Iái
=
Kicsi
szkr
=
k
= = Könny Kon( og)
cranium.
la
kucsck. ujp. kuf-tcn ujp.
=.— szkr.
=
Hönyör
kapa ki m.
szkr.
i
ujp.
Könyök
ag og képz küszuszog:, ropog.
kai asz na brachium.
szkr.
ujp.
riderc;
köhög,
hasz
lönösen hangígékre
k
kon a
szkr.
köröny,
fores.
palsare
lmunk
facilitas.
angulus; huni k un ji (könyök)
kain na
miscricordia
hasonlag tcrény
—
mintegy
;
tenyér, kcrény
—
kenyér.
Köp
==
ujp.
Kör(öm)
k c
==
I
saliva
szkr.
k'hora
mn
ungula;
névképz.:
al-om, billik-om.
= ava-lagna ler-loggó gyökér lag. álam ha lecsügg; lamh. Lomb = Jlál = Persábau magaslatol jelent ezen sziéiben herLógg
szkr.
,
szkr.
mái
vertex altitudo,
s
hasonul a magyar
szl-
2» hegyet jelöl
born
y
szóval
u-mál
locum aptum ad
vmeas
vmeam
noslram
mirigy =
merencs mark a in
Ov =
Erdélyben: metas
inter
.
íjnam-
civitatis nostri
men
merekhtár
i
szanszkrit
necator;
s
1
av protegere;
szkr.
arandum qui vocatur
el
zend inain ka venenum;
ölni; 1
iinuin
Elevmal" 1402-rl.
Albensis in monte
irfereg*
regi oklevélben
szlhegy
Isméi
Beseneumal...
dam
neve; egy
a
szlnek
egy
Kolosvárott
:
a\
a •/
ó\
is
protectio.
Ezen
gyökérbl ered üti ólalom; nem oltalom; meri óv-ni.
Önt Oi
—
und rigai e aspergere. szkr. árama voluptas laelilia, gyökei ram; rámó gaudium; njp. kimre ni víg, örven-
szkr.
öm = zend
khorein
detes:
ram örömbl
©»*
—
szkr.
a q
i
nihád
Ily jelentéssel
jó,
Gyökere consecutio,
senex. bir
hu
és
összetettnek.
vélik
11
vígkedv;
sz
autumnus
is
=
rruitio.
vénülés,
kharif autumnus, és senes
élvezel; mint ujpersa debilis.
l'nszfor
=
latin
pász
ujp.
pastor
scuum;
—
a
rizet:
etetési jeleni
legeltetési
magyar vigyázatot,
gyökér pá, páhi rizz. végzet: bátor,
=
ignis:
j.
Szl.
perhuden pörköl szó is
ujp.
rizni.
A
pasco, pa-
Pölügyelést. Szkr.
Többszr elfordul tor
gátr vagy gádor
bútor,
sikátor (szukgádor
Plrfítl
pászLden
(átrium),
pasztjer.
amburi, ilavum hasonul hozzá.
fieri
calorc
29
=
Kagy(og)
Rideg
Sok Siet
=
= =
zra
Szl.
ditis.
ridhak magánosan
szkr.
szkr.
szijate menni (\aigh
ujp.
sitaflen
ujp".
—
ujp.
= cses
s e
-bi
ni
= = Táncz = Teug = Szúr Taré
d
ujp.
imilü.
14.); gyökere
II.
festinare.
csak
tén szakasztani,
seorsim, separalim.
csahan sokan,
dsjok;
szí;
splendor, ra-
k.
szkf.
SzaR(ad)
Szem
radszasz
rads
szkr.
niplura:
íissura,
kosz-
si
törni.
m
pupilla,
oculus;
lehel
hogy
rövidült.
njp.
szn rak
ujp.
tarek vertex
h
lyuk. capitis.
tándava saltatores. teng angustus, anxius,
szkr.
ujp.
ámeden
angustias
in
venire,
afflictus
beleng
prenii,
aflligi
:
lénkre jutni.
= vedai lója Tér = Tö(Iíli) = vedai luvi sok; gyökere tu crescere, Tör = dr, drjatám detiden, Tó
víz.
lir
ujp.
planilics.
augeri.
szkr.
törjétek; ujp.
pára
apróvá tenni,
Utó(só)
Vajjou Világ
= =
=
szkr.
szkr.
szkr.
k
érden.
ultama ultimus. aji kérd szócsba;
latin
an,
mim?
viráds fulgens, lucidus: dhijo viíjvá
virádsati „minden gondolatot megvilágít. RigV. li
Ytfr(ös)
=
ujp.
dan nálunk zott.
bór is
color ruber; szkr.
árusa;
haj-
verus kö, verus alma hang-
Szláv rusz.
30
Finn-magyar szóhasonlatoh ellensúlyozása.
2.
Sajnovics
ln^\
zonyítására,
vélemény
<>ia
több hasonlítások tétettek annak bebi-
magyar nyelv rokon a
a
finn-rokonság semmiségérdi
n
meggyzdéssé,
csak ug}
egyenl
ellenébe,
szánni
hasonlítások helyessége vonatik kétségbe
helyen ez n'ttetik
föl.
munka,
szenved); hanem
is
Fölvehet ugyan
áll
(
e czélra
bármely finnhasonlító
számára
rendelkezésünkre
magyar szók egybehasonlítása"
czimíi
.
meri ellen-
azonban va-
;
munkája
linn-magyar felekezet buzgó fnöke,
sekre,
tüntetheti
legjobban felelnél ki
.1
erej
jóllehel sok
lamennyi föltl figyelmei érdemel Hunfalvy Pál ur
gyakorlót! mestere,
és
rokonítás helytelensége de-
a
tekintet nélkül a tárgyal! szók
sulyozási szók fölöslege
s
válhatik
Ezen eljárással nem
törzsbeli nvelvhasonlalok tétetvén.
a telt
Magán
ha az ellenokok kellleg megczáfoltatnak,
a talált finn hasonlatok
más
,
finnel.
bizonyos!
s
..Kinn és
(>,
mint a
nyelvhasonlítósok
meg
a tetl
ellenveté-
mii
rendszere
és valót,
tartalmaz.
Az
említeti
deti szói sorol
tok
is
finn-magyai
t'líí,
melyek kzi már tárgyal!
árja
hasonla-
vannak. Ezekéi egybevethetni a Magyar-árja nyelv-
hasonlatokban
felhozottakkal,
hasonlítás he.yesebb finn,
munka, vágj háromszáz ere-
utána
;i
magyar
voltáról .
és árja.
bgj is
figyelmes olvasó
a
meggyzdhessék. Els
a
,1
1
.
31
Finn- m a g y a r - á r j
—
Aisti
—
ész
Akka
—
Arvo
—
Ja/ka
—
u c a, n c
.
—
—
érték
csal
— jég — —
Jürki
—
»
h
,
jak
I
csal. csel -idén,
—
zerc, rede,
li
—
ki
ki. ki
Kan
—
Kuusi
luíg lió,
\
—
hold
— hat —
n
könny
-
-
u e n c
a.
khonuk.
-
k nini
u
,
n d u
.
|i
a
.
k a Iá \'a
I
sat.
— — könyök —
Kyynárá Ménen, menná
qa szí
pisáb.
Kúti, kóla, huonet
Myrkky
ím..
m
Kövt/t, keryt, kevia
—
cstie-]
li.
halma — halotti szag, halál — ka la Kasa — kincs, összegy üjtöll gazdaság —
Kusi
ohzun
.
—
Ke. ka
o k
1
—
—
t
i-
— k ö pa. Kairó a Kula — hal val, K a la ka. — Kalkan hangozni k an id e i>.
a
gevher, dsevher.
szer, rend, és ész
—
l
gyors.
a k
ek
j
as o n
artham.
— gyökér —
Jaiiri
li
aszi, aszni, aszni,
gyal^og)
láb,
járni,
Jaü
uc,
asszony
a szó
—
liáz
—
ász, ás /a,
asz.
kona, knnji.
megyek, menni
— méreg —
\
mark
a
.
m
—
me, mi,
e r e
es
,
m
— nyál — k.ef (köp). — nánian. \imi — Oksa — ág — aga, a n c sh. Otupelen, ommella — varrni — doziden Orpo — árva — arbha, orp. Osa — rész — ríz, ríze.
e
r
in
ina ti.
e k h
Ni/a
n v\
(líizni).
t
á
r.
s.
.
32 Papit
—
—
bab, borsó
baszala, bordsaf
(paszuly
borsó).
— — Pest/
Puljo Pelfo
—
sok,
nagy
leszek
—
föld,
—
dsjok.
fez, fezá.
—
szántóföld
pel.
— fél — — Pikktt piczi — Pilci — felh — phaligah felleg). — van Puu — h o Riemu — öröm — a a a ö — — száz pata. Suta Se — ez — a é ö Syys — sz — ágin. Tar/un — tartok — darem, — dared (tart). Ttiultt — tapló — pod, poda (podva). Tenktt, lengan — kisebb pénz, adó, lénk — len g Pelrullinen
lt 1) i
k
ii
u
i
c s e k
(
kicsi
).
(
fa
ni a
r
k a ne
Tie, valla-tie
r
in
,
k
r
e in.
e s a.
,
c.
,
,
l
a n -
(tengeni).
—
— dere
országút
(derék-föút).
— csöppegök — cseg-iden. Törky — törköly — terk-iden. d Túli — tüz — Tuo — az — ásza Uufan — ontok — u n Vaara — hegy — bar (vár). világos — viráds, b lilák, bhlác, Valkia — barát — baráti, vrála. Véli — — — visa. Vési utolsó — ulta-ina. Vitmeh, viimmeh — Vjö — abroncs — ebrendsen. Tipun
t
i
s
.
I
é z
.
ii.
d.
világ,
fél,
víz
utó,
Vksi
— egy — cka.
I
i
z.
33
F n ni
a
ni
g
a
\
i
és
,
s
A
ii
gy
—
is la
Isten,
a
r
-a
rj
asz ó h
a -
lat ok.
finn-magyarral szemben
Ajk. agj Ali,
o
ni a
áll a
magyar-árja.
van.
— ördög, ordagno.
ni
Alkia, alkalmas
—
Annán, aduk Alku,
— menny, szent, c
main, máinj. van ta, cpenta, szipend.
—barkó, barkhoda.
kezdet, alku
Auki, ajk — bán, b Anuppi, napa — déd, dede. á n.
Appi,
—
ip
úti,
ember, ebr.
—
E/ttu, estve, est
Elun,
élek
Ei/i ti,
anya
—
pahlu,
falu,
—
dajka,
Eri. külön, elered,
Eukko,
ük,
lial
JEüfli,
—
Hahli, hajó
Hapena, havi,
—
halk
línomen,
//ííí,
örül,
Ijes,
iga
—
víg:,
l/iien. Irii'u,
—
dara
vásár,
ka.
bazár.
sátor,
keli be.
hol, hóival, reggel,
holnap
').
akhor, agai.
akol, ilia
—
kard,
kard.
csavgan.
édeses
emem, emik indulat
vica.
gyerek,
—
deficio
csákán
ímelet, éineives,
viskó,
— panasz, pécali. — kincs, kencs, genes. — csadar, satar.
kaliba,
(rúz
h —
evezni
haj
/ttiomi,
de<>
Huovet,
— —
ér
pénz
Hiiaan, hibázom, Ili/ja.
falilu.
daja.
anya
öreg-
szárnya,
parvancse.
parancs,
—
—
pácza, baza.
parittya,
dob, (lap.
partav.
—
teg(náp),
34 l.iö
,
s,
alva.
Joudun,
jutok
Jtilki, jel
—
—
ise
—
bahar, pej
pohár,
—
csasaka
csésze,
Kahja, kfíhka, hohá, köhögés
Kaivan,
ások,
Kajaan,
kajbálok
Koppan 11.
—
káva
—
—
kop-ogni, kuften.
kacsonlani
—
—
Kéri, kör
—
tilau.
szila,
oreb.
görbe,
bekeríteni,
tekerni
Kerifán,
kikerítek,
kifejtek
Kérni,
koldulni
sietni,
érkezni,
Kerskaun,
— —
Keski, köz Kielo,
—
kérkedni
Kila
g
i
csoha. papucs, pajpus békó, bek ha \ kergetni
Koli,
Kova,
kova,
—
Kayn.
póráz
póráz,
háló,
balan. pul, puar.
forró,
—
pad,
—
kíván
kny,
—
Kelni,
—
habozó
kemény
Kulién, Kullogok
Kási, kéz
csuha,
l>ürii ;
Ki\a.
dsolakh barza
pad
öveg
aoygina, ab
ne.
hohó,
Kyynö,
bársony,
—
Kiér in, keringök, kerülök Kiivtts, buzgó,
gyolcs,
—
—
Kerifijs, éleszt, gerjeszt
Kerjáán,
vend kazgáu
vendely,
Kazán,
-
Kaárin,
Kerliiiit.
hurok, ihol;.
-
Kaslet, karmát, kast, kastos nézni,
kakhali.
hí(vu), hva,
koppanok
Kelpo, kell
hahota,
-
tál.
tál,
Kampela, kampó, kampós Kutson,
le
a
balig, boluk.
billik-om,
Kitart, Karaj, karc
khuh.
lniu,
—
kónv
öszvér
menni
—
boza,
Kása,
—
bor,
bar.
boza.
kácsi.
hanszaszah. acvatara, észter, beszre tehén, dhenu, daéna.
~
kancza,
Lankeen,
—
Lupa. lapoczka Lapio,
lapál
/, tpp/i,
lap
Lehti,
leve)
hennán,
— —
hiúz,
—
—
farkas
röpülök,
leb,
palus
Levia,
.szeles,
Liemi,
lév
j
macska,
ve Inka. warka. legyezni
—
llnilaiis
—
—
róka,
ni hali.
bobek.
bábuk,
luztok.
túzok,
ej ja.
héjjá,
libeg, lobogó zászló
Lponatíi, lócsiszár
musakabhuds.
i.
Lienen, legyek, légy, legyen Lijijiii.
ven
uz.
légy,
leped
—
toki
tokló,
la
tinó,
bata
bárány,
sovány, gyenge, lajha
íéitiha,
Léva,
—
lankadni
esui,
—
bftthom.
voltam,
—
béka,
cseresznye,
bhekah
cser asz ije.
—
biling, Laska an, loiskun, locsog lakat ftiz(fa), vith, bid. Lukku,
bi
ri g-h.
—
Luoska,
lusta
lucskos
— —
Lykkáan, lökni Lyon, lni, ütni Ijöydtin.
Malma
,
—
máj
Siehi, meni, méz
Mi, mi
—
-
borostyán,
barsan
dinnye endina. búza,
—
lelni
lölni,
—
bolsz.
köles,
gaüresz.
bordsaf. torma, tar mos, tanná.
borsó,
—
tárkony,
árkon.
I
— burján búrja. Muúto, mód, alak, idom — csira, csihr. Maiira, mérték, határ — vidék, videca. Xnin, nszni — bérez, berz. Nelja, négy — heft. — nyelek barlang, barangir Nielen, Náen, nézni — agyas-, adsak. Palán, pállani, égni — hús, kúst, gúst. Muna, mony,
tikmony
hét,
iz.
3*
30
—
Pe/nt, pe/ikit. pelyva
Verhet,
háznép,
radsa
Pyra, Poro,
—
pereputty
— —
Riepu, rongy
resza
ábra.
—
Romit, rum, lom
a ni.
bhajam. barzídcn, baraz. bámész, bamesz. becs, bevcs, bhads baráz-da,
— —
Rikenef, röglön,
árt,
baj,
—
riadni ríni
rasza,
azag.
aszag,
ábra,
Rei-in, reped, repesztek
Riekun,
réz,
ajasz, haszin
vas,
—
hamu
Raukia, rügy
Riahdan,
zaranja
ta.
pörge
pör,
por,
arain,
bhasitam, IWiása.
beszéd,
Ropahdan, roppanok — betyár, becsáre, bek jár. Ryhdyn, érintek, ragaduk, rühedek bezzeg, bezeg, hez. Satuit, szán
Salet
,
Surran, Sydan,
—
szálka
szál,
Sarvi, szarv
—
szü,
sziv
szilag-
Sivun, simítok
-
Sohadan, suhanok Suhisen, zuguk
—
-
—
csacsog,
hajtani
—
csal,
csekély,
—
bol
buszul.
nyomni
—
szöketni,
Silu, silu,
bolond,
buszii,
szorítani,
Syöksen,
bhr, bhrti.
bér,
-
—
bn, vinab. csaks, csasid. csatang,
csatati.
cshala, dsual.
esek, cseke.
cseléd, csele.
csem-ege, csam, dsam.
—
Sárván, sárpán, szörbölök cscs, csuesu, csucsi. Sdá, szedni csd, siden, csita.
—
Sdári,
szár,
lábszár
—
csörg,
csereng.
Surrann, surahdan, surranni — dörg, terek, tarák. Ttui/tit. Taana, tanya — er5s, ftrds, ereds.
1
37 Tapaisen, tapasztani,
Tavára,
Ti,
érdem
tet
érzeni
Teen, tenni
én,
feza
fez,
Teva, jávorszarvas £le ve)
Tikahdun, tikkadok
Tuska
—
tusa
.
oreb karah, arogh.
harag,
-
Torjun, Tora. veszekedés, kin.
Tunnen, Tykih
k
1
tudok,
tüg,
teli
Uin, uszni
torlani
hitvány,
—
hír,
khir,
istáp,
jó
—
irsjá, eresek.
irigy,
-
hitvá.
ing, ingah
ingani,
bedugni
—
pör,
1
érzek
maxilla
Titkin. dugni,
Táysi,
1
bhánu, bhanasz. vara.
g a z - i sz ta.
irbe,
Tyvi, t, töve
fény,
vira,
férj,
z az.
7^/m, disznó
aham, em.
em
erd
,
ék, éds.
égni,
gazdagság
jószág',
vistapa.
hu
,
u
hs — j, ájáhi. — karah, karaszna — kevés, khavisni. Uusi, Voi, vai vaj — kulcs, kucs. Valiíszen, választok — lép. lép. vés, kés — lu p o b u d en. akli ah. Veri, vér — magas, mali asz, — nincs, nchics. Vien, vinni, vezetni Viriá, virkiá, virgoncz — okos. akah, agali. Vitsu. veso, vessz — ótalom, ti. villogni — , o, Vilaan, vilkun pajzen. Virsi, virnyikolni, énekelni — Vuokai, vuo, folyó — parányi, par, pára. érzékeny — paraszt, paraszt, pereszt. Árka, Vros,
ur,
vitéz,
l'ulii, juh
i.
kar.
íí.i
}
1
'eifsi
lop,
.
,
r
ni
,
oj.
villantani,
pajzán,,
ér,
38
—
Kuksi kett
k —
Kivi,
disz.
tiz,
pcnig, pen.
Kuori, kun ma,
—
kéreg
peszmeg, pcsraek.
Katira, kuva, kép, elkép, idom, elme
szidé
Hután,
pu-
n.
köszönök, dicsérek
—
Kippa, kippu, kupa
Kulim
had,
—
Kudon, Kötni Kyy, kigyó — Xei/sy. neitfy,
peru,s.
pajtás.
pajtás,
elhasználódom
kölik),
(Koliini;
—
Kapu, kupa, Kéve
pörscnés,
-
rest,
rag,
lag.
rest
rém, rcm. rés.
rés,
n,
leány,
menyassony
—
sereg,
dserge.
— sután. — szer, szakta, szands. Nuoli, in — szenein, zsikan. nyers, Nuori Nyljen, nyúzok — szekér, cakala Nisku, nyak
séta,
il
fris
,
—
Oikia, igaz, jog
—
(hiteim, alma
Szuu,
száj
Tulri.
tér
Tuuli,
szél
—
szép,
doziden. ^zu g
hízni,
—
üszög,
íi
Varpulainen, veréb
Muu,
más
Psíjdün,
—
pi/i/,
CfeAro,
(hit),
Fii**,
ui7,
<7<.v/',
Kiilun,
el
eskü
csillog
—
Kirskwi. csikorgók
abcsara
zsugori,
-
ezer,
öl
—
r.
fogolymadár
Alinel, ahétatos, ájtatos J3sí,
il
váncshá, áds.
fogok,
i?«í,
li
vaosora,
-
vágy,
csk,
tercn.
lir,
tér,
zíb, zíba.
tás.
társ,
—
zeng,
zeng.
zsakui
hezar. maftó,
manu,
iuana,sz.
boszorkány, buziirgán.
csiragh, sic Ha hajnbár. ambar, liambaia.
csillag,
—
39
Solmu, csomó Sulku,
Sofa
csuknak,
az mivel
—
csata
,
Tóppy,
—
Harakka,
Kohne
Kés, k h
—
meghall
,
három
.
—
halok
bar ha
—
Kintien, hallok, hallgatok
Kuala, hólyag
Kykky. guggoló
Koko
tiltok
,
—
állás
—
Kirja, ir-omba,
irás
—
a
szorítás
— dana, fedni — dél,
falat
.
fiú
forró
Puhallun,
brr.
—
fuvallok
dil-i-rúz.
—
döng,
fehér,
viz
dana.
—
Pirsktm, rörcsögek, Porét,
(atyafi),
intem
fenyíteni,
—
a
barát,
faliadás
Penáün, Poika
dsakhads.
zsák,
öcs,
fájlalni
,
Peitán,
dsabh.
— anudsa. — özvegy, asz háj — vér fájdalom, — baráti, vrata.
Vausén,
Pala,
térkcs.
tepsi.
zabola,
-
Pakkainen, lágy
,
legez,
a.
talisza.
tarisznya,
—
tepszi,
Kaafio, gatya, nadrág
Pnkku Pako
dsarug.
saru.
szoba, szabii
kokoan. gyjtök
,
Kiellán
na.
szeku.
szék,
—
Kylina. hü. hideg
palasz.
palást,
párna,
—
kinhara.
astan, hst.
észten,
—
s.
i
Kintorna,
—
Kosiu, hs, kér h'uolí'ii.
barang.
harang,
Yapaun. szabad Kall/is
par.
ancuka.
haezuka,
szarka
bor,
dsojtan.
csótár,
Hapain, savanyu
—
a;áf
csesmek.
csizma,
—
csöpti
(subnla), árá.
ár
-
dög,
dakk.
deng
behr föz,
—
póz.
garmada, k
hárman.
40 Puliim
lm
.
Punon, Puuli
Puulan
fogyok
Pujuan
iszom
Luen,
Syan
—
Titka,
Ulko
-
.
karuna.
peiltinl'
n
rideg
bb),
a k.
dsem i
i
/- »1 li
.
a
e k.
i
dr, déri ii,
I
ii
\
d e n
i.
Némely szükséges magyar szók
:<.
1
ragyog, rads, rad
törni, tö(
éj
1
bei -mái.
laré,
év
.
aja
könyör,
szem,
kül
Yuosi
J,
hál
.'I
Imi dolaja
,
pirít,
—
zem
e
.
kauksa
hasz
mái
—
olvasni
Mieli, elme
in.
— köröm, khora. — lomb, álamba. —
Kattsi, szak
i
has,
I
—
elbúvni
.
Pesen, mosni
Juon,
—
hindál
—
vastag
li
licl\
fej
.
.
K
.
gyertya, dsira.
((IíiiikIhiiii)
.
fe
Paksit
—
fonok fél
,
Paá,
Genj
a
Fessler 127 szükséges magyai szól sorol szeálü'tva
val
lyozva. házi,
kilencz
linu
mennyiben
a
és
A
'•
test
találhatók;
részei.
társadalmi
II.
physikai erjelenkezések
következleg
Az ember,
viszonyai. hatásai.
III.
el*),
s
Gesch.
cler
u
annak emberi,
Tárgyak,
eszközök,
IV. Szükségletek. V.
ber figyelmei ébreszt tárgyak."
»)
Liigern. Leipzig 1815.
1.
K.
ösz-r
megfelel szavai-
származatu nép,
azok
családban.
linn
J.
része végén.
Em-
41 EzeK összehasonlítása az
vetkez eredményi ad
:
Eszthoni. I
—
>onl
koinf.
nyelvekéivel,
említeti
Inni
—
Okoi
—
juvva chjarja.
konti I
Könyök
—
Hallás
kulminne
— ujaggo. — mi.
Nézés
Van \ili
—
Szyrjan. Hallás
-
kylo.
kolem.
Halai
anna.
Arany
— minne. — juma. — Esi ehhto. Feleség — naine. Esztend —
czarni.
— jnny. Ezüst — etszyz,
Menj
Inni
Inni
et.
Ordítás
vyrdan.
--
Hosszúság
kyzja.
aszla.
—
Villáin
Vig
—
valk.
Permi.
reniusz.
13
Kurei.
—
Könyök
—
Hallás
kjnnga.
Ezüst Inii\
kuulit.
— Halál — Feleség — naine. Van — on. Adj — anna. Nézés
njaet.
—
kiilyni.
Menj — mm. Arany — czaini.
varsa.
—
kyh.
Hallás Halál
Has
— — juny.
elszysz.
—
Ordítás
guitsza.
Hosszúság
k\Z.
kualit.
Menj
I
kjunar.
—
mjane.
s
Mordvin. Könyök Nézés
—
—
kenere.
njeima.
kö-
42
—
Halál
Van
kiíluiiio.
—
Yutfid.
uli.
— szeme — eszke. Szeg Ordítás — avardemje Bika — bnka.
—
Hallás
Arany
Lélek Halál
Van
vad
Könyök
—
kiner.
— kolen. Hallás —
kvalna.
hl.
ni\.
ntanen.
—
Alunni
Cseremisz.
ni.
chalal.
—
Menj
8
Koi\
— —
alahuh.
vaigivoi.
-
Ló
—
lo,
Eb
—
emba.
lu.
Halál
kolani.
— ulo. Arany — soilnja. Hosszúság — kusuluk. Villám — valganza. Van
Votják.
Lélek
— —
Halál
—
Nyak
czirty
(sziil)
lulán (Athéni).
kulon.
— kylon. — van. Van Menj — myn. Inni — Fzni — pysztyny. Ordítás — berdon. Hosszúság — kuzjalesz. Hallás
juni.
Osztják. 1
lm
n
Hallás — Lélek —
hl.
Halál
kaiul.
-
Vau
—
Menj
—
Kin
cbjülymta.
vol. rayrta.
onip.
|iir.
Alunni — ahnhi. Ökör — ukysz Ló — lou, lovu.
Kb
—
Tavas/ ()
Fekete
ampa. la\rn.
tavi,
S/|ll/
piggQle.
14
10
43 Üvizsgálván
munkában már megfelel
az
tárgyal!
találtatik
részben
c
— —
Halál
finn-magyar
Hold --
Menni
Vig
kuolen.
liapena,
—
—
liavi.
iha.
kajaan.
— laka. Né/ni —
niien
—
Érintek
pello.
— —
Disznó
(>sz
Villáin
Nyak Tel
ryhdyn. lyiu.
viíaan.
—
Énekelni
torjuu.
— —
virsi.
niszka.
lalvi.
—
Fajdalon)
Eszteird, év
pakko.
—
vuewzi.
2S
hahti.
hasonlatok
linn
Iinonii.
Hál
kyynara.
— — ^>y?z. Onl — ualan. Hegj — vaara. Veszekedés — Világ — valkia. Adok — annan. Est — ehto. Hajó — Ezen
e
ezeknek
liliomén.
Kiállók
menná.
Föld
—
Reggel
kim.
—
Könyök
Haj
Kun le n. kalma,
urnák
II.
hasonlatait,
28.
Finn. Hallok
tekintélyes
— —
különösen ezek: hegy
egyharmada vaara,
nem
hasonlat,
is
—
veszekedés
lorjiin.
— iha. érintek ryhdyn', disznó — l\m, éne— — kelni vhsi pakko, esztend — vuoszi. fájdalom — laka. vig
.
hál
Arja hasonlat
—
Ábra
Könyök
Köröm Has
—
az eddig
ábra.
— kona, — khora. kauksa.
kunji.
l'elhozotlakból
Br
—
pai.
HllS
—
íflis.
Ember Halál
:
gusl.
— ebi. — kála.
14
— anudsa. Hug — kim, Férj — Gyerek — dáraka. Voll — bht. Öcse
Klnili
pir,
Men Arany
— —
Ers Szeg
Szekér
Föld
dlienu,
For
.KIII.
—
pel.
makhah
-
Fehéi
cakala.
— und. Fzni — pózidni Mez — mahi. Tehén —
behr.
Jó
lm,
:iba
Isten
istavan.
Ug)
— —
bar,
bara
Ez
alig
egyharmadából
íme
bolsz.
u.
Szí p
Dörgi
daéna
csiragh viráds.
.Magas
ere/.
main.
kaiéval
—
C>^
Önteni
Búza
—
Világ
szands, szakta.
-
—
Csillag
zaranja
vii,
éds
Menny Hold
vira.
minati.
—
Ég
terek.
—
amnja ima.
39 ,i
késbb kiegészítend
árja
hasonlatok összegének.
Már mily joggal kel, melyekben mini
talán
volna,
rokonságot
is,
olj
nyelvek-
100 szükséges szóhoz (kihagyva 27-el,
fölöslegest),
húsz
hasonló alig
ha finn-rokonító nyelvészek
adatokat (aláll
állíthatni
melyek kel
szóhasonlataik
il\
találtatik.
Jó
közölnék az
eljárásra jogosítják
ellensúly ozvák.
Q-rfC
valahára
;
eddig
Második Hész. Fimi-iiingynr
.
E tárgyban munkáját
és mntf} nr-ürja itlonil hasonlatok. is
legfontosabbnak (árthatni Ilunfalvy ur
„Tájékozás a magyar nyelvtudományban" Fes-
:
tn 1832; mely
a
magyar akadémiában
Cöllévén olvasva,
is
szaktudósuk eltt eléggé ismeretes. Evvel nézeteinket
elbb
;
állítjuk
szembe
szerznek némely nyelvtani nyilat-
a
kozatait taglalván.
1.
Hunfalvj
Magyar nyelvtani észrevételek.
részen nyilatkozik történelem
a
finn-magyar történelmi viszonyról me-
ur a
nem
:
..A Imii
tud
tehát távul egymástól
népek és a magyarok között
érintkezést fejlett"
felmutatni
(52.
,
a
nánk ezen bizonyára szinte nyilatkozathoz, ha
erej adatok ellenében képesek volnánk esatlakozunk azon
A
nem kevésbé szinte
és magjai
linn,
gyökérnek.
••
nyelv
két
Készséggel
I.)
járul-
azt fény-
föntartani.
Inkább
elismeréshez, hogy:
nyelv két csemetéje
egy ismeretlen
Csakhogy ezen ismeretlen gyökér nem más,
mint azon feltétetni szokott egyetlen snyelv, melyet
apánk,
Ádám
elismerés
után
czáfolathoz kell fognunk, melyet rendszeres munkája
meg-
s
közvetlen
utódai
beszéltek.
Ily
46 érdemel; tudván hogj kedvesebb dolog a szerznek bírál—
Maga is
mint ignoráltatni.
iniiii,
óhajt."
(55
végezi
igj
—
mondja magát mködötlnck,
é v h a
magyar névszó
más
(41.
viselni."
gyar két
s
I.)
bármely
igeformát
hagyásával
mondja
..látok
egyike
azon
E
cs
evec oz
latátiak tol
e
\
8
l
).
az ez mntató név-
névhatározó
vét a
a
valamin)
s
a
nem eseréli, ua\ annak ki-
föl
dé ezt som
ismérveknek,
ma-
melyei
kelléke,
Magyar nem
nyelv szelleme ellen
a házak,
szerepel
Névhatározó nálunk
nem hagy;
ki
jáii
meghatározására sók
hog}
s
nélkülözhettél]
egymással
állásál és Viszonyai
halotti beszéd
é
ii
gyanitás alaptalan.
tájszólásban
sem
(
kényszeríttetett
igének
határozott
a
nyelvnek;
a
Európában
itt
o z ó
mint melynek
is,
más eszköze van
i
is.
hogj eredetben névhatározó nélkül
„Gyaníthatni , a
á
t
annak érdekében le-
ú<j.\
kintse történni ezen ellenmfikdésl
N
mintsem kerülni
egyedül a tudomány érdekében
S a mint
1.)
A
bevezetést:
a
- - czáfolatol inkább keres,
mondottam
unt
melj
kijelöli
ÖSZes n\
világ
„látom házal".
el)
<
Ez
magyar nyeh
a
ihrz.
Ilasználiaa
nopun emdal oz gimilstwl" Imi gimilstvvl." Van azonban haszna
„ki ti
bizonyos módja és mértéke, melynek megtartá
függ többftyire az
Európában, hanem
ott
szépsége.
irálj
kezdte
Ezl
használni,
a
b
magyai nem
hol a
kél
i
Por Hiát.
\ é
Többes szám. póhoí
60,
1.)
k
rág
járul
Hiú
i
\
ó k.
állítás,
hogj
ha kell kölöhangzóval
Mert ha elv az, hogy
,.a
ragok
többe ben a
t-
mint láb|
minded kzve-
.. ,
17 Lítés nélkül járulnak tek
nevezhöz"
;t
-ak almák, kévc-ek, Hogy némely
ragu.
inegelégcsznck rul
hozzáj ok
(lio-v-ak.
—
(<»1.
):
I
végze-
e
a
megmaradnának: alraa-k, kévé-k; pedig álma -
is
nem
kivétel,
,
,,
ó,
i,
Anonymusnál
fi,
cs-vek, kö-v-ek;
—
ak. ek
haltyu-k,
ernyik
I'elhü-k,
—
saru-k
darv-ak,
falv-ak; gyürü-k, szérii-K -- fü-v-ek, nyii-v-ek. részesúlöféle ú jegyzú'-k; ezek
melléknevek kel:
nyári-ak
igéjük aligmnlljál utánozzák.
is
szabalossabban Leli— ck
,
gyérebben divik
hanem láb-at
I
Igaz hogy hangzó, és
gyönyöréi
niat,
rez-et
vas-at
,
(rész-etj
;
j
,
I,
a
vitéz-t;
loval, követ,
t
tolvaj-l,
de szinte:
Codexben:
nem
a birtok tárgyának a e ragozásával;
lo-v-a
rag:
ember
ele l-e, nem
mus
s
ki
?
e
is
itt
magán szomu-
ital-t,
em-
haj-at, fal-at
a
más-ol
sizik
szabály.
Sajátító (genitivus). Magyarban
tetik, é
mi
beszédben: halál-ut
a halulti
s
,
Becsi
vala (71. I.) Kivétel a
A
nem láb(a)f,
sz, z, ntán
r, s,
pl.
Mondatik ugyan
méz-et
,
ék-
kivétel
at, e(: tehát
nem mindig,
kas-t, retesz-t,
ber-t, (ler-et
ú. íí-s
ak, ek-n'íl mondottak
löbbesi
szokott állani, de
Az
a
iró-k
.
i,
szomoru-ak, gyönyörü-ck,
,
Eredetilég
A
k-l
Csak
ak-kal
ragoztatftak
nem szabály, hanem
,
Tárgyesel állnak.
puszta
vesznek
végzelüek
">
já-
is
ha-v-ák
lo-v-afe, :
ek
névszók k-val
mert
hovus"')
..silva
többes ak
végzetíi
szabály:
békó-k
lblyó-k,
pl:
A magyar
kévék.
ez
maga
ha a birtok
a névszó, ki
nem
té-
(eujus eqüüö?) Péter-é fPetri),
mber -nek élet-e mi pleonasA nak nek csak
idegen nyelv utánzásából eredett.
kétértelmség elkerülése gett használtatik.
—
vagy nagyobb nyomaték vé-
48
A
hosszabb
k e g il m e
en
t
gimilcetul, urdun g intet
fa
genitivus:
pucul
tul,
m
o
r
c
s c
i
kinzotviatul,
Csak
be li.
u
t,
el
beszédben hétszer foidul
lialuüi
háromszor
v in
tiszta
ee, is-
1 d e t v ine u r d u Dg párad isum Qugul mai
,
ba-
dativussal:
helyettesíltetik
a 1, gimilsnek vize, halai nec éspuculnek feze es mend w ncmenec. Az els, ismét-
lalnec hala
nyomaték;
lés
általi
—
latinos szófiizés.
ser
vala
A
vala."
nek
ize'
a
második birtoktárgy távolléte miatt
E
helyett: „a
lehetne:
igj
harmadik
gyümölcsnek oh kegyümölcs ize oh keser
a
öszhangzás végett
szóval (szinte latinos hátratét).
a
A
es nemé-
távol
rövidebb beszéd-
scegin ember lilkiert, világ ti m nuccbelewl, iacob k ebeiében, unul teinégy
ben
tiszta
genitivus
euzienn. Csak egyszer
:
:
kinec ez nopun testet
inetinc, könnyen fölfogható ok
miatt.
Müncheni Codex átalában nak raggal ság: mint
api t u o
c
1
in
negj ed
jezetében tizenhét genitivus közt,
házasság Uy ok
miatt. jel!
kötelének,
ez
is
szolgai latinos-
él,
több más.
s
csak eg} a
meglev
már
nélküli vegyes használat
Kuih els
SZÓfüzés teljesen jogosult,
ugyan
Pótolhatja
ez
amazt,
nem
helyes.
dativus
Hiány-
telelhetni
lönbség is:
nélkül
.
-
nem
közelebb
tulajdonító; tied
atyám
kalapja,
els Szabatos,
ragozott.
Van
és a
áll
a
e
s
kelt közt kü-
atyámnak kalapja, második
rá,
geniÜVU-
adok neked). Most
Hunfalvy ur kérdésére: „Van-e
az
ék-
rövidített dativus.
st néha szükség van
eszméje minden más rasiis-nál sehoz (sajátító
s
fe-
tiszta találtatik:
tenni a tiszta geniti vushoz , szinte levédés, meri a n
telen
Igen
Hogy
n-
t
Bécsi és
a
fölösleges,
birtokviszonyban
a
[76.
I.
)
mert ok
dalivusnak
is
49
mes
meglesni,
erre nézve
magyar nyelvet
ii
Nem
cselekben.
helye, de bizonyos körülírható
is
„érde-
nem
vájjon
lesz-e nála: ajtó szélessége annyit, mit németül ,Tliürbreite'; ez
(n. o.) (
ii
=
Thflrbreite
—
a k
szélessége,
ajtónak
az
pedig:
—
hiányjel nélkül szabatos)
és
szélessége
ajtó
ajtószélesség; az
Thür'
der
Breite
,die
Breite der
die
Thür.
Személyi és
név
m á s o k. Az els
magyar en közt, nem
személy
st
tartok összefüggést;
mint
tatár
eredetinek, s a
hasonlattal,
zenihez hasonltom;
el
alakban fordul e
aham,
szkr.
m ü k -nek
emuk -emuk;
sem
finn,
A t
finn
melybl
,
az e
uromc
minket
mely
tm,
a
Ennek többese
nálatban k-ja mint
:
mienk
is
=
a halotti beszédben, mint-
— cmüket,
tv,
dóri
párszi
A
émá. Ezek
magyar csonkult
tu-am-nak olvastatik tc-ük, tk, tik, s gyakor hasz-
mük-é
elkopva
t
oi;
ti,
A
finn
második
formánkhoz.
ti
=
harmadik személy magyar párszi
tu, szanszkrit
latin
vedákban
személy többese te hasonul kopott
huwa,
ham
többest
me-hez
tho-zend
vam-hoz,
A
esett ki
zend
s
második személy te hajdan valószínleg tö, haso-
párszi
(tc-otl)
vam-hoz,
A
ii
nézem
veti a-ját s
is
sem török-tatár hasonlatok.
mi hasonlít
nul
párszi a
n
Ma-
a
alakot
tato'ham „akkoron".
mi-emük, mienk, mint egy
—
a szanszkrit el
pl.
tekintem
Em
fölhagyok.
i
men-jnel
gyar-arja nyelvhasonlatokban fölhozott ujpersa is
m
finn
ö és finn lián közt
h,
zend
nem
látok hason-
latot,
inkább hasonul ez utóbbihoz ó északi (norcl)
lehet
hogy azonosok voltak han
ur v ö -t olvas
,
én
í!
-t
olvasok
:
= ti
okirati
hann;
hann Hol Hunfalvy
lat o a
w
t
tiltá
4
íit.
Igaz,
50 hogy
Révai mert
zeles;
vl
is
olvas
van:
oll
=
w
ú
nem követke-
esetben
ez
indul az gimiltslwl, szerinte:
e
émdöl az gimölcstl; és
Ha ezekben
de
k
ü,
i
=
nzot viatwl
miért
kell
kinzatvjálól
vnek
otl
leunie?
Végre magyarázzál nem török ol rokon, hanem inkább
aszau éshindoz
szanszkrit
Személyi névmással egyesült tévedés
be-bi
bellem,
liiil
önálló szóból
—
származtatni be(
belled
stb.
)ém be(
I
t
ez
böl-
bele
utol,
világba, országba
helyett
e
s
munkás vilagbele,
oggun neki munhi nriizagbele
beszédben,
csonkitmánya e
bell-ed
stb.
e a,
m,
bell-nek tömlöczé böl;
eredeti
helyett
b e
Böl
I
e-
szinte
timnucebelevl
:
ragoztatok
s
halotti
a
Kzen
ragoztatik bel-ém (bele-emj, bel-éd (bele-ed).
mente,
közt,
bel,
)éd stb,
Be, csonkitmány
veteve w
pl.
I
viszonyító ragok
belöl-em,
eredetéhez hiven.
Birtokragok. Ezek: em, ed, Ö; az utóbbi most hajdan, könyv-, eltt-ö; s nem mint H. ur véli
d, a,
ja.
Itt
accusativus et,
ismételhetni
— és
nagy részben
azt,
mi fönebb az
többes ek-jéröl mondatott
Személyi
en-em (A M. Codexben mindig igy, soha enyim enyém), le-ed (tied), Ö-v(övé), mi-emük (mienk), te -ed- ük (tietek). névmásokkal egyesülve:
Övö-k
(övék).
névmás, a személyinek költöztetése
birtokos
Téved azon
II.
é
Különös sajátsága nyelvünknek, hog}
in
,
nem
midn övék-hez genilivusi
névmás. Tévedés azon ragok
elölt
röknyelv
nem
zárjelbe leszi
rag, hanem állilás is,
ö.
hogy
a
változtatja a névszókat
birtokol!
többesben, a
maga
által
alakul.
k-é, az
magyar
B
meri
isineleit
.a birtoki
ellenben a tö-
névszók többesét hasz-
51
A magyar is, háza- i-m, mint
([73. I.)
iiálja
használ
pl.
fgeszók. orrhangu
szanszkrit
ah a in
Szintúgy
gyel
is
nincs
akam
ragot
e
nem k, banem ok,
rag
=
en, em, mint hajdan
lehetett:
s
azonos éka,
m rag, hanem am em. Be Az
elemezés általjrizonyítani. n
A
109. I.}
tenné
„magyar k.
a
n-hez melynek
az
tartozik
mely maga az els személy
el, ;i
felét
nem
stb.
kap: szól-a
többest
i
ev-ler-im.
török
Az igék els személyében
kérek
irok, tndok,
ragok közi
birloki
egy-
lehet ezt
aligmult harmadik személye
szerel-e: ehhez járulnak a többi
,
személyi ragok: szerete-ek (szeretek) szerete-el (szeretél),
szóla-ek (szólék) szóia-al (szólal).
ban
:
liatározoü formá-
szerete-em (szeretem) szerete-ed (szereted)
da-am (mondám).
Hajdan a
hadl-ava terömt-eve igy választott
szóla-ek
szóla-al.
,
ava eve
mon-
szól-á-I
stb.
mert azok
Ezen sajátlanul ugy nevezett aligmult ..a
megnyújtani,
jelent
(123 hanem valódi
terjeszteni látszik"
mint egy.
végzet
e
,
volt pl.
Megigazítandók tehát H. urnák
szavai: szól-é-k,
önhangzója, mely tig
A
1).
s
mintegy a mul-
nyelvünk szellemében nem
multat alakit:
nem
ki
hiszi,
pillantson régi nyelvemlékeinkbe.
Az egyik magyar
létigének gyökere
vo
lehetett
=
bu-v-em, párszi boni vagyok: bud-em vo(l)tam. párszi bud-hom, görög (pvco, latin l'ni. Erre látszik utalni a halotti beszéd: vogmuc, vola, szkr.
bhu,
persa
bu;
volov (nem vagymuk,
vala, valov). Vall, val, ige átható
értelm, habeo, possideo, a régi bibliai fordításban.
megtarthatá azt jelen
Vö-l-a
1-je
s
származéka val ál possessio
Ha
a létige 1-je gyökéri volna,
idejében,
az lehetett
.
mi
mint hall-ok,
e-v-ék
v-je,
szólok. s
4*
tahin
A
nem
52 egészen alaptalan ben
foglaló
a
adatnék
mint
vélemény, hogy ha
a
eneyc
e-nék
nék"), s mint maiglan
vó-na
elfordulna,
alignraltja
halotti
a
n-nel
íjegj
beszédi-
alakban
vóna. A gj
tájszólásilag
en-
helyeit
e
ugy megmaradhata , mint hagy-é, fagy-é.
csak
is
cpenthesisnek látszik lenni, máskép a többi idkben
i^
ép
Valószín
hogy va-gy-ok-ban a gy csak olyan, mint le-sz-ek, ve-sz-ek-ben az sz. A harmadik személy van, (vol helyetf)
va-gy-on,
ennek:
összevonata
hagyva. E valószinség mellett
A
azonban
magyar Na-
van.
gyon van,
közt, csak képzeleti a hasonlat
maga
és
személyi névmás
a harmadik
pen ragozása szép
ol, a
török
=
ki-
kétségtelen ha-
sunlat votják
finn
gy-t
a
A
török ol
ö, melynek igeké-
alkalmat nyújt
nyelvblcseleli elmél-
le-sz-en
már könnyebben meg-
kedésre.
Másik létigénk ismerjük sz hangzati
tunk
Itt
van hasonla-
rag természetét, mert
vészen, teszen igékben: le-sz-ek, ve-sz-ek,
v-énk,
ve-v-énk,
ve(V)ni. Különös
le(n)ni,
le-
sajátsága
nyelvünknek, hogy hahgzós véirü igegyökeret, közbevetéssel ott
ragoz:
fn-v-ok, jö-v-ök; sa
közbevetést
csak
j-nók
(yó-
mellzheti hol véghangzóját nyújthatja:
nék, de ve(n)nék). Ezt igéink nem szabálytalanok
észbe vévén
;
tébl
ige
eszmében
volnék,
\
közvetíteti
szabályuk nyelvünk természe-
soha sem pótolhatja okszeren van-t,
különbözik
álló jelent
tem, lennék, den).
sz,
foly.
Leszen mert
,
,
multat
átmeneti
tle. ,
óhajtást,
jövt
Van-nak jövje, vagy
Vagyok,
stb.
—
jelöl
voltam,
leszek, let(Sein és
parancsolója
Wer-
ellenmondás:
:
53
megvan,
mert a mi már
legyen; további
oktalan,
nem lesz,
az
parancsolat:
Mi elég világos, hogy
és fölösleges.
megjegyezvén, bogy
mellzhessük,
fejtegetését
s a
szép volna, ha nyelvészeink e kél igét elválasztanák
,
mint
jelentésk azokat egymástól elkülönözi. Ez álljon jegyzet-
kép Ilunfalvy ar véleményére csak
a
mód múlt
jelen
meg,
vannak
idji
„Magyarban val gyökbl
:
idje,
múlt
és
a többi
idk,
mód len gyöktl származnak- (112.
csoló
2.
mód
jelent
a
foglaló
és a
paran-
s
1.)
Finn-magyar tdomí hasonlatok ellensúlyozása
,
magyar-
árjákkal.
Névszók. eltti
ragai
a
i
Egyetlen
hasonlat
finn
magyar -birtokrag
közti
a
szám
többes
háza-i,
i-vel:
kié— í ? országé-i.
Személyi névmások. más többes me-je
E három
magyar
A
finn
,
Vég
almák.
=
Az els személyi név-
1.
m.
2.
magyar
A
második szemé-
ti.
hasonlat ellenében állnak a következk
n
szanszkrit him és
lálkozván á-vá olvad ak
•
névmás többes te-je
lyi
i.
—
u,
többes
ah raga mely a-val
ta-
gata-ah, gatáh, mint alma-ah, v-re változhatik pl. vad pl.
h
vadhv-ah, mint daru-ak darvak; v közvetíthet is pl. szubhu-v-ah, mint lo-v-ak. Egyez magyar ak, ek raggal.
2.
jasz-i latin
i
A
szanszkrit
rag; hanem az
i
raga,
pl.
javi-
mint háza-i, földé-i; hasonul még domin-i. Nem lesz tehát aim aid stb. em ed stb. hangzója elmarad mint mezö-m
(ifjabb-ak)
többes;
köznemü többes
54
mezd;
több Hlyeknél kivételcsen,
ragoztaük
ei
,11
s
házai-m, házai-d
:
használja a nominalivuson kívül
egyszer többesben
tói; s az
— III
kaloillani
pl.
szinte ag)
U
Slipiíi
II
E
nos
persa
= gyöker-em. = magyar ed
m,m\;il
-
)
em
\
'i
m
négy
—
gevher-el
pl.
\
személyi
odik
Eredmény. Három ellenében,
lilíí(ll)lv.
em
ujpersa
un (ber-
mi
=
mi'
(lllll
ujp.
gevher-em
magyai hasonlal
teljes
halu
kalo-i-lta halak-
:
magyar em; ennek persa költi többese
ma.
ezen i-l
finn
Az els személyi névmás birtokraga,
3.
tól.
A
stb.
hanem töbh személynél
mini a magyar löbb birtoknál,
nem
harmadik személyi
s
birlokrag
ujp.
et
gyöker-ed
részletes és felszeg finn hasonlat
árja hasonlat.
Névhatározók. Ezen
szócskák (praepositb
I
)
füzesi helyzete, különböztet jelül szokó ti tekintetni nyelv-
osztályozásnál, a mint azok elöl, vag} utói innak latin,
germán,
elé is,
rendesen elé rakja
szlái
névszóknál csak
hátra,
ali
közölt jó hasonlal
Félhasonlat, s kétes
=
Hasonlal
ért.
férfi
féle;
=
valamin!
ujp.
egyiránl az-ért,
fej,
még puoli gird
magyar ragozásuk
finn és
magyar, igéknél ,
be
használja:
A
felhozol!
al; mini szanszkril aii
=
páá
a
kertbe megj
pl
A szanszkrit, mindkél helyen artham ki-ért? aszj-árlhe
;
Görög,
= =
kimfinnek
=
ál.
artham mies-puoli
lel,
jobb szkr.
fél,
Féle:
körött,
in
körül.
Ezeknek
közt nincs hasonlal,
Melléknevek. Ili a második fok rapi-je egyez a magyar abb ebb raggal. Ennek ellenében van ujp, bih jó, jobb pl. klioli bekefem bili zikolengj behavá. „Egy khol (kis madár) kezemben, jobb egj légben
"
melléknévhez állíttatván
az!
fokozza,
gólyánál pl.
a
luván-
.1.1
geránrá
bi
könnyebb
mojesszer miseved
fi
=
magyar ka
alpa-ka
kicsi,
dum-ek
nem
ellenében
kainen,
kicsinyít
finn
ka
szkr.
áll
Ipa
a
pl.
s az ujp. megforditotl ek: merMás kicsinyílnk csa: ló-csa, ki-
emberke
M
Codex) ehhez ;
háncsé
szálloda, k
ösztét-e
A
Kicsike:
rály -cs a (Vcgulus
khán
gazdagoknak
lesz".
Névszók képzése. káinen
A
csa
rl mond, bvebben
kell
A
szálloda
kis
ka-ból?
és
hasi ni ni ujp.
Mit
ka képz-
nagyító
számba vé-
hogy
tárgyalnia,
pl.
divatozó a cs
nr
II.
cse
tethessék.
M 1
e
1
1
e k n
«•
\
c k
leien magyal
a a
k
Az
épz é s e.
a
ellen,
a n
1
tin
tóin,
és finn t-a,
1
nem
Közt
I
a-
latin
I!. ur lainen képzrl mond, mely il\ én olyan névmásokban találtatnék, csalódáson épül. Nem az- van ez- yen, hogy két —lel kellessék irni, mintegy allyan. ellve n-t: hanem oly, ily, an, en által
hasonlatot. Mii
1
1
I
hosszabbodik , épen úgy
most, mostan: határoz
pl.
ujpersában
az
,
mint
nyomatékot
mi
azon, ez
és
ott, itt, ott-an, itten,
melléknevek
és
képzése
vagy
ad,
ezen
közelebbrl
Arja hasonlat az
fnevekbl
i
által
,
rum, ru m-i, ró m a-i, ized-i, isten-i. Mutató és kérd név m ások. A felhozott es
magyar mutatók
aszau imez;
= az, i
amn
közt
=
semmi hasonlat.
ta raggal igehatározók alakulnak, amott.
A kérdkhöz
ki.
mii*
(e
pl.
millinen
=
h.
ita
esza) itt,
hasonul
míká, valamint szanszkrit ka, ki és és
finn
Arja hasonlat
ima, valót jelent névmás. Ezekbl
amaz; esa
gyökér, mely közel
pl.
kim,
mi? milyen? sajátlagos
ez:
fde,
a
miit a
kuka, és ujp. ki. Miká
finn s
hasonlat.
Ha-
56 továbbá
sonlat
=
jek
ujp.
megfelel magyar különít ik-nek (jiem minden-ki, mert ez
névmásokhoz fzése,
egy,
herki
ott
h
pl.
= minden a ki}
dam -jek mely-ik, hics jek sem-ki egy, a B. Codexben nullus). Számnevek. Ezekbl hasonlatok
három négy ,
:
,
érjek minden-ik,
(
=
kizárólagos
sem-ik
kásem-
és
rokon
finn
Arjával közösek
öt.
:
egy (lapp
akt), kett (lapp kwekt), hat (lapp kot), hét (lapp kje-
(sala sadda).
tja), száz
észten (ásta n
Van
,
Kizárólag magyar -árják
= nyolez},
hest
liz,
három Hun ellenében négy
tehát
hasonl.it
árja
;
A
mely egyiknek sem bizonyít.
öt közös,
linn
bven
ellensúlyozva. Ez azonban anyagi hasonlítás, s csak ismételtetik, meri
még
=
húsz, ezer (*).
in
11.
is
van
iizéil
idomi hasonlatok közt,
felhozta
pedig terjedelmesen.
A számnevek ragozásánál harm-ad tonik
gyen,
föl, s ez
—
kolm-as
az egyetlen
sem nyom
hárin-as,
;
kolm-as
—
mer hogy hasonlat le-
nem harmad-nak
kellene
lennie.
(*)
K hármat is
Wörter Zahlen
Xamen
száz, ezer, a finn-magyarok
in iler tiz
nagy mestere Sclilözcr
„Docfa (verdén sogar
unter .len
und ezer 1000 persisch, und in ilem l'ngern in ilirer Spraihe Isten (He*
den ,
die
kommen
Vólkern
sie mit keinem einzigen unter illem WOhl aber mit den alton Persern übereiu,
,
denen Jizdan der Name der guten Guttheit
hicraus
alt-persische isi
száz 100,
iiennen
fiiiuisehen
ismeri
ungarischen Sprachc angetroffen. Su
10,
Gott,
Ischten)
hci
tíz,
hasonlatnak
persa
einigermassen
altén Zeiten nálipr
schliessen
,
erstlich,
gegeu Persien zu gewohul
Maii
ist.
ilass
küiinlc
die Jugricr in
liabcu
;
und zwei-
geuesen, ein Satz, den auch uoch audere Spurin bestárken, (Al/g nurdischc tens,
dass sie der
magisihen Heligion zugéiban
Gesch. Halle 1771. S. 4«2).
,, ,
57 Negy-ven, hat- van
vény
inkább
sat.
négy-von(ás),
szeleltnck,
vonással
hat-vonzás),
—
látszik ösz-
vagy vány,
elvontnév képzvel, mint török on-nal; miért nem
képezte ezeket így inkább a török, kinél csak kétszer találtatik
szekszen
:
luiz-ás
is,
dokszan
80,
rováson számítás
í)0? Húsz számunk lehel
miatt,
mi nem gyengíti az árja
hasonlatot.
Ige határozók. által,
Képeztetnek
ujpersában
mi egyez magyar an, en képzvel,
áne
rag
dilir hsies,
pl.
dilir-ánc hsiesen Ige szók. végzet közt árja, és
A
magvai' határozatlan
semmi
hasonlat
A
mód
ni-je,
s a finn
többire nézve így áll a finn,
magyar ragozás.
Jelen. Finn Egyes.
szkr.
Sanoo-t Többes.
mayyar.
arja
Sano-n,
mond-om
bhás-ámi bhás-aszi
mond-od.
szól-sz,
Sano-mme
bhás-ámah, szól-unk
Sano-tte
bhás-atha
szói-tok.
Múlt. njp.
— M
u
1
1
guf-t-em,
szól-t-am
guf-t
szól-t.
részesül. mond-olt.
Sano-nut, szkr. bhás-itam
Parancsoló Sano-h,
szkr. já-hi,
Igébl képzett névszó js, kérd-és. Cselekedtetö
e-lu
jö—jj.
sano-m-us, ujp. purszképz parantua javítani,
finn l
:
1
[8
paranuu-ttua javíttatni; ugyan .1/ szenved képz káskeá parancsolni, káskettáá paracsoitatni. 11
s a
szkr.
;
öl- v én
részesül
Jelen k
\
a
öl —
,
njp.
K
11
- á n
s
,
vid v a h, vi d va n (i)
v a n (T) rag, pl
li ,
tudván tudó.
A iól
id
jelen
finn
,
mindig maya
a
sanoo
3-dik szeméi) kangzéjál
nem hasonílhatni magyarhoz gyökéi
;
Ennek 3-dik személye Ibrma i-je nem sze-
a határozol)
s
mélyt, hanem tárgyra vonatkozatol jeleni
>zerel-i, azaz:
szeret-mit-t.
Az aligmultnak hangzó raga sano-i,
Magyarban hajdan ava, eve divatozott: had
sonlat
ava, feled-eve; mihez szépen r
ba m a
:
am
- a
ba
-hói a v esett
mulni a mai
ra
lel,
,
m nd -
ki,
pnoli
hasimul
va,
(monda)
ti 1
1
lu 1
t
-0 va
-a
1
a
;
három
fel; s
árja
;
ali
artha
át ;
1
1
n
1
)-hoz.
Névhatározóknál három Gnn
I.
-
kezd si-
s
tilt.i (
1
abam,
latin
mond-oa-,
A
hadl-avam.
mond -a a-
Eredmény. paa
idomha-
>zól-a
:
ali
al,
L'iiil
ért,
körött
mpi
2
Melléknevek
3.
Névszót kicsinyít
iml
ka
:
fokozata ellen bih Fokozal
kainen
:
Melléknevek képzésénél egj
'1
ellen két árja kicsi-
és ese. árja hasonlat
kóp-
i
zben. .">.
Névmásoknál
gyar It: a Kérdknél három
finn
millinen, egy magyar-árja kél finn fölös hasonlatol
ik
jek
— egy
Képz (a mahasonlat kuka, mika, és
árja igehalározól
a
ta
ki ellen.
—
11
-
-
Egyensúlyozza
Képz,
rag hason használata;
s
esa, ima, melyek anyagiak ugyan, de kuka,
a
itt
a
magyar-árja
aszau, amu,
mika
is
azok.
59 (i.
A
számnevek anyagi hasonlata,
szín észten,
és
húsz
sorolta
ide
.1
által
még csak való-
bven
ellensú-
lyozva van. Igehatározói
8.
Igéknél jelen
hangzója
;
a
árja
idben nég}
múlt részesül
névszó szinte négy, és
képz áne
7.
—
,
hasonlat. az aligmull
hasonlat;
parancsoló, és igébl képzet!
mind ellensúlyozva. A cselekedtel,
szenvedi képz, valaminl len és lesz igék
lata
ellenében állanak
a
rendes mull
/
képzje,
finn s
hason-
a jelen ré-
szesül árja-magyar hasonlatai.
Az eddig .uja hasonlat
rag. tett
3)
áne
felhozotlak
marad
:
I
)
tehál
ellensulyozvák
cse kicsinyít; 2)
i
,
süt
fölös
melléknévi
igehatározó; 4) a fönebb névszóknál emlí-
ak többes számi
rag. 5)
A
négy mutató névmás anyagi
hasonlata.
G^y^S
Zárszó. J-iz szolgáljon kezdemény ül a nemzeti
nyelvünk jogos állása fell
magyar
nyelvek irányában. Ne
a többi
vethesse a külföld szemünkre,
vitának,
hog) míg tudósai fölöttünk
nem akarunk, vagy képesek nem vagyunk. Nem bvölködünk ugyan annyira
határoznak, útbaigazító szót emelni vagy
egyetemes nyelvirodalmi segédeszközökben, mint
velk
az osztályozási elvek
els
k,
hogj
fölállításában versenyez-
hessünk: de annyit mégis tehetünk, hogy búvárlataik ered-
ményével idnkint megismerkedvén, birálólag, vagy épen rzáfolólag nyilatkozzunk oly tárgyban, mely minket közel-
rl
érdekel, s melyet nálok
jobban tudhatunk.
Müller Max, az európai nyelvek oxfordi tanára,
s a
Iligveda tudós kiadója, igy nyilatkozik a legújabb* nyelvosztályzat fölött nyelveit,
:
Mellzvén, úgymond, Amerika, Afrika
és a Khinait, mely
mind abban szkölködik, mit
—
csak három grammatitai esa-
grammaticának nevezünk,
ládra osztható az egész nyelvország.
hatni
Ezek
:
sémi, árja, és
E három nyelvtani rendszer elemeit ismerve, fölfog-
turáni.
a
polgárisult
világ
minden
nyelveinek grammaticai
formájit.
Mit Müller c három nyelvosztály jellemzéséül
ir
,
honi
61 hasonlító nyelvészeink tudomását
no mád,
szer kezdetben, a
nagy
folytán
férfi állal
turániak
dal mi nyelvek. Ez utóbbiak
az árja és sémi ál la
nyelvtani alakján hatalmas ész bélyege látható
századok
A
megérdemli.
is
mely, egy-
,
beszéd hullámzó anyagára nyomva, többé el
nem
enyészett.
törvényakaratu
.Aliul
alapított birodalmak, a
sémi ós árja nyelvek,
minden korban, és vidéken, szoros történelmi folytonosságot mutálnak; úgy hogy Mózses és
Mohammed, Homcr
és
Shakspeare nyelve, egyetlen eredeti (ypusnak, csak kissé változott,
lenyomatául jelenkezik. Több szók és grammali-
formák, e két családban, egyetlen ész
cai
látszanak alkotva lenni,
nem annyira
s
egyszerre
által
az alárendelt ó és uj szójárások
veszteségek, vagy új alkotások
,
mint változá-
sok és romlások.
Hogy
nélkül
csak nép közt lehetséges, kinek vallása,
terjedjen
,
nyelv, századokon át, veszteség
törvényei, s költészete határozott partokai képeznek, melyek
korlátozzák a nyelvfolyamot.
napjainkban
a lithvániai
Csak így értelmezhetni, hogy
földmives
eszmi (vagyok) ugyan-
azon gyökerii és végzetü szót használ
mit a vedai
,
költ
Indiában négy ezer esztend eltt
A
turániakkal máskép
a dolog.
áll
1)
A
melyen
tér,
azokat beszélik sokkal nagyobb, mint az árja- és sémié. utóbbiak ugyanis az ó világ négy félszigetén dívnak Persiában, Arábiában, Kisázsiában, és Európában
van hinni, hogy történelem
itt is
a turáni törzsek
nem emlékszik
,
hogy
elbbiek
:
s
;
voltak.
e roppant turáni
Az
India-
okunk 2)
A
vadonban
valaha állandó társadalmi, vagy polgárzati központ alakult volna. tak
,
Birodalmak alig
alapíttattak,
mint a sivatag porfelhji
alig élek
túl
;
hamar isméi szétomlot-
törvények
,
dalok
,
mondák
szerzjiket. Mily könnyen változik a nyelv,
fi
igy magára hagyatva,
s
2
csak vad életmód napi szükségeiben
gyakorolva, példa az amerikai nyelvek végetlen változatos-
S ha meggondoljuk, hogy évezredek
sága
a finn és
mongol
semmi olyas
hogy
lapított
köze
:
el,
törzsek elszói egymástól elváltak:
mióta
hog)
vágj nemzeti irodalommal nem bírlak,
vallási
mint a vedák Indiában, vagy nél;
toltok
Homer költeményei
görögök-
a
az elszórt törzsek gyér társalgása voll a megál-
érteményü szók, és Tormák egyetlen fentartó esz-
könny
lesz megérteni, miért
nem
rokonság oh világos
közt, nyelvészeti
találjuk, a turániak
jeleit,
mint az árja és
sémi családban.
Vannak azoniban rokonsági ismérvek, mint ségesb névszók és
névmások;
atya, anya, gyerek
:
és idomi hasonlatok.
böznek a turániak az árjáktól. Az forrnáji
számnevek
sat.;
E tekintetben
árja
meg;
egyszer állapíttattak
a legszük-
külön-
is
nyelvek grammaticai
szanszkrit
vagy görög
készen nyerte azokat. Ila a helyett mindenik nyelv újból készítette
volna
anyagi részei; az az maradandóit,
különböznének
idomait, elv,
mely
ezen
új
idomok
szerint azok alakíttattak,
íny van ez a turáni nyelvekkel
:
ugyan
anyagban
különböznek, idomitási eljárásuk egyez.
„Nomád nyelvekben eg)
család, vágj kis társulat rög-
töni fölemelkedése, oly hatást gyakorolhat, milyet álladalim
nyelvekben város, tartomány,
faj,
vag]
vallási
felekezet.
Hol oly kevés van megállapítva, eny emelked család sajátságai, nyelv egész külsejét megváltoztathatják,
rencsés khán hangsúlya az
nában nyomot hagy. készül,
Vfarco
Midn
Polo
lovas hadtest élére
áll,
14-ik s
öt
követ minden
egj nag} tatár századi
segj sze-
törzs nyelvta-
fnök
hadjáratra
utazó szerint, százezer
következleg
szervezi.
Ku\
tisztet
63 rendel minden
tíz
—
egyel minden száz
így a tizedesek a századostól
fölé.
destl,
az ezredesek
s
ezer
—
veszik a parancsot,
attól
vagy csapa! kormányzására
s tízezer
a századosok az ezre-
,
vezényel. E szervezetnél fogva, minden ber,
—
ki tízezret
tisztnek csak
kell ügyelnie, s a
szó eljut a khántól a százezer kzvitézhez, csak
tíz
em-
parancs-
négy szájún
keresztül."
„Ha egyszer nyelv, nemzeti jellem tudományos munkák
által,
st
megalapittatott, nehéz,
tása, politieai
lehetlen megváltozta-
rázkodtatások nélkül. Hol
nomád népek
a
pol-
gárzat és politieai szervezet ily fokára jutottak, nyelvük, bár turáni
is
alkatában, közeledhetik álladalmi nyelvek, például
szanszkrit
Így van ez csakugyan
vagy héber rendszeréhez
a turáni család legfejlettebb ágainál,
magyarnál és finn-nél,
hol némely végzetek folytonos használat által annyira el-
koptak,
s
ujakkal
különbség turáni és Müller szerint
nem
pótoltattak,
a turáni
mongol, török, szamojéd, és
hogy enyészni kezd
a
(*3
árja között."
nyelvek finn.
lád elszórt nyelvei a Caucasuson.
öt
osztálynak
:
Külön említtetnek
A
finn
tunguz, e
csa-
ismét négy ágra
Ugri, melyet képez magyar, vogul, osztják. 2) Bulgár, melyhez cseremiszek és mordvinok. 3) Permi, melyhez permiek, sürjánek és votjákok. V) Csud,
oszlik.
1)
melyhez lappok, finnek és eszthek számittatnak. Helytelen ezen osztályzat
:
mert a magyar
lok és osztjákok közé való, s legalább
képez mint a török, vagy
finn.
(*) Atax Müller. Tlie iHiignages o( P.
85—95.
is
nem vogu-
oly külön osztályt
Csak magyar- finni tk östé-
tlie
seat uí \v»r in Ihe Kast. 1855.
64
midn
védése mutatkozik a különben jeles nyelvbuvárnál,
magyart és
a
és arabot:
(innét
rokonokul
oly
mini a hébert
tekinti,
messze széledt nyelvek némelyikének kö-
.,E
zös eredete be van bizonyítva, oly pontosan, mint szanszés -görögé,
krit-
es
nyelvek
,
—
mint héber és arabé:
mint magyar és finn
,
s
visznyomozás
végleg egy közforrásra vannak vezetve." (') sági kérdésben
A külön
az
egyike
emiittettek
nyelvek
összes
az
—
1) Szervetlen gyökérnyelv,
teljes
A
—
ményü szóknak beszédrészekké 3)
A
sem sorozva,
osztályozvák
így
:
khinai. Formátlan, min-
den szótag szó, minden szó legrégibb turáni képletek
alá
kliámi vagy egyptomi.
mint Bunsennél a
ugyanis
Szerinte
utján,
rokon-
-^
Gyarniatliira utal.
magyar áll,
távol
oly
értemény, mondat. 2)
Iliibe
Azon
ti.
hangsúly
alakulta
legrégibb sémi -iráni képletek
—
teljérteáltal.
khámi. El
és
utóragok kezdete, végzetes gyökér, mely ekkor hangzóját
változtatja.
leti
—
fejlett
4)
vezet harmóniai
Ha
A
turáni
nyugoti elöfok képletek
—
—
sémi
finn. 3)
—
A
és a
nyelvszcr-
2
iráni. ( } az ó egyptomi nyelv megérdemelte, hogy két ezer képlete
évvel kihalta után,
egy nyelvre, vallásra, idegen
tudományos érdekek
által indíttatott
helyét a nyelvek sorában;
idegenek
állal,
(1)
törekvés,
Miiller.
germán,
s
csak
kijelölje illet
ha a török, szamojéd és
finn,
különböz szerkezetökhöz képest, külön
alosztályokra választatlak
rovandó
ke-
ha
;
talán
nem
lesz
meg-
egészen
magyar ember, kirl filehetjük.
P. 86.
(2) Hiiiisen. Aegyptens Stelle in Ser Weltgeachicbte. V. B P. 37. 38.
1
1856.
65
hogy nyelve
ugy, vagy még jobban
sajátságait épen
is-
merheti, mint bármely tudós külföldi, azt nemcsak vogulok, osztjákok, is
—
hanem
az egész finnágazattól legalább
különböznek matatja
oly
ki,
mint a török, vagy sza-
mojéd a finntl. Kijelölhetk ugyan
is
magyar sajátságok,
a
különbségek, a sokszor említett nyelvek ellenében;
s
idomi
meg-
hogy Klaproth, Gabelentz, Arndt, Schott,
mutatható,
egyébként igen tudós
több,
s
magyar nyelv
férfiak, a
s
ter-
mészete fölött keveset elmélkedtek, szerkezetét, szépségeit
nemigen ket,
ismerik;
máskép nem
figyelm-
mód
jelen ide-
hogy: 1.
A
magyar igeszó gyökere
jének harmadik személye. zák,
el
volna
kerülte
a gyökér,
s
török-tatár
nyelvek
a
A
a jelent
finn igék e személyt ragoz-
hajlításban tisztán
nem
található.
igegyökere a parancsoló
A
mód egyes
második személye. 2.
Magyarban a cselekv
határozatlan formája van
;
igehajlílásnak határzott, és
mi finn és
törökben nincs.
A
mordvinról említtetik ilyesmi, de ez csak félszeg hasonlat, s
magyar utánzás, mert nincs összekötve a ná-
tökéletlen
lunk nélkülözhetlen névelvel. 3.
A
tárgyakat
magyar, nével is
meghatározza.
által,
igéjével öszhangzólag a
Ezen nyelvtani
eljárás kivétel
Nem mondatik soha magyar által: szeretek a sem: szeretem jót; hanem, szeretek jót szeretem
nélküli.
jót, a
,
Ezt
jót.
volt,
a
magyar nem Európában
tanulta,
mert
nem
kitl tanulnia, mert a világ összes nyelveiben nincs
példa, tárgyzásáia.
és igeérteménynek
ily
szabályos öszhang-
Van arabnak, görögnek, németnek,
az ujabb ro-
6G
mán
nyeli éknek
coinak három
névhatározó
formájn
rizek (valamit);
szócskájok; van
igéje:
ni-tla-pia
határozatlan,
határozatlan
ni-ic-
tárgyú,
szernél]
mexi-
a
pia rizek (embert), határozott bármel) tárgya, ni-c-pia
rizem
az utóbbi tárgyát,
nem képes
egyúttal meghatározni ([ri-
zem embert). Megvoll
a
játsága ázsiában
soha sem voll az
fi ti ii
is
;
—
dolgot). De az elbbiek igéjökel
([embert, vágj
s
magyarnak e harmóniai nyelvsatöröknek
a
.
s
a
ágnak. Szókötési
különbségeink kitüntetése
tüzetesebb
tár-
gyalást igényel.
Ne csak finn-török hasonlatok, hanem különbségek i-
emeltessenek
ki
tárgyban s igy nyelvünkben többiben
nem
inni
hasonlító nyelvész által;
sajátlagos,
A
különböz.
mi
találtatik:
az a
is,
jellem
halása, épen a sajátságok ismeretéi szükségöli, lük, szótagok,
vagy néhánj
>/.<<
nem mutatnak.
löbbrc
mely nyelvünkéi átlengi
;
s
A
a
melyek
árja -hasonlatok.,
szóalkotásban ,
,
a
fölfog-
Egyes be-
finneknél sokkal szá-
egykori
szellemet kell
ez a finn-tatártól
mi
hasonságából , nincs jog
rokonság következtetésére: példa
mosabb
minden
s
érintkezésnél
tekintetbe
venni,
mondatszerkesztésben
szavaiban
,
mint grammati-
cájában idegen.
Tehetsb
honfiainkat,
valamint
a
magyar akadémia
magyar irányú nyelvésztagjait, édes anyanyelvünk becsületére
kérem legyenek segéd
ügyben mereti
,
s
fordítsanak
kincskbi,
szüntetésére.
kis
a felle
.
ezen
részt
nemzeti
anyagi,
.
st
vágj
európai nyelvis-
terjeng balvélemények meg-
67_ Végre
nem mellzhetek
egy
hasonlatot
pár
latát
rég
keresem,
kopt kitételekben,
fa.
bn.
szl
Kaze
balkéz.
növény. Uini
-
lény.
Hel le =
lüzesítni,
gyar
savanyú
a
hevítni,
hiszem
fóltaláltnak
=
selseili.
= =
s
szülni.
koh.
ó
hason-
alóli,
elule
memphisi szójárásban
Naa
=
nagy.
világosság-.
Kar. karr
Na =
az
szl
ogyptomi nyelvbl. Bor, búza szavainkhoz
=
sane,
B,
fü
Boni, bon
kör.
Khoh
profecto,
na.
5*
= ma-
PH 2582
Hatyas, Flórián A magyar nyelv finnítesi törekvések
DO NOT REMOVE CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET PLEASE
UNIVERSITY
OF TORONTO
LIBRARY
