Gyepgazditkocris Daftil s Debrecen
MATRAALJAI SiK TERULETU GYEP RAFORDiTAS-FCGGVENYEI Liebman n Laps, Svcs Istvan, Zak& Tivadar Summary The vegetative renewal on the flat lying grass of Matra hill did not result significant growth int he extract yield. A bigger yield excess can be shown at u tilization level over 100-150 kg/ha Nitrogen. The input functions of the grass cultivation do not indicate extensive difference in the specific ivItrogen unsage. asszefoglakis A 100-150 kg feletti hektdronkenti N-rdforditdsnal niutathato ki valamelyest nagyobb hozwnt6bblet a ter let tnliveles tennesszinfjehez kepcst. Ebb67 Icovetkezjen a gyeptermesztEs rdforditasAggvernyed sari jeleznek nagyrnertekii elterest a fajlagos Nfelhaszndlosban.
A gyeptermesz-tes koltsegeinek alakulasat a termek-el5a11itas raforditasigenye szabja nKg, amelynek meghatarozaja az alkairriazott gyepterrnesztesi teonnologia. A termesztesi eijarasok kozorti alapveto killenbseg abban mutatkozik the& hogy a hozamokat eisi5sorban a termeszeti feitetelek hathozzak 'nog, vagy pedig a gyepteriiletek terttleti terrneiekenysegenck alakitasaban a termelOi raforditasok (a rniltragyazas es annals hasznosukhat javitOl milveletek) donti5 szerepet kapnak. A gyepek hasmositasaban rejlO tartalekokat az elsOsorban a gyeprol szarmaz6 takarmAnyok kisebb fajlagos termesztesi kOltsegeiben es a teatlethaszndIat rugalmassAg-ban kell keresni. Szalmos technolOgiai valtozat reszletes vizsaatara kertilt sor az el u]t evtizedekben (VINCZEFFY 1985, BARCSAK 1994, SZGCS 1988, SZEMAN 1991). E terrneEesi eijirasok keilonbazo technikai feIteteIrendszere, teruleti terrnelekeilysege, raforditAs-igenyessege lehetoseget ad arra, hogy az allattartO tizemek a tertileti elhelyezkedesiiket, a takarrna'nyige'nyt es a finanszfroza'si felteteleket figyelembc veye valasszanak a nekik medelelO altematfvak kOzi.il, LejtOs tertiletil gyepeken folytaiott gyepkiserletek (SZOCS 1986) adataira alapozott korabbi vizsgaIataink (SIOCS es LIEBMANN 1992, LIEBMANN 1994) azt mutattAk, hogy alaprniiveles, felgjitas es tljratelepites n lkiil, csupan a tapanyagenatas szintjenek nagyobb mertekii emeldsevel jelentosen megnOvelheto a teraIttegysegenkenti Allateltar-to kepesseg_ A talaj vizgazdalkodasat javit6, a termor4teR vastagsagahoz igazodO mely Lazitdssal, valarnint a megfeIelo boritottsigot eredmenyez6, az Okologiai felteteleknek meRfeMo, a tapanyagokat jai Transzformala nOvenytarsulas kialakitfisaval a tnOrrdgyazas kontrolIjan is szamotteva novekedes erhetb el a teraleti termeldkenysegben, es jelontos megtakaritasok lehetsegesek a fajlagos raforditasban is.
105
Gyepgazdtakod'as 2001, Debrecen
Ariyag es ratidszer E tanulmanyunkban - a lejtos gyepeken szerzett termeszt6si tapasitalatokat kiegesziten, do - eay Matraaljai sik tertileten bealiftot-t kiserlet (SZUCS 1998) adatait dolgozzuk fei, Az adatfeldolgoiiis ccTI a, h6'g 7 d. terrnelesi koltsegek akkuIasa szempontjaM6I meghata% roz6 raforditas-igenyesseget megvizsgaIjuk, es az elabiekben leirt tarvenyszeriiseaek ervenycsiilesk kimutassuk. A rafordItas-igenyesseget e vizsgalatunkban is a hozan -mo_ veles fajlagos N-ig6nyevel szamszeriisitjuk. Az elemzeshez az eis6 .kiserleti ev intitrgyakezeleseihez tartoz6 szaraz-anyag-hozamokat hasznaljuk fel. Osszehasonlitjuk a miiveles kontroiljkiak (B,) es a vegetativ felajitasnak (2-3 cm-es ekkeses rctoros veles) (B 2 ) technologiai valtozatait. A vizsgalat alapjata egy kettenyezos (miiveles es matragyazas), negyismetl6ses, sdvos eirenclezesii kisparcellas kis&1et N-raforditas es szarazanyag-termes adat pariai szolgaInak. A kiserleti terillet gyakorlatilag sik, felnedves, ticlefekvesa. Talajtipusa reti csemozjom. A csapaclek mcnnyis6ge a tenyeszidEiszakban 460 mm, a kozephomersek let 17,9 a napfenyes arak szrna 1618 volt_ A kiserlet "A" tertyezOje a miltragyazAs. A matragyakezelesek N o Po Ko es N450 P l$:i KlE0 koZott N-50 P20 K20 adaggal valtortak. raforditis - hozam pArokra fliggvenyt illesztetaink. A hozarnA rendelkersrc valtozas es a maragya felhasznalas modosulb,sanak osszefuggeset harmadfoku ftiggvenyekkel modeileztak. Korrelkios inclexa szarnitottunk 65 meghatiroituk a standard valarnint a variac i6s koefficiens erteket. (I. idbldzat) A rdforditasftiggvenyek derivglasval megailapitottuk a raforditas igenyesseg modosulasanak aim& jellernz5 margirialis rAforditas fuggvenyet. Ugyancsak a raforditasfuggvenyt alapul veve hozruk letre a fajlagos N-ig6rty valtozitsat megjelenito atlagraforditas-fiiggvenyt, E polinomok fiiggvenyertekei alapjan elernezziik a raforditasigenyesseg A vizsgalt technologiak rAforditisfiiggvenyei
1. tabkizat
Megneve zes
A ftiggve'nyck parameterei a
a2
2
c
Korreldci6s index
Standard hiba
(I)
(kg)
Relativ. hiba (?/0)
0,9831 23,6518 1,16 24,0328 - 0,3349 0,00017 - 412,88 24,12889 169 21,1773 - 0,2967 0,00156 - 382,211 , 0,9831 13 1 : milveles kontrollja. B2 vegetativ feh.ljitas (2-3 cm-es ekkeses rotoros aIapmuveIes). B
Eredmenyek is ertaele.siik A milveles kontrolljan (BO csupan a miltragyaadag novelesevel jelenti5s hozarunCiveke-
des volt elerhet0. A szarazanyag-termes maximurriat a modellezes szeririt a hektaronkenti 420 kg N adta. Ennek megfeieloen a mutragyakezelesek hatasara a terulet alap termesszintje a 2,4 tiha hozam tobb mint negyszeresere ernelkedett (2. tabLizat).
106
Gyepga.zdilkicK16s 2001, Debrecen
A vegetativ feliijitAs (B 2) riAlositott valarnefyest a wined teljesftmenyen az1.1tal, hogy befolyasolta egyes miitragyakezelesek hatekonysagat. A hektkonkent elerheth szarazanyag-hozamot azonba,n szAmonev6en nem novelte meg. A technolOgia termelesi tartomanya az else kiserleti ev adatai szerint ennek megfeIelaen nern igazin ter el a miiveles megoldasetOl. A miliragyazas kontrolljan elaallitott szarazanyaa 2,5 Vila, a hozam maximuma 10,9 tonna hektaronkent. A hektaronkenti szarazanyag-hozarnokat es az elerestikhoz szi.iksdges Nfelhasznaisokat asszehasonlitva rnegallapithatc5, hogy az azonosnak veheto termeIesi tartomany egyes hozamszintjei - a kedveibbb fajlagos INi-raforciftas miatt — a vegetativ felOjitas utAn 30-50 kg-real kisebb N-adaggal erheti5k el (3. tablcizat) A miaragyazasi koltseget 6s kOmyezeti terhel6st egyarant mersek15 hataanyag megtakaritashoz a 12-20 kg-mal kevesebb foszfor 6s kalium felhasznalas is tarsul. A vizsgAlt technoleigiAk jellernzed 2. hibicizar
megnevezes
sz. a_(100 kgnia)
_
N kgiha
N-raford. kg/100 kg sz_ a. Cobblet 4,67
N-raford. sz, &OW N kg/100 kg sz, kg/ha) kg/ha a, tobblet
._ 24,88 24,45 ' az alay term6sszint 274 3,88 tlagos rcifordftas 83,14 80,89 217 rninimuma 108,8 410 4,88 5,39 a hozam maxims103,46 420 ma B 1 : miiveles kontroll'a, B2: vegetativ felujitAls (2-3 cm-es ekkeses rotoros alapmfiveles). N:P:K 1:0.4:0,4
A N.riforditas valtozisai
3. teiblcizat SzArazanya2. 100 kgiha
N kg ROO kg N kg /100 kg N kg/ha sz. a. tobblet sz. a, tobblet 5,53 28 54 _ 30 9,71 5,97 8,00 124 40 90 5,19 130 170 6,65 50 4,50 158 201 5,64 60 4.05 183 4,99 228 70 214 3.87 4,69 261 80 4,00 261 4,74 311 90 4,42 5,13 332 388 100 B t : a rnaveles kontrollja., B2 : vegetatfv fehljitRs (2-3 cm-es ekkeses rotoros aIapmilveles). N:P:K 1:0,4:0,4 N kg/ha
107
Gyepgazdaikodds 2%1, Debrecen
A mcdellezes adatai a raforditas igdnyess4 v6Itoziisat illetaen megerositik korabbi vizsgalataink (SZUCS es LIE.BNIANN 1992, LIEBMANN 1994) ereelmenyeit_ Ezek szerint a szarazanyag-bozarn novelesenek fajlagos 141-igenye termelesi e1jarisonkent es az egyes technolagian6I terrnesszintenk6nt - tehAt technologiai valtozatonkent modosui. A vaItoz;Is- sajatossga, hogy a 100 kg tobblet szarazanyagra jut6 N-felhasztAlas a hozamszint nOve16sevel egy techno1ORiara jellernza rninimw-nertekig rnersekloclik, majd isme.t emelkeclik. A modellszamit6sok szcrint a fajlagos N-rafordita'sok mOdosulasanak pararneterei - pi_ a t6I-ig hatArai, az atlagos raforditas Ininirnum6hoz tartozo sz6raz,anyag-hozamok Cs miltragyaadagok - jellemzik a techriologiakat. Az aclott ki56r1cti idOszak adatai szerint megalIapithatO, hogya mintegy 10 tonna heloaronkenti szArazanyag jelzi a termeIesi potenciAlt. Ennek kulanbozli mertdkii kihaszridIasaval tak-arrnanyigenynek megfeIeloen valanthato meg a tertudsszi_nt. A gyepterrnesztesi technolOgiak termeslehetelsReh - amennyiben a takarmL -lysziikseglet a terUleti termelekenyseg noveieset kaveteli meg kiilonbazn mertekig hasznositva eltero onkintseggel termelheto meg a sztikseues faszarazanyag. Az osszehasonlitott technolbgiak - fajlagos N riforclitas minimumaval megadhato technikai optimuma rnegegyezik (8 tiha). E teruleti teljesItmeny feiett a 100 kg szaazanyag tdbblet eler6sehez sziiksdges N-hatt5anyag nagyobb Litemben novekszik, -
-
OsszefoglaIis Az eredeti gyepen alaprntiveles nelkul rraragyazassal mintegy negyszeres6re volt emelheto a hektaronkenti szarazanyag mennyisege. A vegetativ feftijitas a termesIehetosegben ertekelheto valtozAst nem ercdmenyezett, A k& gyepterrnesztesi technolOgianal a hozamnOveles filggv6nymodelIekkel megdllapitott technikai optimuma 8 t1 ia. F sznrazanyag-hozarnot vegetativ fell :Oast kovetOen - a beavatkezds transzforrnaci6 batekonysagat nove15 hatasa miart - kOze1 60 kg N-hatOanyag megtakaritasaval Iehet el6rni. A vegetativ felUjitas hatekonysagbeli fbIenye eIselsorban abban mutatkozik meg, hogy hektaronk8nti 5 tonna faszarazanyag felett a terrnesnOvelCs raforditas-igenyessege kisebb titerriben novekszik, mint az eredeti gyepen, irodalonnjegyzek: Baits& Z. (1994); Goclolloi gyepkutatasi eredmenyek osszefoglalasa, Godo116i Gyepgazdalkod6si Anket adoIlo, ATE 8-10, p. Liebmann L. (1994): Gyepteunesztesi technolagiAk gaz.dasagi erteIeMse. Kandidatusi ertekezes. Gy6ngyijs, 161. pSiernan L. (1991): TermesnOvelesi Iehetosdgek stic feIszinti dornb Cs hegyvicidki gyepeken. Legelo az emberiseg szolgalataban. Debrecen, ATE 77- 84, p. Sziics 1. (1986): A mtitragyizas Cs mtiveles hatasa a termeszetes gyep termesere lejtos terilleten, Egyeterni doktori ertekezes. GOMM, 123 p. SzUcs I.-Liebman/1 L.( I 992): KOmyezetkirnelo gyeptermesztes gazdasagosan. Tennelszetes gliattarffis 2. Debrecen, ATE 331-341, p, Sziics T. (1998): Gyepgazdalkodas Cs videkfejlesztes. MezOgazdapag es vid6kfejlesztes. Vi. Nemzetkbzi Agrarokonorniai Tudomanyos Napok, GyOngyds, 4, 195-200, p.
108
GyepgazdaikodAs 2001, Debrecen
Viriczeify 1. (1985): intenziv gyepgazdalkodAsi technol6gia kialakftasa. A tdmegtakarmanyokra es rnellek-terrnekekre alapozott Pius- Cs tejtermeles. c. terra osszesit6 jelentese. Debrecen, ATE 2.37 p_
Szerzok:
Liebmann Lajos egyetemi docens Sziics Istvan egyeterni docens Zakft Tivadar tanszeld In6rnol< SZIE Gazdalkoclasi Cs Vlezogazdasagi Foiskofai Kir 32.00. Gyeingyos. Maitrai u. 36.
109
