Mátészalkai Járási Hivatal Okmányiroda Mátészalka. Általános közzétételi lista. II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4

Mátészalkai Járási Hivatal Okmányiroda Mátészalka Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások

GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Győriné Apáti Anna

Tel.. 44/500-967

Simainé Fazekas Györgyi

Tel.: 44/500-967 Fax.: 44/500-952

Közlekedési hatósági ügyintéző: Kincs Miklósné

Tel.: 44/500-966

Szabóné Horváth Anita

Tel.: 44/500-966

Ügytípusok

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Új jármű forgalomba helyezése Használt jármű forgalomba helyezése A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása) Ideiglenes rendszámtábla Jármű forgalomból történő kivonása Egyéb ügyintézés

Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a járművével kapcsolatos ügyeit? 1.

Új jármű forgalomba helyezése

Új jármű a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű.

Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell: a) a Műszaki Adatlapot, b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot, b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, c) a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszám érvényesítő címke díjáról, a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt (illetékmentesség esetén az erről szóló igazolást), d) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, e) ügyfél azonosító okmányt. Ügyfél azonosító okmány: a) személyes megjelenés esetén az ügyfél, b) képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmány, illetve képviseleti eljárás esetén meghatalmazás, c) jogi

személy,

jogi

személyiséggel

nem

rendelkező

gazdasági

társaság

esetében

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés vagy másolat a cégbejegyzésről, melyhez szükséges az aláírási címpéldány és a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása. Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek: Tétel, díj, illeték A forgalmi engedély illetéke:

6.000 Ft

A törzskönyv illetéke:

6.000 Ft

Az érvényesítő címke díja:

585 Ft

A rendszámtábla ára 1 pár sorozat rendszámtábla esetén: 8.500 Ft (25% ÁFA-kulccsal számítva)

2.

A használt jármű forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) amennyiben a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, c) a közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot, d) eredeti külföldi forgalmi engedélyt (törzskönyvet) és jelzést, illetve külföldi jármű okmányt (kivéve, ha a járművet külföldön nem helyezték forgalomba), e) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hiteles másolati példányait, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles magyar nyelvű fordítását is.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a jármű származásának ellenőrzéséről kiadott hatósági határozatot, b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, c) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, d) az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszámtábla érvényesítő címke díjáról szóló postai feladóvevényt, e) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, f) ügyfél azonosító okmányt. Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek azonosak az új jármű forgalomba helyezésénél ismertetettekkel, azzal az eltéréssel, hogy a vagyonszerzési illetéket csak a Magyarországon kötött adásvételi szerződés esetében kell megfizetni.

3.

A jármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása)

Az új típusú forgalmi engedélyek esetében a kérelemhez szükséges csatolni az alábbi okmányokat: a) a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt, b) a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket, c) a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, d) tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, e) a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, c) vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt, d) az ügyfél azonosító okmányt. A tulajdonosváltozás költségei A

forgalmi

engedély

és

a

törzskönyv

kiadásáért

6000-6000

forint

illetéket

kell

fizetni.

Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel lehet teljesíteni. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 8 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti.

4.

Ideiglenes rendszámtábla

Az Okmányiroda az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának és használatának engedélyezése kapcsán közlekedési igazgatási eljárása az E és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblák tekintetében jogosult. Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre, (a továbbiakban: munkagép) és azon járművekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, illetve amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. A közlekedési igazgatási hatóság (Okmányiroda) az önjáró munkagépre és kérelemre arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát ad ki, és használatát engedélyezi. Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának feltétele a jármű jogszerű birtoklásának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének és a jármű műszaki alkalmasságának igazolása. Az ügyintézés során fizetendő díjak, illetékek költsége: Rendszámtábla ára: - 1 pár

8.500 Ft,

- 1 db

5.500 Ft,

Ideiglenes forgalomban tartási engedély: Címkedíj:

3.500 Ft,

585 Ft.

Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni, azzal a személyszállítás, teherszállítás és a vontatás tilos. A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt közúti forgalomban. Mezőgazdasági erőgépek: a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők), b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek, c) a magajáró permetezőgépek, d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak, e)

a

mezőgazdasági

tevékenységre

alkalmazandó

magajáró

rakodógép,

amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtásához csatolni kell: - az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó adatokkal,

- az ügyfél nyilatkozatát az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedő járművek biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolást (regisztrációs szám), - a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot, - az ügyfél személyazonosító okmányát, - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolását. - a mezőgazdasági erőgép gépkönyvét, típusbizonyítványát vagy a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak: a) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 19 500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját b) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 6500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történő bejegyzés díját c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba történő bejegyzését, illetve törlését. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.

5.

Jármű forgalomból történő kivonása

A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok: a) a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt, b) igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, c) ügyfél azonosító okmányt. A végleges forgalomból történő kivonást követően a jármű újból forgalomba már nem helyezhető. A kivonáshoz szükséges okmányok, melyeket a kérelemhez csatolni kell: a) bontási átvételi igazolást, b) a rendszámtáblát, c) a jármű törzskönyvét, d) a jármű forgalmi engedélyét. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt, b) ügyfél-azonosító okmányt. A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonásra az ügyfél okirattal igazolt kérelme alapján az alábbi esetekben kerülhet sor:

a) annak eltulajdonítása, b) külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás, c) annak külföldre történő értékesítése, d) annak muzeális előminősítése esetén. A kérelemhez csatolni kell: a) a rendszámtáblát, kivéve a jármű eltulajdonítása esetén, b) a kérelemben megjelölt indokot tanúsító okirat másolatát. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a jármű törzskönyvét, b) a jármű forgalmi engedélyét, feltéve, hogy azzal rendelkeznek, c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást, d) ügyfél-azonosító okmányt. A fent felsorolt három kivonástípus esetében a közlekedési igazgatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összege 2.300 Ft.

6.

Egyéb ügyintézés

A kérelemhez csatolni kell: Forgalmi engedély és/vagy rendszámtábla csere: - előző rendszámtáblát, illetve forgalmi engedélyt. 1.) Üzembentartói jog bejegyzése, illetve változása esetén: - a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okiratot, - az előző forgalmi engedélyt, - a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, ha új okmány kerül kiállításra, - a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást. 1.) Regisztrációs matrica utángyártása: A kérelemhez csatolni kell: Az utángyártandó matrica: A matrica utángyártása akkor engedélyezhető, ha az azon feltüntetett rendszám vagy vonalkód alapján a matrica még azonosítható. Az utángyártás díja: 1.550 Ft 3.) Jármű azonosító jellel történő utólagos ellátásának nyilvántartásba vételének esetén: - engedélyező határozatot, - Műszaki Adatlapot, - törzskönyvet, forgalmi engedélyt, amennyiben azzal korábban ellátták, - forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást. 4.) Motorcsere esetén: - a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot,

- a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, - bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott gépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolás, - forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetéke megfizetését tanúsító igazolást. 5.) Forgalmi engedély, vagy törzskönyv pótlása esetén: - az okmány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló jegyzőkönyvet, - a forgalmi engedély vagy törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, b) ügyfél azonosító okmányt,

Mit

kell

tennie,

hogy

interneten

intézhesse

a

járművével

kapcsolatos

ügyeit?

Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

www.magyarorszag.hu Internetcímen olvashat. Vonatkozó jogszabályok: - 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, - 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről.

és

használatával

kapcsolatban

a

VEZETŐI ENGEDÉLY

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Endrédiné Szabó Erika

Tel.. 44/500-950/981

Bacskó Ilona

Tel.. 44/500-950/982 Fax.: 44/500-952

VEZETŐI ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÜGYTIPUSOK: - kiadás - csere - pótlás - kategóriabővítés Ügyintézési határidő 30 nap. FAJTÁI: 1.) vezetői engedély 2.) nemzetközi vezetői engedély A vezetői engedély Az első vezetői engedély kiadására, illetőleg az új kategória, alkategória és kombinált kategória bejegyzésére, a vezetői engedély cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely – okmányirodában személyesen lehet benyújtani. Amennyiben a vezetői engedély egészségi alkalmassága lejárt - mind régi, mind az új típusú vezetői engedély esetében -, a jogosítványt cserélni kell. A cseréhez az alábbi iratok bemutatása szükséges: 0. érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve 1. lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány. Az eljáró ügyintézőnél le kell adni: 1. az egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi véleményt, 2. az ügyfél birtokában lévő vezetői engedélyt, járművezetői engedélyt, járművezetői igazolványt, 3. megfelelő értékű - főszabályként 4000 forint összegű –házipénztári befizetést igazoló számlát, 4. kitöltött nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező nem minősül közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak (a nyomtatványt az okmányirodában bocsátják a kérelmező rendelkezésére)

A nemzetközi vezetői engedély A nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján állítják ki, és csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. "B" kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedélyt csak a 18. életévet betöltött személyek kaphatnak. Érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított három év. A kérelemhez mellékelni kell 3 hónapnál nem régebbi szabványos igazolványképet. Az eljárás díját postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) kell teljesíteni, amely 2300.- Ft. A vezetői engedély érvényessége A vezetői engedély a kiállításától számított 10 évig, 70 év felett határidő nélkül igazolja a személyazonosságot, de ez nem jelenti azt, hogy ennek birtokában vezethetünk is. A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre: 1. a vezetői engedély az egészségi alkalmasság időpontjáig; 2. a nemzeti kategóriában - a "TR" és "V" kategória kivételével - a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig (de a lejárt érvényességű nemzeti kategóriás vezetői engedélyt járművezetői vizsgakötelezettség nélkül cserélik ki). A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a 1. 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként; 2. 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem, 5 évenként; 3. a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem, 3 évenként; 4. a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni (ha ezt nem teszi meg, vagy nem állapítják meg az alkalmasságát, nem kaphat új jogosítványt). A 2. alkalmassági csoportba tartozó járművezetők közül az, : 1. a 60. életévét nem töltötte be, 5 évenként, 2. a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni . Az eljárás illetékköteles, az illeték összege 1. a vezetői engedély kiváltása, cseréje - akár adatváltozás, vagy személyazonosításra alkalmasság érvényességének lejárta, vagy egészségi alkalmasság lejárta miatt kerül rá sor -, pótlásáért eltűnés, megsemmisülés, vagy megrongálódás miatt: 4000 forint; 2. a vezetői engedély kiállítása a 62. életévét betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb: 1500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénzátutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Nem kell illetéket fizetni a hatóság téves bejegyzésén alapuló, vagy az okmány gyártási hibája miatt szükségessé váló új okmány kiadásáért.

Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100 %-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat.

Kapcsolódó jogszabályok: - 326/2011. (XII. 28. Korm. rendelet, - 20/1992. (XII. 19.) KHVM rendelet, - 31/1992. (XII. 19.) NM rendelet, - 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet, - 41/2004. ((IV. 7.) GKM rendelet, - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, - 1992. évi LXVI. törvény, - 146/1993 (X. 2.) Korm. rendelet, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

a

A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Endrédiné Szabó Erika

Tel.. 44/500-950/981 Fax.: 44/500-952

A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványa olyan közokirat és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 51/A.§-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A parkolási igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely – okmányirodában személyesen, meghatalmazott, törvényes képviselő útján lehet benyújtani. A személyes megjelenésben akadályozott jogosult az igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti. Az eljáráshoz az alábbi iratok bemutatása szükséges: 2. érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve 3. lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány, 4. az orvos által kiállított szakvélemény. Ügyintézési határidő: 30 nap. Az eljáró ügyintézőnél csere esetén le kell adni a lejárt érvényességű, új típusú parkolási igazolványt. A kérelem benyújtásakor szükséges formanyomtatvány. Elfogadható szakvélemények: 1. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpont szerinti szakvélemény, 2. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott szakvélemény; 3. A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap; 4. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás. A parkolási igazolvány érvényessége: Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot

fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával. Az eljárásért fizetendő díjak: Az igazolvány kiadására és cseréjére irányuló kérelem illeték- és díjmentes. A pótlásért 3100.- Ft összegű díjat kell megfizetni postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízáson) vagy bankkártyás fizetéssel. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100 %-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Vonatkozó jogszabályok - 218/2003 (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról, - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról - 141/2000.(VIII. 9.) kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól - 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről - 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről - 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

ÚTI OKMÁNY (ÚTLEVÉL) KIADÁSA Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Bacskó Ilona

Tel.. 44/500-950/982 Fax.: 44/500-952

Úti okmányokkal kapcsolatos ügyintézés során előforduló ügytípusok: -

útlevél kiadás

-

útlevél csere

-

útlevélpótlás

Az útlevél ügyintézéshez formanyomtatványt nem kell kitölteni. Az útlevél Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja. Adattartalma Az útlevél tartalmazza az állampolgár: -

családi és utónévét,

-

születési családi és utónévét,

-

születési helyét, idejét

-

nemét,

-

állampolgárságát,

-

az útlevél típusát,

-

számát,

-

kiállításának keltét,

-

érvényességi idejét,

-

a kiadó magyar állam kódját,

-

kiállító hatóság nevét,

-

gépi olvasásra alkalmas adatsort,

-

arcképmását és saját kezű aláírását,

-

rádiófrekvenciás chip.

Hogyan kell kérelmezni az útlevelet? A kérelmet belföldön az okmányirodáknak (bármelyiknek) vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal, külföldön a külképviseletnél lehet benyújtani. A KEK KH útlevél ügyben eljáró ügyfélszolgálatának címe: 1132 Budapest, Visegrádi u. 110-112., telefonszám: 1818

Csak személyesen igényelhetek útlevelet? Igen, útlevelet csak személyesen lehet igényelni, meghatalmazott csak akkor járhat el, ha a kérelmező egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt orvosi igazolással tanúsítja. Mit kell magunkkal vinnünk az okmányirodába? A kérelmező köteles bemutatni az alábbi dokumentumokat, illetve közölni a következő adatokat: 1. személyazonosító adatait (családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát), 2. az ezek ellenőrzésére szolgáló okiratokat (érvényes állandó személyazonosító igazolványt, amennyiben ezzel nem rendelkezik, úgy születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot), értesítési címét, illetőleg lakcímét (személyazonosító igazolványt, illetve ha új típusú személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, akkor a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt, más néven lakcímkártyát, illetve a 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélyt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt). 3. Csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányát - kivéve, ha az még érvényes, és az új okmány megérkezéséig a jogosult utazni kíván, mert ilyenkor elegendő a régit az új személyes átvételekor leadni, 4. valamint az útlevél iránti kérelemhez az illetéktörvényben meghatározott összegű illetéket. 5. Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell arról, hogy azt ellopták, elvesztette, illetőleg megsemmisült, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik. Mi a teendő, ha gyermeknek vagy gondnokság alatt álló személynek szeretnénk útlevelet? Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be. A kérelméhez szükséges 1. a személyazonosító igazolvány, illetve születési anyakönyvi kivonat, 2. személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány, 3. a kiskorú előző úti okmánya (ha rendelkezik ilyennel, illetve, ha nem kívánja megtartani az új megérkezéséig), 4. illetéket 5. a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványa vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványa, 6. a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozat vagy az intézeti gyám igazolása az intézeti gyámság fennállásáról, 7. a szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyámhatóság, illetve a magánútlevél hatósága előtt tett, a magánútlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozata vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szüneteltetését igazoló jogerős bírósági határozat másolata. A külföldön élő magyar állampolgárok magánútlevél készíttetéséhez a következő iratok szükségesek: - honosítási okirat, - lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ha azzal rendelkezik, - külföldi hatóság által kiállított személyi igazolvány, vagy külföldi útlevél, - kiskorú gyermekeknek (18. életév alatt) magyar születési anyakönyvi kivonat, amennyiben nincs a külföldi születési anyakönyvi kivonatról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása.

Mennyibe kerül az útlevélkérelem? A kérelemhez szükséges illeték a kérelmező életkorától és az érvényességi idő hosszától függ. 6 éves kor alatti gyerekek legfeljebb 3 évre kaphatnak útlevelet 2.500 forintos illeték ellenében. A 70 év felettieknek is 2500 forint illetéket kell befizetni, de az ő okmányuk érvényességi ideje 10 év. A 6-18 év közötti gyerekeknek 2500 forint ellenében 5 évre szóló dokumentumot állítanak ki, 18-70 éves korúaknak 10 évre szóló útlevélért 14.000 forintot kell fizetni, A 18-70 éves korosztály igényelhet 5 évre szóló okmányt is, ebben az esetben az illeték 7.500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Mennyit kell várni a kész útlevélre? A hatóság 20 napon belül készíti el a magánútlevelet. Meddig érvényes, és mikor érvénytelen az útlevél? Az útlevél érvényességi időtartama 3, 5, vagy 10 év, időtartama nem hosszabbítható meg. Érvénytelen az útlevél abban az esetben, ha személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították, az útlevélhatóság visszavonta, azt nem az arra jogosult használja fel, érvényességi ideje lejárt, vagy a használatára jogosult elhunyt. Mi a teendő akkor, ha ellopták, megsemmisült vagy elvesztettük az útlevelet? Az útlevél ellopását, elvesztését, megsemmisülését mindenki köteles haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül bejelenteni. Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált útlevélről a megtalálástól számított három munkanapon belül a hatóságot értesíteni kell. Mikor állítanak ki második magánútlevelet? Aki foglalkozása miatt rendszeresen utazik külföldre, de hivatalos útlevélre nem jogosult, annak második magánútlevelet is kiállíthatnak, ezt azonban a kérelem benyújtásánál igazolni kell. A második magánútlevelet az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel igényelhető. Mennyit kell fizetni a második magánútlevélért? 1. 18 és 70 év közötti állampolgároknak: 2. 18 év alattiaknak és a 70 év felettieknek:

15.000 forint, 5.000 forint.

Soron kívüli útlevél igénylése Hol lehet benyújtani a kérelmet? Az azonnali útlevél iránti kérelmet a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodájában (1132 Budapest, Visegrádi u. 110., Tel.: 1818, 06-1-412-6475) lehet benyújtani. Soron kívüli kérelem illetéke: soron kívüli eljárásban: alapilleték +19.000 Ft (7 napos gyártási idő+postázás),

sürgősségi eljárásban: alapilleték +29.000 Ft ( 3 napos gyártási idő+postázás), azonnali eljárásban: alapilleték +39.000 Ft ( 1 napos gyártási idő).

Mit kell csatolni a kérelemhez? 1. a kérelmező előző útlevelét, kivéve, ha az még érvényes, és a kérelmező az új okmány megérkezéséig utazni kíván, így kéri annak visszahagyását. A visszahagyott útlevelet az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, 2. meghatározott értékű illeték megvásárlásának igazolását, 3. kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez a szülő (törvényes képviselő) gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát, 4. az útlevél kiállításának indokát alátámasztó okiratokat (közeli hozzátartozó balesete, halála vagy fontos családi eseményt természetesen nem lehet mindig bizonyítani, így ezekben az esetekben csak a kérelmezőnek az útlevélhatóság előtt tett nyilatkozata áll a hatóság rendelkezésére). A hatóság az okiratok valódiságát ellenőrzi, majd minden információt a KEK KH-nak továbbít, ahol ellenőrzik azt, hogy az állampolgár kaphat-e útlevelet, és az útlevelek kiállítása is itt történik.

Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse az úti okmánnyal kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Az úti okmányokkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályok -

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény.

-

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

-

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet.

-

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 37/1998. (VIII. 18.) BM. rendelet.

-

Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló, 15/2001. (VII.5.) BM rendelet

LAKCÍMBEJELENTÉS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: Mátészalkai Járási Hivatal illetékességi területe Ügyintézők:

Horváth Bettina

Tel.. 44/500-979 Fax.: 44/500-952

Az állampolgároknak a lakóhely, illetve a tartózkodási hely címét a be- vagy a kiköltözés utáni három munkanapon belül kell bejelenteni az új lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és harmadik országbeli állampolgárok valamint az EGT – állampolgárok ügyeit a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal intézi, lakcímkártyájukat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala állítja ki. A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, vagy illetékes járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcím adatait bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről az illetékes járási hivatal lakcímigazolványt ad ki. A nyilvántartási törvény hatálya alá tartozó polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, az illetékes járási hivatalnál vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie. Ki nem köteles bejelenteni tartózkodási helyét? Nem kell bejelentenie a tartózkodási helyét annak, aki 1. gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén; 2. előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Hogyan jelenthetjük be lakcímünket? A lakcím-bejelentési kötelezettséget Lakcímjelentő lapon kell teljesíteni. A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti:

-

ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik nagykorú magyar állampolgár bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

-

a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

-

az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a nevelőszülő vagy a gyám gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

A polgárnak a lakcímét, illetőleg annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél, illetékes járási hivatalnál, lakcíme megszűnését az addigi lakcíme szerint illetékes jegyzőnél, illetékes járási hivatalnál

kell bejelentenie. Tartózkodási hely létesítését, a tartózkodási hely szerint illetékes

jegyzőnél, vagy illetékes járási hivatalnál kell bejelenteni, lakcímjelentő lapon. A tartózkodási hely megszűnése országos illetékességű, bárhol be lehet jelenteni. Lakcím-bejelentéshez szükséges okiratok: -

„0” éves kortól érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély),

-

lakcímigazolvány

-

albérletbe való költözés esetén a szállásadó aláírása, lakcímkártyája és érvényes személyigazolványa vagy kártya formátumú vezetői engedélye, illetve albérleti szerződés

-

lakcímbejelentő lap

-

önkormányzati bérlakás esetén szállásadó a kijelölt bérlő, ezen lakásbérleti szerződés.

Ha valakinek a lakcímnyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs bejelentve, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik. A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges (ő is aláírja a bejelentő lapot). Fontos tudni, hogy a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Ha a Magyarországon élő magyar állampolgár külföldön szeretne letelepedni, ezt be kell jelentenie a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy illetékes járási hivatalnál vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál. Illeték A lakcímbejelentés illetékmentes. Abban az esetben, ha már valaki rendelkezett lakcímkártyával, és azt elvesztette, 1000 Ft illetéket kell lerónia; eltulajdonítás esetén illetékmentes. A lakcímigazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult (névváltozás) - 500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra.

Így használhatja okmányirodába időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Ügyintézési határidő: azonnali Kapcsolódó jogszabályok - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, - 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

SZEMÉLYI AZONOSÍTÓT IGAZOLÓ HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Horváth Bettina

Tel.. 44/500-979 Fax.: 44/500-952

A lakcímigazolvány tartalma: családi és utónév, születési név, születési hely, idő, anyja neve, személyi azonosító, a lakcím, a tartózkodási hely, és ezek érvényességi ideje, okmányazonosító, kiállítás kelte kiállító hatóság megnevezése. A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le és hatósági igazolvánnyal még nem látták el. 2. arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban került sor; 3. az igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy gyártmányhibája miatt történt, 4. a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, 5. arra helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatti címváltozás miatt kerül sor. Lakcímigazolvány kiadása iránti kérelmezés, ha 1. lakcíme szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás), 2. a személyi azonosítót nem érintő személyi adatok (névadatai, anyja neve) megváltoztak, 3. költözés miatt változott meg a lakcímünk, 4. ha a lakcímigazolvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott. Újszülött esetében a születés anyakönyvezésére irányuló eljárás során a kórházban előterjesztett, az anyakönyvvezetőhöz továbbított kérelemmel indul az eljárás.

Lakcímkártya megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén az eljárás országos illetékességű. A külföldön élő magyar állampolgároknak a Központi Okmányirodát kell felkeresniük. Illeték A lakcímigazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult (névadat változás) - 500 forint. Ha a lakcímigazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénzátutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni.

Illetékmentes: 1. a lakcímkártya kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás miatt kerül sor; 2. az okmány cseréje, ha gyártáshibás, vagy tévesen jegyezték be adatainkat; 3. a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány; 4. a lakcímet igazoló hatósági igazolvány cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor; 5. eltulajdonítás esetén. Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha 1. az abba bejegyzett adatok megváltoztak; 2. az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították; 3. az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki, 4. megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság; 5. az igazolvány tulajdonosa meghalt. Ha az igazolvány érvényét veszti, nyolc napon belül le kell adni a kiadó hatóságnál. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a lakcímkártyával kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja okmányirodába időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat.

és

használatával

kapcsolatban

Ügyintézési határidő: azonnali Kapcsolódó jogszabályok 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 146/1993.

(X.26.)

Korm.

rendelet

a

polgárok

személyi

adatainak

és

lakcímének

nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1996. XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kód használatáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉS

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Belényesi Annamária

Tel.. 44/500-968

Kovácsné Fodor Márta

Tel.. 44/500-968 Fax.: 44/500-952

Jogosultság Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett és menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait a személyazonosító igazolvány kiadásáról szóló kormányrendeletben meghatározott okiratokkal tudja igazolni. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült vagy oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. Életkortól függetlenül köteles személyazonosító igazolványt igényelni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel. A kérelem benyújtása Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem bármely okmányirodánál személyesen előterjeszthető. A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező állandó személyazonosító igazolványa kiadása iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti. (A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján - annál az okmányirodánál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes.) A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a szig. kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség. Ez azt jelenti, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú eljárhat a szig. igénylése kapcsán. A 14. év alatti gyermekek esetében továbbra is a szülő/törvényes képviselő jár el. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyesen köteles eljárni, kivéve a jogszabályban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelentés kötelezettsége alól a kérelmező – a jogszabályban foglaltak kivételével – nem mentesül. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni. Kivételesen – ha az arcképmás felvétel nem készíthető el – a jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni, a kérelemhez csatolni a kérelmező 1 db fényképét.

Az újszülött Magyarországon élő magyar állampolgár részére törvényes képviselője a születés anyakönyvi bejelentésével egyidejűleg, - az anyakönyvvezető felé továbbításra kerülő - kérelmét a szülészeti intézetben, kórházban terjesztheti elő. A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - az okmányiroda - írásképtelen - bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.

Okiratok bemutatása, csatolása A személyazonosító igazolvány iránti kérelméhez a kérelmezőnek személyazonosságát igazolnia kell, mely történhet az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, a már lejárt személyazonosító igazolvánnyal, mely a lejárat évét követő év december 31. napjáig használható fel, illetve a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevél, kártya típusú jogosítvány). A fentiek hiányában a kérelmezőnek be kell mutatnia - a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas (házassági) anyakönyvi kivonatát; - a doktori cím viselésére jogosító okiratot; - a külföldről hazatérés esetén a magyar állampolgárságát igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát; - a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült és az oltalmazott jogállású személy akkor köteles a születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték. A menekült és az oltalmazott jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására. A bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik. Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is. A menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell egy darab fényképet. A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.

A személyazonosító igazolványba azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a kérelmezőt a születési vagy házassági anyakönyv szerint megilleti. A Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó polgár családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni. A bevándorolt és a letelepedett utóneveként a megfelelő magyar utónevet kell bejegyezni, ha a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azt tartalmazza. Az okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni. Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni.Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik

vagy

a

kérelmezést

megelőző

évben

rendelkezett

érvényes

állandó

személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevél, kártya típusú vezetői engedély) és az adatokban nem következett be változás, a korábbi állandó személyazonosító igazolványát, illetőleg személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát kell bemutatnia. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást nyolc napon belül kell jelenteni és okiratokkal kell igazolni. (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, IRM névváltozási okirat mely anyakönyvezve van, doktori cím viselésére jogosító okirat.) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak okáról. Ha a kérelmező cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni. Ellenőrzések az eljárás során Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Újszülött estében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni. A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyagkönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség estén az illetékes anyakönyvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni. Döntések A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül. A Járási hivatal Okmányirodai Osztálya az állandó személyazonosító igazolvány kaidását megtagadja, ha: - a megjelent ügyfél állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult; - már rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban - az érvényességi idő kivételével - változás nem következett be.

A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal okmányirodai osztálya a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja ha: -

A

személyazonosító

igazolványt

jogosulatlanul

használták

fel

vagy

meghamisították,

- a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át. Áttétel A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait az okmányiroda haladéktalanul átteszi a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőhöz. Az állandó személyazonosító igazolvány kiállítása és átadása Az állandó személyazonosító igazolvány - a kérelmező választása szerint - postai úton kell továbbítani,

vagy

Az

okmányirodában

az

eljárás

az

okmányirodában

kell

során

átadni

ideiglenes

az

kell állandó

személyazonosító

átadni

a

kérelmező

személyazonosító igazolvány

részére.

igazolványt,

kiadására

került

ha sor.

A postai úton át nem vett személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes okmányirodában. A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány

nyilvántartásban

való

feltüntetéséről.

Az

állandó

személyazonosító

igazolvány

érvényességének időtartama a kiadás napjától számított • 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be, • 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de 18. életévét még nem töltötte be, • 10 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte, • a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be. • határidő nélküli, ha a jogosult a 65. életévét betöltötte A

letelepedett

jogállású

személy

állandó

személyazonosító

igazolványát

a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A személyazonosító igazolvány illetéke Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban

az

állandó

személyazonosító

igazolvány

adategyeztetés

vagy

adatpontosítás

szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.

Illetékmentes



a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iráni kérelme, kivéve az

elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén, 

a 65. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy

kártya formátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik, 

a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat,



az okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány

gyártáshibás. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány A jogosult részére - személyazonosító igazolvány iránti kérelmére • ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik útlevéllel, vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és 

állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét

kérte adatváltozás miatt, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy megsemmisült Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 30 nap, 

az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége

miatt átmenetileg nem adható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességének ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 120 nap. A 120 napos érvényességi idejű ideiglenes személyazonosító igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra. Az adatváltozás miatt (pl.: házasságkötés miatti névváltozás) szükséges személyazonosító igazolvány csere esetén nem kell személyazonosító igazolványt kiállítani, ha az igazolvány cseréjét

a

polgár

az

adatváltozás

keletkezését

nyolc

napon

belül

kezdeményezi.

Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az állandó személyazonosító igazolványban szereplő adatokon túl a kiadás okát is tartalmazza. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása elleni jogorvoslati kérelmet az állandó személyazonosító igazolványról szóló határozat elleni fellebbezésben lehet előterjeszteni. Kapcsolódó jogszabályok - 168/1999. (XI. 24. Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról, - 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, - 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

ÜGYFÉLKAPU Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Bacskó Ilona

Tel.. 44/500-950/982 Fax.: 44/500-952

Az Ügyfélkapu olyan szolgáltatás, amelynek segítségével Ön személyazonosság igazolása mellett biztonságosan kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Az Ügyfélkapu használatának feltétele a regisztráció. Erre személyesen bármely okmányirodában lehetősége van, de regisztrációját indíthatja interneten keresztül is, a www.magyarorszag.hu weblapon. Amennyiben Ön rendelkezik digitális aláírással, úgy elektronikus úton, okmányiroda felkeresése nélkül is regisztrálhat. Az ügyfélkapu többfajta tanúsítványt is elfogad, ezek köre folyamatosan bővül. A használható tanúsítványokról a www.magyarorszag.hu címen elérhető weblapon kaphat bővebb információt. A regisztrációhoz szüksége van személyi azonosító okmányaira, valamint egy érvényes email címre. Amennyiben bármelyik okmányirodában személyesen regisztrál, és aláírja a Regisztrációs adatlapot, amelyben felhatalmaz bennünket az adatkezelésre, az Ön által megadott emailcímre elküldjük egyszer használatos kódját. A kód segítségével aktiválhatja regisztrációját. Az aktiváláskor meg kell változtatnia kapott kódját egy új jelszóra. Az aktiválást végezze el az okmányirodai regisztrációt követő 5 napon belül, különben regisztrációja az Ön biztonsága érdekében törlődik! Amennyiben regisztrációját interneten indítja, azaz kitölti és elküldi a Regisztrációs adatlapot, az emailcímére kapott egyszeri kód aktiválásával ideiglenes regisztrálttá válik (30 napig érvényes!). Ideiglenes regisztrációval csak korlátozott jogot szerez a szolgáltatások használatához, az összes eléréséhez személyesen azonosítania kell magát bármelyik okmányirodában, ahol egyúttal alá kell írnia az adatlapot is. Amennyiben digitális aláírással regisztrál, az azonosításhoz nem kell megjelennie az okmányirodában. A megadott emailcímére küldött kóddal aktiválhatja regisztrációját, mellyel 24 óra elteltével (ideiglenes regisztráció) használhatja a szolgáltatásokat. A regisztráció után a fent említett weblap címen, - (www.magyarorszag.hu) - található listából kattintson a választott szolgáltatás nevére! A szolgáltatás kiválasztása után azonosítjuk felhasználói neve és jelszava alapján, azután eljut a választott oldalra. Ha még nincs regisztrációja, felkínáljuk annak lehetőségét, illetve olyan szolgáltatást is választhat, amelyekhez nem kell regisztráció. Az Ügyfélkapu mögött lévő szolgáltatók biztonsági okokból kérhetik egyedi azonosítóját is (például egy APEH-szolgáltatás esetén az adószámot). Ha Ön egyszer már belépett a kapun, további szolgáltatásokat

is

igénybe

vehet

újabb

azonosítás

nélkül.

Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az Ügyfélkapu a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon található. Az Ügyfélkapu használatához Önnek létre kell hoznia saját ügyfélkapuját, mely a következő lépésekből áll: Regisztrációt kell indítania, igazolnia kell személyazonosságát (hitelesítés), alá kell írnia az Adatszolgáltatási nyilatkozatot, majd személyes ügyfélkapuját aktiválni kell egyszer használatos kódjával (első belépés). Mire jó az Ügyfélkapu? A közigazgatási ügyintézésben célszerű és hasznos az egységes, könnyen áttekinthető ügymenet. Ezt az egységességet az interneten az Ügyfélkapu valósítja meg, egyfajta egyablakos ügyintézésként. Amennyiben Ön létrehozta személyes ügyfélkapuját, azzal olyan elektronikus szolgáltatásokat használhat a Kormányzati Portálon keresztül, amelyeket a különböző közigazgatási szervek nyújtanak. Az ügyfélkapu létrehozása tehát még nem jelenti a portálon elérhető szolgáltatás igénybevételét is, az csupán a "kapu" ezekhez. A közigazgatás internetes szolgáltatói - például az APEH vagy a BM szolgáltatásaikkal az Ügyfélkapu mögött várják - az Ügyfélkapun keresztül belépő - internetes ügyfeleiket. Ügyfélkapuja létrehozásakor Önnek (egy okmányirodában) egyszer át kell esnie egy azonosítási eljáráson (kivéve a meghatározott minősítésű elektronikus aláírással rendelkezőket). Ki használhatja az Ügyfélkaput? Ügyfélkapu létrehozását bármely természetes személy kezdeményezheti. A személyes ügyfélkapu létrehozásához azonban azonosítani kell magát. A felhasználó személyazonosságát igazolhatja: 1. Személyazonosító igazolvánnyal, 2. Útlevéllel, 3. 2001. január 1. után kiállított vezetői engedéllyel. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldiek esetén az azonosítás az útlevél, valamint - ha azzal rendelkezik - a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély alapján történik. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó EGT-tagállamok állampolgárainak azonosítása útlevél vagy más személyazonosításra alkalmas okmány alapján történik. Milyen adatokat kell megadnom a regisztráció során? Az

elektronikus

közigazgatási

ügyintézéshez

Ügyfélkapu

létesítésekor

az Ön azonosítása. A regisztráció során Önnek a következőket kell megadnia: 1. Családi és utónév, 2. Születési családi és utónév, 3. Születési hely, 4. Születési idő, 5. Anyja születési családi és utóneve, 6. Állampolgárság, 7. Neme, 8. Felhasználói név,

szükséges

9. Elektronikus levélcím. Amennyiben a megadott adatokban változás következne be, azt az eredeti regisztrációs szerv (okmányiroda) előtt be kell jelenteni. A személyi adatok megváltozását csak személyesen, az elektronikus levélcím változtatására vonatkozó igényt elektronikus formában, az Ügyfélkapun keresztül is be lehet jelenteni. Fizetni kell az ügyfélkapu létrehozásáért? Nem, egy (1) személyes ügyfélkapu létrehozása ingyenes. A felhasználó azonban több ügyfélkapu létesítését is kezdeményezheti. A második és minden további ügyfélkapu létesítéséért kapunként az általános tételű eljárási illetékkel megegyező összegű regisztrációs díjat kell fizetni (jelenleg ez 3000 Ft). A regisztrációs adatok (jelszó, felhasználói név, érvényesség) meghosszabbítása nem minősül második ügyfélkapu létesítésének. Mennyi ideig érvényes az ügyfélkapum? Egy már létrehozott személyes ügyfélkapu érvényességi ideje az Ön által - aktiváláskor adott egyedi jelszó érvényességi idejével azonos. Ez alapesetben a rögzítéstől számított 5 év. Természetesen a regisztráció során Ön ennél kevesebb időt is megadhat, ezt a Regisztrációs adatlapon kell jeleznie. Az Ön ügyfélkapuja regisztrációjának érvényességi ideje a Regisztrációs Adatlap megfelelő pontjának kitöltésével meghosszabbítható. Ezt vagy személyesen bármelyik okmányirodában megteheti, vagy az Ügyfélkapu oldalán - bejelentkezés után - ki kell töltenie a Regisztrációs adatlap meghosszabbításra vonatkozó részét! Amennyiben a jelszó érvényességi idejének lejárta előtt nem rendelkezik ügyfélkapuja érvényességi idejének meghosszabbításáról (a regisztrációs adatlap érvényességi idejének meghosszabbításával), úgy adatai törlődnek, és az ügyfélkaput megszüntetjük. Ügyintézési határidő: azonnal Vonatkozó jogszabályok: - 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről, - 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4700. Mátészalka, Kölcsey tér 2. Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Kissné Dávid Enikő

Tel.. 44/500-969 Fax.: 44/500-952

Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? Egyéni vállalkozó lehet: a magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. Hogyan lehet egyéni vállalkozást alapítani? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyesen az ország bármely okmányirodájában vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető. A bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára az okmányirodában ingyenes ügyfélkaput hoznak létre. Az eljárás a bejelentéssel indul. A vállalkozói igazolvány kiadásához kérelem szükséges, a vállalkozói igazolvány

kiváltása

azonban

már

nem

előfeltétele

a

tevékenység

gyakorlásának.

A bejelentést az ügyfélkapun keresztül az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. A bejelentés tartalmazza: a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát, nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok, a főtevékenységet és a folytatni kívánt egyéb tevékenysége(ke)t a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett ÖVTJ kód szerint megjelölve, a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek (további információk a www.nav.hu honlapon olvashatók). A bejelentést követő nyilvántartásba vételről igazolás kerül megküldésre a bejelentő részére. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezeti. (www.nyilvantarto.hu) A KEK KH a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított 2 évig kezeli. Mit kell tudni a vállalkozói igazolványról? Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. Igazolvány kiállítására csak abban az esetben kerül sor, ha az egyéni vállalkozó azt kéri, tehát kiváltása nem kötelező. Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető. Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő munkanaptól számított öt munkanapon belül kézbesíteni kell. Az egyéni vállalkozói igazolvány, közokirat, amely közhitelesen igazolja a kiállításának napján fennálló – egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő – adatokat. Az igazolvány egyedi azonosítóval ellátott biztonsági okmány, amely törzslapból (és szükség szerint pótlapokból) áll. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit, a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. Mit kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásáról ? Amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Mi a teendő, ha a vállalkozás adatai megváltoznak? Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, az ügyfélkapun keresztül bejelenteni. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységet folytatni, változás-

bejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásával tesz eleget. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységét megszünteti, a változás-bejelentési kötelezettségét az engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti. Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet? Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szüneteltetés lehet határozott vagy határozatlan idejű. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével az ügyfélkapun keresztül bejelenteni. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele az, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja. Az elektronikus űrlap kitöltését követően az érintett egyéni vállalkozónak további teendője nincs, ugyanis a nyilvántartást vezető KEK KH a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot (APEH) és a Központi Statisztikai Hivatalt. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé

váló

fizetési

kötelezettségeit

a

szünetelés

ideje

alatt

is

köteles

teljesíteni.

Hogy lehet a tevékenységet folytatni a szünetelést követően? Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét az e célra rendszeresített ügyfélkapun keresztül - benyújtott elektronikus űrlapon, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével bármikor folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az érintett ügyfél az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A vállalkozói tevékenység folytatásának bejelentését követően, amennyiben a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, további teendője nincs, ugyanis az eljáró okmányiroda a szünetelés megszüntetéséről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető KEK KH-t, az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Hogyan szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység? Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését – vagy az erre rendszeresített elektronikus űrlapon – bejelenti vagy személyesen az ország bármely Okmányirodájában, a bejelentés napján, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján, az egyéni vállalkozó halála napján, az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján, ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján. Megtiltásra kerül az egyéni vállalkozói tevékenység, ha

az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn, ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt, ha az egyéni vállalkozó a főtevékenységét és egyéb tevékenységi körei egyikét sem folytatja jogszerűen. A nyilvántartást vezető KEK KH azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. Mennyi illetéket kell fizetni az eljárás során? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Illetékfizetési kötelezettsége csak azon ügyfeleknek van, akik egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását kérik. Ügyintézés tárgya

Illeték

Egyéni vállalkozói igazolvány kiadása

10 000 Ft

A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosítása (a módosított adatok számára tekintet nélkül) A vállalkozói igazolvány megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése miatti pótlás

3 000 Ft

5 000 Ft

Az egyéni vállalkozással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 308/2009. (XII.28.) Korm. rendelet Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009. (XII.17.) IRM rendelet Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet Ügyintézési határidő: A személyesen benyújtott kérelem azonnal feldolgozásra kerül. Elektronikus úton történő bejelentés esetén az ügyintéző tudomására jutásakor haladéktalanul intézkedik a beérkezett kérelem feldolgozásáról és az igazolás vagy hibaüzenet megküldéséről. Mátészalka, 2013. április 30. Dr. Harangi Adél sk. okmányiroda vezető