Mátészalkai Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala. Általános közzétételi lista. II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4

Mátészalkai Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások

A Járási Építésügyi Hivatal eljárásai, ügyleírások: Előszó Az építésfelügyeleti hatóság építési engedélyezési eljárást a 2004. évi CXL. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 42. § (5) bekezdés „A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.” Alapján, az illetékességi területén lévő összes önkormányzat építési engedélyezési ügyében a Járási Építésügyi Hivatal jár el. Az engedély kérelmeket a helyileg illetékes Jegyzői hatáskörben lévő I. fokú építési hatóságoknak kell benyújtani. Az I fokú építési hatóság bejelenti a kizárási okot és megkeresi a Megyei Kormányhivatal Építésügyi hivatalát aki tárgyi ügyben ténylegesen megállapítja a kizárást, és értesíti az I fokú építési hatóságot, hogy az ügy intézésére a továbbiakban a járási építésügyi hivatalnak van hatásköre és illetékessége, és az ügy iratait át kell tenni a járási építésügyi hivatalhoz. Fontos megemlíteni, hogy a többi építési engedélyezési ügyben az elsőfokú- jegyzői hatáskörben lévő építési hatóság jár el a jogszabályban foglalt illetékességi területen. Másik nagy ügycsoport a bontás bejelentési eljárás. Ez esetben a jogszabályban előírt esetekben a bontás megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal bejelentést kell tenni hatóságomnak. A bontási tevékenység a bejelentést követő maximum 1 éven keresztül végezhető, utána érvényét veszti. A jogszabályi rendelkezés a későbbiekben részletesen taglalja a kérelem formai és tartalmi követelményeit. Amennyiben a bontás kielégíti a jogszabályi kritériumokat, úgy azt a hatóságom nem tiltja meg, hanem jogszerű hallgatással tudomásul veszi. Amennyiben a 15. nap végére a kérelmező semmilyen tiltó határozatot nem kapott úgy a bontási munkát elvégezheti. A bontás elvégezését azt követően 15 napon belül újfent bejelenti hatóságomnak. Ezen bejelentésnek nincsenek mellékletei. A hatóság igazolja bontás tényét, mely igazolás benyújtható a körzeti Földhivatalhoz.

2

A járási építésügyi hivatal feladatköre a továbbiakban az építésfelügyeleti tevékenység. Ez jelenti a jókarbantartást, az engedélynélküli építések felderítését-illetőleg az ezekből keletkező kötelezési eljárásokat, valamint a kivitelezések teljes körű ellenőrzését. A későbbiekben a jogszabályokon keresztül részletesen megismerhetik a járási építésügyi hivatalok feladat és a hatáskörét, illetve a hozzá tartozó eljárásokat. Tisztelettel: Czibere Kálmán mb. Járási Építésügyi Hivatalvezető

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI

2. Elektronikus tárhely biztosítása 1

2. § (1) Az építésügyi hatósági engedély, az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít. (2) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei, b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít. (3) Az elektronikus tárhely igényléséhez – a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve – az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval – külön bírálat és döntés nélkül – automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez. 2

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság, szakhatóság és az arra felruházott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. 3

(5) Az építtető vagy meghatalmazottja az előzetes szakhatósági állásfoglalás, a tervtanácsi vagy településképi vélemény megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti

3 fel, melyekhez a szakhatóságnak, a tervtanács elnökének, a települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének hozzáférést biztosít. A polgármester vagy főpolgármester a településképi véleményét, a szakhatóság az állásfoglalását a véleményezett és elektronikusan záradékolt dokumentációval együtt ugyanezen tárhelyre tölti fel. (6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére. 4

(7) Az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanács véleménye, valamint a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesterének vagy a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat polgármestere) településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg. 3. Építésügyi hatósági szolgáltatás 3. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely igénybevételével vagy papír alapon. (2) Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti a) annak vizsgálatát, hogy a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak, b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy bb) további szakhatósági közreműködés, c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről, d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását, e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását. (3) Az építésügyi hatóság – függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett – az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására. (4) Az építésügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti szakmai nyilatkozatát az elektronikus úton indított kérelem esetén, a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek. (5) Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni. (6) Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg. III. FEJEZET ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI 4. Ügyféli kör 5

4. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásában külön

4 vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (3) A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint. (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. (5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt. 5. Hatósági közvetítő 5. § (1) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – hatósági közvetítőként járhat el a felsőfokú szakképzettséggel, építésügyi igazgatási ismeretekkel és építésügyi vizsgával rendelkező személy. (2) Nem lehet hatósági közvetítő az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban a) az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység aa) építészeti-műszaki tervezője, ab) beruházás lebonyolítója, ac) építési műszaki ellenőre, ad) építésügyi igazgatási szakértője, ae) építésügyi műszaki szakértője, af) építtetője, b) a tervezett építési tevékenység helye ba) szerint illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője, bb) szerinti települési önkormányzat főépítésze. 6. Helyszíni szemle 6. § (1) A helyszíni szemlére vonatkozó, ezen alcímben foglalt szabályokat az egyes hatósági eljárások szabályaira vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság képviselője a helyszíni szemlén köteles ellenőrzési jogosultságát az igazolványának felmutatásával igazolni. Az igazolvány tartalmazza az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság képviselőjének nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát. (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen a) az illeszkedés követelményeit, b) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e, c) hogy az érintett telken az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e, d) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint

5 e) hogy a megvalósult építmény, építményrész – az engedély nélkül megvalósítható eltérések figyelembevétele mellett – az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően valósult-e meg. (4) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság a helyszíni szemlén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít. 6

(5) A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén három napon belül helyszíni szemlét kell tartani, amelyen a résztvevő szakhatóság – amennyiben ennek információtechnológiai feltételei fennállnak – állásfoglalását az ÉTDR-be tölti fel. Ha a helyszíni szemlén az információtechnológiai feltételek nem állnak fenn, a szakhatósági állásfoglalást legkésőbb a helyszíni szemlét követő napon kell az ÉTDR-be feltölteni. 7. Az engedély iránti kérelem tartalma 7. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem a Ket. 35. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját, c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, d) a kérelem tárgyával összefüggésben da) az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, a 3. § (3) bekezdése szerinti, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, db) a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügyés iratazonosítóját, dc) a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, f) – a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével – az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészetiműszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban, g) meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és h) az építtető aláírását. (2) A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is. 8. Az eljárás megindítása 8. § (1) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is. (2) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be a) papír alapon vagy b) elektronikusan ba) párbeszédre épülő (online), bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline). 7

(3) Ha az építtető vagy a Ket. szerinti meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy

építésfelügyeleti

hatóságnál,

az

integrált

ügyfélszolgálaton

vagy

kormányrendeletben

meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő

6 munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell. (4) Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni. (5)

8

Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészeti-műszaki

dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel lehet benyújtani. 9. § (1) Az építtető a kérelmét elektronikus úton a 2. § (3) bekezdése szerinti tárhelyen keresztül nyújthatja be. (2) Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel, 9

a) kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély vagy az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelméhez, b) egyidejűleg hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak és a szakhatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz. (3)

10

A kérelem és mellékletei a beérkezést követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus

tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést. (4) Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. (5) Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik. 9. Az eljárás megindulása és értesítés az eljárás megindulásáról 10. § (1) Az elektronikus mappában lévő kérelem automatikusan ÉTDR-azonosítót kap, amely alkalmas a beérkezett irat és mellékletei azonosítására, valamint tartalmazza az ügy azonosítóját, amely biztosítja az ügyhöz később csatolt dokumentumok azonosíthatóságát. Az ÉTDR az azonosítókról a kérelem és mellékletei feltöltésekor automatikusan értesítést küld a kérelmezőnek, építtetőnek. (2) A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul. (3) Az ügyintéző az eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDRben kiállított dokumentummal az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően értesíti az eljárás megindulásáról az építtetőt és a már ismert ügyfelet. (4) A (3) bekezdés szerinti értesítés a Ket. 29. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) ha e rendelet alapján helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, annak időpontját, továbbá figyelmeztetést

a

részvétel

elmulasztásának,

a

helyszíni

szemle

akadályozásának

a

jogkövetkezményére, c) tájékoztatást a kapcsolattartás lehetséges formáiról, a kapcsolattartási forma választási lehetőségéről, d) az elektronikus iratbetekintés módját, e) tájékoztatást arról, hogy ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárásban, az építésügyi hatóság hirdetményi úton tart kapcsolatot, f) tájékoztatást arról, hogy ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja,

7 g) tájékoztatást az ügyre vonatkozó minden egyéb lényeges információról, a szakhatósági megkeresés szükségességéről, annak idejéről, h) tájékoztatást arról, hogy a Ket. 28/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl, ha a kapcsolattartás módjáról (papír alapú vagy elektronikus) nyolc napon belül nem nyilatkozik, az eljárással kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR felületén milyen módon értesülhet. (5)

11

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az eljárásában az ügyfelek és az értesítendők adatait

a) az ingatlan-nyilvántartásból, b)

12

polgárok személyi, lakcím- és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból, vagy

c) az elektronikus elérhetőségi adatai tekintetében az ügyintézési rendelkezési nyilvántartásból elektronikus úton közvetlen lekérdezés útján a vonatkozó jogszabályok szerint szerzi be. (6)

13

Az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon

– személyes adatot nem tartalmazva – általános tájékoztatást ad az elindult engedélyezési eljárás következő főbb ismérveiről: a) az építési tevékenységgel érintett telek címe, ennek hiányában helyrajzi száma, b) az építési tevékenység tárgya, c) a kérelmezett eljárás típusa és az eljárás megindulásának időpontja, d)

14

a 8. mellékletben meghatározott tartalmú helyszínrajz, utcai homlokzati terv vagy látványterv.

10. Hiánypótlás 11. § (1)

15

Az építésügyi hatóság – a 40. § (4a) bekezdése kivételével – legfeljebb húsz napos teljesítési

határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha a) a kérelem hiányos, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül, b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a pótolt mellékletek tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ismételten hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. (2) A hiánypótlási felhívást az építtetőnek vagy meghatalmazottjának kell címezni és továbbítani a kérelemben meghatározott rendelkezésnek megfelelő módon. 11. Szakhatóság közreműködése 12. § (1) Az építésügyi hatóság 6. mellékletben felsorolt első és másodfokú eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésben, a 6. melléklet szerinti hatóságok szakhatóságként vesznek részt. (2) A szakhatóság állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó szakkérdés jogszabályban meghatározott követelményeit jogosult érvényre juttatni, azzal, hogy az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelmény jogszabályi hivatkozását is. (3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építtető által a kérelemhez csatolt vagy a szakhatóság által az elektronikus tárhelyre feltöltött, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság elfogadja, ha az előzetes szakhatósági állásfoglaláshoz tartozó záradékolt dokumentáció, valamint a hozzá benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos. (4) Előzetes szakhatósági állásfoglalás nélkül benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelem esetén a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság a) hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, b) hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül

8 az ÉTDR alkalmazásával, elektronikus úton keresi meg, biztosítva a szakhatóság számára a kérelem, az építészeti-műszaki dokumentáció és az 5. mellékletben meghatározott dokumentáció ÉTDR-ben történő megtekintésének, elérésének és véleményezésének lehetőségét. (5) A szakhatósági megkeresés tartalmazza a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építtető nevét és az ismert elérhetőségét, c) a kérelem tárgyát és a kérelmezett engedély típusát, d) a kérelemmel érintett telek címét és helyrajzi számát, e) az arról való tájékoztatást, hogy amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, valamint f) az építésügyi hatóság által a szakhatósági állásfoglalás megadásához szükségesnek ítélt egyéb információkat. (6) A szakhatóság állásfoglalásának kialakítását és az általa vizsgált dokumentáció záradékolását a számára biztosított ÉTDR-ben végzi. 13. § (1) A szakhatóság ügyintézési határideje az elektronikus megkeresésnek a szakhatósághoz történő – az ÉTDR alkalmazás által rögzített – megérkezést követő munkanapon indul, és az állásfoglalásnak az ÉTDR-be történő feltöltése napjáig tart. (2) Módosított építési engedélyezési eljárás során, ha a kérelmezett módosítás érinti az első fokú építésügyi hatósági eljárásban részt vett szakhatóság szakkérdését, vagy ha a kérelmezett módosítással a 6. melléklet szerinti szakhatósági közreműködés és bevonás feltételei megvalósulnak, az első fokú építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság ismételt megkeresésével beszerzett vagy a módosított építési engedély iránti kérelem mellékleteként rendelkezésre álló szakhatósági állásfoglalás alapján dönt. (3) A fellebbezési eljárásban, ha a fellebbezés az első fokú építésügyi hatóság határozatában foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, a másodfokú építésügyi hatóság a másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján dönt. Egyéb esetben a szakhatóságot megkeresni nem kell. (4) A szakhatóság az építésügyi hatósággal elektronikus úton az ÉTDR-ben tart kapcsolatot. 12. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény 14. § (1) Az építési engedélyezési, az összevont és kormányrendeletben meghatározott esetekben a fennmaradási engedélyezési eljárást a)

a

településrendezési

és

az

építészeti-műszaki

tervtanácsokról

szóló

kormányrendeletben

meghatározott esetben tervtanácsi, valamint b) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi véleményezési eljárás előzi meg. (2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében – különös tekintettel az építészeti minőségre, a helyi építészeti örökségre, az építészeti értékvédelemre, valamint a településképre és a környezethez való illeszkedésre – az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe. 13. Elektronikus ügyintézés 15. § (1)

16

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR által biztosított sablon segítségével hozza

meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a

9 kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is. (2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság (1) bekezdés szerinti dokumentumai az ÉTDR-ben a Ket. zárt informatikai rendszerre vonatkozó rendelkezései szerint elektronikusan hitelesek, elektronikus kapcsolattartás esetén közlésük a Ket. szabályai szerint elektronikusan – az ügyfél kapcsolattartási rendelkezésének megfelelő értesítés mellett – az ÉTDR felületén történik, kérés, rendelkezés vagy szükség esetén a Ket. szabályai szerinti papír alapú hiteles másolat kézbesítésével, átadásával, hirdetményezésével. (3) Az ÉTDR-ből a kérelmező, az építtető vagy meghatalmazottjának ilyen tartalmú rendelkezése esetén a) a kézbesítés elektronikus úton, az elektronikus kézbesítés szabályai szerint történik, és ilyen módon kerül kézbesítésre az értesítés arról, hogy a kézbesített iratot a kérelmező, az építtető vagy a meghatalmazottja az ÉTDR felületéről letöltheti, vagy b) az építésügyi hatóság a papír alapú hiteles másolatot postán, személyesen, faxon, vagy hivatali kézbesítő útján kézbesíti. (4) Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban közreműködő hatóságok regisztrációja az ÉTDR keretében történik. A közreműködő szakhatóságoknak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás lefolytatásához szükséges adatait a közreműködő szakhatóság tartja karban. (5) Az ÉTDR útján történő elektronikus kapcsolattartásra a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy az ÉTDR-ben feltöltésre kerülő valamennyi dokumentum gépi elektronikus aláírással automatikus hitelesítésre kerül, kivéve a hatósági felhasználók által készített, de kiadmányozásra nem került dokumentumokat. A záradékolás során az ÉTDR az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal és módon gépi aláírást és időbélyegzőt alkalmaz. (6) A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek. 14. Kötelezési eljárás 16. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást a) hivatalból, b) kérelemre vagy c) más hatóság megkeresésére folytatja le. (2) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni. (3) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárással összefüggésben, az építésfelügyeleti hatóság ennek hiányában a) a közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, továbbá más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását vagy átláthatóvá átalakítását, c) helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti. (4) Több személy együttes kötelezése esetén, a) ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit – a polgári jog szabályai szerint – külön-külön kell meghatározni, b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges.

10 (5) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. (6) A kötelezettség teljesítésének határidejét – azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével – az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani. IV. FEJEZET ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 15. Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei 17. § (1) Az építési tevékenység végzésére – az 1. mellékletben felsoroltak kivételével – jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. (1a)

17

Építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó

megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye. (2) Az építési engedélyt egy telekre – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni. (3) Egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt a) az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve, vagy b) a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni. (4) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, b) bontás engedélyezésére, c) fennmaradási engedélyezésre, valamint d) a műemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető. (5) Az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti kérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja. (6) Az építési engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell a) jogszabályban előírt esetekben aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy ab)

18

a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt

esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét, b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (7) Amennyiben a kérelmező birtokában van a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, d) a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

11 (8) Ha a kérelemhez a (7) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott döntéseket nem csatolták, azokat az építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében beszerzi a társhatóságtól. (9) A kérelemhez adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt. (10) A kérelemhez mellékelni lehet a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 16. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18–22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak, b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása – kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában – az Étv. 23–24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e, c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e ca) az Étv. 31. § (2)–(5) bekezdésében előírt követelményeknek, cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek, cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges ea) járulékos építmények telken belül, eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és ec) a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e, f)

19

a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a

kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)–e) pont előírásainak, h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e. (2) Műemlék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

12 (3) Az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység a) az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, b) műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, vagy c) engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta. (5) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben előterjesztett, a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmek esetén, a rájuk vonatkozó eljárási szabályokat az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. (6)

20

Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási

jelölés nélkül végzett építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. (7)

21

Az építésügyi hatóság a Ket. alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi

és természetvédelmi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását. 19. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. (2) Az építésügyi hatóság, ha a helyszíni szemléjén megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a szemlét követő a) három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és b) nyolc napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja. (3) Az építési engedélyre vonatkozó határozat három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmeztető és tájékoztató rész. (4) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) a telken már meglévő építmény későbbi – kártalanítási igény nélküli – átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,

13 f) az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét, h) az engedély hatályát. (5) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza: a) a szakértői véleménynek, a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását, b) a döntés kikötéseinek és az építési engedély megadása feltételeinek indokolását, c) az építési engedély iránti kérelem elutasításának indokolását, d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását, e) az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását. (6) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz: a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet, b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el, c)

22

figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély

kiadását vagy tudomásulvételt követően, és – a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben – szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható, figyelmeztetést

d)

arra,

hogy

műemléken

az

egyes,

építési

engedély

nélkül

végezhető

tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye is szükséges, e)

23

tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés

hatálya alá tartozik-e, f) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, g) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről, h) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. (7) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. 17. A döntés közlése 20. § (1) Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

14 (3) A jogerős döntést közölni kell a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, c)

24

az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel, valamint a területi vízügyi

hatósággal, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, e) mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály előírja. (4) Az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt adó jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. (5) Az építési engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (6) Az építési engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. (7) Az építésügyi hatóság – az építési engedélykérelemben erre irányuló külön kérelem esetén – a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően megküldi. 18. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől 21. § (1) Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint meghosszabbította, vagy b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett. 22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, ac) tartószerkezetének rendszerét, ad) – helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén – településképet meghatározó homlokzati elemeit,

15 b)

25

az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az

építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység. (2) Műemlék esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, a hozzá tartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során a) építési engedélyhez, vagy b) örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet. (3) Az (1) bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét. V. FEJEZET ÖSSZEVONT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 19. Az összevont engedélyezési eljárás esetköre 23. § (1) Azokban az esetekben, amikor az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a) a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények, b) a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények, c) a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes tisztázása is szükséges, az építésügyi hatóságtól összevont engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető. (2) Az összevont engedélyezési eljárás (a továbbiakban: összevont eljárás) a)

a

megvalósítással

kapcsolatos

követelmények

előzetes

tisztázása

céljából

elvi

építési

keretengedélyezési és b) építési engedélyezési szakaszból áll. (3) Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban mellékletként az eljárás megindításakor csak az elvi építési keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges mellékleteket kell benyújtani. 20. Elvi építési keretengedélyezési szakasz 24. § (1) Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) megindításához a kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell: a) jogszabályban előírt esetekben aa) a 23. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy ab)

26

a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt

esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét, b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, c) az eljárási illeték befizetésének igazolását. (2) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészetiműszaki dokumentációt. (3) A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

16 (4) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során, annak tartalmától függően helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a)

27

a tervezett építmény elhelyezése, beépítési paraméterei, építészeti kialakítása megfelel-e a helyi

építési szabályzatban és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott követelményeknek, b) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye alapján a tervezett építészeti kialakítás megfelel-e a településképi követelményeknek, c)

a

tervezett

építési

tevékenység

a

kulturális

örökség

védelme

jogszabályban

rögzített

követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. (5) Műemlék esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 25. § (1) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléje során feltárt tények és nyilatkozatok alapján az elvi építési keretengedélyben megállapítja az építési engedély iránti kérelem benyújtásának feltételeit és kereteit. (2)

28

Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedély megadásáról – önálló jogorvoslattal meg nem

támadható – végzésben dönt. Az elvi építési keretengedély iránti kérelem elutasításáról az építésügyi hatóság végzéssel dönt. (3)

29

Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési

tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta. (4) Az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít. (5)

30

Az építésügyi hatóság az érdemi döntést

a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. (6) Az érdemi döntés három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmeztető és tájékoztató rész. (7)

31

Az érdemi döntés rendelkező része végzés esetén a Ket. 72.§ (2) bekezdésében foglaltakon kívül,

az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) az engedély megadásának egyéb feltételeit, e) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét, f) az engedély hatályát. (8)

32

A döntés indokolási része végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, a

rendelkezéstől függően tartalmazza: a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását,

17 b) az engedély megadása feltételeinek indokolását, c) az engedély iránti kérelem elutasításának indokolását, d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását. (9) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza a) a figyelmeztetést arra, hogy az engedély építési tevékenység végzésére nem jogosít, b) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről, c) a tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. (10) Az építésügyi hatóság a döntésén az értesítettek körét a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti. 26. § (1) Az elvi építési keretengedély tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével. (3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával. (4) A jogerős döntést követően az építésügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. (5) Az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (6) Az elvi építési keretengedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. 27. § Az elvi építési keretengedély a jogerőssé válásának napjától számított egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a) az engedély hatályának meghosszabbítását és az elvi építési keretengedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy b) a mellékletek benyújtásával az építési engedélyezési szakasz lefolytatását. 21. Építési engedélyezési szakasz 28. § (1) Az összevont engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszában az építtető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését kérheti. (2) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza – külön kérelem benyújtása nélkül – a) az építési engedély iránti kérelemhez előírt műszaki tartalmú dokumentáció és mellékletek, valamint b) az (1) bekezdés esetén, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem mellékleteinek – az elvi keretengedély hatálya alatt – az ÉTDR-be történő feltöltésével kezdődik. (3) Az építési engedélyezési szakaszban az elvi építési keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot – azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi építési keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott – akkor is kötik, ha az elvi építési keretengedély megadását követően az elvi építési keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.

18 (4) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszára, a kérelem tartalmától függően az építési valamint az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásának szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (5) Az építésügyi hatóság – az építtetőnek az összevont eljárás iránti kérelmébe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján – a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető erről szóló rendelkezésének megfelelő módon megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának. VI. FEJEZET ÖSSZEVONT TELEPÍTÉSI ELJÁRÁS 22. Az összevont telepítési eljárás esetköre és általános szabályai 29. § (1) Az építtető kérelmére – a sajátos építményfajták kivételével – összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges: a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakasza, b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás, c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása, e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása, vagy eb)

33

f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges, g) a régészet vonatkozásában ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás, h) az építési engedélyezési eljárás, i)

34

j) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás. (2) Az összevont telepítési eljárás a) az (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és b) az (1) bekezdés h)–j) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ) áll. (3) Az összevont telepítési eljárásban a)

35

az (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti önálló engedélyezési eljárásokat lefolytató hatóságok

szakhatóságként (a továbbiakban: ügydöntő szakhatóság), b) az (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti önálló engedélyezési eljárásokban – külön jogszabályok szerint – egyébként érintettség esetén részt vevő szakhatóságok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti

19 településrendezési eszköz egyeztetési eljárásában vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek is – ha nem ügydöntő szakhatóságok – szakhatóságként (a továbbiakban: megalapozó szakhatóság) vesznek részt. (4)

36

Az (1) bekezdés a), b), f), h) és j) pontja szerinti eljárásokat az összevont telepítési eljárásra

kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság, ha az összevont telepítési eljárásban az (1) bekezdés g) pontja szerinti eljárást is le kell folytatni, akkor a kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala (a továbbiakban: ügydöntő építésügyi hatóság) folytatja le. Az ügydöntő és a megalapozó szakhatóságokat az ügydöntő építésügyi hatóság keresi meg és szerzi be állásfoglalásukat. (5)

37

Ha az építtető az (1) bekezdés c)–g) vagy j) pontja szerinti jogerős hatósági engedélyek bármelyikét

már külön eljárásban megszerezte, az az összevont telepítési eljárásban – az engedély hatálya alatt – felhasználható. (6) Az építtető az eljárás tárgyát képező építési beruházás alapján határozza meg, hogy a THSZ-ben az (1) bekezdés a)–g) pontjában felsorolt eljárások közül mely eljárások lefolytatását kéri. (7) Összevont telepítési eljárás kezdeményezhető a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz elkészítésével vagy módosításával párhuzamosan is. Ebben az esetben építtető kérelméhez csatolni kell a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról

és

a

településrendezési

eszközökről,

valamint

egyes

településrendezési

sajátos

jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint elkészített – az építési beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatokat, hatásvizsgálatokat, valamint részletes technológiai leírást és előzetes régészeti dokumentációt is tartalmazó, továbbá a földmunkákat is bemutató – telepítési tanulmánytervet. (8) Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak az első szakasz megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani. (9) A hatóságok ügydöntő szakhatóságként való közreműködése nem módosítja a hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt előírások és követelmények betartásának, illetve az eljárásban hozott szakhatósági állásfoglalásban előírt feltételek és kötelezettségek végrehajtásának, betartatásának kötelezettségét, nem szűkíti ezen jogszabályok alapján megállapítható ügyféli kört és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jogot. Az összevont telepítési eljárásban minden érintett hatóság csak egyszer vesz részt szakhatóságként, de több követelmény érvényre juttatására is jogosult. (10) Az ügydöntő szakhatóságok szakhatósági eljárásuk során – az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó és az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az (1) bekezdésben felsorolt eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el és alakítják ki állásfoglalásukat. Az állásfoglalásuknak tartalmaznia kell – a (7) bekezdés szerinti esetben – a településrendezési eszközzel kapcsolatos véleményüket is. (11) A megalapozó szakhatóság szakhatósági állásfoglalását harminc napon belül – kivéve, ha a rá vonatkozó jogszabályi előírások ennél rövidebb időtartamot állapítanak meg –, de legkésőbb az utolsó hiányzó dokumentum beérkezésétől számított öt napon belül hozza meg. (12) Az ügydöntő szakhatóság állásfoglalását az adott eljárásra vonatkozó külön jogszabályban előírt határidőn belül, ennek hiányában negyvenöt napon belül, több ügydöntő szakhatóság közreműködése esetén a leghosszabb ügyintézési határidőn belül hozza meg. Amennyiben a hiánypótlások elhúzódása miatt ez az ügyintézési határidő nem tartható, úgy az utolsó hiányzó dokumentum beérkezésétől számított öt napon belül hozza meg a döntését a szakhatóság. (13) Az építésügyi hatósági eljárásban az ügydöntő szakhatóságként eljáró hatóságok külön eljárásaira vonatkozó illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat az (1) bekezdésben felsorolt eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint kell megfizetni.

20 (14)

Az

eljáró

építésügyi

hatóságnak

az

összevont

telepítési

eljárásban

az

elvi

építési

keretengedélyezési és az integrált építési engedélyezési eljárás lefolytatására a III. fejezetben foglalt, valamint az építési engedélyezési és összevont engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, a telekalakítási eljárás lefolytatására az e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási

eljárás

részletes

szabályairól

szóló

kormányrendelet

telekalakításra

vonatkozó

rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (15) Az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő építésügyi hatóság és a szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. 23. Építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevétele az összevont telepítési eljárás megindítása előtt 30. § (1) Az építtető az összevont telepítési eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása előtt hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az összevont telepítési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatósághoz. (2) Az építtető az építési beruházás helyétől, jellegétől függően a hatósági szolgáltatás keretében – elektronikus kérelem és gyűjtőtárhely igénybevétele esetén az elektronikus gyűjtőtárhelyen tárolt dokumentumaihoz való hozzáférés biztosításával – az eljáró hatóságtól és annak útján az érintett szakhatóságoktól a) tájékoztatást kérhet aa) az erdő igénybevételének feltételeiről, a benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról, ab) a beruházással érintett telekre vonatkozóan a termőföld minőségéről, a más célú hasznosítás engedélyezéséhez benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról, ac) előzetes régészeti dokumentáció és a földmunkákat bemutató tervek benyújtásával a beruházással érintett telek régészeti érintettségéről és a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról, ad) arról, hogy van-e a tevékenységnek jelentős hatása a környezetre, ettől függően milyen további környezetvédelmi engedélyek lefolytatásra kerüljön sor és annak mi a tartalma, b) kérheti továbbá ba) annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtőtárhelyen gyűjtött kérelmének, dokumentumainak tartalma, mellékletei és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e a THSZ lefolytatásához, bb) tájékoztatását arról, hogy az összevont telepítési eljárás lefolytatásához szükséges-e további melléklet becsatolása vagy szakhatósági közreműködés, bc) tájékoztatását az összevont telepítési eljárás és a szakhatósági közreműködés illetékének, illetve igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről, bd) tájékoztatását a leendő ügyféli körről és a várható hatásterületről. (3) Az építésügyi hatóság a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül az ÉTDR alkalmazásával megkeresi a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező – az összevont telepítési eljárásban ügydöntő szakhatóságként részt vevő – hatóságot. A szakhatóság ügyintézési határideje tizenöt nap. Az építésügyi hatóság a szakhatóság véleményére, illetve saját véleményére alapozva szakmai nyilatkozatot ad a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező hatóság véleményének beérkezését követő munkanaptól számított tíz napon belül. 24. Az összevont telepítési eljárás megindítása 31. § (1) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül az ügydöntő építésügyi hatóság az eljárás megindításáról

21 a) elektronikusan értesíti aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot, ab) az eljárásban részt vevő szakhatóságokat, ac) nemzetközi eljárás esetén – a környezetvédelmért felelős miniszter útján – a hatásviselő felet, b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti ba) az építtetőt és bb) az ismert ügyfelet. (2) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek – a kiváltott eljárásoktól függően – tartalmaznia kell a) azt, hogy a 29. § (1) bekezdésében felsoroltak közül mely hatóságok milyen eljárásainak integrálását kérik az összevont telepítési eljárásban, b) a beruházással érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a termőföld végleges más célú hasznosításának, erdő esetén annak termelésből történő kivonásának pontos célját, a szükséges teljes területigényt, d) a kérelmezett telekalakítás célját, e) az építési beruházás jellegét és – a 29. § (3) bekezdése szerinti jellemzőkre utalással – rövid ismertetését, f) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, g) annak felsorolását, hogy a THSZ egyes szakhatósági eljárásaihoz milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, h) a kérelmező aláírását. 25. Telepítési hatásvizsgálati szakasz 32. § (1) A THSZ a 29. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti, az építési beruházás megvalósításához szükséges önálló eljárásokat válthatja ki. (2) A THSZ megindításához – érintettségtől függően – mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki és egyéb dokumentációt, b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, a 7. mellékletben felsorolt dokumentációt, c) a telekalakítás engedélyezéséhez szükséges hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot, d) az előzetes régészeti dokumentációt és a földmunkákat bemutató terveket, vagy az örökségvédelemi hatóság nyilatkozatát a terület régészeti érintettségéről, valamint a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról, e) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, f) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, g) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, h) a településrendezési szerződés másolatát és a településrendezési eszköz egyeztetéséhez – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben – előírt telepítési tanulmánytervet, ha az építési beruházás megvalósítása érdekében településrendezési eszköz készítése vagy módosítása szükséges.

22 (3) A THSZ-ben a hatóságon kívül a szakhatóságok szakhatósági eljárásukban a Ket. szerinti egyszeri tartalmi hiánypótlási felhívást bocsáthatnak ki a szakterületükre vonatkozó dokumentáció hiányossága esetén a szakhatósági megkeresésétől számított öt napon belül. (4) A THSZ-ben a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakaszát a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint e fejezetben foglalt eltérésekkel kell lefolytatni. 33. § (1) Az építésügyi hatóság a THSZ-ben a döntést a) hiánytalan kérelem esetén az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől, b) hiányos kérelem esetén az utolsó hiányzó dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg. (2) Ha a településrendezési eszköz véleményezési eljárása is a THSZ-ben kerül lefolytatásra, akkor a szakhatóságok állásfoglalásának a településrendezési eszköz elfogadásával kapcsolatos

– a

településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti tartalmú – véleményt is tartalmaznia kell. (3) A telepítési engedélyben az építésügyi hatóság a helyszíni szemle és az eljárás során feltárt tények és nyilatkozatok, továbbá a szakhatóságok állásfoglalása alapján megállapítja a tervezett beruházás telepítési feltételeit és követelményeit, az építési engedély megadásának telepítési kereteit, a tervezett tevékenység

folytatásának

környezetvédelmi

feltételeit,

továbbá

a

településrendezési

eszköz

módosítása esetén a településrendezési eszközzel kapcsolatos megállapításait és jóváhagyásának szakmai feltételeit. (4) A telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben a) elvi építési keretengedély, b) telekalakítási engedély, c) termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye, d) az erdő területi igénybevételének engedélye, e) régészeti feltárási engedély, f) környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély, g) a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény. (5) A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül – a (4) bekezdés szerinti tartalomtól függően – tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését, c) a döntéssel érintett valamennyi telek címét, helyrajzi számát, d) az eljáró hatóság – kérelemtől függően – elvi építési keretengedély, telekalakítási engedély, régészeti feltárási engedély tárgyában hozott döntését, az engedély feltételeit, e) az eljáró hatóságnak a 29. § (1) bekezdésében felsorolt, a kérelem tárgyát képező kiváltott eljárásokban az ügydöntő szakhatóságok állásfoglalása alapján hozott döntését, f)

az

építési

beruházás

megvalósításának

jogszabályban

és

az

ügydöntő

szakhatóságok

állásfoglalásában előírt feltételeit, azaz fa) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési feltételeire, a földvédelmi járulék megfizetésére vonatkozó előírásokat,

23 fb) az erdő igénybevételének engedélyezésére, feltételeire, az erdővédelmi járulék megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket, g) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit, h) a megalapozó szakhatóságok állásfoglalását és kikötéseit, i) a szakhatóságok településrendezési eszközzel kapcsolatos – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti – véleményét, jóváhagyásuk szakmai feltételeit. (6) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) a tájékoztatást arról, hogy aa) a telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni jogorvoslatban támadhatók, ab) a telepítési engedély a környezethasználat megkezdésére, építési tevékenység végzésére nem jogosít, ac) a régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető, ad)

az

engedélyezett

végleges

más

célú

termőföld

felhasználást,

erdő

igénybevételt,

környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet, a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni, ae) a telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor igazolni köteles, af) a telepítési engedély nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, ag) az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező dokumentációba mikor, hol és milyen módon tekinthet be, b) a figyelmeztetést arra, hogy ba) a földvédelmi és az erdővédelmi járulékot az előírt határidőre be kell fizetni, bb) az előírt régészeti feltárást a kivitelezés megkezdéséig be kell fejezni. 34. § (1) A telepítési engedély egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt a) az építtető kezdeményezte az engedély hatályának meghosszabbítását és a telepítési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy b) az IÉSZ lefolytatását a mellékletek benyújtásával kezdeményezték. (2) A telepítési engedély a) környezethasználat megkezdésére, b) építési tevékenység végzésére nem jogosít, és nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési beruházás megvalósításához, az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. (3) A régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető. (4)

Az

engedélyezett

végleges

más

célú

termőföld

felhasználást,

erdő

igénybevételt,

környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni. (5) A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az

24 építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor – az építési naplóban történő rögzítéssel is – igazolni köteles. (6) A telepítési engedélyről szóló, iratazonosítóval ellátott végzést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Espooi egyezmény) szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő félnek, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, bc) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott, bd) az eljáró ingatlanügyi hatósággal, ha az engedély egyben telekalakítási engedély is, be) a Magyar Nemzeti Múzeummal, ha az engedély egyben régészeti feltárási engedély is. 26. Integrált építési engedélyezési szakasz 35. § (1) Az IÉSZ a következő önálló eljárásokat válthatja ki: a) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, b) építési engedélyezési eljárás, c) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása. (2) Az IÉSZ megindítását a telepítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül külön kérelem nélkül, a 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett településrendezési eszköz hatálybalépését követően lehet kezdeményezni az előírt mellékletek benyújtásával. (3) Az IÉSZ megindításához – a tartalomtól függően – mellékelni kell a) a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását, b)

38

az építési beruházás megvalósításához még szükséges a 29. § (1) bekezdés c)–g) pontja szerinti

önálló eljárásban kiadott jogerős engedély megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, c) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, d) ha az építtető kérte, az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott hat hónapnál nem régebbi szakmai nyilatkozatát. (4) A kérelemhez mellékelni kell továbbá az e rendeletben meghatározott digitális formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) az ügydöntő szakhatósági állásfoglalás beszerzéséhez szükséges 7. melléklet szerinti dokumentációt. (5) Az IÉSZ megindulásáról az építésügyi hatóság a mellékletek beérkezésétől számított öt napon belül a) elektronikusan értesíti aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot, ab) az eljárásban részt vevő szakhatóságokat, ac) ha az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése – különösen az Espooi egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján – feltételezhető, az Espooi egyezmény szerinti értesítés küldése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztert,

25 b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti ba) a kérelmezőt, bb) az ismert ügyfelet. (6) Az integrált építési engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságokat – azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, illetve amelyekről az telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak – akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. (7) Ha a THSZ kiváltotta a telekalakítási engedélyezési eljárást, akkor az integrált építési engedély megadásának nem feltétele a telek rendezettsége. A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlannyilvántartáson való átvezetéséről az építtető köteles a kivitelezés megkezdéséig gondoskodni. (8) Ha a THSZ kiváltotta a településrendezési eszköz jóváhagyási eljárásának egyeztető szakaszát is, akkor integrált építési engedély iránti kérelem csak a településrendezési eszköz elfogadása és hatálybalépése esetén bírálható el. (9) A határozat rendelkező része, az építési engedélyezési eljárásban hozott döntés 19. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmi elemein kívül tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését, c) a hatóságnak a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését, d) az egységes környezethasználati engedély feltételeit. (10) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy a) a telepítési engedély megadásáról szóló végzésben hozott döntés a határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható, b) a telekalakítási engedély alapján a változást az ingatlan-nyilvántartáson az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt át kell vezetni, és annak megtörténtét építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor igazolni köteles. (11) Az integrált építési engedélyről hozott, iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő félnek, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (12) A jogerős döntést közölni kell: a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,

26 d) az eljáró ingatlanügyi hatósággal, ha a THSZ-ben telekalakítási engedély kiadására is sor került. (13) Az építésügyi hatóság a) a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról, továbbá b)

39

jogerőre emelkedésére tekintet nélkül a Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt az integrált

építési engedély tárgyában hozott határozatot a telepítési engedély tárgyában hozott végzéssel együtt, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tárgyában olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta. VII. FEJEZET AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA 27. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem és mellékletei 36. § (1) Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére az OTÉK 111. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében – figyelemmel a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre – az építésügyi hatóságtól engedély kérhető. (2)

40

Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet

terjeszteni a) önálló kérelemként, b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt, c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban. (3) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott azon építészeti-műszaki dokumentáció részeket, amelyeket az eltérés műszaki tartalma érint, b) a műszaki leírásban az eltérés műszaki szükségességének bemutatását, c) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, d) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (4) A kérelemhez mellékelni lehet a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 28. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 37. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani. (2) Az eljárásban a kérelem tartalmától függően mellőzhető a helyszíni szemle lefolytatása. (3) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett eltérés, az érintett szakhatóság állásfoglalása, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével engedélyezhető-e. (4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést

27 a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg. (5) A határozat három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmezető és tájékoztató rész. (6) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat rendelkező része, a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a tervezett és engedélyezett eltérés rövid leírását, d) az engedély hatályát. (7) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy a) az eltérési engedély önmagában építési tevékenység végzésére nem jogosít, és nem mentesíti építtetőt

az

egyéb

jogszabályokban

előírt

engedélyek,

hozzájárulások

vagy

nyilatkozatok

megszerzésének kötelezettsége alól, b) az eltérési engedély hatálya nem hosszabbítható meg, c) az építésügyi hatóságot kizárólag a hatályossága alatt benyújtott építési vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során köti az általa engedélyezett eltérés tekintetében, d) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. (8) A 36. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében az építésügyi hatóság az építési, illetve a fennmaradási engedély, a 36. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatában dönt. (9) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 38. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (10) Az önállóan előterjesztett kérelemben hozott jogerős eltérési engedély egy évig hatályos és a hatálya nem hosszabbítható meg. 29. A döntés közlése 38. § (1) Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedéstől számított három napon belül a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően.

28 (4) A döntés jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDRben

rögzíti

és

az

engedélyezésre

benyújtott

építészeti-műszaki

dokumentációt

elektronikus

engedélyezési záradékkal látja el. (5) A jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. VIII. FEJEZET HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei 39. § (1) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha a) műemlék, vagy b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni. (2) Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti. (3) A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető. (4)

41

A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és

biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz. (5)

42

Új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező –

bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt

változási

vázrajzot

az

Országos

Építésügyi

Nyilvántartásba

(a

továbbiakban:

OÉNY)

elektronikusan fel kell tölteni. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha az (5) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére. (7) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni. (8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell a) papír alapon vezetett építési napló esetében aa) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját, ab) a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot, b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (9) A kérelemhez mellékelni lehet

29 a) az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészetiműszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani. (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, b) a tapasztalt eltérések ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e, bb) műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e, c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e, f)

43

a felelős műszaki vezetőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm.

rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 14. §-a szerinti nyilatkozata az építési naplóban rendelkezésre áll-e, g)

44

a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet – az építési naplóban igazoltan – visszaadta-e az

építtetőnek. (3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és a) az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek, b) az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel, c)

45

a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti dokumentumok az építési naplóban rendelkezésre állnak, vagy

a (4b) és (4c) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel – a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint – kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére. (4a)

46

Ha a használatbavételi engedély megkéréséhez az építési munkaterület visszaadása – az építési

naplóban igazoltan – nem történt meg, az építésügyi hatóság hatvan napos határidő megjelölésével ennek pótlására hívja fel az építtetőt. (4b)

47

Az építésügyi hatóság – ha az építtető a (4a) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget – a

használatbavételt a hatvanadik nap leteltét követő öt napon belül engedélyezi. (4c)

48

Ha az építtető a (4a) bekezdés szerinti felhívásra a (2) bekezdés g) pontjában foglaltakat az

építési naplóban határidőn belül pótolja, az építésügyi hatóság a használatbavételt a pótlást követő öt napon belül engedélyezi.

30 (5) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. (6) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést, ha a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül, b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg. (7) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építési engedély számát, keltét, c) a használatbavételi engedély kikötéseit, d) – eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – kötelezést da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére, db)

arról,

hogy

az

építtetőnek

az

épületek

energetikai

jellemzőinek

tanúsításáról

szóló

kormányrendeletben foglaltak szerint az engedély közlését követő, de legkésőbb a döntésben előírt munkálatok teljesítésétől számított kilencven napon belül az épületről az energetikai tanúsítványt el kell készíttetnie és gondoskodnia kell annak az OÉNY-be történő feltöltéséről, dc) arról, hogy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül – amennyiben erre korábban nem került sor – a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni. (8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. (9) Az építésügyi hatóság a határozaton a 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti az értesítettek körét. 32. A döntés közlése 41. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (3) A jogerős döntést közölni kell: a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatósággal.

31 (4) A használatbavételi engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti. (5) Az építésügyi hatóság a jogerős használatbavételi engedélyt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően. (6) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos. (7) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a jogerős használatbavételi engedély papír alapon történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. IX. FEJEZET FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei 42. § (1) Az építésügyi hatóság – a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével – az Étv. 48. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. (2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére, b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból tudomásul veszi. (3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, b) a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre, c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény ca) továbbépítésére vagy cb) használatbavételére irányuló kérelem is előterjeszthető. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell: a) jogszabályban előírt esetekben aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy ab)

49

a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt

esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét, b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (5) Amennyiben a kérelmező birtokában van a)

a Khvr.-ben meghatározott esetekben jogerős

környezetvédelmi vagy jogerős

egységes

környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,

32 c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez. (6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell: a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt. (7) A kérelemhez mellékelni lehet a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, és az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 43. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tart. (2) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást. (3) Az építésügyi hatóság – az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével – a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei, b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet. (4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be. (5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását. (6) A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható. (7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható. (8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról. 44. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság az érdemi döntést a) az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, b) az utolsó beérkezett hiánypótlástól vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni. (2) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

33 (3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével –, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról. (4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – határozattal tudomásul veszi. (5) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre – amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött – is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja. (6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges. (7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban. (8) A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét, b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot, c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést, d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét, e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést, f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét, g)

az

építményrészre

vonatkozó

fennmaradási

engedély

megadása

esetén

az

építmény

továbbépítéséről történő rendelkezést, h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást. (9) A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját, b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását, c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését, d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást, e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása

esetén

a

szabálytalan

építmény

mértékének

számítását,

építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.

a

szabálytalan

34 (10) A határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető. (11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. X. FEJEZET BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei 45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető a) a műemléket érintő, b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység. (2) A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, valamint b) az eljárási illeték befizetésének igazolását. (3) A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei, b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet, c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát. (2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e, c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát, d)

50

a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési

tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére, e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)–d) pont előírásainak. (3) Műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. (4) Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja. (5)

51

Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási

jelölés nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

35 (6)

52

A bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést

a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. (7) Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belül elutasítja és a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki, b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki. (8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja. 47. § (1) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit. (2) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt, b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását. (3) A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el, c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be, d) az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet, e)

53

tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés

hatálya alá tartozik-e, f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen

keletkezett

hulladékról

az

előírt

bontási

hulladék

nyilvántartó

lapot,

melyet

a

környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

36 (4) Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a (3) bekezdés g) pontjának teljesítéséről a változás átvezetése iránt végzéssel megkeresi az első fokú ingatlanügyi hatóságot. 37. A döntés közlése 48. § (1) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik. (3) A jogerős döntést közölni kell: a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, c)

54

a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel, valamint a területi vízügyi hatósággal.

(4) Az építésügyi hatóság a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. (5) A bontási engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (6) A bontási engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. (7) Az építésügyi hatóság – az építtetőnek a bontási engedélykérelembe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján – a jogerős bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően. 38. A bontási engedély hatálya 49. § (1) A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik. (2) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal. (3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni. XI. FEJEZET AZ ENGEDÉLY HATÁLYÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSI ELJÁRÁSA 39. Hatósági ellenőrzés az engedély hatályának lejárta előtt 50. § (1) Az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább kilencven nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek. (2)

55

Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt – az elvi

keretengedély és a telepítési engedély kivételével – legalább hatvan nappal köteles helyszíni szemlét

37 tartani, ha az építtető az (1) bekezdés szerinti időpontig az engedély hatályának meghosszabbítását nem kérte meg. (3) Ha az építtető az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetésre kérelmet nem nyújtott be, az építésügyi hatóság az engedély hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal – figyelembe véve az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt megtartott helyszíni szemléjén tapasztaltakat – a) ismételten felhívja az építtető figyelmét az engedély hatályának közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire, b) tájékoztatja az építtetőt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségéről, és arról, hogy ba) az építésügyi jogszabályok változtak-e, bb) az építésügyi jogszabály változása milyen módon érinti, vagy akadályozza az engedély hatályának meghosszabbítását, c) ha az építésügyi jogszabályváltozás az engedély hatályának meghosszabbítását nem tenné lehetővé, a módosított építési engedély és egyben az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről ad tájékoztatást, d) ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, a használatbavételi engedélyezés feltételeiről ad tájékoztatást. 40. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei 51. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmében a jogerős a) építési engedély, b) elvi építési keretengedély, c) telepítési engedély, d) bontási engedély hatályának meghosszabbítását kérheti. (2) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (3) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását. 41. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 52. § (1) Az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás megindulásáról értesítést nem kell küldeni. (2) Az építésügyi hatóság az 51. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott engedélyek esetén helyszíni szemlén vizsgálja, hogy az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e, a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű. (3)

56

Ha az építésügyi hatóság az építési engedély hatályának lejárta előtt vagy lejártakor megtartott

helyszíni szemlén megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van – függetlenül a még fennmaradó nem építésiengedély-köteles építési tevékenységekre – az engedély hatályát nem hosszabbítja meg, hanem az építtetőt a használatbavételi engedély megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel. (4) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett a) az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt, b) a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer egy évvel meghosszabbítja.

38 (5) Az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély a hatályának lejárta előtt, kérelemre, egy ízben, legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg. (6) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a) a (4) bekezdés a) pontja, és az (5) bekezdés szerinti esetben akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok aa) nem változtak meg, vagy ab) megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők, b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha ba)

57

az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével – legalább tartószerkezet kész, vagy

azt meghaladó állapotban van, bb) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és bc)

58

az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési

dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült és bd)

59

az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50 %-ot.

(7) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de a) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e –, b) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti. (8) Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött – építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. (9) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg. (10) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát, c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét, d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását, e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak, f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,

39 g) az engedély meghosszabbított hatályát. (11) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását. (12) A határozat tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható. (13) A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte. (14) Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti. (15) Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon. XII. FEJEZET AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁSOK 42. Jogutódlás tudomásulvétele 53. § (1) Az építésügyi hatóság – a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével – az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti. (2) A jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg. 43. Használatbavétel tudomásulvétele 54. § (1) Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – a 39. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével – az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység. (1a)

60

A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet az építtető

a) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, b)

61

az építési munkaterület építtető részére történő – az építési naplóban igazolt – visszaadását

követően, c) az építési engedély hatályossága alatt – használatbavétel előtt nyújtja be az építésügyi hatósághoz. (1b)

62

Az építtető a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemében kérheti, hogy az

építésügyi hatóság a tudomásul vételt foglalja írásba. (2)

63

Az (1) bekezdésben meghatározott körben az építmény – ingatlan-nyilvántartásban változást

eredményező – építése, bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban ha a (2) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavétel

tudomásulvételével

egyidejűleg,

határidő

megjelölésével

és

eljárási

bírság

kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére. (3a)

64

Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

a) az építési tevékenységet az építési, módosított építési engedélynek és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, b) a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,

40 c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, e) az építési naplóban ea) rendelkezésre áll-e a felelős műszaki vezető Épkiv. 14. §-a szerinti nyilatkozata, eb) az építési munkaterület építtető részére történő visszaadása megtörtént-e. (4) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a) ha az építtető a (2) bekezdésben előírtak szerint teljesítette a vázrajz feltöltését, a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, b) ha az építtető a (3) bekezdésben foglaltak szerint teljesítette kötelezettségét e tényről és a használatbavétel tudomásulvételéről történő tájékoztatás érdekében az építésügyi hatóság végzéssel, annak papír alapon történő megküldéssel hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. (5) Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén tisztázza a tényállást, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére. (6)

65

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított tíz napon belül a használatbavétel

tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha a) a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez a (9) bekezdésben meghatározott mellékleteket nem csatolták, b) az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek az építmény, építményrész nem felel meg, vagy c) megállapítja, hogy az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltértek és az eltérés építésügyi hatósági engedélyhez kötött. (7)

66

Az építésügyi hatóság – a (6) és (7a) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a

használatbavételt

hallgatással

tizenöt

nap

elteltével

tudomásul

veszi,

egyidejűleg

határidő

megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi az építtetőt. (7a)

67

Az építésügyi hatóság az eljárás ügyintézési határidejét hatvan nappal meghosszabbítja, ha az

eljárásban megállapítja, hogy az (1a) bekezdés b) pontja szerinti építési munkaterület visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg és erről az építtetőt az ÉTDR-en keresztül értesíti. (7b)

68

Ha a (7a) bekezdésben meghatározott idő alatt az építési naplóban az építési munkaterület

visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg, és a használatbavétel e rendelet szerinti egyéb feltételei teljesültek a hatvanadik nap leteltével az építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi. (7c)

69

Az építésügyi hatóság a használatbavételt – ha az építési naplóban az építési munkaterület

visszaadása a (7a) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt megtörtént – a jegyzőkönyv az építésügyi hatóság tudomására jutásától számított öt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi. (7d)

70

Az építésügyi hatóság a tudomásulvételi eljárás ügyintézési határidejének (7a) bekezdés szerinti

meghosszabbításáról a használatbavétel tudomásulvételi eljárás megindulásától számított tíz napon belül az elektronikus építési naplóban történő bejegyzéssel is tájékoztatást ad. (8) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívás nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg. (9)

71

A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez a 39. § (8) bekezdés a) és c) pontjában

meghatározottakat kell mellékelni. (10)

72

A használatbavétel megtiltásáról szóló határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében

foglaltakon kívül tartalmazza

41 a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építési engedély számát, keltét, c) – az eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – a használat megtiltására vonatkozó kötelezést. (11)

73

A (10) bekezdés szerinti határozat szóban nem közölhető. Az iratazonosítóval ellátott döntést

közölni kell a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, b) azzal a hatósággal, amely az építési engedélyezési eljárásban részt vett. 44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele 55. § (1) Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az Étv. 48. § (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását, b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását, veszélyes

c)

állapotú

építmények,

építményrészek,

építményszerkezetek

jogszerűtlen

építési

tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére – ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel – építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi. (2) A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg. (4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén a) az elutasításról határozatban dönt, vagy b)

74

a szabálytalanságot – bírság kiszabásának mellőzésével – hallgatással tudomásul veszi.

XIII. FEJEZET HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA 56. § (1)

75

Kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból

folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján a) a telken építmény meglétére vagy hiányára az építésfelügyeleti hatóság, b) a telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére az építésügyi hatóság vonatkozó adat, tény igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt állít ki. (2)

76

(3)

77

A hatósági bizonyítványt – az e rendelet szerinti hivatalbóli intézkedés kivételével – az eljárás

megindulásától számított tíz napon belül önálló határozattal kell kiállítani. XIV. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSA 57. § (1) Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad. (2) Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő közreműködése során a) helyszíni szemlét tart, b) vizsgálja

42 ba) építési engedélyezési eljárásban a 18. § (1) és (2) bekezdésében, bb) használatbavételi engedélyezési eljárásban a 40. § (2)–(4) bekezdésében, bc) bontási engedélyezési eljárásban a 46. § (2) és (3) bekezdésében, bd) fennmaradási engedélyezési eljárásban a 42. § (1) és (2), valamint a 43. § (3) bekezdésében, be) egyéb hatósági eljárásban a településrendezési és építésügyi követelményekben előírtakat. XV. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT FELÜGYELETE 45. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység 58. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság a) kérelemre hatósági eljárást folytat le aa)

78

ab) a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére, b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti ba)

79

a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság

tiltása ellenére végzett építési tevékenységet, bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, bc) azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, bd) az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét, be) az építési napló vezetését és annak tartalmát, bf) az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását. (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint – az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve – azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket. (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket. (5) Az építésfelügyeleti hatóság a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához

az

ÉMO

alkalmazásával

adatokat

szerezhet

be,

előzmény

iratokat

és

állapotdokumentumokat vizsgálhat. (6) A helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésbe más – jogszabályban erre felhatalmazott – szervet, szervezetet is bevonhat, az építési helyszín ellenőrzését az építésfelügyelő a bevont szerv, szervezet képviselőjével is lefolytathatja. (7) A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti. 80

46.

A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele

59. §

81

A 60. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a

kérelmező a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a bontási szándékára irányuló

43 kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és a bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg. 60. § (1) Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt – bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött – bontási tevékenységek körébe. (2)

82

Az (1) bekezdés szerinti bontási tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul

vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni. (3)

83

Az (1) bekezdés szerinti tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelmet papír alapon vagy

elektronikus úton az ÉTDR-en keresztül lehet benyújtani. (4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével. (5) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza: a)

84

az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét, az Épkiv. 29. § (2)

bekezdésében meghatározott adatokat, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését, d) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, e) az építtető aláírását. (6) a)

85

86

A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelemhez mellékelni kell

a 8. melléklet III. rész 6. pontjában meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, c) az illeték befizetésének igazolását. (7) A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, b) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e. (8) Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a)

87

a kérelem nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat,

b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek. c) építtető kérelme nem tartalmazza, illetve kérelméhez nem csatolta az (5)–(6) bekezdésben foglaltakat, d) megállapítja, hogy da) a tervezett bontási tevékenység során nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, db) a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár, vagy dc) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tiltja. (9)

88

A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

44 c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, (10) A határozat szóban nem közölhető. (11) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) tájékoztatásul azzal, ba) akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatósággal. (12) Az építésfelügyeleti hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti. (13) A jogerős döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül a rendelkezésének megfelelő módon kell közölni. (14)

89

(15)

90

Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon

belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, és azt a hatóság az ÉTDR-ben nyilvántartja. A közlésnek melléklete nincs. 60/A. §

91

(1) Az építtetőnek a 60. § (15) bekezdése szerinti közléssel egyidejűleg a hatályos ingatlanügyi

hatósági záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni, ha a 60. § (1) bekezdése szerinti bontási tevékenység az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményez. (2) Az építésfelügyeleti hatóság, ha megállapítja az (1) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiányát, hatvan napos teljesítési határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére. (3) A hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően, e tényről és a bontási tevékenység elvégzéséről az építésfelügyeleti hatóság végzéssel, és annak papír alapon történő megküldésével hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. 47. Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés 61. § (1)

92

Az építésfelügyeleti hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrzést tartani a

tudomásulvételi eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység helyszínén. Az e körbe nem tartozó építési tevékenységek ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasításban foglaltak szerint végzi. (2) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, területi kereskedelmi és iparkamara, vagy más – ellenőrzésre jogosult – hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. (3) Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését. (4) Az építésügyért felelős miniszter az 58. § (2) bekezdés b) pontja, az 58. § (3) és (4) bekezdése szerinti ellenőrzésre az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig a tárgyévre vonatkozóan ellenőrzési utasítást

93

ad ki, amelyben

45 a) meghatározza aa) a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét, ab) azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti hatósági ellenőrzést kell tartani; és b) az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre azokon a településeken, településrészeken, Budapesten kerületekben, ahol a szabálytalanságok

száma

növekedett. (5) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzéseit – az építésügyi hatóság, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, valamint területi ipar- és kereskedelmi kamara, továbbá az építtetői fedezetkezelők javaslatát is figyelembe véve – a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasítás figyelembevételével az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napjáig elkészített éves munkaterv szerint végzi. (6) Az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési időszakot követő 30. napig megküldi az építésügyért felelős miniszternek. (7) Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz. 62. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrzi, hogy a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval, b) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e, c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e, d) az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e, e) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, 94

az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta-e meg,

95

a kivitelezés szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.

b) c)

63. § Az építésfelügyeleti hatóság az építmények 58. § (3) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzésén a) az Épkiv. 34. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén ba) a szervizkönyv meglétét, bb) a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását ellenőrzi. 64. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében rögzíti: a) az ellenőrzésben az Étv. 53/A. § (3) bekezdése szerinti közreműködők megnevezését, b) az építési engedélyezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,

46 c) a kivitelezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, d) az építőipari kivitelező nevét, telephelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát, kivitelezési regisztrációs számát, e) a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, f) az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, g) az építmény rendeltetését, jellegét, h) i)

96

az építési engedély számát.

97

(2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít. (3) Az építésfelügyeleti ellenőrzés során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. (4) A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerint az OÉNYben kell rögzíteni. 48. Építésfelügyeleti hatósági intézkedések 65. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján a helyszínen végzéssel megtiltotta, annak tényét az építési naplóba is bejegyzi. (2) Az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv vagy a közbenső végzés egy példányát a helyszínen a kötelezett vagy a képviselője részére átadja. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli. (3) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését az (1) bekezdés szerint megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet. (4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja. (5) Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szabályok súlyos megsértésének minősül a) az építési napló vezetésére vonatkozóan, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, b) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet ba) az építési napló megnyitása, vagy bb) a kivitelezési dokumentáció, dokumentáció-rész nélkül végzik. (6) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben bírságot kiszabó jogerős döntése ellen újrafelvételi kérelem nem nyújtható be. (7) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőinek jogosultságát az OÉNY szolgáltatásának alkalmazásával ellenőrzi. 66. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál.

47 (2) A beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi. (3)

98

Az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a névjegyzéket vezető szervnél, ha

a) az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, b) építési-műszaki ellenőrre vagy felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenséget észlel. 49. Építésrendészeti eljárás 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy a)

99

az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó

engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött építési tevékenységgel b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, c)

100

a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének tudomásulvétele nélkül vagy az

építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében a) vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben c) legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is), b) az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét, c) a kérelem benyújtásnak lehetőségeit, d) tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. (5) Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető.

48 (6) Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e. (7) Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi. (8) A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. (9) Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja. 68. § (1)

101

Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az

építtető személye nem ismert, az építési tevékenységgel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha a) az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy b) az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette. 50. Jókarbantartási kötelezési eljárás 69. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti, b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, c) elrendeli a 63. § b) pontjában meghatározott építmények esetén a b) pontban foglaltakon túl ca) a szervizkönyv pótlását, cb) a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését. (2)

102

XVI. FEJEZET JOGORVOSLATI ELJÁRÁS 70. § (1) E fejezet rendelkezéseit az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: hatósági) jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az első fokú hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be. (3) Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor a) fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, b) hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz.

49 (4)

103

A fellebbezés és mellékletei a beérkezést követően elektronikus mappába kerülnek. Az

elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a fellebbezés benyújtása előtt a fellebbező a gazdája, a fellebbezés benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró első fokú hatóság, mely a mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést. 71. § (1) Az első fokú hatóság a fellebbezés elektronikus felterjesztése előtt, ha a határozatát nem vonja vissza, nem változtatja meg vagy érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, akkor a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat az ÉTDR-ben a másodfokú hatósághoz felterjeszti, és erről a fellebbezőt értesíti. (2) A másodfokú hatóságnál a fellebbezési eljárás az (1) bekezdés szerinti felterjesztést követő első munkanapon indul. (3) Az ÉTDR-ben a fellebbezési eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal papír alapon vagy elektronikus úton értesíteni kell az eljárás megindulásáról a) a fellebbezőt, b) építtetőt, valamint c) a már ismert ügyfelet. (4) A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban, amennyiben a jogorvoslati kérelem az első fokú hatóság határozatába foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, az eljárás megindulását követően öt napon belül megkeresi a 6. melléklet szerinti, másodfokon eljáró szakhatóságot az állásfoglalásának beszerzése érdekében. (5)

104

A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a

fellebbezés tartalma a) érinti a települési önkormányzat polgármesterének az első fokú határozatba beépült településképi véleményét, és amennyiben aa) az a helyi építészeti műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott, kikéri a területi építészetiműszaki tervtanács, vagy ab) az az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozott, kikéri az állami főépítész, b) érinti a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak az első fokú határozatba beépült véleményét, kikéri a központi építészeti tervtanács véleményét, aki, illetve amely azt tizenöt napon belül köteles megadni. (6)

105

A másodfokú építésügyi hatóság az állami főépítész, illetve az országos főépítész (5) bekezdés a)

és b) pontja szerinti véleményt az eljárásában bizonyítékként veszi figyelembe. (7) Ha a döntés meghozatalához szükséges adat nem áll rendelkezésre, a másodfokú hatóság legfeljebb nyolcnapos teljesítési határidő kitűzésével, egy alkalommal az eljárás megindulásától számított öt napon belül hiánypótlásra hívja fel a fellebbezőt. (8) A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban a döntését a) a jogorvoslati eljárás megindulásától számított harminc napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerint szakhatóságot nem kell bevonni és a tényállás tisztázásához minden rendelkezésre áll, b) az utolsó szakhatósági állásfoglalás vagy dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerinti szakhatóságot be kell vonni. XVII. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ 72. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához az e rendelet szerinti összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.

50 (2) A tervezett építési és bontási tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő – a 8. mellékletben meghatározott – tartalmú és részletezettségű dokumentumokból magyar nyelven kell összeállítani. (3) A tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során gondoskodik arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását. (4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv a) a műemléken és más, jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén, vagy b) ha azt külön jogszabály előírja. (5)

106

A dokumentációban az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését

igazolni szükséges. Ez történhet vonatkozó szabványok alkalmazásával, vagy ezek hiányában más igazolt műszaki megoldás alkalmazásával. (6)

107

Az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal kell ellátni. Az aláírólapot a 8. melléklet szerinti

formátumban kell elkészíteni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezésén és a telek azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását. (7) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként, b) a tervezés időpontját. XVIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 73. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A 76. § 2013. július 1-jén hatályba. (3) A 77. § 2014. december 31-én lép hatályba. 74. § (1) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése után indult első és másodfokú eljárásban kell alkalmazni. (2) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén a döntést az ÉTDR rendszer által biztosított sablon alkalmazásával kell meghozni. (3) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő építésügyi hatósági engedélykérelmek tekintetében a kérelmező építtető kérheti az építésügyi hatóságtól eljárásának az ÉTDR-ben történő folytatását és a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást. 108

75. §

E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes

kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr. hatálybalépését

109

követően indult vagy megismételt eljárásokban

kell alkalmazni. 110

76. §

E rendeletnek a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek

módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) módosított 56. § (3) bekezdését a Mód. Kr2. hatálybalépésekor 77. §

112

78. § E rendelet

111

folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

51 a) 8. melléklet I. rész 1.9. pontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (2) bekezdésének, b) 40. § (7) bekezdés d) pont db) alpontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének, valamint c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. cikkének és 4. cikk (2) bekezdésének, valamint II. és III. mellékletének való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

113

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1.

A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása felújítása,

helyreállítása,

korszerűsítése,

homlokzatának

megváltoztatása,

ha

az

építési

tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell

2.

a)

megváltoztatni,

b)

átalakítani,

c)

elbontani,

d)

kicserélni,

e)

megerősíteni vagy

f)

változatlan formában újjáépíteni.

Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3.

Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak

megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával,

átalakításával, megerősítésével. 4.

Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése

5.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása,

melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell a)

megváltoztatni,

b)

átalakítani,

c)

megbontani,

d)

kicserélni,

e)

megerősíteni vagy

f)

újjáépíteni.

6.

Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7.

Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési 2

tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását. 8.

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési 3

tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot. 9.

Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a)

beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

52 b) 10.

beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

Temető területén: a)

sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem 2

haladja meg a nettó 50 m alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) 11.

urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12.

Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13.

Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14.

Megfelelőség igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló a)

rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató,

b)

kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c)

levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d)

ideiglenes fedett lovarda

vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

építése. 15.

Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg

16.

a)

beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b)

beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m alapterületet és a 4,5 m-t.

2

Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg

17.

a)

beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b)

beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m alapterületet és a 4,5 m-t.

2

3

A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyagtároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18.

3

A bruttó 50,0 m -nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

19.

A telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása.

20.

Támfal

építése,

bővítése,

meglévő

felújítása,

helyreállítása,

átalakítása,

korszerűsítése,

megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot. 21.

Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22.

Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

53 23.

Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit

24.

a)

megváltoztatni,

b)

átalakítani,

c)

elbontani,

d)

kicserélni,

e)

megerősíteni vagy

f)

újjáépíteni.

Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25.

Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26.

Telken belüli geodéziai építmény építése.

27.

Utasváró fülke építése.

28.

Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

29.

Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat 3

mérethatár nélkül, bruttó 50 m térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése. 30.

Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

31. 32.

Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

33.

A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m

3

légterű pince építése, meglévő felújítása,

helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 34.

Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény létesítése.

2. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

114

Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek 1.

3

A bruttó 300,0 m térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve a)

a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épületet,

b)

valamint a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet. 3

2.

A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m légterű pince bontása.

3.

Meglévő építményben – alapozás nélküli – égéstermék-elvezető bontása, ha az nem jár a meglévő

4.

Önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény bontása,

építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. 5.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell: a)

megváltoztatni,

b)

átalakítani,

c)

megbontani,

d)

kicserélni,

e)

megerősíteni vagy

f)

újjáépíteni.

54 6.

Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 2

20,0 m alapterületet. 7.

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m

3

térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot, kivéve a műemléki jelentőségű területen a telek

közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület bontását. 8.

9.

Önálló reklámtartó építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a)

beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

b)

beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

Temető területén: 2

a)

sírbolt, urnasírbolt bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m alapterületet vagy

b)

urnafülke, sírhely, sírjel bontása.

a 3,0 m magasságot. 10.

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll.

11.

Emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t – kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll.

12.

Park – kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen van -, játszótér, sportpálya műtárgyainak bontása.

13.

Tömegtartózkodás céljára nem alkalmas, vagy legfeljebb 180 napig fennálló a)

rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b)

kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c)

levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)

bontása. 14.

15.

16.

Növénytermesztésre szolgáló üvegház bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a)

beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b)

beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m alapterületet és a 4,5 m-t.

2

Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a)

beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b)

beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m alapterületet és a 4,5 m-t.

2

A 6,0 m vagy annál kisebb gerincmagasságú, a 60 m

3

vagy annál kisebb térfogatú siló,

ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló bontása. 17.

3

A bruttó 50,0 m –nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó bontása.

18.

Támfal bontása, melynek mérete nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.

19.

Kerítés, kerti építmény, tereplépcső és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács bontása.

20.

Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó áttelepítése, árnyékszék bontása.

21.

Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit: a)

megváltoztatni,

b)

átalakítani,

c)

elbontani,

55 d)

kicserélni,

e)

megerősíteni vagy

f)

újjáépíteni.

22.

Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy bontása.

23.

Telken belüli geodéziai építmény bontása.

24.

Utasváró fülke bontása.

25.

Zászlótartó oszlop (zászlórúd) bontása, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

26.

Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.

27.

Bruttó 50 m térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.

3

Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó bontása, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső

28.

pontja az 5,0 m-t nem haladja meg. 29. Közforgalom elől elzárt, telken belüli 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd

30.

bontása. 8. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

118

Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően 1.

Műszaki leírások

Alfabetikusan kereshető szöveges dokumentum, melyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású pixeles ábrák is elfogadhatóak. A műszaki leírás fejezetekre bontva, több fájldokumentumban is benyújtható. Formátuma PDF/A, nyomtatási mérete A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3). A műszaki leírásnak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. 1.1.

Építészeti műszaki leírás

Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat: 1.1.1.

a teljes építmény eredeti rendeltetésének, valamint az átalakított, bővített építmény új rendeltetésének leírását,

1.1.2.

a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt azon paramétereket (telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, épületmagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete) melyek nem szerepelnek az egyes tervlapokon,

1.1.3.

a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi megoldásokat, az energetikai követelmények teljesítésének módját,

1.1.4.

a közlekedési útvonalak akadálymentesítését,

1.1.5.

jogszabályban előírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását,

1.1.6.

az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását,

1.1.7.

építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját, a bontási technológia leírását,

1.1.8.

a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását,

1.1.9.

a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát,

1.1.10.

az érintett közműszolgáltatókkal történt egyeztetésre vonatkozó információkat.

56 Gépészeti műszaki leírás

1.2. 1.2.1.

Tartalmazza a vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési, gázellátási és égéstermék elvezetési; fűtési és hűtési, valamint légtechnikai rendszerek bemutatását, illetve összefoglalását, a szakági igényekkel együtt.

1.2.2.

Bemutatja az építmény általános gépészeti kialakítását, kitérve a jogszabályi előírások megfelelőségére. Tartószerkezeti műszaki leírás

1.3. 1.3.1.

Az engedélyezési döntés megalapozásához szükséges kidolgozottsággal tartalmazza az építmény megvalósításához szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatok ismertetését, így különösen a tervezési programból és a technológiai igényekből adódó terhek, hatások és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmazott szabványokat.

1.3.2.

Az elvégzett erőtani számítások alapján ismerteti az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmazott fesztávokat, a fő teherhordó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény követelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírásokra.

1.3.3.

Meglévő

épület

esetén

tartalmazza

az

előírt

tartószerkezeti

és

anyagvizsgálati

szakvéleményeket, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírását. 1.3.4.

Tartószerkezeti műszaki leírás szükséges: 1.3.4.1.

új építmény esetén,

1.3.4.2.

meglévő építmény esetén az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 80 évnél idősebb tartószerkezetekről (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton),

1.3.4.3.

meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó

szerkezetéről,

valamint

a

meglévő

teherhordó

szerkezetek

megfelelőségéről, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról. 1.4.

Épületvillamossági műszaki leírás

Bemutatja az építmény villamos energiával történő ellátását, erős- és gyengeáramú rendszereit, kitér a villámvédelemre, érintés(hiba) védelemre és egyéb megvalósítandó villamos rendszerekre. 1.5.

Technológiai leírás

Az engedélyezéshez szükséges mértékben bemutatja az építménybe telepítendő technológiákat. 1.6.

Belsőépítészeti leírás szükség szerint

Tartalmazza az építmény belső tereinek berendezésére, anyag- és színvilágára vonatkozó leíró részeket. 1.7.

Rétegrendi kimutatás

Meghatározza az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést. 1.8.

Helyiségkimutatás

Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát. 1.9.

Alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése az épületek energetikai jellemzőinek

meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint. 2.

Tervlapok

A tervlapok formátuma PDF/A. A tervlap összeállításánál törekedni kell arra, hogy a tervlap vagy annak egységnyi területe szükség esetén arányosan, értelmezhető módon A3 méretben szürkeárnyalatosan nyomtatható legyen. Az önálló tervlapokat önálló fájldokumentumonként kell benyújtani vektorgrafikus vagy 300 DPI felbontású pixeles formátumban.

57 2.1.

A tervező által készített helyszínrajz, hiteles földhivatali térképszelvény alapján, amely

tartalmazza: 2.1.1.

az égtájjelölést,

2.1.2.

a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos – az ingatlannal közös határvonalú – telkek ábrázolását,

2.1.3.

a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (építmények körvonalrajzát, tetőidomok ábrázolásával, rendeltetések megjelölésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és épületmagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését,

2.1.4.

a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetőidomait, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését,

2.1.5.

a tervezési területre vonatkozó jogszabályban előírt

paraméterek teljesítését igazoló

mutatószámokat, jellemzőket (telek területe, beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete), 2.1.6.

az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását, k megfelelő abszolút szintmagassági értéket,

2.1.7. 2.1.9.

a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal.

2.2. 2.2.1.

Eltérő szintek alaprajzai Ábrázolni és méretekkel kell ellátni: 2.2.1.1.

az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,

2.2.1.2.

a beépített berendezési tárgyakat,

2.2.1.3.

a nyílásokat,

2.2.1.4.

az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,

2.2.1.5.

a szerkezeti dilatációk helyét,

2.2.1.6.

a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli

2.2.1.7.

az égéstermék-elvezetőket.

járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, 2.2.2.

Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát.

2.2.3.

Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatóak.

2.3.

A megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amelyeken

2.3.1.

ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni: 2.3.1.1.

az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső,

2.3.1.2.

zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,

2.3.1.3.

az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát,

de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,

2.3.2.

meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést.

2.4.

Terepmetszet

2.5.

Az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv, amelyek tartalmazzák:

58 2.5.1.

az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,

2.5.2.

a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát,

2.5.3.

az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,

2.5.4.

zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – a szomszédos épületek nézeteit.

2.7.

Tereprendezési terv szükség szerint

2.8.

A végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával. Tartószerkezeti terv szükség szerint

2.9.

Ha szükséges, a tartószerkezet alábbi elemeiről tartalmaz rajzi munkarészeket: 2.9.1.

alapozás, zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása,

2.9.2.

teherhordó falak és pillérek,

2.9.3.

monolit és előre gyártott födémek és azok elemei,

2.9.4.

szintek áthidalására szolgáló szerkezetek.

Tartalmazza az építmény belső tereinek berendezését, anyag- és színvilágát. 3.

Környezeti állapotadat

3.1.

fotó, fotómontázs,

3.2.

utcakép (axonometria, perspektíva, egyéb),

3.3.

látványterv,

3.4.

kilátási-rálátási terv,

3.5.

színterv,

3.6.

tömegvázlat,

3.7.

álcázási terv,

3.9.

egyéb dokumentum.

4.

Számítás

A számítás szöveges és numerikus dokumentum, amelyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású ábrák is elfogadhatóak. A számítás fejezetekre bontva, több dokumentumban is benyújtható. Formátuma PDF/A, nyomtatási mérete A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3 méretűek). A számításoknak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. 4.1.

Számított építményérték

4.2.

Épületmagasság-számítás

4.3.

Telek beépítettségének számítása

4.4.

Tartószerkezeti számítás szükség szerint

4.5.

Épületenergetikai számítás

5.

Igazolások

Igazolás csak olyan formában nyújtható be, amelynek nyomtatási formátuma legfeljebb A4. Elektronikus igazolás csak olyan információtechnikai rendszerektől fogadható el, amely hiteles átadásának információtechnológiai feltételei fennállnak.

59 Aláírólap a tervezők megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével, elérhetőségükkel és

5.1.

aláírásukkal, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban, papír alapú formátumban, illetve amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján. 5.2.

Tervezési program a külön jogszabályban meghatározott tartalommal.

5.3.

Földhivatali térképmásolat PDF formátumban. A 3., 4. és 9. melléklet szerinti statisztikai lapok.

5.4. 6.

Vélemények

A vélemények technikai és formai követelményei megegyeznek az 1. pontban a műszaki leírásoknál leírtakkal. Amennyiben a vélemény műszaki rajzot is tartalmaz, úgy annak technikai és formai követelményei a 2. pontban a tervlapoknál leírt követelményeknek kell megfelelnie. Geotechnikai jelentés kell:

6.1. 6.1.1.

a következő építményeknél: 6.1.1.1.

a négy beépített szintnél nagyobb,

6.1.1.2.

a 10 m-es épületmagasságnál magasabb,

6.1.1.3.

az 1000 m -nél nagyobb alapterületű,

6.1.1.4.

a 7 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas

2

tartószerkezetű építmény esetén az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4 m-nél mélyebbre ér, továbbá 6.1.2.

a következő esetekben: 6.1.2.1.

jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,

6.1.2.2.

jogszabállyal

kijelölt

veszélyes

környezetben:

csúszás-,

omlás-

és

barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen, 6.1.2.3.

ha egynél több szint kerül a terepszint alá,

6.1.2.4.

5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal)

építési, fennmaradási engedélyezésekor. 6.1.3.

Tartalmazza az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot, a tervezési fázisnak, a geotechnikai kategóriának, és az esetleges különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszélyes a terület, illetve a talajkörnyezet, alábányászottság, illetve barlangok miatt felszínmozgásoktól kell tartani, mocsaras, bel- és/vagy árvízveszélyes a terület, az altalaj térfogatváltozó, feltöltéses, agresszív vagy más ok miatt különösen kedvezőtlen) a figyelembevételével.

7.

Geodéziai felmérés szükség szerint

II. Általános előírások 1.

Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

2.

Közhasználatú építmény esetén, a helyszínrajzon és a vonatkozó tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell az akadálymentes és biztonságos közlekedési lehetőséget biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozási pontjától az épület bejáratáig.

3.

Az építési tevékenységgel érintett telken, ha az építési tevékenység a telek természetes terepviszonyainak a megváltoztatását is eredményezi, a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását is

ábrázolni kell. A telek

természetes

terepviszonyának

feltöltéssel vagy

terepbevágással történő megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával méretezett terepmetszeten kell bemutatni.

60 4.

Több ütemben megvalósuló építési tevékenység esetében a tervrajzokon az egyes ütemeket egyértelműen jelölni kell.

5.

A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó dokumentáció-részek elhagyhatók.

6. 7.

Az építészeti-műszaki dokumentáció tervező általi hitelesítése Az építészeti-műszaki dokumentációt és részeit a tervező az alábbiak valamelyikével hitelesíti:

7.1. 7.1.1.

aláírólap csatolásával,

7.1.2.

saját elektronikus azonosítás útján történő benyújtással, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint,

7.1.3.

elektronikus aláírással.

7.2.

A dokumentáció tartalma együtt és dokumentumrészenként is hitelesíthető.

7.3.

A papír alapú dokumentum elektronikus irattá alakítása digitalizálás útján történik truecolor és 300 DPI minőségben PDF/A formában.

8.

E rendelet keretei között az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és léptékére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szakmai követelményeket megállapító – a kamarai honlapokon és az ÉTDR-ben is rendelkezésre álló – szabályzatait figyelembe kell venni.

III. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek 1.

Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén Az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

1.1. 1.1.1.

a tervező által készített helyszínrajzot,

1.1.2.

tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,

1.1.3.

alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki

1.1.4.

metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon

tartalommal, felvéve, 1.1.5.

homlokzati terveket az építmény minden nézetéről,

1.1.6.

az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit,

1.1.7.

a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás

1.2.

érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet. 2.

Helyiséget

tartalmazó

meglévő

építmény átalakítása,

bővítése,

felújítása,

korszerűsítése,

helyreállítása esetén 2.1. 2.1.1.

Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a tervező által készített helyszínrajzot a meglévő építmény befoglaló tömegét megváltoztató esetekben,

2.1.2.

alaprajzot (alaprajzokat) a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről,

2.1.3.

alaprajzot (alaprajzokat) az építmény átalakított építményszintjeiről,

2.1.4.

homlokzati

tervet

(terveket)

és

fotódokumentációt

szempontjából meghatározó nézeteiről,

a meglévő

építmény megjelenése

61 2.1.5.

homlokzati tervet (terveket) az átalakított homlokzatról (homlokzatokról),

2.1.6.

metszetet (metszeteket) a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helyen

2.1.7.

szintszám-, belmagasság- vagy tetőforma-változtatást eredményező átalakítás esetén metszetet

(helyeken), a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal, (metszeteket) a tervezett állapotról a változtatás szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal, 2.1.8.

a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást,

2.1.9.

egy évnél nem régebbi szakértői véleményeket: 2.1.9.1.

az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton) épületszerkezetekről, és

2.1.9.2.

a 80 évesnél idősebb építmények tartószerkezeteiről.

A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás

2.2.

érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet. 3.

A jogerős és végrehajtható építési engedélyezési dokumentációtól való eltérésre irányuló kérelem (módosított építési engedély iránti kérelem) mellékletét szolgáló dokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia. A műszaki leírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket.

4.

Helyiséget nem tartalmazó műtárgy építése, átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

4.1. 4.1.1.

a tervező által készített, a tervezett állapotot ábrázoló helyszínrajzot,

4.1.2.

homlokzati tervet a tervezett, és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,

4.1.3.

tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,

4.1.4.

a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás

4.2.

érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: az I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet. 5.

Műemléki védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén az építészeti műszaki dokumentációnak – az 1-4. pontban meghatározottakon túl – alábbiakat kell tartalmaznia:

5.1.

az építmény teljes helyreállítása, felújítása esetében külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,

5.2.

építmény részleges, a történeti térszerkezetet, illetve részleteket érintő terv esetén a beavatkozással

érintett

részre

vonatkozó,

külön

jogszabályban

meghatározott

tartalmú

építéstörténeti kutatási dokumentációt, 5.3.

külső és belső nyílászárók cseréje esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó, elemenkénti

5.3.1.

fotódokumentációt,

5.3.2.

állapotvizsgálatot,

62 műemlék épületszerkezetének nedvesedése vagy sók által okozott károk elhárítása esetén

5.4.

faldiagnosztikai szakvéleményt, amely tartalmazza az előzetes adatgyűjtés eredményeit, a helyszíni szemle megállapításait, a faldiagnosztikai minták vizsgálatainak ismertetését, a kár-okok teljes körű bemutatását, elemzését, a nedvesség és sószennyezés elleni védelmi technikák alkalmazhatóságának elemzését, fotó- és rajzi dokumentációt, építmény tetőszerkezetének megerősítése, terhének növekedésével járó átalakítása esetén az

5.5.

1950 előtti tetőszerkezetek helyreállítása esetén az elemek teljes vagy részleges cseréjét, megerősítését tételesen, rajzi mellékleteken is fel kell tüntetni, helyiséget nem tartalmazó építmény esetén a 4. pontban meghatározottakon túl az átalakítás előtti

5.6.

és a tervezett állapotot ábrázoló nézetrajzok és – amennyiben releváns – alaprajzok, metszetek. 6.

Bontási engedélyezési és tudomásulvételi dokumentáció A veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás szükséges az érzékeny szerkezetű

6.1.

építmény (bontás során állékonyságát veszti, életveszély léphet fel) bontásakor. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

6.2. 6.2.1.

műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit, szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét,

6.2.2.

a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,

6.2.3.

helyi védelem alá tartozó építmény, illetve egyedi tájértékké minősített építmény elbontása vagy műemlék részleges bontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről,

6.2.4.

műemlék

részleges

bontásához

a

beavatkozással

érintett

részre

vonatkozó,

külön

jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt, 6.2.5.

zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére. Bontás tudomásulvételéhez szükséges dokumentáció a 6.2.1-6.2.3. pontban foglaltakat, továbbá

6.3.

műemléki jelentőségű területen álló építmény esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó fotódokumentációt és az érintett környezet fényképi ábrázolását tartalmazza. 7.

Fennmaradási engedélyezési dokumentáció A dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési

7.1.

dokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni. A fennmaradási engedélyezési tervben egyértelműen ábrázolni kell, hogy

7.2. 7.2.1. 7.2.2. 7.3. 8.

miben nyilvánult meg a szabálytalanság (méretekkel), és a szabálytalanságot milyen módon szüntetik meg (átalakítással vagy egyéb módon). Műemléki területen épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges.

Használatbavételi engedélyezési, tudomásulvételi dokumentáció

Ha a kivitelezés során – építési naplóba bejegyzetten – módosított építési engedélyezést nem igénylő eltérés történik, a használatbavételi engedélyezéshez, tudomásulvételhez a megépült állapotot dokumentálni szükséges. Irányadó az építési engedélyezési dokumentáció tartalma. 9.

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti általános építésügyi szakhatósági eljáráshoz szükséges építészet-műszaki dokumentáció

9.1.

Az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész alaprajza M=1:200-as méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal.

9.2.

Metszetek M=1:100-as méretarányban.

63 9.3.

Az építészeti műszaki leírás, az I. rész 1.1.1-1.1.4. pontja szerinti tartalommal.

9.4.

Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket:

9.4.1.

a szerkezet alapvető rendszerének leírása,

9.4.2.

az alkalmazott számítási modell,

9.4.3.

a szerkezet típusa és méretei,

9.4.4.

a felelős tervező és szakági tervező neve, címe, jogosultsági száma,

9.4.5.

az építmény, építményrész az adott rendeltetésre megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,

9.4.6.

a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,

9.4.7.

a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

9.4.8.

a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát,

9.4.9.

az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész tartalmaz-e azbesztet.

Iratminták, nyomtatványok: www.e-epites.hu

Mátészalka, 2014. május 20. Czibere Kálmán sk. mb. Járási Építésügyi Hivatalvezető

Mátészalkai Járási Hivatal Járási Földhivatala Mátészalka

Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások Ügytípus megnevezése: Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkák vizsgálata és záradékolása Ügytípus rövid leírása: Az egységes ingatlan-nyilvántartás részét képező ingatlan-nyilvántartási térkép alapadatainak változását, bővítését eredményező ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák vizsgálata, záradékolása, majd e térképi változások állami adatok közé történő beillesztése. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az állami alapadatok kötelező felhasználásával úgy kell elkészíteni, hogy a keletkező új földmérési alapadatok változtatás nélkül beilleszthetőek legyenek az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állományába. A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező közigazgatási, illetve bírósági határozatokat - az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából vizsgált, érvényes záradékkal rendelkező - az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmi és pontossági előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján kell meghozni. Jogosultak köre: A külön jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel és jogosultsággal rendelkezők. Szükséges iratok: A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához - a változási vázrajz fajtáitól és az alkalmazott mérési módszertől függően - a 25/2013. (VI.16.) VM rendelet 46. §-ában foglalt iratokat és munkarészeket kell a földhivatalnak átadni. Nyomtatványok elérhetősége: Nincs előírt nyomtatvány, a vizsgálat és záradékolás iránti kérelem tartalmát a 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet írja elő. Eljárási költségek: A munka jellegétől függő díjtételeket a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Hol intézzem el? Az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes járási földhivatalban.

2

Ügyintézési idő: 21 nap, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény általános szabályai szerint. Kapcsolódó jogszabályok: - 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenységről, - 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról. Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

3 Ügytípus megnevezése: Földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelése és szolgáltatása Ügytípus rövid leírása: Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelő szervek jogszabályban meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában. A járási földhivatal és a kormányhivatal földhivatala az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatok és adatbázisok kezelésére és tárolására adat- és térképtárat létesít és működtet. A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási térképről papír alapon szolgáltat térképmásolatot hitelesítve, illetve hitelesítés nélkül. Elektronikus dokumentumként csak nem hiteles térképmásolatot szolgáltat. Az úgynevezett ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkák végzésének (megosztás, épületfeltüntetés, telekhatár kitűzés, házhelyosztás, kisajátítási és megvalósulási térképek készítése) kötelező alapjául szolgáló térképtári adatszolgáltatást végez. Jogosultak köre: Általános szabályként az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba bárki betekinthet, azokról -célhoz kötötten- másolatot igényelhet. Szükséges iratok: Adatszolgáltatás iránti kérelem. Nyomtatványok elérhetősége: Az adatigénylő nyomtatványt az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési lés térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendelet 27. 28. és 29. melléklete valamint a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 3. melléklete tartalmazza, amely a földhivataloknál rendelkezésre áll és letölthető a www.foldhivatal.hu weblap „Nyomtatványok” menüjéből is. Eljárási költségek: Az igényelt adatra vonatkozó díjtételeket a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Hol intézzem el? A járási földhivatalok az illetékességi területüket érintően bármilyen adatszolgáltatást teljesítenek, viszont illetékességi területükön kívüli esetben csak nem hiteles térképmásolat kiadását tudják elvégezni. Hitelesített adatokat általában csak a területileg illetékes járási földhivatalok szolgáltathatnak. Ügyintézési idő: 8 nap, de a földmérési célú adatszolgáltatás kivételével általában azonnal intézhető. Kapcsolódó jogszabályok: 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről, 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról.

4 Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

5 Ügytípus megnevezése: Állami földmérési és térképészeti munkák Ügytípus rövid leírása: Az állam a nemzetgazdaság térkép és téradatigényeinek kielégítése érdekében gondoskodik az állami alap feladatok és állami alapmunkák végzéséről. Állami alapmunkának minősül: az államhatár földmérési munkái, az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, az állami térképi adatbázisok készítése és fenntartása, a Földrajzinév-tár létrehozása, fenntartása, működtetése. Az állami alapmunkák csak közvetve érintik az ügyfeleket: az állami földmérési alaptérképi adatbázis készítésénél és az alappontok létesítésénél az érintett ingatlantulajdonosok közreműködnek az eljárás bizonyos szakaszában. Jogosultak köre: Az állami alapmunkával érintett ingatlanok tulajdonosai és használói. Szükséges iratok: Nyomtatványok elérhetősége: Nincs nyomtatvány. Eljárási költségek: Hol intézzem el? Az állami alapmunka végrehajtója értesíti az érintetteket. Ügyintézési idő: Kapcsolódó jogszabályok: -

2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről;

-

a 16/1997. (III. 5.) FM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról;

-

25/2013 (IV.16.) VM rendelete az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól.

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

6 Ügytípus megnevezése: Állami földmérési és térképészeti munkák Ügytípus rövid leírása: Az állam a nemzetgazdaság térkép és téradatigényeinek kielégítése érdekében gondoskodik az állami alap feladatok és állami alapmunkák végzéséről. Állami alapmunkának minősül: az államhatár földmérési munkái, az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, az állami térképi adatbázisok készítése és fenntartása, a Földrajzinév-tár létrehozása, fenntartása, működtetése. Az állami alapmunkák csak közvetve érintik az ügyfeleket: az állami földmérési alaptérképi adatbázis készítésénél és az alappontok létesítésénél az érintett ingatlantulajdonosok közreműködnek az eljárás bizonyos szakaszában. Jogosultak köre: Az állami alapmunkával érintett ingatlanok tulajdonosai és használói. Szükséges iratok: Nyomtatványok elérhetősége: Nincs nyomtatvány. Eljárási költségek: Hol intézzem el? Az állami alapmunka végrehajtója értesíti az érintetteket. Ügyintézési idő: Kapcsolódó jogszabályok: -

2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről;

-

a 16/1997. (III. 5.) FM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról;

-

25/2013 (IV.16.) VM rendelete az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól.

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

7 Ügytípus megnevezése: Földmérési, térképészeti ügyek Ügytípus rövid leírása: A földhivatalok feladata az állami alapadatok előállítása, karbantartása, kezelése, tárolása és szolgáltatása és az azokban bekövetkezett változások folyamatos vezetése, valamint a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyek intézése, felmérési, térképezési, területszámítási hibák javítása. A földhivatal hatáskörébe tartozó földmérési és térképészeti ügyek továbbá: az állami alapadatokban bekövetkezett hivatalból észlelt változásokkal kapcsolatos feladatok végzése, az állami alapmunkákkal kapcsolatosan ráháruló feladatok ellátása, az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő térképi változásokkal összefüggő bejelentési kötelezettség betartásának ellenőrzése, a jogszabályban meghatározott telekalakítási eljárások lefolytatása, továbbá a földmérési szakfelügyeleti tevékenység ellátása. Jogosultak köre: Akiknek a jogát vagy jogos érdekét a fenti ügyek érintik. Szükséges iratok: Az egyes ügytípusoknál megadva. Nyomtatványok elérhetősége: Az egyes ügytípusoknál megadva. Eljárási költségek: Az egyes ügytípusoknál megadva. Hol intézzem el? Az ügy fajtájától függően az illetékes járási földhivatalban vagy a kormányhivatal földhivatalában. Ügyintézési idő: Az egyes ügytípusoknál megadva. Kapcsolódó jogszabályok: Az egyes ügytípusoknál megadva, de általánosságban a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, valamint az annak végrehajtására, illetve felhatalmazása alapján kiadott Kormány- és miniszteri rendeletek. Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

8 Ügytípus megnevezése: Felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása Ügytípus rövid leírása: Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist hivatalból bármikor kijavíthatja. A hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba jogcímén földhivatali hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik. A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. A hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági (bírósági) határozatra vagy engedélyre. A hiba kijavításáról a földhivatal határozattal értesíti az érdekelteket. Jogosultak köre: Bármely ingatlantulajdonos, aki felmérési, térképezési vagy területszámítási hibát vélelmez az ingatlanával kapcsolatban, továbbá az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenységet végző földmérő köteles bejelenteni a földhivatalnál - a munka felfüggesztése mellett -, ha tevékenysége során hibát tapasztal. A hiba kijavítására irányuló eljárás hivatalból is indítható. Szükséges iratok: Ingatlantulajdonosnál csak a hiba kijavítását kérő kérelem, földmérőknél a hiba kijavítását kezdeményező irat. Nyomtatványok elérhetősége: Nincs nyomtatvány. Eljárási költségek: Ingatlantulajdonosok kérelménél ingatlanonként 6600 Ft igazgatási szolgáltatási díj, a földmérő jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettségénél nincs díj vagy illeték. Hol intézzem el? Az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes járási földhivatalban. Ügyintézési idő: 30 nap az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI.tv. alapján Kapcsolódó jogszabályok: -1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, -2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről, 25/2013. (IV.16.) VM rendelet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól.

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

9 Ügytípus megnevezése: Részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonba került termőföldek önálló ingatlanná alakítása Ügytípus rövid leírása: A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonba került termőföldek önálló ingatlanná alakítására irányuló eljárás, melynek költségeit általános esetben az állam viseli. A földmérési- és a megosztási eljárásban földmérő vállalkozók és jogi szolgáltatók is közreműködnek. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás olyan egyesített eljárás, amely -kisorsolt települési sorrend figyelembe vételével- többek között magában foglalja a földrészlet természetbeni állapotának a felmérését és a megváltozott adatainak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését; a megosztás kiindulási helyének és irányának meghatározását, kérelmezők közötti egyezség hiányában a kiosztás sorrendjének a megállapítására irányuló sorsolást; a sorsolás eredménye alapján elkészített változási munkarészek ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését és a megosztással kialakult földrészletek kitűzését követően azoknak a jogosultak részére történő bemutatását. Egyezség fennállása esetén a kérelmezők soronkívüliségi kérelmet nyújthatnak be, mely esetben a megosztási eljárás költségét a soronkívüliséget benyújtó kérelmező előlegezi meg és viseli. Ebben az esetben a földmérési feladat és jogi szolgáltatási feladat ellátásáról is a kérelmező gondoskodik. Az önálló ingatlan kialakítására irányuló kérelem a 2012. június 1-i jogvesztő határidőig volt benyújtható a földhivatalhoz, mint ingatlanügyi hatósághoz. Jogosultak köre: Bármely tulajdonostárs kezdeményezhette, akinek részarány földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdonú földrészletben van bejegyezve a tulajdoni hányada az ingatlan-nyilvántartásba. Szükséges iratok: Csak a kérelem benyújtása volt szükséges. Nyomtatványok elérhetősége: Eljárási költségek: A soron kívüli eljárás kivételével nincs költség, mert azt az állam viseli. Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalban. Ügyintézési idő: Előre nem meghatározható, a költségvetési fedezettől függő. Kapcsolódó jogszabályok: -1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról, -405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól. Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

10 Ügytípus megnevezése: Telekalakítási eljárás Ügytípus rövid leírása: A telekalakítás változás megvalósítására irányuló közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul. A telekalakítási eljárások lefolytatásában - a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével, valamint ha az összevont telepítési eljárásban telekalakítási eljárás is lefolytatásra kerül esetének kivételével - az ingatlanügyi hatóság jár el. A telekalakítási engedélyezési eljárás célja lehet telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telek-határrendezés. A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A telekalakítási eljárás típusai: - telekalakítási engedélyezési eljárás, - egyesített telekalakítási eljárás. Az egyesített telekalakítási eljárás

lefolytatására vonatkozó kérelem

alapján a telekalakítás

engedélyezésére és a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg. Jogosultak köre: Az eljárás kezdeményezésére a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17/A. § (3) bekezdésében felsoroltak jogosultak, azaz telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat: a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa; közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít; az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező; ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége; valamint az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott. Szükséges iratok: A miniszter által rendszeresített és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltése mellett a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. mellékletében felsorolt munkarészeket tartalmazó telekalakítási dokumentáció a telekalakítás céljának függvényében. Nyomtatványok elérhetősége: A földhivataloknál rendelkezésre áll, vagy a www.foldhivatal.hu weblap „Nyomtatványok” menüjéből letölthető. Elektronikusan nem beküldhető. Eljárási költségek: Az alapeljárásért a 166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint meghatározott érintett ingatlanonként 14 000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díj. Amennyiben szakhatóságok bevonása is szükséges, úgy a külön jogszabályok szerinti szakhatósági eljárási díjakat is meg kell fizetni. A telekalakítási engedélyezési eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 30 000 forint. Hol intézzem el? Az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes járási földhivatalban. Ügyintézési idő: Általánosan 45 nap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő 30 nap.

11 Kapcsolódó jogszabályok: -

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési

Intézetről,

a

Földrajzinév

Bizottságról

és

az

ingatlan-

nyilvántartási eljárás részletes szabályairól, -

166/2009. (XII. 9.) FVM rendelete a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról,

-

25/2013. (IV. 16.) VM rendelet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól.

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

12 Ügytípus megnevezése: Termőföld védelmével kapcsolatos szakhatósági eljárások lefolytatása Ügytípus rövid leírása: A termőföld - mint megújulásra képes, mással nem helyettesíthető és szűkösen rendelkezésre álló természeti kincs – védelme össztársadalmi érdek, ezért a más hatóságok engedélyezési eljárásában való földhivatali szakhatósági eljárásokban a földhivatalnak érvényre kell juttatnia a földvédelmi előírásokat, azaz az engedélyezés alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása a gyengébb minőségű termőföldterületeken a lehető legkisebb termőföld igénybevételével valósuljon meg. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldterületet érint. Jogszabály alapján átlagosnál jobb minőségű termőföldnek minősül az, amelyik az adott település azonos művelési ágban nyilvántartott termőföldjeinek 1 ha-ra vetített aranykorona értékeinek átlagát meghaladja. Jogosultak köre: Hatóságok Szükséges iratok: Megkeresés Nyomtatványok elérhetősége: Nincs nyomtatvány. Eljárási költségek:. Földrészletek számától függően változó Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal jár el. Több járási földhivatal illetékességi területét érintő eljárásban első fokon a megyei kormányhivatal földhivatala jár el. Ügyintézési idő: 15 nap Kapcsolódó jogszabályok: -

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított

-

A

2004. évi CXL. törvény; nemzetgazdasági

szempontból

kiemelt

jelentőségű

beruházások

megvalósításának

gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény; -

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény;

-

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és

-

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet;

-

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet;

-

A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet;

igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről (4. sz. mell.);

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

13 Ügytípus megnevezése: Termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása. Ügytípus rövid leírása: Amennyiben földhivatali engedélyezés nélkül történik termőföld más célú hasznosítása, vagy az engedély előírásaitól eltérően hasznosítják más célra a termőföldet, engedély nélküli hasznosításról beszélünk, és a törvényi előírások szerinti eljárást kell lefolytatni az igénybevevővel szemben. Mellőzni kell az eljárás lefolytatását, ha az igénybevevő (tulajdonos, haszonélvező) bizonyítja, hogy az engedély nélküli más célú hasznosítás 10 éve bekövetkezett. Az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldet főszabály szerint eredeti állapotába helyre kell állítani. Ez alól kivétel, ha a földvédelmi szempontok mérlegelését követően, indokolt esetben, kérelemre a földhivatal hozzájárul a más célú hasznosítás folytatásához. A kérelmet az első földhivatali intézkedést követő 30 napon belül kell benyújtani. Az igénybevevőnek a kérelemhez mellékelnie kell a tulajdonos vagy a haszonélvező írásos hozzájáruló nyilatkozatát is. Ha az engedély nélküli más célú hasznosítási eljárás során a földhivatal az eredeti állapot helyreállítását elrendelte, vagy a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, a földvédelmi bírságot és a földvédelmi járulékot meg kell fizetni. A bírság összege a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa. Jogosultak köre: Termőföldet engedély nélkül igénybe vevők. Szükséges iratok: Hivatalból indítandó eljárás, de a más célú hasznosításához történő hozzájárulás iránti kérelemmel mindazon iratok benyújtása szükséges, amelyek az engedélyezési eljárásban! Nyomtatványok elérhetősége: Nincs nyomtatvány. Eljárási költségek: Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal jár el. Több járási földhivatal illetékességi területét érintő ügyekben első fokon a megyei kormányhivatal földhivatala jár el. Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: -

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény.

-

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

14 Ügytípus megnevezése: Földhasználati nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás Ügytípus rövid leírása: A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatával teljesíthető adatszolgáltatás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély használójának természetes személyazonosító adatait, illetőleg a gazdálkodó szervezet használó megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát. Aki termőföldet használ köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetőleg a haszonélvezőnek is alá kell írnia. A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél. A behajtható köztartozás minimális összege 10 000,-Ft. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A közös tulajdonban álló földrészlet használatának bejelentése esetén, a földhasználati bejelentő adatlaphoz csatolni kell a használati megosztásról szóló megállapodást, használati rendet, illetve használati szerződést. A használati megosztásról szóló megállapodás a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati megosztási vázrajz aláírására a használati megosztáshoz való hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem kell használati megosztási vázrajzot készíteni, ha a használati megosztásról szóló megállapodás alapján a) egy tulajdonostárs használja a földrészlet teljes területét, vagy b) a tulajdonostársak elkülönült használata a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészlet teljes területére vonatkozik. A használat alatt a haszonbérletet, a felesbérletet, a részesművelést, a szívességi földhasználatot, a haszonkölcsönt, az alhaszonkölcsönt, valamint a termelési integráció megvalósítása érdekében létesített alhaszonbérletet, továbbá a tulajdonjogon, a haszonélvezeti jogon és a vagyonkezelői jogon alapuló használatot kell érteni. Földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából földhasználati lap másolatával teljesíthető adatszolgáltatás. Adatszolgáltatás nem teljesíthető a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisába való helyszíni betekintéssel. Az adatszolgáltatás során az alábbi földhasználati lap másolat típusok szolgáltathatók: a) a földhasználati lap teljes másolata, amely valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyezéseket) tartalmazza; b) földhasználati lap teljes szemle-másolata, amely valamennyi fennálló adatot tartalmazza;

15 c) a földhasználati lap részleges másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyzéseket) tartalmazza; d) a földhasználati lap részleges szemle-másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott valamennyi fennálló adatot tartalmazza. A földhasználati lap teljes másolata és a földhasználati lap teljes szemle-másolata kizárólag hatóság részére közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, valamint bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából, illetve a földhasználó részére a saját földhasználati lapjairól szolgáltatható. Jogosultak köre: Földhasználók. Szükséges iratok: I.Földhasználati bejelentéshez: 1.Földhasználati bejelentési adatlap (elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt), 2.Földhasználati

változás-bejelentési

adatlap

(elérhetősége:

www.foldhivatal.hu

nyomtatványok

menüpont alatt), 3.A közös tulajdonban álló földrészlet használatának bejelentése esetén, a használati megosztásról szóló megállapodást, használati rendet, illetve használati szerződést, 4. Használati megosztási vázrajz, II. Földhasználati nyilvántartásból való törléshez: 1. Földhasználati törlés-bejelentési adatlap I.II.III. (elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt), 2. a) Írásbeli felmondást, 2. b) szerződésen alapuló jogviszony esetén az írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell. Elfogadó nyilatkozat hiányában jogerős bírói ítélettel kell igazolni, hogy a szerződés jogszerűen került felmondásra, illetőleg a felmondás a szerződést megszüntette, 3. Amennyiben a törlési kérelem nem a teljes földhasználati nyilvántartásba bejelentett földrészletre vonatkozik a törölni kívánt terület nagyságát és a földrészleten belüli elhelyezkedését feltüntető vázlatot is csatolni szükséges. Földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás: 1. Földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelem elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt), Nyomtatványok elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt, vagy beszerezhető a járási földhivatalnál. Eljárási költségek: A földhasználati bejelentés, törlés díjmentes, -

A földhasználati lap másolat díja oldalanként 800 Ft,

16 Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál. Ügyintézési idő: 30 nap Kapcsolódó jogszabályok: -

2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

-

2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról -

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

-

2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

-

2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.

-

338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet a Földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a

törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól, -

303/2007.( XI.14.) Korm. rendelet a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és

-

474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében

nyilvántartásáról az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról -

504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről

-

A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet;

-

A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet

-

A földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló 155/2009. (XI.16.) FVM rendelet;

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

17

Ügytípus megnevezése: Földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása. Ügytípus rövid leírása: A mezőgazdasági igazgatási szerv a hatósági jóváhagyásra kötelezett haszonbérleti szerződéseket, a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződéseket, a haszonbérleti szerződés módosítását, valamint az olyan haszonbérleti szerződéseket, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog, alaki, tartalmi, érvényességi és hatályosulási feltételeknek, illetve a vonatkozó jogszabályi feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja és jóváhagyja, illetve a jóváhagyást megtagadja. Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. Jogosultak köre: - a földhasználati szerződésben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet, - a földhasználati szerződés tárgya szerinti földre a Földforgalmi törvényen vagy más törvényen alapuló előhaszonbérleti joggal rendelkező személy, - a földhasználati nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás érinti, - az a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a földhasználati szerződés, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, - mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a földhasználati szerződés érinti.

Szükséges iratok: Földhasználati szerződés és kapcsolódó jognyilatkozatok. A földhasználati szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv részére - amennyiben előhaszonbérleti jog áll fenn, a jegyző küldi meg; - minden egyéb esetben a földhasználati jogosultságot szerző fél küldi meg.

18 Nyomtatványok elérhetősége: nincs nyomtatvány. Eljárási költségek: Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Hol intézzem el? Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal, mint mezőgazdasági igazgatási szerv jár el a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatása során. A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.

Ügyintézési idő: - 60 nap; -

haszonbérleti szerződés módosításának jóváhagyása estén 30 nap.

Kapcsolódó jogszabályok: -

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény;

-

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény;

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás részletes szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

-

Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet.

Ügyfélszolgálat elérhetősége: Az egyes földhivatalok elérhetőségére, ügyfélfogadási idejére vonatkozó részletes adatokat a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

19 Ügytípus megnevezése: A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról nyilvántartás vezetése. Ügytípus rövid leírása: A földművesnek minősülő természetes személyekről, mezőgazdasági termelőszervezetnek,

illetve

újonnan

alapított

mezőgazdasági

termelőszervezetnek

minősülő

szervezetekről, a mezőgazdasági üzemközpontnak minősülő gazdasági-, lakó-, vagy irodaépülettel beépített ingatlanokról, vagy tanyákról (a továbbiakban együtt: ingatlan) a járási földhivatalok nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető nyilvántartási adatlapból és a törölt adatok állományából áll. Az adatbázis a mezőgazdasági üzemközpontokat a földművesnek minősülő természetes személyekhez, mezőgazdasági termelőszervezetekhez kapcsolódóan az adatlap részeként tartalmazza. Jogosultak köre: Földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek. Szükséges iratok: A természetes személynek földművesként való nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolni kell: a) a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben

(a

továbbiakban:

Kr.)

meghatározott

mezőgazdasági

vagy

erdészeti

szakirányú

képzettséget igazoló okirat egy eredeti példányát vagy annak a közjegyző, illetve a kiállító intézmény által hitelesített másolatát, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti példányát, amely tanúsítja, hogy a külföldön megszerzett szakképesítés a Kr.-ben meghatározott valamely szakképesítésnek megfelelő szakképesítés, b) az a) pontban meghatározott szakirányú képzettséget igazoló okirat hiányában ba) az őstermelőnek nem minősülő kérelmező esetében az adóhatóság által kiállított olyan igazolást, amely szerint a kérelmezőnek a mezőgazdasági tevékenysége folytatásából a kérelem benyújtását megelőző mindhárom évben árbevétele származott, bb) az őstermelő kérelmező esetében őstermelői igazolvány, és a lezárt értékesítési betétlap másolatát, amely szerint mezőgazdasági tevékenysége folytatásából a kérelem benyújtását megelőző mindhárom évben árbevétele származott, vagy bc) a ba) és bb) alpontban meghatározottak hiányában a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Kamara) által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző mindhárom évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott. (2) Ha a kérelmező természetes személy nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, de a nyilvántartásba már bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, amelyben a kérelmező legalább 3 éve legalább 25%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és a mezőgazdasági termelőszervezetben személyes közreműködésként végzi a mezőgazdasági tevékenységet, úgy a földművesként való nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolnia kell a mezőgazdasági termelőszervezet vezető tisztségviselője által cégszerűen kiállított olyan tartalmú írásbeli nyilatkozatot,

20 amely szerint a kérelmező a nyilvántartásba már bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezetben legalább 3 éve legalább 25%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és a kérelmező a mezőgazdasági

termelőszervezetben

személyes

közreműködésként

végzi

a

mezőgazdasági

tevékenységet. A

szervezetnek

mezőgazdasági

termelőszervezetként

való

nyilvántartásba

vétele

iránti

kérelméhez - kivéve, ha a kérelmező a cégnyilvántartásban nyilvántartott cég és fennállnak a (2) bekezdés szerinti feltételek - csatolni kell: a) a létesítését tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát vagy a nyilvántartó hatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot vagy a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak szerint, a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról kiállított közjegyzői tanúsítványt, és b) az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt. (2) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a földhivatal az iratot, valamint a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szervezetnek mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolnia kell a) az adóhatóság által kiállított olyan igazolást, amely szerint a kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőző mindhárom évben az éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mezőgazdasági tevékenysége folytatásából származott, b) a szervezet legalább egy vezető tisztségviselőjének vagy a cégvezetőjének cégszerű írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a szervezetben a fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan folytatja a szervezet főtevékenysége szerinti mezőgazdasági tevékenységet, és c) a b) pontban meghatározott személy nevére kiállított, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat egy eredeti példányát vagy annak a közjegyző, illetve a kiállító intézmény által hitelesített másolatát, vagy d) a c) pontban meghatározottak hiányában a Kamara igazolását arról, hogy a b) pontban meghatározott személy - a 2. §-ban foglaltak figyelembevételével - 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik. A szervezetnek újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolni kell: a) a létesítő okirat, aláírási címpéldány okiratokat, kivéve, ha a kérelmező a cégnyilvántartásban nyilvántartott cég, b) a szervezet legalább egy vezető tisztségviselőjének vagy a cégvezetőjének cégszerű írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a szervezetben a fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan folytatja a szervezet főtevékenysége szerinti mezőgazdasági tevékenységet, és c) a b) pontban meghatározott személy nevére kiállított, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat egy eredeti példányát vagy annak a közjegyző, illetve a kiállító intézmény által hitelesített másolatát, vagy d) a c) pontban meghatározottak hiányában a Kamara igazolását arról, hogy a b) pontban meghatározott személy - a 2. §-ban foglaltak figyelembevételével - 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.

21 e) a szervezet vezető tisztségviselőjének vagy a cégvezetőjének cégszerű írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a szervezet ea) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, és eb) nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett. A Kr.-ben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat becsatolásának minősül az is, ha a kérelem személyesen kerül benyújtásra, és a szakirányú képzettséget igazoló okirat eredeti példányát a kérelmező másolat készítés céljából a földhivatal ügyintézője számára átadja. Ez esetben a nyilvántartásba vétel alapjául az eredeti okiratról a földhivatal ügyintézője által készített másolat szolgál, amelyet a (2) bekezdés szerinti záradékkal kell ellátni. Nyomtatványok elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt.

Eljárási költségek: A nyilvántartási eljárás díj- és illetékmentes eljárás. Hol intézzem el? Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal, másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatala jár el. Ügyintézési idő: 21 nap. Kapcsolódó jogszabályok: -

a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet.

-

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény;

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás részletes szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

Ügyfélszolgálat elérhetősége: Az egyes földhivatalok elérhetőségére, ügyfélfogadási idejére vonatkozó részletes adatokat a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

22 Ügytípus megnevezése: Földminősítési eljárás. Ügytípus rövid leírása: A földminősítés során a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) kerül megállapításra. Földminősítési feladatok: -

a földek művelési ágának megállapítása,

-

a változással érintett földterületek minőségi osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása (osztályba sorozás),

-

a település új felmérését követő osztályba sorozását,

-

a községi mintaterek adataiban bekövetkezett változások vezetése, és a mintatér jegyzék őrzése,

-

a földminősítési tárgyú beadványok intézése,

-

az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő földminősítési adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban történő érvényesítése,

-

a földminősítési állami alapadatok szolgáltatása.

A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét, aranykorona értékét osztályba sorozással állapítják meg. Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik. A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével határozzák meg. Osztályba sorozást kell végrehajtani: -

a település külterületére új állami földmérési alaptérkép készítése,

-

a

különböző

becslőjárásba

tartozó

települések

közigazgatási

határának

egymás

közötti

megváltoztatása, -

a földrészlet, alrészlet (a továbbiakban együtt: földrészlet) határvonalának vagy művelési ágának megváltoztatása,

-

a más célra hasznosított föld mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonása, újrahasznosítása,

-

a becslőjárás, illetve a település területén új művelési ág megállapítása,

-

a járási, illetve községi mintatérjegyzékben nem szereplő minőségi osztály megállapítása,

-

a település belterületén egy hektárt meg nem haladó területű beépítetlen ingatlanok összevonása útján egy hektárt meghaladó kiterjedésű ingatlan keletkezése,

-

a termőföld minőségének megváltozása (talajjavulás, talajromlás),

-

az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

esetén. Jogosultak köre: Földhasználók, termőföld tulajdonosok. Szükséges iratok: Nyomtatványok elérhetősége: Nincs nyomtatvány. Eljárási költségek: a földrészlet térmértékétől függően változó

23 Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatala jár el. Ügyintézési idő: 30 nap. Kapcsolódó jogszabályok: -

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv.

-

A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII.22.) FVM rendelet;

-

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, illetve a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet.

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

24

Ügytípus megnevezése: Termőföld más célú hasznosítása (időleges, végleges, belterületbe vonás). Ügytípus rövid leírása: A termőföld más célú hasznosításának minősül: a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. Termőföld más célú hasznosításánál az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni, valamint elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet megvalósítani. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. A termőföldet más célra hasznosítani csak a földhivatal engedélyével lehet. A földhivatal – ügydöntő hatóságként – önálló eljárást folytat le a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése tárgyában. Az

engedélyt

előzetesen

kell

beszerezni,

azaz

a

termőföld

igénybevételének

(más

célú

hasznosításának) megkezdését megelőzően. A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha a termőföldön a) a lábon álló termény megsemmisül; b) terméskiesés következik be, c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, d) a talajszerkezet károsodik. A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön – az engedélyező határozatban megállapított határidő lejártáig – az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása). Az engedélyezett időleges illetve végleges más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen az földhivatalnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a földhivatal földvédelmi bírság sújtja az engedély jogosultját. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély alapján az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére 4 év alatt nem kerül sor, úgy az engedély hatályát veszti. A termőföld belterületbe vonása a termőföld más célú hasznosításának egyik speciális esete. A belterületbe vonás eredményeként az addig külterületi fekvésű mezőgazdasági hasznosítású földrészlet rendeltetése megváltozik, hiszen azokat az érintett önkormányzat a belterületbe vonás szándékával valamilyen terület-felhasználási, fejlesztési célból jelöli ki. Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. Az átlagos, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek védelme a belterületbe vonás során is érvényesül. A földvédelmi járulék a termőföld engedélyezett más célú hasznosításának (vagyis a termőföld igénybevételének illetve belterületbe vonásának) törvényi alapokon nyugvó ellentételezése az állam

25 javára. Az engedélyezési eljárás mellett a földvédelmi járulék differenciált mértéke is a föld minőségét szem előtt tartó területtakarékos felhasználásra ösztönöz. A földvédelmi járulék összege nem lehet kevesebb 10.000,- Ft-nál. A járulék megfizetésére – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevevőt kötelezi a földhivatal. Termőföld belterületbe vonása során a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli. Jogosultak köre: Igénybevevők (termőföldet más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet), belterületbe vonás estén önkormányzatok. Szükséges iratok: -

Kérelem, amelynek tartalmaznia kell az érintett földrészletek helyrajzi számát; a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt; a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges, földvédelmi járulék megfizetését vállaló személy neve, aláírása

-

Jogi személy esetén: számlavezető pénzintézet neve, számlaszám

-

Időleges, valamint 400 m2-t meghaladó termőföld végleges más célú hasznosítása esetén: Talajvédelmi / Rekultivációs terv

-

Ha nem a teljes földrészletre vonatkozik a kérelem, az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást.

Termőföld belterületbe vonásánál: -

képviselő-testületi döntés

-

településszerkezeti terv kivonata

-

önkormányzat írásbeli nyilatkozata, miszerint a kérelem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez.

Nyomtatványok elérhetősége: Eljárási költségek: -

15 000,-Ft igazgatási szolgáltatási díj.

-

A

talajvédelmi

szakhatóság

közreműködéséért,

illetve

egyéb

(környezetvédelmi,

örökségvédelmi) szakhatóság érintettsége esetén az általuk meghatározott díj. Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal jár el. Több járási földhivatal illetékességi területét érintő ügyekben első fokon a megyei kormányhivatal földhivatala jár el. Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény -

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény;

26 -

A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól 338/206. (XII.23) Korm. rendelet.

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

27 Ügytípus megnevezése: Termőföldek művelési ág változásának, valamint hasznosításának folyamatos helyszíni ellenőrzése. Ügytípus rövid leírása: A termőföld művelési ágának megváltoztatását a megvalósítástól számított 30 napon belül be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. A termőföld használója köteles a termőföld művelési ág szerinti hasznosításáról gondoskodni, melyet a járási földhivatal a határszemle során rendszeresen ellenőriz. A bejelentés elmulasztása földvédelmi bírságot von maga után, melyet a földhasználónak kell megfizetnie. Amennyiben a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha a földrészletnek több földhasználója van, vagy közös tulajdonban áll, akkor a földvédelmi bírság megfizetése a földhasználókat, illetve a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli. A mindenkori földhasználó részére a termőföld hasznosítása nem csupán jogosultság, hanem kötelezettség is. A termőföld hasznosítása és védelme egymással szorosan összefügg. A földhasználónak a termőföldet a választása szerint vagy a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítania, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését kell megakadályoznia. (Ezt nevezzük hasznosítási kötelezettségnek.) A választási joggal kapcsolatos főszabály alól kivétel a szőlő és a gyümölcsös ültetvény, mert ezeket kizárólag a művelési águknak megfelelő termeléssel hasznosíthatja a földhasználó. Amennyiben a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni.(Ezt nevezzük ideiglenes hasznosításnak.) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni. (Ezt nevezzük mellékhasznosításnak.) A hasznosítási, az ideiglenes hasznosítási és a mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését a járási földhivatal rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzésre hatósági ellenőrzés keretében kerül sor, melyet a földhivatalok úgynevezett határszemle során végeznek. A határszemle ellenőrzések kiterjednek további kötelezettségek, illetve jogszabályi előírások betartásának az ellenőrzésére is. Ennek alapján a földhivatalok ellenőrzik például a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítását, a be nem jelentett művelési ág változásokat is. A hasznosítási, az ideiglenes hasznosítási és a mellékhasznosítási kötelezettség teljesítésének felróható elmulasztása, továbbá az újrahasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ezen esetekben a földvédelmi bírság összege termőföldet érintően (azaz a hasznosítási kötelezettség és az ideiglenes hasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén) a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerint Ak értékének kétezerszerese. Mivel a művelés alól kivett területnek nincs Ak értéke, a mellékhasznosítási és az újrahasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén a földvédelmi bírság összegét a településen levő szántók átlagos Ak értéke alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani. Jogosultak köre: Termőföld tulajdonosok, földhasználók. Szükséges iratok: Művelési ág változás bejelentéshez:

28 -

Ingatlan-nyilvántartási adatváltozási bejelentés I-II. ( ajánlott nyomtatvány)

-

Ha nem a teljes földrészletre vonatkozik: földmérő által készített változási vázrajz.

-

Erdő és fásított terület művelési ág, valamint a fás legelő és vadföld megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az erdészeti hatóság jogerős határozata, illetve az általa kiállított hatósági bizonyítvány.

-

Halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén a vízügyi

-

Gyümölcsös illetve szőlő telepítés estén, telepítési engedély

hatóság jogerős üzemeltetési engedélye szükséges . Nyomtatványok elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt Eljárási költségek: 6 600,-Ft / helyrajzi szám Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatala jár el. Ügyintézési idő: 30 nap. Kapcsolódó jogszabályok: -

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény;

-

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény. illetve a végrehajtásáról szóló

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított

109/1999.(XII.29.) FVM rendelet; 2004. évi CXL. törvény. Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

29 Ügytípus megnevezése: Parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzési feladatok ellátása Ügytípus rövid leírása: A parlagfű elleni közérdekű védekezés hatósági munkájában a földhivatal a parlagfűvel fertőzött területek felmérésével és a védekezés elrendeléséhez szükséges adatok szolgáltatásával vesz részt. Adott év június 30-ig minden termőföld tulajdonos/használó köteles megakadályozni a tulajdonában/használatában lévő termőföldterületen a parlagfű virágbimbójának kialakulását, és ezt az állapotot köteles fenntartani a vegetációs időszak végéig. A külterületen a kötelezettség betartását a földhivatalok hivatalból vagy bejelentés alapján július 1-től helyszíni szemlék keretében ellenőrzik. Belterületen ezt a jegyző végzi. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) állítja elő és folyamatosan frissíti a parlagfű veszélyeztetettségi térképet. A veszélyeztetettségi térképek azon külterületi fekvésű területekről készülnek, amelyeken az űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése és a korábbi helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a tárgyévi parlagfű-fertőzöttség valószínűsíthető. A parlagfű veszélyeztetettségi térkép segítséget ad ahhoz, hogy mely területeket kell fokozottabban megvizsgálni. A parlagfű-mentesítés elmulasztását pénzbírsággal, valamint közérdekű védekezés elrendelésével – melynek költsége a tulajdonost/használót terheli - szankcionálja a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság. A parlagfű mentesítési kötelezettségen túl határszemlék alkalmával ellenőrzésre kerül a termőföld hasznosítási kötelezettségének betartása is. A fertőzött területek adatait tartalmazó jegyzőkönyvet a járási földhivatal további intézkedésre elektronikus úton megküldi a közérdekű védekezésre jogosult növényvédelmi hatóságnak. Jogosultak köre: Földhasználók. Szükséges iratok: Nyomtatványok elérhetősége: Nincs nyomtatvány. Eljárási költségek: Hol intézzem el? Hivatalból indított és folytatott hatósági eljárás! Ügyintézési idő: Kapcsolódó jogszabályok: -

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv.

-

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;

-

A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet,

-

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet

Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

30

Ügytípus megnevezése: Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás Ügytípus rövid leírása: A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok esetében – az érdekeltek kérelmére – az ingatlan-nyilvántartási törvényben és végrehajtási rendeletében szabályozott különleges eljárás alkalmazható. A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás azon ingatlanok esetében folytatható le, amelyeknél a járási földhivatalhoz 2000. január 1. előtt benyújtott okirat hiányossága miatt a benyújtáskor hatályos jogszabály alapján a bejegyzési kérelem nem volt teljesíthető. A rendezetlen jogállású ingatlanokra vonatkozó, az ügyben keletkezett iratokat a járási földhivatal az ügyfél kérelmére véleményével együtt a megyei földhivatalhoz a változással kapcsolatos eljárás engedélyezése végett felterjeszti. A rendezetlen jogállású ingatlanokkal kapcsolatos eljárást a megyei földhivatal engedélyező végzését követően a járási földhivatal folytatja le. Jogosultak köre: Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a 2000. január 1. előtt a körzeti földhivatalhoz benyújtott okirat hiányossága miatt a benyújtáskor hatályos jogszabály alapján bejegyzési kérelme nem volt teljesíthető. Szükséges iratok: Ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem; Jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró szervezet bejegyzési kéreleméhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok. Amennyiben a változás vezetéséhez szükséges okirat beszerzése időmúlás vagy más ok miatt nem lehetséges a tulajdonváltozást igazoló bejegyzésre alkalmas okirat; az egyéb jog, tény keletkezését, módosulását, megszűnését igazoló bejegyzésre alkalmas okirat illetőleg az eljárás során tett elismerő nyilatkozat. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséhez a tényleges birtoklás tényét igazoló közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat; bejegyzésre nem alkalmas okirat, amely a felek tulajdon átruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, az ellenértéket illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos vagy annak hagyatékátadó végzéssel (bírósági ítélettel) igazolt örököse vagy hatósági határozattal igazolt jogutóda által tett elismerő nyilatkozat arról, hogy a tényleges birtokos az ingatlan tulajdonjogának átruházásában a tulajdonossal már korábban megállapodott. A hagyatékátadó végzéssel egy tekintet alá esik a közjegyző által kiállított öröklési bizonyítvány is. Az elismerő nyilatkozat szóban és írásban is megtehető. Írásban tett nyilatkozat esetén a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályai az irányadók. A szóbeli nyilatkozatot az eljáró járási földhivatal jegyzőkönyvbe foglalja.

31 Nyomtatványok elérhetősége: Az iIngatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (www.vm.gov.hu) valamint a földhivatal (www.foldhivatal.hu) honlapjáról letölthető, illetve a járási földhivataloknál személyesen igényelhető. Eljárási költségek: Változással érintett ingatlanonként 6.600 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Hol intézzem el? Az ingatlan-nyilvántartási kérelmet a szükséges mellékletekkel együtt az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani ügyfélfogadási időben személyesen vagy postai úton. Ügyintézési idő: A kormányhivatal földhivatala végzésének a járási földhivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 30 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számítanak be a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamok. Abban ez esetben, ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, a döntést – az általános ügyintézési határidőtől eltérően – három hónapon belül kell meghozni. Kapcsolódó jogszabályok: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet, Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet. Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

32

Ügytípus megnevezése: Hiteles tulajdonilap-másolat, földkönyv szolgáltatása, adatszolgáltatás az ingatlan-nyilvántartásból Ügytípus rövid leírása: Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. Papír alapú hiteles tulajdonilap-másolatot csak a járási földhivatalok és a kihelyezett földhivatali ügyfélszolgálatok, a közjegyzők (tanúsítvány formájában) valamint az okmányirodák – közül azok, amelyek megállapodást kötöttek - adhatnak ki. Hiteles másolat a biztonsági elemekkel (biztonsági papír, pecsétcímke, átpántoló címke) felszerelt és hitelesítési záradékkal ellátott másolat. A tulajdoni lapról igényelhető másolatnak két típusa van: szemle (csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza), teljes másolat (valamennyi bejegyzést - a fennállót és törölt bejegyzést is- tartalmazza). A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat kizárólag papír alapon szolgáltatható. Az ügyfél írásbeli kérelmére a járási földhivatal saját számítástechnikai eszközével az illetékességi területén fekvő ingatlan tulajdoni lapjának a tartalmába történő betekintést is biztosítja. A papír alapon vagy számítógépes adathordozón (pl. pendrive, CD) a járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokról földkönyvet vagy földkönyvkivonatot, tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyvet vagy földkönyvkivonatot, területi összesítőt szolgáltat. Az ingatlan-nyilvántartásból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatást, illetve az elektronikus formában lekérdezett adatok utólagos feldolgozását a technikai lehetőségek függvényében, egyedi megállapodás alapján teljesíti a járási földhivatal. A földkönyv vagy földkönyvi kivonat tartalmazza az ingatlanok címét, helyrajzi számát, és alrészletenkénti bontásban azok területnagyságát, művelési ágát, minőségi osztályát, valamint aranykorona értékét. A tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv ezen túl tartalmazza a tulajdonos nevét és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímét. Jogosultak köre: Hiteles tulajdonilap-másolat, földkönyv vagy földkönyv kivonat, területi összesítő iránti kérelmet bárki jogosult előterjeszteni. Szükséges iratok: Kérelem tulajdoni lap másolat szolgáltatása iránt. Kérelem tulajdoni lapba történő betekintésre. Természetes személy igénylő esetén a személyazonosításra szolgáló okmány, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet igénylő esetén a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmány. Ha a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatását, illetve az adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatást, adatfeldolgozást természetes személyek vonatkozásában kérik, a kérelemben meg kell jelölni azt a törvényhelyet, amelyre

33 figyelemmel az adatszolgáltatás teljesíthető. Ennek hiányában az adatok csak az érintett személyek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása esetén szolgáltathatók. Nyomtatványok elérhetősége: A tulajdonilap-másolat szolgáltatási iránti kérelem és a tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelem a Vidékfejlesztési Minisztérium (www.vm.gov.hu) és a földhivatal (www.foldhivatal.hu) honlapjáról letölthető, illetve a járási földhivatalnál személyesen igényelhető. Eljárási költségek: A hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díja 6.250- Ft. A járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlan tulajdoni lapjának a tartalmába történő betekintés díjmentes. A papír alapon vagy számítógépes adathordozón (pl. pendrive, CD) a járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokról földkönyv vagy földkönyv kivonat díja 150 forint/ingatlan, tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyv kivonat díja 200 forint/ingatlan, a területi összesítő esetében a díjtétel településenként 2000 forint. Az ingatlan-nyilvántartásból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatás, illetve az elektronikus formában lekérdezett adatok utólagos feldolgozása a technikai lehetőségek függvényében, egyedi megállapodás alapján teljesíthető. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény meghatározza a személyes és tárgyánál fogva mentes eljárások körét. Hol intézzem el? Hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti kérelem az ország bármely járási földhivatalánál előterjeszthető ügyfélfogadási időben személyesen, illetve postai úton is. A postai úton előterjesztett kérelmet legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az adatszolgáltatás iránti kérelem teljesítése az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal hatáskörébe tartozik. Ügyintézési idő: A személyesen előterjesztett hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatási iránti kérelem az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése után azonnal teljesíthető. A postai úton előterjesztett hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelem, és az adatszolgáltatás iránti kérelem teljesítése a kérelem érkezését követő naptól számított 8 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam.

Kapcsolódó jogszabályok: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény,

34 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet, A

számítógépes

egyes

ingatlan-nyilvántartási

ingatlan-nyilvántartási

valamint

az

adatok

ingatlan-nyilvántartási

rendszerből

szolgáltatásáról

eljárás

igazgatási

lekérdezés és

útján

igazgatási

szolgáltatási

szolgáltatható

szolgáltatási

díjának

díjáról,

megállapításáról

és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

a

35

Ügytípus megnevezése: Ingatlan-nyilvántartás vezetése Ügytípus rövid leírása: Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító és lakcímadatait. Az ingatlan-nyilvántartás feladata az ország egyetlen közhiteles ingatlanleltárának pontos és naprakész vezetése, ami az állam által garantált tulajdonbiztonság fenntartásához elengedhetetlen feltétel. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése során a földhivatal bejegyzi, feljegyzi azokat a jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyekre az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) lehetőséget ad, illetve amelyet más törvény rendel el. Jogosultak köre: Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény bejegyzését, módosítását vagy törlését – ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik (pl. adásvételi szerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzése esetén a vevő, jelzálogjog törlése esetén az ingatlan tulajdonosa), illetve az is kérheti, akinek ez bejegyzett jogát érinti (pl. adásvételi szerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzése esetén az eladó, jelzálogjog törlése esetén a jelzálogjog jogosultja). Az eljáró hatóság – ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is – végrehajtható határozata alapján jogosult megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. Szükséges iratok: Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezése, módosulása, illetve megszűnése esetén meghatározott nyomtatványon benyújtott ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem vagy megkeresés. A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, illetve csatolni kell a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat /hatósági engedély, igazolás, jóváhagyás, vázrajz, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az Inytv. 37. § (3) bekezdésében meghatározott iratok, jogi képviselő meghatalmazása stb/. Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van csak helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog, vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési engedélyt. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetve a hatóság határozata is, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. (Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt.)

36 Nyomtatványok elérhetősége: Az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem a Vidékfejlesztési Minisztérium (www.vm.gov.hu) és a földhivatal (www.foldhivatal.hu) honlapjáról letölthető, illetve a járási földhivatalnál személyesen igényelhető. Eljárási költségek: Az elsőfokú eljárásért változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A jelzálogjog bejegyzése vagy módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint. Soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10 000 forint. A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint. A társasház alapító okirat módosítása esetén – ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti – a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint. Az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történő átvezetése iránti megkeresés alapján indult eljárás díja közterületenként 2 600 forint. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetve kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény meghatározza a személyes és a tárgyánál fogva díjmentes eljárások körét. Hol intézzem el? Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal hatáskörébe tartozik. A beadványokat az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell személyesen benyújtani, vagy postai úton megküldeni. Ha a csereszerződés alapján több járási földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, a döntés meghozatalára az a járási földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha a változás több járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, mindegyik járási földhivatalhoz külön beadványt kell benyújtani. Ügyintézési idő: A döntést a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 30 napon belül kell meghozni. Abban ez esetben, ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot – az általános ügyintézési határidőtől eltérően – három hónapon belül kell meghozni. A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. A soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelem tárgyában a járási földhivatal az engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz döntést.

37 Az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamok. Kapcsolódó jogszabályok: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet A

számítógépes

egyes

ingatlan-nyilvántartási

ingatlan-nyilvántartási

valamint

az

adatok

ingatlan-nyilvántartási

rendszerből

szolgáltatásáról

eljárás

igazgatási

lekérdezés és

útján

igazgatási

szolgáltatási

szolgáltatható

szolgáltatási

díjának

díjáról,

megállapításáról

és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet Ügyfélszolgálat elérhetősége: A

járási

földhivatal

elérhetőségére,

ügyfélfogadási

idejére

vonatkozó

részletes

adatokat

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

Mátészalka, 2014. május 20. Szentmihályi Zoltán sk. járási földhivatal-vezető

a

Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Mátészalka Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások A hatósági eljárásával kapcsolatos tájékoztatás: 

az eljárásról

https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/hatosagi_ugyintezes/altalanos_ugyfeltajekoztato.html 

a bírságpolitikáról

https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/hatosagi_ugyintezes/tajekoztato.html 

az elektronikus kapcsolattartásról

https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/hatosagi_ugyintezes/tajekoztato_az_elektronikus.html 

az adatbiztonságról

https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/hatosagi_ugyintezes/tajekoztato_az_adatbiztonsagrol.html

Jogszabályok (általános): 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 2004. évi CXL tv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 2012. évi II. tv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 74/2011. (XII. 30.) KIM utasítás, Egységes Iratkezelési Szabályzat és kiegészítő szabályzatai. 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi

szakigazgatási

feladatok

ellátásáról,

valamint

a

gyógyszerészeti

államigazgatási szerv kijelöléséről 1/2009. (I.30.) EüM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend. Az országos településrendezési és építési követelményekről 1999. évi XLII. Tv. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 201/ 2001 (X. 25.) Korm. rend. Az ivóvíz minőségi követelményeiről 312/2012 (XI. 08.) Korm. rend. Az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról

2

321/2009. (XII. 29.) Korm. r. a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 

Gyermek- és ifjúság-egészségügyi tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 37/2007 (VII.23) EüM –SZMM együttes rendelt nem üzleti célú, közösségi, szabadidő szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről 12/1991 (V.18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről 173/2003. (X.28.) Korm. rendelet – a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatásáról 259/2002.

(XII.8.)

Korm.

rendelet

a

gyermekjóléti

és

gyermekvédelmi

tevékenység

engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 6. melléklet az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 193/2009. (IX.15) Korm rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági engedélyezésről 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet – az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 

Élelmezés-és táplálkozás-egészségügyi tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok: 62/2003. (X. 27.) ESzCsM. rendelet az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról 36/2004. (IV.26.) ESzCsM r. a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről 37/2004. ESzCsM. r. az étrend-kiegészítőkről 432/2012/ EU r. 20/2008. (V. 14.) EüM.r.

az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerről 1924/2006/

EK 27/2004.

(IV.26.)

ESzCsM

r.

a

testtömeg-csökkentés

céljára

szolgáló,

csökkentett

energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerekről 432/2012/ EU bizottsági r. 35/2004. (IV.26.) ESzCsM r. a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről 2006/125/ EK irányelv 246/2013. (VII.2.) Korm. rendelet a kozmetikai termékekről

41/2009/ EK r.

1044/2014. Korm. határozat,

1223/2009/EK r., 344/2013. EUr.,, 483/2013. EUr., 655/2013. EUr., 658/2013. EUr., MSZ EN ISO 22716 Magyar Szabvány 55/2011. (IX. 20.) NEFMI r. a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásának egyes kérdéseiről 71/2003.

(XI.20.)

EMMI

rendelet

az

élelmiszerekben

megengedett

transz-zsírsavak

megengedhető legnagyobb mennyiségének az ellenőrzésére 9/2002. (X.17.) ESZCSM rendelet cumik és cuclik egészségügyi követelményeiről, valamint a forgalmazás feltételeinek ellenőrzéséről 24/2003. (V.9.) ESZCSM rendelet a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről

3

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és az 1997. CLIV Tv. az iskolabüfék élelmezéstáplálkozásegészségügyi ellenőrzése 

Kémiai biztonsági tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok: 2000. évi XXV. Tv. a kémiai biztonságról 224/2008. (IX.9.) Korm. rendelet 3. §. (1), 6. §. (1.) bek. a kémiai terhelési bírság részletes szabályairól 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM. együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 44/2000. (XII.27.) EüM. rendelet a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól



Település- és környezet-egészségügyi tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok: A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény Az 1999. évi XLIII. törvény végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Kormányrendelet 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről 121/1996 (VII. 24.) Korm. rend. A közfürdők létesítéséről és működéséről 78/2008 (IV. 03.) Korm. rend. A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 201/ 2201 (X. 25.) Korm. rend. Az ivóvíz minőségi követelményeiről 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről 123/1997 (VII. 18.) Korm rend. A vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 16/2002 (VI. 10.) EüM rend. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 50/2201 (VI. 03.) Korm. rend. A szennyvizek és szennyvíz iszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 57/2013.(II.27) Korm. rendelet A telepengedély, ill. a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható

egyes

termelő

és

egyes

szolgáltató

tevékenységekről,

valamint

a

telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 23/2011 (III. 08.) Korm. rend. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 213/2001 (XI. 14.) Korm. rend. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 263/2006 (XII. 20.) Korm. rend. A nemzeti Közlekedési hatóságról 482/2013. (XII.17) Korm. rendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 312/2012 (XI. 08.) Korm. rend. Az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról 72/1996 (V. 22.) Korm. rend. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásról 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend. Az országos településrendezési és építési követelményekről 210/2009 (IX. 29.) Korm. rend. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 

Egészségügyi igazgatási tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok: 1997. évi XLVII. Tv. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

4

96/2003. (VII.15) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 2003. évi LXXXIV. Tv. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéséről 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 1/2002. (I. 11.) az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 2/2004. (XI. 17.) EüM. rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről 20/2009.

(VI.18.)

EüM.

rendelet

az

egészségügyi

ellátással

összefüggő

fertőzések

megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről 2000. évi II. tv. az önálló orvosi tevékenységről 313/2011. (XII.23.) Korm. rendelet az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. tv. végrehajtásáról 7/2004. (XI.23.) EüM. rendelet a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről 11/1997. (V.28.) NM. rendelet a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről 40/1997. (III.5.) Korm. rendelet a természetgyógyászati tevékenységről 20/1996. (VII.26.) NM. rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről 49/2004. (V.21.) ESzCsM. rendelet a területi védőnői szolgálatról 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 15/2005. (V.2.) EüM. rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és minőségügyi vezetőkről 4/2000. (II.25.) EüM. rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenységről 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeni és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 1993. évi III. Tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. tv, a magzati élet védelméről szóló 1992.évi LXXIX. tv. végrehajtásáról szóló 32/1992.(XII.23.)

NM rendelet,

Elvi állásfoglalás

a

kistérségi/kerületi népegészségügyi intézetek által működtetett Családvédelmi Szolgálatok feladatainak egységes ellátásához (OTH- 1369-1/2011.), A Családvédelmi Szolgálatban dolgozó védőnők feladatainak működési rendje (OTH 2864-3/2007.)



Járványügyi tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok: 18/1998. (VI.3.) NM. rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 1/2014.(I.16) EMMI. rendelet a fertőző betegségek jelentési rendjéről 2007. évi LXXX tv. a menedékjogról 301/2007. (XI.9.) Korm. rendelet a menedékjogról 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet

5

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról, 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 369/2013 (X.24) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 2/2010. (I.26.) EüM. Az egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól 63/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet a polgári légi járművek típus- és légi alkalmasságáról 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 1/2000 (I. 7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 

Az

egészségfejlesztési

(egészségvédelmi,

egészségnevelési,

egészség-megőrzési)

feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok: 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi

szakigazgatási

feladatok

ellátásáról,

valamint

államigazgatási szerv kijelöléséről https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/hatosagi_ugyintezes

a

gyógyszerészeti

6

Ügytípus megnevezése: Egészségügyi szolgáltató minimumfeltételeknek való megfelelés bejelentése. Ügytípus rövid leírása: Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály kerül kihirdetésre, az egészségügyi szolgáltató – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az új, vagy módosított jogszabály hatálybalépésétől számított két hónapon belül bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv részére szolgáltatásának az új vagy módosított minimumfeltételeknek való megfelelését. Jogosultak köre: Egészségügyi szolgáltató Szükséges iratok: A változott minimumfeltételeknek megfelelő dokumentumok. Nyomtatványok elérhetősége: Nincs kötött formátum Eljárási költség: nincs Hol Intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete 4700 Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Kapcsolódó jogszabály: 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 15.§. Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Péter Andrea közegészségügyi felügyelő Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Tel: 44/510-290 Nyírbátor: Kovács Réka közegészségügyi felügyelő Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Tel: 42/510-187

7

Ügytípus megnevezése: Egészségügyi szolgáltató tevékenysége szüneteltetése vagy újbóli megkezdése bejelentése Ügytípus rövid leírása: Az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató a működési engedélyében szereplő bármely egészségügyi szolgáltatás ellátását a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulásával szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább nyolc nappal korábban be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek, megjelölve a szünetelő szervezeti egység helyett egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezeti egységet annak azonosító kódjának feltüntetésével. Az egészségügyi közszolgáltatást nem végző szolgáltató tevékenységének szüneteltetését akkor köteles bejelenteni, ha a szüneteltetés várható időtartama a három hónapot meghaladja A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés okát, a kezdő és a várható befejezés időpontját. Az egészségügyi szolgáltatás újbóli megkezdését be kell jelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, amennyiben ez eltér az előzetes bejelentésben feltüntetett időponttól. Jogosultak köre: Egészségügyi szolgáltató Szükséges iratok: Egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató esetében: 

a szünetelésről szóló bejelentéshez csatolni kell a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulását,



a megállapodást más egészségügyi szolgáltatóval a helyette történő egészségügyi szolgáltatásról.

Nyomtatványok elérhetősége: Nincs kötött formátum Eljárási költség: Eljárási költség nincs. Hol Intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete 4700 Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda

Kapcsolódó jogszabály: 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 18.§. Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Péter Andrea közegészségügyi felügyelő Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Tel.: 44/311-401

8

Fehérgyarmat: Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Tel: 44/510-290 Nyírbátor: Kovács Réka közegészségügyi felügyelő Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Tel: 42/510-187

9

Ügytípus megnevezése: Egészségügyi szolgáltató változás bejelentése Ügytípus rövid leírása: Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély kiadásának

feltételeit,

illetve

a

működési

engedélyben

szereplő

adatokat,

szakmákat

vagy

szolgáltatásokat, köteles előzetesen írásban bejelenteni a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető eseményeket, adatokat azok észlelését, keletkezését követő nyolc napon belül kell bejelenteni. Amennyiben a változás érinti a működési engedély kötelező tartalmát, a bejelentéssel egyidejűleg kérni kell a működési engedély módosítását. Jogosultak köre: Egészségügyi szolgáltató Szükséges iratok: A változásnak megfelelő dokumentumok. Nyomtatványok elérhetősége: Nincs kötött formátum Eljárási költség: Amennyiben a bejelentés érinti a működési engedély kötelező tartalmi elemeit: 

működési engedély –szakmát vagy szolgáltatást érintő– módosítása (helyszíni szemle nélkül): 20700 Ft.



működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást érintő – módosítása (helyszíni szemle lefolytatásával): 30 000 Ft.



működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást nem érintő – adatváltozás miatti módosítása 10 000 Ft.

Hol Intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete 4700 Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda

Kapcsolódó jogszabály: 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 14.§. Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Péter Andrea közegészségügyi felügyelő Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló

10

Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Tel: 44/510-290 Nyírbátor: Kovács Réka közegészségügyi felügyelő Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Tel: 42/510-187

11

Ügytípus megnevezése: Határon átnyúló gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos tevékenység bejelentése.

Ügytípus rövid leírása: A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönözési tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni. Jogosultak köre: Gyógyászati segédeszközökkel foglalkozó szolgáltató Szükséges iratok: Bejelentés Nyomtatványok elérhetősége: Nincs kötött formátum Eljárási költség: Eljárási költség nincs. Hol Intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda

Kapcsolódó jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény 11.§. Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintéző: Mátészalka: Kovácsné Péter Andrea közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Tel: 44/510-290 Nyírbátor: Kovács Réka közegészségügyi felügyelő Tel: 42/510-187

12

Ügytípus megnevezése: Egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére vonatkozó működési engedélyezési eljárás Ügytípus rövid leírása: Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési engedély kiadása az egészségügyi államigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi

államigazgatási

szerv

a

működési

engedélyt

kérelemre,

vagy

jogszabályban

meghatározott esetben hivatalból adja ki. Jogosultak köre: személyi hatály: minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre, aki vagy amely egészségügyi szolgáltatást nyújt tárgyi

hatály:

azon

tevékenység,

amely

az

egyén

egészségének

megőrzése,

továbbá

a

megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is; (2)

26

A működési engedély kiadására

a) fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet, valamint a fekvő- és járóbeteg szakellátást – diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén – függetlenül attól, hogy a szolgáltató hány telephelyen nyújtja szolgáltatásait – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, b) alapellátást, otthoni szakápolást, otthoni hospice ellátást, gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos szolgáltatást, bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátást, önálló járóbeteg-szakellátást – ideértve az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátásokat – és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén a járási népegészségügyi intézet, c) ha az a pont szerinti fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, valamint fekvő- és járóbeteg-szakellátást – a diagnosztikai szolgáltatást is ideértve, egyidejűleg nyújtó szolgáltató emellett önálló járóbeteg szakellátást is nyújt, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (3)

27

Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik telephellyel, a működési engedélyt – (2)

bekezdés b) pontja szerinti hatáskörében eljárva – az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes járási népegészségügyi intézet adja ki. (4)

28

Amennyiben az egészségügyi szolgáltató több telephellyel rendelkezik, illetve székhelyén is nyújt

szolgáltatást, a működési engedélyt a telephelyekre, vagy székhelyre és telephelyekre külön-külön

13

lefolytatott eljárásokban – figyelemmel a (2) bekezdés c) pontjára – a telephely, illetve székhely szerinti járási népegészségügyi intézet vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adja ki

Szükséges iratok: Alapinformációk: A kérelemben fel kell tüntetni: a kérelmező a.) telephelyét, b.) új, egyéni vállalkozás keretében működni kívánó egészségügyi szolgáltató kivételével a kérelmező KSH törzsszámát c.) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatást nem saját tulajdonában lévő ingatlanban végzi, a tulajdonos nevét, székhelyét, az ingatlan (ingatlanrész) használatának jogcímét; d.) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési időt és a betegek részére rendelkezésre állás idejét, védőnői szolgálat esetén a tanácsadás idejét e.) az ellátni kívánt egészségügyi szakma (szakmák) megnevezését, szakmakódját progresszivitási szintjét, ellátási formáját f.) a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók (orvos, szakdolgozó, nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkező) nevét, pecsétszámát vagy működési nyilvántartási számát, foglalkoztatási jogviszonyát g.) a kérelemben foglalt egészségügyi szakmától és ellátási formától függően az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel módját; h.) ha az egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatások egy részét más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak közreműködésével nyújtja a betegnek, a közreműködő egészségügyi szolgáltató által teljesítendő szolgáltatásokat; i.) területi ellátási kötelezettséggel működő alapellátás esetén az önkormányzat által kijelölt körzet megjelölését (körzet száma vagy körzet határai) j.) a

jogszabály

szerint

gyógyászati

segédeszköznek

minősülő

termék

forgalmazására,

kölcsönzésére, javítására irányuló tevékenység esetén azt, hogy sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült vagy méretre igazított segédeszközt fog forgalmazni, kölcsönözni, illetve javítani; k.) az egészségügyi szolgáltató fenntartójának nevét l.) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. m.) az egészségügyi alapellátásban folytatott szakmák esetén a helyettesítés helyét, a helyettesítő személyek nevét és orvosi bélyegzője számát vagy működési nyilvántartási számát Több szervezeti egységből álló egészségügyi szolgáltató esetén az adatokat szervezeti egységenként kell feltüntetni. Ügyintézéshez szükséges iratok: a.) ha az egészségügyi közszolgáltatást az egészségügyi szolgáltató megállapodás vagy szerződés útján teljesíti, az erre vonatkozó megállapodást, ill. szerződést b.) a h. pont szerinti közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevétele esetén a közreműködésről szóló szerződést c.) az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételek - ideértve az ingatlant is használatának jogcímét igazoló iratot, d.) az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó hatályos felelősségbiztosítási szerződése másolatát,

14

e.) az egészségügyi szakma (szakmák) ellátásához szükséges tárgyi feltételek – ideértve a progresszivitási szinthez kapcsolódó feltételeket is – meglétére vonatkozó nyilatkozatot. f.) g.) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn a működési engedély kiadásának kizáró okai: g) az (1) bekezdés f) pontja szerinti tevékenységet végzők jogszabály szerinti egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dátumát és eredményét; h) a 2. melléklet szerinti szakmai programot; i) alapellátás esetén a helyettesítő személy nyilatkozatát arról, hogy vállalja a kérelmező helyettesítését.

Nyomtatványok elérhetősége: az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat a www.antsz.hu honlapról „Hatósági ügyintézés” címszó alatt letölthető nyomtatványok tartalmazzák. Eljárási költségek: 

alapellátást végző egészségügyi szolgáltató tevékenységének megkezdéséhez szükséges engedély 30 000 Ft.



rendelőintézet engedélyezési eljárása 70 000 Ft.



egyéb járóbeteg-szakellátás engedélye (pl.: úgynevezett magánrendelés) 35 000 Ft.



egyéb

egészségügy

szolgáltató

tevékenység

megkezdéséhez

szükséges

engedély

(pl.:

természetgyógyászati tevékenység) 30 000 Ft 

működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást érintő – módosítása (helyszíni szemle nélkül): 20 700 Ft.



működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást érintő – módosítása (helyszíni szemle lefolytatásával): 30 000 Ft.



- működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást nem érintő – adatváltozás miatti módosítása: 10 000 Ft.

A díjat készpénz-átutalási megbízáson lehet befizetni – melyet az illetékes Járási Népegészségügyi Intézet bocsát az ügyfél rendelkezésére –, vagy banki átutalással a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének a Magyar Államkincstár által vezetett 10044001-00302285-00000000 számú számlájára. Banki átutalás esetén az átutalás „közlemény” rovatában a befizetés azonosítása érdekében kérjük feltüntetni azt, hogy „25: Mátészalka.” Hol Intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete 4700 Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Ügyintézési Idő: Az ügyintézési határidő 30 nap. Kapcsolódó jogszabályok: 

”Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről” szóló 1991. évi XI. tv.

15



„az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet,



”A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. tv.,



”Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról” szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet,



„Az egészségügyről” szóló 1997. évi CLIV. tv.



„Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről” szóló 2003. évi LXXXIV. törvény,



„Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről” szóló 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet,



„Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről” szóló 1/2002. (I.11.) EüM rendelet,



„Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről” szóló 15/2005. (V. 2.) EüM. rendelet,



„Az

egészségügyi

szolgáltatók

és

működési

engedélyük

nyilvántartásáról,

valamint

az

egészségügyi szakmai jegyzékről” szóló 2/2004. (XI.17.) EüM. rendelet, 

„Az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről” szóló 40/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet,



a 2000. évi II. tv. „Az önálló orvosi tevékenységről”,



313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról



„A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről” szóló 4/2000. (II.25.) EüM rendelet,



„Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról” szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet,



az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátások szakmai feltételeiről szóló 16/2002. (XII. 12.) ESzCsM rendelet,



„A

gyógyászati

segédeszközök

forgalmazásának,

javításának,

kölcsönzésének

szakmai

követelményeiről” szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet, 

A természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (V.28.) NM rendelet,



A természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III.5.) Kormányrendelet,



Az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII.26.) NM rendelet,



49/2004. (V.21.) ESZCSM rendelet a területi védőnői szolgálatról,



26/1997.(IX.03.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.

Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintéző: Mátészalka: Kovácsné Péter Andrea közegészségügyi felügyelő Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Tel: 44/510-290 Nyírbátor: Kovács Réka közegészségügyi felügyelő

16

Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Zubály-Kovács Mária járási vezető védőnő Tel: 42/510-187

17

Ügytípus megnevezése: Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére történő rátemetés Ügytípus rövid leírása: Fertőző betegségben elhunyt sírhelyébe csak a Járási Népegészségügyi Intézet engedélye alapján lehet rátemetni. A rátemethető elhaltak számát az intézet korlátozhatja (sírnyitási engedély azonban kolera, pestis, lepra, sárgaláz, kiütéses tífusz, takonykór, AIDS, vírusos hemorrhagiás láz betegségben elhunyt temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított 1 év elteltével adható). Rátemetés esetén biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. (kivéve a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradványokat). Jogosultak köre: A rátemetés céljából történő sírnyitást a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy örököse kérheti. A temetési hely felett (a nemzeti sírkertbe történő temetési hely kivételével) az rendelkezik, aki megváltotta. A kérelem benyújtható írásban, és természetes személy esetében szóban is. Ez utóbbi esetben a hatóság ügyintézője a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel. A kérelemben feltüntetendő (amennyiben az eljárás kérelemre indul) az ügyfél (és képviselet igénybevétele esetén képviselőjének) neve, lakcíme és a hatóság döntésére való kifejezett kérelme. Szükséges iratok: 

Az eltemetett halotti anyakönyvi kivonata vagy a temetkezési hely sírboltkönyv kivonata, amely tartalmazza az adott sírhelyben koporsóban vagy urnában eltemetettek számát, valamint a temetés időpontját.



a halottvizsgálati bizonyítvány hiteles másolata (a halottvizsgálati bizonyítvány hiteles másolatát az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető adja ki)



ha a kérelmező örökös, az öröklést igazoló okiratot

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített. Eljárási költségek: Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. szerint illetékmentes. Hol intézzem el? A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet illetékességi területén a temető fekvése szerinti illetékes Járási Népegészségügyi Intézet Ügyintézési idő: 21nap Kapcsolódó jogszabályok: A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., az 1999. évi XLIII. tv. végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők:

18

Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

19

Ügytípus megnevezése: Fodrászat, kozmetika és környezetjavító szolgáltatás szakvéleményezése Ügytípus rövid leírása: A felsorolt tevékenységekhez a hatályos jogszabályok értelmében nem szükséges a Járási Népegészségügyi Intézet engedélye vagy szakhatósági állásfoglalása, de kérésre szakvéleményt adunk a tevékenység folytatásának közegészségügyi feltételeiről. Jogosultak köre: Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet? A kérelmet a tevékenységet végezni kívánó természetes személy nyújthatja be. Szükséges iratok: 

az ügyfél székhelye, az üzlet címe



a tevékenységet végző személy szakképesítése



az üzlet rövid leírása közegészségügyi szempontból



alkalmazott fertőtlenítőszer megnevezése



tetoválás esetén a tetováló készülék sterilizálásának módja és helye, helyszíni sterilizálás esetén az erre vonatkozó szakképesítés, a tetoválás részletes technológiai leírása mellékelve a tetováló gép dokumentációját és az elvégzett minősítését igazoló okiratot, ill. a felhasználni kívánt festékek dokumentációját és az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) toxikológiai véleményét



testékszer beépítése esetén a tevékenységet végző személy tanfolyami végzettsége vagy szakképzettsége, a használt eszközök sterilizálásának módja, helye



kozmetika esetén, ha elektrokozmetikai készüléket használnak, a készülék megfelelőségi tanúsítványa és a használt tűk kezelésének módja



szolárium esetén a gépkönyv, használati útmutatók és minősítés

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített. Eljárási költségek: A szakvélemény díja a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének szolgáltatási díjszabása alapján 12.700.- Ft+ 5080Ft/óra (Intézetünk még régiós utasítás alapján az alábbi díjtétellel számolt: 12.700.- Ft + 165.- Ft/km oda-vissza) Kérnénk a szakvélemény díj egységes meghatározását! Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Ügyintézési idő: 21 nap

20

Kapcsolódó jogszabályok: Nincs Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

21

Ügytípus megnevezése: Hatósági bizonyítvány Ügytípus rövid leírása: Továbbképzésre kötelezett egyéni vállalkozó orvos, fogorvos, gyógyszerész és klinikai szakpszichológus adott szakterülete szerinti munkakörben eltöltött időtartam igazolása. Jogosultak köre: Egyéni vállalkozó orvos, fogorvos, gyógyszerész és klinikai szakpszichológus Szükséges iratok: Egészségügyi szolgáltató működési engedélye. Nyomtatványok elérhetősége: Az eljáráshoz nincs kötelező formanyomtatvány. Eljárási költségek: Az államigazgatási eljárási cselekményért illetéket kell fizetni, melynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mindenkor hatályos szövege állapítja meg. Az általános tételű államigazgatási eljárásért fizetendő illeték 3.000,- Ft. Az illeték megfizetés illetékbélyegben történik, amit a kérelemre kell felragasztani. Hol Intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete 4700 Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Ügyintézési Idő: Az ügyintézési határidő 10. nap. Kapcsolódó jogszabályok: A 2004. évi CXL. törvény. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Ügyintézők neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintéző: Mátészalka: Kovácsné Péter Andrea közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Tel: 44/510-290 Nyírbátor: Kovács Réka közegészségügyi felügyelő Tel: 42/510-187

22

Ügyfél-tájékoztató a hatósági ellenőrzésről A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete felügyeletet gyakorol az illetékességi területe közegészségügyi-járványügyi viszonyai felett, melynek keretében széleskörű ellenőrzési-intézkedési jogköre van. A hatóság a hatósági ellenőrzés során ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését, illetve az azonnal végrehajtható hatósági döntésben megállapított előírások betartását vizsgálja. A hatósági ellenőrzésre általában hivatalból kerül sor, de az sem kizárt, hogy az ügyfél vagy éppen az ellenérdekű fél kérelmére kerül sor az ellenőrzésre. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság: 

az ügyféltől adatok szolgáltatását kérheti,



iratok bemutatását kérheti



egyéb tájékoztatást kérhet



helyszíni ellenőrzést tarthat



jegyzőkönyvet, vagy hivatalos feljegyzést készít

Az ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve, ha ez veszélyeztetné annak eredményességét. Ez utóbbi esetben a helyszínen, szóban kell tájékoztatni az ügyfelet az ellenőrzés megkezdéséről. A helyszíni ellenőrzést főszabályként az alábbi időpontban lehet lefolytatni: 

valamilyen tevékenység ellenőrzését célzó vizsgálat esetén az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején;

Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. Az ellenőrzést végző személyt az alábbi jogosultságok illetik meg: 

belépési jogosultság az ellenőrzés lefolytatásához szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe



irat betekintési jog, ennek körében az ellenőrzés tárgyával összefüggő valamennyi iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt megvizsgálhat



valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga



felvilágosítás-kérési jog, melynek keretében az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérhet



az ügyfél nyilatkozattételre való felhívása



kép- és hangfelvétel készítésének joga a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, illetőleg folyamatokról



lefoglalási jog, melynek gyakorlása keretében a tényállás tisztázását segítő iratok valamint más tárgyi bizonyítékok lefoglalhatók



egyéb bizonyítás lefolytatásának joga

Az ellenőrzést végző személy kötelezettségei:

23



az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban, munkatervben foglaltakat maradéktalanul betartani



az ellenőrzött szervnél irányadó biztonsági szabályokat betartani



tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét vagy képviselőjét tájékoztatni, igazolványát bemutatni



az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni



megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni



az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni



haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzött szerv vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel



az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni



az

átvett

dokumentumokról

átvételi

elismervényt

adni,

illetőleg

azokat

hiánytalanul

visszaszolgáltatni 

a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyre nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének

Az ellenőrzött személy, szerv jogai: 

a felügyelő hatósági igazolványának bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadhatja



az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni



a felügyelő vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében a felügyelő belépését, mozgását az adott területre, objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni. E korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának

Az ellenőrzött személy kötelezettségei: 

az ellenőrzést tűrni



az ellenőrzéshez szükséges és rendelkezésre álló anyagokat, dokumentumokat, adatokat, védőfelszerelést, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani

Jegyzőkönyv Az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvel egyenértékű dokumentum az eljárási cselekményről készített hangfelvétel, képfelvétel (fénykép), valamint video- vagy filmfelvétel. A jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia: 

a hatóság megnevezése, az eljáró ügyintéző neve, az ügy tárgya és ügyiratszáma,



a jegyzőkönyv készítésének helye és időpontja,



a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatai (neve, lakcíme, eljárásjogi helyzete és egyéb elérési lehetősége)

24



a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténte



a helyszínen tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények

és

megállapítások 

a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását

A jegyzőkönyv egy példányát az ügyfél részére a helyszínen át kell adni vagy azt az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül részére meg kell küldeni. Ellenőrzés akadályozása A hatósági ellenőrzés akadályozásáért eljárásjogi bírság szabható ki, melynek legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege pedig természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. Szabálysértési eljárást is vonhat maga után. A hatósági ellenőrzés a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról előírásainak megfelelően történik.

25

Ügyfél tájékoztató Hatósági nyilvántartás Egészségügyi Igazgatás A

Nyilvántartás Nyilvántartás tárgya

Nyilvántartást

vezetését

előíró

vezető hatóság

jogszabály,

adattartalma Közérdekű

joghely

nyilvántartás

Személyes

Fokozottan ellenőrzött szerekkel történő

gyógyászati

tevékenységet egészségügyi általuk

célú járási végző népegészségügyi

szolgáltatók,

alkalmazott

az intézet

kábítószer-

43/2005.

(X.15.)

EüM rendelet 2. § X

X

(2) bekezdés

felelős, ill. helyettese személy Terhesség megszakítása iránti Járási

32/1992.

kérőlap

NM rendelet 10. § X

kiállítása,

tanácsadás népegészségügyi

megtörténte Egészségügyi

intézet szolgáltatók,

az Járási

általuk végezhető, engedélyezett népegészségügyi szakmák

és

működési intézet,

engedélyek

2/2004. (2) bekezdés

Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete

Tel: 44/311-401, Fax:44/502-757 E-mail: [email protected]

(XI.17.)

EüM rendelet 2. §

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Postacím: 4700 Mátészalka, Pf. 32.

X

(3) bekezdés

Nyilvántartást vezető hatóság

4700 Mátészalka, Kossuth u. 25.

(XII.23.)

X

X

26

Ügytípus megnevezése: Irtószer felhasználási engedély iránti kérelem Ügytípus rövid leírása: Az I. forgalmi kategóriájú szilárd és/vagy folyékony halmazállapotú irtószerrel élelmiszer-ipari és élelmiszer-kereskedelmi

üzemekben,

üzletekben,

raktárakban,

vendéglátó-ipari

egységekben,

közétkeztetési helyeken, illetőleg fekvőbeteg ellátó és gyermekvédelmi intézményekben kártevőirtást a szakképzett személy is csak felhasználás helye szerint illetékes Járási Népegészségügyi Intézete esetenként vagy meghatározott időre kiadott engedélyével (irtószer felhasználási engedély), az abban megszabott feltételek megtartása mellett végezhet. Jogosultak köre: A kérelmet benyújthatja természetes személy, jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Szükséges iratok: Egészségügyi gázmester szakképesítését és 5 évenkénti továbbképzését igazoló dokumentumok hiteles másolata. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített. Eljárási költségek: Az eljárásért az 1/2009. (I.30.) EüM. rendelet 1. sz. melléklete VI. 3. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor meg kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással. Az eljáró hatóság számlaszáma: 10044001-00302285-00000000 A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell, a befizetés megtörténte a postai feladóvevény, ill. az átutalást bizonyító bankkivonattal igazolható. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda

Ügyintézési idő: 30 nap Kapcsolódó jogszabályok: A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről kiadott 38/2003. (VII.7.) ESCSM-FVM-KvVM együttes rendelet 8. sz. melléklet. Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők:

27

Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

28

Járványügy Engedélyezési eljárás (első fok+jogorvoslat) I. Egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése 1. Ügy megnevezése, tárgya Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység végzése engedély köteles. Az engedélyköteles egészségügyi kártevőirtó tevékenység a) az egészségügyi gázmesteri szakképzettséggel végezhető aa) a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R1.) 8. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott I. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek beszerzése, szállítása és tárolása, valamint a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: R2.) 36. § (2) bekezdésében felsorolt kártevők szolgáltatásnyújtás keretében történő - irtására történő felhasználása, ab) az R1. 8. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott II. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek beszerzése, felhasználása az R1.-ben meghatározottak szerint, ac) lakott területet érintő szervezett egészségügyi kártevőirtás szakmai irányítása, ad) a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 22. § (4) bekezdése szerinti növényvédő (gázosító) szerek beszerzése, szállítása és tárolása, valamint 44. § (2) bekezdése alapján növényvédő szerrel történő gázosítás végrehajtása, ae) etilén-oxid gáz felhasználása (a gázpatronos asztali sterilizátorok üzemeltetésének kivételével), b) az a) pontban foglaltakon kívüli, egészségügyi gázmesteri képesítéshez nem kötött, az R2.-ben meghatározott

egészségügyi

kártevők

foglalkozásszerű

irtására

irányuló

egyéb

egészségügyi

kártevőirtási tevékenység. 2. Eljáró hatóság megnevezése, postai és elektronikus címe, telefon- és telefax-száma, ügyfélfogadás rendje, illetékes ügyintéző(k) neve, beosztása Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végezni kívánó egyéni vállalkozó lakhelye, társas vállalkozás esetén a társaság székhelye szerint illetékes járási népegészségügyi intézete adja ki. 3. Alkalmazandó hatályos jogszabályok címe, száma - 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról

29

- 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet az egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól - 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalombahozatalának feltételeiről - 18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről - 43/2010.(IV.23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 4. Ügyintézési útmutató 4.1 Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet A kérelmet benyújthatja természetes személy, jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 4.2 A kérelemben feltüntetendő adatok (amennyiben az eljárás kérelemre indul) - a kérelmező neve, lakóhelye, vagy székhelye (és telephelye) - a kártevőirtó tevékenységet végző személy adatai (név, születési hely, idő) - a tevékenységet végző személy szakképzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány száma, kiállító neve, vagy az elismert szakmai gyakorlattal rendelkező foglalkoztatott személy esetében a szakmai gyakorlat elismeréséről szóló határozat száma, kiállításának időpontja Az Országos Képzési jegyzék szerint lehetséges: a) egészségügyi gázmester (kártevőirtó) szakképesítés: a. 1995. évi OKJ –szám: 60 5 5353 14 9 0 04 b. 2003. évi OKJ –szám: 51 5002 01 c. 2008. évi OKJ-szám: 31 853 02 0001 52 01 d. előzőekkel egyenértékű, az ÁNTSZ Fővárosi Intézete vagy jogelődje által kiadott egészségügyi gázmesteri oklevél b) egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés: a. 2003. évi OKJ-szám: 31 5002 04 b. 2008. évi OKJ-szám: 31 853 02 0010 3102 c) egészségőr – fertőtlenítő szakképesítés: a. 1995. évi OKJ-szám: 60 2 3249 14 9 0 03 b. 2003. évi OKJ-szám: 33 5002 02 c. 2008. évi OKJ-szám: 31 853 02 0010 31 01 d) akinek egészségügyi szakmai gyakorlatát az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal külön jogszabály szerinti előírások alapján elismerte - az egészségügyi kártevőirtó szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az engedély kiadása esetén a feljogosított személy a szakképesítésének megfelelő tevékenységet csak személyesen végzi

30

4.3 A kérelemhez csatolandó dokumentumok 4.4 Jogszabály szerint kötelező, vagy az engedélyező hatóság által ajánlott formanyomtatványok 4.5 Ügyintézési folyamat leírása A hatóság a megadott adatok alapján, szükség esetén helyszíni szemle tartása után dönt a kérelem megadásáról. 4.6 Közreműködő szakhatóságok, egyéb hatóságok Az engedélyezésben közreműködő hatóság nincs. 5. Ügyintézési határidő Az ügyintézési határidő 21 nap. 6. Igazgatási szolgáltatási díj, illeték mértéke, megfizetés módja Az államigazgatási eljárási cselekményért illetéket kell fizetni, melynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mindenkor hatályos szövege állapítja meg. Az általános tételű államigazgatási eljárásért fizetendő illeték 3000 Ft. 7. Elektronikus úton végezhető cselekményekről tájékoztatás Tájékoztatjuk, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján a NSzSz elektronikus ügyintézés (e-ügyintézés) oldalán lehetősége nyílik arra, hogy az internet segítségével a nap bármely szakában, akár otthonában, sorban állás nélkül, elektronikus úton kezdeményezzen hatósági ügyintézést a NSzSz országos, megyei, illetve járási intézeteinél. 8. Egyéb A fellebbezést a másodfokon eljáró Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervhez kell címezni, de az engedélyt kiadó Járási Népegészségügyi Intézethez kell benyújtani. II. Fertőző, vagy fertőző betegségre gyanús személyeknek nem közforgalmú járművel történő kórházba szállítása 1. Ügy megnevezése, tárgya A fertőző beteg és a fertőző betegségre gyanús személy kórházba szállítása iránt a kezelőorvos intézkedik. Fertőző beteg betegszállító járművel szállítható.

31

Amennyiben a fertőző beteg szállítása ily módon nem oldható meg, vagy a beteg nem tudott fertőző betegségéről és az orvoshoz saját vagy más - nem közforgalmú - járművel érkezett, továbbszállítása e járművel is történhet. Kivételes esetben tehát a kórházba szállítás az egészségügyi hatóság engedélyével egyéb, de nem közforgalmú járművel is lehetséges. A szállítás befejeztével, az adott fertőző betegség jellegétől függően a szállító járművet fertőtleníteni kell, és a kísérő személyek személyi fertőtlenítésben részesítendők. 2. Eljáró hatóság megnevezése, postai és elektronikus címe, telefon- és telefax-száma, ügyfélfogadás rendje, illetékes ügyintéző(k) neve, beosztása Eljáró hatóság: a kezelőorvosi egészségügyi szolgáltatás helye szerint illetékes járási népegészségügyi intézet. 3. Alkalmazandó hatályos jogszabályok címe, száma 1997. évi CLIV. tv az egészségügyről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 4. Ügyintézési útmutató 4.1 Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet Szállítandó beteg (törvényes képviselője, vagy a beteg felhatalmazása alapján nagykorú hozzátartozója), illetve ezek megbízásából a kezelőorvos. A kérelem benyújtható írásban és természetes személy esetén szóban is. Ez utóbbi esetben a hatóság ügyintézője a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel. 4.2 A kérelemben feltüntetendő adatok (amennyiben az eljárás kérelemre indul) Az ügyfél (és képviselet igénybevétele esetén képviselőjének) neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme 4.3 A kérelemhez csatolandó dokumentumok Szállítás iránt intézkedő kezelőorvos szállítással kapcsolatos szakmai indokolása (továbbfertőzés kockázata, beteg nem betegszállító járművel történő szállításra alkalmas állapota, stb.) A dokumentumok az alábbi formában nyújthatók be: - eredetiben vagy - hiteles másolatban vagy - eredeti bemutatása mellett fénymásolatban. Amennyiben az ügyfél az eredeti dokumentum bemutatása mellett fénymásolatot nyújt be, azt az ügyintéző összeveti a bemutatott eredeti példánnyal és azonosság esetén a másolatra feljegyzi az eredeti példány bemutatásának tényét, időpontját, kézjegyével ellátja, az eredeti példányt pedig visszaadja az ügyfélnek.

32

4.4 Jogszabály szerint kötelező, vagy az engedélyező hatóság által ajánlott formanyomtatványok 4.5 Ügyintézési folyamat leírása A hatóság a megadott adatok alapján az engedély megadásáról. 4.6 Közreműködő szakhatóságok, egyéb hatóságok Az eljárásban szakhatóság vagy egyéb hatóság nem működik közre. 5. Ügyintézési határidő Az ügyintézési határidő 21 nap. 6. Igazgatási szolgáltatási díj, illeték mértéke, megfizetés módja Az államigazgatási eljárási cselekményért illetéket kell fizetni, melynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mindenkor hatályos szövege állapítja meg. Az általános tételű államigazgatási eljárásért fizetendő illeték 3000 Ft. 7. Elektronikus úton végezhető cselekményekről tájékoztatás Tájékoztatjuk, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján a NSzSz elektronikus ügyintézés (e-ügyintézés) oldalán lehetősége nyílik arra, hogy az internet segítségével a nap bármely szakában, akár otthonában, sorban állás nélkül, elektronikus úton kezdeményezzen hatósági ügyintézést a NSzSz országos, megyei, illetve kistérségi intézeteinél. 8. Egyéb A fellebbezést a másodfokon eljáró Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervhez kell címezni, de az engedélyt kiadó járási intézethez kell benyújtani.

33

Hatósági ellenőrzés Tájékoztató a hatósági ellenőrzésről A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi viszonyai felett, melynek keretében széleskörű ellenőrzési-intézkedési jogköre van. A hatósági ellenőrzés tárgya a jogszabályban vagy a jogerős, illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható hatósági döntésben megállapított előírások betartásának a vizsgálata. A NSzSz felügyeleti jogának gyakorlása során minden munkahelyen, telephelyen, és bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyen, továbbá minden épületnél, építménynél, létesítménynél jogosult ellenőrizni. Intézkedési jogosítványai közül kiemelendő az a joga, hogy bármely létesítmény, intézmény stb. működését, tevékenységét korlátozhatja, felfüggesztheti; anyagok, termékek használatát, forgalmazását korlátozhatja, betilthatja, megsemmisítését elrendelheti. Súlyos veszély, rendkívüli események esetén igénybe veheti a rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem közreműködését. Fenti általános jellegű felügyeleti-ellenőrzési jogosítványon kívül

különböző anyagi jogszabályok

biztosítanak felügyeleti, ellenőrzési jogot a NSzSz részére. Ezen ellenőrzések során együttműködik mindazon társhatóságokkal, amelyeknek az adott terület ellenőrzésében feladatuk van. A hatósági ellenőrzésre általában hivatalból kerül sor, de az sem kizárt, hogy az ügyfél vagy éppen az ellenérdekű fél kérelmére kerüljön sor az ellenőrzésre. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság: 

az ügyféltől adatok szolgáltatását kérheti,



iratok bemutatását kérheti,



egyéb tájékoztatást kérhet,



helyszíni ellenőrzést tarthat.

Az ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve, ha ez veszélyeztetné annak eredményességét. Ez utóbbi esetben a helyszínen, szóban kell tájékoztatni az ügyfelet az ellenőrzés megkezdéséről. A helyszíni ellenőrzést főszabályként az alábbi időpontban lehet lefolytatni: 

valamilyen tevékenység ellenőrzését célzó vizsgálat esetén az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején;



magánlakásban csak munkanapokon, reggel 8 óra és este 20 óra közötti intervallumban, kivéve, ha a magánlakás egyúttal székhelyként vagy telephelyként funkcionál, továbbá, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.

Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. Az ellenőrzést végző személyt az alábbi jogosultságok illetik meg: 

belépési jogosultság az ellenőrzés lefolytatásához szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe;



iratbetekintési jog, ennek körében az ellenőrzés tárgyával összefüggő valamennyi iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt megvizsgálhat;



valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;

34



felvilágosítás-kérési jog, melynek keretében az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérhet;



az ügyfél nyilatkozattételre való felhívása;



kép- és hangfelvétel készítésének joga a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, illetőleg folyamatokról;



lefoglalási jog, melynek gyakorlása keretében a tényállás tisztázását segítő iratok valamint más tárgyi bizonyítékok lefoglalhatók;



egyéb bizonyítás lefolytatásának joga (pl. élelmiszer-forgalmazás területén személyi higiéné ellenőrzése)

Az ellenőrzést végző személy kötelezettségei: 

az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban, munkatervben foglaltakat maradéktalanul betartani,



az ellenőrzött szervnél irányadó biztonsági szabályokat betartani,



tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét vagy képviselőjét tájékoztatni, igazolványát bemutatni,



az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni,



megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni,



az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni,



haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzött szerv vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel,



az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni,



az

átvett

dokumentumokról

átvételi

elismervényt

adni,

illetőleg

azokat

hiánytalanul

visszaszolgáltatni, 

a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyre nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének.

Az ellenőrzött személy, szerv jogai: 

az ellenőr igazolványának bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadhatja,



az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni,



titoktartási kötelezettség esetén – amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg – a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni,



az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését, mozgását az adott területre, objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni. E korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának

Az ellenőrzött személy kötelezettségei: 

az ellenőrzést tűrni,



az

ellenőrzéshez

szükséges

és

rendelkezésre

álló

anyagokat

(mintákat),

adatokat,

védőfelszerelést, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani

35

Jegyzőkönyv Az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvel egyenértékű dokumentum az eljárási cselekményről készített hangfelvétel, képfelvétel (fénykép), valamint video- vagy filmfelvétel. A jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia: 

az eljáró hatóság megnevezése, az ügy tárgya és ügyiratszáma,



a jegyzőkönyv készítésének helye és időpontja,



a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatai (neve, anyja neve, születési helye és ideje), lakcíme, eljárásjogi helyzete (tanú, ügyfél, szakértő stb.) és elérési lehetősége (telefon vagy fax-száma, elektronikus levélcíme stb.),



a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténte,- az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatok és megállapítások,



a helyszínen tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények

és

megállapítások, 

a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.

A jegyzőkönyv egy példányát az ügyfél részére a helyszínen át kell adni vagy azt az ellenőrzés befejezésétől számított öt napon belül részére meg kell küldeni. Ellenőrzés akadályozása A hatósági ellenőrzés akadályozásáért eljárásjogi bírság szabható ki, melynek legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege pedig természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. Az ellenőrzés akadályozása ugyanakkor szabálysértési eljárást is vonhat maga után. Amennyiben a hatósági ellenőrzés akadályozása erőszakkal vagy fenyegetéssel történik, nem szabálysértés, hanem a Btk. 229. §-ában meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntette valósul meg. A Btk. 229. § (1) bekezdése szerint a bűntettet az követi el, aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza. Ugyancsak e bekezdés rendelkezései szerint büntetendő a Btk 231. § szerint azon elkövető, aki az előbb meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. A hatósági ellenőrzés következményei Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a hatóság nem fedett fel jogsértést, az ügynek nem lesz folytatása. Amennyiben azonban ellenőrzés során jogsértést állapít meg, akkor köteles a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy egyrészről a jogellenes állapot megszűnjön, másrészről pedig szankció alkalmazása révén az egyéni és a speciális prevenció megvalósulhasson (vagyis mind a jogsértőt, mind másokat visszatartson a jövőbeni jogsértő magatartás tanúsításától). A jogerős, illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható határozatban foglaltak végre nem hajtása végrehajtási eljárást von maga után.

36

A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén az ügynek az alábbi folytatásai lehetségesek: 

az ügyfél figyelmeztetése,



az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás hivatalbóli megindítása és/vagy



más szervnél eljárás kezdeményezése.

Kisebb szabálytalanságok esetén, továbbá ha jogszabály nem írja elő a közigazgatási szerv számára az eljárás megindításának a kötelezettségét, sem pedig a más szervnél történő eljárás-kezdeményezési kötelezettséget, a hatóság az ügyfelet figyelmezteti: 

felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy megsértette a jogszabályban vagy/és a hatósági határozatban foglalt előírásokat,



felszólítja az ügyfelet – határidő kitűzésével – arra, hogy szüntesse meg az ellenőrzés során feltárt jogsértő helyzetet,



felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a jogsértő helyzet megszüntetésének elmaradása milyen jogkövetkezménnyel jár.

Súlyosabb szabálytalanságok, továbbá akkor, ha a figyelmeztetést már alkalmazták, de az nem járt az elvárt eredménnyel, a hatóság megindítja hivatalból az eljárást. A jogsértő helyzet megszüntetésére alkalmas hatáskör hiányában az ellenőrzést lefolytató közigazgatási hatóságnak az alábbi kezdeményezési jogosítványai, illetve kötelezettségei vannak: 

más közigazgatási hatóság eljárásának a kezdeményezése,



más szervnél fegyelmi, szabálysértési, büntető- vagy egyéb eljárás kezdeményezése.

járási népegészségügyi intézet Járványügyi tevékenység

A járási intézet ellenőrzi a területi védőnő által vezetett oltási nyilvántartásokat és az oltóorvos oltási dokumentációját, 18/1998. (VI. 3.) NM r. 16.§ (1) bek. d) pont

37

Bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos ügyek

Bejelentés (jelentés) tárgya, tartalma

Bejelentés

Bejelentést

/ jogszabály, joghely /

(jelentés)

(jelentést)

kötelezettje

fogadó intézet

egészségügyi

Járási népegészségügyi

szolgáltató

intézet

Tetvesség – mértékétől, jellegétől függő –

egészségügyi, szociális

Járási népegészségügyi

bejelentése

és oktatási dolgozó

intézet

betegellátó

Járási népegészségügyi

Meghatározott fertőző betegségek bejelentése 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 25.§ 1997. évi XLVII. törvény 1.sz. melléklet

18/1998. (VI.3.) NM rendelet 37.§ Klinikai, ill. laboratóriumi eljárások során észlelt fertőzések,

fertőzéses

eredetű

betegségek,

intézet

mérgezések vagy ezek gyanújának bejelentése 1/2014. (I.16.) EMMI rendelet 1. §. (1) bekezdés Súlyos

fertőző

megbetegedés

vagy

annak

rendőr, határőr

Járási népegészségügyi

gyanúja esetén történő bejelentés

intézet

30/2011. (IX.22.) BM rendelet 17.§ Védőoltásokkal kapcsolatos fokozott reakciók,

oltóorvos

Járási népegészségügyi

szövődmények bejelentése

intézet

18/1998. (VI.3.) NM rendelet 15.§ (2) bek. h) pont A

Magyar

Honvédség

személyi

állománya

körében minden járványosan vagy szórványosan (sporadikusan)

fellépő,

jelentésre

fertőző megbetegedés vagy annak

diagnózist

felállító

Járási népegészségügyi

orvos

intézet

engedélyes

Járási népegészségügyi

kötelezett gyanúja

bejelentése 21/2003.

(VI.24.)

HM-ESzCsM

együttes

rendelet 5.§ (3) bek. Légi szúnyogirtás tényleges időpontjának és helyének – legkésőbb 48 órával a tevékenység megkezdése előtt – bejelentése 1991. évi XI. törvény. 4/A.§ (1) bek.

intézet

38

Hatósági nyilvántartás

Sor-

Nyilvántartás

Nyilvántartást

szám

tárgya

vezető hatóság

A

Nyilvántartás vezetését

előíró

nyilvántartás

adattartalma

jogszabály, joghely 1997.

évi

Közérdekű

Személyes

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

XLVII.

törvény 29. § (2) bekezdés 1.

Fertőző betegek

Járási

18/1998. (VI.3.) NM

népegészségügyi

rendelet

intézet

bekezdés

41.§

(4)

1/2014. (I.16.) EMMI rendelet 10. §. (1) bekezdés 1997.

2.

Védőoltásban részesített személyek, oltóanyagok

Járási népegészségügyi intézet

évi

XLVII.

törvény 29. § (2) bekezdés 18/1998. (VI.3.) NM 16.§

rendelet

(1)

bekezdés

3.

Megelőző

gyógyszeres

Járási

1997.

kezelésre

kötelezett

népegészségügyi

törvény

intézet

29. § (2) bekezdés

Járási

1997.

népegészségügyi

törvény

intézet

29. § (2) bekezdés

Járási

1997.

népegészségügyi

törvény

intézetek

29. § (2) bekezdés

Járványügyi ellenőrzésre

Járási

1997.

kötelezett személyek

népegészségügyi

törvény

intézet

29. § (2) bekezdés

Járási

1997.

népegészségügyi

törvény

intézet

29. § (2) bekezdés

Járványügyi szempontból

Járási

18/1998. (VI.3.) NM

különös veszélyt jelentő

népegészségügyi

rendelet

személyek

4.

Szűrővizsgálatra kötelezett személyek Járványügyi

5.

6.

megfigyelésre személyek

Járványügyi 7.

8.

kötelezett

zárlatra

kötelezett személyek

évi

évi

évi

évi

évi

XLVII.

XLVII.

XLVII.

XLVII.

XLVII.

37.§

(6)

39

9.

tetves személyek

intézet

Egészségügyi kártevőirtó

Járási

szolgáltatók

népegészségügyi

nyilvántartása

intézet

bekezdés 2/2010. (I.26.) EüM rendelet 5. §

X

X

Hatósági bizonyítványok 63/2001. (XII.23.) KöViM r. 3. és 4. sz melléklet alapján: 5700 kg feletti felszállótömegű légijármű (repülő, helikopter) fedélzetének fertőtlenítéséről és féregmentesítéséről igazolás.

40

Ügytípus megnevezése: A kereskedelmi tevékenység bejelentését követő eljárásról Ügytípus rövid leírása: 1. Az eljárás rendje: A jegyző a kereskedelmi tevékenység bejelentéséről értesíti a járási népegészségügyi intézetet. Ezt követően az illetékes intézet 30 napon belül ellenőrzi a tevékenység folytatását, melynek során a higiénés, az egészségvédelmi és az ivóvíz-minőségi követelményeket (ivóvíz-ellátás módja, helyiségek, falak, padozat, berendezési és felszerelési tárgyak kialakítása a takarítás és fertőtlenítés szempontjából, tisztálkodási és WC-használati lehetőség, a takarításra és a fertőtlenítésre vonatkozó szabályozás) vizsgálja. Ezen kívül ellenőrzi az eljáró intézet a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi előírások (szennyvíz-elvezetés, hulladéktárolás és –elhelyezés módja), illetve a kémiai biztonságra (veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentése* stb.) és a nemdohányzók védelmére vonatkozó követelmények teljesítését is. Az ellenőrzés eredményéről az a járási népegészségügyi intézet nyolc napon belül értesíti a jegyzőt. 2. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságok következményei: Ha a járási népegészségügyi intézet az ellenőrzés alapján az 1. pont szerinti követelmények megsértését állapítja meg, akkor: -

írásbeli figyelmeztetésben részesítheti az ügyfelet vagy határozatban kötelezheti a szükséges intézkedések megtételére

-

20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot, 2 millió 500 ezer forintig terjedő egészségvédelmi bírságot vagy 60 ezer forintig terjedő szabálysértési bírságot szabhat ki

-

a tevékenység folytatását felfüggesztheti, ha az egészségkárosodást okozhat.

Jogosultak köre: Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Járási Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Szükséges iratok: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók. Nyomtatványok elérhetősége: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók. Eljárási költségek: Nincs Hol intézzem el? Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda

41

Ügyintézési idő: 30 nap Kapcsolódó jogszabályok: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Korm. rendelet, , a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) MN. rendelet és a nemdohányzók védelméről, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

42

Ügytípus megnevezése: A közfürdő terhelésének (megengedett egyidejű legnagyobb terhelés és megengedhető napi terhelés) jóváhagyás iránti kérelem Ügytípus rövid leírása: A közfürdő üzemeltetőjének ki kell számolnia, írásban rögzítenie, az illetékes Vízügyi Igazgatósággal és Járási Népegészségügyi Intézettel jóváhagyatni a megengedett egyidejű, legnagyobb terhelést és a megengedhető napi terhelést. A közfürdő egyidejű legnagyobb terhelése egyenlő a közfürdő területén fürdés céljából egyidejűleg tartózkodó személyek legnagyobb számával. A közfürdő napi terhelése egyenlő a közfürdő területére 1 nap alatt – nyitástól zárásig – fürdés céljából belépő személyek számával. Csökkenteni kell a közfürdő megengedhető terhelését minden – ideiglenesen vagy véglegesen – üzemen kívüli medence vízfelületéből számított létszámmal, függetlenül a kimenő felület nagyságától. Jogosultak köre: Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A jóváhagyás iránti kérelmet a közfürdő üzemeltető természetes személy, jogi személy esetén annak képviselője, vagy jogi személynek nem minősülő, gazdasági társaság esetén annak képviselője. Szükséges iratok: 

a kérelmező neve, lakcíme, székhelye



a kérelem tárgya, az érintett közfürdő pontos címének, elérhetőségének megjelölésével



a közfürdő egyidejű legnagyobb terhelésére és napi terhelésére vonatkozó dokumentáció

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített. Eljárási költségek: Az államigazgatási eljárási cselekményért illetéket kell fizetni, melynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. mindenkor hatályos szövege állapítja meg. Az általános tételű államigazgatási eljárásért fizetendő illeték 3.000.- Ft. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: 37/1996. (X.18.) NM. rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről

43

Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

44

Ügytípus megnevezése: A közfürdő üzemeltetési szabályzatának jóváhagyása iránti kérelem Ügytípus rövid leírása: A közfürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit az üzemeltető üzemeltetési szabályzatban határozza meg. Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza: -

az üzemvitelre

-

a technológiai folyamatokra

-

az időszakos műszaki, vízminőségi ellenőrzésekre és vizsgálatokra

-

a közfürdő szolgáltatásokra és közönségforgalomra

-

a biztonságtechnikai és egészségvédelmi óvó rendszabályokra

-

az előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra, ill. ezek betartására vonatkozó részletes szabályokat

Jogosultak köre: Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A jóváhagyás iránti kérelmet a közfürdő üzemeltető természetes személy, jogi személy esetén annak képviselője, vagy jogi személynek nem minősülő, gazdasági társaság esetén annak képviselője. Szükséges iratok: 

a kérelmező neve, lakcíme, székhelye



a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttét igazoló okirat (cégbejegyzés, cégjegyzék szám, bírósági nyilvántartásba vétel száma vagy bírósági, hatósági nyilvántartásba vételhez nem kötött szolgáltatók esetén az alapító okirat) számát, képviselője nevét, elérhetőségét, a képviselet jellegét, tartalmát



üzemeltetési szabályzat

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített. Eljárási költségek: Az eljárásért az 1/2009. (I.30.) EüM. rendelet 1. sz. melléklete IV. 3. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással. A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A befizetés megtörténte, a postai feladóvevény, ill. az átutalást bizonyító bankkivonattal igazolható. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda

45

Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: 37/1996. (X.18.) NM. rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

46

Ügytípus megnevezése: Holttest, hamvakat tartalmazó urna külföldre történő szállításának engedélyezése Ügytípus rövid leírása: Holttest, valamint az elhunyt hamvait tartalmazó urna külföldre történő szállításához – ha a Nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik – a rendeltetési hely szerinti ország hatóságának, valamint az elhalálozás, ill. a halál megállapításának helye szerint illetékes közegészségügyi hatóságnak az engedélye szükséges. Holttest külföldről Magyarországra történő szállításához be kell szerezni a Magyar Külképviselet hatósági engedélyét, valamint az indító ország közegészségügyi hatóságának szállítási engedélyét, továbbá a befogadó temető, ill. temetkezési hely nyilatkozatát. A nemzetközi halottszállítás egyéb feltételeit külön jogszabály tartalmazza. Jogosultak köre: Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A kérelmet benyújthatja, aki a temetésről gondoskodni köteles. A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: 

aki a temetést szerződésben vállalta



akit az elhunyt végrendelete kötelez



végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozás előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa



az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b. pontja) a törvényes öröklés rendje szerint

Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kötelezettségét nem teljesíti a temetésről, az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere – jogszabályban meghatározott határidőn belül – gondoskodik. A kérelemben feltüntetendő adatok: 

a szállítandó halott neve



utolsó lakhelye



a halált okozó betegség neve



a halál napja



azoknak a helységeknek megnevezése, ahonnan és ahová a szállítás történik



a szállító jármű (a szállítás módjának) megnevezése



a szállítmány kísérőjének neve

Szükséges iratok: 

az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata



a szállítást végző szándéknyilatkozata, hogy a kérelmező által kért feltételek mellett a szállítást elvégzi



halottvizsgálati bizonyítvány

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített. Eljárási költségek: Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. szerint illetékmentes.

47

Hol intézzem el? Az elhunyt külföldre történő szállításához a kérelmet az elhalálozás, ill. a halál megállapításának helye szerint illetékes Járási Népegészségügyi Intézete Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., az 1999. évi XLIII. tv. végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

48

Ügytípus megnevezése: Vásár és piac létesítéséhez szükséges szakhatósági hozzájáruláshoz Ügytípus rövid leírása: A szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a járási népegészségügyi intézet helyszíni szemlét tart, melynek során a higiénés, az egészségvédelmi és az ivóvíz-minőségi követelményeket (ivóvíz-ellátás módja, helyiségek, falak, padozat, berendezési és felszerelési tárgyak kialakítása a takarítás és fertőtlenítés szempontjából, tisztálkodási és WC-használati lehetőség, a takarításra és a fertőtlenítésre vonatkozó szabályozás) vizsgálja. Ezen kívül vizsgálja az eljáró intézet a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi előírások (szennyvíz-elvezetés, hulladéktárolás és – elhelyezés módja), illetve a kémiai biztonságra és a nemdohányzók védelmére vonatkozó követelmények teljesítését is. Jogosultak köre: Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete. Jogorvoslat esetén a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv jár el. Szükséges iratok: A szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a kérelemben az alábbi adatokat kell megadni: -

a létesítés helye a terület azonosíthatósági adataival

-

a forgalmazásra tervezett árucsoportok és élelmiszerfajták jegyzéke

-

méretarányos

helyszínrajzot

az

árusítóhelyek

és

üzletek,

valamint

az

egyéb

létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével -

a vásár, illetve piac víz- és energiaellátási terve a vízvételi- és energiacsatlakozási helyekre kiterjedő részletességgel, közműnyilatkozatokkal (víz-, elektromos áram, gáz-, távhőszolgáltatás)

-

a vásár, illetve piac területén keletkező szennyvíz és csapadékvíz levezető helyeinek, elvezetésének, továbbá közcsatorna hiányában közműpótló berendezés elhelyezésének tervét az illetékes közmű- és hatósági nyilatkozatokkal

-

a por- és sármentesség érdekében tervezett terület kiképzési megoldásának ismertetése

-

a keletkező hulladék gyűjtésére, elhelyezésére, az elkobzott élelmiszer kezelésére, elhelyezésére, elszállításának módjára, gyakoriságára, továbbá a vásár, illetve piac takarítására-fertőtlenítésére vonatkozó, a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója által meghatározott rendtartási előírás.

A felsorolt adatokat és a meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást az eljáró jegyzőnél kell benyújtani, amely azokat továbbítja a járási népegészségügyi intézethez. A járási népegészségügyi intézet közegészségügyi szempontból bírálja el a kérelmet. Nyomtatványok elérhetősége: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók.

49

Eljárási költségek: A szakhatósági állásfoglalás díja 30.000 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy banki átutalással (bankszámlaszám: …………………………) kell befizetni. A készpénz-átutalási megbízást az eljáró jegyző bocsátja az ügyfél rendelkezésére. Banki átutalás esetén az átutalás „közlemény” rovatában a befizetés azonosítása érdekében kérjük feltüntetni azt, hogy „Vásár, piac engedélyezése – ………………”. Hol intézzem el? Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Ügyintézési idő: 15 nap. Kapcsolódó jogszabályok: A vásárokról, piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) MN. rendelet és a nemdohányzók védelméről, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

50

Ügytípus megnevezése: Háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi praxisjog engedélyezése Ügytípus rövid leírása: A praxisjog a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve járás népegészségügyi intézetei által a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok részére adott önálló orvosi tevékenység (területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás) nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog. A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől. A praxisog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható. A praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. Jogosultak köre: A kérelmet az az orvos nyújthatja be, aki háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenység végzésére jogosult és praxisjogot kíván (elidegenítés vagy betöltetlen körzet esetén ill. új körzet létesítése miatt) megszerezni ill. praxisjogot szándékozik folytatni. Háziorvosként - a házi gyermekorvos kivételével - az általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos dolgozhat, aki a) általános orvostan vagy háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel, vagy, b) belgyógyászat szakorvosi szakképesítéssel és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlattal rendelkezik, vagy c) 1998. december 31. napjáig számított 25 éven keresztül folyamatosan körzeti, illetőleg háziorvosi feladatokat látott el. Háziorvosként - a házi gyermekorvos kivételével - ezen tevékenység megkezdésétől számított legfeljebb 4 évig dolgozhat továbbá az az orvos is, aki külön jogszabályban meghatározott, a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséhez szükséges háziorvosi szakgyakorlat folytatására jogosult. Házi gyermekorvos lehet az az orvos, aki csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosi képesítéssel rendelkezik. Az az orvos, aki a külön jogszabály szerinti klinikai szakképesítések valamelyikével rendelkezik, az önkormányzat által igazolt területi ellátási érdekből, az önkormányzattal megkötött feladatellátási szerződés megkötését követően - a házi gyermekorvosi tevékenység kivételével - háziorvostan szakorvosi szakképesítés nélkül is elláthat területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi feladatokat. Ebben az esetben a háziorvosi tevékenység a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséig, de legfeljebb a háziorvosi tevékenység megkezdésétől számított 5 évig végezhető. A háziorvosi tevékenység megkezdése előtt az orvos az orvostudományi egyetemeken történő külön jogszabály szerinti egyéni képzésre az Országos Alapellátási Intézettel (a továbbiakban: OALI) szerződést köt. Fogorvos lehet az az orvos aki fogorvosi diplomával rendelkezik. A praxisog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a praxisjog folytatására a) a házastárs, illetőleg b) az egyenesági leszármazó

51

jogosult. A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a praxisjog folytatására való jogosultság sorrendjét. Nem kaphat praxisjogra vonatkozó engedélyt az a kérelmet benyújtó orvos a) aki praxisjoggal már rendelkezik, Amennyiben a praxisjog jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, a korábbi praxisjog elidegenítéséig, de legfeljebb az új praxisjog adásvételétől számított 6 hónapig az új praxisjogra vonatkozóan kiadható praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog jogosultja a helyettesítéséről gondoskodik. b) akitől a praxisjogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig, Szükséges iratok: a) kérelem b) az előírt szakképzettséget igazoló bizonyítvány vagy háziorvosoknál a szakgyakorlat elvégzését követő vizsga bizonyítványa c) tevékenység végzéséhez szükséges, egészségügyi alkalmasságra vonatkozó orvosi igazolás d) a praxisjog folytatása esetén: a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - a praxisog folytatására egyedül jogosultnak a személyére vonatkozó megállapodást is e.) a praxisjog átruházásáról szóló szerződés, f.) a kérelmező és az önkormányzat által kötött előszerződést, A dokumentumok az alábbi formában nyújthatók be: - eredetiben vagy - hiteles másolatban vagy - eredeti bemutatása mellett fénymásolatban. Amennyiben az ügyfél az eredeti dokumentum bemutatása mellett fénymásolatot nyújt be, azt az ügyintéző összeveti a bemutatott eredeti példánnyal és azonosság esetén a másolatra feljegyzi az eredeti példány bemutatásának tényét, időpontját, kézjegyével ellátja, az eredeti példányt pedig visszaadja az ügyfélnek. Amennyiben a hatóság másolja le az eredeti okiratot, oldalanként 100 Ft illetéket kell az eredeti okiraton illetékbélyegen leróni.

Nyomtatványok elérhetősége: A kérelem-minta a www.antsz.hu honlapon a Hatósági ügyintézés/Letölthető dokumentumok menüpont alatt megtalálható. Eljárási költségek: Az eljárásért az 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklete I.2.1. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással. Az eljáró hatóság számlaszámát az 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A befizetés megtörténte a postai feladóvevény, illetve az átutalást bizonyító bankkivonattal igazolható. Az igazgatási szolgáltatási díj összege:16.000Ft. Hol intézzem el?

52

A praxisengedély kiadása annak az egészségügyi államigazgatási szervnek a hatáskörébe tartozik, amely az adott praxisjoggal érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására jogosult (a továbbiakban: engedélyező szerv). Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő a kérelem beérkezését követő naptól számított 21 nap. Kapcsolódó jogszabályok: 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről 313/2011. (XII.23.) Korm. rendelet az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről

Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintéző: Mátészalka: Kovácsné Péter Andrea közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Bothné Murguly Klára járási vezető ápoló Tel: 44/510-290 Nyírbátor: Kovács Réka közegészségügyi felügyelő Tel: 42/510-187

Ügytípus megnevezése: Zenés, táncos rendezvények engedélyezésének szakhatósági hozzájárulása Ügytípus rövid leírása:

53

A szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a járási népegészségügyi intézet helyszíni szemlét tart, melynek során a higiénés, az egészségvédelmi és az ivóvíz-minőségi követelményeket (ivóvíz-ellátás módja, helyiségek, falak, padozat, berendezési és felszerelési tárgyak kialakítása a takarítás és fertőtlenítés szempontjából, tisztálkodási és WC-használati lehetőség, a takarításra és a fertőtlenítésre vonatkozó szabályozás) vizsgálja. Ezen kívül vizsgálja az eljáró intézet a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi előírások (szennyvíz-elvezetés, hulladéktárolás és – elhelyezés módja), illetve a kémiai biztonságra és a nemdohányzók védelmére vonatkozó követelmények teljesítését is. A hatályos jogszabályok értelmében a rendezvények szervezéséhez nem szükséges a járási népegészségügyi intézet engedélye, de a (köz)egészségügyi biztonság érdekében az alkalmi rendezvények (szabadidős rendezvények, sportrendezvények stb.) szervezőinek figyelmét az alábbiakra hívjuk fel. Minden olyan rendezvényen, amelyen a résztvevők várható létszáma meghaladja az 500 főt, mentési készenlétet kell biztosítani az alábbiak szerint: A hatályos jogszabályok értelmében a rendezvények szervezéséhez nem szükséges a járási népegészségügyi intézet engedélye, de a (köz)egészségügyi biztonság érdekében az alkalmi rendezvények (szabadidős rendezvények, sportrendezvények stb.) szervezőinek figyelmét az alábbiakra hívjuk fel. A rendezvény egészségügyi biztosítása Minden olyan rendezvényen, amelyen a résztvevők várható létszáma meghaladja az 500 főt, mentési készenlétet kell biztosítani az alábbiak szerint: a) 500 és 1.000 fő közötti résztvevő esetén orvos, mentőtiszt vagy mentőápoló jelenléte és az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés biztosítása szükséges b) 1.000 és 5.000 fő közötti résztvevő esetén a mentőszolgálat vagy mentésre engedéllyel rendelkező más szervezet által biztosított esetkocsi szükséges c) 5.000 és 10.000 fő közötti résztvevő esetén az esetkocsi mellett legalább egy mentőgépkocsit is biztosítani kell d) 10.000 és 50.000 fő közötti résztvevő esetén legalább egy esetkocsi, egy mentőgépkocsi és egy rohamkocsi szükséges e) ha a résztvevők várható létszáma meghaladja az 50.000 főt, akkor a mentőszolgálattal egyeztetett mentési tervet kell készíteni f) sportrendezvényeken és azokban az esetekben, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy idős emberek számára szervezik, legalább egy mentőgépkocsit akkor is biztosítani kell, ha a résztvevők várható létszáma nem haladja meg az 1.000 főt.A rendezvény egészségügyi biztosítását végző alternatív mentőszervezet köteles erről legalább 8 nappal korábban írásban értesíteni megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét és az Országos Mentőszolgálat regionális szervezetét, megjelölve az egészségügyi biztosítást ellátó egységnek a rendezvény időtartama alatti elérhetőségét. Jogosultak köre: Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete. Jogorvoslat esetén a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv jár el. Szükséges iratok:

54

A kérelmet az eljáró jegyzőnél kell benyújtani, amely azokat továbbítja a járási népegészségügyi intézethez. Nyomtatványok elérhetősége: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók. Eljárási költségek: Nincs Hol intézzem el? Szakhatósági közreműködés esetén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) MN. rendelet és a nemdohányzók védelméről, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet A rendezvényen történő árusítás során fel kell tüntetni a kereskedő nevét és székhelyét. Élelmiszer árusítása esetén az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK-rendelet II. számú mellékletének III. fejezetében meghatározott feltételeket kell biztosítani. Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

Ügytípus megnevezése: Sír, sírbolt felnyitása Ügytípus rövid leírása: A sír vagy sírbolt felnyitásához a Járási Népegészségügyi Intézet engedélye szükséges. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása. Urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt felnyitásához, továbbá hagyományos sírhelyre rátemetett urna kivételéhez a Járási Népegészségügyi Intézet engedélyére nincs szükség. Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír, sírbolt felnyitására engedélyt csak hamvasztás, más temetési helyre áthelyezés és rátemetés céljából, ill. a nyomozó hatóság rendelkezésére adható. Jogosultak köre: Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A rátemetés valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti. A kérelemben feltüntetendő adatok: 

a kérelmező neve, lakcíme



a kérelmező nyilatkozata arról, hogy ő a sírhely felett rendelkezni jogosult személy vagy annak örököse



milyen célból kéri a sír, ill. sírbolt nyitás engedélyezését (rátemetés, újratemetés, hamvasztás, tudományos, illetőleg kutatási cél, a temető kiürítésével összefüggésben szükséges áttemettetés vagy hamvasztás, egyéb)



felnyitandó sír, sírbolt helye a temetőkönyv szerint



felnyitandó sírban, sírboltban eltemetett halott/ak neve, halál időpontja



rátemetés esetén a temetendő halott neve, halál időpontja



a sírnyitás időpontja



sírnyitást végző szolgáltató megnevezése

Szükséges iratok: 

az eltemetett halott halotti anyakönyvi kivonata vagy a temetkezési hely sírboltkönyv kivonata, amely tartalmazza az adott sírhelyben, koporsóban vagy urnában eltemetettek számát, valamint a temetés időpontját



a halottvizsgálati bizonyítvány hiteles másolata



ha a kérelmező örökös, az öröklést igazoló okiratot



a kiürítéssel összefüggésben szükséges áttemettetés vagy hamvasztás céljából történő sírnyitás esetén a sírnyitási engedély kérelem – amennyiben azt nem az örökös nyújtja be – az eltemettető (örökösének) hitelt érdemlő nyilatkozata arról, hogy nem kíván gondoskodni az áttemettetésről vagy hamvasztásról



tudományos, illetőleg kutatási célból történő sírnyitás esetén a sírnyitás céljának igazolása

Az eltemetéstől számított 25 éven túl a halál okát nem kell vizsgálni, ezen időponton túl a sírnyitáshoz nem kell a Járási Népegészségügyi Intézet engedélyét beszerezni. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített.

56

Eljárási költségek: Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. szerint illetékmentes. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., az 1999. évi XLIII. tv. végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintéző Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

57

Ügyfél tájékoztató Szakhatósági közreműködés Egészségügyi Igazgatás Szakhatósági,

szakértői

(szakvéleményezési) eljárás tárgya / jogszabály,

Szakhatóságként eljáró intézet

Érdemi hatóság

joghely / A szociális szolgáltatók és intézmények

működésének

engedélyezése járási népegészségügyi intézet

321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 5.§ (3) bek. Eljáró Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete 4700 Mátészalka, Kossuth u. 25. Postacím: 4700 Mátészalka, Pf. 32. Tel: 44/311-401, Fax:44/502-757 E-mail: [email protected]

Jegyző

döntésre

jogosult

58

Ügytípus megnevezése: a telep létesítésének bejelentését követő eljárásról Ügytípus rövid leírása: A jegyző a telep létesítésének bejelentéséről értesíti a járási népegészségügyi intézetet. Ezt követően az illetékes intézet 30 napon belül ellenőrzést tart a telepen, melynek során a higiénés, az egészségvédelmi és az ivóvíz-minőségi követelményeket (ivóvíz-ellátás módja, helyiségek, falak, padozat, berendezési és felszerelési tárgyak kialakítása a takarítás és fertőtlenítés szempontjából, tisztálkodási és WC-használati lehetőség, a takarításra és a fertőtlenítésre vonatkozó szabályozás) vizsgálja. Ezen kívül ellenőrzi az illetékes intézet a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi előírások (szennyvíz-elvezetés,

hulladéktárolás

és

–elhelyezés

módja),

illetve

a

kémiai

biztonságra

(kockázatértékelés elkészítése, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentése* stb.) vonatkozó követelmények teljesítését is. Az ellenőrzés eredményéről a járási népegészségügyi intézet nyolc napon belül értesíti a jegyzőt. Ha a járási népegészségügyi intézet az ellenőrzés alapján az 1. pont szerinti követelmények megsértését állapítja meg, akkor: -

írásbeli figyelmeztetésben részesítheti az ügyfelet vagy határozatban kötelezheti a szükséges intézkedések megtételére

-

20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot vagy 60 ezer forintig terjedő szabálysértési bírságot szabhat ki

-

a telep működését felfüggesztheti, ha az egészségkárosodást okozhat.

Jogosultak köre: Bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos ügyek estén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, jogorvoslat esetén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv jár el. Szükséges iratok: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók. Nyomtatványok elérhetősége: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók. Eljárási költségek: Nincs Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda

59

Ügyintézési idő: 30 nap Kapcsolódó jogszabályok: A telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyéb szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm rendelet, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) MN. rendelet és a nemdohányzók védelméről, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a települési szilárd

és

folyékony hulladékokkal kapcsolatos

közegészségügyi

követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

60

Ügytípus megnevezése: Temetőn vagy temetkezési emlékhelyen kívül történő ravatalozás engedélyezése Ügytípus rövid leírása: Temetőn vagy temetkezési emlékhelyen (temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokban vagy más építményben és területén lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál) kívül történő ravatalozásra csak a Járási Népegészségügyi Intézet engedélyét beszerzését követően kerülhet sor. Jogosultak köre: Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A kérelmet benyújthatja, aki a temetésről gondoskodni köteles. A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: 

aki a temetést szerződésben vállalta



aki arra az elhunyt végrendelete kötelez



végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa



az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b. pontja a törvényes öröklés rendje szerint)



ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik

A kérelemben feltüntetendő adatok: 

a kérelmező neve, lakcíme



a kérelmező nyilatkozata arról, hogy ő a sírhely felett rendelkezni jogosult személy vagy annak örököse



a temetőn vagy temetési helyen kívül történő ravatalozás indoka (az ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, stb. beleegyező nyilatkozata)



a ravatalozás helye, időpontja



a ravatalozást végző temetkezési szolgáltató azonosítására szolgáló adatok



a ravatalozás helyszínére történő halottszállítás időpontja, a jármű adatai, a ravatalozás módja (zárt vagy nyitott koporsó)

Szükséges iratok: 

az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata



a temetkezési szolgáltató szándéknyilatkozata, hogy a kérelmező által kért feltételek mellett a ravatalozást elvégzi

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített. Eljárási költségek: Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. szerint illetékmentes. Hol intézzem el?

61

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., az 1999. évi XLIII. tv. végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

62

Ügytípus megnevezése: Fürdőhely kijelölése Ügytípus rövid leírása: A vízparti terület tulajdonosának/üzemeltetőjének kérelmére a Járási Népegészségügyi Intézet fürdőhely kijelölési eljárást folytat le, mely keretében helyszíni szemlét tart a szakhatóságok a fürdőhely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője és a fürdőhely kijelölését kérelmező részvételével. Jogosultak köre: Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A kérelmet a fürdőhely üzemeltetésének tervezett megnyitása előtt a fürdőhely üzemeltetőjének kell legalább 30 nappal benyújtani a Járási Népegészségügyi Intézetnek. A fürdőhely üzemeltetője a fürdőhely tulajdonosa, vagy akire a tulajdonos a természetes fürdővizek

minőségi

követelményeiről,

valamint

a

természetes

fürdőhelyek

kijelöléséről

és

üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV.3.) Korm. rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítését írásbeli megállapodásban átruházta. Szükséges iratok: Kérelem

a

fürdőhely

kijelölésére

(tartalmi

elemei

jogszabályban

nem

meghatározottak,

de

elengedhetetlen) az alábbi adatok feltüntetése: 

tulajdonos

neve,

címe,

elérhetősége,

üzemeltető

neve,

címe,

elérhetősége,

írásbeli

megállapodás a tulajdonos és az üzemeltető között az üzemeltetési jog átadására, fürdőhely meghatározására 

üzemeltetési szabályzat (a fürdőhely szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat tartalmazó dokumentum)

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített. Eljárási költségek: Az eljárásért az 1/2009. (I.30.) EüM. rendelet 1. sz. melléklete IV. 4. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor meg kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással. Az eljáró hatóság számlaszáma: 10044001-00302285-00000000 A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell, a befizetés megtörténte a postai feladóvevény, ill. az átutalást bizonyító bankkivonattal igazolható. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Ügyintézési idő: 21 nap

63

Kapcsolódó jogszabályok: 78/2008. (IV.3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

64

Ügytípus megnevezése: Építésügyi engedélyezési eljárással kapcsolatos tervegyeztetés és tanácsadás Ügytípus rövid leírása: Az építési engedély iránti kérelem benyújtásakor a tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy egyeztetett-e a szakhatóságokkal és annak mi volt az eredménye, ezért a járási népegészségügyi intézettel történő tervegyeztetés előkészítése érdekében információkat adunk. Jogosultak köre: Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete. Szükséges iratok: A kérelmet az eljáró járási népegészségügyi intézethez. Nyomtatványok elérhetősége: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók. Eljárási költségek: A járási népegészségügyi intézet szakhatósági hatásköre a munkahelyekre és a gyógykezelés célját szolgáló épületekre terjed ki. Az ezekkel kapcsolatos tervegyeztetés díja 9.700,-Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy banki átutalással (bankszámlaszám: ………………….) kell befizetni. Banki átutalás esetén az átutalás „közlemény” rovatában a befizetés azonosítása érdekében kérjük feltüntetni azt, hogy „Tervegyeztetés – ………………”. A befizetés igazolását a tervegyeztetés megkezdése előtt be kell mutatni. A járási népegészségügyi intézet szakhatósági hatásköre által nem érintett építményekkel kapcsolatos tanácsadásért a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének szolgáltatási díjszabásában meghatározott ………….. Ft + áfa / óra díjat kell fizetni készpénz-átutalási megbízáson vagy banki átutalással. (bankszámlaszám: ………………….) Banki átutalás esetén az átutalás „közlemény” rovatában a befizetés azonosítása érdekében kérjük feltüntetni azt, hogy „Tanácsadás – ………………”. A befizetés igazolását a tanácsadás megkezdése előtt be kell mutatni. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Ügyintézési idő: 21 nap Kapcsolódó jogszabályok: A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) MN. rendelet és a nemdohányzók védelméről, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló

65

16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin Kovácsné Péter Andrea Puskás Zoltánné Cseppentőné Bakó Erzsébet közegészségügyi felügyelők Nyilas Ágnes népegészségügyi ellenőr Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Szombati Máté népegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó Kovács Réka közegészségügyi felügyelők Tel.: 42/510-187

66

Ügytípus megnevezése: Üzletek működéséhez szükséges szakhatósági hozzájáruláshoz Ügytípus rövid leírása: A szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a járási népegészségügyi intézet helyszíni szemlét tart, melynek során a higiénés, az egészségvédelmi és az ivóvíz-minőségi követelményeket (ivóvíz-ellátás módja, helyiségek, falak, padozat, berendezési és felszerelési tárgyak kialakítása a takarítás és fertőtlenítés szempontjából, tisztálkodási és WC-használati lehetőség, a takarításra és a fertőtlenítésre vonatkozó szabályozás) vizsgálja. Ezen kívül vizsgálja az eljáró intézet a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi előírások (szennyvíz-elvezetés, hulladéktárolás és – elhelyezés módja), illetve a kémiai biztonságra és a nemdohányzók védelmére vonatkozó követelmények teljesítését is. Tájékoztató jellegű információk: A veszélyes készítményekről intézetünk részére bejelentést kell tenni. Jogosultak köre: Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, jogorvoslat esetén a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv jár el. Szükséges iratok: A kérelmet és a meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást az eljáró jegyzőnél kell benyújtani, amely azokat továbbítja a kistérségi népegészségügyi intézethez Nyomtatványok elérhetősége: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók. Eljárási költségek: 2

2

A szakhatósági állásfoglalás díja 1000 m alapterület alatt 26.000 Ft, 1000 m alapterület felett 150.000 Ft,

melyet

készpénz-átutalási

megbízáson

vagy

banki

átutalással

(bankszámlaszám:

…………………………) kell befizetni. A készpénz-átutalási megbízást az eljáró jegyző bocsátja az ügyfél rendelkezésére. Banki átutalás esetén az átutalás „közlemény” rovatában a befizetés azonosítása érdekében kérjük feltüntetni azt, hogy „Üzlet engedélyezése – ………………”. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Ügyintézési idő: 15 nap.

67

Kapcsolódó jogszabályok: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Korm. rendelet, , a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) MN. rendelet és a nemdohányzók védelméről, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

68

Ügytípus megnevezése: Veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentése Ügytípus rövid leírása: A veszélyes anyagokkal, ill. veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg. A tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy ezt köteles bejelenteni, elektronikus úton az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) Szakrendszeri Információs Rendszer (OSZIR) által biztosított módon. A bejelentésről a tevékenység gyakorlásának helye szerint területileg illetékes Járási Népegészségügyi Intézet igazolást ad. Jogosultak köre: A bejelentést megteheti természetes személy, jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Szükséges iratok: a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, ill. tevékenységek részletes szabályairól szóló, többször módosított 44/2000 (XII. 27.) EüM. rendelet „szerint a veszélyes anyagokkal, illetve keverékekkel végzett tevékenységek bejelentése elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer (OSZIR) által biztosított módon történik, előzetes regisztrációt követően. Segédanyag elérhetősége: Az ügyfelek számára készített felhasználói kézikönyv a www.antsz.hu főoldalának alján található és letölthető. Regisztráció: A regisztrációs felület a következő címen érhető el: https://www.antsz.hu/regisztracio Eljárási költségek: Az eljárásért az 1/2009. (I.30.) EüM. rendelet 1. sz. melléklete V. 2. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor meg kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással. Az eljáró hatóság számlaszáma: 10044001-00302285-00000000 Az átutalási vagy feladóvevény másolatát csatolmányként (szkennelve) kell rögzíteni az elektronikus bejelentőlaphoz.

Tájékoztatás kérhető: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Mátészalka, Kossuth u. 25. Fehérgyarmat, Kossuth tér 38. sz. alatti Iroda Nyírbátor, Szentvér u. 28. sz. alatti Iroda Ügyintézési idő:

69

21 nap Kapcsolódó jogszabályok: 2000. évi XXV. Tv. a kémiai biztonságról, 44/2000 (XII.27.) EüM. rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, ill. tevékenységek részletes szabályairól. Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó közegészségügyi felügyelő Tel.: 42/510-187

70

Ügytípus megnevezése: Építésügyi engedélyezési eljárásban történő szakhatósági közreműködéshez Ügytípus rövid leírása: Járási

népegészségügyi

intézet

a

higiénés

és

egészségvédelmi,

illetve

az

ivóvíz-minőségi

követelmények, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi előírások szempontjából bírálja el a tervet. Ezen kívül munkahelyek esetében figyelembe kell venni a kémiai biztonsági követelményeket, gyógykezelés célját szolgáló épületek esetében pedig az orvos szakmai és ápolásszakmai előírásokat is. A használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés helyszíni szemle keretében történik, melynek során azt vizsgáljuk, hogy az építmény a jóváhagyott tervnek megfelelően készült-e el. Amennyiben az építési tevékenység során az ivóvízvezeték-rendszert megbontották vagy új ivóvízvezeték-rendszer kiépítésére került sor, akkor a helyszíni szemle során vízvizsgálati eredményt kérünk bemutatni. Jogosultak köre: Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, jogorvoslat esetén a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv jár el. Szükséges iratok: A szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a tervdokumentációban kérjük feltüntetni a létesítendő építmény közegészségügyi feltételeire vonatkozó adatokat. (ivóvíz-ellátás, szennyvíz-elvezetés és hulladékkezelés módja, tisztálkodási és WC-használati lehetőség, munkahelyek esetén a kémiai biztonság feltételei) Ezeket az adatokat és a meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást az eljáró építésügyi hatóságnál kell benyújtani, amely azokat továbbítja az kistérségi népegészségügyi intézethez, de előzetesen is lehet szakhatósági állásfoglalást kérni, ebben az esetben a tervdokumentációt és a díj befizetésének igazolását közvetlenül az kistérségi népegészségügyi intézetnél kell benyújtani. Nyomtatványok elérhetősége: Az eljárással kapcsolatos bővebb információk a www.antsz.hu honlapon a „Hatósági ügyintézés” címszó alatt olvashatók. Eljárási költségek: A szakhatósági állásfoglalás díja 8.700 Ft., melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy banki átutalással (bankszámlaszám: …………………………) kell befizetni. A készpénz-átutalási megbízást az eljáró építésügyi hatóság (előzetes állásfoglalás kérése esetén az illetékes járási népegészségügyi intézet) bocsátja az ügyfél rendelkezésére. Banki átutalás esetén az átutalás „közlemény” rovatában a befizetés azonosítása érdekében kérjük feltüntetni azt, hogy „Építési engedély – ………………”. Hol intézzem el? Szakhatósági közreműködés esetén első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete. Ügyintézési idő: 15 nap (az összevont eljárás elvi keretengedélyezési szakaszában az építésügyi hatóság által összehívott helyszíni szemlétől számított 5 munkanap)

71

Kapcsolódó jogszabályok: Az építésügyi hatósági eljárásokról és építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009 (IX. 15.) Korm. rendelet, , a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) MN. rendelet és a nemdohányzók védelméről, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Ügyintéző neve, elérhetősége: A Járási Népegészségügyi Intézet adott szakterülettel foglalkozó ügyintézők: Mátészalka: Kovácsné Bacskó Katalin Kovácsné Péter Andrea Puskás Zoltánné Cseppentőné Bakó Erzsébet közegészségügyi felügyelők Nyilas Ágnes népegészségügyi ellenőr Tel.: 44/311-401 Fehérgyarmat: Kósa Bertalan közegészségügyi felügyelő Szombati Máté népegészségügyi felügyelő Tel.: 44/510-290 Nyírbátor: Laskovicsné Ruszin Anikó Kovács Réka közegészségügyi felügyelők Tel.: 42/510-187

Mátészalka, 2014. május 20. Dr. Bajnay Benő sk. járási tiszti főorvos

Mátészalkai Járási Hivatal Járási Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Mátészalka Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások 1. Hatáskörrel rendelkező szerv A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek eljárására vonatkozó előírások 328/2010. (XII.27.) Korm. r. - a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről/ 4. § (1) A mezőgazdasági szakigazgatási szervek által hozott első fokú döntés esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – másodfokon a NÉBIH jár el. (2) Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, a megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága jár el. (3) Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hatáskörébe tartozó szakhatósági ügyekben első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság, másodfokú eljárásban a NÉBIH jár el. 2. Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal hatáskörébe tartozó ügyek, ügytípusok: közigazgatási, hatósági ügyek (állategészségügyi, élelmiszer-biztonsági, takarmány ellenőrzési területeken engedélyezések, jogok-kötelezettségek megállapítása, igazolások-bizonyítványok kiadása,nyilvántartások vezetése, hatósági intézkedések, hatósági ellenőrzés,felügyelet) szakhatósági ügyek (tervbírálat, szh.állásfoglalás, szh.hozzájárulások) 3. Illetékességi terület: 218/2012. (VIII:13) Kormány r. Járási Hivatalokról szóló rendelet szerint. 4. Eljárási illeték: fellebbezési illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján.

2

5.

Ügyfélfogadási rend: Ügyfélfogadás helye

Címe

Mátészalkai Járási

4700

Állategészségügyi és Élelmiszer-

Mátészalka,

ellenőrző Hivatal

Kölcsey u. 2.

Ügyfélfogadási idő Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

07.30-

07.30-

07.30-

07.30-

12.00

12.00

12.00

12.00

Péntek nincs

6. Ügyintézési határidő: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint.

Mátészalka, 2014. május 20.

Dr. Szántó Ferenc sk. járási főállatorvos

Mátészalkai Járási Hivatal Kormányablak Osztály Mátészalka Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2.

Tel.: 44/500-950, Fax.: 44/500-952 Email:[email protected]

Hivatalvezető: Fülöp István

Tel.: 44/500-951

Hivatalvezető helyettes: Dr. Felföldi Botond

Tel.: 44/500-951

Kormányablak Osztály

Email:[email protected]

Kormányablak Osztályvezető: Héri Péter Gergely

Tel.: 44/500-972 Email: [email protected]

Ügyfélfogadási idő: H: 8.00 – 20.00 K: 8.00 – 20.00 Sz: 8.00 – 20.00 Cs: 8.00 – 20.00 P: 8.00 – 20.00

GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉS Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Győriné Apáti Anna

Tel.. 44/500-967 Email: [email protected]

Simainé Fazekas Györgyi

Tel.: 44/500-967 Email: [email protected]

Kissné Dávid Enikő

Tel.: 44/500-969 Email: [email protected]

Pápai Tamás

Tel: 44/500-969 Email: [email protected]

Közlekedési hatósági ügyintéző: Szabóné Horváth Anita

Tel.: 44/500-966 Email: [email protected]

Tóth Béláné

Tel.: 44/500-986 Email: [email protected]

Balogh Gyuláné

Tel.: 44/500-986 Email: [email protected]

Ügytípusok

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Új jármű forgalomba helyezése Használt jármű forgalomba helyezése A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása) Ideiglenes rendszámtábla Jármű forgalomból történő kivonása Egyéb ügyintézés

Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a járművével kapcsolatos ügyeit? 1.

Új jármű forgalomba helyezése

Új jármű a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű. Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) a Műszaki Adatlapot, b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot, b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, c) a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszám érvényesítő címke díjáról, a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt (illetékmentesség esetén az erről szóló igazolást), d) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, e) ügyfél azonosító okmányt. f)

a 3.5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén-a külön jogszabályban

meghatározottak

szerint-a

jármű

tényleges

tárolási

helyéül

szolgáló

székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását. Ügyfél azonosító okmány: a) személyes megjelenés esetén az ügyfél, b) képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmány, illetve képviseleti eljárás esetén meghatalmazás, c) jogi

személy,

jogi

személyiséggel

nem

rendelkező

gazdasági

társaság

esetében

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés vagy másolat a cégbejegyzésről, melyhez szükséges az aláírási címpéldány és a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása. Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek: Tétel, díj, illeték A forgalmi engedély illetéke:

6.000 Ft

A törzskönyv illetéke:

6.000 Ft

Az érvényesítő címke díja:

585 Ft

A rendszámtábla ára 1 pár sorozat rendszámtábla esetén: 8.500 Ft (25% ÁFA-kulccsal számítva)

2.

A használt jármű forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) amennyiben a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, c) a közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot, d) eredeti külföldi forgalmi engedélyt (törzskönyvet) és jelzést, illetve külföldi jármű okmányt (kivéve, ha a járművet külföldön nem helyezték forgalomba), e) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hiteles másolati példányait, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a jármű származásának ellenőrzéséről kiadott hatósági határozatot, b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, c) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, d) az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszámtábla érvényesítő címke díjáról szóló postai feladóvevényt, e) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, f) ügyfél azonosító okmányt. g, a 3.5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén –a külön jogszabályban

meghatározottak

szerint-a

jármű

tényleges

tárolási

helyéül

szolgáló

székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását. Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek azonosak az új jármű forgalomba helyezésénél ismertetettekkel, azzal az eltéréssel, hogy a vagyonszerzési illetéket csak a Magyarországon kötött adásvételi szerződés esetében kell megfizetni.

3.

A jármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása)

Az új típusú forgalmi engedélyek esetében a kérelemhez szükséges csatolni az alábbi okmányokat: a) a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt, b) a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket, c) a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, d) tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, e) a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, c) vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt, d) az ügyfél azonosító okmányt. f,a

3.5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén –a külön

jogszabályban

meghatározottak

szerint-a

jármű

tényleges

tárolási

helyéül

szolgáló

székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

A tulajdonosváltozás költségei A

forgalmi

engedély

és

a

törzskönyv

kiadásáért

6000-6000

forint

illetéket

kell

fizetni.

Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel lehet teljesíteni.

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 8 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti.

4.

Ideiglenes rendszámtábla

Az Okmányiroda az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának és használatának engedélyezése kapcsán közlekedési igazgatási eljárása az E és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblák tekintetében jogosult. Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre, (a továbbiakban: munkagép) és azon járművekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, illetve amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. A közlekedési igazgatási hatóság (Okmányiroda) az önjáró munkagépre és kérelemre arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát ad ki, és használatát engedélyezi. Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának feltétele a jármű jogszerű birtoklásának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének és a jármű műszaki alkalmasságának igazolása.

Az ügyintézés során fizetendő díjak, illetékek költsége: Rendszámtábla ára: - 1 pár

8.500 Ft,

- 1 db

5.500 Ft,

Ideiglenes forgalomban tartási engedély:

3.500 Ft,

Címkedíj:

585 Ft.

Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni, azzal a személyszállítás, teherszállítás és a vontatás tilos. A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt közúti forgalomban. Mezőgazdasági erőgépek: a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők), b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek, c) a magajáró permetezőgépek, d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak, e) a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtásához csatolni kell: - az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó adatokkal, - az ügyfél nyilatkozatát az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedő járművek biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolást (regisztrációs szám), - a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot, - az ügyfél személyazonosító okmányát, - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolását. - a mezőgazdasági erőgép gépkönyvét, típusbizonyítványát vagy a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak: a) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 19 500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját b) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 6500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történő bejegyzés díját c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba történő bejegyzését, illetve törlését. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.

5.

Jármű forgalomból történő kivonása

A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok: a) a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt, b) igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, c) ügyfél azonosító okmányt. A végleges forgalomból történő kivonást követően a jármű újból forgalomba már nem helyezhető. A kivonáshoz szükséges okmányok, melyeket a kérelemhez csatolni kell: a) bontási átvételi igazolást, b) a rendszámtáblát, c) a jármű törzskönyvét, d) a jármű forgalmi engedélyét.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt, b) ügyfél-azonosító okmányt. A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonásra az ügyfél okirattal igazolt kérelme alapján az alábbi esetekben kerülhet sor: a) annak eltulajdonítása, b) külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás, c) annak külföldre történő értékesítése, d) annak muzeális előminősítése esetén. A kérelemhez csatolni kell: a) a rendszámtáblát, kivéve a jármű eltulajdonítása esetén, b) a kérelemben megjelölt indokot tanúsító okirat másolatát. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a jármű törzskönyvét, b) a jármű forgalmi engedélyét, feltéve, hogy azzal rendelkeznek, c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást, d) ügyfél-azonosító okmányt. A fent felsorolt három kivonástípus esetében a közlekedési igazgatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összege 2.300 Ft.

6.

Egyéb ügyintézés

A kérelemhez csatolni kell: Forgalmi engedély és/vagy rendszámtábla csere: - előző rendszámtáblát, illetve forgalmi engedélyt. 1.) Üzembentartói jog bejegyzése, illetve változása esetén: - a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okiratot, - az előző forgalmi engedélyt, - a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, ha új okmány kerül kiállításra, - a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást. 2.) Regisztrációs matrica utángyártása: A kérelemhez csatolni kell: Az utángyártandó matrica: A matrica utángyártása akkor engedélyezhető, ha az azon feltüntetett rendszám vagy vonalkód alapján a matrica még azonosítható. Az utángyártás díja: 1.550 Ft 3.) Jármű azonosító jellel történő utólagos ellátásának nyilvántartásba vételének esetén: - engedélyező határozatot, - Műszaki Adatlapot,

- törzskönyvet, forgalmi engedélyt, amennyiben azzal korábban ellátták, - forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást. 4.) Motorcsere esetén: - a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot, - a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, - bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott gépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolás, - forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetéke megfizetését tanúsító igazolást. 5.) Forgalmi engedély, vagy törzskönyv pótlása esetén: - az okmány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló jegyzőkönyvet, - a forgalmi engedély vagy törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, b) ügyfél azonosító okmányt,

Mit

kell

tennie,

hogy

interneten

intézhesse

a

járművével

kapcsolatos

ügyeit?

Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

www.magyarorszag.hu Internetcímen olvashat. Vonatkozó jogszabályok: - 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, - 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről. - 1999. évi LXXXIV. tv. (KKnyt.) - 2003. évi XCII. tv. - 2012. évi II. tv. - 2004. évi CXL. törvény

és

használatával

kapcsolatban

a

VEZETŐI ENGEDÉLY

Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Endrédiné Szabó Erika

Tel.. 44/500-981 Email: [email protected]

Bacskó Ilona

Tel.. 44/500-982 Email: [email protected]

VEZETŐI ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÜGYTIPUSOK: - kiadás - csere - pótlás - kategóriabővítés Ügyintézési határidő 21 nap. FAJTÁI: 1.) vezetői engedély 2.) nemzetközi vezetői engedély A vezetői engedély Az első vezetői engedély kiadására, illetőleg az új kategória, alkategória és kombinált kategória bejegyzésére, a vezetői engedély cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely – okmányirodában személyesen lehet benyújtani. Amennyiben a vezetői engedély egészségi alkalmassága lejárt - mind régi, mind az új típusú vezetői engedély esetében -, a jogosítványt cserélni kell. A cseréhez az alábbi iratok bemutatása szükséges: 0. érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve 1. lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány. Az eljáró ügyintézőnél le kell adni: 1. az egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi véleményt, 2. az ügyfél birtokában lévő vezetői engedélyt, járművezetői engedélyt, járművezetői igazolványt, 3. megfelelő értékű - főszabályként 4000 forint összegű –illeték megfizetését igazoló készpénzátutalási megbízást, 4. kitöltött nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező nem minősül közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak (a nyomtatványt az okmányirodában bocsátják a kérelmező rendelkezésére)

A nemzetközi vezetői engedély A nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján állítják ki, és csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. "B" kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedélyt csak a 18. életévet betöltött személyek kaphatnak. Érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított három év. A kérelemhez mellékelni kell 3 hónapnál nem régebbi szabványos igazolványképet. Az eljárás díját postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) kell teljesíteni, amely 2.300.- Ft. A vezetői engedély érvényessége A vezetői engedély a kiállításától számított 10 évig, 70 év felett határidő nélkül igazolja a személyazonosságot, de ez nem jelenti azt, hogy ennek birtokában vezethetünk is. A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre: 1. a vezetői engedély az egészségi alkalmasság időpontjáig; 2. a nemzeti kategóriában - a "TR" és "V" kategória kivételével - a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig (de a lejárt érvényességű nemzeti kategóriás vezetői engedélyt járművezetői vizsgakötelezettség nélkül cserélik ki). A 13/1992. (VI.26.) NM rendelet alapján az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a 1. a 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként; 2. a 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem, 5 évenként; 3. a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem, 3 évenként; 4. a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni (ha ezt nem teszi meg, vagy nem állapítják meg az alkalmasságát, nem kaphat új jogosítványt). A 2. alkalmassági csoportba tartozó járművezetők közül az, : 1. a 60. életévét nem töltötte be, 5 évenként, 2. a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni . Az eljárás illetékköteles, az illeték összege 1. a vezetői engedély kiváltása, cseréje - akár adatváltozás, vagy személyazonosításra alkalmasság érvényességének lejárta, vagy egészségi alkalmasság lejárta miatt kerül rá sor -, pótlásáért eltűnés, megsemmisülés, vagy megrongálódás miatt: 4000 forint; 2. a vezetői engedély kiállítása a 62. életévét betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb: 1500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Nem kell illetéket fizetni a hatóság téves bejegyzésén alapuló, vagy az okmány gyártási hibája miatt szükségessé váló új okmány kiadásáért. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyeit?

Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100 %-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat.

Kapcsolódó jogszabályok: - 326/2011. (XII.28. Korm. rendelet, - 20/1992. (XII.19.) KHVM rendelet, - 31/1992. (XII.19.) NM rendelet, - 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, - 41/2004. ((IV.7.) GKM rendelet, - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, - 1992. évi LXVI. törvény, - 146/1993 (X.2.) Korm. rendelet, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA

Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Endrédiné Szabó Erika

Tel.. 44/500-981 Email: [email protected]

Bacskó Ilona

Tel.. 44/500-982 Email: [email protected]

A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványa olyan közokirat és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 51/A.§-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A parkolási igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely – okmányirodában személyesen, meghatalmazott, törvényes képviselő útján lehet benyújtani.

A személyes megjelenésben akadályozott jogosult az igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti. Az eljáráshoz az alábbi iratok bemutatása szükséges: 1

érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve

2. lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány, 3. az orvos által kiállított szakvélemény. Ügyintézési határidő: 21 nap. Az eljáró ügyintézőnél csere esetén le kell adni a lejárt érvényességű, új típusú parkolási igazolványt. A kérelem benyújtásakor szükséges formanyomtatvány. Elfogadható szakvélemények: 1. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpont szerinti szakvélemény, 2. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott szakvélemény; 3. A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII.14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap; 4. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás. 2013. augusztus 01. napjától lehetőség van intézmények számára történő parkolási igazolvány kiállítására. Ezen intézmények az általuk üzemben tartott, bérelt vagy lízingelt, - és ezt szerződés bemutatásával bizonyító – a mozgásában korlátozott személyek szállítására használt járművek számának megfelelő számú igazolványra jogosultak. Igazolványra az a működési engedéllyel rendelkező intézmény jogosult, amely a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott óvoda, alap- vagy középfokú oktatási intézmény, ha működési engedélye, alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyek oktatását-nevelését végzi; továbbá b) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott pedagógiai szakszolgálati intézmény, ha alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyeket lát el, vagy ezen pedagógiai szakszolgálati feladatellátás helyszíneként szolgáló intézmény, mindkét esetben akkor, ha a gyermekek szállításáról maga gondoskodik; c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó ca) nevelőszülői-, helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon, utógondozó otthon, cb) különleges gyermekotthon, lakásotthon, cc) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény; d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott da) a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó fogyatékos személyek otthona, és db) támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató

A parkolási igazolvány érvényessége: Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával. Az ügyfél részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Az 5 éves időtartam leteltével az igazolvány hatálya további 5 évvel újabb szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül meghosszabbítható. Az eljárásért fizetendő díjak: Az igazolvány kiadására és cseréjére irányuló kérelem illeték- és díjmentes. A pótlásért 3.100.- Ft összegű díjat kell megfizetni postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízáson) vagy bankkártyás fizetéssel. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100 %-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Vonatkozó jogszabályok - 218/2003 (XII.11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról, - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról - 141/2000.(VIII.9.) kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól - 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről - 102/2011.

(VI.29.)

Korm.

rendelet

a

súlyos

mozgáskorlátozott

személyek

közlekedési

kedvezményeiről - 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

ÚTI OKMÁNY (ÚTLEVÉL) KIADÁSA

Illetékességi terület: országos Ügyintézők:

Endrédiné Szabó Erika

Tel.. 44/500-981 Email: [email protected]

Bacskó Ilona

Tel.. 44/500-982 Email: [email protected]

Úti okmányokkal kapcsolatos ügyintézés során előforduló ügytípusok: -

útlevél kiadás

-

útlevél csere

-

útlevélpótlás

Az útlevél ügyintézéshez formanyomtatványt nem kell kitölteni. Az útlevél Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja. Adattartalma Az útlevél tartalmazza az állampolgár: -

családi és utónévét,

-

születési családi és utónévét,

-

születési helyét, idejét

-

nemét,

-

állampolgárságát,

-

az útlevél típusát,

-

számát,

-

kiállításának keltét,

-

érvényességi idejét,

-

a kiadó magyar állam kódját,

-

kiállító hatóság nevét,

-

gépi olvasásra alkalmas adatsort,

-

arcképmását és saját kezű aláírását,

-

rádiófrekvenciás chip.

Hogyan kell kérelmezni az útlevelet? A kérelmet belföldön az okmányirodáknak (bármelyiknek) vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal, külföldön a külképviseletnél lehet benyújtani. A KEK KH útlevél ügyben eljáró ügyfélszolgálatának címe: 1132 Budapest, Visegrádi u. 110-112., telefonszám: 1818

Csak személyesen igényelhetek útlevelet? Igen, útlevelet csak személyesen lehet igényelni, meghatalmazott csak akkor járhat el, ha a kérelmező egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt orvosi igazolással tanúsítja. Mit kell magunkkal vinnünk az okmányirodába? A kérelmező köteles bemutatni az alábbi dokumentumokat, illetve közölni a következő adatokat: 1. személyazonosító adatait (családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát), 2. az ezek ellenőrzésére szolgáló okiratokat (érvényes állandó személyazonosító igazolványt, amennyiben ezzel nem rendelkezik, úgy születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot), értesítési címét, illetőleg lakcímét (személyazonosító igazolványt, illetve ha új típusú személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, akkor a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt, más néven lakcímkártyát, illetve a 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélyt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt). 3. Csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányát - kivéve, ha az még érvényes, és az új okmány megérkezéséig a jogosult utazni kíván, mert ilyenkor elegendő a régit az új személyes átvételekor leadni, 4. valamint az útlevél iránti kérelemhez az illetéktörvényben meghatározott összegű illetéket. 5. Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell arról, hogy azt ellopták, elvesztette, illetőleg megsemmisült, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik. Mi a teendő, ha gyermeknek vagy gondnokság alatt álló személynek szeretnénk útlevelet? Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be. A kérelméhez szükséges 1. a személyazonosító igazolvány, illetve születési anyakönyvi kivonat, 2. személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány, 3. a kiskorú előző úti okmánya (ha rendelkezik ilyennel, illetve, ha nem kívánja megtartani az új megérkezéséig), 4. illetéket 5. a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványa vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványa, 6. a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozat vagy az intézeti gyám igazolása az intézeti gyámság fennállásáról, 7. a szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyámhatóság, illetve a magánútlevél hatósága előtt tett, a magánútlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozata vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szüneteltetését igazoló jogerős bírósági határozat másolata. A külföldön élő magyar állampolgárok magánútlevél készíttetéséhez a következő iratok szükségesek: - honosítási okirat, - lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ha azzal rendelkezik, - külföldi hatóság által kiállított személyi igazolvány, vagy külföldi útlevél, - kiskorú gyermekeknek (18. életév alatt) magyar születési anyakönyvi kivonat, amennyiben nincs a külföldi születési anyakönyvi kivonatról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása.

Mennyibe kerül az útlevélkérelem? A kérelemhez szükséges illeték a kérelmező életkorától és az érvényességi idő hosszától függ. 

6 éves kor alatti gyerekek legfeljebb 3 évre kaphatnak útlevelet 2.500 forintos illeték ellenében.



A 70 év felettieknek is 2.500 forint illetéket kell befizetni, de az ő okmányuk érvényességi ideje 10 év.



A 6-18 év közötti gyerekeknek 2.500 forint ellenében 5 évre szóló dokumentumot állítanak ki,



18-70 éves korúaknak 10 évre szóló útlevélért 14.000 forintot kell fizetni,

A 18-70 éves korosztály igényelhet 5 évre szóló okmányt is, ebben az esetben az illeték 7.500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Mennyit kell várni a kész útlevélre? A hatóság 20 napon belül készíti el a magánútlevelet. Meddig érvényes, és mikor érvénytelen az útlevél? Az útlevél érvényességi időtartama 3, 5, vagy 10 év, időtartama nem hosszabbítható meg. Érvénytelen az útlevél abban az esetben, ha személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították, az útlevélhatóság visszavonta, azt nem az arra jogosult használja fel, érvényességi ideje lejárt, vagy a használatára jogosult elhunyt. Mi a teendő akkor, ha ellopták, megsemmisült vagy elvesztettük az útlevelet? Az útlevél ellopását, elvesztését, megsemmisülését mindenki köteles haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül bejelenteni. Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált útlevélről a megtalálástól számított három munkanapon belül a hatóságot értesíteni kell. Mikor állítanak ki második magánútlevelet? Aki foglalkozása miatt rendszeresen utazik külföldre, de hivatalos útlevélre nem jogosult, annak második magánútlevelet is kiállíthatnak, ezt azonban a kérelem benyújtásánál igazolni kell. A második magánútlevelet az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel igényelhető. Mennyit kell fizetni a második magánútlevélért? 1. 18 és 70 év közötti állampolgároknak: 2. 18 év alattiaknak és a 70 év felettieknek:

15.000 forint, 5.000 forint.

Soron kívüli útlevél igénylése Hol lehet benyújtani a kérelmet? Az azonnali útlevél iránti kérelmet a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodájában (1132 Budapest, Visegrádi u. 110., Tel.: 1818, 06-1-412-6475) lehet benyújtani. Soron kívüli kérelem illetéke: 

soron kívüli eljárásban: alapilleték +19.000 Ft (7 napos gyártási idő+postázás),



sürgősségi eljárásban: alapilleték +29.000 Ft ( 3 napos gyártási idő),



azonnali eljárásban: alapilleték +39.000 Ft ( 1 napos gyártási idő).

Mit kell csatolni a kérelemhez? 1. a kérelmező előző útlevelét, kivéve, ha az még érvényes, és a kérelmező az új okmány megérkezéséig utazni kíván, így kéri annak visszahagyását. A visszahagyott útlevelet az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, 2. meghatározott értékű illeték megvásárlásának igazolását, 3. kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez a szülő (törvényes képviselő) gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát, 4. az útlevél kiállításának indokát alátámasztó okiratokat (közeli hozzátartozó balesete, halála vagy fontos családi eseményt természetesen nem lehet mindig bizonyítani, így ezekben az esetekben csak a kérelmezőnek az útlevélhatóság előtt tett nyilatkozata áll a hatóság rendelkezésére). A hatóság az okiratok valódiságát ellenőrzi, majd minden információt a KEK KH-nak továbbít, ahol ellenőrzik azt, hogy az állampolgár kaphat-e útlevelet, és az útlevelek kiállítása is itt történik. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse az úti okmánnyal kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Az úti okmányokkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályok -

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény.

-

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

-

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 101/1998. (V.22.) Korm. rendelet.

-

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 37/1998. (VIII.18.) BM. rendelet.

-

Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló, 15/2001. (VII.5.) BM rendelet

LAKCÍMBEJELENTÉS

Illetékességi terület: Mátészalkai Járási Hivatal illetékességi területe Ügyintéző:

Horváth Bettina

Tel.: 44/500-968 Email: [email protected]

Belényesi Annamária

Tel.: 44/500-968 Email: [email protected]

Kovácsné Fodor Márta Tel.: 44/500-960 Email: [email protected] Szántó Péter Zoltánné Tel.: 44/500-960 Email: [email protected] A Magyarország területén élő polgároknak a lakóhely, illetve a tartózkodási hely címét a be- vagy a kiköltözés után három munkanapon belül kell bejelenteni az új lakó-, vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy járási hivatalnál. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és harmadik országbeli állampolgárok valamint az EGT – állampolgárok ügyeit a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal intézi, lakcímkártyájukat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala állítja ki. A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, vagy illetékes járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcím adatait bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről az illetékes járási hivatal lakcímigazolványt ad ki. A nyilvántartási törvény hatálya alá tartozó polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie. Ki nem köteles bejelenteni tartózkodási helyét? Nem kell bejelentenie a tartózkodási helyét annak, aki 1. gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén; 2. előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Hogyan jelenthetjük be lakcímünket? A lakcím-bejelentési kötelezettséget lakcímjelentő lapon kell teljesíteni, melyet a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia. Az aláírások kizárólag az ügyintéző előtt történhetnek. A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti:

-

ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik nagykorú magyar állampolgár bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

-

a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

-

az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó (nevelőszülő vagy gyám) gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

A polgárnak a lakcímét, illetőleg annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál kell bejelentenie. Tartózkodási hely létesítését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél vagy illetékes járási hivatalnál kell bejelenteni, lakcímjelentő lapon. A tartózkodási hely megszűnése országos illetékességű, bárhol be lehet jelenteni. Lakcím-bejelentéshez szükséges okiratok: -

„0” éves kortól érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély),

-

lakcímigazolvány

-

albérletbe való költözés esetén a szállásadó aláírása, lakcímkártyája és érvényes személyigazolványa vagy kártya formátumú vezetői engedélye, illetve albérleti szerződés

-

lakcímbejelentő lap

-

önkormányzati bérlakás esetén lakásbérleti szerződés szükséges. Ebben az esetben a szállásadó a kijelölt bérlő.

Ha a Magyarországon élő magyar polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik. A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges (ő is – az ügyintéző előtt – aláírja a bejelentő lapot). Fontos tudni, hogy a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Ha a Magyarországon élő magyar állampolgár külföldön szeretne letelepedni, ezt személyesen be kell jelentenie

bármely

járási

hivatalnál

vagy

az

illetékes

külföldi

külképviseleti

hatóságnál

(konzuli tisztviselőnél). Illeték A lakcímbejelentés illetékmentes. Abban az esetben, ha már valaki rendelkezett lakcímkártyával, és azt elvesztette, 1.000 Ft illetéket kell lerónia; eltulajdonítás esetén illetékmentes. A lakcímigazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult (névváltozás) - 500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni.

Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja okmányirodába időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Ügyintézési határidő: azonnali Kapcsolódó jogszabályok - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, - 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

SZEMÉLYI AZONOSÍTÓT IGAZOLÓ HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA

Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Horváth Bettina

Tel.: 44/500-968 Email: [email protected]

Belényesi Annamária

Tel.: 44/500-968 Email: [email protected]

Kovácsné Fodor Márta Tel.: 44/500-960 Email: [email protected] Szántó Péter Zoltánné Tel.: 44/500-960 Email: [email protected]

A lakcímigazolvány tartalma: 

családi és utónév,



születési név,



születési hely, idő,



anyja neve,



személyi azonosító,



a lakcím, a tartózkodási hely, és ezek érvényességi ideje,



okmányazonosító,



kiállítás kelte



kiállító hatóság megnevezése.

A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le és hatósági igazolvánnyal még nem látták el. 2. arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban került sor; 3. az igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy gyártmányhibája miatt történt, 4. a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, 5. arra helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatti címváltozás miatt kerül sor. Lakcímigazolvány kiadása iránti kérelmezés, ha 1. lakcíme vagy tartózkodási helye szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás),

2. a személyi azonosítót nem érintő személyi adatok (névadatai, anyja neve) megváltoztak, 3. költözés miatt változott meg a lakóhely vagy tartózkodási hely, 4. ha a lakcímigazolvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott. Újszülött esetében a születés anyakönyvezésére irányuló eljárás során a kórházban előterjesztett, az anyakönyvvezetőhöz továbbított kérelemmel indul az eljárás. Lakcímkártya megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén az eljárás országos illetékességű. A külföldön élő magyar állampolgároknak a Központi Okmányirodát kell felkeresniük. Illeték A lakcímigazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult (névadat változás) - 500 forint. Ha a lakcímigazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1.000 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni.

Illetékmentes: 1. a lakcímkártya kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás miatt kerül sor; 2. az okmány cseréje, ha gyártáshibás, vagy tévesen jegyezték be adatainkat; 3. a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány; 4. a lakcímet igazoló hatósági igazolvány cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor; 5. eltulajdonítás esetén. Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha 1. az abba bejegyzett adatok megváltoztak; 2. az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították; 3. az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki, 4. megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság; 5. az igazolvány tulajdonosa meghalt. Ha az igazolvány érvényét veszti, nyolc napon belül le kell adni a kiállító hatóságnál vagy települési önkormányzat jegyzőjénél. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a lakcímkártyával kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra.

Így használhatja okmányirodába időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Ügyintézési határidő: azonnali Kapcsolódó jogszabályok 

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról



146/1993.

(X.26.)

Korm.

rendelet

a

polgárok

személyi

adatainak

és

lakcímének

nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről



1996. XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kód használatáról



2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉS

Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Horváth Bettina

Tel.: 44/500-968 Email: [email protected]

Belényesi Annamária

Tel.: 44/500-968 Email: [email protected]

Kovácsné Fodor Márta Tel.: 44/500-960 Email: [email protected] Szántó Péter Zoltánné Tel.: 44/500-960 Email: [email protected] Jogosultság Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait a rendeletben meghatározott okiratokkal tudja igazolni. A személyazonosító igazolvány első alkalommal történő kiadását a letelepedett, menekült és oltalmazott az idegenrendészeti hatóságnál, a menekült a menekültügyi hatóságnál köteles kérni. Életkortól függetlenül köteles személyazonosító igazolványt igényelni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel. A kérelem benyújtása Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem bármely járási hivatalnál személyesen előterjeszthető. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyintézési határideje 20 nap. A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező állandó személyazonosító igazolványa kiadása iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el, és a kérelmet ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján - annál a járási hivatalnál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a szig. kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség. Ez azt jelenti, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú eljárhat a szig. igénylése kapcsán. A 14. év alatti gyermekek esetében továbbra is a szülő/törvényes képviselő jár el.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyesen köteles eljárni, kivéve a jogszabályban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelentés kötelezettsége alól a kérelmező – a jogszabályban foglaltak kivételével – nem mentesül. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni. A kérelemhez csatolni a kérelmező 1 db fényképét. A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak.. A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal - írásképtelen - bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal - írásképtelen - bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. Okiratok bemutatása, csatolása Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia. A fentiek hiányában a kérelmezőnek be kell mutatnia - a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas (házassági) anyakönyvi kivonatát; - a doktori cím viselésére jogosító okiratot; külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot - a külföldről hazatérés esetén a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát; - a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült és az oltalmazott jogállású személy akkor köteles a

születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését nem Magyarországon anyakönyvezték. A menekült és az oltalmazott jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására. A bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik. Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is. A menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell egy darab fényképet. A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. Az okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni. Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevél, kártya típusú vezetői engedély) azt a kérelemhez be kell mutatnia. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást 8 napon belül kell jelenteni, és okiratokkal kell igazolni. (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, IRM névváltozási okirat mely anyakönyvezve van, doktori cím viselésére jogosító okirat.) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak okáról. Ha a kérelmező cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni.

Ellenőrzések az eljárás során Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Újszülött estében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni. A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyagkönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség estén az illetékes anyakönyvezető

megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni. Döntések A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül. A Járási Hivatal Kormányablak Osztálya az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha: - a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult; - már rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban - az érvényességi idő kivételével - változás nem következett be. A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal okmányirodai osztálya a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja ha: -

a

személyazonosító

igazolványt

jogosulatlanul

használták

fel

vagy

meghamisították,

- a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át. Áttétel A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalhoz. Az állandó személyazonosító igazolvány kiállítása és átadása Az állandó személyazonosító igazolvány - a kérelmező választása szerint - postai úton kell továbbítani,

vagy

a

járási

hivatalban

kell

átadni

a

kérelmező

részére.

A járási hivatalban kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására került sor, vagy a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában

marad

a

korábbi,

még

érvényes

állandó

személyazonosító

igazolványa.

A postai úton át nem vett személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes okmányirodában. A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány

nyilvántartásban

való

feltüntetéséről.

Az

állandó

személyazonosító

igazolvány

érvényességének időtartama a kiadás napjától számított • 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be, • 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de 18. életévét még nem töltötte be, • 10 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte, • a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be.

• határidő nélküli, ha a jogosult a 65. életévét betöltötte A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

A személyazonosító igazolvány illetéke Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban

az

állandó

személyazonosító

igazolvány

adategyeztetés

vagy

adatpontosítás

szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3.000 forint.

Illetékmentes 

a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iráni kérelme, kivéve az

elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén, 

a 65. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy

kártya formátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik, 

eltulajdonítás esetén (az érvényességi idő megegyezik az eltulajdonított okmány érvényességi

idejével) 

az okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány

gyártáshibás. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány A jogosult részére - személyazonosító igazolvány iránti kérelmére – ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel, vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és 

állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét

kérte adatváltozás miatt, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy megsemmisült. Magyar

állampolgár

első

személyazonosító

igazolvánnyal

való

ellátására

kerül

sor.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 30 nap, 

az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége

miatt átmenetileg nem adható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességének ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 120 nap. A 120 napos érvényességi idejű ideiglenes személyazonosító igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra. 

Kapcsolódó jogszabályok

- 168/1999. (XI.24. Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról, - 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, - 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, - 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Kissné Dávid Enikő

Tel.. 44/500-969 Email: kissne.eniko@mateszalka. szszbmkh.gov.hu

Pápai Tamás

Tel.: 44/500-969 Email: [email protected]

Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? Egyéni vállalkozó lehet: 

a magyar állampolgár,



az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,



a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja,



a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

Hogyan lehet egyéni vállalkozást alapítani? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyesen az ország bármely okmányirodájában vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető. A bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára az okmányirodában ingyenes ügyfélkaput hoznak létre.

Az eljárás a bejelentéssel indul. A vállalkozói igazolvány kiadásához az erre a célra rendszeresített űrlap szükséges. A vállalkozói igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának

nem

feltétele.

A bejelentést az ügyfélkapun keresztül vagy személyesen az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: 

a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét, értesítési címét, állampolgárságát,



nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok,



a főtevékenységet és a folytatni kívánt egyéb tevékenysége(ke)t a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve,



a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,



az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek (további információk a www.nav.hu honlapon olvashatók).

Az elektronikus bejelentést követően, a nyilvántartásba vételről igazolás kerül megküldésre a bejelentő részére. Személyes kérelem esetén, az igazolást az ügyfél azonnal megkapja. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezeti. (www.nyilvantarto.hu) A KEK KH a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezeli. Mit kell tudni a vállalkozói igazolványról? Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. Igazolvány kiállítására csak abban az esetben kerül sor, ha az egyéni vállalkozó azt kéri, tehát kiváltása nem kötelező. Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető. Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül kézbesíteni kell. Az

egyéni

vállalkozói

igazolvány

a

kiállításának

napján

fennálló,

az

egyéni

vállalkozók

nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja. Az igazolvány egyedi azonosítóval ellátott biztonsági okmány, amely törzslapból (és szükség szerint pótlapokból) áll. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit, a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. Mit kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásáról?

Amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Mi a teendő, ha a vállalkozás adatai megváltoznak? Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változásbejelentésének - ha az az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységet folytatni, változásbejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásával tesz eleget. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységét megszünteti, a változásbejelentési kötelezettségét az engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti. Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet? Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szüneteltetés határozatlan idejű. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé

váló

fizetési

kötelezettségeit

a

szünetelés

ideje

alatt

is

köteles

teljesíteni.

Hogy lehet a tevékenységet folytatni a szünetelést követően? Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a változásbejelentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró napját bejegyzi az egyéni

vállalkozók nyilvántartásába, és erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot. Hogyan szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység? Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik 

ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántartást vezető szervnek bejelenti, a bejelentés napján,



ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,



az egyéni vállalkozó halála napján,



az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,



ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

Megtiltásra kerül az egyéni vállalkozói tevékenység, ha 

az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,



ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,



ha az egyéni vállalkozó a főtevékenységét és egyéb tevékenységi körei egyikét sem folytatja jogszerűen.

A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból, és erről az egyéni vállalkozót tájékoztatja. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot. Mennyi illetéket kell fizetni az eljárás során? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Illetékfizetési kötelezettsége csak azon ügyfeleknek van, akik egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását kérik. Ügyintézés tárgya

Illeték

Egyéni vállalkozói igazolvány kiadása

10 000 Ft

A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosítása (a módosított adatok számára tekintet nélkül) A vállalkozói igazolvány megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése miatti pótlás

3 000 Ft

5 000 Ft

Az egyéni vállalkozással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok 

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról



A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény



Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény



Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény



Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet



Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009. (XII.17.) IRM rendelet



Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet

Ügyintézési határidő: A személyesen benyújtott kérelem azonnal feldolgozásra kerül. Elektronikus úton történő bejelentés esetén az ügyintéző tudomására jutásakor haladéktalanul intézkedik a beérkezett kérelem feldolgozásáról és az igazolás vagy hibaüzenet megküldéséről.

Papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti kérelem Ügyintézési határidő: azonnali Ügyintéző: Erdei Zsuzsanna

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Török Mihály

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Sarkadi Ferencné

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

Királyné Balla Katalin

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

Azonnali ügyintézés • Az ügy megnevezése (további információ) : Papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti kérelem Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §, 68/A. §, 69. §, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 112. §, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 27. §, 28. § • Az ügy rövid ismertetése (további információ) : Ügyleírás tulajdonilap-másolathoz:

A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre papír alapú hiteles másolat, elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolat szolgáltatható. A földhivatal az ügyfélszolgálatán kizárólag papír alapú hiteles másolatot szolgáltat. 1. Elektronikus tulajdonilap-másolat • Elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat közvetlenül (Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton), vagy a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből és adatátviteli vonalon (TakarNet) keresztül szolgáltatható. • A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv (FÖMI) fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel hitelesített. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában rendelkezik tanúsító erővel. • A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál. Ugyanakkor az eljáró szerv az eljárása során elektronikus dokumentumként általa lekérdezett nem hiteles tulajdonilapmásolatot - ha jogszabály a hiteles tulajdonilap-másolat felhasználását kifejezetten nem írja elő - az eljárása során, így különösen a tényállás tisztázásához felhasználhatja. 2. Papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat • A tulajdoni lapról papír alapon csak hiteles másolat szolgáltatható. • A tulajdoni lapról a következő papír alapú másolatok állíthatók ki: teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést szó szerint tartalmazza, szemle, amely kizárólag a másolat kiállításának időpontjában fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. § (4) bekezdés, (6) bekezdés, (6a) bekezdés, 68/A. § • A hatáskörrel rendelkező hatóság (további információ) : Járási Hivatal Járási Földhivatala Budapesti 1. Számú Földhivatal Budapesti 2. Számú Földhivatal földhivatali kirendeltségek Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 9. § (1) bekezdés, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés • Jogosultak köre (további információ) : A tulajdoni lap tartalmáról bármely ügyfél hiteles másolatot kérhet. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68/A. § • Kizáró okok (további információ) : Nincs kizáró ok. • Csak személyesen intézhető-e az ügy? (további információ) : NEM szükséges az ügyfélnek személyesen eljárnia, lehetőség van törvényes képviseletre, meghatalmazásra. Vonatkozó jogszabályhelyek: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés • Helyben intézhető-e az ügy? (további információ) : Az ügyfél az ügyfélszolgálaton azonnal megkaphatja a tulajdoni lapot.

• Kapcsolódó ügyek (további információ) : Adatszolgáltatás iránti kérelem (FOLDH00028). Ingatlannyilvántartási térképről kiadott hiteles térképmásolat kérelme (FOLDH00068). Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72-83. §, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 115/A -118. §, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlannyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 2. §, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 10. § (4) bekezdés • Ügyintézési határidő (további információ) : A földhivatal haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik az ingatlan-nyilvántartási tulajdonilap-másolat kiadásáról. Vonatkozó jogszabályhelyek: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés • Az ügyfél által közlendő adatok (további információ) : − A tulajdoni lap másolatot igénylő természetes személy anyja születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét; − amennyiben a tulajdoni lap másolatot igénylő jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevében jár el, akkor a fenti adatokon túl fel kell tüntetni a jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet statisztikai számjelét, bélyegzőjének lenyomatát; − a költségviselő adatainak megjelölése: költségviselő neve, vagy megnevezése, költségviselő címe, vagy székhelye; − a kérelemmel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma, másolat típusa (hiteles, teljes, szemle), igényelt másolatok száma; − a kérelem keltének helye és ideje; − a kérelmező aláírása; − személyazonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma; − a kérelemben megjelölt - a személyazonosságot, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló - adatok ellenőrzésére vonatkozó ügyintézői záradék; − a kérelmező tulajdonilap-másolat átvételét igazoló aláírása. Vonatkozó

jogszabályhelyek:

Az

ingatlan-nyilvántartásról

szóló

1997.

évi

CXLI.

törvény

végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 111/A. § (1) bekezdés, 3. számú melléklet • Van-e lehetőség elektronikus ügyintézésre? (további információ) : Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az elektronikus kapcsolattartás, valamint az elektronikus ügyintézés kizárt. Elektronikus dokumentumként azonban hiteles és nem hiteles tulajdoni lap másolat közvetlenül (EKG), vagy a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből és adatátviteli vonalon (TakarNet) keresztül szolgáltatható. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 25. § (3) bekezdés, 68. § (4) bekezdés, (7) bekezdés • Az ügyfél által csatolandó dokumentumok (további információ) : Ha a tulajdoni lap másolat átvétele nem személyesen történik, a kérelemhez mellékelni kell a személyazonosság igazolására szolgáló okmány közjegyző által hitelesített másolatát, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okirat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát. Vonatkozó

jogszabályhelyek:

Az

ingatlan-nyilvántartásról

szóló

1997.

végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 112. § (2) bekezdés

évi

CXLI.

törvény

• Eljárási költségek (további információ) : A tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni. A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni. A papír alapú hiteles másolatért fizetendő díj az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, a kérelem előterjesztésével egyidejűleg bankkártyával vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénzátutalási megbízással (csekk) vagy átutalási megbízással teljesíthető. Teljes személyes díjmentességben részesül: − a Magyar Állam, − az egyház, egyházi jogi személy meghatározott esetekben. Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilapmásolat lekérdezése, ha az − hagyatéki eljárás lefolytatásához, − gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz, − részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz, − a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez, − a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához szükséges. Illetve ha azt az eljáró szerv − közigazgatási hatósági eljáráshoz, − közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, − gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz, − a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához, − a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásához, − az ügyészség eljárásához, − a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében, − a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez kéri. Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilapmásolat lekérdezése: ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. § (1), (2) bekezdés, 30. §, 31. § (1) bekezdés, (2) bekezdés • Az ügyre vonatkozó jogszabályok (további információ) : A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés, 5. § (4) bekezdés, 7. § (1)

bekezdés, 9. § (1) bekezdés, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 2. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 11-13. §, 19. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, 25. § (3) bekezdés, 26. § (6) bekezdés, 68. §, 68/A. §, 69. §, 72 - 74. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) 27. §, 28. §, 29. § (1) bekezdés, (4) bekezdés, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, (3) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 7. § (3) bekezdés, 12. §, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 2. §, 3. §, 4. §, 111/A. § (1), 112. §, 3. számú melléklet, a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet, az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI.13.) FVM rendelet 2. §, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdés Vonatkozó jogszabályhelyek:

A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a

Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés, 5. § (4) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 2. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 11-13. §, 19. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, 25. § (3) bekezdés, 26. § (6) bekezdés, 68. §, 68/A. §, 69. §, 72 74. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) 27. §, 28. §, 29. § (1) bekezdés, (4) bekezdés, a számítógépes ingatlannyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, (3) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 7. § (3) bekezdés, 12. §, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 2. §, 3. §, 4. §, 111/A. § (1), 112. §, 3. számú melléklet, a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet, az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI.13.) FVM rendelet 2. §, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdés • Ügyféltájékoztató (további információ) : Nem áll rendelkezésre ügyféltájékoztató • Fogalmak (további információ) : Az ingatlan-nyilvántartás: településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának az 1997. évi CXLI. törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. Tulajdoni lap: az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni. A tulajdoni lapról az alábbi másolatok szolgáltathatók: − teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést szó szerint tartalmaz,

− szemle: amely kizárólag a - másolat kiállításának, illetve elektronikus úton történő lekérdezésének időpontjában - fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. Vonatkozó jogszabályhelyek:

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 2. § (1)

bekezdés, 19. § (1) bekezdés, 68/A. § • Az elektronikus ügyintézési megoldások elérhetősége (további információ) : http://www.takarnet.hu/ www.foldhivatal.hu Kapcsolódó linkek: » Takarnet földhivatali információs rendszerhonlapAz elektronikus tulajdoni lap másolat szolgáltatás bevezetését, vagyis a TakarNet rendszer éles üzembehelyezését követően a regisztrált felhasználók honlapunkon keresztül belépve is igénybe vehetik a csak számukra elérhető on-line földhivatali szolgáltatásokat. » A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapjahonlapegyéb tájékoztatás elérhetősége

Ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott hiteles térképmásolat iránti kérelem

Ügyintézési határidő: azonnali Ügyintéző: Erdei Zsuzsanna

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Török Mihály

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Sarkadi Ferencné

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

Királyné Balla Katalin

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

Azonnali ügyintézés • Az ügy megnevezése (további információ) : Ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott hiteles térképmásolat iránti kérelem Vonatkozó jogszabályhelyek:

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI.

törvény 5. §, Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény , 68/A. § (3)-(4), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:166. § (3) A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet , 15/A. § (1) • Az ügy rövid ismertetése (további információ) : Az ingatlan-nyilvántartási térképről kinyomtatott térképmásolat készítése hiteles vagy nem hiteles formában. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény , 68/A. § (3)(4), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:166. § (3)

A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 15/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendelet, A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § • A hatáskörrel rendelkező hatóság (további információ) : Járási Hivatal Járási Földhivatala Budapesti 1. Számú Földhivatal Budapesti 2. Számú Földhivatal földhivatali kirendeltségek Vonatkozó jogszabályhelyek:

A földhivatalokról , a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a

Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés • Jogosultak köre (további információ) : Bárki igényelhet térképmásolatot. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI törvény 68/A. § (3)-(4), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:166. § (3) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § • Kizáró okok (további információ) : Nincs kizáró ok. • Csak személyesen intézhető-e az ügy? (további információ) : Bárki igényelhet térképmásolatot. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI törvény 68/A. § (3)-(4), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:166. § (3) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § • Helyben intézhető-e az ügy? (további információ) : Igen Vonatkozó jogszabályhelyek:

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012.évi XLVI.

törvény A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM, Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendelet • Kapcsolódó ügyek (további információ) : Tulajdoni lap másolat szolgáltatás iránti kérelem FOLDH00027. Földhasználati bejelentés - FOLDH00058. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. törvény 4.§.68-69.§., Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 112.§., A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/A-25/F pontja, A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm.rend

• Ügyintézési határidő (további információ) : Az általános ügyintézési határidő 8 nap postai úton előterjesztett kérelem esetén. Ha a kérelmező fizetési kötelezettségét az erre vonatkozó felhívástól számított nyolc napon túl teljesíti, az adatszolgáltató a befizetéstől számított harminc napon belül tesz eleget a kérelemnek. Vonatkozó jogszabályhelyek:

A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről,

szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM, 5.§. (3) bekezdés,

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36.§.(2) bekezdés • Az ügyfél által közlendő adatok (további információ) : Az igénylő adatai: neve, címe/székhelye, személyazonosítő okmány neve, száma, statisztikai azonosító számjel cég esetében, költségviselő adatai , ha más mint az igénylő: neve, címe/székhelye, statisztikai azonosító számjele, igényelt adatok: az érintett ingatlanok felsorolását amelyről a térképet kérik, település, fekvés, helyrajzi szám, darabszám, adatigénylés célja, szemle vagy teljes, hitelesítve vagy hitelesítés nélkül, dijmentesség igazolása, dátum, kérelmező aláírása, átvevő aláírása. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendelet 29. számú melléklete • Van-e lehetőség elektronikus ügyintézésre? (további információ) : Az adatszolgáltatási eljárásban az elektronikus kapcsolattartás lehetséges, de az elektronikus ügyintézés kizárt. Ügyfélkapun keresztül nem hiteles térképmásolat igénylése lehetséges. • Az ügyfél által csatolandó dokumentumok (további információ) : A kérelemhez nem kell csatolni egyéb dokumentumot. Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendelet 29. számú melléklete • Eljárási költségek (további információ) : Az eljárási díj jellege igazgatási szolgáltatási díj. A díj mértéke hiteles térképmásolat esetén 3000.- , a nem hiteles térképmásolat során pedig 2400.- forint. Az eljárási díj megfizetése történhet az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a földhivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van bankkártyával, készpénz-átutalási megbízással (csekkel) illetve átutalással. A hitelesítési záradékkal ellátott és kiadott térképmásolatot - kérelem esetén - az adatszolgáltató az érvényben lévő adatszolgáltatási díj 50%-ának megfizetése ellenében ismételten hitelesíti, amennyiben annak tartalma időközben nem változott. Hitelesítés nélkül kiadott térképmásolatot - kérelem esetén - az adatszolgáltató az érvényben lévő adatszolgáltatási díj 70%-ának megfizetése ellenében hitelesíti, amennyiben annak tartalma időközben nem változott. Vonatkozó jogszabályhelyek:

A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről,

szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM, 5.§. 10.§. 1. számú melléklet • Az ügyre vonatkozó jogszabályok (további információ) : A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 11.§, 16.§, 8.§, 4. § (6) bekezdés, 5. § A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 10.§ (2) - (4) bekezdés, 5.§, 1. számú melléklet Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. § (6) bekezdés, 11. § (1) bekezdés

Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendelet, 29. számú melléklete Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdés A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlannyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009.(XII.28.) FVM rendelet 4.§., 7.§, 12. § és a rendelet melléklete, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36.§.(2) , 102. § (1) , 99. § (1), 116. § A földhivatalokról , a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdés A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011.(III.22.) Korm. Rendelet A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatás feltételeit tartalmazó szolgáltatási szerződés kötelező elemeiről szóló 207/2006.(X.16.) Korm. Rend. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI törvény 72-75.§ Vonatkozó jogszabályhelyek:

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI.

törvény 11.§, 16.§, 8.§, 4. § (6) bekezdés, 5. § A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 10.§ (2) - (4) bekezdés, 5.§, 1. számú melléklet Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. § (6) bekezdés, 11. § (1) bekezdés Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendelet, 29. számú melléklete Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdés A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlannyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009.(XII.28.) FVM rendelet 4.§., 7.§, 12. § és a rendelet melléklete, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36.§.(2) , 102. § (1) , 99. § (1), 116. § A földhivatalokról , a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdés A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011.(III.22.) Korm. Rendelet A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatás feltételeit tartalmazó szolgáltatási szerződés kötelező elemeiről szóló 207/2006.(X.16.) Korm. Rend. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI törvény 72-75.§ • Ügyféltájékoztató (további információ) : Nem áll rendelkezésre ügyféltájékoztató. • Fogalmak (további információ) : földrészlet: a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási és belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok

Hiteles térképmásolat: hitelesített adat igénylése esetén az adatszolgáltató záradékban igazolja, hogy a kiadott adat a kiadást megelőző napig megegyezik a nyilvántartott állapottal Vonatkozó jogszabályhelyek: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11. § (1) bekezdés, A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII.21.) FVM-HM-PM, együttes rendelet 10.§ (2) bekezdés, • Az elektronikus ügyintézési megoldások elérhetősége (további információ) : http://www.takarnet.hu/ www.foldhivatal.hu Kapcsolódó linkek: » Takarnet földhivatali információs rendszerhonlap_ » A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapjahonlapegyéb tájékoztatás elérhetőségeKapcsolódó fájlok: TÉRKÉPMÁSOLAT MEGRENDELŐmegrendelőTÉRKÉPMÁSOLAT MEGRENDELŐ A kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető beadványok 1. Anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem 2. Temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem 3. Rendezvénytartási engedély kiadása iránti kérelem 4. Rendezvénytartási engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése 5. Rendezvénytartási engedély jogosultjának bejelentése a tevékenység megszüntetéséről 6. Építési engedély kiadása iránti kérelem 7. Bontási engedély kiadása iránti kérelem 8. Fennmaradási engedély kiadása iránti kérelem 9. Összevont engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem 10. Építésügyi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem 11. Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem 12. Bontás tudomásulvétele iránti kérelem 13. Építésfelügyeleti hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem 14. Építésügyi hatósági eljárásokban jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem 15. Használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem 16. Használatbavételi engedély iránti kérelem 17. Építésügyi hatósági engedélyek hatályának meghosszabbítása iránti kérelem 18. Összevont telepítési eljárás iránti kérelem 19. Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem 20. Építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem 21. Műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelem 22. Az építőipari vállalkozói kivitelezői tevékenység bejelentése 23. Előzetes építésügyi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem 24. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. §-a szerinti panasz 25. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 26. §-a szerinti panasz 26. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti panasz 27. Útlevél nyilvántartásból adatszolgáltatás iránti kérelem 28. Kiskorú útlevél kiállításához a törvényes képviselő hozzájárulásának visszavonása iránti kérelem 29. Útlevél eltulajdonításának, megsemmisülésének, elvesztésének, találásának bejelentése

30. Anyasági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem 31. Gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítása iránti kérelem 32. Gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem 33. Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve Kártyahelyettesítő nyomtatvány iránti kérelem 34. Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem, ha a kérelmező hozzátartozói nyugdíjban részesül 35. Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy részére 36. Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 37. Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem özvegy részére 38. Egyszeri segély engedélyezése iránti kérelem 39. Nyugdíjfolyósításhoz kapcsolódó bejelentés 40. Nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba történő betekintés iránti kérelem 41. Óvodáztatási támogatás iránti kérelem 42. Törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezésével kapcsolatban 43. Otthonteremtési támogatás iránti kérelem 44. Lakáscélú állami támogatásokat igénylők hitelintézeti elutasítása miatt a támogatásra való jogosultság feltételeinek a megállapítása iránti kérelem 45. Lakáscélú állami támogatás visszafizetési kötelezettségének felfüggesztése iránti kérelem 46. Igazolás kiadása iránti kérelem arról, hogy az ügyfél nem kedvezményezettje másik lakástakarék-pénztári szerződésnek 47. Lakástakarék-pénztári megtakarítás esetén az állami támogatás visszafizetésére kötelezettek (kivéve önkormányzatok, egyházi és nem állami fenntartók) fizetési könnyítés iránti kérelme 48. Megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem 49. Megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentés 50. Annak igazolása iránti kérelem, hogy a kérelmező az elmebeteget gondozásban, ellátásban és felügyeletben tudja részesíteni 51. Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány iránti kérelem 52. Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem 53. Fogyatékosságot érintő lényeges tények, körülmények megváltozásának bejelentése 54. Utazási költségtérítés iránti kérelem egészségbiztosítási ellátás igénybevétele kapcsán 55. Aktív korúak ellátása iránti kérelem 56. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelem 57. Az Egészségbiztosítási Alap terhére méltányosságból adható egyszeri segély iránti kérelem 58. Táppénz, gyermekápolási táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj megállapítása iránti méltányossági kérelem 59. Nevelési ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem (családi pótlék) 60. Iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem (családi pótlék) 61. Gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének bejelentése 62. Vándortábor útvonalának több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése 63. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele iránti kérelem 64. Gyermek családi és utónevének megállapítása iránti kérelem

65. Családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz történő hozzájárulás megadása és eseti gondnok kirendelése iránti kérelem 66. Gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem 67. Kérelem a tizenhatodik életévet betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezésére 68. Olyan személynek a bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogos érdeke fűződik 69. Szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapítása, meghosszabbítása iránti kérelem 70. Szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapítása, meghosszabbítása iránti kérelem 71. Állampolgársági honosítási kérelem 72. Állampolgársági visszahonosítási kérelem 73. Állampolgárság megszerzése iránti nyilatkozat 74. Állampolgárságról való lemondó nyilatkozat 75. Állampolgárság visszaállítására irányuló kérelem 76. Állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem 77. Állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére biztosított helyszín megváltoztatása iránti kérelem 78. Hatósági közvetítői nyilvántartásba vétel iránti kérelem 79. Hatósági közvetítői nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem 80. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti panasz, kivéve az állami adó- és vámhatóság elleni panaszokat 81. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti közérdekű bejelentés, kivéve az állami adó- és vámhatósághoz intézett közérdekű bejelentéseket 82. Családi gazdaság nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból való törlése iránti kérelem, nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződésben rögzített adatokban történt változás bejelentése és igazolása 83. Állatmenhely létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem 84. Állatpanzió létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem 85. Természetes fürdőhely kijelölése iránti kérelem 86. Bejelentés parlagfű-fertőzött ingatlanról 87. Közterületen lévő fásszárú növény kivágásának engedélyezése iránti kérelem 88. Üzlet működési engedélyének kiadása iránti kérelem 89. Vásár 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem 90. Vásár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem 91. Piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem 92. Piac üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem 93. Bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentés 94. Helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándék bejelentése 95. Helyi termelői piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem 96. Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 97. Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése 98. Szálloda szálláshely megszüntetésének bejelentése 99. Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 100. Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése 101. Panzió szálláshely megszüntetésének bejelentése

102. Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 103. Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése 104. Kemping szálláshely megszüntetésének bejelentése 105. Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 106. Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése 107. Üdülőház szálláshely megszüntetésének bejelentése 108. Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 109. Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése 110. Közösségi szálláshely megszüntetésének bejelentése 111. Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 112. Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése 113. Egyéb szálláshely megszüntetésének bejelentése 114. Állatvásár tartásának engedélyezése iránti kérelem 115. Állatpiac tartásának engedélyezése iránti kérelem 116. Állatkiállítás tartásának engedélyezése iránti kérelem 117. Utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem 118.

Utazásszervezői,

utazásközvetítői

tevékenységi

engedély

visszavonása

és

a

nyilvántartásból való törlés iránti kérelem 119. Illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása 120. Veszélyes anyaggal és keverékkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése 121. Veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése 122. Egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése 123. Üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés 124. Üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme 125. Adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti kérelem 126. Fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések 127. Polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélye iránti kérelem 128. Biztonsági papírok kiviteli, behozatali, reexport engedélykérelme 129. Egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelem 130. Gyorsforgalmi út céljára történő ingatlan rendelkezésre tartása miatti kártalanításra vonatkozó kérelem 131. Járművezetők előéleti pontrendszerével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelem 132. Előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem 133. Származásellenőrzés nyilvántartásból adatszolgáltatás iránti kérelem 134. Közúti közlekedési okmánytárból adatszolgáltatás iránti kérelem 135. Jármű egyedi azonosító jellel (alvázszámmal) történő utólagos ellátásának engedélyezésére irányuló kérelem 136. Hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem az egyéni vállalkozók nyilvántartásából 137. Időskorúak járadéka megállapítása iránti kérelem

138. Alanyi ápolási díj megállapítása iránti kérelem 139. Alanyi és normatív közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem 140. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem 141. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelem

Ügyintéző: Gacsályiné Erdei Marianna

Tel.:44/500-958 Email: [email protected]

Filepné Bodó Mária

Tel.: 44/500-958 Email: [email protected]

Török Mihály

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Erdei Zsuzsanna

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Sarkadi Ferencné

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

Királyné Balla Katalin

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

A kormányablakban előterjeszthetőek a fentebb felsorolt beadványok, amelyeket a kormányablak haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon további ügyintézés végett az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz továbbít. Amennyiben a beadvány hiányos, a kormányablak tájékoztatja az ügyfelet a hiányosságokról, és amennyiben a hiányok jellege lehetővé teszi, biztosítja az azonnali javítás vagy pótlás lehetőségét. Az ügyfél kérésére a kormányablak a beadványt a hiányoktól függetlenül továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Az ügyfél a hiányosságok pótlását - ideértve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hiánypótlási felhívás teljesítését is - a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál és a kormányablaknál is teljesítheti. A hiányosságok pótlása során az ügyfél köteles feltüntetni az ügyben eljáró hatóság megnevezését, valamint az ügyszámot. Amennyiben az ügyfél a hiányosságok pótlását a kormányablaknál teljesíti, a kormányablak azt a teljesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak. Amennyiben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hívta fel hiánypótlásra az ügyfelet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő megtartottnak tekintendő, ha az ügyfél a hiánypótlást határidőben a kormányablaknál teljesíti. A kormányablak a kérelmek továbbítását elektronikus úton, a

közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi, kivéve, ha a kérelem, bejelentés benyújtott mellékletének vagy az azokról készített hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus úton történő továbbítása nem lehetséges. A kormányablak - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - a benyújtott beadványt papír alapon is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnak. A kormányablak a beadványokkal kapcsolatos eljárásában a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a Ket. 38/A. § (3) bekezdés b)-d) pontja nem alkalmazható. Alkalmazott jogszabályok 515/2013.(XII.30.) Korm. rendelet a Kormányablakokról Állampolgársági ügyintézés Ügyleírás: Állampolgársági kérelmek átvétele, továbbítása az illetékes hatóság (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) felé. Hagyományos és az egyszerűsített honosítási kérelmek, állampolgársági igazolás, nyilatkozat, valamint lemondás a magyar állampolgárságról ügytípusok intézése. Honosítási,

visszahonosítási

kérelmet

csak

személyesen

lehet

hatóságunkhoz

benyújtani,

ügyfélfogadási időben. Kiskorú esetében, a kérelmet szülője/törvényes képviselője jogosult előterjeszteni, és a honosításhoz, mindkét szülő hozzájárulása szükséges. A kérelmek és a benyújtott okiratok rögzítés után megküldésre kerülnek a BÁH részére, majd a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A honosított, visszahonosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz bármelyik magyarországi polgármester, vagy a külképviselet vezetője előtt. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Egyszerűsített honosítási kérelmet az a nem magyar állampolgár nyújthat be: -

akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását

-

magyar nyelvtudását igazolja

-

a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban

-

honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti

-

aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy

-

aki öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született.

Az egyszerűsített honosítási kérelemhez csatolandó iratok köre: -

születési anyakönyvi kivonat és családi állapotot igazoló okirat (eredetiben vagy hiteles másolatban, hitelesnek elfogadható pl. a közjegyző által hitelesítés

-

magyar származását igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.)

-

kérelem nyomtatványt, adatlapot a születés/házasságkötés haza anyakönyvezéséhez

-

külföldön élők esetében 1 db fénykép, magyarországi lakcímmel rendelkezők esetében 2 db.

-

idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással.

Ügyet intéző osztály: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Kormányablak Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Kormányablak Osztály 4700 Mátészalka Kölcsey tér. 2.sz. Telefon: 06-44/500-950 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Az ügyintézési határidők: Állampolgársági igazolás, nyilatkozat (Ápt. 5/A.§), lemondás a magyar állampolgárságról: 60 nap. Egyszerűsített honosítási eljárás: 3 hónap. Az eljárás díj és illetékmentes. A kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az állampolgársági kérelmeket a Vhr. mellékletei szerinti formanyomtatványokon kell benyújtani. Alkalmazott jogszabályok: -

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról ,

-

125/1993.(IX. 22.) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtási rendelete,

-

1992. évi LXVI törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,

-

146/993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok

személyi adatainak

és lakcímének

nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény végrehajtásáról, -

1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről,

-

6/2003. (III.07.) BM rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról.

A kormányablak kizárólag tájékoztatást nyújt az alábbi esetekben 1. Terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem 2. Gyermekgondozási díj iránti kérelem 3. Házassági szándék bejelentése és házasságkötés 4. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és az erre vonatkozó szándék bejelentése 5.

Nem

magyar

állampolgár

bejegyzett

élettársi

kapcsolatának

létesítéséhez,

házasságkötéséhez bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása iránti kérelem 6. Tervezett építési tevékenység engedélyezésére, tudomásulvételére, a választott eljárástípus lefolytatására

hatáskörrel

rendelkező

illetékes

építésügyi,

építésfelügyeleti

hatóság

megnevezéséről és elérhetőségéről való tájékoztatás 7. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az együtt benyújtható hatósági engedély iránti kérelmekről való tájékoztatás

8. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban a kérelmezendő eljárástípus illetékének mértékéről szóló tájékoztatás 9. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az egyes szakhatósági eljárások illetékének, igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről való tájékoztatás 10. Nem EGT-állam által kiállított vezetői engedély honosítása iránti kérelem 11. Különleges rendszámtábla kiadása iránti kérelem (forgalmi engedély, törzskönyv, indítási napló kiadása a rendszám típusától függően - OT, SP, V, DT, CK, CD) 12. Személyes úton igényelt hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárás 13. Cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás 14. Születés bejelentése és anyakönyvezése 15. Haláleset bejelentése és anyakönyvezése 16. Házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem 17. Egyénileg kiválasztott és egyedileg legyártott rendszámtábla kiválasztásának, legyártásának engedélyezésére irányuló kérelem 18. Magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem azonnali eljárásban 19. Második magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem azonnali eljárásban 20. Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült magánútlevél, második magánútlevél, szolgálati útlevél, hajós szolgálati útlevél pótlása iránt elektronikus úton benyújtott kérelemre induló eljárás 21. A második magánútlevél kiállítása iránt elektronikus úton benyújtott kérelemre induló eljárás Ügyintéző: Gacsályiné Erdei Marianna

Tel.:44/500-958 Email: [email protected]

Filepné Bodó Mária

Tel.: 44/500-958 Email: [email protected]

Török Mihály

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Erdei Zsuzsanna

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Sarkadi Ferencné

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

Királyné Balla Katalin

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

A kormányablak a felsorolt ügyekben az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.

Alkalmazott jogszabályok 515/2013.(XII.30.) Korm. rendelet a Kormányablakokról A Kormányablak által végzett kiegészítő szolgáltatások 1. Ügyfélkapu-regisztráció 2. Egyedi hatósági ügyek intézéséhez internetes kapcsolati lehetőség és informatikai segítség nyújtása 3. Tájékoztatás nyújtása az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek és az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozás működési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről, bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szükséges bejelentésekről, hatósági engedélyekről és az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről, informatikai segítség nyújtása, továbbá egyéni vállalkozói

tevékenység

elektronikus

bejelentéséhez,

az

adatváltozások

elektronikus

bejelentéséhez, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének, szünetelés utáni folytatásának, valamint megszűnésének elektronikus bejelentéséhez 4. Elektronikus gyűjtőtárhely és feltöltő tárhely létesítése az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben, felvilágosítás és segítségnyújtás az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer kapcsán az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan 5. Internethasználat és hozzáférés biztosítása az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint Országos Építésügyi Nyilvántartás adataihoz és elektronikus alkalmazásainak használatához, elektronikus ügyintézés indításához 6. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról vezetett nyilvántartásában való szereplés - az egészségbiztosító elektronikus szolgáltatásának igénybevételével való ellenőrzése 7. A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos elektori gyűlés megtartása és lebonyolítása 8. A kormányablak betekintési lehetőséget biztosít az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer cégadatbázisába 9. Ügyfélkapu-regisztráció birtokában az ingatlan-nyilvántartásból nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésének biztosítása 10. Cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásról tájékoztatás

Ügyintéző: Gacsályiné Erdei Marianna

Tel.:44/500-958 Email: [email protected]

Filepné Bodó Mária

Tel.: 44/500-958 Email: [email protected]

Török Mihály

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Erdei Zsuzsanna

Tel.: 44/500-974 Email: [email protected]

Sarkadi Ferencné

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

Királyné Balla Katalin

Tel.: 44/500-956 Email: [email protected]

Alkalmazott jogszabályok 515/2013.(XII.30.) Korm. rendelet a Kormányablakokról A kormányablakban hivatalból intézhető ügyek 1. Az egyéni vállalkozók hatósági ellenőrzése 2. Vezetési jogosultság szüneteltetése 3. Vezetői engedély visszavonása és vezetési jogosultság szüneteltetése 4. Külföldi vezetői engedély bevonása és vezetési jogosultság szüneteltetése 5. Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása a forgalmi engedély és hatósági jelzés bevonásával 6. Jármű forgalomból történő átmeneti kivonása 7. Külföldi hatósági engedély és jelzés bevonása 8. Személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása, költözéssel nem járó lakcímváltozás (helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jellege vagy területszervezési eljárásban hozott döntés) esetén 9. Lakcím, értesítési cím érvénytelenségének megállapítása 10. Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétele, és új hatósági igazolvány kiállítása 11. A mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványának visszavonása 12. Állampolgársági eskü letételét követően az okmányok átadása, megsemmisítése a jogszabályban meghatározott esetekben 13. Az elhunyt személyek okmányaival kapcsolatos intézkedések megtétele Alkalmazott jogszabályok 515/2013.(XII.30.) Korm. rendelet a Kormányablakokról

Mátészalka, 2014. május 20. Héri Péter Gergely sk. Kormányablak Osztályvezető

Mátészalkai Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Mátészalka Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások

A GYÁMHIVATALI ELJÁRÁSRÓL A gyámhivatali eljárás ügyintézési határideje: A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő naptól, hivatalból indult eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napjától kezdődő 21 nap. Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni. A gyámhivatali eljárás ügyintézése díjtalan. A gyámhatósági eljárás költségeit, - kivéve, ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, vagy ha az eljárásban közreműködők hibájából merültek fel költségek, akkor azt az fizeti meg, akinek a jogsértés, illetve akinek a költség felróható-, az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli. A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit a kirendelést kérelmező szerv fizeti meg, míg az eseti gondnok munkadíját és költségeit a gyámhatóság fizeti meg, ha az hagyatéki eljárásban vagy bírósági végrehajtási eljárásban merült fel és e költség másra át nem hárítható. Ugyanakkor: Az eljárás költségeit az ügyfél viseli az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben; illetve a kapcsolattartási ügyekben. Ezen ügyekben szakértő kirendelése esetén a gyámhatóság az ügyfelet a szakértői díj megelőlegezésére kötelezheti. A gyámhatóság által kiszabott, illetve megállapított eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.

A gyámhivatali eljárásban szükséges meghallgatási kötelezettség: A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint -szükség szerint- a gyermek más közeli hozzátartozóit. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba-fogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.

Gyám kirendelése Ügyleírás:

A kiskorú részére –aki nem áll szülői felügyelet alatt (a szülei elhaláloztak, ismeretlen helyen tartózkodnak vagy ténylegesen akadályozva vannak, a bíróság a szülők szülői felügyeletét megszüntette, a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben korlátozva vannak, a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezte el)– gyám kirendelése szükséges. A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha a gyermek részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy más személy is kezdeményezheti. A gyám kirendelése után a gyermek törvényes képviselője lesz, aki évente elszámolási kötelezettséggel tartozik a gyámhivatal felé.

Szükséges

- Kérelem,

okiratok:

- Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Igénylő, kötelezett: A Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező nagykorú személy. Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Szabóné Radnai Erzsébet 44/500-118 Soltész László tel:44/500-118 Tóthné Filep Ilona 44/500-119 Bohán László 44/545-305 Hamvasné Szatur Edina 44/545-304

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Családbafogadás Ügyleírás:

A gyermek szülei, illetve a külön élő szülők esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő -a különélő másik szülő meghallgatásával-, vagy az átmeneti nevelt gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló szülő -az átmeneti nevelt gyermek gyámjának meghallgatásávalkérelmezheti, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig egy más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. A családbafogadó szülőt gyámul rendeljük ki, aki a kiskorú törvényes képviselője, továbbá aki a gyermek vagyonának kezeléséről évente elszámolási kötelezettséggel tartozik a gyámhivatal felé. A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.

Szükséges okiratok: - Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány. Igénylő, kötelezett: A Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező szülői felügyeletet gyakorló szülő. Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Szabóné Radnai Erzsébet 44/500-118 Hamvasné Szatur Edina 44/545-304

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Nevelésbe vétel Ügyleírás:

Ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és ezt a veszélyeztetettséget a gyermekvédelmi szolgáltatásokkal (alapellátás, átmeneti gondozás, védelembe vétel) nem lehet megszüntetni, és a gyermek gondozása a különélő másik szülőnél, vagy harmadik személynél történő elhelyezéssel vagy családba fogadással nem biztosítható, a gyámhivatal a gyermeket nevelésbe veszi. A szülő szülői felügyeleti joga a nevelésbe vétel időtartama alatt szünetel. A gyermek részére a gyámhivatal gyermekvédelmi gyámot rendel és gondozási helyet jelöl ki nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy lakásotthonban.

Szükséges okiratok: - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány. Igénylő, kötelezett:

A Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, szülői felügyeletet gyakorló nagykorú, cselekvőképes személy.

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási

hivatal:

Gyámhivatala

Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Soltész László tel:44/500-118 Tóthné Filep Ilona 44/500-119 Bohán László 44/545-305

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

Az ügyintézés határideje 35 nap.

A gyermek családi jogállásának rendezése Ügyleírás:

A születési anyakönyvi kivonat az apa adatai nélkül kerül a gyámhivatalhoz, az anyát tájékoztatja a hatóság, hogy az apai elismerő nyilatkozat felvételére bármely járási gyámhivatal jogosult. Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le.

Szükséges

- Kérelem,

okiratok:

- Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - Az anya családi állapotának igazolása, - Jogerős bírói ítélet, illetve záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.

Igénylő, kötelezett: Az anya, a 14. életévét betöltött gyermek, törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerő férfi. Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés

4700 Mátészalka Kossuth u. 25.

helye és

4355 Nagyecsed Árpád u.32.

elérhetősége:

E-mail: [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Szabóné Radnai Erzsébet 44/500-118 Hamvasné Szatur Edina 44/545-304

Ügyintézés

Hivatalból, illetve az ügyfél kérelmére ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél

kezdeményezhető: személyesen vagy postai úton. Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

A gyermek huzamosabb időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése Ügyleírás:

A szülő erre vonatkozó jognyilatkozatához a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. A szülői nyilatkozat beadható írásban, vagy jegyzőkönyvi nyilatkozatban. A kérelemhez csatolni kell: - a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, - iskolalátogatási igazolást, - a szülő jövedelemigazolását - befogadó nyilatkozatot, a lakhatás igazolását, amelyek által megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, és tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. A jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell a különélő szülő kapcsolattartása biztosítható-e. Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodásai helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti bírósági eljárás megindításának lehetőségéről. A törvényes képviselőnek, akinek a lakcímváltozásra vonatkozóan előírt bejelentési kötelezettsége van, kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását, továbbá 3 hónapon belül a kapcsolattartásra jogosult kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik. A gyámhivatal a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről szóló döntését közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Szükséges okiratok: - Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány, külföldi lakcímet igazoló okirat, - Környezettanulmány, - Iskolalátogatási igazolás, - Jövedelemigazolás, - Befogadó nyilatkozat. Igénylő, kötelezett:

A Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező gyermeket nevelő szülő.

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye

4700 Mátészalka Kossuth u. 25.

és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

Ügyintézők:

Bojerné Dr Varga Ágnes Tel:44/500-118 Hamvasné Szatur Edina Tel:44/545-304

Ügyintézés

Ügyintézőnél ügyfélfogadási időben személyesen avagy postai úton

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos

A kérelemhez csatolandó dokumentumokat idegennyelvű erdeti

tudnivalók:

példányban és azok hiteles magyarnyelvű fordításban is be kell nyújtani.

Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése Ügyleírás:

A gyermektartásdíj megelőlegezés iránti eljárás a tartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul a mellékelt nyilatkozat kitöltésével. A kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat és tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák: - a tartásdíjat a bíróság jogerősen megállapította, - a fizetésre kötelezett fizetési kötelezettségének minimum 6 hónapon keresztül nem tett eleget -megjelölve azt az időpontot, mikor fizetési kötelezettségét utoljára teljesítette-, - jövedelmi viszonyai nem olyan magasak, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meghaladják és a gyermekei tartását biztosítani tudná tartásdíj nélkül. Nincs helye gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett: a) lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy c) a jogosulttal közös háztartásban él. Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelőlegezésének a) részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50 %-át meghaladja, vagy b) lejárt gyermektartásdíj esetén.

Szükséges okiratok: - Jogerős bírósági végzés a kapcsolattartás szabályozásáról, - Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány. - A gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozat, - A gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szüneteltetését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okirat (Az eljárást a Városi Bíróság Végrehajtó Irodájához beadandó végrehajtási lap kitöltésével kell kezdeményezni, ezt követően az eljárás a bíróság által kijelölt önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.), - A kérelmező és a vele egy háztartásban élők postai úton kapott jövedelme esetén (nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, GYES, GYED, GYET, munkanélküli ellátás, ápolási díj, rendszeres szociális juttatás, gyermektartásdíj, családi pótlék, árvaellátás, stb.) az utolsó postai havi szelvény, vállalkozó esetén az előző évi SZJA bevallás másolata, munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz esetén a kérelem beadását megelőző 6 hónap nettó kereseti igazolását kell a munkáltató által leigazoltatni, -tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek esetén kérjük a gyermek egészségi állapotára vonatkozó szakorvosi vagy kórházi igazolást, mely alapján részére a

magasabb összegű családi pótlékot megállapították, -20 év alatti, tanulmányokat nem folytató munkaviszonnyal nem rendelkező hozzátartozó esetén a Munkaügyi Központ által kiadott jelentkezési könyv fénymásolatát, - Iskoláskorú gyermek esetén az oktatási intézmény igazolását tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, - Középiskolás tanuló esetén legyen feltüntetve a hallgatói jogviszony várható befejezésének időpontja. Igénylő, kötelezett:

A Mátészalka Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező gyermeket nevelő szülő, illetve gyámszülő, aki javára a bíróság a gyermektartás összegét jogerősen megállapította.

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Szabóné Radnai Erzsébe 44/500-118 Bohán László 44/545-305

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Ideiglenes hatályú elhelyezés Ügyleírás:

Amennyiben a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, bármely járási gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen elhelyezi -a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, -nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntés előtt meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, valamint az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. Az ideiglenes hatályú elhelyezést az illetékes gyámhivatal az elrendelést követően felülvizsgálja.

Illetékességi

A Mátészalkai Járási Gyámhivatal közigazgatási területe.

területe: Szükséges okiratok:

- Kérelem vagy bejelentés, javaslat, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Az eljárás

- Bármely nagykorú cselekvőképes személy,

megindítására

- Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek.

jogosult: Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye és 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Batiziné Acháb Jolán 44/500-119 Major Fatime 44/500-118 Papp Zoltánné 44/545-305

Ügyintézés kezdeményezhető:

Hivatalból, illetve más szervek jelzése alapján.

Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása Ügyleírás:

A kapcsolattartás célja, hogy a kapcsolattartásra jogosult személyek (külön élő szülő, nagyszülő, nagykorú testvér, a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, valamint a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. Az egyezséget a gyámhivatal határozatba foglalja. Egyezség hiányában a kapcsolattartásban a gyámhivatal dönt. A kapcsolattartás formái: folyamatos és időszakos. Gyermekétől különélő szülőnek joga és egyúttal kötelessége is, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást. Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha : a) az a kötelezett miatt maradt el, b) az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, vagy az előre nem látható akadály felmerülését utólag igazolja. A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kötelezett a kapcsolattartást szabályozó jogerős határozatnak önhibájából ismételten nem tesz eleget. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezését követő 30 napon belül végzéssel: a) a gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak a közreműködését vagy a védelembe vétel elrendelését kezdeményezheti, b) a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti. Ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki. (Az eljárási bírság összege 5.000,-Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedhet, mely ismételten kiszabható.) Ha a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal: a) a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, feltéve, hogy az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll, b) feljelentést tesz, kiskorú veszélyeztetése miatt. A gyámhivatal kötelezi a mulasztó felet a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

Szükséges okiratok: - Jogerős bírósági határozat a kapcsolattartás szabályozásáról, - Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány. Igénylő, kötelezett: A Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező gyermeket nevelő szülő, illetve az ország területén vagy külföldön lakó (tartózkodó) külön élő szülő, nagyszülő, nagykorú cselekvőképes testvér, a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa. A kapcsolattartás szabályozására, vagy újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti. Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők: Soltész László 44/500-118 Tóthné Filep Ilona 44/500-119 Bohán László 44/545-305 Hamvasné Szatur Edina 44/545-305 Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése, felülvizsgálata Ügyleírás:

A gyámhatóság az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését, és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét. A

gyámhatóság

az

iskoláztatási

támogatás

szüneteltetésének

szükségességét három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és a tanítási év lezárását követő 15 napon belül, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt felülvizsgálja. A gyámhatóság a felülvizsgálati eljárás eredményeként, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott, megállapítja, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetése megszüntetéséhez szükséges feltétel nem áll fenn, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését. Illetékességi területe: A Mátészalkai Illetékességi Járási Gyámhivatal területe:közigazgatási területe. Az eljárás

Hivatalból induló eljárás.

megindítására jogosult: Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Batiziné Acháb Jolán 44/500-118 Major Fatime Anita 44/500-118 Papp Zoltánné 44/545-305

Ügyintézés

Az iskola jelzése alapján.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

16. életévét betöltött kiskorú házasságkötésének engedélyezése Ügyleírás:

A 16. életévét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmét a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvezetőnél személyesen terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell : a) a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik, b) a házasulandó felek jövedelmeigazolását és a megfelelő lakhatás igazolását. Ennek érdekében a gyámhivatal környezettanulmányt is készít a leendő lakóhelyen, c) a családvédelmi szolgálat tanácsadáson való részvételt tanúsító igazolást. A gyámhivatal meghallgatja a házasulókat és a kiskorú törvényes képviselőjét. Vizsgálja azokat a körülményeket, amelyek az engedély megadását indokolják, valamint azt, hogy nem áll-e fenn házassági akadály. Az engedély megadásának feltételei: a) a házasság a kiskorú érdekét szolgálja, b) a kiskorú a kérelmét szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be, c) rendelkezik a házasságkötéshez szükséges testi és szellemi fejlettséggel, d) önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós, még nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését. A házasságkötés engedélyezése a határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig hatályos. A gyámhivatal a házasságkötés engedélyezését közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Szükséges okiratok: - Kérelem, - Személyi igazolvány, vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - Jövedelemigazolás, orvosi igazolás, lakhatásra vonatkozó igazolás, tanácsadáson való részvétel igazolása. Igénylő, kötelezett: A 16. életévét betöltött kiskorú, illetve a leendő házastára, amennyiben a Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkezik. Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal:

4700 Mátészalka Kossuth u. 25. 4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Szabóné Radnai Erzsébet 44/500-118 Papp Zoltánné 44/545-304

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos

-

tudnivalók:

Gondnoksági ügyek intézése Ügyleírás:

A bíróság által cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhivatal rendeli ki. A gondnok a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gondnok tevékenységét a gyámhivatal felügyeli. A gondnok a vagyonkezelésről évente elszámolási kötelezettséggel, illetve jelentési kötelezettséggel tartozik a gyámhivatal felé. Ha a gondnokság alá helyezéséről a gyámhivatal tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg. A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt, - tartására, - az örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre, - az ingatlantulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére, - a külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonra, - vagy olyan egyéb vagyontárgyra, illetve vagyoni értékű jogra vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.

Szükséges okiratok: - Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - Bírósági ítélet, - Szerződés, értékbecslés, gyámhatósági fenntartásos betétkönyv, tulajdoni lap, hagyatékátadó végzés. Igénylő, kötelezett:

A Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező ügyei vitelében akadályozott, illetőleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személy.

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye

4700 Mátészalka Kossuth u. 25.

és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Dr Sallainé Szántó Judit tel:44/500118

Dr Dányádi Andrea 44/500118 Hamvasné Szatur Edina 44/545-304 Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Tanköteles gyermek művészeti-, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenységek engedélyezése Ügyleírás:

A 16 évet be nem töltött kiskorú munkát vállalhat művészeti-, sport-, modell vagy hirdetési tevékenység során. A foglakoztatáshoz a gyámhivatal engedélye szükséges. Azt a keresményt, amelyet a 14. életévet betöltött gyermek munkával szerzett, nem a szülők kezelik, hanem ő maga szabadon rendelkezik vele. Annak a gyermeknek, akinek saját keresménye van, és a szülő háztartásában él, a háztartás költségeihez megfelelő mértékben köteles hozzájárulni.

Szükséges okiratok:

- Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - Munkaszerződés.

Igénylő, kötelezett:

A Mátészalka Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, szülői felügyeletet gyakorló nagykorú, cselekvőképes személy.

Az ügyet intéző hivatal:

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

Az ügyintézés helye és

4700 Mátészalka Kossuth u. 25.

elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Bojerné Dr Varga Ágnes Tel:44/500-957 Bohán László 44/545-305

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai

kezdeményezhető:

úton.

Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Kiskorúak vagyoni ügyei Ügyleírás:

A szülei felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy a gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve a kezelésük alól. A szülők gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. A szülők a gyermek vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik, s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszüntekor kötelesek számot adni. A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat: - a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, - az örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre, a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, - az ingatlantulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére, - a külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonra, - vagy olyan egyéb vagyontárgyra, illetve vagyoni értékű jogra vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.

Szükséges okiratok: - Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - Szerződés, értékbecslés, gyámhatósági fenntartásos betétkönyv, tulajdoni lap, bírósági végzés, hagyatékátadó végzés. Igénylő, kötelezett:

A Mátészalkai Járási gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, szülői felügyeletet gyakorló nagykorú, cselekvőképes személy.

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kölcsey tér.2. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpár u.32. E-mail: [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Dr Dányádi Andrea 44/500-118 Bohán László 44/545-305

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Otthonteremtési támogatás Ügyleírás:

Az otthonteremtési támogatás az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását segíti. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a 30. életévét még be nem töltött (amennyiben még nappali tagozaton tanulmányokat folyatat 30. életévét be nem töltött) fiatal felnőtt, akinek nevelésbe vétele nagykorúságával szűnt meg, aki nagykorúsága előtt folyamatosan legalább 3 évig volt nevelésbe véve, ez alatt az idő alatt folyamatosan gondozási helyén tartózkodott és nagykorúságakor a készpénzvagyona, biztosítása vagy más lekötött betétje és ingatlan vagyonának értéke összesen nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Az otthonteremtési támogatás felhasználható építési telek, ház, lakás, tanya vásárlására, saját tulajdonú ingatlan felújítására, bővítésére, önkormányzati bérlakás bérlői jogviszonyának megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, hitelintézeti kölcsön törlesztésére, tartósan beteg vagy fogyatékos felnőtt ellátását biztosító bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra. Az otthonteremtési támogatás mértéke függ a folyamatos nevelésben eltöltött évek számától és a jogosult nagykorúságakor rendelkezésre álló vagyonától.

Szükséges okiratok: - Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - Szerződés, értékbecslés, tulajdoni lap, utógondozó javaslata,volt gyám vagy vagyonkezelő eseti gondnoka végszámadása. Igénylő, kötelezett:

A Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező volt átmeneti vagy tartós nevelt fiatal felnőtt.

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u 32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Soltész László 44/500-118 Tóthné Filep Ilona 44/500-119 Papp Zoltánné 44/545-304

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

A szülői ház elhagyása Ügyleírás:

A gyámhivatal ezen eljárása során vizsgálja, hogy a - gyermek törvényes képviselete, - a gyermek lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen biztosítva van-e. Ennek megállapításának érdekében a gyámhivatal meghallgatja a befogadó magánszemélyt és nála környezettanulmányt készít. A szülői ház elhagyásának engedélyezése –a gondozás, nevelés kivételével– a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti. A kérelem elutasítása esetén, ha a gyermek a szülői házat már engedély nélkül elhagyta, kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Köteles a gyermek visszatérni abban az esetben is, ha a gyámhivatal az engedélyét visszavonja a feltételek megváltozása miatt. A szülői ház elhagyásának engedélyezését a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Szükséges

- Kérelem,

okiratok:

- Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Igénylő, kötelezett: A Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező 16. életévét betöltött kiskorú, a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyermeket gondozó vagy a gondozást vállalni szándékozó személy. Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal,

4700 Mátészalka Kossuth u. 25.

elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Bojerné Dr Varga Ágnes 44/500-957 Hamvasné Szatur Edina 44/545-305

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Utógondozás, utógondozói ellátás Ügyleírás:

Ha az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakhatása közeli hozzátartozónál nem megoldható, utógondozói ellátást vehet igénybe a szakellátás keretein belül. Amennyiben tanulmányokat folytat, akár 25. életévéig, amennyiben létfenntartását nem tudja biztosítani (munkanélküli) 21 éves koráig maradhat a szakellátásban. Az utógondozói ellátás ideje alatt a fiatal utógondozás alatt áll, részére utógondozó kerül kirendelésre, aki segíti további életében, szociális gondjai megoldásában. Amennyiben a fiatal nem részesül utógondozói ellátásban, kérelmére utógondozó kerül kirendelésre, akár a 25. életévének betöltéséig. Kötelező utógondozót kirendelni annak a fiatal felnőttnek, aki otthonteremtési támogatásban részesült az otthonteremtési támogatás elszámolásáig.

Szükséges okiratok: - Kérelem, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - A gondozó intézmény befogadó nyilatkozata, - Iskolalátogatási igazolás vagy a munkaügyi központ igazolása a regisztrált munkanélküliek közé vételéről, - Gyám, utógondozó javaslata. Igénylő, kötelezett:

Utógondozás esetén: a Mátészalkai Járási Gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező 18. életévet betöltött átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt, akinek a lakhatása hozzátartozónál nem megoldható; utógondozói ellátás esetén pedig az a gyámhivatal ahol a fiatal felnőtt nagykorúsítása történt.

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye

4700 Mátészalka Kossuth u. 25.

és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Soltész László 44/500-118 Tóthné Filep Ilona 44/500-119 Hamvasné Szatur Edina 44/545-305 Bohán László 44/545-305

Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó dokumentumok,

-

nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos

-

tudnivalók: Ügygondnok kirendelése Ügyleírás:

A gyámhivatal annak a személynek, aki ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésben akadályozott, illetve akinek az ügyében más eljáró szerv, személy megkeresi, a feltételek fennállása esetén ügygondnokot rendel ki. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény 2004.évi CXL. törvény alapján kirendelt ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg. Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

Szükséges okiratok:

Kérelem

Igénylő, kötelezett:

Bármelyik külső szerv.

Az ügyet intéző hivatal: SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala Az ügyintézés helye és 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Bojerné Dr varga Ágnes 44/500-957 Dr Dányádi Andrea 44/500-118 Dr Sallainé Szántó Judit 44/500-118 Tóthné Filep Ilona 44/500-119 Soltész László 44/500-118

Szabóné Radnai Erzsébet 44/500-118 Batiziné Acháb Jolán 44/500-118 Bohán László 44-545-305 Hamvasné Szatur Edina 44/545-304 Papp Zoltánné 44/545-305 Ügyintézés

Ügyfélfogadási időben az ügyintézőnél személyesen vagy postai úton.

kezdeményezhető: Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

Az ügyintézés határideje 15 nap.

Védelembe vétel Ügyleírás:

Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a járási gyámhivatal intézkedik a gyermek védelembe vétele ügyében. A gyámhivatal a jogszabályban meghatározott szervek, személyek jelzése, kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni. Amennyiben az eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére indult, úgy a gyámhivatal beszerzi az illetékes gyermekjóléti szolgálat javaslatát az ügyben. A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart, melyen meg kell hallgatni a szülőt vagy más törvényes képviselőt, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, valamint a családgondozót is. A járási gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembe vételével, a tárgyalást követően dönt a védelembe vétel elrendeléséről. A jegyző – kérelemre bármikor, hivatalból évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásával megszűnik. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha: -a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható -a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal -a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti.

Illetékességi

A Mátészalka Járási Gyámhivatal közigazgatási területe.

területe: Szükséges okiratok: - Kérelem, bejelentés, javaslat, - Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány. Az eljárás

- Bármely nagykorú cselekvőképes személy,

megindítására

- Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek,

jogosult:

- Szabálysértési hatóság, nyomozó hatóság a 14. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában, - Rendőrség, ügyészség, illetve bíróság a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorú vonatkozásában, - Védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos, - Családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, - Nevelési-oktatási intézmény.

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés helye 4700 Mátészalka Kossuth u. 25. és elérhetősége:

4355 Nagyecsed Árpád u.32. E-mail: [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Batiziné Acháb Jolán 44/500-118 Major Fatime Anita 44/500-118 Papp Zoltánné 44/545-305

Az eljárás indulhat: Hivatalból, illetve kérelemre, bejelentésre. Kapcsolódó

-

dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos tudnivalók:

-

Támogatott döntéshozatal Ügyleírás:

Egyéni szükségleten alapuló döntési segítséget biztosít anélkül, hogy korlátozná az érintett személy cselekvőképességét. A támogatott döntéshozatalt igénybe vevő személy továbbra is teljes cselekvőképességgel rendelkezik ügyei intézése során, segítése azonban hivatalos, jogilag elismert formát ölt. A cselekvőképesség korlátozása nélkül, a kiszolgáltatottság elkerülése révén biztosítja az érintettek védelmét, továbbá lehetővé teszi a döntéshozataluk során az önrendelkezést, illetve alapvető jogok gyakorlását. A támogató kirendelésének feltételei: a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy számára a gyámhatóság egyes ügyei intézésének segítése érdekében támogatót rendelhet. Elrendelhető általános jelleggel, vagy ügycsoportokra. A támogató kirendelése határozatlan időre történik, öt évente felül kell vizsgálni.

Illetékességi

A Mátészalka Járási Gyámhivatal közigazgatási területe.

területe:

A támogatott személy lakóhelye, tartózkodási helye

Szükséges

Kérelem, bejelentés, javaslat.

okiratok:

- Személyi igazolvány vagy útlevél vagy új típusú vezetői engedély, - Lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Az eljárás

- Támogatásra szoruló személy,

megindítására

- Bíróság megkeresésére hivatalból

jogosult:

Az ügyet intéző

SZ-SZ-B M-i KH Mátészalkai Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala

hivatal: Az ügyintézés

4700 Mátészalka Kossuth u. 25.

helye és

4355 Nagyecsed Árpád u.32.

elérhetősége:

E-mail: [email protected] [email protected] [email protected]

Ügyintézők:

Dr.Sallainé Szántó Judit 44/500-118 Dr.dányádi Andrea 44/500-118 Hamvasné Szatur Edina 44/545-305

Az eljárás indulhat: Hivatalból, illetve kérelemre, bejelentésre. Kapcsolódó dokumentumok,

-

nyomtatványok, útmutatók: Egyéb fontos

-

tudnivalók:

Mátészalka, 2014. május 20. Bojerné dr. Varga Ágnes sk. gyámhivatal vezető

Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások Ügytípus megnevezése: SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS A Mátészalkai Járási Hivatal szabálysértési hatósága a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben meghatározott, hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt folytat le szabálysértési eljárást. 1. A szabálysértési hatóság által alkalmazható büntetések és intézkedések: Szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: - a pénzbírság, melynek legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén közérdekű munkával lehet megváltani, amennyiben erre sem kerül sor, a szabálysértési hatóság pénzbírságát a Mátészalkai Járásbíróság elzárásra változtatja át. - a közérdekű munka, amelynek legalacsonyabb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: - az elkobzás, - a figyelmeztetés. 2. Jogorvoslatok a szabálysértési eljárásban: - A meghallgatás nélkül hozott határozat esetén a közléstől számított nyolc napon belül meghallgatást lehet kérni. - A meghallgatás után hozott marasztaló határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül kifogást lehet benyújtani a határozatot hozó hatóságnál, a kifogást a Mátészalkai Járásbíróság bírálja el. - Az eljárást megszüntető határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panaszt lehet benyújtani a határozatot meghozó hatóságnál, a panaszt az illetékes Járási Ügyészség bírálja el. 3. Végrehajtás: Az általános hatáskört gyakorló szabálysértési hatóság gondoskodik a saját hatáskörben kiszabott pénzbírság, közérdekű munka, valamint a Bíróság által kiszabott pénzbírság, közérdekű munka, elzárás,

szabálysértési költség, az okozott kár kérelemre történő, valamint a közterület-felügyelet által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról. 4. Ügyet intéző osztály: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Hatósági Osztály 5. Ügyintézés helye, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztálya 4700 Mátészalka Kölcsey tér. 2.sz. Telefon: 06-44/500-950 E-mail: [email protected] 6. Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Az ügyintézési határidők: Alapeljárás: 30+30 nap Végrehajtási eljárás: 1+1 év Kérelem ill. magánindítvány esetén az Itv. 1. számú mellékletében meghatározott általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni. 7. Alkalmazott jogszabályok: -

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

-

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

-

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

-

17/2012. (IV.5.) BM rendelet a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

-

21/2012. (IV.13.) BM rendelet a szabálysértési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés formájáról, módjáról és rendjéről, a szabálysértési nyilvántartó szerv által teljesített adatközlés rendjéről, valamint az egyes szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatokra tekintettel kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának eljárási rendjéről

-

22/2012. (IV.13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról

-

35/2008. (XII.31.) IRM-PM együttes rendelet az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól

-

173/2013.(V.30.) Korm. rendelet az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelöléséről

-

egyéb kerettényállást kitöltő jogszabályok

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK BEILLESZKEDÉSI-, TANULÁSI-, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁS Az ügy rövid leírása: Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával. Az eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában - vagy ha az nem állapítható meg -, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található. Szükséges okiratok: A szakértői bizottság szakértői véleménye. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye és elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950 Fax: (+3644) 500-952 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap Az eljárás kltsége: Az eljárás díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. Alkalmazott jogszabályok: 1. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 3. 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: TANKÖTELES TANULÓ TANULMÁNYAINAK KÜLFLÖDÖN TÖRTÉNŐ FOLYTATÁSA Az ügy rövid leírása: Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti, amelyet tanköteles gyermek nyilvántartása céljából be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel. Szükséges okiratok: Külföldi köznevelési intézmény iskolalátogatási igazolása. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. Az eljárás költsége: Az eljárás díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok: Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. Alkalmazott jogszabályok: 1. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.

BEJELENTÉS tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatásáról ………………………….......... (szülő/törvényes képviselő neve)

szülő/törvényes képviselő, mint

kk.………………………. (gyermek neve) törvényes képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem,

hogy

gyermekem

20….(év)

….............(hónap)

…

(nap)-tól

……….

…………………….(ország)-ban, a …………………… (város neve) -i ……………………. (óvoda, vagy általános iskola neve) -ban teljesíti tankötelezettségét. Amennyiben gyermekem tankötelezettségének teljesítésében bármilyen változás áll be, haladéktalanul értesítem a magyarországi lakóhelyem szerint illetékes járási hivatalt, illetve az érintett magyarországi óvoda, vagy iskola igazgatóját. Gyermekem adatai: Gyermek neve: Gyermek születési helye, ideje: Anya születési neve: A gyermek lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye: A szülő/törvényes képviselő neve: A szülő levelezési címe: Mátészalka, … …………………. ………………………………………… szülő, törvényes képviselő aláírása

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: ÁPOLÁSI DÍJ Az ügy rövid elírása: A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pont] , ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Szükséges okiratok: Az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványának, lakcímigazolványának, társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó hatósági bizonyítványának, valamint adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványának bemutatása szükséges. A kérelemhez csatolni kell fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, valamint súlyosan fogyatékos ápolási díj kérelmezése esetén: - az ápolást végző személy kérelmét az ápolt személlyel is aláíratva, - a súlyos fogyatékosság tényéről háziorvosi igazolást és szakvéleményt az ápolt háziorvosával kitöltetve, - kiemelt ápolási díj igénylésekor kiskorú ápolt esetén az emelt összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolását, nagykorú ápolt esetén komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság érvényes és hatályos összefoglaló véleményét, - amennyiben az ápolt intézményi nevelésben, oktatásban részesül, az erről szóló igazolást a látogatott intézmény vezetőjével kitöltetve, - magánnyugdíj pénztári tagság esetén a belépési nyilatkozat záradékolt másolatát. Az ügyet intéző osztály: SZSZBMKH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2., 103-as iroda Telefon: (+36 44) 501-963 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely határidő egy alkalommal meghosszabbítható Az eljárás költsége: Az eljárás díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók:

Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon: Kérelem (4. számú melléklet) Háziorvosi igazolás és szakvélemény (5. számú melléklet) Igazolás az ápolási díj megállapításához (6. számú melléklet) Egyéb fontos tudnivalók: Az ápolási díj fajtái: - súlyosan fogyatékos beteg személy gondozása után megállapítható: ha az ápolt személy látás-, hallássérült, középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű értelmi akadályozott, vagy mozgásszervi betegségben szenved, - fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos beteg személy gondozása után megállapítható: ha az ápolt személy segítség nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, lakásán belül segédeszköz igénybevételével sem közlekedni, feltéve, ha ezek közül legalább három egyidejűleg fennáll. -18 év alatti tartósan beteg személy gondozása után megállapítható: ha az ápolt személy előreláthatólag

három

hónapnál

hosszabb

időtartamban

állandó

ápolást,

gondozást

igényel.

- kiemelt ápolási díj: 18. életéven aluli (vagy közoktatási intézményben tanulók esetében 20., illetve 23. életéven aluli) személy esetében, ha állapota miatt emelt összegű családi pótlékban részesül, és az emelt összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegségéből, vagy fogyatékosságából eredően – mások segítsége nélkül, önállóan nem képes illemhelyet használni, valamint lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, továbbá másvalaki személyes segítsége nélkül az étkezéssel, tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni, vagy - 18. életévét betöltötte, és rendelkezik a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság érvényes és hatályos összefoglaló véleményével, és amely szerint a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E minősítés). Az ápolási díj összege: Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%a, azaz 2014. évben bruttó 29.500. Ft. Emelet összegű ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása, gondozása esetén az alapösszeg 150%-a, azaz 44.250.Ft. Kiemelt ápolási díjra jogosultság esetén az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, azaz 2014. évben bruttó 53.100. Ft. Jogosultság feltételei: - Az ápolást végző hozzátartozó a súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, tartósan beteg 18. életévét be nem töltött személy gondozását, ápolását végezze. - Ápoló lehet: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pont] szerinti hozzátartozó. - Amennyiben az ápolást végző hozzátartozó rendszeres pénzellátásban részesül, akkor annak összege nem haladja meg az ápolási díj összegét. Időtartama: a feltételek fennállásig. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díj 2 évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó: - ha az ápolt személy: két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg

felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. - ha az ápoló személy szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, - ha az ápoló személy rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, kivéve, ha az ápoló részére saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátás kerül megállapításra, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják. - ha az ápoló személy keresőtevékenységet folytat, és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja. Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha - az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, - az ápoló kötelezettségét nem teljesíti, - az ápolt személy meghal, - az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, Alkalmazott jogszabályok: 1. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 3. 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól 4. 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól.

(4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez) Kérelem* az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok: 1.1.1. Neve:…………………………………………………………………………………………………………… 1.1.2.

Születési

neve:

………………………………………………………………………………….……………… 1.1.3.

Anyja

neve:

……………………………………………………………………….……………………………. 1.1.4.

Születési

hely,

idő

(év,

hó,

nap):

…………………………………………………...…………………………… 1.1.5.

Lakóhelye:

………………………………………………………………………………………………….…... 1.1.6.

Tartózkodási

helye:

……………………………………………………………………………………….……. 1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ………………………………………………………………………… 1.1.8.

Adóazonosító

jele:

……………………………………………………………………….……………………... 1.1.9.

Állampolgársága:

……………………………………………………………………………………………….. Az

1.1.10.

ápolt

személlyel

való

rokoni

kapcsolata:

………………………………….……………………….……… 1.1.11.Telefonszám

(nem

kötelező

megadni):

………………………………………………………………………… 1.1.12. Fizetési számlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri): ……………………... ………………………………………………………………………………………………………………… 1.1.13.

A

fizetési

számlát

vezető

pénzintézet

…………………………………………………………………... 1.1.14. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén): 1.1.14.1. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy 1.1.14.2. EU kék kártyával rendelkező, vagy 1.1.14.3. bevándorolt/letelepedett, vagy 1.1.14.4. menekült/oltalmazott/hontalan. 1.2. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok: 1.2.1. Az ápolási díj megállapítását arra való tekintettel kérem, hogy az ápolt személy: 1.2.1.1. súlyosan fogyatékos 1.2.1.2. fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos 1.2.1.3. 18 éven aluli tartósan beteg

neve:

1.2.1.4. 18. életévét betöltött tartósan beteg 1.2.1.5. kiemelt ápolást igényel, mert egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes 1.2.1.6. kiemelt ápolást igényel, mert rá tekintettel a magasabb összegű családi pótlékot a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló miniszteri rendeletben felsorolt és ott meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják 1.2.2. Ha a magasabb összegű ápolási díj megállapítását fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személyre való tekintettel kérem, egyben tudomásul veszem az ezzel kapcsolatos vizsgálat elvégzésének szükségességét. 1.2.3. Kijelentem, hogy 1.2.3.1. kereső tevékenységet: 1.2.3.1.1. nem folytatok 1.2.3.1.2. napi 4 órában folytatok 1.2.3.1.3. otthonomban folytatok 1.2.3.2.

nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonyban nem állok

1.2.3.3. rendszeres pénzellátásban 1.2.3.3.1. részesülök

és annak havi összege ………….…………… Ft

1.2.3.3.2. nem részesülök 1.2.3.4. az ápolási tevékenységet: 1.2.3.4.1. a lakóhelyemen/tartózkodási helyemen 1.2.3.4.2. az ápolt személy lakóhelyén/tartózkodási helyén végzem (a megfelelő aláhúzandó); 1.2.3.5. életvitelszerűen a lakóhelyemen/tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó). 1.2.4. Kérjük jelölje, ha az ápolt személy: közoktatási intézmény tanulója óvodai nevelésben részesül nappali szociális intézményi ellátásban részesül felsőoktatási intézmény hallgatója 1.2.5. Az 1.2.1.5. alpont szerinti jogcímen igényelt kiemelt ápolási díj igénylése esetén kérjük, jelölje, etében elvégzett komplex minősítés eredményéről kiállított szakhatósági állásfoglalásával, bizottsági állásfoglalásával,

1.2.6. Ha az 1.2.5. alpont szerinti irattal rendelkezik, de azt nem csatolta a kérelemhez, kérjük, adja meg annak a rehabilitációs szakigazgatási szervnek a megnevezését és címét, amelyik az ápolt személy komplex minősítésének eredményéről szóló iratot kiállította:

………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………… 2. Az ápolt személyre vonatkozó adatok 2.1. Személyes adatok: 2.1.1. Neve:……………………………………………………………………………………………………………. 2.1.2.

Születési

neve:

………………………………………………………………………………….………………. 2.1.3.

Anyja

neve:

……………………………………………………………………….……………………………. 2.1.4.

Születési

hely,

idő

(év,

hó,

nap):

…………………………………………………...…………………………... 2.1.5.

Lakóhelye:

……………………………………………………………………………………………….…….. 2.1.6.

Tartózkodási

helye:

……………………………………………………………………………………….…….. 2.1.7.

Társadalombiztosítási

Azonosító

Jele:

…………………………………………………………………………. 2.1.8. Ha az ápolt személy cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében teljesen korlátozott, a törvényes képviselő neve: ………………………………………… 2.1.9.

A

törvényes

képviselő

lakcíme:

………………………………………………………………………………… 2.2. Jogosultsági feltételekre vonatkozó nyilatkozat: Egyetértek azzal, hogy az otthoni ápolásomat, gondozásomat az ápolási díjat kérelmező hozzátartozóm végezze Hozzájárulok

ahhoz,

hogy

az

önkiszolgáló

képességem

megítéléséhez,

ezzel

összefüggésben a fokozott ápolási igény megállapításához szükséges vizsgálatokat elvégezzék. (Ezt csak akkor kell jelezni, ha az ápolt személy súlyosan fogyatékos és fokozott ápolást igényel.) 3. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Kelt: …………………………………………… ………………………………………. az ápolást végző személy aláírása képviselője

…………………………………………….. az ápolt személy vagy törvényes aláírása

4. Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni. 4.1.A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdése értelmében 4.1.1.Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó ha: 1.)

keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,

2.)

szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

3.)

rendszeres pénzellátásban részesül és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét. Nem tekintendő rendszeres pénzellátásnak az a táppénz, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válás esetén – folyósítanak, továbbá az a saját jogú nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján folyósított rehabilitációs ellátás, amelyet az ápolási díjban részesülő személy az Szt. 42. §. (4) bekezdése alapján kap.

4.1.2.

rendszeres

pénzellátásnak

minősül:

a

táppénz,

a

terhességi-gyermekágyi

segély,

a

gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátások, a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás, rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak

és

nemzeti gondozottak

pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a

gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás. 4.1.3. Fokozott ápolást igényel az a súlyosan fogyatékos személy, aki az alábbi tevékenységek közül legalább három elvégzésére csak mások segítségével képes: 1. étkezni, vagy 2. tisztálkodni, vagy 3. öltözködni, vagy 4. illemhelyet használni, vagy 5. lakáson belül – segédeszköz igénybevételével is – közlekedni. 4.1.4. Kiemelt ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha 4.1.4.1 az ápolt személy a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába tartozik (egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes,) vagy 4.1.4.2 az ápolt személyre tekintettel a magasabb összegű családi pótlékot a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló miniszteri rendeletben felsorolt és ott meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

4.2 A kérelem 1.2.4. pontját abban az esetben kell kitölteni, ha az ápolt személy közoktatási intézmény tanulója, óvodai nevelésben részesül, nappali szociális intézményi ellátásban részesül vagy felsőoktatási intézmény hallgatója. Az erről szóló igazolást a kérelemhez csatolni kell. 4.3 A kérelemhez – a kiemelt ápolási díj iránti kérelmet kivéve - minden esetben mellékelni kell a háziorvos igazolását. 4.4 A kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell 4.4.1 a rehabilitációs bizottság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát vagy hatósági bizonyítványát az ápolt személy vonatkozásában elvégzett komplex minősítés eredményéről, vagy 4.4.2 kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló miniszteri rendelet szerinti igazolást.

(5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez) Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

1.

Igazolom, hogy Neve: ………………………………………………………………………. Születési neve: …………………………………………………………….. Anyja neve: ………………………………………………………………. Születési hely, év, hó, nap: ………………………………………………. Lakóhely: …………………………………………………………………. Tartózkodási hely: ………………………………………………………… Társadalombiztosítási Azonosító Jele:……………………………………. Súlyosan fogyatékos: súlyos fogyatékosságának jellege: látássérült

hallássérült

értelmi sérült

mozgássérült

Tartósan beteg Fenti igazolást nevezett részére: A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv .................... számú szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, vagy a ...................... megyei gyermek szakfőorvos .................... számú igazolása, vagy ........................... fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény ....................................................... szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott .................... keltű igazolás/zárójelentés, vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság .................... számú szakvéleménye alapján állítottam ki. 2.

Szakvéleményem szerint a fent nevezett személy fogyatékossága/betegsége miatt állandó és tartós gondozásra szorul. A gondozás várható időtartama:

Dátum: ……………………………… …………………………………………… háziorvos aláírása munkahelyének címe

P. H.

* A megfelelő választ X-szel kijelölni, illetve a hiányzó adatot kitölteni!

TÁJÉKOZTATÓ a háziorvosi igazolás és szakvélemény kitöltéséhez

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. §. (3) bekezdése szerint az ápolási díjra való jogosultság szempontjából: 1./ Súlyosan fogyatékos személy az, akinek 1. segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes, 2. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes, és halláskárosodás miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, 3. értelmi

akadályozottsága

genetikai,

illetőleg

magzati

károsodás

vagy

szülési

trauma

következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), 4. mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

2./ Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(6. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez) Igazolás az ápolási díj megállapításához Igazolom, hogy Név: …………………………………………………………………………………………….. Anyja neve: ………………………………………………………………………………….…. Születési hely, év, hó, nap:….…………………………………………………………………... Lakóhely: ………………………………………………………………………………………. Tartózkodási hely: ……………………………………………………………………………… „A” közoktatási intézmény tanulója, „B” óvodai nevelésben részesül, „C” nappali szociális intézményi ellátásban részesül, „D” felsőoktatási intézmény hallgatója. Az intézmény megnevezése:……………………………………………………………………. Az „A” pontban foglalt esetben az intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát meghaladja

nem haladja meg.

A „B”-„C” pontban foglalt esetben az intézmény igénybevételének, illetőleg a „D” pont szerinti esetben az intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát meghaladja

nem haladja meg.

Az „A”-„D” pontban foglalt intézmény igénybevétele az ápolást végző személy rendszeres közreműködését teszi szükségessé

nem teszi szükségessé.

Dátum: ………………………….

P. H. ………………………………… intézményvezető

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG Az ügy rövid leírása: A szociálisan rászorult személyek részére egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása. Szükséges okiratok: Az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványa, lakcímigazolvány és TAJkártya bemutatása szükséges! A kérelemhez csatolni kell: - a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló igazolást, gyermektartásdíjra, ösztöndíjra vonatkozó igazolást. A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: - GYES, GYED, GYET, családi pótlék, árvaellátás összegéről szóló hatósági bizonyítványt, - álláskeresési ellátás határozatát, - vállalkozók esetén a NAV által kiadott jövedelemigazolást, - 16 év feletti gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, - nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét, - válásról, gyermekelhelyezésről rendelkező bírósági végzés másolatát. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 00) 500-950 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje és díja/illetéke: 10 nap Az eljárás költsége: Az eljárás díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon.

Alkalmazott jogszabályok: 1. 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól. Egyéb fontos tudnivalók: Családban élő igénylő esetén, amennyiben az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át nem haladja meg (34.200,- Ft) és családjának vagyona nincs. Egyedül élő igénylő esetén, amennyiben az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg (42.750,- Ft) és nem rendelkezik vagyonnal. Jogosultság időtartama: 1 év, amely évente újra igényelhető.

KÉRELEM Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsághoz I. Személyes adatok: Név:………………………………………………………………. Születési neve::……………………………………………………. Születési helye, ideje:…………………………………………….. Anyja neve:……………………………………………………….. Lakóhely:…………………………………………………………… Tartózkodási hely:………………………………………………… TAJ szám:………………………………………………………… Telefonszám:……………………………………………………… Családi állapota: - egyedülálló - házastársával/élettársával él együtt (a megfelelő rész aláhúzandó) Közeli hozzátartozók (neve; születési hely, idő; anyja neve): 1).………………………………………………………………………………………………. 2).………………………………………………………………………………………………. 3)……………………………………………………………………………………………….. 4)……………………………………………………………………………………………….. 5)……………………………………………………………………………………………….. II. Jövedelmi adatok: A A jövedelem típusa 2.1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó 2.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 2.3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások 2.4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2.5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 2.6. Egyéb jövedelem 2.7. Összes jövedelem Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

B

C

Kérelmező

Házastárs, élettárs

havi jövedelme (forint)

- kérelmező: életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), - házastárs/élettárs: életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), -a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy jövedelmi illetve családi viszonyaim - jogosultságot érintő – bármilyen változása esetén köteles vagyok a lakcím szerint illetékes járási hivatalhoz a változást követő 15 napon belül jelenteni. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján – ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Dátum:……………………………..

……………………………. kérelmező aláírása

……………………….. kérelmező házastársának/élettársának aláírása

Tájékoztató A kérelem kitöltéséhez 1. Személyi adatok Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. 2. Jövedelemre vonatkozó adatok Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásként kell feltüntetni az öregségi nyugdíjat, az özvegyi nyugdíjat, a hozzátartozói baleseti nyugellátást, a mezőgazdasági járadékot, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a rokkantsági járulékot, a rehabilitációs járadékot, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásait és egyéb hasonló jellegű juttatásokat. Kereső tevékenységből származó jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik – például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem. Egyéb jövedelmek között kell feltüntetni a táppénzt, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, a munkaügyi központ vagy az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátásokat (például: álláskeresési támogatás, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj), valamint azon jövedelmeket, amelyek az előző két rovatban nem tüntethetők fel. Ha a jövedelemből munkavállalói járulékot, személyi jövedelemadót, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetnek, akkor jövedelemnek

e befizetésekkel

csökkentett összegét kell a kérelemben szerepeltetni. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelmek között sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatást valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. A jövedelemről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.

VAGYONNYILATKOZAT

I. A kérelmező személyi adatai Neve: ……………………………………...…………………………………………………… Születési neve: ………………………………………………………………………………… Anyja neve: ...............................................……………............................................................... Születési hely, év, hó, nap: ..........................................……………............................................. Lakóhely: ……………………………………………………………………………................. Tartózkodási hely:………………………………………………………………………………. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .................………………………………………………

II. A kérelmező és a vele együttélő közeli hozzátartozójának, lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás valamennyi tagjának vagyona A. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ………….………………..... város/község .................................……… út/utca ..... hsz. alapterülete: .………........ m², tulajdoni hányad: ....……………., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* …………………………………. Ft. Haszonélvezeti joggal terhelt:

igen

nem

(a megfelelõ aláhúzandó)

2. Üdülõtulajdon és üdülõtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ………….………………..... város/község .................................……. út/utca .......... hsz. alapterülete: .………........ m², tulajdoni hányad: ....……………., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* …………………………………. Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelõ, garázs stb.): ....….............. címe: ………….…………….. város/község ...............................…………. út/utca .......... hsz. alapterülete: .………........ m², tulajdoni hányad: ....……………., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* …………………………………. Ft.

4. Termõföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: ............................…………… címe: ………….………………..... város/község .............................………. út/utca .......... hsz. alapterülete: .………........ m², tulajdoni hányad: ....……………., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* …………………………………. Ft.

II. Egyéb vagyontárgyak Gépjármű: a) személygépkocsi: ......................................... típus ..............…….... rendszám a szerzés ideje, valamint a gyártási éve: .......................................... Becsült forgalmi érték:** ..................................…….. Ft b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vizi- vagy egyéb jármű: ................................ típus ..............…….... rendszám a szerzés ideje, valamint a gyártási éve: .......................................... becsült forgalmi érték:** ..................................…….. Ft Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplõ adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történõ felhasználásához, kezeléséhez.

Kelt: ………….év .............................. hó ............ nap .....……….................................. aláírás Megjegyzés: Ha a kérelmezõ vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelõ pontját a vagyontárgyak számával egyezõen kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.

Mátészalkai Járási Hivatala

Ügytípus megnevezése: HADIGONDOZOTTAK ELLÁTÁSA

Az ügy rövid leírása: A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki a) katonai szolgálat; b) kötelező katonai előképzés; c) légitámadás és hadművelet; d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása (a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni (a továbbiakban együtt: hadigondozott). Szükséges okiratok: A hadigondozási igény jogosultság megállapítás iránti eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell: - Hadirokkant esetében: a hadi rokkantságot igazoló irat fénymásolatát - Hadiárva esetében: igazoló iratot arról, hogy 16. életéve betöltését megelőzően oly mértékben megrokkant, hogy az a mai napig legalább 67%-ban kimutatható. A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: Hadiözvegy esetében: - házassági anyakönyvi kivonat másolatát, - férje halotti anyakönyvi kivonatának vagy holttá nyilvánító végzésének másolatát, - igazoló okiratot arról, hogy férje harci cselekmény, munkaszolgálat, hadifogság következtében vesztette életét vagy hadirokkantként halálozott el, - amennyiben az özvegy újból férjhez ment, új házasságáról anyakönyvi kivonat másolatát, és utolsó férje halotti anyakönyvi kivonatának másolatát. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950

E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely határidő egy alkalommal meghosszabbítható Az eljárás költsége: Az eljárás díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. Az egyösszegű térítés megállapítása iránti igényt a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Új hadigondozási igény bejelentésekor a Korm. rendelet 4. számú mellékletét ki kell tölteni és a kérelemhez csatolni. Egyéb fontos tudnivalók: Hadigondozottak ellátásai: - egyösszegű térítés, - hadirokkant járadék, - nevelési pótlék, - ápolási pótlék, - hadiözvegyi járadék, - hadiárva járadéka, - hadigondozott családtag járadéka, - temetési hozzájárulás, - térítésmentes gyógyászati ellátás, - gyógyászati segédeszköz ellátás. Alkalmazott jogszabályok: 1. 1994. évi XLV. törvény a hadigondozásról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásról.

IGÉNYBEJELENTÉS A HADI EGYÖSSZEGŰ TÉRÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Az igénylő családi és utóneve:................................................................................. TAJ száma:................................Anyja születési neve: …......................................................... Születési helye, ideje:...................................., …...............év …..............hó …...................nap Születési neve:.............................................................................................. Lakóhelye:…………………………város

…...................................................utca

…...........hsz.

…...........em. ….......ajtó…..............ir.sz. Tartózkodási helye:..........................helység…..........................utca…...........hsz...........em .........ajtó ….........................ir.sz. Nyugdíjfolyósító törzsszáma:.................................................................... Telefonszám: …...................................................................................... Kérem, szíveskedjék részemre megállapítani a módosított 1994. évi XLV. törvény 10. §-ában meghatározott egyösszegű térítést. Az egyösszegű térítést mint: - hadirokkant - hadiözvegy - volt hadiárva - volt hadigyámolt igényelem * (* A megfelelő rész aláhúzandó) Az eljárás megindításáról kérelmére értesítjük. Mátészalka, ________év ______________________hó ________nap

…......................................................................... igénylő

IGÉNYBEJELENTÉS HADIGONDOZÁSBA VÉTELHEZ Az igénylő családi és utóneve: __________________________________________________ Anyja neve:__________________________________________________________________ Esetleges korábbi neve:________________________________________________________ Születési neve:________________________________________________________________ TAJ száma: ___________________________________ Születési helye: _____________________ideje: __________év,________hó,___________nap Lakóhelye: _____________________,________________.u_____sz._____em._______ajtó ___________ir.sz. Tartózkodási helye:________________,________________.u_____sz._____em._______ajtó ___________ir.sz. Nyugdíjfolyósító törzsszáma:___________________________________________________ Telefonszáma (nem kötelező megadni):___________________________________________ Hadirokkantság esetén rokkantsági %: ___________________________________________ Hivatkozással a módosított 1994. évi XLV. törvényben foglaltakra a mellékletként csatolt okiratok alapján kérem hadigondozotti járadékban részesítésemet. A járadékot mint*: hadirokkant hadiözvegy hadiárva hadigyámolt igényelem. *A megfelelő rész aláhúzandó Az eljárás megindításáról kérésére értesítjük. Mátészalka,.................................................... …............................................................. igénylő

TEMETÉSI HOZZÁJÁRULÁST IGÉNYLŐ LAP HADIROKKANT ELTEMETÉSE JOGÁN Az eltemettető neve:____________________________________________________________ Születési neve:_______________________________________________________________ Születési helye, ideje:___________________________________________________________ Anyja neve:_______________________________________________________________ Lakóhelye:__________________________________________________________ Nyugdíjtörzsszáma: _____________________________________________________________ TAJ száma:_____________________________________________________________ Telefonszám (nem kötelező megadni):___________________________________________________________ Az elhunyt neve:_______________________________________________________________ Születési neve:_______________________________________________________________ Születési helye, ideje:_______________________________________________________________ Anyja neve:_______________________________________________________________ Elhalálozás helye, ideje:_______________________________________________________________ Lakóhelye:__________________________________________________________ Elhunyt nyugdíjfolyósító törzsszáma:_________________________________________________________ Mátészalka, ________ év _______________hó _______nap

________________________ kérelmező aláírása A kérelemhez csatolni kell: - halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát - temetési számla eredeti példányát

ORVOSI FELÜLVIZSGÁLAT KÉRÉSE HADIROKKANTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA CÉLJÁBÓL

Az igénylő családi és utóneve: ___________________________________________________ Anyja neve: __________________________________________________________________ Születési neve: ________________________________________________________________ TAJ száma: __________________________________________________________________ Születési helye, ideje:___________________________________________________________ Lakóhelye: …………., ___________________________u. ___sz. ___ em.___ajtó ______ir.sz. Tartózkodási helye: ____________________________u.____sz.___em.____ajtó______ ir.sz. Hadirokkantság jelenlegi %-os mértéke: _______________% Nyugdíjfolyósító törzsszám: ________________________ Telefonszám: __________________ A felülvizsgálatot* - jelenlegi hadi eredetű fogyatkozásom mértékének megállapítása, - ápolási pótlék megállapítása, - kísérő megállapítása, - gyógyászati segédeszköz megállapítása céljából kérem. (*A megfelelő rész aláhúzandó) Az eljárás megindításáról kérelmére értesítést küldünk.

Mátészalka, ______________ _________________________________ igénylő

Mátészalkai Járási Hivatala

Ügytípus megnevezése: KÖZGYÓGYELLÁTÁS Az ügy rövid leírása: A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Szükséges okiratok: Az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványa, lakcímigazolványa és TAJ-kártya bemutatása szükséges! Az alanyi jogú közgyógyellátás igényléséhez csatolni kell: - a háziorvosi igazolást, - a gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást. A normatív közgyógyellátás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell: - háziorvosi igazolást, - a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó- jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást, gyermektartásdíjra, iskolalátogatási, ösztöndíjra vonatkozó igazolást, - 18 év feletti gyermek esetében iskolalátogatási igazolást. A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: - GYES, GYED, GYET, családi pótlék, árvaellátás összegéről szóló hatósági bizonyítványt, - álláskeresési ellátás határozatát, - vállalkozók esetén a NAV által kiadott jövedelemigazolást, - nyugdíjasok esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást, - a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét, - válásról, gyermekelhelyezésről rendelkező bírósági végzés másolatát. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2.sz. I. emelet 104. szoba

Telefon: (+36 44) 500-965 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap Az eljárás költsége: Az eljárás díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. Alkalmazott jogszabályok: 1. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól, 4. 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól. Egyéb fontos tudnivalók: Alanyi jogosultság feltételei: - az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, - rendszeres szociális segélyében részesülő egészségkárosodott személy, - pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, - központi szociális segélyben részesülő, - rokkantsági járadékos, - az, aki rokkantsági ellátásban, illetve - az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Érvényességi ideje: 2 év. Normatív jogosultság feltételei: - a kérelmező közgyógyellátási igazolványra felírható havi rendszeres gyógyszerköltsége a nyugdíjminimum 10%-át, 2.850,-Ft-ot meghaladja, - családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, amely 28.500,- Ft. - egyedül élő személy esetén a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, amely 42.750,- Ft. Érvényességi ideje: 1 év.

9.számú melléklet a 63/2006.(III.27.)Korm. rendelethez KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására 1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1. Neve: ........................................................................................................................................................... 1.2. Születési neve: ............................................................................................................................................. 1.3. Anyja neve: .................................................................................................................................................. 1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap): ............................................................................................................. 1.5. Lakóhelye: .................................................................................................................................................... 1.6. Tartózkodási helye: ...................................................................................................................................... 1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ..................................................................................... 1.8. Állampolgársága: ....................................................................................................................................... 1.9. Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................................... 1.10. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):

2. A megállapítás jogcímére és a jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok Kérjük, a közgyógyellátás jogcímére vonatkozóan a megfelelő alpontot [2.1., 2.2. vagy 2.3. alpont] szíveskedjen megjelölni! Alanyi [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (1) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását, 2.1

- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, átmeneti gondozott, átmeneti vagy

tartós nevelésbe vett kiskorú személyre tekintettel; vagy (kérjük X-szel külön is jelölje be, hogy melyik ellátásban részesül!)

nyugellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesült), tlék (akkor is, ha abban nem a kérelmező részesül, de azt a kérelmezőre tekintettel folyósítják). 2.1.3. Jelölje aláhúzással, ha csatolta: 2.1.3.1. az intézményi elhelyezést vagy nevelésbe vételt igazoló iratot (ellenkező esetben adja meg annak a gyámhivatalnak a megnevezését és címét, amely a kiskorú személy gondozásba/nevelésbe vételét elrendelte: ............................................................................................................................................................................. ......................................................................................................................................................................... );

2.1.3.2. a nyugdíjfolyósító szerv igazolását vagy határozatát a) a hadigondozotti pénzellátás, b) a nemzeti gondozotti ellátás, c) a központi szociális segély, d) a rokkantsági járadék, e) a rokkantsági ellátás, f) a korábbi I. vagy II. csoportú rokkantsági nyugellátás vagy rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként való folyósításáról. [Ha Ön a fentiekben megjelölt ellátás folyósítását nem igazolta, kérjük, adja meg annak a szervnek a megnevezését és címét, amely az ellátást folyósítja, valamint kérjük, adja meg az ellátás folyósítási számát: ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. Normatív [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (2) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását, jövedelmi helyzetemre és a magas gyógyszerköltségemre tekintettel. (Ez esetben ki kell tölteni a 3. pontban szereplő, a közeli hozzátartozókra vonatkozó adatokat, valamint a jövedelemnyilatkozatot!) Méltányossági [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (3) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását jövedelmi helyzetemre és a magas gyógyszerköltségemre tekintettel. (Ez esetben ki kell tölteni a 3. pontban szereplő, a közeli hozzátartozókra vonatkozó adatokat, valamint a jövedelemnyilatkozatot!) 3. A közeli hozzátartozókra és jövedelmükre vonatkozó adatok 3.1. A kérelmező családi körülménye:

3.2. A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók adatai 3.2.1. A kérelmező családjában, a kérelmezővel azonos lakcímen élő közeli hozzátartozók száma: ......... fő. A

B

C

D

E

F

1

Közeli

Anyja

Születési helye,

Társadalo

Családi

Megjegyzés*

.

hozzátartozó

neve

ideje (év, hó,

mbiztosítá

kapcsolat

nap)

si

megnevezés

(születési

Azonosító

e

neve)

Jele

neve

(Taj szám) 2 . 3 .

4 . 5 . 6 .

* Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha a) a 20 évesnél fiatalabb gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, b) életkortól függetlenül a gyermek tartós betegségének vagy fogyatékosságának fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. 3.3. Jövedelmi adatok A kérelmező, valamint a családban élő közeli hozzátartozóinak a havi jövedelme forintban: 1. 2.

A

B

C

A jövedelem típusa

Kérelmező

A családban élő közeli hozzátartozók

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből közfoglalkoztatásból származó:

3.

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó

4.

Táppénz, gyermekgondozási támogatások

5.

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

6.

Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások

7.

Egyéb jövedelem

8.

Összes jövedelem

4. Nyilatkozatok 4.1. A 2.1. alpont szerinti alanyi jogcím esetén nyilatkozom arról, hogy krónikus betegségre tekintettel 4.1.1. egyéni gyógyszerkeret megállapítását. (Kérjük, X-szel jelölje be a megfelelő választ!)

4.2. A közgyógyellátási igazolvány átvételére vonatkozó nyilatkozat (kérjük, X-szel jelölje be a megfelelő választ!): özgyógyellátási igazolvány kézbesítését postai úton: ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................ címre kérem. rmányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél. 4.3. Kijelentem, hogy 4.3.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), 4.3.2. a családomban élő közeli hozzátartozóként feltüntetett személyek életvitelszerűen az enyémmel megegyező lakcímen élnek, 4.3.3. a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. (* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.) 4.4. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján – ellenőrizheti. 4.5. Kijelentem, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesítem az ellátást megállapító szervet. 4.6. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához, továbbá a közgyógyellátási nyilvántartásban szereplő adatoknak a közgyógyellátás információs rendszerében történő felhasználásához. Kelt: ............................................................................., ......................................... .................

.......................................................................... .......................................................................... kérelmező aláírása

kérelmező házastársának/élettársának aláírása

5. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ 5.1. A kérelem benyújtásának lehetőségei 5.1.1. Az alanyi és a normatív jogcímen megállapítható közgyógyellátás iránti kérelmet annál a járási hivatalnál kell benyújtani, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye van. Ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a kérelmet a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani. A kérelem a kormányablaknál is előterjeszthető, ebben az esetben a kormányablak továbbítja a benyújtott kérelmet a járási hivatal felé. 5.1.2. A méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátást a kérelmező azon lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője bírálja el, ahol életvitelszerűen tartózkodik. FIGYELEM! Méltányossági jogcímen a közgyógyellátás kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosult az ellátásra! 5.2. A jövedelmi adatok kitöltéséhez 5.2.1. Abban az esetben, ha a kérelmező a közgyógyellátást jövedelmi helyzetére és magas gyógyszerköltségére tekintettel kéri, a jogosultság megállapításához szükséges az egy családban élő közeli hozzátartozók jövedelmének vizsgálata. 5.2.2. Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. 5.2.3. Család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. 5.2.4. Közeli hozzátartozónak számít: a) a házastárs, az élettárs; b) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; c) az a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, aki ca) húszévesnél fiatalabb és önálló keresettel nem rendelkezik, cb) huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, cc) huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, cd) tartósan beteg, autista, illetve testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos – korhatárra való tekintet nélkül, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. 5.2.5. A kérelem elbírálásához szükségesek a tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolások. Amennyiben a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a kérelmező nem igazolja, úgy a hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalt keresi meg az adatszolgáltatás érdekében. 5.2.6. A megváltozott munkaképességgel, rokkantsággal összefüggő, alanyi jogcímen közgyógyellátásra jogosító ellátások: 5.2.6.1. rokkantsági ellátás, annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az esetében, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 30%, 5.2.6.2. öregségi nyugellátás, a 2011. december 31-én I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetében, 5.2.6.3. rokkantsági ellátás, annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az esetében, aki 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult (legalább 80%-os mértékű az egészségkárosodása),

5.2.6.4. öregségi nyugellátás, annak a személynek az esetében, aki a nyugdíj megállapítását megelőzően rokkantsági ellátásban részesült és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkant volt, vagy új belépőként legfeljebb 30%-os egészségi állapotára tekintettel részesült az ellátásban. 5.2.7. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. 5.2.7.1. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. 5.2.7.2. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. 5.2.7.3. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 5.2.7.4. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. 5.2.7.5. A mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel abban az esetben, ha az őstermelő bevétele nem több mint a kistermelés értékhatára. Ha az őstermelő részére támogatást folyósítottak, a bevétel akkor csökkenthető, ha az nem több mint a kistermelés értékhatárának a folyósított támogatással növelt összege. 5.2.7.6. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a

szépkorúak

jubileumi

juttatását,

a

súlyos

mozgáskorlátozott

személyek

pénzbeli

közlekedési

kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 5.2.7.7. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 5.2.7.8. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. 5.2.7.9. A havi jövedelem kiszámításakor a) rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, b) nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egyhavi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

5.2.8. Jövedelem típusai 5.2.8.1. Munkaviszonyból munkaviszonyban,

és más foglalkoztatási

közalkalmazotti,

közszolgálati

viszonyból származó jövedelem: különösen

jogviszonyban,

bírósági,

ügyészségi,

a

igazságügyi

szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. 5.2.8.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 5.2.8.3.

Táppénz,

gyermekgondozási

gyermekgondozási díj,

támogatások:

gyermekgondozási

segély,

táppénz,

terhességi-gyermekágyi

gyermeknevelési

támogatás,

családi

segély, pótlék,

gyermektartásdíj. 5.2.8.4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 5.2.8.5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 5.2.8.6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. 5.2.9. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.”

Mátészalkai Járási Hivatala

Ügytípus megnevezése: IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az ügy rövid leírása: Az időskorúak járadéka a jövedelemmel nem rendelkező időskorúak részére nyújtott megélhetési támogatás. Szükséges okiratok: Az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványa, lakcímigazolványa és TAJ-kártya bemutatása szükséges! A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: - saját, és házastárs, valamint élettárs nyugdíjszelvényét, nyugdíjszerű ellátás utolsó havi szelvényét, nyugdíjas igazolvány másolatát, - a havi rendszerességgel járó –nem vállalkozásból származó- jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló igazolást. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. Az eljárás költsége: Az eljárás díj- és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. Egyéb fontos tudnivalók: A jogosultság feltételei: - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és akinek a

havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 80%-át, (22.800,- Ft), - egyedülálló személy esetén a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75. évesnél fiatalabb személy, ha havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 95%-át (27.075,- Ft), - egyedülálló 75. életévét betöltött személyt, ha a havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%át, (37.050,- Ft). Támogatás összege: - családban élők esetén 22.800,- Ft, mely összeg a nyugdíjminimum 80%-a, - egyedülálló esetén a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 27.075,- Ft, mely összeg a nyugdíjminimum 95%-a, - 75 évet betöltött egyedülálló személy esetében 37.050,- Ft, mely összeg a nyugdíjminimum 130%-a, -ha a kérelmező jövedelemmel rendelkezik, akkor a támogatás összegének és a jogosult havi jövedelmének a különbözete a támogatás havi összege.

Alkalmazott jogszabályok: 1. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet

2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására 1. Személyes adatok 1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1.1.

Neve:….........................................................................................................................................

1.1.2.

Születési neve:…......................................................................................................................

1.1.3.

Anyja neve: ..................................................................................................................................

1.1.4.

Születési helye, ideje (év, hó, nap): .............................................................................................

1.1.5.

Lakóhely: .....................................................................................................................................

1.1.6.

Tartózkodási hely: ........................................................................................................................

1.1.7.

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ........................................................................................

1.1.8

Állampolgársága:…………………………………………………………………………………….

1.1.9.

Telefonszám (nem kötelező megadni): ........................................................................................

1.1.10. Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri): .......................................... 1.1.11. A fizetési számlát vezető pénzintézet neve: ............................................................................... 1.2.

A kérelmező családi állapota:

1.2.1.

□ egyedülálló

1.2.2.

□ házastársával/élettársával él együtt

1.3.

A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgár esetén):

1.3.1.

□ szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy

1.3.2.

□ EU kék kártyával rendelkező, vagy

1.3.3.

□ bevándorolt/letelepedett, vagy

1.3.4.

□ menekült/oltalmazott/hontalan

1.3.5.

□ összevont engedéllyel rendelkező

1.4. A kérelmezővel azonos lakcímen élő házastársára/élettársára vonatkozó adatok: 1.4.1.

Neve: ...........................................................................................................................................

1.4.2.

Születési neve: ............................................................................................................................

1.4.3.

Anyja neve: …………………………………………………………………………………………

1.4.4.

Születési helye, ideje (év, hó, nap):…………………………………………………………………

1.4.5.

Lakóhelye:…………………………………………………………………………………………….

1.4.6.

Tartózkodási hely: .......................................................................................................................

1.4.7.

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ........................................................................................

2. Jövedelmi adatok: A

B

Jövedelem típusa

Kérelmező

C Házastárs/élettárs (forint) havi jövedelme

2.1.

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből közfoglalkoztatásból származó

2.2.

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó

2.3.

Táppénz, gyermekgondozási támogatások

2.4.

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

2.5.

Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások

2.6.

Egyéb jövedelem

2.7.

Összes jövedelem

3. Nyilatkozatok: 3.1. 3.1.1.

Tudomásul veszem, hogy a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság útján – ellenőrizheti a kérelemben

közölt jövedelmi adatok valódiságát, 3.1.2.

köteles vagyok a feltüntetett adatokban bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenteni az eljáró

hatóságnak. 3.2.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő

felhasználásához. 3.3.

(A kérelmező részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 3.3.1.* 3.3.2. 3.4.

életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. (A kérelmező házastársának/élettársának részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 3.4.1.* 3.4.2.

életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: …………………………………………………., ……………………………………………. kérelmező aláírása

…….……………………………………. kérelmező házastársának/élettársának aláírása

__________ * Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.

4. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ Kérjük, hogy szíveskedjen a megfelelő választ X-szel jelölni, és a hiányzó adatokat kitölteni. 4.1.

A személyi adatok kitöltéséhez „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve,

4.1.1.

ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. 4.2.

A jövedelemre vonatkozó adatok kitöltéséhez

4.2.1.

„Jövedelem”: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy

külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. 4.2.2.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a

bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. 4.2.2.1.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség,

valamint a fizetett tartásdíj. 4.2.2.2.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó,

a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 4.2.3.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési

hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. 4.2.4.

Nem minősül jövedelemnek, így jövedelemként nem kell feltüntetni az önkormányzati segélyt, a

lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és az a melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 4.2.5.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi

jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 4.2.6.

A havi jövedelem kiszámításakor

4.2.6.1.

a rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt,

4.2.6.2.

a nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a

kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 4.2.7. 4.2.7.1.

A jövedelem típusai: Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a

munkaviszonyban,

közalkalmazotti,

közszolgálati

jogviszonyban,

bírósági,

ügyészségi,

igazságügyi

szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre

irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. 4.2.7.2.

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből

származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 4.2.7.3.

Táppénz,

gyermekgondozási

gyermekgondozási díj,

támogatások:

gyermekgondozási

segély,

táppénz,

terhességi-gyermekágyi

gyermeknevelési

támogatás,

családi

segély, pótlék,

gyermektartásdíj. 4.2.7.4.

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői

nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 4.2.7.5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 4.2.7.6.

Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, a

felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, a nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. 4.2.8.

A jövedelemről – a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatósága által a családtámogatási

törvény szerint folyósított családtámogatási ellátás, vagy a fogyatékossági támogatás kivételével – a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.

2/A. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez Adatlap az időskorúak járadékának hivatalból történő megállapításához 1.Személyi adatok 1.1.

[A HATÓSÁG TÖLTI KI]

1.1.1.

Neve:

1.1.2.

Anyja neve:

1.1.3.

Születés helye, ideje (év, hó, nap):

1.1.4.

Lakóhelye:

1.1.5.

Tartózkodási helye:

1.1.6.

Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

1.1.7.

Állampolgársága:

1.1.8. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):

/hontalan 1.2.

[AZ ÜGYFÉL TÖLTI KI]

1.2.1.

Telefonszám (nem kötelező megadni):

1.2.2.

Fizetési számlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri):

1.2.3.

A fizetési számlát vezető pénzintézet neve:

1.2.4.

Az 1.1. alpont szerinti adataimban az alábbi változás(ok) történt(ek):

1.2.5.

Családi állapot:

1.2.6.

A kérelmezővel azonos lakcímen élő házastársa/élettársa személyes adatai:

1.2.6.1.

Neve:

1.2.6.2.

Születési neve:

1.2.6.3.

Anyja neve:

1.2.6.4.

Születési helye, ideje (év, hó, nap):

1.2.6.5.

Lakóhelye:

1.2.6.6.

Tartózkodási helye:

1.2.6.7.

Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

2. Jövedelmi adatok* A A jövedelem típusa

B Kérelmező

C Házastárs, élettárs

havi jövedelme (forint) 2.1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó 2.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 2.3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások 2.4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

2.5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 2.6. Egyéb jövedelem 2.7. Összes jövedelem * Egyedülálló személy esetén csak akkor kell kitölteni, ha az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetését követően a jövedelemben változás állt be. 3.

Nyilatkozatok

3.1.

(A kérelmező részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 3.1.1.**

az adatlapon közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

3.1.2. 3.2.

életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

(A kérelmező házastársának/élettársának részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 3.2.1.** 3.2.2. 3.3.

életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság útján –

ellenőrizheti a közölt jövedelmi adatok valódiságát. 3.4.

Tudomásul veszem, hogy köteles vagyok a feltüntetett adatokban bekövetkezett változást 15 napon

belül bejelenteni az eljáró hatóságnak. Kelt:

,...................................................... kérelmező aláírása

kérelmező házastársának/élettársának aláírása

__________ ** Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.

4. TÁJÉKOZTATÓ AZ ADATLAP KITÖLTÉSÉHEZ A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni. 4.1.

A személyi adatok kitöltéséhez4.1.1.

Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált

vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. 4.2.

A jövedelemre vonatkozó adatok kitöltéséhez

4.2.1.

A jövedelemre vonatkozó adatokat nem kell megadni, ha az ügyfél egyedülálló és az aktív korúak

ellátására való jogosultságának megszűnését követően jövedelmében változás nem állt be. 4.2.2.

„Jövedelem”: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy

külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. 4.2.3.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a

bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. 4.2.3.1.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség,

valamint a fizetett tartásdíj. 4.2.3.2.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó,

a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 4.2.4.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési

hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. 4.2.5.

Nem minősül jövedelemnek, így jövedelemként nem kell feltüntetni az önkormányzati segélyt, a

lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és az a melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 4.2.6.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi

jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 4.2.7.

A havi jövedelem kiszámításakor

4.2.7.1.

a rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt,

4.2.7.2.

a nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a

kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 4.2.8.

A jövedelem típusai:

4.2.8.1.

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a

munkaviszonyban,

közalkalmazotti,

közszolgálati

jogviszonyban,

bírósági,

ügyészségi,

igazságügyi

szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. 4.2.8.2.

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből

származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 4.2.8.3.

Táppénz,

gyermekgondozási

gyermekgondozási díj,

támogatások:

gyermekgondozási

segély,

táppénz,

terhességi-gyermekágyi

gyermeknevelési

támogatás,

családi

segély, pótlék,

gyermektartásdíj. 4.2.8.4.

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői

nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 4.2.8.5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 4.2.8.6.

Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, a

felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, a nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. 4.2.9.

A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell – a családtámogatási törvény szerint folyósított

családtámogatási ellátás kivételével – a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: ÁLLATTARTÁSSAL, ÁLLATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSA Az ügy rövid leírása: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Ávtv.), alapján az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése állatvédelmi hatóságként a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. A járási hivatal – feladat- és hatáskörében eljárva – ellenőrzi az állatvédelmi törvényben foglaltak végrehajtását. A járási hivatal az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja. Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a járási hivatal kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását. Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóságként eljáró járási hivatal szabja ki. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye és elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950 Fax: (+3644) 500-952 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely határidő egy alkalommal meghosszabbítható Az eljárás költsége: A lakossági közérdekű bejelentés díj- és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. Alkalmazott jogszabályok: 1. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 2. 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 3. 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről 4. 244/1998.(XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 5. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: ÜZLETSZERŰEN VÉGZETT TÁRSASHÁZ KEZELŐI ÉS INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE Az ügy rövid leírása: Üzletszerűen végzett társasház-kezelői és ingatlankezelői tevékenység folytatásának bejelentése, nyilvántartásba történő felvétele. Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet (a továbbiakban: szolgáltatási tevékenység) az folytathat, aki rendelkezik az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendelet szerint meghatározott társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői szakmai képesítéssel. Szolgáltatási tevékenységet az folytathat továbbá, a) aki a szolgáltatási tevékenységével összefüggésben nem áll a tevékenységtől eltiltó bírói ítélet alatt, b) aki köztartozásmentes adózó, valamint c) e rendelet szerinti bejelentéshez szükséges feltételeket teljesítette. Szolgáltatási tevékenységet az a köztartozásmentes gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja- rendelkezik az e rendelet szerinti bejelentéshez szükséges feltételekkel. A szolgáltatást nyújtónál a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. A hatóság - e feltétel biztosításáig - megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak, akinek személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja a tevékenység folytatásának feltételével már nem rendelkezik. A hatóság a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétől számított 1 év időtartamra megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak, aki: a) a nyilvántartásban szereplő adatok változását legkésőbb a változástól számított 5 munkanapon belül a hatóság részére nem jelenti be, és e kötelezettségének hatóság általi felhívás ellenére sem tesz eleget, b) a hatóság számára olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, melynek érdemi befolyása volt a bejelentés elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jogszerű végzésének az ellenőrzésére, c) a hatósági ellenőrzést akadályozza.

Szükséges okiratok: A szolgáltatást nyújtónak bejelentésében a feltételek meglétét az alábbi okiratokkal kell igazolnia: a) a szakképesítést tanúsító bizonyítvány hiteles másolata, b)

a harminc

napnál

nem

régebben kiállított

közokirat, amely szerint a szolgáltatást nyújtó

köztartozásmentes adózó, kivéve, ha a szolgáltatást nyújtó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, c) az eljárási illeték megfizetésének igazolása, d) egyéni vállalkozó munkáltató esetén -ha a szolgáltatásnyújtásra személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja által jogosult- egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolata, e) ha a munkáltató egyéb gazdálkodó szervezet -ha a szolgáltatásnyújtásra egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja által jogosult- három hónapnál nem régebbi cégkivonat. A szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetnek a bejelentésében a feltételek meglétét az alábbi okiratokkal kell igazolnia: a) a harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentő köztartozásmentes adózó, kivéve, ha a bejelentő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, b) gazdálkodó szervezet esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonat, egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatát, c) az eljárási illeték megfizetésének igazolása. Amennyiben a gazdálkodó szervezet nem csatolja az a)-c) pontok szerinti iratokat, a hatóság a bejelentés feltételeinek megállapítása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szolgáltatásról nyilvántartást vezető hatósághoz. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950 Fax: (+36 44) 500-950 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje és díja/ illetéke: 8/15 nap, amely egy alkalommal meghosszabbítható Az eljárás költsége: 3.000,- Ft Az eljárási illetéket a kérelmezőnek a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett illeték bevételi számlája javára átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson kell teljesítenie, mely a járási hivatalnál igényelhető. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók, iratminták: Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. Alkalmazott jogszabályok: 1. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 2003.évi CXXXIII. törvény a társasházakról, 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 4. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,

5. 186/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről, 6. 217/2009. (X. 2.) Korm. rendelet az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről,

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: CIRKUSZI MENAZSÉRIA LÉTESÍTÉSE ÉS MŰKDTETÉSE, A SZOLGÁLTATÁS FELÜGYELETE Az ügy rövid leírása: A cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rend.) 3. § (2) bekezdése alapján a Kormány az állandó menazséria működését engedélyező, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: állatvédelmi törvény) 40. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi hatóságként a cirkuszi menazséria létesítése és fenntartása szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az állandó menazséria helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalát jelöli ki. Állandó menazséria működtetésére vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a járási hivatal helyszíni szemle keretében megállapítja, hogy az állatvédelmi törvényben és a rendeletben, valamint a fenntartó által az engedély iránti kérelemhez csatolt tervekben előírtak gyakorlati feltételei biztosítottak. A szakhatóságok a szakhatósági állásfoglalást a helyszíni szemle keretében vagy a helyszíni szemlét követő tizenöt napon belül adják meg. Nem adható meg a működési engedély, illetve a járási hivatal köteles a működési engedélyt azonnali hatállyal bevonni azon egyed vonatkozásában, amely tartása során az állat kíméletére, ellátására, tartására vonatkozó előírásokat oly mértékben szegték meg, hogy ezzel a kérdéses egyed súlyos károsodását okozták. Ha az előírásokat több egyed vonatkozásában súlyosan vagy ismétlődően szegték meg, és ezzel a kérdéses egyedek károsodását okozták, akkor a járási hivatal a működési engedélyt azonnali hatállyal bevonja. A járási hivatal és a szakhatóságok az állandó menazséria működését legalább 4 évenként kötelesek ellenőrizni. A járási hivatal a hatósági ellenőrzés eredményétől függően az állandó menazséria működési engedélyét bevonhatja, illetőleg a működési engedély bevonását nem indokoló hiányosságok esetén legfeljebb harmincnapos- határidő tűzésével a fenntartót a hiányosságok pótlására kötelezheti. A működési engedélyt, valamint a működési engedély bevonásáról szóló határozatot a járási hivatal a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajok esetében a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel, egyéb fajok esetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal is közli, amely a menazséria fenntartója, illetve az állatok tulajdonosának költségére, az állatoknak – azok sorsának végső rendezéséig – állatkertbe vagy más megfelelő helyre történő szállítását és ottani gondozását rendelheti el, vagy más megfelelő intézkedést hozhat. Amennyiben a menazséria bizonyos egyedek vonatkozásában nem teljesíti az előírt tartási feltételeket, a járási hivatal a kérdéses egyedek tartását nem engedélyezi, illetve - a működési engedély kiadása után - megtiltja. A járási hivatal a veszélyes vagy védett, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajok egyedeinek tartását megtilthatja, ha az állandó menazséria

a) a biztonsági feltételeket nem teljesíti, b) az állatok tartása során az állat kíméletére, ellátására, tartására vonatkozó előírásokat megszegi, vagy az egyedek károsodását okozza, fennmaradásukat veszélyezteti. A fenntartó kérésére az állandó menazsériából történő indulás előtt, a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül a járási hivatal kiadja az ideiglenes menazséria úti naplót, melyet a hatósági állatorvosnak az induláskor érvényesítenie kell. Amennyiben a fenntartó több ideiglenes menazsériát kíván működtetni, valamennyihez igényelni kell az ideiglenes menazséria úti naplót. Az ideiglenes menazséria úti napló egy évig hatályos. A tárgyévre szóló ideiglenes menazséria úti naplót a fenntartó a következő év január 31-ig köteles leadni a járási hivatalnak. A járási hivatal és a fentebb megjelölt hatóságok feladatkörükben jogosultak ellenőrizni a rendeletben foglaltak teljesülését. A járási hivatal hiányosságok észlelése esetén a fenntartót határidő tűzésével azok pótlására szólíthatja fel, vagy az úti naplót bevonhatja. Külföldről érkező cirkuszi menazséria esetén – amennyiben az adott naptári évben 6 hónapnál rövidebb ideig tartózkodik Magyarország területén – az ország területén lévő első ideiglenes telephely szerint illetékes járási hivatal adja ki az ideiglenes menazséria úti naplót. A külföldi cirkuszi menazséria fenntartója köteles az ország területén található utolsó ideiglenes telephely szerint illetékes járási hivatalnak az ideiglenes menazséria úti naplót leadni. Cirkuszi menazséria a Magyarország területén az adott naptári évben 6 hónapnál hosszabb ideig csak állandó menazséria működési engedély birtokában működhet. A Kormány a külföldről érkező cirkuszi menazséria működtetése tekintetében a Szolgtv. 10. §-a, 37. §-a és 46. §-a szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az ideiglenes telephely szerint illetékes járási hivatalt jelöli ki. Illetékesség: 

az állandó menazséria helye szerint illetékes járási hivatal



külföldről érkező cirkuszi menazséria esetén -amennyiben az adott naptári évben 6 hónapnál rövidebb ideig tartózkodik a Magyarország területén- az ország területén lévő első ideiglenes telephely szerint illetékes járási hivatal

Szükséges okiratok: Az állandó menazséria működési engedélye iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az állandó menazséria fenntartójának nevét, lakcímét, gazdálkodó szervezet esetén székhelyét, képviselője nevét, lakcímét, -ennek hiányában- tartózkodási helyét; b) az állatokért felelős személy(ek) nevét, lakcímét, -ennek hiányában- tartózkodási helyét; c) a telephely adatait, így különösen a terület nagyságát, befogadóképességét, létesítményei leírását, közüzemi ellátottságát; d) az állat-egészségügyi ellátásról szóló írásos megállapodást vagy szerződést, illetve annak másolatát. Az állandó menazséria működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a tartandó egyedek állatfajok szerinti bontásban megadott listáját, az egyedek egyedi jelölésének módját, az állatok egészségügyi ellátásához szükséges feltételek leírását, valamint az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények méretének, felszerelésének adatait; b) a külön jogszabály alapján kiadott, az állatok tartásához szükséges engedélyek, bizonylatok másolatát; c) az Állatvédelmi törvény rendelkezései, a tartásra vonatkozó külön jogszabályok és a tartásra tervezett fajok egyedei természetes viselkedésének, bioritmusának, biológiai szükségleteinek figyelembevételével elkészített Állattartási tervet, melynek tartalmaznia kell: ca) a takarmányozási program alapelveit, cb) a kötelező védőoltásokat, a megelőző és gyógyító állatorvosi ellátás, azaz az állat-egészségügyi követelmények biztosításának folyamatát, cc) a karantén idejét és módját, a beteg állatok elkülönítésének előírásait,

cd) az állatok szökése megakadályozásának biztosítékait, ce) a külső és belső parazitákkal történő fertőződés megelőzésének és kezelésének módjait, cf) a kártevők elleni védekezés módjait, cg) a szaporulat kezelésére, a védett vagy veszélyes egyedek tartására vonatkozó előírásokat, ch) az állatok gondozásával és betanításával kapcsolatos részletes előírásokat, ci) a takarmányok és az alom tárolásának és felhasználásának szabályait, cj) az elhullott állat, a keletkezett állati hulladék, trágya, alom

tárolásának, kezelésének

és

ártalmatlanításának módját, ck) az állatok tartási helyére, valamint az előző pontban felsorolt tárolóhelyekre vonatkozó takarítás, tisztítás és fertőtlenítés eszközeit, anyagait és módját; d) veszélyes állat kiszabadulására, az állatok szükség szerinti mentésére vonatkozó Intézkedési tervet, melynek fajonként ki kell térnie az állatok befogására, fékentartására, illetve rögzítésük lehetséges módjaira; e) az állandó menazséria megszűnésének esetére szóló Felszámolási tervet, benne az állatok további elhelyezésére vonatkozó elképzeléseket; f) az állatok szállításának módját, eszközeit, az ideiglenes telephelyeken használt, az állatok biztonságos elhelyezésére szolgáló létesítményeket leíró Utaztatási tervet; g) a szállító jármű állatszállításra való alkalmasságát igazoló hatósági bizonyítvány másolatát; h) a szállítói engedély másolatát. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2.sz. Telefon: (+36 4) 500-950 Fax: (+36 44) 500-952 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely határidő egy alkalommal meghosszabbítható Az eljárás költsége: 5.000,- Ft Az eljárási illetéket a kérelmezőnek a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett illeték bevételi számlája javára átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson kell teljesítenie, mely a járási hivatalnál igényelhető. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az eljáráshoz kapcsolódó formanyomtatvány nincs. Alkalmazott jogszabályok: 1.1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről, 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 4. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól, 5. 222/2007. (VIII.29.) Korm. rendelet a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól,

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: HATÓSÁGI ELJÁRÁS A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ TRVÉNY (I.), A VÍZIKZMŰ-SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TORVÉNY (II.) ALAPJÁN Az ügy rövid leírása: I. A közérdek mértékét meghaladó, illetve a 7. §-ban nem említett tevékenység — vízimunka, vízilétesítmény építése — többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni. Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket

a

közigazgatási

hatósági

eljárás

és

szolgáltatás

általános

szabályairól

szóló

törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala veti ki. II. Az ingatlan tulajdonosa a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha a) a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és b) az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik. Fenti kötelezettséget már meglévő víziközmű-rendszer esetében annak bővítésétől számított egy éven belül kell teljesíteni. Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötésre vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a járási hivatal hivatalból kötelezi az ingatlan beköttetésére. A járási hivatal az ingatlan tulajdonosát közérdekből kötelezi az ingatlan beköttetésére, és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítmény, egyedi szennyvízkezelő létesítmény vagy egyedi zárt szennyvíztároló közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros hatása állapítható meg. A víziközmű-szolgáltató kérelmére a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2.sz. Telefon: (+36 44) 500-950 Fax: (+36 44) 500-952 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. Az eljárás költsége:3.000,- Ft

Az eljárási illetéket a kérelmezőnek a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett illeték bevételi számlája javára átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson kell teljesítenie, mely a járási hivatalnál igényelhető.

Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. Alkalmazott jogszabályok: 1.1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 4. 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, 5. 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 6. 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus

megnevezése:

HATÓSÁGI

ELJÁRÁS

A

TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRÓL

(I.),

A

VILLAMOSENERGIÁRÓL (II.) ÉS A FLDGÁZELLÁTÁSRÓL (III.) SZÓLÓ TRVÉNYEK ALAPJÁN Az ügy rövid leírása: I. A szolgáltatói hőközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhővel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani. Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti az járási hivataltól. A használati jog alapítását és a fizetendő kártalanítás mértékét a járási hivatal állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott módon. A járási hivatal elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé: a) a távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését, b) szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, illetve c) a felhasználói berendezés ellenőrzését. A járási hivatal a határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. II. Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járási hivatalhoz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja: a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét, b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy c) a felhasználói berendezés ellenőrzését. A járási hivatal határozatában a. a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének, b. az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy c.

a felhasználói berendezés ellenőrzésének

tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg. III. A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járási hivatalhoz fordulhat, amennyiben a felhasználó akadályozza vagy meghiúsítja: a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét, b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztést, c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.

A járási hivatal határozatában a. a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének, b. a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy c.

a felhasználói berendezés ellenőrzésének

a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2.sz. Telefon: (+36 44) 500-950 Fax: (+36 44) 500-952 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. Az eljárás kltsége: 3.000,- Ft Az eljárási illetéket a kérelmezőnek a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett illeték bevételi számlája javára átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson kell teljesítenie, mely a járási hivatalnál igényelhető. kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók, iratminták: Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. Alkalmazott jogszabályok: 1.1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 4. 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról, 5. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 6. 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, 7. 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, 8. 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról.

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI HATÓSÁGI ELJÁRÁS Az ügy rövid leírása: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A járási hivatal jár el első fokon: a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával, b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával, c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával, d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyekben. A járási hivatal, mint környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, -ha jogszabály másként nem rendelkezik- levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. A környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a) a mulasztás körülményeit, b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését veszi figyelembe. A környezetvédelmi hatóság a) a bűzzel járó tevékenység elérhető legjobb technikától eltérő üzemeltetése esetén, b) az előírt bűzcsökkentő műszaki követelmények be nem tartása esetén, vagy c) ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható a bűzterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950 Fax: (+36 44) 500-952

E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. Az eljárás költsége: A lakossági közérdekű bejelentés díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók, iratminták: Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. Alkalmazott jogszabályok: 1. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről.

Mátészalkai Járási Hivatala

Ügytípus megnevezése: TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE Az ügy rövid leírása: A Kormány a temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) a temetkezési szolgáltatás tekintetében – a c) pontban foglaltak kivételével – a temetkezési szolgáltató telephelye, ennek hiányában székhelye, b) a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése, c) a hamvasztóüzemi tevékenység tekintetében a hamvasztóüzem elhelyezkedése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.), valamint e törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatásának, engedélyezésének részletes szabályait. A Ttv. alapján temetkezési szolgáltatási tevékenységek az alábbi tevékenységek minősülnek: –

a temetésfelvétel,

–

az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése,

–

a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás,

ideértve az eltemettető felé történő

értékesítést is, –

a ravatalozás,

–

sírhelynyitás és visszahantolás,

–

a sírba helyezés,

–

a halottszállítás,

–

a hamvasztás és az urnakiadás,

–

az urnaelhelyezés,

–

a hamvak szórása,

–

az exhumálás,

–

az újratemetés.

A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők. A

temetkezési

szolgáltatási

tevékenység

kormányrendeletben

meghatározott

műszaki,

közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható. A temetkezési szolgáltató a temető, a hamvasztóüzem és a temetkezési emlékhely területén kívül a temetkezési

szolgáltatások közül a temetésfelvételt, az elhunyt temetésre való előkészítését és a temetéshez szükséges kellékekkel történő ellátását, a temetkezési szolgáltatás ellátása során az elhunyt hűtését, a halottszállító jármű tárolását csak engedélyezett telephelyen végezheti. A temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható. A temetkezési szolgáltatási tevékenység annak engedélyezhető: 

aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,



aki igazolja az e törvény végrehajtásáról kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosíték rendelkezésre állását,



aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyeztető telephellyel,



aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és



aki saját maga, vagy legalább egy, a temetkezési szolgáltatási tevékenységben személyesen közreműködő

alkalmazottja

rendelkezik

a

kormányrendeletben

meghatározott

szakmai

képesítéssel és megfelel az ott meghatározott feltételeknek. A pénzügyi teljesítőképesség akkor megfelelő: ha az egyéni cég, a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó adó-, vám –és járulékfizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett, és igazolja és vállalja, hogy a kormányrendeletben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal folyamatosan rendelkezik, amelyet kizárólag a temetési szolgáltatást igénybe vevők olyan kártérítési igényének közvetlen kielégítésére használhat fel, amelyet a szolgáltatással okozott. A járási hivatal a döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy: - a településtrendezési tervben meghatározott vezeti besorolás alapján a kérelemben feltüntetett ingatlanon az elhunyt hűtése, illetve az elhunyt temetésre való előkészítése végezhető-e; - a telephely a 48.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint az elhunyt temetésre való előkészítésére, hűtésére, megfelel-e. Ha a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság megállapítja, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban előírt feltételt nem teljesíti vagy az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, az engedélyt haladéktalanul visszavonja. Ha a hatóság ellenőrzése során azt állapította meg, hogy a temetkezési szolgáltató a hatóságok által előírt kötelezettséget nem tartja be és a kötelezettség betartására felszólító hatósági végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltató a felszólításnak nem tesz eleget, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság – a jogsértés súlyát, jellegét és ismétlődését figyelembe véve – százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szab ki. Ha a kötelezettség betartására felszólító végzés kézhezvételétől számított 60 napon belül a temetkezési szolgáltató a jogszabályoknak és hatósági határozatnak megfelelő működést nem állítja helyre, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedélyt – adott tevékenység, telephely vagy mindkettő vonatkozásában – visszavonja.

A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet. A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett temetkezési szolgáltatást végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a temetkezési szolgáltatási tevékenységet folytató személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A megismert személyes adatokat a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a) a temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy b) a temetkezési szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli. Illetékesség: A temetkezési szolgáltatás tekintetében a temetkezési szolgáltató székhelye; a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése szerint illetékes járási hivatal. Szükséges okiratok: A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni: –

a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely, illetve telephelyek címét, használata jogcímét,

–

az adott telephely tekintetében az ott folytatni kívánt temetkezési szolgáltatási, illetve az azzal összefüggő hűtésre, illetőleg a halottszállító jármű tárolására vonatkozó tevékenységet és

–

Tv. 30. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkező személyek nevét és azt, hogy tevékenységüket milyen jogviszonyban látják el.

A kérelemhez csatolni kell: –

a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vagy telephelyek tulajdonjogát igazoló három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

–

más tulajdonában lévő ingatlan esetén a használati jogosultságot igazoló dokumentumot, továbbá a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy a telephely létesítéséhez a gyakorolni kívánt tevékenységek tekintetében hozzájárul,

–

a vagyoni biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat,

–

a (3) bekezdés c) pontja szerinti személyek szakképesítésének igazolását,

–

a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn.,

–

eljárási igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló okiratot.

Ha a telephelyen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését végzik, a kérelemben meg kell jelölni: 

a szociális helyiségek biztosításának módját,



a környezetre gyakorolt hatást, így különösen a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatást, zaj-, bűzártalmat, tűz- és robbanásveszélyt,



a telephelyen végzett tevékenység során keletkező hulladék, egészségre vagy környezetre veszélyes anyag megnevezését, gyűjtésének, kezelésének módját, valamint



az ivóvízellátás, a szennyvízgyűjtés módját és a szennyvíz-elhelyezést is.

A szennyvízgyűjtés és -elhelyezés módját a kérelemben akkor is meg kell jelölni, ha a telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik. Ha a kérelmező az alábbi okiratokat nem csatolja: a) a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vagy telephelyek tulajdonjogát igazoló három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, b) más tulajdonában lévő ingatlan esetén a használati jogosultságot igazoló dokumentumot, továbbá a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy a telephely létesítéséhez a gyakorolni kívánt tevékenységek tekintetében hozzájárul, a járási hivatal a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az okiratban foglalt adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950 Fax: (+36 44) 500-952 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. Az eljárás költsége: 15.000,- Ft Az eljárási illetéket a kérelmezőnek a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett illeték bevételi számlája javára átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson kell teljesítenie, mely a járási hivatalnál igényelhető. Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók, iratminták: Jogszabály mellékletét képező formanyomtatvány nincs, de az ügyintézéshez szerkesztett egyéni kérelem nyomtatvány a járási hivatalban kérhető. Alkalmazott jogszabályok: 1. 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről szóló 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 3. 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról, 4. 28/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról.

Mátészalkai Járási Hivatala HATÓSÁGI OSZTÁLY TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM (a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. (továbbiakban: Tv.) és a végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Korm. r.) alapján) 1. A temetkezési szolgáltatás végzőjének adatai: Név: ................................................................................................................................................................... Székhelye:................................................................................................................................................. Telefonszám: ....................................................................................................................................................... Cégjegyzékszáma/ Egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételi száma: ................................................................................................................................................................... A Tv. 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Korm. rendeletben meghatározott végzettséggel – temetkezési szolgáltató szakképesítéssel rendelkező személy megjelölése: ................................................................................................................................................................... Jogviszonyának megjelölése: ............................................................................................................................. 2. A tevékenységet □ telephelyen végzem □ temető területén végzem 3. A telephely adatai: Tulajdonosának neve,címe: ............................................................................................................................... Telephely címe: .................................................................................................................................................. Helyrajzi száma: ................................................................................................................................................. Használatának jogcíme (tulajdonos, bérlő, stb.): ............................................................................................... Amennyiben a telephely társasházban helyezkedik el, a közös képviselő megjelölése (név, cím): ................................................................................................................................................................... Amennyiben a telephellyel szomszédos ingatlan társasház, a közös képviselő megjelölése (név,cím): ................................................................................................................................................................... 4. A telepen folytatni kívánt temetkezési szolgáltatások (aláhúzandó): Temetésfelvétel Az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való előkészítése

Temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás Ravatalozás Sírhelynyitás és visszahantolás Sírba helyezés Halottszállítás Hamvasztás és urnakiadás Urnaelhelyezés Hamvak szórása Exhumálás Újratemetés 5. A létesítendő telepen: a) Holttest temetésre való előkészítését végzik

IGEN

NEM

b) Holttest tárolását, hűtését végzik

IGEN

NEM

c) Halottszállító jármű tárolását végzik

IGEN

NEM

d) Halottszállító jármű fertőtlenítését végzik

IGEN

NEM

6. Ha a telepen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését, valamint halottszállító jármű fertőtlenítését végzik, akkor nyilatkozzon az alábbiakról: A szociális helyiségek biztosításának módja: ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... A környezetre gyakorolt hatás: 6. talajra: ......................................................................................................................................... 7. felszíni és felszín alatti vizekre: .................................................................................................. 8. zajártalom: .................................................................................................................................. 9. bűzártalom: .................................................................................................................................. 10. tűz- és robbanásveszély:............................................................................................................. A telephelyen végzett tevékenységek során keletkezett hulladék, egészségre vagy környezetre veszélyes anyag megnevezése, valamint gyűjtésének, kezelésének módja: ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... Az ivóvízellátás, szennyvízgyűjtés és a szennyvíz-elhelyezés módja (ez a rész akkor is kitöltendő, ha a telephelyen a halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik) 3. ivóvízellátás módja:................................................................................................................................. 4. szennyvízgyűjtés módja: ........................................................................................................................

5. szennyvízelvezetés módja...................................................................................................................... Ha a telephelyen temetésfelvétel is történik az ügyfelek fogadására külön helyiség rendelkezésre álle? IGEN

NEM

Ha a temetésfelvételi tevékenységhez kellékbemutató is társul, a bemutató céljára külön helyiség rendelkezésre áll-e? IGEN

NEM

A temetkezési szolgáltatás folyamatos rendelkezésre állásának biztosítási módja: ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy -

a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szolgtv.) 30. § (1) bekezdése alapján a hatóság a szolgáltatókról a hatósági ellenőrzések és a szolgáltatás igénybe vevőinek tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet. A Szolgtv. 30. § (2) bekezdése szerinti adataimat a hatóság az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozás-mentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi. Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak,

-

a nyilvántartásban szereplő adatok változását, ill. a szolgáltatási tevékenység megszüntetését haladéktalanul, de legkésőbb a változástól/megszüntetéstől számított 5 munkanapon belül a hatóság részére köteles vagyok bejelenteni.

Mátészalka, 20...... év …............................ hó …........... nap

…..................................... kérelmező neve (olvashatóan)

...…................................ kérelmező aláírása (bélyegzője)

Tudnivalók a kérelem benyújtásához I. A kérelem mellékleteként benyújtandó iratok: 5. a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely, vagy telephelyek tulajdonjogát igazoló három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap 6. más tulajdonában lévő ingatlan esetén a használati jogosultságot igazoló dokumentum, továbbá a tulajdonos nyilatkozata arról, hogy a telephely létesítéséhez a gyakorolni kívánt tevékenységek tekintetében hozzájárul, 7. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdontársak hozzájárulása 8. a megfelelő pénzügyi teljesítőképesség, vagyoni biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumok (Tv. 33.§ ; Korm. r. 53. § ), 9. a kérelem 1. pontjában megjelölt személy szakképesítésének igazolására szolgáló okira 10. a kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy vele és alkalmazottaival szemben összeférhetetlenség nem álla fenn (Tv. 29. §), 11. hatósági bizonyítvány annak igazolására, hogy a kérelmező büntetlen előéletű, valamint nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (erkölcsi bizonyítvány), 12. az eljárási díj megfizetését igazoló okirat, 13. a kérelmező nyilatkozata, hogy a kérelemben megjelölt telep megfelel az alapvető kegyeleti feltételeknek, a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak, a tevékenység méltóságát nem sérti, valamint a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. 14. Igazolás, hogy a kérelmező adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (NAVos igazolás). II. Az eljárás költsége: A temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 28/2009. (X.29.) ÖM rendelet 1. § alapján a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránti eljárás díja elsőfokú eljárásban 15 000 forint. III. A bejelentés és tájékoztatás jogszabályi alapja: 4.) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, 5.) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet, 6.) A temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 28/2009. (X.29.) ÖM rendelet 7.) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A hivatkozott jogszabályok hatályos szövege megtalálható a www.magyarorszag.hu honlapon. Felhívom a figyelmét, hogy az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5.§ (6) bekezdése alapján vélelmezni kell.

IV. A kérelem előterjeszthető: 1. postai úton: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala, 4700 Kölcsey tér 2. 2. személyesen ügyfélfogadási időben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala, Mátészalka Kölcsey tér 2. szám alatt.

Mátészalkai Járási Hivatala Ügytípus megnevezése: JÁRDA-ÉS GYALOGÚT, VALAMINT AZOK MŰTÁRGYAI ÉPÍTÉSÉNEK, KORSZERŰSÍTÉSÉNEK, FENNTARTÁSÁNAK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE Az ügy rövid leírása: Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Közlekedési hatóságként járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatban (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést) első fokon az illetékes járási hivatal, másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség jár el. 1. Építési engedélyezési eljárás Az építési engedélyt az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetén az egyes szakaszokra, műtárgyakra külön-külön is lehet engedélyt kérni, azonban a közlekedési építmény egészének elbírálásához szükséges adatokat ilyen esetben is szolgáltatni kell. A kérelem melléklete az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)

1. melléklet 2-6. pontja szerint az építési engedélyezési

tervdokumentáció. A járási hivatal meghatározott szakkérdésekben a szakhatósági nyilatkozatokat megkéri, valamint helyszíni szemlét tarthat. Az építési engedély három évig hatályos. Az építési engedély időbeli hatályát a hatóság - az időbeli hatály lejárta előtt - az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbítja, ha az engedély megadásának időpontjában hatályos jogszabályok vagy körülmények nem változtak meg, vagy a változás az időbeli hatály meghosszabbítását érdemben nem befolyásolja. 2. Műtárgy kiviteli tervdokumentáció jóváhagyási eljárás Alagút, valamint négy méter szabad nyílást meghaladó híd építése csak jóváhagyott kiviteli terv alapján kezdhető meg. Harminc méter szabad nyílást meghaladó híd építése esetén a műszakilag elkülöníthető munkafázisok kiviteli tervei külön-külön is jóváhagyhatók. A jóváhagyás iránti kérelmet az építtető nyújtja be. A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a Korm. rendelet 1. melléklet 7. és 8. pontjában előírt tervdokumentációkat, továbbá ha az építtető nem azonos az út- és hídkezelővel, úgy a kiviteli tervre vonatkozó út- és hídkezelői hozzájárulást is.

3. Az építési engedélytől való eltérés engedélyezési eljárás A jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezésére a kérelemhez csatolni kell a módosítással érintett tervrészleteket a Korm. rendelet 1. melléklet 2-6. pontja szerint, valamint az eltérés indokolását. 4. Forgalomba helyezési eljárás Engedélyköteles, elkészült közlekedési építmény a járási hivatal engedélyével helyezhető forgalomba. Forgalom alatti építés esetében a kérelmet a műszaki átadás-átvételt követő 60 napon belül kell benyújtani a hatósághoz. A járási hivatal a forgalomba helyezési engedély megadása előtt, a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezését követően vagy azzal egy időben helyszíni szemlét tart. Az építtető legkésőbb a helyszíni szemlén köteles átadni a hatóság részére: 11. megvalósulási tervet, 12. a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, 13. a műszaki átadás-átvételről készült lezárt jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, 14. az építési engedélyezési eljárásban részt vett közműszolgáltatók, útkezelők, vagyonkezelő nyilatkozatát, több útkezelő esetében az összes érintett útkezelő által jóváhagyott, kezelői lehatárolási tervet, valamint 15. az útterülettel érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról kiállított, egy hónapnál nem régebbi papíralapú hiteles másolatot. A járási hivatal abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket. Az engedély szerint több megvalósulási szakaszban megvalósuló építmény esetében a forgalomba helyezési engedély az út meghatározott szakaszára és műtárgyára külön-külön is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható. 5. Ideiglenes forgalomba helyezés Építtető kérelmére a rész műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres befejezését követően megtartott helyszíni szemle során a hatóság engedélyezheti a közlekedési létesítmény vagy egy részének meghatározott időtartamra történő ideiglenes forgalomba helyezését, ha annak

kezelését,

üzemeltetését az építtető vagy a közút leendő kezelője nyilatkozatban vállalja. Amennyiben a hatóság az eljárás során úgy ítéli meg, hogy a végleges forgalomba helyezés feltételei nem állnak fenn, a szükséges intézkedések megtételére való kötelezés mellett a közlekedési építmény vagy az építmény egy részének meghatározott időtartamra – legfeljebb három évre – történő ideiglenes forgalomba helyezését engedélyezheti, ha annak kezelését, üzemeltetését az építtető vagy a leendő közút kezelője nyilatkozatban vállalja.

Az ideiglenes forgalomba helyezési engedély – hatályának lejárta előtt legkésőbb 60 nappal előterjesztett kérelemre – alkalmanként egy-egy évvel meghosszabbítható. 6. Engedély nélküli használat A járási hivatal az építtetőt forgalomba helyezési engedély iránti kérelem benyújtására kötelezi. Ha az engedély nélkül használatba vett úton a közlekedés forgalombiztonsági szempontból veszélyes, a hatóság az utat az építtető költségére és felelősségére lezárattattja. 7. Fennmaradási engedélyezési eljárás Az építtetőnek a járási hivataltól a közlekedési építményre fennmaradási engedélyt kell kérnie, ha az engedélyhez kötött építési munkát - engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, - engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték, de az építés még nem fejeződött be. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési és a forgalomba helyezési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna. A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó forgalomba helyezési engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Ha az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon épült közlekedési építmény fennmaradása nem engedélyezhető, vagy a kérelmező az előírt átalakítást a megadott határidőre nem végzi el, a járási hivatal az eredeti állapot helyreállítását rendelheti el az építtető költségére. A járási hivatal az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított két éven belül, legkésőbb azonban a tényleges használatbavételtől számított tíz éven belül intézkedhet a közlekedési építmény fennmaradása iránt. 8. Megszüntetési eljárás A közlekedési építmény megszüntetése iránti kérelmet a megszüntetés tervezett időpontja előtt legkésőbb 60 nappal kell a közlekedési hatósághoz benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a bontási tervet, a tervezői nyilatkozatot, az útkezelő és a vagyonkezelő nyilatkozatát a bontási tervhez való hozzájárulásról, az érintett közműszolgáltatók és közösségi közlekedési szolgáltatók, vagyonkezelők, az ismert ügyfelek, a közforgalom elől el nem zárt magánút esetében a tulajdonos (tulajdonosok) névés címjegyzékét nyomtatott és elektronikus formában. A

megszüntetési

eljárásban

tartott

helyszíni

szemlét

követően

a

hatóság

az

építmény

megszüntetéséről határozatot hoz. A jogerős engedély három évig hatályos. Szükséges iratok: Az elvi építési engedély, építési engedély, műtárgyi kiviteli terv jóváhagyása, építési engedélytől való eltérés

engedélyezése,

forgalomba

helyezési

engedély,

ideiglenes

forgalomba

helyezés,

fennmaradási engedély, megszüntetési engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A kérelem tartalmazza: a kérelmező vagy képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, a közlekedési létesítmény megnevezését, a kérelmezőnek a járási hivatal döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.

Az egyes közlekedési hatósági engedély iránti kérelmek esetében mellékelni kell: - a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti tervdokumentációkat, - az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII.12.) KHVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díj – beleértve a szakhatósági díjakat is – befizetését igazoló bizonylatot. Az építési, forgalomba helyezési és megszüntetési eljárásokban a kérelemhez mellékelni kell: - az eljárásban érintett közműszolgáltatók, tulajdonosok útkezelői hozzájáruló nyilatkozatát, - a tervezői, építtetői nyilatkozatokat, - az érintett közműszolgáltatók és közösségi közlekedési szolgáltatók, útkezelők, vagyonkezelők, az ismert ügyfelek név- és címjegyzékét nyomtatott és elektronikus formában. Az ügyet intéző osztály: SZSZBM KH Mátészalkai Járási Hivatala Hatósági Osztály Ügyintézés helye, elérhetősége: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2. sz. Telefon: (+36 44) 500-950 Fax: (+36 44) 500-952 E-mail: [email protected] Ügyintézés határideje: 60 nap Az eljárás költsége: Az útügyi hatósági eljárások jogszabály szerinti díjait a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-002899926-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. [a 26/1997. (XII.12.) KHVM rendelet szerint] Alkalmazott jogszabályok: 1. 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, 2. 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról, 3. 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről, 4. 46/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet az útügyi hatósági eljárások díjairól, 5. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 6. 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról, 7. 18/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról.

Mátészalka, 2014. május 20.

Takács Csilla sk. Hatósági Osztályvezető

Mátészalkai Járási Hivatal Okmányirodai Osztály Nagyecsed Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2.

Tel.: 44/500-950, Fax.: 44/500-952. Email: [email protected]

Hivatalvezető: Fülöp István

Tel.: 44/500-951

Hivatalvezető helyettes: Dr. Felföldi Botond

Tel.: 44/500-951

Mátészalkai Okmányiroda Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u. 32. Email: [email protected] Tel./Fax.: 44/545-308 Osztályvezető: Héri Péter Gergely

Tel.: 44/500-972 Email: [email protected]

Ügyfélfogadási idő: Hétfő:

8:00-11:30, 13:30-15:30

Kedd:

8:00-11:30, délután ügyfélfogadás nincs

Szerda:

8:00-11:30, 13:30-15:30

Csütörtök:

8:00-11:30, 13:30-15:30

Péntek:

8:00-12.00, délután ügyfélfogadás nincs

GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉS Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Dankó Attiláné

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

Közlekedési hatósági ügyintéző: Dankó Attiláné

Tel.: 44/545-308 Email: [email protected]

Ügytípusok

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Új jármű forgalomba helyezése Használt jármű forgalomba helyezése A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása) Ideiglenes rendszámtábla Jármű forgalomból történő kivonása Egyéb ügyintézés

Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a járművével kapcsolatos ügyeit? 1.

Új jármű forgalomba helyezése

Új jármű a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű. Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell: a) a Műszaki Adatlapot, b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot, b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, c) a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszám érvényesítő címke díjáról, a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt (illetékmentesség esetén az erről szóló igazolást), d) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, e) ügyfél azonosító okmányt. Ügyfél azonosító okmány: a) személyes megjelenés esetén az ügyfél,

b) képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmány, illetve képviseleti eljárás esetén meghatalmazás, c) jogi

személy,

jogi

személyiséggel

nem

rendelkező

gazdasági

társaság

esetében

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés vagy másolat a cégbejegyzésről, melyhez szükséges az aláírási címpéldány és a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása. Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek: Tétel, díj, illeték A forgalmi engedély illetéke:

6.000 Ft

A törzskönyv illetéke:

6.000 Ft

Az érvényesítő címke díja:

585 Ft

A rendszámtábla ára 1 pár sorozat rendszámtábla esetén: 8.500 Ft (25% ÁFA-kulccsal számítva)

2.

A használt jármű forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) amennyiben a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, c) a közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot, d) eredeti külföldi forgalmi engedélyt (törzskönyvet) és jelzést, illetve külföldi jármű okmányt (kivéve, ha a járművet külföldön nem helyezték forgalomba), e) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hiteles másolati példányait, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a jármű származásának ellenőrzéséről kiadott hatósági határozatot, b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, c) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, d) az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszámtábla érvényesítő címke díjáról szóló postai feladóvevényt, e) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, f) ügyfél azonosító okmányt. Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek azonosak az új jármű forgalomba helyezésénél ismertetettekkel. (azzal az eltéréssel. hogy a vagyonszerzési illetéket csak a Magyarországon kötött adásvételi szerződés esetében kell megfizetni.) 3.

A jármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása)

Az új típusú forgalmi engedélyek esetében a kérelemhez szükséges csatolni az alábbi okmányokat: a) a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt, b) a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket, c) a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító

igazolást, d) tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, e) a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, c) vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt, d) az ügyfél azonosító okmányt. A tulajdonosváltozás költségei A

forgalmi

engedély

és

a

törzskönyv

kiadásáért

6000-6000

forint

illetéket

kell

fizetni.

Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel lehet teljesíteni. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 8 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti.

4.

Ideiglenes rendszámtábla

Az Okmányiroda az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának és használatának engedélyezése kapcsán közlekedési igazgatási eljárása az E és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblák tekintetében jogosult. Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre, (a továbbiakban: munkagép) és azon járművekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, illetve amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. A közlekedési igazgatási hatóság (Okmányiroda) az önjáró munkagépre és kérelemre arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát ad ki, és használatát engedélyezi. Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának feltétele a jármű jogszerű birtoklásának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének és a jármű műszaki alkalmasságának igazolása. Az ügyintézés során fizetendő díjak, illetékek költsége: Rendszámtábla ára: - 1 pár

8.500 Ft,

- 1 db

5.500 Ft,

Ideiglenes forgalomban tartási engedély:

3.500 Ft,

Címkedíj:

585 Ft.

Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni, azzal a személyszállítás, teherszállítás és a vontatás tilos. A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt közúti forgalomban. Mezőgazdasági erőgépek: a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők), b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek, c) a magajáró permetezőgépek, d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak, e) a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtásához csatolni kell: - az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó adatokkal, - az ügyfél nyilatkozatát az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedő járművek biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolást (regisztrációs szám), - a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot, - az ügyfél személyazonosító okmányát, - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolását. - a mezőgazdasági erőgép gépkönyvét, típusbizonyítványát vagy a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak: a) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 19 500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját b) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 6500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történő bejegyzés díját c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba történő bejegyzését, illetve törlését.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.

5.

Jármű forgalomból történő kivonása

A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok: a) a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt, b) igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, c) ügyfél azonosító okmányt. A végleges forgalomból történő kivonást követően a jármű újból forgalomba már nem helyezhető. A kivonáshoz szükséges okmányok, melyeket a kérelemhez csatolni kell: a) bontási átvételi igazolást, b) a rendszámtáblát, c) a jármű törzskönyvét, d) a jármű forgalmi engedélyét. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt, b) ügyfél-azonosító okmányt. A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonásra az ügyfél okirattal igazolt kérelme alapján az alábbi esetekben kerülhet sor: a) annak eltulajdonítása, b) külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás, c) annak külföldre történő értékesítése, d) annak muzeális előminősítése esetén. A kérelemhez csatolni kell: a) a rendszámtáblát, kivéve a jármű eltulajdonítása esetén, b) a kérelemben megjelölt indokot tanúsító okirat másolatát. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a jármű törzskönyvét, b) a jármű forgalmi engedélyét, feltéve, hogy azzal rendelkeznek, c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást, d) ügyfél-azonosító okmányt. A fent felsorolt három kivonástípus esetében a közlekedési igazgatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összege 2.300 Ft.

6.

Egyéb ügyintézés

A kérelemhez csatolni kell: Forgalmi engedély és/vagy rendszámtábla csere: - előző rendszámtáblát, illetve forgalmi engedélyt.

1.) Üzembentartói jog bejegyzése, illetve változása esetén: - a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okiratot, - az előző forgalmi engedélyt, - a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, ha új okmány kerül kiállításra, - a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást. 2.) Regisztrációs matrica utángyártása: A kérelemhez csatolni kell: Az utángyártandó matrica: A matrica utángyártása akkor engedélyezhető, ha az azon feltüntetett rendszám vagy vonalkód alapján a matrica még azonosítható. Az utángyártás díja: 1.550 Ft 3.) Jármű azonosító jellel történő utólagos ellátásának nyilvántartásba vételének esetén: - engedélyező határozatot, - Műszaki Adatlapot, - törzskönyvet, forgalmi engedélyt, amennyiben azzal korábban ellátták, - forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást. 4.) Motorcsere esetén: - a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot, - a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, - bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott gépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolás, - forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetéke megfizetését tanúsító igazolást. 5.) Forgalmi engedély, vagy törzskönyv pótlása esetén: - az okmány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló jegyzőkönyvet, - a forgalmi engedély vagy törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, b) ügyfél azonosító okmányt,

Mit

kell

tennie,

hogy

interneten

intézhesse

a

járművével

kapcsolatos

ügyeit?

Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

www.magyarorszag.hu Internetcímen olvashat.

és

használatával

kapcsolatban

a

Vonatkozó jogszabályok: - 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, - 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről. VEZETŐI ENGEDÉLY

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u. 32. Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Nyíri Attiláné

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

VEZETŐI ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÜGYTIPUSOK: - kiadás - csere - pótlás - kategóriabővítés Ügyintézési határidő 21 nap. FAJTÁI: 1.) vezetői engedély 2.) nemzetközi vezetői engedély A vezetői engedély Az első vezetői engedély kiadására, illetőleg az új kategória, alkategória és kombinált kategória bejegyzésére, a vezetői engedély cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely – okmányirodában személyesen lehet benyújtani. Amennyiben a vezetői engedély egészségi alkalmassága lejárt - mind régi, mind az új típusú vezetői engedély esetében -, a jogosítványt cserélni kell. A cseréhez az alábbi iratok bemutatása szükséges: 0. érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve 1. lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány. Az eljáró ügyintézőnél le kell adni: 1. az egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi véleményt,

2. az ügyfél birtokában lévő vezetői engedélyt, járművezetői engedélyt, járművezetői igazolványt, 3. megfelelő értékű - főszabályként 4000 forint összegű – illetékének megfizetését tanúsító igazolást, 4. kitöltött nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező nem minősül közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak (a nyomtatványt az okmányirodában bocsátják a kérelmező rendelkezésére) A nemzetközi vezetői engedély A nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján állítják ki, és csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. "B" kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedélyt csak a 18. életévet betöltött személyek kaphatnak. Érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított három év. A kérelemhez mellékelni kell 3 hónapnál nem régebbi szabványos igazolványképet. Az eljárás díját postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) kell teljesíteni, amely 2.300.- Ft. A vezetői engedély érvényessége A vezetői engedély a kiállításától számított 10 évig, 70 év felett határidő nélkül igazolja a személyazonosságot, de ez nem jelenti azt, hogy ennek birtokában vezethetünk is. A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre: 1. a vezetői engedély az egészségi alkalmasság időpontjáig; 2. a nemzeti kategóriában - a "TR" és "V" kategória kivételével - a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig (de a lejárt érvényességű nemzeti kategóriás vezetői engedélyt járművezetői vizsgakötelezettség nélkül cserélik ki). A 13/1992. (VI.26.) NM rendelet alapján az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a 1. a 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként; 2. a 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem, 5 évenként; 3. a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem, 3 évenként; 4. a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni (ha ezt nem teszi meg, vagy nem állapítják meg az alkalmasságát, nem kaphat új jogosítványt). A 2. alkalmassági csoportba tartozó járművezetők közül az, : 1. a 60. életévét nem töltötte be, 5 évenként, 2. a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni . Az eljárás illetékköteles, az illeték összege 1. a vezetői engedély kiváltása, cseréje - akár adatváltozás, vagy személyazonosításra alkalmasság érvényességének lejárta, vagy egészségi alkalmasság lejárta miatt kerül rá sor -, pótlásáért eltűnés, megsemmisülés, vagy megrongálódás miatt: 4000 forint; 2. a vezetői engedély kiállítása a 62. életévét betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb: 1500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni.

Nem kell illetéket fizetni a hatóság téves bejegyzésén alapuló, vagy az okmány gyártási hibája miatt szükségessé váló új okmány kiadásáért. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100 %-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat.

Kapcsolódó jogszabályok: - 326/2011. (XII.28. Korm. rendelet, - 20/1992. (XII.19.) KHVM rendelet, - 31/1992. (XII.19.) NM rendelet, - 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, - 41/2004. ((IV.7.) GKM rendelet, - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, - 1992. évi LXVI. törvény, - 146/1993 (X.2.) Korm. rendelet, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

a

A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u. 32. Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Nyíri Attiláné

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványa olyan közokirat és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 51/A.§-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A parkolási igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely – okmányirodában személyesen, meghatalmazott, törvényes képviselő útján lehet benyújtani. A személyes megjelenésben akadályozott jogosult az igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti. Az eljáráshoz az alábbi iratok bemutatása szükséges: 2. érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve 3. lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány, 4. az szakorvos által kiállított szakvélemény. Ügyintézési határidő: 21 nap. Az eljáró ügyintézőnél csere esetén le kell adni a lejárt érvényességű, új típusú parkolási igazolványt. A kérelem benyújtásakor szükséges formanyomtatvány. Elfogadható szakvélemények: 1. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpont szerinti szakvélemény, 2. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII.14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap; 4. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás. A parkolási igazolvány érvényessége: Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot

fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával. Az eljárásért fizetendő díjak: Az igazolvány kiadására és cseréjére irányuló kérelem illeték- és díjmentes. A pótlásért 3.100.- Ft összegű díjat kell megfizetni postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízáson) vagy bankkártyás fizetéssel. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100 %-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Vonatkozó jogszabályok - 218/2003 (XII.11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról, - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról - 141/2000.(VIII.9.) kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól - 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről - 102/2011.

(VI.29.)

Korm.

rendelet

a

súlyos

mozgáskorlátozott

személyek

közlekedési

kedvezményeiről - 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

ÚTI OKMÁNY (ÚTLEVÉL) KIADÁSA Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u. 32. Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Nyíri Attiláné

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

Úti okmányokkal kapcsolatos ügyintézés során előforduló ügytípusok: -

útlevél kiadás

-

útlevél csere

-

útlevélpótlás

Az útlevél ügyintézéshez formanyomtatványt nem kell kitölteni. Az útlevél Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja. Adattartalma Az útlevél tartalmazza az állampolgár: -

családi és utónévét,

-

születési családi és utónévét,

-

születési helyét, idejét

-

nemét,

-

állampolgárságát,

-

az útlevél típusát,

-

számát,

-

kiállításának keltét,

-

érvényességi idejét,

-

a kiadó magyar állam kódját,

-

kiállító hatóság nevét,

-

gépi olvasásra alkalmas adatsort,

-

arcképmását és saját kezű aláírását,

-

rádiófrekvenciás chip.

Hogyan kell kérelmezni az útlevelet? A kérelmet belföldön az okmányirodáknak (bármelyiknek) vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal, külföldön a külképviseletnél lehet benyújtani. A KEK KH útlevél ügyben eljáró ügyfélszolgálatának címe: 1132 Budapest, Visegrádi u. 110-112., telefonszám: 1818

Csak személyesen igényelhetek útlevelet? Igen, útlevelet csak személyesen lehet igényelni, meghatalmazott csak akkor járhat el, ha a kérelmező egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt orvosi igazolással tanúsítja. Mit kell magunkkal vinnünk az okmányirodába? A kérelmező köteles bemutatni az alábbi dokumentumokat, illetve közölni a következő adatokat: 1. személyazonosító adatait (családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát), 2. az ezek ellenőrzésére szolgáló okiratokat (érvényes állandó személyazonosító igazolványt, amennyiben ezzel nem rendelkezik, úgy születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot), értesítési címét, illetőleg lakcímét (személyazonosító igazolványt, illetve ha új típusú személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, akkor a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt, más néven lakcímkártyát, illetve a 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélyt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt). 3. Be kell mutatni a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányát - ha az még érvényes, és az új okmány megérkezéséig a jogosult utazni kíván, mert ilyenkor elegendő a régit az új személyes átvételekor leadni, 4. valamint az útlevél iránti kérelemhez az illetéktörvényben meghatározott összegű illetéket. 5. Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell arról, hogy azt ellopták, elvesztette, illetőleg megsemmisült, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik. Mi a teendő, ha gyermeknek vagy gondnokság alatt álló személynek szeretnénk útlevelet? Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be. A kérelméhez szükséges 1. a személyazonosító igazolvány, illetve születési anyakönyvi kivonat, 2. személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány, 3. a kiskorú előző úti okmánya (ha rendelkezik ilyennel, illetve, ha nem kívánja megtartani az új megérkezéséig), 4. illetéket 5. a szülők (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványa vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványa, 6. a gondnok-, illetőleg gyám (gyermekvédelmi, családbafogadó) kirendelő határozata 7. a szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyámhatóság, illetve a magánútlevél hatósága előtt tett, a magánútlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozata vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szüneteltetését igazoló jogerős bírósági határozat másolata. A külföldön élő magyar állampolgárok magánútlevél készíttetéséhez a következő iratok szükségesek: - honosítási okirat, - lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ha azzal rendelkezik, - külföldi hatóság által kiállított személyi igazolvány, vagy külföldi útlevél, - kiskorú gyermekeknek (18. életév alatt) magyar születési anyakönyvi kivonat, amennyiben nincs a külföldi születési anyakönyvi kivonatról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása. Mennyibe kerül az útlevélkérelem? A kérelemhez szükséges illeték a kérelmező életkorától és az érvényességi idő hosszától függ.



6 éves kor alatti gyerekek legfeljebb 3 évre kaphatnak útlevelet 2.500 forintos illeték ellenében.



A 70 év felettieknek is 2.500 forint illetéket kell befizetni, de az ő okmányuk érvényességi ideje 10 év.



A 6-18 év közötti gyerekeknek 2.500 forint ellenében 5 évre szóló dokumentumot állítanak ki,



18-70 éves korúaknak 10 évre szóló útlevélért 14.000 forintot kell fizetni,

A 18-70 éves korosztály igényelhet 5 évre szóló okmányt is, ebben az esetben az illeték 7.500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Mennyit kell várni a kész útlevélre? A hatóság 20 napon belül készíti el a magánútlevelet. Meddig érvényes, és mikor érvénytelen az útlevél? Az útlevél érvényességi időtartama 3, 5, vagy 10 év, időtartama nem hosszabbítható meg. Érvénytelen az útlevél abban az esetben, ha személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították, az útlevélhatóság visszavonta, azt nem az arra jogosult használja fel, érvényességi ideje lejárt, vagy a használatára jogosult elhunyt. Mi a teendő akkor, ha ellopták, megsemmisült vagy elvesztettük az útlevelet? Az útlevél ellopását, elvesztését, megsemmisülését mindenki köteles haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül bejelenteni. Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált útlevélről a megtalálástól számított három munkanapon belül a hatóságot értesíteni kell. Mikor állítanak ki második magánútlevelet? Aki foglalkozása miatt rendszeresen utazik külföldre, de hivatalos útlevélre nem jogosult, annak második magánútlevelet is kiállíthatnak, ezt azonban a kérelem benyújtásánál igazolni kell. A második magánútlevelet az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel igényelhető. Mennyit kell fizetni a második magánútlevélért? 1. 18 és 70 év közötti állampolgároknak: 2. 18 év alattiaknak és a 70 év felettieknek:

15.000 forint, 5.000 forint.

Soron kívüli útlevél igénylése Hol lehet benyújtani a kérelmet? Az azonnali útlevél iránti kérelmet a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodájában (1132 Budapest, Visegrádi u. 110., Tel.: 1818, 06-1-412-6475) lehet benyújtani. Soron kívüli kérelem illetéke: 

soron kívüli eljárásban: alapilleték +19.000 Ft (7 napos gyártási idő+postázás),



sürgősségi eljárásban: alapilleték +29.000 Ft ( 3 napos gyártási idő),?



azonnali eljárásban: alapilleték +39.000 Ft ( 1 napos gyártási idő).

Mit kell csatolni a kérelemhez? 1. a kérelmező előző útlevelét, kivéve, ha az még érvényes, és a kérelmező az új okmány megérkezéséig utazni kíván, így kéri annak visszahagyását. A visszahagyott útlevelet az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, 2. meghatározott értékű illeték megvásárlásának igazolását, 3. kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez a szülő (törvényes képviselő) gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát, 4. az útlevél kiállításának indokát alátámasztó okiratokat (közeli hozzátartozó balesete, halála vagy fontos családi eseményt természetesen nem lehet mindig bizonyítani, így ezekben az esetekben csak a kérelmezőnek az útlevélhatóság előtt tett nyilatkozata áll a hatóság rendelkezésére). A hatóság az okiratok valódiságát ellenőrzi, majd minden információt a KEK KH-nak továbbít, ahol ellenőrzik azt, hogy az állampolgár kaphat-e útlevelet, és az útlevelek kiállítása is itt történik. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse az úti okmánnyal kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a

www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Az úti okmányokkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályok -

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény.

-

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

-

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 101/1998. (V.22.) Korm. rendelet.

-

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 37/1998. (VIII.18.) BM. rendelet.

-

Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló, 15/2001. (VII.5.) BM rendelet

LAKCÍMBEJELENTÉS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u. 32. Illetékességi terület: Mátészalkai Járási Hivatal illetékességi területe Ügyintéző:

Kádárné Nagy Anikó

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

A Magyarország területén élő polgároknak a lakóhely, illetve a tartózkodási hely címét a be- vagy a kiköltözés után három munkanapon belül kell bejelenteni az új lakó-, vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy járási hivatalnál. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és harmadik országbeli állampolgárok valamint az EGT – állampolgárok ügyeit a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal intézi, lakcímkártyájukat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala állítja ki. A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, vagy illetékes járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcím adatait bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről az illetékes járási hivatal lakcímigazolványt ad ki. A nyilvántartási törvény hatálya alá tartozó polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja, az illetékes járási hivatalnál vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie. Ki nem köteles bejelenteni tartózkodási helyét? Nem kell bejelentenie a tartózkodási helyét annak, aki 1. gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén; 2. előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Hogyan jelenthetjük be lakcímünket? A lakcím-bejelentési kötelezettséget lakcímjelentő lapon kell teljesíteni, melyet a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia. A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti:

-

ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik nagykorú magyar állampolgár bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

-

a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

-

az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó (nevelőszülő vagy gyám) gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

A polgárnak a lakcímét, illetőleg annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél, vagy járási hivatalnál, kell bejelentenie. Tartózkodási hely létesítését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél vagy illetékes járási hivatalnál kell bejelenteni, lakcímjelentő lapon. A tartózkodási hely megszűnése országos illetékességű, bárhol be lehet jelenteni. Lakcím-bejelentéshez szükséges okiratok: -

„0” éves kortól érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély),

-

lakcímigazolvány

-

albérletbe való költözés esetén a szállásadó aláírása, lakcímkártyája és érvényes személyigazolványa vagy kártya formátumú vezetői engedélye, illetve albérleti szerződés

-

lakcímbejelentő lap

-

önkormányzati bérlakás esetén lakásbérleti szerződés szükséges. Ebben az esetben a szállásadó a kijelölt bérlő.

Ha a Magyarországon élő magyar polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik. A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges (ő is aláírja a bejelentő lapot). Fontos tudni, hogy a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Ha a Magyarországon élő magyar állampolgár külföldön szeretne letelepedni, ezt személyesen be kell jelentenie

bármely

járási

hivatalnál

vagy

az

illetékes

külföldi

külképviseleti

hatóságnál

(konzuli tisztviselőnél). Illeték A lakcímbejelentés illetékmentes. Abban az esetben, ha már valaki rendelkezett lakcímkártyával, és azt elvesztette, 1.000 Ft illetéket kell lerónia; eltulajdonítás esetén illetékmentes. A lakcímigazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult (névváltozás) - 500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra.

Így használhatja okmányirodába időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

és

használatával

kapcsolatban

a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Ügyintézési határidő: azonnali Kapcsolódó jogszabályok - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, - 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

SZEMÉLYI AZONOSÍTÓT IGAZOLÓ HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u. 32. Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Kádárné Nagy Anikó

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

A lakcímigazolvány tartalma: 

családi és utónév,



születési név,



születési hely, idő,



anyja neve,



személyi azonosító,



a lakcím, a tartózkodási hely, és ezek érvényességi ideje,



okmányazonosító,



kiállítás kelte



kiállító hatóság megnevezése.

A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le és hatósági igazolvánnyal még nem látták el. 2. arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban került sor; 3. az igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy gyártmányhibája miatt történt, 4. a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, 5. arra helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatti címváltozás miatt kerül sor. Lakcímigazolvány kiadása iránti kérelmezés, ha 1. lakcíme szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás), 2. a személyi azonosítót nem érintő személyi adatok (névadatai, anyja neve) megváltoztak, 3. költözés miatt változott meg a lakcímünk, 4. ha a lakcímigazolvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott. Újszülött esetében a születés anyakönyvezésére irányuló eljárás során a kórházban előterjesztett, az anyakönyvvezetőhöz továbbított kérelemmel indul az eljárás.

Lakcímkártya megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén az eljárás országos illetékességű. A külföldön élő magyar állampolgároknak a Központi Okmányirodát kell felkeresniük. Illeték A lakcímigazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult (névadat változás) - 500 forint. Ha a lakcímigazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1.000 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni.

Illetékmentes: 1. a lakcímkártya kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás miatt kerül sor; 2. az okmány cseréje, ha gyártáshibás, vagy tévesen jegyezték be adatainkat; 3. a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány; 4. a lakcímet igazoló hatósági igazolvány cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor; 5. eltulajdonítás esetén. Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha 1. az abba bejegyzett adatok megváltoztak; 2. az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították; 3. az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki, 4. megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság; 5. az igazolvány tulajdonosa meghalt. Ha az igazolvány érvényét veszti, nyolc napon belül le kell adni a kiadó hatóságnál. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a lakcímkártyával kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja okmányirodába időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb

információkat

az

Ügyfélkapu

regisztrációjával

a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat.

és

használatával

kapcsolatban

Ügyintézési határidő: azonnali Kapcsolódó jogszabályok 

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról



146/1993.

(X.26.)

Korm.

rendelet

a

polgárok

személyi

adatainak

és

lakcímének

nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről



1996. XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kód használatáról



2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u. 32. Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Kádárné Nagy Anikó

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

Jogosultság Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait a rendeletben meghatározott okiratokkal tudja igazolni. A bevándorolt, letelepedett, a menekült és oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. Életkortól függetlenül köteles személyazonosító igazolványt igényelni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel. A kérelem benyújtása Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem bármely járási hivatalnál személyesen előterjeszthető. A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező állandó személyazonosító igazolványa kiadása iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el, és a kérelmet ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján - annál a járási hivatalnál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a szig. kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség. Ez azt jelenti, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú eljárhat a szig. igénylése kapcsán. A 14. év alatti gyermekek esetében továbbra is a szülő/törvényes képviselő jár el. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyesen köteles eljárni, kivéve a jogszabályban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelentés kötelezettsége alól a kérelmező – a jogszabályban foglaltak kivételével – nem mentesül. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni. A kérelemhez csatolni a kérelmező 1 db fényképét. A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező

anyakönyvvezetőnél is. A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak.. A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal - írásképtelen - bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. Okiratok bemutatása, csatolása Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia. A fentiek hiányában a kérelmezőnek be kell mutatnia - a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas (házassági) anyakönyvi kivonatát; - a doktori cím viselésére jogosító okiratot; külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot - a külföldről hazatérés esetén a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát; - a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült és az oltalmazott jogállású személy akkor köteles a születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését nem Magyarországon anyakönyvezték. A menekült és az oltalmazott jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására. A bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik. Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is. A menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell egy darab fényképet. A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. A személyazonosító igazolványba azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a kérelmezőt a születési vagy házassági anyakönyv szerint megilleti. A Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó polgár családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni. A

bevándorolt és a letelepedett utóneveként a megfelelő magyar utónevet kell bejegyezni, ha a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azt tartalmazza. Az okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni. Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik

vagy

a

kérelmezést

megelőző

évben

rendelkezett

érvényes

állandó

személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevél, kártya típusú vezetői engedély) és az adatokban nem következett be változás, a korábbi állandó személyazonosító igazolványát, illetőleg személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát kell bemutatnia. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást nyolc napon belül kell jelenteni, és okiratokkal kell igazolni. (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, IRM névváltozási okirat mely anyakönyvezve van, doktori cím viselésére jogosító okirat.) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak okáról. Ha a kérelmező cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni. Ellenőrzések az eljárás során Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Újszülött estében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni. A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyagkönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség estén az illetékes anyakönyvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni. Döntések A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül. A Járási hivatal Okmányirodai Osztálya az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha: - a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult; - már rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban - az érvényességi idő kivételével - változás nem következett be.

A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal okmányirodai osztálya a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja ha: -

a

személyazonosító

igazolványt

jogosulatlanul

használták

fel

vagy

meghamisították,

- a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át. Áttétel A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait az okmányiroda haladéktalanul átteszi a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőhöz. Az állandó személyazonosító igazolvány kiállítása és átadása Az állandó személyazonosító igazolvány - a kérelmező választása szerint - postai úton kell továbbítani,

vagy

az

okmányirodában

kell

átadni

a

kérelmező

részére.

Az okmányirodában kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes

személyazonosító

igazolvány

kiadására

került

sor.

A postai úton át nem vett személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes okmányirodában. A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány

nyilvántartásban

való

feltüntetéséről.

Az

állandó

személyazonosító

igazolvány

érvényességének időtartama a kiadás napjától számított • 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be, • 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de 18. életévét még nem töltötte be, • 10 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte, • a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be. • határidő nélküli, ha a jogosult a 65. életévét betöltötte A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A személyazonosító igazolvány illetéke Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban

az

állandó

személyazonosító

igazolvány

adategyeztetés

vagy

adatpontosítás

szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3.000 forint. Illetékmentes



a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iráni kérelme, kivéve az

elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén, 

a 65. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy

kártya formátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik, 

a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat,



az okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány

gyártáshibás. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány A jogosult részére - személyazonosító igazolvány iránti kérelmére • ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik útlevéllel, vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és 

állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét

kérte adatváltozás miatt, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy megsemmisült Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 30 nap, 

az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége

miatt átmenetileg nem adható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességének ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 120 nap. A 120 napos érvényességi idejű ideiglenes személyazonosító igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra. Az adatváltozás miatt (pl.: házasságkötés miatti névváltozás) szükséges személyazonosító igazolvány csere esetén nem kell személyazonosító igazolványt kiállítani, ha az igazolvány cseréjét

a

polgár

az

adatváltozás

keletkezését

nyolc

napon

belül

kezdeményezi.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az állandó személyazonosító igazolványban szereplő adatokon túl a kiadás okát is tartalmazza. 

Kapcsolódó jogszabályok - 168/1999. (XI.24. Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról, - 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, - 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

ÜGYFÉLKAPU Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed, Árpád u. 32. Illetékességi terület: országos Ügyintéző: Kádárné Nagy Anikó

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

Az Ügyfélkapu olyan szolgáltatás, amelynek segítségével Ön személyazonosság igazolása mellett biztonságosan kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Az Ügyfélkapu használatának feltétele a regisztráció. Erre személyesen bármely okmányirodában lehetősége van, de regisztrációját indíthatja interneten keresztül is, a www.magyarorszag.hu weblapon. Amennyiben Ön rendelkezik digitális aláírással, úgy elektronikus úton, okmányiroda felkeresése nélkül is regisztrálhat. Az ügyfélkapu többfajta tanúsítványt is elfogad, ezek köre folyamatosan bővül. A használható tanúsítványokról a www.magyarorszag.hu címen elérhető weblapon kaphat bővebb információt. A regisztrációhoz szüksége van személyi azonosító okmányaira, valamint egy érvényes email címre. Amennyiben bármelyik okmányirodában személyesen regisztrál, és aláírja a Regisztrációs adatlapot, amelyben felhatalmaz bennünket az adatkezelésre, az Ön által megadott emailcímre elküldjük egyszer használatos kódját. A kód segítségével aktiválhatja regisztrációját. Az aktiváláskor meg kell változtatnia kapott kódját egy új jelszóra. Az aktiválást végezze el az okmányirodai regisztrációt követő 5 napon belül, különben regisztrációja az Ön biztonsága érdekében törlődik! Amennyiben regisztrációját interneten indítja, azaz kitölti és elküldi a Regisztrációs adatlapot, az emailcímére kapott egyszeri kód aktiválásával ideiglenes regisztrálttá válik (30 napig érvényes!). Ideiglenes regisztrációval csak korlátozott jogot szerez a szolgáltatások használatához, az összes eléréséhez személyesen azonosítania kell magát bármelyik okmányirodában, ahol egyúttal alá kell írnia az adatlapot is. Amennyiben digitális aláírással regisztrál, az azonosításhoz nem kell megjelennie az okmányirodában. A megadott emailcímére küldött kóddal aktiválhatja regisztrációját, mellyel 24 óra elteltével (ideiglenes regisztráció) használhatja a szolgáltatásokat. A regisztráció után a fent említett weblap címen, - (www.magyarorszag.hu) - található listából kattintson a választott szolgáltatás nevére! A szolgáltatás kiválasztása után azonosítjuk felhasználói neve és jelszava alapján, azután eljut a választott oldalra. Ha még nincs regisztrációja, felkínáljuk annak lehetőségét, illetve olyan szolgáltatást is választhat, amelyekhez nem kell regisztráció. Az Ügyfélkapu mögött lévő szolgáltatók biztonsági okokból kérhetik egyedi azonosítóját is (például egy APEH-szolgáltatás esetén az adószámot). Ha Ön egyszer már belépett a kapun, további szolgáltatásokat

is

igénybe

vehet

újabb

azonosítás

nélkül.

Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az Ügyfélkapu a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon található. Az Ügyfélkapu használatához Önnek létre kell hoznia saját ügyfélkapuját, mely a következő lépésekből áll: Regisztrációt kell indítania, igazolnia kell személyazonosságát (hitelesítés), alá kell írnia az Adatszolgáltatási nyilatkozatot, majd személyes ügyfélkapuját aktiválni kell egyszer használatos kódjával (első belépés). Mire jó az Ügyfélkapu? A közigazgatási ügyintézésben célszerű és hasznos az egységes, könnyen áttekinthető ügymenet. Ezt az egységességet az interneten az Ügyfélkapu valósítja meg, egyfajta egyablakos ügyintézésként. Amennyiben Ön létrehozta személyes ügyfélkapuját, azzal olyan elektronikus szolgáltatásokat használhat a Kormányzati Portálon keresztül, amelyeket a különböző közigazgatási szervek nyújtanak. Az ügyfélkapu létrehozása tehát még nem jelenti a portálon elérhető szolgáltatás igénybevételét is, az csupán a "kapu" ezekhez. A közigazgatás internetes szolgáltatói - például az APEH vagy a BM szolgáltatásaikkal az Ügyfélkapu mögött várják - az Ügyfélkapun keresztül belépő - internetes ügyfeleiket. Ügyfélkapuja létrehozásakor Önnek (egy okmányirodában) egyszer át kell esnie egy azonosítási eljáráson (kivéve a meghatározott minősítésű elektronikus aláírással rendelkezőket). Ki használhatja az Ügyfélkaput? Ügyfélkapu létrehozását bármely természetes személy kezdeményezheti. A személyes ügyfélkapu létrehozásához azonban azonosítani kell magát. A felhasználó személyazonosságát igazolhatja: 1. Személyazonosító igazolvánnyal, 2. Útlevéllel, 3. 2001. január 1. után kiállított vezetői engedéllyel. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldiek esetén az azonosítás az útlevél, valamint - ha azzal rendelkezik - a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély alapján történik. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó EGT-tagállamok állampolgárainak azonosítása útlevél vagy más személyazonosításra alkalmas okmány alapján történik. Milyen adatokat kell megadnom a regisztráció során? Az

elektronikus

közigazgatási

ügyintézéshez

Ügyfélkapu

létesítésekor

az Ön azonosítása. A regisztráció során Önnek a következőket kell megadnia: 1. Családi és utónév, 2. Születési családi és utónév, 3. Születési hely, 4. Születési idő, 5. Anyja születési családi és utóneve, 6. Állampolgárság, 7. Neme, 8. Felhasználói név,

szükséges

9. Elektronikus levélcím. Amennyiben a megadott adatokban változás következne be, azt az eredeti regisztrációs szerv (okmányiroda) előtt be kell jelenteni. A személyi adatok megváltozását csak személyesen, az elektronikus levélcím változtatására vonatkozó igényt elektronikus formában, az Ügyfélkapun keresztül is be lehet jelenteni. Fizetni kell az ügyfélkapu létrehozásáért? Nem, egy (1) személyes ügyfélkapu létrehozása ingyenes. A felhasználó azonban több ügyfélkapu létesítését is kezdeményezheti. A második és minden további ügyfélkapu létesítéséért kapunként az általános tételű eljárási illetékkel megegyező összegű regisztrációs díjat kell fizetni (jelenleg ez 3000 Ft). A regisztrációs adatok (jelszó, felhasználói név, érvényesség) meghosszabbítása nem minősül második ügyfélkapu létesítésének. Mennyi ideig érvényes az ügyfélkapum? Egy már létrehozott személyes ügyfélkapu érvényességi ideje az Ön által - aktiváláskor adott egyedi jelszó érvényességi idejével azonos. Ez alapesetben a rögzítéstől számított 2 év. Természetesen a regisztráció során Ön ennél kevesebb időt is megadhat, ezt a Regisztrációs adatlapon kell jeleznie. Az Ön ügyfélkapuja regisztrációjának érvényességi ideje a Regisztrációs Adatlap megfelelő pontjának kitöltésével meghosszabbítható. Ezt vagy személyesen bármelyik okmányirodában megteheti, vagy az Ügyfélkapu oldalán - bejelentkezés után - ki kell töltenie a Regisztrációs adatlap meghosszabbításra vonatkozó részét! Amennyiben a jelszó érvényességi idejének lejárta előtt nem rendelkezik ügyfélkapuja érvényességi idejének meghosszabbításáról (a regisztrációs adatlap érvényességi idejének meghosszabbításával), úgy adatai törlődnek, és az ügyfélkaput megszüntetjük. Ügyintézési határidő: azonnal Vonatkozó jogszabályok: - 84/2012. (IV.21.) Korm. rendelet egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről, - 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u. 32. Illetékességi terület: országos Ügyintéző:

Kádárné Nagy Anikó

Tel.. 44/545-308 Email: [email protected]

Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? Egyéni vállalkozó lehet: 

a magyar állampolgár,



az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,



a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,



a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

Hogyan lehet egyéni vállalkozást alapítani? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyesen az ország bármely okmányirodájában vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető. A bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára az okmányirodában ingyenes ügyfélkaput hoznak létre. Az eljárás a bejelentéssel indul. A vállalkozói igazolvány kiadásához kérelem szükséges, a vállalkozói igazolvány

kiváltása

azonban

már

nem

előfeltétele

a

tevékenység

gyakorlásának.

A bejelentést az ügyfélkapun keresztül az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. A bejelentés tartalmazza: 

a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát,



nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok,



a főtevékenységet és a folytatni kívánt egyéb tevékenysége(ke)t a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett ÖVTJ kód szerint megjelölve,



a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,



az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek (további információk a www.nav.hu honlapon olvashatók).

A bejelentést követő nyilvántartásba vételről igazolás kerül megküldésre a bejelentő részére. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezeti. (www.nyilvantarto.hu) A KEK KH a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított 2 évig kezeli. Mit kell tudni a vállalkozói igazolványról? Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. Igazolvány kiállítására csak abban az esetben kerül sor, ha az egyéni vállalkozó azt kéri, tehát kiváltása nem kötelező. Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető. Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő munkanaptól számított öt munkanapon belül kézbesíteni kell. Az egyéni vállalkozói igazolvány, közokirat, amely közhitelesen igazolja a kiállításának napján fennálló – egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő – adatokat. Az igazolvány egyedi azonosítóval ellátott biztonsági okmány, amely törzslapból (és szükség szerint pótlapokból) áll. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit, a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. Mit kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásáról? Amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Mi a teendő, ha a vállalkozás adatai megváltoznak? Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, az ügyfélkapun keresztül bejelenteni. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységet folytatni, változás-

bejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásával tesz eleget. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységét megszünteti, a változás-bejelentési kötelezettségét az engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti. Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet? Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szüneteltetés lehet határozott vagy határozatlan idejű. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével az ügyfélkapun keresztül bejelenteni. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele az, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja. Az elektronikus űrlap kitöltését követően az érintett egyéni vállalkozónak további teendője nincs, ugyanis a nyilvántartást vezető KEK KH a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot (APEH) és a Központi Statisztikai Hivatalt. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. Hogy lehet a tevékenységet folytatni a szünetelést követően? Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét az e célra rendszeresített ügyfélkapun keresztül - benyújtott elektronikus űrlapon, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével bármikor folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az érintett ügyfél az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A vállalkozói tevékenység folytatásának bejelentését követően, amennyiben a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, további teendője nincs, ugyanis az eljáró okmányiroda a szünetelés megszüntetéséről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető KEK KH-t, az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Hogyan szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység? Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik 

ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését – vagy az erre rendszeresített elektronikus űrlapon – bejelenti vagy személyesen az ország bármely Okmányirodájában, a bejelentés napján,



ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,



az egyéni vállalkozó halála napján,



az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,



ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

Megtiltásra kerül az egyéni vállalkozói tevékenység, ha 

az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,



ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,



ha az egyéni vállalkozó a főtevékenységét és egyéb tevékenységi körei egyikét sem folytatja jogszerűen.

A nyilvántartást vezető KEK KH azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. Mennyi illetéket kell fizetni az eljárás során? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Illetékfizetési kötelezettsége csak azon ügyfeleknek van, akik egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását kérik. Ügyintézés tárgya

Illeték

Egyéni vállalkozói igazolvány kiadása

10.000 Ft

A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosítása (a módosított adatok számára tekintet nélkül) A vállalkozói igazolvány megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése miatti pótlás

3.000 Ft

5.000 Ft

Az egyéni vállalkozással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok 

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról



A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény



Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény



Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény



Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet



Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 308/2009. (XII.28.) Korm. rendelet



Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009. (XII.17.) IRM rendelet



Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet

Ügyintézési határidő: A személyesen benyújtott kérelem azonnal feldolgozásra kerül. Elektronikus úton történő bejelentés esetén az ügyintéző tudomására jutásakor haladéktalanul intézkedik a beérkezett kérelem feldolgozásáról és az igazolás vagy hibaüzenet megküldéséről. Mátészalka, 2014. május 20. Héri Péter Gergely sk. Kormányablak Osztályvezető