Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 4. Ügyleírások GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u. 14. Illetékességi terület: országos Ügyintézők: Bilkai Andrásné Kovács Judit Molnár Ildikó Bakó – Hernáczki Marietta Közlekedési hatósági ügyintéző: Bilkai Andrásné (44)-520-544 E-mail:
[email protected] Kovács Judit (44)-520-544 E-mail:
[email protected] Ügytípusok 1. Új jármű forgalomba helyezése 2. Használt jármű forgalomba helyezése 3. A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása) 4. Ideiglenes rendszámtábla 5. Jármű forgalomból történő kivonása 6. Egyéb ügyintézés 1. Új jármű forgalomba helyezése Új jármű a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű.
1
Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell: a) a Műszaki Adatlapot, b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot, b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, c) a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszám érvényesítő címke díjáról, a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt (illetékmentesség esetén az erről szóló igazolást), d) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, e) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén - a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását. f) ügyfél azonosító okmányt. Ügyfél azonosító okmány: a) személyes megjelenés esetén az ügyfél, b) képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmány, illetve képviseleti eljárás esetén meghatalmazás, c) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés vagy másolat a cégbejegyzésről, melyhez szükséges az aláírási címpéldány és a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása. Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek: Tétel, díj, illeték A forgalmi engedély illetéke: 6.000 Ft A törzskönyv illetéke: 6.000 Ft Az érvényesítő címke díja: 585 Ft A rendszámtábla ára 1 pár sorozat rendszámtábla esetén: 8.500 Ft (25% ÁFA-kulccsal számítva) 2. A használt jármű forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell: a) amennyiben a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, c) a közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot, d) eredeti külföldi forgalmi engedélyt (törzskönyvet) és jelzést, illetve külföldi jármű okmányt (kivéve, ha a járművet külföldön nem helyezték forgalomba),
2
e) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hiteles másolati példányait, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a jármű származásának ellenőrzéséről kiadott hatósági határozatot, b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, c) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, d) az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszámtábla érvényesítő címke díjáról szóló postai feladóvevényt, e) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, f) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén - a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását. g) ügyfél azonosító okmányt. Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek azonosak az új jármű forgalomba helyezésénél ismertetettekkel. 3. A jármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása) Az új típusú forgalmi engedélyek esetében a kérelemhez szükséges csatolni az alábbi okmányokat: a) a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt, b) a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket, c) a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást, d) tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, e) a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot, c) vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt, d) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén - a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását. e) az ügyfél azonosító okmányt. A tulajdonosváltozás költségei A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért 6000-6000 forint illetéket kell fizetni. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel lehet teljesíteni.
3
A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 8 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti. 4. Ideiglenes rendszámtábla Az Okmányiroda az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának és használatának engedélyezése kapcsán közlekedési igazgatási eljárása az E és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblák tekintetében jogosult. Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre, (a továbbiakban: munkagép) és azon járművekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, illetve amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. A közlekedési igazgatási hatóság (Okmányiroda) az önjáró munkagépre és kérelemre, arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát ad ki, és használatát engedélyezi. Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának feltétele a jármű jogszerű birtoklásának, a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás meglétének és a jármű műszaki alkalmasságának igazolása. Az ügyintézés során fizetendő díjak, illetékek költsége: Rendszámtábla ára: - 1 pár 8.500 Ft, - 1 db 5.500 Ft, - Ideiglenes forgalomban tartási engedély: 3.500 Ft, - Címkedíj: 585 Ft. Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni, azzal a személyszállítás, teherszállítás és a vontatás tilos. A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt közúti forgalomban. Mezőgazdasági erőgépek: a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők), b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek, c) a magajáró permetezőgépek, d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak, e) a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg.
4
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtásához csatolni kell: - az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó adatokkal, - az ügyfél nyilatkozatát az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedő járművek biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolást (regisztrációs szám), - a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot, - az ügyfél személyazonosító okmányát, - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolását. - a mezőgazdasági erőgép gépkönyvét, típusbizonyítványát vagy a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak: a) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 19 500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját b) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 6500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történő bejegyzés díját c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba történő bejegyzését, illetve törlését. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni. 5. Jármű forgalomból történő kivonása A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok: a) a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt, b) igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, c) ügyfél azonosító okmányt. A végleges forgalomból történő kivonást követően a jármű újból forgalomba már nem helyezhető. A kivonáshoz szükséges okmányok, melyeket a kérelemhez csatolni kell: a) bontási átvételi igazolást, b) a rendszámtáblát, c) a jármű törzskönyvét, d) a jármű forgalmi engedélyét. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
5
a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt, b) ügyfél-azonosító okmányt. A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonásra az ügyfél okirattal igazolt kérelme alapján az alábbi esetekben kerülhet sor: a) annak eltulajdonítása, b) külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás, c) annak külföldre történő értékesítése, d) annak muzeális előminősítése esetén. A kérelemhez csatolni kell: a) a rendszámtáblát, kivéve a jármű eltulajdonítása esetén, b) a kérelemben megjelölt indokot tanúsító okirat másolatát. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) a jármű törzskönyvét, b) a jármű forgalmi engedélyét, feltéve, hogy azzal rendelkeznek, c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást, d) ügyfél-azonosító okmányt. A fent felsorolt három kivonástípus esetében a közlekedési igazgatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összege 2.300 Ft. 6. Egyéb ügyintézés A kérelemhez csatolni kell: Forgalmi engedély és/vagy rendszámtábla csere: - előző rendszámtáblát, illetve forgalmi engedélyt. 1.) Üzembentartói jog bejegyzése, illetve változása esetén: - a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okiratot, - az előző forgalmi engedélyt, - a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, ha új okmány kerül kiállításra, - a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást. 2.) Regisztrációs matrica utángyártása: A kérelemhez csatolni kell: Az utángyártandó matrica: A matrica utángyártása akkor engedélyezhető, ha az azon feltüntetett rendszám vagy vonalkód alapján a matrica még azonosítható. Az utángyártás díja: 1.550 Ft 3.) Jármű azonosító jellel történő utólagos ellátásának nyilvántartásba vételének esetén: - engedélyező határozatot, - Műszaki Adatlapot,
6
- törzskönyvet, forgalmi engedélyt, amennyiben azzal korábban ellátták, - forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást. 4.) Motorcsere esetén: - a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot, - a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, - bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott gépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolás, - forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetéke megfizetését tanúsító igazolást. 5.) Forgalmi engedély, vagy törzskönyv pótlása esetén: - az okmány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló jegyzőkönyvet, - a forgalmi engedély vagy törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, b) ügyfél azonosító okmányt, Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a járművével kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Bővebb információkat az Ügyfélkapu regisztrációjával és használatával kapcsolatban a www.magyarorszag.hu Internetcímen olvashat. Vonatkozó jogszabályok: - 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, - 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről. VEZETŐI ENGEDÉLY Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u. 14. Illetékességi terület: országos Ügyintézők: Bilkai Andrásné (44) – 520-544 E-mail:
[email protected] Kovács Judit (44)-520-544 E-mail:
[email protected] VEZETŐI ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÜGYTIPUSOK: - kiadás - csere - pótlás - kategóriabővítés Ügyintézési határidő 21 nap. FAJTÁI: 1.) vezetői engedély 2.) nemzetközi vezetői engedély
7
A vezetői engedély Az első vezetői engedély kiadására, illetőleg az új kategória, alkategória és kombinált kategória bejegyzésére, a vezetői engedély cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely – okmányirodában személyesen lehet benyújtani. Amennyiben a vezetői engedély egészségi alkalmassága lejárt - mind régi, mind az új típusú vezetői engedély esetében -, a jogosítványt cserélni kell. A cseréhez az alábbi iratok bemutatása szükséges: 0. érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve 1. lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány. Az eljáró ügyintézőnél le kell adni: 1. az egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi véleményt, 2. az ügyfél birtokában lévő vezetői engedélyt, járművezetői engedélyt, járművezetői igazolványt, 3. megfelelő értékű - főszabályként 4000 forint összegű –illeték megfizetését igazoló készpénz átutalási megbízást, 4. kitöltött nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező nem minősül közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak (a nyomtatványt az okmányirodában bocsátják a kérelmező rendelkezésére)
8
A nemzetközi vezetői engedély A nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján állítják ki, és csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. "B" kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedélyt csak a 18. életévet betöltött személyek kaphatnak. Érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított három év. A kérelemhez mellékelni kell 3 hónapnál nem régebbi szabványos igazolványképet. Az eljárás díját postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) kell teljesíteni, amely 2.300.- Ft. A vezetői engedély érvényessége A vezetői engedély a kiállításától számított 10 évig, 70 év felett határidő nélkül igazolja a személyazonosságot, de ez nem jelenti azt, hogy ennek birtokában vezethetünk is. A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre: 1. a vezetői engedély az egészségi alkalmasság időpontjáig; 2. a nemzeti kategóriában - a "TR" és "V" kategória kivételével - a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig (de a lejárt érvényességű nemzeti kategóriás vezetői engedélyt járművezetői vizsgakötelezettség nélkül cserélik ki). A 13/1992. (VI.26.) NM rendelet alapján az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a 1. a 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként; 2. a 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem, 5 évenként; 3. a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem, 3 évenként; 4. a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni (ha ezt nem teszi meg, vagy nem állapítják meg az alkalmasságát, nem kaphat új jogosítványt). A 2. alkalmassági csoportba tartozó járművezetők közül az: 1. a 60. életévét nem töltötte be, 5 évenként, 2. a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni . Az eljárás illetékköteles, az illeték összege 1. a vezetői engedély kiváltása, cseréje - akár adatváltozás, vagy személyazonosításra alkalmasság érvényességének lejárta, vagy egészségi alkalmasság lejárta miatt kerül rá sor -, pótlásáért eltűnés, megsemmisülés, vagy megrongálódás miatt: 4000 forint; 2. a vezetői engedély kiállítása a 62. életévét betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb: 1500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Nem kell illetéket fizetni a hatóság téves bejegyzésén alapuló, vagy az okmány gyártási hibája miatt szükségessé váló új okmány kiadásáért. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyeit?
9
Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100 %-osan online ügyintézésre. Bővebb információkat az Ügyfélkapu regisztrációjával és használatával kapcsolatban a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Kapcsolódó jogszabályok: - 326/2011. (XII.28. Korm. rendelet, - 20/1992. (XII.19.) KHVM rendelet, - 31/1992. (XII.19.) NM rendelet, - 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, - 41/2004. ((IV.7.) GKM rendelet, - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, - 1992. évi LXVI. törvény, - 146/1993 (X.2.) Korm. rendelet, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
10
A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatal Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u. 14. Illetékességi terület: országos Ügyintéző: Molnár Ildikó (44)-520-544 E-mail:
[email protected] A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványa olyan közokirat és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 51/A.§-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A parkolási igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely – okmányirodában személyesen, meghatalmazott, törvényes képviselő útján lehet benyújtani. A személyes megjelenésben akadályozott jogosult az igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti. Az eljáráshoz az alábbi iratok bemutatása szükséges: 1. érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve 2. lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány, 3. az orvos által kiállított szakvélemény. Ügyintézési határidő: 21 nap. Az eljáró ügyintézőnél csere esetén le kell adni a lejárt érvényességű, új típusú parkolási igazolványt. A kérelem benyújtásakor szükséges formanyomtatvány. Elfogadható szakvélemények: 1. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpont szerinti szakvélemény, 2. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott szakvélemény; 3. A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII.14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap; 4. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás. 2013. augusztus 01. napjától lehetőség van intézmények számára történő parkolási igazolvány kiállítására. Ezen intézmények az általuk üzemben tartott, bérelt vagy lízingelt, - és ezt szerződés bemutatásával bizonyító – a mozgásában korlátozott személyek szállítására használt járművek számának megfelelő számú igazolványra jogosultak.
11
Igazolványra az a működési engedéllyel rendelkező intézmény jogosult, amely a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott óvoda, alap- vagy középfokú oktatási intézmény, ha működési engedélye, alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyek oktatását-nevelését végzi; továbbá b) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott pedagógiai szakszolgálati intézmény, ha alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyeket lát el, vagy ezen pedagógiai szakszolgálati feladatellátás helyszíneként szolgáló intézmény, mindkét esetben akkor, ha a gyermekek szállításáról maga gondoskodik; c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó ca) nevelőszülői-, helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon, utógondozó otthon, cb) különleges gyermekotthon, lakásotthon, cc) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény; d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott da) a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó fogyatékos személyek otthona, és db) támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató A parkolási igazolvány érvényessége: Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával. Az ügyfél részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Az 5 éves időtartam leteltével az igazolvány hatálya további 5 évvel újabb szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül meghosszabbítható. Az eljárásért fizetendő díjak: Az igazolvány kiadására és cseréjére irányuló kérelem illeték- és díjmentes. A pótlásért 3.100.- Ft összegű díjat kell megfizetni postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízáson) vagy bankkártyás fizetéssel. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100 %-osan online ügyintézésre.
12
Bővebb információkat az Ügyfélkapu regisztrációjával www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat.
és
használatával
kapcsolatban
a
Vonatkozó jogszabályok - 218/2003 (XII.11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról, - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról -141/2000.(VIII.9.) kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól - 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről - 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről - 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
13
ÚTI OKMÁNY (ÚTLEVÉL) KIADÁSA Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatal Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u.14. Illetékességi terület: országos Ügyintéző: Molnár Ildikó (44)-520-544; e-mail:
[email protected] Bakó – Hernáczki Marietta (44)-520-544; e-mail:
[email protected] Úti okmányokkal kapcsolatos ügyintézés során előforduló ügytípusok: - útlevél kiadás - útlevél csere - útlevélpótlás Az útlevél ügyintézéshez formanyomtatványt nem kell kitölteni. Az útlevél Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja. Adattartalma Az útlevél tartalmazza az állampolgár: - családi és utónévét, - születési családi és utónévét, - születési helyét, idejét - nemét, - állampolgárságát, - az útlevél típusát, - számát, - kiállításának keltét, - érvényességi idejét, - a kiadó magyar állam kódját, - kiállító hatóság nevét, - gépi olvasásra alkalmas adatsort, - arcképmását és saját kezű aláírását, - rádiófrekvenciás chip. Hogyan kell kérelmezni az útlevelet? A kérelmet belföldön az okmányirodáknak (bármelyiknek) vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal, külföldön a külképviseletnél lehet benyújtani. A KEK KH útlevél ügyben eljáró ügyfélszolgálatának címe: 1132 Budapest, Visegrádi u. 110-112., telefonszám: 1818
14
Csak személyesen igényelhetek útlevelet? Igen, útlevelet csak személyesen lehet igényelni, meghatalmazott csak akkor járhat el, ha a kérelmező egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt orvosi igazolással tanúsítja. Mit kell magunkkal vinnünk az okmányirodába? A kérelmező köteles bemutatni az alábbi dokumentumokat, illetve közölni a következő adatokat: 1. személyazonosító adatait (családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát), 2. az ezek ellenőrzésére szolgáló okiratokat (érvényes állandó személyazonosító igazolványt, amennyiben ezzel nem rendelkezik, úgy születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot), értesítési címét, illetőleg lakcímét (személyazonosító igazolványt, illetve ha új típusú személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, akkor a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt, más néven lakcímkártyát, illetve a 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélyt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt). 3. Csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányát - kivéve, ha az még érvényes, és az új okmány megérkezéséig a jogosult utazni kíván, mert ilyenkor elegendő a régit az új személyes átvételekor leadni, 4. valamint az útlevél iránti kérelemhez az illetéktörvényben meghatározott összegű illetéket. 5. Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell arról, hogy azt ellopták, elvesztette, illetőleg megsemmisült, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik. Mi a teendő, ha gyermeknek vagy gondnokság alatt álló személynek szeretnénk útlevelet? Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be. A kérelméhez szükséges 1. a személyazonosító igazolvány, illetve születési anyakönyvi kivonat, 2. személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány, 3. a kiskorú előző úti okmánya (ha rendelkezik ilyennel, illetve, ha nem kívánja megtartani az új megérkezéséig), 4. illetéket 5. a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványa vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványa, 6. a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozat vagy az intézeti gyám igazolása az intézeti gyámság fennállásáról, 7. a szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyámhatóság, illetve a magánútlevél hatósága előtt tett, a magánútlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozata vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szüneteltetését igazoló jogerős bírósági határozat másolata. A külföldön élő magyar állampolgárok magánútlevél készíttetéséhez a következő iratok szükségesek: - honosítási okirat, - lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ha azzal rendelkezik, - külföldi hatóság által kiállított személyi igazolvány, vagy külföldi útlevél, - kiskorú gyermekeknek (18. életév alatt) magyar születési anyakönyvi kivonat, amennyiben nincs a külföldi születési anyakönyvi kivonatról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása.
15
Mennyibe kerül az útlevélkérelem? A kérelemhez szükséges illeték a kérelmező életkorától és az érvényességi idő hosszától függ. 6 éves kor alatti gyerekek legfeljebb 3 évre kaphatnak útlevelet 2.500 forintos illeték ellenében. A 70 év felettieknek is 2.500 forint illetéket kell befizetni, de az ő okmányuk érvényességi ideje 10 év. A 6-18 év közötti gyerekeknek 2.500 forint ellenében 5 évre szóló dokumentumot állítanak ki, 18-70 éves korúaknak 10 évre szóló útlevélért 14.000 forintot kell fizetni, A 18-70 éves korosztály igényelhet 5 évre szóló okmányt is, ebben az esetben az illeték 7.500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Mennyit kell várni a kész útlevélre? A hatóság 20 napon belül készíti el a magánútlevelet. Meddig érvényes, és mikor érvénytelen az útlevél? Az útlevél érvényességi időtartama 3, 5, vagy 10 év, időtartama nem hosszabbítható meg. Érvénytelen az útlevél abban az esetben, ha személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították, az útlevélhatóság visszavonta, azt nem az arra jogosult használja fel, érvényességi ideje lejárt, vagy a használatára jogosult elhunyt. Mi a teendő akkor, ha ellopták, megsemmisült vagy elvesztettük az útlevelet? Az útlevél ellopását, elvesztését, megsemmisülését mindenki köteles haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül bejelenteni. Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált útlevélről a megtalálástól számított három munkanapon belül a hatóságot értesíteni kell. Mikor állítanak ki második magánútlevelet? Aki foglalkozása miatt rendszeresen utazik külföldre, de hivatalos útlevélre nem jogosult, annak második magánútlevelet is kiállíthatnak, ezt azonban a kérelem benyújtásánál igazolni kell. A második magánútlevelet az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb 2 év érvényességgel igényelhető. Mennyit kell fizetni a második magánútlevélért? 1. 18 és 70 év közötti állampolgároknak: 15.000 forint, 2. 18 év alattiaknak és a 70 év felettieknek: 5.000 forint. Soron kívüli útlevél igénylése Hol lehet benyújtani a kérelmet? Az azonnali útlevél iránti kérelmet a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodájában (1132 Budapest, Visegrádi u. 110., Tel.: 1818, 06-1-412-6475) lehet benyújtani. Soron kívüli kérelem illetéke: soron kívüli eljárásban: alapilleték +19.000 Ft (7 napos gyártási idő+postázás), sürgősségi eljárásban: alapilleték +29.000 Ft ( 3 napos gyártási idő), azonnali eljárásban: alapilleték +39.000 Ft ( 1 napos gyártási idő).
16
Mit kell csatolni a kérelemhez? 1. a kérelmező előző útlevelét, kivéve, ha az még érvényes, és a kérelmező az új okmány megérkezéséig utazni kíván, így kéri annak visszahagyását. A visszahagyott útlevelet az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, 2. meghatározott értékű illeték megvásárlásának igazolását, 3. kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez a szülő (törvényes képviselő) gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát, 4. az útlevél kiállításának indokát alátámasztó okiratokat (közeli hozzátartozó balesete, halála vagy fontos családi eseményt természetesen nem lehet mindig bizonyítani, így ezekben az esetekben csak a kérelmezőnek az útlevélhatóság előtt tett nyilatkozata áll a hatóság rendelkezésére). A hatóság az okiratok valódiságát ellenőrzi, majd minden információt a KEK KH-nak továbbít, ahol ellenőrzik azt, hogy az állampolgár kaphat-e útlevelet, és az útlevelek kiállítása is itt történik. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse az úti okmánnyal kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja Interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb információkat az Ügyfélkapu regisztrációjával és használatával kapcsolatban a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Az úti okmányokkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályok - A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény. - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. - A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 101/1998. (V.22.) Korm. rendelet. - A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 37/1998. (VIII.18.) BM. rendelet. - Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló, 15/2001. (VII.5.) BM rendelet
17
LAKCÍMBEJELENTÉS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u. 14. Illetékességi terület: Csengeri Járási Hivatal illetékességi területe Ügyintézők: Molnár Ildikó (44)-520-544; e-mail:
[email protected] Bakó – Hernáczki Marietta (44)-520-544; e-mail:
[email protected] Az állampolgároknak a lakóhely, illetve a tartózkodási hely címét a be- vagy a kiköltözés utáni három munkanapon belül kell bejelenteni az új lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és harmadik országbeli állampolgárok valamint az EGT – állampolgárok ügyeit a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal intézi, lakcímkártyájukat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala állítja ki. A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, vagy illetékes járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcím adatait bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről az illetékes járási hivatal lakcímigazolványt ad ki. A nyilvántartási törvény hatálya alá tartozó polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie. Ki nem köteles bejelenteni tartózkodási helyét? Nem kell bejelentenie a tartózkodási helyét annak, aki 1. gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén; 2. előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Hogyan jelenthetjük be lakcímünket? A lakcím-bejelentési kötelezettséget Lakcímjelentő lapon kell teljesíteni. A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti: - ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik nagykorú magyar állampolgár bejelentésre kötelezett is teljesítheti. - a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti. - az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a nevelőszülő vagy a gyám gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.
18
A polgárnak a lakcímét, illetőleg annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél, illetékes járási hivatalnál, lakcíme megszűnését az addigi lakcíme szerint illetékes jegyzőnél, illetékes járási hivatalnál kell bejelentenie. Tartózkodási hely létesítését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél, vagy illetékes járási hivatalnál kell bejelenteni, lakcímjelentő lapon. A tartózkodási hely megszűnése országos illetékességű, bárhol be lehet jelenteni. Lakcím-bejelentéshez szükséges okiratok: - „0” éves kortól érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), - lakcímigazolvány - albérletbe való költözés esetén a szállásadó aláírása, lakcímkártyája és érvényes személyigazolványa vagy kártya formátumú vezetői engedélye, illetve albérleti szerződés - lakcímbejelentő lap - önkormányzati bérlakás esetén lakásbérleti szerződés. Ha valakinek a lakcímnyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs bejelentve, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik. A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges (ő is aláírja a bejelentő lapot kizárólag az ügyintéző előtt). Fontos tudni, hogy a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Ha a Magyarországon élő magyar állampolgár külföldön szeretne letelepedni, ezt be kell jelentenie bármely járási hivatalnál vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál. Illeték A lakcímbejelentés illetékmentes. Abban az esetben, ha már valaki rendelkezett lakcímkártyával, és azt elvesztette, 1000 Ft illetéket kell lerónia; eltulajdonítás esetén illetékmentes. A lakcímigazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult (névváltozás) - 500 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja okmányirodába időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre.
19
Bővebb információkat az Ügyfélkapu regisztrációjával www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat.
és
használatával
kapcsolatban
a
Ügyintézési határidő: azonnali Kapcsolódó jogszabályok: - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, - 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről - 1996. XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kód használatáról - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
20
SZEMÉLYI AZONOSÍTÓT IGAZOLÓ HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u. 14. Illetékességi terület: országos Ügyintézők: Molnár Ildikó (44)-520-544; e-mail:
[email protected] Bakó – Hernáczki Marietta (44)-520-544; e-mail:
[email protected] A lakcímigazolvány tartalma: családi és utónév, születési név, születési hely, idő, anyja neve, személyi azonosító, a lakcím, a tartózkodási hely, és ezek érvényességi ideje, okmányazonosító, kiállítás kelte kiállító hatóság megnevezése. A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le és hatósági igazolvánnyal még nem látták el. 2. arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban került sor; 3. az igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy gyártmányhibája miatt történt, 4. a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, 5. arra helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatti címváltozás miatt kerül sor. Lakcímigazolvány kiadása iránti kérelmezés, ha 1. lakcíme vagy tartózkodási helye szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás), 2. a személyi azonosítót nem érintő személyi adatok (névadatai, anyja neve) megváltoztak, 3. költözés miatt változott meg a lakcím, 4. ha a lakcímigazolvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott. Újszülött esetében a születés anyakönyvezésére irányuló eljárás során a kórházban előterjesztett, az anyakönyvvezetőhöz továbbított kérelemmel indul az eljárás.
21
Lakcímkártya megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén az eljárás országos illetékességű. A külföldön élő magyar állampolgároknak a Központi Okmányirodát kell felkeresniük. Illeték A lakcímigazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult (névadat változás) - 500 forint. Ha a lakcímigazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint. Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénzátutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell teljesíteni. Illetékmentes: 1. a lakcímkártya kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás miatt kerül sor; 2. az okmány cseréje, ha gyártáshibás, vagy tévesen jegyezték be adatainkat; 3. a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány; 4. a lakcímet igazoló hatósági igazolvány cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor; 5. eltulajdonítás esetén. Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha 1. az abba bejegyzett adatok megváltoztak; 2. az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították; 3. az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki, 4. megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság; 5. az igazolvány tulajdonosa meghalt. Ha az igazolvány érvényét veszti, nyolc napon belül le kell adni a kiadó hatóságnál. Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a lakcímkártyával kapcsolatos ügyeit? Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a www.magyarorszag.hu címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső sarokban található Ügyfélkapu logóra. Így használhatja okmányirodába időpontfoglalásra, hogy ne kelljen sorban állnia, hanem egy előre egyeztetett időpontban csak Önnel foglalkozzanak a hivatalban. Használhatja ügyelőkészítésre, ekkor az ügyintézési folyamatot csak részben tudja interneten keresztül bonyolítani, de még így is jelentős időt spórolhat meg. Használhatja 100%-osan online ügyintézésre. Bővebb információkat az Ügyfélkapu regisztrációjával és használatával kapcsolatban a www.magyarorszag.hu Internet címen olvashat. Ügyintézés: azonnali
22
SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u. 14. Illetékességi terület: országos Ügyintézők: Molnár Ildikó (44)-520-544; e-mail:
[email protected] Bakó – Hernáczki Marietta (44)-520-544; e-mail:
[email protected] Jogosultság: Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat - és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait a rendeletben meghatározott okiratokkal tudja igazolni. A bevándorolt, letelepedett, a menekült és oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. Életkortól függetlenül köteles személyazonosító igazolványt igényelni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel. A kérelem benyújtása Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem bármely járási hivatalnál személyesen előterjeszthető. A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező állandó személyazonosító igazolványa kiadása iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el, és a kérelmet ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján annál a járási hivatalnál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a szig. kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség. Ez azt jelenti, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú eljárhat a szig. igénylése kapcsán. A 14. év alatti gyermekek esetében továbbra is a szülő/törvényes képviselő jár el. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyesen köteles eljárni, kivéve a jogszabályban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén.
23
A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelentés kötelezettsége alól a kérelmező – a jogszabályban foglaltak kivételével – nem mentesül. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni. A kérelemhez csatolni a kérelmező 1 db fényképét. A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak.. A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén, a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal - írásképtelen - bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. Okiratok bemutatása, csatolása Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia. A fentiek hiányában a kérelmezőnek be kell mutatnia - a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas (házassági) anyakönyvi kivonatát; - a doktori cím viselésére jogosító okiratot; külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot - a külföldről hazatérés esetén a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát; - a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült és az oltalmazott jogállású személy akkor köteles a születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését nem Magyarországon anyakönyvezték. A menekült és az oltalmazott jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására. A bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik. Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is. A menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell egy darab fényképet.
24
A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. Az okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni. Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevél, kártya típusú vezetői engedély) azt a kérelemhez be kell mutatnia. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást 8 napon belül kell jelenteni, és okiratokkal kell igazolni. (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, IRM névváltozási okirat mely anyakönyvezve van, doktori cím viselésére jogosító okirat.) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak okáról. Ha a kérelmező cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni. Ellenőrzések az eljárás során Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Újszülött estében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni. A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyagkönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség estén az illetékes anyakönyvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni. Döntések A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül. A Járási hivatal Okmányirodai Osztálya az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha: - a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult; - már rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban - az érvényességi idő kivételével - változás nem következett be. A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal okmányirodai osztálya a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja ha:
25
- a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították, - a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át. Áttétel A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalhoz. Az állandó személyazonosító igazolvány kiállítása és átadása Az állandó személyazonosító igazolvány - a kérelmező választása szerint - postai úton kell továbbítani, vagy a járási hivatalban kell átadni a kérelmező részére. A járási hivatalban kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására került sor, vagy a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa. A postai úton át nem vett személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes okmányirodában. A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről. Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama a kiadás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be, 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de 18. életévét még nem töltötte be, 10 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte, a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be. határidő nélküli, ha a jogosult a 65. életévét betöltötte A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A személyazonosító igazolvány illetéke Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3.000 forint.
26
Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iráni kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén, a 65. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik, eltulajdonítás esetén (az érvényességi idő megegyezik az eltulajdonított okmány érvényességi idejével) az okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány A jogosult részére - személyazonosító igazolvány iránti kérelmére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel, vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét kérte adatváltozás miatt, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy megsemmisült. Magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 30 nap, az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességének ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 120 nap. A 120 napos érvényességi idejű ideiglenes személyazonosító igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra. Kapcsolódó jogszabályok - 168/1999. (XI.24. Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról, - 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, - 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, - 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról
27
ÜGYFÉLKAPU Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u. 14. Illetékességi terület: országos Ügyintézők: Kovács Judit (44)-520-544 e-mail:
[email protected] Az Ügyfélkapu olyan szolgáltatás, amelynek segítségével Ön személyazonosság igazolása mellett biztonságosan kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Az Ügyfélkapu használatának feltétele a regisztráció. Erre személyesen bármely okmányirodában lehetősége van, de regisztrációját indíthatja interneten keresztül is, a www.magyarorszag.hu weblapon. Amennyiben Ön rendelkezik digitális aláírással, úgy elektronikus úton, okmányiroda felkeresése nélkül is regisztrálhat. Az ügyfélkapu többfajta tanúsítványt is elfogad, ezek köre folyamatosan bővül. A használható tanúsítványokról a www.magyarorszag.hu címen elérhető weblapon kaphat bővebb információt. A regisztrációhoz szüksége van személyi azonosító okmányaira, valamint egy érvényes email címre. Amennyiben bármelyik okmányirodában személyesen regisztrál, és aláírja a Regisztrációs adatlapot, amelyben felhatalmaz bennünket az adatkezelésre, az Ön által megadott email címre elküldjük egyszer használatos kódját. A kód segítségével aktiválhatja regisztrációját. Az aktiváláskor meg kell változtatnia kapott kódját egy új jelszóra. Az aktiválást végezze el az okmányirodai regisztrációt követő 5 napon belül, különben regisztrációja az Ön biztonsága érdekében törlődik! Amennyiben regisztrációját interneten indítja, azaz kitölti és elküldi a Regisztrációs adatlapot, az email címére kapott egyszeri kód aktiválásával ideiglenes regisztrálttá válik (30 napig érvényes!). Ideiglenes regisztrációval csak korlátozott jogot szerez a szolgáltatások használatához, az összes eléréséhez személyesen azonosítania kell magát bármelyik okmányirodában, ahol egyúttal alá kell írnia az adatlapot is. Amennyiben digitális aláírással regisztrál, az azonosításhoz nem kell megjelennie az okmányirodában. A megadott email címére küldött kóddal aktiválhatja regisztrációját, mellyel 24 óra elteltével (ideiglenes regisztráció) használhatja a szolgáltatásokat. A regisztráció után a fent említett weblap címen, (www.magyarorszag.hu) - található listából kattintson a választott szolgáltatás nevére! A szolgáltatás kiválasztása után azonosítjuk felhasználói neve és jelszava alapján, azután eljut a választott oldalra. Ha még nincs regisztrációja, felkínáljuk annak lehetőségét, illetve olyan szolgáltatást is választhat, amelyekhez nem kell regisztráció.
28
Az Ügyfélkapu mögött lévő szolgáltatók biztonsági okokból kérhetik egyedi azonosítóját is (például egy APEH-szolgáltatás esetén az adószámot). Ha Ön egyszer már belépett a kapun, további szolgáltatásokat is igénybe vehet újabb azonosítás nélkül. Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az Ügyfélkapu a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon található. Az Ügyfélkapu használatához Önnek létre kell hoznia saját ügyfélkapuját, mely a következő lépésekből áll: Regisztrációt kell indítania, igazolnia kell személyazonosságát (hitelesítés), alá kell írnia az Adatszolgáltatási nyilatkozatot, majd személyes ügyfélkapuját aktiválni kell egyszer használatos kódjával (első belépés). Mire jó az Ügyfélkapu? A közigazgatási ügyintézésben célszerű és hasznos az egységes, könnyen áttekinthető ügymenet. Ezt az egységességet az interneten az Ügyfélkapu valósítja meg, egyfajta egyablakos ügyintézésként. Amennyiben Ön létrehozta személyes ügyfélkapuját, azzal olyan elektronikus szolgáltatásokat használhat a Kormányzati Portálon keresztül, amelyeket a különböző közigazgatási szervek nyújtanak. Az ügyfélkapu létrehozása tehát még nem jelenti a portálon elérhető szolgáltatás igénybevételét is, az csupán a "kapu" ezekhez. A közigazgatás internetes szolgáltatói - például az APEH vagy a BM szolgáltatásaikkal az Ügyfélkapu mögött várják - az Ügyfélkapun keresztül belépő - internetes ügyfeleiket. Ügyfélkapuja létrehozásakor Önnek (egy okmányirodában) egyszer át kell esnie egy azonosítási eljáráson (kivéve a meghatározott minősítésű elektronikus aláírással rendelkezőket). Ki használhatja az Ügyfélkaput? Ügyfélkapu létrehozását bármely természetes személy kezdeményezheti. A személyes ügyfélkapu létrehozásához azonban azonosítani kell magát. A felhasználó személyazonosságát igazolhatja: 1. Személyazonosító igazolvánnyal, 2. Útlevéllel, 3. 2001. január 1. után kiállított vezetői engedéllyel. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldiek esetén az azonosítás az útlevél, valamint - ha azzal rendelkezik - a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély alapján történik. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó EGT-tagállamok állampolgárainak azonosítása útlevél vagy más személyazonosításra alkalmas okmány alapján történik. Milyen adatokat kell megadnom a regisztráció során? Az elektronikus közigazgatási ügyintézéshez Ügyfélkapu létesítésekor szükséges az Ön azonosítása. A regisztráció során Önnek a következőket kell megadnia: 1. Családi és utónév, 2. Születési családi és utónév, 3. Születési hely, 4. Születési idő, 5. Anyja születési családi és utóneve,
29
6. Állampolgárság, 7. Neme, 8. Felhasználói név, 9. Elektronikus levélcím. Amennyiben a megadott adatokban változás következne be, azt az eredeti regisztrációs szerv (okmányiroda) előtt be kell jelenteni. A személyi adatok megváltozását csak személyesen, az elektronikus levélcím változtatására vonatkozó igényt elektronikus formában, az Ügyfélkapun keresztül is be lehet jelenteni. Fizetni kell az ügyfélkapu létrehozásáért? Nem, egy (1) személyes ügyfélkapu létrehozása ingyenes. A felhasználó azonban több ügyfélkapu létesítését is kezdeményezheti. A második és minden további ügyfélkapu létesítéséért kapunként az általános tételű eljárási illetékkel megegyező összegű regisztrációs díjat kell fizetni (jelenleg ez 3000 Ft). A regisztrációs adatok (jelszó, felhasználói név, érvényesség) meghosszabbítása nem minősül második ügyfélkapu létesítésének. Mennyi ideig érvényes az ügyfélkapum? Egy már létrehozott személyes ügyfélkapu érvényességi ideje az Ön által - aktiváláskor adott egyedi jelszó érvényességi idejével azonos. Ez alapesetben a rögzítéstől számított 2 év. Természetesen a regisztráció során Ön ennél kevesebb időt is megadhat, ezt a Regisztrációs adatlapon kell jeleznie. Az Ön ügyfélkapuja regisztrációjának érvényességi ideje a Regisztrációs Adatlap megfelelő pontjának kitöltésével meghosszabbítható. Ezt vagy személyesen bármelyik okmányirodában megteheti, vagy az Ügyfélkapu oldalán - bejelentkezés után - ki kell töltenie a Regisztrációs adatlap meghosszabbításra vonatkozó részét! Amennyiben a jelszó érvényességi idejének lejárta előtt nem rendelkezik ügyfélkapuja érvényességi idejének meghosszabbításáról (a regisztrációs adatlap érvényességi idejének meghosszabbításával), úgy adatai törlődnek, és az ügyfélkaput megszüntetjük. Ügyintézési határidő: azonnal Vonatkozó jogszabályok: - 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről, - 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról
30
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala Járási Okmányiroda 4765 Csenger, Ady Endre u. 14. Illetékességi terület: országos Ügyintézők: Kovács Judit (44)-520-544 e-mail:
[email protected] Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? Egyéni vállalkozó lehet: -
a magyar állampolgár,
-
az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
-
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,
-
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.
Hogyan lehet egyéni vállalkozást alapítani? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyesen az ország bármely okmányirodájában vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető. A bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára az okmányirodában ingyenes ügyfélkaput hoznak létre. Az eljárás a bejelentéssel indul. A vállalkozói igazolvány kiadásához az erre a célra rendszeresített űrlap szükséges. A vállalkozói igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. A bejelentést az ügyfélkapun keresztül vagy személyesen az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: - a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét, értesítési címét, állampolgárságát, -
nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok,
-
a főtevékenységet és a folytatni kívánt egyéb tevékenysége(ke)t a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve,
31
-
a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,
-
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek (további információk a www.nav.hu honlapon olvashatók).
Az elektronikus bejelentést követően, a nyilvántartásba vételről igazolás kerül megküldésre a bejelentő részére. Személyes kérelem esetén, az igazolást az ügyfél azonnal megkapja. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezeti. (www.nyilvantarto.hu) A KEK KH a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezeli. Mit kell tudni a vállalkozói igazolványról? Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. Igazolvány kiállítására csak abban az esetben kerül sor, ha az egyéni vállalkozó azt kéri, tehát kiváltása nem kötelező. Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető. Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő munkanaptól számított öt munkanapon belül kézbesíteni kell. Az egyéni vállalkozói igazolvány, közokirat, amely közhitelesen igazolja a kiállításának napján fennálló – egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő – adatokat. Az igazolvány egyedi azonosítóval ellátott biztonsági okmány, amely törzslapból (és szükség szerint pótlapokból) áll. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit, a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. Mit kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásáról? Amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Mi a teendő, ha a vállalkozás adatai megváltoznak? Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, az ügyfélkapun keresztül bejelenteni.
32
Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységet folytatni, változás-bejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásával tesz eleget. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységét megszünteti, a változás-bejelentési kötelezettségét az engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti. Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet? Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szüneteltetés határozatlan idejű. Az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével az ügyfélkapun keresztül bejelenteni. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele az, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja. Az elektronikus űrlap kitöltését követően az érintett egyéni vállalkozónak további teendője nincs, ugyanis a nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. Hogy lehet a tevékenységet folytatni a szünetelést követően? Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a változásbejelentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés zárónapját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot. Hogyan szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység? Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik - ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését – vagy az erre rendszeresített elektronikus űrlapon, vagy személyesen bejelenti az ország bármely Okmányirodájában, - a bejelentés napján, - ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
33
-
az egyéni vállalkozó halála napján,
-
az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,
-
ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.
Megtiltásra kerül az egyéni vállalkozói tevékenység, ha -
az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
-
ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,
-
ha az egyéni vállalkozó a főtevékenységét és egyéb tevékenységi körei egyikét sem folytatja jogszerűen.
A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot. Mennyi illetéket kell fizetni az eljárás során? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Illetékfizetési kötelezettsége csak azon ügyfeleknek van, akik egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását kérik. Ügyintézés tárgya Egyéni vállalkozói igazolvány kiadása A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosítása (a módosított adatok számára tekintet nélkül) A vállalkozói igazolvány megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése miatti pótlás
10 000 Ft 3 000 Ft
5 000 Ft
34
AZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGI JOGKÖRT GYAKORLÓ SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRÓL A Csengeri Járási Hivatal szabálysértési hatósága a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben meghatározott, hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt folytat le szabálysértési eljárást. 1. A szabálysértési hatóság által alkalmazható büntetések és intézkedések: Szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: - a pénzbírság, melynek legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén közérdekű munkával lehet megváltani, amennyiben erre sem kerül sor, a szabálysértési hatóság pénzbírságát a az illetékes Járásbíróság elzárásra változtatja át. - a közérdekű munka, amelynek legalacsonyabb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: - az elkobzás, - a figyelmeztetés. 2. Jogorvoslatok a szabálysértési eljárásban: - A meghallgatás nélkül hozott határozat esetén a közléstől számított nyolc napon belül meghallgatást lehet kérni. - A meghallgatás után hozott marasztaló határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül kifogást lehet benyújtani a határozatot hozó hatóságnál, a kifogást az illetékes Járásbíróság bírálja el. - Az eljárást megszüntető határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panaszt lehet benyújtani a határozatot meghozó hatóságnál, a panaszt az illetékes Járási Ügyészség bírálja el. 3. Végrehajtás Az általános hatáskört gyakorló szabálysértési hatóság gondoskodik a saját hatáskörben kiszabott pénzbírság, közérdekű munka, valamint a Bíróság által kiszabott pénzbírság, közérdekű munka, elzárás,
35
szabálysértési költség, az okozott kár kérelemre történő, valamint a közterület-felügyelet által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról. 4. Ügyintézés helye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala 5. Ügyintézés elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: 06-44/520-062 E-mail:
[email protected] 6. Ügyintézés határideje és díja/illetéke Az ügyintézési határidők: Alapeljárás: 30+30 nap Végrehajtási eljárás: 1+1 év Kérelem ill. magánindítvány esetén az Itv. 1. számú mellékletében meghatározott általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni. 7. Alkalmazott jogszabályok - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről - 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről - 17/2012. (IV.5.) BM rendelet a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól - 21/2012. (IV.13.) BM rendelet a szabálysértési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés formájáról, módjáról és rendjéről, a szabálysértési nyilvántartó szerv által teljesített adatközlés rendjéről, valamint az egyes szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatokra tekintettel kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának eljárási rendjéről - 22/2012. (IV.13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról - 35/2008. (XII.31.) IRM-PM együttes rendelet az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól - 173/2013.(V.30.) Korm. rendelet az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelöléséről - egyéb kerettényállást kitöltő jogszabályok
36
A sajátos nevelési igényű gyermekek a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézségének megállapításával összefüggő eljárás Ügyleírás:
Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával. Az eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában vagy ha az nem állapítható meg-, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található. A szakértői bizottság szakértői véleménye.
Szükséges okiratok: Az ügyintézés helye: Ügyintézés helye és elérhetősége: Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az alkalmazott jogszabályok:
SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u.14 -16. Telefon: (+36 44) 520-062
[email protected] 21 nap Az eljárás díj- és illetékmentes. Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. 1. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 3. 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről.
Állampolgársági ügyintézés Ügyleírás: Állampolgársági kérelmek átvétele, továbbítása az illetékes hatóság (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) felé. Hagyományos és az egyszerűsített honosítási kérelmek, állampolgársági igazolás, nyilatkozat, valamint lemondás a magyar állampolgárságról ügytípusok intézése. Honosítási, visszahonosítási kérelmet csak személyesen lehet hatóságunkhoz benyújtani, ügyfélfogadási időben. Kiskorú esetében, a kérelmet szülője/törvényes képviselője jogosult előterjeszteni, és a honosításhoz, mindkét szülő hozzájárulása szükséges. A kérelmek és a benyújtott okiratok rögzítés után megküldésre kerülnek a BÁH részére, majd a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A honosított, visszahonosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz bármelyik magyarországi polgármester, vagy a külképviselet vezetője előtt. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Egyszerűsített honosítási kérelmet az a nem magyar állampolgár nyújthat be:
37
- akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását - magyar nyelvtudását igazolja - a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban - honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti - aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy - aki öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született. Az egyszerűsített honosítási kérelemhez csatolandó iratok köre: - születési anyakönyvi kivonat és családi állapotot igazoló okirat (eredetiben vagy hiteles másolatban, hitelesnek elfogadható pl. a közjegyző által hitelesítés - magyar származását igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.) - kérelem nyomtatványt, adatlapot a születés/házasságkötés haza anyakönyvezéséhez - külföldön élők esetében 1 db fénykép, magyarországi lakcímmel rendelkezők esetében 2 db. - idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással. Ügyintézési hely: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala Ügyintézés helye, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: 06-44/520-062 E-mail:
[email protected] Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Az ügyintézési határidők: Állampolgársági igazolás, nyilatkozat (Ápt. 5/A.§), lemondás a magyar állampolgárságról: 60 nap. Egyszerűsített honosítási eljárás: 3 hónap.
38
Az eljárás díj és illetékmentes. A kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az állampolgársági kérelmeket a Vhr. mellékletei szerinti formanyomtatványokon kell benyújtani. Alkalmazott jogszabályok: - 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról, - 125/1993.(IX. 22.) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtási rendelete, - 1992. évi LXVI törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, - 146/993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény végrehajtásáról, - 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről, - 6/2003. (III.07.) BM rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról. Állatpanzió, állatmenhely létesítésének engedélyezése Ügyleírás:
Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését a járási hivatal engedélyezi. Az engedélyről, annak visszavonásáról tájékoztatást ad az élelmiszerlánc-biztonsági és állat - egészségügyi igazgatóság részére, amely azt nyilvántartásba veszi. Az állatotthon létesítése és üzemeltetése tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az állatotthon helye szerint illetékes járási hivatal jár el. Az állatmenhely olyan intézmény, amely az állatvédelem közhasznú feladatának ellátásaként a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezését biztosítja és tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül végzi, felelősséget vállalva a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért. Az állatpanzió olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért. Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóság engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. Állatotthont természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet létesíthet, ha az Átv. 41. §-ában és az e rendeletben előírt létesítési és működési feltételeket biztosítja. Az engedély akkor adható meg, ha
39
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak; b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított; c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat; d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik; Fentiekben foglaltakon túl az állatmenhely akkor létesíthető és tartható fenn, ha biztosított annak tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet. Az állatotthon működését az állatvédelmi hatóság - a szakhatóságok részvételével folyamatosan ellenőrzi, és ötévenként felülvizsgálja.
Szükséges okiratok:
Az állatotthon működési engedély kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tulajdonos nevét, lakcímét, székhelyét, tartózkodási helyét valamint a vezető nevét, címét; b) a felelős személy nevét, lakcímét, tartózkodási helyét, végzettségét és képesítését igazoló dokumentumokat; c) a telephely adatait; d) az állategészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozatát; e) a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő állatotthon esetén igazolást a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet folyamatos rendelkezésre állásáról és biztosítékáról. Az engedélykérelemhez mellékelni kell a „Működési szabályzatot” és megszűnés esetére a „Felszámolási tervet”. A Működési szabályzatnak tartalmaznia kell: a) az elhelyezhető egyedszámot fajonkénti bontásban, az elhelyezés módját; b) az érkező állatok beléptetési rendjét (adatfelvétel, 24 órán belüli állatorvosi vizsgálat és esetleges védőoltások adásának rendje, a karantén időtartama, a beteg állatok elkülönítésének ideje és módja); c) az állatotthonban lévő állatokról naprakész nyilvántartás vezetését; d) az állatok ellátásának, gondozásának folyamatát, állatmenhely esetében az
40
Az ügyintézés helye: Ügyintézés helye, elérhetősége:
Ügyintézés határideje és díja/ illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók, iratminták: Az alkalmazott jogszabályok:
ivartalanítás, euthanazia lehetőségét, az elhullott állatok tetemének további kezelését, az etetés, itatás módját, a mozgásigény biztosításának lehetőségét, a naponta legalább egyszeri ellenőrzést, az állatorvosi ellátás biztosítását, a tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit és nyilvántartását; e) az új gazda keresésének módját (állatmenhely esetében) az örökbeadás és az örökbeadás ellenőrzésének módját; f) veszélyes állat elhelyezése esetén az Rendeletben előírt és teljesített feltételeket, a gondozás, ellátás rendjét; g) a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját. SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 Fax: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely határidő egy alkalommal meghosszabbítható 3.000,- Ft Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. 1.1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről, 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 4. 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól, 5. 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről. 6. 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
Állattartással, állatvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása
41
Ügyleírás:
Az ügyintézés helye:
Ügyintézés határideje és díja
Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Ávtv.), alapján az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése állatvédelmi hatóságként a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. A járási hivatal – feladat- és hatáskörében eljárva – ellenőrzi az állatvédelmi törvényben foglaltak végrehajtását. A járási hivatal az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja. Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a járási hivatal kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását. Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóságként eljáró járási hivatal szabja ki. Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését a járási hivatal engedélyezi. Az engedélyről, annak visszavonásáról tájékoztatást ad az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság részére, amely azt nyilvántartásba veszi. Az állatotthon létesítése és üzemeltetése tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az állatotthon helye szerint illetékes járási hivatalt jár el. 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 Fax: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely határidő egy alkalommal meghosszabbítható A lakossági közérdekű bejelentés díj - és illetékmentes. Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs.
42
Az alkalmazott jogszabályok:
-
-
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII. 31.) Korm. rendelet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Ápolási díj Ügyleírás: Szükséges okiratok:
Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége: Ügyintézés határideje és díja/illetéke:
A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az igénylő adatlap ügyfélszolgálatnál történő benyújtása esetén az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványának, lakcímigazolványának, társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó hatósági bizonyítványának, valamint adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványának bemutatása szükséges! A kérelemhez csatolni kell fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, valamint súlyosan fogyatékos ápolási díj kérelmezése esetén: - az ápolást végző személy kérelmét az ápolt személlyel is aláíratva, - a súlyos fogyatékosság tényéről háziorvosi igazolást és szakvéleményt az ápolt háziorvosával kitöltetve, - kiemelt ápolási díj igénylésekor kiskorú ápolt esetén az emelt összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolását, nagykorú ápolt esetén komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság érvényes és hatályos összefoglaló véleményét, - amennyiben az ápolt intézményi nevelésben, oktatásban részesül, az erről szóló igazolást a látogatott intézmény vezetőjével kitöltetve, - magánnyugdíj pénztári tagság esetén a belépési nyilatkozat záradékolt másolatát. SZSZBMKH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 Email:
[email protected] 21 nap, mely határidő egy alkalommal meghosszabbítható Az eljárás díj- és illetékmentes.
43
Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók:
Az alkalmazott jogszabályok:
Egyéb fontos tudnivalók:
Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon: Kérelem (4. számú melléklet) Háziorvosi igazolás és szakvélemény (5. számú melléklet) Igazolás az ápolási díj megállapításához (6. számú melléklet) 1. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól, 4. 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól. Az ápolási díj fajtái: - súlyosan fogyatékos beteg személy gondozása után megállapítható: ha az ápolt személy látás-, hallássérült, középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű értelmi akadályozott, vagy mozgásszervi betegségben szenved, - fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos beteg személy gondozása után megállapítható: ha az ápolt személy segítség nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, lakásán belül segédeszköz igénybevételével sem közlekedni, feltéve, ha ezek közül legalább három egyidejűleg fennáll. -18 év alatti tartósan beteg személy gondozása után megállapítható: ha az ápolt személy előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. - kiemelt ápolási díj: 18. életéven aluli (vagy közoktatási intézményben tanulók esetében 20., illetve 23. életéven aluli) személy esetében, ha állapota miatt emelt összegű családi pótlékban részesül, és az emelt összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegségéből, vagy fogyatékosságából eredően – mások segítsége nélkül, önállóan nem képes illemhelyet használni, valamint lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, továbbá másvalaki személyes segítsége nélkül az étkezéssel, tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni, vagy - 18. életévét betöltötte, és rendelkezik a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság érvényes és hatályos összefoglaló véleményével, és amely szerint a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E
44
minősítés). Jogosultság feltételei: - Az ápolást végző hozzátartozó a súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, tartósan beteg 18. életévét be nem töltött személy gondozását, ápolását végezze. - Ápoló lehet: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó. - Amennyiben az ápolást végző hozzátartozó rendszeres pénzellátásban részesül, akkor annak összege nem haladja meg az ápolási díj összegét. Időtartama: a feltételek fennállásig. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díj 2 évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó: - ha az ápolt személy: két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. - ha az ápoló személy szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, - ha az ápoló személy rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, kivéve, ha az ápoló részére saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátás kerül megállapításra, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják. – ha az ápoló személy keresőtevékenységet folytat, és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja. Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha - az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, - az ápoló kötelezettségét nem teljesíti, - az ápolt
45
személy meghal, - az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Ügyleírás: Szükséges okiratok:
A szociálisan rászorult személyek részére egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása. Az igénylő adatlap ügyfélszolgálatnál történő benyújtása esetén az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványa, lakcímigazolvány és TAJ- kártya bemutatása szükséges! A kérelemhez csatolni kell: - a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló igazolást, gyermektartásdíjra, ösztöndíjra vonatkozó igazolást. A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: GYES, GYED, GYET, családi pótlék, árvaellátás összegéről szóló hatósági bizonyítványt, - álláskeresési ellátás határozatát, vállalkozók esetén a NAV által kiadott
46
jövedelemigazolást, - 16 év feletti gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, - nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét, - válásról, gyermekelhelyezésről rendelkező bírósági végzés másolatát.
Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége: Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az alkalmazott jogszabályok:
Egyéb fontos tudnivalók:
SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: 44-520-062 E-mail:
[email protected] 10 nap Az eljárás díj- és illetékmentes. Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. 1. 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól. Családban élő igénylő esetén, amennyiben az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át nem haladja meg (34.200,- Ft) és családjának vagyona nincs. Egyedül élő igénylő esetén, amennyiben az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg (42.750,- Ft) és nem rendelkezik vagyonnal. Jogosultság időtartama: 1 év, amely évente újra igényelhető. Hadigondozottak ellátása
Ügyleírás:
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki a) katonai szolgálat; b) kötelező katonai előképzés; c) légitámadás és hadművelet; d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása (a továbbiakban együtt: szolgálat)
47
során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni (a továbbiakban együtt: hadigondozott). Szükséges okiratok:
Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége:
Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók:
Az alkalmazott jogszabályok:
A hadigondozási igény jogosultság megállapítás iránti eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell: - Hadirokkant esetében: a hadi rokkantságot igazoló irat fénymásolatát - Hadiárva esetében: igazoló iratot arról, hogy 16. életéve betöltését megelőzően oly mértékben megrokkant, hogy az a mai napig legalább 67%ban kimutatható. A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: Hadiözvegy esetében: - házassági anyakönyvi kivonat másolatát, - férje halotti anyakönyvi kivonatának vagy holttá nyilvánító végzésének másolatát, - igazoló okiratot arról, hogy férje harci cselekmény, munkaszolgálat, hadifogság következtében vesztette életét vagy hadirokkantként halálozott el, - amennyiben az özvegy újból férjhez ment, új házasságáról anyakönyvi kivonat másolatát, és utolsó férje halotti anyakönyvi kivonatának másolatát. SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely határidő egy alkalommal meghosszabbítható Az eljárás díj- és illetékmentes. Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. Az egyösszegű térítés megállapítása iránti igényt a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Új hadigondozási igény bejelentésekor a Korm. rendelet 4. számú mellékletét ki kell tölteni és a kérelemhez csatolni. 1. 1994. évi XLV. törvény a hadigondozásról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
48
Egyéb fontos tudnivalók:
végrehajtásról. Hadigondozottak ellátásai: - egyösszegű térítés, - hadirokkant járadék, - nevelési pótlék, - ápolási pótlék, - hadiözvegyi járadék, - hadiárva járadéka, - hadigondozott családtag járadéka, - temetési hozzájárulás, - térítésmentes gyógyászati ellátás, - gyógyászati segédeszköz ellátás. Közgyógyellátás
Ügyleírás:
Szükséges okiratok:
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Az igénylő adatlap ügyfélszolgálatnál történő benyújtása esetén az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványa, lakcímigazolványa és TAJ-kártya bemutatása szükséges! Az alanyi jogú közgyógyellátás igényléséhez csatolni kell a háziorvosi igazolást. A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást. A normatív közgyógyellátás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell: - háziorvosi igazolást, - a havi rendszerességgel járó -nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származójövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást, gyermektartásdíjra, iskolalátogatási, ösztöndíjra vonatkozó igazolást, - 18 év feletti gyermek esetében iskolalátogatási igazolást. A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: - GYES, GYED, GYET, családi pótlék, árvaellátás összegéről szóló hatósági bizonyítványt, - álláskeresési ellátás határozatát, - vállalkozók esetén a NAV által kiadott jövedelemigazolást, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást, - a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét,
49
- válásról, gyermekelhelyezésről bírósági végzés másolatát.
Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége: Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az alkalmazott jogszabályok:
Egyéb fontos tudnivalók:
rendelkező
SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatal 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap Az eljárás díj- és illetékmentes. Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. 1. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól, 4. 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól. Alanyi jogosultság feltételei: - az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, - rendszeres szociális segélyében részesülő egészségkárosodott személy, - pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, - központi szociális segélyben részesülő, - rokkantsági járadékos, - az, aki rokkantsági ellátásban, illetve - az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Érvényességi ideje: 2 év. Normatív jogosultság feltételei: - a kérelmező közgyógyellátási igazolványra felírható havi rendszeres gyógyszerköltsége a
50
nyugdíjminimum 10%-át, 2.850,-Ft-ot meghaladja, - családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, amely 28.500,Ft. - egyedül élő személy esetén a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, amely 42.750,- Ft. Érvényességi ideje: 1 év.
51
Időskorúak járadéka Ügyleírás: Szükséges okiratok:
Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége: Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók: Az alkalmazott jogszabályok:
Egyéb fontos tudnivalók:
Az időskorúak járadéka a jövedelemmel nem rendelkező időskorúak részére nyújtott megélhetési támogatás. Az igénylő adatlap ügyfélszolgálatnál történő benyújtása esetén az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványa, lakcímigazolványa és TAJ-kártya bemutatása szükséges! A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: - saját, és házastárs, valamint élettárs nyugdíjszelvényét, nyugdíjszerű ellátás utolsó havi szelvényét, nyugdíjas igazolvány másolatát, a havi rendszerességgel járó –nem vállalkozásból származó- jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló igazolást. SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. Az eljárás díj- és illetékmentes. Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. 1. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet Jogosultság feltételei: - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és akinek a havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 80%-át, (22.800,- Ft), - egyedülálló személy esetén a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75. évesnél fiatalabb személy, ha havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 95%-át (27.075,- Ft), - egyedülálló 75. életévét betöltött személyt, ha a havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%-át, (37.050,- Ft). Támogatás összege: - családban élők esetén 22.800,- Ft, mely összeg a nyugdíjminimum 80%-a, egyedülálló esetén a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 27.075,- Ft, mely összeg a nyugdíjminimum 95%-a,
53 - 75 évet betöltött egyedülálló személy esetében 37.050,- Ft, mely összeg a nyugdíjminimum 130%a, - ha a kérelmező jövedelemmel rendelkezik, akkor a támogatás összegének és a jogosult havi jövedelmének a különbözete a támogatás havi összege. Hatósági eljárás a vízgazdálkodásról szóló törvény (I.), a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény (II.) alapján Ügyleírás:
I. A közérdek mértékét meghaladó, illetve a 7. §ban nem említett tevékenység — vízi munka, vízi létesítmény építése — többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni. Vízi társulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala veti ki. II. Az ingatlan tulajdonosa a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha a) a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és – tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és b) az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik. Fenti kötelezettséget már meglévő víziközműrendszer esetében annak bővítésétől számított egy éven belül kell teljesíteni. Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötésre vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a járási hivatal hivatalból kötelezi az ingatlan beköttetésére. A járási hivatal az ingatlan tulajdonosát közérdekből kötelezi az ingatlan beköttetésére, és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítmény, egyedi szennyvízkezelő létesítmény vagy egyedi zárt szennyvíztároló közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros hatása állapítható meg. A víziközmű-szolgáltató kérelmére a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő
53
54 műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére.
Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége:
Ügyintézés határideje és díja/ illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, Az alkalmazott jogszabályok:
SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 Fax: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. 3.000,- Ft Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. 1.1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 4. 2011. évi CCIX. törvény a víziközműszolgáltatásról, 5. 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 6. 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól.
Hatósági eljárás a távhőszolgáltatásról (I.), a villamos energiáról (II.) és a földgázellátásról (III.) szóló törvények alapján
54
55 Ügyleírás:
I. A szolgáltatói hőközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhővel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani. Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti az járási hivataltól. A használati jog alapítását és a fizetendő kártalanítás mértékét a járási hivatal állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott módon. A járási hivatal elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé: a) a távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését, b) szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, illetve c) a felhasználói berendezés ellenőrzését. A járási hivatal a határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. II. Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járási hivatalhoz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja: a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét, b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy c) a felhasználói berendezés ellenőrzését. A járási hivatal határozatában a. a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének, b. az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy c. a felhasználói berendezés ellenőrzésének tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg. III. A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járási hivatalhoz fordulhat, amennyiben a felhasználó akadályozza vagy meghiúsítja: a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét, b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási
55
56 szolgáltatásból történő felfüggesztést, c) a felhasználói berendezés ellenőrzését. A járási hivatal határozatában a. a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének, b. a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy c. a felhasználói berendezés ellenőrzésének a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.
Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége:
Ügyintézés határideje és díja/ illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók, iratminták: Az alkalmazott jogszabályok:
SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 Fax: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. 3.000,- Ft Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. 1.1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 4. 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról, 5. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 6. 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, 7. 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, 8. 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
56
57 rendelkezéseinek végrehajtásáról.
Tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatása Ügyleírás:
Szükséges okiratok: Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége:
Ügyintézés határideje és díja/illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok: Az alkalmazott jogszabályok:
Egyéb fontos tudnivalók:
Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti, amelyet tanköteles gyermek nyilvántartása céljából be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel. Külföldi köznevelési intézmény iskolalátogatási igazolása. SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 Fax: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. Az eljárás díj- és illetékmentes. Az ügyintézés kezdeményezhető formanyomtatványon. 1. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. -
Levegőtisztaság-védelmi hatósági eljárás
57
58 Ügyleírás: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A járási hivatal jár el első fokon: a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával, b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával, c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával, d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyekben. A járási hivatal, mint környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, -ha jogszabály másként nem rendelkezik- levegőtisztaságvédelmi bírságot szab ki. A környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a) a mulasztás körülményeit, b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését veszi figyelembe.
Az ügyet intéző osztály: Ügyintézés helye, elérhetősége:
A környezetvédelmi hatóság a) a bűzzel járó tevékenység elérhető legjobb technikától eltérő üzemeltetése esetén, b) az előírt bűzcsökkentő műszaki követelmények be nem tartása esetén, vagy c) ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható a bűzterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja. SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala 4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062
58
59
Ügyintézés határideje és díja/ illetéke:
Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók, iratminták: Az alkalmazott jogszabályok:
Fax: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. A lakossági közérdekű bejelentés díj- és illetékmentes. Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs. 1. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 2. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 3. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről.
Temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése Ügyleírás:
A Kormány a temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) a temetkezési szolgáltatás tekintetében – a c) pontban foglaltak kivételével – a temetkezési szolgáltató telephelye, ennek hiányában székhelye, b) a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése, c) a hamvasztóüzemi tevékenység tekintetében a hamvasztóüzem elhelyezkedése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.), valamint e törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatásának, engedélyezésének részletes szabályait. A Ttv. alapján temetkezési szolgáltatási tevékenységek az alábbi tevékenységek minősülnek: – a temetésfelvétel, – az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése, – a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás, ideértve az eltemettető felé történő
59
60 értékesítést is, – a ravatalozás, – sírhelynyitás és visszahantolás, – a sírba helyezés, – a halott szállítás, – a hamvasztás és az urnakiadás, – az urnaelhelyezés, – a hamvak szórása, – az exhumálás, – az újratemetés. A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők. A temetkezési szolgáltatási tevékenység kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható. A temetkezési szolgáltató a temető, a hamvasztó üzem és a temetkezési emlékhely területén kívül a temetkezési szolgáltatások közül a temetésfelvételt, az elhunyt temetésre való előkészítését és a temetéshez szükséges kellékekkel történő ellátását, a temetkezési szolgáltatás ellátása során az elhunyt hűtését, a halottszállító jármű tárolását csak engedélyezett telephelyen végezheti. A temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható. A temetkezési szolgáltatási tevékenység annak engedélyezhető: aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, aki igazolja az e törvény végrehajtásáról kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosíték rendelkezésre állását, aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyeztető telephellyel, aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és aki saját maga, vagy legalább egy, a temetkezési szolgáltatási tevékenységben személyesen közreműködő alkalmazottja rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott feltételeknek. Ha a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság megállapítja, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenységére vonatkozó,
60
61 jogszabályban előírt feltételt nem teljesíti vagy az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, az engedélyt haladéktalanul visszavonja. Ha a hatóság ellenőrzése során azt állapította meg, hogy a temetkezési szolgáltató a hatóságok által előírt kötelezettséget nem tartja be és a kötelezettség betartására felszólító hatósági végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltató a felszólításnak nem tesz eleget, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság – a jogsértés súlyát, jellegét és ismétlődését figyelembe véve – százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szab ki. Ha a kötelezettség betartására felszólító végzés kézhezvételétől számított 60 napon belül a temetkezési szolgáltató a jogszabályoknak és hatósági határozatnak megfelelő működést nem állítja helyre, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedélyt – adott tevékenység, telephely vagy mindkettő vonatkozásában – visszavonja. A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet. A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett temetkezési szolgáltatást végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a temetkezési szolgáltatási tevékenységet folytató személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A megismert személyes adatokat a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a) a temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy b) a temetkezési szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli. Illetékesség
A temetkezési szolgáltatás tekintetében a temetkezési szolgáltató székhelye; a temető
61
62
Szükséges okiratok:
fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése szerint illetékes járási hivatal. A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni: – a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely, illetve telephelyek címét, használata jogcímét, – az adott telephely tekintetében az ott folytatni kívánt temetkezési szolgáltatási, illetve az azzal összefüggő hűtésre, illetőleg a halottszállító jármű tárolására vonatkozó tevékenységet és – Tv. 30. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkező személyek nevét és azt, hogy tevékenységüket milyen jogviszonyban látják el. A kérelemhez csatolni kell: – a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vagy telephelyek tulajdonjogát igazoló három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, – más tulajdonában lévő ingatlan esetén a használati jogosultságot igazoló dokumentumot, továbbá a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy a telephely létesítéséhez a gyakorolni kívánt tevékenységek tekintetében hozzájárul, – a vagyoni biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat, – a (3) bekezdés c) pontja szerinti személyek szakképesítésének igazolását, – a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn., – eljárási igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló okiratot. Ha a telephelyen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését végzik, a kérelemben meg kell jelölni: a szociális helyiségek biztosításának módját, a környezetre gyakorolt hatást, így különösen a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatást, zaj-, bűzártalmat, tűzés robbanásveszélyt, a telephelyen végzett tevékenység során keletkező hulladék, egészségre vagy környezetre veszélyes anyag megnevezését, gyűjtésének, kezelésének módját, valamint az ivóvízellátás, a szennyvízgyűjtés módját és a szennyvíz-elhelyezést is. A szennyvízgyűjtés és - elhelyezés módját a kérelemben akkor is meg kell jelölni, ha a telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik. Ha a kérelmező az alábbi okiratokat nem csatolja: a) a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely
62
63 vagy telephelyek tulajdonjogát igazoló három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, b) más tulajdonában lévő ingatlan esetén a használati jogosultságot igazoló dokumentumot, továbbá a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy a telephely létesítéséhez a gyakorolni kívánt tevékenységek tekintetében hozzájárul, a járási hivatal a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az okiratban foglalt adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. Az ügyet intéző osztály:
SZSZBM KH Csengeri Járási Hivatala
Ügyintézés helye, elérhetősége:
4765 Csenger, Ady Endre u. 14-16. Telefon: (+36 44) 520-062 Fax: (+36 44) 520-062 E-mail:
[email protected] 21 nap, mely egy alkalommal meghosszabbítható. 15.000,- Ft Az eljáráshoz formanyomtatvány nincs.
Ügyintézés határideje és díja/ illetéke: Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, útmutatók, iratminták: Az alkalmazott jogszabályok:
1. 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről szóló 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 3. 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról, 4. 28/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról.
Csenger, 2014. május 19. Nagy Miklós sk. Hivatalvezető
63
