Margitics Ferenc PÁLYALÉLEKTAN - PÁLYATERVEZÉS

Margitics Ferenc

PÁLYALÉLEKTAN PÁLYATERVEZÉS

Nyíregyházi Főiskola, 2015

Margitics Ferenc PÁLYALÉLEKTAN – PÁLYATERVEZÉS

1

2

Margitics Ferenc

PÁLYALÉLE K TA N – PÁLYAT E RV E Z ÉS

Nyíregyházi Főiskola • Nyíregyháza, 2015 3

© Margitics Ferenc, 2015

Lektorálta: Pauwlik Zsuzsa

Minden jog fenntartva! Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a szerző előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.

ISBN 978-615-5545-53-5

Kiadja a Nyíregyházi Főiskola Könyvkiadója 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B www.nyfjegyzetbolt.hu 4

Tartalom 1. Pályalélektani alapfogalmak .................................................................................................. 7 2. Pályaválasztási elméletek ......................................................................................................14 3. Pályafejlődési modellek .........................................................................................................20 4. A pályatanácsadás formái .....................................................................................................28 5. Pályafejlődés és pályatanácsadás Magyarországon ...........................................................35 6. A pályaválasztást meghatározó tényezők ...........................................................................40 7. A serdülő és ifjúkor jellemzői ................................................................................................45 8. A pályaismeret ........................................................................................................................51 9. Önismeret ................................................................................................................................56 10. Érdeklődés, képességek, munkamód .................................................................................62 11. Életpálya-építés .....................................................................................................................68 12. Életút típusok ........................................................................................................................75 13. Pályaorientációs foglalkozások vezetése ...........................................................................82 14. Andragógus pályatükör .......................................................................................................86

Hallgatói munkafüzet ..............................................................................................................89 1. feladat: Andragógus pályatükör készítése DACUM módszerrel .....................................90 2. feladat: Munkaértékek vizsgálata ........................................................................................92 3. feladat: Pályaérdeklődés vizsgálata......................................................................................93 5

4. feladat. Hiányos önismereti sémák feltárása ......................................................................94 5. feladat. Az énkép vizsgálata .................................................................................................97 6. feladat. Az énkép (SWOT elemzés) ......................................................................................99 7. feladat. Az önértékelés vizsgálata.......................................................................................100 8. feladat. A személyiségvonások vizsgálata ........................................................................101 9. feladat. A személyiségvonások (SWOT elemzés) .............................................................105 10. feladat. A személyiségtípus vizsgálata ............................................................................107 11. feladat. A személyiségtípus (SWOT elemzés) .................................................................109 12. feladat. Agyféltekei dominancia vizsgálata .................................................................... 111 13. feladat. Metamorfózis teszt................................................................................................112 14. feladat. Aspirációs kérdőív ................................................................................................ 115 15. feladat. Szükségletteszt ...................................................................................................... 116 16. feladat. Interperszonális orientációs kérdőív .................................................................. 118 17. feladat. A személyiség motivációi (SWOT elemzés) .......................................................122 18. feladat. Coping stratégiák vizsgálata ...............................................................................124 19. feladat. Szubjektív jóllét vizsgálata ...................................................................................125 20. feladat. Diszfunkcionális attitűdök vizsgálata................................................................126 21. feladat. A személyiség mentális egészsége (SWOT elemzés) ........................................127 22. feladat. Andragógus pályaalkalmasság vizsgálata ........................................................132

6

1. Pályalélektani alapfogalmak1 Pályalélektan Pályának a társadalmilag elfogadott és az egyén létfenntartásához szükséges tevékenységet tekintjük (Mérei, 1942). A pályalélektan az ember-munka kapcsolatban a pszichológiai törvényszerűségeket az életpálya szempontjából vizsgálja (Csirszka, 1987). A pályaválasztás olyan folyamat, amelynek eredményeként a személy olyan foglakozást, tevékenységet választ, amely megfelel egyéni adottságainak és lehetőségeinek.

Pályaszocializáció A pályaszocializáció a szocializáció azon része, amelynek során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítjuk el, amelyekre egy adott pálya gyakorlása során szükségünk van. Pályaszocializáció az a folyamat, amely során a személy bekapcsolódik a társadalmi munkamegosztásba, a munkavégző társadalmi környezetéhez alkalmazkodik, annak elismert, hatékony tagjává válik. Szabó István (1994) négy főszakaszra osztotta a pályaszocializációt: Az első szakaszt a pályaorientációval azonosította. Az első szakaszban alakul ki az elköteleződés, az adott pálya iránt. A második szakaszban a szakmai képzés során a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása történik. A szakmai képzés végére – ideális esetben –az egyén eljut a potenciális pályaérettség szintjére, ami azt jelenti, hogy képessé válik a tanult szakmában helyt állni. A harmadik, a pályakezdés szakasza. Ebben a szakaszban kiderül tényleg felkészült-e az adott pálya, jelen esetben a tanári pálya vitelére a fiatal, tényleg neki való-e az, amit választott. Ha a pályakezdőt sikerek érik, akkor várhatjuk, hogy kialakul benne a hivatásérzet, a vágy a pályán maradáshoz. A negyedik a pályavitel szakasza. Ebben a szakaszban már nem kezdő az ember, tisztában van az adott pálya előnyös és hátrányos oldalaival. 1

Margitics Ferenc (2010): Pályatervezés. Élmény 96 Bt, Nyíregyháza, 16–22. Dr. Hatvani Andrea, Budaházy-Mester Dolli, Dr. Héjja-Nagy Katalin: Tanári személyiségfejlesztés és attitűdformálás (http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/index.html).

7

Ezek a szakaszok kétségtelenül érvényesek, Szabó azonban nem veszi figyelembe, a későbbi változás – változtatás lehetőségét a pályafejlődés során. Hiszen lehetséges, hogy valaki a későbbiek során, akár egy sikeres pálya után is kénytelen változtatni, akár a személyisége, az érdeklődése, akár a külső körülmények változása miatt. Daheim mutatott rá, hogy a pályaszocializáció különböző szakaszaiban más - más személyek befolyása a legjelentősebb. A folyamat elején a család, a szülők szerepe a leglényegesebb, később a tanárok és a kortársak befolyásoló hatása is egyre erősebb lesz, míg a pályakezdés és a pályavitel során a szakmai és munkacsoportok, kollégák és felettesek szocializációs hatása válik a legerősebbé (Szilágyi, 1993).

Pályaorientáció A pályaorientáció összetett szó, aminek az előtagja közismert kifejezés. Az utótag az Idegen szavak és kifejezések szótára alapján tájékozódást, eligazodást jelent (Bakos, 1986). Ezek szerint a pályaorientáció során a különböző szakmákkal kapcsolatos tájékozódás, keresgélés, a különböző szakmák közötti eligazodás történik. A fogalom jelentése ennél azonban tágabb: tulajdonképpen azoknak a személyes kompetenciáknak, készségeknek a megszerzését jelenti, amely előkészíti az ember – pálya – környezet megfeleltetését (R. Bögös, V. Dávid, 2003). Ebből következik, hogy nem csupán a különböző szakmákról, de önmagunkról, és a minket körülvevő társadalmi környezetről szerzett ismereteket is magába foglalja.. Így a pályaorientáció segít összhangba hozni az egyéni készségeket, a társadalmi igényekkel és a választott szakmával. A pályaorientáció nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat és, mint minden tájékozódó jellegű folyamat a megfelelő döntést készíti elő. Ahhoz, hogy jó döntést hozhassunk a pályaválasztás fontos kérdésében öt dolog szükséges (Bögös és Dávid, 2003): Nagyjából reális kép önmagunkról. Ebben különösen azoknak a tulajdonságoknak és képességeknek a feltérképezése fontos, melyek a későbbi pálya betöltéséhez szükségesek. Széleskörű ismeretek a választható szakmákról A munkaerő piaci környezet ismerete. Nyilván érdemes figyelembe venni például azt, hogy milyen szintű a túlképzés, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek az adott területen. A képzési lehetőségekre vonatkozó ismeretek. Vajon elég elkötelezettek vagyunk akkor is, ha az adott pálya speciális képzettséget igényel, és csak otthonunktól több száz kilométerre oktatják. És ha így van meg tudjuk-e hozni az ehhez szükséges anyagi és egyéb áldozatot? A pályaorientáció folyamata Szilágyi Klára (1976) szerint három nagy szakaszra bomlik: Az első megismerő szakaszban az egyén személyes tulajdonságait, mint érdeklődés, képesség, értékek stb. ismeri meg. A második fejlesztő szakaszban azoknak a tulajdonságoknak a megerősítése, fejlesztése történik, amelyek a szakmai célok elérését segíthetik. Így olyan tevékenységek végzése, ami hasznos lehet a cél érdekében, mint például a nyelvtanulás. Eb8

ben a szakaszban már időtávlatban gondolkodik a személy: a leendő pályát, mint élet perspektívát látja maga előtt. A harmadik szintetizáló szakaszban történik egy olyan kép kialakítása önmagunkról, amely centrumában az elővételezett pályakép áll, és amihez a személynek a pályaorientáció során tudatosított valódi (rá ténylegesen is jellemző) tulajdonságai kapcsolódnak. A pályaorientációs folyamat eredménye a pályaválasztási érettség kialakulása lesz. Fontos látnunk, hogy napjainkban a pályaválasztás nem egy egyszeri döntést jelent. Életpályánk során számtalanszor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy akár személyes fejlődésünk, akár a külső körülmények változása miatt változtatni kényszerülünk, esetleg új szakmát kell elsajátítanunk. Hiszen lehetséges, hogy tíz vagy húsz év múlva az, ami most érdekel, ami most fontos nekünk, jelentőségét veszti, és más válik lényegessé számunkra. Másrészt külső okok is közbejöhetnek, hiszen a gazdasági és a munkaerő piaci helyzet változásai pályánkat is érinthetik. A pályaválasztás nem egy életre szóló választás, hanem egy irány, ami érdeklődésüknek, képességüknek jelenleg megfelel, és ami életpályánk alakulása során változhat. Ebben az életkornak is szerepe van: gondoljunk például arra, hogy a serdülők érdeklődése változik még, több pálya között is hezitálhatnak, míg valamelyik mellett elköteleződnek. (Szecsődi, 2003).

Pályaérdeklődés A pályaérdeklődés a munkával kapcsolatos preferenciát jelenti, hogy a személy milyen munkatevékenységet végez szívesebben. Super (id. Klein és Klein, 2006) a pályaérdeklődés hat faktorát különböztette meg: Tudományos érdeklődés: a tárgyak, folyamatok és eszmék megértésére irányul Altruista érdeklődés: mások jóllétét, érdekét tartja szem előtt Művészeti érdeklődés: lehet irodalmi, zenei, képzőművészeti Rendszerező érdeklődés: az ügyintézés, könyvelés, irodai adminisztrációs munkák iránti érdeklődés Szociális érdeklődés: az emberi kapcsolatokra, cselekvésekre irányul Anyagi érdeklődés: tárgyakra, mechanikai jelenségekre, kézzel fogható folyamatokra irányul Csirszka (id. Klein és Klein, 2006) hét pályaérdeklődési irányt és két jellegzetes munkamagatartást írt le. Pályaérdeklődési irányok: Technikai Kereskedői Elméleti Gazdasági Közlekedési Humán Adminisztratív

9

Jellegzetes munkamagatartások: Vezetői Minimalista A pályaérdeklődés sok embernél már gyermekkorban megszülethet, másoknál viszont hosszabb időszakot igényel a kialakulása. A sikeres életpálya két fontos összetevője: Eredményesség Harmónia Az eredményesség előfeltétele a beválás, melynek az alapja a személy adott munkára való alkalmassága. A harmónia előfeltétele a munkával való elégedettség, amelynek az alapja a megfelelő pályaérdeklődés. A pályakezdés és a pályavitel első éveiben a pályaérdeklődés elmélyülése jelzi, hogy az adott szakma élethivatássá kezd válni az azt művelő számára. A pályaérdeklődés változása, új tárgyra irányulása jelzi, hogy a pályavitel során nehézségek merülhetnek fel. Az eredményes munka előfeltétele tehát a pályaérdeklődés ébrentartása, az érdeklődésbeszűkülés megelőzése. A helyes pályaérdeklődés kritériumai a következők: Realitás: a pálya lényegének és lehetőségeinek a figyelembevétele Életszerűség: nem engedi elszürkülni a pályafejlődést elősegítő témákat Előretekintő és fejlődőképes: a jövő lehetőségeit is vegye figyelembe az adott pályavitele során Jól szelektál: a világ felől a személy felé áramló sokféle hatást jól szűri Jól strukturált, de plasztikus: egyes témák határozottabbak, élénkebbek, elmélyültebbek lesznek, mások viszont elszíntelenednek, a perifériára kerülnek

Ember-pálya megfelelés A pálya sikeres megvalósításának alapvető feltétele a személyiség és pálya megfelelés. Holland (id. Kiss és Balogh, 2004) empirikus vizsgálatai alapján szakmai környezetmodelleket és nekik megfelelő személyiségtípusokat ír le. Ezeket mutatja be az 1. táblázat. Szakmai környezet Motorikus Intellektuális Segítő-támogató Konform viselkedést igénylő Környezeti hatékonyságra ösztönző Esztétikumra törekvő

Személyiségtípus Realista Intellektuális Szociális Konvencionális Vállalkozó szellemű Esztétikai-művészi orientációjú

1. táblázat Holland modellje az ember-pálya megfelelésre 10

A motorikus szakmai környezetben a mozgásos tevékenységek vannak túlsúlyban. Ez a realista személyiségtípusnak felel meg a legjobban. E típusba tartozó a kézzelfogható problémákat részesíti előnyben az elvontakkal szemben. A világos, konkrét feladatokat, a fizikai erőt igénylő, jó mozgáskoordinációt és ügyességet igénylő feladatokat kedveli. Különféle élethelyzetekben a problémák gyakorlati megoldását keresi. Az intellektuális szakmai környezet túlnyomórészt elméleti feladatok végzését igényli. Ebben a környezetben az intellektuális személyiségtípus érzi jól magát. E típusba tartozó szívesebben gondol át valamit ahelyett, hogy gyakorlatban megoldjon egy problémát. Előnyben részesíti az absztrakt feladatokat a konkrétakkal szemben. Élvezi a nehezen megoldható problémák elméleti megoldását. Szociális kapcsolatkezelő képessége alacsonyabb szintű, introvertált. Segítő-támogató szakmai környezet lényege a másik embernek nyújtott segítség, támogatás, tanítás, fejlesztés. Ez a szociális személyiségtípusnak felel meg a legjobban. Őt a mások iránti felelősségérzet, fejlett szociabilitás jellemzi. Jól tud bánni az emberekkel, jó a kapcsolatkezelő, verbális képessége. Szívesen vállal oktató, segítő és gyógyító szerepeket. Elkerülik a tisztán intellektuális módszereket igénylő feladatokat és megoldásokat. Általában kevésbé erős oldala a fizikai erő és ügyesség. Konform viselkedést igénylő szakmai környezet nagyfokú alkalmazkodást, szabálytudatot és szabálykövetést igényel. Személyiségtípusa a konvencionális típus. Jellemzője, hogy kedveli a pontosan körülhatárolt feladatokat. Alkalmazkodó, extravertált, kerüli a bizonytalan megoldásokat és problémákat. A jól strukturált feladatokban hatékony. Elfogadja helyzetét, céljait és igényei kielégítését alkalmazkodással, az adott körülményeknek való alárendelődéssel éri el. Előnyben részesíti a számszerű és verbális területen való aktivitást. Erős az önkontrollja, kerüli a konfliktushelyzeteket. Környezeti hatékonyságra ösztönző szakmai környezetet a teljesítményre, aktivitásra való ösztönzés jellemzi. Megfelelője a vállalkozó szellemű személyiségtípus. Jó verbális képességekkel rendelkezik, extravertált. Kerüli a hosszabb idejű intellektuális erőfeszítést igénylő feladatokat. Kiválóan old meg olyan feladatokat, amelyek rögtönzést, váratlan helyzethez való gyors alkalmazkodást igényelnek. Nagy meggyőzőerővel rendelkezik. Vonzza a hatalom, a magas státus, a vezetői pozíció. Esztétikumra törekvő szakmai környezet az esztétikum valamilyen megnyilvánulási formáját helyezi a középpontba. Ez az esztétikai-művészeti orientációjú személyiségtípusnak felel meg a legjobban. Erre a típusra az jellemző, hogy introvertált, szociális aktivitása visszafogott. Érzékeny, emocionálisan nyugtalan, erős benne az individuális és emocionális kifejezés igénye. Önkontrollja kevésbé fejlett. Szívesen foglalkozik a szociális környezet problémáival művészi kifejezésen keresztül. A fenti személyiségtípusok tisztán a valóságban ritkán fordulnak elő. Minden ember magában hordozza bizonyos fokig valamennyi típus lehetőségét, csupán a típusjegyek dominanciájában különböznek.

Életpálya építés/karrierépítés Az életpálya építés/karrierépítés olyan tevékenységet jelent, amelynek eredményeként a személy ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan tervszerűen alakítsa sorsát. E tevékenység keretében a személy életpálya célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok elérésére és megvalósítja azokat. Az életpálya építés élethosszig tartó folyamat, amelyben 11

a tanulásnak meghatározó szerepe van. Az életpálya építés akkor sikeres, ha (Kiss és Balogh, 2004): A célkitűzés reális, szükség esetén módosítható A megvalósításhoz vagy módosításhoz szükséges feltételrendszer adott A célok eléréséhez vezető utak és stratégiák alkalmasak a célok elérésére A stratégiák alkalmazásához a feltételrendszer rendelkezésre áll, illetve megteremthető Az utakat a személy ténylegesen végigjárja, azokat kontrollálni, szükség esetén módosítani képes Az életpálya építés/karrierépítés összetevői (Kiss és Balogh, 2004): Egy adott foglalkozási terület kiválasztása Értékstruktúra és jövőkép folyamatos átdolgozása Foglalkozási szerep és további életszerepek egyeztetése Az életpálya építés /karrierépítés során a következő tényezők járulnak hozzá az adott környezeti lehetőséghez való sikeres alkalmazkodáshoz: Megfelelő szakmai képzettség Konvertálható tudás Élethosszig tartó tanulásra való elköteleződés Az életpálya építést/ karrierépítést meghatározó alapelvek a következők (Kiss és Balogh, 2004): Folyamatelv: az életpálya folyamatként jelenik meg a személy életútján Fejlődéselv: az életpálya építés során személyi jellemzőkre vonatkozó minőségi változások sorozata történik Szakaszosság elve: az életpálya építés során megjelenik az ismétlődés, ismétlődhetnek ugyanazon élmények, események, körülmények, csak más minőségben. Ezek az ismétlődések egymással szorosan összefüggő, vagy élesen elkülönülő szakaszokként jelentkezhetnek. Megszilárdítás elve: az életpálya építés során fokozatosan megszilárdulnak azok a személyiségjellemzők, amelyek az adott pályán való sikeres előrejutást meghatározzák, biztosítják.

Pályakorrekció A pályakorrekció az eredeti pályaválasztási döntés, szakmai elképzelés megváltoztatását, és a pályaválasztási érdeklődés új irányba fordulását jelenti. A pályakorrekció történhet: A személy egyéni elhatározása alapján (más szakma felé fordul az érdeklődése) Társadalmi hatások eredményére (munkahely bezárása, a cég profilváltása, kényszerű létszámcsökkenés, a munkabérrel való elégedetlenség, családi körülményekben bekövetkezett változások, a személy súlyos betegsége stb.)

12

Összefoglalva a pályakorrekció a személy érdeklődésének a változása vagy a körülmények (munka, családi, személyi) hatására, a közvetlen megélhetés érdekében végrehajtott életpálya módosítást jelenti.

13

2. Pályaválasztási elméletek2 A pályafejlődési elméletek azt magyarázzák, hogy milyen okok miatt választanak az egyének pályát, valamint azokkal a módosításokkal is foglalkoznak, amelyek az egyének élete során pályájukkal kapcsolatban bekövetkeznek (Fonyó és Pajor, 2000). A pályaválasztás és munkavállalási tanácsadás a XX. században válik fontossá, mert az emberek, gyerekek és munkát keresők egyre kevésbé tudnak eligazodni a szakmák világában. Ma a világon kb. 10 000 féle foglalkozást tartanak számon és több ezerre tehető a szakmai felkészülést és végzettséget igénylő foglalkozások száma. A pályák világában történő tájékozódás támogatása, az egyén pálya – az orientáció – vezetése, szervezése különböző elméleti megközelítésen alapulhat. Az elméleteket öt fő csoportba sorolhatjuk: pályaalkalmasságra alapozó megközelítés a személyiség pszichológiai mozgására épülő elméletek a döntést, mint centrális mozzanatot kezelő elméletek a fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek szociokulturális meghatározottságra épülő elméletek

Pályaalkalmasságra alapozó megközelítés Ez az elmélet a pályaválasztást úgy fogja, fel, mint egy lehetőséget arra, hogy a pályát választókat összerendezze a pálya világával, konkrétan: a szakmai követelmények és a pályát választók személyiségjegyeinek összekapcsolása útján. Klasszikus formájában ez a koncepció a következő feltételezéseken alapszik: minden ember személyiségjegyei egyéni fejlettségének megfelelően alkalmassá teszik őt egy pályára az egy azonos pályán tevékenykedőket meghatározott, a pályára jellemző képességek és személyiségjegyek jellemzik az egyéni pályasikert és a szakmai elégedettséget, a pályaalkalmassági követelmények és az egyéni alkalmassági jegyek megegyezőségének mértéke határozza meg a pályaválasztás meghatározott időpontra korlátozott egyszeri esemény egy pálya választása lényegében tudatos, racionális problémamegoldási és döntési folyamat (itt vagy maga a személy, vagy a pályalélektani szakember választja ki a legmegfelelőbb pályát) 2

Szilágyi Klára és Völgyesy Pál (1996): Pályaorientáció. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 7-32.

14

Az itt megfogalmazott öt feltevést 1909-ben Parsons fogalmazta meg szintetizált formában (Frank Parsons volt, USA-ban a pályaválasztást megalapítója, és az egyik legalapvetőbb pályaválasztási könyv szerzője) Az ő gondolatmenetében az alkalmasság-lélektani megközelítés az alábbi módon fejeződik ki: világos ismerete önmaga adottságainak, képességeinek, érdeklődési köreinek, törekvéseinek, erőforrásainak, korlátainak és azok okának; a sikerek, előnyök, hátrányok, kompenzációlehetőségek és különböző foglalkozási ágakon belüli kilátások követelményeinek ismerete; a tények két csoportja közötti összefüggésekre vonatkozó jó érvelés A kutatások során a fenti gondolatok tovább differenciálódtak. Elsősorban a pszichotechnika és az ennek a talaján kialakult tesztdiagnosztikai módszerek segítségével. Felvetették, hogy egy egyén több pályára is alkalmas. Rájöttek arra is, hogy egy adott pályán való sikerességhez pedig több képesség együttállására, vagyis egy bizonyos képességstruktúrára van szükség.

A személyiség pszichológiai mozgására épülő elméletek A személyiség pszichológiai mozgására épülő elméletekben a hangsúly az egyén motivációján, igényein, érdekeken és értékeken van. A pályakeresést és a pályán tanúsított magatartást irányító tényezők jelentőségére azok az elméletek világítanak rá, amelyeket összefoglalóan pszichodinamikai elméleteknek nevezünk. Ezek általában a kora gyermekkori élmények, az élet minőségét meghatározó igények és a hajlamok együttes értelmezése jellemzi, amelyeknek kölcsönhatása a személyiség egész kognitív felépítését kialakítják és szabályozzák. A pszichodinamikus elméletekben együtt tárgyaljuk a pszichoanalitikus szemléletű elméleteket és az igényszinttel kapcsolatos nézeteket. A pálya és munkaválasztás pszichoanalitikus koncepcióinak kiindulási pontját Freudnak a korai gyermekkori ösztönökről vallott nézetei, illetve az ösztönök által vezérelt energiáknak a szakmai és emberi kapcsolatokban való megjelenésére vezethetjük vissza. Ez lényegében azt jelenti, hogy a személyiségben működő energiák, akár agresszió, akár önszeretet, akár erotikus energiák áttolhatók a munka, illetve az emberi kapcsolatok területére. Ezt szublimációnak nevezik (alacsonyabb rendű ösztönös indítékok szellemi vagy alkotó tevékenységben való kiélése). Jelentős alakja Ann Roe a pszichoanalitikus elméleteknek. Roe elmélete (1979) pszichoanalitikus alapozású és fejlődéspszichológiai, személyiségpszichológiai és családszociológiai elméleteket is tartalmaz. Roe abból a feltevésből indul ki, hogy az a mód, ahogy a gyermek szükségleteit kielégítik, felelős azért az alapvető beállítódásokért, képességekért és érdekekért, amelyek élete folyamán kifejeződnek. Ennek során feltételezi, hogy a szükséglet kielégítés minősége korai gyermekkorban a későbbi életre is kihatással van a szakmai orientálódások formájában. A szükségletek kielégítése a korai gyermekkorban a szülők magatartásától függ. Roe így feltételezi, hogy a szülők nevelési stílusa és a gyermekek szakmai orientációja között összefüggés van.

15

Roe hat nevelési stílust különböztet meg: Túlságos óvatos. Ekkor a gyermek igényeinek és szükségleteinek (fiziológisi és biztonsági szükségletek, szeretet és elismerés utáni szükséglet) a messzemenő kielégítése történik. A gyermek megnyilvánulásai azonban erősen korlátozzák, azaz a gyermeket sok tapasztalat elől elzárják, keveset követelnek tőle és elkényeztetik Túlkövetelés. Ugyancsak megtörténik a gyermek szükségleteinek a messzemenő kielégítése, ez azonban túlnyomóan célirányos, azaz teljesítményre vonatkozó törekvés fokozását és a szülők normáival való konform módon való azonosulást szolgálja. A teljesítményi és magatartásnormák a gyermek fejlődési állapotához mérten általában túlságosan magasak. Szeretetteljes elfogadás. A szükségletek méltányos kielégítése mellett erre a nevelési stílusra az jellemző, hogy bátorítja a gyermek önállóságra való törekvését, és hogy a nevelési beavatkozások egy meleg nevelési atmoszférába beágyazva, a gyermek fejlődési lehetőségeihez igazodnak Alkalmi elfogadás. A szülői magatartás alaptendenciája nem különbözik a szeretetteljes elfogadástól. Persze a gyermek felé való fordulás alkalmi és véletlenszerű jelleggel történik, függően a szülők gyakori távollététől, illetve leterheltségétől Visszautasítás. A gyermek fiziológiai szükségleteit ugyan rendszerint kielégítik, a gyermek mégsem tapasztal védettséget, szeretetet és elismerést, általában elutasítják Elhanyagolás. A szülők még a gyermek fiziológiai szükségleteit sem elégítik ki elégséges módon, a gyermeket azonban nem utasítják el. Roe szerint a túlságos óvás, a túlkövetelés és a szeretetteljes elfogadás a gyermeknél személyorientációhoz, az alkalmi elfogadás, visszautasítás és elhanyagolás dologi, tárgyorientációhoz vezet. Ezt a két alaporientációt Roe szakmai területekkel hozza összefüggésbe. Szerinte a személyorientáció dominanciájú egyének főként szolgáltatási pályákra, valamint kulturális és művészi pályákra, részben azonban kereskedelmi pályákra is, valamint szervezési és igazgatási pályákra törekszenek. A tárgyorientációjú emberek ezzel szemben technikai és természettudományos pályákat, valamint szabadban való tevékenységet választanak. Roe modellje kevésbé terjedt el a pályaválasztási gyakorlatban, ennek egyik okát abban látjuk, hogy a nevelési stílus illetve a gyermek családi helyzete és a későbbi szakmai orientáltság, valamint a pályaválasztás közötti összefüggéseket túlságosan leegyszerűsítette. A pszicho dinamikai elméletekhez sorolhatjuk Holland tipológiai elméletét is, amelyről már volt szó az előző fejezetben.

A döntést, mint centrális mozzanatot kezelő elméletek A döntést, mint centrális mozzanatot kezelő elméletek, amely megközelítés megpróbálja a pályaválasztást választási és döntési folyamatokkal magyarázni, megvilágítani. Ezekben az esetekben a szakmai fejlődés egyéni életrajzi feltételeiből indulnak ki, és ezeket, valamint a társadalmi determinánsokat csupán a folyamat módosító tényezőiként értékelik.

16

Ha a döntéselméletet meg akarjuk érteni, akkor el kell fogadnunk Thomae 1960-ban, illetve Ries 1970-ben megfogalmazott választási, illetve a döntési folyamat jellemzőit: külső és belső okokból kifolyólag az egyéni élmény folyamatában törés áll be, azaz létrejön egy nem világos helyzet. a nem világos helyzet megoldására való törekvéskor várhatóan különféle alternatívákat vesznek szemügyre az egyén megpróbál információkat gyűjteni a különböző alternatívákról. A nyert információk alapján megvizsgálja és értékeli az alternatívákat, és a kitűzött célhoz rendeli. az előzetes és informatív tevékenységek közötti kölcsönhatás következtében a helyzet összegző értékelésére kerül sor. Itt azután az alternatívák száma végül is egyre redukálódik. A lehetőségre vonatkozó kiválasztás vezet a választási vagy döntési folyamat lezárásához. A döntéselméleti modell feltevéseit lényegében két kiindulási alapból dolgozták ki. Vagy a gazdasági döntéselmélet alapján, vagy az igényszint és teljesítmény motivációelmélete alapján. A döntéselméleti modelleknek két nagy csoportját különböztethetjük meg: a zárt és nyitott döntési modellt: Zártnak nevezzük azt a döntési modellt, amely azon a feltevésen alapszik, hogy a döntési szituáció világosan strukturált. Világos szerkezetről akkor beszélünk, ha a döntés alanya számára ismert a cél eléréséhez szükséges nyitva álló minden cselekvési alternatíva, és annak következményei. Ha céljának szubjektív fontosság szerint rendezett rangsorával rendelkezik, és végül ismer és alkalmaz olyan döntési szabályokat, amelyek biztosítják az optimális cselekvési alternatíva megválasztását. Nyitott döntési modellek esetén abból indulunk ki, hogy a döntési alany a számára objektíve nyitva álló cselekvési alternatívák és azok következményein túl a cél eléréséhez szükséges összes információval nem rendelkezik. Eleve a céloknak szubjektíven irányított rangsorával és az alkalmas döntési szabályokkal sincs tisztában. A döntési szituációt ily módon mint egy valódi problémaszituációt ragadja meg, s a döntési magatartási helyzetet problémamegoldó magatartásként fogja fel. Ezen kívül az alany a döntést szubjektíven, a kielégítőnek érzett döntési alapelvekre támaszkodva hozza meg, és nem ideális szabványok szerint. (A korlátozott racionalitás elfogadása.)

A fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek A fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek a pályaválasztást, annak az időbeni kiterjedésében és életszakaszok szerinti tagolásban elemzi. Kérdésük, hogy az egyes személyiségjegyek az élet melyik szakaszában jelennek meg, és ennek során a környezet milyen befolyást gyakorol. Képviselői Ginzberg és D. E. Super. Elképzeléseikkel a következő fejezetben (Pályafejlődési modellek) fogunk részletesen is foglalkozni.

17

Szociokulturális meghatározottságra épülő elméletek Képviselője, Kohli, az életpálya fogalmát „pozíciók élettörténeti egymásutánjaként” érti, „akár rendezett, akár nem”. Életpályája ebben az értelemben, azaz objektíven megállapítható egyéni magatartása, mindenkinek van, aki munkát vállal, tevékeny. Kohli elméletében központi jelentősége van az objektív és szubjektív életpálya közötti megkülönböztetésnek: az objektív életpálya a különböző pozíciók időbeli egymásutánja, a tényleges foglalkozási magatartás a szubjektív életpálya pedig az egyik pozícióból a másikba való átkerüléssel kapcsolatos tapasztalatok szubjektív értelmezése és kialakulása, mely által az egyén újra és újra dönt különböző pályalehetőségek között. A pályaválasztásnak és a szakmai fejlődésnek az életpálya koncepcióból következő felfogása a következőképpen körvonalazható: A kiindulási pontot képezik az objektív életpályanormák, amelyek társadalmilag előre adottak, és amelyek szabályozzák azt az időbeni egymásutánt, ahogyan a különböző pozíciók egymáshoz kapcsolódnak. Kohli ezeket a normákat „társadalmi elvárások kristályosodási pontjaiként, illetve vonalaiként” is értelmezi, „rendszerezés útján ezek olyan fix adottságok jellegét nyerik el, amelyek, mindenféle konkrét cselekvéstől elkülönítve, a társadalom tagjai számára külső valóságként jelennek meg, és mint ilyenek irányítják azok cselekedeteit”. Szerinte pályaválasztás csak azáltal lehetséges és szükséges, hogy az objektív életpályák struktúrája és a bennfoglalt pozíciók egymásutánja rendszerint nincs egészen a részletekig normative megszabva, továbbá azáltal, hogy az életpályák részben versengésben vannak egymással, és ezért alternatív életpályaminták vagy pozíciók egymásutánja közötti eltérések vagy ellentmondások keletkezhetnek. A pályaválasztás folyamata tehát „olyan egymástól eltérő életpályaminták közötti döntések egymásutánjaként fogható föl, amely a választó egyén részére mindenkori helyzetében nyitva áll”. Az életpályán tanúsított egyéni magatartás átfogó megértéséhez Kohli koncepciója szerint azonban szükség van még az objektív pályafutási normák szubjektív felfogásának és kialakításának, azaz a szubjektív pályafutásnak, valamint a rendelkezésre álló szakmai fejlődési lehetőségek bevonására is. Véleménye szerint a pályaválasztás folyamata olyan egymástól eltérő életpályaminták közötti döntések egymásutánjaként fogható föl, amely a választó egyén részére mindenkori helyzetében nyitva áll. Kohlinak a pályafutásról szóló koncepciója használhatónak tűnik, mert a pályaválasztást és a szakmai fejlődést az életpálya-fejlődés keretében összefüggően nézi, éspedig olyan társadalmi folyamatként, amely egyrészt társadalmilag vezérelt és strukturált, másrészt azonban egyidejűleg függ az objektív pályafutásnormáktól való eltérésektől illetve ennek szubjektív értelmezésétől. Daheim pályaválasztási elméletében az iskolai és szakmai fejlődés szociokulturálisan determinált fordulópontjai felé fordult. E folyamat valamennyi általa feltételezett lépcsője esetében megvizsgálja az itt ható társadalmi befolyásokat, különösen a viszonyítási sze-

18

mélyek, illetve csoportok hatását, amelyek az orientáltság átalakulásánál szerepet játszanak. Az első lépcsőben bizonyos iskolai képzés melletti döntésről van szó, amely feltétel arra, hogy bizonyos szakképző szervezetekhez és ezáltal bizonyos foglalkozási pozíciókhoz el lehessen jutni. Ezt a döntést általában a család hozza meg, vagy legalábbis döntően befolyásolja a fiatalt. Második lépcső a szakképzési vagy foglalkozási pozíció melletti döntést érinti. itt a családot egyre inkább felváltják a tanárok, kortársak, a célul választott fogalakozások betöltői és a pályaválasztási tanácsadók. A pályaorientáltságot itt a szakképzés három dimenziója jellemzi: az átadott tudás rendszerezettségi foka, azaz, hogy elsődlegesen a rendszerezett, azaz elméleti tudás, vagy a kevésbé rendszerezett gyakorlati tudás kerül-e továbbadásra a szakképzést adó szervezet típusa (iskolai vagy munkaszervezet) a szakképzésnek a pályarendszer változásához való alkalmazkodása A harmadik lépcső a munkában eltöltött élet folyamán a foglalkozások közötti választáskor a szakmai orientáltság alakulását befolyásoló szakmai és munkacsoportok és a személy által alapított család. A döntést itt ennek megfelelően determinálják: az orientáltság és a szerepelvárások közötti erős vagy gyenge affinitás a pozícióváltoztatás lehetőségei a releváns viszonyítási csoportoknak a pozícióváltoztatás tekintetében gyakorolt társadalmi nyomásának az intenzitása

19

3. Pályafejlődési modellek3 A fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek a pályaválasztást, annak az időbeni kiterjedésében és életszakaszok szerinti tagolásban elemzi. Kérdésük, hogy az egyes személyiségjegyek az élet melyik szakaszában jelennek meg, és ennek során a környezet milyen befolyást gyakorol. Ezek az elméletek a pályaviselkedés fejlődését és időbeni változásait tekintve rendszerint folyamatorientáltak.

Ginzberg kognitív – szociális növekedés elmélete Egy közgazdászokból, pszichiáterből, szociológusból és pszichológusból álló team (Ginzberg, Ginsburg, Axelrad és Herma, 1951) egyik korai képviselője volt annak nézetnek, amely a pályafejlődést a korai húszas életévek táján történő foglalkozásválasztásban kicsúcsosodó folyamatnak tekintette. Ginzbergék szerint a foglalkozásválasztás nem egyetlen döntés, hanem évek hosszú során át érlelt döntéssorozat eredménye. E folyamat minden egyes lépése szorosan összefügg az előző és a rákövetkező lépéssel. Ginzberg és munkatársai négy olyan tényezőcsoportot azonosítottak, amelyek együttesen befolyásolják a pályaválasztást: az egyéni értékek az emocionális faktorok az iskolázottság mennyisége és minősége a realitásnak a környezeti kényszereken keresztül érvényesülő hatása Ezek a faktorok alakítják ki az attitűdöket, amelyek együttes hatása vezet a konkrét foglalkozás megválasztásához. Ginzbergék tehát úgy tekintették a pályaválasztást, mint egy életszakaszok által behatárolt folyamatot, amelyben az egyénnek bizonyos feladatokkal már kisiskolás, illetve serdülőkorban is szembe kell néznie. E feladatok megoldásakor a vágyak és a lehetőségek közötti kompromisszumok az idő előrehaladtával egyre irreverzibilisebbé teszik a folyamatot.

3

Ritoók Magda (Szerk) (1994): Pályalélektan. Pályafejlődés elméletek. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 326 -399. Szilágyi Klára és Völgyesy Pál (1996): Pályaorientáció. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 17-24.

20

Ginzberg és munkatársai három nagy fázisra osztották a pályaválasztási fejlődési folyamatot: a fantázia korára (születéstől a 11. életévig) a tentatív periódusra (11-től 17 éves korig) a realisztikus szakaszra (17 évtől a húszas életévek elejéig). A fantázia szakaszát kivéve, ezeknek a fázisoknak további alszakaszai vannak. Így a tentatív periódus az érdeklődés, a kapacitás, az értékek és az átmenet szakaszaiból áll, az ezt követő realisztikus időszak részei pedig az exploráció, a kikristályosodás és a specializáció. Ginzbergék hangsúlyozták, hogy a pályaválasztás folyamata már a kora gyermekkorban kezdetét veszi, és az idő előrehaladtával fejlődik ki. Rámutattak, hogy a foglalkozási viselkedés és a pályaválasztás a konkrét döntés közeledtével egyre valóság-orientáltabbá és specifikusabbá válik. Húsz évvel első állításainak megfogalmazása után Ginzberg (1972) bizonyos módosításokat javasolt az elmélet számára: először is kimondta, hogy a pályaválasztás nem fejeződik be a fiatal felnőttkorban, hanem végighúzódik az egyén aktív életén, és ezenközben állandó döntéseket igénylő változások következnek be a célok és a munkahelyzetek terén másodszor, Ginzberg enyhítette a foglalkozásválasztás irreverzibilis mivoltával kapcsolatos állításait harmadszor, a korábbi ’kompromisszum’ terminust az ’optimizáció’ fogalmával váltotta fel, rámutatva, hogy az egyén folytonosan törekszik a változó selfje és a körülmények közötti foglalkozási megfelelés javítására. Ahogyan egyre nagyobb eltolódások következnek be a munka és az élet más aspektusai között, az egyénnek egyre újabb döntéseket kell hoznia a gazdasági és pszichológiai költségek kiegyenlítése érdekében. A pályaválasztás olyan folyamat, amely mindig nyitott marad, amíg az egyén döntéseket képes hozni a munkájával és a foglalkozásával kapcsolatban. A pályaválasztás és az aktív munkával töltött élet lényegében azonos ideig tart. Az előkészületi periódusban (az iskolaévek és a serdülőkor során) meghozott döntések nagy hatással vannak ugyan a pályaválasztásra, de a munka és az élet későbbi változásai ugyancsak befolyásolják azt. A munkával és a foglalkozással kapcsolatos döntéseket úgy kell tekinteni, mint az elsőrendű személyes szükségletek és vágyak, valamint a munkalehetőségek és korlátozások összehangolására irányuló egyéni kísérleteket. 1984-ben Ginzberg újra áttekintette 1951-es és 1972-es elméleti konstruktumait, és újabb módosításokat eszközölt. Ekkor három eredeti munkatársa már nem élt, így az elmélet 1984-es változata már úgy tekinthető, mint Ginzberg saját összefoglalása arról a három és fél évtizedes munkáról, amelyet az általa vezetett Institute for the Conservation of Human Resources-ben, a Columbia Egyetemen folytatott. Az elmélet eredeti, 1951-es változatában Ginzberg és munkatársai három fogalmat helyeztek a középpontba: a folyamatot, az irreverzibilitást és a kompromisszumot. Kezdetben kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a huszadik életév után is lehetőség a pályaválasztással kapcsolatos döntések felülvizsgálatára és megváltoztatására. 1984-re azonban 21

Ginzberg már módosította az eredeti elképzeléseket, és azt mondta, hogy „a huszadik életév elérése előtti történések nagy hatással vannak ugyan az életpályára, de a döntéshozatalnak tág tere marad a későbbi életkorokban is” (1984, p. 179). 1972-ben, valamint 1984-ben Ginzberg azt javasolta, hogy újra kell fogalmazni az egész életen át tartó pályaválasztási folyamatban szerepet játszó tényezőket, ideértve az eredeti választást (vagyis azt, amely re az eredeti, 1951-es elmélet irányult), továbbá az eredeti választás és a későbbi munkatapasztalat közötti kapcsolatokat és hatásokat, és a gazdasági és családi körülményeket. Ginzberg rámutat, hogy „ha az eredeti választás nem vezet az anticipált kielégülésekhez, akkor az egyén nagy valószínűséggel újra megindítja a pályaválasztási folyamatot, amely viszont a családi és gazdasági körülmények által megengedett szabadságfok függvényében alakul” (1984, p. 179.). Ez a perspektíva vezetett el az elmélet alapkoncepciójának harmadik és egyben végső átfogalmazásához: „A foglalkozásválasztás egy egész életen át tartó döntési folyamat azok számára, akik fő kielégülésüket a munkájuktól várják. Ez arra készteti az ilyen személyeket, hogy újra és újra keressék a pályacéljaik és a munkájuk valósága közötti meg nem felelések kiküszöbölésének módja it” (1984., p. 180). Továbbmenve Ginzberg azt is mondja, hogy „eredeti, 1951-es elméletünknek ezek a módosításai, jobbításai és korrekciói még mindig olyan folyamatként tételezik a pályaválasztást, amelyben az egyén korai döntései korlátozzák a későbbi cselekvés lehetőségeit. Elméletünk bejósolja, hogy az egyén olyan pályát fog választani, amely egyensúlyba hozza egymással versengő érdekeit és értékeit, és számításba veszi az elérhető lehetőségeket és ezek kiaknázásának költségeit”(1984, p. 180).

Super fejlődésszempontú megközelítése Talán a Super és számos munkatársa által a longitudinális’career Pattern Sutdy’ („Pályamintázati Vizsgálat”) során körvonalazódó elmélet az a fejlődészempontú megközelítés, amely a legtöbb figyelmet kapta, a legtöbb kutatást stimulálta, a legáthatóbb módon befolyásolta a pályalélektant, és amely a legátfogóbb mindkettő között. Ez az integratív jellegű megközelítés a pályafejlődés személyi és környezeti váltói közötti interakcióra helyezi a fő hangsúlyt. Super korai munkásságára nagy hatással volt Ginzberg, de ő már akkor úgy vélte, hogy a ginzbergi elmélet több szempontból hiányos (Super, 1953). Nézete szerint a ginzbergi álláspont figyelmen kívül hagyta a témában történő előzetes kutatásokat (pl. a pályaválasztásban szerepet játszó érdekek természetével kapcsolatos vizsgálódásokat); nem adott operacionális meghatározást a „választás” fogalmára; élesen elhatárolta egymástól a „választás” és az „alkalmazkodás” fogalmakat, holott a kettő már serdülőkorban egybeolvad, felnőttkorban pedig egyenesen elválaszthatatlan egymástól; ezen kívül nem kellőképpen körvonalazta a kompromisszum fogalmát. Ezen a háttéren Super kialakította saját, tíz fő propozícióból álló elméletét: e tíz tétel mindegyike tesztelhetőnek bizonyult, és valódi keretet adott a longitudinális kutatások számára. Az eredeti tíz tételt 1953-ban tette közzé, majd később kibővítette, először 12-re 1957-ben (Super és Bachrach, 1957), majd 14-re a hetvenes és nyolcvanas években. 1990ben a 14 tétel a következőket tartalmazta (Super, 1990):

22

1. Az emberek különböznek egymástól képességeik, személyiségük, szükségleteik, értékeik, érdeklődési területeik, személyiségvonásaik és önértékelésük terén. 2. Ezen jellemzők mentén minden ember többfajta foglalkozásra alkalmas 3. Minden foglalkozás a képességek és személyiségvonások jellegzetes mintázatát kívánja meg; az egyes foglalkozások eléggé tág tűréshatárokkal rendelkeznek ahhoz, hogy valamely személy több foglalkozást választhasson, illetve, hogy valamely foglalkozásra többféle személyiségtípus is alkalmas legyen. 4. A foglalkozási preferenciák és kompetenciák, az emberi munka- és életkörnyezetek, így következésképpen az emberek énképe is az idő és a tapasztalat függvényében változik, bár az énkép, mint a szociális tanulás terméke a késői serdülőkortól a késői érett életkorig egyre stabilabbá válik, amennyiben a választás és az alkalmazkodás terén bizonyos folyamatosság van jelen. 5. A változás folyamatát a növekedés, a keresés, a realizálás, a fenntartás és a hanyatlás fázisaival jellemzett életszakasz-sorozatban (a „maxi-ciklusban”) összegezhetjük, és ezeket a szakaszokat tovább oszthatjuk (a) a keresési szakasz fantázia-, tentatív- és realisztikus fázisaira, valamint (b) a realizálás szakaszának kísérleti és stabil fázisaira. A kisebb („mini”) ciklusok az egyes szakaszok közötti átmenetek során jelentkeznek, illetve olyan esetekben, amikor az egyén erejének csökkenése, a munkaerő-szükséglet típusának változásai, betegség vagy sérülés, vagy más szociökonómiai vagy személyes esemény folytán destabilizálódik. Az ilyen instabil vagy többszörös próbálkozással járó életpályák magukban foglalják az új növekedést, az újrakeresést és a recirkulációt („recycling”). 6. Az életpálya-mintázat természetét – vagyis az elért foglalkozási szintet, illetve a kísérleti és stabil munkák sorrendjét, gyakoriságát és időtartamát – az egyén szüleinek szocioökonómiai szintje, szellemi képességei, iskoláztatása, készségei, személyiségjellemzői (szükségletei, értékei, érdeklődési területei, személyiségvonásai és énképe), pályaérettsége, valamint a számára kínálkozó lehetőségek határozzák meg. 7. A környezeti és személyi kihívásoknak való megfelelés ebben a kontektusban minden életpálya-szakaszban attól függ, hogy az egyén mennyire kész arra, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak (vagyis az egyén pályaérettségétől). A pályaérettség nem más, mint bizonyos fizikai, pszichológiai és szociális jellemzők meghatározott konstellációja, amely pszichológiai szempontból kognitív és affektív összetevőket egyaránt tartalmaz. E konstelláció magában foglalja a pályafejlődés korábbi szakaszai és alszakaszai, de legfőképpen a legutóbbi szakasz által támasztott követelményeknek való sikeres megfelelést. 8. A pályaérettség hipotetikus konstruktum. Éppen olyan nehéz operatív meghatározást adni rá, mint pl. az intelligencia fogalmára, bár történetileg behatárolhatóbb, és eredményei, ha lehet, még kevésbé definitívek. Néhány szerző javaslatával ellentétben, a pályaérettség nem monoton módon növekszik, és nem tekinthető egységes személyiségvonásnak. 9. Az egyes életszakaszok fejlődési üteme irányítható, részben a képességek és érdeklődési területek kibontakoztatásával, részben pedig a válságvizsgálat és az énkép fejlesztésének útján. 10. A pályafejlődés folyamata lényegében a foglalkozási énkép fejlődésének és kialakításának folyamata. Egy olyan szintetizáló és kompromisszumokkal teli folyamat, amelyben az énkép az öröklött hajlamokból, a fizikai adottságokból, a különféle 23

11.

12.

13. 14.

szerepek megfigyelésének és eljátszásának lehetőségeiből tevődik össze, valamint abból, hogy az egyén mennyire képes felméri azt, hogy szerepjátszásának eredménye milyen mértékben találkozik feletteseinek és munkatársainak jóváhagyásával (interaktív tanulás). A szintézis folyamata lényegében az individuális és társadalmi tényezők, az énkép és a valóság közötti kompromisszum, a szerepjáték és a visszacsatolásos tanulás eredménye, történjen ez a szerepjáték akár fantáziaszinten, pályatanácsadási interjú során, vagy olyan valódi élethelyzeteken, mint pl. az osztályteremben, a klubban, részmunkaidőben vagy teljes foglalkoztatottság keretében végzett tevékenység során. A munka és az élet során nyert kielégülés mértéke attól függ, hogy az egyén megtalálja-e a képességeinek, szükségleteinek, értékeinek, személyiségvonásainak és énképének megfelelő cselekvési módokat. A kielégülés mértékének tényezői a megfelelő munkatípusok és munkakörülmények realizálása, valamint olya n életmód kialakítása, amelyben az egyén eljátszhatja mindazokat a szerepeket, amelyeket a növekedés és a keresési tapasztalatok során a maga számára kielégítőnek és megfelelőnek talál. A munkából nyert kielégülés mértéke annak mértékével arányos, amennyiben megfelel az egyén énképének. A munka és a foglalkozás a legtöbb férfi és nő számára a személyiségszerveződés fókuszpontját jelenti, bár ez a fókusz bizonyos személyek esetében periferális, incidentális is lehet, vagy akár nem is létezhet. Ekkor más fókuszok, mint például a szabadidő tevékenységek, az otthonteremtés, stb. kerülhetnek a középpontba. (A társadalmi hagyományok, mint például a nemi szerepek sztereotípiája és modelleződése, a rasszokkal és etnikumokkal kapcsolatos előítéletek, a lehetőségek struktúrája és az egyéni különbségek mind igen fontos determinánsai az olyan szerepek preferálásának, mint a munkás, az egyetemi hallgatóm, a magánzó, az otthonteremtő és a polgár).

Super (1990) egyre növekvőnek folyamatosnak és általában véve irreverzibilisnek jellemezte a pályafejlődés folyamatát; a pályafejlődést olyan kompromisszumos és szintetikus folyamatként tételezte, amelyet az általa felállított alapvető konstruktumok, vagyis az énkép fejlődése és realizálása határoznak meg. Az alapgondolat az, hogy az egyén, mint tapasztalatainak szocializált szervezője mindig olyan foglalkozásokat választ, amelyek lehetővé teszik számára, hogy énképével konzisztens módon funkcionálhasson, az énkép pedig a fejlődéstörténet függvényében alakul ki. Super elmélete elsősorban a férfiakkal foglalkozik, bár más szerzők kiterjesztették megállapításának érvényességét a nőkre is. Későbbi elméleti munkásságában és empirikus vizsgálatai során Super (1990) már mindkét nemre kiterjesztette elméletének alkalmazhatóságát. Továbbá, az egyéni képességek széles skálája és az egyes foglalkozások által megengedett különböző személyiségvonás-konstellációk alapján rámutatott, hogy a legtöbb emberben sokféle lehetőség rejtőzik. A pályán való fejlődést Super a következőképpen határozza meg: a növekedés és a tanulás folyamata, amely magában foglalja a pályán való viselkedés minden pillanatát.

24

A szakmai fejlődés fogalmával összefüggésben áll a pályaérettség fogalma. Pályaérett, akinek a pályán tanúsított magatartása megfelel a kérdéses életkorra jellemző szakmai fejlődési folyamatnak. A szakmai-, ill. pályaérettség definíciója alapja a Super elméletének. A szakmai pályaérettség (életpálya-érettség) fogalmát, öt elemből építette fel: 1. tervezési készség, amely azt jelenti, hogy az egyén fokozódó szakmai informáltságra törekszik és átfogóbb, részletezett pályatervezést végez; 2. aktivitás, ami azt jelenti, hogy a személyiség egyre inkább törekszik aktívan részt venni a pályaválasztáshoz és a pályafutáshoz kapcsolódó kérdések tisztázásában; 3. informáltság, ami azt jelenti, hogy mindazokra az információkra szert tesz, amelyek a későbbi folyamatot befolyásolhatják; 4. döntési kompetencia, amely az ismeret, készség és képesség szempontjából megkönnyíti a döntési folyamatot 5. a realitásorientáció, amely a szakmai igényeknek a valósághoz való alkalmazkodási folyamatát foglalja magában. Super (1990) bevezeti a szakmai feladat fogalmát is. Ez alatt azok a cselekvések értendők, amiket a társadalmi elvárások definiálnak, s az egyénnek a meghatározott életszakaszokban meg kell azokkal birkóznia. Super elméletének lényeges részét képzi a szakmai fejlődésnek a modellje. Super öt fő stádiumot különbözetet meg, amelyek további kettő vagy három alfázisra oszlanak: 1. Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig): Az önmegfogalmazás fejlesztése a családban és az iskolában, illetve azokon a személyeken keresztül, akikkel a gyermek folyamatosan érintkezik, és a velük való azonosulás által fejlődik az önmegfogalmazása. A korai stádiumban a szükségletek és a fantázia elképzelések dominálnak, ezután jelentősebbé válnak az érdekek és a képességek, egyidejűleg az egyén fokozottabban integrálódik a társadalomban, és reális lehetőségekkel is találkozik. Alfázisok: −fantázia fázisa (4-10 éves kor): Jellemző, hogy a szükséglet kielégítése a fontos, és fantázia elképzelések alapján a gyermek különböző szerepeket játszik. −érdeklődés (érdek) fázisa (11-12 éves kor): A gyermekben kialakuló hajlamok, a fokozott kíváncsiság határozzák meg elsősorban a tetteket és a tevékenységeket. −képességek fázisa (13-14 éves kor): A képességeknek egyre nagyobb jelentősége lesz azokban a tervekben, amelyek a szakmai, illetve pályaelképzeléseket jelentik. Tájékozódás történik a szakmai és szakképzési követelményekről. 2. A felfedezés stádiuma (15-24 éves kor): A fiatal kipróbálja önmagát az iskolában, a szabadidőben és a részidős elfoglaltságokban, illetve az itt megjelenő szerepekben. Egyre tudatosabban reális elemeket is számításba vesz. Ez az az időszak, amikor megismerkedik a különböző szakmai lehetőségekkel. Fontossá válik az önvizsgálat, az önismeret, meghatározzák a szakmát az iskolai tapasztalatok és a szünidős tevékenységek, valamint a különböző munkavállalási, pl. nyári munkavállalási élmények. Alfázisok: −a puhatolódzás fázisa (15-17 éves kor) Ezt a szakaszt kísérleti jellegűnek is definiálhatjuk, ahol nem tartós választásokra kerül sor, és ezeket kipróbálja vagy a fantáziában vagy a valóságban a fiatal. A valóságos szerepeket itt a tanfolya25

mok, szakkörök, edzések, alkalmi munkavállalások jelentik, illetve viták, megbeszélések. Ebben a fázisban konkrét módon megnyilvánulnak a személyes érdeklődések, képességek, a személyiség értékei, amelyek keresik a rendelkezésre álló lehetőségeket. Ideiglenes szakmai döntések születnek, és ezeket a döntéseket beszélgetések, gondolati anticipációk segítségével, vagy iskolai tanulási tapasztalatok, és szakmai tevékenységek élményei alapján kipróbálják a fiatalok. −átállási vagy átmeneti fázis (18-21 éves kor) Az önmegfogalmazás kialakítására irányuló, általában aktualizáláson alapuló megfontolások és kísérletek között kialakulnak a dominánsak. Kísérletet tesz a fiatal arra, hogy önelképzelését szakmai területen realizálja. A meghatározó realitások még erősebben befolyásolják a döntési folyamatot. A fiatal munkát vállal, vagy szakmai képzésre jelentkezik, illetve törekszik. −kipróbálás fázisa (22-24 éves kor). A megfelelőnek ítélt szakmai területek lokalizálódnak, és kialakul egy állapot. A fiatal itt azt próbálja ki, hogy elég teherbíró-e az általa választott szakmai életben, és elemzi, hogy megfelel-e életpályának ez a szakmai tevékenység. Ellenőrzi, hogy saját öndefiníciója és a szakmai szerep közötti egybevágóság milyen minőségű. 3. A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor): Ha a személy egy alkalmas szakmai tevékenységet, területet talált, megkísérli, hogy ezen a területen tartós állást találjon. Ez a tartós pozíció tartásának szakasza. Ennek a stádiumnak az elején néhány kísérlet lehet a konkrét munkahely változtatására, de a konszolidáció – különösen a felsőfokú végzettségűek körében – minden további kísérlet nélkül megtörténhet. Alfázisok: −kísérleti, (kipróbálási) fázis (25-30 éves kor): Az alkalmasnak tekintett tevékenységi terület egy- vagy két munkahelyváltás után nem bizonyult megnyugtatónak, világossá válik, hogy a szakmai életpálya különféle munkavállalás következménye lesz. A személyiség felismeri: a szakmai tevékenység megfelel számára,teherbírása is megfelelő, a konkrét munkahelyválasztások azok, amelyek erre rávilágítanak. −stabilizáció fázisa (31-44 éves kor): Ekkor már egy szakmai életpálya kirajzolódik, az egyén azon fáradozik, hogy stabilizálja magát, és a munka világában önmagának szilárd helyet biztosítson. A legtöbb kereső tevékenységet folytató számára ezek az élet kreatív évei. Szakmai törekvése az, hogy biztos helyet keres magának a munka világában. 4. A fenntartás stádiuma (45-64 éves kor): Miután sikerült állandó helyet találni a munka világában, felmerül ennek a megtartásának igénye. Ehhez újabb terület most már csak kevés jön hozzá,sokkal inkább uralkodó a kialakult irányba történő folytatása a szakmai munkának. Itt a tartós pozíció megtartása a fő cél, és az új feladatok csakis úgy léphetnek be, ha azok összefüggnek az eddigi szakmai életpályával. 5. A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól): A fizikai, szellemi erő csökkenésével megváltozik a munka aktivitása, végül teljesen megszűnik. Ekkor új szerepeket kell kifejleszteni, először a szelektív-résztvevőét, majd a megfigyelőt. Általában a fizikai és pszichikai erő gyengülése motiválja azt a pillanatot, amikor feladják a munka világában való aktív létet. Alfázisok: −lelassulás fázisa (65-70 év): Itt a munka aktivitásának üteme változik, szüksé-

26

gessé válik a kötelességeket csökkenteni, és a munka módját a csökkenő teljesítmény képességhez kell igazítani. −visszavonulás fázisa (71 éves kortól): A szakmai életből való visszavonulás az egyéni beállítottságnak megfelelően történik. Általában gyors döntés következtében hirtelen feladják a szakmai tevékenységet az ebbe az életkorba kerülők. Super elmélete a pályaválasztás és a pályán tanúsított magatartás átfogó pszichológiai koncepcióját képezi. Szélesen megalapozott, összefüggő modellt szolgáltat, amellyel a különböző életszakaszokban a személyiség szerveződése és a személyiség fejlődése összekapcsolható a kultúrákban erre jellemző szakmai fejlődési feladatokkal és magatartásformával. Azt az alapfelismerést segíti érvényre jutni, hogy a pályaválasztás és a szakmai fejlődés életre szóló folyamat, amely a személyiséggel és a pályával kapcsolatos követelmények egymásra hatását dinamikus egységben kezeli

27

4. A pályatanácsadás formái4 A tanácsadás mint szakma az pályairányítási mozgalommal kezdődött, a hagyományos pszichoterápia ellentéteként. A tanácsadás kezdeti hangsúlya a pályaválasztási tanácsadáson volt. Ma már a pálya kiválasztására irányuló munka csak egyetlen szegmense annak az átfogó szakmai spektrumnak, amit a tanácsadás szakmai területének nevezünk. A nemzetközi szakirodalomban a tanácsadásra vonatkozóan két megnevezéssel találkozhatunk napjainkban is a fogalmat illetően: az pályaútmutatás(guidance) pályatanácsadás (counselling/counseling) A kezdeti megkülönböztetés szerint az útmutatás arra összpontosít, hogy fontos választásokra irányuló döntésekben segítse az egyént, míg a tanácsadás tanácsadás célja az, hogy az egyéneket a változások végrehajtásában segítse. A kialakult két paradigma (guidance és counselling) egymás mellett fejlődik, és élesen nem határolódik el, sőt a különböző területek át is vesznek egymástól. Amint a későbbiekben ezt még látni fogjuk gyakorlatilag a két fogalmon ezen a módon nem is különíthető el egymástól, Sokkal inkább meghatározó, hogy az egyes támogatási szintek növekvő sorrendben tartalmazzák az alacsonyabb szint egy részét vagy egészét, ugyanakkor adott esetekben az igazi szakértelem, információ az alacsonyabb szinten áll csak rendelkezésre. (pl. a pályainformáció nyújtás esetében a tanácsadó pszichológus lehet alulinformáltabb, mint a tanfolyami végzettségű, de mondjuk a megye szakképzési / elhelyezkedési lehetőségeit pontosan ismerő információnyújtó). A tanácsadás olyan kapcsolat, amelyben az egyik személy arra törekszik, hogy segítse a másikat eldöntendő problémáinak megértésében és megoldásában. A tanácsadás elsősorban egészséges személyek támogatására szolgál, és ebben a folyamatban csak minimális mértékben jelenik meg a személyiség megváltoztatására való törekvés. (Szilágyi, 2007). A tanácsadás tehát egy olyan pszichológiai ismereteken alapuló eljárás, mely két személy között (ügyfél és tanácsadó) zajlik, és amelynek során olyan rendhagyónak nevezhető tanulási/ fejlődési folyamat megy végbe, aminek hozadékait a tanácskérő képes lesz az életpályája során adódó élethelyzetekben is alkalmazni. A tanácsadási folyamat alapvető célja, hogy meghallgatás és célirányos beszélgetés során az ügyfeleket életpálya-viteli készségeik kialakításában és fejlesztésében segítse. A hatékony tanácsadási folyamatot követően a kliensek képesek lesznek arra, hogy jobban 4

Borbély-Pecze Tibor Bors (2010): Életút támogató pályaorientáció. PhD. értekezés, ELTE, Neveléstudományi Doktori Iskola, 100-120.

28

megértsék magukat és a környező világot, képesek lesznek eligazodni környezetükben, és végül önállóan fognak tudni döntéseket hozni (Ritoók, 2008). Azonban a mai napig nincsen egységes szóhasználatunk a pályaorientációs tevékenységre, 2000-től ez a helyzet tovább romlott, amikor kanadai mintára, bekerült a használatba az életpálya-építés fogalma is. A szakképzők (szakközépiskolák, szakiskolák) az elmúlt 5 évben nem győzik hangsúlyozni, hogy az életpálya-építés ezekben az iskolákban nem jelent pályaorientációs tevékenységet, hiszen ezek a tanulók már választottak. A pályaorientáció formái: pályairányítás pálya-felvilágosítás pedagógiai információs tanácsadás/ konzultáció pályaválasztási tanácsadás/konzultáció pályaorientációs tanácsadás / konzultáció életpálya-fejlesztési tanácsadás / konzultáció karrier-tanácsadás, / konzultáció munkatanácsadás / munkavállalási tanácsadás / konzultáció pályakorrekciós tanácsadás / konzultáció rehabilitációs célú tanácsadás reszocializációs, pótlólagos én-fejlődést elősegítő tanácsadás / konzultáció karrierépítési tanácsadás / konzultáció pályafejlesztési tanácsadás / konzultáció pályaválasztási vizsgálat tanácsadás a pedagógiában

Pályairányítás A rendszerváltás előtt használatos pályairányítás fogalmában erőteljesen jelenik meg a gazdaság igényeinek figyelembe vétele és kevés hangsúly helyeződik az egyéni ambíciókra. A kereslet- kínálat egyensúlyának kialakítása szempontjából ez a megközelítés nagyon sikeres lehetne, amennyiben egészen a 80-as évekig nem tapadna hozzá elválaszthatatlanul a szocialista (tervhivatali) tervezés, amely a munkaerőt is ugyanolyan termelési tényezőként tervezi meg, mint a gazdaság rendelkezésére álló nyersanyagot és jobb esetben képességvizsgálattal valamint beiskolázási kvótákkal kívánja kezelni a pályaválasztás összetett ügyét.

Pálya-felvilágosítás Az 1970-es évektől használt fogalom a pályairányítás direkt tartalmát nélkülözi, de nem tartalmazza a pályaválasztási tanácsadás modern felfogásának teljes spektrumát. A pálya-felvilágosítás lényegében az információs tanácsadásra, az információnyújtásra helyezi a hangsúlyt. 29

A pálya-felvilágosítás pályairányításnál mindenképpen puhább fogalom, de a tanulót/ tanácskérőt kész lénynek feltételezi, aki a megkapott információk alapján döntésképes. A pálya-felvilágosítás vonatkozásában szerepet kap a szülők tájékoztatása, amíg a pályairányításban egyik szereplő önálló döntésére sem helyeződött meghatározó hangsúly. A pálya-felvilágosítást a pályaismeretekkel csak részben rendelkező pedagógus főként a beiskolázásra koncentráló segédanyagok (tájékoztató könyvek) végzi. Egyes esetekben afelsőbb iskola tanára, vagy a megyei pályaválasztási/pedagógiai intézet munkatársa végzi el a feladatot. Ugyanakkor a feladat állátása magas szintű pályaismertet és a szakképzés szerkezetének pontos ismeretét feltételezi. A pálya-felvilágosítás hatásfoka annak módszertanából adódóan gyenge, hiszen nem foglalkozik a befogadó személyiségével.

Pedagógiai információs tanácsadás A pedagógiai információs tanácsadás más információs tanácsadásokhoz hasonlóan csak a konkrét és pontos, naprakész információk átadására koncentrál az információkérő igényeit figyelem előtt tartva (szülő, pályaválasztó) de nem foglalkozik az információ feldolgozásával nem alkot visszajelző láncot az információkérő és az információnyújtó között, azaz nem tekinthető counselling típusú tevékenységnek. Jellemzően egyszeri alkalomra koncentrálódik, főként iskolák képzési programjainak, szakképzések (és nem foglalkozások vagy pályák, munkakörök) bemutatására koncentrál. Azaz nincsen direkt munkaerő-piaci kimenete az oktatási rendszeren belül marad. Egyik fajtája az egyéni/csoportos pedagógiai tanácsadás. A pedagógus vezette több alkalomból álló célzott, tematizált, de direkt beszélgetés. (pl. osztályfőnöki órákon). A témához kötött beszélgetésekkel a pedagógus segítette a tanulók iskola/ pályaválasztását.

Pályaválasztási tanácsadás A sikeres pályaválasztás alappillére a személy és a pálya által megkívánt adottságok összehangolása. A személyiség önmegvalósítása a jó pályaválasztás, eredményes felkészülés, megfelelő alkalmazkodás, az adott pályán való tartós beválás függvénye. A pályaválasztási tanácsadást végzők ezért megfelelő pályaismerettel és naprakész munkaerő-piaci információkkal rendelkezve segítik a személyiséget önismerete elmélyítésében, képességei, érdeklődése, értékei, munkamódja feltárásában. Ez által a pályaválasztás előtt álló személy olyan hivatást tud választani, mely életpálya-szemléletébe beilleszthető, évek során tehetsége kiteljesedhet és sikeres karriert is befuthat. Ez a segítő humán szolgáltatás szakképzett munka, pálya, karrier tanácsadó/ tréner által végzett több ülésből, vagy csoportfoglalkozásból áll. A pályaválasztási tanácsadás szakdiplomás tanácsadó feladata. A pszichológus által végzett pályaválasztási tanácsadás személetében nem, ám eszközkészletében eltér(het) a nem pszichológus által végzett tanácsadástól. A megfelelő szakmai előképzettség folytán a pszichológus tesztet vehet fel és értékel ki, vagy méréseket végez (pl. figyelemkoncentráció, személyiségtesztek). A pszichológiai pályaválasztási tanácsadás a személyiség mélyebb rétegeit is érintheti.

30

A pályaválasztási tanácsadó egyéni és / vagy csoportos pályaorientációs és pályaváltási tanácsadással elősegíti, hogy a tanácskérő dönteni tudjon a számára megfelelő pálya, szakma, képzési forma megválasztásában. Az európai meghatározó irányzat szerint a tesztdiagnosztika teljesen kikerült a pályatanácsadók eszköztárából. A pályaválasztási tanácsadást itt el kell határolni a munkaköri alkalmasság-vizsgálatoktól, képességmérésektől.

Pályaorientáció A 90-es évektől a pályaorientáció elnevezés sok helyen, de nem a közoktatási törvényben felváltotta a pályaválasztási tanácsadás szóhasználatot. Ebben a fogalomban jobban tükröződik a két fél egyenlősége és a folyamat jelleg, valamint a tanácskérő feladata és felelőssége a döntéshozatalban. A pályaorientáció az iskolán belüli folyamatelvre épülő tanácsadási eszköz és egyben módszertan is, amelyet továbbképzett pedagógus (tanácsadó tanár, diáktanácsadó tanár), vagy szakdiplomás tanácsadó végezhet. Egyszerre mutatja be több tanévre és rendszeres órakeretre építve a pályák és képzések világát, valamint koncentrál a tanuló személyiségének a pályaválasztással kapcsolatos megismerésére.

Életpálya-fejlesztés Az intézményrendszer átalakításával és a közoktatás 12 évfolyamának rendezetlenségével párhuzamosan a pályaorientációs iskolai tevékenység egyre inkább talajvesztetté vált. A 2000-es évek elejétől emeltek be egy újabb fogalmat az életpálya-fejlesztést (Hámori 2000) a pedagógiai gondolkodásba, amely a mai napig tartó fogalomzavarokat váltott ki a metodológiailag már amúgy is töredezett területen. A szakközépiskolák többsége ma már életpálya-építésnek hívja pályaorientációs tevékenységét, ezzel hangsúlyozva elválását az „orientációtól” a választástól és az esetleges szakmaváltásról, szakképző váltástól. Az életpálya-fejlesztési tanácsadás magyarul kissé nehézkes szóhasználata a 2000-es évek magyar nyelvű irodalmának a terméke. Felhasználói különbséget kívánnak tenni a „csak” pályaválasztásra/orientációra építő többi fogalom és az életpálya-fejlesztés között.

Karrier tanácsadás A „karrier” jelentése Eredetileg a karrier (= pálya) kifejezés a carriageway azaz kocsiút kifejezésből származik, amely előre haladó folyamatos útvonalat jelentett. A karrieren még az elmúlt évtizedben is egy szervezeten, vállalaton belüli, pozíciókon keresztüli felfelé irányuló mozgást értettek, amely a megérdemelt stabilitás irányába mutatott. Az 1980-as évek óta a karrier jelentése átalakulóban van, hiszen egyre kevesebb pozícióért egyre keményebb a versengés, és egy-egy vállalaton belül stabil pozíciók nem, vagy alig léteznek. A karrier a személy munkatapasztalatainak kibontakozó sorozata az idő folyamán (Arthur, Holl, Lawrence, 1989.), amely fejlődésnek soha nincs vége, ha valaki megfelelő mértékben meg tudja őrizni tanulékonyságát. Ez a fejlődés folyamatot képez, 31

amely nem csak az új személyiségelemek (tudás, készségek, tapasztalatok, az attitűdök átalakulása) számának növekedésével, hanem azok beintegrálódásával, „összeérésével” és a belső függetlenség fokozódásával jár együtt. Karrier lehet egy adott munkakör gazdagodása, a készségek sokoldalúvá válása, a tapasztalatok gazdagodásával együtt járó felelősségi körök növekedése, önkipróbálás egy másik (szak- vagy tevékenységi) területen. A gyorsan változó világban az egyének változásával együtt sok váltás járhat együtt, hiszen a változó vállalati érdekekhez és értékekhez nem mindig illeszkedik annak a vezetőnek a viselkedése, aki korábban sokáig megfelelő volt, ill. a vezető is érzékelheti a különbségek fokozódásával a körülötte kialakuló feszültségek növekedését, ill. hullámzását. A karrier-tanácsadás tehát az egyéni változáskezelési program része, amely áll (Szatmáriné, 1999): a helyzetfeltáró interjúból, amelynek célja a jelenlegi helyzet és állapot feltárása és erre alapozva az igényelt szolgáltatások feltárása, döntés-előkészítő információgyűjtésből (önmagáról, a környezetről, a munkaerőpiaci lehetőségekről) személyes jövőkép/célrendszer kialakításából, a lehetséges alternatívák/forgatókönyvek mérlegeléséből, egyéb életfeladatok, életszerepek súlyának mérlegeléséből, az önálló döntés elősegítéséből, és a megtervezett egyéni cselekvési program kivitelezésének támogatásából, ill. a szükséges korrekciókra irányuló figyelem felkeltéséből.

Munkatanácsadás / munkavállalási tanácsadás A munkavállalási tanácsadás középpontjában a tanácskérő áll. A problémamegoldó folyamat célja, hogy a munkaadó és a munkát vállaló személy igényeit összehangolja. A tanácsadó segít elmélyíteni az illető önismeretét, pályaismeretét és a munkaerő-piacban rejlő lehetőségek ismeretét, és mindezen ismeretek birtokában a személyiség önálló, és hosszú távú döntést tud hozni. Nemcsak ennek a döntésnek a megalapozása, elősegítése zajlik ebben a folyamatban, mert a tanácskérő a munkájával, karrierjével összefüggő problémák megoldására irányuló stratégia elsajátításával a késıbbő döntéseinek meghozatalára is felkészül. A munkavállalási tanácsadó egyéni és / vagy csoportos tanácsadással segíti a munkanélkülieket és a munkavállalókat az álláskeresésében, állásuk megtartásában és a pályatervezésben.

Pályakorrekció A pályakorrekcióval kapcsolatos magyar kutatások 1982-ben hozták az első eredményt (Kiss-Szilágyi-Völgyesy, 1982), amely azonban akkor a műszaki pályákon belüli váltásokra korlátozódott. A Magyarországon megjelenő pályakorrekció részben eltér a nemzetközi trendektől, mert pl. R. Ammann a pályakorrekciót felnőtteknek szóló tanácsadási tevékenységek közé sorolja „olyanoknak ad segítséget, akik szakmai életpályájukat vagy 32

karrierjüket tervezik, akik továbbképzésen akarnak részt venni vagy újabb szakmát akarnak szerezni”. Hazai viszonyok között, az ifjúsági réteget is érinti a pályakorrekció. Ennek több oka van, egyrészt a társadalmi-gazdasági változások hatása a munkaerőpiacra, másrészt az iskolaszerkezet elavult struktúrája, harmadszor a pályaválasztási döntés előkészítésének hiánya. A pályakorrekció fogalmát jelenleg mind az iskolából kikerülő, mind a munkanélkülivé vált korosztályokhoz kapcsolhatjuk. A pályakorrekció, mint folyamat, egy hatékony, teljes körű személyes, szakmai helyzetmeghatározásra épül. A negatív élmények feldolgozása, kevésbé terápiás eszközökkel történik, inkább egy gyors szakmai kérdésekre koncentráló beavatkozás a jellemzője. A pályakorrekció célja mindig egy új szakma elsajátítási lehetőségének a kidolgozása, így a résztvevőknek a későbbiekben meg kell felelnie valamilyen szintű képzés követelményeinek

Rehabilitációs célzatú munkatanácsadás Az egyik legkevésbé kibontott szakmai tartalmú jellemzően felnőtt célcsoporttal dolgozó tanácsadási forma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretében jogilag 1998 óta létező tevékenység, ugyanakkor hazai szakemberképzése még nincsen. Célja a vele született vagy szerzett egészségügyi károsodással pályát/ szakmát / foglakozást választók segítése. A megfelelő akadályozó és támogató egészségügyi tényezők felmérése és a foglalkozások/pályák világával történő összekötése.

Reszocializációs / pótlólagos én-fejlődést elősegítı munkatanácsadás A munkaerőpiactól, a képzés világától hosszú ideje távol lévő felnőttek reintegrációját támogató nagymértékben definiálatlan tanácsadási forma. Célcsoportjai: inaktív felnőttek; RÁT, RSZS, GYES, GYET, korengedményes nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok.

Karrierépítési tanácsadás Ezt a fogalmat a rendszerváltozás óta a karrier tanácsadás egyik válfajaként egyre többen használják, pontosan nem definiált a tartalma. A felsőoktatási törvény 2005-ös módosítása óta számos karrieri iroda is feltünteti szolgáltatásai között. A fogalom magyarázata önmagában ugyanakkor inkább a már pályán lévők, azaz a felnőtt munkavállalók pályaépítésével kapcsolatos támogató tevékenysége utal.

Pályafejlesztési tanácsadás / pályavitel megerősítő tanácsadás Az egész életen át tartó tanulás az ember, mint folyamatos fejlődésre képes humán -ökorendszer, az időskori tanulással kapcsolatos biológiai és pszichológiai kutatási eredmények a „silver age” fogalmának szociológiai megszületése a várható átlagélettartam és

33

az egészségben – munkával eltöltött évek növekedés vezettek oda, hogy ma már a nemzetközi gyakorlatban is egyre jellemzőbb az idős munkaerővel történő tanácsadás. Magyarországon a pályafejlesztési tanácsadás Brammer nyomán (Ritoók 2008), és a pályavitel megerősítő tanácsadás Szilágyi (2000) fogalmainak megjelenése jelzi ezt a folyamatot. Eszközkészlete az előbb bemutatott karrierépítési tanácsadáshoz hasonlóan erősen fejlesztésre szorul.

Pályaválasztási vizsgálat A 80-as években meghatározó fogalom az iskolapszichológus, pedagógiai szakpszichológus tevékenységéhez kötődött. A pedagógiai információs tanácsadáshoz hasonlóan a mai napig erős kötődés mutatkozik az irányába, amely megnehezíti az új főként pedagógiai fejlesztési folyamatot jelentő életpálya tanácsadás terjedését. A pályaválasztási vizsgálatot az iskolapszichológus végzi el átmeneti feladatként az osztályfőnök kérésére. Azonban a folyamatos pályaválasztást irányító tevékenységet az osztályfőnöktől várja el. A vizsgálatot először a hetedik, majd a nyolcadik osztályokban kell elvégezni. A vizsgálatnak három célcsoportja van (nem minden tanulónak szól): pályaválasztásban, továbbtanulásban teljesen tanácstalanok, választásban bizonytalanok, két-három pályát szem előtt tartva döntésképtelenek pályát választók A pszichológiai vizsgálatot az osztályfőnök információi egészítik ki.

Tanácsadás a pedagógiában Viszonylag rövid távú, interperszonális, elméleti alapú, etikai és jogi normák által irányított szakmai tevékenység, amelynek fő célja pszichológiailag alapvetően egészséges személyeknek segíteni fejlődési és szituációs problémáik megoldásában.

34

5. Pályafejlődés és pályatanácsadás Magyarországon5 A pályafejlődés modellje a rendszerváltozás óta drámai átalakuláson ment át. A második világháború utáni évtizedekben a pályafejlődésnek kétféle trendjét fogadta el a hivatalos társadalmi normarendszer. Az egyik egy korán – már az általános vagy a középiskola éveiben – megérlelődött pályaválasztási elhatározáson alapult. A fiatal erre készült, továbbtanulási tervei ehhez formálódtak és egész felnőtt életében ehhez maradt hűséges, lehetőség szerint ugyanazon a munkahelyen. A „hűségjutalom”, a „törzsgárdatagság” szokásai is ezt szentesítették. Az így kiválasztott pályán lehetett fölfelé haladni, magasabb szintre lépni és továbbtanulni, de a pálya elhagyását, sőt még a gyakori munkahelyváltást is negatív értékelés, gyanakvás kísérte. Az ún. „vándormadarak” nem illettek bele egy centralizált irányítású világba. A hivatalos elvárások mellett a biztonságra törekvő családi ambíciók is ezt a pályaképet erősítették, melyben benne volt a politikai változásoktól nem sújtott pályák preferálása (orvos, mérnök és egyéb műszaki pályák), de a megbízható pályán állhatatosan kitartó megbízható szakemberek ideálja is. A pályafejlődés másik trendjéhez az ideológiai szempontoktól vezérelt pályaváltások tartoztak, amelyekre főleg a politikai fordulatok éveiben került sor. Az előző korszakban felelős pozíciót betöltők helyére az új korszak számára megbízható emberek kerültek. A szakértelemnek ebben nagyon kevés szerepe volt. A károk, amelyeket ezek a döntések okoztak, nehezen felmérhetőek. Az egyéni sorsokban számos felszínre nem került, más tünetek alatt rejtőző foglalkozási neurózis és egyéni krízis kísérte az ilyen megalapozatlan megbízatásokat. Az elmúlt évtizedek történetéhez érdekes kiegészítést adhatna pályalélektani szempontból az ilyen jellegű pályaváltások feltárása, ez azonban mindig csak egy szűk réteget érintett, így mélyebb elemzése jelen tanulmánynak nem feladata. A pályafejlődés modellje a 90-es években gyökeresen megváltozott. A változások a következőkben jellemezhetők: Megjelent a pályaváltás, mint kényszer, amelyre a gazdasági szerkezetváltás miatt került sor, átmenetileg vagy tartósan munkanélküliségbe kényszerítve szakképzett és szakképzetlen dolgozók tömegeit. A munkanélküliek száma lényegesen magasabb Kelet-Magyarországon, mint Budapesten, lényegesen magasabb a szakképzetlenek, mint a szakképzettek körében, és lényegesen magasabb a pályakezdő fiatalok, mint a harmincas éveikben járók körében. Sokkhatásként érte a magyar társadalmat, hogy ez lehetséges. Társadalmi és egyéni szinten egyaránt nehezen 5

Ritoók Magda (2008): Pályafejlődés – pályafejlődési tanácsadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 7-19. o.

35

feldolgozható élményként. Ennek hatására a konvertálható szaktudás megszerzése jelszóból valósággá vált képzettségek különféle szintjén, hiszen azok tudnak más munkakörre vagy akár más pályára váltani, akiknek sokoldalú szakképzettsége, más területeken is alkalmazható tudása ezt lehetővé teszi. A munkanélküliség valóban új jelenség volt a második világháború utáni Magyarországon. A munkanélkülieknek máris többféle típusa alakult ki. A negyven évesnél idősebb, életüket egy-egy nagyvállalatnál eltöltött, hirtelen munkanélkülivé vált emberek talaj vesztettnek érzik magukat. Ez nem csupán anyagi probléma, hanem életük értelmének elvesztése. Önbizalomhiány, szégyenérzet, önmaguk hibáztatása jellemzi őket, amely szélsőséges indulatokkal és társadalmi elégedetlenséggel, becsapottság-élménnyel párosul. Nagyrészük nehezen vállalkozik a felkínált átképzésre. Súlyos depressziót élnek át. Úgy érzik, minden romba dőlt, amire életüket felépítették. Megjelent a pályaváltás, mint az újrakezdés, a vállalkozás, az eddig őrizgetett tervek és álmok megvalósításának lehetősége. A kényszerű váltás frusztrációja mellett ez a tendencia kevésbé publikus és kevésbé ismert, de konstruktív erőként ez is jelen van. A kibontakozó piacgazdaság újszerű kihívást jelentett az üzleti élet, a vállalkozási lehetőségek fel forduló – a legkülönfélébb műveltségi szinten élő – rétegek számára. A vállalkozás elveszítette korábbi negatív csengését. A „szocializmus építésének” utolsó éveiben, a nyolcvanas évek végén még némi fenntartás és gyanakvás kísérte az üzleti élet felé fordulókat. Mára ez is gyökeresen megváltozott.

Pályafejlődési tanácsadás A korábban főként fiatalokkal foglalkozó magyarországi pályaválasztási tanácsadás célkitűzés-rendszere is kibővült a társadalmi-gazdasági változások következtében megfogalmazódott új feladatokkal, különösen a felnőtt pályaalakulás új gondjaival, ide értve a munkanélküliség okozta pályakríziseket és a pozitív lehetőségeket kínáló kihívások alkalmazkodási feladatainak segítését. A magyarországi szóhasználatban a pályatanácsadás fogalma fejezi ki mind a pályaválasztáshoz, mind a pályafejlődéshez nyújtott szakszerű segítséget. A pályaválasztási tanácsadást világszerte egyre inkább felváltja a pályafejlődési tanácsadás, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson az egyén pályáján jelentkező választási, döntési helyzetek pályaváltási, pályakorrekciós feladatok, krízisek, adaptációs nehézségek megoldásában az életpálya alakulásának valamennyi szakaszában (Life Long Guidance, LLG).

Pályatanácsadás Az 1970-1976 közötti időszak a magyarországi pálya tanácsadás fejlődésének az elmúlt 50 év alatti legvirágzóbb korszaka, melynek „nyitánya” az 1029/1971-es kormányhatározat volt. A hetvenes évek elején az ifjúság számára nyújtott pályatanácsadásnak egy európai szinten működő rendszere jött létre Magyarországon a Munkaügyi Minisztérium kezde36

ményezésével és irányításával, melyben az akkori oktatási tárca is nagyon aktívan vett részt az iskolai pályaorientáció területén. Elméleti megalapozottság és metodikai felkészültség szempontjából egyaránt magas színvonalú munka folyt a pályaválasztási tanácsadó intézetekben (ahol pszichológusok, pedagógusok, közgazdászok és szociológusok, sőt a legtöbb megyében orvosok dolgoztak együtt) és a velük – országosan kiépített hálózat keretében – kapcsolatban lévő általános és középfokú iskolában, valamint – az ún. üzemi, munkahelyi pályaválasztási felelősök révén – számos munkahelyen. Meghatározó szerepe volt a fejlődésben a finnországi szakmai tapasztalatoknak. A kiválóan felépített és kiválóan működő finn pályatanácsadó rendszer struktúráját és metodikáját követte a hetvenes éves pályatanácsadása Magyarországon. Ez a pozitív hatás napjainkig érvényes, ide értve Pulkkinen L.(2003) longitudinális vizsgálati eredményeit. A hetvenes években megteremtett metodikai kultúra és szakértelem nem veszett el. Ezeken a hagyományokon épülve számos új elemmel, valamint a legújabb nemzetközi tapasztalatokkal gazdagodva, az utóbbi évtizedben megkezdődött az ezredforduló feladatainak megfelelő pályatanácsadási rendszer felépítése, bizonyos értelemben „újjáépítése”. Ehhez nélkülözhetetlen volt a pályákról – és választás előtt állóknak önmagukról – szóló információk rendszerének kidolgozása és széleskörű közreadása az iskolai és iskolán kívüli szinteken egyaránt. Az elmúlt évtizedben a munkaügyi tárca – a Világbank támogatásával – kidolgozta és adaptálta a nemzetközi összehasonlításban legkorszerűbbnek nevezhető pályainformációs rendszert (Foglalkozási Információk Kézikönyve, a számítógéppel támogatott pályatanácsadás különféle módszerei, ezek között is kiemelkedő a magyarországi viszonyokra adaptált CHOICES), évtizedes lemaradást hozva be ilyen módon. Ez a program tovább folytatódott a következő években is és hozzáférhetővé vált az ifjúság minden rétege számára. Ez az eszközrendszer a felnőtt munkavállalók számára is alkalmazható. A munkaügyi tárca emellett létrehozta a munka- és pályatanácsadás országos intézményhálózatát, amely közvetlenül is foglalkozik a hozzájuk tartozó – vagy hozzájuk forduló – felnőttek és fiatalok problémáival. Különösen jelentős a ma már országos hálózatként működő FIT-rendszer (Foglalkozási Információs Tanácsadók). Drapelva (1987) tanulmányában elemezte a tanácsadás kelet-európai modelljét. feltárta a tanácsadási rendszerek ideológiai meghatározottságát. Leírta, hogy a kelet-európai országok a Szovjetuniót követték ebben a témakörben is. A tanulmány nem sorolja ezek közé Magyarországot. A magyarországi pályaválasztási tanácsadás ugyanis sok tekintetben másként alakult. Ennek egyik oka az volt, hogy a pályatanácsadást a pszichológia keltette életre az ötvenes évek után és a pszichológiának Magyarországon – a többi kelet-európai országhoz viszonyítva – viszonylag sikerült megőriznie ideológiai függetlenségét. A másik ok az volt, hogy a pályatanácsadást olyan szakemberek alapozták meg elméletileg és metodikailag, akik ismerték és közvetítették a legmagasabb színvonalú pszichológiai iskolák eredményeit. A harmadik ok az volt, hogy a magyarországi pályaválasztási tanácsadás szakemberei szoros szakmai kapcsolatot alakítottak ki – különösen a nyolcvanas évek közepétől – a pályaválasztási tanácsadás nemzetközi szervezeteivel. A magyarországi tanácsadó képzés koncepciójának és metodikájának kialakításában nagyon jelentős szerepe volt a kanadai UBC egyetemen, az utrechti, az amsterdami egyetemen szerzett, valamint a belgiumi, a svédországi és németországi tapasztalatoknak. 37

Kutatások A hazai pályalélektan képviselői számára közös szakmai forrást jelentett Csirszka János munkássága. 1963-ból származik az a gondolata, hogy az ember-pálya megfelelési viszony nem egyirányú csupán, hanem kölcsönös, azaz mind a pálya mind az ember, mint követelmény és lehetőség áll egymással szemben (Csirszka, 1963). Valójában az egyoldalú, a teljesítmény-teszteredményeket túlzott mértékben érvényesítő korábbi pályaválasztási tanácsadási gyakorlattal jelentett szembefordulást ez a szemléletmód és egyben szemléleti azonosságot a pályalélektani legjelentősebb nemzetközi tendenciáival. A pályalélektani kutatások fejlődése az elmúlt évtizedekben tükrözte a pályaválasztási tanácsadás társadalmi szerepének és elismertségének színvonalát. A hetvenes évekre jellemző a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő – fejlődést Csirszka J. (1985), Rókusfalvy P. (1969), Völgyesy P. (1976), Szilágyi K. (1996, 2000), munkássága alapozta meg. Az életpálya-tanácsadás továbbfejlesztését az elmúlt tíz évben jelentős további kutatások segítették elő. Székely V. (2000), Kiss I. (2009), Ritoók, M., (2008), Borbély -Pecze.T.B. (2010)., Lisznyai S., Ritoók M., Puskás-Vajda Zs.: (2010) A témának további lendületet ad az iskolai pszichológushálózat igénye arra, hogy munkatársai felkészültek legyenek a pályaválasztási tanácsadás feladataira. Ennek nyomán jelentős módszertani útmutatók készültek az iskolapszichológusok munkájának segítése céljából. Kiss. I. (2004)

Nemzetközi tendenciák A pályaválasztási tanácsadás mára valamennyi kontinensen széleskörűen elterjedt tevékenységgé vált. Számos országban szoros szakmai kapcsolat alakult ki a pályaválasztás és a nevelési tanácsadás intézményei között. Az 1951-ben alakult: IAEVG (International Association for Educational and Vocational Guidance) célkitűzéseiben együtt szerepel a pályaválasztási és nevelési tanácsadás szakmai- metodikai-szervezeti fejlesztésének elősegítése valamennyi kontinensen. A fiatalok és a felnőttek pályafejlődésének támogatása egyaránt fontos célja a szervezet célkitűzéseinek. Évente megrendezett nemzetközi konferenciáin is ez a szemléletmód jelenik meg. Az IAEVG 1993-ban Budapesten rendezte meg világkonferenciáját az ELTE BTK Pszichológiai Intézet szakembereinek közreműködésével. A konferencia fő témája a munkanélküliség problémája volt. Az IAEVG nemzetközi munkacsoportja Repetto, E. vezetésével 2003-ban dolgozta ki a nevelési és pályaválasztási tanácsadás gyakorlati szakembereinek nemzetközi komptenciájára vonatkozó összegező tanulmányát (International Competencies for Educational and Vocational Practioner). A tanácsadó szakemberek kategóriájába nemcsak a 7 tanácsadó pszichológusok tartoznak, hanem jó néhány más alapképzettségű tanácsadó is (pl. munkavállalási tanácsadó, pályaelemző, tanácsadó tanár, szociálismunkás, stb.) is. A kompetencia területek a tanulmány szerint alap- és speciális kompetenciákra oszthatók föl. Az alapkompetenciák pl. az etikus viselkedés normáinak érvényesítése, a kliens kulturális jellemzőinek figyelembe vétele és tiszteletben tartása, a kliens fejlődésének elősegítése. A speciális kompetenciák, pl. nevelési tanácsadás, a pályafejlődés

38

elősegítése, a szorosabb értelemben vett tanácsadó munka, a tevékenységéhez szükséges információs háttér megteremtése, kutatás és értékelés stb. Nemzetközi tendenciaként fogalmazható meg a nevelési és pályatanácsadás differenciálódása az egyes speciális kompetenciákhoz kapcsolódva és ugyanakkor a nevelési és pályatanácsadásban egyaránt jelentkező közös kompetencia-jegyek erősödése. Az elmúlt húsz évben a felsőoktatási intézményekben végzett tanácsadás jelentős fejlődésnek indult, melynek az életpálya építésben, és a pályafejlődés elősegítésében is fontos szerepe van. A FEDORA European Forum For Student Guidanceszervezettel való kapcsolat, a módszertani konzultációk szempontjából különösen jelentős volt mindmáig (Rott, G., Figge, P., Kalantzi-Azizi, A., Bell, E., Van Esbroeck, R.).

A pályatanácsadás új perspektívái Az elmúlt években a pályatanácsadás területén új korszak kezdődött Magyarországon. Borbély-Pecze T. B. (2010) megfogalmazását idézve: A nemzetközi ajánlások az oktatás és a munka világa közötti újragondolt „a felnövekvő generációk életpálya-menedzselési kompetenciával történő felvértezését, az elveszett híd újraépítését várják az életpálya tanácsadástól” Az EU, OECD, ILO és az UNESCO dokumentumainak elemzésére támaszkodva Borbély-Pecze Tibor Bors és munkatársai kidolgozták és működési szinten létrehozták a nemzeti életpálya tanácsadás programját. Ebben nemcsak az említett nemzetközi forrásokra támaszkodtak, hanem a hazai pályatanácsadás elmúlt évtizedeinek eredményeire is. A TÁMOP 2.2.2. „A pályaszocializáció eredményeinek tartalmi és módszertani fejlesztése” címet viselő kiemelt program alapvető célja az életpálya-tanácsadói tevékenység strukturálttá és egységessé tétele Magyarországon (Répáczki R., 2009). A program 2008 végén indult és napjainkig számos területen ért el kiemelkedő eredményeket. 8 Megtörtént az „egységes országos életpálya-tanácsadói hálózat kiépítésének megalapozása. Jelenleg közel 50 tanácsadó tevékenykedik a hálózat keretein belül, de a cél a hálózat kiterjesztése, országos szintű egységesítése”. (Répáczki, 2009). A programnak nagyon fontos része az iskolák pályaorientációs tevékenységének fejlesztése és a pedagógusok felkészítése erre a feladatra. A pályatanácsadás az elmúlt évtizedekben egy-egy területen el tudott érni európai szintű eredményeket. Támogató, fejlesztő országos háttér hiányában azonban nem tudta megőrizni ezeket „rendszer-szinten”. Az elmúlt két évben létrehozott eredmények alapján remélhető, hogy a következő években továbbfejlődnek a most született kezdeményezések. Ennek inspirálásában és megvalósításában nagyon fontos szerepet tölt be az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN).

39

6. A pályaválasztást meghatározó tényezők6 A pályaválasztás szempontjából az első kritikus döntési időszak a középiskola kiválasztásához kötődik. A mai gyermekek érdeklődése, fejlettsége, habitusa, más, mint egykét évtizeddel ezelőtt volt. A tizenéves gyermekeket olyan dolgok, folyamatok, fogalmak, érzések foglalkoztatják, amelyek az előző generációkat csak sokkal későbbi életkorban érték el. Mindehhez természetesen hozzájárult a technológia fejlődése, kitárult a világ, illetve az a tény, hogy a mai felnőtt generáció is más, gondoljunk csak a megváltozott életmódra, a mai szülők műveltségének tartalmára, annak színvonalára, igényeikre. Ez az igényszínt jelenik meg gyermekeivel kapcsolatos elvárásaiban is, amikor a szülő saját bőrén tapasztalja a képzettség fontosságát, a többnyelvűség szükségességét, hogy a folyamatos továbbképzés és önképzés, az élethosszig tartó tanulás eredményezheti egy megfelelő állás megszerzését, a munkában való maradást, a kor követelményeinek való megfelelést. A pályaválasztás bizonyos értelemben mindig egy kicsit sorsválasztás is. Pályaválasztásával a fiatal – sokszor anélkül, hogy ennek tudatában lenne – hosszú évekre előre meghatározza azokat a munkakörülményeket, tevékenységformákat, anyagi lehetőségeket, a társadalmi elismerés formáit, érvényesülési kereteket, amelyek életének külső kereteit és belső tartalmát jelentik. A helyes pályaválasztás jelentősége kettős: egyéni. Az egyén érdeke az, hogy olyan pályát válasszon, amelynek gyakorlása során személyiségének értékes vonásai kifejlődnek, amely elégedetté teszi és eredményeket is hoz a számára. társadalmi. A társadalomnak az az érdeke, hogy a munkába lépő fiatalok foglakoztatásával hatékonyan növelje a társadalmi termelést.

A pályaválasztás előkészítésének az alapelvei A tudatos és tervszerű pályaválasztás előkészítésének az alapelvei a következők: az ember-pálya megfelelés elve az egyéni és társadalmi érdek összhangjának az elve az élethosszig tartó fejlődésre irányultság elve 6

Papula Lászlóné (2008): Mi leszel, ha nagy leszel? A pályaválasztást meghatározó tényezők. Bólyai Szemle, 1: 33-44. Rókusfalvy Pál(1982): A pályaválasztás előkészítése. Tankönyvkiadó, Budapest, 45-51.

40

Az ember-pálya megfelelés elvének a megvalósítása a pályaválasztás iskolai előkészítésére, a pszichológiai pályaválasztási tanácsadásra helyezi a hangsúlyt. A pályaalkalmasság meghatározása az életkori, egyéni és a pálya sajátosságainak az egyidejű figyelembevételét jelenti. Az egyéni és társadalmi érdek összhangjának az elvének a figyelembevétele azt teszi lehetővé, hogy a tudatos pályaválasztás esetén a gazdaság számára optimális teljesítményt nyújtó személyek alkotják a munkavállalók többségét. Az élethosszig tartó fejlődésre irányultság elve teszi lehetővé, hogy a szüntelenül változó világban lehetőség nyíljon az esetleges pályakorrekcióra. Egy pályaválasztás előtt álló ifjú munkáról szerzett tapasztalatai még hiányosak, a vonatkozási kereteik átalakulóban vannak. Itt még a család, rokonok, barátok, a társadalom nagy benyomást gyakorol a pályaválasztás előtt álló tanulókra. A szülő szerepe elsődleges, hogyan tud segíteni a választásban, irányítani a gyermek számára legmegfelelőbb lehetőség felé, figyelembe véve egyrészt a gyermek alkalmasságát a kiszemelt pályára, másrészt pedig a munkaerő-piaci szükségletet. Ehhez szükség van a felsőbb iskolába kerülési, majd elhelyezkedési lehetőségek hosszabb távlatú ismeretéhez. Ráadásul elgondolásukat el kell fogadtatniuk gyermekükkel is, ami nem mindig megegyező (Zrinszky, 2002). A választásban döntően érvényesül a család befolyása, de a felkészülés tudatos irányítása elsősorban az iskola feladata. Neff szerint a gyermek már az iskolában megtanul különbséget tenni a munka és a játék között. Képes egy feladatra huzamosabb ideig összpontosítani, a felügyeletét ellátó tekintéllyel szemben kifejleszti válaszsémáit, valamint az azonos korúakkal folyó együttműködés és versengés is megjelenik. Ugyanúgy, mint a munkának tulajdonítható jelentés és érték, a jutalmazás és büntetés az eredményességért, illetve eredménytelenségért, és annak (mind pozitív, mind negatív) hatásai, hogy mi a produktivitás (Ritoókné, 1986).

A pályaválasztás előkészítésének a formái A helyes pályaválasztás előkészítésének különböző formái és eszközei vannak. Ezek a következők: a pályafelvilágosítás a pályairányítás a pályaválasztási tanácsadás a pályaválasztás iskolai előkészítése A pályafelvilágosítás a tulajdonképpeni pályaismeretet jelenti. A személy képet kap a különböző pályák tárgyi és személyi feltételeiről, az elhelyezkedési lehetőségekről, a továbbtanulás, a szakmai képzés útjáról. A pályairányítás ösztönző, elhatározásra serkentő tevékenység, amely a fiatalt a számára optimálisnak ítélt pályaválasztásra motiválja. A pályaválasztási tanácsadás pszichológiailag speciálisan képzett szakember feladata, aki pszichológiai eszközökkel segíti az ember-pálya megfelelés optimálizálását. A pályaválasztás iskolai előkészítése pszichológiailag megalapozott pedagógiai tevékenység.

41

A pályaválasztást meghatározó tényezők Nagyon fontos a pályaválasztás során, hogy a fiatal tisztázni tudja saját szándékait, hogy mik a céljai, az igényei, az érdeklődése. Mindezekhez pedig megvannak-e erőforrásai, megfelelő motivációja. Egyáltalán alkalmasak vagyunk-e az adott pályára? A fiatalnak tehát éretté kell válnia a pályaválasztásra. A pályaorientációs folyamat eredménye a pályaválasztási érettség kialakulása. Ezt Rókusfalvy úgy fogalmazza meg, mint azt a szintet, amikor a személy képessé válik olyan pálya választására, ami mind a személyiségének, mind az elhelyezkedési lehetőségeknek megfelel. A megfelelő választás lehetőséget nyújt részint a szakmai képzésben való sikeres részvételre, részint a későbbi szakmai beilleszkedésre. Míg a pályaválasztási érettség elérésére az általános képzés és a szakmai képzés határán jut el a személy, addig a pályaérettség a szakmai képzés és a pályára beilleszkedés határára alakul ki. Ez teszi lehetővé azt, hogy az egyén később jól tudjon boldogulni választott hivatásában. (Bögös, Dávid, 2003). A pályaválasztási érettség összetevői (Ritoókné, 1986): Pályaismeret Önismeret A pályaismeretnek nem csupán egy-egy pályára vonatkozó információk halmazának, hanem jól alkalmazható ismeretanyagnak kell lennie. A pályaismeretnek a következő kérdésekre is választ kell adnia: Milyen lehetőséget ad az adott pálya a személyi adottságok kibontakoztatására? Mit nyújt a pálya az ott dolgozók számára képességeik fejlesztése, érdeklődésük kielégítése, tevékenységigényük adekvát megvalósítása tekintetében? Önismeret az életpálya szempontjából azt jelenti, hogy a személy fedezze fel önmagában a következőket: Mi az, amit a világnak nyújtani tud és akar Milyen a személyisége Milyen képességei vannak Mi érdekli legjobban Az önismeret teszi lehetővé, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatal, a valóságnak megfelelő képet tudjon alkotni pályaalkalmasságáról pszichológiailag és fiziológiailag egyaránt. Mivel egy érettségi előtt álló fiatal még nem rendelkezik kifogástalan önismerettel, az alábbi két Csirszka János által javasolt feltételnek kellene eleget tennie: az önmagáról alkotott képet feltétlenül ellenőriztetni kell, és ki kell egészítenie más illetékesekkel (szülők, pedagógusok, szakértők) véleményével. a mások által formált és kritikailag felülvizsgált véleményt magáévá kell tenni: annak meggyőződéssé kell válnia. Az ellenőrzött és meggyőződéssé vált önismereti kép már alkalmas arra, hogy helyes döntés szülessen. Pályaválasztás, munkaválasztás meghatározó, hogy az egyén milyen képességstruktúrával rendelkezik, mire irányul az érdeklődése, mit tartalmaz az értékrendszere. A pályák különbözősége eltérő képességstruktúrát kíván meg. A képesség nem más, mint

42

lehetőség a teljesítményre. Másképp fogalmazva: a képesség mérhető tudás, olyan sajátosság, mely valamely cselekvés sikeres végrehajtását biztosítja. A képességeknek különböző fajtái vannak (fizikai, mentális, szenzoros, stb.), melyek együttműködése segíthet a mindennapi tevékenységek és elsősorban munka sikeres végrehajtásában. Ez azonban önmagában nem elegendő, szükség van egyéni motivációra, érdeklődésre, a személyiség egyéb, a választott pálya által kívánt jegyeinek meglétére. A képességek egymással szoros kapcsolatban vannak és meghatározott hierarchikus viszonyban állnak egymással. Az általános értelmi képesség meghatározó a felsőfokú tanulmányok folytatásában. Az egyes képességek fejlettségi szintje befolyásolhatja a pályairány kialakulását, hiszen ha valakinek a mentális képességek közül a számolási képessége kiváló, sikereket ér el pl. matematikában, valószínűleg érdeklődése is a reálpályák felé fordul a későbbi iskolaválasztásban. A pályamegvalósítás feltétlenül megkívánja a pályának megfelelő érdeklődést. Csirszka szerint, átmenetileg lehet nélküle is eredményes munkát végezni, azonban egy egész életpályát tekintve az érdeklődés hiánya azt okozhatja, hogy a dolgozó és a munka között nem jön létre az a kapcsolat, amely során a pályacél megvalósulhatna. Fontos, hogy az érdeklődés adekvát legyen, vagyis a pálya lényegét alkotó munkatémák az egyén érdeklődésének központjában álljanak, másrész pedig inadekvát is, azon érdeklődési területek, amelyek nemcsak a munka, hanem az élet más körébe tartozó témáit is tartalmazza, összhangban legyenek egymással. Minél intenzívebb az érdeklődés az életpálya egyes témái iránt, annál valószínűbb a pályaintegráció megvalósulása. Az utóbbi évtized jellemzője a szakmák számának növekedése. Fél évszázaddal ezelőtt kétszázféle szakma létezett, ma több ezer közül választhatnak a fiatalok. A helyes pályaválasztási döntések feltétele, a pályaismeret, hogy a fiatalok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a különféle pályákról. Ez nem lehet azonban csupán egy-egy pályára vonatkozó információk halmaza, hanem élő, alkalmazható ismeretanyagnak kell lennie, amelyet össze kell egyeztetni a személyi adottságokkal (értelmi képességek, érdeklődés stb.), a célból, hogy az eredményesen ellátott feladatai mellett a fiatal munkaörömet is érezzen. A pályaválasztásban befolyásoló tényező a gazdasági igény, a munkaerő-gazdálkodás függvényében. A sikerszakmák iránt nagyobb az érdeklődés, hiszen ezek jobban szem előtt vannak, így több információ jut el a pályaválasztóhoz, probléma viszont, hogy e szakmák túl nagy számban bocsátják ki végzőseiket, így ismételten nehézséget jelenthet a későbbiekben a megfelelő munkahely találása, ezért a pályát választónak célszerű megismernie a szakemberszükségletet. Vannak egészségügyi követelmények is, hiszen a különböző szakmák a szervezet testi, fizikai, idegrendszeri állapotával szemben különböző követelményeket támasztanak. Gyakran a felvétel lehetőségei vonzóak a fiatalok számára, ún. parkolópályára gondolnak, amikor egy bizonyos pályairányt választanak, arra számítva, hogy a későbbiekben, könnyebben tudnak majd az áhított pályára irányulni. A döntést követő korszak a szakmai felkészülés szakasza, mely szintén nehézségeket okozhat. A pályával konkrétan ekkor kezdenek ismerkedni, de még nem kapnak teljes képet, csak a képzés során alakulhat ki valamiféle elképzelésük a választott pályával kapcsolatosan, esetleg szakmai gyakorlatokon kerülhetnek közelebb a munkához. S ekkor vetődik fel a kérdés, valóban ezt akarom csinálni, itt a helyem, jól választottam? A pályaválasztást meghatározó tényezőket összefoglalva mutatja be az 1. ábra.

43

Személyiség

Önismeret #VVKVķFÑM œTFGMNĝFÃUKMÑTÑM œTVÃMGM -ÃRGUUÃIGM

Közösségek

Pályaismeret

5\QEKQÌMQPÉOKCK helyzet

#R±N[CX±NCU\V±UV OGIJCV±TQ\É V¾P[G\ĪM /WPMCGTĪRKCEK szükséglet

Társadalmi struktúra

Családi háttér

Iskolai végzettség

5\×NĝMXÃI\GVVUÃIG %UCN¶FÃTVÃMTGPFLG 5\×NĝMPGXGNÃUKUVÈNWUC

A szakma RTGU\VK\UG

1. ábra A pályaválasztást meghatározó tényezők

A pályaválasztás iskolai előkészítése A pályaválasztás iskolai előkészítése lényegében a tanulók pályaválasztási érettségnek a kialakítását jelenti. A pályaválasztás iskolai előkészítésének a legfontosabb feladatai a következők: a szükséges és elégséges pályaismeret kialakítása a pályaismerettel összehangolt önismeret kialakítása a szükséges személyiségvonások fejlesztése, a megfelelő magatartásformák kialakítása az adekvát pályaválasztási elhatározás megérlelése 44

7. A serdülő és ifjúkor jellemzői7 A serdülőkor A növekedés felgyorsulása A serdülőkor egyik első látható jele a növekedés hirtelen felgyorsulása. A főleg a testmagasságot érintő lökésszerű növekedés egy 2 éves időszakon belül játszódik le. A lányoknál ez kb. 11-13 éves kor közé, a fiuknál 13-15 éves kor közé esik. A testmagasság a lányoknál és fiuknál kb. 9 éves korig nagyjából egyformán növekszik. Ezután gyorsan megkezdődik a lányoknál a növekedés gyorsulása, ami a csúcspontját 12 éves kor körül éri el. A fiuknál ez a fejlődés kb. 12 éves kor körül kezdődve valamivel lassabban megy végbe, csúcspontja kb. 14 éves korra tehető. A növekedés gyors két-három éve alatt a fiuk 23-25, a lányok 1517 cm-t is nőhetnek. A hirtelen növekedés időszakának végére a serdülő már eléri a felnőtt testmagasság 95 százalékát. Amikor a növekedés gyorsulása lányoknál kb. 13, fiuknál 15 éves korban lezárul, akkor a növekedés mindkét nemnél még kb. három évig tart (kb.16, illetve 18 éves korig). A testmagasság növekedésével párhuzamosan megy végbe a testsúly gyarapodása. Ebben a tekintetben különbség van a két nem között. A fiuknál a súlygyarapodás főleg az izomzat erősödésének a következménye. A lányoknál a súlygyarapodást a bőralatti kötőszövet (zsír) gyarapodása okozza. A serdülőkor során néhány testrész a többinél gyorsabban fejlődik. Először a láb hossza éri el a maximumát, amit 6-9 hónappal később a törzs megnyúlása követ. Utolsóként a váll és mellkas szélesedik ki. A méretek változását a test formájának a változása is kíséri, kialakulnak a fiukat a lányoktól megkülönböztető testi jellegzetességek. A fiuknál és a lányoknál is a testsúly és testmagasság növekedésével nagyobb lesz a testi erejük is. Ez a fiuknál sokkal nyilvánvalóbban jelentkezik, mint a lányoknál (Cole és Cole, 1997; Mönks és Knoers, 1998; Vajda, 1999).

A szexuális fejlődés A szexuális fejlődés során megnövekednek és funkcionálisan éretté válnak az elsődleges nemi szervek, vagyis azok, amelyek részt vesznek a szaporodásban. Lányoknál ezek a méh, a petefészek, a vagina, a szeméremajkak és a klitorisz. A fiuknál a pénisz, a herék és a herezsák (primér jellegek). A nemi szervek érésével megjelennek a másodlagos (sze7

Forrás: Margitics Ferenc: A szülői mesterség iskolája. Scolar Kiadó, Budapest, 2009, 94-100. Kenderfi Miklós, Rettegi Zsolt, Völgyesy Pál (2004): Pályaorientáció. Tanári kézikönyv. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 27-29.

45

kunder) nemi jellegek, azok az anatómiai és élettani jellegzetességek (szeméremszőrzet, fiuknál széles vállak, arc, végtagok és mellkas szőrösödése, mutálás, lányoknál a széles medence fejlett csípőkkel, mellek növekedése), amelyek külsőleg is megkülönböztetik egymástól a két nem tagjait. A pubertásban fellépő szervezeti, biológiai változások elsősorban a szervezetben végbemenő hormonális változásokkal függnek össze. A gyermekkor során a nemi hormonok termelése minimális mértékű, majd 10-16 év között fokozatosan növekedni kezd, mivel az agyalapi mirigy gátló hatása csökken (Cole és Cole, 1997; Mönks és Knoers, 1998; Vajda, 1999). A szexuális fejlődésben különbségek vannak a lányok és fiúk között a következő vonatkozásokban (Cole és Cole, 1997): A nemi érés kritériuma. A szexuális érés folyamata. A szexuális érés során fellépő jelenségek sorrendje. Az egyéni fejlődés menetét tekintve a nemi érés kezdetét tekintjük a serdülőkor alsó határának. A nemi érés kritériuma vonatkozásában a lányoknál egyértelmübb a helyzet, mint a fiuknál. Lányoknál általában az első menstruáció időpontját tekintik a pubertás kezdetének (ezután kb. másfél évig tart, amíg valóban eléri a nemi érettséget, azaz terhes lehet). Az első menstruáció megjelenésének időpontja változó, 11 éves kortól egészen 1617 éves korig terjedhet. A biológiai serdülés kezdetét több tényező is meghatározza (Cole és Cole, 1997; Mönks és Knoers, 1998; Vajda, 1999): Alkati, öröklött tulajdonságok. Fizikai körülmények. Ilyen lehet például a klíma, a melegebb égtájakon a lányok korábban érnek. Szociális körülmények. Itt elsősorban az életmód és a táplálkozás hatásait lehet megemlíteni. A kedvezőbb életkörülmények között élő fiatalok nemi érése felgyorsul. Kulturális hatások: Az elmúlt évszázadban a nyugati típusú kultúrák fiataljai esetében egyre hamarabb következik be a nemi érés. Pszichológiai tényezők. Kutatások eredménye szerint azok a lányok, akik rossz családi körülmények között éltek és depresszív hangulatról számoltak be, átlagosan csaknem egy évvel korábban kezdtek el menstruálni, mint a harmonikus családban élők. A fiuknál nincs a nemi érésben a lányokéhoz hasonló, egyértelmű határvonal. A nemi érés jelének szokták tekinteni az első éjszakai magömlés jelentkezését, ami a másodlagos nemi jellegek kialakulása után egy-másfél évvel. A szexuális érés folyamata lányoknál kb. másfél évvel korábban kezdődik, mint fiuknál (ugyanúgy, mint a növekedés gyorsulása). Mindkét nemnél a szexuális érés a gyors növekedés csúcspontja (lányok 12. év, fiuk 14. év) után egy évvel kezdődik. Lányoknál az első menstruáció átlagos időpontja 13. év, fiuknál az ondósejtek termelésének kezdete átlagosan 15. életév (természetesen nagyok az egyéni eltérések). A két nem között különbség figyelhető meg a szexuális fejlődés folyamatában az egyes jelenségek fellépésének sorrendjében is. A nemi érés a lányoknál a szekunder, fiuknál a primer nemi jellegek feltűnésével kezdődik (Cole és Cole, 1997; Mönks és Knoers, 1998; Vajda, 1999).

46

Kognitív részképességek fejlődése serdülőkorban A figyelem fejlődése a serdülőkorban tovább folytatódik. A figyelem terjedelme, a figyelemkoncentráció ereje, a figyelemmegosztásra való képesség a serdülőkor végére éri el a felnőttre jellemző mértékét. Serdülőkorban az érzékelés tovább tökéletesedik és eléri a felnőtt emberre jellemző fejlettségi fokot. Növekszik az észlelés pontossága, terjedelme, következetessége és tervszerűsége. Egyre jobban tökéletesedik a megfigyelőképessége. Serdülőkorban jelentősen tovább növekszik a verbális emlékezet aránya, a konkrét-szemléletessel szemben. A verbális emlékezeten belül is elsősorban az absztrakt anyagra való emlékezés fejlődik erőteljesen. A mechanikust felváltja a megértésen alapuló bevésés. A megőrzésben és felidézésben is egyre nagyobb szerepet kap az általánosított lényeg és az oksági kapcsolat. A serdülőkor elejétől kezdve a képzelet fejlődését egyre inkább az újonnan kialakuló absztrakt gondolkodás befolyásolja és ellenőrzi. A reproduktív képzeleti képek egyre reálisabbá válnak. Ezzel ellentétes tendenciaként jelenik meg a serdülőkor elején a serdülőkori ábrándozás, mint erre a szakaszra speciálisan jellemző képzeleti működés. A serdülők ábrándjai álomszerűek, legtöbbször messze állnak a valóságos lehetőségektől. Hátterében az áll, hogy a serdülő nem tudja feloldani a vágyai és lehetőségei között feszülő ellentmondásokat. Az ábrándozás csökkenti, ezzel és elviselhetővé redukálja ezt a feszültséget. A kezdetben természetszerűen megnyilvánuló ábrándok a serdülőkor későbbi éveiben egyre inkább közelebb kerülnek a megvalósítási lehetőségekhez, így motiváló hatásúakká válhatnak. Az alkotó képzelet már az óvodásjátékaiban megjelenik, majd a kisiskoláskorban kissé háttérbe szorul. Serdülőkortól kezdve fejlődése felgyorsul, egyre inkább előtérbe kerülhet (Mérei és Binét, 1985; Salamon, 1994). A serdülőkor elején (11-12 éves kor) újabb fordulat következik be az értelmi fejlődésben, a gyerek az értelmi fejlődés utolsó szakaszába, a formális műveleti szakaszba lép, mely a serdülőkor végére teljesedik ki. A gondolkodás adaptívabbá és hatékonyabbá válik, mert (Salamon, 1994; Cole és Cole, 1997; Vajda 1999): A gondolkodási műveletekhez már nem kellenek, külső észlelési támpontok, a külvilág reprezentáció elvontakká válnak. A serdülő képessé válik arra, hogy az aktuális valóságtól távol eső és absztrakt jelenségekről gondolkodjon. A gondolkodási műveletek szisztematikusakká válnak, kialakul a formális logikai gondolkodás (hipotetikus-deduktív gondolkodás) és a kombinatorikus gondolkodás. A serdülő először teoretikusan foglalkozik egy problémával (kialakítja az öszszes lehetséges kombináció teljes mátrixát), majd tudományosan megoldja azt (a mátrix egyes celláit szisztematikusan empirikusan teszteli). Piaget elméletében nincs jelentősége annak, hogy hány ember alkalmazza gondolkodásában a formális műveleteket, a lényegnek azt tartotta, hogy ez potenciális emberi képesség. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy míg a konkrét műveleti képesség egyetemesnek látszik, addig a formális gondolkodás képessége egy adott kultúrán belül sem alakul ki minden esetben mindenkinél (Salamon, 1994; Cole és Cole, 1997; Vajda 1999).

47

Társas kapcsolatok serdülőkorban A serdülőkorban az önállóság és függetlenség kialakulásához hozzájárulnak mind a serdülőkorban zajló biológiai és pszichés változások, mind a családi és kortársi kapcsolatok módosulása. A függetlenné válás legfontosabb mozzanata a szülőkkel való kapcsolat átalakulása, a szülőkhöz kapcsolódó érzelmi függés csökkenése, az érzelmi leválás a szülőkről. Az érzelmi függetlenedés az egyéniség kialakulásának egyik legfontosabb feltétele, a saját tettekért való felelősségvállalás kialakulásának előfeltétele. Az érzelmi függetlenedés hosszú folyamat, több síkon is zajlik (Vikár,1980; Vajda, 1997; 1999): A családon belüli szerep megváltozása (mind fizikai, mind szellemi téren egyenrangú szereplővé válik). Az értelmi fejlődés lehetővé teszi a szülők viselkedésének önálló megítélését. A kortársak véleményének a súlya megnő. A család és a serdülő között kölcsönös alkalmazkodási folyamat zajlik, ennek ellenére az érzelmi leválás mindig konfliktusokkal terhelt folyamat. Az érzelmi leválást megnehezítő, a serdülő érzelmi válságát kiélező családi helyzetek, ha a serdülőnek nincs meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolata a szüleivel. Ekkor heves lázadás robbanhat ki a szülők ellen, a serdülő könnyen antiszociális csoportok hatása alá kerülhet. Az érzelmi leválással a serdülőnek a más felnőttekhez való viszonya is megváltozik, iskolában személytelenebbé válik a tanár-diák kapcsolat. A pubertás kezdetén (13-15 éves korban) újabb átpártolás következik be a gyermek viselkedésében. A serdülők már nemcsak élvezik egymás társaságát, hanem ugrásszerűen megnövekszik a kortársak befolyása a felnőttekével szemben (Vikár,1980; Vajda, 1997; 1999). Az értelmi fejlődésnek és az átalakuló, kibontakozó énképnek köszönhetően serdülőkorban megváltozik a másikról kialakított benyomás és vélemény is (Vajda, 1997): A másik jellemzésére egyre bonyolultabb kategóriákat használnak (a serdülőkor derekán már a személyiségvonásokra is kiterjed a figyelmük). Szemléletük kevésbé abszolutisztikus és egocentrikus (tudatéban vannak annak, hogy véleményük szubjektív és vitatható). A másokról alkotott vélemény elvontabbá válik (fontos szerepet kapnak benne az attitűdök, belső motívumok). A másokról alkotott ítéletek intellektuálisan szervezettek. Serdülőkorban a kortárskapcsolatoknak kétféle, részben egymáshoz kapcsolódó módját különböztetjük meg: Barátság. Csoportos együttlét. Serdülőkorban a barátságok létrejöttében már az azonos normák, erkölcsi elvek játszanak döntő szerepet. Ettől az időszaktól kezdve jóval fontosabbá válik a barátságokban a kapcsolat választott jellege. Serdülőkorban –a megadott sorrendben– a barátság következő ismérvei kapnak hangsúlyt a kapcsolatban (Vajda, 1997; Mönks és Knoers, 1998): Közös érdeklődés és tevékenységek. 48

Kölcsönös nyitottság (mindent megbeszélni egymással). Kölcsönös bizalom (a titkok megosztása). Empátia és őszinteség. Egymást kiegészítő tulajdonságok. Intimitás, egymáshoz kötődés teljes nyíltsággal, kölcsönös támogatással. Megváltoznak a baráti kapcsolattal szemben támasztott igények, a serdülők már szolidaritást, érzelmi támaszt, elkötelezettséget várnak el barátaiktól. Az intimitás igénye is csak serdülőkorban jelenik meg. A barátság a prepubertás és pubertás időszakában még főleg homogén jelleget mutat, barátokat az azonos neműek közül választanak. Ennek az oka az, hogy ez az időszak a nemi identitás kialakulásában fontos szerepet tölt be. Az azonos neműek véleménye, viselkedése fontos referencia és modell. Az adoleszcencia és a fiatal felnőttkor során tovább nő az intim barátságok, kapcsolatok igénye. A kortárskapcsolatok elmélyülésének, a barátság kialakításának előfeltétele, hogy a serdülők képesek legyenek minél pontosabban megérteni a másik helyzetét, a másik szempontjából értékelni a dolgokat. A serdülőkor a csoportképződés kitüntetett időszaka. A kortárscsoport több szempontból is jelentős szerepet tölt be a személyiség fejlődésében (Vajda, 1997; 1999): Elősegíti a szülőkről való leválást, a függetlenség kialakulását. Itt sajátítja el a kölcsönösség, versengés és együttműködés szabályait. Elősegíti a szociális kompetencia fejlődését. Elősegíti irányító szerepek vállalását, vagy részvételt különböző csoportban kialakuló szerepekben. Közösséget, a valakihez való érzését nyújtja. Emocionálisan biztonságot nyújt fenyegető helyzetekben. Társaságot, társas stimulációt jelent. A kortárscsoport tagjai egyrészt referencia keretként (önmaga megítélését a kortárscsoport tagjaihoz viszonyítva végzi), másrészt modellként (bizonyos viselkedésfajtákat megerősíthetnek, másokat gátolnak) szolgálnak egymás számára. A kortársak által közvetített modell elsősorban az öltözködés, életmód, társas élet és szabadidő eltöltése területén meghatározóak. Az énkép és önértékelés kialakításában nagy szerepet játszik a kortárscsoport modell és referencia hatása fejlődésében (Vajda, 1997; 1999).

Az ifjúkor Az ifjúkor a 17-18. életévektől a 24-25. életévig tart. Átmeneti szakasz a serdülőkor végétől a teljes személyi érettség végleges kialakulásáig. Belső felosztás: első vagy korai ifjúkor: 17-21. év; második vagy késői ifjúkor: a 22-25. években. Az első a szakmai szocializáció, a második a szűkebb szocializálódás vagy a társadalomba való beilleszkedés kora.

49

Az ifjúkori periódus folyamán végbemenő változások A periódus kezdetén

A periódus végén

a) Általános emocionális érettség: Destruktív érzelmi megnyilvánulások. A helyze- Konstruktív érzelmi megnyilvánulások. A helytek szubjektív értelmezése. Gyermekies félelmek zetek objektív értelmezése. A felnőttre jellemző és motívumok. Menekülés a konfliktusok elől. érzelmi ösztönzések. Szembenézés a konfliktusokkal és azok megoldása. b) Heteroszexuális érdeklődés létrejötte: Érdeklődés az azonos neműek iránt (pajtási kap- Érdeklődés a másik nem iránt. Egyetlen vagy kecsolatok). A barátok nagy száma. A szexuális fej- vés barát kíválasztása. A szexuális érettség higlődés határozott tudatosulása. gadt elfogadása. c) Általános társadalmi érettség: A hasonló korúak által történő elfogadás bi- Az egyenlő korúak által történtelfogadás tudata. zonytalan érzése. Társadalmi tapasztalatlanság Társadalmi kapcsolatokban kiegyensúlyozottság. és ügyetlenség. Társadalmi türelmetlenség. Az Társadalmi türelem (konvenciók megértése). Felegyenlő korúak mechanikus utánzása. szabadulás a mechanikus utánzás kényszere alól. d) Felszabadulás az otthon ellenőrzése alól: Szoros szülői ellenőrzés. A biztonságot a szülőre Önellenőrzés. Önmagára támasz-kodva is megvaló támaszkodás jelenti. Azonosulás a szülővel, teremtődik a biztonságérzet. Viselkedés a szülőmint modellel. vel, mint baráttal. e) Intellektuális érettség: Az igazság tekintély alapon történő elfogadása. Az igazságok bizonyításának igénye (meggyőTények iránti igény. Sok ideiglenes érdeklődés. zés). Magyarázatok iránti igény. Néhány nagyont artós érdeklődési terület. f) Az életpálya (foglalkozás) kiválasztása: Érdeklődés a feltűnő elfoglaltságok iránt. Sok el- Érdeklődés a gyakorlati pályák, illetve foglalkofoglaltság utánivágy. Képességek túlbecsülése, zások iránt. Kevés foglalkozás, illetve pálya elilletve gyakran lebecsülése. A képességeket fi- érésének vágya. A képességek szerepének helyes gyelmen kívül hagyó érdeklődés. értékelése. A képességek és érdeklődés összeegyeztetése. g) A szabadidő felhasználása: Érdeklődés az élénk és szervezetlen játékok Érdeklődés a csapatjátékok iránt. Lelkesedés a iránt. Lelkesedés az egyéni bátorságért. Érdeklő- csapat sikerekért. Egy-két hobbi. Passzív érdeklődés sokféle hobbi iránt. Részvétel a játékokban. dés a játékok iránt. h) Életfilozófia Közömbösség az általános elvekkel szemben. Érdeklődés az általános elvek iránt. Általánosított Specifikus erkölcsi szokások. A gyönyör meg- erkölcsi alapelvek. Lelkiismeretre és kötelességszerzésére alapozott viselkedés. tudásra alapozott viselkedés.

Az ifjúkorban tehát elsősorban a szociális fejlődés terén következik be lényeges változás. Bővül és kiteljesedik az ifjú érdeklődési köre, kifejlődik öntudata és erősödik az önállósulási törekvése. Kifejlődik az igénye, hogy véleményt alkosson fontosabb társadalmi kérdésekről.

50

8. A pályaismeret8 A foglalkozások tanulmányozása már régóta érdekli mindazokat, akik a munkavégzésben elsősorban az emberi tényező megszervezésével foglalkoznak. Ennek keretében vizsgálták az embert már az első kereső foglalkozás választása előtt (pályaválasztás). Tanulmányozták a munkába állás pillanatában (munkavállalás) és figyelemmel kisérték szakmai munkásságának egész élettartamát (életút). A cél ebben a folyamatban az, hogy elsősorban az embert tegyék alkalmassá annak az állásnak, foglalkozásnak betöltésére, amelyet választott és másodsorban magát a foglalkozást alakítsák a személy egyéni igényeihez. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy amíg a személyiség megismerésében jelentős előrehaladást tett a pályalélektan az utóbbi évtizedekben, pl. az egyéni képességek vizsgálatának új meg új módszereit dolgozták ki, aminek eredményeként egyre biztosabban tudjuk meghatározni az emberi személyiség összetevőit, addig lényegében csak a gyakorlati tapasztalatszerzés az egyetlen módszer, amivel a foglalkozásokat és életpályákat tudományos igénnyel tanulmányozhatjuk. Ennek okát elsősorban a kutatások különböző célkitűzéseiben kell látni. Érdekes megfigyelni, hogy a kezdetekben nem a pályák vagy foglalkozások tanulmányozása volt a fő cél, hanem a munka, mint elvont fogalom, illetve mint gyakorlati tevékenység meghatározása, rendszerbe foglalása. Guise (1923) szerint a munka meghatározói: A munka külső (főleg időbeli) viszonyai a természetes időszakoktól függők a hagyományos időbeosztástól függők A munkás tulajdonságai (relatíve) változatlanok (relatíve) változók a munka közben tanúsított magatartás A munkahely és a munka tulajdonságai a munkahely földrajzi helyzete a munkahelyiség az üzem és a munka fajtája, szervezete 8

Forrás: Szilágyi Klára és Völgyesy Pál(1996): Pályaorientáció. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 33-54.

51

Politikai és gazdasági helyzet (konjuktúra, sztrájk vagy kizárásveszély, értékesítési válság) a termelvényre és a teljesítményre vonatkozó követelmények (mennyisége, minősége) az egész üzemre és az általános költségekre vonatkozó követelmények a munkásra vonatkozó követelmények Mit tekinthetünk ezek után a pályakutatásban, a foglalkozások elemzésében eddig elért meghatározó eredményeknek: A munkát végzők teljesítményének a fokozása, a munkamód részletes elemzése alapján. Lehetséges szempontok: a cselekvés idejének a mérése a mozgások racionalizálása a képességsztenderd megállapítása az egymás utáni mozgások struktúrába rendezése A munka feltételeinek jobb kialakítása miatt megnövekedett termelékenység: ennek kiváltó okai a szervezet anyagellátása, pontosabb műszerek, a megbízhatóbb felszerelés, a gépek tökéletesítése javultak a klíma, a világítás feltételei, hadat üzentek a munkahelyi zajnak kiterjedt a javulás a pszichológiai környezetre is, törekedtek a dolgozók egymás közötti emberi viszonyainak a megjavítására Folyamatosan törekedtek az értékes és igazságos munkabérek megállapítására olyanformán, hogy a fizetés egyrészt feleljen meg a gazdasági szükségleteknek, másrészt legyen arányos a végzett munkával Figyelembe vett szempontok voltak: az elvégzett munka mennyisége a munka „durvább” vagy „finomabb” jellege mennyiben ártalmas a munka az egészségre és a biztonságra mekkora felelősséggel jár a végzett munka Feltárták azt is, hogy mekkora valószínűsége a baleseteknek a végzett munkában, akkor, ha megvalósítják az összes szükséges óvintézkedést. Milyen hatása van a munkavédelmi intézkedéseknek, a védőberendezések alkalmazásának, a felügyelet megszervezésének, a dolgozók által adott észrevételek figyelembevételének. A különböző foglalkozásokat a következő szempontok szerint lehet tanulmányozás tárgyává tenni: tanulmányozni kell a foglalkozásokra való kiképzést, annak közvetlen célját és a tényleges munkavégzésre való előkészítést a foglakozásokat a tudomány, a gyakorlat eredményeinek a függvényében újra kell csoportosítani, mert nem tekinthetünk el attól, hogy az emberi képességek új feltételek között új teljesítményeket képesek produkálni külön figyelmet érdemel a pályán való előrelépés problémája, ez függ egyes döntési, illetve foglalkozási helyeken végzett munka bonyolultságától és nehézségi fokától 52

A pályaismeret alapfogalmai A pályaismeret a munkatudományokon belül rendszerezi, leírja azokat az ismérveket, amit a munkát végző embernek a pályán a foglalkozástevékenységgel kapcsolatban, mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie. Fő célja a pályaismeretnek a pályairányítás és kiválasztás elősegítése. Ezek két ismeretcsoporton nyugszanak: ismerni kel az adott pályát választó embert és annak a képességeit a foglalkozásokat és azok követelményeit, melyeket az adott pályán lévő emberrel szemben támasztanak Ezek két tényezőcsoportot alkotnak, melyeket nem szabd változatlanul, mereven szemlélni, hanem dinamikusnak, folyton változónak kell őket felfogni. Ez a viszonyítás azonban nem jelenti azt, hogy a változók csoportjaiban nincsenek állandó elemek, hiszen ezek nélkülözhetetlen szempontok ahhoz, hogy az embert hogyan viszonyítsuk valamely foglalkozáshoz. Fontos feladat a foglalkozások osztályozása. Ezt a műveletet nem lehet addig végre hajtani, míg az osztályokban sorolandó egységeket megfelelően nem definiáltuk. Minden osztályozásnak vannak kritériumai, vezető szempontjai, melyek szerint első, második, vagy további fokozatokba kell sorolni a jelenségeket. A foglalkozási tanulmánynak elsősorban a kritériumokat kell meghatározni. Mivel a legtöbb foglalkozás valamilyen tevékenységhez kapcsolódik, ezért át kell tekinteni a különféle foglalkozásokban előforduló cselekvéseket, összefoglalni a rájuk vonatkozó elnevezéseket.

Az egyes foglalkozási tevékenységeket meghatározó kifejezések Meg kell különböztetni azokat az értelmezési kereteket, amelyeken belül a foglalkozási cselekvés megvalósul: Hivatás: az a foglalkozási tevékenység, amely megfelel a személyes tendenciáknak, az erkölcsi értékekből, az érzelmi szükségletekből és a gyakorlati intellektuális célokból kapja a motivációját Foglalkozás: egy előzetes tanulást megkívánó különböző tevékenységekből álló összetett, célirányos cselekvések sorozata. A tanulás, amely a foglalkozás elsajátításához szükséges, időben és térben sokféle módon tagolt lehet. Megkülönbözetünk: olyan foglakozásokat, amelyek főként értelmi képességeket kívánnak meg. Ezek az ún. szellemi foglalkozások (orvos, jogász, mérnök, pedagógus, tanácsadó, stb.) olyanokat, amelyek inkább fizikai erőt, állóképességet, manuális ügyességet kívánnak. Ezek az ún. fizikai foglalkozások (pl. asztalos, bányász, állattenyésztő, stb.) Állás: olyan fizetett munkatevékenység, melyben a dolgozó az elérendő cél érdekében egy adott munkafelosztásnak megfelelően gyakorolja foglalkozását (egy szervezeten belül annyi állás van, mint munkahely). 53

Foglalkozási tevékenység: kombinációja egy rendszer funkcióinak betöltéséhez a kötelességeknek és a feladatoknak. A foglalkozási tevékenység egy, vagy több pozíciót, pályaspecifikációt is magába foglalhat. Pozíció: olyan kötelességek és felelősségek csoportosítása, amelyek a foglalkozási tevékenység fő munkaprogramját alkotják. Egy pozíció esetében több feladat lehet, pl. beszélhetünk működtetőkről, karbantartókról, ellenőrökről. Pozíciók azok, amelyek a képességek, a nevelés, a képzés és a tapasztalat szempontjából összefüggésben vannak és pályákká, foglalkozásokká csoportosíthatók.

A munka és tevékenységanalízis A munkaanalízist két feladatkörben lehet felosztani: munkahelyelemzés tevékenységelemzés A munkahelyelemzés a munkahelyi feltételekkel és annak környezetével foglalkozik. Ilyenek: a térbeli viszonyok az időbeli szervezés a környezeti feltételek (pl. a világítás, a színezés, a hőmérséklet) A tevékenységelemzés az egyes feladatokkal foglalkozik. Ilyenek: a munkaeszközök a munkaeszközökből következő teljesítési feltételek A munkaanalízis, mint tevékenységelemzés olyan feladatokat vizsgál, amelyek egy munkakört betöltő személy munkáját jellemzi. A munkaanalízis nagyrészt feladatelemzés. Mit tekinthetünk feladatnak? A munkafelosztás a munkaanalízis vertikális szempontja, míg a feladatelemzés viszont horizontális viszonyítást jelent, mivel a munka és a munkát végzők közötti kölcsönhatást vizsgálja. Valójában a feladat játszik központi szerepet annak a kérdésnek a vizsgálatában, hogy miként jön létre a munka. Miller (1962) feladatelemzés alatt a feladat teljesítéshez szükséges magatartásmód szisztematikus vizsgálatát érti. A feladatot olyan tevékenységek csoportjának tekinti, amelyekben az azonos jelzések és a kezelő berendezések időbeni közelségben vannak és közös célt szolgálnak. Mivel a Miller-féle definíció meglehetősen általános, kiegészítjük olyan elemekkel, amelyek a feladatot összefüggésbe hozzák a munkával. Ebbe természetesen beleértendők a munkaszervezése, valamint a munkát végző személy interakciós feltételei a munkavégzés során: minden feladat magába foglal egy megoldást, elintézési folyamatot. A munkafolya54

mat vagy túlnyomórészt mentális vagy mentális és fizikai tevékenységek kombinációjaként valósul meg. minden feladat olyan tárgyra terjed ki, amelyen a kívánt tevékenységnek végbe kell mennie. Ez vagy személyi vagy anyagi jellegű. minden feladat megoldásában szükség van segédeszközök (eszmei, vagy tárgyi munkaeszközök) alkalmazására minden feladatnak térben és időben valamilyen besorolást kell kapnia. A feladatelemzés egyik legfontosabb célja, hogy eredményeként kialakuljon a pályaosztályozás. A pályaosztályozás feladata a sokféle pálya különböző kritériumok szerinti rendezése. Ennek megfelelően pl. szociológiai, gazdasági, pszichológiai kritériumok alapján lehet osztályozni. A pszichológiai jellegű osztályozási szempontok alapvetően komplexitásra törekednek, tehát a pályáknak nem csupán az objektív feltételeit (a gazdasági és a térbeli munkafeltételek, a munkafeladatok, a szociális helyzet stb.) veszik figyelembe, hanem a munkát végzőket is. Ez a megközelítés széles alkalmazási területet biztosít a lélektani szempontú pályaosztályozásnak. Az állandóan fejlődő munkamegosztás, az automatizálás és a gépesítés következtében a növekvő számú pályák közös alapon nyugvó szemlélete vált szükségessé, amelyet a gyakorlatban is lehet használni tanácsadás és szakképzés területén. A lélektani pályaosztályozásból származó információkat hasznosítani lehet az alkalmasság diagnosztika keretében. A tapasztalati vizsgálatok biztosíthatnak releváns adatokat a pályakritériumok, a magatartásformák, a pszichés ismertetőjegyek meghatározásához, amit a pályákhoz, vagy a pályacsoportokhoz rendelhetünk. Ezeknek az osztályozási adatoknak a hasznosítása természetesen attól is függ, hogy milyen kritériumok szerint osztályozzák az egyes munkahelyeket vagy pályákat. Amennyiben magtartást befolyásoló foglakozási feltételek besorolásáról van szó, akkor a külső munka-ill. foglalkozási körülményeket osztályozzák. Ha a sajátos foglalkozást, vagy állást betöltő személyek pszichés feltételei az érdekesek, akkor az alkalmassági előfeltételeket kell kategorizálni. Ha egy átfogó pályaorientációt akarunk biztosítani, akkor tanácsos a kétféle osztályozási stratégiát kombinálni.

55

9. Önismeret9 Az önismeret alapja a személy kíváncsiságának az önmaga felé való fordulása. A mindennapi és a szakmai élet során mindenkinek szüksége van minél reálisabb önismeretre. A személy helyes önismerete szolgál a pályatervezés alapjául is. Pálffy úgy definiálja az önismeretet, hogy az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban” (Pálffy, 1990. 15. p.). Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg (Pálffy, 1990): Az első felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti. A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak? A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994) A személyiségfejlesztésre vonatkozó két legismertebb modell a Johari ablak és az önismereti kerék.

9

Forrás: Dr. Hatvani Andrea, Budaházy-Mester Dolli, Dr. Héjja-Nagy Katalin: Tanári személyiségfejlesztés és attitűdformálás (http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/index.html), Margitics Ferenc (2010): Pályatervezés. Élmény 96 Bt, Nyíregyháza,27-28.

56

A Johari ablak A Johari ablakot Luft és Ingham (id. Rudas, 2001) dolgozta ki. Az elnevezés a szerzők keresztnevének (Joseph és Harrington) összevonásából származik. A Johari ablak azt modellezi, amit személyiségünkből mi magunk, vagy mások ismernek (1. ábra).

1. ábra Az önismeret Johari ablaka Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/ vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők (Rudas, 2001): Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért. Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában. Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk egyrészt függ a helyzettől. Hiszen nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas szituációtól függően. 57

Másrészt függ a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. Harmadrészt függ a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt (Rudas, 2001). Barlai Róbert (é. n.) szerint az, hogy a Johari ablak területei mekkorák, összefügg a személy társas kapcsolataiban megnyilvánuló egyéni hatékonyságával. Aszerint, hogy a Johari ablak adott területe nagy vagy kicsi, és a személyes hatékonyság foka magas vagy alacsony, tizenkét személyiségkombinációt különböztethetünk meg (1. táblázat). Típus

Hatékonyság

Nyitott terület

Vak terület

Rejtett terület

Magabiztos

Magas

Nagy

Nehezen érzékelő

Alacsony

Nagy

Könnyen érzékelő

Magas

Kicsi

Túl óvatos

Alacsony

Kicsi

Inkább hallgat

Magas

Nagy

Zárkózott

Alacsony

Nagy

Őszinte

Magas

Kicsi

Egocentrikus

Alacsony

Kicsi

Feladatorientált

Magas

Kicsi

Zárt

Alacsony

Kicsi

Felszínes

Alacsony

Kicsi

Nyílt

Magas

Nagy

1. táblázat A személyes hatékonyság alakulása Nézzük, mi jellemzi az egyes típusokat (Barlai, é. n., Hatvani, 2001): Magabiztos típus. Ez a típus nincsen tudatában a korlátainak és az erősségeinek. Nehezen érzékelő típus. Az ilyen ember nehezen érzékeli azokat a nem verbális visszajelzéseket, amelyeket a többiektől kap. Könnyen érzékelő típus. Az ilyen ember gyorsan és pontosan felfogja a környezete verbális és nonverbális jelzéseit. Túl óvatos típus. Jól ismeri az erősségeit és a korlátait, de túl sok időt tölt a gyengeségeivel való foglalkozással. Inkább hallgató típus. Az ilyen ember nem osztja meg saját szempontjait másokkal, még akkor sem, ha nagyon eltér a véleménye a többiekétől. 58

Zárkózott típus. Zárkózottsága miatt a többiek csak találgatják, hogy mi alapján ítéli meg őket, és mit vár tőlük. Őszinte típus. Az ilyen ember nyílt és őszinte, mindig ad visszajelzést másoknak, sokszor gátlástalanul kifejti véleményét, kifejezi az érzelmeit Egocentrikus típus. Az ilyen ember hajlamos túl sokat beszélni sajátmagáról, nem fordít elég figyelmet másokra, mások igényeire. Feladatorientált típus. Az ilyen ember csak a saját teljesítményével törődik, a másokkal való kommunikációját beszűkíti az adott feladatra. Zárt típus. Az ilyen ember nem figyel a többiekre, nem ad visszajelzést. Felszínes típus. Az ilyen embert felszínes emberi kapcsolatok jellemzik. Nyílt típus. Az ilyen ember szívesen fejti ki a véleményét, de finoman, tapintatosan ad visszajelzést. Természetesen a Johari ablak területeinek megfelelő fejlesztése a társas hatékonyság fejlődését is magával hozza.

Az önismereti kerék Az önismereti kerék Nunally és Wackman (id. Rudas, 2001) nevéhez fűződik, és azokkal a területekkel foglalkozik, amelyek a személyiség fejlődése/fejlesztése szempontjából különösen jelentősnek tűnnek. (2. ábra)

2. ábra Az önismereti kerék

59

Öt ilyen területet határoztak meg: Érzet: az érzékszervekkel felfogott ingerekből nyert információkat jelenti. Ha a személy érzéki információkról számol be, akkor leíró kijelentéseket tesz „Látok egy ceruzát”. Értelmezés: az érzékszerveinkkel felfogott információt jelentéssel látja el, jelentést tulajdonít neki (gondolati, logikai jellegű tevékenység). A jelenbeli információkat a személy átszűri a múltbéli tapasztalatok értelmezési rendszerén „Ceruza –írni lehet vele”. Érzés: érzelmi, indulati állapot megtapasztalását jelenti. Legtöbbször az érzetekre adott válaszként jelentkezik. „Meg vagyok rémülve”. Szándék: a személy akaratának a kifejeződése, utalás arra, hogy mit akar, mit kíván. Jelentheti azt is, hogy a személy milyen következtetést von le mások akaratáról. „Írni akarok. Azt hiszem, hogy azt akarod, hogy írjak”. Cselekvés: szavakban vagy szavak nélkül megnyilvánuló aktivitás, valamit tesz, cselekszik a személy. Helyes önismeret esetében minden cselekvést érzetek, értelmezések, érzések és szándékok előznek meg. Az önismeret annál teljesebb, minél inkább tisztában vagyunk mind az öt területtel. Ha egyik vagy másik terület hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas kapcsolataiban. Az önismereti kerék hiányosságai alapján hat típust különböztethetünk meg (Miller, Nunally, Wackman, é.n.,Rudas, 2001, Hatvani, 2001): Értelmezés, cselekvés. Az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja. Értelmezés, érzés, cselekvés. Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert. Érzékelés, érzés, cselekvés. Itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai „viszik”, azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre. Értelmezés, érzés. Nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át cselekedetekbe. Értelmezés összekeverése az érzelmekkel. Az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan alacsony szintjében. Szándék, cselekvés. Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik.

Az önismeret szükségessége Az önismeretre, önismereti munkára való igény több forrásból táplálkozhat. Egyrészt célunk lehet öngyógyító törekvés, hogy saját belső harmóniánkat, nyugalmunkat megteremtsük, belső feszültségeinket csökkentsük, másrészt célunk lehet a személyes hatékonyság fokozása, harmadrészt a kíváncsiság, a tudatosságra törekvés is (Bagdy, Telkes, 1990, Soós, é.n., Rudas, 2001). 60

Az önismereti munka feltételezi az egyén aktív, tudatos önmagával foglalkozását. Bizonyos szinten minden embernek szüksége van rá, de különösen fontos azoknak a szakmáknak a képviselői számára, akiknek napi munkájához tartozik a más emberekkel való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás.

61

10. Érdeklődés, képességek, munkamód10 Érdeklődés Az érdeklődés fogalmának meghatározása A pályaorientáció során nagy jelentőséget tulajdonítunk a személyiséget meghatározó jellemzők közül az érdeklődési irányoknak. „Az érdeklődésen a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulását értjük, amely szubjektív értékkel látja el a tárgyat, amelyre irányul. Olyan fénycsóvának lehet tekinteni, amely a valóság kisebb-nagyobb részére, tárgyaira esik és azokat megvilágítja, köztük és a személyiség között bizonyos kapcsolatot létesít. Ez lehet spontán keletkezett odafordulás és lehet szándékosan irányított.” (Csirszka, 1966.) Ebben a megközelítésben szoros a személyiség és a külvilág kapcsolata. Igen aktív a személyiség szerepe az érdeklődés kialakulásában és feltételez egy kölcsönhatást, mely külső vagy belső irányítottság révén tartóssá válhat. A pályaorientációban az érdeklődés szerepe megelőzi a képességek hatását a teljesítmény alakulásában. Az érdeklődés tárgya és intenzitása az, amely a tanácsadói munkában elemzésre kerül. Az érdeklődés tárgyát a külvilág összes jelensége és a személyiség belső történései egyaránt alkothatják. A munka-, pályaválasztás során azonban vannak társadalmilag elfogadott „érdeklődési tárgyak”, mint pl. a kereskedelem, művészetek, szolgáltatás, így többnyire ezekre fókuszálunk. A személyiség érdeklődési irányait nemcsak azok a témák jellemzik, amelyet a munka-, pályaválasztásban felhasználhatók, hanem szélesebb érdeklődési profillal jellemezhetjük az egyént. Az érdeklődés feltérképezéséhez kapcsolódva fontos tisztázni a szabadidős tevékenységek, illetve a hobbik szerepét az egyén életszervezésében. Meghatározott életkorokban a hobbi és a választandó pálya között szoros kapcsolat léphet fel, pl. sportolók esetében, ahol az örömmel végzett szabadidős tevékenység egyben megélhetést is biztosít. Ismerünk olyan hobbit, illetve szabadidős tevékenységeket, amelyek mereven elválasztódnak a személyiség munka érdeklődésétől, pl. számokkal, grafikonokkal végzett munka, mint közgazdasági tevékenység az egyén foglalkozása, hobbija azonban a versenyszerű bridzs.

10

Forrás: Kenderfi Miklós, Rettegi Zsolt, Völgyesy Pál (2004): Pályaorientáció. Tanári kézikönyv. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 29-38.

62

Az érdeklődés változékonysága Figyelnünk kell arra, hogy életünk szervezésekor az érdeklődés őrzésére, építésére törekszünk, vagy pedig a hullámzása magával sodorhat minket. Az érdeklődés olyan tulajdonság, amely életkoronként igen sokat változik. Például gyermekek pályaválasztásának vizsgálata (13 éves korban) nagyon jól mutatja, hogy körülbelül másfél év alatt 6-7 pályához is kötődnek fellobbant érdeklődésük alapján. A modern pszichológiai elméletek azt is kimutatták, hogyha valaki két-három szerepet nem próbál ki életében, az valójában nem is volt felkészülve arra, hogy munkát keressen vagy pályát válasszon magának. (Super, 1963.) A piacgazdaság azt a követelményt állítja az ember elé, hogy életében többször váltson pályát, illetve munkaterületet. Általában pozitívan értékelhetjük azt, ha ehhez a pályairányváltáshoz nemcsak a helyzet felismerése vagy a munka elvesztése kényszeríti a személyiséget, hanem az érdeklődésének megváltozása miatt is változtat életpályáján.

Az érdeklődés erőssége Az érdeklődés intenzitása összefügghet a ráfordított idő mennyiségével, aki pl. állatai gondozásával napi 4-5 órát tölt szabadidejéből, annak érdeklődését erősnek minősíthetjük, míg ha valaki hetente 1-2 órát fordít kedvenc állataira, annak érdeklődését gyenge intenzitásúnak minősíthetjük.

Gyakorlatorientált megközelítés Mint a fentiekből láthattuk az érdeklődés sokféle módon értelmezhető, az orientáció folyamatában fontos tisztáznunk, hogy a tanuló mit ért az érdeklődés fogalmán. Ha az orientációban meg kell egyeznünk a tanulókkal az érdeklődés fogalmában, akkor ehhez az alábbi egyszerű definíciót ajánljuk: az érdeklődés olyan tulajdonságunk, amely alapján kiválasztjuk környezetünkből a számunkra jelentős dolgokat, tárgyakat, embereket.

A tanulóknak az érdeklődés pszichológiai jellemzőin túl önmaguk érdeklődési irányait kell többféle módon megismerni, amelyhez feladatlapokat, gyakorlatokat és számítógépes önértékelő eljárásokat alkalmazunk. (Szilágyi, 1997.)

Képességek A képességfogalom meghatározása A pályák különböző képességszinteket és képességstruktúrát kívánnak meg. A képességek a személyiségnek olyan viszonylagos állandó sajátosságai, „amelyek bizonyos területen a sikeres tevékenység előfeltételei” (Zörgő, 1973). A képességek megismerése és a pályára jellemző képességfedezet feltárása elsősorban azért ütközik nehézségekbe, mert mint az előző meghatározásból kitűnik, csak sikeres tevékenységhez kapcsolódóan kereshetjük azt. Minden megközelítési mód igyekszik feladatokba sűríteni a képesség megnyilvánulási lehetőségét. 63

A képességszint feltárása, megismerése, a speciális képességek kibontakoztatása azonban csak előfeltétele a pályán való sikeres helytállásnak, hiszen a képességek funkcionálását a személyiség egésze, ezen belül az érdeklődés nagymértékben meghatározza. Kutatások azt bizonyítják, hogy a foglalkozások alacsonyabb képességszintet követelnek meg, mint amellyel az emberek rendelkeznek. Más kutatások viszont azt bizonyítják, hogy az emberekre jellemző erős, illetve gyenge képességeik erősen befolyásolhatják teljesítményeiket. Így a képességek igen jelentős szerepet foglalnak el a munkavégzés sikeressége, illetve a munkával való megelégedettség szempontjából

A képességek jellemzése A képességfogalmon általában mindazokat a pszichológiai feltételeket értjük, amelyek egy adott tevékenység végrehajtásához szükségesek. A képességeket ilyen értelemben előfeltételnek kell tekinteni a készségek kialakításához vagy az ismeretek megszerzéséhez. Ily módon egy képesség kibontakozását az a tevékenység határozza meg, amelyhez hozzárendelik. A képességfogalomnak ebből a meghatározásából következik, hogy anynyiféle képesség van, mint amennyi különböző tevékenység és hogy a képességek számának meghatározása vagy a képességfajták felmérése, szinte felesleges. (Völgyesy, 1993.)

A képességek tartalma A munka-pályaválasztás folyamatában a képességeknek egy speciális megközelítési módját alkalmazzuk, mert a képességeket a gyakorlatorientált tevékenységekhez (munkatevékenységekhez) kapcsoljuk. A nyelvi kifejezőképesség feltétele annak, hogy a mindennapi életben kapcsolatokat létesítsünk, kommunikáljunk, kérjünk, beszéljünk stb. A számolásképesség feltétele annak, hogy a relációkat meghatározzuk, hogy mennyiségeket ki tudjunk fejezni, hogy megkülönböztetni tudjunk, pl. nagyságrendeket egymástól. Ez a képességünk teszi lehetővé, hogy vásároljunk, hogy mérjünk, hogy építkezzünk, hogy utazzunk, stb. A térbeli gondolkodás képessége (gyakran térlátásnak rövidítjük) feltétele annak, hogy a síkban ábrázolt tárgyakat térben is el tudjuk képzelni és fordítva. Ez a képességünk teszi lehetővé, hogy tájékozódjunk, hogy térképről olvasni tudjunk, hogy megbecsüljünk távolságokat stb. A munka-, pályaválasztás folyamatában ezek a képességeink különböző minőségben funkcionálnak és erősen meghatározzák a végezhető munkafajták körét. A munka világában azonban több képesség együttes jelenléte biztosítja azt a feltételt, hogy bonyolult folyamatokat, feladatokat végre tudjunk hajtani. Ezért más képességek is kapcsolódnak az előző képességekhez. Ezek közül igen jelentős a kézügyesség és a fizikai teherbírás, amely a munkafajták vállalásának a körét tovább bővíti. A kézügyesség képesség együttese, mint feltétel lehetővé teszi, hogy amit elgondoltunk vagy kiszámoltunk azt meg is valósítsuk. A fizikai teherbírás, mint előfeltétel biztosítja a munkavégzés folyamatosságát, a szellemi terhelés okozta feladatok megoldását vagy a tárgyi világ átrendezésének lehetőségét.

64

A hibák felismerésének képessége, amely révén akár írott szövegben, akár számsorokban, akár műszaki rajzokban észleljük az eltérést, teszi lehetővé a cselekvések korrekcióját. Kapcsolatteremtési képességünk, mint feltétel biztosítja, hogy beszédkészségünk, nyelvi kifejezőképességünk ne legyen terhelő embertársaink számára, hanem előre vigye a helyzetek megoldását. Minden munkatevékenység tapasztalatokon alapul, de a folyamatot meg lehet újítani, ezért az ötletesség, mint képesség-együttes segíti a feladatok új módon történő megoldását. (Szilágyi, 1997.)

Gyakorlatorientált megközelítés A képességek többféle módon határozhatóak meg. Fontos, hogy az orientáció folyamatában a tanulók tisztázzák a képesség fogalmát, ezért egy egyszerű képesség definíciót alkalmazunk: a képességek velünk született adottságainkból gyakorlás segítségével alakulnak ki és a cselekvéseink feltételeit biztosítják, fejleszthetők. Az orientációs foglalkozások során a tanulóknak meg kell ismerniük saját képességeiket, amelyekhez különböző helyzeteket, feladatokat kapcsolhatunk, valamint segíthetik a tanulók önismeretének fejlődését a számítógéppel támogatott orientáló programok is.

Munkamód A munkamód meghatározása Csak bizonyos értelemben helytálló az a tétel, miszerint minden ember pótolható. Ha ezt az állítást nem egy bizonyos munkafeladat szempontjából nézzük, hanem az egész életnek, a teljes életpályának függvényében, akkor kitűnik, hogy a társadalom egészében minden pálya és minden életút más jellegzetességet, más színt képvisel. A különbség egyik összetevője az a mód, ahogyan a munkánkat végezzük. A munkamód egy olyan összetett pszichológiai tulajdonságunk, amely a munka sajátosságaiból fakadó, a munka tárgyi és személyi körülményeiből következő egyéni megoldások összességén alapszik. A munkamódot nagymértékben meghatározza az egyén érzelmi viszonya a munka tárgyához és a munkamozzanatok gyakorlása során bekövetkező öröm és elégedettség élménye. A munkamód szoros kapcsolatban van a munkaerkölccsel és a hivatással, amelyek a pályalélektan meghatározó fogalmai. (Csirszka, 1966.) A munkamód a felnőtt munkavégzés során többé-kevésbé kialakult személyiségtulajdonság. Sok összetevőből áll, így a képzés és a szakmai gyakorlat nagymértékben meghatározza a felnőtt munkavégző egyén munkamódját. Miután a munka sajátos érzelmi szférával rendelkezik, amelyet a munkavégzés eredménye, a munkához kapcsolódó erkölcsi örömök és a munkához kapcsolódó elégedettség nagymértékben befolyásol, így a munkamód változékonysága elsősorban érzelmi viszonyuláson alapszik. Kapcsolódik az érdeklődés és az érték változékonyságához is a munkamód alakulása. Ha a személyiség elfordul a munka tárgyától, megszűnik érdeklődése a biológia vagy a politika iránt, ez befolyásolja munkamódját is. Az új érdeklődési irány lehet ismét el65

méleti jellegű, mint pl. pszichológia vagy filozófia, de lehet gyakorlatibb jellegű, mint pl. laboratóriumi munka vagy szervezés. Ez a változás magával hozza a munkamód részbeni megváltozását. A munkamódban kevesebb változást eredményez a személyiség stabil tulajdonságaihoz kapcsolódó öszszetevő, pl. a szellemi munka vagy a fizikai munka iránti igény. A munkamód kevésbé változékony jellemzője az egyénnek, bár vannak olyan összetevői, amelyek fejlődnek és változnak (emocionális hatások), de túlsúlyban vannak azok az összetevők, amelyek a munkavállalás időpontjára kialakultak a személyiségben (invariábilis személyiségtulajdonságok).

A munkamód tartalma A munkamódot meghatározzák az alábbi összetevők (Csirszka, /1987/ nyomán): a munkatempó, a munkavégzés ritmusa, az önállóság, célszerűség, pontosság, monotónia-tűrés, gondosság, fáradékonyság. A munkamód nagymértékben meghatározza a sikerességet és az elégedettséget az életpályán. A munkaválasztás, pályaválasztás során figyelni kell az egyéni munkamód stabil összetevőinek összeegyeztetésére a választott munka-, pályakövetelményeivel. Ezen belül gyakori, hogy a fiatalok olyan pályát választanak, amelyek sok mozgást igényelnek, azonban mozgásigényük az életkor előrehaladtával kb. 25 éves korra csökken. Ha a választott pályán nincs mód a mozgás csökkentésére, akkor teherré válik számukra a munkavégzés. Az iskolai kudarcok miatt a tanulók gyakran elfordulnak a tanulástól és szívesen választanak kétkezi tevékenységet igénylő pályákat. Ez az élmény, a kudarc lassan elhalványul és a fiatalok olyan pályák iránt kezdenek érdeklődni, amelyekben ismét mód nyílik a szellemi tevékenységre. Úgy tűnik, hogy a mozgásigénynek és a „fejjel vagy kézzel” végzett munka megkülönböztetésének, mint a munkamód összetevőinek, hangsúlyozott szerepet kell kapniuk az orientációban.

Gyakorlatorientált megközelítés A munkamód komplex pszichológiai tulajdonságrendszer, számos összetevőből épül fel, ezért nehéz a munkamód egyszerű definícióját megfogalmazni. Az orientáció folyamatában fontos, hogy az életkornak megfelelő munkamód elemekről, pl. mozgásosság, elméleti-gyakorlati beállítódás stb. egyénenként legyen információ. Az orientáció folyamatában a munkamód jellemzőinek megbeszéléséhez jól alkalmazható, egyszerű meghatározást azért ajánlunk: a munkamód olyan tulajdonságunk, amelyben megfogalmazzuk, hogyan szeretünk egy-egy feladatot megoldani, hogyan szeretünk dolgozni.

66

A munkamód összetett volta miatt számítógépes orientáló programokat javasolunk, ahhoz, hogy a tanulók egyéni munkamódjuk sajátosságaival megismerkedhessenek, valamint tevékenységek, produktumok elemzését.

67

11. Életpálya-építés11 Napjaink legújabb kutatási irányai természetesen meghatározzák a pályaválasztási tanácsadás elméletének továbbfejlesztési lehetőségeit. Így végül is egyértelmű, hogy a pályaválasztási elméletek között egyidejűleg sajátos differenciálódás és integrálódás megy végbe. Éppen ezért a jövőben várhatóan sokoldalú és sokrétű „alapelméletek” kidolgozására irányul a kutatók figyelme. Ezáltal lényegében operacionalizált magyarázatokkal szolgálhatnak a gyakorlat számára, és egyúttal hatékony eszközöket bocsáthatnak az elmélettel foglalkozó szakemberek rendelkezésére. Ebből következik, hogy az értelmezési keretet jelentő elméletek is folyamatosan változnak. A személyiség valamennyi tulajdonságát az életút kapcsán tudjuk tetten érni. Úgy véljük tehát, hogy az életút-elemzés vagy talán más szóval az életút-tervezés ad egy olyan lehetőséget, amely a pályaválasztás korszerű szemléletét elősegítheti. A továbbiakban ennek a folyamatnak a különböző lépéseit kívánjuk ismertetni. Az ember mint individuum életképességét, sikereit tekintve nagymértékben függ az egyéni örökségként magával hozott tulajdonságainak jellegétől, valamint azoktól a szocializációs hatásoktól, amelyeket a szűkebb (család), illetve tágabb (más társadalmi csoportok) környezete érvényesített. Ha ezt a bonyolult kölcsönhatást megkíséreljük megérteni, nem tehetünk egyebet, mint hogy az egyént ért hatásokat szinte leltárszerűen számba vesszük, majd valamely koherens szempontrendszer alapján értelmezzük. Az így készített értelmezés óhatatlanul olyan folyamatot tükröz, amelynek idődimenziói meghaladják az egyén személyes életét, hiszen jobb esetben több generáció tapasztalatai, értékei kerülnek felszínre. A személyek életútja tehát olyan intervallum, amely nem szűkül le az ontogenezisre, hanem kiterjed mindazokra a csoporthatásokra, hagyományokra, ha úgy tetszik, mindazokra a felmenőkre, elődökre, akikkel az egyén vállalja a folyamatosságot. Már az is érdekes, hogy az egyének mennyire ismerik magántörténelmüket. Legalább olyan érdekes és fontos, az ismereteken túl, hogy mennyire vállalják azt. Az életút tehát ennek a bonyolult folyamatnak a leképezése lehet, amit természetesen a személyesség még érdekesebbé tesz. A személyesség – bár a fogalom sugallja a szubjektivitást – nem feltétlenül jelent torzítást. A személyes élmény a legtöbb esetben megtörtént eseményekre, tényekre épül, amelyeket az egyén vagy megélt, vagy mások elmondása szerint magáénak érez. Az életút maga ilyen élményeknek a színes szövete, benne többnyire az élénk és a sötét színek 11

Forrás: Vámos Ágnes, Pála Károly, Puskás Aurél, Rápli Györgyi (é. n.): Életpálya-építés kompetenciaterület. Sulinova, Budapest, 14-19.

68

váltakoznak. Kétségtelen, hogy ez a sajátos élménykaleidoszkóp nem csak az egyén múltjának a része, hanem a jövőjét is előrevetíti. Az életút-elemzés során tehát egyfajta történelmi kutatást végzünk. Itt is szerepet kapnak tények és ideálok, örömök és katasztrófák, egyszóval olyan történések, amelyek közeli vagy távoli múltba helyezik a történteket. Ezt a körülményt azért szükséges hangsúlyozni, mert a történések ebben az esetben is az állandó változás eróziójának vannak kitéve (panta rhei), tehát az emberi emlékezés sajátos folyamataiban átértékelődnek. Akármivé válnak azonban, részesei egy ember létezésének és befolyásolják jövőképét. (Busshoff, 1989.)

Max Weber cselekvéselméletének életút-elemzési konzekvenciái Weber szerint „cselekvésnek kell neveznünk minden olyan emberi viselkedést (akár külső, akár belső ténykedésről, akár valamilyen tevékenység elmulasztásáról, akár valaminek az eltűréséről van szó), amellyel a cselekvő vagy a cselekvők valamilyen szubjektív értelmet kapcsolnak össze.” Max Weber szerint társadalmi cselekvésnek az olyan cselekvést nevezzük, amely a cselekvő által vélt értelme szerint számot vet mások viselkedésével, és ahhoz igazodik. (Weber, 1967.) Weber tehát egy teleologikus (távlati célt maga elé tűző) cselekvésmodellből indul ki. A cselekvés tehát követhet saját értékeket. Ilyenek pl. a hatalomszerzés, a meggazdagodás, de szem előtt tarthat általánosabb értékeket is, mint érzelmi vágyak (boldogság), becsvágy, etikai értelmű tisztaság stb. Ezek az értékek kapcsolódhatnak rövid távú, haszonelvű (utilitárius) célokhoz is. Nem nehéz észrevenni, hogy az emberi életút során a fent említett értékek szinte mindegyike jelen van, és végső soron intenzitásuk vagy még inkább hatásuk döntő befolyást gyakorol az ember szinte minden megnyilvánulására. Ez a felfogás arra is utal, hogy az életút-folyamatban megkülönböztetett jelentőséggel bír az eszköz és a cél kapcsolatának értelmezése. Ez a kapcsolat kétségtelenül szocializációs hatásként is felfogható, hiszen ahhoz, hogy ezen tényezők mintegy interiorizálódjanak, először mint mintát kell észlelni. Weber ebből következően megkülönbözteti a célracionális, értékracionális, affektív és tradicionális cselekvési formákat. a célracionális viselkedésben az a döntő, hogy a cselekvő milyen elvárásokat alakított ki , a szociális minták, tehát a többi ember, illetve az azok által preferált tárgyak, helyzetek megszerzése, megvalósítása mint cél, milyen módon érhető el, melyek a feltételei a birtoklás sikerének. Weber itt nyilvánvalóan utal az értékmegszerzés bonyolult pszichológiai összefüggéseire, amit az életútelemzés oldaláról akár ösztönös, akár tudatos életvezetési stratégiaként is felfoghatunk az értékracionális vezetésben jelentős szerepet kap a magatartás általános etikai, esztétikai, esetleg ideológiai (vallásos) értékfelfogása. Az ilyen típusú értékfelfogást képviselő szociális minta jelentős önértéket, hitet közvetít, ami pl. az életvezetésben nagyfokú tudatosság alapja lehet. Az affektív vagy emocionális magatartás nevében is benne van az impulzív jelleg, amit lényegében a szükségletek irányítanak. Ez a cselekvési stratégia alapvetően mind céljait,

69

mind eszközeit, így tehát értékeit tekintve is rövid távú, rögtönző jellegű életvezetést eredményez. Az ilyen magatartású személy az életút-tervezés szempontjából nagyobb rizikót jelent, ha egy tudatos, esetleg racionális elemeket is magába foglaló életpálya-építés modellre gondolunk. Tradicionális magatartás. A tradicionális cselekvés lényege, hogy a racionális és irracionális elemeket egyaránt tartalmazó szokások determinálják. A tradicionális magatartású egyén kötődik mindazokhoz az eszközökhöz, amelyeket a különböző szocializációs hatások során megismert és elfogadott. Az ilyen típusú életútban gyakori, hogy a tanulás nem annyira célként kerül előtérbe, hanem inkább olyan eszközként, amely egy tradicionális érték (például diploma) megszerzéséhez szükséges. Maga a diploma ugyanakkor tartalmát tekintve már nem is mindig érdekes, az a fontos, hogy legyen. Az eddig említettek tehát Max Weber felfogását tükrözték, felosztását természetesen a szerző sem tekintette kőbe vésettnek,a különböző érvek hatására maga is változtatott rajta. Az életpálya-építés szempontjából ezek a változtatások, kiegészítések szintén figyelemre méltóak. Két szempontra hívja fel Weber a figyelmet: az egyik a személy cselekvéskoordinációját meghatározó érdekhelyzetek jellege, a másik az a normatív egyetértés, ami fellelhető azokban a referenciacsoportokban, ahonnan a személy magatartását meghatározó minták származnak. Weber ennek a két kategóriának a bevezetésével különbséget tesz az érvényesülő gazdasági, jogi rend által közvetített hatások és a közmegegyezésen alapuló (bizonyos mértékig etikai normákra támaszkodó) magatartás, illetve minta között. Ha tovább értelmezzük az életpálya-építés, életút-tervezés szempontjából e két cselekvéstípust, akkor lényegében azt állapíthatjuk meg, hogy az érdekek legfeljebb a szokáserkölcs szintjét igénylő cselekvési keretet követelnek, amiben tehát megszokott, elfogadott és nem bírált magatartás valósul meg. A normatív egyetértésben benne van a konvencionális egyetértésre épülő cselekvés; ennek kontrollja az a társadalmi közeg, amelynek erkölcsi normái mint minták érvényesülnek. G. H. Mead a szociális szerep és az azonosságtudat összevetését tartja az életút-folyamat egyik kulcskérdésének. A szociális szerep kialakítása egyértelműen a szocializációs folyamat eredményének tekinthető. Szerinte a szociális szerepek csak akkor működnek hatékonyan, ha azokat kiegészíti a mentális fejlettség szintjéhez alkalmazkodó azonosságtudat. Ennek jól megkülönböztethető elemei vannak. Ilyenek: a norma és szerepcselekvés. Ez lényegében az egyén szociális kognitív fejlődésén alapul, tehát azon, hogy milyen az a szociális közeg, amely ezt lehetővé teszi. A gyermek fejlődésében, pl. a normatanulás lényegét tekintve a szankciók elfogadása, amiről köztudott, hogy az egyén a korai gyermekkorban például még nem ismeri ennek kritikáját, tehát az itt megjelenő norma könnyen interiorizálódik. A normatanulásban megjelenik még egy elem, mégpedig az, hogy az általuk elfogadott és követett norma nemcsak az övék, hanem szélesebb körben is (család, csoport) érvényesül. A megtanulása pedig a morális fejlődés előfeltételének tekinthető. Úgy is felfoghatjuk tehát, hogy a morális vagy etikai én alakulásában a kevésbé fejlett szinten reaktív énről beszélhetünk, ami végső soron az irányított személy jellemzője, míg egy magasabb tudati szintű fejlettség esetén kialakul a felépített én mint öntörvényű individuum. A szakmai siker mint élmény mindig egy viszonylag jól körülhatárolható szakmai tel70

jesítmény eredményeként jelenik meg. Az eredmény maga viszonyítás, amit a személyes célok (ambíciók) teljesülése, esetleg túlteljesítése határoz meg. A siker egyik lényegi következménye a belső elégedettség, ami fontos eleme a fejlődésnek, hiszen az életút során mindig kellenek olyan viszonyítási pontok, amelyek a pillanatnyi állapotot tudatosítják.

Az életpálya-építés általános meghatározása Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, amelyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. Az életpálya-építés akkor sikeres, ha: a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható: azaz a megvalósításhoz és a módosításhoz szükséges feltételrendszer rendelkezésre áll vagy megteremthető. a célok eléréséhez vezető utak és • stratégiák alkalmasak a célok eléréséhez, és lehetővé teszik a menet közbeni módosítást. a stratégiák megvalósításához a feltételrendszer rendelkezésre áll, illetve megteremthető. az utakat az egyén ténylegesen végigjárja, azokat kontrollálni, valamint szükség esetén a célokkal együtt módosítani képes. Az életpálya-építés – mint tevékenység – az egyén magán és publikus szereprepertoárjára és szerepváltásaira egyaránt vonatkozik, mivel a személyiség megbonthatatlan egésze vesz részt a folyamatban, illetve mert a két terület – magán és társadalmi szerepek, illetve életesemények – kölcsönös függőségi feltételrendszert alkot. Az 1. táblázat ezeknek a területeknek a legfontosabb elemeit mutatja be.

71

Az életpálya-építés tevékenységének legfontosabb elemei Célkitűzés Feltételrendszer Stratégia Megvalósítás A fő célok meghatáro- Az egyén ambíciói Útkeresés és az út, utak zása kiválasztása Részcélok: Az egyén képességei A célmegvalósítás mód• a fő cél részcélokra ja és eszközei bontása • a célok időbeli meghatározása, sorrendezése A változtatás szüksé- Az egyén tényleges tu- A megvalósítás ütemegességének felismerése dása (ismeretek, mun- zése után a célok módosítá- katapasztalatok) sa Az egyén dokumentál- Helyzetértékelés, kontható tudása (pl. iskolai roll, „minőségbiztosívégzettség) tás” Az egyénen kívül álló lehetőségek (pl. munkaerő-piaci, családi környezet, anyagi háttér)

1. táblázat Az életpálya-építés tevékenységének legfontosabb elemei

Az életpálya-építést meghatározó alapelvek Folyamatelv Ha az életpályát jelentő aktivitásokat, mint alkotótevékenységet definiáljuk, akkor nyilvánvaló, hogy ennek a sorozatnak idődimenziója van, és ez az idődimenzió végül is folyamatként jelenik meg az életútban. Lényegében a szocializáció folyamatának tevékenységben megnyilvánuló vetületét ismertetjük meg a tanulókkal. A tanárok egy meghatározott időintervallumban, „kimerevített pillanatban” (ez akár egy év is lehet) foglalkoznak a tanulókkal. Ez az intervallum rövid a személyiség fejlődésében, önépítésében. Tehát az életfolyamatnak csak egy szakaszában találkoznak vele. Ezért kell folyamat- szemléletűvé alakítanunk azokat a tevékenységeket, amelyek kiindulópontot jelenthetnek egy később meghatározandó lépéshez.

Fejlődéselv Az életút fogalmához mind az egyén, mind a pedagógiai megközelítés társítja a változást, amelyet sok esetben új minőségként is definiálunk. A biológiai fejlődés, amely az iskoláskort jellemzi, igényli is a pszichológiai fejlődés társítását. Vagyis az életpálya-építésben az individuális jellemzőkre vonatkozó minőségi változást kell biztosítani, amely a személyes fejlődéshez, karrierépítéshez, sikerhez hozzájárul.

72

A szakaszosság elve Az alkotótevékenység folyamatában megjelenik a szakaszosság, vagyis az ismétlődés. Ismétlődhetnek ugyanazok az élmények, események, körülmények, csak más minőségben. Az ismétlődés egymással szorosan összefüggő vagy élesen elkülönülő szakaszokat is jelenthet. Lényeges elem az ismétlődés, amely mindig magasabb szintű követelmények vagy célok érdekében történik.

A megszilárdítás elve A tevékenység feltételeként szükséges azoknak a személyiségjellemzőknek a megjelenése, amelyek a megszilárdítást folyamatosan biztosítják. Az életút idődimenziójában ezek a személyiségjellemzők fokozatosan szilárdulnak meg, és csak a megszilárdult, a személyiségre jellemző tulajdonságok azok, amelyek az aktivitás folyamatát, a tevékenységet meghatározzák vagy befolyásolják.

A pozitívumok figyelembevételének elve Az életpálya-építés folyamatában kevésbé hangsúlyozzuk a fejlesztés igényét, inkább a meglévő, emocionálisan kedvező tartalmakat, személyiségjellemzőket, ismereteket emeljük ki. Az erősségek hangsúlyozása lehetővé teszi a helyes önértékelés és a megfelelő színvonalú és minőségű önbizalom kialakulásának megalapozását.

A támogatás elve Az életpálya-építés támogató jellegű, nem irányítás és nem a felelősség átvállalása. Támogatás, amely segíti a személyiséget abban, hogy kiválassza önmaga számára a legjobb lehetőséget. Ez az alapelv azt is magában foglalja, hogy nem dönthetünk a másik ember helyett, csak felmutathatjuk azokat a lehetőségeket, amelyekből választani képes lesz, és segítünk az egyéni jellemzők és a változó lehetőségek összekapcsolásának felismertetésében.

Az életpálya-építés, mint pedagógiai feladat Az életpálya-építésnek mint bonyolult kompetenciastruktúrának a kifejlesztése az iskola minden szakaszát és területét érintő pedagógiai feladat., amelynek célja, hogy a tanuló iskolai életszakaszában megteremtődjenek azok a feltételek: ismeretek, képességek stb., amelyek alkalmassá teszik az egész életen át tartó, tudatos és aktív életpálya-vezetésre. Ideális esetben az élethelyzetdöntések közelében ez az életpálya kép valóságos, így a döntések nem esetleges kényszerként, hanem természetes automatizmusként születnek meg. Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes: felmérni lehetőségeit, saját adottságait, képességeit az életpálya-építés szűkebb vagy tágabb, társadalmi-kulturális-szociális-gazdasági környezetét megtervezni életpályáját: saját személyiségének fejlesztését, az óhajtott, elérni kívánt státuszt, identitást 73

végrehajtani a tervezetteket. A végrehajtás során szerzett tapasztalatok döntő momentuma, hogy: visszahatnak a személy önmagáról alkotott képére, szélesítik és mélyítik a környezetről rendelkezésre álló információkat, ezáltal lehetővé teszik a tervek korrigálását, pontosítását.

Az iskolarendszerű oktatás-képzés a fenti folyamat minden elemére képes hatni, természetesen az életkor és a környezeti változók függvényében különböző mértékben, mélységben és fennhatósággal.

74

12. Életút típusok12 Az emberi életút túlnyomó része idõben és térben a munkavégzéssel, a foglalkozási tevékenységgel telik. A foglalkozások kisebb-nagyobb mértékben igényelnek szakmai ismereteket, tehát a szakmában való sikeresség is az életút meghatározó eleme lehet. A sikeresség lényeges összetevõje, illetve következménye kettõs jellegû, egyfelõl eredményez megelégedettséget, más vonatkozásban pedig alapja a szakmai beválásnak. Mindkét tényezõ determinálásához igen bonyolult fogalmi meghatározások sorát kell végiggondolni. Erre a végiggondolásra azért is szükség van, mert az életútelemzésben a megelégedettség forrásait és szintjét is fel kell tárni annak érdekében, hogy valamiféle értékelést, tudatosítást tudjunk elvégezni a tanácsadói munka során. Másrészt csak így lehet a tanácskérõ számára olyan célokat, irányokat megjelölni, amelyek beépülhetnek a személyiség valamennyi – intellektuális és emocionális – dimenzióiba. Mit tekinthetünk tehát szakmai megelégedettségnek? Egy személy mindig akkor elégedett egy foglalkozási tevékenységgel – amit végez -, ha számára értékelhetõ teljesítményt azonosítani tudja valamilyen számára értékes céllal. Természetesen ezek a célok lehetnek kívülrõl meghatározottak (pl. valamilyen külsõ megítélésnek való megfelelés), de lehetnek belsõ célok is (pl. autonóm igényszint teljesülése). A megelégedettség szintjének megítélése során a legvalószínûbb tényezõk elemzését célszerû elvégezni. Ezek: a helyzet (szituáció), a cselekvés folyamata (pl. funkcióöröm), a cselekvés eredménye, az egész folyamat következménye. Nem hagyható figyelmen kívül egyéb összefüggések tanulmányozása sem. Ilyenek a megelégedettség meghatározása során a saját képesség (tehetség) megléte, ezek viszonya a feladat nehézségéhez, az egyén részérõl megnyilvánuló erõfeszítés mértéke és nem utolsósorban véletlen tényezõk szerepe, mint pl. a szerencse. a szakmai megelégedettség fontos részének tekinthetõ a szakmai ismertetõjegyek jellege, illetve az önértékelést meghatározó tényezõk. 12

Forrás: Szilágyi Klára (2005): A fiatalok és felnőttek pályaorientációs és karrierépítési készségeinek szintje, fejlesztésének lehetőségei. Felnőttképzési Kutatási Fűzetek, Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest, 37-42.

75

Ezek közül felsorolásszerûen az alábbiakra kell figyelmet fordítani az életút program kialakításakor(Crites, 1969): A munkahelyen belüli szakmai presztízs. Az önálló gondolkodásra való lehetõség. A teljesítmény visszajelzésére vonatkozó lehetõség. Egy meghatározott munkafolyamat teljes áttekintésének lehetõsége, másképpenannak érzése, hogy a szóban forgó személy tudja, mikor végezte el jól a munkáját. Alkalom mások megismerésére. A munka szabadságfoka. A munkáért járó fizetség. A tisztelet és a korrekt bánásmód mértéke. A karrieresélyek. A biztonságérzet. A munkahelyen kívüli szakmai presztízs. A szakmai megelégedettség és egy foglalkozás vagy munkahely elhagyása között általában negatív összefüggés áll fenn. Természetesnek mondható, hogy minél nagyobb egy foglalkozással, szakmával, munkahellyel való megelégedettség, annál kevésbé valószínûsíthetõ annak elhagyása. Alapvetõ pszichológiai megállapításnak tûnik, mégis fontos kimondani, hogy a megelégedettség a munkavégzéssel kapcsolatos valamennyi érzelmet elõnyösen befolyásolja. A pozitív érzelmi állapotok nem csak a munka biztonságát, hanem a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb tényezõket, pl. az elõrelátást is jól befolyásolja. Miután az életútelemzés valószínûsíthetõ kimenete a munka világához való optimális kapcsolat megkeresése konkrét megkérdezett vonatkozásában, ezért kell nagy jelentõséget tulajdonítani a siker, a megelégedettség szubjektív megéléséhez kapcsolódó feltételek megismeréséhez. Azt látni kell, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelõ életút nem képzelhetõ el hasznos munkavégzés nélkül. Ezért kiemelkedõ jelentõségû a munkafolyamatban érvényesülõ mentális és emocionális hatások és élmények feltárása. Ennek az összetett élményvilágnak a „legobjektívebb” megjelenése a megelégedettség, a siker minõsítése, ami forrása az egész önérték tudatnak. Természetesen a feltáró munkában (interjú) a teljes életutat befolyásoló feltételrendszert igyekszünk megkeresni, de mégis a munka világának kell a legmeghatározóbb jelentõséget tulajdonítanunk. Az életút-tervezés ismertetett struktúrája egy újfajta tanácsadó magatartást feltételez. Adott esetben olyan interjúk készítésére van szükség, amely a tanácsadás fejlõdéselvû szemléletét éppen úgy magában foglalja, mint a képességek differenciálódását, illetve a képességek konkrét tevékenységhez való kapcsolását. Jelentõségét abban kell látnunk, hogy ez a tényfeltáró munka az egyén személyes elõzményeit veszi alapul, amelyben épp úgy helyet kap az egzisztenciális helyzet, a családi állapot, a szülõi háttér, a gyermekkor vagy az iskolai elõzmények feltárása, mint a lakáshelyzet, a szakmai pályafutás vagy más egyéb az életutat befolyásoló tényezõ, pl. a szabadidõ. Mindezek alapján egy olyan életút-típust lehet kimunkálni, amely valószínûsíti a személy különbözõ jellemzõ megoldási stratégiáit, elsõsorban a pályamegvalósításra értve, de bizonyos mértékig magában foglalja azokat a tágabb tényezõket is, melyeket az élet76

vezetésben kapnak szerepet. Az életút-típusok tehát egyfajta differenciálás lehetõségét adják nemcsak a tanácskérõnek, hanem a tanácsadónak is a szükséges hatások érvényesítésére vonatkozóan. Az interjúk során nyert adatok akkor értékelhetõk több-kevesebb egzaktsággal, ha találunk bennük olyan ismérveket, kritériumokat, amelyeknek elõfordulási gyakorisága jellemzõnek tekinthetõ. Az eltérések pedig olyan összefüggésekre mutatnak rá, amelyek jelzik, hogy az életút megvalósításban a már korábban jelzett személyiségmegnyilvánulások, pl. optimizmus, siker vagy kudarc típusosnak tekinthetõ. Az elemzések megkönnyítése érdekében részint az elméleti alapok figyelembevételével, részint az empirikus tapasztalatok alapján olyan tipológiai struktúrát lehet kialakítani, amely nagyvonalakban eligazítja az életutat tanulmányozó szakembert, az elõzményekrõl és a várható magatartási megnyilvánulásokról. Természetesen az általunk megfogalmazott tipológiai jellemzõk nem tekinthetõk kizárólagosnak, tehát minden bizonnyal az ilyen jellegû tevékenységet végzõ szakember tovább tudja finomítani, illetve új differenciálási szempontokat is érvényesíthet. Ha úgy tetszik, az itt közölt struktúra inkább csak a lehetõséget kívánja bemutatni annak érdekében, hogy egy átgondolt tanácsadási folyamatban milyen szerepet szánunk az életút, az életpálya által kapott adatok értelmezésének. A típusnak mondható életutak: Királyi út Az önmagát építõ ember Az önmagát építõ ember Értékfenntartó típusú életút Értékteremtõ típusú életút Értékvesztõ típusú életút Tradíciókövetõ életút-típus Sodródó típusú életút Negatív hatásokat sûrítõ életút-típus Konfliktuskeresõ életút Királyi út az ún. sikeres emberek életútjellemzõje. Lényegében azt jelenti, hogy az adott személy életútjában nem tapasztalunk lényeges kudarcokat, akadályokat, amelyek céljainak megvalósítását gátolták. A királyi úton haladó személyiség nagyjából azokat a lehetõségeket érvényesíti, amelyek a benne lévõ képességstruktúra alapján megvalósíthatónak tûnnek. Félreértések elkerülése végett tehát, a királyi út nem csak a kiemelkedõ tehetségû emberek lehetséges életútja, hanem vonatkozik ez mindenkire, aki a benne rejlõ tulajdonságok alapján képes életét megszervezni, céljait meghatározni. A királyi útban természetesen fontos feltételként kell figyelembe vennünk a szociális környezet hatásait. Ebben éppúgy benne foglaltatik a család, mint a további szociális hatásokat biztosító tényezõk: iskola, munkahely stb. A királyi út másik fontos alapállása, a töretlen optimizmus, amely szinte el sem tudja képzelni az elképzelések kudarcát. Azon természetesen lehet gondolkodni, hogy a királyi út, mint életprogram, az emberek milyen hányadának jut osztályrészül. Valószínû nem nagy százalék, mégis mint lehetõséget, nem lehet kizárni az életút-megvalósítás típusai közül. A következő tipikusnak mondható életút az önmagát építõ ember. Magában a fogalomban benne van a lényeg, olyan életútról van szó, ahol a személyiség egyértelmûen 77

önerejébõl valósítja meg önmagát. Természetesen ez az önmegvalósítás többnyire a foglalkozáshoz kapcsolódó sikerek, illetve eredmények elérése alapján figyelhetõ meg. Az önmagát megvalósítani képes ember életútjában már jelentõs szerepet kapnak az akadályok, illetve mindazok a gátló tényezõk, pl. családi hátrány, amelyek a pályaválasztás kialakulását jellemzik. Ez a típus gyakorta produkálja a konfliktusokat az életpályán, hiszen nem mindig tudatosan ismeri fel a benne lévõ lehetõségeket, gyakorta inkább az ösztönösség jelenti a fõ hajtóerõt. Természetesen ez az ösztönösség a külsõ hatásokra, így pl. éppen az elért eredmények alapján egyre inkább egy tudatos életvezetésbe csap át. Az önmagát építõ ember egyik jellemzõ megnyilvánulása, az egocentrikus magatartás. Ez az egocentrizmus nem szükségszerûen társadalomellenes, de mégis elég erõ ahhoz, hogy az önérvényesítést szinte minden módon megvalósítsa. Az önmagát építõ ember modelljének megfogalmazásakor szívesen hivatkoznak amerikai példákra, hiszen korábban éppen az ún. behaviorista felfogás emelte piedesztálra ezt a viselkedési formát. Napjaink magyar valóságában is elég sok az önmagát építõ ember. Ennek nyilvánvaló okai közt lehet találni a XX. század második felében oly gyakran bekövetkezett társadalmi kataklizmákat, tehát azokat a helyzeteket, amikor korábbi értékrendek politikai hatásra, döntõ módon megváltoznak. Ilyen típusú életutak figyelhetõk meg az 1945-öt követõ, illetve az 1990-et követõ emberek társadalomhoz való viszonyában. Az önmagát megvalósító ember életútjában tehát a leglényegesebb elem, hogy az általa elért célok és értékek olyan saját produktumok, amelyek túlnyomó részben az önálló, tegyük hozzá néha önfejû, de kitartó erõfeszítéseknek köszönhetõ. Értékfenntartó típusú életút alapja a személy azon törekvése, hogy azokat a viszonylag fiatal korban megtapasztalt értékeket, amelyeket a szocializációs folyamatban észlelt, lehetõségük szerint megõrizze. Az ilyen típusú életútban tehát nagy jelentõsége van minden korábbi élménynek, tapasztalatnak, ismeretnek. Maga az értékmegõrzés gyakran nem is annyira tudatos formában valósul meg, hanem igen sokszor ösztönös cselekvésekben is nyomon követhetõ. Természetesen maga az értékfenntartás más megítélés alá esik, ha a személy önmaga dönti el erre vonatkozó törekvéseit, illetve cselekedeteit és másként lehet megítélni ezt a folyamatot kívülállóként. A tanácsadási folyamatban éppen ezért nagyon fontos annak feltárása, hogy a személy erre vonatkozólag, milyen tudati ismeretekkel rendelkezik. Amennyiben azt lehet tapasztalni, hogy bizonyos spontaneitás, ösztönösség rejlik a cselekedetek kivitelezésében, akkor kétségtelenül igen fontos feladat ennek tudatosítása, még pontosabban konkrét célok megjelölése, amelyek az életútban rendezõ elvként is szerepelhetnek. Az értékfenntartó típus törekvéseit akkor tarthatjuk hitelesnek, ha több generációs elõismereten alapulnak. A generációs folyamatosság ugyanis annak biztosítékát adja, hogy a személy felismeri a számára fontos értékeket és azt is képes megítélni, hogy ezen értékek megvalósítását milyen úton-módon képes elérni. Fontos megkülönböztetni, hogy az értékfenntartó típus nem keverendõ össze a hagyományõrzõ típussal, hiszen az értékfenntartás az sokszor az eszmei síkon tudatosítja a cselekvést, a hagyomány, az inkább a szocializációs viselkedéshez kötõdik. Az értékteremtõ életút egyik legfontosabb megnyilvánulása, hogy valamilyen kitüntetett ideálhoz viszonyítva igyekszik olyan új értékek felmutatására a személy, amely számára egyéni és társadalmi többletként tudatosul. Az értékteremtés az életút-folyamatban jelentõs kapcsolatban van az önérték tudattal, illetve azzal az önbecsüléssel, amely az életútban a magabiztosságot, a céltudatosságot, bizonyos mértékig a kreativitást támasztja alá. Természetesen az értékteremtés megítélésében az általános társadalmi értékítéleteket kell alapul venni. Tehát nem tekinthetjük értékteremtõnek azt a személyt, aki antiszoci78

ális, esetleg társadalomellenes eredményeket produkál. Az értékteremtõ életút-típusban tehát fontos differenciáló kritérium a társadalom által elismert, illetve jelentõs teljesítmény vagy érték létrehozása. Az értékteremtõ típusú életutat meg kell különböztetnünk az önmagát építõ ember típusától, annak ellenére, hogy mindkettõben van egy törekvés az önérték tudat, illetve az önérték teremtés igényének kielégítésére. Az értékteremtõ típusú egyén azonban inkább az általa megélt és bizonyos szempontból adottnak tekinthetõ értékekbõl indul ki és annak további gazdagítását kívánja elérni. Az önépítkezés esetében inkább a nulláról indulás a jellemzõ. Éppen ezért az értékteremtõ típus tudatában kell legyen annak is, hogy milyen induló feltételei voltak, illetve vannak saját szociális helyzetének. Az ilyen személy számára nélkülözhetetlenek a jól meghatározott célok, tehát az a motivációs struktúra, ami a cselekedeteit az elérendõ értékekhez viszonyítva elrendezi. Ez lényegében azt is jelenti, hogy az értékteremtõ ember felismeri, hogy bizonyos értékek elérésének lehetõsége indirekt módon valósítható csak meg. Pl. olyan tanulmányok alapján, amelyek nem közvetlenül szolgálják a kitûzött cél elérését. Ilyennek tekinthetõ sok esetben a nyelvtanulás, ami sokszor inkább feltétel egy cél eléréséhez, pl. felsõoktatásban való tanulmányok, mintsem maga a tanulmány végsõ megvalósulása. Értékvesztõ típusú életút. Az értékekhez kapcsolódó életút-típusok értelmezése során már szó volt arról, hogy az érték tudatosítása, a hozzá való viszony, az az egész személyiség önmegvalósításának döntõ eleme. Természetesnek tekinthetõ, hogy értékeket nem csak szerezni, hanem elveszteni is lehet. Az értékvesztésnek számos oka lehet. Lehet valamilyen szocializációs defekt, pl. családi tragédiák, esetleg különbözõ okok miatt érvényesülõ diszkrimináció. Lehet azonban olyan, az egyénre jellemzõ tulajdonságmínusz, ami valamilyen módon befolyással van az életútra. Ilyen pl. képességhiányok, érdeklõdési hiányosságok vagy éppenséggel olyan akarati problémák, jellemhibák, amelyek társadalomellenes magatartás irányába viszik a személyt. Ilyen lehetõség van, pl. az alkoholizmusban vagy bármilyen függésben, amely a magatartás devianciáját vonhatja maga után. Az értékvesztés természetesen, miként eddig az értékmegítélés bármelyik szintjén, itt is kétféle megítéléssel jár együtt. Az egyik az egyén által megfogalmazott életérzés, amely vagy tudatosan vagy tudattalanul, de ennek alapján fogalmazza meg saját életútját. A másik egy külsõ megítélés, amely a szocailizációs folyamat teljességében igyekszik megítélni az adott személy pályafutását. Kétségtelen, az értékvesztés általában negatív következményekkel járó folyamat, amelyben nem szükségszerûen anyagi, illetve tárgyi jellegû értékek vesztését kell értenünk, hanem elsõsorban az egyén életfelfogásában megnyilvánuló mínuszokat kell értékelnünk. Tanácsadói szempontból az értékvesztõ életutak nagyon nehezen lendíthetõk át egy, a társadalom szempontjából is elfogadható életmegvalósításba. Sokszor már az is eredménynek tekinthetõ, ha sikerül megállítani az értékvesztés konkrét mozgatóit és a tanácskérõben olyan tudattartalmakat sikerül megerõsíteni, amelyek a saját mínuszszituációját csökkentik. Tradíciókövetõ életút-típus. A tradíciók általában pozitív értékként jelennek meg a társadalom mindennapjaiban. A tradíciókhoz mindig valamilyen kialakult és már bevált értékek asszociálódnak. A tradíciókövetés tehát annak a magatartásnak az érvényesülése, amelyben a személy, az általa felismert és jórészben helyesnek tartott értékek követését, fenntartását, ápolását tartja elsõrendûen fontosnak. Természetesen a tradíciókövetés minden pozitívuma mellett olyan elemeket is tartalmazhat, amelyek bizonyos merevségek, elõítéletességek, tehát a társadalmi alkalmazkodást gátló tényezõket is magába foglalhat. Ezt azért fontos figyelembe venni, mert a tradíciókövetõ életút azokban az eredményekben mérlegelendõ, amelyeket a tradíciók lényegében megjelenítenek. Az világos, hogy a 79

tradíciót akkor tekinthetjük hagyománynak, ha történelmi távlatokba nyúlik, tehát olyan elemek jelennek meg benne, amely korábbi nemzedékek értékeinek felismerését és ápolását tartja fontosnak. Ebbõl a szempontból tehát a tradíciókövetés egy kicsit az emberek magántörténelmét is tartalmazza, tehát azt, hogy a felmenõk, a család, esetleg kisebb helyi közösségek, milyen értékek megõrzését tartják fontosnak. A tradíciókövetés igen gyakran együtt jár szociábilis beállítódottsággal. Ilyen szociábilisnak mondható tényezõk lehetnek a jó értelemben vett nemzettudat, hazafiság, lokálpatrióta magatartás vagy korszerûbb szóval megítélve, a polgári értékek tudatos vállalása és ápolása. Tanácsadói szempontból tehát arra kell törekedni, hogy a tanácskérõ személy tradícióinak struktúráját kell feltárni, illetve a további életútterv kialakításában akkor számíthatunk sikerre, ha a személy által megcélzott értékek a tradícióikhoz optimálisan viszonyulnak. Sodródó típusú életút. A sodródás, mint személyiségjellemzõ, még akkor sem tekinthetõ pozitív tartalmú cselekvés-megnyilvánulásnak, ha nem jár együtt negatív következménnyel. Ez egyértelmû, hiszen a sodródásban, mint meghatározásban, benne van egy sajátos tehetetlenség, amely sok szempontból a kiszolgáltatott, az önálló akarattal nem rendelkezõ embernek a jellemzõje. Természetesen a sodródó ember lehet szerencsés, amit adott esetben úgy is megfogalmazhatunk, hogy konfliktusok nélkül tudta megúszni eddigi életét. Ennek ellenére, a sodródást inkább negatívumként és a személyre nézve kockázati tényezõként kell felfogni. Mit jelent az, hogy sodródás? Elsõsorban azt, hogy a személynek nincs autonóm döntést megalapozó értékrendje. Nem is tudja elképzelni azt, hogy milyen értékek lennének számára a legmegfelelõbbek, mert ehhez egyrészrõl az ismeretei, másrészrõl azok a képességei hiányoznak, amelyek a választás tudatosságát teszik lehetõvé. Hogy egészen egyértelmûek legyünk, a sodródó ember alapvetõen fantáziaszegény, nem képes élettervek kialakítására. Ilyen értelemben tehát a sodródásnak nincsenek típusos folyamatai. A sodródó embert inkább az jellemzi, hogy nincsenek hoszszú távú élettervei, céljai, és talán még a vágyai is csak a legszûkebben vett biológiai szükséglet kielégítésére korlátozódnak. Tanácsadási szempontból tehát a sodródó embernek életstratégiát kell megfogalmazni, de természetesen nem általánosságban, hanem nagyon konkrét cselekvési tervek formájában. A sodródó embert tehát idõnként meg kell tanítani olyan konvencionális általánosságokra, mint pl. köszönés vagy bemutatkozás, amelynek helyes gyakorlása esetenként pozitívan befolyásolja szociális kapcsolatait. Amint látható tehát, a sodródás egy diffúz magatartási forma. Az okok közt éppen úgy megtaláljuk a képességhiányokat, mint a szociopátiát vagy bármilyen okból kialakult mentális és magatartási deficiteket. Negatív hatásokat sûrítõ életút-típus. E meghatározás tartalmi kifejtésekor elsõsorban azokat a sorsszerû behatásokat kell figyelembe venni, amelyek a személyes életútban elõre nem látható módon következnek be. Az emberi életutakban, talán civilizációs ártalomként is, gyakorta jelennek meg olyan kivédhetetlen helyzetek, pl. közlekedési balesetbõl adódó sérülés, amelyek a késõbbiekre nézve az életútfolyamatot döntõen befolyásolják. Bár nyilvánvalóan egy ilyen hatás nem tudja szükségszerûen eltüntetni azokat a befolyásoló tényezõket, amelyek a korábbi életutat talán meghatározták, mégis következményük determináló jellegébõl adódóan, életút-meghatározó tényezõként kell kezelnünk. Napjaink társadalma különösen érzékeny a különbözõ okok miatt sérült emberek problémáinak megoldására Ezek a problémamegoldási módok egyaránt lehetnek rehabilitációs jellegûek, illetõleg kompenzációs jellegûek. Mindkét eset magában hordja azokat az elemeket, amelyeknek végiggondolása nélkülözhetetlen egy életút-stratégia kidolgozásához. Ez a tipológiai megközelítés – bár a többi tipológiánál sem kizárható – szinte megkö80

veteli a komplexitást, tehát azt, hogy az adott személy milyen szocializációs hatásoknak volt korábban kitéve. Ez egyaránt jelent tradíciókat, értékkövetéseket, önmegvalósítást, tehát minden olyan életút-kialakítási stratégiát, amirõl eddig szó volt. A döntõ mégis az a tény, hogy az adott személy valamiért korlátozott életútmegvalósítási törekvéseiben és ez messzemenõen befolyásolja direkt és indirekt módon, cselekvéseinek sikerességét, sikertelenségét. Az ilyen típusú életút tervezésénél azt a tudatot kell biztosítani, hogy a társadalom számára – de tegyük hozzá, hogy az önbecsülés érdekében is –, a legfontosabb annak a tudata, hogy a legkisebb tehertételt jelentem. Ha még hozzátesszük azt is, hogy az egyén valamilyen hasznos cselekvésben tudja életútját megszervezni, akkor igen sikeresnek mondható, és jó esélyeket biztosítottunk a személy számára. Konfliktuskeresõ életút. A konfliktuskeresés igen gyakran megjelenõ emberi megnyilvánulás. Az okok között mind pozitív, mind negatív tartalmak fellelhetõek. Valószínû nagyon sok olyan ember, akit ma az emberiség nagyra becsül, pl. felfedezõk, feltalálók, mûvészek tartoznak ebbe a csoportba. Az õ nyugtalanságuk nélkül, bizonyára szegényebbek lennénk sok ismerettel, élménnyel, értékkel. Természetesen a negatív összefüggéseket is figyelembe kell venni. Nagyon sok ember konfliktuskeresése mögött belsõ bizonytalanság, értékkonfliktus, társadalmi alkalmazkodásképtelenség jelenik meg. Ez a hiány lényegében egy tartós beilleszkedési nehézséget von maga után, ami inkább romboló, destruktív folyamatokat eredményez. Ez természetesen társadalomellenes, ami mindenkit irritál, azt is, aki a konfliktust kiváltja, azt is, aki ezt elszenvedi. A konfliktuskeresõ ember tehát magatartásának okait tekintve sok tényezõ figyelembevételével ítélhetõ meg. Ebbe tartozik a koragyermekkori trauma, az iskolai kudarc, az elismertség hiánya, a magánéleti sikertelenség. Fontos tényezõ lehet még az önbizalomhiány, a gátlásosság, illetve mindazok a szorongások, amelyek esetleg a rosszul megválasztott célok el nem érésének élményébõl táplálkozhatnak. A konfliktuskeresés tehát egyfajta bizonyítási vágy, ami sokkal inkább emocionális mintsem mentális okokra vezethetõ vissza. Tanácsadási szempontból tehát eldöntendõ kérdés, hogy a konfliktuskeresõ személy milyen képességfedezettel rendelkezik és rendelkezik-e mindazokkal a regulatív mechanizmusokkal, amelyek a magatartásában megjelenõ emocionális túlfûtöttséget képesek bizonyos kordában, bizonyos kontroll alatt tartani.

81

13. Pályaorientációs foglalkozások vezetése13 A csoportos foglalkozás A csoportos foglalkozás egy hosszabb időtartamban, tematikusan felépített csoportos munkára épülő sorozatból áll. Résztvevői többé-kevésbé állandóak és a csoport tagjai a foglalkozás időtartama alatt együtt maradnak. A csoportos foglalkozások a pályaorientáció kapcsán meghatározott tematikákat foglalnak magukba. A csoportos foglalkozások mindig információt adnak és az információ elsajátításában lehetőség nyílik arra, hogy a csoporttagok egymástól tanuljanak, egymástól is szerezzenek ismeretet, valamint az új információkat valamilyen módon a gyakorlatban kipróbálják és önmagukra is vonatkoztathassák. A csoportos foglalkozásoknak a jellemzője az, hogy egy-egy alkalommal meghatározott információmennyiséget kell feldolgozni. A résztvevők involválódnak személyes tapasztalatuk vagy élményük keletkezik a foglalkozás során. A csoportos foglalkozás vezető feladata az, hogy a foglalkozások teljes időintervallumát végiggondolva tematikusan előkészítse azt. Minden egyes foglalkozásnak meghatározott forgatókönyve van, a forgatókönyvet a csoportvezető a csoport igényének megfelelően megváltoztathatja, viszont minden csoportos foglalkozásra készülnie kell feladatokkal és a feladatok gyakorlati lebonyolításához az eszközöket a csoport foglalkozásra készen kell bevinnie. Ez fontos szempont, hogy a foglalkozás ideje alatt ne eszközkészítés vagy ne feladatmegoldást gátló eszközkeresés folyjék. A csoportfoglalkozások létszáma 12-15 fő. A munka-pályatanácsadásban jól alkalmazható szabályozott csoportfoglalkozási forma a strukturált csoportfoglalkozás. Úgy véljük, hogy pályaorientációs munkában, a csoportos tanácsadásban is jól alkalmazható új, korszerű módszer a strukturált csoportfoglalkozás, amely alkalmas a pályaválasztás iskolában történő előkészítésére is és a felnőttekkel vagy munkanélküliekkel való foglalkozásra is. A strukturált csoportfoglalkozás kötött felépítésű. A foglalkozás általában öt elemet tartalmaz. Hangulatteremtés - mint módszer azt jelenti, hogy elválasztjuk a hagyományos ismeretátadástól ezt a foglalkozási formát. Pl.: játékkal, zenével, fejtörővel kezdjük a foglalkozást. Célkitűzés - mint módszer azt jelenti, hogy tudatosodjon a résztvevőkben, ma mit kell tenniük önmagukért. Ezt rövid közlés formájában célszerű legtöbbször megoldani. 13

Forrás: Kenderfi Miklós, Rettegi Zsolt, Völgyesy Pál (2004): Pályaorientáció. Tanári kézikönyv. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 59-65.

82

Ismeretfeldolgozás - mint módszer azt jelenti, hogy meghatározott tartalmú strukturált gyakorlatok segítségével dolgozza fel a csoport a témát. Személyes hozam - mint módszer azt jelenti, hogy egyéni megnyilatkozásokat hívunk, kérdésre válaszokat gyűjtünk, amiben a résztvevők megfogalmazzák, mit kaptak, mit nyertek a foglalkozás révén. (Az egyéni igények, érdekek megfogalmaztatása igen fontossá válik a további közös munka szempontjából.) A következő foglalkozás előkészítése - mint módszer azt jelenti, hogy az ismeretfeldolgozás szakaszban sokszor építünk a résztvevők önálló munkájára, amit két foglalkozás között kell elkészíteniük, pl.: interjúkészítés vagy folyóirat cikkek olvasása vagy önéletrajz-írás stb. Ezeket a feladatokat mindig előre kell kiadni és megbeszélni, mert ha az egyéni munkák nem készülnek el, ebben a foglalkozási formában nem helyettesíthetőek tanári tevékenységgel, mert a foglalkozások önellenőrzésre és aktivitásra kell, hogy épüljenek. Ismeretfeldolgozáshoz javasolt feladattípusok: gyűjtés, csoportosítás, párosítás, rangsorolás, fogalomtisztázás, definíció megalkotása, mondatbefejezés, összehasonlítás, táblázatok, rendszerek létrehozása, videofilmek elemzése, ábrázolás, asszociációs játék, érzékelésen alapuló játékok, szerepjáték, helyzetgyakorlatok, munkahely látogatás.

A csoportvezető stílusa Amikor a csoportban dolgozunk a légkört a nyíltság, a becsületesség, a tolerancia elfogadása hatja át. Kölcsönös tisztelet elfogadására kell bátorítanunk a résztvevőket, ha azt érzik, hogy amit ők saját meggyőződésükről és viselkedésükről mondanak, azt gúny tárgyává lehet tenni, vagy ha a csoportvezető helytelenítő, elmarasztaló viselkedést tanúsít, akkor nem fogják gondolataikat és érzéseiket kinyilvánítani. A csoportvezetőnek segíteni kell a résztvevőket abban, hogy megtanulják meghallgatni egymást. Ennek egyik legjobb módja, hogy ő maga válik a jó hallgató példájává. Szóban és szavakkal is jelezheti, hogy őt érdekli, mit gondolnak a résztvevők, komolyan fontolóra veszi és el is fogadja azokat. Azok a csoportvezetők, akik értékes gondolatok alkotására alkalmatlannak találják a résztvevőket, ne vállalják a csoportmunkát. Fontos, hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, hogy a résztvevők azt mondják, amit ők szeretnének hallani. Valahányszor egy résztvevő nem akar válaszolni, mindig meg kell adni a kitérés jogát. Ez rendkívül lényeges. A kitérést éppen úgy el kell fogadni, mint bármi más reagálást 83

és tiszteletben kell tartani. Amikor csak lehetséges, a csoportvezetőnek részt kell venni a megbeszélésben. Általában a probléma továbbgörgetésében és a megbeszélés vége felé az összegzésben vállalhat nagyobb szerepet, amikor már minden résztvevő megpróbált valamilyen módon megnyilvánulni. A csoportban szociális tanulási folyamat zajlik. El kell érni, hogy a bizalom és szolidaritás légköre fokozatosan kialakuljon, amelyhez a csoportvezető stílusa is hozzájárulhat, elsősorban azzal, hogy egyszerű nyelven kommunikál. Fontos a már ismertből, a konkrétból való kiindulás, mert nem az ismeretközlés jellemzi a csoportmunkát. A csoporthelyzetben speciális jelenség, hogy sok résztvevőnek (fiatalnak) gyakran szabályozott volt az életútja, mindig megmondták az elöljárói (szülei, tanárai), hogy mit tegyenek. A csoportvezetőnek hozzá kell segítenie a résztvevőket, hogy végre magukra találjanak, átgondolják és tisztázzák az érdekeiket. A csoportmunkában igen nagy jelentősége van a kezdő szakasznak. Siegrist 1993-ban megfogalmazta a csoportmunkában a csoportvezető szerepét a hangulat és a bizalom légkörének kialakításában és ezen belül a kezdő szakasz jelentőségét, mint a későbbieket is meghatározó folyamatot írja le. (Siegrist - Wuderli, 1996.)

A pályaorientációs foglalkozást vezető tanárral szemben támasztott követelmények A pozitív tanári magatartást meghatározó szabályok egyben etikai normákat is jelentenek. A követelmények a tanári munka módszertani alapelveit is jelentik, valamint a pályaorientáló tanácsadó tanári munka szakmai-etikai megközelítését is.

A pozitív megközelítés szabálya A tanár ismeretátadáson keresztül feltétlenül alakítja az új nemzedéket. A tanár hatása természetszerűleg sok esetben a magatartásformálásban jelentkezik és csak évek múltán mérhető fel, hogy a személyiség tulajdonságaiban milyen változást eredményezett az iskolai közös munka. Emellett az adott osztály tanulói különböző fejlettségi szinten állnak, így ugyanaz, a tanár által nyújtott példa néhányuk számára még követhetetlen, mások számára pedig már „csak” megerősítő tényező, míg a harmadik réteg számára új információt jelent. Az új szemléletű tanári magatartás legfontosabb sajátossága, hogy a tanár pozitív módon közeledik minden tanulójához. A tanárnak sokszor és sokféleképpen kell pozitívan megnyilvánulnia. Mindig azokat a tulajdonságokat kell a tanulók tevékenységében keresnie, amelyek helyesek vagy amelyek a fejlődésre utalnak. A tanárnak minden helyzetben egyértelműen és nyitottan kell kifejeznie a megelégedettségét a tanuló felé. A napi, heti alkalmakkor vagy spontán helyzetekben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanár egy-egy tanulónak a helyesen végzett feladatokról pozitív értékelést adjon. Például „így sohasem fogsz előbbre jutni” típusú tanári értékelés csak a tanuló önérzetét és önbizalmát érinti, munkáját nem értékeli. Ha a pozitív megnyilvánulások konkrétak, akkor helyénvalóak is. „Nagyon pontosan fogalmaztál, ez ügyes”. Ha csak azt mondjuk „ügyes”, nem konkrét résztevékenységre vonatkozik. A pozitív megközelítés szabályaként való alkalmazásának eredménye, hogy a tanuló úgy érzi, hogy a tanár megbízható forrása a támogatásnak és a konkrét információnak. 84

A folyamatos körforgás szabálya Miután az osztály megfelelő esetben csoportként működik (különösen bontott osztálylétszám mellett 12-15 fő), a tanárnak kölcsönös kapcsolatba kell lépnie minden tanulóval. E kapcsolat sorozat automatikussá válhat, ha előre eltervezett módon meghatározott időt szánunk minden tanulóra. Ez azt jelenti, hogy munka közben egyéni kapcsolatot teremt a tanár minden tanulójával. Ezek a tudatos kapcsolatteremtő beszélgetések a foglalkozásokon két percnél hosszabb időt nem vehetnek igénybe. (A foglalkozás jellegétől függően így sem biztos, hogy minden tanulóra jut idő.) A minimális idő meghatározására nincs szükség, mert annak csak az a kritériuma, hogy egy pozitív visszajelzést kell tartalmaznia. A tanári munkában fontos, hogy a foglalkozások alatt a kapcsolatteremtés folyamatosan történjék és ez a tanár számára automatikussá váljék. Vagyis ha minden tanulójával létrejött az egyéni kapcsolatteremtés, kezdje a körforgást elölről. A folyamatos körforgás szabályának alkalmazásával kétféle eredményre törekszünk: az első, hogy a tanárnak minden tanulóval személyes kontaktusa alakul ki. A második cél, hogy a csoportos foglalkozás során kiküszöbölődjék annak lehetősége, hogy a figyelem csak egy csoporttagra irányuljon (pl. aki passzív, vagy aki nem oldotta meg a feladatot stb.). A folyamatos körforgás szabályából következik, hogy egy tanulóval történő kontaktusfelvételből olyan információ származik, amely a többi tanulót is érdekelheti, pl. azokat a csoporttársakat, akikkel közösen dolgozik. Így csoportos beszélgetés alakulhat ki, amely előbbre viszi a probléma vagy feladat megoldását.

A pozitív csoporthatás Az iskolai csoportok pozitív társas hatásai révén különböző módon lehet támogatni és fejleszteni a tanulók motiváltságát. A csoportban végzett munka hatékonyabbá teszi a tanár munkáját, mert információját több embernek adja át egy időben. Emellett, ha a tanár egy tanulót megdicsér azt a csoport más tagjai is hallják. Ha az egyik tanulót azért dicséri meg a tanár, ami még más tanulónak problémát okoz, akkor egymás munkamódjának megismerésével előbbre juthatnak, pl. a bizonytalanabb tanuló kérdez a megdicsérttől. Fontos, hogy a csoport hallja a tanár véleményét, mert így egy-egy csoporttag modellé is válhat a sikeres feladatmegoldásban. A pozitív csoporthatást erősíteni lehet olyan páros feladatok megoldatásával, ahol a társak cserélődnek, ha szükséges. A párok együtt is dolgozhatnak, ha több foglalkozáson keresztül tartó, önálló feladatot oldanak meg együtt. A fenti szabályok betartásával olyan tanári vezetés alakul ki, amely strukturált csoportfoglalkozások felépítését betartani képes. A foglalkozások feladatorientáltak, kevés a prelegálás, sok az interperszonális kapcsolat segítségével történő sikeres cselekvés. Kimondhatjuk, hogy pályaorientációs foglalkozásokat vezető tanár csak az lehet, akiben kialakul az ilyen irányú felelősségtudat. Az etikai norma, amelyet itt megfogalmazunk, a csoportfoglalkozás elengedhetetlen normája, amely a csoportvezetői munka során tovább differenciálódik. Általános elvként megfogalmazhatjuk, a csoportot vezető tanár semmi olyat ne tegyen, ami elbizonytalanítja az egyént.

85

14. Andragógus pályatükör14 Pályatükör Ahhoz, hogy valaki egy szakmában sikeres legyen, rendelkeznie kell általános és szakmai ismeretekkel, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó képességekkel, személyiségtulajdonságokkal. A pályatükör azokat a pszichikai és munkaélettani tulajdonságokat tartalmazza, amelyek megléte, bizonyos szintje az adott szakmát művelő személy esetében elengedhetetlen. Tartalmazza az adott munkakör speciális követelményeit (képességek, adottságok, személyiségjegyek).

Kompetenciák és kulcsképességek az andragógus pályán Az andragógia a felnőttoktatás, a felnőttképzés és a felnőttnevelés tudománya és gyakorlata. A felnőttképzéssel foglakozó szakembereknek munkájuk végzéséhez rendelkeznie kell bizonyos kompetenciákkal. Barta és munkatársai (2005) szerint a „kompetenciák azok az alapvető személyes tulajdonságok, amelyek eredményeként az adott munkakörben egy munkavállaló kiváló teljesítményt nyújt. Azok a képességek, készségek, adottságok, tudás és viselkedéses megnyilvánulások, amelyek a kiváló teljesítmény alapjául szolgálnak” Az andragógusnak a következő kompetenciákkal és kulcsképességekkel kell rendelkeznie, hogy munkája sikeres legyen: Szakmai kompetencia: ez az adott funkcionális szakterülethez való hozzáértést, jártasságot, gyakorlatot értjük, beleértve az adott szakterület legújabb eredményeinek ismeretét, azok alkalmazását jelenti Menedzsment/Együttműködési kompetencia: ez elsősorban a rendszerszemléletet jelenti, hogy az adott személy képes-e átlátni az egészet, képes-e felismerni az összefüggéseket. Controlling kompetencia: ez az adott munkavégzés módszereiben való jártasságot, a hatékonyságot és az elvégzett munka eredményességének, minőségének elemzését és az azokból levont következtetések visszacsatolását jelenti. Kommunikációs kompetencia: itt arra kell törekedni, hogy kommunikációnk minden érintett fél számára értelmes, érthető és érdekes legyen. Értelmes a kommunikáció, 14

Forrás: Margitics Ferenc (2010): Pályatervezés. Élmény 96 Bt, Nyíregyháza, 24-26.

86

ha tudjuk annak célját és a tartalommal is tisztában vagyunk. Érthető a kommunikáció, ha olyan nyelven beszélünk, amit a partner megért Értelmes a kommunikáció, ha közben figyelemmel vagyunk mások érdeklődésére is. Természetesen a kommunikációs kompetenciához tartozik - bizonyos munkaköri feladatok esetében - az idegen nyelv ismerete is. Informatikai kompetencia: itt elsősorban az informatikához kapcsolódó hardverekhez és szoftverekhez való alapvető (az adott munkavégzéshez elvárható) hozzáértésre, az új és új ismeretek felkutatására és megismerésére, azok mielőbbi alkalmazására kell gondolni. Személyes kompetencia: az adott személyre jellemző veleszületett adottságokat, megszerzett képességeket, az adott személy stílusát, egyéniségét jelenti. A kulcsképességek több, egymással kapcsolatban lévő területhez sorolhatók: Az általános szellemi képességek: logikus gondolkodás, absztrakt gondolkodás, kombinációs készség, elemző készség, ítélőképesség, tanulási potenciál Kreatív képességek: képzelőerő, tervezési képesség, improvizálás képessége. Kommunikációs képességek: figyelem-összpontosító képesség, világos kifejező-készség, szóbeli kommunikációs képesség, metakommunikációs készség, érvelési képesség, mások megértésének képessége, idegen nyelv ismerete. Munkavégzési, technikai képességek: munkaszervezés, rendszerszemlélet, módszeres munkavégzés, kezdeményező készség, gyakorlatias feladat-értelmezés. Akció-képességek: állóképesség, célirányosság, pontosság, teljesítőképesség, megbízhatóság. A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek: precizitás, áttekintő képesség, körültekintés, elővigyázatosság Szociális képességek: adaptációs képesség, a felelősségvállalás képessége, nyitottság a munkatársak felé, méltányosság másokkal és önmagunkkal szemben Önbecsüléssel összefüggő képességek: önismeret, önfegyelem, önkritika. Hivatalos andragógus pályatükör napjainkig még nem készült el. Ezért azt nekünk kell elkészíteni a egy gyakorlat során.

87

88

Név:

.....................................................................................................

Évfolyam:

.....................................................................................................

Szak:

.....................................................................................................

H ALLGATÓI M U N K A F ÜZ ET

89

1. feladat: Andragógus pályatükör készítése DACUM módszerrel.

Feladat-csoportok A A1

A2

A3

A4

A5

B

B1

B2

B3

B4

B5

C

C1

C2

C3

C4

C5

D

D1

D2

D3

D4

D5

E

E1

E2

E3

E4

E5

F

F1

F2

F3

F4

F5

90

Feladatok

Alapvető ismeretek és készségek

Eszközök

A dolgozótól elvárt magatartásformák

Jövőbeli tendenciák, problémák

91

2. feladat: Munkaértékek vizsgálata

1. Töltsd ki a kérdőívet! 2. Számítsd ki, hogy az egyes munkaértékek területén milyen értékeket értél el. 3. Melyek az általad leginkább preferált munkaértékek? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 4. Melyek az általad leginkább elutasított munkaértékek? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 5. A munkaértékeid mennyiben állnak összhangban az andragógus pályával? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................................

92

3. feladat: Pályaérdeklődés vizsgálata

1. Töltsd ki a kérdőívet! 2. Számítsd ki, hogy mely pályaérdeklődési irányok jellemzőek rád. 3. Melyek az általad leginkább preferált pályaérdeklődési irányok? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. Melyek az általad leginkább elutasított pályaérdeklődési irányok? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 5. A pályaérdeklődésed mennyiben áll összhangban az andragógus pályával? ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................................

93

4. feladat. Hiányos önismereti sémák feltárása

1. Keress példákat saját eddigi életedből a hiányos önismereti sémákra Értelmezés-cselekvés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Értelmezés-érzés-cselekvés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Érzékelés-érzés-cselekvés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Értelmezés-érzés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

94

2. Melyik hibás önismereti séma a legjellemzőbb rád? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 3. Milyen körülmények hatása aktiválja ezt a sémát nálad? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 4. Keress példákat az andragógusi munkát megnehezítő hiányos önismereti sémákra Értelmezés-cselekvés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Értelmezés-érzés-cselekvés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

95

Érzékelés-érzés-cselekvés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Értelmezés-érzés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

96

5. feladat. Az énkép vizsgálata

1. Válaszolj a kérdésre: ki vagyok én? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 2. Mennyire differenciált az énképed? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 3. Milyen vagy az egyes szociális szerepeidben? (legfontosabb öt) 1. .................................................................................................................................................................................. 2. .................................................................................................................................................................................. 3. .................................................................................................................................................................................. 4. .................................................................................................................................................................................. 5. .................................................................................................................................................................................. 4. Milyen az énképed komplexitása? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

97

5. Milyen az énképed minősége? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 6. Az énképed milyen eltéréseket mutat az andragógus pályatükörben meghatározottakhoz képest? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 7. Fejlesztés iránya és területei ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

98

6. feladat. Az énkép (SWOT elemzés)

1. Vedd sorra és írd le, miket tartasz erősségeidnek az énkép területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 2. Vedd sorra és írd le, miket tartasz gyengeségeidnek az énkép területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 3. Vedd sorra és írd le, miket tartasz lehetőségeidnek az énkép területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 3. Vedd sorra és írd le, miket tartasz veszélyeidnek az énkép területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 99

7. feladat. Az önértékelés vizsgálata

1. Készíts jegyzéket legalább tíz olyan tevékenységről, amit folytatni szoktál, majd tegye fel magának azt a kérdést: Tulajdonképpen mi a célom ezekkel a tevékenységekkel? Ezeket teszem:

100

mert:

8. feladat. A személyiségvonások vizsgálata

1. Töltsd ki az önismereti kérdőíveket (intovertált-extravertált, kemény-gyengéd, kiegyensúlyozott-kiegyensúlyozatlan)! 2. Számítsd ki, hogy az egyes személyiségvonások területén milyen értékeket értél el. 3. Karikázd be azt a számot, amit az egyes személyiségtulajdonságok területén elértél!

Közvetlenség Impulzivitás Aktivitás Magabiztosság Kockázatvállalás

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

Agresszivitás Izgalomkeresés Dogmatizmus Becsvágy Manipuláció

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

Szorongás Bűntudat Stressz Kisebbrendűség Depresszió

1 1 1 1 1

Introverzió–Extraverzió 3 4 5 3 4 5 3 4 5 3 4 5 3 4 5

3 3 3 3 3

6 6 6 6 6

7 7 7 7 7

8 8 8 8 8

9 9 9 9 9

10 10 10 10 10

Gyengéd–Kemény 4 5 6 4 5 6 4 5 6 4 5 6 4 5 6

7 7 7 7 7

8 8 8 8 8

9 9 9 9 9

10 10 10 10 10

8 8 8 8 8

9 9 9 9 9

10 10 10 10 10

Kiegyensúlyozott–Kiegyensúlyozatlan 2 3 4 5 6 7 2 3 4 5 6 7 2 3 4 5 6 7 2 3 4 5 6 7 2 3 4 5 6 7

101

4. Készíts jellemzést saját személyiségvonásaidról, az alábbi táblázat segítségével!

Közvetlenség Impulzivitás

Aktivitás Magabiztosság

kockázatvállalás

Agresszivitás

Izgalomkeresés

Dogmatizmus

Becsvágy

Manipuláció

102

Magas Társaságkedvelő Könnyen ismerkedik Keresi mások társaságát Pillanatnyi ötlettől vezérelve cselekszik Gyors és elhamarkodott döntések Gondatlan, szeszélyes, kiszámíthatatlan Lendületes és energikus Élvezi a testedzést és a kemény munkát Rámenős Kiáll a jogaiért Kapcsolataiban kezdeményező Gyakran keveredik konfliktusba Szereti a kockázatot Kedveli az új és szokatlan dolgokat Szereti a változatosságot. izgalmat

Magas Konfliktuskereső Heves vitái, dühkitörései lehetnek Nem tűri a butaságot Az életben az izgalmas dolgokat kedveli Kielégíthetetlen az új tapasztalatok iránti vágyuk Kerülik az unalmas helyzeteket A dolgokról kialakult, hajlíthatatlan véleménye van Elgondolásait foggal-körömmel védi Ambiciózus, szereti a versenyhelyzetet Keményen dolgozik tervei megvalósításán teljesítményorientált Számító, ravasz Anyagias Elsősorban saját haszna érdekli

Alacsony Kedveli az egyedüllétet Kevés emberrel barátkozik Távolságtartó Alaposan megfontolja a dolgokat Előre tervez Rendszeres Óvatos Nyugodt elfoglaltságokat kedveli Lassabb, kevésbé energikus Kevésbé rámenős Kapcsolataiban kevésbé kezdeményező Könnyen félrevezethető konfliktuskerülő Biztonságot és megszokottságot kedveli Kerüli az izgalmakat, a kockázatos dolgokat

Alacsony Szelíd, kiegyensúlyozott Konfliktuskerülő akkor is, ha a másiknak nincs igaza Kevesebb kalandot igényel Otthon biztonságát részesíti előnyben Jó tűrik az unalmas helyzeteket Nyílt a racionális meggyőzésre Toleráns a bizonytalansággal szemben Nem tartja sokra a versenyt Elfogadja az életet olyannak, amilyen Nem teljesítményorientált Melegszívű, egyenes, emberbarát, Kissé naív lehet

Szorongás

Bűntudat

Stressz Kisebbrendűség

Depresszió

Magas Könnyen kiborul, ha a dolgok nem megfelelően alakulnak Feleslegesen aggódik olyan dolgokon, amelyek akár meg sem történnek Önmagát hibáztatja sok mindenért

Alacsony Békés, nyugodt Nem aggasztják megalapozatlan félelmek Keveset problémázik múltbeli viselkedésén Nincs bűntudata múltbéli viselkedései miatt

Gyakran bántja a lelkiismeret, függetlenül attól, hogy csinált-e valami rosszat Sokat aggódik egészségi állapotáért Úgy érzi, hogy nem tud megfelelni sok környezeti elvárásnak

Nem sokat aggódik egészségéért Úgy érzi értékes, szeretik a környezetében és sikeres

Alacsony az önértékelése Hajlamos a rosszkedvre

Boldog

Pesszimista

Optimista

Nincs kibékülve a világgal

Elégedett, jól érzi magát a bőrében

Introverzió–Extraverzió ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Gyengéd–Kemény ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

103

Kiegyensúlyozott–Kiegyensúlyozatlan ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

104

9. feladat. A személyiségvonások (SWOT elemzés)

1. Vedd sorra és írd le, miket tartasz erősségeidnek a személyiségvonások területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 2. Vedd sorra és írd le, miket tartasz gyengeségeidnek a személyiségvonások területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 3. Vedd sorra és írd le, miket tartasz lehetőségeidnek a személyiségvonások területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

105

3. Vedd sorra és írd le, miket tartasz veszélyeidnek a személyiségvonások területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

106

10. feladat. A személyiségtípus vizsgálata

1. Töltsd ki a személyiségtesztet! 2. A teszt kiértékelése az értékelő táblázat segítségével! 3. Töltsd ki az alábbi összesítő táblázatot! Személyiség-típus Szangvinikus

Erősségek

Gyengeségek

Melankolikus

Kolerikus

Flegmatikus

4. Határozd meg a rád jellemző személyiségtípusokat! Elsődleges személyiségtípus ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 107

...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Másodlagos személyiségtípus ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

108

11. feladat. A személyiségtípus (SWOT elemzés)

1. Vedd sorra és írd le, miket tartasz erősségeidnek a személyiségtípusod területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 2. Vedd sorra és írd le, miket tartasz gyengeségeidnek a személyiségtípusod területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

109

3. Vedd sorra és írd le, miket tartasz lehetőségeidnek a személyiségtípusod területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 3. Vedd sorra és írd le, miket tartasz veszélyeidnek a személyiségtípusod területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

110

12. feladat. Agyféltekei dominancia vizsgálata

1. Töltsd ki a kérdőívet! 2. Számítsd ki, hogy melyik agyféltekei dominancia jellemző rád. 3. Milyen az agyféltekei dominanciád? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 4. Milyen jellemzőkkel jár ez együtt? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 5. Mennyiben áll ez összhangban az andragógus pályakövetelményekkel? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 111

13. feladat. Metamorfózis teszt

1. Milyen állat... szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... nem szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 2. Milyen növény... szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... nem szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 112

3. Milyen tárgy... szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... nem szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 4. Milyen ruhadarab... szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... nem szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

113

5. A ház melyik része... szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... nem szeretnél lenni? ...................................................................................................................................................................................... Miért? ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

114

14. feladat. Aspirációs kérdőív

1. Töltsd ki a kérdőívet! 2. Számítsd ki, hogy az egyes aspirációk területén milyen értékeket értél el. 3. Melyek az általad leginkább preferált aspirációk? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 4. Melyek az általad leginkább elutasított aspirációk? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 5. Aspirációk mennyiben állnak összhangban az andragógus pályával? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 115

15. feladat. Szükségletteszt

1. Készíts egy kívánságlistát! (legyen benne minden, amire vágysz, a könnyed dolgoktól egészen a téged mélyen érintő dolgokig) 2. Vedd sorra a kívánságaidat és pontozd őket egytől tízig, aszerint, hogy mennyire érzed fontosnak őket. 3. Állíts fel egy fontossági sorrendet és írd ide az első tizennyolc legfontosabb kívánságodat! 1. ........................................................................................ 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

2. ........................................................................................ 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

3. ........................................................................................ 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

4. ........................................................................................ 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

5. ........................................................................................ 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

6. ........................................................................................ 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

7. ........................................................................................ 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

8.......................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

9. ........................................................................................ 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

10. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

12. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

13. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

14. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

15. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

16. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

17. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

116

18. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

19. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

20. ...................................................................................... 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

4. Most írd a tételek mögé, hogy az adott vágy, kívánság melyik szükségleted kielégítésében játszik fontos szerepet (Barnkopf féle szükségletek) 1. ...................................................................................................................................................... 2. ...................................................................................................................................................... 3. ...................................................................................................................................................... 4. ...................................................................................................................................................... 5. ...................................................................................................................................................... 6. ...................................................................................................................................................... 7. ...................................................................................................................................................... 8. ...................................................................................................................................................... 9. ...................................................................................................................................................... 10. .................................................................................................................................................... 11. .................................................................................................................................................... 12. .................................................................................................................................................... 13. .................................................................................................................................................... 14. .................................................................................................................................................... 15. .................................................................................................................................................... 16. .................................................................................................................................................... 17. .................................................................................................................................................... 18. .................................................................................................................................................... 19. .................................................................................................................................................... 20. .................................................................................................................................................... 117

16. feladat. Interperszonális orientációs kérdőív

1. Töltsd ki a kérdőívet! 2. Számítsd ki, hogy milyen értékeket értél el a különböző szükségletek területén! Valahová tartozás szükséglete Kifejezett ......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... Elvárt ............................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... Az irányító szerep szükséglete Kifejezett ......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... Elvárt ............................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... Egyéni kapcsolatok szükséglete Kifejezett ......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... Elvárt ............................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................

118

3. Készítsd el az interperszonális orientációs profilodat! Nem törekszik arra, 0 hogy a csoportja szerves részévé váljon

1

2

9

10

Igyekszik a csoport szerves részévé válni

Nem várja el a cso0 portja tagjaitól, hogy érezzék „hozzájuk tartozik” Nem törekszik vezető 0 szerepre

1

Kifejezett szükséglet a valahová tartozásra 2 3 4 5 6 7 8 9 Elvárt szükséglet a valahová tartozásra

10

Szereti, ha a csoport tagjai érezik „hozzájuk tartozik”

1

2

9

10

Vezető szerepre törekszik

Függetlenségre törek- 0 szik

1

9

10

Világosan meghatározott irányítást vár el

Távolságot tart az em- 0 berektől

1

9

10

Jó kapcsolatot igyekszik kiépíteni mindenkivel

Nem kedveli, ha 0 munkatársai barátilag közelítenek hozzá

1

9

10

Elvárja, hogy szeretettel közeledjenek hozzá

3

4

5

6

7

8

3 4 5 6 7 8 Kifejezett szükséglet az irányító szerepre 2 3 4 5 6 7 8 Elvárt szükséglet az irányító szerepre 2 3 4 5 6 7 8 Kifejezett szükséglet az egyéni kapcsolatokra 2 3 4 5 6 7 8 Elvárt szükséglet az egyéni kapcsolatokra

A profilom: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

119

4. Készíts tipológiát a kifejezett és elvárt viselkedések alapján! Kategóriák az értékelő táblázat alapján Magas kifejezett Magas elvárt Magas kifejezett Alacsony elvárt Alacsony kifejezett Magas elvárt Alacsony kifejezett alacsony elvárt

Szükségletek Valahová tartozás Az irányító szerep szükséglete szükséglete

Egyéni kapcsolatok szükséglete

A típusom: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 5. Értékeld magad a három fő faktor szerint! Összesen egyegy oszlopban) Magas 13-20 pont Közepes 7-12 pont Alacsony 0-6 pont

120

Valahová tarto- Az irányító szezás szükséglete rep szükséglete

Egyéni kapcsolatok szükséglete

Értékelés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Összesített értékelés: ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

121

17. feladat. A személyiség motivációi (SWOT elemzés)

1. Vedd sorra és írd le, miket tartasz erősségeidnek a motivációid, szükségleteid területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

2. Vedd sorra és írd le, miket tartasz gyengeségeidnek a motivációid, szükségleteid területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

122

3. Vedd sorra és írd le, miket tartasz lehetőségeidnek a motivációid, szükségleteid területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

3. Vedd sorra és írd le, miket tartasz veszélyeidnek a motivációid, szükségleteid területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

123

18. feladat. Coping stratégiák vizsgálata

1. Töltsd ki a kérdőívet! 2. Számítsd ki, hogy az egyes coping stratégiák területén milyen értékeket értél el. 3. Melyek az általad leginkább preferált coping stratégiák? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 4. Melyek az általad leginkább elutasított coping stratégiák? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 5. Coping stratégiáid mennyiben állnak összhangban az andragógus pályával? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 124

19. feladat. Szubjektív jóllét vizsgálata

1. Töltsd ki a kérdőívet! 2. Számítsd ki, hogy a szubjektív jóllét egyes területein milyen értékeket értél el. 3. A szubjektív jóllét mely területein érted el a legmagasabb értékeket? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 4. A szubjektív jóllét mely területein érted el a legalacsonyabb értékeket? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 5. A szubjektív jólléted mennyiben áll összhangban az andragógus pályával? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 125

20. feladat. Diszfunkcionális attitűdök vizsgálata

1. Töltsd ki a kérdőívet! 2. Számítsd ki, hogy az egyes diszfunkcionális attitűdök területén milyen értékeket értél el. 3. Melyek rád leginkább jellemző diszfunkcionális attitűdök ? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 4. Melyek rád legkevésbé jellemző diszfunkcionális attitűdök? 1. ................................................................................................................................................................................. 2. ................................................................................................................................................................................. 3. ................................................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................................................. 5. Diszfunkcionális attitűdjeid mennyiben állnak összhangban az andragógus pályával? ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 126

21. feladat. A személyiség mentális egészsége (SWOT elemzés)

1. Erősségek Vedd sorra és írd le, miket tartasz erősségeidnek a megküzdési stratégiák területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Vedd sorra és írd le, miket tartasz erősségeidnek a szubjektív jóllét területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Vedd sorra és írd le, miket tartasz erősségeidnek a diszfunkcionális attitűdök területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

127

...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 2. Gyengeségek Vedd sorra és írd le, miket tartasz gyengeségeidnek a megküzdési stratégiák területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Vedd sorra és írd le, miket tartasz gyengeségeidnek a szubjektív jóllét területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

128

Vedd sorra és írd le, miket tartasz gyengeségeidnek a diszfunkcionális attitűdök területén, az andragógus pálya tekintetében! ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 3. Lehetőségek Vedd sorra és írd le, miket tartasz lehetőségeidnek a megküzdési stratégiák területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Vedd sorra és írd le, miket tartasz lehetőségeidnek a szubjektív jóllét területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

129

...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Vedd sorra és írd le, miket tartasz lehetőségeidnek a diszfunkcionális attitűdök területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 4. Veszélyek Vedd sorra és írd le, miket tartasz veszélyeidnek a megküzdési stratégiák területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Vedd sorra és írd le, miket tartasz veszélyeidnek a szubjektív jóllét területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ......................................................................................................................................................................................

130

...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Vedd sorra és írd le, miket tartasz veszélyeidnek a diszfunkcionális attitűdök területén, az andragógus pálya tekintetében! (Próbálj meg minél több lehetőséget találni) ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

131

22. feladat. Andragógus pályaalkalmasság vizsgálata

1. Erősségek ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 2. Gyengeségek ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 3. Lehetőségek ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 132

...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 4. Veszélyek ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... 5. Fejlődési terv ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

133