MARCAL-PARTI. Rendőrök akadályozták meg Rátosi Ferenc polgármestert az önkényes épületfoglalásban. Egy várkapitány tanulságos története

SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

MARCAL-PARTI

2012. JANUÁR-FEBRUÁR

Rendőrök akadályozták meg Rátosi Ferenc polgármestert az önkényes épületfoglalásban 2012. február 28-án 9 órára hívták a régi mozi épületéhez a sajtó képviselőit az Infonext kft ügyvezetője és édesapja. Ifj. Budi Ferenc ugyanis néhány nappal előbb levelet kapott Sümeg város polgármesterétől, Rátosi Ferenctől, hogy a jelzett időpontban adja át az épületet az önkormányzatnak, mert ellenkező esetben „a tulajdonos Önkormányzat a rendőrhatóság segítségével lép birtokba”. A kft tulajdonosa, a városi tv egykori üzemeltetője megdöbbenve olvasta ezeket a sorokat, hiszen az épület ügyében jelenleg egy bírósági eljárás folyik, és a annak végéig szó sem lehet ilyen „birtokbavételről”. (Bővebb információk keretes írásunkban.) Az Infonext egykori stúdiója előtt már kisebb csoport várta a polgármestert és a jegyzőt, illetve a kíséretükben megjelent személyeket. Rátosi Ferenc kissé szerepet tévesztett, mikor politikai kampánygyűlésnek fogta fel az alkalmat, és fölényeskedő, arrogáns stílusban, Budi Ferencbe néha beléfojtva a szót igyekezett a médiát meggyőzni a birtokbavétel jogosságáról. Budi Ferenc fel is hívta a figyelmét, hogy

ez nem politikai ügy. Rögtönzött beszéde végén Rátosi kijelentette: „Úgy döntöttünk, hogy birtokba vesszük az ingatlant, és innentől kezdve leltározni fogunk. A bírósági eljárások pedig folynak tovább, és a bíróság majd hoz egy döntést”. Ifj. Budi Ferenc válaszában felhívta a polgármester figyelmét, hogy pontosan azért, mert a bírósági tárgyalások folynak az ingatlan tulajdonviszonyairól, kéri, hogy ne próbálják meg az ingatlant feltörni. Rátosi Ferenc válasza az volt: „De, be fogunk menni az ingatlanba!” Mikor ifj. Budi Ferenc ezek után telefonon hívta a rendőrséget, azt így kommentálta Sümeg polgármestere: „Jöjjön a rendőrség!” Majd a közszolgáltató vállalat igazgatójához fordulva így folytatta: „Akkor hívjuk az embereket!” Elő is lépett két személy aggregátort és különböző szerszámokat cipelve, amelyek az ajtó feltöréséhez kellettek volna. Az Infonext igazgatója, kijelentve, hogy a rendőrség megérkezéséig senki nem fog az ajtó közelébe menni, megakadályozta, hogy valóban megtörténjen a behatolás. Folytatás a 3. oldalon...

Számháború vagy világok harca?

TARTALOM: Megyénkben történt

2

Idegenforgalommal a városért

4

Sümegen és Csabrendeken történt 5 Régi Sümegiek

6

Életmód

8

Dömötör Zsolt lufihajtogató világbajnok

10

Sport - Lenner Tibor triál versenyző

11

Az utóbbi hónapokban nagyon sok magyar ember kiábrándulva figyelte a híradókat. Miért ez sok, igaztalan és nemtelen támadás hazánk ellen? Miért engedheti meg magának az európai baloldal, vagy talán helyesebb, ha úgy fogalmazunk, azok az ultraliberális körök, akiket manapság baloldalnak szokás nevezni, hogy nyilvánvaló hazugságokat kürtöljenek szét sajtójukon keresztül a nagyvilágba? Azt is döbbenten néztük, hogy tudnak szűk gazdasági érdekcsoportok beavatkozni független államok belügyeibe, hogy lehet tönkretenni országokat valótlanságok és rémhírek terjesztésével. Mert a hitelminősítő intézetek ténykedését másképp jellemezni úgy vélem nem lehet. Amíg nem az elvégzett munkától, a gazdasági teljesítménytől függ emberek jóléte, hanem attól, hogy több ezer kilométerre néhány hűvös eleganciával öltözött pénzéhes üzletember felhőkarcolójának mélyén hogyan kezd el játszani a tőzsdén, nem beszélhetünk szabadságról és függetlenségről. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott, manapság nem fegyverekkel, hanem az adósságcsapdával veszik el az országok függetlenségét. Ezért nevezhetjük joggal szabadságharcnak a mostani kormány küzdelmét a jövőnket felzabáló államadósság ellen. Ám ez úgy tűnik, sokaknak nem tetszik. Folytatás a 3. oldalon...

Az érintettek az Infonext Stúdiója előtt. Ifjabb Budi Ferenc éppen a rendőrség segítségét kéri

Egy várkapitány tanulságos története

Régi, sárguló újságlapokat forgatni mindig érdekes, izgalmas annak, aki szereti kutatni a történelmet, annak mozgatórugóit. A most kezemben tartott lapok nem olyan nagyon idősek még, és az ember, akinek az arca, és a szavai visszaköszönnek róluk, itt él köztünk, és talán mindenki ismeri városunkban a nevét. Sőt, Papp Imre neve manapság már országszerte ismert az idegenforgalommal

foglalkozók körében. Talán mégis érdemes bemutatni itt, ennek a kistérségi lapnak a hasábjain a sümegi várkapitányt! Nem csak érdekességképpen, hanem mert nagyon tanulságos, és erőt, hitet adó az ő története! Papp Imre 1950-ben született Sümegen, a vár tövében, a történelmi hangulatú Tokajban. Gyermekkora itt telt, és pajtásaival idejük nagy részét a várhegy oldalában, illetve a romok között töltötték. Ott játszották, élték át újra-és újra a kalandos végvári időket. Felváltva voltak törökök és magyarok, de mindig a magyar vitézek bőrébe bújt srácok győztek, ügyeltek arra, hogy Sümeg várának jó hírnevén csorba ne essen! Papp Imre népes családban nőtt fel, és öt testvérével együtt szülei mindig arra nevelték, hogy legyenek összetartóak jóban-rosszban, mert csak így van esélyük a boldog, eredményes életre! Tizenkét éves korában került Budapestre, ahol először villanyszerelő technikus lett, majd elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát. Ezután a Penta Hotel műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozott. Közben családot alapított, felesége, Krisztina pedagógus. Természetesen hiába élt Budapesten, visszajárt Sümegre, immár családjával együtt. Folytatás a 4. oldalon...

MARCAL-PARTI

KRÓNIKA - KÖZÉLET

Megyénkben történt Onkológiai projektnyitó a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban „Átfogó fejlesztés a Veszprém Megyei Kórházban, konzorciális összefogással a Közép-Dunántúli Regionális Onkológiai Centrum létrehozásáért és az egységes regionális onkológiai ellátó hálózat kialakításáért” - címmel szerveztek projektnyitó rendezvényt február 21-én a kórház Csillag termében. A megjelenteket Rácz Jenő főigazgató köszöntötte, majd Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke idézte fel előadásában az onkológia centrum létrehozásának ötletétől a támogatási szerződés aláírásáig zajlott történéseket. Kiemelte: a fejlesztések teljes költségvetése meghaladja a 3,5 milliárd forintot, az uniós támogatás összege 2,34 milliárd forint.

Az onkológiai projekt várható eredményeiről dr. Hornyák Lajos, osztályvezető főorvos, a projekt orvos szakmai szakértője számolt be. 2014 őszétől a volt szülészeti épület helyén, 4271 négyzetméteren építik fel a Regionális Onkológiai Központot, ahol a jelenlegi 30 ágyas helyett 62 ágyas fekvőbeteg osztály jön létre onkológiai és onkoradiológiai profillal, hangsúlyozta a főorvos. Dr. Medgyasszay Balázs, a farkasgyepűi Megyei Tüdőgyógyintézet megbízott főigazgatója hangsúlyozta, a tervek szerint 2013 tavaszára készül el a tüdőgyógyintézet új 490 négyzetméteres diagnosztikai szárnya. A projekt emellett új berendezések, műszerek beszerzését is lehetővé teszi.

Kovács Norbert, a megyei közgyűlés alelnöke új feladatkörben Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke január 31-én, a Megyeháza Egry termében tartott sajtótájékoztató keretében jelentette be a média képviselőinek, hogy Kovács Norbert, a közgyűlés alelnöke 2012. február 1-től a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Nonprofit Zrt. fejlesztési igazgatói feladatait látja el. A közgyűlés elnöke hangsúlyozta: a megyei kórházban zajló nagyszabású fejlesztésekkel kapcsolatos teendők koordinálása lesz Kovács Norbert feladata. Mivel az új munkakör ellátása a hatályos jogszabályok értelmében összeférhetetlen az alelnöki pozícióval, ezért az alelnök lemond tisztsé-

géről, de a továbbiakban is a Fidesz KDNP frakció tagjaként önkormányzati képviselő marad a megyei közgyűlésben. Az alelnök köszönetét fejezte ki a megyei közgyűlésnek, a hivatal vezetőinek és munkatársainak, valamint a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények vezetőinek és dolgozóinak a közös munkáért, melynek során mindig Veszprém megye érdekében igyekezett tevékenykedni - tette hozzá. A Veszprém Megyei Közgyűlés nem választ új alelnököt, Kovács Norbert feladatait a jövőben Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke látja el.

Ülésezett a megyei közgyűlés Ez évi első munkaülését tartotta a Veszprém Megyei Közgyűlés február 16-án, a Megyeháza Szent István termében. A képviselők tizenöt napirendi pontot tárgyaltak. Egyhangúlag fogadták el az önkormányzati hivatal alapító okiratának módosítását, majd határoztak a közgyűlés tisztségviselőinek és tagjainak juttatásairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról is, melynek értelmében jelentősen csökkentették a képviselői juttatásokat. A közelmúltban a megyei önkormányzatok feladatai vonatkozásában jelentős jogszabályváltozások történtek, így indokolttá vált a Szervezeti és Működési Szabályzat teljes körű felülvizsgálata. Az ezzel kapcsolatos előterjesztést és a 2012. március 1-től hatályos egységes szerkezetbe foglalt szöveget is elfogadták a közgyűlés tagjai. A továbbiakban elfogadásra került az önkormányzat 2012.évi költségvetése, valamint az Állami Számvevőszék, pénzügyi helyzet ellenőrzéséről szóló jelentése is. A Közép-dunántúli Regionális Területfejlesztési tanács 2011.évi beszámolójához, a Regionális Fejlesztési Ügynökség részéről Mészáros Tamás fűzött szóbeli kiegészítést, amelyben hangsúlyozta, a képviselők elé került beszámoló időközben már kiegészült a könyvvizsgálói jelentéssel. A közgyűlés tagjai Mayer Andrástól, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. koordinációs főmérnökétől hallhattak tájékoztatást Veszprém megye közúthálózatának várható fejlesztéseiről. A szakember hangsúlyozta: a nyolcas főutat érintő hajmáskéri csomópont kiépítésére a forrás rendelkezésre áll, a további hét, többek között a 82-es és 71-es utakat érintő kivitelezések forrásaira pályázni fognak. A Várpalotai elkerülő szakasz kiépítését az uniós eljárásrendnek történő megfelelés, valamint a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és a környezetvédelmi szakhatósági engedélyek beszerzése késleltette.

Emlékezés Csurka Istvánra Elhunyt Csurka István kétszeres József Attila díjas író, politikus, az MDF egyik alapítója. A 90-es évek jelentős politikusa volt, és meghatározó alakja a rendszerváltozásnak. Mivel nem értett egyet az MDF és Antall József megalkuvó politikájával, s annak szárnyával, így kizárták a pártból. Majd ezután megalapította saját pártját, a MIÉP-et. Jelentős

Tájékoztatom a Tisztelt Választópolgárokat, hogy legközelebbi fogadóórámat március 8-án 15 órától tartom a többcélú kistérségi társulás irodaházában (Sümeg, Deák F. u. 6.). Lasztovicza Jenõ országgyûlési képviselõ 2

sikereket ért el országszerte, bekerült a Parlamentbe is. Értékrendje meghatározó volt, egyfajta etalon. A jobboldali pártok általában még ma is ebből az erkölcsi alapból táplálkoznak. A ma regnáló pártok közül például a Jobbik is a MIÉP-ből nőtte ki magát. Csurka István szerette a magyar népet és hazáját. Tisztelte és nagyra becsülte Orbán Viktor személyét. Az igazság és a tízparancsolat szent volt előtte. A neoballiberális körök, a pénzvilági hatalom és a kufár értelmiség sunyi módon folyton hátba támadták, félremagyarázták. Mivel számonkérést, egyenlő elbírálást és igazságszolgáltatást sürgetett. Az igazság számára szent volt, egy és oszthatatlan. A magyar kultúra és korunk egyik

kiemelkedően nagy alakja volt. Írásaiban, darabjaiban útmutatást, bíztatást adott a szebb, élhetőbb magyar jövő felé. Neve Sümeghez is kötődik, szerette Sümeget, ezt a tájat. Számos nagygyűlést tartott a régi mozi előtti téren. Jószándéka és szeretete jeléül ivókutat állíttatott a térre Sümeg lakóinak, alapjában üzenetet hagyva az utókornak, hogy ha majd a jelen történelemmé formálódik, az kordokumentumként fennmaradjon. Csurka István, a magyar nemzeti kultúra és politika kiemelkedő személyisége 78 éves volt. Élete és munkássága legyen példamutató, minden élő és megszülető magyar embernek e hazában! Király László

Tisztelt Marcal-parti olvasók!

Teljeskörű lakatos munkákat vállalunk, minőségben, megfelelő áron, igény szerinti határidővel! Betonacél szerelés méretre elvitelre, vagy helyszínen szereléssel, nincs hulladék így megtakarít! Tel.: 06-30/291-3171

A vállalkozók figyelmét felhívjuk a lapunkban való hirdetés előnyeire.

Kedvező árakon, már 5.000 Ft-tól hirdethet újságunkban, amely a sümegi kistérség mind a 6.000 háztartásába ingyenesen eljut! Keresse hirdetésszervezőinket az alábbi telefonszámokon:

06-30/530-1498, illetve 06-70/9311-776 2012. JANUÁR-FEBRUÁR


MARCAL-PARTI

Rendőrök akadályozták meg Rátosi Ferenc polgármestert az önkényes épületfoglalásban Az előállt szünetben Budi Ferenc próbálta ismertetni saját álláspontjukat, amelyet a polgármester többször félbeszakított. A jegyzőnő is próbált az önkormányzat igaza mellett érvelni, mondván, hogy a bíróság fog dönteni arról, lehet-e tulajdonjogot alapítani arra, hogy értéknövelő beruházásokat hajtott végre az Infonext Kft. Szerinte az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint, és köztudomásúan az ingatlan Sümeg város önkormányzatához tartozik. Rátosi Ferenc hozzáfűzte, hogy az önkormányzatnak joga van saját ingatlanjába bejutni, és jogi képviselőjük szerint ezt nem befolyásolja a folyamatban lévő

bírósági eljárás. Közben megérkezett Papp Szilárd is, a PR Telecom képviseletében, akit az Önkormányzat hívott oda, és akit láthatóan nagyon kellemetlen helyzetbe hoztak ezzel. Néhány perc múlva aztán megérkeztek végre a rendőrök is. Miután végighallgatták a két felet, és ifj. Budi Ferenc átnyújtotta nekik a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az ingatlan tulajdoni viszonyainak tisztázására most folyik a bírósági eljárás, a rend őrei néhány percre félrevonultak, majd visszatérve távozásra szólították fel Rátosi Ferencet, és az önkormányzat, illetve a közszolgáltató kft munkatársait, közölve velük, hogy

amíg a bíróság meg nem hozza döntését, nincs joguk az ingatlanba behatolni! A polgármester és kis csapata ezek után láthatóan feldúlva távozott a helyszínről. A jogvita tehát folytatódik, és remélhetőleg ezután a kissé megalázó és kijózanító pofon után Sümeg város ön-

kormányzata sem próbál többé a törvényesség útjáról letérni, és nem erőszakkal, hanem a bíróság épületében kívánja megoldani a problémát. A helyszínről Végh László tudósított

Az épületfoglalás előzményei A sümegiek által ismert milyen állapotban volt a mozi épülete mielőtt az Infonext Kft felújította. Amikor megszüntettük az együttműködést a várossal jogi képviselőnk egyeztető tárgyalást kért az önkormányzattól a mozi értéknövelő beruházásának elszámolásáról. Nekünk nem a Mozi épülete kellett, hanem az épületen létrehozott beruházásunk értéke. Nem mindenki tudja,hogy a mi beruházásunk előtt Sümeg városa a Mozi épületét hatvan millió forint jelzáloggal terhelte. Beruházásunk után ezt száztizenegymillió forintra emelte, tehát plusz ötvenegymillió forint hitelt vett fel a mi beruházásunkra ezt a pénzt a mai napig a város használja. Miénk volt a beruházás Sümeg városáé a haszon. Az egyeztető tárgyaláson (2011. július 2-án) Rátosi Ferenc Polgármester jegyzőkönyvbe mondta, hogy egy 3-4 évig elhúzódó bírósági eljárás neki jó. Mi ez után az egyeztető tárgyalási kísérlet után fordultunk bírósághoz. A jegyző

és a polgármester felelősségét felveti ebben az ügyben, hogy nekünk a per megindításához értékbecslést kellett kérnünk egy igazságügyi szakértőtől amiből kiderül, hogy ez épület csak töredékét éri az általuk hitelként felvett száztizenegymillió forintnak. Véleményem szerint ennek eltitkolása is szerepet játszott abban, hogy Sümeg város polgármestere és jegyzőnője politikai ügyet kreálva. törvénytelenül, erőszakkal birtokba akarta venni a Mozi épületét, amit az általunk kihívott rendőrség akadályozott meg. Persze más ügyek is szerepet játszottak ennek a durva eseménynek a lejátszódásában. Sümeg Városa eladta a jelenlegi tv stúdiójának helyet adó helyiséget, és most ingyen akart hozzájutni egy kész tv stúdióhoz, még törvénytelen eljárás útján is. Nagyon remélem, hogy most már az illetékes hatóságok figyelmét is felkeltik a Sümeg város önkormányzatának viselt dolgai! ifj. Budi Ferenc

Számháború vagy világok harca? Nyilván azoknak, akik abban érdekeltek, hogy a magyar nép rabszolgasorba süllyedjen saját hazájában. Nyilván ezek az emberek mozgatják a szálakat a háttérből, és nyilván az ő képviselőik játsszák el a rájuk kiosztott bohócszerepet az Európa Parlamentben. Amikor a televízió közvetítette a baloldali és liberális képviselők acsarkodását Brüsszelből, a magyar emberek tömegei érezték megalázva magukat. Üldözik nálunk a cigányságot? Félnek zsidó honfitársaink? Hol? Miről beszélnek habzó szájjal ezek a hölgyek és urak? Egyáltalán, jártak itt valaha? Vagy legalább a térképen meg tudnák találni azt a kis foltot, amit úgy hívnak, hogy Magyarország? Ami a mi hazánk! Orbán Viktor józan beszéde, és megfontolt válasza ugyan bizakodással töltött el sokakat, de ettől függetlenül sokan érezték, éreztük úgy, hogy meg kell mozdulni mindenkinek, aki ki akar állni a nyugati neoliberális kurzus elnyomótörekvéseivel szemben. Hála az égnek néhány ember az élére állt a kezdeményezésnek, és meghirdették a Békemenetet 2012. január 21-ére. Megmozdult az egész ország. Megmozdult városunk is. Telefonom szinte folyamatosan csörgött, annyian jelezték, hogy ha megyünk, jönnének ők is, nehogy elfeledkezzek róluk! Nagyon

sokakat vissza kellett így is utasítanom sajnos, mert egyszerűen már nem fértek volna a buszra. Felemelő érzés volt már a szervezés is! Amit pedig mi, akik ott voltunk azon a napon a Hősök terén, az Andrássy úton, majd a Kossuth téren átéltünk, nem is igazán tudom leírni! Mindannyian megegyeztünk utólag abban, hogy ennyire jó még soha nem volt magyarnak lennünk! Nekem volt szerencsém 1989. június 16-án ott lenni a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. Akkor azt mondták, 200 ezren voltunk. A mostani tömeg sokkalsokkal nagyobb volt. Nem csak a Hősök tere, hanem az Andrássy út eleje és a mellékutcák is zsúfolásig voltak már az indulásnál. Azokról akik már eleve a Kossuth térre mentek, nem is beszéltünk még.. Ezért merem kijelenteni, hogy nagyon vastag bőrrel rendelkeznek orcájukon azok, akik néhány tízezres tömegről beszéltek a következő napon. A 400 ezres tömeg is csak alulról súrolhatja a valódi résztvevők számát. Persze ezek a számháborúk már annyira megszokattak, és egyben annyira nevetségesek is! Ha csak 400 ezren voltunk, akkor is minden idők legnagyobb magyar demonstrációja volt a Békemenet, egy olyan időszakban ráadásul, amikor nincs választási kampány, és nem is egy politikai párt szólította utcára híveit, hanem civil

kezdeményezés! Mégpedig egy olyan cél érdekében, amely valóban össze kell hogy kovácsolja a magyar embereket! Ez pedig nemzeti szuverenitásunk megőrzése, annak bebizonyítása, hogy a magyarok hasonlóan 1848-hoz, és hasonlóan 1956-hoz ma is, még mindig készek az arcába vágni az ellenséges külvilágnak, hogy: NEM, NEM, SOHA! Soha nem engedhetjük, hogy sárba tiporják legféltettebb nemzeti kincsünket: a függetlenséget! Megható volt többszázezred magammal vonulni át az Oktogonon, el az Opera előtt, nézni az idős arcokat, nézni a fiatal házaspárt, apuka nyakában a néhány éves kisgyerekkel, amint csillogó szemmel kossuth-nótát énekelnek, vagy éppen a szózatot. Ahogy már írtam fentebb, a gyurcsányi nemzetvesztő évek után jó volt végre ismét magyarnak lenni! Valószínűleg március 15-én újabb lehetőségünk lesz tanúságot tenni nemzetünk mellett, és ezzel együtt arra is, hogy újra megtapasztalhassuk ezt a varázslatot. A demonstráció után néhány nappal egy kedves levelet kaptam Rédey János atyától, Sümegcsehi


plébánosától, aki megköszönte, hogy lehetősége volt velünk együtt részt venni a Békemeneten. Ebben a levélben ő küldte el nekem Papp-Váry Elemérné Hitvallás című versét. Befejezésképpen álljon itt egy strófa a műből: Magyar! te most árva, elhagyott veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar, legyen hited, s tied a jövendő. Végh László

3


MARCAL-PARTI

Egy várkapitány tanulságos története Mindvégig ott motoszkált fejében az a bántó kérdés, amely annak idején középiskolás osztálytársai szájából hangzott el: „Hova valósi is vagy? Siklósi?”. No és az egyre romló, pusztuló vár állapota is mindig szomorúsággal töltötte el. Gyermekkori álma, hogy egyszer nem csak játékból, hanem valóban ő lesz a sümegi várkapitány újult erővel tört fel a múltból minden hazalátogatás alkalmával. Akkor talán lehetősége nyílna arra is, hogy Sümeg nevét mindenki megismerje az országban, sőt, távolabb is! Nem keverné össze senki emberfia sem Siklóssal, sem más településsel! A sors 1989 tavaszán nyitott tért számára, mikor áprilisban a Sümegi Városi Tanács kapta használatba a várat, az pedig bérbeadásra hirdette meg. Lázas tanácskozás kezdődött Pappéknál, összeült a családi kupaktanács, hiszen nem volt egyszerű döntés: otthagyni a Penta Hotelban a jó, biztos állást, egyáltalán feladni a

Budapesten már kialakult egzisztenciát! De az álmok sokkal erősebbek voltak minden másnál, és Kriszta asszony is támogatta férjét, látva, érezve, hogy ez most mindennél fontosabb! Így lett Papp Imre a sümegi vár bérlője 1989-ben. Sokan emlékezhetnek a vár akkori állapotára. Nos, ők azt is tudják, hogy akkoriban senki nem irigyelte a Papp családot. Sőt, voltak szép számmal, akik őrültnek tartották, és cinikusan, évrőlévre várták, mikor jön már a bukás, a csőd. Szerencsére csalódniuk kellett. Pedig tényleg nagyon nehéz volt a helyzet az első években. Romos falak, és nagyon kevés látogató. Ám a családi összefogás működött, épültek a falak, először a Kápolna, aztán a Kövesbástya készült el, aztán sor került a kaputorony tetőszerkezetére is. A falakon végzett munka után pedig a büfében kellett dolgozni, a plakátokat kiragasztani messze a Balaton parton, és persze ötleteket kidol-

gozni, hogyan lehetne minél több látogatót Sümegre vonzani. Az egyik utazási irodában kapta a tanácsot, hogy a csupasz falak mellett programokra is szükség van, anélkül nem megy. Rédey Gábor, a híres Rédey Ferenc várkapitány leszármazottja ajándékozta meg Imrét pontosan ebben az időben a vitéz ősről szóló könyvvel, és nemsokára már tapsolhatott az egyre növekvő számú közönség Rédey és Zulejka romantikus történetének, nagyszerű környezetben, lovakkal és kétszáz szereplővel! Ebben az időben nyilatkozta Papp Imre az Új Magyarországnak: „Mi azt szeretnénk, ha a sümegi vár valóban bekerülhetne az ország idegenforgalmi áramlatába.” Igen, 1991-ben ez még csak vágy volt, egy álomkép, de már keményen dolgoztak érte! Azóta eltelt több mint húsz év, és ma Magyarországon valóban nincs olyan ember, aki ne ismerné Sümeget. Európában is egyre kevesebb. A sümegi

vár, a körülötte felépülő várbirtok, a wellness hotel, a négycsillagos Hotel Kapitány mind egy beteljesült álom kézzel fogható bizonyítékai. Bár azzal, hogy beteljesült álom, bánjunk óvatosan! Papp Imrének, és a Papp családnak ugyanis ma is vannak álmai, amelyeket szeretnének megvalósítani! Az egész város érdeke, hogy ez a fejlődés tovább tartson, és valóban olyan legyen Sümeg a Dunántúl szívében, mint egy kis Szentendre! Úgy hiszem, minden Sümegen és a térségben élő profitálhat abból, hogy Sümegen új iparág született: az idegenforgalom. Akik pedig ezt a kis írást elolvassák, remélem kapnak ezen felül még sok pozitív energiát saját életükhöz Papp Imre példájából, amelyet két rövid mondattal lehetne összefoglalni: Ne add fel soha az álmaidat! Hanem küzdj értük, összefogva családoddal, barátaiddal! Ha így teszünk, a siker nem maradhat el! Kovács Tamás

Idegenforgalommal a városért - Képviselő úr! Hogy látja, mit jelent ma az idegenforgalom városunk életében? - Nagyon sokan mondták már, hogy Sümeg egyetlen kiugrási lehetősége a turizmus. Ilyen jó adottságokkal kevés település rendelkezik az országban, sőt a világon! A vár az első a turista csalogató látványosságok sorában, de nagyon fontos természetesen a Püspöki Palota és a világhírű Maulbertsch freskók, és a többi nevezetesség. No és az a történelmi atmoszféra, amely belengi ezt a kedves barokk kisvárost. Viszont az is igaz, ha ezeket a meglévő előnyöket nem használjuk ki, akkor csak lehetőségek maradnak. Úgy gondolom, hogy édesapám, illetve családom vállalkozásai 1989-től teremtettek itt Sümegen egy új iparágat, az idegenforgalmat, amelyből nagyon sok család él már. Szerencsésnek tartom, hogy az utóbbi 4-5 évben az önkormányzat is kivette részét az idegenforgalmi fejlesztésekből, és ezúton szeretnék gratulálni a város vezetőinek, hogy a korábban elindított nagy fejlesztéseket sikeresen befejezték. - Mit jelent a munkahelyek szempontjából az idegenforgalom a városnak? - Ami a legfontosabb, hogy a vár-, és szállodavállalkozásunk télen 150, nyárontermészetesen diákokkal kiegészítve- 200 főnek biztosít munkát városunkban. Itt meg kell említeni, hogy állandó szakember problémákkal küzdünk, jelenleg is mintegy 20 munkahely vár betöltésre! A többi sümegi idegenforgalmi vállalkozás – éttermek, panziók, szálláshelyek- is számos munkahelyet biztosítanak. - A munkahelyeken kívül még mit profitál Sümeg a turizmusból? - A vár és szállodavállalkozásnak köszönhetően 2012-ben mintegy 131,5 millió forint bevételhez jut a város konkrétan. Tekintettel a város rossz anyagi helyzetére vállalkozásunk többször

4

Interjú ifj. Papp Imre városi képviselővel felajánlotta a városnak a tavaly befejezett Vár pályázat 140 millió forintos önerejének egyösszegű befizetését, hiszen vállalkozásunk hitelképes, két banktól is van hitel ígérvényünk erre az összegre. A város és a vár között létrejött üzemeltetési szerződés szerint a vár építésén, fejlesztésén és karbantartásán túlmenően évi 15 millió forint a vár bérleti díja. Ezen felül vállalkozásunk további 20 millió forintot ajánlott fel, így összesen 35 millió forintot fizetnénk bérleti díjként . Tehát: 35 millió forint vár bérleti díj, 29 millió forint idegeforgalmi adó, 42 millió forint állami hozzájárulás az IFA alapján, 21 millió forint iparűzési adó, természetesen mi tesszük tovább a dol4.3 millió forint építményadó, gunkat. Ahhoz, hogy több vendég, vagy 0.2 millió forint kommunális adó. Össze- turista érkezzen városunkba, egyre több sen tehát 131.5 millió Ft évente! A idegenforgalmi attrakcióra és fejlesztésre Magyar államnak további 175 millió Ft- van szükség. Olyan fejlesztéseken is dolot fizetnek be különböző adók és gozom, amelyekre az idegenforgalomnak járulékok formájában vállalkozásaink. kimondottan nincs szüksége, hanem a Bátran mondhatjuk tehát, hogy meg- város lakóinak biztosít jobb és élhetőbb határozó súlya van már most is Sümeg városképet. Elkészültek a városi uszoda gazdasági életében a turizmus-iparnak! tervei, melyet még az előző önkorÉn személy szerint is buzdítanék min- mányzattal egyeztettünk .Arra várunk, denkit, ha vannak elképzelései, akkor hogy a terület ki legyen jelölve . Célunk, bátran vállalkozzon, fektessen be az ide- hogy minden sümegi illetve térségi genforgalomba Sümegen, mert még kisgyermek megtanulhasson úszni. A mindig nagy lehetőségek, fejlődési po- szállodában jelenleg is folyik a babaúszás oktatás , de tekintettel a hely szűkére ( tenciál van városunkban! öltözők száma, úszómedence nagysága), sajnos nem tudunk több kisgyermeket fogadni a szálloda keretein belül. A következő fontos projektünk: a gyermekek biztonságos közlekedése érdekében körforgalmat terveztettünk a Tóth Tivadar utca és 84-es főút kereszteződésébe.(Shell benzinkút)A tervek Az új városi fürdő látványterve jelenleg az önkormányzatnál vannak engedélyeztetés alatt. A tervezést , építés - Önnek, illetve a Papp családnak és beruházás összes költségét a szállomilyen új fejlesztési elképzeléseik van- davállalkozás állja. Képviselőként mindent megteszek azért is, hogy a sümegi nak? - Sajnálatos, hogy a városban vállalkozók egyesületének munkáját semegszűnt az idegenforgalmi bizottság, de gítsem. Közös összefogással elindítottuk a Ramassetter Vince szülőházának felújí-


tási terveit. Szeretnénk egy emlékházat kialakítani városunk jótevőjének tiszteletére és emlékére. Létrehozzuk a Sümegi Szobakiadók Egyesületét. Köszönhetően a színes nyári programoknak és látnivalóknak Sümeg nagyon vonzó kiránduló és pihenőhely lett. Ahhoz, hogy az átmenő turizmus helyett idegenforgalomról beszélhessünk, minél több szálláshelyre van szükség. Tekintettel a nagyon eltérő igényekre a négy csillagos wellness szállodák mellett nagy a kereslet a családias típusú és kedvezőbb árú szállásra. Arra biztatunk mindenkit akinek lehetősége van rá és 1,2 esetleg több szobát is ki tudna adni bátran fogjon bele. Ha valakinek segítségre van szüksége forduljon hozzám bizalommal! Megemlíteném azt is, hogy vállalkozásainkban fontos szempont, hogy amit csak lehet helyi termelőktől vásároljunk meg. Jó úton járunk, hiszen Egly Márkon keresztül érkezik hozzánk a sümegi kistermelők bora, de helyi kistermelőktől vásároljuk a diót, mézet, tejet , krumplit is. Ezen a téren is nagy lehetőségeket látunk, amik nincsenek eléggé kiaknázva! Ezúton is biztatnék minden kistérségben élőt, hogy lehetőség szerint foglakozzon állattartással és zöldség, gyümölcs termesztéssel! - Képviselő úr, köszönöm a beszélgetést! Kovács Tamás


MARCAL-PARTI

Sümeg Város Napja Idén is január 6-án került sor Sümeg Város Napjára, ahol a hagyományoknak megfelően sor került a városi kitüntetések átadására. Mecénás díjat kapott Major István, valamint posztumuszt Horváth Béla, Ramassetter Vince Emlékplakettet vehetett át ifj. Papp Imre, Sümeg Közoktatásáért Emlékplakettel ismerte el a város Bódis Józsefné, Szántói Zoltán és Bódis Mária munkásságát, Kisfaludy Emlékplakettet ítélt oda a képviselőtestület Bókkon Gyulának valamint Németh Zoltánnak, Szociális Munkáért Emlékplakettet kapott Bakos Kitti, Horváthné Németh Ildikó, Kaposi Györgyné, Sümeg Sportjáért Emlék-

plakettben részesült Gárdos Ervinné, Kovács Gizella, Borbás László, Petre Eduárd, Sümeg Egészségügyéért Emlékplakettet vett át Süte Istvánné, Domonkos Tiborné, Kovács Rezsőné, Nagy Gábor, Sümeg Közigazgatásáért Emlékéremmel jutalmazták Horváth Andrea munkásságát, az Év rendőre Varga János törzszászlós lett, Bódis Gréta kiemelkedő sporttevékenységéért kapott elismerést. A képen Gárdosné Kati néni, aki évtizedekig a Sümegi Kisfaludy Gimnázium testnevelő tanára volt és nagyon sokat tett Sümeg Város röplabda sportjának fejlődéséért

Magyar Kultúra Napja

Csabrendeken e jeles napról az idei évben is méltón, a helyi értékeket kiemelve kívántunk megemlékezni. A népművészet képviselőit hívtuk meg, hogy a hagyományos értékek megtartásáról, -a népi mesterségek fontossá-

gáról szóljanak. Felkérésünket elfogadta Forgács Sándor kosárfonó, a Népművészet Ifjú Mestere, Csík Tamás tüzikovács, a Népművészet Ifjú Mestere és Bardon Réka csuhéfonó. A rendhagyó ünnepi alkalommal minden előadó szabadon szólt a saját mesterségéről, annak minden szépségével, nehézségével együtt. Szilágyi Franciska szólóciterás előadásában pedig népdalcsokrokat hallhattunk. Örömünkre szolgál, hogy az élő népművészettel az Ő példájukon keresztül, munkáik által is találkozhatunk napjainkban. Köszönjük! Molnár Ildikó műv.szervező

Galambkiállítás Csabrendeken Január 19-20-21-22-én rendezte éves tenyésztői versenyét a V-235 sz. Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület. A csabrendeki csapat harminckét éves fennállása óta a 30. kiállítását szervezte, mutatta be tenyészállatait a nagyközönségnek. Mint mindig, most is nagy várakozás, sok-sok aggódás előzte meg a rendezvényt. Az aggodalmak azonban enyhültek, mikor sorra érkeztek a nevezések a tenyésztőktől. Az egyesületi tagok összefogásának eredményeként a kiállítás műszaki része csakhamar elkészült, a ketrecsorok, volierek a helyükre kerültek a helyi Általános Iskola tornacsarnokában. A következő egyesületek mutatták be madaraikat: V-72 Ajka ,V-231 Boglárlelle, V-237 Keszthely, V-276 Nemesvámos, V-85 Pápa, V-58 Sárvár, V-239 Tapolca, V-81 Zalaegerszeg, V-235 Csabrendek. Az időjárás megfelelő volt, a Teremtő kegyes volt hozzánk, szombatra aggodalmaink teljesen elmúltak. Már a nyitást követően érkeztek látogatók, jöttek Szlovéniából, Horvátországból, Ausztriából is . Jó volt látni a családok érkezését nagymamákkal, nagypapákkal, s persze a sok-sok apróság kíváncsi, örömteli tekintetét. A gyerekek kedvence továbbra is a galambtombola volt, ahol jelképes összegekért nyerhettek galambot az arra áhítozók. Volt látnivaló bőven, hiszen hatvan kiállító –melyből huszonhárom a csabrendeki egyesületet képviselte – harmincnyolc fajta galambot és nyolc fajta díszbaromfit állított ki. Voltak közöttük egészen ritkák, érdekesnél érdekesebbek, szebbnél szebbek. Akadtak köztük szinte elképzelhetetlennek tűnők is, ahol már csak a tenyésztői fantázia a határ. Ilyen volt például a Csabrendeken most először bemutatott phőnix baromfi, melyből 4db került bemutatásra. A sok látványosságon kívül a kiállítás azonban komoly szakmai megmérettetés is egyúttal, ahol versenybe szállnak a tenyésztők egymással és felkészült szakmai grémium minősíti a tenyészállatokat. A


bírálók kivétel nélkül elégedettségüknek adtak hangot, mind a bemutatott madarak minőségét, mind a kiállítás szervezésének színvonalát illetően. Közép-Dunántúl legnagyobb fajtabemutatóján Horváth Csaba vezetésével Novák Sándor, Péntek László, Posta László, Rácz János valamint Tatai József bírálók minősítették az egyedeket. A kiállítás színvonalát egyértelműen mutatják az eredmények. 527 bemutatott tenyészállatból 111 darab kapott kiváló minősítést, melyből 31 példány kiállításgyőztes lett. Tíz csabrendeki tenyésztő is büszkélkedhetett a fenti eredményekkel. Tiszteletdíjban 12 egyed részesült. Az összetett eredmények alapján az Alakgalamb osztály versenyét Böde Ferenc, a Röp-díszgalamb osztályét Karácsony Zoltán, míg a Postagalamb osztályét Réfi Tamás tenyésztők nyerték. Ezúton is gratulálunk nekik! Végül, de nem utolsósorban illesse köszönet mindazokat, akik támogatásukkal mellénk álltak, szándékainkat hathatósan segítették, munkánkat előremozdították! Kiállításunk fő támogatói voltak: Települési Önkormányzat Csabrendek, Általános Iskola Csabrendek, KÖZSZER Csabrendek, KÓKUSZ Kft Sümeg, Vágner Gábor Csabrendek, Baráth Lajos (Ibolya utca) Csabrendek, Baráth Lajos (Árpád utca) Csabrendek, Gréger Helmut Balatonederics Csabrendek, 2012. február 3. Könnyid István

5

RÉGI SÜMEGIEK

MARCAL-PARTI Sümeg anno…

Sümeg látképe a városi temető irányából Sümeg egyik legismertebb ábrázolása. Libay Károly Lajos rajza után készült. Kőre rajzolta Császár S, nyomtatott Reiffenstein és Rösch műhelyében. Libay Besztercebányán született 1816ban, Libay Sámuel ötvös fia. Apja műhelyéből került 1835-ben a bécsi Akadémiára, ahol finoman részletezett tájképeket kezdett festeni. 1840-ben Münchenbe, majd Nürnbergbe ment, később számos magyarországi város látképét, illetve jelentősebb épületeit is megörökítette. 1855-ben elkészítette a Kisfaludy Sándor vezetésével megvalósult balatonfüredi színház látképét.

Kalandos élete során Itáliába, Görögországba, Egyiptomba s a Szentföldre is eljutott. Akvarell tanulmányaiból népszerű albumokat adott ki, leghíresebb, az 1858-ban megjelent Keleti utazások című albuma. Bécsben hunyt el 1888-ban. A Sümeget dél-keleti irányból megörökítő, kiváló technikai készséggel és szépiával lavírozott litográfiája valamikor az 1840-es évek végén készült, előtérben a temetővel. Számos helyen megjelent, színezett példányával a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében találkoztam. Miklósi-Sikes Csaba Miklósi-Sikes Csaba

Sümegi alapítványok, civil szerveződések és kezdeményezések a 19. században (6. rész) Mottó: A múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, hiszen a jelen történéseinek gyökerei onnan táplálkoznak.

Sümegi Hegyközség A 19. század végére a sümegi szőlőhegy(ek) már a mai egységeire voltak felosztva, névhasználatuk is a ma ismertek szerint történtek: a Baglyashegy, az Öreg-Baglyas-hegy, az Új-hegy és a csak néhány kisebb méretű szőlőnek helyet adó Tik-hegy. A két előbbi szőlőhegyet – amelyek a város legrégibb és legnagyobb kiterjedésű szőlőművelés alatt álló területe volt – a hivatalos nyilvántartásokban egyetlen egységként kezelték, az iratok hol Öreghegynek, Baglyas-hegynek, illetve ÖregBaglyas-hegynek említik. Ramassetter Vince 1878-ban történt halálát követően egy új, minden korábbinál veszélyesebb természeti csapással, a történeti borvidékek kötött talajú szőlőinek végpusztulását jelentő filokszériával kellett szembenézni. A szakirodalom szerint a betegséget Laliman nevű francia szőlőbirtokos hozta be Amerikából Bordeaux környékére, innen terjed el Európába. Dunántúl vidékein az 1870-es évek második felében jelent meg, a 20. század elejére a szőlőtőkék 70%-a kipusztult. „… 1879-ben találták meg az első filokszerát Zalavármegyében – írja a Sümeg és Vidéke 1897. aug. 29-i száma – Annak idestova 18 esztendeje. Ez a gyilkos féreg, mely legtöbb szőlőinkkel néhány év alatt végzett, a Balatonvidék kincseket érő hegyeihez 1000 holdakra menő területeivel máig sem tudott megküzdeni. Sümegen, „a Baglyashegyen, kilenc éve (1890-ben) tűnt fel a pusztító betegség, s az óta lassan-lassan terjed”, olvassuk a Sümeg és Vidéke 1897. júl. 4-i számában. A Sümeg vidéki gazdák ügyét tovább nehezítette a szőlőbirtokok szervezetlen működése, illetve a Ramassetter által alapított kereskedő céh megszűntével a bor értékesítése lehetőségeinek visszaszorulása. Az 1800-as évek közepéig még

6

kitűnően működő hegyközségek a század második felére jobbára felbomlottak, s csak a század utolsó évtizedében – országos intézkedések (pl. a hegyközségről szóló 1894. XII. törvénycikk és a szőlők felújításáról szóló 1896. V. törvénycikk) hatására – kezdődnek meg a szőlőültetvényekkel bíró Sümeg környéki településeken a hegyközségek újjászervezése. 1896 májusában a sümegi szolgabírói hivatal kezdeményezésével hozzáláttak a járás hegyközségeinek megalapításához. „Május 20-án Prága, Bazsi, Csehi, Nagy-Görbő, és Óhíd, 21-én Szőc és Nyirád, délután Sümeg; 22-én Csabrendek, Hosztót, Szegvár és Rigács hegyközségeket alapítják meg”, írja a Sümeg-Szent-Gróth 1896. máj. 10-i száma, majd hozzáteszi: „a sümegi megalakítását Fűzik Gyula főszolgabíró, a többi település Mayer István szolgabíró vezetése alatt fogják lefolytatni”. A hónap végére kiderült, hogy a fent megnevezett települések közül Prágán, Csabrendeken és Óhidon és Sümegen nem sikerült annak megalapítása, míg Hosztóton „maga a hatóság nem tartotta érdemesnek a megalakulást, mert a szőlők a mezőn nagyon szétszórtan feküsznek”. A Sümeg-Szent-Gróth 1896. dec. 6-i számában Bánfi Alajos terjedelmes írásban ostorozza a sümegi gazdák elutasító magatartását: „…pedig mint városi intelligensebb lakosoknak jó példával kellett volna elöljárniuk, nagy bizalmatlansággal fogadták a hegyközséggé alakulást, de ők nagy többséggel leszavazták azt”. A lap szerint „ennek oka abban a jellemvonásban rejlik, mely idegenkedik minden újtól, másrészről oka volt az is, hogy a hegyközségek intentióját vagy nem ismerték, vagy félremagyarázták”, majd igyekszik bemutatni azokat az előnyöket, amelyek a hegyközség megalakulása érdekeit szolgálná: „…visszaállítaná azt a szigorú rendet, amely azelőtt a gyepűn belül uralkodott. Ma semmi rend nincs,

amit a hegyrendészetnek számtalan mizériái igazolnak, melyek nemcsak folytonos bosszúságot, hanem anyagi károkat is okozna... A pásztorok nem végzik kötelességüket, nem tartják szem előtt az enyém és tied közötti különbséget. A hegygyepű kijavítása fontos dolog, mert mióta a régebbi rend meglazult, mind több követelni való marad e tekintetben is. Hegyi útainkat évről-évre tönkreteszi a hegyről lezúduló áradat. Ezeket azután foltozzák-tatarozzák így-úgy, de alaposan nem készítik el, mert hiányzik a pénz is meg a szervezet is melyik ezt az ügyet kezeibe venné…. Legfontosabb ok, amiért a hegyközséget meg kell alakítani, a szőlőink megújítása…. A filokszéria évek óta pusztítja szőlőinket. Egyes gazdák meg is kezdték a védekezést, mindegyik a maga módján. Már pedig a védekezés alapos szakértelmet, a helyi viszonyoknak teljes ismeretét kívánja meg… Ebben a védekezésben irányt, egységes rendszert csakis a hegyközségi szervezettel lehet adni…” A mára méltatlanul elfeledett egykori sümegi igazgató-tanító, a győrszigeti születésű Bánfi Alajos (1844-1920) a hegyközség megalapításának legfőbb szorgalmazói közzé tartozott. 1870-ben került Sümegre, a népiskolában tanító, 1886 és 1916 között annak igazgatója volt. Tagja volt – többek között – a Magyar Királyi Természettudományi Társulatnak, a Magyar Földrajzi Társaságnak (1876), a Kárpát Egyesületnek (1877). A sümegi Baglyas-hegyi hegyközség megalakulására még egy évet kellett várni. Alakuló ülésére 1897. nov. 24-én, Mayer István szolgabíró elnökletével került sor. „A hegyközség megalakítása mellett Bánfi Alajos szolalt föl... de a kisebb gazdák azonban megokolatlan idegeskedéssel fogadták az eszmét, mert az a téves hit vett gyökeret bennük, hogy 800 frt-al díjazott állami felügyelőt kell tartaniuk”. A heves vitákat követően, „a megalakítás mellett


Bánfi Alajos 79 hold 1362 négyszögöl, ellene 37 hold 968 négyszögöl terület birtokosa szavazott. Erre az elnöklő szolgabíró a hegyközség megalapítását hatóságilag kimondta”. A hegyközség érdemi működését 1898. áprilisában kezdte meg, amikor Pozsonyi Józsefet (1846-1904) választották a hegyközség első elnöknek aki, miután 1899 májusában városbíró lett, erről a tisztségétől megvált, helyébe Bánfi Alajost választották meg. Bánfi 8 év után vált meg tisztségétől, 1907-ben helyét Szűcs Zsigmond, a Ramassetter birtok egyik örököse foglalta el, akit 1910-ben a hegyközség elnöki tisztjében dr. Fürst János (1873-1931) sümegi ügyvéd váltott fel. Ez utóbbi tevékenységét 1912-ig látta el, amikor újra Bánfi Alajost választották a hegyközség elnökének, akinek tevékenysége az első világháborúig tartott. A hegyközség megalakulásától annak tisztségviselői értelemszerűen az akkori tulajdonosok soraiból kerültek ki. A korabeli iratok a hegyközség elöljárói között, a már említetteken kívül Adorján Sándor (+1918) fazekas és városbíró, Bánati János fazekas és városi képviselő, Barkóczi Károly (1847-1922) ügyvéd, Bircht Viktor

MARCAL-PARTI

RÉGI SÜMEGIEK (1878-1945) hegyközségi pénztáros, Deravics István gyógyszerész, Ereki István (1876-1943) hegyközségi-, illetve városi pénztáros, Gróf József (1843-1906) asztalos, ifj. Hladny János (1864-1910) bornagykereskedő, Kis Antal városbíró, Kondor József (1829-1911) városbíró, Luiszer Lajos (1838-1911) malomtulajdonos és birtokos, Malomsoky János (1865-1922) városi jegyző, Szakmáry József (+1900) városi képviselő, Talabér Károly (1849-1920) birtokos, özv. Tilhof Károlyné (+1925) „régi sümegi iparos özvegye, akinek családja nevéről nevezték el a sümegi öreg Baglyas-hegy egyik legszebb helyét valamikor Tilhof völgynek”, Tóth József (1852-1910) órás és ékszerész, Zoob Lajos, stb., illetve Végh János (1859-1900) helyettes városbíró, Vida Lajos, és Sípos József hegybírók neveit említik, ez utóbbit „a hegyi utak jobbá tételével bízták meg”. Pozsonyi József elnöksége alatt, 1898ban alkották meg a hegyközség szabályait, s megszervezték annak működését. Véglegesített formában 1904. ápr. 24-én tették közzé, „Sümegi Öregbaglyashegy hegyközség szervezeti és rendszabálya” címmel, rajta Bánfi Alajos elnök és Sípos József hegybíró aláírásával. A hegytörvény 1929-ig volt érvényben, amikor „Sümeg község határában levő sümegi hegyközség rendtartása” címmel, 1945-ig új hegytörvény szabályozta a szőlőhegyek mindennapjait. Ezek az íratok jelenleg a Veszprém Megyei Levéltár gyűjteményében vannak. A Sümeg és Vidéke 1899. máj. 7-i száma szerint, „a Baglyas-hegyiek jó példáját követve az Újhegy szőlőbirtokosai bejelentették, hogy mozgalmat indítanak a hegyközség megalkotása véget”, melyet 1901. máj. 16-án alakítottak meg. „A hegyközség elnökének Mojzer Józsefet választották meg. Jegyző Scheiber József, pénztáros Ereki István, hegybíró Rédey Lajos lett”, írja a Sümeg és Vidéke 1901. máj. 19-én, de működését az időközben kirobbant viták miatt lényegében csak öt év múlva, 1906. májusában kezdte meg, Vid Lajos hegybíró, Szűcs Lajos jegyző, Ereky István pénztáros vezetésével. A megoldásra váró teendők sokaságából a folyamatosan terjedő filokszéria és a

gyakorta pusztító viharkárok elleni védekezés került előtérben. A Sümeg és Vidéke 1898. szept. 4-i száma arról tudósít, hogy a „Hladny János meghívta Tapolcáról a Balatonvidéki filokszéria ellen védekező egyesület titkárát, Keszler Gyula polgári iskolai tanárt”, aki egy hatékonyabb védekezés érdekében, többek között a szénkéneg használatát tanácsolta. Talabér Károly még abban az évben megszervezte Sümegen annak a kereskedelemben történő forgalmazását. A védekezés szervezett formában való elősegítésére, Hertelendy Ferenc (1859-1919) - később zalai-, majd temesi főispán – kezdeményezésére Tapolcán megalakult a Badacsonyvidéki Szőlősgazdák Pinceszövetkezete azok részére, akik legalább egy katasztrális hold szőlővel rendelkeznek. 1900 januárjában egy sümegi Pinceszövetkezet megalakításának szándékáról tudunk. 1899 őszén alakult Országos Borellenőrző Bizottság sümegi járási képviseletét dr. Gyömörey Vince (elnök), Barcza László, Szűcs Zsigmond kinevezett, Mojzer József és ifj. Háczky Kálmán földbirtokos választott tagok látták el. A helyi újság hasábjain gyakorta jelennek meg olyan írások, amelyek a tulajdonosok figyelmét igyekeznek felhívni a filokszéria okozta veszélyekre „Szomorú példák intenek erre Sümegen is, a környéken is. Sok gazda szőlője elpusztult. Kisebb nagyobb kopár területek merednek ránk, amelyeken apró, vékony vesszejű csenevész tökék környékeznek. Különösen a kisebb, az úgynevezett parasztszőlők mennek most már rohamosan tönkre. Mert a gazdák nem védték, óvták a filokszéria pusztítása ellen, nem permeteztek”, írja az újság 1907. ápr. 7-i száma. Tovább tetézte a bajokat a gyakori rossz időjárás, mely komoly károkat okozott a szőlőkben. Ilyen volt az 1898. jún. 27-i jégvihar, amelynek következtében „a tökék egymás mellett szomorkodnak üresen, 8-10 tökén lehet találni egy-egy fej szőlőt. És ami kevés van, az is apró biling és fejlődésben nagyon hátramaradt”. Az ilyen jellegű károk elleni védekezésre az un. viharágyúk felállításában látták a megoldást. Az elsőt Szűcs Zsigmond sümegi szőlőjében állította fel 1900 tavaszán. A Sümeg és Vidéke 1900. máj. 20-i száma szerint: „Tarányi Ferenc 200

Darnay pince Ft-ot ajánl fel egy viharágyú beszerzése érdekében”, de ennek ellenére, a május 27én tartott közgyűlésen, „a 14 korona fejenkénti bekerülési ár miatt a hegyközség tagjai a viharágyú vásárlását nem szavazták meg”. A hegyközség kérésére, 1900. júl. 20-án „Darányi miniszter elküldte Sümegre a meteorológiai intézet asszisztensét, Raum Oszkárt, hogy a viharágyúk fölállítására és a védekezésre nézve útmutatásokat adjon. Az első nap a helyi viszonyok tanulmányozását végezte, megjárta az Új- és az Öreg-hegyet, kijelölte a viharágyúk helyeit, majd 15-én előadást tartott a sümegi gazdáknak” 1901ben megbízták Pozsonyi Józsefet, hogy dolgozza ki a viharágyúk beszerzésének lehetőségét, de hogy ennek mi lett a sorsa, arról a sümegi újságok már nem számoltak be. A korabeli híradások betekintést nyújtanak a hegyközség mindennapos dolgaiba. A választmány feladata a szüret napjának kihirdetése, a szőlőhegy biztonságának szavatolása. 1905. márciusában úgy döntenek, hogy „a szokásos hegyi misét ez után is a temető kápolnájába tartják”. Felhívják a tagok figyelmét az utak karbantartására, 1906-ban „a hegypásztorok számára puskát kér a hegyközség” s döntenek arról is, hogy a

szüret okt. 8-án lesz megtartva, melyről „Szüreti mulatságok a sümegi hegyen” címmel, a Sümeg és Vidéke 1906. okt. 14i száma közölt beszámolót. Végezetül essék szó a hegyközség által felállított szeszfőzdéről, mely napjainkban is áll a Tapolcai út (Bécsi út) mentén, a temető közelében. 1926 őszén vetődött fel a „öregbaglyas-hegyi módosabb szőlősgazdák” soraiban, hogy a bécsi kútnál állítsanak fel egy modern, a mai igényeknek megfelelő kisüstös szeszfőzdét”, s ezért a szőlőtulajdonosok egy része társulatba szerveződött. Megkérték a minisztérium engedélyét, majd jelentősebb kölcsönöket vettek fel a kanizsai Néptakaréktól és a Sümegi Hitelszövetkezettől. Kérésükre, a község képviselő-testülete előbb örök használatra bocsátotta, majd 1927 tavaszán eladta számukra a szeszfőzde területét. A Sümegi Újság. 1926. nov. 7-i száma szerint „az öregbaglyashegyi szeszfőzde épületének építése teljes mértékben befejezést nyert. Az üst megvétele folyamatban van, amelyhez a hűtővizet a bécsi kút szolgáltatja, rövidesen megkezdi az üzemelést”, melyet –egyeztetések és viták után – 1927. dec. 18-án sikerült üzembe helyezni.

Fenyő fűrészáru minden méretben, konyhakész tűzifa házhoz szállítva a legjobb áron!

EURÓFA KFT. MÁRIA MAJOR (Sümeg) Telefonszám:

06-30/9-296-970 06-30/9-296-972

TATA GÉPJÁRMÛVEK ÉRTÉKESÍTÉSE • Kötelezõ gépjármû • Használtautó beszámítás felelõsségbiztosítás • Mûszaki vizsga ügyintézése • Eredetiség vizsgálat

Szerkezetlakatosi munkákat és CNC-plazma vágást vállalunk!


7

ÉLETMÓD

MARCAL-PARTI

Bálozó etikett

Az újévi vigadalom után majdnem február végéig a farsangolás, vagyis a bálozás, mulatozás időszaka köszönt be. Maga a farsang a tél kiűzéséről szól, de ezen felül a népi babonák szerint ilyenkor jön el a párválasztás időszaka is, hiszen hamvazószerda beköszöntével megkezdődik a 40 napos böjt, ami alatt a lányoknak nem illendő az ismerkedés. Magyarországon a farsang csúcspontjaként a busójárás hivatott elkergetni a hideget, máshol ez a karneválok időszaka, mint például a velencei, vagy a rioi karnevál. Minden helyen álarcok,

jelmezek mögé bújva járják el téltemető táncot, hol a világhírű szambát, hol a körtáncot. A maskarába bújás nagy népszerűségnek örvend napjainkban is, szép számmal kerülnek megrendezésre a különféle farsangi bálok, ahol ötletesebbnél ötletesebb jelmezeket vonultatnak fel a vendégek. Az egyéb hagyományos bálokon azonban illik a megfelelő öltözetben megjelenni, és az alkalomnak megfelelően viselkedni. Lássuk csak közelebbről, hogyan lehet valaki illendő bálozó. A bálozás és annak etikettje a századelőig nyúlik vissza, és a ritka kivételektől eltekintve ma is élnek az akkor kialakult tradíciók. A „bál” műfaj hagyománya egészen a meghívó gondos kivitelezésével kezdődik, és folytatódik az ültetési rend kialakításával, a regisztráció megszervezésén át a menüsor gondos összeállítása után a program felépítésével és lehetőség szerint a nyitótánc megszervezésével zárul. Az öltözet megválasztása rendkívül fontos, ennek megfelelően célszerű azt már a meghívón is szerepeltetni. Ha példálul a meghívón a „white tie” kifejezést látjuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a nyitótáncot járók frakkban és nagyestélyiben vesznek rész a rendezvényen, a többi meghívott az ún. „black tie” vagyis szmoking és hosszú alkalmi ruha viseletét kell, hogy kövesse.

Legrosszabb esetben a rendező az alkalomnak megfelelő öltözéket jelöl meg. Ez a kifejezés nem teszi egyértelművé a megjelenés szabályait, így teljesen individuális lehet a meghívottak öltözéke. Egy sportember esetében például a farmer garbóval és kordzakóval is elegánsnak minősül, és valószínűleg nem ő lesz a legelegánsabb az este folyamán. Mint köztudott, az öltözetünk egészen biztosan visszahat a viselkedésünkre is. Egy laza farmerban és pólóban még a szóhasználatunk is megváltozik, és természetesen ez igaz a báli öltözetre is, ilyenkor kifinomultabban, választékosabban beszélünk. A hölgyeknek a ruhája legyen földig érő, és ha szabadon maradnak a karok és/vagy a vállak, egy stólával, vagy boleróval feltétlenül egészítsük ki az öltözékünket. Ha mégsem kívánunk effajta ruhadarabot felvenni, nyugodtan felvehetünk egy hosszúszárú kesztyűt. És ne feledjük az aranyszabályt: a kevesebb néha több! Természetesen egy bál legfontosabb része a tánc. Ennek is van hagyományos illemtana, és bizony az egyszerű bálozók ma már nem mindig figyelnek erre eléggé oda, pedig nagyon fontos lenne. Lássuk csak, hogy is kellene történnie. Az asztalnál a fővendég feleségét illik először táncba vinnie a házigazdának, vagy ha nincs ilyen, akkor saját feleségét. Illendő minden hölgyet megtáncoltatni,

akikkel egy asztalnál ülünk. Másik asztaltól úgy lehet felkérni valakit, hogy egy apró meghajlással előbb a kísérőtől/férjtől kérjük el a hölgyet a parkettra. Ha egy nő visszautasítja a felkérést, akkor még legalább fél óráig mással sem szabad táncolnia. Tánc közben lekérés nincs a papírforma szerint, továbbá összesen két zeneszámot illik táncolni a felkért partnerrel, többet nem. Összefoglalva: érkezzünk pontosan, igazán odaillő öltözetben. Ne keltsünk nagy feltűnést se a ruházattal, se az ékszerekkel, se a sminkkel, se a frizurával, de semmiképp ne legyünk alulöltözöttek. Mielőtt leülünk az asztalhoz, feltétlenül mutatkozzunk be a társaság többi tagjának. A táncról már írtam részletesen, viszont az étkezésről nem ejtettem szót. Ne feledjük, hogy nem torkos csütörtökön veszünk részt, inkább együnk kevesebbet, és ne ott akarjuk behozni az egész napi koplalást. És végül de nem utolsó sorban, ha már egyszer bálozásra adtuk a fejünket, érezzük jól magunkat, és ne távozzunk se túl korán, de ha lehet ne is mi legyünk utolsóként távozók. Ezek lennének tehát a bálozás főbb illemszabályai. Ha a fenti tanácsokat megszívleljük, az év legrangosabb báljain is táncolhatunk hajnalig. Végh Beatrix

Gasztro sarok – Íz utazás kishazánk körül Egy kis kitekintésre invitálom a kedves olvasókat. Ismerkedjünk meg a szomszédos országok sajátos íz világával, egyedülálló konyhaművészetével egyegy specialitás révén. Kezdjük talán északi szomszédainkkal és vegyük szépen sorra a többit is. A szlovák konyhának, vagy akár nevezhetnénk csehszlovák konyhának is, nincs évszázados kultúrája, így inkább csak olyan ételekről beszélhetünk, amelyekkel itt találkozhatunk a leginkább. Nálunk például gyakori fogás a hétköznapokon a juhtúros galuska – bryndzové halušky, de szintén ismert étel a knédli – gőzgombóc, a káposztaleves, és a juhtúró leves. A tipikusan szlovák nemzeti ital pedig a borovička, azaz borókapálinka és a kofola, ami a kólához hasonlatos, kicsit gyógynövényes aromájú üdítő ital. Ukrajna konyhája világhírű ételek szülőföldje. Gondoljunk csak a kijevi csirkére, vagy a tipikusan oroszajkú területek cékla- avagy borscs levesére, amit tájegységenként másként, több mint 30féleképpen készítenek. De méltán híresek a derelye és galuska jellegű töltött tészták, kásafélék. Természetesen kihagyhatatlan a sorból nemzeti italuk, a vodka. Románia szépséges tájait járva hagyományos sültekkel és zöldségételekkel találkozhatunk szinte minden vendéglátóegységben. Azért találunk kuriózumokat is, ilyen például a mamaliga, ami nem más, mint kemény vagy puha kukoricakása, főzve, sütve, vagy rántva. De a ciorba – csorba leves is

8

tipikus román étel, aminek legfontosabb alapja a tejföl a tojás és a tárkony, amit különféle zöldségekkel és húsokkal ízesítenek. Az édességek közül a palacsinta jellegű ételek a legkedveltebbek, vagy a szirupba áztatott mandulás süti is. A románok szilvapálinkája, és köményes szilvapálinkájuk messzeföldön nevezetes. Utazásunk következő megállója Szerbia. Ritkán találkozhatunk két annyira hasonlatos ízvilággal, mint amilyen a magyar és a szerb konyha. Alapja az erős, fűszeres sültek, és kedvelt desszert a rétes mindkét nép asztalán. Akármennyire is egyforma alapokon nyugszik népeink gasztrokultúrája, azért találkozhatunk igazi autentikus szerb ízekkel. Az étezések előtt szinte kötelező elfogyasztani egy kupica sligovicát, vagyis helyi szilvapálinkát. Az egyik tipikusan szerb étel a gyuvecs – magyarosan lecsó – ami azért kicsit másképp készül, mert ott sütik a zöldségeket, és rizshez, burgonyához keverve köretként kívánják. A húsok közül a birka kiemelkedően gyakori fogás, bármilyen formájában, és feltétlen meg kell említenem a szerb savanyú levest, ami leginkább a mi ragulevesünkhöz hasonlatos. Horvátország a tengerpartjáról híres, de ne feledkezzünk kitűnő ételeikről sem. Hagyományosan nem beszélhetünk kizárólagos horvát gasztronómiáról, hiszen a történelem során itt is sok nép hatással bírt a szakácstudományra, mint

például a török, a magyar, a szerb, vagy az olasz. Ezen kívül a különböző tájegységei is tovább gazdagítják az amúgy is sokszínű konyhát. Hatalmas tengerpartja lévén szeretném megemlíteni személyes kedvenceimet, a tenger gyümölcseit. Halak, kagylók, rákok, tintahal, sütve, rántva, grillezve a legfinomabb fogások közé tartoznak. A hegyvidék jellegzetes étele a marha és birkahús fokhagymával sütve. Péksüteményeik közül a burek minden pékségben megtalálható, a réteshez hasonlatos, sós, sajttal, vagy marhahússal töltött finomság. Sajátos italuk a fügepálinka, de ha valaki szereti a jó söröket, vagy borokat, azoknak sem lesz csalódás a horvát vendéglátás. Következő állomásunk Szlovénia. Mint a többi déli szomszédunknál itt sem beszélhetünk hagyományos szlovén konyháról, de azért akadnak gyöngyszemek a gasztronómia területén. Ilyen például hagyományos gombás krumpli leves, a szlovén disznótoros, és a kalácsfélék. A leves minden ebédnél kihagyhatatlan, és gyakori vendég az asztalokon a savanyú káposzta többféleképpen elkészítve. Végül de nem utolsó sorban megérkeztünk a nyugati szomszédunkhoz, Ausztriába. A kristálytiszta vizű alpesi patakokban szép számban élnek pisztrángok, ami az osztrák halételek legnagyobb részét kiteszi. A hegyek üde legelőin nevelt marha a húsfogyasztók legfontosabb alapanyaga. A


fiatal borjúból pedig a mindenki számára ismerősen csengő Wiener Schnitzl azaz a borjú bécsi készül. A síelés szerelmesei gyakran találkozhatnak a Hüttékben a gőzgombóccal, ami szilvalekvárral töltött, vaníliaszósszal, mákkal meghintett finomság, vagy a nálunk is népszerű smarnival, ami Ferenc József kedvenceként császármorzsa néven is ismert. Az édességek közül személyes kedvencem a Sacher torta, aminek készítése szintén Ausztria nevéhez köthető. A fentiekben a teljesség igénye nélkül próbáltam a legjellemzőbb szomszédos országok ételeit felsorakoztatni, remélem sikerült meghoznom a kedvüket a határon túli konyha kipróbálására. A gasztro sarok recept nélkül nem lehet az igazi, így három kedvencemmel búcsúznék a kedves olvasóinktól. Juhtúrós sztrapacska Hozzávalók: • 1 kg burgonya • 2 tojás • 45-50 dkg liszt • 30 dkg juhtúró • 20 dkg füstölt szalonna • só Elkészítés: A szalonnát apró darabokra vágjuk, és ropogósra sütjük. A pirosra sült szalonnadarabkákat kiszedjük egy tányérra és félretesszük a zsírját is. Egy nagy fazékba vizet teszünk fel forrni, és megsózzuk. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, és apró lyukú reszelőn lereszeljük.

ÉLETMÓD

MARCAL-PARTI

Gasztro sarok – Íz utazás kishazánk körül Minden burgonya után a lisztből rászórunk a reszelékre, hogy ne barnuljon meg, de egy maroknyi lisztet félreteszünk (mert lehet, hogy a burgonya vizes, lehet, hogy száraz, eszerint kell majd a lisztet használnunk!). Ha elfogyott az összes krumpli és a liszt összekeverjük, és hozzáadunk 2 evőkanállal a szalonnából kisütött zsírból, valamint 2 tojást és megsózzuk. Ha úgy látjuk, hogy a burgonyás massza túl híg, akkor hozzáadjuk a félretett 1 maroknyi lisztet, ha viszont jó állagú, akkor a félretett lisztre nincs szükség. Közben a fazékban felforrt a vízbe nagyobb lyukú nokedli szaggatón, vagy vágódeszka segítségével galuskákat szaggatunk a tésztából. A galuskákat óvatosan megkeverjük, nehogy letapadjanak az edény aljára, majd addig főzzük, amíg a víz tetejére fel nem jönnek, és utána közepes lángon 5-6 percig főzzük őket. Ezután a galuskákat leszűrjük, leöblítjük. A szalonnazsírral alaposan megkenünk egy tepsit, és a juhtúrót megolvasztjuk benne, majd ráöntjük a még forró galuskát, majd megszórjuk a szalonnapörccel. Addig folytatjuk a rétegezést, amíg elfogy a galuska és a juhtúró, majd alaposan elkeverjük a galuskát, és a tetejét meghintjük a maradék pörccel. Ha nem eléggé olvadt rá a sajt a tésztára, akkor még 5-10 perc erejéig mikrohullámú sütőben vagy rendes sütőben átmelegítjük

Kijevi csirkemell Hozzávalók: • két egész csirkemell filé • 15 dkg vaj (nem margarin!!!) • 2-3 gerezd fokhagyma • fél citrom leve • 2 ek. petrezselyem • 2 ek. snidling vagy újhagyma Elkészítés: A lágy, szobahőmérsékletű vajhoz hozzáadjuk a citrom levét, az apróra vágott, vagy reszelt fokhagymát, a szintén nagyon apróra vágott snidlinget és petrezselymet is, sózzuk, borsozzuk, és alaposan összekeverjük. Egy folpack segítségével rúd alakúra formázzuk, a végeit lezárjuk és betesszük a hűtőbe, hogy kellően megdermedjen. A csirkemell filét négy részre vágjuk, majd minden darabot könyvszerűen bevágunk és egy kicsit kiklopfolunk. Sózzuk, borsozzuk, majd a megdermedt fűszervajat négy részre vágva a filé közepére helyezzük, és alaposan tekerjük körbe. Ha szükséges

erősítsük meg hústűvel, vagy fogpiszkálóval. Ezek után marad a bundázás, liszt, tojás, és zsemlemorzsa. Ha biztosak akarunk lenni, benne, hogy nem folyik ki, akkor panírozzuk duplán a tekercseket. Kellően forró – de nem lohogó – olajban 8-10 perc alatt készre sütjük. Friss salátával, és burgonyapürével tálaljuk. Ha lehet minél hamarabb fogyasszuk el, mert a forró ketté vágott hús beissza az ízletes fűszervajat, és omlós, puha lesz.

Gőzgombóc Hozzávalók: A tésztához: • 2, 5 dkg élesztő • 50 dkg liszt • 3 dkg cukor • 3 dl tej • 1 tojás • 10 dkg vaj • csipetnyi só • fél citrom reszelt héja • 25 dkg szilvalekvár A tetejére: • olvasztott vaj vagy vaníliasodó • 10 dkg darált mák porcukorral

összekeverve Elkészítés: Az élesztőt cukros langyos tejben felfuttatjuk. Hozzákeverjük a lisztet, a csipetnyi sót, a tojást, a citromhéjat és az egészet tésztává gyúrjuk. Letakarjuk és langyos helyen fél óráig kelesztjük. Lisztes gyúródeszkán a tésztát kinyújtjuk, és egy bögre segítségével köröket szaggatunk, melyek közepébe 11 teáskanál szilvalekvárt tesszük, és gombóccá formáljuk. Figyeljünk, hogy jól záródjanak, különben főzés közben kifolyhat a lekvár. A gombócokat félretesszük, és még egy kicsit kelesztjük. Addig egy lábasban vizet forralunk kevés sóval, fölé szűrőt helyezünk, úgy hogy ne lógjon a vízbe. Tegyük a gombócot a szűrőbe, fedjük le, és forró víz fölött 1015 percig gőzöljük készre. A kész gombócokat öntsük le olvasztott vajjal vagy vaníliaöntettel, és szórjuk meg porcukros mákkal. Melegen tálaljuk. Azért is szeretem ezt az étele, mert ha egyszerre nagyobb adagot készítünk belőle, lefagyaszthatjuk a töltött gombóckákat, és ha nincs időnk főzni, egyszerűen csak kivesszük a fagyasztóból és gőz fölött elkészítjük. Egy kicsit pikánsabbá tehetjük a tölteléket, ha kevés rummal és fahéjjal ízesítjük a lekvárt, vagy ízlés szerint más gyümölcsízzel is elkészíthetjük. Remélem, kipróbálják valamennyi ételt! Jó étvágyat hozzá!

Az éhezés elhízáshoz vezet! Meg kell menteni Földünket, hogy egészségesen élhessünk e bolygón. Ugye senki nem hiszi, de mégis igaz - az éhezés elhízáshoz vezet - (a nitrogén, a foszfor és a kálium) a termőtalaja-inkban nem elég. A lételem az istállótrágya és a zöldtrágya. A létfontosságú mikró-és nyom elemeket, a kalciumot, a magnéziumot, a nátriumot, a vasat, a mikro-méretű rezet és a szelént és így tovább, az emberi szervezet nem nélkülözheti. Az élet egészséges körforgáshoz ezeket az anyagokat be kell vinni a talajba, hogy annak a termő ereje biológiai értelemben teljes értékű legyen, mert mindez a záloga a hosszú emberi életnek. Tehát, az emberi társadalom számára biológiailag értékes élelmiszerre van szükség, amit csak teljes értékű termőtalajra alapozva lehet megvalósítani. A csak nitrogént, a csak foszfort, a csak káliumot tartalmazó talajokon biológiai értelemben szegény élelmiszer-

alapanyag terem. Ebből persze az ember ösztönösen többet fogyaszt, abban a reményben, hogy mégiscsak megkapja a szervezete a hiányzó és létfontosságú mikro- és nyomelemeket. – De! Nem kapja meg, hanem kórosan elhízik és a hosszú, egészségben eltöltött alkotó élet helyett hamar meghal. Az egyik lehetséges megoldás a hagyományos paraszti gazdálkodás. Ebben a gazdálkodási formában nem keletkezik hulladék. Teljes értékű a biológiai körforgás. A kertben megteremnek a zöldségfélék, a zöldség javát az ember megeszi, a kerti hulladék pedig nem veszik kárba, mert a javát a tyúkok kikapirgálják, a maradékából pedig zöldtrágya lesz, miközben a baromfi-trágya a kert talaját gazdagítja, éppen az életfontosságú mikro- és nyomelemekkel. Tehát a jövő útja falun mégiscsak a kertek, a fóliasátrak, az üvegházak és a jószág, a baromfi, a sertés, a juh, a kecske. Fontos az

is, hogy fölöslegesen ne használjunk vegyszert. A gyomirtáshoz olykor-olykor elő kell venni a nagyszüleink idejében már jól bevált "kapazin"-t, azaz a kapát, még ha néha fel is töri egy kicsit a tenyerünket, bizony a zömében ülőmunkát végző ember egészségének néha jót tesz a kertben végzett fizikai munka. Egy kicsit vissza kell térnünk a természetes élethez, ha másért nem, legalább az egészségünk érdekében. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell gépet használni! De a magas biológiai értékű táplálék, magas energia szintet képvisel. Ez, a magas energia szint, hosszú, egészséges, és alkotó életet ad az embernek. A magas energia szint az ember, alkotó életének teljesítményében, az életművében jelenik meg. Az egy oldalúan táplált ember csak a makroelemeket tartalmazó műtrágyával ellátott talajokon termett élelmiszer-alapanyagokból készült ételeket eszi. Máshoz hozzá se jut, mert a

nagy tőkéstársaságok érdekei által vezérel nagyüzemi gazdaságok profitérdekei az egyoldalú, monokultúrás nagyüzemi mezőgazdaságot diktálják. Nos! Az ilyen egyoldalúan táplált ember gyenge, esendő és könnyen gyarmatosítható, mert kicsi az energia szintje és az életereje kevés. A társadalom egészséges energiagazdálkodása érdekében a biológiailag értékes élelmiszerek kellenek! Sajnos azt kell mondani, hogy Magyarországon, még nem igazán nagy a szegénység, mert a kertek még nincsenek felásva! Valóban ennyire szegények vagyunk, hogy még ezt se tudjuk? Papp Tamás (Pápa), a Kisgazda polgári Egyesület és a Kisgazda Polgári Szövetségpárt Veszprém Megyei Szervezetének elnöke, az Országos Elnökség, valamint a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja

LUTRA VADÁSZ-HORGÁSZ BOLT

Nemes Húsáruház

Teljes kollekcióval várja kedves vásárlóit. Tel.: 87/550-196 Nyitva tartás: H-P: 9-17, K: 9-13, Szo.: 9-12

A megszokott, bő áruválasztékkal várja vásárlóit!

Minden pénteken akciók a horgászboltban! 2012. JANUÁR-FEBRUÁR

Sümeg, Kossuth L. u.

Ízletes reggelijét is elfogyaszthatja húsáruházunk falatozó részlegében!

9

MARCAL-PARTI

INTERJÚ

Interjú Dömötör Zsolt lufihajtogató világbajnokunkkal Zsoltot már elég régóta ismerem, valamikor az első Szeretem Sümeget Napok egyikén találkoztunk először, ahol teljesen ingyen vállalta a gyerekek szórakoztatását.

Az utóbbi időben mégis eltűnt a látókörömből, és a „szúnyog” megalkotása, a világbajnoki cím, és az ezzel járó médianyilvánosságnak köszönhetően került az én figyelmem középpontjába is. A most következő beszélgetés azonban úgy érzem, nem csak a lufihajtogatásról, és a sikerről szól, ezért is merem jó szívvel ajánlani Olvasóinknak! - Hol, mikor kezdődött a lufi iránti érdeklődés? - Még óvodás voltam, amikor a Polgármesteri Hivatal nagytermében volt valamilyen ünnepség, rendezvény. Nem igazán emlékszem már pontosan mi is volt az, de arra igen, hogy volt egy bűvész is, aki lufikat hajtogatott. Azóta engem nem érdekel más, csak ez! Hát így kezdődött, nagyon régen. - Gondolom, valamilyen „rendes” szakmát is tanultál annak idején, hiszen lufihajtogató iskola nincs! Hogy indult a pályád? - Ez így van, valóban van szakmám, villanyszerelő vagyok, papíron. Mert, hogy őszinte legyek, ha otthon egy villanykörtét kell becsavarni, inkább mást hívok ahhoz is! De tényleg, teljesen komolyan: összesen három hónapot dolgoztam a tanult szakmámban, és azóta, immár tizenhat éve csak a lufihajtogatásból élek. Mondanom sem kell, hogy akkoriban ez milyen ellenérzéseket váltott ki a családomból! Még ők is léhűtőnek neveztek! Persze, ez mára megváltozott, most már ők is látják, hogy villanyszerelőként sem lenne egyáltalán biztonságosabb a megélhetésem, sőt… Ez akkor nekem nem is volt szempont, hiszen már gyerekkorom óta csak ez izgatott. - Az érdeklődés megvolt, rendben, de hogy látod, mennyiben tehetség kérdése az, hogy ilyen szintre jutottál? - Mindig azt szoktam mondani erre a kérdésre, hogy 99%-ban szorgalom, gyakorlás, és a maradék 1% a tehetség. Kreativitás kell, egyfajta látásmód. Ebben nekem sokat segített, hogy gyerekkoromban, egészen 18 éves koromig sokat legóztam. Tudom, ma a számítógépek és az internet virtuális világában ez egyre

10

nehezebb, mégis azt tanácsolnám a szülőknek, hogy gyerekeiket legóztassák, inkább hasznukra fog válni, azt hiszem. Én ma is gyakorlok, általában 4-5 órát naponta, és egyébként legtöbbször éjszaka. Otthon van egy kb. 12 m2-es műhelyem, ahova nem szívesen engedek be idegent, ott szoktam tekerni a lufikat, kísérletezni. - Az első időszak gondolom nem csak a család ellenállása miatt volt nehéz! - Valóban, a legnagyobb nehézséget nem az okozta. Tizenhat évvel ezelőtt még a piac is más volt, meg hát persze az én lehetőségeim is. Tudni kell, hogy ezek a lufik nem olyan anyagból vannak, mint a búcsúban kapható testvéreik. Ezek 100%ban latexből készülnek. Ez egy teljesen környezetbarát anyag, éppúgy, mint a tölgyfalevél teljes egészében lebomlik. Beszerzésük sem egyszerű, és drágák is. Pályám elején Galambos Fecótól vettem a lufikat, először egy dobozzal, aztán mikor kerestem annyi pénzt megint egyet, vagy aztán kettőt. Fecónak egyébként is sokat köszönhetek ebben a kezdeti időszakban. Aztán megtaláltam azt az amerikai céget, ahonnan ma is beszerzem a lufikat. A lufik állandó, megbízható jó minősége nagyon fontos. A színük sem változik, fontos, hogy a zöld, vagy a piros az bármelyik dobozból veszem is ki, pontosan ugyanolyan legyen! A lufik alakja is szabványosítva van, amikkel dolgoznak szerte a világon a lufihajtogatók.

- Említetted Galambos Fecót. Rajta kívül van még olyan személy, aki fontos volt valamilyen szempontból a pályádon? - Egy ilyen embert tudok még említeni, Papp Imrét. Ő pályám elején már azzal is sokat segített, hogy hajtogathattam a Várban, a Vár környékén, de így visszatekintve, még fontosabbnak látom, amit emberi és vállalkozói szemléletben adott nekem. Mondhatnám, a kitartásból adott leckét. Neki is volt egy álma, amit minden nehézség ellenére megvalósított. Ez nekem is sokszor erőt adott, és példát mutatott! Mikor elkezdtem élesben a lufihajtogatást, ahogy már mondtam, igen nehéz volt, és nagyon sokan próbáltak meggyőzni arról, hogy ha csinálom is, de legyen mellette egy ún. „rendes” állásom, biztos jöve-

delmem. Én úgy láttam, hogy ha komolyan akarom ezt csinálni, akkor nem pazarolhatom az időmet másra. Hittem magamban! Hittem benne, hogy jól csinálom, és ha nem aprózom el az erőmet, egyre jobban fogom csinálni, és akkor az anyagi gondok is megszűnnek lassan. Az idő szerencsére engem igazolt. Azok a pályatársaim, akik biztonságból csak másodállásban hajtogatták a lufit, már kikoptak a szakmából. - A te pályádon mi hozta meg az áttörést? Mikor lettél nemzetközileg is ismert? Hányan vagytok Magyarországon, akik igazán profik? - Egy 2006-os versenyen nyertem a Maszkkal első nemzetközi díjamat, talán ezt nevezhetném egy jelentős állomásnak, hiszen azóta nemzetközileg is elismernek. 2010-től pedig oktatója és zsűri tagja is vagyok a lufikat gyártó amerikai cégnek. A versenyek egyébként nagyon érdekes hangulatúak. Bömböl a zene, emberek állnak körben, és borítékot húznak a versenyzők. Benne kép, mit kell hajtogatni, és a lufik is mellékelve. Természetesen időre végezni kell. Aztán vannak olyan versenyek is, ahova nem kell kiutazni személyesen, hanem otthon elkészíti a versenyző a munkát, lefényképezi minden oldalról, több szögből, és internet segítségével elküldi a képeket. A csalás lehetősége fel sem merül, mert a lufitekerést ilyen fokon kevesen űzik a világon, mondhatnám, ez egy zártkörű klub. Magyarországon is mindössze ketten vagyunk, akik indulunk ezeken a versenyeken, egy barátom Budapesten és én itt Sümegen. Én még teljesen autodidakta módon tanultam, de most már vannak tanfolyamok, amelyeket a Balloon World Hungary-val együtt tartunk. Legutóbb tizenhatan végeztek, a következő áprilisban indul Budán, az új oktató termünkben a Bécsi úton. Ezek a tanfolyamok elméleti és gyakorlati részből állnak, és igaz, hogy nem adnak hivatalos diplomát vagy szakképzettséget, de pontosan a lufihajtogatók kis száma miatt a gyakorlatban van jelentősége! - Nem félsz a konkurenciától, hogy te magad is képzed őket? - Nem, sőt, azt szeretném, ha mind többen lennénk. A piac ugyanis bővül, és én például többek között azért is nem foglalkozom hatalmas „dekorációval”, mert oda több, hajtogatásban jártas munkatárs is kellene. Én persze ettől függetlenül is jobban szeretem a bemutatókat, amikor le lehet ugrani a színpadról, meg lehet kérdezni a kisgyerektől, milyen mesefigurát szeretne, ha tekernék neki? Engem ez inspirál! Egyébként a hiedelmekkel ellentétben a felnőttek jobban élvezik a lufihajtogatást mint a gyerekek. A lufibohóc kifejezést sem szeretem, én már nagyon régóta nem is öltök bohócjelmezt. Ez nem erről szól! Hanem a kreativitásról, és a hangulatfokozásról. Igen, a lufi szerintem a legjobb hangulatfokozó! És erre manapság egyre nagyobb szükségünk is van! A piac bővüléséhez pedig még annyit, hogy egyre nagyobb szeletét teszi ki a munkámnak a születésnapi partik, legényés


leánybúcsúkra való alkalomhoz illő ajándék lufifigura készítése. Új terület viszonylag a lufiruha készítés, ebben jelenleg a japánok a menők, legalábbis egyelőre! Tehát egyre inkább a felnőtt szórakoztatás irányába mozdul el a lufitekerés. Természetesen nagy rendezvényekre is sokat hívnak, a Hotel Pelionban például szilveszterkor léptem fel. Szerencsére van munka bőven, külföldön is. - Soha nem merült föl még benned, hogy elköltözz Sümegről? Vagy akár az országból? - Felvetődött már bennem, de mostanában egyre kevésbé látom ennek szükségét. Egyébként is ellene vagyok a nagyváros-központúságnak. Pontosan nyugat-európai példák bizonyítják, hogy akár egy kis faluban is lehet vállalkozni, és normálisan élni. Amivel én foglalkozom tipikusan ilyen. Nem számítana semmit, ha mondjuk Budapesten élnék, vagy külföldön. Itthon is megtalálhatja bárki a boldogulását, ha nem csak sablonokban gondolkodik és elég kitartó! Így is megtalálnak, akik valami igazi jó lufi hangulatfokozót akarnak! - Szokványos kérdés egy interjú végén: távolabbi célok, tervek? - Nincsenek távlati terveim, de állandóan újításokon dolgozom. Én építkezem, a tanítványok pedig leírják. Ha meglátok egy új mesefigurát, egyből megcsinálom lufiból, és nem csak ilyen jellegű dolgokon gondolkodom. Most például azon dolgozom, hogy vállalatok csapatépítő tréningjein hogyan lehetne bevetni a lufitekerést! Remélem nemsokára már erről is beszámolhatok! - Sok sikert neked a továbbiakban is! Köszönöm a beszélgetést! Az ajándék lufifigurák (szülinapra, legény- vagy leánybúcsúra) megrendelhetők a Piac téri Dekor boltban vagy a www.LufiZoo.hu oldalon talált elérhetőségeken. Végh László

SPORT

MARCAL-PARTI

Beszélgetés Lenner Tibor trial versenyzővel Nem túl régen jutott tudomásomra, hogy a közelben, Bazsin él egy húsz éves fiatalember, aki évek óta meghatározó mind országos, mind nemzetközi szinten a sportban, amit űz.

Hogy lehet, hogy egészen eddig elkerülte figyelmem ez a tény? Nos, talán mentségemül szolgálhat, hogy a motoros sportnak ez a válfaja, a trial, még meglehetősen új és ismeretlen hazánkban. - Kedves Tibor! Bevallom, semmi többet nem tudok a trialról, csak annyit, hogy kell hozzá motor. Valószínűleg olvasóink többsége is így van ezzel. Kezdhetnénk hát egy kis ismertetővel? - Nagyon szívesen! Ebben a sportban az ügyesség számít, tehát nem arról van szó, hogy köridőt mérnének. Speciálisan kialakított pályákon mérik össze tudásukat a versenyzők, a pályán 8-10 akadály van kialakítva. Ezeket kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy a lábunkat nem szabad letenni. Természetesen minden akadálynál pontozó bírók állnak, akik a különböző hibákért, pl. a lábletételért hibapontokat adnak. Így alakul ki a végeredmény. A trial motorok is speciális építésűek, a legszembetűnőbb különbség egy cross motorhoz képest például, hogy nincs rajtuk ülés! A versenyző állva teljesíti a szekciókat. Tibor közben képeket mutat. Egészen döbbenetes mutatványokat csodálhatok meg! Inkább a cirkuszi akrobaták produkciói jutnak eszembe, mint a motorsport! Embermagasságú szikla tetejére felugrató, azon percekig egy keréken egyensúlyozó motoros! Szinte a gravitáció törvényeit meghazudtoló felvételek! Egyre nagyobb tisztelettel nézek a velem szemben ülő fiatalemberre. - Milyen rendszerben zajlik a Magyar Bajnokság? Hány pálya van, hány verseny?

- A Magyar Bajnokságban öt verseny van. Az elsőre áprilisban fog sor kerülni Százhalombattán. Aztán következik Nyitra (Szlovákia), Nógrádsipek, Keszthely és Mosonmagyaróvár. Egy versenyen hat pálya van, mindegyiket ötször kell teljesíteni, így adódik a végeredmény, a harminc szekció után. Nálunk tulajdonképpen nincsenek szigorúan vett életkorhatárok, de 16 éves korig 125 cm3 alatti motorokkal lehet csak versenyezni. Tudásszint alapján vannak kategóriák: kezdő, haladó, profi és extrém, amiket színekkel jelölünk, sorrendben fehér, sárga, kék, zöld és piros. - Te melyikben vagy jelenleg, és milyen motorral versenyzel? - A zöldben, tavaly óta, és jelenleg egy 300 cm3-s Beta EVO a gépem, egy 72 kgos olasz motor. - Beszélj a kezdetekről légy szíves! Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba ezzel a sporttal? - A kezdetek még gyerekkoromba nyúlnak vissza, amikor egy 50-es Romettel kezdtem a motorozást. No ennek természetesen még semmi köze nem volt a trial sporthoz, de mindenesetre a motorok szeretete már ott kezdődött. A triallal 6 éve ismerkedtem meg, amikor ide Bazsiba költözött egy osztrák úr, Roland Georgieff, aki kétszeres osztrák bajnok volt korábban. Ő kezdett el akkor foglalkozni néhány korombeli gyerekkel, és alapított egy sportkört. Én csatlakoztam nyolcadikként, utolsóként a csapathoz, aztán úgy alakult, hogy én maradtam egyedül. Roland látott bennem fantáziát, és azon kívül, hogy megismertette velem ezt a sportot, és mesterem volt, azóta is nagyon sokat köszönhetek neki, hiszen az ő szponzorálása nélkül nem is tudnék versenyezni! Ő szállít engem és a motort a versenyekre, és ő vette a motorokat is nekem. Ez nagyon nagy anyagi áldozat a részéről, hiszen például a mostani gép 2.5 millió Ftba került! Egyszóval nagyon-nagyon hálás vagyok Rolandnak! - Nos, az eddig elmondottakból gondoltam, hogy nem olcsó sport ez. Milyen kiadások vannak még a motoron kívül? - Be kell fizetni a különböző versenyeken a nevezési díjakat, és évente a licenc díjat. Ezek néhány tízezer Ft-ot jelentenek mindössze. Ami nagyon drága, az egyrészt az utazás a versenyekre. Tudni kell, hogy ezek két napos versenyek. A

Biztonságos közlekedés a Premio Gumiszervizzel! Bízza autóját a Premio-ra! Kiváló minőség, gondos szakmunka! Éljen a kártya adta lehetőséggel!  Sümegi Premio szerviz láthatósági mellényt ajándékozott a Ramassetter Vince Általános Iskola kisdiákjainak.

www.karosszeria-sumeg.hu

motor áráról már beszéltem. Gondolom azt is el tudja képzelni mindenki, hogy a gépek hamar kopnak, meghibásodnak ekkora igénybevételnél. Aztán az üzemanyag költség is egyre jelentősebb! A javításra, alkatrészekre szinte napi szinten költeni kell, hiszen természetesen nem csak versenyekre járunk, hanem gyakorolni is kell rendszeresen. A védőfelszerelések és a ruházat is nagyon drága, egy bukósisak is közel 100 ezer Ft, a ruha pedig ráadásul hamar kopik és szakad ebben a sportban. Egy komplett felszerelés ára 300 ezer Ft körül van. - Te milyen rendszerességgel gyakorolsz? - Heti egy alkalommal megyek Keszthelyre, ahol van egy épített pálya is, ahol bármilyen időben lehet edzeni, illetve a gyenesdiási kőbányában. Itthon is építettünk egy házi gyakorló pályát, amit szinte minden nap használok. - Öt éve versenyzel. Mik az eddigi eredményeid, és mik a terveid?

- 2007-ben a III. osztályban (sárga) értem el 1. helyezést. 2008-ban már a következő (kék) osztályban lettem bajnok. A trialban aki megnyeri a bajnokságot, annak kötelező a következő évben a magasabb osztályban indulni. Így aztán 2009ben már az I. osztályban indultam, és értem el 4. helyezést. 2010-ben a Magyar Bajnokságban 2. helyezett voltam, a Szlovákban pedig 3. A 2011-es évben újra 2. lettem a hazai bajnokságban, a nemzetköziben pedig harmadik. Viszonylag kevesen foglakoznak ezzel a sporttal, 30-40 magyar versenyző szokott indulni a bajnoki futamokon, ezért nagyon jó, hogy osztrák és szlovák versenyzők is indulhatnak a futamokon, és a magyarok is részt vehetnek az ottaniakon, bár az oszt-

A mester és főszponzor Roland Georgieff rák versenyek nem számítanak bele a magyar pontvadászatba, csak edzőversenyek. Én egyébként külföldön, Ausztriában is voltam trialt oktatni, és bemutatókat is vállalok itthon és külföldön egyaránt. A legközelebbi célom az, hogy idén magyar bajnok legyek, és nagyon bízom benne, hogy végre el tudok indulni a VB-n is ebben az évben, amely szeptemberben kerül megrendezésre Svájcban. - Tiszteletet parancsoló lista! Vajon mit tudhatunk meg rólad ezen kívül? Mit csinálsz, amikor nem triálozol? - Az általános iskola után asztalosként végeztem kitűnő eredménnyel, de úgy gondoltam, tovább kell tanulni, és jelenleg Keszthelyre járok a VSZK-ba, jövőre fogok érettségizni. Egyéb hobbira nem nagyon jut időm, minden percemet lefoglalja a tanulás és a trial. - Gratulálok, és további sok sikert, és balesetmentes versenyzést kívánok! Kedves olvasóink! Bár Georgieff úr eddig is biztosította a feltételeket tanítványa számára, és erejéhez mérten ezután is ezt fogja tenni, de az egyre nagyobb célok elérése érdekében Tibornak újabb szponzorokra lenne szüksége! Úgy gondolom, hogy interjúnkban egy nagyszerű, támogatásra méltó ifjú sportembert ismerhettek meg. Akinek van lehetősége, kérem támogassa őt. Természetesen nem csak jótékonykodásról van itt szó, hanem vállalkozásoknak reklám lehetőségről, szponzori szerződésről! Ahogy már említettem, Tibor vállal bemutatókat is, az önkormányzatok és a cégek vegyék figyelembe egyegy falunap vagy más közösségi esemény szervezésénél! Igazán látványos, világszínvonalú show műsort kapnak Lenner Tibortól, és egyben elősegíthetik egy közelünkben élő tehetséges fiatal sportember karrierjét! Végh László

Németh Óra-Ékszer Sümeg, Bosnyák u. 3.

Órák (legújabb Casio modellek is), ezüst, arany ékszerek, Swarovsky ékszerek kaphatók! Óra javítást, elemcserét, ékszerjavítást, tisztítást továbbra is vállalunk! 2012. JANUÁR-FEBRUÁR

11

MARCAL-PARTI

ÉPÍTKEZÉSEKHEZ SZÜKSÉGES ALAPANYAGOK ÉRTÉKESÍTÉSE Telephelyünk: Sümeg, Eitner u. 03/9, Iparterület SÓDER HOMOK BAZALT TERMÉSKė FÖLD (folyami és 0-4 0-4 (falazókĘ) -termĘföld bányahomok) 0-8 0-35 -mészkĘ -tĘzeg 0-16 0-100 -bazalt 0-24 0-32 Alapanyag kiadás: 6.30-17.00 óráig.

Sümeg belterületén kedvezményes helyszínre szállítás 1-15 m³-ig.

FÖLDMUNKAVÉGZÉS A munkákhoz szükséges kis- és nagyteljesítményĦ munkagépekkel állunk rendelkezésükre: -

Udvarok és bekötĘ utak készítése Alapásás Pincetömb kiemelés Helyszíni deponálás Gépi lyukfúrás 2 m mélységig 20, 30 és 50 cm átmérĘig

- TörĘfejezés, - daruzás - VízelvezetĘ árkok készítése - Tereprendezés - Helyszíni betongyártás - Betonpumpálás

Telefon: 06-30-402-16-71 EGÉSZ

ÉVBEN FRISS ZÖLDSÉGEKKEL ÉS GYÜMÖLCSÖKKEL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT ÜZLETÜNKBEN A MÁRTÍROK UTCÁBAN.

TOVÁBBRA IS VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT A TEJ ÉS PÉKÁRUSZAKÜZLETÜNKBEN SZERETETTEL VÁRJUK RÉGI ÉS ÚJ VENDÉGEINKET A KISFALUDY ÉTTEREMBEN ÉS A CUKRÁSZDÁBAN: MINDENNAP

FRISS MENÜ VÁLASZTHATÓ FÕ FOGÁSSAL.

RENDELKEZÉSRE ÁLLUNK AKÁR KISZÁLLÍTÁSSAL IS, CSALÁDI RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁRA : ESKÜVÕK, TALÁLKOZÓK, Kiadja: „Sasbérc” Alapítvány Főszerkesztő: Végh L., Judi J. 8330 Sümeg, Kossuth L. u. 13. Levelezési cím: 8330 Sümeg, Pf.: 29. Felelős kiadó: Judi József, kuratórium elnöke Nyilvántartási szám: 2.9.1/1185-1/2005

12

ISSN: 1787-5692 Nyomdai munkák: Kölcsey Nyomda Kft. Tapolca Felelős vezető: Kölcsey Norbert Fotó: Csicsics Antalné Megjelenik havonta, 6.000 példányban ingyenesen.

BALLAGÁS, KERESZTELÕK, HALOTTI

TOROK ÉS EGYÉB MÁS RENDEZVÉNYEKRE. ÉRDEKLÕDNI CSERTI GERGÕNÉL VAGY A

06-20/966-7000


TELEFONSZÁMON.

MARCAL-PARTI. Rendőrök akadályozták meg Rátosi Ferenc polgármestert az önkényes épületfoglalásban. Egy várkapitány tanulságos története

Recommend Documents