MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
2011. január
•
MAKROSTATISZTIKA 7. hét A vásárlóerő-paritás mint a nemzetközi összehasonlítások statisztikai eszköze Mi a VEP, mire jó és mire nem? Oblath Gábor
Miről lesz szó? Mi a VEP (=PPP)? – Az időbeli és a területi árindex analógiája – Két ország (térség) nominális fejlettségi szintkülönbségének volumenszint különbségre Milyen VEP-ek vannak, hogyan számítják őket? – Populárisak, félig és egészen hivatalosak – Források Mire jó(k) a VEP (-ok)? nk-i összehasonlítások: – ár- és volumen, – szint és szerkezet Alkalmazások, illusztrációk
felbontása ár- és
2
A VEP: területi árindex (Az időbeli és a területi árindex analógiája)
Hogyan jutunk azonos skálájú érték, illetve árindexhez?
3
2009: az EUR-ban kifejezett nominális GDP/fő arány (értékindex) felbontása ár- és volumenindexre HU-EU(27)
4
Volumen és ár EU27=100
A VEP-ek fajtái Terjedelem A gazdaság egészére (GDP PPP) Egyes felhasználási tételekre Azonos árukosár vs. területi árindex Árukosár (Pl. Big Mac index, UBS-index) Területi árindex: PWT, OECD-Eurostat (O-E) Felhasználási (keresleti) vs. termelési oldal (az utóbbi: kísérleti) Szintek vs. szerkezetek – Szintek: EKS-módszer – Szerkezet: G-K-módszer „Populárisak” (Big Mac), félhivatalos (PWT) hivatalosak (O-E), Világbank Egy populáris index
5
6
7
Hogyan jön ki a 11%-os „undervaluation”?
A számunkra (Európában) fontos VEP: a PPS (Purchasing Power Standard) PPS: az Eurostat által alkalmazott sajátos (és igen praktikus) vásárlóerő-paritás. Definíciója: 1 PPS =1 EUR vásárlóereje az EU egészére (korábban EU-15-re, most EU27-re), minden termékcsoportra, felhasználási tételre, illetve a GDP egészére nézve Tehát a relatív árszint (PPS/árfolyam) az EU egészére =100 Az egyes országok esetében a relatív árszint azt mutatja, hogy egyes termékcsoportok, ill. felhasználási tételek (és végül: a GDP egészének) árszintje hány %-át teszi ki az EU átlagának (DE: majd EU-15-hez is viszonyítunk)
8
PPS (folyt.) 2002: Pl.: a GDP egészére 2002-ben: PPS_HU_GDP: 127,5; (árfolyam: 243 HUF/EUR; tehát relatív árszint: a GDP-re kb. 53 (=127,5/243) Pl.: a teljes végső fogyasztási kiadásra 2002-ben: PPS_HU_ fogy./árfolyam(EUR/HUF)= kb. 48 (=116/243) Ez azt jelenti, hogy 1. a hazai fogyasztás relatív (EU-15-höz viszonyított) árszintje jobban le volt maradva, mint a GDP árszintje; 2. a végső fogyasztás árszintje nálunk kb. 9%-kal VOLT alacsonyabb a GDP-énél (valamely tételeké tehát magasabb)
PPS (folyt.) 2008 (EU27=100): Pl.: a GDP egészére relatív árszint (PPS/E) 65 Pl.: a teljes végső fogyasztási kiadásra 60,5 Ez azt jelenti, hogy 1. a hazai fogyasztás relatív (EU27-hez viszonyított) árszintje jobban le volt maradva, mint a GDP árszintje; 2. a végső fogyasztási kiadás árszintje nálunk kb. 7%-kal alacsonyabb a GDP-énél (valamely tételeké – nyilván a beruházásoké magasabb) Az előbbiek lényege: a PPS (vásárlóerő-paritás) NEM CSAK a GDP-re vonatkozó PPS, hanem: a GDP PPS 283 db egyedi PPS-ből épül fel ezekből adódnak a GDP egyes felhasználási aggregátumaira vonatkozó PPS-ek (Az egyik legfőbb hiba, amit nemzetközi szint-összehasonlításokban elkövethető: a GDP különböző komponenseinek (fajlagos) szintjét nem a komponensek saját vásárlóerőparitásán (PPSi-n), hanem a GDP vásárlóerő-paritásán ( (PPSGDP-n) hasonlítják össze.)
9
Ezt a hibát pl. az Eurostat „National Accounts database”-ben, ill. AMECO-ban folyamatosan elkövetik http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/national_accounts/data/ database nem jó (lásd később a példákat) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_ parities/data/database jó A továbbiakban PPS helyett PPP-ről, ill. VEP-ről (vagyis nem az EU-specifikus PPP-ről, hanem általában a vásárlóerő-paritásról) lesz szó A VEP-ek túlnyomó többsége felhasználás (kereslet-) oldali, de már van termelés-oldali is
Hol találunk PPP-ket, ill. PPP-n alapuló összehasonlításokat? EUROSTAT http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_ parities/introduction PWT Általában: http://pwt.econ.upenn.edu/ Friss adatbázis: http://pwt.econ.upenn.edu/php_site/pwt_index.php VEP-en átszámított termelékenységi szintek (termelés oldali) http://www.ggdc.net/ OECD-Eurostat kiadvány: (PPP OECD-Eurostat) Purchasing Power Parities and Real Expenditures – 2005 Benchmark Year Coospace OECD: Purchasing Power Parities - Frequently Asked Questions (FAQs) http://www.oecd.org/document/5/0,3343,en_2649_34357_ 45854149_1_1_1_1,00.html Történelmi összehasonlítások: http://www.ggdc.net/databases/hna.htm
10
Eurostat PPP database http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/intro duction Purchasing power parities (PPPs) are indicators of price level differences across countries. They indicate how many currency units a particular quantity of goods and services costs in different countries. PPPs can be used as currency conversion rates to convert expenditures expressed in national currencies into an artificial common currency (the Purchasing Power Standard, PPS), thus eliminating the effect of price level differences across countries. Uses Convert national accounts aggregates into comparable volume aggregates. In particular, PPPs can be used to compare the Gross Domestic Product (GDP) of different countries without the figures being distorted by differing price levels in those countries. Analyse relative price levels across countries. For this purpose, the PPPs are divided by the current nominal exchange rate to obtain a price level index (PLI) which expresses the price level of a given country relative to others. Available Data Data are available for 37 countries: the 27 EU Member States, three candidate countries, three member states of the European Free Trade Association (EFTA) and four Western Balkan countries
11
Példák (OECD-Eurostat 2005-re)
12
Mire jók (illetve nem jók) a VEP-ek? Reál (volumen-) szintek és szerkezetek Árszintek és árszerkezetek, Óvatosan: reáljövedelmek, jövedelem-arányok nk-i összehasonlítására Mire nem jók? Növekedési indexek számítására Pl. termelési oldalra felhasználás oldali VEP-et használni; (illusztráció termelés oldaliról)
Nagyon jók: (a) Nemzetközi volumen szint és reál-szerkezeti összehasonlításokra A GDP-k „reál-terjedeleme” (a gazdaságok „mérete”) A fejlettség (GDP/fő) és az általános munkatermelékenység (GDP/munka; 2 féle) 13
Szerkezet: Külső: a GDP, ill. egyes felhasználási komponenseinek (fogy. felh. stb.) fajlagos szintje más országokhoz viszonyítva (EKS*) Belső: (GK**)
a) pl. az egyes felhasználási komponensek GDP-n belüli súlya más országokhoz viszonyítva – azonos árakon számítva (aggregált) b) pl. vásárolt fogyasztás/összes fogyasztás (szekorális) Módszertani magyarázat: a végén – kiegészítő információk
Kitérő „Gerschenkron effect” (a GK- PPP-t érinti) – ennek elkerülése miatt használja az Eurostat és az OECD az EKS-módszert a volumen-összehasonlításokhoz The Gerschenkron effect applies to aggregation methods that use either a reference price structure or a reference volume structure to compare countries. For methods employing a reference price structure, a country’s share of total GDP (that is the total for the group of countries being compared) will rise as the reference price structure becomes less characteristic of its own price structure For methods employing a reference volume structure, a country’s share of total GDP will fall as the reference volume structure becomes less characteristic of its own volume structure The Gerschenkron effect arises because of the negative correlation between prices and volumes. In other words, expenditure patterns change in response to changes in relative prices because consumers switch their expenditure towards relatively cheap products. The EKS method does not use either a reference price structure or a reference volume structure when estimating real expenditures.
*
Éltető–Köves–Szultc (nem additív) – ugyanaz a probléma mint a láncindexeknél
**
Geary–Khamis (additív, de másik probléma ) 14
Nagyon jók: b) nemzetközi árszint és árszerkezeti összehasonlításokra RPLI (Relatív price level index) = külső relatív ár(szint) index (EKS-PPP) : Külső relatív ár(szint): PPPgdp/E; PPPcon/E; PPPinv/E stb. (EU27=100) vagy: [(PPPgdp/E)HU]/[(PPPgdp/E)CZ], vagy [(PPPcon/E)HU]/[(PPPcon/E)CZ] Árszerkezeti összehasonlás (belső relatív árak) – (elvben GK-PPP) Pl:
Részletesen a végén – kiegészítő információk
Nem nagyon jók, de proxy-ként használhatók: jövedelmi összehasonlításokra Nemzeti jövedelmi aggregátumok reálértéke (pl. GNI, GNDI stb.) Munkajövedelmek reálértéke (alkalmas VEP megválasztása – melyek lehetnek az alkalmas VEP-ek?) Tőkejövedelmek reálértéke (alkalmas VEP megválasztása – melyik lehet az alkalmas VEP?) Reál-ráták: pl. vásárolt fogyasztás/háztartási jövedelem
15
VEP-ek és nemzetközi összehasonlítások – néhány gyakori hiba/probléma Olyankor használjuk a VEP-et, amikor nem kellene Olyankor nem használjuk a VEP-et, amikor kellene Olyasmire használjuk, amire nem való Nem a megfelelő VEP-et használjuk – két fokozat Nem kifogástalan, de értelmes használat (proxy) Kifejezetten értelmetlen használat
TILOS ilyen nemzetközi összehasonlításokat készíteni
16
Félrevezető ilyen nemzetközi összehasonlításokat készíteni
VEP: egy teljesen értelmetlen és egy nem értelmetlen használat példája A.) Országok növekedési ütemének számítására: alkalmatlan, félrevezető B.) Relatív szintek változásának mérésére: elfogadható
17
Általános elv A VEP-ek alapértelmezésben csak keresztmetszeti összehasonlításra alkalmasak Lehet idősort is készíteni, de csak az egyes éveken belül helyes összehasonlítani Évek között: konstans VEP-en korrekt az összehasonlítás (Általában nem nagy a különbség: bocsánatos hiba a folyó VEP-en való időbeni összehasonlítás)
A VEP használatának nem tökéletes, de elfogadható példája Az előbbi B.): Az elfogadható eset Az ideális eljárás: konstans VEP használata De vannak olyan felhasználási aggregátumok, amelyekre csak VEP-ek vannak, de nincsenek belföldi ár/volumenindexek (például: goods vs. services) Ilyenkor konstans VEP-ek sincsenek Egy példa: vannak folyó és konstans VEP-en számított idősorok is: (GDP/cap)
18
OECD: folyó és konstans VEP-en számított GDP/fő (OECD=100) http://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=PPPGDP
A VEP közgazdaságilag értelmetlen használatának példái TILOS lenne azt tenni, amit pl. az Eurostat tesz
példa per capta gov consumption, ill. investment összehasonlítása a GDP PPP-jén Xls: ppp rossz módszer vagy Áruk vs. szolgáltatások/fő szintje a GDP PPP-jén Az ilyen összehasonlításoknak nincs semmiféle statisztikai/közgazdasági értelmük Illusztrációk 19
Példák a VEP közgazdaságilag értelmetlen, félrevezető (végül: helyes) használatára Ha egy felhasználási tételnek van saját VEP-je, TILOS ezt a tételt a GDP-VEP-en más országokkal összehasonlítani per capta gov, ill. investment összehasonlítása a GDP PPP-jén (Xls: ppp rossz módszer) Áruk vs. szolgáltatások/fő szintje a GDP PPP-jén Ha vannak termelési oldali VEP-ek, tilos felhasználási (pl. „szolgáltatási”) VEP-et használni (pozitív példa)
A rossz használat példája kormányzati fogyasztás/fő; EU27=100 (x tengely: nominális relatív szint; y tengely: GDP-PPP-n, ill. saját PPP-n mért relatív szint)
20
(x tengely: nominális relatív szint; y tengely: GDP-PPP-n, ill. saját PPP-n mért relatív szint)
Per capita nominal, quasi-real and real level of expenditures on goods (left pane) ands services (right pane) in the CEE-NMS in 2008 (EU-15=100)
Jó összehasonlítás a „vol” (mindegyik a saját PPP-jén) Nem eleve értelmetlen a „nom” (árfolyamon) – összehasonlítási alap a „vol”-hoz Kvázi-vol (minden a GDP-PPP-n átszámítva): teljesen értelmetlen 21
Jó használat: termelési oldali VEP-en összehasonlítás (2005) Gross value added per hour worked (double deflated)
ELECTRICAL MACHINERY, POST AND COMMUNICATION SERVICES ELECOM TOTAL MANUFACTURING, EXCLUDING ELECTRICAL MexElec Source: Appendix tables to Robert Inklaar and Marcel P. Timmer (2008), GGDC Productivity Level Database: International Comparisons Of Output, Inputs And Productivity At The Industry Level, GGDC Research Memorandum GD-104, Groningen: University of Groningen
22
Gross value added per hour worked (double deflated)
Összefoglalva
23
Alkalmazások, illusztrációk Nemzetközi GDP árszint vs. fejlettség vs. termelékenység (erre használható a GDP-PPP) illusztrációk: külső és belső relatív árak Hazai A hazai GDP felhasználási tételeinek egy főre jutó szintje (volumene) nk.-i összehasonlításban A hazai GDP felhasználási szerkezete A nem piaci fogyasztás szerepe • (Előtte: egy technikai és egy tartalmi kérdés)
A bruttó hazai termék felhasználása 2008–2009.
24
Áttekintendő relatív nemzetközi árszintek GDP relatív árszint vs. fejlettségi/termelékenységi szint Szolgáltatások/áruk külső, ill. belső relatív árszintje A fogyasztás és beruházás külső, ill. belső relatív árszintje A háztartási fogyasztás, azon belül vásárolt fogyasztás és TTJ* külső, ill. belső relatív árszintje Országok 26 EU (– LU) Időszak: változó (néha a legfrissebb, de olykor 2002-2003)
A GDP/fő PPS-en és a GDP relatív árszintje, 2008 (EU27=100)
A fenti szoros összefüggés egy lehetséges magyarázata a Balassa–Samuelson hatás Magát a jelenséget Samuelson (1994) Penn-hatásnak nevezte (miért?)
* TTJ= természetbeni társadalmi juttatások a kormányzattól
25
Relatív fejlettség és relatív árszint – 26 EU-ország, 1999–2008 (EU15=100)
Bár az elmélet (pl. B-S) szerint a GDP relatív árszintje a relatív termelékenységtől függ, Az összefüggés a 30 országra együtt szorosabb a GDP/fő, mint a GDP/fog. tekintetében (de vannak fontos kivételek) Lehetséges magyarázatok: A munkatermelékenységnek nem jó mutatója a GDP/fogl. (lehet: jobb mutató a GDP/óra) Az összefüggés valójában nem a termelékenység vs. relatív árszint, hanem a fejlettség (GDP/fő) vs. relatív árszint között áll fenn (erre még nincs elmélet) A termelékenységnek nem a munkatermelékenység, hanem a teljes tényezőtermelékenység a jó mutatója A munkatermelékenységnek is két mutatója van 26
A GDP/fő (x tengely) és a GDP/foglalk. ill. GDP/ledolgozott órák (y tengely), 2003 EU-15=100
Relatív termelékenység (2 mutató) és fejlettség, 2008
Forrás: Eurostat, saját számítás 27
Relatív termelékenység és fejlettség, 2008 (EU15=100)
Külső relatív árak: áruk és szolgáltatások (EU15=100) Bár nincs árkiegyenlítődés az áruknál, a BS-hatás (viszonylagosan) működni látszik
28
Belső relatív árak: P_szolgáltatás/P_áruk a GDP/fővel, ill. a GDP relatív árszintjével (EU15=100) összehasonlítva
RPI_ SER_ GO OD at
be
bg
1.00
1.12
.44
0.99
1.10
.43
0.98
1.08
.42
0.97
1.06
.41
cy
cz
.92
de
.62
1.08
.60
.90
1.04
.58 .88
1.00 .56
.86 0.96
1.04
.40
0.95
1.02
.39
0.94
1.00 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
.84
.38 99
00
01
02
03
dk
04
05
06
07
08
00
01
02
03
1.08
04
05
06
07
08
.50 99
00
01
02
03
es
.75
1.00
.70
0.98
.65
0.96
0.92
.52
.82 99
ee
1.12
0.96 .54
04
05
06
07
08
0.88 99
00
01
02
03
fi
04
05
06
07
08
1.10
0.92 99
00
01
02
03
04
05
06
07
.50
0.90
.45
0.88
08
99
00
01
02
03
hu
04
05
06
07
08
1.16
.60
1.12
99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
.48
1.00
.44
0.96
99
00
01
02
03
it
04
05
06
07
08
00
01
02
03
04
05
06
07
08
1.08
.56
01
02
03
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
05
06
07
08
04
05
06
07
08
04
05
06
07
08
mt
.64
.70
.60
.69
.56
.68
.52
.67
.48
.66
.52
.48
.44
0.98 0.96 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
.44
.40 99
00
01
02
03
pl
04
05
06
07
08
.65
.40 99
00
01
02
03
pt
.64
04
05
06
07
08
.64 99
00
01
02
03
ro
.94
.58
.62
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
se
.60
.93
.97
00
lv
.60
1.06
nl .98
04
.80 99
lt
1.00
99
08
.82
0.98
1.02 1.04
07
.84
1.00
1.00
1.08
.52
06
.86
1.02
1.04 .56
05
.90
1.02
ie
.64
04
1.04 1.04
0.96
03
.88
0.94 0.92
02
.92
1.06
1.00 .55
01
.94
1.08
1.06 .60
00
gr
1.10
1.08
1.04
99
fr
si
1.08
.83
1.06
.82
1.04
.81
1.02
.80
1.00
.79
.92
.96 .60
.95 .94
.56
.91 .90
.54
.89
.52
.58
.93
.56
.88
.92
.50
.87 .54
.91
.86
.90
.52 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
.85 99
00
01
02
03
sk
04
05
06
07
08
0.98
.48 .46 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
.78
0.96 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
.77 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
uk
.54
1.01 1.00
.52
A szolgáltatás/áru relatív áralakulása az EU-ban: Nincs igazán világos minta
0.99 .50 0.98 .48 0.97 .46
0.96
.44
0.95 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
29
Pgdp, Pserv, Pgood a reálfejlettség (GDP/fő) függvényében – új tagországok
Fogyasztás és beruházás: külső relatív árszintek (EU=100)
30
Fogyasztás és beruházás: belső relatív árszintek (GDP árszint =100)
Háztartási fogyasztás A vásárolt, illetve állami TTJ (természetbeni társ juttatások) külső relatív árszintje 2002ben (EU-15=100) (A bal oldalon látható, egymást keresztező vonalak később visszatérnek)
31
A vásárolt, illetve állami TTJ belső relatív árszintje 2002-ben (GDP árszint=100)
A TTJ/fő és a GDP/fő PPP-n 2002-ben (EU_15=100) – nagyítás
32
Az állami TTJ aránya A munkavállalói jövedelemhez folyó áron és „reálértéken”* (bal tengely) és a kettő különbsége (jobb tengely); „reálérték-arány” szerint sorba rendezve
A rendlelkezésre álló háztartási jövedelemhez: folyó áron, ill. „reálértéken”* (bal tengely) és a kettő különbsége (jobb tengely); „reálérték-arány” szerint sorba rendezve
*
„Reálérték-arány”: a nominális munkavállalói jöv. háztartási fogy. PPP-vel deflálva. 33
Összefoglalva Országok között nem folyó áron (árfolyamon) hanem PPP-n hasonlítunk össze reál-szinteket (volumeneket, vol./fő-ket) és szerkezeteket (pl.: fogyasztási, beruházási ráta) Minden felhasználási tételt a saját PPP-jén (nem pedig a GDP PPP-jén) hasonlítunk össze Más VEP-eket helyes alkalmazni a szint- (EKS) , ill. szerkezeti (GK) összehasonlításhoz Nálunk a nem piaci fogyasztás volumene és súlya sokkal nagyobb, mint ami folyó áron látszik Implikációk: állami szerepvállalás mértéke „bérlemaradás” és kisebb súlyú piaci fogy. összefüggése
Kiegészítő információk Purchasing power parities, external and internal relative prices Purchasing power parities (PPPs) are price ratios of specific items (e.g., goods and services) between a particular (“home”) country and a “numeraire” country (or region). The PPP for GDP may be obtained as a weighted average of individual PPPs for the major components of GDP. PPPi = Pi/Pi*, PPPgdp = Pgdp/Pgdp* [=
iPPPi , (
i=1)],
where Pi and i are, respectively, the domestic price of, and weights belonging to, the i-th component of GDP, the sign (*) indicates the numeraire country (region). PPPgdp indicates the PPP for GDP, often referred to as the “general’ PPP of a country.1
1 The relationship in square brackets holds only for the so-called (Geary-Khamis) PPPs.
34
External (or international) relative prices (also referred to as “price level indices” or “comparative price levels”) are the ratios of PPPs to exchange rates. That is, RP(x)i = PPPi/E, RP(x)gdp = PPPgdp/E, where RP(x)i is the external relative price of the i-th component of GDP and E denotes the exchange rate (domestic currency per unit of foreign currency). RP(x)gdp is the general external relative price level of a country. The internal relative price (between items i and j), in turn, can be expressed as RP(i)i,j = PPPi/PPPj=RP(x)i/RP(x)j, where i represents a specific item (e.g., “services”) and j can either represent another specific item (e.g., “goods”) or the PPP for (external relative price of) the GDP.
35
G-K módszer: referencia-ország
VEP (PPP), illetve indexek
36
