MAKROSTATISZTIKA
MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor 2011. január
MAKROSTATISZTIKA 7. hét A vásárlóerő-paritás mint a nemzetközi összehasonlítások statisztikai eszköze
Mi a VEP, mire jó és mire nem? Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
Miről lesz szó? • Mi a VEP (=PPP)? – Az időbeli és a területi árindex analógiája – Két ország (térség) nominális fejlettségi szintkülönbségének felbontása ár- és volumenszint különbségre
• Milyen VEP-ek vannak, hogyan számítják őket? – Populárisak, félig és egészen hivatalosak – Források
• Mire jó(k) a VEP (-ok)? nk-i összehasonlítások: – ár- és volumen, – szint és szerkezet
• Alkalmazások, illusztrációk
A VEP: területi árindex (Az időbeli és a területi árindex analógiája) Térbeli (pl.: GDP)
Időbeli: Értékindex
árindex
volumenindex
Vt/Vt-1 = (Pt/Pt-1)*(Qt/Qt-1)
HU GDPHUF EU GDPEUR
HU PgdpHUF Qgdp HU EU PgdpEUR Qgdp EU PPP
De: van egy lényeges különbség: időbelinél a skála [= ármérce = „numeraire”] azonos t és t-1-ben (pl. HUF, EUR stb.)
Területi árindex eltérő skálával (1 EUR vás. ereje = PPP HUF) „Igazi” területi vol. index Nem „igazi” értékindex (Mert: folyó áron, de eltérő ármércék)
Ha csak a volumenkülönbség az érdekes, a fenti formula elegendő. Ha viszont…
Hogyan jutunk azonos skálájú érték, illetve árindexhez? A nominális árfolyammal
HU GDPHUF /E EU GDPEUR
HU GDPEUR EU GDPEUR
PPP HU 1 PgdpHUF Qgdp HU EU E PgdpEUR Qgdp EU PPP / E
EUR-ban kifejezett értékindex
Relatív árszint: (EUR-ban kifejezve ? %-a a hazai árszint a külföldinek?)
A fenti formula szerint az azonos valutában kifejezett területi értékindex ár- és volumen- összetevőre bontható. A relatív árszint = VEP/árfolyam
2009: az EUR-ban kifejezett nominális GDP/fő arány (értékindex) felbontása ár- és volumenindexre HU-EU(27) 278 HUF/EUR
HU (GDPHUF / POP) / E EU GDPEUR / POP
9300 EUR
HU GDPEUR / POP EU GDPEUR / POP
PPP HU 1 PgdpHUF Qgdp HU / POP EU E PgdpEUR Qgdp EU / POP PPP / E
Relatív nominális szint
39%
176/278 9300/14800 63%
Relatív árszint GDP-HU(EUR)/ GDP-HU(PPP)
14800/23600 63% Relatív volumen
nama_gdp_c-GDP and main components - Current prices Last update Extracted on Source of data
Levezetés:
27-10-2010 28-10-2010 20:08:20 Eurostat
3 4
National currency per inhabitant Gross domestic product at market prices GEO/TIME 2002 2008 2009 European Union (27 countries) 20 500 25 100 23 600 Hungary (HUF) 1 696 200 2 665 200 2 599 500 Exchange rate (E) European Union (27 countries) 1 1 1 Hungary (HUF/EUR) 242,3 251,4 279,5
5=1/3 6=2/4 7=6/5
Euro per inhabitant Gross domestic product at market prices GEO/TIME 2002 2008 2009 European Union (27 countries) 20500 25100 23600 Hungary 7000 10600 9300 HU rel nom szint(EUR) (EU=100%) 34,1% 42,2% 39,4%
1 2
NOM
PPS _Vásárlóerő-paritás 8
E
u
r o
9
H
u
n
p
g
e
a
a
r y
n
U
( H
n
U
i o
F
n
/ P
( 2
P
7
S
c
o
u
n
t r i e
s
)
)
1
1
3
4
, 6
1
1
6
3
, 5
1
1
7
5
, 6
Purchasing Power Standard per inhabitant Gross domestic product at market prices GEO/TIME 2002 2008 2009 10=1/8 European Union (27 countries) 20 500 25 100 23 600 11=2/9 Hungary (PPS) 12 600 16 300 14 800 12=11/10 HU rel. reálszint(EUR) (EU=100%) 61,5% 64,9% 62,7% PPS/E (relatív árszint) HU
55,6%
65,0%
62,8%
HU rel nom szint(EUR) (EU=100%)= 14=12*13 Rel. reálszint*relatív árszint
34,1%
42,2%
39,4%
13=9/4=7/12
VOL ÁR
Volumen és ár EU27=100 140
120
100
80
60
2000vol 2000price 2009vol
40
2009price
20 BG
CZ
DE EE
IE
EL
ES
FR
LV
LT
HU
AU
PL
PT
RO
SI
SK
A VEP-ek fajtái • Terjedelem – A gazdaság egészére (GDP PPP) – Egyes felhasználási tételekre
• Azonos árukosár vs. területi árindex – Árukosár (Pl. Big Mac index, UBS-index) – Területi árindex: PWT, OECD-Eurostat (O-E)
• Felhasználási (keresleti) vs. termelési oldal (az utóbbi: kísérleti) • Szintek vs. szerkezetek – Szintek: EKS-módszer – Szerkezet: G-K-módszer
• „Populárisak” (Big Mac), félhivatalos (PWT) hivatalosak (O-E), Világbank Egy populáris index
The Big Mac index An indigestible problem Why China needs more expensive burgers
Oct 14th 2010
Burgernomics : When the chips are down The latest Big Mac index suggests the euro is still overvalued Jul 22nd 2010
Hogyan jön ki a 11%-os „undervaluation”?
Aggregált
Egyes termékekre Értelmezhetetlen
A számunkra (Európában) fontos VEP: a PPS (Purchasing Power Standard) • PPS: az Eurostat által alkalmazott sajátos (és igen praktikus) vásárlóerő-paritás. Definíciója: 1 PPS =1 EUR vásárlóereje az EU egészére (korábban EU-15-re, most EU-27-re), minden termékcsoportra, felhasználási tételre, illetve a GDP egészére nézve • Tehát a relatív árszint (PPS/árfolyam) az EU egészére =100 • Az egyes országok esetében a relatív árszint azt mutatja, hogy egyes termékcsoportok, ill. felhasználási tételek (és végül: a GDP egészének) árszintje hány %-át teszi ki az EU átlagának (DE: majd EU-15-hez is viszonyítunk)
PPS (folyt.) 2002: Pl.: a GDP egészére 2002-ben: PPS_HU_GDP: 127,5; (árfolyam: 243 HUF/EUR; tehát relatív árszint: a GDP-re kb. 53 (=127,5/243) Pl.: a teljes végső fogyasztási kiadásra 2002-ben: PPS_HU_ fogy./árfolyam(EUR/HUF)= kb. 48 (=116/243) Ez azt jelenti, hogy 1. a hazai fogyasztás relatív (EU-15-höz viszonyított) árszintje jobban le volt maradva, mint a GDP árszintje; 2. a végső fogyasztás árszintje nálunk kb. 9%-kal VOLT alacsonyabb a GDP-énél (valamely tételeké tehát magasabb)
PPS (folyt.) 2008 (EU27=100): Pl.: a GDP egészére relatív árszint (PPS/E) 65 Pl.: a teljes végső fogyasztási kiadásra 60,5 Ez azt jelenti, hogy 1. a hazai fogyasztás relatív (EU27-hez viszonyított) árszintje jobban le volt maradva, mint a GDP árszintje; 2. a végső fogyasztási kiadás árszintje nálunk kb. 7%-kal alacsonyabb a GDP-énél (valamely tételeké – nyilván a beruházásoké magasabb)
A PPS (folyt.) • • • •
•
Az előbbiek lényege: a PPS (vásárlóerő-paritás) NEM CSAK a GDP-re vonatkozó PPS, hanem: a GDP PPS 283 db egyedi PPS-ből épül fel ezekből adódnak a GDP egyes felhasználási aggregátumaira vonatkozó PPS-ek (Az egyik legfőbb hiba, amit nemzetközi szint-összehasonlításokban elkövethető: a GDP különböző komponenseinek (fajlagos) szintjét nem a komponensek saját vásárlóerő-paritásán (PPSi-n), hanem a GDP vásárlóerő-paritásán ( (PPSGDP-n) hasonlítják össze.) Ezt a hibát pl. az Eurostat „National Accounts database”-ben, ill. AMECO-ban folyamatosan elkövetik – –
• •
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/national_accounts/data/database nem jó (lásd később a példákat) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/data/database jó
A továbbiakban PPS helyett PPP-ről, ill. VEP-ről (vagyis nem az EU-specifikus PPPről, hanem általában a vásárlóerő-paritásról) lesz szó A VEP-ek túlnyomó többsége felhasználás (kereslet-) oldali, de már van termelésoldali is
Hol találunk PPP-ket, ill. PPP-n alapuló összehasonlításokat? •
EUROSTAT http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/introduction • PWT Általában: http://pwt.econ.upenn.edu/ Friss adatbázis: http://pwt.econ.upenn.edu/php_site/pwt_index.php • VEP-en átszámított termelékenységi szintek (termelés oldali) http://www.ggdc.net/ • OECD-Eurostat kiadvány: (PPP OECD-Eurostat) Purchasing Power Parities and Real Expenditures – 2005 Benchmark Year Coospace OECD: Purchasing Power Parities - Frequently Asked Questions (FAQs) http://www.oecd.org/document/5/0,3343,en_2649_34357_45854149_1_1_1_1,00.html Történelmi összehasonlítások: http://www.ggdc.net/databases/hna.htm
Eurostat PPP database • • • •
•
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/introduction Purchasing power parities (PPPs) are indicators of price level differences across countries. They indicate how many currency units a particular quantity of goods and services costs in different countries. PPPs can be used as currency conversion rates to convert expenditures expressed in national currencies into an artificial common currency (the Purchasing Power Standard, PPS), thus eliminating the effect of price level differences across countries. Uses –
• •
Convert national accounts aggregates into comparable volume aggregates. In particular, PPPs can be used to compare the Gross Domestic Product (GDP) of different countries without the figures being distorted by differing price levels in those countries. Analyse relative price levels across countries. For this purpose, the PPPs are divided by the current nominal exchange rate to obtain a price level index (PLI) which expresses the price level of a given country relative to others.
Available Data Data are available for 37 countries: the 27 EU Member States, three candidate countries, three member states of the European Free Trade Association (EFTA) and four Western Balkan countries
Példák (OECD-Eurostat 2005-re) Nominális
Relatív árszintek
Relatív volumenek
Mire jók (illetve nem jók) a VEP-ek? • Reál (volumen-) szintek és szerkezetek • Árszintek és árszerkezetek, • Óvatosan: reáljövedelmek, jövedelem-arányok nk-i összehasonlítására • Mire nem jók? – Növekedési indexek számítására – Pl. termelési oldalra felhasználás oldali VEP-et használni; (illusztráció termelés oldaliról)
Nagyon jók: (a) Nemzetközi volumen szint és reál-szerkezeti összehasonlításokra • A GDP-k „reál-terjedeleme” (a gazdaságok „mérete”) • A fejlettség (GDP/fő) és az általános munkatermelékenység (GDP/munka; 2 féle) • Szerkezet: – Külső: a GDP, ill. egyes felhasználási komponenseinek (fogy. felh. stb.) fajlagos szintje más országokhoz viszonyítva (EKS*) – Belső: (GK**) a) pl. az egyes felhasználási komponensek GDP-n belüli súlya más országokhoz viszonyítva – azonos árakon számítva (aggregált) b) pl. vásárolt fogyasztás/összes fogyasztás (szekorális) * Éltető–Köves–Szultc (nem additív) – ugyanaz a probléma mint a láncindexeknél ** Geary–Khamis (additív, de másik probléma )
Módszertani magyarázat: a végén – kiegészítő információk
Kitérő „Gerschenkron effect” (a GK- PPP-t érinti) – ennek elkerülése miatt használja az Eurostat és az OECD az EKS-módszert a volumen-összehasonlításokhoz • The Gerschenkron effect applies to aggregation methods that use either a reference price structure or a reference volume structure to compare countries. • For methods employing a reference price structure, a country’s share of total GDP (that is the total for the group of countries being compared) will rise as the reference price structure becomes less characteristic of its own price structure • For methods employing a reference volume structure, a country’s share of total GDP will fall as the reference volume structure becomes less characteristic of its own volume structure • The Gerschenkron effect arises because of the negative correlation between prices and volumes. • In other words, expenditure patterns change in response to changes in relative prices because consumers switch their expenditure towards relatively cheap products. • The EKS method does not use either a reference price structure or a reference volume structure when estimating real expenditures.
Nagyon jók: b) nemzetközi árszint és árszerkezeti összehasonlításokra •
RPLI (Relatív price level index) = külső relatív ár(szint) index
(EKS-PPP) : – Külső relatív ár(szint): PPPgdp/E; PPPcon/E; PPPinv/E stb. (EU27=100) – vagy: [(PPPgdp/E)HU]/[(PPPgdp/E)CZ], vagy [(PPPcon/E)HU]/[(PPPcon/E)CZ]
• •
Árszerkezeti összehasonlás (belső relatív árak) – (elvben GK-PPP) Pl:
PCHU PCEU
PIHU PIEU
vagy
PCHU HU PGDP
PCEU EU PGDP
Részletesen a végén – kiegészítő információk
Nem nagyon jók, de proxy-ként használhatók: jövedelmi összehasonlításokra • Nemzeti jövedelmi aggregátumok reálértéke (pl. GNI, GNDI stb.) • Munkajövedelmek reálértéke (alkalmas VEP megválasztása – melyek lehetnek az alkalmas VEP-ek?) • Tőkejövedelmek reálértéke (alkalmas VEP megválasztása – melyik lehet az alkalmas VEP?) • Reál-ráták: pl. vásárolt fogyasztás/háztartási jövedelem
VEP-ek és nemzetközi összehasonlítások – néhány gyakori hiba/probléma • Olyankor használjuk a VEP-et, amikor nem kellene • Olyankor nem használjuk a VEP-et, amikor kellene • Olyasmire használjuk, amire nem való • Nem a megfelelő VEP-et használjuk – két fokozat – Nem kifogástalan, de értelmes használat (proxy) – Kifejezetten értelmetlen használat
TILOS ilyen nemzetközi összehasonlításokat készíteni Oktatási, egészségügyi, kutatási stb. kiad EUR)/fő, Vagy: nominális arány a GDP-ben
Helyes eljárás: két lehetőség: 1. X-tengely: GDP/fő EUR-ban 2. Vagy (eredeti X-tengely estén): Y-tengelyen VEP-en mért (reál) szintek, ill. arányok
GDP/fő (PPP) - országok Nem szerencsés:
Félrevezető ilyen nemzetközi összehasonlításokat készíteni Oktatási, egészségügyi, kutatási stb. kiad nominális arány a GDP-ben erősen eltérő fejlettségű országokra (Pl HU vs. EU-15)
Helyes eljárás: reál (VEP-en számított) arányokat összehasonlítani
Idő
VEP: egy teljesen értelmetlen és egy nem értelmetlen használat példája A.) Országok növekedési ütemének számítására: alkalmatlan, félrevezető B.) Relatív szintek változásának mérésére: elfogadható Purchasing Power Standard per inhabitant Gross domestic product at market prices GEO/TIME
2002
2008
2009
2009/2002 2009/2008
European Union (27 countries)
20 500
25 100
23 600
115,1
94,0
Hungary (PPS)
12 600
16 300
14 800
117,5
90,8
HU rel. reál szint(EUR) (EU=100%)
61,5%
64,9%
62,7%
102,0
96,6
Nem pontos, kissé aggályos, de pl. a reálgazdasági felzárkózást így lehet vizsgálni
Teljesen értelmetlen és tilos
Általános elv • A VEP-ek alapértelmezésben csak keresztmetszeti összehasonlításra alkalmasak • Lehet idősort is készíteni, de csak az egyes éveken belül helyes összehasonlítani • Évek között: konstans VEP-en korrekt az összehasonlítás (Általában nem nagy a különbség: bocsánatos hiba a folyó VEP-en való időbeni összehasonlítás)
A VEP használatának nem tökéletes, de elfogadható példája • Az előbbi B.): Az elfogadható eset • Az ideális eljárás: konstans VEP használata • De vannak olyan felhasználási aggregátumok, amelyekre csak VEP-ek vannak, de nincsenek belföldi ár/volumenindexek (például: goods vs. services) • Ilyenkor konstans VEP-ek sincsenek • Egy példa: vannak folyó és konstans VEP-en számított idősorok is: (GDP/cap)
OECD: folyó és konstans VEP-en számított GDP/fő (OECD=100) http://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=PPPGDP Indicator Comparative Price Levels Time 2006 2007 2008 2009 Country Austria 108 115 118 115 Belgium 111 117 121 118 Czech Republic 62 66 76 70 Denmark 140 146 149 146 Estonia 65 73 76 71 Finland 119 124 127 124 France 113 118 123 120 Germany 105 110 112 110 Greece 88 95 97 97 Hungary 61 69 71 62 Iceland 153 170 127 102 Ireland 124 127 131 123 Italy 105 108 109 106 Netherlands 109 113 117 116 Poland 60 64 73 59 Portugal 83 87 90 86 Slovak Republic 56 64 71 70 Slovenia 76 83 87 86 Spain 92 96 99 97 Sweden 123 127 126 115 Switzerland 132 129 135 138 United Kingdom 115 125 111 98 United States 100 97 94 98 Euro area 104 109 112 109 OECD - Total 100 100 100 100 data extracted on 14 Jan 2011 19:49 UTC (GMT) from OECD.Stat
Per capita volume indices Current PPPs 2006 2007 2008 115 108 71 114 61 105 100 107 85 58 114 134 96 121 48 73 58 81 96 113 124 111 142 101 100
114 108 74 114 64 109 101 108 85 58 112 137 96 123 51 73 63 82 97 116 129 108 140 101 100
Constant 2005 PPPs 2006 2007 2008
2009 117 108 76 116 64 111 101 109 88 61 115 125 98 126 53 73 68 86 98 116 134 108 138 103 100
117 110 77 114 60 107 102 110 88 61 111 120 98 123 57 76 69 83 98 112 136 106 138 103 100
114 108 72 113 61 105 100 107 84 58 118 131 94 120 48 71 58 82 93 112 121 111 143 100 100
115 109 74 112 64 108 99 108 86 57 119 133 93 122 51 71 63 85 92 112 122 111 141 100 100
2009 118 109 75 111 61 109 99 110 87 58 118 126 92 124 53 71 66 89 92 111 123 110 140 100 100
117 110 75 109 54 104 100 109 88 57 115 121 90 123 57 72 66 84 92 108 124 108 141 100 100
A VEP közgazdaságilag értelmetlen használatának példái TILOS lenne azt tenni, amit pl. az Eurostat tesz példa per capta gov consumption, ill. investment összehasonlítása a GDP PPP-jén Xls: ppp rossz módszer vagy Áruk vs. szolgáltatások/fő szintje a GDP PPP-jén Az ilyen összehasonlításoknak nincs semmiféle statisztikai/közgazdasági értelmük Illusztrációk
Példák a VEP közgazdaságilag értelmetlen, félrevezető (végül: helyes) használatára • Ha egy felhasználási tételnek van saját VEP-je, TILOS ezt a tételt a GDP-VEP-en más országokkal összehasonlítani – per capta gov, ill. investment összehasonlítása a GDP PPP-jén (Xls: ppp rossz módszer) – Áruk vs. szolgáltatások/fő szintje a GDP PPP-jén
• Ha vannak termelési oldali VEP-ek, tilos felhasználási (pl. „szolgáltatási”) VEP-et használni (pozitív példa)
A rossz használat példája kormányzati fogyasztás/fő; EU27=100 (x tengely: nominális relatív szint; y tengely: GDP-PPP-n, ill. saját PPP-n mért relatív szint) 180 2007rosszppp 2007jóppp
160
NL SE DK
140 FI UK FR BE IE
120 CZ
100 SK HU EE
80
LT PLLV
60
DE ES
MT
AU
IT SI EL PT CY
BU RO
40 20 EUR
0 0
50
100
150
200
250
A rossz használat példája (folyt.) beruházás/fő; EU27=100 (x tengely: nominális relatív szint; y tengely: GDP-PPP-n, ill. saját PPP-n mért relatív szint) 220
2007rosszppp
200
2007jóppp
IE
180 160
ES
140 120
BE AU FI FR NLSE
IT
100 PT
80 60 40
BU
RO PL
SI CY EEEL
DE
DK
UK
CZ MT SK LV LT HU
20 EUR
0 0
50
100
150
200
250
A rossz használat példája (folyt.) Per capita nominal, quasi-real and real level of expenditures on goods (left pane) ands services (right pane) in the CEE-NMS in 2008 (EU-15=100) 120
90 Goods/cap (nom)
Services/cap (nom)
80
Goods/cap (quasi_vol)
100
Goods/cap (vol)
Services/cap (quasi_vol) Services/cap (vol)
70
80
60 50
60
40 40
30 20
20
10 0 BU
CZ
EE
LV
LT
HU
PL
RO
SI
SK
0 BU
CZ
EE
LV
LT
HU
PL
RO
Jó összehasonlítás a „vol” (mindegyik a saját PPP-jén) Nem eleve értelmetlen a „nom” (árfolyamon) – összehasonlítási alap a „vol”-hoz Kvázi-vol (minden a GDP-PPP-n átszámítva): teljesen értelmetlen
SI
SK
Jó használat: termelési oldali VEP-en összehasonlítás (2005) Gross value added per hour worked (double deflated) 0,70
0,60
0,50
0,40
HU CZ PL
0,30
SK
0,20
0,10
0,00 TOT
MARKT
ELECOM
GOODS
MexElec
OtherG
ELECTRICAL MACHINERY, POST AND COMMUNICATION SERVICES ELECOM TOTAL MANUFACTURING, EXCLUDING ELECTRICAL MexElec Source: Appendix tables to Robert Inklaar and Marcel P. Timmer (2008), GGDC Productivity Level Database: International Comparisons Of Output, Inputs And Productivity At The Industry Level, GGDC Research Memorandum GD-104, Groningen: University of Groningen
Termelési oldali VEP-en összehasonlítás (2005) (folyt.) Gross value added per hour worked (double deflated) 1,6
1,4
TOT
1,2
MARKT ELECOM
1,0
GOODS MexElec
0,8
OtherG MSERV DISTR
0,6
FINBU PERS 0,4
NONMAR
0,2
0,0 HU
CZ
PL
SK
Összefoglalva
Alkalmazások, illusztrációk • Nemzetközi – GDP árszint vs. fejlettség vs. termelékenység (erre használható a GDP-PPP) – illusztrációk: külső és belső relatív árak
• Hazai – A hazai GDP felhasználási tételeinek egy főre jutó szintje (volumene) nk.-i összehasonlításban – A hazai GDP felhasználási szerkezete – A nem piaci fogyasztás szerepe • (Előtte: egy technikai és egy tartalmi kérdés)
A bruttó hazai termék felhasználása 2008–2009.
Áttekintendő relatív nemzetközi árszintek • GDP relatív árszint vs. fejlettségi/termelékenységi szint • Szolgáltatások/áruk külső, ill. belső relatív árszintje • A fogyasztás és beruházás külső, ill. belső relatív árszintje • A háztartási fogyasztás, azon belül vásárolt fogyasztás és TTJ* külső, ill. belső relatív árszintje • Országok 26 EU (– LU) • Időszak: változó (néha a legfrissebb, de olykor 20022003) * TTJ= természetbeni társadalmi juttatások a kormányzattól
A GDP/fő PPS-en és a GDP relatív árszintje, 2008 (EU27=100) 160
2009_price DK
140 120
FI IE FR BE SEAU NL DE IT
y = 0,8245x + 15,602 R2 = 0,8205
100
ELCY ES PT
80 LV LT
60
EE HU PL
UK
SI
MT SK CZ
RO BU
40 20
GDP/cap
0 0
20
40
60
80
100
120
140
A fenti szoros összefüggés egy lehetséges magyarázata a Balassa–Samuelson hatás Magát a jelenséget Samuelson (1994) Penn-hatásnak nevezte (miért?)
Relatív fejlettség és relatív árszint – 26 EU-ország, 1999–2008 (EU15=100) P_GDP vs. V_GDP 140 120
P_GDP
100 80 60 40 20 20
40
60
80 V_GDP
100
120
140
Bár az elmélet (pl. B-S) szerint a GDP relatív árszintje a relatív termelékenységtől függ, • Az összefüggés a 30 országra együtt szorosabb a GDP/fő, mint a GDP/fog. tekintetében (de vannak fontos kivételek) • Lehetséges magyarázatok: – A munkatermelékenységnek nem jó mutatója a GDP/fogl. (lehet: jobb mutató a GDP/óra) – Az összefüggés valójában nem a termelékenység vs. relatív árszint, hanem a fejlettség (GDP/fő) vs. relatív árszint között áll fenn (erre még nincs elmélet) – A termelékenységnek nem a munkatermelékenység, hanem a teljes tényező-termelékenység a jó mutatója
• A munkatermelékenységnek is két mutatója van
A GDP/fő (x tengely) és a GDP/foglalk. ill. GDP/ledolgozott órák (y tengely), 2003 EU-15=100 120
GDP/fog.ill./óra
110 100 ES
90
GR
80 SL
70
HU SK
60
PT
50
CZ
PL
GDP/fő_PPS
40 40
50 Becslés
60
70
80
90
100
110
120
Relatív termelékenység (2 mutató) és fejlettség, 2008 2008; EU15=100 GDP H BE 118 BU 35 CZ 54 DK 97 DE 110 EE 48 IE 104 EL 69 ES 93 FR 115 IT 89 CY 70 LV 38 LT 48 HU 53 MT 69 NL 123 AU 101 PL 44 PT 56 RO 39 SI 74 SK 66 FI 97 SE 102 UK 98
*
H EMP 0,97 1,02 1,21 0,95 0,88 1,22 1,14 1,31 1,02 0,96 1,12 1,14 1,24 1,18 1,23 1,17 0,85 1,03 1,28 1,19 1,16 1,04 1,09 1,05 1,01 1,02
Forrás: Eurostat, saját számítás
=
GDP EMP 115 35 66 93 97 58 117 90 94 111 100 80 47 57 65 80 104 104 57 67 46 77 72 102 102 100
*
EMP POP 0,91 1,10 1,11 1,18 1,07 1,05 1,03 0,93 0,98 0,88 0,92 1,09 1,09 0,99 0,90 0,87 1,16 1,08 0,90 1,06 0,95 1,07 0,91 1,04 1,08 1,05
=
GDP POP 104 39 73 109 104 61 121 84 93 97 92 87 52 56 59 70 121 112 51 71 43 83 65 106 111 105
Relatív termelékenység és fejlettség, 2008 (EU15=100) 90
GDP/emp, ill. GDP/h
MT
80
SI SI
2008_GDP/emp 2008_GDP/h
SK
70
SK
HU 60 PL
MT PT CZ
EE
LT
40
RO
LV PL
RO
LV
LT
CY
PT CZ
HU 50
EL
CY
EE
BU GDP/cap
30
30
40
50
60
70
80
90
Külső relatív árak: áruk és szolgáltatások (EU15=100) Bár nincs árkiegyenlítődés az áruknál, a BS-hatás (viszonylagosan) működni látszik
Áruk
Szolgáltatások
Rel. külső ár 160
160
140
140
120
120
100
100
80
80 HU
60
Rel. Külső ár
60
CZ
40
HU
40
CZ 20 GDP/főPPS 0
20 GDF/főPPS 0
20
40
60
80
100
120
140
20
40
60
80
100
120
140
Belső relatív árak: P_szolgáltatás/P_áruk a GDP/fővel, ill. a GDP relatív árszintjével (EU15=100) összehasonlítva
140
P-szolg/P-áruk 130
R2 = 0,9178
120
R 2 = 0,8849
120
P-szolg/P-áruk
110 100
100 90
80
80 CZ HU
60 HU
70
CZ
60
40 GDP/fő_PPS
50
20
GDP rel. árszint
40 20
40
60
80
100
120
140
40
60
80
100
120
140
R PI_ SER_ GO O D at
be
bg
1.00
1.12
.44
0.99
1.10
.43
0.98
1.08
.42
cy
cz
.92
de
.62
1.08
.60
.90
1.04
.58 .88
0.97
1.06
1.00
.41
.56 .86
0.96
1.04
0.95
1.02
.39
0.94
1.00
.38
99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
dk
04
05
06
07
08
.54 .84
99
00
01
02
03
05
06
07
08
.50 99
00
01
02
03
es
.75
1.08
04
0.98
.65
0.96
04
05
06
07
08
0.88 99
00
01
02
03
fi
1.00
.70
0.92
.52
.82
ee
1.12
0.96
.40
04
05
06
07
08
0.94
.55
0.92
0.92 00
01
02
03
04
05
06
07
08
00
01
02
03
hu
04
05
06
07
08
1.16
.60
1.12
.56
1.08
1.00 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
00
01
02
03
04
05
06
07
08
1.06
02
03
04
05
06
07
08
.44
0.96 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
03
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
06
07
08
04
05
06
07
08
04
05
06
07
08
mt
.64
.70
.60
.69
.56
.68
.52
.67
.48
.66
.44
.40 99
00
01
02
03
pl
04
05
06
07
08
.65
.40 99
00
01
02
03
pt
.64
04
05
06
07
08
.64 99
00
01
02
03
ro
.94
.58
.62
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
se
.60
.93
.97
02
lv
.56
0.98
nl .98
01
.48
0.96 01
00
.52
1.00
00
05
.80 99
lt .60
1.00
99
04
.82
0.98 99
it 1.08
1.04
.44
08
.84
1.00
1.02
.48
07
.86
1.02
1.04
.52
06
.88
1.02
ie
.64
05
1.04
0.88 99
04
.90
1.06
0.90
.45 99
03
.92
1.04
.50
02
.94
1.08
1.08
1.00
0.96
01
gr
1.10
1.06 .60
00
fr
1.10
1.04
99
si
1.08
.83
1.06
.82
1.04
.81
1.02
.80
1.00
.79
0.98
.78
.92
.96 .60
.95
.56
.91
.54
.90 .94
.58 .89
.93
.56
.52
.88
.92
.50
.87 .54
.91
.48
.86
.90
.52 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
.85 99
00
01
02
03
sk
04
05
06
07
08
.46 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
0.96 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
.77 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
uk
.54
1.01 1.00
.52
A szolgáltatás/áru relatív áralakulása az EU-ban: Nincs igazán világos minta
0.99 .50 0.98 .48 0.97 .46
0.96
.44
0.95 99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
99
00
01
02
03
04
05
06
07
08
Pgdp, Pserv, Pgood a reálfejlettség (GDP/fő) függvényében – új tagországok bg
cz
ee
hu
70
90
90
80
60
80
80
70
70
60
60
50
50
40 30
70
50
60 40 50 30
40
20
30
40
10
20
30
20
24
28
32
36
40
56
60
64
lt
68
72
76
20 35
40
45
lv
50
55
60
65
46
50
pl
90
90
80
70
80
80
70
70
60
60
50
70
52
54
56
58
60
ro
80
60
48
60 50 50 40
50
40
30
30
40
30
20
20
30
40
32
36
40
44
48
52
56
60
28
32
36
si
40
44
48
52
90
85
80
80
70
75
60
70
50
65
40
60
30
55 72
74
76
44
46
P_GD P
20 70
42
48
50
52
20
sk
90
68
20 40
78
80
82
84
40
44
48
52 56 V_GD P
60
64
68
P_GOOD
P_SER V
24
28
32
36
40
44
Fogyasztás és beruházás: külső relatív árszintek (EU=100) 140
BÁF külső relatív ár
120 Végső fogy külső rel ár
100 80 60 40
PL
HU
65% felett: ugrás
CZ
20 GDP/fő PPS
0 0
20
40
60
80
100
120
140
Fogyasztás és beruházás: belső relatív árszintek (GDP árszint =100) 160 150
Relatív árszint
SK
BÁF belső relatív ár Végső fogy. belső rel. ár
140 130
CZ
120 PL
110
HU
100
90 80 70
GDP/FŐ PPS
60
0
20
40
60
80
100
120
140
Háztartási fogyasztás A vásárolt, illetve állami TTJ (természetbeni társ juttatások) külső relatív árszintje 2002-ben (EU-15=100) (A bal oldalon látható, egymást keresztező vonalak később visszatérnek)
Nagyítás 160
Vásárolt fogy. külső rel. árszint
140
100 90 80
TTJ külső rel árszint
120
Expon. (TTJ külső rel árszint)
100
árszint
PT
TTJ külső rel árszint
70 60
Expon. (Vásárolt fogy. külső rel. árszint)
80
Vásárolt fogy. külső rel.
SL GR
50
60
PL
40 30
40
GDP/főPPS
20 0
ES
CZ
HU
20 10
GDP/főPPS
0
0
20
40
60
80
100
120
140
20
30
40
50
60
70
80
90
Háztartási fogyasztás (folyt.) A vásárolt, illetve állami TTJ belső relatív árszintje 2002-ben (GDP árszint=100)
130
120 110 100 90 PL
80
GR
HU CZ
70
60
Vásárolt fogy. belső rel. árszint
50
TTJ belső rel árszint
40 0
20
40
60
80
100
120
140
A TTJ/fő és a GDP/fő PPP-n 2002-ben (EU_15=100) – nagyítás TTJ/fő_PPS
100
HU
CZ
90
IT
80
SL
70
ES
DE
PT
60
SK
50 GR
PL
40 30 20
30
40
50
60
70
80
90 100 GDP/fő (PPS)
Az állami TTJ aránya A munkavállalói jövedelemhez folyó áron és „reálértéken”* (bal tengely) és a kettő különbsége (jobb tengely); „reálérték-arány” szerint sorba rendezve 60%
50% 40%
HU
TTJ arány munkavállalói jöv.-hez folyó áron TTJ arány munkavállalói jöv.-hez reálértéken kül
35 30 25 20
30%
15 10
20%
5 10%
0
0%
-5
de at uk es pt gr be nl
it no fr
fi
pl sk dk se cz ee hu lt
* „Reálérték-arány”: a nominális munkavállalói jöv. háztartási fogy. PPP-vel deflálva.
Az állami TTJ aránya (folyt.) A rendlelkezésre álló háztartási jövedelemhez: folyó áron, ill. „reálértéken”* (bal tengely) és a kettő különbsége (jobb tengely); „reálértékarány” szerint sorba rendezve 40% 35% 30% 25%
HU TTJ arány rendelkezésre álló jövedelemhez folyó áron TTJ arány rendelkezésre álló jövhez reálértéken
20 18 16 14 12
kül
10
20%
8 6
15%
4
10%
2 0
5%
-2
0%
-4
gr de it at es uk pt pl be sk fr no nl
fi cz ee hu lt dk se
Összefoglalva • Országok között nem folyó áron (árfolyamon) hanem PPP-n hasonlítunk össze – reál-szinteket (volumeneket, vol./fő-ket) és – szerkezeteket (pl.: fogyasztási, beruházási ráta)
• Minden felhasználási tételt a saját PPP-jén (nem pedig a GDP PPP-jén) hasonlítunk össze • Más VEP-eket helyes alkalmazni a szint- (EKS) , ill. szerkezeti (GK) összehasonlításhoz • Nálunk a nem piaci fogyasztás volumene és súlya sokkal nagyobb, mint ami folyó áron látszik • Implikációk: – állami szerepvállalás mértéke – „bérlemaradás” és kisebb súlyú piaci fogy. összefüggése
Kiegészítő információk
Purchasing power parities, external and internal relative prices Purchasing power parities (PPPs) are price ratios of specific items (e.g., goods and services) between a particular (“home”) country and a “numeraire” country (or region). The PPP for GDP may be obtained as a weighted average of individual PPPs for the major components of GDP.
PPPi = Pi/Pi*, PPPgdp = Pgdp/Pgdp* [= iPPPi , ( i=1)], where Pi and i are, respectively, the domestic price of, and weights belonging to, the i-th component of GDP, the sign (*) indicates the numeraire country (region). PPPgdp indicates the PPP for GDP, often referred to as the “general’ PPP of a country.[1] External (or international) relative prices (also referred to as “price level indices” or “comparative price levels”) are the ratios of PPPs to exchange rates. That is, RP(x)i = PPPi/E, RP(x)gdp = PPPgdp/E, where RP(x)i is the external relative price of the i-th component of GDP and E denotes the exchange rate (domestic currency per unit of foreign currency). RP(x)gdp is the general external relative price level of a country. The internal relative price (between items i and j), in turn, can be expressed as RP(i)i,j = PPPi/PPPj=RP(x)i/RP(x)j, where i represents a specific item (e.g., “services”) and j can either represent another specific item (e.g., “goods”) or the PPP for (external relative price of) the GDP. [1] The relationship in square brackets holds only for the so-called (Geary-Khamis) PPPs.
In th e EKS m ethod, Fish er type PPPs are calculated as the geom etric m ean of Laspeyres type PP Ps and Paasche typ e PPPs. com parison w ith th e EKS -S m ethod, it is useful to present the form u las used for the E KS som ew hat differently. 2.
F or a
The form ula for the Laspeyres type PPP ca n be b roken d ow n as follow s:
n 10
n 11
(1)
LP
p i ,11
p i ,10
i 1
EKS-módszer: ország-párok kombinálása
n 11
p i ,11
i 1
n 11
p i ,11
=
1 n 11 n 10
n 10
p i ,10
i 1
1 n 11 n 10
n 10
p i ,10
i 1
n 11 n 11 n 10
1 n 11
1 n 11 n 10
i 1
1 n 10
n 10 n 11 n 10
n 11 n 10
n 10 n 10
~ p11n 11
~ p10n 11
i 1
w here: -
P i,11 is the price relative for product i that is representative in both countries. n 11 is the total num ber of these cases;
-
P i,10 is the price relative for produ ct i that is representative only in the first country. n 10 is the total num ber of th ese cases;
-
P i,01 is the price relative for product i that is representative only in the second country. n 01 is the total num ber of th ese cases;
-
1 n 11
n 11
~ p11
p i ,11
,
1 n 10
n 10
~ p10
p i ,10
i 1
and
1 n 01
n 01
~ p 01
p i , 01
i 1
are geom etric averages of the
i 1
initial price relatives. 3.
The form ula for the Paasche type P PP can be broken dow n in a sim ilar w ay:
(2) 4.
n 11 n 01
~ p11n 11
PP
The form ula for the Fisher typ e P PP is then:
(3)
FP
LP 0 .5 n 11 n 10
n ~ p11 11
5.
n 01 n 01
~ p 01n 11
PP
0 .5 n 11 n 10
~ p11n 11
0 . 5 n 11 n 11 n 01
0 . 5 n 10 n 10
~ p10n 11
0 .5 n 10 n 10
~ p10n 11
0 .5 n 11 n 01
~ p11n 11
0 .5 n 01 n 01
~ p 01n 11
EKS
0 .5 n 01 n 01
~ p 01n 11
Thus, th e w eighting sch em e in the EKS m eth od is:
(4)
w 11
0 .5 n 11 n 11 n 10
0 .5 n 11 n 11 n 01
;
w 10
0 .5 n 10 n 11 n 10
;
w 01
0 . 5 n 01 n 11 n 01
G-K módszer: referencia-ország TheGKmethod 32. When applied at the basic heading level, the GK method provides a way of calculating PPPs from observedpriceandquantitydata. Letpij anq dij denotethe price andquantities of i-thproduct inj-thcountry. Also let Pi denote the international average price of i-th commodity. The GKmethod is defined through the systemof interrelatedequations below. M
N
pijqij /PPPj Pi
j1
pijqij and
M
PPPj
i 1 N
qij j1
,
Piqij i 1
VEP (PPP), illetve indexek Szintek: PPP..= P..(belföld)/P..(külföld) Relatív árszint..(RPL..)= PPP.../E E–>Árfolyam Ami igaz a szintekre, az indexekre (’) is igaz: [PL: PPP’=PPP(2004)/PPP(2002)] PPPgdp(HU/EMU)’ = Pgdp(HU)’/Pgdp(EMU)’ Pgdp’ –> GDP deflátor
GDP-VEP változása
Relatív árszint változása: RPL’= PPP’/E’
RPL'
PPP' E'
Pgdp(HU)’/Pgdp(EMU)’ [Relatív GDPdeflátor változása] = E’*RPL’ Árfolyamindex (belföldi valuta/EUR)
