2010.05.10.
Makroökonómia Ciklikus ingadozások a gazdaságban 12. előadás 2010.05. 13.
Egyenletes (egyensúlyi) növekedés normál skála GDPvolm uneindex (1990 = 100)
Reál GDP (1990. évi árakon)
60 000
600
50 000
500
40 000
400
30 000
300
20 000
200
10 000
100
0 1990
0
1995
2000
2005
A potenciális és a tényleges növekedés Magyarországon A kibocsátás növekedése, % 6.0 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 1995
1997
1999
2001
aktuális
2003
2005
2007
potenciális
Forrás: Muszely – Szabó L. – Szabó M.: A kibocsátási rés termelési függvény alapú becslése
1
2010.05.10.
Az ingadozások vizsgálata • a trendtől való eltérés mutat-e szabályszerűséget • mi idézi elő a trendtől való eltérést • mi „fordítja vissza” a gazdaságot a trendhez • milyen szabályszerű, rendszeresen ismétlődő ingadozások vannak • a szabályszerű – ciklikus – ingadozások jellemzése
Magyarország
Forrás: KSH Gyorstájékoztató, 2010. március
EU tagállamok
2
2010.05.10.
konjunktúra ciklus • konjunktúra-ingadozás: a gazdasági teljesítmény szabályszerű ingadozása, a visszaesés és fellendülést egymást váltó ismétlődése • konjunktúraciklus: az ingadozás egy teljes periódusa • szabályszerűség: a visszaesés és fellendülés okokozati összefüggésben áll egymással • egyéb ingadozások – véletlen – szabályos, de nem gazdasági okokra vezethető vissza
fogalmak, elnevezések • konjunktúra – fellendülés – expanzió • dekonjunktúra – visszaesés – recesszió • ciklus időtartam: az egyik csúcsponttól a következő csúcspontig tart • csúcspont: a konjunktúraciklus felső fordulópontja • mélypont: a konjunktúraciklus alsó fordulópontja
A konjunktúraciklus szakaszai Reál GDP (1990. évi árakon)
csúcspont
csúcspont
mélypont
GDPmélypont volum enindex (1990 = 100)
9 000
8 000
7 000
6 000
5 000
4 000 1990
180
v i s s z a e s é s
p a n g á s
m e g é l é n k ü l é s
f e l l e n d ü l é s
160
140
120
100
80 1995
2000
expanzió Megjegyzés: Az ábra csak illusztráció, nem vonatkozik egy konkrét országra sem!
2005 recesszió
3
2010.05.10.
A konjunktúraciklus jellemzői • • • •
a ciklus és egyes fázisainak időbeli hossza a ciklusok amplitúdója – a kilengések mértéke a ciklust jellemző gazdasági mutatók a ciklikus mozgást kiváltó okok
A konjunktúraciklusok csoportosítása • az ingadozás területei szerint – – – –
termelési/üzleti pénzügyi mezőgazdasági ipari/iparági
• a ciklus időtartama szerint – – – –
Kitchin-ciklus klasszikus Kuznets-ciklus Kondratyev-ciklus
• a ciklust kiváltó okok szerint – – – –
túltermelési monetáris/pénzügyi beruházási politikai
A klasszikus konjunktúraciklus • elsődleges kiváltó oka a beruházások alakulása • multiplikátor és akcelerátor hatás együttesen eredményezi • viszonylag állandó időtartamú • hatását manapság más tényezők erősítik vagy elnyomják • jellemző mutatói: – – – –
termelés beruházás készletek munkanélküliség
4
2010.05.10.
A klasszikus konjunktúraciklus mechanizmusa a beruházások és a kibocsátás kétirányú kapcsolata középtávon – a beruházások növekedése a kibocsátás növekedését váltja ki (multiplikátor hatás) – a kibocsátás növekedése beruházásokat indukál (akcelerátor hatás) • ha a termelés növekedési üteme felgyorsul, a beruházások nőnek • ha a termelés növekedési üteme lelassul, akkor a beruházások csökkennek
– a visszaesés megállításában a pótló beruházásoknak van meghatározó szerepe
A ciklus mélypontján • magas a munkanélküliségi ráta • a termelés lényegesen elmarad a potenciálistól • a beruházások nagysága még a pótlásokat sem biztosítja • eladatlan készletek halmozódnak fel • DE: a fogyasztási kereslet csökkenése kisebb ütemű, mint a termelés és a jövedelmek csökkenése • ez megállítja a termelés további csökkenését • amint a termelés a fogyasztási kereslet alá kerül, elkezdik értékesíteni az eladatlan készleteket
A visszaesés megfordulása • a készletek fogyása arra ösztönzi a vállalatokat, hogy elvégezzék a korábban elhalasztott pótló beruházásokat • a beruházások növekedése a keresletet élénkíti, ami a termelés és a jövedelmek lassú növekedéséhez vezet • a kereslet növekedése újabb beruházásokat indukál, ami további kereslet-növekedést jelent • megindul a megélénkülés: – a termelés egyre gyorsabban növekszik, – a készletek a tervezett szintre kerülnek, – a munkanélküliség csökken
5
2010.05.10.
A fellendülés és átfordulása • a beruházások növekedése lassul, mert elkészülnek a korábban elkezdett beruházások • a kínálat növekedése meghaladja a kereslet növekedési ütemét • A termelés növekedési üteme lelassul, ezért a beruházások csökkenni kezdenek • a beruházások csökkenése a termelés növekedését tovább lassítja • a kereslet növekedésének lassulása a készletek növekedését eredményezi • egy újabb visszaesés kezdődhet
Politikai ciklusok • a kormányon lévők célja a hatalom megtartása, a választás megnyerése • a szavazók a kormányt annak alapján ítélik meg, hogy a szavazás időpontjában helyzetük jobb-e, mint korábban • a szavazás időpontjára ezért a kormány igyekszik lenyomni a munkanélküliségi rátát, illetve növelni a jóléti juttatásokat • ennek következménye az infláció felgyorsulása • a kormány megválasztása után kénytelen inflációcsökkentő intézkedéseket hozni, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezet • ez a magatartás a gazdaság ciklikus mozgását idézi elő
reálciklus elmélet • az ingadozásokat elsősorban a technológiai változások idézik elő • ez a nézet külső sokkhatásokkal magyarázza a konjunktúraciklusok kialakulását • a technológia fejlődésének hirtelen felgyorsulása vagy lelassulása ingadozást idéz elő a termelésben és a foglalkozatásban • pl. valamilyen jelentős technikai változás következik be, – – – –
ekkor a tőkejavak megújítása tömegessé válik, ezért megnő a beruházások nagysága és aránya ennek hatására felgyorsul a termelés növekedése amikor az új technika elterjedt, ez a hatás elmúlik, megkezdődik a visszaesés
6
