Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2012. szeptember
© Századvég Gazdaságkutató Zrt. © Strategopolis Kft. © Századvég Alapítvány A jelentést Balatoni András kutatási igazgató szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Pitz Mónika, Tóth G. Csaba és Virovácz Péter. A felhasznált adatbázis szeptember 11-én zárult le. A kiadványban megjelenő előrejelzés módszertana megtalálható a Statisztikai Szemle 89. évfolyamának decemberi számában (Balatoni András – Mellár Tamás [2011]: Rövid távú előrejelzésre használt makroökonometriai modell. 1213–1241. oldal).
Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................... 1 Nemzetközi kitekintés ................................................................................................................ 5 A globális konjunktúra alakulása ........................................................................................ 5 Munkaerőpiac .................................................................................................................... 8 Pénzügyi folyamatok ........................................................................................................ 11 Az infláció alakulása ......................................................................................................... 13 Monetáris kondíciók alakulása ......................................................................................... 16 Fiskális politika.................................................................................................................. 17 A hazai gazdaság jelenlegi helyzete és várható fejlődési pályája ............................................ 19 Az újonnan beérkező adatok elemzése................................................................................ 21 A hazai növekedés alakulása ............................................................................................ 21 Munkaerő-piaci tendenciák ............................................................................................. 26 Infláció és monetáris politika ........................................................................................... 29 A várható makrogazdasági pálya.......................................................................................... 34 Feltevéseink változása ...................................................................................................... 34 A főbb makrogazdasági változókra vonatkozó előrejelzés .............................................. 37 Az egyensúlyi helyzet elemzése és várható alakulása ............................................................. 44 Fiskális politika...................................................................................................................... 45 A 2012-es költségvetés..................................................................................................... 45 A 2013-as költségvetés ..................................................................................................... 47 Adósságfinanszírozás........................................................................................................ 51 Külső egyensúly .................................................................................................................... 54 Táblázatok ................................................................................................................................ 57
Vezetői összefoglaló Az Európai Unió GDP-je csökkent 2012 II. negyedévében, miközben az USA gazdasága – bár a korábbinál lassabb ütemben – bővülni tudott. A pénzpiaci turbulenciák újból felerősödtek, az EKB év eleji intézkedései csak átmeneti nyugalmat hoztak. A legfőbb aggodalom jelenleg Spanyolországot övezi, mivel a bankrendszer és a reálgazdaság problémái jelentősen megnehezítik a fiskális konszolidációt. Az USA munkaerő-piaci helyzete javul, miközben az unióban rekordmagasságba emelkedett az állástalanok aránya. Az infláció a fejlett gazdaságokban fokozatosan süllyed, amelynek legfőbb forrásai a gyenge konjunktúra és a fogyasztói energiaárak emelkedésének lassabb tempója. A kormányzatok elkötelezettek a költségvetési szigor mellett, és a nehézségek ellenére igyekeznek betartani a vállalt hiánycélokat. A jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzések csökkentek a fejlett gazdaságok egészét tekintve, és továbbra is a lefelé mutató kockázatok dominálnak. Az infláció esetében kiegyensúlyozottak a kockázatok, miközben a munkaerő-piaci helyreállás csak 2013 után kezdődhet meg. Az idei év második negyedévében a bruttó hazai termék 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Bár az éves indexek alapján a kontrakció mértéke emelkedett, a szezonális és naptári hatás kiszűrése után a negyedéves szűkülés 1 százalékról 0,2 százalékra csökkent. Ennek megfelelően a GDP visszaesése érdemben lassult az első három hónaphoz képest. A GDP vártnál nagyobb zsugorodását elsősorban a várakozásainktól elmaradó exportdinamika magyarázza. Ezt némileg kompenzálta az, hogy a belső felhasználási tételek visszaesése kisebb volt a vártnál. A háztartások fogyasztási kiadása stagnált. A versenyszférában regisztrált jelentős bruttó bérkiáramlás ellenére a nettó reálbérek csökkentek az idei évben, valamint a szektor nettó hiteltörlesztői pozíciója is kedvezőtlen hatást fejt ki a fogyasztásra. A negatív impulzusokat azonban tompítja a jobb munkaerő-piaci helyzet, valamint a tavalyi évben a háztartásoknak juttatott jelentős transzferek. A beruházási kereslet továbbra is érdemben csökken: a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző év azonos időszakához képest 4,5, míg az előző negyedévhez képest 1,2 százalékkal szűkült. Az állóeszköz felhalmozást a gyenge belső kereslet, a bizonytalan külpiaci kilátások, valamint a szűk hitelkínálat is érdemben visszahúzza. A szezonálisan kiigazított negyedéves ráták az export stagnálásáról tanúskodnak, így a hazai gazdasági növekedés legutóbbi motorja – várakozásaink szerint átmenetileg – leállt az elmúlt negyedév során. A behozatal a nyomott belső kereslet, valamint a gyenge exportdinamika miatt szűkült negyedéves bázison, ezért a csökkenő kivitel ellenére a nettó export GDP-növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív. Termelési oldalon az ipari hozzáadott érték növekedési hozzájárulása éves bázison negatívvá vált 2012-ben, és az ágazat összehúzódása gyorsult a második negyedévben. A mezőgazdaság hozzáadott értéke jelentősen csökkent az idei évben a tavalyi magas bázis miatt. Az építőipar tovább zsugorodott a második negyedévben: a visszaesés mértéke ismét 1
meghaladta éves szinten a 10 százalékot, de a negyedéves ráták is markáns kontrakciót tükröznek. A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben stagnált, egyedül az információ és kommunikáció ágban regisztráltak érdemi növekedést. Ezzel szemben a pénzügyi és biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gazdaságilag aktívak száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján már több mint egy éve folyamatosan emelkedik, ami elsősorban a Kormány munkakínálatot bővítő korábbi intézkedéseinek a hatását tükrözi. A foglalkoztatottak száma emelkedett, a Munkaerőfelmérésből kiolvasható munkakereslet-növekedést azonban nem támasztják alá a romló konjunkturális kilátások. A közfoglalkoztatás érdemben bővült, ami szintén hozzájárul a mutató javulásához. A versenyszférában foglalkoztatottak számának alakulását jelentős statisztikai bizonytalanság övezi, amit jól tükröz az is, hogy a különböző statisztikák eltérő tendenciákat mutatnak. Véleményünk szerint a szektor foglalkoztatásának emelkedése nem éri el a Munkaerő-felmérésből kiolvasható dinamikát. A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta stagnált, így továbbra is laza a munkaerőpiac. A versenyszféra rendszeres béreinek növekedési üteme változatlanul magas az adminisztratív béremeléseknek köszönhetően, a munkaerőköltségek bővülése azonban ettől elmaradt, mivel az állam az 5 százalék feletti béremelést kompenzálta, valamint a vállalatok a jutalmak és bónuszok visszaszorításával is csökkentek a terhek növekedését. Az infláció érdemben emelkedett az elmúlt hónapok folyamán, ami elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának a gyorsulására vezethető vissza. A hatás a maginflációba egyelőre nem gyűrűzött be. A fogyasztóiár-indexet az indirektadóintézkedések tovább fűtik. Az MNB Monetáris Tanácsa a visszaeső kereslet és az ország kockázati megítélésének a javulása miatt nagy vitát követően az irányadó ráta 0,25 százalékos csökkentésére voksolt. Az inflációs kockázatok azonban jelentősek. A finanszírozási környezet határozottan javult az elmúlt negyedévben, amelyhez hazai folyamatok mellett a nemzetközi pénzügyi feszültségek lassú oldódása is hozzájárult. Az eurózónában az EKB intézkedései javították a hangulatot, ami a magyar pénzügyi eszközök áraiban is tükröződött. Idehaza a jegybanktörvény körüli viták rendeződése, majd az IMFtárgyalások megkezdődésével kapcsolatos pozitív hírek is hozzájárultak a forint erősödéséhez és a CDS-felár csökkenéséhez a nyár folyamán. Ezzel párhuzamosan 1–2 százalékponttal estek az állampapírok hozamai is. Prognózisunk szerint a hazai gazdaságban az előrejelzési horizonton (2012 harmadik negyedévétől 2013 negyedik negyedévéig tartó időszak) a GDP elmarad a potenciális szinttől. A kereslethiány oldódására csak a jövő évtől számítunk. Az idei évben a GDP 1 százalékkal esik vissza, míg jövőre 0,9 százalékos növekedéssel számolunk. A háztartások fogyasztási kiadása a csökkenő nettó reálbérek miatt idén visszaesik, a zsugorodás mértékét azonban tompítja a szektor fogyasztássimítása. Ez ebben az esetben nem hitelfelvételt, 2
csupán a fogyasztási ráta enyhe emelkedését jelenti. A Munkavédelmi Akcióterv nélkül jövőre a foglalkoztatási helyzet enyhe romlása és a stagnáló reálbérek mellett a fogyasztás stabilizálódására számítunk. A beruházások szűkülése nem áll meg: a lakosság ingatlanberuházásait visszafogja a szektor tőkeáttételének a csökkentése, a vállalati invesztíciók pedig a gyenge kereslet, illetve a hitelezés akadozása miatt mérséklődnek. A külső kereslet ismételt dinamizálódása jótékony hatást fejt ki a kivitel bővülésére, amit támogat az exportpiaci részesedés növekedése. Összességében 2012-re 7,6, 2013-ban 9,1 milliárd eurónak megfelelő termékforgalmi aktívumot várunk. Az áruk javuló egyenlegét némiképp ellensúlyozhatja a külföldi vállalatok profitabilitásának és így a jövedelemkiáramlásnak a fokozódása. Prognózisunk alapján 2012-ben a GDP 2 százalékát kitevő folyó fizetésimérleg-többlet fog kialakulni, 2013-ra pedig az aktívum elérheti a bruttó hazai termék 2,7 százalékát. A kormányzati intézkedések következtében az aktivitás további emelkedésére számítunk. A gazdasági recesszió miatt a munkakereslet az előrejelzési horizont második felében visszaesik, és így a kormányzat legutóbb bejelentett intázkedései nélkül a munkanélküliség jövőre enyhén emelkedhet. A laza munkaerő-piaci feltételek bérleszorító hatását tompítja a magas infláció, valamint a közfoglalkoztatottak kedvezőtlen bázishatása is eltűnhet jövőre, így az átlagbérek növekedése elérheti az 5 százalékot. A fogyasztói árak dinamikáját az előrejelzési horizonton alapvetően három tényező határozza meg: a táguló kibocsátási rés, az élelmiszerársokk, valamint az indirektadó-emelések (tranzakciós adó és telefonadó). Prognózisunk szerint az idei évben az infláció elérheti az 5,7 százalékot, és a ráta az előrejelzési horizont végén is érdemben meg fogja haladni a célszintet. A jegybanki alapkamat pályáját nagy bizonytalanság övezi. Amennyiben a kínálati sokkok nem gyűrűznek be a várakozásokba, további, óvatos lazításra van lehetőség. Az államháztartás idei gazdálkodása némileg eltér a költségvetési törvényben felvázolt pályától. Elmaradást várunk az adóbevételekből (különösen egyszerűsített vállalkozói adóból és társasági adóból), a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerártámogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint egyéb kisebb tételek. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várunk. Az államháztartás 2013. évi gazdálkodása az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek alapján a főszámokat tekintve nem tér el jelentősen az idei évitől: a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDP-arányos újraelosztási ráta mérsékelt csökkenését. Fontos változás ugyanakkor, hogy megszűnik az egyes ágazatokat terhelő különadó, felére csökken a pénzügyi szervezetek különadója, csökkennek a járulékbevételek, viszont bevezetik a pénzügyi tranzakciós 3
illetéket, az elektronikus útdíjat, a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati különadót. A kiadási oldalon csökken az egészségügyre szánt összeg, a különböző szociális transzferek értéke, és kevesebb jut a közúti közlekedésre is. Ezzel párhuzamosan növekszik az oktatásra és a nyugdíjakra fordítható összeg, valamint emelkedik az adósságfinanszírozás költsége is. Az idei évitől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi Akcióterv) finanszírozása azonban egyelőre megoldatlan. Emiatt úgy ítéljük meg, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lesz. 1.
TÁBLÁZAT: A FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA
2011
2012
2013
Bruttó hazai termék (volumenindex)*
1,6
–1,0
0,9
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*
0,1
–0,3
–0,1
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*
–5,5
–4,9
–1,4
Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*
8,5
2,2
5,6
Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*
6,6
0,4
4,4
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)
7,1
7,6
9,1
Éves fogyasztóiár-index (%)
3,9
5,7
4,3
A jegybanki alapkamat az év végén
7,00
6,75
6,50
Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)
10,8
11,0
11,2
A bruttó átlagkereset alakulása (%)*
5,2
4,5
5,1
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában
1,4
2,0
2,7
Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
+4,2
–2,7
–3,4
GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*
2,7
1,1
1,9
A *-gal jelölt volumenindexet szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatokból számítottuk.
4
Nemzetközi kitekintés Az EU növekedése 2012 II. negyedévében negatívba fordult, miközben az USA gazdasága – bár a korábbinál lassabb ütemben – bővülni tudott. A pénzpiaci turbulenciák újból felerősödtek, az EKB év eleji intézkedései csak átmeneti nyugalmat hoztak. A legfőbb aggodalom jelenleg Spanyolországot övezi, mivel a bankrendszer és a reálgazdaság problémái jelentősen megnehezítik a fiskális konszolidációt. Az USA munkaerő-piaci helyzete javul, miközben az unióban rekordmagasságba emelkedett az állástalanok aránya. Az infláció a fejlett gazdaságokban fokozatosan süllyed, amelynek legfőbb forrásai a gyenge konjunktúra és a fogyasztói energiaárak emelkedésének lassabb tempója. A kormányzatok elkötelezettek a költségvetési szigor mellett, és a nehézségek ellenére igyekeznek betartani a vállalt hiánycélokat. A jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzések enyhén lefelé módosultak a fejlett gazdaságok egészét tekintve, és továbbra is a lefelé mutató kockázatok dominálnak. Az infláció esetében kiegyensúlyozottak a kockázatok, miközben a munkaerőpiaci helyreállás csak 2013 után kezdődhet meg.
A globális konjunktúra alakulása Idén a második negyedévben is fennmaradt a fejlett gazdaságokra jellemző magas növekedési különbözet. Míg egyes országok továbbra is lendületesen bővültek, addig máshol mélyült a recesszió. Bár az Egyesült Államok növekedési üteme lassult, így is jelentősen meghaladja az unió egészére jellemző – a legutóbbi negyedévben negatívba forduló – rátát. Az USA bővülése enyhén lassult az elmúlt negyedévben a legfrissebb adatok tanúsága szerint: az előző negyedév bázisán mért évesített ráta 2,0-ről 1,7 százalékra változott az első és második negyedév között. Az előző év azonos időszakának bázisán mért növekedés 2,4-ről 2,3 százalékra mérséklődött. A növekedés elsődleges forrása továbbra is a beruházási teljesítmény és a háztartások fogyasztási kiadása, miközben a kormányzat vásárlásai csökkennek. Fontos megjegyezni azonban, hogy a fogyasztás növekedési rátája érdemben nem változott a megelőző negyedévekhez képest, a bruttó állóeszköz-felhalmozás év/év bővülése pedig lassult az első negyedévhez viszonyítva. Az USA gazdasági teljesítményének enyhe csökkenéséhez a fokozott importteljesítmény is hozzájárult. Fontos még megemlíteni, hogy a nemzeti statisztikai hivatal 2009-től revideálta az adatokat, melynek eredményeképp a 2009-es évben a korábbinál 0,4 százalékponttal magasabb, 2010-ben 0,6 százalékponttal gyengébb és 2011-ben 0,1 százalékponttal gyorsabb volt a gazdaságbővülés üteme. Ez tehát azt jelenti, hogy az új becslés szerint a válság kevésbé volt mély, azonban a kilábalás is lassabban zajlott. A japán gazdaság is a lassulás jeleit mutatja a negyedéves bázisú indikátor alapján: az első negyedévben regisztrált 1,3-ről 0,3 százalékra esett vissza a növekedés rátája. 2012. április– június között az előző év azonos időszakához viszonyított gazdaságbővülés azonban gyorsult, 5
ami elsősorban a bázishatásnak tudható be: a korábbi negyedévhez képest 0,8 százalékponttal magasabb, 3,6 százalékos növekedést regisztráltak. A negyedéves növekedési ütem visszaesése elsősorban a nettó export alakulásával magyarázható. Az erős valuta és az ország termékei iránt megnyilvánuló külső kereslet visszaesése negatívan hatott az ország kivitelére, miközben az atomkatasztrófa után leállított erőművek hiányában drasztikusan megnőtt az energiahordozók importja. A hatások eredőjeként Japán külkereskedelmi mérlege az idei év első felében a II. világháború utáni időszak legnagyobb féléves passzívumát regisztrálta. Az Eurostat számításai szerint mind az euróövezet, mind pedig az Európai Unió egészében csökkent a bruttó hazai termék 2012 II. negyedévében: az előző időszak bázisán számított ráta az előbbi régió esetében –0,1, az EU-ban –0,2 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy az első negyedév stagnálása után ismét visszaesett a gazdasági teljesítmény. Az előző év azonos időszakához viszonyítva még jelentősebb visszaesést jeleznek a mutatók. A valutaövezetben 0,5, az unió tagországainak összességében 0,3 százalékos év/év kontrakciót regisztráltak, szemben a 2012 első negyedévében mért stagnálással. A gazdasági lassulás mögött a felhasználási oldalról a belső kereslet gyengülése húzódik meg, azon belül is a háztartási fogyasztási kiadások visszaesése, melynek negyedév/negyedév mutatója mindkét régióban – 0,2 százalék. A banki mérlegalkalmazkodás miatt akadozó hitelezés a vállalati szférában, a beruházásokon keresztül érezteti hatását. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedév bázisán 0,8–0,9 százalékkal zsugorodott. Az egyedüli pozitív hozzájáruló a nettó export növekedése volt az EU27-ben és a valutaunióban egyaránt. A termelési oldalon az EU-ban és az euróövezetben hasonló folyamatok zajlanak. Mindkét régióban év/év alapon csökkent az ipari és a feldolgozóipari hozzáadott érték is. A legnagyobb mértékű zsugorodás továbbra is az építőiparhoz köthető. Növekedni tudott ugyanakkor az információ és kommunikáció, a pénzügyi, valamint az adminisztrációs szolgáltatások ágazata. Összességében azonban a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében nem található olyan nemzetgazdasági ág, amely emelni tudta volna a kibocsátás növekedési ütemét 2012 II. negyedévében. Az EU-tagországok legfrissebb növekedési mutatói meglehetősen vegyes képet mutatnak. A legnagyobb gazdaságok eltérő utat jártak be az elmúlt negyedévekben. Németországban a negyedév/negyedév növekedési ráta pozitív maradt az április–június időszakban, csupán a teljesítmény lassulásáról tanúskodnak az adatok. A francia gazdaság már sorozatban a harmadik negyedévben nem tudott érdemi bővülést felmutatni, míg Olaszország kibocsátása az elmúlt egy évben folyamatosan szűkült. A legfőbb külkereskedelmi partnereink közül jól teljesített Románia és Szlovákia, a II. negyedévben az unió egyik legmagasabb növekedési rátáját regisztrálták az északi és a keleti szomszédunknál az előző negyedév bázisán. Emellett szintén átlag feletti bővülést ért el Ausztria is.
6
2.
TÁBLÁZAT: A GDP-NÖVEKEDÉS MÉRTÉKE EGYES ORSZÁGOKBAN, RÉGIÓKBAN (ÉV/ÉV INDEX, SZÁZALÉK)
Ország
2011. III.
IV.
2012. I.
II.
Ország
2011. III.
IV.
2012. I.
II.
Euróövezet
1,3
0,6
0,0
–0,5
Németország
2,7
1,9
1,2
1,0
Európai Unió
1,4
0,7
0,1
–0,3
Olaszország
0,4
–0,5
–1,4
–2,5
Ausztria
2,1
1,1
1,1
1,0
Románia
3,2
2,2
1,2
1,7
Csehország
1,3
Egyesült Királyság
0,5
0,6
–0,7
–1,2
Spanyolország
0,6
0,0
–0,6
–1,3
0,6
–0,2
–0,5
Szlovákia
3,2
3,3
3,1
3,0
Franciaország
1,5
1,2
0,3
0,3
Japán
–0,7
–0,6
2,8
3,6
Hollandia
0,9
–0,4
–1,0
–0,5
Egyesült Államok
1,6
2,0
2,4
2,3
Lengyelország 4,0 Forrás: Eurostat
4,0
3,5
2,5
Az elkövetkező 12 hónap általános gazdasági helyzetére vonatkozó, az euróövezeti helyzetet tükröző, Eurostat által számolt bizalmi indikátor 2012 márciusa óta trendszerűen romlik, és hároméves mélypontot ért el augusztusban. Eközben a német üzleti környezet távolabbi kilátásaira vonatkozó felmérések, az Ifo és a ZEW index egyaránt mélyrepülést mutat be május óta. Ilyen mélységben az Ifo indikátora legutóbb 2009 nyarán, a ZEW mutatója pedig 2 évvel ezelőtt járt. Ez is jól példázza az elkövetkező hónapok gazdasági teljesítményére vonatkozó aggodalom újbóli eszkalálódását, mely a periferiális euróövezeti országok bizonytalan fiskális és gazdasági helyzetében gyökerezik. 1.
Á B R A : A Z E LKÖV E T KE Z Ő
1
É V Á LTA LÁ N OS G A Z DA SÁ G I HE LY Z E T É R E V ONAT KOZ Ó K I LÁTÁ SO K B I Z A LM I M É R LEG E I
50
100
40
80
30
60
20
40
10
20
0
0
V.
VII.
III.
XI.
2012. I.
IX.
V.
VII.
III.
XI.
2011. I.
IX.
V.
Ifo Index
VII.
III.
XI.
2010. I.
IX.
V.
Eurostat
VII.
-100 III.
-50 XI.
-80 2009. I.
-40 IX.
-60
V.
-40
-30
VII.
-20
III.
-20
2008. I.
-10
ZEW Index (jobb tengely)
Forrás: Eurostat, Ifo, ZEW Megjegyzés: Az Eurostat indikátora az euróövezetre, a másik két index a német gazdaságra vonatkozik.
Az idei növekedési kilátásokat az IMF a legfrissebb prognózisában csak minimálisan módosította. Az előző negyedévben felvázolt problémák, úgymint az államadóssággal vagy a 7
bankszektorral kapcsolatos gondok, a rossz munkaerő-piaci helyzet továbbra is sújtják az uniós tagállamokat, a helyzet semmilyen téren nem mutatott javulást. Az alappályára vonatkozó két legfontosabb feltevés továbbra is az, hogy egyrészt sikerül gyorsan és nagy veszteségek nélkül túllendülni az euróövezetet sújtó adósságválságon, másrészt pedig az Egyesült Államokban az idei év végéig megállapodnak egy konszenzuson alapuló, középtávú kiigazító csomagról.1 Az eurózónára és az Európai Unió egészére vonatkozó 2012. évi előrejelzést változatlanul hagyta az IMF: a valutaövezeti országok egészében 0,3 százalékos recesszióra számítanak, míg az unió gazdasága stagnálhat. A legfontosabb, hazánkat is érintő módosítás, hogy az idei évre vonatkozó német növekedési kilátásokat kedvezőbben ítéli meg az intézet, várakozásuk szerint a GDP 1 százalékkal fog emelkedni 2012-ben, ez 0,4 százalékponttal magasabb, mint a korábbi prognózisuk. A revízió elsősorban a meglepően jó első negyedévnek köszönhető. Az Egyesült Államok esetében mindösszesen 0,1 százalékponttal, 2,0 százalékra vették lejjebb az idei évre várható bővülést – elsősorban a rossz mezőgazdasági teljesítmény miatt –, de így is jelentős lesz a növekedési különbözet a tengerentúli ország és a fejlett európai államok között. Várhatóan az euróövezeti gondok begyűrűzését limitálja az a tény, hogy az USA államkötvénye és valutája menedékként szolgál a nemzetközi tőkének. A 2013-as növekedést szinte kivétel nélkül minden országban negatív irányba módosították: az eurózóna egészére csupán 0,7 százalékos bővülést prognosztizálnak. Az indoklás szerint a periferiális euróövezeti tagországokban uralkodó bizonytalanság és a gyenge pénzügyi helyzet hosszabb távon is rányomja bélyegét a gazdasági folyamatokra. Emellett a fiskális konszolidáció és az előrejelzési horizonton gyenge munkaerőpiac is visszahúzza a növekedés ütemét a tagországokban, így az IMF prognózisa szerint az Európai Unióban a korábbi 1,3 százalékos várakozás helyett csupán 1 százalékos bővüléssel lehet számolni. Az Egyesült Államok növekedése az előrejelzés szerint 2,3 százalékos lehet 2013 egészében, melynek elsődleges forrásaként a belső keresletet jelölték meg. Az előrejelzést övező kockázatok túlnyomó többsége lefelé mutató: az euróövezeti válság újbóli eszkalálódása, az Egyesült Államok nagyarányú fiskális megszorító csomagja, a fejlődő országok vártnál gyorsabb ütemű gazdasági lassulása a tovagyűrűző hatások miatt negatív kockázatot jelent.
Munkaerőpiac Az euróövezet munkaerő-piaci helyzete fokozatosan romlott az elmúlt hónapok során. A foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliségi ráta folytatta emelkedését, és fordulat a
1
A jelenleg érvényes törvény szerint 2013. január elsejétől a GDP több mint 4 százalékát kitevő megszorító csomag lép életbe, amely az átmeneti adókedvezmények eltörléséből és az állami kiadások drasztikus, fűnyíróelven alapuló visszavágásából áll. Mindez rendkívül súlyos gazdasági áldozatokkal járna nemcsak az Egyesült Államokban, de a globális konjunktúrát tekintve is.
8
közeljövőben sem várható. Ugyanakkor az Egyesült Államokban továbbra is emelkedik a munka iránti kereslet, és a munkanélküliségi ráta az év eleje óta stabilnak tekinthető. Az USA-ban nyáron is folytatódott a foglalkoztatottság bővülése: a legfrissebb, 2012. júliusi adatok szerint a foglalkoztatottak száma az év elejéhez képest 0,6 százalékkal bővült. Az egy évvel korábbihoz mérten az emelkedés 1,4 százalékos. A növekedés elsődleges forrása a feldolgozóipar, valamint a szolgáltató szektor volt. A munkanélküliségi ráta 2012 második negyedévében 0,1 százalékponttal csökkent a megelőző negyedévhez képest, így 8,2 százalékon áll. A júliusra vonatkozó friss adat azonban újból 8,3 százalékos arányról számol be. Az év elejéhez képest így változatlan, az egy évvel korábbihoz képest pedig 0,8 százalékponttal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a tengerentúli országban. Az Európai Unió egészében az év elején megindult a foglalkoztatottság csökkenése: míg 2011 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest stagnált a foglalkoztatottak száma, addig idén az első negyedévben 0,2 százalékos volt a csökkenés. Egyedül a szolgáltató szektorban dolgozók száma tudott bővülni az elmúlt egy év során, 0,2 százalékkal. Az iparban 1,3, a mezőgazdaságban 1,0 százalékkal süllyedt éves bázison a foglalkoztatottak száma 2012 első negyedévében. Az euróövezetben gyorsult a foglalkoztatás szűkülése, mivel az előző negyedévi 0,2 után 0,5 százalékos kontrakciót regisztráltak. A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta mind az eurózónában, mind pedig az EU27 esetében tovább növekedett az elmúlt hónapokban. A 2012. január–márciusi átlaghoz képest a valutaövezetben 0,3 százalékponttal emelkedett a mutató, ami így 11,2 százalékon állt a második negyedévben. Az unió esetében a ráta 10,4 százalékos értéket ért el, 0,2 százalékpontos negyedéves emelkedést követően. Ezzel mindkét régióban historikus csúcsra szökött az állástalanok aránya. 2012. április–júniusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,9 és 1,3 százalékpontos volt a ráta növekedése az EU-ban és az euróövezetben. Az aggregált számok azonban elfedik a tagországok között meglévő jelentős különbségeket. A legalacsonyabb uniós rátát 2012 júliusában Ausztriában (4,5 százalék), Hollandiában (5,3 százalék) és Németországban (5,5 százalék) regisztrálták. Spanyolországban már 25, Görögországban 23 százalék feletti a munkanélküliek aránya. Az egy évvel korábbi értékekhez képest 11 tagországban csökkent vagy stagnált a ráta, miközben 16 uniós országban a mutató emelkedését regisztrálták. A munkanélküliséghez hasonlóan a foglalkoztatottság alakulása is eltérő az uniós tagállamokban, ugyanis a fejlődő országokban még bővül a munka iránti kereslet. A régiós gazdaságok közül Csehországban 2012 I. negyedévében 0,1 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatottság az előző év azonos időszakához képest. A gyenge bővülés elsősorban a rossz gazdasági teljesítménynek tudható be. Az ipari foglalkoztatottság szűkült, amelyet ellensúlyozott a szolgáltatás szektorában alkalmazottak számának emelkedése. A munkanélküliségi ráta 6,7 százalékos volt 2012. április–júniusban, vagyis 0,1 százalékponttal csökkent mind a megelőző, mind 2011 II. negyedévéhez viszonyítva. A Cseh Nemzeti Bank 9
előrejelzése szerint a munkaerőpiac erőteljes javulása csak 2014 elején kezdődhet meg. Várakozásaik szerint a munkanélküliség rátája az aktivitás emelkedése és a foglalkoztatottság csökkenése miatt fokozatos emelkedésnek indul az idei év közepétől, és 2013–2014 átlagában 7,4 százalék körül alakulhat. 2.
Á B R A : A M U N KA N É LKÜ LI S ÉG I R ÁTÁ K A L A KU LÁ SA A V I SE G R Á D I O RSZ ÁG OK BA N É S A Z E U RÓ ÖV E Z E T B E N ( SZ Á Z A LÉ K , S Z E Z ONÁ LI SA N K I I G A Z Í T VA ) 15 14 13 12 11 10 9 8 7
Euróövezet
Csehország
Lengyelország
II.
2012.I.
IV.
III.
II.
2011.I.
IV.
III.
II.
2010.I.
6
Szlovákia
Forrás: Eurostat
Lengyelországban is emelkedett a foglalkoztatás 2012 I. negyedévében: az év/év mutató 0,7 százalékos bővülést mutat. A munkanélküliségi ráta 2012 II. negyedévében 9,9 százalékon állt, így az előző negyedévhez képest nem változott, viszont az egy évvel korábbihoz képest kismértékben (0,3 százalékponttal) emelkedett a mutató. A ráta enyhe növekedését elsősorban a munkakínálat bővülése okozta: a gazdaságilag aktívak száma 1,1 százalékkal nőtt 2011 és 2012 első három hónapja között. A Lengyel Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2013-tól a gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan a foglalkoztatottság visszaesik, amelynek következtében a munkanélküliségi ráta csökkenését lassú emelkedés váltja fel. 2014 végén így 10 százalékra emelkedhet a mutató. Szlovákiában 2012 II. negyedévében az előző három hónaphoz hasonlóan 13,7 százalék maradt a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottság bővülése folytatódott: az év/év emelkedés 2012 első három hónapjában 0,6 százalékos volt. A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a foglalkoztatottság növekedési üteme fokozatosan lassul 2012-ben, ám jövőre és 2014-ben újból gyorsabb ütemű lesz az emelkedés. A munkanélküliségi ráta 2012ben átlagosan kismértékben emelkedhet a tavalyi évhez képest: az aktívak száma gyorsabban fog nőni, mint a foglalkoztatottaké, így 13,9 százalékos rátát prognosztizálnak. 2013-ban azonban a mutató 0,5, 2014-ben pedig újabb 1 százalékponttal csökkenhet. 10
Pénzügyi folyamatok Az Európai Központi Bank 2011 végi és 2012 eleji likviditásjavító intézkedései csak átmeneti nyugalmat hoztak a pénzpiacokon. A volatilitás az elmúlt hónapok során újból felerősödött. A gyenge konjunktúra, a görög, de főleg a spanyolországi helyzet eszkalálódása táplálta a piaci bizonytalanságot. A kockázatkerülő magatartás vette át az uralkodó szerepet, amelyre a bankközi likviditás és a biztonságosnak vélt eszközök árainak emelkedése utal. A különböző indikátorok vegyes jeleket mutatnak a pénzpiaci környezetről, de általánosságban egy moderált javulásról beszélhetünk. A bankközi piaci kondíciók – a spanyol bankrendszer rendkívüli problémái ellenére – javuló tendenciát mutattak az elmúlt hónapok során. A három hónapos Euribor-kamat a májusi átlagos 0,7 százalékos szintről augusztus végéig 0,3 százalék alá süllyedt, melyben nagy szerepe volt az EKB július 5-i kamatcsökkentésének. A bankok egymás közötti hitelezésének indikátora, a három hónapos Euribor–OIS-különbözet is a pénzügyi kondíciók javulását tükrözi: a május végi 28-ról augusztus végére 7 bázispontra csökkent. Ez annak ismeretében különös, hogy a spanyol bankrendszer rendkívül nehéz helyzetben van, azonban vélhetően a piacokat kellően megnyugtatta a 100 milliárd eurót kitevő uniós segítségről szóló megállapodás, melyet a szektor konszolidálására fordítanak. Mindezen pozitív fejlemények nem tükröződnek azonban az általános hitelezési helyzet javulásában. Az EKB 2012 II. negyedévére vonatkozó felmérése szerint összességében a bankok hitelezési feltételei tovább szigorodtak. Ennek legfőbb oka a rossz mérlegpozíciók és a költségek megemelkedése. A magánszférának nyújtott hitelek mennyisége továbbra is csökkent: a májusi 0,2 százalékos év/év visszaesést júniusban 0,4 százalékos csökkenés követte. A hitelkihelyezés visszaesése több okból fakad: gyenge kereslet, a fogyasztói és üzleti bizalom csökkenése és a kedvezőtlen banki mérlegpozíciók. A nem pénzügyi vállalatok számára nyújtott hitelezés is negatív tendenciát mutat, mivel júniusban az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal kevesebb hitelt helyeztek ki az euróövezeti bankok. Bár a háztartások számára nyújtott hitelek bővülni tudtak, ennek üteme hónapról hónapra csökkent, júniusban már csak 1,1 százalékos volt az éves ráta. Az államkötvények hozamai általánosságban csökkenő tendenciát mutattak a nyáron. Ez annak tudható be, hogy az április–májusban bekövetkező, átmeneti emelkedést okozó tényezők megszűntek: a görög és a francia politikai helyzet stabilizálódott, így a piacok megnyugodtak, hogy folytatódni fognak a költségvetési kiigazító lépések. A folyamat alól kivételt a piaci figyelem középpontjában lévő Spanyolország, Olaszország és Görögország képeznek. Spanyolország esetében a 10 éves államkötvény hozama az év elején 5 százalék volt, azonban az áprilisi és májusi nemzetközi események nyomán a piaci pánik átterjedt az ibériai kötvénypiacra is. Ezt követően látott napvilágot a hír, hogy rendkívül rossz a spanyol bankok mérleghelyzete, sőt az egyik legnagyobb bankot állami kézbe kellett venni. Mindezen 11
események hatására június közepén már a 7 százalékot is átlépte a hozam. Július végén több spanyol tartomány is központi segítséget kért adósságproblémái miatt, ami növeli annak esélyét, hogy végül az egész spanyol államnak is külső segítségre lesz szüksége, nemcsak a bankrendszernek. Mindezek hatására tovább emelkedett a hozam: július végére már 7,5 százalék fölé szökött a mutató, és augusztus végén is 7 százalék közelében maradt. Amennyiben a spanyoloknak mentőövet kell dobni, úgy más ország kimentésére már nem jutna forrás, és jelenleg Olaszország adósságállománya miatt aggódnak a piacok. Ez a hozamok alakulásában is meglátszódik: a tavaszi 5 százalék alatti szintről újból 6 százalék közelébe emelkedett a 10 éves olasz államkötvény hozama. A két ország államkötvényeire fizetett hozamok olyan magasak, hogy a helyzet hosszú távú konzerválódása fenntarthatósági problémát okozhat. A piacok ezért elsősorban az EKB-tól várják a segítséget, valamilyen rendkívüli intézkedés (például újabb államkötvény-vásárlások) formájában. Hasonló intézkedéscsomagra az EKB augusztus eleji bejelentése szerint szeptemberben kerülhet sor, de a bizakodást jól mutatja, hogy csupán a hír miatt is csökkent a hozam mindkét országban augusztus folyamán. Szeptember 6-án jelentették be a konkrét intézkedéseket, melyek biztosíthatják a likviditást és a hozamok alacsony szinten tartását, ám a jogi háttér és az életbelépés napja nem tisztázott. 3.
Á B R A : A FŐ B B TŐZ SD E I N D E XE K A LA KU LÁ SA
(2012. I. 2. = 100
SZ Á Z A LÉ K )
125 120 115 110 105 100 95
Dow Jones
FTSE
DAX
aug.
júl.
jún.
máj.
ápr.
márc.
febr.
jan.
90
Nikkei
Forrás: Thomson Reuters
A kockázati megítélést jól mérő 5 éves CDS-felárakon is nyomon követhetőek a fent említett nemzetközi események. Az április–májusi időszak során az államadósság-problémákkal küzdő euróövezeti országok kockázati felárai jelentősen megemelkedtek, ám azóta a helyzet enyhülésével fokozatosan elkezdtek visszasüllyedni az év eleji szintjük közelébe. Az emelkedés tartósabbnak és magasabbnak bizonyult Spanyolország és Olaszország esetében. Az ibériai államban július végén tetőzött az államadósság-törlesztési kockázatra kínált 12
biztosítási tranzakciók ára: ekkor 500 bázispont közelébe emelkedett, szemben az év eleji 300 bázisponttal. A tőkepiaci mozgás idegesnek nevezhető az elmúlt hónapok során, azonban általánosságban elmondható, hogy a piaci hangulat javult a tavasszal megkezdődött lejtmenetet követően. Az amerikai főbb indikátorok a tavaszi csúcspontjukhoz képest június közepén 9–10 százalékot veszítettek értékükből. Az európai piacokat sokkal súlyosabban érintették a kontinensen zajló események: a frankfurti DAX, a londoni FTSE és az Euronext 100 index 12–16 százalékot veszített értékéből két hónap alatt. A piaci pánik elmúlásával azonban újból felfelé íveltek a tőzsdei mutatók, enyhe törést csak a már említett július végi események okoztak. A legfőbb piacokon rali kezdődött, melynek következtében augusztus végére az indikátorok már meghaladták év eleji értéküket is. Az amerikai Dow Jones Industrial és az S&P 500 indexek a 2012-es nyitóértékhez viszonyítva 7–12 százalékos emelkedést értek el. Európában különösen látványos a DAX felkapaszkodása: a mutató értéke az év elejéhez viszonyítva 15 százalékos pluszban van. Ennek legfőbb oka, hogy a német gazdaság a várakozásoknál jobban teljesít, valamint az, hogy a befektetők az euróövezet legbiztonságosabb országának tartják jelenleg. A régiós prágai és varsói tőzsdeindexek esetében is tükröződnek a nemzetközi folyamatok: a tavaszi nagy, 13–16 százalékos zuhanást követően felkapaszkodtak a mutatók, és jelenleg 3 százalékkal az év eleji nyitóértékük felett tartózkodnak.
Az infláció alakulása Az utóbbi hónapokban a legtöbb gazdaságban stagnált vagy enyhén csökkent a pénzromlás üteme. A gyenge gazdasági teljesítmények és az energiahordozók árának második negyedévben tapasztalt nagyarányú csökkenése lefelé nyomta az inflációt, ugyanakkor ezt kismértékben ellensúlyozta a szabályozott árak és az indirekt adók emelése. Az infláció jövőbeni alakulását övező kockázatok összességében továbbra is kiegyensúlyozottak. A fiskális konszolidáció az idei évben felfelé ható nyomást jelent, ahogyan az elmúlt két hónapban trendszerűen emelkedő olajár is. Új kockázat ugyanakkor a nyers élelmiszerek árának várhatóan drasztikus emelkedése. Az infláció jövőbeni felpörgését azonban akadályozza a rossz konjunkturális környezet és a fejlett gazdaságokban horgonyzott inflációs várakozások. Az olajár 2012 II. negyedévében rendkívüli mértékben csökkent. Az energiahordozó hordónkénti ára idén márciusban 125 dolláron tetőzött, ám ezt követően erős lejtmenetbe kezdett. Az áresés legfőbb okai a rossz gazdasági teljesítmények és így az energiahordozó iránti gyenge globális kereslet. Az Iránnal kapcsolatos geopolitikai aggodalom is enyhült a nyár folyamán, így eltűnt az esetleges kínálati zavarok okozta kockázati felár. Az OPECtagállamok pedig jelentős túltermelést folytattak. Mindezen hatások együttesen a Brent típusú olaj hordónkénti árát júniusra átlagosan 96 dollárra csökkentették, ami az idei évi csúcshoz képest 23 százalékos esést jelent.
13
4.
Á B R A : N Y E R SA N YA G Á R I N D E XE K
(2005 = 100
SZ Á Z A LÉ K )
230 220 210 200 190 180 170 160 150 140 2010. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2011. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2012. I. II. III. IV. V. VI. VII.
130
Olajárindex
Egyéb nyersanyagok árindexe
Forrás: IMF Primary Commodity Prices
Júliusban azonban trendforduló következett be: augusztus végére háromhavi csúcsára (118 dollár/hordó) drágult a nyersanyag. Az emelkedés egyik oka az Iránnal kapcsolatos geopolitikai nyomás újbóli felerősödése lehet. Július óta az OPEC visszafogta termelését, elsősorban az iráni és az angolai kitermelés csökkent. A nem OPEC-tagok termelését sztrájkok, a rossz időjárás és a tervezett leállások hátráltatták, így a globális kínálat visszaesése felfelé hajtotta az árakat. Az egyéb nyersanyagok árindexe, bár kisebb volatilitás mellett, azonos tendenciákat mutat, mint az olajár. A júliusi emelkedés mögött az élelmiszerár-index jelentős megugrása húzódik meg, melynek legfőbb oka az Egyesült Államokat sújtó aszály volt, ami hatalmas károkat okozott a mezőgazdaság számára. Az Egyesült Államok év/év fogyasztóiár-indexe közel egy éve töretlenül csökken, áprilisban már 2,3 százalék volt, és a tendencia folytatódott: 2012 júliusában 1,4 százalékra süllyedt az inflációs ráta. Ilyen alacsony inflációt legutóbb 2010 novemberében regisztráltak. A mutató ilyen mértékű csökkenése mögött az energiaárak jelentős visszaesése húzódik meg. Május óta minden hónapban csökkent az energia ára, júliusban 5 százalékkal volt alacsonyabb, mint 12 hónappal korábban. Az élelmiszerárak emelkedése folytatta az év eleje óta tapasztalt lassuló tendenciát, és júliusban már csak 2,3 százalékos év/év növekedést regisztráltak, vagyis az ársokk még nem érzékelhető. A maginfláció 2011 októbere óta nem volt ilyen alacsony: a ráta 2,1 százalékra mérséklődött júliusra. Az euróövezet éves bázisú inflációs mutatója stabilizálódott: júliusban 2,4 százalékos volt, ami megegyezik az előző két hónapban mért rátával.2 Az Európai Unió egészében is hasonló tendenciák mutatkoznak, és június–júliusban 2,5 százalékos inflációt mértek. A mutatók az 2
Az Eurostat gyorsbecslése alapján az euróövezetben augusztusban 2,6 százalékra emelkedett az inflációs ráta.
14
év első hónapja óta rendre 0,3–0,4 százalékponttal süllyedtek. Az energiaárak növekedési üteme mindkét régióban jelentősen lassult: júliusban az év/év ráta 5,8–6,1 százalékra süllyedt az év eleji 9,1–9,2 százalékról. Ezt a hatást azonban ellensúlyozta a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedésének felpörgése. A januári mutatóhoz képest a valutaövezetben és az EU27-ben 1,3–1,7 százalékpontos emelkedést követően 2,9 és 3,2 százalékra gyorsult a termékcsoport éves drágulása. A maginfláció a júniusi év/év mutatóhoz képest 0,1 százalékkal nőtt, így az unióban 2,0, míg az eurózónában 1,9 százalékon állt júliusban. 5.
Á B R A : A Z E U R ÓÖV E Z E T É S A
V3
HA R M ONI Z Á LT FO GYA SZ T ÓI Á R - I ND E XE ( SZ Á Z A LÉ K , A Z
E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐS Z A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N ) 5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5
Euróövezet
Csehország
Lengyelország
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
2012. I.
XII.
XI.
X.
IX.
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
2011. I.
0.0
Szlovákia
Forrás: Eurostat
A visegrádi régió három országának év/év inflációs rátája jelentősen meghaladja az euróövezeti mutatót. Csehország és Lengyelország esetében a megelőző hónaphoz képest csökkenni tudott a pénzromlás üteme, miközben Szlovákiában május óta gyorsul az infláció. A folyamatok mögött az energiaárak alakulása húzódik meg: Szlovákiában az elmúlt három hónapban alig csökkent a termékcsoport inflációja, bár itt mérték júliusban a legalacsonyabb értéket (5,9 százalék). Ezzel szemben a cseh és a lengyel fogyasztói energiaárak növekedési üteme folyamatosan lassul, a júliusi adatok szerint az éves drágulás 6,4 és 8,2 százalék volt. Északi szomszédunknál az infláció felpörgéséhez hozzájárult a feldolgozatlan élelmiszerek árának drasztikus emelkedése: az év/év index az előző hónaphoz képest szinte megduplázódott, és júliusban 6,1 százalékra nőtt. A másik két országban a mutató stagnált vagy csökkent az elmúlt két hónapban. A maginfláció mindhárom ország esetében jelentősen visszaesett az év eleje óta, azonban így is magas szinten áll. Az idei évi inflációs kilátásokat mind az eurózónában, mind pedig az Egyesült Államokban az újból emelkedő olajárak, valamint a várható élelmiszerársokk befolyásolhatják a leginkább. Az euróövezeti tagállamokban tapasztalható költségvetési szigor és az ezzel kapcsolatos 15
indirektadó- és szabályozottár-emelések szintén felfelé mutató kockázatot jelentenek 2012 folyamán. Ez utóbbi intézkedések 2013-ban már beépülnek a bázisba, így lefelé nyomják az éves infláció gyorsulását. A horgonyzott hosszú távú inflációs várakozások és a várhatóan továbbra is gyenge gazdasági teljesítmények idén és jövőre egyaránt dezinflációt okoznak. Összességében így idén folytatódhat az inflációs ráta csökkenése, és 2013-ban jóval 2 százalék alatt alakulhat az eurózóna egészében.
Monetáris kondíciók alakulása Az Európai Központi Bank a júliusi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátát, amely így jelenleg 0,75 százalékon áll. A tanács indoklása szerint a monetáris politika szempontjából meghatározó időhorizonton tovább csökkentek a felfelé mutató inflációs kockázatok. A korábbi várakozásoknak megfelelően az euróövezet gazdasági teljesítménye gyenge és 2013-ban is visszafogott bővülés várható, így keresleti oldalról nem lesz érzékelhető inflációs nyomás. A várakozások horgonyzottak, és a tanácstagok meglátása szerint az árszínvonal várható alakulása konzisztens az inflációs céllal. A monetáris tanács az augusztusi ülésén hangsúlyozta, hogy az újból felerősödő kockázatkerülés nagymértékben rontja a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának hatékonyságát. Annak érdekében, hogy ezt a problémát orvosolják, a jegybank a szeptemberi ülésén újabb rendkívüli intézkedéseket jelentett be. A likviditásbővítő mechanizmusokhoz való hozzáférést könnyítették: az értékpapírok szélesebb körét fogadják be hitelfedezetként, például felfüggesztik a minimális hitelminősítési küszöbérték alkalmazását, valamint dollárban, jenben és angol fontban denominált instrumentumokat is elfogadnak, melyet euróövezeti tagország bocsátott ki. Emellett bevezetik a nyílt monetáris tranzakciók rendszerét (Outright Monetary Transactions), amelynek elsődleges célja az államkötvények hozamainak kordában tartása. A tranzakciók a hozamgörbe rövidebbik végét érintik: 1–3 éves lejáratú államkötvények korlátlan mennyiségű másodpiacon történő vásárlását biztosítják. A kötvényvásárlás az EFSF/ESM-en keresztül zajlik majd. A programok életbelépésének dátumát még nem határozták meg. Az Egyesült Államokban a Fed Nyílt Piaci Műveletek Bizottsága (FOMC) a nyáron megtartott két ülése során nem nyúlt az irányadó rátához, amely így változatlanul a 0–0,25 százalékos sávban mozog. A bizottság várakozása szerint az ország gazdasági növekedése visszafogott lesz az elkövetkező negyedévekben, azt követően újból felgyorsulhat. Ezzel párhuzamosan a jelenleg magas munkanélküliségi ráta lassú csökkenésére számítanak. Az inflációt övező kockázatok kiegyensúlyozottak, a várakozások horgonyzottak. A bizottság döntése értelmében az év végéig fenntartják azon intézkedéseket, amellyel meghosszabbítják a Fed által birtokolt állampapír-állomány átlagos futamidejét. Szintén év végéig érvényben marad az újrabefektetési politika, melynek segítségével az állami tulajdonú szervezetek finanszírozását javítják. Meglátásuk szerint az inflációs folyamatok a középtávú
16
várakozásoknak megfelelően alakulnak, így a munkaerő-piaci és gazdaságpolitikai célokat támogató alacsony irányadó rátát legalább 2014 végéig fenn kívánják tartani. A Cseh Nemzeti Bank monetáris tanácsa június végén 25 bázisponttal csökkentette a kamatlábat, így az soha nem látott alacsony szinten, 0,5 százalékon áll. A döntéshozók értékelése szerint az infláció jelenleg magasabb a célszintjénél, ám ezt egyedi hatások okozzák, mint például az áfaemelés. Ennek fényében a monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegihez képest alacsonyabb inflációra számítanak. A dezinfláció irányába hat a várhatóan gyenge belső kereslet, a külgazdaság visszafogott teljesítménye és így az importált infláció csökkenése. Felfelé mutató kockázatot egyedül a korona gyengülése jelent. Összességében a közeljövőben várható inflációs környezet arra sarkallta a döntéshozókat, hogy 4:3 arányban a tartással szemben, a kamatcsökkentés mellett határozzanak. A Lengyel Nemzeti Bank által meghatározott irányadó kamatráta a 4,75 százalékos szinten áll, vagyis nem változott az elmúlt hónapokban. A monetáris tanács szerint a közeljövőben a lengyel gazdaság lassulni fog, az inflációs folyamatok pedig jelenleg alulmúlják a korábbi várakozásaikat. Mindezek fényében az inflációs cél elérhetővé válik a következő negyedévek során, így az alapkamat megváltoztatása nem indokolt. A májusi ülésen történt kamatemelés elegendőnek bizonyulhat az árstabilitás fenntartásához. Ugyanakkor egyes tagok szerint az irányadó ráta túl magas, és visszafoghatja az amúgy is lassuló gazdaságbővülést, így 25, illetve 50 bázispontos csökkentés is a javaslatok között volt, melyeket végül a többség elvetett.
Fiskális politika A költségvetések konszolidációja a fejlett országokban összességében a terveknek megfelelően halad 2012-ben. A kiigazítási folyamatot a legtöbb ország esetében sem gazdasági, sem fiskális oldalról nem befolyásolta váratlan esemény. Ennek értelmében az IMF a nyári revíziója során érdemben nem változtatott a tavaszi prognózisain: idén a fejlett országok hivatalos egyenlege a GDP arányában mérve 0,7 százalékponttal javulhat a tavalyi évhez képest. Mindazonáltal a kiigazítás nagysága elmarad a 2011-ben végrehajtottól, mivel a tavaly a deficit átlagosan 1,1 százalékponttal csökkent. Az idei évi konszolidáció kompromisszumként értelmezhető a fiskális fenntarthatóság és a növekedés támogatása tekintetében. Az euróövezet egészében a tavalyi évhez viszonyítva 1 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkenhet a GDP-arányos hiány. A konszolidáció így a valutaövezetben is lelassul, ugyanis 2011-ben közel 2 százalékpontos volt a deficit csökkenése. Az eurózónát érintő nehézségek ellenére a terveknek megfelelően javul a régió egészének költségvetési pozíciója 2012-ben.A jövő évben is folytatódik a kiigazítás az uniós országok túlnyomó többségében, azonban az Európai Bizottság (EB) számos ország esetében kockázatot lát a megvalósításban. Ennek egyik forrása, hogy a konvergenciaprogramok által felvázolt növekedési pályák némely ország esetében jelentős különbözetet mutatnak a bizottsági várakozásokhoz képest. 17
A maastrichti kritériumnak számító 3 százalékos küszöb alá a nemzeti konvergenciaprogramok alapján 22 ország hiánya csökkenhet, míg a bizottság várakozásai szerint 17 ország tudja ezt reálisan megvalósítani. Az elsődleges egyenlegek vizsgálata további értékes információkkal szolgál a jövő évi konszolidáció tekintetében. Amennyiben a kamatbevételek és -kiadások egyenlege nélkül számított költségvetési egyenleg pozitív, úgy az állam nettó értelemben pénzt von el a gazdaságtól. A negatív elsődleges egyenleg ezzel szemben arra utal, hogy az adott kormányzat hitelfelvételből élénkíti a gazdaságát. 6.
Á B R A : E L SŐD LEG ES EGY E NLEG E K A LA KU LÁ SA A
GDP
SZ Á Z A LÉ KÁ BA N
3
4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10
Európai Unió
PIIGS-országok
2015 (e)
2014 (e)
2013 (e)
2012 (e)
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
-12
Egyesült Államok
Forrás: AMECO, nemzeti konvergenciaprogramok, Századvég-számítás
A 6. ábrán látható, hogy az EU egészében a 2009-es válság óta folyamatosan negatív a költségvetés elsődleges egyenlege, vagyis a tagállamok összessége hitelfelvételeken keresztül támogatta az uniós gazdaságot. Ez a tendencia idén sem változik, mivel a nemzeti konvergenciaprogramok alapján készített becslésünk szerint idén –0,7 százalék lesz a GDParányos elsődleges egyenleg. Bár a folyamatban lévő megszorítások valóban visszahúzzák a gazdaságnövekedés ütemét, azonban látni kell azt is, amennyiben az EU kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytatna, jóval nagyobb lenne a visszaesés mértéke. A jövő évben azonban számításaink szerint az Európai Unió egészében már pozitív lesz az elsődleges egyenleg. Ezzel kijelenthető, hogy 2013-ban nemcsak a megszorítás folytatódik, de az országok többségében nem támogatja tovább az állam a kibocsátás növelését hitelfelvétellel.
3
Az USA-ra vonatkozó adatok és előrejelzések az IMF-től származnak, az EU és a PIIGS-csoport (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) esetében 2012-től saját számításokat végeztünk. Az e előrejelzésre utal.
18
A hazai gazdaság jelenlegi helyzete és várható fejlődési pályája Az idei év második negyedévében a bruttó hazai termék 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Bár az éves indexek alapján a kontrakció mértéke emelkedett, a szezonális és naptári hatás kiszűrése után a negyedéves szűkülés 1 százalékról 0,2 százalékra csökkent. Ennek megfelelően a GDP visszaesése érdemben lassult az első három hónaphoz képest. A GDP vártnál nagyobb zsugorodását elsősorban a várakozásainktól elmaradó exportdinamika magyarázza. Ezt némileg kompenzálta az, hogy a belső felhasználási tételek visszaesése kisebb volt a vártnál. A háztartások fogyasztási kiadása stagnált. A versenyszféráben regisztrált jelentős bruttó bérkiáramlás ellenére a nettó reálbérek csökkentek az idei évben, valamint a szektor nettó hiteltörlesztői pozíciója is kedvezőtlen hatást fejt ki a fogyasztásra. A negatív impulzusokat azonban tompítja a jobb munkaerő-piaci helyzet, valamint a tavalyi évben a háztartásoknak juttatott jelentős transzferek. A beruházási kereslet továbbra is érdemben csökken: a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző év azonos időszakához képest 4,5, míg az előző negyedévhez képest 1,2 százalékkal szűkült. Az állóeszköz felhalmozást a gyenge belső kereslet, a bizonytalan külpiaci kilátások, valamint a szűk hitelkínálat is érdemben visszahúzza. A szezonálisan kiigazított negyedéves ráták az export stagnálásáról tanúskodnak, így a hazai gazdasági növekedés legutóbbi motorja – várakozásaink szerint átmenetileg – leállt az elmúlt negyedév során. A behozatal a nyomott belső kereslet, valamint a gyenge exportdinamika miatt szűkült negyedéves bázison, ezért a csökkenő kivitel ellenére a nettó export GDP-növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív. Termelési oldalon az ipari GDP növekedési hozzájárulása éves bázison negatívvá vált 2012ben, és az ágazat összehúzódása gyorsult a második negyedévben. A mezőgazdaság hozzáadott értéke jelentősen csökkent az idei évben a tavalyi magas bázis miatt. Az építőipar tovább zsugorodott a második negyedévben: a visszaesés mértéke ismét meghaladta éves szinten a 10 százalékot, de a negyedéves ráták is markáns kontrakciót tükröznek. A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben stagnált, egyedül az információ és kommunikáció ágban regisztráltak érdemi növekedést. Ezzel szemben a pénzügyi és biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gazdaságilag aktívak száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján már több mint egy éve folyamatosan emelkedik, ami elsősorban a Kormány munkakínálatot bővítő korábbi intézkedéseinek a hatását tükrözi. A foglalkoztatottak száma emelkedett, a Munkaerőfelmérésből kiolvasható munkakereslet-növekedést azonban nem támasztják alá a romló konjunkturális kilátások. A közfoglalkoztatás érdemben bővült, ami szintén hozzájárul a mutató javulásához. A versenyszférában foglalkoztatottak számának alakulását jelentős 19
statisztikai bizonytalanság övezi, amit jól tükröz az is, hogy a különböző statisztikák eltérő tendenciákat mutatnak. Véleményünk szerint a szektor foglalkoztatásának emelkedése nem éri el a Munkaerő-felmérésből kiolvasható dinamikát. A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta stagnált, így továbbra is laza a munkaerőpiac. A versenyszféra rendszeres béreinek növekedési üteme változatlanul magas az adminisztratív béremeléseknek köszönhetően, a munkaerőköltségek bővülése azonban ettől elmaradt, mivel az állam az 5 százalék feletti béremelést kompenzálta, valamint a vállalatok a jutalmak és bónuszok visszaszorításával is csökkentek a terhek növekedését. Az infláció érdemben emelkedett az elmúlt hónapok folyamán, ami elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának a gyorsulására vezethető vissza. A hatás a maginflációba egyelőre nem gyűrűzött be. A fogyasztóiár-indexet az indirektadóintézkedések tovább fűtik. Az MNB Monetáris Tanácsa a visszaeső kereslet és az ország kockázati megítélésének a javulása miatt nagy vitát követően az irányadó ráta 0,25 százalékos csökkentésére voksolt. Az inflációs kockázatok azonban jelentősek. Prognózisunk szerint a hazai gazdaságban az előrejelzési horizonton (2012 harmadik negyedévétől 2013 negyedik negyedévéig tartó időszak) a GDP elmarad a potenciális szinttől. A kereslethiány oldódására csak a jövő évtől számítunk. Az idei évben a GDP 1 százalékkal esik vissza, míg jövőre 0,9 százalékos növekedéssel számolunk. A háztartások fogyasztási kiadása a csökkenő nettó reálbérek miatt idén visszaesik, a zsugorodás mértékét azonban tompítja a szektor fogyasztássimítása. Ez ebben az esetben nem hitelfelvételt, csupán a fogyasztási ráta enyhe emelkedését jelenti. A munkavédelmi program nélkül jövőre a foglalkoztatási helyzet enyhe romlása és a stagnáló reálbérek ellenére a fogyasztás stabilizálódására számítunk. A beruházások szűkülése nem áll meg: a lakosság ingatlanberuházásait visszafogja a szektor tőkeáttételének a csökkentése, a vállalati invesztíciók pedig a gyenge kereslet, illetve a hitelezés akadozása miatt mérséklődnek. A külső kereslet ismételt dinamizálódása jótékony hatást fejt ki a kivitel bővülésére, amit támogat az exportpiaci részesedés növekedése. A kormányzati intézkedések következtében az aktivitás további emelkedésére számítunk. A gazdasági recesszió miatt a munkakereslet az előrejelzési horizont második felében visszaesik, és így a kormányzat legutóbb bejelentett intézkedései nélkül a munkanélküliség jövőre enyhén emelkedhet. A laza munkaerő-piaci feltételek bérleszorító hatását tompítja a magas infláció, valamint a közfoglalkoztatottak kedvezőtlen bázishatása is eltűnhet jövőre, így az átlagbérek növekedése elérheti az 5 százalékot. A fogyasztói árak dinamikáját az előrejelzési horizonton alapvetően három tényező határozza meg: a táguló kibocsátási rés, az élelmiszerársokk, valamint az indirektadó-emelések (tranzakciós adó és telefonadó). Prognózisunk szerint az idei évben az infláció elérheti az 5,7 százalékot, és a ráta az előrejelzési horizont végén is érdemben meg fogja haladni a célszintet. A jegybanki alapkamat pályáját nagy bizonytalanság övezi. Amennyiben a kínálati sokkok nem gyűrűznek be a várakozásokba, további, óvatos lazításra van lehetőség. 20
Az újonnan beérkező adatok elemzése A hazai növekedés alakulása Idén a második negyedévben a bruttó hazai termék 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az éves indexek alapján a kontrakció mértéke emelkedett, azonban ez jórészt csak a bázishatással magyarázható, mivel a szezonális és naptári hatás kiszűrése után a negyedéves szűkülés 1 százalékról 0,2 százalékra csökkent. Ennek megfelelően a GDP visszaesése érdemben lassult az első három hónaphoz képest. A zsugorodás mértéke azonban így is enyhén meghaladta a korábbi prognózisunkat, mivel a júniusi előrejelzésünkben 0,6 százalékos év/év csökkenéssel számoltunk. A GDP vártnál nagyobb csökkenése elsősorban az előrejelzésünktől elmaradó exportdinamika magyarázza, amit némileg kompenzált a belső felhasználási tételek (fogyasztás és beruházás) vártnál kisebb visszaesése. A háztartások fogyasztási kiadása 0,3 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest, negyedéves bázison pedig a felhasználási tétel stagnálását regisztrálták. A prognosztizáltnál kisebb visszaesés elsősorban a kedvezőbb munkaerő-piaci folyamatokkal magyarázható: a foglalkoztatás és a bruttó bérek dinamikája jócskán felülmúlta a júniusi előrejelzésünket, amit a gyorsuló infláció csak kismértékben ellensúlyozott. Emellett az árfolyam erősödése is javította a jelentős devizakitettségű háztartási szektor jövedelmi és vagyoni helyzetét. A fogyasztás stabilizálódása a bizalmi indexekben is tükröződik: az ESI indikátor az év eleji mélypontot követően enyhén emelkedett a második negyedévben. 7.
Á B R A : A FE L HA SZ N Á LÁ SI T É T E LE K HOZ Z Á JÁ R U LÁ SA A
GDP
VÁ LTOZ Á SÁ HOZ ( SZ Á Z A LÉ K , A Z
E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐS Z A KÁ H OZ V I SZ ONY Í T VA ) 6.0 4.0 2.0 0.0 -2.0 -4.0 -6.0 2010. I.
II.
III.
IV.
2011. I.
II.
III.
IV.
Háztartások fogyasztási kiadása
Közösségi fogyasztási kiadás
Bruttó felhalmozás
Egyenleg
Bruttó hazai termék (GDP) összesen
Forrás: KSH
21
2012. I.
II.
A beruházási kereslet továbbra is jelentősen csökken: a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző év azonos időszakához képest 4,5, míg az előző negyedévhez képest 1,2 százalékkal szűkült. A beruházásokat a gyenge belső kereslet, a bizonytalan külpiaci kilátások, valamint a hitelkínálat is érdemben visszahúzza. Az idei évben megszűnt a beruházási dinamika kettőssége az anyagi-műszaki összetétel szerint: míg tavaly az építési beruházások visszaesését tompította a gépberuházások dinamikus bővülése, 2012 első negyedévétől mind a két volumen csökkenését regisztrálták. A felhalmozás lassulása így túlmutat az építőipari problémákon, és olyan általános, kedvezőtlen beruházási klímát jelez, ami rövid és hosszú távon egyaránt visszafogja a hazai növekedési kilátásokat. 8.
Á B R A : A Z É P Í T ÉS I É S G É P B E R U HÁ Z Á S O K V O LU M E N I ND E XE ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N ) 25 20 15 10 5 0 -5
-10 -15 -20
Építés
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-25
Gép
Forrás: KSH
Amennyiben az ágazati megoszlást vizsgáljuk, látható, hogy csaknem felére esett vissza az energiaipari és kétharmadára a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, egészségügyi és oktatási ágazatban a volumen. Az első két esetben egy-egy nagyberuházás kifutása áll a drasztikus csökkenés hátterében, míg az utóbbi két, az államhoz köthető ágazatban elsősorban az uniós pénzekből megvalósuló invesztíciók elmaradása érzékelhető. A költségvetési beruházások zuhanása ennek megfelelően nem állt meg, sőt a második negyedévben felgyorsult: az első negyedéves 20 százalékos év/év csökkenést követően az áprilistól júniusig tartó időszakban 27,2 százalékos visszaesést regisztráltak. A tavalyi évben jelentős dinamikát mutató feldolgozóipari beruházások csökkenni kezdtek az első negyedévben, a zsugorodás pedig érdemben felgyorsult a második három hónap folyamán. Ezzel szemben a villamosberendezés-, a gép-, gépiberendezés-, valamint a 22
járműgyártásban továbbra is növekedést regisztráltak. A szolgáltató ágazatok közül az információ és kommunikáció ágban több mint 70 százalékos volt a növekedés, ami egy nagyberuházáshoz köthető. A kilábalás alatt a hazai gazdaság növekedésének egyetlen forrása az ipari export és az ezzel együtt járó készletfeltöltés volt. A 2010-ben és 2011 elején regisztrált jelentős dinamika következtében a kivitel elérte a korábbi időszak historikus trendjét, azaz az exportot ért 2008-as sokk teljesen lecsengett a tavalyi év végére. A külső kereslet növekedési rátája azonban 2011 második negyedévétől folyamatosan lassult a külkereskedelmi partnereknél zajló fiskális konszolidáció, a banki mérlegalkalmazkodás, valamint a pénzpiaci turbulenciák hatására. A szezonálisan kiigazított negyedéves ráták a hazai export stagnálásáról tanúskodnak, így a gazdasági növekedés legutóbbi motorja – várakozásaink szerint átmenetileg – megtorpant az elmúlt negyedév során. A külső kereslet szűkülését a hazai kivitel szerkezete érdemben felerősíti. A 9. ábra szerint a hazai exportszerkezetben nagyobb súllyal vannak jelen a volatilis növekedési rátával jellemezhető termékek. A tavalyi évben a kivitel euróértékének több mint 56 százalékát gépek, szállítóeszközök tették ki, amely termékcsoport exportjának a növekedési rátái (a kis súlyt kitevő energiahordozók után) mutatják a legnagyobb szórást. A termékcsoport kereslete meglehetősen konjunktúraérzékeny, emellett a finanszírozási korlátok is érdemben korlátozhatják a bővülést. Ennek hatására a hazai exportpiaci részesedés alakulása erős prociklikusságú, vagyis a külső kereslet varianciáját jelentősen megemeli a termékszerkezet összetétele. 9.
Á B R A : A Z EGY E S Á R U FŐC SO P O RTO K R ÉS Z E SE D É SE A HA Z A I E XP O RT B ÓL É V ES VO LU M E N VÁ LTOZ Á S SZ Ó R Á SÁ N A K A LA KU LÁ SA
(2011), É S A Z (2008. I. N É . – 2012. II. N É .)
A volumen növekedésének szórása
15
14
Gépek és szállítóeszközök
13
12
Feldogozott termékek
11
Élelmiszerek 10
Nyersanyagok 9 0
10
20
30
40
Részesedés a kivitelből (százalék)
Forrás: KSH
23
50
60
A behozatal a nyomott belső kereslet, valamint a gyenge exportdinamika miatt szűkült negyedéves bázison, ezért a csökkenő kivitel ellenére a nettó export GDP-növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív. Gyorsította a behozatal csökkenését az is, hogy az exportra termelő feldolgozóipar ágazatban csökkentek a készletek. A készletváltozás így jelentősen, csaknem 1 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék csökkenéséhez. A szigorú költségvetési gazdálkodás a GDP-növekedés szerkezetében is tükröződik. A természetbeni juttatás és a kormányzati fogyasztás volumene egyaránt csökkent, akár éves, akár negyedéves bázison vizsgáljuk a tendenciákat. Összességében a közösségi fogyasztási kiadás 1,3 százalékponttal csökkentette az év/év indexet, azaz a fiskális politika nem tudott anticiklilikus hatást kifejteni, tekintettel arra, hogy a tavalyi expazív költségvetési gazdálkodást követően erre nem volt lehetősége. Ez felveti a költségvetési politika prociklikusságának problémáját. 10.
Á B R A : A FE LD O LG OZÓ I PA R I Á G A Z ATO K T E R M E LÉ SE
(2010.
JA N UÁ R
= 100)
220 200 180 160 140 120 100
2010. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2011. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2012. I. II. III. IV. V. VI.
80
Számítógép, elektronikai, optikai termék
Gép, gépi berendezés
Járműgyártás
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Termelési oldalon az ipari GDP növekedési hozzájárulása éves bázison negatívvá vált 2012ben, és az ágazat összehúzódása gyorsult az előző negyedévhez képest. A visszaesés rátájának emelkedése azonban csak bázishatással magyarázható, mivel a negyedéves, szezonálisan kiigazított dinamikák alapján az első negyedév csökkenése megtört, és az ipari hozzáadott érték stagnált, ezen belül pedig a feldolgozóipari növekedni tudott. Az exportértékesítés stagnálást mutat, míg a belföldi értékesítés csökkenése tovább folytatódott. Az ágazatok között azonban jelentős különbségek vannak: a gép, gépi berendezés gyártásának termelési volumene érdemi növekedést mutatott az elmúlt negyedév során, miközben a járműgyártás ágazatban a nagyberuházások által létrehozott kapacitások egyelőre nem jelennek meg a statisztikákban. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása ágazatban folytatódott a tavaly megkezdődött negatív tendencia. 24
Az ipari konjunktúraindexek és azok részei fontos információval szolgálhatnak az ágazat ciklikus pozíciójával, az ipari konjunktúrával kapcsolatban. A megkérdezett vállalatok szerint az ágazat növekedését egyre inkább hátráltatja a gyenge kereslet, míg a termelőkapacitások nem tekinthetők szűk keresztmetszetnek. Ezt az is alátámasztja, hogy a kapacitáskihasználtság elmarad a historikus átlagtól, azaz a tőke kihasználtsága alacsony. Ezzel szemben a rendelkezésre álló munkamennyiség szintjét egyre több iparvállalat jelöli meg a termelést korlátozó tényezőként. A mezőgazdaság a tavalyi év kedvező terméseredményei révén érdemben hozzájárult 2011ben a GDP bővüléséhez. Idén azonban az ágazat hozzáadott értéke csökkent éves bázison számolva. A visszaesés a második negyedévben már meghaladta a 10 százalékot, ami az ágazat kis súlya ellenére érdemben (0,4 százalékponttal) csökkentette a GDP-t. A mezőgazdasági hozzáadott érték reálértéken jelentősen fluktuál. A trendtől vett százalékos eltérések szórása több mint 11 százalékos. Ehhez képest idén a második negyedévben nem maradt el jelentősen a historikus trendtől az ágazat GDP-je, azaz a növekedési ráta jelentős csökkenése inkább csak a tavalyi magasabb bázissal magyarázható. 11.
Á B R A : A Z EGY E S ÁG A Z ATOK HO Z Z Á JÁ R U LÁ SA A
GDP
NÖV E KE D É SÉ HE Z ( SZ Á Z A LÉ K , A Z
E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐS Z A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N ) 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 -1.0 -2.0 -3.0 2010. I.
II.
III.
IV.
2011. I.
II.
III.
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Ipar
Építőipar
Szolgáltatások
IV.
2012. I.
II.
GDP összesen (piaci beszerzési áron)
Forrás: KSH
Az építőipar tovább zsugorodott a második negyedévben: a visszaesés mértéke ismét meghaladta éves szinten a 10 százalékot, de a negyedéves ráták is markáns kontrakciót tükröznek. Az építőipari ág valamennyi ágazatában visszaesett a termelés, de a legnagyobb mértékben az épületek építése csökkent. Az épített lakások száma historikusan mélypontra, 2019-re süllyedt a második negyedévben, ami egyaránt fakadt a természetes személyek, valamint a vállalatok lakásépítési aktivitásának a csökkenéséből. A nyomott kereslet miatt az 25
árak csökkenése folytatódott az FHB lakásárindexe alapján, ami az építések elhalasztására készteti a beruházókat. A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben stagnált, egyedül az információ és kommunikáció ágban regisztráltak érdemi növekedést. Az ágazat a beruházások terén is jól teljesít, illetve az alkalmazottainak a száma is emelkedett a második negyedévben. Ezzel szemben a pénzügyi és biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A bankszektor gyenge hitelezési aktivitása emellett jelentős tovagyűrűző hatásokat von maga után, így az ágazat GDP-ben meghatározott súlyánál jóval nagyobb mértékben járult hozzá a hazai gazdaság második negyedéves szűküléséhez. Összességében az elmúlt negyedévekben érdemben szigorodott a magyar gazdaság keresleti korlátja, azaz a ciklikus helyzete romlott. A folyamat hátterében elsősorban a romló exportkilátások, a hazai költségvetési kiigazítás és a hitelezés akadozása áll. Számításaink szerint a GDP a második negyedévben közel 4 százalékkal marad el az egyensúlyi értékétől, vagyis a kibocsátási rés jelentősen (közel 1,3 százalékponttal) emelkedett az elmúlt negyedévek során. A magyar gazdaság növekedési problémái azonban nem csak ciklikus jellegűek. A gazdaság növekedési potenciálja folyamatosan erodálódik az alacsony beruházási ráta miatt. Számításaink szerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás az amortizáció pótlására sem elegendő, így a tőkeállomány leépülése negatívan járul hozzá a potenciális növekedéshez. Ezzel szemben a kormányzat aktivitásbővítő intézkedései növelik az egyensúlyi bővülés rátáját, ez a hatás azonban csak tompítani tudja a beruházások elmaradásának a költségét. A gyenge növekedési potenciál megakasztja a felzárkózási folyamatot, és már középtávon is jelentős lemaradást eredményez a régióban. Ezt az is igazolja, hogy idén hazánkban számításaink szerint 0,5 százalékos a potenciális GDP növekedési rátája, míg az AMECO adatbázis alapján Csehországban 1,4, Romániában 2,2, Szlovákiában 2,7, Romániában pedig 3,4 százalékos az egyensúlyi dinamika.
Munkaerő-piaci tendenciák A gazdaságilag aktívak száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján már több mint egy éve folyamatosan emelkedik, a létszám 2012 második negyedévében 20 ezer fővel nőtt az előző negyedévhez képest. Az emelkedés elsősorban a Kormány munkakínálatot emelő korábbi intézkedéseinek a hatását tükrözi. A gazdasági aktivitás elsősorban az 50 évnél idősebbek, valamint a 40–44 évesek körében nőtt jelentősen, vagyis a nyugdíjkorhatár emelkedése, illetve a rokkantnyugdíjba vonulás szigorítása járult hozzá leginkább a munkaerő-piaci részvétel regisztrált bővüléséhez.
26
12.
Á B R A : A Z A KT Í VA K , FO G L A LKOZ TATOT TA K É S M U N K A NÉ L KÜ L I E K SZ Á M Á NA K VÁ LTOZ Á SA A Z E LŐZ Ő H ÓN A P H OZ KÉ P EST ( SZ E Z O NÁ L I SA N KI I G A Z Í TOT T, E Z E R FŐ ) 60 40 20 0
-20 -40 -60 2009. I.
II.
III.
IV.
2010. I.
II.
III.
IV.
2011. I.
II.
Foglalkoztatottak közfoglalkoztatás nélkül
Munkanélküliek
Közfoglalkoztatás
Aktívak
III.
IV.
2012. I.
II.
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A foglalkoztatottak száma szintén érdemben emelkedik, 2012 második negyedévében közel 21 ezer fővel nőtt az előző három hónaphoz képest. A foglalkoztatottak aránya a 15–74 éves korosztályon belül elérte az 50,6 százalékot, amelyre utoljára 2008 harmadik negyedévében volt példa. A foglalkoztatottság növekedésében közrejátszott a közmunkaprogramok fellendülése, azonban ennek a torzító hatásnak a kiszűrését követően is érdemi munkakereslet-bővülést mutat a statisztika. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a munkaerőfelmérés adatait becslési bizonytalanság övezi, ezért a jelenlegi dinamikus munkakeresletbővülést érdemes némi távolságtartással kezelni. Különösen annak fényében igaz ez, hogy a másik munkaügyi statisztika, az intézményi adatok jelentősen eltérő tendenciákról tanúskodnak. A négy fő feletti vállalkozásoknál az alkalmazottak létszáma 25 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest, amelyhez a vállalati szféra 40 ezres szűkülése járult hozzá. A négy fő feletti vállalkozások munkakeresletének csökkenését a közmunkaprogramok felfutása sem tudta ellensúlyozni. A két statisztika közötti különbséget magyarázhatja, hogy a munkaerő-felmérés statisztikáiban megjelenik a feketefoglalkoztatottság egy része és az öt főnél alacsonyabb vállalatok alkalmazottjai, azonban ez sem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy a jelentős differenciát megmagyarázzuk. Véleményünk szerint a foglalkoztatási mutató dinamikus bővülésében a statisztikai hiba is szerepet játszik. A munkanélküliség emelkedése megállt, és 11 százalékon stagnált a szezonálisan kiigazított ráta a második negyedévben. Az állástalanok csoportján belül továbbra is magas, de folyamatosan csökken azoknak az aránya, aki már több mint egy éve keresnek állást, így az átlagos keresési idő 18 hónap alá csökkent. 27
A regisztrált álláskeresők száma több mint egy éve folyamatosan csökken: 2012 első negyedévében a szezonálisan kiigazított adatok alapján az év első negyedévéhez képest 11 ezer fővel voltak kevesebben bejelentve a munkaügyi hivatalokban. Ez annak volt köszönhető, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők száma jelentősen nőtt, azonban a nem támogatott új álláshelyek száma folyamatosan csökkent, így a munkaerőpiac továbbra is rendkívül laza. Azonban azt is érdemes kiemelni, hogy a munkanélküliség természetes ráta folyamatosan emelkedett az elmúlt 2-3 évben, emiatt kevésbe lehet laza a munkaerőpiac, mint ahogy az a Beveridge-görbéről kiolvasható. 13.
Á B R A : A KÖZ FOG LA LKOZ TATOT TA K LÉ T SZ Á M A ( E Z E R FŐ )
120 100
ezer fő
80 60 40 20 0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
hónapok 2009
2010
2011
2012
Forrás: KSH
A költségvetési szférában ismételten a közfoglalkoztatás emelkedése járult hozzá a létszámbővüléshez. A támogatott álláshelyek nélkül több mint 2 százalékkal csökkent a szféra dolgozóinak száma a Kormány költségcsökkentő intézkedései miatt. A közfoglalkoztatás bővülése megtört az utóbbi hónapokban, és úgy tűnik, hogy elérte éves maximumát (107 ezer fő). A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 4,3 százalékkal nőttek 2012 második negyedévében: a versenyszféra bérei 7,7 százalékkal bővültek, míg a költségvetési szféra javadalmazása 4,7 százalékkal mérséklődött 2011 azonos időszakához képest. A versenyszféra rendszeres béreinek növekedési üteme továbbra is magas az adminisztratív béremeléseknek köszönhetően. Az év második negyedévében a jutalmaktól és prémiumoktól megtisztított bruttó átlagkeresetek 8,2 százalékkal emelkedtek. A vállalatok munkaerőköltségének bővülése azonban ettől elmaradt, mivel az állam az 5 százalék feletti béremelést kompenzálta, valamint a jutalmak és bónuszok visszaszorításával is csökkentek a terhek a szférában (14. ábra).
28
14.
Á B R A : A B R U T TÓ É S R E N D SZ E R ES B É R E K KÜ LÖ NB S ÉG E A V E R SE NY SZ FÉ R Á BA N
( SZ Á Z A LÉ K ) 30 45°-os egyenes
2012 második negyedév
25
20
15 y = 0.6757x + 0.6162 R² = 0.6265
10
5
0 0
5
10
15
20
25
30
2011 második negyedév
Forrás: KSH
A bruttó átlagkeresetek legjobban az ingatlanügyek ágában nőttek, ami annak köszönhető, hogy az alacsonyabb bérű alkalmazottaktól válhattak meg a vállalatok, mivel a szféra alkalmazottainak létszáma 10 százalékkal csökkent egy év alatt. A feldolgozóiparban és a kereskedelemben szintén átlag feletti volt a keresetek dinamikája, miközben az ágazati különadók miatt az információ és kommunikáció ágában és a pénzügyi vállalatoknál visszafogottabb volt a bérek növekedése. Összességében a családi adókedvezmények nélkül számított reálkeresetek az általunk vártnál kisebb mértékben, 3,8 százalékkal estek vissza. A költségvetési szféra bruttó bérei az idei év második negyedévében 3,7 százalékkal csökkentek. A szektor béreire továbbra is a közfoglalkoztatottak volumene és összetétele hat, ami szinte minden évben változik. Ebben az évben megszüntették a részmunkaidős támogatott formákat, ami miatt idén nőtt az alacsony keresetű, teljes munkaidős közfoglalkoztatottak aránya a költségvetési szervezeteken belül. A közfoglalkoztatás nélkül a költségvetési intézményekben dolgozók átlagkeresetei 2,9 százalékkal emelkedtek, azaz reálértelemben érdemi csökkenés következett be.
Infláció és monetáris politika Ahogy a gazdasági növekedésről szóló fejezetben részletesen ismertettük, Magyarországon egyre erősebben érezteti hatását a keresleti korlát, mivel az idei évben a gazdaság ciklikus helyzetét leíró kibocsátási rés ismét tágulni kezdett. A potenciálistól elmaradó GDP növekvő dezinflációs hatása ellenére az inflációs folyamatok kedvezőtlenebbül alakultak, mint arra korábban számítottunk: május óta a fogyasztóiár-index jelentősen, 0,7 százalékponttal emelkedett. 29
Az éves rátákat továbbra is jelentősen torzítja a kormányzat indirektadó-emelése: a tavalyi év végén, illetve az idei év elején bekövetkezett áfa- és jövedékiadó-változtatás miatt a fogyasztói- és a változatlan adótartalmú árindex közötti különbség, azaz a technikai hatás értéke meghaladta a 2 százalékot. Az infláció május óta tartó töretlen emelkedéséből 0,1 százalékot magyaráz a nyáron bevezetett telefonadó, így a headline ráta emelkedése nagyrészt a változatlan adótartalmú index növekedésével magyarázható. 15.
Á B R A : A FO GYA SZ TÓ I É S A Z I ND I R E KT A D Ó K VÁ LTOZ TATÁ SÁ NA K T EC H NI KA I H ATÁ SA
( SZ Á Z A LÉ K ,
A Z E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N )
Indirekt adók technikai hatása - jobb tengely
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
0.0 III.
0.0 II.
0.5
2012. I.
1.0
XII.
1.0
XI.
2.0
X.
1.5
IX.
3.0
VIII.
2.0
VII.
4.0
VI.
2.5
V.
5.0
IV.
3.0
III.
6.0
II.
3.5
2011. I.
7.0
Fogyasztóiár-index
Változatlan adótartalmú árindex
Forrás: MNB
A fogyasztóiár-index gyorsulásában elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja játszott főszerepet. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a termékcsoport áremelkedése a májusi 0,6 százalékról 11,1 százalékra kúszott fel az év nyolcadik hónapjára, ez a növekedés az inflációt 0,6 százalékponttal emelte. A hó/hó indexek nem mutatnak érdemi növekedést, azonban az év e szakaszában jelentős árcsökkentések jellemzik általában a termékcsoportot. Ennek megfelelően idén elmaradt a szezonális árcsökkenés, így amennyiben a szezonalitást kiszűrjük az idősorból, augusztusban már több mint 4 százalékos havi áremelkedést kapunk. Az újabb élelmiszerársokk így jelentősen növeli a fogyasztói árak dinamikáját és a rövid bázisú indexek tanúsága szerint a folyamat az elkövetkező negyedévekben folyatódni fog. Az üzemanyagok inflációja enyhén csökkent az elmúlt hónapok folyamán, azonban továbbra is magas rátát regisztrálnak: éves bázison számolva a növekedés meghaladta a 13 százalékot augusztusban, ezzel a termékcsoport 1 százalékponttal emelte meg a fogyasztóiár-indexet. A forintban kifejezett hordónkénti Brent olajár növekedéséhez a hazai fizetőeszköz dollárral szembeni leértékeltsége járult hozzá a leginkább, míg az energiahordozó év/év 30
áremelkedése a tavaszi és a nyári hónapokban csökkentette az indexet. Augusztusban az olajár ismételt emelkedése felfelé hajtotta a kiskereskedelmi üzemanyagárakat. 16.
Á B R A : A FO R I N T BA N K I FE JE Z E T T H OR D Ó NKÉ NT I
B R E NT
O LA J , VA LA M I NT A FOGYA SZ TÓ I
Ü Z E M A N YAG OK Á R Á N A K VÁ LTOZ Á SA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A Z O NO S I D Ő S Z A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N ) 60
30.0
50 40 30
20.0
20 10 0
10.0
-10 -20
HUF/USD változás
Brent USD változás
Brent HUF változás
Üzemanyagok árváltozása - jobb tengely
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
2012. I.
XII.
XI.
X.
IX.
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
0.0 2011. I.
-30
Forrás: IMF, MNB
A maginfláció pályája nem tért el érdemben az általunk prognosztizálttól a második negyedév folyamán. Ezzel szemben július után nem következett be a mutató várt csökkenése, 5 százalék felett maradt az indikátor. Az inflációs alapfolyamatok kedvezőtlen alakulását támasztja alá a szezonálisan kiigazított hó/hó ráta is, ami szerint a maginflációs termékkosár drágulása évesítve augusztusban meghaladta a 3,6 százalékot. A maginflációs kosáron belül az alkohol és dohánytermékek áremelkedése a legmagasabb: augusztusban a termékcsoport inflációja meghaladta a 14 százalékot, ezzel 1,2 százalékkal járult hozzá fogyasztóiár-index szintjéhez. A szezonálisan kiigazított hó/hó ráták az áremelkedés tartósságáról árulkodnak, ami a termékcsoport fogyasztói kosárban megfigyelt súlyát figyelembe véve jelentős inflációs kockázatokat hordoz. A piaci szolgáltatások átlagára éves bázison több mint 4 százalékkal emelkedett, ez azonban jórészt az indirektadó-változtatás hatásával magyarázható. A rövid bázisú ráták alapján a szolgáltatáscsoport árdinamikája visszafogott, és konzisztens az inflációs céllal. A szezonálisan kiigazított árindex a korábbi alacsony szintről júliusban érdemben megemelkedett, azonban ez jórészt a telefonadó bevezetésének árakra gyakorolt hatásával magyarázható. Továbbra is kedvezően alakul az iparcikkek inflációja, ami elsősorban a hazai fizetőeszköz felértékelődésével, valamint a nyomott belső kereslettel áll összhangban. A 31
feldolgozott élelmiszerek árába egyelőre nem gyűrűzött be a feldolgozatlanok áremelkedése, így a drágulás rátája visszafogott a termékcsoport esetében. A Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette a jegybank irányadó kamatát augusztusban. Az inflációs adatok magasabbak voltak a vártnál, ugyanakkor a gyengülő belföldi kereslet továbbra is lefelé mutató kockázatot jelent. A tanács indoklásában kifejtette, hogy a külső kereslet erőteljes lassulása rontja a hazai export kilátásait, és a belső kereslet is tovább mérséklődhet. Emellett javult a hazai kockázati megítélés, ami elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza. A kedvező hangulat az eurózóna válságának kezelése érdekében tett lépésekhez köthető. A közlemény arra is kitér, hogy a kockázati prémium alakulása érdekében fontosnak tartja a Kormány fegyelmezett költségvetési politika és az IMF–EU-megállapodás iránti elkötelezettségét. Mindemellett véleményünk szerint a döntés és az indoklás nem volt egymással és a jegybanktörvénnyel konzisztens. A jegybankelnök külön kiemelte, hogy az inflációs cél elérése későbbre tolódik, és elsősorban a gyenge kereslettel és a rossz növekedési kilátásokkal indokolta a tanács a lazítást. Ennek megfelelően egyértelműen reálgazdasági célokat követett a döntéshozói testület. A jegybanktörvény értelmében az MNB csak akkor segítheti a Kormány gazdaságpolitikáját, hogyha azzal az elsődleges cél elérését (vagyis az árstabilitást) nem veszélyezteti. Mindemellett a mindössze 0,25 százalékos csökkentés nem jelentős lépés, és az őszi inflációs jelentésben megfogalmazott inflációs kockázatok megakadályozhatják az irányadó ráta további csökkentését. Az MNB hitelezési felmérése szerint 2012 második negyedévében a bankok többsége elsősorban piaci részesedésének növelése céljából enyhített mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású hitelek feltételein, ami többek között az alacsonyabb kamatfelárakban testesült meg. A kedvezőbb árjellegű feltételek megmutatkoztak a forinthitelek kamatainak enyhe mérséklődésében, ám a fogyasztási célú hitelek ára júliusban ismét növekedésnek indult. A bankok nagyobb része összességében a háztartási hitelkereslet csökkenését észlelte, a következő időszakra vonatkozóan viszont már élénkülésre számítanak. A kamattámogatás rendszere révén lazuló hitelfeltételek is élénkíthetik a lakossági hitelek piacát. A támogatás új lakás vásárlásához vagy építéséhez, illetve használt lakás vásárlásához vagy felújításához vehető igénybe, mely során a forinthitel kamatainak megfizetéséhez az állam 5 évig nyújt támogatást évente csökkenő mértékben. Az 5. év után a hitel piaci kamatozású lesz, ám a hitelkamat szintje referenciakamathoz lesz kötve, ami nagyobb biztonságot jelent az ügyfelek számára.
32
17.
Á B R A : A H Á Z TA RTÁ S OK ÉS A VÁ L LA LATOK HI T E L KÖ LT SÉG E I NE K A LA KU LÁ SA ( S Z Á Z A LÉ K )
12
25
10
20
8 15 6 10 4 5
2
júl.
máj.
márc.
2012. jan.
nov.
szept.
júl.
máj.
2011. jan.
júl.
máj.
márc.
2012. jan.
nov.
szept.
júl.
máj.
márc.
2011. jan.
márc.
0
0
Háztartási forint fogyasztási hitel Háztartási forint lakáscélú hitel Háztartási euró fogyasztási hitel
Vállalati euróhitelek Vállalati forinthitelek
Forrás: MNB
A vállalatok szegmensét tekintve továbbra is erős a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet, míg a hosszú lejáratúak piaca egyre lanyhább. A kínálati oldalon a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt továbbra is alacsony a bankok hitelezési hajlandósága, és tovább szigorodtak a vállalati hitelek feltételei. Az előző negyedévhez képest most a bankok nagyobb százaléka számolt be a kondíciók szigorításáról, és ez leginkább a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban testesült meg. A hitelnyújtás szigorítását a bankok a romló gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal indokolták. Mindezek hatására a hiteltranzakciók nettó értéke tovább süllyedt az elmúlt hónapokban. A korábban problémát jelentő hitelezési képesség szerepe ugyanakkor mérséklődött, ezúttal kedvezőbb likviditási helyzetről számoltak be a bankok. Így ismét a fokozott kockázatkerülés, az alacsony hitelezési hajlandóság és ezáltal a hitelképes ügyfelek körének leszűkítése vált szűk keresztmetszetté a hitelnyújtásban. A hitelezés ösztönzését célozza a Magyar Bankszövetség és a Kormány együttműködésének keretében megszületett törvénymódosítás, melynek értelmében a bankok bizonyos típusú hiteleik (pl. kkv-hitelek) állományának emelésével csökkenthetik a rájuk szabott különadó alapját. Az új szabályok hitelezést ösztönző hatása azonban korlátozott lehet, mivel a hitelezés szűk keresztmetszetét jelentő tényezőre nincs közvetlen hatással. A bankok kínálatát ugyanis alacsony kockázatvállalási hajlandóságuk fogja vissza, ami miatt csak a kedvező hitelképességű ügyfeleknek hajlandóak hitelt nyújtani. A kínálat korlátját tehát nem a bankok likviditási helyzete, hanem azok magas kockázatkerülése jelenti. Mindez a feltételek fokozódó szigorításában testesül meg.
33
18.
Á B R A : A VÁ L LA LATOK KA L LE B ON YO LÍ TOT T H I T E LT R A NZ A KCI ÓK S Z E ZO NÁ LI SA N KI I G A Z Í TOT T NE T TÓ É R T É KE ( M I L LI Á R D
FT)
60
30
40
20
20
10
0
0
Forinthitel Összes nettó hitelfelvétel/hiteltörlesztés
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
2012. I.
XII.
XI.
X.
-50 IX.
-100 VIII.
-40
VII.
-80
VI.
-30
V.
-60
IV.
-20
III.
-40
II.
-10
2011. I.
-20
Devizahitel Eurózóna (jobb tengely, milliárd euró)
Forrás: MNB, Eurostat
A bankszektor egésze veszteségesen zárt 2012 második negyedévében: az év első három hónapjában realizált 31 milliárd forintos nyereséget követően 32 milliárd forintos veszteséget mutat a teljes szektor. A PSZÁF adatai szerint a rossz kamateredmény mellett az értékvesztés és kockázati céltartalék is csökkentette a profitabilitást, amit a portfólióminőség további romlása indokolt. Ismét emelkedett a 90 napot meghaladó késedelmű hitelek állománya, ami pótlólagos értékvesztésképzést követelt a hitelintézetektől. A lakossági hitelek minőségét az árfolyamgát rendszere javíthatja, bár mindeddig a jogosultaknak csupán nagyjából 15 százaléka vette igénybe a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségét. A hitelintézetek kilátásait rontja a januártól esedékes tranzakciós adó, melyet az átutalások, a postaicsekk-befizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások után kell majd fizetni.
A várható makrogazdasági pálya Feltevéseink változása A GDP-alapú külső keresletre vonatkozó szeptemberi előrejelzésünkön az előző negyedévi pályánkhoz képest a teljes időhorizonton módosítottunk. Az idei évben pozitív, míg 2013-ban negatív irányba revideáltuk a főbb külkereskedelmi partnereink súlyozott növekedési kilátásait. A tényadatok alapján 2012 II. negyedévében enyhén alulbecsültük a magyar export iránt megnyilvánuló külső kereslet növekedési ütemét. Ennek legfőbb oka, hogy a német és a szlovák gazdaságbővülés felülmúlta a várakozásokat. Németországban és északi szomszédunknál az első fél év meglepően jó gazdasági teljesítményei az egész éves 34
növekedésükre kihatással vannak. Ugyanakkor ezt a pozitív meglepetést némileg ellensúlyozza az egyre mélyülő cseh, olasz és brit recesszió. A magyar export iránt megnyilvánuló külső kereslet várakozásaink szerint 2012 III. negyedévében éri el mélypontját, és ezt követően emelkedni fog a bővülés üteme. Ennek hatására az idei év végére újból 1 százalék fölé emelkedhet a dinamika, amely azonban így is jelentősen elmarad a válságból való kilábalás során nyújtott teljesítménytől. Összességében a pozitív kockázatokat értékeljük erősebbnek, amelynek hatására a korábbi, 2012-re vonatkozó prognózisunkat 0,1 százalékponttal felfelé módosítottuk. Várakozásaink szerint az idei év egészében így 1,1 százalék lesz a legfőbb külkereskedelmi partnereink gazdasági növekedésének éves rátája. 19.
ÁBRA: A
GDP- A LA P Ú
M A GYA R KÜ L SŐ K E R ES LE T N ÖV E KE D ÉSE ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N )
4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0
Revízió
GDP-alapú külső kereslet
Előrejelzés, 2012. szeptember
Előrejelzés, 2012. június
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-0.5
Forrás: Századvég-számítás
A magyar gazdaság külső keresleti pályájának jövő évi alakulását ezzel szemben pesszimistábban ítéljük meg, mint júniusban. A korábbi várakozásunkhoz képest lassabban mehet végbe a válságból való kilábalás, a problémák megoldása elhúzódik, amelyre számos jel mutat. Az elkövetkező 12 hónap általános gazdasági helyzetére vonatkozó bizalmi indikátorok zuhannak. Az EU egészére, valamint a Németországra vonatkozó indikátorok arra utalnak, hogy az előttünk álló 1 év folyamán a korábbiakhoz képest nőttek a kockázatok. Az adósságproblémákkal küzdő euróövezeti tagországokban jelenleg is meglévő nagyfokú bizonytalanság, valamint a gyenge lábakon álló bankrendszereik hosszabb távon is éreztetik majd a gazdasági teljesítményt visszafogó hatásukat. A jövő évi restriktív fiskális politika és a rossz munkaerő-piaci helyzet konzerválódása szintén visszahúzza a növekedés ütemét a legfőbb partnerországainkban. A negatív hatások ellenére a legfőbb kiviteli célországaink gazdasága bővülni fog, bár korábbi feltételezésünkhöz képest lassabban. 35
Az adósságválság megoldásában érdemi előrelépés tehát nem történt, így a külső keresletre vonatkozó júniusi alappályánkhoz képest 2013 minden negyedévében visszafogottabb növekedési rátával kalkulálunk. A bővülés üteme fokozatosan gyorsul, de a jövő év végére is még a historikus átlag alatt marad a ráta. A fenti várakozásaink tükrében a 2013 egészére vonatkozó prognózisunkat 0,2 százalékponttal negatív irányba módosítottuk, így a magyar export iránt megnyilvánuló külső kereslet éves növekedési rátája 2013-ban 1,9 százalékot érhet el. Bár az exportpartnereink kedvezőtlenebb növekedési kilátásai az olaj iránti keresletet mérséklik, ennek ellenére nem számítunk az energiahordozó árának további csökkenésére. Az árszintre vonatkozó várakozásainkat érdemben (egyes negyedévekben akár 20 dollárral) megemeltük az előrejelzési horizonton. Ennek hátterében egyértelműen kínálati oldali hatások húzódnak meg. Újra kiéleződött az iráni konfliktus: életbe lépett az olajembargó a perzsa állammal szemben. Válaszul Irán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzött, melyen az olajszállítmányok megközelítőleg 30 százaléka halad át. Az olaj árát emeli a norvég olajipari vállalatok dolgozóinak elhúzódó sztrájkja is. 20.
ÁBRA: A
BRENT
O LA J D O L LÁ R BA N KI FE JE Z E T T ÁT L A G Á R Á R A V ONAT KOZ Ó FE LT E V ÉS Ü NK
120 100 80 60 40 20
Revízió
Brent olaj átlagára (USD)
Feltevés, szeptember
Feltevés, június
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
0
Forrás: IMF, Századvég-számítás
Rendkívül nagy bizonytalanság övezi a mezőgazdasági termelőiár-indexet. A korábbi előrejelzésünkben az év/év ráták csökkenésével kalkuláltunk az idei évben, azonban a várt csökkenés elmaradt. Az árak folyamatosan emelkedtek az elmúlt közel egy évben, amit várakozásaink szerint gyorsítani fog a kukorica aszállyal összefüggő rossz terméseredménye is. Összességében úgy látjuk, hogy a termelőiár-index emelkedése idén átlagosan meghaladhatja a 7,5 százalékot, ami azt jelenti, hogy a második fél évben két számjegyű növekedési rátákra számítunk. A jövő év elején az ársokk még érezteti hatását az éves 36
indexekben, de a harmadik negyedévben már csökkenhet a drágulás. Összességében 2013ban 4,8 százalékos mezőgazdasági termelőiár-indexszel kalkulálunk. 21.
Á B R A : A N E T TÓ VÁ L LA LAT I HI T E LNY ÚJTÁ S A LA KU LÁ SA ( M I L LI Á R D FOR I NT )
0
-50
-100
-150
-200
Revízió
Vállalati nettó hitelkihelyezés
Feltevés, szeptember
Feltevés, Június
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-250
Forrás: MNB
A vállalati beruházási aktivitást jelentősen befolyásolja a szektor nettó hitelfelvétele. A banki kockázatvállalási hajlandóság tovább csökkent az elmúlt negyedévben, ami a vállalati hitelkondíciók szigorítását eredményezte. Az előrejelzési horizonton romló reálgazdasági környezet tovább csökkeni a hitelezési hajlandóságot, emellett az ügyletekkel járó kockázat is emelkedik. Összességében úgy látjuk, hogy a vállalati hitelflow az előrejelzési horizonton kedvezőtlenebbül alakul, mint arra júniusban számítottunk.
A főbb makrogazdasági változókra vonatkozó előrejelzés A háztartások fogyasztási kiadása jóval kisebb változékonyságot mutat az előrejelzési horizonton, mint arra korábban számítottunk. Az idei visszaesés várhatóan kisebb lesz, mint a júniusban előre jelzett kontrakció, köszönhetően a kedvezőbb munkaerő-piaci folyamatoknak, illetve a kockázati prémium csökkenésével együtt járó árfolyamerősödésnek. A fogyasztás pályájának a simítását támogatja a tavalyi jelentős szjacsökkentés, illetve a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok egyösszegű kifizetése is. Mindemellett a nettó reálbérek csökkennek a háztartásoknál, így ezek a hatások csak tompítani tudják a visszaesést. Összességében az idei évre 0,3 százalékos fogyasztáscsökkenésre számítunk. A gazdasági visszaesést a munkaerőpiac csak 2–4 negyedév késéssel követi, így az idei recesszió a jövő évben fogja érdemben éreztetni hatását a foglalkoztatottság szintjén. Emellett csökkenti a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét a fogyasztóiár-index 37
magas szinten stabilizálódása is, így a felhasználási tétel stagnálásával számolunk az előrejelzési horizont végén. 22.
Á B R A : A H Á Z TA RTÁ S OK FOGYA SZ TÁ SI KI A DÁ SÁ NA K VÁ LTO Z Á SA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A ZO N OS I D ŐS Z A KÁ N A K B Á Z I SÁ N ) 1 0 -1 -2 -3 -4
Revízió
Háztartások fogyasztási kiadása
Előrejelzés, szeptember
Előrejelzés, június
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-5
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A háztartások ingatlanberuházása várhatóan továbbra is gyenge marad, mivel jelenleg a szektorban a tőkeáttétel csökkenése zajlik, emellett az óvatossági motívumok dominálnak a beruházási döntésekben. Ezt jelzi a negyedéves fogyasztói bizalmi index is, ami szerint történelmi mélységben van Magyarországon azon háztartások aránya, amelyek lakásberuházást vagy autóvásárlást terveznek (23. ábra). A várakozást a jegybank Hitelezési felmérése is alátámasztja, mely szerint a bankok összességében a háztartási hitelkereslet csökkenését észlelték az elmúlt negyedév során. A vállalatok beruházásait visszafogja a hitelkorlátok szigorodása, a gyenge belső kereslet akcelerátorhatása, valamint a bizonytalan külpiaci kilátások. A költségvetés állóeszközfelhalmozása a jövő évben ezzel szemben emelkedhet, bár ez csak lassítani tudja a felhasználási tétel csökkenését. Összességében prognózisunk szerint a bruttó állóeszközfelhalmozás az idei évben 4,9, jövőre pedig 1,4 százalékkal fog csökkenni. A beruházási volumen arra sem elegendő az elkövetkező két évben, hogy az amortizációs veszteséget pótolja, ezért a tőkeállomány csökkenésére számítunk.
38
23.
Á B R A : A H Á Z TA RTÁ SI SZ Á N D É K LA K Á S B E R U HÁ Z Á SR A VA GY AU TÓ VÁ SÁ R L Á SÁ R A
( M É R LEG ) 4 -50.0 -55.0 -60.0 -65.0 -70.0 -75.0 -80.0 -85.0 -90.0 III.
2012. I.
III.
2011. I.
III.
2010. I.
III.
2009. I.
III.
2008. I.
III.
2007. I.
III.
2006. I.
III.
2005. I.
III.
2004. I.
III.
2003. I.
III.
2002. I.
-95.0
Autó vásárlása a következő két évben Lakás építése, vagy vásárlása a következő két évben Lakásfelújítás a következő évben
Forrás: Eurostat
Az export növekedése számításaink szerint a teljes előrejelzési horizonton gyorsulni fog, igaz, a dinamika emelkedése elmarad a korábbi várakozásainktól. Ennek hátterében elsősorban a rosszabb exportpiaci konjunktúra áll, de kedvezőtlen hatást fejt ki a kivitel rátájára a korábban vártnál erősebb árfolyam. Prognózisunk alapján az export az idei évben 2,2 százalékkal bővül, míg jövőre 5,6 százalékos dinamikával számolunk. A kivitel 2013-as növekedésében jelentős szerepe van a Mercedes-gyár beindulásának, ami az exportpiaci részesedésünket érdemben növeli. Az import bővülése folyamatosan elmarad a kivitel dinamikájától, így a nettó export GDP-hozzájárulása az előrejelzési horizonton pozitív marad. Az idei évben visszafogja a kibocsátást a közösségi fogyasztási kiadás is: a konvergenciaprogram a felhasználási tétel 0,7 százalékos csökkenésével számol. Jövőre ezzel szemben a volumen stagnálásával kalkulálhatunk. Összességében az idei évben a hazai GDP 1 százalékos szűkülésére számítunk, míg jövőre 0,9 százalékos növekedést jelzünk előre. A 2012-es recesszió hatására a gazdaság ciklikus helyzetét leíró kibocsátási rés egyre inkább kinyílik, és éves átlagban eléri a –3,9 százalékot. Az előrejelzési horizont második felében a keresleti korlát lazulására számítunk, azonban továbbra is mélyen a potenciális szint alatt teljesít a magyar gazdaság, így a jövő év végére 2,7 százalékos GDP-rést prognosztizálunk. A potenciális növekedést a termelékenység bővülése és a kormányzati intézkedésekkel összefüggő munkakínálat-emelkedés felfelé
4
Az Eurostat által közzétett bizalmi mérlegek 100 és –100 közötti tartományban mozognak. Ha egy kérdésre mindenki pozitív választ ad, akkor 100 a mérleg értéke, ha mindenki negatív választ, akkor –100. Ha ugyanannyian mondanak pozitív és negatív választ, akkor a mérleg értéke 0.
39
hajtja, míg a tőkeállomány kontrakciója csökkenti. A hatások eredőjeként idén a gazdaság potenciális növekedési rátája 0,5, míg jövőre 0,3 százalékos. Idén a második negyedéves foglalkoztatottságbővülés pozitív meglepetést okozott, de továbbra is arra számítunk, hogy a munkakereslet ilyen mértékű növekedése nem folytatódhat az előrejelzési horizonton. A következő negyedévekben a versenyszféra munkakereslete nem fog érdemben növekedni, miközben a költségvetési szférában sem várható jelentős létszámbővülés. A munkakereslet visszaesését jól mutatja az ipari, szolgáltató és építőipari vállalkozások foglalkoztatottsági várakozása is. Az év elején még viszonylag kedvezőbb volt a kép, később azonban jelentősen visszaesett az ágak bizalma az új munkaerő felvételére vonatkozóan. Az év további részében még kismértékben növekedhet a foglalkoztatottság, és éves szinten 3 millió 875 ezer fő lehet a foglalkoztatotti létszám a 15–74 éves korosztályban, ami 23 ezres korrekció az előző negyedéves projekciónkhoz képest. Az előrejelzési horizont végére a foglalkoztatottság elérheti a 3 millió 893 ezer főt, ami 0,5 százalékos változás az idei évhez képest. 24.
Á B R A : A Z I PA R I VÁ L LA LATOK FO G LA L KOZ TATOT T SÁ G I VÁ R A KOZ Á SA I EGY H Ó NA P R A E LŐR E ( M É R LEG , S Z E Z ON Á LI SA N K I I G A Z Í TOT T )
20 10 0 -10 -20 -30 -40
Ipar
Szolgáltatások
VII.
V.
III.
2012 I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2011 I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2010 I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2009 I.
-50
Építőipar
Forrás: Eurostat
A kormányzat munkakínálatot növelő intézkedéseinek köszönhetően az aktivitás bár csökkenő ütemben, de tovább bővülhet az előrejelzési horizonton. A növekvő munkakínálatot azonban nem tudja felszívni teljes mértékben sem a kormányzat közfoglalkoztatási programja, sem a versenyszféra munkakereslete. Az idei évben életbe lépő új köznevelési törvény munkakínálatot emelő intézkedéseinek hatása még nem lesz jelentős, mivel a tankötelezettség először azok számára csökken 16 évre, akik a 2011–2012es tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak. A munkanélküliség továbbra is magas maradhat, 11 százalék körüli lehet az arány a következő két negyedévben. 40
Jövőre az aktivitás további bővülése mellett a munkaerőpiac nem szívja fel teljes mértékben a megnövekedett munkakínálatot, emiatt a munkanélküliek aránya éves szinten elérheti a 11,2 százalékot is. Az idei második negyedéves béradatok pozitív meglepetést okoztak. Az adminisztratív béremelések hatása a vártnál magasabb volt, így a reálkeresetek kisebb mértékben estek vissza. A közszférában a bérek továbbra is lassan fognak emelkedni a kormányzat szigorú gazdálkodása miatt. A versenyszférában a minimálbér- és elvárt béremelések továbbra is éreztetik hatásukat, de az év további részében csökkenhet a bérdinamika. Előző negyedéves inflációs várakozásainkat felfelé korrigáltuk, valamint a kedvező foglalkoztatási adatok miatt kevésbé laza a munkaerőpiac, mint korábban véltük. Mindemellett a strukturális átalakulások miatt (magasabb aktivitás, magasabb NAIRU) a korábbi feszességi mutatókban törés lehet, így az azokból levonható következtetéseket óvatosan kell kezelni. Összességében felfelé módosítottuk a versenyszférában várható bruttó bérnövekedést, ami miatt a szektorban átlagkeresetek növekedési üteme idén 4,5 százalékos lehet. Jövőre a költségvetési szféra bruttó béreinek dinamikáját már nem fogja olyan erősen torzítani a közfoglalkoztatás alacsony bérezése, emiatt 2013-ban 5,1 százalékos átlagos bruttó keresetnövekedést jelzünk előre. 25.
Á B R A : A FO GYA SZ TÓ I Á R - I N D E X SZ Á Z A LÉ KO S VÁ LTOZ Á SA ( A Z E LŐZŐ É V A Z ON OS I D Ő SZ A K Á NA K B Á Z I SÁ N )
7 6 5 4 3 2 1
Revízió
Fogyasztóiár-index
Előrejelzés, szeptember
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
0
Előrejelzés, június
Forrás: MNB, Századvég-számítás
A fogyasztói árak dinamikáját az előrejelzési horizonton alapvetően három tényező határozza meg: a táguló kibocsátási rés, az élelmiszerársokk, valamint az indirektadóemelések (tranzakciós adó és telefonadó). A gyenge belső kereslet árleszorító hatása erősödik az idei recesszió miatt, mivel a kibocsátási rés tágul 2012-ben. Az élelmiszerárak 41
emelkedése folyamatosan gyorsult az elmúlt hónapokban, és az éves ráta további emelkedésére számítunk. A termékcsoport a fogyasztói kosár alig több mint 6 százalékát teszi ki, azonban fontos kérdés, hogy milyen gyorsan és mértékben gyűrűzik be az impulzus a feldolgozott élelmiszerek áraiba, vagyis a maginflációba. A nyers élelmiszereket az év hátralévő részében 10 százalék körüli áremelkedés jellemezheti, és a ráta csökkenésére csak jövő év közepén számítunk. Az elmúlt negyedévekben az indirektadó-emelések árakra gyakorolt technikai hatása meghaladja a 2 százalékpontot. Bár az idei év végén, illetve 2013 elején a korábbi áfa- és jövedékiadó-emelések hatása bekerül a bázisba, az újonnan bevezetett telefonadó és a bevezetendő pénzügyi tranzakciós adó ismételten jelentősen megnöveli az inflációs rátát. A kormányzati intézkedések számításaink szerint összességében 0,6 százalékpontos technikai hatást eredményeznek a headline rátában, így a fogyasztóiárindex megközelítőleg 0,4–0,5 százalékponttal emelkedik emiatt. Prognózisunk szerint idén az infláció elérheti az 5,7 százalékot, és a ráta az előrejelzési horizont végén is érdemben meg fogja haladni az inflációs célt. 26.
Á B R A : A FO G L A L KOZ TATÁ S C I K LI KU S P OZ Í C I ÓJA ( T R E NDTŐ L V E T T E LT É R É S , S Z Á Z A LÉ K )
1.5
Előrejelzés
1 0.5 0 -0.5 -1 -1.5 -2
III.
III.
2013. I.
III.
2012. I.
III.
2011. I.
2010. I.
III.
III.
2009. I.
2008. I.
III.
III.
2007. I.
III.
2006. I.
III.
2005. I.
III.
2004. I.
2003. I.
III.
III.
2002. I.
III.
2001. I.
2000. I.
-2.5
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Milyen monetáris politikára lehet következtetni az inflációs pályáról? A belső kereslet továbbra is gyenge, a keresleti infláció kialakulása egyelőre nem veszélyezteti a gazdaságot. Ezzel szemben a dinamikus foglalkoztatásbővülés hatására a gazdaságban az elmúlt negyedévben a munkafelhasználás nem tér el érdemben a trendértékétől. Ezt támasztja alá az ESI konjunktúraindexe is, mely szerint a vállalatok a historikus átlagnak megfelelő arányban jelölik meg a munkatényezőt termelésüket akadályozó tényezőként. A bér-ár spirál kialakulására azonban nem számítunk, mivel a reálgazdasági recesszió a következő negyedévekben egyre inkább rontja a munkaerőpiac ciklikus helyzetét (26. ábra). Ebből a szempontból indokolt lehet a további monetáris lazítás. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy 42
a hazai munkaerőpiac strukturális átalakuláson megy át, ezért a korábbi trendekből, adatokból levonható következtetéseket meglehetősen nagy bizonytalanság övezi. A fogyasztóiár-indexet ért folyamatos sokkhatások azonban beépülhetnek a várakozásokba, és ez tartósan megakadályozza az inflációs cél elérését. Ennek elkerülése a jegybank legfőbb feladata, így csak a várakozások horgonyzottsága esetén nyílhat ismét lehetősége a Monetáris Tanácsnak az irányadó ráta csökkentésére. Ehhez azonban meg kell várni, hogy a jelenlegi impulzusok milyen mértékben és dinamikával jelennek meg a maginflációban, így a további lazításra csak az idei év végén, a jövő év elején számítunk.
43
Az egyensúlyi helyzet elemzése és várható alakulása Az államháztartás idei gazdálkodása némileg eltér a költségvetési törvényben felvázolt pályától. Elmaradást várunk az adóbevételekből (különösen egyszerűsített vállalkozói adóból és társasági adóból), a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerártámogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint egyéb kisebb tételek. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várunk. Az államháztartás 2013. évi gazdálkodása az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek alapján a főszámokat tekintve nem tér el jelentősen az idei évitől: a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDParányos újraelosztási ráta mérsékelt csökkenését. Fontos változás ugyanakkor, hogy megszűnik az egyes ágazatokat terhelő különadó, felére csökken a pénzügyi szervezetek különadója, csökkennek a járulékbevételek, viszont bevezetik a pénzügyi tranzakciós illetéket, az elektronikus útdíjat, a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati különadót. A kiadási oldalon zsugorodik az egészségügyre szánt összeg, a különböző szociális transzferek értéke, és kevesebb jut a közúti közlekedésre is. Ezzel párhuzamosan növekszik az oktatásra és a nyugdíjakra fordítható összeg, valamint emelkedik az adósságfinanszírozás költsége is. Az idei évitől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi Program) finanszírozása azonban egyelőre megoldatlan. Emiatt úgy ítéljük meg, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne. A finanszírozási környezet határozottan javult az elmúlt negyedévben, amelyhez hazai folyamatok mellett a nemzetközi pénzügyi feszültségek lassú oldódása is hozzájárult. Az eurózónában a központi bank intézkedései javították a hangulatot, ami a magyar pénzügyi eszközök áraiban is tükröződött. Idehaza a jegybanktörvény körüli viták rendeződése, majd az IMF-tárgyalások megkezdődése is hozzájárult a forint erősödéséhez és a CDS-felár csökkenéséhez a nyár folyamán. Ezzel párhuzamosan 1–2 százalékponttal estek az állampapírok hozamai is. 2012 első negyedévében folytatódott a folyó fizetési mérleg többletének csökkenése, a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség pedig a GDP 3,2 százalékának felelt meg, ami 0,5 százalékos esést jelent az előző negyedév adatához képest. A következő időszakban az export élénkülését hozhatja Németország javuló teljesítménye és a nagy autóipari beruházásokhoz fűződő kivitel, miközben várakozásunk szerint a belső kereslet továbbra is lanyha marad. A külkereskedelmet érő hatásokat figyelembe véve 2012-re 7,6 milliárd 44
eurónak, 2013-ban 9,1 milliárd eurónak megfelelő termékforgalmi aktívumot várunk. Az áruk javuló egyenlegét némiképp ellensúlyozhatja a külföldi vállalatok profitabilitásának és így a jövedelemkiáramlásnak a fokozódása. Prognózisunk alapján 2012-ben a GDP 2 százalékát kitevő folyó fizetésimérleg-többlet fog kialakulni, 2013-ra pedig az aktívum elérheti a bruttó hazai termék 2,7 százalékát.
Fiskális politika A 2012-es költségvetés A központi alrendszer első nyolchavi hiánya 559,5 milliárd forint volt, ami alig maradt el az egész évre tervezett deficittől. Az éves tervezett hiányhoz viszonyított egyenleg azonban az egyedi tételek miatt (is) nagyon félrevezető lehet annak megítélésében, hogy teljesíthető-e a tervezett hiánycél. A fentiek miatt a főbb kiadási és bevételi tételeket külön-külön vizsgáljuk meg abból a szempontból, hogy az milyen irányban és mekkora mértékben térhet el év végén az előirányzattól. 3.
TÁBLÁZAT: VÁLTOZÁS A TERVEKHEZ KÉPEST EGYES ADÓNEMEK ESETÉN
Tétel
Mrd Ft
GDP %
Társasági adó
–40
–0,1
Eva
–75
–0,3
Bányajáradék
20
0,1
Játékadó
–15
–0,1
Egyéb gazdálkodói befizetések
–125
–0,4
Általános forgalmi adó
125
0,4
Jövedéki adó
30
0,1
Személyi jövedelemadó
–50
–0,2
Távközlési különadó
30
0,1
Összesen pénzforgalmi szemléletben
–100
–0,3
ESA-híd (az áfabevétel miatt)
–100
–0,3
Összesen ESA-elszámolás szerint
–200
–0,7
Forrás: Századvég-számítás
Az adóbevételek várható alakulására rányomja a bélyegét a költségvetési törvényben szereplő prognózistól lényegesen elmaradó gazdasági teljesítmény, a vártnál nagyobb infláció, valamint az év közben meghozott intézkedések. A gazdálkodói befizetéseken belül a társasági adóból várható éves bevétel 30–60 milliárd forinttal marad el az előirányzatban szereplő összegtől, az egyszerűsített vállalkozói adóból prognózisunk szerint 60–90 milliárd forinttal kevesebbet realizál a tervekhez képest a büdzsé. Komoly érvágás a költségvetés számára, hogy a Kormány és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás értelmében a bankok a végtörlesztésből származó veszteségükkel csökkenthetik a pénzügyi szervezetek különadóját, ami 130–140 milliárd forintos bevételkiesést jelent. A kisebb 45
adóbevételeken belül a magas olajáraknak köszönhetően 10–30 milliárd forintos adótöbbletet várunk bányajáradékból, viszont 10–20 milliárd forintos elmaradást játékadóból. Javíthat ugyanakkor a költségvetés helyzetén a távközlési kommunikációs adó évközi bevezetése, amelyből 30 milliárd forint bevételt vár a Kormány. A gazdálkodói befizetésekhez képest valamelyest kedvezőbb a kép a fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében, ami elsősorban a vártnál nagyobb inflációval magyarázható. A jövedéki adóból 20–40 milliárd forint többletet várunk. Az általános fogalmi adóból becslésünk szerint 100–150 milliárd forinttal többet realizálhat a költségvetés az előirányzatban szereplő összeghez képest. Ebből azonban 100 milliárd forint olyan technikai tétel,5 amely az eredményszemléletű ESA-elszámolás szerint nem, csak a pénzforgalmi elszámolásban számít bevételnek. A bérekhez kapcsolódó elvonásokon belül személyi jövedelemadóból becslésünk szerint 30–70 milliárd forinttal kisebb összeget realizálhat a költségvetés, míg a járulékok esetében az általunk prognosztizált bevétel nem tér el jelentősen a tervezett összegtől. Az összes adóbevétel pénzforgalmi elszámolás szerint mintegy 70–130 milliárd forinttal elmarad majd a költségvetési tervezetben szereplő összegtől. Eredményszemléletű ESAelszámolás szerint a várható bevételcsökkenés 170–230 milliárd forint. A kiadási oldalon 80–120 milliárd forintos többletre számítunk a költségvetési szervek bevételekkel csökkentett nettó kiadásaiból, és 20–40 milliárd forinttal rontja az egyenleget gyógyszerár-támogatások terven felüli növekedése is. Kedvezőtlenül érinti a büdzsét, hogy nagyjából 50 milliárd forinttal költ többet az állam a nyugdíjakra és 100 milliárd forinttal többet kamatfizetésre az előirányzatban szereplő összeghez képest. A többletkiadások egy részét azonban ellensúlyozhatja, hogy a magánnyugdíjpénztárakból idén az állami társadalombiztosításba visszalépők vagyona mintegy 60 milliárd forintos nem tervezett bevételt jelent az államháztartás számára. Veszélyezteti ugyanakkor a tervezett hiánycélt az a nyáron elfogadott törvénymódosítás, amely többletbevételként kezeli és költi el azt a 100 milliárd forintot, amelyet az általános forgalmi adó kiutalási rendjének megváltoztatásának köszönhetően realizált áprilisban a költségvetés. Komoly segítséget jelenthet a tervezett hiánycél elérésében a Kormány számára az önkormányzati alrendszer, amelynek hiánya kedvező esetben 40–80 milliárd forinttal kisebb lehet, mint az előirányzatban szereplő GDP-arányosan 0,5 százalék. A hiány szempontjából kiemelt jelentősége van még az év elején megnövelt, összesen 270 milliárd forintot kitevő általános tartaléknak, valamint a 100 milliárd forintos kamatkockázati tartaléknak.
5
Mivel 45 napról 75 napra növekedett egyes esetekben az áfa kiutalási határideje.
46
4.
TÁBLÁZAT: AZ EGYES TÉTELEK VÁRHATÓ HATÁSA AZ EGYENLEG ALAKULÁSÁRA*
Tételek Adóbevételek Magán-nyugdíjpénztári átlépők Költségvetési szervek Egészségügy Kamatkiadások Nyugdíj Egyéb kiadások Általános tartalék Kamatkockázati tartalék Önkormányzati szektor Összesen
Mrd Ft
GDP %
–200 60 –70 –30 –100 –50 –100 270 100 60 –60
–0,7 0,2 –0,2 –0,1 –0,3 –0,2 –0,3 0,9 0,3 0,2 –0,2
Forrás: Századvég-számítás. * A „–” jelenti az egyenlegrontó, a pozitív szám az egyenlegjavító hatást.
Összességében úgy ítéljük meg, a tervezettől elmaradó adóbevételek, valamint az előirányzatban szereplő kiadási összegek várható túllépésének egyenlegrontó hatását többékevésbé képes kompenzálni a tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint az egyéb kisebb tételek. Prognózisunk szerint az államháztartás idei ESA-hiánya GDP-arányosan 2,7 százalék lesz, azaz takarékos gazdálkodással elérhető akár a tervezett 2,5 százalékos hiánycél is.
A 2013-as költségvetés A 2013. évi költségvetési törvény júniusban benyújtott, nyilvánosságra hozott tervezete szerint jövőre az államháztartás összes kiadása pénzforgalmi személetben GDP-arányosan az idei 48,6 százalékról 47,7 százalékra mérséklődik, miközben az összes bevétel 46,1 százalékról 45,3 százalékra csökken. Pénzforgalmi szemléletben mindez azt jelenti, hogy az államháztartás idei évre tervezett hiánya 2,5 százalékról 2013-ra 2,4 százalékra csökken. Az uniós elszámolások miatt (is) fontosabb eredményszemléletű ESA-hiány a tervezet szerint jövőre GDP-arányosan 2,2 százalék lesz. Az államháztartás összes bevétele jövőre a tervek szerint 13 887,2 milliárd forint lesz, ami 348 milliárd forinttal több, mint a 2012-es előirányzatban szereplő összeg. Az összes adóbevétel az idei évre várt összeghez képest 558,6 milliárd forinttal, 11 617,5 milliárd forintra emelkedik 2013-ban. A költségvetési törvény javaslatában szereplő adóügyi intézkedések hatása tetten érhető az adóbevételeken belül a különböző típusú adók súlyának változásával vagy éppen változatlanságával. A személyi jövedelemadózásban a szuperbruttósítás kivezetése csak ellensúlyozni tudja a járulékbevételek GDP-növekedést meghaladó emelkedését, így a bérterhek GDP-arányos nagysága az idei évhez hasonlóan 2013-ban is a GDP 17,5 százaléka lesz. 47
27.
ÁBRA:
AZ
Á L LA M H Á Z TA RTÁ S P É NZ F O RG A LM I EGY E N LEG E A
GDP
SZ Á Z A LÉ KÁ B A N
6
55 53 51 49 47
6.4 4.8 3.0
4.8
43
5.4
6.6
3.4
3.9 4.1
2.5 4.2
3.7
45
9.3
2.4
9.8
3.7 2.9
5.8
6.4
41 39 37 35
Hiány
Összes kiadás
Összes bevétel
Adócentralizáció
Forrás: MKOGY, Századvég-számítás. * Előirányzat
A vállalati befizetések 5,9 százalékról 5,6 százalékra tervezett csökkenése mögött több folyamat húzódik meg. Növeli a gazdálkodószervezetek befizetéseit az elektronikus útdíj bevezetése, valamint az idei évhez képest jelentős többletet vár a Kormány a társasági adóból. Ezzel ellentétes a költségvetési hatása az egyes ágazatokat sújtó különadók 2013-as megszűnésének, valamint a pénzügyi különadó megfelezésének. A bevételkiesés kompenzálását a fogyasztást terhelő elvonások emelkedésétől, elsősorban a pénzügyi tranzakciós adó, valamint a baleseti adó bevezetésétől várja a Kormány. Mindezek miatt együttesen GDP-arányosan 13,1 százalékról 13,5 százalékra emelkedik a fogyasztáshoz kapcsolt adók nagysága. Összességében az adócentralizáció az idei évre várt 37,7 százalékról 37,8 százalékra emelkedik 2013-ban a GDP arányában. Az idei évhez hasonlóan jövőre is jelentős bevételt vár a Kormány az uniós támogatásokból. A 2013-as költségvetésben szereplő 1555,9 milliárd forintos összeg (a GDP 5,1 százaléka) 11,6 milliárd forinttal elmarad ugyan a támogatások idei évre tervezett nagyságától, ám 642,9 milliárd forinttal több, mint az utolsó tényadat, azaz amennyit 2011-ben sikerült lehívni. Az államháztartás összes konszolidált7 kiadása 14 624,5 milliárd forint lesz jövőre, ami 353,5 milliárd forinttal haladja meg az idei évre vonatkozó előirányzatot. Az infláció szerepét jelzi,
6
A 2011-es évből a bevételi oldalról kiszűrtük a felhasznált nyugdíjvagyon hatását, a kiadási oldalról pedig azokat a tételeket (Mol-vásárlás, adósságkonszolidáció, MFB tőkeemelése), amelyekről a felhasználható nyugdíjvagyon tudatában döntött a Kormány. Ennek megfelelően nem szűrtük ki az uniós áfabírságot, amely önmagába 0,8 százalékkal csökkentette a bevételeket, illetve az adócentralizációt. 7 Kiszűrve az alrendszerek közötti átutalásokkal.
48
hogy reálértéken számolva már 174,5 milliárd forinttal (1,2 százalékkal) csökken jövőre az összes kiadás nagysága a 2012-es tervekhez képest. Továbbra is reálértéken számolva a költségvetés egyik legnagyobb vesztese az egészségügy: 2013-ban 1126,6 milliárd forintot szán erre a területre a Kormány, amely összeg 108,9 milliárd forinttal kisebb, mint az idei előirányzat. A tervezett megtakarítás közel négyötödét a gyógyszerár-támogatáson igyekszik megspórolni a Kormány, de csökken a kórházak támogatása is 17,7 milliárd forinttal (3 százalékkal). Az állam jövőre 222,9 milliárd forinttal kevesebbet fordít a gazdasági funkciókra is, ezen belül 131,1 milliárd forinttal (28,5 százalékkal) csökken a közúti közlekedésre jutó összeg, 18 milliárd forinttal (76 százalékkal) az üzemanyag- és energiaellátás támogatása. Ezzel párhuzamosan reálértéken 21 milliárd forinttal (8,5 százalékkal) többet szán a Kormány a vasúti közlekedés finanszírozására, és 4,9 milliárd forinttal (26,1 százalékkal) nő a távközlési tevékenység támogatása. Az oktatásra 75,4 milliárd forinttal több jut jövőre, ezen belül azonban 24,4 milliárd forinttal (5,3 százalékkal) csökken a felsőoktatás finanszírozása. Összességében alig változik, mindössze 32,3 milliárd forinttal (0,7 százalékkal) emelkedik a társadalombiztosításra és egyéb jóléti funkciókra fordított kiadások reálértéke 2013-ban, ezen belül azonban jelentős változások olvashatók ki a törvénytervezetből. Miközben a nyugellátásokra 127,9 milliárd forinttal (4,8 százalékkal) több jut, táppénzre és egyéb anyasági, valamint rokkantsági ellátásra 28,6 milliárd forinttal (6 százalékkal), családi pótlékra 19,4 milliárd forinttal (3,4 százalékkal), a szociális és jóléti intézmények finanszírozására pedig 21,5 milliárd forinttal (6,9 százalékkal) kevesebbet költ jövőre az államháztartás. 28.
Á B R A : A KI A DÁ S I T É T E LE K VÁ LTOZ Á SA
2013- BA N A 2012- ES R EÁ LÉ RT É KE N (2013- A S Á R A KO N )
Általános működés (+0,9%)
E LŐI R Á NY Z AT H OZ KÉ P E ST
19.6
Oktatás (+5,1%)
75.4
Egészségügy (-8,8%)
-108.9
Társadalombiztosítás (+0,7%)
32.3
Gazdasági funkciók (9,4%) -222.9 Adósságszolgálat (+9,5%) 116.0
Egyéb (-17,6%)
-110.7
ÖSSZESEN (-1,2%)
-174.5 -250
-200
-150
Forrás: MKOGY, Századvég-számítás
49
-100
-50
0
50
100
150
A jövő évi költségvetésben a teljes tartalék reálértéken 154,1 milliárd forinttal, 299,5 milliárd forintra csökken az idei évhez képest, ezen belül a szabadon felhasználható tartalék nagysága 50 milliárd forinttal, 200 milliárd forintra zsugorodik. A költségvetési törvény benyújtása óta eltelt három hónapban nagyon sok olyan információ látott napvilágot, amely befolyásolja az állam jövő évi gazdálkodását. Döntés született a Munkahelyvédelmi Akciótervről, amely összesen 249,9 milliárd forinttal rontja az egyenleget. Ezen belül bevezetik a kisvállalati adót, a kisadózók tételes adóját, és jelentős járulékkedvezményben részesülnek egyes hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek. Az adóbeszedés hatékonyságának növekedéséből további 162,6 milliárd forint bevételt épített be a költségvetésbe a Kormány, miközben a pénzügyi tranzakciós illetékből várt bevételt 283 milliárd forintról 239,3 milliárd forintra csökkentette. A dohánytermékek, az alkoholos italok és az LPG üzemanyag jövedéki adójának megemelésével 51,6 milliárd forinttal növelte a tervezet a bevételeket, míg a sikeres EU–IMF-megállapodásra hivatkozva 100 milliárd forinttal csökkentette az előirányzatban szereplő kamatköltségeket. A fentiekben bemutatott törvényjavaslat, valamint a június közepén nyilvánosságra hozott kormányzati tervek egyaránt hordoznak magukban kockázatot arra vonatkozólag, hogy sikerül-e a tervezett 2,2 százalék alá szorítani az eredményszemléletű ESA-hiányt a GDP arányában. Az alábbiakban a legjelentősebb kockázatokat, veszélyeket tekintjük át:
A tervezettnél kisebb GDP (a költségvetés 1,6 százalékos növekedéssel számol) miatt az adóbevételek várhatóan mintegy 120 milliárd forinttal maradnak el a tervezett szinttől. A bevételkiesés prognózisunk szerint elsősorban a bérterheket (személyi jövedelemadó, járulékok), a társasági adót, valamint az egyszerűsített vállalkozói adót érinti.
A kiadási oldalon a legnagyobb kockázatot a gyógyszerár-támogatással kapcsolatban látjuk. Ezenkívül véleményünk szerint veszélyeztetik a tervezett hiánycélt az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos problémák, az elektronikus útdíjrendszer bevezetésével összefüggő költségek, valamint a költségvetési szervek tervezett kiadásainak esetleges túllépése. Prognózisunk szerint az említett tételek összesen 100 milliárd forinttal növelik a hiányt.
A pénzügyi tranzakciós adón belül 116 milliárd forintot vár a Kormány a Magyar Nemzeti Bank megadóztatásától. Véleményünk szerint ez megakadályozná az IMF– EU-párossal tervezett hitelmegállapodást, és komoly – akár szankciókat is életbe léptető – bírálatot váltana ki az Európai Bizottság részéről. Éppen ezért nem számolunk azzal, hogy ez a tétel akár csak átmenetileg8 is bevételt jelentene a költségvetés számára.
8
Mivel a jegybank veszteségét a tárgyévet követő évben a költségvetés téríti meg, így a bevétel akkor is csak átmeneti lenne, ha 2013-ban valóban befizetné az említett összeget az MNB.
50
Rendkívül kockázatosnak ítéljük az adóbehajtás hatékonyságának növelésétől várt 162,6 milliárd forint bevételnövekedés megvalósítását. A végrehajtásokhoz kapcsolódó bizonytalanságok miatt az összeg 25 százalékát tartjuk reálisnak.
Bizonytalannak ítéljük az IMF–EU-megállapodástól várt kamatcsökkentés hatását. Ennek legfőbb oka, hogy akár a hazai gazdaságpolitika hatására, de még inkább az esetleges külső sokkok (uniós válság, általános bizonytalanság, globális recesszió) eredményeképpen újra megemelkedhetnek a finanszírozási költségek. Ráadásul a 2013-as költségvetésben az ideivel ellentétben nem szerepel kamatkockázati tartalék. Mindezek miatt nem számolunk a kamatköltségek érdemi csökkenésével. 5.
TÁBLÁZAT: A TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEGET BEFOLYÁSOLÓ TÉTELEK
Tételek
Milliárd Ft
GDP %
Adóbevételek elmaradása
–120
–0,4
Kiadási oldali kockázatok AZ MNB-től várt illeték elmaradása Az adóbehajtás hatékonyságnövelésétől várt bevételek elmaradása Az IMF–EU-megállapodástól várt kamatcsökkentés elmaradása Szabadon felhasználható tartalék Összesen
–100 –116 –122 –100 200 –358
–0,3 –0,4 –0,4 –0,3 0,7 –1,2
Forrás: Századvég-számítás
Összességében úgy ítéljük meg, hogy az idei évtől elmaradó, de még így is jelentős tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi Program) finanszírozása azonban egyelőre megoldatlan. Emiatt prognózisunk szerint további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi GDP-arányos hiánya a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne.
Adósságfinanszírozás Mind a hazai, mind a nemzetközi környezet a befektetői megítélés javulását támogatta a nyári hónapokban. Az eurózóna finanszírozási problémáinak enyhítését célzó EKB-törekvések kedvező fogadtatása a hazai pénzügyi piaci eszközök áraiban is tükröződött, emellett az itthoni folyamatok is kedvezően alakultak. A befektetők kilátásait javította, hogy a jegybanktörvény körüli viták rendezésével elgördült a legfőbb akadály a nemzetközi hiteltárgyalások megindulása elől. Az euró árfolyama így a június eleji 300 forint feletti szintről egészen 285-ig süllyedt a hónap folyamán, míg a CDS értéke összesen 120 bázispontot esett egy hónap leforgása alatt. Júliusban a pénzügyi tranzakciós adót érintő aggályok rontották a befektetői megítélést, a program bejelentését követő héten a 290 forintos szintet közelítette az euró árfolyama, és a CDS értéke is közel 10 bázispontot emelkedett. 51
29.
ÁBRA:
AZ 5
ÉVES
CDS- F E LÁ R A K
A LA KU LÁ SA A R É G I Ó BA N
10% 0% -10% -20% -30% -40% -50%
jún. 05. jún. 08. jún. 11. jún. 14. jún. 17. jún. 20. jún. 23. jún. 26. jún. 29. júl. 02. júl. 05. júl. 08. júl. 11. júl. 14. júl. 17. júl. 20. júl. 23. júl. 26. júl. 29. aug. 01. aug. 04. aug. 07. aug. 10. aug. 13. aug. 16. aug. 19. aug. 22. aug. 25. aug. 28. aug. 31. szept. 03. szept. 06.
-60%
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
Forrás: Thomson Reuters
A hónap közepén megkezdődött IMF-tárgyalások után ismét 285 forint alá került az euró ára. Az EKB júliusi kamatvágása leszorította a hazai állampapírok kamatait, de a cseh, a lengyel, a szlovák és a bolgár papírok is alacsonyabb hozammal keltek el. A nyár utolsó hónapja csendesen telt, a CDS értéke így 430 bázispontig mérséklődött, és ezzel nagyjából 180 bázispontot esett a nyár folyamán. A hazai fizetőeszköz is egyre erősebb lett, az euró ára az idei legalacsonyabb szintre, 276 forintig csökkent. A hónap végén az MNB kamatvágása okozott jelentős mértékű forintgyengülést, és ismét 285 forint fölé kúszott az euró árfolyama. A javuló nemzetközi és hazai környezetnek köszönhetően az előző időszakhoz képest kedvezőbb feltételekkel zajlottak az állampapír-piaci aukciók. Az éven túli állampapírok értékesítése során csupán egy alkalommal került sor a tervezettnél kisebb összegű kibocsátásra. Jellemzően azonban 3–4-szeres túljegyzéssel és folyamatos hozamcsökkenéssel teltek a nyári aukciók. A tavaszi hónapokhoz képest a 3–5 éves lejáratú kötvények aukciói közel 2, a 10–15 éves lejáratúak aukciói nagyjából 1,5 százalékponttal alacsonyabb átlagkamattal teljesültek. A diszkontkincstárjegyek aukcióit is csökkenő kamatok jellemezték. Míg a tavaszi hónapokban a hozamok bőven az akkor 7 százalékos jegybanki alapkamat felett alakultak, addig július közepétől már minden aukció 7 százalék alatti átlagos éves kamattal zárult. Amennyiben a kockázati környezet nem romlik, úgy az MNB augusztus végi 25 bázispontos kamatvágása a közeljövőben a rövid lejáratú hozamok további mérséklődését hozhatja.
52
30. 70 60 50 40 30 20 10 0
ÁBRA:
AZ
Á L LA M KÖT V É N Y - AU KCI ÓK H OZ A M - É S M E NNY I SÉG I A DATA I
3 éves államkötvények aukciói
9.0 8.5 8.0 7.5 7.0 6.5 6.0 5.5
5 éves államkötvények aukciói
70 60 50 40 30 20 10 0
jún. 14. jún. 28. júl. 12. júl. 26. aug. 09. aug. 23.
9.0 8.5 8.0 7.5 7.0 6.5 6.0 5.5
jún. 14. jún. 28. júl. 12. júl. 26. aug. 09. aug. 23.
10 és 15 éves államkötvények aukciói 50
10
40
9
30
8
20
7
10
6
0
5 Y10
Y15
Y10
Y10
Y10
Y15
jún. 14.
jún. 28.
júl. 12.
júl. 26.
aug. 09.
aug. 23.
Benyújtott mennyiség (Mrd Ft)
Elfogadott mennyiség (Mrd Ft)
Átlagos éves hozam (jobb tengely, %)
Forrás: ÁKK Zrt. Megjegyzés: a piros négyzettel jelölt aukción az ÁKK a meghirdetettnél kisebb összegben fogadott el ajánlatokat.
A hazai pénzügyi és tőkepiacok mozgását jelenleg elsősorban az IMF-megállapodás körüli hírek határozzák meg. A kockázatot a lejáró devizaadósság megújítása jelenti, ezzel kapcsolatban technikai korlátot képez a központi kormányzat MNB-nél vezetett pénzforgalmi számlája, amelyről devizatörlesztéseit teljesíti. Július végén a kormányzat betétszámláin összesen 2059 milliárd forint állt rendelkezésre.9 Ezzel szemben az idei év második felében 916 milliárd forintot kell devizában törlesztenie, majd 2013-ban összesen 1477 milliárd forint értékű devizaadósság-törlesztés lesz esedékes. Devizaforrást utoljára 2011 tavaszán vont be az állam, és újabb devizakötvény-kibocsátást nem is tervez a valutaalappal való megegyezésig. A megállapodást követően ugyanis a hozamok csökkenésére és a forint erősödésére számít, ami olcsóbb finanszírozást tenne lehetővé. Ellenkező esetben a hiteltárgyalások elhúzódása fokozná a bizonytalanságot, ami egyre növelné a forintfinanszírozás költségeit.
9
A kormányzati betétek mértéke csak iránymutatásként szolgál, mivel annak nagyságát az adósságfinanszírozás mellett egyéb tényezők is alakítják. A központi költségvetés erről a számláról teljesíti a kifizetéseket (pl. állami bérek, nyugdíjak stb.), és ide érkeznek a bevételek (pl. áfabefizetés, állampapír-kibocsátás stb.). A betétek tartalmazzák ezenfelül az uniós forrásokat, és az ÁKK devizaswap ügyleteiből származó mark-to-market betéteket is.
53
Külső egyensúly 2012 első negyedévében folytatódott a folyó fizetési mérleg többletének csökkenése, a szezonális hatásoktól megtisztított adat 117 millió eurós aktívumot mutatott. A tőkemérlegen belül ismét az EU-transzferek értéke volt a meghatározó, az összes beáramló forrás szezonálisan kiigazított összege 845 millió eurót tett ki. A folyó és tőkemérleg együttes egyenlege, vagyis a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 721 millió eurónak, a GDP 3,2 százalékának felelt meg, ami 0,5 százalékos esést jelent az előző negyedév adatához képest. 31.
ÁBRA:
A
KÜ L FÖLD D E L SZ E M B E NI NE T TÓ FI NA N S Z Í ROZ Á SI KÉ P E S SÉG ( S Z E Z O NÁ LI SA N KI I G A Z Í T VA )
10
1200
6
1000
4
800
2
millió euró
600
0
400 -2 200 -4
0
-6
-200
-8
-400 -600
-10 2009. I.
II.
III.
IV.
2010. I.
II.
III.
IV.
2011. I.
II.
III.
IV.
2012. I.
Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség GDP arányos finanszírozási képesség (jobb tengely, %)
Forrás: MNB
A pénzügyi mérleg egyenlege a nyers adatok alapján 930 millió euró értékű tőkekiáramlást mutatott. Ezen belül a közvetlen tőkebefektetés szaldója 345 millió eurós tőkebeáramlást jelzett. A magyarok külföldi közvetlen befektetései 3,4 milliárd euróval nőttek, míg a külföldiek magyarországi befektetései 3,7 milliárd euróval bővültek a negyedév folyamán. A magas ki- és beáramlásnak azonban jelentős része kapcsolódik olyan tranzakciókhoz, melyeknek nincs köze a gazdaság finanszírozásához.11 A forrásbeáramlás egy része emellett a külföldi tulajdonú pénzintézetek tőkeemeléseivel függ össze. A portfólióbefektetések egyenlege 406 millió euró értékű tőkebeáramlásról tanúskodik, ami nagyrészt a külföldiek 10
A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség szezonálisan kiigazított adatsora eltérhet az MNB által publikált hivatalos statisztikáktól, mivel az ábrán szereplő adatok a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg szezonálisan kiigazított adatsorának összegeként állnak elő, míg az MNB által közzétett adatsorok külön-külön lettek kiigazítva. Hosszú távon azonban a kapott adatsorok szisztematikusan nem térnek el egymástól. 11 A közvetlen tőkebefektetési adatok közgazdasági értelmezését torzítja az átfolyó tőke, mely során a magyarországi vállalatok tőkét vagy hitelt kapnak a vállalatcsoport egyik tagjától, és ezt rövid időn belül továbbadják a vállalatcsoport egy másik külföldi tagjának.
54
részvényvásárlásaival magyarázható. A közvetlen tőke- és a portfólióbefektetésekhez fűződő forrásbeáramlás mellett az egyéb befektetések során több mint 3 milliárd eurónyi tőkekiáramlást regisztrált az MNB. A kiáramlás részben az IMF-hitel törlesztéséhez, részben a végtörlesztéshez kapcsolódik, illetve a bankok forráskivonása is megjelenik benne. A jelentős mértékű törlesztéseknek köszönhetően tovább csökkent a nemzetgazdaság bruttó adósságállománya: 2012 első negyedévére bő 2 millió euróval mérséklődött, és így a negyedév végére nagyjából 100 millió eurónak felelt meg. A végtörlesztés amellett, hogy adósságcsökkenést okozott, a belföldi szereplők egymással szembeni pozícióját is átrendezte. A bankoktól és az államtól kapott tőketranszfer jelentősen javította a háztartások nettó finanszírozási képességét: idén az első negyedévben a pénzügyi vállalatoktól 141 milliárd forint értékben, az államháztartástól 55 milliárd forint értékben irányult a tőke a háztartások felé. 2012 második negyedévében a szektor nettó finanszírozási képessége a GDP 5,3 százalékának felelt meg, mely az átcsoportosítás nélkül 4,2 százalékot tett volna ki. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye elérte a GDP 3,5 százalékát, vagyis 1,3 százalékpontos javulást regisztráltak az előző negyedévhez képest. Ebben szerepet játszott az újabb magán-nyugdíjpénztári átlépésekhez kötődő 56,2 milliárd forintos tőketranszfer, melyet a háztartásoktól vontak el. ÁBRA:
millió euró
32.
A
FOLYÓ FI Z E T ÉS I M É R LEG E LE M E I NE K A LA KU LÁ SA ( SZ E Z ON Á L I SA N KI I G A Z Í T VA )
1500
15
1000
10
500
5
0
0
-500
-5
-1000
-10
-1500
-15
-2000
-20 2009. I.
II.
III..
IV.
2010. I.
II.
III.
IV.
2011. I.
II.
III.
IV.
2012. I.
Áruk egyenlege Szolgáltatások egyenlege Jövedelmek egyenlege Folyó fizetési mérleg a GDP százalékában (jobb tengely, %)
Forrás: MNB
A folyó fizetési mérleg egyes részmérlegeit vizsgálva láthatjuk, hogy 2012 első negyedévében a szokásosnál mérsékeltebb volt a termékek és szolgáltatások forgalma. Az áruforgalom aktívuma emelkedett, míg a szolgáltatásoké romlott. Az idegenforgalomhoz és az egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások alacsonyabbak voltak az előző negyedévihez képest, egyedül a szállítási szolgáltatásokból származó bevételek emelkedtek valamelyest. 55
A folyó fizetési mérleg többletét növelte a jövedelemmérleg hiányának mérséklődése, ami leginkább a közvetlen tőkebefektetésekből származó jövedelemkiáramlás csökkenésében érhető tetten. Ezen belül azonban nőtt az osztalék külföldre utalása, miközben a visszaforgatott jövedelem értéke közel 0,5 milliárd euróval esett vissza. A következő időszakban az export élénkülését hozhatja Németország javuló teljesítménye és a nagy autóipari beruházásokhoz fűződő kivitel, miközben várakozásunk szerint a belső kereslet továbbra is lanyha marad. A KSH határparitásos értéken számított külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó statisztikájából kiderült, hogy már 2012 második negyedévében tovább javult az áruforgalom egyenlege. A külkereskedelmet érő hatásokat figyelembe véve 2012-re 7,6 milliárd eurónak, 2013-ban 9,1 milliárd eurónak megfelelő külkereskedelmi aktívumot várunk. Az áruk javuló egyenlegét némiképp ellensúlyozza a külföldi vállalatok profitabilitásának és így a jövedelemkiáramlás fokozódása. Prognózisunk alapján 2012-ben a GDP 2 százalékát kitevő folyó fizetésimérleg-többlet fog kialakulni, az aktívum pedig 2013-ra elérheti a bruttó hazai termék 2,7 százalékát.
56
Táblázatok 6.
TÁBLÁZAT: ELŐREJELZÉS NEGYEDÉVES BONTÁSBAN
2011 Bruttó hazai termék (volumenindex) * A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztóiár-index (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%)* A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*
2012
2013
éves
I.
II.
III.
IV.
éves
I.
II.
III.
IV.
éves
1,6 0,1 –5,5 8,5 6,6 7,1 3,9 7,00 10,8 5,2 1,4 +4,2 2,7
–1,1 0,0 –6,3 1,7 –0,6 1,8 5,6 7,00 10,9 5,3 – – 1,3
–1,0 –0,3 –5,0 2,2 0,3 1,9 5,5 7,00 10,9 4,5 – – 1,0
–0,9 –0,3 –4,4 2,2 0,4 2,0 6,0 6,75 11,0 4,2 – – 0,9
–0,9 –0,4 –3,8 2,8 1,7 2,0 5,4 6,75 11,0 4,2 – – 1,2
–1,0 –0,3 –4,9 2,2 0,4 7,6 5,7 6,75 11,0 4,5 2,0 –2,7 1,1
0,3 –0,3 –2,4 3,8 2,3 2,2 5,0 6,50 11,0 6,0 – – 1,4
0,7 –0,1 –1,4 5,2 4,3 2,3 4,7 6,50 11,1 5,9 – – 1,8
1,0 0,0 –1,0 6,2 5,2 2,3 4,0 6,50 11,3 4,6 – – 2,1
1,55 0,0 –0,7 7,0 5,8 2,4 3,6 6,50 11,4 4,1 – – 2,3
0,9 –0,1 –1,4 5,6 4,4 9,1 4,3 6,50 11,2 5,1 2,7 –3,4 1,9
A *-gal jelölt volumenindexet szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatokból számítottuk.
57
7.
TÁBLÁZAT: AZ ELŐREJELZÉS VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVHEZ KÉPEST
2012 Bruttó hazai termék (volumenindex)* A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztóiár-index (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%)* A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában** GDP-alapon számított külső kereslet*
június
szeptember
változás
június
2013 szeptember
–0,8 –0,6 –6,2 3,6 1,8 7,6 5,2 6,75 11,0 3,0 1,7 –2,7 1,0
–1,0 –0,3 –4,9 2,2 0,4 7,6 5,7 6,75 11,0 4,5 2,0 –2,7 1,1
–0,2 +0,3 +1,3 –1,4 –1,4 0,0 +0,5 0,0 0,0 +1,5 +0,3 0,0 +0,1
1,0 0,0 –1,4 6,5 5,9 8,8 3,4 6,50 11,0 4,2 2,0 –2,2 2,1
0,9 –0,1 –1,4 5,6 4,4 9,1 4,3 6,50 11,2 5,1 2,7 –3,4 1,9
A *-gal jelölt volumenindexet szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatokból számítottuk.
58
változás
–0,1 –0,1 0,0 –0,9 –1,5 +0,3 +0,9 0,0 +0,2 +0,9 +0,7 –1,2 –0,2
