KOVÁCS ÁRPÁD egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Költségvetési Tanács
Makrogazdaság, költségvetés (államháztartás) és egészségügyi finanszírozás Látlelet 2016
2016. október 6.
Az egészségügy helyzetét, finanszírozását, gazdasági állapotát az emberi tényezők szem előtt tartásával az ország egyensúlya és növekedési képessége szempontjából vizsgálom Előadásom fő témái • Makrogazdaság • •
Egészségügy a GDP-n, az államháztartáson belül Létbiztonság, elégedettség – egészségügy
• • •
OECD Országjelentése Hazai vélemények a magyar egészségügyről Kormányzati intézkedések
•
Összegző gondolatok
2
Néhány makrogazdasági jellemző: a stabilitási és növekedési után versenyképességi fordulatra is szükség van!
3
A gazdasági konjunktúra erősödik, a régiós gazdasági növekedés meghaladja az euróövezet átlagát Gazdasági növekedés (év/év, %)
A 2015-ös végleges KSH adat szerint a növekedés 3,1 százalék
5 4 3
2,5
2,8
Lengyelország Magyarország
2
Szlovákia
1
Románia
0
Szlovénia Eurózóna
-1
Horvátország
-2 -3 07-11
2012
Forrás: Európai Bizottság 2016. tavaszi előrejelzés
2013
2014
2015
2016
2017
Magyarországon a GDP-növekedés a második negyedévben visszatért a 2-3 százalékos sávba Gazdasági növekedés (év/év, %, negyedév/negyedév, évesített)
5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5
2,6
Forrás: KSH, KT Titkárság
2016/Q2
2016/Q1
2015/Q4
2015/Q3
2015/Q2
2015/Q1
2014/Q4
2014/Q3
2014/Q2
2014/Q1
2013/Q4
2013/Q3
2013/Q2
2013/Q1
2012/Q4
2012/Q3
2012/Q2
2012/Q1
2011/Q4
2011/Q3
2011/Q2
2011/Q1
2010/Q4
2010/Q3
2010/Q2
2010/Q1
0,9
A rekord magas foglalkoztatottság miatt a növekedés legfőbb komponense a hazai fogyasztás bővülése Kiskereskedelmi forgalom volumene (SA; 2010=100; jobb tengely, év/év, %)
90
Forrás: KSH, KT Titkárság
Jan/16
-10 Jan/15
95
Jan/14
-5
Jan/13
100
Jan/12
0
Jan/11
105
Jan/10
5
Jan/09
110
Jan/08
10
Jan/07
115
Jan/06
15
A költségvetés olcsóbb finanszírozása a gazdaság és a társadalom számára forrásokat szabadít fel, növekedési tényező Állampapír hozamok (%)
A deviza alapú államadósság aránya (%) 12,00
Deviza alapú államadósság aránya (%)
Állampapírhozamok
60,0 10,00
50,0 8,00
40,0 6,00
30,0
4,00
20,0
2,00
A költségvetés olcsóbb finanszírozása
0,0 2005 Forrás: ÁKK
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Megjegyzés: *A devizaadósság a hónap utolsó munkanapján jegyzett MNB középárfolyamon kerül értékelésre
Y3
Y5
Y10
Y15
2016.09.02
2016.07.02
2016.05.02
2016.03.02
2016.01.02
2015.11.02
2015.09.02
2015.07.02
2015.05.02
2015.03.02
2015.01.02
2014.11.02
2014.09.02
2014.07.02
2014.05.02
2014.03.02
2014.01.02
2013.11.02
2013.09.02
2013.07.02
2013.05.02
2013.03.02
2013.01.02
2012.11.02
2012.09.02
2012.07.02
2012.05.02
2012.01.02
2012.03.02
0,00
10,0
A World Economic Fórum megítélése szerint a magyar versenyképesség tizenkét oszlopa 2008-2015 Helyezés 140 120 100 80 60 40 20 0
2008 Forrás: World Economic Forum
2015 8
IMD összevont versenyképességi rangszám A versenyképesség megítélésének objektivitását deformálja, hogy a társadalmi teljesítmények és a kormányzati hatékonyság többnyire szubjektív, érdekalapú megítélése is visszatükröződik bennük, de így is komolyan kell őket venni Versenyképesség (helyezés)
Kormányzati hatékonyság (helyezés)
25
25
30
30
35
35
40
40
45
45
50
50
55
55
60
60 Average RO-BG
Average CZ-SK-PL
Average RO-BG
Average CZ-SK-PL
Average PT-ES-GR-SI
Hungary
Average PT-ES-GR-SI
Hungary
A stabilizálódó magyar mutatót az hozza, hogy ebben az egyértelműen javuló ún. hard adatok jobban megjelennek, mint a GDP, beruházás stb. A felméréseken alapuló kormányzati és menedzsment-hatékonyságot tartalmazó rangsorok figyelembevételénél azt is látni kell a szubjektív értékelés mellett, hogy az adatok valójában két évvel korábbi állapotot mutatnak. Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook rankings
9
Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. A növekedési képesség erősítése elsősorban a versenyképsség javításával A beruházási ráta fenntartása, a hitelezési aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozóképességének fejlesztése. A bérterhek további mérséklése, finanszírozási tevékenység fejlesztése. A K+F tevékenység további erősítése. További befektetés a humán tőkébe, a menedzsment képességek további erősítése, a képzettebb munkaerőAz kínálat biztosítása, a reformintézkedések mielőbbi érvényesítése.
A versenyképesség javítása, az üzleti bizalmat erősítő szabályozási lépésekkel, kiszámíthatóság növelése, bürokrácia csökkentése, terhek felszámolása pl. kintlévőségek ügye, stb.
El kell érni, hogy a gazdaságfejlesztésre fordított források költségvetésen belüli arányának fenntartása mellett elsősorban a hatékonyság alapú fejlesztés legyen a domináns
A GDP fenntartható növekedése
Felszabaduló forrás a gazdaság-fejlesztésre
Fenntartható GDP-arányos államadósság-csökkentés
Stabil, forrásaiban javuló költségvetés
10 Forrás: KT Titkárság
Egészségügy az államháztartáson belül
11
Az egészségügy tartja pozícióját. A gazdaság támogatása előretör, a kamatkiadás visszaesik Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%) tény
előzetes költség- vissza- költségtény vetés tervezett vetés 2015 2016 2017 16,8 18,6 17,5 18,9 11,9 13,3 12,2 13,0 1,3 1,6 1,6 1,7 3,6 3,7 3,7 4,2 56,2 56,6 56,9 53,8 10,0 10,2 10,2 10,5 8,5 8,5 8,5 7,9–8,5 31,2 31,7 31,8 28,5
Megnevezés ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK ÖSSZESEN Általános közösségi szolgáltatások Védelem Igazságszolgáltatás, rend- és tűzvédelem JÓLÉTI FUNKCIÓK ÖSSZESEN Oktatási tevékenységek és szolgáltatások Egészségügy Társadalombiztosítási és jóléti intézmények és szolgáltatások Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások Kulturális, szórakoztató, vallási, sport, párt tevékenységek és szolgáltatások GAZDASÁGI FUNKCIÓK ÖSSZESEN Ebből kiemelve: Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások Környezetvédelem ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS Funkcióba nem sorolható tételek ÖSSZESEN
2010 15,3 9,8 1,8 3,7 61,5 11,6 9,1 34,6
2011 19,3 13,9 1,7 3,7 57,6 10,8 8,8 32,3
2012 15,2 9,6 1,7 3,9 58,8 10,3 8,6 33,9
2013 17,0 11,6 1,7 3,7 56,5 10,2 8,6 31,9
2014 18,1 13,1 1,3 3,7 54,7 10,3 8,4 29,9
3,3
2,9
3,2
3,0
2,8
2,9
2,7
2,7
3,4
2,9
2,8
2,8
2,8
3,3
3,5
3,5
3,7
3,6
14,3
13,1
15,5
17,3
18,3
17,0
16,7
17,5
20,6
2,2
1,5
1,7
2,1
2,3
2,7
1,7
1,7
2,0
5,8 1,5 8,5 0,4 100
5,9 1,6 7,7 2,4 100
6 2 8,7 1,8 100
7,3 2,3 8,6 0,6 100
8,3 2,3 8,7 0,2 100
7,8 2,0 7,1 1,0 100
7,1 1,3 6,8 1,3 100
7,3 1,3 6,8 1,3 100
8,9 2,1 5,5 0,6-1,2 100
Államháztartási kiadások összesen a GDP százalékában
49,9
50,0
48,6
49,8
50,1
47,6
45,3
45,3
48,7
Forrás: NGM, KT Titkárság szerkesztés
* A felső érték a tartalékok felhasználásával várható
Az államháztartás GDP-arányos mértékének csökkenésével párhuzamosan az egyes ágazatok, így az állami egészségügy GDP-hez viszonyított aránya is csökken. Ez megjelenik az összes egészségügyi kiadások arányának mérséklődésében is. Az egészségügyi kiadások a GDP arányában 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0
Állami egészségügyi kiadások GDP aránya (%) Egészségügyi kiadások GDP aránya (%) 13
Forrás: OECD, KT Titkársága szerkesztés
Az Egészségbiztosítási Alapnál mind a bevételek, mind a kiadások növekedése folyamatos, az Alap egyensúlya biztosított Egészségbiztosítási Alap bevételei (millió forint)
Egészségbiztosítási Alap kiadásai (millió forint) 2500000
2500000
Egyéb kiadások 2000000
2000000
EA egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásai
Egyéb bevételek
1500000
Garancia és (költségvetési) hozzájárulás a TB. Ellátásokhoz
Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás
1000000
Gyógyító-megelőző ellátás
Járulékbevételek, hozzájárulások
500000
1500000
1000000
500000
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások GYED
0
0
2010
2011
2012
2013
2014
2015
tény
Forrás: MÁK, KT Titkárság szerkesztés
2016
2017
költségvetés
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 tény
költségvetés 14
A magyar egészségügyi kiadások bár nominálisan növekednek, GDP-arányosan alatta vannak az OECD átlagnak, de a lengyeleknél, cseheknél magasabb, a szlovákokénál némileg alacsonyabb. A magánkiadások egyharmados arányával a Visegrádi országok között mi „vezetünk” továbbra is Egészségügyi kiadások GDP arányos szintje finanszírozó szerint (2013, vagy a legutóbbi elérhető adat)
Forrás: MNB
15
Forrás: KSH 0
16
Görögország
Ausztria
Oroszország
Norvégia
Portugália
Litvánia
Olaszország
Svájc
Svédország
Németország
Spanyolország
Csehország
Dánia
Izrael
Európai Unió–28
Szlovákia
Finnország
Hollandia
Franciaország
Magyarország
Észtország
Lettország
Írország
Belgium
600
Egyesült Királyság
400
Kanada
800
Szlovénia
500
Japán
1000
Egyesült Államok
600
Románia
1200
Mexikó
1400
Lengyelország
Százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma (2014 vagy a legutóbbi elérhető adat)
Törökország
Mexikó Svédország Írország Törökország Dánia Kanada Egyesült Királyság Egyesült Államok Spanyolország Izrael Olaszország Portugália Norvégia Görögország Finnország Szlovénia Svájc Hollandia Észtország Európai Unió–28 Lettország Szlovákia Románia Belgium Franciaország Csehország Lengyelország Magyarország Litvánia Ausztria Németország Oroszország Japán
A magyar egészségügyi mutatók tekintetében jól állunk. A százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma tekintetében az országok között az élmezőnyben, a százezer lakosra jutó orvosok száma szerint pedig a középmezőnyben helyezkedünk el. „Álljuk a sarat” a Visegrádi országok között is Százezer lakosra jutó orvosok száma (2014 vagy a legutóbbi elérhető adat) 700
300
400 200
200 100
0
Felmérések a létbiztonságról, elégedettségről egészségügy
17
Az egészségi állapotra is utaló élettartam folyamatosan nő, mind a férfiaknál, mind a nőknél. Az EU átlagtól való elmaradás azonban még jelentős, a magyar nők élettartama 4,7 évvel, míg a férfiaké 6 évvel rövidebb Születéskor várható átlagos élettartam*
*A mutató azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai (korspecifikus halálozási valószínűségek) mellett átlagosan hány évi élettartamra számíthat Forrás: KSH
18
Az egészséges évek száma az életminőséget, az egészségügyi, a szociális, az oktatási ellátórendszer hatékonyságát, az egyén táplálkozási, testmozgási szokásait is kifejezi. Itt jelentősebb a felzárkózás az EU átlaghoz, attól már csak 1-2 évvel maradunk el mind a nőknél, mind a férfiaknál Egészségben eltöltött évek száma *
*Az indikátor értéke azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai (korspecifikus halálozási valószínűségek) mellett átlagosan hány évi egészséges élettartamra számíthat. Forrás: KSH
19
A szegénységgel, a kirekesztődéssel érintettek aránya 2013-ig nőtt, azóta csökken. Az EU átlagnak azonban csupán 4/5-én állunk. Ez is egészségügyi kockázat A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata* * Azon
személyek arányát mutatja a teljes népességen belül, akik a jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi javak hiánya és a munkanélküliség tényezői valamelyikében érintettek
Forrás: KSH
20
Hazánk lakosságának élettel való elégedettsége a közepesnél valamivel jobb. Elmaradunk jócskán mind az EU átlagtól, de a cseh, a lengyel és a szlovák helyzettől is. Az életkor növekedésével egyre rosszabb nálunk a helyzet. Ez tennivalót jelez a magyar egészségügy számára is Az élettel való elégedettség*
* 0=egyáltalán nem elégedett 10= teljesen elégedett Forrás: KSH
21
Az egészségügyi közszolgáltatással való lakossági elégedettség alacsony (elmarad az itt látható közoktatásétól, de még az itt nem látható közigazgatás 6,4-es eredményétől is). Érdekesség a főváros gyenge és a községek jobb mutatója Az egészségügyi ellátórendszer minőségével való elégedettség
Forrás: KSH
A közoktatással való elégedettség
22
Az eltartottak (ezen belül az öregek) számának növekedésével, a népesség csökkenésével párhuzamosan az aktív korúak eltartási terhe folyamatosan nő Függőségi arány*
* Az egy aktív korúra eltartási kötelezettséget fejezi ki, vagyis az inaktív korúak (019 évesek), valamint a 60 évesek, vagy idősebbek arányát az aktív korúakéhoz (20-59 évesek) Forrás: KSH
23
Egy fontos vélemény: az OECD Országjelentése
Az OECD a 2016-os jelentésében – hasonlóan 2015-ös jelentéséhez • elismeri az erőfeszítéseket a magyar egészségügyben • fontosnak tartja a hatásosság javítását, mert továbbra is rosszak az egészségügyi mutatók: a születéskor várható élettartam az egyik legalacsonyabb mind a férfiak, mind a nők esetében a fő halálok továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek a standardizált halálozási arány 100 000 főre 780 haláleset (az uniós átlag 394-gyel szemben) ok: dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás és magas vérnyomás • a rák a második vezető korai halálok, a mutató a legrosszabb az EU-ban, 33 %-kal van az uniós átlag felett.
25
Az OECD szerint az egészségügyi munkaerő hiánya fenyegeti az ellátást • Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb az orvos, ápoló és fogorvos (1000 főre 3,21 jut az uniós 3,47-hez képest). • A háziorvosok aránya a szakorvosokhoz képest nagyon alacsony (12 %) • Az elmúlt években jelentős az elvándorlás • Az elvándorláson túl a lemorzsolódás is hozzájárul a szakértelemhiányhoz • Az elmúlt években jelentősen megemelték az egészségügyi szakemberek fizetését, amely azonban európai viszonylatban továbbra is alacsony • A GDP arányában mért átlagos egészségügyi kiadás szintén az uniós átlag alatt maradt 2013-ban (9,5 %-kal szemben csak 8,1 %) • Az elmúlt néhány évben enyhén nőtt a hálapénz aránya, a 2013-as összes egészségügyi kiadás 27,5 %-ával jóval az uniós átlag (16 %) felett volt • Továbbra is probléma az egyenlő hozzáférés az egészségügyi ellátásokhoz • Az egyenlő hozzáférést tovább hátráltatja a hálapénz elterjedtsége • Az ellátottak10 százaléka szerint a hivatalos díjon túl további összegeket kellett kifizetniük 26
Hazai vélemények a magyar egészségügyről
Mihályi Péter - a területtel évtizedek óta a legkülönbözőbb helyen, köztük az államigazgatásban is szembesülő – közgazdászprofesszor szerint: • a magyar egészségügy nem áll az összeomlás szélén • a külföldi munkavállalás ellenére nem kevés az orvos Magyarországon 10 ezer lakosra számítva nálunk 32 orvos dolgozik, több mint Angliában, Amerikában vagy Japánban, ahol ez a szám 28, 26, illetve 22 • az ellátottsággal nem lehet baj, mert az Európai Unión belül a 100 ezer lakosra eső kórházi ágyak számát tekintve az élbolyban vagyunk – a 4. helyen állunk Mihályi felteszi a kérdést: ha ennyire minden rendben van az egészségügyben, akkor miért ennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota, s rosszak a halálozási adatok? Válasza: mindannyian, akik már elmúltak 60 évesek, életük első 30 évében többségük • bányában, építkezésen, pöfögő kéményű ipari üzemben, zajos szövőgyárban dolgozott • egészségtelenül táplálkozott, sok alkoholt fogyasztott, dohányzott, keveset sportolt
Ha „kiexportálnánk” Amerikába ezeket az embereket, ahol a világ legjobb kórházaiban, a világ legjobb orvosai dolgoznak, ott sem számolhatnának lényegesen hosszabb élettartamra, mint Magyarországon Az elmúlt 4-5 évben 500 milliárd forintot költöttek a kórházak, klinikák, szakrendelők átépítésére, korszerűsítésére, új gépek, műszerek vásárlására. Baj, hogy az új, csillogó-villogó kórtermek, berendezések és gépek megjelenésével egyidőben jórészt megmaradtak a nem-felújított kórházak, a 8 ágyas kórtermek, az ócska sodronyágyak, a málladozó falú folyosók, a gusztustalan WC-ék és mosdók Ezt "öngólnak" minősíti Forrás: Magyar egészségügy 2016, Élet és Irodalom 2016/7. szám
28
Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter (vitatkozva Mihályi Péterrel): • súlyosnak ítéli a pálya- és országelhagyók számát Hivatkozik a rezidensszövetség és a kamara felmérésére, amely szerint ma 5-7 ezer orvossal és 3-4 ezer ápolóval kevesebben dolgoznak a hazai egészségügyben, mint 2010-ben aggódva kérdezi, sokakkal együtt: bennünket ki fog gyógyítani? Falus Ferenc, volt országos tisztiorvos válasz-cikkében írja: • Valóban sok olyan dolog van, amit egy jól felszerelt és irányított rendszerben az orvoson kívül más egészségügyi dolgozó is kiválóan és felelősséggel el tud végezni, elősegítve, hogy az orvosok tudását hatékonyabban lehessen kihasználni • Az orvosi munka érdemi mutatója ugyanis nem az, hogy hány órát dolgozott, vagy hány órát van távol otthonról, hanem az, hogy egy munkanap alatt hány a beteg sorsát érdemben befolyásoló döntést hoz Forrás: Élet és Irodalom 2016/9. szám
29
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnöke: • a szakmai struktúra átalakításában, és az ebből adódó hatékonysági tartalék kihasználásában látja a jövőt • sok a beteg, a kórházak száma a környező országokkal összehasonlítva nem sok • az orvosok száma kevés, és ők sem tudnak az orvosi fizetésből középosztálybeli létet fenntartani, ezért jellemző a területre az elvándorlás, a maradók között pedig a túlmunka, a kiégés • ugyanez elmondható az ápolókról is, a többműszakosok csaknem 55 százalékának, az egyműszakosok több mint 61 százalékának van másodállása. Hárs Ágnes-Simon Dávid kutatók: A néhány hónapja lezárult kutatásuk szerint • sok más tényező (jobb munkakörülmények, magas szintű továbbképzés stb.) figyelembevétele mellett is már kisebb mértékű béremelés is alkalmas a külföldi munkavállalás valószínűségének csökkentésére • a külföldi bérelőnyt az orvosok jelentősnek látják. A hatszoros "bérnyereség" mellett azonban érzékelik azt is, hogy a megélhetési költségeket is számba vevő "reálbérnyereség" alig több mint kétszerese az itthoninak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár: Magyarországon nincs orvoshiány, és az orvosok korfája is hasonló a nyugat-európai országokéhoz, azonban a szakdolgozók létszáma és a képzésük is alatta marad az OECD-tagországokénak • nem azért fontos, hogy a külföldön, Angliában dolgozó magyar orvosok hazajöjjenek, mert kevés orvos van itthon, hanem, mert a kint lévők olyan munkakultúrában dolgoznak, ahol minden folyamat szabályozott, és jó lenne, ha ez a kultúra a magyar egészségügyben is elterjedne Magyarországi orvosok külföldi munkavállalását befolyásoló tényezők, MTA KRTK KTI Munkaerőpiaci Tükör,
30
Kormányzati intézkedések
Egészségügyi beruházások: • az elmúlt uniós ciklusban – a már említett - 500 milliárd forint értékű fejlesztés vidéken valósult meg, akkor a főváros kimaradt Mára a vidéki Magyarországon háromszintű ellátórendszer működik: • centrumok, úgynevezett szuperkórházak, amelyek az év minden napján, annak minden órájában, minden szakmában tudnak ellátást nyújtani • kiegészítik a megyei és városi kórházak, valamint speciális feladatokat ellátó társkórházak • 2017-ben 50 milliárd forintot fordítanakfővárosi fejlesztésekrea vidékihez hasonló struktúra megvalósítása a hatékonyabb betegellátás érdekében Kórházi finanszírozás átalakítása Kormányzati cél: • az intézményrendszer a lakossági igények mentén alakítsa ki az ellátást, s ne aszerint, hogy miért kap több pénzt • a homogén betegségcsoportok (HBCS) rendszere, valamint a teljesítményvolumen-korlát átalakításával a lakosság igényéhez jobban igazodó ellátást kell kialakítani, amivel az intézmények jobban járnak Szociális ágyak leválasztása az egészségügyről Kormányzati cél: • felkészülés a demográfiai jövőképre, az egyre gyorsabban elöregedő társadalomra. 10 éven belül hárommillió olyan állampolgár lesz az országban, aki valamilyen gondozást igénylő krónikus, de nem fertőző betegséggel küzd • a szociális érdekből folyó ellátást az egészségügy rendszerén kívül kell nyújtani Igazgatási korszerűsítés = Kancellári rendszer Kormányzati cél: • az ellátás operatívabb megszervezése, a középirányítói feladatok decentralizálásával és a háttértevékenységek működtetésének egy helyre rendezésével • a kancellárok feleljenek az intézmények átlátható és transzparens gazdálkodásáért, megfelelő felelősséggel, hatáskörrel hozzák felszínre a hatékonysági és együttműködési lehetőségeket, amelyeket az egyes kórházak vezetői "nem látnak" 32
Bérfejlesztés Kormányzati cél: többlépcsős béremeléssel néhány éven belül felzárkózzunk a visegrádi országok átlagához 2012-2013-ban elindult a bérfejlesztés: • az ágazati dolgozók bérrendezésére 300 milliárd forintot fordítottak, 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, a két év alatt a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt • az alapellátásban dolgozók 2010 óta 41 százalékos finanszírozási többletben részesültek A bérfejlesztés 2016-os folytatásával • a szakdolgozók bére megduplázódik a folyamat végére: • felgyorsul az ágazatban dolgozó csaknem 100 ezer dolgozó bérfelzárkózása • a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére 2016 szeptemberétől bruttó 107 ezer, 2017 novemberétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő • a rezidensek alapbére 2017 novembertől 50 ezer forinttal emelkedik • az egészségügyi szakdolgozóknál 2016 szeptembertől új bértáblát vezettek be: 2016-ban átlagosan 26,5 százalékkal, 2017 novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal nő az alapbér • a háziorvosi praxisok 10 milliárd forint többletfinanszírozást kapnak, a védőnők és fogorvosok is 2-2 milliárd forint többlethez jutnak. Ez a védőnőknek 30-35 ezer forintot, a fogorvosoknak 50-55 ezer 33 forintot jelent havonta
Néhány összegző gondolat
• Az egészségügyi ellátórendszert - az elért részeredmények mellett egyre jobban a felerősödő strukturális szervezési és hatékonysági problémák jellemzik, s a gazdálkodási hiány • A nem hatékony működés egyre több erőforrást von el az államháztartás más területeiről (A kórházi adósságok évről-évre ismétlődő konszolidációja 2012 óta 100 milliárd forintra rúg. 2016 közepére újra több mint 52 milliárd forint a kórházak adósságállománya.) • A lakosság elégedetlensége, bizalmatlansága nő az ellátórendszert illetően • A tehetősebbek el tudnak mozdulni a magán-egészségügyi szolgáltatások irányába. (Erre, valamint a gyógyszerekre, nemkülönben az OECD által is szóba hozott hálapénzre az egészségügyi kiadásoknak mintegy 40 százalékát a lakosság fizeti, adózott jövedelméből.) 35
• Kísérőjelenség az alulfinanszírozottság • Évekig az egészségüggyel azonos arányban költött a költségvetés az államadósság törlesztéséhez tapadó kamatkiadásra. E - korábban magunkra húzott - teher nélkül nekünk is más lenne /lett volna/ a mozgásterünk a közkiadások állami finanszírozásában • Az egészségügy - ugyanúgy, mint az oktatás - híd a jelen és a jövő között • Fontos ezért, hogy az ágazat fejlesztésére - mind a humán-erőforrásra, mind a gyógyítást szolgáló épületekre, gépekre, műszerekre - fordított forrásokat „jól fektessük be". • Kérdés, hogy a pénzügyi és a szakmai koordináció találkozik-e az egészségügyi intézmények eredményesebb működése érdekében? • A minőségi elemeknek, a magasabb fokú szervezettségnek a közellátórendszerbe, nemkülönben a versenyszférába vitelével lehet • az államháztartás egyensúlyát tartósan fenntartani, s • a növekedést érezhetően - átlagosan legalább három százalék körülivé tenni évről évre. • Az egyensúly megteremtésében mára újabb kihívás, a kiegyensúlyozott költségvetés.
36
• Miért kell sietni?
A gazdasági növekedésünkre - s ezáltal egyensúlyunkra - pozitív hatást gyakorló tényezők közül • egyfelől az uniós források • másfelől a kedvező olaj- és nyersanyagárak nem maradnak fenn sokáig • Helyes az uniós források 60 százalékának a gazdaság fejlesztését szolgáló célokra irányítani, megfelelő követelmények mellett • A bevételek-kiadások egyensúlyához szükség van a gazdaság elindult „fehérítéséből” , az adóbeszedési munka egyre eredményesebbé válásából származó pótlólagos bevételek mellett az államszervezet működésének hatékonyság-javulásából elérendő megtakarításokra is • Ezek által – remélhetőleg – megteremthetők a szükséges további állami források az emberek életét közvetlenül érintő közszolgáltatások – így az egészségügy – fejlődéséhez 37
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
38
