Makói Gyógyfürdő Kft.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013. november
Bevezető Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat /továbbiakban: SZMSZ/ a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.)alapján készült. Figyelembe veszi a számviteli törvény rendelkezéseit valamint a munkajoggal kapcsolatos törvény rendelkezéseit.* Az SZMSZ a társaság vezetésének és gazdálkodásának, a Kft. jellegének megfelelő szabályokat tartalmazza, így: a társaságra, működésére jellemző, nagyrészt hosszabb időre érvényes adatokat, alapvető elveket, és előírásokat, tevékenységi kört, a társaság irányítási rendszerét, szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályozásait, a társaság vezető és ellenőrző szerveit azok feladatait, és jogkörét, a dolgozók jogait és kötelezettségeit. Az SZMSZ betartása és betartatása a társaság tagjainak vezetőinek és alkalmazottainak elsőrendű kötelessége. A Társaság tervszerű és jogszerű működésének biztosítása érdekében az SZMSZ folyamatos karbantartást igényel. A megfelelő működés érdekében az SZMSZ-től való esetleges eltérés vagy módosítás kizárólag az Ügyvezető jóváhagyásával történhet.
I. Általános rész I.1. A társaság főbb adatai: A társaság neve: Makói Gyógyfürdő Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövidített neve: Makói Gyógyfürdő Kft. A társaság székhelye: 6900 Makó, Makovecz tér 6. A társaság ügyvezetője: Scheitzner Beáta, 6900 Makó, Fűrész u. 7. Az alapító okirat kelte: 2008. november 18. Cégjegyzék száma: Cg. 06-09-013308 A társaság. bankszámla száma: Raiffeisen Bank 12069000-01110646-00100006 A társaság adószáma: 14555462-2-06
A társaság statisztikai számjele: 14555462-9311-113-06 A társaság tb. folyószámla száma: 179206818 Törvényességi felügyeleti szerve: Csongrád megyei Bíróság mint Cégbíróság A Kft. alapítója: Makó Város Önkormányzat Képviselő- testülete 6900 Makó, Széchenyi tér 22.
A Kft. Felügyelő Bizottságának tagjai: Baranyi Sándor 6900 Makó, Wekerle u. 33 Gáspár Sándor 6900 Makó, Temesvári u. 2. Molnár László 6900 Makó, Csanád vezér tér 3. Kiss Imréné 6900 Makó, Dugonics u. 1. Dr. Siket István 6900 Makó, Hunyadi u. 14. A Kft. Könyvizsgálója: Kis Pál László
6726 Szeged, Vedres u. 12.
Kamarai nyilvántartási szám: 000537 I.2. A társaság célja:
A társaság alapítóját a Kft. létrehozásában az a cél vezérelte, hogy vagyoni hozzájárulással olyan vállalkozást hozzon létre, amely alkalmas a fürdő szakszerű és biztonságos működtetésére, gyógyfürdő és gyógyászati ellátások működtetésére, turisztikai és sport szolgáltatások nyújtására a folyamatos fejlődés mellett, az üzleti érdekek biztosításával. I.3. A társaság tevékenységi köre:
9311 Sportlétesítmény működtetése Egyéb tevékenység: 0812 kavics, homok, agyagbányászat 4110 Épületépítési projekt szervezése 4120 Lakó és nem lakó épület építése 4221 Vízi létesítmény építése 4299 Egyéb m.n.s építés 4311 Bontás 4312 Építési terület előkészítés 4313 Talajmintavétel, próbafúrás 4321 Villanyszerelés 4322 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondícionáló szerelés 4329 Egyéb épületgépészeti szerelés 4331 Vakolás 4332 Épületasztalos-szerkezet szerelés 4333 Padló-, falburkolás 4334 Festés, üvegezés
4339 Egyéb befejező építés m.n.s 4391 Tetőfedés, tetőszerkezet építés 4399 Egyéb speciális szaképítés m.n.s 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás 5630 Italszolgáltatás 6810 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6831 Ingatlanügynöki tevékenység 6832 Ingatlan kezelés 8020 Biztonsági rendszer szolgáltatás 8110 Építményüzemeltetés 8230 Konferencia és kereskedelmi bemutató szervezése 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 9329 M.n.s egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység I.4. A társaság jogállása:
A társaság, mint jogi személy, sajátos cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A társaság gazdasági jogalanyiságkénti működése során szerződéses kapcsolatba kerül harmadik személyekkel. A szerződésekből keletkező jogok és kötelezettségek nem a tagot, hanem a társaságot illetik meg illetve terhelik. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akarat-elhatározása szerint, szabadon köti a társaság céljainak megvalósítása érdekében. A társaság perbeli cselekményeit jogi meghatalmazottja útján végzi. Saját nevében áll perben a társaság akkor is, ha a társaság tagja áll perben a társasággal szemben. Fentieken túlmenően a társaság önálló adózó, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal rendelkezik. I.5. Képviselet és cégjegyzés A társaság nyilatkozatait képviselője útján teszi meg. A jogi hatások a társaság javára illetve terhére keletkeznek. A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a társaság kézzel vagy géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alatt a társaság ügyvezetője önállóan, az aláírási címpéldánynak megfelelően írja alá a nevét. A Kft. törvényes képviseletét a társaság ügyvezetője látja el, aki önállóan jogosult a cég jegyzésére, illetve a cég nevében aláírásra. Egyes ügyekben képviseleti jogát delegálhatja a társaság valamely vezetőjére, munkatársára.
II. A társaság belső viszonyai A Tag – az ok és a cél meghatározása mellett – jogosult írásban a taggyűlés összehívását kérni.
A Tagot megilleti az ügyvezetésben való részvétel: a taggyűlésen a szavazati, tanácskozási joga gyakorlásával. Megilleti továbbá a Tagot a társaság könyveibe és egyéb irataiba való betekintés és ezekkel kapcsolatban a felvilágosítás-kérés joga. Az ellenőrzési jog az ügyvitel megvizsgálására, illetve a megvizsgálás lehetőségére vonatkozik, amit a Tag a Felügyelő Bizottság útján gyakorol.
III. A társaság szervezete és irányítási rendszere III.1. A társaság általános irányítását az alapító látja el. III.1.1 A taggyűlés jogköre, hatásköre A Taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, pótbefizetés elrendelése és visszatérítése törzstőke felemelése és leszállítása üzletrész felosztásához való hozzájárulás az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, valamint az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke ¼-ét meghaladja, illetőleg amelyet az ügyvezetővel vagy annak közeli hozzátartozójával /PTK. 685. §./ köt, az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a társaság képviseletéről, a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának, és szétválásának elhatározása, valamint gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba való belépésről való döntés, az alapító okirat módosítása, mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. III.2. A társaság operatív irányítása A társaság operatív, illetve gazdasági irányítását az ügyvezető látja el. Ő látja el a társaság munkaszervezéséből, valamint a társaság törvényes képviseletéből adódó feladatokat is. Tevékenységét munkaviszony keretében látja el, határozott időre szóló kinevezés alapján. III.2.1. Az ügyvezető feladatai és hatásköre
intézi a társaság ügyeit és képviseli a társaságot, gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, gondoskodik az alapító által hozott határozatok nyilvántartásának folyamatos vezetéséről, elkészíti a társaság mérlegét és a vagyonkimutatást, ezeket az alapító elé terjeszti, köteles az alapító kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé teszi, munkáltatói jogot gyakorol a társaság dolgozóival szemben. III. 2.2 Megszűnik az ügyvezetői tisztség:
a megbízás időtartamának lejártával, ha az alapító a megbízást visszavonja, lemondással, elhalálozással, a törvényben szabályozott kiváltó ok bekövetkezése esetén.
III. 2.3 Az ügyvezető az alapító írásbeli hozzájárulása nélkül: a társaság tevékenységi körébe tartozó üzletszerű gazdasági tevékenységet saját nevében nem folytathat, nem lehet korlátlanul felelős tagja a társaságéhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságnak, nem lehet egyéni vállalkozó a társaságéhoz hasonló, vagy azonos tevékenységi körben, nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéhoz hasonló tevékenységet folytató más gazdasági társaságban. III.3. A társaság ellenőrzési rendszere III.3.1. A Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Ennek keretében az ügyvezetőtől és a társaság alkalmazottaitól jelentést, felvilágosítást kérhet, megtekintheti és megvizsgálhatja a társaság könyveit és iratait. A Felügyelő Bizottság megvizsgálja az Alapító elé kerülő fontosabb jelentést és mérleget. A vizsgálat eredményét a felügyelő bizottság elnöke írásban ismerteti, e nélkül a kérdésekben és a mérleg elfogadásáról döntés nem hozható. A Felügyelő Bizottság 3 tagú, tagjait az alapító bízza meg. Megbízatásuk határozott időre szól. A tagok illetve az elnök kiválasztása során a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül választanak elnököt. Az elnök köteles az alapítónak jelezni a felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökkenését.
A Felügyelő Bizottság minden tagjának egy szavazata van, határozatképességéhez mindhárom tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság köteles az Alapító döntését kérni, ha feltételezhető, hogy az ügyvezetőt mulasztás terheli vagy egyébként a társaság érdeke megkívánja. A Felügyelő Bizottság tagja illetve a Felügyelő Bizottság írásos véleményét a taggyűlésen kötelező ismertetni, lehetőséget kell adni a szóbeli vélemény nyilvánításra, melyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. III.3.2. A könyvvizsgáló A Felügyelő Bizottság mellett a Társaság ellenőrzést a Könyvvizsgáló végzi. A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve jelöli ki, határozott időre. A kijelölést követően a társaság ügyvezetője köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint a könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló jogaira és kötelezettségeire a Gt. szabályai vonatkoznak. Jogai: Az ügyvezetőtől valamint a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, betekinthet a társaság könyveibe a társaság pénztárát, bankszámláját, szerződéseit megvizsgálhatja, jelen lehet a Felügyelő Bizottság illetve a Taggyűlés ülésein, a társaság költségére szakértői vizsgálatot kezdeményezhet. Kötelezettségei: a társaság számviteli dokumentumait, nyilvántartásait szükségesnek ítélt gyakorisággal, de legalább évente egyszer átvizsgálni, jelentéseket, mérleget, vagyonkimutatást, elszámolást, amely a Taggyűlés elé kerül, előzetesen megvizsgálni és véleményezni, haladéktalanul tájékoztatni a Taggyűlést és annak összehívását kezdeményezni, abban az esetben, ha ellenőrzése során a társaság működésében jogsértő vagy a társaság érdekeivel ellentéte tényeket tapasztal, vizsgálatainak eredményét a Taggyűlés elé terjeszteni.
IV. A működés rendje: IV.1. Munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogok gyakorlása a dolgozók munkaviszonyával, megbízási és vállalkozói jogviszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben való döntés jogát jelenti. Ide tartozik az előzőekben felsorolt jogviszonyok létesítése, megváltoztatása, megszüntetése, a bér és az egyéb anyagi ösztönzés megállapítása, a munka minősítése, felelősségre vonás, és anyagi felelősség alkalmazása. A társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja.
IV.2. A társaság valamennyi dolgozójának joga és kötelessége IV.2.1. A társaság dolgozóinak joga: A társaság dolgozóinak elidegeníthetetlen és állandóan érvényes joga, hogy: a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott jogait gyakorolhassa, megismerje a társaság terveit, célkitűzéseit, részt vehessen ezek kialakításának folyamataiban, és megtehesse munkájával összefüggő javaslatait, a végzett munkájáért megkapja azt a bért, keresetet, juttatást, kedvezményt, amely a Munka Törvénykönyve, a munka-, megbízási- vagy vállalkozói szerződés, illetve a társaság belső szabályai alapján jár, számára biztosítva legyenek a munkavégzés feltételei és eszközei. IV.2.2. A társaság valamennyi dolgozójának kötelessége saját munkaterületén elősegíteni a társaság céljainak maradéktalan és eredményes teljesítését, a jogszabályokban, belső szabályzatokban és utasításokban előírt feladatokat előírás szerint végrehajtani, azok végrehajtását elősegíteni és ellenőrizni, az ügyvezető határozatait késedelem nélkül végrehajtani, akkor is ha annak tárgyában külön végrehajtási utasítás nem került kiadásra, munkaterületén a törvényességet, szakmai előírásokat maradéktalanul betartani, munkakörével járó ellenőrzési feladatokat folyamatosan és következetesen ellátni, a társaság vagyonának és eszközének megóvása, a baleset vagy anyagi kár megelőzése /megszüntetése / érdekében intézkedni vagy erre illetékesek figyelmét felhívni, a munkahelyen az előírt időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejét beosztásának megfelelő, hatékony munkavégzéssel tölteni, a felettese által kiadott munkát haladéktalanul megkezdeni, a vonatkozó jogszabályoknak és utasításoknak megfelelően határidőre végrehajtani és tevékenységéről felettesének beszámolni, a dolgozók más szervnél tartott rendezvényen tájékoztatást nem adhatnak, véleményt nem nyilváníthatnak, ha arra felhatalmazást nem kaptak, más szervnél megtartott értekezletről a megbízott dolgozó a kiküldő felettes részére minden esetben tartozik jelentést tenni, a társaság vendégeivel, ügyfeleivel és más dolgozóival szemben udvarias és előzékeny, figyelmes magatartást tanúsítani, öltözködésében és viselkedésében a társaság követelményeinek megfelelni, az előírt szakmai oktatáson továbbképzéseken rendszeresen részt venni munkája ellátáshoz szükséges és előírt képesítést letenni, a rendelkezésére bocsátott munkaeszközöket, felszereléseket gondosan megőrizni, az anyagot takarékosan kezelni, a társaság gazdálkodásához szükséges eszközök és anyagok kizárólag a társaság érdekében használhatók, illetve hasznosíthatók, a jogtalan használattal a társaság okozott kárt a munkajog szabályai szerint meg kell téríteni. Egyebekben a dolgozók konkrét feladatait, jogait és kötelezettségét a munkaszerződés elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
IV.3. Felelősségre vonás és kártérítési jogkör A társaság ügyvezetője felett a Taggyűlés, a többi alkalmazott felett az ügyvezető gyakorolja a felelősségre vonási, illetve kártérítési jogkört. Ezen ügyekben a jogkör alkalmazásánál a Gazdasági társaságokról, és a Munka Törvénykönyvéről szóló törvények rendelkezései az irányadók. IV.4. Képviseleti, aláírási jogkör A társaság nevében aláírásra az ügyvezető igazgató önállóan jogosult. Aláírásra vonatkozó jogát delegálhatja a társaság felsővezetői részére (távollét, betegség, esetén illetve egyéb szakmai ügyekben stb.), akként, hogy az ügyvezető neve és beosztása nyomtatva és a meghatalmazott kézjegye és „h” betűjelzéssel kerülhet a dokumentumra. Az adóbevallások, mérleg, beszámoló, jelentések, hatósági szerződések aláírását nem delegálhatja. IV.5. Bankszámla feletti rendelkezés A társaság bankszámlája feletti rendelkezéshez a társaság számláját kezelő bankhoz bejelentett ügyvezető szükséges. IV.6. Utalványozási jog Az utalványozási jog azt a jogosultságot jelenti, amivel az ezzel felruházott személy igazolja a pénztár felé valamely kifizetés jogosságát. Pénz, anyag, fogyóeszköz utalványozására csak az utalványozási joggal felruházott vezető jogosult. A társaság alkalmazottait az ügyvezető ruházhatja fel utalványozási jogosultsággal. A társaság Számvitel politikája és a Pénzkezelési szabályzat rendelkezik a részletekről.
V. A társaság szervezete A társaság működését négy szakterület szoros együttműködése biztosítja. A szakterületeket az ügyvezető által kinevezett szakmai vezetők irányítják és munkájukat az ügyvezető koordinálja és irányítja. V.1. A négy szakterület: általános műszaki üzemeltetés – szakmai tevékenységre, működésére az Üzemeltetési szabályzat vonatkozik, vezetője az Üzemeltetési vezető, gazdaság-igazgatás – szakmai tevékenységére, működésre a számviteli - pénzügyi szabályzatok, élelmezési szakmai szabályok (HACCP) vonatkoznak, vezetője a Gazdasági és gyógyászati vezető,
gyógyászat és wellness szolgáltatás – szakmai tevékenységére a gyógyászati házirend és az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szakmai szabályok vonatkoznak, vezetője a Gazdasági és gyógyászati vezető, marketing – tevékenységére az éves marketing terv vonatkozik – a Marketing vezető. A szakterületek vezetői felsővezetői feladatokat látnak el, konkrét jogaikat, kötelezettségüket a munkaköri leírásuk tartalmazza. Közvetlenül az Ügyvezető irányítása alá tartozó feladatok: munkaügyi feladatok – munkaügyi ügyintéző ügyfélkapcsolat, értékesítés – ügyfél kapcsolati csoportvezető és munkatársak pályázati projektek – személyi asszisztens. Az ügyvezető távollétében illetve akadályoztatása esetére a felsővezetők közül eseti megbízással jelöli ki helyettesét. További munkakörök: - Üzemeltetés: műszakvezető vízforgató gépész karbantartó uszodamester, medenceőr szauna-mester udvaros-kertész létesítmény takarító -
Gazdaság-igazgatás: főpénztáros, gazdasági ügyintéző gyógyászati elszámoló, gazdasági ügyintéző anyagazdálkodó, gazdasági ügyintéző éttermi pultos, kisegítő szakács éttermi kisegítő
-
Gyógyászat-wellness: gyógymasszőr gyógytornász fizikoterápiás szakasszisztens fürdőorvos
-
Marketing: marketing ügyintéző turisztikai ügyintéző, szervező A konkrét feladatokat, jogokat és kötelezettségeket a munkaszerződéssel együtt, a munkábalépéskor átadásra kerülő munkaköri leírás tartalmazza. Melléklet: Organogram
V.2. Kapcsolati rend A Társaság felső vezetői szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal megbeszélést tartanak az aktuális folyó feladatokról, ennek személyi köre bővülhet a napirenden lévő feladatért felelős munkatársakkal. A tárgynegyedévet követően értékelő értekezlet az elért eredményekről és a következő negyedévi feladatokról. Évzáró-évnyitó összmunkatársi értekezlet az év értékelés és az új év feladatainak megbeszélése. Folyamatos, szükség esetén napi szintű kapcsolattartás a külső könyvelővel és a könyvvizsgálóval – felelős a gazdasági és gyógyászati vezető, kapcsolattartás az önkormányzat illetékes bizottságaival, szakigazgatási szerveivel – felelős az ügyvezető, és a szakterület vezetők. Az iratkezelés a társaság székhelyén, a gazdasági irodán történik. Részletes szabályait az iratkezelési szabályzat tartalmazza.
VI. Munkaviszonnyal kapcsolatos előírások VI.1. A munkaviszony létesítésének előfeltételei: a szakképesítéshez kötött munkakörök betöltéséhez a munkavállalónak szakképesítést kell igazolni, a társaság csak olyan dolgozót alkalmazhat, aki az előző munkáltató által kiállított igazolásokat a munkába álláskor leadja, a dolgozó személyi adatait a személyazonosságát igazoló okmány alapján kell ellenőrizni és kiállítani. VI.2. Munkaviszony létesítésének módja Az ügyvezető az Alapító bízza meg és gyakorolja vele szemben a munkáltatói jogokat. A társaság többi dolgozójával szemben a társaság, mint munkáltató részéről az ügyvezető köti meg a munkaszerződést, megbízási szerződést, vállalkozói szerződést, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az alkalmazási iratokat / szerződéseket/ írásban kell megkötni. A munkaviszony a munkába lépés napjával kezdődik. A munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető, amely 3 hónap. A próbaidőt meghosszabbítani nem lehet, a próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.
VI.3. A munkaidő és a pihenőidő VI.3.1. A társaság a dolgozóit munkaviszonyban történő foglalkoztatás során a műszaki üzemeltetés, a recepció, az étterem, a gyógyászat feladatellátása során kettő havi munkaidőkeret figyelembevételével foglalkoztatja; a gazdálkodás-igazgatás, a marketing területén heti 40 órában, hétfőtől-péntekig napi 8 óra figyelembe vételével foglalkoztatja. Az ügyvezető és a felsővezetők kötetlen munkaidő beosztásban heti 40 óra figyelembe vételével végzik feladataikat. A munkavállalót hetente 2 pihenőnap illeti meg. Havonta legalább egy hétvégének szombatvasárnapra kell esnie a munkaidő keretben dolgozóknál. A munkaidőkeretben foglalkoztatottak részére a műszakbeosztást, előre, a tárgy hónapot megelőző hónap 20. napjáig rendelkezésre kell bocsátani.
VI.3.2. A napi munkaidőbe a napi 30 perc ebédidő a munkaidőkeretben foglalkoztatottak esetében a munka jellegére tekintettel beleszámít, azt külön ledolgozni nem kell. A fix munkaidőben dolgozók (gazdasági, valamint a marketing szakterület) munkaidejébe az ebédidő nem számít bele. A napi munkaidő kezdete azonban rugalmas, az vagy H-P 7.30 -16.00 óra vagy 8.0016.30 óra, a dolgozó választása szerint. Választásáról köteles vezetőjét tájékoztatni. VI.3.3. A vállalkozói alapú megállapodásokat a fürdőgyógyászat területén a tevékenység jellegétől, a hatósági működési engedély szerinti, változó időtartamra köti. VI.4. Rendkívüli munkavégzés A munkáltató a munkavállalót kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre kötelezheti. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül a munkaidő beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. Az elrendelés szempontjából a túlmunkával esik egy tekintet alá a pihenő-vagy munkaszüneti napon végzett munka. Ha a munkavállalót a heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot /pihenőidőt/ kell biztosítani a munkavégzést követő hónap végéig. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. A munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. Nem minősül túlmunkának, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. VI.5. Rendes szabadság A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, mely alap- és pótszabadságból áll.
Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben keletkezett, részére a szabadság időarányos része jár. VI.6. A szabadság kiadása A szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelenteni. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással valamint a munkával töltött idő nem tartozik bele a szabadságba. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltatni nem lehet. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása, vagy halála illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a dolgozó fizetés nélküli szabadságot kérhet, melyet az ügyvezető engedélyezhet.
VII. A munka díjazása A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A teljesítménykövetelményeket a munkáltató állapítja meg, amelyeket alkalmazás előtt a munkavállalók tudomására kell hozni. Túlmunkáért, a heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállalót pihenő nap vagy a rendes munkabéren felül a Munka Törvénykönyve szerinti díjazás is megilleti. Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása szerint a munkavállaló a túlmunka ellenértékeként a rendes munkabéren felül bérpótlék helyett szabadidőre jogosult, ez nem lehet kevesebb a végzett túlmunka időtartamánál. A munkavállalót, ha a munkáltató működési körén felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre személyi alapbére megilleti.
A munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, illetve alkalmi munkavállalás esetén, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. A munkabért a tárgyhónapot követő hó 10-ig kell kifizetni. Ha a kifizetés napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. Főszabályként a munkabért átutalással teljesíti a társaság. A dolgozó külön kérelmére az ügyvezető engedélyezheti a pénztárból való kifizetést. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lenni, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkabért jogalap nélküli kifizetés esetén a munkavállalótól 60 munkanapon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni.
VIII. Egyéb juttatások VIII.1. Munkába járási támogatás: A munkáltató a munkavállaló munkába járásának megkönnyítésére megtéríti az utazással kapcsolatos, költségeinek meghatározott részét – a dolgozó igényének megfelelően tömegközlekedési bérlet vagy a feltételek megléte esetén gépkocsi- a 78/1993. /V. 12./ Korm. sz. rendeletben és a mindenkor hatályos magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt módon és mértékben. VIII.2. Munkaruha és ruházati költségtérítés A társaság dolgozóinak munkaruhát illetve egyes munkakörökben ruházati költségtérítést biztosít. Az erre vonatkozó szabályok külön szabályzatban kerülnek megállapításra. VIII.3. Dolgozói fürdőbelépő A társaság a dolgozók részére évente maximum 15 darab kedvezményes, fürdőbelépőt biztosít, a fürdő valamennyi szolgáltatásának igénybevételére, ezzel is hozzá kíván járulni a dolgozók és családtagjaik tartalmas, egészséges szabadidő eltöltéséhez. Az erre vonatkozó részletes szabályok külön szabályzatban kerülnek meghatározásra. VIII.4 Dolgozói étkezési jegy A társaság az általa üzemeltetett étteremben - kizárólag itt felhasználható - dolgozói étkezési jegy kiadásával biztosítja minden munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozónak az étkezési lehetőséget. A „Dolgozói étkezési jegy” havi 1 főre keretösszegét az éves üzleti tervben határozzák. Az erre vonatkozó részletes szabályok külön szabályzatban kerülnek meghatározásra.
IX. Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. november 1. napján lép hatályba. Kivétel a VII.3. pont, melynek hatályba lépési ideje 2014. január 1. Ezzel egyidejűleg 2013. június 1. napjától kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.
Makó, 2013. október 31.
Scheitzner Beáta ügyvezető
Szervezeti felépítés I. - Általános üzemeltetés Ügyfélkapcsolati munkatársak - HR
Ügyvezető
Üzemeltetés vezető
Gazdasági; Wellness Gyógyászati vezető
Ágazati csoportvezető
Takarítók
Projekt koordinátor
Medenceőrök; uszodamesterek
PR; Marketingvezető
Energetikus Műszakvezetők
Szauna mesterek és felügyelők
Karbantartó, Vízforgató gépészek
Udvaros
Szervezeti felépítés II. – Gazdasági-gyógyászat és wellness
Ügyfél kapcsolati munkatársak HR
Ügyvezető
Üzemeltetési vezető
Gazdasági és Gyógyászati wellness vezető
Főpénztáros-pénzügyi ügyintéző
Könyvelés
Projekt koordinátor
Éttermi szolgáltatások menedzser
Konyhafőnök
Konyhai alkalmazottak
gyógyászati csoportvezető és masszőrök, gyógytornászok, szakasszisztensek
PR; Marketingvezető
Szakorvosok; Szakrendelő szakasszisztens
Szervezeti felépítés -PR; Marketing Ügyfélkapcsolati munkatársak - HR
Gazdasági; Wellness Gyógyászati vezető
Ügyvezető
Projekt koordinátor
Üzemeltetési vezető
PR; Marketingvezető
Marketing Munkatársak
Tourinform iroda Munkatársak