A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
II. Évfolyam, 7. szám, 2005. Július
Megjelenik havonta
Makfalva elkötelezett „szerelmesei” „Szülőföld szorítsad, fogjad a kezem, hogy ne törjön bennem ez a megszenvedett, egyetlen varázs, s érezzem örömöd, ha dúdol meződön az érő kalász.” /Molnos Lajos: Csendesen ballagó/ „A föld ahová bennünket Isten ültetett” – így nevezi a szülőföldet, benne szülőfaluját Tamási Áron. A szülőföld a gyermekkorral együtt meghatározó minden ember életében. Hiszen ez az a hely, ahol elsajátítjuk édesanyánk nyelvét, ahol kibontakozik gyermekszemünk előtt a világ a maga csodáival, embereivel, hagyományaival, szokásaival és gondjaival. És lassan felfedezve közvetlen környezetünket, életre szóló kötődések születnek a helyhez, az egyetlenhez, ahol igazán otthon vagyunk. Ahonnan elszakadni fájdalom nélkül lehetetlen, Fülöp Dénes díjnyertes pályázatának elismerő oklevele ahová mindig visszavágyunk. Bennünket az Isten Makfalvára ültetett. Köszönjük, és mindenikünk a maga módján megpróbálja háláját kifejezni. Legtöbben a magunk helyén elvégzett becsületes munkával, a nyelv megőrzésével, hagyo-mányaink ápolásával. Ez a legtöbb ami által megmaradhattunk vérzivataros évszázadokon át, és ez egyben a jövő záloga is. Vannak közöttünk szerencsére olyanok is, akik kutatják, megörökítik és másokkal is megismertetni kívánják szeretett szülőfalunk évezredes történetét, azzal a bevallott szándékkal, hogy gyökereink még mélyebbé, elszakíthatatlanná váljanak. A fenti gondolatok Gálfalvi Artúr Béla Makfalva monográfiájának olvasása, forgatása kapcsán születtek. A monográfia – amint az a könyvbemutatón is elhangzott – igen értékes szellemi ajándék falunknak. De nem előzmények nélküli. Minthogy Makfalva rendkivüli falu volt az oktatás, a művelődési intézményteremtés terén évszázadokon át, úgy a helytörténti kutatás terén is elöljárt. Így: Az 1920–as években megjelent Bencze Gyula Makfalva története c. műve, melyből a Véndiákok lapja 1927. I. 15 – én / III. Évfolyam 1. szám / 20 – 24 oldalon a Dósa (Dózsa) család és a makfalvi Wesselényi iskola címmel közöl egy részt a Népnevelés és Oktatésügyi Szemle c. rovatban. Rovatvezető Gyerkes Mihály. Rózsa Lajos: Makfalva földrajzi monográfiája (diploma dolgozat, román nyelven, 1965) Fülöp Dénes: Makfalva helynevei (1973) kiadta az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport 1997. Budapest) Fülöp Dénes: A makfalvi községi néprajzi múzeum (1976. I. fokozati dolgozat, Kolozsvár) Fülöp Dénes: A makfalvi fazekasság története (1994. pályamunka, II. díjat nyert a Magyar Néprajzi Múzeum pályázatán) Fülöp Irén: Makfalva története (1985. I. fokozati dolgozat, Kolozsvár) Fülöp Irén: A Wesselényi Népiskola története (1994 Budapest, díjnyertes pályamunka a Magyar Néprajzi Múzeum pályázatán) Suba László: A makfalvi szekeresség története (2002. Budapest, díjnyertes pályamunka a Magyar
Makfalvi Tekintő
2. oldal
Néprajzi Múzeum pályázatán) Fülöp Dénes: 14 makfalvi legendája jelent meg „Beszéli a világ, hogy mi magyarok...” c. magyar történelmi mondák könyvben (Budapest, 1998.) Péterffy László: Makfalva egyháza és a Wesselényi Kollégium (2003. Székelyudvarhely) Ugyancsak falunk történetének igencsak fontos időszakát örökítette meg Balogh Ferenc lelkész kézíratában, mint: a Wesselényi kollégium megtartásáért folytatott embertelen küzdelmeket az 1930–as évek második felében, valamint a Dombi - és Gálkerti iskolák építésének történetét. Említésre méltó Suba Mária tanárnő tevékenysége, aki kutatja, feldolgozza a makfalvi szövés-fonás történetét és több alkalommal szervezett szemet – szívet örvendeztető kiállítást ezen témából. (Előkészületben van a makfalvi szövés – fonást bemutató dolgozata) Bernád Ilona kutatja falunkban is a népi gyógyászat hagyományait, melyek eredményei két könyvében fellelhetők: Egészségünkért (Uránia, Sepsziszentgyörgy, 2002.) és A tizenkét makfalvi legendát Egészségünkért (második kötet, Uránia, Sepsziszentgyörgy, bemutató könyv 2004.) A Makfalvi Tekintő c. helyi lap (2004 - 2005) rendszeresen közöl helytörténeti és jelenkori cikkeket falunkról, úgyszintén a Lármázó c. iskolai lap is. Ami számunkra a legörvendetesebb, hogy hajdani tanítványaim közül többen választották Makfalva történetét államvizsga dolgozataik témájául, mint: Péterfi Levente, Felméri (Somodi) Erika, Bernád Barna, Bán Katalin (Budapest). Ez azt jelenti, hogy az elvetett mag jó földbe kerülvén termést hozott. Így bővült és reményeim szerint még bővülni fog Makfalva elkötelezett „szerelmeseinek” száma, nemcsak a magunk de szülőfalunk minden lakójának örömére és épülésére. Fülöp Irén
Makfalvi kéziratos rovásemlék 1970-ben vált közismertté a makfalvi kéziratos rovásszöveg, ekkor közölte a felfedező, Dankanits Ádám: Rovásírásos sorok 1624-ből című rövid közleményét (NyIRK, 1970/2). Ma a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Dokumentációs Könyvtárban őrzik. Akadt „kutató”, aki kétségbe próbálta vonni a szöveg makfalvi eredetét, holott a rovásbetűs sorok alatti latin nyelvű bejegyzés egyértelmű és félreérthetetlen. Magyarul így hangzik: „1624. esztendőben. Az enyém, makfalvi Farkaslaki Mátyásé ez a könyv.
A makfalvi kéziratos rovásemlék
A barátja, kobátfalvi Fehérvizi Mihály adta (ajándékozta) neki”. Magunk a Mégiscsak makfalvi a makfalvi rovásemlék című írásunkban személynévtörténeti adalékokkal igazoltuk, hogy a kérdéses időszakban éltek a faluban Farkaslaki névre hallgató családok (Romániai Magyar Szó, 2003. március 27). Az emlék (lásd a közölt ábrát) három sorból áll, az első sor a legrövidebb (mindössze hat betű), a harmadik pedig a leghosszabb. A ma már véglegesnek tűnő olvasat (jobbról balra haladva) így hangzik: Ez tűke Farkaslaki Mátyásé ez az könyö ha ki ellopija felakaszák. A szövegbeli tűke szó ma tőke (érték) formában él, a könyö pedig könyvet jelent. Az utolsó, felakaszák szóban nincs jelölve a hosszú Sz mássalhangzó, ezt rovásemlékeink zöme mellőzte. Sajátos megépítésű betűk is vannak: R, L, P, míg a H a 300 – 400 évvel korábbi forma továbbélését igazolja. Két biztosnak látszó ligatúra (összevonás) is látható a sorokban: LA, IJ. Makfalváról egy később keletkezett, két betűből álló feliratos (epigráfiai) emléket is számon tart a rovásíráskutatás.
Ráduly János
Makfalvi Tekintő
3. oldal
KÁRPÁT-MEDENCEI, MOLDVAI ÉS EMIGRÁNS MAGYAR KÖZÖSSÉGEK (4.) Délvidék, Horvát-Szlavónia A sorozatot a déli utódállamokkal kezdtem, a szlovéniai Muravidékkel, székhelyével, Lendva városával, valamint a fővárossal, Ljubljanával és a horvát fővárossal Zágrábbal. Horvátország magyar lakosságáról tudni kell, hogy 1920-ban, amikor széthullott Magyarország, a határmenti Verőce megyében, DélBaranyában, Szerémség és Szlavónia Horvátországhoz eső részén, valamint Fiumében 130 ezer magát magyarnak valló személy élt (1910-es népszámlálás). Számuk fokozatosan apadt, 1930: 82.000, 1960: 42.000, a két utolsó népszámlálás szerint: 1991: 25.000, 2001: 16.000. Említettem, a két országot történelmi szálak kötötték szorosan egymáshoz. Szent László királyunk volt a hódító, Könyves Kálmán királyunkat horvát királynak is megválasztották. Azóta a magyar királyt a horvátok is mindig saját királyukul választották, s így Horvátország a Magyar Szent Korona országa volt, s azon belül alakította ki a maga teljesen külön kultúráját, őrizte és fejlesztette nyelvét. Bodnár András egyetemi tanár meséli: “A szlavóniai Valkó vagy Vuka folyó menti magyar falvak is eltűnőben vannak. Valamikor a magyar etnikum határa a XV. században lement egészen a Jakovári lőszplatóig (föld leülepedés határolta síkság). A Valkó folyó középső és alsó szakasza tiszta magyar volt egészen Ilokig, Újlakig. Eszék és környéke is tiszta magyar volt. A Dráva folyó melletti mezővárosban 1469-ben 214 család élt, és ebből 70 százalék magyar, 30 százalék zsidó volt. S volt egy pár szláv eredetű család. Amikor bementek a muzulmánok, eltűnt a magyar és zsidó lakosság. Evlija Cselebi, 17. századi híres török utazó leírta a várost, s hogy az eszéki muzulmánok magyarul beszéltek. Feltételezem, az ottani magyarok áttértek a muzulmán hitre. Csak a Rétfalunak nevezett városrész maradt ma-gyarnak.” Esszék - 1920-ig Verőce vármegye székhelye - várának és hídjának nagy jelentősége volt a török háborúkban. Ma jelentős feldolgozó ipari központ, és kétezernyi magyar él ott. Köl-csönös
Az eszéki horvát kormány által épített Magyar Iskolaközpont
államközi megállapodás értelmében Budapesten a magyar kormány egy iskolaközpontot épített a magyarországi horvátok, és a horvát kormány Eszéken a horvátországi magyarok számára. Magyar Kultúrközpont, magyar temp-lom és magyar konzulátus is van itt. Inkább a reformátusság él, mert a katolikus vallás nem megkülönböztető jellegű. Az itteni püspökség (akárcsak a román és a szlovák) nem adott magyar katolikus papokat, s a katolikus vallású magyar gyülekezetek rendre elhorvátosodtak. Este könyvbemutatót, előadást szerveznek számunkra a Magyar Kultúrközpontban. Jó ötvenen érdeklődnek. Másnap Csúzán élő református lelkész barátunk elvisz Eszék történelmi központ-jába, a várba. A hatalmas, sárga, monarchiabeli stílusú épületeken golyók és repesz vágta lyukak. A délszláv háború emlékei. A hangulatos épületek között, a Szentháromság szobor terén fiatalok sétálnak, beszélgetnek. A környéken vannak a középiskolák, egyetemek. Barátunk elvisz szüleihez Kórógyra, a színmagyar szlavóniai falvak egyikébe. Itt is mindenhol az 1991-es háború szörnyű nyomai. Összedőlt házak, melyeknek romjai közül fák nőnek ki. Ahogy filmezek, beállok az egyik ház falai közé. A konyhában a vaskályha rozsdásan áll a félig leomlott falak és a magasra nőtt burjánok között. Elszomorító látvány. Még a gyomrom is görcsbe rándul, arra gondolva, hogy az emberek sebtében kellett otthagyják otthonukat. Ki tudja, mit tudtak magukkal vinni? És milyen lélekkel tudtak új életet kezdeni valahol a menekülttáborokban? Hogy fájhatott nekik egykori ott-honuk, életük! Kórógy templomtornyát őrszemével együtt
Makfalvi Tekintő
4. oldal
kilőtték. Székely mesterek építették újjá. Szentlászlót, az egykor ugyancsak magyar szomszédfalut teljesen lerombolták, mert hónapokon keresztül ellenállt a szerb terjeszkedésnek, ostromnak. De itt is, mind a világban mindenhol, az élet újraindult. A falu egykori lakóinak hét év utáni hazatérése alkalmával kis emlékművet emeltek. Újjáépítik a házakat. Mind hiányos fogsor sorakoznak: egy újjáépített, egy összedőlt. A magyar oktatás azóta szünetel. Reménykeltő, hogy beindult a magyar óvoda. Szentlászlói lebombázott ház, melynek tulajdonosai meghaltak
Bernád Ilona
Eredményes, szép évünk volt „Jézus tanítványa voltam, Gyermekekhez lehajoltam, A szívemhez fölemeltem: S szeretetre így neveltem” (Benedek Elek) 1999-ben volt 155 éves a makfalvi óvoda, megyénk első óvodája, melyet 1844-ben alapítottak, és azóta folyamatosan működik. Büszkék lehetünk arra, hogy az első óvoda megalakulása után alig 16 évvel már falunkban is megalakult és fenn is maradt e hasznos oktatási intézmény. Napjainkban, óvodánkban 40-45 gyermekkel két óvónő foglalkozik igen eredményesen. Bátran állíthatjuk, hogy intézményünk ma egyike a legjobban felszerelt falusi óvodáknak, hála ezért a helyi néptanácsnak és a jól működő testvérkapcsolatoknak. Így szép környezetben, sok játék, jó pedagógiai érzékkel párosuló gondoskodás teszi széppé, barátságossá az óvodát a kicsik számára. Ebben az iskolai évben 2 csoporttal működött az óvoda, azaz 40 gyerekkel. Eredményes, szép évünk volt, tele jókedvvel, szép műsorokkal. Ősszel eltelt egy kis idő, míg a kis 3 évesek beszoktak az óvodába, és bátran elengedték édesanyjuk kezét a csoportszoba ajtajánál. Hamar telt az idő és itt volt a december. A gyerekek nagy örömére a Mikulás eljött óvodánkba és megajándékozta a jó gyerekeket. Meghitt szép karácsonyi ünnepségünk volt, szép karácsonyfát és három szép csomagot kaptak a gyerekek, hála ezért a szülőknek, az egyháznak és külföldi barátoknak. Eltelt a szép, hosszú tél, tavasz lett, eltelt a húsvét, Nők napja, és meglepetéssel készültünk Anyák napjára. Meghívtuk az ünnepségre az édesanyákat és nagymamákat, szép verset mondtak a gyerekek, imádságot és szépen énekeltek, majd megajándékozták és felköszöntötték édesanyjukat. Lassan készültünk az évzáró ünnepségre. A „Fonóka” jelenetet tanultuk be, nagy sikere volt, sok tapsot kaptunk. A gyermekek fegyelmezetten szerepeltek, szemet, szívet gyönyörködtető kis műsor volt, a sok székelyruhás gyermek szép látvány volt a szülők, nagyszülők számára. Még egy hét volt az iskolai év végéig, ez játékkal, jókedvvel telt el. Elmondhatom, hogy szép udvara van az óvodánknak, még tervbe van néhány udvari játék, felszerelés kivitelezése. Jó kapcsolatunk van a szülőkkel, helyi tanáccsal, az iskolával, az igazgató úrral. Nagyon jó hír a gyerekek és mindannyiunk számára, hogy elkezdődött a benti WC elkészítése,
Makfalvi Tekintő
5. oldal
reméljük, hogy őszre elkészül. Kellemes és szép nyarat kívánok minden kisgyereknek! Somodi Erika, óvónő
Kell még egy szó mielőtt mennél - az érettségizőknekMindenki életében létezik egy-egy olyan pillanat, amikor szembe kell néznie önmagával, számot kell vet nie eddigi élet ével, tevékenységével. E pillanatok meghatározzák életünk további menetét, alakulását, értelmét. Ilyen az érettségi. Ez egy nagy esemény, mely nemcsak a vizsgát jelenti, hanem a megelőző lázas felkészülést, az érettségiző bizottsággal való találkozást, az eredményhirderést. Az óvodában, az óvónéni szárnyai alatt indultatok el a közösségbe való beilleszkedés útján. Folytatódott a betűk elsajátításával, a szorzótáblával, földrajzzal, idegen nyelvekkel és a többi tantárggyal. Ezekről számot kell adni az érettségi vizsgán, s az eredmény végigkíséri a további élet értelmét. Az érettségi búcsú a könnyed életszakasztól, az első lépés a gondokkal és felelősséggel terhes
Egy kis mezőgazdaság... Múlt számunkban a biológiai növényvédelemről írtam és megígértem a kedves olvasónak, hogy ezt a gondolatot ebben a számban is folytatom. Egy másik általánosan elterjedt kártevő, amely ellen eredményes biológiai védekezést folytathatunk, a levéltetű. Ezek a zöld, szürke vagy fekete színű levéltetvek szinte minden kerti nö vé n yt meg tám ad n ak, leg je le nt ős eb b tápnövényeik közé az őszibarack-, a cseresznye-, alma- és rózsafák tartoznak. A levéltetveket nagytömegben pusztítja a katicabogár lárvája, amely rátapadva a levéltetű potrohára, annak nedveit kiszívja. Érdekes itt megemlíteni, egy érdekes biológiai összefüggést. A hangyáknak nagy szerepük van a levéltetvek terjesztésében. A hangyák a levéltetvek által termelt mézharmatot nyalogatják és azzal táplálkoznak. Eközben a levéltetveket egyik fáról a másikra hurcolják és elszaporodásukat ezzel elő-
felnőttkorba. A felnőttkorban csak az tud boldogulni, aki magával visz valamit korábbi önmagából. Legyetek merészek és becsületesek, legyetek magasra törekvők és törvénytisztelők, legyetek önmagatok. Ne felejtsetek el álmodni, hinni, lelkesedni, tudni úszni az árral szemben. Fogtok csalódni is, szenvedni, de megéri, mert életetek telített, gazdagabb lesz. Legyetek toleránsak, tanuljátok meg saját értékeiteket becsülni. Ne feledjétek honnan indultatok, honnan jöttetek. Gondoljatok szüleitekre, volt tanáraitokra, a régi iskolára, barátaitokra és ha nem egyéb, egy jó szóért, egy szál virágért, egy telefonhívásért, egy ,,köszönöm szépen”-ért, egy ,,Isten éltessen születés - vagy névnapod alkalmával” kívánságért, egy kará-csonyi, húsvéti üdvözletért vagy egy kétsoros e-mailért mindig mindenki hálás lesz nektek. Ha rám hallgattok, majd úgy csináljátok, ahogy ti akarjátok. De akarjátok erősen! Fábián Kinga segítik. Annyi hasznost azonban a hangyák is nyújtanak a gyakorló kertésznek, hogy ahol a fák törzsén hangyákat látunk sürögni, ott a lombozatban elbújva vagy éppen szemmel látható helyen levéltetvek tanyáznak. Az almavarasodás ellen védekezhetünk diófalapival, zölddió vagy tormagyökérrel. Ezen növényrészek egyikét felaprózzuk és egy rész növényrész + 5 rész vizet adunk hozzá. A felaprózott növényrészeket 2-3 napig vontatjuk majd feltöltjük annyi vízzel, hogy az oldathoz hozzáadott növény a víz 5%-át képezze. Az így elkészített oldatot megszűrve a permetezőbe töltjük és hagyo-mányos módon megpermetezzük a gyümölcsfákat. Ezen módszer előnye, hogy a vegetációs időszakban mindig találhatók ezek e növények és a fáradságot nem számítva ingyen tudunk környezetbarát növényvédő szerhez jutni. A szántóföldi növénytermesztésnél elérkezett az aratás ideje. Az aratás megkezdése előtt időszerű feladatunk a gabonaraktárak fertőtlenítése. A gabonazsizsikek, molyok, egerek, patkányok tetemes károkat okozhatnak a tárolt gabonákban.
Makfalvi Tekintő
6. oldal
Elsőrendű feladat a raktárhelyiségek kitakarítása és a falak meszelése. Az egerek és patkányok ellen csalétkeket helyezünk el, de ezeket el kell távolítani a gabona raktárba helyezése előtt ! A fertőtlenítést végezhetjük locsolással vagy füstöléssel. Füstölésre használhatjuk a Fumitox 10 PH - 30 g/m2 adagban. Locsolással (permetezéssel) a következő hosszú ideig ható rovarölő szerek egyikét használjuk: Reldan 50 CE - 1%, vagy Carbetox 37 EC 1 %, vagy Pallas – 0,6% -os oldatát. A sima felületekre négyzetméterenként 50-100 ml (0,5-1 deci) oldatot használjunk, míg a pórusos felületekre (pl. gyalulatlan deszka) 100-200 ml-t. Permetezés után a helyiséget be kell zárni 3-4 napon át, majd szellőztetni! A zöldségesekben, ha még van ép levélszerkezetű burgonyánk, akkor védjük meg a burgonyavész (ragya) ellen. Hetente védekezzünk (mert az időjárás így követeli) a ragya, barnafoltosság, szeptóriás foltosság ellen a burgonya, paradicsom, uborka, paszuly, stb. ültetvényekben felszivódó (szisztémikus) gombaölő szerekkel mint pl. Ridomil 0,25%, vagy Curzate 0,25 %, vagy Acrobat MZ 90/600 WP – 2%-os oldatával. Sikeresen alkalmazhatjuk a kontakt gombaölő szereket is ezen betegségek ellen mint pl. bordói lé 0,5-0,75 %, vagy Champion 0,3%, vagy Dithan M-45 0,2%, vagy Bravo 500EC –0,4%. Levéltetvek, burgonyabogár, üvegházi molytetű ellen valamilyen rovarölő szerrel védekezhetünk.
F
O
A táblázat végső állása 1 Koronka
22
2
1
1
76-21
61
2 Jedd
22
1
2
2
73-20
56
3 Székelymoso
22
1
1
5
60-32
49
4 Somosd
22
1
2
7
76-42
41
5 Cikmántor
22
9
2
11
52-45
29
6 Csíkfalva
22
9
2
11
45-53
29
7 Makfalva
22
7
6
9
46-63
27
8 Harcó
22
7
2
13
54-64
23
9 Kibéd
22
6
4
11
38-48
22
1 Dózsagyörgy
22
6
1
15
29-66
19
1 Szentgerice
22
5
3
14
24-55
18
1 Teremiújfalu
22
3
0
19
27-90
9
Mospilan 75WP 0,025%, vagy Fastak 10 EC – 0,04%, vagy Actaraval . A hagymalégy, káposztalepke és bolhák ellen ezen vegyszerekhez adagoljunk nedvesítő szert (pl. Aracet), mert viaszos levelük miatt az oldat lepereg a növényekről. Szőlőtermesztés. A szőlő elvirágzása utáni időszak a legkedvezőbb a szőlőperonoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenészes rothadás kialakulásához, amely már a bogyókon is jelenkezik. Sajnos, az elmúlt hónap csapadékos, meleg időjárása kedvezett minden gombabetegség kialakulásához. A kezeléseket a következőképpen ajánlatos elvégezni: Folicur Multi 50WP – 0,25% , vagy Mirage 75 WP – 0,25%, vagy Labilite 70 WP – 0,35%-os oldata. A felsorolt szisztémikus vegyszerek egyike mindhárom betegség ellen hatásos. A peronoszpóra és a lisztharmat ellen használható a következő vegyszerek egyike: Shavit 72 WP – 0,2%, vagy Tridal TC PU – 0,2 %. A lisztharmatot és a szürkepenészes rothadást meggátolja a következő vegyszerek egyike: Quadris SC – 0,075 % , vagy Euparen 50 WP – 0,2%, vagy Multi 50 WP - 0,2 %. Azokon a helyeken, ahol megjelent a szőlőgubacs atka, (amely a szőlőlevél kidudorodását okozza, ott alkalmazzunk valamilyen atka, vagy rovarölőszert az előbb felsorolt vegy-szerekből. Figyelem! A kezeléseknél tartsuk tiszteletben a munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásokat! Péter Ödön
C
I
Az utolsó fordulóban: Csíkfalva - Makfalva 2 - 2 (0 - 1) A makfalvi csapat góljait ifj. Soó Károly és Ozsváth Zsolt szerezték. További eredmények: Kibéd - Szentgerice 3 - 1 Jedd - Harcó 2 - 1 Dózsagyörgy - Teremiújfalu 3 - 2 Somosd - Székelymoson 4 - 1 Koronka - Cikmántor 5 -1 Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, Péterfi Levente, Seprődi István, Zsigmond Zsuzsánna, Péter Ödön, Vass Katalin Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
