Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége
ALAPSZABÁLY
a 2016. február 08. napján megtartott Küldöttgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
1
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A szervezet neve: (továbbiakban: Szövetség)
Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége
A szervezet rövidített neve:
MSTSZ
Székhelye:
2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1.
Működési területe:
Magyarország és Európa területe 2.§
A szervezet jogállása: A Szövetség önálló jogi személy, nonprofit szervezet, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ect v.) szerint működik civil szervezetként. A Szövetség egyesületként működik, tagsága jogi és természetes személyekből állhat, de nevében megtartja a szövetség elnevezést. A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, tevékenységét politikai pártoktól függetlenül fejti ki. 3.§ A szervezet törvényességi ellenőrzése, felügyelete, nyilvántartása: A szervezet feletti törvényességi ellenőrzést az Ectv. 11. §-a alapján a székhelye szerinti illetékes ügyészség gyakorolja, nyilvántartásba a székhely szerinti illetékes törvényszék veszi és ugyanezen törvényszék látja el a szervezet feletti általános törvényességi felügyeletet is. II. A SZÖVETSÉG CÉLJA 4.§
1.
A Szövetség összefogja a Magyarországon bejegyzésre került sertéstenyésztő szervezetek, valamint a magyarországi sertéstartók tevékenységét, annak érdekében, hogy a hazai sertéságazat versenyképes, fenntartható, valamint átlátható és szervezett legyen, a szereplők közti szoros együttműködés kölcsönös előnyökön alapuljon.
2.
Elősegíti a Szövetségi tagok tenyésztőmunkáját, valamennyi hazai sertéstenyésztő és -tartó bevonását a Szövetségbe, a hazai sertéslétszám növelése érdekében.
3.
Szoros kapcsolattartást biztosít az ágazatban működő Terméktanácsokkal és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, termelői csoportokkal, különösen a Magyar Állattenyésztők Szövetségével.
4.
A sertéstenyésztést és sertéstartást érintő szabályozási és jogalkotási területen együttműködik az illetékes hatóságokkal, minisztériumokkal.
5.
Elősegíti a Magyarországon előállított sertéshús minőségének, egyúttal elismertségének növelését mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon.
2
6.
Közreműködik a hazai sertés állatjelölési és nyilvántartási feladatok ellátásában, a kiváló minőségű eredetigazolt sertéshús előállításában.
7.
Törekszik az állatállomány GMO mentes takarmányozásának ösztönzésére.
8.
A Szövetség olyan szervezeti és működési struktúrát alakít ki, ami lehetővé teszi, hogy az állam meghatározott feladatok ellátását a szövetségnek delegálja.
9.
A Szövetség jogállása és tevékenységi köre megfelel a hasonló rendeltetésű szerveződések nemzetközileg elfogadott normáinak. Törekszik azokkal jó kapcsolat kialakítására, együttműködik a hasonló tevékenységet folytató nemzetközi szervezetekkel.
III. A SZÖVETSÉG FELADATAI 5.§ A Szövetség a feladatait céljaival összhangban jogosult és köteles gyakorolni a tagság érdekében: 1.
A tagok szakmai tevékenységének összehangolása a tagok egyenlősége alapján.
2.
A felügyeleti szervek és szakminisztériumok által delegált feladatok ellátása, különös tekintettel a sertés ENAR és a TIR adatbázisokra, valamint a tenyészállat jelölésre.
3.
A sertéstenyésztőknek és sertéstartóknak a hatóság által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek segítése, pontosítása, rendszeressé tétele.
4.
A magyarországi sertéstenyésztők és sertéstartók munkájának és működésének segítése.
5.
Az összegyűjtött gazdasági és termelési adatok elemzése, kiértékelése, a megfelelő következtetések levonása és egy jövőbeni stratégiai irány meghatározása.
6.
Sertés egyedi jelöléssel kapcsolatos jelölő eszközök és kiegészítők forgalmazása.
7.
A tagok érdekképviselete.
8.
Szaktanácsadói hálózat kiépítése, szaktanácsadás.
9.
Képzések, szakmai kiállítások, tanácskozások szervezése.
10. Weboldal üzemeltetése, szakmai kiadványok szerkesztése. 11. A hazai sertéshús fogyasztás ösztönzése. 12. A Kiváló Minőségű Sertéshús Védjegy szakmai támogatása, eredetigazolási rendszerek megerősítése. 13. A hazai és nemzetközi szervezetek sertéságazattal kapcsolatos munkájában való részvétel, aktív közreműködés. 14. A piaci igényeknek megfelelő végtermék előállítás orientálása, a sertéságazat tenyésztési és árutermelési feladatainak összehangolása, koordinálása. 15. Ajánlások megfogalmazása a kutatási témakörök meghatározásához, a kutatási eredmények adaptálása és az innováció érdekében
3
IV. A SZÖVETSÉG TAGJAI 6.§ Fogalmak: 1. Sertéstenyésztő szervezet: az a szervezet, amely a hatályos jogszabályoknak megfelelően tenyésztő szervezeti elismeréssel (vagy ideiglenes elismeréssel) rendelkezik 2. Sertéstartó: az a természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a tartott állatokért, illetve egy adott létesítmény üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felel, valamint a tárgyévet megelőző évben az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy az illetékes hatóság által szolgáltatott adatai alapján igazoltan sertéstartással foglalkozott. A sertéstartás a sertés ENAR-ból kerül igazolásra. 3.
Ellenőrzött átlagkoca létszám a tárgyévet megelőző év vonatkozásában, a tenyésztési hatóság által közzétett törzskönyvezett tenyészkoca létszám.
4.
Statisztikai régió: a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, statisztikai területi egység.
5.
Állategység: a tenyészkoca állatjóléti támogatása igénybevételének feltételeiről szóló 7/2015. (III. 11.) FM rendelet és a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet szerinti fogalom a támogatásban részesülő sertések számának meghatározására 7.§
A rendes tagsági viszony keletkezése: 1.
A Szövetség tagja bármely – az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelő – sertéstenyésztő szervezet vagy sertéstartó lehet, aki/amely elfogadja az Alapszabály rendelkezéseit, tagfelvételi kérelmet nyújt be, tagfelvétele nem veszélyezteti a Szövetség működését és a tagsági kérelmét az Elnökség elfogadta. Az új tag az elnökség tagfelvételi határozatától gyakorolhatja tagi jogait.
2.
A tagság feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a sertéstenyésztő szervezet vagy a sertéstartó jelen Alapszabály 6. §-a szerinti fogalmának, valamint a tevékenységét a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezze.
Különleges jogállású tagok: Pártoló tagság: 3.
A Szövetségnek pártoló tagja lehet az a személy (természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), aki/amely nem felel meg a rendes tagra vonatkozó feltételeknek, azonban a Szövetség céljainak elérése érdekében a Szövetség munkájában részt kíván venni, ezért tagfelvételi kérelmet nyújt be és az Elnökség pártoló tagként felveszi. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet a küldöttgyűlésen, azonban vezető tisztségviselővé nem választható. A pártoló tag a Szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
4
Tiszteletbeli tagság: 4. A Szövetségnek tiszteletbeli tagja lehet az a köztiszteletben álló, a Szövetség érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személy, aki a Szövetség céljainak megvalósításában tudja a Szövetséget támogatni. A tiszteletbeli tagot a küldöttgyűlés választja meg. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a küldöttgyűlésen. A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselőnek nem választható meg. 8.§
1.
A tagok nyilvántartását az Elnökség a tagjegyzékben vezeti. 9.§ Tagsági viszony keletkezése
1.
Tagsági viszony kitöltött, aláírt belépési nyilatkozattal, az Elnökség egyszerű többséggel hozott hozzájárulásával és a tagdíj befizetésével létesíthető.
2.
A Szövetségbe a be- és kilépés önkéntes.
3.
A rendes tagsági viszony létesítéséhez a személyi és tárgyi feltételek teljesülésének igazolása szükséges.
4.
A Szövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha azt olyan természetes személy, jogi személy vagy szervezet kéri, aki a tagság feltételeinek megfelel és a Szövetség Alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezően elismeri. 10.§ Tagsági viszony megszűnése
1.
A tagsági jogviszony megszűnik: 1.1. A tagsági jogviszony felmondásával: Az Elnökség jogosult annak a sertéstartónak a tagsági jogviszonyát harmincnapos határidővel írásban felmondani, aki bármilyen okból a sertésállományát felszámolja. 1.2. Önkéntes kilépés esetén. A kilépési szándékot legkésőbb a tárgyév november 30-ig kell bejelenteni írásban az Elnöknek. A határidőig történt bejelentés alapján a tagság december 31-vel szűnik meg. 1.3. Alapos okból történő kizárás esetén. Alapos oknak minősül, ha a tag:
a)
jogszabályt, a Szövetség alapszabályát vagy határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít,
a Szövetség céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít,
szándékosan hamis adatokat közöl, vagy adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget
tagsági jogaival visszaélve önmagának jogtalan előnyt szerez, illetve másoknak tudatosan kárt okoz,
tagdíj és egyéb a Szövetség felé fennálló tartozását a határidő lejárta után, a nemfizetés jogkövetkezményeire is felhívó írásbeli, igazolható módon megtett felszólításban megállapított megfelelő (15 napos) határidőn belül sem egyenlíti ki.
5
A kizárást az ok részletes feltüntetésével és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával bármely
b)
tag írásban kezdeményezheti az Elnöknél, aki az ügyet kivizsgálja, ha szükséges szakértők bevonásával véleményezi, és az Elnökség elé terjeszti. A kizárásról az Elnökség dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene
c)
felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagnak a kizárásáról döntő Elnökségi ülésen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését megfelelően előadhassa. A kizárást kimondó elnökségi döntésnek indokolást kell tartalmaznia, melyben meg kell jelölni a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárásról szóló döntést a taggal 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon (személyes átvétel útján vagy ajánlott küldemény formájában) kell közölni. A kizárt tag tagsági jogviszonya az írásbeli határozat kézbesítésének napjával szűnik meg. A döntés ellen annak kézhezvételtől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül jogorvoslattal lehet élni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál. d) A kizárt tag újbóli felvétele csak akkor lehetséges, ha a kizárás okai megszűntek a Szövetséggel szemben fennálló tartozását kiegyenlítette 1.4. A tag halálával vagy jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével. 1.5. Bírói ítélettel, ideértve a közügyektől való eltiltás esetét is. 1.6. Tenyésztő szervezeti elismerést a tenyésztési hatóság visszavonja. 1.7. Közös megegyezéssel, azonnali hatállyal. 2.
A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a tagokat, a Szövetség tehermentes vagyonából a befizetett tagdíj és egyéb kötelezettségvállalás alapján számított rész illeti meg.
A pártoló tagsági jogviszony megszűnésére az 1.2, 1.3. és az 1.4. pont szerinti megszűnési okok megfelelően alkalmazandók azzal, hogy az 1.3. pont szerinti kizárásra nem a tagdíj, hanem a vállalt vagyoni hozzájárulás nem teljesítése esetén kerülhet sor. A tiszteletbeli tagsági jogviszony megszűnésére az 1.2., 1.3. és 1.4. pontok szerinti megszűnési okok megfelelően alkalmazandók. 11.§ A rendes tagok jogai
1.
A rendes tag jogai: a)
A Szövetség valamennyi rendezvényét látogatni.
b)
A Küldöttgyűlésen küldöttei révén észrevételezési, indítványozási és szavazati joggal részt venni. Felvetéseire érdemi választ kell kapnia.
c)
A jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén a Szövetség bármely tagját képviselő természetes személy, bármely tisztségre megválasztható, illetve bármely feladattal megbízható.
d)
A Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően élni a Szövetség által biztosított kedvezményekkel és lehetőségekkel.
6
2.
Azt a határozatot, amely az alapszabályba ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sérti, bármely tag bíróság előtt megtámadhatja a határozathozatalt követő 30 napon belül. 12.§ A rendes tagok kötelezettségei
1.
Az Alapszabály, a Küldöttgyűlési és az Elnökségi határozatok betartása.
2.
A Küldöttgyűlés által meghatározott mértékű tagdíj befizetése.
3.
A Szövetség szervezeti életében való részvétel.
4.
A Szövetségi célok, feladatok elérése érdekében a szervezet erkölcsi, szakmai és anyagi támogatása.
13.§ A tagdíj
1.
A Szövetségben való tagság feltétele a tagdíj – a jelen Alapszabály és a vonatkozó belső szabályzat rendelkezései szerinti – határidőben történő megfizetése. A tagdíjat a Szövetség működésére és működtetésére kell fordítani.
2.
A tagdíjat – ideértve a tagdíj mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat – a Küldöttgyűlés állapítja meg, sertéstartó tag esetében az általa tartott állategységre (6. § 5. pont), sertéstenyésztő tag esetében az ellenőrzött átlagkoca létszámra (6. § 3. pont) figyelemmel. A tagdíj mértékére az elnök, illetve az elnökség javaslatot tehet.
3. A Szövetség tagja az esedékes tagsági díjat a vonatkozó számla vagy tagdíjfizetési felszólítás tartalma szerint és módon fizeti meg a Szövetség részére. 4. A tagsági viszony bármely okból történő megszűnése esetén a tag az addig befizetett tagsági díjat és az egyéb befizetéseket semmilyen jogcímen sem követelheti vissza.
5.
A tagdíjfizetési kötelezettségen felül az Elnökség külön pénzalapokat hozhat létre, külön befizetési kötelezettségek meghatározásával, melyről az adott elnökségi ülésen szavazati joggal részt vevő tisztségviselők kétharmados szótöbbséggel hozott határozata rendelkezhet.
7
V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 14.§ A Szövetség szervei
1.
a)
a Küldöttgyűlés
b) a Szövetség elnöksége c)
a Szövetség Felügyelő Bizottsága
d) a Szövetség Munkaszervezete (A Szövetség általános hatáskörű, ügyintéző és végrehajtó szerve)
15.§ Részközgyűlés A Küldöttgyűlésben való küldötti részvétel biztosítása, valamint a helyi kérdések tárgyában a Szövetség sertéstartói szekciója Részközgyűléseket tart. 1.
A részközgyűlést Magyarország statisztikai régióiban regisztrált sertéstartó teleppel rendelkező tagok alkotják. Ha egy tag több régióban is rendelkezik regisztrált sertéstartó teleppel, mindazon részközgyűléseken részt vehet. A részközgyűlésen történik az adott régió sajátosságainak megtárgyalása, a Küldöttgyűlés előkészítése. A Szövetség Elnöke évente beszámol a Szövetség működéséről a Részközgyűlésen. A Küldöttgyűlés sertéstartói szekciójába tartozó küldötteket és pótküldötteket a részközgyűlés választja meg.
2.
Minden régióban évente legalább egyszer részközgyűlést kell tartani. A részközgyűlés eseményeiről, megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek küldöttválasztás esetén tartalmaznia kell a szavazások eredményeit és a küldöttek (jogi személy képviselőjének) nevét és címét. A jegyzőkönyvet a régiós elnök és két – az ülésen mindvégig jelenlévő – jegyzőkönyv hitelesítő tag írja alá.
3.
A jogi személyek kötelesek a régiós elnökséget írásban értesíteni küldöttjük személyéről. A jogi személy képviselője cégszerűen aláírt meghatalmazással vehet részt a Részközgyűlésen.
4.
A részközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele jelen van. Ha a részközgyűlést határozatképtelensége miatt el kell halasztani, az eredeti napirendben felvett kérdésekben fél órával később összehívott részközgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha erre a körülményre az eredeti meghívóban utalás történt. A regionális részközgyűlésen minden sertéstartót egy szavazat illet meg.
5.
A részközgyűlés legfeljebb 3 tagú régiós elnökséget és annak tagjai közül régiós elnököt választ. A régiós elnökség tagjai küldöttnek minősülnek.
6.
Régiónként az adott régióban a tárgyévet megelőző évben támogatásban részesült a 6. § 5. pontja szerinti minden megkezdett 25 000 (huszonötezer) állategységenként egy-egy küldöttet, továbbá a küldöttek számának – a kerekítés szabályainak figyelembe vételével – felével megegyező számú pótküldöttet kell választani. Ha az adott régióban a tárgyévet megelőző év utolsó napján az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által szolgáltatott adatok szerinti állategység száma a megelőző év számához képest úgy változott meg, hogy az alapján az adott régió eltérő számú küldöttet választhat, rendkívüli küldöttválasztást kell tartani és új küldötteket és pótküldötteket kell választani. Az új küldöttek megválasztásával a korábbi küldöttek megbízatása megszűnik.
8
7.
Küldöttnek választható minden rendes tag. A küldött a küldöttgyűlésen az őt megválasztó tagok érdekeit köteles képviselni.
8.
A részközgyűlés a küldötteket egyszerű szótöbbséggel, amennyiben a jelenlévő tagoknak legalább egyharmada indítványozza, titkos szavazással választja. A regionális elnökség tagjainak és a további küldötteknek és pótküldötteknek megbízatása egy választási ciklusra, 3 évre szól, de minden részközgyűlésen felülvizsgálható a küldöttek személye.
9.
A küldött megbízása megszűnik: 9.1 a megbízatás lejártával; 9.2 ha az őt megválasztó részközgyűlés 2/3-os többséggel visszahívja; 9.3 a küldött lemondásával; 9.4 a küldött tagsági jogviszonyának megszűnésével; 9.5 ha egy másik régió részközgyűlésén is küldöttnek választják; 9.6 ha a tag küldött-delegálási joga megszűnik; 9.7 ha a delegált tag képviseleti joga megszűnik;
10. A küldött megbízatásának megszűnése esetén helyébe a legtöbb szavazatot kapott – azonos szavazatszám esetén a korábban született – póttag lép.
16.§ Küldöttgyűlés
1.
A Szövetség legfelsőbb szerve a Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlés Sertéstenyésztői Szekcióból és Sertéstartói Szekcióból áll. A Küldöttgyűlésben mindkét Szekció a rá meghatározott szabályok szerint delegált, illetve választott küldöttek útján vesz részt és gyakorolja tagi jogait.
2.
A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 2.1 A Szövetség Alapszabályának elfogadása és módosítása. 2.2 A Szövetség céljainak és tevékenységének meghatározása 2.3 A Szövetség elnökségi tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. 2.4 Évente a Szövetség költségvetésének elfogadása, a tagdíjak mértékének megállapítása, valamint azok fizetési rendjének meghatározása. 2.5 A tisztségviselők beszámoltatása és beszámolójának elfogadása 2.6 Az elnökség határozatai ellen benyújtott beadványok elbírálása. 2.7 A megszűnés, más szervezethez való csatlakozás, átalakulás kimondása és döntés a Szövetség vagyonáról. A választott tisztségviselők tiszteletdíjának és a költségtérítés rendjének megállapítása.
9
3.
A Küldöttgyűlés összetétele 3.1 A Küldöttgyűlés sertéstenyésztői és sertéstartói szekcióból áll. A Szövetség tagjai a tagfelvételkori minőségük alapján – tenyésztő vagy tartó – kerülnek az egyes szekciókba besorolásra. 3.1.1
A sertéstenyésztői szekció tagjai a tenyésztési hatóság által közzétett 6. § 3. szerinti minden megkezdett 2000 törzskönyvezett tenyészkocánként 1 fő küldöttet delegálnak. A sertéstartó szekció küldötteit regionális részközgyűlésen választják a 15. § 6.
3.1.2
pontban előírt szabályok szerint.
4.
A Küldöttgyűlés döntéshozatali rendje 4.1 A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha mindkét szekció küldötteinek legalább a fele + 1 fő jelen van. Ha az ülést határozatképtelensége miatt el kell halasztani, az eredeti napirendben felvett kérdésekben fél órával később összehívott ülés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha erre a körülményre az eredeti Küldöttgyűlési meghívóban utalás történt.
5.
Amennyiben nem az eredeti közgyűlés napján kerül sor a megismételt közgyűlés megtartására, úgy új meghívót kell kiküldeni.
6.
A döntéshozatal során a küldöttet 1 szavazatszám illeti meg. A Küldöttgyűlésben az egyes Szekciók külön-külön szavaznak. A döntéshozatalhoz a küldöttek legalább egyszerű szótöbbsége szükséges azzal, hogy azt mindkét szekción belül az adott szekció tagjai szavazatának legalább egyszerű szótöbbségével kell támogatni. Ha a küldöttgyűlésen valamely szekció egyetlen tagja (küldöttje) sincs jelen, vagy ameddig valamelyik szekció nem alakul meg és emiatt nincs küldöttje, a döntéshozatalhoz a jelenlevő küldöttek egyszerű szótöbbsége szükséges. Abban az esetben, ha a jelen Alapszabály vagy jogszabály a döntés meghozatalához az egyszerű szótöbbségnél nagyobb arányú szavazattöbbséget ír elő, akkor a döntés meghozatalához az egyes szekciókban és a Küldöttgyűlésben egyaránt ez a nagyobb arányú szavazattöbbség szükséges.
7.
A Küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással, – az alábbiak kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza. A jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbsége szükséges az Alapszabály módosításához (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] 3:76.§(1)). A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (Ptk. 3:76.§(2)). Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. (Ptk. 3:18.§(1))
8.
Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, úgy őt az adott határozat
meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (Ptk. 3:18.§(2))
10
9.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (Ptk. 3:19. § (2))
10. A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni. 11. Rendkívüli küldöttgyűlés: Az Elnök köteles a Küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került. Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni abban az esetben is, ha azt a küldöttek legalább 20 %-a aláírt kérelemben kéri, megjelölve a rendkívüli ülés összehívásának okát és célját. 12. A Küldöttgyűlést az Elnök írásban hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal korábban meg kell küldeni írásban – postán ajánlott levélben vagy visszaigazolható email-ben – a Küldöttgyűlés valamennyi rendes tagjának, valamint a tanácskozási joggal részt venni jogosult tiszteletbeli és pártoló tagoknak. A meghívónak tartalmaznia kell a Szövetség nevét, székhelyét, a Küldöttgyűlés ülésének időpontját és helyszínét, valamint az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Küldöttgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi küldött jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. A meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 2 (kettő) napon belül a küldöttek és az egyesület szervei a Küldöttgyűlés összehívójától a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indokolásával. (Ptk. 3:75.§(1)). A napirend kiegészítése tárgyában a Küldöttgyűlést összehívó jogosult dönteni. Ha nem dönt vagy elutasítja azt, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában. (Ptk. 3:75.§(2)). Ha az Elnök a napirend kiegészítési kérelemnek helyt ad, akkor az így kiegészülő napirendről, megtárgyalandó indítványokról az Elnök köteles a szavazásra jogosultakat a Küldöttgyűlés ülését megelőzően írásban, ajánlott levélben vagy visszaigazolható email-ben értesíteni. Ha a Küldöttgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
11
13. A Küldöttgyűlést a Szövetség székhelyére vagy a meghívóban megjelölt más magyarországi helyszínre kell összehívni. 14. A Küldöttgyűlés levezető elnöke a Küldöttgyűlés eltérő döntésének hiányában a Szövetség elnöke. A Küldöttgyűlésen háromfős szavazatszámláló bizottságot, egy fő jegyzőkönyvvezetőt és két fő jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani. 15. A Küldöttgyűlés határozatait a határozatok könyvében kell nyilvántartani. A határozatokat a Szövetség a honlapján (www.mstsz.eu) hirdeti ki. 16. Küldöttgyűlési határozat ismételt napirendre tűzését csak a tagság kétharmada kérheti. 17. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az e célra megválasztott – az ülésen mindvégig jelenlévő – két jegyzőkönyv hitelesítő tag hitelesít, és az elnök, az ügyvezető igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A küldöttgyűlés határozatait a tag kérésére részére elektronikus formában meg kell küldeni.
17.§ Elnökség
1.
Az Elnökség a Küldöttgyűlés ügyvezető szerve. Az Elnökség Sertéstenyésztői elnökségi tagok Szekcióból és Sertéstartói regionális elnökségi tagok Szekcióból áll. Az Elnökség tagjaira a Ptk. 3:22. §-ában foglalt összeférhetetlenségi és kizáró szabályok irányadóak. Az Elnökség tagjai az ügyvezetési feladatokat személyesen kötelesek ellátni.
2.
Az Elnökség 4 tagból áll. Az Elnökség tagjai a sertéstenyésztő szervezeti küldöttek által sertéstenyésztő szervezetenként delegált egy-egy fő, valamint a regionális elnökök. Az Elnökségi tagok megbízatása 3 évre szól. Az Elnökség tagjai társadalmi megbízatásban látják el feladatukat, részükre a küldöttgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg.
3.
A sertéstenyésztő szervezeti elnökségi tagok akadályoztatásának esetére a sertéstenyésztő szervezetek helyettes elnökségi tagokat jelölnek. A regionális elnököket a regionális elnökségnek a regionális elnök által kijelölt másik tagja helyettesíti. A helyettes elnökségi tag az elnökségi tag jogait gyakorolhatja annak az Elnök részére előzetesen bejelentett akadályoztatása esetén.
4.
A sertéstenyésztő szervezetek által delegált elnökségi tagokat az Elnökség döntéshozatala során az adott sertéstenyésztő szervezetnek a 16. § 3.1.1. pontja szerint meghatározott szavazatszám illeti meg.
5.
A regionális elnököket az Elnökség döntéshozatala során az adott régióban a 15. § 6. pontja szerint meghatározott szavazatszám illeti meg.
6.
Az Elnökségben az egyes Szekciók külön-külön szavaznak. Az Elnökség döntéshozatala során a döntés elfogadásához az elnökségi tagok mandátumtöbbsége szükséges azzal, hogy azt mind a sertéstenyésztői
12
elnökségi tagok, mind a regionális elnökök mandátumának többségével is támogatni kell. Ha a döntéshozatal során vagy a sertéstenyésztői elnökségi tagok vagy a regionális elnökök nincsenek jelen, vagy ameddig valamelyik szekció nem alakul meg, akkor a döntés elfogadásához a jelenlevő elnökségi tagok mandátumtöbbsége szükséges. Az ülésen nem szavazhat az az Elnökségi tag, akinek esetében a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés szerinti érintettség fennáll. 7.
Üléseit szükség szerint tartja, de legalább félévente egyszer.
8.
A Szövetség vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai, amely a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével, a Szövetséget érintő valamennyi kérdésben dönthet.
9.
A napirendet tartalmazó meghívót az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal korábban meg kell küldeni írásban visszaigazolható email-ben vagy ajánlott levélként az Elnökség valamennyi tagjának. Az Elnökségi ülést az Elnök hívja össze.
10. Az Elnökségi ülés akkor határozatképes, ha mind a sertéstenyésztő szervezetek által választott elnökségi tagok, mind a regionális elnökök mandátumának több mint fele – a helyettesítés figyelembe vételével – jelen van. 11. Az Elnökségi ülés állandó meghívottja az Felügyelő Bizottság Elnöke, valamint a Munkaszervezet ügyvezető igazgatója. 12. Az Elnökség: a)
a Szövetség működését Munkaszervezeten keresztül biztosítja, amelynek munkáját annak ügyvezető igazgatója irányítja
b) a Küldöttgyűlés határozatai alapján irányítja a Szövetség munkáját c)
irányítja a Szövetség nemzetközi munkáját
d) előkészíti a Küldöttgyűlés döntéseit e)
elfogadja az éves munkatervet
f)
jóváhagyja az előző évi mérleget
g) beszámoltatja az ügyintéző szervezet ügyvezető igazgatóját, valamint elfogadja a beszámolót h) dönt tag kizárásáról, tagsági jogviszony felmondásáról i)
jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát
j)
állandó és eseti, valamint szakbizottságokat hozhat létre, amelynek tagjai az Elnökségnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak
13. A Munkaszervezet ügyvezető igazgatóját az Elnökség nevezi ki, a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja felette. A kinevezésre az Elnök tesz javaslatot.
14.
Az Elnökségi tagok vezető tisztségviselői megbízatása megszűnik az alábbi esetekben: a) a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
13
c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 15. A Szövetség Küldöttgyűlése az Elnökség tagjait határozatával bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. 16. Az Elnökség tagjai tisztségükről a Szövetségnek címzett, az Elnökség másik tagjához vagy a Küldöttgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhatnak. Ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
18.§ Tisztségviselők
1.
A Tisztségviselők választóiknak beszámolási kötelezettséggel tartoznak, ha a feladataikat nem megfelelően látják el, bármikor visszahívhatóak. Visszahívásra a választó testület jogosult.
2.
A visszahívás kérdésében a választó testület köteles ülést összehívni, ha a visszahívást a tagok 20 %-a kezdeményezi.
3.
A választott tisztségviselők megbízatása 3 évre szól.
Tisztségviselők: -
az elnök
-
az elnökségi tagok
-
az FB tagok 19. § Elnök
Az Alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. (Ptk. 3:79. § (3))
1.
A Szövetséget az Elnök önállóan képviseli, önálló aláírási joggal rendelkezik.
2.
A Szövetség Elnökének a küldött, a Szövetség rendes tagja vagy a tagjain kívüli személy választható. Az Elnököt a Küldöttgyűlés a 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően.
3.
A Szövetség Elnöke társadalmi megbízatásban látja el feladatát, részére a Küldöttgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg.
14
4.
Az Elnököt a munkájában az alelnökök segítik. A Szövetség struktúrájából adódóan a sertéstenyésztő szervezetek és a sertéstartók egy-egy alelnököt adnak az Elnökség tagjai közül, akiket az Elnök javaslatára az Elnökség választ meg.
5.
Az Elnök akadályoztatása esetén az Alelnökök együttesen képviselhetik a Szövetséget, minden olyan esetben, amelyre az Elnök kifejezetten felkéri őket. Az Alelnökök együttes aláírási joggal rendelkeznek.
6.
Az Elnök megbízatásának megszűnése esetén az új elnök megválasztásáig a tenyésztési alelnök gyakorolja az elnök jogait. 20.§
Az Elnök feladatai: a)
a Szövetség képviselete az Alapszabályban meghatározott körben
b) összehívja a Küldöttgyűlést és azon elnököl c)
javaslatot tesz az Elnökségnek az ügyvezető igazgató személyére, akit az Elnökség választ meg
d) felügyeli a Munkaszervezet törvényes és szabályszerű tevékenységét e)
gondoskodik az elnökségi ülések összehívásáról és a hozott döntések, intézkedések írásba foglalásáról, végrehajtását ellenőrzi
f)
gyakorolja a munkáltató jogokat a Munkaszervezet ügyvezető igazgatója fölött
g) A Magyar Állattenyésztők Szövetségében a Szövetség képviseletét a Szövetség elnöke és a sertéstenyésztői elnökségi tagok által választott annyi további személy látja el, ahány küldött részvételét a MÁSZ alapszabálya meghatározza.
21.§ Felügyelő Bizottság
1.
A Szövetség gazdálkodását a Küldöttgyűlés által választott Felügyelő Bizottság ellenőrzi, amely a Küldöttgyűlésnek számol be a tevékenységéről.
2.
A Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttgyűlés választja meg a 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően. Nem választható a Bizottságba olyan személy, aki a Szövetség más testületében tisztséget tölt be. Felügyelő Bizottság tagjainak száma legfeljebb 5 fő. A Felügyelő Bizottság tagjaira a Ptk. 3:22. § és 3:26. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi és kizáró szabályok irányadóak. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása 3 évre szól. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben a Küldöttgyűlés határozatával visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére továbbá az Elnökségi tagok vezető tisztségviselői megbízatásának megszűnésére vonatkozó fent részletezett szabályok, esetkörök alkalmazandók azzal, hogy a Felügyelő Bizottság tagjai a lemondó nyilatkozatukat az Elnökséghez kötelesek intézni.
3.
A Felügyelő Bizottság tevékenységének irányítására és szervezésére egyszerű szótöbbséggel elnököt választ tagjai sorából. Munkarendjét maga állapítja meg.
15
4.
Üléseit szükség szerint tartja, de legalább évente egyszer.
5.
A napirendet tartalmazó meghívót az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal meg kell küldeni írásban (ajánlott levélben vagy visszaigazolható e-mail-ben) a Bizottság valamennyi tagjának.
6.
A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai feladatukat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a küldöttgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg.
7.
A Bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon legalább 3 fő jelen van.
8.
A Bizottság döntéseit minden kérdésben nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Felügyelő Bizottság elnökének szavazata dönt. A Felügyelő Bizottság ülésén nem szavazhat az a tag, akinek esetében a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés szerinti érintettség fennáll.
9.
A Bizottság feladata: a) ellenőrzi az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti működését, az Egyesület gazdasági, pénzügyi és számviteli tevékenységét, b) figyelemmel kíséri, összehangolja és segíti a tagok ellenőrző és számvizsgáló bizottságának munkáját, c) ellenőrzési tevékenységéről és megállapításairól évente legalább egyszer írásban beszámol a Küldöttgyűlésnek. 22. § Munkaszervezet
1.
A Szövetség a működéséhez Munkaszervezetet hoz létre, amelyet a Munkaszervezet ügyvezető igazgatója irányít.
2.
A Munkaszervezet feladata a Szövetség ügyviteli és szakmai feladatainak elvégzése, céljainak megvalósítása. Ennek érdekében Szervezeti és Működési Szabályzatot alkot, amit az Elnökség hagy jóvá.
3.
A Munkaszervezet ügyrendjét, működési szabályzatát, költségvetését az Elnök javaslatára az Elnökség határozza meg.
4.
A Munkaszervezet ügyvezető igazgatóját az Elnök javaslatára az Elnökség nevezi ki.
5.
A Munkaszervezet ügyvezető igazgatója felel a szervezet gazdálkodásának jogszerűségéért.
6.
A Szövetség munkavállalói felett a munkáltatói jogköröket az ügyvezető igazgató gyakorolja.
7.
A Munkaszervezet alkalmazottainak számát az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján az Elnökség határozza meg.
8.
A Szövetség céljainak megvalósítását a Munkaszervezet végzi.
16
23.§ A Munkaszervezet ügyvezető igazgatója A Munkaszervezet ügyvezető igazgatójának feladatai: 1.
Irányítja a Munkaszervezet munkáját, felel a szervezet munkájáért.
2.
Az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően: a)
Gondoskodik a Küldöttgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról.
b) Biztosítja az Elnökség határozatainak kihirdetését és szervezi a határozatok végrehajtását. c)
Végrehajtja a megállapított éves feladattervet.
d) Az ügyrend szerint gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogkört. e)
Felel a Szövetség vagyoni eszközeinek az Alapszabály, illetve a jóváhagyott költségvetés szerinti célokra való felhasználásáért.
f)
Elősegíti és kezdeményezi a Szövetség vezető szerveinek érvényes és szabályszerű működését.
g) Kinevezi a munkaszervezet dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört h) Feladata a munkaszervezet ügyrendjére vonatkozó javaslat kidolgozása és a jóváhagyott ügyrend betartása és betartatása.
3.
i)
A Szövetség képviselete a Küldöttgyűlés által ráruházott kérdésekben.
j)
Gondoskodik a Határozatok Könyvének vezetéséről és őrzéséről. A Munkaszervezet ügyvezető igazgatója felett a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja munkaviszony alapján
4.
A Munkaszervezet ügyvezető igazgatójának tevékenységét az ügyrend határozza meg.
5.
Az ügyvezető igazgató ellátja az SzMSz előírásai szerint reá háruló feladatokat.
VI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
24.§
1.
A Szövetség bevételeiből éves költségvetés alapján gazdálkodik.
25.§
1.
A Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos teendőket a Szövetség által alkalmazott, szakképzett, a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő személy, vagy szervezet végzi.
17
26.§ A Szövetség vagyona
1.
A Szövetség vagyona a bevételeiből, a rendelkezésre álló ingatlanokból, ingóságokból és a pénz-, valamint egyéb eszközökből áll.
2.
A Szövetség bevételei: a) A tagok tagdíjbefizetése és hozzájárulása b) Hazai és nemzetközi pályázatok c) Állami támogatások, alapok d) személyek hozzájárulása e) az állam által delegált feladatokból származó bevétel. f) egyéb bevételek.
3.
A Szövetség tulajdonában, illetőleg kezelésében lévő ingatlanokat - a szervezet tevékenységéhez szükséges mértéken túl - bérbeadás útján és más alkalmas módon hasznosítja.
27.§
1.
A Szövetség nonprofit szervezet.
2.
Gazdálkodását a külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi, azzal, hogy a Szövetség céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő vállalkozási tevékenységet is végezhet, annak bevételé,t illetve nyereségét azonban köteles céljai elérése érdekében a Szövetség javára visszaforgatni. A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenység végzéséből származó éves összes bevétele nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át. 28.§
1.
A Szövetség nyereséget nem képez. Éves bevételének a költség felhasználáson felül fennmaradó részét a tisztségviselők és a Szövetség munkájában kiemelkedően résztvevő tagok, illetőleg képviselők képzésére, kutatás-fejlesztésre, a következő évi feladatok megvalósítására fordíthatja.
29.§
1.
A Szövetség vagyona csak a III. fejezetben felsorolt feladatokra használható a Küldöttgyűlés határozata szerint. 30.§
1.
A Szövetség tagdíjakból és adományokból származó bevételeit nem szabad a tagok között felosztani.
31.§
18
1.
A Szövetség tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok a - tagdíj és a hozzájárulások megfizetésén túl - a Szövetség tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek. A Szövetség gazdálkodására, könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének teljesítésére az Ectv. V. és VI. fejezetének rendelkezései az irányadók. VII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 32. §
1. A Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha: a.) a Küldöttgyűlés a megszűnéséről határozott, b) a Szövetséget az arra jogosult szerv megszünteti, c) a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy d.) a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. (Ptk. 3:84.§)), feltéve mindegyik esetben, hogy a Szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. 2 A jogutód nélküli megszűnés esetén – a hitelezői igények kielégítése után - fennmaradt vagyont az alapszabályban meghatározott, a Szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. (Ptk. 3.85.§(2)) ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33.§ Mindazon kérdésekben, amelyekről a jelen Alapszabály nem rendelkezik, az Ectv., a Ptk.-nak az egyesületekre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok az irányadóak. Jelen alapszabályt a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének küldöttgyűlésén meghozott …………………………… számú határozatával egyhangúlag fogadta el.
………………………… Horváth István elnök Záradék: Alulírott Horváth István, mint a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének Elnöke igazolom, hogy a jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosításokat vastag, dőlt betűtípus jelzi.
19
Herceghalom, 2016. február 08. napján ………………………… Horváth István elnök Előttünk, mint Tanúk előtt: Név…………………………………………
Név…………………………………………
Lakcím:……………………………………
Lakcím:……………………………………
Szem. Ig. szám:……………………………
Szem. Ig. szám:……………………………
Aláírás:…………………………………….
Aláírás:…………………………………….
20
