MAGYARORSZÁGI SCHNAUZER PINSCHER DOBERMANN KLUB TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA

1 MAGYARORSZÁGI SCHNAUZER PINSCHER DOBERMANN KLUB TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA amely, vonatkozik a MSPDK által pályázott óriás schnauzer, só-bors és fekete változataira. Preambulum: Az óriás schnazuerek 70-72 cm marmagasságú, 35-47 kg testtömegű állatok, amelyek esetében mindenekelőtt, az emberi környezetben, családi kutyakénti tarthatóság elvárásait kell szem előtt tartani. Az ilyen méretű kutya, természetes megjelenésével félelmet kelthet a kutyákat nem kedvelők, vagy a kisebb testű állatokhoz szokott emberek körében. Mindezek miatt különösen kell arra törekedni, hogy a barátságos, emberi környezetben agresszióra való hajlam nélküli kutyákat tenyésszünk. Az óriás schnauzer nem támadhat emberre, nem támadhat kisebb testű négylábú társaira sem utcán, sem a közös kutyafuttatók területén. Az óriás schnauzer meg kell feleljen, a modern, urbanizált társadalomban való együttélés szabályainak, ellenkező esetben a kihalásra ítélt ebfajták listájára kerülhet. Mindezekre tekintettel, semmilyen körülmények közt, a tenyésztésbe vétel feltételeként sem emberfogás, sem lövéspróba nem lehet a tenyész engedélyezési feltételrendszer része. Ezekre a próbákra, az óriás schnauzerek sportversenyre vagy szolgálati célra történő kiképzésénél, az arra való kiválasztás folyamatában kerül sor, ami az óriás schnauzerek, csak speciális célú igénybevétele esetében szükségszerűek és fontosak. A fentiektől eltérő tenyészcéllal, a mai világban nem lehet óriás schnauereket tenyészteni. A világ megváltozott viszonyai közt, örző-védő alapcéllal kutyát tenyészteni nem lehet. Ilyen célra bizonyos életkorban kell kiválasztani az erre, individuálisan alkalmas egyedeket. A KOR KÖVETELMÉNYEINEK KIZÁRÓLAGOSAN MEGFELELNI TUDÓ, A TÁRSADALMI ÉLET KÖVETELMÉNYEIVEL KONFORM, TÁRSÁLLATOK TENYÉSZTÉSE LEHET AZ EGYETEMES TENYÉSZCÉL. A fentiek összhangban állnak álláspontunk szerint, az állatvédelemről szóló, 1998. évi XXVIII. törvény 6§ (1) a) b) e) f) és a 7§ (1) pontjaiban foglaltaknak. Ezeknek kell, megfeleljenek az óriás schnauzerek! A fajtaleírásokat a 98/2013-as rendelet 8.§ 4. a) szerint a függelék tartalmazza. 1. A Tenyésztési Program, az MSPDK fajtáinak tervszerű, fajtatiszta tenyésztését, fajta jellegzetességeik, küllemük, karakterük, viselkedésük, munkaképességük és egészségük megőrzését, egyben a felsorolt fajták nemesítési céljait szolgálja. 2. A Tenyésztési program, ami egyben Tenyésztési Szabályzat, - kötelező hatállyal kiterjed, Magyarország területén, a fentebb felsorolt fajták tenyésztőire és az általuk tenyészteni óhajtott egyedekre. Ezen tenyésztési program figyelembe veszi az állattenyésztésről szóló – az 1996. évi CXXX. törvénnyel módosított – 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) előírásait, az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a

2 98/2013. (X. 24.) VM rendelet - mindenkor hatályos változatában foglaltakat. Az MSPDK vezetése kijelenti, hogy mindent elkövet, a fenti jogszabályokban foglaltak betartása és betartatása érdekében. Mindazonáltal kijelentjük, hogy a Klub vezetése fontosnak tartja az objektív tenyésztői felelősség, valamint a jó gazda gondosságának fogalmát (1998. évi XVIII. tv. 3.§ 8. pont) és annak vitás esetekben történő érvényesíthetőségét. 3. Tenyésztési definíciók, rendelkezések. A tenyésztő, az a személy, akinek tulajdonában (mint tulajdonos, vagy mint bérlő) az ellés időpontjában van a tenyész szuka és nemzeti vagy nemzetközileg védett kennel név birtokosa. Tenyész engedélyezési vizsga, továbbiakban tenyész szemle, aminek szabályzatát az 1. számú melléklet tartalmazza. Tenyész hely az a cím, ahol a tenyésztő a tenyésztői tevékenységét végzi. A tenyésztőnek rendelkeznie kell a hatályos állatvédelmi törvényeknek megfelelő tenyész hellyel. Ennek az ellenőrzését és nyilvántartásba vételét a Tenyésztési Tanács tagjai végzik. A már meglévő tenyész helyek nyilvántartásba vételét 1 éven belül az MSPDK elvégzi. Törzskönyvezett, származási lappal rendelkező kiskutya kizárólag az állatvédelmi törvényeknek megfelelő tenyész helyről származhat, aminek meglétét minden kiskutya mellé adott igazolással, az MSPDK garantálja. Az MSPDK köteles kérésre felvilágosítást adni a tenyésztőről. 4. Az MSPDK által gondozott óriás schnauzer fajta esetében nagyon ritkák a kinológia területén közismert multifaktoriális kóreredetű betegségek, amelyek poligénes öröklődésűek és kialakulásukban a környezeti faktorok is jelentős szerepet játszanak. Ráadásul, ezen betegségek öröklődési kockázata lényegesen kisebb, a mendeli monogénes öröklődésre jellemzőnél. A mostoha tartásmód mellett, a genetikai és környezeti faktorok kombinációja egyes esetekben elérhet egy bizonyos küszöbértéket, s ennek következtében megmutatkozhat a kóros jelleg. Sokak által ismeretes, hogy a provokáló környezeti hatások függvényében, az alacsony genetikai terheltség mellett döntően a környezeti faktorok hatására is kialakulhat kóros állapot. A fentiek miatt az MSPDK lényegesen nagyobb súlyt helyez a tenyészhely bírálatára, a tartási mód és tartási környezet vizsgálatára, mint a poligénesen öröklődő betegségek szűrésére. Mindazonáltal a klub, a tenyész szemlén való részvétel előfeltételeként, egészségügyi szűrés kötelezettségét vezeti be, 2014. január 1-i hatállyal. Az óriás fajta esetében a csípőízületi diszplázia szűrést vezetjük be. Tenyészteni kizárólag „mentes, átmeneti, enyhe” minősítést kapó egyedekkel lehet. Abban az esetben, ha az egyik tenyészteni kívánt egyed „enyhe” csípőizületi diszplázia minősítéssel rendelkezik, akkor kizárólag „mentes” minősítésű egyeddel lehet párosítani. A fenti szabályozást a 98/2013. (X.24.) VM rendelet 8.§(4) k) pontjának való megfelelés érdekében tesszük kötelezővé. 5. Tenyészállat tartása, bérlése, illetve bérbe adásával kapcsolatos szabályok. Tenyészállatot bérelhet a tenyésztő másik tenyésztőtől, vagy olyan szuka és kan tulajdonostól, aki nem kíván tenyésztést folytatni. A bérlésről, illetve a bérbe adásról minden esetben írásos megállapodást kell készíteni, amelynek tartalmazni kell a bérlő és a bérbe adó, valamint a tenyészállat adatait, a bérbe adás időtartamát. Abban az esetben, ha a bérbe adás a fedeztetés után történik, a megállapodásban megnyugtatóan rendelkezni kell, hogy a fedeztetési díjat a bérlő, vagy a bérbe adó milyen módon rendezte, vagy fogja rendezni a fedezőkan tulajdonosa felé. Továbbá azt, hogy milyen kötelezettségek és jogosultságok terhelik a feleket abban az

3 esetben, ha a fedeztetés sikertelen volt, illetve abból életképes kölyök nem született. A bérbe adási szerződést minden esetben csatolni kell az alom bejelentő mellékleteként. A szerződésnek tartalmaznia kell szuka kutya esetében az ellés és kölyöknevelés időszakában a szuka elhelyezésének feltételeit, körülményeit, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a szukát a környezetváltozás milyen mértékben terheli pszichésen. Törekedni kell a minél kevesebb stressz okozására. 6. A tenyésztési nyilvántartásba felvehető, az egyed, amely minimum 3 generációs származási lappal rendelkezik, továbbá egyedi megjelöléssel (chip) is kell rendelkeznie, amelyet a tenyész szemlén ellenőriznek. Az egyedi jelölés 2013. január 1-jétől állatorvosi feladat, és nem jár együtt a törzskönyvezési eljárással. 7. A tenyésztésbe vétel feltételeit a következők szerint határozzuk meg. Tenyésztést folytatni csak az FCI által elismert, legalább 3 generációs származási lappal rendelkező, mikro chip-pel ellátott, azonosítható szukával, vagy kannal lehet. További feltétel, hogy a tenyésztésbe vétel előtt az egyedeket az MSPDK nyilvántartásába be kell vezetni. Tenyésztésbe vétel előtt minden egyedet tenyész érték adó rendezvényre be kell nevezni és ott be kell mutatni. Tenyész érték adó rendezvények: a tavaszi klubkiállítás (Klubshow), az évközi Speciál CAC kiállítás, az őszi Évgyőztes kiállítás. Tenyész egyeddé az a kutya emelhető, amely legalább két értékadó kiállításon, fiatal vagy felnőtt osztályok valamelyikében kitűnő minősítést ért el – továbbá egy sikeres „Tenyész engedélyezési vizsga”, azaz tenyész szemle eredményt kapott. 8. A tenyészállatok esetében definiálandó a tenyésztésből való kiesés fogalma, ami az alábbi esetekben következik be. Az egyed elpusztulása, az egyed egészségi alkalmatlanná válása (pl. bármilyen okból történő ivartalanítás), továbbá a „Nem tenyészthető” minősítés tenyész szemle alkalmával. 9. Értékelés. A sikeres tenyészszemle eredmény a „Tenyészthető I.” vagy „Tenyészthető II.” minősítés. Tenyész szemlén bemutatható és minősíthető, minden 12 hónapos kort betöltött egyed. - A „Tenyészthető I.” minősítésű egyed, az I. Főtörzskönyvi osztályba sorolást kapja, ami a korábbi értelemben, KITŰNŐ minősítést jelent. - A „Tenyészthető II.” minősítésű egyed, az II. Főtörzskönyvi osztályba sorolást kapja, ami a hagyományos NAGYON JÓ minősítést jelenti. - A „Nem tenyészthető” minősítés a III. osztályba sorolást kapja, minősítés alapján JÓ a minősítése. Ez a besorolás értelem szerűen tenyésztésből való kiesésként illetve kizárásként értékelendő. A bírálati lap minta, az 2. számú mellékletben látható, a minősítési és pontozási táblázat a 3. számú mellékletben található. 10. A tenyész szemle eredményességét és minősítését jogérvényesen, a tenyésztés vezető aláírása hitelesíti. 11. Abban az esetben, ha import a szuka, a tenyésztésbe vétel előtt, de legkésőbb az alom bejelentő leadásáig, a származási ország egyesülete által, a tenyésztő nevére kiállított hivatalos pedigree-t Magyarországon honosíttatni kell. Amennyiben a tenyésztő külföldi

4 tenyész állatot bérel, a bérbe adási szerződést magyar nyelven is el kell készíteni. Amennyiben a külföldi tenyész állat kapcsán bármilyen idegen nyelvi probléma merül fel, a tenyésztő köteles a saját költségén minden szükséges dokumentumról hivatalos fordítást benyújtani. Amennyiben a tenyész állat külföldi tulajdonban van, a tenyésztésbe vétel feltételeit a tulajdonos országában hatályos tenyésztési feltételek határozzák meg. A külföldi tulajdonú, vagy külföldről behozott tenyészállat esetében minden minősítést és kiállítási eredményt, hitelt érdemlően igazolni kell. 12. A tenyésztésbe vételnél a fedeztetés dátuma az irányadó, ennek megfelelően az alsó korhatár az óriás fajtánál 15 hónap +1 nap. 13. A tenyésztésbe vétel gyakorisága: Tenyész szukát két naptári évben csak háromszor lehet tenyésztésbe venni. A kan állattal való tenyésztés felső korhatára 10 év. A szukák betöltött 8 éves kor felett, nem vonhatók tenyésztésbe. Tekintettel az életteljesítményre vonatkozó kitételekre, a tenyésztésbe vett szuka életteljesítményét 8 alom lehozatalában limitáljuk. Figyelemmel az állatvédelemre vonatkozó törvényes előírásokra, életképesen született kölyköt nem pusztítunk el, ezért a kölykök számát az életteljesítmény vonatkozásában nem korlátozhatjuk. Kanok esetében a 10 éves korhatárig a fedezési életteljesítményt a számára rendelkezésre álló cca 8 tenyészév futamideje alatt mindösszesen 24 szuka fedezésben határozzuk meg. A megszületett alom 4 hónapos koráig adható be törzskönyvezési kérelem. 14. A tenyésztéshez szükséges minősítések: A MSPDK-hoz tartozó óriás schnauzer fajtákat tenyésztésbe vonni csak akkor lehet, ha rendelkeznek a MSPDK Tenyészszemle Szabályzatának megfelelő minősítéssel, vagyis tenyész-szemlézettek, valamint az 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 pontban leírtaknak megfelelnek. A tenyész szemlén való részvételt nem helyettesítheti semmilyen minősítésű és mennyiségű kiállítási eredmény. Az MSPDK megfelelő számú tenyész szemlét tart, a 6. pontban leírtak szerint. 15. A tenyésztés módja. Teljes testvérek, vagy szülő, kölyök párosítása esetén a párosítást megelőzően a MSPDK Tenyésztés vezetőjének engedélyét kell megszerezni. Ilyen engedélyt első sorban nagy tapasztalatú és eredményes tenyésztők is, csak indokolt esetben kaphatnak. Ennél kisebb mérvű rokon tenyésztés megengedett. 16. Amennyiben a szülőpár bármelyike a 4-5-6-7-8-9-10-11-12. pontban írott feltételeket nem teljesítette, ezek utódai a Szabályzatnak megfelelően származási lapot nem kaphatnak. Abban az esetben, ha külföldön van a szuka fedeztetve, a kannak az adott ország Tenyésztési Szabályainak kell megfelelnie. A tenyésztő köteles a fedeztetés megtörténtét 8 naptári napon belül a tenyésztési vezetőnek bejelenteni, az erre a célra rendszeresített „Fedeztetési jegy” felhasználásával. Ez nem engedélyeztetés, csak bejelentés. Tenyésztő kérésre az MSPDK köteles a honlapján a fedeztetés és az ellés időpontját ingyenesen megjelentetni. Amennyiben a tenyésztő nem jelenti be a fedeztetés tényét, a kutyák nem törzskönyvezhetők, származási lapot nem

5 kaphatnak! A tenyésztő köteles a tenyésztés vezetőnél, a mesterséges kölyök nevelés tényét, annak kezdetétől 3 napon belül jelenteni. Jelen szabályzat érvénybe lépte után az MSPDK által kiállított és FCI által elismert származási lapot csak a jelen Szabályzatnak megfelelően tenyésztett egyedek kaphatnak. 17. A standardban rögzített különböző színű egyedek keresztezését a PSK, az ISPU és az FCI állásfoglalásainak megfelelően az MSPDK nem engedélyezi. Kivéve, ha annak tervét és részletes indoklását, a tenyésztő előzetesen, a fedeztetést megelőzően kérelmezi a Tenyésztés vezetőnél. Ilyen engedélyt csak különlegesen indokolt esetben lehet kiadni. A színkeresztezésre kiadott engedély nyomán született egyedek származási lapján az MSPDK, egyértelműen, és minden esetben regisztrálja a nyomon követhetőséget. 18. Alom ellenőrzés módja, dokumentálás rendje (98-as rendelet 8.§ (4) j pontja miatt: a kölyköknek azonosíthatóknak kell lenniük. A kölykök chipezve, ki van töltve a 6.sz melléklet szerinti „Igazolás transzponder (mikrochip) behelyezésről”. A kiszálló alomellenőr, a szukát a kölykeivel, ott kell találja, ahol az nyilvántartva van, ill. bérleti szerződés alapján, ahol lennie kell. Ezt az „Alom bejelentő” lap alján igazolni kell. E nélkül a törzskönyvezés csak a tenyésztés vezetői engedéllyel kezdeményezhető. Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Tenyész engedélyezési vizsga szabályzat Tenyész engedély bírálati lap Minősítési és pontozási táblázat Fedeztetési jegy Alom bejelentő Igazolás transzponder (mikrochip) behelyezésről Törzskönyvezési szabályzat a nyilvántartásokkal Záradék: Mindaddig, amíg az MSPDK tenyésztő szervezeti jogait önhibáján kívül nem képes érvényesíteni, minden a fenti szabályzattól való eltérést vis major-nak tekintünk. A fentiekből fakadóan, valamint a szerzett jogokra vonatkozó joganalógiákra való hivatkozással, az MSPDK a korábban tenyésztésbe vont tenyész egyedeket a I. törzskönyvi osztályba soroltan kezeli.

6

1. számú melléklet

Tenyész engedélyezési vizsga szabályzat 1. Általános szabályozások A bemutatott kutyának legalább kétszer az MSPDK által elfogadott, minősítést adó kiállításon elismert szakbírótól származó kétszeri alkalommal, „kitűnő” minősítéssel kell rendelkeznie. A minősítést szerezhette fiatal-, növendék- vagy nyílt osztályban. A Klub haladékot adhat a kiállítási eredmények megszerzésére, de a tenyész vizsgát igazoló okmány addig nem adható ki! Az MSPDK által gondozott kutyafajták a 12. betöltött hónapos kor után bírálhatók el tenyész vizsgán. 2. Tenyész vizsgák rendezése Az MSPDK minden évben legalább 4 alkalommal Tenyész engedélyezési vizsgát rendez, amelyre szakbírókat hív meg. A tenyész engedélyezési vizsgára nevezett kutyának a következő dokumentumokat kell bemutatnia: A)

származási lap

B)

előírt kiállítási eredményeket igazoló dokumentumok

C)

az előírt szűrésekről szóló állatorvosi igazolások

3. Eredményes tenyész vizsga érvényességi ideje 3.1. Az első sikeres tenyész vizsga 3 éves korig, a második a kutya egész életén át érvényes. 3.2. Amennyiben egy kutya bizonyítható módon és ismételten Wesen-, küllemi-, ill. egészségi hibát örökít, úgy bármikor megvonható tőle a tenyész engedély, - a tenyésztésből kizáró határozat meghozatalával.

7 4. Sikertelen tenyész vizsga Sikertelen tenyész vizsgák csak 2 alkalommal ismételhetőek meg. A szakbíró ítélete megtámadhatatlan. 5. Tenyész engedélyezési vizsga lebonyolítása A tenyész engedélyezési vizsgán csak szakbíró bírálhat. A bírónak minden vizsgáról jelentést kell készítenie. A vizsgázók listáját a szervezők adják közre. 6. Az elbírálás kritériumai 6.1.

Az összbenyomás megítélése

Egészség, fejlettség és csontozat, izomzat, szőrtakaró, szőrszín, testfelépítésre állásban, lépésben és ügetésben. A marmagasság mérése. Egyedileg bírálandó a fejforma, stop, orr, ajkak és fang, szemszín, fogazat, nyakvonal, mar, hát, az ágyéki rész, és a far, a mellkas, nemi szervek, vállak és mellső végtagok - állás és szögellés tekintetében - far és hátulsó végtagok beleértve azok szögellését is - farok tűzése és hordása, szín és szőrminőség, a test tömeg megállapítása. 6.2.

Pórázon vezethetőség

Pórázon vezetve, minden járásmódban, lépésben, lassú futásban, közben a kutya a vezető bal oldalán kell, haladjon. Háromszöget leírva, egyenes vonalban 20-30 lépést kell megtenni úgy, hogy oda- visszamozogva, hogy a mellső és hátulsó végtagvezetés jól megítélhető lehessen hátulról, oldalról és elölről. A gyakorlat befejezése után a kutya az alapállást veszi fel, a kutyavezető bal oldalán ül vagy áll. A póráznak az egész gyakorlat során lazán kell lógnia. Az alapállásból a kutyavezető kutyájával egy csendesen álló 4 fős csoporton megy keresztül, miközben a 2 alkalommal felszólításra le kell ülnie.

8 6.3.1. Idegrendszer és kiegyensúlyozottság megítélése 6.3.2. Személlyel szembeni viselkedés A bíró gyalogosként viselkedve a kutya és vezetője felé megy, és megkerüli azokat. Aztán a kutyavezető megy kutyájával a bíró felé, majd odaérkezvén a kutyavezető kezet nyújt a bírónak és megmutatja a kutya fogazatát. A gyakorlat egész ideje alatt, a kutyának nyugodtnak, elfogulatlannak és félelem nélkülinek kell mutatkoznia. Ennél a gyakorlatnál az óriás schnauzer agresszióra utalóhajlamot nem mutathat. 6.3.3. Csoporttal szemben történő viselkedés A gyakorlat úgy értelmezett, hogy 2-3 személy egy mozgó csoportot képez. A pórázon vezetett kutyát két alkalommal keresztül kell vinni a csoporton. Nem természetes mozgásformák a csoportot képezők részéről nem megengedettek. A gyakorlat során a kutyának elfogulatlanul és természetesen, semmi esetre sem szabad agresszíven viselkednie. Megjegyzés: Mindkét esetben (6.3.1 és 6.3.2 pontok), az agresszióra utaló magatartás formák a következők: martájékon felálló szőrzet, vicsorgás, ajak emelés fogazat mutogatással, merev megállás, támadásra utaló izomfeszítés, morgás, hörgés.

7. Díjak A tenyész vizsga díjait esetenként, a Klub vezetősége határozza meg. 8. Nyilvánosságra hozatal A tenyész vizsgán eredményesen szerepelt kutyák adatai a Klub hivatalos lapjának legközelebb kiadásra kerülő számában kerülhetnek nyilvánosságra.

9 2. számú mellékle

10 3. melléklet

A standard szerint meghatározott kizáró hibákat olyan negatív ponttal kell értékelni, hogy az összpontszámot megváltoztassa úgy, hogy ha egyéb tulajdonságaiban maximális pontot kap, akkor is, csak a nem tenyészthető kategóriába kerülhessen. Bírált tulajdonság

Kizáró hibák -150 pont

Méret,

Túl kicsi/túl nagy 4cm

marmagasság Küllem

Idegrendszer és egyéb

Származás

Harapás hibák, torzulások, szőrzet és színhibák, foghiány. Félénk, agresszív, ideges, alattomos. Here hiány.

Minősítés pontszám (kizáró hiba esetén) Súlyos, vagy kizáró hiba. (-150 ponttal értékelt) Súlyos, vagy halmozott hibák

Nem releváns

(-150 ponttal értékelt) Súlyos, vagy kizáró hiba (-150 ponttal értékelt) Nem kívánatos

Minősítés pontszám

Minősítés pontszám

Tolerált határon

Standard méret

50

100

nagyon jó

kitűnő

50

100

Kissé bizonytalan

Magabiztos

50

100

Közömbös

Kívánatos

50

100

25 A pontok összesítő táblája Osztályba sorolás

I. tkv osztály Tenyészthető I.

II. tkv osztály Tenyészthető II.

III. tkv osztály Nem tenyészthető

251- 400 pont

151-250 pont

150 pont-ig.

Kitűnő

Nagyon jó

Jó

ÓRIÁS

Összpontszám minősítés

11 4. számú melléklet

Sorszám: FJ …………………

Magyarországi Schnauzer Pinscher Dobermann Klub (MSPDK) a MEOE Szövetséggel szerződött, FCI kompatibilis szervezet

FEDEZTETÉSI JEGY Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a tulajdonomat képező ………………………………………………………………………………………………… ………………………….. NEVŰ ………………………………………………………………………………………………… …………………………… FAJTÁJÚ ………………………………………………………………………………………………… … TÖRZSKÖNYVI SZÁMÚ …………………………………………………………..CHIP SZÁMÚ ……………..ÉV ……………HÓ ……………..NAP született kan kutya …………….. év ………………..hó …………………napon befedezte a ………………………………………………………………………………………………… ……………………..… NEVŰ ………………………………………………………………………………………………… ……………………..… FAJTÁJÚ ………………………………………………………………………………………………… … TÖRZSKÖNYVI SZÁMÚ …………………………………………………………...CHIP SZÁMÚ ……………..ÉV ……………HÓ ……………..NAP született szuka kutyát. Dátum kantulajdonos neve nyomtatott betűvel kantulajdonos lakcíme lajstrom száma

aláírása kantulajdonos

tagsági

12

5. számú melléklet

13

6. számú melléklet

14 7.

számú melléklet Törzskönyvezési szabályzat a nyilvántartásokkal A törzskönyvezés célja A tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása rendszerezése és a származás igazolása. A kutyák egyedi nyilvántartása A tenyésztési-, teljesítmény vizsgálati adatok, munka illetve képességbeli teljesítmény, egészségügyi vizsgálatok eredményeinek gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése oly módon, hogy az egyes egyedek tenyész értéke felismerhető legyen, egészséges, a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajta jelleggel rendelkező törzskönyvezett eb állomány alakuljon ki. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételei Csak olyan egyedek kaphatnak származási lapot, amelyek mindkét szülői oldalon elismert 3 generációs származási lappal rendelkező egyedektől származnak. Minden, a tenyésztési programban leírtaktól való eltérés esetében, a tenyésztés vezető előzetes engedély szükséges. Az engedély mérlegelés nyomán adható ki. Abban az esetben, ha előzetes engedély hiányában, a szabályoktól eltérő kölykezésre kerül sor, az utódok nem törzskönyvezhetők. A korábbi gyakorlat szerinti, ún. „B” törzskönyvezésre, semmilyen esetben nincs lehetőség. A megszületett kölykök származási lapjai, a tenyésztési programban leírtak szerint adható ki. A törzskönyvi osztályba sorolást a 12 hónapos kort meghaladó korban, a tenyésztési program szabályai szerint kell végre hajtani. A törzskönyvezés szervezeti rendje Az MSPDK törzskönyvezési föladatait törzskönyv vezető látja el. Szakmai munkáját a tenyésztés vezető koordinálja. A Magyar Ebtörzskönyvet (MET) az MSPDK gondozására bízott fajták esetében kizárólagosan vezeti. A törzskönyvezés során az újszülött egyedek papír alapú származási lapot kapnak, amit a fennálló belföldi és nemzetközi egyezményeknek megfelelően FCI kompatibilisnek tekintenek. A papír alapú alap dokumentumok a „Fedeztetési jegy”, az „Alom bejelentő jegy” továbbá az „Igazolás transzponder (mikrochip) behelyezéséről” nevű nyomtatványok, nem selejtezhetők. A fenti alap dokumentumokat évente újra kezdett iktató számmal, mely az évszámot is tartalmazza kell ellátni. A tenyésztő számára kiadott származási lap, szigorú számadású nyomtatványon kerül kiadásra. A kitöltött, rontott példányok nem selejtezhetők, rontott dokumentumként is megőrzendők.

-

Az MSPDK vezetősége által megbízott törzskönyvezési vezető: Pettkó Csilla Szilvia A törzskönyv vezető feladata: a törzskönyvezés egységes végrehajtásának felügyelete a törzskönyvi nyilvántartások és a tenyészkönyvi nyilvántartások vezetése az adatok napra kész feldolgozása és nyilvántartása információs feladatok ellátása a beérkező fedeztetési alombejelentő jegyen szereplő adatok ellenőrzése A törzskönyvezési alap nyomtatványok begyűjtése, szortírozása, a megfelelő szabályzati adatok alapján a törzskönyvezés elvégzése és a származási lapok elkészítése.

15 A törzskönyv vezető felelős a törzskönyvben és a származási lapokon szerelő adatok valódiságáért. Elszámolással tartozik a tenyésztés vezető felé a törzskönyvezés szabályainak betartásáért, valamint anyagi felelősséggel tartozik a törzskönyvezés díjainak elszámolásával a vezetőség felé. A beérkező teljesítmény adatok gyűjtése kétféle irányból történik. 1. Törzskönyvi nyilvántartás A tenyész helyek nyilvántartása és tenyész érték adó rendezvényeken keletkező adatok nyilvántartásba vétele. 2. Tenyészkönyvi nyilvántartás A tenyésztési adatok, fedeztetések, ellések adatainak gyűjtése, nyilvántartásba vétele. Törzskönyvi nyilvántartás adatlapjai 1. Tenyészhelyek nyilvántartása 2. Tenyészérték adó rendezvények és részvételek nyilvántartása 3. Törzskönyvi 1. és 2. és 3. osztályba sorolt kanok és szukák nyilvántartása

1. 2. 3. 4. 5.

Tenyészkönyvi nyilvántartások adatlapjai Átírások nyilvántartása Fedeztetések nyilvántartása Ellések nyilvántartása Kiadott származási lapok nyilvántartása Honosítások nyilvántartása

A fentiekhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok – a mindenkori és érvényes MEOESZMSPDK szerződés értelmében végzendők, amit a NÉBIH egyetértésével és jóváhagyásával végzünk és végeztetünk.

16 FÜGGELÉK 1. Az óriás schnauzerek FCI által publikált német nyelvű változata. 2. Az óriás schnauzerek FCI által publikált sztenderdjének, az eredetivel megegyező magyar fordítása.

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1er B – 6530 Thuin (Belgique) ______________________________________________________________________________ 18.04.2007 / DE FCI - Standard Nr. 181 RIESENSCHNAUZER Diese Illustration stellt nicht unbedingt das Idealbild der Rasse dar.

FCI-St. Nr. 181 / 18. 04. 2007 2 URSPRUNG : Deutschland. DATUM DER PUBLIKATION DES GÜLTIGEN OFFIZIELLEN STANDARDS : 06.03.2007. VERWENDUNG : Gebrauchs- und Begleithund. KLASSIFIKATION FCI: Gruppe 2 Pinscher und Schnauzer Molossoide - Schweizer Sennenhunde. Sektion 1 Pinscher und Schnauzer. Mit Arbeitsprüfung. KURZER GESCHICHTLICHER ABRISS: Ursprünglich benutzte man den Riesenschnauzer im süddeutschen Raum als Treiber der Viehherden. Um die Jahrhundertwende erkannten zielbewusste Züchter, dass er zu hervorragenden Leistungen befähigt ist und überaus wertvolle Charaktereigenschaften besitzt. Seit 1913 wird erzuchtbuchmässig geführt, und 1925 wurde er bereits als Diensthund anerkannt. ALLGEMEINES ERSCHEINUNGSBILD : Gross, kräftig, eher gedrungen als schlank, rauhhaarig; das vergrösserte, kraftvolle Abbild des Schnauzers. Ein trutzig-wehrhafter Hund von Respekt einflössendem Aussehen. WICHTIGE PROPORTIONEN : · Quadratischer Bau, wobei die Widerristhöhe etwa der Rumpflänge entspricht. · Die Gesamtlänge des Kopfes (Nasenspitze bis Hinterhauptbein) entspricht der Hälfte der Rückenlänge (Widerrist bis Rutenansatz).

FCI-St. Nr. 181 / 18. 04. 2007 3 VERHALTEN / CHARAKTER (WESEN): Typische Wesenszüge sind sein gutartiger, ausgeglichener Charakter und seine unbestechliche Treue zum Herrn. Er besitzt hoch entwickelte Sinnesorgane, Klugheit, Ausbildungsfähigkeit, Kraft, Ausdauer, Schnelligkeit und Widerstandsfähigkeit gegen Witterung und Krankheiten. Durch seine angeborene Belastbarkeit und Selbstsicherheit eignet er sich bestens zum Begleit-, Sport-,Gebrauchs- und Diensthund. KOPF : OBERKOPF : Schädel : Kräftig und langgestreckt, ohne stark hervortretendes Hinterhauptbein. Der Kopf soll zur Wucht des Hundes passen. Die Stirn ist flach und verläuft faltenlos und parallel zum Nasenrücken.Stopp : Erscheint durch die Brauen deutlich ausgeprägt.

17 GESICHTSSCHÄDEL : Nasenschwamm: Die Nasenkuppe ist gut ausgebildet, mit grossen Öffnungen und ist stets schwarz. Fang : Er endet in einem stumpfen Keil. Der Nasenrücken ist gerade. Lefzen: Schwarz, fest und glatt an den Kiefern anliegend, Lefzenwinkel geschlossen. Kiefer / Zähne: Kräftiger Ober- und Unterkiefer, Das vollständige Scherengebiss (42 Zähne gemäss der Zahnformel) ist kräftig entwickelt, gut schliessend und rein weiss. Die Kaumuskulatur ist kräftig entwickelt, doch darf keine stark ausgebildete Backenbildung die rechteckige Kopfform (mit Bart) stören. Augen: Mittelgross, oval, nach vorne gerichtet, dunkel, mit lebhaftem Ausdruck; Lider gut anliegend. Ohren : Klappohren, hoch angesetzt, V-förmig, die Ohrinnenkanten an den Wangen anliegend und gleichmässig getragen, nach vorn in Richtung Schläfe gedreht, wobei die parallele Faltung den Oberkopf nicht überragen soll.

FCI-St. Nr. 181 / 18. 04. 2007 4 HALS : Der starke, muskulöse Nacken ist erhaben gewölbt. DerHals geht harmonisch in den Widerrist über. Kräftig aufgesetzt, schlank, edel geschwungen und zur Wucht des Hundes passend. Die Kehlhaut liegt straff und faltenlos an. KÖRPER : Obere Profillinie : Vom Widerrist ausgehend, nach hinten leicht abfallend. Widerrist: Er bildet die höchste Stelle der Oberlinie. Rücken : Kräftig, kurz und stramm. Lenden : Kurz, kräftig und tief. Der Abstand vom letzten Rippenbogen bis zur Hüfte ist kurz, damit der Hund kompakt wirkt. Kruppe : In leichter Rundung verlaufend, unmerklich in den Rutenansatz übergehend. Brust: Mässig breit, im Querschnitt oval, bis zu den Ellenbogen reichend. Die Vorbrust ist durch die Brustbeinspitze markant ausgebildet. Untere Profillinie und Bauch: Flanken nicht übermässig aufgezogen, mit der Unterseite des Brustkorbes eine schön geschwungene Linie bildend. RUTE: Naturbelassen: Zuchtziel ist die Säbel- oder Sichelrute. GLIEDMASSEN VORDERHAND : Allgemeines: Die Vorderläufe sind, von vorn gesehen, stämmig, gerade und nicht eng gestellt. Die Unterarme stehen, seitlich gesehen, gerade. Schulter: Das Schulterblatt liegt fest dem Brustkorb an, ist beiderseits der Schulterblattgräte gut bemuskelt und überragt oben die Dornfortsätze der Brustwirbel. Möglichst schräg und gut zurückgelagert, beträgt der Winkel zur Waagrechten ca. 50°. Oberarm: Gut am Rumpf anliegend, kräftig und muskulös, Winkel zum Schulterblatt etwa 95° bis 105°. Ellenbogen: Gut anliegend, weder aus- noch einwärts drehend. Unterarm: Von allen Seiten gesehen völlig gerade, kräftig entwickelt und gut bemuskelt.

FCI-St. Nr. 181 / 18. 04. 2007 5 Vorderfusswurzelgelenk: Kräftig, stabil, sich nur unwesentlich von der Struktur des Unterarms abhebend. Vordermittelfuss: Von vorn gesehen senkrecht, von der Seite betrachtet leicht schräg zum Boden stehend, kräftig und leicht federnd. Vorderpfoten: Kurz und rund, Zehen eng aneinanderliegend und gewölbt (Katzenpfoten), mit kurzen, dunkeln Nägeln und derben Ballen. HINTERHAND : Allgemeines: Von der Seite gesehen schräg gestellt, von hinten gesehen parallel verlaufend, nicht eng gestellt. Oberschenkel: Mässig lang, breit und kräftig bemuskelt. Knie : Weder ein- noch auswärts gedreht. Unterschenkel: Lang und kräftig, sehnig, in ein kraftvolles Sprunggelenk übergehend. Sprunggelenk: Ausgeprägt gewinkelt, kräftig, stabil, weder nach innen noch nach aussen gerichtet. Hintermittelfuss: Kurz und senkrecht zum Boden stehend. Hinterpfoten : Zehen kurz, gewölbt und eng aneinanderliegend; Nägel kurz und schwarz.

18 GANGWERK: Elastisch, elegant, wendig, frei und raumgreifend. Die Vorderläufe schwingen möglichst weit vor, die Hinterhand gibt -weit ausgreifend und federnd - die erforderliche Schubkraft. Der Vorderlauf der einen und der Hinterlauf der anderen Seite werden zugleich nach vorne geführt. Rücken, Bänder und Gelenke sind fest. HAUT : Am ganzen Körper eng anliegend. HAARKLEID Haar: Das Haar soll drahtig hart und dicht sein. Es besteht aus einer dichten Unterwolle und dem keineswegs zu kurzen, harten, dem Körper gut anliegenden Deckhaar. Das Deckhaar ist rauh, lang genug, um seine Textur überprüfen zu können, weder struppig noch gewellt.

FCI-St. Nr. 181 / 18. 04. 2007 6 Das Haar an den Läufen neigt dazu, nicht ganz so hart zu sein. An der Stirn und den Ohren ist es kurz. Als typisches Kennzeichen bildet es am Fang den nicht zu weichen Bart und die buschigen Brauen, die die Augen leicht überschatten. Farbe : Rein schwarz mit schwarzer Unterwolle. Pfeffersalz. Für pfeffersalzfarbig gilt als Zuchtziel eine mittlere Tönung mit gleichmässig verteilter, gut pigmentierter Pfefferung und grauer Unterwolle. Zugelassen sind die Farbnuancen vom dunklen Eisengrau bis zum Silbergrau. Alle Farbenspiele müssen eine den Ausdruck unterstreichende dunkle Maske aufweisen, die sich harmonisch dem jeweiligen Farbschlag anpassen soll. Deutlich helle Abzeichen am Kopf, auf der Brust und an den Läufen sindunerwünscht. GRÖSSE UND GEWICHT : Widerristhöhe : Rüden und Hündinnen : 60 bis 70 cm. Gewicht : Rüden und Hündinnen : 35 bis 47 kg. FEHLER: Jede Abweichung von den vorgenannten Punkten muss als Fehler angesehen werden, dessen Bewertung in genauem Verhältnis zum Grad der Abweichung stehen sollte und dessen Einfluss auf die Gesundheit und das Wohlbefinden des Hundes zubeachten ist. Insbesondere : · Insgesamt zu kleiner oder zu kurzer Kopf. · Schwerer oder runder Oberkopf. · Stirnfalten. · Kurzer, spitzer oder schmaler Fang. · Zangengebiss. · Stark hervortretende Backen oder Backenknochen. · Helle, zu grosse oder zu kleine Augen. · Tief angesetzte oder zu lange, unterschiedlich getragene Ohren.

FCI-St. Nr. 181 / 18. 04. 2007 7 · Lose Kehlhaut. · Wamme, schmaler Halsrücken. · Zu langer, aufgezogener oder weicher Rücken. · Karpfenrücken. · Abfallende Kruppe. · Zum Kopf hin geneigter Rutenansatz. · Lange Pfoten. · Passgang. · Zu kurzes, zu langes, weiches, gewelltes, zottiges, seidiges,weisses oder fleckiges Haar oder sonstige Farbbeimischungen. · Braune Unterwolle. · Bei Pfeffersalzfarbigen : Aalstrich oder schwarzer Sattel. · Über- oder Untergrösse bis 2 cm. SCHWERE FEHLER : · Plumper oder leichter, niedriger oder hochläufiger Bau.

19 · Umgekehrtes Geschlechtsgepräge (z.B. rüdenhafte Hündin). · Nach aussen gedrehte Ellenbogen. · Steile oder fassbeinige Hinterhand. · Nach innen gedrehte Sprunggelenke. · Über- oder Untergrösse von mehr als 2 cm und weniger als 4 cm. DISQUALIFIZIERENDE FEHLER: · Aggressive oder űbermässig ängstliche Hunde · Hunde, die deutlich physische Abnormalitäten oder Verhaltensstőrungen aufweisen, műssen disqualifiziert werden. · Missbildungen jeglicher Art. · Mangelhafter Typ. · Gebissfehler wie Vorbiss, Rückbiss, Kreuzbiss. · Grobe Fehler in den einzelnen Regionen wie Gebäudefehler, Haar- und Farbfehler. · Über- oder Untergrösse von mehr als 4 cm. N.B. · Rüden müssen zwei offensichtlich normal entwickelte Hoden aufweisen, die sich vollständig im Hodensack befinden.

FCI-St. Nr. 181 / 18. 04. 2007 8 Zur Zucht sollen ausschließlich funktional und klinisch gesunde, rassetypische Hunde verwendet werden. Die letzten Änderungen sind in Fettschrift.

20 ÓRIÁS SCHNAUZER FCI - Standard Nr. 181 / 18.04.2007 / D magyar nyelvű változat

EREDET : Németország AZ ÉRVÉNYES ERDETI STANDARD DÁTUMA: 2007. 03. 06. ALKALMAZÁS: Családi- és kísérő kutya FCI CSOPORT: Fajtacsoport II.pinscherek és schnauzerek, molosszerek, svájci havasi kutyák és más fajták Szekció 1. Pinscherek és schnauzerek - Munkavizsgára kötelezettek RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Eredetileg a délnémet területen használták, marha terelőként. A XIXXX. század fordulója tájékán céltudatos tenyésztők észrevették, hogy kiválóan alkalmas a munkára és értékes tulajdonságokkal rendelkezik. A tenyészkönyvekbe 1913-tól vezették be, és 1925-től szolgálati kutyaként is elismerik. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS nagy, erőteljes, inkább zömök mint karcsú, drótos szőrű. Megnagyított változata a közép schnauzernek. Makacs védelmező kutya, melynek lenyűgöző a tekintélyes termete. FONTOS ARÁNYOK Kvadratikus felépítés, amelynél a marmagasság szinte azonos a törzs hosszával. A fej teljes hossza, az orrhegytől a tarkó búbig, megegyezik a hát hosszának a felével, a martól a faroktőig. VISELKEDÉS /KARAKTER (WESEN) Tipikus jellemvonása a jóindulat, a kiegyensúlyozott karakter és határtalan hűség a gazdájához. Magasan fejlett érzékekkel rendelkezik, eszes, erős, kitartó, gyors, képezhető és nagy az ellenálló képessége a betegségekkel és az időjárási viszonyokkal szemben. Született munkabírása és öntudatossága nagyon alkalmassá teszi a kísérő-, sport-, munka-, és szolgálati kutya tevékenységeire. FEJ KOPONYA Agykoponya: Erőteljes és nyújtott, erős tarkó bub nélkül. A fej legyen arányos, a kutya egészéhez illő. A homlok lapos, mentes a ráncoktól és párhuzamos az orrháttal. Stop: A szemöldök miatt jelentősen kifejezett. ARCKOPONYA Orrtükör: Az orrkupola jól fejlett és mindig fekete. Fang: Tompa ék alakban végződik. Az orrhát egyenes. Ajkak: Feketék, feszesek, az állkapcsra simulók, a szájszeglet zárt. Állkapocs/Fogazat: Erőteljes az állcsont és az állkapocs. Teljes számú, ollósan záró fogak (42 fog, a fogképlet szerint) jól fejlett, jól záródó tiszta fehér fogak. Jól fejlett rágó izmok, de a járomcsont nem lehet túlzottan kifejezett, mert zavarja a szakállas fej tégla formájú képét. Szemek: Középnagyok, oválisak, előre tekintők, sötétek, élénk kifejezésűek, a szemhéjak feszesek. Fülek: A lógó fülek V-formájúak, magasan helyezettek, egyformán tartottak. A fülek belső szélei a fejhez simulnak, ha enyhén a halánték felé fordulnak, a párhuzamos ráncok nem terjedhetnek a koponya tetőre. NYAK: A jól izmolt nyak, elegánsan ívelt. Harmonikusan illeszkedik a mar felett. Stabilan helyezett, karcsú, nemesen ívelt és a test tömeggel harmonizál. A nyakbőr, ráncok nélkül, feszesen simul.

21 TÖRZS Felső vonal: A martól kiindulva, a far felé, enyhén lejtős. Mar: A felső vonal legmagasabb pontja. Hát: Erőteljes, rövid és feszes. Ágyék: Rövid, feszes és mély. A távolság az utolsó bordaív és a csípő közt rövid, hogy a kutya kompakt legyen. Far: Enyhén ívelt, észrevétlen átmenettel a faroktőig. Mellkas: Mérsékelten széles, ovális keresztmetszetű, a könyökökig érő. Az előmell a szegycsont révén markánsan fejlett. Alsó vonal és a has: A lágyék nem túlzottan felhúzott, a mellkas alsó vonalával egy lendületes vonalat alkot. FAROK: Természetesen hagyott. Tenyészcél: a szablya vagy sarló formájú faroktartás. VÉGTAGOK MELLSŐ VÉGTAGOK Általánosan: A mellső végtagok előlről nézve, zömökek, egyenesek és nem szűk állásúak. Az alkarok oldalról nézve egyenesek. Vállak: A lapocka feszesen illeszkedik a mellkashoz, mindkét oldalon izmokkal jól beágyazott, és a lapockacsúcs a gerinccsigolyák fölé kiemelkedik. Meglehetősen ferde, jól hátra és ferdén illesztett, a vízszinteshez képest kb 50°-os szöget zár be. Felkar: Jól a törzshöz símuló, erőteljes, izmos, a lapockával kb 95° - 105°-os szöget zár be. Könyék: Jól simuló, sem kifelé, sem befelé nem fordul. Alkar: Minden oldalról teljesen egyenes, erősen fejlett és jól izmolt. Elülső lábtő: Erős, stabil, az alkar struktúrájától lényegesen nem eltérő. Elülső lábközép: Előlről nézve a talajra merőleges, oldalról nézve enyhén szögellt, erőteljes és kissé ruganyos. Mellső mancsok: Rövidek, kerekdedek, szorosan zártak, kissé íveltek, (macskamancs), a karmok feketék és rövidek. HÁTULSÓ VÉGTAGOK Általánosan: Oldalról nézve ferdén állók, hátulról párhuzamosak, de nem lehetnek szűken állók. Combok: Mérsékelten hosszúak, szélesek, erőteljesen izmoltak. Térd: Nem fordulhat sem kifelé, sem befelé. Lábszár: Hosszú és erős, inas, - átmenetet képez az erős ugró ízületig. Ugró ízület: Az ugró ízület (csánk)jól szögellt, erőteljes, stabil, sem befelé, sem kifelé nem dőlhet. Hátulsó lábközép: Rövid és a talajra merőleges. Hátulsó mancsok: Rövidek, kissé íveltek, szorosan zártak. A karmok feketék és rövidek. MOZGÁS: Elasztikus, elegáns, hajlékony, szabad és térölelő. Az elülső végtagok a lehető leghosszabban előre lendülnek, a hátulsók biztosítják, - a térnyerő és rugalmas mozgáshoz - a szükséges tolóerőt. Az elülső végtagok az egyik oldalon, a hátulsók az ellentétes oldalon egyidőben mozdulnak. A hát, a szalagok és az ízületek feszesek. BŐR: Az egész testen feszesen simuló. SZŐRTAKARÓ Szőrzet: A szőrzet drótosan kemény és sűrű. A szőrtakaró sűrű aljszőrből és egy nem rövid, de kemény, - a testet jól takaró fedőszőrből áll. A fedőszőr durva, elég hosszú, a szerkezete jól vizsgálható, - nem lompos és nem hullámos. A szőrzet a végtagokon nem teljesen kemény. A homlokon és a füleken rövid. Tipikus ismertető jegye, a fangon lévő nem túl puha szakáll, és a bozontos szemöldök, ami a szemeket enyhén beárnyékolja. SZÍN: Tiszta fekete, fekete aljszőrrel. Só-bors: A só-bors esetében, az érvényes tenyészcél az, hogy közepes tónusú, egyenletes eloszlású, jól pigmentált borsozottság párosuljon, a szürke aljszőrrel. Megengedettek a szín eltérések a sötét vasszürkétől az ezüst szürkéig. Minden szín azonban kifejezetten és aláhúzottan sötét maszkkal kell együtt járjon, ami harmonikus, nemes színhatásként mutatkozik. Jelentős világos jegyek a fejen, a mellen és a végtagokon, nem kívánatosak. NAGYSÁG ÉS SÚLY Marmagasság: Kanok és szukák esetében: 60 - 70cm. Súly: Kanok és szukák cca. 35 - 47kg.

22 HIBÁK: Minden eltérést az előző, fenti pontoktól hibának kell tekinteni, és az eltérés fokának megfelelően kell a bírálatban értékelni. Kiváltképpen: Kicsiny, vagy túl rövid fej Nehéz, vagy kerek koponya. Homlokráncok. Rövid, hegyes, vagy keskeny fang. Harapófogó harapás. Erős, kiálló pofák, vagy pofacsontok. Világos, túl nagy vagy túl kicsi szemek. Mélyen tűzött, vagy túl hosszú, vagy különbözően álló fülek. Laza torokbőr. Toka, vagy vékony nyak. Túl hosszú, felhúzott, vagy puha hát. Pontyhát. Csapott far. Fej irányába hajló farok. Hosszú mancsok. Poroszkálás. Túl rövid, hosszú, puha, hullámos, bozontos, vagy selymes, fehéres, vagy foltos szőrzet, vagy egyéb színek keveredése. Barna aljszőr. A só-bors színűek esetében, a háton angolna csík, vagy fekete nyereg. Két centiméterrel alacsonyabb, vagy magasabb testmagasság. SÚLYOS HIBÁK Esetlen, vagy könnyű alkat, rövid, vagy túl hosszú végtagok. Fordított nemi jelleg, pl.kanos szuka. Kiforduló könyék. Meredek, vagy dongás hátulsó végtagok. Túl hosszú lábszár. Befelé forduló csánk. Túlméretes, vagy alulméretes, - több mint 2 cm-rel magasabb, vagy 4 cm-rel kisebb. KIZÁRÓ HIBÁK Félénk, aggresszív, rosszindulatú, túlzottan alattomos, ideges viselkedés. Mindenfajta torzulás. Típusnak nem megfelelő küllem. Harapás hiba, úgymint előre harapás, hátra harapás, kereszt harapás. Durva hibák magában a testfelépítésben, szőrzet- és színhibák. Alulméretes, vagy túlméretes, 4 cm-t meghaladóan. Azokat a kutyákat, amelyek fizikai, vagy magatartásbeli rendellenességet mutatnak, azokat ki kell zárni. Megjegyzés: A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, amelyek a herezacskóban helyezkednek el.

Fordította: Pettkó Csaba FCI Küllembíró