Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74. Telephely (Óvoda): 1185 Budapest, Szent László utca 39. Telefon: 290-9088, Fax: 290-3874 E-mail: [email protected] OM - 201505

Tartalom C) Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola helyi tanterve................................................................. 3 1. Kerettanterv meghatározása ........................................................................................................... 3 2. Tantárgyak ....................................................................................................................................... 4 2.1. Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................................ 4 Magyar nyelv és irodalom 1 – 2 ...................................................................................................... 4 Magyar nyelv és irodalom 3 – 4 ...................................................................................................... 7 Magyar nyelv és kommunikáció 5 – 6 ........................................................................................... 10 Magyar nyelv és kommunikáció 7 – 8 ........................................................................................... 12 Magyar irodalom 5 – 6 .................................................................................................................. 15 Magyar irodalom 7 – 8 .................................................................................................................. 20 2.2. Idegen nyelvek........................................................................................................................ 24 Idegen nyelv 4 ............................................................................................................................... 24 Idegen nyelv 5 – 8.......................................................................................................................... 26 2.3. Matematika ............................................................................................................................ 31 Matematika 1 – 2 .......................................................................................................................... 31 Matematika 3 – 4 .......................................................................................................................... 35 Matematika 5 – 8 .......................................................................................................................... 38 Matematika 5 – 8 .......................................................................................................................... 43 2.4. Ember és társadalom .............................................................................................................. 48 Történelem és állampolgári ismeretek, ember és társadalomismeret 5 – 8 ................................ 48 2.5. Ember és természet ................................................................................................................ 57 Környezetismeret 1 – 4 ................................................................................................................. 57 Természetismeret 5 – 6 ................................................................................................................. 60 Fizika 7 – 8 ..................................................................................................................................... 64 Kémia 7 – 8 .................................................................................................................................... 66 Biológia és egészségtan 7 – 8 ........................................................................................................ 68 2.6. Földünk – környezetünk ......................................................................................................... 70 1


Földrajz 7 – 8 ................................................................................................................................. 70 2.7. Művészetek ............................................................................................................................ 74 Ének-zene 1 – 4 ............................................................................................................................. 74 Ének-zene 5 – 8 ............................................................................................................................. 80 Ének-zene 5 – 8 ............................................................................................................................. 85 Vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat 1 – 4 .................................................................................. 90 Vizuális kultúra 5 – 8...................................................................................................................... 96 Vizuális kultúra 5 – 8.................................................................................................................... 102 Technika, életvitel és gyakorlat 5 – 7 .......................................................................................... 108 Dráma és tánc 5. .......................................................................................................................... 113 2.8. Informatika ........................................................................................................................... 114 Informatika 5 – 8 ......................................................................................................................... 114 Informatika 6 – 8 ......................................................................................................................... 119 2.9. Testnevelés és sport ............................................................................................................. 123 Tánc 1 – 8..................................................................................................................................... 123 Testnevelés 1 – 8 ......................................................................................................................... 130

2


C) Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola helyi tanterve 1. Kerettanterv meghatározása Az általános iskola minden oktatási szakaszában a kerettanterv rögzíti a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, rögzíti a követelmények teljesítéséhez szükséges időkeretet, az előzetes tudást és a továbbhaladás feltételeit. A szabadon felhasználható órakeret az alsó tagozaton az alábbi módon épül be helyi tantervünkbe az óraterv szerint: Évfolyam Matematika

1.

2.

3.

4.

2

1

1

1

1

2

1

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv

2

Környezetismeret

1

A felső tagozaton emeltszintű képzési formát valósítunk meg. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a matematika és a művészetek fejlesztésére. Magasabb szintű követelményeket és emelt óraszámot biztosítunk matematika és művészeti tagozatunkon. A tagozat szerveződhet külön osztály, illetve egy osztályon belüli csoportbontással is. Az emelt óraszám biztosítása a szabadon felhasználható órakeretből történik.

3


Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Matematika

1

2

2

2

Informatika

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

Matematika tagozat

Művészeti tagozat

Matematika

A Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és vizsgaszabályzata alapján történik.

2. Tantárgyak 2.1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 – 2 Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Fejlesztendő kulcskompetencia: Anyanyelvi kommunikáció

Óraterv 1. évfolyam

2. évfolyam

Heti óraszám

7 óra

7+1 óra

Éves óraszám

252 óra

252+36 óra

1. évfolyam 4


Előzetes tudás Iskolaérettség.

Tematikai egység Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Összesen: 10% felhasználása: Gyakorlás, hiányosságok pótlása.

Órakeret 20 óra 20 óra 33 óra 50 óra 10 óra 10 óra 20 óra 26 óra 10 óra 40 óra 10 óra 3 óra

252 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 10-20 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi 5


képességek fejlesztése területén.

2. évfolyam Előzetes tudás Érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 10-20 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

Tematikai egység Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése

Összesen: 10% felhasználása: Gyakorlás, hiányosságok pótlása. 6

Órakeret 30 óra 20 óra 31 óra 31 óra 10 óra 10 óra 20 óra 30 óra 20 óra 26 óra 20 óra 4 óra 36 óra

288 óra


A továbbhaladás feltételei A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30-40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

Magyar nyelv és irodalom 3 – 4 Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Fejlesztendő kulcskompetencia: Anyanyelvi kommunikáció Segédeszközök: A magyar helyesírás szabályai

Memoriterek 3. évfolyam: József Attila: Betlehemi királyok, Petőfi Sándor: Füstbe ment terv; illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás; részletek: Kölcsey Ferenc: Himnusz; 4.évfolyam: Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, Kölcsey Ferenc: Himnusz; Petőfi Sándor: A Tisza – részletek, József Attila: Mama

7


Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

3. évfolyam 6+2 óra 216+72 óra


3-4. évfolyam Előzetes tudás Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek. Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén. Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása. Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Képolvasás, mesemondás. A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése. A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek.

Tematikai egység

2 évre

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, 8

Órakeret 30 óra 114 óra 40 óra 20 óra 30 óra 55 óra 47 óra


szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése

Összesen: 10% felhasználása: gyakorlás

56 óra 28 óra 12 óra 108 óra

540 óra A továbbhaladás feltételei

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

9


Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

Magyar nyelv és kommunikáció 5 – 6 Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Fejlesztendő kulcskompetencia: Anyanyelvi kulcskompetencia (olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban, helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat) Segédeszközök: kék színű toll, ceruza, zöld filc a kiemeléshez, színes ceruza Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

5. évfolyam 2 óra 74 óra


5. évfolyam Előzetes tudás Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban.

10


A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.

Tematikai egység Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete

Összesen: 10% felhasználása: gyakorlás, hiányosságok pótlása

Órakeret 8 óra 8 óra 8 óra 10 óra 10 óra 30 óra

74 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló törekszik gondolatait érthetően a helyzetnek megfelelően megfogalmazni. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, hallott történetek megértésére, összefoglalására. Ismeri és alkalmazza a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

6. évfolyam Előzetes tudás Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.

11


Tematikai egység Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete



74 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás.

Magyar nyelv és kommunikáció 7 – 8 Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Fejlesztendő kulcskompetencia: Anyanyelvi kulcskompetencia (olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban, helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat) Segédeszközök: kék színű toll, ceruza, zöld filc a kiemeléshez, színes ceruza 12


Óraterv 7. évfolyam 1,5 óra 56 óra

Heti óraszám Éves óraszám


7. évfolyam Előzetes tudás A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.

Tematikai egység Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése


Órakeret 8 óra 10 óra 10 óra 10 óra 18 óra

56 óra

A továbbhaladás feltételei Beszédkészség szempontjából a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is 13


megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

8. évfolyam Előzetes tudás A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai.

Tematikai egység Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás 14

Órakeret 10 óra 10 óra 11 óra 5 óra


A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága és változása

28 óra 10 óra


74 óra

A továbbhaladás feltételei Beszédkészség szempontjából a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

Magyar irodalom 5 – 6 Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Fejlesztendő kulcskompetencia: Anyanyelvi digitális, szociális, állampolgári, esztétikaiművészeti kulcskompetenciák

Kötelező olvasmányok 5. évfolyam: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Gárdonyi Géza: Egri csillagok 6.évfolyam: Daniel Defoe: Robinoson Crusoe

15


Óraterv 5. évfolyam 2 óra 74 óra



5. évfolyam Előzetes tudás Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak. Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról. Olvasmányélmények; elbeszélések.

családról,

anya-gyerek

kapcsolatról

szóló

lírai

alkotások,

mesék,

Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Tematikai egység

Órakeret

Mesék Petőfi Sándor: János vitéz Táj, szülőföld A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei - bevezetés Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány

14 óra 25 óra 10 óra 5 óra 10 óra 10 óra


74 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások 16


cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai

17


táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

6. évfolyam Előzetes tudás Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.

Tematikai egység Szövegalkotás Ballada Monda, rege Arany János: Toldi Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány



74 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások

18


cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai

19


táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

Magyar irodalom 7 – 8 Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Fejlesztendő kulcskompetencia: Anyanyelvi digitális, szociális, állampolgári, esztétikaiművészeti kulcskompetenciák Kötelező olvasmányok 7. évfolyam: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője 8.évfolyam: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig! Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem! Tamási Áron: Ábel a rengetegben Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

7. évfolyam 1,5 óra 56 óra


7. évfolyam Előzetes tudás Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12-es.) Időmértékes verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, 20


megszemélyesítés, metafora. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből. Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház.

Tematikai egység Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Nagyepikai alkotás – regényelemzés Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Egy korstílus – a romantika Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés) Drámai műfajok (egy komédia)



56 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, 21


a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

8. évfolyam Előzetes tudás Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai alkotások közlésformái. Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma.

22


Poétikai és verstani alapfogalmak. A romantika mint az utolsó egységes korstílus. Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve. Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji változatok. A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok.

Tematikai egység Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada Nagyepikai alkotás - regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése



111 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az 23


írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

2.2. Idegen nyelvek Idegen nyelv 4

24


Műveltségi terület: Idegen nyelv Fejlesztendő kulcskompetencia: Idegen nyelvi kommunikáció

Óraterv 4. évfolyam 2 óra 74 óra


Előzetes tudás Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja. Tematikai egység Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő Természet, állatok Ünnepek és hagyományok Fantázia és valóság

Órakeret 17 óra 10 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 7 óra

Összesen: 10% felhasználása: gyakorlás, ismeretek elmélyítése

74 óra

A továbbhaladás feltételei KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri

25


egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot.

Idegen nyelv 5 – 8 Műveltségi terület: Idegen nyelv Fejlesztendő kulcskompetencia: Idegen nyelvi kommunikáció

Segédeszközök: vonalzó (egyenes, háromszögű), színes ceruzák (zöld, kék, piros), körző, szögmérő, tükör. Óraterv Heti óraszám Éves óraszám





5. évfolyam Előzetes tudás Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása. Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, 26


mondókák felidézése. Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása. Részvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása.

Tematikai egység

Órakeret

Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és szokások Város, bevásárlás Utazás, pihenés Egészséges életmód

9 óra 10 óra 10 óra 10 óra 5 óra 5 óra 12 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 10 óra


111 óra

A továbbhaladás feltételei A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

6. évfolyam Tematikai egység 27

Órakeret


Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és szokások Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Zene, művészetek Környezetünk védelme Egészséges életmód

12 óra 10 óra 10 óra 6 óra 3 óra 4 óra 6 óra 5 óra 5 óra 5 óra 6 óra 5 óra 10 óra 3 óra 9 óra 12 óra


111 óra

A továbbhaladás feltételei A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

7. évfolyam Előzetes tudás A gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

28


Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Felkészülés után rövid szövegek elmondása. Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása.

Tematikai egység

Órakeret

Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és szokások Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Zene, művészetek Környezetünk védelme Egészséges életmód Felfedezések Média, kommunikáció

11 óra 5 óra 6 óra 6 óra 3 óra 7 óra 10 óra 9 óra 5 óra 5 óra 7 óra 5 óra 6 óra 3 óra 6 óra 5 óra 5 óra 7 óra


111 óra

A továbbhaladás feltételei A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről.

29


Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

8. évfolyam Tematikai egység

Órakeret

Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és szokások Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Zene, művészetek Környezetünk védelme Egészséges életmód Tudomány, technika Múltunk és jövőnk Média, kommunikáció Földünk és a világűr

11 óra 8 óra 5 óra 5 óra 3 óra 6 óra 8 óra 8 óra 4 óra 6 óra 4 óra 3 óra 8 óra 3 óra 5 óra 4 óra 4 óra 6 óra 4 óra 6 óra


111 óra

A továbbhaladás feltételei A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el,

30


valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

2.3. Matematika Matematika 1 – 2 Műveltségi terület: Matematika Fejlesztendő kulcskompetencia: Matematikai kompetencia Segédeszközök: korongok, számoló pálcák, színes ceruzák (zöld, kék, piros), színes rúd készlet Óraterv 1. évfolyam Heti óraszám

4 óra

Éves óraszám Sakkpalota program Éves óraszám

144 óra 4+2 óra 144+72 óra

2. évfolyam

4+1 óra 144+36 óra

1. évfolyam Előzetes tudás Iskolaérettség.

Tematikai egység Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 31

Órakeret 10 óra


Számelmélet, algebra Geometria Függvények, az analízis elemei Statisztika, valószínűség Sakkpalota program

76 óra 30 óra 18 óra 10 óra 72 óra


144 + 72 óra

A továbbhaladás feltételei Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.  Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.  Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.  Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.  Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (20-as számkör). – Római számok írása, olvasása (I, V, X,). – Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. – Számok képzése, bontása helyi érték szerint. – Matematikai jelek: +, –,=, <, >, ( ) ismerete, használata. – Összeadás, kivonás, szóban és írásban. – Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. – Páros és páratlan számok megkülönböztetése. – Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Geometria – Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. – Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. – Tájékozódási képesség, irányok ismerete. – A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm m, , dl, l, dkg, kg, , óra, nap, hét, hónap, év. Összefüggések, függvények, sorozatok – Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. – Képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni. Valószínűség, statisztika – Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése.

32


2. évfolyam Előzetes tudás Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Számok írása, olvasása 20-as számkör. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Matematikai jelek: +, –,=, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szóban és írásban. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, m, dl, l, dkg, kg, óra, nap, hét, hónap. Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése.

Tematikai egység

Órakeret

Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Geometria Függvények, az analízis elemei Statisztika, valószínűség Sakkpalota program



144+36 óra

A továbbhaladás feltételei Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.  Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.  Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság megnevezése.  Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.  Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.

33

felismerése,


Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték, alaki érték, – valódi érték fogalma. – Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). – Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. – Számok képzése, bontása helyi érték szerint. – Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. – Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. – Szorzótábla ismerete a százas számkörben. – A műveletek sorrendjének ismerete. – Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. – Páros és páratlan számok megkülönböztetése. – Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. – A tanuló figyelme tudatosan irányítható. Geometria – Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. – A test és a síkidom megkülönböztetése. – Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. – Tájékozódási képesség, irányok ismerete. – A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, – hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. – Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, – társait segíteni, együttműködni. Összefüggések, függvények, sorozatok – Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. – Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. – Képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni. Valószínűség, statisztika – Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése. – Adatokról megállapítások megfogalmazása. – A véletlen, biztos, lehetetlen fogalma.

34


Matematika 3 – 4 Műveltségi terület: Matematika Fejlesztendő kulcskompetencia: Matematikai kompetencia Segédeszközök: vonalzó (egyenes, háromszögű), színes ceruzák (zöld, kék, piros), körző, szögmérő Óraterv 3. évfolyam

4. évfolyam

Heti óraszám

4+1 óra

4+1 óra

Éves óraszám

144+36 óra

144+36 óra

3. évfolyam Előzetes tudás Halmazok összehasonlítása. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalma. Alakzatok szimmetriájának megfigyelése. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Páros és páratlan számok. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendje. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Vonalak (egyenes, görbe). Térbeli alakzatok.(kocka, téglatest) A test és a síkidom megkülönböztetése. Szimmetria: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. Sorozat szabályának felismerése, folytatása. Növekvő és csökkenő számsorozatok. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Adatokról megállapítások megfogalmazása. Valószínűségi megfigyelések, játékok kísérletek. Tapasztalatszerzés a véletlenről 35


és a biztosról.

Tematikai egység Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése



180 óra

4. évfolyam Előzetes tudás Halmazok összehasonlítása. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalma. Alakzatok szimmetriájának megfigyelése. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C, D, M). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Páros és páratlan számok. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete az ezres számkörben. A műveletek sorrendje. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Vonalak (egyenes, görbe). Térbeli alakzatok.(kocka, téglatest) A test és a síkidom megkülönböztetése. Szimmetria: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. Sorozat szabályának felismerése, folytatása. Növekvő és csökkenő számsorozatok. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Adatokról megállapítások megfogalmazása. Valószínűségi megfigyelések, játékok kísérletek. Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.

Tematikai egység Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség 36



Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése

36 óra


180 óra

A továbbhaladás feltételei a két évfolyamos ciklus végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. – Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. – Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. – A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. – Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. – Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). – Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. – Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. – Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. – A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. – Fejben számolás százas számkörben. – A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. – Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. – Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás kétjegyű, osztás egyjegyű számmal írásban. – Műveletek ellenőrzése. – Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. – Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete. Geometria – Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. – A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. – Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). – Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. 37


– – – – – – –

Kör fogalmának tapasztalati ismerete. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Gömb felismerése. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Összefüggések, függvények, sorozatok – Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. – Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. – A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Valószínűség, statisztika – Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. – Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. – Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. Informatikai ismeretek – Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata. – Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése. – Együttműködés interaktív tábla használatánál.

Matematika 5 – 8 Matematika tagozat Műveltségi terület: Matematika Fejlesztendő kulcskompetencia: Matematikai kompetencia Segédeszközök: vonalzó (egyenes, háromszögű), színes ceruzák (zöld, kék, piros), körző, szögmérő, tükör.

38







5-6. évfolyam Előzetes tudás Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. Állítások megfogalmazása a hétköznapi életből és a matematika területéről, állítások igazságtartalmának eldöntése. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Számok helye a számegyenesen. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Műveletek ellenőrzése. Fejben számolás százas számkörben. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Negatív számok a mindennapi életben – hőmérséklet, adósság. Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Osztás, osztó, maradékos osztás. Egyszerű szöveges feladatok megoldása: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Jelek, szimbólumok használata összefüggések leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Pont, egyenes, görbe vonalak szemléletes fogalma. Párhuzamos és metsző egyenesek. Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög felismerése, jellemzőik, előállításuk másolással, hajtogatással, nyírással. Körvonal és körlap. Kocka, téglatest, gömb felismerése a mindennapi életben. Hosszúság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Négyzet, téglalap kerülete – mérés, számítás, 39


mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest; felismerése, létrehozása, jellemzői. Gömb felismerése. A távolság fogalma. Körvonal, körlap. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi megfigyelések – biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos állítások.

játékok,

Tematikai egység 2 évre Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség


kísérletek,


360 óra

A továbbhaladás feltételei a két évfolyamos ciklus végén Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. Számok ellentettjének és abszolút értékének felírása. A tört, a tizedes tört, a negatív szám fogalma. Műveletek racionális számokkal. Műveletek sorrendje, zárójelek szerepe. Osztó, oszthatósági szabályok, közös osztó, többszörös, közös többszörös, prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás ismerete, alkalmazása. Oszthatóság 2-vel, 4-gyel, 5-tel,10-zel, 3-mal, 9-cel. Közös osztók és többszörösök alkalmazása törtekkel végzett műveleteknél. Összeadás, kivonás, kétjegyűvel való osztás az egész számok körében. Egyjegyű pozitív, különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása két tag esetén. Egyjegyű pozitív nevezőjű törtek szorzása, osztása. Tizedes törtek szorzása, osztása tizedeket tartalmazó tizedes törttel. A helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. A háromszög és a speciális négyszögek tulajdonságainak ismerete. Derékszögű háromszög és tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek területének és kerületének kiszámítása. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása Síkidom és test fogalmának tudatos használata. Téglatest felszíne és térfogata. 40


Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek. Két pont, pont és egyenes távolsága. Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. A szögfajták ismerete. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Néhány nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Az elemi szerkesztési feladatok elvégzése. A hosszúság mértékegységeinek ismerete. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. Két pont, pont és egyenes távolsága. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és lehetetlen események felismerése. Több szám számtani közepének kiszámítása.

7-8. évfolyam Előzetes tudás Halmaz megadása, részhalmaz, egyesítés, metszet, halmazábra. Logikai állítások – igaz, hamis állítások. Néhány elem sorba rendezése, kiválasztása. Számhalmazok: természetes, egész, racionális – négy alapművelet elvégzése ezeken a halmazokon. Számok alaki és helyiértéke, számok felírása különböző számrendszerekben Számegyenes használata. Műveleti tulajdonságok, zárójelek használata. Osztó, többszörös felismerése, meghatározása. Oszthatósági szabályok. Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. Közös osztók, közös többszörösök felismerése kis számok esetében, alkalmazásuk törtekkel végzett műveletekben. Jelek, szimbólumok és betűk használata a beszédben és a matematikai szövegekben található összefüggések leírására. Egyszerű, egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldás ábrázolása számegyenesen. A módszerek alkalmazása egyszerű szöveges feladatokban. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Egyszerű grafikonok értelmezése, egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben. Egyenesen arányos mennyiségek. Tengelyes tükrözés. tengelyesen szimmetrikus alakzatok, háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek, kör. Szimmetrikus ábrák rajzolása, szerkesztése, szimmetrikus alakzatok építése. Térelemek, illeszkedésük, szögük. A háromszög belső és külső szögeinek összege. Háromszögegyenlőtlenség. Sokszögek, csúcs, oldal, átlók, belső és külső szögek. Geometriai szerkesztés, körző, vonalzó, szögmérő használata. Térelemek, kölcsönös helyzetük. Testek építése, szemléltetése, csúcs, él, lap, átló fogalma. Testek felismerése környezetünkben. Adatok gyűjtése. Grafikonok elemzése. Átlag. Valószínűségi játékok.

Tematikai egység 2 évre

41

Órakeret


Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség



360 óra

A továbbhaladás feltételei a két évfolyamos ciklus végén Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete. Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben. Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. Az eredmény becslése, ellenőrzése. Irracionáis szám fogalma. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen. Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. Összevonás. Négyzetre emelés, hatványozás pozitív egész kitevők esetén. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. A számtani és mértani sorozat és az egyenes arányosság valamint grafikonjaik felismerése, Grafikonok elemzése a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatok leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában. Középontos és tengelyes szimmetria, egybevágóság ismerete és alkalmazása feladok megoldásában. A Pitagorasz-tétel kimondása. A vektor fogalmának és a vektorokkal végzett műveleteknek az ismerete. Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

42


Matematika 5 – 8 Művészeti tagozat Műveltségi terület: Matematika Fejlesztendő kulcskompetencia: Matematikai kompetencia Segédeszközök: vonalzó (egyenes, háromszögű), színes ceruzák (zöld, kék, piros), körző, szögmérő, mérőszalag. Óraterv Heti óraszám Éves óraszám





5-6. évfolyam Előzetes tudás Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mérőeszközök használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti 43


sorrend. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Szabályfelismerés, szabálykövetés. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, jellemzői. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. Egyszerű tükrös alakzat, tengelyes szimmetria felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzői. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás, mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos.

Tematikai egység 2 évre Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése

Összesen: 10% felhasználása: Gyakorlás, hiányosságok pótlása. A továbbhaladás feltételei a két évfolyamos ciklus végén Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös részének, két véges halmaz uniójának felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.  Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.  Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.  Néhány elem összes sorrendjének felsorolása. Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. 44


288 óra


          

Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása. A tört, a tizedes tört, a negatív szám fogalma. Műveletek racionális számokkal. Műveletek sorrendje, zárójelek szerepe. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata. Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között). Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 4, 5, 8, 9, 10, 25, 100) ismerete, alkalmazása. A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel.

Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria  Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.  A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata.  Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.  Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése.  A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.  Háromszög, deltoid, rombusz kerületének és területének kiszámítása.  A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.  A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása. Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

45


7-8. évfolyam Előzetes tudás Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Racionális számkör. Számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek racionális számokkal. Ellentett, abszolút érték, reciprok. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, egyenes arányosság. Alapműveletek racionális számokkal írásban. A zárójelek, a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Helyes és értelmes kerekítés, az eredmények becslése, a becslés használata ellenőrzésre is. Szöveges feladatok megoldása. A százalékszámítás alapjai. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Egyszerű grafikonok értelmezése. Egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek. Téglatest tulajdonságai. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Két pont, pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Néhány nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának a kiszámítása. Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok és kísérletek az adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.

Tematikai egység 2 évre Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra 46

Órakeret 16 óra 96 óra


Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése



324 óra

A továbbhaladás feltételei a két évfolyamos ciklus végén Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.  Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.  Fagráfok használata feladatmegoldások során. Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése, helyes és értelmes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.  A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.  Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.  A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.  Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. 47


Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).  A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.  A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.  Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.  Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.  Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

2.4. Ember és társadalom Történelem és állampolgári ismeretek, ember és társadalomismeret 5 – 8 Műveltségi terület: Ember és társadalom Fejlesztendő kulcskompetencia: Szociális és állampolgári kompetencia



6. évfolyam 2 óra 72 óra 48




5. évfolyam Előzetes tudás Alsó tagozatos olvasmányok az őskori emberről és a Bibliából. A negatív számok használata a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság), a számok helye a számegyenesen. Az idő mérése.

Tematikai egység Őskor, Egyiptom és az ókori Kelet Az ókori görög- római világ A magyarság történetének kezdetei, az Árpád- kor A középkori Európa világa



72 óra

A továbbhaladás feltételei Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás,

49


illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban. Segítséggel legyen képes rövid beszámolót készíteni a tananyaghoz kapcsolódó témában. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.

6. évfolyam Előzetes tudás Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról. Mondák és történetek Hunyadi Jánosról, a török ellenes harcok világáról, az „igazságos” Mátyásról, valamint a mohácsi tragédiáról. Olvasmányok a földrajzi felfedezésekről, elsősorban Kolumbuszról, valamint a felfedezések előtti 50


Amerikáról. Iskolai és iskolán kívüli ismeretek a protestáns vallásokról. Olvasmányok vagy filmélmények a Napkirályról és udvaráról. Ismeretek olvasmányok és filmek alapján a francia forradalomról és Napóleonról. A gőz szerepe az első ipari forradalomban. Olvasmányok Széchenyiről, a Lánchídról és Kossuthról. Alsó tagozatos olvasmányok az 1848–49es forradalomról és szabadságharcról.

Tematikai egység A Magyar Királyság virágkora: A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban: A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon



72 óra

A továbbhaladás feltételei Az egyetemes emberi értékek elfogadása középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket.

51


Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.

7. évfolyam Előzetes tudás Jelentős események és történelmi személyiségek felidézése a középkori és az újkori Európa történetéből. Amerika felfedezése, a felfedezők élete. Találmányok, ipari fejlődés. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei. A forradalom és a szabadságharc történetének ismerete. A magyar polgári átalakulás elhelyezése időben és térben, a XIX. századi Európa viszonyai közepette. Iskolai megemlékezések: az aradi vértanúk emléknapja. A XIX. századról szóló olvasmányok, filmek, képek. A nemzetállamok kialakulása Európában, mely folyamat konfliktusokhoz vezet. A XIX. század nagyhatalmainak ellentétei, a gyarmatosítás alakulása az előző évfolyam tanulmányai alapján. Az első világháború nagy csatái, új fegyverei, és a világégés következményei. A dualizmus korának Magyarországa. Korábbi olvasmányok a trianoni békediktátumról és a trianoni Magyarországról. Iskolai megemlékezések: a nemzeti összetartozás napja.

Tematikai egység 52

Órakeret


A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon A nagyhatalmak versengése és az első világháború Európa és a világ a két háború között Magyarország a két világháború között



72 óra

A továbbhaladás feltételei Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait a tanult korszakban. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi 53


mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egyegy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát.

8. évfolyam Előzetes tudás

54


Az újabb háborúhoz vezető út. Események, társadalmi és kulturális törekvések, gazdasági törések a XX. század első felében. Iskolai megemlékezések: a holokauszt emléknapja. A világháborúk története. A hírek egyre gyorsabb terjedésének történetisége, a napi aktuális események figyelése, az egyre szaporodó információk befogadása. Élmények, információk merítése a XX. századdal kapcsolatban más tantárgyakból, műveltségterületekből A bolsevikok hatalomra kerülése Oroszországban. Tanácsköztársaság Magyarországon. A kommunista és szocialista eszmék. A második világháború következményei hazánkban. A háború után kialakuló két világrendszer, a hidegháború időszakának kezdete. Integrációs törekvések a politikai és gazdasági életben, új katonai szövetségek létrehozása. A háború után a nemzetek közötti összefogásnak egyre nagyobb a szerepe. A kétpólusú világ megszűnése, az európai szovjet típusú rendszerek összeomlása. A Szovjetunió, a szovjet típusú rendszer története 1917–1990/1991 között. A Kádár-korszak legfontosabb általános jellemzői. Az egypártrendszer működésének alapelvei. A pártállam csődjének okai és jelei a Kádár-korszak utolsó éveiben. Az emberi együttélésre vonatkozó hétköznapi és iskolai szabályok ismerete. A politikai ideológiák és struktúrák történelmileg kialakult alaptípusainak ismerete.

Tematikai egység A második világháború Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi szabályok Állampolgári alapismeretek



72 óra

A továbbhaladás feltételei Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása.

55


A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.

56


Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egyegy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani.

2.5. Ember és természet Környezetismeret 1 – 4

57


Műveltségi terület: Ember és természet Fejlesztendő kulcskompetencia: Természettudományos és technikai kompetencia






1-2. évfolyam Előzetes tudás Természetes hosszmértékek és léptékek. Növény, állat. Az osztályterem bútorzata és tárgyainak megnevezése. Anyagok megismert tulajdonságai. Melegítés, hűtés, párolgás. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése. Napszakok, táplálkozás.

Tematikai egység

2 évre

Órakeret 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 11 óra 10 óra 10 óra 17 óra

Az iskola Az iskolás gyerek Tájékozódás az iskolában és környékén Mi van a teremben? Anyagok körülöttünk Hóban, szélben, napsütésben Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei

Összesen: 10% felhasználása: Ismétlés, gyakorlás.

72 óra

A továbbhaladás feltételei Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az

58


egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára.

3-4. évfolyam Előzetes tudás Idő, napszakok, évszakok. Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete. Idő, napszakok, évszakok. Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet. Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai. Testrészek, emberi tulajdonságok. Halmazállapot-változások, kölcsönhatások. Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet. Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.

Tematikai egység Mennyi időnk van? Tájékozódás a tágabb a térben Megtart, ha megtartod Miért érdemes takarékoskodni? Az a szép, akinek a szeme kék? Merre megy a hajó? Egészség és betegség


59


Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése


Összesen: 10% felhasználása: Ismétlés, gyakorlás.

108 óra

A továbbhaladás feltételei Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában.

Természetismeret 5 – 6 Műveltségi terület: Ember és természet 60


Fejlesztendő kulcskompetencia: A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák. Segédeszközök: Vonalzó (egyenes), színes ceruzák (zöld, kék, piros, barna, sárga) Óraterv Heti óraszám Éves óraszám



5. évfolyam Előzetes tudás Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése. A növény testének részei, fás és lágy szár, életjelenségek. Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép. A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés. Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz.

Tematikai egység

Órakeret

Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg Élet a kertben Állatok a házban és a ház körül Tájékozódás a valóságban és a térképen Felszíni és felszín alatti vizek Az ember szervezete és egészsége


Összesen: 10% felhasználása: gyakorlás, hiányosságok pótlása.

72 óra

61


A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. Ismerje a házban és ház körül élő állatokat és növényeket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt.

6. évfolyam Előzetes tudás A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél A víz jelentősége a földi élet szempontjából; az állatok csoportosítása különböző szempontok szerint, az állatok jellemzésének szempontjai vízszennyezés forrásai, következményei. Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet – szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése. Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz), környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások – társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok, éghajlati térképek értelmezése. Életközösség, lombhullató, örökzöld, porzós és termős virág, megporzás, telepes test, állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján, összetett gyomor, kérődző állat, állandó madár, gerinctelen állatok egyedfejlődési típusai, élőlények bemutatásának algoritmusa, a környezet62


szervezet- életmód és szervek felépítése-működése közötti összefüggés. Természeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar, környezetszennyezés, energiahordozó, életközösség, természeti erőforrások és a társadalmi gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés és az élőlények bemutatásának algoritmusa. Kölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet. Energiaforrások, energiafajták.

Tematikai egység A Föld és a Világegyetem Vizek, vízpartok élővilága Alföldi tájakon Hegyvidékek, dombvidékek Az erdő életközössége A természet és társadalom kölcsönhatásai Kölcsönhatások és energia vizsgálata



72 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából. Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható

63


fejlődéshez. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

Fizika 7 – 8 Kerettanterv – A változat Műveltségi terület: Ember és természet Fejlesztendő kulcskompetencia: Természettudományos és technikai kompetencia Segédeszközök: Vonalzó, színes ceruzák (zöld, kék, piros) Óraterv Heti óraszám Éves óraszám



Előzetes tudás A hosszúság mértékegységei, az időmérés lehetőségei, eszközei. A térfogat fogalma. Halmazállapotok. Víz a természetben. A sebesség fogalmának tapasztalati ismerete. Mozgásjelenségek a mindennapi környezetben. Kölcsönhatások a mindennapi környezetben. Mágneses vonzás, taszítás tapasztalati ismerete. Tömeg fogalma, mértékegysége. Tematikai egység

2 évre

A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai Hőmérséklet, halmazállapot A hang; hullámmozgás a természetben A fény Az energia A járművek mozgásának jellemzése


64


Kölcsönhatások A Naprendszer Környezetünk és a fizika Elektromos alapjelenségek, elektromos áram Elektromágneses indukció, váltakozó áram



108 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly, feszültség, áramerősség) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket. Tudja kiszámítani az anyagok sűrűségét. Tudja a kapcsolatot a testek sűrűsége és a felhajtóerő között. Ismerje a belsőenergia változásának kiszámítási módját hőmérséklet, illetve halmazállapot-változás esetén. Tudja, hogy a gravitációs erő egy adott testre hat és a Föld (vagy más égitest) vonzása okozza. Tudja a víz különböző halmazállapotait. Ismerje a halmazállapot változásokhoz tartozó jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban. Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és zajszennyezéseket. Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a különböző fénytani eszközöket, melyik tulajdonságuk alapján, mire használjuk. Legyenek ismeretei a fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás eszközeiről. Tudja kiszámítani a nyomást. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat. Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások jellemzésére. Tudja kiszámítani a testek sebességét. Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége a gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb. Tudja a Naprendszer objektumait, legyenek ismeretei az Univerzum felépüléséről. Értse a csillagjóslás és a csillagászat közötti különbséget. IKT ismereteit tudja alkalmazni fizika témájú információgyűjtésben, rendezésben, megjelenítésben. Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására. Ismerje, és önálló tanulásához tudja használni a tanórák során megismert online tananyagbázisokat, enciklopédiákat, elektronikus könyvtárakat. Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek magyarázatára. Értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát. Legyenek ismeretei az időjárási jelenségek, természeti katasztrófák fizikai hátteréről. Ismerje fel az 65


ember környezetszennyező, természetkárosító tevékenységét. Ismerje az áramkör részeit, képes legyen egyszerű áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja az egyes fogyasztók ellenállását kiszámítani. Ismerje fel a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását. Tudjon néhány alkalmazást a soros és párhuzamos kapcsolásra. Tudja, hogy a háztartásokban használt fogyasztásmérő elektromos energiát mér. Tudja kiszámítani a felhasznált elektromos energiát. Tudja mit jelent az elektromos berendezéseken feltüntetett teljesítmény értéke. Az elektromos áramról tanult ismereteit tudja alkalmazni a háztartási elektromos készülékek használatakor, legyen tisztában az elektromos készülékek használata során fellépő kockázatokkal, veszélyekkel.

Kémia 7 – 8 Műveltségi terület: Ember és természet Fejlesztendő kulcskompetencia: Természettudományos kompetencia Segédeszközök: tollak (kék, fekete, színesek), vonalzók Óraterv Heti óraszám Éves óraszám



Előzetes tudás A tömeg és térfogat mértékegységei. Halmazállapotok fogalma, fajtái. Kölcsönhatások fogalma. Ismerjen néhány kölcsönhatást mindennapi környezetünkben. Ismerje a százalék fogalmát és az ezzel kapcsolatos egyszerű feladat-megoldási módszereket. Tematikai egység

2 évre

A kémia tárgya, módszerei

Órakeret 6 óra

66


Részecskék, halmazok, változások, keverékek, ásványok Részecskék szerkezete és tulajdonságaik, vegyülettípusok Reakciótípusok Élelmiszerek, egészséges életmód Kémia a természetben Kémia az iparban Kémia a háztartásban A tanultak elmélyítése, számonkérések


16 óra 16 óra 14 óra 11 óra 12 óra 12 óra 12 óra 9 óra

108 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával 67


kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.

Biológia és egészségtan 7 – 8 Kerettanterv – A változat Műveltségi terület: Ember és természet Fejlesztendő kulcskompetencia: Természettudományos és technikai kompetencia Segédeszközök: Színes ceruzák (zöld, kék, piros) Óraterv Heti óraszám Éves óraszám



Előzetes tudás Az éghajlat elemei, talaj (humusz), éghajlati övezetek, a környezeti tényezők hatása az élőlényekre, táplálkozási lánc, a víz körforgása a természetben. A környezeti tényezők hatása az élőlényekre, az éghajlat elemei és módosító hatásai, éghajlati övezetek, táplálkozási lánc.Éghajlati övezetek, vizek– vízpartok élővilága; környezeti tényezők, életfeltételek, a fajok közötti kölcsönhatások típusaiA főbb növény- és állatcsoportok tulajdonságai.A környezethez való alkalmazkodás formái; a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolata.A növények és az állatok testfelépítése; táplálkozási lánc; szaporodási típusok a növény- és az állatvilágbanA kültakaró és a mozgás szerveinek legfontosabb jellemzői;a hám-, a kötő- és támasztó-, valamint az izomszövetek szerkezete. A sejt felépítése, sejtszintű életfolyamatok, a tápcsatorna szakaszai és fő 68


működéseik, a táplálékok tápanyagtartalma. A légző szervrendszer részei és működéseik; a keringés szervei és szerepük a szervezet működésében. Sejtosztódás, szaporodási típusok a növény-és állatvilágban, a nemi érés jelei. Tematikai egység 2 évre

Órakeret

Az élőlények változatossága I. A csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, a világtenger övezeteihez Rendszer az élővilág sokféleségében Részekből egész Szépség, erő egészség A szervezet anyag- energia forgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig

12 óra 13 óra


108 óra

12 óra 12 óra 12 óra 11 óra 13 óra 12 óra 11 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait. Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élőlények el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Érti a 69


sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.. Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.

2.6. Földünk – környezetünk Földrajz 7 – 8 Műveltségi terület: Földünk - környezetünk Fejlesztendő kulcskompetencia: A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Segédeszközök: Vonalzó (egyenes), színes ceruzák (zöld, kék, piros, barna, sárga) Óraterv Heti óraszám Éves óraszám



Előzetes tudás 70


Időjárási elemek, jelenségek. A besugárzás és a felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapotváltozásai, a felhő- és csapadékképződés jelenségek felismerése. Példák hozatala az időjárási elemek térbeli és időbeli változásaira, az éghajlat-módosító tényezők megnyilvánulására. A nedves és a száraz kontinentális éghajlat jellemzése, társadalmi-gazdasági hatásainak felismerése hazai példákon. A Föld gömb alakjának és az éghajlati övezetek kialakulásának összekapcsolása. A földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben. A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságainak és környezeti problémáinak összefüggései. A földrajzi övek és a tipikus tájak földrajzi jellemzési algoritmusának használata. A földrészek és az óceánok megnevezése. A földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben. A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságaival és környezeti problémáinak összefüggései. A sivatag, a tajgavidék, a magashegység, az agglomeráció és a technológiai park tipikus tájak jellemzői, az országok jellemzési algoritmusának használata. A szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények példái. Eligazodás a földtörténeti időben. A forró és a hideg övezet és öveik főbb természeti adottságainak, környezeti problémáinak ismerete. Az óceánok és a tengerek tulajdonságainak elkülönítése, a földrészek és az óceánok megnevezése. Szemléleti kép a Föld belső gömbhéjairól. Megfigyelések és vizsgálódások alapján szerzett tapasztalatok a szűk környezetben található szilárd anyagokról. A belső és külső erők, hatásaik felismerése, modellezése. A talajképződés lényege hazai talajtípusok vizsgálata alapján. Emberi és természetföldrajzi időléptékek, időtartamok érzékelése. Konkrét, lakóhelyhez közeli példák ismerete környezetalakító tevékenységre, természeti értékek védelmére. A gazdaság természeti feltételeinek, a gazdasági ágazatok tevékenységeinek felismerése példákban. A családi bevétel és kiadás példáinak ismerete. Szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények felismerése példákban. Eligazodás a földtörténeti időben. A földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságai, környezeti problémái. A szélrendszerek éghajlatot meghatározó szerepe. A földrészek és országcsoportok szerepe a világgazdaságban. Áttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről. A hideg mérsékelt és a meleg mérsékelt öv, a mediterrán táj és gazdálkodás jellemzőinek, a vándorló állattartás lényegének ismerete.

71


Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. Áttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyhelyzetek ismerete. A valódi mérsékelt öv természetföldrajzi jellemzői, az óceáni éghajlat. A tenger szerepe a társadalom életében. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. Áttekintő kép Európa és Ázsia északi része természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyhelyzetek. A hideg és a valódi mérsékelt öv földrajzi jellemzőinek, a kontinentalitás térbeli változásának ismerete. A mérsékelten szárazföldi és a szárazföldi terület természetföldrajzi jellemzői, a hegyvidéki függőleges övezetesség és hatásuk az életmódra. Magashegység, tajgavidék, bányavidék, átalakuló ipari körzet, kikötőövezet mint tipikus tájak, tájjellemzési algoritmus. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. A földszerkezetet alakító folyamatok. Éghajlatot alakító és módosító tényezők, a vízhálózat. Áttekintő kép Európa és benne Közép-Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről, környezeti veszélyhelyzetekről. A magas- és a középhegyvidék, a dombvidék és a feltöltött síkság tipikus tája. A közép-európai és a magyarországi nagytájak ismerete. Áttekintő kép Közép-Európa és benne a Kárpát-medence, Kelet-Európa és a Balkán térség természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről. A magas- és középhegyvidék és a feltöltött síkság tipikus tájainak, a kárpát-medencei nagytájak ismerete. A magyarság kárpát-medencei múltjának, jelen helyzetének ismerete. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi jellemzői, nagytájai. Magyarország nagytájai és egyes középtájai, megyéi, néhány városa. A hegységek és a felszín alatti vizek típusai. A középhegység, a karsztvidék és a feltöltött alföld tipikus táj. A Kárpát-medence társadalomföldrajzi jellemzői. Magyarország megyéi, néhány városa. A gazdasági ágazatok szerepe az országok életében és kapcsolataik különböző példái.

Tematikai egység 2 évre A földrajzi övezetesség alapjai Afrika és Amerika földrajza Ázsia földrajza Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza 72



A szilárd Föld anyagai és folyamatai Gazdasági alapismeretek Európa általános földrajza Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajza Kelet- és Közép-Európa földrajza A Kárpát-medencevidék földrajza A hazánkkal szomszédos országok földrajza Magyarország természeti és kulturális értékei Magyarország társadalomföldrajza

9 óra 6 óra 7 óra 6 óra 7 óra 8 óra 6 óra 7 óra 6 óra 9 óra


108 óra

A továbbhaladás feltételei A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmigazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmigazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is.

73


Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalomföldrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét. Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti tartalmakat kapcsolni Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

2.7. Művészetek Ének-zene 1 – 4 Műveltségi terület: Ének-zene Fejlesztendő kulcskompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Segédeszközök: • tanulói hangjegyfüzet • tanári mágneses tábla • ritmushangszer (dob, triangulum, cintányért, csengő) 74


• ötvonalas tábla • ritmus és kottás olvasókészlet az ált. iskola alsó tagozata számára • Énekeljünk tisztán (Kodály Zoltán), • 333 olvasógyakorlat (Kodály Zoltán) • Hétfokú olvasógyakorlat (Tegzes György szerk.) • Zenei műszótár • Zenei lexikon






1. évfolyam Előzetes tudás Iskolaérettség. Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok. Mondókák, gyermekdalok éneklése. A tanult dalok pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése. Dalkincs bővítése elsősorban hallás utáni, a könnyebb dalok megfelelő előkészítéssel jelrendszerről tanítással. Ismerjék a karácsonyi és húsvéti ünnepkörök énekeit. Tudják az alapvető imádságokat, az egyszerűbb egyházi énekeket. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból. Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően.

Tematikai egység Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Éneklés/Egyházi ének Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

75



Zenei befogadás – Zenehallgatás

8 óra

Összesen: 10% felhasználása: egyházi énekek

72 óra

A továbbhaladás feltételei A tanulók 20 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik.Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

2. évfolyam Előzetes tudás Az első évfolyamban tanult dalok pontos éneklése. A tanult egyházi énekek pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése. Az első évfolyamos zenei élményanyag. Gyermekdalok, népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. A megismert dallam és ritmusmotívumok. Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Zenehallgatási élmények. Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően.

Tematikai egység Zenei reprodukció – Éneklés Egyházi ének – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

76

Órakeret 32 óra 8 óra 8 óra


Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás


8 óra 8 óra 8 óra

72 óra

A továbbhaladás feltételei A tanulók 40 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik.Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

3. évfolyam Előzetes tudás A tanult dalok pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, és azok hangoztatása tanári segítséggel csoportosan. Csendre való képesség, figyelem a zenehallgatásra, fejlődő hangszínhallás, többszólamú halláskészség és formaérzék. Alapismeretek hangszerekről, a zene befogadásának képessége a zenehallgatási anyaghoz kapcsolódóan. Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Ismeretek hangszerekről.

Tematikai egység Zenei reprodukció – Éneklés Egyházi ének – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 77



Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás


4 óra 10 óra

72 óra

A továbbhaladás feltételei A tanulók 20 dalt (15 népzenei és 5 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 2/4 és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket.

4. évfolyam Előzetes tudás A tanult dalok pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése. A tanult egyházi énekek pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése. Egyenletes mérő, tempótartás, tempóváltozás érzete. Metrumérzet, helyes hangsúlyozás. Irányított rögtönzés, a hang jellemzőinek tapasztalata. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, és azok hangoztatása tanári segítséggel csoportosan. Csendre való képesség, figyelem a zenehallgatásra, fejlődő hangszínhallás, többszólamú halláskészség és formaérzék. Alapismeretek hangszerekről, a zene befogadásának képessége a zenehallgatási anyaghoz kapcsolódóan. Befogadói 78


kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Ismeretek hangszerekről.

Tematikai egység Zenei reprodukció – Éneklés Egyházi ének – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás



72 óra

A továbbhaladás feltételei A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik.

79


Ének-zene 5 – 8 Matemaika tagozat Műveltségi terület: Ének-zene Fejlesztendő kulcskompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Segédeszközök:  tanulói hangjegyfüzet,  ritmushangszer (dob, triangulum, cintányért, csengő),  ritmuskártyák, metronóm  ötvonalas tábla  zongora (megfelelő minőségű),hangvilla;  Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica I.  Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán!  Kodály Zoltán: Egyneműkarok  Szőnyi Erzsébet: Biciniumok  Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa I.II.III.  Bárdos Lajos: Európa peremén  Bárdos Lajos: Négy földrész  Tegzes Gy.: Hétfokú olvasógyakorlat I-II  Ünnepeljünk! (Szerkesztette B. Horváth Andrea)






5. évfolyam Előzetes tudás Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia. A tanult egyházi énekek pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése. Egy- és többszólamú 80


ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal. Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan. Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről. Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni.

Tematikai egység Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció-Éneklés/Egyházi ének Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás



36 óra

A továbbhaladás feltételei Tudja csoportban és egyénileg kotta nélkül elénekelni a kijelölt népdalokat és egyházi énekeket. Tudjon bekapcsolódni az istentiszteleti éneklésbe. Tudja csoportosítani a megismert hangszereket (fúvós, vonós, ütős), illetve ismerje föl a többször hallott hangszereket hallás után. Tudja csoportosítani a zenekarokat és a hangfajokat. Ismerje föl a gregorián éneket jellegzetes stílusjegyei alapján. Tudja felsorolni az új és a régi stílusú magyar népdal néhány jellegzetességét.

6. évfolyam Előzetes tudás Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia. Az egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó ismert egyházi énekek 81


ismerete. Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan. Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről. Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni.

Tematikai egység

Órakeret

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Éneklés/Egyházi ének Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás



36 óra

A továbbhaladás feltételei Tudja énekelni csoportban és egyénileg a kijelölt népdalokat, egyházi énekeket. Ismerje föl a lant hangját, a históriás ének műfaját. Tudjon különbséget tenni rubato és tempo giusto előadás között. Ismerje a zenetörténet korszakainak néhány kiemelkedő zeneszerzőjét. Ismerje mit jelent a periódus, a variáció, a rondó, a trió, a tétel és a téma fogalma a zenében.

7. évfolyam Előzetes tudás Biztos éneklési készség, kifejező és stílusos előadás csoportosan. Ismert egyházi énekek ismerete. Az Evangélikus énekeskönyv énekeinek megismerése, ismeretek bővítése. Liturgikus dallamok. Ritmikai, metrikai és dallami alapkészségek: a tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kottaképről és azok alkalmazásának és újraalkotásának képessége a különböző generatív tevékenységek során. Könnyű olvasógyakorlatok énekes reprodukciójának képessége. A megszerzett éneklési és generatív készségek szintjével, valamint az átélt zenei élmények 82


mennyiségével arányos befogadói kompetencia. A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése.

Tematikai egység

Órakeret

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció-Éneklés/Egyházi ének Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás



36 óra

A továbbhaladás feltételei Tudjon egy-egy népdalt csoportban és egyénileg énekelni kotta nélkül a tanult műfajokból, a tanult egyházi énekekből. Ismerje föl hangzás után a legjellemzőbb magyar népi zenekar hangszereit (hegedű, bőgő/gardon, cimbalom, klarinét) Tudjon néhány családi ünnephez, jeles naphoz kapcsolódó népszokást, népdalt felsorolni, esetleg elénekelni. Ismerje a legnagyobb magyar néprajzi tájegységek nevét, földrajzi elhelyezkedését. Azonosítsa a verbunkos zene legfontosabb jellemzőit többször meghallgatott szemelvényben. Tudja a Szózatot és a Himnuszt a közösséggel biztonságosan együtténekelni. Tudjon csoportos, kíséretes daléneklésbe bekapcsolódni. Ismerje Erkel Ferenc és Liszt Ferenc munkásságának néhány jelentős tényét. Ismerje föl a többször meghallgatott programzene témáit hallás után. Tudja mit jelent a programzene, a szimfónia, a szimfonikus költemény, nemzeti opera.

83


8. évfolyam Előzetes tudás Biztos éneklési készség, kifejező és stílusos előadás csoportosan. Ünnepköröknek megfelelő egyházi énekek ismerete. Ritmikai, metrikai és dallami alapkészségek: a tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kottaképről és azok alkalmazásának és újraalkotásának képessége a különböző generatív tevékenységek során. Könnyű olvasógyakorlatok énekes reprodukciójának képessége. A megszerzett éneklési és generatív készségek szintjével, valamint az átélt zenei élmények mennyiségével arányos befogadói kompetencia. A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése.

Tematikai egység

Órakeret

Zenei reprodukció – Éneklés Egyházi ének – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás



36 óra

A továbbhaladás feltételei Egy-egy népdal éneklése a tanult új műfajokból kotta nélkül két versszakkal, csoportban. Ismerje a népdalelemzés kategóriáit. Tudjon egyszerű többszólamú éneklésbe bekapcsolódni: kánon, Zarándokének dalai, más népek dalai. Ismerje a hangköz, hangzat fogalmát. Tudja meghatározni a lényeges különbséget egyházzene és világi zene között. Ismerje a főbb egyházzenéhez kapcsolódó kifejezéseket, fogalmakat. Ismerje az opera fő jellemzőit, valamint tudjon felsorolni néhány rokon műfajt.

84


Tudjon néhány dzsessz-zenei műfajt fölsorolni, ismerje föl a többször meghallgatott szemelvény alapján a dzsessz-zene jellemzőit.

Ének-zene 5 – 8 Művészeti tagozat Műveltségi terület: Ének-zene Fejlesztendő kulcskompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Segédeszközök:  tanulói hangjegyfüzet,  ritmushangszer (dob, triangulum, cintányért, csengő),  ritmuskártyák, metronóm  ötvonalas tábla  zongora (megfelelő minőségű),hangvilla;  Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica I.  Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán!  Kodály Zoltán: Egyneműkarok  Szőnyi Erzsébet: Biciniumok  Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa I.II.III.  Bárdos Lajos: Európa peremén  Bárdos Lajos: Négy földrész  Tegzes Gy.: Hétfokú olvasógyakorlat I-II  Ünnepeljünk! (Szerkesztette B. Horváth Andrea)  Magyarságunk énekei,  Tutti-kánon gyűjtemény,  Pianoforte III,  Zengő hangképző  Zenei tabló  (mozaBook, mozaWeb*) digitális tankönyv, Zenehallgatás 5-8. CD Óraterv 5. évfolyam

6. évfolyam 85

7. évfolyam

8. évfolyam



2 óra 72 óra

2 óra 72óra

2 óra 72 óra

2 óra 72 óra

5. évfolyam Előzetes tudás Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia. A tanult egyházi énekek pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése. Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal. Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan. Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről. Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni.

Tematikai egység Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Éneklés/Egyházi ének Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás



72 óra

A továbbhaladás feltételei Az énekes anyagból 10 dalt (5 magyar népdal, 1 gregorián ének, 2 katonadal 1848–49-ből, 2 kánon) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló

86


feladatokat szolmizálva olvasnak. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték.

6. évfolyam Előzetes tudás Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia. Az egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó ismert egyházi énekek ismerete. Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan. Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről. Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni.




72 óra

A továbbhaladás feltételei Az énekes anyagból 10 dalt (5 magyar népdal, 3 történeti ének, 2 műdal) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként tovább-fejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük.

87


A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 10 alkotás) megismerték.A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték.

7. évfolyam Előzetes tudás Biztos éneklési készség, kifejező és stílusos előadás csoportosan. Ismert egyházi énekek ismerete. Az Evangélikus énekeskönyv énekeinek megismerése, ismeretek bővítése. Liturgikus dallamok. Ritmikai, metrikai és dallami alapkészségek: a tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kottaképről és azok alkalmazásának és újraalkotásának képessége a különböző generatív tevékenységek során. Könnyű olvasógyakorlatok énekes reprodukciójának képessége. A megszerzett éneklési és generatív készségek szintjével, valamint az átélt zenei élmények mennyiségével arányos befogadói kompetencia. A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése.




A továbbhaladás feltételei Tudjon egy-egy népdalt csoportban és egyénileg énekelni kotta nélkül a tanult műfajokból, a tanult

88


egyházi énekekből. Ismerje föl hangzás után a legjellemzőbb magyar népi zenekar hangszereit (hegedű, bőgő/gardon, cimbalom, klarinét) Tudjon néhány családi ünnephez, jeles naphoz kapcsolódó népszokást, népdalt felsorolni, esetleg elénekelni. Ismerje a legnagyobb magyar néprajzi tájegységek nevét, földrajzi elhelyezkedését. Azonosítsa a verbunkos zene legfontosabb jellemzőit többször meghallgatott szemelvényben. Tudja a Szózatot és a Himnuszt a közösséggel biztonságosan együtténekelni. Tudjon csoportos, kíséretes daléneklésbe bekapcsolódni. Ismerje Erkel Ferenc és Liszt Ferenc munkásságának néhány jelentős tényét. Ismerje föl a többször meghallgatott programzene témáit hallás után. Tudja mit jelent a programzene, a szimfónia, a szimfonikus költemény, nemzeti opera.

8. évfolyam Előzetes tudás Biztos éneklési készség, kifejező és stílusos előadás csoportosan. Ünnepköröknek megfelelő egyházi énekek ismerete. Ritmikai, metrikai és dallami alapkészségek: a tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kottaképről és azok alkalmazásának és újraalkotásának képessége a különböző generatív tevékenységek során. Könnyű olvasógyakorlatok énekes reprodukciójának képessége. A megszerzett éneklési és generatív készségek szintjével, valamint az átélt zenei élmények mennyiségével arányos befogadói kompetencia. A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése.

Tematikai egység Zenei reprodukció – Éneklés Egyházi ének – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 89



Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás

6 óra 10 óra


72 óra

A továbbhaladás feltételei Egy-egy népdal éneklése a tanult új műfajokból kotta nélkül két versszakkal, csoportban. Ismerje a népdalelemzés kategóriáit. Tudjon egyszerű többszólamú éneklésbe bekapcsolódni: kánon, Zarándokének dalai, más népek dalai. Ismerje a hangköz, hangzat fogalmát. Tudja meghatározni a lényeges különbséget egyházzene és világi zene között. Ismerje a főbb egyházzenéhez kapcsolódó kifejezéseket, fogalmakat. Ismerje az opera fő jellemzőit, valamint tudjon felsorolni néhány rokon műfajt. Tudjon néhány dzsessz-zenei műfajt fölsorolni, ismerje föl a többször meghallgatott szemelvény alapján a dzsessz-zene jellemzőit.

Vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat 1 – 4 Műveltségi terület: Művészetek, Életvitel és gyakorlati ismeretek Fejlesztendő kulcskompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, Természettudományos és technikai kompetencia

Óraterv Heti óraszám

1. évfolyam 3 óra

2. évfolyam 3 óra 90

3. évfolyam 3 óra

4. évfolyam 3 óra


Éves óraszám

108 óra

108 óra

108 óra

108 óra

1-2. évfolyam Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása. Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során. Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés és óvatosság – fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; a család közlekedési szokásai; az óvoda (majd iskola) és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről. Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: a családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és tapasztalatok.

Tematikai egység

Órakeret

Átélt élmények és események Valós és képzelt látványok Vizuális jelek a környezetünkben Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás Kép, hang, cselekmény Személyes élmény, médiaélmény Tájékozódás a virtuális terekben Környezetünk valós terei és mesés helyek Valós és kitalált tárgyak Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek

32 óra 34 óra 18 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 24 óra 24 óra 16 óra 34 óra 8 óra 10 óra

Összesen:

216 óra

91


A továbbhaladás feltételei Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. A felszerelés önálló rendben tartása. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése. A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi 92


megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

3-4. évfolyam Előzetes tudás Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányok felismerése és használata. Kifejező alkotások ismérveinek felismerése. Nézőpontok felismerése és nézőpontválasztás használata. Alkotó műfajok, technikák felismerése, műveletek sorrendjének követése. Anyagismeret. Síkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismerése és használata. Színek érzelemkifejező, hangulati és díszítő hatásainak felismerése. Kontrasztok felismerése. Műalkotások csoportosítási módjainak alkalmazása. A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális jelzéseinek alkalmazása. Időbeliség, minőségellentétek felismerése. Összefüggések felismerése a cselekvés vagy annak szereplői és az ábrázoltak között. Eredeti és reprodukált alkotások különbözőségének felismerése. Körvonal és árnykép megjelenítése. Vizuális kommunikációs gesztusok értelmezése. Hangok képi jeleinek értelmezése és megjelenítése.

93


Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése, verbalizálása. A médiaszövegek befogadása során saját érzések felismerése, kifejezése. A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A személyes közvetlen kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről, illetve kockázatokról. Tárgyfajták, épülettípusok, térfunkciók felismerése. Egyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. A tárgyalkotó folyamat lépéseinek alkalmazása. Egyszerűsítés, díszítés. Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása. Közvetlen tapasztalatok megfogalmazása a családról és tevékenységeinek szerepéről. Egészséges családi munkamegosztás és elemi munkaszokások ismerete. Cselekvő hozzáállás, személyes felelősségvállalás példáinak ismerete. Odafigyelés a környezetre, együttműködés a családi és az iskolai közösségben. Természeti, társadalmi és technikai környezetünk és a megtapasztalt természetátalakító munkák alapvető ismerete. Információszerzés a problémák megoldására irányuló tevékenységekkel kapcsolatban, és a kapott információk felhasználása. A feladatmegoldáshoz szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, mintakövetéssel. Eszközök biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Természetes anyagok felismerése. Az úttesten való átkelés szabályainak fegyelmezett és tudatos alkalmazása. Helyes viselkedés csoportos közlekedési helyzetben. A gyalogosok közlekedését szabályozó elemi közlekedési jelzések, táblák, lámpák, útburkolati jelek ismerete. Viselkedési normák, illemszabályok ismerete a helyi közösségi közlekedésben. A családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és gyakorlati tapasztalatok. Néhány szokás, hagyomány ismerete. A megbeszélt öltözködési és viselkedési szabályok betartása.

Tematikai egység 94

Órakeret


Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Hétköznapi és képzelt figurák Utazások Vizuális hatáskeltés Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Mikro- és makrotér Tárgyak és használatuk Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedési ismeretek Közösségi munka, közösségi szerepek

24 óra 24 óra 18 óra 20 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 22 óra 24 óra 14 óra 34 óra 8 óra 12 óra

Összesen:

216 óra x A továbbhaladás feltételei

Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet

95


megformálása. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése. Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása. Használati utasítások értő olvasása, betartása. Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor). A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Vizuális kultúra 5 – 8 Matemaika tagozat Műveltségi terület: Művészet, Életvitel és gyakorlati ismeretek

96


Fejlesztendő kulcskompetenciák:  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia  természettudományos és technológiai kompetencia  anyanyelvi kommunikáció  digitális kompetencia  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  matematikai kompetencia  médiatudatosság Taneszközök: füzet, tempera, ceruza (B+), radír, színes ceruza, vonalzó, körző, olló, ragasztó, pasztellkréta, A/3 rajzlap, vizestál, filctoll, zsírkréta, vízfesték, tus, szénceruza, pittkréta Szemléltető eszközök:  természeti formák, termések  edények, tárgyak  drapériák  képzőművészeti albumok, szakkönyvek  cd-romok  tankönyv: - Művészettörténet 1.2.3.4. Mozaik kiadó - Szeged, 2012 - Rajz- és vizuális kultúra 5.6.7.8. évf. Mozaik kiadó – Szeged, 2012 - Mozgókép- és médiaismeret. Mozaik kiadó – Szeged, 2012

Óraterv


5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

1 óra 36 óra

1 óra 36 óra

1 óra 36 óra

1 óra 36 óra

5 - 6. évfolyam Előzetes tudás Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő 97


értelmezése. Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.

használatával

kapcsolatos

A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése. Tematikai egység

Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció

Órakeret 22 óra 20 óra

98


Tárgy- és környezetkultúra Szabadon felhasználható Összesen: 10% felhasználása: beépítve múzeumlátogatásra

22 óra 8 óra

72 óra

A továbbhaladás feltételei A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési technika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kulturális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók 

az 5. évfolyamon: megalitikus építészet (pl. Stonehenge), őskori mágikus ábrázolás (pl. altamirai barlangrajz), ókori egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templom (pl. 99




Kheopsz piramisa, Zikkurat – Úr, karnaki Ámon-templom), faragott mészkőszobor az ókori Egyiptomból (pl. Írnok szobor, Nofretete fejszobra), halotti kultusz tárgyai (pl. Tutenchamon arany halotti maszkja), az ókori Egyiptom ábrázolását bemutató falfestmény vagy dombormű (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény), az ókori görög és római templom (pl. athéni Akropolisz: Parthenon, Erektheion; Pantheon), ókori színház, amfiteátrum (pl. Colosseum),görög és római emberábrázolás (pl. delphoi kocsihajtó, Szamothrakéi Niké, Laokoón-csoport, római portré szobor) a 6. évfolyamon: korakeresztény- és bizánci templom (pl. Santa Sabina, Hagia Sophia), népvándorlás kori tárgy (pl. nagyszentmiklósi kincs, honfoglaláskori öltözet), románkori és gótikus templom, székesegyház (pl. pisai dóm, jáki bencés apátsági templom, amiens-i székesegyház, nyírbátori református templom), Magyar Szent Korona és koronázási palást, épületdíszítő és oltárszobrok a középkorból (pl. V. Stoss), gótikus freskó és oltárkép (pl. Giotto, M.S. Mester), gótikus üvegablak (pl. chartres-i katedrális üvegablakai), reneszánsz palota és kastély (pl. Palazzo Farnese, chambordi kastély, a reneszánsz mesterei (pl. Michelangelo B., Leonardo da Vinci, Raffaello

7 - 8. évfolyam Előzetes tudás Az előzetes tudás az előző tanév tantervi követelményein alapszik. Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Tárgy- és környezetkultúra Szabadon felhasználható

Összesen: 10% felhasználása: beépítve múzeumlátogatásra


72 óra

A továbbhaladás feltételei Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő 100


értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online alapeszközeinek felismerése.

kommunikáció szövegszervező

Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.




a 7. évfolyamon: barokk (versailles-i palota, fertődi Eszterházy-kastély,S., A. Dürer, P. Bruegel, P. P. Rubens, Rembrandt, D. Velazquez, Vermeer van Delf), 19. század építészetének megjelenései (pl. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Steindl Imre: Országház), romantika, realizmus festői (pl. F. Goya, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál) a 8. évfolyamon: impresszionizmus, posztimpresszionizmus (E. Manet, C. Monet, V. van Gogh, P. Gauguin), 19–20. század fordulójának irányzatai (pl. A. Gaudi, A. Rodin, G. Klimt, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar), 20. századi és 101


kortárs irányzatok példái (pl. W. Gropius, F. L. Wright, Le Corbusier, Makovecz Imre, H. Moore, H. Matisse, P. Picasso, M. Duchamp, M. Chagall, S. Dali, Kassák Lajos, J. Pollock, A. Warhol, V. Vasarely, Erdély Miklós).

Vizuális kultúra 5 – 8 Művészeti tagozat Műveltségi terület: Művészet, Életvitel és gyakorlati ismeretek Fejlesztendő kulcskompetenciák:  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia  természettudományos és technológiai kompetencia  anyanyelvi kommunikáció  digitális kompetencia  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  matematikai kompetencia  médiatudatosság Taneszközök: füzet, tempera, ceruza (B+), radír, színes ceruza, vonalzó, körző, olló, ragasztó, pasztellkréta, A/3 rajzlap, vizestál, filctoll, zsírkréta, vízfesték, tus, szénceruza, pittkréta Szemléltető eszközök:  természeti formák, termések  edények, tárgyak  drapériák  képzőművészeti albumok, szakkönyvek  cd-romok  tankönyv: - Művészettörténet 1.2.3.4. Mozaik kiadó - Szeged, 2012 - Rajz- és vizuális kultúra 5.6.7.8. évf. Mozaik kiadó – Szeged, 2012 - Mozgókép- és médiaismeret. Mozaik kiadó – Szeged, 2012

102


Óraterv


5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

2 óra 72 óra

2 óra 72 óra

2 óra 72 óra

2 óra 72 óra

5 - 6. évfolyam Előzetes tudás Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. A

médiaszövegek

előállításával,

nyelvi

103

jellemzőivel,

használatával

kapcsolatos


alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése. Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet


Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Szabadon felhasználható

Összesen: 10% felhasználása: beépítve múzeumlátogatásra.

144 óra

A továbbhaladás feltételei A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési technika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos 104


megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kulturális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.




az 5. évfolyamon: megalitikus építészet (pl. Stonehenge), őskori mágikus ábrázolás (pl. altamirai barlangrajz), ókori egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templom (pl. Kheopsz piramisa, Zikkurat – Úr, karnaki Ámon-templom), Szeramisz függőkertje, faragott mészkőszobor az ókori Egyiptomból (pl. Írnok szobor, Nofretete fejszobra), halotti kultusz tárgyai (pl. Tutenchamon arany halotti maszkja), az ókori Egyiptom ábrázolását bemutató falfestmény vagy dombormű (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény), az ókori görög és római templom (pl. athéni Akropolisz: Parthenon, Erektheion; Pantheon), Arteusz kincsesháza, ókori színház, amfiteátrum (pl. Colosseum),görög és római emberábrázolás (pl. krétai falfestmények, kürosz és kóré, delphoi kocsihajtó, Polükleitosz:lándzsavivő, Müron:Diszkoszvető, Szamothrakéi Niké, Laokoón-csoport,Pheidiasz: Athéné, római portré szobor), knósszoszi palota, vázafestészet a 6. évfolyam: Korakeresztény- és bizánci templom (pl. Santa Sabina, Hagia Sophia), népvándorlás kori tárgy (pl. nagyszentmiklósi kincs, honfoglaláskori öltözet), románkori és gótikus templom, székesegyház (pl. pisai dóm, jáki bencés apátsági templom, amiens-i székesegyház, nyírbátori református templom, párizsi Notre-Dame, kölni, reimsi, strassburgi katedrálisok, Chatres, Mátyás-templom gótikus elemei), Magyar Szent Korona és koronázási palást, épületdíszítő és oltárszobrok a középkorból (pl. V. Stoss, Nicola Pisano, Eveux-Madonna), Szent László hermája, Sárkányölő Szent György szobra, bayeux-i kárpit, Képes Krónika, gótikus freskó és oltárkép (pl. Giotto, M.S. Mester), Vajdahunyad-, Diósgyőr vára gótikus üvegablak (pl. chartres-i katedrális üvegablakai), reneszánsz palota és kastély (pl. Palazzo Farnese, chambordi kastély, a reneszánsz mesterei (pl. Michelangelo B., Leonardo da Vinci, Raffaello)

7 - 8. évfolyam

105


Előzetes tudás Az előzetes tudás az előző tanév tantervi követelményein alapszik. Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Tárgy- és környezetkultúra Szabadon felhasználható

Összesen: 10% felhasználása: beépítve múzeumlátogatásra.


144 óra

A továbbhaladás feltételei Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata különböző célok érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.

106


A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. A saját életpálya lehetőségek megítélése az eltérő környezeti, társadalmi és egyéni adottságok és szükségletek alapján. A sík és térábrázolás szabályrendszerének; a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolások leggyakoribb formáinak; az ábrázoló geometria és a szerkesztő térábrázolás szabályainak ismerete. Jártasság a látvány ill. annak képi megjelenítésének értelmezésében, a sík és térbeli művek önálló alkotó létrehozásában. Vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotó munkában. A megjelenítés intenzitásának befolyásolása az önálló tevékenységekben. A vizuális nyelv jelentésrendszerének ismerete, elemzőképesség. Az anatómia alapvető törvényszerűségeinek ismerete. A képi konvenciók ismerete. A rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásaiban való jártasság.


a 7. évfolyamon: barokk (versailles-i palota, fertődi Eszterházy-kastély, gödöllői Grassalkovich kastély, ráckevei Savoyai-kastély ,Caravaggio, A. Dürer, P. Bruegel, P. P. Rubens, Rembrandt, D. Velazquez, Vermeer van Delf), Mányoki Ádám, sümegi plébániatemplom freskója, 19. század építészetének megjelenései (pl. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Steindl Imre: Országház, Ybl Miklós: Operaház, Schulek Frigyes: Halászbástya; British Museum, Sufflot: Pantheon), Canova: Paolina Borghese, Thorwaldsen: Jaszón, David: Horatiusok esküje, Ingres, Barabás Miklós, Ferenczy István, Borsos József, romantika, realizmus festői (pl. F. Goya, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál), londoni Parlament, Rude: Marseilles, W. Turner, Constable, Delacroix, Meunier, Gerome, Millet, Corot, Courbet, Daumier; Izsó Miklós, Stróbl 107




Alajos, Zala György; Lotz Károly, Zichy Mihály, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Paál László. a 8. évfolyamon: impresszionizmus, posztimpresszionizmus, szecesszió (E. Manet, C. Monet, Degas, Toulouse-Lautrec,Cézanne, V. van Gogh, P. Gauguin, Róth Miksa ), 19–20. század fordulójának irányzatai (pl.Horta, Paxton, A. Gaudi,Lechner Ödön, A. Rodin, G. Klimt, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar), 20. századi és kortárs irányzatok példái (Eiffel, W. Gropius, F. L. Wright, Le Corbusier, Utzon, Makovecz Imre, H. Moore, H. Matisse, P. Picasso, M. Duchamp, M. Chagall, S. Dali, Kassák Lajos, J. Pollock, A. Warhol, V. Vasarely, Erdély Miklós, Munch, Braque, Tatlin, Moholy-Nagy László, Mondrian, Kandinszkij, Barcsay Jenő).

Technika, életvitel és gyakorlat 5 – 7 Műveltségi terület: Életvitel és gyakorlati ismeretek Fejlesztendő kulcskompetenciák:  A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése ‒ tevékenykedtetés.  Az alapvető szerszámok és technikai eszközök szakszerű és balesetmentes használata.  A természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése.  Az egészséges életmód kialakítása, a fogyasztói, felhasználói kultúra fejlesztése.  A tanulók felkészítése a közösségi és családi életre, az egészséges életvitelre.  Különböző helyzetekhez való alkalmazkodás, válaszok korunk kihívásaira.  A pályaválasztásra való felkészítés segítése, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek kialakítása. Taneszközök: füzet, tempera, ceruza (B+), radír, színes ceruza, vonalzó, körző, olló, ragasztó, pasztellkréta, A/3 rajzlap, vizestál, filctoll, zsírkréta, vízfesték, tus, szénceruza, pittkréta Szemléltető eszközök:  Tankönyv: Gion János; Kovács Sándorné; Pitrik József; Pitrik Józsefné: Technika és életvitel 5., 6., 7.  edények, tárgyak  cd-k, számítógép, projektor  szakkönyvek

108


Óraterv


5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

1 óra 36 óra

1 óra 36 óra

1 óra 36 óra

5 - 6. évfolyam A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása. Tapasztalat és saját élmények a környezetről. Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása; érdeklődés, törekvés annak megfelelő használatára, alakítására. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, eljárásokkal történő megoldása. Használati utasítások megértése, helyes értelmezése. Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. A gyalogos közlekedés alapismeretei. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok.

109


A vízi és légi közlekedés eszközei. A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. A korszerű, egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek, ételkészítési eljárások alapjainak ismerete. Konyhai eszközök, gépek biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása. Tapasztalat és saját élmények a környezetről. Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés annak megfelelő használatára, alakítására. Település, épület, építés menete. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. Alapvető agrotechnikai ismeretek. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, eljárásokkal történő megoldása. Használati utasítások megértése, helyes értelmezése. Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. A kerékpáros közlekedés alapismeretei. Viselkedési normák a közösségi közlekedési színtereken. Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek ismerete. A szárazföldi közlekedés eszközei. Tematikai egység

Ételkészítés

Órakeret 14 óra

110


Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedési ismeretek Szabadon felhasználható Összesen:


72 óra

A továbbhaladás feltételei A foglalkozásosokon való, aktív cselekvő részvétel. A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése. A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése. Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani, a háztartási gépeket szakszerűen használni. Egyszerű axonometrikus és vetületi rajzok olvasása, értelmezése, az anyagok érzékelhető tulajdonságainak azonosítása A használt eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. A közúti közlekedés és tömegközlekedés szabályainak ismerete, alkalmazása, veszélyforrásainak ismerete. Biztonságos közlekedési magatartás. Fogadja el a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, alkalmazza annak szabályait. Ismerje a tudatos fogyasztói magatartást és a célszerű gazdálkodást.

7. évfolyam A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, a kezelésük biztonsági szabályai. A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik. A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása; érdeklődés, törekvés azok megfelelő használatára. A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatainak, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémák megoldása során, tevékenységek 111


gyakorlásakor. A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése. Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése. A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, közlekedési jelzőtáblák. A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, az erről szerzett tapasztalatok. Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan. A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok. Tematikai egység

Háztartás és közszolgáltatások Közlekedés Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése Szabadon felhasználható Összesen:


36 óra

A továbbhaladás feltételei A foglalkozásokon való aktív, cselekvő részvétel. A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése. A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása.

112


Ismerje fel az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, fogadja el az egészségvédelemnek és az élet feltétlen tiszteletének fontosságát. Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel.

Dráma és tánc 5. Műveltségi terület: Művészetek Fejlesztendő kulcskompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Óraterv 5. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1 óra 36 óra

5. évfolyam Előzetes tudás Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, fantázia, megjelenítés játékai. Beszédre késztetés, verbális és nonverbális kommunikációs játékok; ritmus, tér, térköz, tájékozódás, irányok. Részvétel különböző szervezési formákban megvalósított dramatikus tevékenységekben. Kapcsolat létrehozása és fenntartása, egymásra figyelés. Szerepbe lépés. Kezdet, lezárás, cselekmény, szereplő, helyszín fogalma. Részvétel egyszerűbb, csoportos rögtönzéses játékokban. Szöveges alkotások dramatikus feldolgozása, egyes szokások, hagyományok ismerete. 113


Tematikai egység

Órakeret

Csoportos játék és megjelenítés Rögtönzés és együttműködés A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása Történetek feldolgozása Megismerő- és befogadóképesség



36 óra

A fejlesztés várt eredményei Alkotó részvétel többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben. Alapszintű improvizációs képességek fejlődése, erősödő biztonság a térhasználatban a mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán. Konstruktív részvétel a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében A tanuló képes a munkamegosztásra, érti és értékeli társai munkáját; fejlődik önismerete, képviseli saját álláspontját, és figyelembe veszi társai véleményét a közös alkotó tevékenységben. Ismeri és használni tudja a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait.

2.8. Informatika Informatika 5 – 8 Matemaika tagozat Műveltségi terület: Informatika Fejlesztendő kulcskompetencia: Digitális kompetencia Óraterv 114



5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

1 óra 36 óra

2 óra 72 óra

2 óra 72 óra

1 óra 36 óra

5 - 6. évfolyam Előzetes tudás Programok indítása. Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről. Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel. Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek. Egy fejlesztői rendszer alapszintű ismerete. Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. A számítógép alapvető használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

Tematikai egység 2 évre Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése



108 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére  ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;  legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret;  ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait; 115


       

tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni; ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait; tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal; segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerjen a számítógép előtt végzett munka káros hatásait csökkentő szabályokat és mozgásgyakorlatokat; ismerjen alapvető adatvédelmi szabályokat.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére  tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni;  tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni;  ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat;  használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit;  ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni;  ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket;  tudjon adatokat táblázatba rendezni;  segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat,  tudjon különféle adatbázisokban keresni;  ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére  legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt;  ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit;  képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni;  tudjon egyszerű programot készíteni;  legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;  a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére  legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára;  legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni;  legyen képes a találatok értelmezésére;  legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére;  legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára;  legyen képes az interneten talált információk mentésére;  ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére  ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; 116


   

ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére  a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni;  konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat;  el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

7 - 8. évfolyam Előzetes tudás Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az információ világában való tájékozódás képessége, jelrendszer ismerete. Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése. Algoritmuskészítés. Egy fejlesztőrendszer ismerete. Adatbevitel, a végeredmény megjelenítése. Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése. Elektronikus levél írása, fogadása, új postafiók regisztrálása. A hagyományos és az elektronikus média kezelése, az internetes média elérése, egyes elemek letöltése. A médiában megjelenő információk hitelességének kritikus értékelése. Informatikai biztonsággal, információkezeléssel kapcsolatos tapasztalatok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete.

Tematikai egység 2 évre Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 117

Órakeret 6 óra 34 óra 12 óra


Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Kiegészítő tananyag, ismeretek elmélyítése



108 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére  ismerje meg a különböző informatikai környezeteket;  tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait;  segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére  tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni;  tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni;  tudjon egyszerű táblázatot létrehozni;  ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit;  tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére  lássa át a problémamegoldás folyamatát;  ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket;  ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait;  tudjon kódolni algoritmusokat;  tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben;  ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat;  legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján;  legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére  legyen képes megkeresni a kívánt információt;  legyen képes az információ értékelésére;  legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra;  tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait;  használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére  ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;  ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket;  ismerjen megbízható információforrásokat; 118


     

legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást; legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére  a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz;  a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban;  képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás);  egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

Informatika 6 – 8 Művészeti tagozat Műveltségi terület: Informatika Fejlesztendő kulcskompetencia: Digitális kompetencia Óraterv


6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

1 óra 36 óra

1 óra 36 óra

1 óra 36 óra

6. évfolyam Előzetes tudás Programok indítása. Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről. Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. 119


Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel. Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek. Egy fejlesztői rendszer alapszintű ismerete. Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. A számítógép alapvető használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

Tematikai egység Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika



36 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére  ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;  tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni;  tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat;  tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait;  ismerje egy vírusellenőrző program kezelését. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére  ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat;  használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit;  ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni;  ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket;  segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni;  tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni.

120


A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére  legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt;  ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit;  képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni;  tudjon egyszerű programot készíteni;  legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;  a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére  legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára;  legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni;  legyen képes a találatok értelmezésére;  legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére;  legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára;  legyen képes az interneten talált információk mentésére;  ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére  ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat;  ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;  ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket;  ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;  szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére  a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni;  konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat;  el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

7 - 8. évfolyam Előzetes tudás Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az információ világában való tájékozódás képessége, jelrendszer ismerete. Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése. Algoritmuskészítés. Egy fejlesztőrendszer ismerete. Adatbevitel, a végeredmény megjelenítése. Böngészőprogramok, 121


keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése. Elektronikus levél írása, fogadása, új postafiók regisztrálása. A hagyományos és az elektronikus média kezelése, az internetes média elérése, egyes elemek letöltése. A médiában megjelenő információk hitelességének kritikus értékelése. Informatikai biztonsággal, információkezeléssel kapcsolatos tapasztalatok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete.

Tematikai egység 2 évre

Órakeret

Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika



72 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére  ismerje meg a különböző informatikai környezeteket;  tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait;  segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére  tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni;  tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni;  tudjon egyszerű táblázatot létrehozni;  ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit;  tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére  lássa át a problémamegoldás folyamatát;  ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket;  ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait; 122


    

tudjon kódolni algoritmusokat; tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben; ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére  legyen képes megkeresni a kívánt információt;  legyen képes az információ értékelésére;  legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra;  tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait;  használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére  ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;  ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket;  ismerjen megbízható információforrásokat;  legyen képes értékelni az információ hitelességét;  ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;  ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit;  ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit;  ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást;  legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére  a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz;  a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban;  képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás);  egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

2.9. Testnevelés és sport Tánc 1 – 8 Műveltségi terület: Testnevelés és sport, művészetek

123


Fejlesztendő kulcskompetenciák: Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalakozói kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség Tárgyi feltételek: megfelelő méretű, megfelelően rugalmas padlózatú, jól szellőztethető terem, megfelelő hangminőségű és teljesítményű zene-lejátszó berendezés. Óraterv






5. 6. évfolyam évfolyam 1 óra 1 óra 36 óra 36 óra

1. évfolyam Előzetes tudás Az óvodában tanult népi játékok, a hozzájuk kapcsolódó dalok, alapvető mozdulattípusok ismerete. Az óvodából ismert metrumra lépés, tapsolás, negyed és nyolcad érték érzékelése, tapsolása. Az óvodában tanult dalok. Az óvodában gyakorolt egyszerű mozdulatok, térformák. Az óvodában tanult népi játékok Óvodai ismeretek a naptári ünnepekről, szokásokról. A megalapozott mozgásanyanyelv Alapmotívumok ismerete, alapvető motívumfűzési elvek ismerete.

Tematikai egység Mozgásanyanyelv megalapozása Ritmusérzék fejlesztése A tánchoz kapcsolódó ének-zenei ismeretek Eligazodás a térben Népi játékok Hagyományismeret A tanult táncstílusok körének bővítése Improvizációs készség fejlesztése

Órakeret folyamatos

Összesen:

36 óra 124


10% felhasználása: gyakorlás, hiányosságok pótlása. A továbbhaladás feltételei A tanuló életkorának és képességeinek megfelelően –tanári irányítással – táncolja a tanult táncokat. Ismeri és alkalmazza a tanult játékok szabályait, ismeri a hozzájuk kapcsolódó dalokat, szövegeket. Érzi a kísérő zene vagy ének tempóját, lüktetését. Képes a tanult játékok térformáit megvalósítani. Értelmezni tudja a tanult dalok szövegét. A tanuló megtapasztalja a közös mozgás, játék és éneklés örömét.

2. évfolyam Előzetes tudás Az 1. évfolyamon tanult népi játékok, a hozzájuk kapcsolódó dalok, alapvető mozdulattípusok ismerete. Az 1. évfolyamon tanult dalok. Az 1. évfolyamon gyakorolt egyszerű mozdulatok, térformák. Az 1. évfolyamon tanult népi játékok Eddigi ismeretek a naptári ünnepekről, szokásokról. A megalapozott mozgásanyanyelv Alapmotívumok ismerete, alapvető motívumfűzési elvek ismerete.




125

36 óra


A továbbhaladás feltételei A tanuló életkorának és képességeinek megfelelően –tanári irányítással – táncolja a tanult táncokat, ismeri és énekli a hozzájuk kapcsolódó dalokat. Ismeri és alkalmazza a tanult játékok szabályait, ismeri a hozzájuk kapcsolódó dalokat, szövegeket. Érzi a kísérő zene vagy ének tempóját, lüktetését, amivel saját mozgását is összhangba tudja hozni. Képes helyes testtartással, párjához, társaihoz térben alkalmazkodva táncolni, a tanult táncok és játékok térformáit megvalósítani. Értelmezni tudja a tanult dalok szövegét. Ismeri és érti a tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkcióját A tanuló megtapasztalja a közös mozgás, játék és éneklés örömét.

3. évfolyam Előzetes tudás Az 1–2. évfolyamon tanult táncok ismerete. Az 1–2. évfolyam ritmusgyakorlatai Az 1–2. évfolyamon szerzett zenei ismeretek. Az 1–2. évfolyam térgyakorlatai. Az 1–2. évfolyamon tanult népi játékok. Az 1–2. évfolyamon megszerzett hagyományismereti tudásanyag. Az 1–2. évfolyam improvizációs gyakorlatai.



Összesen: 10% felhasználása: gyakorlás, hiányosságok pótlása. 126

36 óra


A továbbhaladás feltételei A tanuló ismer és korának megfelelően társaival/párjával táncol többféle táncstílust, azokon belül többféle tánctípust, magabiztosan érzi a kísérőzene vagy ének tempóját, lüktetését, amivel saját mozgását is összhangba tudja hozni. Érzékeli és követi a tempóváltozásokat, képes egyenletes mozgásra. Képes belehelyezkedni a játék adta szerepekbe, társait partnerként, sportszerűen kezeli, át tudja élni a közös játék örömét. Ismeri a tanult táncok zenéiben megszólaló hangszereket. Képes az irányokra vonatkozó utasításokat végrehajtani, a tanult táncok és játékok térformáit megvalósítani. Felismeri a táncot kísérő zenében a tanult dalokat, képes azokat zenével énekelni mozgás közben is.

4. évfolyam Előzetes tudás Az 1–3. évfolyamon tanult táncok ismerete. Az 1–3. évfolyam ritmusgyakorlatai Az 1–3. évfolyamon szerzett zenei ismeretek. Az 1–3. évfolyam térgyakorlatai. Az 1–3. évfolyamon tanult népi játékok. Az 1–3. évfolyamon megszerzett hagyományismereti tudásanyag. Az 1–3. évfolyam improvizációs gyakorlatai.



Összesen:

36 óra 127


10% felhasználása: gyakorlás, hiányosságok pótlása. A továbbhaladás feltételei A tanuló ismer és korának megfelelően társaival/párjával táncol többféle táncstílust, azokon belül többféle tánctípust, magabiztosan érzi a kísérőzene vagy ének tempóját, lüktetését, amivel saját mozgását is összhangba tudja hozni. Érzékeli és követi a tempóváltozásokat, képes egyenletes mozgásra. Felismeri a táncot kísérő zenében a tanult dalokat, képes azokat zenével énekelni mozgás közben is. Tisztában van a táncot kísérő hangszeres együttes tagjainak funkcióival, ismeri a hangszereket. Tisztában van azzal, hogy az IKT-eszközök által hozzáférhetők a tanult táncokhoz kapcsolódó zenei és mozgókép anyagok. Képes helyes testtartással, párjához, társaihoz térben alkalmazkodva táncolni, az irányokra vonatkozó utasításokat végrehajtani, a tanult táncok és játékok térformáit megvalósítani. Ismeri és önállóan alkalmazza a tanult játékok szabályait, ismeri a hozzájuk tartozó dalokat és szövegeket. Képes belehelyezkedni a játék adta szerepekbe, társait partnerként, sportszerűen kezeli, át tudja élni a közös játék örömét. Ismeri és érti a tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkcióját. Élményt szerez az eredeti funkció újraértelmezéséről (pl. táncház, revival). Értelmezni tudja a tanult dalok szövegét. Életkorának és képességeinek megfelelően párjával vagy társaival együttműködve improvizálja a tanult táncokat.

5. évfolyam Előzetes tudás Az alsó tagozaton tanult táncok ismerete. Az alsó tagozat ritmusgyakorlatai Az alsó tagozaton szerzett zenei ismeretek. Az alsó tagozat térgyakorlatai. Az alsó tagozaton tanult népi játékok. Az alsó tagozaton megszerzett hagyományismereti tudásanyag. Az alsó tagozat improvizációs gyakorlatai.

Tematikai egység Mozgásanyanyelv megalapozása 128

Órakeret


Ritmusérzék fejlesztése A tánchoz kapcsolódó ének-zenei ismeretek Eligazodás a térben Népi játékok Hagyományismeret A tanult táncstílusok körének bővítése Improvizációs készség fejlesztése

folyamatos


36 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló elmélyíti a már megismert táncokkal kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait, mozgása pontosabbá, finomabbá, plasztikusabbá válik. Lehetőség szerint kapcsolatba kerül a táncos és zenei kulturális élettel, tudatosítja az IKT-eszközök kulturális életben betöltött szerepét. A térformák érzékelésénél és kialakításánál a puszta utánzást fokozatosan felváltja a tudatosság. A tanuló bővíti a hagyományos közösségek életéről és kultúrájáról szerzett ismereteit. Találkozik a hagyományok őrzését, rendszerezését, továbbadását szolgáló intézményekkel.

6. évfolyam Előzetes tudás Az első 5 évfolyamon tanult táncok ismerete. Az első 5 évfolyam ritmusgyakorlatai Az első 5 évfolyamon szerzett zenei ismeretek. Az első 5 évfolyam térgyakorlatai. Az első 5 évfolyamon tanult népi játékok. Az első 5 évfolyamon megszerzett hagyományismereti tudásanyag. Az első 5 évfolyam improvizációs gyakorlatai.

Tematikai egység Mozgásanyanyelv megalapozása Ritmusérzék fejlesztése A tánchoz kapcsolódó ének-zenei ismeretek Eligazodás a térben


129


Népi játékok Hagyományismeret A tanult táncstílusok körének bővítése Improvizációs készség fejlesztése


36 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló elmélyíti a már megismert táncokkal kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait, mozgása pontosabbá, finomabbá, plasztikusabbá válik, képes felszabadultan, önállóan, az esetleges hibák ellenére is magabiztosan felépíteni táncfolyamatokat. Lehetőség szerint kapcsolatba kerül a táncos és zenei kulturális élettel, tudatosítja az IKT-eszközök kulturális életben betöltött szerepét. Átalakulóban levő testarányaival is képes a helyes testtartásra, teste határainak érzékelésére, mozgáskoordinációjának finomítására. A térformák érzékelésénél és kialakításánál a puszta utánzást fokozatosan felváltja a tudatosság. A tanuló bővíti a hagyományos közösségek életéről és kultúrájáról szerzett ismereteit, saját tapasztalatain keresztül ismeri fel ezek jelentőségét a mai társadalmi és kulturális életben. Találkozik a hagyományok őrzését, rendszerezését, továbbadását szolgáló intézményekkel.

Testnevelés 1 – 8 Műveltségi terület: Testnevelés és sport Fejlesztendő kulcskompetenciák: Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalakozói kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség

Heti

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

5 óra

5 óra

130


óraszám Éves óraszám

144 óra

144 óra

144 óra

144 óra

144 óra

144 óra

180 óra

180 óra

1-2. évfolyam Tematikai egység Előkészítő és preventív mozgásformák A. Rendgyakorlatok B. Gimnasztika Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Labdás ügyességfejlesztő és előkészítő gyakorlatok Önvédelmi és küzdő jellegű gyakorlatok Alternatív és szabadidős mozgásrendszer


Órakeret 38 óra + folyamatos


A továbbhaladás feltételei A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energia befektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvése. Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.

131


Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

1-2. évfolyam Tematikai egység Előkészítő és preventív mozgásformák A. Rendgyakorlatok B. Gimnasztika Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Labdás ügyességfejlesztő és előkészítő gyakorlatok Önvédelmi és küzdő jellegű gyakorlatok Alternatív és szabadidős mozgásrendszer

Összesen:



A továbbhaladás feltételei A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energia befektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvése. Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő 132


kisjátékokban. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

3-4. évfolyam Tematikai egység Előkészítő és preventív mozgásformák A. Rendgyakorlatok B. Gimnasztika Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatok Önvédelmi és küzdő jellegű gyakorlatok Alternatív és szabadidős mozgásrendszer Úszás



Összesen: A továbbhaladás feltételei Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energia befektetéssel, eszközzel, társakkal. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra 133


törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A tanult sportjáték előkészítő feladatok alapszabályainak ismerete.

5-6. évfolyam Tematikai egység Természetes és nem természetes mozgásformák A. Rendgyakorlatok B. Gimnasztika Atlétika jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Sportjátékok Önvédelmi és küzdő jellegű gyakorlatok Alternatív környezetben űzhető sportok Úszás



Összesen: A továbbhaladás feltételei A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.

A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban. Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.

134


A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. Talajgyakorlat önálló összeállítása. Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

7-8. évfolyam Tematikai egység Természetes és nem természetes mozgásformák A. Rendgyakorlatok B. Gimnasztika Atlétika jellegű feladatmegoldások Sportjátékok Önvédelmi és küzdő jellegű gyakorlatok Alternatív környezetben űzhető sportok Úszás



Összesen: A továbbhaladás feltételei Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.

135


Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek. Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet. Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában. A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró- és dobógyakorlatok versenyszabályoknak megfelelően.

képességeknek

megfelelő

végzése

a

tanult

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban. Talajon növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban. A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon. A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása. A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal. Állásküzdelemben jártasság.

136

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Recommend Documents