Utcazenészek a királynék városában
2
Kicsiny faluból a Nemzeti Színház színpadára
4
Szegeden őrzik az olimpiai fáklyát
6
Segély nélkül túlélni a válságot?
8
2009
JÚLIUS
MAGYARORSZÁG Kézi kaszások aratták a búzát Nován Még előző nap is esett, a rendezők azonban bíztak a meteorológiai előrejelzésben, és számítottak rá, hogy mégiscsak kivonulhatnak az aratóbandák a búzatáblára. Nován 21. alkalommal rendezte meg a községi önkormányzat és a Zala Megyei Közművelődési Intézmény helyi vállalkozók támogatásával a göcseji kézi kaszás arató és cséphadarós cséplőversenyt. A háromnapos program immár szép hagyománnyá vált, amely iránt nagy az érdeklődés a térségben. Az idősebbek nosztalgiázni érkeznek, a fiatalok pedig megismerhetik az egykori legszebb és legnehezebb paraszti munkát a hozzá tartozó gasztronómiai és kulturális hagyománnyal egyetemben. A verseny egy szép hagyományőrző játék, amely ízelítőt ad a sommás világból, amikor a szegény emberek elszegődtek aratásra, hogy meglegyen a család egész évre való kenyere.
Tizenkét nagy banda és öt kisbanda nevezett az idei versenybe a megyéből és megyehatáron túlról. Bemutatták a kézi aratást, a marokszedést, a kévekötést, majd a keresztek szakszerű összerakását. Közben emlékeztek a régmúltra, a gyermekkori
Ezúttal a cséphadarós cséplés elmaradt, mert a sok esőtől megpuhultak a kalászokban a búzaszemek, és nem lehetett volna kipergetni. A kaszakalapálók viszont versenyeztek, megmutatták, hogyan lehet jó élét verni a „nyers” szerszámnak. A szalmakoszorú kötők is elhozták alkotásaikat, s előkerültek a vesszőkosarakból a hagyományos aratási ételek. Füstölt túró, zsírban lesütött húsok, kuglófok, keltrétesek, kalácsok kerültek a szőttes abroszokra, s kemencében sült igazi kenyeret is kóstolhattak az érdeklődők.
aratásokra, azokra a parasztemberekre, akik hajdan végezték ezt a nagyon nehéz, verejtékes munkát.
Persze dolgoztak a bírálók szorgalmasan, hiszen versenyről volt szó és dalos műsor keretében díjkiosztásra is sor került. Valójában azonban mindenki nyertese volt ennek a szép hagyományőrző hétvégének. -bozsér-
Duna Menti Folklórfesztivál – ezen túl évente A Duna megkoszorúzásával, menettánccal és nemzetközi folklórműsorral kezdődött a XVII. Duna Menti Folklórfesztivál a Tolna megyei Madocsán és a Bács-Kiskun megyei Ordason.
A négy évtizedes múltra visszatekintő rendezvény minden helyszínén - Szekszárdon, Kalocsán, Alsónyéken, Bogyiszlón, Nagymányokon, Sióagárdon, Csátalján és Uszódon – felléptek az együttesek, a bemutatók kiegészültek a térség népraj-
zi hagyományainak felelevenítésével. Nagymányokon például sváb keresztelőt rendeztek, Uszódon a régi szokásrend alapján kereszteltek meg egy helybéli
ORSZÁGOS
Az ötnapos rendezvénysorozat tíz helyszínén hét – olasz, bolgár, lengyel, török, horvát, román (erdélyi), magyar, - ország együttesei léptek fel. A július 14. és 19. között megrendezett fesztiválon
az érdeklődők az olasz Minturno városából érkezett I Paggetti nevű tánccsoport előadásában két tradicionális itáliai örömtáncot, tarantellót és saltellót láthatott, a bolgár veliko trnvói Sider Voivoda, a lengyel wieprz-i Grojcowianie együttes pedig obirtka nevű körtáncot járt.
Utcazenészek a királynék városában Július derekán, 10. alkalommal rendezték meg Veszprémben az Utcazene Fesztivált. A történelmi belvárosban kilenc színpadon, négy napon át szólt a muzsika a nemzetközi dzsemborin. Délutánonként a tikkasztó hőség ellenére a közönség kegyeiért és persze
az 500 ezer forintos fődíjért versenyeztek a zenészek. A nézők SMS-en a helyszínről adhatták le szavazataikat. Az Óváros téren felállított nagyszínpadon esténként a profik hangversenyeztek. Fellépett többek között a Quimby, a Heaven Street Seven, a Jazzékiel, a Kistehén Tánczenekar, valamint a Hollywoodoo. A fesztivál tíz évvel ezelőtt hangulatos nyár esti programként indult, de mára már, tízezreket megmozgató nemzetközi fesztivállá terebélyesedett. A kezdők, az amatőrök kipróbálhatják magukat, hírnevet szerezhetnek. Megszólalnak itt minden műfaj képviselői. Jazz, tánczene, hip-hop, rock, blues, épp úgy, mint a népzene és a világzene. Természetesen a város is felkészült a tízezres vendégsereg fogadására. Az üzletek meghosszabbították nyitva tartásukat, népművészek kínálták portékáikat, a kávéházak, vendéglők megnagyobbították teraszaikat. A városatyák, ezekre a napokra felfüggesztették a közterületi alkoholfo-
ORSZÁGOS LEADER
2
gyasztási tilalmat, így senki nem éhezett és nem szomjazott. A jó zene, a hangulatos környezet, a finom ételek és italok hatására estéről estére, óráról órára nőtt az egy négyzetméterre jutó mosolygós emberek száma. Vida András képriportja
JÚLIUS
kislányt. Kalocsán az összes vendég együttest - mintegy kétszáz táncost – felvonultató menettánc kísérő rendezvényként kalocsai hímzéseket bemutató kiállítás nyílt a színház előcsarnokában. Kalocsán a városban eddig nagy sikert aratott menettánc pénteken az összes vendég együttest - mintegy kétszáz táncost - felvonultatja, kísérő rendezvényként pedig kalocsai hímzéseket bemutató kiállítás nyílik a színház előcsarnokában. A négy évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt eddig két-háromévente tartották,
idén viszont változik a rend. A turisztikai támogatásoknál csak az tekinthető fesztiválnak, amit minden évben megrendeznek, ezért változtatnak a gyakoriságon. Az UNESCO hagyományőrző szervezete minősítette és katalógusában is szerepelteti a rendezvényt. A nemzetközi címet viselő folklór- és nem néptánc fesztivál az autentikus, ősi paraszti hagyományok őrizését - zenével, dallal, viselettel – tűzte zászlajára.
A nótázás világrekorderei…
ORSZÁGOS
Több mint két napig egyfolytában szólt a nóta Újszentmargitán
Újszentmargita Község Önkormányzata idén negyedik alkalommal rendezte meg a Margitai Sokadalmat. A három napig tartó rendezvénysorozat fő eseménye a magyar nóta és népdal éneklésre irányuló maratoni rekordkísérlet volt, melynek során 19 település mintegy 500 fellépője próbálta megdönteni egy májusi, alig valamivel több, mint 50 órás folyamatos csoportos népdaléneklési rekordot. A rekordkísérlet ötletét a 2008 őszén a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által „Régi nóta, híres nóta” címmel megrendezett nótaéneklő verseny adta. A rekord megdöntését nehezítették a szigorú szabályok, melynek betartását a Magyar Rekordszövetség képviselője ellenőrzött: ahhoz, hogy érvényes legyen a rekord, nem lehetett két dal között öt másodpercnél hosszabb szünet, s négy órán belül kétszer nem csendülhetett fel ugyanaz a nóta sem. A rekord-döntési kísérletben nemcsak kórusok és népdalkörök vettek részt, voltak egyéni indulók is, s egyszerre két színpadon felváltva szóltak az ismert és kevésbé ismert nóták, népdalok. A rekordkísérlet 2009. július 12-én, vasárnap este 21 óra 07 perckor, 3307 perc folyamatos éneklés után zárult, felállítva ezzel az új magyar és világrekordot. A maratoni éneklés ideje alatt több mint 2500 magyar nóta és népdal csendült fel Újszentmargitán, a legfiatalabb énekes mindössze öt, a legidősebb pedig hetvenhét éves volt.
JÚLIUS
A rekord sikerének záloga az az összefogás volt, mely a hungarikumnak számító magyar nóta iránt elkötelezett embereket Újszentmargitára hozta. Köszönet mindazoknak, akik részesei voltak a világrekord felállításának! Margitai új díszpolgárok A Sokadalom harmadik napján – mely egybeesett az Újszentmargitán hagyományosan július második vasárnapján megrendezett búcsúval - a település két új díszpolgárral gazdagodott. A kitüntetés átadására ünnepélyes keretek között a művelődési házban került sor. 2009-ben Újszentmargita Község Önkormányzat képviselő-testülete két személynek adományozott díszpolgári kitüntetést. Elismerésben részesült Varga Gáborné nyugalmazott pedagógus, aki az újszentmargitai gyermekek nevelésében, oktatásában kiemelkedő érdemeket szerzett. A település lakói meleg szívvel fogadták a 24 év után hazatérő P. Borsos János József atyát, aki a község plébánosaként 19711988 között a helyi közösség szolgálatában Újszentmargita jó hírnevének emelésében kiemelkedő érdemeket szerzett és ezzel a
3
község lakóinak körében közmegbecsülésre tett szert. A díszpolgári cím átadása után került sor a búcsúhoz kapcsolódó ünnepi szentmisére, melyet e rendhagyó alkalommal Borsos János atya és Panyi József atya celebrált. A nótázáson túl az idelátogatók több kísérő programon is részt vehettek. A természetet kedvelők szekerezhettek a Tilos-erdő körül, vagy horgászversenyen mérhették össze szerencséjüket, míg a legkisebbek az egyeki tűzoltóság segítségével habpartyn szórakozhattak önfeledten. Ez alatt a településről elszármazottak a Parókián találkoztak. Csetneki Csaba polgármester
LEADER ORSZÁGOS
Kiderült, melyik a legjobb fagyi az országban Ötvenkét cukrászat százhárom fagylaltja közül választotta ki Soltvadkerten a szakmai zsűri a 2009-es év fagylaltját.
A szülőföld vonzásában
Kicsiny faluból a Nemzeti Színház színpadára Ősi, kicsiny falu Várpalota szomszédságában, a Sárrét északnyugati peremén. Alig kétezer lakosú település 1000 éves múlttal, messzire hangzó szülöttekkel. Ahogy átvágjuk magunkat a bányaművelésből utódul hagyott gidres-gödrös úton, a falu határában tábla köszönt minket. A takaros porták rendben sorakoznak a kanyargó főút mentén, s ahogy lassan gurulunk, az egyik ház előtt ismerős pillantás köszön vissza ránk. Forduljunk csak vissza az utca végén, hadd lássuk, ki az a mosolygós arc! Hirtelen összezsugorodik a település, s elég közel halljuk a katolikus templom felújításán fáradozó kalapácsok, kőműves kanalak csattogását. Prüszkölve úszik elénk Léber Elek, a híres old timer autógyűjtő egy régesrégi masinája, benne tulajdonosa integet szülőfaluja lakosainak. A veterán kocsi sűrű füstfelhőt ereget az ég felé, a szürke buborékokról Erdélyi Zoltán és Kajáry Gyula lógatja lábát – ők is hazatértek égi otthonukból a szülői portára egy napra. Munkásságuk során elvitték Ősi hírét a nagy városokba, Budapestre, Nagykanizsára, Kaposvárra.
ORSZÁGOS LEADER
Soltvadkerten az ország születésnapi tortája címre pályázó süteményeket is bemutatták. A végső döntés még nem született meg, ám az már biztos, hogy idén a Pándi meggy torta, a Mákosguba torta vagy a Borkirály torta közül kerül ki az ország születésnapi tortája, amelyet augusztus 20-án a budapesti Kossuth téren mutatnak be a nagy nyilvánosságnak.
A résztvevők fantáziájára és kreativitására bízott szabadon választott kategóriában a hagyományos ízek mellett olyan különlegességek is szerepeltek, mint a citromos unicum, a meggyes-mákos vagy a kürtös kalács ízű édesség, de volt bodza, szarvasgomba és ágyas szilvapálinka ízesítésű versenymű is. Fotó: regionaplo.hu
ORSZÁGOS
A díjat Tóth Norbert dunaföldvári cukrász Sacher torta fagylaltja nyerte el. A fiatal szakember édesapjával és testvérével közösen alkotta meg a legjobbnak bizonyult íz kombinációt. A június elején megrendezett 12. hazai fagylaltfesztiválnak másodszor adott otthont a Bács-Kiskun megyei település. Az ország távolabbi pontjairól érkező cukrászmesterek
helyben készítették el a versenyre szánt édességeket, míg a többiek készen vitték a helyszínre a fagylalt remekeket. A szakemberekből és közéleti személyiségekből összeállt zsűri kötelező és szabadon választott íz kategóriákban hirdetett arany, ezüst és bronzérmes finomságokat. Kötelező versenyelemként grillázsfagylaltot kellett készíteniük a nevezőknek.
Most már tényleg forduljunk meg, s uccu, vissza a mosolygó nő felé! Hopp, a kereszteződésben még kikerüljük a dekázó Lakinger Lajost, majd visszasietünk meglesni a portát, ahol az a szempár úgy megigézett. Kubik Anna ő, aki a szülői porta teraszán olvasgat. Mellette édesanyja végzi a napi házimunkát olyan nagy szeretettel, ahogy azt már nyolc évtizede teszi. Hogy sikerülhetett kitörni egy álmos kisfaluból, és átlépni olyan ajtókon, amelyek aztán Érdemes Művésszé, a Farkas-Ratkó Gyűrű tulajdonosává, Jászai Mari díjazottá tették őt – merengünk el, de már érkezik is a válasz: ebben az álmos kisfaluban olyan tanítók nyitották fel akkoriban a gyermekek szemét, akikre hosszú évtizedek múltán is meleg szívvel emlékeznek vissza a kis diákok. A nyári hőség elől a kis könyvtár falai adtak hűs árnyékot, s 2000 kötet várta a kíváncsi gyermekeket. Kubik Anna minden könyvet végigolvasott, minden tudást magába szívott, amit a kis falu pedagógusai adhattak. Bármerre járjon is az országba, ha valahol felcsendül egy református templom harangja, az a Böröczky Gáborné jut eszébe
4
róla, aki oly nagy szeretettel mesélt régvolt költőkről és írókról neki. Kell azonban a kötődés ma is, hogy a színésznő Ősi szülöttének vallhassa magát. A szülői ház rendületlenül fogadja be a hétköznapok koszos, poros, zsibongó zavarából hazatérő nőt, anyát, s kislányt, aki gyermekkora csuda varázslatos színtereire tér vissza. Bár itt is poros lesz a láb, ahogy a Séd patakhoz sétál, de ezek a porszemek cirógatják az embert, s barátságosan hívogatnak a kis patak partjára, amely évtizedekkel korábban még hatalmas folyamként vicsorgott a partján játszó gyermekre. Nem a Séd lett azonban kisebb, a gyermekből lett felnőtt, akit esténként állva tapsolnak a Nemzetiben. A legédesebb tapsot azonban minden bizonnyal augusztus 21-én fogja kapni a művésznő, amikor az ezeréves faluünnepség keretében vendégszínészekkel közösen eljátsszák Tamási Áron Énekes madár című művét. Még szikkaszt a nyár eleji napsugár, mikor megköszönjük a mosolygós szempárnak, hogy pár kedves emlékkel gazdagított bennünket. Kubik Anna mosolyogva int búcsút a különös látogatóknak, akikben egy szemernyi kétség nincs afelől, hogy a következő vendéget ugyanolyan kedvesség fogadja a szülői portán. Hisz bár Kubik Anna nemzetünk méltán híres színésze, de ebben az álmos kis faluban ő leginkább szomszéd, barát, ismerős, házigazda. Olyan személyiség, akire méltán emelik fel tekintetüket az ezeréves Ősi lakosai. Persze ahogy elhagytuk a falut, s haladtunk vissza a gidres-gödrös úton Várpalota irányába, csakhamar utolértük Léber Eleket a csattogó pöfögő masináján… Domján Dávid várpalotai kistérségi HVI
JÚLIUS
A beruházás kivitelezését, helyi cég, a Neolit Kft. végzi, ezzel már a kezdetektől új munkahelyek jönnek létre a térségben. Pécs jövője szempontjából is fontos beruházás, ugyanis a baranyai megyeszékhely közelébe 2010-ben megérkezik az autópálya, a tőke térségbe vonzásának viszont előfeltétele a vállalkozások letelepítéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése. Mint Pentz Mihály, a projektet bonyolító Pentz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az autópálya építésének megkezdésével szinte egy időben kezdődött meg a terület kialakítása. Kitért arra is, a Dunántúl egyik legnagyobb ipari parkját hozzák létre, a rendelkezésre álló 260 hektáron, amelynek megvásárlása során félezer szerződést kötöttek.
Szólt arról is, reményeik szerint az autópálya közvetlen csatlakozása mellett a pogányi és az eszéki repülőtér, valamint a mohácsi kikötő közelsége, a határ-menti pozíció teszi vonzóvá a betelepülők szemében az új létesítményt. A park első lakója az Auchan áruház lehet, a cég 56 hektáros területet vásárolt meg, amelynek egy részét minden bizonnyal újabb kereskedelmi multinacionális cégek között értékesíti majd tovább. E mellett a tervek között szerepel B kategóriás irodapark létrehozása, valamint a kis- és közepes vállalkozások részére üzemcsarnokokat építenek. Nyolc-tíz pécsi cég már jelezte igényét, kiköltözne az ipari parkba. E mellett nagy termelő vállalkozások részére is kínálnak 2500-5000 négyzetméter nagyságú telkeket.
A Pannon Lézer Központban a különleges lézerek - Röntgen, Teraherz - fejlesztése mellett lézereken alapuló orvosi eszközöket, anyagvizsgáló mérőműszereket, anyagmegmunkáló eljárásokat - mikro-, nanoskálán - valamint a megújuló energiák felhasználásával - biomassza fűtőmű, biogáz feldolgozás, napelem gyártási eljárások, napkollektor gyártás - kapcsolatos kutatásokat folytatnak, koordinálnak régiós, országos és nemzetközi szinten egyaránt.
lényegében a fejlesztéseket, kutatásokat kínálja eladásra a vállalkozásoknak, akik az ezért hozzájutnak a fejlesztések eredményeihez, illetve a kifejlesztett eszközökhöz. Mindehhez az is kellett, hogy egyre több lézerrel foglalkozó céggel kerüljenek kapcsolatba. Az inkubátorházban ugyanis ezek a - lézerek ipari vagy orvosi alkalmazásával foglalkozó vállalkozások helyiséget, irodát, bemutatótermet, műtőt bérelnek. Van közöttük, amelyik szemműtéteket végez, de olyan is, amelyik a lézer építészeti alkalmazásaival, lézeres anyagmegmunkálási eljárásokkal, megújuló energiák felhasználásával, napelemek vagy napkollektorok gyártásával kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik.
ledgyártója toppanhat be a magyar, s azon belül is jó eséllyel a baranyai piacra. Szólt arról is, hogy ez év végéig szeretnék felépíteni Pécs első naperőművét, amely a Pannon Lézerközpont légkondicionáló rendszerét működtetné. Kitért arra is, hogy az európai szuperlézer, az ELI-vel kapcsolatos korábbi pályázatot az EU nemrég érvénytelenítette és újragondolta, így akár több város is szerephez juthat a programban. Most úgy tűnik, Pécsnek ismét komoly esélye van arra, hogy csatlakozzon a projekthez, mégpedig egy részecskegyorsító megépítésével, amelynek a daganatos betegségek gyógyításában lehet szerepe.
Az európai nagyprojektek egyikét, az ELI szuperlézert, a központ kezdeményezésére Magyarországra szeretnék telepíteni. A Dél-dunántúli Kooperációs Kutatási Központ megnyitásának elsődleges célja az volt, hogy láthatóvá váljon a tevékenységük, valamint üzleti partnereiket méltó körülmények között fogadhassák, s nem utolsó sorban az, hogy az egy légtérben működő kutatók, vállalkozások egymást segíthessék. A Pannon Lézer Központ
A Pannon Lézerközpontot mintegy kétszázmillió forintos, saját erős fejlesztéssel építette fel a Dél-dunántúli Kooperációs Kutatási Központ (DDKKK) Innovációs Nonprofit Zrt. Mint az intézmény igazgatója, Sánta Imre elmondta, kínai befektetők és üzletemberek szívesen együttműködnének a kutató központ szakembergárdájával, és egy ledgyártó üzemet is telepítenének az országban. Így a világ legnagyobb kínai tulajdonú
Épül a Dunántúl legnagyobb ipari parkja Az úthálózat és a közmű építésével megkezdődött a Déli Ipari Park beruházása az M/60-as út mentén a Harkány felé vezető, az 58-as út és a Rózsadomb által határolt 260 hektáros területen. A pécsi önkormányzat gazdasági stratégiájában – vállalkozások letelepítésében - fontos szerepet tölt be az elkövetkezendő években a 110 hektáron elterülő Pécsi Ipari Park, valamint a Kővágószőlősön – az egykori Ércdúsító helyén – nemrégiben kialakításra került 56 hektáros iparterülettel egyetemben. A déli ipari park teljes egészében magánvállalkozásban kerül kialakításra.
A lézerek kutatására, fejlesztésére, alkalmazására jött létre a Pannon Lézer Központ Pécsett. A 2001 óta működő Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központot, tizenkilenc partner vállalkozásának irodáit és fejlesztő laboratóriumait magába foglaló 1600 négyzetméter alapterületű épületben több pécsi – lézerkutatással és azok gyakorlati alkalmazásával foglalkozó –, egy kanadai innovációs vállalkozás irodája, valamint a Dubnai Egyetem innovációs kirendeltsége is helyet kapott. A speciális laboratóriumok mellett előadóés tárgyalótermeket is kialakítottak.
JÚLIUS
ORSZÁGOS
Lézerkutató központ Pécsett
5
Hangsúlyozta, az európai szuperlézer program, mint a Holdra szállás volt, amely kiemelkedő és nagyszámú kutatást indított útjára, amelynek termékei, szabadalmai megjelentek a mindennapi életben, s Amerikát ipari nagyhatalommá tették.
LEADER ORSZÁGOS
Ötkarikás játékokat megjárt lánghordozó
Szegeden őrzik az olimpiai fáklyát A XX. század európai történelmének egy szeletéről is árulkodik az 1936-os berlini olimpiai fáklya, amely néhány hete a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében látható. Az 1936-os Berlini Olimpiai Játékok lángját szállító fáklya került Szeged
Vidék a Hungaroringen és a Szigeten
legnagyobb múzeumának tulajdonába. A fáklya azért különösen értékes, mert az újkori olimpiák történetében a berlini volt az első, amelyen felelevenítették az olimpiai láng hordozásának ókori szokását. Azon a nyáron Görögországból összesen háromezer sportoló vitte futva, egymást váltva az ősi Olimpia romjai között a nap tüzével meggyújtott fáklyát a berlini olimpiai stadionba. A múzeumba került fáklyával, 73 évvel ezelőtt összesen 114 magyar atléta futott az akkori magyar-
jugoszláv országhatártól Szegeden át egészen Kecskemétig. A Németországban, fémből készült lánghordozóra gravírozott olimpiai öt karikát a német birodalmi sas tartja. A fáklya fogóján a láng útvonalát is megörökítették: az út Olimpiából Athénon, Belgrádon, Budapesten és Prágán keresztül vezetett Berlinig. Az 1936-os olimpiát nem csupán a Szegedre került fáklya miatt érdemes megemlíteni, számos emlékezetes moz-
helyet, emellett számos hagyományos népi mesterséggel is megismerkedhettek az odalátogatók. Idén az Európa egyik legnagyobb kulturális fesztiváljaként számon tartott Sziget Fesztivál is felvette programjába a magyar vidék értékeinek népszerűsítését. Az augusztus 10-16. között, az óbudai hajógyári szigeten megrendezendő fesztivál egyik központi területén, a nagyszínpad közelében fogják kialakítani a Hungarikum Falut. Ott a júliusi várbeli rendezvényhez hasonlóan, de immár hét napon át lehetnek jelen térítésmentesen az ország 96 Leader akciócsoportjának területéről érkező kiállítók és árusok. A Magyarországot reprezentáló, huszonegy faházból álló országfaluban hagyományos vidéki hangulatot árasztó környezetben csalogatják majd a hagyományok iránt érdeklődő fesztiválozókat.
Területfejlesztési nívódíj
pályázott a Magyarország/Szlovénia Phare CBC programra „Hazatérés-fiatalok foglalkoztatása a zalaszentgróti térségben” címmel.
Lajosmizsén adták át május 22-én a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület alapított Területfejlesztési Nívódíjat.
Ennek célja az volt, hogy a térségből származó felsőfokú végzettségű, fiatal pályakezdők „hazatérjenek” szülőföldjükre, és itt találják meg számításukat. A projekt keretében 16 pályakezdő vett részt intenzív képzésen, ahol pályázatírást, pályázati menedzsmentet, stratégiai tervezést tanultak. Ezt követően választották ki azt a 10 fiatalt, akikkel a CELODIN Alapítvány munkaszerződést kötött. Tevékenységük nagy része a térségben működő civil szervezeteknél és önkormányzatoknál zajlott, s egy napot töltöttek az alapítványnál, ahol további felkészítésben, segítségben volt részük. A képzés és a foglalkoztatás eredményeként javult a szerezetek aktivitása, nőtt a pályázatkészítési szándék. Ezek a fiatalok fog-
lalkoztatásuk egy éve alatt 40 pályázatot készítettek, amelyek 60 százaléka nyert. További eredménynek bizonyult, hogy nőtt a foglalkoztatásban résztvevő szervezetek közötti együttműködés, létrejött a Térségi Innovációs Műhely, amely megalapozta a térségi stratégiai gondolkodás elindítását. Ennek célja az volt, a fiatalok hálózatrendszerben dolgozzanak.
ORSZÁGOS
rendezvény keretében a fővárosban és Mogyoródon mutatkozhattak be a vidéki Magyarország értékei július utolsó hétvégéjén. A Budai Várban kialakított Hungarofaluban a Leader helyi akciócsoportok koordinációja mellett, régiónként 2-2 faházban állíthattak ki a programra jelentkezők. Az árusítással is egybekötött termékbemutatón az egyes térségek jellemző termékeikkel, turisztikai szolgáltatásaikkal és gasztronómiai hagyományukat bemutató ételpalettájukkal vonultak fel. Népi kismesterségek képviselői, jellegzetes magyar termékeket előállító kisiparosok, hagyományőrző csoportok és civil szervezetek épp úgy jelen voltak, mint a vidék ízeivel – pálinkával, mézeskaláccsal vagy épp kolbásszal vendégeket csalogató kiállítók. A mogyoródi Hungaroringen a versenypálya mellett alakították ki a vidék faluját. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program bemutatkozó standja körül felállított faházakban is vidéki mesterek termékeit kaptak
A versenyen túl és a hagyományos fesztiválprogram mellett idén a vidéki Magyarország értékeivel is találkozhatnak a Hungaroringre és a Sziget Fesztiválra látogató hazai és külföldi vendégek.
Sok látogatót vonzó, jelentős nemzetközi érdeklődésre is számot tartó nyári rendezvényeken kapnak bemutatkozási lehetőséget vidéki szolgáltatók, mesterek és civil szervezetek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) irányító hatóságának szervezésében. A Formula 1 magyar nagydíj programjainak ideje alatt a Hungarofalu elnevezésű
A 2008-as év legsikeresebb területfejlesztési programjának ítélt díjat az alapító ez alkalommal a CELODIN Zalai Alapítvány által indított és a Zalai Hazatérők Egyesülete által folytatott Hazatérés programnak adományozta. A kiemelkedő díj elismerése annak az innovatív ifjúságfejlesztő munkának, ami az utóbbi években elkezdődött a hátrányos helyzetű zalaszentgróti térségben. A fiatalok helyben tartása érdekében az áttörésre 2005-ben került sor, amikor a CELODIN Zalai Alapítvány sikeresen
ORSZÁGOS LEADER
6
Deli Mónika
A TIM-et a foglalkoztatott 10 fiatal alkotta és feladataik közé tartozott a térségi programok felülvizsgálata, a „Hazatérés” program, valamint a kiadvány elkészítése. Ennek során olyan határ menti együttműködés alakult ki, amely megalapozza a további közös munkát.. A fiatalok csapatából kilencnek vállalták a szervezetek a tovább foglalkoztatását, s a kis csapat megalakította a Zalai Hazatérők Egyesületét. A fejlesztési folyamat a pályázat lezárultával sem fejeződött be, sőt az igazi eredmények csak utána mutatkoztak meg.
JÚLIUS
zanata van a játékoknak is – emlékeztetett Medgyesi Konstantin, a szegedi múzeum sajtóreferense. A XI. újkori olimpiai érdekessége, hogy azt közvetítette először a televízió. S lévén az emberek akkoriban egyáltalán nem voltak hozzászokva a kamerák látványához, a közvetítő felszerelés igazi riadalmat keltett a Berlinbe látogató vendégek között, azokról azt hitték ugyanis, hogy ágyúk, amelyeket a nézőkre és a játékosokra szegeznek. Berlinnek magyar sporttörténeti szempontból is nagy a jelentősége, ott nyertek
Egy részük a pályázatoknál maradt a település, a térség fejlesztésének fontos szereplőjévé vált (települési pályázati referens, helyi vidékfejlesztési Iroda vezetője, LEADER Akciócsoport munkaszervezet vezető lett. A fiatalok által 2006-ban létrehozott Zalai Hazatérők Egyesülete első jelentős eredménye, hogy egy TÁMOP-os pályázatnak köszönhetően ez év szeptemberétől Zalaszentgróton ifjúsági információs iroda működik majd. Ez a helyi és térségi fiataloknak nyújt a szabadidő hasznos eltöltéséhez programokat, szorosan együttműködve a térség ifjúságfejlesztésben érintett intézményeivel, szereplőivel. Több szervezet összefogásának és a Zalai Hazatérők Egyesület közreműködésének eredménye a helyi LEADER akciócsoport (Zala Termálvölgye Egyesület) által felkarolt „Fecskeház program”, amely első körben legalább 4 lakás felújításával járul hozzá a fiatalok letelepedésének elősegítéséhez a térséghez tartozó falvakban. A hálózatba szervezett fecskeházak kialakítása és működtetése az érintettek által létrehozott „Fecskeház modell program” alapján valósul meg. A zalaszentgrótiak megtapasztalták, hogy egy projekt akkor sikeres, ha zárását követően tovább él, és hosszú távon kifejti hatását.
Az igazi kuriózumnak számító fáklya Szegeden a Fekete házban, a Móra Ferenc Múzeum Somogyi utcai kiállítóhelyén tekinthető meg. Deli Mónika
A 21. század vándorszínészei A Marosvásárhelyi Napok kiemelkedő eseménye volt az idén a ZalaegerszegMarosvásárhely Baráti Egyesület által ajándékozott göcseji harangláb avatása a vár temploma kertjében. A két város között hosszú évek óta működik testvérkapcsolat, és baráti köreik évente találkoznak. Művészi megmunkálású székely kapu hirdeti a zalai megyeszékhelyen a barátságot, a Maros menti városban pedig az archaikus harangláb az emlékeztető. Sok szálon kötődnek a magyar-magyar barátságok, s különösen jó eszköz ehhez a kultúra, a művészet. Így nyáridőben szinte folyamatosan találkozni a kultúra követeivel. A pisztrángjairól nevezetes Vármezőn programunk része lett a győri Forrás Színház pódium előadása. A kopott falusi kultúrházban két fiatal színész Ács Tamás és Jakab Ádám adta elő Bánffy György rendezésében Wass Albert műveiből készített összeállítását. A kopott környezetben csak két szék állt a színpadon, nem voltak kellékek, látványos fények, csak a szó, csak a gondolat, amely elvarázsolta a hallgatót, kiragadta a puritán környezetből, és odavarázsolta az üde hegyek közé az archaikus székely világba, ahol a szépség, a szerelem, a szeretet, a szülőföld mélységes szeretet fájdalmas-szépségben fejeződött ki. A szórólapokon, plakátokon még Gogol: Egy őrült naplója előadást hirdették. - Egyhetes turnén vagyunk – magyarázta Pataki András, a színház igazgatója. – Még egy vidám montázs is szerepel a színlapon. A mi színházunk tájoló színház, járjuk az országot és a határon túli magyarlakta területeket. A nyáron Vajdaságban is fellépünk. A Forrás Színháznak harminc tagja van, és mielőtt eljöttem, megnéztem a legfrissebb statisztikát. Az idén már 235 előadást tartot-
tunk és 80 ezer felett alakult a nézőszám. Kiderül, nem mindennapi vállalkozásról van szó, a rendszerváltást követően az első magánkézben lévő nagyszínházi vállalkozás. Valójában 1995 óta működik a Forrás Színház különböző formában, 2001-től alakult ki a jelenlegi struktúra. Alapítója Pataki András, színész, rendező és a lelkes csapat azt a célt tűzte ki, hogy a kőszínházzal nem rendelkező településekre, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeire vigye el a színházat. Emellett az iskolai oktatás, az ifjúság színházszeretetének kialakítása is fontos számukra. Életre keltettek egy mobilis színházmodellt, amely végül Győrben eresztett gyökeret, fontos bázisa azonban Balatonfelvidéken Vászoly község, ahol nyári színházi központot alakítanak ki, amely alkalmas az állandó próbákra is. A jelenlegi repertoárjuk igazán vonzó: Csalóka Péter, Voltaire: Candide, Németh Ervin: Szivárvány szép kapujában, Arany János: Toldi, Molière: Képzelt beteg, Molnár Ferenc: Üvegcipő, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Heltai Gáspár: Ponciánus Császár históriája, Golding: A legyek ura. - Falvakba, például falunapokra is járnak? – kérdeztem az igazgatót. - Ahová hívnak, megyünk, faluba is, de ide a pódium előadásokat visszük. A falunapokra nem szoktak még hívni…A megyében azonban több helyen Győrben, Csornán, Mosonmagyaróváron, Kapuváron ismernek bennünket elsősorban. A Győri Forrás Színház küldetést teljesít: a 21 század internetes-tévés világában helybe viszi az élő színház, művészet élményét, amely formálja a szellemet, a gondolkodást, segít az igazi művészet iránti igény felkeltésében. Egy modern korszak vándorszínészei….
ORSZÁGOS
A fiatalok a program során valójában maguk teremtették meg a továbbfoglalkoztatásuk feltételeit, így biztos munkahelyhez jutottak. A többségük családot alapított, s már gyermekeik is születtek – ezidáig 7 -, ketten a térségben eredeti szakmájukban helyezkedtek el, amit a szerzett munkatapasztalatok tettek lehetővé.
először aranyérmet hazai sportolónők: tőrvívásban és magasugrásban is a magyarok diadalmaskodtak. 1936-ban vált az ötkarikás játékok versenyszámává a kajak-kenu és a kézilabda, ezekben a sportágakban pedig a világ élvonalába tartoznak a mai magyar sportolók.
Bozsér Erzsébet
:
JÚLIUS
7
LEADER ORSZÁGOS
Segély nélkül túlélni a válságot?
ORSZÁGOS
Manapság sok az olyan kétségbeesett ember, aki korábban megszokta, hogy reggel kimegy a piacra, megveszi a zöldséget, gyümölcsöt, a zöldhagymát, néhány paradicsomot, paprikát, sóskát, zöldlevelet, salátát, hónapos retket és minden egyebet, ami a reggelihez, ebédhez, vacsorához kell. Megszokta, de rádöbben, hogy a primőröket nincs miből vásárolnia, mert megszűnt a munkahelye, csökkent a jövedelme, a helyzete szinte kilátástalanná vált. Enni azonban mindenkinek kell… - Túl lehet élni a válságot segély nélkül is – vallja a hajdú-bihari Bocskaikert községben élő Lőrincz János. - Hogyan? - Például úgy, hogy vállalkozó kedvű, aktív emberek ezreivel megtanítjuk „az új évezred termesztési módját. -? - Napjainkra szükségessé vált, hogy – városon, falun – nagyon olcsón, gazdaságosan magunk termeljük meg az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen zöldséget és gyümölcsöt. Ezt ma már hagyományos módon nem lehet megvalósítani. - Vidéken sem? - Vidéken szinte mindenkinek van kiskertje, de ahol a magas talajvíz, a nagy szárazság, vagy az eszközök, a hozzáértés hiánya miatt nem tudják időben művelni a kertet, ott ma vagy nem termelnek semmit, vagy a termés kései, illetve értéktelen lesz. Városon a termőtalaj, a kiskertek hiánya akadályozza a zöldségfélék termesztését, és az iskolai oktatás nem adja meg az ösztönzést, az alapot a legegyszerűbb növénytermesztési módszerek megismerésére, gyakorlati alkalmazására sem. -A kertmozgalom megújítására, fellendítésére a reformkor óta számos mozgalom, kísérlet volt. -Ma már az ezeréves földművelési módszerrel, ásással, kapálással, egyéb földmunkával nehéz lenne a tömeges, kisparcellás termelést újraindítani, és eredményesen alkalmazni a földműveléstől elszokott, vagy soha ilyen munkát nem végzett, nagyrészt szociális támogatásból élő tömegek számára.
IMPRESSZUM
- Mi a megoldás? - A megoldást az úgynevezett oszlopos vagy biocsöves termesztés széleskörű elterjesztése adhatja. A módszert mintegy harminc éve kezdtem el kutatni, alkalmazni, fejleszteni. Néhány négyzetméteren akár „kereskedelmi mennyiségű” zöldséget, gyümölcsöt, virágot is lehet termeszteni… - Valakitől azt hallottam, hogy bocskaikerti kertje mára szakmai zarándokhely, tömeges az érdeklődés.
- Csak az idén már 16 kertbarát kör küldöttsége nézte meg, mintegy hatvan fő részvételével. Sok éve igyekszem minél több embernek átadni a tapasztalataimat… A rászorult emberek azonban tömegesen ritkán találnak rá a nekik jó megoldásokra, ezért segítségre van szükségük. Most, amikor a Kormány, a vidékfejlesztési és mezőgazdasági, a szociális és munkaügyekkel foglalkozó minisztériumok szeretnék elérni, hogy ne a segélyből élés, hanem a munka legyen a megélhetés forrása, itt egy ragyogó lehetőség az emberek tömeges munkába állításához, a zöldség, gyümölcs saját ellátásra és piaci értékesítésre való előállításához, mégpedig egyszerű, újszerű, könnyen elsajátítható módon. - Mi a módszer lényege? - Az oszlopos termesztés előre gyártott termesztő hengerekben történik, a vetés és a növénygondozás egyszerű. A terméshozam jelentős. Egy 60 cm magas hengerben például 180 db. zöldhagyma van, amelynek értéke áprilisban 7200 Ft. Csak elültetni, vízzel ellátni és fogyasztani kell, vagy értékesíteni lehet. A módszert „Biozöldség és virágoszlop minden házban” című könyvemben is leírtam, mely alapján az abban foglaltakat bárki megvalósíthatja, akár egy városi ház lapos tetején vagy erkélyén, járdán, cölöpön és az aszfalton is. Virágoszlopokkal csodálatos parkok, terek sétányok varázsolhatók.
A módszer rohamosan terjed az országon belül és külföldön egyaránt. - Ez a módszer sikerét mutatja. Egyéb elismerés? - Termesztési módszerem ismertetésével a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett Országos Kiskert-pályázaton második díjjal jutalmaztak. Sok kiállításon kaptam első vagy különdíjat, 2004-ben Hajdu-Bihar Megye Kiváló Terméke díjat nyertem. Azt szeretném, ha a könnyen megtanulható módszer megismerésével és alkalmazásával a rászorult emberek is nyernének… Jó lenne, ha a vidékfejlesztési programban az oszlopos termesztést felkarolnák, egyénileg és csoportosan is alkalmaznák, és ezzel emberek ezreit emelnék ki a segélyezettek köréből, visszaállítva őket a munka világába. Szinte szórakozva, kikapcsolódásképpen megtanulhatnának élelmiszert termelni, saját magukat, családjukat friss zöldséggel, gyümölccsel elláthatnák és környezetüket széppé, kulturálttá tehetnék… - Alakulhatnának erre az új „termesztési ágra” vállalkozások is? - Vállalkozók, községgazdálkodó szervezetek a segélyezettek munkába állításával, pályázati pénzekkel akár több településen elkészíthetnék a kész termesztő-hengereket, házhoz szállíthatnák, a beültetéshez, gondozáshoz szakkönyvet kapnának, illetve egyszerű csoportos képzés segítené az embereket az első lépések megtételében.
Az oszlopos termesztésben termelhető: paprika, paradicsom, saláta, uborka, sóska, levélpetrezselyem, karalábé, szamóca, zöldbab, stb. egyszóval minden, fóliasátorban és szabadban egyaránt. Az érdeklődőknek továbbra is szívesen adok tanácsokat a 06 30 451-5613-as telefonon, vagy személyesen a bocskaikerti házam kertjében. Bokor Ferenc
A lap alapítója: Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Kiadja: Magyar LEADER Kft. Felelős kiadó: A kiadó ügyvezető igazgatója Főszerkesztő: Kocsisné Rátkai Melinda Tördelőszerkesztő: Kocsis Zoltán Szerkesztőség: 7191 Hőgyész, Kossuth tér 6. Tel: 74/588-102 Hirdetésfelvétel: Háda Sándorné (20) 255-5015 Nyomdai munkák: IPPL Hungary Kft. Felelős vezető: A cég ügyvezetője Megjelenik: Havonta. Lapunk bármely részének másolása és terjesztése csak a kiadó engedélyével lehetséges. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. MINDEN JOG FENNTARTVA!
ORSZÁGOS LEADER
8
MAGYARORSZÁG
JÚLIUS
