MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN 2009

M AGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

2009

TARTALOM

Oldal

Fókuszban a kultúra

1

Pécsi séta Bemutatkozik Pécs

9

Általános jelzőszámok

11

Népesség, népmozgalom

22 24

Foglalkoztatottság, munkanélküliség

28

Jövedelem, fogyasztás

30

Egészségügy

34

Oktatás

36

Tudomány

38

Kultúra, sport

40

Gazdasági növekedés, beruházások

42

Egyensúly

44

Árak

46

Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások

48

Környezet

58

FÓKUSZBAN A KULTÚRA A kultúra „…a művészeteken és az irodalmon kívül az életstílust, az együttélés módjait, az értékrendszert, a hagyományokat és hiedelmeket…” foglalja magába (UNESCO). Köznapi értelmezése országonként eltérő. Magyarországon, a kifejezés hallatán1) a megkérdezettek elsősorban az irodalomra és a színházra gondolnak (43%), míg az uniós polgároknak elsőként általában a képző- és az előadó-művészet jut eszébe (39%). A kulturális szolgáltatások igénybevételének akadályaként Magyarországon többségben a megfizethetőséget, míg a tagországokban átlagosan az időhiányt említették legtöbben. A kultúrához való viszonyt kifejezik a kulturális intézményhálózat működtetésére fordított összegek: a költségvetés kultúrára szánt GDP-arányos hányada és a háztartások ráfordításai. Bár az intézmények 2004-től érzékelhetően takarékosabb költségvetésből működnek, és a háztartási források 2006-tól szűkülnek, a lakosság kultúrapártolása nemzetközi összehasonlításban az európai középmezőnyhöz sorolható. Kulturális kiadások a GDP százalékában % 6 5 4 3 2 1 0 2000

2001

2002 2003

A háztartások kulturális kiadásai

2004 2005

2006

2007 2008

A költségvetés kulturális kiadásai

Az ország több mint egy évezredes történelme során felhalmozott kulturális értékek részei az egyetemes kultúrának. A magyar kultúra sokszínűségében magán viseli az együtt élő népcsoportok hagyományait. A 1) Eurobarométer, 2007.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010

1

FÓKUSZBAN A KULTÚRA magyar kulturális életre ható külső áramlatok – mint a 15. században az olasz reneszánsz, a 17–18. században a felvilágosodás mozgalma, a 19. században a francia impresszionizmus és a 20. századi avantgárd áramlatok – egyértelműen nyomon követhetőek. A magyar kultúra jelentőségét jelzik Petőfi és Ady költészetének nemzetközi sikerei, Munkácsynak és Szinyei-Mersének a világ kiállítótermeiben látható festményei. Moholy-Nagy László alkotásai a párizsi Modern Művészetek Múzeumában vannak kiállítva, Liszt, Bartók és Kodály zenéje jelen van a világ hangversenytermeiben, és széles körben elterjedt a KodályKOGART Rendezvényház féle zenepedagógiai módszer. A hagyományos kulturális értékek közül a legtöbbre értékelt könyvnyomtatás kezdete Magyarországon 1473, és helyszíne Hess András budai műhelye. Magyar nyelvű könyv elsőként Nádasdy Tamás országbíró sárvár-újszigeti nyomdájában készült. A magyar nyelvű első sajtóterméket gróf Esterházy Antal tábornok készítette a 17–18. század fordulóján. Az első nemzeti könyvtárat és múzeumot egy évszázaddal később Gróf Széchényi Ferenc hozta létre adományával. A Nemzeti Múzeum alapításakor Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye volt. A hivatásos magyar nyelvű színjátszás kétszáz esztendővel ezelőtt indult útjára. Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után a Pesti Magyar Színház 1837-ben, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkánál nyílt meg. Az 1867-es kiegyezést követően a polgárosodás folyamata felgyorsult, és a nagyvárosi kulturális élet lendületet kapott. Liszt Ferenc (1811–1886) szobra a Zeneakadémia épületén A zene akkori fellegvárát, az Orszá-

2

MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2009

FÓKUSZBAN A KULTÚRA gos Magyar Királyi Zeneakadémiát 135 éve alapították. Az oktatás eleinte Liszt Ferenc Hal téri, majd Andrássy úti lakásán zajlott. A budapesti Operaház nyitóelőadását 1884-ben tartották. A mai Operettszínház épülete bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A mozi Magyarországon elmúlt százéves. Az Országos Magyar Filmegyesület 1935-ben nyitotta meg Filmművészeti iskoláját. A 20. században számos magyar próbált szerencsét Hollywoodban. William Fox, a 20th Century Fox „szülőatyja” Fried Vilmosként látta meg a napvilágot. Adolph Zukor a Paramount birodalom megalapítója. A filmszínészek sora Lugosi Bélától (Drakula, 1931) Tony Curtis-ig terjed, az operatőrök közül kiemelkedik Zsigmond Vilmos, Kovács László, a filmtörténet nagy alakja a rendező George Cukor, Kertész Mihály (Michael Curtiz), Pál György (George Pal) – a sci-fi műfajának hatszoros Oscar-díjas megteremtője. Joe Pasternaktól kezdve számos producert is jegyez a krónika. Legnagyobb hollywoodi filmzeneszerzőként a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklóst tartják számon. Lugosi Béla Nem kevésbé érdekes a magyar rádiózás története, melynek első hivatalos adása – Európában egyedülállóan – jogelőddel, Puskás Tivadar telefonhírmondójával indult, és 1925. december elsején, öt évvel és egy hónappal az egyesült államokbeli első rádióadás után szólalt meg az éterben. A televíziózás kezdete a 20. század közepe, az internet és a digitális technikák alig két évtizedesek, de hatásuk a gazdasági és a társadalmi életben, valamint a kulturális szokásokban felülmúlja az utóbbi ötven év legelsöprőbb médiumáét, a televízióét. A magyar lakosság napi szabadidejének európai mércével nézve is jelentős részét – több mint felét – ugyan a tévé (videó) képernyője előtt tölti, és Észtországhoz, Finnországhoz, Belgiumhoz ha-


3

FÓKUSZBAN A KULTÚRA sonló időt ádoz a társasági életre, de harmadik helyen – holtversenyben a pihenéssel – az olvasás áll. A könyvkiadás 20. század második felétől tartó fellendülése a nyolcvanas évek közepéig-végéig tartott. A könyvpiacot néhány nagy könyvkiadó látta el. A rendszerváltással a tulajdonosi szerkezet átalakult, az állami mecenatúra megszűnt. Könyvkiadással közel kétszáz hazai, külföldi vagy vegyes tulajdonú társaság foglalkozik. A könyvválaszték jelentősen bővült, a példányszámok csökkentek. A könyvek árát elsősorban a piaci viszonyok határozzák meg. A kulturális szolgáltatásokon belül a könyvpiac viszonylag stabil vásárlóközönséget tudhat magáénak, ami annak köszönhető, hogy a fogyasztók jelentős hányada a felső jövedelmi tizedhez tartozik. 2009-ben a kulturális szektor is érezte a gazdasági válság hatását. Az év folyamán 13 600 könyv és füzet látott napvilágot, mind a kiadott műveket (–11%), mind a példányszámot tekintve (–15%) szűkebb piaci kínálatot biztosítva a könyvvásárlóknak. A kiadás bár döntően papíralapú, az elmúlt öt évben digitális könyvekkel és hangos könyvekkel bővült (CD, CD-ROM, e-book), és forgalmuk 2009-ben meghaladta az összforgalom 6%-át. A könyvforgalom több mint egy évtizedes növekedését csökkenés váltotta fel. A helyzet sajátos vonása, hogy az eladások csökkenése mellett a szépirodalmi, a gyermek- és ifjúságirodalmi művek forgalma nőtt. A szépirodalmi kínálat szerzők szerinti összetétele változó, de az elmúlt évben a művek 55%-a magyar író vagy költő alkotása volt, közöttük néhány határainkon túl is ismert klasszikusé: Petőfié, Jókaié, Móriczé, Adyé. Keresettek és olvasottak a magyar szépirodalmi kortárs írók közül a külföldön is ismert és elismert – 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott – Kertész Imre, a hetvenes-nyolcvanas években az ún. „új próza” egyik megteremtője Esterházy Péter, a költőként induló és szinte a legtöbb idegen nyelvre fordított művel rendelkező Szabó Magda. A könyvtárból, mint a legszélesebb körben igénybe vehető kultúraforrásból 2009-ben 7900 várta az olvasókat, tanulókat és kutatókat. A könyvtárak száma ugyan a rendszerváltástól

4


FÓKUSZBAN A KULTÚRA 3500-zal csökkent, de a hagyományos funkcióik mellett az információs társadalom és a dokumentumok digitalizálásának alapintézményeivé váltak. A könyvtárak 46%-át a települések, 43%-át az iskolák működtetik, a többi szak- és munkahelyi, illetve nemzeti és országos intézmény. A könyvtárhálózat – iskolai könyvtárak nélkül számolva – 2,3 millió olvasót tart számon, 11%-kal többet, mint 1990-ben. A könyvtárak kölcsönzési forgalmában – a nemzeti és az országos intézményeket kivéve – az utóbbi 15 évben csökkenés tapasztalható, ugyanakkor az információszolgáltatás interneten, telefonon, faxon, illetve e-mailen, on-line katalógus (OPAC) és honlap használatával meghaladja az 50 milliót. Kevéssel az internet megjelenése után született meg a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), amely a több mint nyolcezres állománnyal, négy határon túli szerverrel jelentős szerepet játszik a magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású könyvek, valamint más szöveges és képi dokumentumok digitális megőrzésében. Néhány kulturális intézmény látogatottsága (száz lakosra számolva)

350 300 250 200 150 100 50 0 1990

1993

1996

Színház- és koncertlátogatás

1999

2002

2005

Múzeumlátogatás

2008 Mozilátogatás

A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig lényegében valamennyi – házon kívül elérhető – kulturális intézmény veszített látogatottságából. A visszaesést követően a közönséget a színházak, a zene, a múzeumok sikerrel szerezték vissza, és az időszak legnagyobb vesztese a mozi volt. Műcsarnok


5

FÓKUSZBAN A KULTÚRA Az ezredfordulót követően sor került olyan jelentős művészeti intézmények átadására, mint a Millenáris Park, amely több művészeti ágnak ad otthont, a budapesti Művészetek Palotája – a zene, a tánc, a képzőművészet, a film központja –, a debreceni MODEM, a térség legkorszerűbb modern és kortárs képzőművészeti színtere, valamint a Nemzeti Színház stb. Művészetek Palotája A nemzetközi múzeumi világ a nyolcvanas évektől folyamatos „boomot” élt át, ezzel párhuzamosan Magyarországon a kilencvenes évek elején a látogatottság a korábbi évtized átlagának felére csökkent. Az országban 2009-ben 706 muzeális intézmény várta a látogatókat, a megrendezett kiállítások száma mintegy 3 ezer volt, melynek csaknem fele állandó tárlat. Külső hazai helyszínen több mint félezer, külföldön száz időszaki kiállítást rendeztek. A rendezvények szervezésére, a tárlatvezetésre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, és a látogatások száma ismét átlépte a 10, majd 2005-ben a 11 milliót, 2007 óta ismét csökken, 2009-ben 9,5 millió volt. A múzeumlátogatások néhány idegenforgalmi szempontból is jelentős településre koncentrálódnak. A hazai 30 leglátogatottabb múzeum fogadja az összes látogató közel 60%-át. Az érdeklődés központjában Budapest, Eger, Szilvásvárad, Tihany, Szentendre, Pécs, Ópusztaszer, Gödöllő, Miskolc, Sárospatak, valamint Pannonhalma intézméHopp Ferenc nyei állnak. Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum A hagyományos múzeumi munkastílus változása a leglátványosabb, a Szépművészeti Múzeum 2007-ben, a Van Gogh-kiállítással a világ ötven leglátogatottabb intézménye közé került, és kategóriájában a világ negyedik legnépszerűbb tárlata volt. A közönség múzeumba csábításának eszköze, a francia mintára 2003 óta évente megrendezett Szent Iván napi „Múzeumok Éjszakája” is.

6


FÓKUSZBAN A KULTÚRA

Az első alkalommal a rendezvénysorozatnak mintegy 30 ezer látogatója volt, amely 2010-ben közel 450 ezerre nőtt. Az érdeklődésre való tekintettel 2006-tól megtartják a „Múzeumok Őszi Éjszakáját” is, ahol a látogatottság megötszöröződött. A színházi élet 2009-ben 124 színházban zajlott, amelyből 69 helyszín a főváros programválasztékát bővítette. A színházlátogatások száma 4,4 millió volt, és a nézők több mint fele budapesti színház előadását látta. A házi Fővárosi Operettszínház programkínálat bővülése mellett az utóbbi évtizedben az előadások száma évi 19 ezerre bővült. A színpadra állított darabok 40%-a prózai, 27%-a báb- és gyermek-, 23%-a operett vagy musical és egyéb előadás. A legnépszerűbbek a zenés-prózai művek, az operettek, a musicalek, amelyeket a nem zenés prózai, a gyermekelőadások, az opera, dalmű, balett és a tánc követtek. A prózai művek toplistáját a klasszikusok vezették. Rangos hazai színházi esemény a tízéves POSzT (Pécsi Országos Színházi Találkozó), a 2007 Magyar Állami Operaház óta megrendezett kortárs magyar drámákat felsorakoztató debreceni DESZKA (Drámaírók és Színházak Kerekasztala) fesztivál, továbbá a kelet-közép-európai és a nyugat-európai operaszínpadok között kaput nyitó Miskolci Nemzeközi Operafesztivál. A koncerttermekben 2009-ben 1,1 millió koncertlátogató hallgathatott több mint 3300 zenei eseményt. A világjáró előadóművészeken kívül a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán és a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezetésével rendszeres szereplője a világ nagy koncerttermeinek. Uránia Filmszínház


7

FÓKUSZBAN A KULTÚRA A magyar filmgyártás a hőskorban sem volt elszigetelt. A hazai némafilmek külföldön is sikeresek voltak. A Corvin és a Star műtermeiben külföldi gyártó cégek is készítettek filmet. 1931 és 1936 között francia, német és tucatnyi többverziós (és nyelvű) hangosfilmet gyártottak. A korszakban filmsztárokban Budapesten nem volt hiány. A városban forgatott Zoro és Huru a népszerű komikuspár, Annabella, Simone Simon és sokak a kor meghatározó filmcsillagai közül. 1939-től a filmszakma jeles képviselői közül sokak az országot elhagyni kényszerültek. A háború után Európában elsőként mégis Magyarországon kezdődött el a filmkészítés. A nemzetközi filmes kapcsolatok 1957 után indultak ismét fejlődésnek. A külföldi rövidfilmesek után a hatvanas évek elején a Walt Disney bérmunkával megindulhatott a külföldi játékfilmekhez kapcsolódó munkafolyamat. A magyar film ismételt nagykorúvá válása a hatvanas évek elejére-közepére tehető, amikor megjelentek a színen Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Makk Károly, Sándor Pál, Huszárik Zoltán, az 1982-es Oscar-díjas Szabó István munkái, melyeket a nézettségen kívül számos rangos nemzetközi díj is igazol. A rendszerváltás utáni filmgyártást és a szakma helyzetét alapvetően befolyásolta a század utolsó évtizedének megváltozott gazdasági-társadalmi és technikai (videó, CD, DVD, internet stb.) környezete. Bár az előadások száma a rendszerváltás óta több mint duplájára nőtt, a látogatók száma jelentősen csökkent.

A KSH adatain felül használt források: Kutatás a múzeumokról. Múzeumi közlemények, 2009/1. Cservenka Judit: „…a közösségnek hasznára és javára …” Gróf Széchényi Ferenc múzeumalapítása. Európai Utas, 50. sz. 2003/1. Castiglione Henrik: Budapest mozgóképüzemei. Magyar Statisztikai Szemle, VII. évfolyam, 1929. évi 2. sz. Továbbá a következő honlapok: UNESCO, Nemzeti Erőforrás Minisztérium (korábbi Oktatási és Kulturális Minisztérium), Magyar Építész Kamara, Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése

8


PÉCSI SÉTA Nagyon nehéz volt a választás, amikor Európa 2010. évi kulturális fővárosára kellett magyar várost jelölni. Mind a főváros, mind a hazai nagyvárosok rendelkeztek mindazokkal a történelmi hagyományokkal, gondozott műemlékekkel, kulturális intézményekkel, tartalmas kulturális múlttal és jelennel, ami a jelöléshez szükséges volt. A választás végül is Pécsre esett, és a döntés széles körű egyetértésre talált az országban.

A Római Birodalom Pannonia tartományának keleti felében Sopianae, a mai Pécs elődje játszotta a központ szerepét. A város jelentősége a későbbiekben változó volt, de sohasem elhanyagolható. Napjainkban Dél-Dunántúl és azon belül Baranya megye központja. Ezen kívül ebben az évben – két másik társával, Essennel és Isztambullal együtt – Európa kulturális fővárosa. Pécs a Mecsek hegység lábánál, annak déli lejtőjére részben rátelepedve helyezkedik el. Különleges fekvésének köszönheti a mediterránra emlékeztető klímáját, ami érzékelhető hatással van a település hangulatára is. Felkapaszkodva az egyik közeli kiemelkedő pontra, a Misina tetőre és ott a TV-toronyba, áttekinthetjük a Mecsek zöld tengerét és a város alkotóelemeinek együttesét, a belvárost, a kertvárost, az uránvárost és a többit. Lejjebb ereszkedve először a turisták által jól ismert Dömör-kapuhoz érünk, a mecseki turistaútvonalak fontos csomópontjához. Később, de még mindig magasan a város felett találjuk a 15 szálloda egyikét, előtte a napóleoni háborúban megsebesült francia katonák emlékművét. Ha innen a Tettye felé kerülünk, onnan közeli áttekintést kapunk a belvárosról. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010

9

PÉCSI SÉTA A város egyik központja a Széchenyi tér, amelyet patinás épületek öveznek, legjellegzetesebb közülük a dzsámi, a török időkből hazánkban fennmaradt legnagyobb épület, a mai belvárosi templom. A 15. századi püspökköltőről, Janus Pannoniusról elnevezett utcán nagyon rövid sétával jutunk el a következő városközponthoz, a Dóm térre (amelyet még tágasabbá tesz érintkezése a Szent István térrel). Ezt a helyet viszont a várost évszázadok óta jelképező hatalmas katedrális, a négytornyú székesegyház uralja. Építését az első magyar király kezdeményezte, az évszázadok folyamán építészek és festőművészek sokasága dolgozott rajta. Ezen a téren találhatók még többek között ókeresztény emlékek (kápolna, 4. századi festett sírkamra), kőtár, szobrok, a püspöki palota, a káptalan levéltára stb. is. Ha a Széchenyi térről a másik (keleti) irányba indulunk el, akkor a mindig nyüzsgő sétáló (Király) utcán jutunk el egy másik központhoz, a művészet templomához, a nagy múltú Pécsi Nemzeti Színházhoz. A Mecsek, a műemlékek, az impozáns épületek és a nyugodt, barátságos emberek hatása alól nem tudja magát kivonni a látogató. Mindezt és a város sok más jellemzőjét közelebbről, belülről, részletesebben a „Bemutatkozik Pécs” fejezetben a statisztika eszközeivel tárjuk fel.

10


BEMUTATKOZIK PÉCS Pécs megyei jogú város, csaknem 157 ezer lakosával Magyarország 5. és egyúttal a Dunántúl legnépesebb városa, jelentős felsőoktatási és kulturális központ, Baranya megye székhelye. Gazdag történelme a rómaiak idejére nyúlik vissza. Püspökségét 1009-ben Szent István, az ország első – és Közép-Európa ötödik – egyetemét 1367-ben Nagy Lajos alapította. A város 1543-tól 1686-ig török uralom alatt állt, szabad királyi városi rangot 1780-ban kapott Mária Teréziától. A 19. századtól erőteljes polgárosodás kezdődött, fellendült a gyáripar, kiépült a vasútrendszer, cukorgyár, dohánygyár, sörgyár, gépgyár létesült, messze földön híressé vált az Angster orgonagyár és a Zsolnay porcelángyár. A 19. század elején még alig több mint tízezer főt számláló népesség a 20. század fordulójára már meghaladta a 42 ezret. A lélekszám gyarapodása tendenciájában – a két világháború hatására bekövetkezett megtorpanás mellett – 1989-ig növekedést mutatott, ekkor érte el a történelmi csúcsot 183 082 fős lakosságszámmal. A népesség számának II. világháború utáni erőteljes gyarapodásában néhány Pécs környéki település városhoz csatolása, valamint a természetes népmozgalom 1981-ig többnyire pozitív egyenlege mellett a legjelentősebb forrást a belföldi vándorlási többlet jelentette. Az iparosítás, a szén-, illetve uránbányászat felfutása jelentős munkaerőkeresletet generált, amely vonzotta a beköltözőket. Az elmúlt húsz év változásai a várost gazdasági értelemben kedvezőtlenül érintették, a bányákat, az ipari üzemek többségét bezárták, visszaesett az építőipar, jelentős méretet öltött a munkanélküliség. A kilencvenes években az országot általában jellemző népességfogyás, valamint a kibontakozó szuburbanizáció következtében a nagyvárosok, így Pécs népessége is csökkenésnek indult. A születések és a halálozások különbségéből eredő veszteségen feTettye lül a korábbi növekedés legfőbb forráKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010

11

BEMUTATKOZIK PÉCS sát jelentő vándorlási egyenleg is negatívba fordult, ennek következtében a 2001. évi népszámláláskor lakónépessége 7541 fővel elmaradva az 1990. évitől, mindösszen 162 498 főt tett ki. Az azóta eltelt időszakban Pécsett a természetes népmozgalom egyenlege továbbra is negatív maradt, ennek következtében 2008 végéig a veszteség meghaladta a 4 ezer főt. Az állandó és ideiglenes vándorlások összevont egyenlegében az egy évtizedes passzívumot követően, 2005-ben fordulat következett be, és a Pécsre költözők száma ismét meghaladta az onnan elköltözőkét. A természetes népmozgalom és a lakónépesség alakulása Pécsett Élveszületések, halálozások száma 3 500

Lakónépesség száma, ezer fő 200 180

3 000

160 2 500

140

2 000

120 100

1 500

80

1 000

60 40

500

20 0

0 1970

1975

Élveszületés

1980

1985

1990

Halálozás

1995

2000

2005

2009

Január 1-jei lakónépesség

A hosszú ideje erőteljesen fogyatkozó születésszám nemcsak a népesség csökkenésével, hanem korstruktúrájának változásával is együtt járt. Jelentősen csökkent a gyermekek (0–14 évesek), ugyanakkor emelkedett az időskorúak (65 évesek és idősebbek) száma és aránya. Pécs lakosságának korösszetétele már 2001-ben is kedvezőtlen volt, száz gyermekkorúra 104 időskorú jutott, 17-tel több, mint a hasonló nagyságrendű vidéki városok átlagában1). A továbbra is alacsony születésszám következtében az elöregedés folytatódott, és 2009-ben már 127 időskorú jutott száz gyermekkorúra, a lakosság átlagéletkora 40,5 évet tett ki. A férfiak és a nők születéskor várható átlagos élettartamában Pécs és a vidéki nagyvárosok között nem mutatkozott érdemi különbség, a pécsi férfiak az országos átlagnál egy, a nők fél évvel hosszabb életre számíthattak a 2008-as adatok szerint. 1) Az elemzésben összehasonlításként a százezer főnél népesebb vidéki városok csoportját használjuk, amelyek Pécs mellett Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.

12


BEMUTATKOZIK PÉCS A férfiak és a nők születéskor várható átlagos élettartama, 2008 Év 90

78,3

80

70,9

78,7 70,8

77,8 69,8

70 60 50 40 30 20 10 0

Pécs

Százezer fő feletti városok Férfi

Ország Nő

Az elöregedő népességű városban a csökkenő gyermeklétszám az óvodások és általános iskolások fogyatkozásában már megmutatkozott, de a közoktatás magasabb szintjén, a középiskolákban napjainkig nem csökkent a tanulólétszám. Ebben szerepet játszik a pécsi középiskolák városhatáron túlnyúló vonzereje. Közoktatás Pécsett, 2008/2009 Megnevezés

Feladatellátási hely

Gyermek, tanuló

Pedagógus

Óvoda

55

4 925

458

Általános iskola

38

11 665

1 222

Középiskola

41

12 208

1 188

Szakiskola és speciális szakiskola

16

3 154

206

A kilencvenes évektől kezdve végbement gazdasági és társadalmi folyamatok eredményeképpen Pécs iparváros jellege egyre inkább háttérbe szorult, és a hangsúly az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a turizmus irányába tolódott el. Pécs a Dunántúl legnagyobb felsőoktatási központja, Debrecen és Szeged mellett egyike a három nagy vidéki egyetemi városnak. A 2008/2009. tanévben 5 intézményben folyt felsőfokú oktatás, közülük kettőnek, a Pécsi Tudományegyetemnek és a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolának a székhelye található helyben. A Pécsi Tudományegyetemen a tudományterületek széles körét felölelő, sokrétű oktatás folyik. A hallgatók többek között jogtudományi, orvos-, bölcsészet-, egészség-, közgazdaKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010

13

BEMUTATKOZIK PÉCS ság-tudományi, művészeti, műszaki, valamint természettudományi képzések közül válogathatnak. A 2008/2009. tanévben több mint 27 ezer diák folytatott felsőfokú tanulmányokat a városban, melynek vonzáskörzete nemcsak a Dunántúlra, hanem az országra, sőt az orvosi egyetem révén a határokon túlra is kiterjedt. A hallgatók ezer lakosra jutó száma 175 főt tett ki, amely az országban a legmagasabb, messze meghaladta a százezer főnél nagyobb lélekszámú vidéki városok 113 fős átlagát. A Pécsett rendelkezésre álló jelentős felsőoktatási intézményi háttér alapjául szolgált a kutatási és kísérleti A PTE Egyetemi fejlesztési tevékenység fejlődésének. A városban 2008Könyvtárának ban 173 kutató-fejlesztő helyen több mint 2800-an dolKlimo Könyvtára goztak, 60%-uk kutató-fejlesztő munkakörben. A kutatók ezer lakosra jutó száma 11 főt tett ki, ami mintegy háromszorosa volt az országos átlagnak, és 3 fővel meghaladta a százezer főnél népesebb vidéki városok átlagát is. A Pécsett tevékenykedő kutatók 70%-a rendelkezett valamilyen tudományos fokozattal 2008-ban, amely kimagasló mind az országos 46, mind pedig a vidéki nagyvárosok 56%-os átlagához viszonyítva is. A baranyai megyeszékhely gazdaságában évtizedeken keresztül nagy szerepet töltött be a bányászat, amely egyben a fejlesztési források tekintélyes hányadának is felhasználója volt. Nem tudott ugyanakkor kialakulni sem azzal párhuzamosan, sem a bányászati tevékenység megszűnését követően egy új, a szilárd gazdasági alapokat hosszú távon megteremtő gazdasági szerkezet. A gazdasági potenciál így a mai napig is szerény, viszonylag szűk az a tőkeerős, innovatív, fejlett technológiát befogadni és alkalmazni képes gazdálkodói kör, amely tartósan dinamizálhatná a teljesítményeket. A vállalkozói Pécsi Nemzeti Színház, színházi előadás hajlandóságot, sűrűséget illetően ugyan nem áll roszszul a város, a 2009. év végén az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő vállalkozások ezer lakosra jutó – 165-öt kitevő – száma megegyezik a magyarországi legalább százezer fős vidéki városok átlagával, és magasabb

14


BEMUTATKOZIK PÉCS a 159-es országos átlagnál. A jelentősebb gazdasági teljesítményre képes közepes méretű és nagyvállalkozások azonban ritkábbak közöttük, mint a hasonló népességnagyságú városokban. Alacsony a megyeszékhely – csakúgy, mint Baranya megye – külföldi tőkebefektetést vonzó képessége, amit érzékeltet, hogy a pécsi székhelyű vállalkozásokba befektetett külföldi tőke egy lakosra jutó, 2008 végén 263,4 ezer forintot kitevő összege mindössze hatoda volt az országos átlagnak, de a főváros nélkül számított országos átlagnak sem érte el az egyharmadát. A hátrányok megmutatkoznak a viszonylag alacsony ipari teljesítményekben is. A pécsi székhelyű közép- és nagyvállalkozások ipari termelésének egy lakosra jutó értéke a 2009. évi előzetes adatok alapján 968 ezer forintot tett ki, amely a baranyai fajlagos értéknek 1,7-szerese volt ugyan, a százezer főt meghaladó nyolc vidéki nagyváros átlagának azonban mindössze egyharmadát tette ki. A térség iránti érdeklődésen javíthat a közlekedési elszigeteltségét oldó, 2010 elején átadott autópálya. Szobor a Zsolnay gyár udvarán Pécsett 2008-ban a munkaképes korú népesség 44%-a, átlagosan közel 45 ezer fő állt alkalmazásban. Ez valamelyest elmaradt a százezernél magasabb lélekszámú vidéki városokra számított 47%-os részaránytól, ugyanakkor jelentősen meghaladta az országos mintegy 38%-os hányadot. A foglalkoztatás ágazati szerkezetére a szolgáltatási szektor túlsúlya jellemző. Pécsett a szolgáltató ágazatokban a foglalkoztatottak 72%-a vállalt munkát, ami meghaladta mind a hasonló nagyságú vidéki városokra számított 66%-os, mind az ország egészét jellemző 67%-os részarányt. A szolgáltató szektor ágazatai közül az oktatást érdemes kiemelni, ami Pécs esetén – a többi egyetemi városhoz hasonlóan – figyelemre méltóan magas részarányt képviselt, itt dolgozott az alkalmazásban állók 22%-a. A pécsi, a debreceni és a szegedi kiugró hányadok a hasonló méretű nagyvárosokban az oktatás jelentős, 15%-os részarányát eredményezték, szemben az országra jellemző 8%-os részesedéssel. A termelő ágazatok közül Pécsett is a feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató, az országoshoz hasonlóan az alkalmazásban állók 22%-a ebben az ágazatban tudott elhelyezkedni. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete Pécsett 214,2 ezer forintot ért el, a nagyvárosok átlagában ennél valamivel kevesebb, 206,8 ezer forint, az ország egészében is ehhez hasonló érték, 207 ezer forint volt jellemző 2008-ban. Pécsett a férfiak jövedelme közel tizedével átlag feletti, a nőké hasonló mértékben az alatti volt.


15

BEMUTATKOZIK PÉCS A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma és havi bruttó átlagkeresete, 2008 Megnevezés

Férfi

Nő

Összesen

Létszám, fő Pécs Százezer főnél népesebb vidéki városok Ország összesen

20 317

20 972

41 289

172 928 1 153 680

161 541 1 083 829

334 469 2 237 510

Bruttó átlagkereset, forint Pécs

232 797

196 119

214 167

Százezer főnél népesebb vidéki városok

225 341

186 864

206 758

Ország összesen

226 320

186 449

207 007

A nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban 5057 főt tett ki, 49%-uk a férfiak, 51%-uk a nők közül nem tudott elhelyezkedni. Ezek az arányok lényegében megegyeznek a hasonló méretű vidéki városokban számítottal. Pécsett az álláskeresők 44%-a több mint fél éve próbált elhelyezkedni a vizsgált évben, a nagyvárosok átlagában és az ország egészét tekintve a fenti hányad még magasabb, a munkanélküliek valamivel több mint fele keresett már tartósan állást. Pécsett az álláskeresők mintegy háromtizede legfeljebb általános iskolát végzett, hattizedük közép-, tizedük pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett, ugyancsak tizedüket adták a pályakezdők. Az álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya Pécsett 4,9%-os volt, ami valamivel alacsonyabb, mint a vidéki városokat jellemző 5,2%-os mutató, és jelentősen elmaradt az országos 7,3%-os rátától. A kereskedelmi szálláshelyek fontosabb mutatói, 2009

Megnevezés

Szálláshelyek száma

Pécs 48 Százezer főnél népesebb vidéki városok 290 Ország összesen 2 830

16

Ebből: szállodák

Ebből: Férőszállodai vendéhelyek férőgek száma helyek száma

Ezer lakosra jutó ebből: vendégebből: külföl- éjszakák külföldi diek száma

15

3 061

1 243

629

128

1 192

284

108

27 678

9 637

558

171

1 128

379

289 396 115 558

699

316

1 823

900

856


BEMUTATKOZIK PÉCS Pécsett 2009 júliusában 48 kereskedelmi szálláshely 3061 férőhellyel várta a vendégeket, ezen belül 15 volt a szállodák és 1243 a szállodai férőhelyek száma. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásában a vidéki nagyvárosok közül Debrecen, Szeged és Miskolc is megelőzte, ennek ellenére egészen 2006-ig a legjelentősebb vidéki városnak bizonyult a kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma alapján. A legfrissebb adatok szerint azonban a vezető helyet Debrecen vette át. Pécsett 2009-ben közel 100 ezer vendég fordult meg, akik 187 ezer vendégéjszakát töltöttek el a városban. Az érdeklődés különösen a belföldiek részéről volt nagy, akik a vendégek négyötödét tették ki. A város idegenforgalmi mutatói elsősorban amiatt romlottak, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett a külföldi vendégek és a hozzájuk köthető vendégéjszakák száma. Ennek ellenére az ezer lakosra jutó vendégek és vendégéjszakák számában felülmúlta a vidéki nagyvárosok átlagát, igaz, a külföldi vendégforgalom mutatóiban már jócskán elmaradt attól. Pécs egyik turisztikai vonzereje a Pannon Borrégió részét képező Pécsi borvidék, mely a Mecsek-hegység északi szelektől védett déli lejtőiről kiterjed a Szederkény és Mohács környéki szelíd dombokra, valamint a Zselic délkeleti lankáira. A borvidék három körzetéhez – a pécsihez, a versendihez és a szigetvárihoz – 33 település tartozik 740 hektár szőlőterülettel. Zömmel fehérbort termelnek, a fő fajták az olaszrizling, a chardonnay, a cirfandli, a rajnai rizling, a zöld veltelini és a rizlingszilváni. Pécs közel 157 ezres népességének 2008. év végén mintegy 69 ezer lakás szolgált otthonául. A pécsiek valamivel kevésbé zsúfolt körülmények között élnek, mint az ország, illetve a hasonló nagyságú vidéki városok lakosai általában, száz lakásra itt ugyanis 226 lakó jutott, ami alacsonyabb az említett átlagoknál. A város lakásállományának több mint felét a lakótelepi lakások teszik ki. Általánosságban a közművekkel való ellátottságáról elmondható, hogy az szélesebb körű, mint az ország egészében vagy a százezer főnél népesebb vidéki városokban. Vezetékes ivóvízzel és közcsatorna-hálózattal az összes lakás rendelkezik. Az átlagosnál nagyobb a távfűtéssel és meleg vízzel ellátott lakások hányada is, ami a lakótelepi otthonok magas arányával függ össze, a panelházakban ugyanis e szolgáltatás úgyszólván mindenütt jelen van.


17

BEMUTATKOZIK PÉCS % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

A kommunális ellátás főbb adatai, 2008

Pécs

Százezer fő feletti Ország városok Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya Távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya

Pécsett a tömegközlekedést helyi autóbuszjáratok biztosítják, amelyek 69 útviszonylattal, összesen 161 km hosszú hálózattal kötik össze az egyes városrészeket. A helyi közlekedésben részt vevő autóbuszok száma az utóbbi években nőtt. 2008-ban az év során megtett utaskilométerek ezer lakosra vetített száma meghaladta mind a százezer főnél nagyobb vidéki városok mutatóját, mind az országos átlagot. A helyi autóbusz-közlekedés forgalma ezzel együtt az elmúlt években visszaesett. Pécs az ország egyik legszebb, műemlékekben leggazdagabb városa, a Dunántúl szellemi és kulturális életének központja. Egész évben programok, rendezvények, fesztiválok várják a szórakozni vágyókat, nem egy közülük országos hírű és jelentőségű, mint pl. a Pécsi Országos Színházi Találkozó. A városban 2008-ban több mint 1800 kulturális rendezvényen 620 ezernél is többen vettek részt, minTakács Eszter den pécsi lakosra átlagosan 4 részvétel jutott, miközben a többi hasonló nagyságrendű vidéki városban csupán 2,4. Pécsett számos múzeum, gyűjtemény, galéria várja a látogatókat, a leghíresebbek a Csontváry Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Zsolnay Múzeum. 2008-ban a város 15 muzeális intézményében rendezett 142 kiállítást több mint 275 ezren tekintették meg, számuk ezer lakosonként mintegy 1760 főt tett ki, ami duplája a vidéki nagyvárosok átlagának.

18


BEMUTATKOZIK PÉCS A kultúra főbb mutatói, 2008

Megnevezés

Pécs

A települési könyvtárak száma A települési könyvtárak egységeinek száma ezer lakosra Egy olvasóra jutó kölcsönzött könyvtári egység

Százezer főnél népesebb vidéki városok

Ország összesen

3

19

1 429

7 066

5 747

4 281

24,4

19,5

18,3

20 630

129 039

472 427

2 141

2 123

1 164

15

78

638

142

578

3 910

Múzeumi látogatók száma ezer lakosra

1 759

858

1 014

Közművelődési intézmények száma Kulturális rendezvényeken részt vevők száma ezer lakosra

29

140

3 458

3 976

2 400

2 508

Mozielőadások száma Mozilátogatások száma ezer lakosra Muzeális intézmények száma Múzeumi kiállítások száma

Pécs 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa (EKF). Az EKF-programok népszerűsítésére pécsi kötődésű, széles körben ismert nevű nagyköveteket neveztek ki, mint például az Európa-szerte híres Pannon Filharmonikusokat, a 2010-ben Magyar Kupát és bajnokságot is nyert MIZO Pécs 2010 női kosárlabdacsapatot és a Mecsek Táncegyüttest. Az EKF keretein belül megvalósuló beruházások (a Zsolnay Kulturális Negyed, a Konferencia- és Koncertközpont, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár Pannon Filharmonikusok és Tudásközpont, a Nagy Kiállítótér) alapjául szolgálnak annak, hogy Pécs a jövőben még hangsúlyosabb szerepet töltsön be az ország kulturális életében. MIZO Pécs 2010 női kosárlabdacsapat


19

BEMUTATKOZIK PÉCS Pécs főbb nevezetességei

1

16 4 6 21 2 5 7 17 3 19 14

20 15

8

9 11

10

23

22 18 13

12 1 Püspöki Pincemúzeum, Barbakán 2 Dóm Múzeum, Péter-Pál sírkamra, Korsós sírkamra, Középkori egyetem 3 Csontváry Múzeum 4 Mecseki Bányászati Múzeum 5

Nemes Endre Múzeum

6 Vasarely Múzeum 7 Amerigo Tot Múzeum, Zsolnay Múzeum

8 Régészeti Múzeum, Nádor szálló, Városi bíróság, Városháza, Megyeháza, Gázi Kászim pasa dzsámija

20

9 Szerecsen Patika Múzeum 10 Gránátalma Múzeum patika, Zsolnay-kút 11 PTE Orvostörténeti Múzeum 12 Bányatörténeti Múzeum és Könyvtár 13 Néprajzi Múzeum 14 Művészetek és Irodalom Háza 15 Pécsi Nemzeti Színház,

19

Civil Közösségek Háza, Ókeresztény Mauzóleum 20 Bóbita Bábszínház 21 Székesegyház

22 Zsinagóga 23 Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, DélDunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

Dominikánus Ház 16 Várfalsétány, Cella Septichora 17 Lakatok, Egyetemi

Könyvtár 18 Tüke díszkút, Postapalota


BEMUTATKOZIK PÉCS 7 1

15

8

18

17 19

21


23

21

Ausztria

BE

Belgium

BG

Bulgária

CY

Ciprus C

Hivatalos megnevezés

Magyar Köztársaság

CZ

Csehország C

Főváros

Budapest

Németország N

Hivatalos nyelv

DE DK EE

ORSZÁGLISTA

ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK

AT

Dánia D É Észtország

ES

Spanyolország S

FI

F Finnország

magyar

2

Területe, km

93 030

Népesség, ezer fő

10 031

Népsűrűség, fő/km2

108

Országgyűlési képviselők száma

386

Európai parlamenti képviselők száma

22

Legmagasabb pontja, m

Kékes, 1014

Leghosszabb folyói, km

Duna, 417, Tisza, 596

FR

F Franciaország

GR

G Görögország

HU

M Magyarország

Legnagyobb tava, km

Balaton, 594

IE

ÍÍrország

Termálvíz-források száma

1289

IT

O Olaszország

Gyógyfürdők száma

270

LT

L Litvánia

Világörökségi helyszínek száma

8

LU

L Luxemburg

Védett természeti területek száma

1505

LV

L Lettország

MT

M Málta

NL

H Hollandia

PL

L Lengyelország

PT

P Portugália

RO

R Románia

SE

S Svédország

SI

S Szlovénia

SK

S Szlovákia

UK

E Egyesült Királyság

22

2

területe, ezer hektár

884

Autópályák hossza, km

911

Legnagyobb légikikötő

Ferihegy

Pénznem

forint (HUF)



Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton (km) Athén

1570

London

1670

Bécs Belgrád

250

Madrid

2620

400

Moszkva

1980

Berlin

910

Párizs

1460

Brüsszel

1370

Pozsony

194

Bukarest

830

Prága

570

Hága

1450

Róma

1250

Helsinki

2570

Stockholm

1920

Kijev

1155

Varsó

680

Koppenhága

1290

Zágráb

342

Ljubljana

432

Helsinki Stockholm

Koppenhága London

Párizs

Moszkva

Hága Berlin Varsó Brüsszel Prága Pozsony Bécs Ljubljana

Kijev

Budapest

Zágráb Belgrád Róma

Bukarest

Madrid Athén Athén A Athé Ath th th thé hé én


23

LU

13,6


NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM Főbb népesedési adatok SI

8,8

2001

2008

2009

2010

4 757

Megnevezés

A nemzetközi vándorlás ezer lakosra jutó egyenlege, 2009

év elején SE IT BE DK, MT

7,3 6,4 5,1 5,0

Férfiak, ezer fő

4 851

4 769

4 763

Nők, ezer fő

5 349

5 276

5 268

5 257

Összesen, ezer fő

10 200

10 045

10 031

10 014

Ezer férfira jutó nő

1 103

1 106

1 106

1 105

A népesség megoszlása a település jellege szerinta), % CZ GR UK FI NL AT EU-27 ES HU PT FR, CY SK EE RO, BG PL DE

3,3 3,2 3,0 2,5 2,4 2,1 1,9 1,7 1,6 1,4 1,2 0,7 0,1 –0,1 –0,4 –0,7

LV

–2,1

Budapest

17,2

16,9

17,1

17,2

Többi város

52,0

52,1

52,2

52,2

Község

30,8

31,0

30,7

30,6

Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok Létszám, ezer fő

110

175

184

198

37

Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, % román

38

38

36

ukrán

8

10

10

9

német

7

8

9

9

szerbb)

12

10

9

9

kínai

5

6

6

6

szlovák

1

3

3

3

a) A 2010. január 1-jei közigazgatási besorolás szerint. b) Montenegróiakkal együtt.

LT

–4,6

IE

–9,9

24


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK Magyarország legnagyobb városainak lakossága és a régiók népsűrűsége, 2010. január 1.

Miskolc (169 226 ) Győr (130 478)

Budapest (1 721 556)

Nyíregyháza (117 832) Debrecen (207 270)

Székesfehérvár (101 973) Kecskemét (112 233) Jelmagyarázat Lakosság, fő

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM

Szeged (169 713)

Pécs (157 680)

Népsűrűség, fő/km2 71 81 91 101

– 70 – 80 – 90 – 100 –

Főbb népmozgalmi adatok Megnevezés

2001

2007

2008

2009

Ezer lakosra jutó élveszületés halálozás

9,5

9,7

9,9

9,6

13,0

13,2

13,0

13,0

házasságkötés

4,3

4,1

4,0

3,7

válás

2,4

2,5

2,5

2,4

Csecsemőhalandóság (ezer élveszülöttre)

8,1

5,9

5,6

5,1

Házasságon kívül született gyermekek aránya, %

30,3

37,5

39,5

40,8

Teljes termékenységi arányszám

1,31

1,32

1,35

1,33

Születéskor várható átlagos élettartam, év

72,3

73,3

73,8

74,0

férfiak

68,2

69,2

69,8

70,1

nők

76,5

77,3

77,8

77,9


25

IE

2,10

ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A népességszámot formáló tényezők Ezer fő 30

FR

2,00

20 10

Teljes termékenységi arányszám, 2008

0 SE UK DK

1,91 1,90 1,89

FI

1,85

–10 –20 –30 –40 –50

BE

1,80

NL

1,77

2000

2001 2002 2003

2004 2005 2006

2007 2008 2009

Nemzetközi vándorlási nyereség Természetes népességfogyás Tényleges népességfogyás

EE

1,65

LU

1,61

A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta (%) 2001

2008

2009

2010

Megnevezés EU-27

év elején

1,55

Idősek a gyermekkorúak százalékában SI GR CZ BG LT ES, CY MT, LV

1,53 1,51 1,50 1,48 1,47 1,46 1,44

AT PL DE IT, PT

1,41 1,39 1,38 1,37

RO, HU SK

1,35 1,32

26

91,3

107,6

109,9

112,6

Korösszetétel 14 évesek és fiatalabbak

16,6

15,0

14,9

14,7

15–64 évesek

68,3

68,8

68,8

68,6

15,1

16,2

16,4

16,6

65 évesek és idősebbek

A 15–64 évesekhez viszonyítva Gyermeknépesség

24,3

21,8

21,6

21,5

Idős népesség

22,2

23,5

23,8

24,2


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 2009. január 1. 100–X Nő

Férfi 90

80

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM

70

60

50

40

30

20

10

0 100

80

60

40

20

Ezer lakos Nőtlen, hajadon

0

0

20

Korév Házas


40

60

80

100

Ezer lakos Özvegy

Elvált

27

A határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők aránya 2009-ben, %

PL

26,4

ES

25,5

PT

22,0


FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG A foglalkoztatottság és a munkanélküliség főbb jellemzői (a 15–64 éves népességen belül) Megnevezés

2007

2008

2009

3 897,0

3 849,1

3 751,3

57,3

56,7

55,4

64,0

63,0

61,1

50,9

50,6

49,9

3,9

4,3

5,2

7,3

7,8

8,4

311,7

328,8

420,3

7,4

7,9

10,1

férfiak

7,2

7,7

10,3

nők

7,7

8,1

9,8

Foglalkoztatottság Foglalkoztatottak száma, ezer fő Foglalkoztatási arány, % NL

18,0

férfiak nők Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, %

SI

16,2

SE

14,9

DE, FI

14,5

CY, FR EU-27

13,5 13,4

IT GR

12,5 12,1

AT DK IE HU BE CZ LU

9,1 8,9 8,5 8,4 8,2 7,5 7,2

UK

5,5

MT BG LV SK

4,7 4,6 4,4 4,3

EE LT

2,5 2,3

RO

1,0

28

Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők aránya az alkalmazottakon belül, %

Munkanélküliség Munkanélküliek száma, ezer Munkanélküliségi ráta, %

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának változása az előző évhez képest (a 15–64 éves népességen belül) Ezer fő 120 100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100 –120 2000

2001

2002 2003 2004

Foglalkoztatottak

2005 2006 2007 2008

2009

Munkanélküliek


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 (a 15–64 éves népességen belül)

Ezer fő

Ágazat

Változás az előző évhez képest

A nők aránya

Mezőgazdaság

173,5

+3,9

26,1

Ipar

883,2

–5,9

35,7

Ebből: feldolgozóipar

791,3

–6,9

37,5

38,7

+15,0

20,6

Építőipar

291,2

–6,4

7,3

Kereskedelem, gépjárműjavítás

546,2

–4,8

53,1

Szállítás, raktározás

253,6

–1,6

25,9

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

151,7

–2,8

55,2

Információ, kommunikáció

90,4

–6,0

32,3

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

95,2

+2,1

67,9

Ingatlanügyletek Közigazgatás, egészségügy, oktatás, egyéb közösségi szolgáltatás

19,6

–1,7

53,8

996,9

+0,6

68,0

3 751,3

–2,5

46,0

energiaipar

Nemzetgazdaság összesen

FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG

százalék

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2009 % 100 90 Egyetem

80 70

Főiskola

60 50

Középiskola érettségivel

40

Szakiskola és szakmunkásképző

30 20

Általános iskola vagy annál kevesebb

10 0 Foglalkoztatottak


Munkanélküliek

29

IT

14,6

AT

13,8

FR PT

13,3 13,1

DE

12,4

NL. GR EU-27 SE PL

12,1 11,9 11,8 11,6


J ÖVEDELEM ,

FOGYASZTÁS

JÖVEDELEM Jövedelemalakulás

Nyugdíjra fordított kiadások a GDP százalékában, 2007

(előző év = 100,0) Megnevezés

FI, DK BE UK HU

2006

2007

Egy főre jutó reáljövedelem

102,5

95,7

..

..

Egy keresőre jutó reálbér

103,6

95,4

100,8

97,6

Egy ellátottra jutó nyugdíj reálértéke

104,5

99,8

103,4

94,6

Természetbeni társadalmi jövedelem volumene

101,8

91,3

98,8

96,7

10,8 10,7 10,5 10,4

SI

9,7

MT ES

9,1 9,0

LU, CZ

8,2

2008

2009

Keresetek Ezer forint 150

% 50

135

45

120

40

105

35

90

30

75

25

60

20

45

15

30

10

15

5 0

0 BG, SK

7,3

CY

6,8

LT RO

6,6 6,4

EE

5,9

LV IE

5,3 5,2

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Havi nettó átlagkereset, ezer forint Reálkereset-növekedés 2000-hez képest, %

30


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint

Megnevezés

2007

2008

2009

Bruttó átlagkereset, forint 122 643 130 744

Fizikai foglalkozásúak

131 773

Szellemi foglalkozásúak

255 601

274 583

270 527


185 017

198 741

199 775

Nettó átlagkereset, forint 85 455

90 503

91 764

Szellemi foglalkozásúak

146 902

157 064

157 715


114 282

121 969

124 086

JÖVEDELEM, FOGYASZTÁS


Havi átlagnyugdíj % 90 80

Ezer forint 90 80

70 60 50 40 30 20 10 0

70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Az ellátás összege, ezer forint Reálnyugdíj-növekedés 2000-hez viszonyítva, %

Nyugdíj és családi támogatások, 2009 Megnevezés

Nyugdíj

Gyes

Gyed

Családi pótlék

2 991,1

64,2

89,8

366,7

11,5

0,2

0,3

1,4

Ellátásban részesülők átlagos száma, ezer

2 989,0

174,2

95,1

1 245,9a)

Az ellátás havi átlagos összege, forint

83 393

30 716

78 725

24 524b)

Ellátásra fordított kiadás, milliárd forint a GDP százalékában

a) Családok száma. – b) Egy családra számítva.


31

A háztartások végső fogyasztási kiadása a GDP százalékában, 2009

GR

71,5

LT CY

68,1 67,8

BG

65,0

PT UK, MT

63,7 62,7

RO PL LV IT, SK

61,4 60,6 60,0 59,5

EU-27 DE FR

58,3 57,1 56,9

ES

55,0

SI AT FI

54,0 53,1 52,8

EE HU BE

51,5 51,4 50,9

CZ DK IE SE

48,9 48,4 47,7 47,1

NL

45,5


FOGYASZTÁS A háztartások fogyasztásának szerkezete Magyarországon és az unióban, 2008 % 100

80

60

40

20

0 Magyarország

EU-27

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Lakhatás

Közlekedés, hírközlés

Ruházat és lábbeli

Egészségügy

Élvezeti cikkek, szabadidő, vendéglátás

Egyéb

A háztartások végső fogyasztásának alakulása

2007

2008

2009

Megnevezés volumen, előző év=100,0 100,3

99,5

92,4

79,4

Természetbeni társadalmi juttatás (kormányzattól)

90,0

98,8

96,9

18,0

Természetbeni társadalmi juttatás (nonprofit intézményektől)

101,7

99,3

95,5

2,6

98,4

99,4

93,3

100,0

Háztartások fogyasztási kiadása

Összesen LU

megoszlás, %

31,7

32


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 2008 GyermekGyermekes telen háztartások háztartások

Legalsó jövedelmi tized

Legfelső jövedelmi tized

Összesen

Mikrohullámú sütő Mosógép, automata és félautomata Személygépkocsi

81

93

75

90

85

80

89

66

93

83

48

73

35

73

56

DVD

37

77

57

54

50

CD-lejátszó

27

53

27

48

36

Digitális fényképezőgép

20

42

13

44

27

Takarítógép

9

15

6

14

11

Mosogatógép

6

14

5

15

9

Házimozi berendezés

6

15

11

10

9

Légkondicionáló

3

4

1

9

3

JÖVEDELEM, FOGYASZTÁS

Tartós fogyasztási cikk

Egy főre jutó átlagos élelmiszer-fogyasztás

Hús és hal Zsiradék Liszt Burgonya Cukor Zöldség Gyümölcs 0

20

40

2006


60 2007

80

100

120

140 kg

2008

33

Születéskor várható átlagos élettartam 2007-ben, év

IT

81,6

FR

81,3

ES, SE

81,1

EGÉSZSÉGÜGY

AT, NL

80,4

Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás

CY, DE BE, MT IE, UK

80,1 79,9 79,8

FI LU GR

79,6 79,5 79,4

EU-27 PT

79,2 79,1

DK, SI

78,4


Megnevezés

2006

2007

2008

Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakos, fő

1 535

1 540

1 529

Egy háziorvos rendelésén évente megjelent beteg

11 455

9 702

10 163

Alapellátás

Egy háziorvos által évente lakáson meglátogatott beteg Egy háziorvosra jutó szakrendelésre irányítás Egy háziorvosra jutó kórházba utalás Egy ápolónőre jutó látogatások évente Egy betegre jutó otthoni szakápolói vizitek száma

87 370 30 4 270

Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra

79

72

71

Az aktív ágyak aránya, %

75

62

62

21,6

19,3

20,1

Fekvőbeteg-ellátás

Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap Elbocsátott betegek száma, ezer

74,6

84 386 31

Ápolás átlagos tartama, aktív osztályon, nap

SK

87 486

4 507

Ápolási napok száma, millió

75,4

593 2 212

29

77,0

PL

583 2 005

4 835

Egy gyógyszertárra jutó lakos CZ

840 1 826

Egynapos kórházi ellátás, ezer eset

6,1

5,6

5,5

32,2

27,0

27,4

2 716

2 423

2 508

58,5

88,4

121,9

A 18 éves és idősebb népesség megoszlása a testtömegindex alapján, 2009 HU RO EE BG

73,3 73,2 73,1 73,0

LV LT

71,2 70,9

34

% 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Nő Elhízott

Férfi Túlsúlyos

Normál

Sovány


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendelései, 2008 Megjelenési esetek

Beavatkozások

Szakmafőcsoport

Teljesített szakorvosi munkaórák

száz lakosra jutó száma 38

109

13

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

16

74

8

Fizioterápia

64

323

1

Fogászat

71

216

47

Fül-, orr-, gégegyógyászat

21

83

5

121

1 445

7

Neurológia

12

83

5

Reumatológia

33

148

7

Sebészet

26

80

7

Szemészet

24

145

7

Laboratóriumi diagnosztika

EGÉSZSÉGÜGY

Belgyógyászat

Rendszeresen dohányzók aránya, 2009

18–34 éves

35–64 éves

65 éves és idősebb

0

10

20 Nő


30

40 %

Férfi

35

A szövegértésben alacsony szinten teljesítők aránya a 15 évesek között a 2006. évi PISA-vizsgálaton, %

RO

53,5

BG

51,1


OKTATÁS A 2009/2010. tanév adatai

Óvoda

Általános iskola

Szakiskola

Középiskola

Felsőfokú oktatás

328,6

773,5

138,6

443,0

242,7

leányok aránya, %

48,1

48,2

36,8

52,6

53,2

állami, önkormányzati intézményben tanulók aránya, %

88,3

Megnevezés

Nappali tagozatosok száma, ezer Ebből:

93,9

91,9

84,7

79,4

Egy csoportra jutó tanuló

22,8

20,3

22,5

27,4

x

Egy pedagógusra jutó tanuló

11,0

10,4

13,4

11,6

16,9a)

a) Az összes hallgatóhoz viszonyítva. SK GR IT ES, LT PT CZ

27,8 27,7 26,4 25,7 24,9 24,8

LU EU-27 FR AT LV HU DE BE UK SI PL DK SE NL

22,9 22,6 21,7 21,5 21,2 20,6 20,0 19,4 19,0 16,5 16,2 16,0 15,3 15,1

IE

12,1

A nappali tagozaton tanulók aránya a megfelelő korúak százalékában

18–22 évesek

16–17 évesek

14–15 évesek

6–13 évesek

3– 5 évesek

0

FI

4,8

36

20 2005/2006

40

60

80

100 %

2008/2009


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A felsőfokú alap- és szakképzésben részt vevő hallgatók képzési területenként* (%) Megnevezés Egészségügy, szociális gondoskodás Gazdaság és irányítás Humán tudományok Informatika Jog Mezőgazdaság Műszaki tudományok Művészetek Szolgáltatás Tanárképzés, oktatástudomány Társadalomtudományok Természettudományok Összesen

2001/2002

2009/2010

8,1 21,4 7,4 3,5 5,6 3,6 13,9 1,5 8,7 15,1 9,5 1,7 100,0

9,5 24,1 8,1 3,2 4,9 2,5 15,8 2,1 9,4 6,9 9,7 3,7 100,0

Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (%) Megnevezés Az általános iskolások közül napközi otthoni ellátásban részesül étkeztetésben részesül A szakiskolások közül kollégiumban lakik A középiskolásokból kollégiumban lakik étkeztetésben részesül ösztöndíjas A felsőfokú alap- és mesterképzésben tanulók közüla) kollégiumban lakik

2007/2008

2008/2009

2009/2010

41,4 64,3 10,1 10,3 21,3 2,1

42,8 65,4 9,7 9,8 20,8 2,2

44,0 67,4 8,4 9,4 20,1 1,9

20,2

20,1

19,4

a) Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben résztvevőkkel együtt.

Érettségizettek, diplomások (%) Megnevezés

2006

62,0 Érettségizettek a 18 évesek közül 23,1 Oklevelet szerzettek a 22 évesek közül A 20–24 évesek közül legalább középfokú végzettségű 82,9 A 25–64 évesek iskolai végzettség szerint 21,9 Legfeljebb alapfokú végzettségű 78,1 Legalább középfokú végzettségű 17,7 Felsőfokú végzettségű


2007

2008

62,9 21,5

54,2 22,0

84,0

83,6

20,8 79,2 18,0

20,3 79,7 19,2

37

OKTATÁS

* Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

SE FI

3,75 3,73


TUDOMÁNY A kutatás-fejlesztés adatai kutatóhelyek szerint, 2008 Államháztar- Felsőoktatási Vállalkozási tási szektor szektor szektor

Megnevezés a)

62 314

58 704

140 042

266 388

Dolgozók tényleges létszáma, fő

9 996

26 240

14 043

50 279

Kutatók tényleges létszáma, fő

5 750

18 581

9 408

33 739

Összes K+F ráfordítás a GDP százalékában, 2008

Ráfordítások, millió forint

DK AT DE

2,72 2,67 2,63

FR

2,02

BE EU-27 UK

1,92 1,90 1,88

SI NL LU PT CZ IE ES EE

1,66 1,63 1,62 1,51 1,47 1,43 1,35 1,29

IT

1,18

HU

1,00

LT

0,80

PL, LV RO MT BG SK CY

0,61 0,58 0,54 0,49 0,47 0,46

Összesen

Nők aránya a kutatók között, %

38,2

36,8

22,3

33,0

Száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikkb), db

97

180

11

87

Száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikkb), db

94

149

5

74

a) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére és ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket is. b) A jelzett mutatók az ún. számított létszám – a teljes munkaidőben K+F tevékenységet végző dolgozókra vetített létszám – alapján készültek.

K+F ráfordításokból a vállalkozások és az állami költségvetés által finanszírozott hányad % 70 60 50 40

38

30 20 10 0 2000

2001

2002

2003

Állami költségvetés

2004

2005

2006

2007

2008

Vállalkozások


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A K+F ráfordítások felhasználása

2000

2007

2008

10

20

30

40

Alapkutatás

50

60

70

Alkalmazott kutatás

80

90

100 %

Kísérleti fejlesztés

TUDOMÁNY

0

A szabadalmi bejelentések száma szakterület szerint, 2009* Gépelemek Műszerek Gyógyszeripar, biotechnológia Fémtermékek (gépek nélkül) Egyéb ipari termékek Villamos gépek (elektronika nélkül) Kémia (gyógyszeripar nélkül) Motoros járművek Élelmiszer, dohányipar Kő-, agyag- és üvegtermékek Építőipar, épületszerkezetek Elektronika Papír-, nyomdaipar Számítógépek, irodagépek 0

30

60

90

120

150 db

* Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal.


39

UK ES

64,3 63,0

BE

60,6


KULTÚRA, SPORT

A mozitermek közül multiplex mozikban találhatók aránya 2007-ben, %

A kulturális élet néhány mutatója Megnevezés

2007 13 239

14 447

12 841

Kiadott könyvek példányszáma, ezer

42 629

42 507

36 024

1 085

1 164

1 067

403

406

441

40

95

114

1 111

1 014

949

Színházlátogatás ezer lakosraa) Hangverseny-látogató ezer lakosrab) 47,4

PL AT MT

42,9 42,1 41,5

BG LU PT

39,5 38,5 36,8

SI FR

35,2 33,9

HU LV IT

31,0 30,4 30,0

GR DE

27,0 26,7

LT

24,4

NL DK CZ RO SE EE FI

20,0 18,8 18,7 18,0 16,6 16,4 16,1

Múzeumlátogatás ezer lakosra a) 2009-től bővült az alternatív színházakkal. b) 2008-tól bővült az adatszolgáltatók köre.

Könyvek a szerző nemzetisége szerint 2007 Megnevezés

40

2009

előző év = 100,0 13 239 14 447 12 841 88,9

Kiadott könyv összesen Ebből: magyar

8 828 10 092

9 281

92,0

2 047

1 894

1 597

84,3

angol

726

649

533

82,1

német

567

605

485

80,2

amerikai (USA)

francia Ifjúsági és gyermekirodalom összesen Ebből: magyar

203

225

168

74,7

1 071

1 123

924

82,3 93,5

394

399

373

amerikai (USA)

268

333

194

58,3

angol

110

133

121

91,0

német

141

108

81

75,0

francia

24

29

22

75,9

A színházak vendégszereplése, 2008 Hazai színházak külföldön

Külföldi színházak Magyarországon

Országok száma

24

28

Előadások száma

347

274

Látogatók száma, ezer 8,0

2008 száma

Megnevezés

SK

2009

Kiadott könyvek száma Mozilátogatás ezer lakosra

IE

2008

Egy előadásra jutó látogató

98

46

284

169


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK Mozilátogatások Millió 20

% 20

15

15

10

10

5

5

0

0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Látogatások száma, millió

KULTÚRA, SPORT

A magyar filmeket látogatók aránya, %

A saját bevallásuk szerint soha nem sportolók aránya*, 2009 Svédország Finnország Dánia Szlovénia Írország Belgium Hollandia Ausztria Németország Egyesült Királyság Luxemburg Franciaország Szlovákia Csehország Málta Észtország Spanyolország Litvánia Lettország Ciprus Lengyelország Románia Magyarország Portugália Olaszország Bulgária Görögország

EU-27 átlaga

0

10

20

30

40

50

60

70 %

* Forrás: Eurobarometer.


41

PL

101,6


GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, BERUHÁZÁSOK A bruttó hazai termék alakulása

Egy főre jutó GDP volumenindexe, 2009 (előző év=100,0)

(%) GR MT

97,8 97,7

CY PT FR BE AT NL, EU-27 DE, BG SK, ES CZ LU DK UK IT SE HU

97,3 97,2 96,8 96,2 96,1 95,5 95,4 95,1 95,0 94,8 94,6 94,5 94,3 94,0 93,8

RO

93,1

IE

92,4

FI SI

91,8 91,3

Megoszlás, 2009a)

Nemzetgazdasági ág GDP összesen

Volumenváltozás az előző évhez képest 2007

2008

2009

100,0

1,0

0,6

–6,3

Ebből: Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

3,0

–21,3

54,3

–17,5

24,9

6,0

0,4

–15,9

4,8

–6,7

–3,6

–3,0

13,0

4,0

–2,5

–8,5

8,2

5,1

0,8

–4,3

Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

23,6

0,5

–1,5

0,8

Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás

17,7

–3,9

–2,0

–1,0

4,8

3,0

–5,8

–1,0

93,0

–1,2

0,7

–11,5 –6,7

Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás GDP belföldi felhasználása összesen Ebből: háztartások végső fogyasztása

64,7

–1,6

–0,6

9,8

–4,3

–0,3

1,0

Végső fogyasztás összesen

74,5

–2,0

–0,6

–5,7

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

20,0

1,6

0,4

–6,5

közösségi fogyasztás

a) A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (2000 = 100) % 140 EE LT

85,9 85,7

130 120 110

LV

82,4

100 2001

2002 GDP

42

2003

2004

2005

2006

Háztartások végső fogyasztása

2007

2008

2009

Bruttó állóeszközfelhalmozás


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK Kiviteli (+), illetve behozatali (–) többlet a GDP arányában % 8 6 4 2 0 –2

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006 2007

2008

2009

Külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon és rezidensek befektetései külföldön (állományi értékek az év végén) (milliárd forint) Év

Külföldi tőkeállomány Magyarországon

Magyar tőkeállomány külföldön

2000

5 577

351

2006

13 635

2 291

2007

14 810

2 814

2008

15 161

3 095

A beruházási ráfordítások Milliárd forint 5 000 Többi nemzetgazdasági ág 4 000

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Nem piaci jellegű szolgáltatás

3 000

Kereskedelem, gépjárműjavítás 2 000

Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek

1 000

Feldolgozóipar 0

2007

2008

2009


43

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, BERUHÁZÁSOK

–4

A kormányzati szektor „maastrichti” adóssága a bruttó hazai termékhez viszonyítva, 2009 végén, %

IT GR

115,8 115,1


EGYENSÚLY A folyó fizetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege BE

96,7

(millió euró) Megnevezés

2007

2008

A folyó fizetési mérleg egyenlege

–6 606

–7 504

2009 153

Ebből: Áruk HU FR PT EU-27 DE

78,3 77,6 76,8 73,6 73,2

MT UK AT IE NL

69,1 68,1 66,5 64,0 60,9

CY ES PL

56,2 53,2 51,0

FI SE DK

44,0 42,3 41,6

LV SI SK CZ

36,1 35,9 35,7 35,4

Szolgáltatások Jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások

190

–64

4 012

1 049

960

1 474

–7 345

–7 714

–5 642

–500

–686

309

Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (eredményszemléletben) (milliárd forint) Megnevezés Államháztartás

2007

2008

–1 264

–1 005

2009 –1 035

Ebből: Központi kormányzat

–1 420

–950

–818

Társadalombiztosítási alapok

177

–80

–108

Helyi önkormányzatok

–22

26

–109

Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása Forint

LT

29,3

RO

23,7

300 250 200

BG LU

14,8 14,5

150 100 2000

EE

7,2

44

2001

2002 Euró

2003

2004 USD

2005

2006

2007

2008

2009

Svájci frank



% 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Az államháztartás maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva

Maastrichti kritérium

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008 2009

A termékek és a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2009 (millió euró) Megnevezés

Import

Export

Egyenleg

3 072

4 301

1 229

933

1 308

374

6 171

1 635

–4 536

Feldolgozott termékek

17 673

16 079

–1 594

Gépek és szállítóeszközök

27 669

36 174

8 505

55 518

59 497

3 979 1 472

Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók

Összesen

EGYENSÚLY

Termékek

Szolgáltatások Turizmus

2 608

4 080

Szállítási szolgáltatások

1 780

2 511

731

Üzleti szolgáltatások

6 769

6 164

–605

Kormányzati szolgáltatás Összesen

154

97

–57

11 311

12 852

1 541

A termékimport és -export volumenének alakulása (előző év = 100) % 120 115 110 105 100 95 90 85 80 2001

Import Export

2002

2003

2004


2005

2006

2007

2008

2009

45

DK

145,9


ÁRAK A fogyasztói árak indexe

Relatív fogyasztóiár-színvonal, 2009 (EU-27=100,0)

(előző év = 100,0)

FI LU IE FR BE AT NL SE

122,9 120,1 118,4 116,8 115,4 113,7 112,7 110,4

DE IT

107,4 105,3

EU-27

100,0

GR ES UK CY

94,4 93,5 92,3 91,7

PT SI

85,4 84,1

MT

75,7

LV EE SK CZ

71,8 70,0 69,3 69,0

Megnevezés

2007

2008

2009

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

112,0

110,5

103,9

Szeszes italok, dohányáruk

106,9

105,6

107,8

Ruházat és lábbeli

101,0

100,0

100,6

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

115,1

109,4

107,7

Lakberendezés, lakásfelszerelés, -karbantartás

101,6

100,9

103,3

Egészségügy

120,7

99,0

103,4

Közlekedés és szállítás

103,4

106,2

100,6

Távközlés

96,5

99,4

101,0

Szabadidő és kultúra

103,2

103,2

103,0

Oktatás

106,4

104,6

100,7

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás

108,2

107,5

106,2

Egyéb termékek és szolgáltatások

105,0

104,1

104,5

108,0

106,1

104,2

Összesen

Külkereskedelmiár-indexek és cserearány-mutató (előző év = 100,0)

LT HU

63,7 62,5

PL

56,7

RO

50,5

BG

46,1

46

Megnevezés

2007

2008

2009

Behozataliár-index

95,6

102,1

101,2

Kiviteliár-index

95,5

100,4

103,0

Cserearány-mutató

99,9

98,3

101,8


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (forint) Megnevezés

2007

2008

2009

Kenyér (házi jellegű), kg

256

293

Tej (2,8%), liter

187

219

201

4 550

4 770

4 980

Téliszalámi (csemege), kg Világos sör, 0,5 literes palack

293

130

141

155

Színes sztereo TV (70–75 cm, teletext)

70 200

63 380

57 300

Hifitorony

39 640

35 200

32 950

Autóbenzin (ólommentes, 95 oktánszámú), liter

276

293

278

Villamos energia (általános), 10 kWh

383

420

449

Földgáz (vezetékes), 10 m3

757

931

1 070

Vízdíj, m3

252

273

300

ÁRAK

Termelői és fogyasztói árak (2000 = 100) % 170 160 150 140 130 120 110 100 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Mezőgazdasági termelői árak Ipari termelői árak Fogyasztói árak


47

Egy hektár megművelt területre jutó műtrágya-felhasználás hatóanyagban, 2008-ban, kg

IE

473

SI

444


MEZŐGAZDASÁG, IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság bruttó termelése (2000 = 100) % 180

BE

330

NL

313

160 140 120 UK

263

100 80

DE FR

209 196

60 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdaság összesen

PL EU-27 IT AT LT DK

156 148 142 140 135 132

FI CZ ES SE LV HU EE, SK PT GR, CY

117 116 110 100 99 94 93 91 88

Alapvető növényi termékek termelése 2007

2008

2009

Megnevezés

BG RO

45 37

48

az EU-27 szazalékában

ezer tonna Búza

3 987

5 631

4 396

3,2

Kukorica

4 027

8 897

7 542

13,2

Napraforgó

1 060

1 468

1 259

19,3

Cukorrépa

1 693

573

692

Zöldség

1 760

1 818

1 600

2,8a)

Gyümölcs

360

840

932

1,4a)

Szőlő

540

571

609

2,3a)

0,6

a) 2008. évi adat.


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete % 100

Állati termékek

80

Állatok

60

Egyéb növényi termékek Gyümölcsfélék

40

Kertészeti termékek, burgonya

20

Ipari növények

2000

2009

Az állatállomány alakulása (ezer db) Megnevezés

2007

2008

2009

705

701

700

Sertés

3 871

3 383

3 247

Juh

1 232

1 236

1 223

38 281

39 716

40 264

60

58

61

Szarvasmarha

Baromfi Ló

Fontosabb állati termékek termelése 2007

2008

2009

Megnevezés természetes mértékegységben

az EU-27 szazalékában

Vágóállat, ezer tonna

1 396

1 400

1 367

..

Tehéntej, millió liter

1 794

1 792

1 702

1,2a)

Tyúktojás, millió db

2 843

2 879

2 807

2,6a)

Gyapjú, tonna

4 603

4 535

4 444

2,2a)

15 996

22 394

22 000

11,4a)

Méz, tonna a) 2008. évi adat.


49

MEZŐGAZDASÁG, IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK

Gabonafélék

0

RO

26,4

SK HU

25,5 24,9

IE SI

23,9 23,8

PL

23,0


IPAR, ÉPÍTŐIPAR, LAKÁS %

Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 2009

100

250 fő és afelett

Az ipar aránya a bruttó hozzáadott értékben, 2009-ben, %

80 SE, AT, DE BG FI

22,1 21,8 21,6

60

50–249 fő

40

5–49 fő

20 LT

4 fő és kevesebb

20,4

0 EE

19,5

IT

18,8

EU-27 NL

18,1 17,9

DK

17,3

PT, BE UK

16,7 16,2

Termelés

Belföldi értékesítés

Exportértékesítés

Az ipari termelés és értékesítés megoszlása*, 2009 (%) Főbb ágazatcsoportok részesedése az iparia) Ágazat, ágazatcsoport

MT

15,7

ES

15,1

LV

13,6

export-

belföldi

termelésből értékesítésből Gépipar

46,4

65,7

7,2

Vegyipar

17,3

13,0

14,8

Élelmiszeripar

11,5

5,3

13,3

Energiaipar

8,2

3,1

50,8

Kohászat, fémfeldolgozás

6,0

5,6

4,1

Textil-, bőr-, fa-, papír-, nyomdaipar

4,6

3,7

3,7

Egyéb

6,0

3,6

6,1

* Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. a) Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. FR

12,4

GR

11,8

Egyes ipari termékek termelése Termék

743

Földgáz, millió m3

2 691

2 517

32 578

30 176

Villamos energia, GWh 9,6

LU

8,2

50

2009 775

Papír és karton, ezer tonna CY

2008

Kőolaj, ezer tonna

404

441

Motorbenzin, ezer tonna

2 556

2 352

Gáz- és tüzelőolaj, ezer tonna

3 737

3 406

Műanyag alapanyag, ezer tonna

1 434

1 289

628

640

Kárpitozott, favázas ülőbútor, ezer db


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK Az építőipari szervezetek termelése Megnevezés

2007

2008

2009

90,5

90,5

87,4

Egyéb építmények építése

79,5

103,3

106,2

Építőipari szervezetek összesen

85,6

95,0

95,7

Volumenindex, előző év = 100,0 Épületek építése

32,3

30,2

33,4

5– 19 fő

21,1

21,9

19,4

20– 49 fő

12,8

14,9

13,1

50–249 fő

18,0

21,2

21,8

15,8

11,8

12,3

250 fő és afelett

Építőipari tevékenység kivitelezők szerint, 2008 % 100 80

Építőipar

60 Nem építőipari szervezetek 40 Lakossági építkezés

20 0 Termelés


Lakásépítés, megszűnés Megnevezés Épített lakások száma Megszűnt lakások száma Épített lakások átlagos alapterülete, m2

2007

2008

2009

36 159

36 075

31 994

4 114

3 745

4 140

87,4

90,0

88,8

Lakásállomány, laksűrűség, 2009 Településtípus Budapest

Lakások száma, ezer db

Száz lakásra jutó népesség, fő

Átlagos lakásalapterület, m2

Száz szobára jutó lakó, fő

890

194

63

81

Többi város

2 148

239

75

91

Községek

1 293

243

85

90

Összesen

4 331

231

76

89


51


Megoszlás vállalatnagyság szerint, % 4 fő és kevesebb

LV

61,3

LT

58,0


SZÁLLÍTÁS

A vasúti szállítás részesedése a szárazföldi áruszállítási teljesítményből 2008-ban, %

Áruszállítási teljesítmények, 2009

Vasúti

7,7

A teljesítmények volumenének alakulása, előző év = 100,0 78,3

Közúti

35,4

99,0

65,7

Belvízi

1,8

81,4

99,8

Csővezetékes

5,3

93,3

80,1

50,2

93,8

71,1

Megnevezés

EE

44,7

Teljesítmény, milliárd árutonna-kilométer

Összesen

A nemzetközi forgalom részaránya, % 82,8

A helyközi személyszállítási teljesítmények 2009. évi megoszlása AT

37,4

SE

35,3

A szállított utasok száma szerint (100% = 650,5 millió fő) Hajó 0,1%

FI

26,5

PL SK CZ DE HU BG RO SI, EU-27 FR BE

24,0 23,4 23,3 22,2 20,6 20,5 19,0 17,8 15,9 15,1

IT UK

11,7 11,5

DK

8,7

PT NL ES GR LU IE MT, CY

6,1 5,4 4,1 2,7 2,5 0,6 0,0

52

Repülőgép 0,7%

Vasút 21,9%

Autóbusz 77,3%

Az utaskilométer-teljesítmény szerint (100% = 24,8 milliárd utaskilométer) Repülőgép 22,0% Hajó 0,1%

Vasút 32,4%

Autóbusz 45,5%


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma Megnevezés Autóbusz

2007

2008

2009

1 357

1 313

1 229

Villamos

482

478

463

Trolibusz

104

104

100

Metró, földalatti

311

326

315

77

76

73

2 332

2 297

2 179

Helyiérdekű vasút Összesen


(millió fő)

Budapest–Ferihegy repülőtér legnagyobb utasforgalmú viszonylatai 2009-ben (összesen=8,1 millió fő) Németország Egyesült Királyság Olaszország Franciaország Svájc Hollandia Svédország Spanyolország 0,0

0,2


0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4 millió fő

53

SE

47

IE

44

DE

42

DK

40

NL

37


INTERNET, TELEFON Az internet-előfizetések kapcsolattípusonként Ezer 3 000

Elektronikusan vásárló vállalkozások aránya 2009-ben, %

2 500 2 000 1 500 1 000 500 AT

30

UK

28

CZ

26

FI

25

EU-27

23

Kábel-tv

LU

22

xDSL

LT, FR SI

20 19

PT, MT ES, EE

18 17

0 2007

2008

2009

Egyéb (pl. LAN, bérelt vonal) Kapcsolt vonalon (modem+ISDN)

CY HU, IT

15 14

SK

12

Vezeték nélküli (mobilinternettel)

A fontosabb információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a vállalkozásoknál (%) Megnevezés

PL

9

LV

8

BG RO

5 4

54

2007

2008

2009

Személyi számítógép, munkaállomás

88,0

88,1

89,2

Mobiltelefon

88,9

88,8

88,9

Intranet

21,4

16,1

18,0

Internet/www

82,8

84,7

86,8

E-mail (elektronikus levél)

81,9

83,5

85,6



Mutató

Vezetékes telefon

Mobiltelefon

Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma, ezer

3 060

11 792

30,6

117,8

1 778

7 789

Száz lakosra jutó fővonal és mobil-előfizetés Kiinduló hívások száma, millió Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések száma Időtartama, perc A kiinduló hívások átlagos ideje, perc

579

661

1 813

1 413

3,2

2,1

A háztartások ellátottsága információs és kommunikációs eszközökkel (a háztartások arányában, %) 2007

2008

2009

Mobiltelefon

Megnevezés

86,4

88,0

90,4

Asztali számítógép

50,6

54,6

56,8

Laptop

11,4

15,7

21,0

1,8

2,8

3,6

Internetkapcsolat

38,4

48,4

55,1

Ebből: szélessávú internetkapcsolat

33,0

42,3

50,9

Palmtop


55


A telefonálás főbb adatai, 2009

CY MT GR

73,4 72,6 71,9


TURIZMUS Nettó férőhelykihasználtság a szálloda típusú létesítményekben, 2009. júliusban, %

IE

69,0

Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb országok szerint (ezer) Ország

ES

61,7

SE DK FR EE SI IT UK

58,2 58,0 56,9 56,0 55,5 55,3 55,0

NL FI PT

51,5 51,0 49,5

7 805

8 142

9 095

7 990

8 079

7 783

Ausztria

6 510

6 397

6 437

Németország

3 059

3 103

3 130

Szerbia, Montenegró, Koszovó

2 927

2 279

2 201

Lengyelország

1 293

1 526

1 566

Ukrajna

1 420

1 371

1 685

Bulgária

1 212

1 243

1 234

932

1 086

1 077

1 119

990

971

Csehország Horvátország

A Magyarországra látogató külföldiek száma és kiadása az utazás célja szerint, 2009 Látogatók

Ebből: rokon-, barátlátogatás gyógy- és egészségturizmus BE CZ HU BG RO PL

40,9 40,1 39,9 39,7 39,0 38,6

LT LV

37,2 36,2

Üzleti turizmus Ebből: konferenciaturizmus Turisztikai motiváció összesen

30,7 29,4

56

száma, ezer 11 076

Látogatók kiadása

megoszlása, % 27,3

milliárd forint 664

megoszlása, % 55,3

3 838

9,4

131

10,9

1 812

4,5

144

12,0

1 594

3,9

156

13,0

168

0,4

23

1,9 68,3

12 670

31,2

820

Tanulás

308

0,8

35

3,0

Vásárlás

10 595

26,1

158

13,2

Munkavégzés Átutazás Egyéb

SK LU

2009

Románia

Szabadidős turizmus

42,9

2008

Szlovákia

Motiváció

DE

2007

2 112

5,2

101

8,4

14 692

36,2

82

6,8

246

0,6

4

0,4

Nem turisztikai motiváció összesen

27 953

68,8

381

31,7

Mindösszesen

40 624

100,0

1 201

100,0


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A belföldi turizmus összefoglaló mutatói Megnevezés Belföldi szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken, millió forint

2007

2008

2009

49 859

52 904

51 671

33

40

49

Üdülési csekkek részesedése a belföldi szállásdíjból, %

Kereskedelmi szálláshelyeken

9 958

9 965

9 490

Magánszálláshelyeken

2 323

2 517

2 490

Nem üzleti célú szálláshelyeken

1 595

1 326

1 424

13 876

13 808

13 404

Összesen


Belföldi vendégéjszakák száma, ezer

Többnapos belföldi utazások Részt vevő személyek aránya, %

42,2

35,6

33,9

Utazások száma, ezer

26 027

21 753

17 920

Eltöltött idő, ezer nap

105 593

87 723

73 302

Gyógy- és wellness szállodák az idegenforgalmi régiókban, 2009 Gyógyszállodák Külföldi vendégéjszakák aránya Belföldi vendégéjszakák aránya Wellness szállodák Külföldi vendégéjszakák aránya Belföldi vendégéjszakák aránya

M

ántú l

szá

g

tó

za-

k dé vi

na

Közép-Dunántúl

ror

Tis

Du p-

Nyug at-Du n

ak-

zé Kö st– pe da

Bu

Ész

a agy

ld

lfö

k-A

a Ész

Balaton Dél-Alföld Dél-Dunántúl


Gyógy- és wellness szállodák férőhelyei – 2 000 2 001 – 3 000 3 001 – 5 000 5 001 –

57

BG

59,0


A városok egy köbméter levegőjében fellelhető porszennyeződés 2007-ben, mikrogramm

KÖRNYEZET Környezetvédelem Megnevezés

RO

43,1

2006

2007

2008

Erdőterület, ezer hektár

1 853

1 891

1 903

Az összes települési, közüzemileg tisztított szennyvíz, millió m3

536,0

510,8

519,7

A legalább biológiailag tisztított települési szennyvíz aránya, %

71,5

74,9

73,9

Települési szilárd hulladék, kg/fő

468

456

453

Hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %

91,9

92,3

92,4

Szén-dioxid-kibocsátás, kg/fő

IT

36,6

PL

34,0

ES SI GR CZ PT HU NL MT EU-27 FR SK

32,9 32,4 32,3 32,0 30,4 29,7 29,6 29,3 28,1 27,3 26,3

BE UK AT DE

25,1 23,9 23,8 22,5

5 919

5 751

5 597

Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátása, kg/fő

18

15

14

Kén-dioxid-kibocsátás, kg/fő

12

8

9

8

6

6

Szilárdanyag kibocsátás, kg/fő

DK LT

21,0 20,2

EE SE FI

18,6 17,5 16,8

A települési szilárd hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása, 2008 Gyűjtés 15%

Hagyományos módon Szelektív gyűjtéssel 85%

Ártalmatlanítás 3% 15%

Lerakással Energiahasznosítással történő égetéssel

9%

Újrafeldolgozással Egyéb eljárással 73%

IE

12,6

58


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK Energiafelhasználás Összesen Év petajoule

előző év =100,0

Egységnyi GDP-re jutó felhasználás, előző év = 100,0

2007

1 125,4

97,7

2008

1 126,3

100,1

96,7 99,5

2009

1 040,0

92,3

98,5

Észtország Egyesült Királyság Csehország Románia Lengyelország Svédország Hollandia Franciaország Bulgária Szlovénia Finnország Litvánia Lettország Németország Magyarország Szlovákia Ausztria Görögország Portugália Spanyolország Olaszország Írország Belgium Luxemburg Málta Ciprus

KÖRNYEZET

Energiafüggőség, 2008 (a nettó import az energiaellátás százalékában)

EU-27 átlaga

0

20


40

60

80

100%

59

A kiadvány képanyagát Fok Attila (KSH), Marsalkó Péter fotóművész, a Pécsi Nemzeti Színház, a Pannon Filharmonikusok, a PTE Egyetemi Könyvtára, Takács Eszter és a MIZO Pécs 2010 bocsátotta rendelkezésünkre, valamint a KSH fotótárából választottuk.

© Központi Statisztikai Hivatal, 2010 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető További információ: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes e-mail: [email protected] internet: www.ksh.hu e-mail: [email protected] Telefon: 345-6789, Fax: 345-6788 Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2010.124

Központi Statisztikai Hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. www.ksh.hu

MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN 2009

Recommend Documents