MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS

MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS VEZETÉKHÁLÓZATÁNAK MADÁRVÉDELMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008, Budapest

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával

A jelentés elkészítését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság KIOP TA / SLA pénzügyi forrásból finanszírozta. Szerződés iktatási száma: FI-1267/6/2008

A tanulmány jelenlegi rövidített verziója nem tartalmazza a „Javaslattétel a szabadvezetékek madárbarát átalakítását célzó pályázatok kiírásának szakmai elemeire” című fejezetet, amely a szerződés értelmében kizárólag a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság számára elérhető.

Szerzők: Horváth Márton, Nagy Károly, Papp Ferenc, Kovács András, Demeter Iván, Szügyi Kálmán és Halmos Gergő Közreműködők: Antal Miklós, Bagyura János, Balázs István, Csernák Szabolcs, Lucia Deutschová, Fatér Imre, Firmánszky Gábor, Dieter Haas, Rick Harness, David Horal, Horváth Zoltán, Kalocsa Béla, Kovács Eszter, Kozma László, Laboda Zoltán, Lendvai Csaba, Branko Micevski, Nagy Zsolt, Őze Péter, Palatitz Péter, Petrovics Zoltán, Prommer Mátyás, Rausz Rita, Schmidt András, Siklósi Máté, Jon Smallie, Solt Szabolcs, Stoycho Stoychev, Elchin Sultanov, Tamás Enikő Anna, Tóth Péter, Váczi Miklós, Verseczky Nikoletta és Nick P. Williams, valamint adatszolgáltatóként a nemzeti park igazgatóságok számos munkatársa és az MME felmérői Címlapfotó: Áramütött vörös vércse (Fotó: Horváth Márton, MME) Ajánlott hivatkozás: Horváth Márton, Nagy Károly, Papp Ferenc, Kovács András, Demeter Iván, Szügyi Kálmán és Halmos Gergő (2008): Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 123 pp.

2008. november 14.

2


Tartalomjegyzék Összefoglaló ............................................................................................................................... 5 Rövidítések jegyzéke.................................................................................................................. 7 Bevezetés.................................................................................................................................... 9 Madarak és légvezetékek a világban...................................................................................... 9 Amerikai Egyesült Államok............................................................................................... 9 Dél-Afrikai Köztársaság................................................................................................... 10 Spanyolország .................................................................................................................. 10 Madarak és légvezetékek Magyarországon.......................................................................... 11 Akadálymentes Égbolt Megállapodás.................................................................................. 13 1. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképe .............................. 16 Bevezetés.............................................................................................................................. 17 1.1 Kiemelt fajok körének megállapítása............................................................................. 18 1.1.1 Áramütés ................................................................................................................. 18 1.1.2 Ütközés.................................................................................................................... 18 1.2 Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása......................................... 20 1.2.1 Általános módszerek ............................................................................................... 20 1.2.2 Fehér gólya (Ciconia ciconia)................................................................................. 21 1.2.3 Fekete gólya (Ciconia nigra) .................................................................................. 24 1.2.4 Rétisas (Haliaeetus albicilla) .................................................................................. 26 1.2.5 Egerészölyv (Buteo buteo) ...................................................................................... 28 1.2.6 Szirti sas (Aquila chrysaetos).................................................................................. 29 1.2.7 Parlagi sas (Aquila heliaca)..................................................................................... 31 1.2.8 Vörös vércse (Falco tinnunculus) ........................................................................... 35 1.2.9 Kék vércse (Falco vespertinus)............................................................................... 36 1.2.10 Kerecsensólyom (Falco cherrug).......................................................................... 39 1.2.11 Vándorsólyom (Falco peregrinus)........................................................................ 41 1.2.12 Uhu (Bubo bubo)................................................................................................... 42 1.2.13 Szalakóta (Coracias garrulus) .............................................................................. 44 1.2.14 Vízimadarak .......................................................................................................... 46 1.2.15 Daru (Grus grus) ................................................................................................... 49 1.2.16 Túzok (Otis tarda)................................................................................................. 50 1.2.17 Eredmények........................................................................................................... 52 1.3 Kiemelt fajok relatív súlyozásának megállapítása ......................................................... 60 1.3.1 Áramütéssel érintett fajok relatív súlyozása............................................................ 60 1.3.1 Vezetéknek ütközéssel érintett fajok relatív súlyozása ........................................... 61 1.4 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképeinek elkészítése............................................................................................ 62 1.4.1 Áramütéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe........... 62 1.4.2 Ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe ............. 67 1.4.3 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok prioritástérképeinek összevetése ....................................................................................................................... 70 1.5 Országos vezetékhálózati térkép összeállítása ............................................................... 71 1.6 Országos áramütés és ütközés konfliktustérképek és adatbázisok összeállítása............ 73

2008. november 14.

3


2. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú átalakításának lehetőségeiről szóló átfogó tanulmány...................................................................................................................... 81 2.1 Oszlopfej- és vezetéktípusok különböző veszélyességi helyzetben kivitelezendő átalakításának legjobb megoldásai műszaki, természetvédelmi és költséghatékonysági szempontok szerint............................................................................................................... 82 2.1.1 A műszaki megoldási javaslatok és költségbecslések során alkalmazott elnevezések és rövidítéseik................................................................................................................... 83 2.1.2 Javaslatok az áramszolgáltatók által használt műszaki megoldásokhoz................. 86 2.1.3 Az egyes megoldások részletezése és a költségbecslés során alkalmazott számítások ........................................................................................................................ 87 2.1.4 Újszerű műszaki megoldások lehetőségei és költségbecslésük .............................. 92 2.2 Madárbarát átalakítások költségbecslése mintaterületeken végzett felmérések alapján 94 2.2.1 A költségbecslés alapjául szolgáló mintaszakaszok kiválasztása ........................... 94 2.2.2 Mintaszakaszok felmérése....................................................................................... 94 2.2.3 Költségkalkulációk összefoglalása.......................................................................... 95 3. Javaslattétel a madárvédelmi beavatkozások jövőbeli ütemezésére .................................... 96 3.1 Külterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése ..................................................................................................................... 97 3.2 Belterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése ..................................................................................................................... 98 3.3 Külterületi vezetékszakaszok ütközés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése ..................................................................................................................... 99 3.4 Ajánlások a középfeszültségű hálózaton javasolt madárvédelmi beavatkozások ütemezésére ........................................................................................................................ 101 Irodalomjegyzék..................................................................................................................... 102 Melléklet – Részletes költségkalkuláció mintaszakaszonként ............................................... 105

2008. november 14.

4


Összefoglaló 1. Jelen tanulmány célja, hogy madárvédelmi szakmai szempontok alapján megalapozza azokat a jövőbeli tevékenységeket, amelyek csökkenthetik a középfeszültségű szabadvezeték hálózaton történő madárpusztulás mértékét Magyarországon. 2. A védett madárfajok középfeszültségű szabadvezeték hálózata mentén történő áramütése, illetve vezetékeknek ütközése bizonyítottan hatalmas természetvédelmi károkat okoz országszerte, azonban az egyre kiterjedtebb felmérések ellenére is, a probléma súlyosságát csak nagyságrendileg tudjuk megbecsülni. A meglévő felmérésék eredményei és a hazai vezetékhálózat kiterjedése alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan 30 000 madár (köztük számos világszerte veszélyeztetet faj, mint a kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse), eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke meghaladja az egy milliárd forintot. A vezetéknek ütközött madarak számát nagyságrendileg sem vagyunk képesek megbecsülni, de az ismertté vált adatokból kitűnik, hogy a világszerte veszélyeztetett túzok-, illetve a átvonuló hatalmas daruállományokat, valamint a vízimadarakat is jelentős veszteségek érik ily módon. 3. Az áramszolgáltató vállalatok által átadott térképi adatállományok alapján Magyarország középfeszültségű szabadvezeték hálózata mintegy 58 000 km hosszúságú, amelyből a külterületi hálózat mintegy 46 000 km (mintegy 600 000 db oszloppal), a belterületi pedig mintegy 12 000 km (mintegy 100 000 db oszloppal). A külterületi hálózat számos védett fajt veszélyeztetet, míg a belterületi leginkább a fehér gólyát. A hazai középfeszültségű hálózatból 2744 km (5,54%) esik országosan védett természeti területre, illetve 4342 km (8,77%) a Natura 2000 hálózat részét képező Különleges Madárvédelmi Területekre (Special Protection Area - SPA). 4. Az elmúlt két évtizedben az állami (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, KvVM) és civil (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MME) természetvédelmi szervezetek, valamint az áramszolgáltató vállalatok (DÉMÁSZ, ELMŰ-ÉMÁSZ, E.On) erőfeszítéseinek, illetve újabban európai uniós forrásoknak (LIFE-Nature) köszönhetően, becsléseink szerint mintegy 50 000 oszlop madárvédelmi szigetelése történt meg. Azonban ez még mindig kevesebb mint 10%-a a teljes hálózat oszlopainak, és ha a szigetelési munkák a korábbi ütemben és módszertannal folytatódnak (azaz az áramszolgáltatók önkéntes részvételén múlik a madárbarát szerkezetek alkalmazása), akkor a közeljövőben nem lehetséges a károk megnyugtató mérséklése. 5. A mai magyar jogrendben nincs olyan rendelkezés vagy előírás, amely közvetlenül kötelezné az áramszolgáltatókat madárbarát struktúrák alkalmazására a középfeszültségű szabadvezetékek létesítésekor. Szabályozás hiányában olyan új oszlopfej-szerkezetek jelentek meg, amelyek a madarak számára az áramütés kockázatát tekintve veszélyesebbek, mint a korábban használt típusok. Ezek biztonságossá tétele jelentős újabb befektetéseket igényel. Hosszú távon is véglegesnek tekinthető megoldást csak az eleve madárbarát oszlopfej-szerkezetek kötelező érvényű bevezetése jelenthet. 6. A három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a KvVM, valamint az MME 2008. február. 26-án aláírta az Akadálymentes Égbolt Megállapodást. Az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett. A veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakításának legvégső határidejét 2020. január 31-ében állapítja meg a dokumentum. Jelen tanulmány többek között ezen Megállapodás végrehajtásához kíván szakmailag megalapozott részletes háttér információt szolgálni.

2008. november 14.

5


7. A tanulmány első fejezetében a hazai középfeszültségű vezetékhálózat és a veszélyeztetett madárfajok konfliktustérképeit készítettük el. Ehhez első lépésként meghatároztuk az áramütéssel, vagy vezetéknek történő ütközéssel leginkább veszélyeztetett védett és fokozottan védett madárfajok körét. Az áramütés szempontjából 12 madárfajt emeltünk ki (fehér gólya, fekete gólya, rétisas, egerészölyv, szirti sas, parlagi sas, vörös vércse, kék vércse, kerecsensólyom, vándorsólyom, uhu és szalakóta), míg az ütközés szempontjából két fajt (túzok és daru) és egy fajcsoportot (vízimadarak). Ezen fajokra egyenként elkészítettünk védelmi prioritástérképeket az elérhető legteljesebb költési és megfigyelési adatbázisok alapján. A térképek fajonként öt prioritáskategóriába (5: legmagasabb, 1: legalacsonyabb) sorolják hazánk egész területét a 2,5 * 2,5 km-es UTM háló szerinti felbontásban. Ezt követően az egyes fajokat a globális, európai és hazai természetvédelmi helyzetük, valamint az áramütéssel, illetve ütközéssel való fenyegetettségük alapján súlyoztuk, és ez alapján összesített prioritástérképet készítettünk, amely már valamennyi kiválasztott faj alapján tükrözi az ország egyes területeinek madárvédelmi jelentőségét. Végső lépésként a prioritástérképeket összevetettük az áramszolgáltató vállalatok által átadott vezeték-adatbázisokkal, így az ország összes vezetékszakaszára megállapíthattunk pontos prioritásértékeket és kiszámolhattuk az egyes prioritáskategóriába eső vezetékszakaszok hosszát. Az összesített adatok alapján megrajzolhattuk a madárfajok és a középfeszültségű vezetékek konfliktustérképeit, amelyek a kül- és belterületi áramütések, illetve a külterületi ütközések szempontjából mutatják be az országot az egyes madárvédelmi prioritáskategóriák és a vezetéksűrűség alapján. 8. A tanulmány második fejezetében összegeztük a madárvédelmi szempontból javasolt átalakítások legjobb műszaki megoldásait, valamint az egyes átalakításokhoz költségbecslést végeztünk. A legösszetettebb megoldásokat az áramütések elkerülése jelenti, így ezen beavatkozások költségbecsléséhez szakértő bevonásával áramszolgáltatónként 10 mintaterületen összesen 600 oszlop átalakítására részletes költségkalkuláció készítettünk. Ezek alapján a tanulmányban oszloponként átlagosan 50 ezer Ft-os (azaz km-enként átlagosan 600 ezer Ft-os) átalakítási költséggel számoltunk az áramütések elkerülése érdekében. Az ütközésekkel szemben végső megoldásnak számító földkábelezésnél 12 millió Ft/km-es, míg az ütközések előfordulási gyakoriságát csökkentő láthatóság növelésnél 600 ezer Ft/km-es költségbecslést használtunk. 9. A tanulmány harmadik fejezetében a konfliktustérképek és a költségkalkulációk alapján meghatároztuk az egyes prioritásszintekbe eső vezetékszakaszok átalakításának becsült költségét. Ezek alapján a teljes magyarországi középfeszültségű vezetékhálózat madárbarát átalakítása mintegy 30 milliárd Ft-ba kerülne az áramütés, és az alkalmazott megoldástól függően 30-550 milliárd Ft-ba az ütközés okozta madárpusztulás megszűntetése céljából. Az egyes prioritásszintek, és a megoldások költségigényének figyelembevételével az ország középfeszültségű vezetékhálózatának madárbarát átalakítására készítettünk egy költségbecslésén alapuló minimális javaslatot 2013-ig, illetve 2020-ig. A rendelkezésre álló források, illetve áramszolgáltatói vállalások figyelembe vételével 2013-ig a 4-es és 5-ös, míg 2020-ig a 3-as prioritású területek madárbarát átalakítását (mind az áramütés, mind az ütközés szempontjából) lehetségesnek és minimálisan szükségesnek tartjuk. A fenti átalakítások becsült költsége nagyságrendileg 15 milliárd forint, amely összeget jelentősen csökkentenek a már korábban – becsléseink szerint minimálisan mintegy 2,5 milliárd Ft értékben – elvégzett átalakítások. 10. A tanulmány CD melléklete térinformatikai adatállományok formájában tartalmazza az ország összes középfeszültségű vezetéksorához, valamint a térképek elkészítéséhez használt 2,5 * 2,5 km-es UTM négyzethálóhoz rendelt madárvédelmi prioritásértékeket.

2008. november 14.

6


Rövidítések jegyzéke Az anyagban előforduló rövidítéseket összegeztük ebben a fejezetben, kivéve az egyes oszlop-fejszerkezeti, illetve átalakítási műszaki megoldásokat, amelyek a 2.1.1 fejezetben kerültek részletezésre. CORINE KEOP

KIOP

KFO KvVM MME OTAB SPA UTM

Coordination of Information on the Environment (CORINE) Land Cover felszínborítás adatbázis Környezet és Energia Operatív Program: a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív programja. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program: fő célja az egészséges környezet és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítése a fenntartható fejlődés elősegítésével 2004-2006 között. A KIOP három prioritás mentén fogalmazza meg a fejlesztési feladatokat: Környezetvédelem, Közlekedés, Technikai Segítségnyújtás. A KIOP-ot az Európai Regionális Fejlesztési Alap (75%) és az állam (25%) finanszírozza. Az MME országos Középfeszültségű Oszlop Felmérési programja (2004-2008) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos Térinformatikai Alapadatbázis (OTAB©, GraphIT Kft. 2003) Az Európai Unió Natura2000 hálózatának Különleges Madárvédelmi Területei (Special Protection Area) Universal Transverse Mercator: egy hálórendszer, mely a Föld felszínét a déli szélesség 80° és az északi szélesség 84° foka között zónákra osztja fel. Jelen tanulmányban a Magyarországot felosztó 2,5*2,5 km-es és 10*10 km-es UTM hálót használtuk, követve a más hasonló biotikai térképezések módszertanát.

Áramszolgáltató vállalatok (ÁSZ): DÉDÁSZ DÉMÁSZ ÉDÁSZ ELMŰ ÉMÁSZ TITÁSZ

E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja) Délmagyarországi Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (francia tulajdonú EDF csoport tagja) E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja) Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, német tulajdonú RWE csoport tagja) Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, német tulajdonú RWE csoport tagja) E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja)

2008. november 14.

7


Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI): ANPI BFNPI BNPI DDNPI DINPI FHNPI HNPI KNPI KMNPI ŐNPI

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

2008. november 14.

8


Bevezetés Madarak és légvezetékek a világban Amióta léteznek elektromos szabadvezetékek, azóta ismert az is, hogy az elektromos vezetékek mentén madarak pusztulnak el (Hallinan 1922). A probléma súlyosságára, és a tömeges madárpusztulásokra azonban csak az 1970-es években figyeltek fel világszerte, és ezt követően jelentek meg az első átfogó tanulmányok a témában (Markus 1972, Haas 1980, Ollendorf et al. 1981, Ledger & Annegarn 1981). Az elmúlt évtizedekben számos országban jelentős erőfeszítések folynak a vezetékek okozta madárpusztulások csökkentésére, valamint egyre átfogóbb tanulmányok és javaslatok is születnek (pl. APLIC 1996, Ferrer & Jans 1999, Demeter et al. 2005, APLIC 2006, Haas & Schürenberg 2008), azonban a probléma teljes körű megoldásától még szinte valamennyi országban messze vagyunk. Az elektromos vezetékek kétféle módon okozhatják madarak halálát: az állatok nekirepülhetnek a vezetéknek, vagy elektromos áramütés érheti őket, amikor oszlopra ülnek. Az áramütés elsősorban a középfeszültségű (20 kv-os) hálózatok tartóoszlopain fordul elő, úgy, hogy az oszlopra ülő, vagy onnan elszálló madár egyszerre érinti meg a vezetéket, illetve egy földelt oszlopelemet (fázis-föld zárlat). Nagyobb testű madaraknál előfordulhat két vezeték együttes érintése is, amely szintén letális áramütést okoz (fázis-fázis zárlat). A vezetéknek repülés esetében a problémát a kiterjedt középfeszültségű vezetékhálózat okozza, ugyanakkor jelentős számban fordulnak elő a nagyfeszültségű és vasúti felsővezetékek mentén is ütközéses balesetek. Az áramütés és vezetéknek-repülés problémája világszerte komoly gondot jelent, és minden valószínűség szerint egyre komolyabb problémát fog jelenteni a fejlődő országokban, ahol az elektromos vezetékhálózat kiépítése gyorsuló ütemben folyik (Bevanger 1994). Az áramütés problémájával a gazdaságilag fejlettebb országokban foglalkoznak a legrégebben és a legalaposabban a természetvédelemben dolgozó szakemberek. A legtöbb kutatás, illetve erőfeszítés e téren az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Németországban, Spanyolországban, Izraelben és Norvégiában történt. A probléma megoldása felé tett lépések ezen országokban különbözőek, mint ahogy eltérőek a természetvédelem jogi lehetőségei is.

Amerikai Egyesült Államok Az Amerikai Egyesült Államokban több mint 25 éves az áramszolgáltatók és a természetvédők közötti együttműködés a probléma megoldása érdekében (Lehman 2001). Az Államok területén mintegy 116 millió középfeszültségű oszlop található. Az oszlopok túlnyomó többsége faoszlop, fa kereszttartóval. Ennek következtében sokkal gyakoribbak a rövidzárlatok (fázis-fázis típusú), mint a földzárlatok, és a nagyobb testű ragadozómadarak esnek gyakrabban áldozatul, míg Európában a kis és közepes méretű fajok pusztulása a gyakoribb a fém kereszttartók alkalmazása miatt. Ferrer és Janss (1999) több európai és amerikai, illetve dél-afrikai tanulmány eredményeit összehasonlítva azt tapasztalták, hogy míg Európában a nagy testű ragadozók az áramütéses áldozatok 6,4-10,7%-át tették ki, az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában a nagy termetű ragadozók aránya 76% és 97,7% között változott, az eltérő oszloptípusok miatt. Az 1970-es, 80-as években általánosan nagy volt az optimizmus az Egyesült Államokban: minden érintett bizonyos volt benne, hogy a problémát rövid időn belül, az

2008. november 14.

9


oszlopok egy kis hányadának módosításával sikerül megoldani. Sajnos, azonban ma is nagy számban pusztulnak a ragadozómadarak az ország elektromos vezetékein. Számos áramszolgáltató pedig úgy érzi, a madárvédelemben végzett munkájáért nem kapott kellő elismerést a természetvédelem oldaláról (a kutatások nagy részét ők finanszírozták, szimpóziumokat tartottak madárvédelem témában). Először 1975-ben jelent meg az a kiadvány, amely az áramütéses madárpusztulás elleni lehetséges és javasolt technikai megoldásokat foglalta össze az elektromos ipar és a természetvédelem számára. A kiadvány címe „A ragadozómadár-védelem javasolt gyakorlati megoldásai elektromos vezetékeken”. Ennek a széles körben elterjedt szakmai anyagnak, azóta három kiadása jelent meg az Egyesült Államokban, 1981-ben, 1996-ban (APLIC 1996) és a legfrissebb 2006-ban (APLIC, 2006). 1999-ben, egy addig példa nélküli perben a bíróság elítélte a Moonlake Electric Association nevű, Nyugat-Coloradoban és Kelet-Utahban működő áramszolgáltatót, két szövetségi törvény megsértéséért. A szolgáltató 100 000 dolláros bírságot volt köteles fizetni, és kötelezték oszlopai szigetelésére. A per kezdete előtt több mint 170 áramütött ragadozómadár tetemét találták meg a szolgáltató hálózatai alatt, ennek háromnegyede szirti sas (Aquila chrysaetos) volt. A perben 17 madár pusztulásáért vonták felelősségre az áramszolgáltatót. Egy Idaho államban végzett felmérés alapján kutatók korábban azt feltételezték, hogy az oszlopok mindössze 2%-ának módosításával (szigetelésével) az elektromos áramütések 95%-a megelőzhető (Nelson & Nelson 1976). Ma már túlzónak tartják ezt az arányt, és nyilvánvaló, hogy jóval több oszlop biztonságossá tétele szükséges (Lehman 2001).

Dél-Afrikai Köztársaság Dél-Afrikában egyetlen áramszolgáltató cég működik, az ESKOM. 1978 óta folyamatos az áramszolgáltató és a természetvédelem közti együttműködés az elektromos áramütés és a vezetéknek ütközés problémájának feltárásában. Szisztematikus adatgyűjtés és közös munka azonban csak 1996 óta folyik, ekkor indult az ESKOM és a Veszélyeztetett Vadvilág Tröszt („Endangered Wildlife Trust – EWT”) Stratégiai Együttműködése program (ESKOM/EWT Strategic Partnership). A program célja egy integrált irányítási rendszer kialakítása, melynek főbb részei egy információs program, egy bejelentő rendszer, az önkéntes terepi adatgyűjtők hálózata és védelmi megoldások gyakorlati alkalmazása (Van Rooyen és Ledger 1999, Van Rooyen 2000). 1996 óta működik az EWT központjában egy olyan telefonszám, amelyen a madárpusztulásokat bárki ingyen bejelentheti. 1996 és 1999 között 1092 esetet jelentettek a zöld számon, 423 helyről, és ma is ezen a telefonvonalon történik a legtöbb bejelentés (az ország hatalmas területén 255 745 km szabadvezeték húzódik). Az említett időszakban a globálisan veszélyeztetett fokföldi fakókeselyű (Gyps coprotheres) 51 egyede pusztult el áramütés, 10 egyede vezetékkel ütközés következtében.

Spanyolország Spanyol kutatók hívták fel a figyelmet arra a veszélyes jelenségre, hogy olyan ragadozómadár fajoknál, ahol testméretbeli különbség mutatkozik tojó és hím egyedek között, jóval magasabb lehet a nagyobb testű tojók pusztulásának az aránya a hímekhez képest. A kutatásaik során megtalált ibériai parlagi sasok (Aquila adalberti) 78%-a tojó egyed volt (Negro és Ferrer 1992, 1995, Ferrer és Hiraldo 1992). Ez a jelenség egy kicsi és lassan megújuló populációban nagyon gyors állománycsökkenéshez vezethet. Ferrer és Janss (1999)

2008. november 14.

10


hangsúlyozzák, hogy az áramütés madárpopulációkra gyakorolt hatását csak úgy lehet pontosan megvizsgálni, ha a vizsgált területre elvégezzük a faj előfordulási gyakoriságának és az áramütés következtében elpusztult egyedek számának kvantitatív összehasonlítását. A Doñana Nemzeti Park közelében egy az ibériai parlagi sasok által kedvelt terület egyetlen elektromos vezetékét ártalmatlanították. Ennek az akciónak az eredményeképpen a fiatal sasok kirepülés utáni első hat hónapra vonatkozó túlélési aránya 17,6%-ról 80%-ra nőtt (Ferrer és Janss 1999)! Ez az eredmény is jól példázza, mennyire fontos ismerni egy veszélyeztetett faj egyedei által frekventált területeket és kiszűrni azokat a vezetékszakaszokat, amelyek a legtöbb problémát okozzák.

Madarak és légvezetékek Magyarországon Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kV-os vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 19 egerészölyv (Buteo buteo), 1 gatyásölyv (Buteo lagopus), 4 vörös vércse (Falco tinnunculus) és több tucat vetési varjú (Corvus frugilegus) tetemét találták meg (Dudás 1999). Az MME 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe, amely évtől kezdődően minden évben meghirdette országos középfeszültségű oszlop felmérési (KFO) kampányát. Emellett számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentés során értesülünk, így például az egyik legsúlyosabb ilyen esetről is, amely során 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya (Ciconia ciconia) pusztult el Újtikos határában egy rövid vezetékszakaszon áramütés következtében. A fokozott adatgyűjtés eredményeképpen az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütés következtében elpusztult példánya szerepel, amelyek összesített természetvédelmi értéke meghaladja a 93 millió Ft-ot. Természetesen a probléma valós nagysága még ennél is lényegesen nagyobb, hiszen az eddigi felmérések csak az ország vezetékeinek kisebb részét érintették (1. ábra), és e felmérések során sohasem került figyelembe vételre a „dögevők” tevékenységének hatása. Az áramütés okozta madárpusztulások felmérésénél elkerülhetetlenül adott egy időtartam, ami az áramütés megtörténte és a tetem megtalálása között eltelik. Ezalatt a „dögevők” megehetik, vagy elvihetik a madártetemet, ezért a halálozások számát alábecsüljük (Olendorff et al., 1981). Korábban hazánkban még becsléssel sem rendelkeztünk arra vonatkozóan, hogy az áramütött madarak tetemeit milyen mértékben tüntetik el a „dögevők”, vagyis a megtalált tetemek számához képest milyen mértékű lehet a tényleges madárpusztulás (Demeter et al., 2004). Egy áttekintő munka szerint a tetemek eltűnésének átlagos valószínűsége 75 %, figyelembe véve a különböző éghajlati és földrajzi viszonyokat (DeVault et al., 2003). Ferrer és munkatársai (1991) Spanyolországban úgy találták, hogy az áramütéstől elpusztult madarak tetemeinek csak 37 %-a volt megtalálható – azaz 63 %-a tűnt el – az áramütést követő egy hónapon belül. Az első hazai ilyen irányú felmérés 2007 januárjában a Hevesi Füves Puszták TK területén húzódó vezetékszakaszok mentén történt. Ennek során a felmérést végző szakember 45 db fácán, gyöngytyúk és fiatal pulyka tetemét helyezte ki. A kihelyezést követő második napon már csak 29 db (64,4 %), a hetedik napon 7 db (15,5 %), a tizennegyedik napon 3 db (6,6 %), míg végül a harmincadik napon már csak 2 db (4,4 %) tetemet talált meg az oszlopok alatt (2. ábra). A felfalás/elhurcolás harminc nap alatt megfigyelt 95,6 %-os valószínűsége jóval magasabb, mint amit más kutatók tapasztaltak (Tóth, 2007). Természetesen az ország különböző területein a dögevők általi elhurcolás intenzitása lényegesen különbözhet, azonban nagy valószínűséggel mindenhol jóval nagyobb mint korában gondoltuk.

2008. november 14.

11


Ha egy minimális elhurcolási arányt veszünk figyelembe az eddigi felmérések alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan mintegy 30’000 madár eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke az egy milliárd forintot is meghaladja!

1. ábra

Kihelyezett tetemek meglétének aránya.

100

Kihelyezés 100 %

90 80 70

2. nap

60

64,4 %

50 40 30

-1,0091

20

7. nap

10

15,5 %

14. nap

y = 123,25x 2 R = 0,9542

6,6 %

0 1

6

11

16

30. nap 4,4 %

21

26

31

Kihelyezéstől eltelt napok száma

2. ábra: A kihelyezett tetemek meglétének/eltűnésének aránya 30 napos időszak alatt (n = 45).

2008. november 14.

12


A vezetéknek repülő madarakról és ezen probléma természetvédelmi súlyosságáról sokkal kevesebb rendszerezett adattal rendelkezünk, hiszen Magyarországon ezidáig nem történt ilyen irányú célzott adatgyűjtés. A szórványosan ismertté vált esetekből is kiderül azonban, hogy a természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb madárfajunk, a túzok (Otis tarda), legfontosabb mortalitási okai közé tartozik a vezetéknek ütközés. A túzok-védelmi LIFE-Nature projekt során 2004 és 2008 között országszerte 36 vezetéknek ütközött elpusztult példányt találtak meg a szakemberek, és természetesen a valós esetek száma itt is lényegesen nagyobb lehet. A túzok mellett a daru (Grus grus) a másik ütközések által leginkább érintett faj, amelynek több tízezres gyülekezőcsapatai szintén veszteségeket szenvedhetnek (pl. a KMNPI területén a közelmúltban 2 eset során 8 példány pusztult el, de a HNPI területéről is ismert három korábbi eset, Szelényi & Végvári, szóbeli közl.). Az ütközések által szinte valamennyi madárfaj érintett lehet, azonban az esetek gyakoriságát tekintve a fenti két fajon kívül még a vízimadarak (lúd- és gólyalakúak) esetében lehet jelentős természetvédelmi problémáról beszélni. A madarak és vezetékek konfliktusai nem csak a természetvédőket aggasztják, mivel az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és anyagi kárt okoznak a madarak által okozott zárlatok. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve pedig közvetetten a fogyasztók is érintettek, egy-egy madár által okozott áramkimaradás súlyos anyagi veszteségeket okozhat például egy ipari üzemben. A probléma megoldásában az elmúlt két évtizedben fokozatosan javuló együttműködés figyelhető meg az áramszolgáltatók, az állami és a civil természetvédelmi szervezetek között, ami elsősorban középfeszültségű oszlopok szigetelésével kapcsolatos. A hosszú távú, végleges megoldások irányában azonban még a közelmúltig nem történt megnyugtató előrelépés. Aggasztó például, hogy az elmúlt években megjelentek olyan új oszloptípusok, amelyek szigetelés nélkül a vezetőelrendezés miatt a madarakra még nagyobb veszélyt jelentenek, mint a korábbi fejszerkezetek. Ráadásul az utóbbi évek áramütéssel összefüggő középfeszültségű oszlopfelmérései bizonyítják, hogy számos esetben szigetelt oszlopokon szenvednek madarak áramütést (http://www.mmemonitoring.hu/prog.php?datid=124). Egyre több országban születnek olyan jogszabályok, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására. Remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is kialakul a szükséges jogi szabályozás a probléma megoldásához. Ez annál is inkább aktuális, mert a Bonni Egyezmény (Egyezmény a Vadon Élő Vándorló Állatfajok Védelméről) aláíró országai – köztük Magyarország is - 2002 szeptemberében elfogadtak egy új határozatot, melynek értelmében a Részes Felek lépéseket tesznek a madarak szabadvezetékek mentén történő áramütésének megszüntetése érdekében (Részes Felek 7. Konferenciája, COP7, Bonn, 2002. szeptember 18-24).

Akadálymentes Égbolt Megállapodás A három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2008. február. 26-án aláírta az Akadálymentes Égbolt Megállapodást. Az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett. A megállapodás alapján 2008. március 31-ig a természetvédelmi szervezeteknek el kellett készíteni a középfeszültségű vezetékszakaszok madárvédelmi szempontú besorolását. Az előzetes tervek szerint az I. prioritás a különösen veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek madárbarát átalakításának ütemtervét már 2008.

2008. november 14.

13


május 31-ig el kellett volna végezni. A II. prioritás az egyéb veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek első 50%-ának ütemtervét 2009. március 31-ig, míg a második 50%ának az ütemtervét 2011. március 31-ig kell elkészíteni. Az I.-II. prioritásszakaszok átalakításának legvégső határidejét 2020. január 31-ében állapítja meg a szerződés. A KvVM felkérésére a nemzeti park igazgatóságok 2008. március 28-ára elkészítették a vezetékszakaszok besorolását három prioritás kategóriába, majd ezt elküldték az áramszolgáltató vállalatok és az MME részére (3. ábra). 2008. április 28-án került megrendezésre a Megállapodás 1. Koordinációs Bizottsági Ülése. Az ülésen az MME képviselői elmondták aggályukat a KvVM kijelölésével kapcsolatban, miszerint az ugyan regionálisan jól tükrözi a prioritásokat, azonban az egységes kijelölési koncepció hiánya miatt országosan nem használható megfelelő módon. A KvVM prioritás adatbázis jelentős eltéréseket mutat nemzeti park igazgatóságonként, amelyet okozhatnak eltérő természetvédelmi prioritások, azonban nagyobb részt az eltérő módszertannal magyarázhatók. Emellett az adatbázis nem tartalmazza valamennyi hazai vezetékszakaszt, és helyenként eltéréseket mutat az áramszolgáltatók nyilvántartásával összehasonlítva. Ezen okokból a felek abban állapodtak meg, hogy a Megállapodásban szereplő I. prioritásként három jelenleg futó európai uniós finanszírozású madárvédelmi LIFE-Nature projekt (kerecsensólyom-, kékvércse- és túzok-védelmi) tervezett szigeteléseit és földkábelezését határozza meg. Ezt követően a II. prioritásba tartozó vezetékszakaszok országosan egységes besorolására a KvVM árajánlatokat kér be a releváns szervezetektől, amelyek alapján a nyertes pályázót egy KIOP projekt keretében bízza meg a „Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése” című tanulmány elkészítésével.

3. ábra

2008. november 14.

14


A KvVM Fejlesztési Igazgatóság és az MME a fenti célból 2008. augusztus 1-én írt alá egy megbízási szerződést, melyben az MME vállalta a következő három fejezetben részletezett feladatok végrehajtását: 1. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképének elkészítése; 2. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú átalakításának lehetőségeiről szóló átfogó tanulmány elkészítése; 3. Javaslattétel a madárvédelmi beavatkozások jövőbeli ütemezésére és a pályázatok kiírásának szakmai elemeire. Jelen tanulmányban a fenti szempontok alapján a hazai áramszolgáltató vállalatok által kezelt középfeszültségű (10-20-35kV) szabadvezeték hálózat madárvédelmi szempontú elemzésével foglalkoztunk. Az áramszolgáltatók (120kV) és a MAVIR Zrt. (220-400-750kV) által kezelt nagyfeszültségű szabadvezetékek, valamint a MÁV és GYSEV (20 kV) által kezelt vasúti felsővezetékek is helyenként komoly természetvédelmi problémát okoznak (a nagyfeszültségű vezetékek elsősorban ütközés, míg a vasúti felsővezetékek mind ütközés, mind áramütés esetében). Ezen elektromos szabadvezeték hálózatok kiterjedése ugyan jelentősen kisebb a középfeszültségű hálózatnál, azonban ezek madárvédelmi szempontú értékelése is szükségszerű a jövőben. A tanulmány elkészítésekor ezen vezeték-adatbázisok nem álltak a rendelkezésünkre, azonban az elkészített prioritástérképek használhatóak ezen vezetékszakaszok értékelésére is a jövőben.

2008. november 14.

15


1. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképe

2008. november 14.

16


Bevezetés A madarakat érő áramütések és a vezetéknek történő ütközések számának csökkentése érdekében alapjaiban eltérő technikai megoldásokat kell alkalmazni, amelyek költségeiket tekintve is lényegesen eltérnek egymástól. Emellett a veszélyeztető tényezők által érintett madárfajok köre is különbözik, így a két problémára két különböző konfliktustérkép elkészítése mellett döntöttünk. A térképeket és a hozzá tartozó térinformatikai adatbázisokat a következő lépések során készítettük el, amelyeket a következő fejezetekben részletezünk: 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6

Kiemelt fajok körének megállapítása Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása Kiemelt fajok relatív súlyozásának megállapítása Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképeinek elkészítése Országos vezetékhálózati térkép összeállítása Országos áramütés és ütközés konfliktustérképek és adatbázisok összeállítása

Az egyes lépések során mindig igyekeztünk öt prioritás kategóriát használni, az általános kockázatbecslési szinteknek megfelelően (5: nagyon magas – 4: magas – 3: közepes – 2: alacsony – 1: nagyon alacsony).

2008. november 14.

17


1.1 Kiemelt fajok körének megállapítása 1.1.1 Áramütés Az MME Középfeszültségű Oszlopfelmérés (KFO) adatbázisának nyilvántartása szerint az országos vezetékfelmérések során 2003 és 2008 februárja között 59 faj 2183 elpusztult példánya került meg. Az érintett fajok gyakorisága és természetvédelmi relevanciája alapján az alábbi 12 fajt választottuk ki az áramütéses konfliktustérkép elkészítéséhez: 1. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2. Fekete gólya (Ciconia nigra) 3. Rétisas (Haliaeetus albicilla) 4. Egerészölyv (Buteo buteo) 5. Szirti sas (Aquila chrysaetos) 6. Parlagi sas (Aquila heliaca) 7. Vörös vércse (Falco tinnunculus) 8. Kék vércse (Falco vespertinus) 9. Kerecsensólyom (Falco cherrug) 10. Vándorsólyom (Falco peregrinus) 11. Uhu (Bubo bubo) 12. Szalakóta (Coracias garrulus)

1.1.2 Ütközés Madarak vezetéknek történő ütközéséről nem rendelkezünk országos adatbázissal, azonban az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján leginkább a következő három faj, illetve fajcsoport érintett, így a vezetéknek történő ütközéses konfliktustérkép elkészítéséhez ezek elterjedési adatait használtuk: 1. Túzok (Otis tarda) 2. Daru (Grus grus) 3. Vízimadarak: Lúd- (Anseriformes) és Gólyaalakúak (Ciconiiformes) A érintett fajok hazai és európai uniós természetvédelmi helyzetét az 1. táblázatban foglaltuk össze. A vízimadarak kifejezés alatt egy fajcsoportot értünk, melyben együtt kezeljük a Magyarországon vonulási időszakban előforduló, Lúdalakúak (Anseriformes) és Gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozó fajokat (ld. 1.2.14 fejezet).

2008. november 14.

18


2008. november 14.

19


1.2 Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása A következőkben az egyes fajok prioritástérképeinek elkészítésekor használt általános (1.2.1) és fajspecifikus (1.2.2-1.2.16) módszereket részletezzük, míg az elkészült prioritástérképeket fajonként az 1.2.17 fejezetben mutatjuk be.

1.2.1 Általános módszerek A kijelölések során mindvégig a 2,5 km x 2,5 km UTM négyzetrácsot használtuk, amelyet a legalkalmasabbnak találtunk az adatok összegzéséhez, mert: - Magyarország teljes területét lefedi; - kellően részletes felbontást ad (15 442 db négyzet fedi le az országot); - az érintett fajok mozgáskörzete jól értékelhető ebben a térléptékben; - a legtöbb faj esetében rendelkezünk ilyen felbontású elterjedési adatokkal; - nemzetközileg is ismert és alkalmazott madár monitoring vizsgálatokban. Az egyes fajok elterjedési adatainak összegyűjtéséhez, valamint az egyes prioritáskategóriák meghatározásához az MME országos fajvédelmi koordinátorait kértük fel, úgy, hogy lehetőleg az elérhető legjobb minőségű költő és megfigyelési adatokat összegezzék a következő prioritáskategóriák szerint: Prioritáskategória 5. 4. 3. 2. 1.

Magyarázat kulcsfontosságú magterületek Jelentős élőhelyek (költés, megtelepedés) rendszeres előfordulás alkalmi előfordulás nem jelentős területek

Az elemzéseket az MME koordinátorok által összegyűjtött különböző fajspecifikus adatbázisok 2008. szeptember 30-i állapota alapján végeztük el, amelyek így a hazánkban jelenleg elérhető legpontosabb elterjedési adatokat tartalmazzák. Néhány esetben előfordulhat, hogy nem sikerült az összes hazai szakembernél rendelkezésre álló adatot összegyűjtenünk, azonban ezen lehetséges hiányosságok nem befolyásolják lényegesen az elkészült térképeket, és még kevésbé a térképek szintéziseként elkészült összesített prioritástérképet (ld. 1.4 fejezet).

2008. november 14.

20


1.2.2 Fehér gólya (Ciconia ciconia) Ennél a fajnál nem ismertek jelentősebb időszakos megtelepedési területek, így az MME fehérgólya-adatbázisában szereplő költőhelyeket vettük figyelembe, amelyek döntő többsége lakott területekre esik.

A) Költőterületek prioritástérképe ALAPADATOK: Az ismert és adataink szerint létező fészkek alapadatai (2008. szeptemberi Definíció: állapot szerint) alapján, a belterületekre számított állománysűrűség adatok. Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly) Pontosság: GPS koordináta vagy település és pontos hely (többségében utca, házszám) Az MME fehérgólya-adatbázisában jelenleg mindössze a fészkek 34%-a rendelkezik GPS koordinátával, azonban külterület azonosítóval mindegyik, így ezek alapján az adatok összeköthetőek a tanulmányban használt térinformatikai adatbázisokkal. A fészkek túlnyomó többsége (90-95%) lakott területekre esik, így az egyes településhatárokra eső fészkek sűrűségét úgy számoltuk ki, hogy a településhatáron belüli fészkelésre alkalmas lakott területek nagyságát (km2) elosztottuk a fészkek számával. Ehhez a Corine felszínborítás adatbázis (1:50 000) „1.1.2.2. Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés” élőhely kategóriáját használtuk, amely az adatbázis alapján jó egyezést mutatott a fészkek elhelyezkedésével. A kapott fészkelési sűrűség alapján a településeket öt csoportra osztottuk úgy, hogy minden kategória egyforma számú települést tartalmazzon: Kategória Kiemelkedően magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó települések Magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó települések Közepes gólyafészek-sűrűséget tartalmazó települések Alacsony gólyafészek-sűrűséget tartalmazó települések Gólyafészket nem tartalmazó települések

Sűrűségérték (fészek / km2) Min. – Max. 4,7 – 94,4 2,2 – 4,6 1,1 – 2,2 0,1 – 1,1 0

A1) Kiemelkedően magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterületek és környezetük MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Kiemelkedően magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterülettel érintkező UTM négyzetek. 5 Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják.

5

4 3 2

1

2008. november 14.

21


4

3

2 1

Belterületek 2,5 km-es körzete (táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok rendszeresen használják. Belterületek 5 km-es körzete (potenciális táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok a közeli táplálkozó területek állapotától függő gyakorisággal használják. Belterületek 7,5 km-es körzete (potenciális táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok a közeli táplálkozó területek állapotától függő gyakorisággal használják. Nincs ismert gólyafészek 7,5 km-es körzeten belül.

A2) Magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterületek és környezetük MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Magas gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterülettel érintkező UTM négyzetek. Szülők 4 folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Belterületek 2,5 km-es körzete (táplálkozó 3 területek). Szülők és kirepült fiatalok rendszeresen használják. Belterületek 7,5 km-es körzete (potenciális táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok a 2 közeli táplálkozó területek állapotától függő gyakorisággal használják. Nincs ismert gólyafészek 7,5 km-es körzeten 1 belül.

4

3 2

1

A3) Közepes gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterületek és környezetük MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Közepes gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterülettel érintkező UTM négyzetek. Szülők 3 folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Belterületek 7,5 km-es körzete (potenciális táplálkozó területek). Szülők és kirepült fiatalok a 2 közeli táplálkozó területek állapotától függő gyakorisággal használják. 1 Nincs ismert gólyafészek 7,5 km-es körzeten belül.

2008. november 14.

3

2

1

22


A4) Alacsony gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterületek és környezetük MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Alacsony gólyafészek-sűrűséget tartalmazó belterület és a fészkek 7,5 km-es körzete. Szülők 2 és kirepült fiatalok a közeli táplálkozó területek állapotától függően használják. 1 Nincs ismert gólyafészek 7,5 km-es körzeten belül.

2

2

1

A5) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzetek az összes költőterület besorolás (A1-A4) alapján kapott legnagyobb értékkel szerepelnek. (Amennyiben két település, illetve belterületi egység 15 km-es távolságnál közelebb volt egymáshoz, és emiatt a 7,5 km-es körzetekben átfedésben lévő UTM négyzetek mindkét belterületi egység állománysűrűsége alapján jellemezhetők, valamely 1-nél nagyobb prioritás értékkel, abban az esetben a nagyobb érték lett figyelembe véve.)

2008. november 14.

23


1.2.3 Fekete gólya (Ciconia nigra) A Feketególya-védelmi Munkacsoport országos nyilvántartása községhatár szintű, így az ország nagy részén az egyes UTM négyzethez az érintett községhatárok adatai alapján rendeltünk értéket. Győr-Moson-Sopron, illetve Nógrád megyében 2,5 x 2,5 km-es UTM szintű adatokkal dolgoztunk.

A) Költőterületek prioritástérképe A1) Községhatár szintű területi térkép ALAPADATOK: 2007-es aktív fészkelőhelyek Definíció: Adatközlő: MME Feketególya-védelmi Munkacsoport (Tamás Enikő Anna, Kalocsa Béla) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Kiemelkedően magas aktív gólyafészek-sűrűséget 5 tartalmazó külterületre eső UTM-ek (6-10 pár). Magas aktív gólyafészek-sűrűséget tartalmazó 4 külterületre eső UTM-ek (4-5 pár). Közepes aktív gólyafészek-sűrűséget tartalmazó 3 külterületre eső UTM-ek (2-3 pár). Alacsony aktív gólyafészek-sűrűséget tartalmazó 2 külterületre eső UTM-ek (1 pár). 1 Nincs ismert aktív fészek.

1 1

2

1

4

5

1

3

1

1

A2) UTM szintű területi térkép ALAPADATOK: 2000 és 2008 között aktív fészkelőhelyek Definíció: Adatközlő: FHNPI (Váczi Miklós), MME Nógrádi Helyi Csoport (Papp Ferenc) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Az aktív fészket tartalmazó UTM négyzet (községhatár szinten mindkét érintett terület 3 alacsony vagy közepes gólyasűrűségűnek számít). Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Az aktív fészkek 2,5 km-es körzete. Legfontosabb 2 táplálkozóterületek. 1 Nincs ismert aktív fészek 2,5 km-es körzeten belül.

2008. november 14.

3 2

1

24


B) Gyülekező területek prioritástérképe ALAPADATOK: A gyülekező területek a színes gyűrűs adatbázis és az egyéni felmérők adatai Definíció: alapján lettek meghatározva. MME Feketególya-védelmi Munkacsoport (Tamás Enikő Anna, Kalocsa Adatközlő: Béla) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Rendszeresen nagyobb gólyacsapatok és színes gyűrűs madarak 5 megfigyelése. 4 Nagyobb gólyacsapatok és színes gyűrűs madarak megfigyelése. Rendszeresen kisebb gólyacsapatok és alkalomszerűen színes gyűrűs madarak 3 megfigyelése. 2 Alkalomszerűen kisebb gólyacsapatok megfigyelése. 1 Nincs ismert csapatos előfordulási adat.

C) Összesített prioritástérkép A költő- (A) és gyülekező területek (B) prioritásértékeit összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 A és B prioritásértékek összege 9-10 (135 db négyzet) 4 A és B prioritásértékek összege 7-8 (595 db négyzet) 3 A és B prioritásértékek összege 5-6 (3057 db négyzet) 2 A és B prioritásértékek összege 3-4 (5563 db négyzet) 1 A és B prioritásértékek összege 2 (6092 db négyzet)

2008. november 14.

25


1.2.4 Rétisas (Haliaeetus albicilla) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív fészkelőhelyek ALAPADATOK: 2008 évi aktív fészkelőhelyek Definíció: Adatközlő: MME Rétisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Zoltán) Pontosság: GPS koordináta vagy 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Aktív fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők 5 folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Aktív fészkek 7,5 km-es körzete (fészkek közötti 4 átlagos legközelebbi szomszéd távolság). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. Aktív fészkek 15 km-es körzete (potenciális 3 táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. 1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül.

5

4

3

1

B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) A birding.hu online adatbázisban szereplő megfigyelések alapján ALAPADATOK: 2005-2008. szeptember 30. közötti megfigyelési adatok alapján. Definíció: Adatközlő: Birding.hu (Selmeczi Kovács Ádám) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Azon UTM négyzetek, amelyek olyan községhatárba tartoztak, ahonnan volt megfigyelési adat. Az adatbázisban szereplő 699 megfigyelési adat eloszlása 2 erősen torzít a megfigyelők ráfordítása miatt, ezért nem különböztettünk meg súlyokat a megfigyelések száma (1-153 / községhatár) alapján. 1 Nincs előfordulási adat.

2008. november 14.

26


B2) Téli sas-szinkron megfigyelési adatai alapján ALAPADATOK: 2007-2008-as országos sas-szinkronon, a 10*10 km-es UTM négyzetben Definíció: megfigyelt példányok maximuma Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly) Pontosság: 10*10 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 4 A 10*10 UTM négyzetben 11-32 megfigyelt max. példány valamelyik évben. 3 A 10*10 UTM négyzetben 3-10 megfigyelt max. példány valamelyik évben. 2 A 10*10 UTM négyzetben 1-3 megfigyelt max. példány valamelyik évben. A 10*10 UTM négyzetben 0 megfigyelési adat van, illetve nincs 1 információnk róla. B3) Összesített megtelepedési terület prioritástérkép A két adatbázis (B1-2) alapján kapott nagyobb érték.

C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes (A-B) költőterület besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok). Mivel a megtelepedési területekről származó megfigyelések elsősorban az adatközlők aktivitásától függtek, ezért ha összegzést használtunk volna (mint pl. a parlagi sasnál vagy a kerecsensólyomnál, ahol ráfordítástól független adatbázisokkal is rendelkeztünk), akkor a gyakrabban felmért területek túl lettek volna reprezentálva a költő területekhez képest.

2008. november 14.

27


1.2.5 Egerészölyv (Buteo buteo) Az MME középfeszültségű vezetékszakaszok oszlop-felmérési programjának adatbázisa szerint (MME - KFO adatbázis) a legnagyobb számban az egerészölyv áramütött példányai kerültek elő. Az összes megtalált tetem 20%-a volt egerészölyv, a 2004-2008. között végzett standard felmérések alapján (378 példány).

A) Prioritástérkép a költési időszakban ALAPADATOK: A Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) költési időszakban végzett (április 15. – június 10.) felmérési adatbázisának (1999-2007) felhasználásával készített denzitás térképek (co-kriging GIS statisztikai módszerrel, ld. Brotons et al. 2005). A felület-illesztéssel elkészített térképek alapján minden egyes Definíció: UTM négyzet a 25 lehetséges MMM megfigyelési pontra meghatározott denzitás értékek átlagát kapta. (Kivétel a töredék négyzetek, melyek 25 véletlen alapján generált pont denzitás értékeinek átlagát kapták.) Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül a legmagasabb denzitás értékkel 5 rendelkező 20%. Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel 4 rendelkező második 20%. Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel 3 rendelkező harmadik 20%. Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel 2 rendelkező negyedik 20%. Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül a legalacsonyabb denzitás értékkel 1 rendelkező 20%.

2008. november 14.

28


1.2.6 Szirti sas (Aquila chrysaetos) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív költőhelyek ALAPADATOK: 2004 és 2008 között aktív költőhelyek Definíció: Adatközlő: MME Zempléni Helyi Csoport (Firmánszky Gábor) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Az aktív fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők 5 folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Az aktív fészkek 6 km-es körzete (fészkek közötti 4 átlagos legközelebbi szomszéd távolság). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. Az aktív fészkek 15 km-es körzete (potenciális 3 táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. 1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül.

5

4

3

1

A2) Archív költőhelyek ALAPADATOK: 2002-ben aktív fészkelőhely (az összes többi ismert hazánkban valaha ismert fészkelőhely a jelenleg is aktív fészkelőhelyek néhány km-es körzetében Definíció: vannak) Adatközlő: MME Békés Megyei Helyi Csoport (Tóth Imre) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Az archív fészek 2,5 km-es körzete. Párok újbóli 3 megtelepedése várható. Az archív fészkek 15 km-es körzete (potenciális 2 táplálkozó-territórium). Költő párok újbóli megtelepedése, időszakos előfordulás várható. 1 Nincs archív fészek 15 km-es körzeten belül.

2008. november 14.

3

2

1

29


A3) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzet az aktív (A1) és archív (A2) költőterület besorolás során kapott nagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) A birding.hu online adatbázisban szereplő megfigyelések alapján ALAPADATOK: 2005-2008. szeptember 30. közötti megfigyelési adatok alapján. Definíció: Adatközlő: Birding.hu (Selmeczi Kovács Ádám) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Azon UTM négyzetek, amelyek olyan községhatárba tartoztak, ahonnan volt megfigyelési adat. Mivel relatív kevés (78 db) adat szerepelt az adatbázisban, 2 és azok eloszlása jelentősen torzít a megfigyelők ráfordítása miatt, ezért nem különböztettünk meg súlyokat a megfigyelések száma (1-8 / községhatár) alapján. 1 Nincs előfordulási adat.

C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes (A-B) költőterület besorolás során kapott nagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok). Mivel a megtelepedési területekről származó megfigyelések elsősorban az adatközlők aktivitásától függtek, ezért ha összegzést használtunk volna (mint pl. a parlagi sasnál vagy a kerecsensólyomnál, ahol ráfordítástól független adatbázisokkal is rendelkeztünk), akkor a gyakrabban felmért területek túl lettek volna reprezentálva a költő területekhez képest.

2008. november 14.

30


1.2.7 Parlagi sas (Aquila heliaca) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív költőhelyek ALAPADATOK: 2004 és 2008 között aktív költőhelyek Definíció: Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Márton) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Az aktív fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők 5 folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Az aktív fészkek 7,5 km-es körzete (fészkek közötti 4 átlagos legközelebbi szomszéd távolság). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. Az aktív fészkek 15 km-es körzete (potenciális 3 táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. 1 Nincs aktív fészkek 15 km-es körzeten belül.

5

4

3

1

A2) Archív költőhelyek ALAPADATOK: 1984 és 2003 között aktív fészkelőhelyek Definíció: Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Márton) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Az archív fészkek 2,5 km-es körzete. Párok újbóli 3 megtelepedése várható. Az archív fészkek 15 km-es körzete (potenciális 2 táplálkozó-territórium). Költő párok újbóli megtelepedése, időszakos előfordulás várható. 1 Nincs archív fészek 15 km-es körzeten belül.

3

2

1

A3) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzet az aktív (A1) és archív (A2) költőterület besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

2008. november 14.

31


B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) Műholdas nyomkövetés ALAPADATOK: 2003-2005 között műholdas nyomkövetővel megjelölt fiatal példányok függetlenedés utáni (szülői territóriumon kívüli) előfordulási adatai (7 Definíció: példány, 1140 előfordulás) Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Kovács András) Pontosság: Műholdas koordináta (Argos: általában 100-1000 m, GPS: általában <20 m) MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 11-112 előfordulási adat van (125 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 5-10 előfordulási adat van (275 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 2-4 előfordulási adat van (820 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1 előfordulási adat van (1357 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (12 628 db négyzet) B2) Rádiós nyomkövetés ALAPADATOK: 2003-2005 között rádiós nyomkövetővel megjelölt fiatal példányok függetlenedés utáni (szülői territóriumon kívüli) előfordulási adatai (12 Definíció: példány, 180 előfordulás) Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Demeter Iván) Pontosság: Rádiós bemérés koordinátája (általában 10-1000 m) MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 11-54 előfordulási adat van (23 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 4-10 előfordulási adat van (54 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 2-3 előfordulási adat van (100 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1 előfordulási adat van (295 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (14 744 db négyzet) B3) Kézre kerülések ALAPADATOK: 1996-2006 között kézre került fiatal és átszíneződő példányok megkerülési Definíció: helye (45 példány) Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Márton) Községhatár és dűlőnév alapján leolvasott, vagy GPS koordináta (általában Pontosság: 10-1000 m)

2008. november 14.

32


MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 5 előfordulási adat van (4 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 4 előfordulási adat van (4 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 2 előfordulási adat van (34 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1 előfordulási adat van (259 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (14 915 db négyzet) B4) Megfigyelések ALAPADATOK: 1996-2006 között megfigyelt fiatal és átszíneződő példányok előfordulási Definíció: adatai (1042 adat) Adatközlő: MME Parlagisas-védelmi Munkacsoport (Horváth Márton) Községhatár és dűlőnév alapján leolvasott, vagy GPS koordináta (általában Pontosság: 10-1000 m) MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 17-50 előfordulási adat van (81 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 9-16 előfordulási adat van (165 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 4-8 előfordulási adat van (385 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1-3 előfordulási adat van (1083 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (13 502 db négyzet) B5) Összesített megtelepedési terület prioritástérkép A négy adatbázis (B1-4) alapján kapott értékeket összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 11-17 (155 db négyzet) 4 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 8-10 (456 db négyzet) 3 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 6-7 (1257 db négyzet) 2 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 5 (1761 db négyzet) 1 B1-4 módszerekkel kapott értékek összege 4 (11 587 db négyzet)

2008. november 14.

33


C) Összesített prioritástérkép A költő- (A) és megtelepedési területek (B) prioritásértékeit összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: A és B prioritásértékek összege 9-10 (288 db négyzet): A faj hazai állományának túlését alapvetően meghatározó területek, mert jelentős 5 költőállománnyal rendelkeznek, és az ivarértelen madarak legnagyobb része hosszabb-rövidebb ideig megtelepszik itt. A és B prioritásértékek összege 7-8 (819 db négyzet): A faj hazai állománya 4 szempontjából kulcsfontosságú területek, mert egyaránt aktív költő- és megtelepedési területek. A és B prioritásértékek összege 5-6 (1961 db négyzet): A faj rendszeres 3 élőhelyének tekinthető területek (aktív költőterritóriumok és/vagy ivaréretlen madarak megtelepedési területei). A és B prioritásértékek összege 3-4 (2770 db négyzet): A faj alkalmi 2 előfordulása bizonyított. A és B prioritásértékek összege 2 (9604 db négyzet): Nem rendelkezünk 1 előfordulási adattal a területről (bár alkalmi előfordulással ezeken a területeken is számolni kell).

2008. november 14.

34


1.2.8 Vörös vércse (Falco tinnunculus) Az MME középfeszültségű vezetékszakaszok oszlop-felmérési programjának adatbázisa szerint (MME - KFO adatbázis) a védett fajok közül a második legnagyobb számban a vörös vércse egyedei kerültek elő. Az összes megtalált tetem 14%-a volt vörös vércse, a 2004-2008. között végzett standard felmérések alapján (261 példány).

A) Prioritástérkép a költési időszakban ALAPADATOK: A Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) költési időszakban végzett (április 15. – június 10.) felmérési adatbázisának (1999-2007) felhasználásával készített denzitás térképek (co-kriging GIS statisztikai módszerrel, ld. Brotons et al. 2005). A felület-illesztéssel elkészített térképek alapján minden egyes Definíció: UTM négyzet a 25 lehetséges MMM megfigyelési pontra meghatározott denzitás értékek átlagát kapta. (Kivétel a töredék négyzetek, melyek 25 véletlen alapján generált pont denzitás értékeinek átlagát kapták.) Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül a legmagasabb denzitás értékkel 5 rendelkező 20%. Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel 4 rendelkező második 20%. Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel 3 rendelkező harmadik 20%. Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül az alacsonyabb denzitás értékekkel 2 rendelkező negyedik 20%. Az összes 2,5*2,5 km-es UTM négyzet közül a legalacsonyabb denzitás értékkel 1 rendelkező 20%.

2008. november 14.

35


1.2.9 Kék vércse (Falco vespertinus) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív telepes költőhelyek ALAPADATOK: 2004 és 2008 között aktív telepes költőhelyek. Definíció: Adatközlő: MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (Solt Szabolcs és Palatitz Péter) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Aktív telep 5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, 5 a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Fészektelepek 10 km-es körzete (átlagos 4 költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. Fészektelepek 15 km-es körzete (potenciális 3 táplálkozó-territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. 1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül.

5

4 3 1

A2) Szoliter (egyedi) költőhelyek ALAPADATOK: Szoliter költőhelynek a 2004-2008 időszakban legalább egy évben egyes Definíció: párok által fészkelőhelyként használt UTM négyzeteket tekintjük. Adatközlő: MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (Solt Szabolcs, Palatitz Péter) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 2004 és 2008 között aktív szoliter fészek UTM 4 négyzete. Fész(k)ek 2,5 km-es közvetlen környezete. A költő 3 párok és kirepülő fiatalok otthonterülete. Fészkek 5 km-es körzete (potenciális táplálkozó2 territórium). A szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használhatják. 1 Nincs aktív fészek 5 km-es körzeten belül.

2008. november 14.

4 3 2

1

36


A3) Potenciális telepes költőhelyek ALAPADATOK: Potenciális fészkelőhelyeknek a 2004-2008 időszakban kék vércsék számára rendelkezésre álló, de még nem foglalt műfészek-telepeket, illetve a vércsék által nem lakott, de arra alkalmas vetésivarjú-telepeket tekintjük. A vetési varjúra (Corvus frugilegus) nem készítettünk külön prioritástérképet, így ennek Definíció: a fajnak az áramütés általi veszélyeztetettségét itt vettük figyelembe, hiszen a faj egyik legfőbb természetvédelmi jelentősége az, hogy fészektelepei védett madárfajok, mint például a kék vércsék számára biztosítanak fészkelőhelyet. Adatközlő: MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (Solt Szabolcs, Palatitz Péter) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Fészektelepek 5 km-es körzete (átlagos 4 költőterritórium). Rendelkezésre álló műfészektelep, illetve jelenleg ismert vetési varjú telep Fészektelepek 10 km-es körzete. Átlagos vetési varjú költőterritórium (potenciális táplálkozó3 territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. Fészektelepek 15 km-es körzete. Potenciális vetési varjú táplálkozó-területek, a vércsék 2 alkalmanként, főleg a gyülekező időszakot megelőzően használhatják. 1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül.

4

3 2 1

A4) Összesített költőterület prioritástérkép A több lakott kékvércse- vagy vetésivarjú-telep, illetve tartósan lakott szoliter költőhely (A1A3) is volt az adott UTM négyzet körzetében, úgy a pontszámát a legnagyobb érték alapján határoztuk meg (tehát nem összegződtek a pontszámok).

B) Megtelepedési területek (őszi gyülekezőhelyek) prioritástérképe ALAPADATOK: 2006-2008 között az őszi kékvércse-gyülekezőhely szinkron számlálások Definíció: során gyűjtött megfigyelési adatok. Adatközlő: MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (Solt Szabolcs, Palatitz Péter) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet

2008. november 14.

37


MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Kiemelten fontos gyülekezőhely és vonzáskörzete 7,5 km. Rendszeresen tömegesen éjszakázó kék 5 vércsék és a napközben szétszóródó madarak nagy része használja. Fontos gyülekezőhely12,5 km-es körzete. Rendszeresen nagyobb számban használják az őszi gyülekezéskor kék vércsék. Borult, hűvös 4 időjárás esetén különösen gyakran a 20kV-os vezetéksorokat kiülőhelyként használják. Gyülekezőhely 17,5 km-es körzete. Rendszeres 3 előfordulási területek. 1 Nincs rendszeres kék vércse előfordulás.

5

4 3 1

C) Összesített prioritástérkép A költő- (A) és megtelepedési területek (B) prioritásértékeit összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: A és B prioritásértékek összege 10 (541 db négyzet): a faj(ok) hazai állományának túlélését alapvetően meghatározó területek, mert jelentős 5 költőállománnyal rendelkeznek, és országos jelentőségű kék vércse gyülekezőhely is található itt. A és B prioritásértékek összege 8-9 (1102 db négyzet): a faj(ok) hazai 4 állománya szempontjából kulcsfontosságú területek, mert egyaránt aktív költő- és gyülekező területek. A és B prioritásértékek összege 5-7 (2496 db négyzet): a faj(ok) rendszeres 3 élőhelyének tekinthető területek (aktív költő-territóriumok és/vagy gyülekező területek). A és B prioritásértékek összege 4 (2210 db négyzet): a faj(ok) alkalmi 2 előfordulása bizonyított. A és B prioritásértékek összege 2-3 (8957 db négyzet): nem rendelkezünk 1 előfordulási adattal a területről (bár alkalmi előfordulással ezeken a területeken is számolni kell).

2008. november 14.

38


1.2.10 Kerecsensólyom (Falco cherrug) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Több pár aktív költőhelyét tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzetek ALAPADATOK: 2008-ban aktív költőhelyek Definíció: MME Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoport (Bagyura János és Prommer Adatközlő: Mátyás) Pontosság: 10*10 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Fészkeket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet. 5 Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Fészkeket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet 4 5 km-es körzete. Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. Fészkeket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet 10 km-es körzete (potenciális táplálkozó3 territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. 1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül.

5

4 3

1

A2) Egy pár aktív költőhelyét tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzetek ALAPADATOK: 2008-ban aktív költőhelyek Definíció: MME Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoport (Bagyura János és Prommer Adatközlő: Mátyás) Pontosság: 10*10 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Fészket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet. 4 Szülők folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Fészket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet 5 3 km-es körzete. Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. Fészket tartalmazó 10*10 km-es UTM négyzet 10 km-es körzete (potenciális táplálkozó2 territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. 1 Nincs aktív fészek 15 km-es körzeten belül.

2008. november 14.

4

3 2

1

39


A3) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzet az (A1) és (A2) költőterület besorolás során kapott nagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) Műholdas nyomkövetés ALAPADATOK: 2007-2008 között műholdas nyomkövetővel megjelölt fiatal példányok Definíció: függetlenedés utáni (szülői territóriumon kívüli) előfordulási adatai. MME Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoport (Bagyura János és Prommer Adatközlő: Mátyás) Pontosság: Műholdas koordináta (Argos: általában 100-1000 m, GPS: általában <20 m) MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 A négyzet 2,5 km-es körzetében 83-295 előfordulási adat van (115 db négyzet) 4 A négyzet 2,5 km-es körzetében 22-82 előfordulási adat van (230 db négyzet) 3 A négyzet 2,5 km-es körzetében 3-21 előfordulási adat van (695 db négyzet) 2 A négyzet 2,5 km-es körzetében 1-2 előfordulási adat van (1240 db négyzet) 1 A négyzet 2,5 km-es körzetében 0 előfordulási adat van (12936 db négyzet)

C) Összesített prioritástérkép A költő- (A) és megtelepedési területek (B) prioritásértékeit összeadtuk, majd az összegek eloszlása alapján újra besoroltuk a négyzeteket 1-5 prioritáskategóriákba a következők szerint: Prioritásértékek: 5

4 3 2 1

Definíció: A és B prioritásértékek összege 9-10 (134 db négyzet): a faj hazai állományának túlélését alapvetően meghatározó területek, mert jelentős költőállománnyal rendelkeznek, és országos jelentőségű gyülekezőhely is található itt. A és B prioritásértékek összege 7-8 (656 db négyzet): a faj hazai állománya szempontjából kulcsfontosságú területek, mert egyaránt aktív költő- és időszakos megtelepedési területek. A és B prioritásértékek összege 5-6 (2337 db négyzet): a faj rendszeres élőhelyének tekinthető területek (aktív költő-territóriumok és/vagy időszakos megtelepedési területek). A és B prioritásértékek összege 4 (3863 db négyzet): a faj alkalmi előfordulása bizonyított. A és B prioritásértékek összege 2 (8226 db négyzet): nem rendelkezünk előfordulási adattal a területről (bár alkalmi előfordulással ezeken a területeken is számolni kell).

2008. november 14.

40


1.2.11 Vándorsólyom (Falco peregrinus) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív költőhelyek ALAPADATOK: 2008-ban aktív költőhelyek Definíció: Adatközlő: MME Vándorsólyom-védelmi Munkacsoport (Prommer Mátyás) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet, vagy GPS koordináta MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, 5 a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Fészkek 5 km-es körzete (átlagos 4 költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. Fészkek 7,5 km-es körzete (potenciális táplálkozó-territórium), illetve pontosan ismert 3 táplálkozó-területek. Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. 1 Nincs aktív fészek 7,5 km-es körzeten belül.

5 4 3 1

B) Megtelepedési területek prioritástérképe B1) A birding.hu online adatbázis szereplő megfigyelések alapján ALAPADATOK: 2005-2008. szeptember 30. közötti megfigyelési adatok alapján. Definíció: Adatközlő: Birding.hu (Selmeczi Kovács Ádám) Pontosság: Községhatár MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 3 Amelyik községhatárból 10 példánytól több adat volt. 2 Amelyik községhatárból 1-9 példány közötti adat volt. 1 Nincs előfordulási adat.

C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet a költő- (A) és megtelepedési területek (B) besorolása során kapott nagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

2008. november 14.

41


1.2.12 Uhu (Bubo bubo) A) Költőterületek prioritástérképe A1) Aktív költőhelyek ALAPADATOK: 2004 és 2008 között aktív költőhelyek Definíció: Adatközlő: MME Ragadozóvédelmi szakosztály (Petrovics Zoltán) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Fészkek 2,5 km-es körzete. Szülők folyamatosan, 5 a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Fészkek 5 km-es körzete. Szülők és függetlenedő 4 fiatalok rendszeresen használják. Fészkek 10 km-es körzete (potenciális táplálkozó3 territórium). Szülők és függetlenedő fiatalok alkalmanként használják. 1 Nincs aktív fészek 10 km-es körzeten belül.

5 4 3 1

A2) Archív költőhelyek ALAPADATOK: 1995 és 2003 között aktív költőhelyek Definíció: Adatközlő: MME Ragadozóvédelmi szakosztály (Petrovics Zoltán) Pontosság: GPS koordináta MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Fészkek 2,5 km-es körzete. Párok újbóli 4 megtelepedése várható. Fészkek 5 km-es körzete (potenciális 3 költőterritórium). Párok újbóli megtelepedése, időszakos előfordulás várható. Fészkek 10 km-es körzete (potenciális táplálkozó2 territórium). Költő párok újbóli megtelepedése, időszakos előfordulás várható. 1 Nincs archív fészek 10 km-es körzeten belül.

2008. november 14.

4 3 2 1

42


A3) Összesített költőterület prioritástérkép Az UTM négyzet az aktív (A1) és archív (A2) költőterület besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

B) Előfordulási területek prioritástérképe B1) Potenciális költőhelyeken történt megfigyelési adatok ALAPADATOK: Potenciális költőhelyeken történt megfigyelési adatok 2000-2008 között Definíció: Adatközlő: MME Ragadozóvédelmi szakosztály (Petrovics Zoltán) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet, vagy GPS koordináta MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 3 Potenciális költőhely ahol a faj megfigyelése történt. 2 A megfigyelés 2,5 km-es körzete. 1 Nincs előfordulási adat.

3 2

1

B2) Egyéb megfigyelési adatok ALAPADATOK: Egyéb megfigyelési adatok 2000-2008 között Definíció: Adatközlő: FHNPI (Váczi Miklós) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 2 Az UTM négyzet, ahol a megfigyelés történt. 1 Nincs előfordulási adat.

2

1

C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes (A-B) költőterület besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

2008. november 14.

43


1.2.13 Szalakóta (Coracias garrulus) Ennél a fajnál alapvetően GPS koordinátával meghatározott fészekadataink vannak országosan, kivétel a Kiskunság (GPS-el bemért megfigyelési adatok), illetve Nagykunság (UTM szintű fészkelési adatok). A végső prioritás érték megállapításánál az UTM négyzetre vetített párok számával, illetőleg megfigyelések számával dolgoztunk.

A) Költési adatok ALAPADATOK: 2006-2007 között aktív fészkelőhelyek. Definíció: Adatközlő: MME (Rausz Rita, Kovács András) Pontosság: 2,5*2,5 km-es UTM négyzet, vagy GPS koordináta A1) Aktív költőhelyek 2-nél több költő párral MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Magas költősűrűséget tartalmazó UTM négyzetek. Szülők folyamatosan, a kirepülő 5 fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Fészkek 2,5 km-es körzete (átlagos 4 költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. 1 Nincs aktív fészek 2,5 km-es körzeten belül.

5 4

1

A2) Aktív költőhelyek 1-2 költő párral MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Alacsony költősűrűséget tartalmazó UTM négyzetek. Szülők folyamatosan, a kirepülő 4 fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. Fészkek 2,5 km-es körzete (átlagos 3 költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. 1 Nincs aktív fészek 2,5 km-es körzeten belül.

2008. november 14.

4 3

1

44


B) Megfigyelési adatok ALAPADATOK: 2006-2007 közötti megfigyelések (Kiskunság). Definíció: Adatközlő: KNPI Pontosság: GPS koordináta B1) Feltehetően kettőnél több párra vonatkozó megfigyelések MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Magas megfigyelési-sűrűséget tartalmazó UTM négyzetek (potenciális költőterület). Szülők 4 folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. A megfigyelés 2,5 km-es körzete (átlagos 3 költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. 1 Nincs előfordulási adat.

4 3

1

B2) Feltehetően 1-2 párra vonatkozó megfigyelések MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: Közepes megfigyelési-sűrűséget tartalmazó UTM négyzetek (potenciális költőterület). Szülők 3 folyamatosan, a kirepülő fiatalok az első, legveszélyeztetettebb napokban használják. A megfigyelés 2,5 km-es körzete (átlagos 2 költőterritórium). Szülők és függetlenedő fiatalok rendszeresen használják. 1 Nincs előfordulási adat.

3 2

1

C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes költő- és megfigyelési adat alapján kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

2008. november 14.

45


1.2.14 Vízimadarak A vízimadarak közül a nagyobb termetű fajokat, így a gólya- (Ciconiiformes) és lúdalakúakat (Anseriformes) veszélyezteti leginkább a vezetéknek repülés. A két rendet három funkcionális csoportba soroltuk: gólyaalakúak, ludak, és récék (ld. alább). A gólyaalakúak csoportjába tartozó fajok: Bölömbika (Botaurus stellaris), Törpegém (Ixobrychus minutus) Bakcsó (Nycticorax nycticorax), Üstökösgém (Ardeola ralloides), Pásztorgém (Bubulcus ibis), Kis kócsag (Egretta garzetta) Nagy kócsag (Egretta alba), Szürke gém (Ardea cinerea), Vörös gém (Ardea purpurea), Fekete gólya (Ciconia nigra), Fehér gólya (Ciconia ciconia), Batla (Plegadis falcinellus), Kanalasgém (Platalea leucorodia). A ludak csoportjába tartozó fajok: Bütykös hattyú (Cygnus olor), Kis hattyú (Cygnus columbianus), Énekes hattyú (Cygnus cygnus), Vetési lúd (Anser fabalis), Nagy lilik (Anser albifrons), Kis lilik (Anser erythropus), Nyári lúd (Anser anser), Apácalúd (Branta leucopsis), Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea), Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna). A récék csoportjába tartozó fajok: Fütyülő réce (Anas penelope), Kendermagos réce (Anas strepera), Csörgő réce (Anas crecca), Tőkés réce (Anas platyrchynchos) Nyílfarkú réce (Anas acuta), Böjti réce (Anas querquedula), Kanalas réce (Anas clypeata) Üstökösréce (Netta rufina), Barátréce (Aythya ferina), Cigányréce (Aythya nyroca), Kontyos réce (Aythya fuligula) Hegyi réce (Aythya marila) Pehelyréce (Somateria mollissima) Jegesréce (Clangula hyemalis), Fekete réce (Melanitta nigra), Füstös réce (Melanitta fusca), Kerceréce (Bucephala clangula), Kis bukó (Mergus albellus), Örvös bukó (Mergus serrator) Nagy bukó (Mergus merganser).

A) Vízimadár monitoring adatok ALAPADATOK: 2000-2008 évi vízimadár monitoring időszak alatt gyűjtött adatok maximumai Definíció: alapján. Adatközlő: MME Monitoring Központ (Nagy Károly, Nagy Zsolt) 1:100 000 topográfiai térképek alapján lehatárolt területek 2,5*2,5 km-es Pontosság: UTM négyzetei. A1) Gólyaalakúak MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 Megfigyelve 1 001-2 503 pld. 4 Megfigyelve 501-1 000 pld. 3 Megfigyelve 201-500 pld. 2 Megfigyelve 51-200 pld. 1 50 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés.

2008. november 14.

46


A2) Ludak MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 Megfigyelve 10 001-79 385 pld. 4 Megfigyelve 5 001-10 000 pld. 3 Megfigyelve 1 001-5 000 pld. 2 Megfigyelve 501-1 000 pld. 1 500 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés. A3) Récék MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 Megfigyelve 10 001-56 073 pld. 4 Megfigyelve 5 001-10 000 pld. 3 Megfigyelve 1 001-5 000 pld. 2 Megfigyelve 501-1 000 pld. 1 500 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés.

B) Publikált vízimadár gyülekezési adatok alapján ALAPADATOK: Publikált vízimadár gyülekezési adatok (Faragó 2002-2003, Lovászi 2002). Definíció: Adatközlő: Irodalmi adatgyűjtés alapján (Lendvai Csaba) 1:100 000 topográfiai térképek alapján lehatárolt területek 2,5*2,5 km-es Pontosság: UTM négyzetei. B1) Gólyaalakúak MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 Megfigyelve 1 001-2 503 pld. 4 Megfigyelve 501-1 000 pld. 3 Megfigyelve 201-500 pld. 2 Megfigyelve 51-200 pld. 1 50 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés.

2008. november 14.

47


B2) Ludak MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 Megfigyelve 10 001-79 385 pld. 4 Megfigyelve 5 001-10 000 pld. 3 Megfigyelve 1 001-5 000 pld. 2 Megfigyelve 501-1 000 pld. 1 500 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés. B3) Récék MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 Megfigyelve 10 001-56 073 pld. 4 Megfigyelve 5 001-10 000 pld. 3 Megfigyelve 1 001-5 000 pld. 2 Megfigyelve 501-1 000 pld. 1 500 példánynál kevesebb egyed, illetve nem történt megfigyelés.

C) Összesített prioritástérkép Az UTM négyzet az összes (A1-B3) besorolás során kapott legnagyobb értékkel szerepel (tehát nem összegződnek a pontszámok).

2008. november 14.

48


1.2.15 Daru (Grus grus) A) Daru gyülekezőterületek monitoringja ALAPADATOK: 1999-2007. évi daru monitoring időszak alatt gyűjtött adatok. Definíció: Adatközlő: Nemzetközi Daru Munkacsoport (Végvári Zsolt, Kotymán László) Pontosság: GPS koordináta, mozgási irányok megfigyelése MÓDSZEREK: PrioritásDefiníció: értékek: 5 Megfigyelve 20 000-55 000 pld. 4 Megfigyelve 10 000-19 999 pld. 3 Megfigyelve 1 000-9 999 pld. 2 Megfigyelve 1-999 pld. 1 Nincs előfordulási adat. 1999-2007. évi daru monitoring időszak alatt gyűjtött adatok elemzése alapján készült a prioritástérkép. Az adatok az ország két legfontosabb (állandó) gyülekezőhelyről származnak, ahol a gyülekező madarak száma rendszeresen meghaladja a 20 000 példányt (Hortobágy és környéke, Kardoskút és környéke). A területek kijelölésekor a következő élőhely-típusokra állapítottuk meg a maximálisan megfigyelt példányszámokat: - Éjszakázó-helyek: pontos elhelyezkedésük ismert (2,5*2,5 km-es UTM szinten). - Táplálkozó-területek: a pontosan ismert területek poligon lehatárolásával állapítottuk meg. - Mozgási útvonalak: az éjszakázó-helyek és táplálkozó területek között jelöltük ki a területi szakemberek megfigyelései alapján.

2008. november 14.

49


1.2.16 Túzok (Otis tarda) ALAPADATOK: 2005-2008 évi túzok monitoring időszak alatt gyűjtött adatok. Definíció: Adatközlő: KNPI – Országos Túzok LIFE-Nature projekt (Fatér Imre) Pontosság: GPS koordináta 2005-2008 évi Túzok LIFE monitoring időszak alatt a projekt területeken gyűjtött adatok elemzése alapján készült a prioritástérkép, kiegészítve a Csanádi-puszták adataival. Közel 10000 koordinátákhoz kötött megfigyelési adat állt rendelkezésre, amely összesen mintegy 100 000 megfigyelt egyedet jelentett.

A) Szubpopulációk magterületei Mivel természetvédelmi szempontból a vezetéknek ütközés által a túzok a legveszélyeztetettebb faj, valamint az ütközéses konfliktustérkép elkészítésekor csak két fajt és egy fajcsoportot vettünk figyelembe, így célszerűnek láttuk, hogy ennél az egy fajnál eltérjünk az általánosan használt 1-től 5-ig terjedő prioritáskategóriáktól. Az alkalmazott 025-ig tartó skálázás (ld. alább) lehetővé tette, hogy a többi fajhoz képest finomabban elkülönítsük a különböző fontosságú területeket. Ehhez első körben az egyes szubpopulációk egymáshoz viszonyított súlyát állapítottuk meg a LIFE projekt időszaka alatti tavaszi szinkronszámlálásokon megfigyelt átlagos példányszámok szerint (2. táblázat).

Szubpopuláció Dévaványa Kiskunság Moson Hortobágy Bihar Solti-sík Kis-Sárrét Csanádi-puszták Hevesi-sík Borsodi Mezőség Összesen

Átlag megfigyelt példányszám / 2005-2008 tavaszi szinkron számlálás 385 380 140 116 109 70 30 30 21 21 1302

Megfigyelt példányszám aránya Szubpopulációk az országos közötti súly állományhoz 29,57% 5 29,19% 5 10,75% 4 8,91% 4 8,37% 4 5,38% 3 2,30% 2 2,30% 2 1,61% 1 1,61% 1 100,00%

2. táblázat Erre azért volt szükség, mert az egyes szubpopulációk között nem feltétlenül a tényleges egyedszám, hanem a területi kollégák adatgyűjtési aktivitása szerint oszlottak meg a megfigyelési adatok, így a megfigyelési adatok egyszerű sűrűség alapján történő feldolgozása torzított volna.

2008. november 14.

50


Az egyes szubpopulációkon belül a megfigyelési adatok eloszlása szerint kaptak az UTM négyzetek egy szubpopuláción belüli súlyt, szintén 1-5 kategóriában. Az egyes négyzetek végleges értékét a szubpopulációk közötti és a szubpopuláción belüli súlyok összeszorzásával kaptuk meg, így a négyzetek 0 és 25 közötti prioritásértéket kaptak. A faj kiemelkedő területhűsége miatt itt alkalmaztuk a 0-s súlyt is a szubpopulációkon kívüli négyzetekre, hiszen itt a faj előfordulási esélye rendkívül csekély (kivéve a szubpopulációk közötti időszaki rövid átmozdulásokat – ld. alább).

B) Szubpopulációk közötti átmozgások A szubpopulációk közötti átmozgások a területi szakemberek projekten kívüli megfigyelései alapján lettek meghatározva, kiegészítve olyan útvonalakkal, amelyeket nagy valószínűséggel szintén használnak a madarak, de erre vonatkozóan nem állt rendelkezésre konkrét megfigyelési adat. Minden ilyen útvonalra eső UTM négyzet 2-es prioritást kapott.

C) Összesített térkép Az A) és B) besorolás során kapták meg az UTM négyzetek a prioritásértékeket (nem volt átfedés, hiszen az A) módszer a szubpopuláción belüli, míg a B) módszer az azok közötti területeket érintette). Az ütközéses konfliktustérképhez az eredeti 0-25 közötti prioritásértékeket használtuk fel, míg a következő Eredmények fejezetben közölt térképen a többi térképpel való egyezés miatt 1-5 prioritáskategóriákat használtunk az alábbiak szerint:

Térképen Prioritás megjelenített prioritás 25 5 20 5 16 4 15 4 12 3 10 3 9 3 8 3 6 2 5 2 4 2 3 2 2 2 1 2 0 1

2008. november 14.

UTM négyzet (db) 15 27 17 14 18 30 9 44 23 101 179 37 226 52 14 650

51


1.2.17 Eredmények A) Áramütéssel veszélyeztetett 12 védett madárfaj prioritásterületei

4. ábra

5. ábra

2008. november 14.

52


6. ábra

7. ábra

2008. november 14.

53


8. ábra

9. ábra

2008. november 14.

54


10. ábra

11. ábra

2008. november 14.

55


12. ábra

13. ábra

2008. november 14.

56


14. ábra

15. ábra

2008. november 14.

57


B) Vezetéknek történő ütközéssel veszélyeztetett három védett madárfaj és fajcsoport prioritásterületei

16. ábra

17. ábra

2008. november 14.

58


18. ábra

19. ábra A túzok esetében ábrázoltuk a többi faj térképeivel összevethető 1-5 prioritáskategóriák, valamint az összesített ütközés prioritástérképhez felhasznált 0-25 kategóriák szerinti térképet is.

2008. november 14.

59


1.3 Kiemelt fajok relatív súlyozásának megállapítása 1.3.1 Áramütéssel érintett fajok relatív súlyozása A 12 faj egymáshoz viszonyított súlyozását a következőképpen állapítottuk meg (3. táblázat): a) meghatároztuk a fajok országosan becsült állományát (MME Monitoring Központ, 2008, minimum-maximum becslés középértékei); b) meghatároztuk az egyes fajok állományának arányát a 12 faj összesített állományához képest; c) megnéztük, hogy az egyes fajok hány áramütött példánya szerepel az MME KFO adatbázisában (a kiemelt fajok áramütés általi veszélyeztetettségének bizonyítására); d) leválogattuk, hogy a fenti példányok közül hány példány került meg standard módon végzett KFO felmérés során (mivel a ritka fajok példányai sok esetben csak eseti bejelentést követően kerültek az adatbázisba, így azok a többi fajhoz képest túlreprezentáltak lettek volna, amely a fajok közötti relatív összehasonlítást torzítaná); e) meghatároztuk a standard KFO felmérések során talált tetemek fajok közötti arányát; f) a standard KFO felmérések során talált tetemek fajon belüli arányát (e) elosztottuk a faj országos állományának arányával (b), amely megadta az adott faj áramütés általi veszélyeztetettségét (1 feletti érték esetében a 12 faj átlagánál jobban veszélyeztetett, míg 1 alatt kevésbé); g) az áramütés általi veszélyeztetettségi indexet (f) beosztottuk 5 prioritáskategóriába (1: 00,5; 2: 0,5-1; 3: 1-1,5; 4: 1,5-2; 5: >2); h) meghatároztuk az egyes fajok természetvédelmi prioritását (5 kategóriában) az MME által jelenleg készülő új Vörös Lista alapján, amely a madárfajok természetvédelmi státusa (globális veszélyeztetettség, hazai és európai uniós természetvédelmi helyzet) és állománynagysága alapján sorolja be a fajokat; i) összeszoroztuk az áramütés általi veszélyeztetettségi kategóriát (g) a természetvédelmi prioritással (h), hogy a két független tényezőt együtt tudjuk figyelembe venni; j) a szorzat (i) alapján megállapítottuk az egyes fajok súlyozását, amelyet az összesített áramütés térkép elkészítésekor figyelembe vettünk (3. táblázat).

Faj

Falco cherrug Aquila chrysaetos Coracias garrulus Falco tinnunculus Aquila heliaca Bubo bubo Ciconia ciconia Ciconia nigra Falco vespertinus Haliaeetus albicilla Buteo buteo Falco peregrinus Összesen

(e) (f) (d) (c) Standard Veszélyez(g) (h) Ebből (j) (a) (b) Áramütött KFO tetettségi index Veszélyez- Természetstandard (i) Országos Állomány példányok a felmérésen (állomány tetettségi védelmi Faj relatív KFO VK x TV állomány arány (%) KFO talált aránya / kategória prioritás súlyozása felmérésen adatbázisban tetemek tetemek (VK) (TV) talált tetem aránya (%) aránya) 165 6 800 4 250 80 45 5 200 275 750 150 15 000 10 26 731

0,62% 0,02% 2,99% 15,90% 0,30% 0,17% 19,45% 1,03% 2,81% 0,56% 56,11% 0,04% 100,00%

16 2 42 315 20 2 369 10 16 1 473 7 1 273

9 1 40 261 2 1 122 7 16 0 378 0 837

1,08% 0,12% 4,78% 31,18% 0,24% 0,12% 14,58% 0,84% 1,91% 0,00% 45,16% 0,00% 100,00%

1,742 5,323 1,597 1,961 0,798 0,710 0,749 0,813 0,681 0,000 0,805 0,000

4 5 4 4 2 2 2 2 2 1 2 1

5 3 3 3 5 3 3 3 3 3 1 2

20 15 12 12 10 6 6 6 6 3 2 2

5 4 4 4 4 3 3 3 3 2 1 1

3. táblázat

2008. november 14.

60


Áramütés általi Természetvédelmi prioritás veszélyeztetettségi kategória 5 4 3 2 1 5 25 20 15 10 5 4 20 16 12 8 4 3 15 12 9 6 3 2 10 8 6 4 2 1 5 4 3 2 1

4. táblázat

1.3.1 Vezetéknek ütközéssel érintett fajok relatív súlyozása Mivel nincs országos adatbázis az ütközéses esetekről, így nem volt lehetőségünk bonyolultabb eljárásra, így itt csak a fajok természetvédelmi prioritása és az érintett populációnagyságok alapján határoztuk meg az érintett fajok, fajcsoportok körét (túzok, daru, vízimadarak: lúd-és gólya alakúak) és azok relatív súlyozását: Minimum Maximum Faj pontszám pontszám súlyozása Túzok 0 25 5 Daru 1 5 3 Vízimadár 1 5 2 Faj

5. táblázat Látható, hogy a túzok esetében dupla súlyozást használtunk (0-tól 25-ig tartó alapérték és 5-ös súlyozás), hiszen ennél a fajnál messze a legnagyobb a természetvédelmi jelentősége a vezetékkel történő ütközéseknek. Így a legnagyobb (4-es és 5-ös) prioritású területek csak a legjelentősebb túzok-élőhelyeken kerülhettek kijelölésre, míg az alacsonyabb prioritású (2-es és 3-as) területek a jelentős daru és vízimadár-gyülekezőhelyeket, valamint a kevésbé jelentős túzokállománnyal rendelkező élőhelyeket tartalmazzák.

2008. november 14.

61


1.4 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképeinek elkészítése 1.4.1 Áramütéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe Az egyes UTM négyzetre kiszámoltuk az egyes fajok négyzetre vonatkozó prioritásértékének (1-5) és a faj súlyának (1-5) szorzatát (1-25), majd ezeket összeadtuk az összes 12 érintett fajra. 12 UTM négyzet pontértéke =

∑ [ prioritás (FAJ i) * súly (FAJ i) ] i=1

Így egy négyzet minimálisan 37, maximálisan 185 pontot kaphatott. A pontértékek alapján beosztottuk 5 prioritáskategóriába a négyzeteket. A legalsó két prioritásba került Magyarország területének egy-egy harmada. A legfontosabb egy harmadot pedig felosztottuk három egyre fontosabb kategóriába a következők szerint: PrioritásNégyzetek Magyarország Pontsáv kategória száma területének %-a 5 106-144 807 5,23% 4 88-105 1 796 11,63% 3 75-87 2 516 16,29% 2 61-74 5 229 33,86% 1 37-60 5 094 32,99%

6. táblázat Az UTM négyzetek eloszlása a pontértékek és az egyes prioritáskategóriák alapján:

500 400 300 200 100 0

38 1 39 2 40 40 22 41 29 42 94 43 57 44 86 45 101 46 172 47 178 48 145 49 206 50 320 51 256 52 383 53 421 54 377 55 440 56 417 57 456 58 470 59 420 60 448 61 517 62 432 63 413 64 497 65 378 66 370 67 373 68 323 69 334 70 281 71 303 72 283 73 277 74 233 75 213 76 276 77 230 78 196 79 203 80 184 81 150 82 184 83 185 84 152 85 164 86 146 87 131 88 125 89 96 90 123 91 101 92 101 93 102 94 107 95 98 96 109 97 102 98 101 99 96 100 104 101 77 102 77 103 86 104 60 105 72 106 57 107 85 108 58 109 59 110 35 111 37 112 50 113 31 114 22 115 44 116 36 117 15 118 19 119 25 120 23 121 15 122 12 123 12 124 14 125 11 126 127 6 5 128 8 129 130 712 131 132 4 133 46 134 135 3 136 3 137 4 138 3 139 3 140 1 141 1 142 2 143 1 144 2

600

20. ábra

2008. november 14.

62


21. ábra

2008. november 14.

63


Az alábbi táblázatban az egyes prioritáskategóriák eloszlását láthatjuk fajonként, és az egyes fajok relatív részesedését a végleges térkép pontszámainak kialakításában: Faj relatív Minimum Maximum 1. prioritású 2. prioritású 3. prioritású 4. prioritású 5. prioritású négyzet négyzet négyzet négyzet négyzet súlyozása pontszám pontszám

Faj Falco cherrug Aquila chrysaetos Aquila heliaca Coracias garrulus Falco tinnunculus Bubo bubo Ciconia ciconia Ciconia nigra Falco vespertinus Haliaeetus albicilla Buteo buteo Falco peregrinus Összesen

5 4 4 4 4 3 3 3 3 2 1 1

5 4 4 4 4 3 3 3 3 2 1 1 37

25 20 20 20 20 15 15 15 15 10 5 5 185

8 387 13 943 9 604 12 717 3 279 13 970 785 6 092 9 183 5 216 3 257 11 094 97 527

3 904 1 259 2 770 1 029 3 060 108 5 346 5 563 2 210 1 593 3 035 2 837 32 714

2 360 150 1 961 1 074 3 021 739 3 160 3 057 2 496 3 654 3 038 1 068 25 778

657 50 819 543 3 043 341 4 737 595 1 102 3 538 3 067 262 18 754

134 40 288 79 3 039 284 1 414 135 451 1 441 3 045 181 10 531

Faj relatív Országosan összesített részesedése országosan pontérték 132 865 12,19% 69 244 6,35% 102 972 9,45% 82 256 7,55% 183 316 16,82% 57 561 5,28% 140 925 12,93% 88 332 8,10% 83 262 7,64% 81 442 7,47% 45 934 4,21% 21 925 2,01% 1 090 034 100,00%

7. táblázat Ezek a százalékok azonban nem tükrözik az egyes fajok valós hatását a végső térkép kialakításában, ezért megvizsgáltuk, hogy az egyes fajok prioritásértékei UTM négyzetenként hogyan korrelálnak a végső térkép prioritáskategóriáival, amely jól mutatja a magasabb súlyozású fajok megfelelő reprezentáltságát (a függőleges tengelyen a végső térkép, míg a vízszintes tengelyen az adott faj prioritásértékei láthatók):

1-es súlyozású fajok: 5,0

Áramütés prioritás (átlag +/- SE)


5,0

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

3257

3035

3038

3067

3045

1

2

3

4

5

Egerészölyv prioritás

22. ábra

2008. november 14.

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

11094

2837

1068

262

181

1

2

3

4

5

Vándorsólyom prioritás

23. ábra

64


2-es súlyozású fajok: Áramütés prioritás (átlag +/- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

5216

1593

3654

3538

1441

1

2

3

4

5

Rétisas prioritás

24. ábra

3-as súlyozású fajok: 5,0



5,0

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

785

5346

3160

4737

1414

1

2

3

4

5

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

5563

3057

595

135

1

2

3

4

5

Fekete gólya prioritás

Fehér gólya prioritás

25. ábra

26. ábra 5,0


5,0


6092

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

9183

2210

2496

1102

451

1

2

3

4

5

Kék vércse prioritás

27. ábra

2008. november 14.

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

13970

108

739

341

284

1

2

3

4

5

Uhu prioritás

28.ábra

65


4-es súlyozású fajok: 5,0



5,0

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

13943

1259

150

50

40

1

2

3

4

5

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

Szirti sas prioritás

2770

1961

819

288

1

2

3

4

5

Parlagi sas prioritás

29. ábra

30. ábra 5,0


5,0


9604

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

3279

3060

3021

3043

3039

1

2

3

4

5

Vörös vércse prioritás

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

12717

1029

1074

543

79

1

2

3

4

5

Szalakóta prioritás

31. ábra

32. ábra

5-ös súlyozású fajok: Áramütés prioritás (átlag +/- SE)

5

4

3

2

1 N=

8387

3904

2360

657

134

1

2

3

4

5

Kerecsensólyom prioritás

33. ábra

2008. november 14.

66


1.4.2 Ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe Az ütközéses térképnél is az áramütéses térképnél leírtaknak megfelelően adtuk össze a három faj és fajcsoport prioritásértékeinek és súlyozásának szorzatát. 3 UTM négyzet pontértéke =

∑ [ prioritás (FAJ i) * súly (FAJ i) ] i=1

Így egy négyzet minimálisan 5, maximálisan 150 pontot kaphatott. A pontértékek alapján beosztottuk 5 prioritáskategóriába a négyzeteket a következők szerint: PrioritásNégyzetek Magyarország Pontsáv kategória száma területének %-a

Prioritásterületek %-a

5

54-138

122

0,79%

5,50%

4

30-54

218

1,41%

9,83%

3

13-29

631

4,09%

28,45%

2

7-12

1 247

8,08%

56,22%

1

5

13 224

85,64%

-

8. táblázat

800

744

Az UTM négyzetek eloszlása a pontértékek és az egyes prioritáskategóriák alapján:

700 600 500 400

188

134

12 6 3 11 6 4 6 4 13 2 39 2 3 2 8 1 1 27 1 3 17 1 13 13 3 2 25 1 1 14 1

4 12 1

7 17 4 13 29 8 6 18 5

14

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 28 29 30 31 32 33 34 35 36 38 39 42 44 45 46 48 49 50 51 54 55 58 63 65 68 80 85 88 91 105 111 113 130 138

0

19

41

100

95

99

141

200

171

203

300

34. ábra

2008. november 14.

67


35. ábra

2008. november 14.

68


Az alábbi táblázatban az egyes prioritáskategóriák eloszlását láthatjuk fajonként, és az egyes fajok relatív részesedését a végleges térkép pontszámainak kialakításában: Faj relatív súlyozása

Faj Túzok Daru Vízimadár Összesen

5 3 2

Min. pontszám

Max. pontszám

0 3 2 5

125 15 10 150

Prioritás 0

1

2

3

4

5

6

Országosan összesített 8 9 10 12 15 16 20 25 pontérték

14 650

52 226 37 179 101 23 44 9 30 18 14 17 27 15 14 963 283 146 29 21 14 243 756 152 58 233 14 650 29 258 1 265 335 266 355 23 44 9 30 18 14 17 27 15

4 320 16 188 17 608 38 116

Faj relatív részesedése országosan 11,33% 42,47% 46,20% 100,00%

9. táblázat Ezek a százalékok azonban nem tükrözik az egyes fajok valós hatását a végső térkép kialakításában, ezért megvizsgáltuk, hogy az egyes fajok prioritásértékei UTM négyzetenként hogyan korrelálnak a végső térkép prioritáskategóriáival, amely jól mutatja a magasabb súlyozású fajok megfelelő reprezentáltságát (a függőleges tengelyen a végső térkép, míg a vízszintes tengelyen az adott faj prioritásértékei láthatók):

2-es súlyozású fajok:

3-as súlyozású fajok: 5,0

Ütközés prioritás (átlag +/- SE)

Ütközés prioritás (átlag +/- SE)

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

14243

756

152

58

233

1

2

3

4

5

Vízimadár prioritás

36. ábra

4,0

3,0

2,0

1,0 N=

14963

283

146

29

21

1

2

3

4

5

Daru prioritás

37. ábra

5-ös súlyozású fajok: Ütközés prioritás (átlag +/- SE)

6

5

4

3

2 1 N =1465052 226 37 179 101 23 44 9 30 18 14 17 27 15

0 1 2 3 4 5 6 8 9 10 12 15 16 20 25

38. ábra

Túzok prioritás

2008. november 14.

69


1.4.3 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok prioritástérképeinek összevetése Megnéztük, hogy a kétféle módszerrel milyen összefüggések vannak az egyes négyzetek besorolásában: Darab / UTM ÁRAMÜTÉS 5 4 3 2 1 Összesen

ÜTKÖZÉS 5 33 52 35 2 0 122

4 69 87 54 8 0 218

3 164 230 150 72 15 631

2 124 235 261 321 306 1 247

1 417 1 192 2 016 4 826 4 773 13 224

Összesen 807 1 796 2 516 5 229 5 094 15 442

10. táblázat Jól látható, hogy az áramütés miatt magasabb prioritási kategóriába sorolt négyzetek számához képest jelentősen alacsonyabb az ütközés miatt magas prioritásba eső négyzetek aránya kategóriánként. Az ütközéses probléma végleges megoldására a legmagasabb prioritási kategóriá(k)ban javasolt igen költséges földkábelezések, így nem csökkentenék jelentősen a szigetelendő szakaszok hosszát, ezért a következő számolások során nem foglalkoztunk a kétféle átalakítás során fellépő esetleges átfedésekkel.

2008. november 14.

70


1.5 Országos vezetékhálózati térkép összeállítása A három magyarországi áramszolgáltató (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ és DÉMÁSZ) a hat korábbi áramszolgáltatói egység alapján (ld. alább) átadta a középfeszültségű vezetékhálózati állományokat dwg (AutoCad) file-formátumban. Az adatállományok vonalas fedvényeit átkonvertáltuk ArcGIS shp formátumba. A konvertálást követően a feltehetően nem vezetékszakaszt jelölő vonalszakaszokat kivettük az állományból, így az összes 10 m-nél kisebb szakaszt, illetve az egyéb vonalként tárolt térképi elemeket (pl. körrel és X-el jelölt töréspontok stb.). A következő táblázatban összesített állományt kaptuk: ÁSZ

Szakasz (db)

DÉMÁSZ ELMŰ ÉMÁSZ E.ON-DÉDÁSZ E.ON-ÉDÁSZ E.ON-TITÁSZ Összesen

29 180 45 339 65 535 32 234 39 312 25 242 236 842

Összesített Átlag szakasz hossz (m) hossz (m) 11 786 415 404 3 601 967 79 5 862 182 89 10 322 635 320 12 730 756 324 11 043 730 438 55 347 684 234

11. táblázat Látható, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ területén gyakorlatilag minden szakasz egy-egy szomszédos oszlopok közötti vezetékszakaszt jelöl (átlagosan 79-89 m-es szakasz hosszal), míg a többi szolgáltatónál a vezeték töréspontjai képezik a szakaszok határát (átlagosan 320438 m-es szakasz hosszal).

39. ábra

2008. november 14.

71


Lemértük az egyes UTM négyzetekbe eső vezetékszakaszok hosszát, amely alapján megrajzolhattuk a vezetékhálózat sűrűségtérképét:

40. ábra

2008. november 14.

72


1.6 Országos áramütés és ütközés konfliktustérképek és adatbázisok összeállítása A végleges madár-vezeték konfliktustérképek abban különböznek a prioritástérképektől (2.4es fejezet), hogy míg utóbbiak csak a kiválasztott madárfajok prioritástérképeinek súlyozásával készültek, a konfliktustérképek már a prioritásterületeken található vezetékek mennyiségét is figyelembe veszik. A prioritástérképeknek megfelelően el kellett különítenünk az áramütéses és ütközéses konfliktustérképeket is, valamint az áramütéses térképeken belül megkülönböztettük a külterületi és a belterületi konfliktusterületeket is, hiszen az előzőek 12 veszélyeztetett faj védelmi szempontjait tükrözik, míg az utóbbiak csak a fehér gólya szempontjából jelentősek. A kül- és belterületek elkülönítését az alkalmazandó áramütést elhárító technikák eltérése is indokolja. Az egyes vezetékszakaszokhoz a következő lépésekben során hozzárendeltük a prioritástérképek pontértékeit (áramütés esetén 37-144 között, ütközés esetén 5 és 138 között) és prioritásértékeit (1-5 között): -

ha a vezetékszakasz több UTM négyzetet érintett, úgy a legnagyobb értékét kapta meg; ha egy vezetékszakasz teljes egészében erdős területen (1:50 000-es Corine felszínborítás adatbázis alapján) húzódott, úgy a pontértékét megfeleztük (mivel erdős területen lényegesen kisebb az áramütés és ütközés esélye), és ennek megfelelően soroltuk vissza a megfelelő prioritáskategóriába (ld. 2.4.1 és 2.4.2 fejezetek).

A jelenleg elkészült térképek, térinformatikai adatbázisok és költségkalkulációk nem tartalmazzák a már leszigetelt, földkábelbe helyezett vagy láthatóság növelő eszközzel felszerelt szakaszokat. Ezen szakaszok felmérésére a projekt három hónapos időtartama alatt nem volt lehetőség, azonban a kalkulációk pontosításához és a munkák ütemezéséhez erre feltétlenül szükség van a közeljövőben! A konfliktustérképeket a jelentéshez csatolt két térinformatikai adatállomány alkotja ArcGIS 9.0 shp formátumban, amely tartalmazza a projekthez megkapott és a projekt során elkészült adatállományokat: 1. 2,5 km x 2,5 km-es UTM poligon shp, amely tartalmazza négyzetenként: - a 15 érintett madárfaj, illetve fajcsoport élőhelyeinek prioritáskategóriáit (1-5) és súlyozását (1-5); - az összesített áramütés veszélyeztetettségi prioritást (37-185 közötti pontszámok és 1-5 prioritáskategóriák); - az összesített vezetéknek ütközés veszélyeztetettségi prioritást (5-138 közötti pontszámok és 1-5 prioritáskategóriák); - az egyes áramszolgáltatók középfeszültségű vezetékeinek hosszát az adott négyzetben; - az összes középfeszültségű vezeték hosszát az adott négyzetben. 2. Vezetékszakaszok vonalas shp-jei, amely tartalmazza áramszolgáltatónként és vezetékszakaszonként: - a szakasz hosszát; - a szakasz végpontjainak koordinátáját;

2008. november 14.

73


-

bel- vagy külterületen fut-e, az OTAB (Országos Térinformatikai Alapadatbázis) alapján (0: külterületen, 1: belterület-külterület határán, 2: belterületen) erdőben vagy nyílt élőhelyen fut-e a CORINE alapján (0: nyílt élőhelyen, 1: erdőnyílt élőhely határán, 2: erdőben); országosan védett területen fut-e (0: nem védett, 1: védett); külterületi áramütés veszélyeztetettségi prioritást (37-185 közötti pontszámok és 15 prioritáskategóriák); külterületi vezetéknek ütközés veszélyeztetettségi prioritást (5-138 közötti pontszámok és 1-5 prioritáskategóriák); belterületi áramütés veszélyeztetettségi prioritást (1-5, a fehér gólya prioritásterületei alapján).

2008. november 14.

74


41. ábra

2008. november 14.

75


42. ábra

2008. november 14.

76


43. ábra

2008. november 14.

77


44. ábra

2008. november 14.

78


45. ábra

2008. november 14.

79


46. ábra

2008. november 14.

80


2. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú átalakításának lehetőségeiről szóló átfogó tanulmány

2008. november 14.

81


2.1 Oszlopfej- és vezetéktípusok különböző veszélyességi helyzetben kivitelezendő átalakításának legjobb megoldásai műszaki, természetvédelmi és költséghatékonysági szempontok szerint Az egyes oszlop-fejszerkezetek madárvédelmi átalakításának részletes megoldásait Magyarországon első ízben a parlagisas-védelmi LIFE-Nature projekt keretében összegezte Takács Géza (ÉMÁSZ) és Demeter Iván (MME) az ÉMÁSZ működési területén használt oszloptípusokra (Takács & Demeter 2004). Ezt követően a többi áramszolgáltató vállalat is összegezte madárvédelmi megoldásait, amelyeket az idei évben az ETV-ERŐTERV Zrt. megbízásából elkészített munkaanyag rendkívül jól összefoglal: Laboda Z. (szerk.) (2008): Környezetbarát 20 kV-os hálózati elrendezések, fejszerkezetek és hálózati elemek kifejlesztése madárvédelmi szempontok alapján - Kutatási anyagok, adatszolgáltatások összegzése (tervindító tárgyalási anyag). ETV-Erőterv Zrt., Budapest. 96 pp. A fenti részletes munkaanyagot csatoljuk a tanulmány anyagához. Ebben a fejezetben ehhez az anyaghoz kapcsolódó pontosításokat, újabb megoldási javaslatokat fogalmazunk meg, valamint elkészítettük az egyes javasolt megoldások független szakértő (Szügyi Kálmán, VILL-ENERGO Kft.) általi költségbecslését.

2008. november 14.

82


2.1.1 A műszaki megoldási javaslatok és költségbecslések során alkalmazott elnevezések és rövidítéseik Oszlop fejszerkezetek: jele TBH (TBBH) TBE (TBBE) TBSZE TFH (TFFH)

Jelentése tartó betonoszlop háromszög elrendezés (vagy saroktartó bakoszloppal)

alakja

tartó betonoszlop egysíkú elrendezés 2,7 m tartó betonoszlop szűkített egysíkú elrendezés 1,5 m tartó faoszlop háromszög elrendezés acél karral (vagy saroktartó bakoszloppal)

TFE

tartó faoszlop egysíkú elrendezés acél karral 2,7 m

TVH

tartó vasoszlop háromszög elrendezéssel

FBE

feszítő betonoszlop egysíkú elrendezés

FBH

feszítő betonoszlop háromszög elrendezés

FBBH

feszítő beton bakoszlop háromszög elrendezéssel

FBPE

feszítő betonoszlop portál egysíkú elrendezéssel

FVH

feszítő vasoszlop háromszög elrendezéssel

FVE

feszítő vasoszlop egysíkú elrendezéssel

2008. november 14.

83


Szigetelők: jele T20 T20/F TS-24 TS-24/F ER20 ER20p ER35 RP5 R ES,KS LG

jelentése tartó porcelán fém talppal omega kötéssel T20 szigetelő fejszerelvénnyel tartó műgyanta omega kötéssel tartó műgyanta fejszerelvénnyel tartó porcelán fém csapon omega kötéssel 20kV-ra porcelán fém csapon omega pótszálas kötéssel 20kV-ra tartó porcelán fém csapon omega pótszálas kötéssel 35kV-ra tartó üvegszigetelő omega kötéssel feszítő rúdszigetelő feszítő sapkás szigetelő szigetelő mellett csupasz leesésgátló

Szigetelő jele előtti 2-es szám jelzi a dupla felfüggesztést, azaz 2db szigetelőt fázisonként. Feszítőszigetelőknél a / jel az oszlop jobb, illetve a bal oldalán lévő szigetelő mennyiséget jelenti, ha ezek nem azonos mennyiségűek. További jelölések: jele OK L Otr

jelentése Oszlopkapcsoló leágazás oszloptrafó állomás

Példák a jelölések alkalmazására: jele TBH.T20.LG

jelentése Tartó betonoszlop háromszög oszlop, fázisonként 1db porcelán fémtalpas szigetelővel. Csupasz leesésgátlóval.

TBSZE.2T20

Tartó betonoszlop oszlop szűkített egysíkú kereszttartóval, fázisonként 2db fémtalpas szigetelővel. (Dupla felfüggesztés, a fázisok közti távolság: 500mm). Feszítő beton bak(A)oszlop háromszög vezetékelrendezéssel. Egyik oldalán dupla rúdszigetelők vannak a másikon szimpla

FBBH.2R/R

FBE.2R.OK

2008. november 14.

alakja

Feszítő beton oszlop egysíkú vezetékelrendezéssel. Mindkét oldalán dupla rúdszigetelő van fázisonként. A csúcson oszlopkapcsoló.

84


TBBE.2T20.OK.L.

Tartóbak(A) betonoszlop egysíkú tartóval. Fázisonként 2db. fémtalpas porcelánszigetelő. Alatta van egy leágazás, amelyben oszlopkapcsoló van.

FBPE.(2+2)T20. OK.L

Feszítő beton portál,egysíkú tartóval, amelyen sorba is kettő és párhuzamosan is kettő T20-as szigetelő van. Európában egyedülálló, nincs rá burkolat. A leágazás alul oszlopkapcsolóval helyezkedik el.

Javasolt műszaki megoldások: jele

jelentése

szfb

szigetelőfej és vezeték burkolat

szák

szigetelt áramkötés, mindkét végén csavaros szorítóval.

BSZV

Burkolt szigetelt vezeték

BSZVszig

Burkolt vezetéket rögzítő szigetelő

FAMszig.

Feszültség alatti munkavégzést biztosító szigetelő

terelőlemez

Távtartó

2008. november 14.

alakja

rúdszigetelőre helyezett műanyag lemez, amely a madár szárnyát megvédi a csupasz vezeték kötőelemtől. A VÁTH-2 villás közdarabja, amely a szigetelőt és ezáltal a feszültség alatti végkötő szerelvényt 30cm-el távolabb helyezi a feszítőkartól

85


2.1.2 Javaslatok az áramszolgáltatók által használt műszaki megoldásokhoz A költségbecslés során alkalmazott műszaki megoldások alapjául az áramszolgáltató vállalatok által összeállított és az ERŐTERV „Környezetbarát 20kV-os hálózati elrendezések, fejszerkezetek és hálózati elemek kifejlesztése madárvédelmi szempontok alapján” című tanulmányában összefoglalt javaslatok szolgálnak. Mindhárom szolgáltató eltérő, saját technológiájának megfelelő megoldásokat alkalmaz, amelyek a jelen anyag összeállításakor figyelembe lettek véve. Az alábbiakban a fenti anyaghoz fűzünk néhány javaslatot. A nagy szárnyfesztávú madarak, de főleg a gólyák esetében javasoljuk a feszítő oszlopoknál a rúdszigetelőt távtartó beiktatásával 30cm-el kitolni, így a madár szárnya nem érhet hozzá a vezetékhez. A madarakat távoltartó megoldások (amelyek a madarak beülési lehetőségeit csökkentik, pl. tüskék alkalmazásával) madárvédelmi szempontból nem javasoltak, hiszen ezek nem akadályozzák meg a madarak áramütését, viszont a kényelmetlen beülési lehetőség miatt még növelhetik is az áramütés esélyét (pl. többet csapkod a madár). Ez az oszlopkapcsolóknál nem szükséges, mert ott a BSZV vezeték tereli a szárnyat, hiszen a rúdszigetelő felett van. A csúcson lévő kapcsolókhoz kiülő felhelyezése javasolt. 1. A csúcstól alsóbb szinten elhelyezett oszlopkapcsolókat nem kell a nagy szárnyfesztávú madaraktól védeni, mert azok számára az oszlop felsőbb szintjein védett hely van kiképezve. 2. A csúcstól alsóbb szintű térben az áramkötéseket azonban szigeteltre kell cserélni az olyan kisebb termetű madarak védelmében, amelyek itt szeretnek tartózkodni. 3. A feszítő rúdszigetelők terelőlemezzel való védelme szintén csak a felső szinten szükséges. Ha ES vagy KS szigetelő van, akkor ez a lemez is felesleges, mert a szigetelő tányér átmérője 280mm, amely önmagában szárnyterelő funkciót lát el, míg a rúdszigetelőnek nincs ilyen funkciója. 4. A keresztkarok papucsozása csak abban az esetben megoldás, ha nem lehet burkolattal ellátni a szigetelőfejet és a vezetéket. Ez nem tökéletes megoldás mert a fémtalpas (T20), vagy csapos (ER20) szigetelők alsó része burkolatlan marad. Tipikusan ilyen elrendezések a törésponti tartó oszlopok (TBBE. (1+1 vagy 2+2) T20 megjelöléssel), amelyekre jelenleg nem kapható burkolat. 5. A háromszög elrendezésű fejszerkezetre meggondolandó, hogy csak a két szélső fázisra kell burkolatot felhelyezni, mivel a csúcsra ülő madár kisebb eséllyel tud földpotenciállal érintkezni. Ezért az ERŐTERV ajánlás 32. oldalán lévő megoldás, ahol a csúcsot is burkolja, nem feltétlenül minden esetben szükséges. Azoknál az oszlopoknál, ahol a csúcson kettős felfüggesztésre alkalmas tartószerkezet van, de csak egy szigetelőt szereltek fel, vagy a madár a szigetelő mellé egyéb okból be tud ülni, szükséges a csúcs burkolása. Ugyan ez a megoldás, ha a csúcson csupasz leesésgátló van, amikor a vezetékre ülő madár van veszélyben. 6. A burkolatok alkalmazásánál lényeges a csupaszon maradt fázisok közti távolság. Ha figyelembe vesszük az 1500mm-es áramütést előidézhető szárnyfesztávolságot, akkor a legszűkebb kereszttartó elrendezésnél is (TBSZE) 700mm-es burkolat elegendő a szigetelő mindkét oldalán, mindhárom fázisban. A jelenleg beszerezhető ENSTO által forgalmazott burkolat (amely egyébként villamos és tűzállósági tulajdonságai miatt erősen kifogásolható) toldóval képes ekkora távolság burkolására, de külföldi forgalmazóktól beszerezhető lenne tetszőleges hosszú burkolat is. Ilyen hosszabbított burkolás esetén nem kell az E.On előírásait betartva még a keresztkart is papucsozni, amely ennél a vasnál nehezen megoldható és nem tökéletes megoldás.

2008. november 14.

86


2.1.3 Az egyes megoldások részletezése és a költségbecslés során alkalmazott számítások Anyag árak (bruttó érték): BSZV vezeték: Csavaros FAM szorító: Csavaros szorító vagy saru: BSZV szigetelő: FAM szigetelő: Terelőlemez: Távtartó: OK kiülő:

800 Ft/m 4800 Ft/db 560 Ft/db 7000 Ft/db 7800 Ft/db 5100 Ft/db 1000 Ft/db 60000 Ft/pár

Munkadíj: 3200 Ft/óra Ennek megállapítása az alapján történik, hogy a dolgozó munkaideje a telephelyen kezdődik és ott ér véget. Nem hasonlítható össze egy gyárban végzett tevékenység normáival. Tehát a napi munkaidő: a hivatalos munkaidő kezdéstől, anyagvételezés rakodás indulás, helyszíni munkavégzés után, a telephelyre való visszaérkezésig tart. Ez van szétosztva azokra a munkákra, amit végeztek azon a napon. Az itt szereplő óradíj nem fedi le a teljes hálózatszerelés rezsi óradíját. Betanított munkaként és a piaci verseny figyelembevételével lett kalkulálva. Gépköltség: Kosaras gépidő: Egyéb költségek: Helyszínre anyag és munkaerő szállítási költségei: Anyagigazgatás, raktározás, tervezés: Kikapcsolás-feszültségmentesítés:

7500 Ft/ó 25000 Ft/nap 3000 Ft/ munka 30500 Ft/ munka

A) Feszítő oszlopokon végzett átalakítások SZÁK anyagára: 3m vezeték+2db csav. FAM szorító (12000,-Ft/db, 3db) Szigetelő anyagára (1 db): Terelőlemez anyagára (5100,-Ft/db, 6db) Anyagár összesen: Normaidő: 4ó munkadíj. Egyéb költség: Feszültségmentesítés: Egy feszítőoszlop átalakítása:

36000,-Ft 7000,-Ft 30600,-Ft 73000,-Ft 12800,-Ft 28000,-Ft 30500,-Ft 144300,-Ft

A fenti összegekből külön-külön is megállapítható az egyes megoldások költsége, amelyeket az egyes költségbecsléseknél figyelembe vettünk: szák:

2008. november 14.

24050,-Ft

87


BSZV szig terelőlemez.

11500,-Ft 10100,-Ft

B) Távtartó felhelyezése Anyagára (1000,-Ft/db, 6db) Normaidő: 9ó munkadíj Kosaras jármű gépidő: 4ó

6000,-Ft 28800,-Ft 30000,-Ft

Összesen:

64000,-Ft

Visszaszámolva az egy távtartóra eső költség nagyjából:

10500,-Ft

Egyéb költségek nem lettek figyelembe véve, mert azok az előbbi munkáknál merültek fel, amit mindenképpen el kell végezni. Megjegyzés: a normaidőből látszik, hogy ez nem egy teljes napi munkaidő kitöltése. Tehát ha egy nap például két oszlopot, vagy egy teljes szakaszt alakítanak át, akkor fajlagosan csökkennek a költségek, mert a feszültségmentesítés és a kiszállítás egy napra vonatkozik és nem oszlopokra. Ezek azonban néhány százalékot jelentenek. Tulajdonképpen a munka szervezésével, a hatékonyság növelésével ez már a vállalkozó nyereségét befolyásoló tényező és a megbízó csak ártárgyalással, pályáztatással tudja befolyásolni. C) Oszlopkapcsoló (OK) kiülő Anyagár Normaidő 10ó munkadíj: Kosaras jármű gépidő: 4ó Egyéb költség: Feszültségmentesítés Összesen:

60000,-Ft 32000,-Ft 30000,-Ft 28000,-Ft 30500,-Ft 180500,-Ft

Összesen kerekítve:

180000,-Ft

Megjegyzés: Kiülőt csak a csúcson lévő kapcsolóhoz kell rakni. A régi bakoszlopokon lévő kapcsolóknál nincs külön keret, ezért a felerősítést át kell alakítani. Ez viszont munkaigényes. Ennek figyelembevételével lett megállapítva a normaidő. Ahol AKK típus van, ott pedig az alapkeretet is fel kell szerelni. Ez már duplázza a költséget, így 340 000 Ft lett figyelembe véve. Az AKK olyan régi szerkezet, hogy gyakorlatilag nem is alkalmas a funkcióra, tehát a szolgáltató biztos lecseréli. Azonban ennek költsége nincs figyelembe véve, mert ez nem a madárvédelmet szolgálja, hanem a szolgáltatónak ad többletértéket.

2008. november 14.

88


D) Oszloptranszformátor (OTR) átalakítás a) Gép a vezeték alatt. (OTR,VOTR.FOTR) Anyag: BSZV Vezeték (800,-Ft/m, 15 m) Csav.FAM szorító. (4800,-Ft/db, 3db.) Saru (560,-Ft/db, 9db.) Terelőlemez (5100,-Ft/db, 3db) Anyagár összesen Normaidő 12ó munkadíj: Egyéb: Feszültségmentesítés Összesen:

12000,-Ft 14400,-Ft 5130,-Ft 15300,-Ft 46830,-Ft 38400,-Ft 28000,-Ft 30500,-Ft 143730,-Ft

Összesen kerekítve:

143700,-Ft

b) Gép a hálózattal ellentétes oldalon 3db BSZV szigetelővel bővül az előző tétel (amelyben a munkadíj és rezsi költség már benne van). a) tételek összesen BSZV szig. (7000,-Ft/db, 3db)

143700,-Ft 21000,-Ft

Összesen

164700,-Ft

E) Szigetelőfej és vezeték burkolat Anyagár: Egy oszlop TBE (3000,-Ft /db, kétszigetelős: 6db) 1km (10oszlop) Munkadíj: norma 24ó Gépköltség (kosár) 8ó Egyéb: Feszültségmentesítés:

18000,-Ft 180000,-Ft 76800,-Ft 60000,-Ft 28000,-Ft 30500,-Ft

Összesen:

374500,-Ft /km

Egy darab:

6241,-Ft

Egy darab kerekítve:

6200,-Ft

Megjegyzés: A magyar rendszer lényegesen eltér azoktól a rendszerektől (Nyugat-Európa) ahol kifejlesztették a jelenleg piacon kapható burkolatokat. A meglévő hálózatainkon kb. 15 fajta szigetelő található, amelyek négyféle elrendezési megoldásban léteznek. A leburkolás lényegesen befolyásolhatja a szigetelő villamos és egyéb paramétereit (kúszóáramút, öntisztulás, gyúlékonyság), amely később üzemzavarokat és károkat okozhat (például leég

2008. november 14.

89


egy gabona tábla vagy egy erdő). Ezért ezeket szakszerűen kell kiválasztani illesztve a meglévő rendszerhez. Gyakorlatilag a jelenleg használatos ENSTO burkolat sem tökéletes, de egyelőre elfogadható árkategóriában nincs más. Az európai piacon lévő burkolatokat és a magyar szigetelőket felhasználás szempontjából három részre lehet osztani: 1) Felszerelhetőek és megfelelőek (ezek általában drágák); 2) Felszerelhetők, de nem tökéletesek sem madárvédelem, sem tartós üzem vonatkozásában; 3) Nem alkalmazhatóak. Ez a csoport tulajdonképpen szigetelőket jelent, amelyek olyan méretekkel vagy elrendezési megoldásokkal rendelkeznek, melyekre alkalmatlanok a piacon lévő termékek (ilyenek pl. az ER35, a fejszerelvényes szigetelők, a törésponti 1+1 vagy 2+2 saroktartó elrendezések). A dupla szigetelő elrendezés méretei is változóak lehetnek területenként, ezért ilyen helyeken papucsozással vagy speciális burkolattal számoltunk. Ez utóbbi jelenleg még nem elérhető a hazai piacon, ezért költsége becsült. Egy további problémásan átalakítható típusra példa az E-ON ÉDÁSZ 09 mintaterületén található beton karos oszlopok, amelyeken duplafelfüggesztéssel ER35 szigetelők vannak. A betonkart nem lehet papucsozni a mérete miatt, viszont a földpotenciál alatt van, így áramütést okozhat. F) Földkábelezés A középfeszültségű szabadvezetékek belterületi földkábelezésénél az áramszolgáltató vállalatok által átlagosan 15 millió Ft / km költségbecslés került megállapításra. Mivel ezen átalakítások madárvédelmi szempontból elsősorban külterületeken indokoltak, ezért figyelembe kell venni, hogy jelentős költségmegtakarítás érhető el, miszerint így a legtöbb esetben nincs szükség közművek kikerülésére, illetve az ezzel járó egyéb járulékos költségekre (víz és gáz vezetékrendszer bevédése, járda aszfaltozás, útátfúrás, átsajtolás stb.). Ezen szempontok figyelembe vételével jelen anyagban 12 millió Ft / km költségbecsléssel számoltunk, azonban ez a szám nem tekinthető általánosan alkalmazhatónak, hiszen a területek adottságaitól függően jelentős eltérések lehetnek mind negatív, mind pozitív irányban. Mivel a madárvédelmi szempontból javasolt megoldások közül fajlagosan a földkábelezés messze a legköltségesebb, ezért minden egyes természetvédelmi forrásból finanszírozott ilyen átalakításnál, javasoljuk a konkrét szakasz földkábelbe helyezésére készült költségkalkuláció független szakértő általi felülvizsgálatát. G) Vezeték láthatóságának növelése A költségbecsléseknél a hazánkban jelenleg legelterjedtebb Firefly láthatóság növelő eszköz kihelyezési díjaival számoltunk. Oszlopközönként két-három Firefly felhelyezése indokolt, így kilométerenként átlagosan mintegy 30 db-bal kalkuláltunk. A Firefly anyagára 10 000 Ft/db, amelyhez ha hozzávesszük a munkadíjat, illetve a kikapcsolási vagy FAM díjat, akkor hozzávetőlegesen 600 000 Ft/km díjat kapunk. Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi piacon elérhetőek más típusú eszközök is, amelyek megjelenése növelhetné a gyártók versenyhelyzetét, és így lényegesen csökkenthető lenne az ilyen típusú eszközök beszerzési ára. 47. ábra

2008. november 14.

90


Költségkalkulációk összegzése: Megnevezés szfb, szigetelőfej és vezeték burkolat szák, szigetelt áramkötés, mindkét végén csavaros kötőelemmel BSZVszig, burkolt vezetéket rögzítő szigetelő FAMszig, feszültség alatti munkavégzést biztosító szigetelő

Egység

Ár (Ft)

db.

6 200

db.

24 050

db.

11 500

db.

12 300

OK kiülő, oszlopkapcsolóhoz

pár

180 000

papucs, keresztkar lefedése

kar

18 200

terelőlemez, rúdszigetelőre

db.

10 100

Távtartó

db.

10 500

Otr átalakítás (gép a vezeték alatt)

db.

130 000

Otr átalakítás

db.

151 000

2008. november 14.

Megjegyzés

AKK esetén 340 000 Ft (cserélni kell az alapkeretet).

91


2.1.4 Újszerű műszaki megoldások lehetőségei és költségbecslésük Az ebben a fejezetben bemutatott két újszerű műszaki megoldás a hosszú távú madárvédelmi szempontok alapján jobb megoldást jelent, mint a jelenleg alkalmazott veszélyes oszlopszerkezetek madárbarát átalakítása. A technikai és pénzügyi nehézségek ellenére támogatjuk az ilyen irányú fejlesztések és külföldi példák hazai alkalmazási lehetőségeinek megvizsgálását, akár fejlesztési pályázati keretek között is. A) Műanyag keresztkarral felszerelt oszlopok A keresztkar anyaga üvegszál erősítésű cikloalifás epoxy gyanta, amely ellenállóságát tekintve hasonló az acélhoz, azonban szigetelő tulajdonságú és jelentősen hajlékonyabb (ld. más felhasználásait, pl. ugrórúd, horgászbot). Az üzembe helyezési költsége jelentős (beszerzési ár, felszerelés), azonban az áramszolgáltatóknak a karbantartási költségek megtakarításával kedvező lehetőséget ad. Sokkal kevesebb üzemzavart okoz (állati eredetű, farádőlés, villámcsapás, rezgésekből adódó vezeték száltörés és szakadás), valamint szükségtelen a földelés karbantartása. A DÉMÁSZ üzemviteli adatokból készített tanulmányából kitűnik, hogy külterületen és a belterület egy részén, ahol nincs a kisfeszültséggel közös oszlopon a középfeszültség, gazdaságosabb, mint a hagyományos hálózat, ezért várhatóan el fog terjedni a jövőben. Az országban már mindegyik áramszolgáltató üzemeltet ilyen próba hálózatot, jelenleg mintegy 200 db oszlop van felszerelve ilyen műanyag karokkal. A már tesztelt oszlopfej típustervi oszlopokra szerelhető ezért nem kell hozzá külön VÁTH szerű típusterv. Madárvédelemre teljes mértékben megfelel, mivel nincs földpotenciál és a háromszög elrendezés megakadályozza, hogy a madár szárnyaival fázis-fázis körbe kerüljön. Ezt a szinteltolás és a középső függőleges kar szárnyterelő funkciója biztosítja. Az üzembe helyezés költségbecslése: A kar (mindhárom) ára 98-100 eFt. felszerelve 101.500,-Ft Oszlop ára: felállítva 80.000,-Ft 181.500,-Ft/ oszlop B) Függőszigetelős hálózat Magyarországon nincs rá típusterv, a vonatkozó VÁTH tervek ezt nem tartalmazzák és az elmúlt 50 év hálózatépítéséből törölve lett. Ezért a vezeték elemeket (vasszerkezet, szigetelő, oszlop) gyártók nincsenek felkészülve ezek gyártására, de még csak tervrajzok gyártási dokumentációk sem állnak rendelkezésre. Ebből következik, hogy ennek bevezetését típusterv, gyártási tervek, kivitelezési technológia létrehozásával kellene kezdeni. Évekig tartó jelentős fejlesztési keretet igénylő munka. Külföldről is lehet behozni megoldást, így pl. a franciáknak már működő rendszerük van, azonban nyilvánvalóan ennek is jelentős költségei lennének. Madárvédelmi szempontból viszont nagyon kedvező lenne a megoldás, bár az áramszolgáltatóknak nehézséget okozna. Míg álló szigetelő esetén egyaránt védjük a madarat és a hálózatot zárlat ellen, addig a függő szigetelőnél csak a hálózatot kell védeni a madárürülék okozta zárlat ellen. A nagyfeszültségű hálózatokon (120, 220, 400kV) ezen okokból a szigetelők fölé tüskéket helyeznek ki, hogy a madár ne tudjon beülni. Ürüléke főleg a hajnali nedves órákban zárlatot okoz, azonban a madárnak semmi baja nem lesz. Az is

2008. november 14.

92


előfordul, hogy a zárlat nem akkor következik be, amikor az ürülék rákerült a szigetelőre, hanem egy esős, nyirkos időjárás esetén. Ez mindenféleképp alkalmazását háttérbe helyezi. Másik hátrány, hogy a biztonsági övezete, amit a 122/2004 GKM ír elő, nagyobb, mint a jelenlegi állószigetelős hálózatnak. A műanyag kar biztonsági övezete a nyomvonalon egy 6,6 m-es sávot vesz igénybe. Ebben a sávban korlátozva és tiltva vannak egyes tevékenységek. Tehát a földtulajdonos vagy nem járul hozzá a létesítéshez, vagy megfizetteti az értékcsökkenést, ami a létesítési költségeket növeli. Magyarországon csak így lehet hálózatot létesíteni és ez jelenleg alku tárgya. A függőszigetelős hálózat biztonsági övezete nagyobb. A lentebb tárgyalt 1. típus esetén 9 m. A másik két esetben ugyan csak 30-40 cm-el nagyobb, de magasabb és jóval erősebb oszlopra van szükség. Ugyancsak nagyobb erdőnyiladékot kell létesíteni és fenntartani. A szélső vezetőktől 7-7m-es sávot. Árbecslés: Ennek megítéléséhez három jellemző oszlopkép megoldást választunk: 1. Egy síktartó két oszloppal ≥ 50 mm2 keresztmetszetre; 2. Egy oszlop három különböző síkban lévő vízszintes karral ≥ 50 mm2 keresztmetszetre; 3. Egy oszlop harang alakú karral (francia) ≤ 50 mm2 keresztmetszetig. Mivel a betonoszlop kivételével Magyarországon ezeket a szerkezeteket még nem gyártották, az árbecslésben nagyobb eltérések lehetnek. 1.

2db oszlop felállítva 1db síktartó felszerelve 3db függőszigetelő (fokozott biztonság) Biztonsági övezet nyiladék költsége (többlet)

160.000,-Ft 35.000,-Ft 24.000,-Ft 13.000,-Ft 231.000,-Ft

2.

1db oszlop felállítva (pörgetett) karokkal 3db függőszigetelő (fokozott biztonság) Biztonsági övezet nyiladék költsége (többlet)

200.000,-Ft 24.000,-Ft 3.000,-Ft 227.000,-Ft

3.

1db oszlop felállítva Francia kar 3db függőszigetelő (fokozott biztonság) Biztonsági övezet nyiladék költsége (többlet)

80.000,-Ft 35.000,-Ft 24.000,-Ft 3.000,-Ft 142.000,-Ft

A 3. tétel kedvező, a problémája csak az, hogy nem lehet nagyobb keresztmetszetekre alkalmazni. Összefoglalás: A függőszigetelős hálózat hátrányi miatt nehezen terjeszthető el. • Nincs rá típusterv • Madárürülék zárlatot okoz • Nagyobb a biztonsági övezete • Költséges a létesítése Van azonban egy egyszerű kiskeresztmetszetű megoldás, ami az alakja miatt korlátozza a madár beülését, ezért lehetőség van az elterjedésére. Költségeit tekintve hasonló a műanyag kar használatához.

2008. november 14.

93


2.2 Madárbarát átalakítások költségbecslése mintaterületeken végzett felmérések alapján 2.2.1 A költségbecslés alapjául szolgáló mintaszakaszok kiválasztása Áramszolgáltatónként (ELMŰ, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, E.On ÉDÁSZ, E.On DÉDÁSZ, E.On TITÁSZ) 10-10 mintaterületet sorsoltunk ki. A mintaterületek kiválasztásánál is a 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzethálót használtuk, úgy hogy azokat a felmérők által megadott körzetekben levő átlagos mennyiségű vezetékszakaszt (2-4 km-t) tartalmazó négyzetek közül választottuk ki.

48. ábra

2.2.2 Mintaszakaszok felmérése A kijelölt négyzetekben terepi felmérés során 10-10 oszlopot mértek fel. A felmérők minden oszlopnál kitöltötték az MME KFO adatlapját, amelyben rögzítésre került az oszlop típusa, koordinátái, illetve az esetlegesen elpusztulva talált madarak száma és faja, valamint digitális fényképfelvételt készítettek az oszlop fejszerkezetéről. Így összesen 600 (6x10x10) oszlop felmérése történt meg. A felmérés során kitöltött adatlapokat és fényképeket átadtuk Szügyi Kálmán (VILLENERGO Kft.) részére, aki elkészítette a költségbecsléseket.

2008. november 14.

94


2.2.3 Költségkalkulációk összefoglalása Az egyes mintaszakaszok részletes költségkalkulációját a Mellékletben közöljük. Összesítve az egyes áramszolgáltatókra elkészített költségbecslést a következőt kapjuk: Áramszolgáltató DÉDÁSZ (100 oszlop) DÉMÁSZ (100 oszlop) ELMŰ (100 oszlop) ÉMÁSZ (100 oszlop) ÉDÁSZ (100 oszlop) TITÁSZ (100 oszlop) átlag (100 oszlop) átlag (1 oszlop)

Költség Ft (I.) 5 268 400 4 269 250 2 957 650 4 609 050 4 692 700 4 312 503 4 351 592 43 516

Költség Ft (II.) 6 075 700 4 615 750 3 308 150 5 145 300 5 104 247 4 980 353 4 871 583 48 716

12. táblázat Ezek alapján a további költségkalkulációkkor az áramütés elkerülése érdekében végzett átalakítások költségeit átlagosan 50 000 Ft / oszloppal (600 000 Ft / km-rel) számoltuk.

2008. november 14.

95


3. Javaslattétel a madárvédelmi beavatkozások jövőbeli ütemezésére

2008. november 14.

96


3.1 Külterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Az egyes UTM négyzetekre eső vezetékszakaszok alapján összegeztük az egyes áramszolgáltató vállalatok területére eső vezetékszakaszokat az 5 prioritáskategóriának megfelelően: Áramütés prioritás (km) ELMŰ ÉMÁSZ ELMŰ-ÉMÁSZ összesen DÉMÁSZ E.On ÉDÁSZ E.On DÉDÁSZ E.On TITÁSZ E.On összesen Összesen

5 0,0 669,0 669,0 304,7 0,0 0,0 852,0 852,0 1 825,7

4 51,2 1 070,6 1 121,8 1 765,1 167,0 2,5 2 492,9 2 662,4 5 549,3

3 201,4 1 552,1 1 753,5 2 827,8 1 763,3 160,7 1 891,7 3 815,7 8 396,9

2 728,4 1 846,5 2 574,9 3 961,4 4 146,0 3 594,3 2 119,2 9 859,5 16 395,8

1 Összesen 1 308,4 2 289,5 1 613,7 6 751,9 2 922,2 9 041,4 480,8 9 339,8 4 076,6 10 152,9 4 566,5 8 324,0 1 679,7 9 035,5 10 322,8 27 512,4 13 725,8 45 893,5

13. táblázat Kiszámoltuk, hogy ezen szakaszok megfelelő madárbarát átalakítása milyen nagyságrendű összegekbe kerülhet. Az egyes szakaszok költségbecslésénél átlagosan 80 m-es oszloptávval és 50 000 Ft / oszlop átlagos átalakítási költséggel számoltunk (ld. 2.1.3 fejezet): Áramütés prioritás (millió Ft) ELMŰ ÉMÁSZ ELMŰ-ÉMÁSZ összesen DÉMÁSZ E.On ÉDÁSZ E.On DÉDÁSZ E.On TITÁSZ E.On összesen Összesen

5 0,0 418,1 418,1 190,4 0,0 0,0 532,5 532,5 1 141,1

4 32,0 669,1 701,1 1 103,2 104,4 1,6 1 558,1 1 664,0 3 468,3

3 125,9 970,1 1 095,9 1 767,4 1 102,1 100,4 1 182,3 2 384,8 5 248,1

2 455,3 1 154,0 1 609,3 2 475,9 2 591,3 2 246,4 1 324,5 6 162,2 10 247,4

1 817,8 1 008,6 1 826,4 300,5 2 547,9 2 854,0 1 049,8 6 451,8 8 578,6

Összesen 1 430,9 4 219,9 5 650,8 5 837,4 6 345,6 5 202,5 5 647,2 17 195,2 28 683,4

14. táblázat A fenti számadatok természetesen nagyságrendileg értelmezhetőek csak, és nincsenek benne a már leszigetelt, illetve földkábelbe helyezett szakaszok (becsléseink szerint mintegy 50 000 oszlop, nagyságrendileg 2,5 milliárd Ft értékben). A számokból nagyságrendileg kiderül, hogy a mintegy 575 000 külterületi oszlop madárbarát átalakítása közel 30 milliárd Ft-os nagyságrendű. Az egyes áramszolgáltatók között a teljes költségek megoszlása nagyságrendileg a területi lefedettséggel arányos, azonban a prioritáskategóriáknak megfeleltetve jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A legfontosabb három prioritáskategóriába (3-5) eső szakaszok, amelyek az ország vezetékeinek a legveszélyesebb egyharmadát jelentik, átalakítási költsége nagyságrendileg 10 milliárd Ft. Ebből mintegy 2,2 milliárd az ELMŰ-ÉMÁSZ, 3,1 milliárd a DÉMÁSZ, és 4,6 milliárd az E.On működési területére esik.

2008. november 14.

97


3.2 Belterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Az egyes UTM négyzetekre eső vezetékszakaszok alapján összegeztük az egyes áramszolgáltató vállalatok területére eső vezetékszakaszokat a fehér gólya 5 prioritáskategóriának megfelelően: Áramütés prioritás (km) ELMŰ ÉMÁSZ ELMŰ-ÉMÁSZ összesen DÉMÁSZ E.On ÉDÁSZ E.On DÉDÁSZ E.On TITÁSZ E.On összesen Összesen

5 2,5 183,9 186,4 120,3 147,6 185,4 451,4 784,3 1 091,0

4 17,9 373,9 391,9 293,3 771,3 798,8 526,1 2 096,2 2 781,4

3 102,5 389,6 492,1 520,5 610,4 657,3 506,0 1 773,7 2 786,3

2 792,9 706,8 1 499,7 1 503,5 1 033,9 349,5 524,1 1 907,6 4 910,7

1 Összesen 396,7 1 312,5 8,9 1 663,1 405,6 2 975,6 9,0 2 446,5 16,5 2 579,7 8,7 1 999,7 0,0 2 007,6 25,2 6 587,0 439,7 12 009,1

15. táblázat Kiszámoltuk, hogy ezen szakaszok megfelelő madárbarát átalakítása milyen nagyságrendű összegekbe kerülhet. Az egyes szakaszok költségbecslésénél átlagosan 80 m-es oszloptávval és 50 000 Ft / oszlop átlagos átalakítási költséggel számoltunk (ld. 2.1.3 fejezet): Áramütés prioritás (millió Ft) ELMŰ ÉMÁSZ ELMŰ-ÉMÁSZ összesen DÉMÁSZ E.On ÉDÁSZ E.On DÉDÁSZ E.On TITÁSZ E.On összesen Összesen

5 1,6 114,9 116,5 75,2 92,2 115,9 282,1 490,2 681,9

4 11,2 233,7 244,9 183,3 482,1 499,2 328,8 1 310,1 1 738,4

3 64,1 243,5 307,5 325,3 381,5 410,8 316,2 1 108,6 1 741,4

2 495,6 441,7 937,3 939,7 646,2 218,5 327,6 1 192,2 3 069,2

1 247,9 5,6 253,5 5,6 10,3 5,4 0,0 15,7 274,8

Összesen 820,3 1 039,4 1 859,8 1 529,1 1 612,3 1 249,8 1 254,7 4 116,9 7 505,7

16. táblázat A fenti számadatok természetesen nagyságrendileg értelmezhetőek csak, és nincsenek benne a már leszigetelt, illetve földkábelbe helyezett szakaszok. A számokból nagyságrendileg kiderül, hogy a mintegy 150 000 belterületi oszlop madárbarát átalakítása mintegy 7,5 milliárd Ft-os nagyságrendű.

2008. november 14.

98


3.3 Külterületi vezetékszakaszok ütközés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Az egyes UTM négyzetekre eső vezetékszakaszok alapján összegeztük az egyes áramszolgáltató vállalatok területére eső vezetékszakaszokat az 5 prioritáskategóriának megfelelően: Ütközés prioritás (km) ELMŰ ÉMÁSZ ELMŰ-ÉMÁSZ összesen DÉMÁSZ E.On ÉDÁSZ E.On DÉDÁSZ E.On TITÁSZ E.On összesen Összesen

5

4

19,6 0,0 19,6 47,6 18,8 0,0 90,7 109,5 176,7

74,6 0,0 74,6 162,6 15,4 0,0 195,9 211,4 448,6

3 6,1 129,0 135,1 349,8 169,6 89,8 658,5 917,9 1 402,9

2 323,7 259,8 583,5 873,5 329,8 460,5 835,0 1 625,4 3 082,4

1 Összesen 1 865,4 2 289,5 6 363,1 6 751,9 8 228,5 9 041,4 7 906,2 9 339,8 9 619,2 10 152,9 7 773,7 8 324,0 7 255,2 9 035,5 24 648,1 27 512,4 40 782,9 45 893,5

17. táblázat Kiszámoltuk, hogy ezen szakaszok megfelelő madárbarát átalakítása milyen nagyságrendű összegekbe kerülhet. Az egyes szakaszok költségbecslésénél a földkábelbe helyezésnél átlagosan 12 millió Ft / km-es kalkulációt, míg a láthatóság növelésnél (pl. firefly felszerelés) átlagosan 600 ezer Ft / km-es kalkulációt használtunk (ld. 2.1.3 fejezet): Ütközés prioritás (földkábel millió Ft) ELMŰ ÉMÁSZ ELMŰ-ÉMÁSZ összesen DÉMÁSZ E.On ÉDÁSZ E.On DÉDÁSZ E.On TITÁSZ E.On összesen Összesen

5 234,9 0,0 234,9 571,1 226,0 0,0 1 088,6 1 314,5 2 120,6

4 895,6 0,0 895,6 1 950,9 185,1 0,0 2 351,4 2 536,5 5 383,1

3 73,6 1 547,6 1 621,2 4 197,9 2 035,5 1 077,3 7 902,6 11 015,4 16 834,5

2

1

Összesen

3 884,8 22 384,7 27 473,6 3 117,4 76 357,6 81 022,6 7 002,2 98 742,3 108 496,2 10 482,5 94 874,8 112 077,3 3 957,5 115 430,8 121 834,9 5 526,4 93 284,1 99 887,8 10 020,4 87 062,7 108 425,6 19 504,3 295 777,6 330 148,3 36 989,0 489 394,6 550 721,8

18. táblázat Ütközés prioritás (láthatóság növelés millió Ft)

5

4

3

ELMŰ ÉMÁSZ ELMŰ-ÉMÁSZ összesen DÉMÁSZ E.On ÉDÁSZ E.On DÉDÁSZ E.On TITÁSZ E.On összesen Összesen

11,7 0,0 11,7 28,6 11,3 0,0 54,4 65,7 106,0

44,8 0,0 44,8 97,5 9,3 0,0 117,6 126,8 269,2

3,7 77,4 81,1 209,9 101,8 53,9 395,1 550,8 841,7

2 194,2 155,9 350,1 524,1 197,9 276,3 501,0 975,2 1 849,4

1 1 119,2 3 817,9 4 937,1 4 743,7 5 771,5 4 664,2 4 353,1 14 788,9 24 469,7

Összesen 1 373,7 4 051,1 5 424,8 5 603,9 6 091,7 4 994,4 5 421,3 16 507,4 27 536,1

19. táblázat

2008. november 14.

99


A fenti számadatok természetesen nagyságrendileg értelmezhetőek csak, és nincsenek benne a már földkábelezett vagy láthatóság növelő eszközökkel felszerelt szakaszok. A táblázatokból látható, hogy a földkábelezés költségigénye a többi megoldáshoz képest rendkívül jelentős, így ezt a megoldást költséghatékonysági szempontból csak a legszükségesebb esetekben javasoljuk. Így például madárvédelmi szempontból a legfontosabb (5-ös) ütközéses prioritású területeken (azaz a túzok legfontosabb hazai populációnak magterületein) lehet indokolt, amely átalakítások költsége mintegy 2,1 milliárd Ft-ba kerül (természetesen ezen területeken már jelentős földkábelezések történtek, így ezeket le kell vonni a kalkulációból). A szabadvezetékek földkábelbe helyezését a madárvédelmi szempontok mellett más természet- és környezetvédelmi szempontok (pl. tájrekonstrukció) is szükségessé teheti, így az ilyen projektek tervezésekor ezt is figyelembe kel venni.

2008. november 14.

100


3.4 Ajánlások a középfeszültségű hálózaton javasolt madárvédelmi beavatkozások ütemezésére Első, és legfontosabb feladat annak elérése (akár jogi úton, akár együttműködési megállapodás keretében), hogy az újonnan kialakításra kerülő, illetve lecserélendő tartóoszlopok eleve madárbarát módon kerüljenek kialakításra, így ezek utólagos és költséges átalakítására ne is legyen szükség. Figyelembe véve a KvVM részéről 2013-ig rendelkezésre álló KEOP forrásokat (mintegy 3,5 milliárd Ft), az Akadálymentes Égbolt Megállapodást aláíró áramszolgáltató vállalatok vállalásait, valamint hogy a prioritásszakaszok egy része már leszigetelésre, illetve átalakításra került az elmúlt 15 évben (minimálisan mintegy 2,5 milliárd Ft értékben) a következő szakaszok madárbarát átalakítását tartjuk minimálisan elérendő célkitűzésnek a 2013-ig (jelenlegi KEOP költségvetési időszak), illetve 2020-ig (Akadálymentes Égbolt Megállapodás teljesítésének határideje) terjedő időszakokban: Időszak

Madárvédelmi Prioritás probléma kategória Áramütés külterületen

2009-2013

Áramütés belterületen

5 4 5

Átalakítás módja Szigetelés vagy csere madárbarát oszloptípusra Szigetelés vagy csere madárbarát oszloptípusra Szigetelés vagy csere madárbarát oszloptípusra

Átalakítások költségbecslése (millió Ft) 1 142 3 468 682

5

Földkábelbe helyezés

2 121

4

Láthatóság növelés

269

Ütközés

Összesen

2014-2020

Áramütés külterületen Áramütés belterületen Ütközés Összesen

Mindösszesen

7 682 3 4 3

Szigetelés vagy csere madárbarát oszloptípusra Szigetelés vagy csere madárbarát oszloptípusra Láthatóság növelés

5 248 1 738 842 7 828 15 510

20. táblázat A fenti minimálisan elérendő célkitűzések mellett természetesen az alsóbb prioritású szakaszok folyamatos madárbarát módon történő átalakításainak is folyni kell, hogy az Akadálymente Égbolt Megállapodás alapvető célkitűzését elérhessük. A jelentésben szereplő prioritáskategóriák felülvizsgálata legkésőbb 2012-ben szükséges.

2008. november 14.

101


Irodalomjegyzék Ebben a záró fejezetben a tanulmány elkészítése során felhasznált, illetve egyéb általunk fontosnak tartott releváns szakmai publikációkat soroltuk fel. Avian Power Line Interaction Committee (APLIC) 1996. Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines – The State of the Art in 1996. Edison Electric Institute and Raptor Research Foundation. Washington, D.C. Avian Powerline Interaction Commitee (APLIC) (2006): Suggested Practices for Avian Protection on Power Lines – The State of the Art in 2006. Edison Electric Institute, APLIC and the Califonia Energy Commission. Washington, D.C. & Sacramento, CA. 227 pp." Bagyura, J., Szitta, T., Sándor, I., Viszló, L., Firmánszky, G., Forgách, B., Boldogh, S. & Demeter, I. (2003): A review of measures taken against bird electrocution in Hungary. In: Abstracts - 6th World Conference on Birds of Prey and Owls; Budapest, Hungary, 18-23 May 2003. World Working Group on Birds of Prey and Owls, Germany. Bevanger, K. 1999. Estimating bird mortality caused by collision and electrocution with power lines: a review of methodology. Pages 29-56 in M. Ferrer and G. F. E. Janss, eds. Birds and power lines: collision, electrocution, and breeding. Quercus, Madrid, Spain. BirdLife International (2004): Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12. Cambridge, UK. 374 pp. Brotons, L., Sierdsema, H. and Newson, S., (2005) Report on the workshop “Spatial modelling of large scale bird monitoring data: towards pan-European quantitative distribution maps”. Bird Census News 18: 30-38. Demeter, I., Bagyura, J., Lovászi, P., Nagy K., Kovács, A. & Horváth, M. (2004): Középfeszültségű szabadvezetékek és madárpusztulás Magyarországon - Tapasztalatok, természetvédelmi követelmények és javaslatok. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest. 30 pp. Devault, T. L., Rhodes, Jr. O. E., Shivik, J. A. (2003): Scavenging by vertebrates: behavioral, ecological and evolutionary perspectives on an important energy transfer pathway in terrestrial ecosystems. Oikos 102: 225-234. Dudás, M. 1999. Távvezetékek és madárpusztulás. Élet és tudomány 23: 720-721. Faragó, S (szerk.) (2002-2003): Magyar Vízivad Közlemények. No. 8-11. NyugatMagyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási Intézet, Magyar Vízivad Kutató Csoport. Sopron. Ferrer, M., Delariva, M., Castroviejo, J. (1991): Electrocution of raptors on power lines in southwestern Spain. Journal of Field Ornithology 62: 181-190. Ferrer, M., and F. Hiraldo. 1992. Man-induced sex-biased mortality in Spanish imperial eagles. Biological Cons. 60:57–60. Ferrer, M. & Janss, G.F.E. (eds.) (1999): Birds and power lines: Collision, electrocution and breeding. Quercus, Madrid. 238 pp. Ferrer, M., Negro, J. 1992. Tendidos electricos y conservación de aves en España; Ardeola 39 (2), 23-27. Haas, D. 1980. Gefährdung unserer Grossvögel durch Stromschlag: eine Dokumentation. Ökologie der Vögel 2: 59-109. Haas, D. & Schürenberg, B. (eds.) (2008): Stromtod von Vögeln. Grundlagen und Standards zum Vogelschutz an Freileitungen. NABU, Germany. 304 pp.

2008. november 14.

102


Hadarics, T. & Zalai, T. (eds.) (2008): Nomenclator Avium Hungariae - Magyarország Madarainak Névjegyzéke - An annoted list of the birds of Hungary. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 278 pp. Hallinan, T. 1922. Bird interference on high tension electric transmission lines. Auk 39:573. Hannum, G., W. Anderson, and M. Nelson. 1974. Power lines and birds of prey. Paper presented at Northwest Electric Light and Power Assoc. Wilson Bull. 85(4):478. Janss, G.F.E., and M. Ferrer. 1999. Mitigation of raptor electrocution on steel power poles. Widl. Soc. Bull. 27:263–267. Janss, G.F.E., and M. Ferrer 2001. Avian electrocution mortality in relation to pole design and adjacent habitat in Spain. Bird Conservation International 11: 3-12. Laboda Z. (szerk.) (2008): Környezetbarát 20 kV-os hálózati elrendezések, fejszerkezetek és hálózati elemek kifejlesztése madárvédelmi szempontok alapján - Kutatási anyagok, adatszolgáltatások összegzése (tervindító tárgyalási anyag). ETV-Erőterv Zrt., Budapest 96 pp. Ledger, J.A. & Annegarn H.J. 1981. Electrocution Hazards to the Cape Vulture (Gyps coprotheres) in South Africa. Biological Conservation 20:15-24. Lehman, R. N., Ansell, A.R., Garrett, M. G., Miller, D. A., Ollendorff, R. R. 1999. Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines: The American Story, Pages 125-144 in M. Ferrer and G. F. E. Janss, eds. Birds and power lines: collision, electrocution, and breeding. Quercus, Madrid, Spain. Lehman, R. N. 2001. Raptor electrocutions on power lines: current issues and outlook. Wildl. Soc. Bulletin 29 (5): 804–813. Lovászi, P. (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Budapest. Markus, M.B. 1972. Mortality of Vultures Caused by Electrocution. Nature, London 238:228. MME, 4. sz. Gömör-Tornai H.Cs. 2000. Középfeszültségű oszlopsorok madárvédelmi felmérése az Aggteleki Nemzeti Park illetékességi területén; Kézirat. Nelson, M.W. and P. Nelson. 1976. Powerlines and Birds of Prey. Idaho Wildlife Review 28(5):3-7 Olendorff, R. R., Miller, A. D., Lehman, R. N. (1981): Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines: the State of the Art in 1981. Raptor Research Foundation, St. Paul, Minnesota. 111 p. Sándor, I. 1993. Anonymus: Középfeszültségű távvezetékek okozta madárpusztulások a Hortobágyi Nemzeti Parkban; kézirat Takács, G. & Demeter I. (2004): Középfeszültségű oszlop-fejszerkezetek madárvédelmi megoldásai. Észak Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat és Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 23 pp. Terhes, A. 2000. Áramütés okozta madárpusztulások középfeszültségű légvezetékeken. Szakdolgozat; Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Állatélettani és Egészségtani Tanszék, Hódmezővásárhely Tóth, P. 2007. Középfeszültségű elektromos szabadvezetékek okozta madárpusztulás a Hevesi Füves Pusztákon. Szakdolgozat; Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen. (http://www.greenfo.hu/adatbazisok/szakdolgozatok_item.php?szd=31) Van Rooyen, C. and Ledger, John A. 1999. Birds and Utility Structures: Developments in Southern Africa. Pages 205-229 in M. Ferrer and G. F. E. Janss, eds. Birds and power lines: collision, electrocution, and breeding. Quercus, Madrid, Spain. Van Rooyen, C. 2000. An Overview of the Eskom-Ewt Strategic Partnership in South Africa. Kézirat.

2008. november 14.

103


Vincze, L. 2000. Madárvédelem a DÉDÁSZ Rt. Hálózatain. Madártávlat 6: 21.

2008. november 14.

104


Melléklet – Részletes költségkalkuláció mintaszakaszonként A II. költségoszlop a Műszaki megoldásnál a / jel után leírt plusz megoldások költségét is tartalmazza. Oszlopazonosító Oszlop-fejszerkezet (vagy fényképnév)

Műszaki megoldás

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

DÉMÁSZ DÉMÁSZ mintaterület: 01 D 01-01 TBH.T20 D 01-02 TBH.T20 D 01-03 TBE.2T20 D 01-04 TBH.2T20 D 01-05

FBBH.2R/R

D 01-06

TBBH.T20.OKL

D 01-07 TBH.ER20 D 01-08 TBBH. ER20 D 01-09 TBH.ER20p D 01-10 TBH.ER20p összesen DÉMÁSZ mintaterület: 02 D02-01 FVE.2R/R.OK. D02-02 TBH.T20 D02-03 TBH.T20 D02-04 TBH.T20 D02-05 TBBH.2T20 D02-06 TBH.T20 D02-07 TBH.T20 D02-08 TBH.T20 D02-09 TBBH.2T20 D02-10 TBH.T20 összesen DÉMÁSZ mintaterület: 03 D03.01 TBH.T20F D03.02 TBH.T20F D03.03 TBBH.2T20 D03.04 TBH.T20F D03.05

FVH.2R/R.OKL

D03.06

TBE.2T20 Otr.állomás,(gép a vez.alatt) TBH.T20F

D03.07 D03.08

2008. november 14.

2db.szfb 2db.szfb 6db.szfb 4db.szfb 4szák. 1db.FAMszig6db.terelőlemez 2db szfb.3db.szák.1db.BSZVszig 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás

6db.szák.+ 1 pár OK kiülő. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 4db.szfb 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 4db.szfb 2db.szfb.

2db.szfb 2db.szfb 4db.szfb 2db.szfb 9db.szák.4db.BSZVszig.6db .terelőlemez / ha gólya van 3db.távtartó 6db.szfb átalakítás / ha gólya van 3db távtartó 2db.szfb

12 400 12 400 37 200 24 800

12 400 12 400 37 200 24 800

169 100

169 100

96 050

96 050

12 400 12 400 13 900 13 900 404 550

12 400 12 400 13 900 13 900 404 550

324 300 12 400 12 400 12 400 24 800 12 400 12 400 12 400 24 800 12 400 460 700

324 300 12 400 12 400 12 400 24 800 12 400 12 400 12 400 24 800 12 400 460 700

12 400 12 400 24 800 12 400

12 400 12 400 24 800 12 400

323 050

386 050

37 200

37 200

143 700

175 200

12 400

12 400

105

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) D03.09 TBH.T20F D03.10 TBH.T20F összesen DÉMÁSZ mintaterület: 04 D04-01 TBH.2T20 D04-02 TBBH.2T20 D04-03 TBH.T20 D04-04 TBH.2T20 D04-05 TBH.2T20 D04-06 FVE. 2ES.L D04-07

FVE.2R

D04-08 TBH.T20 D04-09 TBH.T20 D04-10 TBH.T20 összesen DÉMÁSZ mintaterület: 05 D05-01

FBPE.2R

D05-02 D05-03 D05-04 D05-05 D05-06 D05-07 D05-08 D05-09

TBH.T20 TBH.T20 TBH.T20 TBH.T20 TBH.T20 TBH.T20 TBBE.2T20 OKL TBE.T20 szikraköz Otr.állomás.2R (gép nem a vezeték alatt)

D05-10

Műszaki megoldás

FVE.2R.OKL. Kábel

D06-02 TBH.T20F+LG. TBH.T20F+LG. D06-03 TBH.T20F+LG. D06-04 D06-05 TBBH.2T20 TBH.T20F+LG. D06-06 TBH.T20F+LG. D06-07 TBH.T20F+LG. D06-08 TBH.T20F+LG. D06-09 TBH.T20F+LG. D06-10 Összesen DÉMÁSZ mintaterület: 07 D07-01 TBH.T20F D07-02 TBH.2T20 D07-03 TBH.T20F D07-04 TBH.T20F D07-05 TBH.T20F

2008. november 14.

Költség Ft (II.)

2db.szfb 2db.szfb

12 400 12 400 603 150

12 400 12 400 697 650

4db.szfb 4db.szfb 2db.szfb 4db.szfb 4db.szfb 6db.szák 3db.BSZVszig. 4db.szák.1db.FAMszig 6db.terelőlemez/ha gólya van 6db. Távtartó 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

24 800 24 800 12 400 24 800 24 800 178 800

24 800 24 800 12 400 24 800 24 800 178 800

169 100

232 100

12 400 12 400 12 400 496 700

12 400 12 400 12 400 559 700

132 750

195 750

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 109 350 73 650

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 109 350 73 650

164 700

196 200

554 850

649 350

174 600

206 100

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 286 200

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 317 700

12 400 24 800 12 400 12 400 12 400

12 400 24 800 12 400 12 400 12 400

3db.szák 6db.terelőlemez /ha gólya van 6db.távtartó 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 6db.szfb.3db szák 3db szfb.szikraköz bontás átalakítás / ha gólya van 3db távtartó

összesen DÉMÁSZ mintaterület: 06 D06-01

Költség Ft (I.)

6db szák 3db terelőlemez / ha góla van 3db.távtartó 2db.szfb.leesésgátló bontás 2db.szfb.leesésgátló bontás 2db.szfb.leesésgátló bontás 4db.szfb.leesésgátló bontás 2db.szfb.leesésgátló bontás 2db.szfb.leesésgátló bontás 2db.szfb.leesésgátló bontás 2db.szfb.leesésgátló bontás 2db.szfb.leesésgátló bontás

2db.szfb 4db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

106

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet Műszaki megoldás fényképnév) D07-06 TBH.T20F 2db.szfb D07-07 TBH.T20F 2db.szfb 3db.szfb.a csúcsot is D07-08 TBH.T20F burkolni kell 3db.szfb.a csúcsot is D07-09 TBH.T20F burkolni kell 3db.szfb.a csúcsot is D07-10 TBH.T20F burkolni kell összesen DÉMÁSZ mintaterület: 08 D08-01 TBH.T20 2db.szfb FBPE.ES,fázisforgat D08-02 3db.szák. 4db.BSZVszig ás D08-03 TBH.T20 2db.szfb D08-04 TBH.T20 2db.szfb D08-05 TBH.T20 2db.szfb D08-06 TBH.T20 2db.szfb D08-07 TBH.T20 2db.szfb D08-08 TBH.T20 2db.szfb D08-09 TBH.T20 2db.szfb D08-10 TBH.2T20 4db.szfb összesen DÉMÁSZ mintaterület: 09 D09-01 FVE.2ES/ES. OK. 6db.szák. 1pár OK kiülő. FVH.ES nem 6db.szák.3db.FAMszig.1db. ismerhető fel. D09-02 BSZVszig. Fázisforgatás D09-03 TBH.2T20 4db.szfb 4db.szfb.6db.szák.1db.BSZ D09-04 TBBH.2T20.OKL Vszig D09-05 TBH.T20 2db.szfb D09-06 TBH.T20 2db.szfb D09-07 TBH.T20 2db.szfb D09-08 TBH.T20 2db.szfb D09-09 TBH.T20 2db.szfb D09-10 TBH.T20 2db.szfb összesen DÉMÁSZ mintaterület: 10 D10-01 TBBH.2T20 4db.szfb D10-02 TBBH.2T20 4db.szfb D10-03 TBH.T20 2db.szfb D10-04 TBH.T20 2db.szfb D10-05 TBH.T20 2db.szfb D10-06 TBH.T20 2db.szfb D10-07 TBE.T20 3db.szfb 3db.szák.6db.terelőlemez/ D10-08 FBPE.R ha gólya van 6db.távtartó D10-09 TBH.T20 2db.szfb D10-10 TBH.T20 2db.szfb Összesen

DÉMÁSZ mintaterület 1-10 összesen

2008. november 14.

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

12 400 12 400

12 400 12 400

18 600

18 600

18 600

18 600

18 600

18 600

155 000

155 000

12 400

12 400

118 150

118 150

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 24 800 242 150

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 24 800 242 150

324 300

324 300

192 700

192 700

24 800

24 800

180 600

180 600

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 796 800

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 796 800

24 800 24 800 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400

24 800 24 800 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400

132 750

195 750

12 400 12 400 269 150

12 400 12 400 332 150

4 269 250 4 615 750

107

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév)

Műszaki megoldás

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

ELMŰ ELMŰ mintaterület: 01 TBH.T20. ELMÜ01-01 TBH.T20. ELMÜ01-02 TBH.T20. ELMÜ01-03 TBH.T20. ELMÜ01-04 TBH.T20. ELMÜ01-05 TBH.T20. ELMÜ01-06 ELMÜ01-07

FVE.2R

ELMÜ01-08

FVH.2R

ELMÜ01-09 TBH.2T20 ELMÜ01-10 TBH.2T21 Összesen: ELMŰ mintaterület: 02 ELMÜ02-01

FVE.2R

ELMÜ02-02

TBH.T20.LG.

ELMÜ02-03 ELMÜ02-04

TBH.T20 TBH.T20

ELMÜ02-05

TBH.T20.LG.

ELMÜ02-06

TBH.T20.LG.

ELMÜ02-07

TBH.T20

ELMÜ02-08

TBH.T20.LG.

ELMÜ02-09

TBH.T20.LG.

ELMÜ02-10 TBH.T20 Összesen: ELMŰ mintaterület: 03 ELMŰ03-01 TBH.T20. ELMŰ03-02 TBH.T20. ELMŰ03-03 TBH.T20. ELMŰ03-04 TBH.T20. ELMŰ03-05 TBH.T20. ELMŰ03-06 TBH.T20. ELMŰ03-07 TBH.T20. ELMŰ03-08 TBH.T20.

2008. november 14.

2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 3db.szák.1db.BSZVszig. 6 db. terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó 3db.szák.1db.BSZVszig. 6 db. terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó 4db.szfb 4db.szfb

3db.szák.1db.BSZVszig. 6 db. terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó 3db.szfb./kettő is elég,ha a csúcsról a leesésgátlót leszerelik 2db.szfb 2db.szfb 3db.szfb./kettő is elég,ha a csúcsról a leesésgátlót leszerelik 3db.szfb./kettő is elég,ha a csúcsról a leesésgátlót leszerelik 2db.szfb 3db.szfb./kettő is elég,ha a csúcsról a leesésgátlót leszerelik 3db.szfb./kettő is elég,ha a csúcsról a leesésgátlót leszerelik 2db.szfb

2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400

144 250

207 250

144 250

207 250

24 800 24 800 412 500

24 800 24 800 538 500

144 250

207 250

18 600

13 100

12 400 12 400

12 400 12 400

18 600

13 100

18 600

13 100

12 400

12 400

18 600

13 100

18 600

13 100

12 400 286 850

12 400 322 350

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400

108

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) ELMŰ03-09 TBH.T20. ELMŰ03-10 Értékelhetetlen kép Összesen: ELMŰ mintaterület: 04 ELMÜ04-01 TBH.T20 ELMÜ04-02 TBH.T20. ELMÜ04-03 TBH.T20. ELMÜ04-04 FVH.2KS ELMÜ04-05 FVH.2KS ELMÜ04-06 TBH.T20. ELMÜ04-07 TBH.T20. ELMÜ04-08 TBH.T20. ELMÜ04-09 TBH.T20. ELMÜ04-10 TVH.T20 Összesen: ELMŰ mintaterület: 05 ELMŰ05-01 TBSZE.2T20 ELMŰ05-02

FBE2R

ELMŰ05-03 ELMŰ05-04 ELMŰ05-05 ELMŰ05-06 ELMŰ05-07 ELMŰ05-08

TBSZE.2T20 TBSZE.2T21 TBSZE.2T22 TBSZE.2T23 TBSZE.2T24 TBSZE.2T25

ELMŰ05-09

FBE2R

ELMŰ05-10 TBSZE.T20 Összesen: ELMŰ mintaterület: 06 ELMÜ06-01 TBH.T20. ELMÜ06-02 TBH.T20. ELMÜ06-03 TBH.T20. ELMÜ06-04 TBH.T20. ELMÜ06-05 TBH.T20. ELMÜ06-06 TBH.T20. ELMÜ06-07 TBH.T20. ELMÜ06-08 TBH.T20. ELMÜ06-09 TBH.T20. ELMÜ06-10 TBH.T20. Összesen: ELMŰ mintaterület: 07 Ócsa ELMŰ-07-01 TBH.2T20. ELMŰ-07-02 TBH.2T20. ELMŰ-07-03 TBH.2T20. ELMŰ-07-04 TBH.2T20. ELMŰ-07-05 TBH.2T20. ELMŰ-07-06 TBH.2T20. ELMŰ-07-07 TBH.2T20.

2008. november 14.

Műszaki megoldás

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

2db.szfb 2szfb. (becslés)

12 400 12 400 124 000

12 400 12 400 124 000

2db.szfb 2db.szfb 3db.szfb csúcsra is kell 3db.szák.1dbBSZVszig 3db.szák.1dbBSZVszig 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 3db.szfb csúcsra is kell

12 400 12 400 18 600 83 650 83 650 12 400 12 400 12 400 12 400 18 600 278 900

12 400 12 400 18 600 83 650 83 650 12 400 12 400 12 400 12 400 18 600 278 900

0

0

144 250

207 250

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

144 250

207 250

18 600 307 100

18 600 433 100

2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb.

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 124 000

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 124 000

4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb.

24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800

24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800

le van burkolva 3db.szák.1db.BSZVszig.6db .terelőlemez / ha gólya van 6db.távtartó le van burkolva le van burkolva le van burkolva le van burkolva le van burkolva le van burkolva 3db.szák.1db.BSZVszig.6db .terelőlemez / ha gólya van 6db.távtartó 3db.szfb.

109

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) ELMŰ-07-08 TBH.2T20. ELMŰ-07-09 TBH.2T20. ELMŰ-07-10 TBH.2T20. Összesen: ELMŰ mintaterület: 08 ELMÜ08-01 FBPE.2KS. ELMÜ08-02 TBH.2T20. ELMÜ08-03 TBH.2T20. ELMÜ08-04 TBBH.2T20 ELMÜ08-05 TBH.2T20. ELMÜ08-06 TBH.2T20. ELMÜ08-07 FVH.2KS. L. ELMÜ08-08 FVH.2KS ELMÜ08-09 TBH.2T20. ELMÜ08-10 TBH.2T20. Összesen: ELMŰ mintaterület: 09 ELMÜ09-01 TBE.RP5. ELMÜ09-02 TBE.RP5. ELMÜ09-03 FBE.2R ELMÜ09-04

TVH.ER20.L.

ELMÜ09-05 TBH.RP5.LG. ELMÜ09-06 TBH.RP5.LG. ELMÜ09-07 TVE.T20 ELMÜ09-08 TBSZE.2T20.OK.L. ELMÜ09-09 TBSZE.2T20 ELMÜ09-10 TBH.RP5.LG. Összesen: ELMŰ mintaterület: 10 ELMÜ10-01

FVE.2R (TMOK)

ELMÜ10-02 ELMÜ10-03 ELMÜ10-04 ELMÜ10-05 ELMÜ10-06 ELMÜ10-07 ELMÜ10-08 ELMÜ10-09 ELMÜ10-10 Összesen:

TBE.2T20.OK.L. TBE.2T20 . TBE.2T20 . TBSZE.2T20. TBE.2T20 TBE.2T21 TBE.2T22 TBE.2T23 TBE.2T24

Műszaki megoldás

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb.

24 800 24 800 24 800 248 000

24 800 24 800 24 800 248 000

3db.szák.1db.BSZVszig 4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb. 6db.szák.2db.BSZVszig 3db.szák.1db.BSZVszig 4db.szfb. 4db.szfb.

83 650 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 167 300 83 650 24 800 24 800 508 200

83 650 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 167 300 83 650 24 800 24 800 508 200

18 600 18 600 30 100

18 600 18 600 30 100

96 050

96 050

12 400 12 400 0 0 0 12 400 200 550

12 400 12 400 0 0 0 12 400 200 550

60 600

123 600

109 350 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 467 550

109 350 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 530 550

3db.szfb 3db.szfb 3db.szfb.1db.BSZVszig. 2db.szfb.3db.szák. 1db.BSZVszig. 2db.szfb 2db.szfb le van burkolva le van burkolva,átalakítva le van burkolva 2db.szfb

6db.terelőlemez / ha gólya van 6db.távtartó 6db.szfb.3db.szák. 6db.szfb. 6db.szfb. 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb

ELMÜ mintaterület 1-10

2 957 650 3 308 150

ÉMÁSZ ÉMÁSZ mintaterület: 01 363 TBE.2T20 365 TBBE.(2+2)T20 366 TBE.2T20

2008. november 14.

6db.szfb papucs /egyedi burkolat 6db.szfb

37 200 36 400 37 200

37 200 85 000 37 200

110

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet Műszaki megoldás fényképnév) 367 TBE.T20.szikraköz 3db.szfb.szikraköz bontás 6db.szák.2db.BSZVszig.6db 368 FVH.2R/R. OK.L. .terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó 369 TBE.2T20 6db.szfb 370 TBE.2T20 6db.szfb 3db.szák.1db.BSZVszig.6db 371 FBE.2R . Terelőlemez/ ha gólya van 3db.távtartó 372 TBH.T20 2db.szfb 373 TBH.T20 2db.szfb összesen ÉMÁSZ mintaterület: 02 G-1 TBE.2T20 6db.szfb G-2 TBH.2T20.szikraköz 4db.szfb.szikraközbontás G-2262 FVE.2R/R.OK 6db.szák 1 pár madár kiülő. G-387 TBH.T20 2db.szfb G-388 TBH.T20 2db.szfb G-389 TBBE.T20. L. 3db.szák.3db.szfb. G-390 TBH.T20 2db.szfb G-391 TBH.T20 2db.szfb G-392 TBH.T20 2db.szfb átalakítás /ha gólya van G-trafó Otr (FOTR)2R 3db.távtartó összesen ÉMÁSZ mintaterület: 03 N-1 FBPE.2R/R. OK. 6db.szák 1 pár madár kiülő. N-2 TBH.T20 2db.szfb N-3 TBH.T20 2db.szfb 3db.szfb csúcsot is burkolni N-4 TBH.T20 kell 3db.szfb csúcsot is burkolni N-5 TBH.T20 kell 3db.szfb csúcsot is burkolni N-6 TBH.T20 kell 3db.szfb csúcsot is burkolni N-7 TBH.T20 kell 3db.szfb csúcsot is burkolni N-8 TBH.T20 kell N-9 TBH.2T20 4db. Szfb. N-10 TBH.2T20 4db. Szfb. összesen ÉMÁSZ mintaterület: 04 3db.szfb csúcsot is burkolni L-1 TBH.T20 kell L-2 TBBH.2T20 4db.szfb L-437 TBH.T20 2db.szfb L-438 TBH.T20 2db.szfb 3db.szák. FBPE.2R/R. 3db.BSZVszig.6db.terelőlem L-439 fázisforgatás ez/ ha gólya van6db.távtartó

2008. november 14.

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

21 600

21 600

144 250

207 250

37 200 37 200

37 200 37 200

144 250

207 250

12 400 12 400 520 100

12 400 12 400 694 700

37 200 27 800 324 300 12 400 12 400 90 750 12 400 12 400 12 400

37 200 27 800 324 300 12 400 12 400 90 750 12 400 12 400 12 400

143 700

174 500

685 750

716 550

324 300 12 400 12 400

324 300 12 400 12 400

18 600

18 600

18 600

18 600

18 600

18 600

18 600

18 600

18 600

18 600

24 800 24 800 491 700

24 800 24 800 491 700

18 600

18 600

24 800 12 400 12 400

24 800 12 400 12 400

167 500

230 250

111

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) L-440 TBE.T20 L-441 TBE.T20 L-442 FBPE.R. L-443 TBH.T20 L-444-4133 FBPE.T20. OK.L. összesen ÉMÁSZ mintaterület: 05 M-1 FBPE.2R/R M-2 TBE.T20. M-3 TBE.T20. M-4 TBE.T20. M-5 TBE.T20. M-6 TBE.T20. TBBE.üvegszig.OK.L M-312 . M-313 TBH.ER20. M-314 TBH.ER20. M-315 TBH.2T20+üveg összesen ÉMÁSZ mintaterület: 06 Et. 06-01 TBH.2T20 Et. 06-02 TBSZE.2T20.L. Et. 06-03 TBH.2ER20 Et. 06-04

FVH.2R/R

Et. 06-05 TBH.ER20. Et. 06-06 TBH.ER20. Et. 06-07 TBH.ER20. Et. 06-08 TBH.ER20. Et. 06-09 TBH.ER20. Et. 06-10 TBH.ER20. összesen ÉMÁSZ mintaterület: 07 Fall.07-01 Ffgúla.R T20terelő Fall.07-02 Fall.07-03 Fall.07-04 Fall.07-05 Fall.07-06 Fall.07-07 Fall.07-08 Fall.07-09 Fall.07-10

Műszaki megoldás 3db.szfb 3db.szfb 3db.szák 2db.szfb 6db.szfb.6db. Szák

Költség Ft (II.)

18 600 18 600 18 600 12 400 181 500 485 400

18 600 18 600 18 600 12 400 181 500 548 150

72 150 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600

72 150 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600

6db.szfb.6db.szák.

181 500

181 500

2db.szfb 2db.szfb 4db.szfb

12 400 12 400 24 800 396 250

12 400 12 400 24 800 396 250

4db.szfb 6db.szfb.3db.szák 4dbszfb 3szák.1db BSZVszig.6db.terelőlemez/ ha gólya van 6db.távtartó 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

24 800 109 350 24 800

24 800 109 350 24 800

144 250

207 250

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 377 600

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 440 600

106 500

106 500

0

0

396 450

396 450

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3db.szák 3db.szfb 3db.szfb 3db.szfb 3db.szfb 3db.szfb

3db.szák.3db BSZVszig szükségtelen,nincs TFH.T20 földpotenciál FBE.2R.OK(TMOKlé 9db.szák.mozgósor csupasz ges) marad.1 pár madárkiülő szükségtelen,nincs TFH.2T20 földpotenciál szükségtelen,nincs TFH.2T20. földpotenciál szükségtelen,nincs Ffgúla.R T20terelő földpotenciál szükségtelen,nincs TFH.2T20 földpotenciál szükségtelen,nincs TFH.T20 földpotenciál szükségtelen,nincs TFH.T21 földpotenciál TFH.2T20 szükségtelen,nincs

2008. november 14.

Költség Ft (I.)

112


Műszaki megoldás

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

földpotenciál Összesen ÉMÁSZ mintaterület: 08 Otr(VOTR)gép a Szil.08-01 vez.alatt Szil.08-02

TFH.2T20

Szil.08-03

FFFE.2R.OK.

Szil.08-04

TFH.(2+2)T20

Szil.08-05

TFH.T20

Szil.08-06

TFH.T20.

Szil.08-07 Szil.08-08

Értékelhetetlen Értékelhetetlen

Szil.08-09

TFH.T20.

Szil.08-10

TFH.T20.

Összesen ÉMÁSZ mintaterület: 09 N.ujf.09-01 Otr, N.ujf.09-02 TBH.T20 N.ujf.09-03 TBH.T20. N.ujf.09-04 TBH.T20. N.ujf.09-05 TBBE.T20 OK.L. N.ujf.09-06

FFFE.R.

N.ujf.09-07 TBH.ER20p N.ujf.09-08 TBH.ER20p N.ujf.09-09 TBH.ER20p N.ujf.09-10 TBH.ER20p összesen ÉMÁSZ mintaterület: 10 Brna10-01

TBBH.(1+1)T20

Brna10-02 Brna10-03 Brna10-04

TBH.T20. TBH.T20. TBH.T20.

Brna10-05

FBH.R

Brna10-06 Brna10-07 Brna10-08 Brna10-09 Brna10-10 összesen

TBH.T20. TBH.T20. TBH.T20. TBBH.T20 TBH.T20.

ÉMÁSZ mintaterület 1-10

2008. november 14.

átalakítás /ha gólya van 3db.távtartó szükségtelen,nincs földpotenciál 6db.szák.OK kiülő szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál

szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál

le van védve 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 3db.szfb.6db.szák. 3db.szák.1dbBSZVszig.6db terelőlemez/ha gólya van 6db.távtartó 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás

papucsozás mindkét kart/ vagy különleges burkolat 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 3db.szák.1db.BSZVszig.6db .terelőlemez/ ha gólya van 6db.távtartó 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

502 950

502 950

143 700

174 200

0

0

324 600

324 600

0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0

0

0

0

468 300

498 800

0 12 800 12 800 12 800 162 900

0 12 800 12 800 12 800 162 900

144 250

207 250

13 900 13 900 13 900 13 900 401 150

13 900 13 900 13 900 13 900 464 150

36 400

85 000

12 400 12 400 12 400

12 400 12 400 12 400

144 250

207 250

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 279 850

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 391 450

4 609 050 5 145 300

113


Műszaki megoldás

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

E.On DÉDÁSZ DÉDÁSZ mintaterület: 01 D01-01

D01-02

3db.szák. 1db.BSZVszig. 3db.terelőlemez,/ha gólya van 3db.távtartó átalakítás .korlátozót Otr.állomás.2R. (gép áthelyezni / ha gólya van a vezeték alatt) 3db.távtartó

FVE.2R

D01-03

TBBE.2T20.OKL

6db.szák. 6db.szfb

D01-04

TBE.2T20

D01-05

TVH.(2+2)T20

D01-06 D01-07 D01-08

TBH.2T20 TBH.2T20 TBH.T20

D01-09

FBPE.2R

6db.szfb. papucsozás / vagy különleges burkolat 4db.szfb. 4db.szfb. 2db. szfb. 3db.szák.6db. Terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó 4db.szfb.

D01-10 TBH.2T20 összesen DÉDÁSZ mintaterület: 02 D02-01 TFH.T20 D02-02 TFH.T20 D02-03 TBSZE.T20.OKL D02-04 TFH.T20 D02-05 TFH.T20 D02-06 TFH.T20 D02-07 TFH.T20 D02-08 TFH.T20 D02-09 TFH.T20 D02-10

FVH.2R/R.OKL

összesen DÉDÁSZ mintaterület: 03 D03-01 TBH.T20 D03-02 TBH.T20 D03-03 TBH.T20 D03-04 TBH.T20 TBBH.2T20 (nem D03-05 dupla) D03-06 TBH.T20 TBBH.2T20 (nem D03-07 dupla) D03-08

FBPE.2R

D03-09 D03-10 összesen

TBH.T20 TBH.T20

2008. november 14.

2db.szfb. 2db.szfb. 3db.szfb. 3db.szák. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 9db.szák.4db.BSZVszig.6db . Terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó

2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. papucsozás / vagy különleges burkolat 2db. szfb. papucsozás / vagy különleges burkolat 3db.szák.6db,terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó 2db.szfb. 2db.szfb.

144 250

207 250

182 500

214 000

181 500

181 500

37 200

37 200

36 400

85 000

24 800 24 800 12 400

24 800 24 800 12 400

132 750

195 750

24 800 801 400

24 800 1 007 500

11 600 11 600 75 900 11 600 11 600 11 600 11 600 11 600 11 600

11 600 11 600 75 900 11 600 11 600 11 600 11 600 11 600 11 600

248 500

248 500

417 200

417 200

12 400 12 400 12 400 12 400

12 400 12 400 12 400 12 400

36 400

85 000

12 400

12 400

36 400

85 000

132 750

195 750

12 400 12 400 292 350

12 400 12 400 452 550

114

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet Műszaki megoldás fényképnév) DÉDÁSZ mintaterület: 04 D04-01 TBH.2ER20 4db.szfb 6db.szák D04-02 TVH.ER20.OKL 2db.szfb.szikraközbontás D04-03 TBH.ER20 2db.szfb. D04-04 TBH.ER20 2db.szfb. D04-05 TBBH.E20.L 2db.szfb. 3db.szák. D04-06 FBE.2R.OK 6db.szák.+Ok kiülő D04-07 TBE.2T20 6db.szfb. D04-08 FBE.2R. 3db.szák. 1db.BSZVszig Otr.állomás.2R. (gép átalakítás / ha gólya van D04-09 nem a vezeték alatt) 3db.távtartó D04-10 TBH.ER20 2db.szfb. összesen DÉDÁSZ mintaterület: 05 D05-01 TBH.T20 2db.szfb D05-02 TBH nem értékelhető 2db.szfb 3db.szák.1db.BSZVszig.3db D05-03 FVH.2R .terelőlemez./ ha gólya van 3db.távtartó D05-04 TBSZE.T20 3db. szfb. D05-05 TBSZE.T20 3db. szfb. D05-06 TBSZE.T20 3db. szfb. D05-07 TBSZE.T20 3db. szfb. D05-08 TBSZE.T20 3db. szfb. D05-09 TBSZE.T20 3db. szfb. D05-10 TBSZE.T20 3db. szfb. összesen DÉDÁSZ mintaterület: 06 D06-01 TBSZE.T20 3db.szfb D06-02 TBSZE.T20 3db.szfb 3db.szák.1db.BSZVszig.3db D06-03 FBE.2R .terelőlemez/ha gólya van3db.távtartó D06-04 TBSZE.T20 3db.szfb D06-05 TBSZE.T20 3db.szfb D06-06 TBSZE.T20 3db.szfb D06-07 TBSZE.T20 3db.szfb D06-08 TBSZE.T20 3db.szfb D06-09 TBSZE.T20 3db.szfb D06-10 TBSZE.T20 3db.szfb összesen DÉDÁSZ mintaterület: 07 D07-01 TBH.2T20 4db.szfb 3db.szák. 1db.BSZVszig. 3db.terelőlemez / ha gólya D07-02 FVH.2R van 3db.távtartó D07-03 TBH.T20 2db. szfb. D07-04 TBH.T20 2db. szfb.

2008. november 14.

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

24 800

24 800

159 700

159 700

12 400 12 400 72 150 324 300 37 200 83 650

12 400 12 400 72 150 324 300 37 200 83 650

143 700

175 200

12 400 882 700

12 400 914 200

12 400 12 400

12 400 12 400

144 250

207 250

18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 299 250

18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 362 250

18 600 18 600

18 600 18 600

144 250

207 250

18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 311 650

18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 18 600 374 650

24 800

24 800

144 250

207 250

12 400 12 400

12 400 12 400

115

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) D07-05

FVH.2R

D07-06 D07-07

TBH.T20 TBH.T20

D07-08

FVH.2R

D07-09 TBH.T20 D07-10 TBH.T20 összesen DÉDÁSZ mintaterület: 08 D08-01 D08-02 D08-03 D08-04 D08-05 D08-06 D08-07 D08-08 D08-09 D08-10

Műszaki megoldás 3db.szák. 3db BSZVszig.6db.terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó. 2db. szfb. 2db. szfb. 3db.szák. 3db BSZVszig.6db.terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó. 2db. szfb. 2db. szfb.

12db.szfb.6db szák.2db.BSZVszig dupla FBPE.(2+2)T20.OKL papucs.6db.szfb.6db.szák. TBH.2T20. 4db.szfb. TBH.2T20. 4db.szfb. TBH.2T20. 4db.szfb. TBH.2T20. 4db.szfb. TBH.2T20. 4db.szfb. TBH.2T20. 4db.szfb. TBH.2T20. 4db.szfb. 12db.szfb.6db FBPE. 2T20.OKL szák.2db.BSZVszig FBPE. 2T20.OKL

összesen DÉDÁSZ mintaterület: 09 D09-01

FBE.2R

D09-02

FBE.2R

D09-03 TBH.T20 D09-04 FBPE.T20.OKL D09-05 TBH.T20 D09-06 TBH.T20 D09-07 TBH.T20 D09-08 TBH.T20 D09-09 TBH.2T20 D09-10 TBH.2T20 összesen DÉDÁSZ mintaterület: 10 D10-01 TVH.T20.OKL D10-02 TBH.ER20 D10-03 TBH.ER20 D10-04 TBH.ER20 D10-05 TBH.ER20 D10-06 TBH.ER20 D10-07 TBH.ER20 D10-08 TBH.ER20

2008. november 14.

3db.szák.3db.BSZVszig.3db .terelőlemez/ha gólya van3db.távtartó 3db.szák.1db.BSZVszig.3db .terelőlemez/ha gólya van3db.távtartó 2db.szfb 6db.szfb 6db.szák. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 4db.szfb. 4db.szfb.

3db.szfb. 6db.szák. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. Szikraköz bontás 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. Szikraköz bontás 2db.szfb.

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

144 250

207 250

12 400 12 400

12 400 12 400

144 250

207 250

12 400 12 400 531 950

12 400 12 400 720 950

241 700

241 700

217 900

217 900

24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800

24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800 24 800

241 700

241 700

874 900

874 900

136 950

168 450

144 250

207 250

12 400 181 500 12 400 12 400 12 400 12 400 24 800 24 800 574 300

12 400 181 500 12 400 12 400 12 400 12 400 24 800 24 800 668 800

162 900 12 400 11 600 15 400 12 400 12 400 15 400 12 400

162 900 12 400 11 600 15 400 12 400 12 400 15 400 12 400

116

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet Műszaki megoldás fényképnév) D10-09 TBH.ER20 2db.szfb. D10-10 TBH.ER20 2db.szfb. Szikraköz bontás összesen

DÉDÁSZ 1-10 mintaterület összesen

Költség Ft (I.) 12 400 15 400 282 700

Költség Ft (II.) 12 400 15 400 282 700

5 268 400 6 075 700

E.On ÉDÁSZ ÉDÁSZ mintaterület. 01 ÉD01-01 TFSZE.T20 ÉD01-02 TFFSZE.T20 ÉD01-03

FVE.2R. L.

ÉD01-04

FVE.2R. OK.

ÉD01-05

TFFH.T20

ÉD01-06

TFFH. 2T20

ÉD01-07

TFH.T20

ÉD01-08

TFH.T21

ÉD01-09

TFH.T22

ÉD01-10

TFFH.T20

összesen ÉDÁSZ mintaterület. 02 ÉD02-01 TBSZE.T20 OK.L. ÉD02-02 TBH.T20 ÉD02-03 TBH.T21 ÉD02-04 TBH.T22 ÉD02-05 TBH.T23 ÉD02-06 TBBH.T20 ÉD02-07 TBBH.T21 ÉD02-08 TBBH.T22 ÉD02-09 TBBH.T23 ÉD02-10 FBBH.R összesen ÉDÁSZ mintaterület. 03 Otr. (gép nem a ÉD03-01 vezeték alatt) ÉD03-02 TBE.T20.szikraköz ÉD03-03 FBBE.R.OK. ÉD03-04

TVE.2T20.L.

ÉD03-05 ÉD03-06 ÉD03-07

TBH.T20 TBH.T21 TBH.T22

ÉD03-08

FVH.2R

2008. november 14.

3db.szfb 3db.szfb 6db.szák.1db.BSZVszig.6db .terelőlemez/ha gólya van 6db.távtartó 6db.szák. 1 pár OK kiülő szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál

3db.szfb.6db.szák 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 3db.szák.1db. BSZVszig.

átalakítás / ha gólya van 3db távtartó 3db.szfb.szkraköz bontás 6db.szák.1 pár OK kiülő 6db.szfb.3db.szák. 1db.BSZVszig. 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 3db.szák 1db.BSZVszig.6db.terelőlem ez. / ha gólya van

18 600 18 600

18 600 18 600

216 400

279 400

324 300

324 300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

577 900

640 900

162 900 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 83 650 345 750

162 900 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 83 650 345 750

164 700

196 200

21 600 324 300

21 600 324 300

120 850

120 850

12 400 12 400 12 400

12 400 12 400 12 400

144 250

207 250

117


Műszaki megoldás

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

6db.távtartó

ÉD03-09

FVH.2R/R

ÉD03-10 TBH.T20 összesen ÉDÁSZ mintaterület. 04 ÉD04-01 TBH.2T20 ÉD04-02 TBH.T20 ÉD04-03

FVH.2R/R

ÉD04-04

FVH.2R/R

ÉD04-05 TBH.T20 ÉD04-06 TBH.T21 ÉD04-07 TBH.T22 ÉD04-08 TBBH.T20 ÉD04-09 TBH.T20 ÉD04-10 TBH.T21 összesen ÉDÁSZ mintaterület. 05 ÉD05-01 TBH.T20 ÉD05-02 TBE.2T20 ÉD05-03 TBE.2T20.OK.L. ÉD05-04 TBE.2T20 ÉD05-05 TBE.2T21 Otr.2R (gép vezeték ÉD05-06 alatt) ÉD05-07 TBE.2T20 ÉD05-08 TBH.T20 ÉD05-09 TBE.T20 ÉD05-10 TBE.T20 összesen ÉDÁSZ mintaterület. 06 D06-01

FVE.2R.OK. + L.

D06-02 D06-03 D06-04 D06-05 D06-06 D06-07 D06-08 D06-09

TBH.2T20 TBH.T20 TBH.T21 TBH.T22 TBH.T23 TBH.T24 TBH.T25 TBH.2T20

2008. november 14.

3db.szák 1db.BSZVszig.6db.terelőlem ez. / ha gólya van 6db.távtartó 2db.szfb

6db.szfb 2db.szfb 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

2db.szfb 6db.szfb 6db.szfb.6db.szák. 6db.szfb 6db.szfb átalakítás / ha gólya van 3db távtartó 6db.szfb 2db.szfb 3db.szfb 3db.szfb

9db.szák.2db.BSZVszig.1 pár OK kiülő 6db.szfb 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 6db.szfb

144 250

207 250

12 400 969 550

12 400 1 127 050

37 200 12 400

37 200 12 400

144 250

207 250

144 250

207 250

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 18 600 418 700

12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 18 600 544 700

12 400 37 200 181 500 37 200 37 200

12 400 37 200 181 500 37 200 37 200

143 000

174 500

37 200 12 400 18 600 18 600 535 300

37 200 12 400 18 600 18 600 566 800

419 450

419 450

37 200 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 37 400

37 200 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 37 400

118

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) D06-10

FVH.2R

összesen ÉDÁSZ mintaterület. 07 D07-01 TVE.2T20 D07-02 TBE.2T20 D07-03

FBE.2R

D07-04 TVE.2T20 D07-05 TBE.2T20 D07-06 TVE.2T20 D07-07 TBE.2T20 D07-08 TVE.2T20 D07-09 TBE.2T20 D07-10 TVE.2T20 összesen ÉDÁSZ mintaterület. 08 TBH.T20F(pótszerelv D08-01 ény)+T20 TBH.T20F(pótszerelv D08-02 ény)+T21 TBH.T20F(pótszerelv D08-03 ény)+T22 D08-04

FVH.2R

D08-05

FVH.2R

D08-06 D08-07 D08-08 D08-09 D08-10

TBH.T20F (pótszerelvény) TBH.T20F (pótszerelvény) TBH.T20F (pótszerelvény) TBH.T20F (pótszerelvény) TBH.T20F (pótszerelvény)

összesen ÉDÁSZ mintaterület. 09 D09-01 TBH.betonkar.2ER35 D09-02 TBH.betonkar.2ER35 D09-03 TBH.betonkar.2ER35 D09-04 TBH.betonkar.2ER35 D09-05 TBH.betonkar.2ER35 D09-06 TBH.betonkar.2ER35 D09-07 TBH.betonkar.2ER35 D09-08 TBH.betonkar.2ER35

2008. november 14.

Műszaki megoldás 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó

6db.szfb 6db.szfb 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 3dbtávtartó 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb 6db.szfb

2db.bszf.A pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni 2db.bszf.A pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni 2db.bszf.A pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó 3db.szák.1db.BSZVszig.6db .terelőlemez./ha gólya van 6db.távtartó papucs,a pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni papucs,a pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni papucs,a pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni papucs,a pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni papucs,a pótszerelvényes szigetelőt nem lehet burkolni

4db.szfb speciális 4db.szfb speciális 4db.szfb speciális 4db.szfb speciális 4db.szfb speciális 4db.szfb speciális 4db.szfb speciális 4db.szfb speciális

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

144 250

207 250

712 700

775 700

37 200 37 200

37 200 37 200

144 250

207 250

37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 479 050

37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 37 200 542 050

12 400

12 400

12 400

12 400

12 400

12 400

144 250

207 250

144 250

207 250

18 200

18 200

18 200

18 200

18 200

18 200

18 200

18 200

18 200

18 200

416 700

517 900

40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000

40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000

119

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) D09-09 TBH.betonkar.2ER35 D09-10 TBH.betonkar.2ER35 összesen ÉDÁSZ mintaterület. 10 D10-01 TBE.T20p D10-02 TBE.T20p D10-03 TBE.T20p D10-04 TBE.T20p D10-05 TBH.T20p D10-06 TBH.T20p D10-07 TBH.T20p D10-08 TBE.T20p D10-09 TBE.T20p D10-10 TBH.T20p összesen

Műszaki megoldás

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

4db.szfb speciális 4db.szfb speciális

40 000 40 000 400 000

40 000 40 000 400 000

3db.szfb.pótszál bontás 3db.szfb.pótszál bontás 3db.szfb.pótszál bontás 3db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás 3db.szfb.pótszál bontás 3db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás

18 600 18 600 18 600 18 600 12 400 12 400 12 400 18 600 18 600 12 400 161 200

18 600 18 600 18 600 18 600 12 400 12 400 12 400 18 600 18 600 12 400 161 200

ÉDÁSZ mintaterület 1-10

4 692 700 5 104 247

E.On TITÁSZ TITÁSZ mintaterület: 01 9611 TBH.TS-24.

2db.szfb. 6db.szák.2db.BSZVszig.4db .terelőlemez/ ha gólya van 4db.távtartó 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb.3db.szák 3db.szfb 2db.szfh

9612

FVE.R/KS. L.

9614 9615 9616 9617 9618 9619 9620

TBH.TS-24. TBH.TS-24. TBH.TS-24. TBH.TS-24. TBBH.TS-24.L. TBE.ER20 TBH.TS-24. TBH.T20+ER20.szikr 4db.szfb.szkraköz bontás aköz

9625

összesen TITÁSZ mintaterület: 02 9602 TBE.TS24 9603 TBE.TS25 9604

FBPE.R

9605 FBBH."R/R 9606 Otr.átmenő 9607 TBE.T20 9608 TBE.T21 9609 TBE.T22 9610 TBE.T23 9610 TBE.T24 összesen TITÁSZ mintaterület: 03 9682

Otr.(VOTR)

2008. november 14.

2dbszfb 2dbszfb 3db.szák.6db.terelőlemez/ha gólya van 6db.távtartó 3db.szák.1db.BSZVszig átalakítás 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

átalakítás, korlátozókat áthelyezni.3db.terelőlemez/ ha gólya van 3db.távtartó

12 400

12 400

207 700

249 700

12 400 12 400 12 400 12 400 84 550 18 600 12 400

12 400 12 400 12 400 12 400 84 550 18 600 12 400

27 800

27 800

413 050

455 050

12 400 12 400

12 400 12 400

132 750

195 750

83 650 143 700 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 446 900

83 650 143 700 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 509 900

180 000

211 150

120

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) 9683 FVE.2R/R.OK 9684 TBH.2TS 9685 TBH.TS 9686 TBH.TS 9687 TBH.TS 9688 TBH.TS 9689 TBH.TS 9690 TBH.TS 9691 TBH.TS összesen TITÁSZ mintaterület: 04 9576 TBH.ER20 9577

FVH.2R.távtartó

9578 9579 9580 9581 9582 9583 9587 9588

TBH ER20p TBH ER20p TBH ER20p TBH ER20p TBH.TS24 TBH.TS25 TBH.TS26 TBH.TS27

9590

Otr.(FOTR)

Műszaki megoldás 6db.szák.OK kiülő 4db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

2dbszfb. 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db terelőlemez 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. átalakítás / ha gólya van 3db távtartó

összesen TITÁSZ mintaterület: 05 9591

FBPE.2R

9593 9594

TBE.TS24 TBE.TS25

9695

FBPE.T20.OK.L.

9596

FFFE.R.

9597

TFH.ER20

9599

TFFH.2ER20

9600

TFFH.2ER21

9601

TFFH.2ER22

3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó 3db.szfb 3db.szfb 6db.szfb.6db.szák.1db.BSZ Vszig 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez./ ha gólya van 6db.távtartó szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál szükségtelen,nincs földpotenciál

összesen TITÁSZ mintaterület: 06 9692

TBH.ER35

9693

FVH. Vegyes

9694

TBH.ER35.

2008. november 14.

Papucs,/ vagy speciális burkolat 3db.szák.1db.BSZVszig. 6db.terelőlemez Papucs,/ vagy speciális burkolat

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

324 300 24 800 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 615 900

324 300 24 800 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 12 400 647 050

12 400

12 400

144 250

144 250

13 900 13 900 13 900 13 900 12 400 12 400 12 400 12 400

13 900 13 900 13 900 13 900 12 400 12 400 12 400 12 400

143 700

175 200

405 550

437 050

144 250

207 250

18 600 18 600

18 600 18 600

193 000

193 000

144 250

207 250

0

0

0

0

0

0

0

0

518 700

644 700

18 200

25 000

144 250

144 250

18 200

25 000

121

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) 9695

TBH.ER35.

9696

TBH.ER35.

9698

TBH.ER35.

9699

TBH.ER35.

9700

TBH.ER35.

9701

TBH.ER35.

9704

TBH.ER35.

összesen TITÁSZ mintaterület: 07 9706 FVH.KS Otr.(gép nem a 9707 vezeték alatt) 9708 TBBE.2TS24 9709 TBE.TS24 9710 FBPE.TS24.L. 9711 TBH.TS24 9712 TBH.TS25 9713 TBH.TS26 9714 FVH.KS 9715 TBH.TS24 összesen TITÁSZ mintaterület: 08 9626

TBH.(1+1)T20. OK.L.

9627

(mérés)egyedi. FVE.KS.OK. (TMOK)fázisforg. TBE.T20 TBE.T21 Otr.(átmenő) TBH.T20

9628 9629 9629 6930 9631

TBE.(1+1)T20

9632 TBE.T20 9633 TBH.T20 9633 TBH.T20 összesen TITÁSZ mintaterület: 09 9634 TBE.2T20. 9634 TBE.2T20. 9635 TBE.2T20. 9636 TBH.T20 9637 TBH.T20. 9638 TBH.T20.

2008. november 14.

Műszaki megoldás Papucs,/ vagy speciális burkolat Papucs,/ vagy speciális burkolat Papucs,/ vagy speciális burkolat Papucs,/ vagy speciális burkolat Papucs,/ vagy speciális burkolat Papucs,/ vagy speciális burkolat Papucs,/ vagy speciális burkolat

6db.szák.5db.BSZVszig átalakítás / ha gólya van 3db távtartó 6db.szfb 3db.szfb. 6db.szfb.3db.szák. 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb. 3db.szák.1db.BSZVszig. 2db.szfb.

3db.szák.papucs/egyedi burkolat 1dbszfb.6db.szák. 6db.szák.3db.BSZVszig. 3db.szfb. 3db.szfb. 2db.szfb.3db.szák.BSZV vezetékelés 3db.egyedi burkolat./ vagy keresztartócsere.3db fszb 3db.fszb. 2db.fszb. 3db.fszb.

6db.fszb. 6db.fszb. 6db.fszb. 2db.szfb 2db.szfb 2db.szfb

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

18 200

25 000

18 200

25 000

18 200

25 000

18 200

25 000

18 200

25 000

18 200

25 000

18 200

25 000

308 050

369 250

201 800

201 800

164 700

196 200

37 200 18 600 109 350 12 400 12 400 12 400 83 650 12 400 664 900

37 200 18 600 109 350 12 400 12 400 12 400 83 650 12 400 696 400

108 550

193 550

150 500

150 500

178 800

178 800

18 600 18 600

18 600 18 600

110 000

110 000

85 000

250 000

18 600 12 400 18 600 719 650

18 600 12 400 18 600 969 650

37 200 37 200 37 200 12 400 12 400

37 200 37 200 37 200 12 400 12 400

122

Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a KvVM Fejlesztési Igazgatóság megbízásából a KIOP Technikai Segítségnyújtás forrás terhére az Európai Unió társfinanszírozásával Oszlopazonosító (vagy Oszlop-fejszerkezet fényképnév) FVE.2R/KS.OK. 9639 Kábel 9640 TBH.TS24 FVH.R/KS.L. +kábel 9641 (BSZV) 9642 TBH.TS24 összesen TITÁSZ mintaterület: 10 Otr.R(gép a vezeték 9646 alatt) 9647 TBH.TS24 9648 FBB.R.OK. 9649 TBH.TS24 9650 TBE.TS24 9658 FBPE.TS24.L. 9662 TBH.ER20.p 9667 TBH.ER20. 9668 TBH.ER20. 9680 TBH.ER20. összesen

TITÁSZ mintaterület 1-10

2008. november 14.

Műszaki megoldás 1db.BSZVszig.6db.terelőlem ez 2db.szfb

Költség Ft (I.)

Költség Ft (II.)

72 100

72 100

12 400

12 400

6db.szák.

37 200

37 200

2db.szfb

12 400 134 100

12 400 134 100

143 700

175 200

12 400 0 12 400 18 600 109 350 13 900 12 400 12 401 12 402 347 553

12 400 0 12 400 18 600 109 350 13 900 12 400 12 401 12 402 379 053

átalakítás / ha gólya van 3db távtartó 2db.szfb Át van alakítva 2db.szfb 3db.szfb 6db.szfb.3db.szák 2db.szfb.pótszál bontás 2db.szfb. 2db.szfb. 2db.szfb.

4 312 503 4 980 353

123

MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS

Recommend Documents