Magyarország, informatika, 2010

www.inforum.org.hu Budapest, Hungary T/F: +3613027211 Iroda: 1027. Fő u. 68. Sz.hely: 1027. Jurányi u. 6.

Magyarország, informatika, 2010 Szabad felhasználású szempontok Magyarország információs társadalmi jövőképéhez

Amikor összeállítottuk a mellékelt dokumentumot, valójában arra kerestünk a választ, milyen feltételek meglétével képes helytállni az informatika a társadalom modernizálásában, és milyen feladatokat látnak szükségesnek az ország lemaradását csökkentendő azok a gondolkodók, akik az Inforumot alkotják. A távolság Magyarország és az Unió fejlett államai között ismét növekedésnek indult, és a kétsebességes Európa rémképe valósággá vált. A modernizáció ezért is kulcsfeladat. A jövőképünkben egy olyan Magyarország él, amely képes meghaladni múltját, és felismeri, hogy a felhalmozás, a profittermelés, a gazdagodás útjára kell lépnie, hogy állampolgárai életminőségét hatékonyan javíthassa. Olyan országban, amelyben nem szégyen a siker, a nyereség, sőt az a tehetség egyik mércéje; ott, ahol az irigység nem válik a nemzeti karakterré. Olyan országban élnénk, ahol a vélemény kimondásáért, egy kulturális alkotás létrehozásáért nem kell félnie senkinek sem politikai erőtől, sem adóhivataltól, sem gazdasági érdekközösségtől. Amit szeretnénk: országunk a tudás, a képességek, a környezet, a kultúra, az egyén és a tulajdon tiszteletének és megbecsülésének útjára térjen. Ez pedig egy civilizációs- és kultúraváltást jelent. Magyarországnak meg kell találnia helyét Európában. Meg kell válaszolnia azt a kérdést, miben lesz hazánk Európa vezető állama, milyen termelési, szolgáltatási szegmens lesz az, amelyben élenjárók lehetünk? Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum válasza, hogy Magyarország ma nem invesztálhat közvetlen anyagi hasznot nem termelő immobiliába. Csak emberbe, exportképes termelésbe, külföldi fogyasztót csábító hazai szolgáltatásba, amelynek magas szintű, nemzetközi média-megjelenése is lehetséges. Az életminőséget javító, vizeivel mindenkit gyógyító Magyarország turistát vonz, magasabb szolgáltatási színvonalra késztet, tisztább környezetet diktál, fejlesztőleg hat, a kreativitásra, az innovációra, a felső- és felnőttoktatásra, az informatikára, az orvosképzésre, gyógyszeriparra, turizmusra és civilizációs normáinkra. Nem lehet elfelejteni, hogy az Európai Unió elöregedése nyomán az Európai Bizottság az "jólétben való öregedés" biztosítását tűzte ki az informatikai cégek fejlesztői elé, ezt támogatja, erősíti, finanszírozza. Magyarországnak el kell-e ugrania ez elől a lehetőség elől? Kis hazánk lehet Európa gyógyparadicsoma, wellness-központja, az idősödéssel, az életminőség emelésével foglalkozó tudományok központi kutatóhelye. Bármilyen utat választ Magyarország, a magyar informatikának erősítenie kell annak végigjárását. Közös érdekünk: itt élünk, itt neveljük gyermekeinket, itt fizetünk adót és majdan itt temetkezünk. De az informatika globális erejét és szerepét ismerve, fájdalmas azt látni, milyen hatalmas modernizációs, gazdaságfejlesztő, hatékonyság növelő erőforrásokról mond le az ország, amikor lassan, késlekedve, bizalmatlanul vagy éppen nevetséges összegekkel válaszolja meg az informatikai kérdéseket. Ez pedig felveti a politika felelősségét. Nem látható, hogy az 1994 óta elkészült nyolc - civil és kormányzati informatika stratégia ellenére a hazai politika egésze vajon megértette-e az informatika gazdaság- és 1


társadalomformáló lényegét. A csak PC, szövegszerkesztő, illetve egy homályos és veszélyes internet-kép hármasát látva nem ismerte még fel, hogy a kormányzati, önkormányzati modernizáció és a bürokrácia csökkentése, a gazdaság termelőképességének növelése, és főként a társadalmi (digitális) esélyegyenlőség, szolidaritás és felemelkedés záloga válik semmivé a félvállról vett, mindig hátrébb sorolt, egyre halmozódó, megoldandó feladatokkal. Hogy elhangozzék végre a „gazdagodjatok” jelszó, ahhoz célok, módszerek, eszközök kellenek, s ebben partner az informatika. Nagyon kevesen vannak, akik a politika, a közigazgatás területén átlátják és átérzik az informatika szerepének fontosságát. Ők az MKOGY e-Befogadásügyi Eseti Bizottságának tagjai, az Elektronikuskormányzat Központ munkatársai, és néhány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bürokratái közül kiemelkedő, a modernizációnak valóban elkötelezett vezető. A világ hálózatokra épül: emberi, gazdasági, kommunikációs kapcsolatokra. Magyarország nem szakadhat ki ezekből, sőt tovább kell építenie a nemzetközi integrációját, hogy legyen majd piaca a magyar szolgáltatásoknak, s legyen forrása az életminőség növelésének. A nemzetközi cégek hazai jelenléte biztosítja azt a kapcsolatot, tudástranszfert, amely a hazai kis- és középvállalkozásokat bekapcsolhatja a nemzetközi végkeringésbe addig, amíg azok megerősödve saját növekedési pályára nem lépnek. A hazai vállalkozások támogatásának célja az lehet, hogy azok a nemzetközi porondon képesek legyenek profittermelésre. Az informatika és a kommunikációs technológiák nem tekinthetők csupán szolgáltatásnak vagy közműnek. Ezt a strukturalista szemléletet már cáfolta az idő: az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások a gazdasági versenyképesség és bővülés, a szervezeti hatékonyságnövelés, a civilizációs megújulás, a társadalmi kohézió biztosításának eszközei. Az infokommunikáció kibontakozása, elterjedése nem partikuláris, hanem központi, stratégiai kérdés, a nemzetgazdaság fejlődésének alapja. Ezért az pártolandó, hogy az infokommunikációs ágazat minden állami feladata egy kézben összpontosuljon önálló tárcában vagy a miniszterelnöki hivatalban, úgy, hogy az a többi tárca tevékenységének információs és modernizációs kontrollját is ellássa. A gazdasági válság hatása új válaszokat követel az ország gazdaságának fejlesztése, a társadalmi magatartás és a kultúraváltás tekintetében. Az elmúlt években (az IHM négyéves működése ellenére) Magyarország nem lépett át az információs társadalomba. A lakosság fele digitális analfabéta, a vállalkozások egy része még csak alapszintű internet- és PC-felhasználó. A közigazgatásban alig működnek a hatékonyságot növelő nagyrendszerek, a közintézmények gazdálkodása, működtetése, ügymenete javarészt még nem informatikai eszközökön nyugszik. Az elektronikus kormányzat eredményei ígéretesek, de a versenyképességet erősítő hatásuk - a fejlesztések késői elindítása miatt - még nem érzékelhető. Nem csodálható tehát, hogy alacsony az informatikai kultúra is. Nem történt meg a civil szervezetek bevonása az ország fellendítésébe, sőt ötleteiket, javaslataikat gyakran államigazgatási kezdeményezésként látják viszont, s magukat kipenderítve találják a végrehajtásból. A közigazgatásban késlekedik a közigazgatási szakrendszerek (nyilvántartások) együttműködésének kialakítása, noha e nélkül nem hozható létre a szolgáltató elektronikus közigazgatás, és nem alakulhat ki a modern elektronikus és lényegesen olcsóbban működő közigazgatás, szolgáltató állam. De mindezek mellett úgy látjuk, hogy a hálózatok, központi, nagy struktúrák építésétől el kell mozdulni a kis, helyi közösségek és az egyének IT-fejlődésének, gyarapításának irányába is.

2


2009 nyarán az informatikai szakma egy javaslatcsomagot állított össze, amely visszhangtalanul tett javaslatot az alábbi feladatokra:          

Az államigazgatás, a közigazgatás ügymenetének egyszerűsítése. Az egészségügy, munkaügy és nyugdíjfolyósítás irányítási, pénzügyi és gazdálkodási rendszereinek továbbfejlesztése. A hazai fejlesztő-műhelyek és cégek nemzetközi piacokhoz való segítése. Az 50 év felettiek informatikai képzése és eszközellátása: legalább 1 millió fő digitális bevonása e társadalmi csoportból. Meg kell erősíteni az informatika felhasználását a köz- és felsőoktatásban, a felnőtt és szakképzésben. Fel kell gyorsítani a vállalkozások online, e-kereskedelmi jelenlétét, nem csak a hazai, hanem a nemzetközi piac számára is. Támogatni szükséges, hogy a magyar cégek mind több egészségügyi, életminőségi informatikai termékkel és szolgáltatásokkal jelenjenek meg. Erősíteni kell a települések, a helyi szolgáltatások, a helyi turizmus folyamatosan frissülő jelenlétét és interaktív jellegét a világhálón, mind több nyelven. Szükséges megteremteni annak alapjait, hogy az ország minden települése elérhető legyen szélessávú interneten keresztül. Elengedhetetlen a jogszabályok további deregulációja, a bürokrácia csökkentése, a meglévő informatikát, a társadalmi modernizációt érintő jogszabályok végrehajtása.

Az Inforum részt vett ebben a munkában, de úgy látja, újabb, tömörebb összefoglalását is lehet adni az elvégzendő teendőknek. Az Inforum véleménye szerint az információs társadalom fejlesztésének kulcskérdése az életminőség javítása, míg az információs gazdaság fejlesztésének kulcsa a piac- és profitnövelés. Szerencsére e két terület alapvetően összefügg egymással. A kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek erőteljes fejlesztése, a belföldi és külföldi piacnövelés, az oktatás, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok digitális bevonása az elsődleges feladat.

Az Inforum két fejlesztési irányt lát a hazai informatika előtt, amelyek összefüggnek, mégis más és más logikára épülnek. A profitközpontú információs gazdaság-fejlesztési és az életminőség-központú társadalomfejlesztési utat.

3


Profitközpontú fejlesztések és feladatok az információs gazdaság fejlesztésének érdekében: 1. Exportorientált fejlesztések támogatása 2. Belső piacbővítés 3. Hosszú távú beruházások 4. Elektronikus szolgáltatásfejlesztés 5. Információs jogok kiteljesítése, a szerzői jogok újragondolása, e-demokrácia fejlesztése

Életminőség központú fejlesztések és feladatok az információs társadalom, digitális esélyegyenlőség érdekében: 6. Információs Társadalmi Befogadás 7. Felhasználó-központú szolgáltatások 8. Digitális kultúra, digitális értékek 9. Civil-kormányzati-vállalkozói-tudományos kooperáció 10. Európai minták átvétele, felzárkózás

A feladatcsoportokat a mellékelt (ppt) dokumentumban még részletesebben fejtettük ki.

E feladatok megoldása szükséges ahhoz, hogy felvegyük azt a tempót, amellyel az Európai Unió országai rohannak előttünk. A 2006-os rigai EU miniszteri konferencia ajánlásait sem tudta Magyarország teljesíteni, amely az akadálymentes weboldalak és a digitális szakadék 50 százalékosra való csökkentése volt 2008-ra. Az Inforum által 2007-ben kezdeményezett e-Inclusion (e-befogadási) mozgalom viszont a lemaradásunkat, a hiányainkat mindenki számára nyilvánvalóvá tette. A 2009 végén, a svédországi Visbyben megrendezett újabb EU miniszteri konferencia már a következő generációs, tíz évre szóló, távlati feladatokat jelöl ki (EU ICT szakpolitikai stratégiája: Visby Agenda), mikor Magyarország még az előzőekkel sem végzett. A „zöld tudástársadalom” című tanulmányra alapozva e feladatokat a következőkben határozták meg: 1. A tudás-gazdaság: a jövőbeni gazdagság hajtóereje - The knowledge economy: driver of future wealth 2. Tudás-társadalom: részvétel mindenkinek - The knowledge society: participation for all 3. Zöld ICT: támogatás a környezet-hatékony gazdaság számára - Green ICT: support for an ecoefficient economy 4


4. Új generációs infrastruktúra: befektetés és verseny egyensúlya - Next generation infrastructure: balancing investment with competition 5. Humán infrastruktúra: befektetés a társadalmi tőkébe - Soft infrastructure: investing in social capital 6. KKV és ICT: támogatni az európai kisvállalkozásokat - SMEs and ICT: supporting Europe’s small enterprises 7. Egységes információs piac: elősegíti a kohéziót és a növekedést - A single information market: enabling cohesion and growth 8. Forradalmasítani az e-közigazgatást: újragondolni a közszolgáltatások nyújtását - Revolutionising eGovernment: rethinking delivery of public services 9. Online bizalom: biztos és biztonságos digitális világ - Online trust: a safe and secure digital world 10. Világos vezetői szerep: újragondolni az EU politikaalkotó folyamatait - Clear leadership: rethinking the EU’s policy making process Magyarország és az Európai Unió informatikai fejlesztéspolitikai irányai megegyeznek. Látható viszont, hogy Magyarországnak több erőforrásra van ahhoz szüksége, hogy beérje az élen (vagy legalább középen) haladókat. Hiba arra várni, hogy az EU miattunk csökkenti a tempót. Tehát nincs más hátra, nekünk kell fokozni az iramot. A PPT-file-ban mellékelt feladatok listája erre tesz kísérletet.

Dombi Gábor főtitkár Informatikai Érdekegyeztető Fórum www.inforum.org.hu

5

Magyarország, informatika, 2010

Recommend Documents