Magyarország és Kazahsztán gazdaságikereskedelmi

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Magyarország és Kazahsztán gazdaságikereskedelmi kapcsolatai

Készítette: Papp Klára

Budapest, 2003


2


BEVEZETÉS .................................................................................................................... 6 1. MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKKAL......... 8 1.1 KAPCSOLATOK ALAKULÁSA 1991 UTÁN ................................................................. 8 1.1.1 Az utódállamokkal fenntartott kapcsolatok alakítása ..................................... 8 1.1.2 Magyar érdekek a térségben ......................................................................... 10 1.2 INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEK A SZOVJET UTÓDÁLLAMOK KÖZÖTT .......................... 16 1.3 A FÁK GAZDASÁGÁNAK HELYZETE ..................................................................... 17 1.4 A FÁK TAGÁLLAMAINAK SZEREPE MAGYARORSZÁG GAZDASÁGÁBAN ............... 20 2. KAZAHSZTÁN.......................................................................................................... 25 2.1 POLITIKAI HELYZET ............................................................................................... 25 2.1.1 Kazahsztán megalakulása .............................................................................. 25 2.1.2 Politikai szerkezet .......................................................................................... 26 2.1.3 Politikai pártok............................................................................................... 27 2.1.4 Elnöki hatalom............................................................................................... 28 2.1.5 Belpolitikai helyzet ........................................................................................ 30 2.1.6 Külpolitikai orientáció ................................................................................... 31 2.2 GAZDASÁGI HELYZET ............................................................................................ 35 2.2.1 Általános gazdasági áttekintés ....................................................................... 35 A.

Az önállóság első évei ................................................................................ 35

B.

Fellendülés, a gazdaság jelenlegi helyzete ................................................. 37

C.

Növekedési szektorok ................................................................................. 39

D.

Fejlesztéspolitika, tervek ............................................................................ 40

E.

A kormányzat szerepe a gazdasági folyamatokban .................................... 42

F.

Infrastruktúra .............................................................................................. 43

2.2.2 Gazdasági szerkezet, főbb gazdasági szektorok ........................................... 44 A. Ipar ................................................................................................................ 45 B. Mezőgazdaság ............................................................................................... 52 2.3 KÜLKERESKEDELEM ............................................................................................. 54 2.3.1 Kereskedelempolitika ................................................................................... 54 2.3.2 Relációs- és áruösszetétel ............................................................................. 56

3


2.4 KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE....................................................................................... 59 3. MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI KAZAHSZTÁNNAL 62 3.1 DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK ................................................................................ 62 3.2 GAZDASÁGI-KERESKEDELMI KAPCSOLATOK ......................................................... 62 3.3 ÉRVÉNYBEN LÉVŐ MEGÁLLAPODÁSOK ................................................................. 66 3.4 OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................... 68 3.5 TŐKEMOZGÁS ...................................................................................................... 68 3.6 A BUDAPESTI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖZALAPÍTVÁNY KAPCSOLATAI KAZAHSZTÁNNAL ........................................................................................................ 69 3.6.1 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány ...................................... 69 3.6.2 Kazah-magyar projekt................................................................................... 70 3.7 AZ EU ÉS KAZAHSZTÁN ....................................................................................... 73 3.7.1 Az EU és Kazahsztán kapcsolatai................................................................. 73 3.7.2 Magyarország kapcsolatrendszere Kazahsztánnal az Európai Unióhoz való csatlakozása után..................................................................................................... 76 BEFEJEZÉS.................................................................................................................... 78 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................. 80

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1.1. MAGYARORSZÁG 10 LEGFONTOSABB KÜLKERESKEDELMI PARTNERE A 2002. ÉVI FORGALOM ÉRTÉKÉNEK CSÖKKENŐ SORRENDJÉBEN ................................................ 11

1.2. ÉRTÉKVÁLTOZÁS ÉS A FORGALOM MEGOSZLÁSA A 2002. ÉVBEN ............................. 21 1.3. A FÁK-ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE ........... 23 1.4. ÉRTÉKVÁLTOZÁS ÉS A FORGALOM MEGOSZLÁSA A 2001-2002. ÉVEKBEN ................ 23 2.1. KAZAHSZTÁN GAZDASÁGI MUTATÓI ......................................................................... 38 2.2. KŐOLAJ TERMELÉS (1998-2003)............................................................................... 49 2.3. FELTÁRT ÉS POTENCIÁLIS KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ KÉSZLETEK ..................................... 50 2.4. AGRÁR TERMÉKEK SZEKTORA .................................................................................. 53 2.5. VÁMSTATISZTIKA (1999-2001) ................................................................................ 55 2.6. KERESKEDELEMI FORGALOM .................................................................................... 56 2.7. KAZAHSZTÁN EXPORTJÁNAK MEGOSZLÁSA ORSZÁGOK SZERINT (2001)................... 57 2.8. A KAZAHSZTÁNBA ÁRAMLÓ IMPORT MEGOSZLÁSA ORSZÁGOK SZERINT (2001)....... 58 4


2.9. A KAZAH KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (2001) ........................................... 59 2.10. KAZAHSZTÁNBA ÁRAMLÓ KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE ORSZÁGOK SZERINT ............... 60 2.11. KAZAHSZTÁNBA ÁRAMLÓ KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE SZEKTOROK SZERINT ............. 61 3.1. A MAGYAR-KAZAH KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZET ......................................... 64 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.1. AZ EXPORT ÉS IMPORT NÖVEKEDÉSE A FÁK ÁLLAMAIBAN (1994-2002).................. 17 1.2. A KERESKEDELEM IRÁNYAI (1994-2002) ................................................................. 18 1.3. A GAZDASÁGI NYITOTTSÁG NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA ................................ 20 2.1. GDP SZEKTORONKÉNTI MEGOSZLÁSA (1993, 2001)................................................. 44 2.2. IPARI TERMELÉS ........................................................................................................ 45 2.3. BEFEKTETÉSEK ÁGAZATOKRA VETÍTVE .................................................................... 46 3.1. A MAGYAR-KAZAH KERESKEDELEM ......................................................................... 63 3.2. AZ EU ÉS KAZAHSZTÁN KERESKEDELME ................................................................. 74 3.3. TERMÉKSZERKEZET SZERINTI KERESKEDELEM ......................................................... 75

5


BEVEZETÉS Szakdolgozatom témája egy közép-ázsiai ország: Kazahsztán. Témaválasztásom elsődleges oka az, hogy felkeltsem a figyelmet egy olyan térség iránt, amely egykoron nagy szerepet töltött be Magyarország, pontosabban a magyar emberek életében; ez pedig a Független Államok Közösségének köztársaságai. A második világháború után Magyarország akarva akaratlanul bekerült a térség, a „nagy szovjet birodalom” vérkeringésébe. Külkereskedelmi forgalmunk nagy részét ezen államokkal bonyolítottuk. A tervutasításos gazdaság keretein belül elengedhetetlen volt a különböző termékek, nyersanyagok cseréje, hiszen egyes területek bizonyos termékek előállítására „szakosodtak. A Szovjetunió összeomlásával viszont radikálisan csökkent a térséggel folytatott kereskedelmünk volumene, megszűntek az egyes területeken fennálló együttműködések. A több évtizedes kényszerkapcsolatok rányomták a bélyegüket a jelenre is. A magyar emberek rossz szájízzel gondolnak vissza azokra az időkre és a rendszerváltás után igyekeztek minden kapcsolatot megszűntetni a térséggel, illetve számos területen, illetve számos területen nem lehetett fenntartani a régi együttműködési, kereskedelmi formákat. Jelentős, jól jövedelmező piacokat vesztettünk el a FÁK-államok területén, amelyeket azóta is nehéz visszaszereznünk. Véleményem szerint nem szabad elhanyagolnunk ezt a régiót. Különböző exportösztönzési módszerekkel a magyar vállalatok segítségére kell sietni, illetve felkészíteni őket az e térségben várható problémákra. Hiszen az önállóvá vált közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán) figyelemre méltó erőt képviselnek: 4 millió négyzetkilométeren élő 50 milliónyi embertömeget, világszinten is számottevő nyersanyagkincsekkel rendelkező gazdaságok. Nem véletlen, hogy a Kaukázus államaihoz hasonlóan élénk külföldi érdeklődés kíséri a térség gazdasági-társadalmi fejlődését, és abban nem csekély a nyugati hatalmak beavatkozási kísérlete sem. A Kazah Köztársaságot kiemelve szeretném bemutatni, hogy igenis van keresnivalónk a térségben. Az elmúlt két-három év adatai is alátámasztják ezt a kijelentésemet. A térséggel bonyolított külkereskedelmi forgalmunk évről évre komoly növekedést mutatott. Ez mindenképpen elgondolkodtató és cselekvésre ösztönző tény. A

6


kazah-magyar kapcsolatokat pozitívan befolyásoló múltbeli előnyeinkre támaszkodva fokozatosan kell visszaszereznünk elvesztett piacainkat, illetve új piacokra kell betörnünk. A kazahok mindig különleges jelentőséget tulajdonítottak a magyarokhoz fűződő kapcsolataiknak, bennünket távolabbi, a Magyarországon hazára talált kunokat pedig közeli rokonaikként tartják számon. A kipcsakok révén jóformán sógorok vagyunk, hiszen a kipcsakok – besenyők és kunok – leszármazottai itt élnek közöttünk: Kazahsztánban ezt annyira komolyan veszik, hogy kifejezetten ezért van tiszteletbeli konzuluk Karcagon. A magyarok iránti rokonszenv mellett jelentős igény tapasztalható a lakosság körében azon termékek iránt is, amelyek tőlünk annak idején a Szovjetunió e távoli tájaira is tisztes mennyiségben eljutottak. Kevésbé vidám kapcsolat viszont az, hogy a második világháború alatt és után sok honfitársuk fordult meg Kazahsztánban – nem a maga jóvoltából. Szpasszk városa közelében 2000–ben avattak fel egy óriási temetőt, amelyben a 40-50-es évek lágereiben elhunyt sok ezer német, ukrán, lengyel de még olasz és francia mellett magyarok is nyugszanak.1 A szélesedő kapcsolatokra jó példa a 2003 májusában köttetett partnerségi megállapodás Almati és Budapest között. A tervezet messze túlmegy a gazdasági kapcsolatok terén megvalósítható együttműködésen. Gyarapítani szeretnék a kulturális, az oktatási, a sport – és idegenforgalmi szálakat is. Almati politikai vezetői között is akadnak Magyarországon végzett szakemberek, akik szinte „megfertőzik” a környezetüket Budapest-nosztalgiájukkal.2 Szaginbek Turszunov, Kazahsztán magyarországi nagykövetének kijelentését idézve szeretnék egyfajta adni a jelenlegi kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, kibővítéséhez: „Hatalmas lehetőség van a fejlődésre és a kazahsztáni-magyar kapcsolatok megerősítésére, és ennek megfelelően sok munka.”3

1

Kulcsár István: Kazahsztán, Világvevő Rádió, 2000. november 4. ( www.vilagvevo.radio.hu/adasok/09/kazahsztan.htm ) 2 Farkas József György: A “kazahsztáni New York”, Népszabadság 2003. május 27. 3 Szabados: Kazah Köztársaság, www.kronika.matav.hu/2003apr/Kazahinterju.htm (2003.10.28)

7


1. MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKKAL 1.1 Kapcsolatok alakulása 1991 után 1.1.1 Az utódállamokkal fenntartott kapcsolatok alakítása4 A Szovjetunió 1991-ben történt felbomlását követően a Magyar Köztársaság az utódállamokkal új típusú kapcsolatokat alakított ki. A diplomáciai elismerési folyamatokat a jogi kapcsolatok alapjainak lerakása követte, mely folyamat jelenleg is tart. A magyarországi rendszerváltást követően a korábbi kapcsolatok a szuverén országok kapcsolatrendszerének szintjén alakulnak. Sikerült felszámolni politikai, ideológiai függőségünket és egyenjogú, a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatrendszert kiépíteni az új államokkal. Az időközben bekövetkezett világpolitikai változások, a NATO-hoz történt csatlakozásunk és az Európai Unióval megkezdett csatlakozási folyamatunk szükségessé és időszerűvé teszik a térség országaival folytatott külpolitikánk áttekintését, a helyzetértékelést és a főbb célok újradefiniálását, kiemelve a közép-ázsiai térséget illetve a Kazah Köztársaságot. A Szovjetunió felbomlását követően megalakult a Független Államok Közössége, amely a balti államok kivételével az utódállamok új integrációjának kereteit teremtette meg. Az utódállamok egy részének demokratikus átalakulása eddig csak részben valósult meg. Társadalmaik fejlődése még nem a demokratikus jogállam intézményrendszereinek működéséhez, hanem inkább személyekhez kötött (politikájukban sok a szubjektív elem). A szovjet utódállamokkal fenntartott kapcsolatok fontos szerepet játszanak a magyar külpolitika azon - külpolitikai prioritásaink által meghatározott - egyensúlyi helyzetének kialakításában, amely az európai és az euroatlanti integráció, valamint az integrációból kimaradó országokkal való viszony rendszerében szükséges.

4

Magyarország külgazdasága 2002 (Kiadó: Külügyminisztérium, Budapest 2003)

8


Magyarország számára az európai és euroatlanti integráció alapvető érdek, ugyanakkor az integrációval a földrajzi térséget és a piacot nem hagyja el. Hazánk abban érdekelt, hogy az integrációból kimaradó országokkal külkapcsolatai dinamikájukban és tartalmukban ne essenek vissza. A diplomáciai kapcsolatok felvétele minden utódállammal megtörtént. A kétoldalú megállapodások gyakorlatilag kiterjednek az országok közötti kapcsolatok minden területére, és egyre csökken azon volt magyar-szovjet szerződések száma, amelyek érvényben tartása a kapcsolatok folyamatos fenntartásához szükséges. A magyar külpolitika a szovjet utódállamok vonatkozásában két irányban rendelkezik mozgástérrel: a multilaterális kapcsolatok keretében részt vesz a NATO és részben az EU e térséggel kapcsolatos politikájának formálásában és végrehajtásában, az ET és az EBESZ tagjaként részt vállal az európai biztonság továbbfejlesztésében és a demokrácia vívmányainak kiterjesztésében, illetve a kétoldalú kapcsolatok keretében képviseli nemzeti érdekeit. A posztszovjet térségre vonatkozó magyar külpolitikának összhangban kell lennie az EU és a NATO politikájával, ugyanakkor képviselnie kell nemzeti, nemzetgazdasági érdekeinket. Magyarország egyetértését fejezte ki az EU által elfogadott "Oroszország Stratégiájával” kapcsolatban, a magyar külpolitika tagjelöltként kész a dokumentum által előirányzott együttműködésben való részvételre. Érdekünk a formálódó "Ukrajna Stratégia" főbb elemeinek időben történő megismerése, a stratégia kialakításában való részvétel. Törekednünk kell arra, hogy a posztszovjet térséggel kapcsolatos ismereteinket az integrációs szervezetekben is hasznosítsuk. A magyarok érdeke is, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot tartsunk fenn a mindenkori orosz és ukrán vezetéssel. A kétoldalú kapcsolatokban meglévő gyakorlati problémák kezelésének, a rendezett, hosszú távú érdekeinket biztosító gazdasági kapcsolatoknak feltétele a jó viszony. A legfontosabb feltételek adottak a széleskörű gazdasági kapcsolatok fenntartásához, amelyhez a politikai szint kedvező feltételeket teremthet. A kereskedelmi forgalom - alapvetően a magyar export - növeléséhez fel kell mérni lehetőségeinket, és alkalmazkodni kell a bonyolult feltételekhez. A transzkaukázusi és a közép-ázsiai térség országaival - az általunk vallott értékek alapján - hosszú távú konstruktív partneri kapcsolatok kialakítására törekszünk. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a béke és stabilitás megőrzésének, a meglévő 9


problémák preventív kezelésének. Demokratikus elveinkkel összhangban, az Észak-atlanti Szövetség tagjaként elkötelezettek vagyunk a térség országainak területi integritása, politikai stabilitása és gazdasági felemelkedése mellett. A rendszerváltás tapasztalatai alapján a térség országainak figyelmébe ajánljuk a piacgazdaságra való áttérés húzóerő jellegét a demokrácia építésében. A régió növekvő jelentősége és kiaknázásra váró lehetőségei alapján indokolt a Transzkaukázusban és Közép-Ázsiában nyomatékot adni jelenlétünknek, esetenként a történelmi hagyományokra épülő együttműködés fejlesztésében való érdekeltségünknek. A kapcsolatokat alapvetően a konkrét gazdasági érdekek figyelembevételével célszerű fejleszteni.

1.1.2 Magyar érdekek a térségben5 Most tekintsük át a magyarok számára kiemelkedő szereppel bíró és a jövőben nagyobb figyelmet érdemlő tagállamokat. Magyarország több szempontból is jelentősen érdekelt Oroszország stabilitásában. Mint a térséggel közvetlenül határos NATO-peremország; a Magyar Köztársaság számára nem közömbös, milyen fejlődési modell valósul meg Oroszországban és milyen eredményekkel. Az oroszországi befektetési feltételek 2002-ben sem javultak: még mindig számos bürokratikus akadály nehezíti a piacra jutást, és a törvények sem ösztönzik és védik kellően a külföldiek tőkebefektetéseit. 2002-ben a Mol Rt. Vegyes vállalatot hozott létre 50 százalékos tőkerészesedéssel egy szibériai kőolajlelőhely közös művelésére: a 200 millió USD-os befektetés eredményeként a kitermelés 2005 után évi 2,5 millió tonna lesz. A külkereskedelmi forgalom nagyságát tekintve Oroszország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnerünk.

5


10


1.1. táblázat Magyarország 10 legfontosabb külkereskedelmi partnere a 2002. évi forgalom értékének csökkenő sorrendjében KIVITEL BEHOZATAL

M USD Index% Résza.% M USD Index% Résza.%

Mindösszesen: 34 337 112,6 100,0 37 612 111,7 100,0 Kiemelt országok összesen: 24 890 112,5 72,5 24 426 109,7 64,9 1. Németország 12 163 112,0

11


35,4 9 145 109,0 24,3 2. Ausztria 2 434 100,7 7,1 2 595 104,3 6,9 3. Olaszország 1 984 104,1 5,8 2 838 107,2 7,5 4. Franciaország 1 944 107,0 5,7 1 808 114,5 4,8 5. Oroszország 455 96,3 1,3 2 284 96,4 6,1

12


6. Nagy-Britannia 1 615 122,9 4,7 1 069 107,7 2,8 7. USA 1 199 78,6 3,5 1 379 96,8 3,7 8. Hollandia 1 457 103,9 4,2 783 112,0 2,1 9. Kína 155 137,3 0,5 2 085 156,3 5,5 10. Svédország 1 484 492,7

13


4,3 440 126,3 1,2 Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, p. 304

Nem globális jellegű, de fontos részérdekekként kezelhetjük azokat a problémákat, feladatokat, amelyek mielőbbi megoldásában, illetve tartós rendezésében a magyar fél érdekelt. Ide sorolhatjuk a szovjet adósság törlesztésének hátralévő részét (közel félmilliárd USD), a rendszerben lévő orosz haditechnikai eszközök hadrafoghatóságának biztosításához szükséges szállításokat, illetve a magyar műkincsek visszaszolgáltatásának évek óta húzódó ügyét. A magyar külpolitika prioritásainak mindegyike (szomszédság, magyarság, euroatlanti integráció) érinti Ukrajnát. Érdekeltek vagyunk a független, stabil és demokratikus Ukrajna létében, a sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Kétoldalú kapcsolataink rendezettek, lényeges problémák nem terhelik. Ukrajna támogatta NATOcsatlakozásunkat, azt nem tartja érdekeivel ellentétesnek. Számunkra is fontos az ukránNATO kapcsolatok fejlesztése. Érdekünkben áll az európai és az euroatlanti értékrend Ukrajnán belüli térhódítása, Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatok elmélyülése. Az ukrajnai magyarság mintegy 170 ezer főt számlál és a határon túli magyarság legalacsonyabb életszínvonalon élő, a szovjet múlt keserű örökségét magán hordozó részét képezi. Nemzeti érdekünk, hogy identitásuk megőrzésének feltételei javuljanak és biztosítva legyen számukra a szülőföldön való boldogulás reális esélye. A kisebbségi kérdés Ukrajna függetlenné válása óta kiemelt területe külkapcsolatainknak, a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó magyar-ukrán kormányközi vegyes bizottság más szomszédaink felé is példaértékkel bír. Érdekeink kapcsolódási zónája az a közös határtérség, amelyben a magyar kisebbség él, miáltal éppen a kárpátaljai magyar kisebbség válhat Ukrajna erősödő nyugati kötődésének, jól fejlődő államközi kapcsolataink haszonélvezőjévé. Fontos érdekünk fűződik - nem csupán NATO-tagságunk okán - a stabilitás zónájának keleti irányú kiterjesztéséhez, ahhoz, hogy minden lehetséges módon

14


hozzájáruljunk Ukrajna európai és euroatlanti kötődésének erősödéséhez. Stratégiai fekvése, az összeurópai stabilitás és biztonság fennmaradása, valamint gazdasági-kereskedelmi megfontolások alapján nem vagyunk érdekeltek a Belorusz Köztársaság nemzetközi elszigetelődésében. Belorusz geopolitikai helyzeténél fogva összekötő, közvetítő szerepet tölthet be a FÁK- és a balti térség, valamint a közép-európai államok között. A Moldovai Köztársasághoz fűződő kapcsolataink szorosan illeszkednek külpolitikai aktivitásunk fő irányaihoz. Moldovát a térség stabilitása szempontjából fontos partnerünknek tekintjük. Jelentős politikai és gazdasági érdekeink fűződnek belső demokratikus rendjének megszilárdulásához, fenyegetettségtől mentes külső környezetének megőrzéséhez, a kétoldalú kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez. A kaukázusi és közép-ázsiai térségben közvetlen külpolitikai érdekeink elsősorban a térség általános demokratizálódásához és a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez fűződnek. Számunkra is fontos, hogy ezen országok megőrizzék függetlenségüket, politikai mozgásterüket és kapcsolataik sokrétűségét. Közép-Ázsiában Kazahsztán mellett gazdaságilag a "földgáz-nagyhatalomnak" számító Türkmenisztán a térség egyik legígéretesebb állama, míg a régióban az egyik legnagyobb kereskedelmi forgalmat Üzbegisztánnal bonyolítjuk, amely gazdag ásványkincs-tartalékokkal rendelkezik, és a világ negyedik gyapottermelője. Míg Kazahsztán, Kirgizisztán - és részben Tádzsikisztán is - a széles körű integráció szükségességét hirdeti, addig Üzbegisztán elsősorban a kétoldalú kapcsolatrendszer fejlesztését támogatja és a közép-ázsiai országok szoros együttműködését csak gazdasági téren tartja célszerűnek. Üzbegisztán - Kazahsztántól és Kirgizisztántól eltérő módon továbbra sem liberalizálta gazdaságát. A térség mindegyik államának külpolitikájában jelen van a külkapcsolatok diverzifikációja: kapcsolatépítés a Kelet és Nyugat országaival egyaránt. A régió államai - Tádzsikisztán kivételével - csatlakoztak a NATO békepartnerségi programjához és tagjai az EBESZ-nek. A Kaszpi-tenger szénhidrogén kincseinek köszönhetően rohamosan nő a

15


térség nemzetközi gazdasági, stratégiai és politikai jelentősége.

1.2 Integrációs törekvések a szovjet utódállamok között Ma már több mint 11 éve, hogy a Szovjetunió szétesése után az utódállamok létrehozták a Független Államok Közösségét (FÁK). Az integráció szempontjából a közösen elhatározott egyik legfontosabb törekvés a szabadkereskedelmi övezet megteremtése volt, de 8 év alatt csak igen lassú előremozdulás történt. A Közép-Ázsiai Gazdasági Közösséget 1994 elején hozta létre Kazahsztán és Üzbegisztán, majd még ugyanazon évben csatlakozott Kirgizisztán és 1998-ban Tádzsikisztán. A Közösség célja elsősorban a gazdasági integráció, a regionális biztonság megőrzése. Az 1995-ben létrejött Vámszövetség tagjai az utódállamok közötti szorosabb gazdasági együttműködés hívei: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán 2000 októberében létrehozta az Eurázsiai Gazdasági Közösséget (EÁGK), 2001 májusában az államfők elfogadták a szervezet tevékenységét szabályozó alapdokumentumot. A szervezet gyakorlatilag megteremti a szabadkereskedelmi övezetet, és a többlépcsős megvalósítás elvezet az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának megteremtéséhez. 2003-ban újabb integrációs kezdeményezés gondolata merült fel. A Független Államok Közössége 12 tagországából négy – Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán – szorosabb együttműködésre és a kereskedelmi korlátok leépítésére törekszik. A négy állam a FÁK jaltai csúcstalálkozóján határozott erről. Meghatározó indokként említették azt a tényt, hogy a Szovjetunió korábbi köztársaságai a szovjet időkben kereskedelmük 79 százalékát egymás között bonyolították. 2002-ben ez már csak 26 százalék volt. Az orosz elnök (Vlagyimir Putyin) szerint a jaltai terv megvalósítása a FÁK minden államának nemzeti érdeke. A nyolc további FÁK-államot később hívják meg a gazdasági közösségbe, amely az áruk, a tőke és a munka szabad mozgását, valamint az egységes vámok elérését tűzi ki célul.6 A FÁK-on belüli integrációtól leginkább tartózkodó államok képviselői a GUUAM (Grúzia, Ukrajna, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Moldova) regionális egyesülést 1997-ban még konzultatív fórumnak nyilvánították, de ma már az EÁGK ellensúlyozása céljából a 6

Figyelő (2003. szeptember 19.) – FÁK: Kereskedelmi korlátok leépítése

16


szervezet nemzetközi elismertetésére törekednek. Államfőik 2001. június 7-én Jaltában elfogadták a GUUAM-országok együttműködésének elveiről szóló alapokmányt. Kidolgozták a szabadkereskedelmi övezetről és a konzuli segítségnyújtásról szóló megállapodás tervezetét is.7 Kirgizisztán és Grúzia után Moldova is a WTO tagja lett. Tádzsikisztán és Türkmenisztán esetében még nem kezdődtek meg a tagfelvételi tárgyalások, míg a többi FÁK-tagállam tárgyalásai különböző állapotban vannak.

1.3 A FÁK gazdaságának helyzete A Szovjetunió szétesését kísérő sokkot követően az elmúlt tíz év alatt felélénkült a FÁK gazdasága. 2002-ben minden tagállamban gazdasági élénkülés volt tapasztalható: a GDP növekedett, többségükben az infláció mérséklődött, a lakosság jövedelmi viszonyai javultak, az állami költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya csökkent. Az átalakulási folyamat kezdeti negatív mérlegét követően a kereskedelemben is jelentős növekedést realizált az országcsoport. 1993 és 2002 között 154 százalékos bővülést produkált az export és 128 százalékot az import oldal. Bár az 1998-as orosz válság egy időre megtörte ezt a növekedési ütemet.

1.1. ábra Az export és import növekedése a FÁK államaiban (1994-2002)

250 Export növekedése

200

Import növekedése

150 100 50 0

M

old

jna

ov

Ludvig Zsuzsa: A FÁK nem nőnek az égig; Cégvezetés 2000/5. szám

Uk ra

a

-50 7

17


Forrás: IMF8

Földrajzi viszonylatban is lényeges orientációváltás ment végbe a FÁK kereskedelmében. Miközben 1990-ben a „nem orosz köztársaságok” szovjet blokkon belüli kereskedelme elérte a 80 százalékot, addig ez az érték 1994-ben már csak 33 százalék, 2002-ben pedig mindössze 25 százalékot mutatott. Ludvig Zsuzsa9 tanulmánya alapján a legjelentősebb okok, amelyek ezt a változást gerjeszthették a következők: •

a FÁK-országok párhuzamos módon kialakult külkereskedelmi szerkezettel rendelkeznek;

•

az országok gazdasági szerkezete egyre primitívebbé kezd válni. Csak nyersanyagkincseit és esetleg más alacsony feldolgozottsági fokú termékeit tudja értékesíteni a fejlett országok piacain, így a tudomány- és technológiaintenzív ágazatok kezdenek leépülni;

•

a FÁK gyenge működési mechanizmusa;

•

intenzív „távol-külföldi” kapcsolatépítés;

•

az egyes tagállamok különböző tarifális és nem tarifális diszkriminációs gyakorlata. 1.2. ábra A kereskedelem irányai (1994 és 2002) 2002 Egyéb 26%

Más átalakulóban USA lévő 5% gazdaságok 13%

1994

FÁK 25%

EU 31%

Egyéb 22% Más átalakulóban lévő gazdaságok 10%

FÁK 33%

EU 30%

USA

8

5% Katrin Elborgh-Woytek: Of Openness and Distance: Trade, Developments in the CIS, 1993-2002 IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207) 9 Ludvig Zsuzsa: FÁK, MTA VKI 2000, Műhelytanulmányok 30. szám (2000. december)

18


Forrás: IMF10

Számos FÁK-ország gazdasága az exportált áruk és az export piacok nagyfokú koncentrációját mutatja, ami nagyban tükrözi természeti adottságukat és a szovjet munkamegosztás örökségét. Például Kazahsztán, Azerbajdzsán, Oroszország és Türkmenisztán exportjában fontos helyet kap a kőolajexport, sőt a két utolsó még jelentős földgázexportőr is. A legutóbbi adatok szerint az egyes országok első három legfontosabb exportterméke a FÁK-országok összexportjának a 67 százalékát képezi. Az áruk és a piacok ilyen fajta koncentrációja sebezhetővé teszi a tagállamok gazdaságát a világpiaci változásokkal és egyes piacokon tapasztalható fejlődéssel szemben. A FÁK-államok kereskedelmi nyitottsága jelentősen emelkedett a 90-es években. 5 százalékról (1992) 15 százalékra (1997) nőtt, majd az orosz válság következményeként kicsit visszaesett; 2002-ben 12 százalékot mutatott. A három legnyitottabb ország: Belorusszia, Moldova és Üzbegisztán sem közelíti meg akár az EU akár a kelet-középeurópai országok szintjét sem.11

10

Katrin Elborgh-Woytek: Of Openness and Distance: Trade, Developments in the CIS, 1993-2002 IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207) 11 Katrin Elborgh-Woytek: Of Openness and Distance: Trade, Developments in the CIS, 1993-2002 IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207)

19


1.3. ábra A gazdasági nyitottság nemzetközi összehasonlítása (százalékban) 60 50 40 30 20 10

KK E EU

a aj n kr U

M

ol do

va

0

Forrás: IMF12

1.4 A FÁK tagállamainak szerepe Magyarország gazdaságában A rendszerváltozás hatására mind a FÁK-tagállamok egymás közötti mind Magyarország és a Független Államok Közösségének köztársaságai között csökkent a termékforgalom. (Lásd 8. oldal) Magyarország külkereskedelmi forgalmának csupán 5,2 százalékát teszi ki a FÁKkal való kereskedelem, melynek több mint 80 százalékát Oroszországgal bonyolítjuk.13 Mégis megéri figyelmet szentelni ennek az országcsoportnak. Számos tagország komparatív előnyeit tekintve teljesen más szerkezetet mutat, mint Magyarország. A kapcsolatok továbbfejlesztésével mindkét fél jelentős előnyökhöz juthat.

12

Katrin Elborgh-Woytek: Of Openness and Distance: Trade, Developments in the CIS, 1993-2002 IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207) 13 Magyarország külgazdasága 2002 (Kiadó: Külügyminisztérium, Budapest 2003)

20


1.2. táblázat Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2002. évben (%) Index (2002/2001) KIVITEL Összesen: Fejlett országok Közép- és Kelet-Európa Fejlődő országok

Megoszlás

BEHOZATAL

112,6 112,0 112,0 127,2

OECD országok Európai Unió EFTA CEFTA FÁK-országok

112,6 113,8 102,8 112,1 105,9 Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, p. 303

KIVITEL

BEHOZATAL

111,7 107,6 111,7 132,0

100,0 82,0 14,0 4,

100,0 66,8 16,6 16,6

109,1 108,7 107,3 119,4 103,8

86,1 75,1 1, 9, 2,

73,3 56,3 1, 8, 7,

Magyarország az elmúlt évtizedben valamennyi FÁK-tagállammal megteremtette a gazdasági-kereskedelmi együttműködés piaci alapokon nyugvó intézményes jogi kereteit. Az

alapdokumentumokat

a

kereskedelmi-gazdasági

kapcsolatokról

szóló

kormányegyezményeket és egyes kiemelt országokkal a kereskedelmi-gazdasági együttműködési kormányközi bizottság létrehozásáról, továbbá a kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről aláírt megállapodásokat jelentik.14 A legfontosabb gazdaságdiplomáciai feladatot a kereskedelmi akadályok felszámolása, az 1999-ben zuhanásszerűen visszaesett forgalom, elsősorban a magyar export bővítési lehetőségeinek feltárása, a kétoldalú kapcsolatok egyezményes jogi bázisának további korszerűsítése, az ágazati kapcsolatok, a mezőgazdasági és ipari kooperáció bővítése, a kölcsönös befektetések áruforgalmat generáló hatásának kihasználása jelentette. Aktívan támogatjuk az utódállamok (mindenekelőtt Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország) WTO-hoz való közeledését, amely nem csupán világgazdasági integrálódásukat segítheti, de a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok javulását is eredményezheti. Az utóbbi időben a magyar piacvédelmi intézkedések előkészítésének, bejelentésének és bevezetésének kérdése is a figyelem középpontjába került Oroszország, 14

Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben (Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1999 Budapest)

21


Ukrajna és Fehéroroszország esetében. Előrelépésként értékelhető, hogy kialakult az érintett partnerekkel a WTO normák szerinti párbeszéd, és a vitarendezés mechanizmusa. Ennek eredményeként az ukrán és fehérorosz partnerrel önkorlátozási megállapodások jöttek létre, az orosz fél pedig eltörölte a néhány magyar élelmiszertermékre ellenintézkedésként bevezetett büntetővámokat. 2002-ben a régióba irányuló magyar kivitel (822,2 millió USD) 5,9 százalékkal nőtt, az import (2940,8 millió USD) szintén bővült (3,8 százalék), ellentétben a 2001-ben tapasztalt enyhe visszaeséssel, – amely elsősorban a szénhidrogén-árak csökkenésével volt magyarázható. Exportunkban 2,4 százalék, importunk 7,8 százalék a FÁK-országainak részesedése, mindkét érték csökkenő mértéket mutat a 2001-es adatokhoz viszonyítva. Ennek egyik oka Oroszország túlsúlya a magyar külkereskedelmi forgalomban.15 Oroszországot leszámítva, a többi tagállammal nagymértékben bővült a termékforgalmunk: az export értéke (367 millió USD) 20,9 százalékkal, az importé (656,8 millió USD) 41,6 százalékkal nőtt. A százalékos adatokból is látszik, hogy a térségből származó import növekedése kétszeres értékét mutatja az export növekedésének. Ezáltal a külkereskedelmi forgalom relációjában fennálló passzívumunk is tovább nőtt (-289,4 millió USD). Áruforgalmunkban elsősorban a feldolgozott termékek, gépi berendezések és a nyersanyagok dominálnak. A fontos energiahordozó-import nagy része (76,1 százaléka) a régióból, ezen belül is

nagy

százalékban

Oroszországból

származik,

mert

beszerzésük

innen

a

leggazdaságosabb.

15


22


1.3. táblázat A FÁK-országokkal folytatott külkereskedelem áruszerkezete (M USD) KIVITEL

BEHOZATAL

EGYENLEG

2001

2002

2001

2002

2001

2002

Összesen:

776,2

822

2833,2

2941

-2057

-2119

Élelmiszer, ital, dohány

197,6

210,0

15,9

8,5

181,6

201,5

17,0

15,2

135,3

147,6

-118,4

-132,4

3,3

1,5

2103,3

2099,5

-2100

-2098

Feldolgozott termékek

419,7

460,5

496,2

567,1

-76,5

-106,6

Gépek, gépi berendezések

138,7

135,0

82,8

118,2

55,9

16,8

Nyersanyagok Energiahordozók

Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, p. 310

1.4. táblázat Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2001-2002. években (%) (1.3. táblázat alapján)

Index (2001/2000) Kivitel Behozatal

Index (2002/2001) Kivitel Behozatal

Megoszlás(2002) Kivitel Behozatal

109,3

96,6

105,9

103,8

100,0

100,0

Élelmiszerek, ital, dohány

92,9

117,3

106,3

53,7

25,5

0,3

Nyersanyagok

53,9

80,4

89,3

109,1

1,8

5,0

Energiahordozók

122,9

100,5

46,5

99,8

0,2

71,4


123,0

98,4

109,7

114,3

56,0

19,3


113,7

53,3

97,3

142,7

16,4

4,0

Összesen:


Forgalmunk mind az együttműködő országokat, mind az áruösszetételt tekintve erősen koncentrált. Jellemzően Oroszországba, Ukrajnába és Fehéroroszországba kerül az export mintegy 91 százaléka, és innen származik az import mintegy 96 százaléka. Az áruforgalom szerkezete lényegesen nem változott az elmúlt évben: az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek részaránya kissé csökkent, a feldolgozott termékeké nőtt.

23


A régióból származó magyar behozatal közel háromnegyede energiahordozó. A régió országaiban a gazdaság további stabilizálódása, esetenként mérsékelt növekedése várható. A magyar export érdemleges bővülésére akkor van lehetőség, ha ki tudjuk használni a kapcsolatainkban korábban megszerzett tapasztalatokat, megfelelő árakkal, finanszírozási háttérrel tudunk megjelenni a piacon.

24


2. KAZAHSZTÁN 2.1 Politikai helyzet 2.1.1 Kazahsztán megalakulása16 Kazahsztán, mint politikai egész a szovjet birodalom megalakulása után jött létre. 1920-ban az Orosz Föderáció joghatósága alatt megalakult a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Az oroszok a kirgizekkel azonosították a kazah népet, azért hogy megkülönböztessék őket a kozákoktól, akikhez valójában semmi rokoni szál nem fűzi őket. Az 1924-25-ös Közép-Ázsiai Nemzeti Elhatárolás eredményeként néhány kazahok által lakott területet a Kirgiz Köztársasághoz csatoltak. 1932-ben a Karakalpak régiót elválasztották a köztársaságtól. Kazahsztánt 1936-ban emelték Egyesült Köztársaság rangra, hivatalos néven Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság lett. A többszöri 16

Modern and recent history of Kazakhstan, http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en; 2003.10.08 – 14 h

25


„határátrajzolások” ellenére Kazahsztán fő körvonala nem változott a szovjet időszak korai szakasza óta. A Szovjetunió 1991. december 16-i felbomlása óta Kazahsztáni Köztársaság néven kinyilvánította függetlenségét.

2.1.2 Politikai szerkezet Az ország kormányzása elnöki rendszerben működött, önálló törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató testülettel. A függetlenség korai éveiben a végrehajtó hatalom megszilárdította pozícióját a másik kettővel szemben. Ez a tendencia átterjedt a helyi kormányzatokra is, amelyek az autonómia magas fokát élvezték még az 1995-ös Alkotmány szerint is. Oroszországhoz hasonlóan a törvényhozó és végrehajtó testületek funkciói között helyi szinten egyfajta hiány volt tapasztalható. Az utóbbi hatalma intenzíven nőtt a Szovjetunió utolsó és a függetlenség első éveiben, és eljutott arra a szintre, hogy jelentést közvetlenül az elnöknek köteles tenni, megkerülve a helyi tanácsokat és a központi kormányzat minisztériumait. Ma az ország 16 adminisztratív egységre oszlik. A 16 Akimot, akik a polgármesterhez hasonló státuszban vannak, az elnök nevezi ki és jelentésüket is közvetlenül neki teszik. Az államfői státuszt a Köztársaság Elnöke tölti be, az állampolitika alakításában meghatározó személyiség. Általános, közvetlen és titkos választójog alapján 5 éves periódusra választják. A fegyveres erők főparancsnoki posztját is ő tölti be. A

miniszterelnök

a

Miniszterek

Kabinetjének

elnöke

és

Kazahsztán

kormányfőjeként tevékenykedik. 1997-ben az Elnök a kormány nagyszabású átszervezését rendelte el, eredményeként jelentősen csökkent a kormányzati testületek és a kormány személyzetének száma. A parlament a törvényhozó testület legfelsőbb képviselője. A parlament két házból áll: Szenátus és „Mazhilis” (alsóház). Az alsóházi választások általánosak, közvetlenek és titkosak. A Mazhilis-ben 77 képviselő foglal helyet. A következő választások 2004-ben lesznek. A Szenátust közvetett és titkos szavazás útján választják meg, 39 tagja van. A parlament hivatali státusza 4 évre szól. A végrehajtó hatalom feje Kazahsztánban a kormány. A kormány a miniszterelnök „fennhatósága alá tartozik” és a köztársaság

26


parlamentjének tartozik felelősséggel a kormányzati programok jóváhagyásával vagy megváltoztatásával kapcsolatban.17 A jelentős politikai döntések az elnök, a kormány és a parlament hatáskörébe tartoznak. A Kazahsztánban működő legfelsőbb állami szervek jelenleg fennálló struktúrája biztosítja a fontos politikai megoldások hatékony alkalmazását. A Kazahsztáni Köztársaság Alkotmányának szigorú végrehajtását biztosítandó megalapították az Alkotmányi Tanácsot.

2.1.3 Politikai pártok A politikai pártok nagyon kis szerepet játszottak Kazahsztán politikájában. Ezért nemcsak maga az elnök okolható, hanem az egész társadalom, amely a vitával ellentétben a konszenzus híve. A következő pártok képezték a legjelentősebb erőt Kazahsztán történetében: Kazahsztáni Szocialista Párt (Kommunista Párt utódja), Kazahsztán Népi Kongresszusa, Népek Egységének Pártja. 1996-ban egy értelmiségieket tömörítő csoport elindította az “Azamat” nevű mozgalmat, több demonstrációt szerveztek a kormány politikája ellen. Több kisebb nemzeti párt is alakult, mint a Republikánus Párt, Alas, Yedinstvo és a Szláv Mozgalom-Lad.18 Az 1990-es évek végén két új politikai párt kezdte el tevékenységét, a Kozák Unió és az új Pro-Nazarbajev Mozgalom Kazahsztánért 2030. Bár a nyugati értelemben vett pártpolitikai élet gyenge maradt, jelentős Nazarbajev elnök 1998-as alkotmányi reform javaslata, mely szerint az államnak támogatnia kell a nyugati típusú politikai pártok szervezését. Bár Kazahsztánban számos nemzeti kulturális központ, közel 40 párt és 700 társadalmi szervezet működik, de a hatalom teljes egészében az elnök kezében koncentrálódik. A kellő hatalommegosztás hiánya miatt a nemzetközi szervezetek - köztük az EBESZ is - kritikával illették a kazah állam-modellt. A kazahok minden ilyen esetben ázsiai hagyományaikra, népük mentalitására, az európaitól eltérő kultúrájukra és fejlődésükre hivatkoznak. Kazahsztánban 1999. szeptember 17-én, és október 10-én soros parlamenti – felsőházi, illetve alsóházi – választásokat tartottak, amelyek eredményeként a törvényhozó testületben az elnökhöz közelálló „Otan” párt (30, 89%) szerzett többséget, 17 18

Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States 1999; Europa Publ. London Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States 1999; Europa Publ. London

27


amelyet a Kommunista Párt (17, 75%), az Agrárpárt (12, 63%), illetve a Polgári Párt (11, 23%) követett. Tekintettel arra, hogy az "Otan" párt még a választások előestéjén szövetségre lépett az Agrárpárttal és a Polgári Párttal, a parlamenti struktúra kétpólusúvá vált, a törvényhozásban egyedül a Kommunista Párt számít ellenzéknek. A parlamenten kívül rekedt ellenzéki pártok - Azamat Demokrata Párt (4, 57 %), Kazahsztán Népi Kongresszusa (2, 83 %), Alas Párt (2, 76 %), Megújulás Párt (1, 97 %), Munka Pártja (1, 38 %) - csalással vádolták a kormányzatot és új választások kiírását, követelték. Az EBESZ 200 fős megfigyelő csoportjának értékelése ugyancsak jelentős fenntartásokat fogalmazott meg a választások tisztaságával kapcsolatban kiemelve, hogy azok messze nem ütötték meg a nemzetközi normákat.19 2002. július 15-én életbe lépett a parlament által elfogadott, az Alkotmánybíróság által az alaptörvénnyel összhangban lévőnek talált új párttörvény. Eszerint a már bejegyzett pártoknak is újra kellett regisztráltatniuk magukat 2003. január 17-ig az új, irreálisan szigorú rendelkezések szerint (50 ezer fős párttagság és országos jelenlét követelményei). Az EBESZ /ODIHR, az USA és az EU is aggodalmát fejezte ki a demokráciát korlátozó törvény életbelépésekor (az EU nyilatkozathoz társult országként csatlakoztunk).

2.1.4 Elnöki hatalom 1984-ben Nazarbajev megkapta a Kazahsztáni Miniszterek Tanácsának elnöki posztját és 1989-ben a Kazahsztáni Kommunista Párt első titkári címét. 1989 szeptemberében politikai és adminisztratív reformokat vezetett be, kibővítette a Legfelső Szovjet elnöki hatáskörét. 1990 februárjában ezt a posztot is elnyerte. 1991 decemberében Nursultan Nazarbajev-et választották meg Kazahsztán első elnökévé, öt évre szólt a mandátuma. Hatáskörébe tartozott a hivatalnokok kinevezése és leváltása minden szinten, illetve rendeleteket hozhat a parlamenti törvényhozás ellensúlyozásaként. 1991. december 1-én egyetlen jelöltként indult az elnöki választásokon, ahol a lakosság 98,8 százaléknak elnyerte támogatását. A szovjet rezsim utolsó éveiben jelentős szerepet játszott az „összunió” politikájának alakításában. Nazarbajev elnök legnagyobb vívmány az, hogy képes volt megőrizni a politikai egyensúlyt az orosz és kazah pártok között. Habár a tekintélyelvű kormányzása nem 19

Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003

28


segítette elő a többpárti demokrácia fejlődését, stabilizáló erőként hatott az országban és a régióban. A Kazah Köztársaság 1995. augusztus 30-án megtartott referendummal új alkotmányt fogadott el. Ez a francia alkotmány főbb elemeinek átvételén alapul, az elnök szinte teljhatalommal rendelkezik minden kérdésben. A miniszterelnöknek csak gazdasági kérdésekben van döntési jogköre. A főbb külpolitikai kérdésekben az elnök véleménye a mérvadó. A Parlament 1998. október 8.-i döntése alapján 1999. január 10-én előrehozott elnökválasztásokat tartottak Kazahsztánban. Ennek előkészítésére Nazarbajev elnök már hónapok óta készült, ugyanis joggal tartott attól, hogy az ország gazdasága az eredetileg 2000. decemberében esedékes elnökválasztásig kritikus helyzetbe kerül, ami jelentősen csökkentette volna győzelmi esélyeit. Emellett, a kazah ellenzék – elsősorban Kazsegelgyin volt miniszterelnök aktivitása és népszerűségének fokozatos növekedése – is gyors intézkedésre késztette az elnököt.

Forrás: http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en

Kampányának keretében 1998. szeptember 30-án publikálta a kazah néphez intézett felhívását20, amelyben a demokrácia további kiszélesítése melletti hangzatos elkötelezettségének adott hangot.

20

(www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm - 2003.09.14, 14h) Address of the President of the Republic of Kazakhstan to the People of Kazakhstan; September 30, 1998 - http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en, 2003.10.08 – 14 h

29


„Kazahsztán politikai reformjának a középpontjában a demokratizálódás és politikai liberalizáció fog állni: 1. szabad és tisztességes választások; 2. a pártok szerepének megszilárdítása a politikai rendszerünkben; 3. a Majilis és a Szenátus autonómiájának biztosítása és megerősítése a stabilitás érdekében; 4. a polgári társadalom építését elősegítő nem kormányzati szervezetek szerepének erősítése; 5. a bíróság függetlenségének biztosítása; 6. a sajtó függetlenségének és szabadságának fenntartása; 7. a nők társadalomban betöltött szerepét növelni.” Az előrejelzéseknek megfelelően Nazarbajev győztesen került ki a választásokból. A sietős előrehozatalt azonban az elnök tekintélyének további meggyengülésétől való félelem motiválta.

A

nemzetközi

demokratikus

normák

megsértésével

megvalósított

„pozícióbiztosítás” kiváltotta a nyugati világ kritikáját.

2.1.5 Belpolitikai helyzet Kazahsztánban, a sajátos nemzetiségi arányok (44,3 % kazah, 35,8 % orosz) ellenére a függetlenség közel 10 éve alatt sikerült a belső békét megőrizni, az etnikai konfliktusoknak elejét venni. Nazarbajev elnökre a kazah nemzeti értelmiség nagy nyomást gyakorolt a kazah államnyelv bevezetése, valamint az ország területén lévő nukleáris robbanófejek megtartása érdekében. Az orosz lakosság pedig a kettős állampolgárság bevezetését követelte. Nazarbajev elnök 1994 végére sajátos kompromisszumot teremtett. Az államnyelv kérdésében engedett az orosz lakosságnak: az orosz hivatalosan egyenrangú nyelv maradt a kazahhal, a mindennapi életben pedig megőrizte pozícióit. A kazah vezetés az EBEÉ 1994 decemberi budapesti csúcstalálkozóján aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben a Kazah Köztársaság lemondott az atomfegyverekről. Az ország nukleáris biztonságát Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szavatolják. Az állampolgárság kérdésében azonban az orosz lakosságnak a kettős állampolgárságot nem engedélyezték.

30


A kazah vezetés szakított a nemzetállam megteremtésének - bel- és külpolitikailag veszélyes - tervével. Az oroszok és a kazahok közötti ellentéteket tompítani akarják. Ezt szolgálta Abaj Kunanbajev (1845-1904) költő és gondolkodó emlékének felelevenítése 1995 nyarán, aki a kazahok orosz segítséggel történő modernizálását hirdette. Az ország területén lévő zárt etnikai tömbök - a kazahok számára kedvező megbontását szolgálja az ország fővárosának Almatiból Akmolába (1998. május 6.-tól az új főváros nevét Akmoláról elnöki rendelettel Asztanára változtatták) történő átköltöztetése, ez ugyanis az ország északi, eddig nagyrészt orosz nemzetiségűek által lakott részét jelenti. A főváros áthelyezésével Nazarbajev elnök egy esetleges orosz elszakadási törekvésnek akarja elejét venni. 21 A 2001. szeptember 11-i terrorista támadás után a kazah belpolitikában is lehetett látni a rendszer szigorodásának bizonyos jeleit, de ezek egyelőre nem változtattak minőségileg az eddigi helyzeten. 2001 végén illetve 2002 elején pedig már tanúi lehettünk az ellenzék bizonyos fokú, s valószínűleg csupán formális erősödésének: bejegyezték a Kazahsztán Demokratikus Választása nevű új ellenzéki tömörülést. A hatalom gyakorlásának autoriter stílusából adódóan - az alkotmányos garanciák ellenére – Kazahsztánban gyakran megsértik az emberi jogokat, a demokrácia elveit, csak korlátozottan érvényesül a szólás- és sajtószabadság. Mindazonáltal a kazah sajtó sokkal szabadabb és kritikusabb, mint több más közép-ázsiai országban. A bírói hatalom függetlensége is csak korlátozottan érvényesül, ami nehezíti a korrupció elleni harcot is. Látni kell tehát, hogy az országban kialakultak a demokratizálódás folytatásának feltételei, struktúrái, bár ezek hatékony és teljes funkcionálása még várat magára.22

2.1.6 Külpolitikai orientáció A Kazah Köztársaság a közép-ázsiai térség egyik meghatározó középhatalma. Tagja az EBESZ-nek, az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsnak, részt vesz a NATO Partnerség a Békéért programban, intézményesített kapcsolata van az Európai Unióval. Érdekelt az Európa Tanáccsal való kapcsolatok intézményesítésében. A politikai elit a demokratikus értékrend melletti deklarált elkötelezettség és a politikai gyakorlat között húzódó ellentmondást, a jogállamiság és a civil társadalom

21 22

Investment Guide for Kazakhstan, Paris, OECD, 1998 http:// www.hrw.org/press/2003/06/kazakhstan063003ltr.htm - 2003.11.06, 14 h

31


építése, az emberi jogok érvényesülése terén meglévő hiányosságokat a nyugatitól eltérő kulturális-civilizációs környezet túlhangsúlyozásával igyekszik enyhíteni. A kazah diplomácia az ország geopolitikai helyzetéből23 kiindulva három meghatározó pólus - Oroszország, USA, Kína - között egyensúlyozva képviseli nemzeti érdekeit, miközben növekvő szerepet játszanak az EU-tagországokkal fenntartott kapcsolatok is. Prioritásnak tekinti a FÁK-térséghez fűződő kapcsolatok erősítését. Kezdeményezője egy ázsiai biztonsági mechanizmus (Ázsiai Biztonsági és Bizalomerősítő Értekezlet) létrehozásának. Ezen a fórumon a tágabb értelemben vett térség országainak képviselői szoktak találkozni. Ezeken az összejöveteleken egy asztal mellett foglalnak helyet olyan országok vezető képviselői, mint Irán és Izrael. A legutóbbi csúcstalálkozón megfogalmazódott az az igény, hogy a fórum szervezetté alakuljon át. A kazah diplomáciát bízták meg e lépés előkészítésével. Az ország számára biztonságpolitikai kihatású körülmény az iszlám radikalizmus új hulláma és az északi, orosz ajkúak által lakott körzetekben jelentkező ultra-nacionalista szeparatizmus. Kazahsztán a nemzetközi közösség megítélésében a régió egyik fontos, jó gazdasági perspektívával rendelkező állama. Szénhidrogén tartalékainak köszönhetően a nemzetközi befektetések (kb. 10 milliárd USD) egyik célországa. Gyorsuló ütemben folytatódik a húzó ágazatnak számító olaj- és gázszektor projektjeinek megvalósítása. Nyugati szakértők szerint 2020-ig mintegy 67 milliárd USD áramlik a Kaszpi-térségbe, amely nagyságrendileg összevethető az északi-tengeri olajberuházások volumenével. Figyelemre méltó, hogy az USA 2002-ben piacgazdaságnak ismerte el Kazahsztánt. Kazahsztán önálló külpolitika24 megvalósítására irányuló törekvéseit fékezi Oroszország, amely - részben az orosz etnikum (a lakosság 35,8 százaléka) támogatása, részben igen jelentős, évszázados múltra visszatekintő gazdasági pozíciói révén, továbbá az iszlám radikalizmus új hulláma ellenpólusaként - komoly befolyást képes gyakorolni a fiatal kazah államra. A jelenlegi kazah külpolitika Oroszországtól való relatív függetlenedése meghatározó mértékben a Nyugat jelentős támogatásának, közvetlen tőkebefektetéseinek köszönhetően érvényesül. Ugyanakkor a kazah-orosz viszony stratégiai jelentőségű Asztana számára: a kiterjedt területtel, de viszonylag gyér lakossággal rendelkező ország perspektivikus fenyegetést lát a közeli Kínában, amelyet kizárólag egy Oroszországgal kialakított partnerség keretében tart kezelhetőnek. Kazahsztán a 23 24

Mustafa Aydin: New Geopolitics of Central Asia and the Caucasus, SAM Papers (Ankara, SAM, 2000) Tuleutai Suleimanov: Kazakhstan’s Foreign Policiy in a Bilateral and Regional Context, Foreign Policy Papers (Budapest, Magyar Külügyi Intézet, 1998)

32


közelmúltban megerősítette tagságát az 1999 májusában megújított FÁK kollektív biztonsági szerződésben Tagja az új FÁK integrációs szervezetnek, az Eurázsiai Gazdasági Közösségnek. A kazah külpolitika három pillérét jelzi az ország részvétele a NATO PfP programjában, valamint az 1997 áprilisában, Sanghajban aláírt kínai-orosz-kazah-kirgiztadzsik határ-megállapodás is. (Shanghai-5) A kazah vezetés a közép-ázsiai államok összefogására is törekszik. Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán valamint Kirgizisztán (ritkábban Türkmenisztán) vezetői rendszeresen találkoznak, s egyre bővülő gazdasági - sőt biztonsági - együttműködés alapjait vetik meg. "Centrazbat" néven közös - kazah-üzbég-kirgiz - békefenntartó haderőt hoztak létre, amely a NATO-val – a PfP keretében - rendszeres együttműködést valósít meg. Egyetértenek abban, hogy a közép-ázsiai térséget atomfegyvermentes övezetté nyilvánítsák, s elképzelhető, hogy egy ilyen tartalmú dekrétum még 2002-ben aláírásra kerül. 1997. január 10-én Biskekben a kazah, a kirgiz és az üzbég elnök örök barátsági szerződést írt alá, amely a korábbinál szorosabb együttműködést irányoz elő a három ország között. A "Hármas Szövetség"-hez 1998-ban csatlakozott Tádzsikisztán is. Ebből alakult ki 2002-ben a Közép-Ázsiai Együttműködési Szervezet. A kazahok az Amerikai Egyesült Államoktól jelentős térségbeli szerepvállalást várnak. Nazarbajev elnök 1997-ben, 1999-ben és 2002-ben tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, ahol fogadták őt a hivatalban lévő elnökök. A Chevron kazahsztáni olaj-beruházásainak következtében az amerikai befektetők előtt Kazahsztán felértékelődött. Németország, az ott élő több százezer német miatt, Kazahsztán legfontosabb nyugati partnere. A német kormány gazdasági segélyekkel kívánja megakadályozni, hogy az ottani németek tömegével vándoroljanak ki Németországba. Brit, francia, angol és olasz olaj- és gázipari cégek nagy érdeklődést tanúsítanak Kazahsztán iránt. A közép-európai térség országai közül kiemelten kezelik Magyarországot és Lengyelországot, amelyek belső átalakulási folyamata modellként szolgál fejlődésükhöz. A kazah diplomácia nagy aktivitást fejt ki a Közel- és a Közép-Keleten, valamint az egész ázsiai térségben. Kazahsztán iszlám államként határozza meg magát, s tagja az IKSZ-nek (Iszlám Konferencia Szervezete). Ennek ellenére jó kapcsolatokat és együttműködést tart fenn Izraellel is. 33


A török-kazah kapcsolatok 1992-tól kezdődően eredményesen fejlődtek. A kazahok szinte minden olyan gazdasági és kulturális megállapodást aláírtak, amelyek a Török Népek Együttműködésének keretében jöttek létre. Ankara Kazahsztánnak földközi-tengeri stratégiai partnere, azonban az együttműködésnek olyan mélysége, valamint intézményi háttere nem alakult ki, mint amit a török vezetés tervezett. Kazahsztán számára Irán stratégiai jelentőségű ország, amelyen keresztül tudnak az Indiai-óceánra és a Perzsa-öbölbe kijutni. Almati jó kapcsolatokat tart fenn Teheránnal, gyakoriak a magas szintű látogatások, így legutóbb 2002 májusában járt Kazahsztánban az iráni elnök. Kazahsztán az ECO (Gazdasági Együttműködési Szervezet: a közép-ázsiai országok mellett Irán, Afganisztán és Pakisztán) tagjaként szorgalmazója a nyugat- ázsiai térség gazdasági együttműködésének. Nagy jelentőségű esemény, hogy 1996 májusában az iráni és a közép-ázsiai vasutakat összekötő szakaszt átadták a forgalomnak. Japán is egyre aktívabb szerepet vállal a közép-ázsiai térségben, konkrétan a szénhidrogén-feldolgozás terén. Tárgyalások folynak arról is, hogy a közép-ázsiai szénhidrogénmezőket Kínán át összekötik a japán kikötőkkel. Kazahsztán jövője szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bír a szénhidrogéntermelés és a kitermelt kőolaj eljuttatása a világpiacra. A Kaszpi-tenger státuszának kialakítása a partmenti államok között ezért is fontos. Ezen a téren a kazah diplomácia igen aktív és a mielőbbi megállapodást szorgalmazza. Az adott kérdésben álláspontja közeli az orosz és az azeri állásponthoz. Kazahsztán a 2001. szeptember 11-i terrorista merénylet után – a többi közép-ázsiai országgal együtt – felértékelődött a terrorizmus–ellenes nemzetközi koalíció vezető országai szemében. Kazahsztán következetesen támogatja a koalíció erőfeszítéseit és – lehetőségeihez képest – maga is részt vállal azokban. Felajánlott egy zászlóaljat békefenntartás céljából afganisztáni szolgálatra. Szorgalmazta a közép-ázsiai országok regionális együttműködésének szorosabbra fűzését, s biztonságpolitikai együttműködésük erősítését.

34


2.2 Gazdasági helyzet 2.2.1 Általános gazdasági áttekintés

A. Az önállóság első évei25 A szovjet rezsim ideje alatt Kazahsztán ipari és mezőgazdasági régióként funkcionált. Hatalmas energetikai, kohászati, vegyipari és gépipari gyárakat építettek ki a köztársaság területén. Jelenleg Kazahsztán a vas, színesfémek, urán, szén, olaj, gabona és az állattenyésztésből származó termékek legnagyobb gyártója. A legkedvezőbb évek Kazahsztán gazdasági fejlődése és a vállalatok termelési tevékenysége szempontjából a szovjet uralom időszakára tehetők. A vállalatok termelékenysége magas fokon folyt és a minőség magasabb is volt. Az utolsó években a termelésben bekövetkezett komoly visszaesés ellenére Kazahsztán megmaradt a legnagyobb színesfémtermelő országnak: 88,5 ezer tonna ólom, 255,6 ezer tonna réz, 169,2 ezer tonna cink, 9,6 ezer tonna titán, 1024 ezer tonna alumínium, 3,3 millió tonna bauxit és sok egyéb színesfém és ritkaföldfém. A szervezetlenség; a gazdasági kapcsolatok megszakadása a FÁK vállalataival; a piacgazdaságra való áttérés gerjesztette gazdasági válság; a hivatalnokok körében a fegyelmezettség és felelősség éles visszaesése; az ipar, a mezőgazdaság és egyéb gazdasági szférán belül bekövetkezett termeléscsökkenés eredményeként Kazahsztánban jelentős recesszió volt tapasztalható 1992 és 1995 között. Becslések szerint a termelés csökkenése az 1990-es relatív stabil szintről 1992-re 14,6 százalékkal, 1993-re 28 százalékkal, 1994-re 48 százalékkal és 1995-re 57 százalékkal esett vissza. Kazahsztán jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. 1992-ben a nemzeti bevétel 38 százalékát adta ez a termelési ág. Ugyanebben az időben viszont csak 1600 embert foglalkoztatott a mezőgazdasági üzlet. Ez a két tény mutatja a gépesítés széleskörű elterjedését és a mezőgazdasági termelékenység relatív magas hatékonysági fokát. A 222,5 millió hektáros térség 82 százaléka mezőgazdasági terület. 1992-től elkezdődtek a munkálatok a gazdaság megreformálásán és a piacgazdaságra való áttérés már kezdetét vette. 1993 utolsó hónapjaitól mindez még 25

Emine Gürgen: Economic Reforms in Kazakhstan, Kyrgyz Republic, Tajikistan, Turkmenistan and

35


intenzívebb ütemben folytatódott tovább. Különösen ezekben az években éledt fel a több szertorból álló gazdaság kialakításának folyamata. 91,3 ezer különböző gazdasági tevékenység, amelyből 73,3 ezer a gazdaság nem-állami szektorát képviseli, működött 1995 végéig Kazahsztánban. 1995-ben a gazdaság nem-állami szektorában tevékenykedő vállalatok által termelt ipari termelés fajlagos súlya 30,4 százalék, ugyanezen érték a mezőgazdaság bruttó termelésében 38,9 százalék volt. Az üzleti vállalkozások, a kis- és közép vállalatok fejlődésnek indultak a köztársaságban. 1996 elején 21,3 ezer vállalat és szervezet működött és 147,2 ezer embert foglalkoztattak a munkafolyamatban. Ugyanebben az időben a privatizáció folyamata is előmozdította az üzletág fejlődését. 1993 és 1995 között az alacsony szintű privatizáció keretein belül 9 ezer különböző objektum került értékesítésre. A teljes körű privatizáció programja alapján, ami mostanra gyakorlatilag véget ért, 2 ezer vállalat (elsősorban a szolgáltatási szektorból) került árverésre. A 2120 állami gazdaság 93 százalékát és több más mezőgazdasági vállalatot privatizáltak. A privatizáció és a nem-állami szektor kialakulásának eredményeként az állami tőke 60 százaléka magántulajdonba került. 1995-ben az infláció 160 százalékra csökkent az 1994-es 1258 százalékos értékhez képest. A fenti adatokból is kitűnik, hogy a rendszerváltozás első éveiben, a többi rendszerváltó országhoz hasonlóan, Kazahsztán is komoly problémákkal küzdött a gazdaság stabilizálása terén. A kormányzat szigorú monetáris politikájának és az ország kiváló természeti adottságainak köszönhetően a köztársaság elindult az expanzió útján. Az 1996-97-es év már kecsegtető jeleket mutatott e téren. Az infláció 25 százalék körüli értékre csökkent, a termelékenység növekedett. De mikrogazdasági szinten a válság sajnos tovább folytatódott. Kazahsztán kontinensen belüli pozíciója, a tengeri és a nemzetközi szállítás fő útvonalaitól való távolság komoly problémákat vetett fel a gazdasági fejlődés szempontjából. A szovjet éra ideje alatt a közlekedési és kommunikációs rendszer fejlesztésekor előnyben részesítették a Kazahsztánt Oroszországgal összekötő hálózat kiépítését. Az 1990-es évek közepéig Kazahsztán infrastruktúrája a FÁK-kal való gazdasági kapcsolat fenntartását szolgálta. Nem léteztek a nyugati régiót az észak-keleti és déli régióval összekötő olajvezetékek. Az északi illetve déli részen működő villamosvezetékek nem

Uzbekistan, Occasional Papers (Washington, IMF, 1999)

36


voltak egymáshoz kapcsolva. A hatalmas északi rendszer Oroszországgal, a déli rendszer pedig Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal volt összekötve. Mindezek eredményeként Kazahsztánnak elsősorban ezt a hatalmas problémát kellett megoldania: javítani kellett a köztársaságon belüli kapcsolatokon, összeköttetéseken és az infrastruktúra nagy hányada is modernizálásra szorult.

B. Fellendülés, a gazdaság jelenlegi helyzete26 Kazahsztánban a gazdasági reformok 1992-ben kezdődtek, s bár az átalakulás nem volt zökkenőmentes, a piacgazdaság intézményrendszere a 90-es évek második felében kialakult. Annak dacára, hogy a privatizáció 1999-ben megtorpant, az állami tulajdon 80 százalékát magánosították, a magánszektor a GDP-nek közel 60 százalékát állítja elő. Ezen belül a kisvállalkozások (számuk meghaladja a 392 ezret) adták 2001-ben a nemzeti össztermék 17,2 százalékát. Másfelől több stratégiai jelentőségű nagyvállalat (Kazcink, Aktobemunajgaz, Kazahmüsz, Kazhrom, Aljuminij, Kazahsztana, stb.) privatizációja elhúzódni látszik. Sikeres volt az 1993-ban bevezetett nemzeti valuta, a tenge (kzt) 1999. évtől kezdett árfolyam lebegtetése. A kurzus kezdeti gyors esését követően stabilizálódott az árfolyam, a tenge az elmúlt időszakban inkább a túlértékeltség jeleit mutatja. Kazahsztánban – egyes FÁK-államoktól eltérően nincs konvertációs probléma, az importfinanszírozás megoldott. Tartósan magasak az állam deviza- ás aranytartalékai (2002 szeptember közepén elérték a 4,77 milliárd USD-t), ezek mértéke huzamos ideje meghaladja a külső adósságállományt. A pénzügyi tárca nyilvántartása szerint 2002. április 1-én a külső kazah államadósság 3,250 milliárd USD-t tett ki. Emellett a kormány által garantált hitelek összege további 577 millió USD-t jelentenek. Az IMF felé fennálló, 400 millió USD-t meghaladó adósságát Kazahsztán még 2000 nyarán kifizette, azóta a Valutaalappal fenntartott kapcsolatok meglehetősen visszafogottak. Az ország valamennyi jelentősebb pénzügyi szervezetnek (IMF, Világbank, IFC, EBRD, Ázsiai és Iszlám Fejlesztési Bankok, stb.) tagja. WTO felvételi kérelmét 1996-ban adta be, a felvételi tárgyalások változó intenzitással, 2001-től felgyorsulva folynak. Kazahsztán az elmúlt néhány évben kiváló makrogazdasági eredményeket tudott felmutatni. Az 1998-99-es orosz pénzügyi válság – bár visszavetette a reformokat – csak 26

IMF: Republic of Kazakhstan, Selected Issues and Statistical Appendix (2003)

37


áttételesen érintette az országot, az elmúlt időszak átlagosan magas nyersanyag árai pedig besegítettek abban, hogy stabilizálódott a kazah gazdaság, és 2000-től kezdődően már a kiszámítható növekedés jeleit mutatja. 2.1. táblázat Kazahsztán gazdasági mutatói

A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron

Mrd USD

1999

2000

2001

15

18

21

%

2,7

9,8

13,2

USD/fő

973

1.205

1.432

2002 n.a. 9, 1.222 1493*

Az infláció

%

8,0

13,2

8,4

Munkanélküliségi ráta

%

13,5

12,8

10,4

Mrd USD

-0,56

-0,023

%

-3,3

-0,1

-0,2

M USD

926

1.048

4.500

Folyó fizetési mérleg egyenlege Költségvetés egyenlege a GDP%-ban Közvetlen külföldi tőkebefektetések

n.a.

5, n.a. n.a. -0,11 n.a.

* Eurostat Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, p. 253

2001-ben az ország 10 éves függetlenségének legjobb gazdasági évét zárta: kimagasló, 13,2 százalékos GDP növekedést ért el, az ipari termelés 13,5 százalékkal, a beruházások 21 százalékkal bővültek, eközben az éves infláció a tervezett 9 százalék helyett mindössze 8,4 százalékot ért el. Az év második felétől romló konjunkturális viszonyok dacára is összességében teljesültek a kormány alapvető gazdaságpolitikai céljai: a tartós növekedési tendenciák megerősítése mellett a pénzügyi egyensúly megőrzése, az infláció leszorítása, a befektetési környezet javítása. Ugyanakkor az elmúlt időszak rávilágított a kazah gazdaság aránytalanságaira, rendkívüli mértékű függésére a nemzetközi nyersanyag piacoktól, amiről a romló külkereskedelmi mérleg is árulkodik. Mindenesetre az ország nemzetközi presztízsét növeli, hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma 2002 márciusában – a FÁK-államok közül elsőként – Kazahsztánt törölte a „nem piacgazdaságú államok” sorából. Szeptemberben pedig a Moody’s hitelminősítő intézet a BA2 kategóriából BA3-ba emelte az országot, ami az Orosz Föderáció minősítését három egységgel haladja meg.

38


A 2002. évi makrogazdasági adatok szerényebbek az előző évinél, de még mindig magas, 9,5 százalékos GDP növekedés volt tapasztalható. A gazdasági bővülés motorja, a kitermelő ágazatok mellett egyre nagyobb súllyal szerepelt a belföldi kereslet növekedése. A gazdaság valamennyi szektorában egyenletes növekedés volt jellemző, kivéve az agrár ágazatot, ami nem mozdult el a tavalyi szintről. Visszaesett az acélgyártás, mert az ágazatban túltermelés tapasztalható, és korlátozások léptek életbe. A költségvetési hiány alacsony, 2002-ben csökkent az előző évhez képest. Javult a lakosság szociális helyzete, emelkedtek az átlagbérek, csökkent a munkanélküliség és az infláció. A beruházások értéke 19 százalékkal nőtt. 2002. január végén Imangali Taszmagambetov vezetésével alakult új kormány. A kabinet tevékenységének alapvető célja a pozitív gazdasági tendenciák megerősítése mellett, a szociális, gazdasági fejlődés minőségileg új pályára irányítása. Elfogadták a kormány középtávú programját, ami a 2002-2004. évekre szóló prioritásait a következőkben jelöli ki: a lakossági megtakarítások aktivizálása, a külső konjunktúrától kevésbé függő nagyobb gazdasági biztonság elérése. Ami a gazdasági növekedés konkrét számait illeti, Taszmagambetov szerint az évi 10-12 százalék körüli GDP bővülés lenne kívánatos, ami ma maximum célként fogalmazható meg. Az elkövetkező időszakban, éves átlagban reálisan 5-7 százalékos növekedés valószínűsíthető, 2004. végére a GDP legkevesebb 20 százalékkal bővülhet, egy főre vetítve pedig elérheti az 1600-1700 USD-t. 2003-2004-ben 4-6 százalékos inflációval lehet számolni. A szociális célok között szerepel, hogy a létminimum alatt élők aránya ne haladja meg a lakosság 2025 százalékát. Sürgős intézkedésekre van szükség a katasztrofális állapotba került egészségügy területén, amely jelenleg 60 százalékban finanszírozott, és már demográfiai veszélyekkel fenyeget. Hasonló a helyzet a kultúra és az oktatás területén.

C. Növekedési szektorok27 A kőolaj és a földgáz uralja a gazdaságot. Kazahsztán durván 24 milliárd hordó kőolajtartalékkal rendelkezik, ezen felül a Kaszpi-tenger térségében is jelentős kőolajmennyiség áll rendelkezésükre (kb. 30 milliárd hordó). Emellett 1012 m3 földgázlelőhely terül el az ország területén és nagy valószínűséggel a Kaszpi-tenger alatt

27

Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003 – http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm, 2003.10.15 – 11 h

39


is jelentős tartalékok találhatóak. Kiemelkedően nagy a nyugati érdeklődés Kazahsztán kőolaj és földgáz szektora iránt, a tervezett projektek száma hatalmas. A kazah kormány jelentős lépéseket tett az energiaszektor megreformálására. Több energiaszolgáltatót privatizáltak és az elektromos hálózat egy különálló, állami tulajdonban lévő vállalat hatáskörébe került. A jövőben valószínűleg privatizálásra kerülnek a területi energia-elosztó vállalatok is. Kazahsztán energiaszolgáltató szektora több mint 100 millió USD volumenű külföldi befektetést vonzott, ennek nagy részét a régi üzemek rehabilitációjára fordították.

D. Fejlesztéspolitika, tervek A kazah gazdaságfejlesztés kétségkívül legperspektivikusabb területe az olaj-gáz szektor. A legújabb prognózisok Kazahsztán olajtartalékait 30 milliárd hordóban jelölik meg, így mindinkább megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy az ország már középtávon a vezető kőolaj exportőrök közé kerülhet. Mindezt nem csak az igen biztató, kasagani óriás-mező feltárásai támasztják alá – a Kaszpi talapzatán jelenleg több mint 100 perspektivikus lelőhelyet tartanak nyilván. A befektetők az elkövetkező évtizedben 60-100 milliárd USD-t meghaladó beruházásokkal számolnak a kazah szénhidrogén szektorban28. A jelenlegi közel 25-30 millió tonnás export potenciál gyors növelése elengedhetetlenné teszi a vezeték-kapacitások intenzív bővítését. Kazahsztán az ún. „többvektorú”, diverzifikált vezetéképítések mellett áll ki, kiemelt projekteknek tekintik a Tengiz-Novorosszijszk (CPC), a Baku-TbilisziCeyhan (BTC) vezetékeket, de vizsgálják egy iráni útvonal és egy Nyugat-Kazahsztánból Kína irányába tartó olajvezeték építését is. Június elején az Orosz Föderáció és Kazahsztán hosszú távú olajipari megállapodást kötött az éves tranzitkvótáról, amit 17,5 millió tonnában rögzítettek, erre igen kedvező, 0,74 USD/to/100 km tarifát állapítottak meg. 2002 márciusában a Kazahoil és a Transzport Nyeftyi i Gaza (TNG) állami vállalatok összevonásával létrehozták a KazMunajGaz olaj és gázipari szuperholdingot. Az újonnan létrehozott vállaltcsoport aktíváit szakértők 2 milliárd USD-ra értékelik. A hivatalos indoklás szerint a KazMunajGaz létrehozására a világban tapasztalható fúziós kényszer mellett, a Kaszpi-talapzat küszöbön álló feltárásaiban történő hatékonyabb kazah állami szerepvállalás miatt volt szükség. Elemzők szerint e lépéssel az időközben jelentős 28

http://www.eia.doe.gov/emeu/cabs/kazak.html, 2003.11.15, 10 h

40


tőkére szert tett hazai befektetők térnyerése várható a szénhidrogén szektorban – ezt támasztja alá a befektetési törvény nemzeti elbánás irányába történő módosítása is. A fúzió meghatározó szereplőjét, a Kazahoil nemzeti olajvállalatot a 90-es évek közepén hozták létre, 2001-ben 6,57 millió tonna olajat és 1,4 milliárd köbméter földgázt termelt. A TNG kezelésében 6400 km olajvezeték és 9000 km hosszú gázvezeték van. A kazah olaj-gázipari projektek közül három óriás mező emelendő ki: a Kaszpi talapzat kasagani szektorának feltárásai, a Tengizi mező fejlesztése a TCO vezetésével, ill. a karacsaganaki gáz-olaj lelőhely művelésbe vonása. 1997 végén fogadták el a Nazarbajev elnök nevével fémjelzett, és üzenet formájában meghirdetett „Kazahsztán- 2030” címet viselő, az elkövetkező 30 évre szóló stratégiai fejlesztési programot. A nemzetfejlesztési koncepció az ország társadalmigazdasági felemelkedését a következő prioritásokban látja: •

a nemzet biztonsága;

•

belpolitikai stabilitás és a társadalom konszolidációja;

•

nyílt piacgazdaságra és magas befektetési hányadra épülő gazdasági

növekedés; •

egészségügy, oktatás és szociális jólét biztosítása Kazahsztánban;

•

energetikai potenciál hatékony kihasználása;

•

infrastruktúra, különös tekintettel a közlekedés és távközlés fejlesztésére;

•

professzionális államigazgatási kiépítése.

A program a tartós gazdasági növekedést az állam fokozatosan csökkenő, de mindvégig megmaradó gazdasági szerepvállalásával képzeli el, igyekeznek átvenni Japán, Dél-Korea, Indonézia vagy Chile példáját (manapság mind gyakrabban emlegetik a magyar reform eredményeket). A gazdaságszerkezet átalakításának alapja a meglévő jelentős ásványkincs vagyon és a magas szintű külföldi befektetések lehetnének. E tekintetben Kazahsztán arra törekszik, hogy a térség legvonzóbb befektetési környezetét alakítsa ki. Bár a „2030 program”-ot számos alkalommal korrigálták, ill. azóta több alprogramot hirdettek meg (szegénység mérséklő, energetikai, import-helyettesítő, közlekedési, stb.), bizonyos alapelvek érvényben maradtak. A kazah gazdaságpolitika középtávú prioritásai között főleg szociális célok szerepelnek: az elszegényedés megállítása, munkahelyek teremtése, a régiók közötti különbségek mérséklése. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a reálszféra teljesítményének növelésére, ideértve a vállalkozások működési feltételeinek

41


javítását is. Megkezdődött az adórendszer reformja, 2001 nyarán új adókódexet fogadtak el, az áfa mértékét 20 százalékról 16 százalékra, a szociális adóét 26 százalékról 21 százalékra mérsékelték. A jegybank, korábban közzétett irányelveinek megfelelően 2002 végéig 7,5 százalékra szorította a kamatlábat. Különös figyelmet szentelnek az állami költségvetés egyensúlyának, a pénzügyi szektor megerősítésének. A kereskedelmi bankok száma – a fúziók és a természetes szelekció következtében – öt év alatt 82-ről 44-re csökkent, ami átláthatóbbá tette a szektort. A szerkezetátalakítási kényszerből adódóan és a nyersanyag piacoktól való túlzott függés mérséklésére a kazah állami beruházás ösztönzés preferált területeiként jelenleg a következőket jelölik meg: •

ipari és közlekedési infrastruktúra, kommunikáció általános fejlesztése;

•

ipari ágazatok közül kiemelten a feldolgozóipar korszerűsítése – az importhelyettesítő program folytatása;

•

agrárszektor korszerűsítése az élelmiszeripar párhuzamos fejlesztése mellett;

•

turizmus;

•

a főváros, Asztana fejlesztésére irányuló projektek.

Az utóbbi program egyébként jól halad, mert ehhez évente több száz millió USD-t különítenek el központi forrásokból. 2002. évi projektként elindították az Isim bal partján az új adminisztratív városközpont kiépítését. Ugyanitt „Asztana, az új város” néven szabad gazdasági övezetet hoztak létre jelentős adó és vámkönnyítésekkel, ennek révén 2007-ig 1,5 milliárd USD befektetést remélnek. 2001-et az útépítések, 2002-t a vidékfejlesztés évének hirdették meg.29

E. A kormányzat szerepe a gazdasági folyamatokban Az Elnök vezető szerepet játszik a gazdaságpolitika alakításában. Az elnökségen kívül a Nemzeti Bank a legjelentősebb intézményi résztvevő. Szinte mindegyik kis- és középvállalat magánkézbe került. Kazahsztán legnagyobb olajtársaságai ma már szintén nem-állami vállalkozások. Ugyanez igaz a kohászati és bányászati vállalatokra is. Sok jelentős cég viszont még mindig részben vagy egészében

29


42


állami kézben van, beleértve a nemzeti kőolaj és földgáz társaságokat, a vasutat és a telekommunikációs szektor jelentős részét. A 2001-ben életbe lépett új földtörvény30 lehetővé teszi a kazahok számára, hogy lakóházzal vagy kereskedelmi épülettel beépített városi földterületet birtokoljanak. Mezőgazdasági földterület magántulajdonba vétele még mindig nem lehetséges; a mezőgazdasági földterület bérleti idejét 99 évről 49 évre csökkentették. Külföldi cégek csak helyi partner bevonásával bérelhetnek földet és a bérleti időt maximum 10 évben limitálták. 2002-ben az Elnök a mezőgazdasági területek magánosítása mellett emelt szót.

F. Infrastruktúra31 Kazahsztán földrajzi fekvése miatt közlekedés szempontjából függ a szomszédos országok közlekedési hálózatától. Ahhoz, hogy áruit el tudja juttatni a világpiacra szüksége van az orosz, iráni és kínai hálózat bevonására is. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pénzügyi segítséget nyújtott a közelmúltban végzett fejlesztésekhez, mint például Aktau kikötőváros újjáépítése, innen szállítják a kőolajat és a rakományokat a Kaszpitengeren keresztül. Menetrendszerinti repülőjáratok működnek Kazahsztán és Európa illetve néhány ázsiai ország között. 2001-ben négy nagy légitársaság indított járatokat Almatiba: British Airways, KLM, Lufthansa és Turkish Airlines. A vasúti hálózatot folyamatosan fejlesztik. 2003-ban elkészült az északi és nyugati országrészt összekötő új vasúti vonal. Minden nagyvárost betonút köti össze a külvilággal, de ezek nagy része elég rossz állapotban van. Az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Iszlám Fejlesztési Bank finanszírozza a 284 millió USD költségű autópálya fejújítását a kereskedelmi központ, Almati és az új főváros, Asztana között. A telekommunikáció legnagyobb kihívását az a tény jelenti, hogy Kazahsztán óriási kiterjedéséhez képest a népességszám kicsi és szétszórva helyezkednek el az országban. Jelenleg a lakosság 18,6 százaléka rendelkezik telefonnal, ezek nagy része elsősorban városi lakos. Az Internetet használók száma még nagyon alacsony, de folyamatosan növekszik. Az elmúlt három évben 200 százalékkal nőtt az előfizetők tábora. 2005 végére

30

Privatization in the Republic of Kazakhstan - http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en 2003.10.12, 16 h 31 Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003 – http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm, 2003.10.15 – 11 h

43


a kormány várakozásai szerint a rendszeresen internetezők aránya el fogja érni a 3 százalékot.

2.2.2 Gazdasági szerkezet, főbb gazdasági szektorok

2.1. ábra GDP szektoronkénti m egoszlása 1993

GDP szektoronkénti m egoszlása 2001 9%

18% 43%

Mezőgazdaság

52%

Ipar 39%

Szolgáltatások

39%

Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások

Forrás: EUROSTAT

Kazahsztán természeti kincsei lehetővé tették és teszik ma is, hogy világszinten jelentős gazdasággá alakuljon át. A két fő szektor a mezőgazdaság és a nehézipar. Habár a központi tervutasításos rendszer éveiben a gazdaság egy egységgé fejlődött, amely nagy mértékben függött a szovjet köztársaságoktól, elsősorban az Orosz Föderációtól. A szovjet gazdasági rendszer összeomlásával és a kivívott politikai függetlenség eljövetelével 1991-ben Kazahsztán óvatos léptekkel elindított egy reformprogramot. Az 1990-es évek elején jelentős problémák nehezítették az előrehaladást és a fejlődést, de a hosszú távú kilátások nagyon kecsegtetőek, figyelembe véve jelentős természeti előnyeit. A Szovjetunió megművelhető területeinek közel 20 százalékát felölelte az ország, bár az unió területének csak 12 százalékát, lakosságának pedig csupán 6 százalékát képviselte.32 A természeti előnyök azonban jelentős gyengeséget is hordoznak magukban - az ország fő export termékei nyersanyagok: kőolaj, szén, bauxit, fémek és gyapot. Ezen termékek értékesítése nem jelent gondot a világpiacon, viszont nagyon sebezhetővé teszi Kazahsztánt a világpiaci árváltozásokkal szemben. Az 1997-es jelentős árcsökkenés hatására komoly problémával találta szembe magát a kazah gazdaság.

32

Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States 1999; Europa Publ. London

44


A. Ipar Kazahsztán természeti kincsekben gazdag ország; jelentős készletei vannak szénből, kőolajból és földgázból, illetve ásványokból, mint a króm, ólom réz, cink, volfrám és arany. 1993-ban a GDP 39 százalékát állította elő és ugyanezt az értéket mutatta 2001-ben is. Az ipar infrastruktúrája alapvetően jónak mondható, bár elsősorban Oroszország felé orientálódik. Továbbá a berendezések nagy része elavult és környezetszennyező. Kazahsztán gazdaságának legígéretesebb és az utóbbi időben leggyorsabb ütemben fejlődő szektora a kőolaj szektor. Az ipari szektor egy kettős átalakulási folyamaton ment keresztül, köszönhetően a piacgazdaságra való átalakulási folyamatnak és s kőolajipar felemelkedésének. A függetlenség kinyilvánítása után az ipar termelése gyorsabb ütemben esett vissza, mint a foglalkoztatottság. A szektor fellendülése a nyersanyag-kitermelő ágazatok növekedésével kezdődött (elsősorban kőolaj szektor). A kőolaj szertoron kívüli gazdaság visszaesett vagy stagnált az elmúlt évtized nagy részében, de 2000-től kezdve számottevő növekedés tapasztalható ezen a területen is. 2.2. ábra

Ipari term elés I.

50

20

Kőolaj-f inomítás Gépgy ártás

10 0

19 93 19 95 19 97 19 99 20 01

0

Villamosenergiaipar Bány ászat (kiv év e kőolaj)

Élelmiszeripar

20 02

100

Kőolaj kitermelés

20 00

150

Kohászat

30

19 98

Feldolgozóipar

40

19 96

200

50

19 94

250

A kitermelésben betöltött aránya

Ipari termelés II.

Forrás :IMF33

45


Kazahsztán átalakulása egy kőolajban gazdag országgá számos kihívást jelent a gazdaságnak általában és különösen a nem-kőolaj szektornak. Az alapanyagipar a nagyüzem gazdasági előnyén alapszik, alacsony foglalkoztatottsággal és lassú technikai fejlődéssel. Másik részről a potenciális növekedés mozgatórugója a nem-megújuló források tartalékai. Az olyan gazdaságok, ahol inkább ezen szektorok dominálnak, alacsonyabb, de hosszabb távú növekedést mutatnak; magas bevételi egyenlőtlenség és bizonytalanság a jellemző (a világpiaci árváltozás hatása jelentős). Sachs, Warner és Auty szerint a főbb okok a következők lehetnek: a termelő tevékenységgel szemben álló bérbeadási tevékenység dominanciája, importhelyettesítő stratégiák és az emberi tőkébe injekciózott befektetések alacsony aránya.34 A kőolajipar és a gazdaság többi ága közötti kapcsolat a termelés és a beruházások növekedésével valószínűleg emelkedni fog az elkövetkező években. A feldolgozóipar újraéledése a kohászat és az élelmiszeripar területén indult meg. Bár ezen iparág 2000-tól tapasztalható fejlődése is kapcsolatba hozható a kőolaj szektorral. A magas kőolajárak nagy keresletet eredményeztek a feldolgozóipari és vegyipari termékek iránt. 2.3. ábra

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Feldolgozóipar Kőolaj Bányászat (kivéve kőolaj) Villamosenergia

19 98 19 99 20 00 20 01 20 02

A GDP százaléka

Befektetések ágazatokra vetítve

Forrás: IMF35

33

IMF: Republic of Kazakhstan: Selected Issues and Statistical Appendix (2003) IMF: Republic of Kazakhstan, Selected Issues and Statistical Appendix (2003) 35 IMF: Republic of Kazakhstan: Selected Issues and Statistical Appendix (2003) 34

46


A befektetések aránya még mindig alacsony szinten van az összes ipaágban – kivéve a kőolaj szektort.

47


Kőolaj szektor A kőolaj ipar, amely az 1990-es években csak nagyon csekély hányadot képviselt a kitermelésből, mára Kazahsztán meghatározó iparágává vált. Kazahsztán kőolaj szektora folyamatosan fejlődik és a középtávú kedvező kilátások egyre konkrétabb formát öltenek. Nagy és növekvő volumenű külföldi befektetések áramlanak folyamatosan ebbe a relatív új szektorba. A már meglévő szárazföldi kőolajmezők rohamos fejlődése mellett a Kaszpi-térségben található tartalékok feltárása is kezdetét vette. A vélhető és már feltárt nyers lelőhelyek kőolajkészletét 30 milliárd hordóra becsülik. A GDP egynegyedét a kőolaj szektorból származó bevétel alkotja, illetve az export felét teszi ki. 2002-ben Kazahsztán számos stratégiai megállapodást kötött Oroszországgal a Kaszpi-tenger medrének felosztása kapcsán. Hosszútávon (15-20 év) Kazahsztán joggal reméli azt, hogy a termelés mintegy háromszorosára fog emelkedni (3 millió hordó/nap), aminek legalább az egyharmada a Kaszpi-tengerből származik. Ezzel az ország bekerülhet a világ első tíz nyersolaj exportőrei közé. 2003-ben a nyersolaj-kitermelés 20 százalékkal (becsült érték) nőtt és elérte az egy millió hordó/nap-i szintet; ez az 1996-os érték kétszeresét képviseli. Az exportált mennyiség 24 százalékkal nőtt és az exportból származó bevétel elérte az 5,2 milliárd USD-t. Kazahsztán kőolaj szektora még mindig gyerekcipőben jár és a befektetett tőke összege nagy (átlagosan 3 milliárd USD/év). Három nagy projekt teszi ki a befektetések jelentős részét: Karachaganak, Tengiz és az újonnan feltárt kasagani mező. A befektetések nemcsak a kitermelés növelését segítik elő, hanem a Kaszpi Olajvezeték Konzorcium (CPC) vezetékhálózatába történő bekapcsolódást is támogatja. 2003-ban 4 milliárd USD (becsült érték) körüli érték áramlott a szektorba.36

36

)http://www.eia.doe.gov/emeu/cabs/kazak.html, 2003.11.15, 10 h

48


2.2. táblázat

Kőolaj termelés 1998-2003 1998

1999

2000

2001

2002

2003*

Nyersolajtermelés (milliárd kg)

25,6

29,4

35,4

39,3

47,3

52,8

Hazai fogyasztás (milliárd kg)

5,2

5,7

6,0

7,6

8,1

8,5

20,4

23,7

29,4

31,7

39,5

44,2

Export a CPC-n keresztül (milliárd kg)

-

-

-

1,0

12,5

20,0

Kőolajból származó költségvetési bevétel (millió USD)

-

158

604

1430

1075

2276

Földgáztermelés (milliárd kg)

-

-

-

-

14,8

19,2

Export (milliárd kg)

* Becsült érték Forrás: IMF37

A Chevron által működtetett Tengiz olajmező messze a legnagyobb aktív olajmező az országban és a világranglistán az ötödik helyet foglalja el. Az ország észak-nyugati részén fekvő Karachaganak mező fejlesztése a második fázis végénél jár; a kitermelés duplájára nőtt. 2003 elején a nemzetközi konzorcium, amely a Kaszpi-tengeri szuperóriás mező fejlesztésén dolgozik, egy kereskedelmi fejlesztési javaslatot nyújtott be a kormánynak. A felmérések szerint ez a világ negyedik legnagyobb mezője és az elmúlt harminc év legnagyobb felfedezése. A közlekedési hálózatba áramló folyamatos befektetések segítségével a FÁK országaiba áramló export mennyisége csökkenni látszik. Kazahsztán földrajzi helyzetéből és a múltjából adódóan függ az orosz állami kőolaj- és földgázvezeték monopóliumoktól (Transneft és Gazprom). A hazai vezetékek építése, amelyek a KOK legnagyobb mezőit köti össze, jelentős gazdasági sikerhez fog vezetni. A megfelelő kőolajvezeték-rendszer kiépülésével egyre több kőolajat szállítanak majd nyugatra, illetve az Amerikai Egyesült Államokba.

37

IMF: Republic of Kazakhstan, Selected Issues and Statistical Appendix (2003)

49


A Kazahsztánban működő olajipari vállalatok közül a legnagyobb a TengizChevrOil (TCO). 1993-ban alakult és az egyik legjelentősebb Kazahsztánban működő vegyes vállalat. A vállalat 50 százalékban a ChevronTexaco tulajdonát képezi, további 25 százalék az EXXonMobil kezében van, 20 százalékot birtokol a KazMunaiGas és 5 százalékos részesedéssel bír az orosz-amerikai LUKARCO. A vállalat a tengizi mező feltárásával és fejlesztésével foglalkozik.38 2.3. táblázat Feltárt és potenciális kőolaj és földgáz készletek (Kőolaj: milliárd hordó; földgáz: trillió m3) Kőolaj

Földgáz

30

3

Feltáratlan

10-15

2-3

Összes

40-45

5-6

Feltárt készletek

39

Forrás: IMF

A kasagani mező kitermelése becslések szerint 2030-ra eléri majd az 55 milliárd kilogrammot. A befektetések visszaesnek a mezők fejlesztésébe ölt nagyarányú pénzösszeg miatt, de 2020-tól ismét erősödésre lehet számítani. A mező valószínűleg az elkövetkező 70-80 évben működni fog. A kitermelések kezdetén a CPC vezetékrendszerét használja majd Kazahsztán. Azonban a 2010-es évek elejére a termelés növekedésével párhuzamosan szükség lesz egy alternatív megoldásra is.

Bányászat40 Ahogy már többször is említettem a dolgozat során Kazahsztán az ásványi kincsek széles skálájával rendelkezik – a széntől a vastartalmú anyagokon keresztül a színesfémekig. Több mint 200 vállalat foglalkozik szén, vas és acél, ólom, cink, magnézium, arany, alumínium, uránium és más egyéb anyagok kitermelésével, termelésével. A szektor az exportbevételek több mint 30 százalékát adja és a GDP 15 38

Caspian Oil Development Plan, http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCaspOilProg.htm - 2003.10.11, 11h 39 IMF: Republic of Kazakhstan, Selected Issues and Statistical Appendix (2003) 40 Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003 –

50


százalékát alkotja. Közel 200 ezer embert foglalkoztat, az ország minden egyes régiója függ az iparágtól. A bányászati berendezések Kazahsztánba irányuló exportja alacsony, elsődleges oka a befektetések kis volumenében keresendő. Ezen kívül egyéb problémák is nehezítik a befektetők helyzetét. A következő hiányosságok nem csak a bányászatot sújtják, hanem általánosságban az egész kazah gazdaságra jellemzőek: átláthatatlan műveletek, gyenge pénzügyi ösztönzés, „homályos” törvények, bürokrácia. A kazah bányászati és feldolgozó vállalatok több mint a fele elavult berendezéseket, gépeket használ és hiányoznak a környezetbarát technológiák. Kazahsztán nem rendelkezik saját gépiparral, nagyban függ az orosz importtól. (A piac méretére illetve export/import értékekre nézve nem találtam megfelelő statisztikát. Az oka valószínűleg a szektor elhanyagolt voltára vezethető vissza. A Kazahsztánról megjelent statisztikák nagy részét a külföldi befektetők készítik; én legtöbbször amerikai tanulmányokba botlottam.)

Építőipar41 A kőolaj és földgáz szektor fellendüléséből következően az építőiparban is növekedés várható. Illetve számos lehetőség rejlik Asztana újjáépítésében és az ország infrastruktúrájának erősítésében, javításában. A következő projekteket helyezték kilátásba: •

Asztana repülőterének átalakítása;

•

Almatit és Asztanát összekötő autópálya felújítása;

•

„business center”, kereskedelmi központok, a nyugati standardnak megfelelő szállodák létesítése;

•

középítkezések.

Törökország aktív részvételt mutatott ezen a területen; több mint tíz török építőipari cég tevékenykedik jelenleg az országban. A beruházások ösztönzése érdekében a kormány adókedvezményeket kíván biztosítani az asztanai lakóépületek és a kommunális létesítmények építésében részt vevő

41

http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm, 2003.10.15 – 11 h Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003 – http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm, 2003.10.15 – 11 h

51


társaságok számára. A befektetők öt éves időszakra felmentést kapnak a jövedelemadó, az ingatlanszerzési adó és a vagyonadó megfizetése alól. (A szektort minősítő statisztikai adatok ismét hiányoznak a szakirodalomból.)

B. Mezőgazdaság Kazahsztán a mezőgazdasági termékek jelentős gyártója és exportőre. 1993-ban a gazdaság e szektora 19,7 százalékát tette ki Kazahsztán nettó termelésének. 1990 és 1995 között a mezőgazdasági termelés éves átlagban 18 százalékkal esett vissza, 2001-ban még mindig a GDP 9 százalékát adja és a lakosság közel 20 százalékát foglalkoztatja. A legfontosabb mezőgazdasági tevékenység az országban az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, ló, teve) és a gabonatermelés (búza, árpa, zab, köles, rizs). Az átalakulás első évei jelentős visszaesést hoztak a mezőgazdasági termelésben, de úgy tűnik, hogy 1998-től magára talált ez a szektor is és elindult egy lassú, de tartós növekedést ígérő pályán. A javulás elsősorban a magángazdaságok gyors elterjedésének volt köszönhető. A kis- és középméretű gazdaságok pénzügyi támogatása még mindig nem megoldott. Az 1999-ben bevezetett ártámogatási mechanizmust először csak a búza piaci ár feletti értékesítésnél alkalmazták. Ma már egyre több termékre és egyre nagyobb mennyiségre igyekeznek kiterjeszteni azt. Kazahsztán szinte minden élelmiszer és iparcikk vonatkozásában importra, illetve a Szovjetunió egyéb területeiről történő behozatalra szorult. Az önálló állammá válást, s egyben a rendszerváltást igen nehéz körülmények között kellett véghezvinni. A Szovjetunió szerves részeként egyoldalúan fejlesztett ország gazdasági növekedését jó néhány évre visszavetette a leszakadás ténye, de a külföldi tőke hamar a fiatal állam "segítségére sietett". A hatalmas nyersanyagvagyon mágnesként vonzza a külföldieket. A szovjet idők iparosítása, jobban mondva a kitermelő szektor felfuttatása ellenére még mindig a mezőgazdaság a legfontosabb nemzetgazdasági ágazat. Kazah nemzeti statisztikai adatok szerint 1992-ben a GDP 38%-át termelte meg a mezőgazdaság, miközben a lakosságnak mindössze 16%-át foglalkoztatta.42 A kazah mezőgazdaság az ország függetlenné válása óta igen nehéz helyzetben van. A hagyományos értékesítési csatornák átalakultak, külkereskedelemmé vált a volt Szovjetunió területére történő szállítás, miközben a hagyományos piacokon erősen 42

Kazahsztán – a magyar élelmiszerágazat potenciális exportpiaca,

52


megcsappant a fizetőképes kereslet. Ugyanakkor beindult, s mára már csaknem teljes egészében le is zajlott az ágazat privatizálása. A növénytermesztés és az állattenyésztés is válságos időket él. Az állatállomány csökkenéséhez hasonlóan a hústermelés is jelentős mértékben visszaesett. A kazah húsipart a rendszerváltás előtt jószerével csak a vágóhidak és a hűtőházak reprezentálták, hiszen a húsexport zömét a feldolgozatlan termékek tették ki. A húsexport az 1992. évi 151 600 tonnáról 1997-ben 32 000 tonnára csökkent. A baromfihús termelése jóval nagyobb mértékben esett vissza, mint a többi húsféleségé. Ez egyértelműen a mezőgazdasági termelők forráshiányából adódott, hiszen a baromfi számára takarmányt, tápot rendszeresen kell vásárolni, míg a szarvasmarha, a juh és a kecske - egy darabig - azzal is megelégszik, amit a jó adottságú legelőkön talál. A hústermelésnek egyre kisebb hányadát reprezentálja a baromfihús, ebből azonban nem következik, hogy e termék iránt ilyen mértékben zsugorodna a kereslet, hanem ez a tendencia azt tükrözi, hogy a magángazdaságoknak egyelőre nem volt pénzük a kis- és középüzemi baromfitartás megszervezésére. A függetlenné válás óta a hús és szinte minden élelmiszer-féleség fogyasztása csökkenő tendenciát mutat. 2.4. táblázat

Agrár termékek szektora (millió USD) 2000

2001

2002

Piac nagysága

2598

2810

2730

Helyi termelés

2772

2850

2900

Export

684

513

620

Import

510

473

450

Forrás: Kazah Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma és Statisztikai Hivatala

Kazahsztán az agrár termékek nettó exportőre, 2001-ben 513 millió USD-t tett ki a kivitel és 473 millió USD-t ért el az export oldal. A fő import termékek közé tartozik a

http:// www.amc.hu/public_htm/html/idoszaki/kor/kor009/2/06.html - 2003.10.02, 15h

53


cukor (100 millió USD), étolaj (60 millió USD), dohány (25,5 millió USD), tej (200millió USD), és baromfihús (20 millió USD).43

2.3 Külkereskedelem 2.3.1 Kereskedelempolitika Kazahsztán kereskedelempolitikája fordulóponthoz érkezett. Az átalakulás korai éveit jellemző merész kereskedelmi reformok után a kereskedelem liberalizációs folyamata vesztett lendületéből. Míg az átlag vámérték 1998 óta 8 százalék körüli, a nem vám jellegű korlátok és az ad hoc kereskedelmi megszorítások folyamatosan bővültek. Már nyolc éve folynak a tárgyalások a WTO-csatlakozás ügyében – Kazahsztán 1996. január 29-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét. A 2001-2002-es években tett előrelépés ellenére számos nehézség akadályozza a csatlakozási folyamat tényleges lezárását. Az országra jelentős feladatok várnak, és nem bújhat ki a számos kritikus, a jövőbeli irányvonalat nagyban befolyásoló döntés meghozatala alól sem. Kazahsztán 8 százalékos átlagos vámértéke relatív alacsonynak számít a fejlődő országok szintjét tekintve. Ágazati szinten nézve a mezőgazdasági termékekre kivetett vám jóval magasabb, mint a tőkejavak és a közbenső termékek vámszintje. A fogyasztási cikkek vámértéke is inkább a mezőgazdasági termékek vámszintjéhez közelít.

43


54


2.5. táblázat Vámstatisztika (1999-2001) 1999. október

2001. március

2001. június

2001. október

Átlag

7,8

7,1

7,8

7,9

Mezőgazdasági termékek

12,2

12,2

11,9

12,0

Nem-mezőgazdasági termékek

6,5

5,6

6,6

6,7

Tőkejavak és közbenső termékek

4,6

4,7

4,7

4,8

Fogyasztási cikkek

9,5

6,9

10,2

10,3

Forrás: IMF44

Kazahsztán vámrendszere jól szemlélteti az import-helyettesítésre törekvő országokra jellemző védelmi politikát: a vámérték egyenesen arányosan nő a feldolgozottság szintjével. A tőkéjavakra és a közbenső termékekre kiszabott relatív alacsony vámszintnek nagyobb, a terjeszkedést ösztönző ereje van a kereslethez igazodó és tőkeigényes iparágak körében.45

A következőkben a beszállítók illetve befektetők oldaláról veszem számba a különböző akadályokat, vámkorlátozásokat, amelyekkel szembe kell nézniük, ha a kazah piacon keresnek üzleti lehetőségeket. Számos strukturális akadály nehezíti a kereskedelmet: nem megfelelő igazságszolgáltatási rendszer – például a szerződésbontás területén adódhatnak kellemetlenségek, logisztikai problémák és a lassú kormányzati bürokrácia. Külföldi vállalatok legálisan működhetnek Kazahsztánban vegyes vállalatként vagy 100 százalékos külföldi tulajdonú vállalatként. A kőolaj- és gáztörvény módosítás azonban megköveteli, hogy az olajtársaságok kazahsztáni vállaltok szolgáltatásait vegyék igénybe, ha a feltételek adottak. A 2001-es földtörvény értelmében nem kerülhet magánkézbe mezőgazdasági terület, védelmi-ipari föld, védett területek, erdők, források, közterületek és néptelen 44 45

IMF: Republic of Kazakhstan, Selected Issues and Statistical Appendix (2003) IMF: Republic of Kazakhstan: Selected Issues and Statistical Appendix (2003)

55


földterületek. A külföldi cégek egy hazai partner bevonásával lízingjoggal élhetnek; az időkorlát maximum 49 év, mezőgazdasági földterület esetében 10 év. Kazahsztán importvám-szabályozásai nagyrészt megfelelnek a WTO-előírásainak. 1997-ben átvette a HS 96-os vámtarifa-nómenklatúrát. Külföldi cégek számára vámmentes importot biztosít bizonyos termékek esetében. A kazah exportellenőrzési törvények és szabályozások még a fejlődés korai szakaszában vannak. Az Amerikai Egyesült Államok segítségével Kazahsztán az exportellenőrzés javításán dolgozik a hadügy, a technológia és a stratégiai fontosságú termékek esetében. Az exportfinanszírozás kérdése „megoldódni” látszik: két 100 százalékos kormányzati tulajdonú intézményt állítottak fel 2001-ben: Kazahsztáni Fejlesztési Bank, Export-Import Bank. Cél a nem-termelő iparágak gazdasági fejlődésének és exporttevékenységének elősegítése. Az intézmények felállításával nagy előrelépés történt a kazah külkereskedelemben, de számos kérdés és probléma vár még megoldásra ezen a területen.46

2.3.2 Relációs- és áruösszetétel

2.6. táblázat Kereskedelemi forgalom (milliárd USD) 1999

2000

2001

2002

Kazahsztán exportja

5,59

9,14

8,64

9,71

Kazahsztán importja

3,68

5,05

6,36

6,49

Mérleg

+1,91

+4,09

+2,28

+3,22

Forrás: www.cisstat.com/eng/kaz.htm

A kazah külkereskedelmi forgalom az elmúlt években 13-16 milliárd USD körül alakult, jellemzően jelentős aktívum mellett. A forgalom 2002-ben 8 százalékkal bővült és 16,2 milliárd USD-t ért el. Ezen belül az 12,4 százalékkal bővülő export 9,71 milliárd USD, 46

Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003 –

56


a tőle elszakadva, mindössze 2 százalékkal növekvő import pedig 6,49 milliárd USD volt. A forgalom egyenlege 3,22 milliárd USD többletet mutatott, ami a 2000-es aktívum 79 százalékát teszi ki. Az import, exporttól leszakadó, aránytalan növekedésében közrejátszott, hogy a tenge immár harmadik éve túlértékelt. Másfelől kedvező, hogy az import növekményét mindenekelőtt a nagyarányú olajipari beruházások gép és berendezés szükséglete képezte. A 2001-es export volumen csökkenése, koncentrált és egyoldalú struktúrával párosult: az ásványi termékek adják a kivitel 59 százalékát, további 24 százalékát a fém- és fémtermék képezte. Az évek óta pozitív kereskedelmi mérleget produkáló kazah gazdaság perspektívái kedvezőek. A függetlenség előtt fénykorát élt feldolgozóiparból származó kivitel bővítésével, ismételt fellendítésével csökkenthető lenne a kőolaj gazdaságban betöltött súlya, ezzel is csökkentve a világpiaci változásoktól való nagy mértékű függést. 2.7. táblázat Kazahsztán exportjának megoszlása országok szerint (2001) 1. Oroszország 2. Bermuda-szigetek 3. Olaszország 4. Kína 5. Németország 6. Ukrajna 7. Virgin-szigetek 8. Svájc 9. EAE 10. Nagy-Britannia 11. Irán 12. Lengyelország 13. USA 14. Üzbegisztán 15. Hollandia

20,2 % 14,1 % 11,2 % 7,6 % 5,9 % 5,7 % 5,1 % 4,7 % 3,8 % 3,4 % 2,4 % 1,9 % 1,8 % 1,7 % 1,7 %


A forgalom relációs megoszlásában csökkenő hányadú, de még mindig meghatározó a FÁK részesedése kivitelben 30,4 százalék, behozatalban 52 százalékos arányt képviselt. Az Orosz Föderáció Kazahsztán első számú partnere, az export 20,2 http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm, 2003.10.15 – 11 h

57


százaléka, az import 45,4 százaléka esett Oroszországra. A második és hetedik helyen szereplő Bermuda- és Virgin-szigetek csak az export oldalon jelennek meg. Mindkét szigetcsoport arról ismert, hogy területükön minimális az adófizetési kötelezettség; pénzügyi és turisztikai szolgáltatásokból tartják fenn magukat. Kazahsztán exportja is kizárólag pénzmozgásra, tőkekivitelre utal. 2.8. táblázat A Kazahsztánba áramló import megoszlása országok szerint (2001) 1. Oroszország 2. Németország 3. USA 4. Olaszország 5. Nagy-Britannia 6. Kína 7. Ukrajna 8. Franciaország 9. Japán 10. Törökország 11. Dél-Korea 12. Hollandia 13. Üzbegisztán

45,4 % 7,4 % 5,4 % 4,2 % 3,9 % 2,7 % 2,4 % 2,2 % 2,2 % 2,1 % 1,7 % 1,3 % 1,3 %


Az import oldalon még jelentősebben képviselteti magát Oroszország a maga 45,4 százalékával. Szembetűnő még, hogy az Amerikai Egyesült Államok sokkal előkelőbb helyet foglal el a behozatali rangsorban, mint az export oldalon. A Kazahsztán-USA mérleg jelentős passzívumot mutat, az import közel háromszorosa az exportnak. A közép-ázsiai térség állami közül egyedül Üzbegisztánnak sikerült bekerülnie a kazah külkereskedelem tíz legfontosabb partnere közé. A FÁK-kal való külkereskedelme nagyon alacsony szintet ér el. Nazarbajev kazah elnök szerint a FÁK-államközösség nem több mint a gazdasági fejlődés egy átmeneti szakaszának terméke.47

47

Ludvig Zsuzsa: FÁK, MTA VKI 2000, Műhelytanulmányok 30. szám (2000. december)

58


2.9. táblázat

A kazah külkereskedelem áruszerkezete (2001) Kivitel (%)

Behozatal (%)

Ásványi termékek

59

14

Fémek- és fémtermékek

24

14

Mezőgazdasági termékek

5

9

Vegyipari cikkek

5

14

Gépek- és gépi berendezések

3

41

Egyéb

4

9


Áruszerkezet szempontjából a kazah export oldalán az ásványi termékek illetve a fémek és fémtermékek dominálnak, az exportált termékek 83 százalékát teszik ki összesen. Behozatalra elsősorban gépek és berendezések, járművek esetén szorulnak. Nagy hányadot képviselnek még a vegyipari termékek, ásványi anyagok és a fémtermékek is.

2.4 Külföldi működőtőke Függetlenné válása óta Kazahsztán jelentős külföldi tőkét vonzott. 2003-ra a külföldi befektetések értéke elérte a 21,2 milliárd USD-t, ami elsősorban a kőolaj és földgáz szektorba áramlott. 1997 óta kialakulni látszik az a tendencia, hogy az állami szerződéseknél előnyben részesítik a hazai befektetőket a külföldiekkel szemben. A kőolaj- és földgáztörvény 1999es módosítása szerint a bányászati - és olajvállalatok kötelesek a helyi termékeket és szolgáltatásokat igénybe venni. 2003 januárjában a köztársasági elnök aláírt egy új befektetési törvényt, amely egy egységes befektetési rendszert hozott létre a hazai és külföldi befektetők számára. A kormány által meghatározott szektorokban különböző befektetést ösztönző elemeket is tartalmaz az új törvény: adókedvezmények, vámmentesség. A 2003-as befektetési törvény keretein belül biztosított a külföldi vállalatok számára a nemzeti elbánás és a diszkrimináció-mentesség elve. Ennek ellenére a

59


kőolajiparban és a földalatti kitermelés esetén azok a befektetők, akik kormányzati tenderekben akarnak részt venni, kötelesek kazah szolgáltatókkal szerződni és kazahsztáni berendezéseket, termékeket és nyersanyagot használni, amíg azok megfelelnek a feltételeknek.48

2.10. táblázat

Kazahsztánba áramló külföldi működőtőke országok szerint (millió USD)

1993-2000

2001

2002

1993-2002

4 161,2

1 460,3

1 007,2

6 628,7

Nagy-Britannia

1 701,9

600,6

622,1

2 924,6

Dél-Korea

1 551,0

67,9

44,6

1 663,5

Olaszország

515,6

488,3

469,0

1 472,9

Kanada

402,3

490,5

164,1

1 056,9

Svájc

171,0

360,1

521,3

1 052,4

Hollandia

398,2

211,1

401,5

1 010,8

Kína

551,5

211,9

64,7

828,1

Törökország

504,0

58,9

64,4

627,3

Oroszország

162,9

211,6

214,7

589,2

Egyéb

2 442,5

383,4

499,9

3 325,8

Összes

12 562,1

4 544,6

4 073,5

21 180,2

USA

Forrás: Kazahsztáni Nemzeti Bank49

A külföldi befektetők között magasan vezet az Amerikai Egyesült Államok, elsősorban a kőolajipar „felvirágoztatásában” veszik ki a részüket. Oroszország csak a tizedi helyen áll a sorban, az 1993 és 2002 között történt összes tőkebeáramlás csupán 2,7 százalékát teljesítette. Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt Nagy-Britannia, Olaszország, Svájc és Hollandia aktivitása.

48

Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003 – http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm, 2003.10.15 – 11 h 49 Investments to Kazakhstan Over a Period from 1993 until 2002, http://www.bisnis.boc.gov/bisnis/country/021011KazInvest.htm, 2003.10.15 – 14 h

60


2.11. táblázat

Kazahsztánba áramló külföldi működőtőke szektorok szerint (millió USD)

1993-2000

2001

2002

1993-2002

6 303,0

3 057,8

2 064,9

11 425,7

Építőipar és földtani feltárások

1 270,7

440,9

782,4

2 494,0

Bányászat

1 538,2

20,3

42,8

1 601,3

Színesfém kohászat

661,3

367,2

564,7

1 593,2

Élelmiszeripar

409,3

88,2

64,2

561,7

Elektromos áram és közszolgáltatások

433,0

33,8

17,5

484,3

Vaskohászat

372,4

21,9

7,3

401,6

Egyéb

1 574,2

514,5

529,7

2 618,4

Összes

12 562,1

4 544,6

4 073,5

21 180,2

Kőolaj/Földgáz

Forrás: Kazahsztáni Nemzeti Bank50

A befektetések 54 százaléka a kőolaj és földgáz szektorba áramlott az elmúlt tíz évben; évről évre egyre magasabb értéket mutatott, 2000-tól pedig jelentősen megugrott az évek összeg nagysága. A 2.11. táblázatból is látszik, hogy a bányászatban drasztikusan visszaesett a beáramló működőtőke nagysága. Ez az ág szenvedte el a legnagyobb veszteséget Kazahsztán függetlenné válása óta. A színesfém kohászat és az építőipar szembetűnő fejlődést mutat 2001-től, az utóbbi felemelkedése elsősorban a kőolaj szektorban végbement változásoknak köszönhető.

50


61


3. MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI KAZAHSZTÁNNAL 3.1 Diplomáciai kapcsolatok A Magyar Köztársaság a FÁK-tagországok elismeréséről hozott 1991. december 26-i kormánynyilatkozat alapján - a világon az elsők között - ismerte el a Kazah Köztársaságot. A diplomáciai kapcsolatok felvételére 1992. április 2-án kölcsönös jegyzékváltás útján került sor. Az almati nagykövetség felállítását a Kormány 3155/1993. számú 1993. április 22én kelt határozata rendelte el. Torma József nagykövet megbízólevelét 1994. február 22-én adta át Nazarbajev elnöknek. Jelenlegi nagykövetünk, Jaczkovits Miklós, 2001. augusztusában utazott ki állomáshelyére. Kazahsztán kiemelkedő figyelmet fordít hazánkkal fenntartott kapcsolataira. Budapesten nyitott nagykövetségét közép-európai regionális képviseletként működteti. Taginbek Sz. Turszunov nagykövet 2002. szeptemberében adta át megbízólevelét Budapesten. Korábban Bécsben képviselte hazáját az osztrák-kazah kétoldalú és a nemzetközi szervezetek viszonylatában.51 2002-ben a külügyi helyettes államtitkár vezette küldöttség kazahsztáni tárgyalásain a gazdasági-ipari együttműködés bővítésének perspektivikus területeként a gáz- és kőolajipart, a gyógyászati berendezések gyártását, a vegyipart, az autóbuszok felújítását, összeszerelését, szervizelését, az infrastrukturális fejlesztéseket emelték ki. Komoly igény van élelmiszer-feldolgozóipari technológiákra.

3.2 Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról szóló egyezményt 1992. június 26-án, a kettős adózás kizárásáról szóló valamint a kölcsönös beruházás-védelmi megállapodást 1994. decemberében írták alá. 1995. márciusában jött létre a Magyar-Kazah GazdaságiKereskedelmi Együttműködési Kormányközi Bizottságról szóló egyezmény, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumok együttműködési jegyzőkönyve, valamint a légi közlekedési megállapodás. A Kormányközi Bizottság ez ideig kétszer ülésezett52. 51 52

www.kum.hu - Kazahsztán/diplomáciai kapcsolatok; 2003.10.29, 16 h www.kum.hu - Kazahsztán/gazdasági kapcsolatok; 2003.10.29, 16 h

62


A magyar-kazah gazdasági kapcsolatokban fontos szerepet játszik az együttműködési vegyes bizottság, amely ülése időszerű lenne. 3.1. ábra Magyar-kazah kereskedelem 70

millió USD

60 50 40 30 20 10 0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Forrás: Kopint-Datorg Rt.

A két ország közötti áruforgalom 2002-re meghaladta az 1997-es értéket. A 2000-es mélypont után folyamatosan bővült a két ország közötti kereskedelem.53 A FÁK államaival folytatott magyar külkereskedelmi forgalomban Oroszországot, Ukrajnát és Fehéroroszországot követve Kazahsztán a 4. helyen áll. Az áruforgalom éveken keresztül 40-50 millió USD körül alakult, dinamikus magyar kivitel-bővülés és jelentős aktívum mellett. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez jó alapot nyújt mind a magyar, mind a kazah gazdaság tartós növekedési pályára állása, illetve gazdaságaink strukturális eltéréseiből származó komparatív előnyök. A kölcsönös áruforgalom szintje, - bár 2002ben több mint másfélszeresére bővült – még mindig elmarad mind a kormányzati szándékoktól, mind a gazdasági adottságainkból adódó lehetőségektől.54

53 54

Magyarország külgazdasága 2002 (Kiadó: Külügyminisztérium, Budapest 2003) http://www.kum.hu/Kulgazdasag/Mokulg2000/Kazahsztan.htm -2003.10.29, 13 h

63


3.1. táblázat

A magyar-kazah külkereskedelem áruszerkezet Kivitel

Behozatal

1999 2000 2001 2002

Index

1999

2000 2001 2002

(2002/2001)

M USD Összesen

32,3

M USD

21,7 27,7

%

M USD

33,4

120,5

7,0

4,2

2,

2,2

3,3

149,7

Nyersanyagok

7,8

3,

2,7

2,3

85,1

0,4

0,3

Energiahordozók

0,0

0,

0,0

0,0

0,0

2,5

3,0

13,2 19,0

22,4

117,5

4,1

4,9

5,5

143,7


17,0 3,2

3,

3,8

n.a

8,2

Élelmiszerek, ital, dohány


Index (2002/2001)

n.a

n.a

n.a

M USD

%

13,8 24,6

177,5

n.a

n.a

0,4

n.a

0,1

15,3

12,4 19,7

158,4

1,0 n.a

4,8 n.a

457,4 n.a


1999-ben fordulat következett be: mintegy kétharmadára csökkent a magyar kivitel, és nőtt a behozatal. Ez a tendencia volt megfigyelhető 2000-ben is. Szembetűnő az élelmiszerexport átlagosnál is nagyobb mértékű csökkenése, aminek következtében az élelmiszerek részesedése 10 százalékra csökkent. 2002-ben azonban egyfajta javulás figyelhető meg. A feldolgozott termékek, a gépek és gépi berendezések aránya növekedett. A fontosabb magyar exporttételek az utóbbi időszakban a következők voltak: gyógyszerek, növényolaj, kész épületek és szerelvények, papír-kartonáru, vegyi áruk, gépalkatrészek, műszerek, konzervek, sörgyárak. Az áruexport visszaesésében az 1998. évi oroszországi pénzügyi válság mellett közrejátszott az a körülmény, hogy cégeink piaci jelenléte erősen lecsökkent, jóllehet a hagyományos magyar termékek versenyképesek, és megvan rájuk a fizetőképes kereslet is. 2002-ben a Kazahsztánba irányuló magyar export magára talált, kivitelünk 20,5 százalékkal nőtt, és elérte a 33,4 millió USD-t. Ezen belül a feldolgozott termékcsoportban 117,5 százalékos volt a növekedés, gépexportunk 43,7 százalékkal bővült.

64


Élelmiszer kivitelünk visszaesése 2001-ben megállt; 2002-ben 49,7 százalékos növekedést sikerült elkönyvelnünk, ami értékben 3,3 millió USD-t jelent. A magyar export növekményének meghatározó tételei: gyógyszerek, egészségügyi betétek, rovarirtó szerek, konzerváru, sörgyárak, autóbusz alkatrészek. Az agrártermékek legfontosabb tételei a növényi zsírok és olajok, a feldolgozott dohány, valamint a bor. Ez utóbbi kettő kivitele 1999 óta szünetel, noha dohányból például 1997-ben 15 millió dollárnyit adtunk el, ami közel 60 százalékos részesedést jelentett az akkori teljes kazah exportra vetítve.55 Sikeres a szolgáltatásexport, amelynek értéke vetekszik az áruforgaloméval: számos magyar szakember dolgozik olaj-gázipari projektek megvalósításán, több vegyes vállalat működik e szektorban. A kazah piacra szállító több mint 100 magyar cégek közül a legjelentősebb exportőrök: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Hyginett Kft., Agro-chemie Kft., Egis Gyógyszergyár Rt., Atco Europa Kft., Good Future Kft.56 A behozatal bővült; alacsony szintje azonban a nagy távolsággal, a viszonylag magas tranzit fuvardíjakkal magyarázható. Meghatározó tételei az ásványi tüzelőanyagok, színesfémek, természetes és mesterséges gáz, vegyi termékek, vas- és acéláruk, textilhulladékok. Importunk 77,5 százalékkal nőtt, és elérte a 24,6 millió USD-t; figyelemre méltó, hogy az ebből 19,7 millióval részesedő energiahordozó behozatal 2001-ről 2002-re 63 százalékkal emelkedett. Importunk négyötöde energiahordozó. Áruforgalmunk éves szinten 42,2 millió USD-t tett ki.57 A kazah piacon vásárló közel 30 magyar cégből a legjelentősebb importőrök: Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Shell Gas Hungary Ker. Rt., Csepeli Fémmű Rt., Primagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt. Új lendületet adhat gazdasági kapcsolatainknak a MOL (Euroil Kft) kezdeményezése a közelmúltban feltárt jelentős kazah szénhidrogén készlet kiaknázásában való részvételre. Ez elvezethet a kazah részről fennálló gázadósság rendezéséhez is (az adósságot /1,39 millió m3 gáz/ hivatalos formában Kazahsztán még nem ismerte el). Az elmúlt időszakban mindkét részről aktiválódott ugyan a kereskedelmi-fejlesztési tevékenység, de ennek szintje még mindig elégtelen. 2000-2001-ben három üzletember55

Kazahsztán – a magyar élelmiszerágazat potenciális exportpiaca, http:// www.amc.hu/public_htm/html/idoszaki/kor/kor009/2/06.html - 2003.10.02, 15h 56 Kopint-Datorg Rt.

65


delegáció kölcsönös látogatására került sor, az őszi INTERFOODTECH 2001 kiállításon az ITD-H önálló standdal jelent meg, a magyar kiállítók részvétele a rangos kazahsztáni kiállításon mind rendszeresebb. 2002 júniusában Asztanába látogatott Budapest hivatalos delegációja, Demszky Gábor főpolgármester vezetésével. A delegáció munkájában részt vett a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ, amely az asztanai KARAOTKEL 2002 kiállításon önálló standdal jelent meg, illetve több üzletember-találkozóra került sor.58 (Lásd még 53. oldal)

3.3 Érvényben lévő megállapodások59 1) Megállapodás a magyar-kazah kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról. (Aláírás: Budapest, 1992. június 26.) 2) Memorandum a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya közötti egyetértésről és együttműködésről. (Aláírás: Budapest, 1993. február 8.) 3) A Magyar Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma és a Kazah Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma közötti együttműködésről szóló megállapodás. (Aláírás: 1993. február 8. Lejár: 1996. február 8. Az új megállapodás aláírása: 1996. október 7.) 4) Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Kazah Köztársaság Külügyminisztériuma közötti együttműködésről. (Aláírás: Almati, 1993. április 20.) 5) Szerződés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól. (Aláírás: Budapest, 1994. december 7. Kazah ratifikálás elnöki rendelettel: 1995. július 3. Magyar ratifikálás: 1996. szeptember 10. A ratifikációs okmányok kicserélése: 1996. november 26.) 6) Kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás. (Aláírás: Budapest, 1994. december 7. Kazah ratifikálás: 1995. április 7. - elnöki rendelettel -, amely 1995. április 27-én hirdettek ki. A magyar parlamenti ratifikálásról 1996. február 11-én jegyzéket adtunk át. A megállapodás 1997. január 1-én lépett hatályba.)

57

Kopint-Datorg Rt Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektleírása alapján 59 www.kum.hu - Kazahsztán/politikai kapcsolatok; 2003.10.29, 16 h 58

66


7) Beruházásvédelmi megállapodás. (Aláírás: Budapest, 1994. december 7. A megállapodást mindkét fél ratifikálta. 1997. január 1-én lépett hatályba.) 8) Légügyi megállapodás. (Aláírás: Almati, 1995. március 8.) 9) Konzuli egyezmény a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között (Aláírás: Almati, 1995. március 9.) (Kazah ratifikálás 1996. október 18.) 10) A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság közötti áruszállításokról és szolgáltatások nyújtásáról szóló 1994. évi jegyzőkönyv. (Aláírás: Budapest, 1994, szeptember 23.) 11) Jegyzőkönyv a Magyar-Kazah Gazdasági és Kereskedelmi Vegyes Bizottság megalapításáról és első üléséről. (Aláírás: Almati, 1995. március 8.) 12) Együttműködési megállapodás a Magyar Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma és a Kazah Köztársaság Kereskedelmi Minisztériuma között. (Aláírás: Almati, 1995. március 8.) 13) Együttműködési megállapodás a Magyar Köztársaság Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztériuma és a Kazah Köztársaság Közlekedési és Hírközlési Minisztériuma között. (Aláírás: Almati, 1995. március 8.) 14) A közúti és árufuvarozási megállapodás. (Aláírás: Budapest, 1996. október 7.) 15) A Magyar Köztársaság kormánya és a Kazah Köztársaság kormánya közötti oktatási, kulturális és tudományos együttműködési egyezmény. (Aláírás: Budapest, 1996. október 7.) 16) A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló megállapodás. (Aláírás: Budapest, 1996. október 7.) 17) Vízumegyezmény. (Aláírás: Budapest, 1996. október 7.) A Külügyminisztérium adatai szerint 1996 óta nem kötöttünk megállapodásokat a Kazah Köztársasággal.

67


3.4 Oktatási, kulturális és tudományos együttműködés60

Az együttműködés jogi kereteit a Magyar Köztársaság kormánya és a Kazah Köztársaság kormánya közötti oktatási, kulturális és tudományos együttműködési egyezmény biztosítja, amelyet Budapesten, 1996. október 7-én írtak alá. A konkrét kulturális események kezdeményezése és szervezése szempontjából fontos szerepet tölt be a „Barsz” Magyar-Kazah Alapítvány, amelyet magyar és kazah magánszemélyek hoztak létre non-profit jellegű, közhasznú célokat szolgáló civil szervezetként. Az Alapítvány célja: „A két ország és két régió kulturális, művészeti, tudományos, gazdasági, valamint egészségügyi, humanitárius és sportkapcsolatai fejlődésének elősegítése.” Középtávú céljai között szerepel egy közép-európai Kazah Ház (Kulturális Központ) létrehozása Budapesten és Magyar Ház létrehozása Kazahsztánban. Külön tudományos és technológiai együttműködés a jelenlegi időszakban még nem alakult ki.

3.5 Tőkemozgás 61 A tőkemozgás Magyarország és Kazahsztán között elhanyagolható mértékű. Megjegyzendő azonban, hogy még mindig jelentősebb a magyar beruházók aránya Kazahsztánban, mint fordítva. Kazahsztánban 38 vegyes vállalatunk működik különböző profilokban: Almatiban és Asztanában közös sörgyár, kenyérgyár, nyílászáró üzem, növényvédőszer gyártás, gyógyszer értékesítő központok működnek. Atyrau környékén, az építés-szerelés területén vannak vegyes vállalatok, de jelen vagyunk a szolgáltató szektorban is (magyar éttermek, járműszervíz, benzinkút). Jelenleg gyógyszergyáraink (RG, Egis), az IKARUS, Vegyépszer, Agro-Chemi, MMG AM és egyes magáncégek tartanak fenn képviseletet Almatiban. A kazahsztáni beruházásokon cégeink jellemzően alvállalkozóként dolgoznak, de önállóan indulnak infrastruktúra-fejlesztési tendereken (Atyrau csatornázása, gáz- és vízvezeték építés, út- és hídrekonstrukciók). Vannak kezdeményezéseink (GANZTranselektro) a vasúti és közúti járműgyártás területén is. 2002 nyarán magyar áruház nyílt Simkentben Budapest néven. 60 61

www.kum.hu - Kazahsztán/tudományos kapcsolatok; 2003.10.29, 16 h Kopint-Datorg Rt

68


Fontos eleme a gazdasági kapcsolatoknak a magyar szolgáltatásexport: jelenleg 800-1000 magyar szakember dolgozik különféle kazahsztáni beruházásokon (Atyrau, Tengiz, Akszaj). Ugyanakkor Budapest számos kazahsztáni nagyberuházás (OKIOC, Tengizchevroil, Karacsaganak) európai logisztikai központjává kezd válni; a nemzetközi olajvállalatok egyre inkább igénybe veszik a Malév, a repülőtér és a budapesti szállodák szolgáltatásait, közvetlen beszerzéseket eszközölnek Magyarországról. A magyar szolgáltatás-export 2001-ben megközelítőleg 23 millió USD-t ért el. 2002-ben pedig meghaladta ezt az értéket. Újszerű jelenség, hogy Budapest egyes kazahsztáni nagyberuházások (AGIP KCO, Tengizchevroil) európai, logisztikai központjává kezd válni, a nemzetközi olajvállalatok egyre inkább igénybe veszik a Malév, Ferihegy és a budapesti szállodák szolgáltatásait, közvetlen beszerzéseket eszközölnek Magyarországról.

3.6 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kapcsolatai Kazahsztánnal 3.6.1 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Ebben a részben egy konkrét projekt megvalósítását mutatom be, ezzel is szorgalmazva a jövőbeli hasonló megmozdulásokat és kiindulópontot biztosítani a magyar gazdaság azon szereplőinek, akik a jelentős kockázat ellenére lehetőséget látnak a kazah piacban illetve a Kazahsztánnal való együttműködésben. Először egy budapesti alapítványt szeretnék bemutatni, illetve ismertetni, hogy milyen kapcsolatban áll az alapítvány a Kazah Vállalkozásfejlesztési és Támogatási Központtal

és

hogyan

képes

elősegíteni

Magyarország

és

Kazahsztán

kapcsolatrendszerének hatékonyabb fejlesztését. Szakmai gyakorlatomat ennél az alapítványnál töltöttem, így kellő betekintést kaphattam tevékenységi körükbe. A mai Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt (BVK) alapítványként a Fővárosi Közgyűlés 1993-ban alapította. Az alapító okiratban megfogalmazott célok: •

A Főváros gazdaságfejlesztési programjaiban megfogalmazott célok megvalósítása.

69


•

Működésével segíteni a kis-és középvállalkozások létrejöttét, működését, szervező, oktató és tanácsadó tevékenységével segítséget nyújt a tisztes vállalkozói profit megszerzéséhez.

•

Intézményes keretet teremteni a különböző vállalkozásfejlesztési források befogadásához.

•

Támogatni és szervezni a fővárosi vállalkozók helyzetének elemzésével és lehetőségeinek bővítésével foglalkozó kutatási és oktatási projekteket.

1999 októberétől Közalapítvánnyá vált. A Közalapítvány 2000. év novemberétől ISO 9001

minőségbiztosítási

tanúsítvánnyal

rendelkezik.

A

Budapesti

Vállalkozásfejlesztési Központ 1994. december másodikától működik, és a fővárosi KKV-k létrejöttét és fejlődését kívánja elősegíteni saját, valamint kormányzati és EU Phare források felhasználásával. A központot évente mintegy ötezer budapesti vállalkozás keresi fel. Fennállása óta több mint 50 ezer fővárosi vállalkozás vette igénybe szolgáltatásait. A BVK, a Budapest Kisvállalkozói Hitel konstrukciójával 2001 októberében elnyerte az európai városokat tömörítő EUROCITIES szervezet Innovatív Városi Stratégiák díját.

3.6.2 Kazah-magyar projekt62 KAPCSOLATFELVÉTEL, A KAPCSOLATOK ALAKULÁSA A

Budapesti

Vállalkozásfejlesztési

Alapítvány

(BVA)

és

a

Kazah

Vállalkozásfejlesztési és Támogatási Központ (KVTK) kapcsolatai egészen 1996-ra nyúlnak vissza. Az első években az elméleti, oktató jellegű segítségnyújtás volt a jellemző. 1996-ban kazah delegáció járt Magyarországon annak érdekében, hogy tanulmányozzák a magyar kis- és középvállalkozások helyzetét, az Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységét a vállalkozások

támogatása

területén,

a

PHARE

programmal

összefüggő

vállalkozásfejlesztési projekteket, illetve megismerkedjenek az MVA FÁK Országok Piacorientációs Központ célkitűzéseivel és meghatározzák azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a jövőben a két ország vállalkozói együtt tudnak működni. Hangsúlyozásra került,

62

Susuk Istvánnal, a BVA nemzetközi igazgatójával készül interjú alapján

70


hogy a Kazah Vállalkozásfejlesztési és Támogatási Központ saját tevékenységébe be kívánja építeni a magyar tapasztalatokat, szorosabb együttműködést tart célszerűnek kialakítani az MVA-val és a BVA-val. A kazah fél szerint a Magyar Köztársaság vállalkozásfejlesztési rendszere és szervezete hatékony, és ez által alkalmas a Kazah Köztársaságban való megvalósításra. Kazahsztánban a magyar vállalkozásfejlesztési hálózathoz hasonló intézményrendszert kívántak kiépíteni. A kazahok javasolták, hogy az MVA nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül tanácsadóként is támogassa a kazah partnert, valamint a saját lehetőségei mentén tárja fel azokat a nemzetközi forrásokat, amelyeket a kazah és a magyar kis- és középvállalkozások támogatását célzó projektek megvalósításához igénybe lehet venni, kiemelten az Európai Uniós programfinanszírozási módozatokat. A kazahok a magyar és kazah kis- és középvállalkozások közötti együttműködés lehetséges területeiként jelölték meg a kazah mezőgazdaság minőségi vetőmaggal történő ellátását, malmok, pékségek és más élelmiszer-feldolgozó (zöldség, gyümölcs) üzemek szállítását, a telekommunikációs, illetve távoktatási programok közös kialakítását. 1997 november elején sor került egy konferencia és egy üzletember-találkozó megrendezésére Kazahsztánban. Magyarországot több mint 10 magyar vállalkozás képviselte. 2002 június elején Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere vezetésével magyar delegáció utazott Kazahsztánba. A Budapest Üzleti Misszió keretében a BVA is képviselte Magyarország érdekeit. A misszió tagjai részt vettek az asztanai Nemzetközi Közszükségleti Kiállításon és Vásáron, a „KARAOTKEL-2002”-n. A magyar üzletemberek ismertették a budapesti, illetve magyar KKV fejlesztési tapasztalatokat. A misszió céljait elérte, ami abban is megmutatkozik, hogy konkrét érdeklődések érkeztek Kazahsztánból a BVA-val való kapcsolatfelvételre. Így a Budapest Üzleti Misszió 2002 eredményeként a Business Development Foundation (BDF), Kostanai megkereste a BVA-t a két társszervezet együttműködésével kapcsolatban. Kostanai mindenekelőtt a szakmai tapasztalat cserében érdekelt.

BUDAPESTI INFORMÁCIÓS MARKETING EXPOCENTER, ALMATI (BUDAPEST KERESKEDŐHÁZ)

71


A Budapest Üzleti Misszió felgyorsította azt a folyamatot, melynek során, a kazah piacon pozíciókkal rendelkező, valamint új piacokat szerezni kívánó magyar cégek kazah kapcsolataikat kiszélesítik. Az üzleti kapcsolatok élénkülése eredményeképpen, a kazah Pulsar cég, amely elsősorban az élelmiszeripari termékek import piacán meghatározó befolyással rendelkező kazah vállalat a déli főváros, Almati belvárosában egy Budapest Kereskedőház létrehozását kezdeményezte a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány együttműködésével. A Pulsar cég (A. Medvedkov vezérigazgató, cégtulajdonos) az egyik vezető vállalkozás a konzervipari termékek piacán. A konzerv termékek mellet vegyipari és gyógyszeripari áruk forgalmazásával is foglalkoznak. A cég fő profilja a távoli és szomszédos országokból származó, elsősorban könnyűipari termékek importja.(A magyar élelmiszeripari áruk vonatkozásában a kazah import 50% - át a Pulsar realizálja. Szállítói közé tartozik a Globe, a DEKO. Vezető, hivatalos disztribútora a Globusnak, a Gold Pheasantnak, az EKO -nak a német CEBE, HAMKER, Lorado cégeknek Kazaksztánban. A Budapest Kereskedőház megnyitása egy új fejezetet nyit a Pulsar fejlődésének történetében. A cél a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A kereskedőház komplex szolgáltatást nyújtó kiállítási központként működik a magyar élelmiszeripari és a fent említett többi iparágak termékeinek tekintetében. A Pulsar több mint 11 éves kiállítás szervezési tapasztalata lehetővé teszi a magyar termékek és szolgáltatások piacra jutását a kazah, kirgiz, üzbég területeken. A cég a kiemelkedő minőségű hagyományos magyar termékek és technológiák importjának előmozdítását, valamint új magyar termékek bevezetését szorgalmazza a belső – ázsiai piacokon. (A cél, többek között, a magyar export volumenének növelése, emellett a gyártás területén alkalmazott legújabb kutatási és technológia eredmények bemutatása és elterjesztése a régióban.) 2002 novemberében indították be a kereskedelmi expocentert és megkezdődött a mintaáruk importja is. Létrehozták a résztvevő magyar és kazah vállalatok adatbázisát egy új szerveren. 2003 januárjától beindult a konkrét szervezési tevékenység is: a magyar partnerekkel való cégkommunikáció, a kazah partner üzleti szervezési kéréseinek továbbítása. A Pulsar, a résztvevő cégekkel a Magyar Gyártók Egyesülete létrehozását kezdeményezte. A asszociáció Magyarországon bejegyzett jogi személy, 20-30 magyar vállalkozás részvételével, melynek vezérképviselete a Budapest Kereskedőház Almatiban, egy kazah szakember team vezetésével. A projekt célcsoportja, elsősorban, szektor 72


semlegesen, azok a vállalkozások, akik a kazah piacon szeretnének megjelenni. A BVK kerek asztalon kívül a Pulsar a következő cégekkel folytattak tárgyalásokat: Tungsram, Zalakerámia, Mofém, GE. A szeszes ital forgalmazás tekintetében a Pulsar, 2003 februártól kapta meg az engedélyt a külföldi, így magyar minőségi borok, és italok forgalmazására. A Pulsar cég a BVK által közvetített cégekkel, vállalatokkal (TDMI’96, Ganz Kapcsoló és Készülékgyártó Kft., Ganz Energetikai Gépgyártó Kft., Rózsahegy-Gép Élelmiszeripari Gépgyártó Tervező és Kivitelező, TREND 2 Textil Nagykereskedelem) jelenleg is kétoldalú üzleti kapcsolatot tart fenn. A projekten azóta is folyamatosan dolgoznak. A jelenlegi kilátások szerint mindenképpen pozitív eredménnyel fog zárulni.

3.7 Az EU és Kazahsztán 3.7.1 Az EU és Kazahsztán kapcsolatai A kilencvenes években az EU egyre intenzívebb kapcsolatokat igyekezett kiépíteni a volt Szovjetunió tagköztársaságaival. Az EU különösen Oroszországot és Ukrajnát tekinti fontos partnerének, de a többi régióbeli államra is egyre nagyobb figyelmet fordít. A segély és partnerség elvére épülő együttműködés alapján, az EU a TACIS-program keretében jelentős támogatásokat nyújt a FÁK tagjainak és Mongóliának. A TACIS-programot 1991-ben vezette be az EU, ez egyfajta technikai segítségnyújtás (elméleti és pénzügyi) az átalakulási folyamat áthidalására. Az első programot tíz évre hirdették meg; ezt 2000-ben felváltotta egy új rendelet, amely 2006-ig tart. Az új rendelet alapja az a feltétel, hogy az együttműködés kölcsönös megnyilvánulást igényel. A 2000-es rendelet a következő együttműködési területekre koncentrál: •

intézményi, igazságszolgáltatási és adminisztratív reformok;

•

magánszektor és gazdasági fejlődés;

•

a társadalmi változások következményei, infrastrukturális hálózat;

•

környezetvédelem;

•

vidéki gazdaság;

•

nukleáris biztonság.

73


1995. január 23-án az EU és Kazahsztán aláírt egy Partnerségi és Együttműködési Megállapodást (1999. július 1-én lépett életbe), amely keretül szolgál a demokratikus értékeken alapuló kapcsolat alakításához. Az Együttműködési Tanács először 1999 júliusában tartotta ülését Brüsszelben, ezt követte az Együttműködési Bizottság ülése novemberben, amelyet már Asztanában tartottak meg. Miniszteri és hivatalnoki szinten évente tervnek találkozókat; a legutóbbi 2003. július 22-én került megrendezésre.63 Az EU külön együttműködési megállapodásokat is kötött Kazahsztánnal: •

Textil Megállapodás: a szerződő felek liberalizálják a textiltermékek kereskedelmét. A szerződést először 1999-ig kötötték, majd később meghosszabbították.

•

Acél termékek: 1999 júliusában lépett életbe; mennyiségi korlát megállapításával az EU kazah acéltermékek exportját engedélyezte.

•

Nukleáris biztonság területén való együttműködés: 1999 júliusában írták alá, mára már életbe is lépett.

•

Tudományos együttműködés a szabályozott termonukleáris fúzió területén: 2000 júniusában kezdtek róla tárgyalni.

•

Nukleáris kereskedelem: az együttműködési megállapodás jelenleg előkészítés alatt áll.64

Az Európai Unió különböző eszközökkel támogatja a Közép-Ázsián belüli regionális együttműködést: Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, TACIS-program, ad hoc megállapodások a közlekedés és az energia kérdésében, Regionális Környezeti Központ, Energia Charta. Kazahsztánt fontos partnerének tekinti a konstruktívabb és intenzívebb regionális együttműködések elősegítése területén. 3.2. ábra Az EU és Kazahsztán kereskedelme Import

Export

Mérleg 3,6

4

milliárd euró

3

2,1

2 1

0,3

0,7 0,5

1,6

0,4 0,4

0 -1

1993

1995

2002

63

-2 TACIS Programme, http://europa.eu.int/comm/extenal_relations/ceeca/tacis/index.htm -1,9 2003.11.05, 16 h -3 64 EU & Kazakhstan, http://europa.eu.int/comm/extenal_relations/kazakhstan/intro/ - 2003.11.05, 16 h

74


Forrás: EUROSTAT

Az EU tagállamok és Kazahsztán közötti kereskedelem 1998-ig folyamatosan növekedett; az orosz válság hatására azonban visszaesés következett be. 2000-tól ismét bővülés tapasztalható, köszönhetően az Európai Unióba irányuló kazah energiaexportnak. A közép-ázsiai régióban a Kazah Köztársaság vált az EU legnagyobb kereskedelmi partnerévé és a harmadik legjelentősebb partnere a szovjet utódállamok közül. 2002-ben az EU importjának 0,4 százalékát képviselte a kazah import, ez az 1995-ös arány négyszerese. A másik oldalon az uniós export csupán 0,2 százaléka irányul Kazahsztánba. A függetlenség kinyilvánulása óta a kereskedelmi mérleg mindig az EU oldalára billent; 2000-tól kezdődően viszont megváltozott az arány. 2002-ben Kazahsztán jelentős aktívumot realizált (1,9 milliárd euró). 3.3. ábra Termékszerkezet szertinti kereskedelem Import

Export

Mérleg

4 2,8

milliárd euró

3 2 1 0

0,6 0,07 0,1 -0,01

0,008

Mezőgazd-i term.

Energia

0,6

0,01

0,0003

0,3 0,3

0,04 0,2

0,2

0,002 0

0,04

-1 -2 -3

Gépek és gépi berend.

Közl.-sel kapcs. term.

Vegy i any agok

Ruházati term.

-2,8

-4

Forrás: EUROSTAT

Az áruszerkezetben az EU-ba irányuló energiaexport dominál, illetve az Európai Unió Kazahsztánba irányuló importjába nagyobb részarányt képviselnek még a gépek és gépi berendezések, a közlekedéssel kapcsolatos termékek illetve a vegyi anyagok.

75


3.7.2

Magyarország kapcsolatrendszere Kazahsztánnal az Európai

Unióhoz való csatlakozása után A csatlakozással nemcsak a mostani és az új utódállamokkal fenntartott külgazdasági kapcsolatai változnak meg Magyarországnak, hanem a világ többi országaival létesített kapcsolatrendszere is az EU külkapcsolati rendszeréhez idomul. „Az EU-csatlakozással Magyarország az uniónak, mint nemzetközi aktornak és jogalanynak is szerves részévé válik. A belépéssel járó kötelezettségek közé tartozik a teljes külkapcsolati acquis communautaire átvétele, ami alapvetően módosítja az új tagállamok nemzetközi kapcsolatrendszerét. Először, a külvilág kihívásaira válaszolva történtek és történnek lényeges változások az unió külkapcsolataiban, az egyes partnerekhez és partner régiókhoz fűződő szerződéses viszonyaiban. Másodszor, kialakulóban vannak a belső integráció legújabb területeihez és eredményeihez illeszkedő nemzetközi dimenziók. Végül, a következő, várhatóan jelentős terjedelmű bővítéssel az unión belülre kerülnek a jelenlegi tagjelöltekhez (illetve azok nagyobb részéhez) fűződő kapcsolatok, beleértve egymás közötti viszonyaikat is. Ez utóbbi részeként-a korábbi bővülésekhez hasonlóan - az új tagállamok saját nemzetközi kapcsolatrendszere is hozzáadódik az unió külső dimenziójához, gazdagítva és egyben tovább bonyolítva a különféle hatásköri és cselekvési szinteket. Az Európai Unió külkapcsolati rendszerébe való betagozódás és az erre vonatkozó acquis communautaire átültetése nyomán az új tagország külpolitikája óriási változáson esik át. Ezzel összességében Magyarországot mint leendő EUtagállamot főként három kérdés érdekelheti: •

Először, milyen belső alkupozícióra tehetünk szert az Európai Unió

érdekharmonizálási folyamatában, és miként érvényesíthetjük ezáltal az unió keretében és nevében külügyi érdekeinket és törekvéseinket. •

Másodszor, EU-tagként miként alakulnak kapcsolataink a közvetlen és

regionális szomszédainkkal, mennyiben sikerül sajátos érdekeink szerint formálni és újabb elemekkel gazdagítani az unió szomszédságpolitikáját? •

Harmadszor, milyen tágabb mozgásteret nyit számunkra az unió

nemzetközi kapcsolatrendszere, mennyiben bővíti, illetve mennyiben korlátozza a globális térségben való manőverezésünket; külpolitikánknak ez az új dimenziója?”65

65

Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája, p.269-270 (KJK-KERSZÖV Kiadó Kft., 2002)

76


Az egyik legfontosabb térség, amire Magyarországnak oda kell figyelni az EUcsatlakozás után is az a Független Államok Közössége. Mára az exportunk drasztikusan lecsökkent, míg importunkat legfőképp az energiaárak világpiaci alakulása befolyásolja, hiszen az energiahordozók teszik ki importunk legnagyobb részét. Az importszerkezet változása az EU-csatlakozás után sem várható. Korábbi exportpiacaink visszaszerzésére viszont törekedni kell. A kazah-magyar kapcsolatok terén lényegi változások szintén nem várhatóak. A magyar-kazah, illetve az EU-kazah kereskedelem áruszerkezete hasonló arányokat mutat. A meglévő kapcsolatrendszerünket kiegészítik majd az EU különböző megállapodásai Kazahsztánnal (Partnerségi és Együttműködési Megállapodás + lásd 60. oldal). A magyarországi kazah miniszterelnök, Szaginbek Turszunov véleménye szerint Magyarország EU-s csatlakozásával a keleti piacaik iránti érdeklődés erősödésére lehet számítanak.66 Mindenképpen fontos a kapcsolatok építése, bővítése, a lehetőségek kihasználása. A mainál nagyobb figyelmet érdemelnek a FÁK-országok piacai. KazahsztánMagyarország kereskedelmi kapcsolatainak továbbfejlesztése segítségével idővel talán sikerül az energiaexportunkban betöltött orosz dominancia felszámolása is.

66

Szabados: Kazah Köztársaság (www.kronika.matav.hu/2003apr/Kazahinterju.htm - 2003.10.24, 17h)

77


BEFEJEZÉS Kazahsztán óriási ország, kiterjedése Nyugat-Európa nagyságával vetekszik, 2,7 millió négyzetkilométert ölel fel. Területét tekintve a közép-ázsiai országok közül a legnagyobb államnak számít. A világ legnagyobb egybefüggő szárazföldi területének a közepén helyezkedik el, összekötő hidat képezve Európa és Ázsia között. Kazahsztán kontinentális ország; északi, észak-keleti és keleti határát Oroszország alkotja, dél-keleti részén a Kínai Népköztársaság húzódik, délről pedig Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán határolja. Már kiterjedését és földrajzi elhelyezkedését tekintve is érdemes odafigyelni rá. A dolgozat során végigvettem Magyarország és Kazahsztán kapcsolatrendszerének fejlődési szakaszait a Szovjetunió felbomlását követő időszaktól napjainkig. A különböző adatokból, statisztikákból kitűnik, hogy mind a diplomáciai mind a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok bővülése, fejlődése tapasztalható az elmúlt két-három évben. 1992 és 1996 között meglehetősen aktív volt a két ország közötti együttműködés. Szám szerint 17 együttműködési megállapodás született a két köztársaság között. 1996-tól két-három évre kissé visszaesett az aktivitási szint, majd 2000-től újult erővel kapott ismét szárnyra. A FÁK államaival folytatott magyar külkereskedelmi forgalomban Oroszországot, Ukrajnát és Fehéroroszországot követve Kazahsztán a 4. helyen áll. Az áruforgalom éveken keresztül 40-50 millió USD körül alakult, dinamikus magyar kivitel-bővülés és jelentős aktívum mellett. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez jó alapot nyújt mind a magyar, mind a kazah gazdaság tartós növekedési pályára állása, illetve gazdaságaink strukturális eltéréseiből származó komparatív előnyök. A kölcsönös áruforgalom szintje az 1995-ös értékhez képest több mint másfélszeresére bővült. 2004 májusában Magyarország az Európai Unió tagja lesz. Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy a csatlakozás után sem csak az Európai Unió piaca jelenti majd az egyedüli perspektívát Magyarország számára. Az euroatlanti csatlakozás mellett fel kell vennünk prioritásaink közé az EU-n kívüli országokkal való kereskedelem bővítését is. Magyarország kis ország lévén nem függhet egyetlen országcsoporthoz fűződő kapcsolatától. Dolgozatom során igyekeztem bebizonyítani azt, hogy a magyaroknak van keresnivalójuk a Független Államok Közösségének piacain, ezen belül is a kazahsztáni piac számos lehetőséget rejt még Magyarország számára. Manapság is már magyar vállaltok

78


jelentős számban vannak jelen a kazah piacon, vegyük például a RÓZSAHEGY-GÉP Kft.t, amely az elmúlt néhány évben konzervüzemet, húsfeldolgozó üzemet, bőrkikészítő üzemet, vágóhidat, nagykonyhákat, kenyérgyárakat, édesipari üzemeket telepített Kazahsztán különböző városaiban. Az Argometal Kft. hasonló sikereket ért el sör- és tejüzemek telepítésében. A tapasztalat azt mutatja, hogy Kazahsztán importra szorul a gépek és gépi berendezések területén, azon belül is elsősorban az élelmiszeripari berendezések a legkelendőbbek. A bevezetésben említett érzelmi és történelmi előnyeinket kihasználva kölcsönösen fejlesztenünk kell kapcsolatainkat és élni kell a ránk váró lehetőségekkel.

79


IRODALOMJEGYZÉK

AYDIN, MUSTAFA: New Geopolitics of Central Asia and the Caucasus, IN: SAM Papers (Ankara, SAM, 2000)

BALÁZS PÉTER: Az Európai Unió külpolitikája, p.269-270 (KJK-KERSZÖV Kiadó Kft., 2002)

Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States 1999; Europa Publ. London

ELBORGH-WOYTEK, KATRIN: Of Openness and Distance: Trade, Developments in the CIS, 1993-2002, IN: IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207)

FARKAS JÓZSEF GYÖRGY: A “kazahsztáni New York”, IN: Népszabadság (2003. május 27.)

FÁK: Kereskedelmi korlátok leépítése, IN: Figyelő (2003. szeptember 19.)

GÜRGEN, EMINE: Economic Reforms in Kazakhstan, Kyrgyz Republic, Tajikistan, Turkmenistan and Uzbekistan, IN: Occasional Papers (Washington, IMF, 1999)

IMF: Republic of Kazakhstan, Selected Issues and Statistical Appendix (Washington, IMF, 2003)

Investment Guide for Kazakhstan, Paris, OECD, 1998

LUDVIG ZSUZSA: A FÁK nem nőnek az égig; IN: Cégvezetés 2000/5. szám

LUDVIG ZSUZSA: FÁK, MTA VKI 2000, IN: Műhelytanulmányok 30. szám (2000. december)

LUDVIG ZSUZSA: Kazahsztán reintegrálódása a világgazdaságba a külkereskedelem tükrében, IN: Kihívások 1998/108. szám

LUDVIG ZSUZSA: Kazahsztán a világgazdaságban, IN: Bankszemle 1997/9-10. szám


MAJOROS PÁL: Magyarország a világkereskedelemben (Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1999 Budapest)

80


SULEIMANOV, TULEUTAI: Kazakhstan’s Foreign Policiy in a Bilateral and Regional Context, IN: Foreign Policy Papers (Budapest, Magyar Külügyi Intézet, 1998)

ADDRESS OF THE PRESIDENT OF THE REPUBLIC OF KAZAKHSTAN TO THE PEOPLE OF KAZAKHSTAN;

SEPTEMBER 30, 1998

http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en, 2003.10.08 - 14h

BUDAPESTI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY

CASPIAN OIL DEVELOPMENT PLAN, http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCaspOilProg.htm - 2003.10.11, 11h

COUNTRY COMMERCIAL GUIDE KAZAKHSTAN, FISCAL YEAR 2003, http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm - 2003.09.14, 14h

EU & KAZAKHSTAN, http://europa.eu.int/comm/extenal_relations/kazakhstan/intro/ - 2003.11.05, 16h

KAZAHSZTÁN – A MAGYAR ÉLELMISZERÁGAZAT POTENCIÁLIS EXPORTPIACA, http:// www.amc.hu/public_htm/html/idoszaki/kor/kor009/2/06.html 2003.10.02, 15h

KULCSÁR ISTVÁN: KAZAHSZTÁN, Világvevő Rádió, 2000. november 4., http://www.vilagvevo.radio.hu/adasok/09/kazahsztan.htm

MODERN AND RECENT HISTORY OF KAZAKHSTAN, http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en; 2003.10.08 – 14h

PRIVATIZATION IN THE REPUBLIC OF KAZAKHSTAN http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en, 2003.10.12, 16h

SZABADOS: KAZAH KÖZTÁRSASÁG – http://www.kronika.matav.hu/2003apr/Kazahinterju.htm, 2003.10.24, 17h

81


TACIS PROGRAMME, http://europa.eu.int/comm/extenal_relations/ceeca/tacis/index.htm - 2003.11.05, 16h

http:// www.hrw.org/press/2003/06/kazakhstan063003ltr.htm - 2003.11.06, 14h

http://www.eia.doe.gov/emeu/cabs/kazak.html, 2003.11.15, 10h

http://www.cisstat.com/eng/kaz.htm, 2003.11.10 – 13h

http://www.kum.hu - Kazahsztán/diplomáciai kapcsolatok; 2003.10.29, 16h

http://www.kum.hu - Kazahsztán/gazdasági kapcsolatok; 2003.10.29, 16h

http://www.kum.hu/Kulgazdasag/Mokulg2000/Kazahsztan.htm -2003.10.29, 13h

http://www.kum.hu - Kazahsztán/politikai kapcsolatok; 2003.10.29, 16h

http://www.kum.hu - Kazahsztán/tudományos kapcsolatok; 2003.10.29, 16h

82

Magyarország és Kazahsztán gazdaságikereskedelmi

Recommend Documents