MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA
Egy kis ismétlés
Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika – először ártámogatás – következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000), 2003, 2014(!) Magyar csatlakozási tárgyalások
Általános (nem csak agrár) eredmények
Elmúlt 10 évet vizsgálva: 12 591 millió eurós transzfer érkezett a hazai költségvetésbe, míg Magyarország 4879 millió eurós befizetést teljesített az EU felé. Pozitív egyenleg: 7 712 millió euró.
Közvetlen a csatlakozás előtti változások (2003)
SPS – egyszerűsített farmtámogatás Cross-compliance (kölcsönös megfeleltetés) – feltételesség Vidékfejlesztési politika erősödése Moduláció Pénzügyi fegyelem CMO felülvizsgálat Adaptációra a tagállamok 2 évet kaptak 20052007 között (EU15)
A 2004-es csatlakozás
+10 ország = + 1 millió km2, + 100 millió lakosság. 1 főre jutó GDP az EU-15 átlag fele. Strukturális problémák – gyógyíthatók-e gazdasági növekedéssel? Az új tagállamokban jelentősebb a mezőgazdaság szerepe.
Vélemények a csatlakozással megvalósuló támogatási környezetről
„2004-ben nem lettünk teljes jogú tagjaivá a közös agrárpolitikának, hiszen 10 év átmeneti idő alatt érjük el az EU-15 támogatási szintjét”. „Nem lehet azon csodálkozni, hogy nem kaptak meg az újonnan csatlakozók minden támogatást a belépéssel. Magyarország a rendszerváltás óta nem tett semmit annak érdekében, hogy az agrárszektor felkészülten léphessen az EU-ba”.
„Konkurens mezőgazdaságot kizárólag a nyugat-európai adófizetők pénzéből újraéleszteni vállalhatatlan politikai kockázatot jelentett volna az EU tagállamok számára”. „Sok ország, de gyenge gazdasági helyzetben, alkuerő nélkül”.
A támogatások kérdése
Költségvetési terhek; Magas KAP árak átvétele; Kínálatellenőrzés (kvóták); Közvetlen támogatások kiterjesztése;
Nem KAP alapelem – veszteségkompenzáció Segítheti a gazdaságokat, vagy/és növeli a föld árát Infláció gerjesztő hatás Birtokszerkezet más jellemzőkkel bír Más eszközök (strukturális alapok) hatékonyabbak lehetnek
A magyar csatlakozás – 8 forduló
a) szántóföldi növények, zöldség-gyümölcs b) állategészségügy c) EMOGA, IIER, intervenció, korai nyugdíjazás, agrárkörnyezetvédelem, erdészet, feldolgozás-, értékesítés-támogatás d) állatok, állati termékek (marha, tej, juh, kecske, sertés, baromfi, tojás, albumin, méz) e) kereskedelmi mechanizmusok, minőségpolitika, agrimonetáris rendszer, állami támogatások, FADN, Non-annex termékek, f) Növények és növényi termékek: bor, cukor, dohány, rizs, komló, banán, gyapot, olívaolaj, stb... g) AGENDA 2000
Sarokpontok az alkufolyamatban
Nincs átmeneti időszak – bizonyos területeken kaptunk mentességet, de a KAP azonnal alkalmazandó. Mennyiségi keretszámok: némi növekedést lehetővé tesznek, de az 1990 előtti termelési szinteket nem tudtuk elfogadtatni. Területalapú támogatások folyósítására fokozatosan kerül sor és egyszerűsített támogatásként (SAPS) – 25%, majd +5 és +10%os lépések, 100% 2013-ban. A közvetlen kifizetések szántó- és legelőterületre járnak csak.
Vidékfejlesztési támogatások forrásai:
EMOGA Garancia alap: felhasználásáról a tárgyalásokon már döntés született. Orientációs alap: A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben került meghatározásra a pontos összeg. Ez a fő forrása a különböző beruházási támogatásoknak – mg. üzemek, feldolgozás, értékesítés, stb.)
Nemzeti támogatások: csatlakozás követő négy hónapon belül be kell jelenteni. A tagság 3. évének végéig összhangba kell hozni a közösségi szabályokkal, vagy le kell állítani folyósításukat. Új nemzeti támogatás csak a Bizottság engedélyével vezethető be. További eredmények: ideiglenes mentességet sikerült elérni (2,8%-os tej, Rizlingszilváni név, állatvédelmi előírások) Termőföld vásárlási tilalomra moratórium. Földbérletnél nincs!
SAPS alkalmazása
Egyszerűsített rendszert jelent. 1 hektárra jutó, nemzeti alapon kiszámított átlagos támogatási összegből valamennyi termelő részesülhet. Területpihentetési kötelezettség nincs. Lásd előző órák anyagát!
A csatlakozás óta eltelt idő értékelése
Az első évek érthetően kemény adaptációs hatásokkal jártak. Az eltelt 8 év már alkalmas arra, hogy ezeken túllépve is értékeljük a magyar agrárgazdaság helyzetét.
Amit illik tudni egy gazdásznak
Kimagasló a termőterület aránya Magyarországon. Kimagasló a szántóterület aránya. Több mint kétmillió földtulajdonos, ezek 80%-a vidéki térségben él. Közvetlen támogatást igényelt ~ 200 ezer gazda, ők több mint 1,5 millió földtulajdonos földjeit használják.
A magyar mezőgazdaság 20042010 közötti teljesítménye
2010 végéig 2122 milliárd Ft-nak megfelelő EU támogatás és 1056 milliárd Ft nemzeti támogatás áramlott az ágazatba. Ennek ellenére sem belföldi pozíciója, sem nemzetközi versenyképessége nem javult.
Mivel indultunk?
Torz termelési szerkezet, Technológiai fejletlenség, Alacsony termelési színvonal
Csatlakozás után
A teljes kibocsátás a csatlakozás évében jelentősen megnőtt, utána kisebb kilengéseket nem számítva alapvetően nem változott. A növénytermesztés kibocsátása 56%, az állattenyésztésé 36%, a mezőgazdasági szolgáltatásoké és más nem elválasztható tevékenységeké 8%. A termelési szerkezet a tömegtermékek irányába mozdult el – oka közvetlen támogatások, intervenció. Következmény a jelentős torzulás, a kialakuló instabilitás, pozícióvesztés.
A részletek: növénytermesztés
A bruttó kibocsátás 2/3-a a szántóföldi növénytermesztésből, egyharmada a zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztésből származik. A gabonafélék vetésszerkezeti aránya kismértékben csökkent közöttük is elsősorban a kalászosoké (a kukoricáé nőtt), az olajos magvúaké folyamatosan növekedett.
Gabona ágazat
Egyedülálló jelenséget produkál a magyar gabonaágazat: fele és kétszeres termés ugyanazon a területen egymást követő években (időjárás, minimum-tillage, öntözéses földművelés hiánya). Intervenció jelentősége. A piaci árnál 10%-kal magasabb intervenciós ár 2004-2006 között a csatlakozás nyertesévé tette az ágazatot. Export: hektikus, baj van a homogén árualappal, fajtán belül is eltérő minőség. Versenytársak előnyben vannak. Hiányoznak a stabil beszállítói kapcsolatok, rossz a szerződéses fegyelem.
Olajnövény
Repce: A kibocsátás 2008-ig nőtt, 2009-ben visszaesett. Repcemag kivitel jelentősen nőtt, 2007-től indult itthon is a biodízel gyártás. Biodízel gyártásunk 105 ezer tonna körül van. Napraforgó: Növekvő termelés, 536 ezer hektáron. Franciaország mögött a második legnagyobb termelő voltunk.
Kertészet
A csatlakozás nem hozta meg a várt eredményeket. Az elmúlt években az ágazat helyzete tovább romlott. EU és hazai túlkínálat miatt erős árcsökkenéssel indultunk 2004-ben. 2004-2010 között egyértelmű pozícióvesztés. Az EU a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs importőre, ez lehetőséget jelent(ett) számunkra is. Az EU-25-öknek mindössze 1/3-a önellátó.
A külkereskedelmi egyenleg pozitív, de a belső fogyasztás egyre növekvő hányadát importból fedezzük. Azonos minőség esetén az importárak alacsonyabbak általában de előfordul, hogy a hazainál drágábban importálunk – ennek okai a hiányos hazai árualap, eltérő fajtaválaszték, tetszetősebb csomagolás, stb... TÉSZ: 15% az elvárt 30-40% helyett. Zöldségterületünk 20%-kal zsugorodott 20032007 között.
Állattenyésztés
Közös agrárpolitika nem preferálja az abrakfogyasztó ágazatokat. A csatlakozást követően megerősödött az import. A növénytermesztési ágazatok erősödésével az állattenyésztési ágazatok szerepe csökkent, az állatállomány tovább zsugorodott.
Legdrasztikusabb csökkenés a tejelő tehénállományban és a sertésállományban következett be. A termelők veszteségeihez az éleződő piaci versenyen túl a szigorodó tartási körülmények is hozzájárultak. Plusz az állattartás sajátos módon elszakadt a földhasználattól. Kiegészítő jövedelmet biztosító szerepe is eltűnik, ebben nagy szerepe van a bürokratikus hatósági környezetnek is. Ágazati kibocsátás alakulása: 39% baromfi, 31% sertés, 23 szm, 2% juh.
Baromfiágazat
2005 madárinfluenza járvány, 2006 magyarországi hatásait éreztük (25-30%-os veszteség az ágazatban – EU 50%-os társfinanszírozást nyújtott a kompenzálásra). 2007: baromfihiány, aztán regeneráció. Baromfitartók között óriási különbségek. Állatjóléti, állategészségügyi szabályozások termeléscsökkentő szerepe. Háztáji baromfitartás szinte megszűnt, kevés számú nagytermelő jellemzi a piacot. Nagy probléma van a feldolgozói háttérrel.
Sertés
10-15 éve van nehéz helyzetben. Alacsony a koncentráció, elaprózódott az üzemi struktúra, hiányzik a termelői összefogás. 2004-ben 1 millióval csökkent a sertéslétszám. Azóta további millió a mínusz. Élősertésből nettó importőrré váltunk. Kiszámíthatatlan felvásárlási árak. Kiugróan magas takarmányárakhoz alacsony felvásárlási árak kapcsolódnak. A felvásárlási ár 27-30%-ot képvisel a végtermék árából.
Tej
Folytatódott a csatlakozás előtti csökkenés a kibocsátásban. Országos kvótakihasználásunk 85% körüli (ezen belül a feldolgozói majdnem 90%). Közvetlen támogatás van az ágazatban: termeléshez kötött kiegészítő tejprémium (2004: 2 Ft/kg..., 2006: 8,1 Ft/kg. 2007-től termeléstől elválasztva kerül kifizetésre (max 8,03 Ft/kg)
Vállalkozási szerkezet
14000 társas vállalkozás vett fel mg-i tevékenységet is a tevékenységi listájára, 2009-ben közülük 7900 folytatott ténylegesen is ilyet. Egyéni gazdaságok 73%-a 1 hektárnál kisebb területet használ. 50 hektárnál nagyobb területen az egyéni gazdaságok 1% a tevékenykedik csak. Az átlagos terület 3,5 hektár.
Foglalkoztatás
A csatlakozás óta is csökken. 160.000 fő dolgozott 2009-ben hivatalosan az ágazatban (összes foglalkoztatott 3,8 millió fő). (Új Nemzeti Vidékfejlesztési Terv szerint 700.000-re fog növekedni – ez mennyire reális vajon?) Feketegazdaság? Előnytelen demográfiai adottságok, korösszetétel.
Árak alakulása
Hosszú távú tendenciaként kimutatható az árak emelkedése. 2007-ig egyértelmű növekedés, 2008-ban és 2009-ben a válság hatására visszaesés, majd 2010-ben regeneráció. Agrártermékek termelői árszintje 2010-ben 16,2%-kal nőtt (növényi termékek 27,1%, állati termékek 1,1%(!)) Az inputok árindexe ez idő alatt 2,2%-kal nőtt.
Az árak alapvetően az EU folyamataival együtt alakultak – kis, nyitott gazdaságunk nem képes befolyásolni a közösségi agrárpiacot piacot, alapvetően követő magatartást tanúsít.
Vállalkozói jövedelmek
A vállalkozói jövedelem több mint duplájára nőtt a csatlakozás előtti szinthez képest. A jövedelem változása alapvetően függ a támogatásoktól, de természetesen más tényezők is szerepet játszottak.
Beruházások
A jövedelem növekedést nem kísérte a beruházások növekedése az időszak nagy részében, csak 2009-ben tapasztalható egy kis pozitívum!
Élelmiszeripar
Jelenléte, fejlettsége alapvetően meghatározza a mezőgazdaság fejlődési pályáját. Az ezredforduló óta a hús- és baromfi-feldolgozás 2/3-ára, sör- édes, malomipar a felére, a cukoripar az 1/5-ére, dohányipar 1/6-ára esett vissza. Növekedés csak a húskészítmény- és üdítőital gyártásban van. Okok: kedvezőtlen piaci helyzet, rendkívül éles verseny, kedvezőtlen szerkezet.
További problémák: megkövetelt minőségi igények és a mezőgazdasági termelői bázis által kínálta lehetőségek közötti megbomlott egyensúly, pénzhiány az élelmiszeriparban, gyenge belföldi vásárlóerő, külföldi élelmiszeripari termékek térnyerése, élelmiszerláncok beszállítói közreműködése.
Agrár-külkereskedelem
Pozitív egyenleg a külkereskedelemben. De: növekvő importhányad Elsősorban alapanyagok dominálnak a kivitelben és csökken a feldolgozott termék aránya.
Agrártámogatások
Elmúlt 10 évben (ténylegesen 2004-től számolható el): 4299,4 millió euró érkezett, a teljes EU transzfer 34%-a. Nem valósult meg a nemzeti kiegészítés, 8 év átlagában csak 16,1% a top-up arány. (450 milliárd Ft-nyi top-up ragadt be a rendszerbe)
Vidékfejlesztési támogatások
Aránya 2006-ban 30%, ez 2010 végéig 35%ra nőtt.
