Absztrakt füzet
Magyarország és a Balkán a 20. században tudományos
konferencia
Szeged, 2011. április 15-16.
A Szegedi Tudományegyetem
Történettudományi Doktori Iskolája Modern kori Program Balkán Alprogram
a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Újkori Egyetemes Mediterrán Tanulmányok Tanszék a Magyar Tudományos
Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága konferenciát
Magyarország
rendez
és a Balkán a 20. században címmel
2011. április lS-l6-án a Bölcsészettudományi Kar Kari Konferenciatermében (Szeged, Egyetem u. 2., földszint)
Minden
érdeklődór szeretettel várunk!
TÁMOP-4.2.1
/B-09 /1 /KONV-2010-000S
Történeti
és
A KONFERENCIA
RÉSZLETES
PROGRAMJA
2011. április 15. (péntek) 10.00: Megnyitó a "megértő tdrténetirás" és a "termékeny emlékezet" jegyében kívánják áttekinteni
A konferencia
szervezői
Magyarország
és Balkán 20. tőrténerét.
Hogyan látják
a magyar történészek
másik, szomszédos
balkáni nép 20. századi történelmét,
Milyenek
szemével
a másik
kölcsönösen
a szomszédok
nehéz, már-már kibeszélhetetlen
milyen kérdésekben
világai
s mit mondanak
erről a külföldi kollégák?
és hol kapcsolódnak
korszakai történelmünknek,
Dr. Csernus Sándor dékán
a saját múltjukar és egy
ezek össze?
Vannak-e
vannak-e vitáink, s ha igen,
1. szekció Tiibbségés kisebbségI. Szekcióelnök: A. So/ti Enikő
és miért?
10.20: 6ZERAgne.r. A szerb történetírás a magyarokról és Magyarországról A konferencia tűzte
Magyarország
ki céljául, és három
és Balkán 20. századi történetének nagyobb
témakör
több irányból történő
köré kívánja csoportosítani
az elhangzó
megközelítését előadásokat:
kapcsoJattörténet és külpolitika, éjetutak és éjettörténetek, többség és kisebbség. Abban reménykedünk,
hogy korunk "identitáspolitikátó/" hangos légkörében
egymás múltját, és a konferencia
belülről,empátiávalismerhetjük meg
szerény eszközeivel segítünk eligazodni benne.
10.40: ZoranJANJETOVIé: 11.00: SIobodanBjEUCA: 11.20: KovAcs
(1918---1941)
Német és magyar kisebbségek a Jugoszláv Királyságban Magyarok a Vajdaságban a Kominform
Attila: A magyarországi
szlovének
konfliktus idején (1948---1956)
a magyar-jugoszláv
kapcsolatok
tükrében
(1945-
1956)
11.40: MUNDA HIRNOK Katalin: Felsőszölnök a Rákosi korszakban 12.00: Vita 12.10-12.40:
Kávészünet
II. szekció Kapcsolatok- külpolitika V"kman Péter
Szekcióelnök:
12.40: HORNYAKArpád:
A Habsburg-kérdés
és a Jugoszláv Királyság
13.00: BIR6 UsZló: A Szerb Kultúrklub és a jugoszláv állam 13.20: RIPP Zoltán: Magyarország és Jugoszlávia politikai viszályának évtizede (1948---1958) 13.40:
szuucn
Imre: Stane Kavcic
szlovén
kormányfő
1972-es
magyarországi
körülményei
14.00: jUH.Asz
józsef A magyar-szerb
kapcsolatok Jugoszlávia felbomlásának
14.20: Vita 14.30-15.30:
Büféebéd
3
időszakában
látogatásának
A KONFERENCIÁN
ELHANGZÓ
ELŐADÁSOK
RÖVID
ÖSSZEFOGLALÓI
Ill. szekció Éktlltak
- ékllörlinetek
Szekcióelnök:
A. Sajti Enikő
l'tnvagl/er Péter Akos
15.30: CSAPIAR-DEGOVICS 15.50: NÉMETH
Őrségváltás: a Délvidék közigazgatási átszervezése, 1941-1944
Kns'{fiál/: Thallóczy Lajos és az albán nemzetépítés
Fenru: Magyar hadipropaganda
16.10: PIHURIKJlldit. 16.30: VUKi\IAi\!
a Balkánon (Belgrád, 1915-1916)
A délvidéki fehérorosz emigráció (1941-1944)
Pétere "Tito és Rankovics bizalmi emberei": Rajk László és Lazar Brankov
16.50: Vita
A szerző a Délvidék visszacsatolásának
egy kevéssé ismert kérdését állítja vizsgálódása középpontjába:
hogyan történt a Délvidék, elsősorban
a Bácska közigazgatásának
kormány azt tartotta legfontosabb a romeltakarítást'; folytatódik,
Már a katonai 2011. április 16. (szombat)
közigazgatási jelentette.
Többség és kisebbség II. Szekcióelnök:
Varga Beáta
10.20: A SAJTI 10.40: MÉszARos 11.00: ZSOLDOS
közigazgatás
A hajdani
szabad
Enikő: Őrségváltás: a Délvidék közigazgatási
átszervezése, 1941-1944
Zoltán: A Petőfi brigád
11.20: Vita
időszakában,
"megkezdje
"a magyar államiság ott
1941. július 27-én megtörtént
királyi városok
azaz ismét törvényhatósági
(Zombor,
Szabadka,
a déli területek
egyéb terűleteitől,
nevezte ki. A szerző elemzi a Délvidék visszacsatolásáról nem választással.
négy felsőházi tagot nevezhetett
Újvidék)
új
helyreállítását
visszakapták
korábbi
jogú városok lettek, a városi és megyei önkormányzatok
kormány
nem választhatrák
meg tisztviselőiket.
azokat
a
szóló 1941. évi XX. törvényt
hanem "behívással" jelölték ki, illetve Horthy
is,
Miklós
ki.
Az előadás második részében a szerző a kinevezert főispánek és Szabadka városi önkormányzati tisztviselőinek szorították
Ferenc: "Testvériség és egység" - nútosz vagy valóság?
is kidornborítsa,
eltérő en Magyarország
amely alapján a képviselőket
Zoltán: A Magyar Párt 1922-es megalakulása és első évi tevékenysége
területen
A magyar
"
azonban,
kormányzó 10.00: DÉVAV.ARI
visszacsarolt
és minél gyorsabban
határainak kialakitása, amely lényegében az 1918 előtri vármegyei struktura
önkormányzatukat, IV. szekciÓ
feladatának, hogy minél alaposabban
s ezen az utolsóként
ahol a'{fjélbeszakitották.
1941 utáni átszervezése.
adatait elemzi és cáfolja azt a mindmáig élő nútoszt, amely szerint a Délvidéken
a "sokat
anyaországból
sze1ltJtdell helyi magyarokat';
mivel az új magyar tisztviselői
háttérbe
kart első sorban
az
érkezett "ejtótrll)'ósökból" nevezték ki, akik ,,iires bóriinddel érke'{fek és tek bóriinddel tá/JO'{fak'~
~Iég a vármegyei
tisztviselői
állásokat is jelentős mértékben
azok a Bajáról érkező régi tisztviselők
kapták vissza, akiket a jugoszláv hatóságok 1920 tavaszán egy szál ruhában dobtak át Magyarországra. 11. 40: Zárszó
Előadása
A. Sajti Enikő
végén
visszamagyarosítása
4
a szerző
megállapítja,
hogy a jugoszláv
állam közigazgatási
gyors és sikeres volt. Ezzel a délvidéki magyarok
társadalmi
struktúráinak
felemelkedésének
állami bürokráciához
kötődő csatornái ismét szabaddá váltak, s ha rövid időre is, de ismét a délvidéki
magyar középosztály
formálódásának
egyik fontos elemévé váltak.
5
Bíró László
A Szerb KuJtúrkIub és a jugoszláv állam
Bjelica, Slobodan A Szerb Kultúrklub
1937 elején alakult meg, a szerb kulturális élet legismertebb
létre. A tagok pártpolitikai kulturális
fejlesztését,
létrehozását
tűzte
kultúrklub
ki célul a szervezet.
Miként
tartották
nacionalizmus
megvalósuló,
feladatuknak
(főképpen
tartott,
fejlesztésére
nem voltak egységesek. Elsődleges nemzeti
vezetői nem támogatták
megoldását
szerb nek
szempontból
illetve a szerbség
autonóm
tudatának
megfogalmazták:
azonban
változások,
képviselői szerintük
nem
illetve kolonizáció
Nagy
kellőképpen sürgetése).
eszméjét,
szerb
belül.
rt
a szerb probléma
úgy tűnt, a konkurens
figyelmet
fordítottak
jelleget
mutató
az általuk területek
1939 után, a ]ugoszlávián
horvát etnikai terület létrejötte után kidolgozták
programját.
a szerb egység
eg)' erős ]ugoszlávián
amikor számukra
egységesek.
Hungarians in the Vojvodina during the Kominform Conflict, 1948-1956
hozták
célként a szerb társadalom erősítését,
a hivatalos, integráns jugoszlávizmus egy olyan időszakban,
a horvát)
valójában
(demográfiai
összetartozás
személyiségei
belül
a szerb földek egyesítésének
A conflict
of interests
Information
between
Bureau (KO II
historiography,
the ruling circles of Cornrnunist
FORM) is a well-known,
up to now. The above mentioned
entire world as well, had its repercussions Vojvodina
was populated
track ali the appearanccs organization important
but wirhin tbe entire national was large Hungarian
relation normalization
6
Province of Vojvodina. Sin ce
whose parent states assumed a hostile attitudc had aratber
complicated
assignment
to
Bureau activities" not just wirhin the lines of tbeir own communities'
ones, as weil. Among
minority. The above mentioned
first half of 1948, when tbe conflict with tbe Information
one tbat supervened
one in
conflict, that shook up not only Yugoslavia, but tbe
tbe caucauses in the Province
of tbe "Information
and the
however, not completely investigated
in tbe territory of Autonomous
by the national minorities
towards Yugoslav leadership,
Party of Yugoslavia
proceedings
7
tbe most
Bureau first began, until 1953 i.e. until tbe
process between Yugoslavia and countries of "popular after tbe death of Stalin.
them,
were being held from the
democracy"
started; the
Csaplár-Degovics
Dévavári
Krisztián:
ThaUóczy Lajos és az albán nemzetépítés
Az utóbbi
két
évtizedben
aktivizálódtak
a nemzetté
az albánokkal
kiemelten
foglalkoznak
többségére
sajnos jellemző, hogy azokat nem hozzáértő
kapcsolatos
válás és az államalapítás
kertárs szerb vagy albán (koszovói) politikai céloknak megfelelően Kevésbé Monarchia
ismert Magyarországon, döntő szerepet
játszott.
modern
Albánia
1878-tól egyre aktívabban
Az albánokkal, illetve az önálló albán állam megteremtéséveI
kezdve
Lajost is, aki a közös pénzügyminisztérium a boszniai tapasztalatgyújtéssel
muszlim többségű nép modern nemzetté formálásának
8
a
az Osztrák-Magyar
kővette figyelemmel
avatkozott.
játszott abban, hogy a Monarchia
amelyek
A szabadkai Bácsmegyei Napló 1921, 1922 és 1923-as számai, illetve a szabadkai és zentai levéltári
megteremtésében
a századfordulótói
kísédetébe.
és annak poh"tikai irányvétele (1922)
A kutatások
folynak.
kialakulását,
találhatjuk Thallóczy
fejlődésébe
kutatások,
(1912-1913)_
végzik, illetve hogyelsősorban
mozgalom
között
melynek
hogya
történeti
kérdésével
történészek
Zoltán:
A Magyar Párt megalakításának előzményei
egyre
az albán nemzeti aktívabban
bele is
foglalkozó k.u.k. hivatalnokok levéltárosaként
párhuzamosan
kulcsszerepet
belevágjon
egy újabb
források
alapján
arra lehet
kővetkeztetni,
lehetséges
irányvételét,
a magyar kisebbségi
határainak
terjedelmét
és a Jugoszláviába
oktobrista
emigráns
Paucsován
ügyvédként
Dettre Jánoson tevékenykedő
Céljuk közös: az ájult tédenségből mozgósítani
hogy
formálódó
Magyar
jogok dogmatikájának szakadt
magyarság
Grábel László
fogalmazta
a magyarság minden rétegét.
9
első programját,
megfogalmazását,
általános
kívűl az ekkor bécsi emigrációban
és a meddő szónoklatok
Párt
a jogkövetelés
programkészítését
a szegedi
élő Jászi Oszkár,
meg a Bácsmegyei
annak
Napló
helyett értelmes, kézzelfogható
illetve a oldalain.
cselekvésre
Janjetovié,
Hornyák Árpád A Habsburg-kérdés
Az előadás elsősorban királyságban.
a Habsburg-kérdés
Az utódállamok,
Habsburg
család minden
kérdésnek
fontos belpolitikai jelentősége
aggodalmaskodott felerősödéséhez vonatkozásai összetartásában minden harmineas
vezethet. Ugyanakkor sem
elhanyagolhatók.
hogya
közeledési hajlandóságának
pedig
akaró
A jugoszláv
feléledő Habsburg
a Habsburgok A
nem
nyugtalansággal
korrnány
visszatérésétől
Habsburg-kérdés
napirendi
fontos
restauráció
pontként
nosztalgia
számára
fontos szerepet játszott
a
a Habsburg
és szlovének
miatt
törekvések
szerepet
kormány
játszott
a
kisantant
alakult meg. 1928-tól dinasztia
kérdése.
émetországhoz
A való
about colos sal changes in the Danube
collapsed and on its ruins a number of new nation-states
Basin. The Habsburg
Monarchy
emerged. The Kingdom of Serbs, Croats and
Slovenes (from 1929 called Yugoslavia) was one of them. Together with the majority Slavic population it inherited
from the Habsburg
Monarchy considerable
Hungarian
which actually fonned the larger portion of the population Both minorities
való jugoszláv félelem külpolitikai
a Habsburg
a belgrádi
figyelték
a szeparációs
megakadályozására
szerepelt
The end of \'V'\X11 brought
foglalkozik a jugoszláv
volt, Belgrád főleg a katolikus horvátok
is, hiszen az részben a Habsburg
kisantant-konferencián évek derekán
is, szűnni
lépését az egész korszakban.
a 30-as években,
Hlwgarian and German Minorities in the Inter- War Yugoslavia 1918-1941
és a Jugoszláv Királyság
IV. Károly halála utáni "utóéletéveI"
így ]ugoszlh-ia
Zoran
and German minority population,
in some regions.
faced the task of coming to terms with the minority status in a state which
didn't look favorably on them. Sin ce their internal make-up and political position were different before W\VI, the process of their adaptation to the new conditions was also different. Hungarians
were the dominant
policy of Budapest,
people in the pre-war Hungary, and due to the Magyarizing
they had to face retaliation
after 1918. However, even before the war, the actual
position of the Magyars in the Vojvodina and Slavonia was less favorable than one would expect from a
megélénkülésében.
"dominant
nationality".
Most of the Hungarian
population,
classes, had no right to vote, whereas the government non-Hungarian
like most of the population
furthered
rninorities at the expense of schools for Hungarians to the area, Hungarians
of lower
schools which were to Magyarize the thernselves. Furtherrnore,
of ten comparative
newcomers
Serbian or Gennan
neighbors. After 1918 they had the additional disadvantage
being
were on the average less weil off than their that a large part of their
elite left for rump-Hungary. As former suspicious. influence
"ruli.ng nationality"
and potential
The political party their elite founded government.
The number
irredentists,
never managed
of Hungarian
they were always regarded to become
schools was reduced
as
a mass party and to
and unification
of cultural
societies precluded almost unti! the end of the inter-war period. Germans, government
on the other hand, were not so odious
as forrner
oppressors
and therefore
the
treated them a bit better. Indeed, they were granted privileges in education and cultural life
in order to be scparated from the Magyars under whose influence many had stood. This, however was valid only for the Vojvodina, whereas their position in Slavonia and particularly in Slovenia - which had
10
II
been part of the Austriarr half of the Empire
- was similar to that of the Magyars. However,
majority
so that they could build up a strong
of Germans
comprising economic
lived in the Vojvodina
a cultural association, cooperatives.
concessions
a political party which sometimes
In 1930s, thanks to the rise of Germany,
the German
in the field of education. At that time, after a protracted
cultural organization
influenced
the government
the
there, and
minority was granted
internal struggle in their blanket
and with the aid from the Reich, the young pro-Nazi
started ruming the German
center
Juhász József
leaders came to the heim and
minority into a Volksgmppe which was supposed
A magyar-szerb kapcsoJatokjugoszJávia
to serve the interests of
feJbomJásának időszakában
the German foreign policy. By its policy of discrimination minorities. consequences
For
that
reason,
the Yugoslav state failed to win over the Hungarian and German
they sided
first for the Slavic peoples,
with
the invaders
in 1941,
which
and then, at the end of WWII
would
have
for the Hungarian
A
severe
magyarság
bővelkedik
and
és a szerbség
a konfliktusokban
évezredes
kapcsolattörténete,
és a kooperációkban,
számos példát adott a két nép és állam viszonyának
German minorities.
világrend
felbomJásának
következtében
és (a szerbség esetében) "államváltáson" az államilag újrakonstituálódó Jugoszlávia
mint
rninden
az együttműködésben
szomszédsági
és a rivalizálásban.
átesve. Az új körülmények Ebben
élt meg, rendszer-
új minőséget adtak Magyarország
a kontextusban
az előadás
egyrészt
és a
felbomlás ára és a szerb politikának abban játszott szerepére adott magyar reakciókat tekinti
át, másrészt felvázolja, hogy a magyar állam hogyan fogadta a régi-új szomszédot hozzá a kapcsolatok
újjáépítéséhez.
') ,)
12
Erre
alakulása 1991 és 2008 között, amikor a bipoláris
rnindkét nemzet politikai paradigma-váltást
Szerbia viszonyának.
viszony,
13
és miképpen kezdett
Mészáros
Kovács Attila
A Petőfi brigád
A magyarországi szlovének a magyar-jugoszláv kapcsolatok tükrében (1945-1956)
Előadásomban
a magyar-jugoszláv
bemutatni
a magyarországi
formában,
és hogyan
kapcsolatok
a Szentgotthárd
határ
közé
kapcsolatrendszer,
szlovén
hatottak
beékelődött
kapcsolatok közösség
az elemzett
1945-1956 sorsának
szlovén
kisebbség
helyzetére
vagyis 1948 derekáig a szlovén közösség
jószomszédi
kapcsolatok
megpróbáltatás
Vázolni
a szélsőségesen
keresztül
kívánom,
változó
igyekszem
hogy
milyen
nagy kihatással
hirtelen közösségre,
ellenségessé így
válása
legkisebb
volt a két ország
A két állam közötti kapcsolatok
helyzete is viszonylag azonban
negatívan
csoportjukra,
a
kőzőtti
prosperáló
stabilnak mondható. hatott
szlovénokra
Előadásomban
A
sorra veszern a Petőfiről
brigád (dandár). leghosszabb
magyar-jugoszláv
környékén élő szlovén közösségre. A magyar - jugoszláv - osztrák hármas
ill. az abban beállt gyakori irányváltások.
délszláv
változásán
alakulását.
időszakban
időszakában,
magyarországi
közötti
Zoltán
A leghosszabban
ideig, és az ún. Függeden
Szót ejtenék a zombori elemzem,
elnevezett egységeket, és azt, ahogy ebből létrejött a Petőfi
a szlavóniai Petőfi zászlóaljról
is. Ez után a topolyai októberi és novemberi
hogyan sikerült mintegy
szlavóniai partizán ok és a topolyai újoncokból
mindig az aktuális politikai és harctéri eseményekből indulok ki.
komoly
oknak téve ki őket az enyhülést hozó 1950-es évek derekáig.
14
1000 önkéntest
verbuválni.
létrejött egység történetét
ki valamennyi is,
ugyanis ez műkődőtt
Horvát Állam ellen fejtett ki diverzáns és harci tevékenységet.
kiképző központról
azaz bemutatom,
beszélek,
15
eseményeket
Végül a tapasztalt
ismertetem.
Előadásomban
a
Ózer Ágnes
Munda Hirnök Katalin
A szerb történetírás Magyarországról
FeJsőszölnök a Rékosi-korszekbeo
Előadásomban településen
a Rákosi-rendszer keresztül.
Magyarország következtében
szerte.
között
nemkívánatos rnely különböző
új hatalmi
FelsőszöInök
helyzeréből,
a magyarországi
nép csoportnak formában
vonásait rendszer
Jugoszlávia
kialakuló Tito-ellenes
Ez főleg geopolitikai viszonyok
Az
főbb
háborús valamint szlovén
számított.
jelentkezett
szeretném kiépítése
bemutatni többé-kevésbé
Kominformból
hisztériában
történó
hasonló kizárása
vált több szempontból
az itt élő lakosság nemzetiségi kisebbség
egy magyarországi
(köztük
A falu lakóira nagy nyomás nehezedett
(kémperek, bebörtönzések,
módon
történt
és
ennek
az
kiemelt településsé.
összetételéből
a felsőszölnökiek
szlovén
adódott.
E
Az 1918-as imperiumváltás előlépett
nemzetek
indokoltságát
és a délszlávok
történetírás ára is hatással
hanem
fogalmazásban
Magyarországnak
volt. Nemcsak
nemzetekké
is újra kellett
szempontjából érvelésének
fogalmazniuk.
a szerb történészek
történelmi
a modern
napjainkban
is hatással van. Az előadás a két világháború közötti idős zak szerb történészeinek
tudományos
meglátásait, az egyes művek létrejöttének
szerb történetírásra
indítékait, és a Magyarországról
kívánja bemutatni.
az újra
"új", többségi
a hatalom
17
módja
Ebben
nemzeti
részéről,
a megírása és tudományos
a többségi
az új állam létrejöttének
kellett a szerb, horvát és szlovén történészeknek
állam előtörténetét és a magyarság
megalakulása
is) megbízhatatlan,
kitiltások, deportálási akciók stb.).
történetének
a közös
alkotott történelmi kép a1akulástörténetét
16
közös államának
és az önálló államra való jogosultságát
bizonyítaniuk,
és a magyarokról (1918-1941)
munkáit,
és a magyarokról
&2
Ripp Zoltán
Magyarország és Jugoszlávia politikai viszályának évtizede, 1948-1958
PihurikJudit
A délvidéki orosz emigráció (1941-1944) A Kommunista határozatát Az előadás célja annak bemutatása, visszacsatolt
Délvidéken,
hogyan alakult a fehérorosz
de a feltárt források
kolónia helyzete a Magyarországhoz
a német háborús
célok, és a magyar-német
viszony
1938 előtt mintegy 4000 orosz fehérernigráns
megosztott
újabb és újabb, 20 évig kűlőnbőzó
csoportok
délvidéki
oroszok
azonban,
korábban
befogadó,
a Szovjetunió
hogy hamarosan
hogya
után azonban
bizonyítják, németek
hazájukba,
a magyarországi
orosz emigrációt
Szovjetunió
elleni harcban és az újjáépítésben
hadtest létszáma végül meghaladta Majdnem
háborús
között, jóllehet korábban számított.
feszültségig
Irodája 1948. júniusi, a jugoszláv vezetőket
fokozódó
a magyar kommunisták
éhány hónappal
konfliktussorozat
barátsági
és elvett-elveszett
bizonytalanná
helyzetüket.
éltek vált, és
Sokan remélték
javaikat visszakaphatják,
ám
esetén sem lett volna esélyük. Az is
céljaik megvalósításához
puszta eszközként
is, sikeresen elhitetve velük, hogy számítanak
akarták rájuk a
és ez a magyar külpolitikát is gyökeresen áthangolta. Jugoszlávia-ellenes hisztériakeltés
kővette Belgrád és Budapest
szerződés
desztalinizációs
kapcsolatok
aláírása után megérlelődött
való közeledésre
normalizálásában,
nyújtott
késztette.
1945 májusában
brit hadifogságba
menedékkel
a felek kölcsönösen
végül odavezettek,
hogy aNagy
"ellenforradalom"
egyik főbűnőseként.
Imre-perben
csapdába
terhelték, manóverezték
jelképesen Jugoszláviát
kerültek, s
sem kerülhette el kőzűlűk.
18
az ötvenes évek elején. Hruscsov
19
vezetést
előrelépni
leverése után a szovjet-jugoszláv
is újra súlyos konfliktusok
miatt,
jellegűvé fokozódó
Rákosi leváltása után siker ült jelentésen
ám az 1956-os forradalom viszonyt
a
Rákosi vezetésével élharcosa lett a
már-már háborús
juttatta a két ország viszonyát
is. A német irányítás alatt felálló szerbiai orosz emigráns
elesett, a többiek
jugoszláv magatartás
politikája részeként kibékűlésre törekedett Titóval, és ez a magyar kornmunista
a magyar-jugoszláv
csoportnak
Magyarország
amely a Rajk-pert kísérő-kővető,
nyomán mélypontra
is a Belgrádhoz
együtt
offenzívának,
elmarasztaló
számára a Tito vezette JKP valóságos példaképnek
a magyar-jugoszláv
a 15 ezer főt, nem tudjuk, kőzűlűk hányan érkeztek a magyarországi
kétharmaduk
volt, aki a szovjet rnegtorlást
nyelvi és vallási közegben
állása, járandósága
erre német győzelem
saját háborús
és sok szempontból
alá, utoljára 1941-ben, közel tizezren. A
elősegítő
legtöbbjük
a területi revízió megindulása
szocializálódott,
elleni hadba lépése tovább súlyosbította
felhasználni
emigrációból.
államokban
integrálódásukat
visszatérhetnek
mint azt a dokumentumok bebizonyosodott,
élt Magyarországon,
kerültek a magyar állam fennhatósága
]ugoszL-i.viában, az impériumváltás Magyarországnak
már-már
Tájékoztató
konfliktus Moszkva és Belgrád között a szovjet térs égi politikát keresztező
árnyalására is alkalmasak.
után azonban
és Munkáspártok
miután
a
Tagy
a
és vele Imre-
magukat. A viszályok
is a várllottak padjára ültették az
Szilágyi Imre
Stane KavCié szlovén kormányfő 1972-esmagyarországi látogatásának körülményei
Vukman
Péter
"Tito és Rankovics bizalmi emberei"; Rajk László és Lazar Brankov Stane Kavőié (1919-1987)
aki 1967 és 1972 között volt a szlovén köztársasági
gazdasági liberalizmus elkötelezett lehetőségeit
kihasználva
ösztönözni
kívánta
Köztársaságot megvalósítandó
hiveként arra törekedett,
olyan ágazatokat
fejlesszen,
a magánkezdeményezéseket,
be akarta kapcsolni regionális
exportot.
Mindezek
az európai gazdasági folyamatokba,
egyűttműkődésekbe.
elnöke, a
hogy Szlovénia földrajzi és infrastrukturális
amelyek gyors tőkebefektetést az
kormány
eredményeznek,
érdekében
és a szomszédos
1972. május végén ellátogatott
a Szlovén országokkal
Magyarországra,
nem sokkal később, 1972 őszén a belgrádi központi vezetés eltávolította a posztjaról.
majd
az óbecsei szűletésű Lazar Brankov és Rajk Lászlo kapcsolatát világítom meg, főként az
Előadásomban Állambiztonsági ben,
Szolgálatok Történeti
a Szövetséges
Magyarországra.
Ellenőrző
Levéltárában
Bizottsághoz
Mind a misszióban,
őrzött levéltári források
akkreditált
jugoszláv
mind azt kővetően
fontos
tagjaként
tisztségeket
érkezett
töltött
1945(újra)
be; követségi
titkárként szám os vezető beosztású magyar politikussal épített ki kapcsolatot. Rajk Lászlóval 1945-1946 során ismerkedett szovjet-jugoszláv
meg. Rajk belügyminisztersége
alatt több esetben is találkoztak
konfliktus eszkalálódásával és a magyar-jugoszláv
megritkultak,
formálissá váltak. Brankov a Rajk-per harmadrendű
Rajk László
elítélésében:
a vád szerint összekötőként
egymással;
de a
viszony megromlás ával találkozásaik vádlottjaként
fontos szerep játszott
ő volt az, aki a magyar belügyminisztert
jugoszláv vezető politikai körökhöz kapcsolta és elősegítette egy jugoszlávbarát
puccs megszervezését.
Tolmácsként
találkozóján.
összefüggésben
vett részt
a jugoszláv
elsősorban
terhelő vallomásokat
és a magyar
azt rekonstruálom,
belügyminiszter
kelebiai
hogy Brankov mikor, milyen körülmények
Rajk Lászlóra és folyamatában
elemzem, miként módosult
során Brankov Rajkkal kapcsolatos álláspontja. Ezzel összefüggésben véleménnyel volt Rajkról, rnint emberről.
20
misszió
alapján. Brankov
21
a
A perrel között tett
a per felülvizsgálata
azt is megvizsgálom,
hogy milyen
A KONFERENCIA ELŐADÓI
Zsoldos
Ferenc
A. SAJT! E
IKÓ, DSc, egyetemi tanár
" Testvériség és egység" - mítosz vagy val6ság?
(Szegedi Tudományegyetem, Tanulmányok
főmunkatárs
(Magyar Tudományos megvalósulását emlékező
a
titói
jugoszláviában
uralkodó
vizsgálom, az 1945-1952
személyek vallomásaira
eszmének
közötti korszakban.
támaszkodom.
számító
Elsősorban
testvériség-egység
idea
CSAPLÁR-DEGOVICS
levéltári forrásokra és a korra
Maga az eszme az uralkodó kommunista
éltek a korábbi
nemzeti
a kutatások
kezelni. A vajdasági magyarság
reflexek, s érdekes az, hogy az állam hogyan próbálta
számára
ez az eszme valójában
jelentette, s bizonyos mértékig az egyes személyek érvényesülését
is.
csak a nyugalmat,
KRISZTIÁN,
Intézet, Budapest)
PhD, adjunktus Kelet-Európa
Története
Tanszék, Budapest)
elit esetében ZOLTÁN,
azt mutatják, hogy a lokális szinteken nagyon sokszor még tovább
/ nacionalista
Akadémia, Történettudományi
(Eötvös Lóránd Tudományegyetem, DÉVAVÁRI
tetten érhető azonban
és Mediterrán
Tanszék, Szeged)
BÍRÓ LÁSZLÓ, PhD, tudományos Előadásomban
Újkori Egyetemes Történeti
ezeket
PhD-aspiráns
(Szegedi Tudományegyetem, MUNDA
HIRNÖK
a megpihenést
(Kisebbségkutató HORNYÁKÁRPÁD,
JÓZSEF,
Doktori Iskola, Szeged)
Intézet, Ljubljana, Szlovénia)
habil., PhD, adjunktus
(pécsi Tudományegyetem, JUHÁsz
Történettudományi
KATALIN, PhD, tudományos munkatárs
Modernkori
Történeti Tanszék, Pécs)
habil. docens
(Eötvös Lóránt Tudományegyetem,
Kelet-Európa
Története
Tanszék, Budapest)
KOVÁCS ATTILA, PhD, tudományos munkatárs (Etnikai Kutatóintézet, MÉSZÁRos
ZOLTÁN,
(Szabadkai Történelmi NÉMETH
FERENC,
Levéltár, Szabadka, Szerbia)
igazgató
(Forum Könyvkiadó ÓZER ÁGNES,
Ljubljana, Szlovénia)
PhD., levéltáros
Intézet, Újvidék, Szerbia)
PhD, múzeumi tanácsos (Újvidéki Városi Múzeum, Újvidék, Szerbia)
PIHURIK
JUDIT, PhD., docens (Szegedi Tudományegyetem,
RIPP ZOLTÁN,
Tudományos (politikatörténeti
22
Történeti Segédtudományok
Osztály-vezető Intézet, Budapest)
23
Tanszék, Szeged)
SLOBODAN
B]ELICA,
PhD, docens
(Történettudományi SZILÁGYI
Intézet, Újvidéki Egyetem, Újvidék, Szerbia)
IMRE, PhD, tudományos
fómunkatárs
(Magyar Külügyi Intézet, Budapest) VUKMA
PÉTER,
PhD, tudományos
munkatárs
(Szegedi Tudományegyetem,
Újkori Egyetemes
és Mediterrán
Tanulmányok
Tanszék, Szeged) ZORAN
]AN]ETOVré,
PhD, tudományos
(Újkortőrténeti ZSOLDOS
FERENC,
fómunkatárs
Intézet, Belgrád, Szerbia)
PhD-aspiráns
(Szegedi Tudományegyetem,
Történettudományi
24
Doktori Iskola, Szeged)
