Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. 1

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) a). 1

Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.

ALAPVETÉS A) cikk HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.2

2

Lásd: 22/2012. (V. 11.) AB határozat. 2


(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 3

F) cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. (2)4 Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók.

G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.5

H) cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

I) cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

3

Lásd: 22/2012. (V. 11.) AB határozat.

4

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) b).

5

Lásd: 1993. évi LV. törvény 1. § (1)-(2), (4), 2-4. §, 4/A. § (2), 5. §, 5/A. § (1), 7. § (2)-(3), 8. § (1)-(2), (4), 9. § (1), (4), 23. §, 25. §. 3 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.

(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg. 6 6

Lásd: 2011. évi CCII. törvény I-II. Fejezet, 24. § (1), (2) d)-e), (3)-(5), 25-26. §, 31. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (36), 159. § (4). 4 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

K) cikk Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

L) cikk (1)7 Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. 8

M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

N) cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

P) cikk9 (1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet

7

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 1. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1től. 8

Lásd: 2011. évi CCXI. törvény 1-25. §.

9

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítása 1. cikk. Hatályos: 2012. XII. 22-től. 5 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.10 (2)11 A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 12

Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3)13 Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.

T) cikk

10

Lásd: 2012. évi XXX. törvény.

11

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) c).

12

Lásd: 2013. évi CXXII. törvény.

13

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 2. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1től. 6 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(1)14 Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.15 (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

U) cikk16 (1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért; b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért; c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért; d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért; e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért; f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért; g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért; h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért; i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött. A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében. 14

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) d).

15

Lásd: 2011. évi CXIII. törvény 1-38. § (6), 39. §, VII-IX. Fejezet, 80-81. §, 84. §.

16

Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 3. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-től. 7


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani. (3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi. (4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók. (5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani. (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna. (8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték. (9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg. (10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. 8 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. 17

VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2)18 Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre. 17

Lásd: 2011. évi CXII. törvény V. Fejezet, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (29).

18

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 1. cikk (1). Hatályos: 2013. X. 1től. 9 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(3)19 Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. (4)20 Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. (5)21 A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. 22 (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3)23 A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.24 (4)25 A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (5)26 A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen 19

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 1. cikk (1). Hatályos: 2013. X. 1től. 20


Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 1. cikk (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.

22

Lásd: 1989. évi XXXIII. törvény I-V. Fejezet, 14. §, 15-16. §, 18. §, 1-3. melléklet.

23

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 2. cikk. Hatályos: 2013. X. 1-től.

24

Lásd: 2013. évi XXXVI. törvény 147. § (6)-(7), (9).

25

Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 5. cikk (2). Hatályos: 2013. IV. 1től. 26

Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 5. cikk (2). Hatályos: 2013. IV. 1től. 10 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. (6)27 A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3)28 Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.

XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. (3)29 Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.

XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

XIV. cikk 27





(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4)30 Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5)31 Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók - a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel - együttműködnek egymással. (2)32 Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

XVIII. cikk

30

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) e).

31

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) f).

32

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) g). 12


(1) Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

XIX. cikk (1)33 Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

XXII. cikk34 (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. (3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.

XXIII. cikk

33

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) h).

34

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 8. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1től. 13 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. 35 (5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja. (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. (8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

XXV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

XXVI. cikk Az állam - a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. (2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. 35

Lásd: 2003. évi CXIII. törvény 2/A. §, 2010. évi L. törvény I-IV/A. Fejezet, 22. §, 24. §, 2011. évi CCIII. törvény. 14 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. (6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3)36 A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.37

XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

XXXI. cikk (1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. (2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. 36


Lásd: 2013. évi XXXVI. törvény XV. Fejezet. 15


(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. 38 (4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - honvédelmi munkakötelezettség írható elő. (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő.39 (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.40

AZ ÁLLAM Az Országgyűlés 1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; e)41 megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

2. cikk (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. 42

38

Lásd: 2011. évi CXIII. törvény 1-38. § (6), 39. §, VII-IX. Fejezet, 80-81. §, 84. §, 2011. évi CLXXVII. törvény 17-20. §, 2013. évi XCVII. törvény 36-39. §. 39

Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 52-66. §, 71-72. §, 174. § (1), 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (30).

40

Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 67-70. §, 71-72. §.

41

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) i). 16


(2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. 43 (3) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

3. cikk (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést - a választást követő harminc napon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze. (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. (4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el. (6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.

4. cikk (1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.44 (3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. (4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy

42

Lásd: 1997. évi C. törvény I-III. Fejezet, IV-XI. Fejezet, XII-XII/B. Fejezet, 149. § a)-h), k)-r), 153-154. §, 156. § (2), 2-8/A. melléklet, 11. melléklet, 2011. évi CCIII. törvény, 2013. évi XXXVI. törvény 1-243. §, 1-6. melléklet, XIII. Fejezet, 7. melléklet, 2013. évi LXXXVII. törvény 1-11. §, 1. melléklet. 43

Lásd: 2011. évi CCIII. törvény, 2012. évi XXXVI. törvény 29. §, 157. §.

44

Lásd: 2012. évi XXXVI. törvény 73-103. §, 104-112. §, 145. § (8), 147. § (2)-(3), 149. § (1), 160. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), 160. § (3), 1. melléklet. 17 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 45

5. cikk (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. (2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. (3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít. (4)46 Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a házszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. 47 (5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van. (6)48 Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik. (7)49 Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol. (8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg. 50 (9)51 Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja.

6. cikk (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

45

Lásd: 1990. évi LVI. törvény 1-5/A. §, 6. § (1), (4)-(8), 7-10. §, 10/A-10/J. §, 12-13. §, 2012. évi XXXVI. törvény 73-103. §, 104-112. §, 145. § (8), 147. § (2)-(3), 149. § (1), 160. § (1) bekezdés a)-e), g)h), 160. § (3), 1. melléklet. 46

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) j).

47

Lásd: 2012. évi XXXVI. törvény 1-27. §, 28. §, 30-31. §, 39-54. §, IV-V. Fejezet, XII. Fejezet, 125-132. §, 144. §, 145. § (1)-(3), (7), (9), 2. melléklet. 48

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) k), Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 6. cikk (1). 49

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 10. cikk (1). Hatályos: 2013. IV. 1-től. 50

Lásd: 2012. évi XXXVI. törvény 32-38. §.

51


(2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. (3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. (5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. (7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. (8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. (9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.

7. cikk (1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.52

Országos népszavazás 52

Lásd: 2012. évi XXXVI. törvény 24-27. §, 147. § (1). 19


8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról. (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A köztársasági elnök 9. cikk (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. (3) A köztársasági elnök a) képviseli Magyarországot; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját; f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgyűlést; i)53 az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;

53

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 11. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-től. 20 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

j)54 javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére; k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; l)55 megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét; m) kialakítja hivatala szervezetét. (4) A köztársasági elnök a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait; e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat; f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben; j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. (5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. (6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné. (7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.

10. cikk (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

11. cikk (1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. (2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. (4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor 54

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) l).

55

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) m). 21


az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. (5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. (6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

12. cikk (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. (2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el. (3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik a) megbízatási idejének lejártával; b) halálával; c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására; d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) lemondásával; g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással. (4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (5)56 A köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. 57

13. cikk (1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. (2)58 Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. (3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. (5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. 56

Módosította: Magyarország Alaptörvényének első módosítása 1. cikk (2).

57

Lásd: 2011. évi CX. törvény 1-6. §, 8-14/A. §, 17-22. §.

58

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) n). 22


14. cikk (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. (2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg. (3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

A Kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

16. cikk (1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnökhelyettest jelöl ki. (3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. (4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg; b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg. (6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. (7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. (8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. (9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

17. cikk (1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. (2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki. (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. 23 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja. (5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.

18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. (4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. (5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

19. cikk Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.

20. cikk (1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. (2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. (3) A miniszter megbízatása megszűnik a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével; b) a miniszter lemondásával; c) felmentésével; d) halálával. (4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

21. cikk (1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. 24 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. (3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. (4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. (5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.

22. cikk (1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy - több miniszterelnökhelyettes esetén - az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja. (4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

Önálló szabályozó szervek 23. cikk59 (1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. (2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit. (3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti

59

Lásd: 2010. évi CLVIII. törvény 1-4. §, 7. §, 13-35. §, 78-82. §, 113-115. §, 117. §, 2010. évi CLXXXV. törvény 1-203. §, 206-218. §, 1., 4. melléklet, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (26), 2013. évi XXII. törvény 1-3. §, 6-21. §. 25 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. 60

Az Alkotmánybíróság 24. cikk (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. (2) Az Alkotmánybíróság a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; b)61 bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; e)62 a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését; g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (3) Az Alkotmánybíróság a)63 a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést; c)64 a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg. (4)65 Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll. (5)66 Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot 60

Lásd: 2012. évi CLIX. törvény 62. §.

61

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 12. cikk (1). Módosította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 6. cikk (2). 62


Módosította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 6. cikk (3).

64

Módosította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 6. cikk (3).

65


Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 12. cikk (3). Hatályos: 2013. IV. 1-től. 26 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök, b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.67 (6)68 Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja, b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti. (7)69 Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános. (8)70 Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (9)71 Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A bíróság 25. cikk (1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. (2) A bíróság dönt a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; b) a közigazgatási határozatok törvényességéről; c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. (4)72 A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők.

67

Lásd: 2013. évi XXXVI. törvény 233. §.

68





(5)73 A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. (6)74 Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják. (7)75 Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti. (8)76 A bíróságok szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

26. cikk (1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.77 (2)78 A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. 79 (3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

27. cikk (1) A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. (2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.

72



74


75


Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 13. cikk (2). Módosította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 6. cikk (4). 77

Lásd: 2011. évi CLXII. törvény 1-5. §, III. Fejezet, 35-44. §, 47-64. §, V-X. Fejezet, XII-XIII. Fejezet, 223-224. §, 226-233. §, 236. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (32) b)-d). 78

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) q).

79

Lásd: 2011. évi CLXII. törvény 1-5. §, III. Fejezet, 35-44. §, 47-64. §, V-X. Fejezet, XII-XIII. Fejezet, 223-224. §, 226-233. §, 236. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (32) b)-d). 28 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését. (4)80

28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

Az ügyészség 29. cikk (1)81 A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. (2)82 A legfőbb ügyész és az ügyészség a)83 törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d)84 a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. (4) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.85

Az alapvető jogok biztosa

80

Hatályon kívül helyezte: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 7. cikk (1). Hatálytalan: 2013. X. 1-től. 81

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) r).

82

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) s).

83

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) t).

84

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) u).

85

Lásd: 2011. évi CX. törvény 26. § (1), 2011. évi CLXIII. törvény 1-30. §, 40-41. §, 43. § a)-c), 2011. évi CLXIV. törvény I. Fejezet, III-XIII. Fejezet, 151-152. §, 154-157. §, 158. § (2), 160-165. §, 1-3., 7. melléklet, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (33). 29 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

30. cikk (1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. (2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. (3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.

A helyi önkormányzatok 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. (2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. (3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 86

32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. 86

Lásd: 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1a), (2a), 2011. évi CLXXXIX. törvény 16. § (6), 81. § (4), 82. § (1)-(2), 143. § (1) d), 146. § (2), 146/B-146/E. §, 16. § (3), 2011. évi CLXXIX. törvény 181-183. §, 2011. évi CLXXXIX. törvény 1-83. §, 84. § (1)-(4), 85-109. §, 125-144. §, 146-146/A. §, 148. §, 153-154. §, 156. §, 158. § b), 2011. évi CXCVI. törvény 5. §, 9. §, 12. § (2), 14-15. §, 17. § (1), 2012. évi CXC. törvény 1. §, 8. §, 2012. évi XXXVI. törvény 149. § (2), 154. §, 160. § (4). 30 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. (4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. (5)87 A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg. (6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

33. cikk (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. (2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. (3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.

34. cikk (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. (2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. (3)88 Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat. (4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. (5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.

35. cikk (1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. 89 87

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) v).

88

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 15. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-től. 89

Lásd: 1997. évi C. törvény I-III. Fejezet, IV-XI. Fejezet, XII-XII/B. Fejezet, 149. § a)-h), k)-r), 153-154. §, 156. § (2), 2-8/A. melléklet, 11. melléklet, 2010. évi L. törvény I-IV/A. Fejezet, 22. §, 24. §, 2013. évi XXXVI. törvény 1-243. §, 1-6. melléklet, XIV. Fejezet. 31 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2)90 A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani. (3) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselőtestület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. (4) A képviselő-testület - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kimondhatja feloszlását. (5) Az Országgyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. (6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

A közpénzek 36. cikk (1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti. (2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére. (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. 91 (6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. (7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

37. cikk (1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. (2) A központi költségvetés végrehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét. (3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek 90

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 16. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-től. 91

Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 3. § (3)-(4). 32


következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne. (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. (5)92 A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg. (6)93 Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg. (7)94

38. cikk (1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. 95 (2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg. 96 (3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. (4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

92



94


Lásd: 2010. évi LXXXVII. törvény 1-3. §, 18-23. §, 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 19. c), I. Fejezet, 4. §, 6-8. §-a, 10-11. §, 12. § (1), (3)-(14), 13-15. §, 17. § (1)-(2), 18. §, 18/A. §, 1-2. melléklete, 2012. évi LXXV. törvény 2. §, 2013. évi CII. törvény 22-32. §, 2013. évi CLVII. törvény 2. § (1)-(2). 96

Lásd: 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 19. c), I. Fejezet, 4. §, 6-8. §, 10-11. §, 12. § (1), (3)-(14), 1315. §, 17. § (1)-(2), 18. §, 18/A. §, 1-2. melléklet, 2011. évi CC. törvény 3. §, 2012. évi LXXV. törvény 2. §, 2012. évi CXXXIV. törvény 2. § (1), 2013. évi CLVII. törvény 2. § (1)-(2). 33 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

39. cikk (1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

40. cikk A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg. 97

41. cikk (1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.98 (2)99 A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét. (3)100 A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (4)101 A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. 102 (5)103 A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet

97

Lásd: 2011. évi CXCIV. törvény V. Fejezet, VI. Fejezet.

98

Lásd: 2011. évi CCVIII. törvény 1-9. §, 11. §, 12. § (1), (3), 19-21. §, 27. § (1)-(2), (10), 28. § (1)-(2), (4)-(5), 30. §, 42-50. §, 67. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (37), 2013. évi CXXXIX. törvény 1-14. §, 16-21. §, 23. § (1), (2), (10), 24. § (1), (2), (4)-(5), 26-32. §, 33. § (1), 34. §, 35. § (1), 36. §, 39. § (1)-(2), 42. §, 44. §, 96-101. §, 167-169. §, 176. §, 178. § (8)-(9), 183. § (1), (5). 99




Lásd: 2013. évi CXXXIX. törvény 1-14. §, 16-21. §, 23. § (1), (2), (10), 24. § (1), (2), (4)-(5), 26-32. §, 33. § (1), 34. §, 35. § (1), 36. §, 39. § (1)-(2), 42. §, 44. §, 96-101. §, 167-169. §, 176. §, 178. § (8)-(9), 183. § (1), (5). 103

Megállapította: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 5. cikk (1). Hatályos: 2013. X. 1től. 34 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. 104 (6)105 A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

42. cikk106 43. cikk (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. (2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. (3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. 107

44. cikk (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. (2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. (5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.108

A Magyar Honvédség 45. cikk (1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, 104

Lásd: 2013. évi CXXXIX. törvény 1-14. §, 16-21. §, 23. § (1), (2), (10), 24. § (1), (2), (4)-(5), 26-32. §, 33. § (1), 34. §, 35. § (1), 36. §, 39. § (1)-(2), 42. §, 44. §, 96-101. §, 167-169. §, 176. §, 178. § (8)-(9), 183. § (1), (5). 105

Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása 5. cikk (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.

106


Lásd: 2011. évi LXVI. törvény, 2011. évi CCVI. törvény 21. § (3).

108

Lásd: 2011. évi CXCIV. törvény 23-39. §. 35


nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. (2) A Magyar Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja. (3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában. (4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.109 (5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 110

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok 46. cikk111 (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. (2) A rendőrség működését a Kormány irányítja. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. (5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 112

Döntés katonai műveletekben való részvételről 47. cikk (1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól. (2) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról. (3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról. 109

Lásd: 2011. évi CCII. törvény 28. § (2).

110

Lásd: 2011. évi CXIII. törvény 1-38. § (6), 39. §, VII-IX. Fejezet, 80-81. §, 84. §.

111

Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 90. §, 97. §.

112

Lásd: 1994. évi XXXIV. törvény 1-2. §, 4. §, 4/A. § (1)-(2), 5-6. §, 7-74. §, 92-101. §, 1995. évi CXXV. törvény 1-19. §, 26-37. §, 53-72. §, 74. §, 77-78. §, 2010. évi CXXII. törvény IV. Fejezet, 2011. évi CX. törvény 26. § (2), 2011. évi CXI. törvény 47. §, 49. §, 2011. évi CLXIII. törvény 49. §, 2011. évi CLXXIX. törvény 193. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (6). 36 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(4) A Kormány - a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.

A KÜLÖNLEGES JOGREND A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok 48. cikk (1) Az Országgyűlés a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. (2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. (4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg. (6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze. (8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.

A rendkívüli állapot 49. cikk (1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar főnöke. (2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; 37 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

c) a Kormány jogait. (3) A Honvédelmi Tanács dönt a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról; b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról; c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot 50. cikk (1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. (2) A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról. (3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. (5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - meghosszabbítja. (6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.

A megelőző védelmi helyzet 51. cikk (1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható. (2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart. (4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. 38 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.

A váratlan támadás 52. cikk (1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében - szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt. (3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.

A veszélyhelyzet 53. cikk113 (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja. (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok 54. cikk114 (1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 115 113

Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 44-51. §.

114

Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 44-51. §.

115

Lásd: 2011. évi CXIII. törvény 1-38. § (6), 39. §, VII-IX. Fejezet, 80-81. §, 84. §. 39


ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK116 1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba. 2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el. 3.117 Az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket a 8-26. pont tartalmazza. 4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. 5.118 Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat. 6.119 Április 25. napja - az Alaptörvény kihirdetésének emlékére - az Alaptörvény napja. 7.120 A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor. 8.121 Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát. 9.122 A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv. 10.123 Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. 11.124 Az Alaptörvény hatálybalépése - a 12-18. pontban meghatározottak szerinti kivétellel - nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselőtestületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását. 12.125 Az Alaptörvény a) 3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képviselő, b) 12. és 13. cikkét a hivatalban levő köztársasági elnök, c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja, 116

A cím szövegét megállapította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 18. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-től. 117



Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 20. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-től.

120


121


122


123


124


125



d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár, e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke és f) 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képviselő-testület és polgármester megbízatása tekintetében is alkalmazni kell. 13.126 Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény hatálybalépésével kezdődik. 14.127 (1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal elnöke. (2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. 15.128 (1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alaptörvény hatálybalépését követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni. (2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett bíróra kell alkalmazni. 16.129 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszűnik az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével. 17.130 A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. 18.131 A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képviselő-testület a megyei közgyűlés jogutódja. 19.132 (1) Az Alaptörvény rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni. (3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett - megszűnik. Az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint - ismételten benyújthatja. (4) A 2012. január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az 126


127


128


129


130


131


132



Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni. (5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éig alkalmazni kell. 20.133 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 26. § (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell. 21.134 A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani. 22.135 Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti - a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit. 23.136 Kihirdetett a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra, b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra, c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre, d) megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megelőző védelmi helyzetre, e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra és f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. 24.137 (1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik. (2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja. 25.138 (1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell. 133


134


135


136


137


138



(2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell. 2011. december 31-ét követően törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek. (3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 22. § (1) és (3)-(5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgyűlés 2012. június 30-ig alkotja meg. (4) 2012. december 31-ig az Országgyűlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvény minősített többséghez kötheti. 26.139 Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, b) az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló 1972. évi I. törvény, c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény, d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény, e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény, f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény, g) az Alkotmány 2010. május 25-ei módosítása, h) az Alkotmány 2010. július 5-ei módosítása, i) az Alkotmány 2010. július 6-ai módosításai, j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-ei módosításai, k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény, l) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény, m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXIII. törvény, n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló 2011. évi LXI. törvény, o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLVI. törvény, és p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLIX. törvény. Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

2011. évi CLXXXIX. törvény 139



Magyarország helyi önkormányzatairól140 Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát. A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését. Az Országgyűlés tisztelettel adózva hazánk haladó önkormányzati hagyományai előtt, az Alaptörvényben meghatározott önkormányzati jogok kiteljesítése, a helyi önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtése, a nemzeti együttműködés erősítése, a települések önfenntartási képességének elősegítése, valamint a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében - figyelembe véve a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt alapelveket - az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, az 51. § (2) és (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. választópolgár: aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik, 2. kormányhivatal: a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal, 3. képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

Alapvető rendelkezések 2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. (2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. 3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. (2) Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. (3) A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat. (4) A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. 4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. 5. § A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül. 6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; 140

Kihirdetve: 2011. XII. 28. 44


b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; c) egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez kötheti. 7. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerint megkeresett szerv a helyi önkormányzat megkeresésére harminc napon belül érdemben köteles válaszolni. (2) Amennyiben a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést nyolc napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni. 8. § (1) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. (2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit. 9. § Az e törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.

II. FEJEZET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK Önkormányzati feladat- és hatáskörök 10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (3) A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. 11. § (1) A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. (2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a) a gazdasági teljesítőképességet; b) a lakosságszámot; c) a közigazgatási terület nagyságát. (3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket. 12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a) a lakossági igények indokolják; b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni. 45 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja. (3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. 13. § (1)141 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8.142 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. 14. §143 (1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. (2) A 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy 141

A 2012. évi CVI. törvény 10. §-a szerinti szöveggel lép hatályba.

142

A 2012. évi CXCII. törvény 78. § szerinti szöveggel lép hatályba.

143

A 2012. évi CLXVII. törvény 4. § szerinti szöveggel lép hatályba. 46


b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. (3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását. 14/A. §144 Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek. 15. § A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során - törvényben meghatározott módon és mértékben - biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. 16. §145 (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.146 (2)147 A Kormány határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kérheti. A perben felperesként az önkormányzat képviselő-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt - ha a Kormány az (1) bekezdésben említett határozatában másként nem rendelkezik - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit - a (3) bekezdésben írt eltérésekkel - alkalmazva, soron kívül jár el. (3)148 A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő miniszternél a felülvizsgálni kért határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Ha a perben a miniszter által vezetett minisztérium ügyintézője jár el képviselőként, képviseleti jogosultságát - külön meghatalmazás nélkül - munkáltatói igazolványával igazolja. A perben első fokon eljárt közigazgatási szervnek a minisztert kell tekinteni. A bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs. (4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére. (5) A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányzati beruházás teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a beruházás befejezéséig. A miniszter - a személyes adatok kivételével - adatot kérhet be, jogosult a beruházást megvalósító önkormányzat irataiba betekinteni, a beruházás teljes dokumentációját megismerni. (6)149 Az önkormányzat és a jogszabályban meghatározott állami szervek - annak érdekében, hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen - a jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatják az (5) bekezdés szerinti miniszter részére. Az adatszolgáltatás személyes adatokra nem terjed ki. 144

Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 112. §. Hatályos: 2013. III. 1-től.

145

A 2012. évi CXVII. törvény 121. § szerinti szöveggel lép hatályba. Hatálybalépésére lásd: ugyane törvény 144. § (5). 146

Lásd: 1381/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1382/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1383/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1384/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1049/2013. (II. 12.) Korm. határozat, 1051/2013. (II. 12.) Korm. határozat, 1247/2013. (IV. 30.) Korm. határozat, 1425/2013. (VII. 10.) Korm. határozat, 1426/2013. (VII. 10.) Korm. határozat, 1649/2013. (IX. 17.) Korm. határozat, 1650/2013. (IX. 17.) Korm. határozat, 1711/2013. (X. 8.) Korm. határozat. 147

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) a).

148

Módosította: 2012. évi CXC. törvény 6. § (7).

149

Beiktatta: 2012. évi CXC. törvény 6. § (1). Hatályos: 2012. XII. 8-tól. 47


16/A. §150 A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok 17. § (1) A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet által végezhető feladatokat, az alkalmazható kényszerítő eszközöket, az együttműködési megállapodásra, valamint a szervezet működésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e feladatokat ellátókkal szemben támasztott személyi feltételeket törvény határozza meg. (4) E § rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatokról nem önálló szervezet létrehozásával gondoskodik.

Államigazgatási feladat- és hatáskörök 18. § (1)151 Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja. (2)152 Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladatés hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

III. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, SZERVEIK ÉS MŰKÖDÉSÜK Értelmező rendelkezés 19. § E fejezet alkalmazása során: a) a képviselő-testület, közgyűlés valamint a polgármester hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - a megyei közgyűlés elnökének választása kivételével magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát; 150

Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

151

Módosította: 2013. évi CXXXI. törvény 21. § a).

152

Módosította: 2013. évi CXXXI. törvény 21. § b). 48


b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni.

A települési önkormányzatok 20. § (1) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. (2) A nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok, amelyek a törvény hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek, továbbá, amelyek területén legalább háromezer lakos él. 21. § (1) A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. (2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. (3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város. (4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.

A főváros és kerületei Általános rendelkezések 22. § (1) Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a főváros önkormányzati rendszere) a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll. (2) A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek. (3) A fővárosi önkormányzat olyan önkormányzat, amely a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A fővárosi önkormányzat képviselőtestülete a közgyűlés. A közgyűlést a főpolgármester képviseli. (4)153 A főváros területe kerületekre, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre tagozódik. Minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik. (5) A fővárosban főpolgármesteri hivatal, a fővárosi kerületben polgármesteri hivatal működik. A főpolgármesteri hivatalt a főjegyző, a kerületi polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. A fővárosban és a fővárosi kerületben több aljegyző is kinevezhető. (6) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet egyes államigazgatási ügyeket a főváros egészére kiterjedő illetékességgel a főpolgármester hatáskörébe utalhat.

Feladat- és hatásköri szabályok 23. § (1) A fővárosi önkormányzat az e törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. (2)154 A fővárosi önkormányzat látja el - a (4) és (5) bekezdésben szabályozott feladatmegosztás szerint - a főváros egészét, több kerületét, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetet érintő helyi önkormányzati feladatokat. 153

Megállapította: 2013. évi CXXVIII. törvény 27. § (1). Hatályos: 2013. VII. 20-tól.

154

Megállapította: 2013. évi CXXVIII. törvény 27. § (2). Hatályos: 2013. VII. 20-tól. 49


(3) A fővárosi kerületi önkormányzatok - törvény keretei között - önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják az (1) bekezdésbe nem tartozó településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat. (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen: 1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés; 2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés; 3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés); 4. szociális ellátások biztosítása; 5. állategészségügyi feladatok; 6. az érintett kerületek véleményének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése; 7. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 8. fővárosi szintű sport és szabadidősport; 9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása; 10. helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása; 11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás; 12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem; 14. fővárosi helyi adóval kapcsolatos feladatok; 15. gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcsolatos feladatok; 16. az országos szerepkörrel összefüggő kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása; 17. a kiemelt kulturális örökség védelme; 18. a hajléktalan ellátás; 19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása. (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen: 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése; 2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása; 3. a parkolás-üzemeltetés; 4. általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül, ide nem értve a (4) bekezdés I. pontjában meghatározott területet; 5. helyi településrendezés, településfejlesztés; 6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján); 7. turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása; 8. ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök; 9. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 10. óvodai ellátás; 11.155 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 12. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 13. a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; 155

A 2012. évi CXCII. törvény 79. § szerinti szöveggel lép hatályba. 50


14. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 15. helyi adóval kapcsolatos feladatok; 16. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 17. kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek; 18. közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában; 19. nemzetiségi ügyek. (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerinti feladatok részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. (7) A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni. 24. § A fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról.

A főváros és kerületei rendeletalkotása 25. § E törvény, továbbá az adott önkormányzati feladat meghatározásáról szóló törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a fővárosi közgyűlés vagy a fővárosi kerületi képviselő-testület alkothat rendeletet.

A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása 26. § Helyi adó bevezetésére és működtetésére az e törvényben rögzített feladatellátás alapján a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat is jogosult. Az adókivetés, bevezetés és működtetés rendjét törvény szabályozza.

Megyei önkormányzat 27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. (2)156 (3) A megyei közgyűlés elnöke - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. (4) A megyei önkormányzatra a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket az (1)(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A helyi önkormányzati képviselő A megbízatás keletkezése és megszűnése 28-31. §157

Jogok és kötelezettségek 32-34. §158 156

Hatályba lép: a 2014. évi általános önkormányzati választások napján.

157


158

Hatályba lép: a 2014. évi általános önkormányzati választások napján. 51


A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése 35. §159

Összeférhetetlenség 36. §160

Összeférhetetlenségi eljárás 37. §161

Méltatlanság 38. §162

Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás 39. §163

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok 40. §164

A képviselő-testület 41. § (1) A helyi önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. (3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat. (4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. 159


160


161


162


163


164



(7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz kinevezi az intézmény vezetőjét. (8)165 Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el. (9)166 A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza. 42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: 1. a rendeletalkotás; 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; 3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; 4.167 a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; 5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; 8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; 10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása; 11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; 12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; 13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; 14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; 15. területszervezési kezdeményezés; 16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

A képviselő-testület működése 43. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. (2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A megyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a megyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig. (3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

165

A 2012. évi LXXXIV. törvény 23. § (2) bekezdése szerinti szöveggel lép hatályba.

166

Beiktatta: 2013. évi LXXXV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. VI. 22-től.

167

Megállapította: 2013. évi LXXXV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. VI. 22-től. 53


44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. 45. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. 46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) A képviselő-testület a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. 47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. (2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. 48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. (2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. (3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. (4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. (5) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. 49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. 54 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni. 50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. 51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek. (3) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik. (4)168 (5) Közterület elnevezésének rendjét a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg. (6) A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a testületi ülés helyét; b) időpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. (2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak. (3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

168

Megsemmisítette: 38/2012. (XI. 14.) AB határozat 2. Hatálytalan: 2012. XI. 15-től. 55


53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről; b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről; e) a nyilvánosság biztosításáról; f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról; g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról; h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről; i) a közmeghallgatásról; j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről; l) a képviselő-testület bizottságairól. (2) A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét. (3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. 54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. 55. § (1)169 A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. (2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni. (3) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

Társult képviselő-testület 56. § (1) A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. (2) Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. (3) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt. (4) A társult képviselő-testület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely részt vevő település polgármesterének a kezdeményezésére.

169

A korábbi második-harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXXVI. törvény 367. § e). Hatálytalan: 2013. V. 3-tól. 56 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(5) Társult képviselő-testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képviselőtestületek a települések lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képviselők közül.

A képviselő-testület bizottságai 57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel. (2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg. (3) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. 58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester. (2) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti. (3) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata. 59. § (1) A bizottság - feladatkörében - kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz. (2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (3) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat. 60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak. 61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül. (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el.

Településrészi önkormányzat 57 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

62. § (1) A képviselő-testület - szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. (2) A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át. (3) A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. (4) A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzat tisztségviselői Polgármester 63. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. 64. §170 65. § A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. 66. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. 67. § A polgármester a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére; d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében; g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. 68. § (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt. (2) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben - a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. (3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, 170



halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. (4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet. 69-70. §171

A főpolgármester, polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke díjazása, költségtérítése 71. §172 (1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege megegyezik a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői illetménypótlékából álló illetményének összegével. A főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. (2)-(6)173

Összeférhetetlenség 72-73. §174

Az alpolgármester 74-78. §175 79. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren a megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert is érteni kell. (2) A polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre, a megyei közgyűlés alelnökére és a főpolgármesterhelyettesre is megfelelően alkalmazni kell.

A főpolgármester-helyettes, az alpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke díjazása, költségtérítése 80. §176

A jegyző és az aljegyző 81. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. (2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. (3) A jegyző a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; 171


172

A 2012. évi CCIX. törvény 4. § szerinti szöveggel lép hatályba.

173


174


175


176



c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő; f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről; g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; k)177 rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat. (4)178 A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. 82. § (1)179 A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Megyei jogú városban több aljegyző is kinevezhető. (2)180 Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart. (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. (4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jegyzőn a főjegyzőt is érteni kell. (5) A jegyző, főjegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell. 83. § A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait; b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot; 177

Beiktatta: 2013. évi LXXXVIII. törvény 44. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

178

A 2012. évi CXC. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti szöveggel lép hatályba.

179


180

A 2012. évi CXC. törvény 6. § (3) bekezdése szerinti szöveggel lép hatályba. 60


c) a 85. § (4) bekezdésében foglalt esetben - az érintett települések eltérő megállapodásának hiányában - a jegyzőt a város polgármestere nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

A polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal 84. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti. (3) A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre. (4) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít. (5)181 A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: a) települési polgármesteri hivatal esetén: (település neve)-i Polgármesteri Hivatal; b) közös önkormányzati hivatal esetén: (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal; c) megyei önkormányzati hivatal esetén: (megye neve) Megyei Önkormányzati Hivatal; d) megyei jogú városi polgármesteri hivatal esetén: (település neve) Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. (6) A polgármesteri hivatalon megyei önkormányzati hivatalt és főpolgármesteri hivatalt is érteni kell, kivéve a 22. § (5) bekezdését és a 98. § (11) bekezdését. 85. § (1) Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. (2) A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. (3)182 Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. Amennyiben a határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölés esetén is teljesülnie kell az e §-ban meghatározott feltételeknek. A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. (4) Abban az esetben, ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg. (5) Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt város működteti, úgy a hivatal létszámát az érintett települések képviselő-testületeinek megállapodásával határozzák meg. Megállapodás hiányában a városi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg, figyelemmel a (4) és a (8) bekezdésben foglaltakra.

181


182

A 2012. évi CCXI. törvény 82. § (1) a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 61


(6) A községi önkormányzatok által létrehozott közös önkormányzati hivatal létszámát az érintett képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban határozzák meg, figyelemmel a (4) és a (8) bekezdésben foglaltakra. (7) A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi. (7a)183 A (7) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a Törvényszékhez fordulhat. (8) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban meghatározottak szerint minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. (9) A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás a közös önkormányzati hivatal által létrehozott, állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízott személyén keresztül, informatikai hálózat alkalmazásával történjen. (10) Ha a közös önkormányzati hivatalt létrehozni kívánó településeken élő nemzetiségeknek a népszámlálás során regisztrált aránya településenként és nemzetiségenként eléri a húsz százalékot, valamint a települések összlakosságszáma meghaladja az 1500 főt, vagy a közös hivatalhoz tartozni kívánó önkormányzatok száma legalább öt, akkor ezen települési önkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének azonos tartalmú és minősített többséggel elfogadott döntésével, - amennyiben az érintett települések történelmi, gazdasági, kulturális hagyományai azt indokolttá teszik - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általa meghatározottak szerint a közös önkormányzati hivatal létrehozása során eltérhetnek a (2) bekezdésben foglalt előírásoktól. (11)184 A közös hivatal működési költségeit a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok eltérő megállapodásuk hiányában - lakosságszámuk arányában biztosítják. 86. § (1) A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy aljegyzője vagy megbízottja köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. (2) A közös önkormányzati hivatal jegyzője, aljegyzője vagy megbízottja az érintett képviselő-testületek megállapodása alapján köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást.

IV. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI 87. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

A helyi önkormányzatok társulásának általános szabályai 88. § (1) A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.

183

Beiktatta: 2012. évi CLXIII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

184

A 2012. évi CXCVI. törvény 18. § szerinti szöveggel lép hatályba. 62


(2) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez. 89. § (1) A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik. (2) A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell. (3) A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról. 90. § (1) A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (2) A társulás működési költségeihez - a társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak. (3) A társulás saját vagyonnal rendelkezhet. (4) A társulás megszűnése, a társulásból történő kiválás, kizárás esetén - eltérő megállapodás hiányában - a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a társulás további működését. Ebben az esetben a kivált tagot - a társulással kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg. 91. § A társulás megszűnik: a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy törvényben szabályozott megszűnési feltétel megvalósult; b) ha a társulás tagjai a 88. § (2) bekezdés szerinti többséggel azt elhatározzák; c) a törvény erejénél fogva; d) a bíróság jogerős döntése alapján. 92. §185 A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt. A társult önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.

A társulási megállapodás alapvető szabályai 93. § A társulási megállapodás tartalmazza: 1. a társulás nevét, székhelyét; 2. a társulás tagjainak nevét, székhelyét, képviselőjét; 3. a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát; 4. a társulás által ellátott feladat- és hatásköröket; 5. a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt; 6. a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit; 7. a közös fenntartású intézmények megnevezését; 8. a társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának mértékét, teljesítésének módját; 9. a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak 185

A 2012. évi CCXI. törvény 82. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 63


adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz); 10. a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét; 11. intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket; 12. a társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye útján más tagok részére történő) feladatellátás módját; 13. a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott feltételeit; 14. a társulás működéséről évente legalább egy alkalommal történő beszámolás kötelezettségét; 15. a társulás működésének ellenőrzési rendjét; 16. a megállapodás módosításának feltételeit; 17. a társulásból történő kiválás és kizárás feltételeit; 18. a társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettségét, módját; 19. azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

A társulás szervezete és működése 94. § (1) Az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. (2) A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják, akik a megállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. (3) A társulási tanács döntését határozattal hozza. (4) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét. (5) A tíznél több tagból álló önkormányzati társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. (6) A megállapodásban meghatározott döntéshez minősített többség szükséges. (7) A minősített többséghez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. (8) A döntéshozatali eljárás egyéb szabályairól - beleértve a szavazatarányok és a költségek viselésének kérdését is - a társulás tagjai a társulási megállapodás keretében szabadon döntenek. Törvény vagy a társulási megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában a társulás minden tagját egy szavazat illeti meg. 95. § (1) A társulási tanács tagjai közül elnököt választ, alelnököt választhat. Együttes akadályoztatásuk esetén a tanács ülését a korelnök hívja össze és vezeti. (2) A társulási tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szervezése érdekében bizottságokat alakíthat. (3) A társulási tanács és a bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testületre és az önkormányzati bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. (5) A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek.

V. FEJEZET 64 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

TERÜLETSZERVEZÉS A területszervezési eljárás közös szabályai 96. § (1) Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök - az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás évének kivételével - évente egy alkalommal dönt. (2) A Kormány, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a kezdeményezést június 30áig nyújtja be az Országgyűlésnek, és javaslatot tesz a köztársasági elnöknek. Az Országgyűlés és a köztársasági elnök a területszervezési kezdeményezésről - a várossá nyilvánítás kivételével - december 31-ig dönt. (3) Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás kitűzésének napján, az önkormányzati választást érintően a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napján lép hatályba; erről szükség esetén az Országgyűlés a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz. (4) A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben - a várossá nyilvánítás kivételével - a döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba. (5) A köztársasági elnök július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. 186 97. § (1) A község, a város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban lévő más helység nevével. (2) A területváltozás költségeit az a község, város viseli, amelynek javára történt a területátcsatolás.

Önálló község alakítása 98. § (1) A választópolgárok kezdeményezésére, helyi népszavazás alapján új község alakítható az olyan - földrajzilag és építészetileg - elkülönült, lakott településrészből, amely választópolgárainak közössége képes a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására, a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult. A helyi népszavazást a település teljes közigazgatási területére kell kitűzni. (2) Az új község alakításának további feltétele, hogy az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, és infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, valamint a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással látja el. (3) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés, város esetében a községalakítással érintett településrész lakossági fóruma (a továbbiakban együtt: falugyűlés) legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből vagy más választópolgárokból. (4) Az előkészítő bizottság javaslatot készít az (1) és (2) bekezdésben írt követelmények és a területszervezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesítésére. (5)187 A miniszter március 31-ig határozatában dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha az nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. Az előkészítő bizottság, a képviselőtestület a miniszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a miniszternek benyújtott kérelemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 186

Lásd: 325/2013. (VII. 10.) KE határozat.

187

A 2012. évi CCXI. törvény 82. § (1) c) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 65


Bíróságtól kérheti. A miniszter az iratokat a kérelem beérkezésétől számított három napon belül megküldi a bírósághoz. (6) A bíróság az ügyben a beérkezéstől számított harminc napon belül nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a miniszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A miniszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén június 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek. (7) A településrész új községgé alakításáról szóló köztársasági elnöki döntés közzétételétől számított harminc napon belül az előkészítő bizottság településrészi önkormányzattá alakul át. A településrészi önkormányzat egyetértése szükséges a településrészt érintő a) területszervezési kérdésben; b) a bel- és külterületek lehatárolásához; c) önkormányzati vagyonról, vagyoni jogokról és kötelezettségekről szóló döntéshez. (8) Az önkormányzati vagyon megosztásáról a községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követő hat hónapon belül az érintett önkormányzatok állapodnak meg. Megállapodás hiányában az önkormányzati vagyont lakosságarányosan kell megosztani. (9) Az új község területéről a községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követő hat hónapon belül az érintett önkormányzatok állapodnak meg. A megállapodásban az új község alakítására vonatkozó népszavazással érintett területtől eltérni nem lehet. Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggő terület. Eltérő megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani. (10)188 Az új község vagyonára, területére vonatkozó megállapodás hiányában bármelyik érintett önkormányzat keresete alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt. (11) A községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követő hat hónapon belül az új község önkormányzata a törvényi feltételek keretei között polgármesteri hivatalt hoz létre vagy közös önkormányzati hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal) csatlakozik. Eddig az időpontig az új község hivatali feladatait annak a településnek a hivatala látja el, amelyből az új község megalakult. A hivatal költségeinek viseléséről az érintett önkormányzatok állapodnak meg. Ennek hiányában a költségekhez az érintett önkormányzatok a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá. 99. § (1) Új község alakítását településegyesítés megszüntetés jogcímén akkor lehet kezdeményezni, ha a településrész egyesítése 1950. január 1-jén vagy azt követően lépett hatályba. (2) Településegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése a 98. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet.

Települések egyesítése 100. § (1) Helyi népszavazás alapján az érintett képviselő-testületek határozatukkal kezdeményezik az egybeépült községek, valamint város és község egyesítését, egyidejűleg javaslatot tesznek az új település nevére. (2) Az egyesítéstől a községek jogai és kötelezettségei az új községet, várost illetik és terhelik. (3) A települések egyesítésével megszűnt község a nevét településrész-névként megtartja. (4) A miniszter március 31-ig határozatában dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a települések nem egybeépültek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A határozatot a miniszter a meghozatalától számított három napon belül az érdekelt önkormányzatok polgármestereinek küldi meg. A képviselő-testületek által kérhető felülvizsgálatra a 98. § szabályait kell alkalmazni.

Területrész átadása 101. § Az érintett képviselő-testületek megállapodhatnak egymással határos területrész átadásáról, átvételéről vagy cseréjéről (a továbbiakban együtt: területrész átadása). 188

A 2012. évi CCXI. törvény 82. § (1) d) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 66


102. § (1) Az érintett képviselő-testületek a területrész átadását előkészítő bizottság javaslata alapján előzetes megállapodást köthetnek az átadandó területrész területéről és határairól, a vagyon megosztásáról. (2) A lakott területrész átadásának kezdeményezése esetén az érintett képviselő-testületek együttes ülésen legalább háromtagú, területrész átadását előkészítő bizottságot választanak települési képviselőkből, valamint más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság tagjainak több mint felét a lakott területrészen lakó települési képviselők vagy választópolgárok közül kell megválasztani. A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához a képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazata szükséges. (3) Lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok - helyi népszavazással kinyilvánított - többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz. (4)189 A képviselő-testületek - az előzetes megállapodásnak megfelelően - a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről a helyi népszavazást követő kilencven napon belül állapodnak meg. Megállapodás hiányában az érintett képviselő-testület keresete alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság - soron kívül - dönt. Döntése a megállapodást pótolja. (5) Lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha a képviselő-testületek előzetes megállapodást kötöttek és az átadással a területrész választópolgárainak többsége helyi népszavazás során egyetértett. (6) Külterületi lakott területrész átadására a lakott területrészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Település megyék közötti átcsatolása 103. § (1) A települési képviselő-testület minősített többségű határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. A kezdeményezéssel kapcsolatban helyi népszavazást kell elrendelni. (2) A település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási területével csatolható át. Ettől eltérő javaslatot akkor lehet tenni, ha az új megyehatár eltérő kialakítását természetes vagy jelentős műszaki létesítményt jelentő mesterséges határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja. (3) Más megyéhez csatlakozni kívánó település átcsatolásáról az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései állást foglalnak.

Várossá nyilvánítás 104. § (1) Városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet. (2) Ha a miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezést nem támogatja, erről tájékoztatja az érintett önkormányzat képviselő-testületét azzal, hogy milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-ig - az önkormányzati választás évének kivételével - a korábbi felterjesztésének kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.

Fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása 105. § (1) Fővárosi kerület létesítését, kerület megszüntetését (a továbbiakban: kerületi tagozódás megváltoztatása) bármelyik, területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti az Országgyűlésnél. (2) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles elrendelni.

189

A 2012. évi CCXI. törvény 82. § (1) e) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 67


(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásával kapcsolatosan a fővárosi közgyűlés, valamint a többi érintett kerületi önkormányzat képviselő-testületének véleményét ki kell kérni. (4) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselő-testületei - a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával kezdeményezhetik az Országgyűlésnél. Lakott területrész esetén a kezdeményezéssel kapcsolatosan helyi népszavazást kell elrendelni. (5) A főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselő-testülete kezdeményezheti az Országgyűlésnél a kerületnek vagy városrésznek a fővárosból történő kiválását és önálló településsé nyilvánítását. A kezdeményezéssel kapcsolatosan helyi népszavazást kell elrendelni. (6) A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselőtestülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles elrendelni. (7) Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével, az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete, a változással érintett határos megyei önkormányzat közgyűlésének véleményével nyújtható be az Országgyűléshez. (8) Az e §-ban megjelölt kezdeményezési jogosultság megilleti a Kormányt is. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változással közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles elrendelni. A népszavazás költségét a központi költségvetés viseli.

VI. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzati vagyon 106. § (1) E törvény alkalmazásában saját bevétel: a) a helyi adók; b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; c) átvett pénzeszközök; d)190 törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj; e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei. (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. 107. § A helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. 108. § A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. 108/A. §191 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor. 109. § (1)192 A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat 190

A 2012. évi XXXI. törvény 23. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

191

Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 23. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.

192

A 2011. évi CXCVI. törvény 29. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba. 68


átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók. (2)193 A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. (3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. (4) A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait. (5) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez. (6)194 A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn. (7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. (8) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. (9) A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt. (10) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi; b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul; c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott. 193

A 2011. évi CXCVI. törvény 29. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

194

A 2011. évi CXCVI. törvény 29. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba. 69


(11) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes. (12)195 Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz. 110. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős. (2) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. (3) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Az önkormányzat gazdálkodása 111. § (1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. (2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. (3) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. (4) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. (5) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi. 112. § (1) A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. (2) A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. (3) Az önkormányzati gazdálkodás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni. (4)196 A kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala, illetve megyei önkormányzati hivatala alkalmazásában álló személyek közül a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosult személyt jelöl ki, ha a kormányhivatal illetékességi területén működő helyi önkormányzatnál tizenöt napot meghaladóan nincs kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy feladata ellátásában akadályoztatva van, és ez a helyi önkormányzat gazdálkodását akadályozza. A kormányhivatal vezetője általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik. 113. § A helyi önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. 114. § A helyi önkormányzat a pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti elvégzését, átláthatóságát biztosító - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható - informatikai rendszert működtet, mely a folyamatos pénzügyi 195

A 2011. évi CXCVI. törvény 29. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.

196

Beiktatta: 2013. évi XIV. törvény 1. §. Hatályos: 2013. V. 1-től. 70


állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően nyilvántartandó adatok körét jogszabály határozza meg. 115. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. (2) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a költségvetés elfogadásának, a zárszámadás elfogadásának, az államháztartási beszámoló benyújtásának, valamint vagyon-nyilvántartás elkészítésének határidejét követő hónaptól a mulasztás megszüntetését követő hónapig a nettó finanszírozás keretében finanszírozott támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül. 116. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere 117. §197 (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok198 a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembe vételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. (3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. (4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. 118. §199 (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás 197

A 2012. évi CXCVI. törvény 19. § szerinti szöveggel lép hatályba.

198

Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 29. § (1), 2. melléklet.

199

A 2012. évi CXCVI. törvény 19. § szerinti szöveggel lép hatályba. 71


esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetésbe visszafizetni. (2) Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.

A helyi önkormányzatok belső kontrollrendszere 119. § (1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik. (2) A központi költségvetési, európai uniós vagy egyéb nemzetközi támogatásban részesülő önkormányzat vagy társulás köteles a támogatást nyújtó, a támogatás lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni. (3) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (4) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. (5) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá. (6) A helyi önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat jogszabály tartalmazza. 120. § (1) A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését; d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat. (2) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

Adósságrendezés 121. § A helyi önkormányzat fizetőképességének megszűnése esetén az önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezése adósságrendezési eljárás keretében történik. 122. § A helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás ideje alatt a képviselő-testület által elfogadott válságköltségvetés alapján gazdálkodik. 123. § (1) Az adósságrendezésbe nem vonható be a helyi önkormányzat használatába, vagyonkezelésébe adott, nem az önkormányzat tulajdonát képező vagyon, továbbá hazai vagy uniós forrásból nyújtott fejlesztési támogatásból származó bevételek. (2) Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig terjedő időtartamban, a miniszter egyedi döntése alapján, egyedi beruházási kiadások teljesíthetők, különös tekintettel európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra és derogációs kötelezettség teljesítésére. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek. 72 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

124. § Az önkormányzati adósságrendezéssel adósságrendezésről szóló törvény tartalmazza.

kapcsolatos

szabályokat

az

VII. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 125. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok jogállását, feladat-és hatásköreit, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait. (2) Az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a Kormány javaslatának az Országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a képviselő-testület feloszlatással kapcsolatos álláspontját az Országgyűlés döntésének meghozatala előtt ismertetni. (3)200 (4) Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után - a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról. 126. § A köztársasági elnök: a) dönt az érintett helyi önkormányzatok kezdeményezésére - az ország területének közigazgatási tagozódásával, valamint területszervezéssel kapcsolatosan előkészített - városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről; b) megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét - ha az Országgyűlés a helyi képviselőtestületet feloszlatja -, hogy az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabály a polgármesternek állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei. 127. § A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. 128. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter: a) közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a kormányhivatal tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében; b) közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy más kötelezettségvállalására vonatkozó kormányzati hozzájárulás megadásánál; c) összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, gazdálkodás, valamint az egyes adatbázisokkal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását; d) koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását; e) közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében; f) jogosult az államháztartásért felelős miniszter útján a Magyar Államkincstár önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata elrendelésére; 200

Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § f). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től. 73


g) jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az államháztartás önkormányzati alrendszerére vonatkozó adatának megismerésére, rendszerezésére; h) dönt a 85. § (10) bekezdésében foglalt jóváhagyás megadásáról. 129. § A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter: a) irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét; b) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselőtestület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; c) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket; d)201 a kormányhivatal javaslatának megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját. 130. § A miniszter, feladatkörében eljárva: a) meghatározza a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a kormányhivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését; b) a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését; c) az a) és b) pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és a kormányhivatalt; d) tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt; e) a helyi önkormányzatoktól - ágazati feladatai körében - adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni; f) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére a helyi önkormányzatokért felelős miniszter koordinálásával pénzügyi támogatást nyújthat. 131. § (1) Az országos önkormányzati érdekszövetségek jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehetnek, konzultációt folytathatnak a Kormánnyal a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azokat a szervezeteket kell országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni, amelyek közül a) a megyei önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenhárom tagja megyei önkormányzat; b) a megyei jogú városok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenöt tagja megyei jogú város önkormányzata; c) a fővárosi önkormányzat érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenöt tagja fővárosi kerületi önkormányzat; d) a városi és a járásszékhely városi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek tagja az ilyen szerepet betöltő önkormányzatok több mint 50%-a, és a tagságon belül a járásszékhely városi önkormányzatok több mint 50%-a, továbbá e) minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek tagja legalább négyszáz helyi önkormányzat, és legalább tizenegy területi (megyei) szervezetük működik. (3) A (2) bekezdésben foglalt arányszámok számításánál egy helyi önkormányzatot csak egy érdekszövetség tagjaként lehet figyelembe venni.

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete 201

Beiktatta: 2013. évi XIV. törvény 2. §. Hatályos: 2013. V. 1-től. 74


A törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme 132. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl: a) törvényességi felhívással élhet; b)202 kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület vagy a társulási tanács ülését; c)203 javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját; d)204 kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát; e) kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését; f) javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselőtestület feloszlatását; g) kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását; h) pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt; i) fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; j) kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; k) szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben; l)205 törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra az e törvényben meghatározott esetekben. (2) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása (3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat: a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét; c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését. (4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra: a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,

202

Módosította: 2013. évi XIV. törvény 7. § a).

203

Megállapította: 2013. évi XIV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. V. 1-től.

204

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) b).

205

Módosította: 2013. évi XIV. törvény 7. § b). 75


c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja. (5) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.

A kormányhivatal információkérési és javaslattételi joga206 133. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni. (2) A kormányhivatal javaslattal élhet a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a helyi önkormányzat köteles a kormányhivatallal ismertetni.

A törvényességi felhívás 134. § (1) Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni. (2) A megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.

A képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása207 135. §208 (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. (2) Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal (1) bekezdés szerinti javaslatának, vagy a polgármester a kormányhivatal 44. § szerinti indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület, illetve a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.

Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése 136. § (1)209 Ha a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, - a törvényességi felügyelet 132. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközeinek eredménytelen alkalmazását követően - az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának Kormány általi kezdeményezése iránti 206

Módosította: 2013. évi XIV. törvény 7. § c).

207

Módosította: 2013. évi XIV. törvény 7. § d).

208

Megállapította: 2013. évi XIV. törvény 4. §. Hatályos: 2013. V. 1-től.

209

Megállapította: 2013. évi XIV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. V. 1-től. 76


javaslatát az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével terjeszti elő a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternél. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a javaslat megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítvány tervezetét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek történő megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak is. (2) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. (3) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet; b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését; c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért; d) annak okát, hogy a kormányhivatal az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek. (4) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza.

A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása 137. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a Kúriánál a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, ha a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta. (2) A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll; b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak; c) a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet. (3) Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az elrendelését. (4) A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza.

A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása 138. § (1) A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. (2) A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről. 77 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(3) A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.

Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga 139. § (1)210 A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzati határozat felülvizsgálatát. (2)211 Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a közigazgatási és munkaügyi bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti.

Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása 140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló:212 a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a határozat meghozatalára való kötelezést, vagy b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a feladat elvégzésére való kötelezést. (2) A határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettsége fennáll, és b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak. (3)213 A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja a határozathozatali kötelezettség elmulasztását és határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára. (4)214 A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja a mulasztást és határidő tűzésével kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást). (5)215 Ha a helyi önkormányzat a közigazgatási és munkaügyi bíróság által megadott határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a mulasztás kormányhivatal által történő pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére. 210

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) c).

211

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) d).

212

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) e).

213

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) f).

214

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) g).

215

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) h). 78


Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása 141. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,216 a) ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének; b)217 ha az érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének; c)218 ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt; d) ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást; e)219 ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását. (2)220 A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap, legmagasabb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese. (3) A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. (4) A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi: a) a jogellenes kötelezettségszegés súlyát; b) a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és c) az előző bírságok számát és mértékét. (5)221 A törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell a) a bevezető részben a kormányhivatal és a helyi önkormányzat vagy a társulás megnevezését és székhelyét; b) a rendelkező részben a döntést és az annak végrehajtásával, továbbá a jogorvoslat lehetőségével kapcsolatos tájékoztatást; c) az indokolásban a döntést megalapozó tényeket; d) a záró részben a kiadmányozást. (6)222 A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a helyi önkormányzat vagy a társulás kérheti az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül. (7)223 A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti.

A bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai 216

Módosította: 2013. évi XIV. törvény 7. § e).

217

Módosította: 2013. évi XIV. törvény 7. § f).

218

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) i).

219

Beiktatta: 2013. évi XIV. törvény 6. § (1). Hatályos: 2013. V. 1-től.

220

Módosította: 2013. évi XIV. törvény 7. § g).

221

Megállapította: 2013. évi XIV. törvény 6. § (2). Hatályos: 2013. V. 1-től.

222

Megállapította: 2013. évi XIV. törvény 6. § (2). Hatályos: 2013. V. 1-től.

223

Megállapította: 2013. évi XIV. törvény 6. § (2). Hatályos: 2013. V. 1-től. 79


142. § (1) A 132. § (1) bekezdés h) pontja esetében a kormányhivatal által kezdeményezett bírósági eljárásra a 70. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. (2) A 139-140. § szerinti jogszabálysértések megszüntetésére irányuló pert a helyi önkormányzat vagy a polgármester ellen lehet megindítani. (3)224 A kormányhivatalnak a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozata ellen a pert a kormányhivatal ellen kell megindítani. (4)225 Az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata, az önkormányzat határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránt, valamint a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, e perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.

Záró rendelkezések Felhatalmazó rendelkezés 143. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a területszervezési eljárás szabályait;226 b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemek nyilvántartásának szabályait; c) a 23. § (4) bekezdésének 1. pontjában meghatározott, a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelölését; d)227 a 16. §-ban meghatározott esetekben az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint a Kormány által kijelölt miniszter részére, a beruházások figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladata ellátásához - a személyes adatok kivételével rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát, továbbá az adatok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat;228 e) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályait. 229 (2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter, hogy az önkormányzati rendeletnek és a jegyzőkönyvnek a kormányhivatal részére történő megküldése rendjét rendeletben szabályozza. 230 (3) Felhatalmazást kap a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait. (4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg: a) a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát; b) a helyi önkormányzat költségvetését; c) a helyi önkormányzat zárszámadását; 224

Módosította: 2013. évi XIV. törvény 7. § h).

225

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 82. § (2) k).

226

Lásd: 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet.

227

Megállapította: 2012. évi CXC. törvény 6. § (4). Hatályos: 2012. XII. 8-tól.

228

Lásd: 170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet, 117/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet.

229

Lásd: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet.

230

Lásd: 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet. 80


d) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit; e)231 f)232 g) a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalását; h) a polgármester általi forrásfelhasználás mértékét; i) azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.

Hatályba léptető rendelkezések 144. § (1)233 E törvény a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba. (2) Az 51. § (4) bekezdés és a 143. § (4) bekezdés e) pontja 2012. április 15-én lép hatályba. (3)234 A 2-15. §, 17-20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22-26. §, a 27. § (3)-(4) bekezdés, a 41-50. §, az 51. § (1)-(3) bekezdés, az 51. § (5) és (6) bekezdés, az 52-62. §, a 65-68. §, a 71. § (1) bekezdés, a 79. §, 81-105. §, a 106. § (1) bekezdés, a 111-131. §, a 143. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 143. § (3) bekezdés, a 143. § (4) bekezdés a)-d), g) és h) pontja, a 146. §, a 156. § (2) bekezdés, valamint a 157. § 2013. január 1-jén lép hatályba. (4)235 A 27. § (2) bekezdés, a 28-40. §, a 64. §, a 69-70. §, a 71. § (2)-(6) bekezdése, a 7278. §, a 80. §, a 143. § (4) bekezdés f) pontja, a 154. §, a 156. § (3) bekezdése, valamint a 158. § a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba. (5)236 A 16. § és a 143. § (1) bekezdés d) pontja az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatálybalépésének napján 237 lép hatályba.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 145. §238 E törvény 1-83. §-ai, a 84. § (1)-(4) bekezdése, a 85-109. §-ai, a 125-144. §-ai, a 146. §, 146/A. §, a 148. §, a 153-154. §-ai, a 156. §-a, valamint a 158. § b) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.

Átmeneti rendelkezések 146. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül.

231

Megsemmisítette: 38/2012. (XI. 14.) AB határozat 2. Hatálytalan: 2012. XI. 15-től.

232


233

Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 83. § (1). Hatályos: 2012. VII. 6-tól.

234

Megállapította: 2012. évi CCIX. törvény 8. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.

235

Megállapította: 2012. évi CCIX. törvény 8. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.

236

Megállapította: 2012. évi CXVII. törvény 122. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.

237

2012. VII. 24.

238

Módosította: 2012. évi XXXI. törvény 23. § (5). 81


(2)239 A polgármesteri hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt a 84-86. § hatálybalépését követő hatvan napon belül kell megalakítani. Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt e határidőn belül nem alakítják meg, vagy ahhoz a települési önkormányzat nem csatlakozik, a 85. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A 11. § (2) bekezdés b) pontja, 90. § (2) bekezdése, 98. § (8) és (11) bekezdése alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám az irányadó, egyéb esetekben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben meghatározott lakosságszámot és időpontot kell figyelembe venni. 146/A. §240 146/B. §241 (1) Ha a polgármesteri hivatalt fenntartó - a 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezett - községi önkormányzat a 146. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nem vesz részt közös önkormányzati hivatal alakításában, a közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölésről szóló döntésig (a továbbiakban: átmeneti időszak) tovább működteti polgármesteri hivatalát. A polgármesteri hivatalt vezető jegyző, aljegyző jogviszonya - a 146/E. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a közös önkormányzati hivatal megalakulásával szűnik meg. (2) Ha a hivatali feladatok ellátását 2012. december 31-éig körjegyzőség biztosította és a körjegyzőség egy vagy több tagja közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezett, az átmeneti időszakban a) a közös önkormányzati hivatal megalakításáig tovább működik a körjegyzőség, tagjai számára ellátja a hivatali teendőket a közös önkormányzati hivatalra vonatkozó szabályok szerint; a körjegyzőséget vezető körjegyző jogviszonya - a 146/E. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a közös önkormányzati hivatal megalakulásával szűnik meg, b) ha a megszűnő körjegyzőség tagjai közül egyes tagok polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozott volt körjegyzőségi tag vagy tagok számára az a polgármesteri hivatal vagy az a közös önkormányzati hivatal látja el a hivatali teendőket, amelyet a körjegyzőség korábbi székhelye alakít vagy amelyben részt vesz, ennek hiányában a c) pont szerinti közös önkormányzati hivatal, c) a b) pont szerinti közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó település számára, amely a megszűnő körjegyzőség székhelye volt, az a közös hivatal biztosítja a hivatali teendőket, amelyhez a korábbi körjegyzőség tagjainak többsége (ennek hiányában a legnagyobb lakosságszámú település) csatlakozott. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatellátás költségeihez megállapodás alapján, ennek hiányában lakosságarányosan járulnak hozzá az érintett települési önkormányzatok. (4) E §-t kell alkalmazni az átmeneti időszakot követően a kormányhivatal vezetőjének a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelöléséről szóló döntésének az érintettekkel való közléséig. (5) Az átmeneti időszakban az (1) és (2) bekezdésben szabályozott feladatellátás során nem kell a járások területi lehatárolására tekintettel lenni. (6) A 85. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor a közös önkormányzati hivatal létrehozása során figyelembe veendő lakosságszámot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által nyilvántartott 2011. január 1-jei, vagy 2012. január 1-jei lakosságszám alapján is meg lehet állapítani, ha az érintett önkormányzat megítélése szerint az kedvezőbb a település számára. 146/C. §242 (1) A polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat polgármestere dönthet arról, hogy a polgármesteri hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét - annak egyetértésével - pályázat 239

A 2012. évi CXC. törvény 6. § (5) bekezdése szerinti szöveggel lép hatályba.

240

Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 156. § (2) c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

241

Beiktatta: 2012. évi CXC. törvény 6. § (6). Hatályos: 2012. XII. 8-tól.

242

Beiktatta: 2012. évi CXC. törvény 6. § (6). Hatályos: 2012. XII. 8-tól. 82


kiírása nélkül tovább foglalkoztatja, illetve a megszűnő körjegyzőség - amelynek korábban tagja volt - körjegyzőjét a polgármesteri hivatal jegyzőjeként, aljegyzőjeként foglalkoztatja. Ebben az esetben a jegyző, aljegyző közszolgálati jogviszonya folyamatosnak minősül. (2) A közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei a 83. § b) pontjának megfelelő alkalmazásával megállapodhatnak abban, hogy a megszűnő körjegyzőség körjegyzőjét, polgármesteri hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét - annak egyetértésével - a közös önkormányzati hivatal jegyzőjeként, aljegyzőjeként foglalkoztatják. Ebben az esetben nem szükséges pályázatot kiírni és a jegyző, aljegyző közszolgálati jogviszonya folyamatosnak minősül. (3) A polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat, közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok jegyzője - az e törvényben meghatározottak figyelembevételével - dönthet arról, hogy a megszűnő polgármesteri hivatalban, körjegyzőségben közszolgálati jogviszonyban állókat a polgármesteri hivatalban, a közös önkormányzati hivatalban tovább foglakoztatja. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony folyamatosnak minősül. 146/D. §243 (1) 2012. december 31-én megszűnik - a 146/B. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - az a polgármesteri hivatal, amelynek fenntartására a települési önkormányzat a 85. § (1) bekezdése alapján nem jogosult. A polgármesteri hivatalt vezető jegyző, aljegyző jogviszonya a 146/E. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a polgármesteri hivatal megszűnésével szűnik meg. A megszűnő polgármesteri hivatal jogutódja - ide nem értve a munkajogi jogutódlást - az a közös önkormányzati hivatal, amelynek létrehozásában a települési önkormányzat részt vesz, vagy amelyhez csatlakozik. (2) A körjegyzőség, továbbá a körjegyzőséget vezető körjegyző jogviszonya - a 146/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - 2012. december 31-én a 146/E. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megszűnik. A körjegyzőség jogutódja - ide nem értve a munkajogi jogutódlást - az érintett települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal, vagy az a közös önkormányzati hivatal, amelynek létrehozásában a korábbi körjegyzőségi tag települési önkormányzat részt vesz, vagy amelyhez csatlakozik. 146/E. §244 (1) A polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség a 146/B. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, valamint a 146/D. § alapján történő megszűnése olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző (körjegyző), valamint a közszolgálati jogviszonyban állók jogviszonya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntethető meg. (2) Ha a polgármesteri hivatal, körjegyzőség megszűnésének időpontjában a jegyző, körjegyző felmentési védelem alatt áll, akkor a jegyző, körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést - eltérő megállapodás hiányában - a megszűnt polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármesterei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg. E rendelkezéseket a közszolgálati jogviszonyban állókra megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltatói intézkedést az érintett jegyző hozza meg.

Módosító rendelkezések 147-153. §245 154. §246 155. §247 243


244


245

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.

246

Nem lép hatályba a 2012. évi LXXXIV. törvény 23. § (4) bekezdése alapján.

247

Nem lép hatályba a 2011. évi CCI. törvény 435. § (2) alapján. 83


Hatályon kívül helyező rendelkezések 156. § (1)248 (2) Hatályát veszti a)249 b)250 c)251 (3)252 157. §253 158. §254

1. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege „Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

2. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő’ (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára A nyilatkozatot adó személye 1. A nyilatkozatot adó: a) helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester (a továbbiakban együtt: képviselő) b) a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas/élettárs) c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek) 2. A képviselő neve: ............................................................................................................... 3. A házas-/élettárs neve: ........................................................................................................ 4. A gyermek neve: ................................................................................................................

A. Rész 248


249


250

Nem lép hatályba a 2012. évi CCIX. törvény 9. § (2) alapján.

251


252


253


254



VAGYONI NYILATKOZAT I. Ingatlanok 1. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ............................................. b) Az ingatlan területnagysága: ................................................................................................... c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .................................................... d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ........................................................................................................................... e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..................... f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................ g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................ h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): .................................................................... 2. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ............................................. b) Az ingatlan területnagysága: ................................................................................................... c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .................................................... d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ........................................................................................................................... e) Az ingatlanjogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..................... f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................ g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................ h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): .................................................................... 3. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ............................................. b) Az ingatlan területnagysága: ................................................................................................... c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .................................................... d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ........................................................................................................................... e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..................... f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................ 85 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................ h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): .................................................................... 4. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ............................................. b) Az ingatlan területnagysága: ................................................................................................... c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .................................................... d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..................... f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................ g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................ h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................

II. Nagy értékű ingóságok 1. Gépjárművek: a) személygépkocsi: ......................................................................................................... típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus b) tehergépjármű, autóbusz: ............................................................................................. típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus c) motorkerékpár: ............................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus 2. Vízi vagy légi jármű: a) jellege: ................................................................................................................................. típusa: ................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................ b) jellege: ................................................................................................................................. típusa: ................................................................................................................................... a szerzés ideje jogcíme: ......................................................................................................... 3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény: a) egyedi alkotások: ................................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... 86 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

b) gyűjtemény: ........................................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... 4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori köztisztviselői illetményalap hathavi összegét meghaladó értékű ingóság: a) megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................................... b) megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................................... c) megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................................... d) megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................................... e) megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje jogcíme: ......................................................................................................... 5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.): megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... 6. Takarékbetétben .........................................................................Ft

elhelyezett

megtakarítás:

7. A mindenkori köztisztviselői illetményalap hathavi összegét meghaladó készpénz: ............... Ft 8. Az összességében a mindenkori köztisztviselői illetményalap hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés: a) pénzintézeti számlakövetelés: forintban: ............................................................................................................................. devizában (forintértéken): .................................................................................................... b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: ....................................................Ft 9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori köztisztviselői illetményalap hathavi összegét meghaladja: megnevezés: ............................................................................................................................ megnevezés: ............................................................................................................................ megnevezés: ............................................................................................................................ megnevezés: ............................................................................................................................ megnevezés: ............................................................................................................................ 87 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

III. Tartozások Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait 1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): ............................................................ forint 2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): ................................................... forint 3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: ........................................................................ forint

IV. Egyéb közlendők ................................................................................................................................................... ......... ................................................................................................................................................... ......... ................................................................................................................................................... ......... ................................................................................................................................................... ......... ................................................................................................................................................... ......... ................................................................................................................................................... .........

B. Rész JÖVEDELEMNYILATKOZAT (a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek) 1. Foglalkozása: ................................................................................................................. Munkahelye: ...................................................................................................................... Szünetelteti-e foglalkozását: igen nem Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: .......................................Ft 2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik: a) A tevékenység megnevezése: ........................................................................................... b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ............................................................... c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): .................. d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft a) A tevékenység megnevezése: ........................................................................................... b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .............................................................. c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ................... d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft a) A tevékenység megnevezése: ........................................................................................... b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .............................................................. 88 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ................... d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft

C. Rész GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége: I. 1. Gazdasági társaság neve: ...................................................................................................... 2. Gazdasági társaság formája: .................................................................................................. 3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ...................... 4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................ II. 1. Gazdasági társaság neve: ...................................................................................................... 2. Gazdasági társaság formája: .................................................................................................. 3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ...................... 4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................ III. 1. Gazdasági társaság neve: ...................................................................................................... 2. Gazdasági társaság formája: .................................................................................................. 3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ...................... 4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................ IV. 1. Gazdasági társaság neve: ...................................................................................................... 2. Gazdasági társaság formája: .................................................................................................. 3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ...................... 89 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

4. A tulajdoni érdekeltség .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban ................................................................................

keletkezésekori jelenlegi viselt

aránya: aránya: tisztsége:

V. 1. Gazdasági társaság neve: ...................................................................................................... 2. Gazdasági társaság formája: .................................................................................................. 3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ...................... 4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................

2011. évi CXCV. törvény 90 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

az államháztartásról255 Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. § (1) E törvény célja, hogy a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési feltételeit. (2) A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik. (3) Az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában jogszabályban meghatározott feltételekkel közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg.

2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E törvény alkalmazásában a) agrártámogatások: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások, b) állami garancia: olyan önálló, az állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján az állam a központi költségvetés terhére, jogszabályban, szerződésben meghatározott feltételek szerint, a kötelezett nem teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig, c) állami kezesség: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kezességnek megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség, d) állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikke szerinti támogatás, e) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének - az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás, f) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy csökkentése mellett, g) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás, h) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke, i) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: ia)256 a közös önkormányzati hivatal kivételével a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő255

Kihirdetve: 2011. XII. 30. 91


testület) és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), ib)257 a közös önkormányzati hivatal esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete és annak polgármestere, ic)258 a társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és annak elnöke, id) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban: térségi fejlesztési tanács) által irányított költségvetési szerv esetén a térségi fejlesztési tanács és a térségi fejlesztési tanács elnöke, j) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetésről szóló törvény fejezete a k) pontban nevesített fejezetek kivételével, k) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével, l) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet, m)259 maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány, n)260 költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a pártok, pártalapítványok és az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán egyéni választókerületi képviselőjelöltek támogatását, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a szociálpolitikai menetdíj támogatásokat, o)261 kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló - vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, 256

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

257


258


259

Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

260

Módosította: 2012. évi XVII. törvény 2. §, 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 1., 2013. évi CIII. törvény 17. § (3). 261

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 2. 92


p) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: az országos nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke, q)262 önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal, r)263 társulás: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás, s)264 zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése, t)265 átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. §-a szerinti átlátható szervezet, u)266 önkormányzati garancia: az önkormányzati alrendszerben vállalható olyan kötelezettség, ami alapján a garanciavállaló saját költségvetése terhére, szerződésben meghatározott feltételek szerint, a kötelezett nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig, v)267 önkormányzati kezesség: az önkormányzati alrendszerben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti kezességnek megfelelően vállalt kötelezettség. (2)268 E törvény II. fejezete alkalmazásában jogszabályon, 9. § (1) és (3) bekezdése alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseit is érteni kell.

3. Az államháztartás alrendszerei 3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat), c)269 a társulás, d) a térségi fejlesztési tanács, és e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv. 262


263


264

Beiktatta: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től. Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 1. 265

Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 16. § (1). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.

266


267


268

Megállapította: 2012. évi XXXVI. törvény 159. § (1). Hatályos: 2012. IV. 20-tól.

269

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 23. § (1) 1. 93


4. A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés 4. § (1) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. (2)270 A költségvetés a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (a továbbiakban: bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik. (3)271 A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként. 5. § (1) Költségvetési bevételek különösen a) a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek - bevételek, b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei, c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek, d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és e) a kapott kamatok. (2) Költségvetési kiadások különösen a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások, c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások, e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások. (3) A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). A központi költségvetés hiányának finanszírozásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet, költségvetési határozat rendelkezik. 6. § (1) A költségvetési kiadások - a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével - a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat), vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. (2)272 A kiadási előirányzatok működési költségvetés és felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportokra tagozódnak. (3)273 A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza. (4) A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra kell bontani. 270

Módosította: 2012. évi XVII. törvény 2. §.

271

Beiktatta: 2012. évi XVII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2012. III. 31-től.

272

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (4). Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 35. § (1)

a). 273

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től. 94


(5)274 A kiemelt előirányzatokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes előirányzatokra (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.

II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 5. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei 7. § (1)275 A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhetnek. (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. (3) A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja.

6. A költségvetési szerv alapítása 8. § (1) Költségvetési szerv alapítására jogosult a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter, b)276 helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat - a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok , a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, c)277 helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok társulása, d)278 országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos nemzetiségi önkormányzat vagy az országos nemzetiségi önkormányzatok társulása, és e) köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: alapító szerv). (2)279 Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat. (3) Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre. 274


275


276

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 3.

277

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 23. § (1) 2.

278


279



(4) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén - a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően - a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni. (5) Az alapító okiratot a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel az alapító szerv adja ki. (6) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét, a Miniszterelnökségét, a kormányhivatalét, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki. (7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához - a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv alapító okirata kivételével - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. (8) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv alapító okiratát a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni

7. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 9. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a kővetkező hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: a)280 a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetése, b)281 a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c)282 a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása, d)283 a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele, e)284 f) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, i) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és f)-i) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. (1a)285 Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a 280


281


282


283


284

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCVI. törvény 23. § (2) 1. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

285



költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön. (2) A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért az irányító szerv közjogi felelősséggel tartozik. (3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. (4)286 Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhatók. (5) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője - a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője - gyakorolja. (6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - ha törvény másként nem rendelkezik - az irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) és i) pontjában foglalt hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol. (7) Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon a) - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdés b) és c) pontjában, b) az (1) bekezdés d)-f) pontjában, és c) - kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben - az (1) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

8. A költségvetési szerv szervezete, működése 10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. (2) A költségvetési szerv vezetője - helyettesítés kivételével - más költségvetési szervnél nem lehet vezető. (3) A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. (4) A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja. (5) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.

9. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése 11. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni. (2) A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. (3) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. 286



(3a)287 Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására. (4) A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. (5) A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit - ideértve a vagyonkezelői jogot is - az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. (6) A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az (5) bekezdés szerinti szerv felel. (7) A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, a megszüntető okirat közzétételére, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8. § (4)(8) bekezdését kell alkalmazni.

9/A.288 Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele 11/A. §289 (1) A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a) az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy b) az a) pont szerinti gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: állami feladat) központi költségvetési szerv által történő átvételére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, illetve a kormányrendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre. (3) A (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meg kell határozni: a) a társaságot cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, főtevékenysége, adószáma feltüntetésével, b) azt a központi költségvetési szervet, amely az állami feladatot alaptevékenységként a továbbiakban ellátja, ideértve az e célból a kormányrendelet alapján vagy azzal összhangban alapításra kerülő költségvetési szervet is (a továbbiakban együtt: átvevő költségvetési szerv), c) azt a személyt, aki a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államot képviseli, d) azt a személyt, aki a szervezeti átalakítással, az átadás-átvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős (a továbbiakban: átvételi felelős), vagy az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert, e) az állami feladat átvételének időpontját. 287

Beiktatta: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (8). Hatályos: 2013. I. 1-től.

288


289

Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 16. § (2). Hatályos: 2013. VI. 30-tól. 98


(4) Az állami feladat átvételének időpontját megelőzően a társaság ügyvezetése a) felméri a társaságot megillető jogokat, követeléseket és a társaságot terhelő kötelezettségeket, b) előkészíti a társaság szerződéseinek az átvevő költségvetési szerv által történő átvételét, ezen belül előkészíti az eszközök és a források leltározását, a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló és a záró adóbevallás elkészítését, c) írásban tájékoztatja a társasággal szerződéses jogviszonyban álló feleket az állami feladat átvételéről, így értesíti különösen a társaság fizetési számláját, értékpapírszámláját és ügyfélszámláját vezető pénz-, tőke- és biztosítási piaci szolgáltatókat az átvevő költségvetési szervnek vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államnak a társaság jogviszonyaiba történő belépéséről, d) teljesíti a társaság megszűnésével összefüggő bejelentéseket és adatszolgáltatásokat mindazon hatóságok, állami és önkormányzati szervek felé, amelyeknek nyilvántartásában a társaság szerepel, vagy amely által kiadott hatósági engedély engedélyese, és e) gondoskodik a társaságnál foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő költségvetési szervnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról, ezen belül tájékoztatja különösen az átvevő költségvetési szervet az átvétellel érintett munkaviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről azzal, hogy a tájékoztatás elmaradása nem érinti az átvevő költségvetési szervvel vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az állammal szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesíthetőségét. (5) A (4) bekezdésben foglaltak elvégzését követően a társaság és az átvevő költségvetési szerv - a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam képviselője - jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a társaság vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az átvevő költségvetési szerv - a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam képviselője - átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylatmegőrzési kötelezettségét. (6) A társaság vezető tisztségviselői az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről, b) a társaság fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről, c) a társaság vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és d) a társaság részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról. (7) A társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek. (8) Azon társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a külföldi székhelyű társaság személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van, vagy b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott. (9) Ezen alcím alkalmazásában 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak, illetve ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 135. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése szerinti - üzletrésszel vagy részvénnyel.

99 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

11/B. §290 (1) A társaság legkésőbb az állami feladat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni. (2) Az állami feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság számviteli beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni az Nvt. 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével. (4) Az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést. (5) A (2) bekezdésben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá. (6) Az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság - az állami feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti - tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról. (7) A társaság számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. 11/C. §291 (1) Az állami feladat átvételének időpontjában - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv. (2) A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdése szerinti ügyleteiből és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége az állami feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni. (3) Azon (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam válik, a közfeladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogutódlás a társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (5) Az állami feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a társaság jogutódjának az átvevő költségvetési szerv - a (2) bekezdés szerinti ügyletekkel kapcsolatban az állam - tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot terheli vagy illeti meg. Az átvételi felelős gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás az állami feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.

290


291



(6) Az állami feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának az állami feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontját követően haladéktalanul kezdeményezi. (7) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében az állami feladat átvételének időpontjában a kedvezményezett társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre. (8) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében az állami feladat átvételének időpontjában a pályázó társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. (9) Az állami feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az állami feladat átvételének időpontjában a társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. 11/D. §292 (1) A társaság ezen alcím alapján történő megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait - ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is - nem kell alkalmazni. (2) Az átvételi felelős a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet kihirdetését követően haladéktalanul kezdeményezi a felhívás egyszeri közzétételét a Cégközlönyben. A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá hivatkozni kell a kormányrendeletre, és meg kell jelölni a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett átvevő költségvetési szervet, illetve a 11/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti képviselőt. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a még le nem járt követelések megtérítését a hitelező nem követelheti, az e törvény szerinti feladatátvételre hivatkozással a szerződést nem mondhatja fel. Ha az állami feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az átvételi felelős a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését követően haladéktalanul a Cégközlönyben második felhívás közzétételét kezdeményezi, amelyben az első felhívásban foglaltakon túlmenően meg kell jelölni az átvevő költségvetési szervet. (3) Az átvételi felelősnek az állami feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül az állami feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja és törli a társaságot a cégjegyzékből. Az e bekezdés szerinti cégeljárásban a jogi képviselet kötelező. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a törlést e törvény, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn a 11/A. § (8) bekezdése szerinti kizáró ok. (4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja, azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a cégbíróság részére a társaság megszűnésével összefüggően nyújtott tájékoztatására kizárólag a 11/A. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében, soron kívül kerül sor. (5) A 11/A. § (8) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a társaság ezen alcímben foglaltak alapján nem törölhető a cégjegyzékből. (6) A társaság tagjával szemben - a társaság e törvény alapján történő jogutód nélküli megszűnésekor - a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követelés nem érvényesíthető. 11/E. §293 (1) Ha az állami feladatot újonnan alapított központi költségvetési szerv veszi át, az új központi költségvetési szerv nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie az állami feladat átvételének időpontját, hogy az állami feladat folyamatos 292


293



ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb az állami feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek. (2) Ha átvevő költségvetési szervként már működő központi költségvetési szerv kerül kijelölésre, az alapító okirat módosítására az (1) bekezdést kell alkalmazni. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a kincstár törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárása során az ügyintézési határidő tíz nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb ötnapos határidőt állapíthat meg. A kincstár eljárására egyebekben az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 11/F. §294 (1) Az állami feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállási törvény) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya - a (3)-(4), (6) és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami feladat átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás időpontja) közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha eddig a határidőig az átvevő költségvetési szerv még nincs nyilvántartásba véve, abban az esetben az átvételi felelős tájékoztatja az érintetteket. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a jogállási törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. (4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a jogállási törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja. (5) A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a jogállási törvény szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani. (6) A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okiratot. (7) Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. (8) A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a rá irányadó jogállási törvény szerint közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni.

294



(9) A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a jogállási törvény figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani. (10) Ha a munkavállaló további foglalkoztatása - az átvevő költségvetési szervre irányadó jogállási törvény vonatkozó szabályaival összhangban - munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni. A munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg. (11) Az átvevő költségvetési szerv a (3)-(4), (6) és (10) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni. (12) A társaságnál hatályos kollektív szerződés az állami feladat átvételének időpontjában hatályát veszti. (13) A társaságnál működő üzemi tanács az állami feladat átvételének időpontjában megszűnik.

III. FEJEZET A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE 10. A tervezés alapelvei 12. § (1) A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra. (2) Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Ha a tervezés során a pénzügyi fedezet már nem biztosítható, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről. (3) Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének állam által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés, a központi költségvetésről szóló törvényben vagy a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: zárszámadásról szóló törvény) dönthet.

11. A központi költségvetés előkészítése 13. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt. (2) Az államháztartásért felelős miniszter - az (1) bekezdésben foglaltak szerint kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit, így különösen a kiadások felülvizsgálatának irányait, a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját, valamint a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit. (3) A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel - a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával május 31-ig megtervezi az adott fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait. (4) A fejezetet irányító szerv a megtervezett bevételeket és kiadásokat július 31-ig egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatást ad a költségvetési 103 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

bevételeket és a költségvetési kiadásokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosításának lehetőségéről, módjáról. (5)295 A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek. (6) A (2)-(5) bekezdés alapján az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet az abban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé terjeszt.

12. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma 14. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva (fejezetrend) állapítja meg. (2) A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg. (3)296 A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból származó részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza. (4) A központi költségvetésről szóló törvény az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon, valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza a) a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon, b) a Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon, c) az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és d) az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. (5) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó költségvetési szervek közös irányító szerve, amely a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal és fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat, a következők figyelembevételével: a) a Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal és törvényben meghatározott más költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglalt szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír, b) az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter, vagy a törvény alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület látja el, c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az egészségbiztosításért felelős miniszter, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezetbe sorolt költségvetési szervek tekintetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve látja el, és d) a központi költségvetésről szóló törvény azon fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a fejezetet irányító szerv feladatait a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerv, ennek hiányában az államháztartásért felelős miniszter látja el. 15. § (1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.

295


296



(2) A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak. A területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet. (3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni. (4) A (2) és (3) bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat - az elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével - a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni. (5) A 14. § (3) és (4) bekezdése szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak. (6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza. (7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak, a központi hivatali szervek és az igazgatási szervek. 16. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza. (2) A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza. 17. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a bevételi és kiadási előirányzatok központi kezelésű előirányzatként, fejezeti kezelésű előirányzatként, elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg. (2) A központi kezelésű előirányzatok - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása, vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szerinti társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (5) Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladat ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. (6) Az elkülönített állami pénzalap létrehozásáról szóló törvényben meg kell határozni a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését, b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét, és c) az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert, testületet. 18. § (1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a fejezetet irányító szerv látja el.


(2)297 Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a törvényben kijelölt kezelő szerv látja el. (3)298 Az elkülönített állami pénzalap kezelését központi költségvetési szerv vagy kivételesen köztestület, továbbá az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy az általa alapított vagy megbízott szervezet láthatja el. Az elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja. (4) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására - a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával, valamint az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével - kezelő szervet kijelölhet. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat vagy fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervéről rendelkezik, azon - kezelő szerv kijelölése hiányában - a fejezetet irányító szervet kell érteni. (5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatai tartalmazzák. 19. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások törvény vagy a 73. § (1) bekezdése eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik. (2) Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetek javára elszámolandó költségvetési bevételt képez. 20. § (1) Az európai uniós források felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként abban az esetben, ha annak végső kedvezményezettje az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy a forrás felhasználásának tekintetében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír. Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani. (2) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni. (3) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon, a központi költségvetésből - az uniós fejlesztések fejezet kivételével - megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni. 21. § (1)299 A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. (2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál. (3) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. (4) A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és 297


298

Megállapította: 2013. évi CLVI. törvény 10. §. Hatályos: 2013. X. 22-től.

299

Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 34. § a). 106


rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert. (5) Ha a központi költségvetésről szóló törvény - ide nem értve a fejezeti általános tartalékot - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját, felhasználásának módját és feltételeit. (6) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az e § szerinti tartalékok felhasználásáról a Kormány egyedi határozatban rendelkezik. 300 300

Lásd: 1016/2012. (I. 31.) Korm. határozat, 1032/2012. (II. 21.) Korm. határozat, 1037/2012. (II. 21.) Korm. határozat, 1038/2012. (II. 21.) Korm. határozat, 1064/2012. (III. 14.) Korm. határozat, 1080/2012. (III. 28.) Korm. határozat, 1092/2012. (IV. 2.) Korm. határozat, 1093/2012. (IV. 2.) Korm. határozat, 1101/2012. (IV. 5.) Korm. határozat, 1103/2012. (IV. 5.) Korm. határozat, 1115/2012. (IV. 16.) Korm. határozat, 1123/2012. (IV. 25.) Korm. határozat, 1124/2012. (IV. 25.) Korm. határozat, 1132/2012. (IV. 26.) Korm. határozat, 1140/2012. (V. 10.) Korm. határozat, 1141/2012. (V. 10.) Korm. határozat, 1155/2012. (V. 16.) Korm. határozat, 1159/2012. (V. 18.) Korm. határozat, 1160/2012. (V. 18.) Korm. határozat, 1164/2012. (V. 18.) Korm. határozat, 1172/2012. (V. 30.) Korm. határozat, 1184/2012. (VI. 5.) Korm. határozat, 1191/2012. (VI. 12.) Korm. határozat, 1211/2012. (VI. 26.) Korm. határozat, 1223/2012. (VII. 3.) Korm. határozat, 1225/2012. (VII. 3.) Korm. határozat, 1233/2012. (VII. 12.) Korm. határozat, 1257/2012. (VII. 25.) Korm. határozat, 1262/2012. (VII. 26.) Korm. határozat, 1263/2012. (VII. 26.) Korm. határozat, 1268/2012. (VII. 27.) Korm. határozat 1., 1269/2012. (VII. 27.) Korm. határozat 2., 1273/2012. (VII. 27.) Korm. határozat, 1274/2012. (VII. 27.) Korm. határozat, 1288/2012. (VIII. 9.) Korm. határozat, 1301/2012. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1312/2012. (VIII. 23.) Korm. határozat, 1319/2012. (VIII. 30.) Korm. határozat, 1321/2012. (VIII. 30.) Korm. határozat, 1350/2012. (IX. 11.) Korm. határozat, 1352/2012. (IX. 11.) Korm. határozat, 1353/2012. (IX. 11.) Korm. határozat, 1354/2012. (IX. 11.) Korm. határozat, 1355/2012. (IX. 11.) Korm. határozat, 1360/2012. (IX. 14.) Korm. határozat, 1377/2012. (IX. 17.) Korm. határozat, 1388/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1390/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1392/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1393/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1394/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1395/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1407/2012. (IX. 28.) Korm. határozat, 1409/2012. (IX. 28.) Korm. határozat, 1410/2012. (IX. 28.) Korm. határozat, 1411/2012. (IX. 28.) Korm. határozat, 1417/2012. (X. 1.) Korm. határozat, 1427/2012. (X. 4.) Korm. határozat, 1439/2012. (X. 11.) Korm. határozat, 1451/2012. (X. 16.) Korm. határozat, 1454/2012. (X. 17.) Korm. határozat, 1458/2012. (X. 19.) Korm. határozat, 1476/2012. (X. 29.) Korm. határozat, 1479/2012. (XI. 6.) Korm. határozat 6., 1481/2012. (XI. 6.) Korm. határozat 5., 1487/2012. (XI. 8.) Korm. határozat, 1496/2012. (XI. 13.) Korm. határozat 5., 1500/2012. (XI. 13.) Korm. határozat, 1514/2012. (XI. 16.) Korm. határozat, 1515/2012. (XI. 16.) Korm. határozat, 1536/2012. (XI. 28.) Korm. határozat, 1545/2012. (XII. 4.) Korm. határozat, 1548/2012. (XII. 4.) Korm. határozat, 1549/2012. (XII. 4.) Korm. határozat, 1550/2012. (XII. 4.) Korm. határozat, 1561/2012. (XII. 6.) Korm. határozat, 1562/2012. (XII. 6.) Korm. határozat, 1563/2012. (XII. 6.) Korm. határozat, 1564/2012. (XII. 6.) Korm. határozat, 1565/2012. (XII. 6.) Korm. határozat, 1566/2012. (XII. 6.) Korm. határozat, 1567/2012. (XII. 6.) Korm. határozat, 1568/2012. (XII. 6.) Korm. határozat, 1581/2012. (XII. 13.) Korm. határozat, 1585/2012. (XII. 15.) Korm. határozat, 1599/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, 1614/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1615/2012. (XII. 18.) Korm. határozat 3., 1616/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1617/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1618/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1619/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1620/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1621/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1622/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1623/2012. (XII. 18.) Korm. határozat 2., 1624/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1625/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1626/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1627/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1628/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1629/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1630/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1631/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1632/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1633/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 107 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

13. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása 22. § (1)301 A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Stabilitási tv. szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal. (2) A Kormány szeptember 30-áig benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. (3) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában a) tájékoztatást ad a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól, b) bemutatja a költségvetési évet követő három év várható előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és c) mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan három évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzését. (4) Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni 1646/2012. (XII. 19.) Korm. határozat, 1664/2012. (XII. 20.) Korm. határozat, 1669/2012. (XII. 21.) Korm. határozat, 1670/2012. (XII. 21.) Korm. határozat, 1003/2013. (I. 4.) Korm. határozat, 1025/2013. (I. 25.) Korm. határozat 3., 1031/2013. (I. 30.) Korm. határozat 1.10., 1042/2013. (II. 1.) Korm. határozat, 1043/2013. (II. 1.) Korm. határozat, 1078/2013. (II. 21.) Korm. határozat, 1088/2013. (II. 28.) Korm. határozat, 1103/2013. (III. 7.) Korm. határozat, 1107/2013. (III. 7.) Korm. határozat, 1110/2013. (III. 7.) Korm. határozat, 1119/2013. (III. 8.) Korm. határozat, 1120/2013. (III. 8.) Korm. határozat, 1133/2013. (III. 14.) Korm. határozat, 1134/2013. (III. 14.) Korm. határozat, 1135/2013. (III. 14.) Korm. határozat, 1155/2013. (III. 26.) Korm. határozat, 1159/2013. (III. 28.) Korm. határozat, 1160/2013. (III. 28.) Korm. határozat, 1161/2013. (III. 28.) Korm. határozat, 1167/2013. (III. 29.) Korm. határozat 3., 1175/2013. (IV. 5.) Korm. határozat, 1176/2013. (IV. 5.) Korm. határozat, 1178/2013. (IV. 5.) Korm. határozat, 1182/2013. (IV. 5.) Korm. határozat, 1196/2013. (IV. 11.) Korm. határozat, 1208/2013. (IV. 15.) Korm. határozat, 1223/2013. (IV. 23.) Korm. határozat, 1237/2013. (IV. 23.) Korm. határozat, 1245/2013. (IV. 30.) Korm. határozat, 1256/2013. (V. 10.) Korm. határozat, 1258/2013. (V. 10.) Korm. határozat, 1263/2013. (V. 14.) Korm. határozat, 1273/2013. (V. 17.) Korm. határozat, 1274/2013. (V. 17.) Korm. határozat, 1275/2013. (V. 22.) Korm. határozat, 1296/2013. (V. 30.) Korm. határozat 3., 1298/2013. (V. 30.) Korm. határozat, 1299/2013. (V. 30.) Korm. határozat, 1304/2013. (VI. 7.) Korm. határozat, 1331/2013. (VI. 13.) Korm. határozat, 1343/2013. (VI. 17.) Korm. határozat, 1363/2013. (VI. 24.) Korm. határozat, 1412/2013. (VII. 3.) Korm. határozat, 1424/2013. (VII. 10.) Korm. határozat 2., 1432/2013. (VII. 10.) Korm. határozat, 1435/2013. (VII. 11.) Korm. határozat, 1436/2013. (VII. 11.) Korm. határozat, 1438/2013. (VII. 11.) Korm. határozat, 1458/2013. (VII. 16.) Korm. határozat, 1485/2013. (VII. 26.) Korm. határozat, 1504/2013. (VII. 31.) Korm. határozat, 1508/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1512/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1513/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1514/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1515/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1516/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1517/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1518/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1519/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1520/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1526/2013. (VIII. 12.) Korm. határozat, 1527/2013. (VIII. 12.) Korm. határozat, 1529/2013. (VIII. 12.) Korm. határozat, 1530/2013. (VIII. 12.) Korm. határozat, 1538/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1539/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1542/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1563/2013. (VIII. 16.) Korm. határozat, 1566/2013. (VIII. 21.) Korm. határozat, 1568/2013. (VIII. 21.) Korm. határozat, 1581/2013. (VIII. 28.) Korm. határozat, 1658/2013. (IX. 17.) Korm. határozat, 1685/2013. (IX. 30.) Korm. határozat, 1706/2013. (X. 8.) Korm. határozat, 1727/2013. (X. 11.) Korm. határozat, 1730/2013. (X. 11.) Korm. határozat, 1753/2013. (IX. 24.) Korm. határozat, 1782/2013. (X. 31.) Korm. határozat. 301

Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 2. 108


a) az államháztartás bevételeit és kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési mérleg) alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban, b) az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval, és c) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként. (5) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait, valamint a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek. (6) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg. (7)302 Az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során november 30-áig egyedi határozatban meghatározza a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. A határozat elfogadása után a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában benyújtott módosító javaslatok - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják. (8)303 A Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújt be, amely érintheti a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit a) a Stabilitási tv. 25/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti esetben, b) ha a (7) bekezdés szerinti határozat elfogadását követően nemzetközi szervezettel megkötésre kerülő szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt feltétlenül szükséges, c) ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv a (7) bekezdés szerinti határozat elfogadását követően meghozott döntéséből az állam által teljesítendő olyan mértékű fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a (7) bekezdés szerinti kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet, vagy d) ha a Magyarországgal szemben fennálló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkében meghatározott túlzott hiány eljárás megszüntetése érdekében az szükséges.

14. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete 23. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg. (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a)304 a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzatcsoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, b)305 a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

302

Megállapította: 2012. évi CLX. törvény 1. §. Hatályos: 2012. XI. 10-től.

303

Beiktatta: 2012. évi CLX. törvény 1. §. Hatályos: 2012. XI. 10-től.

304


305



c)306 a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban, d)307 a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, e)308 a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és h)309 a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást. (3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. (4)310 A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

15. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása 24. § (1)311 A jegyző, főjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. (2)312 A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. (3)313 (4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és

306


307


308


309


310


311

Megállapította: 2013. évi XLIX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. IV. 26-tól.

312


313

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCVI. törvény 23. § (2) 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 110


c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást.

16. A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai 25. § (1)314 Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék. (2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. (3) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. (4)315 A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (3) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.

17. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése 26. § (1)316 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja, c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el, d) a jegyző részére meghatározott feladatokat - a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével - az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el. (2) A térségi fejlesztési tanácsra a 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

18. A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása317 27. § (1) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. 314


315

Módosítva: 2012. évi XVII. törvény 2. § alapján.

316


317



(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik. (3) Az országos nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala gondoskodik. (4)318 A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik. (5)319 (6) A térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik.

19. A költségvetés elfogadását követő feladatok 28. § (1)320 A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket - a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott belső szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki. (1a)321 Az (1) bekezdés szerinti rendelet, szabályzat - a költségvetési évre tekintet nélkül tartalmazza az adott fejezet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatára vonatkozó felhasználási szabályokat. A rendeletben, szabályzatban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető. (2)322 A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kiemelt előirányzatairól, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti bevételeiről és kiadásairól a Kormány rendeletében foglaltak szerint kincstári költségvetést kell készíteni. (3)323 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok elkészítését is. 318


319


320


321


322


323

Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 33. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 112


(4)324 A (2) bekezdés szerinti kincstári költségvetésnek, valamint a (3) bekezdés szerinti költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. (5)325 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni.

20. A középtávú tervezés 29. § (1) A Kormány egyedi határozatban állapítja meg a központi költségvetés - a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású - bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét, amelyet az államháztartási és makrogazdasági folyamatok alakulása alapján szükség szerint aktualizál. (2)326 A 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével a fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó bevételi és kiadási tervszámokat a fejezetbe sorolt költségvetési szervekre, központi kezelésű előirányzatokra, fejezeti kezelésű előirányzatokra, illetve az elkülönített állami pénzalap bevételi és kiadási előirányzataira lebontja. (3)327 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

IV. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 21. Általános szabályok 30. § (1) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós). (2) A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők. (3)328 A bevételi előirányzatok - Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel - kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell. (4) Kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható.

22. A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása 324


325


326


327


328

Módosította: 2012. évi XVII. törvény 2. §. 113


31. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatait módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. 329 (2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül módosíthatók, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, vagy - ha törvény másként nem rendelkezik - a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók. (4) A központi kezelésű előirányzatok előirányzatai módosítására az Országgyűlés jogosult. (5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai módosítására a fejezetet irányító szerv jogosult. 32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére: a) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás, b) jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás, c) az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal kapcsolatos költségvetési kiadás, d) a Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési kiadás, e) az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás, f) devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, és g) adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás. 33. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra, valamint a címrend módosítására, kiegészítésére - a nem a Kormány 329

Lásd: 1224/2012. (VII. 3.) Korm. határozat.


irányítása alá tartozó fejezetek kivételével - a Kormány egyedi határozatban jogosult.330 A Kormány a címrend változásáról a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadási törvényjavaslat) indokolásában beszámol. 330

Lásd: 1010/2012. (I. 23.) Korm. határozat, 1021/2012. (II. 1.) Korm. határozat, 1027/2012. (II. 14.) Korm. határozat, 1047/2012. (II. 29.) Korm. határozat, 1072/2012. (III. 22.) Korm. határozat, 1077/2012. (III. 28.) Korm. határozat, 1086/2012. (III. 30.) Korm. határozat, 1118/2012. (IV. 21.) Korm. határozat, 1119/2012. (IV. 21.) Korm. határozat, 1137/2012. (V. 3.) Korm. határozat, 1156/2012. (V. 16.) Korm. határozat, 1161/2012. (V. 18.) Korm. határozat, 1166/2012. (V. 22.) Korm. határozat, 1172/2012. (V. 30.) Korm. határozat, 1179/2012. (VI. 1.) Korm. határozat, 1186/2012. (VI. 5.) Korm. határozat, 1193/2012. (VI. 15.) Korm. határozat, 1199/2012. (VI. 18.) Korm. határozat, 1200/2012. (VI. 18.) Korm. határozat, 1202/2012. (VI. 21.) Korm. határozat, 1212/2012. (VI. 26.) Korm. határozat, 1243/2012. (VII. 17.) Korm. határozat 2., 1244/2012. (VII. 17.) Korm. határozat, 1260/2012. (VII. 26.) Korm. határozat, 1261/2012. (VII. 26.) Korm. határozat, 1270/2012. (VII. 27.) Korm. határozat, 1272/2012. (VII. 27.) Korm. határozat, 1284/2012. (VIII. 6.) Korm. határozat, 1289/2012. (VIII. 9.) Korm. határozat, 1296/2012. (VIII. 13.) Korm. határozat, 1302/2012. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1303/2012. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1304/2012. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1305/2012. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1324/2012. (VIII. 31.) Korm. határozat, 1348/2012. (IX. 11.) Korm. határozat, 1351/2012. (IX. 11.) Korm. határozat, 1356/2012. (IX. 11.) Korm. határozat, 1365/2012. (IX. 14.) Korm. határozat, 1372/2012. (IX. 17.) Korm. határozat, 1373/2012. (IX. 17.) Korm. határozat, 1374/2012. (IX. 17.) Korm. határozat, 1375/2012. (IX. 17.) Korm. határozat, 1376/2012. (IX. 17.) Korm. határozat, 1391/2012. (IX. 20.) Korm. határozat, 1396/2012. (IX. 21.) Korm. határozat, 1398/2012. (IX. 25.) Korm. határozat, 1401/2012. (IX. 26.) Korm. határozat, 1402/2012. (IX. 26.) Korm. határozat, 1433/2012. (X. 9.) Korm. határozat, 1438/2012. (X. 11.) Korm. határozat, 1440/2012. (X. 11.) Korm. határozat, 1441/2012. (X. 11.) Korm. határozat, 1450/2012. (X. 16.) Korm. határozat, 1453/2012. (X. 17.) Korm. határozat, 1473/2012. (X. 29.) Korm. határozat, 1474/2012. (X. 29.) Korm. határozat, 1475/2012. (X. 29.) Korm. határozat, 1477/2012. (X. 29.) Korm. határozat, 1478/2012. (XI. 6.) Korm. határozat, 1480/2012. (XI. 6.) Korm. határozat, 1482/2012. (XI. 6.) Korm. határozat 5., 1496/2012. (XI. 13.) Korm. határozat 4., 1499/2012. (XI. 13.) Korm. határozat, 1503/2012. (XI. 16.) Korm. határozat, 1513/2012. (XI. 16.) Korm. határozat, 1572/2012. (XII. 11.) Korm. határozat, 1577/2012. (XII. 12.) Korm. határozat, 1594/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, 1596/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, 1597/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, 1611/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1643/2012. (XII. 19.) Korm. határozat, 1644/2012. (XII. 19.) Korm. határozat, 1661/2012. (XII. 20.) Korm. határozat, 1663/2012. (XII. 20.) Korm. határozat, 1672/2012. (XII. 27.) Korm. határozat, 1675/2012. (XII. 28.) Korm. határozat, 1677/2012. (XII. 28.) Korm. határozat, 1678/2012. (XII. 28.) Korm. határozat, 1679/2012. (XII. 28.) Korm. határozat, 1681/2012. (XII. 28.) Korm. határozat, 1020/2013. (I. 21.) Korm. határozat, 1026/2013. (I. 25.) Korm. határozat, 1027/2013. (I. 25.) Korm. határozat, 1030/2013. (I. 28.) Korm. határozat, 1041/2013. (II. 1.) Korm. határozat, 1057/2013. (II. 13.) Korm. határozat, 1058/2013. (II. 13.) Korm. határozat, 1068/2013. (II. 19.) Korm. határozat, 1082/2013. (II. 25.) Korm. határozat, 1083/2013. (II. 25.) Korm. határozat, 1108/2013. (III. 7.) Korm. határozat, 1109/2013. (III. 7.) Korm. határozat, 1118/2013. (III. 8.) Korm. határozat, 1128/2013. (III. 13.) Korm. határozat, 1154/2013. (III. 26.) Korm. határozat, 1166/2013. (III. 28.) Korm. határozat, 1168/2013. (III. 29.) Korm. határozat, 1173/2013. (IV. 5.) Korm. határozat, 1177/2013. (IV. 5.) Korm. határozat, 1197/2013. (IV. 11.) Korm. határozat, 1224/2013. (IV. 23.) Korm. határozat, 1225/2013. (IV. 23.) Korm. határozat, 1252/2013. (V. 9.) Korm. határozat, 1255/2013. (V. 10.) Korm. határozat, 1257/2013. (V. 10.) Korm. határozat, 1264/2013. (V. 14.) Korm. határozat, 1265/2013. (V. 16.) Korm. határozat, 1272/2013. (V. 17.) Korm. határozat, 1281/2013. (V. 24.) Korm. határozat, 1282/2013. (V. 24.) Korm. határozat, 1283/2013. (V. 24.) Korm. határozat, 1288/2013. (V. 28.) Korm. határozat, 1289/2013. (V. 28.) Korm. határozat, 1290/2013. (V. 28.) Korm. határozat, 1291/2013. (V. 28.) Korm. határozat, 1295/2013. (V. 30.) Korm. határozat, 1307/2013. (VI. 7.) Korm. 115 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében foglalt esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcím-csoportot, jogcímet hozhat létre. (3) A fejezetet irányító szerv a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai terhére átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges. (4)331 A fejezetet irányító szerv - a 32. § b)-g) pontja szerinti előirányzatok kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha a) a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, vagy b) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges. (4a)332 A (4) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás - a (4) bekezdés b) pontja szerinti és az olyan előirányzat-átcsoportosítás kivételével, amely az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokkal érintett fejezeti kezelésű előirányzatok határozat, 1308/2013. (VI. 7.) Korm. határozat, 1313/2013. (VI. 11.) Korm. határozat 4., 1317/2013. (VI. 12.) Korm. határozat, 1318/2013. (VI. 12.) Korm. határozat, 1340/2013. (VI. 14.) Korm. határozat, 1348/2013. (VI. 19.) Korm. határozat, 1349/2013. (VI. 19.) Korm. határozat, 1356/2013. (VI. 24.) Korm. határozat, 1365/2013. (VI. 24.) Korm. határozat, 1384/2013. (VI. 30.) Korm. határozat, 1389/2013. (VII. 1.) Korm. határozat, 1390/2013. (VII. 1.) Korm. határozat, 1399/2013. (VII. 2.) Korm. határozat, 1400/2013. (VII. 2.) Korm. határozat, 1401/2013. (VII. 2.) Korm. határozat, 1416/2013. (VII. 9.) Korm. határozat, 1424/2013. (VII. 10.) korm. határozat 3-4., 1427/2013. (VII. 10.) Korm. határozat, 1437/2013. (VII. 11.) Korm. határozat, 1444/2013. (VII. 16.) Korm. határozat, 1461/2013. (VII. 17.) Korm. határozat, 1471/2013. (VII. 24.) Korm. határozat, 1484/2013. (VII. 26.) Korm. határozat, 1491/2013. (VII. 29.) Korm. határozat, 1498/2013. (VII. 29.) Korm. határozat, 1501/2013. (VII. 31.) Korm. határozat, 1505/2013. (VII. 31.) Korm. határozat, 1509/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat 2., 1510/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1511/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat, 1528/2013. (VIII. 12.) Korm. határozat, 1541/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1560/2013. (VIII. 16.) Korm. határozat, 1561/2013. (VIII. 16.) Korm. határozat, 1562/2013. (VIII. 16.) Korm. határozat, 1564/2013. (VIII. 16.) Korm. határozat, 1592/2013. (VIII. 29.) Korm. határozat, 1593/2013. (VIII. 29.) Korm. határozat, 1580/2013. (VIII. 28.) Korm. határozat, 1582/2013. (VIII. 28.) Korm. határozat, 1583/2013. (VIII. 28.) Korm. határozat, 1602/2013. (IX. 3.) Korm. határozat, 1611/2013. (IX. 5.) Korm. határozat, 1613/2013. (IX. 5.) Korm. határozat, 1614/2013. (IX. 5.) Korm. határozat, 1615/2013. (IX. 5.) Korm. határozat 3., 1617/2013. (IX. 5.) Korm. határozat, 1620/2013. (IX. 5.) Korm. határozat, 1632/2013. (IX. 10.) Korm. határozat 1. b), 1639/2013. (IX. 11.) Korm. határozat, 1640/2013. (IX. 11.) Korm. határozat 1. b), 1641/2013. (IX. 11.) Korm. határozat 1. b), 1646/2013. (IX. 17.) Korm. határozat, 1647/2013. (IX. 17.) Korm. határozat, 1648/2013. (IX. 17.) Korm. határozat 1. b), 1657/2013. (IX. 17.) Korm. határozat, 1663/2013. (IX. 20.) Korm. határozat 5. a), 1664/2013. (IX. 20.) Korm. határozat, 1665/2013. (IX. 20.) Korm. határozat, 1674/2013. (IX. 30.) Korm. határozat, 1675/2013. (IX. 30.) Korm. határozat, 1676/2013. (IX. 30.) Korm. határozat, 1686/2013. (IX. 30.) Korm. határozat, 1687/2013. (IX. 30.) Korm. határozat, 1689/2013. (IX. 30.) Korm. határozat, 1700/2013. (X. 4.) Korm. határozat 1., 1718/2013. (X. 9.) Korm. határozat, 1719/2013. (X. 9.) Korm. határozat, 1726/2013. (X. 11.) Korm. határozat, 1728/2013. (X. 11.) Korm. határozat, 1729/2013. (X. 11.) Korm. határozat, 1745/2013. (X. 17.) Korm. határozat, 1751/2013. (X. 24.) Korm. határozat 2. b), 1752/2013. (X. 24.) Korm. határozat, 1765/2013. (X. 25.) Korm. határozat, 1766/2013. (X. 25.) Korm. határozat b), 1770/2013. (X. 25.) Korm. határozat, 1781/2013. (X. 31.) Korm. határozat. 331


332

Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 33. § (8). Hatályos: 2013. I. 1-től. 116


javára történik - a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével történhet. (5)333 A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthat végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére pályázati úton elnyert költségvetési támogatás biztosításával, az európai uniós források felhasználásával vagy elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges. (6) A nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzatai más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosíthatók. (7) Az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak fejezeten belüli vagy más fejezethez történő átcsoportosításáról a fejezetet irányító szerv dönt. (8) Az (5)-(7) bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor.

23. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében 34. §334 (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. (2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. (3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak. (4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. (5)335 A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzatátcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. (6)336 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.

333

Megállapította: 2012. évi CC. törvény 10. §. Hatályos: 2012. XII. 16-tól.

334

Megállapította: 2012. évi XVII. törvény 1. § (6). Hatályos: 2012. III. 31-től.

335


336



24. Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás337 35. §338 Az előirányzat-csoportok, a kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.

25. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés 36. § (1)339 A 32. §-ban és az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül. (3)340 Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. (4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a)341 az államháztartás központi alrendszerében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint, egyéb esetben a költségvetési évet követő három évben a 29. § (2) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, az azt követő években a kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal, b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell. (4a)342 A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére - a 32. § a) pontja szerinti előirányzatok kivételével - több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható. (5) A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások esetén a költségvetési éven túli évek kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg, a költségvetési év kiadási előirányzatain felül a költségvetési évben a Kormány egyedi döntésével vállalható kötelezettség. (6) Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit. 337


338


339


340


341

Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 3.

342

Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 33. § (10). Hatályos: 2013. I. 1-től. 118


(7) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg. 37. § (1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

26. A teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás 38. § (1)343 A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. (1a)344 Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 72. § (2) bekezdése szerinti elszámolásokra és a 73. § szerinti bevételek elszámolására és kiadások teljesítésére is alkalmazni kell. (2) A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

27. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő 39. § (1)345 Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveihez költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendelésére vonatkozó döntését az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel előzetesen egyezteti. (2) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet, így különösen előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet. (3)346 A költségvetési főfelügyelő, felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi. (4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

343


344

Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 33. § (12). Hatályos: 2013. I. 1-től.

345

Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 16. § (3). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.

346

Módosította: 2013. évi CIII. törvény 18. § (2) a). 119


(5)347 A költségvetési főfelügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői munkakörben, a költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

28. Rendkívüli intézkedések 40. § (1) A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Stabilitási tv. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a központi költségvetés előirányzatait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn. 348 (2) A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti előirányzatokra, az európai uniós források, az adományok, segélyek, valamint a felsőoktatási intézmények állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatói által fizetett önköltség előirányzataira. (3) A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell. (4) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő. (5) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

V. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI 29. Az előirányzatok felhasználásának korlátai, bírságbevételek 41. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv költségvetéséből a foglalkoztatottak számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú - oktatási, szociális vagy sportcélú - tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra. (4) A költségvetési szerv saját nevében a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá a) törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, 347

Módosította: 2012. évi V. törvény 58. § (4).

348

Lásd: 1428/2012. (X. 8.) Korm. határozat, 1635/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1259/2013. (V. 13.) Korm. határozat. 120 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

b)349 faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és c) garanciát és kezességet nem vállalhat. (5) A (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére végzett ügyletekre is. 42. § (1)350 Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék - a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével - a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez. (2) A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó költségvetési szerv vagy - az (1) bekezdés szerinti esetben - a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni. (3)351 Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

30. Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés 43. § (1) A Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv engedélyezett létszámát a Kormány, más költségvetési szerv engedélyezett létszámát az irányító szerv állapítja meg. (2) A személyi juttatások előirányzatát a foglalkoztatottak jogviszonyait szabályozó jogszabályok alapján kell megállapítani. 44. § (1) A költségvetési szerv a számára munkát végző személyek részére a munkabért, illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket a központosított illetményszámfejtés vagy a saját illetményszámfejtése útján végzi. (2)352 A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A központosított illetményszámfejtés rendszere keretében történő illetményszámfejtés és -kifizetés kötelező az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak. (3) A költségvetési szervek és azon szervek, amelyek illetményszámfejtése a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségüket - a 83. § (1) bekezdése szerint finanszírozott szervek a kincstár útján - a tárgyhónapot követő hónap 20-áig teljesítik.

31. Az állami vagyonnal való gazdálkodás sajátos államháztartási szabályai 349


350

Megállapította: 2012. évi XVII. törvény 1. § (8). Hatályos: 2012. III. 31-től.

351


352

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 28. §. Hatályos: 2014. I. 1-től. Lásd: 2012. évi CXCVI. törvény 27. §. 121 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

45. § (1)353 A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és törvényben vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló szervezet (a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet) az állam nevében hitelt, kölcsönt csak a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság részére nyújthat. A hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. (2)354 A tulajdonosi joggyakorló szervezet az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést és támogatást - kivéve a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatást - csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a jóváhagyásról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt. (3) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartáson kívüli tulajdonosi joggyakorló szervezet saját számláján nem számolhatja el az állam nevében végzett műveletek hatását. (4) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi, az ebből származó költségvetési bevétel - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a költségvetési szervet illeti meg. 45/A. §355 (1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben a piaci magánbefektető elv alapján, jogi és adózási megfelelőségi vizsgálat lefolytatását követően, középtávú üzleti tervvel alátámasztott alaptőke-felemeléssel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet. (2) Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviseli. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter jogosult. (4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. 45/B. §356 (1) A Bankra a gazdasági társaságokról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a hitelintézeti törvényben meghatározott előírások betartása mellett. (2) A Bank ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll. (3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg. (4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja. (5) A Bank működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő bizottság végzi. (6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, aki a) országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester, 353


354


355

Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 33. § (13). Hatályos: 2012. XII. 23-tól.

356

Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 33. § (13). Hatályos: 2012. XII. 23-tól. 122


b) büntetett előéletű, c) a vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. (7) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. (8) Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek is. (9) A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

32. A vállalkozási tevékenység 46. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközeiből a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható. (2) A költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott korlátokkal folytathat vállalkozási tevékenységet. (3) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó általános mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni. A felsőoktatási intézmény mentesül a befizetési kötelezettség teljesítése alól, ha a vállalkozási maradványt annak keletkezésétől számított három éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére, állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatálybalépése előtt beruházást helyettesítő szolgáltatás-vásárlásra (PPP) kötött szerződésből származó fizetési kötelezettség teljesítésére használja fel.

33. Befizetési kötelezettség 47. § (1) Az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv bevételi előirányzatai után befizetési kötelezettséget írhat elő. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használhatja fel. (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvény a kormányhivatal részére a költségvetési bevételei után a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal költségvetési bevételeinek 50%-át.

VI. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK 34. A költségvetési támogatásokra vonatkozó általános szabályok 48. § (1) Költségvetési támogatás pályázat vagy egyedi elbírálás útján nyújtható. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A támogatási kérelem, pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról jogszabályban, ennek hiányában a kezelő szerv belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt. 123 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2) A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban együtt: támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a költségvetési támogatásról közigazgatási hatósági határozatot hoz vagy támogatói okiratot ad ki (a továbbiakban együtt: támogatói okirat), hatósági szerződést vagy támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt. (3) A nem hatósági szerződésként kötött támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit miniszteri rendelet is meghatározhatja. Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell. 49. § A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi. 50. § (1) Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül. (2)357 (3) Az agrártámogatások kivételével a költségvetési támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a benyújtónak ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása - ide nem értve a helyi adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás). (4) Jogszabály az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is megállapíthat. (5) A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni. (6)358 Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az (1)-(5) bekezdéstől eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban foglalt feltételeknek. Jogszabály további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus lehetővé teszi. 51. § (1) A költségvetési támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak - közbeszerzés alkalmazásához kell kötni. (2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.

35. A költségvetési támogatások folyósítása 52. § (1) A költségvetési támogatás igénybevétele utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás vagy beszámolást követő utófinanszírozás formájában történhet. (2) A költségvetési támogatás folyósítása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet. (3) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek, jogi személynek és jogi 357

Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CIII. törvény 18. § (1) a). Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól.

358

Módosította: 2012. évi XVII. törvény 2. §. 124


személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a költségvetési támogatásban részesülő természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiség nélküli más szervezetet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) terhelő köztartozás összegét - a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján - az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja. (4) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulás esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit a fenntartó és az általa fenntartott intézmények köztartozásaira egyaránt alkalmazni kell.

36. Beszámolás, visszakövetelés 53. § (1) A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. (2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, a támogatói okirat visszavonása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét - a VII. fejezet szerinti költségvetési támogatások kivételével - a Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Nem teljesítés esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajtja be.

37. Költségvetési támogatások ellenőrzése 54. § A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a támogatói okiratot visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat. A támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződéstől való elállás esetén a kedvezményezett az addig igénybe vett költségvetési támogatást köteles visszafizetni.

38. Egyéb szabályok 55. § A költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

39. Összehangolási, monitoring szabályok 56. § A kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában.

VII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERÉNEK TÁMOGATÁSA 125 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

40. Közös szabályok359 57. §360 (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le. (2) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat - a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása kivételével - a folyósítás évében használhatja fel. (3) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből származó költségvetési támogatásokat és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatását a folyósítás évét követő év december 31-ig használhatja fel. Jogszabály ennél rövidebb felhasználási időt is megállapíthat. (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára e fejezet szerint folyósított támogatásokkal. 57/A. §361 (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott, b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel, c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett (e fejezet alkalmazásában az a)-d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni. (2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár - az engedélyezett részletfizetés kivételével - beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben. (3) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan - a késedelmi kamat kivételével a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott határidőt követő hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. (4) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincsár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben. 57/B. §362 A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére jogszabály alapján juttatott támogatásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kizárólag a támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. 359


360


361


362

Beiktatta: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (22). Hatályos: 2013. I. 1-től. 126


41. A helyi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata363 58. §364 (1) A kincstár a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során vizsgálja a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát. (2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti mutatószámot megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor, illetve az elszámolás során vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés jogszerűségét igazolja. (3) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár jogosult a határozatában meghatározott mutatószámok átvezetésére. (4) A kincstár (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A perre a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit - az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazva, soron kívül jár el. (5) A keresetlevelet a kincstárnál a felülvizsgálni kért döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevélben a kincstár (3) bekezdés szerinti intézkedésének felfüggesztése nem kérelmezhető. A bíróság a kincstár (2) bekezdés szerinti határozatát megváltoztathatja.

42. A költségvetési támogatás igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata365 59. §366 (1) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igényelt költségvetési támogatás esetén szabályszerűségi szempontból vizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra történő felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a kincstár nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és erről - a támogatási igény benyújtójával egyidejűleg - értesíti azt. (2)367 A kincstár az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás felhasználásának megkezdését vagy - ha annak teljes felhasználására az ellenőrzés megindítását megelőzően sor került - a költségvetési támogatás felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év utolsó napjáig ellenőrzi.

363


364


365


366


367

Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 16. § (7). Hatályos: 2013. VI. 30-tól. 127


(3)368 Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás felhasználását a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről való lemondásra. A határozatban foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a kincstár jogosult a költségvetési támogatás visszavonására. (4)369 A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni. (5)370 Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás ellenőrzésére a (2) bekezdésben meghatározottakon túl jogszabályban meghatározott szerv vagy személy is jogosult.

43. Az elszámolás felülvizsgálata 60. § (1)371 A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig megkezdi. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi. (2)372 A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál sor kerüljön a költségvetési évet megelőző év - a kincstár által meghatározott támogatások jogcímeinek helyszíni ellenőrzésére, amely a Ptk. szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és jogcímekre kiterjeszthető. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül helyszíni ellenőrzés a felülvizsgálat bármely szakaszában tartható. (4)373 A helyszíni ellenőrzés kiterjed a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó támogatások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumoknak a költségvetési szerveknél, továbbá - szükség esetén - ezek igénylésében, elszámolásában érintett valamennyi gazdálkodó szervezetnél és más jogi személyeknél történő ellenőrzésére is. (5) A kincstár a lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül lehet észrevételt tenni. (6) Ha a kincstár a felülvizsgálat során az elszámolás során közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, legfeljebb harminc napos határidő kitűzésével felhívást ad ki az elszámolás módosítására. A határidő a felhívás címzettjének kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható. (7)374 Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között eltérés maradt fenn, közigazgatási hatósági eljárás indul. Az eljárás megindításának napja: a) ha a (6) bekezdés szerinti felhívásra annak címzettje nem nyilatkozik, a határidő eredménytelen elteltét követő nap, b) a felhívásra adott válasz kincstárhoz való beérkezését követő nap, ha ezt követően nem kerül sor helyszíni vizsgálatra, 368


369


370


371


372

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 14., 2012. évi CCVIII. törvény 34. § b).

373


374



c) helyszíni vizsgálat esetén, ha annak megállapítása nem épül be a felhívásba, az erről szóló jegyzőkönyv megküldését követő nap. (8)375 A kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, ezek indokairól és jogalapjáról az eljárás megindítását követő negyvenöt napon belül jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat számára. (9)376 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő tizenöt napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. A határidő a címzett kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható. (10)377 A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, vagy - ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat nem nyilatkozott - a határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül határozatot hoz. (11)378 Az elsőfokú eljárásban meghozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a kincstár központi szerve bírálja el. A másodfokú döntés meghozatalára hatvan nap áll rendelkezésre. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat kéri-e annak bírósági felülvizsgálatát.

VIII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 44. Az államháztartási kontrollok rendszere 61. § (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. (2) Az államháztartás külső (törvényhozói) ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. (3) Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg. (4) Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere - beleértve a belső ellenőrzést - keretében valósul meg. 62. § Az államháztartásért felelős miniszter ellátja - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartás belső kontrollrendszerének - amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést - a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.

45. A kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat ellenőrző szerv 63. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, 375


376


377


378



b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére, d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot - ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik, e) azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek, f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését, g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és szervezetek portfólióátadást megelőző működésének, gazdálkodásának - beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is - ellenőrzésére, h)379 az a)-g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, i)380 az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének ellenőrzésére, és j)381 működési célú költségvetési támogatás nyújtása esetén a kedvezményezett működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére. (2) A kormányzati ellenőrzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére. (3)382 A kormányzati ellenőrzési szerv az állami vagyon kezelésének ellenőrzése keretében az államot, mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört külön meghatalmazás nélkül kizárólag az állami vagyonnal való gazdálkodás, a vagyonértékmegőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében gyakorolhatja, a az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasági részesedés tekintetében. (4)383 A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet. 64. § (1) A kormányzati ellenőrzést végző személy a feladatai ellátása érdekében az ellenőrzött, és az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv, szervezet bármely 379


380


381


382

Beiktatva: 2012. évi CLXXXIX. törvény 1. § alapján. Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 6.

383

Számozását módosította: 2012. évi CLXXXIX. törvény 1. §. 130


helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához. Kérésére az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. (2) A kormányzati ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, ha azok minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az informatikai rendszerek adatállományait eredeti adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett - elviheti, és az ellenőrzés befejezéséig magánál tarthatja. Az ellenőrzés befejezése után az átvett eredeti iratokat, adathordozókat, vissza kell szolgáltatni kivéve, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt. (3)384 A kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készíttetni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni. 65. §385 (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő - személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles. (2) Az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése esetén a) az érintett személy eljárási bírsággal sújtható, amennyiben a kötelezettségszegés felróható módon történt, b) a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője kezdeményezheti az állami adóhatóságnál az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adószáma alkalmazásának felfüggesztését. (3) Az eljárási bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a Ket. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az ügyfelet az eljárás hivatalból történő megindításáról nem kell értesíteni. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése. (5) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát. (6) A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adatszolgáltatási vagy együttműködési kötelezettségének érvényesítéséhez a kormányzati ellenőrzési szerv a rendőrség közreműködését veheti igénybe. 66. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, enyhítése érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat a) a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának kivételével a kincstárnál vagy hitelintézetnél vezetett fizetési számlák zárolása, b) az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztése, c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlások folyósításának felfüggesztése, és d) az ellenőrzött szerv, szervezet részére visszatérítendő általános forgalmi adó folyósításának felfüggesztése céljából.

384

Beiktatta: 2012. évi CLXXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2012. XII. 15-től.

385

Megállapította: 2012. évi CLXXXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2012. XII. 15-től. 131


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles a megkeresés kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnökét írásban értesíteni. (3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot, szervezetet értesíti. 67. §386 (1) A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzései során feltárt, a kormányzati ellenőrzési szerv által ellenőrzött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, állami tulajdonban álló, valamint az állam többségi befolyása alatt lévő gazdasági társaságot megillető, az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt, valamint a költségvetési támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a bíróságok és más hatóságok, valamint harmadik személyek előtt külön meghatalmazás nélkül eljárhat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kormányzati ellenőrzési szerv saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt. (3)387 A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos büntetőeljárásokban jogosult az állam, valamint az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, mint sértettek képviseletét ellátni. (4) A kormányzati ellenőrzési szerv a 63. § (1) bekezdésben, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsága gyakorlása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat - a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre és a nyilvántartásból való kikerülés okára vonatkozó adat kivételével - jogosult igényelni. 68. § Az európai támogatásokat ellenőrző szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre a) a lebonyolításban érintett szervezeteknél, b) a kedvezményezetteknél, és c) a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

46. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere 69. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. (2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

47. Belső ellenőrzés 386

Megállapította: 2012. évi CLXXXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2012. XII. 15-től.

387

Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 7. 132


70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál. (2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be. (3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. (4) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett a) természetes személyazonosító adatát, b) nyilvántartási számát, c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét, d) értesítési címét, e) telefonszámát, f) elektronikus elérhetőségét, g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét, h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét. (5a)388 Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b), és g)-j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson. (7)389 Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező 388

Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 88. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

389

Megállapította: 2012. évi XVII. törvény 1. § (9). Hatályos: 2012. III. 31-től. 133


továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi. (8)390 A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére, a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. Ha a kérelmező a kérelmét hibásan vagy hiányosan terjeszti elő, a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

48.391 Az önkormányzati biztos 71. §392 (1) Ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti. (2) A lejárt esedékességű tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak az önkormányzati biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás. (3) Az önkormányzati biztos a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.

IX. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE 49. Finanszírozási bevételek és kiadások393 72. §394 (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg. (2) Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

390

Beiktatta: 2012. évi XVII. törvény 1. § (10). Hatályos: 2012. III. 31-től.

391


392


393


394



(3)395 A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni. 73. §396 (1) Finanszírozási bevételek és kiadások a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) a befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása a vételárban, eladási árban elismert kamat kivételével, ab) a hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön - ide értve a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyleteket is - felvétele és tőkeösszegének törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása, ad) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány, ae) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása, af) a pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások, b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében: ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek, bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül, bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül, bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott, be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei, és bf) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, devizában meghatározott ügyleteket a kibocsátásakor, értékesítésekor, vásárlásakor, beváltásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni. 74. §397

50. A kincstári rendszer 75. § Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el. 76. § (1) A kincstár a) közreműködik a Kincstári Egységes Számla likviditásának kezelésében az ÁKK Zrt.-vel kötött megállapodás alapján, és 395


396


397

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVIII. törvény 35. § (2). Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 135


b) előrejelzi a 79. § alapján vezetett számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK Zrt. bocsátja rendelkezésre. (2) A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult a) törvényben meghatározott körben, mértékben és célra pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is, b) elektronikus pénz kibocsátására, c) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, d) a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, és e) olyan fizetési eszköz alkalmazására, amely birtokosa rendelkezhet a számlaköveteléséről, és ezáltal más számára fizetést teljesíthet, amely rendszerint személyazonosító kód, illetve más hasonló azonosító használatához kötött, ilyen különösen a számlakövetelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz (távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz). (3) A kincstár a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait a kibocsátó által kiadott jegyzési, forgalomba hozatali lebonyolítási rendnek megfelelően, egyedi megállapodás alapján végzi.

51. A Kincstári Egységes Számla 77. § (1) A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel. (2) A Kincstári Egységes Számla a 79. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti fizetésiszámlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálja.

52. Likviditáskezelés 78. § (1) A kincstár a likvidásmenedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a bevételek alakulását s ennek figyelembevételével biztosítja a kiadások rendelkezésre állását. (2)398 A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít. (3) A központi kezelésű előirányzatokból a kincstár által folyósított ellátási kiadásokat havi bontású finanszírozási terv alapján kell folyósítani. (4) A kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti a) az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás, b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti finanszírozási igény, c)399 az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett - finanszírozási igény, 398



d)400 a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének, és e)401 a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének fedezetét. (5) A kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében - december 20-át követően - a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi a) a központi költségvetési szervek foglalkoztatottjai december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével, b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges, c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait, és d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló támogatások kiadásait.

53. A kincstár által vezetett számlák 79. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör fizetési számlái - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével kizárólag a kincstárnál vezethetők. (2)402 A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni a) a térségi fejlesztési tanácsok, b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai, c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, e) az MNV Zrt., f) a Diákhitel Központ Zrt., g) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., i) az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok, j)403 az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik, és 399


400


401


402


403



k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat [az a)-k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok]. (3)404 A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével - hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával - az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével - nem rendelkezhetnek. A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai kivételével átmenetileg szabad pénzeszközeiket a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. (4)405 A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, valamint a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei fizetési számláját. (4a)406 A kincstár a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára fizetési számlát vezet. (4b)407 A Kincstár a 72. § (2) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet. (5)408 A kincstár az (1)-(4a) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban - a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével - kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni. (6) A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla. 80. § (1) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez. (2) A kincstár szabályzatban állapítja meg a) a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák típusait, b)409 az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a társulások, továbbá az általuk irányított költségvetési szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési számlák, alszámlák megnyitásának, törzsadataik módosításának, megszüntetésének feltételeit, c) a kincstár szolgáltatásai után felszámított jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket, ezek számításának módszerét, d) a kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, a fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat, 404

Módosította: 2013. évi CIII. törvény 18. § (2) b).

405


406

Beiktatta: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (30). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 141. § a).

407


408


409



e) a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési határidejét, f) a kincstár által teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködőkkel szemben érvényesített általános szerződési feltételeket, g) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használatával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat, h) a kincstár feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeket, azok elérhetőségét, i) a kincstár által vezetett fizetési számlák forgalmáról, a számlatulajdonosok által benyújtott megbízások teljesítéséről készített számlakivonat, továbbá - kincstári kör esetén - a számlakivonatban a számlatulajdonos költségvetése végrehajtásáról adott egyéb kiegészítő információk tartalmát, elkészítésük, megküldésük módját, gyakoriságát, és j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat, és azt elektronikus úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti egységeinél nyomtatott formában is közzé teszi.

54. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása410 81. § (1)411 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta a működési költségvetésre jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit. (2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon történhet. (3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstár a köztartozások összegét zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást. (4) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából megterhelni. (5) A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai teljesítéséhez szükséges központi támogatás biztosítása, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása finanszírozási terv alapján történik.

55. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozása 82. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi támogatást - ha törvény másként nem rendelkezik - az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve által folyósított, de a központi kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelő szervének havi elszámolása alapján kell folyósítani. (2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatainak felhasználása előirányzat-felhasználási terv alapján történik. (3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor.

410


411

Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 35. § (1) b). 139


56. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje 83. § (1)412 A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatását, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - egyéb költségvetési támogatást, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a Kormány rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le. (2)413 A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint kell folyósítani. (3)414 Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, helyi nemzetiségi önkormányzattal, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel. (4) Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által benyújtott beszedési megbízás hatvan napon belül nem teljesül, a kincstár adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi, amelyben az állam képviseletében teljes jogkörrel eljár. (5)415 E törvény alapján a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a kincstár - a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. (6)416 Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a) a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, b) nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, illetve c) a 108. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesíti, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az a)-c) pont szerinti kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. (7)417 Ha a nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből támogatásban nem részesül, e § szabályait esetében nem kell alkalmazni. 412


413


414


415


416


417



83/A. §418 (1) A belföldi gépjárművek után beszedett adónak (a továbbiakban: gépjárműadó) a települési önkormányzat és a központi költségvetés közötti - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű - megosztását a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít. (1a)419 Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén az önkormányzati hivatal a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki. (2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a települési önkormányzat a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségét nem vagy nem a központi költségvetésről szóló törvénynek megfelelően teljesítette, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a települési önkormányzatot a különbözet és az ehhez kapcsolódó kamat megfizetésére. (3)420 A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (4)421 Ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg erejéig a kincsár a határozat bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben.

57. Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében 84. § (1)422 A megyei önkormányzat kivételével a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. (2)423 (3)424 A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti. (4)425 A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható.

418


419

Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 16. § (13). Hatályos: 2013. VII. 23-tól.

420

Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (2).

421

Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (2).

422

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 24., 2012. évi CCVIII. törvény 34. § c).

423

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVIII. törvény 35. § (2). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

424


425



58. A pénzeszközök felhasználása 85. § A bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor.

X. FEJEZET MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS 59. Maradványelszámolás426 86. § (1)427 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési évet megelőző év maradványának összegével a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon megnövelhetőek. (2) A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai a költségvetési év utolsó napján törlésre kerülnek, előirányzat-maradvánnyal nem rendelkeznek. (3)428 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési maradványának felhasználhatóságáról az Országgyűlés a zárszámadásról szóló törvényben dönt. (4)429 Ha törvény másként nem rendelkezik, az elkülönített állami pénzalap költségvetési maradványa a következő években felhasználható. (5)430 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv maradványának elvonandó és felhasználható összegéről.

60. Évközi kimutatások, beszámolás 87. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. (2)431 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács elnöke a gazdálkodásról az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beszámol a képviselőtestületnek, a társulási tanácsnak, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjainak. 88. § (1) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót a 28. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személy hagyja jóvá. (2)-(4)432

426


427

Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 34. § d).

428

Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 34. § e).

429

Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 34. § f).

430

Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 34. § g).

431


432

Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 114. § (5). Hatálytalan: a 2011. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat elfogadásával. A 2012. évi CLV. törvényt 2012. X. 15-én fogadták el. 142 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

61. A költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás általános szabályai 89. § (1) A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni. (2) A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni.

62. A zárszámadásról szóló törvény 90. § (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő nyolcadik hónap utolsó napjáig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg. (2) A zárszámadásról szóló törvényben jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának vagy a költségvetési többlet felhasználásának módját. (3) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a) a 22. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket és kimutatásokat, az államháztartás költségvetési mérlegében az államháztartás központi alrendszerén belül költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok, állami vagyon, egyéb központi kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szerinti bontásban, b)433 az államháztartás központi alrendszerében a finanszírozási bevételekről és kiadásokról készített összegzést, c) a Stabilitási tv. 2. § (2)-(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot, és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával, d) az állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák állományát, és e) az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. (4) A 21. § (6) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozatot a Kormány a Magyar Közlönyben közzéteszi. (5)434 A Kormány a) 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozata b) kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó egyedi határozata, és c) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott egyedi határozata az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.

63. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében 91. § (1) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. (2) A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: 433


434



a) a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni, b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, és d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. (3)435 A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel. (4) A térségi fejlesztési tanács zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

XI. FEJEZET KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK 64. Az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, a kiállítási garancia és viszontgarancia szabályai 92. § (1) Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat.436 (2) Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel - az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül - megalapozott. (3)437 Törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén állami kezesség, állami garancia (a továbbiakban e § alkalmazásában: jogszabályi állami kezesség) szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül keletkezik. A jogszabályi állami kezesség részletes feltételeit és szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (4) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség készfizető kezesség formájában csak az (1) és (3) bekezdés szerinti törvény, határozat kifejezett felhatalmazása esetén vállalható. (5)438 Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése.

435


436

Lásd: 1066/2012. (III. 19.) Korm. határozat, 1209/2012. (VI. 26.) Korm. határozat, 1546/2012. (XII. 4.) Korm. határozat, 1633/2013. (IX. 10.) Korm. határozat. 437


438



(5a)439 Egyedi állami kezességvállalás esetén - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kezességvállalási vagy garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter állapítja meg. Az államháztartásért felelős miniszter az általa megállapított díjat vagy annak egy részét - indokolt esetben és az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon elengedheti. (6)440 Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. (7) Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához egyedi állami kezesség (a továbbiakban: megmentési célú egyedi állami kezesség) vállalható. A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (8)441 Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása. (9)442 Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor. (10) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása nem eredményezheti az állami kezességvállalás arányának növekedését. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapjogviszony módosításakor a járulékok tőkésítéséből keletkező összegre az állami kezességvállalás nem terjed ki. 93. § (1) Jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (a továbbiakban: állami viszontgarancia). (2) Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata. 94. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter javaslatára a (2) és (3) bekezdés szerint a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért az állam nevében közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) irányába olyan kiállítások esetén, amelyek megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik (a továbbiakban: kiállítási garancia). (2) A kiállítási garancia a jogosult és az állami vagy önkormányzati muzeális intézmény vagy kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, vagy a jogosult és a kiállító által meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól.

439


440


441


442



(3) A kiállítási garancia nem terjed ki arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi a jogosult és a kiállító megállapodásában meghatározott káreseményre, kivéve amelyek a) a jogosult vagy annak alkalmazottai, megbízottai szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, b) a kiállítási tárgy tulajdonságaiból fakadó természetes amortizáció, vagy c) a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás eredményeképpen keletkeztek. (4) A kiállítási tárgy elveszése esetén kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni az állam részére, ha a kiállítási tárgy később előkerül. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében az állam nevében - a kiállítási garanciával tartalmában és feltételeiben megegyező - közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia). (6) A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig az államra szállnak át. 95. § (1) A 92-94. § szerinti eljárásokban - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli. (2) A 92-94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az állami adóhatóság jár el. (3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.

65. Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerében 96. § (1)443 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács garanciát és kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel - a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül - kellően biztosított. (2)444 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács által vállalt garancia, kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.

66. Követelések 97. § (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. (2)445 A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. 443

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 23. § (1) 16., 2012. évi CCVIII. törvény 35. § (3).

444


445



(3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 446 98. § A jogszabályban meghatározott lakásépítési támogatással, lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint jogszabályban meghatározott esetben - kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. 99. § Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül. 100. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MNV Zrt. részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra át kell adni. A vagyon átadója és az MNV Zrt. az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása során felmerülő költségekről. (3) Az MNV Zrt. az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni. 101. § (1) Az állam külföldi követeléseivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: külföldi követelés) való gazdálkodás feladatait az államháztartásért felelős miniszter a kincstár közreműködésével látja el. (2) Az államháztartásért felelős miniszter a külföldi követelések leépítését, átütemezését célzó pénzügyi konstrukciókat, megállapodásokat dolgoz ki. (3) Az államháztartásért felelős miniszter állami tulajdonban álló gazdasági társaságot is bevonhat a külföldi követelések rendezésével kapcsolatos feladatok ellátásába.

XII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 67. Az államháztartás információs rendszerének feladata, szerkezete 102. § (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az elemzésére, értékelésére is alkalmas módon - segítse az államháztartási pénzügyi folyamatok tervezését, az előirányzatok kialakítását, a költségvetés végrehajtását és ellenőrzését. (2) Az államháztartás információs rendszerét össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével. (3) A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek - az e törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és

446

A kis összegű követelés értékhatára: 100 000 Ft. Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 65. §. 147


az azt megelőző év tényadatait, a zárszámadáskor a költségvetési év terv- és tény-, továbbá az előző év tényadatait tartalmazzák. 103. § (1) Az államháztartás információs rendszerének működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter felelős. Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásáról a kincstár útján gondoskodik. (2) Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e kapcsolatára kiterjedő a) azonosító adatokat, b) költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat, és c) a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszer. (3)447 A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, a kormányzati funkciók szerinti funkcionális, és a 6. § (2)-(5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. Az alaptevékenységeknek és a vállalkozási tevékenységeknek az államháztartási számvitel szabályai szerint számított önköltségét az államháztartás szakfeladatrendje szerint is nyilván kell tartani.

68. A törzskönyvi nyilvántartás 104. § (1)448 A kincstár nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tizenöt nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás. (3)449 A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól (e § alkalmazásában a továbbiakban: bíróság). (4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

447


448


449

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 83. §. 148


(5) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a törzskönyvi nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (6) A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai, az alapító okiratok és a megszüntető okiratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők. A kincstár a törzskönyvi nyilvántartás jogszabályban meghatározott adatait honlapján keresztül is elérhetővé teszi. 105. § (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály, alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba. (2) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból. (3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból. (4) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból. (5) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. (6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. (7) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.

69. Kincstári adatkezelés 106. § (1) A kincstár az általa folyósított családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során az ellátások, támogatások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából egységes szociális nyilvántartást vezet. A kincstár az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az államháztartásért felelős miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad. (2) A kincstár az egységes szociális nyilvántartás vezetése során jogosult a következő adatok kezelésére: 149 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

a) a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege, b) a fogyatékossági ellátásban részesülő személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege, és c) a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban a (3) bekezdésben foglalt adatok. (2a)450 A (2) bekezdés a) pontja szerinti családtámogatási ellátás jogcíme és összege adatkör, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerinti a fogyatékossági ellátás jogcíme és összege adatkör tekintetében az egységes szociális nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás közhitelesen tanúsítja továbbá a családtámogatási ellátásra, valamint a fogyatékossági támogatásra jogosult személyét. (3) A lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és - ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele - az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül a kincstár számára átadja. A kincstár az átadott adatokat a lakáscélú támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig jogosult kezelni. (4) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli. (5)451 Az egységes szociális nyilvántartásból a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat, b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala az a)-c) pontok szerinti eljárásban hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)-c) pontok szerinti ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és e) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti. (6) A kincstár - az ellátás jogcímének és összegének kivételével - a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt. (7) Az állami adóhatóság a kincstár által folyósított ellátások és támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A kincstár a jogosulatlan támogatások, ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul 450

Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 88. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

451

Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 92. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től. 150


igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az állami adóhatóság megállapodást köt. (8)452 A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak biztosított támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy - ha az későbbi - a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti. (9)453 A kincstár a (8) bekezdésben meghatározott intézményfenntartók, intézmények részére a normatív és egyéb hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó adatok nyilvántartásához elektronikus rendszert biztosít. (10)454 A (2), (8) és (9) bekezdésben meghatározott adatokat nyilvántartó rendszerek a kincstárnak a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásai, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások megállapításával, folyósításával, felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében összekapcsolhatók. 106/A. §455 (1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés és egyéb pénzbeli juttatás számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának, b) eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és társadalombiztosítási azonosító jelének, c) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának, d) foglalkoztatásával összefüggésben a munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának, a jogviszony megszűnése módjának kezelésére. (2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy - ha az későbbi - a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti. (3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül. 106/B. §456 A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó törvény alapján a központi költségvetést megillető hányadának a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából 452

Megállapította: 2012. évi XVII. törvény 1. § (13). Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 26.

453

Beiktatta: 2012. évi XVII. törvény 1. § (14). Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 22. § 27.

454


455


456



betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat a személyes adatok kivételével - megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.

70. Adatszolgáltatási kötelezettségek 107. § (1)457 A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek. (2) A kincstár nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet különösen az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének, benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé. 108. § (1) Az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni. (2)458 A költségvetési év során negyedéves gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést kell készíteni a kincstár számára. (3)459 A Stabilitási tv. 2. §-a szerinti államadósság, államadósság-mutató számításához, valamint az Európai Unió felé teljesítendő évközi költségvetési és adósságállományi monitoringjelentések összeállításához - a költségvetési szerv kivételével - a (2) bekezdésben megjelölt szervezet, a tulajdonosi joggyakorló szervezet, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adatszolgáltatást teljesít az államháztartás információs rendszerébe.

XIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 71. Felhatalmazó rendelkezések 109. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a költségvetési szervek alapítására, 10. § (3) bekezdés szerinti besorolására vonatkozó szabályokat, átalakításuk, megszüntetésük részletes szabályait, az alapító és a megszüntető okirat tartalmi kellékeit, az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának, az irányítói, középirányítói jogok átadásának, gyakorlásának, és a fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv jogállásának sajátos szabályait, 460 2. a költségvetési szervek gazdasági szervezetének és gazdasági vezetőjének feladatait, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak

457

Módosította: 2012. évi XVII. törvény 2. §, 2012. évi CXCVI. törvény 23. § (1) 18.

458


459


460

Lásd: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. 152


ellátását, a gazdasági vezető képesítési előírásait, továbbá a 10. § (5) bekezdése szerinti belső szabályzatok tartalmi követelményeire vonatkozó részletszabályokat,461 3. a központi költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegei megállapításának módját és a 13. § szerinti feladatok végrehajtásának részletes szabályait,462 4. az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján fejezetenként a fejezetet irányító szervet, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervét, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv kijelölésének módját, feltételeit, a kezelő szerv által ellátható feladatokat, a központi és fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének szabályzataira, szervezeti felépítésére, pénzügyi feladatokat ellátó alkalmazottaira vonatkozó sajátos követelményeket,463 5. a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásának rendjét,464 6.465 az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv és az általa irányított költségvetési szervek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezendő tételeket, a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet, határozat előkészítésének, elfogadásának részletszabályait, a 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatások további részletezését a költségvetés és a zárszámadás elfogadása során, 466 7. a fejezetet irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit,467 8.468 a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét, az elemi költségvetés készítésével kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, az egységes rovatrendet,469 9.470 a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, a 33. § (2) bekezdése szerinti eseteket, valamint az előirányzatok módosításának és az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás eseteit, módját és az arra jogosultak körét, 471

461

Lásd: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet.

462


463


464

Lásd: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, 15/2012. (IV. 3.) BM rendelet, 22/2012. (IV. 11.) NEFMI rendelet, 11/2012. (VI. 5.) NGM rendelet, 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, 30/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, 31/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, 33/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, 34/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, 35/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, 36/2012. (VI. 8.) NFM rendelet. 465


466


467


468

Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 23. § (1) 21., 2012. évi CCVIII. törvény 34. § h).

469


470


471



10. a 32. § szerinti előirányzatoknál a jóváhagyott előirányzat túllépésének rendjét,472 11. a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a 36. § (3) bekezdése szerinti eseteket, a kötelezettségvállalás 36. § (6) bekezdése szerinti további feltételeit, a Kormány által egyedileg jóváhagyott többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályait, a 36. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, valamint a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatára és a kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat,473 12. a költségvetési főfelügyelő, felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, feladatait, intézkedéseit, a 39. § (2) bekezdés szerinti nagy összegű kötelezettségvállalás fogalmát, a költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységével, helyettesítésével, beszámolásával kapcsolatos szabályokat,474 13. az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát vezető hivatalvezető képesítési követelményeit, 475 14. a személyi juttatások felhasználásának korlátait, a kezelt állami vagyonnal való gazdálkodás államháztartási szempontú sajátos előírásait, valamint a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége végzésének és a vállalkozási maradvány megállapításának, felhasználásának részletszabályait,476 15. a 49. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának, elszámoltatásának szabályait, a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain felüli további feltételeit, a költségvetési támogatások igénylésének, biztosításának, folyósításának - ide értve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is -, felhasználásának, a felhasználásról szóló beszámolásnak, ellenőrzésnek, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének részletes szabályait, a kincstár által működtetett monitoring rendszerrel kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós forrásból nyújtott támogatások és az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok felhasználásának információs rendszereit és monitoring szabályait, 477 16.478 a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait, 479 17.480 a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó bizonyítási eszközökkel, a belső kontrolrendszerrel és a belső ellenőrzéssel 472


473


474


475


476


477

Lásd: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet, 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet, 232/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 13. § (2). 478


479


480

Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 88. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től. 154


kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat,481 18. a 81. § szerinti előirányzat-felhasználási keret tervezésének, megállapításának, megnyitásának, előrehozásának, köztartozás fennállása esetén zárolásának, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája - a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából történő - megterhelésének, továbbá a költségvetési szerv által beszedett központosított bevételek befizetésének szabályait, 482 19. a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozási terve elkészítésének szabályait, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozási, elszámolási rendjét, az államháztartás önkormányzati alrendszere finanszírozási rendjének részletes szabályait,483 20. a 78. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervek tartalmát, elkészítésének, aktualizálásának, valamint a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések feltételeinek, a megelőlegezett összeg visszapótlásának szabályait, 484 21.485 a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács fizetési számláinak és az ahhoz kapcsolódó alszámlák körét, felhasználásuk szabályait, a kincstár által végzett fedezetvizsgálat szempontjait, a fedezetvizsgálat alóli kivételeket, és a 80. § (2) bekezdése szerinti szabályzat további tartalmi elemeit, 486 22. az államháztartás alrendszereiben a készpénzhasználat és a házipénztár működtetésének részletes szabályait,487 23. a költségvetési maradvány megállapításának, felhasználhatóságának, jóváhagyásának részletes szabályait,488 24. a költségvetési beszámolás, az irányító szerv és a beszámolást készítő feladatait, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat,489 25. az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, 26. a külföldi követelések értékesítésének szabályait, 490 27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, és az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét,491 28. a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat481

Lásd: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet.

482


483


484


485


486


487


488


489


490


491



felhasználásának, gazdálkodásának, beszámolásának a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő sajátos szabályait, 29. a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait, 30. a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében az irányítói jogok középirányító szervre történő átruházásának részletszabályait, 31.492 a határon túli költségvetési támogatások, a bevett egyházak részére nyújtott költségvetési támogatások, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működési támogatása sajátos szabályait,493 32. az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,494 33. az államháztartási könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség részletes szabályait,495 34.496 az államháztartási összesítések konszolidációs rendjét,497 35. a központosított illetményszámfejtés szabályait,498 36.499 a letéti pénzkezeléshez kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének szabályait, 37.500 a helyi önkormányzatok vis maior támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, 38.501 a gépjárműadó központi költségvetést megillető hányadával kapcsolatos átutalás, adatszolgáltatás, ellenőrzés és kamatfizetés részletes szabályait, valamint az eljárások során kiróható bírság mértékét és kiszabásának elveit, 39.502 a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, 40.503 a 11/A. § (1) bekezdése szerinti társaság 492

Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 141. § b).

493

Lásd: 28/2012. (III. 6.) Korm. rendelet 9-11. §, 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet, 142/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet, 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 8-10. §, 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 1618. §. 494


495

Lásd: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet.

496


497

Lásd: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet.

498


499


500

Beiktatta: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (36). Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 9.

501


502


503



a) által ellátott állami feladat központi költségvetési szerv részére történő átadását és a feladatátvétellel összefüggésben szükséges intézkedéseket, b) átvevő költségvetési szerv részére történő vagyonátadásával, iratátadásával összefüggő részletes feladatokat. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a kincstárt, b) a kormányzati ellenőrzési szervet, és504 c) az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból származó támogatásokat ellenőrző szervet, és megállapítsa feladatát, hatáskörét, szervezetét, és ellenőrzései részletes szabályait. (3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy 1.505 a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját, 506 2. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői továbbképzésének részletes szabályait, 3. az 57-60. § szerinti felülvizsgálatok részletes módszereit, 4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait, 5.507 6.508 a bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti besorolásának szabályait, a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását és azok mutatószámait, 7. a 103. § (3) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló államháztartási egyedi azonosítók alkalmazásának rendjét, és 8. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek teljesítésének feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét, valamint a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a központi költségvetést terhelő keresetpótló baleseti, illetve költségpótló baleseti kártérítési járadékok folyósításával kapcsolatos kötelezettségek feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét rendeletben szabályozza. (4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, a feltételek igazolásának módját és általános eljárási szabályait. 509 504


505


506

Lásd: 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet, 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet, 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet. 507

Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CIII. törvény 18. § (1) b). Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól.

508



(5)510 Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy - a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezet tekintetében abban az esetben, ha annak meghatározására más nem kapott felhatalmazást - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben - a költségvetési évre tekintet nélkül - állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, a pályázatok lebonyolításának, a beszámolásnak, a visszakövetelésnek és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, továbbá fejezeti kezelésű előirányzatonként511 a) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási célját, b) azon személyek, szervezetek körét, amelyek számára a fejezeti kezelésű előirányzat forrásaiból kifizetés vagy átcsoportosítás teljesíthető, c) ha a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási célja költségvetési támogatás, ca) a költségvetési támogatás pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját, cb) a költségvetési támogatáshoz kapcsolódóan előleg folyósításának lehetőségét, cc) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetés határidejét, cd) a kikötendő biztosítékokat, és d) a kezelő szerv esetleges kijelölését, a lebonyolító szerv igénybevételének lehetőségét. (5a)512 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a központi költségvetés 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébe tartozó olyan központi kezelésű előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatás a) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét, továbbá b) igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, amely előirányzatra vonatkozóan az a) és b) pont szerinti szabályokat törvény nem állapítja meg és azok megállapítására más nem kapott felhatalmazást. (5b)513 Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetbe nem tartozó központi kezelésű előirányzatok jogszabály kiadását igénylő felhasználási szabályait és kijelölje azok kezelő szervét, ha azt törvény nem állapítja meg, illetve jelöli ki, és arra más nem kapott felhatalmazást. 509

Lásd: 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet.

510


511

Lásd: 3/2012. (II. 3.) NFM rendelet, 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet, 14/2012. (III. 6.) NFM rendelet, 18/2012. (III. 22.) KIM rendelet, 19/2012. (III. 22.) KIM rendelet, 23/2012. (IV. 26.) BM rendelet, 28/2012. (IV. 27.) NEFMI rendelet, 29/2012. (IV. 27.) NEFMI rendelet, 30/2012. (IV. 27.) NEFMI rendelet, 27/2012. (V. 30.) BM rendelet, 55/2012. (VI. 21.) VM rendelet, 39/2012. (VII. 4.) NFM rendelet, 2/2012. (VII. 5.) KüM rendelet, 42/2012. (VII. 17.) NFM rendelet, 43/2012. (VII. 19.) NFM rendelet, 13/2012. (VII. 27.) HM rendelet, 96/2012. (IX. 4.) VM rendelet, 57/2012. (IX. 18.) NFM rendelet, 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet, 34/2012. (X. 17.) EMMI rendelet, 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet, 8/2013. (II. 28.) NFM rendelet, 2/2013. (III. 6.) KIM rendelet, 27/2013. (III. 29.) EMMI rendelet, 15/2013. (IV. 13.) NFM rendelet, 15/2013. (V. 2.) BM rendelet, 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet, 48/2013. (VI. 7.) VM rendelet, 3/2013. (VI. 11.) HM rendelet, 27/2013. (VI. 12.) NFM rendelet, 43/2013. (VI. 24.) EMMI rendelet, 46/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet, 50/2013. (VII. 13.) EMMI rendelet, 40/2013. (VII. 15.) NFM rendelet, 54/2013. (VII. 26.) EMMI rendelet, 58/2013. (VIII. 7.) EMMI rendelet, 2/2013. (VIII. 30.) KüM rendelet. 512


513



(6)514 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit. (7) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg. (8)515 A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi. (9)516 A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban ideértve a magánszektor beruházásaihoz kapcsolódó szerződésekkel összefüggő egyetértő nyilatkozat kiadását - az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, amelynek során felel a szerződések előkészítéséért, megkötéséért, módosításáért, megszüntetéséért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.

72. Hatályba léptető rendelkezések 110. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31én lép hatályba. (2) Az 1-109. §, a 111. §, a 112. § (4)-(14) bekezdése, a 113. § (2) és (3) bekezdése és a 114. § (1)-(3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

73. Átmeneti rendelkezések 111. § (1) Ha jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon az e törvényben szabályozott állami kezességvállalást kell érteni. (2) Az 1993. január 1-jét megelőzően jogszabály által biztosított, jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre, garanciára, helytállásra - a kezességvállalás érintetlenül hagyásával - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Azon kiállítási garanciákra és kiállítási viszontgaranciákra, amelyek vállalásának előkészítése e törvény hatálybalépésekor már megkezdődött, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni. (4) A 92. § (9) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött állami kezességgel biztosított alapjogviszony e törvény hatálybalépését követően történő módosítása során is alkalmazni kell. (5) A 8. § alapítási szabályai nem érintik az e törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a nem e törvény előírásai szerint alapított költségvetési szervek átalakításánál, megszüntetésénél e törvény rendelkezései szerint kell eljárni. (6)517 A 24. § (2) bekezdésétől eltérően a 2013. évi költségvetési rendeletet, határozatot 2013. február 15-éig kell a képviselő-testület, társulási tanács elé beterjeszteni. (7) A központi költségvetési szervhez 2011. december 31-éig befolyt és e törvény hatálybalépéséig fel nem használt bírságbevételek és azok kamatainak felhasználására a bírság kiszabását lehetővé tevő törvénynek a bírság felhasználására jogosult személyét és a bírság felhasználásának célját meghatározó rendelkezése esetén annak 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi költségvetési szervek által 2011.

514


515


516


517

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (39). Hatályos: 2012. XII. 16-tól. 159


december 31-éig jogerősen kiszabott és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és azok kamatai tekintetében a 42. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (8)518 (9) A VI. fejezet szabályait az e törvény hatálybalépését követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén az e törvény hatálybalépését követően megjelentetett pályázati kiírásokra, és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell először alkalmazni. (10)519 (11) Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, azon a 63. § (1) bekezdésében meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni. (12) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kincstári kör kincstáron kívül forintban vezetett fizetési számláit a számla felett rendelkezni jogosult - az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla és a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla kivételével - e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles megszüntetni és egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlára átutalni. E kötelezettség alól - kizárólag az e törvény hatálybalépése napján a kincstáron kívül vezetett fizetési számla esetén - az államháztartásért felelős miniszter a számla felett rendelkezni jogosult hatvan napon belül benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat. (13)520 A kincstári körön kívüli számlatulajdonos - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével - 2014. június 30-ig köteles a kincstárnál - ha azzal még nem rendelkezik - forint fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit - a 79. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési számlái kivételével - megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül vezetett fizetési számláját az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló 2012. évi XVII. törvény hatálybalépése napján folyószámlahitellel terhelt, a körön kívüli számlatulajdonosnak az e bekezdésben meghatározott kötelezettségét a fizetési számla negatív egyenlegének megszűnését követő kilencven napon belül kell teljesítenie. A kincstáron kívül vezetett fizetési számla megszüntetésének kötelezettsége alól az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult 2014. június 30-ig benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat. (14)521 A (13) bekezdésben meghatározott jogi személy fizetési számláját vezető hitelintézet - a 79. § (3) bekezdésében meghatározott számla és az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélye alapján kincstáron kívül továbbra is vezethető fizetési számla kivételével - új folyószámlahitel igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a (13) bekezdésben meghatározott jogi személy a fizetési számla megszüntetési és átutalási kötelezettségének a (13) bekezdésében meghatározott határnapig, illetve határidőig nem tett eleget, és e határidő alatt az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélyét sem mutatta be, a fizetési számlát vezető hitelintézet a (13) bekezdés szerinti határnap elteltét, illetve határidő leteltét követő harminc napon belül az érintett fizetési számláját megszünteti és azok egyenlegét a fizetési számla felett rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által közölt fizetési számlára átutalja.

518


519


520

Megállapította: 2012. évi XVII. törvény 1. § (17). Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 34. § i), 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 10. 521

Megállapította: 2012. évi XVII. törvény 1. § (17). Hatályos: 2012. III. 31-től. 160


(15)522 A (12)-(14) bekezdés alapján határozott időre megadott felmentések érvényességét az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult kérelmére kivételesen indokolt esetben meghosszabbíthatja. (16)523 E törvény rendelkezéseit a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján működő többcélú kistérségi társulásokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött társulásokra is alkalmazni kell. (16a)524 A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat (a továbbiakban: kijelölt önkormányzat) felel a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző években a központi költségvetésből származó támogatásokkal való elszámolásért. Eltérő megállapodás hiányában a kijelölt önkormányzat a többcélú kistérségi társulás korábbi székhelye szerinti települési önkormányzat. A társulási tanács elnöke a megszüntetésről hozott döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a kincstárat a kijelölt önkormányzatról. (17) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak köztisztviselőként történő továbbfoglalkoztatása esetén a) a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító idő meghatározásánál is közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a 2001. december 31-ig a Magyar Államkincstárnál elismert közalkalmazotti, valamint 2002. január 1-jétől a Magyar Államkincstár Részvénytársaságnál munkaviszonyban töltött idő, a munkavállaló nem jogosult ugyanazon fokozatú jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott felmentési idő mértéke meghaladhatja a hat hónapot azon köztisztviselők esetében, akik a Magyar Államkincstár megszűnésekor a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 33. §-ában foglaltak alapján 2001. december 31-ével azonos vagy magasabb mértékű felmentési időre voltak jogosultak közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésekor. (18)525 A többcélú kistérségi társulások által igénybevett támogatások elszámolása felülvizsgálata megkezdésének határideje - a 60. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a költségvetési évet követő második év június 30-a. (19)-(22)526 (23)527 A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat 2011. évben igénybevett hozzájárulásai, támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára az e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (24)528 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat 2012. évben igénybe vett hozzájárulásai, támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára e törvény 2013. január 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felülvizsgálat a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatásai helyett a normatív hozzájárulásaira, támogatásaira, illetve a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásra terjed ki. 522

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (40). Hatályos: 2012. XII. 16-tól.

523

Megállapította: 2012. évi CXCVI. törvény 21. § (41). Módosította: 2013. évi CIII. törvény 18. § (2)

d). 524


525


526


527

Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 33. § (27). Módosította: 2013. évi CIII. törvény 17. § (1) 11.

528



111/A. §529 111/B. §530 Az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvénnyel megállapított 63. § (1) bekezdés d) pontot, 64. § (3) bekezdést, 65. és 67. §-t az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kormányzati ellenőrzések során is alkalmazni kell. 111/C. §531 A Bank igazgatósága tagjának és felügyelő bizottsága tagjának megbízatása megszűnik, ha e törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 45/A. §-a szerinti tulajdonosi részesedésszerzést követő 30 napon belül az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 45/B. §ában meghatározott összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg. 111/D. §532 A közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölésről szóló döntésig a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/B. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti települési önkormányzatok esetében közös hivatalon az e települési önkormányzatok számára hivatali teendőket ellátó közös hivatalt kell érteni. 111/E. §533 (1) A Kormány 29. § (1) bekezdése szerinti határozatának közzététele hiányában a 36. § (4) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére olyan mértékig lehet kötelezettséget vállalni, hogy a kötelezettségvállalás forrásául szolgáló kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege egyik évben sem haladhatja meg a) működési célú kiadás esetén a költségvetési év működési költségvetésében jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatok hetven százalékát, b) felhalmozási célú kiadás esetén a költségvetési év felhalmozási költségvetésében jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatok ötven százalékát. (2) Az (1) bekezdés szerinti, az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez a Kormány előzetes engedélye szükséges. (3) A Kormány egyedi határozatával az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő mértéket is megállapíthat. (4) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány egyedi határozatával megállapíthatja egyes, tárgyévi előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések tárgyévet követő évet, éveket terhelő kötelezettségvállalásának összegszerű keretét.534

74.535 112-113. §536 529


530

Beiktatta: 2012. évi CLXXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2012. XII. 15-től.

531


532


533


534

Lásd: 1768/2013. (X. 25.) Korm. határozat.

535

Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CIII. törvény 18. § (1) c). Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól.

536

Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CIII. törvény 18. § (1) c). Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól. 162


75.537 114. §538

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1-24., 26. és 27. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet alkalmazásában a) fejezetet irányító szerv és annak vezetője: az 1. mellékletben megjelölt szerv és személy, b) fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglevő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg, c) felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettség, szakképzettség, d) forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség - ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is - teljesítésének fedezetét képezi, e) jogosulatlanul igénybe vett támogatás: a jogszabálysértően, nem rendeltetésszerűen vagy szerződésellenes módon felhasznált költségvetési támogatás, f) közreműködő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet, g) program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom, h) projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom, i) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve, j) támogatási konstrukciók: a pályázati kiírás, program, egyedi költségvetési támogatás összefoglaló elnevezése, k) támogatott tevékenység: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a projekt, egyéb költségvetési támogatás esetén az a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység - ideértve a kedvezményezett 537

Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CIII. törvény 18. § (1) c). Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól.

538

Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CIII. törvény 18. § (1) c). Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól. 163


működését is -, feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja, l)539 törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat - a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével -, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint kell értelmezni. (3) E rendelet alkalmazása során, ha az a) alapító, irányító szervről rendelkezik, azon az Áht. 9. § (7) bekezdése szerint a költségvetési szerv felett felügyeleti hatáskörrel rendelkező szervet, b)540 jegyzőről rendelkezik, azon a főjegyzőt is érteni kell, ha törvény, vagy e rendelet egyéb rendelkezéséből kifejezetten más nem következik.

[Az Áht. 6. § (4) bekezdéséhez] 2. §541 A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács alaptevékenységéhez kapcsolódó költségvetési bevételein belül kiemelt előirányzat a)542 b)543 a működési és a felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről, amely az elkülönített állami pénzalapból, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv kivételével a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a központi, irányító szervi támogatás kivételével a helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól,, térségi fejlesztési tanácstól az államháztartás központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, és a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából származik, c) a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételekből származik, d) az intézményi működési bevétel, amely a működés során keletkezett bevételekből - így különösen az áru- és készletértékesítés, a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti díj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek, valamint a hozam- és kamatbevételek - származik, e) a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik, f) a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az átvevőt számlaadási kötelezettség nem terheli, g)-h)544 i)545 539

Megállapította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2013. VIII. 19-től.

540

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) 1.

541


542

Hatályon kívül helyezte: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

543

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 1., 40. § (2) 2.

544

Hatályon kívül helyezte: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 164


II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA [Az Áht. 7. § (2) bekezdéséhez]546 3. § (1) A költségvetési szerv államháztartáson kívülről származó bevételei közül a közhatalmi bevétel, továbbá az intézményi működési bevételeken belül az ellátási díjak és az alkalmazottak térítése címen befolyt bevétel vállalkozási tevékenységre nem használható fel. (2) A költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenysége bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá az amortizációt. (3) Ha adott vállalkozási tevékenységnek a 64. § szerint megállapított maradványa három éven túl negatív, és arra az adott tevékenységgel összefüggésben keletkezett vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a költségvetési szerv érintett vállalkozási tevékenységét meg kell szüntetni.

[Az Áht. 8. § (1) és (2) bekezdéséhez] 4. § (1)547 Az Áht. 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint, b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját, c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását, d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről. (2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

[Az Áht. 8. § (4) bekezdéséhez] 5. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv a) nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit, b) az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, c)548 közfeladatát és alaptevékenységét, továbbá ezek államháztartás szakfeladatrendje szerinti megjelölését, államháztartási szakágazati besorolását, d) illetékességét, működési körét, e) irányító szervének nevét, székhelyét, f) gazdálkodási besorolását, g) vezetőjének megbízási rendjét, és h) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését. (2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv 545

Hatályon kívül helyezte: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (1) 1. Hatálytalan: 2013. III. 12-től.

546

Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 30. § (2) 1.

547

Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 1.

548

Módosította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §. 165


a) jogelődjének megnevezését, székhelyét, b) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában, és c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre. (3) Ha az alapítói jogok és az irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni. Ha a költségvetési szervnek felügyeleti szerve van, ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az alapító okiratban. (4) Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is.

[Az Áht. 9. § (4) bekezdéséhez] 6. § Az Áht. 9. § (4) bekezdésében foglalt esetben utasításban vagy azon központi költségvetési szerv alapító okiratában, amely tekintetében a középirányító szerv az átruházott irányítói jogokat gyakorolja, meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosultat.

[Az Áht. 10. § (1)-(3) bekezdéséhez]549 7. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a) a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv és a középirányító szerv, b) a központi hivatal, c) az önkormányzati hivatal, d) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, e)550 a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, és f) a költségvetési szervként működő közreműködő szervezet. (2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek - az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül - az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely a) jelentős terjedelmű és összetett közfeladatokat lát el, b) a közfeladat ellátásában országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy c) esetén a közfeladat terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja. (3) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik - ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt ellátó jellegű tevékenységeket is - és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy b) a szellemi, fizikai támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által elláthatók. (4)551 Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala vezetőjének igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyigazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki. 549


550

Módosította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §, 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 2.

551

Módosította: 347/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §. 166


8. § (1) Az önállóan működő költségvetési szerv a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik. (2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára a 10. § szerint ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel. (3) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, továbbá elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását.

[Az Áht. 10. § (4) bekezdéséhez] 9. § (1) A gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni. (2)552 (3)553 A költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. (4) Gazdasági szervezettel a) az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik, b) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet. (5)554 A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni. (6) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el. (7) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a kezelt elkülönített állami pénzalapokkal és társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat - figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is - a gazdasági szervezetével vagy 552


553

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

554

Módosította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §. 167


ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el. (8)555 Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei szakigazgatási szerve vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szerve törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az azzal kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal ezekkel a feladatokkal megbízott megyei szakigazgatási szerve vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szerve vagy annak irányítása alatt működő szervezeti egysége látja el. (9)556 A 10. § (3a) és (3b) bekezdése szerinti költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a költségvetési szerv vezetője által kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személlyel - látja el. 10. § (1)557 Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles egy vagy több a) az irányítása alá tartozó, vagy b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. (2)558 (3)559 Az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 9. § (1) bekezdésében megjelölt feladatok ellátására. (3a)560 A gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat. (3b)561 A társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (4) bekezdése szerinti feladatokat. (3c)562 A (3)-(3b) bekezdése szerinti esetekben a költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását. (4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti. (5) Az azonos irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetén a munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. Más irányító szerv irányítása 555

Megállapította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2013. III. 12-től.

556

Beiktatta: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §. Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 3. 557

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 4.

558


559


560


561


562

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től. 168


alá tartozó költségvetési szerv kijelölése esetén az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell az ellátandó feladatokat, valamint a munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának rendjét. (6)563 A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. (7)564 (8)565 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv 9. § (1) bekezdése szerinti feladatait az (1)-(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv - kivéve, ha a 9. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik - az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat külön kijelöl. 11. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője a) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, b)566 felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, és c) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad. (2) Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni. (3)567 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait hozzá a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni. (4)568 (4a)569 A 10. § (3)-(3b) bekezdése szerinti gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 9. § (1) bekezdése szerinti ott megjelölt feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni, kivéve ha a költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője e feladatok ellátására írásban kijelölte. (5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell. A fővárosi és megyei kormányhivatal gazdasági vezetőjének feladatai nem terjednek ki a szakigazgatási szervein belül a 9. § (8) bekezdése alapján működő szervezeti egység 563


564


565

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 6., 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) 1. 566


567


568


569



feladataira, az ott megjelölt esetben a gazdasági vezető feladatainak ellátásáért a szervezeti egység vezetője felel. (6)570 A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv - a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv - a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat. (7) A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja. (8) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével. 12. §571 (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emellett a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy b)572 mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (2)573 A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, a gazdasági vezető irányítása alatt álló alkalmazottak közül legalább egy rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A 11. § (4a) bekezdése szerint kijelölt személynek e feltételeknek kell megfelelnie. (3)574 Költségvetési szervnél az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő alkalmazottnak az Szt. 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségét a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet alapján kell teljesítenie azzal, hogy a továbbképzési kötelezettség teljesítése során 12 kreditpontot államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzésen kell megszereznie.

[Az Áht. 10. § (5) bekezdéséhez]

570

Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 1., 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 67. § (2) a). 571


572

Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 2.

573


574

Megállapította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 26. §. Hatályos: 2013. III. 12-től. 170


13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának - ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának - keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását. (2) A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a) a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével -, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, g) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. (3) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában foglalt szempontok figyelembevételével. (3a)575 A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik a) az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, és c) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól vagy ezekről külön szabályzatot készít. (4) Ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy 575



nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni. (5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

[Az Áht. 11. §-ához] 14. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról, c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek - a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő - visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek, d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és e) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről. (2) A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis. (3) A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját. (4) Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell. (5) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az Áht. 8. § (3) bekezdése szerinti kiválás vagy a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot - kiválás esetén az alapító okirat módosítását - a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki. (6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni.

III. FEJEZET 172 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE [Az Áht. 13. § (2) bekezdéséhez] 15. § (1) A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett kiadási főösszegét az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani. (2) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a) a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét, b) a kiadási előirányzatoknak a közfeladatok megszűnéséből, intézmény átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és d) a bevételi előirányzatok tartós változásait. (3) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. (4) A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti fejezeti főösszegen belül külön meg kell jelölni.

[Az Áht. 13. § (3) bekezdéséhez] 16. § (1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (3) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza a) az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat, b) a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit az Áht. 29. § (2) bekezdése alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként, c) a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, foglalkoztatási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és d) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait, és arról tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket. (2) A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek a) az ellátott közfeladatokkal kapcsolatosak, b) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak, c) jogszabályon, magánjogi kötelmen alapulnak, vagy d) az eszközök hasznosításával függenek össze.

[Az Áht. 13. § (4) bekezdéséhez] 17. § (1) A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmára vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven keresztül - küldi meg. (2) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően a) felülvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy megfelelően érvényesítik-e az általa a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat, 173 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

b) kidolgozza a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint saját - költségvetési szervi - tervezett bevételeit és kiadásait, és c) véglegezi az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát. (3) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti és külön megtervezi az éves társfinanszírozás előirányzatát. (4) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról. 18. § A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. § (2) bekezdése, 17. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti.

[Az Áht. 14. § (5) bekezdéséhez] 19. § (1) Az Áht. 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv előirányzatai tekintetében fejezetet irányító szervnek a fejezeti jogállással bíró költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15-18. §), az előirányzat-maradvány elszámolásához (150-154. §), és a beszámoláshoz (160. és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül. (2) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében az irányítása alá tartozó fejezetre költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként köteles teljesíteni.

[Az Áht. 17. §-ához] 20. § A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját vagyonnal nem rendelkezhetnek.

[Az Áht. 18. § (4) bekezdéséhez] 21. § (1) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (2) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot. (3) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti 174 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

egységei vezetőjére a 11. és 12. §, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. 22. § A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

[Az Áht. 21. §-ához] 23. § (1) A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján dönt.576 (2) Az előterjesztésben nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján az igényelt közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre, a tartalékot visszatérítési kötelezettséggel igénylik-e, továbbá tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről. (3)577 Visszatérítési kötelezettséggel igényelt tartalék esetén az előterjesztésben meg kell jelölni a visszatérítés tervezett időpontját. (4) A Kormány egyedi határozatában fel kell tüntetni a) a tartalék biztosításának célját, az elszámolás időpontját, b) az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét, és c)578 az esetleges visszatérítési kötelezettséget és a visszatérítés időpontját. (5) A Kormány egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni. (6) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel átcsoportosított előirányzat visszatérülését, valamint a bármely címen átcsoportosított előirányzat fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti. 579

[Az Áht. 23. § (2) bekezdéséhez] 24. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni a)580 a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, b) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként, 576

Lásd: 1016/2012. (I. 31.) Korm. határozat, 1032/2012. (II. 21.) Korm. határozat, 1037/2012. (II. 21.) Korm. határozat. 577


578

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 8., 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 3.

579

Lásd: 1646/2012. (XII. 19.) Korm. határozat.

580

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 9. 175


ba) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat, bc) az általános és céltartalékot, és bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait. (2)581 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni. (3)582 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. A helyi önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó részében kell bemutatni. (4)583 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy társulással a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást kötött. 25. §584

[Az Áht. 24. § (1) bekezdéséhez] 26. § (1)585 A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze. (2) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia. (3) A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

[Az Áht. 24. § (2) bekezdéséhez] 27. § (1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. (2)586 A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

[Az Áht. 24. § (4) bekezdéséhez] 581

Módosította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (3).

582


583


584


585


586

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) 5. 176


28. § Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

[Az Áht. 26. §-ához] 29. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26-28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni. (2)587 Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t és a 26-28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 27. §-a szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni. (3)588 A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t és a 2628. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervet és annak vezetőjét kell érteni.

[Az Áht. 28. § (1) bekezdéséhez] 30. § Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.

[Az Áht. 28. § (2) bekezdéséhez] 31. § (1)589 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekről és a fejezeti kezelésű előirányzatokról a költségvetési évet megelőző év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény - ha annak elfogadására e határidőt megelőző hetedik napig nem került sor az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata - alapján előzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni. (2) A fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig állapítja meg, és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, fejezeti kezelésű

587


588


589



előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. (3) Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és megküldeni az érintett költségvetési szervnek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervének, valamint a Kincstárnak. (4) Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését a kezelő szerv készíti el és küldi meg a Kincstárnak, legkésőbb a költségvetési év január 20-áig.

[Az Áht. 28. § (3)-(5) bekezdéséhez] 32. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján - küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig. (2) A fejezetet irányító szerv a megküldött elemi költségvetést felülvizsgálja és dönt annak jóváhagyásáról. (3) A jóváhagyott elemi költségvetésekről a fejezetet irányító szerv a költségvetési év február 28-áig - év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstárnak. (4) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak. (5) Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 15-éig adatot szolgáltat a Kincstárnak. (6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltatnak a Kincstárnak. 33. § (1) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság). (2)590 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 27. §-a szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetését a Kincstár tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek.

IV. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI [Az Áht. 30. §-ához]

590



34. § (1) Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított előirányzatain felüli források évközi biztosítása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - előirányzat-átcsoportosítással történik. (2)591 Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni a) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok végleges felhasználását, b)592 az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben a 2. § b)-f) pontja szerinti bevétel vagy finanszírozási bevétel, és c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani. (2a)593 Ha egyedi határozat a (2) bekezdés a) pontja szerinti előirányzatok vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani. (3) Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy - ha jogszabály azt megengedi készpénzes fizetéssel kell teljesíteni. 34/A. §594 A támogatások államháztartáson belülről és az átvett pénzeszközök bevételi előirányzatai a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető. 35. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek és felhalmozási bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az (1) bekezdés szerinti bevételi előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel. (3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.

591

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

592


593

Beiktatta: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

594

Beiktatta: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 11. 179 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(4) A fejezet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy - ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért - azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött. (5) Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel - a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő - felhasználásával egyetért. (6) Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti. (7) Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti. (8) A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába -, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni. (9) Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást. (10) Az (1), és az (5)-(9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

[Az Áht. 31. § (3) bekezdéséhez] 36. § (1)595 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi előirányzatokat a 2. § b) és f) pontja szerinti bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a vállalkozási tartalékából és - e rendeletben foglaltak szerinti esetben - az előirányzat-maradványából megemelheti. (2) A költségvetési szerv személyi juttatások kiemelt előirányzata a) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel, b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt maradványának személyi juttatásokból származó részével, c)596 d) a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból 595


596

Hatályon kívül helyezte: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (1) 2. Hatálytalan: 2013. III. 12-től. 180


növelhető. (3) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik. (4)597 A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a 2. § b) és f) pontja szerinti bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, továbbá - e rendeletben foglaltak szerinti esetben - a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-maradványából megemelheti.

[Az Áht. 32. §-ához] 37. § (1) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli. (2) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően - a Kincstár által megállapított formában - be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni. (3) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére a folyósítás engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. A megnyitott előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál.

[Az Áht. 33. § (1) bekezdéséhez] 38. § A Kormány hatáskörében elrendelt előirányzat-átcsoportosításhoz a határozat mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni. 39. §598 (1) Ha a 101. § (4) bekezdése szerinti lemondás az ellátott feladat átadásával függ össze és a feladat átvevője a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult, az érintett összeget a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatairól a támogatás további folyósítását biztosító előirányzatra kell átcsoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint. (2) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult év közben az ellátott feladatot annak a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak átadja, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, az érintett előirányzatot a támogatást addig folyósító előirányzatról a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzataira át kell csoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.

[Az Áht. 33. § (2) bekezdéséhez] 40. §599 Ha a fejezetet irányító szerv év közben előre nem tervezett, a 2. § b), f) pontja szerinti bevételhez jut, és a fejezeti kezelésű előirányzatok között a bevétellel azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra, új fejezeti kezelésű előirányzatot hozhat létre. 597


598


599

Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) 2. 181


[Az Áht. 33. § (3)-(8) bekezdéséhez] 41. § (1) Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából. (2) Az Áht. 33. § (3)-(6) bekezdése szerinti átcsoportosítás során nem megengedett az átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével. (3) Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás alapján végrehajtott előirányzatátcsoportosítás esetén, ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel. (4) Az Áht. 33. § (2)-(7) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

[Az Áht. 34. § (3) bekezdéséhez]600 42. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.

[Az Áht. 35. §-ához] 43. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat kiemelt előirányzatai között a fejezetet irányító szerv átcsoportosítást hajthat végre. (2) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter - azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt. (4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető. 43/A. §601 (1)602 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult. (2) A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat.

600


601

Beiktatta: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2012. III. 31-től.

602



44. § (1) A 43. § (1) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi. (2) A 43. § (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

[Az Áht. 36. § (1) bekezdéséhez] 45. § (1)603 A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás - a Kbt. 40. § (3) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás kivételével -, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő. (2) Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani. (3) Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. (4) A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja.

[Az Áht. 36. § (3) bekezdéséhez] 46. § (1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. (2) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség. (3)604 A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor. (4) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)-(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni.

[Az Áht. 36. § (6) bekezdéséhez] 47. § A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére kizárólag a költségvetési évben, az adott költségvetési évre szóló teljesítéssel vállalható kötelezettség. 603


604



48. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget a fejezetet irányító szerv - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével vállalhat, ha a kötelezettségvállalás összegének a) költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában a módosított kiadási előirányzatok 10%-át, vagy b) egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három év bármelyikében az Áht. 36. § (4) bekezdése szerint adott évre vállalható kötelezettségek 5%-át eléri vagy meghaladja. (2) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy a fejezetet irányító szerv engedélyét kérni a) a személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó felhasználása során, ide nem értve a külső személyi juttatások előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és b) a dologi előirányzatok felhasználása során az üzemeltetéshez-fenntartáshoz, a költségvetési szerv alapvető közszolgáltatásokkal történő ellátásához kapcsolódó olyan, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő szerződések megkötéséhez, amelyek esetében a költségvetési szervnek - akár jogszabály, akár a piaci viszonyok miatt nincs érdemi mérlegelési lehetősége a szerződés megkötése, feltételeinek, ellenértékének meghatározása terén. 49. § Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely a) az Áht. 32. § a) és d) pontja szerinti előirányzatok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne, b) célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy c) esetén nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege. 50. § (1) A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit, c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását. (2) A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha a) azt jogszabály nem zárja ki, b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és c) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. 51. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra - ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést, és a vállalkozási tartalék felhasználását is - a költségvetési évben az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az elemi költségvetésben megállapított eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség. 184 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

[Az Áht. 36. § (7) bekezdéséhez] 52. § (1)605 Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel a) a költségvetési szerv, b)606 a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a 9. § (8) bekezdése szerinti esetben ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei szakigazgatási szervét vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szervét is, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és c)607 a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács [az a)-c) pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott, a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)-(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjában és 1. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében. (4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét, továbbá - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével - a kormánybiztost és a miniszteri biztost. (5) Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni. (6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. (6a)608 Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában 605


606

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 13., 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. §

7. 607


608

Megállapította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 27. §. Hatályos: 2013. III. 12-től. 185


akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik. (7) A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. (8)609 A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban felhatalmazott tagja vállalhat kötelezettséget.

[Az Áht. 37. § (1) bekezdéséhez] 53. § (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely a) értéke a százezer forintot nem éri el, b) pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. (2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti. 54. § (1)610 (2)611 A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. (3)612 Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. (4) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv - a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv - vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. (5)613 Ha a kötelezettséget vállaló szervhez önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz - a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett - a biztos külön ellenjegyzése is szükséges. (6) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési főfelügyelő, felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedés 609


610

Hatályon kívül helyezte: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1). Hatálytalan: 2012. III. 31-től.

611

Módosította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §.

612


613

Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 30. § (2) 3. 186


felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és a 61. § (9) bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg.

[Az Áht. 37. § (2) bekezdéséhez] 55. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. (2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén - az e) pontban meghatározott kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy, b)614 a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a 9. § (1), (6), (7) vagy (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, c)615 a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén - a d) pontban meghatározott kivétellel - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy - a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 10. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül - az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy, d)616 a 11. § (4a) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, e)617 az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított külön törvény szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy, f)618 az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, g)619 a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, h) az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő,

614


615

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 14., 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) 3. 616


617


618

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2012. III. 31-től.

619

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2012. III. 31-től. 187


i)620 a társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, j)621 a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy, és k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet alkalmazottja írásban jogosult. (3) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. 56. § (1) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből - a 46. §-ban foglaltakkal összhangban - a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat. (2)622 A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás mellett - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni. (3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével a szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és - ha a 46. § alapján szükséges - az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti évek szabad előirányzatait kell vizsgálni. (4)623 (5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni, és a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatait a kifizetés összegével csökkenteni. (6)624 A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatai módosításáról.

620

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (2). Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 16. 621


622


623


624



[Az Áht. 38. §-ához] 57. § (1) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését. (2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét. (3) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. (4)625 A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. 58. § (1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján - az 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is - az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. (2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. (3) Az érvényesítés az 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. (4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére - az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel - az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie. (5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni. 59. § (1) Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására - ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását - a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. (2) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. (3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni a) az „utalvány” szót, b) a költségvetési évet, c) a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét, d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, e) a megterhelendő és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését, f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, g) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és h) az 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést. (4) A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni. 625

Módosította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (3). 189


(5) Nem kell utalványozni a) a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat, c) az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, és d) a fedezetkezelői számláról, valamint - a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket. (6) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni. 60. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. (2) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. (3) A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

[Az Áht. 39. §-ához] 61. § (1) Költségvetési főfelügyelői, felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot. (2) Nem jelölhető ki költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek az a természetes személy, aki a) az adott fejezetet irányító szervnél, a fejezetbe tartozó költségvetési szervnél, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervénél, továbbá az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szervénél (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban állt, vagy c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolói, utalványozási, érvényesítési, jogkörrel felruházott személy hozzátartozója. (3) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell a) a kijelölt szerv(ek) megnevezését, b) annak megjelölését, hogy a megbízatás költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik, c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nevét, születési idejét, anyja nevét, és d) a megbízatás időtartamát. (4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a) jogosult a kijelölt szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében levő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot - ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, 190 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

b) véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, beszámolással kapcsolatos belső szabályzatokat, c) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetéspolitikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel, és d) a tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti szabályzatoknak a 13. § (2) és (3) bekezdésében nevesített szabályzatok minősülnek. (6) A (4) bekezdés c) pontja alkalmazásában nagy összegű kötelezettségvállalásnak minősül a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó összegű kötelezettségvállalás. (7) A (4) bekezdés d) pontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés a) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben a (6) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásra és bevétel beszedésére irányuló intézkedés, b) a kijelölt szerv kincstári és elemi költségvetése, maradvány-elszámolása, c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés, d) az elrendelt zárolás végrehajtására irányuló intézkedés, e) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény, f) a 130. § (3) bekezdése szerinti előrehozásra irányuló kérelem, és g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés. (8) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását - e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését - legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek. Ha a költségvetési főfelügyelő, felügyelő három munkanapon belül a tervezettel kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés kiadmányozására, pénzügyi ellenjegyzésére sor kerülhet. (9) Indokolt esetben a költségvetési főfelügyelő, felügyelő a (4) bekezdés b)-d) pontja tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Ilyen esetben a javaslatot és annak indokolását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének, és az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv vezetője az értesítés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, ha az indokolással nem ért egyet. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg. (10) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő munkájához a Kincstár és a kijelölt szerv szolgáltatják az e § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészítik a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által kért dokumentumokat. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv biztosítja. (11) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési főfelügyelő, felügyelő birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal. (12) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek. (13) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési főfelügyelő, felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti. (14)626 626

Hatályon kívül helyezte: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 30. § (1) 1. Hatálytalan: 2013. VIII. 19től. 191 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(15) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani.

V. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI [Az Áht. 44. § (2) és (3) bekezdéséhez] 62. § (1)627 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint az általa irányított költségvetési szerv tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettséget az Igazgatóság teljesíti. (2)-(4)628

[Az Áht. 45. § (4) bekezdéséhez] 63. § (1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. (2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni.

[Az Áht. 46. §-ához] 64. § (1) A vállalkozási maradványt az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani. (2) A vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget a) növeli aa) a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az Art. szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével, ab) a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg, b) csökkenti ba) a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege, bb) a bevételként kapott adózott eredmény, osztalék összege, bc) a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése, bd) a költségvetési évben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, és be) a belföldi székhelyű alapítvány számára és közérdekű kötelezettségvállalásra a vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul. (3) A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét - jellegétől függően - az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni. 65. § (1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási maradványának befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből. (2) A vállalkozási tartalék - a következő sorrendben - felhasználható a) a vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére, b) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére,

627


628

Hatályon kívül helyezte: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) 8. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 192


c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen ca) az alaptevékenység körébe tartozó kifizetések teljesítésére, cb) szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra, és cc) vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra. (3) Ha a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére kell rendezni.

VI. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK [Az Áht. 48. § (1) bekezdéséhez] 66. § (1)629 Az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. §-a szerint nyújtott költségvetési támogatások odaítélésének, valamint az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírások megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukció bejelentése a 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (2) A pályázati kiírás tartalmazza legalább a) a pályázat címét és célját, b) a támogató megnevezését, c) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét, d) a pályázat benyújtására jogosult, és - szükség szerint - a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását, e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó pályázatok példányszámát, f) a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét, g) a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét, h) szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát, valamint a támogatási intenzitást, i) a finanszírozás módját (előfinanszírozás, utófinanszírozás, több részletben történő folyósítás, visszatérítendő vagy nem visszatérítendő költségvetési támogatás), j) a megkívánt saját forrás mértékét, k) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját, l) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit, m) a támogatási döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját, n) a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét, o) a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,

629



p) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban, q) a pályázat elkészítése során kötelezően használandó dokumentumok mintáit, és r) a támogató által szükségesnek tartott egyéb információkat. (3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat. (4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a kiadott támogatói okirat a pályázati kiírásban és a kedvezményezett előzetes nyilatkozataiban foglaltaktól nem térhet el. (5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatai terhére biztosított költségvetési támogatás az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatásnak minősül, amelyek esetén támogató a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó részletszabályok megalkotásáért felelős miniszter. 67. § (1) A pályázó által benyújtott pályázatnak - szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve - tartalmaznia kell a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét), b) a pályázó - külföldi pályázó esetén magyarországi - adóazonosító számát, c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét, d) a pályázó elérhetőségének megjelölését, e) a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt, f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését, h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget, hb) az állam, az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított vagy tulajdonolt alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, nonprofit vagy más gazdasági társaságtól igényelt, kapott támogatás összeget, és i) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat. (2) Ha a benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - fel kell szólítani a pályázót pályázatának kijavítására. (3) Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható.

[Az Áht. 48. § (2) és (3) bekezdéséhez] 68. § (1) Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban elkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is. (2) A pályázók az írásos dokumentáció pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik. (3) Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató a pályázati kiírásban rögzített határidőn belül dönt. 194 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(4) A pályázat nyerteseiről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. Támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget. (5)630 A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerződések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendők, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást. 69. § (1) A támogatói döntés meghozatalának feltétele, hogy a) a költségvetési támogatás nem minősül állami támogatásnak, vagy b) arra az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet), illetve az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2009. Korm. rendelet) előírásaival összhangban kerül sor. 70. § (1) Ha jogszabály a költségvetési támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem hatósági szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel. (2) Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodásnak az 41. § (3) bekezdésében foglaltakon felül a 73. § (1) bekezdésében foglalt feltételekről is rendelkeznie kell. 71. § (1) A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos határidőt kell megállapítani. (2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg. 72. § (1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (4)-(8) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés a), b), valamint d)-h) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg. (2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról, hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, b) arról, hogy nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások

630

Beiktatta: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2013. I. 1-től. 195


nyilvántartásában érintett szervek, valamint az e rendeletben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek, d) arról, hogy megfelel az Áht. 50. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az Áht. 109. § (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja, e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) 14. §-ában foglaltakról, f) a 83. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti, g) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 77. § (4) bekezdése szerinti időpontig, és h) arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e. (3) A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell a) saját forrás - jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő - előírása esetén aa) igazolást a saját forrás rendelkezésre állásáról, az igazolás az ab) és ac) alpontban foglalt igény kivételével történhet a számlavezető igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügy lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal, ab)631 helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, ac) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy ad) a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott támogatott tevékenység esetén - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kivételével - a kedvezményezett nyilatkozatát a saját forrás rendelkezésre állásáról és arról, hogy azt legkésőbb az első részlet kifizetése előtt az aa)-ac) alpont szerinti módon igazolja, b) pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a pályázati díj - ha az meghatározásra került - megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát, c)632 jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott pályázati vagy egyéb - adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat, d)633 a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási időszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes előlegek kifizetésének tervezett időpontjait tartalmazó költségtervet, e)634 jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat. (4) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma - a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi. (5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén - ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol - nem 631

Módosította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §, 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2)

9. 632


633


634

Beiktatta: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től. 196


kell csatolni az (1) és (2) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van. (6) Külföldi kedvezményezett esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő. (7) Pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a benyújtott pályázathoz csatolni kell a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot. Ezen felül a támogató a (2) és (3) bekezdés szerinti további nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé a pályázat befogadását. Ilyen esetben a támogatói okirat kiadásához, támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges azok ismételt benyújtása, ha a nyilatkozat tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel. A pályázó a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatait - a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat kivételével - feltételesen, a pályázaton történő nyertességétől függően is megteheti. (8) A (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben a pályázati kiírás vagy a támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a támogatási igény benyújtójának kell viselnie. 73. § (1) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, szakfeladatrend szerinti besorolását, b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket, c) a költségvetési támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét, d)635 a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási időszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes előlegek kifizetésének tervezett időpontjait a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján, e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját - egy összegben vagy részletekben -, és határidejét, f) a beszámolással - ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is -, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat, g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés 77. § (1)-(3) bekezdése szerinti biztosítékait, h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét, i) a támogatott tevékenység megvalósításába közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket, j) e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és k) a 82. § szerinti elállási, felmondási, visszavonási okokat. (2) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet. (3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben - az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével - szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetésből nyújtott támogatás és - ha előírásra került - a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E 635



bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértése a szerződés érvényességét nem érinti, azonban az annak teljesítése érdekében történt kifizetése a támogatott tevékenység költségei között nem vehetők figyelembe. 74. § (1) Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén, ha a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy c) a felek a támogatási szerződést egyoldalúan vagy közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik, a támogató a felszabaduló összegig a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetési támogatás igénybevételét. (2) Ha a pályázók az (1) bekezdés szerinti eljárás során felkínált lehetőséggel élni kívánnak, a 68. § (4) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell. A költségvetési támogatás biztosítására irányuló eljárás lefolytatása a továbbiakban az általános szabályok szerint történik.

[Az Áht. 49. §-ához] 75. § (1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a lebonyolítás céljából átadott összeg felett kötelezettségvállalási jogot gyakorló személy megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat. (2) Az Áht. 49. §-a szerinti feladatot a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv is lebonyolíthatja. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti megállapodást és a (6) bekezdés szerinti elszámolást a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv belső szabályzatában kijelölt személy által aláírt intézkedés helyettesíti. (3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szervnek. (4) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeget a fejezetet irányító szerv Kincstárnál vezetett lebonyolítási számláján kell elkülöníteni, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe. (5) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át. (6) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára.

[Az Áht. 50. § (4) bekezdéséhez] 76. § (1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik a 72. § (3) bekezdés a) pontja szerint, c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett, d) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll, e) a Közpénztv. 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban, f) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy 198 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

g) nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek. (2) Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást. (3) Nem biztosítható költségvetési támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el. (4) Ha a támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, az e fejezetben írt feltételek csak akkor alkalmazhatóak, ha azokat az uniós jogi aktus lehetővé teszi.

[Az Áht. 50. § (5) bekezdéséhez] 77. § (1) A támogató az Áht. 50. § (5) bekezdése szerinti biztosíték kikötésétől a) a természetes személy kedvezményezett részére utófinanszírozással, b)636 az előleg igénybevételére nem jogosult, utófinanszírozással, c)637 d) a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére biztosított költségvetési támogatás esetén eltekinthet. (1a)638 A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 57. § (1b) bekezdésében foglalt szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közbeszerzési eljárás során kiválasztott szállító a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés elszámolható összegének 10%-a erejéig mentesül a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól. (2)639 Biztosíték lehet a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz - így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék -, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni. (3)640 A helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az Áht. 83. § (5) bekezdése alapján adott felhatalmazáson felül más biztosítékot nem lehet előírni. (4) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás első folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk. 636


637

Hatályon kívül helyezte: 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatálytalan: 2012. V. 16-tól.

638

Beiktatta: 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2013. I. 11-től.

639


640

Módosítva: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) 10. alapján. 199


(5) Más fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv kedvezményezett esetén a kedvezményezett irányító szervének a 41. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát a visszafizetés biztosítékának kell tekinteni.

[Az Áht. 52. § (1) és (2) bekezdéséhez] 78. § (1) A költségvetési támogatás Áht. 52. § (1) és (2) bekezdése szerinti módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére. (2)641 Előfinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadása előtt kerül sor. (3) Utófinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor. (4)642 Részletekben történő kifizetés esetén előfinanszírozásnál a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott finanszírozási időszak költségeit a támogató megelőlegezi. A támogató a megelőlegezés feltételéül szabhatja, hogy a már lezárult finanszírozási időszakoknak a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott köréről - az azokban meghatározott időpontokban - a kedvezményezett beszámolót készítsen. (5)643 Részletekben történő kifizetés esetén utófinanszírozásnál a költségvetési támogatás részleteinek átutalására - az első finanszírozási időszak kivételével - a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott finanszírozási időszakot lezáró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor. (5a)644 Kizárólag a (4) bekezdés szerint részletekben lehet az olyan előfinanszírozással biztosított költségvetési támogatást kifizetni, amelynek összege meghaladja a három millió forintot. E rendelkezést nem kell alkalmazni a)645 az egyházi jogi személyek részére nyújtott költségvetési támogatásokra, b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatásokra, c)646 a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra és az önkormányzati tűzoltóságok normatív állami támogatására, d)647 az olyan költségvetési támogatásokra, amelyek esetén a támogatott tevékenység időtartama nem éri el a hatvan napot, és e)648 a kincstári körbe tartozó kedvezményezettek részére nyújtott költségvetési támogatásokra, valamint a Kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósított költségvetési támogatásokra. (6) A költségvetési támogatás folyósítása a) a kedvezményezett fizetési számlájára, vagy b) az Áht. 52. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségvetési támogatás esetén 641


642


643

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 25., 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 2. 644


645

Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 74. §.

646


647


648

Beiktatta: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2013. VIII. 19-től. 200


ba) a kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy bb) a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító vagy a szállító által megjelölt engedményes fizetési számlájára történő kifizetéssel lehetséges. (7) A (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla költségvetési támogatáson felüli összege kifizetését igazolja. (8) A költségvetési támogatásnak az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátása e rendelet szabályai szerint előirányzat-átcsoportosítással vagy a fizetési számlájára történő kifizetéssel történik. (9)649 Indokolt esetben az utófinanszírozással biztosított költségvetési támogatás esetén támogatási előleg nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben, a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott ütemezéssel is sor kerülhet. (9a)650 A három millió forintot meghaladó összegű utófinanszírozással biztosított költségvetési támogatások esetén előleg kifizetésére egy vagy több részletben is sor kerülhet. Ha az előleg kifizetésére több részletben kerül sor, a kifizetés feltétele az előző előleg felhasználásának igazolása vagy a 84. § (4a) bekezdése szerint visszafizetési kötelezettség teljesítése. E rendelkezést nem kell alkalmazni az (5a) bekezdés a)-e) pontjában nevesített költségvetési támogatásokra. (10) Fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt jogszabály előírja vagy a támogatói okirat kiadását, támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell. (11) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra e § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 140142. és 144. § másként nem rendelkezik.

[Az Áht. 52. § (3) és (4) bekezdéséhez] 79. § (1)651 A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az adatszolgáltatásban szereplő köztartozás, de legfeljebb a költségvetési támogatás kifizetésére irányuló átutalási megbízás összegét a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kedvezményezettenként és adónemenként - ha valamennyi köztartozásra nem biztosít fedezetet adónemenként, a fennálló köztartozás arányaiban - utalja át az állami adóhatóságnak. A kedvezményezettet a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül.

649

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2). Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 5. 650

Megállapította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 28. § (2). Hatályos: 2013. III. 12-től. Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 6. 651



(2)652 Ha az Áht. 52. § (4) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, és a fenntartó előzetesen benyújtott kérelme alapján a fejezetet irányító szerv vezetője a Kincstárnak - legkésőbb a költségvetési támogatás fenntartó részére történő folyósításának jogszabályban meghatározott határidejének leteltét megelőző 5. napig - úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek. A köztartozással terhelt nem állami intézmény fenntartókról a Kincstár a költségvetési támogatás folyósítását követő három munkanapon belül értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét. (3) A Kincstár által végzett köztartozás-vizsgálathoz a költségvetési támogatások kifizetésére irányuló átutalási megbízásokon a Kincstár által meghatározott jelölést kell alkalmazni. Az átutalási megbízás ilyen esetben csoportos megbízásként nem nyújtható be. (4) A költségvetési támogatás visszatartásáról a Kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kedvezményezettet. A visszatartás a kedvezményezett - a költségvetési támogatás megszerzése érdekében vállalt - kötelezettségeit nem érinti. (5) Ha a Kincstár által kiküldött tájékoztatás a kedvezményezett címének megváltozása vagy bármely más okból nem kézbesíthető, a Kincstár erről tájékoztatja a támogatót. (6) Az állami adóhatóság adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, melyet a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése tartalmaz.

[Az Áht. 53. § (1) bekezdéséhez] 80. § (1) A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről - ideértve a részletekben történő finanszírozás esetén az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott részbeszámolást, előleg biztosítása esetén az előleg elszámolásáról szóló beszámolót (a továbbiakban együtt: részbeszámoló) is - jogszabályban, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig készít el az Áht. 53. § (1) bekezdése szerinti beszámolót. (2) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén beszámoló alatt a költségvetési támogatásokkal kapcsolatban adott elszámolást kell érteni. (3) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás utófinanszírozás keretében történő kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló útján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előírt tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és - ha előírásra került - a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és - ha előírásra került - a saját forrás felhasználásáról. (4) A kedvezményezett a beszámolóban külön nyilatkozik arról, hogy a feltüntetett költségek kifizetése előtt azok jogosságáról és összegszerűségéről - ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes kifizetés előtt ezen felül az ellenszolgáltatás teljesítéséről is előzetesen meggyőződött. Nyilatkozat hiányában a beszámoló nem fogadható el. (5) A kedvezményezett kizárólag a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartam alatt felmerült, és a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket szerepeltetheti a részbeszámolóban, beszámolóban. A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolni kell a százezer forint értékhatárt meghaladó számlák másolatát, vagy egyéb, a támogató által a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott, a gazdasági eseményt igazoló dokumentum másolatát. 652

Megállapította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2013. VIII. 19-től. 202


(6) A részbeszámoló, beszámoló elfogadásáról, az esetleg jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet. 81. § (1) Ha jogszabály vagy a támogatói okirat, támogatási szerződés a kedvezményezett részbeszámolási kötelezettségét is előírja, annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogatás folyósítója - ha a támogatás folyósítója nem azonos a támogatóval, a támogató értesítése alapján - a költségvetési támogatás folyósítását felfüggeszti, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére.

[Az Áht. 53. § (2) bekezdéséhez] 82. § A támogató jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik: a) a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított három hónapon - jogszabályban meghatározott esetben nyolc hónapon - belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a költségvetési támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki, b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor, c) a 76. § (1) bekezdésében meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására, d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, e) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználását nem lehet ellenőrizni, f) a kedvezményezett a 72. § alapján adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja, g) a kedvezményezett a 81. § (2) bekezdése szerinti határidőig sem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a részbeszámolási, beszámolási kötelezettségét, vagy h) a biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy a biztosíték értéke csökkenésének megfelelő további biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik. 83. § (1) Ha a 82. § a), c), d), f) vagy h) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, más adataiban, vagy a költségvetési támogatás egyéb - a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett, vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített - feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak. A bejelentést követően a támogató jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetési támogatás feltételeinek módosítására, jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, vagy más eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket. 203 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetési támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet. (3) A támogatói okirat vagy a támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítására. (4) Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetési támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt a Nemzeti Kulturális Alapból biztosított költségvetési támogatások esetén, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetési támogatás összege a hárommillió forintot nem éri el, és nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét. 84. § (1)653 Az Áht. 53. § (2) bekezdése szerinti esetben a Ptk. szerinti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja, a késedelmi kamat számításának kezdő időpontja a kötelezett késedelembe esésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. (2) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetési támogatás részleges - a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű - visszafizetését. Ilyen esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Áht. 53. § (2) bekezdése szerint köteles visszafizetni. (3)654 Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkörében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes. (4) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a kedvezményezettnek a döntés, értesítés, fizetési felszólítás kézhezvételét követő tizenöt nap áll rendelkezésére a visszafizetési kötelezettség teljesítésére. A visszafizetési kötelezettséget az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt, azt a költségvetési évben teljesített kötelezettség esetén kiadáscsökkentő, a költségvetési éven túl teljesített kötelezettség esetén bevételnövelő tételként kell nyilvántartani. (4a)655 A 78. § (5a) és (9a) bekezdése szerinti költségvetési támogatás esetén a támogató külön döntése nélkül is köteles a kedvezményezett a számára kifizetett költségvetési támogatást visszafizetni, ha annak a támogatott tevékenységgel összefüggő felhasználásáról a részére történő kifizetést követő harminc napon belül nem gondoskodott. E bekezdés alkalmazásában nem minősül a költségvetési támogatás támogatott tevékenységgel összefüggő felhasználásának annak betétként történő elhelyezése, kamatozó értékpapír vásárlására fordítása vagy más befektetési célú hasznosítása. Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét a költségvetési támogatás felhasználására rendelkezésére álló határidőn belül nem teljesíti, a költségvetési támogatás részére történő folyósításának napjától a felhasználása vagy visszafizetése napjáig a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti mértékű kamatot fizet. 653


654


655

Beiktatta: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2013. I. 1-től. Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 11. 204 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(4b)656 Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatást a (4a) bekezdés szabályai szerint visszafizeti, a kedvezményezett által korábban benyújtott és a támogató által elfogadott költségtervet módosítani kell. A visszafizetett költségvetési támogatás a módosított költségtervben foglaltak szerint bocsátható ismételten a kedvezményezett rendelkezésére. (5) Ha a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 67. §-a alapján a kormányzati ellenőrzési szerv érvényesíti, a visszafizetett összeget a központi költségvetés Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni. (6) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni. (7) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell érvényesíteni. (8) A visszafizetési kötelezettség érvényesítése a 77. §-ban foglaltak szerint kikötött biztosíték érvényesítésével történik, ha a (4) bekezdés szerint megküldött értesítésben foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére sem került sor. (9) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzatátcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás költségvetési évben történő visszafizetés alatt a költségvetési támogatást biztosító előirányzat javára történő előirányzat-átcsoportosítást kell érteni. (10) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra e § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 104107. § másként nem rendelkezik.

[Az Áht. 54. §-ához] 85. § A támogatási igény jogosságát, a költségvetési támogatás és - ha előírásra került - a saját forrás felhasználását a jogszabályban, pályázati kiírásban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor.

[Az Áht. 55. §-ához] 86. § A támogató a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett utolsó beszámolójának, kifizetési igénylésének támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni. 87. § (1) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon - ha az a kedvezményezett tulajdonába vagy vagyonkezelésébe kerül - jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe - részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé -, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén - e jogviszony fennállásának idejére - a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen. (2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése.

656



88. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított, vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve, ha a kedvezményezett a) az előzetesen felszámított, vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult, vagy b) - ha a támogatott tevékenység valamely áru, vagy szolgáltatás további felhasználásával, értékesítésével jár - a kedvezményezett az adóterhet áthárította. (2) A kedvezményezett a támogatott tevékenységgel kapcsolatban nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt feltételekről. (3) Ha a kedvezményezett a jogállása változása miatt, vagy más okból a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére a költségvetési támogatás felhasználása során a) a fizetendő adójából rá áthárított, vagy az általa megállapított adót levonta, vagy b) a keletkező adóterhet másra áthárította, a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetési támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni. 89. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetési támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e rendelet alapján meg küldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)-(10) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. (3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. (4) Ha a küldemény a postai kézbesítés második megkísérlését követően is „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a posta által visszaküldött küldemény visszafordításának napját kell a kézbesítés napjának tekinteni. (5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja. (6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. (7) Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. (8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik. (9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. (10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. 90. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal államháztartáson kívüli kedvezményezettnek pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a fejezetet irányító szerv vezetőjénél kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás véleménye szerint jogszabálysértő. (2) A kifogás benyújtására a pályázati kiírásban a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül írásban van lehetőség. 206 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(3) Ha a költségvetési támogatás biztosítására lebonyolító szerven keresztül kerül sor, a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a kifogást a lebonyolító szervhez nyújtja be, amely azt a kifogás kézhezvételétől számított öt napon belül - a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal együtt - a fejezetet irányító szerv vezetőjének továbbítja. (4) A kifogás tartalmazza a) a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét, b) a kifogással érintett pályázat vagy támogatói okirat, támogatási szerződés azonosításához szükséges adatokat, c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását, d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel megsértett jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését, és e)657 nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kifogást tevő aláírását. (5) A kifogás kivizsgálásában - a fejezetet irányító szerv vezetője kivételével - nem vehet részt az, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett. (6) Az elkésett, a kifogás benyújtására nem jogosult személytől származó, a korábbival azonos tartalmú és az elbírálásra alkalmatlan kifogást a fejezetet irányító szerv vezetője elutasítja, és erről az elutasítás indokainak megjelölésével a kifogást tevőt írásban értesíti. (7) A fejezetet irányító szerv vezetője a kifogást annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - érdemben elbírálja. (8) Ha a kifogás alapos, a fejezetet irányító szerv vezetője elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedést, egyébként azt elutasítja, és döntéséről - elutasítás esetén az elutasítás indokainak megjelölésével - a kifogást tevőt írásban értesíti. (9) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatással kapcsolatos kifogás benyújtására, annak elbírálási rendjére az e költségvetési támogatásokat szabályozó jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

[Az Áht. 56. §-ához] 91. § A 3. mellékletben megjelölt előirányzatok (a továbbiakban: azonos célú előirányzatok) felhasználása során - az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai kivételével, a Területi Együttműködés előirányzatra külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel - a 66-90. § rendelkezéseit a 92-99. §-ban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni. 92. § (1) A fejezetet irányító szerv a költségvetési tervezés keretében a) javaslatot készít az azonos célú előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának mértékére, a költségvetési támogatások arányára, továbbá kidolgozza annak az azonos célú előirányzat kezelő szervének feladatai végrehajtásához szükséges szabályokat, és b) kidolgozza az azonos célú előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a támogatási konstrukciók tervezetét, ennek során alkalmazza a 37/2011. Korm. rendeletben, vagy a 4/2009. Korm. rendeletben meghatározott eljárási rendet, és ezekhez a támogatási konstrukción belül külön szabályokat rendel vagy külön támogatási konstrukció tervezeteket készít. (2) Az azonos célú előirányzat kezelő szerve a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére a)658 az azonos célú előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, költségvetési támogatásként való felhasználásának összegére, mértékére, a kedvezményezetteknek biztosítható költségvetési támogatás arányára vonatkozó javaslatot, 657


658



b) a támogatási konstrukciók tervezetének teljes körű dokumentációját, és c) a 37/2011. Korm. rendelet által előírt esetekben a nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyó véleményét - az agrártámogatások esetén a 4/2009. Korm. rendelet alapján történő jóváhagyást -, vagy az azonos célú előirányzat kezelő szervének jogszabályi hivatkozással alátámasztott nyilatkozatát arról, hogy az adott támogatási konstrukció mentesül a 37/2011. Korm. rendelet vagy a 4/2009. Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól. (3) A támogatási konstrukció tervezetét a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyűjtésre vonatkozó megfelelőségét vizsgálja, amelyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet jóváhagyó állásfoglalása pályázati kiírás esetén jóváhagyása -, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozata esetén a Kincstár a beérkezést követő tíz munkanapon belül regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerben, és erről tájékoztatja a támogatási konstrukció bejelentőjét. (4) A Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben nyilvántartja az e rendelet alapján bejelentett csekély összegű támogatásokat kedvezményezettenként. (5) A Kincstár a döntés-előkészítés folyamatában adatot szolgáltat a monitoring rendszerben regisztrált adatokról az e rendeletben meghatározott jogosultak részére. Az azonos célú előirányzatok kezelő szervei a támogatási konstrukció regisztrálása után hozzáférnek a támogatás igénylőinek a monitoring rendszerben regisztrált adataihoz. (6)659 Az azonos célú előirányzat kezelő szerve és a 66. § (1) bekezdése szerint bejelentett támogatási konstrukció kezelő szerve a jóváhagyott költségvetési támogatásról a támogatási döntést követő tíz munkanapon belül adatot szolgáltat a Kincstárnak. Több azonos célú előirányzat forrásaira benyújtott pályázat esetén a támogató döntéséről a többi érintett azonos célú előirányzat kezelő szervét is tájékoztatja. (7) Ha a (6) bekezdés szerint megadott adatokban módosulás történik, a támogatási döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, erről öt munkanapon belül értesíteni kell a Kincstárt. (8)660 A regisztrált adatok egyeztetése céljából a Kincstár évente június 30-ig adatot szolgáltat a monitoring rendszerben feldolgozott információkról az azonos célú előirányzat kezelő szerveinek és a 66. § (1) bekezdése szerint bejelentett támogatási konstrukciók kezelő szerveinek, amelyek július 31-ig aktualizálják az általuk szolgáltatott adatok körét. (9) A költségvetési támogatás folyósításáról minden évben legalább egyszer, a (8) bekezdésében meghatározott időpontnak megfelelően elektronikus úton értesíteni kell a Kincstárt. (10) A támogatás folyósítója a költségvetési támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha az azonos célú előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a (2) és (6)-(9) bekezdés szerinti adatokat. (11) Ha a Kincstár észleli, vagy a költségvetési támogatás folyósításának folyamatában valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetési támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatói okiratokban, támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a költségvetési támogatást biztosító azonos célú előirányzatok kezelő szerveit. A költségvetési támogatások halmozódásáról a Kincstár a monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében adatot szolgáltat. 93. § (1) Az európai uniós források felhasználása során - a technikai segítségnyújtás, a Végrehajtási Operatív Program, a nagyprojektek és a kiemelt projekt eljárásrend kivételével költségvetési támogatás pályázati úton vagy jogszabályi felhívás alapján adható. (2) Az azonos célú előirányzat kezelő szervének az érintett azonos célú előirányzatok kezelő szerveivel egyeztetve biztosítania kell, hogy azok felhasználásának szabályozása, a pályázati felhívások tartalma és közzététele összehangoltan történjék. 659


660

Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 13. 208


(3) Azonos célra eltérő feltételekkel több pályázati felhívás nem jelentethető meg. 94. § (1)661 Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaira az a helyi önkormányzat - ideértve a társulást és a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 16. pontja szerint létrehozott konzorciumot is -, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt előírt határidőig 662 a) a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4. és 13. cikkét, b) az ivóvízkezeléssel kapcsolatban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 1998. november 3-i a 98/83/EK tanácsi irányelvet, valamint c) a hulladékkezeléssel kapcsolatban a hulladékokról szóló 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályban előírt kötelezettségeket 2012. január 1-jéig nem teljesítette, a teljesítésre irányuló beruházások nincsenek folyamatban, vagy a teljesítés érdekében nem nyújtott be pályázatot. (2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azzal a helyi önkormányzattal szemben, aki 2012. január 2-át követően a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti uniós jogi aktust átültető jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem teljesítette, de jogszabály által előírt kötelező feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy c) az a) és b) pontban meghatározott okon túl nyújt be pályázatot, és van a b) pont szerinti olyan pályázata, amelynek tekintetében ca) egyfordulós pályáztatás esetén már érvényes támogatási döntés született, vagy cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták. (3) A (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határidőig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határidő között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósított költségvetési támogatások - a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel - felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig. 95. § (1) Több azonos célú előirányzat együttes támogatására azonos évben benyújtott támogatási igény esetén a támogatási igényeket kizárólag azon azonos célú előirányzat kezelő szervéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást kérik. Több azonos összegű támogatási igény esetén az ezekkel érintett azonos célú előirányzatok bármelyik kezelő szervéhez benyújtható a támogatási igény. A támogatási igénynek az abban megjelölt azonos célú előirányzatok kezelő szervei részére történő haladéktalan meg küldéséért annak az azonos célú előirányzatnak a kezelő szerve felelős, amelynek terhére az igénylést benyújtották. (2) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az egyes támogatási igények tekintetében a támogatási döntéseket az érintett azonos célú előirányzatok kezelő szervei közösen vagy külön-külön - az adott azonos célú előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint - is meghozhatják. Ez utóbbi esetben kötelesek egymást tájékoztatni a meghozott döntésekről. (3) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az azonos célú előirányzatok kezelő szervei külön-külön adnak ki támogatói okiratot vagy kötnek támogatási szerződést a kedvezményezettel, de egymással összehangoltan ellenőrzik a támogatott 661


662

Módosította: 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet 3. §. 209


tevékenység megvalósulását és a költségvetési támogatások felhasználását, továbbá az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságokról egymást tájékoztatják. (4) Ugyanazon támogatott tevékenységhez költségvetési támogatás egy azonos célú előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg, ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik. A 92. § (1) bekezdése szerinti szabályozás rendkívüli méltánylást érdemlő, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötést követően kialakuló, korábban nem látható ok miatt bekövetkező esetekre ettől eltérő szabályokat állapíthat meg. (5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként a 76. § (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt feltételek teljesülését kell csak vizsgálni. 96. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása - a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, valamint a vissza nem térítendő költségvetési támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. (2) Támogatási előleg indokolt esetben, eltérő jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben - amely nem haladhatja meg a költségvetési támogatás 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot a - (9) bekezdés szerinti ütemezésben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat, támogatási szerződés is tartalmazza. A természetbeni telephelyjuttatás vagy vissza nem térítendő költségvetési támogatásból épített vagy vásárolt telek, épület esetén a telephely vagy az ingatlan előlegként értelmezhető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, vagy a telephely (telek, illetve telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendő költségvetési támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás forgóeszközhitellel és készletekkel csökkentett értékének 15%-át, csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át. (3) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenység esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti utófinanszírozás esetén - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a pályázati felhívásban és a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a pályázati felhívásban ismertetni kell. Az előleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az előleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (2) bekezdésben szereplő összeghatártól az irányító hatóság vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével eltérhet. Az előleg több részletben történő folyósítása esetén a (2) bekezdésben szereplő százalékos mérték és összeghatár az előleg teljes összegére értendő. (4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az előlegnyújtás és a költségvetési támogatás kifizetése során a) az előleget vagy annak első részletét a kedvezményezett előleg igénylési kérelemének beérkezésétől számított tizenöt napon belül folyósítani kell, b) az előleg több részletben történő folyósítása esetén az előleg - első részletének folyósítását követően - fennmaradó részét a támogatott tevékenység elindítását követően lehet igényelni, ha a megvalósítás költségeinek időbeli felmerülése ezt indokolttá teszi, c) a kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatás folyósítójához az előleg vagy annak első részlete kifizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény - így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai - a költségvetési támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja, d)663 időközi kifizetést a támogatás folyósítója a felmerült, vagy - ha a pályázati felhívás és a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat arra lehetőséget biztosít - átalány alapon 663

Megállapította: 242/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től. 210


elszámolt költségekhez igazodva, teljesítés- és - a derogációs kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, önkormányzati kedvezményezett által megvalósítandó projektek, valamint az egyéb közszféra szervezetek által megvalósítandó, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi döntése szerinti projektek kivételével - forrásarányosan teljesít, e) a kedvezményezett időközi kifizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számla, illetve egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint a követelés kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot, azzal, hogy az irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítő is benyújtható, f) az időközi kifizetésnek nem feltétele a folyósított előleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás, g) záróegyenleg-fizetést a támogatás folyósítója a ténylegesen felmerült, elszámolható, vagy - ha a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít - átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva teljesít, h) a kedvezményezett a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles benyújtani kérelmet a záróegyenleg-fizetésre, amihez mellékelni kell a támogatott tevékenység megvalósításának előrehaladásáról szóló záró projekt előrehaladási jelentést és a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint az azok kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, az előleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve, és i) ha a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, egyes költségek a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott mértékig - a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett - átalány alapon is elszámolhatóak, j)664 a derogációs kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményezett által megvalósítandó projektek, valamint az egyéb közszféra szervezetek által megvalósítandó, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi döntése szerinti projektekre vonatkozó időközi kifizetést a támogatás folyósítója a d) pontban foglaltak szerint teljesíti, azzal az eltéréssel, hogy a projekt támogatástartalma az önerő arányos hozzárendelése nélkül is kifizethető, azzal, hogy a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban meghatározott finanszírozási arányt a záró kifizetésig helyre kell állítania a kedvezményezettnek. (5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti időközi kifizetés akkor folyósítható, ha a támogató a kedvezményezett kifizetési igénylését elfogadta. (6)665 Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága - a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti szállítói finanszírozás esetén - előleget nyújthat a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet szerinti közszféra szervezet kedvezményezettek számára, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek. Az előleg legfeljebb a keletkező fizetendő adó mértékéig terjedhet. A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az e bekezdés szerinti általános forgalmi adó előleget az adóval érintett számla elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni. A támogató az előleget tizenöt napon belül folyósítja. Az általános forgalmi adó előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az Art. ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül a támogató felé elszámolni. (7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a belföldi természetes személynek, valamint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére az odaítélt költségvetési támogatás összegének 50%-áig, de legfeljebb háromszázmillió forintig támogatási előleg nyújtható, ha a költségvetési támogatás folyósítására még nem került sor.

664

Beiktatta: 242/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

665

Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 8. 211


(8) Előleg igénybevétele esetén - a (4) és (6) bekezdés szerinti kivétellel - a költségvetési támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás, valamint egyéb források adott évi ütemezés szerinti összegét - a 92. § (1) bekezdése szerinti szabályozásban meghatározott módon - igazoltan felhasználta, az előleggel elszámolt, és az elszámolás elfogadásáról a támogató írásban értesítette. (9) A kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 1. pont d) alpontjában meghatározott tevékenység támogatása esetén a (2) bekezdés szerinti mértékű előleg - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a támogatott tevékenység megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, időarányos saját forrással történő elszámolást követően. A költségvetési támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Központi költségvetési szerv részére a 75%-os előleggel történt elszámolást követően a fennmaradó összeg előlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszarendezéséről. (10)666 A Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében finanszírozott támogatott tevékenységek esetén az előleg mértéke a) legfeljebb a megítélt költségvetési támogatás 50%-a, b) az a) pontban foglaltaktól eltérően az Ösztöndíjak program, a Kétoldalú kutatási együttműködés program, a Kétoldalú kapcsolatok alapjai és kis projekt alapok esetében a megítélt támogatás 90%-a, c) a finanszírozó országok jóváhagyása esetén az a) és b) pontban meghatározott mértéket meghaladó lehet. (11) Az Európai Unió strukturális alapjaiból és a központi költségvetésből, továbbá az Önkormányzati Önerő Alapból együttesen elnyert költségvetési támogatással megvalósított támogatott tevékenységek esetében a költségvetési támogatás utalás előtti ellenőrzését a Kincstár a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi. (12) Ha eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozott támogatott tevékenység részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, a (2)-(4) bekezdésben szereplő feltételektől olyan mértékben lehet eltérni, hogy a támogatott tevékenység új finanszírozási feltételei a hatályos támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetően megegyezzenek. (13)667 A Szolidaritás és migrációs áramlások igazgatása Általános Program keretében megítélhető költségvetési támogatások esetén előleg részletekben - de maximum három részletben - nyújtható. Az első előlegrészlet legmagasabb mértéke a költségvetési támogatás összegének 37,5%-a, az ezt követő két előlegrészlet legmagasabb mértéke 25%-a, illetve 22,5%-a azzal, hogy a költségvetési támogatás fennmaradó része csak az előlegrészletekkel való teljes elszámolás után biztosítható. Költségvetési szerv részére a tizenöt millió forint alatti költségvetési támogatás teljes összege előlegként folyósítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő teljesítés esetén a fejezetet irányító szervnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszafizetéséről. (14) Nem nyújtható előleg a kedvezményezett számára, ha a költségvetési támogatás kifizetésére utófinanszírozással, a projekt megvalósítását követően, egy összegben kerül sor. 97. § Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás visszafizetési kötelezettségének szabálytalanság miatti megállapítása, vagy az Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére szabálytalanság miatti közvetlen levonás érvényesítése esetén a visszafizetést, visszapótlást a szabálytalanul felhasznált forrást biztosító előirányzattal azonos fejezet - a felhasznált költségvetési támogatás céljával 666


667



megegyező célú - előirányzatairól, a szükséges mértékű szabad előirányzat hiánya esetén a Kormány által meghatározott más előirányzatról kell teljesíteni. Ha a szabálytalansággal érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre kerül, azt a korábbi visszafizetést, visszapótlást biztosító előirányzat javára kell elszámolni. 98. § (1) Ha a fejlesztési célú költségvetési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától - a Ptk. szerinti szerződést biztosító mellékkötelezettség jogcímek kivételével - bevételhez jut, az arra jutó arányos költségvetési támogatást vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti beruházásra több jogcímen biztosítanak költségvetési támogatást, a beruházás átlagos támogatási intenzitása arányában kell visszafizetni a pótlólagos bevételre jutó költségvetési támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az erről szóló adatszolgáltatást beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül küldi meg a Kincstárnak. (3) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megillető összeget a (2) bekezdés szerinti határidőt követő harminc napon belül visszafizeti. (4) Ha a visszafizetési kötelezettséget határidőig nem teljesítik, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást - a (2) bekezdés szerinti határidőtől a visszafizetés napjáig számított jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni. 99. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént. (2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült. 100. § (1)668 A Széchenyi Kártya Program keretében a vállalkozásoknak nyújtott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás és kezességi díjtámogatás a (2)-(5) bekezdés szerint folyósítható. (2)669 Az (1) bekezdés szerinti támogatás a támogatás igénylőjének azonosító adatait tartalmazó hiteligénylő lap kitöltésével igényelhető. Az igénylőlaphoz a 72. § (2) bekezdés b)d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot kell csatolni. (3) A Széchenyi Kártya Program forrását biztosító előirányzat kezelő szerve a monitoring rendszerben regisztrált adatokhoz, a támogatási döntésekhez és azok módosulásaihoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeit a Kincstár részére a 92. § (2), (6) és (8) bekezdése szerint adatszolgáltatással teljesíti. (4)670 A támogatási igény elfogadása esetén a támogató költségvetési támogatást biztosít a kedvezményezettnek. (5)671 A Széchenyi Kártya Programra nem kell alkalmazni e rendelet 70. §-át, 71. §-át, 73. §-át, 78. § (6) bekezdését, 79. §-át, 80. §-át, továbbá a 77. § szerinti biztosítékot nem kell kikötni. 668


669


670

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) 11., 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 9. 213 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

100/A. §672 E fejezetet a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek hitelezésének elősegítése érdekében a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott kezességi díjtámogatásra a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kezességi díjtámogatás igényléséhez a támogatás igénylője a 72. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot csatol, b) a kezességi díjtámogatásoknak a monitoring rendszerben nyilvántartott adatokkal, a támogatási döntéssel és azok módosulásaival kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget a Kincstár részére a 92. § (2), (6) és (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatással kell teljesíteni, c) a kezességi díjtámogatásra nem kell alkalmazni a 70. §-t, a 71. §-t, a 73. §-t, a 78. § (6) bekezdését, a 79. §-t, a 80. §-t és nem kell a 77. § szerinti biztosítékot kikötni.

VII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERÉNEK TÁMOGATÁSA [Az Áht. 57-57/B. §-ához]673 101. §674 (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által igényelhető feladatmutatók szerint járó támogatásra való jogosultsági feltételeiről és az igénylés lebonyolításának rendjéről az államháztartásért felelős miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a Kincstár útján - a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot értesíti. (2) Az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és a feladatkörében érintett ágazati miniszterrel együttműködve a központi költségvetésről szóló törvény alapján a Kincstár útján értesítőt bocsát ki. Az értesítő alapján a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat kiegészítő adatszolgáltatást nyújt be a Kincstárhoz, ha a) a feladatmutatók szerint járó támogatások központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igénybevételi szabályai eltérnek az (1) bekezdés szerinti igénylés feltételeitől, vagy b) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat számára megállapított feladatmutatók szerint járó támogatás a felelősségi körén kívül eső ok miatt különbözik a központi költségvetésről szóló törvény alapján járó összegtől. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény bekövetkezését a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat - a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt - írásban bejelenti a Kincstárnak. A Kincstár a bejelentést felülvizsgálja, a kézhezvételét követő tizenöt napon belül visszaigazolja, és értesíti a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a számára megállapított feladatmutató alapján járó támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és körön kívüli átadását a költségvetési év során legfeljebb három alkalommal kezdeményezheti, a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint. (5)675 A Kincstár az (1) bekezdés, a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés alapján benyújtott kérelmet a kérelem benyújtásától számított öt napon belül szabályszerűségi és 671


672

Beiktatta: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2013. VIII. 19-től.

673


674


675

Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 14. 214


formai szempontból megvizsgálja és szükség esetén - legfeljebb öt napos határidő kitűzésével - a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot hiánypótlásra, módosításra hívja fel. A Kincstár az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat, illetve intézmény átadásához kapcsolódó hiánytalan kérelmet a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. (6)676 Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása esetén az igénylés, az igénybevétel évközi felülvizsgálata és a kamat megállapítása a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok szerint történik. 102. § (1)677 A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásról az igénylés évében történő lemondás esetén a költségvetési támogatás módosítására irányuló kérelmet a Kincstárnak kell megküldeni. A kérelemhez csatolni kell a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást, kivéve a) a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatásokról történő lemondás esetén, vagy b) ha a kötelezett a lemondással egyidejűleg részletfizetés iránti kérelmet nyújt be. (2) A Kincstár a benyújtott kérelmet öt napon belül formai szempontból megvizsgálja és szükség esetén - legfeljebb öt napos határidő kitűzésével - a benyújtót hiánypótlásra, módosításra hívja fel. A Kincstár a kérelmet a beérkezést, hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. (3) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelmet - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - harminc napon belül, a Kincstáron keresztül igazolja vissza. (4)678 A tárgyév november 30-a után benyújtott kérelmekben szereplő módosítási igény nem kerül átvezetésére. A kérelem benyújtója az éves költségvetési beszámolójában visszafizetési kötelezettségként köteles kimutatni a kérelemben szereplő összeget. 103. §679 (1) A társulás által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatást az intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat igényelheti. A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata. (2) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások igénylése, a folyósítás évében, vis maior támogatás esetén az igénylés évében történő módosítása papír alapon és elektronikus úton történik a következők szerint: 680 a)681 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások, továbbá a helyi önkormányzatokért felelős miniszter szabályozási jogkörébe tartozó költségvetési támogatások - az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása kivételével - igénylésére, igénylés évében történő módosítására a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által - az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a Kincstár útján - kiadott információs rendszert,

676


677


678


679


680


681



b)682 az a) pontban nem nevesített költségvetési támogatások és az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésének igénylésére, igénylés évében történő módosítására, a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása igénylésére a Kincstár által működtetett rendszert kell használni. 104. §683 (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a)684 a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatásoknak a folyósítás évében történő módosításából származó fizetési kötelezettségét aa) a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások esetén az annak során történt elszámolással, ab) egyéb esetben a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, b)685 az elszámolás, az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés során keletkező fizetési kötelezettségét, illetve az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti esetben biztosított részletfizetés esetén a fizetési kötelezettségnek a költségvetési támogatás igénylésének évét követő évére eső részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, és c) a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel teljesíti. (1a)686 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az Áht. 59. § (3) bekezdése szerint megállapított lemondási kötelezettségnek a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül, a 102. § szerint tesz eleget. Ha a 102. § (1) bekezdés b) pontja szerinti részletfizetés iránti kérelmet a Kincstár elutasítja, a visszafizetési kötelezettséget a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az elutasításról szóló döntés kézhezvételét követő három munkanapon belül teljesíti, a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás kivételével. (2)687 A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások Áht. 57. § (4) bekezdése szerinti elszámolása alapján a központi költségvetést megillető összeget a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz történő benyújtására az államháztartási számviteli kormányrendelet által előírt benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül kell megfizetni. A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás kiutalásáról a Kincstár legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-éig gondoskodik. (3) Ha az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata során az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérés keletkezik a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget a Kincstár felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől vagy a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül fizeti meg. A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívás megérkezésétől, a határozat jogerőre emelkedésétől vagy a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén készített jegyzőkönyv átadásától számított tizenöt napon belül utalja át. 682


683


684


685


686

Beiktatta: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 13. § (1). Hatályos: 2013. VIII. 19-től.

687

Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 16. 216


(4)688 A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során a) a b)-d) pontban foglaltak kivételével a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások egyenlegét, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése összegének egyenlegét, c) a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása összegének egyenlegét, d) a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása összegének egyenlegét és e) a költségvetési támogatások összegét jogcímenként kell figyelembe venni. (5) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át. (6)689 Az Áht. 57/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem a) az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettség esetén április 30-áig, b) a 102. § (1) bekezdése szerinti lemondás esetén a lemondás benyújtásával egyidejűleg, c) az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálati eljárás során ca) felhívás elfogadása esetén a felhívás elfogadásától számított tizenöt napon belül, cb) határozat hozatala esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, cc) a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén a jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő. A határidő elmulasztása jogvesztő. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli a 105. § (4) bekezdése és 106. § (1) bekezdése szerinti kamat. (7)690 Az Áht. 57/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár abban az esetben nyújtja be, ha a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylés évében történő módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott határidő leteltét, b) az elszámoláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a (2) bekezdésben megjelölt határidő leteltét, vagy c) az elszámolás felülvizsgálatához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a felhívás elfogadását, illetve a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül, illetve az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét a határozat kézhezvételét követő hatvan napon belül a kötelezett nem teljesítette. 105. § (1)691 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogosulatlanul igényelt feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatás teljes összege után, ha az igényelt támogatás legalább 3%-kal meghaladja a jogszerűen igénybe vehető támogatás mértékét. Az igénybevételi kamat mértéke, ha a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatás

688

Megállapította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2013. VIII. 19-től.

689


690


691



a) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott első időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat 25%-a, b) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott második időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat 50%-a, c) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott harmadik időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat, vagy d) igénylőjének év végi elszámolása során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogosulatlan igénybevételt a Kincstár az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat során vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese. (2)692 A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat-, illetve intézmény átadásához kapcsolódó lemondást kamatfizetési kötelezettség nem terheli. (3) Ha a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az (1) bekezdés szerinti kamat 50%-át kell megfizetni. (4)693 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 104. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott egyenleggel kapcsolatban késedelmi kamat fizetésére kötelezett a) az éves költségvetési beszámolójában kimutatott visszafizetési kötelezettség összege után, ha azt a beszámoló Kincstárhoz történő benyújtási határidejének leteltét követő tizenöt napon belül nem teljesíti, és b) az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat keretében megállapított, illetve az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után. (5) A késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdő napja államháztartási számviteli kormányrendelet által az éves költségvetési beszámoló Kincstárhoz történő benyújtására előírt határidőt követő 16. nap, zárónapja a teljesítés napja. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. (6)694 106. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből folyósított, jogtalanul igénybe vett költségvetési támogatás összege után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot kell megfizetni. (2)695 A jogosulatlan igénybevétel kezdő napja a költségvetési támogatásnak a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláján történő jóváírás napja. Ha a költségvetési támogatás átutalása több részletben történt, a jogosulatlan igénybevétel kezdőnapja vagy kezdőnapjai a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet vagy részletek fizetési számlán történő jóváírása napjával azonos azzal, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni. (3)696 A jogosulatlan igénybevétel utolsó napja a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében az a nap, amelyen a fizetési kötelezettség a nettó finanszírozás során elszámolásra kerül, a nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében pedig a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének napja.

692


693


694


695


696



107. § (1)697 A 105. és 106. § alkalmazásában jegybanki alapkamaton, ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatát, b) az igénybevétel évét követően tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát kell érteni. (2)698 A 105. § (1) bekezdése szerinti igénybevételi kamat összegét a Kincstár állapítja meg. Az igénybevételi kamat összegéről és annak kiszámítása módjáról, ha az igénybevételi kamat a) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójában szereplő adatok alapján keletkezik, az éves költségvetési beszámoló elkészítését követő tizenöt napon belül, b) az Áht. 60. §-a alapján folytatott felülvizsgálat során keletkezik vagy a felülvizsgálat következtében módosul az a) pont szerint keletkezett kamatösszeg, az Áht. 60. § (10) bekezdésében meghatározott határozatban vagy az Áht. 60. § (6) bekezdésében meghatározott felhívás elfogadását követő tizenöt napon belül értesíti a kamatfizetésre kötelezettet. (3) A kamatfizetésre kötelezett állapítja meg a 105. § (4) bekezdése és a 106. § (1) bekezdése szerinti kamat összegét, amelyet a Kincstár felülvizsgál. Ha a Kincstár a megállapított összeget vitatja, a kamatfizetésre kötelezettet felhívja a megállapított kamat módosítására.

[Az Áht. 58. §-ához]699 108. §700 (1) Az Áht. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön ellenőrzés lefolytatására. (2) Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is. (3) A Kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetésének és az eltérés jogszerűsége igazolásának módját a Kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dolgozza ki és teszi közzé a Kincstár honlapján. (4) Az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti határozatot úgy kell meghozni, hogy azt a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a soron következő mutatószám módosítás, illetve az elszámolás elkészítési határidejének letelte előtt kézhez kapja. 109. §701 (1) Ha az Áht. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzésre helyszíni ellenőrzés keretében kerül sor, a Kincstár arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti, Kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során ad át vagy küld meg az ellenőrzöttnek. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként, c) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat, 697


698


699


700


701



d) a b) és c) pontban foglaltak közötti eltérés indokait, e) az ellenőrök nevét, aláírását és f) ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására, a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását.

[Az Áht. 59. §-ához]702 110. §703 (1) Az Áht. 59. § (1) és (2) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatására a 108. § (1)(3) bekezdését és a 109. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Kincstár az Áht. 59. § (1) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra - az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban meghatározott igénylési rendhez igazodóan legfeljebb nyolcnapos határidőt állapít meg. Ha a felhívás címzettje a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, és emiatt a támogatási igény az elbírálásra jogosult szervnek nem továbbítható, a támogatási igény dokumentációját - egy másolati példány megtartásával - az ok megjelölésével a Kincstár visszaküldi a benyújtónak. (3) A hiánypótlásra történő felhívás tartalmazza a) a felhívással érintett költségvetési támogatással kapcsolatosan benyújtott támogatási igény adatait, b) a hiánypótlás teljesítésének határidejét, c) a hiányok, módosítandó adatok, dokumentumok megjelölésével a hiánypótlásra való felhívást, d) az eltérés indokait, és e) a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást. (4) A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmazza: a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve a megállapított költségvetési támogatás összegét, c) a Kincstár által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve költségvetési támogatás összegét, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adataitól való eltérés indokait, d) az ellenőrök nevét, aláírását és e) - ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására - a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását. 111. § (1) Ha az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzésre helyszíni ellenőrzés keretében kerül sor, a Kincstár arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül, írásban lehet észrevételt tenni. (2) A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) az ellenőrök és a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását, és c) a 110. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Az ellenőrzöttnek a jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeit részletesen, jogcímenként alá kell támasztania. A beérkezett észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait a Kincstár felülvizsgálja, és azokat szükség esetén végzésében módosítja.

702


703



(4) Ha a vizsgálatra kizárólag a helyszínen kerül sor, elegendő az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti végzést meghozni, azzal, hogy a 110. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl annak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben foglaltakat.

[Az Áht. 60. § (1)-(6) bekezdéséhez] 112. §704 (1) Az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv alapján kell megszervezni. A munkatervet a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-ig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenőrzésének tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint a helyszíni vizsgálatba bevont főbb támogatások jogcímeit. (2) Az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálatot a Kincstár a felhívás Áht. 60. § (1) bekezdése szerinti határidőig történő kibocsátásával, vagy a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés ugyanezen határidőig történő megküldésével kezdi meg. (3)705 A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető pótlólagos támogatásokat, illetve az ellenőrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is. (4)706 Az Áht. 60. § (5) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv a 109. § (2) bekezdése, illetve a 110. § (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. (5)707 A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait - a helyszíni ellenőrzés időpontjától függően - az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívásban, (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben vagy (10) bekezdése szerinti határozatban kell szerepeltetni. (6)708 Az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívás tartalmazza a) a 109. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatokat, illetve a támogatások összegét, b) a 110. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat, c) az Állami Számvevőszék által a felhívás címzettje vonatkozásában megállapított, (3) bekezdés szerinti eltéréseket, d) az elszámolás módosítására és annak határidejére vonatkozó felhívást, és e) a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást. 113. § (1)709 A felhívás címzettje a felhívásra adott válaszában jogcímenként nyilatkozik az elszámolása módosításáról vagy eredeti elszámolása fenntartásáról. (2)710 Ha az Áht. 60. § (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor, a Kincstár a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek egy példányát megküldi a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy a Kincstár a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján a módosított adatokhoz képest eltérést nem állapított meg.

[Az Áht. 60. § (8) bekezdéséhez] 704


705


706


707


708


709


710



114. §711 (1)712 Az Áht. 60. § (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv tartalmazza a) a 109. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, b) a 112. § (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat, valamint c) a jegyzőkönyvben foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást. (2) A helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa érvényesíteni kívánt adatok jogszerűségét.

[Az Áht. 60. § (10) bekezdéséhez] 115. §713 Az Áht. 60. § (10) bekezdése szerinti határozatnak tartalmaznia kell a) a rendelkező részben aa) jogcímenként a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, és az általa visszafizetendő támogatások összegét, ab) a 105. § (1) bekezdése szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét, ac) a 105. § (4) bekezdése szerinti fizetendő késedelmi kamat mértékét és napi összegét, ad) a 106. § (1) bekezdése szerinti kamat mértékét és napi összegét, ae) az aa)-ad) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét, b) az indoklásban ba) jogcímenként a benyújtott elszámolás adataitól való eltéréseket, bb) jogcímenként a ba) alpont szerinti eltérés indokait, bc) az eltérés indokait, bd) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeiről kialakított véleményt, az észrevételek esetleges el nem fogadásának indokait, és be) az igénybevételi kamat, kiegészítő kamat fizetésének jogalapját, az ab)-ae) alpont szerinti kamatok alapját.

VIII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE [Az Áht. 71. § (1)-(3) bekezdéséhez] 116. §714 (1) Önkormányzati biztos megbízását a képviselő-testületnél a) a polgármester, b) a képviselő-testület pénzügyi bizottsága, c) a jegyző, d) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy e) a költségvetési szerv vezetője kezdeményezheti. (2) Önkormányzati biztosként a) az a magyar állampolgár bízható meg, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy jogász szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik arról, hogy az (5) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy 711


712


713


714



b) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság bízható meg, amelynek ágazati besorolása megfelel az önkormányzati biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és az önkormányzati biztosi tevékenységet az a) pontban előírt követelményeknek, valamint az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelő alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el. (3) Az önkormányzati biztost a (2) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé. (4) A képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntési jogát a pénzügyi bizottságára átruházhatja. (5) Nem lehet önkormányzati biztos az a személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki a) az adott költségvetési szerv foglalkoztatottja, b) a kijelölést megelőző három évben az adott költségvetési szerv foglalkoztatottja volt, c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző három évben az adott költségvetési szervnél, d) az Áht. 71. § (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett, vagy e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy más alkalmazottjának hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig. 117. §715 (1) Az önkormányzati biztossal a polgármester megbízási szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevél tartalmazza a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét, b) a megbízatás időtartamát, c) az önkormányzati biztos feladatait, jogkörét, és d) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését. (2) Az önkormányzati biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben a) a költségvetési szerv vezetőjétől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni, b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni, c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni, d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait, e) a kötelezettségvállalás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet, és f) szakértőt igénybe venni. (3) Az önkormányzati biztos köteles a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv tervezését, gazdálkodását, beszámolását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását, b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek, c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv működésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, amelyet a képviselő-testület fogad el, d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák, e) a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni az adóhatósággal, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,

715



f) kezdeményezni a d) és e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges előirányzatátcsoportosítást, g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, illetve gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre, h) - a költségvetési szervvel együttműködve - intézkedési tervet kidolgozni a gazdálkodás, a feladatellátás közép- és hosszabb távú ésszerűsítésére, ha a c) és d) pont szerinti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendők, és i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. (4) Az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta - munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül - beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni a költségvetési szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre. (5) Az önkormányzati biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést készít, amelyet - a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt - a képviselő-testület tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A képviselő-testületi ülésre a költségvetési szerv vezetőjét is meg kell hívni. (6) A polgármester a képviselő-testület által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről azok végrehajtásáig negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a polgármester vizsgálatot rendel el a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben. (8) A költségvetési szerv vezetője köteles az önkormányzati biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást, és b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. (9) Az önkormányzati biztos megbízásának megszüntetésére - a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt - akkor kerülhet sor, ha a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs, b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett az önkormányzati biztosra felróható okok miatt, vagy c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható. (10) A képviselő-testület a (6) bekezdés szerinti intézkedések eredménytelensége esetén a) a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben új önkormányzati biztos megbízásáról dönthet, vagy b) a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben intézkedést kezdeményezhet a költségvetési szerv tervezésének, gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv átalakítására, megszüntetésére. 118. §716 (1) Az önkormányzati biztos tevékenységével összefüggő valamennyi kiadás - az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve - a helyi önkormányzatot terheli. (2) Az önkormányzati biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság

716



követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi. 119. §717

IX. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE 120. §718 121. §719

[Az Áht. 78. § (2) bekezdéséhez] 122. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv likviditási terve a költségvetési szerv várható bevételeinek - ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is - alapul vételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat. (2)720 A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv likviditási tervére az (1) bekezdésben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyhó dekádokra történő lebontását nem kell elvégezni. (3) A likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni.

[Az Áht. 78. § (4) és (5) bekezdéséhez] 123. § (1) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt agrártámogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az Áht. 78. § (4) bekezdés a) pontja szerint, ha az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió évente december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre. (2) Az egységes területalapú támogatások megelőlegezésére igénybe vett összeg nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe vett összeg nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő hozzájárulás összegét. (3) Az Áht. 78. § (4) bekezdés a) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Ha a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése megelőlegezést tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a

717

A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 30. § (1) 2. Hatálytalan: 2013. VIII. 19-től. 718

A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) 12. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 719

A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) 13. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 720



vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani. (4) Az igénybe vett megelőlegezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Európai Uniótól, illetve a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti. (5) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból részben vagy egészben finanszírozott agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlára havonta átutalja. (6) Az Áht. 78. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. Az Áht. 78. § (4) bekezdés c) pontja szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani. (7) Az igénybe vett megelőlegezés összegét az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a befolyó költségvetési bevételekből és a társadalombiztosítás pénzügyi alapját nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti. (7a)721 Az Áht. 78. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megelőlegezés feltétele, hogy a kifizetés időpontjában a támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható európai uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre. A tervezett megelőlegezés igénybevételéről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére a költségvetési év január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet készít, amelyet a rendelkezésére álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizál. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a megelőlegezés igénybevételének ütemezését módosítani. (7b)722 Az igénybe vett megelőlegezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatási szerződés alapján számára kiutalt bevételeiből soron kívül törleszti. (8) Az Áht. 78. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kiutalható előleg az érintett egészségügyi szolgáltató utalási évre vonatkozó tizenkét havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a. A kiutalt előleg visszavonásáról az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.

[Az Áht. 79. § (4b) bekezdéséhez]723 123/A. §724 (1) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők. (2) A letéti számlán lebonyolított letéti pénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább tartalmazza a) a letét keletkezésének időpontját, b) a letét megnevezését, jogcímét, célját és összegét, c) a kedvezményezett nevét, címét, és d) a letét elrendelt kiutalásának időpontját vagy határidejét, a tényleges kiutalás időpontját. (3) Letéti számla nyitását a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére az államháztartásért felelős miniszter, 721

Beiktatta: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 31. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

722


723


724



b) az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén az irányító szerv, más esetben az államháztartásért felelős miniszter engedélyezi. (4) A letéti számla megnyitása akkor engedélyezhető, ha jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését vagy a költségvetési szerv intézményi ellátottai tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése válik szükségessé. (5) Az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv letéti számla vezetésére külön engedély nélkül jogosult. (6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti letéti számla kizárólag a Kincstárban vezethető.

[Az Áht. 79. §-ához] 124. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó pénzforgalom lebonyolítására a (2) bekezdésben és az Áht. 80. § (2) bekezdése alapján kiadott szabályzatában meghatározott fizetési számlákat vezet. (2) A Kincstár a felsőoktatási intézmények számára az Áht. 79. § (5) bekezdése szerinti bevételekből származó pénzforgalom kezelésére külön fizetési számlát vezet. (3) A Kincstár a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatába tartozó szervezetek államháztartáson kívüli bevételei kezelésére külön fizetési számlát vezet. 125. § (1)725 A Kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve a társulás megbízásából vezeti a központosított illetményszámfejtéssel összefüggő kifizetésekre szolgáló letéti számlát. (2) A Kincstár fizetési számlát vezet Igazgatóságonként a) a családtámogatások pénzbeli ellátásának, a fogyatékossági támogatások, és a vakok személyi járadéka kifizetésére, b)726 külön-külön a köznevelési, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás folyósítására, és c) a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a szociális foglalkoztatás, továbbá az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására. (3) A (2) bekezdés szerinti fizetési számlák egyenlege év végén - a zárást megelőző utolsó tranzakcióként, a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a felfüggesztés alapján visszatartott támogatás kivételével - visszavezetésre kerül a forrást biztosító fizetési számla javára. (4) A Kincstár fizetési számlát vezet a kamatadóval kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására. (5)727 A Kincstár fővárosi és megyei kormányhivatalonként egy családtámogatási számlát vezet a természetben nyújtott családi pótlék összegének kezelésére. (6)728 (7)729 Az Igazgatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási gyámhivatala döntése alapján intézkedik a természetbeni családi pótlék meghatározott részének, illetve az iskoláztatási támogatásnak a családtámogatási számlára utalásáról. Az Igazgatóság az utalás során feltünteti a kedvezményezett gyermek azonosító számát. 725


726


727


728

Hatályon kívül helyezte: 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 5. § (3). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

729

Megállapította: 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től. 227


(8) A Kincstár az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet rendelkezése szerint fedezetkezelői számlát, továbbá az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére építtetői fedezetbiztosítási számlát vezet. (9) A fedezetkezelői számláról és az építtetői fedezetbiztosítási számláról közvetlen kifizetés az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető.

[Az Áht. 80. § (1) bekezdéséhez] 126. § (1) A likviditási fedezet vizsgálata során vizsgálni kell, hogy a terhelendő fizetési számlán van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. A központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák esetén likviditási fedezetvizsgálat nem történik. (2)730 Az előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges előirányzat. (3) A (4) bekezdésben foglalt kivételekkel az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok esetén a Kincstár az előirányzati fedezetvizsgálat során az eredeti vagy a 37. § szerint megemelt előirányzat-felhasználási keret rendelkezésre állását vizsgálja. (4) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik. (5) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseket, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül, a nem túlléphető előirányzatok esetén a központi ellátási számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti. (6) A kincstári kör fizetési számlái javára, illetve terhére adott megbízások, továbbá a bevételeket és a kiadásokat érintő pénzforgalom nélküli rendezések során a Kincstár szabályzatában foglaltak szerint átutalási megbízás kiegészítő szelvényt és kincstári tranzakciós kódot kell használni.

[Az Áht. 80. § (2) bekezdéséhez] 127. § Az Áht. 80. § (2) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni a) a 79. § (3) bekezdése szerinti jelölés szabályait, b) az átutalási megbízás kiegészítő szelvény, a kincstári tranzakciós kód, valamint az Áht. 109. § (3) bekezdés 7. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltakkal összhangban az államháztartási egyedi azonosító szám használatára vonatkozó szabályokat, és c) a forint és valuta készpénzfelvétellel kapcsolatos részletes szabályokat.

[Az Áht. 81. § (1)-(4) bekezdéséhez] 128. § (1) A Kincstár az Áht. 81. § (1) bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási keretet (a 128-130. § alkalmazásában a továbbiakban: keret) havonta megállapítja és átvezeti a költségvetési szervek fizetési számlájára. (2) A keret megállapítása során a Kincstár a) a teljesítésarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén a 129. § szerinti finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt, és b) az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén az adott hónapra jutó összeget veszi alapul, amelyet a (3)-(6) bekezdés rendelkezései szerint korrigál. (3)731 A Kincstár a január havi keret megállapításakor a (2) bekezdés b) pontja szerinti összeget az előzetes kincstári költségvetés alapján állapítja meg, amelyet - a honvédelemért

730



felelős miniszter által vezetett minisztérium és az általa irányított költségvetési szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a személyi juttatások 1/12-ének 40%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1/12-ével csökkent. A Kincstár ettől a fejezetet irányító szerv kérelmére eltérést engedélyezhet. (4) Az előzetes és a végleges kincstári költségvetés alapján megállapított január havi keret összegének eltérése esetén a szükséges korrekciót a Kincstár a március havi keret megállapításakor végzi el. (5) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnek az elismert tartozásállományáról benyújtott adatszolgáltatása alapján köztartozása van, a Kincstár a keret megnyitását megelőzően a köztartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret 50%-át elkülönítve zárolja. (6) Az állami adóhatóság heti rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek köztartozás-állományáról. Ha a tájékoztatás alapján a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár az (5) bekezdés szerint jogosult további keret zárolására. (7) A zárolt keret felszabadítható, ha a) a költségvetési szerv a tartozásállományt csökkentő átutalási megbízást nyújt be a Kincstárhoz, b) a költségvetési szerv a Kincstár részére igazolja, hogy a tartozás már nem áll fenn, vagy annak átütemezésére a bevétel beszedésére jogosult szervezettel megállapodást kötött, vagy c) az állami adóhatóság átutalási megbízást nyújt be a költségvetési szervvel szemben. (8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben is a költségvetési szervnek kell kezdeményeznie a keret megnyitását. (9) A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból a Kincstár által biztosított programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlájának megterhelésével teljesíti. (10) Likvid fedezet hiányában a befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a költségvetési szerv fizetési számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott egyéb fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti. 129. § (1) A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terv alapján történik. (2) A teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a fejezetet irányító szervnek a kincstári költségvetés alapján, a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a költségvetési évet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni. (3)732 (4) A Kincstár a zárlati műveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott keretet jóváírja a keret jogosultjának fizetési számláján. 130. § (1) A Kincstár az általa előre meghatározott időpontokban tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére a 128. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összegéről. (2) A fejezetet irányító szerv a Kincstár által meghatározott időpontig közli, ha a kereteken korrekciót kíván végrehajtani a költségvetési szervek között. A (3) bekezdésben foglalt kivétellel korrekciót csak a költségvetési szerv számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes keret összegét meg nem haladó mértékben, legfeljebb három havi visszapótlás mellett, fejezeti szinten nullás egyenleggel lehet kezdeményezni. 731

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) 17., 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 18. 732

Hatályon kívül helyezte: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1). Hatálytalan: 2012. III. 31-től. 229


(3) A (2) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (e § alkalmazásában a továbbiakban: előrehozást) a Kincstár engedélyezhet. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján ettől eltérő módon rendelkezik. (4) Az előrehozást a fejezetet irányító szervnek kell kérnie a Kincstártól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások során időarányosan, az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előrehozást havi részletezésben veszi figyelembe a Kincstár. A Kincstár a kérelem beérkezését követő öt munkanapon tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról és az elutasítás indokairól. 131. § (1) A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles minden hónap 27-éig a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni. (2) A Kincstár a beszedett központosított bevételek halmozott forgalmáról havonta tájékoztatja a beszedésért felelős fejezetet irányító szervet.

[Az Áht. 81. § (5) bekezdéséhez] 132. § (1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 81. § (5) bekezdése szerinti finanszírozási tervet a költségvetési év január 15-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig, fejezeti kezelésű előirányzatonként, havi, a tárgyhónapon belül dekádonkénti részletezésben nyújtja be a Kincstárnak. A január hónapra vonatkozó finanszírozási tervet a költségvetési évet megelőző év december 22-éig kell a Kincstár részére megküldeni. (1a)733 A kifizetési ütem a tárgyhónapon belül az irányító szerv kérelmére módosítható. A módosításra irányuló kérelmet a kiadás várható teljesítés időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani, amit a Kincstár elbírál. Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok előirányzatainál a Kincstár a módosítást elbírálás nélkül végrehajtja. (2) A Kincstára finanszírozási terv feldolgozásáról vagy visszautasításáról visszaigazolást küld a fejezetet irányító szervnek. Kötelező a finanszírozási terv módosítása az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása - kivéve, ha az előirányzat-átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítására vonatkozik -, továbbá a finanszírozási tervben bejelentett kifizetési ütem módosítása esetén.

[Az Áht. 82. §-ához] 133. § (1) Az elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve havi részletezettségben a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazza. (2) Az előirányzat-felhasználási tervet a fejezetet irányító szerv hagyja jóvá és azt a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-éig a Kincstár részére megküldi. (3) Az elkülönített állami pénzalap pénzeszközei terhére előírt befizetési kötelezettséget ha törvény másként nem rendelkezik - az előirányzat-felhasználási tervben havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figyelembe venni. (4) A Kincstár az elkülönített állami pénzalap központi támogatását az előirányzatfelhasználási terv alapján - ha törvény eltérően nem rendelkezik - havonta, a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre. 134. § Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap kezelő szerve, továbbá a Kincstár részére a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól elkülönített állami pénzalaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15-éig, b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról elkülönített állami pénzalaponként az 733

Beiktatta: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2012. III. 31-től. 230


első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig, c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és a december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően - a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről elkülönített állami pénzalaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő május 15-éig. 135. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervei a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv módosítható. (2) Ha az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervében szereplő gyógyítómegelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege meghaladja az időarányos szintet, a Kincstár az előirányzat-felhasználási tervet véleményével együtt az államháztartásért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi. Az előirányzat-felhasználási tervhez mellékelni kell az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének részletes indokolását. (3) A Kincstár a jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, és arról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerveit. (4) Ha az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok (a továbbiakban: zárt előirányzatok) előirányzat-felhasználási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű előzetes előirányzatfelhasználási keretet nyit. 136. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások tényleges felhasználás szerinti igénybevétele ütemezését tartalmazó éves előirányzat-felhasználási tervet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szervének a Kincstárhoz kell benyújtania a költségvetési évet megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szerve által megküldött okmányok alapján a hónap utolsó előtti banki napján utalja át. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi hozzájárulás igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves előirányzat-felhasználási tervet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jóváhagyásra az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg a költségvetési évet megelőző év december 25-éig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulás megtérítését a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számlájára. (3) Az éves előirányzat-felhasználási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe vett támogatás túlteljesülése, vagy a képződött maradvány elszámolása, illetve jogszabályon alapuló évközi intézkedés esetén a havi előirányzat-felhasználási terv benyújtásával egyidejűleg módosítható. (4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének a) a 123. § (6) bekezdése szerinti finanszírozási tervet, valamint a 135. § (2) bekezdésében meghatározott havi részletezettségű előirányzat-felhasználási tervet jóváhagyásra, b) a bevételek és kiadások tárgyhónapon belüli ütemezésére, az előirányzatok kiemelt előirányzatonkénti bontására, valamint az egyéb forrásból finanszírozott ellátások éves ütemezésére vonatkozó tájékoztatót, adatszolgáltatást a Kincstár részére a tárgyidőszakot megelőző hónap 25. napjáig kell megküldenie. (5) A Kincstár az előirányzat-felhasználási terv alaki és tartalmi ellenőrzése után 231 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét visszaigazolja, b) az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét, ha ba) a zárt előirányzatok tárgyhavi tervezett összegei a havi időarányos előirányzatot nem haladják meg, a tárgyhónapot megelőző utolsó kincstári napon gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és jóváhagyó aláírásával ellátva visszaigazolja, bb) bármely zárt előirányzat tárgyhavi előirányzata meghaladja a havi időarányos előirányzatot, és a tárgyhónap végéig a tervezett halmozott előirányzat az éves előirányzat időarányos mértékét, a pénzügyi folyamatokat bemutató és értékelő levél kíséretében az államháztartásért felelős miniszter számára jóváhagyásra megküldi. (6) A jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján a Kincstár gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és azt visszaigazolja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére. (7) Az időarányos előirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figyelembe venni. (8) Ha a zárt előirányzatoknál az előirányzat-felhasználási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének a módosítással érintett előirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek jóváhagyásra. (9) Ha az államháztartásért felelős miniszter a zárt előirányzatok tárgyhavi előirányzatfelhasználási kereteit az előző időszakban képződött megtakarítás beszámításával hagyja jóvá és az előirányzat-felhasználási terv nem így került benyújtásra, az előirányzat-felhasználási tervet a döntésnek megfelelően korrigálni kell. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve a korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján soron kívül végrehajtja és a korrigált tervet a Kincstárnak megküldi. 137. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi szükséglet jóváírásával teljesíti. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár az Áht. 78. § (4) bekezdés b) pontja szerinti megelőlegezés törlesztésére automatikusan leemeli. (3) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni. 138. § (1)734 A járulék és adó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira. (2) Az állami adóhatósághoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető részt az állami adóhatóság havonta a tárgyhót követő hónap 15-éig átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira. (3)735 Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezmény-biztosítási járulék címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira. (4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás címén az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt összeget a Kincstár naponta átvezeti az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlájára. (5) Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, illetve az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, és a Kincstár részére a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig, 734


735

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2012. III. 31-től. 232


b) havi bontásban az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig, c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően - a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről alaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és d) negyedévente a járulék, adó és egyéb követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 15-éig. (6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei az (1) bekezdés szerinti járulék címén átutalt bevételeket - a (7) bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével - havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztják. Az így elszámolt összegeket az éves járulékelszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni. (7) A Kincstár a költségvetési évben az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával rendelkező biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hónap 10-éig elektronikusan adatot szolgáltat ezek kezelő szervei részére. (8) A Kincstárnak az Egészségbiztosítási Alapot terhelő rokkantsági, rehabilitációs ellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát, a Nemzeti Földalapot terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat, ezek posta- és egyéb költségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó előtti kincstári napig kell megtérítenie úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön. A Kincstár a megtérítésekről az államháztartásért felelős minisztert utólag tájékoztatja. (9) A központi költségvetést terhelő, a) a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból finanszírozott ellátások összegét, ezek posta- és egyéb költségeit, valamint a pénzbeli kárpótlások és a közjogi méltóságok részére folyósított ellátások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön, és b) az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait az előirányzatfelhasználási terv alapján havonta a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön. 139. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve a fedezet biztosítása céljából az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlája terhére, a Kincstár által vezetett megfelelő fizetési számla javára a) az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban, nettó módon finanszírozott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó egészségügyi szolgáltató esetén azok tárgyhavi támogatása esedékes bruttó finanszírozási összegéből a jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban levonandó összegek levonás után fennmaradó része 60%-ának átvezetéséről a tárgyhónap első munkanapjáig, a további rész átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig, és b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási ellátások 233 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

összegének átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig rendelkezik az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján. (2) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók számára kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár a 4. melléklet szerint teljesít. (3) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott összegének átutalását az 5. melléklet szerint teljesíti. (4) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve és a Kincstár az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontú finanszírozási összeg, vagy külön jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról is rendelkezhet. (5) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatókat - a (6) bekezdés szerinti eset kivételével - az érintett helyi önkormányzat vagy - a helyi önkormányzat tájékoztatásával - az egészségügyi szolgáltató kezdeményezésére évente felülvizsgálja. A helyi önkormányzat, egészségügyi szolgáltató a felülvizsgálatot a költségvetési évet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti arány dokumentálásával. (6) A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének értesítésével egyidejűleg - törli az intézményt az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók közül.

[Az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdéséhez] 140. § (1) Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti személyi juttatásokat terhelő közterheknek a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő adók, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíjak minősülnek. (2)736 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv által az Igazgatóság részére engedményezett forgótőke, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulás, ha azt a helyi önkormányzat két egymást követő hónapban nem fizette meg, és jogszabály alapján érvényesített más levonási kötelezettség minősül. (3)737 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti támogatások összegét az e § és a 143. § (2) bekezdése szerinti összegek hozzáadásával és levonásával, továbbá a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és az e körben folyósítandó családtámogatási ellátások megtérítendő összege hozzáadásával, - ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. melléklet szerinti ütemezésben kell folyósítani. A megyei önkormányzat esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter ettől - a megyei önkormányzatnak a tárgyhó ötödik napjáig benyújtott kérelmére - eltérést engedélyezhet. (4) A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével kidolgozza a nettó finanszírozás lebonyolításának szabályait és a feladatok időbeni lebonyolítását tartalmazó aktuális űrlap garnitúrát, amelyet folyamatosan frissítve, első esetben tárgyév január 10-éig, majd a módosulásokkal egyidejűleg a honlapján közzétesz. (5)738 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 6. melléklet alapján a helyi önkormányzatokat, helyi nemzetiségi önkormányzatokat megillető támogatásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza. 736


737

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 13. § (1). Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 32. 738



(6) A folyósítás során a 101. § (2) bekezdése szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni: a)739 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok lemondott általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásának időarányos részét egy összegben, az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és b)740 az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban a többletigény elmaradt időarányos része egy összegben, a fennmaradó rész a 6. mellékletben előírt arányoknak megfelelően kerül utalásra a nettó finanszírozás során. (7)741 A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket a következők szerint kell érvényesíteni: a) a 101. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó lemondott támogatás időarányos részét egy összegben, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónapban esedékes nettó finanszírozás során, b) a 102. § (1) bekezdése alapján lemondott költségvetési támogatást - az engedélyezett részletfizetés esetét kivéve - egy összegben, legkésőbb a lemondás kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, c) a 102. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó, engedélyezett részletfizetés esetén az első részletet legkésőbb a Kincstár értesítését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, a fennmaradó részleteket ezt követően folyamatosan, d) a 102. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó, elutasított részletfizetés esetén egy összegben, legkésőbb a lemondás kincstári kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és e) a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetet a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónaptól kezdődően a (6) bekezdés b) pontja szerinti módon. (8)742 Ha a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a lemondással érintett összeg egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár a következő havi nettó finanszírozás során ismét megkísérli a lemondással érintett összeg érvényesítését. Ennek ismételt meghiúsulása esetén a Kincstár az Áht. 57/A. § (2) bekezdése szerint jár el. (9)743 A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését és a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti év közbeni feladatátadását. A finanszírozás módosításáról a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat gondoskodik a 101. § (4) bekezdése szerint, vagy a finanszírozást pénzeszköz átadással, átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik. (10)744 A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető, a nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások (3) bekezdés szerinti 739


740


741


742

Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) 19., 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 15. 743


744

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től. 235


levonásokkal - ide nem értve az engedményezett forgótőkét - csökkentett összege fedezetet nyújt. 141. §745 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeget az Áht. 84. § (1)-(3) bekezdése szerinti fizetési számlára kell folyósítani. 142. § (1)746 Ha a helyi önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez, amelyben kérelmezheti, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a Startmunka-programhoz kapcsolódóan számára biztosított hozzájárulások, támogatások folyósítása a Kincstárban igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez az adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell. (2)747 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélye esetén a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik. (3)748 Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a tudomására jutástól számított három napon belül köteles értesíteni a Kincstárt. Az értesítést követően a Kincstár haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára történő átutalásáról.

[Az Áht. 83. § (3) bekezdéséhez] 143. § (1) A Kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján megelőlegezett összeg beszedésére a tárgyhó 20. napját követően nyújt be beszedési megbízást. (2)749 Ötvenezer forint alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.

[Az Áht. 83. § (5) és (6) bekezdéséhez] 144. § Az Áht. 83. § (4) vagy (5) bekezdése alapján felfüggesztett összegek folyósítása a kötelezettség teljesítését követő hónap 6. melléklet szerinti utalási időpontjában teljesíthető.

[Az Áht. 83/A. §-ához]750 144/A. §751 (1) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a központi költségvetést havonta megillető hányadának ellenőrzése céljából a települési önkormányzat az 745


746

Megállapította: 304/2012. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2012. X. 28-tól.

747


748


749


750


751



önkormányzati adóhatóság által a tárgynegyedévben beszedett gépjárműadó összegének adatait, illetve a gépjárműadó fizetési számláról a települési önkormányzat által végrehajtott utalások adatait - havi kimutatással, a települési önkormányzatot és a központi költségvetést megillető hányad szerinti bontásban - a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig továbbítja az Igazgatóságnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az önkormányzati adóhatóság teljesíti úgy, hogy az adónyilvántartó rendszerből kinyert - havi bontású gépjárműadó forgalmát részletező - adatokat a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben rögzíti, valamint az adatszolgáltatás hitelesített példányát és számlakivonatok hitelesített másolatait legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 16. napjáig postai úton is megküldi az Igazgatóságnak. (3) Az Igazgatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követő harminc napon belül a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét és a gépjárműadó-bevétel törvényben előírt megosztását megfelelően teljesítette-e az önkormányzati adóhatóság. Ha az ellenőrzés eredményeként ezek helyessége nem állapítható meg, vagy az Igazgatóság formai hibát talál, pótlólagos információért, illetve hiánypótlásért megkeresi az önkormányzati adóhatóságot. (4) A (3) bekezdés szerinti megkeresések esetében az Áht. 59. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni. (5) Ha az Igazgatóság ellenőrzése során nem állapít meg eltérést, arról az önkormányzati adóhatóságot nem értesíti. (6) Az Áht. 83/A. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság mértéke legfeljebb a) a b) pontban meghatározott kivétellel, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzati adóhatóság által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadó-bevétel 0,5%-ának megfelelő összeg, b) ha az adatszolgáltatási késedelem a 60 napot meghaladja, akkor a tárgyévet megelőző évben az önkormányzati adóhatóság által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadóbevétel 1,5%-ának megfelelő összeg. (7) A bírság mértékének megállapításakor az Igazgatóság a kötelezettségszegés súlyát és ismétlődő jellegét mérlegeli. (8) Ha a bírság, illetve az Áht. 83/A. § (2) bekezdése alapján az Igazgatóság által megállapított különbözet és annak kamata nem éri el a tízezer forintot, azt nem kell megfizetni, és az Igazgatóság az önkormányzati adóhatóság értesítését mellőzi.

[Az Áht. 84. §-ához] 145. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)-(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. § (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet. (2)752 A hitellel rendelkező, kötvényt kibocsátó helyi önkormányzat - az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel - a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatással, valamint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. A helyi önkormányzat - az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel - az alszámláról a hitelen, kötvényen alapuló fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti. (3) A helyi önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltakon túl a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet: a) az állami tulajdonból a helyi önkormányzat tulajdonába került lakóépületek, lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére szolgáló alszámla, b) háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására szolgáló alszámla, c) fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására szolgáló alszámla,

752

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 14. §. Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 35. 237 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

d)753 a központi költségvetésből folyósított támogatások jogszabályban meghatározott esetben történő elkülönítésére szolgáló alszámla, e) fedezetbiztosításra történő elkülönítésre szolgáló alszámla, f) a helyi önkormányzat rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla, g)754 a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési alszámla, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési alszámla, h)755 a helyi önkormányzatot megillető, a g) pontba, valamint a (4) bekezdés c)-e) pontjába nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolására szolgáló alszámla, i) önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére szolgáló alszámla, j) egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla, és k) programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla. (4)756 A helyi önkormányzat a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó pénzeszközök elosztására szolgáló fizetési számlát, b) a helyi önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem helyi önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására szolgáló fizetési számlát, c) közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére szolgáló fizetési számlát, d) a gépjárműadó befizetésére szolgáló gépjárműadó fizetési számlát, e) más által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások - kizárólag a helyi önkormányzatot megillető köztartozások kivételével - befizetésére idegen bevételek elszámolására szolgáló fizetési számlát, f) letéti számlát, és g) devizaszámlát nyithat és tarthat fenn. (5) A (3) bekezdés g) és h) pontja szerint nyitott alszámlákról, valamint a (4) bekezdés c)-e) pontja szerint vezetett fizetési számlákról kizárólag az alábbi műveletek teljesíthetők:757 a) a helyi önkormányzat fizetési számlájára, valamint annak a (3) bekezdés szerinti alszámláira való átutalás, b) más által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások átutalása a tartozást kimutató által megadott fizetési számlára, c) a központi költségvetést megillető közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztási bírságbevétel átutalása a Kincstár által vezetett fizetési számlára, d) az adózó - visszatérítésre jogosult - részére történő visszatérítés, ideértve az Art. szerint fizetett kamatot is, és

753


754

Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) 5.

755

Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 16., 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 19. 756


757

Módosította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 17., 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 20. 238 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

e)758 az adózó kérelmére a (3) bekezdés g) és h) pontja szerint nyitott alszámlák, valamint a (4) bekezdés c)-e) pontja szerint vezetett fizetési számlák közötti átvezetések. (6)759 A helyi önkormányzat a (3) bekezdés g) és h) pontja, valamint a (4) bekezdés c)-e) pontja szerinti bevételeket e számlákon, alszámlákon köteles beszedni. Ha a helyi önkormányzat más fizetési számlájára, alszámlájára érkezik befizetés, a befizetést a megfelelő fizetési számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó nyilvántartáson is át kell vezetni. (7) A (3) bekezdés g) pontja szerinti alszámlák esetén az indokolt visszatérítéseket az alszámláról kell teljesíteni. Ha az alszámlán lévő összeg nem nyújt fedezetet az utaláshoz, a visszatérítés fedezetének megfelelő összeget a kapcsolódó fizetési számláról kell átvezetni az alszámla javára. (8)760 A (4) bekezdés c) pontja szerinti fizetési számlára beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt a visszatérítésekkel csökkentve negyedévente, a (4) bekezdés d) pontja szerinti fizetési számlára beszedett, a központi költségvetést megillető gépjárműadó bevételt havonta, a tárgynegyedévet - a gépjárműadó vonatkozásában a tárgyhónapot - követő hónap 10. napjáig kell a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni. (9)761 A (4) bekezdés e) pontja szerinti fizetési számláról a helyi önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell a helyi önkormányzat fizetési számlájára átutalni. A nem a helyi önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő hónap 10-éig kell a behajtást kérő szerv fizetési számlájára átutalni. (10)762 Ha a (4) bekezdés d) pontja szerinti fizetési számláról a (8) bekezdésben az e fizetési számlára nézve meghatározott határidő letelte előtt, még a tárgyhónapban történik a települési önkormányzat más fizetési számlájára átutalás, azzal egyidejűleg a központi bevételi számlát megillető hányadot is át kell utalni a Kincstár által meghatározott fizetési számlára. (11)763 Ha a (4) bekezdés d) pontja szerinti számláról a (8) bekezdésben előírt fizetési kötelezettség az abban meghatározott határidőn belül nem teljesül, a települési önkormányzat a meg nem fizetett összeg után - a határidő leteltét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű - kamatot fizet. A kamatfizetés kezdőnapja a fizetési kötelezettség határidejének leteltét követő első nap, a kamatfizetés utolsó napja a késedelmes fizetés napja. A kamatot külön, a Kincstár által meghatározott fizetési számlára kell megfizetni. 146. § (1)764 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra a 145. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni. (2)765 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a) fizetési számlájához kapcsolódóan a 145. § (3) bekezdés d)-f), j) és k) pontja szerinti alszámlákat, b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, és 758




761


762


763


764


765



c) devizaszámlát vezethet. 147. § (1)766 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája megnyitásáról, megszüntetéséről - a költségvetési szerv alapítása, megszüntetése esetén az alapítás, megszüntetés időpontja szerinti határnappal - a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a 11. § (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv, más költségvetési szerv esetén a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gondoskodik. (2)767 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán kötheti le. (3)768 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerv a számlájához kapcsolódóan a (2) bekezdés, valamint a 145. § (3) bekezdés d), e), j) és k) pontja szerinti alszámlákat vezetheti. (4)769 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján kívül a) az irányító szerv vezetőjének engedélyével a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási fizetési számlát, b) külföldi támogatás, segély fogadására devizaszámlát, és c) a 120. § rendelkezései szerint letéti számlát vezethet. 147/A. §770 (1)771 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntéséről az Igazgatóság útján a Kincstárt a változás tervezett időpontja előtt harminc nappal megelőzően írásban értesíti. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a fizetési számlája megváltozásáról az Igazgatóság útján a Kincstárat a változással egyidejűleg írásban értesíti.

[Az Áht. 85. §-ához] 148. § (1) A költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába. (2) A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a következő készpénzes kifizetésekre igényelheti készpénz felvételét a Kincstártól: a) a készlet- és kis értékű tárgyi eszköz beszerzésekre, a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, továbbá egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel, és b) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összegére.

X. FEJEZET 766


767


768


769


770


771



MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS [Az Áht. 86. §-ához] 149. § (1) A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítésekor kell megállapítani az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásainak megfelelően. (2) A költségvetési maradvány megállapításakor a forgatási célú értékpapírok és a rövid lejáratú likvid hitelek állományát is figyelembe kell venni. (3) A költségvetési maradványból a központi költségvetést, irányító szervet megillető összeg befizetésén túl a költségvetési maradványt terhelő kifizetés a költségvetési év előirányzatai terhére nem teljesíthető. 150. § Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványának kell tekinteni a) a költségvetési évben befolyt 2. § c)-e) pontja szerinti bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza, b) a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a 46. § (1) bekezdése alapján a költségvetési év előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-áig, c)772 az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 22. pontja szerinti kibocsátási jogosultságok eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát, d) az átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta, e)773 az elkülönített állami pénzalapból meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásokat államháztartáson belülről, f) a deviza- és a valuta készlet év végi értékelése során megállapított árfolyamnyereség összegét, g) a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltségből és az államháztartáson kívülről érkező adományokból származó előirányzat-maradványát, h)774 a Széchenyi Kártya Program előirányzat-maradványát, i)775 a Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzat-maradványát, j)776 az EU Önerő Alap előirányzat maradványát, k)777 a Kormány egyedi határozatával átcsoportosított előirányzat előirányzat-maradványát, ha annak terhére az előirányzat-átcsoportosítást követő harminc napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás, és 772


773


774

Megállapította: 332/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2012. XI. 29-től. Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 38. 775

Megállapította: 332/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2012. XI. 29-től. Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) 29. 776

Beiktatta: 332/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §. Módosította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 39., 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 21. 777

Beiktatta: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 36. §. Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 22. 241 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

l)778 a Kormány egyedi határozata szerinti, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek hitelezésének elősegítése érdekében megvalósuló kezességi díjtámogatások előirányzat-maradványát. 151. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzatmaradványából a központi költségvetést illeti meg a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg, b) a normatív jellegű támogatások jogosultságot meghaladó többlete, c) a 150. § e) pontja szerinti kivétellel a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével, és d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradvány. (2) A fejezeti kezelésű előirányzatoknak a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradványa a központi költségvetést illeti meg. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványa a teljes előirányzat-maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összegével, valamint az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa a következő évben - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén saját hatáskörben, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a fejezetet irányító szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, a 46. § (1) bekezdése szerint vállalt kötelezettségek június 30-ig történő kiegyenlítésére használható fel. 152. § (1) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített előirányzat-maradványáról az államháztartásért felelős miniszternek elszámolást (e § alkalmazásában a továbbiakban: elszámolás) készít. (2) Az elszámolás költségvetési szervenként és fejezeti kezelésű előirányzatonként különkülön tartalmazza a) az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető részt, b) a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványt, és c) javaslatot a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány változatlan célú visszahagyására vagy eltérő célú felhasználására. (3) A fejezetet irányító szerv az elszámolást a költségvetési évet követő év április 15-éig nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek. (4) Az államháztartásért felelős miniszter a benyújtott elszámolást a költségvetési évet követő év május 15-éig felülvizsgálja, és annak eredményéről a fejezetet irányító szervet tájékoztatja. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmek alapján előterjesztést készít a Kormánynak a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatmaradványok változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről, valamint az eltérő célú felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításról. A Kormány az előterjesztésről egyedi határozatban dönt.779 778


779

Lásd: 1029/2012. (II. 16.) Korm. határozat, 1032/2012. (II. 21.) Korm. határozat, 1131/2012. (IV. 26.) Korm. határozat, 1156/2012. (V. 16.) Korm. határozat, 1186/2012. (VI. 5.) Korm. határozat, 1303/2012. (VIII. 15.) Korm. határozat, 1460/2012. (X. 25.) Korm. határozat, 1577/2012. (XII. 12.) Korm. határozat, 1611/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1662/2012. (XII. 20.) Korm. határozat, 1026/2013. (I. 25.) Korm. határozat, 1030/2013. (I. 28.) Korm. határozat, 1257/2013. (V. 10.) Korm. határozat, 1344/2013. (VI. 17.) Korm. határozat, 1424/2013. (VII. 10.) Korm. határozat 1., 1427/2013. (VII. 10.) Korm. határozat, 1501/2013. (VII. 31.) Korm. határozat, 1541/2013. (VIII. 15.) Korm. 242 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

153. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványának elvonásáról vagy felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt.780 Az elvont előirányzatmaradvány a központi költségvetést illeti meg. (2)781 Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti előirányzatmaradványról előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik annak elvonásáról, változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről, valamint az eltérő célú felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításról. A Kormány a 150. § c), g), h), i), j) és l) pontja szerinti előirányzat-maradvány további, változatlan célú felhasználását mérlegelés nélkül engedélyezi, annak terhére a költségvetési évet követő év június 30-át követően, a Kormány engedélyét megelőzően is vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés. 782 (3) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány döntése alapján szeptember 15-éig hagyja jóvá az előirányzat-maradványt, melyről értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzatmaradványát a fejezetet irányító szerv - a Kincstár egyidejű tájékoztatásával - az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követő tizenöt napon belül állapítja meg. 154. § (1) Az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető összeget a köztartozások kivételével a fejezetet irányító szervnek a Kincstár által a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelölt fizetési számla javára kell teljesítenie, az előirányzatmaradvány jóváhagyását követő harminc napon belül. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiba sorolt költségvetési szerv esetén az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető rész a központi költségvetésen belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapját illeti meg. 155. § (1) A költségvetési szerv pénzmaradványából az irányító szervet megillető rész számítását az irányító szerv határozza meg. (2) A költségvetési szerv pénzmaradványát az irányító szerv a zárszámadási rendeletével, határozatával egy időben állapítja meg, és - szükség esetén - módosítja költségvetési rendeletét, határozatát. (3) A pénzmaradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a pénzmaradvány jóváhagyását követő nyolc napon belül kell az irányító szerv fizetési számlájára befizetni.

[Az Áht. 88. §-ához] 156. § (1) A Kincstár havonta kincstári költségvetési jelentést készít.

határozat, 1632/2013. (IX. 10.) Korm. határozat, 1640/2013. (IX. 11.) Korm. határozat 1. a), 1641/2013. (IX. 11.) Korm. határozat 1. a), 1648/2013. (IX. 17.) Korm. határozat 1. a), 1663/2013. (IX. 20.) Korm. határozat 5. a), 1686/2013. (IX. 30.) Korm. határozat, 1726/2013. (X. 11.) Korm. határozat, 1766/2013. (X. 25.) Korm. határozat. 780

Lásd: 1130/2012. (IV. 26.) Korm. határozat, 1142/2012. (V. 10.) Korm. határozat, 1294/2012. (VIII. 13.) Korm. határozat, 1408/2012. (IX. 28.) Korm. határozat, 1547/2012. (XII. 4.) Korm. határozat, 1578/2012. (XII. 12.) Korm. határozat, 1611/2012. (XII. 18.) Korm. határozat, 1662/2012. (XII. 20.) Korm. határozat, 1166/2013. (III. 28.) Korm. határozat, 1500/2013. (VII. 31.) Korm. határozat. 781

Megállapította: 332/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet 2. §. Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 23. 782

Lásd: 1662/2012. (XII. 20.) Korm. határozat, 1765/2013. (X. 25.) Korm. határozat. 243


(2) A kincstári költségvetési jelentés a tárgyhónap utolsó napján ismert adatok szerint tartalmazza a kincstári költségvetés eredeti, módosított és zárolt előirányzatait, az igénybe vett előirányzat-felhasználási keretet, és a teljesített bevételeket, kiadásokat. (3) A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a honlapján közzéteszi, ahol a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a saját vagy kezelt előirányzatai, b) a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt valamennyi költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, és c) az államháztartásért felelős miniszter valamennyi az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja adatait megtekintheti, letöltheti. 157. § A költségvetési év zárását követően a) az államháztartás központi alrendszerében aa) a Kincstár kincstári költségvetési beszámolót, ab) a költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve éves költségvetési beszámolót és zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, és b)783 a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolót készít. 158. § A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv költségvetési beszámolásához és a zárszámadáshoz a) az éves költségvetési beszámoló esetén a költségvetési évet követő év január 31-ig, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül - az abban szereplő időpont vagy időpontok alapul vételével - írásban meghatározza azok beküldésének határidejét, b) az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit, és c) megküldi - a központilag előírt nyomtatványokon túl - az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás további mellékleteit képező, fejezetet irányító szervi hatáskörben elrendelt adatszolgáltatások űrlapjait. 159. § (1) A Kincstár kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a költségvetési évet követő év február 15. napjáig megküld az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek, a fejezetet irányító szerveknek, az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az Állami Számvevőszéknek. (2) A kincstári költségvetési beszámoló a költségvetési év utolsó napjára vonatkozó adatok alapján a fizetési számlák egyenlegét és forgalmát, valamint a kincstári költségvetési előirányzatok módosított előirányzatát és azok teljesítését tartalmazza. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzatokról, fejezeti kezelésű előirányzatokról, elkülönített állami pénzalapokról, társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített éves költségvetési beszámolóban a költségvetési szerv, illetve a kezelő szerv saját könyvvezetésének megfelelő adatokat kell szerepeltetni. A kincstári költségvetési beszámoló és az éves költségvetési beszámoló közötti eltérés esetén az eltérést a zárszámadáshoz csatolt külön indokolásban 783



tételesen rögzíteni kell, és az eltérés dokumentumát az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg a fejezetet irányító szerv részére megküldeni. A fejezetet irányító szerv az éves költségvetési beszámoló felülvizsgálatát követően az eltérések dokumentumát a beszámoló benyújtásával egyidejűleg megküldi a Kincstár részére. 160. §784 A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, és a térségi fejlesztési tanácsok az éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettségüknek az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre tesznek eleget. 161. § (1) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki és szöveges részből áll. (2) A számszaki rész a kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja be. A szöveges rész elkészítéséhez az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatót tesz közzé. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást a 158. § a) pontja szerinti határidőig kell megküldeni a fejezetet irányító szervnek. (4) A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójában szereplő határidők szerint továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást. (5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egy időben nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is. 162. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat a 28. § szerinti részletezettséggel kell bemutatni.

XI. FEJEZET KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK [Az Áht. 100. §-ához] 163. § (1) Az Áht. 100. § (1) bekezdése szerinti, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó vagyontárgyak elfogadásáról a követelést érvényesítő állami adóhatóság vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jogosult dönteni. Ha a követelést az állami adóhatóság érvényesíti, a megszerzett vagyon társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közötti megosztásáról értesíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveit. (2) Az állami adóhatóság az általa érvényesített követelések alapján megszerzett vagyon Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, az MNV Zrt. részére történő átadásakor a vagyon nyilvántartásba vételéhez szükséges bizonylatokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei rendelkezésére bocsátja. Az társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei ennek alapján a vagyont nyilvántartásba veszik, és gondoskodnak az MNV Zrt. adatszolgáltatása alapján a változások átvezetéséről. (3) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti megállapodás megkötése során a vagyon átadójának abban az esetben is a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei minősülnek, ha a vagyontárgyak elfogadásáról az (1) bekezdés alapján az állami adóhatóság döntött. (4) Az MNV Zrt. az átvett vagyonról analitikus nyilvántartást vezet.

[Az Áht. 101. §-ához] 784

Módosította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §, 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) 31. 245 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

164. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszter és a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter egyetértésével a százmillió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követeléseket értékesítheti, azok leépítését célzó konstrukciókat dolgozhat ki és bonyolíthat le, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatokat írhat ki, a külföldi követeléseket átütemezheti, valamint - a hosszú távú költségvetési szempontok és a külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével - azokból engedményt adhat, ha azok lejártak, vagy bármilyen okból kétessé váltak. (2) A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a Kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az államháztartásért felelős miniszter által e célra kijelölt bíráló bizottság feladata. Ha a külföldi követelések leépítése kapcsán magánjogi szerződés megkötése válik szükségessé, a szerződést az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg. A Kincstár gondoskodik a megkötött szerződések végrehajtásáról, az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli Magyarország álláspontját. (3) A százmillió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítésére, átütemezésére, azokból engedmény adására az államháztartásért felelős miniszternek a Kormány adhat felhatalmazást.

XII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE [Az Áht. 103. §-ához] 165. § (1) Az államháztartás információs rendszerében a) a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatokról, azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett módosításairól, átcsoportosításairól, továbbá azok kincstári költségvetésében szereplő előirányzatairól, az előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a Kincstár, és b)785 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások előirányzatainak módosításairól, átcsoportosításairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatását biztosító előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv nyilvántartást vezet. (2) Az előirányzatok nyilvántartása - az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően - kiterjed a) a költségvetési év azonosítására, b) az előirányzatnak, és azok módosításának, átcsoportosításának egyszeri vagy tartós jellegére, és c) az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának hatásköreire. 166. § A központi költségvetésben előirányzatként szereplő minősített adatokat más hasonló, de minősített adatokat nem tartalmazó bevételi, kiadási előirányzatokkal összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni. 167. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány által elrendelt előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az államháztartásért felelős miniszter öt munkanapon belül értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt. (2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló - a kincstári költségvetés szintjén megjelenő - előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról -

785



a módosítást, átcsoportosítást elrendelő törvényre, határozatra történő hivatkozással tájékoztatja a Kincstárt. (3) A fejezetet irányító szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt és a fejezetet irányító szervet.

[Az Áht. 104-105. §-ához]786 167/A. §787 (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy 1. törzskönyvi azonosító számát (a továbbiakban: PIR szám), 2. alaptevékenységét is kifejező, azonos vagy hasonló tevékenységet ellátó másik törzskönyvi jogi személy nevétől különböző egyedi megnevezését, 3. székhelyét, 4. alaptevékenységét az államháztartási szakágazat és szakfeladatrend szerint, 5. törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésének és törlésének időpontját, 6. vezetőjének vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személynek a nevét, kinevezésének, megbízásának módját, időpontját, időtartamát, 7. KSH statisztikai számjelét, 8. nettó finanszírozási körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, 9. központosított illetmény-számfejtési körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, valamint a Kincstár központosított illetményszámfejtést végző igazgatóságának kódját. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - ha a törzskönyvi jogi személy rendelkezik az alábbi adattal, illetve rá vonatkozóan fennáll az alábbi feltétel - a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy 1. idegen nyelvű megnevezését, rövidített nevét, 2. levelezési címét, 3. önálló ügyintézésre jogosult vagy más szervezeti egysége által történő feladatellátását szolgáló, a törzskönyvi jogi személy székhelyétől tartósan elkülönült telephelyének címét, és ha a törzskönyvi jogi személy elnevezésétől eltérő megnevezéssel rendelkezik megnevezését, 4. adószámát, közösségi adószámát, 5. az Art. 22. § (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatának adatait és az ilyen nyilatkozat benyújtásának időpontját, 6. által ténylegesen végzett adóköteles tevékenységek TEÁOR szerinti besorolását, 7. adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját, 8. társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatának adatait és benyújtásának időpontját, 9. tevékenysége során keletkezett iratainak őrzési helyét, ha az nem azonos a székhellyel és a törzskönyvi jogi személy az adó alanyának minősül, 10. közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének tényét, a közhasznú jogállás megszerzésének, illetve törlésének időpontját, 11. hivatalos elérhetőségeit (vezetékes telefonszám, faxszám körzetszámmal, e-mail cím és mobilszám), 12. működése megszűnésének napját vagy a működés megszűnéséhez kapcsolódó feltételt, ha a törzskönyvi jogi személy alapítása határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig szól,

786


787



13. jogelődjének, illetve jogutódjának megnevezését, székhelyét, PIR számát, adószámát, nem törzskönyvi jogi személy jogutód esetében a cégjegyzékszámát, 14. megszűnése esetén a jogutódlással összefüggő információkat, különösen a jövőbeni közfeladat-ellátás, vagyonátadás, foglalkoztatottak vonatkozásában, 15. létesítő, módosító és megszüntető okiratát szkennelt formában. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a törzskönyvi nyilvántartás a) költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy esetében tartalmazza 1. a költségvetési szerv alapításának és megszüntetésének időpontját és módját, 2. a költségvetési szerv létesítő, módosító és megszüntető okiratának, az erről rendelkező jogszabálynak vagy határozatnak keltét, számát vagy azonosító adatát, 3. a költségvetési szerv felett az alapítói jogok gyakorlására, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére jogosult valamennyi szerv megnevezését, székhelyét, adószámát, 4. a költségvetési szerv valamennyi irányító vagy felügyeleti, illetve fenntartó szervének megnevezését, székhelyét, adószámát, 5. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv középirányító szervének PIR számát, 6. a költségvetési szerv gazdálkodási besorolását, 7. önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kapcsolatának PIR számát, megnevezését, 8. a költségvetési szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonyok megnevezését, b) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetében tartalmazza a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács létrejöttének és megszűnésének időpontját és módját, c) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személynek az a) pont 1-4. alpontja szerinti adatát, valamint valamennyi alapító szervének megnevezését, székhelyét, adószámát, ha azzal a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy rendelkezik. (4) A törzskönyvi nyilvántartás - az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül - az államháztartási információs rendszer által igényelt, más nyilvántartásokkal való kapcsolattartáshoz, továbbá a törzskönyvi jogi személy működésének, ellenőrzésének elősegítéséhez szükséges következő adatokat is tartalmazza: 1. a törzskönyvi jogi személynek az Áht. 103. § (3) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló azonosító számát (a továbbiakban: államháztartási egyedi azonosító szám), 2. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezeti rend szerinti besorolását, 3. a köznevelési tevékenységet végző törzskönyvi jogi személy OM azonosítóját, köznevelési tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját, 4. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi törzskönyvi jogi személy ágazati azonosítóját, szolgáltató tevékenysége megkezdésének, illetve megszűnésének időpontját, 5. a törzskönyvi jogi személy szervtípusát - amely az államháztartási információs rendszer igényeinek megfelelő részletezettségben összetartozó törzskönyvi jogi személyek csoportjának jelölésére adminisztratív osztályozás szerinti kód -, szektorát, KSH gazdálkodási formájának kódját, 6. a törzskönyvi jogi személy KSH területi számjelét, KSH járás kódját, 7. a törzskönyvi jogi személy önkormányzattípusát, településtípusát, 8. az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye számát, KSH kódját, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a költségvetési gazdálkodás egységét meghatározó kódot (a továbbiakban: pénzügyi körzet), 9. a helyi önkormányzat működésének jellegét (polgármesteri hivatalt, közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzat), 10. közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzat esetében a közös önkormányzati hivatal PIR számát, 11. társult képviselő-testület esetén a közös önkormányzati hivatal PIR számát, 248 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

12. a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települési önkormányzatok felsorolását, 13. a társulásban résztvevő települési önkormányzatok felsorolását, 14. a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájának és a 145. § (3) bekezdés d) pontja szerinti alszámlájának számát, a számlákat vezető hitelintézet nevét, 15. valamennyi adat, tény bejegyzése, módosítása és törlése hatályossá válásának időpontját, 16. valamennyi adat, tény bejegyzése, módosítása és törlése törzskönyvi bejegyzésének időpontját, 17. a törzskönyvi okiratok iktató számát. (5) A törzskönyvi nyilvántartásban a) a székhelyet, a telephelyet és az iratmegőrzési helyet legalább az irányítószám, település, közterület, közterület jellege, házszám, b) a telephelyet - közterület, közterület jellege, házszám hiányában - a helyrajzi szám, c) a levelezési címet az a) pontban meghatározott módon vagy az irányítószám, településnév és postafiók feltüntetésével kell megjelölni. 167/B. §788 (1) A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos valamennyi közigazgatási hatósági eljárás - a hatósági ellenőrzés és a (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás kivételével - az erre a célra rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap alkalmazásával, kérelemre indul. (2) Az államháztartás információs rendszerének jogszabályban elrendelt módosulása miatt bekövetkező adatváltozások átvezetésére a Kincstár hivatalból indított eljárás keretében eseti csoportos adatmódosítást végezhet. A Kincstár az adatmódosításról és annak hatályossá válásáról a módosítást követő nyolc napon belül értesíti a törzskönyvi jogi személyt, valamint - költségvetési szerv és jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében - az alapítói jogokat gyakorló szervet. (3) A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság által is kezelt adatokról, valamint ezen adatok megváltozásáról - az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat változásának kivételével - a Kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot. (4) Az állami adóhatóság Art. 17/A. § (8) bekezdése szerinti értesítése alapján a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számának megváltozását a Kincstár hivatalból jegyzi be. (5) A köznevelési információs rendszertől elektronikus úton átvett OM azonosító számot és a köznevelési tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját a Kincstár hivatalból jegyzi be. (6) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi információs rendszertől elektronikus úton átvett ágazati azonosítóját, szolgáltató tevékenysége megkezdésének, illetve megszűnésének időpontját a Kincstár hivatalból jegyzi be. 167/C. §789 (1) A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését az alapítói jogokat gyakorló szerv a létesítő okirat csatolásával, a bejegyzési kérelem, b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését az alapítói jogokat gyakorló szerv a megszüntető okirat csatolásával, a törlési kérelem, c) létesítő okiratát nem érintő, a 167/A. §-ban meghatározott adatának módosítását - az alapítói jogokat gyakorló szerv egyidejű értesítésével - a törzskönyvi jogi személy a változásbejelentési kérelem, d) létesítő okiratát érintő módosítást az alapítói jogokat gyakorló szerv az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat, valamint az egységes szerkezetű alapító okirat csatolásával, a változás-bejelentési kérelem - az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított - nyolc napon belül a Kincstárnak történő benyújtásával kérheti. 788


789



(2) A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapító szervének megszűnése esetén az alapító szerv jogutódját, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok átvevőjét terheli a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzésével kapcsolatos intézkedések megtételének kötelezettsége. 167/D. §790 (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem, b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését - nemzetiségi önkormányzat esetében megszüntető okiratának csatolásával - törlési kérelem, c) 167/A. § (1)-(2) bekezdésében és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem, d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzat vagy a módosuló adat megváltozásáról szóló határozata csatolásával, változás-bejelentési kérelem - az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított - nyolc napon belül a Kincstárnak történő benyújtásával kérheti. (2) A társulás a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését társulási megállapodás, és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, bejegyzési kérelem, b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését a társulás megszüntetésére vonatkozó megállapodás és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, törlési kérelem, c) 167/A. § (1)-(2) bekezdésében és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem, d) a társulási megállapodást érintő módosítást a megállapodás módosításának, ás az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, változás-bejelentési kérelem - az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított - nyolc napon belül a Kincstárnak történő benyújtásával kérheti. (3) A térségi fejlesztési tanács a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem, b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését törlési kérelem, c) 167/A. § (1)-(2) bekezdésében és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem, d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzata csatolásával, változás-bejelentési kérelem - az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított - nyolc napon belül a Kincstárnak történő benyújtásával kérheti. 167/E. §791 (1) A bejegyzési kérelemhez, a törlési kérelemhez és a változás-bejelentési kérelemhez a 167/C. § és 167/D. §-ban meghatározott okiratok és dokumentumok mellett, a bejelentett adatok igazolására szolgáló okiratok a következők: 1. az Áht. 8. § (7) bekezdése alapján kiadott, az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértéséről szóló okirat, 2. a kultúráért felelős miniszter a) előzetes egyetértéséről szóló okirat a fővárosi önkormányzat által fenntartott levéltár esetében, b) előzetes véleményéről szóló okirat a megyei hatókörű városi múzeum, a települési könyvtár, a megyei könyvtár és a fővárosi önkormányzat által fenntartott könyvtár, a 790


791



települési és megyei könyvtár és az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény esetében, 3. helyi önkormányzati költségvetési szerv esetében az alapítást, adatmódosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó testületi vagy tanácsülés határozatának kivonata, 4. nemzetiségi önkormányzati törzskönyvi jogi személy esetében az alapítást, adatmódosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó nemzetiségi önkormányzati közgyűlés vagy képviselő-testületi határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata, 5. közös működtetésű vagy fenntartású törzskönyvi jogi személy esetében az alapítói és irányítói vagy fenntartói jogok gyakorlására, illetve az alapítói és irányítói jogok megosztására vonatkozó 4. § (1) bekezdése szerinti megállapodás, 6. közös működtetésű vagy fenntartású költségvetési szerv esetében - ha a létesítő okirat nem tartalmazza azt - megállapodás arról, hogy a törzskönyvi jogi személy költségvetése melyik irányító szerv költségvetésében szerepel, 7. a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás bankszámla-szerződése, 8. az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a feladat-, illetve intézményátadás esetén az átadó és átvevő közötti megállapodás, továbbá az átadásra-átvételre vonatkozó képviselő-testületi, közgyűlési határozatok kivonata, 9. térségi fejlesztési tanács esetében, jogszabály alapján lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás során hozott döntés, ha a döntés a 167/A. §-ban meghatározott adatokat érinti, 10. a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat, 11. jogszabály előírása esetén költségvetési szervnél a jogszabályban meghatározott személy egyetértése a vezetői megbízással kapcsolatban. (2) Létesítő okiratként a) költségvetési szerv esetében az Áht. 8. § (5) bekezdése alapján kiadott alapító okirat, az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat (módosító alapító okirat), valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat, b) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület alakuló ülésén hozott, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó határozatának kivonata, valamint a törzskönyvi bejegyzést követően a szervezeti és működési szabályzata, c) társulás esetében a társulási megállapodás, d) térségi fejlesztési tanács esetében a térségi fejlesztési tanács alakuló ülésén hozott, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó határozatának kivonata, valamint a törzskönyvi bejegyzést követően a szervezeti és működési szabályzata, e) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a rá vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó alapító okirat fogadható el. (3) Megszüntető okiratként a) költségvetési szerv esetében az Áht. 11. § (7) bekezdése alapján kiadott megszüntető okirat, b) helyi nemzetiségi önkormányzat esetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 74. §-a szerinti esetben a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat jegyzőjének a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó nyilatkozata a megszűnésről, c) helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat esetében jogszabály vagy a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó határozat, d) társulás esetében a társulás megszüntetéséről szóló megállapodás, e) térségi fejlesztési tanács esetében jogszabály vagy a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó határozat, f) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a rá vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó megszüntető okirata fogadható el. 251 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(4) A 167/C. § (1) bekezdésében és a 167/D. §-ban meghatározott okiratot, dokumentumot közokiratként vagy annak hiteles másolataként kell benyújtani. A törzskönyvi jogi személy nyilvántartásba vételéhez, adatai változásának nyilvántartásba vételéhez és a nyilvántartásból való törléséhez szükséges létesítő okiraton és megszüntető okiraton kívül a 167/A. §-ban meghatározott adatok igazolására szolgáló okiratok egyszerű másolatként is benyújthatóak. (5) A bejegyzési kérelmet, a törlési kérelmet, a változás-bejelentési kérelmet és azok mellékleteit egy példányban kell benyújtani. 167/F. §792 A Kincstár a bejegyzési kérelmet, a törlési kérelmet, a változás-bejelentési kérelmet és azok mellékleteit megvizsgálja, és ha azok nem felelnek meg az Áht.-ban, a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló miniszteri rendeletben, a törzskönyvi jogi személy működéséről rendelkező jogszabályban vagy határozatban, illetve e rendeletben foglaltaknak, hiánypótlási felhívást bocsát ki. 167/G. §793 (1) A Kincstár a bejegyzési kérelmet és a változás-bejelentési kérelmet benyújtó, adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy helyett - az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján - az állami adóhatóságtól beszerzi, és a törzskönyvi nyilvántartásban rögzíti annak adóazonosító számát (ideértve a közösségi adószámot is). (2) A törzskönyvi nyilvántartásba vett, kincstári körbe tartozó törzskönyvi jogi személy államháztartási egyedi azonosító számának, a központi költségvetésről szóló törvény szerkezeti rendje szerinti besorolásának nyilvántartásba vétele a miniszter által vezetett nyilvántartásból történő információátadás útján történik. 167/H. §794 A Kincstár a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel, illetve az adatmódosítással egyidejűleg a törzskönyvi jogi személy nyilvántartására és azonosítására szolgáló, hat számjegyből álló, annak hatodik számjegyén ellenőrző számmal ellátott egyedi PIR számot és statisztikai számjelet képez, amely tekintetében annak összeállításáról és változásáról a Központi Statisztikai Hivatal részére elektronikus úton adatot szolgáltat. 167/I. §795 A törzskönyvi jogi személy korábbi adatai visszakereshetőségének biztosítása érdekében a törzskönyvi nyilvántartás adatait a Kincstár húsz évig archiválja. A törzskönyvi okiratot a Kincstár húsz évig őrzi meg. 167/J. §796 A törzskönyvi jogi személynek a Kincstár honlapján közzéteendő, azon elérhető és kereshető adatai: 1. a törzskönyvi jogi személy megnevezése, székhelye, PIR száma, 2. a törzskönyvi jogi személy alaptevékenységének államháztartási szakágazata és fő TEÁOR kódja, 3. a törzskönyvi jogi személy adószáma, statisztikai számjele, 4. a törzskönyvi jogi személy államháztartási egyedi azonosító száma, 5. költségvetési szerv esetében annak gazdálkodási besorolása, 6. önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kapcsolatának PIR száma, megnevezése, 7. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében annak fejezetrend szerinti besorolása; 8. az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye szám, pénzügyi körzet száma és neve, 9. a törzskönyvi jogi személy vezetőjének neve és kinevezésének időpontja, 10. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapításának és megszüntetésének 792


793


794


795


796



időpontja, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács létrejöttének és megszűnésének időpontja, 11. a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés és törlés időpontja, 12. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy irányító, felügyeleti szervének megnevezése, székhelye, PIR száma, 13. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy vonatkozásában alapítói jogokat gyakorló szerv megnevezése, székhelye, PIR száma, 14. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy fenntartó szervének megnevezése, székhelye, PIR száma, 15. a közös önkormányzati hivatalban résztvevő települési önkormányzatok neve, székhelye, PIR száma, 16. a társulásban résztvevő települési önkormányzatok neve, székhelye, PIR száma, 17. a köznevelési tevékenységet végző törzskönyvi jogi személy OM azonosítója, 18. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi törzskönyvi jogi személy ágazati azonosítója, 19. a költségvetési szerv módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata vagy megszüntető okirata szkennelt formában. 167/K. §797 (1) A Kincstár a honlapján közzétett, e célra rendszeresített elektronikus űrlapon előterjesztett kérelemre a) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személynek a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatára vonatkozóan törzskönyvi igazolást, b) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személynek a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő valamennyi fennálló vagy törölt adatára vonatkozóan törzskönyvi kivonatot, c) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatának igazolására csoportos törzskönyvi igazolást, d) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő valamennyi fennálló vagy törölt adatának igazolására csoportos törzskönyvi kivonatot állít ki. (2) A Kincstár a költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy alapító okiratáról, az alapító okirat módosításáról és az egységes szerkezetű alapító okiratáról, valamint a megszüntető okiratáról kérelemre hitelesített másolatot ad ki. (3) A törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának vagy teljes körének a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatára vonatkozó (a továbbiakban: csoportos adatszolgáltatás) kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a kérelemmel érintett törzskönyvi jogi személyek és a 167/A. §-ban meghatározott adatok közül az igényelt adatok körét, az átvétel módját (személyesen vagy elektronikus úton), az értesítési elérhetőséget (elektronikus levélcím, telefonszám). (4) A csoportos adatszolgáltatás - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel költségtérítés ellenében történik, amelynek összegét a Kincstár az adatszolgáltatás teljesítését megelőzően állapítja meg és közli a kérelmezővel. A költségtérítés összegét a Kincstár honlapján megjelölt fizetési számlájára kell befizetni. A csoportos adatszolgáltatás teljesítésére kizárólag a befizetés igazolását követően kerülhet sor. (5) A csoportos adatszolgáltatás a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóság, a közigazgatási szervek, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az állami, önkormányzati ellenőrző szervek és az MNV Zrt. számára - közfeladataik ellátása érdekében 797



ingyenes. A csoportos adatszolgáltatás iránti kérelemben a felhasználás céljára és az ingyenességre hivatkozni kell. 167/L. §798 A törzskönyvi nyilvántartás adatainak gépi adatfeldolgozási eszközzel való közvetlen elérése - az állami adóhatóság kivételével - a Kincstárral megkötött szerződés alapján történhet.

[Az Áht. 107. § (1) bekezdéséhez]799 167/M. §800 (1) Az Áht. 107. § (1) bekezdése szerinti szervek rendszeres bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeit a 7. melléklet tartalmazza. (2) Az Állami Számvevőszék - a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátásához szükséges mértékben - a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó adatok kezelő szerveitől az egyes helyi önkormányzatokra vonatkozó adatbázisok rendelkezésre bocsátását kérheti. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik a minősített adatokra. (3) Az Áht.-ban és e rendeletben meghatározott adatszolgáltatások során közölt adatokkal kapcsolatban a Kincstár és az adatok statisztikai feldolgozását végző szervezet adategyeztetést végezhet, az adatszolgáltatóhoz módszertani, elszámolási kérdéseket intézhet, a helyes számviteli szabályok alkalmazására, betartására figyelmeztethet. Szóbeli kérdésre szóban, írásbeli kérdésre írásban kell válaszolni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adatszolgáltatónak a válaszadást, illetve hibás adatközlés esetén a megismételt adatszolgáltatást a megkeresést követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül kell teljesítenie.

[Az Áht. 108. § (2) bekezdéséhez] 168. §801 A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács évközi beszámolási kötelezettségének az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre tesz eleget. 169. § (1) Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentés az elemi költségvetésnek az államháztartásért felelős miniszter Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontjának felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott előirányzatainak teljesülését mutatja be. (2)802 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-áig, a költségvetési év első kilenc hónapjáról október 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-áig az Igazgatóságnak küldi meg. (3) Az Igazgatóság az összesítéseket nyolc munkanapon belül juttatja el a Kincstárnak, amelyet az további hét munkanapon belül megküld az államháztartásért felelős miniszternek. 170. § (1) Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi mérlegjelentést az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni. 798


799


800


801


802



(2) Az időközi mérlegjelentést - a (3), (4) és (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani. (3) Az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített időközi mérlegjelentést az állami adóhatóság adatszolgáltatását követő öt munkanapon belül kell elkészíteni és az elkülönített állami pénzalapok kezelő szerveinek a fejezetet irányító szerv, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek a Kincstár részére megküldeni. A negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést az állami adóhatóságnak a követelések értékvesztésének összegéről negyedévente elkészített adatszolgáltatását megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell összeállítani és a költségvetési évet követő év március 20-áig megküldeni. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek az első negyedévre vonatkozó időközi mérlegjelentése nem tartalmazza a 138. § (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti állami adóhatósági adatszolgáltatást és a végleges nyitó adatokat. Ezt a gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig kell a Kincstár részére megküldeni. (5) Az irányító szerv a (2) bekezdés szerinti időközi mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést öt munkanapon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak. Az elkülönített állami pénzalap esetén a fejezetet irányító szerv az időközi mérlegjelentést a (3) bekezdésben meghatározott időpontot követő öt munkanapon belül juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak. (6) Az időközi mérlegjelentés készítésére kötelezettek az éves elszámolásokra vonatkozóan a költségvetési évet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év november 15-éig a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulására vonatkozó adatszolgáltatást juttatnak el az irányító szervhez. Az irányító szerv öt napon belül továbbítja az adatokat feldolgozásra a Kincstárhoz, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak. (7) Az Igazgatóság - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - az (5) és (6) bekezdés alapján megküldött adatok megyei szintű összesítését nyolc munkanapon belül készíti el. A Kincstár az elkészített országos összesítéseket további hét munkanapon belül megküldi az államháztartásért felelős miniszternek. (8) Az időközi mérlegjelentés részeként el kell készíteni a közteher-bevételek adósainak alakulásáról készített adatszolgáltatást. A helyi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok e kötelezettség alól mentesülnek. (9) A Kincstár a központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó időközi mérlegjelentést az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év március 20-áig, az éves elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 31-éig, a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év augusztus 30-áig az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg. 171. §803 172. §804

XIII. FEJEZET

803

Hatályon kívül helyezte: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1). Hatálytalan: 2012. III. 31-től.

804

Hatályon kívül helyezte: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1). Hatálytalan: 2012. III. 31-től. 255


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 173. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője és a költségvetési szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit a rendeletalkotás kivételével a belső szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét a Kincstár, illetve az államháztartásért felelős miniszter rendelkezésére kell bocsátani. (2) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport „JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök” prioritása, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése” prioritása terhére megvalósuló 1.3. intézkedés tekintetében a 66-99. §-ok előírásait nem kell alkalmazni. (3) A 8. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. 174. §805 175. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 176. §806 (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése nem érinti az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdése alapján kiadott mentesítések hatályát. Az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mentesítés hatálya megszűnik, ha a gazdasági vezető tanulmányait nem fejezi be és a tanulmányok megszűnésének időpontjában nem felel meg a 12. § rendelkezéseinek. (1a)807 A 2012. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdése alapján a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel rendelkező gazdasági vezető alkalmazására abban az esetben van lehetőség, ha vállalja, hogy a 12. §-ban meghatározott követelményeknek legkésőbb 2014. június 30-áig meg fog felelni. 2014. június 30-át követően e személyek csak a 12. §-ban foglalt feltételek szerint alkalmazhatók gazdasági vezetőként. (2) E rendelet 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2013. június 30-áig működő többcélú kistérségi társulásokra alkalmazni kell. (3) A felülvizsgálattal és elszámolással kapcsolatban a megszűnő többcélú kistérségi társulás esetében, az Áht. szerint kijelölt települési önkormányzatot illeti meg a pótlólagos támogatás, illetve terheli kötelezettség. (4) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 96. § (13) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (5) A megyei intézményfenntartó központoktól és intézményeitől a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és intézményei állományába kerülő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetésére a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 79. § (2)(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a helyi önkormányzatok és a társulások foglalkoztatottai alatt a megyei intézményfenntartó központoktól és intézményeitől a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok, társulások és intézményei állományába kerülő köztisztviselőket, közalkalmazottakat és munkavállalókat kell érteni. 805

Hatályon kívül helyezte: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (2). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

806


807

Beiktatta: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 30. § (1). Hatályos: 2013. III. 12-től. 256


(6) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 72. § (3) bekezdés d)-e) pontját, 73. § (1) bekezdés d) pontját, 78. § (5a) bekezdését, 78. § (9) és (9a) bekezdését, 84. § (4a) és (4b) bekezdését egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra kell alkalmazni. (7) A 2013. évben a 128. (2) bekezdés b) pontjától eltérően az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (4) bekezdése alapján előirányzat-átcsoportosítással rendelkezésre bocsátott, a költségvetési szerv költségvetése terhére megelőlegezett kiadások fedezetét biztosító támogatás összegét az előirányzatot átcsoportosító nyilatkozata alapján a havi előirányzat-felhasználási keret megállapításakor egy összegben kell figyelembe venni. (8)808 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított 145. §-t a 2013 januárjában beszedett gépjárműadó-bevételre is alkalmazni kell azzal, hogy a 145. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fizetési számlára e bevételek központi költségvetést megillető részét az az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését követő tíz napon belül kell a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni. (9)809 E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelettel megállapított 77. § (1a) bekezdését és 94. § (1) bekezdését az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (10)810 E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2012. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 242/2013. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 96. § (4) bekezdés d) és j) pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 176. §811 177. §812 (1) E rendeletnek az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet] megállapított 144/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget az önkormányzati adóhatóság első alkalommal 2013. augusztus 31-ig teljesíti a 2013. januártól júniusig terjedő időszakra. (2) E rendeletnek a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel megállapított 144/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését az Igazgatóság első alkalommal az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő hatvan napon belül ellenőrzi. (3) A 108. § (3) bekezdése szerinti lebonyolítási szabályokat a Kincstár első alkalommal 2013. augusztus 20-áig teszi közzé.

1. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez A fejezetet irányító szerv és annak vezetője

808

Beiktatta: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 30. § (2). Hatályos: 2013. III. 12-től.

809

Beiktatta: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 30. § (2). Hatályos: 2013. III. 12-től.

810

Beiktatta: 242/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

811

Hatályon kívül helyezte: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (1) 3. Hatálytalan: 2013. III. 12-től.

812



1.813 a központi költségvetésről szóló törvény I. fejezeténél az Országgyűlés Hivatala és annak főigazgatója, a Közbeszerzési Hatóság tekintetében a Közbeszerzési Hatóság és annak elnöke, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és annak elnöke, az Egyenlő Bánásmód Hatóság tekintetében az Egyenlő Bánásmód Hatóság és annak elnöke, a 8-10. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tekintetében a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal és annak elnöke, a Nemzeti Választási Iroda tekintetében a Nemzeti Választási Iroda és annak elnöke, 2.814 a központi költségvetésről szóló törvény II. fejezeténél a Köztársasági Elnöki Hivatal és annak főigazgatója, 3. a központi költségvetésről szóló törvény III. fejezeténél az Alkotmánybíróság és annak elnöke, 4. a központi költségvetésről szóló törvény IV. fejezeténél az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és annak főtitkára, 5. a központi költségvetésről szóló törvény V. fejezeténél az Állami Számvevőszék és annak elnöke, 6. a központi költségvetésről szóló törvény VI. fejezeténél az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke, 7. a központi költségvetésről szóló törvény VIII. fejezeténél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész, 8. a központi költségvetésről szóló törvény IX. fejezeténél a Belügyminisztérium és a belügyminiszter, 9.815 a központi költségvetésről szóló törvény X. fejezeténél a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és annak elnöke, a 24. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, 10.816 a központi költségvetésről szóló törvény XI. fejezeténél a Miniszterelnökség és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke, a 7. és a 8. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, 11. a központi költségvetésről szóló törvény XII-XV. és a XVIII. fejezeténél a minisztérium és a miniszter, 12. a központi költségvetésről szóló törvény XVI. fejezeténél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és annak elnöke, 13.817 a központi költségvetésről szóló törvény XVII. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója, 14. a központi költségvetésről szóló törvény XIX. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és annak elnöke,

813

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1), 1. melléklet 1. Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 24., 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 67. § (2) b). 814

Módosította: 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 19. §.

815

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1), 1. melléklet 2. Hatályos: 2013. I. 1től. 816

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1), 1. melléklet 3. Hatályos: 2013. I. 1től. 817

Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 30. § (2) 5. 258


15.818 a központi költségvetésről szóló törvény XX. fejezeténél az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az emberi erőforrások minisztere, a 21. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, 16. a központi költségvetésről szóló törvény XXX. fejezeténél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke, 17. a központi költségvetésről szóló törvény XXXI. fejezeténél a Központi Statisztikai Hivatal és annak elnöke, 18. a központi költségvetésről szóló törvény XXXIII. fejezeténél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke, 19. a központi költségvetésről szóló törvény XXXIV. fejezeténél a Magyar Művészeti Akadémia és annak elnöke, 20. a központi költségvetésről szóló törvény XLI-XLII. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, 21. a központi költségvetésről szóló törvény XLIII. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter, 22. a központi költségvetésről szóló törvény XLIV. fejezeténél a Vidékfejlesztési Minisztérium és a vidékfejlesztési miniszter, 23. a központi költségvetésről szóló törvény LXXI. fejezeténél a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az igazgatási szervek tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője, 24. a központi költségvetésről szóló törvény LXXII. fejezeténél az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, 25. az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter.

2. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA x/ a Kormány hatáskörében Költségvetési év: .............. ÁllamCím Al- Jog- JogKiháztartás Feje- szám cím cím cím Előir emel Fejei zet szám csop. szám . t zet egyedi szám szám csop. előir. név azonosít szám szám ó

Cím név

Al- Jogcím cím név csop. név

JogKicím Előir emel név . előcsop. irány név zat név

818

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1), 1. melléklet 4. Hatályos: 2013. I. 1től. 259 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

KIADÁSOK

Előirányzat ne

Az előirányzatmódosítás érvényessége:

a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

b) a következő év kö

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA x/ a Kormány hatáskörében Költségvetési év: .............. ÁllamCím Al- Jog- JogKiháztartás Feje- szám cím cím cím Előir emel Fejei zet szám csop. szám . t zet egyedi szám szám csop. előir. név azonosít szám szám ó


Cím név

Al- Jogcím cím név csop. név

Jogcím Előir név . csop. név

Előirányzat neve


x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. ÁllamCím Al- Jog- JogKiCím Al- Jogháztartás Feje- szám cím cím cím Előir emel Feje- név cím cím i zet szám csop. szám . t zet név csop. egyedi szám szám csop. előir. név név azonosít szám szám ó

Jogcím Előir név . csop. név





Az adatlap 5 példányban töltendő ki Fejezetet irányító szerv 1 példány Állami Számvevőszék 1 példány Magyar Államkincstár 1 példány Nemzetgazdasági Minisztérium 2 példány

BEVÉTELEK

Az előirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/-) időarányos teljesítményarányos egyéb ........ azonnal


b) a következő év kö

TÁMOGATÁ

b) a következő év kö Foglalkoztatottak lé (fő) - időszakra Foglalkoztatottak lé (fő) - időszakra b) a következő év kö Összesen:

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

3. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez819 Azonos célú előirányzatok

ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLÓDÓ ELŐIRÁ FEJEZET JogCím cím-

FEJEZET Jogcím-

Cím Alcí m

csop.

XII. 20 20

11 11

2

20

11

3

Alcí m

csop.

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT) Halászati Operatív Program XIX.

UNIÓS FEJLES

XIX.

UNIÓS FEJLES

BELÜGYMINISZTÉRIUM XIV. 20

9 1 2 3 4

Szolidaritási programok Európai Menekültügyi Alap Integrációs Alap Visszatérési Alap Külső határok Alap NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

XVII. 20

31

3

20

32

5

20

33

1

Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés XIX. TEN-t projektek XIX. Beruházás ösztönzési célelőirányzat

2

4

2

Közleked

UNIÓS FEJLES 1

Aktív tám

1

Hazai inn

2

A nemzet támogatás

LXIII . LXIX . LXIX . 20

33

2

XIX. 2 2 2 2 2

4 4 4 4 4

1 2 3 8

2 2 2 2 2 2 2 2 2

4 4 4 4 4 4 4 4 4

14 19 20 21 23 24 25 26 27

Turisztikai célelőirányzat UNIÓS FEJLESZTÉSEK Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Gazdaságfejlesztési Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program - Nemzeti Foglalkoztatási Alap Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és energia Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Operatív program Dél-dunántúli Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program

819

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (2), 2. számú melléklet. Hatályos: 2013. I. 1-től. 261 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

2 2 2 2

4 4 5 6

28 29

Észak-magyarországi Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Területi Együttműködés Egyéb Uniós előirányzatok XII. XII. XII. XIV. XVII. XVII.

XX. 20

4

20 20 20 20 20 20

11 11 11 9 31 32

2 3 3 5

Vidékfejl Új Magya Halászati Szolidarit Országos TEN-t pro

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Tehetség Program

5

KUTATÁ LXIX . NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP LXIII. 1

Aktív támogatások (ebből: csak munkahelyteremtő beruházás támogatása, és közfoglalkoztatási kiadások) XVII.

20

33

1

Beruházá

XV. XX.

20 20

33 4

1 5

Beruházá Nemzeti T

XVII.

20

33

1

Beruházá

KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP Hazai innováció támogatása

LXIX. 1

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása

2

4. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez A bruttó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése Időpont Sor(a táblában megjelölt nap, illetve szám az azt követő első munkanap) 1. december 21.

2

január 1.

3.

február 1.

4.

március 1.

5.

április 1.

6.

május 1.

7.

június 1.

8.

július 1.

9.

augusztus 1.

10.

szeptember 1.

Bruttó utalvány tartalma

Megnevezés

Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%a (járandóság előleg) Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik A december havi járandóság előleg visszavonása és a tényleges havi teljesítmény kiutalása


11.

október 1.

12.

november 1.

13.

december 1.

levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

5. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez820 A nettó finanszírozási körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése

2

A Időpont (a táblában megjelölt nap, illetve az azt követő első munkanap) december 21.

3

január 1.

4

január 20.

5

február 1.

6

február 20.

7

március 1.

8

március 20.

9

április 1.

10

április 20.

11

május 1.

1

B Bruttó utalvány tartalma

C Nettósítás tartalma (levonások)

Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%a (járandóság előleg) Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a mínusz járandóság előleg Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a


Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: a) befizetési kötelezettségek(adók, járulékok) b) forgótőke visszapótlás

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket, terhelő: a) befizetési kötelezettségek(adók, járulékok) b) forgótőke visszapótlás



Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó

820

Megállapította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 28. § (1), 4. melléklet. Hatályos: 2013. VIII. 19től. 263 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

12

május 20.

13

június 1.

14

június 20.

15

július 1.

16

július 20.

17

augusztus 1.

18

augusztus 20.

19

szeptember 1.

20

szeptember 20.

21

október 1.

22

október 20.

finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a





Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:a) befizetési kötelezettségek(adók, járulékok)b) forgótőke visszapótlás


Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: a) befizetési kötelezettségek(adók, járulékok) b) forgótőke visszapótlás Szociális hozzájárulási adó szabály változásból eredő kiadás megtakarítás a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 34. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.




23

november 1.

24

november 20.

25

december 1.

26

december 20.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a


Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a


6. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez821 A nettó finanszírozás ütemezése 1

2

3

A A nettó módon finanszírozott hozzájárulások, támogatások utalása Időpont

B

az utalandó összeg megoszlása a tárgyévi előirányzat %-ában január hónap utolsó munkanapja 5,0

4

február hónap utolsó munkanapja

8,0

5

március hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

13,0

C

A nettósítás tartalma (levonások)

1. Lemondás miatti visszafizetési kötelezettség 2. Forgótőke Az önkormányzati körben foglalkoztatott munkavállalók 2012. december havi, január hónapban megelőlegezett munkabérek és azok közterhei, Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok) b) január és február havi forgótőkevisszapótlás. Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok) b) forgótőke-visszapótlás.

821

Megállapította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 28. § (2), 5. melléklet. Hatályos: 2013. VIII. 19től. 265 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

Az önkormányzati körben foglalkoztatott munkavállalók 2012. december havi, január hónapban megelőlegezett munkabére és annak közterhei. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás. 6

7

8

április hónap utolsó munkanapja

május hónap utolsó munkanapja

Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok), b) forgótőke-visszapótlás.

8,0

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás. Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok), b) forgótőke-visszapótlás.

8,0


június hónap utolsó munkanapját 8,0 megelőző második munkanap

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás. 9

10

11

12

július hónap utolsó munkanapja

augusztus hónap utolsó munkanapja

szeptember hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

október hónap utolsó munkanapja

Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok), b) forgótőke-visszapótlás.

8,0

8,0


8,0

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok), b) forgótőke-visszapótlás.

8,0

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás. Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok), b) forgótőke-visszapótlás. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti 266


13

14

november hónap utolsó munkanapja

december 19.

hozzájárulás. Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok), b) forgótőke-visszapótlás.

8,0


10,0

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás.

7. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek 1.822

Kötelezett: Tartalom:

Címzett: Határidő: Megjegyzés:

2.823 Kötelezett: Tartalom:

Címzett:

Határidő:

Megjegyzés:

3.824

822

Kötelezett: Tartalom: Címzett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács Stabilitási tv. 3. §-a szerinti, a tárgyidőszak utolsó napján fennálló adósságot keletkeztető ügyletei értékének a költségvetési év december 31-ei állománya országos nemzetiségi önkormányzat esetén a Kincstár, más esetben az Igazgatóság az év utolsó három hónapjában havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig az Igazgatóság a megküldött adatokat összesítve megküldi a Kincstárnak, a Kincstár a megküldött és az általa fogadott adatok összesítését megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet Stabilitási tv. 3. §-a szerinti, a tárgyidőszak utolsó napján fennálló adósságot keletkeztető ügyletei értékének a költségvetési évet megelőző év december 31-i tényleges, valamint a költségvetési év december 31-ei állománya az államháztartásért felelős miniszter közleményében a központi alszektorba sorolt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén a Kincstár, az önkormányzati alszektorba sorolt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén a székhely szerinti Igazgatóság a költségvetési évet megelőző év december 31-i tényleges állományra a költségvetési évre vonatkozó első adatszolgáltatás alkalmával, az első kilenc hónapban negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 16-áig, az utolsó három hónapban havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig az Igazgatóság a megküldött adatokat összesítve megküldi a Kincstárnak, a Kincstár a megküldött és az általa fogadott adatok összesítését megküldi az államháztartásért felelős miniszternek államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a költségvetési szerv tartozásállományára vonatkozó adatok Kincstár és fejezetet irányító szerv

Megállapította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 31. §, 17. melléklet. Hatályos: 2013. III. 12-től.

823

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 19. § (1), 1. melléklet 1. Hatályos: 2012. III. 31től. 824

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (4), 4. melléklet 1. Hatályos: 2013. I. 1től. 267 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

Határidő: Megjegyzés:

havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelően, a tárgyhót követő hónap 5. napja

4.

Kötelezett: Tartalom: Címzett: Határidő: Megjegyzés:

elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap bevételeinek, kiadásainak és egyenlege várható alakulása Kincstár havonta, a hónap 5-éig

5.


elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap bevételei és kiadásai teljesítése, valamint a kötelezettségvállalások állománya Kincstár havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig

Címzett: Határidő: Megjegyzés: 6.



7.


társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételei és kiadásai teljesítése, valamint a kezelő szerv által folyósított, de nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapja forrásaiból finanszírozott ellátások alakulása Kincstár a költségvetési év első három hónapjáról április 25., ezt követően havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig a Kincstár az adatokat továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek, az egészségbiztosításért felelős miniszternek, az Állami Számvevőszéknek, a Központi Statisztikai Hivatalnak és a Magyar Nemzeti Banknak társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve társadalombiztosítás pénzügyi alapja pénzforgalmi és könyvelési adatainak eltérései Kincstár április utolsó munkanapja, a 4-11. hónapban havonta a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapja, majd a költségvetési évet követő év március 31. ha az elszámolások közötti időbeli különbséget is figyelembe véve az eltérések tartósan és jelentős mértékben fennállnak, a Kincstár kezdeményezésére a kezelő szerv köteles az adatokat felülvizsgálni és tájékoztatni a fejezetet irányító szervet, az államháztartásért felelős minisztert és a Kincstárt a rendezés módjáról és időpontjáról

8.


Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve a Gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak kedvezményezettek szerinti összetétele Kincstár negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig a Kincstár az adatokat továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek

9.


Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és nemzeti forrásokból finanszírozott támogatások és intézkedések pénzforgalmi adatai Kincstár havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig a Kincstár az adatokat megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek

Címzett: Határidő: Megjegyzés: Kötelezett: 10. 825

Tartalom: Címzett: Határidő: Megjegyzés:

államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, kivéve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az általa irányított költségvetési szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő közterhek Kincstár havonta, a hónap 16-áig az adatszolgáltatás elmulasztása esetén annak teljesítéséig a Kincstár az előirányzat-

825

Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (4), 4. melléklet 2. Módosította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 25. 268 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

felhasználási keret megnyitást felfüggeszti, a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott fizetési megbízásokat nem teljesíti 11.


12.



Kötelezett: Tartalom: Címzett: Határidő:

állami adóhatóság a Kincstár által igényelt jogcím szerinti részletezésben az adott héten tervezett kiutalás, beleértve az adó-visszatérítéseket is Kincstár hetente, hétfő dél

fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve a költségvetési évben a - a fejezetbe tartozó költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű előirányzatok - a kezelt elkülönített állami pénzalap, előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről összesítve, az 500millió forint feletti kifizetéseket egyedileg megjelölve Kincstár havonta, a hónap 25-éig

államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve, kincstári körön kívüli számlatulajdonos a fizetési számlák terhére kincstári körön kívülre irányuló tervezett átutalások Kincstár 500-2000 millió forint közötti összegnél a terhelés időpontját megelőző három munkanap, e felett öt munkanap

Megjegyzés:

14. 826

Kötelezett:

vagyonkezelő szervezet


az állami vagyon kezelésével kapcsolatos fizetési számláinak pénzforgalma, valamint a pénzforgalom nélküli műveletek hatása államháztartásért felelős miniszter havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig az adatszolgáltató az adatokat megküldi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint a Nemzeti Földalap esetén az agrárpolitikáért felelős miniszternek is

Kötelezett:

vagyonkezelő szervezet

Tartalom:

az állami vagyonnal kapcsolatos központosított bevételek és kiadások várható alakulásának havi ütemezése államháztartásért felelős miniszter havonta, a tárgyhónap 7. napjáig az adatszolgáltató az adatokat megküldi fejezetet irányító szervnek is

15. 827

15a. 828

Címzett: Határidő: Megjegyzés: Kötelezett: 16.

az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatok

826

Hatályon kívül helyezte: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 30. § (1) 3. Hatálytalan: 2013. VIII. 19től. 827


Beiktatta: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 19. § (3), 1. melléklet 3. Hatályos: 2012. III. 31-től. 269


829

Tartalom:


a dologi kiadások, az egyéb működési célú kiadások, valamint a felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportba tartozó kiemelt előirányzatok terhére belföldön vállalt, bruttó ötmillió forintot elérő összegű kötelezettségek, elkülönítve a költségvetési év és a költségvetési évet követő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségeket Kincstár a kötelezettségvállalást követő öt munkanap

Kötelezett:

fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve

Tartalom:

a fejezeti kezelésű előirányzat terhére belföldön vállalt kötelezettségek, elkülönítve a költségvetési év és a költségvetési évet követő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségeket az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásokkal megvalósuló programokhoz - beleértve az ezekhez a programokhoz szükséges kötelező sajáterőt biztosító előirányzatot - és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások kivételével Kincstár a kötelezettségvállalást követő öt munkanap

17. 830



19.


20.


fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve adatszolgáltatás az előzetes és a végleges kincstári költségvetésről a 31. § szerinti körben Kincstár 31. § szerint

fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve adatszolgáltatás az elemi költségvetésről a 32. § (3)-(6) bekezdése szerinti körben Kincstár 32. § (3)-(6) bekezdése szerint

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv adatszolgáltatás az elemi költségvetésről a 33. § szerinti körben 33. § szerint 33. § szerint

Kötelezett:

fejezetet irányító szerv

Tartalom:

az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terve Kincstár 129. § (2) bekezdése szerint

21. 831

Címzett: Határidő: Megjegyzés: Kötelezett:

fejezetet irányító szerv

22. 832

829


830


Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 19. § (5), 1. melléklet 5. Hatályos: 2012. III. 31től. 270 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.


a fejezeti kezelésű előirányzatok Áht. 81. § (5) bekezdése szerinti finanszírozási terve Kincstár 132. § (1) és (1a) bekezdése szerint

23.


fejezetet irányító szerv elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve Kincstár 133. § (1) bekezdése szerint

24.


társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve a 135. és 136. § szerinti előirányzat-felhasználási tervek Kincstár 135. és 136. § szerint

25.


fejezetet irányító szerv, államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a 167. § (2)-(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosítások, átcsoportosítások Kincstár 167. § (2)-(4) bekezdése szerint

26.

Kötelezett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv a 169. § szerinti időközi költségvetési jelentés Igazgatóság 169. § (2) bekezdése szerint

Tartalom: Címzett: Határidő: Megjegyzés: Kötelezett: 27.833

Tartalom: Címzett: Határidő: Kötelezett: 28. 834

Tartalom:

Címzett: Határidő: Megjegyzés: Kötelezett:

költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezetei kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, elkülönített állami pénzalapok kezelő szerve, valamint a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv 170. § szerinti időközi mérlegjelentés 170. § szerint 170. § szerint az Áht. 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy számviteli jogszabályok szerinti beszámolója és - ha az kötelező - az arról készített könyvvizsgálói jelentés, kiemelt mutatói, költségvetési kapcsolatai bemutatása államháztartásért felelős miniszter az üzleti év mérleg-fordulónapját követő 180 nap

28. ponttal egyezően

832


Megállapította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 28. § (3), 6. melléklet 1. Hatályos: 2013. VIII. 19-től. 834


Megállapította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 28. § (3), 6. melléklet 2. Hatályos: 2013. VIII. 19-től. 271 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

29.835 Tartalom:

Címzett: Határidő:

Kötelezett: 30.836 Tartalom:

Címzett: Határidő: Kötelezett: 31.837 Tartalom: Címzett: Határidő: Megjegyzés: Kötelezett: 32.838 Tartalom: Címzett: Határidő: Megjegyzés:

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy számviteli beszámoló szerinti mérlege és eredménykimutatása tételeinek, valamint a kiemelt mutatói, költségvetési kapcsolatai évközi tényadatai és a várható éves teljesítési adatai, szöveges indokolással kiegészítve a mérlegben és eredmény-kimutatásban szereplő speciális tételek elszámolására, költségvetési kapcsolatok és az adósság alakulására vonatkozóan államháztartásért felelős miniszter negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napja, havonta, ha a legutolsó adatközlésben szereplő adatokhoz képest a várható éves teljesítési adatokban elmozdulás várható az állam és a nemzetközi pénzügyi intézmények között kötött szerződések végrehajtásáért felelős a nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződésben előírt rendszeres, illetve eseti adatszolgáltatás - beleértve a finanszírozott beruházások helyszíni ellenőrzésében való közreműködést, a nemzetközi pénzügyi intézmény képviselőivel való együttműködést, valamint a szerződésekből fakadó állami kötelezettségvállalások teljesítése és az érintett szereplők együttműködése javítása céljából összehívott eseti rendszerességű egyeztetéseken való részvételt - a nemzetközi pénzügyi intézmény által megkívánt formában és tartalommal államháztartásért felelős miniszter szerződés/egyedi igény szerint helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv havi adatszolgáltatás a költségvetési egyenlegről országos nemzetiségi önkormányzat esetében a Kincstár, más esetben az Igazgatóság tárgyhót követő 20-a az adatokat alátámasztó főkönyvi kivonatot mellékelni szükséges 2 milliárd forint korrigált költségvetési mérlegfőösszeget meghaladó* helyi önkormányzat havi adatszolgáltatás a várható tárgyév végi költségvetési egyenlegről Igazgatóság tárgyhót követő 20-a *a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámoló adatai alapján; első alkalommal 2013-ban a 2012. évi beszámoló adatok alapján

Kötelezett:

önkormányzati adóhatóság

Tartalom: Címzett: Határidő:

beszedett gépjárműadó összegének adatai a 144/A. § szerint Igazgatóság 144/A. § (1)-(2) bekezdései szerint, illetve 2013-ban első alkalommal a 177. § (1) bekezdése szerint az adatszolgáltatás hitelesített példányát és a személyes adatokat nem tartalmazó számlakivonatok hitelesített másolatait megküldeni szükséges

33.839

Megjegyzés:

8. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez840

836

Megállapította: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 28. § (3), 6. melléklet 3. Hatályos: 2013. VIII. 19-től. 837

Beiktatta: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 28. § (3), 6. melléklet 4. Hatályos: 2013. VIII. 19-től.

838


839


840

Módosította: 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 74. §. 272


A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok SorKötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése szám 1. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által évente készített felmérés a közszféra létszám, bér és kereseti adatairól 2. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetés szerinti eredeti, a tárgyhó utolsó napján módosított előirányzatai, valamint a tárgyhó utolsó napján teljesítési adatai 3. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek lejárt tartozásai 4. Kimutatás a civil szervezetek részére felajánlott és megkapott szja 1%-ról (szervezetenként) 5. Kimutatás az egyházi jogi személyek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára felajánlott és megkapott szja 1%-ról 6. Közhasznú tevékenységet folytató személynek, szervezetnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 100. §-ának (2) bekezdése alapján és a 19/2008. (VI. 13.) PM rendeletben foglaltak szerint visszatérített áfa 7. Az igénybe vett fogyasztói árkiegészítés az alábbi bontásban: - vasút, - távolsági autóbusz-közlekedés, - helyi tömegközlekedés 8. Az állami vagyonra vonatkozó mennyiség-, érték- és területadatok vagyoncsoportonként 9. A kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó, naturáliákban meghatározott adatok a jogszabályban előírt kategóriák szerint 10. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelői részéről az MNV Zrt.-nek átadott, járulékfizetés fejében átvett portfólió elemek vonatkozásában: a portfólió megnevezése, székhely, névérték, tulajdonosi részarány; az ingatlan vagyon vonatkozásában a vagyonleltár adatai: megnevezés, nagyság, funkció, állami tulajdoni hányad, ONYF és OEP tulajdoni hányad, könyv szerinti nettó érték 11. A 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott - közvetlen kifizetések aggregált összege, - kiegészítő nemzeti támogatás (top up) aggregált összege

Közzétételre kötelezett NFSZ

NFSZ honlap

Év

Kincstár

Kincstár honlap

Ha hón

Kincstár

Kincstár honlap

NAV

NAV honlap

NAV

NAV honlap

NAV

NAV honlap

Ha hón Év utá Év utá Év utá

NAV

NAV honlap

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

MNV Zrt. MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

A 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott Mezőgazdasági és - export-visszatérítés aggregált összege, Vidékfejlesztési - belpiaci támogatások aggregált összege, Hivatal - intervenciós intézkedések adatai: a támogatás és az intervenciós felvásárlás aggregált összege A közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi a) Az ajánlatkérő 13. alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű vagy 841 előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió b) irányító szerve forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja 14. Az európai uniós társfinanszírozással bonyolított pályázatok esetében a Az adatfelelős nettó 100 millió forintot meghaladó, teljesített kifizetés összege, kedvezményezettje, és a kifizetés időpontja 15. A rábízott vagyonnal kapcsolatos tranzakciók alakulása MNV Zrt. 16.

A rábízott vagyonnal kapcsolatos tranzakciók alakulása

MFB Zrt.

17.

A rábízott vagyon eszközeinek és forrásainak mérlege

MNV Zrt.

18.

A rábízott vagyon eszközeinek és forrásainak mérlege

MFB Zrt.


Év

Mezőgazdasági és Év Vidékfejlesztési nap Hivatal honlapja ala me öss Mezőgazdasági és Ne Vidékfejlesztési köv Hivatal honlapja

a) Az ajánlatkérő A honlapja, ennek bel hiányában b) az irányító szerv honlapja Az adatközlő A honlapja bel

MNV Zrt. Ha honlapja hón MFB Zrt. honlapja Ha hón MNV Zrt. Év honlapja idő MFB Zrt. honlapja Év idő

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 19. § (8), 2. melléklet. Hatályos: 2012. III. 31-től. 273

Év utá

Ha hón MNV Zrt. honlap Év

12.

841

Közzététel helye

19.

A rábízott vagyonba tartozó gazdasági társaságok éves beszámolója

MNV Zrt.

20.

A rábízott vagyonba tartozó gazdasági társaságok éves beszámolója

MFB Zrt.

21.

A Nemzeti Földalap tranzakcióinak alakulása

22.

A Nemzeti Földalap eszközeinek és forrásainak mérlege

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

MNV Zrt. Év honlapja jún MFB Zrt. honlapja Év jún Nemzeti Ha Földalapkezelő hón Szervezet honlapja Nemzeti Év Földalapkezelő idő Szervezet honlapja

HŐGYÉSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2011. (IV.29.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról (Egységes szerkezetben) Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szervezetét és működésének a szabályait az alábbiak szerint állapítja meg:842 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat és jelképei 1.§ (1) Az önkormányzat elnevezése: Hőgyész Nagyközség Önkormányzata. (2) Székhelye: 7191 Hőgyész, Kossuth L. u. 1. 2.§843 Az önkormányzat ellátja törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat. 3.§ (1) A település címerét, zászlaját és azok használatának módját külön önkormányzati rendelet 844 szabályozza. (2) Az önkormányzati kitüntetéseket és azok adományozási rendjét külön önkormányzati rendeletek845 szabályozzák.

II.

FEJEZET ELSŐ RÉSZ A KÉPVISELŐ-TESTÜLET A képviselő-testület megalakulás és feloszlatása 4.§

(1) A képviselő-testület (a továbbiakban: testület) létszáma hét (7) fő (hat (6) fő megválasztott képviselő és a polgármester).

842

Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 844 A nagyközség címeréről és zászlajának létesítéséről, használatának rendjéről szóló1/1993.(II.1.) sz. ör. 845 A „Hőgyész Nagyközség Díszpolgára” cím alapításáról és adományozásáról szóló 8/1999.(IV.22.) sz. ör. és a „Hőgyészért Emlékérem” kitüntetés alapításáról szóló 3/2004.(I.23.) sz. ör. 274 843


(2) A testület alakuló ülését – amelyet a megválasztott polgármester hív össze – a választástól

számított tizenöt napon belül tartja meg. 5.§846

(1) A testület megbízatásának lejárta előtt, név szerinti szavazással és minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követő három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kitűzni, amelynek költségeit az önkormányzat viseli. (2) A testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításakor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni. (3) A testület az új testület megalakulásáig, a polgármester az új polgármester megválasztásig ellátja a feladatát, gyakorolja a hatáskörét. A testület működése 6.§ (1)847 Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátja a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat. (2)848 A testület önkormányzati rendeletben egyes feladat- és hatásköreit a polgármesterre, bizottságára, társulására vagy a jegyzőre átruházhatja. Az átruházott feladatok és hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3)849 A testület által ellátott szakfeladatok felsorolását az 1/A. számú melléklet tartalmazza. (4)850 A testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; c) helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok ülnökeinek megválasztása; k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) a települési képviselő, polgármestert méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; m) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; n) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; o) területszervezési kezdeményezés; amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 7.§ (1) A testület – a (2) bekezdésben írt kivétellel – havonta, általában a hónap utolsó csütörtök napján ülésezik munkaterv szerint, illetve szükség szerint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat. (2) Július és augusztus hónapokban a testület nem tart munkaterv szerinti ülést. (3) A testület az üléseit éves munkaterv szerint tartja, amelyet saját maga fogad el. (4)851 846

Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 848 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 849 Beiktatta a 4/2012.(III.30.) ör. 850 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 851 Hatályon kívül helyezte a 3/2013.(III.1.) ör. 847


8.§ (1) A testület elnöke a polgármester, annak akadályoztatása, vagy az általa adott megbízás alapján az alpolgármester, aki összehívja és vezeti a testület ülését. (2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. (3) Össze kell hívni a testületi ülést a képviselők egynegyede (2 fő), a bizottsága vagy a jegyző indítványára (rendkívüli ülés). (4) A rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított nyolc napon belüli időpontra kell összehívni. 9.§ (1) A testületi ülésre szóló meghívót – a napirendi javaslattal és az írásos előterjesztésekkel együtt – a polgármester a polgármesteri hivatalon keresztül küldeti ki oly módon, hogy a címzettek legalább öt nappal – rendkívüli ülés esetén 48 órával – korábban megkapják. (2) A képviselőkön és az állandó – tanácskozási joggal – meghívottakon kívül más meghívottak részére a javasolt napirendeket tartalmazó meghívót kell küldeni. (3) Fontos témákban írásos előterjesztést kell készíteni és ahhoz csatolni kell az illetékes bizottság véleményét, illetve annak az ülésen való ismertetésére lehetőséget kell adni; ettől csak kivételes esetben lehet eltérni. A fontosság és a kivételesség kérdésében – a jegyző véleményének kikérése után – a polgármester dönt. 10.§ (1) Az írásos előterjesztések terjedelme legfeljebb négy gépelt oldal lehet, amelytől eltérést – a jegyző véleményének kikérése után – a polgármester engedélyezhet. (2) A jegyző határozza meg az előterjesztések leadási határidejét, amelyek alaki és tartalmi színvonaláért az előterjesztő a felelős. Nem megfelelően előkészített előterjesztés esetén – a jegyző véleményének kikérése után – a polgármester javasolhatja a testületnek a napirendi pont elhalasztását és a megfelelő előkészítésre való visszaadását. (3) Az előterjesztésekre vonatkozó részletes szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza 11.§ (1)852 A testület ülései nyilvánosak, azok időpontját, helyét és a tervezett fontosabb napirendeket a helyi kábeltévén és a hivatal hirdetőtábláján előzetesen közzé kell tenni. (2)853 Zárt ülést tart a testület a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, annak visszavonása, fegyelmi eljárás indítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a testület a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekeit sértené. (3) A testület a (2) bekezdésben írt esetekben titkos szavazást tarthat. (4)854 A zárt ülésen a testület tagjai, a jegyző, az előterjesztő, a jegyzőkönyvvezető, illetve meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett, és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyaláskor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, hogy mely esetekben kötelező az érintett meghívása. (5) Jogszabályi kötelező eseteken kívül elrendelt zárt ülés előtt, annak jogszerűségéről ki kell kérni a jegyző véleményét. Amennyiben a jegyző jogszerűségi aggályt jelez, úgy a testület vita nélkül határoz annak elfogadásáról. Ha a testület a jegyző jogszerűségi aggálya ellenére zárt ülés tartása mellett dönt, úgy a jegyző köteles az eltérő véleményét írásban a testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni. (6) A (2) – (5) bekezdésben foglaltakat a bizottság működésére is megfelelően alkalmazni kell. 12.§855 852

Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 854 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 855 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 853


Az ülések állandó, tanácskozási jogú meghívottja az illetékes járási hivatal vezetője, vagy annak megbízottja. A tanácskozás rendje 13.§

Az ülés akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele, azaz négy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni és nyolc napon belül ismét össze kell hívni. Ugyanígy kell eljárni, ha az ülés a képviselő(k) eltávozása miatt válik határozatképtelenné. 14.§ (1) Az ülést – mint levezető elnök – a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a 8.§ (1) – (2) bekezdései szerint kell eljárni. (2) A levezető elnök a) megnyitja, berekeszti, vagy indokolt esetben félbeszakítja az ülést, illetve szüntet rendel el; b) megállapítja és kimondja a határozatképességet, számba veszi a távollévő képviselőket; c) javaslatot tesz a napirendekre; d) vezeti az ülést, amelynek során megadja, vagy megtagadja a szót, a tárgyra térésre felszólít, figyelmeztet, megvonja a szót, intézkedik az ülés zavartalanságának biztosítása iránt; e) megnyitja és berekeszti a vitát; f) szavazást rendel el és – a jegyző segítségével – megállapítja annak eredményét és kimondja az elfogadott határozatot. (3) Megnevezett napirend tárgyalására az ülést megelőzően legalább nyolc nappal bármelyik képviselő a polgármesternél írásban javaslatot tehet. Amennyiben a polgármester a javaslattal nem ért egyet és azt a napirendi javaslatnál nem veszi figyelembe, úgy arról az ülés elején a testület dönt. A döntés előtt lehetőséget kell adni a képviselőnek a javaslata indokolására. (4) A (3) bekezdésében írt határidő után már csak sürgősségi indítvánnyal lehet élni. (5) Az ülés napirendjének elfogadásáról a testület vita nélkül határoz. 15.§ (1) A napirend tárgyalása során először az előterjesztőnek kell lehetőséget adni a szóbeli kiegészítésre. (2) Ezt követően a képviselők a vita során kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják a véleményüket, módosító javaslatot tehetnek, amelyre az előterjesztő reagálhat. (3) Egy napirendi ponthoz legfeljebb kettő esetben és legfeljebb 5-5 perc időtartamban lehet hozzászólni, amelytől eltérést a levezető elnök különösen indokolt esetben engedélyezhet. (4) A tárgytól eltérő vagy az időkeretet túllépő hozzászólót a levezető elnök figyelmezteti, ennek eredménytelensége esetén megvonja tőle a szót. (5) A levezető elnök saját jogán berekesztheti a vitát, illetve bármelyik képviselő vagy a napirend előadója javaslatot tehet annak berekesztésére. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. (6) A vita berekesztése után határozathozatal következik, amelynek során senki szóbeli véleményt már nem nyilváníthat. (7) A határozathozatal során a levezető elnök (szükség esetén a jegyző segítségével) először a módosító javaslatokat, majd az így kialakult végleges határozati javaslatot teszi fel szavazásra. (8) Ugyanazon az ülésen az egyszer már megtárgyalt és határozattal lezárt ügy ismételt tárgyalásra már nem vehető fel. Személyes megjegyzés 16.§ (1) Akit az ülésen megszólítottak vagy általa méltánytalannak tartott megjegyzéssel illettek, arra a levezető elnök engedélyével két (2) percben válaszolhat (személyes megjegyzés). (2) Akinek a levezető elnök nem engedélyezte a hozzászólást, azt három (3) napon belül írásban eljuttathatja a véleményét a polgármesternek, aki azt az illetékeshez továbbítja, esetleg a jegyzőkönyvhöz mellékeli. (3) Az elkésetten, illetéktelen személytől, névtelenül érkezett, illetve trágár, sértő stb. tartalmú személyes megjegyzéssel való foglalkozást a polgármester megtagadja. A határozathozatal 17.§


(1) A testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, így a határozati javaslat elfogadásához (a határozathozatalhoz) a határozatképesen jelenlévő képviselők több mint a felének az egyetértő (igen) szavazata szükséges. Ennek hiányában a javaslat elvetettnek tekintendő. (2) Téves szavazás vagy számlálás, illetve más a szavazás eredményét befolyásoló fontos okból – a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára – a testület egy ízben dönthet a megismételt szavazásról. A megismételt szavazás elrendeléséről a testület vita nélkül határoz. (3) A határozathozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját [Ptk. 685.§ b) pont] az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a saját, vagy a más képviselővel szemben tudomására jutott összeférhetetlenséget. A kizárásról a testület vita nélkül határoz, kivéve ha a képviselő előre bejelenti, hogy összeférhetetlenség miatt nem kíván szavazni. (4) A kizárt vagy a határozathozataltól magát önként távoltartó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 17/A. §856 (1) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a testület megállapítja, úgy a következő havi képviselői tiszteletdíját egynegyedével csökkenteni kell, amely jogkövetkezmény ismételt kötelezettségszegés esetén ismételten alkalmazandó. (2) Amennyiben a bejelentés elmulasztása a határozathozatal után kerül megállapításra, úgy a képviselő-testület dönt a személyes érintettséggel született határozat érvényben tartásáról. 18.§ (1) A testület kinevezési, megbízási ügyekben először a jelölt(ek)nek a pályázati feltételeknek való megfelelőségéről dönt, az illetékes bizottság véleménye alapján, egyszerű szótöbbséggel. (2) A feltételeknek megfelelő jelöltekről alfabetikus sorrendben történik a szavazás. (3) Ha a jelölt megkapja a testület minősített többségének a támogatást, akkor nem kell folytatni a szavazást. (4) Eredménytelen szavazás esetén a két (azonos szavazat esetén több) legtöbb támogatást szerzett jelöltről kell ismételten szavazni. (5) Ha az ismételt szavazás is eredménytelen lesz, akkor a döntést el kell napolni és a következő testületi ülésen kell napirendre venni. 19.§ (1)857 Minősített többséggel dönt a testület a) rendeletalkotás, b) szervezetének kialakítása és működésének a meghatározása, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; f) önkormányzati képviselő kizárásához; g) az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához; h) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez; valamint a 11. § (2) bek. c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. (2) Minősített többség: a képviselő-testület több mint a felének (négy főnek) egybehangzó szavazata. (3)858 Név szerint szavaz a testület a) a képviselők egynegyedének (két főnek) indítványára, b) a testület 5.§ szerinti feloszlásának kimondása, továbbá c) bármely ügyben, ha a testület – képviselői javaslatra – minősített többséggel így határoz. (4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben szólítja a képviselőket, akik "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. Utolsó előttiként szavaz az alpolgármester, utolsónak a polgármester. 20.§ (1) Az elfogadott határozatokat évenként kezdődő folyamatos sorszámmal tört évszámmal kell jelölni, zárójelben az elfogadás hónapjának római, napjának pedig arab számával. 856

Beiktatta a 3/2013.(III.1.), módosította az 5/2013.(III.29.) ör. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 858 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 278 857


(2) A határozatokról kivonatot kell készíteni és azt a hivatalban kell tárolni, egy példányával pedig az érintetteket kell – tértivevénnyel – értesíteni. Jogszerűségi aggály 21.§ (1) Amennyiben a jegyző a határozati javaslat jogszerűségével kapcsolatban jogszerűségi aggályt jelez, akkor a testület vita nélkül határoz annak megalapozottságáról. Amennyiben azt megalapozottnak tartja, úgy a határozati javaslatot módosítja vagy a határozathozatalt elhalasztja, illetve megalapozatlanság miatt azt a határozathozatalnál nem veszi figyelembe. (2) Ha a testület a jogszerűségi aggályt a határozathozatalnál nem vette figyelembe, úgy a 11.§ (5) bekezdése szerint kell eljárni. A rendeletalkotás 22.§ (1) A testület jogszabályok által központilag nem szabályozott helyi viszonyok rendezésére, továbbá jogszabályi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendelet alkothat. (2) A rendeletalkotásra a polgármester, a testület bizottsága, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. Bármely szervezet vagy állampolgár a javaslattevők felé ilyen irányú kezdeményezést tehet. (3) A kezdeményezésről az illetékes bizottság véleményének ismeretében a testület határoz. (4) A javaslatot és a testület által támogatott kezdeményezést – szükség esetén előzetes bizottsági stb. egyeztetés után – a jegyző előkészíti, majd az illetékes bizottság elé terjeszti. (5) A bizottság által elfogadott tervezetet a jegyző terjeszti a testület elé. (6) A tervezettel kapcsolatos módosító indítványt a képviselő írásban, legkésőbb a testületi ülés megelőző nap tizenkét óráig juttathatja el a jegyző részére, aki egyetértése esetén azt figyelembe veszi a tervezet előterjesztésekor, ellenkező esetben – nemleges javaslattal – a testület elé terjeszti döntésre. (7) Az ülésen rendelet-tervezettel kapcsolatban érdemi módosító indítványt előterjeszteni nem lehet, kivéve, ha az előterjesztő azzal egyetért vagy azt maga terjeszti elő. (8) Amennyiben a (6) bekezdése szerint benyújtott , de a jegyző által nem támogatott módosító javaslattal a testület egyetért és ezzel a benyújtott tervezet jelentősen módosulna, úgy a jegyző a tervezetet visszavonhatja, és annak ismételt átdolgozását vagy bizottsági véleményezését kezdeményezheti. 23.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendeletet évenként kezdődő folyamatos sorszámmal tört évszámmal kell jelölni, zárójelben a hatálybelépés római számmal jelölt hónapjával és arab számmal jelölt napjával. (3) A megalkotott rendeletet ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján, illetve a helyi sajtóban fel kell hívni rá a figyelmet, megjelölve a róla való tájékozódás lehetőségét. Az elfogadott rendelet két nap múlva számít kihirdetettnek. (4) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a hivatal folyamatosan vezeti. Az önkormányzati rendeletek hatályos szövegét fel kell tenni az önkormányzat elektronikus honlapjára, amelyet negyedévente aktualizálni kell.

A jegyzőkönyv 24.§ (1) A testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni, majd arról írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A hangfelvételt legalább 48 hónapig kell megőrizni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helyét és időpontját; b) a megjelent és távol maradt képviselők nevét; c) a megjelent meghívottak nevét; d) a napirend előtti felszólalásokat (interpellációkat, kérdéseket) és az arra adott esetleges válaszokat; e) az elfogadott napirendet; f) napirendi pontonként a napirend címét, előadóját, a fontosabb hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét; g) a szóban előterjesztett módosító javaslatokat, a róluk tartott szavazás eredményét; h) a határozatok számát, szövegét, az elfogadott rendeletek számát, címét, a szavazások eredményét; i) az elnök intézkedéseit; j) az ülésen történt egyéb fontos eseményeket. 279 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

(3) A jegyzőkönyvet két egyező példányban kell elkészíteni és mellékletekkel kell ellátni. (4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi: a) a meghívó, b) a jelenléti ív, c) az ülésen elfogadott határozatok és rendeletek mutatója, d) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk; e) a 16. § szerinti hozzászólások és írásos vélemények; f) a jegyzőnek a 11.§ (5) bekezdés és 21.§-a szerinti jogszerűségi aggálya, g) titkos szavazás(ok) külön jegyzőkönyve, h) egyéb fontos írásos dokumentum. (3) Bármelyik képviselő vagy a jegyző kifejezett kérésére az írásban benyújtott vagy szóban elmondott hozzászólását, véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni, illetve abban szó szerint rögzíteni kell.

25.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, amelyet a polgármesterrel egyetemben aláír. (2) A jegyzőkönyv egy példányát a jegyző – az ülést követő tizenöt napon belül – megküldi a törvényességi felügyeleti szervnek859, egy példányát pedig az irattárban megőrzi. (3) A polgárok a nyilvános testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe a hivatalban, előre egyeztetett időpontban és az ezzel megbízott köztisztviselő jelenlétében betekinthetnek, arról az előre közölt mértékű költségek megfizetése mellett másolatot kérhetnek. (4) A zárt ülésről készült külön jegyzőkönyvet – a külön törvény szerinti860 közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerési lehetőségének biztosítása mellett – hivatali titokként kell kezelni.

MÁSODIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK 26.§ (1) Az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) az esküjének megfelelően, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit. (2) A képviselők jogai és kötelességei azonosak. (3) A képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásban hivatalos személynek minősül.

27.§ (1) A képviselő a) részt vehet a testület, bizottság döntéseinek előkészítésében, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében; b) kezdeményezheti a testületnél a kisebbségi önkormányzat, a testület bizottsága és a polgármester olyan határozatának felülvizsgálatát, amelyet a testület által átruházott hatáskörében hozott; c) a testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot; d) a polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; e) közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre tizenöt napon belül érdemi választ kell adni; f) javaslatot tehet, interpellálhat, kérdést tehet fel e rendelet szabályai szerint; g) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügy megtárgyalását. (2) A képviselő köteles: a) részt venni a testület és – bizottsági tagsága esetén – a bizottság munkájában; a közéleti szerepléssel járó felelősségre a polgármester felhívhatja a figyelmét, b) előzetesen bejelenteni a testületi, bizottsági munkában való akadályoztatását, c) a képviselőként a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, d) a vele, vagy a képviselőtársaival szemben fennálló kizárási okot bejelenteni.

28.§ 859 860

Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 280


(1) A képviselőt a testületi és bizottsági munkában való részvétele miatt a munkáltatója által meg nem fizetett jövedelmét – kérelmére – a testület megtéríti, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult. (2) A képviselőt e tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg, amelynek szabályait külön önkormányzati rendelet861 állapítja meg. 28/A.§ (1) A képviselőt, bizottság elnökét és tagjait (a továbbiakban együtt: képviselő) tiszteletdíj akkor illeti meg, ha az ezen megbízásból eredő feladatait teljesíti: a képviselő-testületi és/vagy bizottsági üléseken részt vesz. (2) Akadályoztatása esetén a képviselő az ülés előtt a polgármesteri hivatal titkárságán a távolmaradását köteles bejelenteni, illetve ha ez nem lehetséges, akkor annak okát (pl. kórházi kezelés) nyolc napon belül igazolni. Ezek elmulasztása igazolatlan távolmaradásnak minősül. (3) Az ülésről igazolatlanul távolmaradó képviselő következő havi tiszteletdíját első esetben 50%-kal kell csökkenteni, minden további esetben meg kell vonni, amelyről a jegyző intézkedik. (4) Amennyiben a távolmaradás igazolatlanságát a képviselő vitatja, arról az elmulasztott ülés szerint illetékes testület – a bizottság vagy a képviselő-testület – dönt. A képviselő javaslattételi, kérdezési és interpellálási joga 29.§ (1) A képviselő az általa fontosnak tartott témában javaslatot tehet annak testületi megtárgyalására. Erről a testület határoz, megjelölve azt, hogy melyik ülésen és kinek az előterjesztésében tűzi napirendre a témát. (2) A képviselő közérdekű témában kérdést tehet fel vagy interpellációt adhat be legkésőbb az ülés megkezdéséig, illetve az ülésen – napirend előtt – jegyzőkönyvbe mondhatja. (3) Ha a kérdést, interpellációt legalább öt munkanappal korábban írásban benyújtották, illetve a (2) bekezdés esetében, ha a címzett azt vállalja, úgy arra az ülésen érdemi választ kell adni. Később benyújtott kérdés vagy interpelláció esetén a címzett tizenöt napon belül írásban köteles válaszolni. (4) Az írásbeli válaszról a következő ülésen a testületet tájékoztatni kell. Amennyiben a képviselő az interpellációra a testületi ülésen adott választ nem fogadja el, úgy arról a testület vita nélkül határoz. Testületi elutasítás esetén a következő ülésen – szükség esetén ismertetve az illetékes bizottság véleményét is – az interpellációra érdemi választ kell adni. (5) A képviselő által kérdést feltenni, interpellálni a polgármester, a jegyző, más képviselő, vagy azon szervezet, intézmény vezetője felé lehet, ahol a fenntartó vagy a (rész)tulajdonos az önkormányzat. (6) Bármelyik képviselő javaslatára a testület határozhat arról, hogy a polgármester vagy a jegyző a települést, az állampolgárok jelentős részét, illetve az önkormányzatot érintő közérdekű ügyben más szervet felvilágosítás, intézkedés végett keressen meg.

Sürgősségi indítvány 30.§ (1) Bármelyik képviselő vagy a jegyző javasolhatja indítványa sürgős megtárgyalását, ami írásban, a polgármesternél nyújtható be, vagy szóban a levezető elnöknek jelenthető be, legkésőbb az ülés napjának 12. órájáig. (2) A levezető elnök az ülésen a napirend elfogadása előtt ismerteti az indítványt és lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének indokolására. Az indítványról a testület vita nélkül határoz. (3) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a testület besorolja az ülés napirendjébe, elutasítása esetén pedig dönt a munkatervbe felvételéről vagy elutasításáról.

HARMADIK RÉSZ A TESTÜLET BIZOTTSÁGA 31.§ (1) A testület „Pénzügyi és Általános Bizottság” (továbbiakban: bizottság) elnevezéssel állandó bizottságot hoz létre. (2) 862A hét fős (öt képviselőből és két külső tagból álló) bizottság a testület előkészítő, vélemé861 862

A képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjáról szóló 8/2006.(X.16.) sz. ör. Módosította a 1/2012.(I.27.) ör. 281


nyező, javaslattevő és ellenőrzési feladatot ellátó, választott testületi szerve. (3) A bizottság elnökét a képviselőkből választja a testület. A bizottság nem képviselő tagjai a működésük megkezdését megelőzően esküt tesznek a képviselő-testület előtt. (4) A bizottság nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek, amelyre a képviselői vagyonnyilatkozat szabályait kell alkalmazni. (5) A bizottság feladat- és hatáskörét, ügyrendjét a 3. számú melléklet, míg a testület által a bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

32.§ (1) A testület egyes döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtására, esetenkénti feladatok ellátására albizottságot hozhat létre. (2) Az albizottság faladatát, működésének szabályait a létrehozásával egyidejűleg állapítja meg a testület.

NEGYEDIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI863 A polgármester és az alpolgármester 33.§ a) A polgármester tagja a testületnek, amely gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. b) A polgármester megbízatását főállásban látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. c) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat- és hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el. 34.§864 (1) A polgármester a) a testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; c) dönt a jogszabály által hatásköré utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére; d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására; e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében; g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (2) A polgármesternek a testület működésével kapcsolatos feladatai különösen: a) a testület elnökeként irányítja annak munkáját, b) összehívja és vezeti a testület üléseit, c) képviseli a testületet és az önkormányzatot, d) a testület üléséről készült jegyzőkönyvet és az önkormányzati rendeletet – a jegyzővel együtt – aláírja.”

35.§865 A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a testület önfeloszlatásáról szóló döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a döntést követő három napon belül nyújthatja be, a testület pedig a benyújtás napját követő tizenöt napon belül dönt. A döntést addig nem lehet végrehajtani, míg arról a testület ismételten nem dönt. 863

Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 865 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 864


36.§ (1) A testület saját tagjai sorából, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el. Megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson képviselőnek megválasztják, akkor az új testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert települési képviselőnek nem választják meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napján megszűnik.

A közös önkormányzati hivatal és a jegyző866 37.§867 (1) A testület az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – Kalaznó Község Önkormányzatával együtt – „Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel – hőgyészi székhellyel és kalaznói kirendeltséggel – közös önkormányzati hivatalt (a továbbiakban: hivatal) hoz létre. (2) A hivatal létrehozásának és működésének feltételeit a két önkormányzat testülete által elfogadott megállapodás rögzíti. 38.§868 (1) A hivatal vezetője a jegyző, akit – pályázati eljárást követően – a közös hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei – a 37. § (2) bekezdése szerinti megállapodásban (a továbbiakban: Megállapodásban) rögzített szavazati aránnyal – neveznek ki, határozatlan időre, aki felett a munkáltatói jogokat a székhely település önkormányzatának polgármestere gyakorolja. (2) A jegyző a) dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási, illetve a testület és a polgármester által átruházott ügyekben; b) a Megállapodásban rögzítettek szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében; c) ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat. 39.§ (1) A hivatal munkarendje: az általános hivatali munkaidő hétfőn, kedden és csütörtökön 7:30 órától 16 óráig, szerdán 7:30 órától 16:30 óráig, pénteken 7:30 órától 13 óráig tart, ami magában foglalja a napi 30 perces ebédidőt. (2) A jegyző egyes köztisztviselőknek az (1) bekezdésben írtaktól eltérő munkarendet is megállapíthat. 40.§ (1) A hivatali ügyfélfogadás rendje: a) a polgármester hétfőn és szerdán 8-tól 12 óráig, b) a jegyző hétfőn és szerdán 8 órától 12 óráig tart ügyfélfogadást. (2) A hivatal köztisztviselőinek a jegyző határozza meg az ügyfélfogadás rendjét.

(1) A hivatal – külön testületi határozattal elfogadott – szervezeti és működési szabályzata (ügyrendje) e rendelet függeléke. III. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATAI

866

Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 868 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 867


Az önkormányzat társulásai és egyéb feladatellátásai869

41.§870 (1) A testület – egyes önkormányzati és egyéb feladat- és hatáskörök hatékonyabb és célszerűbb ellátására – a törvényben871 meghatározottak szerint társulásokat hozhat létre és tarthat fenn. (2) Azon társulások felsorolását melyben az önkormányzat tagként vesz részt a 4. számú melléklet tartalmazza. 42. §872 A testület a törvényben előírt egyes feladatainak ellátását az alábbiak szerint látja el: a) az óvodai oktatást és nevelést a társulási fenntartásban működő II. Szivárvány Óvoda – Regenbogen Kindergarten intézményben; b) az alapfokú szociális, és a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat – a többcélú kistérségi társulás fenntartásában lévő – Tamási és Városkörnyéki Önkormányzatok Szociális Integrációs Központja által; c) a könyvtári feladatokat az önkormányzat fenntartásában lévő Virág János Nagyközségi Könyvtár útján; d) a közművelődési feladatokat a Hőgyészi Művelődésszervező Nonprofit Kft-vel (7191 Hőgyész, Zrínyi u. 38.) kötött közművelődési szerződés alapján, e) az alapfokú egészségügyi feladatokat vállalkozó fogorvossal és háziorvosokkal kötött megállapodás alapján; f)az orvosi ügyeletet az Emergency Service Kft-vel (1138 Budapest, Árva u. 22.) kötött megállapodás alapján; g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást külön önkormányzati rendeletben873 meghatározottak szerint látja el.

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai 43.§ (1) (2)

Az önkormányzat – testületi döntéssel – partnertelepülési kapcsolatot létesített Eckental (Németország) önkormányzatával. A partnerkapcsolatot szabályozó megállapodás eredeti szövegét az 5. számú melléklet tartalmazza. IV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

44.§874 (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll. (2) Az önkormányzatot – a törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terheli. A tulajdonosi jogok gyakorlásáról a testület rendelkezik. (3) Az önkormányzat vagyonáról, az azzal való gazdálkodásról külön önkormányzati rendelet 875 rendelkezik.

Az önkormányzat gazdálkodása és annak ellenőrzése 876 45.§877

869

Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 871 A Mötv. IV. fejezete 872 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 873 A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 3/2007.(III.19.) ör. 874 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 875 A vagyongazdálkodásról szóló 2/2013.(II.1.) ör. 876 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 877 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 284 870


(1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, amelyből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. (2) A testület az önkormányzat költségvetését, illetve zárszámadását rendeletben állapítja meg, amely megalkotásának szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei tartalmazzák.

(3) A testület az önkormányzat saját bevételeinek növelése érdekében helyi adókat vezetett be, amelyek szabályait külön önkormányzati rendelet878 állapítja meg. 46.§ (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös hivatal879 látja el. E körben: a) s PM által előírt időben és módon elkészíti a költségvetési tájékozatót, beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, amelyeket megküld a Magyar Államkincstár részére, b) beszedi az önkormányzat bevételeit, c) gondoskodik az intézmény pénzellátásáról, d) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését, e) biztosítja az önkormányzat vagyonnyilvántartásának vezetését, f) elkészíti az éves vagyonleltárt, amelyet csatol az éves költségvetési beszámolóhoz, g) gondoskodik az önkormányzat kötelezettségvállalásinak teljesítéséről. (2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, illetve a külön jogszabályban880 meghatározott szervek ellenőrizhetik. (3) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok881 szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

47.§ (1) Az önkormányzat pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerét a jegyző az általa jóváhagyott és ezt meghatározó FEUVE szabályzat alapján működteti. (2) A FEUVE szabályzatban kerül megállapításra a) a szabálytalanságok kezelésének szabályzata, b) az ellenőrzési nyomvonal, valamint c) az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes előírások.

48.§ (1) Az önkormányzati belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével a jegyző gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. (2) Az belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzatnál és a felügyelt költségvetési szerveinél – megállapodás alapján – a Tamási-Simontornya Többcélú Kistérségi Társulás látja el.

FEJEZET KAPCSOLATTARTÁS A VÁLASZTÓKKAL V.

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés 49.§ (1) A helyi népszavazáson az vehet részt, aki az önkormányzati választáson választójogosult. (2) A helyi népszavazás a) akkor érvényes, ha azon a választójogosultak több mint fele szavazott, b) akkor eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdés(ek)re azonos válasz(oka)t adott. (3) A képviselő-testület – az egyéb feltételek megléte esetén – helyi népszavazást köteles kiírni a következő ügyekben: 878

A helyi adókról szóló 8/2010. (XII.22.) ör. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 880 Ötv. 92.§ (2) bek. 881 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet. 285 879


a) településegyesítés és településegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése, b) új településalakítás kezdeményezése, c) lakott településrész átadás, átvétele, cseréje, d) társult képviselő-testület alakítása, közös képviselő-testületből való kiválás. (4) A (3) bekezdés a) – b) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazáson az érintett település, településrész választójogosultjai vehetnek részt. (5) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el – a (6) bekezdésben írtak kivételével – minden olyan ügyben, amelyik a hatáskörébe tartozik. (6) Nem rendelhető el helyi népszavazás a) a költségvetésről való döntés, b) a helyi adónemeket és azok mértékét megállapító rendelet tárgyában, c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, valamint a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról.

50.§ (1) Helyi népszavazást – külön jogszabály szerint882 – a polgármesternél kezdeményezheti a) három önkormányzati képviselő, b) a képviselő-testület bizottsága, c) helyi társadalmi szervezet vezetősége, d) legalább 620 fő hőgyészi választójogosult, illetve az adott településrész választójogosultjainak legalább húsz százaléka, (2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kezdeményezés esetén a képviselő-testület köteles kiírni a helyi népszavazást, míg egyéb esetekben a képviselő-testület – a kezdeményezésnek a testületi bejelentését követő 30 napon belül – dönt az elrendelésről. (3) Helyi népszavazást az aláírásgyűjtés megkezdése előtt, a jegyzővel hitelesített mintapéldánnyal megegyező aláírásgyűjtő íveken lehet kezdeményezni, amelyen a népszavazásra javasolt kérdés(eke)t úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmű választ lehessen adni. (4) Az előírásoknak megfelelő aláírásgyűjtő íveket a jegyzői hitelesítést követő 30 napon belül, egyszer lehet benyújtani a polgármesternél, aki az aláírások hitelesítése végett azokat haladéktalanul átadja a helyi választási bizottságnak. A pótlólag vagy a határidőt követően benyújtott aláírások érvénytelenek. (5) Az érvényes népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre, míg eredménytelen népszavazás esetén a képviselő-testület dönthet a megfogalmazott kérdésekben. (6) Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a népszavazás eredménytelen volt.

51.§ (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése annak a hatáskörébe tartozik. (2) Népi kezdeményezés – a helyi népszavazásról szóló szabályok megfelelő alkalmazásával – 248 fő választójogosult aláírásával a polgármesternek nyújtható be. (3) A képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti hiteles aláírás esetén köteles a kezdeményezett témát 30 napon belül megtárgyalni.

A közmeghallgatás 52.§ (1)

883

A testület az általa megállapított időpontban, előre meghirdetett helyen közmeghallgatást tart, amelynek határozatképességére, levezetésére stb. a testület működésére vonatkozó szabályok az irányadók. (2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatot tehetnek, amelyre vagy azonnal, vagy tizenöt napon884 belül írásban érdemi választ kell adni. Amennyiben a közérdekű javaslattévő a választ nem fogadja el, úgy a javaslatot döntésre – bizottsági előkészítés után – a testület elé kell terjeszteni.

Képviselői fogadóórák 882

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 884 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 883


53.§ (1) A képviselők előre meghirdetett helyen és időpontban fogadóórát tarthatnak, ahol a településen lakó vagy ingatlannal rendelkező állampolgárok közérdekű bejelentéseket, kérdéseket, javaslatokat tehetnek. (2) Amennyiben a képviselő a kérdésekre, javaslatokra nem tud érdemi választ adni, úgy azt írásban továbbítja a polgármesterhez. Ha a javaslattévő a polgármesteri választ nem fogadja el, úgy azt döntésre – szükség esetén bizottsági előkészítés után – a testület elé kell terjeszteni.

VI. FEJEZET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 885

54.§886 Hőgyészen a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megválasztott helyi roma és német nemzetiségi önkormányzat működik. (2) A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok számára biztosítja a testületi működéshez szükséges feltételeket, oly módon, hogy az éves költségvetésében meghatározott összeggel támogatja a kisebbségi önkormányzatokat, illetve térítésmentesen biztosítja a működés tárgyi feltételeinek egy részét. (3) A fentiek végrehajtásáról a közös hivatal887 gondoskodik oly módon, hogy a testület erről együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal, amely megállapodások ezen rendelet 6. számú mellékletét képezik. (1)

55.§ A közös hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzatok888 gazdálkodásának végrehajtó szerve, a külön jogszabályok szerint889 ellátja ezen önkormányzatok gazdálkodási feladatait. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56.§ (1) Ez a rendelet 2011. június 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2007. (III.29.) számú önkormányzati rendelet és annak módosításai, továbbá a képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjának megállapításáról szóló 8/2006. (X.16.) számú önkormányzati rendelet 4.§-a hatályát veszti. (2) 890

Hőgyész, 2011. április 10.

Botta György polgármester

Dr. Schutzbach Ferenc címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetésre került. Hőgyész, 2011. április 29. 885

Módosította a 4/2012.(III.30.) ör. Módosította a 4/2012.(III.30.) ör. 887 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 888 Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 889 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtási rendeletei. 890 Hatályon kívül helyezte a 3/2013.(III.1.) ör. 287 886


Dr. Schutzbach Ferenc címzetes főjegyző

1. melléklet a 6.§ (2) bekezdéséhez A képviselő-testület átruházott hatáskörei A) A Pénzügyi és Általános Bizottságra átruházott testületi hatáskörök 1. Dönt az 500 ezer Ft feletti, de az 1 millió forintot meg nem haladó forgalomképes ingatlanok, valamint a 200 ezer Ft feletti, de 500 ezer Ft-ot meg nem haladó ingóságok értékesítéséről. 2. Dönt az 1 millió Ft feletti, de a közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó beszerzésekről. 3. Megállapítja: 3.1 a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a) természetben nyújtott ellátást, 3.2 rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a) pénzbeli ellátás, b) természetben nyújtott ellátás, 3.3 személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a) gyermekek napközbeni ellátása esetén a térítési díj-kedvezmény elbírálása, 3.4 első ízben lakáshoz jutók támogatását (a költségvetési előirányzaton belül), a támogatás visszavonását, 3.5 időskorúak járadékának megállapítása, 3.6 átmeneti segély megállapítása, 3.7 ápolási díj megállapítása, 3.8 házi segítségnyújtás megállapítása, 3.9 szociális étkezés megállapítása, 4. Előkészíti és dönt a civil szervezetek támogatásáról, 5. Előkészíti és dönt a „Bursa Hungarica ösztöndíj” pályázatról.

B) A polgármesterre átruházott testületi hatáskörök 1. Temetési segély, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, időkorúak járadéka és felnőtt és gyermek szociális étkeztetés megállapítása; 2. Rendkívüli esetben (életveszély, elemi csapás, testi épséget vagy egészséget 288 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

közvetlenül veszélyeztető élethelyzet esetén) ötezer (5000) forintig terjedő átmeneti segély megállapítása; Dönt az 500 000 forint alatti forgalomképes ingatlanok értékesítéséről; Dönt az intézmények használatában lévő 200 000 forintot meg nem haladó ingóságok értékesítéséről; Megadja az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatot; Engedélyezi az intézmények ingatlanainak és ingóságainak a bérbeadását; A fedezet megléte esetén kötelezettséget vállalhat a költségvetési rendeletben meghatározott mértékben; A jegyző egyetértésével dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről; Dönt az 1 000 000 forintot meg nem haladó önkormányzati beszerzésekről; A külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási formák keretében foglalkoztatottak felett gyakorolja a munkáltató jogokat. Vis maior helyzetben 1 000 000 forintig dönt a kárelhárításról vagy helyreállításról.

C) Társulásra átruházott hatáskörök891 A Hegyhát Köznevelési892 Intézményfenntartó Társulás társulási tanácsára átruházott testületi hatáskörök: A társulás által fenntartott intézményekkel kapcsolatban átruházza a) az intézményvezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlását, b) a közoktatási intézmények nevelési és pedagógiai programjának, minőségirányítási programjának, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének jóváhagyását, c) a közoktatási intézmény költségvetésének meghatározását, d) az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számának, a tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis csoportok számának meghatározását, továbbá a maximális létszámtól való eltérés engedélyezését; e) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; a közoktatási intézmény nevelési és pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtásának, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének értékelését.

1/A. melléklet a 6. § (3) bekezdéséhez893 A képviselő-testület által ellátott szakfeladatok Alaptevékenységi szakfeladatok 360000-1 370000-1 381103-1 382101-1 412000-1 421100-1 422100-1 493909-1 522001-1 680001-1 680002-1 813000-1 841191-1 841192-1

Víztermelés, -kezelés, -ellátás Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása Lakó- és nem lakó épület építése Út, autópálya építése Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Máshová nem sorolható egyéb szárazföldi személyszállítás (iskolabusz szolgáltatás) Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Zöldterület-kezelés Nemzeti ünnepek programjai Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

891

Beiktatta a 14/2011.(XII.9.) ör. Hatályos 2011. 12. 09. napjától. Módosította a 3/2013.(III.1.) ör. 893 Beiktatta a 4/2012.(III.30.) ör. 289 892


841401-1 841402-1 842155-1 842541-1 862101-1 862102-1 869031-1 869041-1 882111-1 882113-1 882114-1 882115-1 882116-1 882117-1 882118-1 882119-1 882121-1 882122-1 882123-1 882124-1 882129-1 882202-1 882203-1 889921-1 889922-1 889924-1 889942-1 889967-1 890301-1 890302-1 890441-1 890442-1

890443-1 910121-1 910123-1 910502-1 931102-1 931201-1 931301-1 932919-1 960302-1 562913894 562917895 562920896 841112897

Közvilágítás Város-, községgazdálkodási máshová nem sorolható szolgáltatások Önkormányzatok máshová nem sorolható nemzetközi kapcsolatai (testvérvárosi kapcsolatokból fakadó programok) Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Aktív korúak ellátása (2012 előtt: Rendszeres szociális segély) Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és átalakítási támogatása (2012. előtt: mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása) Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program- és egyéb támogatása Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása (2012. előtt: bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása) Egyéb közfoglalkoztatás Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Versenysport-tevékenység és támogatása Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatási tevékenység Köztemető-fenntartás és működtetés Iskolai, intézményi étkeztetés, Munkahelyi étkeztetés, Egyéb vendéglátás, Önkormányzati jogalkotás

Technik ai szak feladatok 841901-9 841902-9 841906-9 841907-9 841908-9 882000-9

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Központi költségvetési befizetések Finanszírozási műveletek Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Fejezeti és általános tartalékok elszámolása Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása.

894

Beiktatta az 1/2013.(I.9.) ör. „ 896 „ 897 „ 895


2. melléklet a 10.§ (3) bekezdéséhez A képviselő-testületi előterjesztés, annak tartalmi és formai szabályai I. Az előterjesztés B) Az előterjesztések tartalmi követelményei 1.

2.

3. 4.

5.

6. 7.

8.

Előterjesztés: a rendelet-tervezet, a beszámoló, a tájékoztató és a testületi döntést előkészítő egyéb iromány. Az előterjesztések – kivéve a rendelet-tervezetet – a) tartalmi szempontból döntést (határozathozatalt), vagy tudomásulvétel igénylők, b) formai szempontból szóbeliek, vagy írásbeliek lehetnek. A határozathozatalt igénylő előterjesztés – a 4. pontban írtakat kivéve – csak írásbeli lehet. Kivételesen szóban is elő lehet terjeszteni a határozathozatalt igénylő előterjesztést, ha annak – e melléklet szabályai szerinti – írásba foglalására és előkészítésére nem volt mód, és az előterjesztés elhalasztása érdeksérelemmel járna. Előterjesztést a polgármester illetve a megbízottja, a bizottság nevében annak elnöke, a jegyző, vagy a testületi munkatervben meghatározott személy nyújthat be. A polgármester indokolt esetben engedélyezheti más személy előterjesztését is. Az előterjesztés formai és tartalmi színvonaláért, annak döntésre alkalmasságáért az előterjesztő felel. A jegyző – ha nem előterjesztő – az előterjesztéssel kapcsolatos jogszerűségi véleményét írásban csatolja, vagy szóban az ülésen ismerteti. Amennyiben a jegyző jogszerűségi aggályt jelez, úgy az SZMSZ 21. §-a szerint kell eljárni.

14. 16./ Az előterjesztés címét, előadóját, az anyagot előzetesen véleményező bizottságot a testületi munkaterv (esetleg az SZMSZ) határozza meg. 15. Az előterjesztés általában két részből áll: a) az előzmények ismertetéséből, helyzetelemzésből és a javasolt döntés indokolásából, b) határozati javaslatból. 16. Tájékoztató tartalmú előterjesztés kötelezően nem tartalmaz határozati javaslatot, esetleg a tudomásulvételre utalást. 17. Az előterjesztés 15. a) pontban írt részének tartalma: a) utalás arra, hogy korábban foglakozott-e a testület a témával, hozott-e határozatot és hogyan történt meg annak a végrehajtása, b) tájékoztatást kell adni a tárgyban fontos jogszabályok előírásairól, c) elemezni és értékelni kell a tárgyban fontos és a döntés szempontjából jelentős tényeket, összefüggéseket, felsorakoztatni a döntéshez fontos érveket, ki kell térni a lehetséges következményekre, várható hatásokra, d) utalni kell az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködőkre és azok véleményére, álláspontjára, e) indokolni kell a határozati javaslatot, figyelemmel a már elfogadott koncepciókkal, tervekkel, programokkal való összhangra. 18. Az előterjesztés 15. b) pontban írt részének tartalma: a) a határozati javaslat elején kerüljön megjelölésre a döntéshozó, az esetleges javaslattevő, véleményező, egyetértő, valamint az esetleges jogszabályhelyek, amelyekre a döntés alapul, b) szabatosan, pontosan és tömören, de konkrétan kerüljön megfogalmazásra az elérendő cél, c) eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban kell meghatározni a feladatokat, d) indokoltság esetén utalni kell a korábbi határozatok módosítására, kiegészítésére vagy hatályon kívül helyezésére, e) amennyiben több döntési alternatíva is felmerül, úgy ezeknek megfelelően kell kidolgozni a határozati javaslatot, f) a határozat tartalmazza a végrehajtási határidőt, több feladat esetén feladatonként (pontonként), valamint a végrehajtásért, esetleg a testületnek való beszámolásért, tájékoztatásért felelős megjelölését. g) a döntéshozatal helyét, idejét és az előterjesztő aláírását. 19. A határozat végrehajtásért felelősként a polgármestert, bizottsági elnököt, a jegyzőt, önkormányzati intézmény vagy gazdasági társaság vezetőjét lehet megjelölni. 20. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot előre, vagy az ülésen írásba kell foglalni, a fenti szabályokra figyelemmel.

II. A testületi előterjesztések formai és tartalmi követelményei, valamint benyújtásának eljárási szabályai

A) Az előterjesztések formai követelményei 9.

Az előterjesztés A/4-es nagyságban, számítógépen 11-12-es betűnagysággal készülhet, a lap mindkét oldalának felhasználásával és 2-3 cm-es margóval. Az előterjesztés első oldalának tetején az azt tárgyaló testületi ülés időpontja, a napirend száma, az előterjesztés címe, valamint az előadója kerül feltüntetésre. 10. Az előterjesztés terjedelme – a mellékletek nélkül – négy oldalnál több nem lehet. A terjedelmi korlátot – indokolt esetben – a polgármester előzetes egyetértésével lehet túllépni. 11. A 9. pont szerinti terjedelmi korlát nem vonatkozik a a) a rendelet-tervezetekre, b) koncepciókra, programokra és c) a vizsgálati anyagokra. 12. Az előterjesztést és mellékleteit tömören, lényegre törően kell megfogalmazni. 13. Az előterjesztést sokszorosítás előtt az előadónak („sk.” jelzés esetén a hitelesítőnek) alá kell írni, majd sokszorosítás után lebélyegezni.

C) Az előterjesztés benyújtásának szabályai 21. A testületi előterjesztést a munkatervben meghatározott előadó, amennyiben a tárgyalandó téma nem szerepel a munkatervben, úgy


önkormányzati ügyben a polgármester, egyéb ügyben a jegyző által meghatározott személy készíti el. 22. Az előterjesztést úgy kell elkészíteni, hogy annak bizottsági, majd testületi ülésre való kiküldése (sokszorosítása stb.) az SZMSZ szabályai szerint biztosítható legyen. 23. Külső (nem önkormányzati) szerv előterjesztése esetén a jelen szabályozásban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a jegyző a külső szerv vezetőjét (képviselőjét) tájékoztatja az alapvető tartalmi, formai követelményekről.

III. A határozatok végrehajtásának rendje 24. A testületi határozatokat az azokban felelősként megjelölt személy, a meghatározott határidőre köteles végrehajtani, illetve végrehajtatni. 25. A határozatok végrehajtásáról a maghatározott határidőben, ennek hiányában a végrehajtási határidőt követő munkaterv szerinti testületi ülésen be kell számolni a képviselő-testületnek.


3.

melléklet a 31.§ (5) bekezdéséhez A Pénzügyi és Általános Bizottság feladat- és hatáskörei, ügyrendje I. A BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS FELADATKÖRE 1. 2. 3. 4.

Ellátja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket. Önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján hatósági jogkört gyakorol. Véleményezési jogot gyakorol az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása kapcsán. Ellátja mindazon feladatokat, amelyet a képviselő-testület számára meghatároz.

A képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai: 5. Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi, ellenőrzi azok végrehajtását. 6. Előkészíti és véleményezi a rendelet- és előterjesztés-tervezeteket. 7. Dönt a bizottsági tag döntéshozatalból való kizárásáról. 8. Feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testületi döntések előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját. 9. Kezdeményezheti a polgármester illetve a képviselő-testület intézkedését, ha a hivatal tevékenységével kapcsolatban, az önkormányzati érdekek sérelme vagy a polgármester tevékenysége miatt szükségesnek ítéli. II. A BIZOTTSÁG FŐBB FELADATAI 1. Részt vesz a település egészségügyi, oktatási, községrendezési, az önkormányzat vállalkozási, vagyongazdálkodási és annak hasznosításával kapcsolatos koncepció kialakításában. 2. Jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése, a hivatal tevékenységének figyelemmel kísérése, ellenőrzése. 3. Testületi előterjesztések előkészítése, benyújtása, véleményezése. 4. Önkormányzati rendelet-tervezet előzetes véleményezése. 5. Javaslattétel a képviselő-testület éves munkatervére. III. A BIZOTTSÁG RÉSZLETES FELADATAI 1. Költségvetési vagyongazdálkodási feladatai: - Ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, - Véleményezi a költségvetési beszámolókat, az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását, - Véleményezi a helyi adókkal kapcsolatos tevékenységet, - Véleményezi a pénzügyi kihatással járó képviselő-testületi előterjesztéseket, - Ellenőrzi az önkormányzat vagyonával való gazdálkodását, - Véleményezi gazdasági társaság alapítását, ez abba történő belépést és kilépést, annak megszüntetését. - Véleményezi intézmény alapítását, átalakítását, megszüntetését. - Véleményezi hitel felvételét. - Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját és költségvetését.

293


-

Javaslatot tesz a vagyon hasznosítására, a tulajdonosi jogok gyakorlásának formájára, eszközeire. - Véleményezi az önkormányzat által megkötendő szerződések, megállapodások tervezeteit. - Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, más célú hasznosítását. - A 2001:CII. törvény szerint kezeli és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát és vizsgálja az összeférhetetlenségi bejelentéseket. 2. Szociális és egészségügyi feladatai: - Figyelemmel kíséri a település egészségügyi ellátottságát, a közegészségügy helyzetét, a háziorvosi, fogorvosi és ügyeleti szolgálat működését, szükség esetén jelzéssel él a polgármester vagy a képviselő-testület felé. - Figyelemmel kíséri az egészségügyi intézmények működését, a fejlesztés lehetőségét és szükség esetén javaslatot tesz, - Véleményezi az egészségügyi ágazat költségvetését, az itt alkalmazottak kinevezését, 3. Oktatási, közművelődési, sport és idegenforgalmi feladatai: - Figyelemmel kíséri az oktatási-nevelési intézmények működését, szükség esetén jelzéssel él a polgármester vagy a képviselő-testület felé. - Véleményt nyilvánít az oktatási pályázatok benyújtása kapcsán. - Javaslatot tesz az ágazat költségvetési előirányzatára, véleményezi annak felhasználását. - Figyelemmel kíséri a sportintézmények működését, véleményt nyilvánít a hasznosításukat illetően. - Közreműködik a szabadidősport szervezésében, segíti a diáksportot. - Javaslatot tesz a sportcélú költségvetési előirányzatra, véleményezi annak elosztását. - Véleményezi utcanevek, közterületek nevének megváltoztatást, emléktáblák, művészeti alkotások, közterületi műtárgyak elhelyezését. - Javaslatot tesz szakmai pályázatok meghirdetésére, kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére. - Személyi kérdésekben véleményt nyilvánít. - Javaslatot tesz, véleményezi a kulturális ágazatot érintő költségvetési előirányzatot, költségvetési javaslatot. IV. A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE (ÜGYRENDJE) 1. A bizottság elnöke képviseli a bizottságot. 2. A bizottság elnökének feladatai különösen: - szervezi a bizottság munkáját, - összehívja és vezeti a bizottság üléseit, - gondoskodik a bizottság döntéseinek, javaslatainak továbbításáról, - javaslatot tesz a bizottsági tagok közti munkamegosztásra, - állást foglal a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben. 3. A bizottság elnökét és – akadályoztatása esetére az őt helyettesítő – elnökhelyettesét a bizottság választja meg. Elnök és elnökhelyettes csak önkormányzati képviselő lehet. 4. A bizottság a képviselő-testületi munkatervhez igazodva működik. 5. A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az Ötv-ben meghatározott esetekben és módon tarthat. 6. A bizottsággal kapcsolatos adminisztratív feladatokat (jegyzőkönyvvezetés, sokszorosítás stb.) a jegyző által kijelölt köztisztviselő(k) végzi(k). 7. A határozatképes bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 8. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: - az ülés idejét, helyét, - az ülésen jelenlévők nevét,

294


- a bizottság határozatképességét, - a tárgyalt napirendeket, - a napirendek tárgyalásánál elhangzottak lényegét, - a hozott döntést, állásfoglalást és a szavazás arányát, - egyéb lényeges dolgokat. 9. A bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül megküldi a törvényességi ellenőrzést végző szervnek.

4.

melléklet a 41.§ (5) bekezdéséhez Az SZMSZ 41.§ (5) bekezdése szerinti társulások 1. Tamási és Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása Tamási; 2. Hegyhát Köznevelési Intézményfenntartó Társulás - Hőgyész898; 3. 899

5. számú melléklet a 43.§ (2) bekezdéséhez Hőgyész-Eckental partnerkapcsolati megállapodás eredeti szövege „A Hőgyész Nagyközségi Tanács, Tolna megye, Magyarország és Markt Eckentali Községi Tanács, Mittelfranken kormányzó-körzet, NSZK határozata alapján Hőgyész Nagyközség Pál Imre tanácselnök úr által képviselve és Markt Eckental Georg Hanfling 1. polgármester úr által képviselve ezen okirat aláírásával partneri kapcsolatot létesít. A kapcsolat a Hőgyész és Eckental között meglévő családi és baráti kapcsolatokon alapul és azt a célt szolgálja, hogy ezek erősödjenek és mélyüljenek, valamint hogy hasson Magyarország és NSZK kapcsolataira, és hozzájáruljon a nemzetközi kapcsolatok javításához. Az általunk képviselt polgártársaink nevében kinyilatkoztatjuk azt a szilárd szándékunkat, hogy egymás tiszteletbentartásával segítsünk Hőgyész és Eckental lakóinak kapcsolatait, kulturális, sport, gazdasági, szociális és politikai téren, hogy ezáltal segítsük elő a népek közötti megértést. Mindenekelőtt az ifjúságot szólítjuk fel, hogy a német és magyar fiatalok közötti kapcsolatokat fejlesszék és mélyítsék a kölcsönös megértést. A két község lakói szövetségei, egyesületei, csoportjai és szervezetei felé felhívással élünk, hogy a partnerkapcsolatokban aktívan vegyenek részt és töltsék meg tartalommal. Kívánjuk a Hőgyészi és Eckentali embereknek, hogy békében és szabadságban élhessenek meg sok baráti találkozást. Eckental, 1990. június 2. 898 899

Hőgyész, 1990. február 17.

Módosíotta a 3/2013.(III.1.) ör. Hatályon kívül helyezte a 3/2013.(III.1.) ör.

295


Hőgyész Nagyközség

Markt Eckental Georg Hanfling 1. polgármester

Pál Imre tanácselnök”

6. számú melléklet az 54. § (3) bekezdéséhez900 A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötöt együttműködési megállapodások I. Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete (7191 Hőgyész Kossuth u.1) adószáma: 15733445-2-17, törzskönyvi azonosító száma: 733447, képviseli Botta György polgármester) a továbbiakban helyi önkormányzat, másrészről a Hőgyészi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (7191 Hőgyész Kossuth tér 13.), adószáma: 16847170-1-17, törzskönyvi nyilvántartási száma: 662459, képviseli Kovács János elnök) a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat, – a a felek együttesen: Szerződő felek – között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80.§ (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27.§ (2) bekezdése alapján, az alulírt helyen és időben, az alábbi tartalommal: Szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, a Njt. 80.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat. A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV., illetve a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. történy, - az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.) - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet - a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről.

I. Az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása 1.

900

A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli.

Beiktatta az 5/2013.(III.29.) ör.

296


a) biztosítja az önkormányzat tulajdonát képező Művelődési Ház (7191 Hőgyész Kossuth tér 13.) épületében 1 db irodahelyiség kizárólagos, valamint a mellékhelyiségek (folyosó, WC) térítésmentes – és a Hőgyészi Roma Egyesülettel közös - használatát; b) helyiség biztosításával segíti a nemzetiségi rendezvények megtartását, évente egy térítésmentesen biztosítja a Művelődési Ház nagytermének használatát;

alkalommal

c) kiemelt figyelmet fordít a rendeleti szabályozás során, a személyi ügyekben, nemzetiségi képzési és kulturális ügyekben a nemzetiségi önkormányzat véleményezési és javaslattételi jogának érvényesítésére; e) a helyi ökormányzat vállalja, hogy a nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére igény szerint lehetőséget biztosít a Hőgyészi Magazin című lapban. 2. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata a Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban Polgármesteri Hivatal) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal ellátja: a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); b) a testület és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat; c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. 3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli. 4. A jegyző, vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja – a helyi önkormányzat megbízásából részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

II. A helyi önkormányzat költségvetési koncepciója elkészítésének, jóváhagyásának rendje 5. A költségvetési koncepció elkészítésének és benyújtásának határideje az Áht. 24.§-a alapján a tárgyév november 30. napja, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében december 15. napja. 6. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól - a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban - tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét. 7. A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójáról – a nemzetiségi önkormányzatot érintő részéről- véleményt alkot, melyet határozat formájában hoz meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni. 8. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

297


9. A költségvetési koncepció elfogadását követő egy munkanapon belül a jegyző a koncepciót a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

III. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma, határideje 10. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével. 11. A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23.§-ban és az Ávr 24. és 26-28.§-ában foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 12. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell: a) a nemzetiségi önkormányzat bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban; b) a nemzetiségi önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve; c) a költségvetési egyenleg összegét; d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának összegét; e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban; f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt; g) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket; h) amennyiben a nemzetiségi önkormányzat irányítása alá tartozik költségvetési szerv, akkor annak a bevételi és kiadási előirányzatait, engedélyezett létszámát is 13. A Polgármesteri Hivatal által elkészített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé. 14. A költségvetési határozat elfogadásának határideje tárgyév február 10. napja.

IV. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje 15. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

V. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 16. A Polgármesteri hivatal az Áht. 27.§. (2) bekezdése szerint ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza.

298


VI. A költségvetési gazdálkodás rendje 17. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodása során a Njtv-ben és más jogszabályokban előírt összeférhetetlenségi szabályokat be kell tartani. 18. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. 19. A helyi önkormányzat ellátatja a nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzési feladatait. 20. A) A kötelezettségvállalás rendje: -

-

-

-

A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül: a kiadási előirányzatok és az EU forrásból származó pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet. Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás szükséges a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat fenti esetekben is alkalmazni kell. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. A nyilvántartásnak tartalmazni kell: a kötelezettségvállalás azonosító számát, a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló dokumentum megnevezését, iktatószámát és keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, a kötelezettségvállalás összegét, a kötelezettségvállalás évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat. A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a Pénzügyi csoport költségvetési ügyintézője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a jegyző felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.

B) Az ellenjegyzés: -

-

A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó és a jogszabályban meghatározott képzettséggel és végzettséggel rendelkező köztisztviselő írásban jogosult. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni. A kötelezettségvállaló személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy – a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, – a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

299


-

– a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót. Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.

C) Az érvényesítés: -

-

-

-

Az érvényesítést a jegyző által megbízott köztisztviselője végzi. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell – az összegszerűséget, – a fedezet meglétét és azt, hogy – a megelőző ügymenetben az Áht., az Ávr., számviteli kormányrendelet, előírásait betartották-e. Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. § szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Az érvényesítés az utalványon kerül rávezetésre.

továbbá e megállapodás szabályzatok megsértését meg, ha ezt követően az (4) bekezdésében foglalt

D) A teljesítés igazolása: -

-

A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult kötelezettségvállaló továbbá az általa írásban kijelölt személy. A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, a kiadások összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését. A teljesítésigazolás - a számlán „A teljesítést összegszerűségében is igazolom” szöveg rávezetésével, - a teljesítés igazolásának dátumával, és - a teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.

E) Az utalványozás: -

-

-

A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt legalább két nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatala pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben az utalványrendeletre rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet. A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni: az „utalvány” szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát, a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,

300


-

-

-

-

a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a keltezést, valamint az utalványozó aláírását, az érvényesítést. A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. Nem kell külön utalványozni: a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,  a fizetési számla vezetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások kiadásait, az EU forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését, a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért költségvetési ügyintéző a felelős

VII. A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése 21. A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti. 22. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzaton keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.

VIII. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje 23. A helyi önkormányzat hivatala a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti. 24. Az Ávr-ben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke a felelős.

IX. Vegyes rendelkezések 25. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, határidők összegzése: 25.1 A nemzetiségi önkormányzat határozatban véleményezi: a helyi önkormányzat éves költségvetési koncepcióját a tárgyévet megelőző év november

301


15-ig, a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét tárgyév február 10-ig, a helyi önkormányzat éves zárszámadását tárgyév április 10-ig, 25.2 A nemzetiségi önkormányzat határozatot hoz: nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepciójáról tárgyévet megelőző november 15-ig, nemzetiségi önkormányzat költségvetéséről tárgyév február 10-ig, nemzetiségi önkormányzat zárszámadásáról tárgyév április 10-ig, nemzetiségi önkormányzat féléves beszámolójáról tárgyév július 31-ig, nemzetiségi önkormányzat éves beszámoló tárgyévet követő február 28-ig, nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosításáról, azonnal, nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat között létrejött megállapodás felülvizsgálatáról – minden év január 15-ig.

X. Záró rendelkezések 26. Szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják. 27. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 15. napjáig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja. 28. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük a 2011. május 1. napján létrejött, Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete által a 37/2011.(IV.28.) számú, valamint a Hőgyészi Cigány Kisebbségi Önkormányzat által a 10/2011.(IV.6.) számú határozatokkal elfogadott Együttműködési Megállapodás hatályát veszti. 29. Jelen Együttműködési Megállapodást Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a 41/2012.(V.31.) számú határozatával, a Hőgyészi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a 17/2012. (V.31.) számú határozatával fogadta el, amelyet 2012. június 1. napjától kell alkalmazni.

Hőgyész, 2012. június 1.

Botta György Hőgyész Nagyközség Önkormányzatának polgármestere

Kovács János Hőgyészi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

II. Együttműködési megállapodás

302


mely létrejött egyrészről Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete (7191 Hőgyész Kossuth u.1) adószáma: 15733445-2-17, törzskönyvi azonosító száma: 733447, képviseli Botta György polgármester) a továbbiakban helyi önkormányzat, másrészről a Hőgyészi Német Nemzetiségi Önkormányzat (7191 Hőgyész Kossuth tér 13.), adószáma:16846454-1-17, törzskönyvi nyilvántartási száma: 662448,képviseli Homoródi Károlyné elnök) a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat, – a a felek együttesen: Szerződő felek – között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80.§ (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27.§ (2) bekezdése alapján, az alulírt helyen és időben, az alábbi tartalommal: Szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, a Njt. 80.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat. A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV., illetve a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. történy, - az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.) - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet - a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről.

I. Az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása 2.

A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli. a) biztosítja az önkormányzat tulajdonát képező Művelődési Ház (7191 Hőgyész Kossuth tér 13.) épületében 1 db irodahelyiség kizárólagos, valamint a mellékhelyiségek (folyosó, WC) térítésmentes használatát; b) helyiség biztosításával segíti a nemzetiségi rendezvények megtartását, évente egy térítésmentesen biztosítja a Művelődési Ház nagytermének használatát;

alkalommal

c) biztosítja a Hunyadi János Tagiskola (439 hrsz-u) épületében 5 db helyiség kizárólagos és térítésmentes használatát a Német Nemzetiségi Gyűjtemény Tájháza – Schwäbische Sammlung Hedjeβ (a továbbiakban: Tájház) működtetése céljából. Viseli az ezen helyiségek üzemeltetéséből adódó közüzemi (víz, gáz, villany) költségeket, valamint az épület állagmegóvásának, külső tatarozásának költségeit; d) kiemelt figyelmet fordít a rendeleti szabályozás során, a személyi ügyekben, nemzetiségi képzési és kulturális ügyekben a nemzetiségi önkormányzat egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogának érvényesítésére; e) a helyi ökormányzat vállalja, hogy a nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére igény szerint lehetőséget biztosít a Hőgyészi Magazin című lapban.

303


2. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata a Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban Polgármesteri Hivatal) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal ellátja: a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); b) a testület és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat; c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. 3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli. 4. A jegyző, vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja – a helyi önkormányzat megbízásából részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

II. A helyi önkormányzat költségvetési koncepciója elkészítésének, jóváhagyásának rendje 5. A költségvetési koncepció elkészítésének és benyújtásának határideje az Áht. 24.§-a alapján a tárgyév november 30. napja, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében december 15. napja. 6. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól - a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban - tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét. 7. A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójáról – a nemzetiségi önkormányzatot érintő részéről- véleményt alkot, melyet határozat formájában hoz meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni. 8. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. 9. A költségvetési koncepció elfogadását követő egy munkanapon belül a jegyző a koncepciót a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

III. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma, határideje 10. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével. 11. A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23.§-ban és az Ávr 24. és 26-28.§-ában foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

304


12. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell: a) a nemzetiségi önkormányzat bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban; b) a nemzetiségi önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve; c) a költségvetési egyenleg összegét; d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának összegét; e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban; f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt; g) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket; h) amennyiben a nemzetiségi önkormányzat irányítása alá tartozik költségvetési szerv, akkor annak a bevételi és kiadási előirányzatait, engedélyezett létszámát is 13. A Polgármesteri Hivatal által elkészített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé. 14. A költségvetési határozat elfogadásának határideje tárgyév február 10. napja.

IV. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje 15. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

V. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 16. A Polgármesteri hivatal az Áht. 27.§. (2) bekezdése szerint ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza.

VI. A költségvetési gazdálkodás rendje 17. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodása során a Njtv-ben és más jogszabályokban előírt összeférhetetlenségi szabályokat be kell tartani. 18. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. 19. A helyi önkormányzat ellátatja a nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzési feladatait. 20. A) A kötelezettségvállalás rendje:

305


-

-

-

-

A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül: a kiadási előirányzatok és az EU forrásból származó pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet. Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás szükséges a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat fenti esetekben is alkalmazni kell. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. A nyilvántartásnak tartalmazni kell: a kötelezettségvállalás azonosító számát, a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló dokumentum megnevezését, iktatószámát és keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, a kötelezettségvállalás összegét, a kötelezettségvállalás évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat. A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a Pénzügyi csoport költségvetési ügyintézője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a jegyző felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.

B) Az ellenjegyzés: -

-

-

A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó és a jogszabályban meghatározott képzettséggel és végzettséggel rendelkező köztisztviselő írásban jogosult. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni. A kötelezettségvállaló személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy – a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, – a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, – a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót. Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.

C) Az érvényesítés: -

Az érvényesítést a jegyző által megbízott köztisztviselője végzi. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell – az összegszerűséget, – a fedezet meglétét és azt, hogy – a megelőző ügymenetben az Áht., az Ávr., számviteli kormányrendelet, továbbá e megállapodás előírásait betartották-e.

306


-

-

-

Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Az érvényesítés az utalványon kerül rávezetésre.

D) A teljesítés igazolása: -

-

A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult kötelezettségvállaló továbbá az általa írásban kijelölt személy. A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, a kiadások összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését. A teljesítésigazolás - a számlán „A teljesítést összegszerűségében is igazolom” szöveg rávezetésével, - a teljesítés igazolásának dátumával, és - a teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.

E) Az utalványozás: -

-

-

-

-

A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt legalább két nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatala pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben az utalványrendeletre rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet. A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni: az „utalvány” szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát, a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a keltezést, valamint az utalványozó aláírását, az érvényesítést. A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. Nem kell külön utalványozni: a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,  a fizetési számla vezetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások kiadásait, az EU forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését,

307


-

-

a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért költségvetési ügyintéző a felelős

VII. A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése

21. A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti. 22. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzaton keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.

VIII. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje 23. A helyi önkormányzat hivatala a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti. 24. Az Ávr-ben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke a felelős.

IX. Vegyes rendelkezések 25. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, határidők összegzése: 25.1 A nemzetiségi önkormányzat határozatban véleményezi: a helyi önkormányzat éves költségvetési koncepcióját a tárgyévet megelőző év november 15-ig, a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét tárgyév február 10-ig, a helyi önkormányzat éves zárszámadását tárgyév április 10-ig, 25.2 A nemzetiségi önkormányzat határozatot hoz: nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepciójáról tárgyévet megelőző november 15-ig, nemzetiségi önkormányzat költségvetéséről tárgyév február 10-ig, nemzetiségi önkormányzat zárszámadásáról tárgyév április 10-ig, nemzetiségi önkormányzat féléves beszámolójáról tárgyév július 31-ig, nemzetiségi önkormányzat éves beszámoló tárgyévet követő február 28-ig, nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosításáról, azonnal, nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat között létrejött megállapodás

308


felülvizsgálatáról – minden év január 15-ig.

X. Záró rendelkezések 26. Szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják. 27. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 15. napjáig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja. 28. Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük a 2010. december 22. napján létrejött, Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete által a 101/2010.(XII.22.) számú, valamint Hőgyészi Német Kisebbségi Önkormányzat által a 51/2010.(XI.22.) számú határozatokkal elfogadott Együttműködési Megállapodás hatályát veszti. 29. Jelen Együttműködési Megállapodást Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a 39/2012.(V.31.) számú határozatával, Hőgyészi Német Nemzetiségi Önkormányzat a 27/2012. (V.29.) számú határozatával fogadta el, amelyet 2012. június 1. napjától kell alkalmazni.

Hőgyész, 2012. június 1.

Botta György Hőgyész Nagyközség Önkormányzatának polgármestere

Homoródi Károlyné Hőgyészi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

********************

309


310


6.

7. A Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (Ügyrendje) I. Általános rendelkezések és azonosító adatok

8.

1. A közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal) elnevezése: Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 7191 Hőgyész, Kossuth L. u. 1. E-mail címe: [email protected] 2. A Közös Hivatal kirendeltségének (a továbbiakban: Kirendeltség) elnevezése: Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal Kalaznói Kirendeltsége. Címe: 7194 Kalaznó, Fő u. 176. E-mail címe: [email protected]

9. 10. 11.

3. A Közös Hivatal jelzőszámai: -adószáma: 15802970-2-17 -bankszámlaszáma: 71900089-10011764 -KSH-száma: 15802970-8411-325-17 -szakágazati besorolása: 841105 -törzsszáma: 802970 4. A Közös Hivatal alapítója – a Mötv. 85.§ (1) bekezdése alapján – Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete és Kalaznó Község Önkormányzati Képviselőtestülete.

gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal köztisztviselői tekintetében. A Közös Hivatal alapító okiratát a létrehozó képviselő-testületek a 78/2012. (XI.29.) és a 57/2012.(XI.28.) számú határozatokkal fogadták el. A Közös Hivatal – a jogszabályok által meghatározott körben – jogi személy, amely a létrehozó önkormányzatok által megállapított költségvetésből és meghatározott létszámmal – önálló költségvetési szervként – a jogszabályokban megállapított módon gazdálkodik. A Hivatal alaptevékenysége: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége. A Közös Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat. A hivatal számlavezető pénzintézete: a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet. A Közös Hivatal Hőgyész nagyközség és Kalaznó község közigazgatási területén ellátja a) a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatokat, közreműködik a polgármester és a jegyző államigazgatási feladatainak az ellátásában; b) a képviselő-testület és bizottsága, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a tisztségviselők működési feltételeinek biztosításával, a döntések előkészítésével és végrehajtásával; c) az önkormányzati költségvetés szervekkel kapcsolatos, a jogszabályban előírt, valamint a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatokat.

III. A Közös Hivatal tisztségviselői

II. A Közös Hivatal szervezete

A jegyző

5. A Hivatal vezetője a jegyző, aki a közös hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármestereinek irányításával – a jogszabályokban meghatározottak szerint – vezeti a Hivatalt és ezen ügyrend szerint

12. A jegyző a Közös Hivatal vezetője, szakmailag felelős annak munkájáért.

311


b) a hivatali postát az ügykezelő – a polgármesternek és az alpolgármesternek szóló küldemények kivételével – bontja és - a Hivatalnak szóló postát a jegyzőhöz, - a névre szóló postát pedig a címzetthez továbbítja, c) a polgármesternek, alpolgármesternek szóló küldeményeket bontatlanul a címzetthez továbbítja, d) az ügykezelésre vonatkozó részletes előírásokat a Hivatal ügyirat-kezelési szabályzata tartalmazza.

13. Feladata – a jogszabályokban meghatározott hatáskörein túlmenően – különösen: a) a képviselő-testületek működésével kapcsolatban: - előkészí(tte)ti a testületi üléseket, a testületi előterjesztéseket és határozati javaslatokat; - előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket; - törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a testületek és bizottságai, valamint a nemzetiségi önkormányzatok munkáját, jogszabálysértés esetén jelzéssel, észrevétellel él; - gondoskodik a testületi üléseken a jegyzőkönyv-vezetésről, döntéseknek az érdekeltek részére történő eljuttatásáról; - gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről, a határozatok végrehajtásáról, szervezi a végrehajtás ellenőrzését; b) a bizottságok működésével kapcsolatban: - biztosítja a bizottságok működésének a tárgyi feltételeit, - figyelemmel kíséri a bizottságok működését, személyesen vagy megbízottja útján részt vesz az üléseken; szakmai, törvényességi kérdésekben felvilágosítást ad, segítséget nyújt; c) a tisztségviselők munkájával kapcsolatban: - a döntések előkészítését segíti és szervezi azok végrehajtását; d) a települési képviselők munkájával kapcsolatban: - elősegíti a képviselők jogainak a gyakorlását; - a képviselői munka végzéséhez a hivatalon keresztül a szükséges személyi, tárgyi és ügyviteli segítséget megadja.

16. A pénzügyi-számviteli rend: A pénzügyi számviteli rendet, a kötelezettségvállalást, ellenjegyzést, utalványozást és érvényesítés szabályait a pénzügyi szabályzatok tartalmazzák. A pénzügyi- és számviteli rend szabályzatai a következők: a) pénzkezelési szabályzat b) önköltségi szabályzat c) kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata, d) felesleges vagyontárgyak hasznosításának selejtezési szabályzata e) bizonylati szabályzat f) leltározási és leltárkészítési szabályzat g) eszközök és források értékelési szabályzata h) számlarend i) számviteli politika j) gazdálkodási ügyrend k) FEUVE szabályzat.

IV. A Közös Hivatal működése

A pénzügyi szabályzatok folyamatos (a pénzügyi szabályoknak megfelelő karbantartásáról a jegyző a gazdálkodási ügyintézőkkel közösen gondoskodik.)

14. A helyettesítés rendje: a) a jegyzőt az általa megbízott köztisztviselő helyettesíti, b) a köztisztviselők helyettesítését a jegyző munkaköri leírásokban határozza meg.

17. A kiadmányozás: a) a polgármester kiadmányozza - a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat, - a testület, vagy más szerv elé készülő előterjesztéseket,

15. Az ügyiratkezelés a) a Közös Hivatal ügyiratkezelése központosított (a kirendeltségen külön történik), az iktatást és ügyiratkezelést ügykezelő végzi;

312


- az önkormányzat, a képviselő-testület nevében készült iratokat, megállapodásokat, szerződéseket, - egyes iratok, előterjesztések kiadmányozását az általa meghatározott személyre átruházhatja; b) a jegyző kiadmányozza a hatáskörébe tartozó és a másra át nem ruházott ügyekben készült iratokat. A jegyző által átruházott kiadmányozást jegyzői utasítás szabályozza. 18. A bélyegzők és használatuk: a) a hivatalban használatos bélyegzők számozottak, azokról lenyomat és szám szerint a polgármesteri iroda nyilvántartást vezet. A nyilvántartás szerinti személyek felelősek a bélyegzők megőrzéséért és rendeltetésszerű használatáért; b) a hivatalos iratokon a hatáskör gyakorlójának bélyegzőjét kell használni.

Melléklet: A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkakörök listája A vagyonnyilakozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján két (2) évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni:

19. A munkarend és az ügyfélfogadás rendje az önkormányzatok SZMSZ-ében szabályozott. 20. Egyes munkakörökben (anyakönyvvezető stb.) ettől eltérő munkarendet állapíthat meg a jegyző. 21. Túlmunka esetén az ezért járó szabadidőt a jegyző biztosítja, illetőleg – amennyiben ez nem lehetséges – gondoskodik annak megváltásáról; 22. A munkahelyet elhagyni csak a jegyző előzetes engedélyével szabad; 23. A betegség miatti távolmaradást a legrövidebb időn belül jelenteni kell a jegyzőnek, jelezve egyúttal a távollét várható időtartamát is. 24. Saját gépjármű hivatalos célú használatát – indokolt esetben – a jegyző, a jegyző esetében a székhely polgármester engedélyezi és igazolja.

1. a jegyző; 2. utalványozási joggal felruházott költségvetési ügyintéző(k); 3. utalványozási joggal felruházott adóügyi ügyintéző(k); 4. pénztáros; 5. anyakönyvvezető.

Az ügyrendet Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a 18/2013.(II.28.) számú, Kalaznó Község Önkormányzati Képviselőtestülete a 6/2013.(III.21.) számú határozatával fogadta el.

25. Ezen ügyrend melléklete a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkakörök listája.

Dr. Schutzbach Ferenc c. főjegyző

Hőgyész, 2013. február Kalaznó, 2013. március

Botta György polgármester

Máté Ambrus polgármester

313


Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Recommend Documents