MAGYARFÖLD. Települési Szennyvízkezelési Programja. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4

Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4.

MAGYARFÖLD Települési Szennyvízkezelési Programja 2016

Készítette: Goodwill Consulting Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés, kiindulási adatok ............................................................................................... 4

2.

A település rövid bemutatása, földrajzi elhelyezkedése, közúti megközelítése.................. 7

3.

A település demográfiai helyzete és társadalmi jellemzői .................................................. 8

4.

Településszerkezet ............................................................................................................ 10

5.

A település természeti, környezeti jellemzői .................................................................... 11

6.

A tervezett fejlesztés indoklása ......................................................................................... 21

7.

Befogadói viszonyok értékelése ........................................................................................ 21 7.1. Felszíni befogadók ................................................................................................... 21 7.2. Felszín alatti befogadók ........................................................................................... 24 7.3. Befogadói viszonyok összegzése ............................................................................. 24

8.

A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége .......................................................... 24

9.

Változatok értékelése ........................................................................................................ 27 9.1. Az „A” változat részletes ismertetése ...................................................................... 30 9.2. A „B” változat részletes ismertetése ........................................................................ 32 9.3. A „C” változat részletes ismertetése ........................................................................ 36

10. A változatok összehasonlító értékelése ............................................................................. 56 10.1. Gazdasági összehasonlító elemzés .......................................................................... 56 10.2. A legjobbnak ítélt „” változat összegző értékelése .................................................. 62 11. A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelése ....................................... 63 11.1. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése ................................................ 63 11.2. A Települési Szennyvízkezelési Program kidolgozásakor vizsgált változatok ismertetése ............................................................................................................... 64 11.3. A Települési Szennyvízkezelési Programban foglalt változatok környezeti hatásai, következményei .......................................................................................... 68 11.4. A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre ........................................... 74 11.5. A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a Települési 2 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Szennyvízkezelési Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre ........................................... 77 11.6. A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelésének összefoglalása .......................................................................................................... 78

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Talajok szikkasztási tulajdonságainak meghatározása - Magyarföld 2. számú melléklet: CE Megfelelőségi nyilatkozat AT 6-50 Készre gyártott háztartási szennyvíztisztító berendezésre TERVMELLÉKLETEK TSZP-1: Magyarföld Község átnézetes helyszínrajza (M = 1:20000) TSZP-2: „A” változat helyszínrajza (M = 1:4000) TSZP-3: „B” változat helyszínrajza (M = 1:4000) TSZP-4: „C” változat helyszínrajza (M = 1:4000)

3 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 1. Bevezetés, kiindulási adatok Magyarföld település önkormányzata megbízásából azt a feladatot kaptuk, hogy készítsük el a Települési Szennyvízkezelési Programot, amelynek az a célja, hogy megoldást nyújtson a település szennyvízelvezetés és a szennyvízkezelés problémájára mind költséghatékony, mind hatékonyság szempontjából (lehetőség szerint a legjobb elérhető technológia alkalmazását is figyelembe véve) és hosszútávon is a lehető legjobb megoldást nyújtja. Jelen anyag a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-ben kiadott „Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és –tisztítási megoldásaik programszerű kialakításához” című segédlet felhasználása és iránymutatásai szerint készül, valamint figyelembe veszi a VP6-7.2.1.2-16 - Egyedi szennyvízkezelés megnevezésű pályázati kiírásban foglaltakat. A pályázati felhívás azért került figyelembe vételre, mert Magyarföld Község saját önerőből nem tudná megoldani a keletkező szennyvíz megfelelő kezelését, ezért a későbbiekben pályázat során szeretne támogatást elnyerni a probléma megoldását. A Települési Szennyvízkezelési Program elkészítése során az alábbi jogszabályok, illetve irányelvek kerültek figyelembevételre:  2000/60/EK Víz Keretirányelv,  a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EK irányelv,  1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól;  1996. évi LIII. törvény a természet védelméről  25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról,  26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről  286/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról 4 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól  28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól  147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról  30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását

szolgáló

tevékenységekre

és

létesítményekre

vonatkozó

műszaki

szabályokról  221/2004. (VII.31.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól  31/2004.

(XII.30.)

KvVM

rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és

állapotértékelésének egyes szabályairól  10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól  123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről  219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről  59/2008. (IV.29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről  50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól  30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól  49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről  171/2013.

(V.

29.)

Korm.

rendelet

a

vizek

mezőgazdasági

eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról  18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról  379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról  455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól  72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról  27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról  43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről  1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT)  14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről  90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól  2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról További főbb felhasznált adatforrások az alábbiak voltak:  Magyarország Földtani Térképe  Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez  Magyarország kistájainak katasztere


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Magyarföld Község Településszerkezeti és Szabályozási Terv  Magyarföld Község Helyi Építési Szabályzata  VASIVÍZ Zrt., ZALAVÍZ Zrt. adatszolgáltatás 2. A település rövid bemutatása, földrajzi elhelyezkedése, közúti megközelítése Magyarföld, a Nyugat-Dunántúli régió, Zala megyei, Lenti járásba tartozó község. A település Vas megye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik. A község északi oldalán folyik a Kerka-patak. A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik. Földrajzi elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be. 1. ábra: Magyarföld földrajzi elhelyezkedése (forrás: www.maps.google.hu)


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, szlovénok, svábok és tótok alapították a 14. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros volt, melynek vámját 1469-ben említették. Az alsólendvai Bánffyak Bánffy Kristóf haláláig birtokolták. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám 1667-70-ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-féle összeesküvés-ben elmarasztalták, s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat. A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a fiscustól a felületet. Végül a Szapáry grófok birtoka lett, egészen a 19. század végéig. 1773-ban a Dobraföld nevet viselte, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet csak 1912-ben változtatták Magyarföldre. A 19 - 20. század fordulóján Dobraföld az alsólendvai járáshoz tartozott. Ekkor 43 ház állt a településen, 260 lélek lakta. Az akkori falu életét egy bíró és két elöljáró irányította. 1935-ben a 34 lakóházban már csak 159 lakos volt. Nem volt iskolája, ezért és a rossz közlekedési helyzet, valamint a kevés munkaalkalom miatt a lakosság egy része elköltözött. A lakosság fő foglalkozása a növénytermesztés és az állattartás volt és jelenleg is az. A mezőgazdasági terület termőképessége is elég alacsony. A terület egy részét erdő borítja. Közigazgatásilag már a tanácsrendszerben is társközség volt. Egy ideig Szentgyörgyvölgyhöz tartozott, majd Csesztreghez csatolták. 1990-től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van. 3. A település demográfiai helyzete és társadalmi jellemzői A település jelenlegi lakos száma: 37 fő. A lakos szám alakulását az elmúlt 20 évre az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Magyarföld község lakos számának alakulása 1996-2015 között (forrás: Magyarország Helységnévtára) Év 1996 1997

Lakos szám (fő) 55 54 8

Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 1998

57

1999

59

2000 57 2001 39 2002 34 2003 34 2004 35 2005 32 2006 36 2007 27 2008 27 2009 27 2010 31 2011 29 2012 30 2013 29 2014 29 2015* 37 *: A megadott adat 2015. január 1-ére vonatkozik A fentebbi táblázat alapján készítettünk egy diagramot (1. diagram), amelyen a lakosság számának alakulását vetítettük előre.

Lakosszám (fő)

1. diagram: Magyarföld község lakos számának alakulása és prognózisa 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1995

y = -1,5398x + 3126,1 R² = 0,6283

2000

2005

2010

2015

2020 2025 Idő (év)

2030


2035

2040

2045

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Látható, hogy a lineáris regressziós egyenes jó illeszkedés mellett (R2 = 0,6283) az elmúlt húsz év adatai alapján a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat, amely a városiasodás és sajnos a népesség csökkenés folyamatának is megfelel. Ez alapján azt tudjuk elmondani, hogy mintegy 30 éves távlatban a község lakosságának száma drasztikusan le fog csökkeni. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez nagyon pesszimista előrejelzés. A fentiek figyelembevételével az alábbi megállapításokat tehetjük a lakosság számának alakulására 30 éves távlatra:  Optimista prognózis (10 %-os növekedés):

41 fő

 Átlagos prognózis (stagnáló lakosság szám):

37 fő

 Pesszimista prognózis (lakosság számának csökkenése):

10 fő

A településen található „intézmények”:  Faluház A településen szálláshely biztosítással, turizmussal 2 helyen foglalkoznak. 4. Településszerkezet (általános helyszínrajz: TSZP-1) A településen (2. ábra) áthalad a 7424-es számú út (Jókai Mór utca), amelyről nyílik a település többi utcája: Bem József utca, Zrínyi Miklós utca, Temető utca. A települést a 7424es útról lehet megközelíteni délről Szentgyörgyvölgy, illetve északról Kerkáskápolna felöl.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 2. ábra: Magyarföld településszerkezete (forrás: www.kira.gov.hu)

5. A település természeti, környezeti jellemzői Klimatikus jellemzők Éghajlatát tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten nedves. A tengerszint feletti magassága 205 - 230 méter. Évi napsütéses órák száma: 1.860 - 1.960 óra körül van. Évi középhőmérséklete: 9,5 – 10,0 C. Átlagos évi csapadék mennyisége: 760 – 780 mm Topográfiai és földtani jellemzők, viszonyok Magyarföld és környezetének domborzati viszonyát a 3. ábra mutatja meg.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 3. ábra: Magyarföld és környezetének műholdképe (forrás: Google Earth)

A Magyar Állami Földtani Intézet által kapott térkép alapján (4. ábra) az alábbiakat mondhatjuk el Magyarföld földtanával kapcsolatban. Földtanilag a felső-pleisztocén képződmények jellemzők a területre, ezen belül is a barna lösz (eQp3bl).


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 4. ábra: Magyarföld földtani jellemzője (forrás: Magyar Állami Földtani Intézet) (Jelmagyarázat: eQp3bl: barna lösz; flh2: folyóvízi-tavi üledék; pdQp3-h: proluviális-deluviális üledék; pd: proluviális-deluviális üledék)

Magyarföld község területe a Nyugat-magyarországi peremvidéken, a Zalai-dombság középtájon, és ezen belül is Kerka-vidék (Hetés) kistájon helyezkedik el. A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű. Klímazonális vegetációtípusát az üde lomberdők jelentik: bükkösök és gyertyánoskocsánytalan tölgyesek. Lenti környékén a Kerka mentén jelentős volt a keményfaligetek térfoglalása, a kisebb patakokat égerligetek kísérték. Számottevő a mészkerülő fenyőelegyestölgyesek kiterjedése, bár eredetileg az erdeifenyő csekély térfoglalással volt jelen a térségben. Elszórtan találkozhatunk telepített fenyvesekkel, az akácosok kiterjedése nem számottevő. A kistáj növényzete jelentős mértéke átalakított, főleg a központi, sík területen. Az erdőket nagyrészt kiirtották, helyükön szántók találhatók. A Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találhatunk, felhagyásukkal egyes özönnövények és magaskórós fajok elszaporodtak. A bükkösökben hangsúlyosak a nyugat-dunántúli elemek, a kistáj déli részén szubmediterrán fajok is előfordulnak. A fenyőelegyesekben jellemzők az acidfil fajok.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Állományaik a hagyományos erdőhasználat megszűnésével átalakultak, az ezekhez kötődő fajok jelentősen visszaszorultak vagy eltűntek. A maradék keményfaligetekben jellemzők a ligeterdei fajok. Az eróziós dombság kistájat két talajtípus jellemzi. A pszeudoglejes barna erdőtalajok a kistáj területének 83 %-át borítják. A Kerka-völgy és az egyéb vízfolyások mentén kialakult réti öntés talajok 16 % területet foglalnak el. Annak ellenére, hogy a periglaciális üledéken kialakult pszeudoglejek kedvezőtlen vízgazdálkodásúak, fele részben szántóként, 10 %-ban gyepterületként és erdőként hasznosítják. Gazdaságos művelésük vízgazdálkodás javításával, drénezéssel és/vagy bakhátas műveléssel biztosítható. A szántókon termeszthető növények választéka szűk: búza, árpa, silókukorica és vöröshere. A Kerka, a Szentgyörgyvölgyi-patak és az egyéb vízfolyások alluviumán kialakult réti öntések mechanikai összetétele agyagos vályog. Vízgazdálkodásukra a nagy vízraktározó és a jó víztartó képesség jellemző. Szénsavas meszet nem tartalmaznak. Erősen savanyú változatuk pl. Csesztreg környékén is előfordul. Termékenységük változó. Belsősárd környékén erodálódott pszeudoglejes erdőtalajok alkotnak nagyobb összefüggő foltot, és a földes kopárokkémt jelennek meg a tájban (1 %). A talajtípusok területi megoszlását mutatja be a 2. táblázat. 2. táblázat: A Kerka-vidék (Hetés) kistáj jellemző talajtípusai, megoszlása (forrás: Magyarország kistájainak katasztere) Köves és földes kopárok

1%

Pszeudoglejes barna erdőtalajok

83 %

Réti öntés talajok

16 %

Geotechnikai viszonyok Magyarföld település felszín közeli rétegeinek vízáteresztő képesség meghatározására a Senex Kft.-t bíztuk meg, amely cég 2016. márciusában terepi és laboratóriumi vizsgálatokat végzett,


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja melynek során talajmechanikai vizsgálatok és szikkasztási tesztek készültek, illetve a terület több pontján regisztráltattuk a környező ásott kutakban lévő talajvíz mélységét. A cég által készített vizsgálatok a Települési Szennyvízkezelési Program mellékletét képezik (1. melléklet). A talajfeltárás a község két pontján történt (MGS-1, MGS-2) (5. ábra). 5. ábra: Magyarföld településen végzett talajfeltárás helye

Összefoglalásként az alábbiakat mondhatjuk el a Senex Kft. által készített vizsgálatokról:  A talajmechanikai vizsgálat eredményeit a 3. táblázat mutatja be.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 3. táblázat: Talajmechanikai jellemzők a mintavételi helyeken Talajmechanikai jellemzők Relatív Mintavételi Mélysége Folyási Plasztikus konzisztencia furat jele (m) határ (%) index (%) index (-) MGS-1

1,5

39,96

MGS-2

0,8

36,91

Mintavételi Mélysége furat jele (m)

Agyag tartalom (%)

Talajminta típusa szürkésbarna kissé plasztikus iszap

0,93

13,17

sárgásbarna közepesen plasztikus sovány agyag Talajmechanikai jellemzők 0,96

16,74

Iszap tartalom (%)

Homok tartalom (%)

Kavics tartalom (%)

Zamarin K-tényező (m/s)

MGS-1

0,8

10,6

34,3

46,4

8,7

2,30*10-6

MGS-2

1,5

12,7

19,2

68,1

0

3,21*10-6

 A

Senex

Kft.

által

végzett

vizsgálatoknál

a

területet

Talajminta típusa sárgásbarna kissé kavicsos, kissé agyagos iszapos homok sárgásbarna kissé agyagos iszapos homok

fedő

talajok

áteresztőképességének megismerése céljából nyeletéses vizsgálatot végeztek A vizsgálat célja, hogy a talajvízszint feletti rétegek vízszintes szivárgási tényezőjét elszivárogtatással meghatározzák. Száraz, kézi fúrási technológiával egy 80 mm átmérőjű furatot, 20 cm-es előrehaladási szakaszban mélyítettek 1,50 méter mélységig. A létesített furatba réselt (szűrőzött) csövet nem építettek, így a lyukfal teljes hengerfelülete mentén tudott a víz elszivárogni. A furat körül adott mélységben felvett vízszintes síkon a szivárgás koncentrikus körök mentén halad előre. A furat létesítését követően a felszínig vízzel töltötték, majd ezt követően regisztrálták a vízszint süllyedését és a közben eltelt időt. A helyszíni vizsgálatok során elvégzett szikkasztási teszteket az AquiferTest Pro 2015.1 programcsomaggal értékelték.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  A tesztek eredményeit feldolgozva és kiértékelve megállapították, hogy az MGS-1 jelű furatban feltárt rétegek áteresztőképességére a 1,54*10-7 m/s, az MGS-2 jelű furatban elvégzett teszt alapján 2,71*10-7 m/s a jellemző. Összehasonlítva ezen számítási eredményeket a laboratóriumban „számolt” Zamarin-féle szivárgási tényezővel, megállapítható, hogy a terepi szikkasztási teszt eredményei kedvezőtlenebb áteresztőképességű talajokat mutatnak, mely egy nagyságrendnyi különbség a terepi körülményekből adódik. A település több ásott kútjában tudták regisztrálni a talajvíz szintjét. Az ásott kutak elhelyezkedését és a meghatározott talajvíz nyugalmi mélységét az 1. melléklet és a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: A település ásott kútjában meghatározott nyugalmi talajvízszintek Ásott kút helye

Felszíntől mért nyugalmi talajvíz szint

Jókai út 17. Zrínyi út 8. Bem út 5. Jókai út 12.

3,00 m 9,96 m 2,70 m 6,78 m

A település ásott kútjából vett vízminták általános vízkémiai paramétereinek meghatározását a NAT-1-1398/2015 számon akkreditált WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában végezték. Az általános vízkémiai paraméterek laboratóriumi eredményeit az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat: A kutak általános vízkémiai paramétereinek laboratóriumi eredményei

Komponens

Mérték egység

pH Vezetőképesség mS/cm 25 °C-on KOIps mgO2/dm3 p-lúgosság mmol/dm3 m-lúgosság mmol/dm3

Minta jele „B” szennyezettségi MG Jókai MG határérték 17. Zrínyi 8. 6,89 6,28 826

59

1,6 <0,1 2,8

<0,5 <0,1 0,7



Komponens Hidrogénkarbonát Karbonát Hidroxid Fluorid Klorid Bromid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Nitrit Ammónium Vas Mangán Nátrium Kálium Kalcium Magnézium Összes keménység

Mérték egység

Minta jele „B” szennyezettségi MG Jókai MG határérték 17. Zrínyi 8.

mg/dm3

171

43

mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3

<6 <2 <0,5 177 <0,5 10 <25 0,09 <0,01 <0,02 0,03 <0,01 65,6 8,4 52,4 16,1

<6 <2 <0,5 <5 <0,5 <5 <25 <0,06 <0,01 <0,02 <0,01 <0,01 4,6 0,4 3,8 1,4

110

9

1,5 250 0,01 50 250 0,5 0,5 0,5

200

mgCaO/dm3

Az AVK laboratóriumi vizsgálat eredményeiből látszódik, hogy egyetlen komponens sem érte el a „B” szennyezettségi határértéket. Vízföldtani viszonyok A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján Magyarföld település érzékeny besorolású.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Felszíni és felszín alatti vizek vízrajza, egyéb jellemzők Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Dráva részvízgyűjtő, ezen belül a 3-1 Mura tervezési alegységbe sorolja Magyarföld települést. 6. ábra: Magyarföld földtani jellemzője (forrás: EU Víz Keretirányelv, www.euvki.hu)

A 6. ábrán látható, hogy:  Magyarföld belterületén a nitrátterhelés: 10 - 50 kgN/ha/év  Magyarföld külterületén a nitrátterhelés: < 10 kgN/ha/év  Magyarföld belterületén vagy külterületén nagyobb állattartó telep nem található. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről alapján a település nem található a nitrátérzékeny területen lévő települések között. Viszont a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a 19 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről alapján a települést már nitrátérzékeny területként jelöli meg. A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról alapján a település erősen veszélyeztetett „A” kategóriába tartozik, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. Talajvíz szempontjából elmondható, hogy a Kerka-vidék (Hetés) kistájon főleg kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen előfordul a nitrátosodás, keménysége 8 - 15 nk között van. Ökológiai viszonyok A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről alapján NATURA 2000 területek a településen csak külterületen találhatóak. Ezen területek helyrajzi számai a következők:  Különleges madárvédelmi területek: 02, 065/11, 065/9, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 074, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091/1, 091/2, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 093, 094, 095/1, 095/2, 095/3, 096, 097, 098, 0102, 0103, 0104, 0105/10, 0105/11, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0115/4, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139  Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: 016/1, 016/2, 016/3, 016/4, 016/5, 017, 018/1, 018/2, 018/3, 019, 020, 021/1, 021/2, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028/1, 028/2, 029/1, 029/2, 029/3, 030/1, 030/2, 030/3, 030/4, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037/1, 037/3, 037/4, 037/5, 038, 039, 040, 041, 042, 043, 044, 045, 046/1, 046/2, 046/3, 047, 048/1, 048/2, 048/3, 048/4, 048/5, 048/6, 048/7, 048/8, 048/9, 048/10, 049, 050, 051/1, 051/2, 052, 053, 054/2, 054/3, 054/4, 054/5, 054/6, 054/7, 054/8, 054/9, 054/10, 054/11, 054/12, 055, 056, 057, 058, 059, 060/3, 060/4, 061, 062, 071, 072, 073, 075, 076/2, 076/3, 076/4, 077, 078/1, 078/2, 078/4, 078/5, 078/6, 083/1, 083/2, 083/3, 083/4, 02, 065/9, 065/11, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 074, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091/1, 091/2, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 093, 094, 095/1, 095/2, 20 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 095/3, 096, 097, 098, 0102, 0103, 0104, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0115/4, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139. 6. A tervezett fejlesztés szükségességének indoklása A település környezetvédelmi beruházásként a szennyvízkezelés megoldását tűzte ki célul rövid és középtávon, mert ezt tartja a lakosság legsürgetőbb települési környezetvédelmi problémának. A fejlesztés megvalósítása környezetvédelmi és településfejlődési szempontból is kiemelt fontosságú. Jelenleg a szennyvizeket nem teljesen vízzáró szennyvízgyűjtőkben tárolják és szikkasztják, amely jelentős terhelést jelent a felszín alatti vízkészletnek. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja a felszín alatti vízkészletek jó kémiai állapotának elérését. Ezt a célt a szennyvízkezelés jelenlegi módszere szinte ellehetetleníti. A településen keletkező szennyvizet jelenleg a ZALAVÍZ Zrt. üzemeltetésében lévő Zalaegerszegi Szennyvíztisztító Telepre (Zalaegerszeg 0940/7. hrsz.) szállítják. Ez a nagy szállítási távolság (≈ 47 km) miatt további környezetszennyezési problémákat is felvet. 7. Befogadó viszonyok értékelése Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Dráva részvízgyűjtő, ezen belül a 3-1 Mura tervezési alegységbe sorolja Magyarföld települést. 7.1. Felszíni befogadók A 7. ábra alapján látható, hogy Magyarföld községet a Kerka folyó vízgyűjtője érinti.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 7. ábra: Kerka folyó és környezete (forrás: EU Víz Keretirányelv, www.euvki.hu)

A Kerka folyót és annak vízgyűjtőterületét az alábbiak jellemzik:  A víztest VKI szerinti típusa: dombvidéki – közepes esésű – meszes – durva mederanyagú – nagy és nagyon nagy vízgyűjtőjű  A víztest befogadója: Mura  Teljes vízgyűjtőméret: 2.031 km2  Közvetlenül a víztesthez tartozó vízgyűjtő kiterjedése: 233 km2  Vízhozamok Bajánsenyénél:  KÖQ = 0,41 m3/s  KNQ = 20,02 m3/s  KKQ = 0,02 m3/s  LKQ = 0,009 m3/s 22 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  LNQ = 24,2 m3/s  Vízmélységek (közép) Bajánsenyénél:  KÖQ esetén = 35 cm  KNQ esetén = 328 cm  KKQ esetén = 16 cm  Ökológiai állapota: nem éri el a jó állapotot  Hidromorfológiai állapot: rossz  Időszakosság: állandó. A Kerka a Zalai dombság nyugati oldalán az Őrség, a Göcsej és Hetés tájegységeket szeli át. A völgyfenék szélessége 1 – 2 km, aminek általában az egyik oldalán halad, nem a völgy mélyvonalán. A völgyfenéken 5 – 6 méter vastag kavics van, amit 2- 3 méter vastagságú agyag fed. Az 1900-as évek elejéig jobbára csak felmérési munkák voltak a Kerkán. A mocsaras völgyfenekek rendezésére jobbára a malmok megépítésével egyidejűleg, rövid szakaszokon került sor. Egységes rendezési terv először 1920-ban, majd az 1938-42 évek között készült. Teljes körű kivitelezésükre azonban nem került sor. Egységes tervet ezt követően sem lehetett készíteni, mert a vízfolyás két vége Trianonnal, nem Magyarország területére, vagy közvetlenül a határra került. A magyar szakasz végül 1965 év után, a 70-es évek közepéig a VIZITERV tervei alapján, az akkori idők igényének megfelelően trapéz szelvénnyel, nagy vízszállító képességű mederrel kiépült. Ezt a mesterséges medret azonban nem lehetett fenntartani, mert a meder anyaga miatt a nagyvizek minden esetben rongálták, helyreállításuk nagy költség igényű volt. Így az idők során előállt a mai, természetes állapot, ami kanyargós kisvízi medret, szakadó partokat jelent. Megjelent a természetes medreket kísérő növény és állatvilág is. Árvízvédelmi fejlesztés volt az előbb említett rendezés, amiből a szakadó partokkal azért elég nagy meder maradt meg. Több településen megépültek az árvízvédelmi töltések (Kerkaszentkirály, Lenti, Zalabaksa). A Kerka völgy egységes fejlesztési tervének korszerű kidolgozására az 1998-as árvíz után került sor. Ebben a tanulmányban lettek meghatározva az elvégzendő feladatok is. A z árvíz védekezés leghatékonyabb eszközeként megépült a Kerka árvíztározó, ami a mértékadó árhullám 1/4-ét vissza tudja tartani és az ennél kisebb árhullámokat is kezelni tudja.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja A vízfolyás 53+567 km szelvényében – ahol magyar területre ér – a szlovén féllel egyeztetett meder lett kiépítve, mindkét parton depóniával. Ezek a méretek biztosítják, hogy a nagyvizek mérhető módon jutnak Magyarországra. 7.2. Felszín alatti befogadók Magyarföld község a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján érzékeny terület. 7.3. Befogadói viszonyok összegzése A tisztított szennyvíz közvetett, ideális befogadójának a Kerka folyó felelne meg. Figyelembe kell azonban venni a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendeletben meghatározott szigorú előírásokat, határértékeket is. 8. A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége A település állandó lakos száma a 2015. január 1-ei adat alapján 37 fő. A település belterületén az ivóvízellátás kiépítése teljes egészében megtörtént. A hálózatba bekapcsolt ingatlanok száma: 28 ingatlan, a településen található ingatlanok száma: 29 ingatlan (ebből egy ingatlan külterületen található). A település vízellátását a Bajánsenye térségi vízmű vízbázisa biztosítja. A vízmű üzemeltetője ezen a szakaszon a VASIVÍZ Zrt. (más helyeken ZALAVÍZ Zrt.) A többször módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján a vízművet az alábbiak jellemzik:  Érintett települések: Bajánsenye, Kerkáskápolna, Kercaszomor, Ramocsa, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld  Vízigény:  Bajánsenye: 117 m3/d napi átlag, 187 m3/d napi csúcs, 42.700 m3/év  Kerkáskápolna: 13 m3/d napi átlag, 21 m3/d napi csúcs, 4.750 m3/év  Kercaszomor: 18 m3/d napi átlag, 29 m3/d napi csúcs, 6.600 m3/év  Ramocsa: 28 m3/d napi átlag, 45 m3/d napi csúcs, 10.200 m3/év 24 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Kerkafalva: 12 m3/d napi átlag, 19 m3/d napi csúcs, 4.400 m3/év  Kerkakutas: 14 m3/d napi átlag, 22 m3/d napi csúcs, 5.100 m3/év  Magyarföld: 3 m3/d napi átlag, 5 m3/d napi csúcs, 1.100 m3/év  Összesen: 205 m3/d napi átlag, 328 m3/d napi csúcs, 75.000 m3/év  Vízbázis: a Bajánsenye K-2 kataszteri számú és K-3 kataszteri számú kutak jellemzői:  K-2 kataszteri számú:  létesítés éve: 1969.  a kút talpa: 100,0 méter  a kút helye: 026/3 hrsz.  kútfej magassága: 235,5 mBf.  csövezés:

241 mm átmérő: +0,2 – 70,5 méterig 133 mm átmérő: 64,0 – 100,0 méterig

 szűrőzés:

133 mm átmérő: 73,0 – 78,0 méterig 133 mm átmérő: 85,2 – 91,4 méterig

 nyugalmi vízszint: -6,6 méter  üzemi vízszint: -12,2 méter  maximum vízhozam: 400 l/perc  K-2 kataszteri számú:  létesítés éve: 1976.  a kút talpa: 125,0 méter  a kút helye: 0260/4 hrsz.  kútfej magassága: 225,49 mBf.  csövezés:

318 mm átmérő: 0,0 – 22,3 méterig 241 mm átmérő: 0,0 – 50,0 méterig 203 mm átmérő: 50,0 – 92,0 méterig 133 mm átmérő: 86,0 – 125,0 méterig

 szűrőzés:

133 mm átmérő: 102,0 – 114,0 méterig

 nyugalmi vízszint: -9,6 méter  üzemi vízszint: -17,5 méter  maximum vízhozam: 400 l/perc


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Hálózat: 16.808 fm NA 150, 12.926 fm NA 100, 1564 fm NA 80, 110 fm D63 és 605 dm D32-as cső.  Víztárolás: Bajánsenye nyugati részén: 200 m3 térfogattal A 6. táblázat mutatja be az elmúlt öt évben a településen a vízfogyasztást. 6. táblázat: Magyarföld település vízfogyasztása az elmúlt öt évben (forrás: VASIVÍZ Zrt.) Lakossági Gazdálkodó vízfogyasztás vízfelhasználás (m3) (m3) 1.291 86 1.728 53 1.173 42 1.177 69 1.251 224

Év 2011 2012 2013 2014 2015

Összesen (m3) 1.377 1.781 1.215 1.246 1.475

Ha a vízfogyasztást az állandó lakosokra fajlagosítjuk, akkor az átlag vízfogyasztás 120,52 l/fő/nap lesz az utolsó öt évet figyelembe véve (7. táblázat). 7. táblázat: Átlag vízfogyasztás az elmúlt öt évben Év 2011 2012 2013 2014 2015

Ellátott lakosszám Átlag vízfogyasztás (fő) (l/fő/nap) 29 30 29 29

121,97 157,38 110,82 111,20 92,63

37

Átlag

118,80

A vízfelhasználási adatok alapján a szennyvíz keletkezését 90 %-ra állapíthatjuk meg. Az elmúlt öt évre vonatkozóan az átlagos lakossági ivóvízfogyasztás értéke: 1.324 m3/év, így a keletkező lakossági szennyvíz mennyisége: 1.192 m3/év, azaz 3,26 m3/nap. Ezen értéket növelhetjük az úgynevezett idegen vizek bekerülésével, amely a keletkező szennyvízmennyiség 5 %-a (≈ 0,16 m3/nap), így a keletkező összes szennyvízmennyiség kb. 3,42 m3/nap, azaz 1.249 m3/év. 26 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Szennyvíztisztító telep tervezése során figyelembe veendő kapacitások a fentieket figyelembe véve (beleszámítva a gazdálkodói vízfelhasználást is, feltételezve, hogy amennyiben szükséges, úgy előtisztítva kerül a csatornarendszerre):  Hidraulikai terhelés: 4 m3/d, 40 LE Jelenleg a keletkező szennyvíz gyűjtése egyénileg kialakított szennyvíztárolókba történik, elszállításáról pedig a 15/2013. (XI.15.) önkormányzati rendelete rendelkezik. Az önkormányzati rendelet értelmében a szennyvíz összegyűjtésével, elszállításával és ártalmatlanító helyre történő elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatás teljes körét a ZALAVÍZ Zrt., mint közszolgáltató látja el. A szennyvíz elhelyezése és tisztítása a ZALAVÍZ Zrt. üzemeltetésében lévő Zalaegerszegi Szennyvíztisztító Telepen (Zalaegerszeg 0940/7 hrsz.) történik. A gyűjtés, szállítás, elhelyezés és befogadás költsége: 3.262 Ft/m3 + ÁFA. A ZALAVÍZ Zrt.-től kapott adatok alapján az az elszállított szennyvíz mennyisége az elmúlt öt évben:  2011: 23 m3  2012: 27 m3  2013: 24 m3  2014: 20 m3  2015: 20 m3 Ebből látható, hogy a keletkező szennyvíz csak mintegy 1,5 – 2,0 %-a kerül elszállításra, illetve ártalmatlanításra megfelelő körülmények között. 9. Változatok értékelése A település a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról alapján a település nem tartozik 2000 LEÉ-nél nagyobb agglomerációhoz. A szennyvízkezelés szempontjából az alábbi alternatívákat vizsgálhatjuk a Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott „Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és –tisztítási megoldásainak kialakításához”:


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével;  Gyűjtőrendszer és művi szennyvíztisztító telep és a tisztított szennyvíz helyben tartása, természetközeli hasznosítással (pl. nyárfás öntözés);  Gyűjtőrendszer és természetközeli szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével;  Gyűjtőrendszer és természetközeli szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz elszikkasztásával, illetve helyben tartásával;  Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe történő bevezetésével;  Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával;  Egyedi

zárt

szennyvíztárolók

létesítése,

az

összegyűjtött

szennyvíz

művi

szennyvíztisztító telepen, vagy természetközeli szennyvíztisztító telepre történő szállításával; Alternatívák, változatok meghatározása A települési szennyvíztisztítás területén a jelenleg hazánkban általánosan alkalmazott, a szennyvizek összegyűjtésén alapuló, központosított, ún. mesterséges szennyvíztisztítási eljárásokon kívül számos egyéb, természetközeli megoldás ismeretes. Minden természetközeli szennyvíztisztítási eljárás alapja, hogy a tisztítandó szennyvíz (szilárd és oldott, szerves és szervetlen) szennyezőanyag tartalma a talaj – víz – levegő – növényzet által alkotott ökoszisztémában, az ott élő mikro- és makroszervezetek (elsősorban baktériumok) élettevékenysége következtében, a levegő és a napfény hatására elemi részekre bomlik, külső energia hozzáadása nélkül, majd víz, szén-dioxid, oxigén, nitrogén és hidrogén formájában kerül a környezetbe. A tisztított szennyvizek befogadója lehet a talaj, vagy felszíni víz, amelyekre eltérő kibocsátási feltételek, illetve vízminőségi kibocsátási határértékek vonatkoznak. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárás előnyei:  a művi szennyvíztisztító telephez képest kevesebb gépészeti, villamos és irányítástechnikai eszköz szükséges a működtetéséhez, 28 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  iszapkezelési létesítmények és berendezések csak az előtisztításnál vannak,  a kivitelezési költségek alacsonyabbak,  fenntartása egyszerűbb, mint a művi szennyvíztisztító telepnek  esztétikai értéke a tájba és természetbe illeszkedése, valamint vizes élőhely teremtése miatt jelentős. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások hátrányai:  viszonylag nagy a területigényük,  érzékeny területeken nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatóak, és ez általában költségnövekedést eredményez. Belvizes, és magas talajvízállású területeken korlátozottan alkalmazható,  gazdaságos alkalmazásának mérethatárai a kis rendszereknél igazolható (általában 600 lakos egyenérték alatt, de a leginkább javasolható mérettartomány 100 - 300 lakos egyenérték,  érzékenyek az időjárási viszonyok változásaira,  hideg, csapadékos idő esetén, és a vegetációs időszakon kívül tisztítási hatásfoka csökken (téli üzem), télen befagy, továbbá a jogi szabályozás lehetőséget ad a téli időszakban keletkező szennyvizek tározásának előírására, mely többlet-beruházási költséget jelent,  beüzemelés hosszadalmas lehet,  építési hibák nem derülnek ki azonnal,  a részfolyamatok nehezen monitorizálhatóak,  egyes eljárásoknál a terület korlátozott ideig alkalmazható, és újabb területre kell áttelepíteni a működést. A keletkező szennyvízből a természetközeli szennyvíztisztító telepen a darabos és szilárd anyagok eltávolítása az ún. mechanikai előkezelés során fizikai módszerekkel (rácsszűrés, ülepítés, felúsztatás) történne, az oldott szerves anyagok eltávolítására pedig bonyolult biokémiai folyamatok és együtt élő mikroorganizmusok kiegyensúlyozott, lebomlást eredményező élettevékenysége révén kerül sor. A vízben lévő szennyezőanyagok valójában táplálékul szolgálnak a baktériumok és gombák számára. A tervezés során alapvetően szükséges annak mérlegelése is, hogy az egyes jellemző szennyező anyagok (például a szerves anyagok, a nitrogén, a foszfor), milyen mértékű eltávolítására van szükség az adott


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja helyen, a választott befogadó védelme érdekében, mivel a tisztítás mértéke jelentősen befolyásolja a beruházási és üzemeltetési költségeket is. Becslésünk szerint a természetközeli szennyvíztisztító telep nagyságának minimum 240 - 400 m2-esnek kell lennie (feltételezésünk szerint a fajlagos területigény a legideálisabb esetben is 6 - 10 m2/fő), akár gyökér-mezős, akár úszó vízi-növényes, akár nádastavas természetközeli szennyvíztisztító kerül tervezésre. Mindazonáltal figyelembe kell venni az üzemeltetés során, hogy nádágyas elhelyezés során a nádágy szűrőrétegét folyamatosan ellenőrizni, valamint szükség szerint (általában 6-8 évenként) cserélni kell, és a kikerülő anyag elhelyezéséről gondoskodni kell. A szűrőréteg cseréjekor ellenőrizni kell az ágy szigetelésének minőségét és az esetleges hibákat meg kell szüntetni. Továbbá a folyamatos ellenőrzés végett monitoring kutak kialakítása szükséges. A természetközeli szennyvíztisztító tervezése már a tervezés folyamán is nagy szakismereteket igényel, valamint több szakember bevonását igényli. Ugyanakkor az építés, illetve üzemeltetés is nagy szakértelmet igényel és a korábban említett hátrányok tovább nehezítik a természetközeli szennyvíztisztító telep létjogosultságát. Összefoglalva a fentieket, megállapíthatjuk, hogy a természetközeli szennyvíztisztító telep létesítése Magyarföld településen nem javasolt alternatíva a szennyvízkezelés megoldására. A fentiek alapján az általunk vizsgált alternatívák a következők:  „A” változat: Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepre történő szállításával.  „B” változat: Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével.  „C” változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2-4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával. Az összehasonlítás során 100 %-os rákötési hajlandóságot feltételezünk. 9.1. Az „A” változat részletes ismertetése Az „A” változat kialakítását, azaz az egyedi zárt szennyvíztárolók létesítését a TSZP-2-es számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Az összegyűjtött szennyvíz elszállítása meglévő szennyvíztisztító telepre történik.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Jelenleg a keletkező szennyvíz gyűjtése egyénileg kialakított szennyvíztárolókba történik, elszállítása pedig a Zalaegerszeg szennyvíztisztító telepre történik. Ezen szennyvíztárolók műszaki állapota nem ellenőrzött, ürítésük gyakoriságáról nincs megbízható adat. Egyedüli információ, hogy az önkormányzat rendeletben meghatározott ZALAVÍZ Zrt., mint vállalkozó által az elmúlt években elszállított lakossági szennyvíz mértéke csak 20 – 27 m3 volt. Így a tárolt szennyvíz egy részének talajba szivárgása valószínűsíthető. A másik része valószínűleg illegálisan kerül elhelyezésre. Az első lépésként a szennyvíztárolók felmérése történne meg. Ezen felmérés során képet kaphatunk a tárolók állapotáról. A vizsgálat során sor kerül vízzárósági vizsgálatra, illetve a tárolók anyagát és méretét is megtudhatjuk. Az adatok alapján meg lehet határozni, hogy elegendő-e az egyes tárolók felújítása (vízzáróság biztosítása), vagy teljesen új zárt szennyvíztároló kialakítására van szükség, amely minden jogszabályi és műszaki követelménynek megfelel. Jelen Települési Szennyvízkezelési Programban 100 %-kal vizsgáljuk az új szennyvíztárolók arányát. Így:  30 ingatlannál új szennyvíztároló kiépítése történne. Megjegyzendő, hogy a TSZP-2 számú terven feltüntetett zárt szennyvíztárolók elrendezése nem feltétlenül a pontos helyet mutatja be. Amennyiben ezen változat kerül kiválasztásra, úgy a részletesebb és későbbi tervezés során kell kijelölni, meghatározni a szennyvíztárolók pontos helyét. A keletkező szennyvíz elszállítása tengelyen történne, a szennyvíz elszállítását továbbra is az Önkormányzati Rendeletben meghatározott vállalkozó végezné. Az elhelyezésre két lehetőség van:  Zalaegerszeg Szennyvíztisztító Telep.  Magyarföld településen természetközeli szennyvíztisztító telep kialakítása (korábban elvetésre került. Amennyiben a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepre történne a szennyvíz elszállítása, abban az esetben vizsgálni kell a szennyvíztisztító telep befogadó képességét.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 9.2. A „B” változat részletes ismertetése A „B” változat kialakítását, azaz a gyűjtőrendszer kialakítását és önálló művi szennyvíztisztító telep építését, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetését a TSZP-3-as számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Szennyvízcsatorna hálózat A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével kapcsolatban korábban nem készültek tervek. A TSZP-3-as számú helyszínrajzon feltüntetett csatornahálózat kialakítása során figyelembe vételre került a település szerkezeti és domborzati adottságai is. A

településen

keletkező

szennyvizeket

az

ingatlanokból

összegyűjtve

gravitációs

csatornahálózaton keresztül kerülne:  a település 2 hrsz-ú területen létesítendő új szennyvízátemelőre, A 2 hrsz-ú területről a szennyvíz nyomott rendszeren keresztül kerülne a 128 hrsz-ú területen kialakítandó új szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Kerkapatak lenne. A csapadék és szennyvízelvezetést elválasztott rendszerben kell kiépíteni, tehát a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékot bevezetni tilos. A szennyvíz gravitációs csatornahálózat kiépítésénél DN 200-as átmérővel lehet számolni. Ez üzemeltetési szempontból minimális átmerőnek tekinthető. Maximális szennyvízszállító képessége 3,0 ‰ esésnél 21,5 l/s. Az egyes ingatlanokhoz történő bekötővezeték DN 150-es csővezetékkel történhet, kivételt képez ez alól az intézmények, ahol a DN 200-as cső elhelyezése javasolt. A gravitációs közcsatorna hálózat magassági és vízszintes vonalvezetésének lehetőségeit figyelembe véve 80 m-enként elhelyezett szabvány szerinti betonaknák beépítése szükséges. A magassági vonalvezetésnél 3 - 15 ‰ esések használatosak. A kialakuló vízsebességek 0,4 - 3,0 m/s között elfogadhatóak, minimálisan 2 cm-es úsztatási mélységekkel. A közcsatornára való rákötés várható szerény üteme miatt a hálózaton belül alacsony szennyvízterhelés várható, kis sebességek és csekély úsztatási mélység mellett, ezért az egyes csatornaszakaszokon technológia öblítést kell előirányozni, amelynek a majdani gyakoriságát a későbbi üzemeltetési tapasztalatok határozzák meg. 32 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja A csatornák nyomvonalat és mélységi elhelyezését a meglévő víz, gáz, elektromos hálózatok helyzete is meghatározza. Ezért a javasolt minimális mélység előirányzata 1,0 - 1,2 m. A maximális mélységek a talaj és domborzati viszonyok, valamint a hálózat lejtésviszonyainak megfelelően elhelyezett bukóaknák, surrantók tervezése során alakul ki, de törekedni kell a maximális 3,5 - 4,5 m mélységű vezetésre. Tervezéskor közműegyeztetéseket kell végezni és a 8. táblázatban meghatározott védőtávolságok betartása ajánlatos. 8. táblázat: Az egyes közművezetékek védőtávolságai Vezeték megnevezése Vízvezeték Csatorna Középfeszültségű kábel Távközlő vezeték (védőszerkezetben) Gázelosztó vezeték

Vízvezeték Csatorna

Középfeszültségű kábel

Távközlő Gázelosztó vezeték (védővezeték szerkezetben) 0,7 0,7 1,0 1,0

1,5

1,5 -

0,7 1,0

0,7

1,0

-

0,5

0,5

0,7

1,0

0,5

-

0,5

0,7

1,0

0,5

0,5

-

A műanyag csatornákat a gyártói előírások, valamint a közmű geotechnikai ágyazási előírások figyelembevételével folytonos szemeloszlású szemcsés talajba kell ágyazni. Az ágyazat a cső alatt min. 10 cm vastag legyen, tömörsége Trρ = 90%, amely tömörség a 360 -os ágyazási szög mellett a cső extradosa felett 30 cm-ig biztosítandó, kézi döngölés alkalmazásával. Gépi tömörítést csak e zóna felett lehet alkalmazni, max. 20 cm-es terítési vastagságban elhelyezett ágyazati anyagban. A tömörség a 90%-ot érje el, a tömörség szórása nem legyen több ± 1 %-nál. Burkolatok alatti utolsó 50 cm visszatöltés Trρ = 95% legyen. A telekre bekötővezetékkel kell csatlakozni a telekhatártól 1 m-re elhelyezett műanyag aknával vagy tisztítóidommal. Az utca gerincvezetékre történő rákötést csak max. 45-os szögben elhelyezett idommal lehet kialakítani, a függőleges rákötés tilos! A nyomás alatti csatornaszakaszokhoz (NY 1-0) KPE anyagból készült D90 mm átmérőjű PN 6 nyomástartományú csöveket alkalmazhatunk. A KPE csövek ebben a mérettartományban tekercselve rendelhetők. A hosszabb, kötés nélküli szakaszok, és sima belső csőfelület hidraulikai szempontból nagyon kedvező. Ha a csővezeték átmérője nem haladja meg a 160 mm-t a vezeték öntisztuló, tehát tisztítónyílások beépítésére nincs szükség. A nyomóvezeték 33 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja minimális fektetési mélységét 1,0 méterre vehetjük. A nyomóvezeték mélypontján leürítési lehetőséget, a legmagasabb pontján, légbeszívó-légtelenítő lehetőséget kell biztosítani. A beépítendő szerelvényeket aknában kell elhelyezni. A közmű megközelítéseket és keresztezéseket a vonatkozó szabvány előírásainak figyelembevételével kell elvégezni, illetve kialakítani. A keresztezésre kerülő közművek környezetében, a földmunka csak kézzel végezhető. A csatornát homokágyba, vagy kavicsos homokágyba kell fektetni. Az alsó ágyazat vastagsága minimum 10 cm, a felső ágyazat vastagsága minimum 15 cm kell, hogy legyen. A tömörítés forgalmi terhelésű terület alatt Trγ = 95 % egyéb esetekben Trγ = 85 %ig kell elvégezni. Itt a tömörítés csak kézzel végezhető. A munkaárokba a földvisszatöltést rétegesen kell végezni. A földmunkák a munkaárok betakarásakor csak kézzel végezhetők. Gépi tömörítés a csak a cső tetővonala felett 30 cm-re kezdhető. A rétegeket 20 cm-ként kell képezni, a tömörítés Trγ = 85%, a közút alatt Trγ = 95%. A helyszínrajzon feltüntettet a csatorna típusát és a bekötéseket a 9. táblázat foglalja össze. 9. táblázat: A „B” változat által meghatározott csatornatípusok és bekötések jellemzői Szennyvízcsatorna Csatorna jele típusa SZ 1-0

gravitációs

SZ 1-1 SZ 1-2 SZ 1-3

gravitációs gravitációs gravitációs

Érintett utca

Csatorna hossza (m)

Bekötések száma (db)

869

18

118 358 36

3 8 1

1 381

30

Zrínyi Miklós utca, Jókai Mór utca Jókai Mór utca Bem József utca Jókai Mór utca

Összes gravitációs rendszer NY 1-0 Összesen

nyomott

Jókai Mór utca

244 1 625

30

A fenti táblázatban csak olyan bekötések szerepelnek, amely ingatlanokban állandóan, vagy ideiglenesen laknak, lakatlan ingatlanok csatlakozását tehát nem vettük figyelemben.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja A fenti megoldáshoz kapcsolódóan az átemelővel kapcsolatban az alábbi elvárásokat kell teljesíteni:  Az átemelőt körbe kell keríteni, és a személy-, és a teherforgalom részére megfelelő kapuval és úttal kell ellátni.  A nyomóvezeték szerelvényeit, (tolózárak, áramlásirányítók visszacsapó szelepek, illetve a szennyvízmennyiség mérő) az átemelőn kívül létesített vasbeton aknába kell elhelyezni.  A szivattyúk automatikus működését vezérlőszekrény biztosítja.  A kábelek vezetését úgy kell megoldani, hogy az átemelő akna légtere, és a kapcsolószekrény között ne legyen kapcsolat. A hálózati betáplálás mellett aggregátoros csatlakozást is kell biztosítani.  A vezérlőszekrény, és az átemelő akna szagtalanítását biztosító, ventillátort tartalmazó műanyag akna és a hozzá kapcsolódó szagtalanító tőzegdepó szintén a védőterületen belül kerül elhelyezésre.  Az

átemelő

építészete

előre

gyártott

vasbeton

aknaelemekből

készülhet,

kútsüllyesztéses technológiával, kétszeri szigeteléssel.  Az átemelő gépészete előre gyártott, KO 36, vagy tüzihorganyzott acél minőségben, golyós áramlás- irányító és tolózár szerelvényekkel, dugulásmentes szivattyúkkal, mennyiségmérővel kerül megtervezésre.  A tervezett beépítendő vezérlőszekrény főbb jellemzői:  Közterületi vezérlőszekrény (esőtetővel, IP 55 védettségű, zárral)  Beépített intelligens vezérlő egység  Automata vezérlési mód  Helyi hibajelzés (fény, hang)  Üzemidő és kapcsolási szám tárolás  Temperáló fűtés  Időnkénti kényszerindítás (pangó víz ellen)  Illetve be kell tartani a leendő üzemeltető által meghatározott műszaki előírásokat. A 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, illetve a 379/2015. (XII.8.) Korm. rendelet szerint a gazdaságos csatornázhatóság feltételei az alábbiak öblözetekre/alrendszerekre:


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást (hazai statisztikai adatok figyelembevételével átlagosan 2,3 fő/lakás (KSH: 2009)], a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy  a legkisebb lakos szám hektáronként 30 fő, illetve a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakos szám hektáronként 30 főnél kisebb lehet. Amennyiben Magyarföld települést vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a település szennyvízhálózatának kialakítása során egy öblözetet szükséges kialakítani. Az öblözet jellemzői:  1. öblözet:  Érintett szakasz: SZ 1-0, SZ 1-1, SZ 1-2, SZ 1-3  Tervezett gravitációs csatorna hossza: 1.381 fm  Bekötések száma: 30 darab  Az öblözeten belül az 1 km vezetékhosszra eső bekötések száma:  1. öblözet: 30 bekötés / 1,381 km = 21,72 bekötés/km < 52 bekötés/km A fentiekből látható, hogy a településen az öblözetre nem teljesül a kormányrendeletekben előírt gazdaságossági követelmény. Nyomott vezetékek hossza  a 2 hrsz-on létesítendő átemelőtől a tervezett szennyvíztisztító telepig (hrsz. 128) (NY 1-0): kb. 244 méter Szennyvíztisztító telep A szennyvíztisztító telep feltételezett helye: 128 hrsz. A szennyvíztisztító teleppel kialakítását a továbbiakban nem vizsgáljuk, ugyanis a településen nem teljesül a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben, illetve a 379/2015. (XII.8.) Korm. rendeletben meghatározott gazdaságossági feltétel. 9.3. A „C” változat részletes ismertetése A „C” változat kialakítását a TSZP-4-es számú részletes helyszínrajz szemlélteti. Az egyedi szennyvízkezelés lehet:


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény, amely technológiai elemei: az oldómedence, a kavics, vagy homokszűrő. Ezek a műtárgyak lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezését.  Egyedi szennyvízkezelő berendezés: energia bevitel segítségével biztosítja a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának előírt mértékű eltávolítását akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó. Megjegyzés: Jelen dokumentációban a település természeti adottságai, valamint a kialakult pályázati lehetőségek miatt csak az egyedi szennyvízkezelő berendezés, azaz az egyedi szennyvíztisztító kisberendezési telepítési lehetőségével foglalkozunk. A tervezés során fontos, hogy olyan egyedi szennyvíztisztító kisberendezést válasszunk ki, amely megfelel az MSZ EN 12566-3:2006 szabványnak, és CE minősítéssel rendelkezik. Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések jellemzője, hogy a keletkezett kommunális szennyvizet helyben tisztítják, és a tisztított vizet helyben szikkasztják, vagy részben újra hasznosítják úgynevezett szürkevízként. A technológia fejlődésével egyre több cég kínál megfelelő minősítéssel rendelkező egyedi szennyvíztisztító berendezést. A működési elvükről általánosságban az alábbiak mondhatóak el:  Az egyedi szennyvíztisztító berendezés három részből áll: 

Előülepítő: durva, mechanikus tisztító rész. Feladata a háztartási szennyvízben található szennyeződések mechanikus kiszűrése és a biológiai lebomlás közben létrejött fölös iszap tárolása.



Aerob medence (reaktor tér): itt megy végbe a komplett biológiai lebomlás, valamint a komplett nitrifikáció.



Utóülepítő: kiszűri az ülepíthető anyagokat és az iszapot. A leülepedett szennyvíziszapot az ebben a térben elhelyezett mamutszivattyú visszajuttatja az aerob térbe, ahol az újra bekapcsolódik a tisztítási folyamatba.



A tisztítóberendezés különálló terei között a szennyvíz gravitációsan közlekedik. Ebbe a folyamatba besegít egy mamutszivattyú is, melyet a szennyvíztisztító berendezéshez tartozó elektronika vezérel. Végül a tisztított szennyvíz gravitációsan jut ki a 37 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja készülékből. Az oldott oxigént, mely az oxidációhoz szükséges sűrített levegővel biztosítjuk. Ezt egy membrán-kompresszor állítja elő, mely a vezérlőegységgel együtt a vezérlőszekrényben található. A sűrített levegő csődiffúzoron keresztül jut az aerob térbe. 

A szennyvíztisztító kisberendezés levegőellátását, és a mamutszivattyúk megfelelő időközönkénti működtetését a vezérlő rendszer biztosítja. Ez a rendszer működtethető manuálisan illetve automatikusan. Automatikus üzemben a szivattyúk és a levegőztető egységek egy, a vezérlő egységben előre meghatározott program szerint működnek.



A berendezésben anaerob körülmények között zajlik az iszap stabilizálódása az iszaptárolós előülepítő medence részben. Lakosegyenérték függvényében 0,5 - 1,5 év ideig lehet a az iszap ebben a részben. Az iszap stabilitása ekkor a legkedvezőbb. Végül a stabilizált iszapszippantással eltávolítható.



A folyamat során megtisztult szennyvíz egy elfolyó csövön keresztül lép ki.

A kilépés után a tisztított szennyvíz általában elszikkasztásra kerül. A tisztított szennyvíz minősége alapján akár újra hasznosítható a háztartásban ivóvíz minőségű vizet nem igénylő célokra, így például akkor, ha a szürke víz számára WC öblítésre kiépítenek egy vízkört, vagy kerti locsolásra használják. Ilyen technológiai igények esetén a tisztított szennyvizet például egy UV lámpás kezelő egységen kell keresztül vezetni, ahol a csírátlanítása megtörténik, majd egy ezen célra telepített tározóba (néhány m3-es tartály, többnyire a talajszint alatt elhelyezve) helyezik el, ahonnan a további felhasználásra szivattyú segítségével juttatják a felhasználási helyre. Az

általunk

választott

rendszer

Aquatec

AT

típusú

biológiai

szennyvíztisztító

berendezéscsalád. A berendezés rövid leírása (a CE megfelelőségi nyilatkozatot a 4. melléklet tartalmazza):  Az AT kompakt biológiai szennyvíztisztító kisberendezések kommunális szennyvizek tisztítására,

a

közműves

szennyvíztisztítással

egyenértékű

környezetvédelmi

megoldást biztosítanak, nem tartalmaznak a környezetre káros anyagot, továbbá adalék anyagok felhasználása nélkül, csendesen, szagmentesen üzemelnek.  Az AT kompakt biológiai szennyvíztisztító kisberendezés alapeleme a műanyag biológiai reaktor. A tartály és a válaszfalak polipropilén lemezekből, hegesztési technológiával készülnek. Az alkalmazott zárt, cseppszóródás ellen védett technológia a mechanikai tisztítás mellett a szokványos teljesoxidációs eleveniszapos biológiai 38 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja tisztításon alapszik - a keletkező iszap teljes aerob stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval -, több tekintetben újszerű megoldások alkalmazásával (a biológiai reaktorba integrált kiegyenlítő tér és áramláskiegyenlítő berendezés, valamint a bukó- és merülőfalakból kialakított VFL® („Vertical Flow Labyrinth”).  A mechanikus tisztítás a biológiailag nem, vagy csak nehezen lebontható mechanikus szennyeződések felfogására szolgál egy durvarács segítségével.  A biológiai tisztítás eleveniszap segítségével anaerob, anoxikus, oxikus biológiai folyamatokban történik. A biológiai reaktor magában foglal egy anoxikus (nem levegőztetett), egy oxikus (levegőztetett), egy utóülepítő és egy késleltető teret. A szennyvíz reaktoron belüli cirkulációját és recirkulációját a terek között megfelelően kialakított csőkapcsolatok biztosítják (az anoxikus tér szakaszai között, az anoxikus tér és az utóülepítő tér között, valamint az oxikus tér és utóülepítő tér között). Az anoxikus (nem levegőztetett) térben a váltakozó bukó- és merülőfalak segítségével egy függőleges áramlási labirintus („Vertical Flow Labyrinth”) került kialakításra. Az alkalmazott víztisztítási technológia optimális és stabil környezetet teremt a biológiailag lebontható szerves anyagok, nitrogén és foszforalapú szennyezőanyagok eltávolításához.  Az utóülepítő térbe beépített áramlásszabályzó berendezés teszi lehetővé a biológiai reaktorban kialakított kiegyenlítő tér kihasználását, ami fontos szerepet játszik a vízlökések esetében, és megelőzi az esetleges hidraulikus túlterhelést, ill. megelőzi az iszapkihordást, a szikkasztó rendszer eltömődését.  Az oxikus téren belül a levegőztetést és az eleveniszapos szuszpenziót egy finombuborékos levegőztető rendszer tartja fenn. Az eleveniszap keveredéséről, cirkulációjáról és recirkulációjáról membrános légfúvóval előállított sűrített levegő gondoskodik. Az egyes egységek levegőmennyiségének beállítását szabályzó szelepekkel a levegőelosztó rendszer végzi, ami lehetővé teszi a sűrített levegő áramlásának beállítását. Az egyes mamutszivattyúk működését és a levegőztetést egy mikroprocesszoros vezérlőegység irányítja.  A szennyvíztisztítók kis energiaigényűek, a kezelésük és üzemeltetésük minimális időt vesz igénybe, karbantartási, üzemeltetési költségük alacsony. A keletkező fölösiszap kisebb mennyiségű, mint más hagyományos technológiáknál. A berendezés működési elvét 8. ábra mutatja be. 39 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 8. ábra: Az AT 6 szennyvíztisztító működési elve

A szikkasztómező kialakítása A szikkasztó árkok egymással párhuzamos elhelyezésével szikkasztómezőket lehet létrehozni. A mezőkben elhelyezett szikkasztó árkokban szivárogtató alagcsövek kerülnek elhelyezésre, egymástól méretezés szerinti, de általában körülbelül 2 méter tengelytávolságra. A szikkasztó mezőre szakaszosan juttatják ki a tisztított, elszivárogtatni kívánt vizet. A kijuttatás lehet:  gravitációsan,  szakaszos üzemelésű szivattyúval az alacsonyabb geodetikus magasságon levő kisberendezésből, 40 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  váltakozó elosztással a mező más-más részére,  szifonnal. A szikkasztó mező kialakításakor telkenként az egyedi telepítéseknél a tervezőnek gondos, körültekintő helyszínelés során kell a szikkasztás helyét kiválasztani. Az alábbi törvényszerűségeket érdemes figyelembe venni:  Tereplejtés:  15 %-nál nagyobb lejtésnél a szikkasztás kizárt,  2 %-nál kisebb lejtésnél a szikkasztás nagyon kedvező,  2 - 8 % tereplejtés között a szikkasztás kedvező,  8 - 15 % tereplejtés között a szikkasztás kevésbé kedvező.  Áteresztő, repedezett kőzet mélysége:  a repedezett kőzet felszíne a szikkasztás alsó síkjától 1,0 méteren belül van, akkor a talajban történő szennyvízszikkasztást csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg,  ha ez a távolság több mint 2 méter, akkor a szikkasztás nagyon kedvező,  ha ez a távolság 1,5 - 2 méter közötti, akkor a szikkasztás kedvező,  ha ez a távolság 1,0 - 1,5 méter közötti, akkor a szikkasztás kevésbé kedvező.  Vízadó réteg mélysége:  ha a vízzáró réteg mélysége a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,0 méteren belül van, a talajban történő szennyvízszikkasztás csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg,  ha a vízzáró réteg mélysége a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 2,5 méteren túl van, akkor a szikkasztás nagyon kedvező,  ha a vízzáró réteg mélysége a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,5 2,5 méteren belül van, akkor a szikkasztás kedvező,  ha a vízzáró réteg mélysége a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,0 1,5 méteren belül van, akkor a szikkasztás kevésbé kedvező.  A talajvízszint mélysége:  ha a maximális talajvízszint kevesebb mint 1,0 méterre közelíti meg a szikkasztási felület alsó síkját, illetve tartósan (két hónap) 60 cm-re közelíti meg, akkor a talajban történő szikkasztás dombos szikkasztási rendszer 41 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja alkalmazásával vagy sekély mélységű árkos rendszerű szikkasztómező és átemelő segítségével oldható meg,  ha a maximális talajvízszint több mint 3,0 méterre van a szikkasztási felület alsó síkjától, akkor a szikkasztás nagyon kedvező,  ha a maximális talajvízszint 1,5 – 3,0 méterre van a szikkasztási felület alsó síkjától, akkor a szikkasztás kedvező,  ha a maximális talajvízszint 1,0 - 1,5 méterre van a szikkasztási felület alsó síkjától, akkor a szikkasztás kevésbé kedvező.  Vízáteresztő képessége befogadó talajnak:  ha 1*10-5 m/s feletti vízáteresztő képességű talaj, akkor szikkasztásra rendkívül kedvező,  1*10-5 – 5*10-6 m/s vízáteresztő képesség közötti érték esetén kedvező a szikkasztás,  5*10-6 – 5*10-7 m/s vízáteresztő képesség közötti érték esetén átlagos minősítésű a szikkasztás,  ha a talaj vízáteresztő képessége kisebb, mint 1*10-7 m/s, a talajban történő szennyvízszikkasztás nem kedvező (a meglévő talajban történő szikkasztás esetén nagy szikkasztási felület igény jelentkezik, ezért a szikkasztó-árkoknál javasolt talajcserét alkalmazni). A szikkasztómezők kialakítására szakirodalmi és tapasztalati adatok alapján:  Kiemelt, dombos rendszerű szikkasztómezőt (9. ábra) lehet építeni:  magas talajvízállású területeken,  ahol a felszín közelében töredezett kőzet felszín található,  ahol a lejtés kisebb mint 12 %,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kicsi.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 9. ábra: Dombos rendszerű kialakítás

 A rendszer a talajfelszín feletti magasságban van kialakítva. A fellazított fedőrétegre 40 - 60 cm homokréteg van felhordva, erre van helyezve a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3 - 5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból minimum 50 cm borítás kerül. Az ágyazat szélessége 2 m.  Árkos rendszerű szikkasztómezőt (10. ábra) lehet építeni:  alacsony talajvíz szintű területeken,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvező. 10. ábra: Árkos rendszerű kialakítás

 A rendszer a talajfelszín alatt van kialakítva. A 0,8 - 1,0 m mélységű árok aljára 50 - 60 cm zúzott kő kavics ágyazat (szemcseméret 3 - 5 mm) kerül. Az 43 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból a visszatöltés a földfelszínig.  Árkos rendszerű, talajcserés szikkasztómezőt (11. ábra) lehet építeni:  alacsony talajvíz szintű területeken,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvezőtlen. 11. ábra: Árkos rendszerű kialakítás, talajcserével

 A rendszer a talajfelszín alatt van kialakítva. Az 1,2 - 1,4 m mélységű árok aljára 60 - 90 cm zúzott kő (szemcseméret 5 - 8 mm) kerül, erre jön a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3 - 5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból a visszatöltés a földfelszínig. Az árokszélesség 0,4 - 0,5 m.  Sekély mélységű árkos rendszerű szikkasztómezőt (12. ábra) lehet kiépíteni:  magas talajvíz szintű területeken,  olyan helyeken, ahol az alsó kőzet nagyon porózus,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvezőtlen.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 12. ábra: Sekély mélységű árkos rendszerű kialakítás

 A rendszer a talajfelszín magasságban van kialakítva. A sekély mélységű árok aljára 30 - 40 cm homokréteg van terítve, erre van helyezve a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3 - 5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból 15-30 cm borítás kerül. Az árok szélessége 0,9-1 m. A szikkasztásos elhelyezéshez ismerni kell a település geotechnikai viszonyait. Az ehhez kötődő vizsgálatok eredményeit az 5. pont és a Települési Szennyvízkezelési Programhoz csatolt mellékletek tartalmazzák. Ezen vizsgálatok eredményeit felhasználva megállapíthatjuk, hogy Magyarföld településen az egyes ingatlanoknál „Sekély mélységű árkos rendszerű szikkasztómezőt”-t, illetve „Árkos rendszerű szikkasztómező”-t célszerű alkalmazni. A szükséges szikkasztó-drén hossz meghatározása:  A számításokat egy un. inverz galéria képlettel végeztük. A szikkasztó dréncsövet fordított galéria víztartóként értelmezzük. A galéria egy adott vastagsággal rendelkező, horizontálisan elnyúló tározó közeg, melyből adott vízmennyiséget termelhetünk. A szikkasztó drént ugyanezen elven közelítjük, mely esetében betermeljük az adott mennyiségű vizet, így fordított galériaként vesszük számításba. A tározót nyílttükrű rendszerként kezeljük, mely nem-permanens állapotú és változó hozamú. Ezen feltételeket tekintve a fordított galéria hozamát: 45 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.


hv

h k I

kh

=

míg a dréncső hosszát a következő összefüggéssel határozzuk meg:

é

=

á é

á

á

ő

á

Az egyes berendezésekhez szükséges szikkasztási felületeket a 10. táblázat tartalmazza. 10. táblázat: Az egyes berendezéstípusokhoz tartozó szikkasztási felületek Berendezés típusa

AT 6

AT 8

AT 10

AT 12

AT 15

AT 20

Q: Átlagos napi átfolyás (m3/nap)

0,36

0,54

0,72

0,90

1,35

1,62

9,0

13,5

18,0

22,5

33,8

40,5

A: Szükséges szikkasztó felület (m2) Megjegyzés:

A tisztító berendezés kiválasztásánál az alábbi paramétereket vesszük figyelembe:  Az ellátott személyek száma (LEÉ – lakosegyenérték)  A napi vízfogyasztás maximuma (90 liter/fő/nap)  Keletkező napi átlagos szennyvíz mennyisége: LEÉ * napi vízfogyasztás maximuma A településen további vizsgálatok szükségesek a megfelelő berendezés típusának pontos kiválasztására a tényleges vízfogyasztás függvényében A tulajdonosok napi üzemeltetési feladatai A berendezés üzemeltetése nem igényel semmilyen speciális műszaki ismeretet az ingatlan tulajdonos, mint használó részéről. A használat során azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a szennyvíztisztítást a reaktortérben élő szervezetek végzik, ezért ezek életkörülményeinek fenntartásához a szennyvíz lebontható minőséget bizonyos háztartási vegyszerek, folyadékok használatának mellőzésével, erős korlátozásával kell biztosítani. Nem javasolt:  erős háztartási mosó es tisztítószerek, savak, erős lúgok (például dugulás megszüntető szerek) használata,


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  garázsban keletkező zsíros, olajos vizek beengedése,  fagyálló folyadékok leöntése,  konyhamalacok használata,  ételmaradékok, zöldségek maradványainak leöntése,  csapadékvizek bekötése a tisztítóba  hígítók, gyúlékony anyagok, festékek, kozmetikumok leöntése,  növényvédő szerek, vegyszerek, gyógyszerek leöntése,  papírpelenka, egészségügyi betétek, nem elbomló anyagok leengedése. Korlátozottan használható:  étolaj leengedése maximum 1 - 2 dl alkalmi leöntése még nem okoz problémát,  klórtartalmú tisztítószerek leengedése maximum napi 1 dl megengedett. A kisberendezés használata környezettudatos magatartást követel, mert a fenti felsorolásból is látható, hogy a ma helytelenül, de gyakran csatornába, talajba engedett anyagok megállítják a berendezésben zajló tisztítási folyamatot és a kibocsájtott „tisztított” víz további talajterhelést, környezeti kárt okoz. Szerves, növényi háztartási hulladékok, kerti komposztálóban lebonthatók és komposztként a talajba beáshatók. Az étolaj részbeni regenerálását biztosító termékek kaphatók, a regenerálás során képződött, újra már nem használható sűrítmény komposztálása lehetséges. A háztartási vegyszerek helyettesítésére számos ugyanolyan hatású lebomló termék kapható. Az üzemeltetés településszintű feladatai Mind az egyedi, mind a programszerűen telepített egyedi kisberendezéseknél elsődlegesen a tulajdonos felelős a működtetés szakszerűségért. Ha a kisberendezések telepítése pályázati pénzekből valósul meg, akkor azokat közszolgáltatásba vonva célszerű üzemeltetni. A 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet szerint az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell:  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról,  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről,  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény megközelíthetőségéről,


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről,  a keletkező hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról,  a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról,  meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről,  az üzemnapló rendszeres vezetéséről, a felelős szolgáltatónak, vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról. Az egyedi szennyvízkezelő berendezés tulajdonosa kötelességeit átruházhatja. Ugyancsak a147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet szerint:  Az egyedi szennyvízkezelő berendezések működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell:  a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával,  rendszeres helyszíni szemléről,  szükséges karbantartási munkák elvégzéséről,  az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok évente történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság számára történő megküldéséről,  kifogásolhatóan működő berendezés esetén ismételt mintavételről, a hiba kijavításának kötelezettsége mellett,  tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről,  a monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról,  a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról,  szervízszolgáltatásról, rendelkezésre állásról,  lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról. Karbantartás, ellenőrzés Az egyedi biológiai szennyvíztisztító kisberendezések nem igényelnek folyamatos felügyeletet, mint a hagyományos eleveniszapos biológiai tisztító berendezések. Időszakos


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja felügyeletüket azonban el kell látni, amelynek települési szintű megszervezése célszerűen önkormányzati feladat. A kisberendezésekhez külön biztonsági berendezések sem szükségesek. Az egyes reaktortéri levegő befúvást végző részegységek tervszerű felügyelet és megelőző karbantartása mellett esetleg 5 - 6 évenként egy-egy alkatrész cseréje válhat szükségessé. A reaktortérben veszélyes gázok, robbanó elegyek nem képződnek. A kisberendezések általában lakóingatlanokra kerülnek telepítésre, de ha nem zárt területre kell telepíteni, akkor körbe kell keríteni, a kerítésre egy személybejárót kell elhelyezni. A kisberendezés telepítését végző cég a karbantartáshoz szükséges információkat a telepítéskor használati utasítás formájában átadja a felhasználónak. A karbantartást 18. evet betöltött személy végezheti, aki elolvasta, es megértette a használati leírásban szereplő útmutatást. Általános ellenőrzési szempontok és gyakoriságuk:  szemrevételezéses ellenőrzés: hetente  a berendezésben zajló áramlások ellenőrzése: havonta  a tisztított szennyvíz zavarosságának szemrevételezése: havonta  iszapmagasság lemérése az előülepítőben: havonta  előülepítőben a zavarosság ellenőrzése, méréskor: havonta  iszap szippantás az elő- és utóülepítőből: évente  mintavétel a be-, elfolyó szennyvíz minőségének vizsgálatához (KOIk, BOI5 lebegőanyag): ötévente  éves műszaki felülellenőrzés a berendezésre: évente  kosárszűrő tisztítása: szükség szerint  áramlásgátló berendezés tisztítása: szükség szerint, min. 3 havonta  légbefúvó berendezés, szelepek állítása: szükség szerint  légbefúvó porszűrő tisztítása : szükség szerint, min. 3 havonta  légbefúvó membrán cseréje: gyártó előírása szerint


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja A tisztított szennyvíz mintavételei, laboratóriumi vizsgálata, a felszín alatti vizek állapotváltozásának megfigyelése A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet szerint az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések ellenőrzésére az alábbiak vonatkoznak:  egyedi telepítés esetében - amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges - a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást,  programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését. Továbbá ezen kormányrendelet előírja, hogy programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20 %-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe. A vizsgált területen a talajvíz áramlása ÉK irányú. A talajvíz állapotának nyomon követésére két kútból álló monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését javasoljuk. A kutak elhelyezkedése olyan formában történjen, hogy egy kút referencia kút legyen, telepítése a település D-i részén történjen. A település területéről érkező terhelés változásának nyomon követésére a település egyik alacsony, önkormányzati tulajdonú terület részén kerüljön kialakításra, a talajvíz áramlás irányának megfelelően. A talajvíz monitoring során a létesítendő kutakban vizsgálandó komponensek: KOIk, BOI5, ammónia-ammónium-nitrogén, összes szervetlen nitrogén, coliform szám. A hatóság előírhat esetlegesen más, vizsgálni szükséges komponenst. A vizsgálandó paraméterek, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges 6/2009. (IV. 14.) KÖM- KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. és 3. mellékletében meghatározott (B) szennyezettségi határérték, illetve a bizonyított háttér koncentrációk (Ab), amelyeket a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben meghatározott, és a tevékenységre jellemző szennyezőanyagokra kell meghatározni. A monitoring rendszer elemeinek mintázását és a területen a nyugalmi vízszintméréseket éves gyakorisággal javasoljuk elvégezni. 50 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja A talajvíz mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat csak erre akkreditált szervezet végezheti, a Nemzeti Akkreditáló Testület által jóváhagyott (akkreditált) módszertan alapján. Az akkreditált dokumentálás és nyilvántartás mellett kell feldolgozniuk az adatokat és azokat tárolni, illetve archiválni szükséges. A kialakítandó talajvíz megfigyelő kutak alapvető feladata tehát, hogy a településen megépítendő egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz

elszikkasztása

következtében

esetlegesen

kialakuló

talajvízszennyezés

változásának nyomon tudjuk követni, illetve hogy jelezni tudja a területen az aktuális talajvíznyomásszinteket, és a meglévő talajvíz szennyeződés esetleges térbeli és időbeli változását. A monitoring kutak kialakításának munkálatait kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában lehet elkezdeni. A fúrásokat gépi fúróberendezéssel, száraz fúrási technológiával kell kialakítani. A fúrásokat 200 mm átmérőjű fúróval, a fúrandó közeg tulajdonságaitól függően az ahhoz legjobban alkalmazkodó, változó alakú és kiképzésű kanálfúró fejekkel kell végezni, 30 - 40 cm-es előrehaladási szakaszokban. A fúrások során méterenként, illetve rétegváltozásonként talajmintát kell venni, amely alapján indokolt esetben a csövezési vázrajz módosítható. A szükség esetén a fúró előrehaladásával egyidejűleg a furatfal állékonyságát biztosító acél védőcső beépítése indokolt lehet. A védőcső szakaszokat menetesen kell egymáshoz illeszteni. A szűrőzést a helyi viszonyok alakulásainak figyelembe vételével a megütött talajvíz szintjétől a vízrekesztő agyagos fedőréteg szintjéig kell elvégezni, és a szűrözött szakasz alatt iszapzsákot kell kialakítani. Az iszapzsákot a kút talpától számítva legalább 1 méter magasságig kell kialakítani. A beépítendő csövezés 110 mm, a szűrőcső és a béléscső végig azonos átmérőjű, előre réselt kialakítású PVC kútszűrő. A kút talpát szintén előre elkészített és a csőhöz rögzített PVC végelzáróval (dugóval) kell ellátni. A szűrőcső köré 2 - 4 mm átmérőjű osztályozott, mosott gyöngykavicsot kell beépíteni minimum 20 mm vastagságban. A kavicsolás a kút talpától a szűrő felső szintjéig kell, hogy terjedjen. A szűrőzött szakasz felett a gyűrűsteret félméternyi homokkal, majd felette bentonitos cementes „agyagolással” kell kitölteni. Az előirányzott fúrási mélység elérését követően, a fúrási minták alapján állítható össze a PVC béléscső-rakat, amely a szűrőcsövet is magában foglalja. A fúrás után (védőcső alkalmazása esetén még a védőcsövön belül) a csőrakat elhelyezését követően kell megkezdeni a gyűrűstér kavicsolását, az előirányzott 2 - 4 mm átmérőjű mosott gyöngykavics beépítésével. A kavicsolással egyidejűleg lehet az acél védőcső-rakatot lassan, folyamatosan visszahúzni. A szűrő kialakítását fokozott gondossággal kell végezni, a kút 51 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja homokolásának, idő előtti használhatatlanná válásának megelőzésére. A felső szakaszon a furat felbővítését követően kell az acél védőcsövet beépíteni, majd a gyűrűsteret el kell cementezni. A béléscső felső 1 méteres részéig acél védőcsövet kell leengedni, melynek a kiálló részét 1 x 1 m-es betongallérral rögzíteni kell. A kútfejet zárható sapkával le kell zárni. A kiviteli munkák végzését az érvényben lévő műszaki szabványok, munkavédelmi, vízgazdálkodási és környezetvédelmi előírások betartásával kell végezni. Különös figyelmet kell fordítani az alkalmazott fúróberendezésekre vonatkozó balesetvédelmi és biztonsági rendszabályok betartására, az egyéni védő- felszerelések állandó használatára. A kutak kivitelezését követően tisztító szivattyúzást kell végezni. A tisztítószivattyúzás során figyelni kell a kutak homokolására. A szennyvíziszap kezelése, elhelyezése A berendezésből évente egyszer (10 - 12 hónap tartózkodás után) úgynevezett zagyszivattyúval kiemelt, körülbelül 1 % szárazanyag-tartalmú szagtalan, stabilizált iszap nem rothadó képes, komposztálható, kiszippantás után felhasználható trágyázásra a keletkezes helyen, vagy szippantó kocsival szennyvíztelepre szállítható. Javasolt megoldás, hogy az önkormányzat a településen az egyedi kisberendezéseket működtető céggel szerződést kötne és így az iszap elszállításokat is nyilván tudja tartani. A szennyvíztisztítási technológia üzemelése során keletkező iszap elhelyezése, hasznosítása az alábbiak szerint történhet:  A kis képződő iszapmennyiség miatt a ZALAVÍZ Zrt. kezelésében lévő Zalaegerszeg Szennyvíztisztító telepre történő elszállítását javasoljuk, ahol a beszállított iszapot megfelelően tudják kezelni.  Másik lehetőség az iszap termőterületen történő elhelyezése - talajon, vagy talajban injektálással, vagy mélybarázdás eljárással. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól az 50/2001. (IV.30.) Korm. rendelet intézkedik. Mezőgazdasági területen csak biológiai, kémiai illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan iszapot lehet felhasználni.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Kezeletlen iszap a mezőgazdaságban sem használható fel. Ez azt jelenti, hogy minden körülmények között az iszap kellő stabilizálásáról és fertőző anyag előírt csökkentéséről gondoskodni kell. Az iszap mezőgazdasági területen történő elhelyezése engedélyhez kötött tevékenység, amit  talajtani szakvélemény,  közegészségügyi szakhatósági,  környezetvédelmi szakhatósági,  vízügyi szakhatósági vélemények,  önkormányzati (jegyzői) hozzájárulás alapján, az illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás – mint talajvédelmi hatóság – határozatban engedélyez. A szakhatóságok hozzájárulásukat csak a talajtani szakvélemény ismeretében adják meg. A talajvédelmi hatósághoz benyújtandó kérelmének tartalmaznia kell:  a földhasználó adatait,  a tulajdonos illetve a földhasználó hozzájárulását,  a szennyvíztisztító mű üzemeltetője vagy megbízottja adatait,  az első kijuttatást megelőző vizsgálatokra alapozott talajtani szakvéleményt,  a szakhatóságok és önkormányzat hozzájárulását. Az engedély legfeljebb 5 éves időtartamra adható. A talajtani szakvélemény tartalmi követelményeit az 50/2001. (IV.30.) Korm. rendelet rögzíti. A szennyvíziszap összetételére (vizsgálandó paraméterekre) a vizsgálati módszerekre, stb. a ugyancsak az 50/2001. (IV.30.) Korm. rendelet ad útmutatást. A felhasználható szennyvíziszap mennyiségét, illetve a szükséges terület nagyságát elsősorban  a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,  a vízháztartási mérleg,  az iszap mérgező (toxikus) elem és káros anyag tartalma, ill. a benne lévő tápanyag mennyiségek,


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  a termeszteni kívánt növény vizes tápanyag (elsősorban nitrogén) igénye alapján kell megállapítani. A szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő mennyiségi felhasználásának limitáló eleme a nitrogén. E tekintetben a 49/2001.(IV.3.) Kormányrendeletben megfogalmazottakra is figyelemmel kell lenni. Tilos a szennyvíziszap felhasználása:  zöldség növények és a talajjal érintkező gyümölcsök termelése esetén, a termés évében és az azt megelőző évben,  ha a mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok koncentrációja meghaladja a határértékeket,  védett természeti területen, továbbá ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak,  felszíni vizek külön jogszabályban megadott parti sávjában, hullámtereken, árvíz és belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken,  karsztos területen, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomit márga képződmények találhatók,  rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen,  védett természeti területen, ökológiai gazdálkodási területen. Szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely  a kormányrendeletben megadott – talajokra vonatkozó – határértékeknél rosszabb tulajdonságokkal rendelkezik,  pH értéke 5,5-nél kisebb (ha a talaj pH értéke 5,5 - 6,2 között van, a felhasználás csak meszezés egyidejű alkalmazásával lehetséges),  szélsőséges mechanikai összetételű durva homokon,  termőréteg vastagsága 60 cm-nél kevesebb,  a talajvíz évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb. Szennyvíziszap nem helyezhető el:  folyékony iszap esetén ott, ahol a felület lejtése 6 %-nál nagyobb,  víztelenített iszap esetén (szárazanyag > 20%) 12 % feletti tereplejtés felett. Szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezése esetén szükséges védőterület:  lakott területtől,


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  lakóépületektől,  erdőművelési ágba tartozó területektől, legalább 300 m. Az iszappal szemben támasztott követelmények:  a kellő nedvességtartalom (sűrítés, víztelenítés, szárítás),  a megfelelő kezelés (stabilizálás),  ne tartalmazzon a rendeletben meghatározottak feletti mennyiségben veszélyes kórokozókat (fertőtlenítés). Figyelembe véve a keletkező kis mennyiségű szennyvíziszapot az iszapkezelő telep javasolható technológiája:  Injektálás esetén: szakaszos üzemű sűrítés (szárazanyag 2 -4 %) vagy elővíztelenítés (polilektrolit adagolás 3 - 5 g/m3, szárazanyag 5 – 8 %); „elő”stabilizálás (a folyadékfázis tisztításával iszap kor > 20 nap); fertőtlenítés (a talaj pH-tól függően meszezés és/vagy min. 6 hónapos tárolás. A kiszállítás módja: tartálykocsi.  Nedves (víztelenített) iszap talajra történő kihelyezése esetén: sűrítés: szakaszos üzemű /tölcséres/ sűrítő; elérhető szárazanyag tartalom 3 – 4 %; fertőtlenítés: meszezés, tartós tárolás; víztelenítés: iszapágy, mobil víztelenítő, szolár víztelenítő (szárazanyag tartalom: 18 – 30 %). Az iszap a folyadékfázis tisztítása során aerob stabilizálási folyamaton megy keresztül. Szükséges minimális iszapkor 18 - 20 nap. Az iszap kiszállítása: zárt tartálykocsival. Azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ezen módszer rendszerének kialakítása rendkívül idő és költségigényes folyamat.  Harmadik lehetőségként meg kell említeni a szennyvíziszap komposztáló telep kiépítésének lehetőségét. Jelenleg azonban még nem ismert a pontos keletkező szennyvíziszap mennyisége, de a későbbiekben lehetséges iszaphasznosítási módszer lehet. Azt is kell ugyanakkor tudni, hogy a komposztáló telep kialakítása/építetése engedélyhez kötött, valamint az üzemeltetés során költségek merülnek fel.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 10. A változatok összehasonlító értékelése 10.1. Gazdasági összehasonlító elemzés A gazdasági elemzés során felhasználásra kerültek a következő dokumentumok:  Segédlet

a

KEOP-ból

támogatott

projektek

fajlagos

költségmutatóinak

meghatározásához – A vízellátás, vízkezelés, szennyvízelvezetés és –tisztítás fajlagos költségei munkarész  Építési normagyűjtemény  Az Önkormányzati Rendeletben meghatározott szennyvíz elszállítási díjak. Az „A” változat beruházási és üzemeletetési költségei Az „A” változat esetében a beruházási költségeket a 11. táblázat foglalja össze. Ingatlanonként 10 m3-es zárt szennyvíztároló elhelyezését tervezzük, amely a településen jellemző vízfogyasztási adatokat figyelembe véve kielégíti a nagyobb családok igényeit is egy hónap keletkező szennyvizére vonatkozóan. Eltérő tartályméreteket az alábbi ingatlanoknál vesszük figyelembe:  Hrsz. 12 található ingatlanon: 15 m3  Hrsz. 68. található ingatlanon: 20 m3 11. táblázat: Az „A” változat beruházási költségei Ssz.

Létesítmény megnevezése

10 m3-es zárt szennyvíztároló 15 m3-es zárt 2. szennyvíztároló 20 m3-es zárt 3. szennyvíztároló Összesen 1.

Menny.

Nettó fajlagos költség (Ft)

Nettó összesen (Ft)

ÁFA

Mindösszesen bruttó (Ft)

28 db

645 000

18 060 000

4 876 200

22 936 200

1 db

1 130 000

1 130 000

305 100

1 435 100

1 db

1 525 000

1 525 000

411 750

1 936 750

20 715 000

5 593 050

26 308 050


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja A szippantott szennyvíz elszállítást a jelenlegi vállalkozó (ZALAVÍZ Zrt.) végzi, a szippantott szennyvíz elhelyezése a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen történik. Figyelembe véve az elmúlt öt évre vonatkozó átlagos ivóvízfogyasztás értékét, a keletkező szennyvíz mennyisége: 1.249 m3/év Így egy évre a várható üzemeltetési költség: 1.249 m3/év x 4.143 Ft/m3 = 5.174.607 Ft/év Ennek megfelelően az egy hónapra eső szennyvíz elszállítási és elhelyezési díj: 5.174.607 Ft/év / 12 hó= 431.217 Ft/hó 30 évre vonatkozóan az üzemeltetési költségek: 30 év x 5.174.607 Ft/ év = 155.238.210 Ft Megjegyzendő a becsült ár nem tartalmazza az esetlegesen szükséges új szippantó autó árát, a szennyvíz elszállítását az önkormányzati rendeletben meghatározott vállalkozó végzi továbbra is és a szennyvíz elszállítása és elhelyezése a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen történik. A „B” változat beruházási és üzemeletetési költségei A „B” változat esetében a beruházási költségeket és az üzemeltetési költségeket nem határozzuk meg, mert a vizsgálat során a csatornahálózat kialakítása gazdaságtalan, így ezen változat korábban elvetésre került. A „C” változat beruházási és üzemeletetési költségei A „C” változat esetében a beruházási költségeket a 12. táblázat foglalja össze. Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések beruházási költségeinél figyelembe kell venni a település adottságait. Ennek megfelelően a településen az egyes ingatlanoknál „Sekély mélységű árkos rendszerű szikkasztómezőt”-t, illetve „Árkos rendszerű szikkasztómező”-t célszerű alkalmazni.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 12. táblázat: A „C” változat beruházási költségei

Ssz.

1.

2.

3.

4.

5.

Létesítmény megnevezése

Nettó fajlagos költség

Nettó összesen

(Ft)

(Ft)

25

1 110 000

27 750 000

7 492 500

35 242 500

3

1 210 000

3 630 000

980 100

4 610 100

1

1 940 000

1 940 000

523 800

2 463 800

1

2 640 000

2 640 000

712 800

3 352 800

2

205 000

410 000

110 700

520 700

36 370 000

9 819 900

46 189 900

Menny.

Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 6 típusú Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 6 típusú átemelővel Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 15 típusú Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés AT 20 típusú Monitoring kutak kialakítása Összesen

ÁFA

Mindösszesen bruttó (Ft)

Az üzemeltetési költségek számítása során az alábbiakat vesszük figyelembe:  A szennyvíztisztító telep és csatornahálózat üzemeltetésére tervezett kezelői létszám:  1 fő, napi 2 órás munkaidőben  1 fő dolgozó alapbére: bruttó 150.000 Ft/hó, a munkaadó össze havi költsége: 192.750 Ft/hó, a 2 órás munkaidőre vonatkozóan így: 48.188 Ft/hó  Villamos energia költsége  Iszapelszállítás díja  Az egyes berendezésekből vett minták bevizsgálásának díja (A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20 %-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe.).


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Monitoring kutakból vett minták laborvizsgálati díja Az üzemeltetési költségegeket a 13. táblázat foglalja össze. 13. táblázat: A „C” változat üzemeltetési költségei

Megnevezés

Havonta felmerülő fajlagos üzemeltetési költség (Ft)

Évente felmerülő üzemeltetési költség (Ft)

30 évre vonatkozó üzemeltetési költség (Ft)

Munkabér

48 188

578 250

17 347 500

Villamos energia költsége

32 500

390 000

11 700 000

Iszapelszállítás és elhelyezés

11 048

132 576

3 977 280

Laborköltségek (monitoring kutak és a berendezések)

8 167

98 000

2 940 000

Összesen

99 902

1 198 826

35 964 780

A fenti táblázatból látható az egy évre eső üzemeltetési költség: 1.198.826 Ft 30 évre vonatkozóan az üzemeltetési költségek: 35.964.780 Ft Amortizáció, pótlás A szennyvízkezelési projektek vizsgált időtartama harminc év, amely idő alatt a gépek, berendezések és technológia cseréje többször indokolt, figyelembe véve az adott gép, berendezés elavulási idejét. A pótlási költségeket az eszközök leírási kulcsa és élettartam alapján kalkulálhatjuk. Mivel a gépek és berendezések esetében részletezés nem áll rendelkezésre, a gépekre és berendezésekre vonatkozó pótlás becsült érték. A szokásos karbantartási munkák költségét a működési költség tartalmazza. A leírási kulcsokat a 14. táblázat tartalmazza.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 14. táblázat: Alkalmazott leírási kulcsok Leírási kulcs %

Megnevezés Földterület

0

Építmény Hálózat: telepi vezetékek és külső vízvezeték Gépészeti és villamos berendezések:

2

14,3

Villamos vezérlés, automatika

14,3

3,3

Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség:

Ü

ahol :  F: a fejlesztésnek az üzemelés egy évére eső fajlagos összes költsége  B: az összes beruházási költség a tanulmány készítése évének árain  Ü: az összes várható üzemelési költség k év alatt, a tanulmány készítése évének árain  k: a tervezés időtartama (30 év) Ennek megfelelően az egyes változatok költségeit foglalja össze a 15. táblázat.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 15. táblázat: Az egyes változatok költségeinek összefoglaló táblázata Megnevezés

„A” változat Zárt szennyvíztároló építése, a szippantott szennyvízelszállítása a Zalaegerszegi Szennyvíztisztító Telepre

Nettó beruházási költségek (Ft) Várható üzemeltetési költségek (Ft/év) Értékcsökkenés (Ft/év) Várható üzemeltetési és értékcsökkenés összesen (Ft) Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség Kezelt szennyvíz mennyisége (m3/év) Költség (Ft/m3)

„C” változat Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések telepítése ingatlanonként, szikkasztómező kialakításával

20 715 000

36 370 000

5 174 607

1 198 826

414 300

1 105 900

5 588 907

2 304 726

6 279 407

3 517 059

1 249

1 249

4 475

1 845

Költség összehasonlítása és értékelése A megfelelő alternatíva kiválasztásánál egyik fontos elem a várható költségek alakulása. A költségeket három csoportban vizsgáljuk:  Beruházási költség  Üzemeltetési költség  Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség A költségeket összefüggésükben kell vizsgálni, mert míg a beruházási költség a megvalósuláskor (azonnal) jelentkezik, az üzemeltetési költség azonban hosszú távon. A fajlagos üzemeltetési költség figyelembe veszi a beruházási költséget és a hosszú távú üzemeltetési költségeket. A 16. táblázatban foglaltuk össze az alternatívákat és azok pontozását. A legkisebb költség 10 pontot kap, a többi alternatívát pedig az eltéréshez képest arányosan pontozzuk. A legtöbb pontot elérő alternatíva a legjobb. 61 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 16. táblázat: Az egyes alternatívák költség szempontú pontozása Változat

Beruházási költség (Ft)

Pontszám

Üzemeltetési költség (Ft)

Pontszám

Fajlagos költség (Ft)

„A” „C”

20 715 000 36 370 000

10 6

5 588 907 2 304 726

4 10

6 279 407 3 517 059

Össz Pontpont- Sorrend szám szám 6 10

20 26

2. 1.

A fenti változatból létható, hogy amennyiben a beruházási és a működési költségeket együttesen vizsgáljuk, akkor a legkedvezőbb, azaz a legtöbb pontot kapott változat a „C” alternatíva, azaz Egyedi szennyvíztisztító berendezések elhelyezése ingatlanonként és hozzá tartozó szikkasztóárok/szikkasztómező kialakítása a településen. 10.2. A legjobbnak ítélt „C” változat összegző értékelése Beruházási költségek alapján bár nem a legolcsóbb megoldást jelenti az egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazása, azonban az üzemeltetési költségeket tekintve ez tekinthető a legjobb megoldásnak. Az üzemeltetés alacsony költsége rendkívül fontos a lakosság számára. Fontos előnye még, hogy a települési utak nem kerülnek felbontásra és azok helyreállítását sem kell megfinanszírozni. Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés azon részének telepítése aggályos melyek magas talajvizes területre esnek, azonban a változat bemutatása során már esett szó a probléma esetleges megoldásáról. Amennyiben kivitelezésre kerül ezen változat, akkor a kivitelezést mindenképpen meg kell, hogy előzze egy részletesebb, mindenre kiterjedő felmérés, amely egyrészt pontosítja az elhelyezés helyét, másrészt a megfelelő technológiai kialakítás kiválasztását is meghatározza. Amennyiben a település ezen változatot kívánja megvalósítani és szeretne más forrásból is támogatást igényelni, akkor jelenleg a VP6-7.2.1.2-16 - Egyedi szennyvízkezelés elnevezési pályázatban van lehetősége megvalósítani a beruházást. A támogatás elnyeréséhez viszont figyelembe kell venni, hogy milyen feltételekkel van lehetősége indulni a pályázatban (így például az alacsony lakosszám miatt valószínűleg csak konzorciumban tud majd uniós forrást igényelni). A pályázatban meghatározott maximális támogatás összeg bruttó 155 millió Ft. A pályázat során esetleg vizsgálni kell olyan kialakítás tervezését is, amikor több ingatlant 62 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja kapcsolunk össze és közös szennyvíztisztító kisberendezést telepítünk hozzá, szikkasztómező kialakításával. Azonban figyelembe kell venni, hogy amellett, hogy az ilyen rendszer kialakítása mind beruházási, mind üzemeltetési költség tekintetében kedvezőbb, esetleg vita tárgyát képezheti, hogy a kisberendezés, illetve a szikkasztómező mely ingatlanon kerüljön kialakításra és az üzemeltetési költségek milyen módon kerüljenek megosztásra az egyes ingatlan tulajdonosai között. Amennyiben a pályázat keretében teljes egészében, vagy csak részleges is, de megvalósításra kerül a fentebb kiválasztott szennyvízkezelési változat, akkor már jelentős mértékben csökkentettük a talaj, illetve a talajvíz szennyezését és megfelelő módon kezeljük a keletkező szennyvizek egy részét. 11. A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelése 11.1. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése Magyarföld település elsődleges és legfontosabb környezetvédelmi beruházásként a szennyvízkezelés megoldását tűzte ki célul rövid és középtávon, mert ezt tartja a lakosság legsürgetőbb települési környezetvédelmi problémának. Jelenleg a településen a szennyvizet nem teljesen vízzáró szennyvízgyűjtőkben tárolják és szikkasztják, amely jelentős terhelést jelent a felszín alatti vízkészletnek. Jelenleg az így keletkező szennyvizet a ZALAVÍZ Zrt. üzemeltetésében lévő Zalaegerszeg Szennyvíztisztító telepre szállítják el, ahol megtörténi a szennyvíz megfelelő elhelyezése és tisztítása. Ez a nagy szállítási távolság (≈ 47 km) miatt további környezetszennyezési problémákat is felvet. A Települési Szennyvízkezelési Program célja, hogy megoldást nyújtson a település szennyvízelvezetés

és

szennyvízkezelés

problémájára

mind

költséghatékony,

mind

hatékonyság szempontjából (lehetőség szerint a legjobb elérhető technológia alkalmazását is figyelembe véve) és hosszútávon is a lehető legjobb megoldást nyújtja. A

223/2014.

(IX.

4.)

Korm.

rendelet

alapján

a

szennyvízkezelési

programot

véleményeztetésre meg kell küldeni a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, valamint a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály részére. Ezen kívül az elkészült Települési Szennyvízkezelési Programot jóvá kell hagynia Magyarföld Község képviselőtestületének is. 63 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja A Települési Szennyvízkezelési Programot az elfogadása után a település Környezetvédelmi Programjának

részévé

kell

tenni,

illetve

ennek

megfelelően

kell

módosítani

a

Településrendezési Tervet. 11.2. A Települési Szennyvízkezelési Program kidolgozásakor vizsgált változatok ismertetése Jelenleg Magyarföld településen a szennyvizet nem teljesen vízzáró szennyvízgyűjtőkben tárolják és szikkasztják, amely jelentős terhelést jelent a felszín alatti vízkészletnek. Az így keletkező szennyvíz csak nagyon kis része kerül elszállításra és megfelelő kezelésre. A ZALAVÍZ Zrt.-től által kapott adatok alapján elmondható, hogy a keletkező lakossági szennyvíz csak mintegy 1,5 - 2,0 %-a került elszállításra az elmúlt években. Tehát láthatjuk, hogy a nem megfelelően tisztított szennyvíz jelentős környezetszennyezést okoz, így szennyezve a talajt és a talajvizet. Így a Települési Szennyvízkezelési Program célja, hogy megoldást nyújtson a település szennyvízkezelésének problémájára, valamint a helyi adottságoknak és a jogszabályi előírásoknak is megfelelő legoptimálisabb szennyvízkezelési módszer kerüljön kiválasztásra. A Települési Szennyvízkezelési Program készítése során az alábbi jogszabályok, illetve irányelvek kerültek figyelembevételre:  2000/60/EK Víz Keretirányelv,  a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EK irányelv,  1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól;  1996. évi LIII. törvény a természet védelméről  25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról,  26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről  286/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal 64 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról  220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól  28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól  147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról  30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását

szolgáló

tevékenységekre

és

létesítményekre

vonatkozó

műszaki

szabályokról  221/2004. (VII.31.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól  31/2004.

(XII.30.)

KvVM

rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és

állapotértékelésének egyes szabályairól  10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól  123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről  219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről  59/2008. (IV.29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről  50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól  30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről  27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről  171/2013.

(V.

29.)

Korm.

rendelet

a

vizek

mezőgazdasági

eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról  18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról  379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról  455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól  72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról  27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról  43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről  1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT)  14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről  90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól  2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról A Települési Szennyvízkezelési Program készítése az alábbi tervek, illetve adatszolgáltatások kerültek felhasználásra:


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  Magyarföld Község Településszerkezeti és Szabályozási Terv, Magyarföld Község Helyi Építési Szabályzata  VASIVÍZ Zrt., ZALAVÍZ Zrt. adatszolgáltatás A Települési Szennyvízkezelési Program részeként az alábbi lehetséges szennyvízkezelési alternatívák vizsgálata történt meg:  „A” változat: Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepre történő szállításával.  „B” változat: Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével.  „C” változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2 - 4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával. Ezen megoldási lehetőségek műszaki szempontból megfelelő lehetőségeket nyújtanak a keletkező szennyvíz kezelésére. Gazdaságossági vizsgálat alapján viszont a csatornahálózat kialakítása nem felel meg, ugyanis a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, illetve a 379/2015. (XII.8.) Korm. rendelet szerint a gazdaságos csatornázhatóság feltételei az alábbiak öblözetekre/alrendszerekre:  az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást (hazai statisztikai adatok figyelembevételével átlagosan 2,3 fő/lakás (KSH: 2009)], a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy  a legkisebb lakos szám hektáronként 30 fő, illetve a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakos szám hektáronként 30 főnél kisebb lehet. A településen feltételezett csatorna kialakítása során a megállapított bekötési arány az öblözetben:  1. öblözet: 30 bekötés / 1,381 km = 21,72 bekötés/km < 52 bekötés/km A megfelelő alternatíva kiválasztásánál egyik fontos elem a várható költségek alakulása. A költségeket három csoportban vizsgálhatjuk:  beruházási költség  üzemeltetési költség  az üzemelés egy évére eső fajlagos költség. A költségeket összefüggésükben kell vizsgálni, mert míg a beruházási költség a megvalósuláskor (azonnal) jelentkezik, az üzemeltetési költség azonban hosszú távon. A


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja fajlagos üzemeltetési költség figyelembe veszi a beruházási költséget és a hosszú távú üzemeltetési költségeket. A 17. táblázatban foglaltuk össze az alternatívákhoz tartozó költségeket. 17. táblázat: Az egyes alternatívák költség szempontú összehasonlítása* Beruházási költség Üzemeltetési költség Fajlagos költség (Ft) (Ft) (Ft) „A” 20 715 000 5 588 907 6 279 407 „C” 36 370 000 2 304 726 3 517 059 *: A „B” változatra nem készült költség szempontú elemzés, ugyanis az nem felelt meg a Változat

változatelemzés során a jogszabályi követelményeknek A fenti változatból látható, hogy amennyiben a beruházási és a működési költségeket együttesen vizsgáljuk, akkor a legkedvezőbb változat a „C” alternatíva, azaz Egyedi szennyvíztisztító

berendezések

elhelyezése

ingatlanonként

és

hozzá

tartozó

szikkasztóárok/szikkasztómező kialakítása a településen. 11.3. A Települési Szennyvízkezelési Programban foglalt változatok környezeti hatásai, következményei A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Az EU Víz Keretirányelv 2000. december 22-én lépett életbe. A Keretirányelv előírásai szerint a fő környezeti célkitűzés:  a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése legkésőbb 2015-ig és  a vizek állapota romlásának megelőzése. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A Víz Keretirányelv megteremti a jogi kereteket a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti vizek és a felszín alatti vizek védelmének megvalósításához. Az általános célokat az 1. cikk határozza meg: 68 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  A vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme.  A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése.  A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése.  A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése.  Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése. A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre vonatkozóan:  El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot 15 év alatt.  Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket.  Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását.  Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását. A fentiekből jól látható, hogy a Víz Keretirányelvben is megfogalmazódik, hogy meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását, illetve meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását. A Települési Szennyvízkezelési Programban meghatározott szennyvízkezelési alternatívák ennek megfelelnek, ugyanis ezek olyan műszaki megoldások, amelyekkel jelentős mértékben csökkenthető a talaj és a talajvíz szennyezése. Magyarország 2009. december 22.-én közzétett Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a közigazgatási egyeztetést követően a Magyar Kormány 2010. május 5.-én elfogadta. Vizeink jó állapotának elérése érdekében összeállításra került – a 2015 - 2021 közötti vízgazdálkodásra és vízvédelemre vonatkozó prioritásokat tartalmazó – Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv felülvizsgálata. A második Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv célja, hogy védje és javítsa vizeink állapotát, megakadályozza azok állapotromlását és biztosítsa vízkészleteink hosszú távú hasznosíthatóságát. A terv tartalmazza a vizeink terhelésére vonatkozó legújabb vizsgálatokat és azok állapotát, a klímaváltozásra vonatkozó megállapításokat, a vízhasználatok gazdasági elemzését és azokat az intézkedéseket, amelyeket a jó állapot elérése érdekében 2021-ig és 2027-ig végre kell hajtani.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Mind az országos szintű tervezés, mind a részvízgyűjtő szintű tervezés foglalkozik a keletkező szennyvíz megfelelő módon történő tisztításának fontosságával, illetve a felszín alatti vizek terhelésének csökkentésével. A Települési Szennyvízkezelési Programban meghatározott szennyvízkezelési alternatívák olyan műszaki megoldást nyújtanak, amelyek alkalmazásával megfelelő módon történne a szennyvíz tisztítása, illetve az alkalmazásukkal jelentős mértékben csökkenthető mind a talaj, mind a talajvíz szennyezése. A jelenleg „működő” derítők műszaki állapota nem ismert, azok ellenőrzése nem megoldott, így a keletkező szennyvíz nagy része valószínűleg a talajba, vagy a talajvízbe kerül, illetve illegálisan kerül elszállításra és elhelyezésre. Erre utal azon tény is, hogy az elmúlt években az önkormányzat által felkért ZALAVÍZ Zrt. adatszolgáltatása alapján a keletkező szennyvizek mintegy 1,5 – 2,0 %-át szállítatja el a lakosság. A Települési Szennyvízkezelési Programban olyan alternatívák kerültek meghatározásra, amelyek ellenőrzött módon képesek ellátni a település szennyvízének megfelelő kezelését:  „A” változat: Egyedi zárt szennyvíztárolók létesítése, az összegyűjtött szennyvíz művi szennyvíztisztító telepre történő szállításával: Ebben az esetben teljesen új zárt szennyvíztárolók kialakítása történne meg van ingatlanonként, amelyek minden jogszabályi és műszaki követelménynek megfelelnek, így biztosítva a például a megfelelő vízzáróságot.  „B” változat: Gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével: A csatornahálózat megépítésével egy zárt rendszer kialakítása történne meg, az új szennyvíztisztító telep megépítése pedig biztosítaná a keletkező szennyvíz megfelelő hatásfokú tisztítását.  „C” változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2 - 4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával: Olyan egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kiválasztása történik, amely megfelel az MSZ EN 12566-3:2006 szabványnak, és CE minősítéssel rendelkezik. Ezzel biztosítható, hogy a kikerülő, tisztított szennyvíz megfelel a jogszabályokban előírt határértékeknek.  Megjegyzés: Az elemzés során a „B” változat bár műszaki szempontból megfelelő alternatíva, azonban jogszabályi előírásoknak nem felel meg.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Magyarföld település jellemzői A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról alapján Magyarföld település érzékeny besorolású. A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről alapján NATURA 2000 területek a településen csak külterületen találhatóak. Ezen területek helyrajzi számai a következők:  Különleges madárvédelmi területek: 02, 065/11, 065/9, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 074, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091/1, 091/2, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 093, 094, 095/1, 095/2, 095/3, 096, 097, 098, 0102, 0103, 0104, 0105/10, 0105/11, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0115/4, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139  Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: 016/1, 016/2, 016/3, 016/4, 016/5, 017, 018/1, 018/2, 018/3, 019, 020, 021/1, 021/2, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028/1, 028/2, 029/1, 029/2, 029/3, 030/1, 030/2, 030/3, 030/4, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037/1, 037/3, 037/4, 037/5, 038, 039, 040, 041, 042, 043, 044, 045, 046/1, 046/2, 046/3, 047, 048/1, 048/2, 048/3, 048/4, 048/5, 048/6, 048/7, 048/8, 048/9, 048/10, 049, 050, 051/1, 051/2, 052, 053, 054/2, 054/3, 054/4, 054/5, 054/6, 054/7, 054/8, 054/9, 054/10, 054/11, 054/12, 055, 056, 057, 058, 059, 060/3, 060/4, 061, 062, 071, 072, 073, 075, 076/2, 076/3, 076/4, 077, 078/1, 078/2, 078/4, 078/5, 078/6, 083/1, 083/2, 083/3, 083/4, 02, 065/9, 065/11, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 074, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091/1, 091/2, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 093, 094, 095/1, 095/2, 095/3, 096, 097, 098, 0102, 0103, 0104, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0115/4, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139. Mind a felszíni víz, mind a felszín alatti víz szempontjából a Víz Keretirányelv alapján, az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a Dráva részvízgyűjtő, ezen belül a 3-1 Mura tervezési alegységbe sorolja Magyarföld települést. 71 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja Magyarföld belterületén a nitrátterhelés: 10 - 50 kgN/ha/év, külterületén a nitrátterhelés: < 10 kgN/ha/év. Magyarföld belterületén vagy külterületén nagyobb állattartó telep nem található. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről alapján a település nem található a nitrátérzékeny területen lévő települések között. Viszont a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről alapján a települést már nitrátérzékeny területként jelöli meg. A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról alapján a település erősen veszélyeztetett „A” kategóriába tartozik, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. A település több ásott kútjában tudták regisztrálni a talajvíz szintjét. Az ásott kutakban meghatározott talajvíz nyugalmi mélységét a 18. táblázat tartalmazza. 18. táblázat: A település ásott kútjaiban meghatározott nyugalmi talajvízszintek Ásott kút helye

Felszíntől mért nyugalmi talajvíz szint

Jókai út 17. Zrínyi út 8. Bem út 5. Jókai út 12.

3,00 m 9,96 m 2,70 m 6,78 m

A településen nyeletéses vizsgálatot végeztettük két ponton (13. ábra), a területet fedő talajok áteresztőképességének megismerése végett. A vizsgálat célja, hogy a talajvízszint feletti rétegek vízszintes szivárgási tényezőjét elszivárogtatással meghatározzuk.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 13. ábra: Magyarföld településen végzett talajfeltárások helyei

A tesztek eredményeit feldolgozva és kiértékelve megállapították, hogy az MGS-1 jelű furatban feltárt rétegek áteresztőképességére a 1,54*10-7 m/s, az MGS-2 jelű furatban elvégzett teszt alapján 2,71*10-7 m/s a jellemző. Összehasonlítva ezen számítási eredményeket megállapítható,

a

laboratóriumban hogy

a

terepi

„számolt” szikkasztási

Zamarin-féle teszt

szivárgási

eredményei

tényezővel,

kedvezőtlenebb

áteresztőképességű talajokat mutatnak, mely egy nagyságrendnyi különbség a terepi körülményekből adódik. Összegzés A Települési Szennyvízkezelési Programban meghatározott alternatívák megfelelnek mind a műszaki, mind a környezeti szempontoknak, két változat pedig a jogszabályi előírásoknak is. Amennyiben bármelyik változat megvalósul részben, vagy egészben a településen, akkor


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja azzal jelentős mértékben tudjuk csökkenteni a talajba, illetve a talajvízbe kerülő tisztítatlan, kezeletlen szennyvíz mennyiségét, ezzel együtt pedig a talaj és a talajvíz szennyezését. A fentieken túl meg kell említeni, hogy a szennyvízkezelés megoldása amellett, hogy növeli a komfortérzetet, az ingatlan értékét is növeli. 11.4. A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő

környezetre

káros

hatások

elkerülésére,

csökkentésére

vagy

ellentételezésére vonatkozó intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre Mind az egyedi, mind a programszerűen telepített egyedi kisberendezéseknél elsődlegesen a tulajdonos felelős a működtetés szakszerűségért. Ha a kisberendezések telepítése pályázati pénzekből valósul meg, akkor azokat közszolgáltatásba vonva célszerű üzemeltetni. A 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet szerint az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell:  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról,  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről,  az egyedi szennyvízkezelő létesítmény megközelíthetőségéről,  a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről,  a keletkező hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról,  a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról,  meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről,  az üzemnapló rendszeres vezetéséről, a felelős szolgáltatónak, vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról. Az egyedi szennyvízkezelő berendezés tulajdonosa kötelességeit átruházhatja. Ugyancsak a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet szerint:  Az egyedi szennyvízkezelő berendezések működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell:  a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával, 74 Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74.

Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  rendszeres helyszíni szemléről,  szükséges karbantartási munkák elvégzéséről,  az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok évente történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság számára történő megküldéséről,  kifogásolhatóan működő berendezés esetén ismételt mintavételről, a hiba kijavításának kötelezettsége mellett,  tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről,  a monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról,  a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról,  szervízszolgáltatásról, rendelkezésre állásról,  lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról. Az egyedi biológiai szennyvíztisztító kisberendezések nem igényelnek folyamatos felügyeletet, mint a hagyományos eleveniszapos biológiai tisztító berendezések. Időszakos felügyeletüket azonban el kell látni, amelynek települési szintű megszervezése célszerűen önkormányzati feladat. A kisberendezésekhez külön biztonsági berendezések sem szükségesek. Az egyes reaktortéri levegő befúvást végző részegységek tervszerű felügyelet és megelőző karbantartása mellett esetleg 5 - 6 évenként egy-egy alkatrész cseréje válhat szükségessé. A reaktortérben veszélyes gázok, robbanó elegyek nem képződnek. A kisberendezések általában lakóingatlanokra kerülnek telepítésre, de ha nem zárt területre kell telepíteni, akkor körbe kell keríteni, a kerítésre egy személybejárót kell elhelyezni. A kisberendezés telepítését végző cég a karbantartáshoz szükséges információkat a telepítéskor használati utasítás formájában átadja a felhasználónak. A karbantartást 18. évet betöltött személy végezheti, aki elolvasta, es megértette a használati leírásban szereplő útmutatást. Általános ellenőrzési szempontok és gyakoriságuk:  szemrevételezéses ellenőrzés: hetente  a berendezésben zajló áramlások ellenőrzése: havonta  a tisztított szennyvíz zavarosságának szemrevételezése: havonta  iszapmagasság lemérése az előülepítőben: havonta


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja  előülepítőben a zavarosság ellenőrzése, méréskor: havonta  iszap szippantás az elő- és utóülepítőből: évente  mintavétel a be-, elfolyó szennyvíz minőségének vizsgálatához (KOIk, BOI5 lebegőanyag): ötévente  kosárszűrő tisztítása: szükség szerint  áramlásgátló berendezés tisztítása: szükség szerint, min. 3 havonta  légbefúvó berendezés, szelepek állítása: szükség szerint  légbefúvó porszűrő tisztítása : szükség szerint, min. 3 havonta  légbefúvó membrán cseréje: gyártó előírása szerint A berendezés üzemeltetése tehát nem igényel semmilyen speciális műszaki ismeretet az ingatlan tulajdonos, mint használó részéről. A használat során azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a szennyvíztisztítást a reaktortérben élő szervezetek végzik, ezért ezek életkörülményeinek fenntartásához a szennyvíz lebontható minőséget bizonyos háztartási vegyszerek, folyadékok használatának mellőzésével, erős korlátozásával kell biztosítani. A kisberendezés használata tehát környezettudatos magatartást követel, amelyről a tulajdonost megfelelően tájékoztatni szükséges. Mindemellett a megvalósításra javasolt „C” változat esetén az általunk vizsgált biológiai szennyvíztisztító kisberendezés az MSZ-EN 12566-3 szabvány szerinti CE minősítéssel rendelkezik.

Az

eljárás

hatékonyságának

vizsgálatára

a

német

Prüfinstitut

für

Abwassertechnik GmbH Aachen (szennyvíz-technológiai vizsgáló) intézetben végeztek teszteket, melyek kiterjedtek a túl- és alulterhelés, nyaralás és áramszünet során fellépő szélsőséges szituációkra is. A telepíteni kívánt berendezések esetleges meghibásodása esetén nem fog a jelenleginél károsabb hatás fellépni, mivel jelenleg a szennyvíz tisztítatlanul szikkad el a szabálytalanul épült derítőkben, ezért a megoldást megfelelőnek találjuk. Az esetleges szennyeződések nyomon követésére monitoring rendszert (lásd 11.5. fejezet) szükséges kiépíteni, amelyet a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet is előír programszerű telepítés esetében. Továbbá ezen kormányrendelet előírja, hogy programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20 %-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 11.5. A Települési Szennyvízkezelési Program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a Települési Szennyvízkezelési Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A településen megépítendő egyedi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz elszikkasztása következtében esetlegesen kialakuló talajvízszennyezés változásának nyomon követése, talajvíz megfigyelő kutakból álló monitoring rendszert kialakítása szükséges. Ezen követelményt a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet is előírja programszerű telepítés esetében. A kutak alapvető feladata, hogy jelezze a területen az aktuális talajvíz-nyomásszinteket, illetve az esetleges talajvíz szennyeződés térbeli és időbeli változását. A megfigyelő kutak működtetése során nyert adatok adatbázis értékűek, így alapot nyújthatnak a feltárt szennyezések mobilizálódási hajlamának, mértékének meghatározására is. A vizsgált területen a talajvíz áramlása ÉK irányú. A talajvíz állapotának nyomon követésére két kútból álló monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését javasoljuk. A kutak elhelyezkedése olyan formában történjen, hogy egy kút referencia kút legyen, telepítése a település D-i részén történjen. A település területéről érkező terhelés változásának nyomon követésére a település egyik alacsony, önkormányzati tulajdonú terület részén kerüljön kialakításra, a talajvíz áramlás irányának megfelelően. A talajvíz mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat csak erre akkreditált szervezet végezheti, a Nemzeti Akkreditáló Testület által jóváhagyott (akkreditált) módszertan alapján. Az akkreditált dokumentálás és nyilvántartás mellett kell feldolgozniuk az adatokat és azokat tárolni, illetve archiválni szükséges. Továbbá a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírja, hogy programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20 %-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe. A monitoring rendszer megfelelő, egyéb intézkedésre nincs szükség.


Magyarföld Község Települési Szennyvízkezelési Programja 11.6. A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelésének összefoglalása Települési Szennyvízkezelési Programban lényege, hogy megvizsgálja az adott településen megvalósítható

egyes

szennyvízkezelési

és

szennyvízelvezetési

megoldásokat

gazdaságossági, műszaki, jogi és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Műszaki és környezetvédelmi szempontból a Települési Szennyvízkezelési Programban meghatározott mindhárom alternatíva megfelelő, viszont jogi szempontból a „B” változat nem megfelelő. Az „A” és „C” változatok között ezért a gazdaságossági szempont a döntő tényező. Így amennyiben a beruházási és a működési költségeket együttesen vizsgáljuk, akkor a legkedvezőbb a „C” alternatíva. „C” változat: Közszolgáltatásba vont egyedi kisberendezések egy, vagy 2 - 4 családonként, a tisztított szennyvíz helyben tartásával, hasznosításával, azaz egyedi szennyvíztisztító

berendezések

elhelyezése

ingatlanonként

és

hozzá

tartozó

szikkasztóárok, szikkasztómező kialakítása. Budapest, 2016. május

……………………………. Szabó Krisztián okl. építőmérnök


MAGYARFÖLD. Települési Szennyvízkezelési Programja. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai Mór utca 4

Recommend Documents