MAGYARBÓLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE
2010. január
1
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés
4
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.
Környezetvédelmi helyzetkép Levegı Vizek Természetvédelem Közlekedés Hulladékkezelés Köztisztaság Épített környezet A lakosság tudatformálása
5 5 6 7 7 8 9 9 10
3. 3.1. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.3. 3.4 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9.
Fenntartási célok Települési környezet tisztasága Zaj és rezgésvédelem Zajvédelmi követelmények Üzemi telephelyek Levegı tisztaságvédelem Ivóvíz ellátás Energiagazdálkodás Zöldterület gazdálkodás Természeti és épített értékek védelme Helyi közlekedésszervezés Az épített környezet védelme
10 10 10 11 12 13 14 15 15 16 17 18
4.
Szervezeti intézkedésekkel megvalósítható feladatok
18
5.
Településüzemeltetési többletköltséggel megvalósíthat feladatok
19
6. 6.1.
Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylı feladatok Nagyberuházásokat igénylı feladatok
20 20
7.
Szervezetfejlesztéssel járó feladatok
20
2
1.Bevezetı Mi a fenntartható fejlıdés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükbıl veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tılünk, hogy a jelen és jövı generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minıségét, értékeit megırizzük. Ettıl a rendszertıl az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövıbeli esélyeit. A fenntartható fejlıdés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erıforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetıségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A klímaváltozás kockázata két módon jut érvényre: egyfelıl visszafordíthatatlan vagy csak igen nagy erıfeszítésekkel korrigálható veszteségeket okoz (emberi egészségkárosodás/többlethalálozás, pótolhatatlan biodiverzitás csökkenése, módosuló hidrológiai ciklus stb.), másfelıl tekintélyes anyagi erıforrásokat (védekezı, helyreállító tevékenységek növekvı ráfordításai) von el a további fejlıdéstıl-fejlesztésektıl. Ezért a növekvı klímaváltozás korunk egyik legfenyegetıbb, un. fenntarthatatlan folyamata. A klímaváltozás elleni védekezés, valamint az ahhoz történı kényszerő alkalmazkodás egyik leghatékonyabb rendezıelve a manapság világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet keltı fenntartható fejlıdés (a továbbiakban: FF) gyakorlata . A fenntartható fejlıdés lényege: Olyan fejlıdési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminıség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erıforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elısegítı gazdasági fejlıdéssel, valamint a szociális esélyegyenlıség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlıdés stratégiáját meghatározó alapelvekrıl szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlıdés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlıdés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlıdés Konferencián elfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlıdés helyi, lokális programja.Ezzel a modellel általános „receptúrával” - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében.
3
A „LA 21” program az általános érvényő fenntartható fejlıdés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörő együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlıdés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban elıtérbe helyezi „a helybeni” életminıség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erıforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelı erıforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítı kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erıforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztı, termelı-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevı megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelı politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlıdés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükrözı, nemzeti szintő prioritásai és fókuszai - az elızıekkel is összefüggésben - a következık: (a) a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; (b) a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; (c)környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történı hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelı pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthetı szempontjainak pályázatba történı megfelelı beépítése így “versenyelınyt” jelent a pályázat elbírálása során.
4
2.Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép Kiemelten fontos környezetvédelmi céloknak az alábbiakat tekintjük: - A hulladékok kezelésének korszerősítése - Szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése - Felszín alatti vizeket veszélyeztetı tevékenységek visszaszorítása - A helyi vízmőkutak vízbázisának védelme Gazdasági fejlesztések lehetıségének biztosítása, a lakóterületek védelme mellett - Telephely biztosítása a zavaró hatású belterületi gazdasági (pl. állattartás) tevékenységek számára A község rendezési terve, építési szabályzata is tartalmaz környezetvédelmi munkarészeket. 2.1. Levegı Magyarország levegıminıségi helyzete, az utóbbi évtizedek , a nagy mennyiségő kibocsátott hagyományos légszennyezı anyagok emissziójának csökkenése ellenér sok területen még mindig nem kielégítı. A levegı minıségét a természeti tényezık mellett ( talajviszony, szélirány, csapadék) elsısorban a mezıgazdálkodás, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezıgazdálkodás fıleg a gyér növényborítottságú területen a kiporzással, az állattartó telepek szag és bőzhatással szennyezi a levegıt. A településre vezetı utak jármőforgalma az országhatár, a ritka településszerkezet, a kis létszámú környezı települések miatt átlagos, nagy átmenı tehergépjármő forgalmat nem bonyolítanak le. Ebbıl kifolyólag a jármővek okozta légszennyezıanyagok jelenléte a levegıben elenyészı. A településre vezetı utak mellett, de a községben lévı közlekedési utak mellett nagymennyiségő, fa lett telepítve, az elmúlt években és jelenleg is tervben van 250-300 légszennyezés tőrı és nagy levegıszőrı képességő fa telepítése. A távolból érkezı légszennyezés mértéke sem számottevı, a településen a MÁV határállomása, a pálinkafızde potenciális légszennyezı forrás, azonban a pálinkafızde SO2 és és lebegıanyag kibocsátása nulla kg/év, a szén-dioxid kibocsátása 133 kg/év, a MÁV égszennyezıanyag kibocsátása nem mérhetı, és a tervek szerinti villamos ontatás beveztése a közeli jövıben a mostani állapotokhoz viszonyítva is jelentıs változást fog okozni. A településtıl nyugatra fekvı cemengyárból mérhetı szennyezıanyag a községre nem érkezik, köszönhetıen az üzemeltetı környezettudatos mőködtetésének, valamit az uralkodó széliránynak. A külterületi transzmissziós porhatást jól megszőrik a település által tudatosan megóvott és az elmúlt esztendıkben telepített, a szántóterületeket a településtıl elválasztó erdısávok, ligetek. A kémiai légszennyezı anyagok jelenléte a község légterében nem kifogásolható mennyiségben vannak jelen. A földgáz bevezetésével, a község háztartásainak nagy része
5
áttért a gázfőtésre. A lakóházak főtéskorszerősítésével, szigetelésével, korszerő nyílászárók beépítésével a lakások főtıanyag igénye jelentısen csökkent. A kerti hulladékok elégetésébıl származó szennyezıanyag kibocsátásának csökkentése érdekében az ilyen anyagok égetését szabályozni szükséges, a helyi hulladékgazdálkodási rendeletben. Szabályozni szükséges –meg kell tiltani- a háztartási tüzelıberendezésekben a káros anyagot kibocsátó anyagok elégetését (gumi, mőanyag, vegyszer, festék). Magyarbóly településen engedélyköteles helyhezkötött légszennyezı pontforrás a pálinkafızde gızfejlesztı kazánja, névleges teljesítménye 728 kW. 2.2 Vizek: Magyarbóly a „Karasica” patak völgyében a Szársomlyó lábánál fekvı település. Területe 1554 ha, belterülete 168Ha. Felszíni vízfolyása a II. kategóriájú Karasica patak, melynek vízminısége jó. A település maga a 33/2000.(III.17.) kormányrendelet szerinti szennyezıdésérzékenységi besorolása II. kategóriájú. A talajvizek minısége a határérték feletti szennyezıanyagokat nem tartalmaznak. A település belterületén a talajvizek évenkénti vizsgálatát a a 217 Hrsz-ú játszótéren lévı ivóvízkútból, valamint a 054/2 Hrsz-ú ingatlanon lévı talajvíz figyelı kútból évente 2-2 alkalommal vett minták kiértékelésével ellenırizni kell. A felszín alatti vizeket veszélyeztetı források: Magyarbóly északi és déli részén egyenként 4-5 ha területő felhagyott szeméttelep található. A településen illegális hulladéklerakó nincs. A lakossági folyékony hulladék győjtése, tárolása 90%-ban szikkasztó győjtıben történik. A községben számottevı, a falusias jelleget meghaladó mérető állattartás nincs. Az állattartást rendelet szabályozza. Mezıgazdasági telephelyi üzemanyag tároló van a településen, amely rendelkezik telepengedéllyel és az anyagtárolás elıírásszerően történik. A községben sem szennyvíz, sem csapadékvíz elvezetı csatornahálózat nincs. A település ivóvíz ellátása 2 db saját ivóvízkúttal történik. A község talajszerkezete, valamint a kutak mélysége miatt az ivóvízbázis felszíni szennyezıdés iránti érzékenysége alacsony. A teleülés napi vízigénye 80 liter/ fı/nap, mértékadó kapacitása 220l/perc. A nyári csúcsfogyasztási igénye a településnek 100m3, mely teljesítményt a vízmő teljes biztonsággal biztosítani tudja. A nyomást biztosító víztorony 25 m3 őrtartalmú, és 27 m magasságú. A torony a méreténél fogva 2,7 bar nyomást tud biztosítani. Az elosztóhálózat kör- és rövid ágvezetékekbıl álló rendszer. A fıvezeték anyaga KM PVC , a bekötı vezetékek anyaga KPE mőanyag. A község legnagyobb vízfogyasztója a ZEDON KFt, a Szociális Otthon, és az általános iskola. A talajvizeket veszélyeztetı legfıbb forrás a települési szennyvizek kezelésének hiánya. A lakosság átlagos szennyvíz kibocsátása 64 liter/fı/nap. A szállítás szennyvíz szállító gépkocsival történik, a Magyarbóly 054/2 Hrsz-ú területen lévı folyékony kommunális szennyvíztisztító telepen. A szennyvizet a lakossági bejelentések alapján alkalomszerően szállítják el a telepre. A telep kapacitása 86m3/nap.
6
2.3. Természetvédelem: Magyarbóly községben és annak közvetlen környezetében természetvédelmi terület nem található. A településhez legközelebb lévı természetvédelmi terület a Duna-Dráva Nemzeti Park, azonban a község területén esetlegesen elıforduló szennyezı források a Nemzeti Parkot nem veszélyeztetik. Természetvédelmi szempontból a község területén védendık a Kossuth utca központi részén 1886-ban ültetett hársfák, a Vasút utca mentén található legalább száz esztendıs eperfasor, valamint a köztemetıben álló gesztenyefasor. 2.4 Közlekedés: A településre bevezetı és azon átvezetı utak öt számjegyőek, a községet Észak-Déli és kelet nyugati irányba szelik át. Állapotukra az elhasználódás jellemzı, felújításukra évtizedek óta nem került sor. A belterületen lévı utak állapota jó, 95%-ban szilárd burkolatúak. Felújításuk az elmúlt 5 esztendıben megtörtént. Az 5 %-ot kitevı szilárd útburkolattal nem rendelkezı út a település déli részén található, a Kossuth utcából nyílik és a Deák utca irányába halad. A település vasútvonala Észak-Déli irányba halad, és az V/C közlekedési folyosó részeként, Budapestet köti össze az Adriai tengerrel. A településen élık közlekedési iránya vasúton Villány-Pécs-Budapest, illetve Villány-Mohács viszonylat, és déli irányba Osijek. A nemzetközi forgalomban 2 pár vonat közlekedik, egyik pár a délelıtti órákban Budapest irányába, a délutáni órákban pedig Budapest-OsijekSzarajevó irányba. Az említett belföldi forgalomban is igénybe vehetı járatokon kívül még 5 pár vonattal lehet elérni a fenti uticélokat. A buszközlekedés Villány-Mohács irányába történik, ahonnan átszállással lehet eljutni SiklósHarkány-Pécs és Budeapest településekre. A menetrend szerinti járatok száma mindkét irányba 5 pár. 2.5. Hulladékkezelés: A településen 280 t/év települési szilárd hulladék és 38 544 m³/év folyékony hulladék keletkezik. A településen kommunális szennyvíziszap nem keletkezik. Az építési-bontási hulladék becsült mennyisége 75 t/év. A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Mennyiség 280 (t/év) 38 544 (m³/év)* Nem keletkezik 75 (t/év)
* a Dél-Dunántúli Regionális Tervben szereplı adatok alapján a településen keletkezı csatornán el nem vezetett összes szennyvíz mennyisége
7
Szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok A településen a kiemelten kezelendı hulladékok közül egyedül az egészségügyi hulladék szelektív győjtése megoldott. A településen található háziorvosi szolgálat magánkézben van, egészségügyi hulladéka 18 kilogramm évente. Az állati eredető hulladékot más településre szállítják, mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre. Csomagolási hulladékok A településen nem megoldott a csomagolási hulladékok szelektív győjtése. A község területén nem található nem veszélyes, felhalmozott hulladék Nem veszélyes hulladékok A településrıl a szilárd hulladék kiszállításra kerül, mert a településen nem található hulladékkezelı telep. A hulladék begyőjtését és elszállítását a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. Végzi, heti egy alkalommal. A települési szilárd hulladék a harkányi hulladéklerakóba kerül. A folyékony hulladékot a háztartásokból az ILMM közhasznú Szolgáltató Kft. szállítja el tengelyen. A Dél-Dunántúli Regionális Terv adatai alapján a településen 38 544 m³/év folyékony hulladék keletkezik. A település által szolgáltatott adatok alapján 28 000 m³/év folyékony hulladékot tengelyen szállítanak el. Az építési-bontási hulladék éves mennyisége ~75 t/év, melyet a siklósi lerakóba szállítanak el. A szállításról az építtetı gondoskodik. A településre hulladékbeszállítás nem történik. A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Településre beszállított (t/év) 0 0 0 0
Településrıl kiszállított (t/év) 280 (t/év) 28 000 (m³/év) Nem keletkezik 0
A településrıl kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok A kiemelten kezelendı hulladékok közül az egészségügyi hulladék szelektív győjtése valósul meg, ennek mennyiségét (18 kg/év) a Pécsi Környezetvédelmi Kft. szállítja el. Az állati hulladékot a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás szállítja el a Beremendi győjtıhelyre, ahonnan a Solti Fehérje feldolgozóba kerül tovább szállításra és feldolgozásra.
8
2.6 Köztisztaság: A községben a köztisztasági feladatokat az önkormányzat látja el, jellemzıen közcélú munkások alkalmazásával. A köztisztasági feladatok mellett a közterületek karbantartása (főnyírás, árokkarbantartás, szemétszedés, hó eltakarítás) is a köztisztasági feladatellátáshoz hasonlóan kerül végrehajtásra. 2.7. Az épített környezet : A településen két mőemlék épület található, mely épületek magán illetve egyházi tulajdonban vannak. A községben az építési szabályzat szerint a Kisdedóvó, a gyógyszertár épülete áll helyi védelem alatt, valamint a „Horti Telep” építészetileg védendı kategóriába lett sorolva. A faluban található épületek átlagéletkora 30-40 év, átlagosan 80-15 m2 alapterületőek, zömében tégla, vagy vegyes falazatúak. Az önkormányzat tulajdonában álló épületek téglafalazatúak, átlagéletkorukat tekintve 60-70 évesek, mőszaki állapotuk jó. A lakások 50-60%-a van ellátva gázfőtéssel, a közintézmények 90%ban gázfőtéssel ellátottak, 10%-ban vegyes, és villanyfőtéssel rendelkeznek. A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynek alapvetı funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. A község polgárainak, a településre érkezı vendégek, az átutazók közérzetét alapvetıen befolyásolja a település közterületeinek, utcáinak állapota, tisztasága, rendezettsége. Rendezett településkörnyezeti megjelenés, gondozott utcák jellemzik a települést. Összességében megfelelı a falukép. A települési környezet állapotát jellemzı tényezık: az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete, az iparból és közlekedésbıl adódó légszennyezés, a közterületek állapotának elhanyagolása pénz hiányában, a települési zöldfelület aránya. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései: Az emberiség a természet szerves része. Befolyását a természetre létszámának nagyságrendje, valamint a természetre kifejtett hatása határozza meg: lakónépesség, élve születés, halálozás. Az épített környezet állapotával kapcsolatos fı problémák: - lakásállomány, a lakóépületek állapotának romlása, (lakásállomány), - középületek, közterek (pénzügyi források hiánya, kialakult emberi magatartásformák, viselkedéskultúra) (közlekedés), - mőemlék jellegő épületek állapotromlása. 2.8 A lakosság tudatformálása A helyi lakosság környezethez való viszonya nem csupán a társadalmi és családi háttér függvénye, de befolyásolja a közösségi lét, illetve a települési és megyei önkormányzat környezeti stratégiája. Érdemes tehát részletesen megvizsgálni a lakossági véleményeket, illetve a társadalmi kezdeményezések célját és folyamatát. Ezzel képet kaphatunk arról, hogyan érdemes egy adott közösségben tájékoztató-tudatformáló stratégiánkat alakítani. Ebbe nem csupán a gyerek- és fiatalkori nevelés tartozik bele, hanem a közvetett, felnıttekre ható tudatformáló tevékenység is. Ez utóbbinak része a környezetvédelem területén kifejtett civil
9
aktivitás indirekt hatása is. Az átalakuló igényekre válaszképpen fontossá vált, hogy nemcsak az egyén vagy a család szintjén, hanem a társadalom magasabb szintjein is megfogalmazódjon a mindennapi, rövid és hosszú távon tapasztalható környezeti gondokra való odafigyelés gondolata. Erre nem csupán környezetvédelmi szabályok, intézkedések bevezetésével van szükség, hanem folyamatos, tudatos szemléletformáló tevékenységgel is. A község kiemelten figyelmet szentel a környezeti nevelés hatékonyságának növelésére, nemcsak a gyermekek estében, hanem a lakosság környezeti tudatosság széleskörő elsajátítása érdekében is.
3.Fenntarthatósági tervek és célok 3.1. A települési környezet tisztasága A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A települési közterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelı növényzet – elsısorban ıshonos, tájba illı fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élık közérzetét. A tisztaság és a növényzet számottevıen növeli az ingatlanok értékét is. Szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés a gáz állapotú szennyezı anyagok és a zaj csökkentésében. Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményezı, jobb környezeti állapotjellemzıkkel rendelkezı települési környezet kialakítása és fenntartása. Feladat: - Önkormányzatnak folyamatosa figyelemmel kell kísérni és be kell tartatni a rendeletben szabályozott közterületek tisztántartásának rendjét . - A folyamatosan használaton kívüli, beépítetlen belterületi magáningatlanok rendben tartására, gondozására kötelezettség elıírása. - A településen településırök felelısek a köztisztaság fenntartását szolgáló rendelet betartásáért. Annak érdekében, hogy még hatékonyabban ellássák feladatukat, növelni kell a mőszaki-, tárgyi-, jogi-, és anyagi feltételeket. A szemetelıkkel szemben hatékonyabb fellépéssel, tettenéréssel és bírság kiszabásával kell küzdeni. - A településen szemétgyőjtık kihelyezésérıl és folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. A kihelyezésnél és pótlásnál figyelembe kell venni a jelentkezı lakossági igényeket. Ezzel a forgalmas közterületeken képzıdı hulladék kulturált győjtése és elszállítása megoldható. Továbbá szankciók érvényesítésével, tettenéréssel, pénzbírsággal kell megoldani a drága szemétgyőjtı edényeket megrongálókat. 3.2. Zaj- és rezgés elleni védelem 3.2.1 Zajvédelmi követelmények: A megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM. rendelet határozza meg. A település belterületének besorolása egységesen " Laza beépítéső lakó- és
10
intézményterület.", melyre az ipari és szolgáltató létesítményekbıl származó zajterhelés megengedett mértéke : nappal (06-22) : 50 dB(A) éjjel
(22-06) : 40 dB(A)
Közlekedési eredető zajterhelés megengedett mértéke az összekötı utak és települési utak menti (csak új létesítményekre, vagy megváltozott terület-felhasználás esetére kötelezı érvényő) területekre: nappal (06-22) : 60 dB(A) éjjel
(22-06) : 50 dB(A)
Zajforrások emissziója: Lakossági szolgáltató létesítmények: A kereskedelmi és szolgáltató létesítményeknél határérték feletti zajkibocsátás nem ismert. Zajterhelés miatti probléma esetleg a diszkó esetében fordulhat elı. Közúti közlekedés zajterhelése : Jelentısebb forgalom a Villány-Lippó és a Magyarbóly-Beremend felé vezetı úton zajlik. A jelenlegi forgalom zajterhelését ÚT 2-1.302-2000 sz. mőszaki elıírás szerinti számítással vizsgáltuk. A számítás alapján a lakóházak jellemzı zajterhelése:
Jármő zaj- Napszak Órakategória forgalom
Zajterhelési Lakóházak határérték zajterhelésés túllépés
jármő/óra dB(A) I.
nappal
80
II.
(06-22)
8
III.
T dB
60
63
+3
50
55
+5
8
I.
éjjel
15
II.
(22-06)
2
III.
LAeq dB(A)
2
* Megjegyzés: Jármő zajkategóriák: személygépkocsi, kis tehergépkocsik (3,5 t alatt), mopedek, autóbusz, tehergépkocsi, motorkerékpár nehéz tehergépkocsi, teher gk. szerelvény, lassú jármő
11
Határérték feletti zajjal terhelt területek: A belterület helyi és átmenı forgalma határérték feletti zajterhelést nem okoz. 3.2.2. Üzemi telephelyek: Határérték feletti zajkibocsátás, zajbírsággal sújtott üzemi telephely a településen nem ismert. A helyszíni adatgyőjtés és bejárás tapasztalatai alapján a pálinkafızı esetében jelentkezhet zajterhelési probléma. A telephelyre korábban a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket írt elı, de határérték feletti zajkibocsátás nem jelentkezik. A belterületen létesíteni kívánt gazdasági létesítmények tervezése, engedélyezése során figyelembe kell venni a zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó elıírásokat, és az eljárásba be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot. A zajvédelmi követelmények teljesítése az építési eljárás során valósul meg. Cél: A lakosság egészségvédelme, a településen pihenést, kikapcsolódást keresı vendégek nyugalma érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése. Feladat: - A meglévı zaj és rezgés források feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határérték megállapítása, a meglévı problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása, település zajtérképének elkészítése. - Zaj- és rezgés elleni védelem bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethetı, vagy építhetı, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. - A gazdasági területi és lakóterületi funkció megengedett zajterhelési határérték eltérése 10 dB. A zajhatás csillapítása érdekében a gazdasági terület határán belül egy 20 m széles, háromszintő, vegyes fajú, örökzöldeket is tartalmazó zajvédı cserje- és erdısávot javasolt telepíteni. A gazdasági területek körüli mezıgazdasági területek ne legyenek beépíthetık. - Zajkibocsátással járó tevékenység (üzemlétesítés, felújítás, üzembe helyezés, építés) megkezdése elıtt a területileg illetékes felügyelıségtıl zajkibocsátási (emissziós) határérték megállapítását kell kérni és annak betartásáról gondoskodni kell. - A közút zajcsökkentése passzív zajvédelmi intézkedésekkel érhetı el (növénytelepítés, az út felöli védendı épületek nyílászáróinak zajvédı üvegezése).
12
3.3. Levegıtisztaság védelem Az utóbbi két évszázadban a földön a levegı összetétele jelentısen megváltozott, ugyanis egyes légköri nyomgázok és aeroszol részecskék légköri mennyisége világszerte rohamosan emelkedik. Az emberiség létfeltételeit is veszélyeztetı következmények elkerülése csak nemzetközi összefogással lehetséges, amelyben Magyarországnak és a településnek is az arányos felelısség elve alapján kell szerepet vállalnia. Az éghajlatváltozás kockázatát csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehetséges megelızni. E gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezıgazdasági termelés rovására írható, így a légkör védelme végsı soron a nemzetgazdaságokat átszövı energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelési-termesztési rendszerek fenntarthatóbb fejlesztését jelenti. A globális folyamatok mellett helyi szinten nem az üvegházhatású gázok, hanem az emberi egészséget, az ökológiai rendszert és az épített környezetet is fenyegetı légszennyezı anyagok okoznak komoly gondokat. Ezek forrásai szintén az energetikai és más iparágak, a mezıgazdaság, a közlekedés, a szolgáltató ágazat, a lakossági főtés – tehát antropogén eredetőek. Olykor a természet maga is nagymértékben hozzájárul a légszennyezéshez (vulkán kitörés, aszály, hévízforrások, stb.). A légszennyezık e csoportjának hatása általában jóval gyorsabban érzékelhetı (napok, hetek, súlyos esetekben percek alatt), mint az üvegház hatású gázok esetében. A légszennyezı anyagok szilárd (por, korom, pernye), gáz (kéndioxid, nitrogén oxidok, kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, metán, alacsony forráspontú szerves anyagok) és gız (üzemanyag gızök, közepes és magas forráspontú szerves anyagok) lehetnek. A szilárd légszennyezıkhöz gyakran kötıdnek az egészségre különösen káros szerves mikroszennyezık (policiklikus aromás vegyületek, dioxinok, oldószergızök, stb.). Ezen anyagok egy része a légkörben rövid élettartamú, így csak a kibocsátási pont szőkebb környezetében (néhány 100 m – néhány km) van jelentıs hatásuk. Ugyanakkor egyes anyagok (pl. savas oxidok) regionális, mások (freonok, perzisztens szerves vegyületek) globális szinten is kifejtik káros hatásukat. A települési környezetvédelmi programban nagy figyelmet kell fordítani a légszennyezık e csoportjába tartozó anyagok csökkentésére is, mivel ezek lokálisan és rövidtávon hatnak mind a lakosság egészségi állapotára, mind pedig az élıvilágra és az épített környezetre. Magyarbólyban környezetet terhelı iparként a pálinkafızde említhetı meg, amely jelenleg a szén-dioxid kibocsátáson túl ( mely mértéke csekélynek mondható, hiszen 133kg/ év) így a legjelentısebb környezetterhelı tevékenység a közlekedés. A forgalom jelenleg mőszaki védelem nélkül érkezik a településre, s gyakorlatilag a jármővezetık belátásán múlik a sebességcsökkentés. A közúti közlekedési kibocsátások alakulásában három tényezı játszik fontos szerepet: az üzemanyag és a gépjármő-állomány minısége, valamint a gépjármőhasználat mennyisége.
13
A szilárd tüzelıanyag felhasználása, a földgáz program megvalósulása kapcsán, lényegesen csökkent illetve további csökkenéssel lehet számolni, ami szintén javíthatja a város levegıjének tisztaságát. A biológiai eredető légszennyezık közül legjelentısebb a parlagfő allergizáló hatása, de a nyír, kıris, mogyoró pollenek hatását is figyelembe kell venni a község belterülete fásítási tervének elkészítésénél, gondoskodni kell a parlagfő szervezett és hatékony irtásáról. Cél: A jó levegıminıség fenntartása, a település környezeti levegıminıségének javítása, különösen a NOx, SO2, és az ülepedı porszennyezés vonatkozásában. Feladat: - A település belterületén lévı rendszeresen kezelt zöldfelület, park, virágágyás talaja megfelelı morzsás szerkezető, de szerves anyagpótlásuk a változékony idıjárás miatt folyamatosan szükséges. Játszótér vagy parkoló céljára használt zöldfelületek kitaposott növényzetét pótolni kell és az eredeti funkcióját helyreállítani, vagy valós igény esetén kiépített pormentesített utat, parkolót kell létesíteni. - Jelentıs porszennyezı források a városba a burkolt úttest és a járda, illetve kerítés közötti növényzet nélküli területek, tisztítatlan járdák. Ezek rendben tartása érdekében érvényt kell szerezni az ingatlantulajdonosok, használók ez irányú kötelezettségeire vonatkozó elıírásainak, és kezdeményezni kell a növényzet nélküli felületek gyepesítését. - A közterületen tárolt építési- és bontási anyagokat (homok, folyami sóder, bontási törmelék, stb.) takarással kell ellátni a porszóródás megakadályozása érdekében. A takarás alkalmazását a közterület-használati engedélyben kell elıírni. - A pollenszennyezés mértékének csökkentése érdekében a kezelt zöldfelületeken a kaszálást a virágzás elıtt minden esetben el kell végezni. A közterületek fásítása és a fafajta váltás során a légszennyezés szempontjából kedvezıtlen hatású fafajok (nyárfa, nyírfa, platán) telepítését kerülni kell. - A települési zöldfelületek mennyiségét és minıségi állapotát továbbra is fejleszteni szükséges. - Megújuló energiaforrásokra való áttérés ösztönzése. - Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezıanyagkibocsátású, korszerő tüzelıberendezések alkalmazásának támogatása). - A káros kibocsátás csökkenését eredményezı építıipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése (passzív napenergia hasznosítás, hıszigetelés). - Az avarégetés káros hatásának, a komposztálás hasznosságának propagálása, illetve az avarégetés rendjének, tiltásának szabályozása önkormányzati rendelettel.
14
3.4. Ivóvízellátás A víz alapvetı, pótolhatatlan lételeme minden élılénynek. Az érintetlen vagy természet közeli állapotú tiszta felszíni vizek a biodiverzitás megırzése szempontjából kiemelt jelentıségőek. A víz természeti erıforrásként is értékes. A felszíni és felszínalatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezıgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban természetesen ezek az ivóvíz legfıbb forrásai. A víz megújuló természeti erıforrás, azonban a 3. Víz Világ Konferencián (Kiotó, 2003. március) is megfogalmazásra került az utóbbi évtizedek azon jelentıs felismerése, hogy nem körültekintı használata és a globális igények szakadatlan növekedése (népességnövekedés a gazdasági növekedés, fogyasztás, „életszínvonal” növelés kényszerével párosulva) következtében az egészséges édesvíz hiánytól szenvedı lakosság aránya rohamosan emelkedik, a fenntarthatóságot veszélyezteti, mi több, diplomáciai vagy akár fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki a nem is oly távoli jövıben. Ennek elkerülése, érdekegyeztetés, a vízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében számos globális kezdeményezés indult, mint pl. a „Water for Peace” – Víz a Békéért – program. Cél: Ivóvízbázis védelme, a vízminıség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése. Feladat: Azokat a lakosokat, akik nem csatlakoztak még rá a hálózatra, meg kell gyızni a rendszer elınyeirıl. Ezt a cél jól szolgálja a talajterhelési díj bevezetése,alkalmazása. A vízminıségi elıírások betartása miatt a vízmőben további vízkezelés, technológiaikorszerősítés szükséges, ugyanis az új szabványoknak megfelelı vízminıség javítást a vízmőnek meg kell oldani. Feladat még azon vízvezeték részek összekapcsolása, melyeken jelenleg csak szakaszos ellátás van. E feladat elvégzésével jelentısen növelhetı víz tisztasága, megelızhetı a káros baktériumok megtelepedése, az üzemi vízfelhasználás jelentıs csökkentése érhetı el, hiszen jelentısebb „öblítést” kell végrehajtani. Meg kell oldani a teleülés szennyvízcsatornázását, meg kell szüntetni a lakosság által használt szikkasztó szennyvízgyőjtıket. 3.5. Energiagazdálkodás Világszerte erıs törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt a fosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrészt pedig az energiaimport függıség csökkentése érdekében (az Európai Unió energiaimportja 70 %, amit 2010-ig 50%-ra kíván csökkenteni). A megújuló energiaforrások alkalmazása a terület- és gazdaságfejlesztés kiemelkedı fontosságú területe gazdasági, szociális és környezeti szempontból egyaránt. A hagyományos fosszilis energiahordozók (kıszén, kıolaj, földgáz) ára egyre inkább emelkedik és utóbbiak esetében a készletek kimerüléséhez közeledve hosszabb távon még erıteljesebben fog emelkedni, amivel a lakosság jelentıs része képtelen lesz lépést tartani. Másrészt, a kıolaj és gázárak növekedése nyomást fog gyakorolni a kıszén felhasználás növelése irányában, amely a már ismert környezetvédelmi problémák (savas esı, pernye, stb.) ismételt súlyosbodásához vezet, amennyiben megfelelı alternatív energiaforrások fejlesztése nem történik meg. Az elkövetkezı 1-2 évtized átmeneti állapotnak tekintendı, amikor a hagyományos energiahordozók közül a legkisebb szennyezést okozó földgáz használatát célszerő növelni. Feladat: - A közvilágítás céljából mőködtetett hálózat rekonstrukciójakor vagy új hálózatok 15
kiépítésekor, a hagyományos izzók, lámpák lecserélésekor törekedni kell az energiatakarékos nátrium lámpák és kompakt fénycsövek alkalmazására, illetve ezzel egyidejőleg a lámpatestek egységesítésére. - A gázenergia ellátás kapacitási és infrastrukturális oldalról megoldott. Ez által a településen mind a szilárd, mind a folyékony energiahordozók iránti igény minimális. - A belterület gázenergia szempontjából ellátott, azonban külterületek gázellátását szorgalmazni kell. - Fenntartható fejlıdés szempontjából nélkülözhetetlen az alternatív energiaforrások elıtérbe kerülése a hagyományos energiahordozókkal szemben. Az alternatív energiák közül elsısorban a geotermikus energia, vagyis a termálvíz jöhet szóba. Másodsorban számításba jöhet még a mezıgazdaságból származó biomassza, illetve a hulladék kezelés során hasznosítható biogáz energia nyerés céljából. Utána kell járni, hogy hol és milyen alternatív energiaforrást elıállító üzemek épültek és azok milyen hatásfokkal dolgoznak. - Energiahatékonysággal, megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásával összefüggı ismeretek népszerősítése, terjesztése, az iskolai oktatásba történı beillesztése, kampányok, tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése. 3.6. Zöldterület-gazdálkodás Az épített környezet, azaz a település védelme, fenntarthatóvá, élhetıbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi, környezet egészségügyi és nem utolsósorban érzelmi-hangulati, mentális kérdés. Természetvédelmi kérdés abban a tekintetben, hogy hogyan illeszkedik az ökoszisztémába, mekkora térrészt foglal el és mekkorát használ fel. Tájvédelmi, tájesztétikai kérdés, hogy beleilleszkedik-e a tájszerkezetbe, vagy inkább további megbontását, feldarabolódását okozza. A település szerkezete, zöldfelület-rendszere, arculata nagyban meghatározza a lakosság hangulatát, egészségét, azaz döntıen befolyásolja az életminıséget. A település épített világa, az épületek, utak, mőszaki létesítmények rendszere biztosítja a település mőködıképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat. Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményezı, jobb környezeti állapotjellemzıkkel rendelkezı települési környezet kialakítása és fenntartása. Feladat: - A fák a zöldfelületi rendszer legfontosabb elemeit alkotják, és környezetvédelmi szempontból is domináns a szerepük. - A település jól fásítottnak számít, azonban a fajok összetételét, arányát a következı években folyamatos munkával módosítani kell a megfelelı irányba (Egyes fajok arányának csökkentése, mások növelése, betegségre érzékeny fajok elhagyása, gyümölcsfák tiltása). - A közterületek gondozása (legalább évente két-háromszori kaszálás, évenként nyesés), a település körül a legveszélyeztetettebb részeken (utak széle, hulladéklerakásnak kitett területek, stb.) függetlenül a terület jellegétıl. - Kertek, más ingatlanok tulajdonosainak kötelezése a gyommentesítésre. - Az eltávolított biomassza szelektív győjtése, komposztálása.
16
- A fejlesztések során a fában szegény területeket kell elınyben részesíteni. - A zöldfelület fejlesztésében fokozott hangsúllyal szerepelnek a települési kis terek, amelyek potenciálisan a településképre jellemzı, csendes pihenıparkok kialakítását, fejlesztését teszik lehetıvé. - Magánházak elıtti terület gyepesítése és védelme, szabályozni az ok nélküli gyep kiirtást. 3.7. Természeti és építészeti értékek védelme Az országos és helyi védettség alatt álló természeti értékek védelme, a mő-emlékek, régészeti lelıhelyek, a község szerkezet és a falukép védelme. Ezek állagmegóvásán túl törekedni kell a védett értékek körének bıvítésére. Cél : az országos és helyi jelentıségő védendı értékek feltárása; a védett és védendı értékek állagának megóvása, társadalmi elismertségük növelése; a természetvédelem igényeinek szem elıtt tartása a már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programoknál (pl. úthálózati, iparterületi és közmőves fejlesztési elhatározások). Feladatok: - A helyi és országos védettségő értékek állagának megóvása, fenntartása és a természetvédelmi területek tervezettnek megfelelı bıvítése, a védelem kiterjesztése. - Az értékek állapotának és a változásoknak nyomon követésére együttmőködés kialakítása a természetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel. Az építési szabályzat alapján fontos a további fejlesztések meghatározásakor figyelembe venni a védett építészeti övezetre vonatkozó elıírásokat. 3.8. Helyi közlekedésszervezés Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és törekedni kell a meglévı hálózatokon, a meglévı feltételek javításával, környezetkímélı módon megoldani a gazdaság szállítási, és személyforgalmi igényét. Az utak vonatkozásában a szélességnél figyelembe kell venni a távlati közmővesítést (vízvezeték, földkábel) a csapadékvíz-elvezetést. Feladat: - Meglévı útszakaszok, belterületi utak korszerősítése, biztonságossá tétele és karbantartása. - Új útszakaszok tervezése és építése a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. - A kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerősítése és feltételeinek javítása. - A Kossuth és Deák utcát összekötı út szilárd burkolattal való ellátása. - Az elıírt sebesség betartását elısegítı mőszaki megoldások kialakítása . - A biztonságos gyalogosközlekedés elısegítése (járdák, gyalogátkelıhelyek folyamatos
17
felújítása). - A közlekedés környezeti hatásait (zaj, por) mérséklı növényzet telepítése.
3.9. Az épített környezet védelme A település szerkezete, zöldfelület-rendszere, arculata nagyban meghatározza a lakosság hangulatát, egészségét, azaz döntıen befolyásolja az életminıséget. A település épített világa, az épületek, utak, mőszaki létesítmények rendszere biztosítja a település mőködıképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat. Cél: A településkép harmóniájának fokozott védelme. Feladat: - A veszélyeztetett lakások, lakóépületek állapotát fel kell mérni, és rendbehozatalához megfelelı stratégiát kell kidolgozni. - Az esztétikai, történeti és hagyományos, városközpontú szempontokat figyelembe vevı felújítási módszerek és programok megvalósítása a településkép kedvezı befolyásolására. - Térségi összefogással a turisztikai erıforrásainkat és vonzerınket hasznosítani kell. - A község teherbíró képességét (fizikai, gazdasági, ökológiai, pszichológiai) teljes mértékben ki kell használni, de nem szabad túllépni. - A közcélú létesítmények és környezetük fenntartását, kulturált kialakítását a civil szervezetekkel közös programban kell összefoglalni, elkészíteni és megvalósítani. - Egységes, környezetbe illeszkedı hirdetı- és útbaigazító tábla rendszer alkalmazása. - Korszerő infrastruktúra hálózat kialakítása (pl.: szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, ivóvízhálózat felújítása) 4. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok 1. A közterületen tárolt építési-bontási anyagokat takarással kell ellátni a porszóródás megakadályozása érdekében. 2. Figyelemmel kell kísérni, hogy az állattartó gazdaságok a környezetvédelem szempontjából megfelelıen kezelik a termelés során keletkezett mellékanyagok elhelyezését, hasznosítását. Továbbá a belterületi állattartás jogszabályi elıírásainak betartását fokozottan kell ellenırizni. 3. A közcélú létesítmények és környezetük fenntartására és kulturált kialakítására programot kell kidolgozni, és megvalósítani. Jogszabályi környezet felülvizsgálata, helyi rendelet szigorítása, határozottabb fellépés, szankcionálás.
18
4. El kell készíteni a helyi védelemre méltó természeti értékeink állapot-felvételét, ennek alapján ki kell munkálni a területek kezelési és fenntartási szabályait. 5. A településre jellemzı, még fennmaradt táji értékek védelmét, a településrendezési tervben érvényesíteni kell. 6. Tájékoztatni kell a lakosságot, hogy az építési és bontási hulladékot a település lerakójában, az egyéb települési szilárd hulladékot a regionális lerakó területén adhatják le. 7. A környezetvédelmi ismeretek terjesztése érdekében az iskolai képzés segítésére ismeretterjesztı kiadvány térítése az általános iskola számára. Szakmai segítség biztosítása az oktatók részére. Jeles környezetvédelmi akciók keretében szervezett iskolai programok támogatása. A környezettudatos szemlélet, életmód fejlesztése. 8. A helyi médiában induljon rendszeres környezeti tudatot erısítı, a helyi környezeti értékeket bemutató és megóvásuk módjairól tájékoztató sorozat. 9. A Környezetvédelmi Programban meghatározott feladatok végrehajtásához egységes környezetvédelmi rendeletet kell alkotni, zöldfelület gazdálkodási tervet kell készíteni. 5. Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok 1. A város belterületén lévı számos, rendszeresen kezelt zöldfelület, virágágyás talajának felújítása, szerves anyag pótlása. 2. Szilárd burkolatú utak, terek, parkolók rendszere takarítása, locsolása, az útszegély melletti földanyag eseti eltávolítása – a város teljes területén – a porszennyezés csökkentése érdekében. 3. A településen a csapadékvíz elvezetése szikkasztóárkokba történik, mely árkok karbantartásáról és tisztításáról folyamatosan gondoskodni kell. 4. A pollenszennyezés mértékének csökkentése érdekében a kezelt zöldfelületeken a kaszálást a növényzet virágzása elıtt minden esetben el kell végezni. A közterületek fásítása során légszennyezés szempontjából kerülni kell a kedvezıtlen hatású fafajok telepítését. 5. Felmérés készítése annak érdekében, hogy szükséges-e hulladékgyőjtı edényzet kihelyezése a nagyobb forgalmú, frekventált helyeken. 6. Az illegális szemétlerakó-, és szennyezı anyag ürítési helyek feltárása, felszámolása, a tevékenység tiltásának táblával jelölése. 7. A termékdíjas hulladékok teljes körére kiterjedı szelektív hulladékgyőjtési rendszer kidolgozása és megvalósítása. 8. A háztartási hulladékban lévı veszélyes hulladékok szelektív győjtési rendszerének teljes körő kiterjesztése.
19
9. Játszótér vagy parkoló céljára használt zöldfelületek kitaposott növényzetét pótolni kell és az eredeti funkcióját helyreállítani.
6. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylı feladatok 1. Az ivóvíz minıségének felülvizsgálata, megfelelı kezelı rendszer tervezése. 2.
Önkormányzati utak minıségének javítása.
6.1. Nagyberuházások megvalósítását igénylı feladatok 1. Az ivóvíz minıségének javítására megfelelı kezelı rendszer kiépítése. 2. A biztonságos gyalogosközlekedés elısegítése (járdák felújítása, gyalogátkelıhelyek létesítése). 3. Települési, vagy intézményi szinten megvalósítható alternatív energiaforrások felhasználási lehetıségeinek számbavételét követıen utána kell járni, hogy milyen alternatív energiaforrást elıállító üzemek épültek az országban és azok milyen hatásfokkal dolgoznak. A megtérülı projekt kidolgozása, majd megvalósítása. 7. Szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 1. meg kell oldani a lakosság és a vállalkozások, civil szervezetek részére az elektronikus ügyfélkapu rendszert 2. A mővelıdési házban olyan szolgáltatások bevezetését kell szorgalmazni, melyek az elızı pontban említett rendszerhez való csatlakozást biztosítja 3. Létre kell hozni egy olyan 100%-os önkormányzati tulajdonban lévı gazdasági társaságot, mely az önkormányzat tulajdonában lévı közintézményi hálózat, ingatlan vagyon kihasználtságát, jövedelemszerzı képességét javítja, és egyúttal kezeli ezeket vagyontárgyakat. 4. A köztisztviselı kar részére ki kell dolgozni egy rugalmas idıbeosztást, mely eredményeként a elektronikus ügykezelés miatt felszabaduló munkaidıt a település fejlesztése érdekében lehet felhasználni. 5. A településırök irányítását a jegyzıi hatáskörbe adva, javítani kell a közterületek használatából származó bevételek összegén, a település köztisztaságán, és közrendjén.
20
