MAGYAR VISELET NAGY RÓZSA A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN MVELDÉSTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK ÉS A XIX. SZÁZAD ELEJÉN NEUWALD ILLÉS UTÓDAI KÖNYVNYOMDA IRTA

«.%•

oo '

MVELDÉSTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK == 62. szám

MAGYAR A

SZÁZAD VÉGÉN

XVIII.

ÉS

A

VISELET

XIX.

SZÁZAD ELEJÉN

IRTA

NAGY RÓZSA

BUDAPEST,

NEUWALD

1912.

ILLÉS UTÓDAI VIII.

KÖNYVNYOMDA

Ülli- ut 48.

k,«v9l

Presented

to the

LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO by

MICHAEL GERVERS

MVELDÉSTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK

=

========

szám

63.

MAGYAR VISELET A ÉS

SZÁZAD VÉGÉN

XVIIT.

A

XIX.

SZÁZAD ELEJÉN

TRTA

NAGY RÓZSA

ifil

BUDAPEST,

NEUWALD

1912.

ILLÉS UTÓDAI Vili.

KÖNYVNYOMDA

Ülli- ut 48.

Hálás

tisztelettel

mat Dr. BÉKEFI a

ajánlom szerény munká-

RÉMIG

zirci

magyar mveldéstörténet

fapát úrnak,

kiváló

munkásá-

nak, egykori szeretett tanáromnak.

Bárcsak az

sokat

mondó

jelszava:

„Pro juventutem"

mindnyájunk lelkében visszhangra

találna, kik

a tanári pályára lépünk.

Adja az Ég, hogy úgy legyen

magyar

ifjúság

!

A

jövend

érdekében szivbl óhajtja

A SZERZ.

Bevezetés. „Külsségek nyomatéktalanok akkor, ha minden

rendén van a nemzet életében, de a küzdelem korában külsségek eszmék hordozói és zászlai."

^

Azt hiszem, bátran felírhatom Toldy Ferencnek eme jeles mondását annak a korszaknak homlokára, melybl tárgyamat merítettem

:

a XVIil. század alkonyára és a XIX. század hajnalára.

századok utolsó,

elzleg

illetve

els

általánosságban

évei ölelik

politikai

és

megvilágítani, mert célomnak, hogy a

fel

azon korszakot, melyet

társadalmi

magyar

korban feltüntessem, megfelel hátteret csak

zleg vázolom ama történetére a

mai napig

is

oldalról óhajtok

viselet történetét

eme kor

eme

ha el-

ligy találhatok,

hatásokat, melyek

külföldi

Eme

viselet-

eltörülhetetlen bélyeget nyomtak.

Századonkinti szoros határvonalat húzni a viselettörténet terén

nem

igen

lehet,

mert az a divat, mely az

elz

korban

születik,

következ század tartamára is. De az idegen hatásokat, melyeket nemzetünkre a szomszédos vagy esetleg távolabbi népek gyakoroltak, mint minden téren és minden korban,

gyakran

i'igy

átterjed a

a viselet terén

is

s

talán

épen

eme korban

lehet legjobban

Amint nyomokat hagyott népünk viselettörténetében elbb a német, olasz, majd a török és lengyel nép érintkezése, ép úgy kimutatható a német közvetítés által eljutott francia hatás is. A XVIII. sz. els felében még a kuruc hatás érvényesül legmagyarosabb formáiban, de már a század második felében kezd tért foglalni a nyugati, francia hatás, mely Bécs közvetítése által jut el hozzánk. De nemcsak eljutott; rövid számzetés után végleg meg is telepedett nálunk, úgyszólván polgárjogot nyert olyannyira, hogy jövevény voltát ma talán már csak akkor érezzük, mikor ünnepélyesebb, kivételesebb alkalmakkor elkelbbjeinket seink régi öltözetében látjuk, vagy midn a formákhoz szívósan ragaszkodó tsgyökeres magyar nép körébe tévedünk. kimutatni.

;

^

Toldy:

Életr.

Emi.

I.

r.

43.

1.

viselettl természetesen nem A legidegenebb kornak tekintendk mindenesetre

Ez a nagy eltávolodás az si történt egyszerre.

a XVill.

sz.

hetvenes

hazájában

saját

szebb formákat

is

és nyolcvanas

öltött.

midn

évei,

a francia divat

st mondhatnók, hogy

a legnagyobb,

Hosszú frakk széles kihajtóval

;

legmeré-

ujjnélküli kihaj-

melyhez finom vászonból készült fodros ingelt (jabot) ezekhez járult a gazdagon zsinórozott nadrág. Az öltöny-

tós mellény, viseltek

;

darabok a legfinomabb brocard, arany-, ezüstszövetbl vagy bársonyból készültek, rendesen feltn színekben. A nadrág, térdnadrág (culotte) fehér selyembársonyból volt gyakran elállítva és alól

Ennek folytatását képezte az angol kamásli, cipt húztak. A fejükön a férfiak púderezett dús loknit vagy parókát hordtak s ehhez háromszöglet kalapot. Hogy a fényzésnek is hódoljonak, egyszerre két órát is viseltek s a mi ma kissé hihetetlennek tnik fel elttünk, a férfiak csattos szíjjal ellátva.

melyhez kivágott csattos

nagy muffokat, vagyis karmantyúkat használtak.^

óriási

A

forradalom után a francia divat igazi

férfiak

gigerlik lettek,

ferde kinövését az „Incroyable"

még

szeszélyesebbé

hogy méltán

úgy,

(lehetetlenség)

illette

vált.

kifejezés.

A

A

eme

a divat

consu-

látusnak kellett fellépni az elharapódzó szélsségek ellen.

A

ni

francia

hölgyek és

Pompadour,

70— 80-as

divat terén a

elkel dámák 1775-ben

voltak

Dubarry grófn,

Pompadour különösen

a drága szöveteket

inkább szemérmetsért

öltözködésérl vált

nette ügyet

sem

vetett az udvari

divattalálmányait követte.

Midn

években egyes udvari

mérvadók.^ 1764-ben

majd

kedvelte,

egy francia

egy

felcifrázott

letre

;

A

francia

nk

kitnik abból

rendkívül is,

hogy

livres bevételre tett szert.^

1780

— 85-ig

tartott.

szokásokra

látok.

s

Antoi-

egyik operatáncosn

neki

vissza

:

azt

csodálni e képben s ahelyett •^

nagy gondot

Mme

fordítottak a hajvise-

Pompadour fodrásza 200.000

A magasra

Hogy mily

míg Dubarry

egy alkalommal Mária Teréziának

királynt fogok

operaénekesnt

Madame

Antoinette.

hírhedté. Mária

elküldi fényképét, ez olyféle megjegyzéssel küldi

hittem,

Mária

felépített hajviselet körülbelül

óriásiak lehettek a frizurák, arról

fogalmat alkothatunk, ha olvassuk Mademoiselle Frédin hirdetését, '

Weisz:

1221-

ki

egy kalapot

kal,

st

melyiken egy tengeri hajó minden hozzávalók-

kínál,

ágyúkkal

is

fel

van szerelve.*

1785-ben hirtelen változás

A

be a hajviseletben.

áll

királyné

hogy nagy pedig ez és nehéz. így lesz divatossá a gyermekfrizura vagyis a l'enfant' s ezzel egyidejleg divatba jön a sapka, fejköt és a férfiakéhoz hasonló kis kalap. betegség következtében haját veszti, kénytelen parókát viselni

megállhasson, nem

E helyen óhajtok még röviden szólni a francia nk fényzéis. Nagyon kedvelték az ékszereket és a szépítszereket, külö-

sérl

nösen a szépségtapaszt, púdert és

nemcsak

fején,

Midn

Taillien egy operabálban

hanem

mellén, karján viselt ékszereket,

szalagokkal és minden

feldíszítette

lábujjára egy-egy

a forradalom alatt a francia divatlapok

Bécs

divatvilág

arcfestéket. ^ Ékszerezés tekinte-

Madame

tében pedig annyira mentek, hogy

fordult

felé

Wiener Mode-t

a

s

nem

Parisé

lett

A német

a vezérszerep.^

II.

is

tett.*

szüneteltek, a

Majd

követte.

míg

hatás a pantalon

sében nyilvánult leginkább, mit különösen

újból

viselé-

Frigyes Vilmos ked-

meg."

Könnyen érthet, hogy arányú fellépése hazánkkal tekinthet a külföldi

a francia-német divatnak

állandóan éreztette

is

1790

szemben mintegy fordulópontnak a dacára azonban az országszerte kitör

;

lelkesedésnek és nemzeti ellenállásnak, e fordulat állandó magyar divatot.

1820— 25-ig

követ kor

József halálát

eme nagy-

befolyását.

hatással

hazai viselet történetében

II.

a lábát

gyrt

Berlin, Drezda, Lipcse vezettek rövid ideig a divat terén,

velt

;

lehetett oly

újból

nem

teremthetett

hódít a külföld,

st

a

a legtarkább keveredésben mutatja

is

a magyar és külföldi divatot.

A és

tart

nagyobb, öntudatosabb visszahatás csak 1825 táján lép megszakítás nélkül 60-ig

s

innen a legnagyobb magyaros-

sággal 67-ig. Ekkor volt talán utolsó igazi

divatnak

;

feltámadása a nemzeti

innen kezdve általánossá lesz nálunk

a szerepet játszó világban,

st

föl

is

az európai divat

a polgárság körében

is.

Toldy mondását, hogy külsségek jelentéktelenek akkor, ha minden rendén van a nemzet éleÚgylátszik, érezte a nemzet

tében. S ezt '

» ' ^ ' "

—

úgylátszik

Weisz: U. U.

o. o.

:

:

1234. 1235. 1. 1237. 1. 1241.

Weisz: U. o. U. o.

:

1294-95.

:

1296.

1.

1.

1.

1.

—

is

mindenki elmondhatta 1867-ben.

A

francia divat hatása a

A

francia hatás

magyar

viseletre.

Mária Terézia urali
hazánkban és II. József alatt éri el tetpontját, kinek uralma alatt nemcsak külsségek, nemcsak a nyelv terén válik meg nemzetünk si tradicióitól, hanem már-már önállóságát is elveszti. Érzi is a haza kétségbeejt sorsát minden jó hazafi. Egy magyar öltözet ifjú

lép be az idegenül öltözött becskereki

úri

társaságba

s

ilyen

nótát énekel a cigányszó mellett

„A madár a tollát, hangját nem cseréli.. Aminek született, azt az éltet éli. Te magyar, mindenben követed a majmot; Módi bolondjává lett a régi bajnok.

Még

a nyelvedet

Más

De hogy

—

mikor

is

van annak, aki

élte

németül

leveleztek

a nyelvhez

édesedni,

akarának maradni

magyarul beszélni pedig

latin

s így

'

nem úri

is

hozzá kezdett sok

helyt

kik a divattól

nem

által,

el

végre szégyenlettek társaságban és közhelyen

s

nyelven

meg egy

»

és

fleg asszonyai

a társas térrl nagyobbrészt leszorult nyelv

már csak a középnemesség

kivétel

'

"

hogy a buzgó hazafi és iró négyszemközt ezen a nyelven

de a közrend nemesség

;

csak

magyar

akar

élni

ne volna szomorú a magyar nóta abban a korban,

beszélgettek

Ha

napod.

elfajzott

szinte hihetetlennek látszik,

Kisfaludyak

akkor

végs

te

óh

Ki sajnáljon téged,

megtagadod,

rútul

is

Közelget immáron a

házi körében

tudtak, vagy

érintkeztek s

társaságot

II.

nem

folytatott

sinyl

életet.^

akartak németül társalogni,

hogy József

ezt

tekintsünk

elhigyjük,

korában,

hol

:

„A

férfiak

nélkül deákul beszélnek, az asszonyságok németül társalog-

Vas G.: Toldy:

11.

József, cs. k.

Életr.

Emi.

II.

k.

II.

k.

14.

73-74.

1.

1.

egymásnak magyar

nak, csak néhány fiatal lány súg

nem meg

rég szabadultak ki

gyermekszobából

a

repülni a divatos szélben."

Még

k

tanultak

Akik onnan kiszabadultak, azok

*

hamar követték az idegen

bizony

szót.

még nem

s

divatot s talán

nem

igaztalanul

mondja a hazafias nótárius „Az ifjúságon végig tekintettem

:

Francziák, Anglusok ezek én azt véltem.

Mind idegen nyelven

szóltak

Tarkák, tán bolondok,

jól

Ítéltem

gonddal

ily

is

éltem.

"'-

Ez a kor az, melyrl naplójában így ir Déryné „Szegény Magyarhon, most épen oda mentél vissza, ahol nem tudom már hány évvel ezeltt Pesten divatoztál. Aha, tudom már, mikor sze:

gyeitek magyarul beszélni."

De közelebbrl

is

^

bennünket;

el

akad köztük olyan

s

mint

megjegyzi, „a

kijutna,

de bajusza alig

hol,

bven

neveket elszámlálva, az ypsilonból

van néhánynak"

társaságot,

megtekinthetjük a fent említett

hova Vas Gereben vezet

is,

„ki

még

az orrát

is

meg-

hogy a bajusz helyét hetenkint háromszor

fogatta a borbélylyal,

simára vakarja."* Igen jellemzen és a francia divatot kigúnyolva

írja

le

a tár-

saság hajviseletét: „ha betekintenénk az ablakon, elbámulnánk az emberfejeken, értem a férfiakén. Minden fejnek volt hátul egy nyele,

mint a serpenynek, a fej meg volt mártva lisztben s azt hinnénk, hogy az érdemes molnárcéh tartja lakozását, s a maga mestersé"^ gét nyilvánvalóképen vallván, a lisztet használja hajkennek.

Hogy pedig mindjárt

ki

fent említett

jelenti,

is

hajpornak.

A

soraiban

„társainak

:

hajviseletnek egy

mintha kínálkoznék

engem

A

fogni."

:

más

ezt

tessék

formáját

Vas G.

" ^

'

:

G.:

VI.

is

úgy megmarkolni,

volt

már az

legjobban

említett

érezhet

világban. ^

ne

színben

felemlíti

következ

a hajfonat,

alá

ha

lássuk,

copfnak és

volt divatja a

meg akarnak

^'

terén

^

tréfás

nyújtózkodik

nyakából

francia hatás, amint

hajviselet

szavait

hogy akkoriban

II.

József cs.

47.

r.

Déryné: Vas G. Vas G.

II.

k.

II.

k. 6.

1.

I.

1.

k.

6.

1.

:

II.

József cs.

k.

II.

k.

6.

:

II.

József cs.

k.

II.

5.

1.

U. o.: 11.

1.

adatokból

úgy a

férfi,

is

kitnik, a

mint a

ni

10

„Elhagyja bajuszát,

Hogy

mondja a

divatot ostorozó

vissziiangra

nem

kit

réy neveié,

ez a magyarság alkalmatlan jele."'

honfitársai

mely vele egyet mond

Dayka

;

de keser kifakadása nem

csupán

lelkében,

abban

talált

günyversben,

a

:

mind leberetválja, éppen megkopasztja, Fejét fedi kecskeszörs parókája, Kinek ketts, kinek hármas az ö ága " „Szakállát, bajuszát

St még

S

midn

a fejét

is

a nök hajviseletét rójja meg, hasonló irónia hatja át sorait: „Vagy pedig tyúk kosárt csinálván hajából És azt is nevelvén idegen fajtából.

Tedd ijeszt fejét öt hat akkorának. Mint az asszony, vagy régen valának. Vagy a minap egy

kis idöfordulatfal

Csinosan öltöztek csinos sodrozattal.

S az

ily

képtelenül megnevelt fejére ^

Rak, mint gólya fészket a ház tetejére."

hinnk, hogy Dayka gúnyolódása alaptalan, ha nem lenne alkalmunk az ö igazolására újra megszólaltatni gúnyversünket Azt

„Fátyola pókhálós, ejeszt taréja, Nájmódi, sok czók-mók rojtos pántlikája.

Dróton füdzött búbos, borzas parókája,

Magas Lehet azért álljon

bevallja

—

azonban,

tornyos, pipes, csúcsos bóbitája

hogy a költök a hatás kedvéért túloznak,

bizonyságul Vas Gereben, akinek

itt

*

"

nincs bátorsága a

nk

—

mint maga

hihetetlen öltözetét

leirni

s

is

így

a családi képtáraknak ezen idbeli maradványaihoz utasít bennünket,

hol

láthatni,

boglyákat

amint a nök fejükön

viseltek,

melyekhez

megtelepedett

szénahányó

„ezeknek leírásához hat mesterember

kell,

denik, mit készített a furcsa épülethez."

villa

asztagokat,

való

fésnek

hogy megmondja min-

^

számba ment egy-egy magyaros hajmeg írónk, hogy magyaros hajviselete csak

Szinte véletlen ritkaság viselet s találóan jegyzi

annak '

voil,

akit

nem

Dayka: A

értek rá divatosan megfésülni.^

nemzeti öltözet. 09 - 70.

I.

''Magyar Történelmi Emlékek:

Dayka: A nemzeti öltözet. 187. 'Magyar Történelmi Emlékek: Vas G. k. 8. József cs k. Vas G.: k. 8. József cs. k. °

"'

:

"

írók. 36. k.

498-500.

1.

498-500

1.

1.

II.

II.

I.

II.

II.

1.

Írók. 36. k.

11

Adatainkból

mily óriási mérveket öltött a francia divat

látjuk,

els sorban a

hatása 1790 eltt

hogy meny-

hajviselet terén; de,

öltönyök

nyire háttérbe szorította az

egyéb

és

ruhadarabok

régi

annak tanúsága gyanánt talán elég annyit említeni, hogy ebben a korban csak mint maskara öltözetet magyar öltözetet a formáit

is,

elkelbb magyarjaink

használták

—

közül igen sokan.

„1790 farsangján Festetich Lajos Nagy-Gombán bált hirdetett Somogymegyei elkel Uraságok és Asszonyírja egy levél

—

.

ságok sereglettek össze

Úr

tek gróf Festetich

midn

;

hitvese,

legjavában folyt a tánc, megjelen-

Asszony és

Saller Judíth

Dezs

Imre

úr házastársa, Rosti Rustina asszony és Gaál Francziska kisasszony régi,

magyar öltözetekben, akikre az egész mulató társaság

díszes

elbámulván, álorcás személyeknek nézte ket. Az Úri Nszemélyek

azonban csakhamar vették

k

hogy

kijelentették,

dig így fog lenni."

nem maskarának

épen

a honi viseletet, de igazi köntösnek

fel

s

hogy ezután min-

^

—

—

nagy volt ezen a Somogyfolytatja a levél „Egyébként is megyei részen az idegen öltözetekre való majmolás, a dunántúli szép, nemes asszonyok Bécsbl hozatták a módit s minden por-

S az idegen divatnak ezt a nagyfokú utánzását s a külföldrl való rendelést megersítik Déryné adatai is, melyek szerint tékát."

„gr.

-^

Domonkos

Bethlen

Angliából hazajövet

meg

akarta honosítani

Erdélyben a vereses-sárga, nagy kockájú schleppes palástot, tuniquel s

a térdig

ér

kamáslit, de

Tivadarról pedig azt

bl

írja,

nem

hogy

sikerült,

De

talán e tekintetben legtöbbet

Rth

tatni

frizuráját,

pedig

számára

feltétlenül

utazott

s

A

=

=*

ruhadaraboknál

férfi

Vay S.: 80—81. Vay S. 80. Déryné: k. :

1.

III.

k. 50.

II.

^

U. o.

'

V

:

a y S.

fele-

csinál-

meg

Parisból rendelték

loknijaihoz.'"^

divatos

Akik

ruháikat

még anyaga

idegenek legyenek.

is

tapasztalunk; a zsinorzat '

járt

egy hétig tartó kínos,

és kelméiket, hogy így ne csak a ruhák formája, de

tekintetében

Bécs-

is

mondó Ányos Ferenc

Klárának az esete, aki Bécsbe tengelyen

Gróf Csáky

is.^

keserves utazás után jutott divatos vuklijai-,

nem Bécsbl, azok

letette.^

saját és felesége

rendelt Kassára mindent 1790 után

ségének, Gadóczi

is

:

80.

1.

még

1.

169. 1.

I.

kezdetben a XVIII.

csak sz.

feltn

végén

is

átalakulást

megmarad;

a

12

nknél

a magyaros ruhadivat a XVIII.

sz.

második felében

háttérbe szorul s átengedi helyét a külföldnek.

teljesen

Hogy mily mérveket

idegen divat a ruhadarabok körében is, álljon itt példa gyanánt kedvelt színésznnk, Déryné édes apjának öltözéke háromöltött az

:

szög

kalap, frakk,

selyem

ehhez

bársony-bugyogó,

strimfli,

cip, térdig ér fekete széles, lefügg nyakra-

csattos

mellény,

fehér

valóval.^

Hova tntek a magyaros ruhadarabok? Hol az si mente, dolmány? a sarkantyús csizma? Meg van az si mente, de meg-

—

mente sarka

abban,

mentéjén

ütköznénk apáink

meg

jegyzi

egyik

ami

nincs

ott

—

írónk

el

:

t.

i.

elülröl a

volt csípve

;

egy

hogy a hegyét a kutya harapta

darab mentét látva azt hinnk, a vigalom estéjén s hamarjában úgy segítettek, ahogy

lehetett."-

el

Ne

csodálkozzunk hát Dayka keser sorain „Nemzetem kezd ismét idegent majmolni. Legelbb is magyar rövidli, nem német, Nyers testemre szabott kurta kis mentémet

Unkommód,

azt

mondja Ezt hát

Majd mintegy vigasztalásképen

elvetette,

kell helyette "

Prémzett vagy prémetlen kabát

teszi

hozzá

meg

,Az egy magyar nadrág marad

^

véglére."

következ adataink még ezt az utolsó magyar ruhadarabot is megtagadják, ami kitnik Kazinczy azon soraiból, melyekkel Orczy Lrinc költ tábornokkal való találkozását leírja: ment gyalog és egyedül, csak akkor is theatrumba „Egy este

De

sajnos,

sejtem meg, hogy jön,

midn

mellettem elméne. Plundrában, azaz

német nadrágban, viaszos nehéz stibliben láta meg feltérdig ugyanazon kötött ezüst sarkantyúval, mely a mágnás fiuknál elnémetesedni kezd világban módi, de nem oly elhatalmazott, hogy

ér

—

igy monda Orczy,— nekem is így kellett volna öltöznöm." „Kisfiú," „mit mondana erre a tisztes öltözetre a nagyatyád, az én lovagló

pajtásom, ha igy látna.

No

jó,

no

jó,

csak a szivetek magyar legyen

Nagy szinteséggel teszi aztán hozzá Kazinczy, hogy ezek hallatára csaknem elnyelte szégyenleté-

még ha ben a

veszni

föld.

Kazinczy '

" ^ '

indultatok

is." ^

nagyatyja,

Bossányi Ferenc

Déryné: k. 20. k. 6. Vas G. József cs. k. Dajka: A nemzeti öltözet. 69— 7. Kazinczy: Önéletrajz. 75-77—78. 1.

:

11.

1.

II.

1.

1.

I.

még

a

legmagyarabb

13

érzés

és öltözet emberek közül való volt. Mentéje, nadrágja mindig egyazon színbl, buzavirágszín arannyal vagy vasszínü s

dohányszín

s

sohasem

ezek selyemmel. Lajblija

mindig az ingre

vette

legombolta

s

fel

kordovány csizmája egész térdig

ért

mellén,

volt

mentéjét

s

gyomrán. Fekete

mindig aranyos

s

zsinórral,

sarkantyusan. Télben-nyárban fején egy sinkónak csúfolt alacsony kalpag, nyusztból, mint mentéje préme.^

Hogy maga Kazinczy Ferencz

is mennyire érezte a divatos hogy a szive az idegen ruha alatt is mily magyarán érzett, az kitnik alábbi soraiból „Egy magyar rábeszéle, öltözném strimflibe, cipbe s jelenjek meg így mindenütt, Bécsben azt teszi minden ifjabb magyar. Hittem neki, mert

áramlat tarthatatlan voltát

s

:

így jára Palásthy és Beöthy és Szlávy secretáriusok,

gocskában láttam magát Pászthoryt nak ebédjén

jelentem

strimfliben

Belépvén ebédljébe, megrezzenek,

is,

látszik érettem.

elttem

cseléd

Csaknem

fogadott. is,

A

stiblivel s

meg,

a falról Széchy, Skerlecz

rám, óbester gróf Drasko-

le

fest földre

ajtót nyita s

:

kontyba

pipacsszín frakk, világoskék-atlasz

volt

pirulni

elnyele szégyeltemben a föld. Jártam úgy ezután

tzések nélkül

zások,

sülyesztette,

Pászthory elnémulva

de Pászthory elébe így nem léptem többé." Még tarkább öltözetben mutatkozik be

Mihály

st brnadrá-

íme Pászthory-

hajtáskával, koszperddel.

midn

Miklós, Szily Somsich Lázár néznek vics János pedig, kinek szemeit a

de

könny

s

lehajtva,

csizmában,

szorosan

haja

lajbli

a

"^

elttünk

Sztáray

és nadrág, aranyo-

nem cipben. Üstöke

nyakacsigája

felett

meg-

hármasán befonva, hármasán alá, fel és ismét alá hajtva s fekete pántlikával bodrosan átkötve.^ Az ilyen és ehhez hasonló hajviselet persze nem trhette többé a magyaros kucsmát, kalpagot azért biztatja költnk a magyar hazafit kötve,

;

„Hányd

el

kalpagodat, csákódat, kucsmádat.

már Maholnap új

Viseltük

Tekintsük hát

meg

elég,

megunták nagyjaink.

törvényt szabnak asszonyaink."

divatos asszonyaink öltözetét

ságban. Legjobb útbaigazítónk leend

^Kazinczy: Kazinczy: ^Kazinczy: ==

^

D

a y k a

:

A

P, E. 8. P. E.

*

P. E. 42.

1.

i.

nemzeti öltözet. 69.

általános-

a Peleskei nótárius,

1.

89-90.

is

lap.

ki

nem

14

meg

sznik

gúnyjaival

külföldieskedö

a

illetni

idegen öltözetüket imigyen rajzolja

magyar nket

s

le

„Csodálatos szinü vala a gúnyája,

Mint szánytalp görbe volt két szárnya formája, Ez alatt hasonló szinü volt szoknyája.

Mint

fiirész

(Az

Nem

n.

u.

kivágva kék elruhája." kaka düfén szoknya.)

'

kevesebb iróniával mutatja be fels ruhájukat „Testén öltözete lebegett

s vala tág,

Ilyen csúfos szabást ritkán látott világ.

Rózsaszín tafota volt fels ruhája, Hátán az úgy állott, mint Mójzes táblája. Rövid volt s két karján ráncolt volt munkája, Violaszinií volt ez alatt szoknyája " (Ez volt az

S

nem

talán

u.

volna

is

n.

karakó.)

a divatos

teljes

n

öltözéke,

ha

meg

nem tudhatnánk, hogy: „Vereses Tintuchbol volt

fköt

fején

Fél réf hosszúságú másli az elején.

Oly nagy, mint egy szita vala kerületén Vége, mint zsupp fügött hátának közepén.

Homlokán lecsüggve hordta

nyírott haját.

Berzsenynyel festette a vénség hibáját."'

Csoda-e hát, ha ennyi furcsa újdonság sunk színházban képzeli magát s így szól „itten

Urak

.

.

dámák

.

Mint akik játszottak

Íme

az

haladt

ennyire

idejében úgy a

férfi,

mint a

idegen

Scenában."^

utánzás

11.

József

császár

világban. Szinte a ritkaságok közé

korban az az

tartozik ilyen divatos

nótáriu-

voltak oly ruhában

s táncollak

ni

láttára falusi

eset,

hogy Nagyváradon 1789 jött el német

októberében Tisza István báljára csak két tisztvisel

ruhában

—

Nem szeretete,

ezek közül

végkép a honfi keblekbl a magyar haza

veszett hát ki

magyar

a

az egyiknek kabátját összetörte a háziúr.^

is

ragaszkodás.

viselet iránti

Jobbjaink

érezték,

hogy József alkotmány- és nemzetellenes uralkodása végkép megássa hazájuk sírját. S az ö halálának kellett bekövetkezni, hogy Magyarország újra életre keljen. '

2 ^

G. X.

r.

90.

1.

U. o. 107, 1C8-109. G.: X. r. 112. 1.

*

U.

"

Mii.

:

VI.

magy.

r.

48.

1.

1.

tört.: Vili.

k.

458.

1.

II.

Visszahatás az idegen divat ellen 1790-ben. A

József császár halála után bekövetkezett nemzeti vissza-

II.

hatás nemcsak

társadalmi

nemzet

politikai

téren s így a viselelet terén

is.

leghívebben

örömteli hangulatát

A kitör

Kazinczy

lelkesedést a

s

olyannak álla

Kazinczy annak találta,

imént

ajtajánál s

majd az rszoba asztalán, a Prónay Lászlóhoz intézett ama

hires

Hamletjét,

melylyel

vár

királyi

s

a

itt

—

nemzeti

fvárost

Május 22-én

fogant

fedele

nem

tiszteleti

csendes

oly

mint egy gyzedelmes hadi tábort.

elször rt a szent küszöb

dithyrambját,

az

tagja,

„Abauj,

festi.

mint egyéb megyék, bandériumát küldé Budára a korona

rzésére

hanem

és irodalmi téren éreztette hatását,

meg

alatt

levelét,

lelkében

meg

irá

—

hanem

átalakulás

forró

e

barátjának ajánlá."^

E

levelet,

dithyrambot egész terjedelmében ide iktatom,

illetve

mert minden sora élénk bizonyítéka az 1790-iki felbuzdulásnak az abból

ered

„Édes álom-e vagy valóság, amit

nem

az

az

s

visszahatásnak.

elasszonyosodott,

elpuhult

látok?

Budának

nép tolong,

utcáin

melyet

még

tavaly nappaizsok alatt levont süvegekkel, feltornyozott hajjal tarka

strimfliben láttam sétálgatni

többé úgy mint ezeltt

mormogását, mely

Hazám anyavárosában nem hallom

!

még

kevéssel

iránt hamilkari

csak annak

idegenséget

a

nemzetnek

igyekeztek

belénk

önteni hanyatlásunkat elre látott atyáink. íme közelít lókopogást hallok; a lobogó kalpag, a sugár kolcsagtoll,

kard, s

az

idegen

szabású

ságum, a csillámló széles tarsolyain visszanyert koronánk képe, vagy az rbagoly.

hosszas tóga helyett

felöltött

katonás

sip keserves emlékezet hangja, a kardcsörtetés, az Hazámnak kegyelmes istenségei mi ágaskodó lovak nyerítése ez? ily hirtelen, ily véletlenül? Látom, látom kijózanodtunk részeg-

a tárogató

.

'

Toldy:

Eletr.

Emi

125

.

.

12d.

!

16

ségünkböl

nyunk

hogy az aqua

érezzük,

s

még

tanácsos

dogtalan udvari

Mária uralkodása

li.

alatt

mi

!

—

igazgatására

—

maroknyi

egy

mi,

ök

amelyet

tüzet,

hazánkat

ajánlt

asszo-

kegyességíí

azt a

itatott,

tartottak és amelylyel

veszedelmesnek Máriának nép

melylyel némely bol-

tofana,

elfelejthetetlen

egész

és

atyai

örökségét annyi hatalmas ellenkezk kezébl Európának bámulására kiragadtuk, el nem olthatta. Látom, hogy hazánkban sok íme férfiaink viszontagságaink után végre feltaláltuk hazánkat .

.

.

elállottak a káros és asszonyaink elhányták a kölcsönzött öltözetet ezeltt kevéssel, mint már nem most úgy, idegen szokásoktól ;

;

gyönyörködve beszélnek azon a nyelven, amelyen Etele és Etelka beszélt s nemes elpirulással vallják meg, hogy megcsalódtak, midn megromlott Ízlések ennél a kedves hangzásúnál szebbnek tartotta azt a

dörímg, zordon

amely semmire sem

nyelvet,

Óh

ne háborítsa

alkal-

senki matosabb a engedjen okoskodásaival boldog elragadtatásomat hideg, fagyos szabad folyamatot boldog örvendezésemnek s gyulaszsza példám .

.

.

hideg parancsolásnál.

fel

;

után szivét annak érzésére, amit szivem érez

!

.

.

.

Tudom

én

.

.

.

hogy ezek a küls jelenségek nem csalhatatlan jelei annak, amit mutatnak de ki ne fakadozzon örömsikoltozásra, midn elroncsolt, eltaposott nemzetünk ismét felemeli a porból fejét és visszavévén :

az lesz, amirl ezeltt félesztendvel egy sem bátorkodott: egy szabad nemzet

nyelvét, ruháját és szokásait,

a gyenge hit álmodni

—

ruhával biró

nemzet, melynek minden

fegyvert viselni

tagja

—

nemzet

tulajdon törvényeivel, nyelvvel,

egy és

született

oly

kész

oltalmazója hazájának és királyának."

„Gyztünk nem

rettegésünk

most

s

!

vala

hogy, ha bár a borongós

látjuk,

idkben

gyáva elcsüggedés, csakugyan haszontalan

is

terheltük az egeket, minek eltte a mérték megtelt, hogy sznjenek meg csapkodni. Javunkra vált megaláztatásunk. A kiállott veszedelmek tanítottak meg bennünket, hogy az egyenet-

kérésekkel

lenség, versengés, a külföldi asszonyok, öltözet és szokás, a spártai

mértékletességtl

.

.

.

való eltávozás oly közelnyire

elpusztulásához hazánkat, hogy hetett.

arra,

még neve

Ezek a szomorú emlékezet

hogy nyelvünk megtartása

mindig idegenek leszünk

hogy hazai kedésre

literatúránk

ingereltetvén,

magasságra

lépett,

.

a

.

.

tanítottak

ragadta is

végs

méltán retteg-

meg bennünket

és elterjesztése nélkül

st

hazánkban

egyedül ezeknek köszönhetjük

német

kevés

idk

eltörlésétl

id

nyelv alatt

amelyre különben

fél

terjesztgetése

segítség nélkül

által is

is

azt,

vetél-

arra a

század kívántatott volna."

midn

„Most, most

meg

most

;

midn

hség

a hazafiúi

koronázására

Titusunk

ezeket önön veszedelmünk

és

—

Budán összvegyülekezve lesznek

nagyjai

mindenfelé fú

lelke

boldogságunk

tanultuk

által

felállítására

.

.

.

az

midn ország

most kezd bennem

újra

közdolgaink folytatására hogy nyelvünket fordítjuk és közelebbrl az, hogy az országgylése alatt Melpomenének és Thaliának magyar templomot szentelünk."^ íme így ír az a Kazinczy, akit még nem régen német plunéledni az a remény,

.

.

.

;

drában és viaszos

hanem magyar

láttunk.

stibliben

maga

az egész nemzet,

viselet helyreállítását

:

Azonban nemcsak egyesek,

az országgylés

A magyar

is

sürgette a régi,

viselet kötelessé tételére

nagy súlyt helyeztek, úgy akarták, hogy mindkét nem nemes magyar ruhában járjon.- Más helyen pedig ezt olvassuk: „Legelsbben is a nemzeti magyar ruhának felvételén kezdett éledni a patriotizmus, mely annál szebb és csudálatosabb volt, hogy már alig lehetett magyar ruhában látni valakit, mindenütt, a rendek

mint az

igen

árvíz,

a német ruha áradott."

-^

Akadtak ugyan a rendek tagjaiban olyanok is, kik a díszes magyar öltözéket takarékossági szempontból nem a legmelegebben lehet, hogy eme aggodalmaikban is csupán nemzeti ajánlották érzésük vezette ket. így pl. Szilenczy arra utal, hogy ha a magyar

—

ruha viselésére vonatkozó törvényt megalkotnák, sok prémet hoznának be és sok pénzt küldenének érte ki külföldre. Majd kimondták a rendek, hogy nem a ruha, de az erény teszi a nemzetet.* Hogy külsségük mellett fleg a szív magyarságára fektették a fsúlyt, az más adatokból is kiviláglik. Korabeli író mondja

:

el lehet mondani, hogy az a régitl amint vala, hogy Mátyás korabeli nadrág oly zsellért lehetett volna fogadni bele. A mente földig mondják ért, a dolmány csaknem térdig. A nyakravalóról semmit sem tud-

„A mostani magyar ruhákról

elüt.

A

—

b

Lajos-,

—

gombokat, vagyis az ezer gombot szerencséjökre még fel nem találták, valamint szinte a sok sujtási cifrákat sem. Ezek egyébként ártatlan dolgok, csakhogy magyarságunkat ne csupán abba helyeztessük, mert ezek a konyhára semmit sem

tak ..

.

hoznak, ^

^

Az

öt rendbeli

hanem inkább

visznek."

'

Kazinczy: Levél Prónai Lászlóhoz. Kabineti levéltár 179 0. 3812.

mag y.

"

Mii.

*

U. 0.: 531.

=

Sokféle:

tört.

:

VIII. 457.

(Toldy

:

sz. (Mii.

Életr.

magy.

Emi. 125—126

1.)

531.

1.)

tört. VIII.

I.

1.

VI.

187.

I.

2

18

Voltak azonban sokan, akik a külsségekre

ezekben az években

„Akin német ruha

rint:

is

súlyt helyeztek

az alábbi adatok, melyek sze-

igazolják ezt

;

kompániákban,

találtatott, róla leszakgatták,

bálokon magyar ruhán kivül mást nem szenvedtek."

^

Hasonlóan olvashatjuk, hogy ha az ilyen divat ellen tüntet magyaroknak valaki ellenszegült „házához mennek és addig mulatnak

mignem hivatja a szabót." Az 1790—92. országgylés ruházat

vala,

tekintetében

a

katona-

Az országgylésen hozott 8. pont értelmében „Minthogy tudva van az, hogy a föld népe az országnak csupán a német öltözet miatt gylöli úgy annyira a gyalog katona sorsot, hogy azt másként nem, hanem ervel és természetes szabadságáságról

intézkedik.

is

nak iszonyú megsértésével lehet ezen életre hozni, szükséges a német öltözetet a magyarral megváltoztatni, ide értvén fképen a ^

tisztviselket is."

elz

Az

századokban

a nemzeti viseletet,

u.

fleg a katonaság

i.

a katona viselet szépsége és nemzeti hatása

s

csak akkor kezd tünedezni, mikor

egyenruhával látják

s ezeket

pig megrizték a magyaros

felállítják

az állandó hadseregeket

Egyes csapatok azonban mai na-

el.

viseletet,

mint

pedig a huszárság ruhája mennyire hódított

A

több adat bizonyítja.

szabók

fele

levagdaltatják

által

mentéik fecskefarkát.

1820-ban

a

Hogy

a huszárok.

még

külföldön

is,

azt

visel.

Midn

vonulnak

át

1805-ben az Austerlicznél haza,

felsbb rendelet

huszárjaik

folytán

magyar

dolmányaik és

*

angol

bécsi

nev

köztük Sáska

pl.

század elején a porosz katonaságnak

19.

magyar ruhát megvert oroszok hazánkon

csaknem

fönn a

tartotta

debreceni

követ

fiút

szabókat a magyar huszárruha

négy magyar szabólegényt,

küldte Londonba, hogy az ottani

szabására megtanítsák.

^

Az 1825-iki

országgylés megnyitásakor, naplójában mondja Metternich, hogy a mulatság nemcsak életrendjét zavarja meg, hanem azt a kényelmetlerlséget

rárójja,

is

Latinul

tatnia.

kell

hogy nyelvét

beszélnie és

és

huszárruhát

egyetlen kedvezmény, amit megengedhet

nem

növesztenie.

kell ^

Mii.

m agy.

*

U.

:

=

Min.

'

'

S S

o.

457.

meg

öltenie

magának

az,

tört.

:

Vili. 470.

496.

:

Vili. k.

r e

:

Vis. Tört. 28.

1.

r

:

Vis. Tört.

I.

y e y

1.)

változ-

magára. Az

hogy bajuszt

^

1.

I.

28.

"Aus Metternich's nacligelass. Papiercn Tört, IX. k. 132.

kell

1.

tört.

n d z e n d

z e

ruháját

193.

1.

(Mii.

19

De nemcsak hanem

iránti óhaj,

a férfiak részérl tapasztalható a

a

nk

körében

évben a következ sorokat nál

egy

is

Az

hol

két francia, egy

jelen volt, felkérettek szabad

dani a mi magyar öltözetünkrl szépségeket,

hanem istennket nem

illet sorok írója

s

a

nk

épúgy,

járni s így

is

nápolyi és

véleményt mon-

láttak."^

született

magyar ,,

n,

csupán magyar

Kívánatos lenne, hogy

át

kötelesek

megtartani

saját azt.

Ha

nemzeti ruhájukban II.

Lipót látni fogja

november 15-én tartandó koronázási ünnepélyén a magyar II.

óhajtása

1790.

olyan törvényt hozzanak, mint Svájczban, hogy

mint a férfiak

évszázadokon

pompáját és

viselet

írja

k elismerték, hogy nem magyar

hazafi felesége, mégis így folytatja szavait:

Magyarországon

magyar

n

Egy magyar

,,Pár hét eltt Batthyány hercegprímás-

alkalmával,

összejövetel

két angol gavallér

:

is.

öltözet

fényét, bizonyára teljesíteni fogja ezt a vágyat."

^

Leopold valóban nem gördített akadályt a nemzetnek eme elé, st maga is, mint lí. József utóda magyar dísz-

ruhát ölt 1790-iki

koronázásakor.

Midn

a pozsonyi

franciskánus

templomban aranyvitézeket avat, arany skófíummal kivarrott szk nadrág, aranyzsinóros, háromszorgombos dolmány, ötszörös aranynyal átsztt öv képezik öltözetét.^

Királyaink mindenkor viselték a

nemzeti öltözetet, csupán a

Habsburgok trónralépésekor történik nagyobb változás, amennyiben a spanyol- német és francia hatás az udvarnál is tért hódít. Mindamellett királyaink a mai napig felöltik

a magyar díszruhát.

ér

Ferencz király

I.

ünnepélyesebb alkalomkor 1792-ikí koronázásán arany

mentét

viselt és csizmát testvére, Sándor nádor mentében jelent meg, melynek szálai között világoskék szín játszott.^ Majd más helyen ezt olvassuk: „1820 szeptember 10-én délután a budai és pesti f Asszonyságoknak volt szerencséjök felséges Asszonyunk udvarlására bocsájtatni, kiket, mint reggel az urakat, gazdag magyar öltözetben méltóztatott fogadni felsége. A f Dámák is mind nemzeti köntösben jelentek meg. Mindkét felségek ugyancsak fényes magyar öltözetben este a

fonalú, térdig

;

pedig ezüst fonalú

'Jacob Miller: zimnier

in

-Jacob Miller: zimmer *

in

Gedankeri

Ungarn. 1790. (Szendrey

Tört. képes,:

über die Nationaltracht der Frauen-

Vis. Tört,

Gedanken über

Ungarn, 1790. (Szendrey

*Kazinczy:P.

:

:

25-26.

die

Vis. Tört.

1.)

Nationaltracht

25—26

der Frauen-

1.)

2825. sz, rézmetszet. E. 106.

1.

2*

20

Budai

játékszínen az erántuk

öröm

Éljen kiáltásait fogadták.^

Nagy terén

is

II.

hív

haladást mutatnak fentebbi

adataink

szemben,

József öltözékével

gerjedez alattvalók

indulattal

vörös

waffenrockot,

zöld

gallérú

viselet

királyi

vendéglben meg-

rosban a „Hét választó fejedelem"-hez címzett szállt,

a

mikor a magyar fvá-

ki,

nadrágot

sárga

viselt,

ehhez pedig nyári idben térdig ér, fehér gyolcs kamáslit húzott.-

Nagyon e korban

tnt

Leopold,

viselet

idkben leginkább

mint a késbbi

is,

pélyek alkalmával 11.

hogy a magyar

természetes,

festi

szépsége

a fényesebb ünne-

mint a korona visszaküldésének ünnepén,

ki,

Ferenc koronázásakor, avagy fejedelmi vendégek fogad-

1.

nk magyaBandériumok kelének össze a korona visszaküldésekor minden vármegyében s öregeink résztvnek az ifjabbak örömint Kazinczy leírja „ meiben s udvari tanácsos Beöthy Imre és Domokos Lajos rókatorkos zöld mentében, veres nadrággal és dolmánynyal jelenének meg, szek, mint a galambok. A nadrágocskák, hacukák, libernyákok egyszerre tntek el. Gombkötink nem gyzék verni az

tatásakor.

S

részben alig találunk külömbséget férfiak és

e

ros érzésében, öregek, avagy fiatalok lelkesedésében.

:

aranyzsinórt, hol

.

nem

s

elfogyott,

postaszekereken,

ér

hosszú-

sokan bakancscsal, hogy a frakkhoz és

strimflí-

kurta mentéket, Terézia és József alatt azt térdig

ságban hordottuk

s

akik

látszottak,

vagy

nézetni,

rettegésüket

éhen voltak.

pipacsszín

fejen

most a hosszú menték

de

hez hasonlítson,

azon

mene a kalpagrojt és hanem hogy négy nap már Esztendvel ezeltt már lehete

Kassáról

vehessék a leveleket hordó postán. látni

paszomántot, s Erdélyben,

kreppin rojtokat,

sujtást,

minden aranyfonál

menteköt

.

.

Lobogott a

posztóból,

ennél eszesebb fejfednk

eltntek vagy csak szerették

Zrínyi kucsmája

lehete,

mert legolcsóbb volt

alkalmasabb, lobogott a kócsagto'.l a nyusztos kalpagokon növete szája

felett

minden."

volna

minden

magyar bárány prémjével

fekete

nem

is

bölcsességnek

s

s

és leg-

prémet

•'

Asszonyaink és lányaink lelkesedésérl pedig ez alkalommal így szól

küls

:

,,Az

asszonyi

nem

vetélkedék

a

miénkkel

nemzetiség

jelenségei viselésében s a párisi lipántok helyett asszonysá-

gaink csipkés

^

-

"

Hébe: Vay S.:

fekete kontyokat

1.

k.

16.

129.

1.

Kazinczy:

vevének

1.

P. E.

137

138-

139.

fel,

leányaink pártákat s

21

derekaikat vállakba szoríták s kötényt kötöttek.

mellökön,

kon,

karjaikon

még

kivül

A gazdagok nyako-

kötényeiket

is

elhintették

gyöngyfüzérekkel és aranyláncaikkal, posztóból varratták zöld mentéiket, fehér mellényeiket s veres szoknyáikat s fekete bársony

nyomtak

csákócskát kössenek."

Eddig

felsorolt adatainkból

visszahatást viselet terén

—

Csak

fejeikre.

az

a

hogy

híjjá,

kardot

is

^

el

idézett is.

a

II.

nyilvánvalóan kitnik, mily nagy

követ kor a

József császár halálát

Csodálkoznunk kellene azonban, ha

azt tapasztalnók,

—

eme felbuzdulás dacára is a német-francia ruhadaranyoma sem maradt volna. St talán eme kornak egyik

hogy boknak

legjellemzbb érdekessége mutatja

be az

gyakori

még

a XIX.

például

elején

sz.

hogy

Arra nézve,

e

A

francia és német.

körülbelül

is,

keveredést

Istvántornya

szolgál

mely az 1796. év körüli

hogy a legnagyobb keveredésben darabjait, a mely keveredés elég

az,

egyes

öltözetek

látképe

a

szállni

kucsmás huszár

;

legalkalmasabb

Marczibányi

viseletet mutatja be.

A ni

kastélylyal,

viselet általában

férfialakok közt látunk szüknadrágos, csizmás

alakot hosszú frakkban, copfos parókával,

nyeregbe

1825-ig.

szemléljük,

Az egyik

tartja.

háromszöglet kalapban prémháromszöglet kalapos

bakancsba öltözött magas

kurta

lovát

hintót

kocsis hajtja, de hátul kardos, tarsolyos huszár

áll,

kurta felöltött

mentében. Az eltérben egy hölgyet kisér furat látunk, aki nadrágot, kurta bakancsot, végig

gombos dolmányt,

szk

felöltött s elül

végig gombszárgalandos és prémmel szegett kurta, derékbeszabott

ezüstgombos

háromszöglet nemezmunkást és két csikóst, kik kurucleffentys szrmekucsmát viselnek, mely mellé forgónak a kurtaszárú pipa van odatzve. Hajuk fürtökbe, vagy befonva vállukra omlik és bajuszt viselnek, de szakállt nem. Ingük lobogós, mentét, szablyát,

kalapot visel.

nyitott fölött

Láthatni

rajta

pálcát,

de

több mezei

ujjú, gatyájuk szára alul összekötve. Az egész nagy négyszögletes gallérú szrt hordanak.^

öltözet

Az említett kép mellett azonban még más forrásunk is van, mely az akkori divatnak kétféleségét, t. i. hazai és külföldi voltát igazolja. „1825. táján írja egy magyar hölgy meglátogattam

—

—

az aggteleki barlangot

is.

Bementünk testvéremmel csinosan

Kazinczy:?. E. 139. Mstvántornya látképe: '

1.

Tört. képes. 1120 sz.

öltözve

22

fehér, nyári líönnyü öltönyökben,

tiszta,

ritka szövet

veres,

baja-

nyakunkon, én az én szépen fürtökbe szedett hajammal, de egymire minden csodálatost bámulva kibujtunk. Boldog Isten voltunk, feketék mint a Belzebub másra néztünk testvéremmel dérral

!

:

kígyók

döglött

némely

kis

járná, de

hsnjéhez,

még

De meg hozzá

!

függtek

leereszkedve

Medusafönél.

egy

mint

kávészín-barna

bajadér

a veres

Mint a

simított fodros ruháink összezsugorodva, lelapulva,

Szépen

szülöttei.

Sokat

hasonlíthattam

haját leeresztve

ki

az

én

fürteim

le

fejem

övemig,

mostani

a

(hiszen

az

divat

még meg-

boglyasra van tapírozva) vékony félrfnyi hosszú

jó

steklicskéjökkel china tuniqujökkel s tatár mellrevalójukkal inkább

habocákhoz hasonlag ugrálva, mint menve sietnek a tanuló órákról hiszen ha még egy nemzet öltözete volna az

haza. Bocsánat,

legyen bár chinai, cserkesz, vagy francia, mindegy, zeté legyen.

De háromféle

„Nem mondom öltöny legyen,

mint

én volt,

nemzet szabása

szín s ugyanannyi

—

tovább

folytatja

midn

a

de egy

—

szalmatüz

nem!"

hogy oly magyar fellobbant

—

nálunk,

más rekli, más surtz ... Óh nem Az nekem más szoknya akkor sem tetszett, bárha a többiekkel együtt én magam is ügy öltöztem. Én akkor kicsi városban laktam, de sohasem hagytam helybe. De ízléssel, finomul összepárosítva az új ízlést a nemzet !

szellemével, úgy gondoltam én akkor

Munkámnak tattam a francia

is

és

most

is."^

eddig terjed részében nagy vonásokban bemudivatnak

saját

hazájában

való

nagyarányú

fel-

nemkülönben azt a hatást, melyet hazánkra gyakorolt ezzel egyetemben vázoltam azt a nemzeti visszahatást is, mely az idegen áramlat következtében hazánkban fellépett. Dolgozatomnak hátralév részében a férfi és ni viseletek lépését,

részletesebb tárgyalását óhajtom nyújtani.

^

Déryné:

II.

k.

340—41.

1.

III.

Férfi viseletek. Bajusz-, szakáll- és hajviselet.

A magyar sokat

nemzet, mint

bajusz

a

tartott

Kváry

viselésére

mondja, elejitl fogva igen

is

nélküle

s

férfias

ft

el

sem

magyarság feltn bizonyítékának tartotta.^ Ezzel szemben áll egy más vélemény, mely szerint a magyart nem a ruha teszi, sem bajusz, vagy üstök, hanem a nyelv s tudott képzelni, mintegy a

az igaz hazafi szív.^ Bárkinek adjunk tény,

is

e tekintetben igazat, annyi

hogy ebben az idben bizony sokan megváltak a magyaros-

ság eme

fö

ékétl, azaz bajuszukat leborotváltatták. Erre vallanak a

költ szavai

is

„Elhányta bajuszát,

Hogy

De

viszont

azt

kit

nem

rég neveié,

ez a magyarság alkalmatlan jele."

^

sem tagadhatjuk, hogy a magyar

öltözethez

elengedhetlen kelléknek tartották s a korona visszaküldésekor, mint írónk mondja: „prémet növete szája

A

bajusz

leberetválása

a

így látjuk gr. Majláth Józsefet

A szal

is,

XIX.

sz.

felett

minden."*

XVIII. sz. 70-es éveitl

elején gyakran találkozunk rövidre nyírott bajusz-

egészen a 20-as évekig,

késbb

inkább pödörték.^

II.

József császár korából

*

Kváry:

Magyar

*

Sokféle:

IV. 69.

'

Day ka:

'

Kazinczy:

'

''

Nemz.

r s z.

ké p

t.

1.

1.

69-70. 137.

1.

1.

Tört. képes, lajstr. 314. sz. Báró Kemény Zsigmond pödrött kis

332.

bajuszt

is.

családi s közéleti viseletek. 22.

ölt.

P. E.

fürtös

A

Pozsony város hajú nemest látunk, ki

egyaránt viselték fürtös, tömött és vuklis hajhoz látképén,'

kezddik.

1807-ben készült arcképén.^

bajuszt viselt.

Déryné:

11.

k.

24

bajuszt

Hosszú,

visel.

emberek

leginkább

bajuszt

lelógó

csak

a

paraszt

hordtak.^

A szakáll ebben

már nem

a korban

volt olyan általános,

mint a régi magyaroknál, ami természetesen ismét a borotválkozás

függ össze.

divatjával

Nagyobb kedvelését

egyesek

viseltek, a

határán némileg

hosszú

szakáll

40-es évek

felé jön

a

midn

mondván

legnagyobb

hajviseletben

örvendett a XVIII.

a

paróka

kelendségnek

általános

is

végén. Erre vonatkozik a császári és királyi

sz.

szigorúan

intézkedik

e

úgy görbítend, hogy az tehát elálljon. A megersítésre szol-

alsó vége a kabáthoz ne érjen,

befonniok

képezett

ellentétet

„A copf szorosan kötend

kell

A

csak

kuszált szakállam a hóhért

haditanács rendelete, mely már 1768-ban

gombostk

nyírtak.^

nyugodtan ment a vérpadra.^

s

behozatala, amely a hadsereg körében

gáló

végén

divatba. Bár a tárgyalt kor

nem akarom, hogy

:

munkájában akadályozza

:

sz.

elzleg

melyet

is,

táján

általános

mégis említésre méltó Perényi Zsigmond Ítélték, tükröt kért, hogy szakállát rendbe halálra

esete, aki

tárgyban

1825

ismét

esik,

túl

hozhassa,

A

midn

után,

néha háromszög alakúra

mit

is,

valamint

korszakán,

csak

viseletnek

szakáll

Találkozunk, különösen a XVIII.

kedveltségnek örvend. oldalszakáll viselettel

a

forradalom

tapasztaljuk, valamint a

dugandók

és

hogy láthatók ne legyenek. Akiknek rövid hajuk van, így az újoncoknak egy háromágú álcopfot alulról

holmi

de

fonatba,

a

be,

fadarabokat beledugni

nem

szabad. Az oldalhajak haditanácsi rendelet értelmében fürtök helyett

mind a

fül

fölött a

copfba fésülendk be. Az egész, mikor készen

hajporozandó és

van, keresztül

egy

láb

és

két

hüvelyk hosszú

lehet."

A

czopf mellett találunk

hosszú fonatban

v u k

I

i

ka

t

is.

^

A

rizsporos

hajat

engedték a hát közepéig, a nyakcsigolyánál ren-

desen megkötötték csokros szallaggal és két oldalt tekercs alakban felsütötték.

Erre vonatkoznak a

következ sorok

Csigásán a haja volt felfodoritva

Egy font hajpor vala czopfjába szorítva, Mely is pántlikával vala lelioritva.'

B k k e s y-T m c h 43. Bikkesy-Timlich: 11. » Vay S. 186. ^Pozsony város látképe, '

i

i

1

^

"

i

:

t.

t.

G.

:

1.

Vll. sz. 51.

1.

ürsz. képt.

25

Hajporozás végzésére a furak külön hajporos, czopfos inasokat tartottak.

képén,

^

Érdekes hajviseletet

kinek

csavarva.

-

ell

haja

láthatunk

van

fel

Még különösebbnek tnik

fel

Zichy

gr.

fésülve,

majd ismét

alá, ^

Divatos

volt a haj

sütése

sütés inkább a

késbbi kor

divatját

képezte,

bod-

fodoritása, bár a

és

a XVIII.

meg ritkábban fordul el. Déryné irja naplójában: apám mindig sütötte és hajporozta, akkor ez volt a

végén

sz.

édes

„Haját

de csak

divat,

*

Hogy írónnk hogy

utóbbi

ez

jutott

gondolathoz,

Lelógó hajfürtöket leginkább

szolgarendü

embereknél

Olvasunk hajtás káról

találunk.''"

azt

Hordtak a homlokon apró hajgyürüket

sikerült megfejtenem.

toknál

:

megkötve, hármas

fekete szallaggal

és

felhajtva

rosan átövezve.

talán tanároknál."

arcz-

vukliba

Sztáray Mihály hajviselete

üstök, kontyba hajtva, haja nyaka csigája felett

ágba befonva,

Károly

pedig

oldalt

és

is.

'

parasz-

Kazinczy

is.

nem

bécsi

tartózkodása idején strimfliben, hoszperddel és hajtáskával ment az utczán.

Kalap-félék.

A

fej

elssorban

közül

takarói

tárgyalás alá, nevezetesen a

süveget

a

fejfedket

régi

vesszük

kalpagot, magyar öltözéket nem a

és

kucsmát, melyek nélkül daliás elképzelni. A süveg, mely a régi magyarok

illetve

lehetne

nélkülözhetetlen fövege

prém használata különböztette meg noha nevük használatában nagy keveredést látunk. Maga Décsi Sámuel is, ki a koronarz bandériumok ruházatát leírja majd kalpagnak, majd süvegnek nevezi díszes tollkalpag néven

volt,

is

elfordul

s

a kettt talán csak a

forgós, bokrétás fejtakarójukat.

„Biharmegye koronarz seregének görényes kalpagja

kifügg

veres és

posztóval, arany vitézkötéssel és

Mosón vármegye koronarz

nem.esei

ragyogtattak széles aranypaszománttal, ^

Déryné.

II.

k.

128.

^

1.

241.

P. E. 42. k. 20.

gazdag arany vitézkötéssel

1894. 261. sz.

1.

I.

Déryné. k. 74. Bikkesy-Timlich: 12-41.

(V. ö,

1.

6 '

*

II.

Kazinczy P. D é c s 383. i

:

1.

E.

Gyr

bársonysüvegeket

fekete

Demini baszistának hajgyürük voltak csavarva

'

tollal.

volt

1.

-Tört. Arczképcs. lajstr.

'Kazinczy: Dér y né:

magas

""

1.)

77.

1.

1.

homlokán.

V

a y S.

26

és

magas

A

kócsagtollal.^

süveg a XIX.

sz.

elején névleg

még magas

a XVIII. sz. végén

késbb

ellátva; ez

elmarad

prémes

felhajtott

kezdenek hordani

s

és oldalt

30-as

a

s

évek

még késbb

foglalja

hát-

el,

alacsony

felé

bársonytetej

kúpalakú,

karimájú,

is

mely lecsüng leffentyüvel van

térbe szorul s helyét inkább a nyusztos kalpag

a kalpagok karimáját

is

tetej,

kalpagokat

bársonyból

készítik.

E kalapnemeket

királyaink

dombon 1790 november

koronázási

a pozsonyi

magas prémkucsmában szárnyalakú forgóval.-

jelenik

velték

a

az

darutollat,^'

—

mint Decsi

makat vert

meg,

bársonyt

—

megjegyzi

munka, a forgó

A kucsmákban

értékes

A

lev

képez

kalpagdísz

uradal-

ketts gomb, e

kagyló, fölötte

áttört vésett

:

forgó

forgó aranysodronyos

kerecseny szárny rubinttal ékes.^

Talán ennél régibb, de vele egyérték a ékítik;

igen ked-

forgókat viseltek, hogy

egy-egy gyémántos

hosszú

alja

fölött a Károlyi-család címere.

tokát

15-én rendkívül

a pipacsszín posztót.* Kucsmadíszül

s

Gr. Károlyi Gyula birtokában

ért.

Lipót király

kócsagtollforgóval s emellett

fejére.^

tett

elkelbbek pedig is

II.

királyunkról pedig azt olvassuk,

Ferencz

I.

hogy trónusára ülve kalpagot vörös

kedvelték, így

is

gr.

Andrássy Gyula

bir-

munka, gyöngyök, smaragdok

lombdíszü keretben Atalanta mellképe vadkannal.^ Értékben

valamennyit felülmúlja a

gr.

Bethlen Györgyé, mely ezüstbl, arany-

három

tollal,

virág, arany rubintos levelek.

Ebbl

ból való virágbokréta

közepén

n

ki

öt

szirmú gyémánt-

másik hét ágú gyémánt,

smaragd levelek és virágokkal.^ XVIII. sz. végén franczia hatás következtében elterjednek a nagy kalapok és a háromszög franczia kalapok, mely elbbihez néha tollat is tztek rubint,

A

„Mint

malomk

oly nagy kalap volt a fején,

Tarka-barka tollból bokréta tetején. Karimája volt majd hátának közepén De szélbe nem tudom, hogy állott meg helyén.

'

U.

320-21.

o.

1.

^Tcrt. képes: '

Kazinczy:

^

U, o

:

137.

'

Szendrey: Ötv.

'

U.

«

Ötv. lajstr.

''

G.

:

Vis. Tört. 198.

la jstr. 102. :

144.

Vll. 51.

1.

1.

'

0.

2033, sz. rézmetszet.

P. E. 159.

1.

1.

111.

1.

111.

1.

Terem.

Terem.

102.

1.

111.

Terem.

27

fehér kalap

Divatozott a nagy

eltt

látogatása óta a gavallérok

mely

is,

VI.

Pius

bécsi

kedveltté:

lett

is hamuszinü frakkban Egy rendes ifiur nagy fehér kalapba A pápának Bécsben ez volt viselete,

„Érkezett ide

Gavallérok között azóta keleté

Van ennek

A

Pap az

s ala

nevezete."

*

kalapokra disz gyanánt különféle tollakat, szallagot, virágot

alkalmaztak. Kedvelt mellett Lisznyai

volt az árvalányhaj, ezt hordott kalapja

disz

Kálmán költ

hogy külön-

kirl azt olvassuk,

is,

legesen összeválogatott ruházatában olyan

mint egy honi stylü

volt,

"^

figura.

Gyász

a kalap karimája körül gyászfátyolt csavartak és

jeléül

csokorra kötötték. viselni az u. n.

A

^

parasztok nagyszélü fekete kalapot szerettek

tót kalapot, melynek

kával, cserfadisszel övezték.

kalapban

elbbi

felhajtott

háromszöglet végén divato-

és a

hatásra vall a cilinder

körében

magyar ruhához is maztak rá, mely császár

oldalt felhajtott széllel eleinte

el,

csattból

emelkedett

korában

sapkákat

a század

maga

legvégén

ell lobogó sörényt alkal-

lecsüng

ki,

a király

zsinórzattal.^

hordtak, az

is

könny brernyvel

elül

alkalmával

már

de

Díszítésül

felteszik.

kéta"-sapkát, mely viselt utazásai

terjedt

szél

^

szinü csokorral.

a XIX. sz. elején, utóbbi a XVIII. sz.

csak a katonaság

József

szélét felhajtották, pántli-

polgárok elül-hátul

A háromszöglet kalap

zott.*^

II.

A

egyez

jártak, a kalapéval

Teljesen külföldi kalap,

^

is,

ú.

n.

„kas-

volt ellátva.

Ilyet

rendesen dinnye-alakút,

viaszos vászon ernyvel, gyönge szem.ei miatt. így látták egy alka-

lommal Pesten pos

király !"

kapujában és rákiabáltak

a szálloda

Megtaláljuk azonban

mikor

falusi

dísz gyanánt hátul

is

nemeseknél

»

' *

'

''

'

«

ü. VII

r.

54.

,,Nini, a kala-

a XIX. sz. elején,

végzd

piros

rá.''

1.

Nemes-Nagy: 203. Déryné: k. 284. Esztergom látképe Nemes-Nagy: 203. 1.

I.

I.

a XIX. sz.

elej. (Mii.

311

magy.

tört. IX. k.

magy.

tört. IX. k. 175.

.

1.)

I.

Ernst Lajos gyjteményeibl.

Pozsony város látképe. Vay S. 129. B k k e s y-T m c h 2. 1.

:

'

is

mélyen lelógó, bojtban

leffentyt és színes szalagot tesznek

^

:

'^

i

i

1

i

:

t.

(Mii.

Orsz. képt.

1.)

28

Ruhanemüek. Ami

a férfiaknál az alsó fehérnemüeket

általában

illeti,

mond-

hogy a borjúszájú inga XVIII. sz. végén már kiveszfélben volt s csak a nép és a kisnemesség viselte. Alsóbbrangúaknál inkább nyakatlan, elkelbbeknél pedig csukottszájú, magasnyakú, hatjuk,

bodroselejü

inget

József a

^

A

találunk.

hullámai a mellény

bodrozat úgy volt elrendezve, hogy

kilátszottak,

alól jól

ilyet

Ugyancsak

és gr. Zichy országbíró.^

viseltek gr. Majláth erre vonatkozólag írja

költ „Mélyen

Egy

A gatya hatjuk,

hogy

alig változott napjainkban.

b

nép viseletéhez

szabású volt tartozott.

alkalomkor használták,

selyemmel himzett parasztok

Általában

mint fels

s

"'

azt

mond-

öltözék inkább csak a

Nemesek csak

kivételesebb, hazafiasabb

ilyenkor

kedvelték

igen

gyolcsgatyát.

fehér

húzhassák.^ Csikósok

meg

s

hosszú

egész

legjobban,

vonva ingének tarája anglusnak munkája

ki volt

kis csalt volt ezen

szárút

hordtak,

betyárok

és

a fekete selymet.

a

a

Insurgensek

hogy

kék

rojtos,

szárait

vászongatyát

1792. máj.

alján

bokáig ért,

csizmába szerették

17-én Sándor nádor

Grassalkovich Antal herceg Örkényi pusztáján jelent meg, hol vert aianyból hímzett fajiandi

selyemsátorokat

vertek

és

tiszta

fekete

selyem ingbe, gatyába öltözött 24 csikós lovagolt elébe.

A XVIII. sz. nyakravalókat,

végén

igen

kedvelték

az

mit ell tvel vagy csattal

asztalkendszerü szorítottak le."

A

nyakkendt háromszor csavarták körül rendesen a nyakon. Érdekesen és nem kevésbé tréfásan ir erre vonatkozólag Kazinczy Bossányi Jánosról

„Nyakkendje

fekete szrfátyol vala, az akkori szokás szerint

3 vagy épen 4 singnyi.

A

szoba egyik végében

ségében. Akkor

hosszában.

'

'

Most

megfogván baljában a

* •'

:

VII.

r.

«

50.

G.

:

Vli.

1.

r.

51.

261. sz.

314.

1.

Bikkesy-Timlich: Vay S. 4?. :

annak széles-

1.

12.

fátyol végét s túl

azon

közé, hol a felkötést kezdeni akará,

ujjai

Tört. Arcképcsarn. Tört. képes, lajstr. G.

másik végében

és ez összehajták ezt hosszában és mégegyszer

jobbja második és harmadik

-

,

és ez kivonák a fátyolt

patvaristája megállottak s

t.

sz.

a9

hogy az összeguzsolódott fátyol redöket ne kapjon, elkezdé a keringést a helyébl ki nem mozduló cseléd felé s mindaddig kerenge, mig az inashoz nem ért. Akkor a két végét megköték nyakcsigolyáján és vége vala a menydörgéseknek, a cseléd letörlé arczárói a csepeg verejtéket s ment örvendve, hogy a szörny

munkán

A ség,

átesék."^

XlX.

már inkább használták

elején

sz.

a tenyérnyi széles-

nyakkendket. Szín tekintetéarany rojttal vagy paszománttal.-

két végével kilógó, rojtos

elül

ben különösen kedvelték a

feketét,

Öltönyök.

Els

mellényt

sorban a

kell

szemügyre vennünk, mely a

jégMiacukának vagy hacokának egy újabb változata, bár kevés eltéréssel. Míg a hacukát dolmány nélkül otthon is viselték s gyakran elül-hátul gazdagon díszítették, addig a mellényt csak dolmány alá vették

mint

ma

szítve. Elül

a díszítés csak az elejére szorítkozott, a háta pedig

s

fel is,

takarékossági szempontból, olcsóbb anyagból volt ké-

gyakran zsebekkel volt

ellátva.

Az elkelek kedvelték a

fehér atlaszmellényt bársonybugyogóhoz, e mellett azonban a

színeket

sárga, élénk rózsaszín és királypiros

más

szín

mellényt

A

szegéllyel

melyeket

is,

lila,

ismét

Találunk aranysújtással cifrázott

díszítettek.^

is.^

mellényt a kisebb nemesek

újjal

és akkor

látták el

kurta

volt a neve.

„Kurta vala az

Rövid

A ben.'^

kurtát viselték

alsö

rojt volt fölül

liacukája,

felvarrva reája."

polgáremberek

Az ünnepi kurták

is,

'

különösen tengerzöld szín-

virágdíszítéssel, hímzett tulipánnal ékesek

voltak.^

A

XVIII. század derekán

még

csákóra

század végén végkép megkurtul,

hosszabbodik

^

' ^

s

Kazinczy: P. E. 7. Mill. magy. tört. IX. Bikkesy-Timlich: 1.

magy.

*

Mii.

»

G.

«

Bikkesy-Timlich:

'

U. 0. 48.

:

Vll.

vágott

míg a XlX. század zsinórzat tekintetében is egyszerbb

r.

t.

50.

tört.:

IX.

175.

k. 2.

t.

175,

I.

13.

t.

I.

1.

dolmány

a

elején

újból

A

XVIII.

lesz.

30

dolmány már oly rövid

hogy csak övig ért és az derékban szabott és térdig vagy térden is alul ér. Ez volt az ú. n. „attila", mely nem egyéb, mint a régi hosszú dolmány átszabva. Az 1817. évi bártfai levelében Dessewffy József gróf említi attilát elször Atilla-mente néven, majd késbb atilladolmány neve alatt fordul el.^ Dolmány név alatt a XIX. sz. elején már egész kurta, századbeli

szabva

alján kerekre volt

volt,

XIX.

a

;

századbeli

sokgombos, pitykés felöltt értenek, melyet rendesen szarufa zsinórlátnak

zattal

el.-

prémes dolmányt

Ilyen kurta rialisták

is,

lehetett a

mint

látható

II.

viseltek a huszárok és a

Leopold

koronázási képén. ^

bandeÉrtékes

dolmánya Burics Pál felvidéki gazdag nemesnek, kirl hogy drágaköves aranydolmányt varratott magának s

feljegyezték,

abban járt udvarolgatni a vidék szép asszonyainak.'* Van adatunk arra vonatkozólag is, hogy a dolmányt kis fiúk Csikósok különösen szerették a kékszín dolmányt, is viselték. így olvassuk, hogy Ferenc király látogatása alkalmával, 1820 szept. 29 én ünnepélyt rendeztek, hol kecskeméti csikósok kék dolmányban futottak.*^ Dolmányféle öltönydarabok voltak a dóka v. dokány és a spencer is. Ilyet viselt Vay József gróf is.' A dolmányhoz övet kötöttek, mely különböz anyagú érték volt. Gyönyör övet találunk gr. Andrássy Manó és birtokában; arany és ezüst, öntött, vésett munka, festett zománc, apró gránáttal kirakva, közepén kék folióra kristály intaglió Attilafvel, e körül boglár.** Használtak azonban tarkaszínü szövetövet is "^

rojtos véggel.^

A

legdíszesebb öltönydarab e korban

bása a XVIII.

is

a

mente

volt.

Sza-

végén változik, amennyiben szárnyát ell körül-

sz.

hogy a zsinóros nadrág teljesen kilátszik s csak a XIX. elején lesz ismét hosszabb s ugyanekkor a gazdag zsinórozás

vágják, sz. is

alábbszáll.

'

^ ^ ^

= ^ ' '

vágott

rövid

Ilyen

Nemes-Nagy: Vay S. 156.

2C0.

Tört. képes.:

2825. rézm.

V a y S. 89. Sokféle: :

1.

111.

II.

1.

:

1.

1.

:

Hébe: Vay S.

mentét

32.

165.

Ötv. lajstr.

1.

I.

I.

144.

:

»SzendreyJ.

:

1.

111.

Vís. Tört.

Terem. 198.

1.

viselt

gr.

Zichy

Károly

31

országbíró.^

Budapest

láthatunk

ilyet

1800 körüli

látképén

is:-

prémmel szegett. Alapanyaguk rendesen bársony volt; kedvelt szín a dohány- és buzavírágszín, milyet a gyri és mosonyi koronaörök viseltek továbbá a sötétzöld és pirosszin, az ú. n. királypíros szinü. Díszítésük igen gazdag volt. A prémek közül kedvelték mente,

rövid

derékban

szabott

kissé

körül

és

;

a bárány prémet és a rókatorkot

elkelbbek

az

;

mentéjét zsinórból

alkotott virágok, különösen tulipán virágok és levelek ékítek

hogy a levelek XVllI.

végén

sz.

alkották

szárai

gombokkal való

úgyszintén

gazdag,

rendkívül díszítés

gomblyukakat.

a

A

is.

volt

a

pitykékkel

koronaröknek

szatmári

franciakék rókatorkos mentéjük

úgy, zsinorozás a

A

sor

öt

és

1790-ben

gombokkal,

aranyos

arany zsinórral és sújtassál kihányva.-^

A mente

köt

szárnyát a vállon vagy a mellen a mentemely a nagy uraknál gyakran uradalmakat ért.

két

tartá össze,

lev menteköt szirózsával,

Gr. Keglevích Istvánnak birtokában

smaragdokkal és gránátokkal

gr. Andrássy Gyulának mely smaragdokkal áttört virágokkal és gyöngyökkel ékített. Közepén kalcedon Jupiter fvel, balra onyx Hcrkulesfvel, közepérl gyöngy lóg le.-^

van

tulajdonában

A nadrág

egy

volt díszítve

;^

mentekötö,

a XVIII. század végén mindig

midn

szkebb

lesz, tel-

dolmány

s és mente megrövidül, gazdagon kezdik zsinórozni. A század végén veszedelmes ellenfele

jesen a testhez simul

a

és oldalt gombokkal ellátott német vagy bugyogóban. Dohányszín feszes nadrágot látunk egy II. József korabeli fúron, melyhez díszítésül oldalt ezüst paszománt van alkalmazva s lábbeliül nem csizma, hanem sárga rövid szárú cip. A zsinórdísz nemcsak a nadrág elején, hanem

támad az

hasadékkal

elül

plundrában

oldalán

is

kötéssel

divatozott,

olykor a zsebkendjük is

oldalszijjal,

-

t.

'

De esi:

*

Ötv. lajst.

'

U.

«

B

'

V

i

kí.^'

335.

s

261. sz.

1.

137.

y— T m

a y S. 165.

i

1.

111.

1.

Terein.

Terem.

III. 1

i

c h

:

zsebbel

Itt-ott

cip

széléig vitéz-

látták

elfordul

el,

melybl

brös nadrág

pisztolyt helyeztek.'

:

143-144.

k k e

látszott

mellett általánossá

Tört. képes.: O r s z. ké p

o.

gyakran

melybe egyesek

A nadrág '

a lábszár közepétl a

i.

t.

Oldalt

díszítették.

8

t.

lett

a

pan talon

is,

melyet

32

hogy magyaros színt kölcsönözzönek, neki oldalt szarufazsinórzattal Az elkelbbek szerettek cashemir-szövetböl készült díszítettek. pantalont hordani.*

meg

Mint a nadrág mellett a plundra és pantalon, ügy honosodott dolmány és mente mellett a frakk és a kaput, melyeket

a

aztán keverve

is

használtak a magyaros öltönydarabokkal.

a 90-es évek táján került hozzánk francia

mely kötve

szk,

hátul

;

bekecs, mely

fekete bársony plundrát viseltek,

Frakkhoz eleinte gyakran

gombokkal

oldalt

;

hazai rokona a acélgommbbal ellátott ruha volt az elbbinek prémmel díszített változataként sze-

ráncos, két sor

repelt.

hazájából

A frakk

fekete szallaggal csokorra

és

volt ellátva

ehhez pedig fehér mellényt. Elkeleknek és szolgarendüek-

'^

;

nek egyaránt öltözékét képezhette. Déryné említ naplójában fehér keztyüs, frakkba öltözött inasokat.^

gombok

A

frakkhoz fehér

kabátfélét

olvassuk, hogy

meg

hogy

más fels különösen a köznemesek mentén

kivül

jobbmódú házasemberek, kikre vonatkozólag gyapjas juhbörbl készül, színe

a

K

szegélyezett.^'

viseltek

frakkját színes

olvassuk,

bekecsük hosszú

mézeskalács barna vagy hófehér

mel

a

használtak, így a bekecset,

is

palócoknál

a

Mihályról

és csizmát húzott.^

lajblit

Nagy hidegben vagy utazáskor és

bányatisztek

és kihajtók tarkázták.* Sztáray

m

ö d

a kocsisok.^

e n

Több

s t

körül sötétszürke göndör prém-

leginkább

az

adatot találunk a

alföldi

parasztok

bundára

vonatko-

bunda akkor felért egy ftött szobával.^ Hogy jó meleg legyen, farkasbrbl készítették, vagy azzal bélelték és szegélyezték. Találunk adatot, hogy fekete prémü bundát

zólag. Mikszáth szerint egy-egy

vörös és kék brrel szegélyeztek és színes virágdísszel varrtak

A

régi

bundák igen értékesek

voltak, azért jegyzi

meg

ki.''

egyik írónk,

hogy kikölcsönözték utazásokhoz napi egy osztrák forintért továbbá azt mondja, hogy, aki ezentúl bundát csináltat, névjegyére íratja ;

:

'

Vay

'

D éryn

"

U.

*

B

i

'

K

a z

»

'

'

'

I

s

o.

t

174.

S.

I.

köt

11.

k k e i

é.

s

,

430.

175.

i

f f

:

1

i

c h

P. E. 42.

y Gy.

I.

1.

y— T m

n c z y

V á n

1.

köt.,

:

:

Ethnograpfia. iX. 369.

Mikszáth Kálmán: U.

o.

99.

Bi kke

40. S.

1.

29. köt

1.

s

y-Ti

ni 11 c

h

:

71.

S.

,

8.

1.

1.

(1888. évf.)

33

„Nagy

István országgylési

A

ma

ü

s z

ér

rendesen sarkig

lehet

volt,^

mint

posztóból készült, galléros felölt

hosszúságban

vállra vetve viseltek.

abban különbözött a köpönyegtl, hogy szabása

nem

Nem

^

körében általános

viselete a parasztság

r

A köpönyeg

is.

képvisel, bundatulajdonos.

imponál jobban a nagyközönségnek."

tudni, melyik

köntös

volt,

mit

A palást

kiszélesedett

alul

Ünnepélyesebb alkalmakkor selyembl-atlaszból készült köntöseket hordtak. 1800 január 13-án József nádor és neje Pawlowna nagyhercegn tiszteletére rendezett udvari bálon a vendégek köntösökben jelentek és

meg

ujja

ugyanígy

volt,

a

is.

a bálnak fejedelmi voltához képest.^

A köpönyeg zsebes

a XVlll. század végén az idegen hatás alatt sok

kapu t-tá

melyrl imígy

változik át (chemise),

szól a Pe-

leskei nótárius

nem

„Jó uram, az égen

látni

felleget,

Miért vett hát magára az úr köpönyeget."

*

Mire a megkérdezett így felelt: „Ezt nem hívják uram köpönyegnek, Hanem kaput, vagy Smisz igaz neve ennek.

Commod Módi

Más

is

haszna

:

meg

helyen

nagy van ez öltözetnek

is

és azért tetszik is mindennek."

'

ezt olvassuk

„Hunnia szült engem, dísze voltam az si magyarnak. Óh, de az újdonozás ingere számkivetett.

A

jövevény földrl jövök egy kis ferde szabással,

Ál-

nevemen megörül

s

befogad újra hazám."

(Karbonári köpönyeg.) Lábbeliek.

A végén

közül

lábbeliek

papucsot

bakancsot,

általános

hazafiasabbak

de

csizma,

a

volt

is

használtak csizmát, topánt, csattos-cipt,

a szegényebbek

s

bocskort.

^ '-

'

* '

st

is,

arra

V

magy.

a y S.

G. U.

:

:

VIII.

o.

K

á

1

tört.:

83. 1. (V. ö. 60. 1.

m

á n

29.

:

Dé

c s

i

:61.1.

Koszorú:

'

Kaz

n c zy

:

k.,

96.

1.

IX. k. 311. Látkép.

r.

"

i

elején

már a

úgy hordtak magyar nadrághoz rojtos van adatunk, hogy frakkhoz csizmát húztak.^

is

Mikszáth Mii.

XVIII. század

kezdik topánnal váltogatni. Valamint pantalónhoz

viseltek rövidszárú csizmát,

topánt

A

a XIX. század

1828. évf. 191. P. E. 42. 1.

1.

588.

1.)

34

magyar csizmákat,

Kedvelték az

ii.

magasabban

állott

n.

kivágás

szívalakú

szívalakban a térd

és

zsinórból

alá

készült

melyeknek szára ki volt vágva

alatt

Cagnola-csizmát

hozatott

Elbb késbb

a vörös-sárga és zöld

voltak

inkább a fekete

brbl

találkozunk.'*

is

királyok csizmát húztak

kós

st

hordtak.'^

karmazsincsizmák,

dísze

a

csizmáknak

arany arabeszkes díszítés,

Vannak adataink

Több

fel.-'^

arra

hogy

is,

a

esetben szólnak forrásaink pat-

Vay Sándor

és szöges csizmáról.

**

Gyakori

^

az élénkszínü zsinór vagy szegély, rojtos csizmával

a

készültek. Piros karmazsincsizmájuk

koronaröknek

volt pl. a szatmári

s

rózsadiszt tettek bojttal.'

Az elkelbbek Parisból kedveltek

elül

írja,

hogy mikor Bismarck

mulattatására Albertirsán juhásztáncot mutattak be, a szegescsizmák

úgy dübörögtek, mint az ágyúkerekek.' A csizmának egy rövidszárú változata a topán, melyhez rendesen

alul

zsinórozott és oldaltgombos nadrágot vettek

fel

s

a to-

pánt elül sallanggal, hátul pedig, mint a csizmát, sarkantyúval ták

A

el.**

idejében

topánt fejedelmi személyek

A csattos cipt

del

1790

A

is

harisnyára

kanonokok

helyettesítették

;

húzva rendesen plundrához

viselete

is

cipészek

elegáns

pesti

,

» '

selyem

harisnya

lakájoknál,

Mu z ar

o n

i

IV. 5.

:

1.

magy. tört.: IX. k. Décsy: 355. Bíkkesy-Timlich 52. Kazinczy: P. E. 159.

Mii.

611.

1.

1.

1.

1.

'

rövid-

Hé be: Vay S.

I.

:

5?.

1.

180.

1.

*

Mii.

magy.

"

Vay

S.

:

80.

tört.:

iX.

1

k.

175.

1.

" Bikkesy-Timlich: " Kazinczy: P. E. 21. " G. Vili. r. 6?. 1.

nyomán egy nagy-

37. 1.

t.

Sartli varrta."

az

felszolgáló

:

'

is

is.

Sárga csizma lábán, áztat

fehér

találunk ilyet

'

Czobor

akkor a Párisi-utcában laktak

bár fentmaradt a Peleskei nótárius megjegyzése

'

Olykor a cipt

volt.'"

így tett az utolsó

eltt.''

szombati cipésznek a neve

A

lát-

császár

József

és topánkásan.^

viselték, azonkívül a

papuccsal

kedvelték.

Würtenberg herceg generális zöld

részt vett a redutton

magyar ruhában

is

1.

elkelek inasoknál

'-

viselete volt, bár is.

Így

olvassuk,

35

hogy Mérey inasok

Sándor

nyitottak

az

ajtót

—

liban járatta és púderes lehetett

években selyemharisnyás

10.

érkez vendégeknek.^ Más helyen meg

hogy Rudnay Dénes felesége

azt találjuk,

házakban

1809

joiirján

fejjel,

harisnya-kamas-

cselédjeit

mit akkor csak

legeslegnagyobb

a

találni.

A kamaslira vagy

egyéb adataink

gamaslira

József császárról szóló feljegyzés igazolja, hogy

II.

láthatunk a

!I.

vannak.

gombos kamasliban

érö fehér gyolcskamaslit hordott.-^ Magas, tözött gránátosokat

is

nyáron térdig

Leopold

koronázását

öl-

ábrázoló

képen.

A sarut

a XVIII. század végén kezdik bakancsnak nevezni

késbbi korban

s a

a

bakáknak

A száras saru

lesz viseletévé.

olyanféle volt, mint a csizma, csak elül a fejbrt szabadon hagyta.

Szerepel adataink közt deli

saru

is,

a

sarut

a

lábikrától

térdig

fehér-,

is

és

viseltek fordított kapájú

fekete-,

melynek hátul a szárán

szekernye- félét,

kék, zöld, sárga

fekete,

karmazsinszín vörös brbl.'' Plundrához

sárga-lakkal

borított

csatt volt s két új

széles

sarkantyú.^'

A bakancsot lete volt,

bár

elül

furak

itt-ott

Csizmához, topánhoz alkalmaztak. Olvasunk

mely

A

XVIII. század végén

összefzték; inkább a nép vise-

lábbelijeként s

olykor

a

is

szerepel.'

saruhoz

sarkantyút

is

görbült, csillagpengetyüs stb. sarkantyúról,

tartozéka

feltétlen

szíjjal

a

XIX. század elején

nagyobb

„Oly nagy, mint egy

fajták a tallér

is

a m. viseletnek.

sarkantyúk:

sarkantyú tarája."

mondja a nótárius. Déryné viszont megjegyzi, hogy a szászok formás kis csizmáikon gyszünyi gombos sarkantyúkat hordanak Csáky Tivadar ;

fúr pedig közben

oly keskenyet, mint egy szalmaszál.

•

Vay U.

S.

269.

:

14.

o.

sarkantyút táncz igazolja.

1.

Vay

'

Tört. képes.:

S.: 129.

1.

2825. sz. rézmetszet.

II.

Leopold képén.

G.

VII.

50.

r.

rézm. 2826. Tört. képes.

1.

Leopold koronázását ábrázoló

k é p. 2825.

sz.

rézm.

Tört. képes. '

G.

"

Déryn

'<'

U.

:

u.

0.

136.

r.

;

^**

1.

^

'11.

A

lábukon hagyták, mint az aradi ifjúság esete

is

-

'

'^

é:

11.

1.

k.

111.

k.

364.

402.

1.

1.

3«

36

Az

öltözetet kiegészít tárgyak.

mindenekeltt

sorozhatjuk

Ide

zsebkendt,

keztyt,

a

az

ékszerek különféle nemeit és a fegyverzethez tartozó dolgokat.

Keztyüt

a

régente

férfiak

csak

télben

viseltek,

ebben a

korban azonban az elkelek viseletének elengedhetetlen kelléke volt de megtaláljuk a polgár embereknél, st az uri házak inasainál ;

a Joquemar keztyü viselése. A szarvasbr keztyüt rezeskeztyíi néven emlegetik forrásaink.''* Hogy mennyire is.

Elkelségre mutat

^

megkívánták a társaságban forgó emberektl a keztyü viselését, példa „Miféle asztalos rá Déryné esete, kitl édes atyja azt kérdezte :

legény

sem huz ?"

hogy

Déry,

ez a

mikor asszonyságok

Érdekes szerepe volt a keztyünek a kebelében,

társulatok

titkos

jön,

keztyüt

11.

József korában alakult

belép egy pár uj hogy a bnt nem engedi magához

hol a társulatba

fehér keztyüt kap annak jeléül,

férkzni.

elé

*

^

Másrészrl felhasználták a párbajra való kihívásnál is. ^ A zsebkendt vagy elrejtették a kabát zsebébe, vagy pedig a nadrág ellenzjébe dugták úgy, hogy a két vége kilátszott.

A középnemesek velték.

és polgárok az olajos kelméjü

Zsebórát zés

zsebkendket ked-

'^

József korában kezdenek hordani

II.

mint

kedvéért,

divatelödeik,

francia

egyszerre

s

a fény-

több órát

is

vesznek egyes gavallérok magukhoz.' Hiresek voltak a német Huaut testvérek óragyártmányai.

Az

*^

órát

némelyek láncon

viselték,

melyre

olykor keresztet vagy joujoutis akasztottak. Kilinyi színházigazgatóról jegyezték

hogy ünnepi alkalmakkor oly vastag arany óraláncot Néha külön nyakláncuk is volt a

fel,

hordott, mint egy „szekérköt."

''

férfiaknak.^"

A gyü '

Mii.

=

B

i

r

ü k közül különösen kedvelték a rózsagyürüket, melyek-

magy. tört

k k e s y-T

i

:

IX. k. 611.

m 11 c h

8.

:

Déryné: k 165. ^Abafi Lajos: „Titkos »

II.

1.

közi. (T. T. ' '

' * »

"

1

1884. 516

Déryné:

11.

k.

társulatok Teniesvárott a niult században."

1)

412.

1.

Mikszáth Kálmán:

Nemes

Ö t V. a Déryné: 1

U. 0.

Nagy j

1.

t.

s

t r.

II.

k.

: :

197. 50.

367.

1.

29.

k.,

1. I.

V.

Terem.

8.

1.

57

nek köve olykor gyémántból volt.^ Déryné jegyzi fel egy színház hogy ünnepiesebb alkalommal minden ujja tele volt

igazgatójáról,

rakva gyrvel.^

Maradt fönn ebbl a korból egy diszes emlékérem is, arany, ezüst mely jelenleg a Nemzeti Múzeum birtokában van foglalványú vésett munka. Gyémántokkal ékes koronáról lóg le szintén gyémántos foglalatban. Ellapján Mária Terézia, hátlapján :

I.

Ferenc

régi

arcképével. Használtak

császár

kapcsokat kapocs

munka,

arany, áttört

;

középrészbl

díszes

Bánffy György birtokában

is.

A

áll.

kerek

két

csat tokát

és

egy XVIII.

sz.

találtatik

két azonos kerek tagból

tag

gyémántokból

kerete

virágfüzér, belül fonalasán vésett alapon áttetsz sötétkék

lap zászlókkal

egy-egy pálmával

s

A

gyémántvirág lombdiszben.^ csattja,

mely párducbrüket

;

koronarök diszes ezüst össze, lefügg aranyos láncok-

tartotta

koronának képe látható e két

azaz „Pro Patria."^

P.,

pénztárcát

Használtak

is.

Rudnay Dénes

arról volt híres,

nem

pénztárcájában,

hogy soha 12,000 forintnál kevesebb mert nagyon adakozó természet volt.^

A pipát emberek.

hercegen

királyi

milyen élvezettel

szítta

vörös

makra

cserép

csodálkozott

pipáját,

A

pipát.*^

volt

elkelbbek, mint az egyszer

kedvelték ügy az

József

krajcáros

alkotott

zománcos

szatmári

kal volt díszítve, s a csatton a szent

betvel: P.

egy

elfed középrész

kapcsot

a

s

st

neki

nagybátyja, is

pipák jókorák

kínált

hogy

egy két-

lehettek,

amint

megjegyzi rájuk a nótárius „Tajtékból mint csupor

A dohányzacskót karra akasztották

nem

részint

hercegeknek

kir.

övbe dugták,

de használtak szivartárcákat

;

sallangos, szironyos dohányzacskó.

a

kisebb pipája."'

az

1820

ritka cífrázásokkal

szept.

is.

a

Kedvelt volt a

29-én Orczy Lrinc ékes

ellátott

részint

dohányzáshoz

kívánható egész szerszámot adott.*

A burnótszelencék ^

Vay

^

Déryné:

^

S.

:

166.

1.

11.

Ötv. lajstr.

Décs Vay S.: Vay S.:

335.

113.

1.

'

G.

136.

1.

^

Mii.

* =

«

i

:

u.

:

r.

14.

magy.

(V. ö

k. 367.

73.

1.

arany, ezüst,

Déryné: 1.

lil.

Terem.

1.

1.

tört. IX.

k. 48.

1.

réz,

U. k. 367.

1.)

porcellán

vagy

38

zománcozott anyagból készültek és kerek, szögletes, tojásdad stb, alakúak voltak. Steiner Márton magyar-óvári apátplébános birtokát képezte egy

burnótszelence,

üveg mozaik,

födelén

ezüst,

belsejében

aranyozva, két

vésett

diszítéssel

melyeken csak az

bélyeg,

évszám olvasható: 1828.^

A

illetleg

viseletet

férfi

szólnunk

még

kell

fegyverzeti

a

dolgokról, különösen pedig a díszfegyverzetröl.

József császár

alatt

fej

divatba a kúpalakú

jött

ünnepi alkalommal a parasztok

is

-

használtak

bo

t,

mit

a régebbi fütykös,

bunkós botok helyett. A bot végén kiálló hegyes szöget alkalmaztak. Az elkelek rövidebb botja olykor ezüst fogantyúval volt ellátva a polgároknál pedig gombban végzd sétapálcára akadunk.^ Albertirsán Bismark eltt táncolt egy juhász, kinek hosszú, kampós *

bot volt kezében.

spádés pálca

Divatos volt a

is,

melynek fogantyúja

állati

szarvból készült, mint Gvadányi mondja: „Pá!ca volt kezébe de spádé volt abba Felül vadkecskeszarv foglalva aranyba."

Elég gyakori használatú a fokos

is,

mely utóbbit különösen a bányász

fejjel,

Idegen

hatásra

francia

a

vall

részint arany, részint réz

tisztek

kés

•

hordták magukkal.

vagy

k u

t

ó

^'

(couteau)

elterjedése. „Olyan, mint szakácskés fügölt az oldalán

Egy horgon akasztva felül bugyogóján. Ez fegyvernek neve becsülettel mondván Kutó és próbálni lehetne ezt birkán. « '

Idegen divatú volt a k o

s z

p e rd

képez koszperd 76 cm. hosszú

donát

berakva két jelent

férfi

A

Vigyázó Sándor

acélpenge,

rajta

tulaj-

aranynyal

markolata sodronyos arany, lapján vadászatot

fej,

domborm

is.

Czápás tokjának fels foglalványa és

alakok. ^^

hüvelye aranyos ezüst.

Az ostorra vonatkozólag többek közt ezt olvassuk: „Midn a király 1820. szén meglátogatta a magyar fvárost, Mayerfy ^

Ö

"

Bi k kesy-Ti

'

U

^

Vay

t

o.

G. ' '

'

i

t

a

1

s

j

13.

180.

r.

54.

k k e s y-T VII. V.

1

r.

a

56.

t r.

m

1

1.

i

Terem.

V.

eh

:

ch

:

1.

t.

t.

S.

VII.

B G:

Ö

V.

j

51. s

t r.

1. 1.

i

m

1

i

40.

t.

1.

104.

I.

IV.

Terem.

39

Ferencz szentlörinczi pusztáján gazdasági ünnepet rendeznek

ünnepély folyamán

tel

Orczy Lörincz a fherczegeknek diszes

b.

fonásu

mesteri

rézfokost,

czirmos

ostort s ritka

s

az

kivi-

czifrázatu

ugy tekintek, mint Magyarország közgazdaságának találó symbolumát." ^ A buzogány helyét a XVIII. sz. végén a csákány fognoha találunk emlitést az elbbire nézve is. Kállay lalja el, Ferencrl olvassuk, hogy midn a szabolcsiakat a „budai tetre" dohányzacskót ajánl

kezében

vezette,

s

fel

ezt

si

tartá familliájának

buzogányát, a vezéri

mél-

Találunk régebbrl fönnmaradt rézcsákányokat

tóság címerét.^

is.

A

Péchy Gábor tulajdonát képez, átalakított csákányon elül koszorúban a Péchy-család czimere látható hármas halmon kiterhátul koszorúban álló P, P. betkbl álló jesztett szárnyú holló :

;

monogramm.^

A valódi magyart a diszfegyverzet egészíté ki, mert ebben az idben még a nemesség magát els sorban katonának tekintette és

országgyléseken

más ünnepiesebb alkalmakkor kardosán

s

meg.*

jelent

A kardnemek közül melyre Mária rávésve

de

;^

találunk

77 cm. hosszú

8 ágú

fölött

kurucz

díszítve.

alakú

Bánffy

n.

is

volt

nappal,

felírás, fölötte fej,

fölötte

török

fej

fogyó hold-

Markolatgömbjén a keresztvas védpántjain

csillag.

ú.

fringiákat

kereszt

György birtokában lev

pengéjén „fringia"

;

kengyele-alján 9 ágú koronából

ezüst czimer, az

Mária és a ketts

másik oldalán török

csillag,

negyed, hatágú s

Szz

régi

holddal és csillagokkal fringia

fringia,

divatozott a sárgarezes, tarsolyos

Terézia óta a

kinöv

Bánffy czimer.*^

A

kardot

tartó

oroszlános

XVIil. sz. végén elterjed-

nek a kétfej sasos kardpengék, melyeknek markolata szintén kengyeles volt,

A

kézfejvéd vassal hogy tojásdad alakot mutatott. A gr. Szapáry

markolatfej kissé elrehajolt s a

volt összekötve,

úgy Géza birtokában lev kard fogantyújának véd pántjait és a kengyelt mármarosi gyémántból való cif rázatok borítják.^ Vigyázó Sándor birtokában van e korból egy 59 cm. hosszú, 14°-ban hajló ^ -

M il. m a g y. ö r Kazinczy: P. E t

'

Ötv. lajstr.

*

Nemes-Nagy:

''

»

:

110.

t.

:

IX, k. 48.

137—38. 1. 1. IV. Terem.

196.

I.

U. o.

Ö

t

V.

1

a

j

s

t

r

:

'Ötv. lajstr.:

99. 101.

IV.

1. 1.

IV.

Terem. Terem.

1.

40

kard

ceyloni

acélpengéjü

arany oroszlán,

belül

hétfej sárkány

aranyos

kivülrl

;

szörnymadár;

kengyele tarajos kigyó, rajta

;

mely ugyancsak

a

kigyófejes

hét

keretben a

pengetartója

szörnyfejü

pengét

maró

sárkányfej oroszlán,

keresztvassal

van

összenve

markolata fából faragott, kirakott sárkányfej.^

A kard hüvelyek eleinte fából késbb elterjednek az acélhüvelyek, majd tés sárgarézhüvelyek chagrinbrrel bevont

készültek

börbevonattal,

pedig a lombozatos díszí-

divatoznak. Bánffy György kardhüvelye fekete

Szép lombozatos díszítés

fa.-

hüvely

talál-

ható az Andrássyak birtokában.^

kardkötk

A röké

néha igen díszesek voltak. A bihari korona-

A

teljes

különböz szín

bár-

zöld selyemmel és aranyfonattal díszített zöldszínü.^

tarsoly

felszerelést a

egészítette ki,

mely

vagy a vármegye egymásbafaragott beti magyar korona alatt, mint pl. a bihari koronaröknél,'' vagy pedig a császár monogramja. Erre vonatkoznak a következ sorok

sonyból

díszítésül

készült,-''

voltak ráhímezve a

:

„Tarka öv övezte, csörgött kard oldalán, '

Josephus

»

Ö

-

Ötv. lajstr.

"

U.

•

•

t

V.

o.

1

:

a

91.

Decsy Decsy

•

U.

'

G.

o. :

:

s

j

59.

:

383.

1.

:

396.

I.

r.

1.

62.

1. 1.

varrva volt tarsolyán."

IV. IV.

Terem.

IV.

I.

:

383.

VIII.

104.

t r.

11.

1.

Terem. Terem.

IV.

Ni

viseletek.

Hajviselet.

A nök

ruházatát illetleg tárgyalásunkat a

kezdenünk,

vagyis

a

mire

hajviselettel,

a

fej

díszítésével

kell

mindenkor,

nök, mint

ebben a korban is igen nagy gondot fordítottak. Mária Terézia korában alacsony, rövid frizura divatozott a hajat apró göndör fürtökbe sütötték a fej körül, a nyak és arc sza;

badon maradt egy nagy fürt hátul csüngött le, vagy pedig kétoldalt mellre. Gyakran azonban fodrozott parókával pótolták a hajat.^ nem szerette a vendéghajat s Egy korabeli színészn írja, hogy alig várta, hogy megnj jön saját haja, hogy azt fürtözhesse fel.^ Az ilyen fürtös hajat oly módon készítették, hogy éjjelre a hajat ;

a

papírosgaluskákba csavargatták. Schodelné, Klein Rózsi. ^

viselt

a

fürtös

hajviseletnek

tól,

Samu

Két oldalt hosszan lelógó fürtöket talán legérdekesebb szerep jutott

Déryné életében.

Midn

esetet naplójában.

'

De

Ö maga

beszéli

elvált egyik ideáljától, Prepelicay

kiválasztott oldalt, fül

mellett

három-három

molyan monda: „Rózám, ezen fürtöket viseld

az

nem

fürteid,

Rózám,

kérdezem,

s

az

Samu-

fürtöt s ko-

emlékemre

én

mindig, mindaddig, míg szeretni fogsz. Ezek lesznek a tök, az én fürteim

el

Samu

für-

ha találkozunk viszont és meglesznek

szeretsz-e

még? De

onnan, lesz-e bár divat, vagy nem, ne

hogy többé nem lesz, hogy szerelmed

érteni foglak,

szeretsz.

nek, jele

is

Ha

ha fürteid eltnnek

egy szót

szólj

a

Samu

sem .... fürtök eltn-

eltnt kebledbl."^

Mária Terézia után a gondozott alacsony frizurákat a magasra eifésült,

'

^

'

szélesen kiterjesztett

Nemes-Nagy: 192. Déryné: k. 49 11.

U. 0.

I.

k.

133.

1.

k.

161.

1.

'

U. o.

=

Déryné:

11.

1.

I.

k.

277.

1.

1.

Tupe

álla Persien (Tupeé

a'la

42

Persien) váltotta

melyet fejpárnával ínég jobban

fel,

nyon-nak

a magasító részt si

s ezt

gyakran

magasíttottak

(chignon) nevezték.^ Az ilyen

rfnyire feltornyozott hajviseletet szólja következ soraiban fél

meg

a nótárius

:

„Mint a csányi torony, úgy

Mire

áll

elöl haja,

Tudom, van fejének horgas löktl Hátul, a dombjába férne egy méh

raja.

Nem

raja.*

felel

dagadt

nagyon a Balaton

ily

baja.

^

a frizura tulajdonosa

„Nem

mint csányi torony, de álla Persien,

Van fodrozva hajam, magasan s mereven, Hátul azért dombos, mert fekszik fejeikén S ez neveztetik (chignon) Sinyonnak a nevén."

vu

Találkozunk

ki i-viselettel

adatunk — mindig

egyik

büntetni."

*

kötik s

levele szerint az erdélyi

megégetik,

hajukat,

Az alsóbb néposztály simán zépen,

fonatba

hátul

kontyolva.'

nk

egybetupirozzák,

hogy

teszik fel a fökötöt,

úgy

„Szegény anyám

a vuklijaimba kapaszkodott, ha

Mikes Mária

kettésimitják

is.

^

a

—

mondja

meg

akart

fkötöhöz

pántlikával le-

kétujjnyi tupe látszik ki alóla.''

viselte haját, elül

kettéválasztva a kö-

megkötve ^ vagy felnégy-négy ágba fonták a

pántlikával

leeresztve,

Egyes vidékeken pedig

elül

hajukat.^

A haj díszítése drágaköves

fésket,'^

különféle

brilliántos

structollat és a kuklikó (coquelicot)

A

való bokros maslit.^^ választották

nagyszemü

'Neme s-Nagy -

G. X.

'

U. o.

94.

r.

rikító

:

fajtáját

199.

magában

is

1.

1.

1.

1

"

1.

:

•

t.

''

'

1.

'-'

1.

:

r.

III.

1.

1.

11.

U. 0.;

hajhoz

vörös pántlikából

gyakran fekete bársonyszalaggal

Déryné: k, 166. Vay S. 54. Bikkesy-Timlich: 12. Pozsony város látképe. Vay S.: 200. Ötv lajstr. 72. Terem. '" G X. 90. " Nemes-Nagy: 199. '- Déryné: 169. *

"

nev

gyöngyös,

a feltornyozott

egymástól, melyre olykor fehér g>öngyöt varrtak

el

ez utóbbinak

fürtöket

Használtak

volt.

hajtüket,^''

161.1.

1.

Orsz. képt.

i^^

alkalmazták díszül.'^

43

A mágnásnk

értékes diadémekkel ékesítek hajukat, melyek arany-

ezüstbl készült munkák

ból,

voltak, tollforma

gyémántdíszítmény-

vagy násfábói, boglárból összerakva, topázzal, rubinttal ékítve.^ Menyasszonyok és fiatalabb lányok inkább virágdíszt viseltek.-' így Fáy nyel,^

szépség

Rózsika, e kor híres

A

hajat,

A

kenték be.^

meg

ták,"

röf

az

hogy

lánya, egyetlen fehér rózsával ékíté haját.*

szilárdul

pomádéval

kenccsel,

megállhasson,

vörös haj sötétebbé tételére a topolyapomádét használMakassar-olajat.^ Szokásban volt a hajból több

n.

ú.

hosszúságú

foglalva ékszer gyanánt

aranycsattokkal össze-

aztán

fonni, mit

hajláncot

használtak.*

is

Fejdíszek és kalapfélék.

A ni

párta, mely a magyar ni

fejrevalók közül a

nek minden idben egyik specialitása fej

úgyszintén a

ritkul,

köt

inkább a kalapok terjednek a német

fkötk

fátyol

egészítette

A

el.

A

ki.

párta

idegen

hatás alatt

csipkés-

A

jönnek divatba.

végén meg-

helyettök

s

is,

viselet-

volt a XVIII. sz.

fiatal

József

gyöngyös

nk

fkötk

helyett

ékét rendesen a

fej

uralkodása

megritkul Naláczy József szerint, hogy: „1791-ben,

alatt

annyira

mikor Kolozs-

megesküvénk s kisasszonyaink a nagy nemzeti igyekezetben magyarosan akarának

vártt

Leopold

II.

királynak

országgylésen

az

nem kapának,

egynehánymost pedig gróf Bethlen Farkasnét a feleségem segíti ki igen szép, orientál gyöngyös pártájával." ' 1792-ben pedig Mikes Mária írja Teleki Borbálákisasszonyok pártát

öltözni, a

nak, a gróf Mikóné eladólányát gróf

Mikó

alig

volt

Katát,

hogy a diétára mind bogláros pártát csináltatnak. ^" Párta helyett, mely csak a hajadonok viselete volt, az asszonyok fkött hordtak, mit „b ú f ö d ö"-nek is neveztek. ^' „Esküvm hoz,

*

Lipcsey Mórné birtokában.

-

Gr. Széchényi Dénesné

'

Déryné:

1.

*

U. o.

1.

:

120.

^

Q.

X. 89.

1.

'

Déryné:

I.

U.

:

192.

k.

0.

:

324.

I.

'

U. o.

:

378.

I.

'

b.

^

^'^

1'

V

Naláczy a y S. 53.

Déryné:

k.

v.

lajstr.

:

103. 71.

1.

1.

III.

III.

Terem. Terem.

1.

Emlékiratai.

1. I.

t

Ötv. lajstr.:

I.

73.

J.

Ö

birt.

322.

1.

(Hetilap. 1853. évf.

76—77

sz.)

44

—

—

beavatásra kellett mennem. Mérey consiliáriusné szép kis magyar csipkés fkötöt csináltatott, azt a fejembe nyomták ervel, ki nem állhattam a fökötöt, amint is hátul feltették, hajfürtjeim mind kibújtak a fökötö alól, olybá képzeltem magamat benne, amint a tükörbe néztem, mint egy után

korának egyik asszonya

Írja

A magya-

kondorhaju zsidófiu, de nem szabad

volt

ros fökötö leginkább csipkébl

készült, gyöngydiszszel

letenném."^

vagy

skofiummal, melyre olykor hátul csokrozott hosszú fátyolt akasztottak. Ilyet viselt

tnek

az

blondecsipkét, melyre

n.

Darabja

tettek.

ki

Ferenc királyunk negyedik hitvese

1.

u.

fkött

most

is

fkötk

menyecskés

legszebb

külön

divatoznak az

A

téli

prémmel vonták

jövedelmi forrást

hogy díszesebb legyen, nélkül

fecskefészeknek

fkött elször

tztek a

fátyolt

Teleki Pálné cserélte

gr.

aztán szintén divatossá

A

lett.'''

tetejére.-

fel

ernyje

végig,

nyakon, a konty

A

hátul lelóg.^^

*

Déryné: ,A u

14.

:

'

U. 0.

1.

k.

18.

'2

"

k.

II.

130.

342.

i

csipkedíszítésü vége

két

I.

1.

á c z y

J.

1.

k k e s 6.

t.

h: 53.

t.

Emlékirata. (Hetilap 1853. 76

Nemes Nagy: U. 0.

pozsonyiaknak pedig a

1.

I.

B

kötve és

A

1.

Déryné: k. 18. Bikkesy-Ti m bic 1

vörös tin-

volt a sopron-

1.

k.

a

fkötk

fkötjük

1.

I.

"

198.

:

S.

o.

N

fátyolt

A

magyar német fökötvel, mely

:

U.

^"

bugyos.^-

meg van

k.

I.

'Déryné:

»

Olykor a

1822. címlapján lev kép. o r a." I. k. 204. y n é

'

'

pedig

alatt

r

Dér Vay

el'

mentek,

fátyolok során említést érdemelnek a menyasszonyi

^

'

A

még

Fejüket sima keményített lepel fedte, melyen átalköí

vidékieknek.

'

keresztelték

ékítik.'-

József korabeli

tuchból, fátyolszövetbl készültek. ^^ Érdekes

vonul

hol

ha valahova

s

drágakövekkel

és

felteszik

is

körül.

jelentett.^

asszonyoknál. Külön házi és hálófkötket

új

Ezeket rendesen otthon slepphez hordták

fköt

is

fejtett

pomfkötket bársonyból

Jászberény táján voltak,"

mely elbbieket

készítettek,

pompát

halála után 100 darab

arany csipkével vagy

számára

egyesek

díszítés

fkö-

Kedvelték

gyakran virágot

Nagy

ért.^

találtak ruhatárában.*

készítették és kivül

is

forintot

fkötökben Rudnay Péterné, kinek

pás arany

A

20

körülbelül

is."-

diszitésül

y-T m i

1

199. i

c h

I.

;

33.

t.

-

77. sz.)

45

fátyolok

A

melyeket divatban volt e korban elajándékozni.

is,

fátyol-

kelmét gyakran aranynyal kihímezték.*

még inkább divatoztak a nagy formájú kosáralaku kalapok, melyeket sok virágdísszel raktak meg.'-^ De találunk dobozaiakii structollal ékesitetteket is.^ 1790 táján jöttek divatba a nagy forgácskalapok, melyekrl így emlékszik meg

A

fökötök

mellett

a falusi nótárius „Csodállam mely magas nézvén

tetejére

Csatolt nagy galandot bársonyból ö erre

Mert acélcsatt varrva

A

XIX.

*

az ell széles';ernyövel ellátott kalap

empire ruhához különösen kedveltek és

divat, a mit

meg

szallaggal,

kezddik

sz. elején

volt ezek végére

bársony-

tollal,

virággal díszítettek. Oly borzasztó nagy eleje vagy

„schirmje" volt e kalapnak, mondja egyik adatunk, mint egy sátor,

benne a

elveszett

úgy

galandokkal

mely az

díszítve,

kalapokat

fehér

rendesen virágot szórtak

rendesen tollakkal

áll

tüllböl,

kellett,

hova bujt

,,Romeo" kalap,

a

lett

fekete bársonykarimával,

fejdísz,

nyári

hogy keresni

arc,

fiatal

belle.^ 1825 táján divatossá

össze

alatt

házilag

atlaszból

vagy bársony gombv>lva."

volt is

készítették

Egyesek az arc befödésére

rá.'

ki

azaz olasz

A s

fátyolt is

tettek fel.

Nöi-öltönyök.

A

nk

hatás alatt

fels

ruházata

a

XVIIl.

sz.

végén

francia

teljesen

csak az 1790-iki felbuzdulás hozta felszínre

áll,

ismét

hagyományos magyar ruhadarabokat, melyeknek egyike az ingvállas vállfz volt. Az ingva 11, mely rendesen gyolcsból,

a

vagy perkálból

batisztból

b

fodros

ujjal

szallagokkal

1

D

é

r

;**^

kivágás körül

y n é

k. 360.

II.

:

ujjak végén

továbbá oly

díszítették

'Budapest «

A

ellátott.

nemkülönben az

bodrokkal,

a nyak körül kivágott

készült,^

1800.

G.

'

Déryné:

^

U. o.

:

'

U.

o.

:

II.

»

U.

c:

II.

"

D

é r y n é

'"

B

i

:

X.

100.

r.

II.

!.

k.,

I.

231.

118.

1.

k.,

258.

1.

k.,

451.

1.

k.,

:

k k e s y

I.

-

k.,

30.

T m i

1.

I

1.

i

c h

:

3G.

t.

díszítették

és

csipke

bodrokkal és középen

módon

1.

látképe.

U. 0.

*

bven is

volt

Orsz. képt.

is,

hogy az

ujjat

46

összekötötték úgy, hogy ketts puffot képezett összeköt szallagcsokor közepére gyöngyös, bogláros díszt

s

szallaggal

maztak.'

Az ingván arany-,

szín

pedig más

mélyen

különböz

gazdag hímzést

Hogy

is

sok halcsontot varrtak bele

A

jól

és

olykor

rendesen

néha

alatt elöl

simuljon a testhez,

mint Déryné megjegyzi,

;

ezernyi hal-

fzönélküli bojárnk kö-

csonttokkal kitüzdelt Valijában úgy ült a zött,

Kivágása

kivágás

a váll

készítettek

díszítettek;

sújtassál

vagy szívalakban.'* találunk.-^

vagy füzömel-

bársonyból

körülpántoltak.''

szegélylyel

kör-,

esett

fz vállat,

szín

gyönggyel,

csipkével,

ezüst

a

tetejére vették fel

rendesén

lényt,* mit

az

alkal-

mint egy fiók jegenyefa.''

A

vállhoz hasonló, vagy elkülönöz

szoknyát

szín

vettek

magukra, melynek elejét rendesen a kötény takará el.^ A XVIII. sz. szoknya köténnyel,- de már kévégén még gyakran fordul el sbb a kötény elmarad és helyette az uszályossá vált ruha alját sok

b

szallagdíszítéssel

és

csipkefodorral

rézfoliokkal

és

ezüst-

arany-,

látják

ékesítik

is

el

;

st

az

uszályos

elkelbbek tüllruháíkat,*^

majd gazdag virágékítménnyel, hímzéssel látják el.^° Az egyszerbb és parasztnk ruhája rövid volt és alul magából felhajtott, vagy más szín kelmével szegélyezett.^' A virágdíszítést különösen a lányok kedvelték alkalmi ruhákon. Fáy Rózsikának 1810-15 körül kék atlasz uszályos ruhája volt fehér rózsadísszel. Menyasszonyok igen

szerették

nehéz, fehér

a

selyem uszályos

ruhákat, melyeket

majd pedig

blondcsipkével gazdagítottak,'-

hímzéssel, guirlanddal,

fehér gazirral úgy, hogy helyenkint zöld folyandárral felcsipkedték s az

ágak végére egy-egy rózsabimbót

divatossá vált a nagy virágos

^

Mária Terézia arcképe.

=

D

é

'

B

i

^

U.

'•

y n é

r

k k e s y-T o.

:

12.

32.

k.

II.

:

m

i

1

i

c h

36.

:

B kk esy-Ti i

"Déryné: " ^'

»

1.

1

D

é

r

U, 0.

s

y n é

Tört. képes. 93. sz.

793. Tört. képes. 93. sz.

m li eh k.

163.

52.

:

a XVllI. sz. végén. Orsz. képt.

t.

1.

m c h 53. Pozsony város látképe: k k e

elején

Gyürky

1.

'

i

sz.

volt

t.

Mária Terézia arcképe.

B

XIX.

1.

lí.

'°

A

Ilyen

1.

"Déryné: k. 262. Pozsony város látképe '

tettek.'^

delin-ruha.

y-T

:

I.

i

k.

1

i

192.

:

1.

t.

a XVIll. sz. v. Orsz. képt.

47

mi annyira

Polinónak, elül-hátul szívalakban kivágott japonikával,

Vay

megtetszett a hóbortosságárói ismert

ha Polin neki adja, reggeH pongyolának fogja hordani, amit

ígérte,

meg

is

tett.^

A pongyolát

böz

hogy meg-

Józsi grófnak,

a

nk

otthoni öltözéknek használták, külön-

színben és díszítéssel. Olvasunk

fogadó

fehér,

pongyoláról

pongyoláról, nehéz atlasz

velencei csipkefodrozattal,"' zöld csipkés szallagdíszszel.^

Mieltt

nk

a

ruházatában

és szabású ruhadarabokra,

ruha kiegészítését

A

már

az

idegen

még emlékeznünk

kötényrl

képez

kötényt, mint

meg

áttérnénk

kell

említettem

divatú

magyar

övrl.

és is,

a

magyar vállhoz

viselték

csipkébl vagy tüllbl készítették arany, ezüst leveles virágos hímzéssel.* Az öv selyembl, bársonyból készült, vagy boglárokból és csattokból volt összealkotva. Találunk övet, mely ezüst aranyozva, áttört munka, hat hosszúkás pántból, kagyló és többnyire

középrészbl és hármas láncból áll. A pántokon lombdisz van három virággal, kettnek gyöngy, egynek dalmatin bibéje van.^' Végül itt emlékszünk meg arról is, hogy a nk a magyarosság kedvéért olykor még dolmányt is vettek fel uszályos aljhoz a váll fölé,

melyre prém és zsinórdiszt alkalmaztak.^'

Az idegen divatú ruhák körül a

kaka dufén

között különösen

(caca du dauphin)

kedvelt volt 1870.

sárgás

zöld

szoknya

bodros fels részszel a volan-nal (volánt) melyhez aztán elkülö-

nözö szín

elöruhát

öltöttek s ezt

fürészalakulag

kivágták. Erre

vonatkozólag jegyzi meg Gvadányi: „A ruhámnak színét hívják Kaka Dufén Ezt hordja oly dáma, mely ifjú s nem vén."

Majd hozzáteszi „Másképpen öltözve semmi társaságba Egy dáma nem mehet csak épen volánba."*

Az a n g

bl

sok ráncba szedett hússzín szövet-

e z öltözet, alján

I

készült ruha volt, mit hátul ^

V

-

Déryné:

"

U. o.

II.

^

2825

sz.

'

•^

'

'

a y S.

:

163. 1.

1.

k.

455.

k 257.

rézmetszet.

Ötv. lajstr. 133. B k k e s y-T m 11 i

í

G. X. ü.

0.

r.

szallaggal

99.

1.

1.

c h

Hl. :

Tört.

Terem. 52.

t.

képes.

felkötöttek

úgy, hogy

48

buffan

két oldalt

puffok

(bouffant)

a ruhának táskaszerüleg lelógó része

keletkeztek:

ez

az

ii.

n.

v.

bufán,

„Anglez neve vagyon én öltözetemnek Kupidohasz színnek hívják színét ennek Uj szín ez drága is, azért nincs mindennek."

„Szükség ezt viselni m'nden asszonyságnak Nyugvó kanapéja ez ám két karjának."

A

meg a derékkal és ujjal ellátott „viganó", Madame Vigano bécsi táncosnrl

XVIII. sz. végén

szoknya, az

n.

ü.

könyökön

elnevezve.- Ujjai

körülszegve,

jelenik

egyez szín,

fodrokkal

alul értek és

másszínü

fodorral voltak

hasonlókép a nyak körüli kerek gallér

is.

hátul leffentys öv díszítette,

Derekán a

mely a végén

pánttal volt megcsomózva.''

Az empire- ruha szintén a XiX. sz. elején terjedt el. Egy darabból áll s a melltl a bokáig ér pongyolaalak dereka nem ;

volt

szabva; a mell és hónalj

hogy csak a

gott volt,

az

ujj

tak,

alatt

kötötték össze s annyira kivá-

két váll csücske tartotta össze.

A

váll körül,

szélén, valamint az alján két-kétsoros csipkediszt alkalmaz-

közepén laza csokrot

hátul pedig a derék

A

már

kabátfélék során a

említett

tettek rá.*

ni mente

szerepel

sorban, mint magyaros ruhadarab, mely díszuszályhoz csípig

els ért,

prémmel meg aranyzsinórral díszített; szerettek hozzá hasonló szín kucsmát is hordani.-^ A téli mente bokáig ért, nyakánál és zsebeinél prémmel volt szegélyezve és hasonló szín zsinórzattal díszítve.^' A bundákat ersen prémezték, gyakran rókabrrel ;' kedvelt szín volt a zöld (karmazsin) hamuszín prémmel. Egy ilyen bundát 150 írtért csinált a szcs.* A nknél is elül

nyitott volt és

találunk

hez

köntöst

olykor gazdagon

G.

X.

;

palástot,

mit leginkább színházi öltözék-

vagy könnyebb

kelmébl

díszítve.'-*

103.

r.

•Neme

és

bársonyból

használtak,

s-N

1.

agy;

198.

1.

Pozsony város látképe. Orsz. képt. Budapest látképe. 1800. Orsz. képt. B

i

k k e s y-T

U. 0.: 13.

U. o.: 71.

I.

m

1

i

c h

t.

Déryné: U. 0.:

í

t.

k.

III.

k,

27.

400-401.

1.

1.

.

52.

t.

készítve s

49

karakó

Idegen eredet kabátféle volt a spanyol

b

Az elbbi

(fourreau).

és a

fúró,

felölt volt, ujjain és mellén sok ránccal.

Rendesen a szoknyától elüt színben

A

készítették.^

fúró hasonlított

a férfiak köpönyegéhez.^

Lábbeliek.

A cipt

az

alacsony

színben.

Ha

a

ellátva.

cipket

sarkú

gyakran

mely

használták,

jártak.

Eleinte inkább

az

is,

mit a

volt,

a

hímezve

volt

Ezeknél a sarok igen magas

de

sarok piros

cipt

készült kivágott

atlaszból

arannyal

esetleg

a magas,

különösen piros

kedvelték,"^

cip vagy csizma maga nem

Díszcipnek

volt.*

parasztnk csizmát,

a

vagy lábbeli nélkül

késbb szín

cipt,

lábon az úrink

viseltek

^

és

csattal

következ sorok

is

bizonyítanak „Tévén

lépéseit, tekintek lábára,

Félarasznyi hosszú cipeje csatijára,

Annyi magasságú rávarott sarkára,

nem

Csodáltam, hogv léphet,

A

kivágott selyem

A

'

cipket különböz szín szallaggal

A harisnyát

kötötték.^

állván talpára."

olykor

oldalon

az

fel-

is

kihimezték.®

csizmák között találunk sárga kordovány, piros

stb.

szint

többnyire magas sarokkal.'*

A ruházat kiegészít A ni

ruházatot kiegészít tárgyak során

kendk különböz

keznünk a ményekrl, nemkülönben tárgyalnunk tartozó cikkeket

meg

kell

még emlé-

az ékszerek és egyéb

fajairól,

kell

ékít-

röviden a pipere körébe

is.

A kendfélék mikor

szolgálatot,

részei.

kendk

közül a nagy

nehezebb

is

virágos

részint

vagy

télen

tettek

mintázatlan

jó

szr-

kelmébl készítették, vagy pedig mint díszkendket vagy sálakat selyembl különböz díszítéssel állították el.^** Divat volt a selyem '

'

' ^

"

'

'

* "

'"

G.

X.

•

109

r.

U. o. 119.

1.

1.

Pozsony város látk. Bikkesy-Timlich:

1.

G.

:

G. X.

X. r.

r.

90.

92.

Déryné:

Orsz. képt. t,

1.

1.

I.

192.

k.

II.

k.

334.

1.

Pozsony város látképe B k k e s y-T m 11 c h 23. 48. i

i

D

é r y n é

:

I.

k

:

,

76.

t.,

11.

József idején. Orsz. képt.

t.

1.

4

50

nagykendket

és tüll

Nagy kelendségnek

kézi hímzéssel díszíteni.*

kendk;

ternó

örvendtek a

a szélén

rfnyi bordrrel voltak

fél

ellátva, vörös, sárga és zöld nagy kockákra osztva, mely kockák tömve voltak arabeszkekkel és törökös mintázatokkal. Egy ilyen ternó kend ára 80 frt volt akkor.^

sálkendk

A

böz

színben

hogy

viselték,

A

hogy

ügy,

derekukon

csokor

a

két

kendket vagy

kisebbfajta

Egyesek

divatoztak.-'

a nyakról leengedve

csokorra kötötték lelógott.*

egyenesre vágott kelmébl külön-

hosszú,

minségben

és

rojtos

fejen

módon

oly

átvették, hátul

nagy

vége

hosszan

a

paraszt-

viselték

Egyesek fkötszerüen hátrakötötték kendjüket.*^ Érdekes kendviselete volt asszonyok vagy

esetleg a kézben hordták.-'

vetve,

vállra

Veszprém vidéki asszonyoknak. Fehér gyolcslepelbl a fej tetején valami fára ersítve elhelyezték és oldalt ernyalakban apácaszerüen felhajtották a fej körül ernyalakban.'' Lakodalmi

a

simán

vagy más ünnepiesebb alkalomkor,

kendket

szokásos, a

tzték

mint egyes vidékeken

meg

a kocsira,

lovakra

a

lobogó

ma

is

gyanánt

fel.^

A zsebkendt dugták,-

A kézben

csavarták.^^

keszkent

vagy kézben

a

részint

nk

a

részint

zsebükbe

vagy egyesek a nyak körül azonkívül legyezt is, melynek

tartották,'^

tartottak

ebben a korban igen megntt, mint a nótárius mondja

alakja

„Mint hajó vitorla nagy volt legyezje."

A

kézre nyáron

mint télen

is,

elkelek, de még a parasztok hosszúszárú ujjatlan keztyüt

karmantyút Ferenchez

következ

a

^

Déryné:

=

U. o.

c:

'

U.

*

2825,

'

B

'

V. o.: 51.

11.

k, 272.

'

U. o.

'

Vay

»

G.

3.

S.

X.

:

:

''

U. a.:

'=

G.

"'

B

:

X.

i

I

i

Tört. képes.

c h. 32.

t.

t.

271.

r.,

1.

r.,

I.

80.

" Déryné:

i

1.

I.

T m

-

Parisból

1.

számú rézmetszet.

k k e s y

i

6.

1.

11.

k.,

k.,

431.

90.

k k e s y-T

355.

1.

1.

1.

i

m

\\ c

Télen

keztyün

Barcsay Ábrahám

sorokat

76.

k.,

I.

k.,

111.

:

keztyüt húztak nemcsak az ér ujjhoz rendesen

Könyökig

is.

viseltek.'^

használtak.

is

'•

h 23.

t.

t.

:

írja gr.

„Hoztam

kívül

még

Széchenyi

neked egy

51

Canadai medvekölyök és feleségednek angolai báránybrbl készített karmantyút. Ezeket ajándékul adom, mert a szürke lovam árán ^

hatszor annyi pénzt nyertem."

nk

A

ernyt.

kezébe

v^gy gyönggyel

még adnunk

kell

nk

Az elbbit a

.

.

A más

.

elötle

Parazolját, képét a

Bvebben

ridiculet maguk varrták a

nap-

és

a

és

hímezték

Utóbbira nézve ezt olvassuk

ékiték.-

„

rendesen

ment és nap nem

kiterjesztette

érhette."

megemlékeznünk a ni ékszerek sokféleis nagy fényzést fejtettek ki,

kell

ségérl, melyekkel ebben a korban

különösen színházi és egyéb látogatások alkalmával. így olvassuk, hogy Fáy Rózsikának homloka, nyaka és ujjai telve voltak köves ékszerekkel és brilíántokkal.^ Fennmaradt adataink igazolják, hogy a

függkben

Dérynének

kedvelték az ezüstöt

igen

gyöngyökkel

aranyozva,

négy

feljegyzéseiben

zálogcéduláját találjuk meg.

darab

Ebbl

is

divatban volt ez a napjainkban oly virágzó ide küldte

láncát

A nyakon

is.^

vagy más ékköves

lagot

többek

és

ékszereit

intézmény; Déryné

közt a báró

aranylánczon

díszt

is.*'

csupán a kitnik, hogy Pesten már akkor fülbevalónak

is

arany

zománccal és

de olvasunk láncszer lelógó fülbevalókról

ékítve,^

viseltek.

A

kapott

Jósikától

kívül

láncról

gyöngyöt, szalolykor kereszt

Egy-egy ilyen nyakdísz akkoriban 500 forintot ért.® A gyöngy nyakék közkedveltségü volt minden ranguaknál. Mikes Mária írja Teleki Borbálának Kolozsfüggött alá

díszítés

antik

ékkövekkel.

1792. évben a következket

várról

kának annyi keresje

„Itt a gyöngynek, arany portéhogy hozzá sem lehet a drágaság miatt

volt,

:

'^

szólni."

Majd

szavait

folytatja

így

:

„Szememmel

láttam

az

még

10 rend csak valamivel nagyobbacska, mint az kása gyöngy, ötven

aranyon

'

Dr.

1904. 553. ' ' * = ''

' « »

"

fizettek."

A

^^

napkeleti, vagyis a

Esztegár László:

G. X.

D Ö

Barcsay Ábrahám levelei

1.)

Nemes-Nagy. 9ü. é r y n é r.

V.

G. X.

1

a

1.

r.

s 108. j

D éryné: U. a Vay

Vay

11.

S. S.

:

k.

120.

77.

t r

1.

1.

11.

376. 54. 1. 54. 1.

k.

1.

1.

:

t

204.

k. 1.

385.

1.

1.

III.

kásagyöngyöknek a

Terem.

....

latja

(T. T,

52

két tallérba esik, mondja egy másik forrás.^ Kedvelték a nagyszemü fehér gyöngyöket,^ mit egy-két-három, söt többszörösen is csavartak a nyak körül. ^ Elfordul a vörös korral is, melynek soraiba arcképet illesztettek.* A nyakba kötött bársony szallag

közepére csokrot

Gyönyör

melyre brochot helyeztek/^

tettek,

brochot

Bethlen Györgynétl

gr.

arany pelikán kilenc aprójával,

melyek az aprók

mind a

körül

függ

gránát nyakék

gyémánt

is

apró

gyémántk

korban

násfákkal

nyakék gyanánt a már

emiitett,

elz

az

is

Gyönyörek vannak

is.

spádé alakú tt

hajból font és

Találkozunk

is.'^

századokról fentmaradt, esetleg átalakított a Zichyek, Eszterházyak birtoká-

ban és a Nemzeti Múzeumban. Melldísz gyanánt

A

ragyo-

elfordul,' nemkülönben aranyba foglalt

is

is.^

Viselték végül

e

vércseppekkel,

rubint

arany csattokkal és szemekkel összefzött hajláncot

még

Kolozsváron emailleirozott

;

az anya széttépett keblébl lecseppennek és

által

kilenc apró s az anya szemeiben

A

gott.*^

szinésznönk

egyik

kapott

alkalmából

jutalomjátéka

viseltek

egyesek

is.^^

karperecek sorában a mindenféle ékköves karkötk mellett

érdekesek a befont hajból készültek. ^^

A

gyrk között

divatosak voltak a „N a p o e o n - g y r k," Napóleonnal és Lujzával. Erre vallanak Déryné

ketts foglalatban szavai

is

„A zsidótól vettem 4 garasért, akkor ez volt a divat, rézbl is." ^^ Emellett kedvelték még az ajour-foglalat nemkülönben a rózsa gyrket is. ^^

:

aranyból

1

is,

—

brilliantos,

Tárgyalásunk folyamán érintenünk az

festést és

illatszereket

Sokféle:

189.

Déryné: B

i

k k e

s y

II.

Déryné: Déryné: U. 0. 172.

i

II.

k.

II.

k.

1

'

'

'

:

X.

r.

II.

I.

90.

Déryné Déryné: U. 0.;

sz.

332. 402.

:

52-53.

t.

I.

I.

Lendvayné arcképe.

I.

Déryné: G.

röviden az

1.

c h

i

Dérynének mogyorószem nagyságban. 1 sor Báró Bánffy Péterné nyakéke, Déryné. II. '

még

1.

k. 161.

T m

-

kell

Az arcfestés a XVlll.

is.

k.

I.

:

I.

k.

378

k.

375.

1.

1.

k.

162.

I.

173-367.1.

I.

=

5

k.

153.

frt. 1.

U. o.

arc-

végén

53

mely célra cinobcrt vagy berzsenyt használtak. Erre céloz

divatozott,

a nótárius két esetben

is

„Czinóberrel festett vala két orczája"

továbbá

midn

azt

'

mondja:

„Berzsenynyel festette a vénség hibáját"

Találunk adatot pirosító tartóra

is,

mely rubintokkal

-

ékesített liárom-

rekeszes makkot ábrázol lombdísszel.

Az illatosító szerek közül kedvelt volt a heliotropextract* Néha az illatszert házilag is elállították, mint például a popourrit-ot.^ Olvasunk itt-ott illatszertartó palackról, st illatszertomyocskáról

maradt

Gyönyör

is.

tárgyak

során

illatszertartó

kiállítva

a

1884-ben/

'

'

G.: X. \J.

r.

101.

o.: 112.

=•

Ötv. lajstr.

'

Déryné:

*

U. o.

'

Ötv. lajstr.

:

1

1.

1.

II

:

k.

k. 3^5. :

78.

III.

I.

313.

Terein.

I.

1.

168.

I.

II.

Terem.

torony volt e korból fenn-

küküUömegyei-bizotíság

által

V.

Viseletünk kelméi. beszélnem

röviden

Végezetül

azoknak beszerzési és

még

kell

ruhák

a

anyagáról,

elkészítési módjáról.

Az alsó fehérnemüek készítéséhez vászont, gyolcsot, perkált, stb. használtak. A finomabb gyolcskelmét Parisból hozatták, mi kitnik Barcsay Ábrahámnak gróf Széchenyi Ferenchez intézett levelébl: „Hoztam kegyes Társad számára egy batisztot

Indiai festett gyolcsot, mit utolsó pillanatban átadtam Pásztorynak,

hogy Társának gyermekágyi ajándékul kedveskedhessen vallom,

annyival

inkább

is

készebb

voltam

ezen

vele.

Meg-

kis áldozatra,

hogy viszont barátságtokat ismerem és a gyolcsnak színe is inkább szke menyecske brihez, Merd'oie, magyarul illett barna, mint liba- vagy pipeszín, mely reflexiót mikor vásárlottam is megtettem ^ volt, de olyan fajinságut más színbl nem találhattam." A rurnburgi vásznat is kedvelték, mit végszámra hozattak.-

A

mérték akkor

Úgy

a

még

rf

a

volt.

ni

mint a

férfi,

fels ruhák

legkedveltebb anyaga a

különösen királypiros- és biizavirágkék szín. Posztóban a búzavirág színt magyar posztónak nevezték.^ Posztó kelbársony volt

•'^

;

mében azonban gyakori

a vas- és

dohányszín

is.^

a búzavirágszín és égszínkék posztó ruhát csak hették.^

'

A

polgárok színe a zöld volt.'

Esztergár László:

Dr.

Ferenchez. (T. T. 1904. 553. ^

Déryné:

"

D

'

» •*

"

é c s y

:

111.

383.

Kazinczy:

1.

1.

139.

1.

U. o.

M 11 M i

1

1.

1.

m m

a g

y.

t

ö

r

t.

:

VÍII.

k. 477.

1.

a g

y.

t

ö

r

t.

:

Vili.

k. 492.

1.

visel-

igen szerették az

Barcsay Ábrahám levele

1.)

9.

k.

Elkelek

Érdekes, hogy

a nemesek

gr.

Széchenyi

55

arany- és ezüstfonallal kivarrott kelméket.^ Maga a nádor 1792-ben ilyen kelméjí^í, pillangókkal és drágakövekkel kivarrott ruhát viselt."

A

béléskelme elegánsabb ruháknál világoskék, rózsaszín stb. tafota,^ kábátoknál többnyire prémes kelme. ^ Csak a század derekán

téli

kezdik alkalmazni az eperjesi szöszvásznat a férfiruhák béleléséhez.

A

Férfiruhák fdísze a prém, zsinór és gombozat volt.

"•

róka-

torkos mentéket gyakran öt sor arany-, ezüst gombokkal és arany-

st

zsinórzattal,

sr

sújtassál

A

virág

a

kézihimzés

sokszor

kivarrás

XVIII. sz. végén

igen

való díszítés, míg a XIX.

meg

elején a vitézkötéses zsinórzat,

divatba.'

A

diszítették.*^

is

a zsinórozás és a paszománttal

és

levéldiszítés

arany-

volt

sz.

jön

ezüst-

és

szálakkal."*

Hogy a gombokat mily

pazarul

megjegyzésbl, mely szerint a mi a

szcs

mert a

németnek,

,,

gombköt munkát

a

kitnik

alkalmazták,

fels ruhánk azért nem igen

ama

tetszik

drágítja

szükségtelenül."'-^

nk

A sz.

virág

melyek gyakran két

atlaszkelmét

bársony, a

Parisból

kelmék.^ ^ Egy-egy ruhára

D

2

U.

583. é c s o. 564. I.

V D

174. a y S. I. é r y n é

i

pontokkal

továbbá

k.

:

•

Decsi:

átlag

12

rf

335.

324. 1. 1841. évf

Déryné:

• S o k f " G. X.

é

é

" D é » G.

r

:

1^

"

:

II.

89.

:

r.,

Déryné:

U. o. " U. 0.

k.,

293. II.

k.,

51.

I.

II.

k.,

:

408.

I.

:

396.

I.

1.

170.

1.

!.

I.

k.,

y n é VII

IV.

:

:

79.

k.,

I,

e

y n é

r

a.

1

r.,

:

D

kelmét

408.

1.

1.

' hg. Koháry Ferenc, gr. Brunschvich József és Szögyény arcképei. (Mii. magy. tört.: IX. k., 87—139—155. 1.)

U.

a

azonkívül a creppe,

1.

:

Honmvész.

'^

^

i.

:

"

1'

szinü

fel.^'

'

'

selyem

hozatták.^

veres

Gyakori

divatozott.^*

olykor

mit

nehéz

A chamois

játszottak.^"'

többnyire

batisztkelme is virágdíszszel áttörve;''^

használtak

"

kelme

marseillesí

tulle anglaís stb.

^

echt

Továbbá

a verddragon zöld szin,

posztókelmék közül

hochroth

színt

színeknek hódoltak a XVIll.

az

ki.'^

kivarrva

zseniliennel

pettyegetett

volt

hímeztek

levéldísszel

és

kelmék,

A

feltn

a kelmék terén a

végén. ^"^ Kedvelt kelméjük

178.

1.

I.

293.

I.

217.

1.

Zsigmond

56

A ni a

blonde

ruhák leggyakoribb dísze elkelöeknél az aranycsipke,

továbbá

csipke,

bársony

selyem,

a

végén különösen divik

XVIII. sz.

a

vörös

és

virágdísz.^

,,kuklikó"

A

szallagdisz

(quoquelicot).^ Elfordul továbbá a gyöngyös, csattos és bordíírös díszítés is.^

A kelmék

legtöbbje külföldrl

:

de találkozunk honi kelmével

zánk,

jászberényiek voltak híresek 1790.

Parisból,

A

is.

Bécsbl

került hoz-

vásárok

hazai

közül

a

táján.*

Az elkelbbek a varratást is leginkább külföldön végeztették. Az 1800. évi januári udvari bálra a bécsi udvari theatrum szabójainak 55 legénye dolgozott a báli ruhákon.'^ Van adatunk azonban arra is, hogy itthon dolgoztattak, vagy épen maguk varrtak. A miskolci bálra pesti szabónál rendelt ruhát Platthyné.*^ Kassán a három Benyák nvér varrt csinos ruhákat.^ Az úri dámák a Bécsi Divatlapot járatták ^ a kevésbé tehetsek maguk rajzolták el ruhaszabási mintáikat, st, hogy öltöz;

ködésük minél takarékosabb legyen, egyesek maguk szttekvagy a régi kelmét újjá festették házi szerek segítségével," mert bizony egy-egy díszesebb ruha varratása 70 frtba is beleKerült.^'' Mégis voltak, kiknek minden szebb szín selyembl volt

fontak

^^

ruhájuk.

Akadnak

akik panaszkodnak nemcsak a család, de

a

fényzés

nagy

a

is,

mely szerintök

haza

anyagi

ellen,

helyzetét

Decsi János szerint „A selyem materiákkal keresked kalmárok meggazdagodnak, a nemesek pedig, st a városok, polgárok is megszegényednek a nagy pompa is

s

és

megingathatja.

:

posztókkal

ruhákban

meg

telhetetlenség

'

Déryné: G.

'

Déryné:

*

V

a y S.

V

a y S.

•

D

é

'

U. o.

:

III.

k.

'

U. o.

:

III.

k. 45.

"

'"

" "

A nkre

*-

vonatkozólag

:

'

•^

miatt."

„A mi nagyanyáink nem jártak oly szép öltömint most feleségeink, de egyszer tekintettel átláttak minolvassuk

ezt

zetben,

való

:

X.

r

82.

1.

I.

:

Déryné; U. o. 178. U. o. 120.

D

é c s y

:

I.

47—160.

II. 1.

y n é

395.

1.

80.

:

:

k.,

II.

99.

r.,

(V. ö.

1.

Déryné:

•

k. 378.

19.

I.

1.

k.

1. 1.

276.

1.

1.

1.

21-95.

I.

II.

k.

395.

1.

V. ö.

1.

k.

30.

1.)

57

dent,

nem a

ami a háznép javára

sorok

írója

:

„A

mi

nem

szolgálhatott,

voltak minduntalan házaikon kivül

.

:

terjeszkedtek úgy

."

nem

asszonyaink

gyötrelmet a rendes, egyforma életnél

.

k

^

Majd

ki,

így folytatja

nagyobb

ismernek

pompá-

a hiúságnak és

."^ nak szemfényveszt játékai nélkül nem lehetnek el kor E fényz hajnalán elttünk áll II. József, a S ime király, a császár, egyszer foltos kabátjában.^ Dicsérete nem lehet .

.

!

más, mint ami lovagszobrán

áll

:

,,Saluti

sed tutus." ,,Feláldozá magát

sem

senki

*

K

>

U.

M<

i

akarhatja

s

J

.

.

.

i

á n o s cikke. (Élet és Literatura 1S26. 9.

n c z y

:

P.

vixit,

E,

"Toldy Ferenc:

18.

I.

Életr.

Emi.

I.

k.

non diu

szivesebben

;

o.

a z

publicae

nagy ideáinak a jót Nagy volt, de szerencsétlen

.

.

."^

A DOLGOZAT FORRÁSAI. A Magyar

Milleniumi kiadás. == Mill. Magy. Tört

Nemzet-Története.

Aurora. 1822

évf.

=

Déryné. Bayer József: Déryné Naplója. 1. kiad. Bikkesy József A Magyar és Horvátországi Legnevezetesebb

Nemzeti

=

Bikkesy-

:

Öltözetek Hazai Gyjteménye. Kiadla Timlich Károly. Bécs, 1816. Timlich.

Dayka Gábor: A nemzeti öltözet. Decsi Sámuel A magyar szent koronának és az ahhoz ;

gyaknak

=

históriája.

tartozó tár-

Decsi.

Élet és Literatura. 1826. évf.

Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása. 1790. Hebe. Igaz Sámuel Hébe zsebkönyv. Bécs, 1825. Hetilap.

G.

1853.

Honmvész

1841. évf.

Kazinczy Ferenc

Kváry

=

=

:

László

:

Pályám Emlékezete. = Kazinczy Magyar családi s közéleti viseletek. :

P. E.

Koszorú. 1828. évf. Mikszáth Kálmán. XXIX. kötet. Nagy Géza és Nemes Mihály A

Magyar viseletek Története. BudaNemes-Nagy. Az Országos képtár. Orsz. képt. Ötvösmü kiállítási lajstrom. 1884. = Ölv. lajstr. Sándor István Sokféle. = Sokféle. Dr. Szendrey János A Magyar Viselet Történeti Fejldése. Budapest. ;

pest, 1900.

=

=

:

:

=

Szendrey Vis. Tört. Toldy Ferencz Életrajzi Emlék Kazinczy Ferenc születésének százados ünnepére Budapest, 1859. Toldy: Életr. Emi. Történelmi Képcsarnok. Tört. képes. 1905.

:

:

=

=

Történelmi képcsarnok lajstrom. Történelmi Tár. := T. T.

=

Tört. képes, lajstr.

Történelmi Emlékek. írók. XXXVl. k. Vas Gereben 11. József császár kora. = Vas G. 11. József cs. k. Vay Sándor Régi nemes urak, nemes asszonyok. Vay S. Weisz Hermán Kostümkunde Neuzeit. II. k. Weisz. Forrásul használtam végül a Magyar Nemzeti-.'VAuzeum és az Iparmvészeti Múzeum egyes tárgyait is nemkülönben régi családi képeket és :

:

=

;

=

:

;

ruhanemííeket.

TARTALOM. Oldal

Bevezetés I.

A

II.

ill.

..

-

_-

francia divat hatása a

—

-

magyar

— _ _ — viseletre

...

Visszahatás az idegen divat ellen 1790-ben Férfi

viseletek.

-

-

— — ...

— —

-

5

-

-

8

-

15—22

.-.

Bajusz, szakáll és hajviselet: Paróka. Copf.

1.

Hajtáska — 2. Kalapfélék: Süveg. Kalpag. Kucsma. Háromszöglet kalap. Tót kalap. Fehér kalap. Kaskéta sapka. — 3. Rnhanemüek Fehérnemek Nyakravaló. Öltönyök. MelVukli.

:

lény. Kurta.

Dolmány. Atilla-dolmány. Dóka. Spenczer. Mente.

Mentekötö. Nadrág. Plundra. Pantalon. Frakk. Bekecs. Ködmen. 4. Lábbeliek Bunda. Szr. Köpönyeg. Palást. Köntös. Kaput.

—

Csizma. Cagnola-csizma. Topán. Csattos-cipö. Papucs Saru. Száras-sarú. Deli-sarú. Bakancs. Sarkantyú. Cipészek Harisnya. Kamásli.

-

5.

Az

öltözet kiegészít részei:

Kezty Joquemar-

kezty. Zsebkend. Zsebóra. Lánc. Gyr. Érem. Csatt. Kapocs. Pénztárca Pipa. Dohányzacskó. Burnótszelen:e. Bot. Sétapálca. Spadés-pálca. Kutó. Koszperd. Ostor. Buzogány. Csákány. Díszfegyverzet. Fringia. Kard. Kardhüvely. Kardköt. Tarsoly IV.

Ni

viseletek. Hajviselet: Fürtös hajviselet.

Vukli viselet. Hajdiszités. Fátyol.

Romeo

—

Párta.

Ernys

—

kalap.

A^óY öltönyök

:

Kosárkalap. Ingváll.

23—40

álla Persien.

Fejdíszek és kalapfélék:

Fköt. Magyar fköt. kalap.

Tupe

Füzváll.

Szoknya.

Uszályos ruha. Kötény. Öv. Kakaduién. Volán. Anglez. Buffan. Viganó. Empir ruha. Kabátfélék. Mente. Bunda. Köntös. Palást.

—

Cip. Csizma. Diszcip. Harisnya. Kendfélék. Ternó kend. S?lkend. Kezken. Legyez. Kezty. Karmantyú Ridicule. Nap-

Karakó Fúró.

A

Lábbeliek:

ruházat kiegészít részei

:

erny. Ékszerek. Fülbevaló. Nyakék. Melldisz. Karköt. -.. ... Arcfestés. — Illatszer ... V. Viseletünk kelméi. tésük.

A

Ni

A fehérnemek

anyaga.

Férfikelmék.

Gyr ...

kelmék. Diszitési módjuk. Varratás. Fényzés...

dolgozat forrásai

...

...

.-

41—53

Díszí...

54—57 58

l

%,^^^

g^

*'

^'i'

:

síé>^

'^'.. 1

mr^'^^'m^^

*c

M