SEBÉSZ VIZSGA
A XVIII.
S Z A Z A D B A N
irta: Dr. J Á K I G Y U L A (Szeged) A sebészet egy időben más u t a k o n járt, m i n t az o r v o s o l tudomány. A paporvosokat pápai intézkedések t i l t o t ták e l a véres műtétektől. A z 1279-i b u d a i zsinat is m e g t i l totta „ne illám p a r t e m c h i r u r g i a e exerceat clericus, quae a d ustionem, v e i i n c i s i o n e m t e n d a t " (Synodus Budensis a n n o 1279. C a n o n I X . ) . A g y a k o r l a t i sebészet így világi f o g l a l k o zássá l e t t és a borbélyok, fürdősök kezébe került, a k i k n e k tudományos felkészültsége azonban, különösen egyes h e l y e ken, igen alacsony v o l t . N e m hivatalos iskolákban, h a n e m a céhbe tömörült mesterek műhelyeiben, a hagyományok a l a p ján t a n u l t a m e g a magát borbély-sebésszé képezni kívánó ifjú a g y a k o r l a t h o z szükséges tudnivalókat. A sebészkedés e n nek következtében t a n u l t , művelt emberhez n e m illő, szolgai mesterségnek számított és európaszerte lealacsonyítónak t a r tották. Századokig t a r t o t t a sebészet ez alárendelt állapota, még az iparosok, kézművesek is lenézték, megvetették a b o r bély-sebészeket. A hóhérral, a pecérrel, a fürdősökkel helyez ték őket egy rangba. N e m e g y példát találunk arra, hogy a borbélyok g y e r e k e i t , a k i k e t a p j u k v a l a m i l y e n mesterségre k í vánt taníttatni, más céhek n e m v o l t a k hajlandók f e l v e n n i . K ü lön királyi rendeletnek k e l l e t t megparancsolni, h o g y a fürdő sök, borbélyok g y e r e k e i kézművességre v a g y bárminő m e s t e r ségre felvehetők (Linzbauer I . 335. o.). M a g y a r nemeshez mél tónak még az o r v o s i foglalkozást sem tartották. Bene F e r e n cet, a k i szülői a k a r a t ellenére i r a t k o z o t t be 1794-ben o r v o s t a n hallgatónak, apja, a m i k o r hazatért, azzal f o g a d t a : „Igaz-e f i a m , hogy hóhérlegény l e t t belőled?"
Ô
A céhbeli borbélymester műhelye (officina) v o l t az az i s k o l a , a h o l a f i a t a l o k megszerezték a g y a k o r l a t i sebészeti i s m e r e t e ket. A tanulónak inasesztendőket k e l l e t t eltölteni. A z i n a s k o dás ideje a céhszabályok s z e r i n t általában 4 év volt. E n n e k l e töltése után szabadult f e l az inas és l e t t legénnyé. V o l t céh, a h o l rövidebb ideig k e l l e t t i n a s k o d n i . A z i n a s t abban az időben is igénybe v e t t e a mester sok más, n e m s z a k m a i munkára. A n y a g i áldozatok segítségével felmentést l e h e t e t t kérni a „ p a raszti m u n k a " alól. A debreceni céh 25. articulusa m e g i s m o n d j a , h o g y „amely i n a s a paraszti munkától magát f e l a k a r j a váltani pénzzel, a m i n t gazdájával m e g a l k h a t i k , szaba dos lészen". A b u d a i német borbély-sebész céh körültekintő v o l t és k i m o n d o t t a , hogy a három tanulóév felét lehet csak l e g feljebb i l y e n módon megkönnyíteni. A k i mesterré a k a r t l e n n i , a n n a k legalább 3 évig k e l l e t t egyfolytában m i n t legénynek v a l a m e l y i k mesternél dolgoznia. A mesterré avatás feltétele v o l t a vándorlás is. A z egyes céhek szabályai bizonyos mértékben eltérőek v o l t a k . Hazánkban a X I I I . században találkozunk a céhek alakulásá nak első n y o m a i v a l . A b u d a i statútumokban (1244—1421) egy c i k k , a 103. § a borbélyokról, „von d e n Wundärzten" szólott, de sajnos e n n e k csak címét ismerjük, tartalmát n e m . A X V I — X V I I . században erősítik m e g a borbély-sebészek, a ,.sebgyó gyítók" több céhét, ezekből az időkből számos céhlevelet i s m e rünk. A k k o r a céhipar n y u g a t o n már b o m l a d o z n i k e z d e t t . A z abszolutizmusnak és a m e r k a n t i l i z m u s n a k az osztályérdekek elleni h a r c a magátólértetődően a céhek e l l e n irányult. H a n e m is tudták ezeket egyszerre megszüntetni, a központosítás ér deke legalábbis gyámság alá helyezésüket kívánta. Ez v o l t a célja a X V I I . század óta e g y r e g y a k r a b b a n ismétlődő szabályo zásoknak is. A céhek küzdenek a n a g y i p a r ellen, a kormá n y o k p e d i g a céhek jelentősége, h a t a l m a ellen, m e r t hiszen ezek a középkori városgazdálkodás utolsó mentsvárai. A m i k o r a n y u g a t i városokban a céhipar már m i n d j o b b a n visszafejlő dött, a m a g y a r céhélet m é g teljesen középkori színezetű v o l t . A borbély-sebész céhekben a mestervizsgát különböző f e l tételekhez kötötték. Általában bizonyos „remeket" k e l l e t t ké-
szíteni: kenőcsöket főzni, tapaszokat, f l a s t r o m o k a t készíteni. Debrecenben 6, másutt k e v e s e b b kenőcs v o l t az előírás. A k e nőcsök, tapaszok, f l a s t r o m o k készítését Debrecenben egyszer, Pápán háromszor ismételhette m e g a jelölt, és ha a k k o r s e m készítette e l „a czéh próbájához m i n d e n e k b e n hasonlónak", visszavetették, hogy m e n j e n m é g t a n u l n i . N a g y áldomást csap tak, h a sikerült a r e m e k elkészítése és bevették a legényt m e s ternek. Elméleti vizsgáról, a m i l y e n t a lőcsei főcéh 1632-i sza bályzata említ, lassan .sehol s e m esik szó. O r v o s jelenlétét i s csak a b u d a i céh t a r t o t t a szükségesnek, de megengedte, h o g y a vizsgát tevő azt az orvost hívja meg, a k i t ő kíván. Érthető, h o g y i l y e n módon a borbély-sebészek képzettsége n e m v o l t túlságosan nagy és működésük jórészt a külső b e t e g ségek gyógyítására szorítkozott. Ezt ők m a g u k i s természetes nek tartották, v a g y jónak látták n e m n a g y o n részletezni, h o g y m i n e k gyógyítására hajlandók vállalkozni. A lelkiismeretessé get m i n d e g y i k céh a t a g o k lelkére kötötte. Köteles v o l t a b o r bély-sebész a céhmestert értesíteni, ha látta, h o g y kétes v a g y halálos kimenetelű a baj. A z azután a beteget a céh egész t e s tületével meglátogatta, h o g y — a m i n t a debreceni szabályzat m o n d j a — „ha d o k t o r n a k jelenléte kívántatik, azt is o d a h i v a t ván" együtt ítéljenek a b e t e g állapota fölött. A borbély-sebészek hatáskörét nálunk először az 1745-ben megjelent Torkos-féle T a x a P h a r m a c e u t i c a szabályozta. E b b e n az árszabványokon kívül f o n t o s utasítások i s v a n n a k a sebé szek számára. Ezek képezték az ugyanazon évben a l k o t o t t céh szabályok alapját. Köteleztetnek a r r a a borbély-sebészek, h o g y az orvosok r e n d e l e t e i t p o n t o s a n teljesítsék; mást, m i n t sebészi gyógyszereket, ne készítsenek; súlyos esetekben n e csak céh társakat, h a n e m ha csak l e h e t , orvost is hívjanak tanácsko zásra. Hangsúlyozzák az utasítások, hogy a salivationál óvato sak legyenek és k o m o l y a b b esetekben orvos nélkül ne intéz kedjenek. E g y e b e k b e n ezek az utasítások is a gondosságra és a lelkiismeretességre i n t e n e k . A T a x a előírásait a helytartó tanács kötelezővé tette. A kormányzat igyekezett a borbély-sebészek fokozatosan gyengülő s z a k m a i képzettségén javítani. E n n e k érdekében
1747-ben a helytartótanács biztos a d a t o k k a l kívánt tájéko zódni. Felszólítására az egész országból 168 esküdt, 10 nern esküdt sebészt és 9 borbélyt j e l e n t e t t e k . A z orvosok, g y ó g y szerészek és sebészek számadatainak egybevetése szomorú ké pet ad. A sebészeket a kormány az orvoshiány pótlására szolgálóan o l y a n o k n a k t e k i n t e t t e , a k i k elég a l k a l m a s a k arra, h o g y a szegényebb néposztály o r v o s i segítségére legyenek. A m e gyei h i v a t a l o k a t rendező 1752. évi r e n d e l e t meghagyta, h o g y a h o l sebészcéh nincsen, o t t a megye t a r t s o n c h i r u r g u s t , a k i a szegényeket i n g y e n gyógyítsa és gyógyszerekkel mérsékelt áron lássa el. További rendeletek meghagyták, h o g y a megyék m i n den járásban tartsanak sebészt. A kormányzat g o n d o s k o d n i kezdett a t i s z t i sebészi intéz mény létesítése után a sebészek megfelelő képeztetéséről is. Már 1751-ben rendeletet a d t a k k i , hogy a sebészek céhébe csak olyanok vehetők f e l , a k i k előzetesen érdektelen mesterek előtt vizsgát t e t t e k (Linzbauer. I I . 264. o.). A z 1755-i „Planum r e g u la tionis i n r e sanitatis" a sebészek számára pedig o l y a n ala p o t a k a r t t e r e m t e n i , amelyből a tiszti sebészekként a l k a l m a zandókat külföldön képeztessék addig, amíg nálunk is lesz megfelelő i s k o l a . Ezen cél érdekében m i n d a z o k n a k , a k i k a se bészetet gyakorolták, engedélyért k e l l e t t f o l y a m o d n i , az újab b a k n a k személyesen j e l e n t k e z n i , s az Egészségügyi Tanács előtt vizsgát t e n n i . A díjat jelentős mennyiségű körmöci a r a n y ban fizettették meg. Ettől kezdve m a g u k a t a céheket is m i n d jobban szorította a kormány a jelöltek j o b b képzésére. Több külföldön vizsgázott sebésznek adtak engedélyt a letelepedésre o l y a n h e l y e k e n is, a h o l céh működött. A z e g y i k 1761. évi r e n delet úgy intézkedett, h o g y a vizsgálatot kiállott c h i r u r g u s bárhol, akadály nélkül felveendő a céhbe és városi polgárnak, és azután m i n t i l y e n , szabadon vehet v a g y n y i t h a t műhelyt. Ugyancsak 1761-ben, augusztus 14-én k e l t rendeletével a h e l y tartótanács sebészvizsga tárgyában intézkedett. L m z b a u e r C o dexe I I . kötetének 382. oldalán található m e g ez az intézkedés „Chirurgorum e x a m e n " címen. Concl. Cons, die 17. A u g . 1761. (In seq. Prot. Consinis. Sanitatis dato 14. A u g . 1761).
Et siquidem ars chirurgica non sola emplastri, quod alioquin i n magisterium recipi volantibus dispendiosum et damnosum est, confectione, sed ex eo, qualiter quis i n examine subsistât? ibidemque scientiae suae specimen adat? metienda et observanda sit; hinc Sua Majestas Caesareo-Regia clementer resolvit; ut imposterum omnes chirurgi i n contubernium assumimendi. ab emplastri i n sortem quasi paradigmatis confectione absolvantur et immunitentur; et sufficiat, si iidem i n examine subsistentes pro habilibus et idoneis comperti fuerint. Quam itaque benignam Resolutionem Caesareo — Regiam Magistratui pro notitia et eorum, quorum interest, directione, hisce intimât Regium hoc Locumtenentiale Consilium. F e l m e n t i tehát ez a r e n d e l e t a jelölteket a meghatározott formákhoz kötött tapasz, kenőcs készítése alól, de elméleti vizsgát r e n d e l e l az emberi test szerkezetére és a betegségekre vonatkozó ismeretekről. E r r e a vizsgára vonatkozóan igen ér tékes adatok találhatók a debreceni református kollégium könyvtárában. A debreceni borbély-sebész céh ugyanis össze állította az említett rendelet alapján a vizsgaanyagot, és ez több példányban megtalálható a kollégiumi könyvtár kézirat gyűjteményében (R. 750. a. 2.). A három példányban található Examen Chirurgicum kö zül az e g y i k papírburkolatú, kötött példány, a m e l y n e k kötésé ről azonban kétségtelenül megállapítható, h o g y későbbi e r e detű. (A kézirat rongálódásait is javította a könyvkötő.) Ez a 26 fóliából álló kézirat kérdések és feleletek alakjában t a r t a l mazza az egész vizsgaanyagot. A címe a következő: „Examen C h i r u r g i c u m Q u a l e Ex I n t i m a t o Excelsi C o n s i l i i Regii L o c u m tenentialis ad d i e m 28. A u g u s t i A n . 1761. e m a n a t o subire teneb u n t u r omnes ac S i n g u l i i n p o s t e r u m A r t i s C h i r u r g i c a e C a n d i d a t i q u i i n C o n t u b e r n i u m N o b i l i s s i m a e Societatis C h y r u r g o r u m L i b . Regioné C i v i t a t i s Debreciensis adoptari v o l u e r i n t . " A második 12 fóliából álló — összefűzött negyedrét papí r o n írott — példánynak n y o l c oldalán v a n írás, Ez a legna g y o b b valószínűséggel Weszprémi Tsanádi István kézírása és csak a kérdéseket tartalmazza. Címe szószerint azonos az előb biével, de j e l z i a kézirat: „Scriptum D e b r e c i n i A n . 1762." ( 1 . ábra). E n n e k másolata a h a r m a d i k példány, m e l y n e k végén a regulák után még 39 canon olvasható. E n n e k a példánynak utolsó lapján találjuk B u z i n k a y Györgynek, Debreczen p h y s i -
1. ábra. Az Examen Chirurgicum egyik példányának címlapja. Ez a legnagyobb valószínűséggel Weszprémi Tsanádi István kézírása
cusariak approbatióját 1763. szeptember 23-áról (2. ábra). Ez a h a r m a d i k példány is egyszerűen összefűzött negyedrét papíron írott és belső lapjának címe: „Sequntur E x a m i n i s Quaestiones" (3. ábra).
2. ábra. Buzinkay György, Debreczen város physicusának approbatiója K i n e k a munkája, k i n e k a kézírása az E x a m e n C h i r u r g i cum? A z E x a m e n C h i r u r g i c u m Weszprémi munkái között szerepel K o r á n y i E l e k M e m o r i a H u n g a r o r u m et p r o v i n c i a l i u m scriptis e d i t i s n o t o r u m című, Pozsonyban 1775—77-ben m e g j e l e n t mű vében (3. kötet 564. o.). A felsorolásban ez a m u n k a az ötödik. //
Horányi az 1761-i helytartótanácsi r e n d e l e t r e is h i v a t k o z i k , azonban tévesen április 27-éről keltezi. A három kézirat közül a másodikon ténylegesen először április 28 v o l t , de azt későb ben más tintával, más írással átjavították augusztusra. ( M i n d két másolaton is aug. 28-a olvasható.) Valószínűen az első h i bás adat alapján került a rendelet időpontja tévesen Horányi könyvébe. Horányi a z o n b a n a n a p b a n i s téved, m e r t n e m 27, h a n e m 28 szerepel az E x a m e n címlapján. (Végeredményben pedig a r e n d e l e t augusztus 14-én k e l t és 17-én j e l e n t meg.) Weszprémi munkái között szerepel az E x a m e n C h i r u r g i c u m E. G . B a l d i n g e r Jenában, 1768—72-ben, 4 kötetben m e g j e l e n t B i o g r a p h i e n c. gyűjteményes munkájának I . kötetében is. Weszprémi munkájának m o n d j a az E x a m e n t Eötvös Lajos a Veszprém c. l a p 1866. évi 14. számában megjelent közleményé ben. A D e b r e c e n i Szemlében m e g j e l e n t tanulmányában Elekes is Weszprémi munkái között említi az 5. helyen az E x a m e n t . N e m találjuk azonban az E x a m e n t S z i n n y e i , W u r z b a c h , P e t r i k , W a l l a s z k y , F e r e n c z y - D a n i e l i k bibliográfiájában, sem Dezeimeris D i c t i o n n a i r e historique-jában Weszprémi többi felsorolt munkái között. Könnyen adódik a gondolat, h o g y Korányitól e r e d az a f e l tevés, h o g y az E x a m e n C h i r u r g i c u m Weszprémi műve. Isme retes ugyanis, h o g y Horányit a M e m o r i a megírására a külföldi tudósoknak a m a g y a r i r o d a l m a t lekicsinylő n y i l a t k o z a t a i kész tették, í g y feltehető, h o g y igyekezett jóindulatúan minél több munkát felsorolni. A z E x a m e n t a z o n b a n már B a l d i n g e r évek k e l — I nevezetesen 9 évvel — előbb m e g j e l e n t munkája is Weszprémi művei között sorolja f e l . A n n a k a magyarázata, hogy más említett bibliográfiákban n e m találjuk az E x a m e n t , bizonyosan az, hogy ez a m u n k a nyomtatásban n e m j e l e n t meg. Weszprémi utolsó munkájának a L u c t u s Pannóniáénak első lapján közli műveinek címét, m a j d a 91. o l d a l o n e g y i k toldalék a „nyomtatott munkái"-nak jegyzékét. A „nyomtatott" munkák között n e m szerepelhetett az E x a m e n . Weszprémi nagy művének, a Succinctá-nak 1774-ben megjelent első kötetében sem szerepel a 205. oldalon felsorolt nyomtatásban megjelent munkái között, de a 206, oldalon O p e r a i n e d i t a cím alatt a
3. ábra. Az Examen Chirurgicum másolati példányának első oldala
nyomtatásban m e g n e m j e l e n t munkák között szerepelteti (6. E x a m e n C h i r u r g i c u m . . . ) . Ezt a nyomtatásban m e g n e m j e l e n t munkáját tehát még 12 év múlva is számontartotta Weszprémi. A Succinctában Horányihoz hasonlóan tévesen áprilisról k e l tezett a helytartótanácsi rendelet. Ezek szerint kétségtelen, h o g y Weszprémi állította össze az E x a m e n C h i r u r g i c u m kérdéseit, a regulákat, s az egyik kéz i r a t , m e l y csak a kérdéseket és a regulákat t a r t a l m a z z a , m i n den valószínűség szerint magának Weszpréminek írása ( 1 . és 6. ábra), de ez a m u n k a nyomtatásban n e m j e l e n t meg. Weszprémi a helytartótanácsi r e n d e l e t megjelenésekor már Debrecenben f o l y t a t o t t orvosi g y a k o r l a t o t . 1756-ban avatták orvosdoktorrá U t r e c h t b e n . Hazatértekor az a k e l l e m e t l e n hír fogadta, h o g y érvényesíttetni k e l l oklevelét. Ö v o l t az első, a k i nek Pozsonyban, a helytartótanács székhelyén újra vizsgát k e l Lett tennie. P e r b e g g Károly, a helytartótanács főorvosa 1757. április 28-án kiállított bizonyítványa igazolja, h o g y a két órán át tartó vizsgát kitűnő s i k e r r e l t e t t e le. Ezután telepedett l e Debrecenben. A z E x a m e n h a r m a d i k példányának utolsó l a p ján, a m i n t említettem, találhatjuk B u z i n k a y György M . D , Debreczen város physicusának approbatióját. B u z i n k a y 1736ban, más a d a t s z e r i n t 1737 áprilisában l e t t Debrecen város physicusa. Nagybányán született. Születési .éve i s m e r e t l e n ; Weszprémi a X V I I . század végére teszi, S z i n n y e i a X V I I I . szá zad elejére. 1733-ban avatták a f r a n e k e n i e g y e t e m e n orvosdok torrá. 1768. március 17-én h a l t m e g Debrecenben. A város a k k o r kettéosztotta az állást, í g y Weszprémi és Csapó együtt l e t t e k „az ország legrosszabbul f i z e t e t t " t i s z t i o r v o s a i . B u z i n k a y n a k az approbatióért a céh 1 dukát a r a n y a t fizetett és az erről szóló feljegyzés megtalálható a debreceni céh diáriumában. A diáriumban az 1708-as évvel kezdődően jegyez ték f e l a céh vezetői az 1763. évig az eseményeket. A 81. l a p o n o l v a s h a t j u k a következőt: „ D r B u z i n k a y úrnak examenünknek approbiatiójáért adunk e g y dukát a r a n y a t , d i e 29 sempt e m b r i s 763." (4. ábra). A z approbatiót B u z i n k a y 1763. szep t e m b e r 23-án írta alá és a diáriumban az 1' a r a n y kifizetését 29-én j e g y z i k be. A kifizetés bejegyzése u g y a n o l y a n tintával
4. ábra. A debreceni borbély-sebész céh diariumának az a részlete ahol az approbatióért történt kifizetés bejegyzése olvasható
és ugyanazzal az írással történt, m i n t később C z e n k y Dániel és Hódos Sámuel aláírása. Ez az írás tökéletesen hasonló az E x a m e n részletes, a feleleteket is tartalmazó, bekötött példányának írásához. És u g y a n o l y a n írásnak látszik a h a r m a d i k példány, a m e l y utolsó lapján az a p p r o b a t i o másolatát i s tartalmazza. E z e k szerint az első és h a r m a d i k számú példányt C z e n k y Dá n i e l v a g y Hódos Sámuel másolta. H o g y végeredményben k i f o g l a l t a össze a kérdésekre a feleleteket és k i állította össze a kánonokat, határozottsággal n e m állapítható m e g . A z a p p r o batióban B u z i n k a y azt m o n d j a , h o g y a céh szedegette össze a feleleteket. N e m szól s e m m i s e m ellene azonban a n n a k a na g y o n valószínű feltevésnek, h o g y a feleleteket i s tartalmazó E x a m e n t tanulmányozásra, hozzászólásra Weszpréminek adatta át B u z i n k a y . A z első bekötött, a feleleteket is tartalmazó pél dányban levő javítások Weszprémi írásának látszanak. N e m s z o r u l bővebb indokolásra, h o g y Weszprémit, még ha n e m is v o l t a k k o r a város fizikusa, véleményezésre, a feleletek bírá latára kérték f e l , hiszen n e m s o k k a l előbb jött haza külföldről, s a helytartótanács főorvosától k a p o t t bizonyítványa, o r v o s i g y a k o r l a t a alapján nagy tekintélye volt. A z E x a m e n példányai, véleményem szerint, több szempontból igen értékesek. Először azért, m e r t megismerhetjük belőlük, h o g y a X V I I I . század közepén m i t követeltek, m i n t magasabb fokú tudást a borbélysebész-jelöltektől. Értékes azonban az írás n y e l v i szempontból is. A h i v a t a l o s orvostudományt l a t i n u l t a nították és l a t i n n y e l v e n j e l e n t e k meg az orvostudományi munkák, tankönyvek. A borbély-sebészek a m a g y a r sebészi n y e l v e t őrizték, m a g y a r nyervén vitték tovább a szakmai h a gyományokat. (Céhleveleik m a j d n e m kivétel nélkül m a g y a r nyelvűek.) A z E x a m e n i s m a g y a r n y e l v e n t a r t a l m a z z a azt, a m i t a borbély-sebészeknek könyv nélkül k e l l e t t t u d n i u k . N y e l v i szempontból azért is becses ez a kézirat, m e r t még a nyelvújí tás előtti időből való. Lássuk, m i t t a r t a l m a z az E x a m e n C h i r u r g i c u m . A z első kérdésekben a sebészet f o g a l m i meghatározásáról v a n szó és h o g y k i t lehet c h i r u r g u s n a k v a g y Borbély M e s t e r E m b e r n e k m o n d a n i . A z E x a m e n soha n e m használja a sebész,
borbély-sebész elnevezést, h a n e m mindenütt borbélyságról be szél, az e x a m e n t is Borbély-Remeknek nevezi. A n e g y e d i k p o n t a c h i r u r g u s qualitásairól szól. ,.1. K . Micsoda a Chirurgia avagy a Barbélyság? F. A Doctorságnak az az edgyik nevezetes része, mellyben arra taníttatunk, hogy a kézzel külső eszközök és külső Orvossá gok által gyógyítható nyavalyák mimódon orvosaltassanak vagy penig azoknak mimódon lehessen eleit venni. 2. K . Hány dolgokra k e l l nékünk a Chirurgiában figyelmeznünk? F. Három dolgokra. Először: K i n e k s micsodásnak kell lenni a Barbélynak. Másodszor: Micsodás Eszközöket kell néki tar tani. Harmadszor: Mesterségének gyakorlása közben mine mű Operatiókat vagy Munkákat k e l l nékie végben v i n n i . 3. K . K i t lehet Chirurgusnak vagy Borbély Mester Embernek mon dani? F. A z ollyatén orvosló Személyt, k i a nyavalyákat inkább csak kézzel gyógyíttya. 4. K . Minémü nevezetes qualitásoknak k e l l a Chirurgusban felta láltatni? F. Ezeknek: Hogy serény, gyors, bátor keze légyen és nem resz kető: Jó elessen látó Szeme légyen, bátor szíve nem félékeny és mikor ugy hozza magával a dolog, irgalmatlan is légyen, a Beteg kiáltozásával keveset gondollyon és annak jajgatásátul indíttatván munka közben né hirtelenkedjék, se né késedelmezzék, hanem mindent annak módgya szerént vonnyon, húzzon, taszícson, szúrjon, vágjon és égessen. M i n denek felett pedig egy átollyában a Barbélyban megkíván tató szükséges dolog az: Hogy az Anatómiában, az Ember boncolásban járatos s költés légyen, tudgya jól az Emberi tagoknak egybe szerkösztetését és annak alkotmányát. Evégre vizsgáltassák meg rövideden a Candidatus Borbély Legény az Anatómiábul illy formán.'' A z ötödik kérdéssel kezdődik a b o n c t a n i rész és t a r t a h a r m i n c a d i k i g . A kérdés-feleletes példány b o n c t a n i részének né hány lapján más tintával, más írással javítások láthatók. Ez az írás n a g y o n hasonlít a csak a kérdéseket és a regulákat t a r talmazó példány írásához, tintájához, ahhoz az íráshoz, m e l y ről feltételezzük, hogy magáé Weszprémié. Orvostörténeti közi.
1 :í
17
»
A tapaszfőzés h e l y e t t fontosabbnak tartották tehát már e k k o r a b o n c t a n i ismereteket. N e m c s a k a helytartótanácsi r e n d e l e t és az E x a m e n terjedelmes b o n c t a n i része bizonyítja ezt. A m a g y a r kálvinistáknak l e g k e d v e l t e b b könyve v o l t az 1786-ban megjelent, később 20 kiadást megért Szikszay-féle imakönyv. Több nemzedéken keresztül ez v o l t a l e g e l t e r j e d t e b b könyv. E b b e n a különböző foglalkozásúak számára készült tanítások is olvashatók. A I I . szakasz 16. részének tanítása az „Orvos D o k t o r n a k és Borbélynak" szól és a következőképpen kezdő d i k : „Minthogy ezen két h i v a t a l n a k azon egy tzélja vagyon, t. i . az e m b e r i t e s t n e k egészsége: azért i t t együvé köttethetnek; Különben is e g y ü v é v o l t a k ezek kötve régenten, és m i n d a kettő, egy személytől g y a k o r o l t a t o t t . " F e l b u k k a n tehát a g o n d o l a t és törekvés, h o g y az e r e d e t i l e g egységes, de később szét választott o r v o s i és sebészi mesterséget egyesíteni k e l l . A t a nítás első p o n t j a pedig a következő: „ A D o k t o r és Borbély, igyekézze mindjobban-jóbban ki-tanúlni, az e m b e r i testnek ré szeit, összve-foglaltatásít," nyavalyáit, s a z o k n a k okait, m e g esmertető j e l e i t , orvosságit, s. a. t . " A köztudatba b e j u t o t t t e hát már a k k o r a bonctan, a kóros elváltozások ismeretének fontossága és az azokon alapuló gyógyítás jelentősége. Érdemes összehasonlítani e szempontból az E x a m e n t M i s k o l c z i M a nualejával. Ez n e m eredeti m u n k a , N o r r E r h a r d német nyelvű munkájának elég gyenge fordítása és tele v a n babonákkal, vénasszonyos fecsegésekkel, az „égi j e g y e k n e k " , azok „erejé"n e k magyarázataival. A z E x a m e n a r r a enged következtetni, h o g y elég k i t e r j e d t b o n c t a n i i s m e r e t e k e t kívántak m e g a borbélysebész-kandidá tustól. Ezek a b o n c t a n i leírások n e m részletesek, n e m mélyre hatóak, de azt bizonyítják, h o g y a tapaszkészítés és a kenőcs főzés h e l y e t t m o s t már a jelölt i l y e n i s m e r e t e i t tartották f o n tosabbnak. A l a t i n elnevezéseken kívül m a g y a r bonctani n e v e k e t is találunk a feleletekben. Nyelvészeti vonatkozásban i s több f i g y e l e m r e méltó adat található a kéziratban. A 30. kérdéstől a sebészeti a n y a g g a l f o g l a l k o z i k az E x a m e n . T u d n i a k e l l e t t a jelöltnek, h o g y „hányfélék a Barbélyságra megkívántató Eszközök?" Kétfélék — o l v a s h a t j u k a 31. kér-
dés feleletében — „vagy természeti Eszközök, vagy p e n i g M e s terséggel készíttetett Eszközök." A felelet a r r a a kérdésre, h o g y „Mellyek a Barbélyságnak természeti Eszközei?" így szólt: „ E z a kiváltképpen való nevezetesebb és hasznosabb eszköze, h a serény, g y o r s és bátor keze v a g y o n . 2. O k o s serény Legénye, inassá, és körülötte Szolgáló emberek. 3. A Tűz és a világ." Mesterséges eszközt háromfélét különböztettek m e g : „ N é m e l y l y e k azok közül m a j d m i n d e n nap elől f o r d u l a n d o k : N é m e l y lyéknek ritkábban vesszük hasznát: Némellyeknek p e n i g m i csak hírét h a l l y u k , ezeredikben is a l i g f o r d u l egyszer elől." Felsorolja a 34. felelet a közönségesebb eszközöket, „ m e l l y e k e t a Barbély Szelenczéjében magával h o r d o z h a t " , a következő felelet p e d i g a ritkábbakat. A z igen r i t k a eszközökre v o n a t kozóan a z o n b a n egyszerűen azt találjuk a feleletben, h o g y „Azokat a Candidatus idővel Hildánusbul, Aquapendensbül, S c u l t e t u s b u l , Heisterbül és egyebekbül m e g t a n u l h a t t y a midőn h o l m i r i t k a casusok m a g o k a t elől adgyák." Valószínű, h o g y n e m v o l t a k m e g a közönségesebb eszközök sem m i n d e g y i k b o r bély-sebész szelencéjében. E r r e m u t a t Csapó József debreczeni physicus évekkel később k e l t jelentése a város egészségügyi személyzetéről. A 3. fejezet így kezdődik: „Harmadszor lássuk a C h i r u r g i a i Operátiókat." Ezzel azonban csak egy kérdésben, röviden végez és csak később tér vissza a műtétekre. A 38. kérdéstől „az E m b e r i testnek nevezetesebb külső n y a valyái"-val foglalkozik, „ ö t e n v a n n a k azok p . o. A Sebek, T ö rések, Ficzamodások, Daganatok, Kelevények, v a g y Fekélyek." A 39. kérdés így szól: „ M i t értesz a f r i s s Seben?" F e l e l e t : „ A z t értem, midőn az E m b e r n e k ép Teste v a l a m e l l y eszköz által kivülrül o l l y erőszakosképpen megsértetik, hogy a v é r kezd belőle f o l y n i . " Azután több g y a k o r l a t i kérdés következik. „41. K . M o n d m e g m i n t k e l l közönségesen bánni a friss Seb bel, nevezetesen penig m i n d e n különös t a g o k n a k v e t t S e b e i v e l , m i módon k e l l azokat bekötni, m u t a s d m e g rendel, v a g y legalább némelly nevezetesebb Sebeknek bekötözéseket m u t a s d m e g h a d d lássuk szemünkkel i t t előttünk?" — „42. K . Midőn v a l a k i n Sebet e j t e t t e k s n a g y o n f o l y n a a vére, miképen állítta-
nád azt meg? m u t a s d meg i t t előttünk?" „43. K . Hát a k k o r m i t csinálnál midőn az Artériát a verő E r e t ; v a g y Nervust, éllesztŐ I n a t v a g y p e n i g a Tendot, a moesingos v a g y Inas Húst keresz tül vágták?" — „44. K . Hát m i k o r puskával, v a g y nyíllal v a l a k i t meglőttek m i t csinálnál a k k o r ? " „Mit értesz a C o n t u sion?" m o n d j a a 46. kérdés. „Midőn az E m b e r testének v a l a m e l l y része tömpe hegyetlen Eszközzel ütés, Szúrás, döfés ál t a l v a g y egyébképpen meg r o n c s o n t a t i k . " Későbbi kérdések a törésekkel f o g l a l k o z n a k és az 55. kérdés a következőkre kér feleletet a jelölttől: „Hát különössen m e g tudnád-e előttünk r e n d e l m u t a t n i és elől beszélleni, h o g y m i t csinálnál a k k o r , m i k o r v a l a k i n e k bé tört feje koponyája, eltört orra csontya, állkapczája, perecz Csontya, karjának, M e l l y e n e k , Oldalának, hát gérenczinek, Farának, Csípejének, Könyökének, Czombjának, Térdének, Szárának, Bokájának és u j j a i n a k C s o n t y a i megtörtek, m i n d e n i k k e l különössen miképpen bánnál, tudódé?'' A „kificzamodás" meghatározása, keletkezésének, m e g j e l e nési a l a k j a i n a k , szövődményeinek leírása után arról kér f e l e letet a 60. kérdés, m i n t k e l l k e z e l n i a f i c a m o k a t . „Miképpen k e l l bánni közönségessen m i n d e n kificzamodással i n genere? és különösen m i n d e g y i k m i n d másik k i f i c z a m o d o t t részt mikép p e n k e l l helyére visszatenni, és ha vissza tetted, miképen bánsz az után azzal m i n d e n i k k e l , nosza beszéld elől rövide den?" A kórtani rész negyedik fejezete a „Daganatokról" szól: „61. K . M i n e k mondanád l e n n i a Daganatot? F. Daganatnak m o n d o m azt, midőn az E m b e r testének v a l a m e l l y részében a v é r és egyéb nedvesség öszve gyűl a n n y i r a , h o g y természeti állapottyán kívül felfúvódni láttatik." —• „62. K . Hány félék szok t a k lenni a Daganatok? F . Sokféléknek m o n d a t n a k u g y a n l e n n i , de én csak kétféléknek m o n d o m l e n n i , vagy m e l e g és tüzes, v a g y h i d e g Daganatok." — „63. K . M i módon n e v e z t e t nek másképpen a meleg és tüzes s. veres Daganatok?" F . I n flammátióknak, Görögül p e d i g közönségessen Phlegmonénak." A s u p p u r a t i o , az erysipelas, a f u r u n c u l u s , parotis, bubo, carbunculus, a n t h r a x , pernio, gangraena, u s t i o a tárgya a követ kező kérdéseknek és feleleteknek. Példaként csak az e r y s i p e -
lassai íoglalkozó 68. kérdést említem. „Micsoda az erysipelas? F. M a g y a r u l Csúz, németül Rothlauf, midőn az epés nedvesség a bőrben és húsban f o r r , el a n n y i r a , h o g y a nagy tüzesség és terhes fájdalom m i a t t még a h i d e g is k i borzogattya, ha meg nyomják fejérlik először, de az után ismét m i n t az előtt v e r e sedik: ha kisebesedik, k i f a k a d o z i k , v a g y persedezik, Orbánczn a k hívjuk. A z illyetén Orbánczos valóságos forró hideglelést, Febris Erysipeláticának, v a g y Sz. A n t a l tüzének nevezünk." A 77. kérdésre: „Micsoda a C a r c i n o m a , a m e l l y e t Deákul Cáncernek hívnak?" a felelet így szól: „Ráknak hívják M a g y a r u l midőn a Scirrhus sem el n e m oszlattathatik, le n e m csendesíttethetik, sem késsel k i nem m e t t s z e t t e t h e t i k , a Sérelmes he l y e n hevülés, pesgés, Szégezés, fájdalom tapasztalta t i k , t e r h e sedvén a n y a v a l y a , ezek is terhesednek, n e m m i n d e n k o r egy aránsú daganattya v a g y o n . " És a következő kérdésre: „Hol szokott inkább a Rák támadni?" így f e l e l az E x a m e n : „ K i v á l t képpen az Asszonyok Csécsiben szokott eredni, az e m b e r e k o r czáján, orrán, és az Asszony r e n d n e k Méhében is." Kétféle rá k o t különböztettek m e g : „egyik t i t k o s és e l r e j t e t t Rák, a má sik kinyílt és k i s z a k a d o t t Sebbel való Rák." A daganatok közé sorolták az oedemát is, m e l y „hideg és lágy daganat". Kár, h o g y nincs f e l e l e t a 81. kérdésre, m e l y így szól: „Hallod a D a g a n a t o k n a k részeit elől számláltatni, m e g tudnádé már m o n d a n i m i n d e g y i k n e k okát mibül származhatik, micsoda j e l e k k e l külömböztetik m e g egyik a másiktul és m i módon lehet azoknak mindenikét o r v o s o l n i , kezd e l az elsőn végezd az utolsón?" F i g y e l e m r e méltó „ A Kelevényekrül v a g y is inkább Fekélyekrül" szóló fejezet e g y i k kérdése és felelete: „87. K . Micsoda értelemben v a g y azokról a Sebes Lábú Emberekrül, k i k felől azt mondgyák, hogy öntésbe hágtak, v a g y pedig h o g y m e g vesztették? F. Ezek a Sebek úgy neveztetnek, h o g y Ulcéra Magica v a g y fascino i n d u c t a , a babonás elméknek költeményei azok, m e r t természeti o k o k b u l származni láttattnak m i n d azok a nyavalyák, sem Ördögnek, sem boszorkánynak, azokat t u -
lajdoníttani n e m l e h e t : M i v e l nékiek a n n y i h a t a l o m az I s teniül n e m engedtetett." A m i n t említettem, a 9 1 . kérdésnél tér vissza az E x a m e n újra a sebészi műtétekre és a feleletben felsorolja „a Chyrurgiában előlfordulni szokott nevezetesebb o p e r a t i o k a t " . „IUyenek az Ér vágás, Fontanellák csinálása, A m p u t a t i o , T r e p a n a t i o , Paracen t e s i s , s. a. t . " A megelőző e g y i k , nevezetesen a 45. kérdés i s műtéttani kér dés, m e r t a gastroraphiáról szól. A k k o r azonban a gastro r a p h i a alatt azt értették, „midőn az E m b e r Hasa a n n y i r a m e g sértetik, hogy k i o m l i k a béli s az után tűvel és czérnával vár ják összve". Műtéttani kérdés a 122. is, m e l y így szól: „ A nyúl szájú E m b e r n e k ajakát rendessen összve tudnád-é várni?" Sajnos, feleletet e r r e a kérdésre n e m találunk. A 92. kérdésre, h o g y „Hány rendbéliek ezek a C h i r u r g i a i operátiók", úgy szól a felelet, h o g y „Hatfélék. 1. Ollyatén operátiók, m e l l y a t e s t n e k n e m c s a k égy bizonyos, h a n e m több t a g a i b a n is s z o k t a n a k végben vitetődni. 2. Egyedül csak az E m b e r fejére. 3. Nyakára. 4. Mellyére. 5. Hasára. 6. K e z e i r e és Lábaira t a r t o z n a k . " Részletesen tárgyalják a következő kérdések az „Érvágás, v a g y Érnyitás" módszertanát, szövődményeit (5. ábra), a f o n t i c u l u s v a g y f o n t a n e l l a készítését, a c a u t e r i u m o k a t („Actuale c a u t e r i u m ' ' , „potentiale C a u t e r i u m " ) , az amputatiót, t r e p a n a tiót. A c a u t e r i u m o k k a l „ A z C s o n t o k rothadásának, Fenének, Ráknak, S c i r r h u s n a k , C a r b u n c u l u s n a k , Sphacelusnak, gombás húsoknak, G u t a Ütésnek gyógyításiban" szoktak élni. Elő k e l l e t t m u t a t n i a jelöltnek fogvonóit is és azokat m e g n e v e z n i : „Ez a Pellikán, ez a Kecskeláb, ez a Fogtaszíto, ez a gólya orrú fogvonó s. a. t . " (123. kérdés). A 130. kérdésben a „Setaceum" készítéséről v a n szó, a kö vetkezőben p e d i g a „Vesicátorium" alkalmazásáról, javallatá ról, m a j d a „Krisztélyozás"-rol és a „Fecskendezés"-ről. Ű g y látszik, a szóbeli feleleten kívül be is k e l l e t t m u t a t n i a jelöltnek, mint-távolítja e l az i d e g e n testet a fülből, a szemből (116. kérdés) és miképpen segít azon, a k i n e k „Torkán Csont, H a l szálkája, S z i l v a mag, Tű, Babszem, és több afféle a k a d t . "
5. ábra. A kérdés-feleletes példány azon oldala, melyen az érvágást tárgyalja az Examen
A kérdések 143-ig v a n n a k számozva. A 143. kérdésre, a m e l y így szól: „Hiszed-e, h o g y a Bábaság a Doktorságnak neveze tessen p e d i g a Borbélyságnak egy legnevezetesebb része v o l na?" nincs felelet. Ez a kérdés Weszprémi közreműködésére u t a l . Ö behatóan f o g l a l k o z o t t a szülészettel is, m e l y nálunk abban az időben még m a j d n e m kizárólagosan bábatudomány v o l t . "Úttörő v o l t Weszprémi az első m a g y a r bábakönyv m e g jelentetésével is. A kérdés-feleletes példányban a 144. kérdés hiányzik, de a 2. példányban megtalálható: „ K i t hívnak l y u k t a l a n Leánynak, Tudnál-é r a j t a segíteni?" A következő o l d a l a k o n számozatlan kérdések találhatók a feleleteket is nagyrészt tartalmazó bekötött példányban. E z e k b e n különböző d o l g o k ról v a n szó, közöttük a himlőoltásról. Később a kötéseket tár g y a l j a az E x a m e n és a különböző kötözőszereket, gyógyszere ket. T a r t a l m a z z a az E x a m e n a második számú kéziratban a b o r bélymesterség gyakorlásához szükséges regulákat (6. ábra). A z utolsó kérdés tulajdonképpen felszólítás: „Mond e l utollyára nékünk könyv nélkül azokat az ennyihány Regulákat, m e i l y e k re szükséges a Borbélynak Mesterségének gyakorlása közben h a l g a t n i ? " És azután a következő 10 regulát sorolja f e l : 1- ső Regula. V a l a m i n t szintén az okos és Tanácsos Fejedelem minden utakat és módokat elébb elkövet s. utollyára ugy n y u l a Fegyverhez; Ugy a Doctorságban, de kivált a Barbélyságban is a könnyű orvosságokat k e l l először megpróbálni, az után k e l l a kemé nyebb orvosságokhoz, a Vashoz és Tűzhöz nyúlni. 2- dik. Bölcsen mondgya Cicero: A Doktoroknak szokása ez, hogy a kicsiny Nyavalyákat gyenge Orvosságokkal gyógyíttyák, de a ve. ezedelmes és Súlyos Nyavalyákban Kemény, és kéttséges kimene telű Orvosságokhoz is hozzá nyúlnak. 3. A terhes nyavalyákban jóllehet kéttséges kimenetele légyenis a dolognak, de jobb valamelly próbát tenni, mint a beteget egé szen vesztében hadni. Celsus. 4- dik. Az elnehezedett Nyavalyákban az utolsó Eszközöket kell elől venni. Hippocrates. 5- dik. A Borbély senkivel kegyetlenül ne bánnyon, ha könnyebb uton és módon a dolgokhoz hozzá j u t h a t ; annakokáért sem a Sér-
6. ábra. A legnagyobb valószínűséggel Weszprémi írta példánynak az utolsó kérdéseket és az 1. Regulát tartalmazó oldala
vésDen, sem az Kőben, s. Arénában Fenében, Rákban, nyomorgó kat k i ne messe míg könnyebb orvosságokkal iratható. 6- szor. Mindazonáltal ha a szükség úgy hozza magával, félékeny ne légyen, sé pedig késedelmes, mert a késedelem gyakorta nagy kárt ókoz: ellenben bátor szívű légyen, és mind azokat a beteg kö rül végbe vinni el né mulassa valamellyek annak megtartására tar toznak. A meg gyógyíthatatlan Tagot el kell mettszeni, hogy az egész testet meg né vesztegesse. 7- szer. A melly nyavalyán nem fog az Orvosság, vassal kell a körül járni; ha a Vas sem használ, tűzzel kell próbálni, ha a Tüz sem használ, az a nyavalya meggyógyíthatatlan. Hippocrates. 8- szor. Midőn a Barbélyok a veszedelmes Nyavalyáknak gyógyittásában valamelly kéttséges kimenetelű Eszközökhöz nyúlnak — helyben kell azt hadni, ha nincsen más egyéb mód a Beteg meg tartásában azon kivül. Celsus. 9- szer. Az okos Doctor hozzá sem n y u l az ollyatén Beteghez, akit lát hogy nem életre való, hogy né vádoltathassák arról mintha ő ölte volna azt meg, a kinek szükségképpen Halált kellett látni. Cel sus. 10- szer. A Hideg igen ártalmas m i n d a Csontoknak, mind a fo gaknak, mind a Nervusoknak, m i n d a hát gerinczen le nyúló velő nek, m i n d pedig mindenféle Sebeknek, a meleget pedig nagyon sze retik. Hippocrates. Semmiféle kövérséget, vagy olajt nem jó a Cson tokhoz értetni. A z E x a m e n befejező része az approbatiót tartalmazó másolati példányban a „régi C h i r u r g u s o k C a n o n n y a i , m e l l y e k e t m i n d e n C h i r u r g u s n a k k ö n y v nélkül k e l l t u d n i " (7. ábra). 1. Canon. A Praxis oily Operatio, mellynek a Theoriának m i n den Törvényeivel és Reguláival egyezőnek kell lenni. 2. Nem szóval, hanem a Nyavalyához alkalmatos Orvosságok k a l áll helyre az egesség. 3. A z esméretes próbált és a józan okosságai megegyező Orvos ságokat az esméretlen és mostan talált Orvosságoknak ámbár hiressek légyenek eleiben tegyed. 4. A z Experentia nélkül való Tudomány nem sok hitelt szerez a Betegnél. 5. A k i valamely nagy és dicséretes munkát akar végben vinni a beteg körül, szükséges hogy annak természetét szorgalmatossan megvizsgállya.
7. ábra. A másolati példány egyik oldala a Regulákkal és a Canonokkal
6. Az orvosnak tiszti hogy a Nyavalyát meg gyógyícsa vagy a m i n t a természet engedi jobb állapotba hozza. 7. A Borbélynak serény kezűnek, szorgalmatosnak kell lenni, nem csak könyvekbül Tudósnak. 8. A k i az Operatiokat nem látta, a Tudósoknak a Mesterségrül való Tudományát szorgalmatossan nem halgatta, csak azért, hogy sokat olvasott Nagy Borbélynak tartya magát, meg csallya magát és szemtelen. 9. Semmi dicséretre méltó dolgot nem cselekszik a k i nem tanu lással és szorgalmatos gyakorlással, hanem pénzel szerzi még a Mesterséget. 10. Még a legveszedelmesebb nyavalyákban is a beteget biztatni és vigasztalni kell. 11. A betegnek az Orvosokat és Chirurgusokat gyakran változ tatni nem ^könnyebségére hanem kárára vagyon. 12. Hosszal is a nyavalya nem k e l l oda hadni a beteget. 13. A nagy ereknek nagy sebei halálosak. 14. Minden Contusiot Suppuratiora kell siettetni. 15. Aminémü a Nyavalya ahoz illendőnek k e l l lenni az Orvos ságoknak nem ellenközőnek. 16. A Száj Mennyezete Csontyának abscessusát mindenkor v e szedelmes rothatságot okoz. 17. A vér folyást a meleg öregbiti, a hideg akadályoztattya és szünteti. 18. Minden Inas részeknek Sebjeikhez olly vékony és hathatós Orvosságok kívántatnak, amelyek a Nyavalyának fészkére lé has sanak és azt fel felé húzzák. 19. A k i k n e k a Lába szárán seb vagy fekély vagyon azoknak sé állani, se ülni, se járni nem kell, hanem ágyban nyugodni. 20. A tiszta fenekű fekélyeknek minden csipő Orvosságok vesze delmessel^ 21. A kificzamodott csontokat ha meg akarod gyogyittani, égy mástul el huzd és ugy téd hellyre. 22. A nagy Gangraena csak vasat kíván. 23. Minden mérges állatoknak szúrásai, marásai, veszedelmesek. 24. A Thoráxnak Sebjei csakhamar meg gennyeségesednek. 25. A k i k Sebben estének hamar meg akarnak gyógyulni, gyenge és vékony eledellel éljenek. 26. A veszett vérüek ha nyavalyában esnek nem könnyen gyó gyulnak meg.
27. A kerek szájju fekélyeket ha más formára nem hozod bé nem gyógyíthatod. 28. A k i k n e k fekéllyei kőrületi veressek, orbánczosok azokat alol purgálni kell. 29. A csecs szopósoknak a Sírás hasznos, mert az m i n d exercitatio m i n d excretio helyett vagyon. 30. A szomorúság senkinek nem használ, hanem csak a kövér nagy hasú embereknek. 31. A heverés, tunyaság a természeti melegséget kioltya. 32. A rossz természetű fekély erős orvosságot kivan. 33. A ferdő a nedvességeket megvékonyittya folyóvá teszi és gyenge izzadást okoz. 34. A hideg természetű betegségek a véneknek veszedelmesek, nem is könnyen gyógyulhatok az if jakban nem olly ártalmasok 35. A munkás és magokat gyakorló Emberek ritkán betegek. 36. A nedves természetű Embernek kevés eledel de gyakorta való purgálás kívántatik. 37. A meleg természetűek a hideg természetüeknél a betegség i'eszedelmessebb, a bennek lévő tűznek hathatossága miatt. 38. A fekélyekből kifolyó genyesség. ha az hamu szin forma könnyen folyó és mindenütt egyenlő dicséretes. 39. Ha valami megveszett részt az egességestül elakarsz vágni egyszer vágj, ha többször a Regula ellen vétkezel. A r r a vonatkozólag, h o g y az E x a m e n a g y a k o r l a t b a n tényle gesen bevált-e, illetőleg ennek alapján t e t t e k - e vizsgákat, nincs a d a t u n k . Ismeretes Weszpréminek egy 1765. január 19-én k e l t bizonyítványa, a m e l y e t M a g y a r y - K o s s a C y u l a i s m e r t e t e t t és közölt hasonmásban. M a g y a r y - K o s s a ezt a bizonyítványt egy ó-könyves gyűjteményben találta. A z t írja, Weszprémi idejében az v o l t a szabály, h o g y a sebész-jelölt, k i v a l a m e l y városban le a k a r t telepedni és az o t t a n i sebészcéh tagjává l e n n i , előbb köteles v o l t a városi f i z i k u s előtt vizsgát t e n n i . A z említett bizonyítvány a sebészvizsgát elrendelő 1761. évi utasítás után három és fél év múlva k e l t . A bizonyítványban említett vizsgatételek még sorrendjükben is az E x a m e n - r e e m lékeztetnek. Weszprémi a k k o r még n e m v o l t a város fizikusa, csak három év múlva B u z i n k a y halála után l e t t az, s azért h i v a t k o z i k valószínűleg a bizonyítványban a „Tekint. N . T a -
náts rendelésé " - r e . Lehet, h o g y i l y e n vizsga több is v o l t és a jelölteknek a vizsgára való készüléskor az E x a m e n szolgált vezérfonalul, a d a t u n k azonban e r r e nincs. N e m sok i l y e n vizsga l e h e t e t t már, hiszen nemsokára e l j u t o t t a sebészek képzése ahhoz a jelentős fordulóponthoz, ame l y e t a n a g y s z o m b a t i egyetem orvoskarának felállítása j e l e n t e t t . A sebészetnek mindjárt k e z d e t b e n rendes tanszéket állí t o t t a k , az orvostanhallgatókat p e d i g 1786-tól k e z d v e kötelezték, a sebészet hallgatására. 1770-től már a hivatásos sebészeknek, i s a l k a l m u k v o l t az egyetemen képezniük m a g u k a t , és o t t h a l l gatták a bonctant, az elméleti és g y a k o r l a t i sebészeti eszközés köttant. Sőt az 1770-ben m e g j e l e n t Generale N o r m a t i v u m i n R e Sanitatis előírta, h o g y sebészeti g y a k o r l a t o t csak az f o l y t a t h a t , a k i e g y e t e m e n t e t t vizsgát. í g y azután 1770-től 1780-ig a nagyszombati e g y e t e m már 211 sebészmesteri o k l e v e l e t a d o t t k i . Csokonay József, a költő a p j a i s N a g y s z o m b a b a n t e t t v i z s gát, miután a d e b r e c e n i céh 1771-bén a tanács akaratából f e l v e t t e tagjai közé. A z újabb nemzedék m i n d magasabb képzett séget és képesítést n y e r t . A z o r v o s d o k t o r o k is kénytelenek v o l t a k megszerezni a sebészi képesítést, hogy a feltörő képzett se bésznemzedékkel felvehessék a v e r s e n y t . A borbély-sebészek működése m i n d jelentéktelenebb l e t t és a céhek élete már csak lassú elmúlás v o l t . A z elmúlás a k k o r kezdődött m e g , a m i k o r a céhek elvesztették legerősebb f e g y v e r e i k e t : a mesteravatás és a n u m e r u s clausus jogát. A z 1774-ben k i a d o t t helytartótanácsi r e n d e l e t a r r a h i v a t k o z o t t , h o g y a borbély-sebészek már csak beretválni és h a j a t vágni t a n u l n a k , nincsenek b o n c t a n i i s m e r e t e i k , sebészetet n e m t u d n a k , és ezért kötelezte a mestereket, h o g y ne csak i n a s a i k a t oktassák, h a n e m m a g u k is t a n u l j a n a k . Ez a r e n d e l e t arról is intézkedett, hogy azontúl a legényavatást előzetes b o n c t a n i elméleti vizsga alapján a m e g y e i f i z i k u s végezze és ellenőrizze a m e s t e r t az inas egész tanulási i d e j e a l a t t . A z i l y e n intézkedések tulajdonképpen megszüntették a cé h e k létalapját. M e g m a r a d t a k még azok a múlt emlékeként, d e az egyetemen n e v e l t magisterek, a későbbi sebészmesterek, p o l gári sebészek ( p a t r o n i c h i r u r g i a e ) , a sebész-tudorok n e m v o l t a k már a régi céhbeliek utódai.
V o l t a k hibáik a m a g y a r borbély-sebészeknek, de t a g a d h a t a t l a n , h o g y nagy érdemeik is: nemes hagyományokat ápoltak és őrizői v o l t a k a m a g y a r sebészi n y e l v n e k , ö k is azt tették, m i n t M i k e s K e l e m e n , akiről A d y azt írja: „megmenteni tisztaságát, becsületét, a kemény, szegény, de szűz és erős m a g y a r n y e l v n e k századokra". Irodalom 1. 2. 3. 4. 5.
Elekes Gy.: Előadás a Debreceni Orvosegyesületben 1944 febr^ Ernyei József. Orvosi Hetilap. 1927, 189. o. Fekete Lajos: Történelmi Tár 1878. 87. o. Magyary-Kossa Gyula: Orvosi Hetilap 1940. 348. o. Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek I V . 65. o. PE3KDME
B ro^y 1761. MecTHoe BJiacTHTejibCTBO npHKa3ajio, mto xHpyprunapnKMaxepbi äojijkhm 3K3aMeiiOBaTbCH c xHpyprnnecKHMH h aH.aTOMHHeCKHMH 3HSH H HMH — BMeCTO OnblTHOCTH B a p e H H H njiaCTbipefi. 3K3aMeHau,HOHHbiH M a T e p n a j i őbiji cocTaBjieuHbiM ,,XiipyprHHecKOM HexoM ' ropojia ZleöpeueH. Veszprémi Tsanádi István, tpn3HK ropo/ia paöoTaji nap, cocTaB.ienneM. B p y K o n u c n c o x p a u ë n H o e n p o H 3 B e ; i e H i i e o n y 6 . T h K y e T C H b s t o m onepKe. 4
Zusammenfassung Der Statthaltereirat hatte i m Jahre 1761 angeordnet, dass die Barbier-Wundärzte statt des Pflasterkochens aus anatomischen und chirurgischen Kenntnissen zu prüfen sind. Die Zunft der Wund ärzte i n Debreczen hat unter dem Titel Examen Chirurgicum den Stoff der Prüfung zusammengestellt. Diese Zusammenstellung be sorgte der Stadtphysicus von Debrecen, namens Stefan Weszprémi Tsanádi. Die Abhandlung befasst sich m i t dem uns erhalten M a n u skript des Werkes.
