A SZÁMZÖTT RÁKÓCZI 1715-35. Irta
SZEKFÜ GYULA
Szekfú: A számzött
ív..
A MAGYAR
TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA ÜJ FOLYAM 1911—1913.
CYCLÜS
A SZÁMZÖTT RÁKÓCZI 1715-35. Irta
SZEKF GYULA
AZ 1913-DIK EVI ILLETMÉNY HARMADIK KÖTETE
rr
••
A SZÁMZÖTT RÁKÓCZI
V j>
^
*
ÍRTA
SZEKF GYULA
J
BUDAPEST A HAOTAB TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA 1913
f.'Ov
2 8
iab'9
S&
'^SITY OF
10^
73S>
3i&
Hornyánszky Viktor
cs.
és kir. udvari
könyvnyomdája Budapesten.
IN
MEMÓRIÁM
MAGISTRI OPTIMI ALEXANDRI MIKA
ELSZÓ. A húsz
munka
jelen
évét írja le,
Rákóczi Ferencz életének utolsó
II.
1715-tl kezdve, a mikor XIV. Lajos
halála folytán helyzete a franczia udvarban gyökere-
sen megváltozott.
kegyét élvez
Mindeddig a napkirálynak állandó
elkel vendég
ott és
volt
csak most,
a régens kormánya alatt nehezedett rája a számze-
Ezen utolsó francziaországi, majd törökországi tartózkodása két szempontból érdemes új, részletesebb megvilágításra. Az egyik emberileg is tés egész
súlya.
érdekes lélektani problémát foglal magában hatással
lehetett
a
miféle
:
számzetés és állandó kíséri:
egyedüllét, erkölcsi és politikai elszigeteltség, anyagi
bizonytalanság, a hazájától távol idegenben bolyongó
A
fejedelemre.
vonatkozású az akkori beállítása.
:
a
másik
inkább
számzött
egyetemes
politikai
történeti
törekvéseinek
európai diplomatiai mozgalmak közé való Ez utóbbi szempontból szükségesnek talál-
tam egyrészt Rákóczi
politikai lépéseinek
czéljait és
eszközeit pontos vizsgálat tárgyává tenni, másrészt az törekvései háttere gyanánt az európai államok egy-
máshoz való viszonyát nagy vonásokban jellemezni. Az úgynevezett Rákóczi-emigratio sorsára csak anynyiban tértem
ki,
a mennyiben ez elbbi két probléma
megoldásánál szükségesnek
A
látszott.
tárgy feldolgozásánál azon szerencsés helyzetben
voltam, hogy a nagyközönség és történetirodalom eltt
kútfkbl
ismeretlen
kiadatlan
sorban
úgynevezett
N -zi
az
egykori ágense
is
meríthettem.
Vi-ouroux-iratokból, leszármazottjainak, a
Els-
melyek
Naxos
ELSZÓ
VIII
szigetén
él
Vigouroux-Lastics
családnak birtokában
vannak és a Rákóczi-hamvak hazaszállítása alkalmával a magyar kormány költségén másoltattak le. A másik kiadatlan kútf a konstantinápolyi franczia követnek, D'Andrezelnek Rákóczival folytatott levelezése, mely az ottani franczia nagykövetség levéltárában ma-
magyar kormány megMind a két másolatcsomó elször Thaly Kálmán kezén fordult meg, a ki élete utolsó éveiben többször kiemelte fontosságukat, de a bennük
radt fenn és hasonlóképen a
bízásából másoltatott
rejl adatokat
nem
iratokat a jelen jött
v. b.
dolgozta
többé
1. 1.
fel.
Hogy én
munkához, mely nélkülök
felhasználhattam, ezt
volna,
Lajos
le.
ez
sem
létre
Thallóczy
egyedül
hozzám
úr szíves közbenjárásának és
való személyes jóindulatának köszönhetem. Jelenleg a
Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában riztetnek. Egyebekben a Thalytól és Rákóczi életírójától, Márki Sándortól összegyjtött és feldolgozott kútfkre támaszkodtam, a kiadottak mellett elssorban a konstantinápolyi császári követek
hivatalos levelezésére,
melynek Rákóczit illet részei másolatban Thaly Kál-
mán
birtokában
is
megvoltak, a nélkül, hogy adatb-
ségüket különböz
értekezéseiben
kimerítette volna.
megemlékeznem a Rákóczi-történetben közvetlen eldömrl, Márki Sándorról, a ki nagyméret Rákóczi-életrajzában az emigratióbeli éveknek
Hálával
kell
végtelen szétszórt anyagát óriási szorgalommal tötte
egybe,
s ezzel
gyj-
a késbbi kutatók munkáját
nyegesen megkönnyítette.
A
mennyiben
az
lé-
adatok
részleteiben és a tények megítélésénél felfogásától el kellett térnem, indítóokaimat, bizonyítékaimat
a
munka
végén közölt jegyzetekben foglaltam össze.
A
szerz.
ELS
FEJEZET.
A Régens udvarában. I.
A den
napkirály
elment arra az útra, melyen
is
hamuvá
földi test porrá és
oszlik.
min-
1715 szeptem-
ber 10-én, halála után tizednapra, megérkezett holt-
teteme mint
St.
sei temetkezési
Denisbe,
kétezer
testr,
utódok és rokonok, udvaronczok sorából senki sem.
sen
foglalkozott
maga sem
A
az
és
hü
halál gondolatával
akkori
járt temetésekre,
dédunokái halálakor
helyére.
Több
apród és muskétás kísérte
is
nemzedék.
:
az
alattvalók
nem
szíve-
XIV.
Lajos
legkedvesebb unokái és
olyan
rendelkezéseket adott
ki, melyek folytán a katholikus egyház egyik legmegrenditbb ténykedése a visszataszító hullának minél
gyorsabb eltávolításává tése,
ridegtilt.
Berry herczeg teme-
a kit pedig nagyon szeretett és megsiratott, olyan
egyszer
volt,
hogy polgári házban szolga
restellnék oly sebtében eltakarítani.
az élet élvezésének szólt, a halál
pk
is
elhessegették.
A
árnyékát
király halála
sbbé okozott sajnálkozást, mivel az Sxekí
:
A számzött
Rákóczi.
testét is
Minden mozdulat
még
az
most annál szinte év1
ELS
2
FEJEZET
százados hatalmas alakja régid óta a feltörekv sok
elnyomásában gyakorolta fejedelmi tekinUralkodásának utolsó éveiben a korábbi szá-
fiatal élet
télyét.
zad társadalmának utolsó szilárd lottak.
A
ideálok
régi
elemei
is
felbom-
hatalmukat,
elvesztették
az
emberek megunták ket, mivel követésük Francziaországot a végveszély szélére sodorta. A nagy Richelieuhagyományok, változott viszonyok között, a franczia külpolitika számára megszégyenítések sorozatát hozféle
ták,
hadjáratok vesztett
a folyton folyó
tönkrement pénzügyet, haldokló
csatákat és
ipart és kereskedel-
met eredményeztek. Az udvar botrányos családi
élete
a valláson alapuló erkölcsnek minden hitelét elvette, a magánélet a
szerint
nem
talált
többé biztos irányokat, melyek egyetértésben
külvilággal
egyház erkölcsi nézetei
nem
sak olyanok számára, a kik a világban
es
remeteségben akartak
nem
tr
élni.
vasakarattal
király
élhessen
;
az
lehettek többé kívánato-
A
s
nem
korlátokat
félre-
soha
dolgozott ugyan a lát-
szat fenntartásán, különösen utolsó éveiben
Maintenon
asszony hatása
érintkezés
formáit
alatt,
sikerült is
lyozhatta
meg
az
udvarbeli
megmerevítenie,
társas
de nem akadá-
a jégkéreg alatt az ideáljait vesztett
társadalom fékevesztett, czéltalan hullámzását. Halála szabadulást jelentett mindenkinek, a ki élni
Néhány bels cseléde gyászolta csak s egykét öreg udvaroncz sajnálkozott azon, hogy az újonakart.
nan alakuló udvarban nem játszhatja tovább gondolattalan fvel üres szerepét. Az özvegynek, Maintenon asszonynak, legközelebbi környezetét, melynek élén a király és Montespanné törvényesített fia, Maine herczeg
állott,
a halál pillanatától kezdve súlyos politikai
gondok foglalták
el.
Maine
herczegnek
Maintenon
A RÉGENS ÜDVARÁBAN
3
mikor még nem a hatalmas hanem a szegény, csak szellemmel
asszony volt a nevelje, felesége,
király
rendelkez Scarronnak
volt az özvegye.
neveln
anyját, Montespannét, a
Maine herczeg
váltotta fel a király
kegyeiben, a mi bizonyára kellemetlen helyzetbe hozta volna Maine-t, viseltetett
a
elveszti
ha
kegyét
király
törvénytelen
polgári
tisztességes,
volna anyja iránt. s
Ha
szeretettel
anyja pártján marad,
politikai
érvényesülésre,
soha se tehet
származása miatt,
szert.
Maine nem habozott egy pillanatig sem, hanem maga kényszerítette anyját az udvar elhagyására és a hivatalos szereti állásról Maintenon számára való lemondásra. Az új kegyenczn törvényes feleség korában
sem
feledte el nevelt fiának
inkább ragaszkodott hozzá, volt
magának
is
az
az érdemét s annál
ezt
minél
kevesebb támasza érzület
ellenséges
udvarban.
önérdekbl keresztül vitte Maintenon az aggkori gyengeségbe esett királynál, hogy Maine herczeg és testvére, a toulousei gróf, Hálából
egyszersmind
s
külön királyi rendeletben vérbeli herczegeknek váníttattak.
A ketts
házasságtörésbl
nyil-
származott
gyermekek ily módon nemcsak Francziaország legidsebb herczegi családjai sarjainak jutottak elébe az udvari etiquette minden kérdésében, hanem jogot nyertek a legkeresztényibb király trónján való utód-
lásrais.
S
nem
jog
e
volt
egészen
kilátástalan;
XIV. Lajos örökösei sorában borzasztó pusztítást végzett az utolsó
években a
halál.
A
dauphin, Bourgogne
herczege, Berry egymásután pusztultak
ságukban,
az
ötéves,
orlcansi berezeg
kitn ték
t<
lett
beteges
el viruló fiatal-
XV. Lajos után az
volna a legközelebbi örökös, kinek
/Hinni tulajdonait egyaránt kikezd-
hallatlan kicsapó
A királynak
halála eltt 1*
ELS
4
FEJEZET
egy évvel készített végrendeletében Maintenon asszony ügyességgel egyengette pártfogoltja útját: a
nagy
végrendelet
szerint
a kis király uralkodói teendit
egy regensségi tanács fogja gyakorolni, melynek csak névleges feje, külön hatáskör nélkül, az orleansi herczeg volna, a tanács a régens beleszólása nélkül egészíti
ki
önmagát
s
király neveltetésére
benne szótöbbség dönt Maine herczeg ügyel
;
a kis
fel s
ugyan-
csak az kezére ven bízva az udvar s vele a testrségek, nagy pénzügyi és katonai hatalom. A végrendelet ily rendelkezései értelmében Maine herczeg s
vele Maintenon asszony az
tak
volna XV.
Lajoson,
Francziaországon,
betegség
el
nem
idk
de legalább viszi
teljéig uralkodhat-
a regensségi tanácson és is
addig,
míg valami
a gyenge, sápadt kis gyerme-
s nevelje majdan utódjává nem válhatik. Az öreg cselszöv hölgy mégis elszámította magát, túlságosan kevésre becsülte ellenfelét, a jogszer
ket
regenst.
Fülöp orleansi herczeg, a trónhoz legköze-
lebb álló vérbeli herczeg, valóban
nem
dicsekedhetett
nagy erélylyel és czéltudatosan mköd akarattal. IV. Henrik utódai közt talán neki adott a természet legkiválóbb szellemi tulajdonokat, melyeket a XIV. Lajos szultáni rendszere folytán reáerszakolt politikai tétlenségben a tudomány és irodalom kiterjedt tanul-
mányozásával
mvelt ki. Sokirányú természettudokorban s még abban a kicsapongó
mányi ismeretei
feltn
minden erkölcsi és vallási nygétl megszabadították, úgy hogy teljes szellemi szabadságban élvezte a kötelességektl men-
is
léha életmódja
parancs
tes,
legközelebbi érzéki és szellemi vágyait kielégít
életmódot.
Az uralkodás gondjai nem érdekelték soha nem mondtak róla, mint mikor
igazságtalanabb vádat
;
;
A RÉGENS
a dauphin, Bourgogne és
UDVARÁBAN
5
Berry herczegek
kolásával majd a spanyol király ellen
nyg
felfogadásával vádolták. Neki az uralkodás
melytl szabadulni
akart,
volt,
hogy gond nélkül élhessen
egyre közönségesebbé váló élvezeteinek.
azonban
meggyil-
méregkeverk
Nem lett
volna
ha megnyugszik aMaintenon asszony-
férfiú,
sugalmazott végrendeletben és törvényszer jogait
tól
XIV. Lajos
átengedi a király fattyújának. elrelátással
keverte
össze
családjában a
daemoni törvényes
magzatokkal a házasságtörésekbl származottak vérét
maga
az orleansi herczeg kénytelen volt Maine nvéMontespan leányát feleségül venni, bármennyire tiltakozott is e szégyen ellen anyja, a híres német, tiszta erkölcs és szabadszájú Madame. A régens
rét,
nem
felejthette el azt a pofont,
melyet az udvar színe
eltt kapott elkeseredett anyjától, mikor XIV. e házasságot
a herczegek és Francziaország maré-
Másrészt
totta.
chaljai
is
fogcsikorgatva trték, hogy a királyi fattyúk
elébük
helyeztetnek
hunyta
szemeit,
s
most,
a mint XIV. Lajos be-
elérkezettnek
így, részben
küls behatások,
megersítve játszotta
nagy jelenetét
a párisi
el
az
látták
megbosszulják magukat és jogszer
léstl
Lajos
megmásíthatatlan akaratának nyilvání-
idt,
hogy
ggjük megsér-
biztatás és rábeszé-
az
herczeg
orleansi
parlament ülésén a király
halálát követ napon. Nagy és hatásos szónoklat közben felolvasta a végrendeletet, tle váratlan erélyes
kifejezésekkel
mutatta
ki a rendelkezések
hibáit és
jogtalanságait, ügyesen hízelgett a parlament
ságra a
még
tünkv el
nagyzási
sem temetett
hóbortjának király
s
összes
hatályon kívül helvc/.tt-k azok. kik
még
az
önálló-
eredmény:
intezkedtOgüftp n'ineg-
ELS
6
FEJEZET
tek volna a király egyetlen pillantásától
is.
Az
orleansi
herczeg a legkiterjedtebb régensségi jogok birtokába lépett
;
a régensségi tanács kinevezése és átalakítása,
kinevezések, a király személyének rizete egyaránt az
remegve
kezébe jutottak. Maine herczeg gyáván
nézte álmai tönkretételét; csak arra az egyenes táma-
dásra horkant
büntetést
példás
mikor a régens az mondta, hogy
fel,
érdemelnek
királynak ilyen rossz
fenséges
kevéssé
ellenfél
kik
elintézésére,
ezzel
a meghalt
adtak.
szóváltásba
egyiküknek
a
Itt
két
elegyedett
mellékszobába vonultak
bár közben egy
ügy
azok,
tanácsokat
s
a kínos
el
sem
tekintélye
nagyobbodott. Maine herczeg teljesen megverten távozott
a parlamenti terembl.
Ez a nap dönt hatással
volt
XIV. Lajos szeméudvar
lyes környezetéhez tartozó udvaronczok, a régi
sorsár a. Maintenon asszony St.-Cyrbe vonult az ájta-
de azok, kiknek az udvar-
tossság gyakorlatainak
élni,
nál kellett maradniok,
háttérbe
szorított és
remény-
telen ellenzék szerepébe jutottak.
Politikai
befolyás,
vagy vezeti
udvarnál
nem
állás és tekintély az
többé rendelkezésükre, a regensnek megvoltak emberei,
udvar
A
kik a
tagjait
maguk érdekében
is
siettek
minden befolyásos helyrl
saját
a régi
kiszorítani.
múltnak e szomorú alakjai legnagyobb
ids emberek
voltak, kiket életük
állt
részt
minden sikerének
emléke a múlthoz, XIV. Lajos korához kötött s kik a jövhöz kevés reményt fztek. Maine herczeg mellett
Dangeau, a vén, száraz udvaroncz, továbbá a spanyol király egykori mindenes barátja, maréchal de Tessó, a meghalt király külügyi államtitkárja Torcy, az öreg Villeroi
:
ezek voltak a kik XIV. Lajost joggal,
bl gyászolhatták. A
toulouse-i gróf olyan correct
szív-
mo-
;
A RÉGENS UDVARÁBAN
doni
ember
úri
7
bölcsen
volt s oly
regensség vitájában bátyja
viselte
magát a berezeg
az orleansi
és
között, hogy a régensségi tanácsban megmaradhatott nem s befolyása talán nagyobbodott volna is, ha
oly hideg és ambitionélküli.
Hasonlóképen vizszínen
magát maréchal d'Huxelles is, legalább is 1 addig, míg Dubois államférfiúvá nem ntte ki magát.
tartotta
E
felsorolásból megértheti s talán megbocsátja a
miért terjeszkedtem ki
szíves olvasó,
es
távol
kelbb
A
A
dolgok elbeszélésére.
nevei
nem
toulouse-i gróf,
választhatók
az,
Tessé és
a ki egy
meglehets
Rákóczi nevétl.
el
Dangeau az
barátai, kikre Francziaországban
Torcy
ily
régi udvar legel-
évtizeden
szert
át
egyedüli
tudott tenni
magyar
táplálta a
felkelk reményét a franczia segítségben; d'O marquis, a toulouse-i gróf barátja
nem
felejtette
el
Rákóczit
Törökországban sem. Mikor mindezek tehetetlen visszavonultságra lettek kárhoztatva s a franczia udvar és politika
vezetése
ellenséges
új,
kezekbe
st
eddigiektl független,
az
jutott,
Rákóczi
helyzete
is
ter-
mészetesen nagy változáson ment keresztül.
A
franczia király halála eltt
tesítette a
adott
három hónappal szen-
törvényesen megkoronázott és hitlevelet ki-
magyar
király az országgylési végzések között
mely Rákóczit és társait, mint a törvényes határidre meg nem tért felségsértket számazt a pontot
zetéssel
is,
sújtja s birtokaik
ny csak a tényleg
elkobzását
meglev
rendeli
el.
E
állapotot formulázta;
Rákóczi BZátnietésben volt már azóta, mikor Károlyi
Sándor delem nemcsak
ll Lengyelországba ment. színes,
hanem
szíves
A
feje-
békét kívánt
iának - az volt dése, hogy „állann dóbb és esendesebb békességet rem
ELS
8
czár közbenjárása
A
FEJEZET
mintsem Pálffy csalogatási-
által,
mind kisebb körbe szorított kiéhezett kuruczokat elhagyta és ment Ilyvónak, mert mondja ott reméli a czárt találni, a kitl „függ 2 Isten után hazánk boldogulásának állapota". A czárnak val".
császári seregtl
—
—
azonban egyéb gondjai voltak, minthogy szegény Magyarországot a boldogulás útjára vezesse
akkor pántolta
:
össze vérrel és vassal az orosz colossust s
szerezte
meg
Rákóczinak a számzetésben az els nagy csalódást.
A
meg elfogadták a magyar embertl, Pálfíy genenyújtott jobbot, megtértek a Habsburg-ház hsé-
kuruczok rálistól
gére
s
hazaoszolva tzhelyeikhez, verejtékük hullatásá-
val kezdték
A
meg
újra a nehéz, honfenntartó munkát.
fejedelem
pedig
ment tovább muszkától
len-
Az európai háború lángolása alább-alábbhagyott, mígnem három hosszú lengyeltl francziához.
gyelhez,
béketárgyaláson végkép elfojtották. hozták ugyan az kérés elejtésével
dolgát
is,
A
francziák szóba
de csak azért, hogy e
maguknak szerezzenek jobb
feltéte-
leket. A franczia-osztrák békét Villars és Savoyai Eugén,
a két vezér, két egyenes katona kötötte meg. Eugén
sohasem tól,
szerette Rákóczit, a lázadót, a ki
a franczia király képviseljétl
egyetlen jó szót sem.
A
államában volt alattvaló középkori volt,
hség,
még
Villars-
sem remélhetett
maréchal XIV. Lajos absolut s
félelem
mint katona,
királyának
és gáncs nélküli lovagja
a ki már bécsi követ korában ellenszenvvel visel-
tetett
a magyarok, mint szerinte lázadó természet és
könnyelm népség ellen. 3 Az európai békesség Rákóczi kimaradt belle. Az
új,
létrejött,
tényleges viszonyok-
ban a Magyarországtól elszakadt Rákóczi nem jelentett többé számbavehet mennyiséget. Mikor a szatmári béke után a hollandusok a magyar protestánsok
A RBQKN8 UDVARÁBAN
9
érdekében járnak közbe a császárnál, óva-
helyzete
kodnak Rákóczi említésével koczkáztatni lépéseik
Az
rét.
angol királyné, a ki annyit
kel magyarok
kibékítésén,
és a császár
tozott politikai helyzetben
sike-
fáradozott a fel-
a megvál-
nem engedi meg Rákóczinak,
hogy angol földre lépjen.
A föld
partokról
barátságtalan hulli felé
fordult.
Rákóczi franczia
Már a szatmári béke idején meg-
XIV. Lajos meglátogatásának a terve, hogy vele és a danphinnal szemtl szemben kedvezbb határozatokat, nagyobb pénz- és katonai segítfordult fejében
séget úton.
eszközöljön
A
ki,
mint
lett
volna a franczia udvarnak,
mely
végs
áron
békét keresni a nagy
kimerülése
diplomatia nyelvén
:
miatt
kénytelen coalitióval.
volt
Az akkori
felszínen tartásához.
hogy a Parisban tartózkodó emigráns
részrl, a franczia
fogja
bármi
a franczia udvar elhatározta, hogy
nem ragaszkodik Rákóczi
meg
diplomatiai
szerencsétlenül járt felkel vezér látogatása
akkoriban kellemetlen
félt,
nehézkes
a
udvarnál
nehezíteni
a
és
az
ellenfeleknél
kelés ügyét, 1711 júliusában
is
Hogy minden
békekötést.
reménytl megfoszsza a fejedelmet, a hitte, hogy franczia segély új életre
Torcy
mindkét
ki
hivatalos
még mindig
keltheti a fel-
formában
ér-
hogy nem tekinti többé souverainnek, hanem csak egyszer alattvalónak s ezért követésére adta Torcy,
tével is csak mint
magánemberrel érintkezhetik.* Az nem is tudott Rákóczi semmit
utrechti congressuson elérni, szerepét
itt
mint önálló fejedelem bevégezte
s
Matán már mi sem állott útjában annak, hogy mint magánember Francziaországban élje le napjait. Tévedés volna azt hinnünk, hogy XIV. Lajos bárminem személyes rokonszenvvel viseltetett i magyar
ELS
10
FEJEZET
felkelk és Kákóczi ügye tetése
múltja
és
hagyományai a
ellene
rendi
Egész
iránt.
mond
hatalomnak
maga
megtörését kívánták tle,
politikai nevel-
Családjának
ennek.
minél
fiatal
teljesebb
korában mene-
külni volt kénytelen székvárosából a fronde-nak lázadó
megnyugodva
napjai ell, de hosszú uralkodása yégéix
mely ly el a rendi halai-
tekinthetett vissza munkájára,
mat, a nagyurak és a parlament politikai
tönkre
tette.
A
népakaratnak árnyékától
befolyását is
mentes
absolut monarchiát sikerült megvalósítania oly módon,
hogy az
Francziaországa ebben a dologban
európai uralkodóknak soha el szolgált.
nem
egyéb
nem érhet mintaképül
, az elérhetetlen magasban trónoló autokrata
tagadhatta
meg magát
hogy bármiféle
annyira,
rendi szabadságokat önmagukért
pártolhatott
volna.
Mikor bécsi követe, Gremonville, összeesküvés
szálait
fonogatja Nádasdyval és Zrínyi Péterrel, elképzelhetjük-e,
hogy urának egyéb járhatott volna eszében,
mint hogy ez elégedetlen
használja?
Hisz a
urakat
Zrínyi
saját
Péterek
czéljaira
az
ki-
szemében
ugyanoly kárhozatos ellenségei voltak az absolut hatalomnak, akár csak Longueville, Beaufort és a fronde
egyéb tönkretett nagyjai.
A
diplomatizáló játék
folytatott
Kákóczival
sem
éveken át
bizonyít egyebet:
minél inkább kihasználni a vérét hullató kuruczságot a
kevésbbó
ellen
s
minél
Francziaországot.
A
Rákóczitól annyira sürgetett szö-
császár
vetséget sohasem kötötte
compromittálni
meg XIV. Lajos és politikus meg Rákóczi min-
hidegséggel nézte, mint semmisíti
den
reális
álmáért.
A
menekvés lehetségét a franczia szövetség franczia
segítség
t
koldusbotra juttatta,
mint nagybátyját, Zrínyi Pétert, vérpadra.
Kevesebbet nem tehetett tehát XIV. Lajos, mint
A RKGBNS UDVARÁBAN
11
hogy a franczia partra érkez Rákóczit legalább szívesen fogadja. A roueni kormányzónak, a kinek terüparancs
Rákóczi,
lépett
letére
hogy elkel
ment,
embert lásson benne, mert „megérdemelte Franczia5 országtól a szíves fogadtatást". A franczia urak szívessége valóban nem ismert határt, mindnyájan a legnagyobb elzékenységet és udvariasságot tanúsították az érdekes múltú, Francziaország szolgálatában tönkre-
ment fejedelem iránt. Souveraint illet tiszteletben azonban nem részesült. A külpolitikai helyzet sem engedte volna ezt meg a királynak mind inkább tekintettel kellett lennie a császárra, a ki hosszú küzdelemben ;
erosebbnek
sem tartsa
akart
XIV. Lajos
bizonyult.
engedhette
még
a kivel
azt,
ggje
uralkodói
magához
hogy
meg,
hasonlónak
sem
a szerencse napjaiban
soha egyenrangú
szövetséget
Rákóczi
kötni.
tapintatosan megkerülte a kérdést, mikor elhatározta, hogy incognito fog Francziaországban tartózkodni s e czélból vette
Mintaképül
fel.
franczia király
de Charoche,
comte
a
szolgálhatott
kegyelemkenyéren él a
utóda,
ki
sárosi
Stuart,
nevet
gróf,
a szinten
neki II.
Jakab angol
Szent György lovagnak
hivatta
magát, bár hivatalos alkalmakkor XIV. Lajos királyi
sségben elejét
vette
szokta
részesíteni.
Rákóczi jó modora
minden nehézségnek a rangsor megálla-
pításában, a mely kérdés akkoriban a franczia udvar it
legkönnyebben hozta
sodrából.
A társadalmi
szabályozva
volt,
mozdulatokra is
túllépett r<51
szülv
volt
a
mindenki
nyugodt
élet
a legpontosabban
csuk a rangját
megillet
felhatalmazva a a mint egy vonallal
megengedett
a legdurvább ;
ki a napi
érintkezés
Simon,
határon,
visszautasításra a
ki
sok
ai
eltte
mindi niv
álló
elke-
lehetett k-
ELS
12 volt,
FEJEZET
de leginkább herczegi rangjára, egyszer mindenáron
elretolakodott egy udvari ebédnél, hogy a zweibrückeni
herczeg eltt
helyet, a mire a harapós
foglalhasson
öreg orleansi herczegné az egész társaság eltt han-
gosan jegyezte meg, hogy talán zweibrückeni herczeget, hogy közé,
tolakszik
azért
akkor mindennapos
akarja kérni a
vegye
fiát
elre.
úgy
volt,
az elretörekvésben,
meg
fel
de senkit sem
tartott vissza
mindenki meg
mivel
apródjai leforrázás
Ilyen
volt
gy-
zdve, hogy Isten és ember eltt joga van a rang érvényesítéséhez. Rákóczi lemondván souverain
küls
vágyai
érvényesítésérl, a
nem
berezegek
uralkodó
között kapott helyet a rangsorban. Természetes nyu-
galma és sok keser tapasztalata megóvták attól, hogy az udvarban szerepl duc-ökkel kellemetlenségei legyenek. Lehetleg háttérbe vonult s hagyta az elre törtetket tartózkodó
maga
udvaronezok
s
A
elé kerülni.
helyein
lakást
különböz vidéki
király
úgy mint egyéb
kapott,
mikor elször ment az udvarral Marlyba,
Maine herczeg és a toulouse-i gróf útján kérte a lakás kijelölésére, a ki nagy szívesen késznek latkozott rá, de utasította,
hogy
is
királyt is nyi-
egy nappal az
eltt kérjen lakást, „úgy mint a többi udvaroncz". Egyedül az erdélyi fejedelmi czímet fájlalta utazás
6
Rákóczi
s
mikor nem volt incognito,
például a kül-
ügyi államtitkárral való hivatalos érintkezésben, megkívánta,
hogy ne csak prince-nek, hanem prince de szólítsák. 7
Transsylvanie-nak okozhatott császár
volna
érzelmeit
a
külügyi
kímélni
Ezzel
nem
hivatalnak,
volt
kis zavart
mivel
ez a
de
sze-
kénytelen;
mi Rákóczi és Torcy, majd d'Huxelles között történt, annak már nem volt európai fontossága s külhataluiaknak nem jutott tudomására.
rencsére a
A REGENB UDVARÁBAN
A
udvarnak meglehets gyakorlata
franczia
franczia
szolgálatban
lyiségek
ellátásában
tartózkodása
idején
és
kezelésében.
hanem
Még
egyikük
de
Rákóczi
bajor választó, a
koronáját akarta meg-
Egy fényes tzijátékra mindketten
szerezni.
voltak,
a
volt
ott
is
volt
szemé-
tönkrejutott fejedelmi
egyszer Magyarország
kinek
13
hivatalosak
sem ment az udvarral
együtt,
oldalt félrevonulva, külön-külön élvezték a szín-
játékot,
—
a cause du ceremóniái. XIV. Lajos utolsó
éveiben ritka volt az ilyen ünnepélyes alkalom,
szé-
megalázó béke, a vérbeli herczegeknek sorra megmagyarázhatatlan betegsége és gyenletes vereségek,
elhalása nyomott légkört teremtettek.
A
király vissza-
vonult Maintenon asszony termeibe, színházról szó volt többé
;
nagy
ritkán, ez is csak korábban,
sem
Main-
tenon asszony termeiben egy-egy
mkedveli
A
ha a király komor
fiatalok
pompája
mosolya megfagyott,
elé kerültek.
eladás.
Mintha csak a földönfutó bajor
választó, a czímzetes angol király és a szintén czim-
zetes erdélyi fejedelem számára teremtették volna ezt
az udvart. Mindenkinek szomorúság lakozott szívében, s
kénytelen volt a kérlelhetetlen etiquette szerint kiszá-
mítva játszani irigyli
szerepét.
Maintenon asszony szintén
az apáczákat, a kiknek
élniök, s
keser
nem
kell a társaságban
elégtétellel szemléli, a
mint szobájá-
ban az angol király kártyázik, XIV. Lajos és az angol királyné nézik az
örömnek
Mint
;
—
tánczlópósek, mosoly, túláradó jelei
— pedig
mindegyikük szívében
mikor hajtóyadászaton a
leterített
ott
a tr. 8
foglyok ós
mok felbontásakor nem egynek a testében már rég ott ül sörétet találhatni itt is, e fényes udvarban, ampa megsebesült ember, ki régi kínokat, mélyre :
húzódott fájdalmakat leplez a
nevetk
ell.
ELS
14
FEJEZET
A
hideg,
A
gróf ekkor harminczöt éven
szomorú társaságban Rákóczi kikeresett magának egy pár embert, a kiknek lelki életében bizonyos harmóniát sejtett az övével. Legelkelbb volt közöttük a toulonse-i gróf, a király törvényesített fia.
zárkózott
ember
volt.
felüli
komoly, magába
miatt a legelkesere-
Születése
dettebb ellenségeskedések czéltáblája
lett volna,
mint
Maine herczeg, ha az öröklés elvével sehogy meg nem magyarázható józan mérséklete meg nem bátyja,
óvja a túlfeszített helyzetektl. Örömnyilvánításra talán
sohase volt képes,
annyira egykedv, napról
napra
szabályozott életmódot folytatott. Hidegen, örvendezés
nélkül fogadta XIV. Lajos
rendkívüli kedvezéseit, a
épp oly hidegen mindezen kegyek
vérbeli herczegek sorába emeltetést, s
és fájdalom nélkül a régensség
alatt
Sértegetni senkit se szokott,
visszavételét.
komoly
s
magaviselete ellenséget és barátságra tolakodót egyaránt távoltartott tle. Negyvenöt éves korában határozta el
magát a házasságra. Mint a regensségi tanács
tagja kötelességét hidegen és pontosan, különös ambitio
nélkül végezte, érzelmi kitörésektl mentesen vett részt
a néha viharos tárgyalásokban melyeket sohasem akart intézni,
nem
bár a régens után
a legelkelbb
ember.
9
egyszer
Egyetlen szenvedélye
a ki kegyeibe akart jutni,
vadászat,
s
a ponton
talált
volt ottan
lelkében
volt,
a
egyedül ezen
küls behatásokra
reagálni
kívánó hajlamot.
A
közös vadászszenvedély szolgáltatta a Rákóczi-
hoz való közelebbi viszonynak a küls alkalmait
Az udvari vadászatokon
is.
kívül a toulouse-i gróftól ren-
dezett szarvashajtásoknak állandó vendége volt, s grosboisi remeteségét hetenként
kétszer
ezekben résztvehessen. Mikor már az
hagyta élet
el,
hogy
minden gyö-
A RÉGENS UEVARÁBAN
nyörségérl lemondott, tait,
nem
ezt,
15
a toulouse-i gróf vadásza-
tudta feláldozni. Mindez azonban csak
kapocs volt közöttük.
a gróf lelki
Rákóczi és lett volna.
Nem mondhatnók életének
küls
ugyanis, hogy
sok rokonvonása
A számzött magyarnak minden
gondolata
Kelet felé volt irányozva, szünet nélkül dolgozott, elmél-
kedve, és ügynökei által a gyakorlatban
is,
azokon a
terveken, melyekrl azt hitte, hogy tlük Magyaror szag jóléte és jövje függ. Eddigi csalódásai nem ölték ki a tények kérlelhetetlen szárazságát is meg-
kerül önbizalmát. A profán franczia udvarnak azonban nem mutatta sem kétségeit, sem reményeit. Ott fejedelmi
magaslaton akart mutatkozni,
teljes
lelki
egyensúly nyugodt szenvedélytelenségében. Senkinek sem adott jogot, hogy szánakozzék rajta, senkinek alkalmat,
A küls
hogy nevessen kétségein lelki habitus ilyen
és hiú reményein.
alakulatában értékes volt
neki a toulouse-i gróf baráti közelsége.
ember
volt,
élete
gróf az az
a kivel mindennapos érintkezésbe lehetett
jutni, anélkül
bels
A
hogy neki eszébe
iránt
érdekldni.
A
jutott volna
mint a
barátja
kormányzó
tanácsban pontosan elvégezte kötelességét, de azontúl szenvtelen közönynyel nézte a többi tanácsosok elkeset
vitáit,
épp oly érdektelenséget tanúsított a társas
érintkezésben. Hideg nyugalmában teljesen megegyezett Rákóczival, s lelki életük
mélyreható eltérése
-/.áinba az udvari élet felületességében.
udvaronca Rákóczin csak álarcz
volt,
A
nem
correct
mely elfedte
bel-
Bejének viharait, míg a toulouse-i grófnál e lárva alap-
jában véve semmit se takart.
A mindennapos érintkezés mind kettjük re kellemes volt. mert kizárta a bonyodalmak 6a felindulások lehetségét.
A
megszokásból barátság fejldött
ki,
a meny-
BLSÖ FEJEZET
16
nyiben a toulouse-i gróf egykedvsége baráti érzel-
mekig
fel tudott hevülni.
Kisebb szívességekre mindig
a milyeneket egyenrangú nagyurak meg" tesznek egymásnak, anélkül hogy érdemesnek tar-
készen
állt,
Rákóczi törökországi tartózkodásakor nagy rendetlenségbe jutott pénzügyeit a tou-
tanák beszélni
is róla.
louse-i gróf próbálja
Politikai támaszt
A
felülvizsgálni
és
helyreállítani.
azonban nem nyújthatott barátjának.
regensségi tanácsban többnyire belügyeket referált,
a diplomatiát az orleansi herczeg saját bizalmas embereivel
irányította,
tényekrl szokta
a tanácsot csak a befejezett
s
A
értesíteni.
toulouse-i gróf barátsága
Rákóczinak kellemes idtöltést szempontból teljesen értéktelen
Még kevesebb
lelki
szerzett,
de politikai
volt.
kapocs kötötte Rákóczit egy
másik „barátjához*, a toulouse-i gróf testvéréhez, Maine Az öreg király utolsó éveiben hasznos
herczeghez. volt
Maine ismeretsége,
mindenki remélt valamit.
szer ember
volt,
volt
A
jöv
a
embere, a kitl
herczeg meglehets egy-
a kinek
akaratereje
vérbeli herczegi rang megszerzésében, s
kimerült
a
minden egyéb
tárgy iránt apathikus közönynyel viseltetett. Felesége
a nagy Condénak, a rocroyi a legkevélyebb
nszemély
gyznek
unokája, talán
XIV. Lajos büszke
volt
udvarában. Sceauxi kastélyában fényes udvart
melybl nem hiányoztak elkel rangú költk és szónokok. Az esküdt ellensége lyal eltölt
volt,
s
tartott,
politikusok s harmadorleansi herczegnek
a nagyközönséget borzadály-
hazug hírek a jövendbeli régens méreg-
kever terveirl mind
tle, az
kerültek a világ szájára.
szony hatalmas
volt,
nem
„sceauxi udvarából"
Addig, míg Maintenon aszsokat
tördött férjével,
hagyta, hogy a koronátlan királyné vezesse
s
t a rang-
17
A RÉGENS UDVARÁBAN
küzdelmében, XIV. Lajos halála után azonban mindinkább kilépett a porondra saját politikájával, s férjét engedelmes eszközzé alacsonyította le. Rákóczi ért való
Szióban, a hogy
sokszor tette tiszteletét náluk
igen
a kastély nevét francziául
még nem ért magyarjai
Mikor a vérbeli herczegséget a parlament elismerte, Rákóczi is sietett hozzájuk a gratulálok ejtették.
nagy seregével. 10 Szívélyesebb baráti kötelék nem lehetett köztük, annál kevésbbé, mert hisz ebben a csak életben a barátság
küls érvényesülésre törekv udvari fogalma szinte ismeretlen élt is
nem
volt.
Ha
nyújthatott
áradozó
neki kielégítést.
kifejezéseit a franczia
Rákóczi lelkében
XIV. Lajos udvara
a vágy baráti kebel után,
Késbbi
levelezési
leveleinek
kellene
gyarázza, anélkül hogy tárgyi alapokat
ma-
Stylus
hoz-
zájuk feltételeznünk.
Barátság helyett másvalami ntt ki
ezekbl az
állandó látogatásokból. Maine és a toulouse-i gróf tár-
sasága messzire látszó pártszínezetet
Az
viselt
magán.
embereik Maintenon asszony legközelebbi kör-
nyezetét
alkották,
királyt teljesen
azt a
ggös
hatalmába
cliquet,
tartotta, s
a „régi udvar" sokatmondó, de kevés
mely az agg
a mely 1715 óta
tiszteletet
ébreszt
elnevezését hordta. Mivel Rákóczi a vezérekkel barát-
ságos lábon
állott,
a közkatonák
is
szívesen beszéltek
vele és lassankint egészen társaságukhoz számították.
Dangeau marquis
volt
ennek a társaságnak leg-
ártatlanabb tagja, a ki úgy látszik, leginkább vonzódott szívbeli
vonzalommal Rákóczihoz. Felesége, szép
német asszony, a kinek egész udvari onhette áldott
íY-rj.
a
csekély szellemi
szerencséjét
képességekkel meg-
ekkor már ájtatos öreg
n
volt,
Maintenon asszony legbizalmasabb barátni közé Sz'.kíú
:
A számzött
Rákóczi.
a
ki tar-
2
ELS
18 tozott.
A
FEJEZET
Courcillon marquis,
fiuk,
nagy
széltoló volt
és ledér életmódjával sok keserséget okozott Main-
tenon asszonynak, a ki önmagát amolyan általánosan
érvényes kalauznak tartotta a mennyországba.
nem sok
politikában.
udvari évei
sége audientiát, hol volt
az
férj
udvar vadászaton, szín-
házban, melyik herczegkisasszony hol tánczolt,
mik az
ilyen híreket, a toztak,
A
sem a családban, sem a nagy Gyermekes kitartással jegyezte fel hosszú felminden napján, kinek adott király
vizet zavart,
hanem még
személyére éppen
s
egyéb
nem
tar-
udvaronczi kötelmeit érintették. Udvari
hírek után
szokta másolni naplójában a neve-
le
zetesebb európai eseményeket
is,
melyekrl hollandus
vagy franczia újságok adtak hírt. Rákóczi nevével is egy ilyen újságban találkozott elször. 1695 márcz. 16-án beírta naplójába, hogy Aspermont grófot, a ki Fürstenberg cardinális unokaöcscse, meggyilkolta egy
nev
Rákóczi
Ugyanezen hónap 22-én meghogy azóta hamisnak bizonyult. 11
sógora.
pótolta e hírt azzal,
Húsz év múlva az egykori gyilkos egyik barátja
lett.
A
legtiszteltebb
marquis ekkor már elért mindent, a
mit az élet és a királyi kegy csak nyújthatott. Csendes
öreg úrrá vált a
fiatal stréber,
a kinek merész csíny-
jeirl azeltt oly sokat beszéltek az asszonyok. Érdek-
ldését az udvar napi eseményei teljesen lefoglalták, s az embereket is a szerint ítélte meg, milyen udvaronczok. Rákóczit
els
embernek
A
találta.
látásra igen szellemes és tanult
fejedelemnek correct nézetei az
udvari etiquette bonyolult kérdéseiben bizonyára voltak
hatás
nélkül
Dangeau
ítélete
Valamint az sem, hogy atoulouse-i gróffal
ban
nem
kialakulására. is
jó viszony-
hogy kezdettl fogva a Maintenon-Mainepárthoz csatlakozott. Ilyen látszólag önz szempontok volt,
és
19
A REGKNS ÜDVARÁBAN
túlságos komolysággal a megcson-
nem ítélhetk meg
tosodott udvaroncznál, a ki
nemcsak önfenntartási szinte
tönbl, de a felsbbség iránti sem találhatta volna szellemesnek
és tanultnak azt
a ki az udvar hatalmasainak
az embert
ösz-
tisztelet miatt
nem
tetszett
volna. Rákóczi egyszer correct nyugalma is magához vonzotta a megállapodott, életét csendesen élvez
udvaronczot.
12
A
politikában különben annyira használhatatlan a király halála után bekövetkezett rossz hogy volt, napokban, az ellenpárt gyzelme idején, a csíps Maintenon asszony megkérdezte barátnjét, Dangeau-
mit
nét.
új viszonyokhoz férje,
az
szól
a ki „soha
sem tudott semmit ócsárolni". Az egyetlen activ férfiú a társaságban a maréchal de Tessé
volt.
diplomatiai
A
legcselszövbb udvaroknál
küldetésekben. Rómában,
szolgált
Spanyolország-
udvarokban; V. Fülöp spanyol királynak még Anjou herczege korában fegyvertársa és kedves majd a régi udvarban a tengeudvari embere volt
ban, olasz
;
ffelügyel nagy
részeti viselte.
Nagy
fizetéssel összekötött
rangját
emberismerettel és a spanyol-olasz viszo-
nyokban évek hosszú sorára tekint tapasztalatokkal rendelkezett, s ezért a régens sem tudta mindig nélkülözni, s kénytelen volt idnkint megbízásokkal látni daczára, hogy a maréchal Maine herczeg el, annak hez tartozott.
Nagy Péternek
sakor ó volt
a melléje
tév
lovag.
francziaországi lato-
kirendelt
diszszolgálatot
Késbb, 1723-ban, Bourbon
hercze
küldte Spanyolországba, hogy V. Fülöppel szilárdabbá •;
lásos életre
a barátságot
rohamok
XIV. Lajos
1
szállták
határozta
el
meg,
magát.
s
végs
éveiben val-
ezeknek engedve, remeteMindenesetre nagy tanú 2*
ELS
20
FEJEZET
ságát adta udvaronczi finom orrának, visszavonulásával
hogy a régens és Maine herczeg közti dönt küzdelem forró napjaiban bármelyik félen compromittálja magát. Remetesége nem is volt is kikerülvén,
pusztai ridegség, egyszerre két klastromi lakást tar-
másikat a zöldben, jó levegn, a grosboisi kamalduliaknál, st személye szolaz
tott,
gálatára
egyiket
Parisban,
a
nagy udvartartását
való
klastromokba.
volt
beszállásolta a
is
a Rákóczi barátjai között az
nagy politika folyása iránt, a melyben azonban sohasem jutott neki egyéb harmad- vagy negyedrangú szeegyetlen, a ki egészséges önzéssel érdekldött a
repnél.
Mindezek társaságában Rákóczi napjai kellemes egyformaságban folytak le az udvari élet etiquettejétl kijelölt határkövek között. Vadászatok mellett látogatások, kerti séták a király kíséretében, nagy
nagy
kártyázások,
Mindenben
Hogy
Parisban,
ritkán,
résztvett,
álarczosbálok.
nem maradhatott
a honnan
el.
a valóságban mégis csak Maine herczeg öreges,
ájtatoskodó környezetéhez tartozott, a Dangeautól beszélt
eset
is
bizonyítja.
A
király
el-
1715 júliusában,
mikor Rákóczi már harmadéve volt Parisban, elment a
fiatal
nyához,
hölgy
Berry herczegnéhez, az orleansi herczeg leá-
a hol roulette-játék
volt, s
velük
Rákóczi
folyt. is,
Kíséretében sok
a ki
még sohasem
ehhez képest különös érdekldésnézte a mulatságot. 14 Berry herczegné, a kirl
látott roulette-et és
sel
olyan borzasztó dolgokat beszélt egész Paris, a jövendbeli
regensnek legkedvesebb leánya
volt,
a ki fiatalos
zabolátlanságában Suetonius tollára méltó kicsapongó életmódot folytatott, de egyúttal Maine herczegnének
leghatalmasabb ellenlábasa
is
volt.
A
király halála
A RÉGENS UDVARÁBAN
után
Francziaország els asszonya,
lett
csekélyebb caprice-ának
A
udvara.
21 s az
leg-
engedett a régens és egész
is
foglalkozása volt a
roulette pedig állandó
herczegnnek, valamint az egész orleansi párt fiatal tagjainak. Rákóczi itt idegen maradt mindvégig, az
els három évben nem
jutott
is
Dangeautól elbeszélt alkalommal
hozzájuk,
el
is
s
a
a király kíséreté-
ben, tehát a régi udvar embereivel ment az ellenpárt
hajlékába.
Az
magyar
szolgái
ismersei mémoire-jaiból
hogy tett
szinte napról
feljegyzéseibl
ma már meg
lehet állapítani
napra milyen társaságban
látogatásokat. Politikai
ügyben
franczia
és
tett
élt
és hol
lépésein kívül,
melyek rendesen Torcyhoz vezették, majdnem kizárólag
Dangeau
és Tessé
találkozott
marquis
az említett urak, a toulousi gróf,
Gyakran
társaságában találjuk.
a ki a toulouse-i gróf egyik legbizalmasabb
d'O-val
is,
embere
volt,
is
rá
a kitl igen
A
még
annyira, hogy általa a grófot
néha
lehetett
venni,
hogy
arra
atyjánál,
királyi
közbenjárjon. 15
félt,
régens pártjának egyetlen tagjával
szorosabb viszonyban,
s
állott
ez a régens anyja,
Erzsébet Sarolta, a híres Liselotte
volt.
16
A
Rákóczi a német
herczegn,
fiatalságával és szellemességével sokáig a király ked-
rencze, ekkor
már maga
is
öreg
volt,
lassankint uno-
kái férjhezadásáról kellett gondolkodnia. Családi éle:i
érnie,
és
borzasztó
hogy
fia
erkölcs
csapásokat szenvedett:
meg
és unokája, Berry berezegné, a
utolsó
foszlányaiból
is
kellett
szemérem
kivetkzött életet
kárörvendez szemei eltt. Hallania kellett, a in az egész világ szája vérfertz viszony nyal vádolta ket, a moly bn csak eirv tokkal ltt volna nagyobb, mint a mikben valóban henteregtek.
éltek,
ellenségeik i
ii t
ELS
22
FEJEZET
Az öreg herczegn nem
ugyan semmiféle vallási közösséghez, mint maga szokta mondani, sem reformált, sem katholikus, sem lutheránus nem volt, tartozott
de igaz keresztény, a kinek józan és egészséges erkölcsi felfogását a legmélyebben
Nem
is
fiának életmódja.
sértette
szokott vele egyébkor találkozni,
mint estén-
kint féltíztl tízig, mikor lefekvés eltt legtöbb udva-
roncz volt a herczegnó termeiben. Menyét, XIV. Lajos törvénytelen
lányát,
szívbl
az
utálta,
csak fájdalmas érzéseket keltett
egész család
benne. Az érint-
fel
kezés köztük lehet leghidegebb formákban mozgott,
maga
herczegn mondja, hogy menyével
az öreg
és
unokájával kénytelen úgy bánni, mintha vad idegenek volnának.
Fiának erkölcsi
elvei
a
király halála
óta teljes
szemérmetlensógükben uralkodtak az udvari életben.
Az öreg herczegné, bármennyire
szerette is saját vérét,
— hisz lelkébl vett részt fiának Maine herczeg küzdelmében — elkeseredve vonult vissza, lelkének
elleni
s
,
belsejét csakis ki.
A
sírásról lassankint leszokott,
való nevetésrl is
német rokonaihoz
sírnék
!
„Nem tudok
leveleiben tárta
de egyúttal a szívbl
többé
sírni
De
!
Rábíztam magamat az Úristenre,
megköszönöm hogy rossz
is.
írt
neki,
többé
Hazudnám, ha
nem
várok, csöndesen
ezt
kellemes
mondanám. Szórakozást keresek, a mit tudok írok, sétálok,
szívbl
ha ismét elmúlik egy nap, a nélkül,
hírt hozna. Jót
járom utamat.
s
miért
:
életnek olvasok,
kocsikázom, hetenkint egyszer színház,
egyszóval a mi csak lehet. Fiamat és magamat az Úr kegyelmébe ajánltam, ezért nyugodjatok meg ti is, imádkozzatok érettünk, minden egyebet e világon bízzunk reá." Ez a hang a számzötté, a kinek nincs többé reménye kellemesebb viszonyok közé jutni. S való-
A REGE1ÍS UDVARÁBAN
23
ban az öreg herczegné, élete utolsó éveiben, a regensség rült élvezethaj hászásában igazán számzött volt, a ki hiába sóhajtozott a kis
német udvarok patriarchális
csöndessége, levendulás frissesége után.
Rákóczival valami igen-igen távoli rokoni kapocs
is
összekötötte, a fejedelem felesége és az öreg herczegné,
mindketten rajnai kis fejedelmi családokból származtak,
melyek mind össze-vissza rokonságban
állottak
Ez engedte meg Rákóczinak, hogy már els látogatását is az udvari formák merevségétl egymással.
mentesen tehette nála, az introducteur közbenjárása nélkül.
Az öreg asszony örömmel
sorscsapások
folytán
látta
embert, a kinek beszédje
nem
magánál a
megkomolyodott
megállapodott,
ocsmány történetek
volt
A herczegnének
vagy szellemes harapások sorozata.
sok baja volt az udvaronczok szabad szája miatt, ki
nem
állhatta,
ha a
vallásról és erkölcsrl élczeldtek,
a mi pedig állandó beszédtárgy volt
ilyenkor
s
maga
német közvetetlenséggel szokott válaszolni. Modern franczia írók ma sem tudják neki szinteségét megbocsátani, s szeretik egyszeren goromba németnek nevezni. is
A Rákóczival
folytatott társalgás
és charybdisek
között,
közönyös tárgyakról
pedig
nem
sem is
forgott ily scyllák
elbeszélgethettek
német vonatkozás aligha merült
mert Rákóczi
fel közöttük,
feleségérl
;
nem
nyugodtan
beszélt
nem
szívesen,
szerette
a németet,
annak rokonságát
ismerte. Mindenesetre örült a herczegné,
hogy több természetességre és józan észre talált benne, mint az udvaronczok többségében. Egyik levelében valami egészen valószíntlen dologról beszól, teszi,
hogy
erre is el lehet mondani,
berezeg mondott: a
ez
is
csak úgy igaz,
pápa lutheránussá lesz. 17
Az
ilyen
s
hozzá-
a mit Rákóczi mint a hogy
egyszer, termé-
;
ELS
24
FEJEZET
mondások, a miket az udvaronczok szellemes-
szetes
sége megvetett, épp ellenkezleg hatottak a herczegnére.
Nagy
Pétert
szívesen látja, mivel
is
nem
affektált és
természetesen viselkedett. Viszont Rákóczinak
is
kel-
lemes lehetett, hogy van legalább egyetlen ház, melyben
úgy mozoghat, a hogy a természettl adatott neki, s a hol nem kell folyton vigyáznia, nehogy olyan mondat szaladjon ki száján, melytl valaki megsértdik vagy a mely ly el a saját udvari mveletlenségét árulja el. Az öreg herczegnénél való látogatások ünnepnapok lehettek neki, de
ünnepek.
sokkal gyakoriabbak,
mint az
A korkülönbség mégis csak nagy volt közöttük
a herczegnó már
minden
nem
titkos
túl volt
a hatvanon, Rákóczi pedig,
kesersége
nem tagadta meg magától a
mellett
is,
legalább eleinte
világi élvezeteket,
melyeket
a franczia udvar nyújtott neki.
A
herczegné, talán egy kis irígykedéssel,
meg
is
jegyzi egyszer, hogy csodálja Rákóczi vígságát, a ki
pedig olyan sok szenvedésen ment keresztül. ítélet kissé
viszonylagos érték.
gében úgy ítélte meg néha a sohasem lett volna fiatal. És a burdiságait
sikerült
is
már
A
Ez az
herczegné öregsé-
fiatalságot,
mintha
saját múltjának szele-
elfelejtenie.
Rákóczit a
fiatal,
életkedvtl duzzadó herczegnék mogorva öreg-
úrnak
tartották, az
vígsága tnik jellemzést
fel.
adott
melancholikus, társaséletet.
A
fél
többé-kevésbbé helyes
sohasem volt a vidám hányszor csak alkalma nyílt, mindig az élet örömei élvezésére. S ebben róla.
fejedelem
természettl fogva szerette
A
megragadta azt
nem
öregasszony szemében pedig éppen
Mind a két
különbözött
hasonló
rangú
kortársaitól.
korúságának els bécsi évei épp úgy
Nagy-
társaságbeli,
napról-napra megújuló pazarlásban és kártyajátékban
A RÉGENS ÜDVARÁBAN
25
arisztokrata társaság egyéb Korán házasodott és ettl kezdve a
folytak, mint az osztrák fiatal
tagjaié.
ni nemhez életére.
nem
viszonya
való
kis
Önvallomásaiban Szent Ágostontól tanult szin-
teséggel nyilatkozik életfolyása ezen
ségéhez
csak
oldaláról. Fele-
vérnek pillanatnyi felforrása tudta
a
hozzákapcsolni;
mikor az gyermekágyban feküdt, a
naponkint nagy lovaglóutakat
férj
befolyással volt
mének egy újabb
tett,
hogy
szerel-
Késbb
tárgyával találkozhassék.
a
lengyel herczegnével éveken át viszonyban volt. Fele-
sége éveken át távol tle s
könnyelmen
világát,
élte
így az életers, asketaságtól távol álló férfiú saját
hibáján kívül szétdúlt családi életétl csakhamar kénytelen volt a világi életben szokásos következtetéseket
levonni.
Nem minden
vád, hogy
nem
ott az országot,
országban.
A
alap
nélkül
a
kelt szájra az
hagyta
egyszer fontos pillanatokban
hogy életkedvét kielégíthesse Lengyelbujdosás els
idejében
nem
is
egy
éjszakát tánczolt át a vendégszeret lengyel házaknál.
A
világ akkor sokkal színesebb keretet tudott nyújtani
az életet
a
kedvel embereknek, mint manapság. Mikor
felkelés
nem
ügye végét
járta,
szétszórt
kuruczoknak
volt hol fejüket lehajtaniok, a parasztságot
kurucz
és császári sereg egyaránt kiélte, Rákócziék és Ber-
csényiék víg szánkócsilingeléssel sikamlottak a lengyel határ haván, szép lengyel asszonyok társaságában.
emberek érzékenysége akkor nem annyira
kifejldve,
mint
volt ilyen
manapság.
Az
dolgokban
Csak
a
XIX.
század franczia és német érzékenysége és romantik ja i'i
fejlesztette ki a köztudatot, hogy a táncz és mulatozás
sorscsapások lesujtása idején szentségtörés.
A
XVIII. BStead alejéüftk culturájából
zott ez a
vonás, nemcsak nálunk
6a
még
hiány-
Lengyelora
ELS
26
ban,
FEJEZET
hanem a mvelt Nyugaton
keserségük
volt,
Senki sem akadt
is.
fenn azon, hogy a számzöttek,
akiknek úgyis
elég
ne élvezzék az életbl azt a kevés
nem tudott tlük elszem ell téveszteni azt sem, hogy ezek az emberek óriás termet, ers, egészséges földbirtokosok, katonák voltak, a kik egész éleörömet, a mit mostoha sorsuk
venni.
Nem
szabad
tüket szabadban, testi
munkában
sápadtkép, szabadságvágy retikus hsök, a milyenekké
töltötték,
testi élet
tek,
szükségletei tovább
hasonlóképen a
lisnak
tartható
is
életnek
lelki
functiói is
theo-
iskolai romantika szereti
Épp
a történeti alakokat „átfinomítani".
a
nem pedig
ég szem
tüzétl,'
úgy, a hogy
kielégítést sürget-
nem éppen
tovább
mködtek
ideá-
azután
már katastrophát szenis megmaradt továbbra is, mert mint láttuk az akkori emberek lelki életében még nem volt oly elem, mely ezt visszaszorította volna, vagy legalább is nyilvánulásait mások szeme ell elvonta volna. A lengyel herczegné után csak rövidebb és felületes ismeretségekre marad ideje hányatott vándor életében. Hogy azonban menyis,
mikor a
politikai törekvések
vedtek. Eákóczi
—
ers
nyire egészséges,
tismustól
távol
érzékisége
ertl
álló
bizonyítja Hullból
—
írt
duzzadó, önkínzás
természetember volt levele
;
még akkor
és
aske-
akkor is,
is,
mikor
életének talán egyik legkínosabb eseményét szenvedte át,
mikor az angolok
—
vesztegzár
ürügye
alatt
—
nem engedték meg, hogy partjukra kiszálljon, s napokon át a kiköt mellett a megrongált hajón kellett tartózkodnia, tudott gyönyörséggel gondolni azokra az órákra, melyeket Danzigban egy ilyen átmeneti ismerse karjaiban töltött. 18 Természetes, hogy ez az érzékiség a franczia udvarnak
nagy asszonygazdag-
A REOBNS UDVARÁBAN
ságában állandó is
a fényes
új és új
társaság,
s
egyébként
asszonyokkal,
nagyurak-
tápot
szép
27
nyert,
kal, szellemes emberekkel való érintkezés csak élénkít, felfrissít hatással lehetett Rákóczi életkedvére. Annyira nem állt ellent életvágyának, hogy néha tit-
kolnia
is
kellett azt ájtatoskodó
a
ki
öltözteti,
tagadhatta
el
el,
szolgáján kívül,
sem tud róla. 8 végül senki eltt, hogy lassankint, a senki
testi
fáradalmakban
évek
is
A
öreg ismersei köré-
megy
ben. Álarczosbálba titokban
sem
viharos,
látogatott
bánattól
lelki
töltött,
azt
mind nagyobb számban repültek el feje felett. udvarban már nem jól állott neki az
versaillesi
amoroso szerepe.
Mégis megpróbálta, egyszerre két
elkel asszonynak gekkel.
is udvarolt gyengéd figyelmesséAz egyiknek nem ismerjük nevét, a másik
Conti herczegasszony volt; szép és
férje
érkezésekor
húszéves
tizennyolczéves.
Az öreg
Parisba
czinak
ekkor
szellemes, Rákó-
ezegné registrálta levelezésében
teremtés,
a
orleansi ber-
egyéb udvari plety-
kák között szerelmi regényüket. A fiatal asszony ki állhatta az öregesed fejedelem udvarlását, a ki egy gyenge pillanatában imádottjának mégis értésére adta érzelmeit. Az asszonytól a férj is megtudta, s valószínleg mosolygott a dolgon. Felesége akkor
nem
állandóan várta
meg fel
is jött.
els gyermeket, mely 1715-ben
az
A szegény
fejedelemmel
nem
bontották
a jóismeretséget. Utolsó lobbanások a kialvás eltt.
kai változásnál, czi
már
alig várt
hajszolásával mikortól volt.
A nagy
politi-
a gyermekkirály trónraléptekor
nem
kezdye
Történetünk
ólvezetet az élettl, töltötte
útj;m is
többé
rlkisorjiik,
világi
idejét.
E&
örömök
1715-ben, a
már öreg
egy öreg ember története.
einbor
ELS
28
FEJEZET
ír.
Az öreg
lehetleg
életében
király
udvarhoz, hogy
sokat járt az
ne felejtsék és hogy
el
politikai ter-
semmit se mulasszon
vei megvalósításában
el.
Napra-
forgóként napját követve, egyik királyi kastélyból a
másikba megy
Versailles, Marly, Fontainebleau a tar-
:
Majd Clagnyba
tózkodási helyei. tély
—
költözik
a kas-
XIV. Lajos szerelmes bkezségének tanuja má-
sodik szultánája iránt figyelhesse
—
hogy állandóan résen
még mindig
Lajos mozdulatait, a kitl
várt valamit.
Míg végre a király
öreg
is
állva
lett,
nagyon
öreg és beteges.
Vadászatai során néha betért egy kolostorba, hol az augustinus
barátok
szívesen
majdnem naponkinti mulatsága sebbnek
találta,
ha állandó
A
látták.
volt,
szállást
s
kér tlük,
A
a szarvaszés után fehér ruhát váltson.
sek mindig barátságosan
fogadták,
vadászat
így kényelme-
a
a hol
szerzete-
hogy csak a
nagy, fehérre meszelt falú, stuccóval ékesített mennye-
zet kolostori termekben tudják az idegent fogadni. Egy-egy kolostor békés mosolygását látván, kit nem lepett még meg, ha csak futólag is, a remeteség vágya ? Az öreged Rákóczi is engedte, hogy gyökeret verjen lelkében ez
májusában házat kolostora mellett.
a vonzó gondolat.
vett Grosboisban,
nem
tette
a
kis
ház,
év
1715
a kamalduli atyák
szert,
vált.
melyben
lakhatott, de a bölcs elrelátás
tzhelyre tegyen
s
19
Ezzel franczia háztulajdonossá berré
Másfél
a remeteélet gondolatához,
alatt hozzászokott
Gazdag emcsak egyedül
kívánta, hogy biztos
a hol fejét lehajthatja.
A
ki-
A RÉGENS ÜDVARÁBAN
halála
rály
esetén
az
29
nem
udvarnál
új
volna
lett
maradása, az a nagy háromemeletes ház pedig, melyet Parisban kísérete számára
tartott,
igen nagy
bérösz-
szegbe került. Vagyoni helyzete mind rosszabbra fordult.
XIV. Lajos ugyan királyilag akart gondoskodni annak az
a
ellátásáról,
tönkre
:
a királyi
szolgálata juttatott épp az kastélyokban reno^elfetfróséTeHbocsá^ kit
lakosztályokat fejedelmi
tott
módon
mieltt kedves vendégét bevezette pensiót
tallér
10,000
tallérral.
eleinte évi
24,000
majd felemelte ezt még Külön 4000 tallért utalványoztatott
adott
neki arra, hogy
;
újra bútoroztatta,
neki,
maga
ossza ki saját belátása szerint
számzött és Lengyelországban maradt társai között. 20 Hasonlóképen az bkezségébl volt Rákóczinak utalványa
a
párisi
városház jövedelmeire
is,
mint
forrásunk mondja 200,000 tallér erejéig. Mindez papi-
ron nagyúri jövedelmet
tett ki,
igen kevés jutott kezéhez,
s
a valóságban azonban
ez a kevés
is
majdnem
egészen elmaradt a király halálakor.
A
spanyol örökösödési háború hosszú évei elpusz-
tították rát.
A
Francziaország virágzó kereskedelmét és ipa-
protestáns
mok
bölcseség]
politikai
iparosok
életképes
rovására vakon
megalapították
concurrentiáját.
Az
az
kizött
idegen
álla-
elszegényedett
Francziaország alig tudta kiizzadni azt az óriási öszszeget, a mibe a királyi udvartartás esztelen, de rend-
szerré vált pazarlása került.
Azon két-háromszáz csa-
melyek a naphoz közel Versaillesben sütnagy vagyon forgott. Szinte ín^hatatlanul nagy összegekrl hallunk, melyek-
lád kezén,
kéreztek,
aránytalanul
kel ezek az urak (hal i général
p< '-nzben
des
rendelkeztek. Tessó nian '-
galéres állását 600,000 livresért
adja el az orleansi herczeg
tizenhároinevrs
törvény-
/
ELS
30
mikor az orleansi herczeg már
akkor,
telén fiának,
FEJEZET
régóta a legnagyobb pénzügyi zavarokkal küzdött.
Berry herczegné, a ki életében a legrültebben szórta hiábavaló mulatságokra a res adósságot
hagyott
gált udvarhölgyei a siót
kaptak.
Az
atyjára
pénzt, s
regenstl 31,000
ilyen pazarlás
nem
hogy az állam nem
séges, mint
400,000
egypár
évig
évi pen-
livres
volt
másként
teljesítette
liv-
szol-
lehet-
pontosan
azon kötelezettségeit, melyekkel szegény és befolyás-
embereknek
talan
fizettettek,
doztak.
tartozott.
Az államadósságok nem
a hivatalnoki fizetések és pensiók elmara-
Ez
történt
Rákóczinak oly nagylelken
mányozott pensiójával
évében már
is.
A
király
alig kapott valami pénzt
az
adoutolsó
életének
államkincs-
úgy hogy háznépét, mely nem lévén udvaroncz, nem élhetett oly könnyedén az udvarnál, alig tudta tárból,
eltartani.
Háznépe pedig meglehetsen nagyszámú volt az ki vármegyékre szóló latifundiumokat hagyott ugyan otthon, de itt semmije se viszonyai között, a
volt.
Vele voltak nemesi apródjai közül
kik
leginkább
ragaszkodtak
Kelemen, majd Ilosvay János
hozzá: is
;
néhányan, a
köztük
1714-ben
jött
Mikes hozzá
Törökországból Szentiványi, Gosztonyi és Giczei; udvarmesteri
teendit
Torcyval való
Sibrik
végezte,
diplomatája
tárgyalásokban Brenner
volt,
a
a ki a
szepesi prépost czímet viselte. Mindezek otthon Magyar-
elkel emberek lettek volna a megyei élettalán még országgylésen is szerepet játszhat-
országon ben,
Itt azonban Parisban, idegen nép között, melynek nyelvét is csak most kezdték tanulni, állandó jövedelem nélkül, csak Rákóczi bels cselédjeinek tekintették ket. Neki is, mint a franczia udvar feje-
tak volna.
A RÉGENS UDVARÁBAN
31
delmi személyeinek, szüksége volt nemes emberekre, hogy ill tartalmat adjanak udvarának. S otthon is Rákócziak, Nádasdyak, csak így volt ez a furak Wesselényiek szolgálatában egész sereg köznemes élt, kik az úr udvarában tartózkodtak, tle ruház;
:
tattak és tápláltattak, patriarchális korokra emlékez-
tet engedelmességgel és szeretettel viseltettek uruk a kinek minden dolgában eljártak, egyedül
iránt,
neki tartozván felelsséggel. Az úr
bánt velük,
is jól
ket, családjukat ügyes-bajos dolgaiban megvédte, idegen támadások ellen oltalmazta; de sohase szerette
se
jutott
eszébe
egyik félnek
magával egyenlnek volt ez,
nem a mai
tartsa.
egyenlség való
elkel
volt,
s
vezetett, a ki
naplót
majd Rákóczitól elkerülve
társaságokban forgolódott, ebéd után
delem haját szokta mával elre vitte a
kijelölt helyre
az
úr puskáját,
fejedelem
a
eltt. Ilyen szolgálatokra tartotta Rákóczi is,
a ki pedig szintén tanult
akkor természetesnek látszottak volna rajtuk, legalább
A tak,
is
fiú volt.
s
a
ki
felváltva
s
kocsija
Mikest
is,
E viszonyok megütközött
száz évvel járt volna kora eltt.
fiatalemberek mindnyájan Rákóczi útjain
a feje-
„megmecczeni", vadászat alkal-
utazáskor fullajtárként lovagolt Ilosvayt
Ádám,
bujdosása közben napon-
kint pontos és igen intelligens úrfi
ideáit szokás keresni,
patriarchális formában. Király
a ki a fejedelemmel
maga nemes
hogy a másikat
se,
ár és szolga viszonya
értelemben, mikor minden viszony-
latban szabadság és
hanem megkötött
Az
kísérték;
ha
szolgái vol-
elkel
szalonba
azok legfeljebb az elszobákig jutottak, s ott egybevegylhettek a már benn lév nagy urak nemesi
lépett,
a
ni*
el. Valószín azonban, hogy olyan helyekre, lyeken mégis társasági mozgás és franc /.ia beszéd
ELS
32
FEJEZET
nemeseivel kísértette magát Rákóczi.
kellett, franczia
Mindezeket, a francziákat és a magyarokat, neki kelcsináltatott
eltartania,
lett
adott nekik lakást és élelmet.
nekik franczia ruhát,
Ez a nagy
háztartás
komoly gondokat okozott neki, a mint kezdtek elmaradozni a királytól remélt jövedelmek.
ben a
királyi család tagjainak is
kellett nélkülözniük,
tak volna
Még
élni.
kinek pedig nagy
nem
éhhalálnak
utolsó évek-
nem
a mely nélkül azeltt
az öreg orleansi herczegné
volt
tartását leszállítani.
Az
sok oly mulatságot
a tekintélye,
tudis,
a
kénytelen ház-
Eákóczi nem tehetett
hacsak
így,
akarta kitenni honfitársait az idegen-
ben. Ilyen viszonyok között (valószínleg
valamelyik
nemesétl származott a gondolat)
párisi házá-
franczia
ban játékbarlangot rendeztetett be, melynek vezetését az emigratio egyházi férfia, Brenner abbé vállalta magára. Brenner beadványai a franczia ministerekhez ettl kezdve ketts czélt szolgáltak, Rákóczi diplomatiai terveit és a játékbarlang fenntartását.
tyázás és egyéb „nyilvános szerencsejáték* járta,
s
40,000 franczia
bl
az
volt
livres
a
híre,
kár-
hogy Rákóczinak évenkint a kártyapénz. Egyik
jövedelmet hoz
nemesembere,
eléggé
A
nagyban
kit
diplomatiai
ismerünk, D'Absac
kiküldetései-
és egy másik, külön-
ben ismeretlen, Péan nev, vezették az üzemet, s a rendrségen szoktak eljárni, ha tilos szerencse-
k
játék miatt felelsségre vonták a társaságot.
A
kártya
akkoriban
a
párisi
is
igen sok embert
rendrségnek
szigorúan
játékbarlangok
el
tönkre;
tett
kellett
vigyáznia,
ne harapózzanak
;
de
hogy
maga a
a
leg-
felsbb társaság adta a legrosszabb példát, s akadt nem egy, a rendrség kezétl el nem érhet nagyúr, a ki
maga
is
állandó kártyatársaságot tartott házában.
A RÉGENS UDVARÁBAN
33
D'Absac és Péan is rendesen azt szokták felelni a rendrségen, hogy urak, Rákóczi herczeg megbízásából tartják a játékbarlangot, a kinek ez meg van engedve. Ha a rendrfnök elítélte ket, maga a király engedte
kártyázás
direct lépéseirl
kevéssé
Rákóczi maga nem lakott
büntetésüket.
el
a hol a
ott,
nem
is
folyt,
csak háznépe
tudunk
meg semmit
az
Brenner
melyet
levelezésbl,
épületes
;
abból a és
D'Absac-ék folytattak Argenson rendrfnökkel. Mivel az erdélyi fejedelem bérházát erdélyi háznak nevezték el,
így a kártyabarlangnak
a
lett
A
czíme.
Hotel de Transsylvanie
is
nyomorúságok hogy Bethlen Gábor
számzetéssel járó
természetes következménye volt,
Erdélyországának neve most szerencselovagok és
fél-
hölgyek reményeinek vált czégérévé. Lescaut
világi
Manont is azzal vigasztalja Des Grieux, hogy sok pénzt hoz majd haza a Hotel de Transsylvanieból.
A
vagyoni romlásból így származtak házi kellemetmár a fejedelem erkölcsi lényére is
lenségek, melyek
nyomasztó hatással voltak. Háznépe fenntartására szerencsebarlangból tudja, hogy
merül; lásai
—
a pénzt szerezni, mikor
kénytelen
ennek árán nem egy
maga
hol
itt,
fiatal existentia
hol
ott,
örvénybe
az udvar vándor-
közben egy öreg király és még inkább egy az
egész világgal kellemetlenked vén asszony szeszélyei szerint költözik idegen házból idegen házba, tudattal,
hogy
ott
sem
azzal a
lesz állandó lakása, s a király
nevet örököseitl még kevesebb jóindulatot fog talni.
Mind
srbben
merül
fel
eltte
tapasz-
a zöld
erd
közepén mosolygó klastrom képe, s lakóinak derült nyugalma, mely a világtól menekül embereket kárpótolja a hiú ^vönyiirüsógek elhagyásáért.
házvétellel SMkffl:
megtalálta az utat,
A számzött
Rákóczi.
melyen a
A
grosboisi
párisi
gon-
ELS
34 dóktól, az udvar léha
FEJEZET
mulatságaitól megszabadulhat.
Odaköltözése után a kamalduli atyák alatt
kibékült
Istenével,
elmerülhetett
s
bnösök keser-édes hangulataiban. Az melyben egész
élete folyását
megtért
a
általános gyónás,
fürkész szemmel
tekin-
magától vezette a gondolatra, hogy Istennel
tette át,
nem
való kibékülését
nem
útra
lelki vezetése
jöv
ünnepelheti jobban és a
ersítheti magát alkalmasabb módon, mintha
élete történetét,
vagy
—
földi ballépései sorozatát
mint megtért lelke látta
késbbiek okulására
is
—
papirra
így fogott hozzá a grosboisi erd csöndjében, Szent-Ágoston példájára, confessiója megírásához.
veti.
Szent folyt
nem
czélú
Írásban
és
szívesen tért vissza,
ment a
gyakorlatokban
vallásos
A
1715 tavaszától kezdve.
élete
toulouse-i
hetenkint
gróf társaságában,
a legszükségesebbre szorítkozott a érintkezésben.
Közvetítül
párisi
zajba
kétszer vadászni
különben csak
bnös
világgal való
Tessó maréchal
szolgált
a ki a nyári hónapokban melléje költözködött
neki,
Grosboisba, világfi és
s
a ki a vallásos gyakorlatok
udvaroncz
között a
érdekldését sohasem vetkzte
Rákóczi azonban
szinte világutáló hangulatban XIV. Lajos haldoklásakor elkeseredéssel tért vissza az udvartól magányába, látván az udvaronczok
le.
volt, s
hálátlan felé.
elfordulását
a
kihl
Élete utóbbi 15 évében
a phantom,
mely a
reális
naptól az új égi test
XIV. Lajos alakja
volt
viszonyok között folyton
melynek hatalma alól a legborzasztóbb csalódások sem tudták feloldani. XIV. Lajos valóban korlátlan úr volt Rákóczi lelkén. Minden kívánságát teljesítette, szegénységet számzetést szenvedett érte a fejedelem, s mikor végre
folyvást csalóka, veszélyes utakra hívogatta, de
megadatott neki személyesen meglátni szomorú sor-
A REGEN8 UDVARÁBAN
a király hatalmas
sának szerzjét,
múlhatatlan lovagiassága bonthatatlanul
35
magához
alakja és
még inkább
A
kötötte.
kevés ember között,
kik XIV. Lajost valóban szeretetbl gyászolták
—
sors iróniája
titkolt
Az
fájt
—
a
Rákóczi volt az elsk egyike. Elhi-
,
hogy a temetésre nem tudott bemenni,
hetjük neki,
annyira
felül-
elbájolta és fel-
volna neki a felszabaduló udvar
el
nem
örömével találkoznia. új uralkodó, az orleansi herczeg, szívesen fogadta
szerencsekívánó látogatását. Rákóczi éppen olyan elégedetten
nyilatkozott
e
látogatásáról,
mint
a
hogy
a XIV. Lajostól adott audientiák után szokott szólani.
A
régens
nem
tudott,
de
nem
is
akart olyan grandez-
zával fellépni, mint nagybátyja, XIV. Lajos. Közvetlen,
megnyer modorban
érintkezett azokkal, a kiktl
várt kellemetlenségeket. Rákóczi
köréhez tartozott, de így
nem
is kellett
A
és
volt
compromittálva és
a régens haragjától tartania. Mind-
nem
amellett e pillanat
elhagyására
még nem
nem
ugyan Maine herczeg
lett
udvari
az
volna alkalmas Grosbois életbe
való visszatérésre.
Maintenon asszony ájtatosságától erszakolt álszen-
teskedés egyszerre a másik végletnek adott helyet, az
örömei és
élet
bnei
legarczátlanabb élvezésének.
Az
udvar középpontja a régens elkényeztetett leánya, Herry herczegné lett, a ki az élet mohó élvezésével
új
s
rült zabolátlan sálával tönkretette
életét
(itlenített
élet
folyt.
Az udvar ebben
mindazt, a mit XIV. Lajos virágkora
öreg orleansi herczegné niberek latos
egészségét
és
Körülötte az erkölcsi követelésektl tökéletesen
nem
is
felülmúlta
létrehozott.
elkeseredve emiitette,
tudnak már egyeben,
Az
hogy
csak utá-
dolgokon nevetni. Voltak nairy urak, a kik már ck minden Hérhett, s így megengedhették BUtgnk3*
ELS
36
nak az
FEJEZET
elvek szerint élés fényzését, de a
erkölcsi
mégsem
velük való érintkezés
volt olyan kényelmes,
Az
mint a régi udvar embereivel.
nem
tekintélye
volt elég arra,
orleansi
herczeg
hogy a XIV. Lajostól
fölényes súlylyal leszorítva tartott ambitiókat továbbra is
féken
Az udvari
tartsa.
metlen jelenetek, megszakítatlan
vált.
semmi sem korlátozhatta többé, herczeget és
a
személyes
czivakodások,
sorozatává
toulouse-i
idejében kelle-
élet az
A
sértések
herczegek ggjét
sikerült is nekik
grófot
Maine
a vérbeli herczegi
rangtól megfosztani. Rákóczi el lehetett készülve, hogy
még
nyugodt
az
és
szerény modora
sem fogja
Saint-Simonokkal való kellemetlenségeknek elejét vehetni. Saint-Simon emlékirataiban róla emlékezvén, a
igazi finom
nagy úrnak mondja, de nem hallgathatja
el, hogy tehetségtelennek és szellemnólkülinek tartja. Dangeau, a ki távolról sem érte el Saint-Simon magas-
latát,
igen
Simon
meg volt elégedve Rákóczi szellemével. Saintnem a józan észre, hanem culturalis
kifejezései
fokozatokra vonatkoznak.
Dangeau
is,
A
régi udvar emberei, köztük
csöndesen, felindulás nélkül mentek napi
útjukon, a többé-kevésbbé ártalmatlan
pletykálkodás
nem mindig szinte ájtatoskodás közepette. Az gondolatkörüktl, mint elbb láttuk, Rákóczi nyugodt tartózkodása nem ütött el. Másként állt a dologSaint-Simonnal,a ki nem tudott öt perczig beszólni, és hasonlóképen
anélkül, hogy két-három szellemes gonoszságot ne mondott volna valakire. Az életet mindig nyitott szemmel nézte, a jezsuitáktól vezetett ájtatossági gyakor-
latoknak ellensége lenül
uralkodott, s
volt,
kora mveltsége
gúnyos
felett feltét-
savát a tudás és emberismeret igen kiterjedt területeirl szerezte. Elkép-
zelhetjük,
mily kínos
élczei
lehetett
Rákóczira a vele és
37
A RÉGENS UDVARÁBAN
hasonlókkal való érintkezés. Saint-Simon-nak csak egykét gúnyos, harapós megjegyzést kellett volna tennie és Rákóczi, a ki senkivel sem akart összeveszni, s a kinek barátjai Saint-Simon támadásainak éppen legkedveltebb czéltáblái voltak, udvarias mosolylyal lett
volna kénytelen a beszélgetést megszakítva, a herczegtl távozni. Saint- Simonnak, a
nyelv
rosszabb
rossz
tagjának, így
nyelv udvar
szinte
Rákóczival hosszabb beszélgetésbe bocsátkoznia.
szabad
sem
azt
elfelejtenünk,
leg-
lehetetlen
volt
Nem
hogy a régens ideje
els gyümölcseit. Az emberek mindinkább finomabban fejezték ki egymás
meg
érlelte
Voltaire satirájának
iránt való rosszindulatukat,
az
nem
tisztult útjából,
Az emberek
nyelvével támadta.
hogy mindenhez joguk van, s ezt a hitütámadó formában tudták kifejezni.
azt hitték,
ket
hogy annál mélyebb sebet tolta a másikat, s ha
Mindenki
egymáson.
üssenek
is
szellemesen
Ebben
a
Rákóczi
világban
••nlt'kldése
idegen
semmit
hisz
is,
küzdelemben. Nyelvtudása
is
sem
hiányzott
volt,
nyerhetett
a
akadályozta a szellemes
támadásokra való szellemes visszavágásban. Igaz, hogy osztrák i
nevelése
vagy
folytán
Károlyi,
más ember
kiknek
lett,
levelezése,
mint Bera
magyar
nyelv akkori állapotának megfelelen, lassú, alig kivárható tokervényekkcl és fordulatokkal fejezi ki a meg-
lév
tartalmat.
Bercsényi
váratlan támadásai
is
stylusának
még gyors
és
egy szénásszekér lassúságának
a benyomásai keltik Saint-Simon oldalvágásainak pilla-
natnyisága
mellett.
Rákóczinak csehországi
jezsuita
kasban, majd egy császári székvárosnak Versailleshoz r
vidéki
éfl
kisvárosi
életében
nyert
nevelése
Saint-Simon szempontjából olyan hiányokat éreztetett, hogy a versaillcsi viszonyokhoz szokott berezeg kor-
ELS
38
embernek
latolt
FEJEZET
tarthatta, bár nagyúri mivoltáról nála
szokatlan dicsér hangon nyilatkozik. 22
A
kormányváltozás után semmi gyönyörséget sem
nyújthatott Rákóczinak az udvari élet, s így továbbra is
csöndesen megmaradt grosboisi magányában.
delete értelmében
személyes
Maine herczeg
ismeretségétl
Ha
hogy XIV. Lajos végren-
talán remélte is korábban,
sokat
jut uralomra, a kinek
várhatott,
most,
az
orleansi herczeg regenssége alatt illusióinak legutolsó
foszlányait élet.
A
is
széttépte
a feje
felett
áthaladó, való
pénzügyi viszonyok mind rosszabbá váltak, a
király halálával közismertté lett az államnak
tönkre-
ment vagyoni helyzete. A hivatalos körök sokáig komolyan gondoltak rá, hogy XIV. Lajos adósságait nem fogják elismerni és a tle oly feleltlen bkezséggel adott pensiókat beszüntetik. Az orleansi herczeg azonban nem engedte nagybátyja emlékét megszégyeníteni, de a rossz helyzet javítása végett
maga
sürgette a
pénzügyi közegek szigorú számadásra vonását és sok
érdekbl felállított hivatal eltörAz állam kevesebb kamatot fizetett hitelezinek, Rákóczi is mind kevesebb hasznát látta a Hotel de
hiábavaló, személyi lését. s
Ville-en való követelésének.
A regenstl jóindulatra
újonnan berendezett hivatalokban kevés
találhatott.
károk gyülekezete
volt
Az
tanács, conseil de Régente
hat osztályból
A
állott
új
intézte
a különböz
vallásügyekkel foglalkozó
állott,
kormány nem államtithanem a regensségi
többé,
élén
az
ügyeket, mely
szakügyek
szerint.
Noailles bíbornok
a Maintenon asszonytól támogatott jezsuita irány
nagy ellensége, a jansenisták barátja. A régi udvar tagjaival szemben való helyzetét jellemzi az a körülmény, hogy akadályozta meg Maintenon asszony
A REOENS ÜDVARÁBAN
39
A
hadügyi bizottság
házasságának kihirdetését.
titkos
vezetje
Villars volt, a
pénzügyeké Noailles herczeg,
a tengerészeié d'Estrées maréchal, a belügyé d'Antin herczeg. Ezzel a király életében többször találkozott
Rákóczi. Az
sorsára azonban csak a külügyek vezetje
gyakorolhatott befolyást, d'Huxelles maréchal, egy igen
csekély tehetség ember,
ménye. Mikor a
jöv
Maintenon asszony teremt-
még mindenki Maine
herczeget tartotta
emberének, d'Huxelles sok mindent elkövetett
az orleansi herczeg ellen, a mit most
kénytelen volt
csúszás-mászással jóvátenni. Hivatalos teendi végzésében, önállóság híján, a régi mederben vezette az ügyeket,
épp úgy mint azeltt, Maine herczeg érdekében;
a régens azonban épp az ellenkez politikának volt a híve, s mivel nem bízott d'Huxellesben, saját feleltlen
embereivel,
abbéval
intézte
fként
s
a
volt
neveljével,
dettl fogva csupán formális befolyása dolgokról
maga
is
Dubois
D'Huxellesnek kez-
külpolitikát.
volt, s
a fontos
csak utólag szokott értesülni.
Sokkal egyszerbb ember
is volt,
semhogy bármely
téren kezdeményezni, új helyzetet teremteni képes lett volna. Rákóczi helyzete is a régi lábon maradt, mint azt
XEV. Lajos az események súlya
alatt berendezte.
A Habsburgokkal folyó nagy küzdelemben a franczia király dönt csatákat vesztett, s mint legyzött fél, diplomatájával még csak komoly kísérleteket sem tehetett
Rákóczinak
helyzetéi
a
farral
békébe foglalására. Rákóczi
kötött rastatti és badeni
békének
azon általános megállapításai szabályozták, melyek a
dések bevezetéseként mi
barátságai
megkOtOtl
XIV, Lajos
mondják
rastatti
között
a
háborút ki.
viselt
két fél
Az 1714 márczius
béke VI. Károly császár és
általános
keresztény békét,
ELS
40
FEJEZET
állandó, igaz és szinte barátságot teremtett, oly
módon, hogy egyik sem fog a másik romlására vagy kárára vezet dolgot kezdeményezni semmiféle ürügy alatt és hasonlóképen semmi segítséget sem fog nyújtani azoknak, kik bármi
módon
is
ilyen kártevésre törekedné-
Az ugyanezen év szeptember havában
nek.
létrejött
badeni béke kifejezi a reményt, hogy a császár és a legkeresztényibb
egyik
állani,
semmi törekvknek
lyére
segélyt
kez
és
barátság és béke fog fenn-
sem fog a másik kárára vagy veszé-
szín
alatt
valamint
törekedni,
az erre
kártévknek semmi néven nevezend
fog nyújtani, a másik fél lázadó és ellen-
nem
fogja
sem befogadni, sem bármi
pártolni és segíteni,
hanem ellenkezleg mind-
alattvalóit
módon egyik
nem
fél
utódaik és minden
király, valamint
alattvalóik között szinte
fél
a másiknak hasznát, tisztességét és kényelmét
komolyan munkálni fogja. 24 Ez a két bókepont vonta meg a határvonalat, melyen belül a franczia király megengedhette Rákóczinak
A
a Francziaországban tartózkodást.
franczia felfogás
míg Rákóczi a császár kárára és veszélyére irányuló mozgalmaktól tartózkodik, vagy legalább is míg ilyen mozgalmakban való részvétel ki nem derül róla, addig semmi sem áll útjában annak, hogy mint magánember franczia földön éljen. Mint látható, a békekötés folytán XIV. Lajos erdélyi fejedelemnek szerint a
sem nevezhette t, annál kevésbbé, mert hisz maga megadta ezt a czímet VI. Károly császárnak, mikor az okmányokon a teljes, nagy császári czím felsoroltatott. Rákóczi 1713-ban önként nevezte el magát Charoche-i grófnak, hogy ezzel a lemondással felséges pártfogója helyzetét megkönnyítse
kénytelenség
vált,
s
az
erdélyi
;
a lemondásból most fejedelmi
czímet a
A RÉGENS ÜD VARÁBAN
41
rastatt-badeui békék visszahozhatatlanul elvették tle.
Csak XIV. Lajos személyes jóindulatának köszönhette, hogy a franczia külügyi hivatal továbbra is erdélyi fejedelmi czímet használó jegyzékeket vett át tle, a
melyek azonban soha nem kerültek idegen hatalmak elé. Míg a király élt, Rákóczi személyét Brenner abbé még mindig képviselte a külügyi hivatal eltt, mintha souverain fejedelem volna.
A
király halálával
itt
megváltozott
is
a helyzet.
Lehetséges, hogy a császári követ, ekkor Imhoff báró,
maga
is jól volt
és
halálával
értesülve arról,
Maine
hogy Rákóczi a király bukásával a
herczeg
franczia körökben támaszát vesztette,
hivatalos
de lehet az
is,
hogy a császári udvar az 1715-iki magyar törvények szentesítésére várt, hogy fellépjen az ezek értelmében számzött Rákóczi ellen. Imhoff báró két héttel a király halála után Torcy államtitkárt felszólította, hogy Rákóczi miniszterét, Brenner abbét ne fogadja többé a franczia udvarnál accreditált követek társaságában, mert külön-
kénytelen volna távolmaradni a követek közös
ben
audientiáiról.
Torcy nem
ugyan Rákóczi
volt
barátja,
de mégsem egyezhetett bele abba, hogy idegen hatalom szabja
meg
közvetít sára
neki, kit fogadjon magánál, s ezért azt a
ajánlatot
Brennert
tette,
nem a
hogy Imhoff megnyugtatá-
többi
követek sorában, hanem
azok után fogja fogadni. Imhoff ezzel sem volt megelégedve,
mivel a császár tekintélye követelte, hogy
egy számzött alattvalója ne
élvezzen
a
megbékélt
franczia udvarnál souverain jogokat. Követelése parira is,
rábírta a kölni érsek követét,
a ki Torcy eltt vele solidarisnak tón
utánuk
nem
báró Simeonit nyilatkozó
akart ai aodientiáo résztvenni, ha Torcy
Brennert
is
fogadja.
A
kölni
ének
nagy
ELS
42
FEJEZET
háborúban egy darabig XIV. Lajos pártfogoltja volt, s követének ez a lépése nem nagy diplomatiai tapintett
tatról
Torcy
tanúságot.
gúnyosan
megjegyezte
hogy a kölni érsek azeltt nem szokott
ugyan,
nehézségeket támasztani,
de
egyébként
eleget
Imhoff kérésének. 25 Ettl kezdve tehát Brenner tozott többé
a diplomatiai testülethez,
s
nem
segélypénz
a
tar-
csak magánúton
nyújtotta be jegyzékeit a külügyi hivatalba,
inkább vonatkoztak
ily
tett
és
melyek
kártyabarlang
dolgára, mintsem diplomatiai kérdésekre.
A
császári tekintély ebben az
azokból a sebekbl, tatott,
idben gyógyult
melyeket a XIV. Lajossal
ki
foly-
változóan szerencsés háborúk ütöttek rajta. VI.
Károly, mint egy szabadsághs, fiatalos lelkesedéssel
h
koczkáztatta életét
trónkövetel
seitl
sorában a franczia
kataionjai
ellen, s most,
mikor császári trónra
lépett,
örökölt hajthatatlan sággal, de saját élményeibl
merített elevenséggel is
fenntartásán.
A
rködött tekintélye
római császári czím
melynek a többi él király elsbbséget
hatalmat jelentett,
közösségben engedni.
A
császári követek
nem
sértetlen
még ekkor
is
olyan
nyugoteurópai kénytelen
volt
szerettek diplomatiai
tanácskozásokon elskként megjelenni, nehogy a császári tekintély sérüljön meg azzal, hogy képviseli másokra várni kénytelenek. Annál inkább sérelmesnek találhatta a császári udvar, hogy egy számzött, kit a magyar törvények lázadónak nyilvánítottak, franczia királyi
pártíogás
alatt,
és a franczia udvarban.
pénzbl él Parisban Hogy Rákóczi a kamalduliak
franczia
magányában sem hagyott
fel
a Lengyel- és Török-
országban lév híveivel való érintkezéssel, titok
ImhoíF utódja,
Pentenriedter
báró
nem
eltt,
volt
a ki
jelentéseiben gyakran megemlékezik Rákóczi politikai
A RÉGENS ÜDVARÁBAN
mozdulatairól. is
A
43
bécsi udvar konstantinápolyi hírvivitl
részletesen értesült azokról az erfeszítésekrl, miket
a török, moldvai és lengyel területen
él emigránsok
hogy Magyarországon ismét pártot szerezzenek maguknak. Ha nem lett volna is bizonyos tudomása a párisi és török mozgolódások összefüggésérl, ennek feltételezése már els pillanatra is igen kézenfekv volt. Bécsben azonban már 1716 elején tudták, hogy Rákóczi megbízottat török háború
a
tettek
kiütése óta,
küldött Konstantinápolyba, a török háború esélyeinek
kihasználására, s ezen értesülés
elegend alapot nyúj-
a badeni béke említett pontja alkalmazására.
tott
Pentenriedter 1716 április elején jegyzéket nyújtott
be ez ügyben a franczia külügyi hivatalhoz. Benne a
kormány a szokásos diplomatiai formában
császári
kiemelte, mennyire örül a Francziaországgal létrejött
barátságnak és kölcsönös megértésnek, de annál inkább kénytelen panaszt emelni Rákóczinak, a ki közismert nyilvános
lázadó,
tartózkodása
földön való
franczia
Rákóczi a franczia földön ellátást és segítséget
ellen.
hogy Magyarországon újabb zavarokat keltsen legújabban követet is küldött a portára, hogy a törököket a kereszténységre ráuszítsa. Mindezen
talál, fel,
st
lépései beleütköznek a badeni
béke els pontjába,
s
így a békekötés értelmében szükséges, hogy a
fvá-
A
béke-
rosból és Francziaországból kiutasíttassék. 8 *
pontot a jegyzék franczia fordításban adta,
a
nem
kit
zott
kis
fellépése,
s
d'Huxelles,
zavarba hozott Pentenriedter határo-
egy darabig
ötölt-hatolt,
azután a
s
a ti'kepont kifejezéseibe próbált kapaszkodni.
elforduló aide és protection szavak i
t
és
mostani
entretien-t
élvez
helyzetére,
nem
Az
ott
alkalmaz-
mivel
csak
Francziaországban, s így
ELS
44
FEJEZET
sorsa nem tartozik a békepont rendelkezése alá. Annál kevésbbé, mivel szegény, szerencsétlen ember, a ki nem csinál semmi rosszat és ha Bécsben meg-
az
tudnának róla valamit, csak jelentsék minél elbb a udvarnak,
franczia <5t
mely nem fog késlekedni, hogy nem érdemel semmi-
mint békezavarót és mint a ki
féle tekintetet,
kizze a
királyságból.
A
császári követ
fellépése d'Huxellest személyesen is kínos hozta, mivel Rákóczira
helyzetbe
Maine herczeg és a toulouse-i
gróf miatt tekintettel kellett lennie, másrészt a franczia politika
ekkor már lassú, de biztos lépésekkel haladt
a Habsburgokkal való szövetség
felé.
Kényelmes meg-
oldásul kínálkozott neki, hogy a türelmetlenked császári követet
magához az
Pentenriedter
nem
orleansi herczeghez utasítsa.
késlekedett,
jegyzéket és elvitte a regenshez.
Úgy
hanem
fogta
tapasztalta,
a
hogy
könnyebben lehet beszélni Rákócziról, mint a maréchallal. S ebben nem tévedett, hisz d'Huxelles Maine herczeg párthíve volt Rákóczivei együtt, míg az orleansi herczegnek nem volt személyes érdeke a
regenssel
Rákóczi pártolása.
Nagy
sajnálkozással
beszélt róla,
a szegény földönfutóról, a ki végre a kamalduliaknál talált
menedékhelyre,
él.
maga a
kozott vele
;
s ott
egész visszavonultságban
király halála óta egyetlenegyszer talál-
— mint
tudjuk, ez volt Rákóczi gratuláló
Pénzt nem ad neki, mert hisz magának Rákóczi egyedül a Hotel de Ville-beli tkéjébl Végül megigórte a követnek, hogy kívánságát a
látogatása. sincs, él.
conseil de
Ez zett.
Bégence
elé fogja terjeszteni.
nem nagy örömet szernem jó lábon áll Rákóczi
igéret Pentenriedternek
Tudta, hogy Torcyval
— összevesztek egymással, és Maine
írta
—
,
de a toulouse-i gróf
herczeg nagy jóakarói neki és
még meg
45
A RÉGENS UDVARÁBAN
fogják akadályozni eltávolítását, a mi ellen pedig az nem sok kifogása volt. Az álta-
orleansi herczegnek
lános
politikai
sem
helyzet
háború
császári-török
közeli
:
a
a mitl a
kilátásban,
mindent reméltek,
francziák titokban sok
nyára
kedveznek
látszott
s igy bizo-
lesznek hajlandók Rákócziról lemondani,
nem
mikor talán éppen most ismét hasznát fogják vehetni, így Pentenriedter
nem
sokat remélt a conseil ülésétl,
melynek határozatát d'Huxelles pár nap múlva szó-
A
belileg közölte vele.
békének illet delkezése
tanács megvizsgálta a badeni
pontját, s
szerint
úgy
hogy annak ren-
találta,
lázadó és engedetlen
a
de nem
alattvalók
azok, a kik valaha
zarándok ki az országból, lázadók voltak, most azonban csendesen, nyugalomban élnek.
Ha Rákóczi újabb
lázadásba kezdene,
fel
fognak
ellene lépni, de most, mikor remeteéletet folytat Gros-
boisban, nincs helyén
t zavarni.
Pentenriedter gúnyo-
san kérdezte, valóban ez-e a felelet az
jegyzékére.
D'Huxelles kiemelte, hogy a császár remélhetleg csak el
fogja hinni,
hogy a régens inkább vele akar jó hatalomnélküli magán-
viszonyban lenni, mint olyan
a milyen Rákóczi, kinek csupán kegye-
személlyel,
lembl
és könyörületbl engedi meg,
meg
hogy Francziakirály
országban
tartózkodjék
becsülete
megkívánja, hogy akinek egyszer menedéket
is
;
de
a franczia
abban ok nélkül ne zavartassék. császári követ most a bókeokmány értelmére
és hajlékot adott, az
A
hivatkozott, melyet bizonyára
nem ilyczólzattal csináltak.
D'Huxelles erre felfedte eltte a tanácsban történteket: Villára
maga,
nem
'a ki
a békét
Savoyai Eugennel meg-
Torcy szolgált felvilágosítással a tanácstagoknak a békeszövog értelmérl. Szerinte XIV. Lajos sohasem számította kötötte,
volt
jelen az ülésen,
s így
:
ELS
46
FEJEZET
Rákóczit a lázadók közé, kiknek a béke megtiltja a
Francziaországban való külön
akart
articulust
Rákóczinak
mely
ellenkezleg
tartózkodást,
a
császáriakkal elfogadtatni,
visszaadta
volna
fejedelemségét.
Egyedül a szent békesség kedvéért mondott s
le errl,
így legalább annyi bizonyos, hogy a békepont
alkalmazható Rákóczira. Torcy
itt
felelen rajzolta XIV. Lajos indítóokait, az egész tanács
magáévá
nem
a valóságnak megs
eladását
Pentenriedter további
tette.
sürgetésére d'Huxelles végre elállt az engedménynyel, melyet,
ha a császári követ kevésbbé erélyesen lép
bizonyára
fel,
nem
közölt volna vele. Közölte vele
jegyzékének annyi hatása Rákóczi
rozta
nem
dolgainak
hogy a tanács
lett,
megvizsgálását;
a
elhatá-
régens
akarja most, húsvéti ünnepek idején zavarni
ezzel ájtatos visszavonultságában, de a vizsgálat
elmaradni és ha kiderül
fog
t
nem
hogy csakugyan conspirál a császár és országai nyugalma ellen, értésére fogják adni, hogy hagyja el Francziaországot. róla,
Pentenriedter ezt az Ígéretet írásban kérte, de d'Huxelles
nem
látta
szükségesnek külön jegyzéket intézni hozzá,
mivel Saint-Luc, a franczia követ úgyis utasítást kapott,
hogy a császári udvart az orleansi herczeg készségérl értesítse.
A tálta,
27
császári követ bizonyos megelégedéssel consta-
hogy ha nem egyezett
is
bele a franczia udvar a
vendégbarátság felmondásába, ez a lépés mégis hasznos volt,
mert az udvar legalább kezességet
míg Rákóczi
ott tartózkodik,
tervei
megvalósításához
Mihelyt
pedig
e
tekintetben
nyilatkozatára
hogy
addig a császárra kelle-
metlen
d'Huxelles
vállalt,
nem
foghat
kifogásra
adna
hozzá. okot,
hivatkozva, azonnal szaván
foghatni az orleansi herczeget.
47
A REGEN8 ÜDVARÁBAN
Pentenriedter után Königsegg József Lothar gróf bízatott
meg a császári udvar képviseletével.
D'Huxelles-
osztrákgylöl lel nem franczia miniszter minden alkalmat megragadott, hogy nagy barátságban
volt,
s az
kellemetlenséget okozzon a császári hatalom lyén
rköd
féltve
követnek.
tekinté-
Königsegg nagy
lelki-
ismeretességgel iparkodott tiszteletet szerezni a császári
megvárta és megkívánta, hogy az udvari hivatalnokok és egyéb követek tegyék nála az els
hatalomnak
;
látogatást, s azt
követelte,
egyenl bánásmódban
hivataloskodása
dott az
a hogy d'Huxelles megállapíttatott politikus
;
és
hogy a pápai nunciussal
részesüljön. Rákóczi ügye nyugoalatt,
minden a régiben maradt,
Pentenriedter beszélgetésében
azaz Rákóczi mint ártalmatlan,
magánegyén
nem
háborítatlanul élt ájtatoskodásá-
nak és a vadászatnak. Vihar eltti fülledt nyugalom. A franczia politika már megkötötte régi ellenségével, az angollal, a szövetséget, melynek ellenértéke a Stuart trónkövetelnek eltávolítása volt. Szent György lovag, a kit
XIV. Lajos királynak ismert
tisztességben
részesített,
el és királyi
kénytelen volt
herczeg felszólítására elbb
az
orleansi
Avignonba, pápai területre
húzódni, majd az angol követ újabb sürgetésére végleg
elhagyni
Francziaországot,
törekvéseinek
éveken
át
mely a Stuart-restauratio alkalmas
basisul
Rákóczi sorsának osztályosa Itáliába vonult,
szolgált. s
ott élt
tovább teljes politikai jelentéktelenségben.
A
mint Franczia-
gondolkodás nélkül feláldozta
politikai érde-
Példája rossz íág
jel volt Rákóczira.
keinek a vendégbarátságát élvez angol számzöttet,
uh* eljárásra lehetett számítani akkor
is,
ha majd
a diplomatiai tárgyalások során esetleg a Habsburg
ti:i
barátsága válik szükségessé.
Ez az
eset be
ELS
48 is
PEJEZET
következett, s a császárral szövetségben álló regens-
tl senki sem
hogy szövetségese esküdt
kívánhatta,
ellenségét továbbra
házában melengesse. Ilyen viszonyok között Kákóczi megkettztette tevékenységét azoknál az európai udvaroknál, melyek még
nem
A
a
voltak
lekötelezve.
is
császárnak szövetséggel, szerzdéssel
Közben bekövetkezett végre a török háború.
Keleten tartózkodó emigránsok mindent megtettek
A
a magyar fölkelés új életrekeltésére.
tának rosszul ment a dolga
;
kezdettl fogva eldöntötte a háborút,
reményként kapóra hajlandó
jött
a
fényes por-
Savoyai Eugen lángesze s
utolsó
így
hogy Rákóczi
portának,
seregében a császári sereg ellen menni
s
Magyarországon a világ sorát ötven vagy száz évvel
Az együttes hadjárattól mindkét fél így Rákóczi is, a porta is csakhamar
visszaigazítani.
sokat remélt,
s
megegyeztek.
1718
havában audientiára jelentkezett
márczius
Rákóczi az orleansi herczegnél. sokáig,
Zárt
mögött
ajtók
komolyan beszélgettek. A régens minden léha-
sága mellett lelkiismeretesen végezte az államügyeket, s ez
a tárgyalás olyan
volt,
melytl valami eredményt
várhatott, s így szívesen hányta-vetette
Rákóczival. teit,
meg
a dolgot
Rákóczi eléje terjesztette a porta ígére-
melyekben az elfogulatlan régens kevés
nyosat
talált,
s
erre
figyelmeztette
is.
A
bizo-
fejedelem
azonban megmásíthatlannak nyilvánította óhaját, hogy a franczia vendégszeretetet elhagyva, Törökországba menjen. 28
A
régens
út veszélyeitl, de tiltotta
meg
sajnálkozott távozásán,
nem mondott
az elmenetelt.
Ha
neki ellent és
nem
a török hadjárat sorsát
Rákóczi személyes jelenlétével jobbra szári
óvta az
fordítja,
a csá-
hatalom gyengülésébl Francziaországnak lesz
A RÉGENS ÜDVARABÁN
haszna.
Ha
a
császári
sereg
gyz
49
és Rákóczi
nem hozza meg a
várt gyümölcsöket, a
Habsburg-hatalom
szövetsége
s ez
útja
megersödött
annál értékesebb lesz,
esetben sok kellemetlenségnek veszi elejét Rákóczi,
hl már most elhagyja Francziaországot. és belgrádi diadalok után VI. Károly
trni, hogy szövetségese
nem
A
temesvári
fogja tovább
udvarában tovább éljen
az,
a kinek hívei tatár hordákat vezettek császári seregek ellen.
így a régens mitsem veszíthetett Rákóczi távo
zásával.
S Rákóczi újra
elindult
képei után.
Sxckfú:
A »xámürtl
Rákócri.
a csalóka remény köd-
MÁSODIK FEJEZET. A török háború. I.
„Érthetetlen,
hogyan bízhatja magát egy annyit
hányatott ember újra a tenger habjaira, mikor végre, oly sok
vihar után, nyugodt
elhatározása
hallatára
egy
kikötbe franczia
mondta
ért",
ismerse. 29 Mi
kési nemzedék sem érthetnk meg
ezt a lépését, ha annak a vér- és húsnélküli idealistának, egyedül haza-
szeretetbl táplálkozó földönfutó szabad sághsnek
tanok t, a oly
minnek
harmonikus
történetírással foglalkozó
ecsetvonásokkal
Mert miért hagyta volna
ott
szokták
költink
lefesteni.
egy ilyen ember az idegen
Francziaországot a hasonlóképen idegen gért,
tar-
Törökorszá-
mikor otthon az elhagyott hazában az
élet
már
kisszer napi gondok között folydogált a nagy vihar után, mikor már mindenki belenyugodott a változhatatlanba, mikor a kuruczok békés nyugalomban
és
kard helyett kaszát forgattak, melyet épp most készültek újra kiélesíteni, hogy a töröktl nyakukra
megvédjék házukat és családAz évezredes múlt mesebeli ködébl Aristides alakja lép ki hatalmasul elénk, a ki komor nyugalomban, mozdulatlanul élte a számzetés keser éveit, küldött tatár hordáktól
jukat!
A TÖRÖK HÁBORÚ
míg az alkalom magától
—
ajánlhatta karját
nem
el
51
mikor újra
jött,
fel-
idegen ellenség visszazésére
annak a hazának, mely hálátlanul
—
volt
eltaszította
magától. A görög hazafiak más világban éltek; a mi idszámításunk utóbbi évszázadaiban az egyes ember
már s
bonyolultabb
ezerszerte
egyéniségét
semmiféle
viszonyok között forog
magas
nem
czél érdekében
hajlandó az aristidesek talán úgyis mondai classikus
hidegségével
feláldozni.
A
mi
századainkban
az
istenek csak a legmagasztosabb pillanatokban mutat-
embereknek
nak nekünk, kis mely egyetlenegy
egyéniséget,
olyan
minden emberi salakot, vágyat és indulatot elnyom magában. hogy a Rákócziak S az ilyenek is, mint Pascal
—
maradjunk,
korában
élk
életet
ideális czélnak él
között, de
s
—
a
világtól
elfordult,
bels
soha nem a politikusok között
teremnek.
Rákóczi
is,
mint minden történeti alak, joggal tart
számot arra, hogy ne csupán
hanem a
istennek nézzük, változatos
élet
testetlen fél-
vegyük szemügyre, a húsból, vérbl való ember állhat
forgatagában
melyben csak igazi meg. Az emberektl a
árnynak,
körötte szélvészként süvít
írt
történetírás legszebb feladata
papirtömegekbl emberi arczokat hívni el,
holt
emberi
nidvL'k
vágyakat,
törekvéseket
és
szenve-
S Rákóczi oly szintén rajzolta magát vallomásaiban, hogy az valódi arczát nem nehéz annak meglátnia, a ki látni tud és látni akar. i
ket fejeznek
A újabb
franczia l«Iki
volt
ezeltt M
révpart
változást,
tétes fordulatot.
mánya
ki.
elhagyása
nem
jelentett nála
vagy eddigi felfogásával
Ellenkezleg,
ellen-
szigorúan logikus folyo-
annak a meggondolásnak, mely pár évvel hely/.ág elhagyására késztette. Az 4*
MÁSODIK FEJEZET
változtatásainak
—
ha szabad ezzel az egyszersít, mindvégig ugyanaz
külsleges kifejezéssel élnünk
—
az egy oka
fejedelemség vágya és
reménye.
volt: az
Még
Erdélyrl lemondjon
s
kellett volna
rosszul
lesz
meg
felfedte szándékát, visszafojtott
csodál-
meg, hogy fejedelmének tisztában
lennie
hogy a császár sohasem
azzal,
fog Erdélyrl lemondani
sem
semhogy
menni,
átengedje a császárnak. Leg-
szemekkel,
kozással jegyezte
ezt
akart
diplomatája, kinek
tehetségesebb tágranyitott
a nagy katastropha
1709-ben, jóval
számzetésbe
inkább
eltt,
erdélyi
a franczia udvarnak soha-
s
hatalma e lemondást kierszakolni. Gondolja s
„legyen
tartson
oly jó,
meg bennünket
Fenséged és tartsa meg önmagát minekünk". 30 A fejedelmétl távol él és megfigyeléseit csak levelezésbl tápláló
Vetési
nem
székébe üljön.
Az
mily
tudhatta,
vert Rákóczi lelkében a vágy, I.
ers gyökereket
hogy seinek fejedelmi
Józseffel
folytatott
béketárgya-
lások az angol és hollandus közvetítés folytán a leg-
szebb reményekkel kecsegtettek, míg Rákóczi tudatára
nem
hogy a bécsi udvar az erdélyi kérdésben Az új császár gyermekkori ismerse volt
ébredt,
hajthatatlan.
s a francziákkal szemben annyira kívánatos magyar békesség kedvéért minden kívánságát telje-
neki
sítette
volna
— a fejedelemség
újra megkezdte a harczot, remélhetett.
A
kivételével. Rákóczi erre
melytl gyzelmet már
alig
franczia udvar ármányaiban jártas csel-
szöv, de eszes Vetési az utolsó napokban néha a köteles tiszteletrl is
megfeledkezik, annyira kéri
és sürgeti
fejedelmét a császárral való békülésre, mert Franczia-
ország többé
Erdély Erdély
nem
segítheti,
megszerzésében. souverainitása,
de
Végre
hanem
nem is
is
akarja segíteni
„most
már nem
a mezítelen élet forog
A
TÖRÖK HÁBORÚ
53
koczkán". 31
Rákóczi az ország elhagyásával meghogy sei trónját többre tartja az élet örömeinél és minden kényelménél. Ebben a kérdésben való magatartása mély bepillantást enged a lélek mutatta,
melyeket
titkaiba,
a legmélyebb mélység-
takargatunk idegen szemek
féltve
magunk sem mindig
ell, holott
tünk
ott lenn,
mindnyájan
ben,
tudjuk, mit rejtege-
ott.
Grosboisi magányában, mikor
vedett az
6
elérhetetlen
már éveken
külve, visszatekintett erdélyi fejedelemsége
A
fájdalom
és
át szen-
Istenével kibé-
országáért,
napjaira.
még kívánatosabbá
nélkülözés
tette
vágyai kedves tárgyát. Istenes élete küszöbén hálás volt
az
égi
kegyelemnek, hogy annak idején
egy-
hangúlag megválasztották erdélyi fejedelemmé és hogy, bár elször
nem
hozzá kedve, mégis elfogadta nehogy Thökölyire, a lutheránus
volt
a fejedelemséget,
eretnekre szálljon, a kitl az erdélyi katholikus rendek lelki javát féltette.
Mikor ezeket
pontosságát az események
vonalakban
éles
felmerült
fejedelemválasztó
17ní-iki
leírta,
emlékezetének
ideje óta sokszor és igen
képzetek
Az
zavarták.
országgylésen
résztvett
mind a három politikai jogokat gyakorló nemzet, Nagyszebenben permanens labancz tanácskozott, szintén mind a három nemzet Uéfl ggj
ii
de
ugyanakkor
zvétele mellett.
A
nagyszebeniek siettek
protestálni a fejedelemválasztás ellen s azt a szegény
haza veszedelmére czélozónak nyilvánították. Az gétól
Rákóczihoz
fejedelmei akartak
száguk
M
határán
Idegenekkel inkért
pártoló
erdélyiek
mainknak, hogy az ne
kívül,
József
mepTkezése
Rákóczi a eltt,
új
távol or-
hanem közöttük székeljen
kormányozza ket.
követség
I.
valóban
s
feje-
tiszteletre-
MÁSODIK FEJEZET
54
méltó
érezte, hogy magyarországi lesem maga nem fog Erdélynek hasz-
öubírálással,
kötöttsége miatt
sem Erdély neki. A fejedelemszék azonban három Rákóczinak volt a trónja, melyet az atyja már nem vehetett birtokába. Most a remény els felcsillanása megbvölte az unokát, a ki többé nem is tud a varázskörbl szabadulni. A komor jövt mutató objektiv vizsgálódást, az események mérlegelését, mihamar korlátokat áttör vágy váltja fel. A felkelés els éveivel szemben különös ellentét. Akkor Rákóczi óvakodott erdélyi dolgokhoz nyúlni, nehogy helyzetét nálni,
szükségtelenül
viszonyokat
maga akarja
a
hogy közelebb
formálni,
kedves Erdélyországához. erdélyi fejedelem, Thökölyi ekkor
juthasson az
A
most
bonyolítsa,
is
kedvezbbekké
névszerinti
török számzetésben sínyldött
s
hazájától távol szen-
vedte a lealázó szegénységet, mely lassankint morális ellenállóképességét
megrölte. Annál nagyobb
is
volt
mikor mostohafiától jó szó és biztatás jött, hogy kezébe adja a fejedelemséget. Az öreg kurucz, minden kurucznak prototypusa, azon a gondolaton öröme,
kihl
hogy erdélyi fejedelemségét végre birtokába veheti s onnan támogathatja majd fiát a magyar királyság megszerzésében. Rákóczi melengette
nem
ébresztette
testét, lelkét,
Nagy
álmaiból.
fel
titokban
kozódott a portán, beküldheti-e követét
fogadja e
erdélyi
azt
fejedelmi
meg
ne
választás
els lehetségétl kezdve
világosan látható jelenség
valami
titkolni
Egyetlen
bens
valója,
a
dolgot.
—
el-
A fejedelemmé
—
különös, de
Rákóczinak mindig van
a mint Erdély
barátjával,
tuda-
a porta
követnek, úgy hogy
Thökölyi
sejtse
s
szóba kerül.
Bercsényivel,
nem
érint-
kezik a választás idején, erdélyi dolgokban soha
nem
55
A TÖRÖK HÁBORÜ
kérdezi véleményét, kéretlen tanácsait következetesen
Erdély
elutasítja,
nem egy
tudott
és
intézkedett.
személyes
az
meg
lelkében.
,
a
kit
erdélyi
munkája.
volt, rejtett
húrokat
nagy Magyarország soha
vezérljükké,
választottak
Az
politikai
Mindaz, mi Erdélylyel kapcsolatban
Rákóczi
kérdésben
holott az erdélyi
szabadulni,
kérdés alakítása
rendjei
felkelés
melytl
befolyásának,
végzetes
Rákóczi egyedül tervelt
pendített
A
politikai tévedését tulajdonították a kortársak
Bercsényi
nem
tle. 32
elhidegül
miatt
eltt
senki
sem mutatta, mennyire örül az erdélyi választásnak, a mely tényleges hatalomban alig nyújtott valamit, de a mely végre
t sei trónjára juttatta. Ez a tartalom nélküli
czím lelkéhez ntt, elválaszthatatlanul
s
a mint a való
viszonyok mind ridegebbekké váltak, ez a czím adott neki
ert
hogy
és támaszt,
szenvedést elviseljen.
érette
Bels
minden nyomort és
kielégülés gyönyörségé-
nek nevezte késbb, a XVII. századi morális irodalom szóhasználatával, azt az inditóokot, mely a magyar megkezdésére ösztönözte akaraterejét, 33 s a mely nem volt ugyan nagyravágyás vagy az uralkodásnak, koronának rendetlen kívánása, de mégis csak
felkelés
világi óhajtás volt, a
rétek.
A
világosan észrevenni.
mit
a
látott,
Az
Teremt
magyar az
eltt
szégyenleni való
felkelésre vonatkozólag oly
erdélyi
kérdésben
nem képes
erdélyi fejedelemség kívánását és ked-
még Grosboisban sem vallja be magának. Ez ftgy már annyira hatalmába kerítette lelkét, hogy jelenlétéi 6fl uralmát észre sem veszi, következmévelését
nyeit
természetesig k
Í8
az után.
Idk folytán ez sök vérébl öröklött
tartja.
az
a mit a sors
oly természetes valami
az
az ért-
nem adhat meg szemében, hogy
vá neki,
ím
MÁSODIK FEJEZET
56
sem
legszigorúbb lelki bíró eltt
Már a
lenie.
Pálffytól
többé szegy en-
kell
békefeltételek meg-
nyújtott
vizsgálása közben mutatkozik ez az eltolódás.
nem
tételekben
császári udvar
komolyan és becsületesen meg
azokat;
kezességnek az
ilyen
A
fel-
kezességet arra, hogy a
elég
talált
is tartsa
fejedelemség
erdélyi
volna, a mint ez a Bethlenek korában a magyar szabadság bástyájának bizonyult. „Az erdélyi fejedelemségrl való levisszaállítását
tartotta
és Rákócziak
mondást megtiltotta nékem a rendek kezébe esküm, melynek megtartására becsületérzés és hiúság
egyaránt
biztattak",
vallotta
letett
világi
késbb
be
a
számzetésben. 34 Erdélyi tanácsosainak, kik hségében megmaradtak, értésükre adta, hogy a marosvásárhelyi beiktató országgylésen a fejedelmi eskü letétele ki-
benyomást gyakorolt
törölhetetlen
örök
között
feltételek
idkre
lelkére.
A
szorosan
választási
megkötötte
eskütev akaratát az az Ígéret, hogy fejedelemségérl sohasem fog a rendek tudta nélkül lemondani, vagy arról bárkivel is nélkülök
heti
el
a jelenetet,
emelvényen bibliára ezt
az esküt
fogadhatja kizárná.
tehát tiltja
A
A
el
a
Sohasem
tárgyalni.
mint
felejt-
síkmezbl kimagasló
és keresztre
az
letette
esküt;
sohasem fogja megszegni. Ezért nem azt a békét, mely fejedelemségébl
szatmári
békességhez
végs elemzésben
való
csatlakozást
fejedelmi
erdélyi
esküje
meg. marosvásárhelyi országgylés csakugyan válasz-
tási [feltételeket
terjesztett
Eákóczi
sokkal szorosabban megkötötték
elé,
souverain
melyekkel uralkodói
jogai gyakorlásában, mint a korábbi, független erdélyi fejedelmeket.
mindenfélét
A
feltételek tizenkilencz pontjában sok
meg
kellett
fogadnia.
Hogy az ország
A TÖRÖK HÁBORÚ
mely ígéret különben
területét sértetlenül megvédi, a
kezdettl fogva illusorius
57
volt, hisz
Szebenben
ott ült
a leopoldi diploma értelmében behelyezett guberninm,
Rákóczi Erdély területét soha egy pillanatig sem tokolta
kiterjedésében
sértetlen
s
távozása
bir-
után
a
császári sereg az egész országot ismét visszahajlította
Megfogadta a vallásszabadság
a császár hségére.
fenntartását, idegen tisztek be
seregnek az ország határán törvények
tiszteletét
egyéb
s
nem
túl ki
hozatalát, a had-
nem
vezetését, a
pontokat,
általános
melyekkel a rendi országgylések szerették a fejedelmek hatalmát pontosan körülhatárolni. A hetedik pontban megígérte, hogy a szabad fejedelemválasztás jogát nem csonkítja, hanem az országnak megtartja és valósággal
meghagyja,
senkire
nem
át
származ-
sem arról az ország híre nélkül Az esküformulábau pedig hitét adta, hogy
tatja a fejedelemséget,
nem
tractál.
az országot törvényeiben és szabadságaiban megtartja,
st
—
fogadja
—
„mindeneket, valamiket a szegény
benne való minden rendeknek közönséges hazának javára és hasznára és törvény szerint való szabads
erm
ságára mívelhetek, az én
a míg az Úristen
azon leszek,
szerint
kegyelmek között
tart".
36
Ezekre a pontokra hivatkozott Rákóczi, mikor a szatmári
békét
és
a
III.
Károly
királytól
amnestiát visszautasította. Az Úristen
sokáig
nem
nyújtott
tartotta
t
kegyelmek, az erdélyi rendek között, mégifl dott a letett eskü betjéhez. A vallásos ér-
zelem, az eskü
rangú
szentségének
szerepet játszhattak alapjául
;ve
szolgáló
tisztelete
csak másod-
elhatározásánál,
feltételek
1711 ben
hisz s
az
ettl
mindvégig, kivétel nélkül hiányozlak. Az erdélyi
rendek visszatértek a király hségére, újra a leopoldi
MÁSODIK FEJEZET
58
diploma jogalapjára álltak tása a
s
Kákóczi fejedelemmé válasz-
késbbi események
távlatán át éppen oly forra-
dalmi, következményeiben
kialudt ténynyé vált, mint
az ónodi véres árnyak között kimondott abrenunciatio.
S Rákóczi nemcsak az erdélyieknek kötötte le magát, s talán még ersebben a magyar confoederált rendeknek is, a kik neki kezdettl fogva állandó hséggel szolgáltak, míg az erdélyiek folyton
még korábban
bizalmatlanságot tanúsítottak a katholikus ós magyar-
fejedelem
országi
maradt hozzá, Tisza
vidéke
iránt.
a
Erdély
és
idegen
Felsmagyarország
felkelést
csinálta
mindvégig
tartotta
fenn.
és a
Mindennek
daczára a confoederált magyarok helyett az erdélyiek
számzetése egyetlen gondját. A szatmári napokban említi ugyan egyszer a confoedera tusoknak tett igéretét, hogy nem hagyja el ket; de késbb soha képezik
többé.
Még kevésbbé
bántja lelkiismeretét az abrenun-
ciatio kérdése. Pálffy felszólítására
nek
levelet
ha
s
feltételeit
maga
teljesítenék,
ír I.
József-
nem volna
hogy a confoederáltak visszavegyék trónjától megfosztott királyukat. A magyar rendek ügye közvetve foglalkoztatja csak: ha majd erdélyi fejedelemségébe bemegy, onnan újra lábra fogja állítani a magyar szabadságot is. Akárcsak Bocskay, Bethlen és Rákóczi György. Csakhogy ezeknek súlypontja Erdély volt s innen hódították magukhoz Magyarországot. Az lelkében Erdély fogalma oly módon alakult ki, a hogy az a valóságban az idejében, sohasem kifogása,
létezett.
A
fejedelemség annyiszor megjelent öntuda-
tában, hogy lassankint, mechanikus úton kialakult vágyát
nem
tudta elválasztani a marosvásárhelyi esküformula
követelésétl
s
maga is azt hitte, hogy egyedül ha nem mond le Erdélyrl. Egyedül-
végül
esküjéhez marad
h
;
A TÖRÖK HÁBORÚ
59
valóság, lelki elhagyatottság, gondolatainak senkivel nem közlése,
küls
szellemi hatás tökéletes hiánya, egyszóval
a számzöttség természetes nyomorúságai megtették a
magukét: a marosvásárhelyi eskü követel komor árnyként jelent töltött
meg
sötét éjszakákon, lelki
a fogadalom
sem
A
megtartására.
ványultak, semmivé jutott
tusákban
reális
viszonyok elhal-
foszlottak körülötte
;
eszébe sem
sem azokra gondolni,
a confoederáltakra,
kiknek kezébe a székelyek fvárosában esküjét s
el-
órákban és parancsoló kézmozdulattal utasította
letette
kik a végre elért békés nyugalmat élvezve, ugyan-
zavarban lettek
csak
volna,
ha egykori fejedelmük
visszatér és beváltja igéretét.
Az
erdélyi esküvel való lekötöttség tudata franczia-
mind ersebben
országi tartózkodása utolsó idejében
Elsegítette ezt a kolostori ma-
hatalmat vesz rajta.
gányban az Istenhez térés, az egyház szigorú erkölcsi elveinek való meghódolás is. Az szinte bnbánatban, melvlyel teremtje eltt térdet hajtott, a fejedelemség keresése, mint hiú, világi kívánság végkép kiesett
ert nyert mint esküvéssel
öntudatából, de új
vállalt
morális kötelezettség. Lelkiismereti vizsgálataiban, bármily mélyen tekintett
bnös vágyakra
is
saját
többé
ott
belsejébe, ilyen
nem
talált.
A
gyöke-
összekapcsolta a világgal, könyörtelenül
restl kiszakította fa
;
a legtisztább jóhiszemséggel tért
meg, a hátsó gondolatnak árnyéka
tisztult
új ni
elesés veszélye nélkül.
nem
volt többé
Ili-/
esküi
nélkülök
hagynL A abban az
világi
mi életkedv
tett
bn,
h
szent
kötelesség.
rendeknek, hogy
Hogy soha nem
kötelesség kategorikus
rrben, mely
az
erdélyi trón keresése
ellenkezleg,
nekik, a
lemondani.
Az
s
fogja
nem fog ket el-
parancsára ismeri
fejedelemsége
nélkül
nem
MÁSODIK FEJEZET
60
Évek
hagyta nyugodni. datlan
az élettl,
zatnak
még inkább
Fogadalmat nélkül
nem
tett
alattvalóinak
már
arra,
a való
magát világ
e
elfordult
bels
szó-
lehetségeire.
hogy a rendek beleegyezése
fog lemondani, ez Ígéret szigorú parancs
képében igázta azt.
még inkább
alávetette
nélkül
tekintet
;
multával, állandó és szaka-
gyakorlatokban
vallási
le
akaratát Ígérete
adott
:
ha
elvesztette
is
a trónt,
értelmében keresnie
kell
Török földön, az els nehézségek közepette, mikor látta a
reménytelenséget és vissza akart fordulni
Francziaországba, ez a gondolat verte az élet könyör-
telensógótl felébresztett akaratát és önfenntartási ösztönét újabb béklyókba. vesztett
A halálosan megalázott, reménye
nagyúr befelé
tenyerébe vájva beszél
tekintettel,
fordított
maga
elé egyetlen
körmeit
mondatot,
„Esküm van arra, hogy keressem a fejedelemséget!" „Meg voltam gyzdve, hogy keresnem kell a fejedelemséget, de Istentl engedett utakon és módokon." 36 S ottmaradt a pogányok között, ugyanazon bels szózatnak engedelmeskedve, mely elbb a grosboisi csendes rév elhagyására késztette. Ez a meggyzdés fosztotta meg" Rákóczit gondtalan földi dolgoktól elfordult öregségtl, melyben a jöv élet közeli szemlélete a fiatalság nem aggódó nyugalmát szokta ránczos arczokra varázsolni. Ez a folyton zeng, soha el nem némuló parancsszó nyomta számzetése éveire a nyughatatlan várakozás, reménymit rajta kívül senki sem ért meg.
telen mozgolódás, örök résenállás úttal ez vértezte fel
t
bélyegét.
hitte,
hogy
is.
Lelke leg-
kötelessége fejedelemségét keresni s
újabb és újabb csalódások keserségén át ifjúi
egy-
minden újabb csalódásában a
kétségbeesés, az elkesered lemondás ellen
mélyén
De
optimismussal várt eljöhet,
szül fvel,
kedvezbb
de
alkalomra.
A TÖRÖK HÁBORÜ
61
Az emigránsok társasága megfelel légkört teremvalószertlen
e
tett
alvajárás
számára
s
a hol csak
megvédte az élet behatásaitól, akárcsak a pálmaházak bezárt melege a küls világ kemény telében meg nem maradható délszaki virágot. Rákóczi Francziatehette,
nem
országból való távozása óta
többé emberre,
talált
a ki erdélyi fejedelemsége álmaiból felébresztette volna.
Mindennapi környezetében kivétel nélkül olyanok
éltek,
kik a legnagyobb tisztelettel és hódolattal viseltettek
benne a fejedelmet, természetes urokat látták, a kivel szemben új gondolatok felvetésére, kezdeményezésre nem gondoltak s még kevésbbé urok lelki
iránta,
tusaiba való behatolásra. s
A
legtöbb alacsony rangbéli
Rákóczihoz képest alacsony mveltségi fokon
állott.
Az elkel
számzöttek, köztük az élesesz Bercsényi,
maguk
hasonló
is
való élettl
emigráns-álmokban
éldegéltek, a
elszakadva, tervkovácsolás
félhomályába
burkolóztak, bár a tényleges
nagyobb
benyomások felvételére mint számzetésük
képességet tanúsítottak,
fejedelme. Bercsényiék világosabban látták a kiábrándító,
reményrabló tények halmozódását
zebben
is
s ezért
nehe-
vonszolták a napi élet szükségszer igáját.
Egyedül a fejedelem sztte tovább zavartalanul álmait Nagytörökországban,
melyeknek minden gyökere a
régmúltba, a Rákócziak rég eltemetett független feje-
delemségébe lemtl, az kóczi az
ereszkedett.
ifjúi
Györgytl a török
unoka most
Az
utolsó
Rákóczi-fejede-
kevélyen lengyelverésre kiindult Rátörök
vette el országát és életét,
földön
álmodta vissza magát
atyái fényébe.
Kakor/i uámfisetésbeü viselkedésében a szete?el)l)
legt
gyengül vágya. Azon
kellene
MUé-
nem csodálkoznánk, ha nem
indítóok az erdélyi fejedelemség soha
62
MÁSODIK FEJEZET
dönt hatással reá elhatározó Nemcsak azért, mert családjában a
ez lett volna
tokban.
pillana-
fejede-
lemség valóban több nemzedéken át örökletes volt s így az utódnak egész életén át sajoghatott valami a szívében, hogy atyái örökségébl ki van zárva. Rákóczinak szüksége volt az erdélyi fejedelemségre, mert souverainnek érezte magát. A szent római birodalmi
nem
berezegi czím
elégíthette ki, S itt azt a pontot melynek félreismerése folytán annyiszor vétünk a régi magyar világ igaz megismerésében. Magyar ember, a ki souverain lett volna, vagy ennek kell érintenünk,
nem született ezekben a századokban. Mindenki a királynak alattvalója, de egyenlség és a nem egyenlk szeretete ismeretlen fogalmak ellenlábasa: demokrata,
maradtak a rendi Magyarországban, mint egyéb rendi is. A mennyire csak visszakísérhetjük Rákóczit fejldése kezdeteire, mindig aristokratára világokban
találunk benne. Tle sem kívánhatja senki, hogy korát másfélszázaddal megelzte légyen. Irodalmi foglalkozásai
közepett
meglep
világossággal különbözteti
meg
egy-
mástól a lázadásnak és a szabadság törvényes védel-
mének
fogalmait.
Felfogása
a
álláspontját fejezi ki, azét a
támaszkodva jogosan kel Szerinte és
az
rendiségét, mely
nem
is
lázadásra az
urak
fel
akkori
képes
alattvalói,
nemessége
más,
alkotmány mint
kik mozgalmukkal nyúl
vérbe
a koronás király ellen
rendi
támasztanak az állam testében.
megyék
rendiség
de maga az aranybullára
fojtja a parasztok lázadását,
is.
legtisztább
a
jobbágyok, csak
Ha azonban
fegyverhez,
szerint,
ez
zavart
a
vár-
már
a
nemzeti hadjárat nevét érdemli meg, mert a közös szabadságnak törvényes védelmére történik. Ez jogos és szükséges,
míg az elbbi, a parasztok mozgalma
;
lázadás
közönséges bntett,
E
63
török hIborü
jL
bne. 37
felségsértés
és
felfogáshoz hiven ítélte el és sújtotta megvetésével
Tokaji Ferencz lázadását, mely az
<5
tének mindenben homogén elfutára
nem
lát
felkelése kezde-
volt.
Tokajiékban
mást, mint szemtelenül lázongó néptömeget
eszébe sem
jut,
hogy a szegény nép elnyomása megmeg ket. 38 S mikor
gondolásával enyhébben ítélhetné pár év múlva
a felkelés
maga
kibontotta a fennálló rend ellen
is
eleinte
zászlóját,
csak nyomorult, földön-
futó parasztok gyülekeztek alája, talán ugyanazok, a
kik Tokaji mellett
jobb ügyre méltó lelkesedéssel
is
Rákóczi
küzdöttek.
nem
is
elragadtatva
volt
híveitl. Nagyúri tartózkodással jegyzi meg,
els csapatban egyetlenegy nemesember volt megfelelen nehéz is az embereket katonai ségre szoktatni.
A
a ki alig várta,
hogy a nemesek és urak, a
nemzet, az
parasztok vezére
els
hogy az s ennek tisztes-
aristokrata volt,
er és hatalom birtokosai, jöjjenek
politikai
támogatá-
S mikor aztán a Tiszántúl és az északi megyék nemessége is hozzáállott, a fölkelés ezzel sem nyert demokratább színezetet. Még kevésbbé, mikor az igazi sára
nagyurak, Forgáchok, Károlyiak, Eszterházyak ajánlták szolgálataikat
A
az ország bárói közé tartozók nyerhették <
I
is
nyerték, lett légyen ten,
ról
sok
ért
a
el,
de ezek
fejedelem azon a
a hadi tudományhoz.
igazi rendi világban Rákóczi
tos szárnycsapásokkal
te
maga
hogy az illet keveset
Ebben az
is fel-
legmagasabb katonai rangot
emelkedett
fel
maga
biz-
az aristokrata
a sonvrrainitas szédíten távol fellegeibe. in
ind cn
akadályozta.
Régi
barátai,
els
bujdosásának kenyerei pajtásai, köztük olyan OAtatUn Bzálfaemberek, mini Bercsényi, ill tisztelethajlit-
nyilvánításuk mellett
sem voltak hajlandók
hüfr
MÁSODIK FEJEZET
64
nem
hódolattal és alázattal adózni. Rákóczi
egyszer
kénytelen Bercsényit nagyobb tartózkodásra
Nem
mélye megbecsülésére figyelmeztetni. többé olyan hasonlatokat és
és
sze-
trt
el
szóvirágokat, miket ba-
minden czélzat nélkül sztt bele hozzá írt leveBercsényi nem vette észre, hogy barátja fejedelemmé vált belsejében is. A confoederált ország rendi szerve, a senatus sem fogta fel Rákóczi
rátja
leibe.
uralkodóvá fejldését.
A
senatorok vezérlfejedelmük-
—
ben primus inter pares-t, láttak, a confoederatio alkotmányában nem volt hely absolut uralkodó számára.
A
azonban
XVIII. században
felednünk
—
—
nem szabad
egy uralkodó sem lehetett egyéb belse-
jében, mint absolutista. Alkotmányos fejedelmet hiába
keresnénk az akkori Európában. Egyes államok kormányzása csak annyiban különbözött egymástól, hogy hol mennyiben tudta a rendiség az absolut uralkodót
maga egész ridegségében
korlátozni. Rákóczi körül a
jelentkezett
a rendi felfogás,
volt nyilvános életében a
úgy
hogy
kénytelen
fejedelem
rendi
attribútu-
maiban szerepelni hívei eltt és Istentl nyert kodói
kötelességeirl táplált
egyelre titokban
magasztos
ural-
gondolatait
tartani.
Francziaországban, az absolut
monarchikus hata-
lom mintaországában, még inkább eltávolodott gondolkodásmódja az otthon hagyott ország báróiétól, az egykori kartársaiétól.
A
Pálffyak, Károlyiak,
nyiek bármily korlátlanul uralkodtak
is
Bercsé-
fejedelemség-
gel felér birtokaikon, mikor Bécs felé fordult tekintetük,
mindnyájan
alattvalói
alázattal
királyuk
térdüket természetes uruk,
hajtották
meg
eltt. Bercsényi
a királynak járó alázatnak csak kis részét származtatta át
vezérlfejedelmére
;
—
a Rákóczi-felkelés
t
A TÖRÖK HÁBORÚ
65
a lengyel, királytalan alkotmányfelfogás sodrába haja minthogy ez a lengyeles hatás a confoede-
totta,
alkotmányjogi
egész
ratio
A magyar furak
—
eltekintve
azonban
berendezésén
—
az
mindig királyh
alattvalók
énjük
saját
uralkodói
Az
voltak.
összeesküvk és lázadók sem emelkedtek soha
kivételtl
ritka
ily
látható.
is
köztük
fel
Ha
felfogásáig.
Zrinyi
gondolt is néha vérmes álmaiban a magyar székre, sohasem tartotta volna magát függet-
r
királyi
len fejedelemnek és
nak tartozó köteles
nem
tudott szabadulni a királyá-
A
alázattól.
István, erdélyi fejedelem
korában
hség-
vazallusi
gel viseltetett Miksa király személye iránt
lengyel trónon emelkedett fel souveraini
maga
a honnan már mindenkit csak
Báthory
hatalmas is,
csak a
s
alatt
magaslatra,
Az
látott.
egyik Rákóczi szép csendesen lelépett erdélyi fejedelmi
székébl,
ugyanolyan
alattvalója
lett
a
királynak, mint fejedelemmé választatása eltt.
Még
az
s
alázatos
erdélyi fejedelemség
sem
birtokosának
önérzetet,
kegyelmébl
olyan
adott
tehát szükségképpen
hogy
valóban
Isten
való souverainnak tartsa magát. Rákóczi
els, a ki ebben kintt sorsának eredeti osz-
volt az
magyar furak sorából. Már a marosvásárhelyi országgylés a haza
tályosai, a
czímével tisztelte
meg
és
felségnek
szólította.
kezdetre következett a franczia udvar
hatása, a hol
jedehni souverainitasról természetesen
gondolkodtak. Aligha maradt
lettel :i
6
nyom
nagy
türténetphilosophiája
is.
erdélyi fcffc
fel-
elvére
Egész életén át
aczélos BzUárd&ágot e tekintetben
magány
tiszte-
nélkül
kialakulásában Bossuetnek a tekintély
alapított
atyja Ilyen
is
adott neki, a mint hasonlót tapasztaltunk t«
j.
,1,
lrmséghez
A uámfattl Rákóczi.
való
ki-
agrosboisi
ragaszkodásánál
a/.
is.
5
MÁSODIK FEJEZET
66
A
kamalduliaknál
leírt
els
tartózkodása
török
és
idejében folytatott vallomásában
elmélkedik a
sokat
fejedelmi hatalom mibenlétén. Hozzájuk emeli szavát
azokhoz, kiket az isteni kegyelem a népek
mányzásukra
rendelt. Igen
hivatásukat, s hatalmukat
szerzésére
a világi gyönyörök
szemérmetlen
és
kor-
fölé,
sokan közülük félreismerik élvezésére
meg-
használják.
Pedig a fejedelmek hivatása oly magasztos,
hogy annak betöltésén naponkint szent félelemmel és rettegéssel kell fáradozniok. Minden egyéb rend az alárendeltség és engedelmesség rendje, fölötte, legfölül állnak a fejedelmek. A fejedelem Istennek képe e földön, neki adatott az isteni igazságszolgáltatás kardja,
valamint a mennybéli kegyelem és megbocsátás joga.
A
mint az Úr
az Üdvözít,
fia,
egyházat kormá-
az
nyozza a látható hierarchia útján,
hasonlóképen van
hivatva a fejedelem a világi dolgok, a „húsbeli élet"
berendezésére.
A
legsúlyosabb
felelsség nehezedik
melynek tudatában él hittel, de egyúttal folytonos remegésben kell munkálkodnia. Istennek
vállaira,
fölkentje, az
rzi a
nevében
választottja, az
legelteti és
nyájat, Isten tette a szegények, árvák és özve-
gyek, a nyomorult szenvedk atyjává,
neki adván e hogy azokkal híven sáfárkodjék és elterjeszsze az Úr adományait az egész föld kerekségén. Rettenetes helyzet, hogy ilyen mórhetetlen hivatás vár gyönge emberekre, s maga is látja, mily világ
minden
kárhozatos
még
javait,
merészség fejedelemségre
mennyivel kárhozatosabb
törekedni,
a fejedelmi
de
kötelessé-
geket elhanyagolni. 39
Bizonyára lélekemel szavak ezek, egy uralkodó fejedelem ilyen
ajkán.
S az
is
valóban
bizonyos,
hogy
gondolkodásmód mellett Rákóczi vezérlfej ede-
67
A TÖRÖK HÁBORÚ
lem korában a sikertelenséget nehéz viszonyainak, de jóakarata és kötelességei komoly felfogása nem az
A
hiányának tudhatta be. hivatalokban
Istenre
felkelktl rábízott magas szemmel igyekezett
irányozott
legjobb tudása szerint munkálkodni. Mostani
helyze-
tében azonban tartalmat kellene keresnie e szavakhoz.
—
Rákóczi mind a két fejedelmi méltóságát elvesztette, élete
nagy katastrophájában válaszútra
szer
alattvaló éljen-e a
magyar
jutott: mint egy-
király legfels jogara
vagy fejedelmi pretensióival örök számzetésbe menjen ? S hogy nem az elbbi utat választotta, annak alatt,
itt
van, említett nyilatkozataiban, legmélyebb, logikus
kérlelhetetlenség magyarázata.
A
szatmári békesség után
kicsiny
két feje-
volt
delemnek Magyarország. Ha a magyar jogfejldés századok folyamán épp úgy keresztülment volna a hbériségen, mint a nyugati államok, ha Magyarország is, mint
német-római
a
fejedelemségbl leges uralkodó
delkezésére
állt
birodalom
könny
állott
több
souverain
kis
jobbadán csak névjárma alatt, Rákóczinak ren-
volna, egy
volna az a
tér,
a hol
a fejedelmi
kötelességrl táplált magasztos gondolatait megvalósíthatta
volna.
ez lehetetlenné
vált
meg
Maga is nem hódol-
neki Magyarországon.
souverain fejedelemnek érezte magát, hatott
megsznésével
Erdély függetlensége
s
így
senki eltt sem. Felfogása szerint a feje-
delmi méltóság a legmagasztosabb, a mire csak Isten e föld lakóit felemelheti, totta erre
mély
a legnagyobb
alávalóság
magaslatról.
A
volna,
t
egyszer érdemesnek
kegyre,
ha
rút
tar-
hálátlanság és
sajátmaga
lépne
le
e
grosboisi egyedüllét a fejedelmi rang-
hoz való ragaszkodásnak vallási hátteret adott. Örök kárhozatra ítélné önnönmagát, ha
nem keresné tovább 5*
MÁSODIK FEJEZET
68
Úr legértékesebb ajánkedveztlen körülmények mostohasága megfosztotta. A jöv minden komor fellegén napsugárként tör át a tudat, hogy mint fejedelem Isten eszköze az emberek jobbátételében. A számzetés keserveit és lealázásait nem érzi, mikor erre a és tovább fejedelemségét, az
mitl
dékát,
magasztos czélra
dön
:
tekint.
Egyetlen feladata van e
föl-
elmenni és elfoglalni fejedelemségét.
Az
erdélyi fejedelemség hiú vágyát, a
így tompította
meg
a grosboisi
S így szerezte
és megtérés mélaságával.
szinte bnbánatban
vana
él ember
glóriát
magány a bnbánat vissza
az
a levetett emberi hiú-
ság tárgyát, bels vallásos szükséglet képében. Rákóczi útja a grosboisi tartózkodás után egy fényözönben világítva, nyitva állt;
igenl
feleletére,
nyából a
bnös
nem
volt
meg-
szüksége a casuisták
elmenjen-e a kolostor csendes magávilágba,
még
tovább, a pogány törö-
kök közé. Mennie kellett arrafelé, hol erdélyi fejedelemségének bármi kis reménye tnt fel a láthatáron, s ez most török háborún, tatár hordák pusztításán át, felégetett magyar falvak füstjébl látszott feléje inteni. II.
A
törökök csakugyan újra kezdték a kétszáz éven
át folytatott
háborút a császárral.
ben, mely e hosszú küzdelemnek
A
karloviczi béké-
legutolsó
fejezetét
Magyarországon kívül Moreáról, a régi Peloponnesosról is le kellett mondaniok. Az élelmes velenczések Moreával, az Aegei-tenger szigetei egy lezárta,
részét
is
birtokukba kerítették, a török kolosszus tes-
annak még Morea elvesztése sokkal
tébe mélyen benyomulva szipolyozták ki
mindig nagy gazdagságát.
A TÖRÖK HÁBORÚ
jobban
fájt
a törököknek,
tornyairól letnt a félhold. kötött
mint a Nagy Péterrel
szégyen lemosására.
török birodalom már ekkor
A
volt.
A
hogy Budavár
az,
békében szabadkezet nyertek, nagy erfeszí-
téssel készültek e
A
mint
69
is
ember megdlt, a
a beteg
régi erkölcs régen, száz év eltt
janicsárok régóta megbízhatatlan pretorianusokká váltak, a szultánok trónján akarattalan,
idegrohamoknak
alávetett elkorcsosult betegek ültek.
III.
Ahmed
szul-
tán ekkor a negyvenes évek középe felé járt, szép férfias jelenség, jómodorú, barátságos nagyúr, a ki saját kedvteléseinek élt és államügyekkel lehet ke-
veset foglalkozott.
A
török birodalom egyik történet-
írója ezt a századot azzal a bizarr megfigyeléssel jel-
lemzi,
hogy a török történet benne emberiesebbé
Valóban,
vált.
Ahmednél hiába keresnk vérszomjas
III.
—
a nagy méretektl eldeinek barbár kedvteléseit mindenben irtózott, s a kellemest és középszert kereste mulatságaiban és politikai elhatározásaiban egyaránt.
Nem
épített
in in are tjeikkel
az
óriási
eget
dómokat,
hasították,
melyek
karcsú
hanem kellemes
szökkutakat, árnyékos, virágos télikerteket, vékony, finom
architektúrájú
kéjlakokat.
Építkezéseiben
az
Krómba márványtömbökbl kellemes csipkézetek váltak. Az er fogalmával nem szeretett találkozni. A Tükrök kastélyában, a Porczellánházban, a szivárványszín Földi Paradicsomban szeretett tartózkodni.
Tzi
j.it-
kok rendezésén
sznyegekkel szerzett
díszíttette
mki. ha ujabb
törte
a
fejét, zöld
nagy örömöt ünnepeket talált ki
lakóhelyeit, ártatlan
ágakkal és
s
hálás udvara számára. Leginkább szerette a Tulipánnapot, a mit másként
Tavas/,
ünnepének
is
nevezett.
Hosszú, széles sétatér fölé favázból házat emeltetett,
70
MÁSODIK FEJEZET
a falakat tulipánokkal rakatta
ki,
a padlatot
is
hasonló,
minden színben tündökl virágokkal szóratta be, közöttük nagy vázákban egyéb virágok, délszaki növéa terem közepén duzzadó vánkosokon fognyek,
—
háreme hölgyei gázoltak a virágtengerben és majszolták a császári konyhának re-
lalt helyet,
mekbe
körülötte
készült czukorsüteményeit. Új virágfajok léte-
sítésében és új czukorkák kitalálásában merült ki ez ártatlan uralkodó akaratereje. 40 vezirjeire hagyta,
A
koztak.
szultán
a kik
nem
A
kormányzást nagy-
meglehets gyorsan váltaha a kormányzásban
szerette,
nehézségek állottak el, elcsapta a régi nagyvezirt azon jóhiszem föltevésben, hogy az új jobban fog kormányozni. Történetünk
kezében
idején
Damad pasa nagyvezir Ggös, erszakos
Ali
volt a birodalom pecsétje.
ember, mintha másfélszáz évvel elkésett volna születésével. Mint
Szolimán egykori törökéi,
sem
tudott
Az orosz háború befejezése után sietett kihasználni a Morea elveszte miatt kifejldött izgatott hangulatot. Eleinte ugyan Lengyelország vagy
békében
élni.
Ausztria ellen készült, ahonnan több borostyánt lehe-
volna hazahozni, mint a kis Velencze megsemmi-
tett
A Habsburg-hatalom katonai ügyeire azonban Savoyai Eugén ügyelt fel, a ki az els háborús sítésébl.
hírekre ötvenezer tott fel
emberbl
álló
figyel hadtestet
állí-
Magyarországon. így aztán mégis csak Moreára
fanyalodott a nagyvezir.
A
velenczések
csakugyan nem tudtak sikeresen évi rövid hadjáratban Candián
ellenállni, s az 1715.
lev
birtokaik maradványait
vesztették.
a porta
A
és
az egész Moreát
el-
velenczei birtokállomány gyengülése és
újabb terjeszkedése
nem
volt
közömbös a
A TÖRÖK HÁBOKÚ
71
A háború hullámverése a császári birtokokig a boszniai pasák Dalmácziában támadták Velenczét, s a montenegrói ak, mint annyiszor koráb-
császárra. is
elért
:
ban, a császártól
szorongatta-
szabadulást
reméltek
Károly egyelre még nyugaton volt nagy háború néhány függ kérdése, különösen a németalföldi kérdés elintézésével. XIV. Lajos a császár nem tudta elhinni, hogy a élt még
tásukban.
VI.
elfoglalva a
—
Habsburgok megalázott békés politikát sei
egyelre nem
háború rájuk nézve
XIV. Lajos
is
sajnálkoztak; is
ellenfele
öregségére
valóban
így a velenczések segélykéréjártak sikerrel, s az 1715. évi török
folytat.
végzetes
meghalt
—
—
lett.
Közben azonban
halálán a törökök nagyon
a hollandus szövetséges államokkal
sikerült a barriére dolgát rendbehozni, s a császár
nyugaton szabadkezet nyert, hogy a karloviczi béké-
ben szerzett hódításokat újabbakkal gyarapítsa. Savoyai
Eugén
jelentette
háborúra,
s
neki,
hogy a sereg készen áll a 1716 április 13-án meg-
erre a császár
kötötte Velenczével a véd- és daczszövetséget.
A
császári
sereg készenléte
nem
okozott olyan
félelmet a törökök közt, mint az a tudat,
dat Savoyai
Eugén
vezeti.
A
hogy a ha-
nagyvezir szinte bizo-
nyosra vette számításában, hogy a császári sereg
nem
nem
kell
fog a velenczések segítségére menni és neki
Európa
A
legels
hadvezérével
összemérnie
kardját.
velenczei háború kezdetén követet küldött Eugén-
hoz, a ki ezt aranyos baldachin
Békbeo
alatt,
aranyos
kar-
fogadta, feltett kalpaggal, körülötte az udvari
haditanács tagjai.
A
követ kifejezte a nagyvezir remó-
hogy a császár semleges
Eugén a császár mediatióját
fog
maradni,
ajánlotta fel
mire
a háborús
feleknek. Most, a velenczei szövetség megkötése után
MÁSODIK FEJEZET
72
más hangnemben
a
folyt
két
fvezér
érintkezése.
A
szerzdéskötés tizenkettedik napján Eugén felszólította a nagyvezirt a karloviczi békeállapot helyreállítására, és a velenczésektl elvett területek visszaadására.
Ali pasát ostorcsapásként érte ez a jegyzék.
Rögtön
divánt tartott és sürgette a császár ellen való háború
A
kimondását.
divánban azonban kitnt, hogy a török
fméltóságok között a nagyvezir egyedül vágyával.
Eugén
kérdezte
a
állott
harcz-
levele felolvasása után a mufti
jelenlevket,
mit
szólnak
hozzá.
meg-
Egy
negyedóráig általános hallgatás. És mikor a nagy-
Eugén
vezir
az életüket
szavaiból
nem
hadüzenetet
akart
alaptalanul félt basák
kiolvasni,
közül mégis
ellene mert néhány szólani. S mikor a nagyvezir a háború kimondása után kóránbölcseséggel „Ne ör:
vendjetek és ne szomorkodjatok, hanem emelkedjetek felül
mindezeken", zárta be az ülést és a gyzelmet
biztosra vette, a legtöbb nagyúr nehéz szívvel indult el
a harczra
készüldni,
s
szívbl kívánta, hogy a
vad harczi lármából minél elbb visszatérhessen palotája
gyönyörségei közé.
A
háborút egyedül a nagy-
vezir erszakolta ki.
Az
új
állította.
háború a törököt teljesen új feladat elé karloviczi béke visszaadta a három
A
részre szakadt Magyarország egységét, s ez a háború
melyben a töröknek a Dunától délre hogy a nagy határfolyón kierszakolja az átjárást. Igaz, hogy a Marosszöge még török kézben volt, Losonczi István szétrombolt várából hatalmas ersséget csinált a foglaló, de az
volt az
els,
kellett egyesíteni haderejét,
utolsó hadjáratokban tökéletesen kiélt tett
nem volt alkalmas Eugén maga Belgrád
temesi bánság
felvonulására.
és
lakatlanná
terület a sereg
ellen
indult, s
A TÖRÖK HÁBORÚ
73
így a nagyvezir is ezt a régi török hadiutat volt kénytelen igénybe venni. Drinápolyból való lassú el-
nyomulása
alatt halljuk az
els
híreket
a magyarok
mozgolódásáról.
A
szatmári békesség
hontalanná
után
lett
kuru-
czok Lengyelországban, Rákóczi birtokain vonták
háború hírét nagy lelkese-
magukat, a hol a török déssel fogadták.
meg
Hogyne, hiszen a világ folyásából
édeskevés esemény híre jutott hozzájuk, a török kor-
mány gyöngeségét, Savoyai Eugén biztos gyzelmi kilátásait nem ismerték, s ha hallottak volna is róla, rosszindulatú hazugságnak tartják.
Egyetlenegy gon-
gyzelem
esetén viszontlát-
dolatuk
török
lehetett:
hatják
hazájukat.
hagyta
ket
A
honvágy
egy
pillanatig
sem
nyugodni, ellenállhatatlan ervel hajtotta
törökhöz-tatárhoz,
s
nem
hagyott nekik idt egyéb
meggondolásokra, melyek Rákóczi
lelkére
grosboisi
magányában nehezedtek. A bujdosókat Khotin pasája a Dnjeszter partján szívesen fogadta. Sokan nem lehettek,
inkább vezérek katona nélkül. Legtekintélyesebb
köztük Bercsényi, mellette Eszterházy Antal, Forgách
Simon
és
Csáky Mihály tábornokok, ez utóbbi BerHadjártasságuk tudatában nem minden
csényi sógora.
ok nélkül aggódtak, hogy a török gát
meggondolatlanul rohan
és
el
fogja sietni dol-
a császáriaknak,
mint ez a keleties rendetlenségü lelkesedés már
egy diadalhoz segítette az bcallanak a iiak
ti>ri>kök
ellenfelet. Másrészt,
ha már
közé és azoktól remélik hazájuk
fordulását,
maguk
elkelbb
is
szerepet
akartuk játszani a hadjáratban, mint a mire nekik a világ végén kilátásuk nyílhatott. '
•
zir
hadjárat
seregéhez érkeznének, sorsa,
a
nem
talán
már
itt
Mire Khotinból a
talán
letiporta
már eldlt a reményeiket a
MÁSODIK FEJEZET
74
vagy a török ismét pasalikká
császári sereg,
Magyarországot. Akkoriban a háborús hír
totta
lassan tinba.
járt,
42
s
k
alakíis
csak
csak július közepén érkeztek Kho-
Innen rögtön levélben figyelmeztették a nagy-
hogy ne becsülje le a németek seregét, mert az igen ers, óva intették, hogy el ne hamarkodja a
vezirt,
hanem
támadást,
megérkezésüket, taná-
várja be az
csukat és további magatartásuk attól fog függeni, mit
majd uruk, Rákóczi,
szól
a dolgok állásáról érte-
kit
sítenek.
A
levéllel
egy török aga és egy belgrádi spanyol
zsidó siettek a nagyvezir táborába. Ali pasa éppen a
Száván készült
hogy császárját minél elbb
átkelni,
megörvendeztesse a német sereg tönkretevése hírével,
mikor július 24-én megkapta a bujdosók ajánlkozó Olvasás után félretette, átkelt a Száván, Kar-
levelét.
szemben
lovicznál
magát Pálffy János lovaskemény tusa után lépésrl lépésre
találta
hadosztályával, a ki
vonult vissza Pétervárad
alá,
a
fsereghez. Az augusztus
5-iki
dönt
sereg
megsemmisült,
mereven
nagyvezir,
is
elesett.
A
a szultáni történetíró
vezetett
csatában a török
a
ki
tartotta sátora eltt a próféta
maga
ját,
a
Savoyaitól
szent zászlót
egész nap
szent
zászló-
defterdár és
a
mentették meg, gyors
szágul-
dással Belgrádba vivén.
A
péterváradi
csata
a
bujdosók
reményvetését
melynek ártalmát, ha még könnyen kiheveri a gabona. Temesvár kénytelen volt ugyan még az szszel capitulálni, de ez csak következése volt az els vereségnek. A beálló tél megakadályozta a savoyai herczeget gyzelme kiaknázásában. S a következ évben korai jégesként verte
nem
szökött
el,
kalászba,
ismét elölrl kellett kezdenie a háborút.
A TÖRÖK HÁBORÚ
A
vereség
Ahmednek egy gyermekkori már rég nem látott s most
Ül.
hírét
76
játszótársa vitte meg, a kit
a viszontlátás örömében könnyebben viselte Ali
hírt.
nevezte
pasát
nagyvezirré
ki
kiköszörüljék az
a gyászos
egykedv, nagyúri
s
optimismussal adta ki a parancsot, hogy a
tél
el
pasa helyébe Belgrád kormányzóját, Halil
a
elkészületek
ideje
khotini bujdosók életét.
tosnak tartott
Az sz
csorbát.
A
volt
jöv
nyáron
és a beálló hosszú s
megélénkítette
a
korábbi nagyvezirnek biz-
gyzelme mámorában nem sok elvigyá-
maradt ideje, azt azonban mégse alattvalóit, a tatárokat hogy a szultán értesítse a háború kitörésérl. Az azovi és kipcsaki vad lovasok béke idején szkösen éldegéltek végtelen pusztáikon, a török háború számukra élményeket, vagyont és mulatságot jelentett. Ali pasa megküldte a krimi khánnak a puzdrapénzt s ezzel rászabadította zatos intézkedésre
h
felejtette el,
ellenfeleire
e
félelmes
rablócsapatokat.
végén Khotin környékére
—
tései
—
,
Sósmezn
Khotin
ért
szólnak
negyvenezerröl
és
járattak
Jassy tábort
Már
július
egy tekintélyes csapatjuk a
császáriak
a
kémjelen-
a magyar
között,
törökökkel
nev
együtt
és
készültek Moldvába betörni. Ha megkérdezték tlük, hová és ki ellen készülnek, keleti egykedvséggel oda, a hová a velük lév magyar urak kívánfelelték 43 ják. A khotini emigránsok tehát jól felhasználták :
idejüket s csak a péterváradi csata és a beálló rossz
idjárás akadályozta
meg ket Magyarországnak
tatár-
csapatok élén való megtámadásában. Halil
pasa sem akart semmit elmulasztani a török
sereg ersítésére
már októberben irol
biztos
és a
császáriak
ártalmára, 8 ezért
hogy Ráhíreket szerezhessen. Addig is, míg Belgrádból lépéseket
tett,
MÁSODIK FEJEZET
76
levélvivi és
kiküldött
eldjétl
látta az
kémjei visszaérkeztek, jónak
elejtett fonalat felvenni és
Bercsényihez,
érintkezésbe.
niakkal lépni
a khoti-
a ki már
útban volt a fsereghez, csakhamar meghívást küldött,
hogy siessen a
téli
fhadiszállásra, Drinápolyba. Rá-
kóczi egykori barátját a török most Rákóczi Ferencz
fminiszterének nevezte
király
és szívesen meghall-
gatta Drinápolyban tanácsait. Bercsényi kész lépett fel a
meglév szót
kuruczoknak a török seregbe való
Három
tésére.
ezredet
—
az
,
a
ma
is
dragonyos,
lóról
leszállva
tehát
tiszt,
a
gyalog
is
másik ezred katona volna, könny harmadik infanteria, ezer-ezer emberbl.
Részletesen fejenkint,
beillesz-
—
köztük kilenczven
szükség esetén,
harczolnának. lovas,
volna
egyik
nehéz lovas, ezer ember, kik mind,
felállítani
szöveg memorandumában regiment
török
használt
javasolt
tervvel
A
mennyi
megállapította,
lovaikat
hogy lássák
el
kapjanak
fizetést
kaszárnyában és
nyílt
mezn,
nekik.
Egyelre azonban sem magyar katona nem sem török pénz. Hathónapi zsold és élelem
volt,
fegyvereket és
élelmiszereket
adjanak
187,684 gurusba került volna, a portán azonban erre a czélra csak 50,000 gurus volt összeszedhet, a miért is szokott szigorú parancsok mentek szét a vidéki pénzügyigazgatás szerveihez pénz beszolgáltatására. 44
Bercsényinek tehát egyelre türelmesen várakoznia kellett, míg tervei megvalósíthatók lesznek. A nagyvezir azonban bátran küzdött a rossz közs tle fsereg útja most is Drinápolyból vezetett a Balkánon át a Dunához és Szávához. A haditerv azonban nagyobb
igazgatás,
telhet
fejetlen
erélylyel
katonai
sürgette
vezetés
bajaival
a készületeket.
A
elrelátással és körültekintéssel készült, mint Ali pasa
A TÖRÖK HÁBORÚ
A
idején.
77
Belgrád körüli támadással egyidejleg külön
csapatoknak volt feladata a hosszú, északnak görbül erdélyi és
A
magyar határnak alkalmas pontjain
betörni.
diárbekiri váli,Redseb pasa, tekintélyes török sereggel
és két tatár herczeg lovasaival az Aldunánál és Havasalföldén
hogy
készen,
állott
ellenségeinek kárt okozzon"
s
a
„magas
után Tergovistyén át Erdélybe törjön.
ki mellett az ott
tatárok
lév krímiekhez
másik
a
még
A
országba özönölni.
át
Tatroson
a
át,
fekvés hágóin,
készültek
haditerv ugyanaz volt,
melylyel Batu khán századok telen
és
éjszakibb
szoroson
vereczkei
oldallett,
kipcsaki és nogáji
gyülekeztek
cserkeszek
és
a Kárpátoknak
köztük
A
A
parancsnoka a khotini pasa, Musztafa
sereg
meg
birodalom
ersítések megérkezése
Magyarmint a
eltt a tatárjárás vég-
nyomorúságát hozta szegény magvarok nyakára.
történet
azonban sohasem ismétli önmagát.
tani felvonulás
képe
A mos
új vonásokat, rikító éles színeket
sorokban harczoló magyarok Az emigráns tábornokok lázasan dol-
nyert a török és tatár alakjai által.
goztak az elkészületeken. Eszterházy Khotinban gyja földönfutó lengyeleket, doni kozákokat és egyéb elemeket, melyek között magyar kevés
nyughatatlan akadt.
Csapatának
legnagyobb része XII. Károly és
Nagy Péter seregeitl elmaradt szökevényekbl ós szerencselovagokból állott. A ki magyar számzött tat
lehetleg fontosabb pontokon alkalmazták.
Máriássy tábornok IzáEnyolczvao lovasával Végszendrö várát
rizte, I
ii"
Hunya
a
magyar rség, oltartá&ára.
helyeztetett talán
igaz,
Nis
ta
hogy és
óta most jutott
nem a pogány
Belgrád
váraiba
is
néhány isazra rágó magyar katona
ál Mniirrans csapat
>k
számát
Illetleg csak félévvel
MÁSODIK FEJEZET
78
késbbi adatok állanak rendelkezésünkre, mikor már eldlt a háború sorsa és némelyek elestek, mások meg visszatértek hazájukba.
meglep
harminczkét
lovasából
maradt, tehát
A
számadatok azonban így is Máriássynak 180
1717 szén
alacsonyak.
és
tiszt
hetvenkét közlegény
majdnem
kétötöde,
Bercsényi már Drinápolyból
szétszóródott.
fele
1717
eltávozva,
megkezdte Ruscsukban a sereggyjtést
s
elején,
az óv
szén
embere és hetvenegy lova volt A nyári háború megkezdése eltt sem volt háromszáznál sokkal több híve. A tervbe vett három magyar regimentbl egy ezredes, négy tiszt és három szál könny lovas Belgrádban teljesített helyrségi szolgálatot. E töredékes adatok világánál látható, hogy a Bercsényitl felállíötvenkét
!
három regiment aligha
tott
vitézbl
s
még kevésbbé
négyezeres
számot.
A
állott
együttvéve
közelíthette
fényes
porta
meg
is
ezer
a huszon-
azonban nagy-
s nem rajta lelken ellátta múlt, hogy a vitézek a nagy pénzszükség miatt több-
a
felfogadott
katonákat
nyire csak természetben, élelemben kapták
meg
zsold-
Csáky tábornok egyszer csak megsokalta a nem magyar gyomornak való ftt rizsételt s az ellátás készpénzben való kiutalását kérte azzal a megokolással, hogy „némely napokon böjtünk van". A mi a vallásos törököket igen meghatotta és ha pénzt
jukat.
nem
is,
de rendeletet adtak ki kérése teljesítésére. 45
Bercsényiék az emigránsok typikus hibájába estek,
mikor azt hitték, hogy Magyarország most fog állani. az
lelki
A
elhinni,
melléjük
fejldésük ugyanazon a ponton maradt, a
hol a szatmári
veszett.
is
négy-ötévi lengyelországi számkivetésben
békesség eltt
volt.
Nem
tudták
még
hogy a felkelés ügye visszahozhatatlanul elNem vették észre, hogy a Pálffytól nyújtott
79
A TÖRÖK HlBORÚ
békejobb
meg jött,
a
végs
kuruczságot a
zülléstl mentette
még ha magyar
is
hozta, németgyülöletük elkese-
redésével utasítottak vissza
s
hazaszeretetük
még fel-
sem engedhette meg, hogy a nép valóban
tevésül
megnyugodott és nem hajlandó újra koczkára tenni a meglévt. Törhetetlenül hitték, hogy a régi kuruczok vére nem vált vízzé s Rákóczi, Bercsényi neve hallatára gondolkodás nélkül otthagyják családjukat, tzhelyüket
s
régi
életre
A
mellé állanak.
vezéreik
fordított a világ
békesség azonban nagyot
Az egész nemzeti
kiható
szatmári folyásán.
fontosság dolgában
csak a mohácsi vész mérkózhetik vele. Mind a két esemény teljesen új irányba terelte a nemzet fejldését,
mely aztán
új
vonalú mozgásában irgalom nélkül
el-
taposta azokat, a kik ervel vissza akarták fordítani,
A
mohácsi vész után Szapolyai János a múlt embere, élt erre-arra széles e hazában,
a ki üldözött vadként
míg
le
olyan
nem kicsiny
hajthatta fejét volt
Erdélyben, mely egykor
nagy törekvéseinek.
béke az emigránsokat
tolta félre és
A
szatmári
kísérletük,
hogy
ismét hozzányúljanak a nemzeti élet forgó kerekéhez,
siralmasan végzdött.
A
háború els évében a Maros mentén egy hetven mködött, azaz mint török
lovasból álló kurucz csapat
portyázó
elóhad,
rabolt
Mriihard
Jánost,
a császáriak
csapat
és
pusztított.
Kapitányukat,
elfogták
s
legnagyobb részét kardra hányták,
kínpadra vonva, vallomásra kényszerítették. egész nevei
összeesküvés :
Rákóczi
bevallására
Péter
\
Bécsbl
a magyar állam számára. Mindent, a mi
bírta.
Árokszálláson,
A
miután a
t A
magát tortura
szervezk
Szilvay
Péter
Keresztúron, Tokaj mellett, Pékre János Szentmihálynn.
Dorsó Miskó Debreczenben, feladatuk a nép
fellází-
/
MÁSODIK FEJEZET
80
tása és a törökhöz pártoltatása volt. Összejöveteleiket
Keresztúron tartották,
ott volt az
iroda
is,
a
meny-
nyiben a tokaji sótiszt szolgája, Mihály deák, végezte
Ezek voltak tehát az új „rebellió" Csupa szegény hajdú ember, városi
ott levelezésüket.
felbujtogatói.
polgár, kik
ha tudnak
is írni,
de értelmes levélírásig
nem terjedt a mveltségük. A hajduvárosok lakosságában mindvégig megmaradt valami seik könnyelm elrelátáshiányából: a mint Bocskay hajdúinak sohasem volt
tzhelyük, melynek gondolata megfontolt óvatosságra kényszerítette közepett, így
volna ket, kalandos vakmerségeik kési utódaik sem sokat tördtek azzal
a kevéssel, a mi van, ha
kedvük támadt a nincsen
vagy a volt után szaladni. Ebben az ártalmatlan összeesküvésben az utolsó nemzeti fölkelés geometriai pontossággal jutott vissza kiindulópontjához, Tokaj vidékéhez, a hegyaljai keménynyakú szegény emberekhez^
nem törd becsületes hajdú vitézekhez. Nem tudjuk, de nem hiszszük, hogy komolyan vették volna ket s nem valószín, hogy korés a hányaveti, holnappal
mánylépések történtek volna ez „összeesküvés" elnyomására. A kuruczok mozgolódásáról szóló egyéb hírek részben alaptalanul megrémült phantasia szülöttjei, de mégis ily alakjukban is azt mutatják, hogy
magyar világ komolyan számbavehet elemeinek esze ágában sem volt Bercsónyiékhez csatlakozni. Erdélyben 1716 nyarán híre futott, hogy Bercsényi fia Temesvárra jött két más Rákóczi- párti úrral s megkezdte a kuruczok toborzását; hat nap négyezerén alatt ötszáz ember állt hozzájuk, de puskát, lovat, alul nem adják. Minden vitéz rögtön kap négy-öt arany dukátot. A szegény török kormányra bizonyára hízelg volt, hogy ily jókedv adakozónak
az akkori
k
A TÖRÖK HÁBORÚ tartják.
Ráczot azonban
81
nem vesznek
fel,
csak magyart
már negyven levelet kaptak Magyarmagából Eger vidékérl ötven malkontens
és oláht. Eddig
országból,
érkezett hozzájuk s
még
kétszázan Ígérték
zásukat. Haditervük szerint negyvenezer
Szegednél
ezek hova
készülnek
;
Or-
tatárral
—
sován keresztül Erdélybe törnek ötszáz kurucz áll s hogy
csatlako-
még
—
a
haditanács jámbor levelezje bizonyára úgy képzelte,
hogy Bécsig meg se fognak állani. 46 Annyi bizonyos, hogy a török háború kritikus idt hozott MagTarországra. Most kellett megválnia, valóban jól ácsolta-e
most
össze
Pálfíy
és
kellett kiderülnie, ki volt
Károlyi a békességet;
valóban a nemzet aka-
ratának végrehajtója és kinek a
nyelve fejezte ki a
nemzet érzelmeit: a Rákóczi mellett tanácskozó, majd
nyom
nélkül szétszóródó senatus-e, avagy a
magában
maradt senator, Károlyi. Az akkori helyzet megítélésénél nem szabad kósza hírekkel megelégednünk,
épp oly kevéssé, a mint mai napilapjaink távirataiból C9ak torz képet kapunk az eseményekrl. Kósza hír gombaszámra termett a háborús idben s nem egyet
is
komoly tárgyalások alapjául vettek fel az óvatos hatóságok. A lcsei fehér asszonynak halálos ítélettel végpöre kevéssel elbb okozott nagy feltnést ós alkalmas volt felületes vagy rosszindulatú emberek eltt a magyarok hségét meggyanúsítani. A valóságban azonban csak az emigránsoknak Lengyelországból
zd
küldött leveleit akarta a
nagyravágyó, nyughatatlan ony a c/.imzettekhez közvetíteni. I kik maguk legobbrószt nem is sejtéi ték, hogy Rákócziék reájuk
gondolnak.
Bsamz
Ráday Pálnak, a
pozsonyi
ki
országgylésen
éppen a Rákóczit vett.
volna fehér lapokat szétosztania, ha
részt,
kellett
meghallja, hogy 8
MÁSODIK FEJEZET
Rákóczi betört Erdélybe.
A
fejedelem Lengyelország-
ban sohasem gondolt, nem is gondolhatott komolyan arra, hogy Erdélybe betörjön. A homályosnak látszó és Korponai Juliannától mystikussá tett ügynek egyszer nyitja, hogy a lengyelországi emigránsok szerakarták
vezni
azokhoz
se
akarták. 47
az új felkelést, de leveleik
jutottak
A
a kikre a
el,
kívülrl behatoló
még
nyugtalanság a nem-
zetben mereven visszautasító mozdulatlanságra
Az ország félénken mellett
hogy
s
le is ülhet melléje.
lassankint
—
a nyugalom
nem
után
A
nem merte
hinni,
kuruczság lehangoltsága
újra szület harczivágynak,
hanem
bátor, öntudatos élvezetének adott helyet.
kezdd
Teljes kimerülés után
német és
talált.
a békének terül asztala
állt
szenvedés
annyi
csak
szervezést bízni
vallon, kurucz
lakosságot hagyott, ott
új,
megnyugvás.
A
hol a
még munkaképes komoly munka kezddött,
és
rácz
a múlt évek mulasztásai pótlására. Különösen hangzik
:
a Szamos és Tisza mellett ekkor kezdték eltanulni a németektl a téglaverést, a sározást, a toronygömbölyítést. Az új épületeket már nem egy-két évre, hanem nemzedékek életére kezdték építeni. A béke biztonsága régóta nem
élvezett
munkás törekvéseknek. nyarán hirtelen reggel jön
A
szilárd
szatmári
elterjedt a
vissza.
A
alapot
békét
nyújtott
a
követ óv
hogy Rákóczi sevármegyék, Máramaros,
híre,
keleti
Zemplén, Sáros, Ugocsa népe ijedten menekült a hadilármára a hegyek közé. „Az Isten ki ezt a kurucz hírt
költi.
büntesse meg, a
Istennek hála, oly békes-
ségben vagyunk, még csak tolvajság is igen ritkán És ezt nem egy labancz fúr írta,
hallatik közöttünk."
hanem Barkóczy Krisztina, Károlyi felesége, a ki legtovább megmaradt Munkácsban a kuruczok között s
A TÖRÖK HÁBORÚ
a kit teljes életében
menjen, annyira
nem
nem
83
lehetett rávenni,
hogy Bécsbe
szerette a németet. Férje ugyan-
ekkor Pozsonyban küzködik a szatmári béke érvényben tartásán.
Ott
hallja
kibékül a császárral
a
hirt,
maga
s
hogy Rákóczi hazajön, is
résztvesz a császárné
koronázási ünnepélyén. 48 „De úgy látom, Rákóczi csakugyan aligha el nem jön, mely ha meglesz, csak elhiszem
—
nem
rosszul
leszünk."
Nagy
az
Isten
kiáltott fel a békesség szerzje, mikor látta, hogy Rákóczi remélt megjövetelével a nyugtalanság utolsó lehetsége is eltnik. Rákóczit, mint a királynak hódoló alattvalót, minden jó magyar szívesen látta és
munkája,
várta,
attól
sereggel jött
a Rákóczitól azonban, hódítani,
béke
elfordult
a ki fegyverrel, nemzet, melynek
a
egészen új irányba tereldött. nyílt meg, Az emigránsok és a nemzet között mély
felfogása a
óta
r
mely napról napra szélesbedett és mélyült
s
a török
háború és az országhatáron türelmetlenül várakozó, lecsapásra kész
tatár
segítség
nem
voltak alkalmas
r
tényezk ez áthidalására. A magyarságnak a béke mellett kitartó szilárdságára jellemz, hogy a császári sereg, Belgrád felé vonulva, a várak rségén kívül nem hagyott számbavehet hadiert az országban. Olyan ersségekben, mint Tokaj, Ecsed,
Kvár, melyek
az új felkelés be-
következése esetén elssorban jutottak volna az emi-
gránsok kezébe, semmiféle rség sem maradt. Savoyai n, a ki nagy ellenfelével, Villars-ral megegyezett a magyarság, mint rebellis népség elítélésében, most
meg volt gyzdve a nemzet jobb útra téréhogy a Tiszántúl és Észak-Magyarország védelmét a magyar „nemzeti katonaságra" bízta s fejévé
annyira sérl,
az egykori kuruc/ tábornokot. Károlyi Sándort válasz6*
MÁSODIK FEJEZET
84 totta ki.
Nagy
Erdélynek
hírek szállongtak ugyan, hogy Rákóczi
Bercsényi
tart,
Horvátországot akarja
le-
Máramarosba készülnek, Eugén azonban nem hagyta magát haditervében zavartatni s
gázolna
a
teljesen
megbízott Károlyi
tatárok
hségében
és erélyében.
Nógrád vármegyétl kezdve a Tiszáig s onnan a veszélytl közvetlenül fenyegetett máramarosi határig a vár-
megyéktl kezében
katonaság parancsnoksága Károlyi
kiállított
volt,
a ki
feje érintkezett Savoyai
patok
parancsnokával,
alája adott is
területen
rendelkezésére
mint külön hadtest
közvetlenül,
Eugénnal és az erdélyi csagenerálissal
Steinville
lév várak
s
az
császári katonasága
Már a hadjárat els a vármegyék majdnem három-
bocsáttatott.
évében lábraállítottak
ezer fnyi hajdú- és huszárcsapatokat, most Károlyimint Eugén a vármegyéknek nak feladata volt
—
szóló külön köriratban tudatta
képest újabb katonai ert körültekintéssel
hatvan,
kivel
intézkedett.
több, kivel
vidéken gyalogost
— a veszély méreteihez
állíttatni ki.
A
Károlyi nagy
vármegyékkel ötven-
kevesebb huszárt, hegyes
állíttatott
fel,
a kik a rend fenn-
tartásán, tolvaj ság eltávoztatásán dolgoztak.
A
mára-
marosi határra Bagossi László vezetésével két-háromszáz! gyalogost
küldött,
határ felé az átjárókat vonalon, a gyepükön
hogy a lengyel és moldvai a régi magyar védekezési
—
— kidöntött fákkal, hegyi patakok
elzárásával és másfelé vezetésével elvágják, a rejtett
ösvényekre és álutakra sánczokban hajdúkat
Kémeit Moldván gyülekezhelyéig
át
járatta,
állított.
Khotinig, az emigránsok
egész
a
hol
valóban
történtek
olyan dolgok, miket érdemes volt megtudni.
Musztafa pasa vendégszeretetét
egyedül Eszterházy Antal
ott
1717 tavaszán
gróf élvezte a tábornokok
A TÖRÖK HÁBORÚ
mind Bercsényi után, a havasalföldi és
közül, a többi
tábornoka
Rákóczi
vonult.
harcztérre
dunai
85
április
meghavában nagyot gondolt: saját szakállára alakította a régi magyar confoederatiót s maga is, ott újra
lév emigráns fejedelem
társai
nevére
és
is letették
az esküt a vezérl-
megfogadták, hogy barátjainak
míg csak
barátjai, ellenségeinek ellenségei lesznek, a
a szövetség czélját, a magyar nemzet megszabadítását el
nem
érik.
Hogy ekkor még Rákóczi maga sem
tudta, elmegy-e ki
Törökországba
s
há/yt, a ki ott
Khotinban
semmi bizonyosat sem
barátjainak választja-e
nem
a törököket, ez a gondolat
több
hallott
búsította Eszter-
mint egy éve hogy
Szám-
fejedelmérl.
zötti nyughatatlanságának typikus jelensége: a reális •nyokkal
nem tördve, a
megtesz a lehetetlen tallózására.
régi felé fordul s mindent
megvalósítására, az
elmúltnak
Az emigránsok örökös tervkovácsolása
távolról nézve tartalmaz új gondolatokat, kezde-
ményez momentumokat:
a valóságban örök ismétlés,
a réginek feltámasztására való szakadatlan fáradozás az emigransi
munkásság ismertetjele
!
Az
új
con-
foederatio Khotinban, a pasa kaftánja árnyában, semmiféle hatással
sem
bölcseség
tikai
kivánta
lehetett a
vagy
kimondását.
magyar rendekre,
szükségesség
De
emigránsnak
az
poli-
ugyancsak nem jól
esett,
a kinos valótól elfordulva, a régmúltnak színes
foszlányaiba burkolózik, akárcsak fejedelme az erdélyi
írnek diszébe. Eszterházy ettl kezdve
fejedelem mint
a/,
ájólag
megalakult
s
a gyzhetetlen török
császár védelme alá helyezkedett confoederált rendek
mezei marsallja rendelkezik, írakm.i gróf
Eazterhásj
nemes Komárom vármegye fispánja. A rriidescunt hangnemében tartott kiáltrányokban I
Ete-
szó-
MÁSODIK FEJEZET
86
fel a magyarokat a confoederatióhoz állásra, hogy az ország végre lerázza az osztrák háznak trlítja
hetetlen jármát.
A
gyakorlati élettel való megalkuvás-
ként hozzáteszi, hogy a hozzáállóknak
nem
lesz bántó-
dásuk és egyáltalában a török és tatár nem fognak pusztításokra vetemedni.
E jóhiszem Ígéret csakhamar
értékérl a keleti vármegyéknek
alkalmuk
meggyz dniök.
nyílt
Károlyi
máramarosi határ nem
elrelátása folytán a
csábít-
hatta betörésre a tatárokat, annál inkább az erdélyi.
elz
Az
évben Erdélyt három gyalogos- és négy
lovasezred rizte a körüllakó és portai zsoldban oláh
vajdák
ellen,
ez
évben
az
rség egy
lév
részét
Savoyai Eugén a Bánságba hívta s az ott maradt hadiert Steinville tábornok a déli határon concentrálta,
hogy a Ruscsuk fell közelg szeraszker használja.
A
keleti
határra
ellen fel-
egyetlen dragonyosezred
míg Steinville ezt is magához nem parancsolta Nagyszebenbe Az Eugén idején különben kitn kémszolgálat itt teljesen csdöt mondott. Augusztus közepén a dragonyosezred Nagyvigyázott
Marosvásárhelynél,
szeben felé való útjában Fogaras körül híre
A
jött,
hogy
védetlenül
a
tatárok
hagyott vidéket
serege, körülbelül húszezer
tartott,
Beszterczénél
a
mikor
betörtek.
khotini pasa derék
ember özönlötte
el.
A
pasá-
nak rendes török lovasságán kívül legnagyobbrészt tatárok, a krimi khán fiának vezetése alatt, továbbá a moldvai hoszpodár,
Rakovicza
Mihály oláhjai és
Eszterházy Antal vezetésével a magyar emigránsok.
A
hadtest
utat nyitni
elbb Máramaros felé, Borsánál próbált magának a Károlyitól elzárt gyepükön, a
mi nem sikerülvén, a beszterczei hágón át jött be. A borgói sánczokban a marosvásárhelyi dragonyosok
A TÖRÖK HÁBORÚ
dásban
a
hirtelen
táma-
megsemmisült A tatár hordáknak nyitva állt egy iramban Szamosújvárig hatoltak,
az út Erdélybe
a
mely
escadronja feküdt,
egyetlen
87
:
kirabolták
falvakat
és
elpusztították.
Onnan az
áradat visszahömpölygött Beszterczéig, a rabságba esett erdélyiekkel
a
Rakovicza
törökök,
és Eszterházyék
kivonultak Moldvába, a tatárhad pedig
fékezhetetlen
vágyában visszafordult s Désen át Bels Szolnoknak és Kvár vidékének indult. Károlyi épp akkor lövette Szentbertalan napján Nagykárolyban Savoyai Eugén gyzedelmet, mikor a Nagybánya körüli falvak lángba borultak. A vármegyék katonasága szétszórva az egész országrészben, Károlyi kezében a néhány szatmári hajdún kívül semmi hadier; a megtett" köte-
rablási
lesség tudatában pihent házánál, bízva a máramarosi
gyep
ellenállóképességében. Arra
nem
volt elkészülve,
hogy a császári sorezredek Erdélyt megnyitják a
Nagybánya
hordáknak. elpusztult
a
felé fordult
Szamosköze, a tatárság
s
tatár
elhaladva, Szatmárig
mellett
onnan északnak, a Tisza eltte
az egész
tiszai föld
itatásnak eredt. Bagossi László azonban kevés hajdújával egy éjszakai támadásban háromezer magyarrabot szaba-
meg kezükbl, a pogányság ezen megrémülvén Múramarosnak hajolt s a gyepükön át akart kivonulni, hogy zsákmányát biztonságba helyezze. A gyepük most
dított
kitn
megmutatták, milyen
találmány volt ez az
s-
magyar határvédelem a tatárok nem tudtak hátulról sem keresztülhatolni a bevágott utakon, egy szorosvölgyben :
megállapodtak,
hol
az
éjjeli
esben
íjaik
egészen
megereszkedtek. Hajnalra kelve az összeverdött nagy-
felsbányai
ós máramarosi nép rajtukütött, ket, a keresztyén rabokat kiszabadította s kihiiczezer lónál több zsákmányt vett rajtuk. 49
bányai,
szétverte
MÁSODIK FEJEZET
88
Részletesebben
ezt a
kellett
szélnünk, melynek történetéhez
tatár betörést elbe-
semmi
újat
nem tudtunk
ugyan hozzáadni, de annál értékesebb útmutatást nyertünk belle Rákócziók végczélja, a magyar nemzetnek török segítséggel új fölkelésre hívása, megítélésére. Ez volt a Rákóczi-emigratio több évtizedes tartama alatt az egyetlen alkalom, mikor az egykori vezérl-fejedelem
nevét
ajkukon
hordozó
kuruczok
fegyverrel kezükben az elhagyott haza földjére léptek.
Eszterházy néhány
lovasának megadta a sors azt a mi után Bercsényiék hiába sóhajtoztak: belekiálthatták a Szamosok népes, falvas völgyeibe a vezérl-fejedelem nevét, mely annyiszor lelkesítette kegyet,
a
harczi kedvre a fölkelés legnehezebb csapásai között is
k
a kurucz csapatokat.
lélegzetüket
voltak az egyedüliek, kik
hallgathatták,
visszafojtva
jön-e
harczi kiáltásra felelet a völgyi házikókból.
mény kétségbeejt
hallgatás
volt.
a régi
Az
ered-
Rákóczi nevére a
magyarság mozdulatlan maradt, a hivatalos Magyarország nyugodtan haladt tovább az új békességtl kijelölt úton,
a szegény nép, a rutén és oláh parasztok,
magyar jobbágyok pedig
vasvillára
keltek,
hogy a
Rákóczi nevében szabadítást igér kuruczok fegyvertársai,
a tatárok ellen
darcza után világossá
védekezzenek. Eszterházy kulett,
hogy az emigránsok török
sem remélhetnek Magyarországon. Ekkor már különben is eldlt a koczka a szerb
segítséggel semmit
harcztéren.
A
khotini kuruczok betörésével egyidejleg
Savoyai Eugénnek Belgrádot ostromló seregében Pálfíy
magyar huszárjai tésére
jöv
hajnallal rárontottak a vár
felmen-
nagyvezir táborára. Utánuk gyalogezredek,
Savoyai Eugén maga
is
kivonult sánczaiból és részt-
vett a küzdelemben. Mire a
nap els sugarai keresz-
;
A TÖRÖK HÁBORÚ
89
vad futásban Két napra rá Nándorfej ér vár megadta magát a savoyai herczegnek, a ki a várban lév emigránsoknak szabad elvonulást engedett azzal, hogy a canaille mehet, ahova akar. Savoyai Eugén ezzel a túltörtek a reggeli ködön, a török sereg
menekült dél
felé.
Hunyadi hsiesen áldozták fel magukat a kereszténységért és magyarságért. A háborúnak vége volt, több sereg nem állott munkát,
melyben
Kapisztrán két század
János
és
eltt oly
a
befejezte
hódítással
a szultán rendelkezésére. Bercsényi kuruczai a ruméliai
beglerbég vezetése
nem
alatt
saját
is
kerültek a vonalba
szellem havasalföldi vajdát
a császáriak a törökös
Bukarestben
székvárosában,
fogták
morúan reményeik
A
török
Dunától
a
csényiék Ruscsukból,
délre,
egész
el,
Havasaifölde bojársága elszakadt a törököktl
s
Ber-
nézték
szo-
vesztét.
háborútól
többé
mit
sem várhattak az
emigránsok, ez volt már augusztus végén a háborúnak
meg nem
másítható eredménye.
mutatkozott grosboisi tudott a
Rákóczihoz
magányában, török
világtól
harcztér
akkor olyan lassú
A
sors valóban
nem
barátságosnak: a fejedelem elzárva,
semmit sem
eseményeirl, a közlekedés
hogy a belgrádi csata híre legalább három-négy hétig úton volt, míg Parisba megérkezett. Valóban halsors üldözte, mikor épp augusztusban határozta el magát a háborúban való személyes volt,
részvételre.
Klhataro/ásának gyökereit már évek óta táplálták
a
háború
török l
lurek.
Még
közeli
bekövetkezésérl
sejtették az olaszok, ho<: tartani
ipanyoJ
a
békesség. pávainál,
szállongó
a velenczei háború fellángolása !
A pápa hogy a
nem
állandóan
török
ellen
el<
>tt
sokai
esdekelt
a
hajóhaddal
MÁSODIK FEJEZET
90
meg
védjék
a franczia udvarnak gallikán
birtokait,
sokat mulattak a pápának
hajlandóságú udvaronczai
„halálos" félelmén. Ilyen körülmények között Rákóczi
még a
velenczei
háború kitörése
valószínleg részben alatt,
XIV.
Lajos
komoly megfontolás tárgyává
esélyeit.
A kezdeményez
lépést
1715-ben,
eltt,
halálának hatása tette
a török háború
nem a
török,
hanem
meg, épp úgy mint a khotini emigránsok, mikor maguk írtak Ali pasa nagyvezirnek. A mondott tette
évben
hívének, Pápai alföldi oláh
egy
adott
utasítást
Lengyelországban
Jánosnak, hogy menjen
vajdához
ott
s
idz
a havas-
el
hozza szóba, hogy a feje-
delem kész a törököknek a közeli háborúban szeméis tanácscsal segédkezni. Mondja el neki, hogy
lyesen
a németek ereje nagy
módban
tapasztalatlan
s
nehéz
ket
a nyugati harcz-
törököknek legyzni, ezért a
legelnyösebb volna, ha a szultán Rákóczit magához hivatná és a sereg kioktatásával megbízná. Mint látjuk, az emigránsok nyugtalan vágyakozása Rákóczit ugyanoly lépésre késztette, mint Bercsényiéket.
Még a
török
ugyanaz mind a két részen a khotini levél épp úgy, mint a grosboisi instructio a németek könnyebb legyzését helyezi kilátásba, ha a porta hallgat a magyar emigránsok tanácsára. Az emigransi elé vitt
ürügy
elszigeteltség
is
:
ugyanazon bilincsekbe verte a
párisi
megtért fejedelem és a lengyelországi életvidám tábor-
nokok gondolkodásmódját. Els, mechanikusan elkészített lépés
ahhoz a gondolkodásbeli közösséghez,
mely az emigránsokat Rodostóban egymással összekötötte.
Pápai János eredetileg nem volt diplomata-ember, a felkelés jobb idejében a fejedelem erdélyi birtokait tartotta rendben. Mindamellett
nem most
alkalmazta
A TÖRÖK HÁBORÚ öt
91
Rákóczi els ízben diplomatiai küldetésben
elbb
:
már
többször járt a fényes portán, ott sokat érintkezett
a
a franczia követtel,
1708-ban neki adta
ki
át a
XIV. Lajostól a felkelés czéljaira küldött segélypénzt.
Nagy ügyességre nem úgy
látszik,
tett szert e
diplomataéletben
a
tapintat is hiányzott belle.
küldetésekben, annyira
st
szükséges
Egyszer Konstantinápoly-
ban két más követtársával borközi állapotban botrányt csinált, úgy hogy csak a nagyvezir jóakarata mentette meg a vallásos nézeteiben sértett muzulmán lakosság bosszújától. 50 A török-orosz háborút befejez tárgyalásokban sem nagy sikerrel mködött s Rákóczi most kénytelenségbl, jobb híján gondolt reá. Pápai 1715 nyarán már Bukarestben volt, de nem látta tanácsosnak, hogy fölfedje szándékát a vajda, Kantakuzén István eltt, mivel ez nagy németbarát lévén, mindenrl értesítette volna Fleischmann konstantinápolyi császári követet. Az év végén a porta Kantakuzént elcsapta s helyébe
vajdává.
61
A
Maurocordato Miklóst nevezte ki
sokáig tétlenségre
most nagy tzzel kezdte
kárhoztatott
meg mködését A
Pápai helyett
hogy kerül utakon, sima szavakkal rávezette volna a vajdát, hogy ez maga kívánja meg Rákóczi eljövetelét és
sára,
maga adja a
Pápai
élt
tanácsot a portának meghívá-
az alkalommal, hogy végre önállóan
léphet fel és mint követ, ambassadeur eddig
megtiszteltetésben
egy
részesülhet.
mely
megbízólevelet,
fejedelem
t
szerint
Rákóczi
gyártott erdélyi
az oláh vajda udvarában személye kép-
viseletével bizta
a fejedelem
nem élvezett
Hamarosan
meg
8
ajánlatát
ennek bemutatása után eladta és
hajlandóságát
a
jövend
A
két oláh vaj-
dának szentül megfogadott kötelessége
volt az erdélyi
császári háborúban való részvételre.
MÁSODIK FEJEZET
92
magyar változásokról a
és
Maurocordato
is
portát állandóan értesíteni.
sietve megjelentette
Ali nagyvezirnek. Bercsényiék
a
voltak
egyelre
khotini
gránsoktól
ezért
Ali pasa
mint a hol
sem
semmit
tábornokok mozgolódásáról
s
a
Pápait
is
magyar emi-
már úgyis összefutnak.
vonalak
kiinduló
azonban
Pápai
pasával,
odautasította,
Pápai ajánlatát
ekkor már tárgyalásban
Bukarestben a nagyon megütdött,
hallott
ezért
mikor Khotinban Bercsényi ágensét, Ebeczki Istvánt, a pasával
tárgyalásban
élénk
találta.
fennakadt az ügyek folyásán Bercsényi, is is
Khotinba érkezett
s
ott
Még inkább a mint maga
Pápai elég merész
a Rákóczitól kapott küldetés
meséjével
volt
t
ámítani.
A
számzöttek testvérharcza kitörésére még az sem hiányzott, hogy az egyszer volt gazdatiszt követi minségében a magyar confoederáltak egykori generalissimusától, a
ségnek
fogalma
követeknek
kinek hatalmas alakjától a szerény-
idegen
is
járó
volt,
követelt.
tiszteletet
visszavonás nyílt kitöréseinek vette
elejét.
lépése
után
megkülönböztetett,
a
Az emigransi
péterváradi vereség
pasa nagyvezir rögtön hivatalba
Halil
magához rendelte
Pápait, a ki
egykori
konstantinápolyi borozó-bajtársa, Horvát Ferencz tár-
saságában elbb a belgrádi táborban, azután Drinápolyban képviselte tovább szegény fejedelme érdekeit. Törökországot Grosboistól az akkori rendes közlekedési viszonyok
között
is
hetekig tartó
út válasz-
Rákóczinak szóló levelek azonban hónamentek rejtek ösvényeken, míg végre a vagy konstantinápolyi, avagy drezdai császári
totta el, a
pokig párisi
is
követ kezébe alig látta,
értek.
egy-két levelet
Rákóczi az egész 1716. évben kapott
hogy megbizottja
Pápaitól, de
túllépte
ezekbl
is
hatáskörét. Vissza-
93
A TÖRÖK HÁBORÚ
azonban nem gondolt többé: októberben részletes utasítást küldött neki és Horvátnak, melyben vonulásra
ket
megbízta
A
a
kötend
szultánnal
keser
fejedeleni
hogy a franczia
egyezséggel. tanulta meg,
tapasztalatok árán
király
nem
hajlandó
vele,
erdélyi
fejedelemmel, a császár volt alattvalójával, szerzdést kötni.
A
leczkét most
alkalmazhatta
volna,
ha nincs
annyira begubózva erdélyi fejedelmi méltóságáról sztt
aranyos álmaiba. sénál király
rosszabb
is
A
szultán helyzete
volt.
még mindig után
állítani,
nem sok
tegyen.
hódításokat
a szultánnak ellenben
kilátása
Legjobb
volt
esetben
Bánságot szerezhette volna vissza
s
hogy
arra,
az
ezzel
gedett volna. Neki tehát valóban súlyos volna,
Lajo-
majdnem egyenrangú had-
kiváló,
vezéreket tudott síkra
Pétervárad
még XIV.
Savoyai Eugén ellen a franczia
elveszett
meg
is elé-
koloncz
lett
ha Rákóczival szövetséget köt és kötelezi magát,
hogy bevezeti fejedelemségébe. Rákóczi utasításában meghagyta követeinek, hogy a szerzdés megkötése eltt
semmiféle
Ígéretekbe
szerzdésbe vétessék
ne
bocsátkozzanak
s
a
hogy Magyarország és Erdély elfoglalandó részei nem török pasalikká teendk, hanem neki adandók át és hogy a porta pénzösszeget be,
adjon neki külön magyar hadtest alakítására. Eszter-
házy proclamatiójában a
is
benne
hozzája álló „confoederáltak"
vezetés
alatt,
volt az
nem
Ígéret,
hogy
török vagy tatár
hanem külön magyar hadtestben fognak
harczba inon ni. Ugyanerre a gondolatra jut Rákóczi Kz lett volna a legegyszerbb megoldása annak a ll kényei kérdésnek, hogyan induljanak jé keresztények a
pogány sereg kereteiben háborúba. Eesterháqy oem
tarthatta
mag\
meg
igéretót, az 6 gyülevész, kosák-lengyel-
atja tatároknak
lett
sereghajtója s a besz-
94
MÁSODIK FEJEZET
minden
betörésnél
terczei
—
mködésrl
hadi
önálló
kénytelen volt lemondani. Rákóczi
— mint
látni
fogjuk
h
mindvégig
maradt ezen felfogásához s ennek érdekében készebb volt visszafordulni Törökországból,
semhogy török vezetés sohasem
Azt
ellen.
horda
mögött
ország
ellen,
pusztítására.
alatt
belevegyülve
és
még kevésbbé
A
küzdjön Magyarország
grosboisi
meg, hogy
volna
tette
tatár
induljon
keresztény
saját faja, a
magyarság
magányban az
kibékülés megedzette lelkét a világ
Istenével való
keserségei kö-
zepett és felvértezte olyan csábítások ellen, melyeknek
sikamlós
útján
Rákóczi
ebben
tisztasága
lelke
a kérdésben
szenvedett
egy
fejjel
volna.
kimagaslott
tábornokai sorából. Utasítása
el
se
ment még, mikor
értesült,
hogy
Pápai útra indult egy török csausz kíséretében, hogy a hatalmas szultán meghívólevelét átadja neki. Mintha
csak sejtette volna a fejedelem, hogy gyenge lesz és a szultán írásával kezében
meg
vetség elzetes megkötése
feltételérl.
Pápait az
utazástól
nápolyi franczia
eltiltani,
maga
követnek, hogy
szultáni levél kiadását.
zdés megkötésének
fog feledkezni a szö-
írt
Sietve sietett
a konstanti-
akadályozza
meg a
Mindent megtett, hogy a
elébe
ne vágjon valamely
szerfait
accompli, legyen az bár a leghízelgbb szultáni kéz-
vagy akár fejedelmi áthnámé, a milyeneket sei kaptak a szultánoktól. A franczia király konstantinápolyi követe Bonnac marquis volt, nem éppen elsrangú családból, a mintirat,
hogy akkoriban az elkel fnemesi családok
nem
fiai
is vállaltak idegen országban követséget s külö-
nösen a törökök között nem, a hol a nemzetközi jog elvei
még éppen nem mentek
át
a kormány tudatába
A TÖRÖK HABORÍJ
95
könnyen a Héttoronyba juthatott az idegen Bonnac korábban különböz északi és német udvarokban képviselte XIV. Lajos személyét s ezen szolgálatai közben Torcytól nyert utasítások segélyével belegyakorolta magát a régi diplomata modorba. 1713-ban jutott Konstantinápolyba, a honnan már két év múlva mindenáron szabadulni akart. Ez évben Parisba utazott, hogy a porosz udvarhoz küldesse s
a hol
követ.
nem
magát. Kérését az orleansi herczeg
teljesítette,
hogy mindent megtett az új kormány kegyeinek a megnyerésére. XIV. Lajos diplomatája nem vette észre, hogy a franczia udvarban most egészen másfell fú a szél. A regenshez benyújtott mémoire-jaiban az európai helyzetet XIV. Lajos
bár Bonnac azt
hitte,
utolsó felfogása szempontjából világította
meg
:
Fran-
cziaország vonja le az utrecht-rastadti békekötés követ-
mondjon
kezményeit,
le
fensbbségének
mutogatásáról és becsületesen próbálja házzal békében
élni.
hiábavaló
meg a Habsburg-
Egyelre Brandenburg növeke-
dését és Anglia túlkapásait kell megakadályozni, erre jó a császár indulatát
is
barátsága, ki
melyhez még Hollandia jó-
érdemelni. így aztán
kell
ország nyugodt biztonsággal rice-ai ellen. látni
fogjuk
62
A
—
sére használta
régens ekkor
léphet
fel
Franczia-
Anglia cap-
— mint a következkben
éppen az angol szövetség megkötéfel
a
maga
és
titkos diplomatáinak
minden energiáját s így csöpp kedve sem volt arra, hogy Bonnacnak nyugateurópai udvarokba hozatalával bonyolítsa saját ügyeit. Maradjon csak továbbra
Konstantinápolyban, a világ végén
és
is ott
képviselje ott
a franczia és olasz szerzetesek érdekeit a muzulmán
hatóságok túlkapásaival tikájában
szemben.
Törökország egyelre
A
nem
régens külpoliszerept
lt
MÁSODIK FEJEZET
96
Bonnac még a német-török háború kitörése eltt visszatért
hivatali
kormány egyelre nápolyi
követi
helyére, a hol teljesen
helyzeténél
állás
egészen független cselekvést
hónapokig sem
érhettek
egész esztendn
fogva
A konstantimajdnem
is
biztosított, az utasítások
ide
utasítás
át
a franczia külügyi
magára hagyta.
s
Bonnac nem egyszer
nélkül, saját
szakállára
Az emigránsok dolgában kissé ferde helyzetben volt és nagy kétségek között hányóintézte
az
ügyeket.
Mivel felfogása
dott.
a
szerint
franczia udvarnak a
császár barátsága nagyon szükséges, óvakodott minden oly lépéstl,
mely a franczia kormány
loyalis semle-
gességét a császári udvar eltt rossz világításba hozhatta volna. Mikor
nápolyba
ért,
Bercsényi 1717 januárjában Drinagy örömmel látogatta meg Bonnac-ot,
ismersét, a ki Torcy megbízásából az emigránsoknak járó sególypénzt közvetítette egykor Len-
régi
gyelországban. lattal
emelte
A
franczia
fel
kezét
diplomata
Bercsényi
elhárító
mozdu-
túláradó
öröm-
megmagyarázta neki, hogy az akkor most már másként van: akkor a franczia király a Habsburgokkal háborúban volt s királya parancsára lépett a magyar emigránsokkal érintkezésbe. Most a franczia király felsége békét és barátságot nyilvánítása
ellen s
világosan
fogadott a császárnak
s
ezt
mindketten híven
meg
fogják tartani. Bercsényi kissé szenvedélyesen kiáltott fel
:
hát azt hiszi, hogy
éppen önt kérték
fel
nem tudom, hogy
a törökök
Rákóczinak idehívására? Mire
a franczia kenetteljesen adta a felvilágosítást, hogy
mint
felsége
követe
nem
akadályozhatja
meg a nem
törököket semmiben sem, de Rákóczi eljövetelét
helyesnek és nem hiszi, hogy e lépéstl valami eredményt lehetne remélni. Bercsényi kemény feje nem
tartja
.
A TÖRÖK HÁBORÚ
sokat tanult e beszélgetésbl,
97
hanem még egy
vissza-
utasításnak tette ki magát. Megkérte Bonnae-ot, engedje
meg, hogy a szentmisét a követségi kápolnában hallgathassa, a mibe a követ nem egyezett bele, st az elutasításról sietett a bécsi franczia
követnek jelentést hogy így a császári udvarnak is tudomására
tenni,
jusson.
A Habsburgokkal újabbkelet letét
való
barátság azonban
semhogy Bonnac-nak
volt,
régi
sokkal
németgylö-
egészen háttérbe szoríthatta volna. Az a diplomata,
a ki XIV. Lajos iskolájában ntt
fel és
évtizedeken át
egyetlen czéltáblát, a császári udvar terveinek követ-
sem nagy
kezetes keresztülhúzását ismerte, az új helyzetben
tagadhatta
meg
természetét.
alkalom megérkezett
:
A
volt urától várt
török seregek közelednek a csá-
szár tartományaihoz, velük az egykori rebellisek
maraHátha felébred a többi, meghódolt rebellis, hát ha csakugyan felkel Magyarország, császára ellen a francziáktól akkor sem lehetett idegen közjogok
dékai.
—
—
ismeretét kívánni, császári hatalom,
hátha annyira meggyengül a
s
hogy Francziaország nem
lesz többé
kénytelen ezt a megalázó barátságot fenntartani. Hátha.
Az ördög nem
.
Kár volna ezeket az emigránsokat sorsukra hagyni, anélkül hogy kifacsarnék bellük azt, a mit a felkelés idején már nem tudtunk kifacsarni.
alszik.
Próbáljuk meg,
mit lehet velük
csinálni,
de úgy csendesen, nehogy a császáriak észrevegyék. Bonn.ic észreveti
tapasztalt I
diplomataszemével
csakhamar
'apaival és Horvát Ferenczczel,
állítólagos képviselivel,
semmit se lehet
Rákóczi
Ez
csinálni.
a két ember Rákóczi török földre érkezésétl Thökülvi
korának a felújulását várta, mikor Felsmagyarország királya szultáni atlinámó segélyével foglalta el országát Szekfú:
A számzött
Kákócíl.
7
MÁSODIK FEJEZET
98
zte
és
ki
maga eltt a
mondta Bonnac is
Okos embernek nem hogy a mai viszonyokban ez lehe-
kell magyarázni,
tetlen
:
császári seregeket. Chiméra,
e terv hallatára.
Temesvár császári kézben, Havasalföldön
szári seregek, Moldva
csá-
hsége is kétséges. Horvát Ferencz
azonban Thökölyi korában Rákóczinak konstantinápolyi residense volt, s
reményeket
féle
éretlenek
és szentül
terveinek
reális
Ígéreteik
A
lehet fejébl a Thökölyi-
A
meg
törökök
politikailag
meg vannak gyzdve Pápaiék
voltáról.
tízezer emberrel egész
magának.
nem
kiverni.
Azt hiszik,
hogy Rákóczi
Magyarországot meghódíthatja
magyar a portánál éppen teliszájú miatt nagy kegyben áll, a mi annál veszékét
lyesebb, mert köztük és az emigráns tábornokok közt
nagy féltékenység uralkodik. Pápai és Horvát csupán Rákóczi jövetelét várják és a törököket rábeszélték,
hogy
a
tábornokokkal,
Bercsényivel
Rákóczi megérkezéséig ne
és
társaival,
tárgyaljanak.
is
Rákóczi megérkezését a franczia követ nem valószínnek.
totta
feláldozza békés,
Nem
képzelte
rendezett viszonyait
bizonytalanságért és Parist, a
tar-
hogy a fejedelem
el,
a törökországi
mvelt világ középpontját ily módon
otthagyja a barbár pogányok miatt. S mivel
Rákóczira
nem
számított,
Pápaiékkal szemben Ber-
már az emigrán-
csényi terveit kellett pártfogolnia, ha
sok
kihasználásáról, Francziaország érdekében,
akart
lemondani. Bercsényi
maga
is
meg
volt
nem gy-
zdve, hogy Rákóczi nem fogja elhagyni grosboisi tusculanumát. Hisz
magának
se jutott volna eszébe
Lengyelországból kijönni, ha neki olyan békés helye lett
volna,
mint Rákóczinak
a
klastromban.
ugyan a törökök közé, de csak azért
;
Eljött
mert Lengyel-
országban a császári követek üldözése miatt
nem
volt
A TÖRÖK HÁBORÚ
maradása,
ha már
s
köket legjobb
van,
itt
99
szolgálni fogja a törö-
tehetsége szerint, bár tisztában van a
A
vállalat sikertelenségével.
„fminiszternek" lassankint
mégis csak sikerült Pápai és Horvát Ferencz tekintélyét
ha nem
megdönteni, de
is
A
lejjebb szállítani.
legalább valamivel
törököket felébresztette nagy opti-
mismusukból és értésükre adta, hogy Magyarország újabb felkelésére nem szabad számítaniok. Az egyetlen, a mit a porta az emigránsoktól várhat, a köztük
lév
tábornokok hadi tapasztalatainak felhasználása a magas
rendelkez császáriak ellenében. mint már láttuk hogy külön emigráns-ezredek alakíttassanak, hogy Rákóczi volt tábornokainak megfelel tér nyíljék tehetségük taktikai képzettséggel
Ezért ajánlta Bercsényi
kifejtésére.
A
—
—
fejedelemnek
külön
szultáni
levéllel
való meghívását czéltalannak tartotta és minden felhasználta befolyását,
,
módon
hogy Pápainak erre irányuló
javaslatai a fényes portán elutasíttassanak.
A
követ ugyanezen
befolyását:
irányban
használta
fel
franczia
ha Bercsényinek sikerülni fog ezredeit felállítani, ebbl a törököknek hasznuk, a császáriaknak káruk lesz, Francziaország titokban örülhet, nyíltan tovább ápol-
Ha azonban Rákócziél számzötthöz, a szul-
hatja az átkos császári barátságot. hoz, a régens szárnyai alatt tántól
ünnepélyes
császári
követséggel
meghívás érkezik, a
udvar sohasem fogja elhinni, hogy Bonnac-
nak a keze nem volt benne a játékban.
A bécsi haditmáca valóban elég pontosan értesült Bonntc politikájának titkos ösvényeirl. Ugyanakkor, mikor Bonnac a bécsi udvarnak örvendetes tudomására
óhajtotta
kezik,
s
mikor
hozni,
hogy Bercsnivivcl
Rákóczi
els emberének,
nem a
érint-
büszke
Bérnek csak éjszaka volt szabad a franr/.ia követet
MÁSODIK FEJEZET
100
fként Az újonnan megfranczia-angol-hollandus szerzdésrl elhíresztitokban
meglátogatnia, ez
franczia tiszteket,
tüzéreket közvetített Törökországba. kötött
a jámbor törökök között, hogy egyedül a császár
telte
A törökök szívesen elhitték. így folyt tovább a hagyományos franczia politika, melynek évellen köttetett.
tizedeken
át
minthogy
a
legfontosabb
császárnak
nagyobb áldozatokat
minden
hasítson
maga emellett minél kisebb eszközei
kis
eredményt
Az
:
állott
másban,
ellenségébl minél
ki,
s
Francziaország
áldozatokat hozzon. Bonnac
meghozták az azokat megillet csekély
az új nyári hadjáratban török-tatár mellett
harczoltak
ott
nem
elve
Bercsényiék emigráns
különítményei.
hogy a néhány magyar mellett Európa keleti sarkának minden gyülevész népe ott volt Bercsényi csapatában, úgymint északon Eszterházyéban. Bonnac igaz,
szerint katonaszökevények, foglyok és bolgárok
fként,
mivel ez utóbbiak keresztények és megértik a magyarok
úgy tudták, hogy Bercsényi most mohamedánokat vezényel a magyar határ
nyelvét. Erdélyben
bosnyák ellen.
sem
A
szegény tábornokok, a kik
nem
tudták soha-
megkönnyebülve sóhajtottak fel a belgrádi diadal hírére, hogy legalább ennek is vége van és a dolog rájuk nézve mégse végzdött oly tragikusan, mint végzdhetett volna, ha levetni magyarságukat, bizonyára
török
gyzelem
esetén a nagyvezir uszályaként diadal-
menetben kell bevonulniuk rombadlt magyar városokba.
A
belgrádi
gyzelemmel Savoyai Eugén egy
csa-
pásra tönkretette az ozmánok feléled hódításvágyát s határt
szabott
kis játékainak.
most érkezett
magával
is
a franczia követ és az
emigránsok
S a balsors üldözöttje, Rákóczi, éppen meg dagadó reményekkel az immár
tehetetlen Törökországba. 53
HARMADIK FEJEZET. Spanyol remény. Hosszasan idztünk a török háború eseményeinek melybl egyelre azt a tanulságot
elbeszélésénél, a
hogy Rákóczi személyes jelenléte sem vezethette volna gyzelemre az emigránsok, s velük a törökök ügyét. Legyen szabad most néhány általánosan ismert adatot registrálnunk, melyek csakis akkor láthatók helyes világításban, ha nem felejtjük
meríthettük
el,
csak,
hogy a török háborúnak most már visszavonhatat-
lanul vége szakadt.
Pápai 1717 február havában indult útra a szultán III.
Ahmed-
vitte
a gros-
ajtónállóinak fejével, a kapud si basival, a ki
nek ezüstözött vászontokba zárt levelét boisi remetéhez. Márczius
rül erd mélyében szultán
levelét,
végén a klastrom körül
vette át Rákóczi Pápai
elte-
kezébl a
mely a török földre való meghívást
tartalmazta. Bevezetésül hivatkozott a szultán a jóté-
teményekre, melyekkel az ottománok felséges családja
Rákóczi mozta,
seit és az egész mairyar nemzetet elhalhogy tlük a németek zsarnoki elnyomását
távoltartsa. Rákóc/.it
hette
a
IXIlltán,
legutóbbi felkelésében
mivel
akkor
;i
nem
ra!
c/ikk-lvri kötötték össze. Most azonban. hoirva
segít-
békesség
nemetek
HARMADIK FEJEZET
102
gonoszul megtörték a béke nyugalmát, szívesen vette
a szultán, hogy Rákóczi Pápai Jani minisztere útján felajánlotta
szolgálatait
tárgyalások
való
neki.
Pápai a
során megállapodott
nagyvezirrel
a fényes por-
hogy a szultán császári felsége beleegyezik Rákóczinak idejövetelébe, csapatokkal fogja t segí-
tával,
teni,
st
pénzzel
hogy a vele
ellátja,
is
szövetséges
keresztény fejedelmek országaiból tapasztalt katonákat
Ebben és egyebekben úgy fog hogy sei bántak egykor Bethlen Gáborral, Erdélyország királyával. ígéri, hogy a császáriakkal nem fog békét kötni, anélkül, hogy Rákóczit és a vele szövetséges Magyarország és Erdély koronáját belé ne foglalná, mindent meg fog tenni, hogy
toborozzon magának. vele bánni, mint a
ezt
a két országot a németek elnyomásától megsza-
háborúban fegyverrel ellenszegül gonoszokat levágja és fogolylyá teszi, de a városok és
badítsa, s a
falvak lakosságát is
meg
nem
bántja és a tatárok rablásától
ha Rákóczi
fogja védelmezni, hogy aztán
is
odaér az országba, vele együtt megállapíthassa az évi adóösszeget, a mit Magyarország és Erdély fognak a
portának fizetni. Különben legyen nyugodt, hogy egyéb kéréseit nagy elzékenységgel fogják fogadni, ha egyszer megérkezik a boldogság fényes
fényes
kapujához. Jöjjön tehát minél elbb ide,
a porta iránt
úgy siessen való szorgalmatosságában, mintha csak
repülni tudna.
s
54
Rákóczi nagyon
meg
volt
elégedve
a levélnek
szokatlanul barátságos, leereszked hangjával, a hogy
a
szultán
Egy
beszólni.
hogy a
ritkán
levél
tartalmaz.
Ha
szokott
pillanatig
sem
keresztény
fejedelmekkel
áltathatta
azonban magát,
szerzdési feltételeket nem ebben az írásban bízva megy Török-
semmiféle
•
SPANYOL REMÉNY
103
országba, a szultán tehet vele, a mit akar,
semmi sem
hogy kívánságait teljesítse. Pápai hebehurgya fellépésének megtermettek a súlyos következményei a szultán hívja ugyan Rákóczit magához, de mégis inkább megengedi neki, hogy eljöjjön. Rákóczi a kérelmez, neki van szüksége a török segítségre, hogy Magyarországot és Erdélyt megmentse a német iga alól. Szó sincs arról, hogy a szultán rászorulna Rákóczi hadvezetésbeli tapasztalataira, s az ozmán gyzelem érdekében tartaná szükségesnek jövetelét. Ellenkezleg csak Rákóczi várhat elnyt az együttmködéstl, s így móltányos, hogy a török segítségnek az árát is megfizesse. Ha közös vállalatuk sikerülni fog, Magyarország és Erdély a német járomból való megszabadítás után „méltányos" adót fognak fizetni a fényes portának. Mindezek igen súlyos felkötelezi arra,
:
:
tételek voltak ugyan, de egészben véve olyan helyzet
teremtésének alkották elfeltételeit, mely Rákóczinak régi
ideálja volt.
A
szultáni levélben
megnyílt per-
spectiva Bethlen Gábor és a Rákócziak Erdélyországát
mutatta, a Habsburg-háztól tökéletes függetlenségben,
a töröknek
évi
adóval lekötötten.
Korábban
láttuk,
mint resonált lelke az erdélyi fejedelemség említésére is.
Egészen természetes, hogy a szultáni
sása után az elzetes szerzdés
levél olva-
kérdését egyszeren
akkorára halasztotta, ha majd a helyszínére
érkezik.
Szeptember havában Marseille-ben tengerre
szállt és
oktuber 10-ikén lépett török földre, Gallipoliban.
Bármennyire erdélyi
korlátlanul
uralkodott
fejedelemség kívánsága,
is
lelkén az
mégsem tehet
fel,
hogy a kivihetség legcsekélyebb reménye nélkül indult volna neki nmek súlyos következményekkel járó vállalatnak.
A
török birodalom kot
hadjáratban porba
HARMADIK FEJEZET
104
sújtva hevert Savoyai
sem
senki
lehetett,
csata után
is
Eugén
lábainál.
Annyira elvakult
hogy a török segítségre a belgrádi
akart volna építeni. Rákóczi Marseille-ben,
a hajóra szállás eltt hallotta a belgrádi veszteség hírét, s homokba épít gyermek lett volna, ha ezek után
is
bízik a török
hadier sikerében. Hogy mégis
nem fordult vissza a mögötte mindvesz franczia part, a nyugati mveltség
folytatta útját és
örökre ködbe
ennek magyarázatát az európai diplomataláljuk. A következkben megkíséreljük Rákóczinak a diplomatiai helyzetbe vetett reményét és ennek háttereként a nyugateurópai államok tényleges érintkezési viszonyait közelebbrl meghazája tiai
felé,
constellatióban
tekinteni. 55 I.
Az orleansi herczeg 1716-ban a legnagyobb titokban átküldötte bizalmas emberét, Dubois abbét Hágába, hogy ott egy franczia-angol szövetséget kössön meg. Dubois egyik jelentésében megírta a regensnek: „Napnál világosabb, hogy ez a szerzdés hosszú idre megalapítja az európai systemát és Francziaországnak olyan fensbbségét biztosít, melyet az másképen szerezhet meg.
Ha
tarthatunk túlságos
adnék
érte
harmincz
ezt felismertük, semmiféle árt
nagynak milliót
is,
a lap szélén megjegyezte:
érette
és
nem sem
én szívesen
csak sikerüljön".
A régens
„Teljesen azonos vélemé-
nyen vagyok az egész dologban." 56 A kis abbénak sikerült megkötni a szerzdést, mely az úgynevezett Triple-Alliance alapját vetette meg. A nyugati államok systemája egészben véve valóban ezen a szövetségen
nyugodott a Rákóczi számzetése idejében.
A
franczia-angol szövetség
els lépés
volt
Európa
105
SPANYOL REMÉNY
megnyugtatására, a hadi furiának végkép eltávoztatására, mely az utrecht-rastadt-badeni szerzdések után
még mindig makacsul
a levegben, a zöld
ott lebegett
kezdve a délolasz mély kék tengerekig. Európa még mindig nem békét, csak fegyvernyugvást élvezett. A hatalmaknak egymás között való viszoír
partoktól
nyában sok kérdés várt elintézésre. Anglián kivül jóformán egyetlen állam sem volt a békével megelégedve, s várta az alkalmat, hogy új fegyverrekeléssel kedvezbb feltételeket vívjon ki magának. VI. Károlynak Spanyolország az ott töltött nehéz megpróbáltatások között valóban szívéhez ntt a békekötésben ;
nem
is
mondott
le róla,
bármennyire sürgették
az angol diplomaták. V. Fülöpöt
nem
királynak, diplomatiai érintkezésbe
is
erre
ismerte el spanyol
nem
lépett vele, s
a bécsi udvar az 1713 utáni években a tényleges spanyol királyt soha nem nevezte egyébnek, mint anjoui herczegnek, a mi nagy atyja, XIV. Lajos udva-
rában volt a spanyol trón elfoglalása eltt. VI. Károly
még mindig rómaiak
császárjának, a spanyol országok,
Magyarország és Csehország királyának hívta magát, s ezzel közértheten kifejezte, hogy Spanyolországra való igényeitl
kataionjai
nem
hajlandó megválni. Udvarában hü
és spanyoljai
állandó menedéket
találtak
bellük külön kormányzati letet, a spanyol tanácsot alakította, mely egyelre csak a régi spanyol monarchiának Ausztriára szál-
V. Fülöp király
lót
t
részeit,
ina nyozta,
ellen, s
az olasz birtokokat, köztük Nápolyt kor-
de
nem
vesztette
igetre is
V. Fülöp, a
el
a reményt, hogy a
ki terjeszti hatáskörét.
korábbi
1
duc d Anjou, hasonlóképen,
vagy talán még inkább méltánytalannak hti
békét.
A
madridi
tartotta az
udvarban rövid
id
alatt
HARMADIK FEJEZET
106
emberré alakult át a franczia herczeg. Eldjeinek, a spanyol Habsburgoknak birtokaiból a igazi spanyol
félszigeten
kívül csak
foszlányokat hagyott kezében
az örökösödési háborút bezáró béke.
Sardinia,
Sicilia,
Nápoly elvesztek, Majorca szigetén császári rség, Gibraltárban az angolok telepedtek meg, mintha soha ki nem akarnának menni. A szégyen pirja égett orczáján,
ha eldje, V. Károly, világot átfogó birodalmára gondolt. A békétl létrehozott birtokállapotot még inkább átmenetinek tartotta és
még kevésbbé
hosszabb ideig eltrni, mint szár.
Ez
utóbbitól
nem
volt hajlandó
ellenfele, VI.
spanyol koronáról lemondjon,
Károly csá-
hogy a míg V. Fülöpöt saját
tudták
kicsikarni,
nagyatyja kényszerítette atyai örökségérl, a franczia trónról való
Az angol miniszterek csak
lemondásra.
meg XIV.
ezzel a feltétellel kötötték
Lajossal a békét.
Az öreg király családja kihalófélben volt, az egymást követ trónörökösök fiatalságuk virágjában szálltak sírba s az Angolországtól súlyt
fenntartott európai egyen-
Franczia- és Spanyolország
egyesítése fenyegette.
áldozta
I.
A
egy
f
alatt
mint Anglia hidegvérrel
József halálakor
eddigi
való fel-
szövetségesét,
a
Habsburg-hatalmat, nehogy VI. Károly Spanyolországot a római-német császársággal és örökös birtokaival egyesítse,
épp oly állhatatosan követelte most V. Fülöp Nagyatya
renuntiatióját a franczia trón örökösödésérl.
és unokája végre, nagynehezen, beleegyeztek, V. Fülöp letette a renuntiatióra az esküt és
a cortes-zel
is elis-
Az angolok nagy örömben voltak és azt hogy ezzel örökre megakadályozták a két országnak egyetlen Bourbon kezében való egyesítést. A protestáns tengeri hatalmak ebben az idben már a ma mertette. hitték,
is
érvényes
nemzetközi jogfelfogás alapján állottak
SPANYOL REMÉNY
és
meg
gyzdve, hogy
voltak
renunciatiója örök
Nem
107
a spanyol fejedelem
idkre kötelez érvénynyel fog
bírni.
monarchikus légkörben felntt
így
az
absolut
francziák
és
spanyolok.
Az
nem
örökösödés rendezése
felfogásuk
szerint
az
tartozik emberi intézkedések
hanem az isteni jogon nyugszik, s megváltoztatása emberektl kiállított egyszer kutyabrdiploma által nem egyéb, mint az isteni rendelkezés bnös megsértése. Maga XIV. Lajos is azt tartotta, hogy a körébe,
királyság
rokon
alaptörvényei szerint a legközelebbi
vérbeli herczeg az örökös, s
ha a folytonos halálesetek
útján V. Fülöp lesz a legközelebbi rokon, neki köte-
lessége a királyi trónra lépni, mert ez az
öröksége,
nem az eltte uralkodó király vagy a nép hagy hanem maga az, a ki minden monarchiának ala-
melyet neki,
pítója. V.
natig
Fülöp
ily
felfogásra támaszkodva, egy pilla-
sem mondott
trón megnyerésérl.
le
S
belsejében a franczia királyi
mellette állott
minden jó franczia
a kit csak sértett az angolok követelz hatal-
hazafi,
maskodása, hogy
k szabják
meg a
franczia trón örö-
kösödésének rendjét. így érthet a régens gyermekkori barátjának, Saint - Simonnak mondása, hogy ha a spanyol király bevonulna Francziaországba, könnyes
szemekkel bár, de
is
otthagyná a regenst és mel-
léje állana.
A
mint V. Fülöp
folytonos
az európai helyzet pillanatnyi
rettegésben
kedvez
élt,
hogy
alakulása esetén
a császár érvényesíteni fogja igényeit a spanyol trónra, s a
mint az orleansi herczegnek nyugtalan órákat oko-
zott V.
Fülöp állandó készenléte, ha a beteges gyer-
meket, XV. Lajost elragadná a halál, királyi
úgy a londoni is fenyeget
kastélyok gothikus boltivei alatt
árnyak jártak ós ijesztgették
I.
György
királyt,
a han-
HARMADIK FEJEZET
108
noveri dynastia
Az elzött Stuart-ház XIV. Lajos házában baráti fogadta-
megalapítóját.
sarja, III. Jakab,
öreg király egy nagylelkségi rohamában Anglia királyának is elismerte azt, a kit egész Európa csak a pretendens nevén ismert. Helyzete a regensség alatt külsleg rosszabbodott, a valóságban azonban az orleansi herczeg eleinte folytatta eldje tást talált, az
politikáját és
mindent megtett
—
kéz
alatt
—
,
hogy
a katholikus trónköveteltl rendezett Írországi és skót felkelések
minél több alkalmatlanságot okozzanak a
hannoveri dynastiának.
I.
György
király uralkodásában
angol alattvalóinál osztatlan népszertlenséggel
talál-
Eldjének, Anna királynénak, tory-kormánya helyett a radikális whigekre támaszkodott, anélkül, hogy a whigekben hagyományos hódító politikát és vele a kereskedelmi terjeszkedést a beállott békeidben folytathatta volna. Udvarában hannoveri német kozott.
grófok ragyogtatták
angol földön szerzett gazdagsá-
gukat és ország-világ tudta, hogy az angol királyhoz csak német szóval,
s biztos
módon csak német szereti
útján lehet közeledni. A pretendens pártja, melynek vezetségében olyan politikai tehetségek is voltak, mint Bolingbroke, nagy ügyességgel használta ki a király népszertlenségét, s a hannoveri dynastia lábai alatt
akkor a szó szoros értelmében ingadozott az
angol
föld.
Ebben a különös királyságokban
helyzetben,
csupa
olyan
mikor a
fejedelem
ült,
nyugoti a kivel
szemben a népszer trónkövetelk nyíltan vagy még várakozó állásponton hangoztatták a legitimitás
elvét.
a szorongatott uralkodóknak küls segély után kellett nézniök.
kérdés
A
szövetségkeresésnél els,
volt,
vájjon
biztosíthatja-e
szinte
egyetlen
a szövetséges az
8PANY0L REMÉNY
én trónomat. király vetette
Úgy
látszik, ezt
109
a kérdést elször György
a ki legjobban remegett a jakobita
fel,
összeesküvésektl, nehogy a Stuart
Még XIV. Lajos
jusson.
az orleansi herczeggel, tudva róla, sors osztályosára taláL
helyzete
ha
k
hogy benne hasonló
mindenben hasonlított Györgyéhez,
viszont,
ketten összetartanak, egymás helyzetét kölcsö-
öreg
orleansi
király
A
életében
herczeggel
értésére adja,
ságot
Károly sorsára
Valóban, az orleansi herczeg
nösen megszilárdíthatják. az
II.
életében érintkezést keresett
akarja
párisi angol követ
utasítást
kapott,
való érintkezést ápolja,
még
hogy az s annak
hogy királya vele a legszorosabb barátés a gyermekkirály
fenntartani
halála
mindenki ellen
esetén a franczia trónhoz való jogát
hajlandó megvédeni. Az új követ, Stair lord, valóban bejutott a régens barátságába, s az emlékezetes par-
lamenti
ülésen,
melyben Maine
vett részt,
gyzelme
herczeg és a régi
külön emelvényen abban a büszke tudatban, hogy a régens
udvar reménysége az
angol
tönkreveretett,
király
állásfoglalása nélkül
nem
jött volna létre.
Bármennyire egymáshoz
vonta
is
a közös érdek
a két fejedelmet, egyelre igen sok elválasztó mozzanat maradt közöttük.
A
leghatalmasabb, mely a regenst
néha végveszélylyel fenyegette, a régi udvar befolyása volt. XIV. Lajos és Maine herczeg párthívei a régi, örökösödési háborúbeli politikáért éltek-haltak, mely-
nek sarkköve Ani;liának,Marlborough országának, támadása
volt.
vezetését ki
Láttuk Torcytól
már,
hogy a régens a külügyek
elvette és d'Huxelles-re
bízta,
a
fnöke szeme eltt meghunyászkodott ugyan, de
mikor felügyelet nélkül érezte magát, a régi ellenes és spanyolbarat irányban vezette az
aim<»l
ügyeket.
HARMADIK FEJEZET
110
A
kísérletét, mikor az 1716. év Skócziában kikötött és a Stuartok híveit
pretendens utolsó
legelején felkelésre
éppen d'Huxelles készítette
szólította,
el
az orleansi herczeg háta mögött. György király véres
bosszút vett a pretendens párthívein, de a régi udvarelkészített támadást az orleansi herczeg rovására
tól
írta,
a
ki,
ha úgy akarja, szorgosabb érdekldéssel
valóban megakadályozhatta volna a pretendens hajóraszállását.
Az angol királynak nem sokáig kellett várnia, hogy maga a régens közeledjék feléje a szövetség ajánlatával. V. Fülöp a francziaországi párthíveket nem sokkal XIV. Lajos halála után komolyan számba vette és
megkezdte a régens
udvar
tagjainak
elleni titkos hadjáratot.
világosan
értésükre
adatott,
XIV. Lajos unokája Spanyolországban nem
ket
A
régi
hogy
felejtette
hséges közremködésükre sei trónja elfoglalásában. A Parisba küldött spanyol követ Cellamare herczeg, elkel, de tönkrement és V. Fülöp el
számít
és
jóindulatától kapott,
függ
nápolyi
család
sarja,
hogy az öreg király halála esetére
bármiféle regensség ellen
is
utasítást
felállítandó
protestáljon és Torcyval
hogy ura nem tri örökösödési jogainak legcsekélyebb csorbítását sem. Nem hihet el, írta V. Fülöp az instructióban, 57 hogy nagyatyám éppen az én legnagyobb ellenségemet az orleansi hercze-
közölje,
get
—
—
nevezte volna ki gyámmá, sokkal valószínbb,
hogy engemet és hogy mellém egy helyettest adott. A király halálos betegsége hírére V. Fülöp a franczia határ felé veszi át
közeledett
és
arra
gondolt,
hogy maga
XV. Lajos nevében a kormányt, miközben a
spanyol ügyek vezetésére helytartót keres
Forró phantasiájú terveibl semmi sem
lett,
magának. az orleansi
SPANYOL REMÉNY
111
herczeg erélyes parlamenti fellépése folytán Cellamare
nem merte
tiltakozását nyilvánosságra hozni és királya
semmit sem tehetett a régens kormányralépése meggátlására. S most megkezddött a harcz a két trónudvar salonjaiban és a régensmiközben mindkét fél ugyanazon esemény bekövetkezésében bízott: hogy a kis király, a gyönge sápadt gyermek mielbb eltnik és eltnésével szabaddá teszi a legközelebbi rokon számára a
követel
között, a párisi
ségi tanács ülésein,
trónhoz vezet utat.
Az
orleansi herczeg XIV. Lajosnak
unokaöcscse, a spanyol király pedig unokája
volt, s így
mindazok szemében, a kik a renunciatiót Isten ellen való véteknek tartották, V. Fülöp világos és kétségtelen joggal bírt XV. Lajos után és az orleansi herczeg eltt
Az orleansi herczeg
a trónöröklésre.
azonban már birtoklóban
nagy-
volt és a spanyolpárti
urak egyelre tehetetlen ellenzék sorsára voltak kárhoztatva.
Cellamarénak feladata összetartani, nézeteikben
használható, megbízható,
Az
volt
ezeket a nagyurakat
megersíteni és alkalomadtán szilárd
tömeggé egyesíteni.
orleansi herczeg erélyes bemutatkozása miatt eleinte
A
csak nagy óvatosan fogott munkájához. politikai
zetesen ugyanazokat a salonokat kereste
ben a régi udvarhoz dott
nélkül,
hogy
megbeszélésekbe elegyedett volna, követke-
ezek
baráti
szító
körében
fel,
urak találkoztak, otthonossá
melyek-
s
iparko-
válni.
Maine
herczeg társasága mellett Guiche, Berwick maréchal, Pnlignac canlinalis házába volt bejáratos, sokat érintkezett Torcyval, 6 * a ki miatt ttgyek
még
mindig
vezetésében,
a régens nagy tapasztalatai
nem mellzhetett továbbá
teljesen a
d'Estrées
kiil-
maréchallal,
valamint Tessóvel, a ki V. Fülöp barátságát szerezte
HARMADIK FEJEZET
112
meg
A
a spanyol örökösödési háborúban.
regensségi
tanács tagjai között Noailles herczeggel és d'Huxelles-
Mindez urakkal való állandó
sel volt jó lábon.
kezésben czélzások, félhomályos vonatkozások,
szavak ilyen
sznyegen
salontárgyalás
tartani,
után,
távol álló tárgyak körül
pártján
kérik
V. Fülöp
iparkodott
által
állandóan
álló
Cellamarét,
mely a spanyol kérdéstl az orleansi herczeg
hihette,
ket
tegye
örökösödési jogát
annyira, hogy egy-egy
forgott,
szemlél azt
érint-
elejtett
hogy a résztvevk
V. Fülöp alattvalóivá.
A hatalmas Spanyolország nagykövete igen ügyesen játszotta a titkos ágens szerepét és megelégedetten írta
haza, hogy a
hogy már
szllt szorgalmasan mveli,
most hozzányúlna
a
félérett
anélkül,
gyümölcs-
höz. 59
A
spanyol követ vakondokmunkája különösen nagy
fontosságot
nyert
azáltal,
hogy a madridi
politikát
épp ebben az idben szokatlanul ers és czéltudatosan dolgozó egyén irányította. V. Fülöp királyi kastélyainak rengeteges kertjeiben mindinkább visszaállamügyek intézésétl, vallásos gyakorlatain kívül vadászat és a családi élet örömei foglalták le minden idejét. Az ügyek vezetését egy olasz abbé,
vonult
az
Alberoni kerítette kezébe, a ki mint
a
parmai her-
czegnek, Farnesenek, madridi követe jutván V. Fülöp közelébe,
rövid
id
alatt
teljes
korlátlan bizalmára
tett szert. Fülöppel, els felesége halála után, saját fnökének, a parmai Farnesenek az unokahügát vétette el. A fiatal asszonynak a királylyal való els találkozása eltt hosszú leczkét adott, hogyan viselkedjék férjével szemben, mint tegyen eleget minden szeszélyé-
nek, s engedelmességgel
szerezze
meg magának
uralmat. Erzsébet királyné jól megtanulta a
az
leczkét,
8PANY0L RBMÉNY
113
megérkezése pillanatától kezdve, a király éveken át idegen szemektl óva rzött mézeshetek lánczaiban s
az udvartartás
életét,
töltötte
csak a leg-
tagjaiból
bizalmasabb néhány emberrel érintkezett és Spanyolország kormányát gond nélkül rábízta Alberonira, a ki azt Farnese Erzsébettel állandó egyetértésben vezette.
Alberoni alacsony rangból küzdötte korlátlan uralkodóvá. részt vett
Éveken
Vendome herczeg
magát
fel
ily
alantas helyzetben,
át,
kíséretében
az
olasz-
országi háborúkban, a mikor a franczia hadsereg az szemében Olaszország népét védelmezte Savoyai
Eugén barbár németjei
ellen. Igazi olasz
zés fejldött ki benne,
melynek központja, a mi körül
minden
egyéb
a
lerakódik,
érzelme
Németellenes
tedesco
akkoriban
állott
minden
a
gylölete
lett.
Rákócziéhoz
csak
korában rendelkezé-
hasonlítható. Spanyol miniszter
sére
nemzeti ér-
még mindig hatalmas Spanyolország egy pillanatig sem habozott, hogy
ereje, s
a pyrenéi félsziget gazdagságát saját hazája érdeké-
ben használja spanyol
fel.
birtokokat
a Mediciek
Az
utrechti
béke az olaszországi
a császár kezébe adta, a mellett
Toscanában,
a
Farnesék Parmában és
Piacenzában nem messze voltak a kihalástól,
s így
a császár, mint a szent római birodalom területeinek
legfelsbb hbérura, valószínleg
hogy kezét Közép-Itáliára
is
való
mködés
volt.
nem kevésbbé spanyol
ily
módon
nyugodtak bele Nápoly és
meg
rátegye.
fogja kísérelni,
A
császár ellen
olasz területen földön,
is
népszer
a hol sohasem
Sicilia elvesztésébe.
Albe-
ei irányú tevékenységének Farnese Erzsébet reménye adott biztos hátteret, hogy a császárral folytatandó háborúban sikerülni fog V. Fülöpnek
roni
;i/«>n
tle
való gyermekei számára
Ssekf: A számzött Rák<
—
a kiket a spanyol 8
HARMADIK FEJEZET
114
—
örökösödésbl az els feleség gyermeke kizárt Parmát és Toscanát megszerezni. A háborús politika jelenségei azokat hozták leginkább zavarba, a kik az utrechti béke alapján
bol-
dog birtokosokként a meglév megrzésére törekedtek.
Els
sorban az angol királyt és az
get.
Újabb
háború
európai
orleansi
esetén
a
hercze-
pretendens
esélyei mindenesetre nagyobbodnak, másrészt V. Fülöp ha egyszer kizte a császáriakat Itáliából ós a régi
spanyol birtokokat csorbítatlanul visszacsatolta királysokkal nagyobb tekintélylyel fog fellépni a
ságához,
örökösödés kérdésében
franczia
is.
Györgynek és a
regensnek személyes érdeke kívánta a béke fenntartását.
Az
Alberonitól
vert
hadi
lárma
közepett
az
angol és franczia kormány között a félreértések szinte
nyom nélkül eltntek, de a szerzdés ügye sehogy sem akart elrehaladni. A regensségi tanács tagjai részben a spanyol királyhoz szítottak, s maga a külügyi tanács ellensége
az
számítottak,
fnöke, angol
d'Huxelles
volt
szövetségnek.
a
legnagyobb
Mindnyájan arra
hogy az orleansi herczeg hatalma csak
ideig-óráig tart s a gyermekkirály halálával V. Fülöp-
nek senki sem fog ellenállani nagy atyja országában. Az orleansi herczeg hiába nézett körül a sokfej regensségi tanácsban, a nyílt spanyolpártiakon
kívül
vagy öntudatlan spanyolpártiakat látott csak. Ilyen körülmények között jutott egy ügyesen kigondolt egyszer eszköz használásához. Mivel a körülötte titkos
lév hivatalnokokban nem olyan
magánembereket,
személye
iránt
tottak.
A
Dubois
volt.
eddig
legels,
a
is
bízhatott, keresett
akik
h
alárendelt
magának
állásukban
engedelmességet tanúsí-
kire gondolt, egykori nevelje,
SPANYOL REMÉNY
A
115
élet abbé eddig még nem bo-
kissé szabados
be a politika magasztos rejtelmeibe. Albe-
csáttatott
ronihoz hasonlóan alacsony származásból küzdötte
magát az orleansi herczeg neveljévé szerény ügyességgel
ggös nagyúr
fel
mindeddig
táborában a sok
között és várta az órát, mely neki fog
1716 nyarán
ütni.
állott neveltje
s
az
angol
Stanhope, Hágán keresztül az alkalmat ragadta
király
utaztak
és
minisztere,
Hannoverbe, ezt
meg a régens a dönt csapás
megtételére. Dubois álnév alatt, a legnagyobb titokban
Hágába ment.
ott
tárgyalásokat kezdett egy Poussin-
könyvek között napokon át turkált Stanhope közelébe hozná. Izgatottságában kétlevelet is megsemmisített, melyekben az angol minisztertl a legels beszélgetést kérte. Végre eléje jutott és szerényen tudakozódott, milyen kép
vételére, ócska
s várta
a pillanatot, mely
érzelmekkel
herczeg
viseltetik
iránt,
angol
az
a kinek
király
az
orleansi
szívélyes érzelmeirl szeren-
cséje van biztosítani a minisztert. Stanhope tisztában
Dubois lépésének jelentségével és nyert játszmája tudatában magas hangból kezdte az érintkezést.
volt
Az angol
király
neheztel
az
orleansi
herczegre, a
pretendensnek nyújtott pártfogás miatt. Ez a szemre-
hányás megmutatta a két útját.
Az
orleansi herczegnek,
biztosítsa, el kellett tV 1 mondására,
közeledés lehet hogy trónöröklési jogát
fél közti
magát szánnia a vendégszeretet
a pretendens eltávolítására. A tárgyalások
m»l\ titokban tolvtak s egyedfl] Dubois közvetítésével. Mikor az abbé hágai küldetésébl visszatérve, jelentést tett
megbízójának,
tagja és a
Saint Simon, a regensségi tanács
régens barátja, gond nélkül jegyezte
a rövid beszélgetés tett.
A kezd
semmi eredményre
fel,
se veze-
diplomata azonban szokatlan energiával 8*
HARMADIK FEJEZET
116
melyekbe a szerzdés megbe kellett avatni. A spanyol-
folytatta a tárgyalásokat,
kötése eltt D'Huxellest
is
maréchal csak nagy jelenetek árán, a régens
párti
személyes nyomása alatt adta utólagos beleegyezését
Az abbé újabb hannoveri tára megegyezés, melyben
Dubois lépéseihez. gyalásai
alapján
mindkét
fél
létrejött
hn
elérte
czélját: az
óhajtott
angol
király garantálta a régens trónöröklési jogát a renuntiatio
fenntartása
a régens hozzájárult
viszont
által,
az angliai protestáns trónöröklési elvnek minden körül-
mények között való franczia
betartásához.
szerzdést
lépése ersítette
1717 februárjában Hollandia be-
meg
az
s
Alliance valóban imponáló álló
Az októberi angol-
módon létrejött Triplemódon biztosította a fenn-
ily
európai viszonyok állandóságát. Mieltt az angolok
a hármasszövetség okmányát aláírták volna, az orleansi
herczeg kénytelen volt
a
pártfogoltjai, a versaillesi
a pápai
fel utolsó
örökséget,
a
hogy az
mene-
Rákóczi sorsának
Avignonból.
osztályosa a Mont-Cenis-n át Itáliába és azzal a tudattal,
Lajos
díszét, franczia királyi
hivatalnokok által távozásra szólítani
dékhelyérl,
XIV.
pretendenst,
udvar
Rómába
Atlanti-tengert és
ment,
benne az
zöldell két nagy szigetet, sohasem
fogja többé meglátni. bülten lélegzett fel
:
György király megkönnyeb-
I.
a trónkövetel a sereg- és pénz-
nélküli egyházi államban
örökre
ártalmatlan; a leg-
els katholikus uralkodó, a császár pedig már az elz évben lekötötte magát Angliának, hogy semmiféle tartományában nem fogja t megtrni. 60 A mának hatalmasai könyörtelenül félretolták útjokból a tegnap siránkozó ós követel embereit.
A
Triple
visszaadta
az
Alliance orleansi
teljes
cselekvési
herczegnek
a
szabadságát régi udvar, a
SPANYOL REMÉNY
spanyolpárt és Rákóczi
ország beleegyezése
semmi Európában bízva,
s
117
szemben.
barátjaival
nélkül
régóta
nem
Angol-
történhetett
a régens az angol jóindulatban
nyugodt mosolylyal hagyta d'Huxellest és a Természettl
régi udvar embereit kis játékszereiknél.
fogva szerette a háborítatlan, életet
s
még csak
így
udvartól
spanyolpárti
vezetett
zésére vagy korlátozására.
matia
irányításáról
saját, titkos
A
diplomatiai
sem
politikai
A meglév
lemondott
kényelmes
láznélküli,
kísérletet
s
tett
irány
a
régi
legy-
hivatalos diplo-
ehelyett
lassankint
kart rendezett be magának.
két diplomatiai kar közül az egyik, a titkos, Dubois-
nak engedelmeskedett és az angol barátság szempontja szerint végezte
összes fontos ügyeket, a másik a
az
titkosnak
még csak
xellestl
kapott
összeköttetéseket
létezését
sem
gyanította és d'Hu-
utasítások
alapján
táplálta.
D'Huxelles
a
spanyolpárti
emberei
ren-
desen csak akkor ébredtek a való tények tudatára,
mikor már Dubois szerencsésen véghezvitte névtelen segíttársaival
diplomatiának
a maga vállalatait. Viszont a nem egyszer szokatlan nagy
titkos
nehéz-
ségekkel kellett küzdenie, melyeket d'Huxelles emberei a valódi külországi követek, támasztottak. így az alap-
vet angol- franczia szerzdés megkötésénél Duboisnak elbb Cháteauneuf, a hágai franczia követ, majd d'lberville, a londoni követ,
gördítettek
majdnem
le-
küzdhetetlen akadályokat az útjába, a mikor d'Huxelles utasításaihoz pártolták.
rájöttek
híven
a
spanyol-jakobita
törekvéseket
Az angolok azonban csakhamar maguk szövetségestársuk kínos
is
helyzetére s a vele
nem a Londonban accreditált hanem Duboist és ügynökeit hasz-
való érintkezésre többé franczia követet, nálták.
D'Huxelles továbbra
is
kormányozta l iram
/.ia
HARMADIK FEJEZET
118
külpolitikát, emberei, (Tlberville, Cháteauneuf,
ezután
a XIV. Lajostól eltanult irányban
is
Bonnac
mködtek
állomáshelyükön, Bonnac épp úgy biztatta a törököt a császár elleni harczra, mint eldjei másfélszáz éven át,
mikor még a Habsburgok ellen való küzdelem
volt a
lépést
franczia politika sarkpontja. Valóban fontos azonban nem tehettek többé, az események
kezükbl
hajlítása és vezetése kisiklott
A
jutott.
jára
régi diplomatiai irány hívei intrikusok rang-
sülyedtek le
rangnélküli szövetség.
államférfiúvá a volt
s
nevelt, a
egyszer abbét predestinálta az angol 1717 márcziusában Dubois a külügyi tanács
tagjává neveztetett ki
s
a tanács elnökétl, d'Huxel-
lestl függetlenül végezte
sohasem
és Duboishoz
felejtette
hogy a mint
kérni, jól tudván,
Fontosabb ügyben kormány tanácsát ki-
dolgait.
az angol
el
ura, a régens,
öröklési
igényeinek Anglia az egyetlen támasza, hasonlóképen az
pályafutása
kodtak
György
is
király
Nem minden
elégedésétl függ.
miniszterei
hogy Francziaország önállóságát
ellenségei,
kiszolgáltatta az angoloknak. Mikor a
császári követ
Rákóczi kizését követelte, az angol követ tesen
informáltatott
nem fukarkodtak
meg-
alap nélkül panasz-
az
is
részle-
eseményekrl. 61 Az angolok
hálájukkal, annál
kevésbbé, mivel
érdekükben sem kívánhattak egyebet Dubois minél nagyobb felmagasztaltatásánál. 1718 nyarán Stair emléksaját
iratot
nyújtott
be az orleansi herczegnek,
melyben
d'Huxelles teljes megbízhatatlanságára mutatott rá és
„nagy munka érdekében" követelte megfelelbb egyén kinevezését. Dubois és az angol kormány biz-
a
tatására végre
a régens
véget vetett a ketts
is
összeszedte energiáját
s
diplomatia hazug helyzetének.
Augusztus végén nyilvános parlamenti ülésben porba
8PANY0L KEMÉNY
Maine
sújtotta a spanyolpártot,
119
herczegtl elvette a
király nevelése feletti felügyeletet s azt a csak most
Bourbon herczegre
nagykorúsított
múlva a regeusségi
tanácsot,
nyesülésének utolsó mentsvárát
bízta,
egy hónap
a
spanyolpárt
is
feloszlatta és
érvé-
boist államtitkárnak nevezte ki. Ezzel visszatért
DuXIV.
Lajos uralkodási módszeréhez, melyben a fejedelmen és miniszterén
kívül
senkinek
sem
jutott beleszólás
62 az államügyek vezetésébe.
Hol maradt V. Fülöp és mindenható
mikor az angol szövetség emberei
ily
udvar
szórták szét a régi
következetességgel
minisztere,
könyörtelen híveit,
Spanyolország szinte barátjait? Alberoni egy
pilla-
sem fordította el szemeit a küzdelemtl, de egyelre nem tartotta magát elég ersnek, hogy siker
natig
kilátásával vehesse fel a harczot Dubois ellen.
csodálatraméltóbb
ügyek
terén,
elkészítse.
A
energiát
fejtett
hogy a küls háborút lelkiismeretesen természeti kincsekben gazdag Spanyol-
ország elhanyagolt pénzügyi helyzetét rövid
trhet
Annál
otthon, a bel-
ki
állapotba hozta, a nyugatindiai
id
alatt
kereskedésre
nagyobb gondot fordított s a hollandus és angol csempészet megakadályozásával a hazai kereskedelem forgalmát emelte. Kikötk és várak építése mellett leg-
fbb
gondja azonban új, hatalmas flotta építése volt, hogy egyrészt elég katonát szállíthasson az olaszországi császári birtokok meghódítására, másrészt hogy
mérkzhessek az
utrechti
az angolok hajóhadával. tosan régi
elleplezte.
Végs
terveit
Cellamarénak
udvar embereivel való
szélsségtl óvakodjék, núját felkelthetné.
béke szemfüles kezeseivel,
i
mindvégig óva-
meghagyta,
hogy a
beszélgetéseiben
minden
mi az orleansi berezeg gya-
A nagyméret
hajóépítési azonban
HARMADIK FEJEZET
120
nem
lehetett eltitkolni
hogy a török
dette,
ezért ország-világ eltt hir-
s
ellen készül s hajóhadát a
pápa
rendelkezésére fogja bocsátani, ha az ozmán hódítás-
vágy
Itáliára vetné sóvárgó pillantásait.
E nagy készüldés
hatást gya-
híre felvillanyozó
korolt Rákóczira, a ki Grosboisban
éppen azon tana-
kodott, vájjon elfogadja-e a török meghívást.
nyol
A
kezdettl
királyra
fogva
spanyolpárthoz tartozó
rábban
is
kereste
az
számított
barátai tanácsára
összeköttetést
V.
A
spa-
terveiben.
már ko-
Fülöppel, a
kitl egyedül remélhetett fegyveres fellépést a Habsburg-hatalom
ellen.
Már XIV. Lajos
halála után né-
hány nappal elküldte hozzá d'Absacot, egykori
ezre-
most a Hotel de Transylvanie-beli kártyabarlang üzemvezetjét, a kinek az erdélyi fejedelem részérl átadandó tiszteletnyilvánításon kívül pénzdesét,
segély kieszközlése volt a feladata.
V.
Fülöp szíve-
sen fogadta halálos ellenségének, a császárnak ellenfelétl az üdvözletet
—
válaszában igen nagy és ha-
talmas fejedelemnek czímezte
—
a mire Rákóczinak
öreges barátai nagyon büszkék voltak jeléül
csakugyan küldött
séget.
Még
het.
bocsánatot
D'Absac
is
is
is
—
s
barátsága
neki tízezer tallérnyi segít-
kért,
hogy többet nem küld-
megelégedetten villogtatta a spanyol-
párti urak házi emberei
körében a spanyol királytól
kapott gyémántját. 63 Egyéb positiv eredmény azonban
nem jött létre az ily módon megkezdett érintkezésbl. A régens mindenekfelett a nyugalmat áhította és iparkodott elejét venni mindennek, a mi a körülötte lév világot izgatottságba hozhatná. Rákóczinak V. Fülöp-
pel való egyenes érintkezése újabb
táplálékot
volna a császári követ panaszkodásának,
nek
felett álló
s
adott
a minde-
angol kormány sem trte volna, hogy
SPANYOL REMÉNY
el a
a spanyolok Parisban készítsék
Ismét
támadást.
való
nyúlt, a milyen
121
császár
egyszer
olyan
Dubois titkos megbízatása
A
talos diplomatia háta mögött.
kézalatt tudtára adatta,
a hiva-
hogy a spanyol király angol a
császárral, s így
fejedelemsége visszaszerzésében e részrl 64
eszközhöz volt
grosboisi remetének
közvetítés útján ki akar békülni
het segítséget.
ellen
nem
remél-
Valószín, hogy a közbenjáró élénk
színekkel ecsetelte Rákóczi
mennyire sajnálja
eltt,
az orleansi herczeg a dolgok
ily
udvar emberei sem voltak jobban
fordulatát.
értesülve —
A
régi
láttuk,
hogy Cellamare éppen Alberoni parancsára a legnagyobb óvatossággal és tartózkodással sztte a spanyolbarátság szövetét.
A fel,
fejedelem
mintha rossz
álomból ébredt volna
mikor 1717 nyarán egész Európa a spanyol hadi-
Húsz hadihajó áll megfelel számú szállítóhajó, hogy tizenháromezer újonnan felfegyverzett embert vigyen át Nápoly visszahódítására. Rákóczi már ekkor
készületek
zajától
visszhangzott.
Barcelonában készen,
elhatározta
magát a törökországi
most Isten csodájának
sem
tartotta,
útra,
s
ezt
a
hírt
mert egy pillanatig
hogy a császár a kétoldali, spanyoltörök támadásnak nem tud ellenállani. Reálisabban látó fk, a kiknek gondolkodásmódját nem támadta meg a hosszú emigransi elhagyatottság, már a háború legelején tudták, hogy az nem lehet nagyon véres, kételkedett,
azon egyszer okból, mert a császári és spanyol had-
er közön A császár
áthidalhatatlan
örökös
hatolhatott
be
embere. Mindez fel
Rákóczi
földrajzi
tartományaiba
Alberoni
flottája
távolság
semmi és
esetre
van.
sem
tizenháromezer
azonban természetesen nem merült képzeletében. Rögtön elment
ujjongó
HARMADIK FEJEZET
122
Cellamare házába és részletesen közölte
Hogyne
országi terveit.
hallgatta
a spanyol követ, a kinek
vele
török-
volna figyelemmel súlyosan
tetterejére
nehe-
hogy akadémikus beszélgetéseken kívül a spanyol párttal egyébbe ne bocsátzedett Alberoni
kozzék.
A
parancsa,
régi udvar tagjaival folytatott
olyan aknának
tárgyalásait
melyben nincsen puskapor. Most kezeügyébe került egy kis robbantószer. Szívesen megígérte Rákóczinak, hogy spanyol hajót szenevezte,
rez neki törökországi útjára.
Hisz
spanyol királynak, hogy minél
kök közé zon
nem
ott
érdekében volt a
elbb
és velük egyesülve minél
eljusson a törö-
több
nézte az
hatalmat a
önz
indokot, mely a
segélyigérésben
bajt okoz-
Az emigráns
keleten a császár országainak.
teljesen
vezette,
—
régi
idegen álmai
tárgyára függesztett szemmel nyúlt a kézhez, melytl
Noha Savoyai Eugén belgrádi gyzelmének még Marseille-ben a hajóraszállás eltt talpraállítását remélte.
hírét vette s barátjai,
kérték, ne
kezdd
menjen
útra, a
köztük a toulouse-i gróf, kérve
el erre
a
végzetes
spanyol pártfogásban
auspiciummal bízva folytatta
készületeit és szállt a toulousei gróftól szerzett hajóra.
Elbb
azonban, hogy „semmit se hagyjon megpróbá-
latlanul", d'Absacot újra elküldte V. Fülöphöz.
czia
nemesnek
fel kellett világosítania
A fran-
a spanyol
ki-
Rákóczi szándékairól, nem kevésbbé reményeihogy a török segítséggel nagy zavarba fogja hozni a császárt. Az erdélyi fejedelem támadása hathatósan el fogja segíteni a spanyol király mozdulatait a császári sereg nagy részét le fogja ott keleten, Magyarországon kötni, s ezért, az ugyanazon czélra irányzott hadi mveletek egyöntetsége czéljából ajánlatos volna, ha V. Fülöp az erdélyi fejerályt
rl,
:
123
SPANYOL REMÉNY
delemhez Törökországba külön követet küldene. Az erdélyi fejedelem már régebben tárgyalásban áll a fényes portával, hogy a császár ellen
zdést kössön
vele.
nyol király felhasználná
fejedelemmel,
szer-
irányuló
Kívánatos volna tehát, ha a spaaz
alkalmat
és
az
erdélyi
ennek közvetítésével a portával
s
szer-
65 zdést kötne „a közös ellenség", a császár ellen. Alberoni sokkal inkább gyakorlati ember volt,
semhogy fennakadt volna Rákóczi ajánlatának a fejedelem viszonyaihoz mérten kissé nagyhangú jellegén. Az orleansi herczeg kegydíját élvez távol keleti számzött, a császár egykori alattvalója, a kivel XIV. még szerencséje tetpontján sem volt hajlandó
Lajos
egyenrangú szerzdést kötni, s a kinek hasonló ajánlatai ell a porta lekötelez szóvirágokkal tér ki, a spanyol királyt, a katholikus felséget szólítja
fel vele
pogány törökökkel kötend szerzdésre. Rákóczi komolyan hitte, hogy ajánlatát el fogják fogadni. és a
maga annyira
erdélyi fejedelemnek
hogy észre se vette a
ellentétet,
kiáltó
helyzete és V. Fülöp, a hatalmas,
magát,
érezte
mely saját
legitimitására
tá-
maszkodó spanyol király között tátongott. Alberoninak kezdettl fogva nem lehetett más czélja a Rákóczival folytatott érintkezésben, mint a számzöttnek a török kormányra szerzend befolyását a császár
elle-
nében lehetleg felhasználni. Sem Rákóczival, sem a törökkel nem volt hajlandó egy pillanatig sem szövetséget kötni. Spanyolország érdekei az téren
vártak
megvalósulásra
;
a
török
itáliai
harcz-
felbiztatása
igen hasznos és óhajtott lépésnek látszott mindaddig
—
míg semmibe sem
rans, ezt lír/.va
nem
folytatta
került.
Hogy Rákóczi, az emlgszerzdésben
vette észre és a spanyol útját
a belgrádi csata hírére
is,
ezen
HARMADIK FEJEZET
124
nincs mit csodálkoznunk.
E
mennyire elvezeti
nyítja,
jelenség
is
csak azt bizo-
emigransi
az
gondolatkör
az embereket a való élet nyíltszem megítélésétl.
A
spanyol miniszter haditervében
Rákóczi
és a
török éppen oly harmadrangú fontossággal bírtak, mint
a régens udvarában a
és az olasz.
küls
Cellamarétél
Legels sorban
galom.
újonnan
az
hadseregben Csak ez után, másodsorban újraszervezett!
összeköttetésekre.
tárgyalásokat
bízott
közeledését megakadályozza.
A
a merész
alatt
folyton
hatalmakkal
tengeri
Francziaországgal, hogy ezeknek
flottában
fordította figyelmét
Elkészületei a
folytatott
moz-
szervezett épített
a
császárhoz
meg-
Triple Alliance
kötése nagy csapás volt terveire,
s
és
való
számolnia kellett
a lehetséggel, hogy a császár felhasználja régi angol összeköttetéseit, s az
új
spanyol hajóhad egyszerre
csak az angolok harczedzett, már akkor flottájával lesz
mindent egyéb,
meg
is elsrangú megmérkzni. Alberoninak tennie, hogy az angol hajóhadat
kénytelen
kellett
a Földközi-tengertl távoli
vizeken lekösse.
Ebben a törekvésében szerencsésen olyan útra
talált,
melyen az si ellenségnek, a császárnak is árthatott volna. A Habsburg-hatalom segítségére kész Triple Alliance ellen egy új, spanyol-északi szövetség
meg-
alakításán kezdett fáradozni.
Az északi
hatalmaknak a császár
használása Rákóczinak
is
ellen való fel-
régi ideálja volt, a
megvalósulása a legnagyobb,
szinte
melynek
leküzdhetetlen
nehézségekkel találkozott egész a legújabb idkig.
Hogy a
császár hatalmával egyenrangú északi hadse-
reg legyen mozgósítható, a svéd és orosz hatalmak-
nak
fel kellett
volna
halálháborúval.
XII.
hagyniok az elkeseredett
élet-
nem
egy-
Károly svéd
király
SPANYOL REMÉNY
hogy a császárnak meg-
szer állott azon a ponton,
üzenje
háborút és
a
125
újra
felvegye
Gusztáv Adolf
protestánsvéd politikáját a német birodalom területén. Mindig közbejött az orosz-lengyel háború, melyet
Nagy Péter folytatott,
következetességgel mindaddig
genialis
míg csak a svéd hatalmat a continensrl
nem szorította. Viszont Nagy Péterben is hiába volt meg a személyes hajlandóság szeretetreméltó és ki
mulatós barátja, a vezérl fejedelem
iránt,
mikor szü-
letend birodalma területeit nem a császártól, hanem a svédtl és töröktl kellett lépésrl lépésre elvennie. Rákóczi állandó fáradozásai a svéd orosz béke létrehozására
ily
módon nem hozhatták meg gyümölcsüket.
Most azonban, Alberoni nagy tervének megvalósításához közel, valamivel mégis csak megváltoztak az északi viszonyok.
Nagy Péter
és a többi északi
ha-
Dánia és Poroszország szövetkezése végre is legyrte XII. Károly vadul lobogó energiáját. A né-
talom,
met birodalom területén lev svéd birtokok egymás után vesztek el, s XII. Károly 1715 végén az utolsó mentsvárat, Stralsundot
engedni.
Svédország
is
kénytelen volt sorsának át-
végképen
kiszorult
arról
a
földrl, a melynek birtokáért egy évszázadon át annyi
véráldozatot hozott a bátor északi e
nép. XII.
Károly
kényszerségben végre rátalált Svédország valódi a nagy északi félsziget egyesítésére.
hivatására:
Norvégia ekkor, századok
óta
a dán király
uralnia
alatt állott.
A
lépés volt,
hogy az orosz-porosz-dán-liannoveri
vetség
ni in ól
svéd politika ilyen
elbb
új
szétrobbantassék.
irányában els
Ha
szö-
a két keleti
hatalmai sikerül a dántól elválasztani, Svédországnak bixtofl
Az
reményei
elveszett balti
kelhetnek és
Norvégia
meghódítására.
német tartományokért bsége-
HARMADIK FEJEZET
126
a
kárpótolja
sen
mellette
fekv rokon
rendelkezett annyi
óvatossággal
közvetlenül
ország.
nem
XII. Károly
és türelemmel,
hosszabb
A
idn
hogy bármely
czélt is
képes
lett
szem eltt
át következetesen
volna
tartani.
h
svéd diplomatiát teljesen rábízta egyik embeGoertz báróra, a ki a most jelzett irányban
rére,
igen
kezdett. 66
tárgyalásokat
kiterjedt
Nagy Péter
könnyen hajlandónak mutatkozott eddigi ellenfelével béketárgyalásokba bocsátkozni. A nagy északi coalitio, mely a Névától Hamburgig minden ellenségét a svéd hatalomnak egyesítette, a közös ellenség kizése magától
után
feloszlott
A
már.
szövetségesek
volt
közt mélyreható ellentétek nyíltak
meg,
melyeket
a
Goertz báró sietett saját czéljaira minél inkább kihasználni.
gott a
Nagy Péternek
a svéd háború széles
német birodalom
tóknak mindig kész volt
utat vá-
testébe,
mely idegen hódí-
könny
prédát
Miért ne vehetné át az orosz czár azt
szolgáltatni.
a szerepet, a
melyet Gusztáv Adolf és utána XIV. Lajos annyi át háborítatlanul játszottak?
nek egészen
új,
idn
Az orosz kereskedelem-
reményeket nyújtó távlat
mesebeli
nyílna meg, ha a dán félszigetig hatalmába keríthetné
Nagy Péter nem állott ellent a Stralsund és Wismar ostrománál a szö-
a német partvidéket. kísértésnek.
vetségesek sorában az orosz
csapatok
Élbe vonalát, melytl a czár most visszavonulni.
Ha egyelre nem
hódítási vágyainak
leplezetlen
elérték az
is
nem
volt hajlandó
merészkedett kifejezést
is saját
adni
—a —
mindig harczképes porosz seregre való tekintettel
mégis felhasznált minden kerül
nak
alapjait
ott
megvethesse.
herczegnek adja feleségül
;
utat,
hogy hatalmá-
Leányát
a
holsteini
Mecklenburg-Schwerin
g-
SPANYOL REMÉNY
127
gös herczegének pedig unokahuga, Katalin
Ivanovna
nászajándékul a svédektl
közö-
sen elfoglalt Wismart ígéri neki. Mecklenburg
birto-
kezét ajánlja
s
fel,
kában az orosz czár a Keleti-tenger els hatalmasságává emelkedik fel, Poroszország elveszti a Nyugattal
való összeköttetését, a
és
Hollandia,
nyílik az új orosz tengeri
Hamburgba tott
tengeri
kiszorulnak
a
Anglia
hatalmak,
Keleti-tengerbl,
s
út
hatalomnak Mecklenburgból
és az eddig angol-hollandi belvíznek tar-
Északi-tengerbe
is.
Az orosz terjeszkedés a dán és porosz hatalmak mellett így elssorban Angliát és hannoveri fejedelmét ejtette rémületbe. I. Györgynek német kegyenczei maguk is nagy birtokokkal rendelkeztek a szomszédos Mecklenburgban. S
eltt világos
az elfogulatlan szemlél hogv Nagy Péter Mecklenburg után
volt,
Hannoverben fogja összeomlásából totta ki
I.
lábait megvetni.
és
pártfogoltja,
egymással farkasszemet
Az egyikben Hannover ország, melyek
—
országgal
Péter és
I.
hatalom
György Brémára és Verdenre nyújHannoverhez csatolása
A néz
herczeg ellenzésével találkozott. kft.
svéd
a melyeknek
kezét,
Nagy Péter
most
A
még
—
s
a
mecklenburgi
nagy
coalitio tehát
félre
oszlott
mögötte Anglia és Dán-
tényleg háborút folytattak Svéd-
a másikban
a keleti hatalmak:
Frigyes Vilmos, a porosz király,
Nagy
a ki az
orosz önzetlenség iránti bizalmatlansága daczára, helyzeténél fo^va
is
fel.
már
rá volt utalva oly gyorsan hatal-
massá
vált
szomszédja barátságára. Goertz terve sze-
rint
kot
keleti
e
egyesülnie, s
nyrn
háttérbe
hatalomnak kellene Svédországgal akkor Hannovert és Dánországot könyszoríthatják.
Másszóval
imj nyugszik a balti-tartományok és a
Svédország keleti
hege-
HARMADIK FEJEZET
128
monia elvesztésében,
s eddigi ellenségeivel
egyesülve
nyugaton, Norvégiában és a német birodalomban kártalanítja magát.
állt
Mindezen tervek megvalósítása elé fenyegetleg oda a Triple Alliance. Az orleansi herczeg elnyerte
a szerzdésben a mit oly
hén
óhajtott
franczia örö-
:
kösödési jogának biztosítását, de személyes kielégíté-
nagy árat
séért
A
—
fizetett
ország lett.
A
és
a
hannoveri
Triple Alliance
érdekek
uszályhordozójává
nemcsak a régens helyzetét
biztosította V. Fülöppel I.
Francziaország zsebébl.
franczia politika a régens és Dubois kezében Angol-
szemben, hanem
még inkább
Györgyét a jakobiták és minden egyéb támadás
ellenében. király
Goertz
szülföldét
terve
most
fenyegette
Hannovert,
az
angol
körülzárolással.
Nagy
Péter mecklenburgi cselszövényei az angol király hannoveri minisztereinek a személyes érdekeit
Az
orosz tengeri terjeszkedés egész Anglia
sértették.
kereske-
delmi köreit lázas izgatottságba hozta. Duboisnak és a regensnek el kellett ismerniök,
hogy
Nagy Péter
támadása és a svéd-orosz szövetség létrejövése esetén Angliával szemben a casus foederis fog beállani. A Triple Alliance diplomatiája tehát kezdettl fogva a svéd-porosz-orosz kiegyezés meggátlásán és Oroszország elszigetelésén fáradozott. Nagy Péter habozott egyelre,
engedjen-e
Goertz
még
sürgetéseinek.
Mecklenburgi terveiben nem sok segítséget remélt az elgyengült és Norvégiában elfoglalt svédektl. Jobban
ha franczia támogatással vetheti meg lábát a német birodalomban. 1717 május havában maga ment el Parisba, hogy a regenst és miniszterét szerette volna,
az angol szövetségtl eltántorítsa. látogatása
Parisban nagy
A
világhír barbár
feltnést és
sok kaczajt
REMÉNY
8PJLNY0L
Az öreg
keltett.
129
orleansi herczegnét
nagyon
elbájolta
természetes megjelenésével és csiszolatlan értelmével
—
megbotránkoztatta Maintenon
inkább
annál
szonyt, a kit kolostorában keresett
ágyban
volt
fel,
mikor éppen
az érdekldésében korlátokhoz
:
asz-
nem
kott czár félretolta az ágy függönyeit, szótlanul
szo-
meg-
bámulta az öregasszony ránczos képét és sarkon fordulva távozott a tiszteletére rendelt lovag, Tessé
Az
niaréchal nagy consternatiójára.
orleansi herczeg
egy pillanatig sem gondolt az angol szövetség elhaNagy Péter ajánlataira udvarias, kitér gyására;
—
A
választ adott.
régi
udvar hajlandósága a gylölt
angol szövetségbl való szabadulásra azonban sen vette volna
Rákóczi
is
Nagy Péter
szövetségét: Tessé
sokat beszéltek a czárnak a szép
szíveis,
de
kilátá-
mikor az egyesült orosz-porosz- franczia hadak
sokról,
az örökösödési háború minden szégyenét megbosszul-
nák a császáron, Nagy Péter és a porosz
maguk
oszthatnák K.ikóczi
is
eljuthatna
a
D'Huxelles,
szóba
hivatalos
Nagy
állott
végre
király fel-
Németországot,
északi
között
s
sei fejedelemségébe. 67
politika
Péterrel, a ki
vezetje
szokásos
valóban szintesé-
gével kijelentette, hogy felajánlja barátságát Franczia-
Ömágnak. Dubois azonban
rendíthetetlenül
megma-
radt a Triple Alliance mellett és az angol kormány-
hogyan viselkedjék az orosz czár tolakodásával szemben. így érthet, hogy a czár elékért utasítást,
tól
gedetlenül hagyta tal,
el
Francziaországot azzal a tudat-
hogy a franczia kormány
bolonddá tartotta t.
Dubois, hogy minél nagyobb biztonsággal fejezze be
Nagy Péter tet
mvét, külön küldetésben
bocsátott a brrlini udvarba és a porosz királyt
kezett Stekfü:
elszigetelése
Xa-y
A rámúxött
IVtrrtnl Rákóczi.
rltavnhtani.
A
hivatalos 9
HARMADIK FEJEZET
130
franczia gördített
ugyan minduntalan akadályokat az abbé munkája elé Cháteauneuf Hollan-
diplomatia
:
diában egészen másként, sokkal barátságosabban bánt
Nagy Péter
követével, Kurakinnal,
mint Dubois ma-
gával a czárral. 1717 augusztus havában létre
is jött
Amsterdamban egy franczia-porosz-orosz szerzdés, melyben a felek az északi béke helyreállítását illet jószándékukat
de
bizonyítgatták,
az
egész
oklevél
csak udvariassági formula maradt Dubois hajlíthatat-
Már a következ hónapokban
lan politikája mellett.
kötött berlini porosz-orosz szerzdés
az
elbbit
minden
porosz király
komolyságától,
is
megfosztotta
a mennyiben
Nagy Péternek Mecklenburgra
nyeit biztosította, tehát az orosz
és
a
való igé-
porosz
alap-
itt
jában véve Hannover-Anglia és szövetségese, Francziaország ellen foglaltak
állást.
mak végkép lemondtak s
Ezzel az északi
hatal-
Francziaország szövetségérl,
a Triple Alliance-szal szemben délen Spanyolország,
északon az orosz-porosz szövetség emelkedtek
fel,
mely utóbbi még mindig várt Svédország belépésére. 68 Az északi államrendszerben tehát hasadók nyílt meg, melybe Alberoni feszítdorongot sietett dugni.
A
svéd diplomatákkal eleinte Hollandiában
érintkezési pontokat s
az Anglia ellen való
minden módon tüzet.
szította
1718 elején úgy
keresett
bennük látszott,
mintha a két régi ellenség, a svéd és orosz, az alandi tárgyalásokon kibékülnének egymással és a spanyollal
egyesülve
fognának
hozzá
a
Németbirodalom
fel-
osztásába és az irigy Anglia visszaszorításába. Alberoni egyetlen
nyughatatlan tényezt sem
felejtett ki
meglév felforgatására czélzó terveibl. Politikájában nem maradt meg a komoly, mérlegelhet mennyi-
a
ségek felhasználásánál; a tollkönnység tényezket
SPANYOL REMÉNY
sem
vetette
nem
meg.
A
131
mint a Rákóczival való érintke-
sajnálta a fáradságot, épp
úgy felkereste György ellenében az angol és franczia trónkövetelket. Láttuk már, hogy a régi udvarnak és élén Maine herczegnek a spanyol ügyhöz csatolása zésre
a régens és
I.
Cellamare feladatául volt kijelölve, a pretendensnek
a
hasonlóképen
híveivel
Cellamare
és
a
hollandi
spanyol követ, Beretti-Landi, keresték az érintkezést.
A
szenvedélyes
olasz
forró
phantasiájában
Európa
képe talán már a közeli napokban új alakot készült felvenni Anglia félelmes hajóhada a jakobita támadás :
által északi
vizekben visszatartva, a Németbirodalom
orosz és svéd csapatoknak tárva-nyitva, a franczia trónon
a gyermekkirály minden pillanatban várható halálakor V. Fülöp maga,
vagy legrosszabb esetben az orleansi
herczeg helyett Maine herczeg mint régens, Savoyai
Eugén gyzelmekhez szokott serege a töröktl szemközt, a Rákóczitól fellázított magyaroktól pedig hátban
támadva: ebben az általános zr-zavarban Spanyolország kardcsapás
nélkül
visszaszerzi
itáliai
és
birtokait
Olaszország megszabadul a tedesco zsarnokságától.
A
sok
lehet
nem teljesedik be, De mi történik akkor,
közül ha egy-kett
még mindig nem
lesz
nagy
baj.
ha egyik sem következik be ? Mi lesz a jakobitákkal, ha Alberoni diplomatiájában bízva, újra kierszakolják in a -uknak a skót partokon való partraszállást s ott a whigek és
az
patai közülzárják
orleansi
herczeg
ket? Mi
lesz a régi
szövetséges
csa-
udvar tagjaival,
ha Cellamare felrobbantja a puskapor nélküli aknákat? B mi lesz
Rákóczival,
Magyarország
a pogány törökök között, ha
nem akarja
visszacsinálni
a
históriát
és ha Savoyai telhetetlen
Bogén genkHtáfa újra leigázza a török hódításvágyát? Akkor senki sem kérdezte 9*
HARMADIK FEJEZET
132
ezeket
a kérdéseket.
és hadsereg nélküli
Hazátlan emigránsok,
pretendensek
vagyon
közös sorsa, hogy
gondolkodás nélkül, vakon rohannak a végzetes úton, melyet egy jóindulatúnak mutatkozó kéz megnyit elttük. Észre sem veszik, hogy csak a várárok
k
betöltésére szolgáló
gyülevésznép, melynek elhullása
árán talán úgyis fegyverszünet és béke következik, nehogy a rendes sorezredek, az értékes emberanyag is az sorsukra jusson. Egyikük sem kémlelt vissza vak rohanásában, vájjon Alberoni komolyan veszi-e az ügyet, melynek érdekében ket felhasználja. Türelmetlen kívánásukban egymást ösztökélték a gyors
A
haladásra.
jakobiták a régi udvar embereivel együtt
számítgatták a partraszállás barátja, Tessé
zását
esélyeit.
maréchal,
Rákóczi habo-
a kiélt spanyolpárti
diplomata sürgette az elhatározásra. 69 Egyik sem sajnálta otthagyni a nyugalmat,
sztt az elhagyott hazáról
delemségrl
.
.
.
s
melyben oly szép álmokat benne királyságról, feje-
Emigráns álmok, emigráns elhatáro-
zások: van-e vájjon
meddbb
valami ezeknél?
II.
Rákóczi Gallipoliban anyja
és
ért arra
a földre, mely édes-
Thökölyi lealázó nyomorúságainak
részvétlen tanuja volt.
A
fiút
néma,
egyéb gondok foglalták
el, semhogy átengedte volna magát a szülk sorsából szüreml tanulság melancholiájának. Fejedelemségének hiú reménye dagasztotta keblét partraszállásakor.
Els
ténykedéseként Pápait kinevezte a fényes portára
„ rendkívüli
követének"
s elküldte
Drinápolyba, hogy
a souverain erdélyi fejedelem megérkezését tudassa a
törökök császárjával. S egyúttal
— a mi már kevésbbé
SPANYOL REMÉNY
független, egyenrangú
illett
hozzon
133
—
fejedelemhez
rögtön
neki a megígért egymillió forintnyi segély-
el
összegbl százezer
hogy a Francziaországban
forintot,
megrendelt fegyvereket és egyéb
hozathassa. Ilyen Ígéretet persze a törökök
maga után sohasem
hadifelszereléseket
tettek,
Mohammed
kevésbbé az
annál
nagyvezir,
új
pasa, a ki Halilt követte méltóságában, a
Addig
után.
belgrádi
csatavesztés
visszatér,
nagy komolysággal
míg Pápai
fogott hozzá fejedelmi
A
berendezéséhez.
udvartartása
is.
Charoche
comte de
meghalt, éljen az erdélyi fejedelem!
A
rendelkezésére
— az egykorú palovele adott a tának kapudsi basinak, majd pedig — a mint köszvénye megkhánnál, a egy engedte — látogatást bocsátott gallipolii házban
—
minsíti
leírás
audientiát
tatár
tett
büntetésbl megillet
internálva,
Gallipoliba
életet
jött
A magyar
folytatott.
ki
külsleg
és a tatár úr
barátságosan néztek egymásra s finom keleti ülve. kávéval
szorbettel
és
nem
erdélyi trónkövetel saját
észre,
sznyegen Az
magukat.
üdítették
vette
rangját
hogy mellette
jövjének szomorú megtestesülése
ül keresztbe-
hajlitott térdekkel.
A
rendkívüli
követ
ezalatt
csakugyan
kapott
is
négyezer forintot ura számára, a kajmakám azonban, a ki
els
a
nagyvezir
távollétében
pillanatban szinte
az
ügyeket vezette,
egyenességgel
megjegyezte,
hogy a porta nincs |
már megkezdte a császárral a békeígy Rákóczira semmi különös gsjkaég Kottán közelében, Drinápolyban. A gaidft-
tis/.tból
diplomatává átvedlett Pápai egyszeren
titkolta
Rákóczi
tátgytláMoHl
A ozt
fejedelem
akkor
I
eltt
késbb
tini ja.
már
ezt
azt írta
a
végzetes
el-
közleményt.
emlékiratában, hogy na
Gallipolibol
vis
Nem
e
HARMADIK FEJEZET
134
hihetjük
neki: tovább kellett mennie, hogy
el
S éppen most
se hagyjon megpróbálatlanul".
volna vissza;
mikor ha nem
is
,
semmit fordult
Erdély, de a fejede-
lemség küls fényének néhány megtört sugara tnt fel
eltte a láthatáron?
A
nevében egy aga, hat csausz kíséretében, hogy négy fehér lótól vont kocsin Drinápolyba kísérje. A fejedelem azonban habozott útnak szultán
jött érte,
Nem
indulni.
mintha kétségei támadtak volna lépése
helyes vagy eredményre vezet
sének egyetlen oka az
voltáról.
Késlekedé-
etiquette-kérdés volt. Vájjon
hogyan fogadják a törökök Drinápolyban? Megadjákneki azt a tiszteletet, mely az erdélyi fejedelmet, a keresztény souveraint megilleti ? Komoly gondot okozott neki,
nem
fogadják-e úgy, mint az idegen hatal-
mak
követeit,
illeti
meg, mint János Zsigmondot, a ki egyszer
vagy pedig mint Apafit vagy Thökölyit, a kik a töröktl kapták a fejedelemséget. Mert nem a töröktl kapta s legalább is akkora tisztelet láto-
gatást tett Szolimánnál. Igen sajnosán jegyezte meg,
hogy János Zsigmond fogadtatásának ugyan,
ismeri
de ragaszkodik
részleteit
ahhoz, hogy
nem
hasonló
tiszteletnyilvánításban részesüljön. Ezzel a jegyzékkel
egy kapudsit
indított
kisebb sietséggel
portára, a ki
ért Gallipoliba,
nem
a szultán
:
szultán úgy fogja fogadni, a hogy csak a khánokat vagy a szultán családjának tagjait
landó a tatár
is
nem hogy a János Zsigmondot ért részesülne,' hanem még nagyobbra is haj-
kegyes feleletével tiszteletben
sürgsen a
vissza
:
szokás.
Rákóczi igen kiterjedt történelmi ismeretekkel rendelkezett. János Zsigmond csakugyan járt egyszer Szolimán táborában:
akkor,
mikor a török császár
135
SPANYOL RKMÉNT
Szigetvár felé volt útban, hogy Zrínyi Miklóst nemzeti
vértanúvá
Elég
avassa.
keservesen
Zsigmondnak
János
telgés
erdélyi uraknak, a kikben
még nem
a
és
az
esett
is
a
tisz-
lév
kíséretében
etiquette
érzék
iránti
A
fejldött ki annyira, mint Rákócziban.
ka-
pudsi visszaérkezése után felkerekedett egész „udvarával", a vele jött bejárókkal,
néhány franczia
tiszttel
és a melléje adott török katonákkal s október 28-án
megérkezett Drinápoly
elé,
a várostól másfél
a hol
mérföldnyire vártak reá a török fméltóságok.
makám nevében ennek a
sárgazászlójú
és
vörös-
kiajája, azután
A
lovasság parancsnokai, a
janicsárok agájának helyettese, a csauszok és
pudsik basija
a ka-
egyéb udvari méltóságok. Félmérföldre
s
eltt
Drinápoly
kaj-
személy szerint
sátrak
állottak
készen,
finom vendégség, százféle étel várt reájuk.
melyekben
A
városban
kétoldalt janicsárok vontak sorfalat s közöttük vonult
Rákóczi a számára fáradalmait
kipihenni
:
kijelölt palotába.
fejedelmi
A
fényes fogadás
nem hagyta
kötelességérzete
már másnap audientián fogadta az oláh
vajda portai ügyvivjét.
Beszélnivalója
igen volt vele, de boldoggá
tette,
termében akad ember, a
ki
fényében jelenhetik meg.
Meg
(Irinápolyi
fényes
fogadtatás
ugyan nem
hogy palotája fogadóa fejedelmi rang
eltt
volt
gyzdve, hogy a
nem
lesz hatás nélkül
erdélyi alattvalói lelkére, a kik bizonyára új
reményre
élednek, hogy a porta fényességében sütkérez feje-
delmük nemsokára vissza fog
térni hozzájuk.
déin
ilyen
álomfilágának
i
»*1
még
s
70
A
feje-
egyéb jelensé-
többször fogunk történetünk
során
talál-
kozni
A pompás bevonulás után a napi élet gondjai A kajmakám magahoz keretté, hogy a szultán
jöttek.
HARMADIK FEJEZET
136
nevében közléseket tegyen. Ez a nagyúr Ibrahim pasa, a török birodalom leghatalmasabb
embere
a szultán veje, fejedelmének teljes
már
volt.
Mint
bizalmát bírta
s
Halil pasa letételekor neki kellett volna a nagy-
egyelre nem nyújtotta
vezirségben következnie, de ki kezét a birodalmi
pecsétnyomó után, hanem
várt,
míg maga helyett alkalmas, megbízható kajmakámot talál. Csakis így, Ibrahim pasa lemondása folytán
Mohammed meg a
jutott
a
feledkezett
óvakodott bármit
ságban
v
tenni megkérdezése nélkül.
is
nem
látott
egész
melybl
való-
erejével.
benne egyebet rabszol-
gánál, a kit a szultán kénye bármikor
a semmibe,
A
Perzsa-öböltl
a
egész a Dunáig, a török birodalom
Rákóczi azonban
is
mindenhatóságáról és
kajmakám rendelkezett
a
a ki nem
nagyvezirséghez,
szultáni
kiemelte.
visszaküldhet
Souveraini önérzetét a
legnagyobb zavarba hozta a kajmakám üzenete. Arra
még
hajlandó
a látogatás
azonban
jól
revisitát
adni.
tudta,
nála,
ha
bizonyosan számíthat. Azt
hogy a török úr nem fog neki eszébe ötlött, hogy a
Kétségeiben
franczia nagyurak
de Charoche
hogy látogatást tegyen
volt,
visszaadására
sem voltak igen pontosak a comte
látogatásai
viszonzásában
s
az
eddigi
keser tapasztalatoktól bölcsebbé téve, tett eleget a kajmakám hívásának. Az Ibrahim pasával folytatott beszélgetés a porta szándékait teljes világosságba helyezte. A kajmakám örömmel üdvözölte a fejedelmet, a geri út nehézségei és veszélyei
kit a
nem
hosszú ten-
riasztottak vissza
hogy a fényes porta érdekében hasznossá tegye magát. A szultán szívesen emlékezik arra, hogy a háború folytatására hívta meg, s reméli, hogy ebben attól,
jó tanácsokkal fog neki szolgálni.
Az
erdélyi fejede-
137
SPANYOL REMÉNY
lemség ügyére talán ezt is
sokat gondol,
is
meg
fogja hozni.
s a
A jöv
háború
további
tavaszszal a feje-
delemnek rendelkezésére fog bocsátani magas méltóságának megfelel tatár vagy török sereget, s elvárja tle, hogy haditervét minél elbb közölje, hogy a keresztülvitelhez szükséges rendelkezések idejében meg-
A
tétessenek.
béketárgyalásokról kering
ne
hírek
aggaszszák: a porta csak kénytelenségbl kezdett a császáriakkal tárgyalást, hogy a belgrádi
szerencsét-
lenség hírére felkelt izgatottságot megnyugtassa, de a császáriak
úgysem fognak beleegyezni Temesvár
Belgrád visszaadásába és az tásába, ezek
fejedelemsége
pedig a szultán
nélkül
nem
és
felállí-
köt békét,
már azért sem, mert ily szégyenletes béke esetén a nép katonaság lázadásától tatására
is
minden készen
közölje vele,
tartani
áll, s itt
miként kezdi
kell.
A háború
és
foly-
az ideje, hogy Rákóczi
meg
a magyar
nép
fel-
kelését és a fejedelemségébe való bemenetelt.
Ha Rákóczi nem
a világot napsugárban látó optimista,
kajmakámnak élesen tagolt, logikus hidegségü beszédébl meggyzdhetett volna reményei hiába-
emigráns, a
valóságáról.
Török fvezérlet
alatt
egy tatár horda
parancsnoksága, más szóval az Eszterházy Antal tatár-
nagyobb méret kiadása: egyebet Eugén herczeg súlyos kardja alatt írnrnyedez törököktl. Rákóczi azonban nem azért volt trónkövetel emigráns, hogy a való élet újabb hideg légáramlatára felébredjen álmaiból. Komolyan Iságot vett magának, hogy a kajmakámot a tatár vagy török sereg használhatatlanságáról meggyzze.
járásának újabb,
nem
remélhetett az
Nem
Ismeri
nem
hi-zi.
mn hogy
im-lvüket, riiikim
tethet&é a szultánt.
sem hadi szokásaikat,
bármiféle
rikenel
li
ke<
A németek hadképzett serei
s
HARMADIK FEJEZET
138
módon nevelt nyugati katonaság mérkzhetik meg, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy keresztény sereg adassék alája. Á magyar nemzet jó érzelcsak hasonló
mében
és felkelési készségében, valamint Erdély
gében egyáltalán nem kételkedik, de nincs kételkednie.
A
mindazt, a mi a s
szultán
szellemében kössön
meghívólevél
E kívánságokra
vele ünnepélyesen szerzdést.
mitsem
természetesen
háborús készségérl. .Rákóczi
szólt,
a kaj-
hanem inkább
keresztény fejedelmek
megkérdezte, mit tud a többi mint hogy
oka
magyar sereg toborzásához szükséges,
a hozzá küldött
makám
is
elbb adja meg
minél
tehát
hsé-
nem
felelhetett egyebet,
Spanyolország már megkezdte a császár
ellen a háborút, s a többit
ugyanebben csak a császár
hatalmától való félelem akadályozza, de ha a törökök sikerei megszabadítják
harczra fognak kelni
A következ
ket
ellene.
a félelemtl, kétségkívül 71
tárgyalások irányát ez a hosszú beszél-
getés szabta meg.
A
kajmakáin és a reisz-effendi, a kül-
ügyek vezetje többször érintkeztek az 1717. év szén Rákóczival, valamint Pápaival, a kit azonban egyszer
ügyvivnek
A
és
nem
„ rendkívüli
követnek" tekintettek.
fejedelem makacsul újabb és újabb kísérleteket
tett,
hogy a szultán vele, mint egyenrangú, souverain fejedelemmel szerzdést kössön, s legalább elvben elfogadja, hogy Rákóczi török költségen gyjtött keresz-
meg az Erdélybe nem engedték meg neki,
tény sereg élén, önállóan próbálja való betörést. Vallási érzelmei
hogy ettl a követeléstl
eltérjen,
másrészt azonban
képtelen volt felismerni, hogy a porta sohasem fogja
kívánságát
teljesíteni.
Türelmetlen vágyakozása a feje-
delemség után mégis hagyott benne annyi józanságot, hogy Pápaiék éretlen tervezgetésétl menten végezte
SPANYOL REMÉNY
a törökkel
hagyottan
való
küls
útjait
lasztania. Bercsényi
hogy
idegen országban,
segítség
nem
politikájának
s
magának
nélkül
magára
Ismeretlenül,
tárgyalásait.
állott az
139
megvá-
kellett
fejedelme eltt sem,
titkolta el
jövetelét haszontalannak tartja, s duzzogva vonult
családjához,
félre
Oláhországba,
emigráns csapatok gyjtésével
a
továbbra
hol
töltötte
is
a lomhán múló
hónapokat.
téli
A
drinápolyi erdélyi fejedelmi udvar szomorú carri-
caturája volt
a Bethlenekének és a Rákócziakénak.
Az emigráns tábornokok nagy
része
még a határszéleken
tartózkodott, Máriássy továbbra is Nis várát rizte, Esz-
terházy kétszáz katonájával Braila
rségén volt,Forgách
harminczhárom magyarjával deczemberben
A
polyba. franczia
fejedelem körül tiszt
h bejáró kikbl
tartózkodott, a
udvartartást szervezni, hogy
—
jának megfelelen léphessen
sietett
mint képzelte
fel
néhány
magának
— rang-
a császári székváros-
Nagy becsületük nem volt a törökök nem gylölték, hanem megvetették a
ban.
A
ért Driná-
szolgái és
eltt, a kik
keresztényt.
fejedelmi udvartartás tagjai a világ soráról a kaj-
makám magyar születés
favágójától, s
ennek
felesé-
gétl, a kajmakámnó asszony mosónéjától értesültek s
a
világi
hiúságtól
mentes Mikes Kelemen szelid
mosolylyal jegyezte meg, hogy csak jó a jóakaró mindenütt.
A
fejedelem
magába zárkózva,
lelki túlfeszü-
léshez közel számolta a napokat, melyek talán köze-
hozzák fejedelemségéhez, addig
Ír bb
is
izgatottságtól
remegve vigyázott arra, hogy legalább a tle rmberek megadják neki a fejedelmi tiszteletet.
A
fejedelmi
lettl fogva tkezését, a
szertartásossághoz való
t
ragaszkodás
megmérgezte a franczia követtel való pedig egyetlen támasza lehetett volna
Id
HARMADIK FEJEZET
140
a török udvar diplomatiai cselszövényeiben. Bonnacot
már Pápai
és Horvát Ferencz
követelz
nek
is
sikerült
megakadályoznia,
a szultáni meghívólevél kiadatását legalább
fellépése
nem
rosszul hangolta Rákóczi iránt, s miután
Pápai visszatérésé-
d'Huxelles útján akarta
Újabb elégületbenne, hogy Rákóczi Grosboisból a
elejét venni, szintén sikertelenül.
lenséget
keltett
tengernagyi
toulouse-i gróf közvetítésével, a franczia
hivatal zárt borítékaiban küldte hozzá a Horvát Ferencz-
nek
szóló utasításokat.
A
nem
franczia követ
alapta-
hogy ily módon olyan levelezést kénymely a saját diplomatiai mködésével ellenkez czélokra törekszik. Többször megkérte
lanul gyanította, telen
közvetíteni,
d'Huxellest,
kényszerítse
útján levelezni, hogy így titkos lépéseirl.
A
Rákóczit a külügyi hivatal is
értesüljön Horvát Ferencz
franczia politikának Konstantiná-
polyban akkor csak harmad- és negyedrend czéljai voltak,
melyeket Bonnac nyugodtan,
dulás nélkül szándékozott elérni,
a nyughatatlan, forró képzelet,
s
nagyobb
nem
felin-
szívesen látta
irreális
emigránsok
csoportosulását Drinápolyban.
A
fejedelem
levélben írta
séggel
meg
válaszolt.
Gallipoliba való neki, melyre
A
franczia
megérkezését rövid
Bonnac hasonló hidegkövet
nem
származott
ugyan az udvar legels családjaiból, de atyja igen elkel vidéki nemes volt, s maga 1715-ben Bironnak a késbbi maréchalnak a leányát, Lauzun unokahugát vette el. Ily módon az udvarban él legelkelbb osztályba jutott fel, s megkívánta, hogy Rákóczi, az egyszer comte de Charoche legalább is mint egyenl rangú úriemberrel érintkezzék vele. Rákóczi azonban most fejedelemnek érezte magát, s nem adta meg Bonnacnak leveleiben az „igen alázatos és engedelmes
8PANT0L REMÉNY
szolgája"
aláírást,
141
abban a nézetben, hogy
souverain csak souverain eltt hajolhat
Bonnac
személyében sértve érezte magát,
ezáltal
—
fogadtatás pedig politikai szem-
fényes
a drinápolyi
mint
meg ily mélyen.
pontból tette rá nézve lehetetlenné a Rákóczival való
A
érintkezést. sítették,
törökök olyan küls tiszteletben része-
a milyen
csak
ország-világ
delmet, s
megilletheti az erdélyi feje-
eltt nyilvánossá tették, hogy
a császár ellen fellép új trónkövetelt találtak benne.
Bonnac komolyan fáradozott ugyan a béketárgyalások meghiúsításán, s titokban mindenre hajlandó volt, csak
hogy a császár hadai továbbra de
lefoglalva,
nyíltan
óvakodott
is
keleten legyenek
bármiféle
okot
is
hogy a császári udvar a régens kormányánál barátságtalanságról vagy ellenségeskedésrl szolgáltatni arra,
panaszkodhassék. Miután Rákóczi a császár nyilvános ellenségeként lépett
fel,
a franczia követ kénytelen volt
hogy a nagyközönség eltt vele is épp oly kevéssé érintkezhetik, mint korábban Bercsényivel. Bonnac 1718 elején ment Drinápolyba Perából, a hol eddig nagy nyugalmat élvezett, mivel a békeértésére adni,
tárgyalások közvetítését az angol és hollandi követek
maguknak. Megérkezése után udvarias Rákóczinak tudomására, hogy legnagyobb sajnálatára le kell mondania a szerencsérl, hogy láthassa, de ismervén azt a nagyrabecsülést, foglalták
le
levélben
hozta
melylyel
királya
a
fejedelem
iránt
viseltetik
és jól
hogy a fejedelem ügyeinek sikere egyúttal a franczia király érdeke is, mindent meg fog tenni tudván,
el in ózdi tusára.
törekvései
Rákóczi tárgyilagos értesítés.
fejedelmi és
önérzetére
trdöfés
volt
ez a
a körülményeknek teljesen megfelel
Az idk fordulásának kegyetlen
jele,
hogy
142
HARMADIK FEJEZET
Lajos
XIV.
utódjának
képviselje
nem akar
vele,
az erdélyi fejedelemmel, a világ eltt együtt mutatMit érhet az ilyen fejedelemség,
kozni.
a
többi
hatalmasságtól,
Francziaország
így bánik
is
s
mit várhat
ha az egyetlen barátságos el vele!
nyomorúságban egyet azonban mégis
Az emigransi
jól megtanult, s
ebben mesteri tökéletességre tett szert: hogyan kell magát a kellemetlen élettl légmentesen elzárnia. Ezt a tudományát most olyan mvészi bonyolultsággal használta sánál,
fel
a Bonnac-tól felvetett kérdés
hogy ezzel
szinte
higgadtságtól
tikai
megoldá-
gyermeki naivság és a
mérhetetlen
távol
lév
poli-
ártatlan
hiúság benyomását kelti a kései szemlélben. Hosszas
tépeldés után Bonnac levelére rövid válasziratot mondott
tollba
A
d'Absacnak.
szinte érzelmeirl teljesen
követ
barátságáról
meg van gyzdve,
s
és
mivel
hogy a török udvar etiquette-je értelmében kötelessége a követnek a portai minisztereknél els maga nagy zavarban volna, ha a látogatást tenni, azt is tudja,
követ a portai látogatások után hozzá
ha nem
is
eljönne,
még
hogy ürügyet keres a látogatás elmulasztására. Hogy tehát errl a kérdésrl ne essék többé szó, küldje el a követ hozzá egy emberét és általa fejezze ki azt a reményét, hogy Francziaországnak a császárral való barátakkor
is,
ságos viszonyával
értesült volna levelébl,
nem tördve,
a portai minisztereknél
tett
fog alkalmat keresni, hogy
a küldöttnek
meg
a mint csak ideje lesz,
látogatások után, sietni
t is meglátogassa
;
ennek
fogja köszönni a követ tiszteletének
nyilvánítását, de egyúttal értésére fogja hozni,
tani helyzetében országaitól távol,
nem tudná
hogy mos-
t
megfe-
lel méltósággal fogadni, s így általa kérni fogja a követet, mentse t fel ettl a szertartástól, mely csak kellé-
SPANYOL REMÉNY
143
nietlenséget hozna mindkettjüknek, de reméli,
hogy
nemsokára fog elég alkalom kínálkozni egyéb utakon való találkozásra.
A
követ kissé gondolkodóba
sásakor, de végre
mekes kívánság
is
nem
e levél olva-
esett
hogy
talált okot,
A
teljesítésétl vonakodjék.
e gyer-
fejedelem
„kimondhatatlan megelégedéssel" fogadta Bonnac küldöttjét és csodálatos méltósággal bocsátotta el
—
a
megbeszélt programm
méltóságot már Saint-Simon
—a
bizonyos, hogy
Ezt
szerint.
is
magától
a nagyúri
észrevette nála, s annyi
mint ez az eset
mutatja
is
—
a
számzetésben
elsrangú representáló egyéniséggé fejldött ki. Most, hogy Bonnac ily olcsón ekkora örömhöz juttatta, minden gyanú és félreértés
fejedelem
a
eltnt szívébl,
s
olyan
vonzalmat kezdett mutatni
Bonnac iránt, hogy a franczia elre, ok nélkül, didergett azon eshetségtl, mikor majd a török meg fogja szüntetni a kétezer tallérnyi havi segélypénz fizetését, s
Rákóczi már csak háladatosságból és vonzalomból is
fogja a pénzkérésnél
mások eltt elnyben
t
részesíteni.
72
Az etiquette-kérdés szerencsés megoldásából ered apró örömök adták a drinápolyi fejedelmi élet egyetlen derült
A
oldalát.
csata
belgrádi
megkezdett
után
— a tényleges hadi állapot fennál— mind gyorsabb léptekkel haladtak
béketárgyalások lása mellett
is
elre, különösen azóta, hogy a bécsi udvar az angol és
hollandus
követek
közvetít
szerepét
November xégén végre a nagyvezir ért
a harcztérrl és
sietett
is
elfogadta.
Drinápolyba
Rákóczit magához hivatni.
ál audientián a fejedelem a
politikai
óvatosság leg-
utolsó foszlányait is ledobta magáról, s kétségbeesett
erfeszítéseket élesztésére.
tett
Mm
a nagyvezir harczi kedvének
ág
ós
Erdély
fel-
felkelésében,
HARMADIK FEJEZET
144
úgy
ekkor már,
látszik,
házyval
a Bercsényiékkel és
tapasztalatok után, a törökök
tett
Eszter-
nem
hittek
Rákóczi azonban megtalálta az új csalétket, melylyel hiszékenységüknél és az európai viszonyok-
többé,
beli járatlanságuknál fogva a
háború folytatására izgat-
Már a kajmakámot
hatta ket.
is
az európai hatalmak
harczrakelésével biztatta, most pedig a nagyvezirnek biztos kilátásba helyezte, hogy a spanyolok készen vannak a császár ellen és támadásukkal Savoyai Eugén seregének nagy részét el fogják vonni a magyar és
A
balkáni harcztérrl.
nem
volt,
spanyol hajóraj soha oly
ers
mint most, Sardinia már V. Fülöp kezében
van, a ki a német császár elleni gylölete miatt a törökök
A
természetes szövetségese.
nagyvezir természetesen
megkérdezte Rákóczit, van-e meghatalmazása a spanyol királytól
egy spanyol- török
emigránsnak igazán nem
szövetség
volt
kötésére.
már mit
Az
vesztenie, s
habozás nélkül biztosította a törököt, hogy meghatal-
mazás szerzésénél mi sem könnyebb, csak értesíthesse a királyt, hogy a szultán hajlandó vele tárg} alásokba bocsátkozni.
A
nagyvezir az
erdélyi
ajánlkozásáról jelentést
tett
nagyúri nemtördömségével
fejedelem Ígéreteirl
és
a szultánnak, a ki szokott
nem akadályozta
a spanyol
dolog további folytatását, hanem az audientiára követ-
kez napon khán,
A
titkos tanácsot tartatott a nagyvezir, tatár
kajmakám
és
a
békére
hajló
mufti
között.
intézeredménye kedés lett a tatár khán rögtön visszaindult Krim felé, hogy a tavaszi hadjáratra az elkészületeket megtegye. 73 A közvélemény a török városban meg volt gyzdve, hogy Rákóczinak sikerült a porta aluszékonyságát harczi készségre villanyozni, ámbár a jani-
tanácskozás :
néhány újabb hadi
SPANYOL REMÉNY
csárok
145
régóta elégedetlenek voltak
pottal és
nem nagy kedvet
a háborús
tanúsítottak Savoyai
kardja csapásainak további elviselésére.
A
álla-
Eugén
török intéz-
körök nagy hangon beszéltek a tavaszi
háborúról,
semmi elkészületet nem mulasztva el, a mi csak nem került nagyobb fáradságukba. A harczi lárma hírével egyszeren nyomást akartak gyakorolni a császáriakra, hogy ezek a béketárgyalásokon követeléseiket szerényebb lábra állítsák. Savoyai Eugén hasonlóképen mindent megtett a sereg harczkészsége fokozására és tavaszszal
gyzelmes
csapatai élén
akarta dictálni a
békefeltételeket.
A
béketárgyalásokat mindjárt a belgrádi vereség
után a belgrádi parancsnok, Musztafa pasa, kezdte
Eugénnal, alapján.
A
az uti possidetis,
a
nagyvezir Musztafa
ugyan
magáévá,
hatása
alatt
de
maga
is
a
meglév
készségét
békére
meg
birtokállapot
hajló
nem
tette
kajmakám
tárgyalásokba lépett a császá-
riakkal a két közvetít, az angol és hollandus követ által. Az angol követ, Wortley-Montague túlságosan komolyan fogott a közvetítéshez, s miután észrevette,
nem a törökök készségén, hanem a
császáriak
nagy követelésein múlik a béke megkötése, csakhamar feszült viszonyba
Eugén
került
nianii haditanácsossal.
A
és
megbízottja, Tal-
császár kérésére Wortley decz.
végén visszalépett a közvetítéstl,
helyette Sutton
s
lovag fáradozott a hollandus Colyer-vel a két lebb
hozásán.
Mindezen
érintkezések
fél
köze-
a legnagyobb
Bonnac és Rákóczi, mint nyughatatelemek csak kerül utakon s leginkább szóbeszédbl értesültek azokról; az elbbi kezhogy a török meg fogja titokban folytak.
lan, békehátráltató
\
Rákóczi viszont
Swkfú: A számzött Rákóczi.
nem
akart
saját
sze10
:
HARMADIK FEJEZET
146
meinek hinni, még akkor sem, mikor a török békevágy bizonyítékai torony magasságra gyltek fel eltte. Az új 1718. év meghozta számára a szultánnál való audientiát is január 4-én a szokásos formák között. kisérete
és
nem
hanem czobolyprémes
kaftánt,
magyar köntöst kaptak a szultántól ajándékba. A delem ez alkalommal memorandumot adott be a
feje-
szul-
tánnak a római katholikus hitvallásgyakorlat érdekében,
mely még mindig mostoha gyermek
a
török
birodalomban
a
keleti vallás mellett.
de ilyen
általános
a
volt
elnyt élvez görög-
sokféle
Eredményt e lépés nem hozott, formában nem is volt alkalmas
további megbeszélésre. Rákóczi megelégedetten élvezte
a
hogy
tudatot,
pogányok
vallása
A
között.
souverainre nézve
védjeként
szultán
felelete
lépett
a
fel
röviden és egy
nem éppen megtisztelén
hangzott
„Nincs abban semmi kétség, hogy az én fényes birodalmam pártfogást és segítséget nyújt, mivelhogy az
jöv vendégeknek és idegeneknek megadatik a nékik járó tisztesség, ezért tehát elhiheted, hogy te is mindenben a hozzád ill én fényes birodalmamhoz
tisztességben fogsz részesülni." fénye,
s
A
a barátság küls jelei
szertartás szokatlan
nem hagytak
idt annak meggondolására, hogy visszafoglalására.
A
vezérekkel,
s
kajmakámmal tovább
sokat beszélgetett, s diplomatiai ügyességének
akadt egyéb ajánlatait
módon
tér,
tatár
nem
mint hogy a törökök újabb és újabb
vagy török sereg elfogadására ill
visszautasítsa.
ezer albán
neki
a nyilatkozat
gyönge nádszál fejedelemsége fegyveres
talán mégis
is
ez
A
nagyvezir egyszer harmincz-
parancsnokságával kínálta meg, de
maradt a kísértések között keresztény sereg élén
is
hü
álmához, hogy magyar,
fogja országait visszahódítani
147
SPANYOL REMÉNY
A Dunánál
szökevény csá-
ezalatt folyt tovább a
katonák felfogadása, s nagy híre kelt annak, hogy Bercsényi Rákóczi nevében ötven tallért ad egy-egy szári
újonnan jöttnek. 74 Az összegyüjtend magyar csapatnak újra a keleti határon jelöltetett ki hatáskör, mint
elz
évben Eszterházy Antal embereinek. Az egyik gyülekez hely Ruscsukban, a másik Khotinban volt, s híre terjedt, hogy Rákóczi is várja Khotinba kül-
az
Ha nem
detését.
a
jutott
megszemlélte,
bizonyára
toborzóhelyet
ruscsuki
a Dnjeszter partjáig, de
el
is
mivelhogy január közepén Nikápolyhoz közel, Drinánégy napi járóföldre volt embereivel. A béke-
polytól
/alásokba be nem avatott tömeg benne látta a háború gondolatának megtestesülését, s a török udvarban arról suttogtak, hogy a nagyvezir csak Rákóczi láb alól
A
keleti
az
oláh
árán
eltétele
csapattestek és
bocsássák
parancsnokai,
azt
és
álljanak saját
és
ha
pasa,
a khotini
hogy
kaptak,
moldvai vajda parancsot
készen
seregtikkel
megköthetni. 76
a békét
fogja
Rákóczi
személyüket az
odaér,
rendelke-
zésére.
Külsleg tette
ily
fényes állását
még inkább megersí-
a spanyol király tiszteletének látható jele 1718
márczius havában.
Emlékezzünk vissza d'Absac
detésére, ki által Rákóczi
dulása eltt spanyol
még
Francziaországból
külelin-
követnek hozzája való küldését
A franczia tiszt Alberonitól nemcsak Ígéretet, hanem pénzösszeget is kapott, hogy a Rákóczi zászlaja alá gyülekez emigránsok számára hadi készleteket kérte.
vásároljon. hírekkel, fttOT
-p.tnvol
s
D'Absac
még
sietett vissza
sikerült
csiiieljrh.'n.
t
fejedelméhez a jó
Marseille
Mtiinés nélkül
támogatás remén) ében Rákóczi
mellett,
meg találnia. A elindult
Torok 10*
-
HARMADIK FEJEZET
148
országba. D'Absacot pedig Alberonihoz.
rosa
A mindenható
még
a római katholikus
volt
egyszer visszaküldte
márbíbo
miniszter ekkor
egyháznak
az
:
elz
évben a spanyol királyi pár állandó sürgetésére végre engedett a pápa és bevette a bíborosi collegium tagjai közé fként abban a reményben, hogy az újonnan felszespanyol hajóhad a
relt
törökök
fog
ellen
indulni.
Alberoni be sem várta a bíborosi kinevezés kézhezvételét,
mikor Sardinia megszállására küldötte a hajóhadat.
A
pápa jóindulatával tehát nem sokat tördött, de akarta magát a keresztény világ gylöletének kitenni, ha a törökkel való barátkozás napfényre kerülne. A keleti ügyek végzését tehát Cellamare her-
mégsem
már különben is összeköttetésben
czegre bízta, a ki Rákóczival.
A
állott
76
párisi
spanyol
követtel
Rákóczi szorgalmasan
ápolta a levélbeli érintkezést. Sietett vele közölni a nagyvezir
hajlandóságát
spanyol
tárgyalások
kezdésére,
hasonlóképen a török békepárt mozdulatairól
is állan-
Az 1717. év végén meglehetsen lehangolt leveleket írt, mivel kísérletei, hogy keresztény sereget toborozzon, sehogy sem sikerültek. Az új esztend januárjában nagyobb önbizalommal indult dóan
értesítette.
nikápolyi
útjára,
s
Cellamare
herczeget
is
minden
jóval bíztatta azon esetre, ha a török-spanyol együtt-
mködés
létre
fog jönni.
Parisban nagy figyelemmel
A
spanyol követ
ezalatt
török
dolgok
kisérte
a
fejleményét és Alberoni parancsainak engedelmeskedve állandó érintkezésben volt Rákóczinak ott hátrahagyott
ügynökeivel. képviselte
A
fejedelem érdekeit
ekkor
is
Brenner
a franczia fvárosban, a ki urának távo-
zása után Kisfaludy Boldizsár társaságában az üresen
maradt grosboisi házikóban vonult meg.
A
spanyol
149
SPANYOL REMÉNY
követség titkára gyakran megfordult a kamalduliak fontosabb esetekben, mikor az csöndes fészkében ;
Alberonitól jött pénz felhasználásáról volt szó, Rákóczi
pénzemberét
párisi
bevonták a tárgyalásokba, a ki
is
A
a Hotel de Ville kötvényeit kezelte.
Cellamare her-
czegtl kapott pénzen január közepén több ezer puskát, karabélyt és muskétát vásároltak, egy csomó volt franczia tisztet és katonát felfogadtak, s mindezt Toulonból ugyanazzal a hajóval indították Törökországba,
elbb
a mely Rákóczit vitte
hatósabb pártfogásra
is
hajlandó
ban tartózkodó d'Absac egy kit
nev
Boissiméne
Gallipoliba.
támadás reményében még hat-
Alberoni a török
volt.
A
spanyol udvar-
kiséretében január havában
embert
is
útnak bocsátott, a
a Rákóczihoz való küldetésre választott ki magának.
Boissiméne
az
rendezetlen diplomatiai viszo-
akkori
nyokban annyira gyakori kalandoroknak egyik példánya
volt.
szolgálatot
dísz-
Franczia születés lévén, franczia katonai
teljesített,
s
majd
ezzel felhagyva, minél
kevesebb munka árán minél nagyobb kényelemre és re törekedett. Szolgált mindenkinek, a ki csak
Ebben az idben Alberoninak adta
megfizette.
nyára jó áron
mindazt,
a mit a régens
kairól összehazudhatott, e mellett
herczegtl firl
is
politikai
tit-
azonban az orleansi
hogy Alberoni veszélyes
fizetést húzott,
állandóan
el bizo-
értesítse
a franczia kormányt. 77
Törökországba küldésével Alberoni semmit sem koczkáztatott, s
nem csekély mértékben
választását
az
lévén, kellciiiHl.'i is lesz.
ajánlotta személye
hogy franczia alattvaló esetén könnyen dezavuálhato
a körülmény,
A kémszolgálatból él
hazátlan franczia hasonló-
képen nagy Sitimmel nyúlt az ajánlat
felé,
tása foll Idegen országokban a nagy urat
mikor
kilá-
játszani és
HARMADIK FEJEZET
150
a katholikus
király
követe
állásában
pompázni. Az
olasz minisztertl kapott spanyol pénzzel el is indult
ez a spanyol szolgálatban álló franczia, másik kalandor
d'Absac-kal keletre, hogy az erdélyi trónkövetel személyét és a törökök lomha erejét kijátszszák a császári hatalom ellen. Marseilleben még néhány szerencsét keres francziát vettek fel, s január 26 án elvitorláztak Törökország felé. Boissiméne nem mulasztotta el követi minségérl küls fellépésével is meggyzni az embereket, holott tudhatta volna, hogy a cardinalisnak pogányokkal való barátkozásához inkább lepel, mint a nagy nyilvánosság napvilága illenék. Komornyik, követségi orvos, egyéb szolganép, szakács, lovászmester és nyolcz, vadonat új egyenruhába bujtársával,
sr
tatott
lakáj
emelték az erdélyi fejedelemhez követ-
ségbe küldött
Az
ily
kém
fellépésének becsületét.
csekély komolyságot
Alberoni megfelel
tanúsító
utasítással látta
tréfás
követséget
Adjon
el.
els sorban minél hatásosabb képet a spanyol hajóhad készületeirl, hogy a hírek tovább adásával Rákóczi a törökök harczi kedvét minél inkább feltüzelje. Biztosítsa
továbbá az erdélyi fejedelmet, hogy a spanyol
király
Francziaországgal
és
Siciliával
szövetségben
van és hogy a császár ellen való támadásnál a hollandusok nemcsak hogy semlegesek lesznek, hanem
örömmel fogják
látni régi
ellenségük vesztét.
A
feje-
delem adasson ki a portával egy nyomtatott procla-
hogy a török nem hitharczot folytat, hanem csak természetes határait védi, s a magyaroknak akar matiót,
közülök való királyt adni és a törvényes erdélyi fejedelmet trónjához
segíteni
ne aggaszsza a fejedelmet, két
fél
A s
velenczei-török háború
ha éppen kedve
között a spanyol közvetítés gondolatát
jön, a is
fel-
151
SPANYOL REMÉNY
Az európai egyensúly
vetheti.
visszakerüljön Spanyolország kezébe, s
fejedelem
meggyzdve, hogy
legyen
béketárgyalásokról a kinek
hogy Itália egyebekben a
kívánja,
az
esetleges
értesíteni fogja a spanyol
szent a szava és inkább elveszti
király,
koronáját,
semhogy szavát megszegné. Az utasítás megírása pillanatában Alberoni, a fél Európa államügyeinek súlya alatt görnyed miniszter, egy pillanatra a feleltlenség, a komoly ügyektl mentes idtöltés megkönnyebbülését érezhette. A pogány törökök szárnyai alá menekült keleti földönfutó trón-
követelnek minél nagyobb hangú Ígéreteket küldhehisz ez úgysem veszi észre abban a mérhetetlen távolságban, az európai közösségbl kizárva, az ígétett,
retek üres voltát.
A szenvedélyes olasznak
hogy képzeletét egy pillanatra
felfrissülést okozhatott,
A
szabadjára ereszthette.
pok óta készen
volt,
testi-lelki
s
már hóna-
Triple-Alliance
csak Hollandiának formális
belépése késett még, de Alberoni tisztán látta tengeri hatalom császárbarát politikáját.
A
a két
franczia-
spanyol viszony régóta megérett már szövetség helyett
háborús
kifejlésre, s
a
Siciliát bíró
Savoyával annál
kevésbbé köthetett Spanyolország szövetséget, mivel a flottakészüldések éppen Sicilia visszahódítását (/.«•!<
»zták.
El kell azonban ismernünk,
hogy a
diplo-
matiai óvatosságról Alberoni e feleltlen hazugságai-
ban iem feledkezett
meg:
egyetlen
szóval
sem mu-
mintha a törökökkel bármi módon egyenes Tinikc/tsbe akarna lépni, még kevésbbé, hogy velük
tatja, •
vagy az erdélyi fejedelemmel szerzdést volna hajlandó kötni. 78
Az
útasitás hangjából és tartalmából
teljes bizo-
nyossággal következtethetjük, hogy V. Fülöpnek
I
harmadik fejezet
152
siméne-nel Rákóczihoz küldött levele
sem tartalmaz-
hatott udvariassági formulánál egyebet.
Majdnem egy hónapig
tartó
tengeri
utazás után
végre megérkezett Boissiméne Gallipoliba, a hol csak-
hamar megjelent Rákóczi udvartartásának egyik tagja, hogy ura nevében szerencsét kívánjon megérkezéséhez. Itt volt az alkalom, hogy megmutassa a barbár törököknek, hogyan kell egy „rendkívüli követet" az etiquette kötelez szabályai értelmében fogadni. D'Absac elresietett, hogy urának részletes jelentést tegyen útja eredményérl, Boissiméne pedig mél-
—
tóságos
lassúsággal
haladt
rendeltetési
helyére,
a
elbb
drinápolyi erdélyi fejedelmi udvar felé. Útjában
a fejedelmi udvartartás egyik kamarása, majd Rákóczi-
nak
egyik
franczia
tisztje
fogadta
érzelmeinek újabb kifejezésével, zette a
számára készen
tartott
s
ez
a
fejedelem
beve-
utóbbi
drinápolyi
palotába.
Másnap, márczius 15-én, megjelentek nála a fejededelem els lovászmestere és két kamarása, hogy „nyilvános
audientiára"
kísérjék.
A
menetet négy
lovas csausz és a kapudsi basi szolgái nyitották meg,
utánuk két vörösbe
öltözött lovászlegény vezetett
pásan felkantározott paripát,
Rákóczi
„rendkívüli követ" számára, aki
nemes
kísérete
és
maga
helyett
—
— janicsárok
is
lovon
a
jött,
háznépe társaságában. Az
egész
erdélyi fejedelem palotáját a vörös és
tok
pom-
ajándékát
kék darabon-
a változott viszonyok hatása alatt
vették körül díszkalpagokban,
tük jutott Boissiméne
a
lépcs
alján
s
közöt-
álló fejedelmi
nemesekhez, kiknek sorában a fudvarmester, Sibrik, fogadta a
kitn
vendéget.
zatosság kedvéért, ismét totta a
katholikus
Az elcsarnokban,
válto-
török viselet pompája kábí-
felség
követét:
a
kapudsi basi
8PANY0L REMÉNY
153
odabasi és egyéb, Rákóczi díszszolgálatára
kirendelt
török méltóságok állottak ott a szabadon hagyott bejárat két
A
oldalán.
fejedelmi
apródok,
lakájok, s
teströknek nevezett fegyveres szolgák az audientiaterem bejáratát környékezték, melyben végre a szoba felét elfoglaló
szék,
abban
s
emelvényen egy trónhoz hasonló karosaz erdélyi fejedelem személye volt
—
hanem
csakugyan
kevésbbé
és
keresztülvergdött
tévelyg, de
A
kalapját,
egyebet tett,
s
vagy
kanczellár,
erdélyi
d'Absac
szertartáshoz
alakja.
az
avagy az emigráns tábornokok egyike, üres állott. A kezdettl végig
talán Bercsényi,
tiszta
nem
Mögötte
látható.
jobban
tiszta
illett
kalandokon
egyénisége,
hajlíthatatlannak
mint
se
ez
volna,
csinált
felállott és levette
mintha
finoman,
három
a spanyol király levelét
ügyesen
idegenben
az
maradt magyar urak
követ láttára a fejedelem mire
d'Absacnak át
életében
egész
mély
reverentiát
átnyújtva, igen
szép
beszédet tartott az Alberonitól adott utasítás értelme szerint
azzal
a
különbséggel,
harminczháromezer
ember,
és harmincz sorhajó
megvigasztalni,
hogy míg a bíboros
száznegyvennyolcz
készenlétével
Boissirnéne a harmincz hajó
tizenhatezer embert, százötven ágyút
mt vonultatott fel a császár ellen.
Rákóczi éppen ta
nem akadt és
tisztelettl vezetve
a
mellett
hatvan rao-
és
Amin azonban
fenn, ellenkezleg
spanyol
király
ágyú
Rákóczit
kívánta
iránt
ktafatOtte. Biztosította
kegye-
való nagy
megbízó-
hogy mái Ifagytroittágbaa is azért ragadt vert, hogy kathdikiis felsége trónja
ját,
hez barmi rsrkrlvlycl hozzájáruljon az osztrák taditaa.
éj
QOgy
fherczegnek trhetetlen jármából Ebben a mostani munkában sem
I
ítéséItáliát
meg' életét,
HARMADIK FEJEZET
154
sem
vérét
nem
felsége szolgálatáért.
fogja kímélni
Erre a követ mély meghajlások után ugyanazon szer-
külsségek között
tartásos
melyek megérke-
távozott,
zésekor fogadták. Délután a fejedelem magán-audienrészesült szállásán a Rákóczi
tián fogadta, s azután
szolgálatára
rendelt
törökök
a fejedelmi udvar-
és
tartás tagjainak üdvözletében.
Rákóczinak a bels megelégedésen
kívül,
fejedelmi méltóságát annyi nyomorúság után
hogy
megmu-
egyéb szempontból is szükségesnek látszott, hogy a spanyol követ megérkezésével minél nagyobb tathatja,
port
verjen
fel
Drinápoly utczáin:
a nyugati
íme,
küldi hozzá
kereszténység leghatalmasabb fejedelme
egyenl
követét és érintkezik vele, úgy a hogy csak
rangúakkal szokás érintkezni
!
Minél nagyobb pompá-
ban jelenik meg a törökök eltt Boissiméne, annál inkább remélhet lesz, hogy a szultán végre megköti Hisz a feje-
vele az oly régóta sürgetett szerzdést.
delemnek
kitn
összeköttetései
a nyugati
lehetnek
udvarokban, ha az iszlám si ellensége, kivel mindenkor csak ellenséges lábon
állott,
most az
kedvéért
török földre küld hozzá követet. Rákóczi Boissiméne küldetését rögtön felhasználta a vezírekkel
gyalásaiban,
a kiket már
hogy a spanyol
arra,
úgyis
királynál,
való tár-
régóta elkészített
a
császár
ellenségénél mindent ki tud vinni.
A
semmi hajlandóságot sem mutatott
arra,
esküdt
porta azonban
hogy a követ
megérkezésével Rákóczi helyzetét jobbra fordultnak Hiszen
tekintse.
a
nagyvezirnek, mikor
spanyol-barátságot emlegette
kérdése
eltt,
az
Rákóczi
volt
a
egyetlen
meghatalmazása a spanyoltörök szövetség megkötésére ? Nos hát, most már ide ért
a
:
Vájjon van-e
spanyol követ,
s
Rákóczi
nem
térhetett
ki
8PAOTT0L
REMÉNY
155
optimista színezet Ígéretekkel e kérdés ell. Boissiméne
azonban sok szép ígéretet hozott, hogy királya a fejedel-
—
met
mint Mikes
tudta
is
kökkel való
tárgyalásokra.
diplomatiai ténykedésre
— semmi
kívül
—
mindenekben
éppen felhatalmazása nem
csak
fogja,
egyéb
segíteni
volt a törö-
módon a követnek
Ily
— az ünnepélyes fogadtatáson
tér
nem
nyílott.
Márczius 17-én
meglátogatta Bonnacot és keseren panaszkodott neki,
hogy a törökök nem tördnek
vele.
Megérkezése után
két héttel pedig elkeseredve közölte a franczia követtel,
hogy kénytelen
térni
lesz dolgai végzése nélkül vissza-
megbízójához.
Valóban, a spanyol követ jövetelével egyidejleg
a porta elhatározó lépést
Az angol
tett
a
béke megkötésére.
és hollandus közvetítést elfogadva, márczius
közepén kinevezte megbízottjait a passaroviczi béke-
A császár már egy hónappal ezeltt ugyanoda szóló megbízást Virmont grófnak és adott Tal mannák, a ki a háború kitörése eltt éveken át congressusra.
követ
császári
már Rákóczi is
eltte
is
meghallotta, bármennyire
eltitkolni
Április elején
Konstantinápolyban.
volt
béketárgyalások
a
már végkép
Ezt a
elhaladását.
elpárolgott a kellemes ér-
mely Boissiméne megérkeztekor támadt s
már-már odáig
jutott,
hírt
iparkodtak
hogy a
portától
fel
benne,
engedélyt
kérjen Törökország elhagyására.
nehéi ?iszonyok ftctattt Bonnac végre elhamagát, hogy közbelép és Rákóczi elutazását
Ilyen /ta
megakadályozza, a mennybe ezt a franczia politika j'romittálása nélkül megteheti. Boissiméne ünnepélyes
fogadtatásán
mert ezzel ír
ellen
nagyon
lehetetlenné titokban
<
vált,
bosszankodott
hogy
és
ugyan,
egyéb,
a
selszövényekre hajlandó köve-
HARMADIK FEJEZET
156
érintkezzenek
tek
Montague, a ki pedig duzzogott
miatt
Az angol
vele.
közvetítésbl
a
szívesen
és
Ha
volna a
portával
titok-
könnyebben léphemint
érintkezésbe,
is
Boissiméne
volt
a spanyol követ
ban, feltnés nélkül jön, sokkal tett
való kizárása
volna Savoyai
okozott
Eugénnak kellemetlenséget, kénytelen látogatását visszautasítani.
Wortley-
követ,
így,
a
mikor ország-világ eltt kikürtölte, miért, kihez és ki ellen jött.
Bonnac Rákóczit egyszeren dupe de sa
vanité-nek nevezte, de most mégis zavarba
a császárellenes el
készült
tett
politikának ez az ingyenes
tnni a
elbb
Ibrahim
t
lépett az
Bonnacot,
hagyta
ott
a
fogadta,
st ki,
viszonyok
változott
a
bizalmát
porta
hogy a
és
k
Bourbonok kép-
között és
is
szívesen
bámulatos diplo-
megtámadja a
király
olyan jól fogják felhasz-
hogy Belgrádot bizonyára visszafoglalják a két
oldalról szorongatott császáriaktól.
kozott XIV. Lajos nyét,
a ki pár
hivatalát
ajánlatot tett neki: esz-
franczia
császárt, ezt a diversiót nálni,
eszköze
illet nagyveziri örökségbe. Ibrahim pasa
matiai járatlanságát eláruló
közölje
pasánál,
kajmakámi
mint a Habsburgellenes
viseljét
mikor
Május 12-én látogatást
színpadról.
az új nagyvezirnél,
nappal
jött,
hogy az utód
a fényes porta
dics példájára is
iránt.
A
nagyvezir hivat-
és kifejezte remé-
hasonló érzelmekkel viseltetik
A
franczia
diplomata felelete
úgy hangzott, mintha csak önfej, de
ártatlan gyer-
meket akarna szavaival simogatni. XV. Lajos valóban örökölte dédatyjától a törökök iránt való jó érzelmeket,
s
ámbár a legutóbbi
utasításai a hajózás nehézségei miatt
tek ide,
már eddig
is
megtett
helyzetre
még nem
adott
érkez-
minden lehett, hogy
a portának a háború sikeres folytatását megkönnyítse.
SYAHYOL REMÉNY
íme, csak körül kell
néznie a
157
nagyvezirnek,
s
min-
denütt csak Francziaország gondoskodásának nyomát fogja
A
látni.
franczia
reményben bocsátotta
el
kormány egyedül abban a Rákóczit, hogy a portának
a háború további folyamán hasznos szolgálatokat fog
ugyan, hogy
tenni. Igaz
ellenségeskedést
nyilt
doskodott olyan
hasznát
a
a
„diversióról",
porta
kötött béke a
császárral
nem engedi meg
neki, de gon-
melynek mérhetetlen
csodálatosképen
még nem
fedezte
A franczia kormány rávette a spanyol királyt, hogy a császárt Itáliában megtámadja, s ezzel a portával szemben álló ellenségnek mozdulatait megbénítsa. Errl a nagyszer olasz vállalatról a porta a legkitnbb forrásból értesülhetett volna, ha a véletfel.
lenül
itt
tartózkodó spanyol követtel,
Boissiméne-nel
barátságosabban bánik.
A
nagyvezir
eleget hallott Rákóczi büszkeségérl,
a fejedelemségéhez küldött spanyol követrl, de most
barbár
diplomatiai
ügyességgel
alkalmat
a
adott
fecseg francziának Boissiméne küldetése jellemzésére. Bonnac itt szóról szóra elmondta Alberoni utasításának tartalmát, melyet Boissiméne már elbb csakhogy a nagyvezir használatára közölt vele -
;
um
delphini
—
tekintélyesen
felemelte Alberoni
harczi készségének számadatait. Hetvenezer
itáliai
fbl felé,
harczos,
hogy a császárt birtokaiban megrohanják, egy negyvenezer álló hadtest máris útban van az olasz partok
ren
hajó
a hol a
vár
a
sziczilini
mködni. A spanyol
király erejével fog együttesen
király
iránt való barátságban
készen,
parancsra,
:
még tovább ment a
hogy a
keresztény
csapatokat
porta
húszezer darab fegyvert tart
snoksága alá a közös
ellenség
kerül
ellen
fel-
HARMADIK FEJEZET
158
fegyverezhesse. Minderrl, valamint a spanyol király
hajlandóságáról a velenczei béke közvetítésére, Boissi-
méne
a ki
szolgáltathat részletesebb adatokat,
rendelkezik ugyan a török szultánhoz
nem
szóló formális
megbízólevéllel, de utasításai értelmében nagy öröm-
mel fogja
felajánlani
szolgálatait.
A
nagyvezir
erre
megigérte, hogy Boissiméne-t és Kákóczit ez ügyben együttes audientiára hívja magához.
Bonnac nagy gyönyörséggel jelentette kormányának, hogy sikerült Boissiménet a portához bevezetnie,
s
így
keresztül a
csatornára
biztos
tett
melyen
szert,
háború folytatását elsegít tanácsaival
állandóan elláthatja a portát, anélkül, száriak legcsekélyebb gyanúját
hogy
is felkeltené.
a csá-
Jól tudja,
hogy Rákóczi és Boissiméne folyton sarkalják eré könny nekik, mikor semmi tekintettel sem kell lenniök a császárra, kinek mindketten nyilvános ellenségei. Azt is gyanítja, hogy Rákóczi
lyesebb lépésre, de
elkeseredésében bizonyára barátjaihoz
írt
leveleiben,
szépen bemártotta párisi de
utasításai
értelmében,
a császáriak barátsága megóvása szempontjából való-
ban nem tehet egyebet
E
érette.
tárgyalások kínos bepillantást nyújtanak a trón-
Az ország nélküli hazátmár életének minden ütkártyá-
követelés morális nyomorába. lan fejedelem, a kit jától
venni
megfosztott
a
világ
a
sors,
minden
hatalmasainak
gyzelmes hadseregeket,
áron
újonnan
akar
részt
játszmájában, épített
a
kik
flottákat,
ütkártya gyanánt kezeikben. Rákóczinak testén-lelkén kívül egyebe nem maradt, tle semmiféle recompensatiót nem várhat senki azért, hogy kívánságait teljesítse. Nincsenek sem politikailag, sem diplomatiailag értékelhet javai rendezett
pénzügyeket
tartanak
SPANYOL REMÉNY
A
török
a
háború folytatására
159
hívta
meg,
s
most,
hogy lelkiismerete nem engedi meg ban való olyan részvételt, a mint azt a törökök kívána háború-
neki
ják, a szó szoros értelmében diplomatiai nullává változott.
ban
Fejedelemségérl
elfátyolozzák
táplált
eltte
a
magas
nézetei azon-
szomorú valóságot,
s
a
drinápolyi udvarban dúló diplomatiai harczban, mely-
nek kimenetele különben Passaroviczban úgyis eldlt már, továbbra is szerepet akar játszani, mintha egy valódi fejedelemség anyagi és erkölcsi javait vethetné
súlyba a hatalmas játékosok között.
Nem
veszi észre,
hogy egész diplomatiája önáltatásból vagy hazugságból sztt pókháló, melyet a dunai harczterekrl
kelt
semmivé szaggat. Álláspontjának egyetlen támogatói egy hazug kalan-
friss
dor, s
békefuvallat
irgalom
nélkül
egy hidegen számító diplomata, a ki leszámolt
a helyzettel, kezdettl fogva lemondott a gyzelemrl, s
most csak ártatlan idtöltésként
menszedett
úgy sem
hazugságaival
veszíthet többé
Azok, a kiknek
még
tolja
eltérbe sze-
a fejedelmet,
a
ki
már
semmit sem. volt vesztenivalójuk, az igazi
nyugalommal haladtak el a spanyol támogatás hazugsága mellett. Az új nagyvezir egy pillanatig sem remélte, mintha az itáliai spanyol támadás Eugénnal szemben való helyzetüket meg-
játékosok, fölényes
A török diplomatia lomha, értelmetlen tömegként terpeszkedett Drinápolyban, s a franczia könnyítené.
diplomata
túlságosan
kevésre
becsülte
a lomhaság
mozdíthatatlan energiáját, mikor a spanyol támogatás
gondolatának felvetésétl a tását remélte.
A
béketárgyalások
nagyvezir eleget
tett
halasz-
ugyan Ígére-
tének, s május 13-án Rákóczit és Boissiménet közös
audicntian fogadta.
A
fejrdelrm rangjának
megfele-
160
HARMADIK FEJEZET
len
a
velük nélküli tól
nagyvezir mellett a sophán foglalt helyet, s szemben a követek számára szokásos támla
ülkén Boissiméne
kapott
újra kifejtette az Alberoni-
üres
utasítás
nyugodtan hallgatta,
s
bölcseségét.
Ibrahim pasa
egyetlen érdembeli megjegyzés
nélkül kegyesen bocsátotta el a fejedelemmel együtt,
a ki a kihallgatáson tulajdonképen szóhoz sem
A
maga
franczia követ
pártolása
79
hogy Boissiméne
belátta,
is
hiábavaló
jutott.
a porta sokkal iukább rettegett a közel lév Savoyai Eugén gyzelteljesen
volt
mes fegyvereitl, semhogy ügyet
:
vetett volna a világ
végén lév spanyol király bizonytalan
túlsó
Boissiméne
Ígéreteire.
kezdve benne rejl bels hazugságok folytán siralmas véghez jutott, mi a fejedelmet legsebezhetbb oldalán, küldetése,
fejedelmi önérzetében
a
sértette
születésétl
halálosan.
A
katholi-
kus király követének ország-világ eltt fényes bevonulását a pogányok fvárosába
már az ottlev angol
ámulva szemlélték, s szemüket dörzsölve kérdezték magukban, megfordult-e a világ sora, hogy katholikus Ferdinánd és V. Károly utóda a törökkel akar szövetkezni a Habsburgok és hollandus követek is
A
császárnak ekkor, a háborús állapot miatt,
volt
képviselje a török udvarnál, de a hollandus
ellen.
nem
követség titkára és a franczia tolmács
a
bécsi hadi
mindenrl értesítették, s így Boissiméne küldetésének is hamar híre futamodott a nyugati tanácsot
kereszténységben. Cellamare herczeg grosboisi titkos összejöveteleirl
mány
is
részletesen értesült
a bécsi kor-
Vetési, Rákóczi egykori diplomatája által, a ki
1715-ben visszatért
III.
Károly hségére
és
diplo-
matiai intrikáló tehetségét most a párisi emigránsokra való felvigyázatban érvényesítette. 80
A
hollandi követ,
SPANYOL REMÉNY
Colyer
is
részletes jelentéseket
161
küldött
megbízóihoz,
úgy hogy mikor a hágai spanyol követ, Beretti-Landi, a kormánynál a császáriaktól terjesztett rágalmak ellen panaszkodott, a szövetséges rendek titkára, Fagel, könnyen elhallgattatta Colyer jelentéseinek bizalmas
A
közlésével. 81
nyugateurópai
politikusok
ugyan régóta elvetették a vallási szempontokat; kétszáz év óta mindenki láthatta, hogyan szövetkezik a legkeresztényibb
Habsburgok
A
a
király
hasonlóképen
iszlám
az
ellen
világ
katholikus
harczias
fejével.
spanyol királyok azonban mindeddig szinte közép-
megvetést
kori
pogányság
a
tanúsítottak
értékelésének gondolata ellen,
s
politikai
most, Boissiméne titka
kipattanásakor, annál nagyobb volt a világ csodálkozása.
A
drinápolyi ünnepélyes fogadtatásnak különösen
csíps mellékízt adott eminentiájának, a római szentegyház bíborosának, mint a török barátság kezde-
ményezjének
szereplése. Alberoni küldöttének viselt
dolgairól az akkori
közöltek, s
kozása
nagy
kimerít elbeszéléseket
hírlapok
lett
az egyház híveinek megbotrán-
a bíbor ilyetén beszennyezésén.
mánynak azonban nem
volt
botrány felhasználására.
A
bécsi kor-
szüksége a Boissiméne-
Még
a múlt évben
kezébe
Rákóczinak egy Cellamare herczeghez írt levele, melyben részletesen tudósítja ezt a saját és a spanyol esett
király
érdekében
tett
drinápolyi
káni császári követ, Gallas, sítást kapott,
lépésekrl.
A
már február végén
hogy a Cellamare,
s
vati-
uta-
közvetve Alberoni
ellen felmerült adatokat összefoglalva tiltakozzék a pápánál bíborosának pogánybarátkozása ellen, a mely alkalmas a keresztény hívekben igen különös gondo-
latok felkeltésére. Altaroni taná,
magaviselete a/t bizonyí-
hogy éppen azok, kiknek a nentagyhái oszlo-
Scckíú: A
MámüzíM
Rákócxi.
11
HARMADIK FEJEZET
162
paiként kellene viselkedniök,
a
szégyenpír utolsó maradványait
felöltésével a
C alias
értelmében a megküldött adatokból
sietett az utasítás
memorandumot
bíbor
is elvesztették.
készíteni,
a mit márczius
16-án, egy
nappal Boissiméne drinápolyi fogadtatása után, adott a szentatyának.
A
át is
vádirat Cellamare-nak Rákóczi
embereivel való érintkezését és a Törökországba kül-
dend
fegyverek dolgát hozta
fel,
Boissiméne külde-
csak a tervérl emlékezhetett
tésének
meg.
A
pápa
elolvasván a memorandumot, nagy meglepetést tanúsított:
követ
nagy dolog,
ez
úr,
értesíteni kell a bíborosi
ütötte
a
errl minél elbb
collegiumot. 82
Gallas pedig
míg meleg: sietett a bíborosoknál bemutatni a memorandumot. Az öreg
vasat,
egyenkint
is
Marescotti bíboros az irat elolvasásakor égre emelve
szemeit felkiáltott
:
o tempóra, o
móres I Gallas kinyo-
matta a beadványt, mely különösen a nápolyi király-
ság területén gyakorolt nagy hatást, a hol az embe-
még most
rek
igen fogékonyak
is
voltak
a törökök
támadásától való rettegésre. 83 AJberoni egyelre
nem
sokat gondolt azzal, hogy Rómában. Az elz évben nagy küzdelem árán megkapta a biborosi kalapot, a mi viszont spanyol granddá és els miniszterré való
miként
ítélik
kinevezését
meg
hozta
tettét
meg Madridban. A pogányokkal
való czimborálás vádja az
kedélyét
nem
gyóntatóatyja
érintette,
nem
politikailag fegyelmezett
annál inkább királyáét, a kit
egyszer volt kénytelen önkínzássá
fajuló lelki gyakorlataiban visszatartani.
csakhamar hivatalos
Gallas vád-
úton, pápai breve
mellék-
letében értesült a bíboros, királyának pedig
maga a
járól
pápa
irta
meg
a dolgot, atyailag intvén, térjen jobb
útra, s gondolja
meg, mit használ az embernek, ha
:
163
SPANYOL REMÉNY
egész világot megnyeri
nem
Alberoni tehát
lelkének pedig kárát vallja.
is,
térhetett ki a
kínos
ügy ell,
s
királya lelkiismeretének megnyugtatására valahogyan
mentenie kellett magát.
Védekezése igen egyszer
pápának, melyben Gallas vádjait kivétel en masse, szemenszedett hazugságnak nyilváés nem táplál kétséget, hogy a pápa mérhe-
levelet írt a
nélkül, nította
tetlen bölcsesége is felismerte
már a
bécsi udvarnak
A
azokban nyilvánuló trhetetlen ggjét. katholikus
a
nem
hazug hírek kovácsolásához folyamodni,
szégyenlik
hogy
bécsiek
minisztereinek becsületét
király
befeketítsék és a pápától oly kegyesen adományozott bíbor fényét elhomályosítsák. Azaz s
hogy
bizonyos,
si
:
nega,
fecisti,
Boissiméne-Rákóczi-ügyben
a
a
bíboros a kor színvonalán álló politikusnak mutatkozott.
Hasonló
politikai
józanságot tanúsított Cellamare
herczeg, a kinek Rákóczi embereivel seit
könyörtelen
Gallas
való érintkezé-
részletességgel
sorolta
fel.
Ntki tehát mélyebben kellett a hazugságokba leszállani.
Miniszterének márczius 29-iki felszólítására hosszú
jelentésben mondta
melyet
—
sietett
jában kinyomatni.
véleményét
el
Gallas
a császári példára
Els
pillanatra
—
vádjairól,
röpirat alak-
mosolyogva nézte
Gfaflaa memorandumát, melyre még a spanyol közmondás sem illik, hogy minden hazugságban van valami kevés igaz. Mert ebben egy szemernyi igaz sincs. Ráknc/it csak XIV. Lajos elszobáiban látta,
vele soha politikai dolgokról
nem
beszélt,
soha nem
sem lakásán, sem a kamalduliaknál, s XIV. Lajos halála óta egyetlenegyszer
látogatta meg,
egyébként Ki iratban
is
A<
.
A
vád-
emigránsok és Rákóczi bankárja
lót©-
démifl des belles lettres
említett
zéséról soha életében
nem
hallott.
ülésén.
Kakóczinak hozzá 11*
HARMADIK FEJEZET
164
intézett levele pedig a bécsi udvartól gyártott közön-
Mindezen hazugságok és rágal-
hamisítvány.
séges
mazások szerinte eléggé mutatják a bécsi udvar ságát, mely végs veszélyében nem szegyei
aljas-
ilyen
eszközökhöz folyamodni. Végül azonban elegáns
for-
ha mindez igaz volna, abban sem volna vétek, mivel Rákóczi jó katholikus fejedelem és illik, hogy országához jusson, melyet a németek dulattal kijelenti,
kapzsisága és trhetetlen
ggje
elvett tle.
Az
elnyo-
mottaknak a császár ellenében való segítésére példákat
gító
pápáknak beszél.
mutat, nyújt
németek
a
hogy bíborosa levelekben
csakhamar
szólította
fel
nagyobb
fenyegetése.
világosan
igazmondás
letért az
komolyabb
dolgok
elfoglalása, s az olasz
A
megszakadt,
ügy
is
elaludt.
Az
Cellamare herczegé
ugyan,
újabb
igazolásra,
de
Sicilia
támadás hírére a pápa
volt,
nem
a diplomatiai érint-
a Rákóczi-Boissiméne-
ezzel
utolsó
ságaikat soha vissza
nem
államoknak spanyol invasióval siciliai
s
látta
útjáról, s
következtek:
visszahívta Madridból nuntiusát,
kezés
harczairól
miniszterre és követére
A pápa
súlyos folytatása.
való
mikor a
történelem, folytatott
84
Az ügynek a spanyol lett
a
ellen
vilá-
szó
a kik
benne Alberonié és
elbb
közölt
hazug-
vonták.
Mindezen római és párisi iratváltásoknak híre egyelre nem jutott el Rákóczihoz, a kinek helyzete május végén gyors léptekkel haladt a katastropha felé.
A
passaroviczi
béketárgyaló
felek
már együtt
béke bizonyosnak látszott, annak daczára, hogy a császáriak igen magasra felcsigázott követevoltak, a
lésekkel
álltak
el:
Szerbia,
Bosznia,
Oláhország,
Moldva birtokát követelték, mivel ezek egykor Magyar-
SPANYOL REMÉNY
országhoz tartoztak,
s
165
es
a Dunától délre
tartomá-
inányok mind a régi Nándorfejérvártól függtek. a
dés csak
körül
meghatalmazottak
e
A kér-
mennyit tudnak a török
forgott,
követelésekbl
Munká-
lecsípni.
juk megkönnyítésére a nagyvezir június
elején
nagy
kezébl a próhadilárma közepett átvette a féta szent zászlóját, s megindult Szófia felé, hogy a szultán
porta hadikészsége mutatásával a császári biztosokat a török kívánságok
nagyobb engedékenységre
iránt
hangolja. Elindulás eltt felszólította Rákóczit, jöjjön vele kíséretében, és mivel úgy
mellette
A
jó
fejedelem
sem
még mindig nem
ismerte
A míg
a
szultán
megy
köt vele, egy tapodtat sem
egy
millió piaszter,
között.
a helyzetet.
szerzdést nem
a császáriak ellen.
Újólag sürgette a keresztény sereg összeg,
fel
egyenrangú szerz-
Felelet helyett ismét elállott az
dés követelésével.
lesz háború, álljon
béketárgyalások
a
tanácsaival
toborzására való
kifizetését.
A
nagyvezir
gúny nyal szakította félbe mit csinálna 85 tutyi pénzzel, mikor nyolczvan embere sincseni A fejedelem nem hagyta magát oly könnyen elutasítani, hanem megfenyegette a törököt, hogy inkább
türelmetlen
:
eltávozik Törökországból,
nélkül új,
mködjék
továbbra
semhogy szerzdés kötése is.
A
fenyegetés
nem
volt
az elkeseredés perczeiben Rákóczi eddigi tárgya-
lásai során is többször
kifejezte
ebbeli
szándékát a
A törökök nagyon jól tudták, hogy e fenyegetéstl nem igen kell félniök, mivel a kei tény világba való visszatérés útja nem olyan egybarlang szer. A pogány körül nem láthatók kifelé vezet lábnyomok. Rákóczi maga sem volt porta
eltt.
tisztában,
hova forduljon,
befejezettnek jelenti
ki.
ha
tölOko
títórletél
Egyelre arra kérte tehát
a
HARMADIK FEJEZET
166
Konstantinápolyban megfelel hogy a béketárgyalások jóra vagy rosszra fordulását ott nyugodtan bevárhassa. Bármennyire iparkodott is elhitetni magával, hogy hadakozni jött ide s a békébl bizonyára semmi sem nagyvezirt, jelöljön ki lakást,
lesz,
a nagyvezir ridegsége mégis kétségeket ébresz-
tett fel
benne,
hogy hátha megkötik a békét. Ha a
töröknek nincs bátorsága Savoyai Eugén területi követeléseire
kardot
feleletül
még kevésbbé
rántani,
fogja ezt tenni, ha a császáriak a magyar emigránsok
kiadatását fogják követelni.
A
békekötés a dolgok ak-
kori állapotában egy jelentség volt Rákóczi köréje gylt tábornokok szabadsága, st élete tésével. Üldözött vadként, liheg,
kadó bellel
jöv
lélegzetvétellel, hol
vesz-
majd meg-megsza-
dagadó,
hol
leste a nagyvezir táborából
híreket,
neki,
és a
és
szorongó
ke-
Passaroviczból
mikor Boissiméne váratlanul jelentette
hogy Alberonitól parancsot kapott a Spanyol-
országba való rögtöni visszatérésre.
A
fejedelem
úgy
érezte,
mintha szívébe valami
86 láthatatlan kéz markolt volna belé.
A
nem
eltt
érintkezik vele a nyilvánosság
legújabb
idkben
séta közben.
A
franczia követ
—
csak a
találkozott vele látszólag véletlenül,
drinápolyi
udvarban lév keresztény
követek, a császárral szövetséges hatalmak képviseli,
messzirl kikerülik, mintha már
nem
is
tartoznék a
kereszténység világot átfogó kötelékébe. Megnyugvást,
st
ez állandó szégyenben elégtételt egyedül a katho-
udvarában való jelenléte adott. Most ennek is vége, s hozzá oly végtelen sért módon, mely azt mutatja, mintha vele szemben már
likus király követének az
az illem és udvariasság legelemibb szabályai
nának kötelezk.
A
sem
vol-
spanyol király követet küldött az
SPANYOL KEMÉNY erdélyi fejedelemhez,
167
a ki megbízólevélbl értesült a
barátságos szándékról
:
a minister most egyszer ma-
gánlevélben parancsot ad
a
követnek, térjen vissza,
mintha az erdélyi fejedelem nem
is
volna a világon.
a recredentialist, mely-
Mutassa be visszahívólevelét,
ben diplomatiai szokás szerint a visszahívó fejedelem értesíti az idegen uralkodót, hogy a nála accreditált követét visszahívta. Alberoni azonban Gallas fellépése
pápa akadékoskodása miatti bosszúságában írta Boissiméne-nek a parancsot s eszeágában sem volt bárés a
miféle tekintettel lenni az erdélyi fejedelmi méltóságra.
Boissiméne sem tudott Rákóczi kérdésére egyébként
minthogy újólag sürgette engedélyét a távozásra kérte, hogy a portától útlevelet szerezzen neki, mert
felelni,
s
különben titokban fog elszökni ebbl a pogány világból.
A rult
düh kitörését nem tudta Rákóczi toSúlyosan lecsapott a nyomo-
tehetetlen
vábbra
is
visszafojtani.
Boissiméne-re
;
megtiltotta
való elmozdulást mindaddig, ronitól
A
illend
mi legjobb
volna, ha sokra,
királyától és Albe-
nem
mutat
három-négy hónapba
esetben
be.
került
ugyan Alberoninak kedve lesz formalitásiciliai vállalat a legnagyobb lelki
mikor a magától
d Absachoz *
utasította.
a
A
fejedelem
követet
vagy
egyúttal
eltil-
esetleges
közléseivel
.foudvarmesteréhez",
Sibrikhez
és
Az egykori kém nem ilyennek képzelte a
Ha a
külországi követ helyzetét.
megharagszik re
míg
visszahívóleveleket
feszültséget kívánja tle. totta
a Drinápolyból
neki
rá,
jogosító
mindörökre.
fejedelem
egy szavába kerül pályája
s
valóban
oly sok remé-
a
Héttoronyban ?égi6dik Szorongattatásában Bonnachoz fordult,
tanácsát kérte azzal, hogy ó gár, tehát a franczia követ
6gyh franc védelme alá
ia
állampol-
tartozik.
HARMADIK FEJEZET
168
Bonnacra nem nagyon hízelg
Nem
kérés.
megérkezésekor sem
hogy Boissiméne sem Rákóczi nem kérték
ez,
hanem hebehurgyán
tanácsát,
volt ez a segély-
titkolta el felháborodását,
végigjátszottak a követ-
fogadási szertartás comoediáját s
ezzel
mindjárt
az
elején elrontották az egész dolgot. Csodálkozik, hogy
a követnek csak most jut eszébe
állampol-
franczia
gársága. Mindamellett érintkezésbe lépett d'Absac-kal
módon
és általa Rákóczival, s ily
közvetítést kezdett
A
megszeppent Boissiméne remegve kérdezte tle, mi történhetik vele, ha elfogják, s minden elégtételre késznek nyilatkozott. Visszahívólevea két
let
fél között.
persze
nem
adhatott Rákóczi kezébe.
Másrészt Rákóczi jó
nagy
zajt csapni
meggondolta, hogy
is
a
nem
lesz
nehogy a spanyol
dologból,
barátság aureolája végkép elveszítse becsületét a
rökök eltt.
Megírta
tehát
a
kajmakámnak,
tö-
hogy
nagy diplomatiai változások készülnek, melyekben a spanyol királynak sürgs szüksége van a török események ismeretére. Ezért azt kívánja, hogy
nyugaton
Boissiméne minél elbb visszatérjen hozzá és részletes jelentést tegyen eddigi
tehát engedje
mködésérl. A kajmakám
meg, hogy Boissiméne az
kíséreté-
ben Konstantinápoly ba menjen s onnan hazatávozzék. Ez a megoldás sem a töröknek, sem Boissiménenek
nem
tetszett.
Ez utóbbi nem alaptalanul
porta Rákóczi távozását politikai
akarja vész
s
el.
hogy a
okokból halasztani
így szabadulásának reménye a távol ködébe
A kajmakám
javaslatát s
nem
félt,
hivatott
valóban
egyszeren intézkedni,
táborozó nagyvezirhez.
nem
helyeselte Rákóczi
kijelentette,
hogy
folyamodjék a
ebben
Szófia
felé
Ennek a döntése kegyesebben
hangzott: a spanyol követ tisztességgel
eltávozhatik
SPANYOL REMÉNY
169
Konstantinápolyon keresztül, Rákóczi azonban maradjon egyelre lesz-e
Drinápolyban
vagy háború
:
nem
s jelenlétére
lehet tudni, béke minden pillanatban
szükség lehet. 87 Az erdélyi fejedelem
és
a
spanyol
megnyugodtak Ibrahim pasa döntésében. Rákóczi nagynehezen, Bonnac közbe-
követ mit tehettek egyebet?
lépésére,
egy
irt
V. Fülöpnek
;
rövid,
tisztán
szertartásos
levelet
de arra már a világ semmi hatalma
sem vehette volna
rá,
hogy Alberonihoz, a
ki a vissza-
hívással ennyire megsértette, csak egy sornyi írást
küldjön Boissiméne-tl.
is
A spanyol követ nagy örömmel
fordított hátat az erdélyi
fejedelemnek és török urai-
nak, hogy Spanyolországban ismét visszatérjen elbbi
nemes mesterségéhez, a több
oldalról megfizetett
kém-
kedéshez.
Nem
mondhatjuk, hogy Rákóczi egy csalódással
Emigránsokon nem fog a csalódás. S a követektl látogatott fejedelmi udvar színes álma után szürke, komoly feladat eltt állott: hogyan ala-
lett
gazdagabbá.
l
a törökhöz való
viszonyát
a
passaroviczi
gyalások folytán beállott új helyzetben?
tár-
NEGYEDIK FEJEZET. A
szultán pártfogoltja.
Rákóczinak régi szokása féle
volt,
hogy mieltt bármi-
nagyobb horderej dologba fogott volna,
megfontolás
tárgyává
tette
az
európai
érett
diplomatiai
helyzetet abból a szempontból, mennyi reményt nyújt
az erdélyi fejedelemsége
megszerzéséhez. 88 Marseille
háborúban bízva hagyta Boissiméne megérkezése nemcsak megnyugvással
kikötjét a spanyol-császári el s
töltötte el,
hanem
saját diplomatiai
követ
illetlen és
az „európai constellatiót" illetleg éleslátását
is
igazolta.
A
spanyol
sért távozásával a helyzet egyszeri-
ben megváltozott s a fejedelem kénytelen volt felismerni, hogy az egész kereszténységtl magára hagyottan
áll
ott
a
császárral
békül törökök
között.
Az európai diplomatiai helyzetnek legpontosabb ismerete sem segíthetett többé rajta, mikor a passaroviczi béketárgyaló felek már nem intrikák kieszelésével töltötték idejüket, miként Alberoni ós pártfogoltjai, ha-
nem
a belgrádi véres
is reális
koztak.
mezn
eldöntött hadjárat
nagyon
következményeinek a mérlegelésével foglal-
A
török háború sorsán most
európai constellatio-j avulás
nem
már semmiféle
változtathatott.
A SZULTÁN PÁRTFOGOLTJA
A
171
drinápolyi tartózkodás minden újabb napja vilá-
gosabbá
hogy a porta még a Savoyai Eugéntól
tette,
felállított
szigorú
feltételek árán
hajlandó
is
békét
okosszem fiatal Mikes Kelemen észre„a nép itt már szalad Ázsiába, mintha már a
kötni. Mint az vette,
német Drinápolynál volna, noha vagyon onnét másfélszáz mértföldnyire.
Hogy
kozni? Hazánk
felé
való
vigasztalása úgy
eloszlik,
lehet ilyen néppel hada-
menetelünknek sok mint a
szép
Ha egyéb
felh."
nem, az önfenntartás ösztöne követelte Rákóczitól, hogy eddigi, magára erszakolt optimismusával felhagyjon és szemébe
annak a helyzetnek, melybe a
nézzen
kötend béke fogja t magát és emigráns társait juttatni. Nagyon jól tudta, hogy Savoyai Eugén nem feledkezik meg a kuruczokról s minden módon
császárral
követelni fogja, hogy
a császárnak
nak,
mint lázadók, törvényes urok-
kezébe
adassanak.
A
töröknek
hogy jó hirben állott, de arra sem hiányoztak példák, hogy politikai kényszerség vendégszeretete,
esetén,
kül
más
szóval saját
feláldozza
eltt,
igaz,
bre
vendégeit.
hogy a törökbarátságban
nagyvezir Váradon
elfogatta
sikerült volna a császárral kiszól gáltatta volna.
egy jelentés
A
ha más áron nem
és
békéhez
török
Rákóczi
titok
jutni, hidegvérrel
béke Rákóczira nézve
egyetlen útja állott
még
eltte
san járó paripa, sötét éjszaka, Konstanti-
uyit\
nápolyban bármely idegen hajó,
nap
volt
eldjét, Thökölyit a
volt nagyatyja, Zrínyi Péter, véres végé-
A menekülésnek
vel.
épségéért tétovázás nél-
Nem
múlva
Itáliában ndofl
biztonságban
vagy Spanyolországban. futama
való menekvését.
s
a szökés után pár
élvezhetné
A
a szabadságot
mint már hasonló
hcttc a bécsújhelyi
A
gondolat
f
megfordult fejében, de
172
NEGYEDIK FEJEZET
vallásos érzése, emberies gondolkodásmódja és valóban nagyúri felfogása egyaránt felháborodással utasí-
Egy pillanatig sem lehetett kétséges, hogy menekülése esetén az egész Ruméliában, Moldván és Havasalföldön szétszórt magyarokra, köztük a totta azt vissza.
kurucz tábornokokra
s
egész családjukra a töröknek
borzasztó bosszúja várakozik. 89 Rákóczi most az emi-
gráns magyarok fejedelme volt
s
nem hagyhatta
el
ket végs nyomorúságukban. Ez a helyzet valóban nem
látszott alkalmasnak hogy a fejedelem a szultánnal való egyenrangú szerzdés megkötését sürgesse, a melyben a szultán megfogadná, hogy nem köt addig bókét, míg az
arra,
erdélyi fejedelemséget
meg nem
szerzi neki.
mégis ragaszkodott régi követeléséhez szon át új
lomhaságot
és
új
serkenteni.
mozzanatait a
A
A
mindig
újabb
és
újabb
császáriakkal
keleti
indította eddigi
pontja elhagyására.
Továbbra
is
is
tar-
egykedvség-
holnapra
békekötés fenyeget réme végre
banem Rákóczit
folyó
nagyvezir titokban
totta eltte s kérései elintézését
gel
Rákóczi
az egész tava-
kérelmek útján próbálta a török
tettre
béketárgyalás
s
nem
halasztotta.
a törököt,
merev háborús hangoztatta
állás-
ugyan,
hogy a háború folytatása kedvéért jött a fényes portára, ezután is számot tartott az egyenrangú szerzdésre, de egyúttal komolyan szemügyre vette a békekötés lehetségét. Ha már le kell mondania a háború folytatásáról, legalább olyan béke köttessék, mely nem ellenkezik
az
emigránsok életfenntartási szükségle-
teivel,
„Hogy semmit sem hagyjon megpróbálatlanul"
—
egyéb inditóoka nem lehetett e kilátástalan lépésre
—
felszólította a portát,
hogy a bekövetkez béke-
A SZULTÁN PÁRTFOGOLTJA
követe
congressuson az szava legyen.
A
jelen
is
173
lehessen
és
ott
nagyvezir természetesen óvakodott e
kérés továbbításával felkelteni a császári békebiztosok méltatlankodását. XIV. Lajos
múlt felett.
el
nem
százada azonban
nyomtalanul a nyugateurópai diplomatia feje
A
franczia
béketárgyalások
király
a
háborúit
követ
fegyverek
diplomatiai
végnélküli
egész
tár-
házát hozták össze, melyek lehetvé tették a háborús
még a legyhogy ezek minél késbb legyenek kénytelenek a szigorú feltételek elfogadására. Ezen tanulságok Bonnacnak épp úgy rendelkezésére állottak, mint Rákóczinak, a ki a magyar felkelés idején egész közelbl tanulmányozhatta a franczia diplomatia fogásait. A török béke megkötésén aggódó Bonnac most állapot tetszésszerinti meghosszabbítását
zöttek számára
is,
jóles érzéssel gondolt vissza arra a tanulságos
esetre,
mikor XIV. Lajos egyszer két évig egyfolytában tartóztatta
a
béketárgyalások
menetét
azzal,
fel-
hogy
olyan hatalom közbenjárását követelte, melyrl tudta,
hogy a hadiszerencsétl nem volt mit várni többé, mindkettjük, Bonnac és Rákóczi, reménye a mediatio szóban összpontosult, a melynek az európai diplomatia varázs-
hogy
ellenfelei vissza fogják
utasítani. Most,
lataimat tulajdonított.
uk már, hogy a porta elvben angol és
hollandus
hozzájárult
az
hatalmak közvetítéséhez, mint a
melyeknek leginkább érdekükben volt a béke mielbbi megkötése, hogy szövetségesük, a császár szabadon felhasználhassa seregeit az lecsöndesítésére.
gyon
njpir
A
Alberonitól
felvert
vihar
békét szomjúhozó törökök tehát na-
voltak elégedve a közbenjáró hatalmakkal,
annál kevésbbé Rákfad
6fl
delemnek olyan közbenjárók
l
franczia követ. kellettek,
kik
a
A
feje-
174
NEGYEDIK FEJEZET
iránt ellenséges indulattal
fogják
halogatni
viseltetnek s kik egyrészt
a háború
befejezését,
másrészt a
békepontok szövegezésénél lehetleg akadályozni fogják a császári hatalom gyarapodását. A régi Bourbon-
még most
Habsburg- ellentét volt
is
Rákóczi diplo-
matiai felfogásának a tengelye s XIV. Lajos Habsburgellenes politikájára emlékezve ajánlatot tett a kajma-
kámnak
és reisz-effendinek,
királyt
közbenjárónak.
reket, kik az európai
nem éppen
hogy hívják meg a franczia
Biztosította a török miniszte-
hatalmak újabb egyensúlyáról
fogalmakkal rendelkeztek, hogy
világos
az orleansi herczeg bármely
pillanatban kész a köz-
vetítés elvállalására, hisz neki Francziaországból való
eltávozása eltt
szavát adta erre. Hasonlóképen biztudomása van arról, hogy az orosz czár is szívesen közbelépne, ha a porta erre t felkérné, legalább tos
párisi látogatásakor ez értelemben nyilatkozott eltte.
A gyzelmükben teléseinek ill
még is
való leszállítására hasznos volna
a porosz király és a lengyel
—
kal
elbizakodott császáriak túlzott köve-
módon
király meghívása mindezek közbenjárásával a fényes porta sok-
kedvezbb
feltételekre tehetne szert, mint a csá-
szárbarát angol és hollandus hatalmak útján.
A iránt
portai ministerek a nyugati diplomatiai szokások
nem
igen érdekldtek és bár az angol-hollandus
közbenjárás már folyamatban sokra mégis siettek
írni
a
volt, ilyen
szép kilátá-
lengyel és porosz király-
Nagy Péternek, hogy fogadják el a békekötésnél a közbenjáró szerepét. Hogy annál nanak, valamint
gyobb kedvük legyen
arra, közölték a levélben,
a franczia király már elfogadta a mediatiót. persze semmiféle eredményre
hogy
A levelek
nem vezethettek, mivel már javában folyt s
az angol ós hollandus mediatio
175
A SZULTÁN PÁRTFOGOLTJA
a porta
maga sem szorgalmazta komolyan a mediatorok
számának
A
kiegészítését.
fejedelmet azonban kissé kellemetlen helyzetbe a
juttatta
minisztereknek
portai
Az
készsége.
orleansi
tanúsított
eleinte
herczeg Ígéretérl nyugodtan
beszélhetett a járatlan és tudatlan törökök eltt, kikre
diplomatiai finomságokkal
barbár gyermekek,
nem
egyedül
lehetett
rikítóan
hatni s mint
érvekre
színes
mozdultak meg. Miután azonban a porta Drezdában, Pétervárott
Berlinben
és
is
az orleansi
elhíresztelte
herczeg közvetítési szándékát, az egyedül portai hasz-
közlemény könnyen utat
találhatott
magának Parisba, egyenesen az orleansi Bonnac rideg viselkedése után pedig nem
herczegig.
nálatra
készített
volt titok
Rákóczi eltt, hogy XIV. Lajos unokaöcscse végkép meg-
kormány egykori pártfogoltjai és hogy a franczia államhajó erélyes evezcsapásokkal tagadta a franczia
halad
császárbarátságnak
a
került révébe. tarthatott,
Ha
rosszabbtól
hogy Bonnac
eddig
nem
is,
következetesen
de
attól
joggal
utasítást fog kapni a portán az
ily módon a franczia királynak semmi kifogása sincs az angol-hollandus közbenjárás ellen és szívbl kívánja, hogy a porta a békekötés által minél elbb megszabaduljon a háború nehézségeitl.
désavouálására, például
A
:
franczia követnek ilyen vagy
hasonló közleménye végkép alááshatná a fejedelemnek úgyis folyton kiseb-
bed
tekint cl
A
fejedelemnek nem
nyílt
más menekvés
e visszás
helyzetbl, mint hogy büszkeségét félretéve, magához hivatta a franczia
követség titkárát,
portánál tett lépés történetét, a porta
talmát
s
a
maga
eladta neki a leveleinek
tar-
igazolására megjegyezte, hogy Ó csak
utólag értesült arról, hogy a porti I
tranezia
király
NEGYEDIK FEJEZET
176
mediatiójáról mint kész dologról
nyújtott
írt
az éjszaki
feje-
semmi alapot nem a portának. Igaz ugyan, hogy Bercsényi egy Arra az
delmeknek.
állításra
emlékiratot adott be a törököknek s ebben a franczia
mediatiója
király történt.
kikérését
ajánlta,
Bercsényi emlékirata
egyéb
de
nem
joggal
benyújtását
helyeselte, mivel az orleansi herczeg valóban közölte
vele készségét, hogy a törökök kívánságára szívesen
A követségi titkár mindezt ad refeBonná c pedig félénk ajánlatot tett kormányának, hogy talán mégis kellene valamit csinálni ebben az ügyben, persze csak úgy hogy a császáriak meg ne nehezteljenek. Duboisnak azonban
fog közbenjárni.
rendum
vette,
;
—
mint láttuk
sem
volt a
letiporni.
A
— egyéb gondjai
török
voltak és eszeágában
békének szépen növekv hajtását
90
mediatio dolga Rákóczinak
kodásába
került,
anélkül
hogy
ily
módon megaláz-
ügyét
legkisebb
a
elbbre vitte volna. Szemeit a végczélra, vallásos fényben tündökl fejedelemségére függesztve, istenes megnyugvással fogadta a szégyent a franczia kormány rideg hálátlansága nem lehet egyéb, mint megpróbáltatás, melylyel Isten a legmagasabb földi lépéssel
is
:
kitüntetésre készíti
reményében csapásokat mint válik
el
alázattal s
választottjait.
A
fényes
trte az egymást követ sors-
fejedelmi önérzetében észre
sem
sülyed helyzete folyton folyvást lejjebb
maga
jöv
fejedelemségét
vette, s
mint
keres büszke souverainbl
a fényes porta pártfogoltjává, akárcsak a tatár khán, a kivel Gallipoliban találkozott.
nem
érezve, mindegyik után
fel fejét
a
souverain
erdélyi
A
megalázások súlyát
még büszkébben fejedelem.
A
emelte
béketár-
gyalások ideje a kritikus pont, mikor a Nyugattal való
,
A SZULTÁN PÁRTFOGOL
kapcsok sorra elszakadnak
nem marad
177
"JA
melyen keresztülhaladva, nagyon is két-
s
egyebe, mint a barbárok
séges jóindulata. Elfogulatlan
sem takarja
morult helyzete
fejedelmi büszkesége
és törhetetlen
A
között tátong.
szemlélk eltt semmi
többé az rt, mely sorsüldözött, nyo-
el
francz'a
mikor
követ,
„véletlenül*
az utczán találkozik vele, szükségesnek látja lelkére kötni,
delem azt
sem
sehogy
ságokkal többet az,
is
józanabb
illenek,
érhet
el
a
A
törököknél.
mérsékelheti, ragaszkodnia
felállított feltételeihez,
feje-
hogy kívánságait kezdettl fogva
kell
olyan terv kiviteléért
mivel
mely egész Európát
jött ide,
kíván-
idegeneknek érthetetlen, de lelkiállapo-
tából logikusan folyó feleletet adta,
nem
mai
fejedelmi pretensióit, melyek
mérsékelje
helyzetéhez
érdekli.
Inkább vissza-
semhogy bármit
fordul a kamalduliakhoz,
is
feladjon
melyekhez a szultán hozzá írt levele alapján joga van. 91 A franczia diplomata nagyon jól tudta, hogy Rákóczi ügye jóformán senkit sem érde-
kívánságaiból,
kel többé s a feleletben
egyszeren a helyzethez nem
ill kevélységet talált,
mivel a
sem
fejedelem lelki elz-
A
ni'
nyeirl sejtelme
itt
jelentkezik elször. Franczia barátjai, párisi tartóz-
kodásakor,
lehetett.
nem gyzték
eléggé
kevélység vádja
dicsérni
igazi
úri
modorát, mely senkit sem sért és mindenkinek megadja a neki felelen,
jár<»
comte
helyzetével
tiszteletet.
de
Akkor, helyzetének meg-
Charoche-ként
ellentétben,
lépett
fel,
most,
de lelkiállapotának megfele-
len, erdélyi fejedelemként viselkedett. Természetes, hogy miml.iznk. kik nem láttak be lelke mélységébe
—
8 ilyen
senki
talán
sem
látását személyét ragaszkodás
dokoUÜi SMkfú
:
A számzött
Rákóczi.
volt
nem •
—
Ttgy
kiknek
tette szelídebbé
vettek étire
—
maga12
NEQYEDIK FEJEZET
178
tartásában.
A
hozzá közeled idegeneket fejedelmi
pretensiói taszították vissza s lehetetlenné tették,
közelebbi ismeretség után jobb
hogy
véleményt alkothas-
sanak felle. Jellemz, hogy éppen a való
élet körül-
ményeit mérlegel diplomaták,
a
Bonnac
s
teljesen
ebbl még mindig nem tar-
elfogulatlan Villeneuve fogták fel magatartását
a szempontból. S ez a felfogás
talmazott annyi sértést a szegény trónkövetelre, mint
azoké, kik mosolyogva intézték kívánságait. eltt, s
A
nagyvezir
hogy Rákóczi két
most rögtön egy
helyzetét túlhaladó
is
Bonnac
említette
és fél millió
milliót kér.
az ilyen kívánság ? mit
el
nevetve
piaszter évdíjat
„Vájjon be számi tható-e
kezdene ennyi pénzzel mai
helyzetében, mikor nincs nyolczvannál több embere!" 92
Rákóczi az emigráns
helyzetének ezt a legsúlyosabb
sem kerülte ki: a világ hatalmasai fölényes mosolylyal mentek el mellette, miután kiderült róla, hogy érdekeiknek semmiben sem átkát,
a
nevetségességet
használhat többé s mégis úgy viselkedik, mintha egyenrangú volna velük. XIV. Lajos egykori udvarának elhagyása most, a spanyol reménység füstbemente után, hozta mölcseit. Ott a
meg keser
különben közömbös nagyurak
is
gyü-
érezték,
hogy Rákóczi személye a régi franczia dicsség él reliquiája, azé a dicsségé, mely a Grand Roi-val sírba szállott ugyan, de minden francziának büszkén él emlékezetében. Rákóczi csak a XIV. Lajos korabeli, a régens alatt már nem hatékony, de még meglev közvéleményt fejezte ki, mikor a franczia gloire megérdekében teend lépéseket. személyében a franczia dicsséget sértegetik
újításának nevezte az
Az
közös ellenségeik! 93
A
franczia udvar méltányolta és
udvarias tisztelettel nézte fájdalmát s ha
nem
is
egy
179
A SZULTÁN PÁRTFOGOLTJA
ország
vágyainak éveken
h
legalább XIV. Lajos
át volt személyesítjét,
de
uszályhordozóját látta benne.
Mindez a törökökre épp olyan érthetetlen beszédként hatott, mint a hogy senki sem kívánhatta tlük, hogy méltányolják
Rákóczi
nevetségessé
pretensióinak legmélyebb gyökereit.
egyéb motívumokat nem
tésén kívül
váló
fejedelmi
Az iszlám
terjesz-
ismert a török,
mikor két századon át újra és újra belenyúlt Magyarország fejldésébe. Bethlen Gábor és a Rákócziak erdélyi
fejedelemsége
török ember
szemében török vasallus
az
ország volt és bizonyára
nem
született addig egyetlen
volna Erdélynek,
sem, a ki felfoghatta
magyar alkotmány és vallásszabadság védbástyájának fontosságát. Honnan sejthették volna k, az autokrata szultán miniszterei, hogy Rákóczinak mint a
nem
helyzetéhez
nagyralátó
ill
tervei
a rég elmúlt
erdélyi-magyar államrendszer visszaállítását czélozták,
a melynek keretében sei egykoron készen állottak a
nagy magyar szabadság védelmére. Ez az államrendszer rég eltnt már s az egyetlen uralkodó kezében egyesitett Magyarországnak és Erdélynek sajátmaguk si, államalkotó képességébl kellett venniök az ert
szabadságuk fenntartására.
emberben fogalmát,
Az
erdélyi
még Magyarországon
emlegetése
keltette
fel
Bethlen
annál kevésbbé
matákban és
portai
nyezetét tették.
Hogy
a
is
fejedelemség
egyre kevesebb
Gábor országának a
konstantinápolyi diplo-
miniszterekben, kik Rákóczi körerdélyi fejedelemségében hazája,
Magyarország, javára akar
élni.
ségnek
magasztos felfogása
mében, lággal röl.
vallástól szentesitett
ezt senki
I fejedelmi
sem gyaníthatta a
kötelesértel-
tehetetlen inak
fejedelemségébe kívánkozó szegény számü/.ott-
Erdélyi
fejedelmi
esküjének
parancsszavát sem Ili*
1Ó0
NEGYEDIK FEJEZET
értette
senki
más
vallásos patinát nyert fel
A
rajta kívül.
a konstantinápolyi idegen
kevélységnek,
állt ott
portán
a
hiúságnak.
szivárvány
napokban
módon tnt
színeiben
A
kicsinyes,
fejedelem
nem
egyedül
pompázó napsugaras
a végtelen elhagyottság köde kezdett
s lelkére
aláereszkedni.
ily
világban javíthatatlan
alkalmazott
rosszul
egyszer nevetséges
grosboisi
országkeresés
A
pedig
nagyvezir
furcsa kívánságairól
.
.
nevetve
beszélt
.
Az 1718 június 5-én megnyílt passaroviczi békecongressus már július 21-én meghozta a törököktl várva várt békét. Miután Rákóczi
fáradozásai,
külön velenczei- török béke közvetítésére,
meddk
egy ma-
— a spanyol király mediatiója kikérését ajánlta ez ügyben a portának, — a Passaroviczban összegylt
radtak,
biztosok megkötötték a
három hadvisel
fél
:
császár,
Velencze és a szultán közt a békét, melybe a lengyel „köztársaságot"
is
befoglalták.
A
császáriaknak kezdet-
ben felállított túlságos nagy követeléseire mérsóklleg hatott Alberoni siciliai
barátságos
támadásának
hajlandóságát
míg a törökök Eugén jelenléte
híre,
Savoyai
harczrakész
fokozta, a ki Péterváradnál
serege élén
várta be a béke megkötését hirdet ágyúlövéseket. A császári biztosok, Virmont és Talmann, utasítása
külön pontban
szólott
Rákóczi és a névleg
felsorolt
tábornokok, Bercsényi, Forgách, Eszterházy, Csáky és
Vay Ádám sorsáról. okmány megtiltja a
Eszerint
már a
karloviczi béke-
császár lázadó alattvalóinak török
földre való befogadását s ennélfogva a
biztosok esz-
közöljék ki Rákóczi és társai elfogatását és császári
kézbe való kiszolgáltatását.
Ha azonban
a törököket
ha fél volna, hogy a békeügy ezen az egy ponton szenvedne hajótörést,
erre sehogy
sem lehetne rávenni
s
A SZULTÁN PÁRTFOGOLT.IA
megengedtetik annyira
181
hogy a lázadók
„leszállani",
vezetit legalább Kis-Ázsiába szállítsa át a török kor-
mány, Thökölyi és társai példájára. állítólag
A mi
pedig az
Drinápolyban lév „anjoui követet"
nem érdemel semmiféle
jelenléte
a Savoyai Eugéntól készített
de egyúttal helyes a porta különben
—
illeti,
az
a mint
utasítás leereszkedleg,
érzékkel mondotta
politikai
—
s
miként mutassa ki
tudni fogja,
is
lépést
a békére való szinte hajlandóságát. 94
Az is
és Talmann el hogy a porta bilincsbe verve nekik Rákócziékat, „hogy elvegyék megérde-
értelmében Virmont
utasitás
álltak követelésükkel,
adja át
A
melt büntetésüket".
megbízottak szó nélkül
török
tudomásul vették ellenfelük kívánságát és tovább adták a nagyvezirnek, irt
a ki
igen
levelében
és Suttonhoz
körvonalazta
Rákóczit a porta
„Mivel
álláspontjai
Colyershez
erre
erélyesen
a porta
pártfogásába
hogy annak egyetlenegy hajaszálát se engedje meggörbülni. 4495 Ez a nagyveziri nyilatkozat nagy kiábrándulást szerzett a csá-
vette, becsületbeli kötelessége,
szári
a
biztosoknak,
kik
eleinte
kiadatásának kieszközlését
egy nyilatkozatot szerint Rákóczit
ezt
el
remélték
Rákóczi
mindjárt az els ülésben
a törökökkel,
mely
ottoman uralom
alatt
ki
állíttattak
és társait
lév tartományokból Talmann
s
az
fogják
a követelményt
távolítani.
csak
Virmont és
kiindulópontnak
melybl továbbhaladva, Rákóczi kiszolgáltatását várták. Az angol közbenjáró, Sutton lovag, rögtön sejtette, hogy a szultán sohasem fog annyira megalázkodni, hogy ebbe beleegyezzék; a vendégjog
tartottak,
teletét a
huzavona okozott,
bírod lom decoruma kívánja tle. 96 Hosszas
—
után
mint
a
a
területi
kiadatás
kérdése
változásé, pedig
több
bajt
a törökök
;
NEGYEDIK FEJEZET
182
ebben a békében Bosznia, Szerbia, Oláhország nagy elvesztették végre megegyezett a két fél
—
részét
hogy Rákóczi és névszerint felsorolt társai, római császár engedelmességétl eltávoztak és a háború idején az ozmán birodalomban menedéket, refugiumot kerestek, az ozmán kormány abban,
kik a felséges
tetszése
helyeztessenek
szerint
birtokokkal
el,
területekrl
határos
csak
a
császári
távolíttassanak
el
feleségeik pedig ne
akadályoztassanak férjeik köve-
tésében. 97 Miután
portai
a
biztosok kérésére a
már
megszövegezett békepontokat húsz fejezetté vonták
nehogy
össze,
mint a
álljon,
az
békeokmány több fejezetbl
új
karloviczi
mondottak
le,
a végleges
illet pont tizenötödik
Az
az
s
ebbl
otthoniak
még nagyobb
következtessék, hogy most
azt
területekrl
szövegezésben a Rákóczit
lett.
új jogalap tehát,
mely Rákóczi és társai megbéke tizenötödik
élhetését biztosította, a passaroviczi
pontja.
Nem
nyújtott
Á gyz
kegyelemkenyeret.
mint száraz
többet,
és
kenyeret,
legyzött, császár és
megegyeztek abban, hogy a magát erdélyi fejedelemnek nevez számzött nem egyéb, mint a fényes porta védencze, a szultán kegyelmét élvez szultán,
földönfutó, a kinek pártfogója tetszés szerint jelölhet
ki szállást és tartózkodási
helyet,
Rákóczi reménye,
hogy Törökországba jövetelével a török kérdés mellé újra feléleszti az erdélyi kérdést, így vált a viszonyok
minek lehetségére franczia ismersei figyelmeztették, most bekövethatalmánál
kezett
:
fogva buborékká.
a fejedelem
pártfogolttá
vált,
a
a török
kinek
Az, a
szultán
sem
kényére bízott
önálló
akarata megvalósítására szolgáló eszközei pártfogója kegyes beleegyezése nélkül.
akarata,
sem
nem lehetnek
183
A SZULTÁN PÁKTPOGOLTJA
Jellemz a törökök szégyenkezésére, a kik Rákóczit valóban egyéb kilátásokkal biztatták, hogy most egyelre titokban tartották eltte a béke megkötését. Maguktartásán
nem volt nehéz felismerni, nem nyerhetnek és nem
azonban
hogy az üzletet bevégezték,
igy Rákóczira
veszthetnek többé s
A
még
fejedelem
szállt nagyvezirt,
nincs szükségük.
végén megkérte a táborba
június
hogy a Ruscsukban tartózkodó Ber-
másik tábornoka, valószínleg
csényi s egy
Csáky,
Konstantinápolyba jöhessenek
családjukkal együtt
fenntartásukra napidíj, tain, rendeltessék.
A
s
nagyvezir
lenéz közömbösséggel adta meg az engedélyt jöhetnek, ha akarnak, ámbár jövetelükre most már semmi szükség. 98 Az
július elején, a béketárgyalások közepett :
beszédmód, a Grosboisban átnyújtott ünnepélyes szultáni levél után, még Rákóczi emigransi optimis-
ilyen
ütött. Már a nagyvezir hadbaszállásakor hogy a török udvarban nincs többé mit keresnie s hogy számára Erdély havasaihoz nem
musán
is rést
belátta,
Drinápolyon és Nándorfejérváron át vezet az vezirtl
még táborba
egyelre
.
titkolta eltte,
szenvedvén,
gondolt,
ottlétekor
A nagys
nem
terveivel hajótörést
akar térni a nyugati
vissza
út.
engedélyt kért,
mehessen
Konstantinápolyba
hogy törökországi
Boissiméne
ségbe.
eltt
indulása
keresztény-
még Spanyolországra
mint a mely hatalom, az
felfogása szerint,
a Habsburgokkal nigesztelhetetlenül ellenséges lábon áll.
i
gondolatként
Sardiniában. Alberoni
új
megfordult
fejében,
hogy
hóditmányában, fogja bevárni
impai helyiét javulását, azaz a Habsburg-hatalom elleni
folyton
létét
általánof háború kitörését.
halogatta
a
A
nagyv<
konstantinápolyi
út
/.ir
a/.nnban
engedélye-
NEGYEDIK FEJEZET
184
Drinápoly földje pedig mindinkább
égett Rákóczi
talpa alatt. Boissiméne távozása óta csak kellemetlen
emlékek kötötték palotájához, melynek nagytermében
nem
oly régen
is
még
souverainként fogadta a hatalmas
spanyol király követét.
A
palota
is
csak ideiglenes
lakásnak volt jó s most, hogy a dunai határról a háború befejeztével egymásután szállingóztak feje-
delmükhöz a bujdosók, mind több és több házi alkalmatlanság keletkezett a helyszke és rendezetlen viszonyok folytán.
A magyar
nélkül lerongyoltan,
harczosok szinte kivétel puszta
kiéhezve, a
semmivel sem bírva, érkeztek meg
s
életen kívül
mégis mindnyáját
ugyanabból a pénzbl, melyet korábban, kisebb háztartásra kapott el
kellett
látnia
élelemmel,
lakással,
a portától. Mikes Kelemen szobája a drinápolyi palotában négy kfalból állott
„azon fa táblás ablak, azon
:
a szél széllyire-hosszára bejöhet; ha pedig papirossal becsinálja, az egerek és patkányok a papirost vacso-
rájukon elköltik/ a földre terítve
4
s
Mobiliája egy kis faszék volt, ágya
szobáját egy cseréptálba
szén melegítette egész télen
át.
A
tett
kevés
trhetetlen állapo-
toknak véget vetend, a fejedelem Bonnac közbenjárását kérte ki a nagyvezir engedélye kieszközlésére,
hogy Konstantinápolyba utazhassék.
A
franczia követ közölte
is
Ibrahim pasával, hogy
Rákóczi vissza akar térni a kereszténységbe, kérését jó volna teljesíteni, hogy
nagylelkségének
ott
a szultán és miniszterei
hírét elterjeszsze.
A
nagyvezir igen
udvarias feleletet adott: Rákóczi teljesen ura elhatá-
rozásainak tetszik,
s
természetesen
oda mehet, a hova neki
mindamellett bölcsen tenné, ha egyelre Kon-
stantinápolyt választaná ki tartózkodási helyül, a hol sétálhat és vadászhatik tetszése szerint, ha
kedve van,
185
A SZULTÁN PÁRTFOQOLTJA
húsz
akár
évig
a
is,
tle
sohasem fogja
szultán
90
megvonni a mostani kétezer piaszter havi dijat. Végre augusztus közepén megjött a szultán engedélye a konstantinápolyi utazásra. A fejedelem keserséggel szívóben hagyta el a török birodalom második
fvárosát, melyért a nyugati mveltség középpontját, Parist és a grosboisi kolostor rélte
jöv
sötétségébe
mosolygó csendjét cse-
reménysugár
Egyetlenegy
el.
világított
nagy tengeri útnak, mely vissza fogja
lesz a
a keresztény
be a
a konstantinápolyi út csak kezdete
:
államok
rendezett
viszonyai
t vezetni közé
a
pogány világ hideg, ellenséges fogadtatása után. Az utolsó pillanatban kapta az értesítést, hogy a császárvárosban pusztított tzvész miatt nem lehetett számára megfelel lakást találni s így a Bosporus partján fekv Bujukderébe fog költözni. A törökök a valóságban nem akarták az európai negyedben, angol és hollandus, nemsokára császári követ szeme eltt tar-
számzöttet, kinek jelenléte szálka volt mind-
tani a
ezek
szemében.
A
fejedelem
és Forgách
tábornok,
kíséretükkel és szolganéppel, körülbelül ötven emberrel,
augusztus 16-án útnak indultak szegényes karavánban, tizen
sem
foglaltak
el
málnájukkal
egyetlen szeke-
Bujukdere falujába érkezvén, kiderült, hogy egyetlen ház sincs európai fogalmak szerint lakható
recskét. ott
állapotban.
A
fejedelem
ismerve
a törökök makacs
a rombadlt hálákba költözni, legyen kénytelen maradni, ha már egyszer
lustaságát, óvakodott
nehogy
ott
beköltözött. szállt
meg
Az egész társaság s
ott
megbízott török Ezzel testi
is
sík
mezn,
sátrak l>an
maradt a költözés vezetésével
hivatalnokok
nagy kétségbeesésére.
kezddtek meg a aiámfisetéfl elmaradhatatlan nyoaiorúságai, melyekben Thökölyinek annyi
NEGYEDIK FEJEZET
186
része
volt,
melyektl azonban
udvar jóindulata és
Rákóczit
a
franczia
a porta háborús reménye eddig
legalább megkímélte. Régi köszvénye a szells,
nem eléggé
védett lakásban újra kiújult.
zöld volt ugyan, de mindjárt
mellette
estl
A mez
szép
roskatag épü-
letek, mikben annyi a scorpio mint drinápolyi házukban a bolha. Bujukderében a franczia követnek nyaralóháza ;
volt ; mindjárt a sík
ságában.
meg
mezre
A bujdosók
szállt
magyarok szomszéd-
európai beszédre éhesen ragadták
az alkalmat, hogy végre rangjukhoz ill keresz-
tény társaságba juthatnak. Sibrik, Ilosvay, Mikes gyakorta átjártak „
s
Bonnac
felesége, a ki olyan jó, mint
darab nádméz", szívesen elbeszélgetett velük. Egyedül
Rákóczi tartóztatta magát vissza fejedelmi zárkózottságában.
alább
itt,
Egy
pillanatig
a kis
incognitóját öltse
sem
faluban,
magára
jutott eszébe,
újra a s
comte de Charoche
meglátogassa a franczia
követet, a ki valóban megkívánhatta,
érkezett nagyúr megtisztelje
hogy leg-
hogy a késbb
látogatásával.
Ha
ismét
lemond fejedelmi czímérl, könnyen visszavarázsolhatja a versaillesi udvarban töltött kellemes napokat,
Bonnac is a „régi udvar" emberei közé tartozott tanítványa volt. XIV. Lajos diplomatájának sem lett, semmi mint Mikes mondta, Abból azonban azaz a fejedelem menjünk hozzája, hogy „mi mert a mi urunk tudja, mi illend és mi nem illenék hisz
és
—
hozzája."
A
h —
100
törökök végre lemondtak arról, hogy rombadlt
házakba szállásolják be vendégeiket s szeptember végén átvitték ket a nem messze fekv Jenikbe, a mely a bujdosók szerint igen rút város, de a többi
még
ilyen sincsen. Keleti piszok, az épületek tataro-
A SZULTÁN
zásáról
szó
szerint
nem
l'ÁR TFOÜOLTJA
a törökök
hisz
sincs,
veszdni a
érdemes
187
fogalmai
vallási
lakóhelyek
földi
rendbentartásával.
A „bujdosó
izraeliták*
mégis örültek, hogy a
rok alól házakban szállottanak. Persze a házak
a négy
állottak,
falból
hamva,
ült,
s
mikor
se
Az ess évszak
beálltá-
mindinkább bennszorultak a házakba, melyekben
ha más nem, hely házát
foglalták
volt
le
máshova
m&gnk
fizetést,
s
A
elég.
kis
magyarok,
a
a
költöztek,
porta fizette a bérösszeget. tözött régiek
a
csak
híre,
a földre telepedett és
írni akart,
székét asztallá léptette el. val
se
a Törökországi Levelek írója egy kis szék-
s
formán
eszköznek
házi
sáto-
is
Az
falu
az
eddigi
lakók
új lakásaikért a
hol
lakók
új
tizennégy
és a kiköl-
egyforma rendetlenül kapták a portától Rákóczi
konstantinápolyi
képviselje,
kapu-kethkudája Horvát Ferencz, ugyan sokat panaszkodott a vezireknél.
A
fejedelem vadászat mellett idtöltésül
a Gros-
boisban megkezdett vallásos önélet-írását folytatta a törökországi szomorúságok újabb
komolyan
gondolhatott
keleti culturában, török
leélni
lelki
mveltsége sokkal mélyebb
Nyugati
Számzött
gában állottak:
hogy
bösen, élvezése
•
nélkül
volna
8
semhogy
hogy
ebben a
mozdulatlanságban fogja életét
társai közül
Irt
arra,
felidézésével. volt,
sokan fiatalságuk
virá-
a fejedelem sem nézhette közömük
tétlenségben,
sorvadjon
el.
emberi
Arról
társaság
már lemondott,
hogy török segítséggel alapozza meg jöv élete felLeit korábban tnt ajánlatait, hogy az egyesítend :
Moldva ós Oláhország élére In i\< mék, a passarovn v.i tárgyalás kizárta a lehet megoldáaok k rébl. A Boi -siméne-tól okozott szógyen óta Spanyolországra
NKGYEDIK FEJEZET
188
S így, utolsó mentsvárként, mint XIV. Lajos korában annyi számzöttnek, neki
sem gondolhatott is
többé.
csak az odahagyott Francziaország maradt. Kéré-
hogy Grosboisba visszatérhessen, Bonnac közve-
sét,
A
títette.
franczia
fejedelem különös aggályok nélkül várta a
kormány
döntését, s XIV. Lajos
nagylelk-
sem gondolt arra, hogy megváltozhatott a franczia kormány magatartása.
ségére emlékezve, távolról talán
Pár napi jeniki tartózkodás után érkezett meg hozzá a toulouse-i grófnak egy levele, melyben ez a köztük
lév
baráti kötelék gyöngédségével közli vele a bor-
zasztó hírt: az orleansi herczeg
nem
nak a mostani viszonyokat az
visszatérésére.
Nem
A
derült
égbl
látja
alkalmas-
csapott le rá e híradás villáma.
nap fényl korongja évek óta nem mutatkozott az De viharok, komor szürkület és félhomály
egén.
után ez a levél borított reája
Évek
sötét, áthatlan éjszakát.
multával sem tudott borzadály nélkül gondolni
arra a válságra, mely e közlemény folytán lelki
eri
mködését megbénította A Grosboisban szeristenes megnyugvás nem állta ki a váratlan
rendes zett
rohamot,
s
a megsértett önérzet,
az
emberi hálában
és becsületességben való csalódás és tehetetlen harag
tombolásának adott helyet egy pillanatra. 101
Lelke
legbensbb, legfinomabb idegszálait czibálta meg egy durva kéz, mikor a toulousei grófnak a szomorú valót részvéttel palástolgató udvarias
sorait
olvasta. Feje-
delemsége álmában ekkor érte a legkeserbb dás.
Egykori jóakarója,
elle országa
partjait,
az
—
angol királyn, legújabb
reménysége,
spanyol király, vérig sért módon szakította
a tárgyalásokat, követelte, mintha
—
a
csak
csaló-
elzárta
meg
a
vele
Habsburg- hatalom kiadatását bilincsekbe
verend gonosz-
A SZULTÁN PÁRTFOQOLTJA
tev
volna
mindezt
:
18 J (
akárcsak az a jólismert
elviselte,
növény, melynek testén súlyos kerekek gázol-
útszéli
nak keresztül,
kékes fekete,
szárain, levelein
porral
a megmaradt
sebeket vágnak,
csonka
telt
piszkos
szár
mégis
ven
mutogatja a körülötte lév boldog, érintetlen
egyenesen
és
áll
egyked-
sebeit
rút
virágoknak.
Valóban, Rákóczi szenvedéseinek
mvésznek
méltó
feladat
volna.
csapásban egyszerre
súlyosabb
maga
is
ecsetelése igazi
Ez
tolult
utolsó, leg-
öntudatába a
sei dicsségének minden emléke, s a jelennek minden nyomorúsága. „Az a Francziaország, mely öt nemzedéken át megszakítás nélkül elismerte az és
háza souverain
ben
állt,
jövend
voltát,
a mely
szövetségbe
e
s
örököseit
dédapjával szövetség-
befoglalta
a Francziaország
ez
és utódait",
annak minden
hogy a legutolsó magánmegillet vendégjogot megtagadja tle. A csa-
követi el rajta a szégyent,
embert
is
pás, emigransi
zárkózottságában,
teljesen
váratlanul
fejét, hogy mivel adhatott rá okot. hogy Boissiméne nagy haraggal ment el tle, ajándékot sem vitt magával korábban nem egy-
érte,
s hiába törte
Eszébe
jutott,
—
,
szer dicsekedett az orleansi herczeggel való titkos érint-
kezésével, s így bosszúból ma/.ta.
102
most bizonyosan elrágal-
Bizonyosságot pár hét múlva Bonnac közlése
A franczia kormány a visszatérhetési kérelmet végre elintézte: megbízta Bonnacot, közölje gyengéd
adott neki.
módon a fejedelemmel, hogy XV. Lajos igen kozik az 6 rossz sorsán, szívesen
segítene
sajnál-
rajta,
de
a császárral legutóbb megkötött szerzdés teljességgel kizárja az
lehetségét. kapta
az
Az
említett
Francziaországba utasítással
szerzdés,
együtt
a
való jövetelének
Bonnac
Quadruj>lr
kézhez
ÁM
NEGYEDIK FEJEZET
190
melyet kormánya mentségére közölt
a
szövegét,
is
Rákóczival. így, a keresztény világba való visszatérhetés remé-
nyével
egyszerre
mindarról,
értesült
el
elsöpörte. Sardinia szigetének
a
elfoglalása
Triple
az
európai
Csak
illusióit.
a mi a nyár folyamán
kártyavárat
Alberonitól felépített
tevékenységre
Rákóczi
kisebb-nagyobb
nyert
constellatióból
most
temette
Alliance
buzdította.
a
az
egy két fuvallatra évben történt
múlt
hatalmait
kettztetett
Közben Alberoni a jako-
biták vezérembereivel beható megbeszéléseket folyta-
melyekben nem kisebb dologról volt szó, mint a Stuart-háznak spanyol hajóhad által való trónrahelyezésérl. Az északi hatalmakkal is úgy látszott, hogy eredményre fog jutni, s az angol-franczia szövetség eltt mind világosabbá vált az olasz bíbornok vég-
tott
czélja:
a
spanyol
Nagy Péter
és
erejével
súlyt, s az orleansi
támadása szott,
felforgatni
az
Svédország és európai
ellen
megfosztani.
a
Triple
Alliance
az angol miniszter, egyetlen czélra irányozták matiai virtuozitásukat: a hármasszövetségnek szár belépése által négyesszövetséggé
A ban,
egyen-
herczeget és a hannoveri dynas-
Észak és dél egyesült gyengének látezért az 1718. év tavaszán Dubois és Stanhope
trónjuktól
tiát
olasz félsziget,
diplo-
a csá-
kiegészítésére.
tárgyalások több mint féléven át folytak Paris-
Hágában, Londonban és
Bécsben.
A
császár
sokáig makacsul ragaszkodott spanyol királyságához,
a körülötte
lév spanyol kegyenczek semmi áron sem reményrl, hogy egyszer még
akartak lemondani a diadallal
fognak
visszatérni
gránsok voltak, a kik sütkérezve
még
hazájukba.
k
is
emi-
a bécsi udvar kegyeiben
sem tudták hazájukat
elfelejteni.
Mikor
191
A SZULTÁN PARTFOGOLTJA
az angolok
már rávették a
császári kormányt a spa-
a spanyol emi-
nyol királyi czímrl való lemondásra,
befolyásának
engedve
helyett
Spanyolország
összes
kívánta,
hogy
gránsok
h
Károly a czím
VI.
gyarmatait
amerikai
dús javadalmakban
katalánjait ott
helyezhesse el. Végre a spanyol flottának Itáliát fenyeget készenléte hírére létrejött a megegyezés június havában, s a Quadruple Alliance okmányát augusztus 2-án aláírták a
szerzd
vetség az utrechti béke óta
felek.
Az
függben lev
új
szö-
kérdése-
ket kivétel nélkül elintézte. VI. Károly császár végre elismerte
Fülöpben
V.
királyságát, a
Bourbon-háznak
a
trónöröklést
franczia
spanyol
pedig V. Fülöp
renunciatiója fenntartásával, tehát az orleansi ág jogai
elismerésével az összes felek
biztosították.
Hasonló-
képen elismerték a hannoveri háznak jogát az angol trónr.i,
sem
s
töri
Sardiniát
a
király,
megfogadták, hogy a pretendenst
meg a
a
liát
Sicilia
császárnak,
Nápolyt
és
lev
Savoyának adja, s a savoyai nemrégiben koronáztatta meg magát
császár
ki
Palermóban
egyikük
országában. Az Alberoni kezében
a
királyává,
a
ki
így
egyesíti
szigetet,
spanyol királyi czímrl való
fogja
át
„mindkét
adni
Sici-
Siciliát",
kezében. Ez volt a
lemondás
ára. Farnese Parmát és Toscanát fogja megkapni a császártól német-római hbérként. Titkos
bet
fia,
ha megn,
postaiatokban megállapították végül
azokat az
esz-
mehckkrl Spanyolországot és Savoyát, a vesztes feleket, a szerzdés elismerésére fogják kénytali A mint a diplomaták mondták: megfogják közöket,
ket A
hívni a nógyesszövetségbe való belépésre.
négy
/.érzd
törökgyzelmétól
még
fél,
köztük
diadalittas
a
Savoyai Eugén
császárság,
olyan
192
NEGYEDIK FEJEZET
hatalmat képviseltek és kilátásban
lev
együttvéve,
melylyel
semmi
Alberoni
sem mérkzhettek meg. A szerzdés egész Közép- és Nyugat-Európa és a tengeri hatalmak egyesített erejét állította
gyai
elé.
szövetségesei
esetre
oda Alberoni olasz és V. Fülöp spanyol váTermészetes, hogy V. Fülöp nyilt és titkos
barátai, a
mennyiben tudomásukra
veszékeléssel fogadiák.
porba
annyiszor
A
sújtott
régi
jutott,
nagy
jaj-
udvar újra felemelte
fejét.
d'Huxelles, bármily rosszul állott
A vén is
kijelentette az orleansi herczegnek,
neki a
udvaroncz,
hsi
pose,
hogy inkább en-
gedi kezét levágatni, semhogy aláírja a békeokmányt,
melyet Dubois Londonból jóváhagyás végett megkül-
A
dött.
aláírja,
régens huszonnégyórai idt adott neki
vagy elhagyja
hivatalát.
Másnap
szó
vagy
:
nélkül
aláírta. XIV. Lajos diplomatiája nem volt római jellemek nevel iskolája. A régi udvar ismét magába
fojtotta elkeseredését.
az angol király most már minden gyzedelmeskedtek ugyan, de kívánságaik a szerzdés megkötésén még messze túlmentek. Az angol király, hogy teljes biztonságban élhessen a jakobiták
Dubois és
tekintetben
támadásától, vágyva felkelését, fejeit.
A
lázadó
kívánta
alattvalói
nyílt
hogy a hydrának egy csapással levágja a
négyesszövetségre támaszkodva, az orleansi
érdekében volt Albehogy V. Fülöp megalázásával a spanyol Bourbonok örökre kivettessenek maguk Francziaországból. Erejük tudatában most herczegnek és miniszterének
is
roni tökéletes megsemmisítése,
k
kívánták a fegyveres
elintézést.
A
négyesszövetség
megkötését egyelre titokban tartották Alberoni eltt, s Madridba küldött ügynökeik által abban az álom-
ban
tartották,
hogy vele akarnak szövetkezni a
csá-
A SZULTÁN PÁRTFOG OLTJA
193
ellene. A bíbonem pedig a császárral valóban nem is gondolta, hogy a császár birtotámadó spanyol hadernek Francziaország vagy
szár ellen,
ros
kát
Anglia bármiféle nehézséget gördítene
hogy az
már,
kodója alig várta
útjába.
utrechti
Ural-
békében
Spanyolországtól elszakított birtokok visszakerüljenek.
Az egész tél nagy flottaépítésben telt el, a bíboros ugyan még jónak látta volna néhány utolsó simítást végezni a támadás diplomatiai és hadi elkészítésén a törökökre és Rákóczira ekkor már nem számított, de a két év óta a népben és királyban
—
—
mesterségesen
spanyol
szított
önérzetet
nem
tudta
1718 júniusában — a négyesszövetség sejtelme nélkül megkezdte az tovább
visszatartani,
s
így
—
egész vonalon a támadást.
Az Urbinóban tartózkodó
III. Jakab megindult Spahogy hívei hajóraszállásánál jelen lehessen. Cellamare ugyanekkor parancsot kapott eddigi akadémikus beszélgetéseinek tettekre való váltására.
nyolország
felé,
Külön-külön
beszélt
udvar
a régi
legmegbízhatóbb
embereivel, tudomásukra hozta, hogy fejedelmük, V.
Fülöp odaadásuk bizonyítékait várja tlük. udvaroncz
csak
ekkor
látta,
mibe
A
legtöbb
keveredett, s
a
ell óvatosan, nagy udvariassággal iparkodott kitérni. Tessé maréchal, a vén róka, a mint megsej-
tettek
tette
Cellamare
komoly
szándékát,
állig
begombol-
kozott és V. Fülöpöt illet általános tiszteletnyilvání-
tásokon kívül
nem
volt
egyébre kapható. 103 Egyedül
a kevélységében halálosan fogadta
a
el
hányta-vetette
csalétket,
meg a
sértett s
éjjeli
Maine herczegn összejöveteleken
spanyol követtel, milyen esélyei
volnának V. Fülöpm-k. ha sei trónját nyíltan visszakövetelné Szekíü:
a
gonosz orleansi herczegtöl. Az északi
A számzött
Rákóczi.
13
NEGYEDIK FEJEZET
194
tárgyalások fonalát tere
:
Cellamare kezére bízta minisz-
is
a spanyol követet ugyanebben
id-
a kritikus
ben hozza össze Tessé Schleinitz báró orosz követtel, s egy külön spanyol megbízott indul Parisból Stockholmba. 104 Az alandi orosz-svéd béketárgyalások
ekkor
még
a legszebb eredménynyel biztattak.
Június 18-án a vadonatúj fényes spanyol armada lepecsételt
parancsokkal elhagyta a barcelonai
ki-
kött. Sardinia szigetéhez érve az admirális és a sor-
katonaság parancsnoka felnyitották a parancsot, mely
A
Sicilia elfoglalását tette feladatukká.
lom megkezdte a
Bourbon-hata-
régi spanyol birtokoknak
a Habs-
burgoktól visszavételét. A Rákóczitól várva várt nat elérkezett.
A
szigetet
megszállva
számú savoyai katonaság nem gondolhatott állásra, s néhány erdített hely kivételével spanyol kézre került.
—
A
pilla-
csekély
tartó
ellenSicilia
nápolyi királyságra
követ-
ha a hármas- és négyesszövetséget Stanhope és Dubois létre nem hozták volna. Mintha csak a görög Végzet kérlelhetetlen karkezett volna a sor
mába
kerültek volna Alberoni és segíttársai.
nyol hajóhaddal egyidejleg az angol
Portsmouth kikötjét. Csupa bízható hajó,
kitn
flotta is
régi, vihart látott,
angol legénységgel.
rálisnak, a kapott utasítás
A
szerint,
a
spa-
elhagyta
meg-
Byng admi-
spanyol
hajó-
hadat kellett megtámadnia, de csak akkor, ha bizo-
nyosnak tarthatta a spanyolok teljes tönkretételét. Augusztus végén Syrakusa mellett megtámadta ket, a kiknek sejtelmük sem volt az angol hajóhadról és rossz szándékáról
békében
élt
!
semmisítette
legtöbb
hajó
—
—
s
hisz
Spanyolország Angliával
minden erfeszítés nélkül meg-
Alberoni fáradságainak az
angolok kezébe
gyümölcsét:
került.
a
Stanhope
A 92ÜLTÁN PÁBTFOGOLTJA
195
ugyanekkor személyesen Madridban járt a négyes szövetség okmányával, de a flottában bizakodó Albe-
mereven visszautasította
roni
a
és
belépést
Az angol hajók, a tenger egyedüli
gadta.
megta-
urai, siet-
tek császári csapatokat szállítani Nápolyból Siciliába, s az ottmaradt, hazájától elvágott
hamar védelmi
spanyol
hader
csak-
állásba szorult.
Alberoni a csatavesztés hírére lefoglalta a spanyol
vizeken járó angol kereskedelmi hajókat, és classicus példára megtiltotta a népnek, hogy a syrakusai vereség-
rl
Az angol minisztertl megszabott há-
beszélgessen.
romhónapi határid vetséghez, mire a
alatt
nem
szerzd
járult hozzá a négyesszö-
felekre nézve a hadüzenet-
kötelessége lépett eltérbe. Egyetlenegy nehézség szerzett az orleansi
berezegnek és Duboisnak fejtörést: mit
fog szólni a francziák Bourbon-hsége, ha
kormányuk
gylölt angolokkal és a császárral szövetségben haddal támad XIV. Lajos unokájára ? Cellamare ettl
a
a
fejtöréstl
megszabadította
is
a
abbét és urát. Maine herczegné elég
szerencséskez
könnyelm
egy-két haszontalan fiatalúrral kiegészíteni az
esküvk"
w
volt
össze-
melyben eddig csak ó és komornája
sorát,
Cellamare
herczeg társaságában. Berry herczegné szeretjének testvére, egyszer szegény nemes, meg a tönkrement Pompadour marquis, a ki nem tudott voltak
még
helyesírást sem, s
be a társaságba,
egy-két ilyenféle egyén, léptek
memorandumaikban az óvatosság
s
teljes félretételével beszéltek V.
készítésérl.
A
zatlanságot,
hogy
spanyol követ leveleit
tisztviseljével másoltatta, volt.
i
a a
is
Fülöp betörése elelkövette azt a vigyá-
királyi ki
könyvtár egyik
ártatlan
könyvnmlv
drrttenve vette észre, mibe keveredett. Sietett
Duboisnak jelentést
tenni,
a ki
deczember elején az
196
NEGYEDIK FEJEZET
egész társaságot elfogatta és
a határra
fogság után
számzetett egy
sem
lett
pár napi
Maine herczegné kastélyába, különben senkinek
Polignac
baja.
ismerse, a
távoli
Cellamare-t
kísértette.
cardinalis,
Rákóczi egykori
gyöngéd kötelékek fztek, szintén vidékre számzetett. Duboisnak kapóra kit
a herczegnéhez
—
„összeesküvés",
jött az
kinyomatni,
s
V. Fülöp
sietett
Cellamare levelezését
álnokságának fölfedésével a
franczia közvélemény eltt igazolta a spanyol háború
jogosultságát.
Az
Alberoni-féle systema sorsát
rális eldöntötte,
s
a mi ezután
teljessége kedvéért említjük.
már Byng admicsak
történt,
a kép
Deczember 11-én
XII.
Károly a norvég határon ellenséges golyótól találva a svéd
elesett,
kormány a nagyurak befolyása
alá
háborút mindenáron folytatni
került, a kik az orosz
akarták, s így az alandi tárgyalások, valamint Albe-
Rákóczi és Goertz reménye orosz-svéd szövetség
roni,
A
létrehozására, végkép megsemmisültek.
Cellamare-
összeesküvés felfedezésére Francziaország rögtön hadat üzent V. Fülöpnek, a ki 1719 tavaszán
maga
indult
a franczia határ felé abban a reményben, hogy csak
mutatnia kell magát melléje állanak.
nak
A
s
régi
nagyatyja
alattvalói
látták az orleansi herczeget biztosítani
rl, s V. Fülöp
hanem a
tagja,
h
Berwick
A
hségük-
nagyurakkal,
d'Huxelles,
Maine herczeggel
találkozott,
sereggel,
franczia
telen fia vezetett. letre,
a
Saint-Simon,
Villars,
udvar
nem
mind
udvar tagjai azonban jobb-
melyet
maréchal,
II.
szintén
a régi
Jakab törvény-
francziák betörtek spanyol terü-
Alberoni legnagyobb
hajógyárát
és
kikötjét
szétrombolták, a király sietve visszavonult Madridba, s ott
—
mit
tehet
egy ilyen király egyebet
—
el-
A SZULTÁN PARTFOGOLTJA
197
csapta szegény miniszterét, a kinek csak nagynehezen
csupasz
sikerült
A
Olaszországba
életét
megmenteni.
jakobiták rendelkezésére bocsátott néhány spanyol
hajót Skóczia felé való útjukban tették az
felismerte
már elbb tönkre-
így aztán Farnese Erzsébet is négyes szövetség nagy elnyét, hogy
angolok. a
Parmát és Toscanát mégis megkaphatja,
fia
tására végre V. Fülöp
is
s
bizta-
hozzájárult a négyesszövetség-
Az európai végrehajtás sikerrel béke beti valóra váltak, egész Nyugathez.
járt,
az utrechti
és Közép-Európa
élvezhette a béke áldásait, leginkább pedig
György,
I.
105 az orleansi herczeg és Dubois, az új cardinalis.
Minderrl Rákóczi lassacskán, a tesült
tak
tél
folyamán
ér-
Jenikben. Mélyebb hatást nem gyakorolhatreá az egymást követ rossz hírek a régi :
udvar politikai befolyásának végleges megsemmisítése, spanyol Bourbon-
az északi háború továbbfolyása, a
nak, a császár
egyetlen
számbavehet ellenségének
veresége, mind csak természetes következményét képezte a Quadruple Alliance megkötésének, épp úgy, a
mint az
Francziaországból való
kizárása
is
Dubois
és Stanhope politikai diadalából folyt. Franczia földrl
távozásakor •nynyel s
két ;
vihar
kerekedését
nézte
szorongó
az egyik, a török háború, gyorsan elült
belle a Habsburg-hatalom
megersödve
a déli félszigetekrl gomolygó viharfelhk
került ki,
hasonló-
képen nem hozták meg Rákóczi reményét, az európai zivatart. A négyes szövetségbe Savoya és Spanyolország
is
hosszú
idkön
beléptek s így a császár ellen való háborúra
egész európai
ihImt
került
át senki
sem gondolhatott
többé.
Az
mozgalomból tulajdonképen csak két ki
vesztesen: Alberoni és Rákóczi. Az
elbbi dúsgazdag javadalmaiból, tényei
állásaiból ki
NEGYEDIK FEJEZET
198
vetkztetve, bolyongott
másikba, hogy kikerülje
Itáliában
spanyol királyi párnak trvetéseit. gyott ugyan
egyik rejtekbl a
ellenségeinek és a hálátlan
A
másik nem ha-
gazdagságot Francziaországban és nem
sirathatott elmúlt boldogságot,
dentl megfosztotta, a mi a méltóság külszíne.
A
de a katastropha min-
világ
szemében az emberi
keresztény világból kitaszítva, a
lehetségétl kérlelhetetlenül elzárva, a közömbös pogányok nagylelkségére utalva, a számzetés olyan nyomorába taszította t Alberoni diplovisszatérés
matiai játéka, a milyentl a nyugati világ számzötteit,
a bajor választót, az olasz bíborost, a pretendenst és egész nemzetségét a balsors mindvégig megkímélte.
A
krisis
Rákóczi
maga
elmúlt, anélkül hogy nyomokat hagyott volna Vallásos érzése a grosboisi boldog napok
azonban gyorsan
lelki életében tartós
után.
óta korlátlan uralomra tett szert lelkében
s
a tehe-
megvetés érzelmeit ismét az Istenben megnyugvásé váltotta fel. A vallásos életet él
tetlen dacz és
való
trónkövetel szerencsésen kikerülte a kétségbeesés és
lemondás
szirtjeit.
Az egymást követ
sorscsapások arczába kergették a vért,
sértések
de
a
és
lelki
felindulás testi jeleivel együtt a régi bizalom is helyreállott.
Hisz
neki
keresnie
kell
országát, s
ha most
nem találta meg, az Úr, a ki legels földi szolgáiról maga gondoskodik, bizonyára meg fogja neki mutatni a czélhoz vezet utat. Hisz tiszta lélekkel készül
valóban
becsületesen,
magasztos hivatása betöltésére,
az Istentl alája rendelt emberek, az erdélyi nép nem-
Az Úr bizonyára meg fogja segíteni. De önmagának is meg kell tennie mindent, hogy az Erdélybe vezet utat, a rossz zeti és lelki
boldogulása
viszonyok között
is,
elsegítésére.
tle telhetleg egyengesse.
II
199
A SZULTÁN PÁBTFOGOLTJA
A
trónkövetelt
szakadt
el
végképen
csapások sem
legborzasztóbb
a
téríthették el útjából.
A
való
a Bosporus partján a nyugat-
:
európai diplomatiai eseményekrl csak fél év
multán értesülhetett
most
viszonyaitól
élet
s
így
— egy év
sohasem tudhatta, ügynöavultak-e el már abban
nem
keinek adott utasításai
a pillanatban, mikor papirra vetette azokat. A török udvarban él diplomatiai testület tagjai, a négyesszövetség képviseli, mindnyájan tartózkodtak a vele való érintkezéstl, s így az erdélyi fejedelem hírszolgálata
magánember levelezésén
mindössze néhány
alapult.
Grosboisban, Tessével és a régi udvar tagjaival
ál-
landó érintkezésben, hasonlíthatatlanul jobb értesülé-
támaszkodhatott
sekre
szomorú kudarcz
lett
akarata
de
értelme,
s
ott
sztt
tervének
mégis
a vége. Mindezt világosan látta
nem
tudott
megszabadulni az
A jeniki nyomorúságban épp úgy fenntartja erdélyi fejedelmi követeléseit s azoknak küls formáit, mint a drinápolyi emigransi
érzésvilág
palotában, a
A
tél
hol
V.
súlyos
nyomásától.
Fülöp király
követét
fogadta.
közeledtével komolyan remélte, hogy nemsokára
palotát bérelhet
magának Konstantinápolyban
fejedelemségét
megillet
meg. 106 s
De
a jeniki
fényben
ez természetesen szóba telet
jelenhetik
sem
jött
s
újra
majd
a portán
csupán Bercsényi és felesége meg-
érkezése (Ruscsukból) élénkítette meg, a ki egyelre
Perában, majd onnan a császáriakra való tekintettel
ki-
Bosporus partján telepedett
le.
utasítva, Therapiában, a
Rákóczi régi barátja felelevenítette nápolyi diplomatákkal ós
a
konstanti-
ministerekkel való érintke-
zést,
melyet Rákóczi a négyesszövetség hírére kitört
lelki
viharában
miatt nehéz
is
nem lett
ápolt eléggé 8 fejedelmi pretensiói
volna ápolnia. Most, hogy a nyu-
NEGYEDIK FEJEZET
200
elle
gáti államrendszert áttörhetetlen kerítéssel zárta el
a sors, emigransi nyuytalanságában kelet felé fordult s
a lengyel-orosz-svéd-porosz hatalmak „constellatióját"
A télen még mindig abban a hitben hogy Nagy Péter a svéddel valóban békülni akar
vette szemügyre. élt,
s ez
esetben javíthatatlan optimismusa ismét megnyi-
totta eltte
a Habsburg-háború lehetségét. Csodála-
tos tévedése a diplomatia cselszövényeit évtizedek óta
ismer embernek! Nagy Péter egész uralkodása jén terjeszkedni háborút
viselt,
minden
törekedett,
szomszédjával
nem
de a császár birtokai
érintkeztek
egyetlen ponton sem a moszkvai birodalommal.
a
császárral
elbb meg
háborús
kellett emésztenie a
török birodalom
északi
Hogy
keveredhessen,
viszonyokba
latokat: a lengyel respublicát,
ide-
közbees államalakukhánságokat, a
tatár
A
nyúlványait.
czár
hosszú
sem idzött a Rákóczitól állandóan sugalmazott gondolatnál, hogy a
uralkodása alatt
egyetlen
pillanatig
Habsburg-hatalomra fegyverrel támadjon. megállapíthatjuk,
még csak
Ígéretet
A
sem
mennyire tett
erre
nézve barátjának, a kinek személyét különben kedvesen látta maga körül. Az
politikai
systemájában
Rákóczi legfeljebb mint lengyel király szerepelt, a ki oroszoktól odaállítva, engedelmesen vezeti a respublica
ügyeit a pétervári terv
parancsok
azonban már rég a multó
szerint. volt.
A
Ez a lengyel szász választó,
II Ágost, biztonságban ült trónján, melyet a Habsburg-
hatalom mellett ennek szövetségesei is készek voltak számára megóvni. Lengyelországban Nagy Péternek
most egyetlen érdeke maradt: a lengyel királyválasztás jogát és ezzel az örök fejetlenséget csorbítatlanul
fenntartani,
hogy alkalom adtán szabadon halászhasson
a zavarosban.
A SZULTÁN PÁRTFOG OLTJA
A
svéd-orosz béke
201
lehetségébl csak Rákóczinak
Erdélyre irányzott tekintete következtethette az oroszcsászári háborút. XII. Károly halálával
egyidben
el-
küldte Máriássyt Oroszországba, hogy a czár háborús
hogy ez útra hogy egy orosz követ van a fényes portára útban. Jövetelét nagy hírek elzték meg a törökök között: Rákóczi lengyel trónja ügyében küldi ide barátja, az orosz czár. A követ május 2-án megszándékairól
megbizonyosodjék. Alig
indult, híre jött,
Daskov Alexius, egy orosz
érkezett Konstantinápolyba,
nemes, ki egykoron Nagy Péter kegyeibl kiesvén, sokáig Lengyelországban
ette
Bercsényivel együtt a
számzetés kenyerét, míg vissza nem nyerte uralkodója
hajlandóságát.
A
lengyel
királyság
dolgában
semmit sem hozott magával, ellenkezleg úgy tett, mintha a magyar emigránsok a világon se volnának. Rákóczi végül rákényszeredett, hogy hozzá küldje Bercsényit, kitudakolandó,
milyen
utasításai
vannak
a magyarokat illetleg. Bercsényinek mindvégig gyakorlati, világos eszejárására
jellemz, hogy a beszél-
getés során rögtön felismerte, hogy az orosz követnek
nem szabad sem ellen fellépnie.
dásról,
A
a császár,
király
fejedelem tle értesült e kis csaló-
mely nem igen
vágya távol
sem pedig a lengyel
állott világi
érintette,
hiúságtól
mivel
idegen trón lelkétl.
elfordult
Daskovnak a legutóbbi szégyenletes orosz-török béke néhány pontban való megjavítását tzte ki feladatul fejedelme. Ezt a czélját úgy vélte legolcsóbban elérni* ha a portai ministereket költött európai veszélyekkel ijeszti fel
meg
s az orosz barátságot
elnyösnek
tünteti
elttük. Rákócziról mindenki beszélte, hogy a mirek szívesen hallgatják az európai államrendszert
illet magyarázatait,
fél
tudva,
hogy ahhoz
k
kéve-
NEGYEDIK FEJEZET set értenek.
Most különös játék keletkezett Daskov
Az
és Rákóczi között.
követ megkísérelte Rá-
orosz
kóczi befolyását a pruthi szerzdés megjavítására
fel-
használni és hogy jóindulatát biztosítsa magának, elejtett
czélzásokkal, homályos szavakkal a lengyel trónt
A törököknek élénk színekkel mely a császár részérl fenyegeti
helyezte neki kilátásba. rajzolta a veszélyt,
ket, a
ki
úgyis
hogy a lengyel hoz
s
elég
hatalmas, de most azon van,
királyt rokoni
kapcsokkal fzze magá-
Lengyelországból örökösödési királyságot
csi-
náljon. Ezzel pedig vége volna a lengyel szabadságnak s a körül lakó népek nyugalmának De íme itt van Rákóczi, a kit a lengyelek úgyis szeretnek, ha !
volna lengyel király, a porta tan élhetnének.
Ebbl
a
képbl
is,
a czár
látszik,
nyugod-
is
milyen idyllikus
ha a török és orosz jó barátságot tartanának egymás között. Tehát, s itt látszik ki a lóláb, egyezzék bele a nagyvezir a pruthi béke kiegészítésébe. Az orosz követ így Rákóczi szövetségeseként jelent meg, anélkül, hogy bármiféle Ígérettel kötelezte volna magát Rákóczival szemben. A fejedelem viszont igen jól tudta, hogy a lengyel állapot volna az,
királyság kérdése egészen mellékes neki
nak
is.
jeniki
A
nagyvezirrel
kert
árnyas
való
hsében
is,
az orosz-
beszélgetésében
—
beszélni, egyezzék bele a pruthi
—
egy
iparkodott lelkére
béke revisiójába, a
mire az orosz czár nagyon vágyakozik,
hogy délrl
szabaddá válva, egyenesen régi ellensége, a császár török háború eltt is a czár éppen megkötötte vele és a franczia királyival a szerzdést a császár ellen, mikor a császár ellen mehessen. Hisz a legutóbbi
félrevezette a törököt és így
idézésével fordította
el
török-orosz háború fel-
sajátmagától
a veszedelmet.
;
A SZULTÁN PÁBTFOGOLTJA
A
helyzet most ugyanaz s ha
bele az
béke
orosz
203
nem egyezik Nagy Péter
a török
megszilárdításába,
megint nem viheti keresztül németellenes
meg tehát a nagyvezir, hogy nevében Nagy Péternek, biztosítsa a gedje
En-
tervét.
írjon
a porta
török
barátsá-
gáról és ezt a tárgyalást jó véghez vezesse.
A
feje-
delem tehát a portát elkészítette az orosz-német háború lehetségére
azzal,
s
hogy a tárgyalások veze-
tését saját kezébe próbálta venni, megvetette alapjait
a császár ellen irányuló nek. Legalább
hogy a
A
czárt
orosz-török
így gondolta,
nem
pruthi béke
lesz
nehéz
együttmködés-
abban
a reményben,
háborúra
megjavítása Daskovnál
rábeszélni.
végezel volt,
Rákóczinál csak eszköz az örök végezel elérésére
:
a
Habsburg-háború felidézésére és az Erdélybe juthatásra.
Sajátságos, érthetetlen
a
naiv
önámításnak
szövésnek;
—
gyarázható
meg
A
—
és
vegyüléke a csalódásnak, tudatos
diplomatiai
a részletek nem, csak az
egész
az
csel-
ma-
emigráns ismert lelkivilágából.
czár németellenes terve csak Rákóczi lelkében élt
maga sem hogy ez annak idején csak jámbor szándéknak maradt s hogy a törököt nem a császár, hanem éppen a franczia biztatta 1711-ben Nagy Péter ellen. De az emigránsnak sem országa, sem serege, s erejét felülhaladó czéljai érdekében ha mást nem, diplomatiai fölényét kell felhasználnia a szívesen ámuló torok eltt. Eredményre úgyis csak addig számíthatott, inig a nagyvezir egyéb nyugati diplomatákaz orosz- franczia és erdélyi szerzdésrl
felejthette el,
kal
nem
beszél. Rákóczi,
jesen elszigetelten akarta a
hamu
alól
állott
háborús
törekvésében,
tel-
a fényes portán. Egyedül
kimenteni
a
kevés
parazsat,
a
NEGYEDIK FEJEZET
204
mind csak oltással foglalkozott. Bonnac egyetlen lépést sem tett Daskov ügyében, bár minpártfogolja. denki gyanúsította, hogy titokban
többi diplomata
A
st
Dubois szerényen,
mint a négyesszövetségben
méltóság nélkül átengedte a vezetést
az
angol kor-
mánynak, Bonnac sem merészkedett most olyan ügyet pártolni, mely angol kartársának nem tetszett. Az angol királyra, hannoveri birtokai miatt, semmi sem lehetett oly kívánatos, mint hogy Nagy Péter minél inkább el legyen foglalva Keleten: míg a törökkel
nem
rendbe
jön,
nem
kell tartani veszélyes
burgi terveitl. Ezért Daskovnak,
s
mecklen-
vele Rákóczinak
Stanyan, az angol követ, szerzett legtöbb nehézséget.
hogy a császárilengyel szövetség eszméje, a mivel Daskov rémíti, chimerikus, hasonlóképen nem komoly Nagy Péter Sietett a nagyvezirt
felvilágosítani,
terve Rákóczi lengyel királyságára, mivelhogy a len-
gyelek a passaroviczi békébe vannak foglalva
s így a török vagy az orosz Rákóczi segítésében a lengyel
mellett a császárral találnák szártól pedig vezir,
nem ok
nélkül
„a kinek elméje
dakozásra*.
Meg
magukat szemben.
A
csá-
rettegett Ibrahim nagy-
nagy vagyon, de nem a haStanyannek, hogy Rákócziért s az angol befolyás alatt Das-
is igérte
semmit sem fog tenni, kov újabb elterjesztéseire kinyilatkoztatta, hogy a béke megmarad, akár ersebb is lehet, Rákóczit pedig elviheti
Nagy Péter
és tegye be Lengyelországba,
ha
tudja.
A
tárgyalások
nak nem
még tovább
húzódtak, de Rákóczi-
bennük egyéb szerep, mint az orosz revisio-követeléseknek minden ellenszolgáltatás nélkül való támogatása. Daskov gyorsan kiismerte a helyzetet, nagy kölcsönöket szerzett magának s a porta jutott
: ,
A SZULTÁN PÁRTFOQOLTJA
jóakaratát ajándékokkal
205
A
lekötelezte.
is
vesztege-
tésnek, Rákóczi ingyenes közbenjárásának s Ibrahim
köszönhette, hogy a császári követ
békeszeretetének
megérkezése után, az ettl nére
is
1720 végén
akadályok
felvetett
elle-
czélját: a porta az orosz
elérte
örök idkre meghosszabbította, megengedte, hogy a „lengyel szabadság védelmére" orosz seregek
békét
Lengyelországban,
tartózkodjanak
többi keresztény hatalmak
valamint hogy
a
Oroszország
is
példájára
tarthasson egy állandó „residenst" a portán
még
a kis moszkvai czárnak
sem
erre
volt
— eddig joga —
az orosz zarándokok szabadságokban részesüljenek s
végül
kilátásba
is
hogy a krimi khánoknak
helyezte,
adó kérdését
fizetett
is
el
fogja intézni. Rákóczi
itt
az emigránsok sorsában osztozott, a kiket a hatal-
masok
gondolkodás nélkül
gesztenye kikaparására.
használnak
fel
Ilyen diplomatiai játékokban múlt az tél,
a
forró
107
els jeniki
játékokban, melyeknek változatos folyását Rákóczi
ideges várakozással, de egyúttal
Istenbe vetett biza-
lommal kísérte. Egy csapás azonban még hátra volt a számzöttnek és a Bosporus partján „sóhajtozásokkal dohányozó" társainak
gyzelmes
niök a
tetlenségét. Láttuk,
nem
ötödik pontja
még meg
császári hatalom
hogy a passaroviczi béke elégítette
fél
annyit
sem
a magyar tudott
találta,
a portai
Az angol
és
hollandi
való
követ,
kormányt, dia-
még csak
hogy Thökölyiluz
keresztülvinni,
politikára
tizen-
hogy a
számüzöttekre nézve
hasonlóan Ázsiába utasíttassanak szítse
a bécsi
ki
Savoyai Eugén méltánytalannak
dalmas
kellett ismer-
logikus kérlelhe-
s
így Rákóczi elve-
veszélyes
befolyását.
elssorban
azonban a
hollandi titkár, Theyls, állandóan jelentették a bécsi
NEGYEDIK FEJEZET
206
kormánynak, mennyire hallgat a porta még mindig A béke megpecsételésére a két császár kölcsönösen nagy követséget küldött egymás
Rákóczi tanácsaira.
udvarába
s
a
császári „nagykövet",
utasításul kapta,
Virmont
gróf,
vegye rá a portát Rákócziéknak Kis-
Ázsiába szállítására, ámbár ez a kívánság elreláthatólag sok új tárgyalásba fog kerülni, mivel a passaro-
béke erre nem kötelezi a portát. A passaroviczi békét, mint láttuk, maga Virmont kötötte meg s így viczi
ebben a pontban egy kis szemrehányás rejlett. Azt azonban mindenesetre elvárta tle kormánya, hogy az Oláh- és
Moldvaországban
tartózkodó
emigránsokat
eltávolíttassa, mivel a passaroviczi béke
kimondta,
is
hogy a magyar lázadók a határoktól távoltartandók. 108 Virmont egyszer katona volt, a ki hségesen, gondolkodás nélkül engedelmeskedett a parancsoknak. A magyarok sorsát teljesen közömbösen hivatalos ügynek tekintette: megkérdezte a haditanácsot, hogy hívják ezeket az oláh határokon tartózkodó magyarokat s ha valóban ott vannak, fel fog lépni
tásuk érdekében.
a bosporusi magyarok nyosultak védhette
A
s
eltávolí-
Konstantinápoly felé közeledésével
a kitör
meg ket
láthatárán
zivatar
komor
fellegek tor-
ell többé semmi sem
e föld kerekségén.
nagykövet olyan fénynyel
tartotta a bevonulá-
sát, a milyent az ámuló törökök keresztény embertl soha nem láttak. Kíséretében a Habsburg-monarchia
fúri fiatalságának virága, Kolowrat, Nesselrode, Thürheim, Althan grófok, egy Batthyány, a késbbi horvát bán. Savoyai
Eugén gyzelmei a követ
öntudatot
kölcsönöztek:
a
rendelt csauszok basiját
nem engedte
többé
sének büszke
mellett lovagolni, mint az
eddig
fellépé-
vezetésére
szokásban
maga
volt,
ha-
207
A SZULTÁN PABTFOGOLTJA
nem elreküldte
ugyancsak
s
volt a császár leg-
konstantinápolyi képviselje, a ki a szultán eltt
els
nem hosszú magyar ruhában, hanem
aranytól, ezüsttl
súlyos csipkés frauczia öltözetben jelent meg. Elterjesztéseit a porta ill tisztelettel fogadta s iparkodott
neki mindenben
él
eleget
tenni.
keresztények védelmét
és
A
Törökbirodalomban
a
császári
alattvalók
kereskedelmi szabadságait illet kéréseit sokkal köny-
nyebben megvalósították, mint a Rákócziék átszállítására vonatkozót. A szultán most is, mint a passarocongressus
viczi
vonult hazátlan
tartotta,
össze
becsületével
fejedelmi
alatt,
nem egyeztethetnek
hogy az
szerencsétlenektl
szárnyai alá
pártfogását
vonja. Virmont hiába figyelmeztette a nagyvezirt,
keblében, mert
kígyót melenget
a hatalmas
porta és
ellensége és ha
még
tartják, a portára
fogja zavarni.
A
császár
Rákóczi
közti
meghogy
a
fényes
békének
esküdt
sokáig Konstantinápolyhoz közel
annyira
hasznos békességet
meg
nagyvezir bejelentette a követ kíván-
de a nagyúr közömbös hallgatásba burkolózott.
ságát
Yinnont nem csüggedt, követségi
Theyls
által
elintézést.
lélekkel,
A
naponkint
szinte
titkárja,
sürgette
támadást Rákóczi
Diriing és
a
kedvez
sem trte nyugodt
maga, az orosz követ és Bercsényi mindent
megtettek Virmont munkája ellensúlyozására. Bercsényi írásban jelentette a portának, hogy
hírei
szerint
az
orosz sereg átlépte a sziléziai határt 8 így nem kell félni a császártól. A követ makacssága azon• '
ban
A
lassankint
meghozta
nagyvezir már 171
(
.)
a
kívánt
gyümölcsöket.
novemberében, négyhavi ostrom
tán, megígérte, hogy a magyarokat átküldi az partra,
A
ázsiai
de írásban nem volt hajlandó Ígéretet tenni. 109
fejedelem feszült
figyelemmel
kísérte
a meg-
208
NEGYEDIK FEJEZET
szomorú sorsát még szo-
beszéléseket, melyek az
morúbbá
változtathatták.
hiúsulása
s
A
remény meg-
spanyol
nem
a Quadruple Alliance megkötése óta
többé rendelkezésére biztos támaszpont a portán
állt
teend lépésekben
mködésében inkább
diplomatiai
s
saját vágyaitól és félelmétl, mint a reális viszonyok
mérlegelésébl indult
ki.
A
konstantinályi diplomata-
világban joggal tarthatták olyan
hajónak, mely kor-
mányát vesztve, a habok kénye szerint vettetik ide-oda. gyakorlati élettl végkép elfordulva, lehetetlen ter-
A
vekkel
melyeket
el,
állott
rosszul leplezett
a
diplomaták
számító
mosolylyal hallgattak
végig.
Néha
mikor majd az Moldva fejedelme lenne, az
megint a régi álomról ábrándozott, egyesített Oláhország és
oláhok belügyei gondját a két vajdára bízná tük egyedül az Erdélybe visszavezet sével tölthetné idejét.
kal egy másik,
út
s
felet-
elkészíté-
Majd komolyan közölte Bonnac-
nem kevésbbé
csodálatos tervét. Esze-
a svéd-orosz-lengyel béketárgyalások folytonos
rint
meghiúsulásának oka Livland volna, a melyet egyik
sem akar a másiknak engedni. Igen egyszer megoldás volna, ha a tartományt reábíznák s így egyik fél sem irigyelhetné azt a másiktól. Igaz ugyan, hogy Livlandot Nagy Péter már egyszer felajánlta fél
neki, és
nem
fogadta
el
;
de most
nem
ártana,
franczia király ajánlaná ezt a megoldást a
lengyel királynak és orosz czárnak.
variasan megköszönte a bizalmat
s
A
ha a
svéd
franczia
és
ud-
Rákóczit a moszkvai
követhez utasította, a ki sokkal gyorsabban végezheti el
a dolgot, mint
A
a nagy kerül úton, Parison
franczia követ
hvös
át.
110
közönynyel gondolta magá-
ban, hogy a fejedelem ilyen „kevéssé solid" terveken töri fejét.
De
gyorsan közelgett az id, melyben
még
209
A SZULTÁN PÁRTPOGOLTJA
kovácsolása
tervek
európai színpadról konstantinápolyi
régóta
letnt már
miniatré
szükséges
lelkileg
lehetetlenné
szinte
is
Az 1720. év
szorították.
de
futólagos,
ártatlan,
az ilyen
diplomatavilágból elején
Az
vált.
most még a
s
is
Virmontnak
ki-
végre
hogy az Oláhországban tartózkodó magyarok, köztük Eszterházy és Csáky tábornokok, a vad Maczedoniának egyik elhagyott szögletébe, Demirhisszárba bellebbeztessenek s hogy a sikerült
kieszközölni,
jeniki
emigránsoknak
távolabb
Konstantinápolytól
A
jelöltessék ki lakóhely.
szultán tehát
nem
vette le
Kis-Ázsiába
nem engedte meg, hogy zessenek. A határozat közlésének küls
formájával
lehetleg kímélték a fejedelem jogos érzé-
kezét
pártfogoltjairól
is
keny ségét.
és
A nagy vezir Horvát Ferencz által üzente neki
hogy a szultán jobb és alkalmatosabb a magyaroknak, tehát legyen elkészülve a közeli utazásra. „A mi urunk, mint igaz
a kegyes
hírt,
helyet akar
rendelni
keresztény fejedelem,
—
izenetet"
Ügyvivje
csendes
elmével vette ezt azt
így látták ezt körülötte
lév
által tiltakozott az oláhországi
h
szolgái.
magyaroknak
s a maga számely falu Konstanti-
Demirhisszárba való számzetése ellen
mára
Silivria kijelölését kérte, a
nápolytól
nem messze nyugat
felé,
a Márvány- tenger
partján fekszik. Virmont persze kézzel-lábbal iparkodott a portát
rávenni, hogy
ha már Ázsiába nem,
legalább a fvárostól távolabb küldjék számüzöttet, a hol
el
a nyugtalan
nehezebben értesülhet a
politikai
eseményekrl. így aztán a nagyvezir tekintete Rodostóra fordult, liintéo a Márvány-tenger, vagy mint »k«)k hívták, a Fehér-tenger partján, de márkétnapi :
Járóföldre Konstantinápolytól. utolsó erfeszítést Bstkíú
:
A számzött
tett. Rákóczi.
A
fejedelem
Az orosz követ
még egy
által rábeszél-
14
NEGYEDIK FEJEZET
21Ö
még egyszer
személyesen.
A
szállítóhajók
nél álltak, mikor április 15-én szélt
Ibrahim
nagyvezirrel
meg
eltt hallgassa
tette a nagyvezirt, eltávolíttatása
már Jenik-
Rákóczi utoljára be-
ünnepélyes
audientián.
Keseren panaszkodott neki, hogy Virmont megérkezése eltt elégszer kérte elbocsáttatását, spanyol földre is
mehetett volna, de a porta folyton
engedélyt jutott.
s ezáltal
halasztotta az
most ilyen szégyenteljes helyzetbe
Ibrahim könnyedén vetett oda néhány méltó-
ságos vigasztalást:
hogy a spanyol király Ígéretei s még örülhet, hogy nem ült
úgyis hamisak voltak fel nekik,
Rodostó pedig nincs
egész költözés kérte,
nem
olyan
hogy ha a portára
egyedül neki
írjon.
111
ír,
is
oly
messze,
az
nagy dolog. Végül megne más vezireküek, hanem
A mibl
Rákóczi megértette,
hogy még a törökökkel való érintkezését is felügyelet alá veszik. A Rodostóba költözés, Virmont kívánságának teljesen megfelelen, valóban megszüntette a politikai
ténykedés lehetségét.
A következ napon törökök
ill
Rákóczi ágyúdörgés között, a
tiszteletnyilvánításaitól kísérve,
tántól küldött díszhajóra szállt
hajó jött Therapiába
—
a
szul-
Bercsényiért külön
— és különböz kikötkben való
álldogálás után április 24-én mindnyájan megérkeztek
Rodostóba.
ÖTÖDIK FEJEZFT. Rodostóban.
A
görögök barátságtalan Hellespontusát
északról
szegélyez Tekir-Dagh-hegység kelet felé egyre vido rabb arczkifejezést ölt magára, s Rodostó mellett zöl-
del mezk, mosolygó szlk tengerbe.
A számzött
közt
fejedelem
ereszkedik alá a
legutolsó reményei-
nek hajótörésébl halálosan megsebesültén állomására, földi vándorlásának ez utolsó állandó napsütése csak az
Els
többé felderíteni.
lelke borúját
pillanatra
úgy
ért
oda,
melynek
nem
látszott,
tudta
mintha
annyi hiú reménykedés után végre megérkezett volna
a szenvedélytelenség, a vágynélküliség i
teiben,
halotti nyugal-
ál utolsó szalmaszálban, az orosz követ Ígére-
már jeniki tartózkodása
ersen, a hogy
még nem
hasonlókép hiú üzeneteiben.
alatt
sem
elbb Daskov nem
sokkal
bízott oly
Alberoni átallott
a
számzöttnek diplomatiai járatlanságával szükségtelenül is visszaélni a valósággal homlokegyenest ellenkezve jelentette neki az orosz-svéd béke in< s hogy Nagy Péter végre komolyan elszánta magát a császár elleni háborúra, a melyben birodalmi fejekölni választok, a hrsdelmek I letjor 6l :
:
14*
212
ÖTÖDIK FEJEZET
herczeg, st még a római pápa is segíteni fogják Pedig a fejedelem ekkor már lassan-lassan, bár félve
a régi
és vissza-visszaesve
belenézni saját
hiszékenységbe, kezdett
„A törökök
a valóság vigasztalan ságába.
hasznukat nézik
—
vette
—
törökországi tartózkodás után
észre
végre, kétévi
és csak saját hasz-
nuk reményében pártfogolnak engemet a bécsi udvarral szemben, hogy egy orosz-császári háború esetén visszaszerezzék maguknak Magyarországot és Erdélyt. Mi lesz velem, ha a czár eldobja magától a császárháború gondolatát!" így hányódott kétségbeesés és remény között, míg végre a török fvárosból
ral való
való eltávolítás megnyitotta szemeit a vígasztalanság-
ban. „Nincs többé hova forduljak a mostani helyzet-
Szomjúzom a magányosságra, melytl az Úr rettegek ittmaradni a parancsára örökre megváltam pogányok közt, de nem kisebb borzadálylyal tölt el a gondolat, hogy a czár udvarába menjek háború és ben.
;
;
embervér kiontása visszariasztanak, pedig jól tudom, hogy kötelességem fejedelemségemet a szolgaságból kiszabadítani, de
már
ezt
sem kívánom a
veszélyei miatt, melyek lelkemnek
nak. Mutasd meg, Úristen, az
mert mindaz,
a
veszedelemmel."
mit 112
A
magam
s
szolgálná-
mely reám
eltt látok,
telve
vár,
van
sors megújuló csapásai alatt a
fejedelemnek azeltt oly gyors
a porban hevertek,
utat,
világi élet
kárára
a
növés reményei most
Bosporus
már egy megsemmi-
partján
bizalmavesztett, lemondáshoz ós politikai
süléshez közel álló ember várta a legeslegutolsó csa-
Virmont követelése hírére még egyszer megrázkódtak idegszálai, kétségbeesett erfeszítéssel vetette pást.
meg
lábát a Bosporusnál, Konstantinápoly kapujánál,
a hol a nyugati keresztény világ legutolsó szálai fut-
RODOSTÓBAN
nak
213
mieltt a keleti pogányság útvesztjében
össze,
De török földön egyetlenegy gyzelem sem adatott meg neki. A rodostói számkivetés a szultáni lett minden küzdelmei végs jutalma, s Örökre eltnnének.
hajó pompájából, janicsár díszrség sorai között, bor-
zadva lépett a partra, melynek pogány
már csak a
A
világából
út
sír felé vezetett.
rodostói tartózkodás
els idejében a berendez-
kedés kicsinyes gondjai jótevén vonták
figyelmét
el
a lelki nagy seb szüntelen sajgásától. Az új állomás
már nem átmeneti
dere és Jenik. Bármennyire tiltakozott
lem
a
Bujuk-
volt többé, mint Drinápoly,
rodostói bellebbezés
ellen,
is
a fejede-
most,
a keserú
valóság kényszerében, intézkedéseket kellett tennie,
melyek az
számzetés napi egyformaságában
életet a
elviselhetvé teszik. Házi szabályok, napirend, étkezés rendje és egyéb kicsiny, de szükségei rendelkezések foglalták el most idejét.
porta elég
bkezen
Az anyagi szükségletekrl a
gondoskodott.
majd hatvan piaszter
száz,
emberei
ellátására
pedig
külön
mény
negyedben,
a
A
török
A
leggazdagabb
a ,
húzott
Bercsényi
kincstárból,
tartásdíjban részesült.
a
fejedelem napi
segélydíjat, „taint
rodostói
ör-
városrészben,
huszonnégy ház tulajdonosait lakoltatták ki, s ezekbe a házakba vonultak be Rákóczi számzetésének osztsily részesei.
magyaroknak névvel ii
*
fii i
A
görög,
örmény,
török
lakosság
csak
magyar
király
hívta okot, s fejedelmüket
tisztelték
meg.
Eleinte
tartózkodással,
st
rettegéssel nézték az idegeneket, a kiktl külö-
nösen feleségeiknek úgysem igen biztos vét Ölti
féltették.
Késbb
tességes,
visszavonult
mikor
azonban,
rendtartását «:yiimülcsóben,
lábon
a
életmódjában
álló
Rákóczi
magyarok
tisz-
szemlélhették,
,
ÖTÖDIK FEJBZET
214
s a számzötteket nem lakodalmi meghívásban részesítették. vagy egy Az élelmes örmények és görögök csakhamar felfedezték, hogyan húzhatnak hasznot az idegenekbl. Az élelmiszerek árát felszöktették, st mikor Rákóczi
kezdtek velük megbarátkozni, szüreti
szolganépségét a pestis megtizedelte, siettek szolgálatai-
kat felajánlani neki, hogy mint Rákóczi király alattvalói
A
megszabaduljanak
a török fejadó
fizetésétl.
csakhamar véget vetett örömüknek, véglegesen kimondván, hogy a fejadótól egyedül Rákóczi magyar és franczia emberei mentetnek fel. Külsleg a fejedelem valóban úgy élt ott a maga huszonnégy házában melyért a bérösszeget a török kormány fizette a tulajdonosoknak szigorú török pénzügyi
hatóság
—
—
mintha független fejedelem volna. Alattvalói
lassacskán
szállingóztak
Mint
köréje.
egy nagy számzött, Victor Hugó, mondta, a számzöttek sorsa a hamuhoz hasonlít, melyre ha ráfújnak, a világ minden tája felé tek Rodostóba régi
h
fejedelemmel
szolgái,
Zay, Mikes, Ilosvay János, kik
még Magyarországon,
czoltak ügyéért dott
élet
:
Újra össze-
szétszóródik.
A
szedni szinte lehetetlen.
s
bejárói közül
Sibrik,
néhány franczia
a kuruczok
Charriéres
együtt jöt-
nev
tiszt,
sorában har-
idsebb, megállapo-
volt ezredese, leányával együtt, a ki évtize-
dek múlva bekövetkezett holtáig ott maradt a magyar s egy Geneviére nev különben ismeretlen franczia. Udvarának papja, Radulovics János, orvosa, dr. Láng Ambrus, mindketten régóta társai a számzetésben. Elkísérte még az utolsó
bujdosásban; Molitard,
állomásra az öreg Forgách tábornok,
Zsigmond
gróffal,
együtt.
könnyelm
fiával,
Bercsényi külön udvartar-
tásnak parancsolt, mely ha kevesebb személybl
állott
215
RODOSTÓBAN
ugyan,
sokkal
de
vidámabb
színekben
pompázott.
magával hozta há-
Második felesége, Csáky grófn,
rom komornáját, köztük az idsebb Kaidacsynét, s a Mikes szerelmi regénye fényében tündökl Kszeghy Zsuzsit. Egészben véve tíz-tizenöt úri rendhez számitható egyén, a kikkel az igazi nagyurak, Rákóczi és Bercsényi, szóba állhattak.
pár
nép,
lehetett.
tek.
113
franczia
A
lakáj,
A s
többi nemtelen szolga-
néhány
magyar
huszonnégy házban kényelmesen
Mikes szolgájával azt sem
tudta,
mit
hajdú elfér-
csináljon
abban az egész házban, melyet rendelkezésére bocsátottak. Az egyedüllét unalma ráfeküdt volna lelkére, ha el nem zi, mint többi társai, állandó látogatásokkal; persze leginkább Bercsényiné házába, a miatt.
Pedig nem kis feladat
komorna
volt Bercsényinél tiszte-
A Csáky-leány a számzetésben sem felejhogy az ország bárói közé tartozik családja, mint különben Rákóczi és Bercsényi is, meg-
letét tenni.
tette el, s
is,
különböztetett tiszteletet kívánt az
egyszer nemesek-
karonfogva kellett pompával vezetni, mikor egyik szobából a másikba ment, csak egyetlentl.
Kétoldalt
egyszer esett ki méltóságos szerepébl,
még Jenik-
ben egy földinduláskor, mikor „nem várta, hogy- felemeljék helyébl, mert futva ment a kertbe és az ijedtség volt a hopmestere". Különben sem örvendenagy kedveltsógnek a pár fiatal személy között, mivel igen okosan és igen sokat beszélt nekik. Nem volt titok a kis társaságban, hogy férje szemet vetett fiatal I komornára, a ki egyelre Mikes székely vidámságai hallgatásával töltötte a társaságbeli órákat.
A késbb
jött
emigránsok nem emelték a rodostói Emlékszünk, hogy a porta
társasélet kedélyességét.
Virmont sürgetésére parancsot adott a dunai határon
ÖTÖDIK FEJEZET
216
tartózkodó számzöttek eltávolítására.
Eszterházy
tá-
Bender környékén táborozott ötven ennyi maradt ugyanis neki a tavaly Mold-
bornok ekkor katonával
;
vában vele lév százhatvankilencz lovasból. Máriássy hasonlóképen csak ötven embert tudott együtt tartani a
korábbi százharminczötbl.
mindnyájan a Dunától délre zet követelményeivel
nem
A
császári
szállíttattak,
egyezik
meg
parancsra
mivel „a hely-
hogy
többé,
ezentúl is a határok közelében lakjanak"
—
a mint
a szultáni rendelet ártatlan macchiavellismussal megjegyezte.
A
szegény lerongyolódott
már valóban semmijük tak
Oláhországnak,
búcsút
görög
sincsen,
vajdák
sohase
hol
fizették
könny a
kiknek
lovasok, szívvel
ravasz,
rendesen
mond-
pénzéhes a portától
ha a kuruczok maguk szereztek nagy jajveszékeléssel panaszkod-
kiutalt segélypénzt, s
maguknak a
tak
élelmet,
a rabló magyarokra. Egyedül Pápai maradt a Dunától északra még éveken át, a kire úgy látszik Rákóczi ránézni sem szeretett, mint
portán
János
törökországi nyomorúságának elidézjére. 114
Eszter-
házy és Máriássy lovasai, kik között különben kevés
magyar
igaz
lehetett,
1720 telén már Viddintl
elpusztult török falvakban tengetik
sególypénzbl
;
délre,
életüket a portai
tábornokaik, Máriássy, Csáky, Eszter-
lehúzódnak Rodostóba. Legkésbb, 1721 nyarán, ér oda Eszterházy, a kinek félnivalója
házy,
volt
lassankint
számzött
társai,
de különösen Bercsényi gúnyos
megjegyzéseitl, harapós nyelvétl. Az öreg tábornok
ugyanis elkövette azt a könnyelmséget, hogy mold-
elz, talán már második, feleségének egy lengyel szolgálóját választotta feleségéül, a kit korábban maga adott egy tót nemes szolgávai elhagyatottságában
jához.
Maga özvegygyó
válván, elválasztotta a lengyel
RODOSTÓBA*
asszonyt urától,
A
papok eltt házasságra
s
rodostói papok, Radulovics
Le Roux nev
érkezett
híveinek
fogás
217
franczia abbé,
mutatkoztak,
házasságot törvényesnek.
nem
s
A minek
tésének társai között
s
is
szigorúbb
ismerték az
persze
sajnos következése, hogy Bercsényiné
Eszterházy feleségével,
lépett vele.
káplánja, az akkor
és
nem
fel-
el
a
lett
a
érintkezett
az öreg tábornok
számze-
amolyan kiközösített
életet
folytatott.
Gyászos egyedüllétben, elhagyatottságban
várta be a
következ nyáron Rodostóban
tist,
a mely ell az egész társaság a
szabad
kitett
mezkre
friss
vonult, sátrak alá.
kiütött pes-
szellknek Eszterházy
a többiektl ill távolságban, jó messze, egyedül ütött
magának
honnan csak ünnepnapokon járt be lovon misére a fejedelemhez. Egyszer csak, harmadnapra az egyik ünnep után, keserves és feleségének sátrat, a
processiót látnak a bujdosók sírva, egyetlen szolga hírrel,
halt.
A
A
:
a szegény asszony jött
egy kis leány kíséretében a
hogy Eszterházy a sátor
alatt
pestisben
meg-
mint halva látta urát, „elbódult állapotában"
fejét vesztette, s
két
és
mérföldnyi
egyedül hagyva a testet a utat
gyalog
tett
fejedelem azután intézkedést
tett
meg
mezn,
Rákóczihoz.
a szegény fraknói
gróf holttestének ill eltakarítására, a ki valóban min-
dent feláldozott az
ügyéért. 115
„A nevetés pedig olyan ritka nálunk, hogyha még így leszünk sokáig, a természet azt is elfelejteti velünk és csodálni fogjuk, ha másokat látunk nevetni."
A
sokféle szomorúság között a
lyebb,
A
de láthatatlan
honvágy vájt legmé-
sebeket a
bujdosók
lelkébe.
könnyebben viselték, mint az öregek. Mikes ós Ilosvay, Zay érdekldve nézegették a színes keleti életet, a melynek hullámverése el-elhömpölygött a fiatalok
ÖTÖDIK FEJEZ RT
218
magyarok csendes utczájáig. Az öregek, Forgách és Csáky, nehezebben tudták elfordítani gondolataikat az elhagyott hazától. Akarattal sehogy sem ment a hon;
vágy csak a fiatalok gondtalansága ell futott meg, de nem az öregek komor tépeldésétl. A mint híre kelt Virmont megérkezésével, hogy egy Batthyányi
van kíséretében, a két öreg tábornok üzengetni kezdett a honfitársnak, a ki ezt maga védelmére is beje-
fnökének. Forgách csakhamar nekibátorodva, magához a követhez fordult, s beszélgetést kért tle. Virmont egy ideig kérette magát, majd a palo-
lentette
lév
tája mellett
franciscanusok kertjében titkos
kozást adott neki.
a
tette ki
császári
volna
akart
A
beszélgetés
értesülni
és
szimatolt Rákócziék fell.
sehogy sem elégí-
a ki Rákóczi
követet,
talál-
mindenáron
terveirl
veszedelmet
Forgách esküdözött neki,
hogy a szegény számzöttek semmit sem akarnak, csak békében élni, legföllebb Bercsényitl telik ki valami meggondolatlanság nagy elkeseredésében. maga a császár kegyelméhez folyamodik, hogy magyar földön, kolostorban
nem
be
fejezhesse
életét,
elkobzott birtokait
kívánja vissza. Virmont megígérte kérése továb-
bítását,
de magában megfogadta, hogy
gést többé
nem
fog
meghallgatni.
jelentkez Csákynak már nem
is
A
ily
üres fecse-
Forgách után
adott kihallgatást.
Az elbbi azonban nagy reményekkel ment
vissza
jámboran várta királya kegyelmét, melyet pedig már a Virmontnál tett rossz benyomás miatt sem kaphatott meg. Az 1720. év végén már nem Rodostóba,
bírta ki
s
a várakozást,
s
a galatai franczia kapuczinu-
házába ment, hogy ott, közelebb, gyorsabban vegye kézhez a kegyelmet. A fényes portáról csakha-
sok
mar csausz
jött érte,
nem a
kegyelemlevéllel,
hanem
RODOSTÓBAN
219
parancscsal, hogy térjen vissza Rodostóba, a
számzöt-
tek kijelölt helyére. Helyzete azonban ott folyton roszszabbodott.
A
Virmont-nal való érintkezés híre
— bizo-
nyára Virmont vagy inkább Theyls, a magyarok legna-
—
valamely európai hírlapba is gyobb ellensége útján bekerült és Rodostóba is utat talált magának. Itt, fként Bercsényinél, a felháborodás viharát keltette
fel.
A meg-
tört,
aggságtól és szenvedésektl elgyengült Forgách
nem nem
sokáig viselte
Bercsényi kíméletlen szúrásait,
el
várt többé a császári kegyelemre,
tól kért
hanem a
portá-
engedelmet, hogy Lengyelországba mehessen.
Az engedély 1721 januárjában megjött, az öreg még félévnél tovább kétségben hányódott, míg el tudta magát határozni Rákóczi elhagyására. Szeptemberi távozásakor Mikes
nem
tudta
eldönteni,
az idevaló
vagy Bercsényivel nem lakhatott egy városban. 116 Lengyel földön, nagy szegénységben tengette még pár évig életét, de legalább közelebbrl
lakást únta-e meg,
érezhette a
és
magyar
élet lüktetését.
117
távozása és Eszterházy halála után Bercsényi Az Csáky egyedül maradtak a kurucz tábornokok közül
fejedelmük
mellett.
már ekkor, a
ki
Az utóbbi
istenes
végezte a fejedelemtl megszabott
Egy
havasalföldi
öregúr volt
a légynek sem vétett, buzgalommal utazás
lelki gyakorlatokat.
alkalmával
örökre
megvált
feleségétl és gyermekeitl, kiknek a hatalmas Csáky-
rokonság otthon kegyelmet és visszatérési engedélyt eszközölt
ki,
8
most már
is
egyedül, az emberi tár-
saság és család minden örömétl megválva hallgatta ura oldalán .tenger mormolását
44 .
A számzöttek
kis
körében mindvégig kevés vizet zavart, annál többet beszéltetett magáról a
másik tábornok, a legels sze-
mély Rákóczi után, Bercsényi Miklós.
ÖTÖDIK FEJEZET
220
Nem mölcs
mindenki hull
le,
mint ágáról az érett gyü-
az alkony fuvalmában, mondta a számzöttek-
Az
megbékült
rl egyszer Szalay
László.
nyugalma mindvégig
távol maradt Bercsényi izmos és
öregség
mégis ideges alakjától. Ez a talpig akarat- és szenvedélyember a számzetés kényszer semmittevésében is forrt és buzogott
úgy is
a
fölkel sereg teljhatalmú generalissimusa,
A
halál ura volna.
semmi
bensjében, mintha még most
sem
tér
csoljon, s
élet-
rodostói viszonyokban tetterejének
nyílott
;
nem
volt többé,
akinek paran-
legföllebb epés megjegyzésekkel folyhatott
be a rodostói kis világ forgásába. A fejedelem kedvéért, megszokásból eljárt ugyan a szentmisékre, egyéb egyházi kötelességeinek tisztulására
baráti szeretet
is
eleget
embertársai
és
bels
tett,
de lelke meg-
megbecsülésére, a fele-
alapjára
soha
nem
tett
szert.
Kalitkába zárt oroszlánként járt-kelt a rodostói jámbor
nép között, mely
tisztelettel tért ki útjából.
tikai pillantása régóta felismerte
Éles poli-
a helyzet reményte-
Rákóczi új és új kísérleteit az európai helyzet megváltoztatására érdek nélkül, közönynyel szem-
lenségét
lélte, jól
;
tudván,
hogy azok úgysem egyebek gyer-
mekjátéknál és egy diplomatiai játékokban megöregedett
ember idtöltésénél. Életereje sokkal könnyebben ható utakat mutatott neki a
tbbé
tételére.
felesége
rodostói
élet
jár-
elviselhe-
Az 1723. év tavaszán nálánál idsebb
hatvankilenczéves korában pár
betegség után meghalt.
A
fejedelem és a
napi nehéz fiatal
szám-
zöttek fogták be szemeit, mert a férjet nem felébreszteni délutáni álmából, hogy túlságosan fel ne izgassa magát. Midn felébredt és megtudta, hogy a akarták
szegény asszony nincs többé könnyezett.
A
a világon, egy kissé bujdosók azt gondolták, hogy „majd
RODOSTÓBAN
nagy zokogást fog
tenni,
de sokkal csendesebben
mintsem gondoltuk volna, és gondolkodott.
ládákról
dés
:
Ilyen
még meg?" S
házasodik- e
221
ez
volt,
a keserség mellett a a
világ
nem
nem
Vájjon
!
volt hiábavaló kér-
félévre rá valóban elvette Bercsényi az egyetlen
férjhezmenend rodostói leányt, a fiatal Kszeghy Zsuzsit, egy régi nemes szolgájának a leányát. Az öreg nagyúr kellemes idtöltést keresett az új házas-
hogy örömet
sággal, s lehet,
szerzett neki szemeit a
szegény Mikesnek, Zsuzsi reménytelen szerelmesének,
szomorúságán
komikus
legeltetni.
Annyi
bizonyos,
hogy a házasság a számzetés keservét nem egy pillanatra el-elzte tle. Már vlegénysége alatt sem kínozta úgy a köszvény, mint korábban, st gyakrabban meg is mosdott menyasszonyáért. A leány is boldog volt grófni titulus mégis csak szebb dolog, mint :
szegény
a fejedelem
bejárójának
Bercsényinek a porta évdíjat,
nem
melyet
Rákóczitól
lenni
költött diplomatiai
mindvégig jómódban, szinte bségben
zetés
feleségévé.
függetlenül
adott
utakra, s így
töltötte
a szám-
Kétévi házasélet után keresztényhez ill
éveit.
halállal múlt ki.
gesen ápolta.
Hosszú betegségében felesége hsé-
Testamentumában
néhai
felesége,
a
Csáky-leány nádpálczáját hagyta Mikesnek, legyzött vetélytársának. Mikes újra megkérdezte a fiatal özvegyet, akarna-e felesége lenni, de szegény újra kosa-
hogy a grófné titulust nem hogy a legénynek nem igen villog ládájában az arany?" Az özvegy Bercsényi grófné fiatalsága virágában hagyta el Rodostót és a számzötteket, a kikhez semmi sem kötötte s Lengyelországban, rat kapott.
„
Attól van-e,
akarja letenni, fagy
attól,
fel udvarát, a hol egykori komornaKajdacsynó, mindvégig hséggel szolgálta. w
Jaroszlóban, ütötte társa,
1
222
ÖTÖDIK FEJEZET
A
nem
tábornokok sorra kimúlása vagy eltávozása
tehette Rákóczi életét
magánosabbá.
A
saság minden tagját összefzte ugyan
zéppontban
fejedelemmel:
álló
ség egykori vezérlfejedelmükhöz
egyedülvalóságban
A
valami a kö-
a fiatalokat a „vak-
szeretet" Rákóczi személye iránt,
küzdelem emléke.
rodostói tár-
az öregeket a s
h-
az évtizedes közös
fejedelem közöttük mégis lelki napjait
töltötte
:
a
hódolatot és
szeretetet elfogadta, jóakaró kegyességgel viszonozta,
de senkinek sem adott jogot, hogy belsejének moza fájdalom
galmaiba,
és
remény,
majd
lemondás,
tehetetlen elkeseredés hullámzásába beletekinthessen.
A
török földre érkezése óta megállapított udvari szer-
tartásokat
most Rodostóban egész szabályzattá dol-
gozta
pontosan felügyelt
annak megtartására s udvarában minden egyes személynek körülirt haígy táskört jelölvén ki, lehetetlenné tette, hogy bárki is ki,
túlságos
reggel
közel
lépjen
hozzá, a fejedelemhez. Rend-
egyhangú
értelmében az
tartása
hatodfél
cselédség
erre
rodostói
elhagyta az
éjjeli
nyugodalmat.
órakor újabb dobszóra a fejedelem kelt tésénél
—
a versaillesi
utánzataként nek,
az
lennie.
—
napokat
órakor dobszóval kezdették meg; a
Hat
fel,
öltözte-
„nagy fölkelések"
csekély
az öltöztet szolgákon
kívül
Mikes-
els bejáró nemesembernek, kellett jelen Akkor a kápolnába ment s misét hallgatott,
mise után nemesei társaságában „ebódlházában" kávét reggelizett és dohányozott. Nyolcz órakor
három dob-
szó figyelmeztette az egész házat a nyilvános misére.
E második
mise után a fejedelem visszavonult
ter-
meibe, a hol tizenkét óráig egyedül foglalatoskodott
vagy egyéb írásvagy magyar titkár-
politikai levelezése lebonyolításával
munkával. Legföllebb
franczia
223
RODOSTÓBAN
magánál.
ját, íródeákját tartotta
A
szintén dobszóval
melyen ismét egész udvara résztvett, tartott, akkor félórán át ismét egyedül imádkozott a kápolnában, utána megint egyedül dolgozott, de már nem szellemi munkát, hahirdetett ebéd,
tizenketttl harmadfél óráig
nem
az
z
idt hasznosan
talosságot,
testedz kézimunkát
vagy
esztergályosságot,
terveket
asz-
:
rajzolt
különös, rejtekfiókos bútorokhoz, avagy festéssel, csata-
rajzok készítésével foglalatoskodott öt óráig; a mikor
megint dobverés gyjtötte össze az udvart a kápolnában. Újabb ájtatoskodás után ismét egyedüllét a
kezdd
hetedfél órakor
vacsoráig.
Nyolcz órakor, a
reggeli szertartáshoz hasonlóan az advar tagjai jelenlétében, a
levetkzés
kelésig
senkivel
órakor
még nem
talpon volt.
A
s
sem
kezdve a hatórai
ettl
érintkezett
többé,
szokott lefeküdni s
fel-
bár nyolcz
már két órakor
nyolczórai vetkezdési szertartás azon-
ban megszabadította udvaronczaitól és az egyedüllét szabadságát szerezte
meg
a reggeli,
ebéd
közeledni.
Természetes,
nyújtott
fed
senkinek
és
neki.
vacsora
Bizalmasabban csakis
idején
lehetett
hozzá
hogy a közös étkezés nem
alkalmat a fejedelem
lepel meglebbentésére.
lelki
életét
Az ebédnél, mint Mikes
mondta, a „tyúkokra tettek törvényt"
s
beszédtárgyul
aligha szolgált komolyabb és fontosabb dolog, mint a
melyekrl udvaronczai komoly vagy tréfás nézeteit a fejedelem kegyesen mosolyogva hallgatta meg. Lelke pedig valahol egyebütt, talán olyan messze kalandozott, hogy ez egyszer, fiatal nemesek bizonyára követni sem tudták
rodostói élet napi eseményei,
volna,
A
még
li.i
beavatja
is
ket
bizalmába.
gondolatkör, melyben egyedülléte alatt legszíve-
sebben mozgott, a vallásnak természetfölötti, az innens
:
ÖTÖDIK FEJEZET
224
világtól elszakadt birodalma volt.
A
óta az egyház
szigorúan
parancsai
folytatott,
életet
szerint
grosboisi
napirendjébl
mint ez
látszik
is
naponkint két misét hallgatott, délután újra
S a mint a
a kápolnát.
felkereste
lyában álmatlanság, a kísérje, kínozta,
ismét
dolatai
már
napok
vallásos
kétszer
virradat félhomá-
bánat és öregség e
lelki
h
reggeli két órától kezdve, gon-
csak a vallás
vigasztalását
keresték.
Mindig új és új gyönyörséget talált a grosboisi megtérésre emlékezve, a mikor az Úr kegyelme világi dolgoktól elfordította és magasztosabb tetlen
élvezeteket"
szerzett
bármily messze szakadt
el
is
neki.
„megnevezhe-
Mostani életében
az igénytelen klastrom
sikerült neki a drinápolyi politikai izga-
nyugalmától,
magánosság azon emberben vágyakat gyul-
tottság után újra visszaszereznie „a
valódi édességét, a mely az
hogy jól éljen és Isten jelenlétének tudatával bírjon". Valóban elérte a földi boldogság azon fokát, melyen a teremtmény meg van gyzdve, hogy teremtjével, a mindenség hatalmas urával, állandóan érintlaszt,
kezésben van, vele társalog, bakat
is,
elmondja neki.
A
a leghiába valób-
bajait,
teremt végtelen jóságá-
val mosolyogva hallgatja t, szorongattatásaiban utat
mutat neki len,
bnös
egyetlen
s
állandó kegyelmében tartja az érdemet-
embert.
lépést
sem
A
fejedelem
tett,
a
atyjának törvényeihez ne mérte kát, egyetlen elhatározást
Rodostóban
nélkül,
hogy
már
mennyei
volna saját szándé-
sem hagyott lelkében megmeg nem
fogamzani, a melyrl teljes bizonyossággal állapította,
hogy az Isten akaratának és az egyház
tanításának teljesen megfelel.
hiúság is
vagy
Ha
emberi szenvedély,
kívánságok néha-néha megszakították
Istenével való összeköttetését és lelki összhangját,
RODOSTÓBÁN
225
csakhamar visszaállították azt az egyház kegyszerei: gyónás és áldozás, melyekkel gyakorta élt az úgyis állandó imádság és misehallgatás mellett. hogy az egyház A mint a grosboisi megtérés a kegyelem ez állapotát megkifejezésével éljünk alapozta nála, ugyancsak ott, lehet hogy valamely
—
—
tapasztalt kamalduli lelkiatya tanácsára,
a
azt
kívül
munka
írásbeli
teremtjével való ból valóban
kezdte
hogy az imádság rendes
szokást,
nem
segélyével
állandó
meg
formáján a
fenntartotta
is
érintkezést.
Ebbl
a czél-
akadhatott volna megfelelbb min-
tára Szent Ágoston vallomásainál.
rhetor Isten színe eltt
mondta
el
Az egykori pogány addigi
bnös
éle-
tének történetét, Istenét tegezve gyermeki bizalommal,
a bocsánat birtokában panaszolta
neki földi nyo-
el
morúságát, gonoszságainak szinte végtelen
nem tvé
áradt. tette,
át,
Istenével állandó érintkezésben legyen
az
idn
kívül
még azon
melyet úgyis az imádságnak és egyéb
is,
vallásos gyakorlatoknak szentelt.
ki
sorozatát
míg az isteni kegyelem végre reá is ki Szent Ágoston utánzása Rákóczinak lehehogy a munka folyama alatt, évek során
mindaddig,
„Vallomásával" jeni-
a mikor világossá hogy ezutáni élete inkább a visszatekinés a magábanézés, mint a kifelé hatás és világi tartózkodása alatt
készült
el,
vált eltte,
tés
tevékenység élete tartózkodás
lesz. Jól sejtette,
hogy a rodostói hozni, melyek
nem fog neki eseményeket
akaratát és érzelmi világát próbára tehetnék.
mvét
Mivel
meg
és általa
vezérelni,
lelki
nyeresége
czéljából
egyéb bnösöket akart az
méltánytalanság
volna
munkáját
irta
igaz útra
irodalmi
még inkább Szent Ágoston vallomásai állítva szemlélni. A latin egyház legnagyobb atyja
szempontból mellé
saját
110
SMkffi:
s
A számzött
Rákóczi.
Lfl
ÖTÖDIK FEJEZET
226
nemcsak nagy szent, de minden koroknak egyik legnagyobb írója, nyelvmvésze és legélesebb, legvilámegtérésének törgosabb gondolkodója is volt. Az ténete a legnyíltabb szinteség mellett az istenfélelem
és
istenszeretet
oly
féktelen,
megdöbbent,
szinte
elemi ervel tobzódó hevétl rendkívüli, a milyennek kifejezése
csak a
legnagyobb mvészeknek, a leg-
er
képzel
forróbb
tulajdonosainak
meg.
adatott
Szent Ágoston mellett Rákóczi vallomása kissé szín-
bnbánat érzelmeit egyhangúan ismétl iromunka benyomását kelti fel. Mélvezetet már
telen, a
dalmi
csak azért sem szerezhet az olvasónak, mert az eladás
folyamán
állandóan
egymást zavaró gon-
két
dolatkör kerül egymással kapcsolatba.
megtéréséig, egészen
Szent Ágostoné.
manicheus kereste
s
is,
A az
más világban
Rákóczi élete
játszódott
le,
mint
hippoi püspök egész életében, mint
a
igazságot,
tévelygéseiben
lét
folyton
az
okát,
szellemi
Istent
dolgokkal
így bnös élete eladásában minden új egyönteten, eltérés és idegen terekre való
foglalkozott.
fejezet
kalandozás nélkül vezet
a megtéréshez, az igazság
el
megtalálásához, melynek az
elkészít tét
fokozatai.
a
adják,
ki
a
testi
tulajdonképen bels életet bois eltt
dolgok
nem
felett.
feladatai
dultságtól
elz bnök
szinte
Vallomása egy gondolkodó állandó
élet él.
éle-
bneiben
is
Rákóczi azonban Gros-
szokott gondolkodni a bels, szellemi
Életmódja, nevelése, életének
késbbi
mind a világban, még pedig a befelé fortávol álló, nagyon is tevékeny világban
mutattak neki helyet. Politikus, kissé hadvezér, diplomata, de sohasem bölcsész
;
késbb
mindig a küls
vilá-
hogy bels érdemes a megfigyelésre. Vallomása megírá-
got nézte élete is
csak
s
csak Grosboisban fedezte
fel,
227
RODOSTÓBAN
sában tehát
hadi eseményeket,
politikai,
diplomatiai
cselfogásokat kellett eladnia, melyeket persze
csak
külsleg tudott a késbbi bels fejldés menetével összekötni. Istenéhez szóló, valóban szinte és megható imák után, átmenet nélkül vagy egypár gyors bevezet szó után jön a francziákkal, vagy az orosz czárral
folytatott
munkának második
tárgyalásainak
fárasztó
A
leírása.
pedig Drinápolyban és Jenik-
felét
állította össze s benne a török földön történt eseményeket adta el, úgy a hogy ezek éppen akkor megtörténtek vele. Láttuk elbb, miféle megszégyení-
ben
téseket
kellett
Drinápolyban eltrnie
s
csak termé-
hogy ezen eseményeket azon melegiben nem tudta helyesen rajzolni, inkább úgy, a hogy akkori izgatott állapotában értékelte ket. Ez a második szetes,
rész inkább emlékirat, önéletrajz, mint vallásos visszapillantás.
Az önéletrajzok rendes hibáiban ez
is
osz-
tozik.
Drinápolyi
kébe vájódtak
élményei
leírásuk közben mélyen lel-
s folyton
fájó hatásuk alatt a politikai
érdekldéstl nem tud többé szabadulni. A diplomatiai tárgyalásokat és azok politikai következményeit Istenhez tért állapotában is csorbítatlan
ldéssel
kiséri.
El volt ugyan készülve
vései sikertelenségére:
„Azonban ha
az,
kozom, tlem indulna ki és nem tled,
hogy vállalataim, széjjel,
mint a viasz
a
világi
amire
érdektörekvállal-
rendelkezzél,
tzben, folyjanak
gondolataim, mint a por a szélben, szálljanak
el,
az én romlásom
és
in
dáaodl*.
is
szolgáljon a
Te dicsítésedre
Örömest beleegyezem, csak
lel-
kemnek, téged szeret, utánad sóvárgó, hozzád fohászkodó jegyesednek légy brgahnaa. Ne találd romlásában gyönyörségedet;
testemen
e
földön
gyakorold 15*
ÖTÖDIK FEJEZET
228
Megtér bnös nem omolhat
szigorát."
ítéleteid
mélyebben Ura eltt. Az ember azt hinné, hogy törekvések hiábavalóságát
ki a világi
el
az,
világosan
ily
gyönyörséget szerez az Isten akaratában való megnyugvás, a rodostói kényszerségben a teremtjével megtalált harmóniát nem felismerte
s
a
fogja zavarni
kinek
világi
oly
törekvésekkel,
nagy
hiú erfeszítésekkel. Rákócziban világi
láttuk
a
törekvése,
—
maga
rezett s így a
is
fejedelemség
vallásos
grosboisi
földi helyzetéért
volt a hit, de
—
keresése
meggyzdésében
remete, a mint
mint
gyöke-
egyszer
el-
hagyta a magányt s visszakerült a világba, sohasem többé újra remetévé s mindvégig megmaradt az
lett
emigráns, a trónkövetel szomorú szerepében. tói
délelttökön
vallásos
memorandumokat
A
rodos-
munkái mellett diplomatiai melyeket
szerkesztett,
kiknek hite az övé mellett gyenge nádszál
bíborosok, volt, vetet-
tek közönyösen papírkosarukba.
Az emigráns megmaradt emigránsnak, a ki továbbra és újra kitette magát a hatalmasok megis, újra szégyenít visszautasításainak, de a szégyen éget fájdalmát vallásossága mindegyre megenyhítette. Iste-
nes gondolatait naponkint papírra vetette
s így keletimádsákeresztény fejedelemnek áhításai", keztek „a
gok gyjteménye a napi valamint
szent
áldozás
dolgában.
zavarták
s
magasság
élet
különböz
alkalmaira,
elmélkedések az Úr teste vétele, az Világi
tekintetek
itt
többé
nem
akadály nélkül szárnyalhatott ers hite a felé.
A
kifejezésmód gyarlósága, a latin és
franczia stylusban való járatlansága mellett
is
vallá-
munkáinak egyes helyei az él hit erejénél fogva szinte megközelítik Szent Ágoston hatalmas dictióját. Érzelmének szintesége minden kétségen felül áll. sos
229
RODOSTÓBAN
Nem
nehéz
kiéreznünk a küzdelmet, melyet a meg-
igazulásra, Istenével egyesülésre
Még
tat földi hajlandóságaival.
zeldése folyvást
új és új
képeket
magukban véve nem ártalmasak nyörséget nem szereznek jó,
se
nem
Istenétl.
rossz,
s
langyos
nem
melyek
tol eléje,
gyö-
közönyösbe nem
mivoltukban
jönnek
foly-
igázott kép-
és tilalmasak,
neki, de
„Végtelen sorban
elém
elfordítják
képek,
e
ket magamtól, makacsul visszaha könyörületességed, Uram, nem segit, ter-
hiába taszítom térnek
törekv ember le
el
méketlenné teszik imáimat
s
szavak
meztelen, üres
magamat. Oh örök hatalom, világosságnak és lelkemnek világossága, tekintsd meg törékenységemet és nyomorult állapotomat." A megtérés állapotában is folyton felmerül önvád mardo-
tagolásán
kapom
rajta
sása, az önmagával meg nem elégedés, az isteni kegyelemnek folytonos sürgetése Rákóczinál olyan
melyben Szent Ágostonnal találkozik. Mindketten tisztában vannak saját gyengeségükkel.
jellemvonás,
Hogy kétségbe ne
kelljen esniök az örök bíró
eltt,
hatalmasul döngetik bebocsátásért a kegyelem kapuját.
Szent Ágostonról különösen a XVII. században
el volt
terjedve
az a nézet,
hogy túlságosan sokat
kivan az embertl a megigazulásra.
Az akkori theo-
logiának egyik iránya, a moraltheologia
nem
kedvelte
az afrikai egyházatyát
s
nak
Ennek az iskolának vezeti,
felhasználásától.
lehetleg tartózkodott
írásai-
spanyol és franczia dominicanusok és jezsuiták, elssorban azon módok felfedezésére fordították figyel-
hogyan lehet a világban él gyenge akaratú mbereket minél biztosabban s lehetleg könny utakon a megtéréshez vezetni. Praktikus czélból irt elmüket, •
élkedéftik&él Szent Ágoston felfogása csak
hátrál-
ÖTÖDIK FEJEZET
230 tattá volna
ket, hisz
jól tudták,
hogy az emberek
legnagyobb részétl hiába kívánnának olyan milyen Szent Ágoston lelkében égett.
nem
szivesen
hitet,
a
Ezek a körök
hallották az egyházatya
nevét,
annál
kevésbbé, mivel a század közepe óta a divatos moraltheologia,
ezt a nevet írták volt zászlójukra.
csoportosuló komor, szigorú
A Port-Royal
pillantású
férfiak
Ágostontól tanult merevséggel követelték
ember megtérését a világi zajban
s
éppen
ellen fellép jansenisták
casuistica
nem
elégedtek
él ember esetrl
meg
az
azzal,
körül
Szent egész
hogy
mintegy
esetre,
részletekben viselkedjék az egyház parancsaihoz illen.
A
nagy theologiai és politikai küzdelemben a jansenisós a gallikán egyház hívei ellenzék szerepére
ták
szorultak s a
hatalom
gyzelmes
jezsuiták az egyházi és világi
minden eszközét mozgásba hozták üldözé-
sükre és végleges kiirtásukra. Rákóczi francziaországi tartózkodása idején javában folyt a harcz
egyház
feje,
XIV. Lajostól
Noailles lesújtott
bibornok
s
a franczia
bátorítólag
állott
kodott elismerni a pápa elítél határozatait. lötte
a
jansenisták mellett és vona-
tomboló theologiai viharnak
közepette
A
körü-
Rákóczi
Grosboisban éppen Szent Ágostont választotta magának mintaképül s ezzel magára vonta a jansenista
eretnekségtl irtózó jezsuiták gyanúját.
A
fejedelem
Rodostóban gyakran panaszkodott a franczia jezsuiták ellen,
kik vele igazságtalanul 121
bántak és jansenista
A
vád sok szomorúságot okozott neki, mivel gyermekkora óta hü fia volt egyházának és a római pápa tekintélye eltt mindenben hív tisz-
hírébe keverték.
telettel meghajolt.
Az eretnekség vádját azonban nehezen lehetett Új anyagot a Vallomás könyvébl nyer-
eicsittítani.
RODOSTÓBAN
A
tek a lappangó hibáztatok.
polyban
231
Groisboisban és Driná-
Rákóczi átadta Gallani érsek-
késztilt részeket
nek, a konstantinápolyi róm. kath. apostoli
vicarius-
nak, hogy ez véleményt mondjon neki, vájjon
a
találta-e
megtérés igazi
nyomta-
vizsgálat alá vette a kéziratot, mintha csak
munka
tásra készült theologiai
meg-
Az érsek alapos
útját.
lett
volna
nem egy
s
egyszer léleknek a nagyvilág elé nem tartozó bizalmas közlekedése úristenével. St, hogy minél megbízhatóbb
ítéletre
tegyen
szert,
átadta azt két olasz
szerzetesnek, egy dominicanusnak
s
egy ferenczesnek,
a kik nagy pápaszemet illeiztvén orrukra, theologusi szigorral vetették mérlegre a szöveg állításait és fejezéseit s
nem
álló fejedelmet
ki-
késtek a gonosz jansenista hírében
a római egyház tanításától
elszakadt
A szegény fejedelem
eretneknek nyilvánítani.
javítá-
és megjegyzésekkel terhelten kapta vissza munkáját az érsektl s a széljegyzetekben a harczos
sokkal
kedv
szerzetesek a pápai bullák egész sorát olvasták
rá a szerz fejére,
már
melyek az
elkárhoztatták.
fejedelem
az
Nagy
ítélkezést
lelki
állítólagos
nézeteit
fájdalommal vette a
tudomásul,
de
nem
érezte
magát hibásnak, mivel az egész dolgot egyéb foglalkozásban szkölköd theologusok munkájának tarA pápai tekintély ellen sohasem szándékozott •
.
legcsekélyebb elitél
dologban
ragasz kódosai
vette
vallomása
régén
képzettség
híján
hibás hi
kifVjrzést,
hajáról
vonni.
is
Uniirenitus-bullát
1
"
ki
felkelni s a jansenistákat
egyházához való gyermeki
tudomásul. Saját kárán okulva, is
jelentette,
hogy theologiai
nem kerülhetett el néhány de ezt nem szándékosan tette és talán
fölvilágosítva,
bármikor hajlandó azt vissza-
ÖTÖDIK FEJEZET
232
Mieltt elhagynók ezt a tárgyat, nem hagyhatjuk
hogy a fejedelem vallásos életében számzötti melyek az lelki fejldését nem ismer szemlélket könnyen visszariasztották. Grosboisban szerzett meggyzdése, hogy nélkül,
említés
mégis voltak
mozzanatok,
fejedelemségét keresnie
egyéni
kell,
színezetet
nyo-
mott gondolkodásmódjára, a mely vallásos tárgyú beszélgetéseiben szokatlan, idegeneknek érthetetlen mó-
don nyilvánult meg. Az említett konstantinápolyi vicagyakran meglátogatta Jenikben és Rodostóban
rius
már csak papi érdekldésbl hogyan ítéli meg Rákóczi a törökök, pogányok közt való kényszer tartózko-
s
is
ilyenkor a beszélgetést
arra a kérdésre terelte,
A
dást.
fejedelem minden hányattatása kiindulópontja-
ként az erdélyi fejedelmi választást jelölte meg. Soha
nem hagyta volna el francziaországi nyugalmát, ha esküt nem tesz az erdélyi rendeknek, hogy nem hagyja el és megtartja ket si szabadságukban. egyedül a törökök nyújthattak se-
Czélja elérésében
gédkezet.
Nem
mulasztotta
el,
hogy meg ne kérdezze
a Sorbonne theologusait és egyéb bölcs egyházi embereket, szabad-e neki a pogányoktól nyújtott segélylyel
Ezek
élni.
egyhangúan
helyzetben a különben élni s
hogy hasonló eszközökkel is joga van
biztosították,
tilos
hogy egyébként a többi fejedelem
javát s
nem
a vallásos dolgokat
szokta
is
az állam
politikai el-
határozásaiban tekinteni. Biztosította azonban az érseket,
hogyha Francziaországban
rl, soha be
nem
teszi lábát
végkép belátta ez voltát s
egyetlen
a törököt sohasem
Kötelessége
azonban
erdélyieknek
adott
értesül a tatár beütés-
a török földre. Most már eszköz
továbbra
szava
használhatatlan
fogja háborúra biztatni. is
fennmarad,
mindörökké kötni
az
fogja,
R0D08TÓBAN
233
Ettl az
tekintet nélkül a megvalósulás lehetségeire.
eskütl
senki,
még
a római pápa sem oldozhatja
egyedül azok, kiknek vicarius ezt a
kezébe
felfogást
nem eretneknek
letette.
legalább
találta.
A
123
Az
apostoli
különösnek, ha
is
rendház
galatai jezsuita
egyik tagja, Cachod atya, kivel
még
Rodostóban rövid beszélgetés
fel,
találkozni fogunk,
komolyan meg-
után
gyzdött, hogy Rákóczi a jansenisták „sectájához" 124 tartozik. Abban a pillanatban, a mint fejedelemségének kérdése elkerült, nem lehetett többé vele alkudozni. Az erdélyi rendeknek letett eskühöz minden körülmények közt földi
rettent vissza,
dását
akart maradni, ezt tartotta
czéljának
s
még
attól
rodostói
sem
ha vallásos alapon nyugvó ragaszko-
mások megátalkodottságnak, az egyház
megvetésének,
A
h
vándorlása egyetlen
kárhozatos
eretnekségnek
tanai
tartották.
egyhangúságban épp úgy a fejedelemség sziklaszilárd alapelvén áll, mint a hogy
keresésének
ugyanez a felfogás zte-hajtotta
el
Grosboisból Török-
országba.
szinte, mély istenfélelemtl áthatva
továbbra
is,
minden ízében fejedelemnek érzi magát. Ellenséges érzület emberek nem ritkán botránykre véltek találni abban, hogy vallásosságában is folyton kimutatja fejedelmi méltóságát. Rodostóban nem remeteként, is
hanem mint fejedelem át
meg átsztték
az
élt.
Szent tárgyú elmélkedéseit
elképzelt
souverainitásának
pók hálószálai. Vallásos életének ez ad tulajdonképen egyéni színezetet. Ez mutatja egyszersmind, mily
mélyen belentt lelkébe erdélyi fejedelemségének ezzel együtt souverainitásának t tudata.
Ha
l
lemondott
volna róluk, saját léikéi kellett volna magából kiszakítania.
A
.keresztény fejedelem
áhitásaiban*
a
napi
ÖTÖDIK FEJEZET
234
minden alkalmához szabott imákat
élet
készített,
ezek az alkalmak csak hatalmas
fejedelem
fordulhatnak el. Lelke mélyébl
jöv
a
la
de
életében
imádságot
ír,
vue du thrne, azon alkalomra, mikor a fejede-
lem udvaronczainak reggeli tiszteletnyilvánítása után a tróntermen át megy házi kápolnájába. „íme, Úris-
dicsségemnek küls jele, ha segélyeddel eljutok add, hogy e mulandó trónon ülve megadjam az embereknek, a mit kívánok, hogy megten,
az uralkodáshoz
;
adjanak nekem." Imádságokat, Istenhez
emel
sóhajo-
melyek a számzött életében soha el nem fordulhatnak. A „nagy felkelésre", a hogy XIV. Lajos szokta egész udvara
kat
írt
a fejedelmi élet
olyan
alkalmaira,
jelenlétében reggelenkint a napot megkezdeni, a feje-
delmi tanács
ülésére,
háború esetére, gyzelemkor,
vereségkor, az elesettek holttetemeinek megszemlélésére. A fejedelmi souverainitas álmába merülve a szomorú valóság messze távolba húzódott tle s hábo-
boldogságban szhette tovább melyekben vallásos érzelmei és világi
tökéletes
rítatlanul,
ártatlan álmait,
érvényesülésre törekv vágyai
egyaránt kielégülésre
találtak.
Vallásossága és politikai
meggyzdése
ily
módon
gomolyaggá fonódtak össze egymásés kölcsönös egymásrahatásukban még inkább
elválaszthatatlan sal
feloldhatatlanná tették a csomót. Vallásos hite egész életére, a
számzetés végnélküli éveire megszilárdí-
totta politikai álláspontját,
—
vallásos nézeteire gyakoroltak befolyást.
politikai
nem egy
elvei
viszont
esetben eldönt
Legvilágosabban látható ez utóbbi jelenség
Bossuet-hoz
való
viszonyában.
A
franczia
absolut
monarchiának legékesebben szóló védelmezje Rákóczi souveraini öntudata kifejldésére
nem
csekély hatást
RODOSTÓBAN
A
gyakorolt.
235
fejedelmeknek Istentl nyert magasztos
megbízását illet nézetei, a mint ezek
még
Grosbois-
ban meggyökereztek benne, kétségtelenül arra a mintára
vezethetk
vissza, melyet Bossuet adott
absolut hatalmának nyomán.
minden egyéb
telen komoly,
felelsség
hivatalt
látott
A
XIV. Lajos
mint XIV. Lajos vég-
földi
királyi
állásnál súlyosabb
voltában
s
a mint
Bossuet szigorúan utasítja a fejedelmeket magas hivatásukhoz ill komoly tuk Rákóczinál
is.
A
életre,
ugyanezt a felfogást
lát-
souverainitas azonban csak egyik
politikai rendszerének. Soha nem hogy rendektl, azaz akkori felfogás szerint a néptl kapta fejedelemségét. Bossuet könyveinek olvasása közben sok olyan nézetre talált, melyek az fejedelemségének törvényes voltát könnyen megingathatták, így lett elbbi mintaképébl, pontosabb vizsgálat után, megczáfolásra érdemes ellenfél. A rodostói tartózkodás els, nyugalmasabb éveiben újra és újra átnézte Bossuet tanait s e vizsgálat eredményeként hosszabb, franczia nyelv munkát készített 125 „Traitó de la puissance" czímmel. Benne Bossuet
oldala volt
az
felejtette el,
politikájának
küls utánzásával a
a törvényes, Istennek tetsz, hatalom
mibenlétét
szentírásból próbálja
emberek
megállapítani.
fölé
rendelt
Mindketten meg-
egyeznek abban, hogy a paradicsomi állapot után az
emberek bnökben tobzódva, törvénytelen állapotba jutottak.
Ennek
a
törvénytelen,
bnös
állapotnak
Bossuet szerint Isten vetett véget azáltal, hogy királyokat adott közéjük. Az uralkodók tehát Istentl nyerik
hatalmukat, melyet a nép javára, saját lelkük üdvére és Isten
dicsségére
kell
gyakorolniok.
ellen bármi okból való lázadást
bámulója, a legszigorúbban
A
királyok
Bossuet, XIV. Lajos
elitéli.
Rákóczi azonban
236
ÖTÖDIK FEJEZET
az Istentl
uralkodó
állított
elleni
felkeléssel,
láza-
dással kezdte politikai pályáját, melynek során a meg-
lev
dynastiát
rainitasának
lev
trónjától is megfosztotta.
legfbb
életfeltétele volt
megsemmisítése.
souverainitas
tehát Bossuet rendszerén
Az
souve-
egy már megKénytelen volt
néhány vonást
kiigazítani.
Ezt a munkát nagyon finoman és óvatosan, Bossuet legkisebb
tekintélyének
sérelme
nélkül végezte
Felfogása szerint az ótestamentum sából látható, hogy a
lom volt
bnbeesés
felállításáig tartó
valami
után, a királyi hata-
törvénytelen
állapotban
mégis
Abból, hogy
Isten a Sinaihegyen
át a törvényeket,
nem következtethet,
rend.
Mózesnek adta
el.
figyelmes olvasá-
mintha Isten szóba sem akart volna állani a néppel.
A
királyság megalapítása eltt
a zsidó nép kezében nyugodott
a törvényes hatalom s
az szabad akaratból
és egyhangúlag ruházta a saját hatalmát a királyra.
„A fejedelmeknek
tehát törvényes hatalmuk van, menépnek szabad és egyhangú beleegyezése adott nekik és tart fenn." 126 Ezen tény megállapítása már lyet a
magában véve eléggé
igazolja az erdélyi választásból
A
korábbi souverain elzését szin-
ered tén
souverainitast.
sikerrel igazolja,
nem minden ügyesség
nélkül
éppen Bossuet, az „örökös monarchia buzgó védelme-
zje" segítségével. Bossuet maga is elismerte, hogy a makkabeusok harczrakelése jogos háború volt, a milyent népek indítanak, hogy „az igaztalanul rájuk
nehezed bosszút
igát lerázzák és
álljanak".
szabadságuk elnyomásáért
A makkabeusok
közel
állanak
hogy bennük saját magát, a zsidó népben pedig a magyarokat akarja példázni: „ Arról a néprl van szó, a mely a
Rákóczi szívéhez
s
nem nehéz
felismerni,
pharaók birodalmában 430 éven
át lakott, ott szüle-
237
RODOSTÓBAK
és szaporodott, a rabság súlya alatt görnyedezve
tett
csodálatosan
Istenhez fordult, a ki
késbb pedig
megszabadította,
makkabeusokat fegyverre
a
népét gyzelemre segítette ellenségei
szólítván,
felett és felha-
talmazta, hogy saját kebelébl válaszsza fejedelmeit.
* lf 7
Az absolut monarchiának ez a védelmezje bizonyára megrémülve nézte volna, ha megéri, miként vezeti le saját tanaiból Rákóczi a fblkelktl választott souverain tulajdonságait és az értekezés végén logikus úton II. András aranybullájából az alattvalók fegyveres ellenállási jogát állapítja meg. Bossuet absolutista tanításából kiindulva,
vényhez, melyet
még
megérkezik ahhoz a
a rendi
tör-
magyar országgylés is mind e beláthatatlan
túlságos szabadosnak tartott és
nagy
út csak azért, mivel az erdélyi fejedelem souve-
rainitasa egyedül e törvény érvénybenléteiével igazol-
ható.
A
mint azonban sikerült bebizonyítania a trón-
hoz való jogát, szívbl merített
írásból
lakozó Istenek!
de az
helyesli
maximáját:
t
Bossuetnek a szent-
„A souverainok földön
ugyan a nép választotta csak,
souverainitasa
épp
oly
egyedül
korlátlan,
Istentl korlátozott, mint az örökös dynastiák tagjaié.
A lata
vallásnak és politikának ez a szerves
Rákóczi
mindenesetre
lelki
—
sebb productuma
életének
talán
szempontjából
az volt.
128
kapcso-
legegyénibb,
de
— legszerencsé-
Az egyetlen, a mi neki Rodos8 a mi mindvégig meg-
tóban tiszta örömet szerzett
óvta a kétségbeeséstl, úgy mint feligmeréftélL
ipathia
helyzetének pontos
A megérkezésekor mutatkozó
jelenségei
csakhamar
háttérbe
lemondás, szorultak.
ÖTÖDIK FEJEZET
238
A
Konstantinápolyból való erszakos eltávolítás keser-
vét kiheverte, nemsokára újra, bátran felegyenesedett és a régi alaptalan
bizalommal, hiú
reménynyel ke-
Újabb
tapasztalataiból
fejedelemségének
reste
útját.
megtanulta, hogy a töröktl
—
nem
várhat többé semmi
kezdeményez lépést Savoyai Eugen hosszú idre elvette a muzulmánok kedvét a háborútól s így törekelssorban a török föld elhagyására
vései most
s
a
nyugati kereszténységbe visszatérésre irányultak.
Ebbeli
fáradozásai
a
leküzdhetetlen akadályra
legels lépésnél
is
szinte
Rodostói gazdája,
találtak.
kormány, semmi esetre sem volt hajlandó
a török
vendégét elbocsátani.
A
szultán a keleti lovagiasság
hogy pártfogoltjai mindenki ellen megvédi, és meg van gyzdve arról, hogy Rákóczinak sehol a világon nem lehet olyan jó dolga,
túlzásával
kijelentette,
mint a hatalmas porta árnyékában. gatódzásai Ibrahim nagyvezirnél
A fejedelem
udvarias,
megtisztel visszautasításra találtak.
st
A törökök
taposzinte
lova-
gias barátsága azonban inkább ily nemleges jelensé-
gekben merült ki:
nem
eresztették
el,
de a legels
egy-két év kivételével ott tartózkodása anyagi felté-
sem fordítottak nagy gondot. A napi segélymár 1721 tavaszán leszállították: korábban Rákóczi maga hatvan, a vele lév tábornokokkal teleire
pénzt
együtt hetvenöt piaszter „tahit" élvezett, a mit most
egyszerre
ötvenre
sietett tiltakozni
bizonyította neki,
egykor bele
is
megígért
szállítottak le.
a nagyvezirnél:
A
fejedelem ugyan
igen
ügyesen be-
hogy a szultán becsülete kívánja az összeg
megtartását.
A
nagyvezir
egyezett a régi helyzet visszaállításába, de az
alkudozás végén mégis csak hatvan piasztert engedélyezett.
129
A
fejedelem ettl kezdve állandóan harczra
HODOSTÓBAA
készen
újabb
az
várta
mivel a nagyvezir
239
megrövidítési
államháztartási
kísérleteket,
egyetlen
elmélete
szóban, a „takarékosságban" összpontosult.
Ibrahim a rodostói élet túlnyomó részében, egész 1731-ig, megtartotta helyét
uralkodó
ministere
és
Ahmed
hatalom csendes, háborítatlan vezir ura gyengeségei
külözhetetlenné.
A
elvekben
Mindkettnek egyetlen
egyeztek egymással.
tette
czélja a
A
élvezete volt.
legyezésével
konstantinápolyi
Az meg-
szultán mellett.
kormányzási
nagy-
magát
nél-
nagy mecseteket
ünnepnapokon bonyolult apparátusok segélyével tündéri világításba helyezte a gyermekként bámuló szultán mulatságára. Tulipánünnepek és kivilágítások rendezésében felülmúlta parancsolóját. Hogy a szultánnak
magánszórakozásai minél fényesebbek lehessenek, az állam kiadásait
kérlelhetetlen
szigorral
szállította le
minden elképzelhet módon. A költséges ünnepségek és építkezések kedvéért új adókon törte fejét, a ni ruhaluxust megrendszabályozta,
hagymákra
adót vetett
is
elismeréssel
méltányolta,
ki.
st
st még
a
Fáradozásait
kitn
a
tulipán-
szultánja
nagyvezirtl
elkényeztetve, az állam jövedelmeit tisztán kincstára
számára akarta lefoglalni és fösvénységével nem egyszer Ibrahimot
is
zavarba hozta. Az egyik szultánfinak
egyszer elfogyván zsebpénze, a nagyvezirtl kért és kapott
is
kis összeget, a mit a fiú ártatlan
játszótársai
között
ment a dolog in» r
s
szétosztott.
A
Ibrahimot felelsségre
igy pazarolni.
A
örömében
szultánnak vonta,
fülébe
hogy
mire a nagyvezir bölcsen felelte:
.Felséged okosan saját
teszi, hogy kincset kincsre halmoz magának, én azonban kénytelen vagyok Felséged
helyett
is
egy-egy cseppet a nép közé csurgatni, kü-
lönben elégedetlen lesz és mindkettnknek Beggyllk
ÖTÖDIK FEJEZET
240
a bajunk „
vele.
a
Ilyen
felfogás
magyarbarát lovagiassága"
mellett
különös
a
töröknek
világításban je-
lentkezik és érthet, miért akart Rákóczi mindenáron
Maga korán
hogy a szultán kormányzati bölcsesége kimerül abban, hogy a tehetségesebb embereket távoli tartományokba számzi és így a fvárosban az akarattalan és tehetségelkerülni Törökországból.
130 telen tespedés uralmát tartja fenn.
másutt
kellett
A
fejedelemnek
segedelemért kopogtatnia. „európai
Ismét az
észrevette,
constellatióra"
fordította
sze-
mely egyszer már oly kegyetlenül megcsalta. Spanyolországnak a négyesszövetséghez való csatlakozása Európa pacificatióját teljessé tette. Néhány
mét,
kisebb jelentség
mak
függ
kérdés elintézésére a hatal-
Cambrayban congressusra gyltek össze. Mivel a fontos kérdéseket már a Quadruple Alliance okmányai megállapították s ezeken nem volt szabad követei
a követek tárgyalásai a spanyol kívánságoknak valamivel lejjebbszállítása körül folytak.
többé változtatni,
A
cambrayi dolog ennélfogva senkit sem érdekelt, a
megbízottak éveken át húzták a tárgyalást, míg végre
eredmény nélkül szótmentek. Rákóczi azonban, emigransi
szk
látókörében, az utrechti congressus feléle-
dését remélte Cambraytól
lépéseket
tett
érdekei
s
mindjárt a legels hírre
megóvására.
elküldött egy szolgálatában
Még 1720 végén
állott franczia
mérnököt,
Bont, Spanyolországba, mint a honnan leginkább várhatta
ügye
felkarolását.
A
Boissiméne-féle
szégyen
emlékét már szerencsésen elhessegette magától Bon
a franczia miniszternél, Duboisnál, állítólag
megígérte
neki,
hogy
is
jelentkezett s az
Rákóczi érdekeirl
Cambrayban nem fog megfeledkezni. 131 V. Fülöp természetesen semmi kedvet sem mutatott, hogy saját
RODOSTÓBAN
241
helyzetét oly súlyos koloncz magáravállalásával súlyos-
a milyen
bítsa,
A
volt
Rákóczi erdélyi fejedelemsége.
kiküldött eredmény nélkül tért vissza Parisba, a hol
ettl kezdve ura ügyeit állandó hséggel, de a hely-
zetbl folyó Jó
teljes sikertelenséggel képviselte.
rossz hír egyaránt
hír,
lomha szárnyakon
a fejedelemhez Rodostóba. Néha félévig kül maradt. S
így
„európai
az
járt
hírek nél-
is
illet
constellatiót"
nézetei legtöbbnyire tévedéseken alapultak és szomorú
csalódásban végzdtek. Kósza hírnek bizonyult az
hogy a két
Sicilia királyságát III.
Jakab, a
tartózkodó pretendens, fogja megkapni a jóvoltából.
A
is,
Rómában
cambrayak
fejedelmet azonban felvillanyozta a
hír,
repülve sietett volna Nyugatra, hogy az egyik preten-
dens sikere után az
A
nagyvezir
ós
a
követeléseit
követ,
franczia
is
elterjeszsze.
Bonnac,
francziaországi útja szándékát bejelentette, selték azt.
kiknek
nem
helye-
Mégis hozatott magának egy franczia keres-
kedelmi hajót; Bonnac nagy rettegésben megjelenése Fraucziaországban Dubois ságát compromittálni fogja
s
így
az
volt,
hogy
császárbarátelutazás
meg-
akadályozására saját szolgálatába fogadta és visszaküldte a hajót.
Kézzelfogható kudarczok sem tudták Rákóczit jától
eltéríteni.
Újabb sikertelenségek
után
fokozódó izgatottsággal rohan újra és újra
út-
folyton
az áttör-
hetetlen falnak, mely az elhagyott keresztény világtól
elvákwij.i hatatlant.
Soha sem
tudja
Talán maga sem
elfogadni
hiszi,
ménynyel kecsegtetné, de bels
hogy
lázától
kétségbeesett erfeszítéseket tesz.
a megváltozúj lépése ered-
zve
a franczia diplomatia nagy diadalt aratni
nem
a franczia királynak s kíú:
A
Bzámúrött Rákócii.
VI.
új és új
Az 1720. év végén t
a
portán
:
Károlynak engedtetett 16
ÖTÖDIK FEJEZET
242
meg
a jeruzsálemi szentsír kupolájának kijavíttatása.
Ez örömhírrel külön nagykövet ment Parisba a padiA franczia udvar nagy pompával fogadta a követet, Méhemet pasát, kövér jókép
sah levelét átadandó.
török urat, a ki a franczia asszonyok szépségével alig tudott betelni. Elmenetelekor Rákóczi megkérte, ajánlja
alkalomadtán az török
csületes
ügyét
is
Dubois figyelmébe.
visszaérkezve
sajnálattal
A
be-
jelentette,
hogy a dolgot kilátástalannak találta és inkább hallsemhogy visszautasításnak tegye ki. Duboisról különben nem éppen hízelg képet hozott magágatott róla,
val
:
háromszor beszélt vele, de az soha se mondott
egyebet hazugságnál. Utoljára el
tle személyesen, hogy
gokkal
el
áll
csak
búcsúzott
azért
miféle
lássa,
hazugsá-
új
ez a „dervis, a ki arany szöveten ülve
fogadja az embert, de egy igaz szava nincsen." 132
A
visszautasításokhoz Eákóczi
már régóta hozzá-
Pár hónappal Mehemed visszaérkeztére maga Duboisnak, az új kardinálisnak. Szerencsét kívánt
szokott. írt
a bíborhoz,
s
bátorkodott leveléhez az európai
tellatiót illet nézeteit
cons-
emlékirat formájában mellékelni.
Széles összefoglalásban képet
adott
a régi
franczia
német-római császár
politikáról: Francziaor szagnak a
örök ellensége, egyetlen érdeke tehát ezt ártalmatlanná tenni. Richelieu és Mazarin korában a császár
valóban félelmes ellenség volt
állandóan
:
ben lévén Spanyolországgal, két Francziaországot.
A
régi
franczia
igen bölcsen védekezett ellene
hátában
állandó
oldalról
:
szövetség-
fenyegette
politika
azonban
a Habsburg-hatalom
szövetségeseket
tartott
magának:
ezek franczia pénzzel támogatva sikerrel lekötötték a császár erejét.
A
svéd király a német tartományokat
nyugtalanította, az erdélyi fejedelem a
magyar nem-
RODOSTÓBAK zet
243
szabadsága fenntartásáért Ausztriát, MorvaorszáSziléziát pusztította és
got,
városában fenyegette
meg
végezték a háborút
s
Ami
kellett a JNémetaiföldek
Ez
kiállította az ország.
A
szövetségesek
nyugalomban sereg, 40 60,000
Francziaország
élvezhette a béke áldásait.
ember
akárhányszor saját szék-
a császárt.
kis
2
—
I
k
rzésére, azt könnyen
volt az ideális állapot, mely-
v
y*
ben, hála a bölcs külpolitikának, ipar, kereskedelem, y
öröm volt élni. XIV. Lajos d\ I azonban fiatalos meggondolatlanságában maga kez- -£j?y>Q, dett háborút viselni, ahelyett, hogy ezt szövetségeseinek hagyta volna. A svéd- és az erdélyi fejedelem barátságát elhanyagolta és sorsukra hagyta ket. A szomorú következmények nem várattak magukra. Szerencsétlen háborúk, a jólét megsemmisülése, a császár megersödése. Következtetés vissza kell térni a régi politikához. Mintha csak franczia ember tollá-
mvészetek
virágzottak,
:
ból került volna ki e rajz.
meg
semmi
Ha
aláírás nélkül találnók
sem gondolhatnánk magyar szerzre. Legkevésbé olyanra, a ki a Rákóczimozgalom után irt volna. Rákóczi valóban legutolsó szöveget,
e
esetre
képviselje volt a harminczéves háborúbeli politikának.
ország,
a
A magyar császár
erdélyi
szabadságot egyedül Franczia-
ellenségei
tarthatják
fenn.
Ilyen
egyszerséggel sem Bethlen Gábor, sem Rákóczi György nem gondolkoz-
világosan,
tak,
mert
szinte
karrikaturai
k tudatában voltak saját
erejüknek. Rákóczi számzetésben, a külpolitikai s/.riii pontokba kapaszkodik, melyek eldjeinél minden
föld-
és
nép
nélkül,
fontosságuk mellett, csak másodsorban jöttek számba.
—
A régi jó idk visszahozására folytatja eladását Dubois eltt most is megvan az alkalom.
—
Csehország és Magyar
elégedetlenek,
s
várva 16*
ÖTÖDIK FEJEZET
244
Francziaországnak felkelésre
várják
Nehogy azonban Dubois
elbízza
halogassa a támadást, az
mondva
arról
elz
szózatát.
még
és
sokáig
igérkezésnek
ellent-
hogy VI.
a bíbornokot,
biztosítja
is
magát
hívó
Károly császár most jobban bánik a magyarokkal,
ha ezt a fejldést
nem
ország remeghet, oly
ers
még
felvilágosításokkal
igen
részletes
s
akasztják meg, egész Franczia-
Különben
a császár.
lesz
szolgált
az
európai helyzetrl, de állandóan abból a hibás álláspontból,
hogy a pretendens meg fogja kapni Nápolyt
és Siciliát.
A bíbornok feleletre sem érdemesítette. Három hónap múlva az orleansi herczeghez
fordul, és szemérmes kéregetként bocsánatot kér tle, hogy nem miniszte-
rének, Duboisnak,
ír,
nem ismeri. A renem erlteti magára a
mivelhogy ezt
genssel való ismeretsége folytán
diplomatái hidegséget, szintébben talan
jelent,
vágyait.
A
s
gyermekes
rajzolja a vigasz-
szinteséggel
tárja
fel
törökben való csalódást elpanaszolva a török
háború veszélyeit rajzolja eltte: ha Magyarországba török
sereg
jutna, a szultán
soha ki nem adná azt
kezébl. Még a legutolsó török katona Magyarországról,
is
úgy beszél
mintha az a török birodalom része
Ezektl tehát semmi sem remélhet. Hanem az európai helyzettl S itt súlyos kifogásai vannak a Quadruple Alliance ellen, a mely a regensnek legszemélyesebb munkája volt!
volna, melyet vissza kell hódítani.
!
Sokkal hasznosabb volna egy angol-franczia-savoyai szövetség. Legközelebbi reménye azonban
ben van.
A
régens szólítsa
való támadásra.
egyeznék,
fel
Nagy
Péter-
a czárt a császár ellen
Ez a háború Anglia érdekével
is
meg-
mert annak kívánatos lehetne, ha a czár
Mecklenburgtól eltéríttetnék. Francziaország nyugodtan
RODOSTÓBAN
245
nézhetné „azt a játékot, melyet én játszanék a czárral együtt Magyarország színpadján".
A
mint a czár ma-
az egész lakosság melléje állana.
gyar fidre lépne,
Magyarország igen termékeny, nagy benne a
jólét,
a
czár seregét könnyen lehetne élelmezni. Tízezer kato-
nával
olyan
érhet
sikereket
nem
az országból,
hely, a hol
mint
ott,
egyebütt
kénytelenek volnának
császárnak, mert seregei kivonulni
el
Három hadjáratban vége lenne a
nyolczvanezerrel.
télire
lévén ott elég erdített
megvonhatnák magukat. S így tovább, a
czár magyarországi hadjáratának igen lelkiismeretesen
valószer képét adta. S ha
kidolgozott, s részletekben
már a
seregek
császári
tiporva hevernek, az
földre
eddigi szemlélk, Franczia-, Spanyol- és Angolország
közbeléphetnek, mediatiót ajánlhatnak
azzal a ki-
fel
hogy a mely fél nem fogadja el közbenjárásukat, azt közösen megtámadják. A császár ész nélkül egyeznék bele mindenbe. Az egész terv megvaló-
kötéssel,
sítása igen
meg
A
czár neki régi
bort.
Miniszterei
Mencsikoff,
a ki
Francziaország
2
A
czárné
— 3000
is szereti
tallért
rl Parisba mehessen, lyesen beszélhesse
is
el,
Tessé
török föld-
Madridban
szé-
a dolgot. 133
hitte,
hogy az orleansi herczeg,
legalább megbeszélésre méltatja
Egy darabig türelmesen
barátjaival,
az ajándékot,
maga
és ott, valamint
meg
A fejedelem komolyan tervét.
Péterrel.
koczkáztatna. Mind-
ehhez azonban legels lépés, hogy
ha nem fogadja
régens bízza
Nagy
ismerse és nagyon szereti a magyar hasonlóképen, fként a mindenható Rákóczitól már máskor is szívesen
fogadta a tokaji bort.
ni*
A
kevés áldozatba kerülne.
Rákóczit, hogy nevében tárgyaljon
maréchallal
állandó levelezésben volt
;
várt a feleletre. Pl
és marquis
nekik panaszolta
el
d'O-val,
a franczia
ÖTÖDIK FEJEZET
246
kormány makacs hallgatásán
érzett keservét.
Az 1723-
év elején egykori ideáljához, Conti herczegnéhez, fordul
Boldognak
panaszaival.
sohasem fogja
él e világban,
A herczegné vesz
reá
politika került,
s
hogy
ad
hálát
szemben mégis ert hogy az európai
Istennek,
ábrándok"
„magasztos
nézve
a rodostói szüreti
Rodostóba
felelete
távolába
szokások leírásával pró-
hónapba
bálja leplezni elkeseredését. Tíz
a herczegné
már csak
elfelejtették eltemetni.
viruló fiatalságával
magán,
a ki
mennyivel keservesebb a
tapasztalni,
halálnál a politikai halál.
lelki és testi
annyiben
a herczegnét,
nevezi
jutott.
került,
míg
Közölte benne
egykori lovagjával, hogy az orleansi herczeg legnagyobb sajnálatára nem engedheti meg a Francziaországba való visszatérést. A nagyszer orosz-magyar együttmködés tervét hallgatással mellzte a levél, a melyhez a herczegné a régens megbizásából a Quadruple Alliance
londoni szári
szövegét
is
mellékelte.
A
fejedelem újra a
szerzdéssel, az angol-franczia-hollandus-csátalálta magát szemben, melynek már Bonnac útján kézhez vette. ritkán jár magában. Ugyanezen idben
szövetséggel
okiratát egyszer
A rossz
hír
jött értesítés párisi
tragikus
Rákóczi
sorsáról
nem
képviseljének,
is.
A
Még
Parisban felfedezte,
óta
st
a Hotel
is elvette
kezébl.
bízott rája politikai ügyeket,
de Ville-en való követelése kezelését
rettel,
Brenner apátnak
Cellamare-összeesküvés
nála szokatlan emberisme-
Brenner jellembeli fogyatékosságát.
A
szepesi
prépost korábban Széchenyi Pál r a nagy kalocsai érsek, titkára volt,
bukása
A
a
fejedelem
maradt,
,
tle
állott
Rákóczi mellé.
A
kurucz-ügy
nagyravágyó pap reményeit tönkretette. maga látta, hogy „Brenner remény nélkül ki fejét arravalónak hitte, hogy püspöki
BODOSTÓBÁN
247
hogy bíbornoki süveget viseljen. Kétségbeesett jövendm iránt, kenyér nélkül látta magát halálom után. Arczán olvastam e gondolatokat, midn a mánia mitrát,
t
megrohant*." 1*4
A
nézete
fejedelem
még
szerint
képes volna, annyira lenygözte akaratát
árulásra
is
a világi
dicsség
Tanácsait mégis
és jólét kívánása.
éveken át meghallgatta
;
a kártyabarlang felállításánál
mint láttuk, Brenner volt a mozgató és kezdemé-
is,
nyez er. A
számzetés idején
rodostói
sikerült Bren-
nernek a fejedelem értékpapírjait kezébe
tleg kezeléstikben magát atoulouse-i bankárjától,
párisi
szédületes sága,
Brennert
melyet
forgatag,
egyéb
s
Hélissanttól
is
óriási
méret
A
Rákócz
Az a
függetleníteni.
Lawnak
Missisipi-társa-
szédelgései felkeltettek,
magával ragadta. Egész Paris a pénzéhség
visszataszító tülekedésével nyeit.
keríteni, ille-
gróftól és
királyi
család
kapkodta szét tagjai legelöl
Law
részvé-
rohantak,
s
közülök idején, bölcs mérséklettel visszavonult
ki
örült játékból, milliókat harácsolt össze az
a az
ezerszámra
tönkretett kis existentiák vagyonából. Brenner sietett
fejedelme
egész
értékpapírokat, tani.
A
vagyonát, a Hotel de Ville-re szóló
Law bankjában
részvényekre
felvál-
nem sokáig
késett, a skót
bankár
katastropha
és systemája 1720 nyarán megbukott, a részvényesek
mindé niiket elvesztették. Ez volt a legnagyobb pénziiL \i krisis, mely eddig Francziaországot megrázkódr
A
wégyent, hogy urát vagyonilag tönkrejutatta,
s
222 a nem-
sokára öiiLvilkos módos vetett véget életének.
A
feje-
tatta.
millióra
liqnidatiónál a két milliárdnyi követelést
korlato/ták.
Brenner nem
delem melll egymásután ragadta
sokáig viselte
el a
k
azokat, kik földi puhájukat érette feláldozták.
Law
bukásával
nemcsak az
ó
Parisban
kezelt
248
ÖTÖDIK FEJEZET
vagyona vált semmivé, hanem a franczia államházúgysem szilárd alapja is megingott, s az orleansi
tartás
herczeg a pensiókat kénytelen volt szigorúan tani.
leszállí-
Kákóczi most már a török tainon kívül alig szá-
egyéb jövedelmekre.
míthatott
A
lelki
kínokat így
tetézték anyagi gondok, az emigransi élet szükségszer
kíséri Brenner halála hírére és az orleansi herczeg újabb visszautasítására ezeket
merek
írja
:
„A jövbe nem
hogy eszemet megzavarja, ha hitem és Isten akaratában való megnyugvásom nem segítenének." 136 Ebben a borzasztó nézni, a jelen is elég volna arra,
helyzetben
A
godni.
sem képes a változhatatlanban megnyusemmi egyéb hatással nincs
visszautasítás
minthogy kéréseit megismétli. A négyesszövetség okmányával kezében újra esedezik Conti herczegné
reá,
közvetítésével a regensnél, visszatérést engedje
meg
hogy legalább a Grosboisba neki. Hajlandó megfogadni,
hogy a kamalduliak házát soha nem hagyja el és nem teszi lábát Parisba. De ha ezt sem remélheti, legalább járjon közbe az orleansi herczeg, hogy Spanyolországban találhasson menedéket. Levele már aligha találta életben a regenst, a
kit
az
1723. évben, pár hónappal minisztere, Dubois bíbornok halála után, hallatlan kicsapongásai kidöntöttek az élet-
bl.
A
gyermekkirály nevében Bourbon herczeg,
ggös ember vette
üresfej,
ország sorsát szeretje,
fiatal,
át a kormányt, és Franczia-
marquise de Prie, egy alig
húszéves szép asszony szeszélyei szerint intézte.
Sem
sem Rákóczi helyzetében nagyobb változás. Továbbra is
az általános külpolitikában,
nem
állott
az angol s az új
be
ezzel
szövetség maradt a diplomatia
külügyi
államtitkár,
tanítványa, továbbra
is
Morville,
súlypontja,
Duboisnak
h
a béke fenntartásán dolgozott.
RODOSTÓBAN
249
MárDubois megpróbálta az európai összeütközések lehetségét kisebbíteni azáltal, hogy Spanyolországgal az szinte kibékülést kereste. A négyesszövetségen belül külön
spanyol -franczia,
szerzdések jöttek
majd spanyol -franczia- angol a melyek a békét még szi-
A
alapokra fektették.
lárdabb között
létre,
ugyan továbbra
is
császár
és
megmaradt az
V. Fülöp
olasz birto-
kok folytán bizonyos érdekellentét, de a spanyol-angolfranczia védelmi szövetség a császári politikát nagy mérsékletre késztette, nehogy a három hatalmas monarchia egyesült erejével találja magát szemben. A spabarátságot
nyol-franczia
az uralkodócsaládok
házasodása pecsételte meg. infansok jegyezték
A
össze-
régens leányai t spanyol
XV. Lajos pedig egy négyéves
el,
infansnt kapott menyasszonyul.
Hyen viszonyok között ki volt zárva annak a lehehogy a franczia kormány Spanyolországnál
tsége,
Rákóczi érdekében közbenjárhasson. Morville legels feladatát a spanyol-császári
simábbá tételében
látta.
annyiszor korábban és utóbb,
tnt
delem
Az
politikai
a diplomatiát intéz egyének
fel
azonban
európai
absurdumnak eltt.
A
feje-
mellett.
nagyon hiányos rendelkezett és elégnek találta, ha a
négyesszövetség
Az emigransi kezik, hogy a
mint
ismét,
makacsul megmaradt terve
helyzetrl
értestilésekkel
minél
horzsolófelületnek
Rákóczi kérése
mint láttuk,
okmányának betit tanulmányozza.
látkör
sajátságos
valódi, folyton
ferdeségébl követ-
változó
zésével az emigráns egész jövjét
helyzet
mell-
nem egyszer
egy-
egy szerzdés száraz szavaira alapítja, s megfeledkezik arról, hogy alig van államszerzdés, melyet minden pontjában, betszerinti értelem szerint vógrettak
volna.
A Quadruple
Alliance
okiratában
L^
ÖTÖDIK FEJEZET
250
Rákóczi
hogy V. Fülöp
felfedezte,
és
Károly
VI.
kölcsönösen amnestiát adnak azon alattvalóiknak, kik az ellenség pártján harczoltak. Azt
csak
senki
nem
vonhatja kétségbe, gondolta magában, hogy a spanyol is a spanyol király pártján harczolt. háborúban A szerzdés értelmében tehát t is teljes amnestia illeti, melylyel azonban nem kíván élni, de a bécsi udvarban él fiainak és a rodostói számzötteknek
vissza
nyerniök
kell
Magyarországon.
birtokaikat
pedig vissza fog térni Spanyolországba, a hol mint
meg fogják becsülni. A Boissiméne-féle szégyen nyom nélkül elrepült feje felett, emigransi tervkovácsolása közben. A Bon egykori szövetségest bizonyára
h
ismét
a
elindult
madridi
és
udvarok
párisi
közti
eredmény
utazásra, de természetesen a legcsekélyebb nélkül.
A
török földrl szabadulás reménye
sem Madridból nem
sem
integetett Rákóczi felé.
kozásban gyötrelmei folyton fokozódtak
s
Parisból,
A
vára-
mindinkább
annak a lehetségét, hogy logikusan, az eseményektl szolgáltatott elzményekbl következ-
elvesztette
tetve állapítsa
meg
cselekvésének czélját és irányát.
Folytonos kísérletei a keresztény világba való visszatérésre és európai háború felkeltésére
nem
tk
közönyös fran-
többé
diplomatiai
czia és spanyol
A
udvarok nem állottak szóba ügynö-
keivel, Angliától a
jó ideig
lépéseknek.
tekinthe-
négyesszövetség megkötése után
nem mert semmit sem
kérni. Legfóllebb a
lengyel és porosz királyok hallgatták
meg
üzeneteit,
mint egy sorsüldözött szerencsétlen ember hiábavaló panaszait.
nyugati
A
rodostói
országok
tíz-tizenöt
év
alatt
Rákóczi a
államkanczelláriáiban javíthatatlan
querulánsként szerepel, aki hosszadalmas tervei el-
B0D08TÓBAN
251
drága
miniszterek
adásával csak elrabolja a
idejét.
Az üj miniszterek hivatalba lépésükkor csakhamar megismerkednek vele, mert szegény ott a világ végén azt hiszi, hogy minden új miniszterrel javulhat szomorú helyzete. Duboistól Morville örökölte a Rákóczi memorandumait elterjeszt Bont, 1726 után Fleury lesz az els miniszter s t zaklatja Rákóczi fáradhatatlan ügynöke. A fejedelem megdöbbent következetességgel fúrja be magát álmaiba, akárcsak a strucczmadár a homokba. Minden elhatározását a régmúlt szemléletére alapítja. Az utrechti congressuson az angol és hollandus
követek
még
erdélyi fejede-
lemnek nevezték, ebbl a rég kialudt ténybl következteti, hogy ez a két hatalom meg fogja segíteni, mert „hisz az érdekük Erdély függetlensége ". S mikor e sorokat irta, asztalán feküdt a négyesszövetség okmánya! A fejedelmi önérzet nem akadályozza abban, hogy a büszkeség utolsó foszlányait is letéve szívrehatóan panaszkodjék. A közömbös franczia miniszter eltt helyzetét
misérable situation-
nak nevezi. Önuralmát mindinkább
elveszíti,
láztól hevítve öntudatlanul jut olyan utakra,
s
bels
melyekre
korábban a világ semmi kincséért sem lépett volna. 1726-ból reánk maradt egy levele
marquis d'O-hoz,
egyik legkiáltóbb documentuma annak,
Igána és
átalakítja az emigransi élet
és politikai (
T/i
Írni
mennyire
le-
a társasághoz
mködéshez
világát.
szokott ember akaratát és Ez a barátja az egyetlen Franczia-
országban, ki eltt
, szívét
egész szabadon kiöntheti. *
magyar nép javáról, a kuruczok boldoAz európai közösségbl kizárt fejedelem odajutott, ahova a magyar puszták hatalmas kivert
Nincs
szó a
itt
gulásáról.
ja:
egyetlen
czólja
létezésének
a
puszta
élet
ÖTÖDIK FBJBZBT
252
fenntartása. Fejedelmi önérzettel beszéli
megsértette
t Fleury bíbornok és nem
val szóba, s azóta
hogy XIV. Lajos
nem
állott
adta
meg
többé Rákóczineki az erdélyi
És hogy nekik mindegy, elismeri-e vagy nem. Szinte idegrohamban
fejedelmi czímet.
t
is
mennyire
Morville, a kik kép-
viseljének Bonnak, azt mondták, az utrechti congressus óta
el,
Spanyolország,
kiált fel:
„a ki egyszer
hogy mindvégig annak Kéri,
st „könyörög
fejedelemnek,
elismert
barátja irgalmához", beszéljen a
nem
bíbornokkal, mert ha semmi
történik
ha véletlenül a török is megvonja a más hátra, mint hogy a császár elé kötéllel.
taint,
nyakán
most másodszor
halálangyalának szárnycsapásait, szolgái
mind lázbetegek, maga is most
egyik ajtajában
az
s
kelt fel súlyos lázból,
összetörte. „Istennek hála,
embertelenség volna, ha
hagyni
sorsukra kellene
nem
a
félek
össze,
esett
mely egészen
a haláltól.
De
a mostani nyomorúságban
gyermekeimet
még
ragaszkodó híveimet, kiknek hátrahagyni,
érette és
nem marad
járuljon,
Rodostói tartózkodása alatt
érzi a pestis
kell
pour toujours!"
tartson, c'est
annyit
és hozzám sem tudnék
mennyit egyhónapi fizetésük kitesz.
Nincs rámnézve többé sem politikai eszély. sem becsület,
egyedül lelkiismeretem szerint fogok cselekedni,
ha a szomorú szükség úgy kívánja, a császárral való kiegyezésem nem fog nehezen menni." Eddig s
még meg
megsegítette volt
a haszna
tak hitükben és
Isten, :
nem
török
földre jövetelének is
magyarok megmaradrenegátok. Házában az
a kurucz lettek
eretnekek megtértek az igaz
hitre.
Mieltt azonban
koldusbotra jutna és engedné, „hogy darabokra tépjék", kötelessége a legutolsót szárral való kibékülést.
is
Bonnak
megpróbálni erre
:
a csá-
nézve utasítás
RODOSTÓBAN
hogy
reméli,
adott,
Fleury
az
ez
hatni
fog
vissza,
ha
elhatározása
Csakis
bíbornokra.
253
az
tarthatja
Fleury kieszközli neki a Spanyolországba való vissza-
Mindez nem
térést.
csak
volt
kezdett
tárgyalni
Diriing
Virmont
residenssel,
Az
szóbeszéd.
elz
követ közbenjárásával már az
konstantinápolyi
császári
nem nagy
Diriing
utódjával.
orosz
évben csakugyan
bizalommal fogott a dologhoz és megkérdeztette, mi-
A
vel akarja jó szándékát megmutatni.
els lépésként
azt
kereszténységbe
nyugati
való
meg
Savoyai Eugón közbelépésére,
neki
eltiltotta
a
Diriing
visszatérés.
a kérést kormányának
megjelentette
mire Rákóczi
engedtessék
kérte,
mely
azután,
a további lépé-
sektl. 136
Sem tett
Spanyolországba, sem hazájába
nem
térhe-
többé vissza. Bon fáradozásainak annyi eredménye
hogy a toulouse-i gróf komolyan kezébe vette a fejedelem pénzügyeinek rendezését és Law bankja l»tt,
összeomlásából sikerült éri
neki
eredt
pmsiót kieszközölni.
Ezt
mégis
levonásával
tartozásai
a kormánytól összesen az
hatezer
eredményt
livres
is
csak
három év múlva élvezhette Rákóczi. 137 Az évek egyforma komorságban lomhán múltak felette el. De mint S/t nt Ágoston mondotta, az id nem repül el tétlenül fejünk felett, hanem csodálatos munkát végez a lélekben. A végtelen nyomorúságok a fejedelem öles termetét megtörték, lelke szabad mozgását megakasztották, gondolatait kicsiny kis körre szorították,
bl
a
haza,
Mindvégig
nemzet
fogalmai
ragaszkodott
a
lassan
meggyzdéshez,
szenvedéseit fejedelemsége, hü erdélyi ságáért
merült
szenvedi, fel
de
öntudatában
a távoli haza. Annyi
hogy
népe szabad-
mind
bánat
mely-
kiszorultak.
ritkábban
között
észre-
254
ÖTÖDIK FEJEZET
hozzászokott
vétlenül
a jelen
bajokkal foglalkozni.
Magyarország dolgai ködtávolban elmosódva jelentkeztek eltte, ha ugyan ideje volt saját gyötrelmei
A nemzet
mellett rájuk gondolni.
fejldé-
vágyaival,
A
sével a legutolsó szálak is elszakadtak.
pragmatica
sanctio hírét Istenben való megnyugvással fogadja és
a helyzet tökéletes félreismerésével keresi létrejötté-
nek
okait. Mivel
jából volt
mindent saját emigransi szemponthiszi, hogy a Virmont kíséretében
meg, azt
ítél
magyarok
nyomo-
látták Konstantinápolyban az
rúságát, hazatérve elhíresztelték, erre a nemzet lemondott az utolsó
ni
reményrl
és elfogadta a Habsburg-ház
örökösödését. 138
Korábbi életének kísértársai lassanként kidltek mellle, minden új levél Francziaországból új halálesetet
jelentett.
Az öreg
orleansi
herczegné,
régens, majd 1725-ben Tessé maréchal,
még
meghaltak,
korábban,
1722
felesége haláláról. Fiatalságának tolultak
bnös
a gyászhírre, asszonynak.
tavaszán
Feleségének
a
értesült
emlékei mind el-
megbocsátást
s
fia
egymásután
a
szereztek
sorsa
a
állandóan
sok gondot szerzett neki. Emigráns korában féltéke-
nyen vigyázott országi
arra,
hogy felesége lengyel- és rangjához
méltóan
egész életében szakállt
viselt, s
kóborlásaiban
éljen. Halálhíre óta
franczia-
fejedelmi
valóban szakálla volt az egyetlen, mint maga mosolyogva jegyezte meg, a mi beteg testében
ersen növekszik, de az sán
róluk
is
sokat aggódott, de
is
hírt,
s
istenfélén
még
a föld félé! Két szerencsére
fia
ritkán
élet-
sor-
hallott
megnyugodott abban, hogy
a bécsi udvar tisztességesen ellátja ket. Lelki fejldését a rodostói élet annyira egyszersítette,
annyira
egyetlenegy irányba hajtotta,
hogy
255
EOD08TÓBAN
a korábban vázolt
még
apró örömei
tikai
akaratérzés gomolyagából nttek
voltának tudata
is
vallásos-poli-
Fejedelmi
ki.
nem engedte meg neki a magánéletbe semmi sem okozott neki szomorú
visszavonulást és
létében olyan örömöt, mint mikor a
konstantinápolyi
még
diplomatia ügyeibe beleszólhatott, vagy
inkább,
ha a portának tárgyalásaiban közvetít szerepet játszhatott. Bonnac követsége idején ez nem igen sikerült neki. A franczia követ mindvégig azon az állásponton maradt, hogy Rákóczi csak a saját hiúságát keresi, s ettl elvakultan a dolgokat hibásan fogja fel. Ajánlkozásait tehát ridegen vallásos
és
politikai
aránt érdekelte a török földön a kiket
a
is
lev
szoktattak.
sok baj
volt,
A
az
czivakodtak.
nem
olasz
bajokon
emigransi rövidlátással
akart segíteni s 1721
katholikus missio-
Rákóczi
folyton
és
franczia
ezeken a
—
egy csapással végén memorandumot küldött
be e tárgyról Bonnac útján azt ajánlja,
egy-
katholikusok sorsa,
szerzetesek
—
fejedelem
tettvágyát
valamint a görög-keletiek
törökök,
igen jó bánásmódhoz
nariusokkal
A
visszautasította.
meggyzdését
Duboishoz.
Egyszeren
hogy az olasz szerzetesek helyébe Perába
és Galatába francziák küldessenek, s ezentúl Konstanti-
nápolyban csak franczia papok mködjenek. Az apostoli vicariust is a franczia király nevezze ki.
A memorandu-
mot Bonnac savanyú képpel fogadta, de nem árulta Rákóczinak, miért.
el
Éppen akkor akarta a pápával a
raguzai érsekségre áthelyezett Gallani helyébe a saját
csc8Ót, egy domokosrendüt, vicariussá kineveztetni, de rónai adtai ágy tett, mintha elkésve kapta volna meg kérését és sietve betöltötte a helyet egy olaaaszal,
Mauri
érsekkel.
chimerikusnak
találta:
Bonnac tehát az egész ,
Nekem úgy
tervet
látszik, írta
Du-
ÖTÖDIK PEJEZBf
256
hogy Eminencziádnak nem érdemes magát 139 Bonnac is fárasztani." követsége idején valóban nem nyílt Rákóczinak tér a katholikusok ügyében való közbelépésre, ámbár állandóan figyelemmel kísérte sorsukat. Sokkal hálásabb szerepet nyújtott neki az orosz diplomatia. A czár régi barátja volt, az els orosz boisnak,
ez ügyben egyetlen lépéssel
Daskov küldetése az közbelépése folytán érte s így Daskov utódja, Neplujeff Iván állandóan kikérte a rodostói számzött tanácsait. Az orosz követ pedig csakhamar középpontjává lett a konstantinápolyi diplomatiai világnak. Ebben az idben lépett eltérbe a perzsa-örmény kérdés, a mely most már nemcsak Törökországot, hanem Nagy Péter hódításai óta a muszka birodalmat is érdekelte. A kérdés diplomatiai megoldásában Rákóczi sokat fáradozott Nepkövet,
el czélját,
lujeff oldalán, ez
a ténykedése
nem
csekély mértékben
járult
hozzá, hogy nagy szomorúságait, úgy a hogy,
mégis
el
tudta
orosz kérdés
A
viselni.
legfbb
Legyen szabad
itt
e perzsa-
pontjait körvonalaznunk.
perzsa kérdést tulaj donképen az afghánok idéz-
el. Ez a szabadságszeret nép a XVII. század végén a mongolok állandó támadásai kikerülésére a ték
nyugati
szomszédokra,
a perzsákra
vetette
magát.
A
kandahári afghán khán, Mir Vaisz, majd 1715 óta ennek vad, kegyetlen energiájú fia, Mir Mahmud több háborúban megdöntötték a Perzsiában kétszáz év óta uralkodó Sophiak dynastiáját, melynek uralmát amúgy is megingatták már az északi törzsek, a lesghiek és kurdok lázadásai. A fiatal perzsa sah, Tahmasp, 1722-ben székvárosát, Ispahant, is elvesztette, s a
gyz
Mir
Még
Mahmud majdnem teljes
egész Perzsiát kezébe kerítette.
gyzelme eltt összeütközésbe
került
Nagy
7
257
RODOSTÓBAN
A
Péterrel.
tenger ki,
meghódolt lesghiek Sirvánban, a Kaspi-
nyugati
orosz
partján
kereskedket raboltak
a czár elégtételt kért Mir Mahmudtól,
maga
vezetett
sereget
bosszúálló
kikémlelt Daghestanba.
a
s
már
1720-ban korábban
Csakhamar bevonult Derbentbe,
csapatai egész Daghestant elfoglalták.
Derbent elfoglalásának és Tahmasp szorongattatásának híre egyszerre ért Konstantinápolyba. A porta felelsségre vonta Neplujefifet; az oroszok ellen segélyt
kér
lesghieket és a
georgiai
fejedelmeket
szívesen
Rákó-
fogadta, két ilyen földönfutó georgiai herczeg czinál
is tisztelgett.
Török követ ment Pétervárra, hogy
Nagy Péter szándékait mindkét
alatt
kitudakolja.
A
A
helyzetet
tgát
vesztett
i
az
oroszok
még bonyolultabbá tette, hogy az Tahmasp orosz segítséget kért és
egy szerzdésben a Kaspi- tenger egész átadta
tárgyalások
iparkodott terjeszkedni;
az erzerumi pasa Tiflist és Georgiát szállotta
Bakut,
meg.
fél
déli mellékét
Nagy Péternek. A törököket nagy az akkor
el
még
izgatottság
szokatlan hírre, hogy
mánok jutnának gyaurok uralma
alá.
A
Konstanti-
nápolyban és Pétervárott folyó tárgyalásokat pillanatban hadüzenet válthatta
fel,
muzul-
minden
a császári és angol
titokban háborúra is bíztatták a nagyvezirt, abban a reményben, hogy vagy a török, vagy az orosz meggyöngülve fog a háborúból kikerülni.
követ
Ebben a helyzetben Rákóczinak állásfoglalása nem lehetett kétséges. Általa DOf európai politikájának
mind-
végig egy nagy, Hab- Imii- ellenes háború volt a vég(vilja.
a
melyben a császár legveszélyesebb ellensége
éppen a török tehát
mim len
feszültség Sukíú A :
él
lehetett.
befolyását
eltávoztatására. színi zött Kákócxi.
A
nagyvezirnt'l sietett
felhasználni
Tervezetet
az orosz török
dolgozott
ki. 1
258
ÖTÖDIK FEJEZET
hogyan lehetne a kaukázusi tartományokat a két fél közt megosztani, 140 s felajánlta ez ügyben való media-
Nem
tióját.
csekély
bosszúságára
szolgált azonban,
hogy a
sikerrel bíztató tárgyalások vezetését
kivette
kezébl.
A
az angollal együtt kellett volna láttuk
—
mködnie, de
Bonnac ministere tudta nélkül kezébe
Nagy
— mint
a konstantinápolyi állás neki bizonyos füg-
getlenséget, kormányától való önállóságot
títést és
Bonnac
franczia követnek tulaj donképen
biztosított.
vette a közve-
saját unokaöccsét, a fiatal d'Alliont küldötte
Péterhez, hogy a porta iránt engedékenységre
hangolja. Rákóczi teljesen háttérbe szorult, s
fáradozásainak sikerült 1724. nyarán a két
a melyben
Bonnac
fél
között
Kaukázust és Kaspi-tenger mellékét megosztották egymás között. Törökország megkapta Georgiát és Sirvánt, az oroszok szerzdést hozni
eddigi
hódításaikat
partjain
déli
létre,
megtartották
és
a
a Kaspi-tenger
végkép megvetették lábukat.
A
határ
pontos kijelölésére vegyes, orosz-török bizottság küldetett ki,
melynek tagjául a franczia kormány képvi-
seletében Bonnac d'Alliont jelölte
A
franczia követ sikerét
ki.
kormánya szívesen fogadta
ugyan, de Bourbon herczeg általában véve
nem
megelégedve Bonnac oroszbarát magatartásával.
volt
A
te-
hetségtelen és lelkiismeretlen herczeg egész politikáját
madame de
Prie szempontjai szerint irányította és
nem
csekély sikerrel dolgozott Francziaország elszigetelé-
sén és tekintélye aláásásán. Az asszony, hogy befolyását
mindörökre megtarthassa, olyan feleséget keresett
XV. Lajos számára, a kinek nincs hatalmas rokonsága és a kit az els minister szeretje kezében tarthat. Nagy Péternek régi kedves gondolata volt a franczia szövetség, melyet éveken át meghiúsított Dubois angol-
259
RODOSTÓBAN iránya.
barát
Dubois halála után újabb ajánlatokat ha leánya,
tett a franczia kormánynak, s szerette volna,
XV. Lajos felesége
Erzsébet,
lehetne.
Bourbon her-
egy ideig hitegette a nagy czárt, a ki nem is az ügy elintézését. 1725-ben a házassági kilá-
meg
érte
tásokban bizva halt meg.
Madame de
Prie azonban
csakhamar megtalálta a királynét, a ki neki trónjáért a
Örökre hálás fog lenni,
számzött lengyel
király,
Lescinsky Szaniszló leánya, Mária személyében. Bourbon herczeg egy szép napon visszaküldte a királyi menyasszonyt, a spanyol infansnt, hazájába és anél-
L Katalin czárnt, Nagy Péter
kül hogy
volna,
sítette
megtartatta
a
királyival
utódját, érte-
és a lengyel
számzött leányával az eljegyzést és házasságot. Ezzel a spanyol Bourbonok Francziaország halálos ellenségeivé lettek, s a visszautasított Oroszország a Habsburgoknál keresett magának újabb szövetséget. Bonnacot azonban,
oroszbarát
nem még a
múltja miatt,
uálhatta többé Bourbon herczeg. Helyébe
házasság megkötése eltt, 1724 szén, marquisD'Andrezelt
nevezte ki konstantinápolyi követnek. 141 Rákóczi
régi ellensége
végkép letnt a színpadról. Távozásakor
hogy
azt a váratlan szívességet tette a fejedelemnek,
az
utódjával ezt
saját
D'Andrezel ványait
is
ügyek
átadása
ellenségei
sietett
közben
összeveszett s
jóindulatra
iránt
hangolta.
a Bonnac-féle uralom utolsó marad-
elpusztítani: d'Alliont elmozdittatta a perzsa
határkijelöl bizottságból, a melyben franczia küldött
nem
vett
bclilog se
—
többé
részt.
Sietett
Rákóczival
—
irás-
érintkezésbe Lépni, megadta neki a fenség,
Sérénissime czímet s
mivel
maga
teljesen
a trök politikaiján. tÓk iparkodott tájékozódni
benne.
1
nagy örömiucl ragadta
meg
17*
ÖTÖDIK FEJEZET
260
a ritka alkalmat, hogy
legalább
gyakoroljon a magas
folyást
st éppen D'Andrezel
kadtak
el
kerül úton
diplomatia
haszonnal különben
Gyakorlati kezés,
ily
nem
járt
hamar
érint-
sza-
az utolsó vékony szálak, melyek sorsát
való
pétervári követet,
A
eltiltotta
még
lengyel
házasság tanulságait Morville
levonta, 1725 októberében
csak-
a szent-
Campredont az orosz-franczia barátság
ápolásától. Török- és Oroszország ismét
tényezk
az
követsége idején
a franczia hivatalos politikával összekötötték.
leánynyal
be-
folyására.
harmadrend
lettek a franczia politikában, akárcsak
Dubois
Bourbon herczeg magukra hagyta a keleti hatalmakat, keressék a megélhetés módját maguk között, a hogy akarják. Neki teljesen mindegy volt, mit csinál ott a Márvány-tengernél a mindenkitl elkorában.
maga is érezte a helyzet maga Rákócziból minden elképzel-
hagyott Rákóczi. D'Andrezel ferdeségét,
het
hogy
segítséget kiprésel
adhat
s
Érintkezésük
neki.
semmit sem a fejedelem meg-
hála fejében elején
kérdezte tle, milyen utasítása van az
sorsát illetleg,
mire D'Andrezel kissé zavarba jutva biztosította, hogy Morville elindulásakor figyelmébe ajánlta neki Rákóczi érdekeit, de részletesebb utasítást csak
most vár tle.
Az örökké reményked fejedelem hároméves zésük
alatt
levele-
többször érdekldött, megjött-e az utasítás,
azonban mindvégig kitér feleleteket adott. Az emigránst D'Andrezel talán még inkább kihasználta, mint korábban Daskov és Neplujeff, de a a követ
francziának tásai
D'Andrezel fényes
finom
elfeledtették
nem
modora, állandó tiszteletnyilváníRákóczival a
diplomatiai
nyilatkozni
s
szomorú valóságot.
mulasztotta el leveleiben a fejedelem
kitn
tehetségérl
elismer szavakban
tanácsaiért hamisítatlan franczia
RODOSTÓBAN
hálálkodni.
udvariassággal
emlékeztet finom
illat
142
A
áradt ki
fejedelem annyi év egyhangú
261 versaillesi
udvarra
leveleibl, a mit a
ridegsége után vágya-
magába. Boldognak érezte magát legalább akkor, mikor D'Andrezel tájékoztatására dél-
kozva
szívott
mokat
A
magányában memorandu-
dolgozószobája
elttönkint
irogatott.
franczia
a legkülönbözbb kérdésekben
követ
igénybe vette Rákóczi szívességét, a kinek évtizedes törökországi
tartózkodása
alatt elég
alkalma
nyílt a
török kormány elveit és hivatali apparátusának
mkö-
dését tanulmányozni. Rögtön megérkezése után felkérte
a hivatali eldje alatt lefolyt orosz-perzsa tárgyalások tájékoztató
dialógus formájában
örömmel
zdés fel
A
Az ily módon létrejött, memorandumból nem csekély hogy az osztozkodási szer-
összefoglalására.
értesült
írt
arról,
tulajdonképen
gondolata
Rodostóban
merült
elször s így Bonnac idegen tollakkal ékeskedett. hányszor csak a portai miniszterekkel nehézségei
támadtak,
sietett
Rákóczi közbenjárását igénybe venni,
így mikor az angol követ arra csábította a nagyvezirt, vessen ki minden bejöv árúra az érték egy huszadát
kitev vámot, a mi a szultán kincstárát bizonyára
meg
fogja
tölteni,
ag képviselje át
behozott
lfvaiitt
i
angol
—
de
—
tette
vegye
ki e
árúczikkeket.
kereskedést
angol
hozzá a keresked
vám alól a Livornón A terv a virágzó
kézbe
játszotta
volna,
annak daczára, hogy a Törökbirndalom kereskedelmét eddig s/.intc
franczia
hajók
monopóliuma
hogy a konstantinápolyi t
is
közvetít* ittók
franczia
Marseille-nek
angol
a mint-
egy
követ
a marseille-i kereskedelmi
D'Andrezel sí
s
volt a levantei Tizekben,
kamara
szolgál-
tervrl kól kis meni'
262
ÖTÖDIK FEJEZET
s azokat Rákóczi elé terjesztette. Rákóczi sohasem tagadta meg közremködését. A magyar számzöttnek a nagyvezirrel való érintkezését egy
készített
befolyásos renegát, Ibrahim effendi, közvetítette, egy-
els nyomdát
kori debreczeni deák, a ki az
állította
török földön. Ibrahim nagyvezir pedig, ha
fel
segíthetett és fösvénysége miatt
nem
nem
is
akart segíteni
is
Rákóczi helyzetén, jó tanácsait szívesen fogadta, jól tudván, hogy a török birodalom jóléte a számzöttnek is
életfeltétele.
években mégis
Rákóczi gondolatait ezekben az
leginkább az orosz-perzsa kérdés és a keleti keresz-
tények helyzete foglalkoztatta. Az ügyes franczia ezekkel
a kérdésekkel
szerzdés
orosz-török
meg maguk
t
mulattatta
egyelre
is
leveleiben.
Az
papíron
volt
csak
s végrehajtása elé sokféle nehézséget gördítettek
A
az
érdekelt
felek
közhangulat fellázadt a
tartományokról mondott bizottság
feje,
és
Elssorban a törökök. hogy egész muzulmán
A
a szultán.
le
Rumjanzoff.
portától engedélyt az lujeff
is.
hírre,
két
évig
határkijelöl
nem
kapott a
Örményországba utazásra. Nep-
Rumjanzoff
állandóan
biztatták
Rákóczit,
lépjen közbe érdekükben, de a fejedelem úgy találta,
hogy az orosz követek Nagy Péter halála óta „aluszékonyak". Inkább a franczia követnek szolgált
A
útbaigazításokkal.
szerzdés
végrehajtásának Mir
Mahmud, majd ennek meggyilkoltatása után fvezére, Esreff,
nyíltan
hadjáratban
mind
elleneszegült
megverte.
izgatottabbá
s
a
bagdadi pasát két
Konstantinápoly
vált.
A
török
telen volt 1727-ben Esreffet perzsa
és
kormány
viszonyokba
Rákóczi
kitnen
kény-
sahnak elismerni
Tahmasp megvédésérl lemondani. Ezekbe
lult
hangulata
a bonyo-
beleélte
magát.
263
RODOSTÓBAN
D'Andrezel az orosz követtel és a nagyvezirrel folybeszélgetéseirl részletes jelentésekkel látta
tatott
el,
úgy hogy könnyen beleképzelhette magát D'Andrezel helyzetébe. 1725-ben két mémoire-t készített D'Andrezel használatára, melyeknek alapelve, hogy a szultán ne egyesítse hatalma alatt Törökországgal Perzsiát
a török egészen
nem
is.
Ha
nyelni Perzsiát, az orosz
trheti tovább a szultán túlhatalmát, mely három
oldalról
és
akarja
le
a Duna-Dnjeszter melll, a krimi tatárok
is,
Azov fell,
vidékérl
Kaspi-tó
a
országot összeroppantással fenyegetni.
orosznak egyetlen menedéke
a
Orosz-
fogja
Ez esetben az
császárral való szö-
vetség volna, valamint a töröktl feláldozott Tahinasp-
nak megsegítése.
módon a
Ily
császár, Oroszország
Tahmasp együttesen ütnének a törökre a ki ennek semmi esetre sem tudna sikeresen ellenállni. Hogy tehát mind a két baj: orosz- császári szö-
és
;
a támadásnak
majd Törökország meggyengítése, kikerültessék, kell venni a törököt, hogy Esreffel kiegyezzék,
vetség, rá
legjobb volna Perzsiát 144
osztani.
A
nem
követ
Tahmasp
Esreff és
közt
fel-
terv igen tetszetsnek látszott, a franczia is
késett
megjegyezni
magának a
terv
alkalom adtán felhasználja a nagytaft) hogy vezirrel való tárgyalásaiban. S a szegény, tehetetlenségben tesped rodostói számzöttnek valóban nagy ölömet szerzett hálája nyilvánításával.
A
latin 1
keresztények
okozott
.át
XIV. Lajos-féle nápolyi
h
.vl a
a
fira
a
franczia
politika
ne!
helyzete
nem
sok
is
követnek.
abbamaradt kellett
s
álmatlan
Mióta a
régi
konstanti-
minden erejük meg-
tOrökÖt a császár ellen háborúra biztatniuk,
ereskedelem
legfbb gondjuk. A
keleti
védelme mellett ez mi kaihoHkosok pártfogójukat
ÖTÖDIK FEJEZET
264
Francziaország igen keresztény királyában tisztelték
s
ha a görög vallásúaktól vagy törököktl elnyomatást panaszaikkal
szenvedtek,
fülét ostromolták,
kinek
a
azonban
hathatósabb eszköz rendelkezésére. kötött
követ
konstantinápolyi
a
ugyan még 1673-ban egy
alig állt
A
valami
franczia király
„capitulatiót" a szul-
tánnal a keresztények védelmére, de ez oklevélben a szultán
csak
általánosságban biztosította
a
keresz-
tények szabad járását Jeruzsálembe s hogy a franczia
papok ezután eddig.
145
A
is
nyugodtan
élhessenek
török kormányt a franczia
a hol
ott,
követek azóta
sem tudták egyéb engedményre bírni. A bajt legnem is a törökök, hanem maguk a keresztények támasztották. A különböz latin szerzetes-
többször
rendek,
domokosok,
jezsuiták,
ferenczesek,
házakat tartottak fenn a birodalomban
s
missio-
a rendeknek
egymásközti féltékenysége a nyugati jó modor nyomásától szabadon a keleti egyházban szokásos türelmetlenséggel
és
fanatismussal
tört
ki.
Görög és
latin
keresztények, franczia és olasz szerzetesek, maroniták,
örmény és
syriai
keresztények,
orosz ritusú
óhitek
igazán keleti zrzavarban éltek és czivakodtak a reájuk úri
megvetéssel lenéz török pasák kormánypálczája
alatt.
Mikor már megsokalta a pasa a lármát, az egész nem tudván a
missioházat fogságba vetette, másként
harczos feleket
elcsittítani.
A
papok pedig a franczia
követhez szaladtak és capitulatiójukra hivatkozva elégtételt követeltek.
A
a capitulatióban
tulajdonképen
szegény követ hiába mondta, hogy semmi sincs. Hiába
hogy a török jóindulatát csendes életmóddal, feltnés nélkül érdemeljék meg. Bonnacot nem egyszer hozták haragba a védelmére bízott keresztények. Keseren panaszkodott királyának, hogy ajánlta nekik,
265
RODOSTÓBAN
a
szerzetesek
élni
egész
az
miatt
nem hagyják a maronitákat békében
hogy egyetlen
s
superior
jezsuita
egyház
latin
büszkesége
van téve az üldö-
ki
zésnek. 146
Hasonló kellemetlenségei voltak DAndrezelnek melyeket Rákóczinak állandóan
A
is,
szokott panaszolni.
el
fejedelem vallásos lelkének szintén fájt a keresz-
tények egyenetlenségét látni és istenfél szavakban
magyarázta meg D'Andrezelnek, mennyire megjavulna
a helyzet, ha a missionariusok az apostolok példáját követnék térítési munkájukban. A franczia ugyan nevetve
felelte,
hogy naivitás
kell
ahhoz, hogy ,a
mi modern missionariusainkat" az apostolokhoz hasonlítsuk,
most ugyan valamivel okosabban viselkednek,
de most
is
ki lehet
magyarázni.
hogy capitulatiójukból mindent görög szertartásúak lassankint úgyis el fogják hitetni a portán, hogy az igazi katholikusok. 1726 ban a porta a diárbekiri kapuczinus-házat feloszlatta azzal a megokolással, hogy azt hiszik,
A
k
csak
szabad a szerzeteseknek letelepedniük, a hol
ott
már franczia consulatus van. Úgy latin
az
idkben Rákóczi bátran
érdekében.
Talán
megszólalt
i
szultántól a latin
arra
is,
egyház helyzetének javítását
Most egy hosszú memorandumot adott be a
.
portára, voltát
hitsorsosai
hogy a már az els audien-
visszaemlékezett
torok nyomorúságba jövetelekor tián
mintha a
látszott,
egyház újabb üldöztetés elestéjén állana. Ezekben
melyben
a
latin
szertartásúak
ártalmatlan
magyarázta meg a törököknek, lehetleg alkala török hivatalos Btyhlfl ismétlési szokásához.
I
ügyesen azt a V
bbet.
felekezet
kiindulópontot választja, melyik pártolásából
A görögöktl
ét
nyerhetne
a porta
örményektl semmit
ÖTÖDIK FEJEZET
266
várhat, ezek
szerzi
mivel
a
pártolásától,
annál többet a latinok
de
alattvalók,
a
franczia
meg magának. A görögök
barátságát
király
és
örmények ugyan
sokféle rágalmat szórnak a latinokra, de ne hallgasson az,
mintha a latinok a
törököket akarnák megtéríteni: a
latin missionariusok
rájuk a porta. Ilyen rágalom
keresztény
a
csakis
között
egyház régi egységét
egyedül
és
helyreállítani
a
mködnek. Hasonlóképen rágalom pápa
a latinok a
alattvalói
akarják
görögök és örmények volnának
k
az
és
is,
mintha
parancsára
a pápának csak együgyekben vannak alávetve, polgári ügyekben annak a fejedelemnek, a kinek országában élnek s így a latin keresztények a szultánnak. szinte hittl sugalt dictióban kéri a portát, bánjék kegyesebben a
felkelnének a törökök ellen. házi
keresztényekkel talódni és
:
még
az
ott
lelke sírig is
nem fog megvigasz-
könnyezni
szegény papjai éppen az
fog,
ha vallásának
portai tartózkodása idején
szenvednének üldöztetést. 147 elmélkedéseiben igen
Vallásos
tatta ez az ügy,
át alaposan
melynek egyes
meghányta-vetette.
sokat
foglalkoz-
pontjait hosszabb
A
idn
dolog bökkenjét
hogyan lehetne a törököknek az egyházi és világi hatalomnak nyugati kereszténységben szokásos megkülönböztetését értheten megmagyarázni. abban
A
látta,
a törököknek' épp úgy
szultán
tikai feje s
a
vallási,
mint poli-
mohammedán gondolkodásmód számára
teljességgel érthetetlen,
hogy a pápa csak lelkiekben,
a királyok csak világi dolgokban uralkodnak a keresz-
tények
felett.
meg nem tereknél
módon,
érti,
A míg az
pedig a porta ezt a különbséget
óhitek rágalmai a török minisz-
mindig jóakaró
fülekre
fognak
tisztán gyakorlati czélból, írta
meg
találni. Ily
a Musztafa
BODOSTÓBAN
267
és Pelerin párbeszédét latin nyelven. Pelerin egy latin
nev
méltó-
törökkel
talál-
katholikus, a ki régi ismersével, Musztafa
magaviselet,
ságos kozik
észjárású
lassú
megmagyarázza a gyanakvóan és bizalmat-
s
lanul hallgató töröknek a latin és egyéb keresztények
között fennforgó nézeteltéréseket.
a két els
a régi hittl
eltért
A pápa nem
téríteni.
kell
ket
vissza-
A
és bíró".
latinoknál ketts
egyházi
és
világi,
de nehogy a török
mintha
a
világi
törvény
képzelje,
azt
most
s
egyéb, mint egyházi dolgokban
a „legfbb magyarázó törvény van,
hogy
Bebizonyítja,
tulajdon képen egy:
a görög, örmény, latin felekezet
nem
volna
Istennek alávetve. Jézus törvénye mindennek az alapja,
de a pápa csak egyházi dolgokban csinálja a törvényt,
dolgokban doktorok és bölcsek. Az sem igaz, hogy a pápák a kereszténységet egyesíteni akarnák
világi
a
törökök
valamikor,
egyszer,
Igen,
ellen.
de
a
akkor sem a pápa kedvéért, hanem istenfélelembl indultak harczba. A pápák az utóbbi századokban is folyton kereszteshadat prédikáltak, mégse jött senki se, nem is fog jönni addig, mig a törökök királyok
nem
üldözik a keresztényeket. Kissé részletesen
széli
a pápák
el
zatút,
valamint részt
>bi
1700 óía való szakadatlan soroPhotiustól felkeltett schismát. Ez
a
mvelt törökök sem
felebaráti
a
1
nyer szavakban
igen érthették meg.
hivatkozva, igen meg-
szeretetre
a koránban nyilvánuló hogy ha nem volna is
magasztalja
örök igazságot
s
eddig
ilatio
!!•
be-
kijelenti,
•
fonoda
királyival, csinálniuk
kellene egyet.
A
párbeszédet
ferenczesnok
komoly
\
adta,
D'Amlnv. a
ki
a/t
1
egy
egyházi
Biempoi
ny kifejezettél
ki-
268
ÖTÖDIK FEJEZET
a szöveg „prophetánk" szava helyébe
fogásolta. Így
„nem illik még a törökök Mohammeddel egy sorba állítani". A javításokkal nem emelkedtek a munka kilátásai, hogy mivelhogy
Jézust tett be,
eltt sem Jézust
a törökök titkára,
meg
fogják
A
érteni.
franczia
Fontone, francziára fordította
s
követség
a szeráj egyik
Ez a szöveg azután egy a portára bízatott, hogy adja át a külügyek
irattárnoka törökre.
bejáratos törökre
vezetjének,
a
reisz
napig magánál elé állani.
ki
A
kézirat
egyenesen a
deni,
de
tésében heteken
így
örülnie kellett,
kellemes
át
még
oly
hat
Rákóczihoz, a
visszakerült
akarta ugyan elkül-
alighanem lemondott
mely nyomorúságaitól dolgainak
közbenjáró
végül sem mert vele a miniszter
reisz effendihez
végtére
A számzöttnek
A
effendinek.
tartotta,
szándékáról.
hogy a munka foglalkozást figyelmét.
elfordította
készí-
talált,
A
mértékben való alakítása
kis
a
világ is
régóta kisiklott kezei közül. 148
III.
A
rodostói
napok egyhangúsága mind súlyosabban
nehezedett lelkére.
A
keresztény
világba visszatérés
reménye mindinkább halványult s magának is észre kellett vennie, hogy politikai érvényesülés nem nyílik többé számára. Magányos tépeldései közben, nyugtalan éjszakák álmatlanságában,
a szomorú valóságtól
:
az
si
nem
zárhatta el magát
birtokát keres, a szul-
egyenrangú uralkodóból idegen kegyelemkenyéren él magánember vált. Az évek multával az tánnal
európai között volna.
viszonyok
megváltoztak;
a
kormányférfiak
már alig volt ember, a kit személyesen ismert Az orleansi herczeg, majd Nagy Péter hala-
269
RODOSTÓBÁN
álmaiban
politikai
Iával,
Nem
egyedül
teljesen
maradt.
senki, a kitl bármi csekély jóindu-
volt többé
barátságot, vagy elnézést remélhetett volna. egyedül régi Csupa idegen, közömbös emberek ellenfelei állottak még most is visszautasítólag a
latot,
—
kormányrudat
öreged
az
A
visszavezet út bejáratánál.
kereszténységbe
most
ember
Eugén
Savoyai
is
következetességével
elzárkózott
Rákócziban még mindig a veszélyes lázadót Magyarország határaihoz közeledése
kinek
A
lév
Konstantinápolyban
kapták
utasításaikat,
történtek
melyek
érdekldniük
iránt
értesiteniök kellett.
A
—
Eugén
a követi
—
s
a
nyugalól.
a
Rodostóban
udvart
állandóan
követek az udvari haditanácsnak
voltak alárendelve volt
s az
új
követek tle
császári szerint
látta,
hamu
lángját keltené fel a
talanság és lázadás
bécsi
vezette, a ki
maga Savoyai számukra lépcsül
a tanács elnöke állás
szolgált a hadi titkárságtól a
tanácsossághoz. Pontos
hivatalnokokként teljesítették a rájuk bízott feladatot.
Yirmont
után
Talman,
a
ez állást. érzést
H
hiába
gylöletet a
majd
Diriing,
passaroviczi szolgái
1728
deczember
béke szerzje,
voltak
keresnénk
a
császárnak,
bennük,
számzött magyarok
épp
óta
töltötték
oly
be
nemzeti
kevéssé
Konstanti-
iránt.
nápolyban egyetlenegy ellenségük volt a magyaroknak, jellemtelen hollandus követségi titkár, Theyls, a ki
korábban orosz, majd franczia kémszolgálatokat
teljesített,
és császári
zsoldban
ekkor azonban már Bécsben
élvezte jutalmát, egy hivatalt a haditanácsnál, melyet
Savoyai Eugén
A
hosszas
habozás
után
adott
neki.
rodostói viszonyokról a követeket egyrészt Rákóczi
török tolmácsa, Musztafa, értesítette, egy bajor szüle-
tés
renegát, másrészt egy galatai jezsuita,
Cachod
270
ÖTÖDIK FEJEZET
még
atya, a ki
szerepet
Zrínyi Ilona mellett Izmidben gyóntatói be,
töltött
most
pedig
emigránsokkal
az
való sokszoros összeköttetéseit felhasználva, iparkodott
Rákócziból világfelforgató terveit kitudni. nápolyi apostoli
Mauri tatott
is
A
konstanti-
Gallani érsek, majd utóda,
vicarius,
gyakran meglátogatták Rákóczit
s
vele foly-
beszélgetéseikrl Diriinget rendesen értesítették.
Ezek az egyházi
férfiak a
német-római császárban a
kereszténység világi fejét tisztelték, egyházaik és szentczélú
mködésük
támogatásaként tle állandóan pénz-
beli segélyt élveztek és
ers
volt a
meggyzdésük,
hogy a császár ellenségei egyúttal rossz keresztények Rákóczi vallásos életmódját ily módon színlelésnek
is.
tartották, melylyel a császár elleni letét takargatja.
A
megátalkodott érzü-
császár képviseljének, a hatalmas
követnek, kinek jóindulatától egyházuk jóléte függött, szívesen
megtették,
hogy alkalom adtán Rákócziról
hírekkel szolgáltak. Cachod
török
a
híres
maga
fvárosban. Az
szolgaasszonyokat, a kiket urok
szent
öreg
már semmire
használni s egyszeren kivetett az és összekéregetett
életérl volt
keresztény rab-
pénzébl kórházat
tartva, iparkodott
személyeknek ismét emberi
ez elhagyott és elvadult
formát
adni.
vissza,
hogy Rákóczit „nem penetrálhatta".
Rodostói
se tudott
utczára, felszedte
rendesen azzal
útjairól
A
tért
feje-
delem óvakodott politikai terveirl idegeneknek beszélni.
Különben
is
valósághoz zárásához,
meg
hozzászokott és
idk
folyamán az egyedül-
bels lényének
A császári követek
szinte
tehát
a Rodostóban sztt szálakból.
tetben
inkább
arra
lyozzák.
Ez aztán
sikerült is
el-
nem sokat ismertek
Mködésük
e tekin-
hogy a számzötérintkezését megakadánekik Rákóczi nemcsak
szorítkozott,
teknek honfitársaikkal való
légmentes
:
RODOSTÓBAN
271
levelezést nem folytathatott magyarokkal, még másod harmadkézbl való híreket sem kapott
közvetlen
de
Magyarországból. csendes, szótlan
ergyjtés
biztos
tek
Az ottani események, a nemzet megbékülése a dynastiával, a lassú, és
mveldés nem
olyan természe-
hogy a már akkor is feltnésre vágyó, sensatio-éhes hírlapok érdekldtek volna irántuk. A fejedelem pedig híreit mindinkább csak a franczia, holvoltak,
landus és bécsi nyomtatott lapokból merítette, melyeket
DAndrezel vagy saját ügynökei, Bon, Máriássy közvetítésével, nagy elkésve kapott kézhez. Az új magyar világ idegennek tetszett volna neki, ha mesebeli csoda folytán hirtelen közibe cseppent volna.
múltnak fordulása
még
ságos újnak találta álomvilághoz
a
Bethlen
eltt,
ez
is túl-
már inkább
György-korabeli
Rodostót csak
Magyarországgal, tökéletes
szemei
Rákóczi
semhogy a pragmatica
nemzedékéhez.
emigransi
ha Magyarország képe felmerült
szokott és
hasonlított,
s
Az
a saját felkelésének idejét
a fejedelem
elszigeteltségben
a
múlt kötötte össze
és
élték
országhoz
sanctiót létrehozó
társai
hazájuktól
napjaikat.
Az öreg
Csáky Mihály leánya házasságáról nyolcz év múlva értesült. A számzöttek nem ok nélkül sóhajtoztak az elhagyott haza után. Örökre kiszakadtak abból a gondolati és érzelmi
körbl, melyet a
haza fogalmában
foglalunk össze. 149
Vallásos gyakorlatok és tervkovácsolás közt folytak
a fejedelem egyhangú napjai. Az egyházi irodalomban mind szélesebb kör olvasottságra tett szert. Bossuet, IWumlalniie, versaillesi
szintr
mellett sokat forgatta
!
szónokának,
janieniata
m-m hívesen
XIV. Lajos
Massillonnak. munkáit,
hallgattak
a kit
advaroncsok Vallásos fejldése a rodostói
írósága
miatt
ai
ÖTÖDIK FEJEZET
272
ugyanazon régi irányban haladt, a melyet korábban volt alkalmunk szemügyre venni. A jansenismusnak körülötte ólálkodó vádjával nem tördve, évek
alatt
mindvégig olvasgatta a fjansenistáknak, Quesnelnek mveit, valamint Sacy bibliafordítását,
és Nicole-nak
melynek újszövetségi része, az elbbiekhez hasonlóan, az egyház rosszalását vonta magára. 150 A bels életet illet szigorú felfogását kielégítették és megnyugtatták e mvek. Udvari papjai nem nagy hatással voltak miatt
fejldésére
lelki
kénytelen
volt
Le Rouxt rendetlen
:
elküldeni, helyébe
Grosboisból
Mullot abbét kapta, a kit a pestis ragadott
a
fiatal
olasz
Damofili
megmaradt mellette. Az olvasás után az zatosságot. politesse"
Fiai
lett.
el.
Utóda
mindvégig
Radulovich
írás nyújtott neki szerény válto-
okulására
czímen
élete
megírta
ismeretes
a
„Traité de la
munkáját,
melyben
a
franczia udvarban gyjtött tapasztalatait adta át nekik,
hogy herczegi rangjukhoz illen, a világgal egyességben, de lelki javuk megóvása mellett rendezzék be életüket. 151 szívesen vette
melyet
még
állított
össze
A világtól való elzárkózás utolsó éveiben el a. „magyar forradalmak történetét",
francziaországi tartózkodása
els idejében
szomorú véget ért magyarság függetlenségi
parancsára a
az
Brenner apát.
A munka
a
törekvéseinek
történetét
foglalta
össze
kissé durva,
idegenszer francziasággal s egyúttal minden különösebb mély érzés nélkül. Az apát igazi udvari történetíróhoz illen a Rákóczi család dicsségét a középkor sötét századaiból is elkereste. Többek között felfedezte,
voltak
hogy
herczegségek
és
III.
Béla korában
grófságok,
a
még nem
legtöbb
mai
fúri család még az ismeretlenség homályában rejtzött,
273
RODOSTÓBAN
nosai
viselték
uradalmak tulajdo-
és beszterczei
egyedül a szepesi
a
grófi,
makoviczai és
munkácsi,
a
somogyiaké pedig a herczegi czimet. 152 Németgylölet és a rendi uralom tisztelete voltak felfogásának sarkkövei. Szent Istvánt persze szerinte a
egyez
akarata választotta király lyá
érvényes választás magában véve
még
a szent király
a pápával
is
s
nemesek megbár ez a jog-
elég
lett volna,
megersíttette
is
Az
azt.
aranybulla, s benne természetesen a felkelési záradék
monumentuma
örökérvény népei iránt
!
II.
András szeretetének
Verbczinek pedig
sikerült a király és a
közös
„respublica"
hogy eddig
likban,
de
is
hatalmat
A németektl Magyarországon
okozott zavarokat 1526-ig jegyzi,
a legfbb
tulajdonát,
igazságosan megosztania.
végigkíséri
s
ekkor meg-
sok revolutio volt ugyan az
kezdve kétszáz éven át megsza-
ettl
kítás nélkül tart n forradalom.
Azóta eltnt az ország
kormányzásából az igazság ós méltányosság. Már az Ferdinánd
alatti
törvényeket
zokogásának
utolsó
kezét a
tartja s
dolgokban
legkisebb
I.
a „haldokló szabadság a bécsi is
Vay egyszer Béla királynak egy
udvar gonosz
felfedezi. o!;
Az egyik
levelét mutatta be,
Helyen a király „saját aláírása" volt látható; a gonosz bécsi udvar
mégis
hitelességét!
kétségbe merte
E gylöletes
és
vonni az oklevél
szkkür
pártiratban a
protestánsok sem maradnak szárazon. Bethlen Gábor
szabadsághs gyön t
volt
ugyan, de „nem
inrj.hul
restéit
parádét csinálni".
a
vallás
A magyar
tör-
egészben véve nem egyél), mint a csupa önzetlen
hsökbl álló nemeseknek harcza az alávaló németekkel. A harcz Rákóczi felkelésében érte el tetpontját, a delem, Hrenner segítségével, de inkább saját disposkioja szerint az egész Sickíü:
A számzött
Rákócxi.
18
ÖTÖDIK FEJEZET
274
munka függeléke gyanánt merülhet a múlt
sának
h
emlékeibe, a
embere az
meg.
írta
morú jelenben kapva kapott
az
A
rodostói szo-
hogy
alkalmon,
el-
hogy azokat bujdosá-
szükségleteinek megfelel
lelki
köntösben bemutatta. Az egész munkában egyetlenegy
mondatra sem akadt, mely politikai irrealismusából felébresztette volna. Forgatása után újabb bizalommal folytatta tovább hiábavaló erlködéseit.
Rodostóban cselekvés
ily
módon
körében szinte
magát az emberi
sikerült
nélkülözhetetlen ellenmon-
hogy csak beteg, halálra szánt emberek óvják magukat levegtl, egészséges szélfúvástól. Bercsényi és Eszterházy halála, Forgách eltávozása óta egyedül Csáky volt mellette, a többi számzött hozzá képest mind olyan fiatal, hogy nem igen beszélhetett velük komoly dolgokról még akkor sem, ha fejedelmi önérzete megengedte volna neki a dástól és vitától elzárnia, a
hozzájuk ereszkedést. Fiatal nemesei gyermekkoruktól
kezdve szolgálták
s a
régi szolga
smind a magyar ember végezték
el
hségével
tiszteletével
s
egyszer-
fejedelme iránt
körülötte napi munkájukat. Mikes, Zay,
Ilosvay neki ajándékozták fiatal szívük minden meleg-
mely a számzetés családnélküliségében felhasználatlanul maradt volna. Ill távolból, de ill tisztelettel és szeretettel nézték, hogyan tölti fejeségét,
delmük napjait írásban, olvasásban, fúrás-faragásban, úgy hogy „gyönyör szakálla" csupa forgácscsal lesz tele. Az id elmúlt a fiatalok feje fölött is; gyakran kérdezték maguktól, miért
is kell ily
hiábavaló semmit-
tevésben eltölteniök egyetlen életüket. Az „öreg feje-
delemhez való vakszeretet" tésben
sem
ket,
volt a
a kiknek felkelésnek
tartotta
ott
tulajdonképen elesett,
soha
a számzesemmi okuk
fel
nem
emel-
275
RODOSTÓBAN
Kelemen meg-
zászlajához kötni életüket. Mikes
het
hatóan foglalja össze a szegény philosophiáját
zrzavart
„Nem
:
történet-
kellene soha egy jó haza fiának
semmiféle
kívánni
se
csinálni,
rodostóiak
szín alatt.
mind a jót, mind a venni a jó áldás, kezeibl az kell egyaránt rosszat tudja egyedül, meddig kell tara rossz büntetés. tani a nyomorúságnak és mikor kell annak végit szakasztani, hogy meddig tartson a rossz id s mikor a legyen jó ido. Az országok vezérlése Isten kezében
Az
Isten
fejedelmeket,
a
adja
;
„Nem szabad
van.
abban változást
nem
tehát egy embernek,
tenni.
a
Rákóczi valóban szerencsésnek
hogy
érezhette
magát,
sohasem
szállott le
lehet
is
magaslatáról
fejedelemsége
kíséri
lelki életéhez és
vetett beléjük egyetlen kutató pillantást.
sohasem
Nem
nemzedéket még
kellett
észrevennie,
hogy az
magány sem
tudta elszakítani az otthonmaradottaktól,
új
a rodostói
a kik Károlyival együtt a fegyvert letéve, a béke munkáján dolgoztak, egy kis lemondással, de nagy reménységben és Istenbe vetett bizalommal. 153 A nemzet
békés BMMri
fejldési
nem
irányát
látnia kellett volna,
megakasztani
tudta
a gylölt folyamat számzetésének utolsó
A
fejedelem azonban
bocsa kzni
getésbe
i
keseregtek
urok
vágyódásában
nem
nemes
szomorú
hiábavaló
minden telietaégét «Az
s
miként ragadja magával ez társait.
szokott politikai beszél-
szolgáival.
sorsán,
a
Maguk ki
erfeszítésekre eltöltött
között
nyugtalan pazarolja el
id soha
vissza
nem
j ... De mégis szerencsések volnánk, hegybe másoknak például lehetnénk; de volt-e példa
ok
nem
is
nem leszünk
elttünk?
.
.
.
Hát minékünk
Volt; de tanultunk-e rajta?
csak úgy cselekeetnek, megtanulják, de
De mi lehet ennek
uokn?
NYi 18*
cl
ÖTÖDIK FEJEZET
276
hanem
a
nyughatatlanság
nagyravágyódás.
a
és
Felinek sincsen esziben az ország java, de mindenik torokkal kiáltja a szabadságot Ettl vagyon, hogy soha az ember nem lehet boldoggá, mert sohateli
.
.
sem becsüli a maga állapotját, se hanem áztat, a mit nem bírhat. A
.
a mit
azt,
bír,
bizonytalanért a
bizonyost semminek tartja és a nyughatatlan nagyra-
vágyó elme mindenkor arra ott,
A
a hol nincsen."
ingerli,
fejedelem
hogy jobban volna dolgozószobájában
sisyphusi kísérleteket tett törökországi bilincsei szét-
hogy hazájában a szabadság szent nevével
törésére,
újabb változást, újabb nyugtalanságot keltsen
lév házikóban ugyanakkor éppen
mellette
az
fel;
a
ítéli el
életének minden törekvését, a ki magányos napjainak
h
reggeltl estig
társa
és
önfeláldozó
utóbbi századokban hiába keresünk
a ki oly tökéletes lelki kénytelen
napjait
eszmének
legeslegutolsó
éveiben
elszigeteltségben
tengetni.
villára csapott
Rákóczi
képviselje
Az
szolgája.
még egy
emigránst,
volna
lett
egy százados volt
s
utolsó
fatörzsként lombtalan koronával,
száraz ágakkal állott ott a fiatalság színeiben pompázó (v
ry.
,
y
,
gyorsnövés
v^v^ körülötte \$ i
\sy
Ö a/ tS*
'ÍK
j
m[ ^o)í
$
cserjék
között.
Rodostóban
nem
volt
többé kivel beszélni és ha mégis megszólalt volna, a
A-
világ
lévk nem ismét,
értették
volna
mint annyiszor már,
meg
beszédét.
megújult
s
a
réginek pusztulnia kellett.
A
rodostói
magyarok azonban szintén szerették
fejedelmüket és személyes vonzalmukban a mennyire
csak teüették megóvták a kiábrándulástól. Mindennapi >
érintkezésük vele inkább a napi élet kicsiny dolgaira
sem hiányoztak egészen súrelidéz alkalmak. A fejedelem szigorú rend-
szorítkozott, bár e téren
lódást
tartást tartott
házában, a mit a tisztességes magyar
277
RODOSTÓBAN
nehezükre
de annál inkább
fiúk szívesen elviseltek,
esett évtizedeken át franczia szokások, franczia udvari
szertartás szerint élni.
lév
A
udvar, a körülötte
rodostói
janicsár díszrséget leszámítva, franczia herczegi
háztartáshoz hasonlított, franczia elnevezések, franczia
rokon
nemesek, franczia köntös még a magya-
és
tisztek
A
is.
Mikes
becsületes
dobta
büléssel
le
megkönnyeb-
nagy
magáról a fejedelem
halála után
egy hónappal a franczia nadrágot s boldogan jegyezte meg: „Eddig csak bels képen voltam magyar vagy székely; de
múlván
már külsképen
ma
is:
mert huszonkét esztend
tettem le a franczia köntöst." Rákóczinak
fejedelmi öntudatában soha eszébe
rinek
lelki szükségletei iránt
sem
juthatott kísé-
érdekldnie
s
udvarában
vaskövetkezetességgel tartotta fenn az akkori nemzetközi formákat, a franczia etiquette szabályait, mintha
a rodostói kilincset külországi követek adnák egymás kezébe.
Az idk kedett.
A
köre mind
a körülötte
A
szigorúsága
jártával
világtól
mindinkább növe-
jóformán teljesen elzárkózott,
lát-
szkebbé vált s nem volt mértéke többé lév emberek és események megítélésében.
háztartáshoz szükséges tárgyakat Mikes vásárolta,
tle kiállított számadást A számadásban pedig „egynv poltura éri portékán" szokott a szeme megakadni. n<m a nagy összegeken, akárcsak a többi a fbetómettei tizette ki s a Iflkei terjesztette eléje.
nagyurak, a kik a pénz értókét nem ismerik s mégis takarékoskodni kénytelenek. Egyszer Mikest is megdor^r:
ni
veit
A
fejedeleni
parancsolja
né néJkU
A uegény bejáró
monda, ha .bennem másnak-, hogy vásároljon.
kása ellenére" felindult kételkedik,
valamit. ós
kezébe
adja
a
számadat.
278
ÖTÖDIK FEJEZET
elfordul tle és három napig egy szót sem szól hozzá. Harmadnap Mikes nem bírta tovább, bement dolgozó-
szobájába,
elébe borulva
könnyes szemmel csókolta
t
monda: „Megbocsátok. Sokszor eszedbe jutok én neked, ha meghalok, sokszor pedig felemelve
kezét,
megemlegetsz engemet; de akkor Mikes sírva hallgatta
ha késbb
e
kedélyekre
soha
kés
lesz."
Szegény
mindig könnybelábadt szeme,
s
szavakra
emlékezett.
Az
mély
ilyen
nem mosódó benyomást
el
tett
az
öreg fejedelem, ha néha, nagynéha kilépett franczia
szegény
szertartásosságából. lelki
gyönyörségtl
fosztotta
az elevenesz, szinte érzés tötte
meg fiatal
mindenesetre
sok
magát, hogy
nem
magyarokkal
napja legnagyobb részét, hanem franczia
kifzésében
voltak
nem
valóban
A
ágenseivel, a kik
franczia
jaival,
segítségére.
diplomatiai
Mikeséket
töl-
titkár-
tervei
ilyenre
lehetett használni.
rodostói szomorú életnek ez egyik legszomorúbb
a
oldala:
Egyetlen
franczia
ágensek,
trónkövetel
az idegen
sem tudja
kalandorok.
elkerülni,
hogy ne
csatlakozzanak hozzája önérdeküket keres emberek, kik az emberi
ket
magából.
társaságot
A
kerülik,
vagy az kivetette
trónkövetelk tervei alkalmat nyúj-
hogy tönkrement emberek újra reményhez kapjanak és a zavarosban halászszanak. Az emigránsok tanak,
helyzete
magában véve
is
annyira kérdéses, oly kevéssé
állandó ; hogy az életet komoly
nem
munkának néz
férfiak
csatlakozhatnak hozzájuk Rákóczi helyzete pedig
minden emigránsé közt az elképzelhet legrosszabb volt.
Ugyan
akadhatott-e az idegenek között komoly,
becsületes ember, a ki mindenét feláldozva, mindenét
elhagyva, a szultán pártfogoltjához, a kis keleti tar-
tomány,
Erdély
trónköveteljéhez
kösse
a
sorsát?
RODOSTÓBAN
Az
melyért Ritka
káztatnia.
mint a
franczia,
nem
trónköveteltl
erdélyi
talmat,
érdemes
várhatni
volt
az
olyan
de róla
Bon,
olyan
nyakát
valakinek
madár párisi
279
ju-
kocz-
becsületes
valószín,
is
hogy mint mérnök-tiszt a magyar felkelésben részt Rákóczi szolgálatában. vett s mint ilyen maradt
Az újak közönséges kalandorok voltak, a kik már semmit sem veszthettek, ha Rodostóba menRákóczi mégis
tek.
szívesen fogadta ket.
hogy látszólag
neki,
ajánlják
fel
Jól esett
emberek
idegen
elfogulatlan,
ügye támogatására. Soha, a
karjukat
mindennapi érintkezésben
sem
vette
rajtuk észre a
kalandorok typikus tulajdonságait: nagyszájú hencze-
hidegvér hazudozást, az egész világnak
gést,
ismeretét,
letes
deket és bátorságnak látszó
A lete
magyarok szomorúan van nála az idegennek.
megvetését az látták,
A mi nemcsak
a fejedelmet,
szolgálták
életnek.
milyen nagy becsü-
szempontból okozott nekik keserséget.
nem ingyen
felü-
lovagiasság színébe burkolózó önér-
így, érzelmi
Az idegenek a kinek jöve-
nem emelkedtek arányosan a lévk számával. A taint a porta nem
delmei azonban
szolgá-
latában
emelte,
inkább
leszállította.
A
francziákat
Rákóczi többnyire
külországi küldetésben használta, s az ilyen alkalmak
kapóra jöttek, hogy új fejedelmük költségéle nagyúri lábon éljenek. Az párisi, varsói, drezdai mulatozásuk költségét Rákóczi kény-
a szerencselovagoknak
telen
volt
Pedig
ott
emigránsoknak a
min
volt
Ülni
„Tahim
ml vartart ásón
a rodostói
takarítani meg.
azeltt se volt bviben a pénz.
m
A ma
sem égen, sem földön több figyonuk. Még a szelíd Mikes se tudja
pinaH
tain
nélkftl
kiviil
mindjárt a számzetéseit
eleget ad a porta, de ruhásabbak azzal
nem
ÖTÖDIK EEJEZET
280
vagyunk.
A
kéretlen
nem
mi urunknak pedig természete a, hogy ád. Annyi esztendktl fogvást hogy szolgálom, soha semmit nem kértem. Édes néném, már Egy erdélyi nemesemberhez nem el nem kezdem. illik, a ki jobban szereti szükségben lenni, mintsem kérni.
Az én hivatalom
hogy szolgáljam híven és Istenes megnyugvása tisztelete sem akadályozzák, hogy
hagyjam az Istenre a és fejedelme iránti
a,
többit."
észre ne vegye az igazságtalanságot:
mentek kapják
azt,
ket
a mi
illetné.
idegenek,
„A
jött-
kik bujdosó
fejedelmet szolgálnak, hogy lehetne azoknak valami-
jök? A való, hogy kivált minékünk, ketten-hárman, kik mindenkor véle bujdosunk, többünk lehetne, de azt elhallgatom, miért nincsen. Az erdélyi vér nem az adómért szolgál, hanem a becsületért, ha egy kis hálaadatlansággal fizetnek
is,
azt
nem
tekinti".
154
Pedig a rodostói tartózkodás els idejében sokkal
kevesebb alkalmuk
volt a
magyaroknak háttérbe szokésbb, 1725 1726
—
rításuk miatt panaszkodni, mint óta.
A
fejedelem külországi küldetéseit eleinte a
tisz-
tességes Bon, továbbá Máriássy, Lengyelországban Já-
vorka végezték
el.
Nem
az akkori Európában
sokáig tartott azonban, hogy
hemzseg kalandorok
felfedezték
a távoli Rodostót és benne a fejedelem gyanútlan, a külvilágot
nem ismer
alakját.
A nagy
spanyol örö-
kösödési háború befejezésével egész sereg szerencselovag kenyér nélkül maradt, volt katonatisztek, mér-
nökök, azaz sánczkészítéshez ért katonák, a kik az évtizedeken át tartó háborúkban hol egyik, hol másik
uralkodó ismeretlen
szolgálatában
Család és haza rég
fogalmakká váltak rájuk nézve.
viszonyokba polgári
állottak.
nem
tudtak többé
A
beilleszkedni,
munkához sohasem szoktak hozzá.
A
békés mivel kisebb
281
RODOSTÓBAN
európai udvarokat elárasztottták ajánlataikkal: rende-
romantikus,
sen
tervekkel
kivihetetlen
el,
állottak
legmagasabb fokára
melyek az illet országot a jólét emelnék, ha a kitn terv tulajdonosa ill méltány-
A
lásban részesülne.
képviseli mellett kik
dott,
is
diplomaták, az államok hivatalos
egész sereg
ily
kalandor ólálko-
szívesen vállalkoztak olyan „intri-
pénzért
nem akarták
kákra", a milyenekkel a diplomaták
saját
magukat beszennyezni. Igazi Eldorádójuk azonban a trónkövetelk udvara
nem szokták
a hol
volt,
oly
szigorú erkölcsi vizsgálat alá vetni azokat, kik önzetlen szándék hangoztatásával ajánlták fel szolgálataikat
az elhagyatott számzöttnek.
szabály
A
nev
egy Ploutman
sorsa,
Az
fajtából.
eltte,
Felfedte
tizennégy
angol
Rákóczihoz vetett
kit
angol
volt,
Aegei tenger
kikötkben bolyongott, latta.
is teli
kivételt a
képezhetett
alól.
legels ilyen kalandor,
lanabb
Jakab udvara
III.
nem
Rodostó
volt ilyenekkel.
s
még
az ártattörök
szigetein,
a portát beadványokkal zak-
hogy Madagaszkár szigeténél
gylt
kalózhajó
A
össze.
kalózok
kezében mérhetetlen gazdagság van. Szeretnének
mondani a hányatott életrl, hogy háborítatlanul élvezhessék. :
igában
földet
•mik egy
hat perczciitjt
ad
Annak
nekik
ígérik.
A
le-
kincseiket
az uralkodónak, a ki
egész
letelepedésükre,
nyolczadrészét, s t
rablott
még
szultánnak
évi
jövedelmük
kitn
alkalom
volna,
bogy ingyen tegyen szert alsórendti lei hatalomra. Engedje meg nekik, hogy Suezig feljöjjenek s onnan szállítsa át ket Tunisba, vagy egyebüvé saját
nivaÜKt.
ha az Archii öl
LegtObb hasznot hozna azonban, ra
telepítené
ket,
a
i
pedig olyan hbéres fejedelemséget alakitana.
ÖTÖDIK FEJEZET
282
mint Oláhország és Moldva, vagy Barberia, az afrikai
Ezek a kitn hajósok egy fejedelem vagy kormánya alatt nagyszeren harczolnának a máltaiak ellen. Ezzel a tervvel Ploutman Konstantinápolyba kalózállam,
bej
ment, a hol az angol követ sel
nem
túlságos lelkesedés-
fogadta honfitársát. Az egész dolgot „extravagán-
sának" tartotta. Nem így Rákóczi, a ki ott Rodostóban sóváran várt minden hírt, a mi csak változásról, a meglev helyzet megváltoztatásáról regélt. Magához kérette tehát Ploutmant, s több napon át tárgyalásokat folytatott vele, hogy a letelepítend kalózoknak legyen a fejedelme,
az
s
Aegei-tenger
szigeteibl
számára hasíttassék ki a fejedelemség. Az angol azonban követjének nem jelentette be távozását, vissza-
az
nagy haraggal fogadta. A vihar ell Ploutman Cachod atya jóindulatához menekült. A jámtértekor a követ
bor szerzetes magához vette a galatai jezsuita-házba,
hogy felsegítési törekvésében superiorjának védjének, a franczia követnek, engedélyét
anélkül,
és a ház
kieszközölte volna.
Ebbl
újabb bonyodalmak
lettek,
D'Andrezel karhatalommal akarta a nyughatatlan angolt a franczia kolostorból eltávolítani. hallgatta el neheztelését,
korábban kezésbe
is
a
megbízhatatlan állott be,
felé elvitorlázott.
niszter
szerinte
A
párisi
angollal.
Általános
meg-
mikor végre Ploutman Tunis
Egyedül Rákóczi vette komolyan a
megbízottjával, Bonnal, a franczia mi-
figyelmébe
a
mert már
óvta a fejedelmet, ne bocsátkozzék érint-
könnyebbülés dolgot:
Rákóczi eltt sem
annál kevésbbé,
ajánlta
portára
az
angol terveit, melyek
rendkívüli
dologból természetesen semmi
haszonnal
sem
lett.
járnának. Morville-t
egész másképen értesítette D'Andrezel Ploutman tervei megbízhatóságáról. 1 55
283
RODOSTÓBAN
Sokkal veszélyesebb embert fogadott házába és bizalmába Rákóczi, Ploutman távozására pár hónappal, az 1727. év elején. Ez egy dán származású mérnök-
Bohn Pál Vilmos. Meg
tiszt volt,
t
kell különböztetnünk
a franczia Bontól, a ki 1720 óta megszakítás nélkül
képviselte
Parisban
ura érdekeit,
s
nem
hsé-
az
gén múlt, hogy nem tudta a Francziaországba vissza156 térés engedélyét kieszközölni. A dán tiszt ügyesen az
tudott
ecsettel
bánni
nem minden
és
nélkül rajzolt csataterveket, sánczépítés
képzettség
metszeteit, s
akkoriban
hasonló dolgokat, a mikkel a béke idején is
Rákóczinak titkára
elszórakoztak a katonatisztek.
éppen Bohn török földre érkezésekor halt meg; helyére
Bohnt fogadta
fel.
szorgalmas,
titkár
háború régóta
várt,
Csakhamar kiderült, hogy az új munkaszeret ember, a kinek a de lassan közelg órájában is hasz-
majd venni. Császári szolgálatban
nát lehet
A
résztvett
maga nem úgy, mint Mikest és társait, kik még soha lport nem szagoltak és csatatervek rajzolásához nem értettek. A becsü-
olasz és török hadjáratokban. is
bajtársának
katona,
is
dán azonban rögtön
letes
tarthatta,
Rodostóba érkezése után
felajánlta szolgálatait a császári
nek.
Szerencséje is
fejedelem, mint
hozta
követnek
úgy ekkor múlt ki a világból.
.•likaimon,
s
kémszolgálaíokra. A császári követ
lesséíTí'-t
sietett
Diriing
Állandó fizetéssel alkalmazta
odhatoti
rá.
is,
Diriing-
magával, hogy Cachod kapott
t
az
rodostói
épp oly kev
mint a rodostói számzött. Köte-
mindéi irányban pontosan teljesítette. A mi Iba mondott neki a fjed e megküldeni
a
császári
követnek,
a
ki
most
sokkal pontosabban értesüli Rákóczi mozgolódásairól, mini Cachod jámbor nándékti kérd
lei
révén.
284
ÖTÖDIK FEJEZBT
Óvatlan
pillanatokban
a
fejedelem
dolgozóasztalán
maradt régebbi actákat
is
lemásolta,
úgy hogy a mi
a
végzett
munkát
A
rodostói
fizetést.
kerülte a
zett,
miatt
is.
ugyancsak megérdemelte a magyarokkal nem sokat érintke-
illeti,
bizalmaskodást már csak
Egyedül egy Kovács János
ifjúval barátkozott, a kinek atyja
idejében,
késbb
alispán
magyar
kurucz volt Rákóczi
valahol Magyarországon,
lett
maga pedig emberölés
A
„hivatala"
nev
miatt
menekült hazájából.
fejedelem másolói teendkre alkalmazta irodájában;
Bohnnal és egy Bechon
vele,
nev
franczia titkárával
végeztette dólelttönkint levelezését. 157
Az „extravagáns* angol dig
nem okoztak annyi
és az áruló
dán még min-
kárt Rákóczi testének-lelkének,
mint a franczia kegyencz, a ki ugyanebben az jött
Rodostóba, Mikes Kelemen ezt jegyezte
idben
fel
érke-
zésérl naplójába: „Azt írod, édes nénikém, hogy micsoda ember az a franczia, a ki nemrégen jött hozzánk, mert igen hazug. de
mindent
és
szava tud
hazugság.
aranyat
talán
látott.
Már
csinálni.
megakad
itt
muszka
colonelus volt a
Mindennel azt akarja
hatott.
tud
A
kiadtak rajta, mert senkivel
ott
Ha
meg nem
elhitetni,
húszat
czárnál,
alkud-
hogy mindent
szól, tizenkiiencz
itt némellyel elhitette, hogy Gondolom, a mint látom, hogy
közöttünk, mert az olyan sokbeszéd,
síknyelv sehonnain
itt
igen kapnak.
Annak a neve
Viguru".
Vigouroux csakugyan ottragadt Rodostóban, nevét az utolsó években kócziétól.
fogja
158
Dióhéjba
nem
foglalt élettörténete
untatni az olvasót.
s az
lehet elválasztani Rá-
Lüttichi
talán
nem
születés franczia
ember volt, bárónak tiszteltette magát, de a rangját Rákóczin kívül nem szokták neki elhinni. Egy ellen-
RODOSTÓBAN
sége
szerint
Rodostóban nemessé seregében szolgált,
tette.
nincs kizárva, hogy nála
maga
st
—
szintén saját
ügynök
csalta el
rákokat
a
emelkedett.
hogy az „astrakáni drago-
Onnan Ausztriába ment,
volt.
szerint
állítása
—
egy császári
ezredétl Prágába, hogy
selyemgyártás
fejedelem
becsülte az idegeneket,
ezredességig
azt szokta mondani,
nyos-ezred tulajdonosa"
A
1717-ben orosz szolgá-
állítólag
s
volt.
fia
Korábban XIV. Lajos had-
Nagy Péter sokra
latba lépett. s
szabó
lüttichi
285
ott az oszt-
avassa be. Fel
titkaiba
nem
egy selyemgyárat, de a császáriak
állított
meg
tották
érdeme
ígéreteiket,
nem
meg
fizették
is
tar-
szolgálatait
otthagyta ket. Francziaországba
szerint, erre
éppen jó helyre. A francziákhoz már eljutott selyemgyárának a híre. Borzasztóan elkeseredtek, hogy
ment,
a selyemgyártás
osztrákoknak,
az
elárulta
titkát
ezzel tönkretette a virágzó franczia ipart.
Már
el
s
akar-
ták fogni, a rendrminister közegei megjelentek Versaillesben a lakásán, de
magához
melyekben Rákóczi
Nem
fogadja.
masan
két levelet mutatott nekik, hívja
közölte vele, hogy
milyen szellemdús
és
fényes
XV. Lajos eltt nem titok, ember és nem
ajánlatok közt
is
rodostói fejedelemhez ós 1726 fia
és egy Baraillon
Rodostóba.
érkezett
szolgálatába
használható
szeretné országából kibocsátani. ilyen
és
bántották, de a franczia minister bizal-
nev A
A
lovagias Vigouroux
h
maradt a szegény
augusztusában felntt
franczia társaságában
meg-
nem
lévén
franczia követ
—
kormányától értesítve ily kiváló személyiség érkezéfelajánlta Rákóosmak, kegy kitudja, milyeo sérl
—
járatban jüttrk szék hozzá, de a fejedelem li
i
/.
ügyben szolgálatára.
A
nem
ref-
minthogy Rákóczit
hiába figyelmeztette D'Andrezel másokkal szemben
is
286
ÖTÖDIK FEJEZET
nagyobb óvatosságra. Többször
hogy
irta neki,
portai
közvetítjének, a magyar születés Ibrahim effendinek
gyanúsnak
magaviselete
nem
hajtott
reá,
eltte.
tetszik
A
fejedelem
pedig Ibrahim, Bohnhoz hasonlóan
Diriinget látta el rodostói hírekkel.
Az újonnan gedtek
a
ott,
jött franczíák is
a gazda
hol
csakhamar megmele-
szemei földi dolgoktól
magasságokban jártak. Jellemz, hogy a kalandorok maguktól egyformán rájöttek, hogyan lehet új uruk kegyeibe férkzniük. elfordulva,
Bohn,
elérhetetlen
Vigouroux és
Baraillon
egyaránt
áttértek
a
rodostói kápolnában a protestáns hitrl fejedelmük vallására. Baraillon
lezését
nem sok
vizet zavart; a fejedelem leve-
Konstantinápolyival,
közvetítette
a
mikor a
fáradhatatlan Máriássyt levette lábáról a kór. Vigouroux
azonban nem ilyen
Nem
alantas
szolgálatokra
született.
belle a kalandorok szeretetreméltósága, mely jóhiszem, rosszat nem szívesen gondoló embereket oly könnyen el tud bájolni. Rákóczi csakhamar teljes bizalmával ajándékozta meg, annál inkább, mert a franczia az európai diplomatiában igen jártasnak bizonyult. Alig volt miniszter és követ a nyugati hiányzott
országokban, a kit ne legalább
így
mutatta.
—
ismert volna személyesen Annyi bizonyos, hogy Orosz-,
Francziaországon és Ausztrián kívül egyéb
ban
is
megfordult, bár
maga után. A porosz
nem
udvarok-
a legjobb emléket hagyta
mikor késbb hogy a legnagyobb
minister, Manteuffel,
látogatását várta, azt
mondta
róla,
hazugok és széltolók közül való, a kit csak valaha látott, ha még most is olyan, mint régebben, mikor ismerte. 159
A
fejedelem azonban, még ha kiismerte volna is, nem hagyhatta volna szolgálatait külországi megbízásokban felhasználatlanul. Ügyes, életrevaló
ember
kellett neki,
287
RODOSTÓBAN
a
ha egyszer kidobnak az
kit
megy
Er,
vissza.
energia
nem
segíthetett többé rajta;
még mindig
hajlós, simulékony eszélyességtl
valamit.
Az
utolsó hét-nyolcz
nem mindig
egyik európai udvartól a má-
volt,
meg Lengyel-
Hollandiában,
remélt
évben Vigouroux csakAngliában
különösen a tengeri hatalmaknál,
sikba,
és
úton
ablakon át
az
ajtón,
és Poroszországban.
Mindenütt a fejedelemnek Francziaországba való visszatérhetését szorgalmazta. Küldetéseibl siker nélkül tért
ugyan haza, de a fejedelem kegyében folyton emelszívbl
Rákóczi
kedett.
megszerette ezt a méltatlan
egyént. Pedig ugyancsak sok bajt okozott neki.
útjában Anglia felé már Konstantinápolyban s
annyira lerészegedett, hogy a
volt bejárója, Ilosvay által, ki volt,
komolyan megfeddeni. 1
f,,)
fejedelem
kénytelen
bens
Vigouroux
barátja
Egyik küldetésébl oly
bizalmaskodó jelentéseket küldött Rákóczinak, ez
a felolvasó
Ilosvay
Erre aztán bocsánatot
lemondott
eltt
kér
Els
megállt,
kénytelen
levelet
a fejedelemnél viselt
hogy
volt pirulni.
melyben egyúttal állásairól. Szegény
írt,
Rákóczi, becsületes jóhiszemségében, sokáig tépel-
ldött a dolgon. Végtelen fájdalmat okozott neki, hogy ez az ember, kinek lelkét megmentette, most el akarja
hagyni. rodostói
a
Hisz
szolgálatába
egyidejleg a
állással
kápolnában az igaz
hitre
is
megtért,
s
hogy isteni sugallatra lépett az szolgálatába. Most Vigouroux e szolgálattal együtt
bizonyosnak
lelke
tartotta,
üdvösségét
visszafogadni
a
Nem
késett tehát
biztosított
kit
minden
atya! szeretetérl.
voii/almaí a franc/ia Ugyancsak kihasználta.
K/t Kfllfóldi
mi
elvesztené. 161
Rodostóba visszatért, a
maga
hibája daczára,
a
is
injain
mellett
havi
kétszáz piaszter fizetést lm
még adósságokat
csinált 16 * Egyik kül-
ÖTÖDIK FEJEZET
288
detésébl visszatérve,
engedélyt
kért
arra,
hogy a
szolgálatban szerzett betegségét Francziaországban kigyógyíttathassa.
A
fejedelem 3000 piasztert akart erre
a czélra adni, de „az irigyek morogtak", a magyarok
savanyú arczot vágtak, mire csak elleg czímén adta kezébe az összeget. Az utolsó években a rodostói telep vezetését teljesen hatalmába kerítette. Mikes már
korábban elkedvetlenedve, visszalépett a számadások A fejedelem egy tanácsot alkotott, mely-
kezelésétl.
nek
tagjai a titkárok és a ház tisztjei voltak, elnöke
pedig, présidentdu conseil,
hetenkint kétszer
gylt
maga Vigouroux. 163 A
össze,
tanács
hatáskörébe tartoztak
a rodostói telep minden, de különösen anyagi ügyei.
Elnöke azt fogadta a fejedelemnek, hogy frankkal
kevesebb lesz a kiadás az
Persze, hogy 2000-rel több telen volt
maga venni
lett,
6000
évi
kezelésében.
bár mindenki
kény-
az ebédre a bort, mivel a tle
vezetett háztartásban megihatatlan bor került az asztalra.
Az els év
ily
módon nem hozta meg a
kívánt
eredményt. Vigouroux tanácsülésben, en plein conseil,
szemébe vágta a számadást vezet titkárnak, hogy a deficites mérleg hamis. A titkár, a már említett Kovács, elnökére dobta vissza a hamisítás vádját,
mire
ment a fejedelemhez. Kákóczi Kovácsot a porta engedelmével pár hónapra Drinápolyba számzte. 164 Az udvarmester, Sibrik, közbevetette ugyan magát Kovács érdekében és iparkodott a fejedelem ez panaszra
szemeit felnyitni, de a francziának befolyását sem
,
sem Máriássy nem tudták megdönteni. Vigourouxt semmi sem tudta kiszakítani Rákóczi jóindulatából: a fejedelem vallásos érzelmeinek és
politikai
aránt alkotórészévé tudott válni.
álmainak egy-
A magyaroknak csak
az volt a szerencséjük, hogy többet volt
úton,
mint
R0D08TÓBAN
Rodostóban.
Az utazás többet hozott a konyhára és
több mulatságot
szerzett neki.
is
Az egyetlen magyar, a került, Ilosvay volt,
kivel
bensbb viszonyba
Mikes társa a bejáróságban. Ilosvay
ekkor már kintt a suhanczkorból, harmincz éven
felül
de úgy látszik, nem rendelkezett túlságosan éles ítélképességgel. Vigouroux az els pillanatra meg-
járt,
hódította.
az,
a
kit
Mikes
említ,
hogy
elhitte
a
hogy aranyat tud csinálni. A franczia nagyhangú beszédmodorában chemiai titkok felfedezését ígérte neki, ha szorgalmasan megfogadja tanácsait. francziáról,
Utazásairól savakat és érczeket hoz neki,
a szegény
s
magyar áhítatosan lesi ajkairól a megváltó szót, mely gazdaggá fogja tenni. 165 Vigouroux maga
egyszerre
igen jól tudta, mennyire uralkodik barátján.
, a jött-
ment idegen arra számított, hogy a számzött magyart minden nehézség nélkül kiragadhatja a rodostói társaságból, mely neki családot, hazát, mindent jelentett. Vigouroux ugyanis fejedelme kegyében, fényes anyagi helyzetében sem tudta megtagadni kalandor természetét, mely a hségnek még fogalmát sem ismerte. Alig lépett Rákóczi szolgálatába, mikor már elárulta
új
parancsolóját.
Maga késbb rágalomnak
jelentette ki a smyrnai franczia consul, !
.
d'Allion, állí-
mintha Konstantinápolyba érkezésekor a legels
napon elment volna Diriinghez. Nem, a franczia lovag
mm totta,
hagyta magán száradni a szégyent,
hogy csak két hét múlva ajánlta
szolgálatait.
t
s
bebizonyí-
fel
Dirlingnek
Ettl kezdve azonban állandóan
értesítette
D'Andreiel és Bakóén érintkezésérl. Diriing con-
fidenseinek jó hírnevét tisztázta a hi eltt, D'Andrezel gyanúja alól.
Diriingnek, hogy Szekf
:
ismers
A sxámúzött Rakó
kóczi
1729 elején ajánlatot
marseille-i
tett
tkepénzesekbl 19
ÖTÖDIK FEJEZET
290
hajóstársaságot alakít, mely Triest székhelynél az egész levantei kereskedést a császár birodalmába terelhetné.
Részletes elterjesztéseit Bécsben szeretné megtenni, ha útlevelet
kap maga és Ilosvay számára, a
delemnek
A
bizalmasa
császári követ
hangú beszédét, Vigouroux
és
nem
mindent
sok
vette
komolyan a franczia nagy-
s elterjesztéseit felelet
nem
nélkül hagyta.
Ugyanazon év végén
csüggedt.
udvarba küldte fejedelme
berlini
ki a feje-
elárulhatna.
;
a
ez alkalmat felhasz-
hogy ajánlatait a berlini császári követnél megújítsa. Egész élettörténetét elterjesztette, melybl kiderült, hogy minden lépését eddig a császár iránti tisztelet és hódolat vezette. Érdemeit tudják Lyon nálta arra,
körül utazó osztrák
franczia
a
grófok,
államférfink,
nápolyi tüzértisztek, konstantinápolyi papok és zsidók 166
—
csak
meg
kell
ket
kérdezni.
taiért
szerényen
grófi
rangot kér, megfelel birtokkal.
A
nem
császári udvar ismét
már elzleg
Mindezen szolgála-
reflectált szolgálatára,
megbeszélte
Ilosvayval
Rákóczi bejárójának nehezére esett
az
de
ügyet.
fejedelme tudta
nélkül a sötétben tapogatózni, de Vigouroux könnyen elkábította hiszékenységét.
vagyon birtokába jutés a császárnál kegyelmet eszközöl ki neki.
utasításait tatja
Megígérte, neki, hogy ha
megfogadja,
óriási
Biztatásaira Ilosvay fehér lapot, carta biancát, küldött
neki és összeírta azon máramarosi birtokokat, melyeket
adományba
Dolhaiak kiadni.
de
A
szeretne kapni,
kezén van,
s
azok
jámbor bejáró még
camp rangot
is
bár nagy részük a
nem
szívesen
grófi czímet és
fogják
maréchal
kért a császártól megtérése jutal-
mául. Vigouroux a compromittáló nyilatkozatok birto-
kában az együgy magyart saját czéljaira használta ki s általa Rákóczinak egyéb ügynökeivel való titkos írá-
RODOSTÓBAN
291
A
sos levelezésérl állandóan értesült. csodálattal
látta,
mennyire járatos
fejedelem pedig
az
diplomatiai
a kit bizonyára Isten vezé-
dolgaiban ez a franczia,
hozzá! 167
relt
Bizalmas embereinek méltatlan magaviseletérl soha
sem
meg semmit
tudott
sem.
Politikai
vallásos
és
álmaiban elfogulva, sohasem vette észre, miféle sár-
ban járnak
lábai.
Az egyik kalandor nyomába pedig
rajként tódult a többi. Egész gyarmatuk szállott partra
Rodostóban, Rákóczi György, a fejedelem kisebb
fia
kíséretében, 1727-ben.
Fia megérkezésekor a fejedelemnek régi teljesítette
a
sors,
meg árnyék
jelent
de
az
nélkül.
életében
Rákóczi
testvérével, Józseffel, együtt a bécsi
A
kedett.
idegenek,
h vágyát
öröm sohase
György idsebb udvarban nevel-
ugyan Magyarországon kamara kezére jutottak, a két
Rákóczi-birtokok
részben
a
nevelésérl azonban maga a császár gondos-
r
Az akkori fúri
kodott.
fiatalsághoz hasonlóan vallásos
nevelésben részesültek, különben pedig meglehetsen s
tanultságra tettek szert.
Bécsben vígan
élték
világukat, a fúri társaságban, kártya, lovaglás, vadá-
galans
uat,
kalandok közepett.
Akárcsak
Rákóczi
Bercsényivel kötött ismeretség eltt.
a
i
A
ser-
düld korba jutva, a császár nagy birtokokat ajándékozott
nekik a nápolyi királyságban, távol Magyarországa
hol jelenlétük
ott volna.
A
könnyen újabb nyugtalanságot számzötthöz nagy ritkán
rodostói
lingózotl egy-egy hír fiairól. Saját nyomorúságában megnyugvást szerzett neki az a tudat, hogy fiai
békésen, rangjukból ill, nyugodt életkörben jaikai
<•-
próbáitatásoknak kitéve,
atek
az
ó maga
Övékei esküt
élik
nap-
hasonló tett
feje-
19*
ÖTÖDIK FEJEZET
292
delemsége keresésére, esküjéhez híven feláldozza egész élete,
öregsége nyugalmát, de legalább
nak távol a
fiai
talansággal hallotta
azt
maradja-
Nagy nyug-
politika veszélyes játékától.
a fel-felmerül
kósza
hírt,
hogy hol egyik, hol másik fia megszökött volna a császári udvartól és útban van Rodostó felé Bármennyire vágyott atyai szíve a soha
nem
nem
felntt fiúk ölelésére, ezt
látott
az áron, hogy fiainak jövje feldúlassék. 168 Egész lelkét felkavarta az a hír, hogy nem az idsebb, hanem György, a fiatalabbik, itáliai útjában megszökött, Parisba ment és ott össze-
az örömet
kívánta azon
szedett kíséretével Eodostó felé hajókázik.
Az
megérkezéskor elzte a komor „Másnak nem lehet azt megfogni, hogy
atyai szeretet a
gondokat.
micsoda szeretetet éreznek az atyák a fiúkhoz atyának kell lenni."
Az
erdélyi fejedelem
azért
;
trónjának
örökösét fogadta a Márvány- tengernél, megajándékozta
a makoviczai herczegi czímmel, a mely herczegségnek
si
voltát
már udvari
történetírója kimutatta.
A
fiatal
herczeg teljesen idegen környezetbe csöppent, idegen feladatok vártak reá, melyeket
nem
szívesen
vállalt
hogy a magára. Semmi kedvet sem mutatott rodostói gyarmat trónörököse legyen. Atyja megható szeretettel mindent megtett ugyan, hogy az otttartózarra,
kodást megkedveltesse vele. Szigorú életrendje betartásáról is lemondott kedvéért, újra eljárt vele vadászni,
pedig ezt a világias
mulatságát már rég feláldozta
engesztelésül Úristenének.
Az öregnek a mulatságai
azonban nem lehettek ínyére a fiatalnak. A Rodostótól nem messze lév iszapfürdbe szívesen mentek a
magyarok
:
mert otthoni magányuk után a fürd körül
zsongó sokadalom, a görög, török vásárosnép, parasztok és kolduló vénasszonyok
zrzavara a változatos-
RODOSTÓBAN
ság ingerével hatott reájuk. Az
ott
fürd asszonyok
„felkendzik magukat sárral és olyanok, mint az ijeszGyörgy herczeg ott sárosan, de nem másként
tk
;
olasz grófkisasszonyokra és a
sóhajtozva gondolt az
barátságos bécsi polgárleányokra.
Az egyik emigráns,
Kiss István, moralphilosophiára próbálta tanítani, mikor
neki
egyetlen vágya
élvezhesse.
nul
hogy imént
169
feltalált
rodostói társaságba
hogy
volt,
A
fiatal
életét korlátla-
fejedelem csakhamar belátta, újra le kell mondania: a
fiáról
nem
való
olyan,
a
ki
még
vár
valamit az élettl. Távozását elkészítend, Vigourouxt Parisba küldötte,
s
a mint ez kieszközölte az útlevelet,
Rákóczi György félévi ottartózkodás után örökre
el-
Vele ment
mind az a sok kalandor, a kiket Vigouroux fia, a fiatal herczeg majordomusa, fogadott fel szolgálatára. 170 A rodostói magyarok megkönnyebbültek e nyugtalan, lármás nép távozásával; hagyta
atyját.
az öreg fejedelem pedig atyai szíve sajgását elnyomva,
ismét a vallás vigasztalásához fordult. S arra valóban
szüksége volt; szerezte.
A
fia
portai
tartania ezután,
szökése az
gondjait
kegyelemkenyérbl
még pedig
a
is
megkét-
fiát is el
kellett
párisi udvarban, rang-
jához méltóan. Ismét Istenhez fordult szorongattatásában, a ki annyiszor utat mutatott neki. Hosszas tépea
után sikerült olyan tervet kifznie, mely a Állandó
biztos
maga
alapokra fektethetné.
Késedelem nélkül hozzáfogott a terv megvalósításához, melyben egyelre kegyenczének, Vigourouxnak jutott a legfbb szert]).
HATODIK FEJEZET. Az utolsó lobbanások. I.
A
lomhán járó évek szakadatlan csalódásaikkal mély nyomokat hagytak a fejedelem lelkében. Mégis megadással trt mindent, a mivel az ers hite szerint a teremt kiválasztottjait teszi próbára. A török háború kudarcza óta forró vágygyal, megszakítás nélkül dolgozott azon, hogy a kereszténységbe újra visszatérhessen és nagyobb siker reményével kezdhesse meg a Habsburgok ellen a régi harcznak új folytatását. Mindez most megváltozott. A mit az évek tapasztalatai nem tudtak elvégezni, elvégezte egy hatalmas emberi érzés, az atyai szeretet. Mindeddig egyedül járva az úton, szinte észre sem vette annak göröngyeit, hisz a fáradalmak után az istenétl kijelölt,
régóta megmutatott jutalom várakozott reá. Most
azonban ; a mint
fiát
vezetnie, visszariadt
is
erre
az
útra
volna
kellett
benne az ember, az
atya.
A
feje-
delemnek és politikusnak háttérbe kellett szorulnia ezek ell. Fiának rövid rodostói tartózkodása alatt mély szomorúsággal vette észre, hogy az utolsó Rákóczi nem fogja az életczélját magáévá tenni.
;
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
A
295
Még ha
további küzdelemnek nincs többé értelme.
odavezet
út
olyan nehézségekkel van összekötve, melyekkel a
fiú
elnyerné
egyszer fejedelemségét,
is
az
gyenge akaratereje és értelmisége,
maga
sége aligha fog megküzdhetni. év óta szenvedett fejedelemségéért, sult fia
látásakor
el
tudta magát
elvtelen-
fiatalos
szinte húsz
most elkorcso-
s
hogy a
határozni,
reményt kitépje szivébl. Húsz év
óta
trte
a
leghatalmasabb
uralkodójának
most gyermeke
viselkedett,
sem
rávenni:
tudta
A
Habsburg-uralkodó eltt.
ben mind távolabb lelkivilága
;
hajlandó
érzelmei
térdet
hajtani
az
elhagyott
hazától
a magyartól idegen tárgyakkal
idegenekké váltak.
is
Nem volt
többé magyar a Duna-Tisza mellett, a ki az
meg
gondolkodásmódját
méltányolhatta
rozásait
vezérébl, a
volna érteni
tudta
sem akart
lett,
tudni.
A
volna.
egyéni s
elhatá-
kuruczok egykori
valóság és költészet minden szála
kit a
egybekapcsolt a magyarsággal,
trónkövetel
a
számzetés egyedüllété-
szakadt
már régóta
foglalkozott
ellenségeként
boldogulásáért
egykor Pálffy és Károlyi minden
volt arra, a mire
rábeszélése
esküdt
sze-
Európa
génységet, nélkülözést, megalázásokat, mivel
idk
folytán
egyszer
a kirl az elhagyott országban senki
Ez a
szomorú-,
de az adott viszo-
nyokból természetesen folyó fejldés most meghatóan
emberi fordulattal készült a vég
felé sietni.
Az atya
kész volt feláldozni nyomorúságos jelenének egyetlen
reményét
Ez az <ával érthetjük.
fia
jövjéért.
egyetlen
tetését.
A
most
Piának i bécai
sen szükségessé
tette
császári
melynek segítségül következ lépését megudvartól eltávozása sürg-
magyarázat,
Rákóczinak
,
\
jenek biztos alapokra fek-
hatalom
lx!
«£
nélkül
p
HATODIK FEJEZET
296
nem gondolhatott Komoly megfontolás alá
keresztény világban telepedésre.
vennie a VI. Károly császárhoz való
állandó
meg-
kellett
tehát
viszony
rende-
kegyelem kieszközalkalmilag, futólagos benyomások alaplésére inkább ján jöttek létre. A felmerül legels nehézségekre zését.
Eddigi lépései a
utat.
gedhetetlen feltételévé
már ezen nem
egyéb módon keresse a Ez a kibékülés most elenvált fia jövje megalapozásá-
hogy
abbahagyta azokat, Rodostóból kivezet nak. Mint láttuk,
császári
nem
örült fia szökésének, de
az egyetlen eszközhöz.
merevült annyira,
a
mikor
rodostói
hogy
A
mikor
kézzel nyúlt
lehetett segíteni, szilárd
franczia szertartásosságban
sohasem mutatta meg melegszív ember, mint most, ezt a nagy következetlenségét
fejedelem is
életének
elkövette.
A meggondolás világossága és a czélzat tisztasága nem hiányzott nála, de a kivitelben sokféle idegen momentum akadályozta. sem adhatta át magát büntetlenül annyi éven át az emigransi
zásnak. Az emigráns most,
álmodo-
hiú
mikor hirtelen
elhatáro-
magát szakítani álmaiból, magasztte pókhálók fonadékában akadt meg. Terve kivitelében zással ki akarta
csak gyenge, megbízhatatlan eszközök álltak rendelkezésére.
A
köréje
gylt kalandoroktól senki
kívánhatta, hogy becsülettel szolgálják
sem
kenyéradóju-
kat a kibékülés munkájában. Hisz ha Rákóczi lemond
fejedelemségérl és kibékül a császárral, rüket vesztik. Ki tudja,
találnak-e
még
k
kenye-
egyszer
ily
könnyen kezelhet gazdára. A kibékülés gondolata Rákóczi lelki elzményeibl természet szerint folyt, de kezdettl fogva kevés kilátással bírt a megvalósulásra.
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
297
Rákóczi már az 1727- évben világosan döngetni
hiábavaló
a
mely
falat,
látta,
kirekeszti
mily
t
a
keresztény Európából. „Én részemrl már felöltöttem a türelem köpenyegét a folyvást csurgó es és az eljövend jégverés ellen a bécsi udvar sokkal jobban ismer, semhogy valaha megengedné, Franczia:
országba visszatérnem
nem
csak azért a törökök
a portának adott tanácsaimra
;
féltékeny, mivel igen jól tudja,
úgysem
és kereszt az én sorsom
árán
törekvése zárt ajtókra
ha ezek
kell,
Minden
megszerezhetem."
melyeket a bécsi udvar
talál,
be eltte.
figyelmesség csap
iránti
hogy
azokat. Szenvedés
örülnöm
és
üdvösségét
lelkem
meg
fogadják
„Ennek
felisme-
rése helyzetem bizonytalanságával párosulva, különös
bennem és összeszorítja szivemet." in Ettl a komor meggondolástól a kibékülés kereséséig érzést
kelt
E
egyetlen lépés hiányzott csak.
szükségessé-
lépés
gére parancsolóan mutatott rá a következ év egyik fontos eseménye.
Fiának
megérkezése
módon, kéz
nem
alatt
1728-ban,
után,
tapintatos
kérdezsködött Lengyelországban,
volna-e hajlandó egyik régi ismerse, Jablonovski
Konstantina herczegn,
hogy
arra,
kezét
neki,
az
erdélyi fejedelemnek és a szent római birodalom her-
czegének, ajándékozza.
ig
egyik
legelkelbb
uradalmak
óriási
A herczegn
felett
családjából
rendelkezett,
Szaniszlóval való rokonsága folytán
nnek meg, 1<
in"
c/
s
Rákóczi
még
úgy mondták, hogy
kötötte
ságban, ié
;.
fia
ket
a lengyel fné-
egymáshoz.
királyi
Lescinsky In-rczeg-
lengyel földön ismerte
„régi
jOvjén aggódva,
származott, s
173
vonzalom és bizaA rodostói nyomorú-
felmerüli
eltte
a régi
idk emlékr, mikor Lengyelországban, Sieniawski
HATODIK FEJEZET
298
kastélyaiban függetlenül, kiskirályként
hajdú és
élt,
lovascsapatok vették körül személyét, akárcsak
rök
a királyokét.
A
test-
lengyeleknek volt ugyan kirá-
úgy tudta magát trónján fenntartani, ha minden nagyúrnak megengedte, hogy kiskirály
lyuk, de ez csak
legyen.
A
Ezt hívták
akkor
szabadságnak".
„lengyel
herczegn kezével Rákóczi ismét hatalmas nagyúr
st mködésének
lehetne, fiának rangjához ill neveltetést adhatna,
az anyagi is
függetlenség
még
politikai
biztos alapokat nyújthatna. Fia azután,
atyai vezetés nélkül
választhatna
:
magára marad
keresse-e tovább atyja
avagy nyugodtan
éljen-e
ként, a ki senki eltt
sem
A herczegnnek úgy
kát.
birtokán hajtja látszik,
tében volt Rákóczi férfiasan utasította
vissza
egykori
szép
ha egyszer
földön,
e
maga
fejedelemségét,
lengyel
herczeg-
meg büszke
nya-
kellemes emlékezealakja,
ismersének
mert nem
szül fvel
csupán arra figyelmeztette, hogy míg elssorban a császárral, nem rendezi, semmiígéretet nem tehet neki. A nyugalom és jólét
tett ajánlatát,
ügyeit, féle
útja egybeesett tehát a Törökországból kivezet úttal.
A herczegn
hajlandóságára alapította Rákóczi a
következ évben egész tervét, amelylyel saját és fia jövjét egy csapásra akarta biztosítani. Az 1729. év nyarán legügyesebb emberét, Vigourouxt, részletes utasítással ellátva elküldötte Lengyelországba, s onnan a porosz királyhoz. Melléje adott
még egy Konstan-
tinápolyban tartózkodó német orvost, Bachstrom doc-
a ki az akkoriban oly gyakori tudományos kalandoroknak egy aránylag tiszteletreméltó példánya volt. Régebben, mint a thorni gymnasium tanára, Leibnitz modorában a keresztény vallásfelekezetek egyesítésén fáradozott röpirataival és szónoklataival, míg a thorni
tort,
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
jezsuiták
nem
fel
léptek
és
ellene
Ettl kezdve Lengyel-,
vesztette.
299 állását
nem
el
Szász-, Poroszor-
szágban izgatott becsületesen kigondolt, de kivihetetlen tervei érdekében. Nyugtalan szelleme mindennel foglalkozott
:
a vallások kibékítése mellett a porczel-
úszásmvészet, hanggymnastika terén
lánkészítés,
felfedezéseket.
A
magasabb
tett
nképzés dolgában
önálló nézetekkel rendelkezett,
is
volt a leg-
s talán
els, a ki leányait egyetemre akarta küldeni, de persze egyik fiskola
sem
meg elttük
nyitotta
Egy-két év óta a török fvárosban tervekkel
ket
és
ajánlatokkal
élt,
kapuját.
a minisztere-
zaklatta,
melyek
a
török cultura kimvelését, egy török tudományos aka-
J
démia és könyvnyomda felállítását czélozták. 173 Ez az ártatlan, felhk közt járó kalandor épp úgy megtalálta
a
útját
kevésbbé
fejedelemhez,
rodostói
ártalmatlan,
Ploutman,
mint a többi,
Bohn,
Vigouroux.
Rákóczi pedig mindenkit szívesen fogadott és azt hitte, hogy minden ily világjáró idegen, haszonnal s lesz alkalmazható az
Az átadják
tervei kivitelében.
utasítás értelmében
a lengyel
Vigouroux és Bachstrom
királynak
Rákóczi
tiszteletét
és
Megmagyarázzák neki a rodostói helyzet tarthatatlanságát és hogy mennyire érdekében van neki is, hogy Rákóczi visszanyerje cselekvési szabadat és kiszabaduljon a törökök karmaiból. Ennek
hódolatát.
megkönnyítésére a király küldje vissza Bachstromot és kélje
meg
sék a ken
hogy Rákóczi visszabocsáttasBachstrom azzal nyerheti meg
általa a portát, 4
i;be,
hogy a lenvannak Rákóczi megbár ezek a porta éi B de most még nem led heti fel azokat
a porta beleegyezését, ha azt
mondja,
gyel királynak végtelen fontos okai
meghív egyeznek,
1
\ *f
^Ö-
»
HATODIK FEJEZET
300
Ehhez a ponthoz elérve a szegény számzött képzelereje
mindinkább fékét
Lengyelországba
vesztette.
érkezése után a lengyel király közölheti majd a császárral,
hogy menedéket adott
neki, kezeskedhetik a
császár iránt való „jó magaviseletérl" és
így megnyugtathatja a császárt, hogy Kákóczi részérl semmiféle veszély
nem
fogja többé fenyegetni.
Hogy azon-
ban rangjának megfelelen élhessen a lengyel furak sorában, megfelel birtokról kell majd gondoskodni. Neki most semmije sincs, a francziák denét, a mit XIV. Lajos ajándékából
min-
elvették élvezett,
Hang-
jához ill házasság útján könnyen megszerezhetné a szükségeseket, Jablonovski herczegnvel való
ságának nem
is
házas-
útjában egyéb, mint hogy mostani
áll
szegénységében nem tudna ill fénynyel fellépni Len-
herczegnnek
gyelországban. Ezért adjon a király a
néhány
még
sztarosztiát
a házasság eltt, hogy oda-
érkezése után semmiféle anyagi nehézséggel ne kell-
jen többé küzdenie. Miután ily
a
módon méltóan végbemenne,
letesen megemlékezett.
A
établissement-ja
saját
jövjérl
is
rész-
„makoviczai herczeg"
szá-
fia
mára egykori szeretjének, Sieniawskinénak az
A
leányát,
özvegygyé vált Dönhoff grófnét választotta grófné gazdag és
ostromnak kitéve. hetett volna az
szági
Dönhoffné kezén kolta ugyan, de
174
özvegy lévén, sokfell volt Pedig nagy veszedelem keletkezújabb házasságából. A lengyelor-
magyarok
Sieniawski-birtok
ki.
fiatal
tanyája, volt.
tulajdonképen
Jaroszló,
határ egyik
a másik
volt,
nem
A
most
is
Rákóczi
birto-
hanem csak
zálog-
felét
örökjogon,
fele
ban. XIV. Lajos fizetett érte egyszer valamely összeget Sieniawskinak, s ha a család visszaadja a zálog-
pénzt
Rákóczinak,
az
ottani
magyarok
hajléktala-
301
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
nokká
Már
lesznek.
lengyel herczeg sikerül neki az
pedig
örökösn kezét
grófnéval, s Jávorkának, a
felmerült
grófnét.
Most Vigouroux
nek
György
számára
t
lengyelországi
A
sikerrel.
birtok-
kibékíteni
és
Rákóczi
kezét
a jaroszlói
aztán
így
a
egyéniségé-
szeretetreméltó
megnyerni.
lábon a
jó
elkedvetlenítették
ízetlenségek
volna
kellett
bizonyára
ügyben közben-
ez
nem nagy
hogy
ügyben
állott
fejedelem
ágensének, már többször kellett
egy ha
s
jaroszlói uradalom
sem
Krucsay, különben
járnia, az igaz,
hogy
járt,
elnyernie,
A
jogával
élni fog a visszaváltási
kezelje,
híre
Dönhoff grófnénak,
udvarol
birtok is a családban maradna.
A
lengyel ügyek végeztével Vigourouxnak a porosz
királyhoz
kellett
nyebben lehet
A
mennie.
lábon van a császárral,
porosz
a kivel
beszélni,
most jó köny-
király
különben
is
mivelhogy a íiág kihalása
A
esetére szüksége van Európa jóindulatára. király mindig pártolta
szövetségben
valónak
is
találta,
a
hogy a
ügyét a lengyel király
nem
Rákóczi
helyén-
Rákócziakat,
állott velük, s
így
császárral
mellett
rája
porosz
egyszer
való bízza.
kibékülés
A
király
adja tudtára VI. Károlynak Rákóczi szinte békülési szándékát.
Már régebben hajlandó volna a
de sajnos, törk földön
ez
tisztára
hódolásra,
Int
lehetetlen.
például van eltte Báthory Zsigmondnak és Thökölyi-
nek sorsa, akik szerinte szintén hséget fogadtak a csárnak, de ez közölte leveleiket a törökkel és i
tal
tönkretette ket. Egyedül ez az
Rákóczi
meg
el
,
mehessenek, ismerje pedig
a. Íja
hagyni
akarja
tehát a
hogy
ok,
a
Törökországot. és
t el erdélyi
oda az el-aus/triai
fia
mi
miatt
Engedje
Lengyelországba
fejedelemnek, liának Burgaii-örirrúfságot
HATODIK FEJEZET
302
és Nellenburg landgrafságot legalább
tle
évi jövedelemmel.
ha
de
egy
szükséges,
ne
is
200,000
hségesküt,
követeljen
hajlandó
lesz
tallér
Lengyelországból
tiszteletteljes levélben hódolatát kifejezni
a csá-
szárnak.
Nem
tagadhatni, Rákóczi sokat kért egyszerre, de
maga meg
volt
gyzdve
hogy egyenl súlyú
arról,
A
ellenértékekkel szolgálhat a császárnak.
porosz és
lengyel kormány értesítheti a császárt, hogy Rákóczi
nem
olyan elhagyott, ártalmatlan számzött,
sem érdemes többé
szóba
mindig
sokat
árthatna
még mindig nem
állani.
Ha
a császárnak.
a kivel
akarna,
Hisz
még
a török
nyugodott bele a belgrádi vereségbe
és bosszúra szomjuzik; a franczia,
valamint a tatár
khán folyton biztatják a császár ellen, háborúra. A khán Rákóczinak is ajánlatot tett, hogy jöjjön az országába és onnan próbálja meg Magyarországba törni. Könnyebb ez onnan, a moldvai székelyek segít-
Ha
ségével, mint Rodostóból.
európai
módon
sem
nngy veszedelem hárulna
szervezné,
A
a Habsburg-országokra.
a tatár sereget Rákóczi
császár
senkiben
viszont
sem Savoyában, sem az oroszban, de a német fejedelmekben sem. A keleti béke
bízhatik,
még
egyedül Rákóczitól függ a háborúról, a
hagyta
a
császár
legsúlyosabb
:
ha
lebeszélné
nyugodtan
törököt Utoljára
:
az
kielégítésétl
is.
Az
erdélyiek vissza-
érvet
függ Magyarország nyugalma
élhetne.
a
vágyódnak a német uralom
alól a török
az oláhok hasonlóképen,
magyarokat meg a
a
uralom
alá,
leg-
országgylés kedvetlenítette el és követeik most is itt vannak Rákóczinál. A császár nem tehet hasznosabban a saját érdekében, mint hogy Rákóczi ajánlatát elfogadja. Arról nyugodt lehet, hogy szin-
utóbbi
:
303
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
tén óhajtja a békülést, távol, szász földön,
A
st
hajlandó Magyarországtól
vagy akár Hamburgban
is
császár ne féljen tehát és ne késlekedjék,
meg
ragadja
ezt
a
melyet
alkalmat,
ritka
ként sok millión sem szerezhet
meg magának.
lakni.
hanem egyéb176
Hosszasabban idztünk az utasításoknál, de az emigransi életnek a tervkovácsolás a középpontja hónapokig és évekig készül egy-egy terv, melyhez a számzött lelkének minden idegszálát hozzáköti, míg egyszer csak rajta ütnek a rideg tények és egy szakítással széttépik az egész alkotást. így történt ez a
mostani, szélesen megalapozott és részletesen gozott
tervvel
is.
valóban jóhiszemen járt
el
bizonytalan
fiának
rok,
kidol-
Egészen bizonyos, hogy Rákóczi :
a folytonos anyagi zava-
jövje
megtörték
végre
makacsságát, melylyel éveken át a sikernek oly cse-
reményétl
kély
próbálkozott
bátorítva
ellenes háború felidézésével
delemsége eszköz
volt,
visszaszerzésével.
Az
Habsburg-
erdélyi feje-
ezáltal
és
egyik,
a
a másik, a fejedelemség elérésére.
háború,
A
feje-
delemség viszont kezdetben eszköz lett volna a magyar szabadság visszaállítására, a hogy ezt annak idején Bethlen és a Rákócziak és védelmezte.
A
viszonyok azonban mind rosszabbra
fordultak, a fejedelem s a
mi elbb
czéllá
változott.
egyedül cl*
a
Erdélyországa rizte
eszköz
mind távolabb volt,
esett hazájától,
már Grosboisban
A magyar közösségbl
fejedelemségét
kereste,
8
is
ön-
elszakadva,
mikor Erdély
rhetetlen távolba került, megelégedett volna egye-
lre egyéb független állásokkal is. így futott egyszer az oláh fejedelemség, máskor a liviandi here/e majd az archipelagusi kalózkirályság után. Semmi sem sikerült neki, s most, a végs szükségben, nem
804
HATODIK FiíJEZET
nagy fáradságába, hogy a fejedelemségrl a
került
független lengyel élet és
a
fejedelmi
czím fejében
lemondjon. Ez valóban szinte szándéka az
hogy a
bizonyít,
is
részletesen kidol-
oly
tervet
gozta és a császárral való viszonyát oly
dékozott rendezni, hogy szár
is
—
ki legyen elégítve,
legszükségesebb
hódolatot függött,
attól
módon
nézete szerint
—
szán-
a csá-
maga csak épp
de
valósulása
a mit
volt,
A
tamisítsa.
vájjon
a
meg-
terv
a császár megelég-
szík-e azzal a kevéssel, a mit Rákóczi nyújtani akar.
Vigouroux és Bachstrom elssorban a herczegnvel beszéltek,
fejedelemnek
Úgy
getni.
beszélni.
a
késznek nyilatkozott a
ki szívesen
Törökországból elvezet
látszik,
házasságról
a
A herczegn maga
útját
addig
ajánlta ügyét
egyen-
nem
akart
a lengyel
király, egyúttal szász választó, drezdai miniszterének,
bizalmas ismeretség kö-
Manteuffelnek, a kivel régi
Ennek az ajánlatnak köszönhette Vigou-
tötte össze.
hogy
roux,
Manteuffel
elég
személyes tisztelgését, bár volt
a
barátságosan
nem valami
fogadta
jó véleménye
kalandor francziáról, a kivel évekkel elbb
Azt
találkozott.
is
igen jól
tudta,
hogy Vigouroux
jogtalanul használja a bárói czímet. Manteuffel
Jab-
herczegn érdekében kezébe vett a közveArról szó sem volt, hogy Rákóczi a császár
lonovski títést.
beleegyezésének kieszközlése eltt jöjjön országból. Bachstromot
nápolyba
a
lengyel
király,
békebarát a protestáns és tését
el
Török-
sem küldte vissza Konstantimivelhogy a fanatikus
katholikus
vallás
hirdet szónoklataival ismét botrányt
egyesí-
csinált és a
katholikus lengyelek közt kénytelen volt rejtekhelyre
menekülni. linbe,
Vigouroux tovább ment Drezdából Ber-
a porosz udvarba. Az ottani
császári
követet,
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
Seckendorfot,
már Manteuffel
305
jövetelérl.
értesítette
Seckendorf a bécsi kormánynál már ekkor
is
nagy
tekintélynek örvendett, s Manteuffel, valamint a porosz vállalkozott arra a kellemetlen fela-
udvar kérésére
hogy
datra,
A
Vigouroux
ajánlatait
Bécsbe
fejezték Seckendorfnál jámbor
császár
valóban ; szintén
nem
fog ártani
egész
lalják le
;
meg akar
hogy a
óhajtásukat,
térni,
már régóta
a császárnak többé
kérdések fog-
vallásos
érdekldését és most
országból való kivágyódás
lév
ki-
Rákóczi kívánságait, mivel ez
ki
elégítse
küldje.
útján
lengyel és porosz királyok minisztereik
egyetlen
a
is
czélja,
Török-
hogy a
készül emigránsok lelke üdvét megmentse. Mindezt azonban kissé egykedven, s nem túlságos nyomatékkal fejezték ki a felséges urak, vele
a kik
és renegáttá
nem szándékoztak a
császárral való barátságot
Rákóczi miatt koczkára tenni.
Annál
bátrabban
a
és
könnyedségével lépett
fel
kalandorok
természetes
Vigouroux. Manteuffel útján
Seckendorf kezébe juttatott emlékirataiban Rákóczi világosan összefoglalta s támogatásukra
követeléseit
—
Rákóczi utasításához
híven
ecsetelte a veszedelmeket,
—
színekkel
élénk
melyek a császárt fenyea feltételeket. Elmondhat-
ha nem fogadja el juk, hogy ez volt az elképzelhet legrosszabb taktika. A kél király biztosítja a császárt, hogy Rákóczi legetik,
mondott a világi dolgokról és semmi zavart tObbé kelteni tól
s
a követtl értesül,
fejét a rodostói
tetézte.
Lingnek
ajanlatait.
miféle ártalmas
:
A
terveken
töri
Seckendorfnál megismételte DirVissza
hségére, a kinek jogara Stekfú
fog
számzött. Az ügyetlenséget Vigoroux
htlenséggel tett
nem
ugyanekkor a császári udvar magá-
ráinüzött Rákóczi.
alatt
akar
térni
született
a császár
Liiitichben.
M
I
306
A
HATODIK FEJEZET
császári
összefoglaló
követhez
benyújtott
történetét
nyújtotta az
memorandumában mködésé-
h
nek a császár iránt. Dicsekedve sorolta fel azon eseteket, mikor a franczia követ, D'Andrezel bosszújától megmentette Diriingnek kémjeit. Felfedezte Rákóczi-
nak D'Andrezellel való állandó érintkezését, a melya bécsi kormánynak csak halvány sejtelme volt,
rl
annyira titokban tartani. fel
Ha ,
azt a félénk
tudta
Vigouroux,
sasszemével
nem óvakodik
A
franczia kalandor,
számára kegyelmet eszközöljön áldozta és Rákóczit a bécsi
és
nem
ügyel
Rákóczi lépéseire, a
D'Andrezel és
császári érdekek Konstantinápolyban
szorultak volna.
franczia követ
már rég háttérbe hogy saját maga
ura érdekeit
ki,
fel-
kormány szemében még
feketébbnek rajzolta, mint a hogy az eddig
látta.
Az eredmény nem lehetett kétséges. Savoyai Eugén, a bécsi kormány feje, Seckendorf útján november elején értesült az ügyrl,
melyet november közepén
a bécsi szász követ, Wackerbarth lott.
Nem kellett Rákóczi
is
figyelmébe aján-
személyes ellenségének lennie,
hogy a rodostói ajánlatot kereken visszaautasítsa. Seckendorf deczember havában kapott végleges feleletet tle. Eszerint, ha Rákóczi igazán óhajtja a nyugalmat, forduljon
egyenesen,
feltételek
kikötése
nélkül könyörögve a császárhoz, a hogy ez egy alattvaló-
hoz
illik.
Nem
az akarata,
hanem
ahhoz, hogy újabb bajt okozzon. ellen volna,
A
hogy szóbaálljon egy
annyi sok gonosztettel
az ereje hiányzik császár becsülete rebellissel,
szennyezte be magát.
A
a ki len-
sem érdeke, hogy Rákóczi kijöjjön Törökországból, mivelhogy Jablonovszki herczegn gyel
királynak
Lescinsky Szaniszlónak, az állandó lengyel trónköve-
telnek rokonságához
tartozik.
Rákóczi
meg akar
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
házasodni,
307
kényszer
hogy a rodostói
kiszabadulva, tovább szhesse ármányait.
dálkozását fejezte rével szóbaállani.
ki,
hogy
tétlenségbl
Eugén
tudott Seckendorf
cso-
embe-
176
Ez a merev elutasítás szinte természetes következménye volt Rákóczi kérelmének. Az emigráns ennél az szinte lépésnél nem tudott eléggé szintének mu-
Nem
tatkozni.
tudott szabadulni
azoktól
a kicsinyes
melyek a konstantinápolyi diplomatiai játékban szinte második természetévé váltak. Vigouroux által elterjesztett fenyegetései, hogy ha akarna, fogásoktól,
meg úgy
így
árthatna a császárnak, Savoyai Eugént,
Európa legünnepeltebb hadvezérét, megvet vállvonogatásra indították. Emellett a rodostói Bohntól szinte hetenkint jöttek hírek Rákóczi fáradozásairól, hogy a francziával, oroszszal, angollal érintkezésbe kerüljön.
Csendes idkben, mikor Bohn semmi újat sem hallott, Rákóczi régebbi memorandumait kotorászta el az asztalfiókból,
melyekben hol a
biztatta VI. Károly elleni
portát, hol a francziát
háborúra.
birtokában Eugén sziklaszilárdan
Ezen másolatok
meg
gyzdve,
volt
hogy Rákóczi kérelme nem egyéb álnok tettetésnél, is szólva arról, hogy , császárjának örökli ség paladinja, el sem tudta képzelni azt az esetet, hogy egy rebellis, a megátalkodott gonosztevk leggonoszabbika. valaha szintén, hátsó gondolat nélkül meg-
nem
javuljon.
A
kereszténységbe visszatérés
semmibe
foszlott,
terve
A
is.
reménye ismét a
vele a herczegnvel való háza
lengyel herczegnótól
maga Rákóczi sem
kívánhatta, hogy eljöjjön hozzá a török számzetésbe. Zrínyi Ilona ezt megtehette forró szerelembl i
azonban nem egyéb
lett
volna,
;
Rákóczi
mint rideg 20*
HATODIK FEJEZET
308
A
érdekházasság. elaludt,
császári felelet után ez az
hasonlóképen Rákóczi György
ügy
is
is.
A
dolga
Dönhoffnóval kötend házasság, úgy látszik, az öreg Rákóczi mellett Sieniawskinénak; a grófné özvegy anyjának, volt
kedves
terve.
Már
1728-ban
sokat
ügyben egykori imádottjával, a
levelezett Rákóczi ez
azonban az
ügy szerencsés véghez vezethetése 1729 márcziusában meghalt. Halála híre Rákóczit nagy szomorúságba ejtette nemcsak a régi viszony emlékei miatt, hanem mert sejthette, hogy az anya ki
eltt,
;
sürgetése nélkül a leány
futóhoz kötni.
177
házassági tervet vallott
is
fogja sorsát egy földön-
eltemethette a többi,
próbálkozás mellé.
megmaradt kezén
c
nem
Valóban Rákóczi 1729 végén
s
A
ezt a
kudarczot
azonban
jaroszlói birtok
emigránsok háborítat-
az ottani
lanul élhették le eg yforma jjapj aikat.
Vigouroux távolléte megfeszítésével várta
alatt
Rákóczi idegzete
a tárgyalások
teljes
eredményét.
A
mellékszobában alvó lakáj egész éjjeleken át
hallotta,
alá szobájában.
A rossz
a mint nyugtalanul jár hírek
fel s
nem késtek ugyan, de különösebb
hatást
gyakoroltak reá. Ez volt az utolsó erfeszítés, lyel helyzetét a való élet viszonyaival
akarta volna hozni.
Nem
nem mely-
összhangzásba
sikerült neki és
most ment-
hetetlenül visszaesett az emigransi betegségbe, mely-
tl már csak a iránt
gokat
való
halál tudta megszabadítani.
érzéke
soha többé
tekinteni.
végképen
nem
A
valóság
eltompult, a világi dol-
tudta helyes szemmértékkel
Újra belemerült az
„európai constellatio"
hiú szemléletébe, újabb és újabb európai congressust
melyen a franczia király pártfogolni fogja ügyét; majd a perzsa háborún bosszankodott, hogy ez elfoglalja a törököket a nyugati dolgoktól és a Habsvárt,
309
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
megtámadásától. 178
burg-hatalom
vesztették lelke
felett
A
rossz
hírek
el-
horderejket nem
uralmukat,
tudta többé kimérni, az apathia különös fajába esett,
melyben az emigráns jellemz makacsságával visszanem tördve, újra és újra megismételte a korábbi lépéseket. Szinte fel kell tennünk, hogy új
utasítással
gondolatok
nem fogamzottak meg
többé elméjében
a mindvégig rossznak bizonyult régi tervekbl
hogy a Vigouroux-Bachstrom-féle
Láttuk,
lálkozott.
s
táp-
küldetést mily pontosan elkészítette s hogy a lengyel és porosz király, lengyel
minden Vájjon
jóakarata
nem mutat
míthatatlan
herczegn
daczára
és szász miniszter
kudarczot
vallott
vele.
az emigráns beteges, szinte beszá-
lelkiállapotára,
hogy
ezt a tervet lénye-
gesen rosszabb viszonyok között újra megkísérelte?
Az 1733. évben Bohnt latin érsekhez,
elküldötte a konstantinápolyi
Maurihoz,
azzal a kéréssel,
érsek tapogassa ki Diriing utódját, Talmann
hogy az császári
hogyan fogadná a császár Rákóczi újabb „békülési" kísérletét. Ha Talmann jóakaratot tanúsít, közölje vele az érsek, hogy Rákóczi megtérése fejében a lotharingiai herczegséget kívánja fiainak, a mely most meg fog üresedni, mivel a herczeg, Mária követet,
Teréziának líakóczi
az
férje,
úgyis VI. Károly császár utóda lesz.
ajánlatot
coup de pistolet-nek
nevezte:
Bohnnak szóló utasításban úgy tett, mintha ez csak bevezet lépés volna. Az érsek persze nem merte Talmannal közölni, elre is sejtvén, mennyire lább a
megbotránkoznék a követ azon, hogy a megátalkodott rebellis éppen a császár vejének i birtokát szeinrli ki magának. Rákóczi szinte közönyösen vette todomásn]
11
tObbé róla, ez
vonakodását: „Ne beszéljünk egy ostorcsapás a vízbe." 179 A való
érsek is
HATODIK FEJEZET
310
élet szinte souverain
megvetésével gyártotta terveit
s
ha nem sikerültek, nem érezte többé a visszautasítás szégyenét. Az utolsó években a politikai halott meg-
döbbent
látványát
nyújtja, a ki
nem
tudja elhinni,
hogy meghalt és kísérteties merevséggel próbálkozik, hogy karjait még egyszer kinyújtsa az elérhetetlen felé. II.
Helyzete
még mindig nem
ne rosszabbodhatott volna.
ban csak most merültek melyeket
bajok,
drezdai
és
fel
út
óta
rodostói
kis
hogy
társaság-
igazán a trhetetlen házi
Vigouroux
berlini
volt olyan rossz,
A
teljhatalma
a
franczia
okozott.
A
legtöbbnyire
Kodostóban tartózkodott, arczátlan henczegésével és kapzsiságával megkeserítette a szegény magyar bujdosók
életét,
a kik úgyis kisebbségben voltak a ka-
landor francziák mellett.
A
fejedelem rendelkezései-
vel olyan kipróbált híve is elégedetlen volt, mint Zay,
st még Mikes Kelemenrl
is
az a hír kelt szárnyra,
hogy el akarja hagyni fejedelmét. Ilosvay annyira megunta a rodostói életet, hogy a portán, saját szakállára, tárgyalást kezdett, hogy Moldva határain egy üres pusztaságon fejedelemséget kapjon, a melynek „souverainitása" családjában örökldjék.
A
kissé ne-
hézfej bejáró Vigouroux hatása alatt mindinkább megzavarodott. 180 Az öreg Forgáchnak rendetlen életmódot folytató fia csak rövid ideig tartózkodott Rodostóban, a hova még az özvegy Sieniawskiné leveleivel jött, de a rövid id is elég volt neki, hogy Rákóczit elátkozza, mert jövedelmébl „nem ád a szegény magyarnak". 181 Annyi bizonyos, hogy a francziáknak mindvégig jobb dolguk volt. 1733-ban a konstanti-
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
nápolyi
angol követnek
egy
az új lengyel követ dáridóin
311
franczia
fiatal
nemese
gyomrát a
elrontotta a
nehéz magyar boroktól és egészsége helyreállítására hat hétre Rodostóba vonult. A csendes élet, valamint a társainál nagyobb franczia mveltséggel rendelkez
Zay társasága annyira megtetszett neki, hogy gyomorégésébl felépülvén, ottragadt Rodostóban, mint a fejedelem udvari nemese. A sok kalandor és áruló között
szinte
fejedelem
egyetlen
méltóságos
franczia, a ki a
tisztességes
szomorúságát megkedvelte és
emlékirataiban igazi francziás felületességének közepette szeretettel emlékezett
meg
róla.
azonban Vigouroux maradt, a ki két hozta „udvari nemesnek
A
182
A
fiát is
kegyencz
Rodostóba
.
rodostói viszonyok mellett a konstantinápolyiak
mindinkább rosszabbodtak. D'Andrezelt még 1727ben sírba vitte régi szívbaja, utódja, marquis de
is
1728 végén foglalta el a konstantinámelyben eldje állandó udvariasságával annyi apró örömöt szerzett a rodostói számzöttnek. Villeneuve most üres kézzel jött. Els utasításában a Villeneuve, polyi
állást,
külügyi államtitkár, Chauvelin,
lelkére
kötötte
neki,
hogy Konstantinápolyban bármiféle politikai lépésektl is tartózkodjék. A török hatalom annyira lehanyatlott, hogy egyelre nem számbavehet tényez Francziaország szániára. Hivatalos teendit tehát egyedül a latin
keresztények
vallásszabadságának
védelmére,
valamint a franczia kereskedelmi érdekek megóvására korlátozza. éltesse
Ahmed szultánnal és Ibrahim nagyvezirrel meg magát, de ne avatkozzék be a?
kök dolgaiba.
El az utasítás
szabta Villeneuve magatartáséi
Megérkezése
titán
kezdettl
fogva meg-
Rákóczival
szemben,
pár napra Rákóczi elküldte ho/./á
HATODIK FEJEZET
312
Vigourouxt, hogy megtudja, miféle utasítása van neki
hogy hajlandó-e t megtenni és t elsnek üdvö-
vonatkozólag
dolgaira
az
érkezésérl neki jelentést zölni.
és
fejedelemnek elismerni,
erdélyi
ehhez képest
Vigouroux visszajött a rossz
hírrel
Villeneuve-
:
nek Rákóczira nézve semmiféle utasítása nincs és nem is
ismerheti el
t erdélyi fejedelemnek.
AzazaBonnac-
nehézségek megismétldtek. Rákóczi most már
féle
hozzászokott
habozás
visszautasításokhoz
a
nélkül
hosszasabb
és
szerencsekívánatait
elküldte
egyik
nemese által a követhez. 183 Az etiquette kérdés azonban kezdettl fogva megakadályozta nem-
franczia
csak a személyes
sére
de
;
még
a levélbeli
érintkezést is
Rákóczinak még arra az ártatlan idtölté-
közöttük.
sem
hogy
alkalma,
nyílt
a
franczia
követet
ügyes-bajos dolgaiban tanácscsal, memorandumkészítéssel segíthesse.
Villeneuve megérkezése után nemsokára különben is
nagy változások
állottak
be a portai viszonyokban,
a melyek Rákóczit teljesen idegenné tették Konstanti-
nápolyban.
A
szultán és a nagyvezir, Ibrahim pasa,
mégis csak személyes ismersei voltak, a kik érezték, hogy egy évtizeddel elbb egészen más jövvel kecsegtették, mint a mit a rodostói árnyélet nyújtott neki.
Ibrahim
ugyan
viseltetett
iránta
a
tainjából,
rosszindulattal
hallgatta véleményét
„európai
fösvénységében
a fejedelem
tehette, le-lecsípett
és
hol
de
szívesen
a rodostói vesszparipáról
constellatióról".
A
szultán és
csak
nem meg:
az
els szolgája
most váratlanul letntek a színpadról, elsöpörte ket a perzsa háború
szele.
Emlékszünk, hogy a perzsa
zavarokat 1727-ben béke zárta elismerte Esreffet perzsa
le,
sahnak.
melyben a szultán Ugyanezen évben
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
sikerült
végre
könyvet
is
313
orosz-török határrendez jegyzúgy hogy a két hatalom megiivu-
az
aláírni,
godva kezdett berendezkedni a Perzsiától
A
tartományokban.
új
elszakított
rejtélyes, távoli Kelet
új és új meglepetésekkel
szolgált.
azonban méltó-
Esreff, új
ságában tetszelegve, nem vigyázott eléggé a birodalom egyik sarkába számzött Tahmaspra, a ki csakhamar szolgálatába fogadott egy tatár születés khorasszáni rablóvezért, Nadir Kulit.
Ez
a fékezhetetlen, vad lovas
halomra döntötte az orosz-török-perzsa béke megállaRövid hadjáratban elzte Esreffet, a
pításait.
elvesztette
is
trónjával
együtt,
ki életét
diadalmasan
vitte
Tahmaspot Ispahanba és sei trónjára ültette. Érdemei jutalmául Kuli khán nevet nyert és a perzsa
A
sereg fvezérséget.
hatalom birtokában lovasaival
lev tartományokat
elárasztotta a törökök kezében
az ellene
E
merészked pasákat
sorra
vereségek hírére nagy izgatottság kelt
fvárosban, nagy elkeseredés az eretnek lanságán.
A
A
kés
szultán
volt
:
átadta
félrendszabályokkal.
a seregnek a szent
a janicsárok fellázadtak egy albán
közkatona, Padrona Halil vezetésével.
A
szultán
nvére tanácsát, hogy a zavarok idején maga mellett, hogy fejük kiadásával
fogadta i
dókat lecsillapíthassa
Egyedül
rjTc.lii] i szultáni kell
i
a
fellázad!
katonák
a láza-
v
megmentenünk.* A
tán, hogy ne kelljen nagyvezirjét elve ölette és
meg-
vezireit
Ibrahim mutatkozott
veszélyben: „Én holt ember
i.ik
a török
szultán és Ibrahim fösvénység-
halogatták és megelégedtek
Mikor végre a Báfldót,
fel
síiták arczát-
közvélemény, hodzsák és janicsárok szent
háborút követeltek.
bl
s
megfutamította.
kiadni,
janicsároknak.
non* szul-
megIsmét
nem elégedtek meg a
^
[[(ftxrfL
t^níitJ' Q,ftfV
HATODIK FEJEZET
314
nagyvezir szultán.
halálával,
Mustafa
II.
még nem
Ezzel
Ahmed kénytelen volt az elz I. Mahmud javára lemondani.
fia,
volt
vége a comoediának, mint Mikes
Kelemen megjegyezte. hatalmában
volt,
A
szultán egy ideig Padrona
a ki janicsárjaival vérfürdket ren-
míg végre a pasák össze nem szedték magukat és engedelmességre nem szorították a lázadó katonákat. Padronát pár hónapi uralom után, dezett Konstantinápolyban,
1730 novemberében, a divánban szétvagdalták. Az
új
nagyvezir Ibrahim, majd utóda, a hetven éves Topal
Ozmán, kegyetlen bosszút
vettek, egy év alatt Konstan-
tinápolyban ötvenezernél több ember mészároltatott
A
rodostóik
nézték
borzadálylyal
embertelenségeket. Anyagi helyzetükre azonban volt
hatással a szultánváltozás.
le.
a távolból az
nem
Rákóczi tisztességes
védpajzsa alatt állott tainPadrona idejében épp úgy megkapta, mint a nagy Ibrahim korában. Annál súlyosabb következmények-
ellátása a török becsület
:
ját
Ibrahim
kel járt a trónváltozás politikai tekintetben.
hosszú nagyvezirsége
alatt,
a nagy takarékosság és a
kalandos vállalatoktól óvakodás folytán, a birodalom a felépülés útján haladt, melyen a Savoyai Eugéntól vert sebek lassankint behegedtek.
nem
Az új kormány most
rendelkezett elég tekintélylyel, hogy a felizgatott
közvélemény háborús nyomásának kénytelen
ellenállhasson
s
a perzsa-kérdés elintézését a kardra
Ozmán pasa korábban
bízni.
nem
volt
boszniai
helytartó volt,
szívesen bocsátkozott bele a perzsa dolgokba és
jóindulattal hallgatta
perzsa
háborút
császártól
meg Rákóczi elbb be
minél
visszafoglalni
tanácsait, kell
hogy a
fejezni
a Passarovicznál
és
a
elvesztett
Tahmasppal békét kötött, melyben a törökök néhány örmény tartományt átengedtek birtokokat. 1732-ban
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
a perzsa sahnak.
A
új lázadás készült,
Ozmán
mondatott
béke hírére Konstantinápolyban letétetett és a perzsa
háború
Végzetes pillanat Rákóczira ez a háború
ki.
:
Kuli khán, rettenthetetlen bátorsága és hadvezéri tehet-
sége folytán, a török birodalom egész erejét éveken
számzött halálán
jóval a rodostói
át,
lekötötte.
túl,
A
tatár rablóvezér csodálatos energiával használta ki
a
perzsa
birodalom
árnykirálylyá
az
erejét
vált
míg végre
Tahmasp, majd ennek gyermekfia birtokába nem vette Nadir sah néven a perzsák trónját. Rákóczi szorongva kísérte mindinkább fátyolos mellett,
szemével a keleti háború
gyorsan vál-
fordulatait, a
takozó nagyvezireket szorgalmasan intette gyors béke-
már nem
kötésre, de
érte
meg
a
török
hadiernek
a keleti harcztérrl nyugatra fordulását. 184
A
török
tetlen
ebben az idben valóban számbavehe-
tényez
volt
európai politikában.
az
Az emi-
gráns balsorsa hozta magával, hogy éppen most tolultak II.
háborús
fel
a
fellegek
nyugati
Ágost lengyel király 1733-ban
franczia befolyás
XV. Lajos
szemhatárról.
meghalt,
Lescinsky Szaniszlót választatta meg.
telöt,
herczegtl
oly
durván
eltaszított
már a császár szövetségében tésben az elbbi király
fia,
utódjául
apósát, az örök trónköve-
állott
A Bourbon
Oroszország ekkor és
vele
egyetér-
Ágost, választatását vitte
keresztül a meghasonlásra természettl fogva hajlandó
vélek
között.
az
mi* -Kitt
orosz
Lescinsky Danzigba szorult
s
még
hadak bevették volna a polgáraitól
hódosén védett várost, a porosz király vendégbarátságába ineiK'kült. A franczia király sértett családi gógjében boss/.út kívánt volt.
;.iv«»l r,
a
Ausztriát
s
mivel Oroszország túlságos
támadta meg. Chauwlin állam-
kire az óvatos
els
minister, Fleury bíboros,
316
HATODIK FEJEZET
néha rábízta a külügyek vezetését,
meg
és Savoyát szerezte
zsébet fiainak a
két
Poroszország
semlegesek
A
Itáliát elfoglalta
hatalmak és
A
háború 1733
maradtak.
ugyan, de a rajnai
a hol az aggkori gyöngeségében
Eugén parancsnokolt, egyik
A
Savoyának
tengeri
a spanyol-franczia sereg majd egész
ütött ki,
elnyre
Farnese Er-
királyságát,
Sicilia
Milánót és Mantuát Ígérvén.
végén
Spanyolországot
szövetségesül,
is
sem
fél
dönt
harcztéren,
használható Savoyai tudott elhatározó
szert tenni.
régóta oly esengve várt háború megjött
tehát,
XV. Lajos a napkirály nyomdokába lépett. „De mindezekbl nekünk mi hasznunk lesz ? Talán csak semmi", mondották a lemondáshoz szokott rodostóiak. „A szegény urunk a mit a pennájával tehet, élnem mulasztja." Mindenki eltt világos volt, hogy a franczia háború egymagában nem fogja Rákóczit Rodostóból Erdélybe vetni. Ehhez török háború is kellett volna. A legutóbbi orosz
nak nem
A de
— török szerzdés értelmében Oroszországszabad lengyel földön sereget tartania.
volt
danzigi ostrom hírére sietett
egyéb lépésre nem
bíztatta is Ali
is
a
porta
hajlandó,
tiltakozni?
bármennyire
pasa nagyvezirt Rákóczi és Villeneuve,
mivelhogy
külön-külön,
volt
nem
érintkeztek egymással,
így aztán Rákóczi kénytelenségbl arra szorítkozott, hogy Lescinskynek küldött jó tanácsokat és Ígérte,
hogy magyar
tiszteket
ad segítségére, fiát is Lengyelmagyart csaljon
országba küldi, hogy jelenléte több ki az elzött
lengyel
ábrándos irományt a nevezte és juttatni, s
király
zászlója
fejedelem
alá.
185
Ezt az
„mon systeme'-nek
Jávorka útján akarta Lescinsky kezébe
a ki azonban a levél elküldésekor Danzigba,
lassankint onnan
is kiszorult.
317
AZ ÜT0L8Ó LOBBANÁSOK
A
gonosz indulatú balsors ironikus kaczaja hang-
A
zott ki az európai fegyverzajból.
A
van!
nagy háború
itt
török azonban tehetetlen és hasznavehetetlen,
a francziával szóba sem tud bocsátkozni a fejedelem, a ki maga testileg-lelkileg megöregedett és az új hely-
szemben csak
zettel
régi,
elnytt fegyvereket
diplomatiájának pókhálós tárházában.
A
tartott
rodostói szám-
zöttnek a legalkalmatlanabb pillanatban jött a háború, saját meggyengült szellemi mozgékonysága
melybl
és a franczia követtel való rossz viszonya miatt aligha
még csak reményt is kovácsolni, ha nem oda Konstantinápolyba a kacskaringós járású sors Savoyai Eugén legnagyobb ellenségét, Bonneval pasát.
tudott volna veti
A
XVIII. századi kalandorok királyának nevezhet-
nek ezt az érdekes embert, ki Rákóczi legutolsó éveinek irányt adott. Francziaország egyik legelkelbb grófi családjából származott, rangjához illen hsiesen harczolt XIV. Lajos seregeiben,
de vitézségét
felül-
múlta becsvágya, melynek kielégítésére osztrák szolgálatba lépett és Savoyai Eugén mellett harczolt éveken át
hazája ellen.
ség és
Megnyer
szeretetreméltóság
a
kik
között
Tizenegy sebet
ki
ne
A
tollat
párosult.
megjelenése, nyílt kék szeme elbájolta az
embereket, róla.
Hsiességével cynikus erkölcstelen-
hasonlíthatatlan
essenek egy
épp
oly
legendás
viselt, beleit
gyógyíthatatlan
kitnen
hírek
keringtek
érczlap óvta, hogy
kezelte,
sebnyiláson
mint
át.
a kardot,
Fénelonnal, majd Voltaire-rel állandó levelezést tartott fenn.
A
császári seregben tábornoki rangot viselt
mondták róla, hogy Eugén jobbkeze. Becsvágya még magasabbra tört 6fl mindinkább veszélyes kalandokba sodorta. 1724-ben európai botrányt csinált Flandriában, iloaan
megsértvén
nyilvánosság eltt a császári
HATODIK FEJEZET
318
kormányzót és spanyol
hogy a
Mert ez
kötelessége
neki,
családja rokonságban van a Bourbo-
mivelhogy az
A
alatt,
herczeg leányának
királynénak, az orleánsi
a becsületét védi meg. nokkal.
azon ürügy
feleségét,
külpolitikai szempontból is
kínos
botrányt
röpiratok kiadásával növelte, úgy hogy a császár kénytelen
volt
Eugén komoly meg-
elfogatni és Savoyai
büntetését kívánta. Bonneval megszökött a fogságból,
Velenczében
élt
de
száron,
ideig, majd 1729-ben a török hogy megbosszulja magát a csá-
egy
birodalomba ment,
fként a Savoyai herczegen, a
ki iránt
olthatatlan gylölet támadt szívében. 186
Eleinte Travnikban, a boszniai pasánál tartózkodott s
innen
írt
Rákóczihoz, hogy segítsék telét.
a
a nagyvezirhez,
Villeneuve
külön
el
franczia
követhez és
Konstantinápolyba jövekért
audientiát
magának a
nagyvezirnél, hogy honfitársát, mint hasznavehet kato-
nát beajánlja. Mindamellett a porta szár haragját
magára vonni
nem merte a
és megtiltotta Bonnevalnak
Travnik elhagyását. Voltaire tanítványa, a deistának vallotta magát és hitt ugyan
mindegy megragadta az
Istenben, de
volt
hitét,
egyetlen
javítására és
csá-
hogyan gyakorolja
neki.
mohammedánná
ki nyíltan
valami távoli
lehetséget helyzete
lett.
Erre kavallai kor-
mányzóvánevezte ki a szultán az egylófarkú pasa rangjában. Itt ugyan elég közel jutott Rákóczihoz, de a szertartásosság köztük is válaszfalat emelt. Bonneval
még hozzá Bonnacnak vett
el,
volt a sógora,
is
Biron leányt
bár feleségét egynapi házasság után elhagyta,
de sógornje és sógora ellenszenvét Rákóczi fejedelmi
külsségei iránt magáévá érintkeztek
tette.
Az els idkben nem
egymással, legfölebb
nagynéha levélben,
különösen Ozmán pasa rövid nagyvezirsége
alatt,
kitl
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
mindketten császári háború
319
Csak
felkeltését várták.
1732-ben jutottak egymáshoz közelebbi viszonyba, a
mikor Bonneval beleegyezett, hogy Rákóczit fenség-
nek fogja
tisztelni
személyesen
is
és
a barátság megpecsételésére
meglátogatta egy napra Rodostóban. 187
már hasonlíthatatlanul elnyösebb mint Rákóczié. Tanácsaival, melyek az európai
helyzete most
Az volt,
diplomatia és hadászat alapos ismeretérl tanúskodtak,
csakhamar megnyerte a nagyvezirek bizalmát, a török fparancsnoki állását érte el és megbízták
tüzérség
seregnek nyugati minta szerint való
török
az egész
újjászervezésével. Rákóczira kitüntetés
számba ment,
ha ilyen elkel török úr barátságot tanúsít Bonnevalnak már Villeneuve-re sem különben
is
érintkezzék
utasítást vele.
tette a franczia
a ki
hogy ne
Chauvelintól,
Konstantinápolyba érkezését jelen-
követnek, hivatkozva arra, hogy
de még csak
franczia,
kapott
iránta.
volt szüksége,
feleletet
sem
kapott.
A
is
keresz-
tény hatalmak diplomatái vallásos sajnálkozással tértek
ki
renegát útjából.
a
Talmann,
hitehagyásáról ö
beszélvén, a „szerencsétlenül járt Bonneval -nak nevezte.
1h8
Annál nagyobb becsülete
A
lett
Bonnevalnak a
fran-
meghogy minden lépését figyelemmel kísérte, jól tudván, hogy egyedül Bonneval képes a törököt harczra czia
háború kitörésekor.
császári követ annyira
tisztelte,
A
ingerelni.
porta valóban tanácsot kért tle a háború
mire
Ébftn,
terjedelmes emlékiratban fejtette
ki,
hogy az alkalmat meg kell ragadni a legutóbbi békénél elveszett dunai tartományok visszahódítására, de csak akkor, ha Francziaország kötelezi magát, hogy törökkel
együtt
kitart
a küzdelemben és
un békét a császárral.
nem
köt
A renegát nem akarta
320
HATODIK FEJEZET
annak a veszélynek kitenni, hogy a csáhadak nyugaton felszabadulva, újabb belgrádi
új hazáját szári
gyzelmet arassanak rajta. Villeneuve nek be kellett látnia, milyen nagy hibát követett el, mikor Bonnevalt megsértette. Lescinskynek Danzigba szorulása után a
kormány a portát mindenáron háborúra akarta hogy a császár és az orosz megtámadásával
franczia rávenni,
Lescinsky kiszabaduljon és Lengyelország a franczia
hségben megmaradjon.
Villeneuve szakadatlanul sür-
hogy a török bevonuljon Lengyelországba, de
gette,
a Bonnevaltól sugalmazott nagyvezír állhatatosan kia
tartott
franczia-török
követelése
zetes
és daczszövetség
véd-
mellett.
A
el-
római egyház bíborosa,
Fleury azonban visszariadt a pogánynyal való forma-
szerzdés gondolatától és folyton halogató válaszokat adott Villeneuve sürgetéseire. Danzig elesett szerinti
ugyan, de Villeneuve tovább folytatta a háborús játékot,
melynek érdekében végre maga kereste Bonne-
vallal az érintkezést.
vel
így jutott ez még a háború folyása alatt Villeneuveés Rákóczival közelebbi érintkezésbe. Különös
képet nyújtott ez
a
három ember, kik mindnyájan
idegenkedtek egymástól,
egy
pillanatra
de a közös
A
ket.
egyesítette
németgylölet triumvirátusban
határozottan Bonneval játszotta a fszerepet, nemcsak
szellemének elevensége, de a török kormány nyal való szoros összeköttetése folytán
—
is.
A
közvetítést közöttük
nem érintkezett pedig Bonnevallal nem akart a mivel Rákóczi
találkozni kit
—
a fejedelem
titkárja,
Villeneuve-vel, ez
nyilvánosság
Bohn
eltt
végezte, a
Bonneval kikölcsönzött magának, hogy a császár
elleni
legyen.
haditerv
A
kidolgozásánál
franczia követet
is
rajzaival
segítségére
elragadta a háborúcsi-
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
321
láza: kormányának felhatalmazása nélkül elküldte a rendelkezésére álló báró Tóth András franczia tisztet, egykori magyar emigránst, a tatár khánhoz, hogy felbiztassa az oroszok megtámadására. Hasonlóképen számított a magyarok felkelésére, de csakhamar belátta, hogy Rákóczi nélkül terve jámbor szándék marad, anélkül hogy a fellázítandó magyarok tudomást szereznének felle. Rákóczi azonban kereken visszautasította próbálkozását 1734 elején: „A magyarok felkelésébe én nem keveredem nálás, a tervkovácsolás
bele,
úr
folytassa
az,
a ki elkezdte a dolgot.
nem ismer sem engemet, sem a
van, hogy tesek.- 189
e
tárgyat
illet
A
követ
háborút, innen
gondolatai
igen
felüle-
Ezt a sért feleletet Rákóczinak a követ iránt való régi ellenszenve sugalmazta.
A
valóságban
nem
ide-
genkedett a háborúnak Magyarországra való kiterjesz-
Egyedül azt óhajtotta kikerülni, hogy török
tésétl.
hadak lépjenek magyar volt az
Talán még eszében
földre.
Eszterházy Antaltól kisért tatárjárás. Villeneuve Bonnevaltól felszólítás
ajánlatára
ködésre.
A
jött,
Bohn
franczia renegát,
együttes
által
m-
Rodostóba
küldött emlékiratában abból indult ki, hogy Franczia-
országnak egyik legelkelbb érdeke
Magyarország-
nak a császártól való elszakítása. A Habsburg uralkodó Magyarország nélkül 30 40,000 emberrel rendelkez apró kis fejedelemmé sülyed le. A franczia királynak és szövetségeseinek annyi katonájuk van az olasz és rajnai harrztereken, hogy könnyen n«'-lkttlOzhetnek ily fontos dolog érdekében 50,000 embert.
—
Ez a sereg szára/sfftldrÓ] Friaulon
bl
Horvátországba nyomulhat,
csenek megersítve, sem Szckfü:
A számzött
Rákóczi.
falaik,
át,
A
tengeren Triest-
horvát városok nin-
sem
árkaik.
Károly-
H
322
HATODIK FEJEZET
városon, majd Zágrábon és Gradiskán át Csáktornyát
Kanizsát
és
kardcsapás
nélkül
birtokukba
vehetik,
Budát körülfoghatják, mely hasonlóképen igen gyönge kis erdítmény. Rákóczinak Bosznián át kell csatlakoznia a sereghez, Buda ostrománál jelen
lennie és
a fváros elfoglalása után magyar királylyá kell magát kiáltatnia. A rendet szeret generális még hozzátette,
hogy az
új
országbirót,
nevezzen ki egy nádort,
rögtön
király
kanczellárt
és az országot tisztviselivel
rendben tartassa. Moldva fell Rákóczi György jöjjön be, a ki most Parisban van ugyan, de az erdélyi fejedelemséget lehet neki adni. 190
Az
ajánlatot
Rákóczi szívesen fogadta, a Buda-
váráig hatolandó sereg útjának rajzával együtt, melyet
Bonneval felügyelete
alatt
Bohn
készített
nagy kéz-
ügyességgel. Végre egy terv, mely a török- tatár fegyverbarátságtól megszabadítaná.
már
számítani.
Az
A
törökre
úgysem
Fleury szabadjára eresztette vallásos érzését és totta
Villeneuve-t
Villeneuve
lehet
olaszországi sikereken felbuzdult
a
még hozzá
török elárulta
szövetség
eltil-
munkálásától.
Bohnnak, hogy Franczia-
ország csak a látszat kedvéért tárgyal a törökkel, de
sohasem fog vele szövetséget kötni, a mit Bohn sietett Talmannal közölni, ez pedig a törökökkel. 191 A porta tehát igen jól tudta, hányadán van a franczia barátsággal, s ehhez képest semmiféle harczi kedvet mutatott.
nem
Rákóczi örülhetett, hogy a rodostói zsák-
utczából Bonneval mégis tudott kivezet utat mutatni.
Félévvel
elbb még
Lotharingiát kérte a császár-
most meg gondolkodás nélkül hozzájárult ehhez a tervhez, mely a császár hatalmát gyökereiben fenye-
tól,
gette ugyan, de igen csekély valószínséggel bíztatott.
Az öreged fejedelem
szinte
akarattalanul
hányódott
323
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
egyik véglettl a másikig, a közelébe jutó
idegenek
befolyásának puha viaszként engedve. Vájjon ki tudna
merné eldönteni, ott volt-e annak mélységén a régi magyar szabadság kívánása Bonneval sorai olvasásakor, vagy fleg a fejedelemség és
a lélekbe
látni és ki
királyság
gondolata
merült fel benne, mint a lotha-
A
ringiai és lengyel tervek idején ?
elszakadt,
hogy a nemzet
valódi,
idegenségben lebegtek
hetetlen
számzetésnek mindent
hazától oly régen
él kívánságai eltte;
megrl nyomorúsága nem seny-
vesztette-e el azokat a finom gyökérszálakat
is,
melyek
az egykori erdélyi fejedelmet nemzetének legalább jával összekötötték? Vájjon a liviandi gusi
elér-
de vájjon a
trónkövetel gondolt-e
most
és
ma-
archipela-
hazája javára
és
boldogságára, mikor oly könnyen késznek nyilatkozott
idegen
sereg élén
bevonulni a Dunántúl
mosolygó
halmain át Hunyadi Mátyás székvárosába?
A
fejedelem
öreg
volt
ós
a
tervkovácsolás,
a
Habsburg háború szítása évtizedek óta kenyere. Mátyás király dicssége bizonyára nem merült fel a számzött lelkében, mely már régóta elszokott a mindennapi kívánságokon
gondolkodni. Bonneval terve azonban ellenállhatatlan ervel ragadta meg, mert kilátást nyújtott a számzetés keser helyének, Rodostónak elhagyására. A renegát ugyan úgy számította, hogy a fejedelem Törökországból Bosznián át fog a franczia sereghez csatlakozni, Rákóczi azonban inkább czélravezetnek találta, ha már most Francziaországba megy és az ottani kormánynyal személyesen készíti el az istriai támadás tervét. Bonneval ajánlatának elolvasása után túl is
hosszas beszélgetést folytatott Bohnnal a kivitel részleteit
illetleg.
Raguzán
BflgtQn
szerette
át Itáliába, a franczia
volna a dán
tisztet
fvezérhez, Villarshoz 21*
HATODIK FEJEZET
324
küldeni,
hogy ez a magyarországi vállalathoz szüksé-
ges ötvenezer embert rendelkezésére bocsássa.
nyosra vette, hogy az a tatár khán
istriai
készen lesz a Habsburg-hatalom ellen
is
való támadásra
;
egyedül
attól félt,
fog a krimi harczosoknak
országból
hogy a török nem
engedélyt
jó hírek jöttek:
is
Bizo-
expeditióval egyidejleg
A
Lengyel-
adni.
Lescinsky pártján
álló
Rodostóba, a lengyel-ma-
lublini palatínus levelet írt
gyar testvériséget dicsítette és a németek ellen való
közös támadást helyezte kilátásba. 192 Mindamellett a fejedelem
tervének
egy perczig sem lehetett kétségben, hogy
hanem egyedül a függ.
Ha
vendégét,
sem a
kivitele
a porta ismét
tatártól,
sem a lengyeltl,
francziától és a porta jóakaratától
nem
bocsátja el rodostói kedves
távolból
kell
néznie,
mint viselnek
mások hadat és mint érik el saját czéljaikat. A portán egyelre csak félénken tapogatózott Ozmán pasa utóda a
nagyvezirségben,
a
„doktor
Ali pasa
fia",
óvakodott a nyugati bonyodalmakba keveredni, hogy a perzsa ügyet annál hesse.
Tle
biztosabban jó
véghez vezet-
Rákóczi nem igen remélhette, hogy elbo-
csátásával ki fogja magát tenni a császári követ harag-
jának. 1734 októberében formaszerinti kéréssel küldte
be a tízéves moldvai számzetésébl visszabocsátott
nem
Pápait, de a
nagyvezir
elhagyásába.
Hasonlóképen
egyezett
Rodostó
bele
szomorú kilátásai voltak
a franczia kormány segélynyújtási készségét illetleg. Villeneu veti hiába kérte volna, hogy Bonneval tervét közvetítse
a versaillesi udvarhoz.
A
franczia követ
lassankint felismerte, hogy a porta makacsságát, melylyel
szerzdéskötést követel az orosz háború
leként, tulajdonképen a színfalak mögött álló tartja
fenn,
a ki saját
ereje
tudatában
feltéte-
Bonneval
a követrl
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
325
szeretett kicsinylleg nyilatkozni. Rákóczi tehát kény-
telen volt Villeneuve kikerülésével
egyenesen Chau-
velinhez fordulni.
Ezen lépés elkészítése eltt egy teljesen haszontett, a mely azonban könnyen meg-
talan kísérletet
érthet emigransi lelkiállapotából. A Villeneuve részérl tapasztalt hidegség már korábban is arra indította,
hogy
angol
az
követnél
keressen támaszt magának,
miután a franczia cserbenhagyta. Múltba fordult lelke könnyen megtalálta az érintkezési pontot, melyben az angol érdek az övével összehajlik. Az angol király a
legels protestáns hatalom
s így
bizonyára érdekében
van a protestáns Erdély fejedelmét pártolni a katholikus Habsburgok ellenében. Visszaemlékezett a barátságra, mely a Rákócziakat Cromwell Angolországához kötötte
a
és
teljesen
eltér
valóságtól
eltekintve
hogy a mai Anglia hasonló jóindulatot fog unoka iránt. A franczia követtel való feszültség közepette már 1731-ben ajánlatot tett a remélte,
tanúsítani az
angol
konstantinápolyi
követnek,
Kinnoul
lordnak,
hogy hajlandó volna Anglia pártfogása alá helyezkedni, mire a követ kétértelm, kitér feleletet adott. krisisben felé,
is
kinyújtotta
kezét
A
mostani
a protestáns hatalom
esengve várta, hogy a franczia helyett talán az
angol követ fogja kieszközölni elbocsáttatását a portanul. A Francziaországtól szenvedett lealázások még nem múltak el nyom nélkül feje felett az istriai :
nem
vállalatnál
séget, de
nélkülözheti
ngyan a franczia
segít-
ha egyszer visszatér fejedelemségébe, atyái
példáját követve
nem
I franc/iára,
hanem a protestáns
angol hatalomra fog támaszkodni. Legalább ilyen retekéi
t«-tt
Bohn
által
Kinnoul
lordnak, a ki persze
csodálkozással hallgatta, hisz báx Anglia
«'
háborúban
326
HATODIK FEJEZET
semleges
volt,
is
de sokkal nagyobb jóindulatot tanú-
a császár, mint Francziaország
sított
politika
ekkoriban
háborús
a
is
telésén fáradozott
:
rez érzelmeitl
vezetve,
tatott.
iránt.
Az angol
mozgalom
elszige-
a trónkövetel, régmúltban gyöke-
ismét
zárt
kopog-
ajtón
193
A
fejedelemnek
észszer módot
A
tárgyalást.
meg
kellett kísérelnie az egyetlen
a franczia kormánynyal való egyenes Bonneval-terv felmerülése után két :
hónappal útnak indította Bohnt Paris franczia
kormány beleegyezését az Mint annyiszor az
kieszközölje.
zetésében,
most
is
megható
hogy a
felé,
istriai diversióra
sajátságos
emberi
szám-
momentumok
vegyültek egybe a hiú politikai törekvésekkel. György fia élt,
Rodostóból távozása óta Avignonban és Parisban a hol az idegen világban szabadjára bocsátva
könnyelm
életmódjával keserítette lelki javáért aggódó
Rákóczi könnyes szemmel panaszkodott bizalmas embereinek fia rendetlen élete miatt, melylyel az
atyját.
emberek megvetését vonja magára, a helyett hogy megszerettetné magát, a mire egy számzöttnek oly nagy szüksége van. 194 Bohnnak most lelkére kötötte, hogy a fiatal herczeggel beszéljen, közölje vele az atya
szomorúságát
A dán
kellett vennie
nem
és
iparkodjék
jó
útra
vezetni.
tisztnek a fejedelem összes párisi ügyeit kezébe
volt
:
az évtizedek óta híven szolgáló Bonnal
megelégedve, mivel ez a franczia kormány
nem tudta megnyerni számára; büntetésbl idkben a Hotel de Ville-bl járó fizetését
jóindulatát
az utóbbi is
felére szállította.
Bohn
útra indulása eltt kézhez vette Talmanntól
titkos szolgálatai
jutalmául a
császári
alezredesi ki-
nevezést, 195 miután az egész Bonneval-tervet, Rákóczi
,
AZ UTOLbÓ LOBBANÁSOK
327
és Villeneuve tárgyalásait, nemcsak a császári követnek, de Xeplujeffnek, az orosz residensnak
is elárulta.
Küldetése ilymódon tragikomikus farsangi tréfává vál-
melyen a beavatottak mosolyogtak, egyedül a számzött csüggött rajta lelke minden idegszálával. Parisban átadta Rákóczi ajánlólevelét Maine herczegtozott,
nek, a ki régi ki
Az
barátja kérésére kihallgatást eszközölt
számára a külügyi államtitkárnál,
nyugodtan
államférfiú
Bonneval ajánlatait és nem hollandus
—
követet
újabban
zsold mellett a hollandusokkal
valamint a hágai
mányt.
A
régi
császári
h
kísérte
Bohnnak
is
és
Vele
értesítette a párisi
a
és orosz
császári
fizettette
követ útján
magát
—
a bécsi kor-
szomorúan trte, hogy
szolga, Bon,
az ügyek kivétessenek
Rákóczi
sietett a felelettel.
Bohn titokban
folyó tárgyalásairól
Chauvelinnél.
meghallgatta
kezébl, bizalmatlan szemmel
lépéseit és vigyázatosságának sikerült
l dán titkos levelezésének nyomára jutni. A figyelmessé tett párisi rendrfnök a dán tisztet október végén elfogatta és a Bastille-ba záratta. November havában többszöri kihallgatáson bevallotta a császári követtel való összeköttetését, Bonneval és Villeneuve
portai
lépéseirl
igen
Chauvelint, hogy a
semmibe it.
részletesen
kidolgozott
képet
Rákóczi terveirl megkérdeztetve, biztosította
nyújtott,
se
de a
fejedelem franczia segély nélkül
fosma,
a
törökre
Villeneuve-vel
régebben nem
már
való
ízetlenség
miatt
Angliához viseltetik legnagyobb bizalommal.
Bohn árulásáról és leleplezésérl Rákóczi az 1735. év els napjaiban levelébl. re,
A
értesüli
végzet
mikor annyi
Isinél
ni? szolgája,
súlyos
sikertelen
a párisi Bon
késsel
kísérlet
nyomta
után újra
fel-
egyenesedni készült. Bon leveleibl részletesen értesült
HATODIK FEJEZET
328
az áruló
vallomásáról,
melyben különösen az angol
barátkozás eladása ragadta
Rákóczi magától
rájött,
meg
Chauvelin figyelmét.
hogy e leleplezés
a franczia
kormány féltékenységét joggal felkeltheti, de arra nem volt elkészülve, hogy Chauvelin a párisi Bon útján
keser szemrehányásokat tegyen neki magamelylyel
viseletéért,
állítólag
franczia
a
A
veszélyeztette Konstantinápolyban.
érdekeket
franczia miniszter
részben Bohn kétértelm vallomásából, részben Ville-
neuve
adataiból
gyzdést. sietett
ezt a Rákóczira
nyerte
Villeneuve
értesülvén
Bohn
sért megüzelmeirl,
Rákóczit és Bonnevalt hiszékenységgel vádolni
kormánya eltt, hogy saját magát tisztázza. A fejedelemrl elterjesztette, hogy a törököt mindenáron a császár ellen való támadásra izgatja, a helyett hogy a franczia kormány lengyel terveit támogatná, melyeken csupán egy orosz-török háború segíthetne. Most, mikor Chauvelin ilyen vádakat vágott Bon és
ura
általa
arczába, XIV. Lajos egykori pártfogoltjában új keser-
séggel éledt
mind az a nyomor és megaláztatás,
fel
mit a franczia
Ígéretekbe
vetett
bizalma
tizedeken át szegény fejére. Az árulás
hozott év-
nem
fájt
úgy,
mint a francziák hálátlansága, a kik feltették
róla,
hogy
elárulja
érdekeiket, az
nagy királyának,
tevjének, XIV. Lajosnak érdekeit. Elkeseredve kozik Bonhoz
írt
leveleiben a rágalom ellen. Pontokba
szedi az okokat, melyeket
maga
is
beláthatta
rágalmainak
jó-
tilta-
volna
feketeségét.
ha Chauvelin meggondol, Bohn és egyéb forrásai
A
felháborodás
részletes-
hogy a töröknek a felbiztatására nem is gondolhatott, elször szintesége, másodszor ideái, harmadszor a józan ész miatt. Villeneuve, ségével magyarázza,
Chauvelintl kapott utasítása értelmében, hivatalosan
:
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
is
értesítette
rítésérl
329
Bohn mindkét gazdáját az
árulás kide-
Bonneval röviden, természetes hangon
;
hogy a francziáknak, hogy
dái? becsapta
beismerte,
Rákóczi
lyozták.
további
felelt
és megköszönte a
megakadá-
rászedését
ömlengésben iparkodott a
ideges
Bohnnal való közösséget megtagadni, „mintha sohasem ajándékozta volna
meg
bizalmával" és keseren panasz-
kodott Chauvelinnek sért gyanúsításai miatt.
A számzöttnek
ugyanolyan
remény meghiúsultakor
vednie, a milyenen a spanyol
ment
krisist kellett átszen-
Tizenhét évvel
volt keresztül.
dése és méltatlankodása heves
parancsokban
szigorral kiadott hatalmas
gyáva
a
lyekre
kezdte
félteni.
A
elbb
elkesere-
szavakban, szokatlan
Boissiméne
tört ki,
megrettent
halálos bántalom most
és
is
me-
életét
felkavarta
ugyan egész belsejét, de a harag kitörései távolmaradtak a megöregedett és szent gyakorlataiban belsleg fegyelmezett embertl. A méltatlan vád feletti
magába
fájdalmát
fojtotta
kikrl úgysem
a
is,
Bohnnal
még
bizalmas emberei eltt
melyik
tudta,
A
összeköttetésben.
tilos
kamarában alvó lakáj
lehet
közülök
hálóterme melletti
éjjelente hallotta, a mint nyug-
talanul hánykolódik párnáján,
még kevesebbet
alszik
mint azeltt és gyakorta mélyen felsóhajt, a mi azeltt
nem
volt
magára
ovább
Reggelre
szokása.
öltötte
kelve
azonban
ismét
a fejedelmi szertartásosság közönyét
végezte
napi
dolgait,
a
Bohntól össze-
bogozott szálak rendbehozatalát.
Helyzete lisztázására pedig most nagyobb szükség volt.
mint
valaha. o,
Idsebbik
megszökött
augusztus végén ért nyire
kívánta
is
el
atyja,
fia,
a
József, öcscse pél-
császári
a hír Rodostóba
udvarból
—
,
—
bármeny-
hogy a bécsi csendes nyu-
HATODIK FEJEZET
330
galniat ne áldozza fel a bizonytalan, sötét életért.
196
Most már mindkét fiának
emigransi
ellátásáról kellett
a szegényes portai tainból gondoskodnia és ha
nem
nyomorúságból a nyugati kereszténységbe visszajutnia, mindkét fiát kénytelen a világ sikerül a
rodostói
magukra hagyni. Pedig György már megmutatta, hogy nem abból a fából való, a mibl kísértései közt
atyja és sei.
A
sekkel iparkodott
fejedelem
Bon
szekerét kivonni onnan. terjesztette
nek. 197
el
kétségbeesett
a Bonneval-tervnek útján
javított
a franczia kormánynál az
Eszerint
az
istriai
erfeszíté-
kátyúba esett kiadását
istriai
terv-
magyar tengermellék
és
elfoglalása tulajdonképen a nápolyi királyság biztosí-
tása kedvéért volna ajánlatos, a mely a spanyol király
fiának kezébe jutott a mostani hadjáratban. Spanyol el Triest, Fiume, Buccari és Porto-Ró kikötit és tegyenek partra 3 4000 gyalogost és pár
hajók foglalják
—
száz lovast.
Ez a hadier teljesen elég
arra,
hogy a
horvátokat a császár ellen felkelésre bírja. Vezetésükre
legalkalmasabb
személy
huszárezredes
franczia
az
egykori
Rátky, a kinek
jkurucz,
most
nagy rokon-
sága van a Dráva-Duna tájékán. Kiáltványokban tegye közzé, hogy a horvát szabadságot akarja visszaállítani.
A
miben úgysem lehet kétség, mivelhogy Rákóczi a si védelmezinek, a Zrínyieknek
horvát szabadság és
Frangepánoknak egyetlen sarjadéka. Ha a dolog
itt
sikerül, Villeneuve helyébe más, harcziasabb
követ
kedv
elküldend a portára, a ki kieszközölje az maga tízezer gyalogos és négyezer
bocsáttatását.
lovas élén a török határról törne be Magyarországra,
embere tisztet
lesz elég, a francziák csak pénzt, fegyvert és
küldjenek neki.
felkelésre
:
A
magyarok készen vannak a
a szatmári béke csak flastrommal látta
el,
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
331
de nem hegesztette be sebeiket, melyek a passaromaga a régi buzviczi béke óta líjra feltépettek, galommal van hazája iránt és különben is köti esküje, hogy erdélyi fejedelemségének jogait és szabadságát sértetlenül
lehetne
harczra
kiindulva
A
megóvja.
északról,
elkészítésére
már
szólítani el
is
egyidejleg
támadással
déli
Lengyelországból
Sziléziából
és
a magyarságot, a minek
ügyesebb
küldte
tisztjeit
Lengyelországba. 198
A
rodostói
számzöttek egy része ekkor valóban
lengyel földön tartózkodott, Máriássyt és Ilosvayt 1734
nyarán küldötte oda, hogy Krucsayval és Jávorkával tanácskozzanak a további teendk
még
fejedelemsége elérését
örült,
is
Ilosvay talán
felett.
remélte, de bizonyára
hogy a rodostói unalomból kiszabadult. Vigouroux
valahol
Francziaországban
költségén, Rodostóban
uraskodott
a
fejedelem
nem maradt más, mint
az öreg
Csáky tábornok, Sibrik, Zay, Pápai és Mikes, néhány rangnélküli magyar, az idegenek közül az öreg kurucz ezredes Charriéres, a fejedelem titkára Bechon és a szeleburdi fiatal Saussure. lj9 A magyarok sóhajtozva várták
a lengyelországiak
híreit
:
1734
szén
járt
náluk évtizedek óta újra magyar ember, az erszakosságai,
st
emberölés miatt Lengyelországba menekült,
tönkrement két Gombos bárónak az inasa. Sibrik és
Zay kérdezsködtek tle a hazai állapotok fell, de ho^y felkelésre, újabb kurucz mozgalomra semmi reménység nincsen. Zayból elemi ervel tört ki a bujdosó honvágya: „Van itt ugyan valamicském, de egy ümögben is hazamennék, ha lehetne
jól látták,
A
BodOBtóbtn
maradt
bujdosók
a fiatalabb kor
elszántságával nézu-k farkasszemet a kótse: I
mindnyájan leszámoltak mar az
clrttrl.
Egyedül a
sir
HATODIK FEJEZET
332
még magát
szélén álló öreg fejedelem áltatta
horvátok
segítséggel,
verrekeléssel, franczia
új fegy-
ma-
és
gyarok kuruczmozgalmával. Az említett emlékiratot 1735 február havában küldte el Bonnak; az eredményre
közben
várakozás
jövetelét és a is
kibékülni,
nyánál az
jöv
érdekében megpróbált Villeneuve-vel
hogy ez hatékonyan támogassa kormáhadjárat tervét.
istriai
keser pohár
után valóban
emigráns
könyörögni: az Márczius
József fiának Rodostóba
siettette
szenvedett sérelem
edzett lelke ezt is elbírta.
újabb levélben kérte Ville-
körül
20-ika
A
volt a követ jóindulatáért
neuve-öt terve pártolására.
Esdekelve kérte, közölje
kormány
szándékait, mely remélhetleg a legutóbb felmerült bonyodalmak daczára is vele
a
franczia
t
megtartja
jóindulatában. 201
A
lélek
még
kételyek
nélkül haladt volna tovább az évtizedek óta járt gö-
röngyös úton, de a romlandó éve
készült
óta „éppen s
nem
lelki
test,
mely ötvenkilencz
már tördötten a végs pihenésre. Mikes Kelemen már napok
bujdosott
nem
siralomvölgyében,
e
jó állapotban látta" urát, a fejedelmet,
tudta megítélni, vájjon a szokottnál
fájdalom bántja-e, vagy súlyos
is
gyötrbb
betegség készül
kitörni rajta. Márczius 23-án este kinyilatkoztatta
magát
betegsége. Hideg borzongatta; Mikes kérdésére megvallotta,
hogy igen
fázik.
A
lázhoz és hidegleléshez
epeömlések járultak, nagy bágyadtság, de kevés dalom. tartotta.
A
A
ház
napirendjét,
beköszönt
ameddig
nagyhét
ájtatosságait
lélekkel kezdte meg. Április 7-én felolvastatta
pár
évvel
elbb
készített
végrendeletét,
felolvasás,
doklók
valamint
szentségének
még elbb felvétele
hív
magának
hogy
Józsefet illetleg változtatásokat tegyen rajta.
fáj-
meg-
bírta,
A
fiát,
hosszú
a gyónás és a hal-
annyira
kimerítette,
333
AZ UTOLSÓ LOBBANÁSOK
hogy másnapra halasztotta a végrendeletkiegészítést. A számzöttek a nagypéntekre virradóra egész éjszaka mellette voltak mindvégig magánál volt udvari papja :
;
vígasztalásaira
fejével
intett
és
könnyei hullottak.
„Végtire szegény, három óra után reggel, az istennek
— — —
adván lelkét, elaluvék mivel úgy halt meg, mint egy gyermek." „Itt így végzi legszomorúbb levelét a Mikes Kelemen irtóztató sivás rívás vagyon
h
közöttünk.
Az
isten vigasztaljon
meg
minket".
VÉGSZÓ. A számzetés kesersége
csak a földi vándorlás
meg
legvégén, a halál kapujában vált
tle. Szomorú-
ság volt osztályrésze, nagyobb szomorúság, mint a mit a sors egyéb számzöttekre szokott kimérni.
Nem
hogy a
elszakadt,
utolsó
hazától,
a
évtizedeiben
a nyugati
nemzet közösségétl a
keresztényvilág
mveltség áldását
elég,
vigasztalását,
nélkülöznie
kellett.
Végtelen egyedülvalóság feküdte
meg
ember-
telen súlylyal, senkitl tanácsot,
senkitl útmutatást,
senkitl
nem
segítséget
is
lelkét
Mindent
remélhetett.
saját
magából, saját gondolat- és érzésvilágából kellett merítnie.
Lelke tárházát
tött
benyomások
remeteségben tottságban
és
még
a fejedelemsége idején gyj-
töltötték
a
ezekbl
A
meg.
rodostói
grosboisi
kétségbeejt
táplálkozott
:
a
boldog
elhagya-
magára maradt
s nem fogtak fel küls hatásokat. A folyton megújuló, jövt jelenné idéz és múlttá avító világban Rákóczi mereven állott, bels szükségletbl megrögzített mozdulatlanságban. Egy darab megkövült múlt, mely mégis
számzött szemei befelé fordultak
többé idegen,
mozogni akar, melyben még érz, fájdalmat szenvedni képes lélek lakozik. A hányszor csak össze-
élni és
szedte magát, hogy lelke mélyében jaihoz
közelebb jusson, a
való
gyökerez
élet
ideál-
mindannyiszor
335
végszó
könyörtelenül
visszataszította
számzetés
a
tetsz-
halálába, a politikai lét és nemlét határmesgyéibe. Politikai lépései
mindvégig a régmúlt erdélyi
feje-
delemség helyreállítására irányultak.
A
Rákócziak erdélyi fejedelemségére,
mely a magyar
Bethlenek és
koronától függetlenül, török pártfogás alatt
élt
és a
magyar alkotmánynak és vallásszabadságnak mindvégig harczrakész védelmezje volt. De midn a szatmári béke folytán a külön erdélyi fejedelemségen alapuló magyar államrendszert a Habsburg-király kezében egyesitett új Magyarország váltotta fel, Rákóczi fejedelemsége mindörökké elsülyedt a történetté srsöd múltnak ködében. Számzetése vágyai egy visszahozhatatlan múlt helyreállítását czélozták: innen fára-
dozásainak természetes eredménytelensége, a kudarczok
hosszú sorozata.
Bármily
ersen, bármennyire lelke legmélyén, a
vallásos érzelmeknek legtitkosabb rezett élet
is
fejedelemségének
kártékony
hatásainak
rétegeiben gyöke-
kívánása,
sem
a
tudott
számzötti évtizedek
nem ismernünk, hogy Rodostóban már nem a szabadsághs, hanem során át ellenállni. Lehetetlen volt
fel
egy trónkövetel élvezte a szultán pártfogását. Trónkövetel, a ki országától távol, a szegénység nyomorúságát, visszautasítások és kudarczok szégyenét kénytelen eltrni. Trónkövetel, a ki a világtól elzárkózva
szövi fejedelemsége álmait, de a rideg valóság érinté-
sére ijedten rezzen
fel.
Az emberi
gyarló, de termé-
szetes érzésekbl
sem tud kivetkzni, épp oly kevéssé, mint más trónkövetelk és számzöttek sem. Az anyagi /..tv.irok közepett csüggedten panaszkodik: szomorú helyzetébl való kiszabadulása érdekében nem magát egyébtl, mint a mindnyájunkkal közös
vezetteti
336
végszó
létfenntartási ösztöntl.
A
végtelen távolságba zuhant
erdélyi fejedelemség pótlásául izgatott rendszertelen-
séggel keres egyéb
országokat,
hogy rangjának és
fejedelmi igényeinek megfelelen élhessenek. Családja tisztességes
ellátása
eldobni magától:
érdekében
kész
egész
az anyagi függetlenség
múltját
biztosítása
megelégednék a fejedelemség üres czímével is ember volt, nem maradt tle idegen semmi-
mellett is.
emberi érzelem,
féle
nem
az emberi lemondás méla-
sága sem.
A
mondóan
összezárt
fakasztotta, tötte
—
Kelemennek learra a keser mondásra
félszázados számzetés Mikes
el.
hogy
ajkait
életét haszontalan
„A haszontalant nem
így javítja ki magát
—
bujdosásban
kellett volna
töl-
mondanom
mert az Isten rendelkezé-
siben nincsen haszontalanság, mert mindent a maga dicsségére rendel. * Minden számzött élete a köznek
haszontalan, hisz a számzetésnek megokolása éppen
abban rejlik, hogy az otthoni új rend a régi rend embereinek nem tudja többé hasznát venni és eltávolításukkal kénytelen könnyíteni magán. Rákóczi törekvései életében hiábavaló eredménytelenséggel tek, mivel a nemzeti élet új
A
hely erdélyi fejedelemsége számára.
net
folyamata
egykor
azonban késbb sem
elhagyott,
végzd-
fejldésében nem maradt
mindinkább
nemzeti törtétért
kiszáradó
A
vissza
az
mederbe.
Bethlenek és Rákócziak államrendszere mindörökre a mint a múlté lett s a rodostói törekvéseket
—
—
még maguk valóságában megismertük csak példakép sem használhatták a késbbi századok.
azokat
a
Mindaz, a mi azóta új lökést adott a nemzeti életnek, a Rákóczi álláspontjától teljesen idegen tényez volt.
Az elhatározó pillanatokban, mikor
a
jöv
alakítására
végszó
soha senki
tekinteni,
kellett
A
régmúlt ideáljához.
337
nem folyamodott
XVIII. század
az
hatalmas er-
II. József uralma végén fellobbanó szalmatz, majd nemsokára a magyar szellem és nemzetiség renaissance-a, a nagy katastropha s végül az új magyar állam szerencsés megalapozása: mind végbe-
gyjtése, a
ment, anélkül hogy végrehajtói, akár a vezetk, akár
a tömeg, ajkukra vették volna Rákóczi nevét.
A
rodostói
számzött egy elmúlt korszak szülötte volt, azé a tragikus korszaké, mely évszázadnál tovább látta magyar ellen harczolni a magyart. A nemzet egységének helyreállításával, a régi sebek behegesztésével
a hatalmas
nemzeti
tovább új feladatai
gyermekei
felé,
fejldés
büszkén
nyomult
melyeket korábbi századok
még álmukban sem
sejdíthettek.
Rákóczi
számzetésének szenvedései következés nélkül maradtak és nem vált bellük elevenül ható, kezdeményez történeti er. Kora s végzete a történelmi eljelentóktelenedés, a történelmi szerepvesztés
szánta neki.
A
medd
tragikumát
közéletbl, melynek a felkelés idején
alakítója volt, a magánélet súlytalanságába taszíttatott ki,
s
az energiát,
mely történelmi feladatokhoz
volt
szabva, egy mindörökre elveszített szerep visszaszerzésére
kellett
czéltalan
kísérletekkel
elpazarolnia.
Pályafutása a hullámé, mely kicsapván, tétlen tespedéssel fenekük
meg
a parton, míg társai elemi közöny-
nyel sietnek tovább dolgukra a soha ki
nem
apadó,
örök mederben.
Szekffl
:
A Bzámxött
Rákóczi.
22
JEGYZETEK ÉS BIZONYÍTÉKOK. 1 A regensség történetének classikus felfogású eladása Lémontey könyve Histoire de la Kégence et de la minorité de Louis XV jusquau ministere du Cardinal de Fleury, Paris, 1832, két kötetben, melynek adatait az azóta nyomtatásban is megjelent mémoireok, fként Saint-Simoné és Dangeau-é egéHistoire de Francé XV. kötetét, szítik ki. V. ö. még Michelet :
:
valamint Lavisse
Histoire de Francé VIII/2. kötetét,
:
idézend monographiákat. Az
orleansi
nem
ö.
féle felfogás
tartozik ide, v.
secrets sur les régnes de
1791.
I.
kötet 144.
sürs, la reflexión
vivacité
1.
késbb
:
Louis XIV.
rendoit
le
a
et
XV,
Louis
de
Paris,
Ses premiers jugemens étoient les plus
:
précision,
et
s
herczegrl való sokMémoires csak Duclos
indécis
réparties
ses
.
.
il
.
s'exprimoit
avec
etoient ^promptes, justes
et gaies. 3
Idézve Pulay János
László, 292., 294. 3
Vogüé
Mémoires du maréchal de
remuant,
Marquis de'
kiadta
Villars,
Francé kiadványai közt, I egy magyarról (Szirmayról ?) né avec un espr it
a Société de
kötet 333. 4
Szathmári békesség, kiadta Szalay
:
1.
1.
V Histoire
de
:
légér et porté á la révolte, caractére
Hongrois.
des
Aktentenstücke zur Geschichte Franz \Rákóczys
u. seiner
Verbindungen mit dem Auslande. Aus den Papieren Ladislaus Kökényesdis von Vetés, seines Agenten in Baiern, Frankreich, Preussen u. Bussland 1705—1715, kiadta Joseph Fiedler a
Fontes Rerum Austriacarum Bécs, 1855. 235. és 247. két mondat hollandi
nem
11.
tartozik Vetési
követ lépésére
pour servir á
II.
l'histoire
du
1.
Diplomata et acta
9.
kötetében,
Azt hisszük, hogy az alább idézett
késbbi gyártmányai
L. B. T.
de
18. Siécle VII. kötet 558.
közé.
A
Mémoires
Lamberty: 1.
339
JROYZKTEK 5
Dangeau, Journal, kiadták E. Soulié és L. Dussieux, 14.
kötet, 325. L u.
az XIV. 434
1.
•
u.
az XIV. 375.
1.
•
Alfréd Baudrillart
•
M
Paris,
tötotben,
Philippe
:
636.
I.
V.
cour de Francé,
la
et
1,
ö
Nvére, az orleansi herczeg felesége, trop réservé-nek Les fillee du Régent, Paris, találta, Édouard de Barthélemy :
1874.
köt. 17.
I.
1.
w Szatmáry Király Ádám naplója: „Urunk ö Felséghe ment Szióban Dümen herczegnéhez Marki Dansó urammal, Marechallus Teszével és Marechallus Matinyóval, hatlovas hintón, délután három órakor az holott is nem mulattanak^tovább egy óránál, ;
Az Herczeg maga is ott volt akkor úgy más egyéb úri rendek is, kik is complementírozni jüttemivel Dümen nek az Herczegnek és az herczeg-asszonynak az kik is fattya az királynak Herczeg és Gróff Tuluz
mindjárt visszajüttenek. s
:
—
—
parlamentum-
egész successorival recognoscáltatott publice az
ban az egész vérbéli Fejedelmek és tanácsoktul lehetni succedálni az koronához, mintha igaz ágybúi született vérbéli feje-
nek
delmek
—
tetté
volna
kiadva Thaly
;
ezeltt
ki is
még sohasem
Kálmán: Rákóczi-tár
I.
megh*
volt
1866
Pest,
kötet,
321. lap. 11
Dangeau,
id.
" Mindezen
m„
V. 167., 170.
1.
középutat
jellemzéseknél
keresnünk
kellett
Saint-Simonnak gylölettl elfogult eladása és az
életrajzírók
La
duchesse du
túlzó védöiratai közt.
Le colonel de Piépape
:
Maine, Paris 1910, részletesen, bár zavarosan
hsnje
politikai
pályáját,
de
rajzolja
képességeit.
túlbecsüli
herczegnöt, a ki kevélysége miatt képtelen
volt
ugyan
A
sze-
a tény-
kat mérlegelni, machiavellique-nek nevezi! (163.
leges
Dangeau
ra
1.
St-Beuve czikkeit és az
1.)
életrajzi bevezetést Jour-
nalja kiadásában.
«
Baudrilhrt
" Peifniii
id.
m.
II.
küt. t
Id.
»*
Bau.Inll.-irt
>•
Ilákóczir*
id.
ni.
I.
54&, 561
kot. 670. sköv.
vonatkozó
11.
1.
levelei
az
11.
1713—1718. én
valók, a stuttgarti Litterarischer Vérein kiadásának / I.
évbl a
144. köt<
hasonló
107., 108.,
ltdkiállapotára v. ö. az
281., 368.
11.)
JEGYZETEK
340
Wen
17
—
den.
das gesehiecht, so wirdt der papst lutherisch wer-
következ megjegyzést
a
L.
Da kommen
:
kombt
sten her; der fürst Ragotzi ist weg, da
für-
viel
printz
Gorgen
undt sagt mir adieu, wirdt übermorgen weg, da ist auch unsser printz von Birckenfeldt. Mein gott, wie offt wird einer interrompirt
!
Baldt werden wir gar keine teutsche
fürsten hir
habén, 1716 szept. 1-éröl a 122. kötetben. 18
Fiedler, Aktenstücke
II.
Áus den Papieren Johann
kötet:
Michael Klemen? s, 1708—1715, a Fontes Rer. Austr. II. 17. Je escriv pas a la petité Faniche jusqu a une kötete, 494. 1. :
occasion plus sure, mais vous pouvez la assurer que je ne
souvien pas moins d'elle pour cela. latában
is
—
Késbbi
me
aszkéta hangu-
igen találóan jellemzi önmagát Rákóczi: Sed in tam
presentaneo
periculo
jocis et juvenili risu
quoque ego periculum
juste
timentes
exceperam, parum de mundana
ac longe
minus de aeterna vita sollicitus, et malo malum superadderem, posteaquam superato fluminis impetu ad brachium ejus, quod per civitatem transit et portum navibus efficit, deflexissemus
non de
vultus perlustrabam,
formabam
cogitaveram,
sed inter plebis ad
adventus mei
connuentis mulierum
agendis
gratiis tibi
multítudinem fáma
ripas
de
et excitabam,
illis
fors
jocos,
et illicita
volui Confessio, 1876. akadémiai kiadás 220. II.
Rákóczi Ferencz, ül. kötet 334.
desideria
eggredi nec potui nec
quamvis navi
Márki Sándor
1.
a hulli fogadtatás
1.
küls
nk
körülményeinek igen pontos leírása közben megjegyzi „A szembetn érdekldéssel nézték a daliás férfiút, a ki udvariasan és enyelegve viszonozta üdvözléseiket." Hasonlóképen :
323.
1.
„A
kis Fanicheról, Rákóczi danczkai életének talán
édesítöjérl sajnos,
Ádám
19
Király
20
Dangeau
id.
nem tudunk
naplója 301., 305., 353.
m. XV. kötet 152.
1.
és Bercsényit nevezi meg, mint a kik sültek, s kívülük két senatort említ és
de Rákóczitól nagyrabecsült embert. 200,000 écus sur la maison de ville
deux cinquiémes
et Tintérét
mis
meg-
többet."
ebbl még
II
1.
Forgáchot, Eszterházyt
a
a segélybl részekét,
nem elkel,
outre
ses pensions
dönt on
a retranché les
au denier vingt-cinq. Ez az
összeg túlságos nagy, semhogy helyes lehetne. 21 Márki Sándor id. m. III. kötet 430. 1. arra az eredményre
hogy Rákóczi nem tudott a kártyabarlangról és hogy Brenner abbé visszaélt bizalmával. Azt hiszszük, hogy a mi
jut,
i
;
341
JKGIZETEK
eladásunk emberileg is érthetbb. Meg kell gondolnunk azt is, hogy Brenner bizalmasa volt Rákóczi minden titkának, igen találkoztak
sokat
A
ÍS.
Rákóczi
egymással, szerepét
fejedelem
kártyázott
teljesen
több-
vele
megvilágítják
a
Léo
Mouton-tól, L'Uótel de Transíjlvanie Paris, 1907-ben közölt adatok, melyek már Márkinak is rendelkezésére állottak. KiilönöSBfl
a két
következ. Pontchartrain kanczellár 1713
ápril 20-án
közölte Brennerrel hivatalosan, hogy a király felfüggesztette a rendrfnöktl D'Absac és Péan ellen hozott ítélet végrehajtá-
hogy ha Rákóczi megtudja, mennyire
reméli,
sát, s tiltva a
el
van
mennyire nem tetszik házában. A játék azonban
szerencsejáték és ö felségének
a dolog,
maga
fogja azt
eltiltani
éveken át folyt tovább, tehát Rákóczi nem tiltotta el, st mivel a rendrség ettl kezdve kevesebb galibát okozott s D'Absac továbbra is megmaradt kegyeiben, feltehet, hogy Rákóczi is szerencsejáték
a
felhasználta befolyását
további
háborítatlan
A
másik adatot is Mouton közli az erdélyi fejedelem nevében ágense, Brenner abbé 1716-ban kérvényt -a érdekében.
:
hogy a régens a
adott be a külügyi hivatalba, ból fotyóeftsf a
rossz anyagi helyzetére és arra, kilakoltatni háznépét a
résolu de fairé, jtu
eidevant
pour
tant
rendrség
hogy éppen most kénytelen
de Transylvanieból, ce qu'il a convenance quá cause que le
Hotel la
maison
dans ladite
établi
lui
devient
három évvel azután
rharge. Ezt a lépést Rákóczi a
királyi trésor-
fejedelem hátralékos fizetését, tekintettel igen
íYanrzia nemeseit elítélte.
Három
trop
tette,
évig
nem
á
hogy tudott
volna arról, hogy házában kártyabarlang van és hogy háznépe vesz
abban ? S Brenner az
háta
át.
tudta
nélkül
három éven
Rákosai abban a nagy ple tykaféeaekben, a udvar volt. val.imit is hallott volna róla, mikor
anélkül, bog] /.ia
maga
is
elégszer
személyesen
érintkeaett !v
éven át titkolták volna eltte, laktak? Brenner
nem
kg volna esi
volt
Ádám mi
olyan m-
a dolgot
fog ikóczinak
senki
sem
—
tett érte
is
volt. I
ÓS
a
külügyi
hivatal
más hü emberei három
történik
k
hasában, a hol
ugyan római charakter. az
iben a kártyabarlang tartása
—
mögött,
láng érdekében
be kérve
ö is,
hogy
lelkén
hagyni száradni.
látogatása senki
sem
is
akkoriban
ütközt
ilbuzgóságától eltekintve
szemrehányást. Legfóllebb anyagi hely-
JEGYZETEK
342
zetén sajnálkozhattak, hogy ilyen eszközökhöz kénytelen nyúlni.
—
Álláspontunkat támogatja
még
következ
a
két,
egymástól
egybehangzó adat. Az egyiket Prévost abbé nyújtja önéletrajzi regényében (idézve Moutonnál): a Hotel de Transylvanie egy termében és a galérián szokott kártyázni. Cetté académie se tenait au profit de M. le prince de R qui demeur rait alors á Clagny, et la plupart de ses officiers étaient de notre société. A másik a párisi császári követ Pentenriedter jelentése 1715 decz. 15-érl Rákóczi jövedelme abból van, hogy meg van neki engedve in seinem haus alhier allé sonst verbottene grosse spill treiben zu lassen, welches ihm jáhrlich biss 40 tausend livres an Carten geld eintragen solle, de maga nem lakik ebben a házban, hanem Rambouilletban a kamalduliaknál, a honnan hetenkint egy-kétszer jön be a toulouse-i gróf látogatására, welcher noch sein einziger guthátter
teljesen független, de
:
ist
(bécsi udv. és 22
levéltár, franczia osztály).
áll.
Saint-Simon, Chéruel kiadásában, XV. kötet, 61.
talents
sans esprit-nek mondja,
et
jegyzetekben, XIV. kötet 343. 23
A
Petitot et 24
A
1.
fórt
1.
sans
Dangeau naplójához
a
peu
írt
d'esprit-nek.
duc de Noailles mémoire-jai, Collection des mémoires, Monmerqué, LXXIII. köt. 129. 1.
els pontjában
béke
rastatti
:
en sorté
que l'une
n'entreprenne aucune chose, sous quelque prétexte que ce sóit
ou au préjudice de l'autre, et ne préte aucun nom que ce sóit, á ceux, qui voudroient l'entreprende ou fairé quelque dommage en quelque maniére que ce pt étre, Dumont: Corps universel diplomatique du droit des gens VIII/1. köt. 415. 1. A bádeni béke I. pontjában ut neutra pars in alterius perniciem vei detrimentum sub quolibet á la
ruine,
secours, sous quelque
:
colore quicquam moliatur aut molientibus seu quodvis inferre
ullum
volentibus
auxilium
damnum
nomine veniat
quocunque
praestare, alteriusve subditos rebelles seu refractarios recipére
protegere
aut juvare
quavis
possit
ratione
serio promoveat,
non obstantibus quibuscunque
facientibus promissionibus, tractatibus et
cunque 26
és
áll.
factis aut faciendis, u. o. 436.
franczia
j'aurois á prier son
osztályában
Excellence,
de
sed
in
contrarium
foederibus quomodo-
1.
Imhoff jelentése 1715 szeptember 16-áról levéltár
debeat,
aut
honorem ac commodum
potius utraque pars alterius utilitatem,
:
ne
a
Pour mon fairé
bécsi
udv.
particulier
pas méler avec
343
JEGYZETEK
nous l'Abbé Brenner Hongrois, qui se disoit, et qui étoit reici á la Cour comme Ministre de Ragotsky, avec lequel je ne pouvois avoir aueune communication, et qu'en trouvant gardé cet
homme
en passe de vouloir prendre audience, mérne aprés
nous, que je serois obligé de
laisser la l'audience
de m'en
et
retourner au logis stb. ,6
bécsi
Pentenriedter 1716 ápr. áll.
6-iki
jelentésének
melléklete a
levéltár franczia osztályában:
Extráit des ordres de
de
conseiller
son
conseil
l'Empereur au aulique
S r de Penterridter
de l'Empire, étant chargé
affaires á la Cour de Francé, Vienne, 18e Mars 1716. Que Sa M*é Imp e avoit appris avec plaisir les bonnes intentions, que son Altesse R. le Duc Regent faisoit paroitre
de ses
pour l'execution
fidelle
Prince donnoit,
que par cetté
aucun
empcchement
fairé avec laide
des Traités, et les
aux
couronne
progrés,
que
de Dieu contre l'ennemij
assurances, que ce il
ne seroit apporté
l'Empereur
pourroit
commun de
la
Cré-
tienté.
Sa Mté
cté
que d'observer de cultiver une amirié sincere et bonne harmonie avec cetté Couronne et de donner en particulier á Son A. R. le Duc Regent beaucoup des marques de son estimé et affection, ne pouvoit cependant pas s' empecher, de donner á connoitre, combién Elle I.
ne désirant de son
rien plus,
avec la mérne exactitude les engagemens des Traités,
avoit sujet de se plaindre,
Traités
nuoit en
de [ce
que contre
teneur des
la
on
de Paix de Rastad, de mérne que de Bade,
Francé
de
donner
retraite,
Ragozzi quoyque rebelle public vent á su«citer non seulement
et connu, les
moyens
conti-
subside
entretien, et
á
qui luj ser-
nouveaux troubles en Hong-
par ses adherens, qui il y entretient, mais á soulever mérne les Turrs ci mtra la Crétienté, et sur tout contre L'Empereur rie
son souverain, ayant dans ce dessein abominable envoyé depuis peu un homme exprés á la Porté, ce qui n'auroit fairé, si
p
les
moyens ne lui eussent pas été suppedités. Que les susdite Traités neanmoins portoient premier: „Qur LKinpcrrur
en termes ct
I
M
Knijtiro,
m
de mérne, que Sa M. Trés Chr. protogtroaJ n\ anlcmnt quchjue sorté, que ce sóit, les sujets rébaÜM M dteoMnori a l'une on á 1'antre, mais au MMtestat qu'Kll«'s procurcnmt ifenenl
l'utilitc.
Vbommi
rt
lavantage
l'une
de
L'ftQtre
344
JEGYZETEK
non obstant touttes promesses, Traités et alliances contraires faites ou a fairé en quelque sorté que ce sóit." Que suivant eecy l'Empereur pourroit avec justice regarder le procedé susdit comme une contravention a la Paix, mais que Sa Mté attendoit de l'equité et de la justice de son Altesse R. le
Duc Regent, que
ce Prince loing de l'approuver ne
tar-
dera point d'y remedier conformement aux engagemens solennels cy dessus rapportés en eloignant rebelle et desobeissant
de
la
non seulement ce sujet et hors du Royaume
capitale,
de Francé, mais aussy en luy refusant desormais toutte protection
oú assistance de quelque nature
entretien
qu'
elle
puisse étre. Qu'enfin n'exigeant
en
rien
de Paix, Sa et parfait,
Mté
I.
ne
qui
telle,
sóit
conforme Traités
susdits
un accomplissement sincere
s'en promettoit
une reponse
et
cecy, qui
égard dans les
á ce qui a été stipulé á cet
puisse
entierement l'en
persuader.
Presenté á Paris le 2e d'Avrill 1716. 27
Pentenriedter jelentései 1716 április 6-áról és
bécsi udv. és állami levéltár franczia osztályában.
20-áról a
Az
idézett
részletekbl kiderül, hogy ezen ügy további adatai egyrészt a regensi tanács jegyzkönyveiben keresendk, a mennyiben ezek
megvannak, másrészt a császári udvarban accreditált franczia Pentenriedter követnek megbízójával való levelezésében. fellépésérl emlékezik Dangeau 1716 ápr. 10-én, Journal, XVI.
—
köt. 359.
1.
38
Rákóczi Confessiója 271—273.
29
Saint-Simon, ed. Chéruel, XV. köt. 62.
30
Vetési,
id.
m. 135.
1.
11. 1.
1709 július 4-érl
Jl
:
est vrai,
Monseigneur, que je n'ai pas l'honneur d'avoir jusqu'á présent bien connu les intentions de
que vous pourries
estre
A.
V.
persvadé,
scaura obliger l'Empereur, de vous
par consequent, que vous aures
S.,
car
toujurs
j'ai
ceder la Transylvanie, et
bonté de nous conserver et
la
de vous conserver pour nous. Mais puisqu'il vous marquer, que vous continueres
la
cru,
cetté cour ne
que jamais
de
piait
gverre jusqu'á ce que
me
cetté
principauté vous sóit cedé, ou que vous vous exileres plustost
que de vous obtenant de
accommoder avec l'Empereur autrement, qu'en lui la
Transylvanie, je
me
garderai
parler seulement á l'avenir de 1'accommodement.
bien
de vous
345
JKGYZKTKK 31
Vetési
de
pl us
Az
88
,11 ne s'agit m. 225. L 1711 május 23-áról de Transylvanie, mais de la vie."
id.
:
la souverainité
nem
erdélyi fejedelemválasztás dolgában való
egye-
nes magatartást megállapította Rugonfalvi Kiss István az 1704
országgylés történetében, Századok 1906.
gyulafejérvári kijv.
—
1.
33
ris
V.
«'».
Confessio 156., 158.
Confessio 69.
me
abfuit a
1.:
ambitio et dignitatis majo-
non obstante
aut coronae acquirendae desiderium, sed eo
me vanum
regebat
contentarionis propriae 34
m. 172.
id.
1.
.
.
.
Vetabat -renunciare
:
delectamentum
desiderium aut potius
illud
14. s
11.
Transyl-
principatui
vaniae juramentum statibus depositum, etad illud
manutenendum
honestas ac vana glória incitabat. 35
Az
-
V. ö.
dam
országgylés határo-
1707. marosvásárhelyi beiktató
zatait kiadta
Thaly Kálmán, Történelmi Tár 1908.
Confessio 176.
:
quas
inter
essentialis
581., 584.
loco
11.
haben-
qua me obligatum voluerunt, ne unquam aut de illó
eam,
duxere
1.
principatui absque consensu statuum renunciarem
cum quopiam 86
tractarem.
Confessio 311., 312. L: quod
re
—
;
319.
1.
ver
principatum
quo obiigor ad querendum
juramentum
iilt'in
illum,
Noveram periculosum proprio
:
sed ex hac parte quoque deerant consultores
ram quaerere me debere principatum, sed
;
viis
attinet,
vetat
me
fidere lumini
persuasus fueet
módis a
te
praeceptis. 27
Histoire des rétolutions de Hongrie, hat kötetes kiadás,
V. köt. (Rákóczi mémoire-jai) 95. 38
Confessio 57.
1.
1.
Aula Viennensis comperta interea
:
veri-
motuum, cum insurnctioni huic nullum praeesse oomperiflset, sed omnia ex motu et consensu insolenter
tate et origine ••aput
tuinultuaiiti-
depraedari a
a nagy
" 40
tgj
plebifl
proprtifl
;
nohiles et
-ululitis
.
.
.
omnem
felkelés után, politikai ovolutiója
Confessio V. ö.
/>a,
U&,
164.
des
i
köv.
11.
—
•
kéld
irta Rák<>
rtaatk
osmanischen Reichcs in
BnuMT,
nischen Reiches, VII. köt. 439. s köv. szári köv.
már Grosboi>ban
végén
11.
Zinko aeB, QeBckickte
V. köt. 461. s
substantiam illorum
Mindezt
11.
Qesch. des osma-
a hol az egykorú csá-
W használva, —
Vandái, üne
JEGYZETEK
346
ambassade frangaise en Orient sous Louis XV. La Mission du Marquis de Villeneuve 84. 1. a ki a franczia követjelenté-
sekbl mesteri 41
züge
V.
des
rajzát adja
Hammer
ö.
Ahmed
III.
és Zinkeisen
Frinzen Eugen
von
udvarának.
továbbá Feld-
munkáit,
id.
Savoyen,
von der
herausgeg.
kriegsgeschichtlichen Abtheilung des k. und k. Kriegs-Archivs, Serié, VII. köt., valamint
II.
A
Karácson Imre,
— 1803,
okmányai 1717
ráczió török
Rákóczi emig-
Budapest, 1911.
—
Angyal
Dávid, Franczia levelek és jelentések a Rákóczi-emigratio
tör-
ténetérl, a Történelmi Tár 1905. évfolyamában 112. és 185. s
11.
ugyanattól Adalékok II. Rákóczi Ferencz törökországi bujdo-
sása történetéhez, a Századok 1905. évfolyamában, 197. 1. a mely utóbbi az elz publicatio adatainak feldolgozását nyújtja. Mind a három legutóbb idézett munka eladásunkban hosszabb ideig fog bennünket adatokkal ellátni. 42
1716
pali, ció e
jól.
il
24. törökországi jelentés szerint:
Racozi,
pessima sorté
si
Forgatz,
Berczini,
ed
li
loroPrinci-
molti di tal
altri
trouino in Leouia condissegno di trasferirsi á
Hottin, kiadva Hurmuzaki, nilor VI. köt., 155.
Documente privitóre
la Istoria
Romá-
1.
43 quod illuc ibunt, quo desiderabunt penes illos existentes Hungari Domini, Hurmuzaki id. m. VI. köt., 156. 1.
u
Bercsényi
Karácson,
id.
Eugén pontosan titkára, ért,
memorandumait
m. 11.
köv.
s
értesült
Nicolaus Theyls
a
által,
11.
magyar fordításban
kiadta
—
Mozgolódásairól
konstantinápolyi
Savoyai
hollandus követ
a ki ekkor, változatosság kedvé-
osztrák kémszolgálatokat végzett és a
állandóan értesítette a portai eseményekrl
bécsi
—
haditanácsot
melyeket külön-
ben irodalmilag is feldolgozott a moreai és magyarországi írt munkájában. Hogy mily kitn szolgálatokat tett
háborúról
a bécsi udvarnak,
s
mily pontosan ismertette a portai dolgo-
hogy Bercsényi memorandumáról is részletes és helyes tudomása volt. 1717. április 17-iki jelentésében írja II rebelle Berecseni coll amb re di Francia hanno trattato collá Porta, e fecero un regolamento per allevare della Militia álla kat,
jellemz,
:
maniera Christiana, Dragoni, Ussari,
cioé
tre
sorti
La Porta diede
di
sario per somministrargli tanto denaro della Militia tito di qui,
;
giá
li
diedero 150
e si trova á Urusnik,
Reggimenti,
al detto
Infanteria,
Berecseni un Comis-
che
borsé, ed
vorrá per la leva ultimamente é par-
costui promise
alli
Turchi di
JEGYZETEK
347
faré un corpo di 24,000 soldati, intendendosi
Sultano secondi
awisi del detto Bercseni
li
con
soldo del
il
da Urusnik serive
;
che giá dalia Polonia aveva ricevuto armi per 2000 soldati. La Porta promisse
questa
borsé
di 1000.
puó eredére
si
a
fá
si
pi
fornirá
li
Non
della Soldatesca.
carezze che
che se potrá allevare della milizia
al Bercseni,
come há promesso
questa
in
canaglia.
per
A
28. s köv. 1.
V.
ö.
49
Bercsényinek május havában
névtelen jelenté-
16-iki
története VIII. köt., 151. s köv.
köv.
s
11.
és
11.
nyilatkozatai Éble
Károlyi
1.
Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen
köv.
a mely eladást Károlyi
11.,
Magyar
László, a
1.
Feldzüge
a
kötet, Supplement,
52.
esküf'ormuláját és proclamatióit 170. s köv. 60
magyar várme1.,
Hurmuzaki
kiadta
Szalay
114. s köv.
köt.
I.
Eugén proclamatióját
id.
II/8. köt. 230.
kiadta
önéletírása,
TrJrténelmi Emlékekben,
egészíti ki. Savoyai
gyékhez köt
—
Takáts Sándor, Szalay Barkóczy Krisztina 1671—1724,
kiadásában, Századok 1905, 336.
11.
(Bécsi
.
levéltár Turcica osztályában.
áll.
Budapest, 1910, 183.
s
.
Marczali Henrik világos eladását Szilágyi Sándor,
magyar nemzet 48
11.
szerint 1717
1716 július 19-iki és augusztus
sek a bécsi udv. és 47
.
levéltár, Turcica).
áll.
45 Karácson id. m. 20., 21., Hurmuzaki id. m. VI. köt., 174. háromszáz embere volt.
46
quante
Ribelle Esterhasy e
II
Forgaz con alcuni loro aderenti eran'arrivati a Cozim udv. és
paga
la
corte,
Eszterházy id.
m. VI.
11.
Hurmuzaki, Fragmente zur Geschichte der RumánenTV.
40 —41. udv. és
11.
—
Ez az egész munka nem egyéb, mint a osztálya anyagának többépontos, de mindig hajmereszt németséggel
levéltár Turcica
áll.
bbé ügyes és való kivonatolása.
nfessio 260. ].
V. ö.
BM
folyton 1716-ról
1.
Hurniu/.ak,
.
iiM'inoir.' jai
tiqueban, 1889, 609. s köv.
HM
köv. I.
honnan
világos
téve-
ii»»rn
lehel
Angyal Dávid kiadásában, IVrornyi erepéW
11.
M
kiolvasni, mintha Beresényi
okból akadályozta volna Rákóczi mint ezt Pápaiék mondottak
1.
11.
levél '/rx-t
Történeim
Oonfessm 272.
beszél,
mté IV köt. 89. kiadva a Revue d'histoire diploma-
meghívását, a
Egyet vonások Theyls 1717
ápr.
:
JEGYZETEK
348
jelentésébl és egy névtelen, 1717 június
17-iki
28-iki
brassói
mindkett a bécsi udv. és áll. levéltár Turcica osztályában. Ugyanott egy június 8-iki jelentés szerint Bercsényi és a szeraszker Ruscsukban haditanácsot tartottak, melyben elhatározták, hogy az Olttól keletre fogják az erdélyi határt
jelentésbl,
megtámadni, de az oláh vajda ajándékokkal rávette Olttól
van,
gondviselése
alatt.
nát fogadott
fel
64
tsen
ket
az
nyugatra való felvonulásra. Forgách Bercsényivel együtt a kinek családja is Oláhországban tartózkodik Talaba
A
Bercsényi két Déváról szökött német kato-
csapatja kiképzésére.
szultáni levélnek
hibás
franczia
Bonnac
nelmi Tár 1905, 124.
1.,
közt maradt megleheAngyal Dávid, Törté-
iratai
kiadta
fordítását
az eredeti török
nyelv fogalmazványt
a konstantinápolyi állami levéltárban megtalálta Karácson Imre, s
most jelenik meg az
hátrahagyott gyjteményének Fraknói
Vilmos áldozatkészségébl készített kiadásában.
A
szultáni levél
Rákóczi a pápához írt 1717 július 18. levelében így adta vissza Invitor S me Páter per litteras et legatum Turcarum tartalmát
:
cum previa declaratione et assecuratione restituendae Regno Hungáriáé, reddendaeque mihi Transylvaniae unum et alterum armorum progressu receptum fuerit,
Imperatoris, juri suo
quod
si
promittitur utriusque regni incolarum a depredatione et incaptivatione immunitás,
captivorum
Christianorum
exercitui
meo
nomina dare volentium eliberatio, nervus pecuniarum ad proprium conducendum exercitum et paciscendi voluntas, s ugyanott
elhatározása
okai
között
et
:
postmodum inauguratus
in
Transylvaniae principem deposito solenni juramento, super con-
quarum unquam dederem, aut
ditiones propositas,
principalior
ulli
illi
fit
illa,
ne principatum
renuntiarem (Bohntól készített
más. az 1727 október 1 jelentés mellett, udv. és
áll.
levéltár,
Turcica). 55 Ezen feladat megoldásánál igen kellemes helyzetben vagyunk, a mennyiben a tárgyalt korszak diplomatiai története
igen komoly
munkákban van
feldolgozva.
Spanyolországhoz való viszonyát Baudrillart V. et la Cour de Francé
két
A
els
kötete
ez.
foglalkozik
ötkötetes a
régens
Francziaországnak írta
meg, Philippe
munkájában, melynek spanyol
franczia-angol érintkezések történetére,
politikájával.
melyek az egész akkori európai diplomatiának sarokkövét tették, Wiesener munkája áll rendelkezésünkre, Le Bégent, Vabbé Dubois et les a
349
JEGYZETEK Anglais három kötetben. Míg Baudrillart a
elssorban
mellett
spanyol miniszter
a
zését értékesítette. Wiesener
tömegét dolgozta
fel
angol
az
levéltárak
franezia
követeinek
és
levele-
óriási acta-
levéltárak
oly részletes idézetek és közlések
útján,
hogy munkája az angol állam- és magánlevéltárak idevonatkozó
A
anyagát teljesen kimeríti. való viszonyáról
nyugati hatalmaknak a császárhoz
Weber munkája, Die Quadrupel-Allianz
0.
vom Jahre 1718, Ein Beitrag zur Geschichte der Diplomatie int XVIII. Jht. világosít fel. Mindezen munkák adatait összefoglalta, s a legszélesebb kör, Parisban, spanyol, olasz és német levéltárakban és Bécsben
folytatott
kutatás
levéltári
alapján felülvizsgálta és az akkori diplomatiának kimerít tör-
Emilé Bourgeois óriási méret, La Diplomatie au XVIII e siécle. Ses débuts ez. munkája els két-három kötetében. A következkben erre a négy mre, els sorban ténetét adta secrtte
támaszkodunk,
Bourgeois-éra 56
utána az
1.,
elbb
Üaudrillart id. m. 58
X\\
59
6. s
köt. 670.
Dubois,
Bliard,
köv.
a
11.,
Paris, 1791,
I.
cardival
mely munka igen
public an
XVIIIe
munkák legnagyobb
említett
régnes de Louis
les
köt. 155.
XIV.
1.
premier ministre,
et
siecle
része.
1.
Duclos, Mémoires secrets sur
de Louis
et
I.
felhasznált
említjük meg.
V esprit
Elször idézte Aubertin,
1878, 81.
részletkérdésekre
a
maguk helyén
kisebb munkákat a
korlátolt felfogása
II.
köt.,
mellett is
sok adatot tartalmaz.
Az
•*
szerzdés
1716 júniusi westministeri
titkos
pont-
jában, kiadta I'ribram, Üsterreichische Staatsvertráge. England, I.
kot. •
l
348.
Az
1.
1716
április elseji császári
mémoire ma
a párisi franezia követ, Stair lord iratai között, a levéltárában, a skóeziai Oxenfoord Castle-ban, 5.
Ott
egyéb
•
—
WieMoei
ina
V. ö.
Loiii..nt
• 44
I»
m.
ni.
íl
köt. 200.
II.
r
ni d
I
in
ohm
nitie
XIV. köt. 480,
tribnnnni bgtoni
delegavi, per
Ul.s
köv.
I
Porro ne <jmd íntrmtatnii ráun
Galluin.
Rím
megvan
Edinburgh melkizárva,
hogy
fofan található.
Bon id.
1.
is
Stair-család
tpmm
köv., 454. s köv.
1.
mem, nrmiHci D'Absac Mte abituni
i
11.
II.
ad regem
xposui regi causas itineris mei
JEGYZETEK
350 et
instructiones
ministrum
ita
meas,
petiique,
ut
secum ad me
delegaret
meum cum
instructum, ut posteaquam tractatum
Porta conclusissem et rebus Christianitatis providissem, medio
mei seu cum Porta, seu mecum mutuam in rem communem et contra communem hostem colligationem iniremus, Confessio 275. lap. 66
V. ö. Bourgeois id. munkája mellett Gábriel Syveton, L'Erreur de Goertz, megjelent a Revue d'histoire diplomatique 1895. és 1896. évfolyamaiban. 67
Nagy Péter párisi látogatása eseményeit igen sokszor a küls dolgokat Saint-Simon és újabban Buvat,
megírták,
Journal de 11.
la Régence, kiadta
alapján. V. ö. Confessio 273. 68
Márki Sándor
Campardon,
I.
köt. 263. s köv.
1.
III. köt. 455. 1. ennek az auguszszerzdésnek olyan nagy fontosságot tulajdonít, a milyennel semmi esetre sem bírt a szerzdést köt felek szemében. Rákóczi diplomatiai lépéseinek horderejét egyedül az általános európai összefüggésbl lehet megítélni. Márki eladása szerint Rákóczi Orosz-, Franczia- és Törökország egyesülését remélte a császár ellen, mikor Francziaországot elhagyta. St azt is megpróbálja kimutatni, hogy nem ok" nélkül remélte. Az általános helyzet mérlegelésébl kitnik, hogy Francziaország részvételét nem remélte, de komolyan nem is remélhette egy pillanatig sem. A régi udvarnak ekkor már, a Triple Alliance megkötése után, nem reményei, legföllebb pium desiderumai lehettek. Hogy Márki nagy szorgalommal össze-
id.
m.
tusi orosz-porosz-franczia
gyjtött adataiból nem mindig helyes következtetésekre jut, ennek egyik oka Saint-Simon eladásába vetett túlságos bizalma. Bármennyire jó lábon állt is ez a tanácstag az orleansi herczeggel, a nagypolitikában nem vett részt, az a regensnek és Duboisnak személyes munkája volt. Saint-Simon diplomatiai adatai részben a régi udvar vágyait tükröztetik,
zjük
részben szer-
e téren való tudatlanságának bátor elleplezésére szolgálnak.
Különben közismert tény, hogy az orleansi herczeg szokott cynismusával gált barátja
nem egyszer szándékosan hamis tudásvágyának.
A
hírekkel szol-
másik ok, mely Márkinál a
dip-
lomatiai történet rajzában távlati csalódást okoz, az úgynevezett
Rákóczi-cultus.
Rákóczi mint emigráns, az emigránsok lealázó
sorsát szenvedte, Márki azonban iránta
hajlandó felismerni a
szégyenteljes
való
tiszteletbl,
helyzeteket,
s
nem
hogy úgy
JEGYZETEK
351
mondjuk, ugyanazon a szemüvegen át nézi a dolgokat, melylyel Rákóczi áltatta önmagát. Az a tisztelet, melylyel Márkinak óriási
szorgalommal végzett munkája
iránt viseltetünk, tartóztat e
kérdés részleteibe való hatolástól. Egyedül arra legyen szabad a figyelmet felhívnunk, hogy Márki könyve egyik fejezetének,
„A magyar-török-spanyol szövetség" czímét
adja! Akkor, mikor Magyarország törvényes királyával egyetértésben osztatlanul nem harezolt a török ellen, 2. mikor a török óvakodott 1.
Magyarországgal, amelylyel harczban
állt,
hanem
— — Rákóczival
szerzdést kötni és 3. mikor Spanyolországnak esze ágában volt Rákóczival (még kevésbbé a császár uralma alatt lév Magyarországgal) és a törökökkel szövetséget kötni, st még azt is tagadta, hogy valaha Rákóczival szóba is állott volna. Márki itt a Rákóczi-cultustól inspirált költi felfogással adja
is
sem
el
az eseményeket. 69
Madame
hogy ha Rákóczi Spanyolországba ment,
írta,
ez Tessé müve,
v. ö. stuttgarti
mködésére késbb
kiadás, 122. köt. 394.
1.
— Tessé
fogunk adatokat találni. 70 V. ö. Confessio 279. s köv. 11., továbbá Die Europaische Fáma, welche den gegenwartigen Zustand der vornehmsten Uö'fe eritdecket, 1717, 652. s köv. 11., amelynek eladásával a Theatrum Europaeum, 1717, 463 a 464 b szószerint egyezik. Mindkett is
—
a bécsi udvari haditanácshoz érkezett jelentéseket használta Confessio 282.
1.
:
impressio et spes
quam hoc
fel.
actu externo dare
volebam Transsylvanis Sed his omnibus nonobstantibus, nonnisi tu scis Domine, num haec rationes verae fuerint, vei tantummodo repraesentationes amoris illius proprii et cupidita.
.
tis,
quas
homo
sine
.
71
Confessio 284-286.
7»
V.ö. Fiedler
II.
Ai
satttotl
tereld
HanmiaU
Báfcöczi lelki életére fontos, eddig itt
(\ur
Ktant
v\
.•nti.T.'in.Mit
par nipport á
colle
Bég
h.
id.
dfl
t&tán
Iflfl
pflmttdé
la
adta
ott
meg Bonki,
mint
i
H MB használt adalékot,
de soi PttMÉtoe,
l'étiípit'tte
obligé de
hogy Rákóczi
einli'-ktv.ik
dfl
Mr. lAinbassadeur, pour mcttru
tiné, estant
Hurniuzaki VI. kötet
11..
voltára jellemz,
követ távozása után
KBflflritÓdl
et
11.
>p:iny«»l
kölöljük
nequit,
humilitate deprecor.
I
.•iry.Mlül
Bl
gratia discernere
cum omni
kötet 534. s köv.
V Confessio hiányos
nacról.
tua
speciali
pro quibus, mihi ignotis, te
OOV
lainitit'*
comme á
il
la.picllr
dfl
»-t
cntiéWflQl
I
est
Oi
il
.--t
ll
ÖO*
1
dfll
preaiéfefl visites aux IfiniBfeee,
JEGYZETEK
352 j'aurois esté fórt il
embarassé de recevoir
sienne,
la
quand mesme
n'auroit pas cherché la raison qu'il m'a fait dénoncer et de
laquelle naturelement
ny
de témoigner vne
obligé
estre
ny moy ne scauroient
public
le
contenter ny m'exemter de plaider
cetfce
se
cause et par consequent
de
froideur
bienseance
qui
scandaliseroit les Turcs et feroit trop de plaisir á nos ennemis,
pour abolir donc entiérement cetté question, je croys qu'il seroit bon que Mr. l'Ambassadeur m'envoyat quelcqu'vn de sa que connoissant trés bien
part,
malgré
son maitre,
la
le
situation
rapport des interets du
dans
Roy
laquelle les affaires de
Francé se trouvent aujourd'huy á l'égard de l'Empereur aussytost qu'il auroit satisfait á son devoir indispensable envers les Ministres de la Porté, il cherchera avec empressement l'occasion de me voir, la dessus, je repliqueray que je trés obligé a l'honnesteté de Mr. l'Ambassadeur, mais que par le respect et
l'attachement
que j'ay pour
le
Roy son
maitre, connoissant a
fonds ce que je dois á son Ambassadeur et á son caractére, je
mesme temps persuadé que
suis en
je
ne scaurois
avec assez de dignité bors de mes Estats,
me
prie de
que
fórt
dispenser
d'vn ceremóniái
et
rencontres de nous entrevoir
souvent et de nous communiquer avec toute
que 73
les conjunctures presentes exigent
A
le
ne pourroit estre
qui
genant de part et d'autres, mais de trouver bon que
je cherche d'autres occasions
et
recevoir
le
qu'ainsy je
et
la sincerité
de part
et
requise
de autre.
nagyvezirrel való beszélgetést azon melegében
meg-
Rákóczi Cellamare-nak 1717 november 26. kelt levelében, melyet a császáriak elfogtak, s a róla készített másolatból írta
kiadott
Hurmuzaki
Márki Sándor
id.
VI. kötet 206.
m.
III.
kötet 486.
1.
A
1.
kifogást emelt azon okból,
levél
hitelessége ellen
hogy a nagyvezir csak november 29-én ért Drinápolyba és Rákóczi csak deczember 17-én volt nála audientián. Meg kell vallanunk, hogy a levél dátuma és a nagyvezir megérkezésének napja egyaránt nehezen állapítható
meg
teljes
pontossággal,
azonban bizonyos, hogy az audientia még deczember 14-ike eltt volt, mivel a Drinápolyban lév hollandus követ, Colyers, ezen napról keltezett levélben jelenti Rákóczi audientiáját, s egyúttal a másnapi titkos tanácsot és a tatár khánnak annyi
visszautazását (bécsi udv.
és
áll.
levéltár,
Turcica).
Ha
tehát
hogy a hollandus követ mindjárt a titkos tanács ülése után megírta levelét, ez esetben is legkésbb deczember felteszszük,
353
JEGYZETBE
megvolt az audientia. Colyers azonban levelében a november 26-ika óta történteket foglalja össze. A datnm kérdése azonban a levél hitelességénél teljesen irreleváns, a hamisítónak kitnen kellett volna ismernie nemcsak Rákóczi és hanem D'Absac spanyolországi tárgyalásait is, Cellamare, a mikrl Rákóczin kívül senki, legkevésbbé a császáriak emberei tudhattak. V. ö. Angyal megjegyzését: Rákóczi levele bizonyára hiteles. (Századok 1905. 207. 1.) Igaz, hogy a Con13-án
nem
fessio
szól a spanyol kérdés sznyegrehozataláról az audien-
de ez csak azt bizonyítja, hogy Rákóczi Jeniköben nem szívesen emlékezett vissza a spanyol dolgokra, melyek tián (286. L),
könnyelm optimismusa
intézésében
és hiúsága folytán akkora
blamage-t szenvedett. Eddig is láttuk, de a következkben is látni fogjuk, mennyire megbízhatatlan a Confessio a diplomatárgyalások eladásában.
tiai
74
Confessio 289.
1.
A
szultán
török
felelete
nyelven £és
Schmidt András török dragomántól, az udv. és Mikes Kelemen eladását, ö. áll. levéltárban. A fogadásra v. Bonnacot Angyalnál 185. 1., valamint Talmann jelentését 1718
latin fordításban,
január 14-érl Belgrádból, az udv. és
levéltárban.
áll.
A
tobor-
zásra Talmann 1718 január 24-éröl ugyanott 75
Khotinba küldésére Theyls levele Safirofhoz 1718 január Rákóczi két levele Tesséhez és Cellamare-hoz, á quatre journée d'Andrinople en chemin faisant vers Nicopolis ce 20 de 12-éröl
;
Janvier 1718
(1.
mely
a
83. jegyzet),
sem emlékezik, pedig a
útjáról
a
Confessio egy
egy része titkosírással van, tehát Rákóczi irodája egy részét is magával vitte; v. ö. Dominique Fontana híreit 1718 elejérl (az udv. és áll. levéltárban, Tureica 1717, kelet nélküliek): Le Grand Sultan qui est szóval
levelek
vnique qui souhaitte la guerre, dönt
ment
gatté par les
mauvaises
l'esprit qui
impressions
est
entiére-
des fausses
idées
Prince Ragotzi luy a remply l'imagination des entrepri-
que
le
68
redoutables, et des exploits inouis qui luy a promis de fairé
s'est
rend
innVxible
seulement de se
jett<
;
r
pour
ll
p;n\
obligé son Grand Visir non
le
WH
riduite et le sentiinnit
SOOhaittai,
a
ce qui
du party
;
plus
fórt,
et
d'appnmv.
ptuplc
et
de
fliT
l
mais
BMQM
il
fait
la
r
milioe
tnus ses efforts
appercevoir á son Sultan qui toutc- \M prOHMWpfW et idées (1 u mi.-ílit Prince Ra: etÜMMBteDet Boni trésfausses fairé
et trés mai Úrnt Srtkfú:
A számzött
qv'eUei loot eacore toutá faitperni.i.Mi Rákóczi.
JEGYZETEK
354
ses á l'État, c'est que ce Prince etánt
un Rebel,fugitif etsansadveu,
tache de tantér la fortune á quel prix que ce sóit; paroitre ses faussettez et ses ^impostures pour des
faisant
il
veritez
manteau de specieuses appa-
réelles et essentielles, et sous le
rences d'un zéle insatiable pour la gloire de la Porté
il expose á un danger trés evident la monarchie ottomane. Plusieurs croient que si le Grand Visir sera hors d'Estat de guerir
rimagination de son Sultan qui est frappée et ebranlée de toutes les esperances apparentes et de le desimpressioner de toutes ces fausses idées en faisant
en
qu'a la
disgrace,
pour
ressorts
fin
il
perir
fairé
tomber
sera
ce
Prince Ragotzi remuer d'autres
le sus dit
obligé
Prince
de rebel,
lequel
est
il
impossible qu'il ne luy arrive quelque chose de bien extraordinaire.
A
tudósító
nem
ismerte a porta
határozott békeszándé-
de a közvélemény valóban ilyen lehetett, a hogy lerajzolta. tatár khán harmadszor kért most engedelmet a Magyar-
kait,
A
országba rohanásra, kétszer eddig
még nem
kapott.
Egy másik
Aprés du Prince Ragozi a Bender, la Porté y a envoyé un ordre á Hassém Bacha grand seraskier, dans lequel luy ordonne non seulement d' assembler auprés de luy, et de tenir prétes dans un endroit toutes les trouppes, qui sönt dans le voisinage jelentésében Rákóczinak Benderbe érkezése tervérl szól
:
l'arrivé
de sa jurisdiction, mais encore de les tenir aussi bien que sa personne á la disposition du susdite Prince Ragozi, pour marcher,
et
aller
ordonnera. Le
entreprendre tout
Haan des
ce,
que le dite Prince que Michel Prince
tartares aussy bien,
de Moldavie ont receus des pareilles "ordres de la Porté, c'est de concert et obeir á tout ce, que Ragozi leur ordonnera, afinque rien ne manque de tout ce que la Porté luy a promis, pour luy donner les mojens á
dire, d'étre préts d'aller
le susdite
de s'acquitter de
la
promesse,
qu'il
Transylvanie au Grand Sultan, á quoy et ils n'oublient rien
de tenter tout
a ils
ce,
fait
endroits,
soumettre
la
qu'humainement l'on
peut fairé pour réussir á ce dessein, ce qui
par plusieurs
de
font tout leur possible,
et particuliérement
me
vient coníirmé
par un bon
amy
demeure á Sistovi de l'autre costé du Danube, qui a eu sóin de m'en fairé avertir. Cependant non obstant toutes ces grandes entreprises et toutes ces gasconnades du Prince Ragozi, il n'y a rien de si certain, que les Turques sönt fórt
turque, qui
consternés et ne souhaitent rien plus que la
paix,
étant
trés
355
JEGYZETEK
epouvantez des deux campagnes precedentes, mais il n'y a, que Grand Sultan, qui est d'un sentiment contraire endormy et
le
du Prince Ragozi. V.
enchanté par les belles promesses
Mikes észreveteleit
:
A
nép
itt
ö.
már szalad Ázsiába, mintha már
noha vagyon onnét másfélszáz mély foldnyire. Hogy lehet ilyen néppel hadakozni ? Eleget mondjuk, hogy mi azért jöttünk, hogy vélek hadakozzunk továbbá Wortley-Montague jelentését az angol államtitkárhoz 1717 november 30-áról (udv. és áll. levéltár, Turcica) Savoyai Eugéntöl oly nagy volt a rémület Drinápolyban, hogy a lakosság egy része Konstantinápoly felé kezdett ingóival kiköltözni, a német Drinápolynál volna,
;
—
:
s a nagyvezirnek külön rendeletben kellett a kivándorlást eltiltani. 76
Alberoninak és
Cellamare
herczegnek erre vonatkozó hogy Cellamare-nak Dubois-
levelezése nem ismeretes. Lehetséges, tól
lefoglalt
iratai
és
a párisi külügyminiszteri
levéltárban
rzött
között akadna valami adat. Hasonlóképen szükséges volna
e szempontból a külügyminiszteri levéltár Espagne osztályát
is
nemkevésbbé a Torcy-féle Mémoires néven ismert gyjteményt, mely a Torcytól mint postaminisztertl felbontott
átnézni,
diplomatiai iratok másolatait tartalmazza.
levelezésének
gyjteménye Rambuteau
A
maréchal de Tessó
állítása szerint: Lettres
du Maréchal de Tessé, Paris 1888. bevezetés Hl. lap, tizenegy kötetbl áll, s nagyon valószín, hogy Rákóczi levelei is találhatók
volnának benne.
Az
Alberoni-Cellamare-Rákóczi viszo-
következkben meg kell elégednünk másodkézbl vett forrásokkal Bonnac levelezése Hurmuzaki és Angyal kiadásában, a fogadtatás leírása az Europáische Fama-b&n, 1718, 86 s köv. 11., 8 továbbá Gallas beadványa a pápához és ennek hátrább közlend mellékletei. Rákóczi Con/essto-ja végnyokra
:
t.l,n
hiányos adatokat közöl, 290., 296. 77
11.
Boissim.iie jellemrajzát Schlossernek köszönjük, a ki a
nem/éti levéltárban megtalálta a kalandor
iratait, s
aki-
nek erre vonatkozó megjegyzései (Geschichte des achizehnten Jahrhunderts, Heidelberg, 1853, I. kötet, 294. és 889. II. mind »
a mai napig elkerülték tett levéltárban
a Rákóczi-kutatók figyelmét.
lév, Cárt un K
146.
Az
emlí
jelzés actacsomó, Corres-
pondance vniéressante a lireet a garder sur les démcles entrr l,i Francé et V Espagne de 1717—1725 czímmel még át v«.ln | gálandó. A Rákóczihoz flM küldetésrl BoisHiméne jelenti frane mynak. hogy Rákóczi útján ki kell e>zk< ./.ölnie
JEGYZETEK
356
a császári- török békekötés megakadályozását, és
qu'il (Alberoni)
une diversion trés-considérable en Itaüe pour la campagne prochaine, de maniére que les puissances qui donnoient des secours aux Vénitiens seroient obligées á de
promettoit
fairé
garder leurs vaissaux dans leurs ports
küldetésben szerencsével
me
pourroit bien
1500 pistole 78
persze 79
mácsa
fairé passer
certainement
donnerois
jár,
fizetést
avis
;
reméli,
hogy ha ebben a
Alberoni bizalmát megnyeri,
il
dans les cours du Nord dönt je á V. A. R. Mint „erdélyi követ"
húzott Alberonitól.
Az útasitást kiadta Hurmuzaki, VI. kötet, nem lehet török-magyar-spanyol szövetségre
következtetni.
A
követség
kihallgatás leírása Fontone, a franczia
tollából, a ki
zett ott,
207.
1.
Belle tol-
Boissiméne kérésére tolmácsi teendt vég-
Hurmuzakinál, VI. kötet. 252.
May
1.
:
Depuis
ce temss-la
Grand Vizir n'a rien fait dire á l'Envoyé d'Espagne, ce qui fait juger qu'il n'a pas fait l'attention qu'il devoit aux propositions de cet Envoyé ou qu'il attend pour luy repondre detre eclaircy sur les negociation de la paix qui sönt actuelement commencées. Hammer
jusques a cejourdhuy vingt trois
le
r
id.
m. 227. 80
Welez
A
1.
alaptalanul azonosítja Fontone-t Fontanával.
Saint Simontól,
nev
alkalmazott,
XV.
kötet,
96.
1.
említett
rejtélyes
ágens, kit korábban Rákóczi franczia küldetésben
nem
egyéb, mint az irodalomban jól ismert Vetési,
avagy kiadói elferKönigseggnek 1717 szeptember
kinek nevét Saint-Simon vagy másolója, dítve
adták
24-iki
jelentése
vissza.
Vetési,
szerint (udv. és
áll.
levéltár, franczia osztály)
valóban Rákóczi és emberei megfigyelésével foglalkozott. Szinte bizonyosra vehetjük, hogy a következkben közölt párisi levelek tollából valók. A mi Cellamare összeköttetéseirl is az Rákóczi Avignonban való meggyilkoltatásának tervét illeti, meg kell jegyeznünk, hogy Saint-Simon hatalmas phantasiája a trónkövetelök rendri felügyeletét nem tudta kevésbbé véres formában elképzelni. Az angol követ, Stair, gazságairól rémü-
hogyan fogadott orgyilkosokat a Szentmely vádaknak légbl kapott voltát Wiesener id. munkájában eléggé kimutatta. 81 Hamel-Bruyninx levele 1718 április 22-éröl, udv. és áll. levéltár, Romána, az 1718 május 11-iki utasítás melléklete. 82 questa é una gran cosa, a spanyol-török érintkezés dolgát Rákóczi is nire grandé affaire-nak nevezte.
letes dolgokat beszél
György lovag
ellen,
el,
a
357
JEGYZETEK
A
83
Gallashoz szóló utasítás 1718 február 23-áról s ugyan-
levéltár, Romána. áll. nagyban szellztették, s hazai törénetirodalmunk eltt sem maradt ismeretlen, v. ö. Márki id. m. III. kötet, 507. 1. Gallas memorandumának német április 5-érl,
ennek jelentése
Az egész ügyet
fordítása megjelent
540—546.
udv.
és
az egykorú hírlapok
lapjain.
Fáma
Europaische
az
A
memorandumnak egy
évfolyama
1717.
nyom-
eredeti olasz
példánya Gallas jelentése mellett van. Hasonlóképen itt találhatók Vetési jelentéseinek kivonatai, valamint Rákóczinak
tatott
három, 1718 január 23-áról, Nikápoly mellett Cellamare-hez, Tesséhez és Brennerhez írt levelének másolatai. A párisi jelentések adatait Márki S. id. m. III. kötet, 492. 1. felhasználta már a „HÍ8torÍ8cher Büdersaal" alapján, mi itt a Gallasnak küldött
Romána gyjteménybl közöljük
másolatokat a
:
Extraict des différents lettres écrite de Paris.
Le 5 de Novembre 1717. de vous
l'honneur
eu
J'ai
que Ragozy
écrire Monsieur,
quelque tems avant son depart de cetté ville, avoit envoyé en Espagne le nmmé Dabsac soidisant son capitain des gardes, á son retour delá
pour y
est allé l'attendre a Marseille
il
fairé
preparer les choses necessaires pour son embarquement. Aprés le
r
ne,
Ragozy
de
depart
mais
qui devoit
le
de Valence,
cet
les nouvelles
mérne Dabsac
a
renvoyó en
été
de Marseille portent, que
transporter á Alicante, est choué sur et
on ne scait pas encor,
s'il
la
barque,
les
costes
on non dans
est peri
cet naufrage.
Autre du
Le
rAmbassadrur
Seeretaire de
qui a été ci-devain I
I>uc d'Albe,
qui
et
I>uc
Suisse,
(1
Anjou,
ont été
dernier Mim-tr.-
Le
nmmé
i-t
cin
qui I
t-st
•>
depuis,
dAmbassadeur d'Espagne en
cetté
iiiuiiint'
Al>l»<-
(TlipafM doÜ
Kirfrindj
•!
Il
14.
de Janvier 1718.
Kspagne,
<1
et
n'a
p.'nduiit
(|u'il
Cour. y
t:iis.»it
jtMur ötre
aux
[>r<>nner
mt
son
pas
eu
lei :u:
Envoyé en
Canuilduls.
pea ptztfl
ttimiuier de
nmmé
un
de l'Ambassade auprés
et
ce
pour Madnt.
Ragozy ont aussy
été
358
JEGYZETEK
chez
le
Prince Cellamare,
travaillé avec
eux chez
et
le
le dit
de
Secretaire
cet Ministre a
Kisfaludy. Touttes cettes demar-
ches font confirmer la certítude que les Espagnols sönt intentioné d'employer
Ragozy ou a
Turcs par sa mediation,
quelque
fairé
traitté
avec les
ou se servir de luy pour d'autres
entreprises contre S. Maj. Imp. et Cath., peut'-étre l'employeront ils
pour
l'un et l'autre sujet
;
selon touttes les apparences
ils
ne comptent pas a fairé leur accommodement avec sa dite Maj. et encor moins veultent ils luy restituer ce qu'ils ont surpris sur
elle.
Le Le jour Madrit
;
le
14. le
21.
de Janvier 1718.
Prince de Cellamare a recu un Courrier de
lendemain
chez luy
a-fait appeller
il
le
nmmé
Kis-
faludy tresorier de Ragozy, avec qui il-a-eu une longue confe-
rence aussi bien qu'avec le banquier ce Kisfaludy est allé au Camalduls
De Jardyn
du dit rebel, aprés quoy y trouver l'Abbé Brenner.
aprés avoir achepté 7000.
tolets, 2000. carabins raiés, et 3000.
fusils, 3000. pairs
musquetons,
il
de pis-
les a-fait fairé
porter a Toulon, ou le tout a-été embarqué sur l'Ange Gábriel
avec 37 balots
;
sur le mérne navirol
autres gens semblants á soldats,
comme de
il-y-a
qui
eu des
vont á
passagiers.
Le
28.
de Janvier 1718.
Le navíre l'Esperanee a ámené de Valence á Espagnol, qui prend
le
nom
soydisant Capitain des gardes de
est
la
toujours
Cour de Madrit, d'oú resté
á Marseille,
scavoit devoir le suivre
;
Marseille
un
de Don Josef avec trois ou quatre
domestiques, qui dóit aller en Turquie avec
envoyé a
officiers, et
Constantinople,
le
nmmé
Ragozy que ce il
Dabsac
rebel
avoit
est revenu depuis peu, et
pour y attendre
l'un et l'autre
l'autre, qu'il
se font fairé des équi-
pages, et n'attendent que se départ d'une navire, qui dóit les transporter;
ledit
est un homme du Duc Envoyé auprés de Ragozy.
Espagnol
qui va en qualité de son
d' Anjou,
Lundi, Mardi et Mercredi derniers le Secretaire de l'Ambassadeur d'Espagne, Brenner et Kisfaludy ont eu aux Camalduls des continuelles assemblées, et ensuitte hier jeudi Brenner a
depeché en Turquie un nmmé Rolain a qui le Prince de lemare a-fait donner l'argent pour fairé son voyage.
Cel-
359
JEGYZETBE
Le
nmmé Dabsac
Le
et le soidisant
Don
de Fevrier 1718.
4.
soidisant Capitain des gardes de Ragozy,
Josef, dönt je vous ai parié Monsieur trés
ma lettre du
particulierement par
28.
de Janvier, avec quatorze
on queinze autres personnes touts officiers sönt parti de Marseille le jour 26. du dit mois sur le navir de St. Jean Baptiste Capitain Denis Thomassin prenants la route de Constantinople.
On me homme
marque, que
Don Josef
soidisant
dit
le
un
dóit étre
de consideration, puisque outre un valet de chambre, un chirurgien, et autres gens d'office, et de cusin il a-amené
avec
un escuier,
lui
de
gris double
et
hit
de neuf en une trés belle
valet de livré habillés
feuille morte, et
il
s'est fait fairé
equipage.
Le
de Fevrier 1718.
18.
Par celle cy j'ai l'honneur de vous rendre compte Monque le soidisant Don Josef n'est pas un Espagnol, il est
sieur,
née franeois attaché au Duc d'Anjou,
son véritable nome
et
Báron de Boxssemil au rest je vous confirme Monsieur tout ce que j'ai eu l'honneur de vous écrire sur ce sujet; c'est apparament un effect de la politique du Cardinal d'Alberoni, est le
que
;
cependant
le
Duc d'Anjou
le
qu'un Espagnol pour une
pareille
v nouvt'Ilement arrivé de
venu
plutót
a-choisi
commission.
Turquie
est
un
franeois,
de
L'adherent
allé
a
Madrit,
il
que pour s'abboucher avec l'Abbé Brenner, et rAmbassadeur d'Espagne le de Jardyn se prepare pour son voyage de Turquie, ou il va joindre son maítre, mais on m'a
n'étoit
icy,
;
assuré, qu'il ne pourra pas partir que vers
vue que ee
M
la
que vers ce tems Iá, qu'il voit recevoir pour le Ragozy.
l'argent qu'il
Le
10.
demy caréme, pourra toucher
sera,
de Mars 1718.
L'Abbé Brenner a regu un grand paquet de l'AnibasKirii ur
m
venu
Hl
vili.-
clifv.-iux
qu'il
|
a
lui
dan<
-
len 4
hí-urrs
i
ii
;
il
el
n
rt(-
a
ajan! pris
voiturrr
fait
i'atl
il
juHqua minnit
habilié cn soculior,
Í
fauxbourg,
Ír
r.ncoiiti.-.
qui
M
BCOgBÍtO
eoofti— cw
eOMM BhM
du matin
il
est allé
Ifl
il
le pn-iiiirr
rhr/
que
ltttres,
BBYOyoit, et vendredy le 4.
il
est
a laissr
fiaquer.
rAmbassadeur depoifl
immmé de
In
imit
Jardyn.
aux Camalduls.
360
JEGYZETEK
Copie d'une lettre interceptée au Marechal de Tessé.
Monsieur,
La
lettre,
que Vous m'avez
de Novembre, que
j'ai
receu
fait
le
l'honneur de m'écrire le 25.
3me de ce mois, m'a donnée
d'autant plus de satisfaction, et de plaisir, qu'elle est remplie des marques essentielles de cetté amitié, dönt j'ai si souvent ressénti les effets, et reconnu la candeur, il est trop consolant
pour moi, d'avoir trouvé en Vous Mr. un ami, á qui je puisse communiquer les secrets de mon coeur sans reserve, je puis á mon tour Vous jurer que dans la triste situation, ou je me trouve,
mon
plus cuissant chagrin est, de
n'avoir pas l'appade pouvoir m'acquitter envers Vous d'une maniére convenable et digne de Vous, et de moi.
rence, que je sois encor sitt en état
Par mes precedentes je Vous des particularités de cour, et je
Vous
Empire.
est
II
j'ai quitté
ai
ai fait
Mr. une
ample
recit
mon
voyage, arrivé, et reception en cetté parié au long de l'état des affaires de cet
vrai,
j'ai
bien sceu, qu'en quittant la Francé,
aussi les plaisirs de la vie, et qe je devois preparer
de m'armer d'une patience á tout épreuve, mais je Vous avoue Mr. que touttes les vicissitudes, et funestes evenemens, que
j'ai
que me l'est l'impossibilité, que je prevois de pouvoir m'accoutumer á la maniere d'agir de cetté cour pour ne me plus mettre en peine de ses inconstances j'ai bien la consolation de pouvoir m'assurer par tout ce, que je vois, qui y arrivent, que si je ne dois pas compter essuye, ne m'ont pas été
si
sensibles,
;
solidement sur les resolutions du conseil, je ne plus
me
me
pas non
dois
desesperer á ne pouvoir pas les fairé changer, lorsqu'elles
sönt contraires
inquietudes
me
;
mais
le deplaisir,
que
la
crainte
et
les
causent, surpassent de beaucoup le plaisir, que
me donne l'esperance. A mon arrivé, comme
je
Vous
l'ai
marqué Mr,
le
Divan
avoit pris pour la continuation de la guerre des resolutions des
plus fortes, et le plus
convenables pour mes
interéts,
que je
puisse souhaiter, mais lorsque j'y ai pensé le moins, la faction, qui est pour la paix, a
que tout d'un coup
sceu
si
elle a prit le
contraire, et pendant trois
bien
menager ses
intrigues,
dessus, sur celle, qui lui est
semaines,
ou un mois,
j'ai
vescu
JEGYZETEK
que
dans
l'angoise,
faite
une voyage
pouvoit
dans
donner
et peut étre tout
inutile,
la paix se faisant
me
361
les conjonctures,
d'avoir
crainte
la
de plus funeste, car
ou étoient alors
les
affaires, j'avois lieu
de tout craindre. J'en suis quitte pour la
me
Vous donner Mr. un
peur.
II
sera impossible de
just detail
des intrigues, que j'ai employé pour soutenir ma faction, et pour rompre les mesures, que l'Ambassadeur d'Angleterre, et
de
les factionaires
desseins
.
.
la
paix
sequuntur
.
prenoient,
pour
Vous voyez Monsieur, que
eu á
j'ai
fairé
reussir
leur
zu úbersetzen.
zifferae, so erst
une forte
fairé á
partié,
et que j'ai eu bien des chagrins, mais l'idée, que j'ai toujours
dans
l'esprit,
que
j'ai
travaillé
pour
Dieu, que ce sóit pour long temps
.
.
.
des
affaires
de ce
se bien conduire.
l'autre,
icj
Vous jugerez des depart
j'ai
laissé
que je viens de Vous marquer, je changera pas par les arrangemens qu'on a
y
tant d'etre par ront.
subitement
la
cour dans
pris,
que
la
l'on n'y
en tout cas,
arrive quelque changement, j'en serai averti, et je quitterai
tout pour ne pas
mes
á
zifferae.
peines, qu'on a de
crois,
situation,
si
tout
patrie,
plais
de cet echantillon, que je Vous donne
pais-ci,
A mon
donc,
sequuntur rursus
C'est ainsi Monsieur, que l'on passent
d'une extremité a
ma
de
bien
le
addoucit Tamertume de mes peines. Je respire
manquer de m'y rendre,
moy mérne
eclairci
il
m'est trop impor-
de touts ces, qui s'y passe-
s'il Vous piait, Mr. mes respéts á S. A. R. et humbles remerciements pour les bontés, qu'il lui piait
Presentez, trés
de me continuer; ayez la bonté, je Vous prie, d'aider l'Abbé Brenner de vos conseils, je lui ai ordonné de Vous obéire, et de ne rien fairé sans votre approbation. Je baise tres-humblement les mains de nos Dammes, je salue tous mes amis, et je me fais l'honneur de vous jurer, que personne au monde n'est plus cordialement et plus sincerement, que moj, Monsieur votre trés obligé et trés affectioné serviteur et fidele ami /
Prime,
á quatrr jouraée d'Andriaople en chemin faisant lis
ce 20 de Jaaviei 1718.
fen
Nix
.
362
JEGYZETEK
Copie d'une lettre interceptée au Prince de Cellemare.
Monsieur,
Par mes precedentes du mois il
de Decembre
heureuse
et 5.
de ce
mes peines;
ma presente je lui fasse parte de du labyrinthe, dans lequel je m'étois
est juste donc, que
mon
10. 19.
entretenu, Monsieur, Votre Excellence des
j'ai
par
sortie
p
mes dittes lettres n'ont pas Vous promettre un denouement des affaires aussi avantageux, que celui, que je Vous apprenderai, et je Vous advoue franchement, qu'ayant eu a voger dans la mer de cetté cour orageuse contre vént et mares la fortune, qui m'a été jusqu'a present peu propice, ne
trouvé engagé,
;
me
sembloit pas
promettre qu'un prochain naufrage,
vois par l'heureux
en
ma
changement des
commence
faveur, que la divine providence
de moy,
et
sequuntur
zifferae.
qu'Elle
a pris
ma
mais je
affaires, qui vient d'arriver
d'avoir pitié
cause sous sa protection
.
.
.
Sans me decourager, j'ai cache mes inquietudes, et j'ai montré par tout bon visage, je commence á connoítre mes ne faut pas plier devant eux,
gens, et je vois,
qu'il
sönt accoutumés
á une obeisance seivile
deur de coeur table, ils
ne
d'eux, ainsi
pour une
ce, qui ailleurs passe,
que trop
connoissent
ils
;
les
comme
il
appellent granfierté
besoins,
insuppor-
que l'on a
pour que ceux, qui sönt á leur mercie, fassent bien
leurs affaires, j'ai remarqué, qu'ils leur est necessaíre, de garder
avec eux un decorum
un exterieur d'un homme, qui leur
et
ne lui sönt pas, sans qu'ils neanmoins le precieux avec eux. Le Caimacam partage la faveur de sa hautesse avec le grand Vezir, et quoique celui-cij ait l'autorité supreme entre ses mains et le menage á peu prez comme son egale, il le menagera peut étre moins avec le est plus necessaire,
temps, ce premier
qu'ils
ministre
exercer son authorité dans aussi la necessité, qu'il ait
qu'il
est
tout
d'un
esprit
son étendue,
fougeux,
mais
il
il
veut
connoit
y a de menager chaqu'un, jusqu'a ce
bien affermi la puissance, que sa charge lui donne
.
.
iterum sequuntur zifferae. Cour, et l'état des affaires, je ne doutte pas,
de cetté que nos Enemis
comuns n'en debitent
leur
Telle est aujourdhui
la
situation
d'autres
idées,
des
ils
intrigues
ont
raison
de
JEOYZETKK parler á leur avantage, mais
pour
toutte prevention, vice de S. M.
foi
aux bruits que
me
manquerai pas
ne
homme
me
de
icj,
me
Je
cetté lettre.
écrit
lui
pas
en cour, et
fasse la grace ae ne pas ajouter
qu'il
rendre
lui
fairé courrir aus des-
de s'assurer, que
plaise
lui
fidelement
compte en
M. de tous ces,
S.
prie trés iustement Votre Excellence
je
de joindre
fasse l'amitié et d'écrire
instances,
bons
ses
cour conformement
en
le
obligé
trés
offices
á mes
au contenu de
que personne, Mon-
fais plaisir d'étre plus
de Votre Excellence,
sieur,
ja
d'honneur et devoué serviteur de
qui se passeront
qu'Elle
et
de ne
interét
Enemis pourront
les
avantages de cetté cour, je
a grand
lui étre prejudiciable,
supplié S. M. qu'Elle
j'ai
en homme denoué de homme devoué au ser-
je parle
et contie et en
Catholique, qui
cacher ce qui peut
363
affectioné serviteur
Francois Prince, k quatres journées d'Andrinople polis, ce 20. 84
Mindkét
Europáische
en chemin faisant vers Nico-
de Janvier 1718. nyomtatásban,
többször megjelent
levél
Fáma
1718,
80—85.
pl.
továbbá Zedler, UniversaU
1.,
Lexikon, Supplement, Leipzig, 1751.
I.
kötet, 896.
1.
és Histoire
du Cardinal Alberoni, depuis sa naissance jwtqu'au commencement de Vannée 1719 par Mr. J. R**, traduit de l'Espagnol, a la Uaye, 1719, 257—268. 1. 86 E pünkösdnapi audientiára vonatkozik Confessio 295. 1. és Bonnac jelentése június 8-áról Hurmuzakinál, VI. kötet, 255.
1.
86
dis
Confessio 296.
humani
lilict
et in
illis
1.
:
tangebat
periculorum opinione
sának
hire).
Angyalnál júniu-
Lfi
és
-rnil.
ilnal, in
—
BoiMtaéM
Tört.
me
subjiciebat
kél
(Boissiméne távozá-
lfvelét júniu-
Tár 1905, 201—205.
szól Alberoni és Cellamart'
kötet 508.
taeta intrinseco cor-
ille
Boissiméne távozására v. ö. Bonnac jelentéseit Hurmiuakinál, valamint D'Absac levelét
méné távozásinak sem tudja okát III
me
rerum conjuncturis extremorum quorum-
1.).
Igaz,
1.
nyílt
adni
hogy június
—
Confessio sém-
l.'wlrinil.
(v.
elején
és 17-érÖl
L6 -ár.'.l
A <">.
I
Márki
még nem
D
ML ni. kaphatta
S.
kezéhez Rákóczi a nyugati hírlapokat, melyek Gallas dolgát nacnak má részletesen megbes/ i tudoque les Imperíaux tont <mtre luy mása volt a declaui •
364
JEGYZETÜK
(Alberoni) á
Romé
(Hurmuzaki, VI. kötet, 256.
1.)
hogy Confessiója írásakor Rákóczi, vagy Bonnac
s lehetetlen,
útján,
vagy a
rendesen olvasott újságokból ne értesült volna Alberoni sért hazugságairól. Hogy vallomásában nem írta meg, ez csak annak a bizonyítéka, hogy nem szívesen gondolt arra a nagy szégyenre. 87 A nagyvezir Rákóczihoz intézett levelének franczia fordítása
megvan az udv. már Hammer
használta
és
levéltár török osztályában, fel-
áll.
m. VII. kötet, 227.
id.
teszi július 4-re a keltezés napját
leg július 4-iki sophiai levél
Vous qui
következ
:
étes le plus glorieux d'entre ceux, qui professent
Religion du Messie, l'appuy
regles
a ki hibásan
Valószínleg
mellékletét képezi.
június legvégérl való. Szövege a
la
1.,
az irat keltezetlen, de jelen-
;
les aífaires
de
la
loy de Jézus Christ, qui
de tous les Chretiens,
le
Maitre
des gran-
deurs, celuy de qui la parole est veritable, qui faites executer
vos nobles ordres,
l'illustre,
Francois Ragoczi, que votre
l'aimable sóit
fin
amy,
notre
comblée
de
le
Prince
prosperité,
que Dieu vous fasse venir á bout de vos entreprises, que vous puissiez arriver á une fin heureuse, et que le chemin qui est ferme, vous sóit ouvert, enfin aprés vous avoir souhaitté touttes sortes de prosperitez, que Dieu eternise votre sincere
—
amy que que vous nous avez écrit, et en avons sceu la contenu par sa traduction vous nous y marques le depart de l'Ambassadeur d'Espagne,* et le votre pour Constantinople oú vous nous y avez demandé un logiment, sóit au bord de la mer, oú autre part c'est pourquoy le Caimacam d'Estrier a retenu de vous un ferman et une lettre mais
amitiés vous scaurez doncq en veritable
Nous avons receu
la lettre,
;
;
:
;
comme mardy
vingtuniesme de
mes venus avec
le
Jegnikan, distant
camp
la
lune de Redgeb,** nous som-
Imperial loger
á un endroit,
de Sophie de six heures et que
nmmé
les lettres,
que nous avons receu de nos plenipotentiaires, et les nouvelles de ceux, qui sönt sur nos confins, commencent a verifier ce, dönt avant mon depart nous avions parié dans nos conferences touchant la finesse et subtilité, dönt les Allemans veulent user avec nous,
ce qui
me
fait
beaucoup douter de ce qui m'a
croy mérne qu'Elle ne se fera pas
*
**
Egykorú
széljegyzet
:
NB
:
szintén: le 21 me de Juin.
:
le chevalier
la paix, et je fait
envoyer
de Boissemene.
JEGYZETEK des exprés aux plenipotentiaires,
365
pour avoir
ainsy vous jugez bien qu'il est
ponses,
vient mérne que vous restiez
les dernieres re-
Adrianople
a
et qu'il con-
naturel,
en
attendant
les
dernieres reponses, c'est pour cela, que je vous ay 6crH ainsy
en attendant vous pouvez avez s'il
fait
comme vous
Adrianople
á
rester
jusqu á present, par ce que vous prevoyez bien, que,
n'y avoit point de paix, vous nous seres necessaire, ce qui
au temps
que vous ayez égard
fait qu'il faut,
nera avec des
lettres,
attendant faites
le
les
Dieu veuille
fairé
Musulmans, d'étre vainqueurs, terrasséz, ainsy sóit
et
á
Pour
s'en retour-
en
y aura quelque
il
vous
de
pas,
grace
la
il
tourneront,
aflfaires
quand
ne manqueray
chose de Nouveau, je part. Enfin
que
selon
rester á Adrianople,
present.
nmmé,
ce qui est de l'Ambassadeur cy-dessus
en
fiún
l'armée des fideles
que leurs
ennemis
sovént
il.
Écrite du Palais de Jegnikan. 88
decreveram res Europeas maturiori examini
quid ex earum situatione de obtinendo Confessio 258. ••
Fontone jelentése, kiadva Angyal Dávidtól,
—
u. itt 200.
9J
Hurmuzaki,
1.
m.
III.
L id.
1724 márcziu8 ;
—
538
1.
94
Az
m. IV. kötet, 255.
kötet, 507.
Tört.
Tár
1.
— V.
ö.
Márki Sán-
1.
3-iki levele
Morvillehoz Fiedler
id.
m.U.k.
le retablissement de la gloire de la Francé en moy, on a térni la gloire de la Francé en ma perutasitás 1718 április 20-áról az udv. és áll. levéltár
:
Turcica osztályában ntrrtliancn bry l
:
18.
dehme schon
pacis ohne \
1.
1.
91
93
532
1.
Confessio 295.
id.
subjicere,
spei supermaneret,
89
1905. 192.
dor
meo
É
Hír
dcr
Carlovizischcn
enthalten,
dass
..ttoinannixdn'n
bká
fgé
iii.Mi.T/ulassen gestatt.
dem
In
t
zu
betretten,
denen
PortSU
Instrumrnto nbcll
vntVi M-hl.dtV
weniger sich
n
darinmn
w. nd
idingen, vnd anlx-y MlbegChreB, dlM die liimil). hungarische Keh. '11.-n vnd insondcrhrit d«I Uagozy aiu-h Ultat derén Otpl, Midieft der Bereczeni, Forgatsrh. Antóniái
hazy, Michael Cbacky. und
Adam Vay
per BOduni
pa»
ti
DN
nach getehloi liininans dto^ekfe behörifcr rtmrighng au8gebandi-«-t mi eben ieden v«r>i.h.Tt, tolgbahr solche
n
JEGYZETEK
366
dadurch ein wahres kenzeichen der künfftigen auffrichtigkeit zu haltén verlangenden freundschafft von Ihro Porthen gégében werde, vnd obwohlen sie vnsere bottschafffcer darauf sehr starck zu tringen, so hatten doch selbe, so fern die handtlung andurch sich zu zerschlagen hatte, mithinn die auslieferung vhomöglich
dass doch sie und aus dem Europaischen türkischen gebieth, auf der mit dem Tekly vorhin beobachte arth entfernt werden was aber den zu Adrianople der zeit anwesenden Anjouinischen Minister betrifft, ist innen Turkhen lediglich zu erkennen zu gebén, das vns zwar an seiner aldasigen ahnwesenheit wenig gelegend, vnd sie Porthen was sie diesfals zu thun, vnd wie weit sie vns Ihre wahre intention zum Frieden auch hierdurch zu erkennen gebén wolte, schon
zu erhalten wáre, in so weith herabzugehen, capita rebellium abgeschaffet,
;
wissen würde. 95
Márki 96
Hammer id. h.
és különösen Zinkeisen id. m. V. kötet, 568.
512.
Sutton levele Craggshoz jún.
Turcica)
Voila
:
(törökökre).
II
1.,
1.
(udv.
6.
és
áll.
levéltár,
commencements bien rudes pour eux peut étre bon de les mortifier, mais si on
des
étoit
ne se relache pas dans la suite de cetté rigeur, je ne vois pas, comment on puisse conduire cetté affaire a une bonne fin. Pour moj, je conte, que le Grand Seigneur ne pourra jamais se resoudre á livrer Ragozi et ses adherents, quoique Mons. Talmann semble se flatter. Les Turcs regardent cela comme une chose, qui est trop contre l'honneur, et le decorum de leur Empire. A jánius 5-iki declaratio u. ott: Hungari illi,
—
Ragozius nimirum,
Antonius Esterházy, Forgatz,
et Berczeni,
Vaj Adam, CzaM, necnon aly hujusmodi Hungaricae nationis, qui a subjectione Romanorum imperatoris secedentes, sese ad
Excelsum Impérium receperunt, ut ex
detenti,
omnes
similiter
imo
regnis ii,
preliminarium
misere. 97
aliquo
Anno
A
reputetur
restitutionis
scripturos, id,
1130, 6ta mensis
passaroviczi
modo
non
elongentur,
et
non recipiantur, quod punctum, unum ex
et abigantur,
conditionibus
rebellium
Excelsum Impérium
in inclitis ditionibus
qui postea venturi essent,
retro dispellantur,
ver eorum
ii
dimoveantur,
ottomannicis
béke
et
seu
que
Recep
habeatur.
Ratione
extraditionis
se
ad
ei se notificaturos, pro-
id
tizenötödik
est
5ta Juni
pontja
:
1718.
Ne tamen
confiniorum tranquillitas et subditorum quies per-
:
JEGYZETEK
367
turbari queat, lóca, ubi Ragoczius, Berezenius, Antonius B
hazy, Forgatsch,
Adamus Vay
et
Michael Czacky, aliique Hun-
ab obedientia Augustissimi Romanorum Imperatoris
gari, qui
desciverunt, et in Ottomanico imperio ad lubitum collocabuntur
remota sint a limitaneis et confiniariis partibus, tamen illorum non impediantur maritos suos sequi et cum iis in assignato districtu commorari, kiadva többek között Lünig, Des teutschen Reichs-Archivs partis generális continuatio II. 926. 1. Savoyai Eugen megjegyzése, az említett levéltárban ad art. 15. Hic articulus nullatenus correspondet intentioni Caesareo-Regiae meisque desuper ad plenipotentiarios scriptis litteris, et magis favet rebellibus quam ille, qui ante ultimum rescriptum jam concertatus erat, quod mutationi huic ansam videtur dedisse.
et disponentur, et uxores
—
:
A
98
nagyvezir levele július 4-érl az említett levéltárban
Nous avons receu votre derniere lettre par la personne, que vous nous avez envoyés, oú vous nous marqués que cela vous de pouvoir fairé venir a Constantinople, les deux generaux Hongrois avee leurs familles, qui sönt á Roussiouk, et merne vous demandes un ferman pour la permission du
feroit plaisir,
transport de leurs effets, et un tain pour leur subsistance le
pourront
fairé, s'ils veulent,
quoyque cependant cela ne
:
ils
sóit
pas necessaire. parles encore de l'envie que vous avez á Constantinople, mais vous devez considerer, que vous pouves nous étre necessaire á l'endroit oú vous étes, ainsy
Vous nous y
d'aller
comme vous
restez,
avez
fait
jusqu'á present.
Cetté lettre n'a
homme. Pour ce que vous me marques de l'Amb r d'Espagne, il j'ay écrit au Caimacam peut s'en retoumer quand il faudra
été écritte qu'au sujet et pour expedier votre
;
de
l'Estrier Royal,
saire.
Sachez
fairé avoir ce qui luy sera neces-
pour luy
le ainsy.
Donné en Notre Palais de Sofie de 5™ de la lune de chahban. (Más kéztl le 4^ de Juilliet 1718.) •9 Ez a levél, melyben Bonnac mesteri rajzát adta a nagyvezirnek, és Rákóczihoz való viszonyának, megjelent Hurmu:
id ,0#
agyon
ni.
VI. kötet, 255.
Mikes
18.
1.
Törökországi levele:
Még
a
titulus
iránt is
valami akadály és az ilyen akadály megakadályoztatja,
hogy az akadály
elvettessék.
JEGYZETEK
368 101
maga
Mindezt Rákóczi
rajzolja egy, az orleansi herczeg-
1720 június 10-iki levelében (megvan Bonn másolatában Diriing 1727 október 1. jelentése mellett az említett
néhez
írt
levéltárban)
:
En
rappeller dans je
me
verité,
Madame,
ma memoíre
mon
ne puis encore sans frayeur
La Francé
trouvois alors ...
dis-je
ma maison
ration a toujours reconnu alliance avec
je
cetté facheuse eryse, dans laquelle
depuis la 5 e gene-
souveraine, qui a été en
dans laquelle toutte sa posterité
bisayeul,
La misericorde de Dieu, laquelle par la consolation interieure soutenoit mes foiblesses et tenoit enchainés les mouvemens impétueux de mon malheureux naturel que vous connaissez si bien Madame et que vous avez si souvent á étoit
comprise ...
juste titre appellé ambition 103
titkot,
U.
ott.
—
Charolais herczeg
fiatal
való
hogy
részt a háborúban.
dozott,
s
Márki
id.
melyrl olyan homám.
III.
kötet. 508. L).
török háborúban való
a
—
Rákóczi
még
részvétel
Francziaországáltal
a császáriak helyett a törökök soraiban vegyen
Conti
mondta Boissiméne-nek, a megkérte,
franczia udvarnál.
me
felfedi azt a politikai s
eltt megpróbálta Conti herczegn
távozása
hatni reá,
de
.
(v. ö.
miatt a bécsi udvarba ment,
ból
.
melyet Boissiméne-nek elmondott,
lyosan szól a Confessióban
A
.
Rákóczi ezen levélben
herczegnvel való beszélgetését
Alberoni
Boissiméne
lépjen által
Alberoni
eut l'impudence
que la Francé etoit en liaison secrete contre l'Empereur et sur sa bonne foi j'ai
fairé assurer
avec l'Espagne
débité cetté nouvelle aux Turcs, et peu s'en
temoignage
si
avéré nous l'ayons persuadé
de Francé mérne,
—
que sur un
fallut,
á l'ambassadeur
ebben a hazugságban bízva mondta
dolgot Boissiméne-nek, a ki ezt visszatérte után bizonyára használta Alberoninál títésére. volt,
el-
szövetségrl hazuközben ez ügyben a
ki franczia-spanyol
—
is,
az orleansi herczegnél
is
az
el
a
fel-
befeke-
Mint látható, ez a politikai titok egyszer pletyka
melynek fontosságát Rákóczi, az
nagy elhagyatottságá-
ban, túlbecsülte. 103
Szavait Cellamare jelentésébl hibás,
1720.
évszámmal
m. II. köt. 341. 1. 104 Bourgeois id. m. II. kötet, 315. 1. 106 V. ö. Baudrillart, Wiesener, Bourgeois id. munkái mela lett fként Lavisse-Rambaud, Histoire générale VII. kötetét négyes szövetségre Weber id. m. 64 s k. 1., a szövetség
idézi Baudrillart, id.
;
;
JEGYZETEK
okmánya
Liinig,
—
369
Codex Germaniae diplomaticus 1732,
I.
kötet,
Cellamare összeesküvésérl igen világos képet rajzolt Márki Sándor, Du Maine herczeg és felesége ez. Szent 811. s k.
1.
István-Társ. felolvasásában, Budapest 1912. 108
Dangeau id. m. XVII. kötet, 400. 1. 1718 október 9-érl. Hammer, Zinkeisen id. m. mellett Übersberger, Russ-
107
lands Orientpolitik in I.
kötet, 123. s k.
1.,
den letzten zwei Jahrhunderten, 1913. továbbá Angyal Dávid rövid, világos el-
adása Századok 1905. 209.
Hurmuzaki
id.
m. VI.
s k.
IV. kötet, 194., 200., 239.
a kútfk: Confessio 320— 340.
287.
1.,
Hurmuzaki, Fragmente
ugyanitt
levéltár Turcicái között,
áll.
Theyls jelentése 1719 május
1.,
már kivonatosan fként Stanyan levelei St Saphorin-
az
s
1.
adott levelezés az udv. és
hoz
1.,
kötet,
27.,
szeptember 5. Yirmont utasítása 1719 máj. 6-áról az udv. és
július 22. és
m
áll.
levél-
tár Turcica oszt. 1,9
Az
már Hammertl és Hurmuzaki-
említett levéltárnak
tól is felhasznált iratai alapján.
Az
110
256.
oláh fejedelemségre
Történelmi Tár 1905, 209., 210. 111
ban.
Hurmuzaki
id.
m.
VI.
a livlandira Angyal Dávid czikke a Századok
1.,
Yirmont 1720
—
április
/.talta
kötet, h.
és
1.
16-iki
jelentése az
levéltár-
id.
hogy a nagyvezir úgy Rákóczit: Rodostó nincs messze, ha a rizskását itt odavihetik melegen, igen jellemz ugyan. de
Mikes megjegyzése, 35.
megfzik,
id.
levél,
—
aligha alapszik valóságon. 1,1
Confessio 336., 346., 358.
inter has vias, quas status
nem, quam
11.:
Nescio ego
meus repraesentat
quomevertam nitt
;
BOlitodi-
te jubente deserui, anhelo, hic morari inter gentes
aulám rjus traii
;
ad
('zaruiu
i:t
effusionem sanguinis
Sxekfú:
A «zámzött
Rákóczi.
M
JEGYZETEK
370
Ferencz fejedelem hamvainak föltalálása, második, bvített és számos képpel illustrált kiadás, Budapest, 1893. Hasonlóképen
vettem
tekintetbe czikkeit
is,
Thalynak
nagyobb
zetését és élete legutolsó
zámak,
idézend
alább
egyéb,
valamint Mikes Kelemen
díszkiadásához
mvét
De
:
kisebb beve-
írt
Saussure
Czé-
Rákóczi Ferencz fejedelem udvari nemesének törökországi levelei 1730 39-bl és feljegyzései 1740-bÖl, Budapest, 1909, bár Saussure a részletekben, miket hallomásból ad el, II.
—
nagyon megbízhatatlan. Kötelességemnek tartom e helyen kiehogy Thaly Kálmán adatait csak a legnagyobb óvatos-
melni,
sággal szabad felhasználni. Állitásom indokolására csak egyetfel.
A
68. lapján szó szerint idézi
a
lenegy, de symptomatikus példát hozok
Törökországban latin
rita-missio
nyelv
Rákóczi-emlékek
mino-
rodostói
történetébl
kéziratos
a
következ
„Ex traditione adhuc vivente apud Latinos Rodostes, quemdam pium Principem catholicum Hungáriáé, nomine Francisci Ragoschi profugum ob passum bellicum vei politi-
részt
:
scimus
cum
infortunium,
Rodostem
appulisse,
forsitan
saeculi
initio
Nominatus Princeps Franciscus Ragoschi oratórium
praeteriri.
—
—
qui erant circiter sexdecim privatum pro se suisque extrurit." (A dlt betvel szedés Thaly munkája.) Ezen részlet „Azonban még egy magyarázatában a 69. lapon így szól :
érdekes történelmi adatra találunk Caratelli t.
i.,
a kiknek
(„qui erant circiter sexdecim*),
híve volt
dozására a lelkészi állomást alapítá. r.
mvében
;
azt írja
hogy Rákóczinak Rodostóban mintegy hatvan bujdosó
katholikusok értendk."
ismét Thaly
mve.) S
(Az
— 72.
csak a
és zárjeles beszúrás
aláhúzás
erre a 69
gon-
lelki
természetesen
Itt
lapokon megszámozva
összeállít ötvennyolcz bujdosót, a kikre
szerinte Caratelli
állí-
tása vonatkozik. S végül örömmel constatálja a 72. lapon: „íme,
ezen éppen
nem
teljes (st, jól
tudjuk
:
még mindig hézagos
névsor majd csaknem kiadja már a Caratelli
által
!)
hozzávet-
leg említett hatvan számot." (Ismét Thaly tette a súlyt a szám-
—
Nem szólunk arról, hogy az ötvennyolcz ember csomó csak Rákóczi halála után jött Rodostóba, továbbá hogy nem egyrl elegend alap nélkül állítja Thaly
jegyre
!)
közül egy a
rodostói
tisztában jelent.
kon,
tartózkodást.
volt,
Latinul
azonban
jól tudott, s
azzal
hogy sexdecim nem hatvanat, hanem tizenhatot
Hogy mégis egész
st napokon
át,
a
rendszert épített e tévedésre,
míg
u.
i.
s órá-
az összeállítással foglalkozott,
JEGYZETEK
371
abban a hiszemben maradt, hogy sexdecim hatvanat jelent; 8 hogy végre a szöveg nyomdai javításánál sem vette észre a tévedést mindez már túlmegy azon a határon, melyen innen történetirodalmi hibákról, botlásokról, nyomdai vagy tollhibák:
gyzdve a
Hogy jóhiszemüleg
beszélhetünk.
ról
hibás
irodalmi munkáiból
látható,
trt korlátot szenvedélye útjában, erteljes
lemondott,
irodalmi
országa
volt,
azért
s
—
kapcsolatban
uralkodó
vált
nélkül
a
Magyarmegvaló-
történetíráshoz
methodikai
—
Régebbi
visszavetített képét.
ket adnak
tekintet
nem
óta
kételyektl mert sohasem ment át módszeres iskokereste a múltban politikai és költi ideáljainak
teljesen mentesen
248.
volt
hivataláról
ideálja Rákóczi
költészeten át jutott a
s politikai törekvéseivel
lázáson
kora
fiatal
mióta állami
Politikai
is.
küzdött,
A
s
meggyzdése
politikai
nézetein
lehetségére.
sulás
meg
és
el
hatvan értelmérl, világossá teszi, hogy mellé beszúrta az eredeti latin szöveget.
fordítás
A mennyire
elvvé
járt
a sexdecim
bírálói igen éles
körvonalú képe-
egyéniségérl. Pauler Gyula 1870-ben (Századok. hibáztatja egyik munkájában „fleg azon határozott
1.)
írói
magyarok
pártállását, melyet a
mit
történetírónak
mellett, a
nem
németek
ellen elfog-
Úgy
mintha ír, Rákóczinak hivatalos historiographusa volna és hasonlít Rous a selhez, ki a „Times -be a szebasztopoli ostrom alatt írt híres leveleiben minden eseményt az angol védárkok- vagy táborból bocsánéz holott a történetírónak mintegy madártávlatból lal,
tenni
szabad.
—
:
nat
ez
de
ízetlen,
tán
találó
—
keO bkinteni életrajzát Gyulai Pál követ-
hasonlatért,
a dolgokat." Vak Bottyánról írt kezként kezdi bírálni „Régóta nem olvastunk :
min
könyvet, mint a
tatja elfogultságát,
forrásokat,
—
A
be:
történetíróra
de mint rjiik-
M.
valló
ellen
már
ill.'-
akkor,
Akadémiától
1<-
megszégyenít
munkát,
e
ki.i.l-.tt
íté-
mint történeti
adatgyjtemény becsét
(a bírálat
ftdkettoo
.
idvel
Tud.
régtetarfÜ
,IéM»tki fOM
inrlt;m> ..inunk,
Pálnak a
író
a,
é
Pmlei
írt
I-
ezzel
t'rjrxi
iiiíivt
hse
legnagyobb magyar kritikus ttlismerte Thaly Jiyper kururzos
bírálatát
sen
mely miatt elhallgatja a
compositióbdi hibáit és történeti stylusbeli
téktelenségét.
ben
oly rosszul
e történeti életrajz', s részletesen kimu-
szíve-
újra megjelent Gyulai
1911
fíirálataibun,
r.mólték,
hogy a
fogja vetni káfhoitllindó tulajdonságait.
|
fiatal
Tudjuk,
JEGYZETEK
372
hogy az ellenkez 1870-ben
még
A mit Pauler történeti mveltsége hibának nyilvánított, harminez-negyven
történt.
súlyos
már szinte erényszámba ment a közönség Thaly Kálmán büszkén hirdette magáról, hogy a
év múlva ugyanaz
szemében
s
A miben tulaj donképen hogy Thaly csak fiatal korában törekedett czéhbeli, a methodus szabályainak alávetett történetíró czímére, s a mint látta, hogy nem kisebbek, mint Gyulai Pál és Pauler Gyula utasítják el errl a térrl, visszavezérlfejedelem udvari történetírója.
semmi rossz sem
tért
a költészet
keservbl és
volna. Feltehetnk,
elhagyott
berkeihez,
politikai
saját
tovább
s
írta
kurucz-
vágyódásaiból egybesztt költe-
nem így cselekedett, mert nem meg a Paulertl és Gyulaitól hanem elbb említett szenvedélyessége
ményeit. Valójában azonban volt szüksége reá.
Nem
képviselt irány eltt,
hajlott
segélyével, a tömegek politikai és társadalmi iskolázatlanságára támaszkodva felvette a harczot és kivívta magának a gyzelmet. Nyugati történeti képzettséggel és szélesebb irodalmi mveltséggel bíró historikus, kivált ha ízlés dolgában is kényesebb érzékenység volt, nem vehette fel a versenyt Thaly vaskos polemikus modorával ós inkább néma boszankodással hallgatta
Thalynak, mint Rákóczi történetírójának az avatatlanok ajaká-
zeng
Salamon Ferenczczel és els évfolyamaiban, valamint ugyanezen folyóirat 1882. évfolyamában az akkor még kezd Lánczy Gyula személyének indulatos megtáma-
ról
dicséretét. Igen tanulságosak
Szilágyi Sándorral folytatott vitái a Századok
dása, mivel ez egy labancznak, Széchenyi Pál
ságot mert
szolgáltatni.
Sikerült
érseknek, igaza
keresztülvinnie
kor történetének monopolizálását,
s
szélbali-kurucz felfogásától mentesen
kor tanulmányozásába. S e dictatura
jaj
volt
mert alatt
Rákóczi-
annak, ki az belefogni
volna
e
nemcsak a Rákóczi-
kor feldolgozása, hanem az egész magyar historiographia kárt szenvedett. A hatvanas években gyönyören indult meg az új Magyarország történetírása nyugati elkel színvonalon és igaz magyarsággal, az újonnan felfedezett kútfk friss színeiben. Csak Szalay László, Salamon Ferencz, Széchen Antal gróf, Szilágyi Sándor neveit kell említenem. De Thaly Kálmán ragadta magához a vezetést. S a legfbb veszteség, mert leg:
nehezebben:
csak emberi keserv okozása
történeti kritikának elnémulása
pótolható, a
által
Thaly erszakos fellépése folytán.
Thaly Kálmánnak senki sem
állt
ellen többé,
a
kritikusok
JEGYZETEK
373
magát kurucz álmaiba, Mikes Kelemen szerangért férjhezmenö Köszeghy fogni, megérté ezt a nagy embert,
elhallgattak, s ö korlátlanul belevethette
melyekbl rint
senki
sem ébresztette
kétségtelenül
zsika szerinte
grófi
„fel
bírta
A
fel.
most férjének nevezhetett". A tárgyunkat tev emigratio történetét Thaly nem irta meg összefüggen, de sok el szórt értekezése mutatja, mennyire nem fogta fel a fejedelem életében végbement változást. A rodostói udvar szegényes nyomorúságait nem veszi észre, s fényes udvartartás czafrangjait keresi ott, hol a szegénység egyszersége, st pénzszke uralkodott. Se szeri se száma azoknak a hivatalóknak, melyekkel az emigránsokat a rodostói udvarban ellátja Nem trheti, hogy fejedelmének csak udvarmestere lett légyen s állandóan fudvarmesteri czimmel ruházza fel a jámbor Sibriket. Rosszul esett volna lelkének, hogy fejedelme udvarában nincs fudvarmester, mikor a bécsi udvarban van. Nem vette észre, hogy a rodostói számkivetésnek Mikes Kelemen az igazi lan tosa, a ki olyan mélabús mosolylyal nézte a bujdosók kicsinyes eseményeit. Thalynak fájt, hogy Mikes nem díszru kit
hába öltözött herold, a
ki
csak
fejedelme
Élete utolsó pillanatáig várta, mikor kerül
bujdosó „diplomata", a
ki
zengené.
hatalmát
el valahonnan az a
urának földrengetö, Európa nyugal-
mát veszélyeztet, a Habsburg-monarchiát halomra dönt
meg Mikeséhez
matiai lépéseit irta kalta
hasonló, de
komolyabb emlékiratban. Mikes müvé\
gedve „Mikor ily mély értelm, szép és olvasunk Mikesnél. sak sajnálnunk kell: :
«
találó
hasiul
miért
nem
bele a Törökországi Levelek romektollú írója
vebben
is
a saját
kora
véghetetlen kár, hogy
hogy Pápai
diplo-
nálánál sok-
Rákóczi Jánost
megírásával, tanulhatunk,
s
nem
bizonyosan !)
tárgyalásába?
történetének tette."
Meg
megbízta
volt
egyik
m
srbben
és
b-
Valóban,
gyzdve
arról,
..diplomatáját*,
vagy Zayt, a rodostói emigratio MW ha elkerül, hasonlíthatatlanul többet te szeméK .•- sérelemnek
abból
l
I
hogy Mikes a „diplomatia" oly fontos történetéi elhallgatta. Sok dicsér kifejoaéee mögött n&m tudja utolsó éveiben meggyökerez szegény Mikes ••!! majdnem úgy mondhatnók antipathiáját. Szerinte a „t<> érzi.
i
lkaiban kevéssé járatos irodalmárok eddigelé azt
hogy
Rákóczinak
„az oly
rokonszenves Mikes volt
—
hí
a
leg-
-
374
JEGYZETEK
már
föláldozóbb, a leghívebb híve. Nos, most a szegény kibujdosott, nemeslelk,
magyar
legjelesebbjeinek feles száma, egész serege, éppen szeretettel" ragaszkodott
vala a leghívebbeknek.
—
kisebbíteni,
hogy
láthatják,
áldozatkész
ifjak
ilyen „vak
dics urához,
A
s így Mikes csak egyike legkevésbbé sem akarjuk
t
mivel
csak a többieknek,
a
történelemnek igazságot
S ugyanekkor ezt a teljesen indokolatlan szúrást „A fejedelemnek és fiainak szintén mindvégig oldala mellett állott egy másik bens híve Ilosvay János,
szolgáltatni."
Mikesen
ejti
:
:
talán
még
Mikest
felülmúló
hségben
ragaszkodásban" támadás annyival igazságtalanabb, mert olyannak az érdekében történt, a ki Mikesnek még a saruja szíját sem volt méltó megoldani, a mint ezt Thalynak magának kellett volna tudnia, hiszen az acták kezé(a
is
Mikes-díszkiadás bevezetésében).
ben voltak. Az udv. és
és
A
levéltár adataiból és a
áll.
Vigouroux
levelezésbl kiderült, hogy Ilosvay a császári követtel összeköttetésben
landó
A
lett
lev Vigouroux
bíztatására
volna fejedelmét
Mikes-díszkiadás
elhagyni
grófi
a
és
diplomáért haj-
császárhoz
megjelenésekor 1906-ban
állani.
Thaly csak az
levéltár actáit ismerte, 1907-ben már a Vigouroux kezében voltak, átnézte azokat és vörös czeruzás megjegyzésekkel látta el. A kritikus helyekhez, melyek Vigouroux jellemtelenségét és Ilosvay gyermekes megbízhatatlanságát mutatják, semmiféle jelet sem tett. A Turul 1908. évf. 12—14.
udv. és iratok
11.
áll.
is
részletesen ismerteti a Vigouroux-levelezést,
az eredményre jut,
hogy Vigouroux „derék
ugyancsak hibásan és elfogultan
ítélt
s
belle arra
viseletével
a
róla
Mikes Kelemen rossz
Az Ilosvay levelezés „egy bús életbl". S az 1909-ben megje-
véleményét teljesen megczáfolta".
mosolygó lent
idyll a rodostói
Saussure-kiadásban
hatatlan
francziának",
is
Vigouroux-t
Rákóczi
„eszes,
„legtevékenyebb
ügyes, fáraddiplomatájá-
nak" nevezi, a Mikesnél Vigouroux-t illet becsmérl kifejezé-
sekbl csak
a
„síknyelvt"
veszi
diplomata tehetségét bizonyítsa,
s
át,
hogy ezzel a franczia örömmel jegyzi fel,
végül
hogy a Vigouroux-Ilosvay levelek „a rodostói udvar és emigratio eddig alig ismert bels életére új, kedves világítást vetnek". Nem hiszszük, hogy tudatosan hallgatta volna el a Vigourouxról és Ilosvayról nyert rossz
fényét kereste,
bizonyítványokat.
Az
acták
csak Rákóczi dicsségét, a rodostói udvar
olvasása közben a
kritikus
helyeken unott pillantással
futott
375
JEGYZETEK
hogy ebben a sok szóban semmi
végig, elégedetlenül gondolva,
értelem sem található. A Rákóczi embereirl rosszat
get egyszeren lett
nem
volna írva. (V.
ö.
hátrább 197.
A
megjegyzését.)
illet
mondó
szöve-
tudta megérteni, mintha ismeretlen nyelven sz.
jegyzetünkben a Czarienne-t
hsével összeköttetésben
lev
sze-
mélyek, tárgyak és dolgok csak lelkesedését tudták felébreszteni
öreg korára
;
vakságba
meg
az árnyoldalakkal szemben éppen szin-
Egyedül a
esett.
rikító
színek vonták magukra figyel-
mét, a feketeség elöl beteges ösztönszerüséggel vonult vissza.
Mikes színei nem voltak számára elég élénkek, ezért csinált a nem is létez bujdosóból egész bujdosó sereget, melyben Mikes csak egyike lehetett a leghívebbeknek. Nem átallja Mikest „semmitmondó száraz kifejezései' miatt megróni:
többi, részben
.Mikesnek átkozottul pórias .kinyújtóztattuk' kifejezését De Saussure franczia finomsággal és a valóságot jobban elképzel-
módon
tet*)
adja vissza
: ,
gazdagon
lyeztük'." (A Sausswre-kiadás 70, 71.
feldíszített
ravatalra he-
Üre* formákat keresett
1.)
a kezében lev anyag souverain, de öntudatlan megvetésével, a valót és a dolgok sásakor
nem
nem
lelkét
tudta felfogni.
A
sexdecim olva-
gondolhatott tizenhatra, ez a szegénység
nem
illett
volna fejedelme dicsségéhez. Természetes, hogy hatvan emigráns
kevesebb csak nem, de bizonyára több lehetett. S kimuötvennyolczan voltak. Thaly is
volt,
tatta,
hogy valóban legalább
.
a Rákóczi-emigratiót
illeti,
.
—
.
munkássága
utolsó évtizedeinek irodalmi
tehát,
mely leginkább
alig tartozik a történetirodalom kö-
rébe. Általánosabb emberi szempontból mégis számot tarthatnak
müvei az olvasó érdekldésére olyan embert mutatnak, a ki évtizedeken át bátran, kétség nélkül írt, be>/.< lt éfl könyvek bástyáját épí:
nem egyszer szúette, belsleg szétmállott adatok koezkáiból; soha egy pillanatig kétely nem támadt szivében, hanem szinte
tette
ösernek mondható szenvedélylyel tört a czélra és soha nrm tette, hogy a kezében hatalmasul fenyeget lándzsának i
hegye
is,
nyele
—
csak gyönge.
is
A
egybefoglalva elmondanunk.
Mindezt szükséges volt
következkben Thaly
itt
nézeteire
való hivatkozásoktól lehetleg tartózkodni fogunk.
id.
1
S/ultáni rendeletek 171.'
m.
65., Hl.
rokat
Rainsényl
mikor egy
vagy
és Itt,
száz<
fii
fran< zia
A
11
vitte
magával
huszárezredet <»ztük
L790
és
1731-bl,
Karácson
török háborúban szolgált magya-
késbb
állított fel.
Francsiaorsságba,
Még mindig
voltak
több lengyel, kozák, oláh, mint magyar.
;
376
JEGYZETEK 115
áll. levéltárban lév Virm öntmindenben megersítik. Diriing 1721
Mikes eladását az udv. és
és Dirling-féle jelentések
hogy Eszterházyt rossz házassága miatt a magyarok megvetik. Mikes adatait összevágóan kiegészítik a török okmányok
július 29-én jelenti,
rodostói ,16
Karácsonnál, 85.
1.
és Virmont 1719 nov. 15., Diriing 1720 júl.
31. és 1721, jan. 4-iki jelentése. 117 Lengyelországi helyzetére és fia szomorú sorsára Thaly czikkét, Jávorka Ádám ezredes és a gróf Forgách Eákóczi-levéltár, Századok 1888. évf., 293. 1.
118
Diriing feljegyezte,
hogy
az özvegy Bercsényiné Lengyel-
országba ment, mivel Rákóczitól „schlecht beachtet". volt.
teljes
leveleit,
Mikes szerint a
bizonyossággal kiderül.
grófné családjával, fiával és leányával évtizedeken lakott,
— Az a P.
sohasem Ez a számzöttek viszonyainak pontosabb
E. grófné, a kihez Mikes állítólag írta volna
létez személy ismeretébl is
1.
és
át
Perában
Konstantinápoly európai negyedében, a nyugati államok
követei mellett.
rangjának megfelel életmódot folytatott,
Itt
nyáron, mint a követek, a Bosporus partján nyaralóban élvezte a
hs
tengeri
így
lett volna, ki
levegt a papokkal igen sokat érintkezett. Ha ez van zárva, hogy a konstantinápolyi császári követek jelentéseiben nyomára ne lehetne találni, mikor a jelentések a legnagyobb részletességgel szólnak a Konstantinápolyban felbukkanó legutolsó császári alattvalókról is. Bellük megállapítható, hogy magyar egyetlenegy sem lakott az illet idközben Konstantinápolyban. Legkevésbbé lakhatott ott P. E. egy Rákóczi-párti magyar grófn, egy „rebellisné" (Mikes 92. ;
levele).
Az
neki
ki kellett költöznie Therapiába,
is
kezett.
A
utolsó rebellis Konstantinápolyban
császári követek jól
Bercsényi
volt,
mikor Virmont megérfelfogott hivatali érdekükben nem
trték Rákóczi párthíveinek a fényes portán való tartózkodását az erdélyi házban az egyetlenegy Horvát Ferencz képviselte hivatalosan Rákóczi személyét 1723-ban bekövetkezett haláláig, késbb néha Pápai. Rebellis magyar grófnénak családjával együtt
—
Konstantinápolyban
tartózkodása,
s
évtizedeken
át
állandó
levelezése a rodostóiakkal a legnagyobb non sens, a mit csak
az akkori viszonyokban elképzelhetünk. Mikes különben
sem nagyon erlködik, hogy
P.
E.
költött
voltát
maga
elleplezze.
ugyan, mikor konstantinápolyi híreket akar késbbi olvasóinak elmondani, elutaztatja nagynénjét a fvárosból, egy-
Eleinte
377
JEGYZETEK
!91. levél), máskor Drinápolyba (94. levél.) azonban egyszeren megfeledkezik nagynénjéröl, maga keresztülutazik Konstantinápolyon, majd éveken át konstan-
szer Paphlagoniába
Késbb is
hírekkel
tinápolyi
látja
anélkül
el,
hogy eszébe
jutna, hisz
annak ezt jobban kell tudnia. Egyáltalán kizárt dolog a levelezésnek, bárhova lett volna is ezimezve, éveken át való viszonyok között
fenntartása az akkori primitív levélszállitási és a császári követ, illetleg a bécsi
kormány engedelme
nél-
meglep pontossága
csak úgy magyarázható meg, hogy a levelek teljesen vagy közelegykorúak, fagy pedig hogy igen részletes naplójegyzeteken alapulnak. De a bennük
Adatainak
kül.
nyilatkozó hangulatoknak részletekben az elbbi lehetséget tételezi
A
fel.
is
nyomozható igaz volta
Mikesnél
lev
szokás- és
egyéb leírások legnagyobb részét nem használtam fel munkámhoz, miután kimutatták róluk, hogy egyéb, franczia és latin útleírások fordításai (v. ö. Irodalomtörténet
A
1913. évf.).
Thaly Kálmántól, Századok 1876, 316. 1., Karácsonyi Jánostól, Katholikus Szende 1902, 627, de különösen, legszélesebb látókörbl felfogva Fraknói Vilmostól: II. Rákóczi Ferencz vallásos élete és munkái, különlenyomat a Katholikus Szemle 1904. évfolyamából, a kitl a 119
1.
most említett két helyének magyar fordítását
fessio 1S0 1,1
méltatását
Confessio
Confessio 327.
is
átvettük.
1.
Rákóczinak Bornion atya, a galatai jezsuita házfnök közölte Hurmuzaki, Fragmcnte, IV. kötet 378.
tett kijelentéseit
lM Confessio 318. és 377.
1.
II.
1,3
Gallani 1719 szeptember 1-iki levele Virmonthoz: si riconosceva obligato assistere e procurare la ricupera della loro disse haverié consultata con persone ívliantica libertá,
giose dotte et con la
medma Sorbona,
et assicurato, puotersi prcvalcrsi di nicz/i
rirtj
da le
tutti
li
massime
gione
silvani.
dal
I'rmripi.
per rioopertre efefl
Mik
l<»ro
dalia quale fu persuaso
d*6M0f
obHgMO
in
a
»i
dimOitfl virtú
ppinirar-i
non puoter esser da
ii
no,
pretese
U
regolano piu IptttlB
la
ÍIUlíl
l«.p»
antira
débito
tal
pmtfttO
sua alli
lil>.rt;'i.
dispenstto (juali
Ili
'»
|
ooil
d6Üa B 8Ü
MhMBte BlM DeDa ||lll
e ser-
prattfoandoi
si
a
><»li, á sommo Pootefiee, BU
(Virniont
congiuntura
simil
della raggione di stat egli
;
OpÜOM ri8ce,
[Deríti
di
QM
falsa
Trans1886*
M BMM
s'era obligato.
JEGYZETEK
378 "* Diriing 1722 decz. 125
Megjelent
Rákóczi
mondja volta
ez.
4-iki jelentése.
Testament
a
munkában, á
politique
Haye,
la
Nekem úgy
is
értelmére
látszik,
mintha a
ebbl ered
választás, s az
és
Igen találóan azt
1.,
hogy „túlterjeng
irányzatára
nézve homályos".
róla Fraknói Vilmos, id. m. 24.
mellett
morál du Prince
et
1751.
m
tisztán az erdélyi
fejedelemmé
igazolására
souverainitas
készült
Ez lehetett a kiadónak a nézete is, ezért adta az egész könyvnek a fönnebbi czímet. Ámbár lehet, hogy a Traité de la puissance-t már Rákóczi is politikai végrendeletének tekintette. A benne foglalt nézetek közelebbi vizsgálatába a XVTI. volna.
moraltheologusok
századi
rendszerének
politikai
munka megromlott szövegben maradt ránk. 136 A fejedelmi hatalom nem más, mint conférée et reconnue par 127
Fraknói fordítása
J28
a
id.
m.
l'autorité
legitimé
unanime consentement du
le libre et
peuple, Testament politique 58.
pontosabb
különben, hogy a
nem bocsátkozhatom. Lehet
ismerete híján
1.
25.
24.,
11.
hatalmak sönt toutes images représentatives de la loi divine, ou pour parler encore plus énergiquement avec l'Ecriture Les Souverains sönt des Dieux sur la térre, Testavilági
:
ment politique 77. 1. 189 Hatvan piasztert említ Mikes. V. ö. Bonnac jelentését 1721 márcz. 22. Angyal kiadásában 214. 1., továbbá 1721 jún. 18-iki levelét Diriing jún. 21-iki jelentése mellett. 130
V.
ö.
Confessio 299.
Hammer 1.
id.
Bonnac
m. VII.
kötet,
281., 356., 388,
végrelatióját, kiadva Charles
11.
Schefer,
Mémoire historique sur Vambassade de Francé á Constantinople par le marquis de Bonnac, Paris, 1894, 153. 1. 131
lében,
Legalább ezt
állítja
kiadva Fiedler
id.
késbb Rákóczi Duboishoz m.
II.
kötet
501
s
köv,
irt leve11.
Ezen
tárgyalásokat Fiedler mellett Bonnac jelentéseibl, Angyal kiadásában ismerjük. Igen világos összefoglalásukat adta Angyal,
Századok 211. 132
Revue bigny,
s
köv.
11.
Méhemet pasának végtelen érdekes d'histoire diplomatique 1889-iki
Un ambassadeur
Angyal, Századok 212.
ügynöke, Bon
is,
turc a Paris 1.
sous
la
Méhemet kíséretében
az egykorú
ingénieur francais, son
jelentését
valet,
Buvat et
le
kiadta a
évfolyamában E. d'Au-
szerint
sieur
:
Régence. V. volt
Le
Lenoir,
ö.
Rákóczi
sieur
Bon,
Provencal,
JKiYZETEK interprte du Roi, qui
379
venus de
étaient
Constantinople avec
cet ambassadeur, étoient aussi á son entrée, Journal de Régence, II.
kötet, 221. 133
518.
1.
Mindkét
1.
kiadva Fiedler
levél
Francziaország
:
speetatrice
501. és
kötet,
II.
513.
11.
que je vou-
d'une piece
drois jouer avec ce prince sur
le théatre de Hongrie. Szalay László fordítása Klementröl szóló szép értek'
184
seben, Századok 1870, 135
3.
1.
Madame, sans
Non, non,
fouiller
l'avenir,
tourner la
ne
me
foy et
tete, si la
ma
Marquis d'0-hoz
me
fairé
resignation a la volonté de Dieu
rassuroient pas, kiadva Fiedler
136
present
le
dönt je parle á V. Altesse Royale seroit capable de m.
id.
kötet 529. lap.
II.
1. 1726 nov. Dieu mercy je ne croignoit pas la mórt mais il auroit été inhumain de ne pas resentir le malheureux sort dans lequel
29-éröl
irt levél
Fiedler
id.
543.
h.
;
:
mes
je laissois
me
enfans, et tous ceux qui
qui á peine aurois je
pu
laisser
le
courant
sönt
de
attachez, á
gages.
leurs
Je ne connois plus de raison de politique ni d'honneur lorsquil s'agit de ma conscience, et quand une triste necessité me des
prescrira
viendra
az udv. és
A
187
mon accommodement
loix,
—
facile. áll.
avec
l'Empereur de-
Savoyai Eugén felterjesztése 1725 febr. 4
ni,
levéltár Turcicái között.
toulouse-i gróf levele
Rákóczihoz 1729 október 31-érl
az alább említend D'Andrezel-iratok között. 13 *
h. 538.
Rákóczi levele Morville-hoz 1724 márcz. 3., Fiedler id, 1. Je pourrois avancer hardiment que cet etat mise:
rable dans lequel les Hongrois quietoient icy
á
la
l'ambassadeur de l'Empereur, m'ont scu
a
été en parti
cause que tenu
á
la
la
étre,
nation dechue de toute esperance, a
derniére
diette
lKinptTfur ragnaafl leur
fit
Presbourg
de á
son
qu'aprés son decés sans béffttaf
la
avenement
málé
suitt-
mai sou-
si
declaration que ü
la
couronne,
les Etats retournassent
dans leur primitivi* ttberté d'éÜN leur Roy. 1,9 Rákóczi memorandumát és Bonnai- 17J1 deczember 14-iki JflloaÉéaéC ki;ult;i An-yal. 7 I, 8 köv. 11. 140 Hz a tervezet tudtommal nem maradt nánk. Kmliti Brückner, Petet der Grosse, 481.
1.,
141
Owkm
i:> iijt#'in*Mi\
«l>.n.
\
.
kiadás,
utána Angyal és Márki
s
V.
ö.
\\.
Srhefer, 1,
—
az
Mémoire
hiatorique
orosz perzsa
sur Vambassade de
dolgokra
Zinkrisen
igen
380
JEGYZETEK
világos eladását, id m.
V.
kötetében,
továbbá Übersberger
m. 138. s. köv. 11., valamint a Recueil des instructions données aux ambassadeurs et ministrcs de Francé, VIII. Russie iá.
I.
kötetében található összeállítást.
— Marquis
d'Andrezelt
ille-
tleg felhasználtuk Rákóczival folytatott levelezését azon másolatban, melyet a magyar kormány készíttetett a konstantinápolyi franczia nagykövetség, illetleg most már a párisi külügyminisztérium levéltárában fedezése körülményeire ismeretekkel
1.
lév
nem rendelkez
Az anyag
eredetiekrl.
Thaly, Saussure 13.
1.
—A
fel-
levéltári
franczia másolótól készített máso-
Nemzeti Múzeumban riztetnek, s legnagyobbrészt d'Andrezeltl Rákóczihoz intézett leveleket, kis részben Rákóczi leveleit d'Andrezelhez foglalják magukban. Az 1725. évbl d'Andrezelnek 29 levele van ott, Rákóczitól d'Andrezelhez 4 db. (aug. 17. és 21., nov. 2. és 6-áról), 3 db. Morville-hoz (júl. 13, 2 db., aug. 21.) s végül egy memoranduma a portához s egy alább említett dialógusa. 1726-bl d'Andrezelnek 47 levele, Rákóczitól csak 2 db. (kelet nélkül 1727-bl d'Andrezeltl 13, Rákóczitól 2 levél és decz. 31.) (január 20. és egy kelet nélküli). Ugyanitt van még Rákóczi latok jelenleg
a
M.
;
Duboishoz 1721. szept. 1. és a toulouse-i grófé Rákóczihoz 1729 okt. 31. Természetes, hogy Thaly Kálmánnak az iratok óriási fontosságát hangoztató lelkesedése igen nagy túlzáson alapszik. D'Andrezel egyedül abból a czélból folytatta Rákóczival a levelezést, hogy török, különösen pedig perzsa viszo-
levele
—
nyokat illet felfogását és tanácsait saját diplomatiai lépéseinél felhasználja. így a levelezés
inkább
a perzsa
kérdést
illet
konstantinápolyi tárgyalásokra, mint Rákóczi történetére nyújt adatokat.
A
magyar emigránsokról semmit sem tudunk meg
belle, kivéve, hogy Máriássy, majd
egy Martin
nev
franczia
Rodostó között. A rodostói emigratio történetének Mikes munkája marad a felülmúlhatatlan szinteség, hiteles kútfje. Mivel azonban eddig ismeretlen anyagról van szó, a következ jegyzetekben megtiszt
jártak
Rákóczi
postájával
Konstantinápoly és
kíséreljük d'Andrezel levelezésérl lehámozni, a mi használható. 142
Pl.
1725 aug. 4-én: Vous
juste sur touttes choses et
quoi
penser toujours egalement me marquiez que
que vous
vous ne donniez plus d'attention aux
affaires
par maniére de divertissement, l'usage et ont acquis une
si
la
ample connoissance que
publiques
que
pratique vous en le
peu que vous
;
JKGYZKTEK
381
—
voulez bien en dire peut servir d'une trés grandé instruction.
1726 márcz. 12-én
L'approbation que Votre Altesse veut bien
:
donner aux démarches que j'ay
faites
me
rassure sur les
in-
quietudes qu'on a toujours quand on ágit sans ordre quelque
bonne intention qu'on des intentions de
ait.
Je crois que V. A. pour ötre instruite
Porté
la
et consultée
par
Grand
le
Visir ne
pouvoit n'en imaginer de mieux que de laisser venir et de ne luy rien teraoigner, elle connoit mieux son genie qu'un autre. 14a
D'Andrezel 1726 január
144
Az
12-iki levele.
Pour fairé gouter mémoire-ban aux Turcs cetté proposition on pourroit leur representer que 1725 szept.
15-iki
:
toute la chretienté seroit trop jalouse
si
la Porté vouloit s'ap-
que si en contrevenant aux dernitrs traités on poussoit á bout les Moscovites, ceux-ci pourroient rechereher lalliance de 1'Empereur pour empecher l'union des monarchies avec d'autant plus de raison que le Roy de Perse proprier toute la Perse,
pere de
Thamas
avoit été allié des
Roys
guerre qui précéda la paix de Carlowitz. pourroit ainsi donner entrée
chretiens pendant la
consideration
Cetté
aux allemands dans
affaires
les
de Perse, en sorté qu'il seroit aussi profitable quhonorable á la Porté d'agir de concert avec les Moscovites pour parinVr Escheref Kam avec Thamas, car la division qui regnera ces
deux princes malgré leur paix assurera
Porté et aux Moscovites ce raisonnement le
luy ay produit
le
á
toujours
partage qu'ils ont
la
eotre eux
fait
ne paroitra pas nouveau au Grand Visir. je il y a deux ans a l'occasion qu'on vouloit
rompre en dernier
lieu
qu'en raccourcy mais
megjegyzése ehhez
:
les
négociations,
on pourroit
je
ne
en temps et lieu je pouray
met-
le
—
le détailler.
D'Andi
me
sen'ir de
ces considerations.
u*
A
capitulatio kiadva A. Schopoff,
protection des chretiens en Turquie
u* sziiH's
Schefíi kt'prt
183., 185.
Les réformes
167S—1904,
11.
et
Paris L904,
— A bevezetésben
1.
la 1
Schefer,
nyújt r/fkröl a viszonyokról.
A
magyarból francziára fordított memorandum a vannak meg»k között Egyes részei igen jól d'And írva. Depuis le coramencement de l'Empire Ottoman il y a toujours eu des prétres Latins dans son étendu. Ont ils con147
ligion les nt
Grecs et les Armeniens
pas converti
la
centiemé partié,
?
II
et
est
M
po&rqnoyf
382
JEGYZETEK
sinon parceque ce n'est pas la parole des
Dieu
rhomme.
est certain
II
hommes
peut changer l'entendement et
seul qui
ont
qu'ils
mais c'est
;
de
coeur
le
embrasser leur religion d'Armeniens mais y a t-il un
a plusieurs milliers de Grecs et
fait
;
exemple que ceux-cy ayent jamais pris les armes contre la Porté. Le Czar de Moscovie de la communion des Grecs na t-il pas été en guerre avec elle mais ce peuple innombrable de sa religion s'est-il remiié en sa faveur? Non certes et pourquoy ? parceque c'est Dieu qui a voulu qu'ils demeurassent ;
Supposons donc que tous les Grecs et Armeniens s'unissent avec les Latins en embrassaut leur
assujettis a la Porté. les
de leur communion seront-ils par la plus que n'a été le Czar; seront-ils, dis-je, plus capables de resister aux decrets de Dieu? II faudroit étre insensé pour
religion, les Princes
fórt
penser
ainsi.
Qui donc peut induire la Porté á rompre avec la
Francé pour une
dépend d'un
qui
affaire,
tel
ressort,
non
et
de raisonnement et de la puissance de hommes. Qui peut, dis-je, persuader de rompre, dans le tems que la Francé, l'Empereur, l'Espagne et toute 148
A
se trouve en paix.
l'Italie
párbeszéd franczia fordításban ugyanott.
említve egy Cosmophile
et
sur
l'état
(1726 márcz. 12.
levél).
úgy
látszik,
149
Hammer
v. ö.
Thaly, Saussure
53.
A
de
talált
la
Testament politique grandmaítre
:
m. VII. kötet, 311.
s köv.
11.
—
házasságáról Marczali
Története VIII. kötet, 175.
1.
könyvek jegyzékét kiadta Thaly,
Reflexióm sur
politesse et
d'un
morál 257.
ajánlt szertartások tisztán létre
készített
1.
Teljes czíme et
id.
Magyar Nemzet
hagyatékában
Saussure, 365.
civile,
du ministére russe
Csáki Krisztina
1.
Henrik, a Szilágyi-féle
151
Théophile párbeszéd, melyet Rákóczi,
présent
Musztafa és Cachod kémszolgálatai régóta ismeretesek
az irodalomban,
150
További
els felébl. Ugyanitt
sorsára d'Andrezel levelei az 1726. év
d'un
s
köv.
de
principes
les
kiadva
chrétien, 11.
—
az
A benne
vie
la
1751-iki leírt
és
a franczia udvar hatása alatt jöttek Prince,
s
királyhoz, a préséance des Princes
a
viszonya
prince-nek
még
sajnos
nincsen
a
ren-
az udvaronczok közt szokásos házasságtörésekrl sur maison des Princes aprés la messe au conseil a fejedelmi hivatás magasztos felfogására mutat e mvében is a fejedelmi hatalom jellemzése az udvari cselszö vények között elle tiére
dezve la
;
;
;
;
:
1
1
383
JEGTZRTEK tout, elle croit tout, elle espére tout,
még ha
tout fairé avec charité,
danak.
megküldte
Ezt a munkáját
mekeivel együtt nagy
Je
:
d'Andrezelnek,
épüléssel olvasta
lelki
s
1<
459.
1.,
mon-
is
a ki gyer-
nrék sbsi
valamint általában Rákóczi
ragadtatással nyilatkozik róla,
dalmi munkásságáról
elle souffre tout.
az udvari papok mást
el-
iro-
comparer vos sages
ne pius mieux
reflexions qu'á ces viandes exquises dönt le suc est nourrissant et delectable l'esprit.
—
puisqu'en remplissant
J'ay surtout admiré
coeur elles
le
esprit sublime
son
contentent qui
deve-
de religion et de politique les appuyant de raisonnements arrivés á son premier dessein de la gloire de Dieu, qu'elle ne perd pas de vue, et les matiéres
loppe avec une parfaite netteté
maniére aussi élevée qu'édiffiante.
qu'elle traite d'une
nem csekély
Rákóczi
tive et pleine d'onction.
instanté-
elégtételt érez-
hetett e sorok olvasásakor. 153 I.
Histoire des révolutions de Hongrie, hatkötetes
kötet, 33.
Az els négy
1.
munkája. Olyan túlzásokra a fejedelem
gylöl ez a
pillanataiban
munka
sem
újságírói
viszonyokat gyorsan
a ki a hazai
elkeseredése ember-
volt képes, a milyenek
Tehetséges
áll.
még
eltti franczia politikai
soroza
munka, olyan emberé,
elfelejtette
magát az újakba. Thaly Kálmán sokban saját történetphilosophiáját.
kiadás,
sem Rákóczi
kötet semmiesetre
az
Kifejezései
és
innen
beletalálta
kölcsönözte
akkori forradalom
feltnen megegyeznek
styluséval
;
—
Rákóczi stylusa inkább a XVII. századi Itaologieo -politikai Stylus. Citot/m elfordul ugyan benne városi polgár értelme ben is. de inkább: citoyen trés /.élé pour la patrie. Valószín különben, hogy a kiadó nitható
de
rész,
tarthatjuk
II
est i
teljes
bizonyossággal
csak azokat a
ré-
megegye itja Ogyan, hogy az egész munka a származik, de csak úgy, hogy ezt hallomásból övének,
az
delem tollából
imf iages.
sokat változtatott a styluson.
is
önéletírásban több a Rákóczinak tulajdo-
lév
utolsó tötetben
t
melyek
que
i
i
Confessiójával
Prince
,•
est
l'auteur
de oes
egyedfii tson
kiadása LOS
Taalg
saiban megbízható, melyek személyes tapasztalatain alapidnak.
A mit ott Rodostóban gyermekes fvel hallott, nem meg magának s késbb még rosszabbul 1
passa:
1
1
m
.
1
1
1
»
:
1 1
1
hallja
ongressust
!
a
(165.
\» I
.
jól
jegyeste •
pL
itavesztés híre* vele javíttatta ki
M
384
JEGYZETEK
hibákat e munkában, s ha valóban volna a szerz, Saussure ezt másként bizonyítaná, nem ily általános, „trés certain"-nel. Ha Rákóczi volna a szerz, nem adja a kéziratot egyik nemesének (Zay, Mikes, Sibrik, több nem volt
orthographiai
—
hanem fiaira hagyja. A munkáról egyebekben igen alaposan szól Márki id. m. III. kötet, 634. 1. 163 Mikes 85. levele, 1727. évbl. Az otthoni magyarság és Mikes párhuzamosságáról gyönyören szólt Beöthy Zsolt a Mikes emlékkiadás XXXIX. lapján. mellette halála eltt),
154
Mikes
155
Az
22. és 34. levele.
ügyrl d'Andrezel
egész
levelezése nyújt
A
1725.
végi
és 1726 eleji
követek gyakran feljegyezték a róla elterjedt híreket: hol Tunisban, hol Albániában akar magának fejedelemséget, máskor a perzsa háború felvilágosítást.
császári
szerette volna elvállalni. Üres hírek ugyan, de Rákóczi lelkiállapotával nem ellenkeznek. D'Andrezel Morville eltt igen elítélleg nyilatkozott Ploutmanrl (1725 jól.
fövezérletét
—
13. jelentése)
;
Rákóczihoz
írt
leveleiben a szokott udvariasság
1726 febr. 25-iki levelében
elhalványította szigorú kifejezéseit.
Bon megbízását tett a portán.
moins
fait
hogy maga hasonló lépést que le Grand Visir vous eut au
illetleg mondja,
Je voudray fórt
scavoir
que vous luy avez
qu'il n'a point fait
et
d'éloignement pour
dans l'execution duquel
pourroit trouver de grands avantages, ainsi
maniére que Votre Altesse
pense sur
que
la
la
le
plán
Porté
nation de
de la D'Andrezel kénytelen volt Rákóczi kérését, hogy Ploutman egy ismersének franczia korcsmanyitási engedelmet adjon Konstantinápoly területére, visszautasítani. Az európai
la
Francé.
—
les
interets
vendéglk Bonnac alatt túlságosan elszaparodtak, s így d'Andrezel nem adott többé senkinek concessiót. Rákóczinak aegeitengeri kalózfejedelemségérl és ez
igen helyes képet adott Márki
id.
ügyben való tárgyalásairól
m.
III.
kötet, 622.
1.
a Mala-
golatól kiadott velenczei követjelentések alapján. 156
Bohn legels munkája Dirling számára a fejedelem egy Vigourouxhoz (az actán tévesen Bohnhoz) intézett utasításának megszerzése volt 1726 decz. 3-áról (melléklet Dirling 1727 márcz. 12-ki jelentéséhez). Az iromány szerint a küldöttnek az angol és hollandus kormány közbenjárását kell kieszközölnie, hogy Francziaországba visszatérhessen. Részletesen jellemzi a magyar nemzet törekvését az idegen járom lerázására Albert
JEGYZETEK király
óta
ideje
385
munkájának hatása
(Brenner
kereszténység békéjét akarja ugyan, de non
A
sumus
Erdély különállása történeti
gationis nostrae principális. séglet.
maga
!)
obliti
a
obli
szk
hannoveri liga segítse elö Parisba visszatérését,
de
hogy a perzsa háborút befejezze és a császárt támadja meg. Háború után a tengeri hatalmak addig
ráveszi a portát,
is
hívjanak össze általános európai congressust a westphaliai mintájára,
hogy az azóta
történt összes sérelmek jóvá tétessenek.
Mindez a eommunis Europae tranquillitatds conservatio érdekében volna szükséges. Újat nem nyújt az utasítás, de újabb megdöbbent bepillantást ad az emigráns szerencsétlen körforgásába, melybl menekvés nem nyílik. 157 Bohnra vonatkozó adatokat Diriing és Talmann jelentéseibl kiadta Thaly, Saussure 52. s köv. 11., melyek további eladásunk alapjául szolgálnak. Saussure megbízhatatlan, Bohnnak Konstantinápolyba, ill. Rodostóba jövetelét is találomra teszi 1722 vagy 1723-ra (170. 1.). Kovács Jánosra Diriing 1727 szept. 15-iki jelentése.
—
—
ím Vigouroux dolgaira legelsrangú töredéke, mely
magyar kormánytól
a
irományainak
forrás
készíttetett
másolatok-
ban a Nemzeti Múzeum könyvtárában van. Az eredetiek a Naxos szigetén lakozó Lastics- Vigouroux család tulajdonában vannak, a mely Thaly szerint nyolcz láda actát bocsátott a magyar kutatás rendelkezésére a Rákóczi-hamvak hazaszállításakor. A család Vigouroux fiától származik, a ki Rákóczi költségén vett el egy naxosi görög leányt. Tartalmukat többször elmondta már Thaly Kálmán, a mint errl már munkánk 113. sz. jegyzetében szóltunk. A töredékgyüjtemény következ darabokból áll 1726 deczember 16. Rákóczi creden:
tialisa V.
számára, ugyanezen kelet alatt az utasításnak egyik
leszakadt
melybl
fele,
1726 decz.
d'Andrcz.'lt.il.
a Rákóczi Györgygyei
gusi útról (Thaly szerint kelet
nélkül
«
Kelet
nélküli
1727 ápr. 28. Dosvay V.-hez
francia követségtl.
levelének töredéki
mondat sem deríthet
egyetlen
12-ki útlevél
17-7
apló!); júl.
nyár)
Ilosvit
;
jún.
noU it'j.
ki.
a V.
megtett archipelal'7. Hosvay \ 1727—28. Rákócri
töredék instructiója V-nek a lengyel házasság dolgában,
febr— márcz.
Ilosvay Y.-hez
Turul 1908.
11. 1.); ii
Sxekíö:
ápr
16. V.
A számzött
ápr.
;
l>u
.
7.
V. armalisa (kiadta Thaly,
a fiához; kelet nélkül
Rákóczi.
18.
IloBvay Ilosvay
25
!
386
JEGYZETEK
1730—31. V. hivatalos lépéseirl levélkivonatok. 1732 V. felesége kérvénye Champagne-ban kelet nélkül, V. bocsánatkérése Rákóczihoz. 1735 oki 15. Rákóczi József meghatalmazása V.-nak; 1741 jún. 7. Versailles, Rákóczi József V.-hez.
decz. 24.
;
adósságairól. 1741 nov. 28. Turin, V. lépései hátralékos fizetése
hasonlóképen
dolgában,
1741
piasternyi
követelése dolgában.
a
(?)
konstantinápolyi
a Rákócziakon való 2300 Ezt az anyagot kiegészítik
—
követek
császári
jelentéseiben
található
Vigouroux utazásairól, valamint levéltárnak Arneth-tl, Prinz Eugen von
száraz, tárgyilagos jegyzetek
a bécsi udv.
Savoyen,
és
Wien
áll.
1858.,
267. s köv.
kötet,
III.
részletesebben Marczalitól,
id.
m.
11.,
VIII. kötet,
valamint 170.
s
még
köv.
11.
felhasznált Seckendorf-féle actái. 159
que Vigouroux est un des plus grands gascons encore] tel que je l'ai connu
je sais
et hableurs (supposé qu'il sóit
cydevant). Mikes emberismeretének fényes bizonyítéka 160
Ilosvay 1727
27-én
júl.
hogy szégyelte magát hogy
írja,
miatta, a mint Konstantinápolyból hallani volt kénytelen,
visszaesett régi hibájába 161
puisque depuis
la
sobri estote, ajánlja neki.
;
grace que Dieu luy a accordé d'entrer
dans le giron de l'église a l'occasion de son attachement a moy, j'ay eu lieu a erire que c'est luy qui luy a inspiré la vocation dönt
mon
il
veut
sortir.
Voila le sujet de
mon
douleur, et
pour que je ne donne aucun consentement á ce que je regarde comme un mai qui ne peut qu'offenser Dieu, et ils ne scauroient attirer que le mauvaises suites au suppliant. de
silence,
Vigouroux Rákóczi Györgyre
megható
m'outraget-il
pas,
lorsque
entrailles d'un pere ?
.
.
.
luy qui m'a offensé dans
mouvement revetu. Hosszú et
si
is
ragadja:
felkiáltásra
il
et
pense
Tovább
mon
panaszkodott, a mi az atyát e
:
surplus combién ne que je puisse quitter les Ne croyt-il pas que c'est
par
caractére,
peu conforme de
la
vallásos tanácsok után
:
j
par son impétuosité dignité,
dönt
je
luy
j'ause dire devans dieu
que je Taime paternelement peut-étre malgré luy-mesme. 162 Bohn jelentése Diriinghez 1733 febr. 28. és Vigouroux
Rákóczi halála után teljesen fedik egymást. jelentése, melyet teljesen megersít Rákóczi József levele, a hol Vigouroux czíme général major et président du conseil de feue S. Altesse Ser. 164 E tragikomikus számzetés minden phasisát pontosan saját nyilatkozata 161
Bohnnak
idézett
:
JEGYZETEK megfigyelte és leírta Bohn, mivel
387
hségében
a
igazságtalanul
Kovács lelkiállapotára spekulálva kémnek akarta megszerezni, a mi azonban nem sikerült neki. líft Ilosvay meghatóan kéri leveleiben, ne feledkezzék meg megsértett
az ö oktatásáról
:
moy
necessaire a
observez cela je vous en prie car m'est trés merne si vous n'en avez
qui suis ignorans
pas vous qui en est docte et savant et il faudra pour cela enveloppé chaque choses en differente petité paquet et ecrire dessus ce
qu'il y aura pour minstruir. si je pouvez obtede vous je peu bien vous assurer que je serai beaucoup consolée en vous. Ámen, cet adire ainsi sóit il. Vigouroux azzal is biztatta, hogy chemiai úton élelmiszer, !
nir cela
—
kenyér gyártására fogja megtanítani. Arra azonban nem jók a rodostói kemenczék, s Lengyelországból fog egy alkalmasat küldeni. Ilosvay kísérletezését a fejedelem
A
lélte.
szem
környezet szemügyrevételével
ember
volt Mikes,
els
a ki
is
érdekldve szem-
látható csak, milyen jó
pillanatra
keresztül látott
a franczián. 166
lui
M. Diriing
sait,
que
le
Báron
(így hivja
a toujours parié de Sa Majesté
seigneurs
magát Vigouronx) de tous Mon-
Imperiale,
Cour de Vienne et de toute la amour trés tendre et trés respectueux, qui partoit du fond de son coeur, ina de toute dissimulation en cetté occasion. Ezen utolsó három szó hozzáfüggesztése bizonyítja, hogy Vigouroux csakugyan szellemdús ember volt, a ki néha saját magát is ironikusan les Ministres
de
la
nation allemande avec les sentimens d'un
fogta
fel.
167
nak
Ilosvay levele 1728 decz. 23-áról Rodostóból
Vigoumux-
melyre egész jelenét és jövjét rábízza, je vous ecrirez encore une petit létre dans laquelle je marquerai mon nomme et les bien que je souliaitr.ii. puisque
les
:
a fehér lappal együtt,
m
|iie
je
Hongrie
ma
Vigouroux
famill.'
posseder á prés. nt ne sönt pas dans chaque trouble qu'on fMfloH
devrois
.ne tort
H
iuiprudeminen se sönt toujours ingerer.
'l-/.<'»iitotta egy veszélyes lépésre (valószínleg, hogy maga is menjen el Dfattaghas) j'ay pencé bien ptai d un fois comment pOBIF0ÍI je íny rendre et sur quel pretext, mais fi
ir
míirquó
au.iin puisque
vous y est dejas et je suis trop et merne a Constantinople le
a la cour de Rodostó
turqucs savent ce que je suis
et
il
m
prendroit bien de
25*
388 son
JEGYZETEK c'est
mon
au regret de
coeur que je suis contrait de vous
dire qu'il m'est impossible sur tout que
mon
maistre n'en sait
que nous faisons a presens, mais j'esper qu'il le saura bientot avec beaucoup de surprise merne moyenen le sage et prudens mediations des nos trés cher amis et c'est dans ce tems la qu'il saura mieux la difference qu'il y a entre encore rien de ce
et hommes comme vous le remarquez trés bien. Vigouroux elhitette vele, hogy Rákóczi nem becsüli eléggé szolgálatait.) Pour que la chose qui me regard ayt un issu plus applausible pour moy, j'ay besoigne de votre amitié et je conte la dessu par avance comme sur la mienne merne, c'est pour quoi je m'adresse a vous comme a mon unique cher frer, pour vous prier de vouloir bien m'accorder a moy ou plustot de prometre pour moy a nos cher amis un couple
les
hommes
(Úgy
látszik,
d'écus de cet bource dönt la Providence vous en a un dispensateur fórt fidel Mint ebbl látható, a rodostói szomorúságnak sem hiányoztak humoros oldalai Vigouroux, a kire a gondviselés egy vaskos erszényt bíz, a melynek 5
de millié
fait
.
.
.
:
h
szétosztogatója
Rákóczi császár
is
neki
A
!
Ígérte
könnyen
Dolhai-birtok erdélyi
elveheti
a rendelkezésünkre
után
leírása
:
ezt
már
fejedelem korában, s most a
Dolhaitól
a
kir.
kamara segélyével.
álló
másolatban Sa M.
M.
de m'accorder
I. et C. áll, a C-t Thaly Czarien-re egészítette ki, holott bizonyára a másoló a máramarosi birtokot nem a czár, hanem hibája R helyett Sa Maj esté Imperiale et Royale veheti el kamarája segélyével: ainsi Sa M. I. et peut par la chambre l'emparer sans fairé tor a personne et mes les donner pour ce que je puis en son tems étre plus propre a son service, mais comme par la grace de Dieu et par les experience que j'ay j'ay plus de lumiere en tout et pour tout (a szegény bejáró végkép elveszítette fejét), et je suis plus propre pour ces service de sa M. I. et C (R helyett) qu'aucun de mes parans et des autres gentilhommes
Itt
;
C
du
pais,
je
suplie
S.
actuellement avec un
titre
I.
de comte.
le
Késbb
rang que j'ay
kéri
:
un brevet
de marchal de camp.
Végül szívrehatóan kéri Vigouroux-t, hogy egész életét és jövjét kezére bízza, tehát iparkodjék a dologban az baráti és testvéri bizalmának megfelelen eljárni. 168 D'Andrezel többször megnyugtatja, hogy a fiúk megszökéséröl
szóló hír
nem
bizonyult valónak.
1726 okt. 23-iki
levelében közli vele, hogy egész hiteles forrásból sikerült e hír
JEGYZETEK
meggyzdnie.
háziig voltáról
389
Beszélt az új velenczei követtel,
korábban Bécsben volt és jól ismerte az idsebb fiút jeune prince de si grandé esperance, bienfait, rempli d'esprit et de politesse et adroit en toute sorté d'ex» L'Empereur lui avoit continué toujours les moyens de soutenir Delfinóval, a ki :
sa naissance et qu'il estoit actuellement á Vienne trés bien á la
Cour
et le Prince
exercices
ses
son frére
toujours
Hogy Rákóczinak nem pította Márki
Sándor
le
cadet á Naples pour achever
entretenu aux frais de l'Empereur. tetszett
id.
m.
III.
kötet 619.
ládban
II.
hirtelen
1.
Delfinónak Mala-
hogy Rákóczi József
golától közölt jelentései alapján. Bizonyos,
és György a
—
György megérkezése, megálla-
Rákóczi György óta lassan lefelé hajló csabekövetkezett mély degeneráltságot képvisel-
nek. Egyes vonásaik közösek egyéb trónkövetelök gyermekeiéül. Jakab gyermekeirl egy személyes ismersük irta, hogy a fiatalabb csinos, az idsebb bátor, jólelk fiú, de „tous deux montrent un esprit médiocre et peu formé" (idézve Marcel de Baillehache, Prétendants, Paris 1902, 14. 1. Különben
vel
:
—
adatain kívül használhatatlan munka). 189
Márki
170
A
kevéssé
id.
m.
III.
kötet 620. s köv.
Vigouroux-levelezés
épületes
igen
lakáj társaságról.
Rákóczi Györgyöt Rodostóba
Az
kísérte,
ságot tollára veszi azon atyjához
11.
részletesen
írt,
ifjú
tájékoztat
Vigouroux,
a
a ki
az egész franczia társa-
hosszú töredóklevelében,
melyben a tengeri út archipelagusi statióit is feljegyezte. Baraillon a a des lettres de complot avec le chevalier Clerac par les qu'elles il marque que vous vous est vanté a eux que vous vous estiez rend maitre de l'esprit du prince, et de tout comme vous les seigneurs de la cour et que vous avitv. aviez voulu. Baraillon s'est ventez en merne tems de m'avoir donnez des coup de baton et Clerac un souflet au lazaret (A kedves rodostói idyll, m»>Iy ez iratokból Thaly szerint élénk tárul !) Rákóczi György udvara tagjai D'Anguelber, Rumel, .
.
.
Az els henczegni akar vele (a levélíró ifj. Vigourouxval), de 6 nem engedi. Je suis trés bon ami avec Mrs de Molitar, Quiche (Kiss), Bechon, De Roche a többi azonban, Mrs Chenevier, Bon (Bohn értend), Passement, D'An-
Renard.
;
guelber, Martin et tou.s autres ont faite une brigue contre moi. 171
Pour moy pour essuyer la pluyo
Rákóczi levele DAndrezelhez, 1727 jan. 20.
j'ay déja pris le
manteau de
la patienoe
.
390 qui
JEGYZETEK
tömbe actuellement sur moy
et
que j'attends.
gréle
la
La Cour de Vienne ne me connoit que
trop pour ne pas tra-
verser comme elle fait mon retour en Francé, elle n'est pas jalouse des conseils que je donne á la Porté, car elle scait en
merne tems qu'on n'est pas capable de eroix etles adversitez seront toujours si je les
mets au
—
ment.
1726.
de
mes sentimens 172
Marczali
173
m. 172.
Életrajzi adatait
1.
Megállapította
Ainsi les
:
idézve
1.
d'une
maniére étrange
Rákóczi a une ancienne
:
elle.
Hermann
életírójától,
deutsche Biographie, Nachtrage, 55. kötet, 664 174
.
salut que je souhaite uníqueugyanahhoz la complaisance á la Cour de l'Empereur joint á
me sacrifie mon etat contraignent et mon coeur. id.
.
mon
profit de
passión et confiance pour
.
partage, trop heureux
decz. 31. levél
avec laquelle on l'incertitude
les suivre
mon
Márki
S.
id.
m.
III.
Ullrichtól, Alig.
— 667.
1.
kötet
623.
1.
—
Dönhofíné 1731-ben Czartoryski Ágost herczeghez ment férjhez s hozományával megalapította e család gazdagságát és politikai befolyását. 175
Rákóczi utasításának töredéke Vigoroux számára, kelet 10°. La confiance que nous avons en la personne du Roy et en sa generosité nous persuade que Sa Majesté aura la bonté de menager tout ceci avec le secret convenable a notre situation pour cet eflfet nous croirons qu'il seroit trés nélkül
:
interets que le Roy ren(voyait) le sieur que par son canal (il in)sinuat a la Porté que Sa Majesté sou(haite)roit me voir en Pologne pour des raisons (que) les conjonctures ne permettent pas encore de developper, mais que la porté ne trouvera pas prejudiciables a ses interets. util
a
—
propres
ses
Baxtrom,
et
11°. aprés notre entrée en
connoitre
souhaitons
l'empereur
a
avec toute
Pologne
quaiant la
le
Roy
pourroit fairé
prit les assurances
que nous bonne
sincerté possible d'entrer en
grace de l'empereur, et que nous n'entreprendrons rien contre ses interets, elle ne pouvoit
yaume
et s'opposer
au
pas
refuser
l'entrée
de
son ro-
sejour d'un de ses cytoyens que pour
oter a l'empereur tout sujet d'ombrage.
Le roy
sera bien aise
de moyenner cet accomodement pour pouvoir étre
avec d'au-
tant plus d'efficacité guarand de la bonne conduitte que nous lui
—
avons promis de tenir a l'egard des interets de l'empereur. 12 o.
si le
Roy
entroit en ces vues
il
sera necessaire
d'ex-
JEGYZETEK
391
M. que les ministres de Francé nous ayant privé grandé partié des s... et effets dönt nous jouissions en Francé... simplement a ce que la porté fourn(isse)... subsistance nous ne pourrions subsi(ster)... sans étre prealablement
poser a
de
S.
la plus
de ntre etablissement par un mariage convenable que nous n'avons pas voulü pour (sui)vre sans
assur(éz)...
á notre
etat,
l'agrement de S. M. que celui de la princesse royalle nous pa-
nous nous flaterions ne depandroit que de sa generosité d'accorder a cetté princesse quelque starosties avant la publication de ce mariage sous pretexte de soutenir son rang avec la dignité convenable a l'honneur de la repu13 o. a király ne haragudjék ezen alkalmatlankodásért, blique. manieres convenable
roissoit en toute
d'y reussir
si S.
M. agreoit nos desseins
et
qu'il
—
ö egész életén át hálás szolgája lesz neki. pris des informations fait
en
de voir
suitte la
si
si
lieu
in)structions
avant
il
14°. apres avoir
nous laissons votre choix d'aller
d'abord
vous regierez votre resolution
que vous pourrez receuoir avec
vous voiez que
ministres,
(ses
—
sieur (Javor)ka*) de tout ce qu'il avoir
princesse Royalle
En premier les lettres
de
du
le
les
la
ja
la cour.
dessus sur
passeports:
Ofti
roy veuille secreter votre commission aux
vaudroit mieux aller en droiture a la cour. Mais
Javorka eut deja parié ouvertement a
la Princesse
Royalle
de votre commission, il faudroit commencer a [conferer avec 15°. elle pour ne lui pas donner une marque de defiance. nous avons instruit les S rs lCrouchai **) et Javorka au sujet de notre mariage pour avoir sujet d'ecrire a. la princesse Royalle.
—
Nous avions
pris pretexte qu'ayant appris qu'elle .cherchoit a
augmenter les fonds des terres, nous luis offrions notre concurrence pour qu'elle put degager nos terres de Jároslave, et dans le 5e point de cetté instruction nous avons marqué que nous 8ouhaitcrions que cela eut pú se fairé St. Jean passé. Car sur le bruit que le I'rince Zangouski auroit rccfcerché 1«" mariage de M de de Denho(ff) •••) nous craignons que cetté térre ne retomb(e toute aux) mains de 06 prisoe, qui en possede •)
Javorka
Ádám ebben
CmOMV
a/
idben Rákóczi
*• István a Sieniawski-család jaroszlói birtokának
***'
la
len
Rákóczi kezén
DOnhofl nófi né leánya, a jaroszhu tok tulajdonosa. Zangouski Ciartoryskinek elferdítése.
Iftfti
bii
392
JEGYZETEK
nous n'avons pas en intention d'ent(rer)... parceque nous croions encor en jugeant... droiture de Mde Denhoff qu'elle m(oitié)... la
ne voudroit pas deffendre pretex(ter)
sur
les
mauvais droits qu'elle pourroit
de Jé'roslowe. Cependant nous desaprouvons fórt si nos susdits plenipotentier eusse donné lieu a des parolles qu'on auroit pü empoisonner en les raportant les terres
a Mde Denhoff. Nous
ne scaurions cependant pas attribuer á une autre cause, le refus de l'audience au S r Javorka lequel a son tour paroit |piqué de son procedé. Comme cetté mai entendue de notre intention pourroit avoir de trés mauvaises vous emploierez tous
suittes l'esprit
de
M de
Denhoff,
le
moyens imaginables pour calmer
l'assurant de notre que la regardant
comme heritiers de l'amitié que nous avions pour ses parents nous n'avons jamais eu dessein de lui fairé la moindre deplaisire, etánt persuadé qu'elle n'a jamais eu la pensée de vouloir s'attribuer la propriété de la térre
qu'hipotequó
a la
que nous
n' avions
castellanne sa mere, que le village Surova
de sa depandance ayant été alors possedé par Missonat a qui nous l'avions confere á vie n'a pas été oompris dans l'hipoteque ensorte que nous esperons qu'elle ne trouvera pas mauvais que nous le faisions retirer des mains de la ditte Missonat
par nos plenipotentiers.
moindre chose avons
ecrit
amitié
ensuitte
(elle)
l'envie
des
Enfin
sincére
mon
lóin
de
lui
deplaire en la
que nous avons de cultiver son que nous avons eu pour elle 16°. si le roy ne s'oppose pas
sentiment
depuis sa tendre enfance.
au sejour de
bien
aura pü voix par la lettre que nous luy
fils
—
en Pologne vous
par laqvelle nous luy mandons de
lui ferez tenir la lettre
se rendre incessamment á
Dantzic et en l'absence du roy de sadresser au primat avec la lettre
que nous
lui
ecrivons par sa suite
son mariage selon son bon
plaisir.
cerne la princesse Royalle
ntre
—
pourra poursuivre
pour ce qui conque
état ne permettant pas
nous agissions en sa recherche avec
ntre
il
17°.
tel eclat
que son rang
et
vous poursuiverez cetté affaire, ensuitte de ce que le S r Jevorka aura commencé pour y obtenir son consentement, que nous regardons comme le pivot de toutes ces negotiations a la cour du roy de Pologne et de l'établissement de ntre fils le duc de Makovitz. Ainsi nous nous prodigiiitó exígeroit,
mettons avec
que nous avons dans vtre capacité, que vous emploirez tous le moyens pour
la confiance
esprit, zele et fidelité,
393
JEGYZETEK
y
reussir.
Sur quoi nous vous assurons de (ntre) estimé, bienEzen töredék a fejedelem házassági
veillance et affection.
—
szándékát minden kétségen kívül helyezi. Márki Sándor kötet 629.
III.
nak
id.
és Marczali, a Szilágyi-féle
h.
zet Története VIII. kötet, 170.
m.
külö-
Magyar Nem-
a hol a Vigourouxtól beadott
1.,
memorandum részletesen van ismertetve. 176 Az elbbiek, különösen Marczali 177
id.
csak Savoyai Eugén vádjá-
különben a tle felhasznált adatokat,
tartotta. V. ö.
nösen Arneth
még
a szándékot
1.
világos eladása.
Talmanné 1729 máj. hogy Sieniawskiné halála folytán
Diriing jelentése 1728 aug. 24. és
már ekkor
25., aki
a házasságból
gyanítja,
nem
lesz
semmi.
178
Talmann 1730 június
179
Qu'il n'en
d'épée dans l'eau,
fallait
8.
plus
és aug. parler
4. jelentése.
et
que
c'était
Bohn vallomása, melyet Kont
un coup
közölt igen
szorgalmas és tanulságos értekezésében, Les derniéres années de Francois Rákóczi II, a Revue de Rongrie 1910. évfolyamáA Bohnhoz szóló utasítás 1733 október ban, tome V., 186. 1.
—
19-érl megvan Bohnnak Talmannhoz
intézett 1733 okt. 22. une Commission que je vous donne en svite de la confience que j'ay en votre fidelité et votre discretion. I'ay beaucoup de confience dans la personne de M r l'ArcheEvéque, mon intention est, que vous lui fassiez mérne voir cetté
levele mellett: Voilá
lettre,
mais je n'ay pas jugé apropos de lui en ecrire directequ'il puisse manier cet affaire avec plus de delica-
ment, pour
lui ay ni parié, ni ecrit Tachez d'engager ce Prélat de parler au Sr Talman resident de l'Empereur, et de lui dire, que dans de la pragmatique les conjonctures presentes de l'Europe, sanction, et de bruits de la guerre, il lui étoit venu en pensée, qu'il seroit peút étre de l'Interet de l'Empereur, que je ne resté pas dans la situation, dans laquelie je me trouve avec mes trouveroit quelque moyen de l'accoenfans, et que peut étre moderaent, si on leurs donnoit un rtablissement convenable dans la Lorniii. m aggréeroit á la Cour, il s'en chargera de sonder comme de lui
tesse, et
sur cetté
pour
qu'il
puisse dire, que je ne
matiére.
M
mérne mon intmtion t|iir j»»
je fOUdfOil tircr
vnih
mon
li
dtttot.
;iin>i
Ce
p<»ur
en rnrmo tems de
seroit
voir
mon
u
OOOp de
oommo on affecti«»n.
1
pistolet,
iVoutrr.'i.
ct
JEGYZETEK
394 180
Zay elégedetlenségét megállapította Korit id. h. 45. s Mikesrl Bohn levele id. m. III. kötet 549. 1. Talmannhoz, ennek 1732 jan. 21. jelentése mellett, kiadva Hurmuzaki Doc, VI. kötet 500. 1. (v. ö. Angyal, Századok 1905. 220. 1.), Rákóczi egy favori mécontent-ja (Ilosvay, Villeneuve levele szerint, Hurmuzaki id. m. Suppl. I. 1. 483. 1.) a töröktl kért már többször engedélyt, hogy Moldvaországban földeket utána Márki
;
bérelhessen s így Rodostótól távol élhessen, de a porta soha Miqués, se adott engedélyt. On assure aussi qu'un autre,
nmmé
Transylvain de nation, qui est actuellement gentilhomme de la
chambre du Prince, a un pareil dessein qu'il se mariéra avec la veuve de feu Comte Bereseni, qui est en Pologne, et qu'il s'etablira sur lesdites frontiéres, oú il espére attirer de la Transylvanie du monde pour en fairé une espece de colonie, et entretenir dans son pais un commerce secret, qui pourroit ;
Mint látható, Bohn Mikes
servir en cas de quelque revolution.
magánügyeiben teljesen au fait volt a legutóbbi megjegyzés láthatólag azonban Mikes mint országháborító összeesküv Bohn önkényes gyártmánya, hogy újabb veszélyek felfedezésével nélkülözhetetlenné tegye magát a császári követnél. ;
:
Villeneuve
!
említett
levele
tanulságosan jellemzi Ilosvay
(M.
Disloway) éretlenségét, melyben grófságról és fejedelemségrl
álmodozva, bármikor kész volt Rákóczit elhagyni.
Tervét a
franczia chimérique-nek nevezte. isi
Forgách 1731 okt. 11-iki levele, közölte Márki id. h. „Ex praenobilibus vannak a fejedelem mellett Sibrik Miklós, Ilosvay János, Máriássy Ádám, Mikes Kelemen, Kapy Gáspár. Adta volna Isten, soha Rákóczi, se Bercsényi ne született volna. Hazánkat elpusztították, minket koldusbotra juttatának. Bezzeg, a fejedelemnek jól van dolga, mert Magyar649.
1.
:
országban sem volt a kuruczvilág eltt annyi jövedelme, mint most a francia királytól és török császártól. Bezzeg nem ád a szegény magyarnak: verje meg az Isten!" A rosszul nevelt fiatalember meglehets durván és szeretet nélkül ugyanazt fejezte ki, de káromlással megtoldva,
delmét „vakon szeret"
Mikes
is
amit
említ.
V.
elbb már ö.
a feje-
Mikes sorait a
„veszett irigység" és „egyenetlenség" átkáról, 96. levél. 182
Emlékiratát
kiadta
Saussure adatai legnagyobb
Thaly Kálmán részt
az
id.
munkában.
megbízhatatlanok, felületes
395
JEGYZETEK hallomás ezt
alapján
már Kont 181
id.
könnyelmen összefzött anecdoták, h.
is
Villeneuve követségére Vandái, Une ambassade francaise
en Orient sous Louis XV, Paris 1887. lására Diriing 1729 jan. 13. jelentése. 18 *
Zinkeisen
kötet
VII.
a mint
észrevette.
382.
id.
megérkezés
notificá-
m. V. kötet 619—650 1., Hammer id. m. 1. Rákóczi tanácsairól Talmann
—
köv.
s
A
jelentései. 184
Memoranduma Bohn 1733 okt. 30. másolatában mon avis le Roy Stanislas devroit s'emparer de Kamie:
1.
a
nich pour en fairé une place d'armes, 2.
je luy envoyerai
Hongrie, et
mon
fils
des
ont du
qui
officiers
pour tacher de
mérne,
Hongrois á son service, 3. sí les Turcs ne veulent pas laisser aller faudroit lui fournir des moyens de s'evader pour le
Roy
en
credit
des
venir
fairé
M*" d'Orlik,
il
aller joindre
Stanislas,
on devroit tacher de fairé prendre de Saporov de la dependance du Czar, 4.
5. le
Roy
les
armes aux Cosacs
devroit porter toutes ses vties de ce cté,
comme
pour epargner son royaume, et pour transporter la guerre sur 1. de tenir il auroit les avantages les terres de son ennemi la communication avec ce pais-cy libre, et de pouvoir a la :
;
seureté de sa personne, et toute la noblesse
2.
il
attirera toute
Polonaise
dans son
larmée de Pologne,
parti,
3.
il
retiendra
communication avec la Francé, laquelle pourroit devenir impraticable par Dánt sic 186 Bonnevalról teli van az egykorú irodalom és az e korral foglalkozó tOrtéoeti müvek. Mi itt Vandái t-löadá-át, id. nt.
la
119.
I
köv.
1.
használtuk,
valamint
Salih
.Munir
értekezését,
Bonneval Pacha, megjelent a Revue d'histoire diplomát i^ue 1907. évf, 385. 1. Bonneval mémoirejai (idézve Márki id. h. 630. 1.) történeti szempontból hasznavehetetlenek. 1-7 Tabnann jelentései Bohn adatai alapján L7S9 de.
—
1732 jan. 18., márr/ius 8., május ezen adatok hinnvtc m'-lkiil is hci
18.
\n::>al,
-
,
id.
k.
ttl
1.
ho^y Rák
ebben az idben nem érintkezett Bonne\ -állal. l
"
>••
jan.
Verun-luckter BOBBOnl, L780 Okt Felel. -ír \illnieuve w
N
iiH-lbtt
Böki Iai
lu
par
jelentésében.
'-'«>.
által
mes
lalrnann
derni.re^
LTM
lettres
396
JEGYZETEK de
vües
les
de
sur
cour,
la
maníére
la
que vous
qu'on ne
sache
lesquelles
je
en
scaurez
encore
son
me
suis
tems.
expliqué
Est-il
bien
de ce qui se passe en Itahe, non plus que de la disposition des Venitiens, et de la marche des Imperiaus? Quant aux mouvemens des Hongrois, je ne m'en mélerai certainement pas celuy qui les a commencé, possible,
rien
;
pourra les terminer sans
moy
moy,
pour
ni la guerre, c'est
M. l'ambassadeur ne connoit ni
;
que ses pensées sönt bien
cela,
legeres a ce sujet; et tout ce qui pourra vous dire la dessus,
ne dóit pas vous arréter un moment dans ce pais-cy, vous ayant mes intéréts vous demandent ailleurs. Villeneuve már 1732-ben elutasította Rákóczi egy kérését a
—
deja indiqué, que
moldvai jezsuiták dolgában, melyet Vigouroux közvetített, Hurmuzaki Doc. Suppl. I. 1. 482. 1. Comme le caractére du Báron
de Vigouroux
me
nent de sa part 190
.
rend suspect .
la vérité
des avis qui
me
vien-
.
Bonnevalnak Rákóczihoz küldött emlékirata Bohn máso-
latában Talmannak 1734 febr. 27. jelentése l'interét
de
la
Francé de
Royaume de Hongrie. l'Empereur peut
mellett: II eu de songer á enlever aux Allemans le
C'est
le
seminaire,
tenir, et entretenir
o
le
magazin, oú
jusqu'á quatre vingt mille
Sí on lui te ce royaume, ce Prince redevient comme une petité puissance de 30 á 40000 hommes. Comme le Roi et ses alliés ont beaucoup plus de troupes qu'on ne pourra leur opposer en Italie, et sur le Rhin, et qu'il ne doivent pas négliger cetté occasion de réduire l'Empereur á l'ancien
hommes, autrefait
ils doivent fairé leurs efforts pour avoir en Italie une armée capable et assez nombreuse pour en pouvoir détacher 50 m hommes pour entrer par le Frioul Venetien et par le Frioul
pied,
Imperial et la Croatie en Hongrie.
Trieste, qui est une petité bord de la maré, n'est qu'une bicoque et sans chateau sera pris en deux ou trois jours. On va delá facilement en Croatie, oú il n'y a que Carlstat mai revetu de térre et ville sur
le
fssé
chemin couvert. Toutes les montagnes de Croatie comme des oú grandes routes de térre, qu'on peut passer partout, c'est un pais abondant en eau et en fourage. II faut ensuite passer la Savé, et commencer á
sans
ni
sönt la pluspart
s'établir sur ses
.
bords
On
Camisa,
fait
qui
se
.
a Zagabria,
fossés ni garnisons.
ce
.
se saisit
dans
la
et
Gradisca, jqui n'ont ni
ensuite de Zagathurn et de
marche, et l'on va assieger
:
JEQYZETXK
397
Bude, qui ne vaut pas Estampes oú Maux prés de Paris. Mr. Prince Ragotzi dóit
de joindre par
trés facile prise,
trouver á cetté .armée,
se
Bosnie
la
et
dabord que Bude sera
font le fairé proclamer Roi de Hongrie et qu'il
ils
le
sera
qu'il lui
nomme
immédiatement un Palatin, un grand Juge, un Chancelier etc. par tout le Royaume. D'un autre et qu'il envoye des cté, c'est á dire par la Moldavie, il pourra envoyer vers la Haute Hongrie son fils, qui est á Paris, auquel on dóit donner la Transsilvanie pour soutenir les mécontents qui se souleveront
—
certainement de ce cotélá. 491.
1.
és Angyal id. h. 221.
191
Kont
195
A
id.
h. 42.
V.
részben Hunnuzaki
ö.
megküldte Rákóczinak a sendomiri
lublini palatínus
Ferant nobis etiam opem, et vei
famosae
vicinae
1734 febr.
gentes,
leveléhez,
5.
tacitis
Hungária,
electionibus
liberis
et
)t.
L
confoederatío okmányát, benne többek között
Ubertate
id.
1.
ezt
a
passust
compatiantur sufFragiis
Bohemia,
Silesia,
antea
gloribundae (melléklet
Bohn
Talmann márczius
23. jelentésénél).
193
Bohn vallomása Kont id. h. s köv. 11. Könnyen felmehogy az egész, valószíntlen angol kísérletet Bohn találta ki, hogy Rákóczitól a franczia kormányt elidegenítse. Ez ellen bizonyít azonban Talmann 1731 június rülhet a gondolat,
16-iki
a
jelentése
Kinnoul
Bohnnak még nem
volt
lorddal való érintkezésrl, amikor oka ilyen meséket gyártani. Pápai
küldetésere, Mikes 107. és 109. levele. 194
Bohn
levele 1732 decz. 23.
Talmann 1733
jan. 21. jelen-
tése mellett. 196
Thaly, Saussure, 64.
196
Bohn
1.
Talmann 1734 decz. Thaly (Saussure 67. L) alaptalanul írja, hogy ,BáesMH megszökéséröl örömmel értesült". 197 1735 februári memorandum, kiadta Kont a Századok 9.
jelentése
levele Parisból 1734 aug. 28.,
mellett.
1912. évf. 209. 198
enrnre droit de
m
1.
ptl inuins zélé pour ma patrie, et je suis engagé par des sermenta á soutrnir la libertr et le
Jé
ma
nril
principllté, K«»nt
1M l&y javítandó h. 688. 1.); v. ö.
Thaly Jávoriba
Kont
Ádám
ki a id.
\,l.
h.
l'11.
1.
Márkinál közölt hosszú h.
45. Máriássyt él
névsor
Domyl
ezredes és a gróf Forgách-
és
Rak ill.
(id.
JEGYZETEK
398
Századok 1888. 312.
levéltár,
1.
:
egy 1735 februári aktát Podo-
liában Krucsay, Máriássy, Jávorka és Ilosvay írtak alá. 300
A
Gombos-féle küldetést levéltári kutatások alapján
eladta Marczali
id.
h.
175.
Abban, hogy Rákóczi magyar
1.
ruhát viselt, bizonyára tévedett a szolga. Legfölebb a magyar-
nak fogadása alkalmából, ha ugyan beszélt a szolgával. 201 Villeneuve kivonatában, ennek márcz. 24. levelében, Kont id. h. 198. 1. V. ö. egyébként Kont id. m. Saussure és elssorban Mikes eladását, a feldolgozások közül Thalyét a Saussure-kiadásban (sok tévedéssel, melyek Saussure-nek Mikesnél többre becsülésébl származnak), valamint Márkinak
—
lelkiismeretes
eladását,
III.
kötet, 686. s köv.
szemben már Kont kimutatta, hogy utolsó közvetve
halálára
nem Bohn
árulása,
Villeneuve vádjai gyakoroltak hatást.
lelki
hanem
1.
—
Thalyval
küzdelmére és Chauvelin
és
TARTALOMJEGYZÉK. vn— vni.
eiszó
Els
il
fejezet.
A régens udvarában. I.
halála. A versaillesi udvar. Maintenon asszony és Montespanné gyermekei: Maine herczegés a toulouse-i Harcz a vérbeli herczegségért és Maine számára a regens-
XIV. Lajos pártja. gróf.
orleánsi herczeg mint régens. A „régi udvar" háttérbe Rákóczi a régi udvar tagja. Francziaországba érkezése, nagy becsülete XIV. Lajosnál. Helyzete a versaillesi udvarségért.
Az
szorítása.
ban.
Comte de Charoche. Az
erdélyi fejedelmi czím. Érintkezése
Maine herczeggel, Dangeauval, Tessével, ritkán az orleánsi herczeg pártjával. Liselotte. A társasági élet
a
toulouse-i
grófifal.
az udvarnál. Rákóczi és az asszonyok. Conti herczegné. II.
A
A
vele jött magyarok,
Ilosvay.
A háztartás gondjai.
Grosboisba vonulás. Vagyoni helyzet.
bels
cselédjei. Király
Ádám, Mikes,
Brenner apát és a kártyabarlang a Hotel de Transsylvanie-ban. A megtérés Grosboisban. Visszavonulás a régens udvarától. Saint-Simon. A régens kormányzása. A conseil de Régence. D'Huxelles, a külügyek vezetje. Rákóczi politikai helyzete A rastatti és
badeni békék értelmében. Imhoff lépése Brenner követi
A török háború hírére Pwfteoiied jegyzéke d'Huxellesnél és a regensnél. KÖnigsegg követsége. A Stuart trónkövetel eltávolítása. Rákot vi utolsó audien-
jellegének megszüntetésére. ter
tiája
a regensnél
1
—49
TARTALOMJEGYZÉK
4:00
Második
fejezet.
A török háború. I.
Rákóczi indítóokai Francziaország elhagyásánál. Az erdélyi fejedelemség vágya és reménye a felkelés idején. Saját vallomásai erre nézve. Az 1704. erdélyi fej edelem választó ország-
A
A fejedelemválasztás A kitörölhetetlen benyomás. Hatása a szatmári béke idején. A fejedelemség keresésének kötelessége a számzetésben. Az eskü. A souverainség kifejgylés.
fejedelemválasztás és Thökölyi.
A
és Bercsényi.
ldése az
választási feltélelek.
aristokrata és rendi felfogásból. Tokaji lázadásának
megítélése.
A
vezérlfejedelemség rendi
absolutismus hatása.
A
delem mint Istennek
földi képe.
A
mivolta.
franczia
grosboisi felfogás kialakulása: a feje-
A
egy másik
császárral, mint
souverainnal való kibékülés lehetetlensége. II.
Török viszonyok.
A
Ahmed
III.
számzöttek Khotinban. vezir.
A
Damad pasa
szultán. Ali
velenczei háború. Savoyai
Eugén
és
a
nagyvezir.
török háború.
A
péterváradi csata. Halil pasa nagy-
A téli készüldések. BercsényiDrinápolyban, ajánlatai. Az
haditerv. Eszterházy Khotinban. Máriássy, Bercsényi és
új
Csáky
A keresztúri „összeesküA nép békevágya. Barkóczy Krisz-
sereggyjtése. Magyarország közönye. vés " Korponai Julianna szerepe. ,
Eugén
tina.
haditerve, Károlyi a határvédelemnél.
foederatio Khotinban. Eszterházy betörése járás.
els
A
és
Az
új con-
az utolsó tatár-
kuruczmozgalom kudarcza. A belgrádi csata. Rákóczi a török háború hírére. Pápai János küldetése a
lépése
Túllépi megbízását, khotini tárgyalásai.
havasalföldi vajdánál.
Rákóczi szerzdést követel a szultántól és pénzösszeget magyar hadtest alakítására. A konstantinápolyi franczia követ, Bonnac. Helyzete Bercsényi
és
Pápai között.
A
franczia politika
a
50—100
portán
Harmadik
fejezet.
Spanyol remény.
A
szultán levele Parisban.
Rákóczi tengerreszállása.
matiai helyzetbe vetett remény.
A
diplo-
TARTALOMJEGYZÉK
4<>1
I.
Az
A háború
béke utáni európai helyzet.
utrechti, rastadt badeni
veszélye. V. Fülöp elégedetlensége; renuntiatiój a a franczia
A
örökösödésérl.
Az
jakobiták. tartására.
V.
franczia és angol felfogás.
I.
György és a
eszméje a béke fennCellamare herczeg és a
angol-franczia szövetség
Fülöp
ellenmüködése.
régi udvar, Rákóczi barátjai. Alberoni,
a
tje. V. Fülöp franczia és olasz vágyai.
A
háborús irány vezerégens védekezése.
Dubois küldetése, Stanhope. A Triple Alliance. A régens titkos Dubois és d'Huxelles. Rákóczi ós V. Fülöp D'Absac újabb küldetése. A régens intrikája, Rákóczi félrevezetve. A spanyol háború els hirei. D'Absac újabb küldetése. Rákóczi Alberoni tervében. A spanyol -éj szaki szövetség gondolata. Goertz terve. Nagy Péter és Hannover ellenségeskedése. "A czár párisi útja. Rákóczi és d'Huxelles felfogása. Dubois gy-
diplomatiája,
A czár Francziaországtól
zelme.
elutasítva. Alberoni tárgyalásai
a régi udvarral, a jakobitákkal, Rákóczival és az északi hatal-
A
makkal.
háború eltt. II.
Kákórzi
Gallipoliban,
mint
erdélyi
Pápai
mint
rendkivülikövet.
khánnál.
tatár
Mohammed
nápolyba.
hírek.
tárgyalási
vagy
A
béketárgyalások,
Szultáni awlientia. Ilarczi BoissiimiH'. toe.
poryba. ásai
'
új
Iái
A
sj.-
Srckfö:
A
feje-
viszorn
és
hollandi
A
közvetítés.
spanyol
követség.
ful\ tátott
megérkezése Bál
Driná-
Ibrahim
Rákóczi
pasánál.
és
bécsi udvar és Cellamare tárgyalásai.
lépése a Vatikánban.
korezágból.
A
drinápolyi
rossz
léketárgy alás elkészületei. Bonnac fára-
nagyveziroél,
Boissiméne Ibrahimnál. a Rákörzival
angol
krszülödt'St'U.
utasítása,
pass
az
Bonnac-kal
Sardinia megszállása. Cellamare és Rákóczi érint
Boissiiui ne
A
A
mellett.
Rákóczi a portát spanyol háborúval
kérdése.
látogatás
biztatja.
Dri-
parancsnoksága.
sereg
tatár
követelései
delmi udvar. Szertartásosság.
els
Látogatása a
Bevonulás
nagyvezir és Ibrahim kajmakám. Béke-
Török
megmarad
Ráki'n -zi
fejedelem.
Allitnuii
tárgyalásokat.
ós Cellamare letagadjak
Rákóczi
el
akar menni
Hoissiméne sért visszahivatasa és távozása. 1
srámúrött Rák.
M
402
TABTALOMJEGYZÉK Negyedik
A A
fejezet.
A szultán pártfogolt ja. A titokban folyó béketárgyalások.
török
vendégszeretet.
mediatio kérdése. Bonnac és Rákóczi lépései ez ügyben. Egymáshoz való viszonyuk. Rákóczi kívánságai és a valódi viszonyok közt lev r. A nevet nagyvezir. Az elhagyatottság a
fejedelemség
A
keresésében.
passaroviczi
béketárgyalások,
Virmont és Talmann. A szultán megvédi pártfogoltjai A refugiumot keresk. A paszaroviczi béke tizenötödik pontja. A porta magatartásának változása. A számzöttek szállingózása Drinápolyba. Rákóczi távozási szándékai. Útja Konstantinápolyba, a bujukderei táborozás. Bonnacné és Rákóczi bejárói.
Rákóczi
költözés. térhetésre,
A
kérelme
visszautasítás
:
A
Jenikbe
Francziaországba való
vissza-
a toulouse-i gróf levele és
Bonnac
a
közlése a Quadruple Alliance szövegével együtt.
A
Triple Alii.
ancenak kiegészítése a császár belépése által. Az európai végrehajtás V. Fülöp és Alberoni ellen. Cellamare utolsó intézkedései; III. Jakab készenléte. Byng admirális gyzelme a spanyol armadán. Maine herczegnö és a Cellaniare-összeesküvés. A régens gyzelme, a régi udvar megsemmisítése. Franczia-spanyol háború, Alberoni bukása. V. Fülöp hozzájárul a Quadruple Alliance-
A
béke helyreállítása. Rákóczi helyzetének vígasztalanJenikben. Bercsényi Therapiában. Rákóczi orosz tervei, Daskov Konstantinápolyban. Együttmködése Rákóczival a pruthi béke revisiójára. Kihasználja Rákóczit. Stanyan ellenactiója. Virmont, a császári nagykövet megérkezése. Rákóczi, nak Kis-Ázsiába küldését követeli. Rákóczi tiltakozása. Oláhhoz.
sága,
országi és moldvai fejedelemség terve.
A
liviandi fejedelemség
terve. Bellebbezés Silivriába, az utolsó audientia a nagyvezirnél.
170—210
Rodostóba költözés ötödik fejezet.
Rodostóban. I.
Apathia, Daskov altatásainak felismerése. Berendezkedés Rodostóban. leány.
Az
A
udvartartás. Bercsényi
magyarok
udvara.
Felesége, a
Csáky
eltávolítása Oláhországból. Eszterházy Antal
Rodostóban, felesége
;
halála.
Forgách honvágya, érintkezése
403
TARTALOMJEGYZÉK
Virmonttal, távozása Lengyelországba. Csáky. Bercsényi Rodos-
tóban
;
özvegysége, elveszi Köszeghy
Gondolatköre
Zsuzsit.
:
esküje
bels
a
;
Szent Ágostonnal egyezik.
tikai
A
szigorú
élet
A jansenismus
érsek theologusai
elitélése Gallani
eskü.
által.
„keresztény fejedelem áhításai".
meggyzdés
Rendektl
Mikes
;
mása." Vallásos életének egyéni tulajdonságai
keresésének
Halála.
magábavonultsága a rodostói napirend. a vallásosság. Szent Ágoston utánzása. „Vallo-
Rákóczi
szerelme.
A A
kölcsönhatása.
nyújtott
souverainitas.
a fejedelemség
:
felfogása.
vádja.
A
Ebben
„Vallomás"
A fel nem oldható A vallásosság és poli-
Bossuethez való viszony. „Traité de la puissance".
n.
Fáradozások Rodostó elhagyására. A tain leszállítása. Ibrahim nagyvezir kormányzása takarékosság és békeszeretet. A cambrayi congressus. Bon küldetése V. Fülöphöz. III. Jakab siciliai királyságának híre. Méhemet pasa követsége Parisban, Rákóczi üzenete. Mémoire-ja Duboishoz; az orleansi herczeghez. Kérése Conti herczegnéhez. Újra a Quadruple Alliance akadályozza. A vagyoni romlás Brenner és Law. Brenner halála. Ujabb kétségbeesett kérelmek. Dubois és a régens halála. Az új franczia kormány: Bourbon herczeg, Morville békepolitikája. Rákóczi Spanyolországba menés engedélyét kéri. Misérable situation. Elkeseredés. Panaszai marquis d'O-hoz. A császárral való ;
:
els gondolata;
békülés
Felesége helyzetén NeplujefF.
ban,
halála.
segítés.
Az
Díriíng.
Diplomatiai
A
pragmatica sanctio hirc
idtöltés
Bonnac merevsége;
:
a
latin
az
keresztények
orosz
diplomatia,
Az afghánok PerzsiáMahmud háborúja, Nagy Péter közbe-
orosz-török-perzsa kérdés.
Tahmasp sah
és Mir
lépése. Rákóczi terve
orosz
tr>r«'.k
<'
hHyrt'állíta
Bonnac rikerai XV. Lajos lengyel házassága, az oroszbarát politika vége, Bonnac utóda I> A/ilr./.l Barátságos sara.
viszonya Rákóczihoz. Kihasználja a perzsa
keresztények dolgában. Rák< latára.
jai
n.
A
latin
D'Andrezel hasz-
.Musztafa és Pelerin" párbeszéd. III.
(-állani
utség. Diriing és Talmann. (a. luxi atya, és Maori érsekek. Egyházi irodalom tanulmányozása;
írás: a „Traité
de
la politesse",
a
„magyar forradalmak
törté-
26*
:
TARTALOMJEGYZÉK
404
A
nete". Fejedelmi elzárkózottság.
történetphilosophiája. Mikes véseit. lása.
A
A
franczia etiquette.
kalandorok:
a
elítéli
A
magukra hagyott bejárók a fejedelem politikai törek-
szíveknek ritkán való megnyí-
magyarok eltt elnyben részesülnek.
Ploutman az archipelagusi kalózfejedelemség terve. Bonn, a császári kém. Vigouroux, Mikes ítélete róla. Élettörténete. Befolyása Rákóczira. Président du conseil. Barátsága Ilosvayval. Vigouroux ós Ilosvay ajánlatai Dirlingnél. Rákóczi György meg:
211—293
és távozása
Hatodik
fejezet.
Az utolsó lobbanások. I.
Atyai gondok.
Az
anyagi helyzet javításának törekvése.
A
csá-
Rákóczi házassági terve Jablonovski Konstantina herczegnvel. Vigouroux és Bachstrom küldetése. Az utasítás: saját établissementja Lengyelországban a szárral való kibékülés terve.
házasság segítségével; Rákóczi György házassági terve Dönhoff grófnéval, a jaroszlói birtok.
A
lengyel és porosz király köz-
benjárása a császárnál. Manteuffel, Seckendorf lensége. Savoyai
Eugén
;
Vigouroux ht-
visszautasító határozata. Rákóczi izga-
tottsága; beteges lélekállapot. fiai
A
lotharingiai herczegséget kéri
számára. n.
Házibajok Vigouroux miatt. Saussure megérkezése. D'Andrezel utóda Villeneuve. Chauvelin utasítása. rossz viszonya.
Az
Villeneuve és
Rákóczi
etiquette-kérdés. Rákóczi teljes [elszigetelt-
sége. A perzsa zavarok Ibrahim nagyvezir halála,
miatt III.
lázadás
Ahmed
mány nem érdekldik Európa iránt.
Konstantinápolyban,
letétele.
Az
új
török kor-
A lengyel örökösödési háború
kitörése. Lescinsky, Francziaország pártfogoltja.
Rákóczi „sys-
temája". Bonneval pasa Konstantinápolyban, viszonya Rákóczi-
hoz és Villeneuve-hez. Villeneuve fáradozásai orosz-török háború elidézésére. Fleury és Bonneval állásfoglalása. Bonneval terve az istriai támadás Budáig. Rákóczi lépése, hogy Francziaországba mehessen. Tárgyalása Kinnoul lorddal. Bohn külde-
TABTALOMJEGYZÉK tése Parisba. Elfogatása, leleplezi Rákóczi
405 angol
tárgyalását.
Chauvelin és Villeneuve szemrehányásai, Rákóczi védekezése. Az Í8triai támadás javított terve. Utolsó erfeszítések, a test kimerülése
;
az elalvás
Végszó Jegyzetek és bizonyítékok Tartalomjegyzék
Névmutató
294—333 334—337 338—398 399—405 406—418
NÉVMUTATÓ. D'Andrezel 259—63, 265, 267,
D'Absac 32—3, 120, 122,
271, 282, 285, 289, 306, 311. 142,
147, 149-50, 152-3, 167-8. Aegei-tenger 68, 281. II.
Ágost lengyel
király
200—2,
315. III.
Ágost lengyel király
315.
Szent Ágoston 25, 34, 225—6,
228—30, III.
253.
Ahmed
101—2,
47,52,95, 100, 105-9,
9,
116—8, 127—8, 130—1,
175,
190-5, 245, 250, 287, 325, 327.
Anjou herczeg 19. Anna angol királyn 108. d' Antin
herczeg 39.
Apafi Mihály erdélyi fejedelem 134.
szultán
134,
177, 182, 185,
239, 244, 265,
69,
75,
136-8, 146, 206—7, 209, 311, 312—4.
Alberoni abbé, spanyol külügyminiszter 112-5, 119,121-5,
130—2, 147—151, 153, 157, 160—4, 166-7, 169—170, 173, 180, 183, 190-8, 211. Ali
Anglia
Archipelagus 303, 323.
Argenson
párisi
rendrfnök
33.
Árokszállás község 79.
Aspermont gróf
18.
Ausztria 70, 243, 285—6, 315.
Avignon
47,
116, 326.
Azovi-tenger 263.
Damad pasa nagyvezér
70—6,
89, 92.
Ali pasa nagyvezér 316, 324.
Aland 194, 196. D'Allion smyrnai franczia consul
258—9,
Althan
289.
gr. 206.
Amsterdam 130. II. András magyar 273.
király, 237,
Bachstrom dr. 298, 304, 309 Badeni béke 39, 41, 43, 45, 105.
Bagdad 262. Bagossy László 84, Baku város 257. Balkán hegység 76. Bánság 1. Temes. Baraillon
285—6.
87.
NÉVMUTATÓ
407
Barcelona 121, 194.
Biron maréchal 140, 318.
Barkóczy Krisztina 82. Báthory István erdélyi fejedelem 65. Zsigmond 301. Batthyány 206, 218. Batu khán 77. Bechon, R. titkára 284, 331. Bécs 43—4, 64, 79, 81, 83, 99, 190, 212, 269, 290-1, 295, 297, 305—7, 329.
Bocskay István
—
Bécsújhely 171.
Beaufort herezeg III.
10.
72,
(Nándorfej ér vár)
74—5,
151—64,
122—3,
100, 104,
Bolingbroke angol miniszter 108.
Bon mérnök Rákóczi követe 240—1, 250—3, 271, 279— 80, 282—3, 326-30, 332. Bonnac marquis, konstantinápolyi franczia követ 94—100,
139—43, 145, 155—8, 167—9, 173—8, 184, 189, 204, 208, 241, 246, 255—6, 258—9, 264, 312, 318. 118,
92,
133, 137,
143, 145, 156, 165, 183, 320.
Bels-Szolnok vm. Bender 216.
Bonneval pasa 317 Borgó 86.
87.
— 30.
Borsa 86.
Berberia 282.
Bercsényi
183—4,
166—70,
187, 189, 199, 240, 250, 329.
49,
88—9,
77, 83,
286,
BoÍ8siméne spanyol követ 149,
Béla magyar király 272—3.
Belgrád
58, 80.
Bohn Pál Vilmos 283—4, 299, 307, 309, 320—9.
Miklós
gr.
25, 37,
Bossuet 65, 234—7, 271.
54, 61,
63—4, 73, 76, 78—80, 84—5, 88—90, 92, 96, 98—
Bosznia 71, 164, 182, 318,
100, 139, 141, 144, 147, 153,
Bosporus 185, 199, 205, 212. Bourbon herezeg 19, 119, 248,
176, 180, 183, 199, 201, 207,
210,
213-21,
Bercsényiné
274, 291.
199,
215,
817,
220—1. 129-30,
—
258—60, 315, 318. herczegnó 20—1,
175, 290, 304,
310.
Bourgogne herezeg Brandenburg 95. Bréma 127.
Berry herczegn 1, 35, 195. Berwick maréchal 111. 196.
P-n ímer,
Besztercze 86—7, 93—4.
Buda
Bethlen Gábor erdélyi fejede-
Bujukdere 185—6,
lem
30, 35.
Bourdalone 271.
Beretti Landi 131, 161.
Berlin
322—3.
33, 56,58,
102-::
11
szepesi
3, 5.
prépost 30,
-1^.246-8,27
I
Bukurcst
I
H
Burgau örgrófsig 301.
17'.'
-6.
Byng
194, 196.
408
NÉVMUTATÓ Danofili 272.
Cachod
269—70, 282—3. Cambray 240—1. Campredon 260. Candia
233,
követ 124,
315—6,
26,
Daskov polyi
Alexej orosz
320.
konstantiná-
követ 201—5,
207, 211, 256, 260.
70.
Cellamare
Danzig
Debreczen gr.
párisi
spanyol
110-2, 119, 121—2, 148—9, 160—4,
131,
193—6, 246. de Charoche comte (Rákóczy Francziaországi
czíme)
79.
Demirhisszár 209. Derbent 257.
Dés
87.
Diárbekir 77, 256. Dirling 253, 269—70, 283, 286,
11,
289, 305, 309. 40, 133, 136, 140, 177, 186.
Charriéres ezredes 214, 331.
Chateauneuf 117—8, 130. Chauvelin franczia külügyi
ál-
lamtitkár 311, 315, 319, 325,
327—9. Colyer holland
tit-
kár 145, 161, 181.
147, 263.
Dorsó Miskó 79. Dráva folyó 320. Drezda 92, 175, 304, 310.
132—5, 139-41,
143, 147,
152, 154, 159, 161-2, 166-7,
16.
Conti herczegné 27, 246, 248.
169, 171, 181,
183—5, 199,
213, 227, 231, 288.
Cromwell Olivér 325.
Dubois abbé 7, 39, 104, 114-9, 121, 128—30, 176, 190, 192, 194—7, 204,240—4,248—9,
Cs
251,
Csáktornya 322.
Csáky Mihály tábornok 183, 209, 216, 218—9,
—
73,
Dolhai csata 290.
Drinápoly 73, 76, 78, 92, 96,
követségi
Conde herczeg
Dnjeszter-folyó
180,
271,
255—9.
Duna-folyó
76, 136, 147,
72,
165, 216, 263, 330.
274, 331.
grófn
215,
220—1.
Csehország 243.
Ebeczky István Ecsed 93. Eger 81. Daghesztán 257. Dalmáczia 71.
Dangeau 6—7, 17—21, né 17—9.
Elba 126. Erdély 12, 33,
—
67—8, 86-7, 90,
Dánia 125, 127.
138, 143, 179,
36.
62,
92.
93,
54—7, 60, 79—82, 84, 102—3, 134, 182—3, 198,
52,
77,
409
NÉVMUTATÓ 201, 203, 208, 212, 242, 251,
278—9, 302—3, 316, 322—3, 325, 331, 335—6.
—
Nagy Péter
czár
1—50, 60—1, 94—100, 104, 106—7, 118, 124, 128—30, 133, U2, 150, 157, 175-6, 188—9, 192—3, 196, 198,232,241—3. 245—7, 251, 254, 258—9, 264, 283, 285—8, 297, 311, 317, 319, 321—3, 325—6,
64,
spanyol királyné (Farnese)
112—3,
—
191, 197, 316.
Sarolta orleansi herczegné
3—4,
(Liselott) 1,
12,
21-4,
27, 35, 129.
Eszterházy Antal tábornok 63,
84—8,
73, 77,
144, 147, 180,
321.
93, 100, 137,
209,
216—7,
Frangepán-család 330. Friaul 321.
274, 321.
né 217.
I.
d'Estreés marechal 39, 111. Ezreff
fnök 262—3,
afgán
Frigyes Vilmos porosz
ki-
rály 127.
Fülöp orleansi herczeg
1,
3
—
7,
19—21, 29— 30, 35— 6, 38—9, 44-8, 95, 99, 104, 107, 109—12, 117-21, 123, 128—9, 131, 135, 175, 188, 191—2, 195, 197, 244—6, 248—9, 254, 268 318.
312-3.
14, 16,
Fagel 161. Farnese herczeg 112.
—
310.
Francziaország
leánya 254, 257.
—
63, 73, 180,
218-9, 274, Zsigmond 214, 310.
185, 214,
Földközi-tenger 124.
Erzerura 257. Erzsébet, a
Forgách tábornok
Erzsébet
1.
;
Erzsébet spa-
V.
Fülöp spanyol király
110—4,
105—7,
nyol királyné
19,
119-20,
Fehér-tenger = Márvány-teng.
122, 128, 131, 144, 147, 151,
Felsbánya
157—8, 160—3, 169, 180, 184, 191—3, 195—9, 240, 249—50.
87.
Feneion 271, 317. I. Ferdinánd 273.
Fiume
Fürstenberg bibornok 18.
330.
Flandria 317.
hmann konstantinápolyi császári követ 91.
Henry bíbornok 251—3, Fogaras
315,
Galata 218, 255, 269, 282.
231-2,
Gallani érsek
320, -
roiitainrbleau 28.
Fontone 268.
270.
QtDai 161-3. Gallipoli
in:;.
176.
189
4.140,149,
410
NÉVMUTATÓ
Geneviére 214. Georgia 257 8.
Hollandia
—
Gibraltár 106.
100,
174—5,
287.
126—8,
br.
Gombos
95,
Horvát Ferencz 92-3, 97—9,
Giczei 30.
Goertz
52, 71,
8,
116, 127, 130, 151,
196.
140, 187, 209.
Horvátország
br. 331.
Gosztonyi 30.
84, 321.
Hotel de Transsilvanie
ban
Gradiska 322. Gremonville bécsi franczia kö-
Hugó
Viktor 214.
Hull (Angliában)
vet 10.
des Grieux 33.
Grobois 14, 20, 28, 33, 38, 42,
44-45,
53,
55,
66—9,
60,
Paris-
33.
26.
9,
Hunyadi János 89. Mátyás 77, 323.
—
D'Huxelles
marquis
franczia
90, 92, 94, 98, 101, 120, 140,
külügyminiszter 7, 12, 39, 43,
148,
185,
109-10,
228,
140, 192, 196.
160,
180,
183,
187—8, 198—9, 224—6,
112,
114,
116—9,
230—3,. 235, 248, 272, 303, 334.
Guiche 111. Gusztáv
I.
Adolf
svéd
király
125-6. György angol király 107, 198—19, 114—6, 118, 127—8, 131, 191-2, 197.
d'Iberville
Ibrahim
104, 115, 117, 190, 327.
Halil pasa
nagyvezér
75,
88,
Havasalföld
1.
6,
314.
II.
effendi
217, 274, 287,
125,
286.
289—90, 310,
8.
br. követ 41—2. Ispahan (Perzsiában) 256, 313.
Istria 324, 326, 330.
Oláhország.
Szt. István
Héllissant bankár 247.
Itália
4—47. Hippo püspök 226.
262,
Imhoff
Hellespontus 211. IV. Henrik franczia
tolmács
Ilosvay János 30—1, 186, 214,
Ilyvó
127, 303.
Hannover 107—8, 115127-8, 130, 191.
(I.)
331.
92, 100, 102, 133, 136.
Hamburg
nagyvezér
135-8, 144—5, 156, 159—60, 166,168,172—3,178, 180—1, 183—4, 202 -5, 207, 209—10, 238—40, 257, :>62— 3, 311—4.
— — Hága
117—8.
pasa
király
4,
131,
47,
magyar 113—4,
151,
197—8,
153,
király 273. 116, 157,
292, 316, 323.
Izmid (Kisázsiában) 270.
120,
191,
NÉVMUTATÓ
Jablonovski Konstantina
len-
herczegn 297—8, 306—7.
300,
gyel 304,
Jakab
—
m. 110,
II.
131, 193,
198,
Ádám
Jávorka
280, 301, 316,
—
I.
czárn
259.
Ivanovna 127.
Kaukázus 258.
császár
Keresztúr 79—80.
92, 147.
210,
Kipcsak
213, 225, 227, 232.
52—3,
77.
Khorasszán 313. Khotin 73—5, 77, 84—6, 88—9,
Király
Jeruzsálem 242, 264. I.
Kárpátok
63—4,
95.
Keleti tenger ÍJ 7.
Jenikj (Törökországban) 186—8, 197, 199, 202,
József
gr. 7, 37,
275,
75.
331.
II.
81—8,
Kavalla 318.
308.
Jassy (Moldvában)
—
Károlyi Sándor
Katalin feje-
(Lengyelországban)
300—1,
124—6,
Kaspi-tenger 257—8, 263.
241, 244, 281.
Jaroszló
király 77,
Károlyváros 321—2.
skót király 11, 196.
114—6,
V. császár 160.
Xn. svéd 196, 201.
skót trónkövetel 108,
János Zsigmond erdélyi delem 134—5. 221,
— —
411
király
és
75, 77.
Ádám
31.
Kisázsia 209.
Kisfaludy Boldizsár 148.
58, 106.
Kiss István 293.
337.
Kolowrat 206.
Komárom Kajdácsyné 215, 221. Kandahor 256. Kanizsa (Magyarországon) 322.
Kantakuzén
moldvai
István
vajda 91. Kapisztrán 89. Karloviczi béke 68,
71—2.
74,
király
7.
180, 182.
Károly 9,
III.
magyar
39-40,42,47-9,
105—6, 190-3, -ni
83,
241
160,
180,
315, 318, 326.
—
II.
182,
206-7, 298-309,
i04,
296,
57, 71.
angol király 109.
85.
91—2, 43, 94—5, 140, 155, 166—9, 171, 183-4, 187, 199, 201, 206—9, 212, 238-9, 153—4, 156-9, 161—5, 169—70. 182,186—7,189-90, 198—9, 304, 306, 309-10, 312—5, 317—9, 324, 328.
Konstantinápoly
Korponai Julianna („a lcsei fehér asszony")
Kovács János 284, Köln 41 Königsegg József
Kszeghy
81—2.
L.
gr
Zsuzsanna,
gr.
csényiné 215, 221.
Ber
412
NÉVMUTATÓ
Kvár-vidék 83, 87. Krim 75, 77, 86, 144, Krucsay 301, 331. Kuli khán 1. Nadir.
Lossoiiczy István temesvári ka-
pitány 72.
263, 324.
Lotharingia 309, 322—3. Lcse 81 2.
—
Kurakin orosz követ 130.
Lublin (Lengyelországban) 324. Lüttich 284, 305.
Lyon Lajos
XIV.
franczia
M
király
1—14, 16—9, 21-2, 28—30, 33-42, 44-7, 71, 90—1, 93, 95, 97, 105—11, 118—20, 126, 146, 156, 163, 173—5, 178—9, 186, 188, 192, 195, 230, 234—5, 263, 271, 285, 300, 316—7. XV. 3—4, 27, 107, 114, 131, 189, 249, 258—9, 285, 315—6. Láng Ambrus dr. 214. Lauzun 140.
Maczedónia 209. Madagaszkársziget 281. Madrid 105, 112, 162, 164, 192, 195—6, 245, 250. Magyarország 8, 13, 15, 43,
74—5, 77—8, 81—3, 88—9, 93, 97, 99, 102-3, 122, 131, 143, 153, 164—5, 179, 212, 214, 243—5, 250, 254, 269, 271,
48, 51, 58, 62, 67, 72,
—
Law bankár
330, 335.
Mahiimt Mir 256—7, 262.
Leibnitz 298.
70, 73,
78,
96, 98, 174,
219,
221,
7, 25, 29,
42—3,
81—2, 84, 90, 200— 1,204-5, 254,
280,
320, 324, 331.
Lescin szky Mária,
XV. Lajos
lengyel
259, 297, 306,
király
315—6,
320,
324. Liselott
1.
Erzsébet Sarolta.
Livland 208, 303, 323. Livorno 261.
London
107, 117, 190, 192.
Longueville 10.
I.
szultán 314.
16—7, 19-20,
12,
22, 35,
14,
38-9,
44, 109, 111, 119, 131, 196,
327.
—
berezegné, Condé unokája
16—20,
193,
195-6.
Maintenon asszony 2
felesége 259.
Szaniszló
—
Maine berezeg 2—6,
287,
297—302, 304—6, 309, 318,
—
273, 284, 291, 302, 321, 324,
247, 253.
Lengyelország
290.
16—9,
33,
35,
—
6,
38-9,
13,
129.
Majorca sziget 106. Makovicza 292, 300. Malborougb 109.
Manón Lescaut Manteuffel br.
33.
szász
286, 304, 309.
Mantua 316.
minister
NÉVMUTATÓ
Máramaros vm.
86—7,
82, 84,
290.
Marescotti bíboros 162.
Máriássy tábornok 77—8, 139,
413
Molitard 214.
Mont Cenis 116. Montenegró 71, Montespanné 2
—
Marly (Francziaországban) 12, Maros-folyó 72, 79. 53,
56,
58,
122, 147, 150,
Mauri konstantinápolyi
145.
— — r.
82.
Musztafa khotini pasa 77, 84,
170, 261, 280, 286, 288.
Márvány-tenger 60, 92. Maesilon 271.
II.
szultán 319.
tolmács 269.
kath.
érsek 255, 270, 309.
N
Maurocordato Mihály oláh vajda
91—2.
Nádasdi Ferencz
Mazarin bibornok 242.
Mecklenburg-Schwerin
gr.
10, 31.
Nadir Kuli khán 314, 315. nagy-
herczegség 126—8, 130, 244. Medici-család 113.
Méhemet pasa
260,
Mullot abbé 272.
Munkács 103—4,
248—9, 251-3,
282.
65, 86.
Marseille
5.
Morvaország 243. Morville
28.
Maros-Vásárhely
3,
Morea-félsziget 68, 70.
201, 216, 271, 331.
241.
Mencsikoff 245.
Nagybánya
87.
Nagykároly 87. Nagyszeben 53, 58, Nagy-Várad 171. Nándorfejérvár
Menhárd János kapitány
79.
1.
86.
Belgrád.
Mihály diák 80.
Nápoly 105-6, 113, 121, 191, 194—5, 244, 330.
Mikes Kelemen 30—1, 139, 155,
Nellenburg grófság
171, 184, 221, 828,
288—9,
186—7, 215, 217, 274—80, 283—4,
310, 314,331—3,336.
Németalföld (mai Belgium) 71, 243.
NeplujefF István
Miksa császár és király 65.
polyi
Milano 316.
orosz
200,
Mississipi-Társaság 247.
Nesselrode 206.
Mohács
Néva folyó
79.
Mohammed
konstantiná-
követ 256—7,
pasa
nagyvezér
133,136,143-4,146-7 84, 86-7,
Moldv
Nikápoly 117.
UMB)
98,
216, 310, 322.
126.
Kfeofe
77.
189.
Noailles bibornok 38.
—
herczeg 39, 112, 230.
414
NÉVMUTATÓ
Nogáj 77. Nógrád vm, 84. Norvégia 125, 128, 196.
Passzaroviczi béke
155,
169—70,
164, 166,
204—6, 269, Pean 32—3. Pékre János
159,
180, 182,
314, 331.
79.
Peloponnesus-félsziget 68.
251—2.
d'O marquis
7, 21,
Oláhország
(Havasalföld)
89-90,
98,
245,
—
herczegné
1.
Perzsa-öböl 136.
208—9,
216,
Perzsia 256-7, 263,312-3, 315.
Péter
1.
Fülöp.
Erzsébet
Sa-
8, 125—8, 200—1, 259—60, 286, 315—6.
Oroszország
Orsova 81.
(Nagy)
7—8, 19, 125—30, 174, 200—1, 203-5, 211, 244—5, 256—8, 268, 285. Pétervárad 74—5, 92—3, 180. 24,
rolta.
205,
Péra 141, 199, 255.
172,
219, 282, 303.
Orleansi herczeg
Pentenriedter br. 42—7.
164,
132,
182, 187, 206,
86,
69,
czár,
77,
Photius pátriárka 267.
Piacenza herczegség 113.
Ploutman 281—3, 299. Polignac biboros 111, 196.
Pompadour marquise 195. Poroszország 95, 125—7, 109,
Örményország 262, 314.
174,
287,298—9,301,304—5,
309, 316.
Padrona Halil janicsárvezér 313—4. Palermo (Siciliában) 191. Pálffy János gr. tábornok 8, 56, 58, 64, 74, 78, 81,
Portó
Ré
330.
Portsmouth (Angliában) 194. Prága 285. de Prie marquis 248, 258—9.
295.
Q
Pápai János 90—2, 9- 97—9, !
,
101—3,
132—3,
138,
140,
Quesnel 272.
216, 324, 331.
Paris
5, 9, 20, 27, 29, 30,
42-3,
89, 92, 95, 98,
33—4,
109-10,
128, 148, 175, 185, 190, 194,
241—2, 245—8, 283, 292—3, 326—7. Panna herczegség 113—4, 208,
197.
Pascal 51.
250,
Ráday Pál
81.
Radulovics János,
R.
udvari
papja 214, 217, 272. 191,
Raguza
323.
Rákóczi Ferencz szultánnál 146.
II.:
Ahmed
NÉVMUTATÓ
—
259—63, 265,
és Andrezel
Traité de la politesse
és
Bohn
—7, Vallomások 230—1.
283.
és Boissiméne 152—4, 167.
—
és
Bonnac 139—43,
177,
—
208, 256.
— — —
Cachod 270. Cellamare 122, 148.
— — — —
és Conti herczegnó 246,248. és
Daskov 202-3, 211—2.
és Diriing 253.
Drinápolyban 135, 139, 143,
—
és Dubois S
—
erdélyi fejedelmi czime 12,
40-1, 46, 52—62, 68, 103, 122—3, 132—3, 140, 142, 144, 150, 167, 169-70, 179, 228, 232-3, 236—7, 251, 301, 304, 312, 331.
és Fleury 251.
és Gallani 88J
270.
l\
— Gallipoliban 103, 132-4,140. — Groboisban 15, 28, 33, 38, 44-5,
53, 55,
60,66-7,
89-
101, 180,
—
Hullban 26.
—
és Ibrahim nagyvezér 136
—8, irodalmi munkássága: Két,
»k áhitásai I
Á
Érd
Marseilleben 103—4, 147,
—
és Mauri 270.
— — —
és
12, 28.
Moharamed 143, 146. 256—7, 262.
és Neplujeff
és d'O marquis 245, 251 -2.
— —
Parisban 89.
Ploutman 281. Rodostóban 210-337. Rouenban 11. és Rumjanzoff 262. Ruszcsukban 147.
és
— — — — — — —
és Sieniaw8kiné 308. és Vigouroux 284.
Ferencznó 23, 254.
György I. 58 335—6.
243,
i
1
t
270,
— 61. — György makoviczai herczeg II.
291
B00-
B,
l.
B08*
316
828, 826,
— — —
József 891, 889, 331. Péter
7'.'.
Rastadti b
r-8.
«'
Marlyban
—
Zsigmond 65. Rakovicza Mihály oláh vajda
in*.
—
—
303,
Fontainebleauban 28.
42,
Jeniköjben 186-8, 197, 199,
—
184.
— — —
225—8,
202, 210, 232.
Bonneval 319. Bujukderében 85—6. és
272—3,
Traité de la puissance 235
282.
— —
415
in
228— 80,
Rátky huszár Redseb diabekri pasa Kidirii.Mi
77.
bibornok
szertartásnak
5— 6,
Mnsztafa
Róma
HL <>7.\
11.
NÉVMUTATÓ
416
Le Roux
Smyrna
217, 272.
Rumélia 89, 172. Rumjanzoff orosz követ 262. Ruscsuk 78, 86, 89, 147, 183,
289.
Sósmez
(Moldvában) 75.
Spanyolország 19
112—3,
110,
89,105—6, 130—1,
;
119,
138, 144, 151, 166, 169, 171,
199.
S Sacy 272.
183,
187,
242,
245,
190-5, 197, 240. 243—50. 252-3,
316, 330,
Saint-Cyr
6.
—
Stair lord 109, 118.
-Denis
1.
—
Luc franczia követ 46. -Simon 11, 36—7, 107, 115,
Stanhope 115, 190, 194, 187. Stanyan angol követ 204. Steinville tábornok 84, 86.
143, 196.
Stockholm 194.
Sardinia 106,
190-1,
148,
144,
183,
194.
Stralsund 125—6. Stuart
Jakab és Károly
1.
Sáros 82.
Suetonius
Saussure Cesar 331.
Suez 281.
Savoya
156, 191. 194, 196, 200.
Savoyai Eugen hg.
8, 45, 48,
70—4, 83—4, 86—9,
93, 100,
104, 113, 122, 131, 137, 144
-5,
156,
180—1, Scarron
—
7.
Schleinitz br. 194.
Seckendorf
császári
berlini
követ 305—7. 152,
167, 214, 288,
331. 113,
Sicilia 106,
191,
194—5,
Sieniawski
150-1, 180,
241, 244, 316.
hercegn
297, 300,
Sz.
Silistria 209.
br.
követ 41.
Sirván (Perzsiában) 257—8.
Skóczia 197.
Szamos folyó
82.
87—8.
Szamosújvár 87. Szapolyai János király 75. Szászország 299. Szatmár 87. Szatmári béke 8—9, 56—7, 67,
82—3,
73, 79,
330, 335.
Száva-folyó 74, 76.
Széchenyi Pál érsek 246.
Szeben Szeged
308, 310.
Simeoni
196. 200, 242.
Syrakusa 194—5.
Szalay László 220.
3.
9,
Svédország 125, 127, 190, 194,
159—60, 166, 171, 205—6, 238, 306—7,314,316—8.
Sceaux („Szió") 16
Sibrik
Sutton lovag 145, 184.
191,
253, 269,
II.
20..
1.
Nagyszeben.
81.
Szendr
(Vég-) 77.
Szent-György 11. 47.
lovag
(Stuart)
SKVMUTATO Szentiványi 30.
Tokaji Ferenci 63.
Szentniihály község
Topái
Ozmán nagyvezér
•pétervár 17V 1(14,
•íl
314
318, 824.
Torcy, franczia külügyi állam-
1-
titkár 6-7, 9, 12, 21, 30, 41—2, 44-6, 95—6, 109—
I.
11.
Péter 79.
.;iy
Szió
Toscana 113—4, 191, lV.th András l)r. 821. Toulon 149.
Soeavx.
Szólia 165, 168.
Szolimán
L34.
Toulouse-i gróf
—8,
3,
lü7.
6— 7,
12, 14
21, 34, 36, 44, 122, 140,
188. 253.
Törökország Taliuann konstantinápolyi kö
180—1, 269, 309, 319, 326—7. Tahraasp perzsa sah 256—7, vet
L55,
146,
- 1, Dtgh
211.
92,
182, 207,
263, 298, 301, 304
5,
Travník (Boszniában) 818.
aaatfbldön)
77.
19,
81,
•;
7,
111, L29, L32,
-i. 880.
Trieí 30, 98,
4.
85,
123, 131,
323.
ánság 86, 93.
I
42 -3, 48,
212, 233, 240. 256, 258
Tatros-fulyó 77. r
7, 30,
60-1, 68—9, 94—5, 100, 102—3, 147—50, 155, 165, 50,
Timis 281—2.
U
193—4, l
Therapia L99, 210. Theylfl holland követségi titkár
rbino
i
Utrechti b i,
16,
1
(»'..
11::
251
191
Thora Thuk.iiyi
[mre
fejedele I
Velencze 68,
70
Titli-
Wmlom.'
hg.
I
Verböczi István kíü: A
számzött Rákócxl.
1.
90,
160,
418
NÉVMUTATÓ
Verdim
W.
1.27.
Versailles
27—9,
37, 116, 186,
271, 285, 324.
Wackerbarth bécsi szász követ
Vesselényi Ferencz 31. Vetési 53, 160.
306.
Wismar 126—7. Wortley— Montague
Viddin 216.
145, 156.
Vigouroux 284—90, 293, 298
—301, 304—12. de
Villeueuve
Z.
marquis kon-
stantinápolyi franczia követ 178, 311—2, 324—8, 330,
316,
318—22,
Zay
217, 274,
310—1,
Villars 8, 39, 45, 83, 196, 323.
Zágráb 322. Zemplén ra.
Villeroi 6.
Zrinyi-család 330.
Virmont
332.
gr. követ 155, 180—1, 206—7, 209—10, 212, 215, 218—9, 253—4, 269. Voltaire 37, 317—8.
— — —
331.
82.
Ilona 270, 307.
Miklós 135. Péter 10, 65, 171.
Zweibrückeni herczegség
12.
FA
m-
r
Szekfü, Gyula zshuzött Rákóczi .5
S76
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
