Magyar Tudomány Ünnepe 2012

Magyar Tudomány Ünnepe 2012 GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN – Magyarország lehetőségei tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán

2012. november 8. A konferencia védnöke: Vastagh Pál főiskolai tanár, az Általános Vállalkozási Főiskola rektora Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., 300-as terem

PROGRAM

09.30 – 10.10

Védnöki megnyitó Vastagh Pál CSc., főiskolai tanár, rektor Válság – fordulat – kiút

10.10 – 10.50

Andor László CSc., egyetemi docens Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa Gazdasági kormányzás az Európai Unióban

10.50 – 11.10

Szünet

11.10 – 11.50

Forgács Imre CSc, Dr. Habil., tanszékvez. egy. docens Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válság politikai gazdaságtanához)

11.50 – 12.30

Ebédszünet

12.30 – 17.00

Szekcióülések

17.00 – 18.00

Záró plenáris ülés Vezeti: Hámori Balázs CSc, Dr. Habil., egy. tanár Tájékoztató a szekciókban végzett munkáról.

Kiadja az Általános Vállalkozási Főiskola Felelős kiadó: Antal János főigazgató Tördelő szerkesztő: Németh Zsuzsa Megjelent a Dandera Bt. gondozásában

I. SZEKCIÓ 216/17ES TEREM

Magyarország és az EU – a média és kommunikáció szempontjából Szekcióvezető: Andó Éva tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Barát Tamás: „Szüntessük meg a szakadékot!” Egyirányú – kétirányú kommunikáció Európával Szánthó Zsuzsanna: Milyen polgár vagyok én? (Fiatalok az Európai Unióról) Andó Éva: Magyarország és az Európai Unió viszonyával kapcsolatos metaforák kognitív nyelvészeti elemzése Szabó Júlia: Előtérben a háttér – újságíró-percepciók az EU-tagországokból Szeredi Pál: „Navigare necesse est, vivere non est necesse, azaz hajózni szükséges, élni nem muszáj” – A magyar médiaszabályozás dilemmái Gellért Kis Gábor: Az online média és az uniós jogalkotási ambíciók

II. SZEKCIÓ 316/17ES TEREM

Az euróövezeti válság világgazdasági és nemzetközi politikai összefüggései Szekcióvezető: Csicsmann László egyetemi docens, BCE 1. Panelbeszélgetés: Az euróövezet válsága világgazdasági kontextusban Moderátor: Moldicz Csaba (főiskolai tanár, ÁVF)  Csáky György  Mocsáry Péter  Novák Tamás  Vigh László 2. Panelbeszélgetés: Az euróövezet válsága nemzetközi politikai kontextusban Moderátor: Csicsmann László (egyetemi docens, BCE, ÁVF)  Joó András  Kádas Csaba  Koller Boglárka  Matus János 3

III. SZEKCIÓ 420/21ES TEREM

Régiók Európája Szekcióvezető: Kelen András tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Felkért hozzászóló: Péterfi Ferenc osztályvezető, Magyar Művelődési Intézet Bajor Tibor: Kárpátalja közlekedési rendszere és határain átnyúló kapcsolatai Bálint Mónika: Városi kertek - Globális trend a lokalitás jegyében Bilecz Endre: A demokratikus önkormányzatoktól a centralizált közigazgatásig G. Márkus György: Európai törésvonalak Kelen András: Szociális és anti-szociális gazdaság a mai vidéki Magyarországon Kuti Éva: Európai Bizottsági javaslat az európai szintű alapítvány jogi formájának létrehozására Miklós Ágnes Kata: Regionális sajátosságok a kortárs európai krimi irodalomban Vajdovichné Visy Erzsébet: Közös gondok, eltérő feltételek: a Tisza menti régiók együttműködése (egy Interreg projekt tapasztalatai)

IV. SZEKCIÓ 322/23AS TEREM

Közgazdaságtan új környezetben Szekcióvezető: Hámori Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, ÁVF Belyó Pál: A magyarországi kamatpolitika, mint a monetáris politika „ingoványos talaja” Hámori Balázs: Szervezeti innováció – néhány hazai tapasztalat Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin: Adózási trendek az EU-ban, az egykulcsos adó szerepe és hatása Magyarországon Szakolczai György: Keynes javaslatai a nemzetközi gazdasági problémák rendezésére és ezek teljes mai aktualitása Hegedüs Szilárd: Az Európai Uniós csatlakozás hatása az önkormányzatok gazdálkodására, különös tekintettel a fejlesztésekre Varga János: Versenyképességi helyzetjelentés Magyarországról 4

Kertész Krisztián: A nemzetgazdasági és regionális felzárkózás váltómozgása az Európai Unió közép-kelet-európai országaiban Tóth Margita: Az önkormányzati eladósodottság európai kitekintésben Gere Attila, Sipos László: A preferenciatérképezés módszertanának kritikus pontjai az élelmiszeripari termékfejlesztésben Tóth Arnold, Gere Attila, Sipos László: A conjoint analízis kritikai elemzése élelmiszer-termékcsoportok vizsgálatával Németh Tibor: Megatrendek a népesedésben, foglalkoztatásban, növekedésben, fejlődésben

V. SZEKCIÓ 200AS TEREM

Információ, tudás, döntés (módszertani szekció) Szekcióvezető: Lipécz György tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Kovács Edith, Szántai Tamás: Portfólió optimalizálása az értékpapírok közötti összefüggésrendszer kiaknázásával Rétallér Orsolya: Viszontbiztosítási játékok Big Boss játékokkal történő vizsgálata Papp Ferenc: E-Logisztika (Az e-business logisztikája) Réger Béla: A multinacionális virtuális vállalkozás-menedzsment lehetőségei a felsőoktatásban Radnóti István: Vállalkozói orientáció és kockázatvállalási szándék Lipécz György: A racionalitás néhány problémája a döntéselméletben Andrásiné Sinkó Viktória: Szabad szoftverek az oktatásban Szépe Orsolya: Kommunikációs kompetenciákkal kapcsolatos hallgatói önfejlesztési célok az ÁVF-en. Statisztikai elemzés Szilágyi Brigitta, Kádasné V. Nagy Éva, Lángné Lázi Márta: A tehetséggondozás egy hagyományostól eltérő módja a BME Matematika Intézetében Baksa-Haskó Gabriella: Hozott anyagból – a főiskolát 2012-ben kezdők informatikai előismeretei Haskó József: Az informatika-oktatás tapasztalatai a levelező, illetve a távoktatásban – eLearning-es lehetőségek 5

VI. SZEKCIÓ 418/19ES TEREM

Jogi kérdések az Európai Unióban Szekcióvezető: Forgács Imre tanszékvezető egyetemi docens, ÁVF Csorba Ferenc: A versenyjog uniós összefüggései Elek József: Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak alkalmazása a magyar jogrendszerben Kertész Gábor: A közszolgáltatások és a versenyjog Keszthelyi László: Adóharmonizáció vagy szabadságharc, ez a kérdés válasszatok! (Szemelvények az EU és Magyarország adójogi szabályozásából)

6

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Andó Éva PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Andor László CSc., egyetemi docens Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa Andrásiné Sinkó Viktória mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Bajor Tibor PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Baksa-Haskó Gabriella főiskolai tanársegéd Általános Vállalkozási Főiskola Bálint Mónika PhD hallgató, projektvezető PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Zöld Fiatalok Egyesület Barát Tamás főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Belyó Pál PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Bilecz Endre főiskolai docens Általános Vállalkozási Főiskola Csáki György CSc, Dr. Habil., egyetemi tanár Szent István Egyetem, Általános Vállalkozási Főiskola Csicsmann László PhD, egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem, Általános Vállalkozási Főiskola 7

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Csorba Ferenc főiskolai docens Általános Vállalkozási Főiskola Elek József főiskolai docens Általános Vállalkozási Főiskola Forgács Imre CSc, Dr. Habil., tanszékvezető egyetemi docens Általános Vállalkozási Főiskola G. Márkus György CSc, Professor emeritus Általános Vállalkozási Főiskola Gere Attila PhD hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Gellért Kis Gábor mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Hámori Balázs CSc, Dr. Habil., tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem, Általános Vállalkozási Főiskola Haskó József mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Hegedűs Szilárd PhD hallgató Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Joó András PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Kádas Csaba adjunktus, PhD hallgató Általános Vállalkozási Főiskola

8

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Kádasné V. Nagy Éva PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Matematikai Intézet, Általános Vállalkozási Főiskola Kelen András CSc, tanszékvezető főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Koller Boglárka főiskolai docens Zsigmond Király Főiskola Kertész Gábor PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Kertész Krisztián PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Keszthelyi László PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Kovács Edith, PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Kuti Éva PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Lángné Lázi Márta PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Matematikai Intézet Lipécz György CSc, tanszékvezető főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Matus János DSc, Professor emeritus Általános Vállalkozási Főiskola 9

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Miklós Ágnes Kata PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Mocsáry Péter PhD, főosztályvezető-helyettes Külügyminisztérium Moldicz Csaba PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Németh Tibor PhD, főiskolai docens Eötvös József Főiskola Novák Tamás PhD, tudományos igazgató-helyettes MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin CSc, egyetemi docens Általános Vállalkozási Főiskola Papp Ferenc PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Radnóti István PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Réger Béla PhD, Dr. Habil., egyetemi docens Általános Vállalkozási Főiskola Rétallér Orsolya PhD hallgató, MTA-BCE „Lendület” Stratégiai Interakciók Kutatócsoport, BCE Gazdaságinformatika Doktori Iskola Sipos László PhD, egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Szabó Júlia PhD hallgató, szerkesztő ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola 10

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Szakolczai György CSc, Dr. Habil., Professor emeritus Általános Vállalkozási Főiskola Szántai Tamás CSc, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szánthó Zsuzsanna főiskolai docens Általános Vállalkozási Főiskola Szépe Orsolya PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Szeredi Pál mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Szilágyi Brigitta PhD, egyetemi docens BME Matematikai Intézet Tóth Arnold PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Tóth Margita PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Vajdovichné Visy Erzsébet PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Varga János PhD hallgató, óraadó tanár Kodolányi János Főiskola Vastagh Pál CSc, főiskolai tanár, rektor Általános Vállalkozási Főiskola Vigh László PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola 11

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI Andó Éva MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ VISZONYÁVAL KAPCSOLATOS METAFORÁK KOGNITÍV NYELVÉSZETI ELEMZÉSE Előadásomban a mai magyar politikai diskurzusok jellemző metaforáit vizsgálom meg, különös tekintettel a Magyarország és az Európai Unió viszonyával kapcsolatos szóképekre. Az elemzéshez a fogalmi keretet a hagyományos, irodalmi-retorikai metaforakutatás helyett a George Lakoff és Mark Johnson által kidolgozott (Metaphors We Live By, 1980) koherens és szisztematikus konceptuális metaforaelmélet, a metafora kognitív nyelvészeti megközelítése adja. Az elmélet lényege, hogy a metaforák nem egymástól elszigetelt nyelvi elemek, hanem olyan hétköznapi kifejezések, amelyeknek a mögöttes fogalmi tartománya eltér az aktuálisan megfogalmazottaktól, de e két tényező valamilyen rendszer szerint fogalmilag összetartozik. A kognitív metaforaelmélet szerint e mögöttes tartományok egyszerűbb, tapasztalati úton megismerhető fogalmakat tartalmaznak, és fő funkciójuk, hogy segítenek megérteni bonyolultabb, absztraktabb jelenségeket. Előadásomban konkrét szövegek elemzésével, a politikai metaforizáció mechanizmusának bemutatásán keresztül arra keresem a választ, hogy miként történik a sűrítés, az egyszerűsítés folyamata, milyen mögöttes tartalmakat implikálnak és asszociálnak azok a politikai közbeszédben ma használt szóképek, melyek Magyarország és az EU viszonyára utalnak.

Andor László GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Miként épül fel a gazdasági kormányzás a gazdasági válságra adott válaszként?

Andrásiné Sinkó Viktória SZABAD SZOFTVEREK AZ OKTATÁSBAN A XXI. század mindennapi életében, így az oktatás során is nagy szerepe van a számítógépek, azon belül is a fizetés nélkül használható ám jogtiszta szoftverek és egyéb jól felhasználható lehetőségeknek. A problémát aktuálissá teszi a 2012. év elején, az NFM és a Microsoft között zajló tárgyalássorozat is. Ennek témája az a Tisztaszoftver néven ismertté vált licenckonstrukció volt, amelyet a Microsoft a magyar oktatási rendszer számára évekkel ezelőtt kidolgozott és kedvező áron kínált. A kormányzat és a Microsoft vezetése között folyó egyeztető tárgyalások hónapokon keresztül tartották bizonytalanságban az oktatási intézményeket. Bár az említett probléma konstruktívan került megoldásra, mégis fontos ismerni azokat a felhasználható szoftveres

12

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI és interneten elérhető egyéb erőforrásokat, amelyből a jogtiszta ám ingyenes szoftverek és így az oktatás stabilitása biztosítható. Ennek érdekében szeretnék bemutatni néhány általam nagyra becsült és kedvelt, az oktatás során felhasznált lehetőséget, hogy mi tanárok mindannyian kedvünkre használhassuk és velük az óravezetésünket, a prezentációinkat látványossá, élvezetesebbé és otthon jogtisztán felhasználhatóvá és reprodukálhatóvá tegyük a hallgatók számára.

Bajor Tibor KÁRPÁTALJA KÖZLEKEDÉSI RENDSZERE ÉS HATÁRAIN ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATAI Kárpátalja fejlesztési terveiben jelentős helyet foglal el a közlekedési adottságokra való alapozás. Közlekedés földrajzi szempontból valóban, ez a térség Európa egyik meghatározó közlekedéslogisztikai csomópontja lehetne, de még sem az. A belső adottságok szerint adott a széles és az európai átlagos vasúti nyomtáv, az európai közúti közlekedési csatorna, az V-s korridor, ugyan akkor maga a közlekedési hálózat a XIX. század végén alakult ki és változás, azóta sem történt. A külső adottságok meglehetősen szűkösek, Kárpátalja határvonalából gyakorlatilag alig 20 km-s sávra korlátozódnak. A kérdés: mi az akadálya annak, hogy a közlekedési csomópont tervek megvalósuljanak?

Baksa-Haskó Gabriella HOZOTT ANYAGBÓL – A FŐISKOLÁT 2012-BEN KEZDŐK INFORMATIKAI ELŐISMERETEI 2012 szeptemberében az Általános Vállalkozási Főiskolára beiratkozó hallgatókkal kérdőívet töltettünk ki az informatikai előismereteikkel kapcsolatban. Párhuzamosan az Budapesti Kommunikációs Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem elsős hallgatóit is megkérdeztük, így az önmagában is érdekes eredmények mellett összehasonlításra is van lehetőségünk. Az előadásban szó lesz a középiskolai informatikatanításról, a hallgatók számítógép használati szokásairól, és önbevallás alapján a számítógépes ismereteikről.

13

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI Bálint Mónika VÁROSI KERTEK: GLOBÁLIS TREND A LOKALITÁS JEGYÉBEN A globális piacgazdaság ellenpólusa (és egyesek szerint „ellenszere”) az önellátó a piaccal – szinte – nem érintkező gazdálkodás, annak régi és új formái. A nagyvárosi környezetbe ékelődő közösségi élelmiszer-kertek látványa néhány városban megszokott dologgá vált napjaikra Európában, és egyre több ilyen kezdeményezéssel találkozhatunk Magyarországon is. Mik a főbb motivációi a közösségi kertészeknek? – Önellátó gazdálkodás megvalósítása? – Egészséges élelmiszerek termelése? – Globalitás-kritika és antikapitalizmus? – Hobbikertészet? – Közösségek építése? – A városkép átvarázsolása? Előadásomban a közösségi kertek mozgalmát mutatom be, azok gazdaságkritikai és szociológiai sajátosságaira koncentrálva. Budapesti példákon keresztül, négy budapesti közösségi kert tagjaival készített interjúk és a városi kertészkedést népszerűsítő cikkek elemzésével világítok rá a közösségi kertészek tevékenységének motivációjára.

Barát Tamás „SZÜNTESSÜK MEG A SZAKADÉKOT" EGYIRÁNYÚ – KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ EURÓPÁBAN Az előadás bevezetője arról az egyirányú kommunikációról szól, amely jellemzője volt Magyarországnak, az EU-hoz történő csatlakozásakor. Az előadás dióhéjban ismerteti a csatlakozás kommunikációját (Kommunikációs Közalapítvány), valamint azt a Brüsszelből érkezett figyelmeztetést, amely arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy ne egyirányú, hanem kétirányú legyen a csatlakozás kommunikációja. Az előadásban szó kerül – az elmúlt két évben – a Magyarország és az EU között felmerült „kommunikációs” ellentétről. Az előadás felvillantja az európai kommunikáció néhány fontos elemét. („Fehér könyv az európai kommunikációs politikáról”, „Európa a polgárokért 2007–2013” program, Digitális Agenda.) Az előadás néhány fontos állítása: •

14

„A tájékoztatáshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága az európai demokráciát működtető legfontosabb értékek.”

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI •

„Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy saját nyelvén férhessen hozzá a közügyekkel kapcsolatos információkhoz. Ez azt jelenti, hogy az információt széles körben, több csatornán keresztül kell elérhetővé tenni.”

•

A kétirányú kommunikáció feltételeinek megteremtése közös európai érdek. „Minden európai rendelkezzen számítógépes ismeretekkel és az online szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel”

•

Alapvető EU állampolgári jog a teljes körű tájékoztatáshoz való jog. Oka a szabad verseny és a demokrácia.

Belyó Pál A MAGYARORSZÁGI KAMATPOLITIKA, MINT A MONETÁRIS POLITIKA „INGOVÁNYOS TALAJA” Az elmúlt évtizedek gazdasági problémáinak vizsgálata során jellemző indikátorok a kamatszintek alakulása. A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság óta pedig különösképp felerősödött az inflációval, az államháztartással, valamint a jövőben várható gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások szerepe a kamatszint meghatározásában. A jegybanki alapkamat hazánkban jóval magasabb szinteken mozgott és mozog jelenleg is, mint akár a hasonló fejlettségű EU-s tagállamokban. Az előadás során bemutatom a rövid távú kamatok és az ezzel összefüggő, a monetáris politikában fontos makrogazdasági mutatók alakulását az eltelt évtizedben. Kitérek arra, hogy a hosszú lejáratú kamatokat mindenképpen az aktuális gazdasági helyzet és a jövőre vonatkozó gazdasági kilátásaink határozták meg. Vajon milyen tényezők befolyásolhatják a továbbiakban a kamatok alakulását? A további években meghatározó lesz a monetáris politika számára a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság, a költségvetési hiány, a bérek alakulása, és különösképpen az államadósság csökkentésének kényszere.

15

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI Bilecz Endre A DEMOKRATIKUS ÖNKORMÁNYZATOKTÓL A CENTRALIZÁLT KÖZIGAZGATÁSIG – A FIDESZ KÖZIGAZGATÁSI REFORMJA A FIDESZ eredeti programja a rendszerváltáskor Bibó István „demokratikus önkormányzatszolgáló közigazgatás” koncepcióján alapult; ezért bírálta az 1990-es önkormányzati törvényt. A 2011-es reform tartalma és szlogenje Magyary Zoltán „hatékony közigazgatás” koncepciója. A kettő különbségének lényege, hogy a közigazgatást kivonja az önkormányzatok (és a társadalom) ellenőrzése alól – helyette a közigazgatást a kormány irányítása alá helyezi, centralizálja. Magyarországon eltér egymástól a közigazgatási, az önkormányzati, a területfejlesztési, a választókerületi területbeosztás. Ez pedig önmagában is csökkenti ezek hatékonyságát. AZ EUROÖVEZET VÁLSÁGA NEMZETKÖZI POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSBEN Moderátor: Csicsmann László, PhD, egyetemi docens, BCE, ÁVF A kerekasztal résztvevői: Joó András PhD, főiskolai docens, Általános Vállalkozási Főiskola Kádas Csaba PhD hallgató, adjunktus, Általános Vállalkozási Főiskola Koller Boglárka PhD, főiskolai docens, Zsigmond Király Főiskola Matus János DSc, Professor emeritus, Általános Vállalkozási Főiskola Téma: Az eurozóna válságának elmélyülése felébresztette az euroszkeptikus véleményeket, amelyek borúsan látják politikai szempontból az Európai Unió jövőjét. 2012 februárjában megszületett a jelentős politikai áldozatokat követelő Európai Stabilitási Mechanizmus, amely pénzügyi segítséget nyújt az övezethez tartozó 17 államnak, azok ratifikációját követően. Az európai politikusok kereszttűzbe kerültek, egyrészt meg kell felelni a belpolitikai elvárásoknak, amelyek esetenként ellenzik a stabilitási paktum megkötését. Másrészt, az eurozóna egybentartása és annak hosszú távú fenntarthatósága további együttműködést követel meg. Angela Merkel, német kancellár, az ellenzékbíráló szavai ellenére áldását adta a stabilitási paktumra, amelyet végül a német alkotmánybíróság is jóváhagyott. Az Európai Stabilitási Mechanizmus körüli viták számos jövőbeni kérdést vetnek fel nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben sokakat meghökkentő nyilatkozatot tett az Európai Unió továbbfejlődéséről, amikor az Európai Egyesült Államokat, azaz a föderációt vizionálta. A nemzeti szuverenitás további átadása azonban az Európai Unió területén jelenlévő szélsőjobboldali és egyéb politikai csoportok számára elképzelhetetlen. A föderáció felé tett talán első lépések egyikeként felvetett bankunió heves ellenállást vált ki – többek között – Németország részéről is. Kérdéses, hogy van-e realitása a föderációnak, illetve hogy mennyiben sikerül kezelni annak politikai következményeivel együtt a görög és spanyol válságot. A panel az eurozóna válságának kérdését politikai, illetve politikai gazdaságtani dimenzióba helyezi, és bemutatja a Barroso által felvetett föderációval kapcsolatos vitákat, illetve kitekintést nyújt az Európai Unió helyére a világpolitikában.

16

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI Csorba Ferenc A VERSENYJOG UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101-109. cikkei rögzítik az uniós versenyszabályokat. Az Európai Bizottság kiemelt feladata, a tagállamok versenyhatóságaival együttműködve annak biztosítása, hogy az uniós vállalkozások egyenlő, tisztességes és méltányos feltételek mellett versenyezzenek egymással. Előadásomban a Versenypolitikai Főigazgatóság tevékenységén keresztül bemutatom és elemzem a Főigazgatóság eszközrendszerét, versenypolitikai eszköztárát, kiemelve a tagállami támogatások ellenőrzésében betöltött szerepét. Részletezem a tiltott állami beavatkozások formáit, azok versenytorzító hatásait. Bemutatom és elemzem a megengedő állami támogatások szempontjait a környezeti állapot kedvező kialakításának finanszírozásában a kis- és középvállalkozások helyzetének javításában. Ismertetem a megmentési támogatás elveit a szerkezetátalakítási támogatáshoz kapcsolódó intézkedési kötelezettségeket. Bemutatom az állami támogatási forma sajátos módját a MALÉV ügyén keresztül. Az Európai Bizottság 88 milliárd forint visszakövetelésére kötelezte a Magyar Kormányt. Az állami támogatást a MALÉV-nak vissza kell (?) fizetnie, mert az Európai Bizottság határozata szerint 2007 és 2010. között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott állami finanszírozás az európai versenyjogi szabályozásba ütközött.

Elek József AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA A MAGYAR JOGRENDSZERBEN Történeti bemutatás A fogyasztóvédelem szabályainak kialakulása az európai jogfejlődésben Az EU fogyasztóvédelmi szabályainak kialakulása. A bírói gyakorlat hatása az EU fogyasztóvédelmi jogfejlődésre A hatályos európai szabályozás A magyar jogfejlődés a fogyasztóvédelemben 1990 előtt és után Mérföldkő: Magyarország csatlakozása 2004-ben. A jelenlegi magyar szabályozás: mit vettünk és mit nem vettünk át az európai közösségi jogból. Jogérvényesítési lehetőségek a magyar fogyasztóvédelmi szabályok alapján.

17

ELŐADÁS KIVONATOK Forgács Imre EURÓPA ELRABLÁSA 2.0 A 2008-as pénzügyi összeomlás nemcsak a piaci szereplőket sújtotta, miután azok a kormányok, amelyek ezt megengedhették maguknak, sok száz milliárd dolláros/eurós kormányzati mentőcsomagokkal siettek a bajba jutott bankok és egyéb gazdasági szektorok segítségére. Az amerikai TARP-program (Troubled Asset Relief Program) és európai megfelelőik viszont kezelhetetlen költségvetési deficiteket okoztak és az államadósságok szintjét csillagászati magasságokba emelték. Az Európai Unió esetében – amely egyike a legnagyobb „globális veszteseknek” – mindez egy példa nélküli pénzügyi válsághoz vezetett, amely még 2012-ben is tart és az euroövezet létét fenyegeti.

G. Márkus György EURÓPAI TÖRÉSVONALAK Az előadás az Európában történelmileg kialakult területi-kulturális és gazdasági törésvonalakat írja le. Tárgyalja a 2. világháború után kialakult integráció viszonyát a korábbi megosztottságokhoz. A globalizáció és az integráció törésvonalait ismerteti, s ezek fényében törekszik a jelenlegi válság/ok/ konceptualizálására.

Gellért Kis Gábor AZ ONLINE MÉDIA ÉS AZ UNIÓS JOGALKOTÁSI AMBÍCIÓK Már a 90-es évek közepén megfogalmazódott az Európa Tanács kulturális bizottságában, majd a tanács ajánlásában testet is öltött az európai kulturális termékek, azon belül az audiovizuális értékek védelme. Minthogy az aláírók száma igen rövid idő alatt elérte a szükséges mértéket, a dokumentumban rögzített szabályok kötelezővé váltak minden tagállam számára. Azóta folyamatosan napirenden van Strasburgban (Brüsszelben) a média szabályozása különböző közelítésben – versenyjogi, erkölcsi, fejlődéslélektani, gazdasági stb. –, és ezek az eltérő közelítések rendre kizárják egymást. Nyilvánvalóan felfokozott érdeklődés és szándékok mellett irányul az utóbbi évek szakpolitikája az online médiára, amely a kezdetektől a mai napig alapvető definíciós problémákkal küzd, miközben a társadalmi problémát magát senki nem vitatja. Az előadás ezt a folyamatot, illetve a probléma jelenlegi kezeletlenségét, pillanatnyi kezelhetetlenségét mutatja be.

18

ELŐADÁS KIVONATOK Gere Attila, Sipos László A PREFERENCIATÉRKÉPEZÉS MÓDSZERTANÁNAK KRITIKUS PONTJAI AZ ÉLELMISZERIPARI TERMÉKFEJLESZTÉSBEN Munkánkban számos preferencia térképezés elkészítése során tapasztalt problémákkal foglalkozunk. Kutatásunkban célul tűztük ki, hogy a felmerült – jellemzően módszertani – kérdésekre válaszokat keresünk, és megoldási javaslatokkal szolgálunk. A belső preferencia térképezés marketing szakembereknek, addig a külső preferencia térképezés a termékfejlesztőknek segít a termékoptimalizálásában. A módszer lényege, hogy matematikai összefüggést határoz meg egy adott termékcsoportra alkalmazott nagy létszámú laikus fogyasztók által végzett kedveltség vizsgálat és egy kis létszámú szakértői bíráló csoport által végzett érzékszervi vizsgálat között. Az általunk azonosított kritikus pontok: fogyasztók mintavételezése (reprezantitivitás), hiányzó adatok kezelése (Regresszió, ANN), fogyasztók klaszterezése (módszer, távolságmérés metodikája, hatékonysági mutatók), szakértői bírálat megbízhatósága (megkülönböztető képesség, ismétlőképesség, panelegyetértés), preferencia térkép matematikai módszertana (PCA, PCR, PCoA, PLS, PO-PLS, CVA, a megfelelő számú komponens megválasztása, a vektor-előállítás hibái, alkalmazott modellek), szoftveres korlátok (SPSS Statistics, SPSS Modeler, XL-Stat, Matlab, R-project, SAS, Statistica, Unscrambler, Senstools, Fizz, Compusense, ProfiSens) és vizualizáció (2D, 3D, coutour plot). Munkánkban emellett javaslatot teszünk új, alternatív eszközök használhatóságára (ANN) illetve egyéb fejlesztési irányokra (e-nyelv, e-orr).

Hámori Balázs SZERVEZETI INNOVÁCIÓ  NÉHÁNY HAZAI TAPASZTALAT A hazai vállalkozások innovációs magatartásának sajátosságairól Ha innovációról esik szó, sokszor még a közgazdászok is szinte kizárólag termékinnovációkra vagy technológiai újításokra gondolnak. Hogy nem csupán szubjektív benyomás az innováció más típusai, köztük is elsősorban a szervezeti innovációk elhanyagolása, azt meggyőzően bizonyítják a témakörrel kapcsolatos keresési eredmények a világhálón. A szervezeti innováció témaköre méltatlanul szorult háttérbe. Pedig a szervezeti innovációk nem kevésbé vitték előre a világot, mint az új termékek vagy a forradalmian új technológiák. Új szervezeti megoldások kitalálása már évszázadokkal az ipari forradalom előtt is lenyűgöző eredményeket produkált. Elegendő itt a manufaktúrák megjelenésének átütő termelékenységnövelő hatására utalni. Unikális példája a kapitalizmus előtti idők szervezeti innovációinak a Velencei Arzenál, a városállam tulajdonában lévő fegyver- és hajógyártó óriás működése. A 20. század 80-as éveitől kezdve a legfejlettebb országokban és szektorokban különböző intenzitással, de mindenütt végbemegy a hagyományos hierarchikus vállalat dekonstrukciója: az ipari

19

ELŐADÁS KIVONATOK korszakra jellemző vertikális vállalatokat elkezdték mind belülről, mind pedig kívülről szétbontani. Az ipari társadalomnak megfelelő merev szervezetek lazább szervezeti megoldásoknak adják át a helyüket. A vállalati hierarchiák molekuláris egységekre bomlanak, és az egyes egységek úgy viselkednek, mint a külső beszállítók. A vállalaton belüli decentralizáció megnöveli a csoportok függetlenségét, felhatalmazza az autonóm egységeket, és a vállalatokat belsőleg is átalakítja csoportok sajátos hálózatává. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipari rendszer elbürokratizálódott mamutvállalataival szemben – akárcsak a piacon – a 21. századi, decentralizált szerkezetű vállalatokon belül is előtérbe kerül a teljesítmény, a vállalati részlegek, üzemek, teamek inputjai helyett az outputjukat mérik. A vállalatközi kooperációk és hálózatok kiépülése fellazítja a vállalat határait: a merev gazdasági egységeket a korábbiaknál lényegesen rugalmasabb szervezeti konfigurációkkal váltották fel. A két egymásba fonódó trend (a belső és a külső hálózatosodás) mögött az gazdaság informatizálódása és az ezzel összefüggő technológiai, illetve termékinnovációk állnak. Szinte az összes fentebb említett szervezeti innovációt – az outsourcingtól a just-in-time rendszerig – ebben a kontextusban lehet és kell értelmezni. A vállalatok dekonstrukciójáról, a hálózatosodás sajátosságairól kíván képet adni az előadás. Fókuszában nem csupán az általános fejlődés menete, hanem – empirikus kutatás alapján – a hazai sajátosságok, tapasztalatok is megjelennek. Kulcsszavak: innováció, szervezeti viselkedés, szervezeti alkalmazkodás, coopetició, hálózat. JEL kódok: L 22, L24; L25, L26, L51

Haskó József AZ INFORMATIKAOKTATÁS TAPASZTALATAI A LEVELEZŐ ILLETVE A TÁVOKTATÁSBAN – ELEARNING-ES LEHETŐSÉGEK A levelezős hallgatók informatika oktatásában az ÁVF-en bevezetett Moodle rendszert használtam. Előadásomban az itt szerzett tapasztalatok összefoglalása mellett bemutatok néhány hasznos eLearing alkalmazást is.

Hegedűs Szilárd AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FEJLESZTÉSEKRE A kutatás aktualitását az adja, hogy Európai Uniós csatlakozással a Közösség Fejlesztési alapjaiból az önkormányzatok is részesednek kedvezményezettként. A kutatás során megvizsgáltam a Nemzeti Fejlesztési Terv és Új Magyarország Fejlesztési Terv és Új

20

ELŐADÁS KIVONATOK Széchenyi Terv keretében az önkormányzatok és költségvetési szerveik által megszerzett pályázati forrásokat a 7 régióban. Az adatok forrása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek lekérdező rendszere volt, a nyert adatokat vizsgáltam mutatószámok segítéségével. A kutatás eredményeként az önkormányzatok számára kifizetett összegeket vizsgálva megállapítható, hogy az Európai Uniós csatlakozást követően 925 milliárd Ft fizettek ki a 7 régióban, amely meghaladja a korábban hazai forrásokból, címzett és céltámogatásokból finanszírozott önkormányzati fejlesztéseket. Így tehát a fejlesztések hosszú távú hatásokat indukáltak, melyek az önkormányzatok pénzügyeit, illetve az általuk nyújtott közszolgáltatásokat is nagymértékben befolyásolták.

Kelen András SZOCIÁLIS ÉS ANTI-SZOCIÁLIS GAZDASÁG A MAI VIDÉKI MAGYARORSZÁGON A tanulmány a közvetlen értékesítés fogalmát és bontakozó formáit járja körül a gazdaságszociológia eszközeivel. A hazai szociális gazdaságnak ugyanis zászlóshajója ez az üzleti modell, amely a közösség-támogatta mezőgazdaság szélesebb koncepciójába illeszkedik. Az első ilyen formáció az (ős)termelői piac, amely adekvát formában nem önkormányzati közszolgáltatásként, hanem a résztvevők által menedzselt köztulajdonként, afféle közjóként fogható fel. Ilyenek továbbá a városlakókból online verbuvált fogyasztói szövetkezetek, továbbá egyéb kísérleti minták, amelyek egy-egy gazda várható terméséből a kockázatviselés megosztásával kötnek le részesedést. Mindezek a kisléptékű élelmiszer rendszerek a hagyományos kereskedelmet egy tartalmas személyes kapcsolatrendszerbe ágyazott árucsere kialakításával igyekeznek megkerülni a jobb minőség és a regionalitás jegyében. Ennek kapcsán hangsúllyal tárgyalom a városkörnyék fogalmát, amely Erdei Ferenc óta van jelen a hazai tudományosságban, de az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nemrégiben tett állásfoglalásának köszönhetően újra jövő elé néz, mert úgy segíthet a helyben megtermelt jövedelem helyben tartásában, hogy az nem vezet bezárkózó piacokhoz. A tanulmány sorra veszi még azokat a munkaszervezeti formákat és intézményeket is, amelyek a közvetlen értékesítés kapcsán a foglalkoztatás szempontjából érdekesek lehetnek. Megvizsgálom a megrendelői oldalon jelentkező közétkeztetési és iskolai gyümölcs programokat, valamint a falusi vendégasztalhoz kapcsolódó beszállítói kereteket, önkormányzati vállalkozási kezdeményezéseket, amelyek a termelők integrálására, az értékesítés gondjainak átvállalására hivatottak.

21

ELŐADÁS KIVONATOK Kertész Gábor A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A VERSENYJOG Napjainkban egyre gyakrabban visszatérő kérdés, hogy meddig terjed az állam közszükséglet kielégítő szerepe és az adott szükséglet vonatkozásában egyedi, vagy pedig közszükségletről beszélhetünk. A másik ezzel szervesen összefüggő kérdéskör, hogy a közszükséglet kielégítését milyen módon biztosítsa az állam, ha piaci szereplők bevonásával biztosítja a közszükséglet kielégítését, akkor azt a hagyományos versenyszabályok szerint, vagy speciális szabályok között kell biztosítani, milyen könnyítést kap a közszükségletet kielégítő vállalkozás a verseny többi résztvevőjéhez képest. Ennek alapján az előadáson az alábbi kérdésekre keresem a választ: – Létezik-e közszükséglet, vagy ez egy fikció? – Feladata-e az államnak a közszükséglet kielégítése? – Milyen módokon elégítheti ki az állam a közszükségletet? – A közszükségletet kielégítő vállalkozásra az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak-e? A válaszok keresése során az uniós versenyjog kontextusában vizsgálom a kérdést példaként felhozva egyes közszolgáltatásokat.

Kertész Krisztián A NEMZETGAZDASÁGI ÉS A REGIONÁLIS FELZÁRKÓZÁS VÁLTÓMOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGAIBAN A közép-kelet-európai országokat érintő kulcsfontosságú kérdés, hogy az Európai Unión belül milyen formában és sebességgel megy végbe a reálkonvergencia, azaz a nemzetgazdaságok jövedelmének felzárkózása. Az előadás fő állítása, hogy amikor a nemzetgazdaságok felzárkózása (az EU átlagához) felgyorsul, akkor az egyes országokon belüli régiókban az egy főre jutó jövedelmek szóródása megnő, azaz a fejlettebb és a fejletlenebb régiók között még nagyobb lesz a különbség. A nemzetgazdasági szintű és a regionális szintű felzárkózás között tehát trade-off van, azaz középtávon az egyik csak a másik rovására tud megvalósulni. Az empirikus tapasztalatok bizonyítják, hogy a jó gazdaságpolitika képes lehet egy ország növekedési potenciálját gyorsítani, de nem képes az előbbi trade-off hatást semlegesíteni. A nemzetközi összehasonlításokból látható, hogy minél alacsonyabb fejlettségi szintről indult egy ország és minél gyorsabban zárkózik fel az EU átlagához, annál nagyobb fejlettségi különbségek keletkeznek az országon belül az egyes régiók között.

22

ELŐADÁS KIVONATOK Keszthelyi László ADÓHARMONIZÁCIÓ VAGY SZABADSÁGHARC, EZ A KÉRDÉS VÁLASSZATOK! (Szemelvények az EU és Magyarország adójogi szabályozásaiból) Az Európai Unió feladatai közül az adóharmonizáció igen hosszú múltra tekint vissza. A tagállamok célja végső soron az, hogy egy egységes közösségi adórendszert hozzanak létre. A Financial Times című szaklap felmérése szerint azonban a tagállamok többsége nem szeretne adóharmonizációt a közösségen belül. A tagországok ódzkodnak adórendszereik öszszehangolásától. Attól tartanak ugyanis, hogy költségvetési politikájuk mozgástere a jelenleginél is szűkebb keretek közé szorulna. Aggodalmuk érthető, hiszen minden állam egyik legféltettebb kincse az adókivetés és – beszedés joga. Ha létrejönne egy szupranacionális adórendszer, azzal az egyes tagállamok szuverenitásuk jelentős részét veszítenék el. Magyarország – különösen 2010 óta – „élenjár” azoknak az adókivetési megoldásoknak a bevezetésével, melyek enyhén szólva nem harmonizálnak az EU törekvéseivel. A paletta széles, szinte lehetetlen felsorolni, hogy miben járunk élen e tekintetben. (pl. EVA mint adónem, ÁFA mint kiugró mérték) Ugyan akkor azt is el kell ismerni, hogy egyes megoldások, vagy adómértékek bár mennyire is egyediek, akár az EU malmára hajthatják a vizet.

Kovács Edith, Szántai Tamás PORTFÓLIÓ OPTIMALIZÁLÁSA AZ ÉRTÉKPAPÍROK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER KIAKNÁZÁSÁVAL Többdimenziós valószínűség eloszlások szerkesztése és azok empirikus adatokhoz történő illesztése számos alkalmazási terület alapproblémáját jelenti. Az elmúlt néhány esztendő során olyan módszereket dolgoztunk ki, amelyek a komponensek között fennálló feltételes függetlenségeket felderítve illesztenek diszkrét többdimenziós eloszlásokat az empirikus adatokhoz. Előadásunkban egy portfolió optimalizálási problémát tárgyalunk, bemutatva hogyan vehető figyelembe módszerünkkel, az értékpapírok közötti összefüggési rendszer.

23

ELŐADÁS KIVONATOK Kuti Éva EURÓPAI BIZOTTSÁGI JAVASLAT AZ EURÓPAI SZINTŰ ALAPÍTVÁNY JOGI FORMÁJÁNAK LÉTREHOZÁSÁRA Az előadás arról az Európai Uniós kezdeményezésről ad áttekintést, amelynek célja az „európai alapítvány” jogi formájának létrehozása. Az első rész az előzményekkel, a kezdeményezés hátterében meghúzódó érdekekkel és szándékokkal foglalkozik. Elemzi azokat a gyakorlati problémákat, amelyek megoldására az új intézményi forma lehetőséget kínál. Összefoglalja azokat az érveket, amelyek az előkészítő konzultációkon elhangzottak, ismerteti továbbá a megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb eredményeit és megállapításait. A második rész annak az Európai Bizottsági javaslatnak a részletes ismertetésére vállalkozik, amelynek célja az európai alapítvány statútumának megalkotása. A jelenleg érvényes szövegtervezet alapján áttekinti az új intézménnyel szemben támasztott főbb követelményeket, az alapítás, a regisztráció, a megszüntetés, a működtetés, az ellenőrzés, az átláthatóság, a belső szervezet, a munkaerő-gazdálkodás és az adópolitikai kezelés tervezett szabályozását. Az előadás az új jogi formától várható előnyök, valamint a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos várakozások áttekintésével, illetve a magyarországi nonprofit szektorra gyakorolt lehetséges hatások mérlegelésével zárul.

Lipécz György A RACIONALITÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A DÖNTÉSELMÉLETBEN A döntéselmélet egyrészt matematikai egzaktságú modelleken alapszik, másrészt szociológiai, pszichológiai, magatartástudományi megfigyeléseken. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább jellemzővé válik ez a második fajta megalapozás, és egyre szélesebb körű és egyre elmélyültebb kutatások folynak ezen a téren. A kétfajta megközelítés azonban sokszor ütközik egymással, és ez elvi ellentmondásokhoz vezet, mert nem mindig világos a kétfajta megközelítés egymáshoz való viszonya. A formális normatív modellek felől nézve a mindennapi gondolkodás, a mindennapi döntések gyakran esetlegesnek, torznak, manipulálhatónak, ennélfogva ésszerűtlennek minősülnek, miközben másfelől a köznapi józan ész szabályainak megfelelnek, és pszichológiailag is érthetőek és normálisnak tekinthetők. A referátum ezen ellentmondások magyarázatára és feloldására törekszik.

24

ELŐADÁS KIVONATOK Miklós Ágnes Kata REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK A KORTÁRS EURÓPAI KRIMIIRODALOMBAN A detektívtörténet modern formájának megszületése, tehát a 19. század második fele óta a krimi változatai sok esetben egy adott kultúrkörben, és még gyakrabban egy adott országban alakultak ki. A klasszikus angol mystery novel, a francia gyökerű roman policier, az amerikai hard-boiled fiction – megannyi példa arra, hogy a kulturális háttér, a társadalmi igény és az olvasók által ismert környezet milyen hatást gyakorolhat a detektívtörténet változásaira. A 21. század első évtizedére a nemzeti sajátosságok helyett inkább a regionális sajátosságok léptek előtérbe a detektívtörténetek irányzataiban és válfajaiban. A legfrissebb irányzatok egyike, a skandináv krimiirodalom (az angol nyelvű szakirodalomban nordic noir avagy Scandie lit néven ismert, sajátosan egyedi hangvételű detektívtörténetek gyűjtőneve) már nem egy adott nemzethez, hanem egy adott régióhoz kapcsolódva vált ismertté és tett szert rendkívüli népszerűségre. A skandináv krimi sajátosságai között nem csak a gondosan kidolgozott jellemrajzokat, a szépirodalmi igényű leírásokat és a párbeszédek hangsúlyos használatát érdemes kiemelni, hanem az erős társadalmi töltetet is, mely ezekre a regényekre jellemző – a jóléti államok szociális problémáira reflektáló írásmód nem csak irodalomkritikai, hanem irodalomszociológiai szempontból is figyelmet érdemel. A norvég Jo Nesbø, a svéd Stieg Larsson, Henning Mankell vagy Håkan Nesser, az izlandi Arnaldur Indriðason művei nem csupán a detektívtörténet új lehetőségeit mutatják meg, de a skandináv államok társadalmi problémáit is beemelik a narratívába.

AZ EURÓÖVEZET VÁLSÁGA VILÁGGAZDASÁGI KONTEXTUSBAN Moderátor: Moldicz Csaba PhD, főiskolai tanár, ÁVF A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Csáki György CSc, egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, ÁVF Mocsáry Péter PhD, főosztályvezető-helyettes, Külügyminisztérium, EU Gazdaságpolitikai Főosztály, Novák Tamás PhD, tudományos igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságés Regionális Tudományi Kutatóközpontja, Világgazdasági Intézet Vigh László PhD, főiskolai tanár, ÁVF Téma: Az egyes uniós tagállamok 2008 vége óta küzdenek a pénzügyi-gazdasági világválság hatásaival, miközben a tagállamokat érintő gondok uniós szintűvé válva az Európai Unió válságkezelési képességét is próbára teszik. Ma már nyilvánvaló, hogy a 2008-at követő

25

ELŐADÁS KIVONATOK időszak gazdasági korszakváltás is egyúttal és mély és hosszú távú hatásokat fog gyakorolni az európai integrációra. A 2008-ban kezdődött folyamat végén a világgazdaság radikálisan megváltozott képe fog bennünket fogadni; a beszélgetés célja, hogy felvázolja azokat a főbb változásokat, amelyek hosszú távon is befolyásolják majd az integrálódó Európa mozgásterét és szerepét a világgazdaságban.

Németh Tibor MEGATRENDEK A NÉPESEDÉSBEN, FOGLALKOZTATÁSBAN, NÖVEKEDÉSBEN, FEJLŐDÉSBEN A fejlett világban erősödő növekedési, foglalkoztatási problémák okait a döntéshozók, és a társadalmak jórészt azonosan látják. Az uralkodó diagnózis szerint a fejlett világ, főként Európa túlságosan elkényelmesedett, kevesen, és keveset dolgozunk. Ebből következik az uralkodó terápia is, vagyis az, hogy munkahelyeket kell teremteni, növekedés élénkítő programokat kell beindítani, emelni kell a nyugdíj korhatárt, többen, és többet kell dolgozni. A cikk arra keresi a választ, hogy ezek az utak járhatók-e a XXI. századi fejlett világban. Ehhez olyan „megatrendeket”, vagyis a kormányok, társadalmak akaratától függetlenül kialakuló törvényszerűségeket keres, amelyek meghatározzák, hogy egyáltalán milyen utak közül választhat a fejlett világ. Négy ilyen törvényszerűséget mutat be a tanulmány. 1. A fejlett világban a népesség a feltartóztathatatlan elöregedés felé fordult, s ez, az aktív/eltartott arány megállíthatatlan csökkenéséhez vezet. 2. A fejlett világban szintén megállíthatatlan a bérmunka terjedelmének a zsugorodása. 3. A fejlett világban a gazdasági növekedés törvényszerűen esik vissza. 4. A gazdasági fejlődés viszont egyre gyorsul. A világ nem vesz tudomást ezekről a megatrendekről, és rendületlenül a múlt gondolkodásmódjával keresi a válaszokat a jelen kérdéseire. A már itt kopogtató jövő kérdéseit azonban a múlt logikájával nem lehet megválaszolni. Ezért nincs más kiút, mint a gondolkodásunkon változtatni.

26

ELŐADÁS KIVONATOK Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin ADÓZÁSI TRENDEK AZ EU-BAN, AZ EGYKULCSOS ADÓ SZEREPE ÉS HATÁSA MAGYARORSZÁGON Napjainkban az adórendszer változása, a változások iránya, a gazdasági hatásai igen aktuális kérdések. Az Európai Unió adózási trendjei mindig tanulságosak a hazai adórendszer elemzése szempontjából. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nincsenek általánosan érvényes receptek, vagy etalonok, amit követnünk kellene, azaz nem áll rendelkezésre olyan minta amely egészében beilleszthető lenne egy-egy ország adórendszerébe. Az előadás elején az Európai Unió adótrendjeiről kerül sor egy rövid összefoglalásra. Ezek után a hazai adórendszer változásának irányait vázolom fel, majd a lényegi mondanivaló az egykulcsos adó bevezetésének kérdéseivel foglalkozik. 1. Milyen előnyöket várnak, vártak az egykulcsos adótól? -

Felpörgeti a gazdasági növekedést, Növeli a foglalkoztatást Szűkíti a fekete gazdaságot Egyszerűsíti az adózást stb.

2. Milyen tapasztalatok állnak rendelkezésünkre az egykulcsos adó gazdasági hatásairól? -

A gazdasági növekedésre nem hatott, ez az elvárás nem is igazolható A háztartások fogyasztását nem növelte Semmilyen hatás nem mutatható ki a foglalkoztatásra Az SZJA-t ugyan némileg egyszerűsíti, de a sokasodó új adók bevezetésével az adórendszer egésze bonyolultabbá vált

3. Melyek az egykulcsos adórendszer jelentős hátrányai? - Jelentős bevételkiesés az államháztartásba - A jövedelemkülönbségek számottevően nőtt - A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők hátrányba kerültek stb. 4. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatásai vannak a hazai adórendszer struktúrájának, a változtatások irányának? - A forgalmi típusú adók súlyának növekedése, mint tendencia helyeselhető - A jövedelem típusú adók jelentős csökkentése súlyos helyzetbe hozza az államháztartást, és nem igazán indokolható

27

ELŐADÁS KIVONATOK - Az un. szociális adók súlya mutatkozik magasnak az európai összehasonlításban, ennek csökkentésére nincs sok esély (ezt a munkavédelmi programmal nem lehet megoldani) - A különadók, a tranzakciós adó, stb erősen vitathatók - A tőkejövedelmek adóztatása az egy kulcs miatt tovább csökkent, ingatlanadóztatás a helyi adózáson kívül nincs és nem is kívánja a kormányzat bevezetni - Összességében tarthatatlan az a hatás, amely jelentősen megnövelte a leszakadó népesség számát, és általában az elszegényedést.

Papp Ferenc ELOGISZTIKA Az elmúlt évtizedek során végbement technológiai fejlődés, valamint a társadalmi és gazdasági igények növekedése lehetővé tették az új kommunikációs lehetőségek megjelenését. Napjainkra már szinte elképzel-hetetlen az élet az informatika újabb-és újabb találmányai, vívmányai nélkül. A megnövekedett igények, valamint a kezdeti számítógépes hálózatok létrehozása, illetve ezek továbbfejlesztése képezik a mai internet alapjait, amelyek mostanra behálózzák az egész világot. Az elektronikus üzletvitel, az elektronikus kereskedelem és az elektronikus logisztika kialakulása is mind kapcsolatban áll az Internet kialakulásával, de nemcsak a külső, hanem a belső integrált információs rendszerek létrejöttével is.

Radnóti István VÁLLALKOZÓI ORIENTÁCIÓ ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI SZÁNDÉK Főiskolánkon már korábbi kutatások (Szakács és mtsai, 2003) is foglalkoztak azzal, hogy a vállalkozóvá válás részben az egyén személyiségében rejlik. Ha létezik jellemző vállalkozói személyiség, akkor egy egyén személyiségének feltárásával többé-kevésbé megállapítható, hogy az illető vállalkozó, pontosabban sikeres vállalkozó lehet-e. Hasonló gondolat szülte a Florin, Karri és Rossiter (2007) által szerkesztett Vállalkozói Orientáció Kérdőívet is, amit a kutatók az üzleti képzésben alkalmaznak. Kutatásom tárgya részben az, hogy feltárjam, vajon a Kérdőívben található diszpozíciók (proaktivitás, innováció preferenciája, teljesítménymotiváció, énhatékonyság, nonkonformitás) milyen mértékben jellemzik az ÁVF GM szakára járó hallgatókat. Emellett központi kérdésem az is, hogy a magas illetve alacsony vállalkozói orientációval jel-

28

ELŐADÁS KIVONATOK lemezhető hallgatók között van-e különbség a kockázatokhoz való hozzáállás (elsősorban érzelmi viszonyulás), attitűd, valamint kockázatvállalási szándék tekintetében.

Réger Béla A MULTINACIONÁLIS VIRTUÁLIS VÁLLALKOZÁS-MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEI A FELSŐOKTATÁSBAN A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) felmérése szerint a fiatalok 96%-a nem mer vállalkozni. A főbb okok között a következőket is említik: – Hiányzik a gyakorlati, üzletvezetési tudás – A tőkehiány probléma, – Pszichés gátak, amit sokkal nehezebb áttörni. Ezekre a felvetésekre a megoldás az Általános Vállalkozási Főiskolán a Vállalkozás-menedzsment tanszéknek is nagy kihívást jelent. Az Erasmus programlehetőségeit felhasználva egy újfajta nemzetközi vállalkozás-menedzsment felsőoktatási gyakorlati képzési forma került kialakításra öt ország (Horvát, Lengyel, Magyar, Olasz, Portugál) társ felsőoktatási intézmény összefogásával. Ebben a programban lehetősége van a hallgatóknak, hogy virtuálisan vállalkozást alapítsanak, működtessenek és a napjaink gazdasági kihívásaira modellezési módszerek alkalmazásával reagáljanak a legjobb megoldás érdekében. A teamek nemzetközi összetétele és az oktatás angol nyelve is biztosítja a multinacionális vállalkozási környezetet. Az első program levezetése már bizonyította a pszichés gátak leküzdését és az üzletvezetési tudás gyakorlati fejlesztését.

Rétallér Orsolya VISZONTBIZTOSÍTÁSI JÁTÉKOK BIG BOSS JÁTÉKOKKAL TÖRTÉNŐ VIZSGÁLATA A viszontbiztosítási játékok fogalma a játékelmélet területén nem ismeretlen (lásd például Fragnelli és Marina 2003-as tanulmányát, Suijs és társai 1997-es és 1999-es cikkét, vagy Lemaire 2004-es írását). Előadásomban azt kívánom megmutatni, hogy a viszontbiztosítási modellek mindegyike modellezhető Big Boss játékok segítségével is. (Big Boss játékokról bővebben lásd Muto és társai írását 1988-ból.) Jelen esetben az ügyfél mindössze egyetlen

29

ELŐADÁS KIVONATOK biztosítóval szerződik, és ez utóbbi feladata a megfelelő biztosítási háttér megszervezése. Ezt a társaságot nevezzük a játék „Nagy főnökének”, mivel az ő megkerülésével más biztosítók nem részesedhetnek az adott szerződésből. A főnök feladata, hogy eldöntse, melyik biztosítókkal szeretne a szerződésen osztozkodni, így a viszontbiztosítók szerepe ezen szituáció szempontjából másodlagosnak mondható. Előadásomban egy olyan modell felépítését szeretném megmutatni, mely a későbbiekben játékelméleti eszközökkel egyszerűen elemezhetővé válik. Ezáltal a direktbiztosító és a viszontbiztosító közötti díj és kockázat allokációt közelebbről is lehetőség lesz megvizsgálni, és megállapítható, hogy a biztosítási piacon alkalmazott árazás mennyiben felel meg a játékelmélet területén igazságosnak tartott elosztásoknak.

Szabó Júlia ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR – ÚJSÁGÍRÓ PERCEPCIÓK AZ EU TAGORSZÁGOKBÓL Berlinben 1951 óta megrendezik a Berlini Nemzetközi Filmfesztivált. Az idei Berlinálén induló (és végül Ezüst Medvével díjazott) magyar film, Fliegauf Bence Csak a szél című alkotásának sajtótájékoztatóján az újságíróknak számára a székeken elhelyezett három oldalas kormányzati háttér anyagot a német újságírók értetlenkedve fogadták. Milyen szakmai háttér mechanizmusok működnek az itt dolgozó EU tagországi újságírók, tudósítók munkájában? Milyen „nem látható” kommunikációs üzenetek befolyásolják a megszülető cikkeket, tudósításokat?

Szakolczai György KEYNES JAVASLATAI A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI PROBLÉMÁK RENDEZÉSÉRE ÉS EZEK TELJES MAI AKTUALITÁSA Keynest nem sokkal a Bretton Woods-i tárgyalások utáni, korai halála megakadályozta abban, hogy közzétegye ott előadott javaslatait. Ezért ezek feledésbe merültek, csak évtizedekkel később jelentek meg Összegyűjtött művei harminc kötetében, valamint a Valutaalap által kiadott, a Bretton Woods-i tárgyalások anyagát közzétevő kötetekben, és nem keltettek feltűnést. Ezek az elgondolásai azonban éppen olyan forradalmiak, mint az Általános elméletben előadottak, a teljes foglalkoztatás egész világon való megvalósításának feltételeit írják le, ma is teljesen aktuálisak, és mélységes ellentétben állnak mind a mai gazdaságpolitikai gyakorlattal, mind a ma uralkodó elmélettel. A gazdaságpolitikai javaslatok elsősorban azon alapulnak, hogy Keynes már akkor fölismerte a nyílt gazdaságok trilemmáját, vagyis azt, hogy egy nyílt és rögzített vagy lebegő

30

ELŐADÁS KIVONATOK valuta-árfolyamú gazdaság nem követhet önálló, a teljes foglalkoztatás fenntartására vagy kialakítására törekvő gazdaságpolitikát. E trilemmának azonban – a ma elfogadott elvekkel és gyakorlattal ellentétben – azt a szarvát ragadta meg, hogy a teljes foglakoztatás és az egyes országok gazdasági egyensúlya fontosabb, mint a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi tőkeforgalom teljes szabadsága. Ez rögzített de változtatható árfolyamrendszert igényel, indokolt esetben a leértékelés lehetőségével, a nemzetközi tőkeforgalom ellenőrzését, a beruházási célú és a spekulatív tőkeforgalom megkülönböztetését, a kevésbé fejlett országokban az alacsony szintű vámvédelem lehetőségét, sőt egyes, nemzeti szempontból fontosnak tekintett ágaszatokban az import kizárását. Mindez ellentétes a mai közfelfogással, de számos esetben a teljes foglalkoztatás és a nemzetközi egyensúly előfeltétele. Az elméleti következtetések azt jelentik, hogy a nemzetközi gazdaság keynesi elmélete nemcsak egy zárt gazdaság esetében, hanem nemzetközi téren is fölülírja azt a neoklasszikus tételt, hogy az egyensúly automatikusan helyreáll. A nemzetközi egyensúly is csak tudatos gazdaságpolitikai beavatkozás eredménye lehet, éppúgy, mint ahogy ezt az Általános Elmélet a zárt gazdaságokra vonatkozóan kimutatta. A keynesi elmélet fölülírja a mai elméleti közgazdaságtan számos más fontos alapelemét is. Az előadás a keynesi gondolatokat, valamint ezek mai gazdaságpolitikai és elméleti aktualitását mutatja be.

Szánthó Zsuzsanna MILYEN POLGÁR VAGYOK ÉN? (FIATALOK AZ EURÓPAI UNIÓRÓL) Comenius, Erasmus, Mundus, Marie Curie… Ösztöndíjak, képzések, akciók sora segíti a fiatalokat európai állampolgárrá válásuk folyamatában. Sokan élnek is a lehetőséggel, hol itt, hol ott töltenek hosszabb rövidebb időt Európa fővárosai közül, nemzetközi közösségi oldalakon vitatkoznak, átugranak bulizni egy-egy városba, ők már a 21. századi Európa polgárai. Hányan is vannak? Pontosabban mekkora részt képviselnek a mai magyar ifjúságból? Azok, akik nem tartoznak ebbe a körbe vajon mennyire vallják magukat európainak? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket taglalok előadásomban részben korábbi kutatási adatok másodelemzése, részben saját újabb kutatási eredményeim bemutatása segítségével.

31

ELŐADÁS KIVONATOK Szépe Orsolya KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁKKAL KAPCSOLATOS HALLGATÓI ÖNFEJLESZTÉSI CÉLOK AZ ÁVF-EN STATISZTIKAI ELEMZÉS A referátumban az ÁVF-s hallgatók kommunikációs kompetenciáit vizsgálom a hallgatók önmagukról alkotott véleményeik tükrében – különös tekintettel a nyilvánosság előtti élő beszédre, legyen az prezentáció, kiselőadás, szóbeli vizsga vagy szakdolgozati védés. A Beszéd és tárgyalástechnika tantárgy keretén belül a GM szakos hallgatóknál a tárgy egyik teljesítési feltétele volt, hogy önfejlesztési célokat fogalmaznak meg saját kommunikációs kompetenciájukkal kapcsolatban. Hat féle kompetenciáról kellett nyilatkozniuk, melyek pontos definíciója és értelmezési kerete a hallgatók rendelkezésére állt: 1. verbális és nonverbális kommunikációs kompetencia; 2. nyilvánosság előtti beszéd (előadás, prezentáció); 3. aktív és hatékony hallgatás; 4. írásbeli fogalmazás, stílus, szakszerűség, érthetőség; 5. szókincs; 6. vitakészség, vélemény kifejezése és indoklása. A hallgatóknak ki kellett választaniuk három olyan kompetenciát, melynek fejlesztését a félév során kiemelten fontosnak tartottak. Több, mint 200 hallgató válaszát, kommunikációs kompetenciákkal kapcsolatos önfejlesztési céljait elemeztem, és vetettem össze más vizsgálatok eredményeivel, továbbá oktatói és köznapi tapasztalataimmal.

Szeredi Pál „NAVIGARE NECESSE EST, VIVERE NON EST NECESSE, AZAZ HAJÓZNI SZÜKSÉGES, ÉLNI NEM MUSZÁJ” – A MAGYAR MÉDIASZABÁLYOZÁS DILEMMÁI A címben szereplő latin szólás a római korban a tengeri kereskedelem és szállítások fontosságát hangsúlyozta. A mondás második részét Pompeius kiáltotta hajósainak akkor, amikor viharban kellett gabonát szállítaniuk Szicíliából Rómába. Asszociatív módon értelmezhetjük ezt úgy is, hogy a business, az üzlet jelentősége az emberi élet fölé nő, valakinek pusztulása csekély áldozat egy vállalkozás sikeressége érdekében. Előadásom nem tekinti feladatának e mondásnak a mai üzleti világban való értelmezését, érvényességének vizsgálatát, bár elgondolkoztathat sokakat esetleges aktualitása.

32

ELŐADÁS KIVONATOK Jómagam a média világában zajló folyamatok elemzésére érzem találónak e mondást. A média már nem pusztán része az üzleti életnek, a magánéletnek, hanem egyre inkább formálója annak. Mondhatnánk: A hajókormány mögött már nem a kapitány, hanem a médiacézár, a szerkesztő áll. Az Európai Unió médiaszabályozása és annak magyarországi árnyképe kísérletet tesz a klaszszikus „munkarend” újraértelmezett visszaállítására, ám a süvöltő szelek és orkánok, a hajótestet korbácsoló hullámok, a kormánykereket görcsösen markoló ujjak gátjain elhalnak a próbálkozások. A politikai szelekre, a profit hajszolása által gerjesztett pénzügyi hullámokra és a mámoros médiaszakmai sovinizmusra gondolok. Hogyan lehetne a 21. század médiahatalmát visszakényszeríteni a hajó rádiósszobájába, s az irányítást a navigáláshoz értőkre bízni? Kell kommunikálni, de nem mindenkinek? Plurális médiára van szükség vagy monopolizált struktúrára? Mi az állam szerepe a média működtetésében? A jog és az erkölcs elavult struktúrává vált? Kellenének a válaszok, mert a zátony már a szemhatáron van, s az árbockosárból jól hallható a kiáltás: Treuga Dei! Legyen meg az Isteni béke! Érvényesülhet-e az örök álom a médiában, ahogyan Goethe fogalmazott Faust című műve előjátékában: „Minden vágyam szolgálni a tömegnek, már csak azért is, mert él s élni hagy.” Élni és élni hagyni!

Szilágyi Brigitta, Kádasné V. Nagy Éva, Lángné Lázi Márta A TEHETSÉGGONDOZÁS EGY HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MÓDJA A BME MATEMATIKA INTÉZETÉBEN A BME TTK Matematika Intézetében 2009 szeptemberétől egy a korábbiaktól eltérő tehetséggondozási tevékenység vette kezdetét. Az általunk kialakított rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a legkiválóbb hallgatók mellett a jó képességű, szorgalmas diákok is többet kapjanak, gyorsabban fejlődjenek. A tehetséges diákok több féléven keresztül látogathatják kurzusainkat, sajátíthatnak el olyan ismereteket, amelyek a reguláris tanrendnek nem képezik részét. Segítjük továbbá hallgatóink tudományos kutatásokba való bekapcsolódását, lehetőséget biztosítunk más egyetemekkel való együttműködésükre. Fontos feladatunknak tartjuk a versenyfelkészítést. Vannak programjaink tehetséges középiskolások számára. Napjainkban a felvettek között megnövekedett azok aránya, akik önmaguktól nem, de kisebb-nagyobb tanári segítséggel képességeiket maximálisan ki tudják aknázni. Az utóbbi években bekerülők nemcsak képességeik szerint lehetnek eltérőek, de ismeretanyaguk is nagyon különböző lehet. Új feladatként jelentkezett a jó képességű, de ismereteik hiánya miatt hátránnyal küzdő hallgatók segítése is. Nem utolsó sorban pedig a tömegképzéssel a hallgató-oktató személyes kapcsolat redukálódott, ez pedig sok esetben ugyancsak a képességek kibontakoztatása ellen hat.

33

ELŐADÁS KIVONATOK Célunk leginkább azon hallgatók segítése volt, akik hajlandók a reguláris képzésben szerzett ismereteiket mélyíteni, bővíteni, továbbá szeretnék a tanultakat alkalmazásokkal kiegészíteni. Mára már hét kurzuson tudjuk fogadni az érdeklődőket, szemeszterenként közel 300 hallgató vesz részt óráinkon, akik maguk is aktív részesei a folyamatnak. Nemegyszer diákjaink hoztak érdekes feladatokat, vetettek fel megoldandó problémákat, önállóan gyűjtöttek anyagot. Igyekezetüket mutatja az is, hogy többen közülük a szorgalmi időszak befejeztével illetve a vizsgaidőszak után ún. „nyári munkát” vállaltak, mások a mérnök kollégákkal menet közben kialakult aktív együttműködésnek köszönhetően már elsőévesen TDK dolgozatuk megírásába fogtak.

Tóth Arnold, Gere Attila, Sipos László A CONJOINT ANALÍZIS KRITIKAI ELEMZÉSE ÉLELMISZER TERMÉKCSOPORTOK VIZSGÁLATÁVAL A conjoint analízis számos területen alkalmazható, különösen a marketing-kutatásokban. Alkalmas többek között az egyes jellemzők relatív fontosságának meghatározására a fogyasztói döntési folyamatokban, vizsgálható a márkák piaci részesedése, végezhetünk piacszegmentációt, továbbá hasznosítható a termék, ár, reklám területein. A conjoint elemzést leggyakrabban új termékek, koncepciók fejlesztése során alkalmazzák, különösen hasznos termékek piacra való bevezetésénél. A piackutatás eredményeinek visszacsatolása így biztosíthatja a tervezéshez, gyártáshoz, sikeres termékértékesítéshez szükséges információt, így a termékeket a későbbiekben könnyen értékesíthetik, mivel azok a fogyasztók szükségletein alapulnak, és számukra hasznossággal bírnak. Segítségével megállapítható, hogy milyen az egyes termékjellemzők hasznossága, mekkora szerepet játszanak a végső döntésben az egyes szempontok, és melyik termékkombinációt értékelnek ideálisnak a fogyasztók. A hasznossági értékeket a jellemzőszintekből felépülő profilok értékeléséből származtatjuk. Conjoint elemzéssel kapcsolatos kutatásainkban számos gyakorlati és módszertani kritika, kérdés merült fel bennünk az alábbiakkal kapcsolatban: döntési szituáció valódisága, fogyasztók választás szempontjából fontos termékjellemzőinek és szintjeinek meghatározása (termékismeret, jellemzők függetlensége, termékjellemzők kiemelése, jól elkülönülő hasznossági szintek), profilok prezentálása (preferenciák irányítása, stabilitása), módszertani választás (Choice Based Conjoint (CBC), Adaptive Choise Based Conjoint (ACBC), Conjoint Value Analysis (CVA)), főhatások és interakciók, minta mérete (reprezentativitás), adatgyűjtési módszer megválasztása (pairwise, full-profile (fractional factorial design), szoftver választás (SPSS, R-project, XL-STAT, SKIM), klaszterezés megválasztása. Kutatásunkban ezekre a kérdésekre adunk javaslatokat a conjoint analízis megtervezéséhez és végrehajtásához.

34

ELŐADÁS KIVONATOK Tóth Margita AZ ÖNKORMÁNYZATI ELADÓSODOTTSÁG EURÓPAI KITEKINTÉSBEN Az önkormányzatok fokozódó eladósodottsága nemcsak nálunk, hanem európai unió többi országában is újra és újra megjelenő probléma. Kutatásom egyrészt azt vizsgálja, hogy ennek mértéke hogyan alakult az elmúlt évtizedben az EU egyes országaiban, másrészt azokat a tényezőket keresi, amelyek leginkább meghatározták. Míg az északi modellt követő országok esetén (pl. norvég) az olyan intézményi, politikai tényezők játszottak fontos szerepet mint az önkormányzati testületek összetétele, politikai megosztottsága vagy koncentráltsága Borgei, Tovmo (2007) és Hagen, Vabo (2005) szerint, addig a déli modell esetén, például a spanyol önkormányzatok kapcsán inkább a gazdasági tényezők játszottak szignifikáns hatást Benito, Bastida (2004) és Pascual, Cantarero, Fernandez (2004) szerint. A cseh és lengyel önkormányzati gazdálkodást elemző kutatások szerint a közép-kelet európai országokban is az eladósodottság mértéke nagyban függött attól, hogy az önkormányzatok mennyire használták ki a gazdasági önállóságot biztosító adóztatási és jövedelemszerzési lehetőségeiket, illetve, mennyire ambiciózus beruházási terveket követtek, de a politikai megosztottság is szignifikáns hatást gyakorolt. Kutatásom elsősorban pénzügyi tényezőket vizsgált, és hasonló eredményekhez jutott a magyar megyeszékhelyi városok költségvetési adatait elemezve. Azok az önkormányzatok adósodtak el leginkább, amelyek nem szereztek elegendő saját bevételt működési kiadásaik fedezésére.

Vajdovichné Visy Erzsébet KÖZÖS GONDOK, ELTÉRŐ FELTÉTELEK: A TISZA MENTI RÉGIÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (EGY INTERREG PROJEKT TAPASZTALATAI) Az Európai Területi Együttműködés Délkelet Európai Programja 16 országra terjed ki , közöttük vannak EU tagországok, tagjelölt országok és harmadik országok. A program célja a versenyképesség, területi kohézió, fenntartható fejlődés előmozdítása Európa legösszetettebb, ellentmondásokkal, területi konfliktusokkal küszködő térségében. A program egyik, idén záruló projektjének tárgya a Tisza vízgyűjtő területe összetett kérdéskörének integrált kezelése. A projekt alapvető sajátossága volt a széleskörű nemzetközi együttműködés, a helyi, regionális és országos szintű közigazgatási szervek, továbbá tervező- és kutatóintézeteinek a közreműködése. A munka során az érdekellentétek feloldása, a közös cél ok és megoldási utak kialakítása és egyeztetetése, az együttműködés feltételeinek megteremtése volt a legkomolyabb feladat. A közel 158.000 km2-t érintő Tisza-vízgyűjtőterületnek környezeti, gazdasági, infrastrukturális és szociális kihívásokon alapuló komplex problémákkal kellett szembenéznie. A Tisza-térségben, a legtöbb nagy európai határokon átnyúló vízgyűjtőhöz hasonlóan, a térségi fejlesztés és az elérhető

35

ELŐADÁS KIVONATOK növekedés szorosan összefügg a közös természeti rendszerek működésével. A fejlesztési beavatkozások hatására változik a terület- és vízhasználat, a mikroklíma és az ökoszisztéma, amelyek még a távolabbi régiók fejlesztési potenciálját is befolyásolják. Ezért bármely – erőforrásokra ható – beavatkozás az egész vízgyűjtőterületet érintheti. A klímaváltozás várható hatásai is közös felelősségvállalást követelnek a vízgazdálkodás, területhasználat területén. Az érintett országoknak a problémák kezelésére kidolgozott tervei vannak, és számos nemzetközi program is indult az utóbbi években, de ezek mind egy szektor vagy néhány ország problémáira kínál csak megoldást. Elengedhetetlen volt tehát a kihívásokra való összehangolt, közösen válaszadás, a politikusok, a döntéshozók bevonása a folyamatba és szerepvállalásuk erősítése. A projekt legjelentősebb eredménye annak bizonyítása volt, hogy a sokféle ország eltérő feltételek között működő, a közös problematikát eltérő szempontból és hangsúllyal mérlegelő szervezet képes volt együtt dolgozni, megérteni egymás szempontjait és végül közös stratégiát dolgozni ki és képviselni széles körű helyi, országos és nemzetközi fórumokon.

Varga János VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETJELENTÉS MAGYARORSZÁGRÓL A versenyképesség a gazdaság olyan állapotjelzője, amely lényegesen összetettebb fogalmat takar, mint például a gazdasági növekedés. Amíg utóbbit igen egyszerűen ki lehet fejezni a GDP mutatóval, addig a versenyképességet sokdimenziós mutatószámként tudjuk csak meghatározni. A két fogalom ebből a szempontból különbözik, azonban mégis elválaszthatatlanok egymástól. Versenyképesség nélkül ugyanis nem érhető el látványosabb gazdasági növekedés. Ezt tapasztalhatjuk ma Magyarországon is, ahol a gazdasági növekedés mértéke Európában az egyik legalacsonyabb szintűnek tekinthető. Ebben kulcsszerepet játszik az, hogy a gazdasági szereplők versenyképessége alacsony, a gazdaságpolitikára pedig kevésbé jellemző az innovatív kormányzás, a nemzetgazdasági prioritások meghatározása és az átfogó reformok bevezetése. Versenyképes szereplők nélkül a versenyképes nemzetgazdaság elképzelhetetlen. Ennek bizonyítására és bemutatására több hazai és nemzetközi szervezet kutatását, tanulmányát, jelentését hívom segítségül. Az eredmények önmagukért beszélnek, és hűen tükrözik, hogy ma Magyarország igen jelentős versenyképességi hátránnyal rendelkezik. E probléma megoldása egyre sürgetőbb, hiszen a gyors és hatékony beavatkozás nélkül könnyen előfordulhat, hogy az országunk végképp lemarad a fejlettségi versenyben, és a kedvezőtlen gazdasági folyamatok tovább fogják éreztetni hatásukat a társadalom valamennyi tagja számára. Az előadás áttekintő képet kíván adni nemzetgazdaságunk versenyképességéről és a globális gazdasági trendek alakulásáról. Kulcsszavak: nemzeti versenyképesség, gazdasági növekedés, nemzeti gazdaságpolitikák

36

ELŐADÁS KIVONATOK Vastagh Pál VÁLSÁG  FORDULAT  KIÚT Intézményünk oktatói számára az európai integráció évtizedek óta kiemelt kutatási terület. Ennek eredményeit kollegáink csak az elmúlt két-három esztendőben több monográfiában tették közzé. Így teljességében indokolt a konferencia témájának kiválasztása. Az Európai Unió története a válságok, konfliktusok és az azok feloldására kidolgozott reformok sorozata. A tendencia az Unió közösségi jellegének erősödése. A jelenlegi, elhúzódó válság leküzdése érdekében egyre többen sürgetik a fiskális föderáció gyengeségének felszámolását, a politikai unió erősítését. Ehhez a szándékok mellett az alkotmányos feltételek biztosítására is szükség van. Éppen ebből a szempontból jelentős a német alkotmánybíróság szeptemberi döntése, amelyben a hatékonyabb gazdasági kormányzás és a nemzeti szuverenitás között teremtették meg az összhangot és ezzel elhárították az elengedhetetlen változások elől az alkotmányos akadályokat.

37

ABSTRACTS Éva Andó THE COGNITIVE LINGUISTIC APPROACH TO METAPHORS REFERRING TO THE RELATIONSHIP BETWEEN HUNGARY AND EU In the scope of my lecture I aim to analyze the metaphors of nowadays political discourses referring to the relationship between Hungary and the EU. The theoretical framework of the research is the Conceptual Metaphor Theory (or as sometimes called the Cognitive Metaphor Theory) which became widely known with the publication of Metaphors We Live By, by Lakoff and Johnson, in 1980. Conceptual metaphors are seen in language in our everyday lives and shape not just our communication, but also shape the way we think and act. The present lecture demonstrates how political expressions work as cognitive metaphors by the association of object to an experience outside the object’s environment.

Viktória Andrási Sinkó FREE SOFTWARE IN EDUCATION In the daily life of the 21st century computers play an important role in such areas as education, and include the use of free yet illegal software and other thoroughly exploited opportunities. The negotiations between NFM and Microsoft have also cast light on a problem that began at the start of 2012. This is the form factor, known as Clean Software licensing schemes, which were launched by Microsoft for the Hungarian education system several years ago for a favourable price. The government and the leadership of Microsoft’s on-going negotiations kept the educational institutions in a state of uncertainty for months. Although these problems have been solved constructively, it is important to point out that the useable software and other resources are available on the Internet and thus legitimate free software and therefore the stability of education can be ensured. To this end, I would like to present some of the popular opportunities that I hold in high regard that are used in the education so that we teachers can use them as we wish for classroom management, for visually exciting and more enjoyable presentations, and also so that they can be used at home legitimately and be made reproducible for students.

38

ABSTRACTS Tibor Bajor SUBCARPATHIA’S TRANSPORT SYSTEM AND CONNECTIONS STRETCHING BEYOND ITS BORDERS Basing developmental plans on transport is of great significance in the Sub-Carpathian Region. In respect to transport and geography this region could be a major transport and logistics centre, yet it is not. Although having the wide and standard European railway gauge, the European road transport channel and V-s corridor means that the internal facilities are in place no changes have been implemented in the transport network that was constructed back in the 19th century. Furthermore, the external conditions are rather limited and only apply to the border line stretching 20 km-s beyond the border. So the question remains: what stands in the way of implementing transport centre plans?

Gabriella Baksa-Haskó FROM OWN MATERIAL – IT PRELIMINARY KNOWLEDGE OF STUDENTS STARTING COLLEGE IN 2012 We asked students starting Budapest College of Management in September 2012 to fill in a questionnaire about their preliminary knowledge of IT. In tandem with this we asked the same of first year students in Corvinus University of Budapest and in Budapest College of Communication, Business and Arts so that we would be able to analyse the results comparatively. We surveyed IT curricula in secondary school, IT usage habits of students and IT skills according to them.

Mónika Bálint CITY GARDENS  A GLOBAL TREND FOR LOCAL SOLUTIONS Self-sufficient forms of production – which almost do not reach the market – are regarded as the opponent of the global economy systems – and by some people as the remedy for their dysfunctions. The picture of city gardens where edible plants are produced are common phenomena in some countries, but new to Hungary. Recently some gardens of this type were founded in Budapest, i.e. city gardens and community gardens. My lecture discusses the motivations of the gardeners, city-farmers who joined community gardens:

39

ABSTRACTS Do they want to – pursue self-sufficient production? • produce healthy food? • criticize the global economy and capitalism? • have a good hobby? • build a community? • change the city landscape? I would like to introduce the economic and sociological features of the city gardens/ community gardens movements. Based on pilot research carried out in the four community gardens of Budapest I would like to find out about the interests of the people who are active in these gardens.

Tamás Barát „CLOSING THE GAP” ONE WAY – TWO WAY’ COMMUNICATION IN EUROPE The lecture describes Hungarian communication during the period of EU enlargement. In the preface of the presentation the speaker asserts that Hungary’s communication was one way when it joined the EU. The lecturer will talk about the warning received from Brussels. This European warning concerned the demand for two-way communication, instead of one way communication, i.e. propaganda. The speaker will talk about the communication conflicts which occurred in the past two years between the Hungarian government and the authorities of the EU. Mention will be made about some elements of communication in Europe. („White Paper on a European Communication Policy”, „Europe for Citizens 2007-2013 „program, Digital Agenda.) Some important points made in the lecture: • The right to access information and the freedom of expression, which are the most important European values of democracy. • All citizens should have access to public information in their own language. This means that information should be widely available through multiple channels. • The common European interest is to create the conditions for two-way communication. Every European should have computer skills and access to online services. • Every EU citizens’ fundamental right is to have full access to information. A prerequisite for this fundamental right is democracy and a free market economy.

40

ABSTRACTS Pál Belyó INTEREST RATEPOLICY IN HUNGARY AS A DELICATE ISSUE In any analysis of the economic problems of recent decades it is essential to observe the fluctuation of interest rates in Hungary. Since the economic and financial crisis of the 2008 there have been increasing expectations to define interest rates in respect to inflation, the state budget and the economic outlook in the foreseeable future. In Hungary, the prime rate is much higher than in other EU countries that are as developed as Hungary. In my lecture I am going to present how short rate-interest policy and the macroeconomic indicators have changed during the last decade. I am going to emphasise that the given economic environment and the economic outlook have played an important role in defining long term interest rates. What factors could affect interest rates in the near future? In the coming years the following factors will have a decisive role in our monetary policy: the uncertainty regarding the economic situation in Hungary, the budget deficit, wage and salary levels, and above all the dire necessity to decrease of our budget deficit.

László Csicsmann THE INTERNATIONAL POLITICAL ASPECTS OF THE EURO CRISIS The speech of the current president of the European Commission, José Manuel Barroso, in which he called for closer cooperation among the 27 member states surprised many experts. The issue of federalism is not on the political agenda of the European decision-makers since the euro crisis continues to preoccupy them. The aim of the roundtable is to discuss the political aspects of the current euro crisis. Experts are analyzing the role of the European Union in the world economy and world politics. Those participating in the roundtable talks would like to draw attention to the internal political aspect of the European Stability Mechanism as well.

41

ABSTRACTS József Elek APPLICATION OF THE EUROPEAN UNION’S CONSUMER PROTECTION REGULATIONS IN THE HUNGARIAN LEGAL SYSTEM 1. Historical background - The emergence of consumer protection regulations in the development of European law - The development of consumer protection regulations in the EU - The impact of judicial practice on the development of consumer protection law in the EU - The prevailing European law 2. Legal development in Hungarian consumer protection before and after 1990 - A milestone: Hungary’s EU accession in 2004 - The current Hungarian regulations: things we have adopted and things we have not adopted from the acquis communautaire - Opportunities for rights enforcement based on the Hungarian consumer protection regulations

Imre Forgács THE RAPE OF EUROPE 2.0 The financial collapse in 2008 did not only hit the market players, as those governments which were able to afford gave rescue packages worth hundreds of billions of dollars/euros to the banks and other economic sectors in trouble. However, the American TARP programme (Troubled Asset Relief Program) and its European counterparts caused unmanageable budget deficits, and raised national debts to astronomical heights. For one of the main ’global losers’, the European Union these processes have given rise to an unprecedented financial crisis that is with us even in 2012 and puts the existence of the eurozone in jeopardy.

György G. Márkus THE CLEAVAGES OF EUROPEANIZATION The contribution characterizes the major territorial-cultural and socioeconomic cleavages that have emerged in the course of European history. The author discusses the post-WW2 integration of Europe in the light of these historical divides. Describing the specific cleavages of globalization and Europeanization he attempts at the conceptualization of the present crisis/crises.

42

ABSTRACTS Gábor Gellért Kis EU AMBITIONS ON REGULATION OF THE ONLINE MEDIA The Internet has become very important to modern society, for the daily lives of individual citizens and for businesses and economic innovation. Most use of the Internet is legal and beneficial to its users. The Internet plays a positive role in our lives and in society. Nevertheless, the Internet is also used for illegal purposes, including child abuse and terrorism. – The Internet is not a single virtual society that possesses the characteristics of an individual state governed by the rule of law. This means that every national law becomes operative within the ‘space’ of the Internet. – It is often difficult to determine which content on the Internet is illegal and the illegality of content might differ between EU countries according – for example – to the matters unwanted for children. – The (illegal) content itself does not always lead to radicalization and terrorist activities, while content that does contribute to radicalisation is not always illegal. The main question can be summed up: is there an inevitable necessity to regulate the online media in the EU and/or in the member countries right now or not? Do we have quite enough knowledge and information to create legal drafts around the online media while the progression – in point of fact the developing of digital media – is going on nowadays making technical and broadcasting innovative changes each week? This lecture will present a few aspects on both parts: why yes, and/or why not, and compares the legal status which is actually known in the EU.

Attila Gere, László Sipos CRITICAL POINTS IN THE METHODOLOGY OF PREFERENCE MAPPING OF PRODUCT DEVELOPMENT IN FOOD INDUSTRY In our study we deal with the numerous problems that occurred during the making of several preference maps. The aim of this study is to answer the questions about the methodology and to provide useful solutions. Internal preference mapping is sufficient for marketing, and external analysis is adequate for product developers to optimize the product. The essence of the method is to establish a mathematical connection between an evaluation conducted by a high number of laic consumers and an evaluation conducted by a few trained assessors. We identified several critical points, including: sampling of the consumers (representativity), handling missing data (regression, ANN), clustering the consumers (method, distance measures, cluster validity indices), reliability of the expert panel (discrimination ability, repeatability, panel consensus), methodology of preference mapping (PCA, PCR,

43

ABSTRACTS PCoA, PLS, PO-PLS, CVA, choosing the proper number of components, errors of the vector creation, models used), software limits (SPSS Statistics, SPSS Modeller, XL-Stat, Matlab, R-project, SAS, Statistica, Unscrambler, Senstools, Fizz, Compusense, ProfiSens) and visualization (2D and 3D plots, contour plot). Furthermore, in this study we would like to suggest the use of new, alternative tools (ANN) and other further development trends (e-tongue, e-nose).

Balázs Hámori ORGANIZATIONAL INNOVATIONS AND SOME HUNGARIAN EXPERIENCE If we talk of innovation, even economists often exclusively think of product or technological innovations. That the neglect of other types of innovation, including primarily organizational innovation, is not only a subjective impression, is convincingly proved by the Internet search results related to the topic. If we type “product innovation” and “organizational innovation” into the search fields of the most commonly used databases, our conjecture is confirmed. Organizational innovation has undeservingly been pushed into the background. Even though organizational innovation has carried the world forward no less so than new products or the revolutionarily new technologies, organizational innovations nevertheless produced impressive results centuries before the Industrial Revolution. Here it is enough to allude to the smashing productivity increasing influence of the appearance of the manufactories A unique example of organizational innovations of pre-capitalist times is the Arsenal of Venice, the operation of the armory and ship manufacturing giant owned by the city state. In the 20th century, beginning with the 80s, especially in the most developed countries and sectors to varying degrees of intensity – yet everywhere to some degree – the deconstruction of the traditional hierarchic firm has taken place: vertical corporations characteristic of the industrial era are being broken down both from within and from without. The rigid organizations appropriate for industrial societies have given way to looser organizational solutions. Decentralization inside companies increases the independence of teams, empowers autonomous units, while companies are also transformed from within by the special network of teams. Cooperation between companies and the development of networks blurs corporate boundaries: rigid economic units have been replaced by organizational configurations significantly more flexible than the earlier models. Behind the two interweaving trends (networking from within and without) stands the informatization of the economy and its transformation into a knowledge economy. All of the above mentioned organizational innovations can be and should be interpreted in this context. The lecturer would like to give a brief overview not only of the deconstruction of companies’ “old” organizational schemes, but also – on the basis of an empirical research

44

ABSTRACTS – of the characteristics, experiences and tendencies of that transformation in the given circumstances of the Hungarian market economy. Keywords: innovation, organizational behavior, organizational adaptation, competition, networking JEL codes: L 22, L24, L25, L26, L51

József Haskó EXPERIENCES OF TEACHING IT IN CORRESPONDENCE COURSES AND DISTANCE LEARNING – OPPORTUNITIES IN E-LEARNING We used Moodle in correspondence course teaching IT. I illustrate what I experienced and some useful e-learning applications.

Szilárd Hegedűs THE IMPACT OF EUROPEAN UNION ACCESSION ON LOCAL GOVERNMENTS’ BUDGETING WITH PARTICULAR ATTENTION TO DEVELOPMENT My research examines a current topic such as local governments can also share in Community Development Funds, due to EU accession. I have examined the sources of applicationt ]acquired by local governments and their budgetary organizations in seven regions, regarding the National Development Plan, the New Hungary Development Plan and the New Szechenyi Plan. The data source was the National Development Agency’s system called „Jelek”. I used indicators in order to examine the data obtained. The results of the research shows that the amount paid to local governments in the seven regions after the accession to EU was 925 billion Euros. This amount exceeds former local government developments financed from domestic sources and targeted] subsidies. Thus, developments have longterm effects, which have influenced significantly local government’s finances and public services.

45

ABSTRACTS András Kelen SOCIAL ENTERPRISES AND THE ANTISOCIAL ECONOMY IN THE HUNGARIAN COUNTRYSIDE This study aims to provide an account of the current changes in the small-scale food economy in Hungary. As a response to the instabilities and shortcomings of the global economy an underlying trend has arisen to localise the economy, to restore local markets and to enhance everything that originates from the region. In one typical case localisation means reinforcing consumer awareness of quality and establishing cooperatives or other community self-help networks between peri-urban producers and their city-dwelling consumers. For me, localisation is a parallel but by no means a substitute for globalisation. Local pools of resources are important for opening up opportunities of self-reliance and for earning activity for the underemployed or unemployed. When analysing the concept of local markets I will draw heavily on the theory of the Commons. In the case of communal self-help I refer to the seminal pattern of reciprocity. The unfolding consumer-supported agriculture and the emerging small scale system of peri-urban food production are especially suitable for observing the numerous misunderstandings that ac-company this important trend to find a new equilibrium for the overall national economy. These mistakes – that often lead to a full-fledged anti-social economy – need to be discussed and eliminated before the Hungarian food economy can fully rely on its complementary drivers inherent in locality and thus reach European-level of maturity and sustainability.

Gábor Kertész PUBLIC SERVICES AND COMPETITION LAW These days the question comes up ever more frequently, to what extent the state has a role in fulfilling public needs and if certain needs are individual or public. Another question closely related to this is which way the state should ensure the fulfillment of the public need? If it is done together with the market players, should it be based upon the traditional competition rules, or upon special rules? What kind of allowances does an enterprise receive that fulfils public needs, compared to the other enterprises on the market? On the basis of this I will search for answers to the following questions during my presentation: Does public need exist or this is a fiction? Is it the state’s responsibility to fulfil public needs? In what way can the state fulfil public needs? Do different rules apply to the enterprises that fulfil public needs than to the ones that do not? When I look for replies I check the question in the context of the competition law of the Union, taking certain public services as examples.

46

ABSTRACTS Krisztián Kertész TRADEOFF BETWEEN THE NATIONAL AND REGIONAL CONVERGENCE IN THE CENTRALEASTERN EUROPAEN COUNTRIES OF THE EU A key issue of the Central-Eastern European countries is the way in which real convergence process is taking place within the European Union, thus what the speed and regional tendencies of the convergence of GDP are. The main statement of the presentation is that when the convergence of a national economy (to the EU average) accelerates the dispersion of income per capita between regions within the country will then increase, thus there will be greater differences between regions. Thus, there is a trade-off between the national and regional convergence processes; one can only be achieved at the expense of the other. The empirical evidence shows that good economic policy can accelerate the growth potential of a country, but it is not able to neutralize the former trade-off effect. International comparisons show that the lower the level of development of a country and the more quickly it catches up to the EU average, the greater disparities will occur between regions within the country.

Edith Kovács, Tamás Szántai PORTFOLIO OPTIMIZATION ON THE BASIS OF THE DEPENDENCE STRUCTURE BETWEEN THE STOCKS Constructing multivariate probability distributions and their fitting in with empirical data represents the fundamental problem of many application areas. In the last few years we have developed methods which fit multivariate discrete probability distributions to empirical data by discovering some conditional independences existing between the components of the random vector. In our talk we will deal with a portfolio optimization problem and will show how we can take into account the dependence structure between the stocks by using our method.

Éva Kuti PROPOSAL OF THE EUROPEAN COMMISSION FOR THE INTRODUCTION OF A EUROPEAN FOUNDATION STATUTE The presentation provides an overview of an initiative on the part of the European Union, which seeks to create a single European legal form – the ‘European Foundation’. The first part of the presentation analyses the preparatory work and the motivations and interests behind the original initiatives. It examines the problems to be solved and the challenges to be met by the introduction of the new legal form. It summarises the major

47

ABSTRACTS elements of the public consultations and the results and statements of the feasibility study that was used to support the preparation of the EC proposal. The second part of the presentation provides a detailed overview of the ‘Proposal for a Council Regulation on the Statute for a European Foundation’. On the basis of the text presented in early February 2012, and describes the general requirements for future European Foundations as well as the regulation of their establishment, registration, dissolution, public monitoring, transparency, accountability, organisation, management, human resources, and tax treatment. The presentation concludes with an analysis of the benefits of becoming a European Foundation. It also explores the expectations placed upon European Foundations and the possible impacts they may have on the nonprofit sector in Hungary. Ágnes Kata Miklós REGIONAL CHARACTERISTICS OF CONTEMPORARY EUROPEAN CRIME FICTION The genres of the modern detective story (since the second half of the 19th century) are often the product of a particular cultural background, and they frequently reflect a particular country’s world. The classic English mystery novel, the French roman policier, or the American hard-boiled fiction – these versions of the crime fiction have their roots in the social needs and the familiar environment of their readers. In the first decade of the 21st century crime fiction highlights regional characteristics rather than national ones. The latest trend in crime fiction, the extremely popular Scandinavian crime literature (nordic noir or Scandie lit), is the best example of a regional genre. The nordic noir’s characteristics include not only elaborate character drawings, literary descriptions and highly accentuated dialogues, but also a strong social empathy. These novels reflect the social problems of the welfare state, they therefore deserve attention not only from a literary critical stance but also in respect to literary sociology. The works of the Norwegian Jo Nesbø, the Swedish Stieg Larsson, Henning Mankell and Håkan Nesser, and the Icelandic Arnaldur Indriðason demonstrate the new literary possibilities of a detective story, but also offer insights into the social problems of the Scandinavian countries.

Csaba Moldicz THE EURO DEBT CRISIS AND ITS IMPACT ON THE WORLD ECONOMY Certain member states of the European Union have been struggling with the effects of the financial-economic world crisis since the end of 2008. The EU itself has tried to tackle the dangers several times. So far the majority of the EU decision-makers have been concentrating

48

ABSTRACTS on the recession and its dangers. Only a few European countries have been able to exploit the opportunities. Today it is clear that the crisis of 2008 was a paradigm shift at the same time. This change affects European integration as well as the world economy. At the end of the process beginning in 2008 we will face a totally changed world economy.

Tibor Németh MEGATRENDS IN THE POPULATION, GROWTH, EMPLOYMENT, AND DEVELOPMENT The reasons of strengthening growth and occupation problems of the advanced world are seen mostly the same way by decision makers and societies. The dominant diagnosis is: the advanced world, and especially Europe, has become too convenient: too many people work too less. Consequently, the dominant therapy is, jobs have to be established, programs with growth stimulating effects have to be started, retirement limits have to be increased, more people have to work more. The article tries to find the answer for the question, whether these ways are viable in the 21st century. It searches “megatrends”, i.e. regularities independent from the intentions of administrations and societies, which determine which ways the advanced world can at all choose from. The study represents four such regularities. 1. in the advanced world, the population is heading towards an irremeably aging, which leads to the unstoppable reduction of the active/dependent ratio 2. in the advanced world, the rate of the wage work is also shrinking unstoppably 3. in the advanced world, the economic growth is reducing deterministically 4. the economic development, in turn, is accelerating

Mrs Katalin Nyusztay TAXATION TRENDS IN THE EU: THE ROLE OF FLAT TAX AND ITS EFFECT UPON HUNGARY These days the transformation of the tax system as well as the direction of the transformation and its economic effect are topical questions. The taxation trends in the EU are always informative with respect to the analysis of the Hungarian tax system. This is also true when we consider that there are no generally valid recipes, nor perfect examples to follow, and neither is there an accessible model which could wholly be integrated into a particular country’s tax system. I will begin the lecture with a short summary of the taxation trends in the EU. Following this I will try to outline the main directions of the transformations in the Hungarian tax system. Finally, I will concentrate on the questions that arise as a result of

49

ABSTRACTS the introduction of the flat tax. The fundamental questions of the lecture are as follows: 1. What improvements are/were expected from the flat tax? 2. What experience do we have of the economic effects of the flat tax? 3. What are the significant advantages of the flat tax system?

Ferenc Papp ELOGISTICS The technological development and the increase in social and economic requirement over the last few decades have facilitated the emergence of new communication opportunities. Life has become unimaginable without ever newer developments and achievements in information technology. The growing demand and the establishment of the initial computer networks and their further development constitute the basis of today’s Internet, which encompasses the whole world. The emergence of electronic business, electronic trade and electronic logistics is also closely related to the invention of the Internet, and not only to the development of external but also of internal integrated communications systems.

István Radnóti ENTREPRENEURIAL ORIENTATION AND ATTITUDE TO RISK According to our earlier research (Szakács et al. 2003) personality plays a major role in becoming an entrepreneur. Florin, Karri and Rossiter (2007) have an analogous theory; they have developed the Entrepreneurial Orientation Inventory, which is applied in business education. The goal of my current research is to diagnose the extent of the disposition of the Inventory (proactivity, preference of innovation, achievement motivation, self-efficiency, nonconformity) among the students of Budapest College of Management. My other question is whether or not I will find a difference between the students who have a low level of entrepreneurial orientation and those who have a high level of it. I predict some differences in regard to attitude (primarily emotional) to risk.

Bela Réger MULTINATIONAL COMPANY VIRTUAL MANAGEMENT OPPORTUNITIES IN HIGHER EDUCATION The Erasmus program provides opportunities, which represent a new kind of international business management higher education practical form of training, have been developed in five countries

50

ABSTRACTS (Croatia, Poland, Hungary, Italy, Portugal), co-joining with higher education institutions. In this program students have the opportunity to virtually create businesses, and to operate and meet the challenges of today’s economic modelling techniques to respond to the best solution.

Orsolya Rétallér AN APPLICATION OF BIG BOSS GAMES: THE REINSURANCE MARKET Insurance games and so-called reinsurance games have already been considered in literature (see Fragnelli and Marina (2003), Suijs et al (1997), Lemaire (2004) and Suijs et al (1999). In this paper we introduce reinsurance games as Big Boss games (Muto et al, 1988). The policyholders sign a contract with one insurer only, who is in charge of organising the proper insurance for the client. She is the boss in this game; therefore she cannot be left out of the coalition. She decides who she wants to include as reinsurer, therefore the role of the reinsurance companies is secondary. In my talk I would like to present the construction method of a model, which provides an opportunity to approach the problem from a game theoretical point of view. The widely used actuarial methods can also be subject to comparison: an examination can be made of whether or not the game theory approach provides a “better” allocation or the widely used reinsurance methodology. Júlia Szabó FOREGROUND IN THE BACKGROUND  JOURNALIST PERCEPTIONS FROM THE EU NATIONS The Berlin International Film Festival has been organized since 1951. At the press conference on a film by the Hungarian, Bence Fliegauf, titled “Only the wind” (awarded with the Silver Bear) journalists found a three page leaflet on their chairs from the Hungarian government. The German journalists were unable to comprehend what was intended by this “background information”. In the presentation I will discover what types of professional mechanisms are driving the journalists and correspondents working in the EU.

György Szakolczai KEYNES’S PROPOSALS FOR A SOLUTION TO THE INTERNATIONAL ECONOMIC PROBLEMS AND THEIR PRESENTDAY ACTUALITY Keynes presented his proposals before and at the Bretton-Woods Conference held in 1944. A compromise solution was accepted instead of his proposals, which then faded into oblivion

51

ABSTRACTS because Keynes’s premature death prevented him from publishing them. The paper presents his proposals and demonstrates that they offer the solution to today’s international financial problems.

Orsolya Szépe SELF-DEVELOPING GOALS RELATED TO COMMUNICATIONAL COMPETENCES AT THE BUDAPEST COLLEGE OF MANAGEMENT – STATISTICAL ANALYSIS In this talk I am analysing the communicational competences of the Students of the Budapest College of Management – which derives from their own opinions –, paying special attention to speaking in public, for example presentations, oral exams, or even defending their thesis. In the framework of the subject “Speaking and negotiation skills” the management students were required to define their own self-developing goals regarding their communicational competences. They were asked to define these goals with respect to the following six competences, for which the accurate definition and the framework they should be aware of were provided: 1. verbal and nonverbal communicational competence 2. speaking in public (talks and presentations) 3. active and effective listening 4. expressing themselves in writing, paying attention to style, professionality and clarity 5. vocabulary

Pál Szeredi DILEMMAS OF THE HUNGARIAN MEDIA REGULATION The media is no longer only a part of business- and private life, but is rather increasingly forming them. The media regulation laws of the EU and Hungary provide the framework for media activity. There is a constant struggle between the governing bodies and the media for widening the limits. There is a need for communication, but not to everyone? Which is needed; a pluralistic media or a monopolistic structure? What is the role of the government in the operation of the media? Has the law and moral structure become obsolete? In my presentation I will look for the answers to these questions. Can the principle of live and let live be realised in the media world?

52

ABSTRACTS Brigitta Szilágyi, Éva V. Nagy, Márta Lázi NEW, UNTRADITIONAL TALENT MANAGEMENT IN THEI NSTITUTE OF MATHEMATICS AT BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS In September 2009 a completely new talent management program was introduced to the Institute of Mathematics at Budapest University of Technology and Economics (Faculty of NaturalSciences). Our management system helps to accelerate the development of the best students butwe also provide opportunities for talented and diligent students who can assist in our courses for several semesters and appropriate knowledge not included in the regular educational program. We also encourage our students to join scientific research projects and to work in cooperation with other universities. Moreover, we consider it as highly important to train our students for competitions, accordingly we organise related programs for talented secondaryschool students. These days the number of admitted students has increased who are unable to use their abilities individually, but who with the help of our teachers can make them work in a perfect way. In regard to abilities and knowledge, students admitted in the last few years are profoundly different. We are faced with a new challenge: how to help talented students who have problems caused by the lack of knowledge. In addition, the personal contact between students and professors has been reduced due to one of mass education, which has a negative effect on the development of abilities. Our main goal was to help students who were eager to deepen and broaden their knowledge obtained in the regular educational system and who wanted to complete it with practice. We offer seven courses for interested people, and in any semester there are approximately 300 students who are active participants in the learning process. Our students have on several occasions suggested interesting exercises, come up with challenging questions and collected materials individually. Their motivation is reflected in otherways too: after the exam session they were allocated summer work and some of them, thanks to their active coordination with ingenieur colleagues, have started to write their scientific student conference work in the first year of their university studies.

Arnold Tóth, Attila Gere, László Sipos CRITICAL EVALUATION OF CONJOINT ANALYSIS EXAMINING GROUPS OF FOOD PRODUCT Conjoint analysis can be applied in several fields including that of market research. It is suitable for determining the relative importance of features in the process of the consumer’s decision, the market share of brands can be analyzed, market segmentation can be conducted

53

ABSTRACTS and it is a useful tool in the fields of products, prices and advertising. Conjoint analysis is applied most frequently during product and conception development and the launching of highly useful products onto the market. The feedback from the results of market research provides the necessary information for planning, manufacturing and successful sales. In the future it will be easy to sell product since they will be based on the needs of consumers and what is useful for them. The utilities and the importance of the role of each factor in the final decision can be determined. The values of the utilities originate from the evaluation of the profiles based on the levels of the factors. During our research using conjoint analysis several practical and methodological problems arose: the reality of the situation of the decision, determining the relevant factors and levels (product knowledge, independence of the factors, highlighting the factors, well separated utility levels), presentation of profiles (driving and stability of preferences), choosing the methodology (Choice Based Conjoint (CBC), Adaptive Choice Based Conjoint (ACBC), Conjoint Value Analysis (CVA)), main effects and interactions, size of the sample (representativity), choosing the data collecting method (pairwise, full-profile (fractional factorial design), choosing the appropriate software (SPSS, R-project, XL-STAT, SKIM) and choosing the clustering method. In our study we provide answers to these questions concerning the design and method of conducting conjoint analysis.

Margita Tóth INDEBTEDNESS OF LOCAL GOVERNMENTS – IN AN EU CONTEXT The indebtedness of municipalities has become a problem in Hungary as it has in other countries of EU. My research examines the extent of indebtedness over the last decade in some countries of the EU, and the factors that determine it. According to literature (Børge - Tovmo (2007) and Vabo - Hagen (2005)), in the northern countries (e.g. Norway) institutional, political factors, such as political composition, fragmentation or concentration of the local government bodies, have played an important role. Benito, Bastida (2004) and Pascual-Cantarero, Fernandez (2004) find that economic factors had the most significant effect in relation to the Spanish authorities. The researchers of the Czech and Polish local governments who tested similar regression models obtained similar results. In the Czech Republic the fiscal autonomy of municipalities, the size of investments and political fragmentation has been found to be key factors. My research focuses primarily on the socioeconomic and financial factors. I examine the statistical data on the local economy and budget data from 23 municipalities of large Hungarian settlement.

54

ABSTRACTS Erzsebet Vajdovich Visy COMMON ISSUES, DIVERSE CONDITIONS: INTERREGIONAL COOPERATION IN THE TISA /TISZA RIVER CATCHMENT AREA  EXPERIENCE OF A TRANSNATIONAL PROJECT The aim of the EU sponsored transnational project was to contribute to the sustainable integrated territorial development of the Tisa area. The complexity of the issue – as the Tisa river basin faces a wide variety of persisting and acute environmental, economic and social challenges – and the diversity of the partnership – comprising a variety of participants from five countries (three EU member states and two non-member states) – were success factors as well as challenges to overcome in the course of implementation. Consistent management, professional guidance and empathic coordination were needed to steer the process towards shared objectives and commitment to joint work.

János Varga COMPETITIVENESS STATUS REPORT FROM HUNGARY Competitiveness is a certain kind of indicator of the economy that covers a much more complex notion than for example economic growth. While the latter can be quite easily expressed by the GDP index, we can only determine competitiveness as a multidimensional index-number. The two notions differ in this respect and yet they are still inseparable from each other. You cannot achieve spectacular economic growth without competitiveness. In order to prove and demonstrate this I cite research work, studies and the reports of several domestic and international organizations. Through the lecture I wish to provide an overview of the competitiveness of our national economy and the changes in global economic trends. Keywords: national competitiveness, economic growth, national economic policies

Pál Vastagh OPENING REMARKS The history of the EU has progressed in parallel with a history of crises, conflicts and reforms aimed at solving the same by strengthening the community method of the union. In order to tackle the current and protracted crisis it is essential to halt the weakening of the fiscal federation and to reinforce the political union. To accomplish these goals proper constitutional conditions must also be set in place. The judgement of the German Federal Constitutional Court creating harmony between more efficient economic governance and national sovereignty is therefore highly significant as it removes the constitutional obstacles to inevitable changes.

55

Magyar Tudomány Ünnepe 2012

A rendezvény támogatója a Friedrich Ebert Alapítvány, Budapest