Magyar Tudomány Ünnepe 2012

Magyar Tudomány Ünnepe 2012 GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN – Magyarország lehetőségei tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán

2012. november 8. A konferencia védnöke: Vastagh Pál főiskolai tanár, az Általános Vállalkozási Főiskola rektora Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., 300-as terem

PROGRAM

09.30 – 10.10

Védnöki megnyitó Vastagh Pál CSc., főiskolai tanár, rektor Válság – fordulat – kiút

10.10 – 10.50

Andor László CSc., egyetemi docens Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa Gazdasági kormányzás az Európai Unióban

10.50 – 11.10

Szünet

11.10 – 11.50

Forgács Imre CSc, Dr. Habil., tanszékvez. egy. docens Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válság politikai gazdaságtanához)

11.50 – 12.30

Ebédszünet

12.30 – 17.00

Szekcióülések

17.00 – 18.00

Záró plenáris ülés Vezeti: Hámori Balázs CSc, Dr. Habil., egy. tanár Tájékoztató a szekciókban végzett munkáról.

Kiadja az Általános Vállalkozási Főiskola Felelős kiadó: Antal János főigazgató Tördelő szerkesztő: Németh Zsuzsa Megjelent a Dandera Bt. gondozásában

I. SZEKCIÓ 216/17ES TEREM

Magyarország és az EU – a média és kommunikáció szempontjából Szekcióvezető: Andó Éva tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Barát Tamás: „Szüntessük meg a szakadékot!” Egyirányú – kétirányú kommunikáció Európával Szánthó Zsuzsanna: Milyen polgár vagyok én? (Fiatalok az Európai Unióról) Andó Éva: Magyarország és az Európai Unió viszonyával kapcsolatos metaforák kognitív nyelvészeti elemzése Szabó Júlia: Előtérben a háttér – újságíró-percepciók az EU-tagországokból Szeredi Pál: „Navigare necesse est, vivere non est necesse, azaz hajózni szükséges, élni nem muszáj” – A magyar médiaszabályozás dilemmái Gellért Kis Gábor: Az online média és az uniós jogalkotási ambíciók

II. SZEKCIÓ 316/17ES TEREM

Az euróövezeti válság világgazdasági és nemzetközi politikai összefüggései Szekcióvezető: Csicsmann László egyetemi docens, BCE 1. Panelbeszélgetés: Az euróövezet válsága világgazdasági kontextusban Moderátor: Moldicz Csaba (főiskolai tanár, ÁVF)  Csáky György  Mocsáry Péter  Novák Tamás  Vigh László 2. Panelbeszélgetés: Az euróövezet válsága nemzetközi politikai kontextusban Moderátor: Csicsmann László (egyetemi docens, BCE, ÁVF)  Joó András  Kádas Csaba  Koller Boglárka  Matus János 3

III. SZEKCIÓ 420/21ES TEREM

Régiók Európája Szekcióvezető: Kelen András tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Felkért hozzászóló: Péterfi Ferenc osztályvezető, Magyar Művelődési Intézet Bajor Tibor: Kárpátalja közlekedési rendszere és határain átnyúló kapcsolatai Bálint Mónika: Városi kertek - Globális trend a lokalitás jegyében Bilecz Endre: A demokratikus önkormányzatoktól a centralizált közigazgatásig G. Márkus György: Európai törésvonalak Kelen András: Szociális és anti-szociális gazdaság a mai vidéki Magyarországon Kuti Éva: Európai Bizottsági javaslat az európai szintű alapítvány jogi formájának létrehozására Miklós Ágnes Kata: Regionális sajátosságok a kortárs európai krimi irodalomban Vajdovichné Visy Erzsébet: Közös gondok, eltérő feltételek: a Tisza menti régiók együttműködése (egy Interreg projekt tapasztalatai)

IV. SZEKCIÓ 322/23AS TEREM

Közgazdaságtan új környezetben Szekcióvezető: Hámori Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, ÁVF Belyó Pál: A magyarországi kamatpolitika, mint a monetáris politika „ingoványos talaja” Hámori Balázs: Szervezeti innováció – néhány hazai tapasztalat Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin: Adózási trendek az EU-ban, az egykulcsos adó szerepe és hatása Magyarországon Szakolczai György: Keynes javaslatai a nemzetközi gazdasági problémák rendezésére és ezek teljes mai aktualitása Hegedüs Szilárd: Az Európai Uniós csatlakozás hatása az önkormányzatok gazdálkodására, különös tekintettel a fejlesztésekre Varga János: Versenyképességi helyzetjelentés Magyarországról 4

Kertész Krisztián: A nemzetgazdasági és regionális felzárkózás váltómozgása az Európai Unió közép-kelet-európai országaiban Tóth Margita: Az önkormányzati eladósodottság európai kitekintésben Gere Attila, Sipos László: A preferenciatérképezés módszertanának kritikus pontjai az élelmiszeripari termékfejlesztésben Tóth Arnold, Gere Attila, Sipos László: A conjoint analízis kritikai elemzése élelmiszer-termékcsoportok vizsgálatával Németh Tibor: Megatrendek a népesedésben, foglalkoztatásban, növekedésben, fejlődésben

V. SZEKCIÓ 200AS TEREM

Információ, tudás, döntés (módszertani szekció) Szekcióvezető: Lipécz György tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Kovács Edith, Szántai Tamás: Portfólió optimalizálása az értékpapírok közötti összefüggésrendszer kiaknázásával Rétallér Orsolya: Viszontbiztosítási játékok Big Boss játékokkal történő vizsgálata Papp Ferenc: E-Logisztika (Az e-business logisztikája) Réger Béla: A multinacionális virtuális vállalkozás-menedzsment lehetőségei a felsőoktatásban Radnóti István: Vállalkozói orientáció és kockázatvállalási szándék Lipécz György: A racionalitás néhány problémája a döntéselméletben Andrásiné Sinkó Viktória: Szabad szoftverek az oktatásban Szépe Orsolya: Kommunikációs kompetenciákkal kapcsolatos hallgatói önfejlesztési célok az ÁVF-en. Statisztikai elemzés Szilágyi Brigitta, Kádasné V. Nagy Éva, Lángné Lázi Márta: A tehetséggondozás egy hagyományostól eltérő módja a BME Matematika Intézetében Baksa-Haskó Gabriella: Hozott anyagból – a főiskolát 2012-ben kezdők informatikai előismeretei Haskó József: Az informatika-oktatás tapasztalatai a levelező, illetve a távoktatásban – eLearning-es lehetőségek 5

VI. SZEKCIÓ 418/19ES TEREM

Jogi kérdések az Európai Unióban Szekcióvezető: Forgács Imre tanszékvezető egyetemi docens, ÁVF Csorba Ferenc: A versenyjog uniós összefüggései Elek József: Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak alkalmazása a magyar jogrendszerben Kertész Gábor: A közszolgáltatások és a versenyjog Keszthelyi László: Adóharmonizáció vagy szabadságharc, ez a kérdés válasszatok! (Szemelvények az EU és Magyarország adójogi szabályozásából)

6

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Andó Éva PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Andor László CSc., egyetemi docens Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa Andrásiné Sinkó Viktória mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Bajor Tibor PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Baksa-Haskó Gabriella főiskolai tanársegéd Általános Vállalkozási Főiskola Bálint Mónika PhD hallgató, projektvezető PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Zöld Fiatalok Egyesület Barát Tamás főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Belyó Pál PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Bilecz Endre főiskolai docens Általános Vállalkozási Főiskola Csáki György CSc, Dr. Habil., egyetemi tanár Szent István Egyetem, Általános Vállalkozási Főiskola Csicsmann László PhD, egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem, Általános Vállalkozási Főiskola 7


Csorba Ferenc főiskolai docens Általános Vállalkozási Főiskola Elek József főiskolai docens Általános Vállalkozási Főiskola Forgács Imre CSc, Dr. Habil., tanszékvezető egyetemi docens Általános Vállalkozási Főiskola G. Márkus György CSc, Professor emeritus Általános Vállalkozási Főiskola Gere Attila PhD hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Gellért Kis Gábor mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Hámori Balázs CSc, Dr. Habil., tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem, Általános Vállalkozási Főiskola Haskó József mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Hegedűs Szilárd PhD hallgató Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Joó András PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Kádas Csaba adjunktus, PhD hallgató Általános Vállalkozási Főiskola

8


Kádasné V. Nagy Éva PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Matematikai Intézet, Általános Vállalkozási Főiskola Kelen András CSc, tanszékvezető főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Koller Boglárka főiskolai docens Zsigmond Király Főiskola Kertész Gábor PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Kertész Krisztián PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Keszthelyi László PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Kovács Edith, PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Kuti Éva PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Lángné Lázi Márta PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Matematikai Intézet Lipécz György CSc, tanszékvezető főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Matus János DSc, Professor emeritus Általános Vállalkozási Főiskola 9


Miklós Ágnes Kata PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Mocsáry Péter PhD, főosztályvezető-helyettes Külügy Minisztérium Moldicz Csaba PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Németh Tibor PhD, főiskolai docens Eötvös József Főiskola Novák Tamás PhD, tudományos igazgató-helyettes MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin CSc, egyetemi docens Általános Vállalkozási Főiskola Papp Ferenc PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Radnóti István PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Réger Béla PhD, egyetemi docens Általános Vállalkozási Főiskola Rétallér Orsolya PhD hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságinformatikai Doktori Iskola Sipos László PhD, egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Szabó Júlia PhD hallgató, szerkesztő ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola 10


Szakolczai György CSc, Dr. Habil., Professor emeritus Általános Vállalkozási Főiskola Szántai Tamás CSc, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szánthó Zsuzsanna főiskolai docens Általános Vállalkozási Főiskola Szépe Orsolya PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Szeredi Pál mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Szilágyi Brigitta PhD, egyetemi docens BME Matematikai Intézet Tóth Arnold PhD hallgató, adjunktus Általános Vállalkozási Főiskola Tóth Margita PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola Vajdovichné Visy Erzsébet PhD, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Varga János PhD hallgató, óraadó tanár Kodolányi János Főiskola Vastagh Pál CSc, főiskolai tanár, rektor Általános Vállalkozási Főiskola Vigh László PhD, főiskolai tanár Általános Vállalkozási Főiskola 11

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI

Andó Éva MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ VISZONYÁVAL KAPCSOLATOS METAFORÁK KOGNITÍV NYELVÉSZETI ELEMZÉSE Előadásomban a mai magyar politikai diskurzusok jellemző metaforáit vizsgálom meg, különös tekintettel a Magyarország és az Európai Unió viszonyával kapcsolatos szóképekre. Az elemzéshez a fogalmi keretet a hagyományos, irodalmi-retorikai metaforakutatás helyett a George Lakoff és Mark Johnson által kidolgozott (Metaphors We Live By, 1980) koherens és szisztematikus konceptuális metaforaelmélet, a metafora kognitív nyelvészeti megközelítése adja. Az elmélet lényege, hogy a metaforák nem egymástól elszigetelt nyelvi elemek, hanem olyan hétköznapi kifejezések, amelyeknek a mögöttes fogalmi tartománya eltér az aktuálisan megfogalmazottaktól, de e két tényező valamilyen rendszer szerint fogalmilag összetartozik. A kognitív metaforaelmélet szerint e mögöttes tartományok egyszerűbb, tapasztalati úton megismerhető fogalmakat tartalmaznak, és fő funkciójuk, hogy segítenek megérteni bonyolultabb, absztraktabb jelenségeket. Előadásomban konkrét szövegek elemzésével, a politikai metaforizáció mechanizmusának bemutatásán keresztül arra keresem a választ, hogy miként történik a sűrítés, az egyszerűsítés folyamata, milyen mögöttes tartalmakat implikálnak és asszociálnak azok a politikai közbeszédben ma használt szóképek, melyek Magyarország és az EU viszonyára utalnak.

Andor László GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Miként épül fel a gazdasági kormányzás a gazdasági válságra adott válaszként?

12


Andrásiné Sinkó Viktória SZABAD SZOFTVEREK AZ OKTATÁSBAN A XXI. század mindennapi életében, így az oktatás során is nagy szerepe van a számítógépek, azon belül is a fizetés nélkül használható ám jogtiszta szoftverek és egyéb jól felhasználható lehetőségeknek. A problémát aktuálissá teszi a 2012. év elején, az NFM és a Microsoft között zajló tárgyalássorozat is. Ennek témája az a Tisztaszoftver néven ismertté vált licenckonstrukció volt, amelyet a Microsoft a magyar oktatási rendszer számára évekkel ezelőtt kidolgozott és kedvező áron kínált. A kormányzat és a Microsoft vezetése között folyó egyeztető tárgyalások hónapokon keresztül tartották bizonytalanságban az oktatási intézményeket. Bár az említett probléma konstruktívan került megoldásra, mégis fontos ismerni azokat a felhasználható szoftveres és interneten elérhető egyéb erőforrásokat, amelyből a jogtiszta ám ingyenes szoftverek és így az oktatás stabilitása biztosítható. Ennek érdekében szeretnék bemutatni néhány általam nagyra becsült és kedvelt, az oktatás során felhasznált lehetőséget, hogy mi tanárok mindannyian kedvünkre használhassuk és velük az óravezetésünket, a prezentációinkat látványossá, élvezetesebbé és otthon jogtisztán felhasználhatóvá és reprodukálhatóvá tegyük a hallgatók számára. Bajor Tibor KÁRPÁTALJA KÖZLEKEDÉSI RENDSZERE ÉS HATÁRAIN ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATAI Kárpátalja fejlesztési terveiben jelentős helyet foglal el a közlekedési adottságokra való alapozás. Közlekedés földrajzi szempontból valóban, ez a térség Európa egyik meghatározó közlekedéslogisztikai csomópontja lehetne, de még sem az. A belső adottságok szerint adott a széles és az európai átlagos vasúti nyomtáv, az európai közúti közlekedési csatorna, az V-s korridor, ugyan akkor maga a közlekedési hálózat a XIX. század végén alakult ki és változás, azóta sem történt. A külső adottságok meglehetősen szűkösek, Kárpátalja határvonalából gyakorlatilag alig 20 km-s sávra korlátozódnak. A kérdés: mi az akadálya annak, hogy a közlekedési csomópont tervek megvalósuljanak? 13


Baksa-Haskó Gabriella HOZOTT ANYAGBÓL – A FŐISKOLÁT 2012-BEN KEZDŐK INFORMATIKAI ELŐISMERETEI 2012 szeptemberében az Általános Vállalkozási Főiskolára beiratkozó hallgatókkal kérdőívet töltettünk ki az informatikai előismereteikkel kapcsolatban. Párhuzamosan az Budapesti Kommunikációs Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem elsős hallgatóit is megkérdeztük, így az önmagában is érdekes eredmények mellett összehasonlításra is van lehetőségünk. Az előadásban szó lesz a középiskolai informatikatanításról, a hallgatók számítógép használati szokásairól, és önbevallás alapján a számítógépes ismereteikről. Bálint Mónika VÁROSI KERTEK: GLOBÁLIS TREND A LOKALITÁS JEGYÉBEN A globális piacgazdaság ellenpólusa (és egyesek szerint „ellenszere”) az önellátó a piaccal – szinte – nem érintkező gazdálkodás, annak régi és új formái. A nagyvárosi környezetbe ékelődő közösségi élelmiszer-kertek látványa néhány városban megszokott dologgá vált napjaikra Európában, és egyre több ilyen kezdeményezéssel találkozhatunk Magyarországon is. Mik a főbb motivációi a közösségi kertészeknek? – Önellátó gazdálkodás megvalósítása? – Egészséges élelmiszerek termelése? – Globalitás-kritika és antikapitalizmus? – Hobbikertészet? – Közösségek építése? – A városkép átvarázsolása? Előadásomban a közösségi kertek mozgalmát mutatom be, azok gazdaságkritikai és szociológiai sajátosságaira koncentrálva. Budapesti 14


példákon keresztül, négy budapesti közösségi kert tagjaival készített interjúk és a városi kertészkedést népszerűsítő cikkek elemzésével világítok rá a közösségi kertészek tevékenységének motivációjára.

Barát Tamás „SZÜNTESSÜK MEG A SZAKADÉKOT" EGYIRÁNYÚ – KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ EURÓPÁBAN Az előadás bevezetője arról az egyirányú kommunikációról szól, amely jellemzője volt Magyarországnak, az EU-hoz történő csatlakozásakor. Az előadás dióhéjban ismerteti a csatlakozás kommunikációját (Kommunikációs Közalapítvány), valamint azt a Brüsszelből érkezett figyelmeztetést, amely arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy ne egyirányú, hanem kétirányú legyen a csatlakozás kommunikációja. Az előadásban szó kerül – az elmúlt két évben – a Magyarország és az EU között felmerült „kommunikációs” ellentétről. Az előadás felvillantja az európai kommunikáció néhány fontos elemét. („Fehér könyv az európai kommunikációs politikáról”, „Európa a polgárokért 2007–2013” program, Digitális Agenda.) Az előadás néhány fontos állítása: • „A tájékoztatáshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága az európai demokráciát működtető legfontosabb értékek.” • „Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy saját nyelvén férhessen hozzá a közügyekkel kapcsolatos információkhoz. Ez azt jelenti, hogy az információt széles körben, több csatornán keresztül kell elérhetővé tenni.” • A kétirányú kommunikáció feltételeinek megteremtése közös európai érdek. „Minden európai rendelkezzen számítógépes ismeretekkel és az online szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel” • Alapvető EU állampolgári jog a teljes körű tájékoztatáshoz való jog. Oka a szabad verseny és a demokrácia. 15


Belyó Pál A MAGYARORSZÁGI KAMATPOLITIKA, MINT A MONETÁRIS POLITIKA „INGOVÁNYOS TALAJA” Az elmúlt évtizedek gazdasági problémáinak vizsgálata során jellemző indikátorok a kamatszintek alakulása. A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság óta pedig különösképp felerősödött az inflációval, az államháztartással, valamint a jövőben várható gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások szerepe a kamatszint meghatározásában. A jegybanki alapkamat hazánkban jóval magasabb szinteken mozgott és mozog jelenleg is, mint akár a hasonló fejlettségű EU-s tagállamokban. Az előadás során bemutatom a rövid távú kamatok és az ezzel összefüggő, a monetáris politikában fontos makrogazdasági mutatók alakulását az eltelt évtizedben. Kitérek arra, hogy a hosszú lejáratú kamatokat mindenképpen az aktuális gazdasági helyzet és a jövőre vonatkozó gazdasági kilátásaink határozták meg. Vajon milyen tényezők befolyásolhatják a továbbiakban a kamatok alakulását? A további években meghatározó lesz a monetáris politika számára a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság, a költségvetési hiány, a bérek alakulása, és különösképpen az államadósság csökkentésének kényszere.

Bilecz Endre A DEMOKRATIKUS ÖNKORMÁNYZATOKTÓL A CENTRALIZÁLT KÖZIGAZGATÁSIG – A FIDESZ KÖZIGAZGATÁSI REFORMJA A FIDESZ eredeti programja a rendszerváltáskor Bibó István „demokratikus önkormányzat-szolgáló közigazgatás” koncepcióján alapult; ezért bírálta az 1990es önkormányzati törvényt. A 2011-es reform tartalma és szlogenje Magyary Zoltán „hatékony közigazgatás” koncepciója. A kettő különbségének lényege, hogy a közigazgatást kivonja az önkormányzatok (és a társadalom) ellenőrzése alól – helyette a közigazgatást a kormány irányítása alá helyezi, centralizálja. Magyarországon eltér egymástól a közigazgatási, az önkormányzati, a területfejlesztési, a választókerületi területbeosztás. Ez pedig önmagában is csökkenti ezek hatékonyságát. 16


AZ EUROÖVEZET VÁLSÁGA NEMZETKÖZI POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSBEN Moderátor: Csicsmann László, PhD, egyetemi docens, BCE, ÁVF A kerekasztal résztvevői: Joó András PhD, főiskolai docens, Általános Vállalkozási Főiskola Kádas Csaba PhD hallgató, adjunktus, Általános Vállalkozási Főiskola Koller Boglárka PhD, főiskolai docens, Zsigmond Király Főiskola Matus János DSc, Professor emeritus, Általános Vállalkozási Főiskola Téma: Az eurozóna válságának elmélyülése felébresztette az euroszkeptikus véleményeket, amelyek borúsan látják politikai szempontból az Európai Unió jövőjét. 2012 februárjában megszületett a jelentős politikai áldozatokat követelő Európai Stabilitási Mechanizmus, amely pénzügyi segítséget nyújt az övezethez tartozó 17 államnak, azok ratifikációját követően. Az európai politikusok kereszttűzbe kerültek, egyrészt meg kell felelni a belpolitikai elvárásoknak, amelyek esetenként ellenzik a stabilitási paktum megkötését. Másrészt, az eurozóna egybentartása és annak hosszú távú fenntarthatósága további együttműködést követel meg. Angela Merkel, német kancellár, az ellenzékbíráló szavai ellenére áldását adta a stabilitási paktumra, amelyet végül a német alkotmánybíróság is jóváhagyott. Az Európai Stabilitási Mechanizmus körüli viták számos jövőbeni kérdést vetnek fel nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben sokakat meghökkentő nyilatkozatot tett az Európai Unió továbbfejlődéséről, amikor az Európai Egyesült Államokat, azaz a föderációt vizionálta. A nemzeti szuverenitás további átadása azonban az Európai Unió területén jelenlévő szélsőjobboldali és egyéb politikai csoportok számára elképzelhetetlen. A föderáció felé tett talán első lépések egyikeként felvetett bankunió heves ellenállást vált ki – többek között – Németország részéről is. Kérdéses, hogy van-e realitása a föderációnak, illetve hogy mennyiben sikerül kezelni annak politikai következményeivel együtt a görög és spanyol válságot. A panel az eurozóna válságának kérdését politikai, illetve politikai gazdaságtani dimenzióba helyezi, és bemutatja a Barroso által felvetett föderációval kapcsolatos vitákat, illetve kitekintést nyújt az Európai Unió helyére a világpolitikában. 17

ELŐADÁS KIVONATOK

Csorba Ferenc A VERSENYJOG UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101-109. cikkei rögzítik az uniós versenyszabályokat. Az Európai Bizottság kiemelt feladata, a tagállamok versenyhatóságaival együttműködve annak biztosítása, hogy az uniós vállalkozások egyenlő, tisztességes és méltányos feltételek mellett versenyezzenek egymással. Előadásomban a Versenypolitikai Főigazgatóság tevékenységén keresztül bemutatom és elemzem a Főigazgatóság eszközrendszerét, versenypolitikai eszköztárát, kiemelve a tagállami támogatások ellenőrzésében betöltött szerepét. Részletezem a tiltott állami beavatkozások formáit, azok versenytorzító hatásait. Bemutatom és elemzem a megengedő állami támogatások szempontjait a környezeti állapot kedvező kialakításának finanszírozásában a kis- és középvállalkozások helyzetének javításában. Ismertetem a megmentési támogatás elveit a szerkezetátalakítási támogatáshoz kapcsolódó intézkedési kötelezettségeket. Bemutatom az állami támogatási forma sajátos módját a MALÉV ügyén keresztül. Az Európai Bizottság 88 milliárd forint visszakövetelésére kötelezte a Magyar Kormányt. Az állami támogatást a MALÉV-nak vissza kell (?) fizetnie, mert az Európai Bizottság határozata szerint 2007 és 2010. között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott állami finanszírozás az európai versenyjogi szabályozásba ütközött.

Elek József AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA A MAGYAR JOGRENDSZERBEN Történeti bemutatás A fogyasztóvédelem szabályainak kialakulása az európai jogfejlődésben Az EU fogyasztóvédelmi szabályainak kialakulása. 18

ELŐADÁS KIVONATOK

A bírói gyakorlat hatása az EU fogyasztóvédelmi jogfejlődésre A hatályos európai szabályozás A magyar jogfejlődés a fogyasztóvédelemben 1990 előtt és után Mérföldkő: Magyarország csatlakozása 2004-ben. A jelenlegi magyar szabályozás: mit vettünk és mit nem vettünk át az európai közösségi jogból. Jogérvényesítési lehetőségek a magyar fogyasztóvédelmi szabályok alapján.

Forgács Imre EURÓPA ELRABLÁSA 2.0 A 2008-as pénzügyi összeomlás nemcsak a piaci szereplőket sújtotta, miután azok a kormányok, amelyek ezt megengedhették maguknak, sok száz milliárd dolláros/eurós kormányzati mentőcsomagokkal siettek a bajba jutott bankok és egyéb gazdasági szektorok segítségére. Az amerikai TARPprogram (Troubled Asset Relief Program) és európai megfelelőik viszont kezelhetetlen költségvetési deficiteket okoztak és az államadósságok szintjét csillagászati magasságokba emelték. Az Európai Unió esetében – amely egyike a legnagyobb „globális veszteseknek” – mindez egy példa nélküli pénzügyi válsághoz vezetett, amely még 2012-ben is tart és az euroövezet létét fenyegeti. G. Márkus György EURÓPAI TÖRÉSVONALAK Az előadás az Európában történelmileg kialakult területi-kulturális és gazdasági törésvonalakat írja le. Tárgyalja a 2. világháború után kialakult integráció viszonyát a korábbi megosztottságokhoz. A globalizáció és az integráció törésvonalait ismerteti, s ezek fényében törekszik a jelenlegi válság/ok/ konceptualizálására. 19

ELŐADÁS KIVONATOK

Gellért Kis Gábor AZ ONLINE MÉDIA ÉS AZ UNIÓS JOGALKOTÁSI AMBÍCIÓK Már a 90-es évek közepén megfogalmazódott az Európa Tanács kulturális bizottságában, majd a tanács ajánlásában testet is öltött az európai kulturális termékek, azon belül az audiovizuális értékek védelme. Minthogy az aláírók száma igen rövid idő alatt elérte a szükséges mértéket, a dokumentumban rögzített szabályok kötelezővé váltak minden tagállam számára. Azóta folyamatosan napirenden van Strasburgban (Brüsszelben) a média szabályozása különböző közelítésben – versenyjogi, erkölcsi, fejlődéslélektani, gazdasági stb. –, és ezek az eltérő közelítések rendre kizárják egymást. Nyilvánvalóan felfokozott érdeklődés és szándékok mellett irányul az utóbbi évek szakpolitikája az online médiára, amely a kezdetektől a mai napig alapvető definíciós problémákkal küzd, miközben a társadalmi problémát magát senki nem vitatja. Az előadás ezt a folyamatot, illetve a probléma jelenlegi kezeletlenségét, pillanatnyi kezelhetetlenségét mutatja be.

Gere Attila, Sipos László A PREFERENCIATÉRKÉPEZÉS MÓDSZERTANÁNAK KRITIKUS PONTJAI AZ ÉLELMISZERIPARI TERMÉKFEJLESZTÉSBEN Munkánkban számos preferencia térképezés elkészítése során tapasztalt problémákkal foglalkozunk. Kutatásunkban célul tűztük ki, hogy a felmerült – jellemzően módszertani – kérdésekre válaszokat keresünk, és megoldási javaslatokkal szolgálunk. A belső preferencia térképezés marketing szakembereknek, addig a külső preferencia térképezés a termékfejlesztőknek segít a termékoptimalizálásában. A módszer lényege, hogy matematikai összefüggést határoz meg egy adott termékcsoportra alkalmazott nagy létszámú laikus fogyasztók által végzett kedveltség vizsgálat és egy kis létszámú szakértői bíráló csoport által végzett érzékszervi vizsgálat között. Az általunk azonosított kritikus pontok: fogyasztók mintavételezése (reprezantitivitás), hiányzó adatok kezelése (Regresszió, ANN), fogyasztók klaszterezése (módszer, távolságmérés metodikája, hatékonysági mutatók), szakértői bírálat megbízhatósága (megkülönböztető képesség, ismétlőképesség, panelegyetértés), preferencia 20

ELŐADÁS KIVONATOK

térkép matematikai módszertana (PCA, PCR, PCoA, PLS, PO-PLS, CVA, a megfelelő számú komponens megválasztása, a vektor-előállítás hibái, alkalmazott modellek), szoftveres korlátok (SPSS Statistics, SPSS Modeler, XL-Stat, Matlab, R-project, SAS, Statistica, Unscrambler, Senstools, Fizz, Compusense, ProfiSens) és vizualizáció (2D, 3D, coutour plot). Munkánkban emellett javaslatot teszünk új, alternatív eszközök használhatóságára (ANN) illetve egyéb fejlesztési irányokra (e-nyelv, e-orr). Hámori Balázs SZERVEZETI INNOVÁCIÓ  NÉHÁNY HAZAI TAPASZTALAT A hazai vállalkozások innovációs magatartásának sajátosságairól Ha innovációról esik szó, sokszor még a közgazdászok is szinte kizárólag termékinnovációkra vagy technológiai újításokra gondolnak. Hogy nem csupán szubjektív benyomás az innováció más típusai, köztük is elsősorban a szervezeti innovációk elhanyagolása, azt meggyőzően bizonyítják a témakörrel kapcsolatos keresési eredmények a világhálón. A szervezeti innováció témaköre méltatlanul szorult háttérbe. Pedig a szervezeti innovációk nem kevésbé vitték előre a világot, mint az új termékek vagy a forradalmian új technológiák. Új szervezeti megoldások kitalálása már évszázadokkal az ipari forradalom előtt is lenyűgöző eredményeket produkált. Elegendő itt a manufaktúrák megjelenésének átütő termelékenység-növelő hatására utalni. Unikális példája a kapitalizmus előtti idők szervezeti innovációinak a Velencei Arzenál, a városállam tulajdonában lévő fegyver- és hajógyártó óriás működése. A 20. század 80-as éveitől kezdve a legfejlettebb országokban és szektorokban különböző intenzitással, de mindenütt végbemegy a hagyományos hierarchikus vállalat dekonstrukciója: az ipari korszakra jellemző vertikális vállalatokat elkezdték mind belülről, mind pedig kívülről szétbontani. Az ipari társadalomnak megfelelő merev szervezetek lazább szervezeti megoldásoknak adják át a helyüket. A vállalati hierarchiák molekuláris egységekre bomlanak, és az egyes egységek úgy viselkednek, mint a külső beszállítók. A vállalaton belüli decentralizáció megnöveli a csoportok függetlenségét, felhatalmazza az autonóm egységeket, és a vállalatokat belsőleg is átalakítja csoportok sajátos hálózatává. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipari rendszer elbürokratizáló21

ELŐADÁS KIVONATOK

dott mamutvállalataival szemben – akárcsak a piacon – a 21. századi, decentralizált szerkezetű vállalatokon belül is előtérbe kerül a teljesítmény, a vállalati részlegek, üzemek, teamek inputjai helyett az outputjukat mérik. A vállalatközi kooperációk és hálózatok kiépülése fellazítja a vállalat határait: a merev gazdasági egységeket a korábbiaknál lényegesen rugalmasabb szervezeti konfigurációkkal váltották fel. A két egymásba fonódó trend (a belső és a külső hálózatosodás) mögött az gazdaság informatizálódása és az ezzel összefüggő technológiai, illetve termékinnovációk állnak. Szinte az összes fentebb említett szervezeti innovációt – az outsourcingtól a just-in-time rendszerig – ebben a kontextusban lehet és kell értelmezni. A vállalatok dekonstrukciójáról, a hálózatosodás sajátosságairól kíván képet adni az előadás. Fókuszában nem csupán az általános fejlődés menete, hanem – empirikus kutatás alapján – a hazai sajátosságok, tapasztalatok is megjelennek. Kulcsszavak: innováció, szervezeti viselkedés, szervezeti alkalmazkodás, coopetició, hálózat. JEL kódok: L 22, L24; L25, L26, L51

Haskó József AZ INFORMATIKAOKTATÁS TAPASZTALATAI A LEVELEZŐ ILLETVE A TÁVOKTATÁSBAN – ELEARNING-ES LEHETŐSÉGEK. A levelezős hallgatók informatika oktatásában az ÁVF-en bevezetett Moodle rendszert használtam. Előadásomban az itt szerzett tapasztalatok összefoglalása mellett bemutatok néhány hasznos eLearing alkalmazást is. Hegedűs Szilárd AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FEJLESZTÉSEKRE A kutatás aktualitását az adja, hogy Európai Uniós csatlakozással a Közösség Fejlesztési alapjaiból az önkormányzatok is részesednek kedvezményezettként. A kutatás során megvizsgáltam a Nemzeti Fejlesztési Terv és Új Magyarország 22

ELŐADÁS KIVONATOK

Fejlesztési Terv és Új Széchenyi Terv keretében az önkormányzatok és költségvetési szerveik által megszerzett pályázati forrásokat a 7 régióban. Az adatok forrása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek lekérdező rendszere volt, a nyert adatokat vizsgáltam mutatószámok segítéségével. A kutatás eredményeként az önkormányzatok számára kifizetett összegeket vizsgálva megállapítható, hogy az Európai Uniós csatlakozást követően 925 milliárd Ft fizettek ki a 7 régióban, amely meghaladja a korábban hazai forrásokból, címzett és céltámogatásokból finanszírozott önkormányzati fejlesztéseket. Így tehát a fejlesztések hosszú távú hatásokat indukáltak, melyek az önkormányzatok pénzügyeit, illetve az általuk nyújtott közszolgáltatásokat is nagymértékben befolyásolták. Kelen András SZOCIÁLIS ÉS ANTI-SZOCIÁLIS GAZDASÁG A MAI VIDÉKI MAGYARORSZÁGON A tanulmány a közvetlen értékesítés fogalmát és bontakozó formáit járja körül a gazdaságszociológia eszközeivel. A hazai szociális gazdaságnak ugyanis zászlóshajója ez az üzleti modell, amely a közösség-támogatta mezőgazdaság szélesebb koncepciójába illeszkedik. Az első ilyen formáció az (ős)termelői piac, amely adekvát formában nem önkormányzati közszolgáltatásként, hanem a résztvevők által menedzselt köztulajdonként, afféle közjóként fogható fel. Ilyenek továbbá a városlakókból online verbuvált fogyasztói szövetkezetek, továbbá egyéb kísérleti minták, amelyek egy-egy gazda várható terméséből a kockázatviselés megosztásával kötnek le részesedést. Mindezek a kisléptékű élelmiszer rendszerek a hagyományos kereskedelmet egy tartalmas személyes kapcsolatrendszerbe ágyazott árucsere kialakításával igyekeznek megkerülni a jobb minőség és a regionalitás jegyében. Ennek kapcsán hangsúllyal tárgyalom a városkörnyék fogalmát, amely Erdei Ferenc óta van jelen a hazai tudományosságban, de az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nemrégiben tett állásfoglalásának köszönhetően újra jövő elé néz, mert úgy segíthet a helyben megtermelt jövedelem helyben tartásában, hogy az nem vezet bezárkózó piacokhoz. A tanulmány sorra veszi még azokat a munkaszervezeti formákat és intézményeket is, amelyek a közvetlen értékesítés kapcsán a foglalkoztatás szempontjából érdekesek 23

ELŐADÁS KIVONATOK

lehetnek. Megvizsgálom a megrendelői oldalon jelentkező közétkeztetési és iskolai gyümölcs programokat, valamint a falusi vendégasztalhoz kapcsolódó beszállítói kereteket, önkormányzati vállalkozási kezdeményezéseket, amelyek a termelők integrálására, az értékesítés gondjainak átvállalására hivatottak. Kertész Gábor A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A VERSENYJOG Napjainkban egyre gyakrabban visszatérő kérdés, hogy meddig terjed az állam közszükséglet kielégítő szerepe és az adott szükséglet vonatkozásában egyedi, vagy pedig közszükségletről beszélhetünk. A másik ezzel szervesen összefüggő kérdéskör, hogy a közszükséglet kielégítését milyen módon biztosítsa az állam, ha piaci szereplők bevonásával biztosítja a közszükséglet kielégítését, akkor azt a hagyományos versenyszabályok szerint, vagy speciális szabályok között kell biztosítani, milyen könnyítést kap a közszükségletet kielégítő vállalkozás a verseny többi résztvevőjéhez képest. Ennek alapján az előadáson az alábbi kérdésekre keresem a választ: – Létezik-e közszükséglet, vagy ez egy fikció? – Feladata-e az államnak a közszükséglet kielégítése? – Milyen módokon elégítheti ki az állam a közszükségletet? – A közszükségletet kielégítő vállalkozásra az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak-e? A válaszok keresése során az uniós versenyjog kontextusában vizsgálom a kérdést példaként felhozva egyes közszolgáltatásokat. Kertész Krisztián A NEMZETGAZDASÁGI ÉS A REGIONÁLIS FELZÁRKÓZÁS VÁLTÓMOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGAIBAN A közép-kelet-európai országokat érintő kulcsfontosságú kérdés, hogy az Európai Unión belül milyen formában és sebességgel megy végbe a reálkonvergencia, azaz a nemzetgazdaságok jövedelmének felzárkózása. Az előadás fő állítása, hogy 24

ELŐADÁS KIVONATOK

amikor a nemzetgazdaságok felzárkózása (az EU átlagához) felgyorsul, akkor az egyes országokon belüli régiókban az egy főre jutó jövedelmek szóródása megnő, azaz a fejlettebb és a fejletlenebb régiók között még nagyobb lesz a különbség. A nemzetgazdasági szintű és a regionális szintű felzárkózás között tehát trade-off van, azaz középtávon az egyik csak a másik rovására tud megvalósulni. Az empirikus tapasztalatok bizonyítják, hogy a jó gazdaságpolitika képes lehet egy ország növekedési potenciálját gyorsítani, de nem képes az előbbi trade-off hatást semlegesíteni. A nemzetközi összehasonlításokból látható, hogy minél alacsonyabb fejlettségi szintről indult egy ország és minél gyorsabban zárkózik fel az EU átlagához, annál nagyobb fejlettségi különbségek keletkeznek az országon belül az egyes régiók között. Keszthelyi László ADÓHARMONIZÁCIÓ VAGY SZABADSÁGHARC, EZ A KÉRDÉS VÁLASSZATOK! (Szemelvények az EU és Magyarország adójogi szabályozásaiból) Az Európai Unió feladatai közül az adóharmonizáció igen hosszú múltra tekint vissza. A tagállamok célja végső soron az, hogy egy egységes közösségi adórendszert hozzanak létre. A Financial Times című szaklap felmérése szerint azonban a tagállamok többsége nem szeretne adóharmonizációt a közösségen belül. A tagországok ódzkodnak adórendszereik összehangolásától. Attól tartanak ugyanis, hogy költségvetési politikájuk mozgástere a jelenleginél is szűkebb keretek közé szorulna. Aggodalmuk érthető, hiszen minden állam egyik legféltettebb kincse az adókivetés és – beszedés joga. Ha létrejönne egy szupranacionális adórendszer, azzal az egyes tagállamok szuverenitásuk jelentős részét veszítenék el. Magyarország – különösen 2010 óta – „élenjár” azoknak az adókivetési megoldásoknak a bevezetésével, melyek enyhén szólva nem harmonizálnak az EU törekvéseivel. A paletta széles, szinte lehetetlen felsorolni, hogy miben járunk élen e tekintetben. (pl. EVA mint adónem, ÁFA mint kiugró mérték) Ugyan akkor azt is el kell ismerni, hogy egyes megoldások, vagy adómértékek bár mennyire is egyediek, akár az EU malmára hajthatják a vizet. 25

ELŐADÁS KIVONATOK

Kovács Edith, Szántai Tamás PORTFÓLIÓ OPTIMALIZÁLÁSA AZ ÉRTÉKPAPÍROK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER KIAKNÁZÁSÁVAL Többdimenziós valószínűség eloszlások szerkesztése és azok empirikus adatokhoz történő illesztése számos alkalmazási terület alapproblémáját jelenti. Az elmúlt néhány esztendő során olyan módszereket dolgoztunk ki, amelyek a komponensek között fennálló feltételes függetlenségeket felderítve illesztenek diszkrét többdimenziós eloszlásokat az empirikus adatokhoz. Előadásunkban egy portfolió optimalizálási problémát tárgyalunk, bemutatva hogyan vehető figyelembe módszerünkkel, az értékpapírok közötti összefüggési rendszer.

Kuti Éva EURÓPAI BIZOTTSÁGI JAVASLAT AZ EURÓPAI SZINTŰ ALAPÍTVÁNY JOGI FORMÁJÁNAK LÉTREHOZÁSÁRA Az előadás arról az Európai Uniós kezdeményezésről ad áttekintést, amelynek célja az „európai alapítvány” jogi formájának létrehozása. Az első rész az előzményekkel, a kezdeményezés hátterében meghúzódó érdekekkel és szándékokkal foglalkozik. Elemzi azokat a gyakorlati problémákat, amelyek megoldására az új intézményi forma lehetőséget kínál. Összefoglalja azokat az érveket, amelyek az előkészítő konzultációkon elhangzottak, ismerteti továbbá a megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb eredményeit és megállapításait. A második rész annak az Európai Bizottsági javaslatnak a részletes ismertetésére vállalkozik, amelynek célja az európai alapítvány statútumának megalkotása. A jelenleg érvényes szövegtervezet alapján áttekinti az új intézménnyel szemben támasztott főbb követelményeket, az alapítás, a regisztráció, a megszüntetés, a működtetés, az ellenőrzés, az átláthatóság, a belső szervezet, a munkaerő-gazdálkodás és az adópolitikai kezelés tervezett szabályozását. Az előadás az új jogi formától várható előnyök, valamint a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos várakozások áttekintésével, illetve a magyarországi nonprofit szektorra gyakorolt lehetséges hatások mérlegelésével zárul. 26

ELŐADÁS KIVONATOK

Lipécz György A RACIONALITÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A DÖNTÉSELMÉLETBEN A döntéselmélet egyrészt matematikai egzaktságú modelleken alapszik, másrészt szociológiai, pszichológiai, magatartástudományi megfigyeléseken. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább jellemzővé válik ez a második fajta megalapozás, és egyre szélesebb körű és egyre elmélyültebb kutatások folynak ezen a téren. A kétfajta megközelítés azonban sokszor ütközik egymással, és ez elvi ellentmondásokhoz vezet, mert nem mindig világos a kétfajta megközelítés egymáshoz való viszonya. A formális normatív modellek felől nézve a mindennapi gondolkodás, a mindennapi döntések gyakran esetlegesnek, torznak, manipulálhatónak, ennélfogva ésszerűtlennek minősülnek, miközben másfelől a köznapi józan ész szabályainak megfelelnek, és pszichológiailag is érthetőek és normálisnak tekinthetők. A referátum ezen ellentmondások magyarázatára és feloldására törekszik. Miklós Ágnes Kata REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK A KORTÁRS EURÓPAI KRIMIIRODALOMBAN A detektívtörténet modern formájának megszületése, tehát a 19. század második fele óta a krimi változatai sok esetben egy adott kultúrkörben, és még gyakrabban egy adott országban alakultak ki. A klasszikus angol mystery novel, a francia gyökerű roman policier, az amerikai hard-boiled fiction – megannyi példa arra, hogy a kulturális háttér, a társadalmi igény és az olvasók által ismert környezet milyen hatást gyakorolhat a detektívtörténet változásaira. A 21. század első évtizedére a nemzeti sajátosságok helyett inkább a regionális sajátosságok léptek előtérbe a detektívtörténetek irányzataiban és válfajaiban. A legfrissebb irányzatok egyike, a skandináv krimiirodalom (az angol nyelvű szakirodalomban nordic noir avagy Scandie lit néven ismert, sajátosan egyedi hangvételű detektívtörténetek gyűjtőneve) már nem egy adott 27

ELŐADÁS KIVONATOK

nemzethez, hanem egy adott régióhoz kapcsolódva vált ismertté és tett szert rendkívüli népszerűségre. A skandináv krimi sajátosságai között nem csak a gondosan kidolgozott jellemrajzokat, a szépirodalmi igényű leírásokat és a párbeszédek hangsúlyos használatát érdemes kiemelni, hanem az erős társadalmi töltetet is, mely ezekre a regényekre jellemző – a jóléti államok szociális problémáira reflektáló írásmód nem csak irodalomkritikai, hanem irodalomszociológiai szempontból is figyelmet érdemel. A norvég Jo Nesbø, a svéd Stieg Larsson, Henning Mankell vagy Håkan Nesser, az izlandi Arnaldur Indriðason művei nem csupán a detektívtörténet új lehetőségeit mutatják meg, de a skandináv államok társadalmi problémáit is beemelik a narratívába. AZ EURÓÖVEZET VÁLSÁGA VILÁGGAZDASÁGI KONTEXTUSBAN Moderátor: Moldicz Csaba PhD, főiskolai tanár, ÁVF A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Csáki György CSc, egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, ÁVF Mocsáry Péter PhD, főosztályvezető-helyettes, Külügyminisztérium, EU Gazdaságpolitikai Főosztály, Novák Tamás PhD, tudományos igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságés Regionális Tudományi Kutatóközpontja, Világgazdasági Intézet Vigh László PhD, főiskolai tanár, ÁVF Téma: Az egyes uniós tagállamok 2008 vége óta küzdenek a pénzügyi-gazdasági világválság hatásaival, miközben a tagállamokat érintő gondok uniós szintűvé válva az Európai Unió válságkezelési képességét is próbára teszik. Ma már nyilvánvaló, hogy a 2008-at követő időszak gazdasági korszakváltás is egyúttal és mély és hosszú távú hatásokat fog gyakorolni az európai integrációra. A 2008-ban kezdődött folyamat végén a világgazdaság radikálisan megváltozott képe fog bennünket fogadni; a beszélgetés célja, hogy felvázolja azokat a főbb változásokat, amelyek hosszú távon is befolyásolják majd az integrálódó Európa mozgásterét és szerepét a világgazdaságban. 28

ELŐADÁS KIVONATOK

Németh Tibor MEGATRENDEK A NÉPESEDÉSBEN, FOGLALKOZTATÁSBAN, NÖVEKEDÉSBEN, FEJLŐDÉSBEN A fejlett világban erősödő növekedési, foglalkoztatási problémák okait a döntéshozók, és a társadalmak jórészt azonosan látják. Az uralkodó diagnózis szerint a fejlett világ, főként Európa túlságosan elkényelmesedett, kevesen, és keveset dolgozunk. Ebből következik az uralkodó terápia is, vagyis az, hogy munkahelyeket kell teremteni, növekedés élénkítő programokat kell beindítani, emelni kell a nyugdíj korhatárt, többen, és többet kell dolgozni. A cikk arra keresi a választ, hogy ezek az utak járhatók-e a XXI. századi fejlett világban. Ehhez olyan „megatrendeket”, vagyis a kormányok, társadalmak akaratától függetlenül kialakuló törvényszerűségeket keres, amelyek meghatározzák, hogy egyáltalán milyen utak közül választhat a fejlett világ. Négy ilyen törvényszerűséget mutat be a tanulmány. 1. A fejlett világban a népesség a feltartóztathatatlan elöregedés felé fordult, s ez, az aktív/eltartott arány megállíthatatlan csökkenéséhez vezet. 2. A fejlett világban szintén megállíthatatlan a bérmunka terjedelmének a zsugorodása. 3. A fejlett világban a gazdasági növekedés törvényszerűen esik vissza. 4. A gazdasági fejlődés viszont egyre gyorsul. A világ nem vesz tudomást ezekről a megatrendekről, és rendületlenül a múlt gondolkodásmódjával keresi a válaszokat a jelen kérdéseire. A már itt kopogtató jövő kérdéseit azonban a múlt logikájával nem lehet megválaszolni. Ezért nincs más kiút, mint a gondolkodásunkon változtatni.

29

ELŐADÁS KIVONATOK

Nyusztay Lászlóné Dévai Katalin ADÓZÁSI TRENDEK AZ EU-BAN, AZ EGYKULCSOS ADÓ SZEREPE ÉS HATÁSA MAGYARORSZÁGON Napjainkban az adórendszer változása, a változások iránya, a gazdasági hatásai igen aktuális kérdések. Az Európai Unió adózási trendjei mindig tanulságosak a hazai adórendszer elemzése szempontjából. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nincsenek általánosan érvényes receptek, vagy etalonok, amit követnünk kellene, azaz nem áll rendelkezésre olyan minta amely egészében beilleszthető lenne egy-egy ország adórendszerébe. Az előadás elején az Európai Unió adótrendjeiről kerül sor egy rövid összefoglalásra. Ezek után a hazai adórendszer változásának irányait vázolom fel, majd a lényegi mondanivaló az egykulcsos adó bevezetésének kérdéseivel foglalkozik. 1. Milyen előnyöket várnak, vártak az egykulcsos adótól? -

Felpörgeti a gazdasági növekedést, Növeli a foglalkoztatást Szűkíti a fekete gazdaságot Egyszerűsíti az adózást stb.

2. Milyen tapasztalatok állnak rendelkezésünkre az egykulcsos adó gazdasági hatásairól? -

A gazdasági növekedésre nem hatott, ez az elvárás nem is igazolható A háztartások fogyasztását nem növelte Semmilyen hatás nem mutatható ki a foglalkoztatásra Az SZJA-t ugyan némileg egyszerűsíti, de a sokasodó új adók bevezetésével az adórendszer egésze bonyolultabbá vált

3. Melyek az egykulcsos adórendszer jelentős hátrányai? - Jelentős bevételkiesés az államháztartásba - A jövedelemkülönbségek számottevően nőtt - A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők hátrányba kerültek stb. 30

ELŐADÁS KIVONATOK

4. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatásai vannak a hazai adórendszer struktúrájának, a változtatások irányának? - A forgalmi típusú adók súlyának növekedése, mint tendencia helyeselhető - A jövedelem típusú adók jelentős csökkentése súlyos helyzetbe hozza az államháztartást, és nem igazán indokolható - Az un. szociális adók súlya mutatkozik magasnak az európai összehasonlításban, ennek csökkentésére nincs sok esély (ezt a munkavédelmi programmal nem lehet megoldani) - A különadók, a tranzakciós adó, stb erősen vitathatók - A tőkejövedelmek adóztatása az egy kulcs miatt tovább csökkent, ingatlanadóztatás a helyi adózáson kívül nincs és nem is kívánja a kormányzat bevezetni - Összességében tarthatatlan az a hatás, amely jelentősen megnövelte a leszakadó népesség számát, és általában az elszegényedést.

Papp Ferenc ELOGISZTIKA Az elmúlt évtizedek során végbement technológiai fejlődés, valamint a társadalmi és gazdasági igények növekedése lehetővé tették az új kommunikációs lehetőségek megjelenését. Napjainkra már szinte elképzelhetetlen az élet az informatika újabb-és újabb találmányai, vívmányai nélkül. A megnövekedett igények, valamint a kezdeti számítógépes hálózatok létrehozása, illetve ezek továbbfejlesztése képezik a mai internet alapjait, amelyek mostanra behálózzák az egész világot. Az elektronikus üzletvitel, az elektronikus kereskedelem és az elektronikus logisztika kialakulása is mind kapcsolatban áll az Internet kialakulásával, de nemcsak a külső, hanem a belső integrált információs rendszerek létrejöttével is.

31

ELŐADÁS KIVONATOK

Radnóti István VÁLLALKOZÓI ORIENTÁCIÓ ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI SZÁNDÉK Főiskolánkon már korábbi kutatások (Szakács és mtsai, 2003) is foglalkoztak azzal, hogy a vállalkozóvá válás részben az egyén személyiségében rejlik. Ha létezik jellemző vállalkozói személyiség, akkor egy egyén személyiségének feltárásával többé-kevésbé megállapítható, hogy az illető vállalkozó, pontosabban sikeres vállalkozó lehet-e. Hasonló gondolat szülte a Florin, Karri és Rossiter (2007) által szerkesztett Vállalkozói Orientáció Kérdőívet is, amit a kutatók az üzleti képzésben alkalmaznak. Kutatásom tárgya részben az, hogy feltárjam, vajon a Kérdőívben található diszpozíciók (proaktivitás, innováció preferenciája, teljesítménymotiváció, énhatékonyság, nonkonformitás) milyen mértékben jellemzik az ÁVF GM szakára járó hallgatókat. Emellett központi kérdésem az is, hogy a magas illetve alacsony vállalkozói orientációval jellemezhető hallgatók között van-e különbség a kockázatokhoz való hozzáállás (elsősorban érzelmi viszonyulás), attitűd, valamint kockázatvállalási szándék tekintetében.

Réger Béla A MULTINACIONÁLIS VIRTUÁLIS VÁLLALKOZÁSMENEDZSMENT LEHETŐSÉGEI A FELSŐOKTATÁSBAN A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) felmérése szerint a fiatalok 96%-a nem mer vállalkozni. A főbb okok között a következőket is említik: – Hiányzik a gyakorlati, üzletvezetési tudás – A tőkehiány probléma, – Pszichés gátak, amit sokkal nehezebb áttörni. Ezekre a felvetésekre a megoldás az Általános Vállalkozási Főiskolán a Vállalkozás-menedzsment tanszéknek is nagy kihívást jelent. 32

ELŐADÁS KIVONATOK

Az Erasmus programlehetőségeit felhasználva egy újfajta nemzetközi vállalkozásmenedzsment felsőoktatási gyakorlati képzési forma került kialakításra öt ország (Horvát, Lengyel, Magyar, Olasz, Portugál) társ felsőoktatási intézmény összefogásával. Ebben a programban lehetősége van a hallgatóknak, hogy virtuálisan vállalkozást alapítsanak, működtessenek és a napjaink gazdasági kihívásaira modellezési módszerek alkalmazásával reagáljanak a legjobb megoldás érdekében. A teamek nemzetközi összetétele és az oktatás angol nyelve is biztosítja a multinacionális vállalkozási környezetet. Az első program levezetése már bizonyította a pszichés gátak leküzdését és az üzletvezetési tudás gyakorlati fejlesztését.

Rétallér Orsolya VISZONTBIZTOSÍTÁSI JÁTÉKOK BIG BOSS JÁTÉKOKKAL TÖRTÉNŐ VIZSGÁLATA A viszontbiztosítási játékok fogalma a játékelmélet területén nem ismeretlen (lásd például Fragnelli és Marina 2003-as tanulmányát, Suijs és társai 1997-es és 1999-es cikkét, vagy Lemaire 2004-es írását). Előadásomban azt kívánom megmutatni, hogy a viszontbiztosítási modellek mindegyike modellezhető Big Boss játékok segítségével is. (Big Boss játékokról bővebben lásd Muto és társai írását 1988-ból.) Jelen esetben az ügyfél mindössze egyetlen biztosítóval szerződik, és ez utóbbi feladata a megfelelő biztosítási háttér megszervezése. Ezt a társaságot nevezzük a játék „Nagy főnökének”, mivel az ő megkerülésével más biztosítók nem részesedhetnek az adott szerződésből. A főnök feladata, hogy eldöntse, melyik biztosítókkal szeretne a szerződésen osztozkodni, így a viszontbiztosítók szerepe ezen szituáció szempontjából másodlagosnak mondható. Előadásomban egy olyan modell felépítését szeretném megmutatni, mely a későbbiekben játékelméleti eszközökkel egyszerűen elemezhetővé válik. Ezáltal a direktbiztosító és a viszontbiztosító közötti díj és kockázat allokációt közelebbről is lehetőség lesz megvizsgálni, és megállapítható, hogy a biztosítási piacon alkalmazott árazás mennyiben felel meg a játékelmélet területén igazságosnak tartott elosztásoknak. 33

ELŐADÁS KIVONATOK

Szabó Júlia ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR – ÚJSÁGÍRÓ PERCEPCIÓK AZ EU TAGORSZÁGOKBÓL Berlinben 1951 óta megrendezik a Berlini Nemzetközi Filmfesztivált. Az idei Berlinálén induló (és végül Ezüst Medvével díjazott) magyar film, Fliegauf Bence Csak a szél című alkotásának sajtótájékoztatóján az újságíróknak számára a székeken elhelyezett három oldalas kormányzati háttér anyagot a német újságírók értetlenkedve fogadták. Milyen szakmai háttér mechanizmusok működnek az itt dolgozó EU tagországi újságírók, tudósítók munkájában? Milyen „nem látható” kommunikációs üzenetek befolyásolják a megszülető cikkeket, tudósításokat?

Szakolczai György KEYNES JAVASLATAI A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI PROBLÉMÁK RENDEZÉSÉRE ÉS EZEK TELJES MAI AKTUALITÁSA Keynest nem sokkal a Bretton Woods-i tárgyalások utáni, korai halála megakadályozta abban, hogy közzétegye ott előadott javaslatait. Ezért ezek feledésbe merültek, csak évtizedekkel később jelentek meg Összegyűjtött művei harminc kötetében, valamint a Valutaalap által kiadott, a Bretton Woods-i tárgyalások anyagát közzétevő kötetekben, és nem keltettek feltűnést. Ezek az elgondolásai azonban éppen olyan forradalmiak, mint az Általános elméletben előadottak, a teljes foglalkoztatás egész világon való megvalósításának feltételeit írják le, ma is teljesen aktuálisak, és mélységes ellentétben állnak mind a mai gazdaságpolitikai gyakorlattal, mind a ma uralkodó elmélettel. A gazdaságpolitikai javaslatok elsősorban azon alapulnak, hogy Keynes már akkor fölismerte a nyílt gazdaságok trilemmáját, vagyis azt, hogy egy nyílt és rögzített vagy lebegő valuta-árfolyamú gazdaság nem követhet önálló, a teljes foglalkoztatás fenntartására vagy kialakítására törekvő gazdaságpolitikát. E trilemmának azonban – a ma elfogadott elvekkel és gyakorlattal ellentétben – azt 34

ELŐADÁS KIVONATOK

a szarvát ragadta meg, hogy a teljes foglakoztatás és az egyes országok gazdasági egyensúlya fontosabb, mint a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi tőkeforgalom teljes szabadsága. Ez rögzített de változtatható árfolyamrendszert igényel, indokolt esetben a leértékelés lehetőségével, a nemzetközi tőkeforgalom ellenőrzését, a beruházási célú és a spekulatív tőkeforgalom megkülönböztetését, a kevésbé fejlett országokban az alacsony szintű vámvédelem lehetőségét, sőt egyes, nemzeti szempontból fontosnak tekintett ágaszatokban az import kizárását. Mindez ellentétes a mai közfelfogással, de számos esetben a teljes foglalkoztatás és a nemzetközi egyensúly előfeltétele. Az elméleti következtetések azt jelentik, hogy a nemzetközi gazdaság keynesi elmélete nemcsak egy zárt gazdaság esetében, hanem nemzetközi téren is fölülírja azt a neoklasszikus tételt, hogy az egyensúly automatikusan helyreáll. A nemzetközi egyensúly is csak tudatos gazdaságpolitikai beavatkozás eredménye lehet, éppúgy, mint ahogy ezt az Általános Elmélet a zárt gazdaságokra vonatkozóan kimutatta. A keynesi elmélet fölülírja a mai elméleti közgazdaságtan számos más fontos alapelemét is. Az előadás a keynesi gondolatokat, valamint ezek mai gazdaságpolitikai és elméleti aktualitását mutatja be.

Szánthó Zsuzsanna MILYEN POLGÁR VAGYOK ÉN? (FIATALOK AZ EURÓPAI UNIÓRÓL) Comenius, Erasmus, Mundus, Marie Curie… Ösztöndíjak, képzések, akciók sora segíti a fiatalokat európai állampolgárrá válásuk folyamatában. Sokan élnek is a lehetőséggel, hol itt, hol ott töltenek hosszabb rövidebb időt Európa fővárosai közül, nemzetközi közösségi oldalakon vitatkoznak, átugranak bulizni egy-egy városba, ők már a 21. századi Európa polgárai. Hányan is vannak? Pontosabban mekkora részt képviselnek a mai magyar ifjúságból? Azok, akik nem tartoznak ebbe a körbe vajon mennyire vallják magukat európainak? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket taglalok előadásomban részben korábbi kutatási adatok másodelemzése, részben saját újabb kutatási eredményeim bemutatása segítségével. 35

ELŐADÁS KIVONATOK

Szépe Orsolya KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁKKAL KAPCSOLATOS HALLGATÓI ÖNFEJLESZTÉSI CÉLOK AZ ÁVF-EN STATISZTIKAI ELEMZÉS A referátumban az ÁVF-s hallgatók kommunikációs kompetenciáit vizsgálom a hallgatók önmagukról alkotott véleményeik tükrében – különös tekintettel a nyilvánosság előtti élő beszédre, legyen az prezentáció, kiselőadás, szóbeli vizsga vagy szakdolgozati védés. A Beszéd és tárgyalástechnika tantárgy keretén belül a GM szakos hallgatóknál a tárgy egyik teljesítési feltétele volt, hogy önfejlesztési célokat fogalmaznak meg saját kommunikációs kompetenciájukkal kapcsolatban. Hat féle kompetenciáról kellett nyilatkozniuk, melyek pontos definíciója és értelmezési kerete a hallgatók rendelkezésére állt: 1. verbális és nonverbális kommunikációs kompetencia; 2. nyilvánosság előtti beszéd (előadás, prezentáció); 3. aktív és hatékony hallgatás; 4. írásbeli fogalmazás, stílus, szakszerűség, érthetőség; 5. szókincs; 6. vitakészség, vélemény kifejezése és indoklása. A hallgatóknak ki kellett választaniuk három olyan kompetenciát, melynek fejlesztését a félév során kiemelten fontosnak tartottak. Több, mint 200 hallgató válaszát, kommunikációs kompetenciákkal kapcsolatos önfejlesztési céljait elemeztem, és vetettem össze más vizsgálatok eredményeivel, továbbá oktatói és köznapi tapasztalataimmal.

36

ELŐADÁS KIVONATOK

Szeredi Pál „NAVIGARE NECESSE EST, VIVERE NON EST NECESSE, AZAZ HAJÓZNI SZÜKSÉGES, ÉLNI NEM MUSZÁJ” – A MAGYAR MÉDIASZABÁLYOZÁS DILEMMÁI A címben szereplő latin szólás a római korban a tengeri kereskedelem és szállítások fontosságát hangsúlyozta. A mondás második részét Pompeius kiáltotta hajósainak akkor, amikor viharban kellett gabonát szállítaniuk Szicíliából Rómába. Asszociatív módon értelmezhetjük ezt úgy is, hogy a business, az üzlet jelentősége az emberi élet fölé nő, valakinek pusztulása csekély áldozat egy vállalkozás sikeressége érdekében. Előadásom nem tekinti feladatának e mondásnak a mai üzleti világban való értelmezését, érvényességének vizsgálatát, bár elgondolkoztathat sokakat esetleges aktualitása. Jómagam a média világában zajló folyamatok elemzésére érzem találónak e mondást. A média már nem pusztán része az üzleti életnek, a magánéletnek, hanem egyre inkább formálója annak. Mondhatnánk: A hajókormány mögött már nem a kapitány, hanem a médiacézár, a szerkesztő áll. Az Európai Unió médiaszabályozása és annak magyarországi árnyképe kísérletet tesz a klasszikus „munkarend” újraértelmezett visszaállítására, ám a süvöltő szelek és orkánok, a hajótestet korbácsoló hullámok, a kormánykereket görcsösen markoló ujjak gátjain elhalnak a próbálkozások. A politikai szelekre, a profit hajszolása által gerjesztett pénzügyi hullámokra és a mámoros médiaszakmai sovinizmusra gondolok. Hogyan lehetne a 21. század médiahatalmát visszakényszeríteni a hajó rádiósszobájába, s az irányítást a navigáláshoz értőkre bízni? Kell kommunikálni, de nem mindenkinek? Plurális médiára van szükség vagy monopolizált struktúrára? Mi az állam szerepe a média működtetésében? A jog és az erkölcs elavult struktúrává vált? Kellenének a válaszok, mert a zátony már a szemhatáron van, s az árbockosárból jól hallható a kiáltás: Treuga Dei! Legyen meg az Isteni béke! Érvényesülhet-e az örök álom a médiában, ahogyan Goethe fogalmazott Faust című műve előjátékában: „Minden vágyam szolgálni a tömegnek, már csak azért is, mert él s élni hagy.” Élni és élni hagyni! 37

ELŐADÁS KIVONATOK

Szilágyi Brigitta, Kádasné V. Nagy Éva, Lángné Lázi Márta A TEHETSÉGGONDOZÁS EGY HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MÓDJA A BME MATEMATIKA INTÉZETÉBEN A BME TTK Matematika Intézetében 2009 szeptemberétől egy a korábbiaktól eltérő tehetséggondozási tevékenység vette kezdetét. Az általunk kialakított rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a legkiválóbb hallgatók mellett a jó képességű, szorgalmas diákok is többet kapjanak, gyorsabban fejlődjenek. A tehetséges diákok több féléven keresztül látogathatják kurzusainkat, sajátíthatnak el olyan ismereteket, amelyek a reguláris tanrendnek nem képezik részét. Segítjük továbbá hallgatóink tudományos kutatásokba való bekapcsolódását, lehetőséget biztosítunk más egyetemekkel való együttműködésükre. Fontos feladatunknak tartjuk a versenyfelkészítést. Vannak programjaink tehetséges középiskolások számára. Napjainkban a felvettek között megnövekedett azok aránya, akik önmaguktól nem, de kisebb-nagyobb tanári segítséggel képességeiket maximálisan ki tudják aknázni. Az utóbbi években bekerülők nemcsak képességeik szerint lehetnek eltérőek, de ismeretanyaguk is nagyon különböző lehet. Új feladatként jelentkezett a jó képességű, de ismereteik hiánya miatt hátránnyal küzdő hallgatók segítése is. Nem utolsó sorban pedig a tömegképzéssel a hallgató-oktató személyes kapcsolat redukálódott, ez pedig sok esetben ugyancsak a képességek kibontakoztatása ellen hat. Célunk leginkább azon hallgatók segítése volt, akik hajlandók a reguláris képzésben szerzett ismereteiket mélyíteni, bővíteni, továbbá szeretnék a tanultakat alkalmazásokkal kiegészíteni. Mára már hét kurzuson tudjuk fogadni az érdeklődőket, szemeszterenként közel 300 hallgató vesz részt óráinkon, akik maguk is aktív részesei a folyamatnak. Nemegyszer diákjaink hoztak érdekes feladatokat, vetettek fel megoldandó problémákat, önállóan gyűjtöttek anyagot. Igyekezetüket mutatja az is, hogy többen közülük a szorgalmi időszak befejeztével illetve a vizsgaidőszak után ún. „nyári munkát” vállaltak, mások a mérnök kollégákkal menet közben kialakult aktív együttműködésnek köszönhetően már elsőévesen TDK dolgozatuk megírásába fogtak. 38

ELŐADÁS KIVONATOK

Tóth Arnold, Gere Attila, Sipos László A CONJOINT ANALÍZIS KRITIKAI ELEMZÉSE ÉLELMISZER TERMÉKCSOPORTOK VIZSGÁLATÁVAL A conjoint analízis számos területen alkalmazható, különösen a marketingkutatásokban. Alkalmas többek között az egyes jellemzők relatív fontosságának meghatározására a fogyasztói döntési folyamatokban, vizsgálható a márkák piaci részesedése, végezhetünk piacszegmentációt, továbbá hasznosítható a termék, ár, reklám területein. A conjoint elemzést leggyakrabban új termékek, koncepciók fejlesztése során alkalmazzák, különösen hasznos termékek piacra való bevezetésénél. A piackutatás eredményeinek visszacsatolása így biztosíthatja a tervezéshez, gyártáshoz, sikeres termékértékesítéshez szükséges információt, így a termékeket a későbbiekben könnyen értékesíthetik, mivel azok a fogyasztók szükségletein alapulnak, és számukra hasznossággal bírnak. Segítségével megállapítható, hogy milyen az egyes termékjellemzők hasznossága, mekkora szerepet játszanak a végső döntésben az egyes szempontok, és melyik termékkombinációt értékelnek ideálisnak a fogyasztók. A hasznossági értékeket a jellemzőszintekből felépülő profilok értékeléséből származtatjuk. Conjoint elemzéssel kapcsolatos kutatásainkban számos gyakorlati és módszertani kritika, kérdés merült fel bennünk az alábbiakkal kapcsolatban: döntési szituáció valódisága, fogyasztók választás szempontjából fontos termékjellemzőinek és szintjeinek meghatározása (termékismeret, jellemzők függetlensége, termékjellemzők kiemelése, jól elkülönülő hasznossági szintek), profilok prezentálása (preferenciák irányítása, stabilitása), módszertani választás (Choice Based Conjoint (CBC), Adaptive Choise Based Conjoint (ACBC), Conjoint Value Analysis (CVA)), főhatások és interakciók, minta mérete (reprezentativitás), adatgyűjtési módszer megválasztása (pairwise, full-profile (fractional factorial design), szoftver választás (SPSS, R-project, XL-STAT, SKIM), klaszterezés megválasztása. Kutatásunkban ezekre a kérdésekre adunk javaslatokat a conjoint analízis megtervezéséhez és végrehajtásához.

39

ELŐADÁS KIVONATOK

Tóth Margita AZ ÖNKORMÁNYZATI ELADÓSODOTTSÁG EURÓPAI KITEKINTÉSBEN Az önkormányzatok fokozódó eladósodottsága nemcsak nálunk, hanem európai unió többi országában is újra és újra megjelenő probléma. Kutatásom egyrészt azt vizsgálja, hogy ennek mértéke hogyan alakult az elmúlt évtizedben az EU egyes országaiban, másrészt azokat a tényezőket keresi, amelyek leginkább meghatározták. Míg az északi modellt követő országok esetén (pl. norvég) az olyan intézményi, politikai tényezők játszottak fontos szerepet mint az önkormányzati testületek összetétele, politikai megosztottsága vagy koncentráltsága Borgei, Tovmo (2007) és Hagen, Vabo (2005) szerint, addig a déli modell esetén, például a spanyol önkormányzatok kapcsán inkább a gazdasági tényezők játszottak szignifikáns hatást Benito, Bastida (2004) és Pascual, Cantarero, Fernandez (2004) szerint. A cseh és lengyel önkormányzati gazdálkodást elemző kutatások szerint a közép-kelet európai országokban is az eladósodottság mértéke nagyban függött attól, hogy az önkormányzatok mennyire használták ki a gazdasági önállóságot biztosító adóztatási és jövedelemszerzési lehetőségeiket, illetve, mennyire ambiciózus beruházási terveket követtek, de a politikai megosztottság is szignifikáns hatást gyakorolt. Kutatásom elsősorban pénzügyi tényezőket vizsgált, és hasonló eredményekhez jutott a magyar megyeszékhelyi városok költségvetési adatait elemezve. Azok az önkormányzatok adósodtak el leginkább, amelyek nem szereztek elegendő saját bevételt működési kiadásaik fedezésére.

40

ELŐADÁS KIVONATOK

Vajdovichné Visy Erzsébet KÖZÖS GONDOK, ELTÉRŐ FELTÉTELEK: A TISZA MENTI RÉGIÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (EGY INTERREG PROJEKT TAPASZTALATAI) Az Európai Területi Együttműködés Délkelet Európai Programja 16 országra terjed ki , közöttük vannak EU tagországok, tagjelölt országok és harmadik országok. A program célja a versenyképesség, területi kohézió, fenntartható fejlődés előmozdítása Európa legösszetettebb, ellentmondásokkal, területi konfliktusokkal küszködő térségében. A program egyik, idén záruló projektjének tárgya a Tisza vízgyűjtő területe összetett kérdéskörének integrált kezelése. A projekt alapvető sajátossága volt a széleskörű nemzetközi együttműködés, a helyi, regionális és országos szintű közigazgatási szervek, továbbá tervezőés kutatóintézeteinek a közreműködése. A munka során az érdekellentétek feloldása, a közös cél ok és megoldási utak kialakítása és egyeztetetése, az együttműködés feltételeinek megteremtése volt a legkomolyabb feladat. A közel 158.000 km2-t érintő Tisza-vízgyűjtőterületnek környezeti, gazdasági, infrastrukturális és szociális kihívásokon alapuló komplex problémákkal kellett szembenéznie. A Tisza-térségben, a legtöbb nagy európai határokon átnyúló vízgyűjtőhöz hasonlóan, a térségi fejlesztés és az elérhető növekedés szorosan összefügg a közös természeti rendszerek működésével. A fejlesztési beavatkozások hatására változik a terület- és vízhasználat, a mikroklíma és az ökoszisztéma, amelyek még a távolabbi régiók fejlesztési potenciálját is befolyásolják. Ezért bármely – erőforrásokra ható – beavatkozás az egész vízgyűjtőterületet érintheti. A klímaváltozás várható hatásai is közös felelősségvállalást követelnek a vízgazdálkodás, területhasználat területén. Az érintett országoknak a problémák kezelésére kidolgozott tervei vannak, és számos nemzetközi program is indult az utóbbi években, de ezek mind egy szektor vagy néhány ország problémáira kínál csak megoldást. Elengedhetetlen volt tehát a kihívásokra való összehangolt, közösen válaszadás, a politikusok, a döntéshozók bevonása a folyamatba és szerepvállalásuk erősítése. A projekt legjelentősebb eredménye annak bizonyítása volt, hogy a sokféle ország eltérő feltételek között működő, a közös problematikát eltérő szempontból és hangsúllyal mérlegelő szervezet képes volt együtt dolgozni, megérteni egymás szempontjait és végül közös stratégiát dolgozni ki és képviselni széles körű helyi, országos és nemzetközi fórumokon. 41

ELŐADÁS KIVONATOK

Varga János VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETJELENTÉS MAGYARORSZÁGRÓL A versenyképesség a gazdaság olyan állapotjelzője, amely lényegesen összetettebb fogalmat takar, mint például a gazdasági növekedés. Amíg utóbbit igen egyszerűen ki lehet fejezni a GDP mutatóval, addig a versenyképességet sokdimenziós mutatószámként tudjuk csak meghatározni. A két fogalom ebből a szempontból különbözik, azonban mégis elválaszthatatlanok egymástól. Versenyképesség nélkül ugyanis nem érhető el látványosabb gazdasági növekedés. Ezt tapasztalhatjuk ma Magyarországon is, ahol a gazdasági növekedés mértéke Európában az egyik legalacsonyabb szintűnek tekinthető. Ebben kulcsszerepet játszik az, hogy a gazdasági szereplők versenyképessége alacsony, a gazdaságpolitikára pedig kevésbé jellemző az innovatív kormányzás, a nemzetgazdasági prioritások meghatározása és az átfogó reformok bevezetése. Versenyképes szereplők nélkül a versenyképes nemzetgazdaság elképzelhetetlen. Ennek bizonyítására és bemutatására több hazai és nemzetközi szervezet kutatását, tanulmányát, jelentését hívom segítségül. Az eredmények önmagukért beszélnek, és hűen tükrözik, hogy ma Magyarország igen jelentős versenyképességi hátránnyal rendelkezik. E probléma megoldása egyre sürgetőbb, hiszen a gyors és hatékony beavatkozás nélkül könnyen előfordulhat, hogy az országunk végképp lemarad a fejlettségi versenyben, és a kedvezőtlen gazdasági folyamatok tovább fogják éreztetni hatásukat a társadalom valamennyi tagja számára. Az előadás áttekintő képet kíván adni nemzetgazdaságunk versenyképességéről és a globális gazdasági trendek alakulásáról. Kulcsszavak: nemzeti versenyképesség, gazdasági növekedés, nemzeti gazdaságpolitikák

42

ELŐADÁS KIVONATOK

Vastagh Pál VÁLSÁG  FORDULAT  KIÚT Intézményünk oktatói számára az európai integráció évtizedek óta kiemelt kutatási terület. Ennek eredményeit kollegáink csak az elmúlt két-három esztendőben több monográfiában tették közzé. Így teljességében indokolt a konferencia témájának kiválasztása. Az Európai Unió története a válságok, konfliktusok és az azok feloldására kidolgozott reformok sorozata. A tendencia az Unió közösségi jellegének erősödése. A jelenlegi, elhúzódó válság leküzdése érdekében egyre többen sürgetik a fiskális föderáció gyengeségének felszámolását, a politikai unió erősítését. Ehhez a szándékok mellett az alkotmányos feltételek biztosítására is szükség van. Éppen ebből a szempontból jelentős a német alkotmánybíróság szeptemberi döntése, amelyben a hatékonyabb gazdasági kormányzás és a nemzeti szuverenitás között teremtették meg az összhangot és ezzel elhárították az elengedhetetlen változások elől az alkotmányos akadályokat.

43

Magyar Tudomány Ünnepe 2012

A rendezvény támogatója a Friedrich Ebert Alapítvány, Budapest

Magyar Tudomány Ünnepe 2012

Recommend Documents